BELGRÁD · 2011. 11. 28. · 1944. okt. – FELSZABADÍTÁS 1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)...

BELGRÁD rövidített

Fleischer Tamás

Erő Zoltán

Kovács Éva

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL,

GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/

tfleisch@vki.hu

Világvárosok

BME Urbanisztika Tanszék

Budapest, 2011. november 3.

„Nyugat-Balkán”

Balkán földrajz

Szerbia – közigazgatás

Szerb történelem

Térszerkezet és gazdaság

Közlekedés

Belgrád waterfront

Képek – kapuk

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL,

GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)

A Balkán

és

környezete

Mettől-

meddig

Balkán?

Van-e

kapuja?

A Balkán

és

környezete

Mettől-

meddig

Balkán?

Van-e

kapuja?

A Balkán

és

környezete

Mettől-

meddig

Balkán?

Van-e

kapuja?

http://www.stockmapagency.com/Phy

sical_Map_Serbia_C-Serb-2007-

Phys.php

http://www.worldmapsinfo.com/map-

of-serbia-europe.html

Szerbia hegy- és vízrajzi térképe

Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői

Forrás: Nagy Imre — Radmila Miletiú — Marina Todorovic (2009) Szerbia

regionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3.

szám, pp. 173-184.

Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országra

Szerbia 2007 Magyarország 2011

Népesség

Terület

7 498 001

77 474 km2

9 965 000

93 030 km2

Közigazgatás

Főváros

4718 település 165 község

1 700 000… …1 182 000 WIKI

3154 település

1 733 685

Vajdaság 2 031 992 lakos, 467 település,

45 község

http://geology.com/world/serbia-

satellite-image.shtml

Szerbia térszerkezete

Egyben a 2007-12

időszakra készült

területfejlesztési terv

javasolt NUTs-2

területi beosztása:

Belgrád, Vajdaság,

Közép-Szerbia, (Kelet-

Nyugat-…Központi- Déli-)

Koszovo.

Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig* http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf * Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében.

A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. században indult meg.

A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagolt domborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammá szervezése csak a 12. század végére sikerült.

1217 – királyság lesz az államforma

1219 – függetlenné válik a szerb ortodox egyház.

A királyság fénykora Dusán cár (1331 – 1355) idejére esik. A birodalom határai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak.

Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett.

1371 – oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát.

1389 – rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik. 1459 – Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba.

15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok még viszonylag jól elkülönültek egymástól.

Szerbia a történelemben 1/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig

Belgrád kapujában

Európa kapujában

Szerbia a történelemben 2/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig

A török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeres

átalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció ment

végbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait.

A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak,

helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre

(Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek.

1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb család

hagyta el otthonát és költözött Magyarország területére.

18. század – A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb,

szlovák, román, stb.) régió kialakulása.

1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašanin

nevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerb

külpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušan

cár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerette

volna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Porta

fennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is

Szerbia a történelemben 3/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig

1859 – Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a terület

etnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió.

19. század első fele – sorozatos szerb felkelések. 1830 – a szultán elismerte

Belgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját.

1878 – Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a él

Szerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása és

összefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig.

Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót,

Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia

1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerb

etnikum egy országban összpontosul.

Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jött

létre. Tömegesen telepítettek szerbeket az „etnikailag labilis” térségekbe,

Koszovóba és a Vajdaságba.

1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságra

osztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.

http://tamop412a

.ttk.pte.hu/files/f

oldrajz7/geopolit

ikai_foldrajz/ww

w/ch04s38.html

Jugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%)

http://tamop

412a.ttk.pte.

hu/files/fold

rajz7/geopol

itikai_foldra

jz/www/ch0

4s47.html

Szerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%)

Szerbia a történelemben 4/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig

1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 „Hideg napok”, 3500 halott,

30 000 betelepülő Vajdaságba.

1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Tito

az állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel.

Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetek

egyenjogúságát.

Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbek

bevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében.

Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %)

Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó és

Macedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámú

román-vlah kisebbség.

1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlott

Jugoszlávia.

2006 – Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésre

szavazott. 2008 – Koszovó de jure is független

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és

társadalmi háttere

Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása

Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált a

különböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugat

irányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltak

meghatározóvá (Morava-folyó völgye).

A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot.

A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz,

csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után.

A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmus

színrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionális

különbségek növekedni kezdenek.

