View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
BSc Műszaki szakoktató szak - Levelező tagozatos képzés rövid tantárgyprogramjai Összesítő
Tantárgy neve: Pszichológia - TMXPS11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 (kredit%)
A tanóra1 típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és óraszáma: 20 óra előadás az adott félévben,
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők2 (ha vannak):
filmvetítés és elemzés, zenei betétek, interaktív feldolgozás
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb3): vizsga
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok4 (ha vannak): zárthelyi
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A kurzus első részében az alapvető pszichológiai fogalmak kialakításával a nézőpontok sokféleségének bemutatásával és a tanári/oktatói szerepet érintő fontosabb tartalmakkal foglalkozik. Főbb tartalmi elemek: morális fejlődés, tanulás, stresszkezelés, identitás, szocializáció, személyiség. Kiemelten kezeljük az egyéni tapasztalatszerzés szerepét a kompetenciák elsajátításában. A második részben a tanári/oktatói minőséget meghatározó szerepszemélyiséggel kapcsolatos elvárások, kutatási eredmények, valamint a tanulói sajátosságok és problémák köré szerveződik a tananyag. Az előadások anyaga számos olyan elemet tartalmaz, amely attitűd jellegű, bemutatja a "gyenge kapcsolatok" fontosságát, kölcsönös tisztelet, előnyeit, a hallgatóktól elvárjuk, hogy legyenek képesek mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel viszonyulni tanítványaikhoz. Döntéseiket úgy mérlegeljék, hogy vegyék figyelembe a tanulók jelzéseit, ezáltal legyenek képesek szakmai önreflexióra és önkorrekcióra. A kurzus tanári/oktatói szerepértelmezésének során a hallgató pályaszocializációja is elkezdődik, (szerep)személyisége fejlődik.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Tordai Zita (2016): Pszichológia és személyiségfejlesztés I., Typotop Kiadó, Budapest, ISSN 2498-7123.
Tordai Zita (2015): Pszichológia és személyiségfejlesztés I. Elektronikus tananyag. Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_pszichologia_es_szemelyisegfejlesztes_i/adatok.html
Suplicz Sándor (2016): Pszichológia és személyiségfejlesztés II., Typotop Kiadó, Budapest, ISSN 2498-7123.
Suplicz Sándor (2015): Pszichológia és személyiségfejlesztés II. Elektronikus tananyag. Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
1 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 2 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 3 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 4 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
0002_pszichologia_es_szemelyisegfejlesztes_ii/adatok.html
Rogers C. (2003): Valakivé válni (1. fejezet. Ez vagyok én. 29-57. oldal) Edge 2000 Budapest.
N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak (1., 2., 3., 4., 6., 24., 26. fejezet), Osiris, Budapest.
Fűzi Beatrix (2015): A tanári szerepmodell fejlesztésében rejlő lehetőségek, Neveléstudomány, 4., 38-56. old.
Ajánlott irodalom: Mirnics Zsuzsanna (2006): A személyiség építőkövei. Bölcsész Konzorcium
Szabó Éva (1999): A "kedves", az "okos" és a "gonosz", avagy a kedvelt és a nem kedvelt tanár képének jellemzői. Alkalmazott pszichológia. 1. 1999. 1. 31-41.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is -
legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a
képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó
nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a
személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
▪ Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási
motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről
▪ Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a
továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati
módszereiről.
b) attitűdje
▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
▪ Tiszteli a tanulók személyiségét
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára.
▪ Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival.
▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek
fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
▪ Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus
gondolkodásra, magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi
munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
c) autonómiája és felelőssége
▪ Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a
világhoz.
▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt,
reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tordai Zita, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Tordai Zita, adjunktus, PhD
Gyarmathy Éva, tud. tanácsadó, PhD, habil.
Tantárgy neve: Személyiségfejlesztés - TMXSF11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 (kredit%)
A tanóra5 típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és óraszáma: 12 laboratóriumi foglalkozás az adott
félévben,
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők6 (ha vannak):
prezentáció, szerepjáték, szövegelemzés
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb7): évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok8 (ha vannak): írásbeli beszámoló
készítése
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Pszichológia
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tanári szerep és személyiség formálását célzó gyakorlatok során a hallgatók megismerik az oktatói szerep élményvilágát, kipróbálhatják magukat különféle helyzetgyakorlatokban, amelyek révén tapasztalatot szereznek saját erősségeikről és a fejlesztendő területeikről egyaránt. Ennek keretét a tanórán megtartott mikro-tanítási helyzetgyakorlatok adják, melyek közös feldolgozása a szenzitív tanításelemzés módszerével történik. A kurzus további célja a morális és kulturális elemek beépítése az oktatói szerepbe, melynek alapját filozófiai, irodalmi és tudományos írásokból válogatott szemelvények közös feldolgozása jelenti. A szövegelemzés, a művek által közvetített értékek közös feldolgozása lehetőséget ad törekvéseink és szerepünk újragondolására, alapot teremt belső és külső vitákhoz, amelyek alakítják, érlelik a személyiséget. A szövegek feldolgozása során mindenki a saját útján juthat el a kulturális sokszínűség mögött lévő egyetemes emberi értékekhez, az együttélés alapvető szabályaihoz.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Suplicz Sándor (2011): A szerepszemélyiség fejlesztése - Szenzitív (mikro)tanítás-elemzés. Trefort Ágoston Tanárképzési Konferencia, Budapest (http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/sites/default/files/sitesfiles/suplicz_sandor.pdf)
Suplicz Sándor (szerk., 2009): A tanári szemlélet kulturális alapjai. Szöveggyűjtemény a Pszichológia és személyiségfejlesztés c. tantárgyhoz. Óbudai Egyetem TMPK
Ajánlott irodalom: Balogh Béla - Dúl Antal - Popper Péter (2004): Önismeret, emberismeret, világismeret – Mesterkurzus, Saxum Kiadó Kft.
Szabó Éva (1999): A "kedves", az "okos" és a "gonosz", avagy a kedvelt és a nem kedvelt tanár képének jellemzői. Alkalmazott pszichológia. 1. 1999. 1. 31-41.
5 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 6 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 7 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 8 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a
továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati
módszereiről.
b) attitűdje
▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető
jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására. ▪ Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik
eszközévé váljon.
▪ Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a
világhoz.
