Az ókori egyiptomi étkezési szokások

Az ókori egyiptomi étkezési szokások

Készítette: Hárs Bianka

Növénytermesztés

• köles-, árpa-, búzatermesztés

• sok zöldségféle:hagyma-, petrezselyemtermesztésmindenféle hüvelyes (bab, borsó, lencse)

Állattenyésztés

• szarvasmarha• juh• kecske• antilop• gazella• szárnyasok: kacsa,

lúd, galamb

Érdekességek:

• házukban tartották őket• fontos volt a hízlalás antilop, gazella,

kecske, szárnyasok, disznó• tésztával tömték őket

• méheket szintén háziasították• szamarakat és ökröket

teherállatként használták• kutyák, macskák és

majmok elterjedt családi háziállatok voltak

Állatok háziasítása

Társadalmi eltérésekSzegényebb rétegek

Egyszerűbb étkek

Általában:• hüvelyesek: lencse, bab,

borsó, csicseriborsó, lepkeszeg

• sör• kenyér• hagyma• időnként hús

Vagyonosabb rétegekVáltozatosabb fogások

Általában:• hagymafélék• tökfélék• lótuszgyökér, lótuszmag,

papiruszhajtás• olaj, tej• különböző húsfélék

(gyöngytyúk, galamb, kacsa, liba, fogoly, fürj, stb.)

• gyümölcsök: szőlő, füge, datolya, gránátalma

Általános egyiptomi ételek

Kenyéralapvető tápláléka volt a szegény és a

tehetős rétegeknek egyaránta III. évezredben legalább 16-féle

kenyeret és kalácsot állítottak előpékműhelyekben sütötték ki

a gabonaőrlés közben a lisztbe kőpor és homok is jutott

Húsétel sokat ettek, de nem tartozott a naponta fogyasztott

ételek közé különösen kedvelték: marhát, libát, kacsát,

galambokat, fürjeket, gyöngytyúkot, foglyot kecske-, birka-, disznóhúst is

fogyasztottak főzve-sütve is szerették

pácolva vagy szárítva tárolták

Halétela halbőség hatalmas volt sokat

fogyasztottak vallási szempontból tisztátalan

állatnak számított kibelezték a halat, és

eltávolították a belsőségeket, hogy megakadályozzák a baktériumok elszaporodását

sóval tartósították

Zöldségekkülönböző hagymafajtákat igen kedvelték,

és fontos ipari cikk is volthüvelyesek: bab, borsó, lencse

bab egyik fajtája: fúlma szinte nemzeti eledel

lencsét kivitelre is termesztették

kedvelték a tököt is

Gyümölcsök

természetes vagy szárított állapotban fogyasztották

füge, datolya, szőlő volt a legelterjedtebb

termeltek dinnyét isaz Újbirodalom idején Elő-

Ázsiából került Egyiptomba az alma és a gránátalma

fontos volt a szőlőművelés kék szőlő

Édesség

nem ismerték a cukrot, mézzel édesítettek

fejlett méhészkedés méhek háziasítása

Italokbor - csak a magas rangú tisztviselők és a királyi palota

lakói itták, némelykor lapos csészéből

sör - korra-nemre való tekintet nélkül itták, gyerek és öreg, egészséges és beteg egyaránt, korsóból

A konyha helye• általában a ház hátsó részében

• nagy villáknál a melléképületekben• az ételeket különböző méretű agyagedényekben

tárolták; italokat, gabonát, lisztet, zsírt, olajat, tartósított húst is őriztek bennük• a romlandó dolgokat egy kis, alacsony pincében

tárolták, ahová néhány lépcsőfok vezetett a konyhából

• sokféle tányért, kést és kanalat használtak, mosogató és szemétgyűjtő is volt

Az étkezés gyakorisága• többségük naponta háromszor

étkezett• mesebeli Sziszobek fáraóról írja egy

papirusz, hogy éjjelre is beiktatott egy étkezést

• bizonyos alkalmakkor (inkább az előkelők), lakomára gyűltek össze

• fiatal lányok szolgálták ki a vendégeket

Az ételek vallási szerepe• úgy tartották, hogy a táplálék a túlvilági

fennmaradást is biztosítja• áldozatok formájában isteneiket is táplálták• halottaik mellé ételeket, alapanyagokat, és azok

elkészítéséhez, elfogyasztásához használt kifinomult és ízléses eszközöket temettek

• a templomokhoz külön konyhát építettek