A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova-

Pozsarevác , egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengely

mentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és

társadalmi háttere

Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató)

Szerbia regionális különbségeinek változása

Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatív

gazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. „Az ország

éléskamrája.” Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származik

a tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhez

képest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportból

származó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kal

haladja meg az országos átlagot.

A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területein

találhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek

Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását,

a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Több

mint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) és

Bosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI

A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ

0

20

40

60

80

100

120

140

160

0 20 40 60 80 100 120 140

lakosszám [millió fő]

PP

S a

rán

y [

GD

P/f

ő]

EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100

NL B D* A

CZ* SK HU CR

SR* RO BG +MO + UKR

GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)

Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010

A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA

A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ

0

20

40

60

80

100

120

140

160

0 20 40 60 80 100 120 140

lakosszám [millió fő]

PP

S a

rán

y [

GD

P/f

ő]

EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100

NL B D* A

CZ* SK HU CR

SR* RO BG +MO + UKR

GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)

Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010

A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA

DUNA

A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése

TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans

2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO

BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal,

A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése

TIRS – A közúti kapacitások kimerülése

TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése

BME – URBANISZTIKA -

ÚTIBESZÁMOLÓK

2011. 11. 03.

Erő Zoltán

PALATIUM Stúdió Kft.

BELGRÁD -

VÁROSTÖRTÉNET

LIMES ERŐD:

SINGIDUNUM

BELGRÁD

NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD

1456

NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD

1456

OSZMÁN BIRODALOM

1521 – 1688

1717 – A BELGRÁDI CSATA - SAVOYAI JENŐ

1789 – SZERB KIVÁNDORLÁS (Rácok Mo.-n)

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1806 – SZERB FELKELÉS

1817 – SZERB HERCEGSÉG

1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS

KNJAZ MILOS OBRENOVIC

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1806 – SZERB FELKELÉS

1817 – SZERB HERCEGSÉG

1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS

KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1806 – SZERB FELKELÉS

1817 – SZERB HERCEGSÉG

1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS

KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1806 – SZERB FELKELÉS

1817 – SZERB HERCEGSÉG

1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROS

KNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-60

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

1884 – BUDAPEST – ZIMONY –

BELGRÁD VASÚT

ÖNÁLLÓ SZERBIA

1867 – A TÖRÖK KIVONUL

1882 – SZERB KIRÁLYSÁG

JUGOSZLÁVIA

1912 – BALKÁNI HÁBORÚK

1914-18 – I. vh.

1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG

1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG

BELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE – 230 ezer fő

BELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA

JUGOSZLÁVIA

1912 – BALKÁNI HÁBORÚK

1914-18 – I. vh.

1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG

1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG

BELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE

– 230 ezer fő

BELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA

JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG

1941 – II. vh. BOMBÁZÁS

1944. okt. – FELSZABADÍTÁS

1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)

JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG

1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)

JUGOSZLÁVIA

1948 – ÚJ BELGRÁD

JUGOSZLÁVIA

ÚJ BELGRÁD

JUGOSZLÁVIA

BELGRÁD

- BELVÁROS

A TEN(Trans-European Networks), azaz transzeurópai hálózatok célja,

hogy a közlekedési, energiaszállítási és távközlési hálózatok

koordinációja révén segítse a gazdaság működését.

Az egykori Jugoszláviát érintő fő korridorok:

-nyugat-keleti irányú, E70-es – a nyugattal való kapcsolatok, a főváros

kiemelt szerepe miatt először kiépült az1970-es évekre :

(Grác)- Maribor- Ljubljana- Zágráb- Belgrád,majd tovább Nis- Leskovac

-észak-déli irányú, E75-ös

-Belgrád- Újvidék- Topolya félpályás autópálya az 1980-as évekre,

-Topolya- Szabadka- Horgos a polgárháború első éveiben,

-Belgrád-Újvidék között 2x2 sávra bővítés a háború után,

-megkezdődött a Belgrád elkerülő kiépítése.

Tervek és valóság:

1998-ra terveztek: 420km autópálya és 220 km félautópálya Ehelyett ma: E 70 483km /387km megépült, E 75 280 km/ 55 km megépült E 80 107 km/ 23 km megépült Belgrád körgyűrű 69 km/ 0 km Távlati tervek: -IV-es folyosó: Nis és a bolgár határ között, -a Dimitrovgrádig terjedő 80 km-es -a Leskovac–macedón határ közötti 25 km-es szakasz, -Belgrád-Montenegró szakasz, -a Délvidéket átszelő Szabadka-Pozsega pálya.