▪ Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tordai Zita, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Tordai Zita, adjunktus, PhD
Fűzi Beatrix, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Neveléstan - TMXNT11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 75 (kredit%)
A tanóra9 típusa: 12 ea. / 4 tgy és óraszáma: 16 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve: …………………)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők10 (ha vannak):
esetmegbeszélés, szerep-és szituációs gyakorlatok
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb11): vizsga
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok12 (ha vannak): témakidolgozások,
prezentáció, szerep- és helyzetgyakorlatok
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 3
Előtanulmányi feltételek (ha vannak):
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tantárgy áttekinti a nevelés alapfogalmait, kultúrtörténeti hátterét, pedagógiában elfoglalt helyét.
Rendszerezi a nevelés fogalmait, betekintést ad a nevelés mai kérdéseinek, irányzatainak
9 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 10 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 11 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 12 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
megismerésére és ezek hasznossá tételére a nevelés folyamatában. Foglalkozik a nevelés céljaival,
módszereivel és tervezésével, kiemelten az osztályfőnöki órák tervezésével, megvalósításával.
Külön tárgyalja a családi nevelés, az iskolai nevelés kérdéseit és ezek kapcsolatát, valamint a
szülőkkel való kapcsolattartás módjait, valamint a társas közeg – a tanár-diák és csoporton belüli
kapcsolatok szerepét. Foglalkozik a konfliktusokban rejlő nevelési lehetőségekkel, és a
multikulturális környezet értékteremtő voltára. Célja a jelen nevelési problémáinak jobb megértése,
a nevelői szerep helyes értelmezése, az együttműködő attitűd kialakítása a különbözőségek
kezelésében, a problémamegoldás folyamatában. Ennek elősegítésére az előadásokba beépített
önálló feladatok, szerep-és helyzetgyakorlatok és elemzések biztosítanak lehetőséget a tanári-
nevelői szerep átgondolására, megfogalmazására, az egymásnak adott szenzitív visszajelzések
pedig a megfelelő kommunikáció mintái.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Füzi Beatrix (2016): Neveléstan, Óbudai Egyetem,
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_nevelestan/adatok.html
Bábosik István (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Fridrich W. Kron (2003): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest
Forray R. Katalin – Cs. Chachesz Erzsébet – Lesznyák Márta (2001): Multikulturális társadalom,
interkulturális nevelés. In.: Báthory Zoltán – Falus Iván: Tanulmányok a neveléstudomány köréből.
Osiris, Budapest
Szabó László Tamás (1988): A "rejtett tanterv". Magvető Kiadó, Budapest
Ajánlott irodalom:
Bronson, Po - Merryman, Ashley (2014): Amit rosszul tudtunk a gyerekekről. Kulcslyuk Kiadó
Bordács Margit - Lázár Péter (2002): Kedveskönyv. Dinasztia Kiadó
Forray R. Katalin – Hegedûs T. András (1998): Cigány gyermekek szocializációja. Aula, Budapest
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is -
legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a
képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
▪ Ismeri a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó
nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a
személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia
működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
▪ Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel,
szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.
▪ Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet,
valamint a különleges bánásmód igény fogalmát, ismérveit.
b) képességei
▪ Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő
pályaorientációs feladatok ellátására.
▪ Képes saját önálló tanulásának, továbbképzésének megtervezésére és megszervezésére
▪ Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére
▪ Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő
tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot
nyújtani. ▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé
váljon. ▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi
munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
▪ Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
c) attitűdje
▪ Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés
alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
▪ Tiszteli a tanulók személyiségét.
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára.
▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek
fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
▪ Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus
gondolkodásra, magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
a) autonómiája és felelőssége
▪ Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása
érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
▪ Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
▪ Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában,
indoklásában.
▪
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tomory Ibolya adjunktus, PhD.
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Tomory Ibolya adjunktus, PhD.
Tantárgy neve: Didaktika és oktatásszervezés - TMXDI11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 64 (kredit%)
A tanóra13 típusa: 14 ea. / 8 gyak. és óraszáma: 22 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve:
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők14 (ha vannak): esetismertetések, szerep/szituációs gyakorlatok
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb15): vizsga
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok16 (ha vannak):
esettanulmányok, témakidolgozások, tematikus beszámoló, prezentáció
13 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 14 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 15 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 16 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4
Előtanulmányi feltételek (ha vannak):
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tantárgy áttekinti az oktatáselmélet alapfogalmait, a magyar köznevelés rendszerét, a szakoktatók
munkáját is támogató intézményeket, tanügyi dokumentumokat. Foglalkozik a tanulás
értelmezésével, a tanulás érzelmi alapjainak megteremtésével, értelmezi a célokat, a folyamatot, a
tanulás-tanítás törvényszerűségeit. A tanulás társas környezetét, annak hatásait is tárgyalja, rámutat
a szakoktató lehetőségeire a tanulás ösztönzésében. a tanulás színtereit, szervezési formáit,
módszereit a korszerű módszertani lehetőségek és szemlélet perspektívájába helyezi, a tanulók
aktivitásán és a szakoktató-diák együttműködésen alapuló módszerekkel, és útmutatást ad az
ellenőrzés-értékelés helyes szemléletéhez.
Célja a hallgatók tanulóközpontú szemléletének megalapozása, saját szerepük, felelősségük
megértése azok fejlődésében. A tematikai egységek tárgyalása során lehetőség van az oktatói
szerep, tanári kommunikáció formáinak kipróbálására, elemzésére szerep-és helyzetgyakorlatok
elemzése, kipróbálása által. Ez sok esetben egyúttal a különböző munkaformák és oktatási
módszerek megismerését és gyakorlását is jelenti (kooperatív munka, projektfeladat, prezentáció).
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom
Fűzi Beatrix (2016): Didaktika és oktatásszervezés,Typotop Kiadó, Budapest, ISBN 978-615-
80493-0-6, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_didaktika/adatok.html
Dudás Margit – Bárdossy Ildikó (2009): A tanulás tervezése és értékelése. Educatio Társadalmi
Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest.
Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés, Comenius Bt., Pécs.
Ajánlott irodalom
Spencer Kagan (2009): Kagan kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest
Ollé János - Szivák Judit (2006): Mód-Szer-Tár. OKKER Kiadó, Budapest
Módszertani Ötletgyűjtemény, Tempus Digitális Módszertár, http://www.tpf.hu/tudastar_kereso
Falus Iván (szerk.) (2007): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498.../index.html
Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is -
legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a
képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével,
megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az
egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó
nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a
személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
▪ Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási
motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
▪ Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási
sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási
stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész
életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös
tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a
műszaki kommunikációra.
▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára.
▪ Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
▪ Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő
tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot
nyújtani.
▪
c) attitűdje
▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz
▪ Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés
alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
▪ Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik
eszközévé váljon.
▪ Tiszteli a tanulók személyiségét.
▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek
fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást,
interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek
alkalmazására.
▪ Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában.
▪ Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi
munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt,
reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok
képviselőivel kapcsolatban.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tomory Ibolya, adjunktus, PhD.
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Tomory Ibolya, adjunktus, PhD.
Tantárgy neve: Szakoktatói kommunikáció és szociológia -
TMXKS11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező (a nem kívánt törlendő!)
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 75 (kredit%)
A tanóra17 típusa: 4 ea. / 6 lab. / 6 gyak. / konz. és óraszáma: 16 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve:
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők18 (ha vannak):
kiselőadások elemzése
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb19): évközi beszámoló
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok20 (ha vannak): ZH dolgozat
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 5 félév
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): –
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A Szakoktatói kommunikáció és szociológia értelmezi a kommunikáció alapfogalmait, az individuális, a szervezeti és a társadalmi, valamint az interkulturális és a tömegkommunikáció sajátosságait. Kiemelten foglalkozik a verbális és nem verbális kommunikáció jellegzetességeivel a szakmai gyakorlatok szempontjából. Értelmezi és elemzi a kommunikáció és a szociológia alapelveit különös tekintettel pl. a fejlesztő értékelésben, konfliktuskezelésben, közösségformálásban betöltött jelentőségével. Elemzi az infokommunikációs forradalom és a számítógép közvetítette kommunikáció sajátosságait. Kiselőadások elemzésével tantermi gyakorlatokon keresztül segít a szakoktató szakos hallgatóknak a különböző kommunikációs technikák elsajátításában. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására. Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehézségek felismerésére és kezelésére.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: Holik Ildikó Katalin - Sanda István Dániel (2016): Tanári kommunikáció. Typotop Kiadó, Budapest, ISSN 2498-7123.
Rosengren, Karl, Erik (2008): Kommunikáció. Typotex Kiadó, Budapest.
Hamp Gábor - Horányi Özséb (2006): Társadalmi Kommunikáció. Typotex Kiadó, Budapest.
Suplicz Sándor (2011): A szerepszemélyiség fejlesztése – szenzitív (mikro)tanítás – elemzés Letölthető: http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/sites/default/files/sitesfiles/suplicz_sandor.pdf
Ajánlott irodalom: Kozma Tamás (1994): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és
módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia
működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
b) képességei
▪ Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére.
17 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 18 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 19 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 20 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a
logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra. ▪ Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus,
internet alapú, könyvtári forrásait.
▪ Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és
írásban kommunikáljon.
c) attitűdje
▪ Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
d) autonómiája és felelőssége
▪
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Holik Ildikó Katalin, adjunktus, PhD
Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Pedagógiai gyakorlat - TMXPG11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 (kredit%)
A tanóra21 típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és óraszáma: 10 laboratóriumi foglalkozás az adott
félévben,
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők22 (ha vannak):
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb23): évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok24 (ha vannak): óravázlat, írásbeli
beszámoló, hospitálási jegyzőkönyv készítése
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 4
Előtanulmányi feltételek (ha vannak):
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A hallgatók középiskolai osztályfőnöki órán és műhelygyakorlatokon hospitálnak. A
hospitálásokon megfigyeléseikről feljegyzéseket készítenek, az alkalmazott nevelési módszereket
az egyetemi vezetőtanár segítségével megbeszélik, elemzik. Megismerkednek az iskola
dokumentumaival (házirend, tanmenetek, pedagógiai program). A félév során 4 foglakozáson
(elsősorban vezető oktatóik óráin) kell hospitálniuk, melyet igazoló lapon a gyakorlatvezető
oktatóval igazoltatnak. A hallgatók 2 foglalkozásról óraelemzést készítenek, amit egyetemi vezető
tanáraiknak adnak be a félév végén. Oktatás: A hallgatók a félév során minimum 4 egész napos
foglakozást tartanak. A hallgatók által tartott műhelygyakorlati foglalkozások és azok elemzése,
értékelése, a sajátélmények feldolgozása csoportmegbeszélésen történik. A félévi munkát
vizsgafoglalkozás zárja.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
21 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 22 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 23 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 24 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Hunyadi Györgyné - M. Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius Kiadó, Pécs
Ajánlott irodalom: Golnhofer Erzsébet - Nahalka István (2001): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest
Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével,
megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az
egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
▪ Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási
sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
▪ Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a
továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati
módszereiről.
b) képességei
▪ Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére.
▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös
tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a
műszaki kommunikációra.
▪ Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására,
ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium)
esetében.
c) attitűdje
▪ Tiszteli a tanulók személyiségét.
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára.
▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást,
interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek
alkalmazására.
▪ Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása
érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
▪ Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon
törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos
fejlesztésére.
▪ Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai
elveit, ezek kapcsolatait.
▪ Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tordai Zita, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Fűzi Beatrix, adjunktus, PhD
Makó Ferenc, főiskolai docens, PhD
Sanda István Dániel, adjunktus, PhD?
Tantárgy neve: Felnőttképzés és gazdaság - TMXFG11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 67 kredit%
A tanóra típusa: 12 ea, 6 tgy, 0 lab adott félévben,
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további módok, jellemzők: –
A számonkérés módja: évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további módok: felnőttképzési terv kidolgozása
A tantárgy tantervi helye: 4. félév
Előtanulmányi feltételek: –
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A hallgató ismeri a felnőttoktatás, felnőttképzés módszereit, intézményrendszerét, a szakképzés és gazdaság
kapcsolatrendszerét, a műszaki képzés helyét és szerepét a szakképzésben. Átfogóan ismeri a szakképzés
jogszabályi elvárásait és rendszerét. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről,
a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra
felkészítés jelentőségét. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról.
Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, továbbá szakmódszertani szempontjait, az
erről megfogalmazott tudományos eredményeket.
A hallgató képes a felnőttek át- és továbbképzésében az adott szakiránynak megfelelő tárgyak oktatására,
elméletigényes gyakorlatok vezetésére. Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés
megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati
rövidciklusú képzéseket. Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére a
végzettségének megfelelő korosztály, valamint a felnőttoktatás keretében is.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: 1. Simonics István (2016): Felnőttek szakképzése. Typotop Kiadó, Budapest, ISBN 978-615-80494-4-3,
ISSN 2498-7123.
2. Simonics István (2016): Szakképzés és gazdaság. Typotop Kiadó, Budapest, ISBN 978-615-80494-3-6,
ISSN 2498-7123.
3. Simonics István (2015): Felnőttek szakképzése, Elektronikus elérhetőség:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_felnottek_szakkepzese/adatok.html
4. Simonics István (2015): Szakképzés és gazdaság. Elektronikus elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_szakkepzes_es_gazdasag/adatok.html
5. Feketéné Szakos Éva (2002): A felnőttek tanulása és oktatása – új felfogásban. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
6. Kapcsolódó jogszabályok: letölthető a Nemzeti Jogszabálytárból: http://www.njt.hu/
Ajánlott irodalom:
1. Polónyi István (2002): Az oktatás gazdaságtana. Osiris Kiadó, Budapest, ISBN 963 379 149 3
Elektronikus elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/
2. Benedek András, Koltai Dénes, Szekeres Tamás, Vass László (Szerk.) (2008): Andragógiai
ismeretek III., HEFOP 3.5.1. „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és
alkalmazása”, Tanár-továbbképzési füzetek, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet,
Budapest.
3. Farkas Éva, Henczi Lajos (2014): A felnőttképzés új szabályozása Felnőttképzési kézikönyv
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, Elektronikus elérhetőség:
http://www.mkik.hu/upload/mkik/felnottkepzes/vegleges_felnottkepzesi_kezikonyv.pdf
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása ▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb
pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait,
összefüggéseit, törvényszerűségeit. ▪ Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait és rendszerét. ▪ Ismeri a duális képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási formáit. ▪ Ismeri azokat az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket, melyek a
műszaki szakoktató szak műveléséhez elengedhetetlenül fontosak. ▪ Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció
felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák,
módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó
tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei ▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára. ▪ Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés megtervezésére,
megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati
rövidciklusú képzéseket. ▪ Képes közreműködni a vállalati gyakorlati képzési helyek kialakításában. ▪ A szakképzés nézőpontjából képes az adott műszaki szakterület legfontosabb elméleteit,
eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát feladatok végrehajtásakor alkalmazni. ▪ Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban
kommunikáljon.
c) attitűdje ▪ Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak tervezése
és lebonyolítása iránt. ▪ Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai
normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
d) autonómiája és felelőssége ▪ Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra,
magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. ▪ A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai,
technológiai és adminisztrációs változásokat.
Tantárgy felelőse: Dr. Simonics István, egyetemi docens, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató: Dr. Simonics István, egyetemi docens, PhD
Tantárgy neve: Speciális nevelési területek és nemzetiségi pedagógia -
TMXNP11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező (a nem kívánt törlendő!)
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra25 típusa: 10 ea. / 0 szem. /10 gyak. / 0 konz. és óraszáma: 20 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők26 (ha vannak):
esetismertetések, oktatófilmek megtekintése és elemzése
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb27): évközi beszámoló
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok28 (ha vannak): ZH dolgozat
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 5. félév
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A Speciális nevelési területek című gyakorlatokon a sajátos nevelési igény és a beilleszkedés, tanulási zavarok fogalma, a terület feltérképezése által a szakoktató szakos hallgatók megismerkednek a környezeti és belső prediszpozíciók interakciójával a neurológiai eredetű teljesítményzavarok - specifikus tanulási, figyelem és hiperaktivitás zavar kialakulásában. A kezelést életkori hangsúlyai szerinti ellátásban sajátítják el, így a szenzomotoros rendszer fejlesztésének lehetőségei – elsősorban - a szakmai gyakorlatok alapszituációira épülnek. A fiatal és felnőtt populáció érintettsége és kezelésének sajátosságai a neurológiai eredetű teljesítményzavarok terén szintén része a képzésnek. A Nemzetiségpedagógia előadások keretében a hallgatók betekintést nyernek a ma Magyarországon élő etnikai és vallási kisebbségek társadalmi helyzetébe és életkörülményeibe. Részletesen tárgyaljuk a legnépesebb kisebbség; a cigányság történelmi, társadalomtörténeti szerepét, a hazai cigányság összetételét: beások, Gábor cigányok, oláhok, magyar cigányok, román cigányok, szintók. Megismerkedünk kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk, nyelvük, továbbá a vajdarendszer és családrendszerük jellemzőivel. Mindemellett fontosnak tartjuk felkészíteni a leendő szakoktatókat a saját előítéleteik legyőzésére, vagyis arra, hogy képesek legyenek önnevelésre és tanuljanak meg folyamatos önvizsgálatot tartani.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: Gyarmathy Éva (2012): Diszlexia a digitális korszakban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Bodonyi Edit (1999): Nemzetiségi oktatásügy Magyarországon 1945-től napjainkig. ELTE BTK, Pro Educatione Gentis Hungariae Alapítvány, Budapest, 37-77. p.
Bodonyi Edit – Kovács Anna – Müller Rodica – Vámos Ágnes: Kisebbségi népismeret oktatása a nemzetiségi iskolákban. 1-2. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 9. sz. 23-34. p., Új Pedagógiai Szemle, 2004. 10. sz. 41-50. p.
Ajánlott irodalom: Gyarmathy Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Budapest.
Gyarmathy Éva (2012): Ki van kulturális lemaradásban? Digitális Nemzedék Konferencia Tanulmánykötet, ELTE. 9-16.
Boreczky Ágnes (2009): Cigányokról másképpen. Gondolat, Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
25 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 26 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 27 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 28 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
a) tudása
▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is -
legfontosabb pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a
képzés alapfogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó
nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a
személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia
működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.
▪ Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet,
valamint a különleges bánásmód igény fogalmát, ismérveit.
b) képességei
▪ Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő
tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot
nyújtani.
c) attitűdje
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára.
▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást,
interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek
alkalmazására.
▪ Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása
érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
▪ Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus
gondolkodásra, magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.
▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi
munkáját, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Gyarmathy Éva, tudományos tanácsadó, PhD habil.
Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Szakképzés-pedagógia - TMXSP11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra29 típusa: 8 ea. / 8 gyak.
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb30): vizsga
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
29 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 30 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A szakképzésbeli pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumok, tantervfajták,
tantervtípusok, és a szakképzés tartalmi szabályozásában betöltött szerepük. A szakmai gyakorlati
órák tervezéshez szükséges információk forrásai. A szakmai gyakorlati tárgyak tanításának
jogszabályi háttere, tantervei, vizsgakövetelményei. A tananyag-kiválasztás és a rendszerezés
szaktudományi és szakmódszertani szempontjai.
A szaktárgyak tantervei, tantervi és vizsgakövetelményei, valamint a szakmai gyakorlati tantárgyak
tanulási sajátosságai, megismerési módszerei, tananyagstruktúrája, illetve belső logikája. Sajátos
gyakorlati stratégiák a szakképzésben.
Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi
célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló
taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével a saját pedagógiai munka
megtervezése (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). A tanulási-tanítási stratégia
meghatározása, a tananyag feldolgozásához a megfelelő oktatási folyamat meghatározása,
hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztása a szakképzés keretein belül, ezek
kapcsolatrendszere. A szakmai gyakorlati tananyag súlypontjainak, felépítésének, közvetítése
logikájának a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz
igazítása. A tanórán és iskolán kívüli tanulás megtervezése. A pedagógiai folyamatok tervezésével
kapcsolatos szakmai önreflexió, illetve önkorrekció.
A szakmai tárgynak megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és tények közötti
összefüggések megteremtése, közvetítése. A szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi,
tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálása.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Tóth Péter (2012): Oktatási stratégiák a szakképzésben. DSGI Kiadó, Székesfehérvár, ISSN 2063-
4358
Emőkey András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál (2004): A gyakorlati
oktatás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Kovács Miklós (2008): A gyakorlati oktatásmódszertana. Széchenyi István Egyetem, Győr, 164.p.
Ajánlott irodalom:
Benedek András (2007): nemzetközi összehasonlító elemzés a szakképzésben. Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest.
Holik Ildikó (szerk.) (2015): Egyéni különbségek szerepe a tanulásban és a pályaválasztásban.
DSGI Kiadó, Székesfehérvár, ISSN 2063-4358
Adolf Melezinek (1989): Mérnökpedagógia – A műszaki ismeretek oktatásának gyakorlata,
Budapest.
Országos Képzési Jegyzék
Különböző szakmák Központi Programjai – www.nive.hu (NSZFI)
Különböző szakmák Szakmai és Vizsgáztatási Követelményei – www.nive.hu (NSZFI)
Szatmáry Béla (1994): Az ipari "szakmai gyakorlatok" tanításának általános módszertana. BME,
Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is -
legfontosabb pedagógiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait,
összefüggéseit, törvényszerűségeit.
▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével,
megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az
egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
▪ Átfogóan ismeri a szakképzés jogszabályi elvárásait és rendszerét.
▪ Ismeri a műszaki szakterület szakmacsoportjaiba tartozó szakmák körét.
▪ Ismeri a műszaki szakoktatói szakon a szakmai specializációja szerint adekvát
szakképesítések szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz
kapcsolódó összefüggő szakmai gyakorlati követelményeket.
▪ Ismeri a duális képzés legfontosabb alapfogalmait, jellemzőit, tipikus megvalósítási
formáit.
▪ Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait
és határait.
b) képességei
▪ Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti
követelményekkel való összehangolására.
▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára.
▪ Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés megtervezésére,
megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati
rövidciklusú képzéseket.
c) attitűdje
▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
▪ Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak
tervezése és lebonyolítása iránt.
▪ Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai,
technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában,
indoklásában.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Prof. Dr. Tóth Péter, egyetemi tanár, PhD habil.
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Prof. Dr. Tóth Péter, egyetemi tanár, Phd habil.
Tantárgy neve: Szakmódszertan I. - TMXSM11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra31 típusa: 8 ea. / 8 gyak.
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb32): vizsga
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
31 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 32 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló
A hazai szakképzés múltja, jelene és jövője. A hazai szakmastruktúra, a szakképesítési és
szakképzési rendszer. A hazai szakmastruktúra központi dokumentációi Országos Képzési Jegyzék.
Szakmai és vizsgáztatási követelmények és a szakmai központi programok főbb elemei.
A szakmai gyakorlatok oktatásának célja, feladata. Didaktikai, neveléselméleti feladatok és
módszerek. A hazai szakmastruktúra oktatási intézményekben készülő dokumentációi. Az iskolák
helyi pedagógiai programja és helyi tanterve. Tanmenetek. Foglalkozásvázlatok, óravázlatok. A
szakmai gyakorlat oktatásának színterei. Oktatás iskolai tanműhelyekben. Üzemi képzés.
A szakmai gyakorlatok tanítási-tanulási folyamatának sajátosságai. A szakmai gyakorlatok
oktatásának szakaszai, a tanulók fejlesztésének lehetőségei. Szemléltetés a gyakorlati
foglalkozásokon és a tanórákon. A szemléltetés jelentősége. Prezentációs oktatóanyagok készítése,
alkalmazásuk, jellemzőik, elkészítésük módja.
Táblai vázlatok és rajzok készítése. Valóságos tárgyak alkalmazása, jellemzői. Alkatrész-metszetek
előnyei jellemzői elkészítésük módja. Tanulói ábragyűjtemények, lényege, alkalmazásuk előnyei,
jellemzőik, elkészítésük módja. Állványra szerelt működő rendszerek lényege alkalmazásuk
előnyei, jellemzőik. Szimulációs taneszközök lényege, alkalmazásuk előnyei, jellemzőik,
elkészítésük módja.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
Tóth Péter (2012): Oktatási stratégiák a szakképzésben. DSGI Kiadó, Székesfehérvár, ISSN 2063-
4358
Emőkey András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál (2004): A gyakorlati
oktatás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Kovács Miklós (2008): A gyakorlati oktatásmódszertana. Széchenyi István Egyetem, Győr, 164.p.
Ajánlott irodalom:
Benedek András (2007): nemzetközi összehasonlító elemzés a szakképzésben. Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest.
Holik Ildikó (szerk.) (2015): Egyéni különbségek szerepe a tanulásban és a pályaválasztásban.
DSGI Kiadó, Székesfehérvár, ISSN 2063-4358
Adolf Melezinek (1989): Mérnökpedagógia – A műszaki ismeretek oktatásának gyakorlata,
Budapest, 1989
Országos Képzési Jegyzék
Különböző szakmák Központi Programjai – www.nive.hu (NSZFI)
Különböző szakmák Szakmai és Vizsgáztatási Követelményei – www.nive.hu (NSZFI)
Szatmáry Béla (1994): Az ipari "szakmai gyakorlatok" tanításának általános módszertana. BME,
Budapest.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével,
megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az
egyéni és csoportos gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás alapfogalmait.
▪ Rendelkezik a vállalati rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez
szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel.
▪ Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és
terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal,
műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és
képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára
▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és
módszertani alapokkal, gyakorlati ismeretekkel.
▪ Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
▪ Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási
sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási
stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész
életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei
▪ Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére.
▪ Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések,
munkatevékenységek elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására.
▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös
tekintettel a logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a
műszaki kommunikációra.
▪ Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony
integrálására.
▪ Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására,
ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium)
esetében.
▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára.
▪ Képes a szakképzéssel összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést elősegítő
pályaorientációs feladatok ellátására.
▪ Képes közreműködni a vállalati gyakorlati képzési helyek kialakításában.
▪ Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
c) attitűdje
▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
▪ Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés
alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg.
▪ Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak
tervezése és lebonyolítása iránt.
▪ Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai,
technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
▪ Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.
▪ Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi,
szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és
adott források alapján történő kidolgozását.
▪ A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi,
technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
▪ Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt,
reálisan ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Prof. Dr. Tóth Péter, egyetemi tanár, PhD habil.
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Prof. Dr. Tóth Péter, egyetemi tanár, Phd habil.
Tantárgy neve: Szakmódszertan II. - TMXSM22BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 kredit%
A tanóra típusa: 8 ea, 8 tgy, 0 lab az adott félévben,
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további módok, jellemzők: munkáltatás,
csoportdinamikai módszerek
A számonkérés módja: vizsga
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további módok: 4 előírt feladat kidolgozása
A tantárgy tantervi helye: 7. félév
Előtanulmányi feltételek: –
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A szakiskolai és szakgimnáziumi kerettantervek használata a szakoktatói munkavégzés során. Gyakorlati
képzési helyek kialakítása. Környezetvédelmi és munkabiztonsági követelmények érvényesítése a gyakorló
helyeken. A szakmai elméleti és gyakorlati követelmények összehangolása. A gyakorlati foglalkozások
tervezése, szervezése, megvalósítása és értékelése. A tanulók szakmai készségének és jártasságának
fejlesztése, a szakmai személyiség formálása. A tanulók szakmai képességeinek fejlesztése az ismeretszerzés,
a logikus gondolkodás, a problémamegoldás és a műszaki kommunikáció terén. A gyakorlati oktatás
megvalósítása különböző gyakorlati oktatási színtereken (laboratórium, tanműhely). A gyakorlati oktatás
szervezeti keretei. A gyakorlati oktatás stratégiáinak, módszereinek, taneszközeinek használata az iskolai
rendszerű szakoktatás és a duális képzés keretei között. IKT használat a gyakorlati oktatás terén. Szakmai
műveletvégzés, szerelés, üzemeltetés, technológiai folyamat-kezelés megtanítási módszerei. Adaptivitás,
differenciálás, felzárkóztatás a gyakorlati oktatás programjának megvalósításakor. Gyakorlati vizsgák
megtervezése, megszervezése, megvalósítása, ellenőrzése, értékelése.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
1. Simonics István-Makó Ferenc (2016): Az elektrotechnika tanításának módszertana. Typotop
Kiadó, Budapest, ISBN 978-615-80493-8-2, ISSN:2498-7123
2. Simonics István-Makó Ferenc (2015): Szakmódszertan elektrotechnika-elektronika szakirány,
Elektronikus elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_szakmodszertan_elektrotechnika_elektronika_szakirany/adatok.html
3. Tóth Péter (2016): Szakmódszertan – polgári és biztonságvédelmi szakirány. Elektronikus
elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_szakmodszertan_had-es_biztonsagvedelem/adatok.html
4. Darázs Andor (2007): A gyakorlati képzés kézikönyve. MKIK Budapest
5. Kovács Miklós (2008): A gyakorlati oktatás módszertana. Széchenyi István Egyetem, Győr,
elektronikus jegyzet, Elektronikus elérhetőség: http://docplayer.hu/451851-Kovacs-miklos-a-
gyakorlati-oktatas-modszertana.html
6. Lükő István (2010): A munkahelyi gyakorlati oktatás megvalósulásának elméleti háttere. Pécs,
(A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.2.1-08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és
tartalmának fejlesztése” kiemelt projekt keretében készült tanulmány)
Ajánlott irodalom:
1. Emőkey András-Rakaczkiné Tóth Katalin (2005): A gyakorlati oktatás. Módszertani kézikönyv
a gyakorlati képzést végzők számára. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
2. Kraiciné Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Kiadó, Budapest
3. Lükő István – Molnár György: Szakmódszertani ismeretek villamos szakmacsoportos
mérnökök számára. BME Tanárképző Központ, Budapest, TÁMOP-4.1.2 B2 Pályázat
könyvei, Elektronikus elérhetőség: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_szakmodszertani_ismeretek_villamos_szakmacsoportos_mernokok_szamara/adatok.htm
l
4. Nagy Tamás (szerk., 2007): Módszertani kézikönyv a gazdálkodó szervezeteknél
gyakorlati képzést végző szakemberek részére, Széchenyi István Egyetem, Győr
5. A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési
kerettanterveket tartalmazó mellékletei, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Elektronikus elérhetőség:
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=533
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása ▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával
és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos
gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás
alapfogalmait. ▪ Rendelkezik a vállalati rövidciklusú képzések tervezéséhez, szervezéséhez és vezetéséhez
szükséges speciális elméleti és módszertani alapokkal és gyakorlati ismeretekkel. ▪ Ismeri a műszaki szakoktatói szakon a szakmai specializációja szerint adekvát szakképesítések
szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó összefüggő szakmai
gyakorlati követelményeket. ▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani
alapokkal, gyakorlati ismeretekkel. ▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák,
módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó
tanulásra felkészítés jelentőségét.
b) képességei ▪ Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére. ▪ Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való
összehangolására. ▪ Képes a gyakorlati vizsgák megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére,
értékelésére a minőségbiztosítási elvek figyelembevétele révén. ▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a
logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra. ▪ Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására,
ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében. ▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára. ▪ Képes a szakmai gyakorlat (iskolai, vállalati) speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos
egyéni megértési nehézségek kezelésére. ▪ Képes a szakképzés keretében a felnőttképzés és a duális képzés megtervezésére,
megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére, képes megtervezni és vezetni a vállalati
rövidciklusú képzéseket. ▪ Képes közreműködni a vállalati gyakorlati képzési helyek kialakításában. ▪ Képes a környezet-, a munka-, a baleset- és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelmények
érvényesítésére a szakmai gyakorlati képzésben. ▪ Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati
háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával)
megoldására. ▪ A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában
alkalmazni.
c) attitűdje ▪ Nyitott és kezdeményező az adott vállalat képzési, továbbképzési, betanítási feladatainak tervezése
és lebonyolítása iránt. ▪ Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai
fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére. ▪ Tiszteli a tanulók személyiségét.
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára. ▪ Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival. ▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást,
differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
d) autonómiája és felelőssége ▪ A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. ▪ Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület
képzett szakembereivel is. ▪ Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az
ezeket csökkentő intézkedések megtételét. ▪ A szakképzés nézőpontjából figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai,
technológiai és adminisztrációs változásokat. ▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. ▪ Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok
képviselőivel kapcsolatban.
Tantárgy felelőse: Makó Ferenc, főiskolai docens, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Makó Ferenc, főiskolai docens, PhD
Tantárgy neve: Szakmódszertani gyakorlat - TMXSG11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 kredit%
A tanóra típusa: 0 ea, 0 tgy, 20 lab az adott félévben
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további módok, jellemzők: –
A számonkérés módja: évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további módok: záró tanítás, portfólió
A tantárgy tantervi helye: 7. félév
Előtanulmányi feltételek: Szakképzés-pedagógia
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A Szakmódszertani gyakorlat legalább hat hét időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen (iskolai,
vállalati) szervezett gyakorlat. A Szakmódszertani gyakorlat a szakmai és a műszaki szakoktatói
kompetenciák fejlesztését is biztosítja. A Szakmódszertani gyakorlat célja, hogy felkészítse a
műszaki szakoktató szakos hallgatókat a specializációjukhoz tartozó Országos Képzési Jegyzék
szerinti műszaki szakmacsoportok területén az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli
szakképzésben elsősorban a gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére,
vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó
laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai (üzemi, duális,
tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására, gyakorlati foglalkozások vezetésére. A gyakorlat
magában foglalhatja a felsőoktatási szakképzés, a felnőttképzés, az át- és továbbképzésképzés,
valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítést is. A hallgatók a gyakorlat
során szerzett tapasztalataikat portfólióban rögzítik.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: Rakaczkiné Tóth Katalin - Farkasné Gelei Júlia (2004): Gyakorlatvezetés. SZIE GTK Tanárképző Intézet Kiadványai, Gödöllő Hajdú Erzsébet (szerk.) (2003): Praxis. Módszertani útmutató az iskolai gyakorlathoz és dokumentumok elkészítéséhez. ELTE, BIP, Budapest Tóth Péter (2006): Óralátogatás, óraelemzés a mindennapok gyakorlatában. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2006, p27 Ajánlott irodalom: Kotschy Beáta: Új elemek a tanárképzés rendszerében. Educatio 2009/3 pp. 371–378. Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben” A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003 – 2010. Szerkesztette: Hunyady György ELTE Eötvös Kiadó, ISBN 978 963 312 019 4 p. 640 (Elektronikus elérhetőség: http://keszei.chem.elte.hu/Bologna/MaPedBoHunyady.pdf
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása ▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb
pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait,
összefüggéseit, törvényszerűségeit. ▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával
és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos
gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás
alapfogalmait. ▪ Ismeri a műszaki szakterület szakmacsoportjaiba tartozó szakmák körét. ▪ Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és
terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel,
továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző
tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. ▪ Ismeri a műszaki szakoktatói szakon a szakmai specializációja szerint adekvát szakképesítések
szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó összefüggő szakmai
gyakorlati követelményeket. ▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani
alapokkal, gyakorlati ismeretekkel. ▪ Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és
határait. ▪ Ismeri a műszaki szakoktató szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus
matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket,
eljárásokat a szakképzés nézőpontjából. ▪ Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő
fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából. ▪ Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit. ▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit. ▪ Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és
elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. ▪ Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció
felismerésének és fejlesztésének módszereiről. ▪ Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási
sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. ▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák,
módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó
tanulásra felkészítés jelentőségét. ▪ Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai
intézményekkel való együttműködés módjairól.
b) képességei ▪ Képes a tanulók szakmai készségének és jártasságának fejlesztésére. ▪ Képes a szakmai specializációnak megfelelő munkafogások, munkacselekvések,
munkatevékenységek elsajátításának és begyakoroltatásának irányítására. ▪ Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való
összehangolására. ▪ Képes a tanulók gyakorlati tevékenysége révén a képességeik fejlesztésére, különös tekintettel a
logikus gondolkodásra, a problémamegoldásra, az ismeretszerzésre és a műszaki kommunikációra. ▪ Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. ▪ Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására,
ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében. ▪ Képes az oktatási stratégiáknak (módszerek, munka- és szervezeti formák, taneszközök) a
gyakorlati oktatás nézőpontjából való megválasztására, alkalmazására, a megvalósítás
eredményének ellenőrzésére, értékelésére, majd a folyamat korrekciójára. ▪ Képes a szakmai gyakorlat (iskolai, vállalati) speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos
egyéni megértési nehézségek kezelésére. Képes saját önálló tanulásának, továbbképzésének
megtervezésére és megszervezésére. ▪ A szakképzés nézőpontjából képes az adott műszaki szakterület legfontosabb elméleteit,
eljárásrendjét és az azokkal összefüggő terminológiát feladatok végrehajtásakor alkalmazni. ▪ Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére. ▪ Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye (iskolai tanműhely, vállalati gyakorlóhely)
erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni. ▪ Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai
szabályokat, előírásokat. ▪ Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni,
hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje ▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg. ▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg. Tiszteli a
tanulók személyiségét. ▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára. ▪ Törekszik az aktív együttműködésre a szakmai elméleti tárgyak tanáraival. ▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését,
továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. ▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást,
differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. ▪ Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. ▪ Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, illetve megoldása érdekében
szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési,
innovációs tevékenységben. ▪ Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. ▪ Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és reflektív módon törekszik
tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. ▪ Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani
és neveléstudományi megújulásra. ▪ Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. ▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját,
igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
d) autonómiája és felelőssége ▪ Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott
források alapján történő kidolgozását. ▪ Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában,
indoklásában. ▪ A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. ▪ Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek
kapcsolatait. ▪ Hitelesen képviseli a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések
végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. ▪ Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület
képzett szakembereivel is. ▪ Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az
ezeket csökkentő intézkedések megtételét. ▪ Hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. ▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan
ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. ▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett. ▪ Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok
képviselőivel kapcsolatban. ▪ Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében,
kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. ▪ Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. ▪ Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület
etikai kérdéseit.
Tantárgy felelőse: Dr. Holik Ildikó, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Dr. Holik Ildikó, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Szakoktatói projekt és szeminárium - TMXPR11BLE Kreditértéke: 4
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 (kredit%)
A tanóra33 típusa: / gyak. / és óraszáma: 20 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve: …………………)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők34 (ha vannak):
………………………..
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb35): évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok36 (ha vannak):
………………………..
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): Menedzsment alapjai
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tantárgy célja a szakoktató jelöltek felkészítése a szakiskolai gyakorlati tárgyak oktatása
keretében alkalmazandó projektpedagógiai stratégia alkalmazására.
A szakiskolai technikai jellegű projektek megtervezése, feladatrendszere, megszervezése-
adaptivitása, módszertana-technikái, ellenőrzése és értékelése a kurzus feladata.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
M. Nádasi Mária: A projekotktatás elmélete és gyakorlata. ISSN: 2062-5936, 2010, Magyar Tehetségsegítő
Egyesület
33 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 34 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 35 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 36 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
Estefánné Varga Magdolna - Szikszay Klára: PROJEKTPEDAGÓGIA ALKALMAZÁSA A
PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
ÉS A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN, Eger, 2007, HEFOP 3. 3. 2.-05/1.-2006-04-0012/1.0.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása ▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával
és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket ▪ Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és
határait.
b) képességei ▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani
alapokkal, gyakorlati ismeretekkel. ▪ Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való
összehangolására ▪ Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására,
ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében.
c) attitűdje ▪ Nyitott a műszaki szakterületen zajló, a szakképzés szempontjából kiemelt szakmai, technológiai
fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére. ▪ Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott
források alapján történő kidolgozását
d) autonómiája és felelőssége ▪ Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. ▪ Egyenrangú partner a szakmai kooperációban, végiggondolja és képviseli az adott szakterület
etikai kérdéseit. ▪ Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Ősz Rita, docens
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Dr. Ősz Rita, egyetemi docens, PhD – Dr. Makó Ferenc, főiskolai docens, PhD.
Tantárgy neve: Szakdolgozat – portfolió - TMDSD11BLE Kreditértéke: 15
A tantárgy besorolása: kötelező
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 100 kredit%
A tanóra típusa: 0 ea, 0 tgy, 20 lab az adott félévben
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további módok, jellemzők: –
A számonkérés: évközi jegy
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további módok: –
A tantárgy tantervi helye: 7. félév
Előtanulmányi feltételek: Szakoktatói projekt
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
▪ A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készíteni. Ez olyan összetett, egyéni
feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg.
▪ A hallgató az iskolai gyakorlatok során szerzett tapasztalatait portfólióban rögzíti. A portfólió
olyan dokumentumgyűjtemény, ami bemutatja a szakmai gyakorlatokhoz, a tanárjelölt
felkészüléséhez kapcsolódó dokumentumokat (óravázlatok, hospitálási naplók, a hallgató által
készített taneszközök, tananyagok, szemléltető anyagok stb.), illetve a gyakorlathoz kapcsolódó
reflexiókat (egyrészt az egyes dokumentumokhoz fűzött megjegyzéseket, magyarázatokat,
javaslatokat, önreflexiókat, másrészt pedig egy összegző önreflexiót a gyakorlati képzés során
elért eredményekről és fejlesztendő területekről). A portfólió bizonyítja, hogy a hallgató képes
önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája
szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a
pedagógiai feladat eredményességét értékelni.
▪ A szakdolgozat és a portfólió bemutatása és védése a záróvizsga részét képezi.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: Eco, U. (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot. Gondolat Kiadó, Budapest. Falus Iván (2004): A szakirodalom tanulmányozása. In: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Szerk.: Falus Iván. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 37-67. o. Falus Iván (2004): A kutatási eredmények értelmezése, közlése. Uo. 515-539. o. Tóthné Környei Márta (2004): Korszerű információkereső rendszerek a kutatás szolgálatában. Uo. 68-86. o. Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfolió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2009. 168 p. ISBN: 9789636931209 Ajánlott irodalom: Holik Ildikó - Ősz Rita (2016): Bevezetés a pedagógiai kutatásmódszertanba. Typotop Kiadó, Budapest, ISSN 2498-7123 Falus Iván - Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest, ISBN 963-9558-16-8 Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 1998. 247 p. ISBN 963 832 324 8 Tóth Péter: Óralátogatás, óraelemzés a mindennapok gyakorlatában. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2006, 27 p.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása ▪ Ismeri a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás - beleértve a felnőttképzést is - legfontosabb
pedagógiai, pszichológiai, szociológiai elméleteit, a nevelés, az oktatás, a képzés alapfogalmait,
összefüggéseit, törvényszerűségeit. ▪ Ismeri a gyakorlati foglalkozások (iskolai, vállalati) tervezésével, szervezésével, megvalósításával
és ellenőrzésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket, az egyéni és csoportos
gyakorlatok szervezésének alapelveit, a differenciálás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás
alapfogalmait. ▪ Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és
terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel,
továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző
tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára. ▪ Ismeri a műszaki szakoktatói szakon a szakmai specializációja szerint adekvát szakképesítések
szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyait, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó összefüggő szakmai
gyakorlati követelményeket. ▪ Rendelkezik az iskolai szakoktatói tevékenységhez szükséges speciális elméleti és módszertani
alapokkal, gyakorlati ismeretekkel. ▪ Átfogóan ismeri a műszaki szakoktató szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és
határait. ▪ Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő
fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a
szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés
zavarairól, a magatartásproblémák okairól. ▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit. ▪ Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és
elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel.
b) képességei ▪ Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására. ▪ Képes a szakterületére jellemző online és nyomtatott szakirodalom magyar és részben idegen
nyelven történő megértésére és használatára. ▪ Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú,
könyvtári forrásait. ▪ Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban
kommunikáljon. ▪ Képes arra, hogy szakterületének megfelelően egy idegen nyelven szakmailag adekvát módon
kommunikáljon.
c) attitűdje ▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Nyitott a pedagógus szakma átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működés alapvető
jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására. ▪ Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógiai céljai megvalósulásának egyik eszközévé
váljon. ▪ Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködve oldja meg. ▪ Vállalja szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz. ▪ Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai és pedagógusi céljai megvalósításának egyik eszközévé
váljon.
d) autonómiája és felelőssége ▪ Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott
források alapján történő kidolgozását. ▪ Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. ▪ Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában,
indoklásában. ▪ A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. ▪ Szakmai tevékenysége során egyaránt képviseli szakterületének műszaki és pedagógiai elveit, ezek
kapcsolatait.
Tantárgy felelőse: Dr. Holik Ildikó, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktatók: Dr. Holik Ildikó, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Felzárkóztatás és tehetséggondozás - TMVFT11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: választható (a nem kívánt törlendő!)
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra37 típusa: ea. és gyak. és óraszáma: 7+7 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve: …………………)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők38 (ha vannak):
esettanulmányok, elektronikus eszközök alkalmazása
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb39): évközi jegy
37 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 38 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb.
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok40 (ha vannak): esettanulmány
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): ……………..
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A kurzus az átlagostól eltérő, lemaradó és tehetséges, illetve akár egyszerre e két eltérés miatt, a különleges bánásmódot és tanítási módszereket kívánó tanulók ellátásához szükséges ismereteket és módszereket nyújt. A felzárkóztatást szükségessé tevő problémák és azok hátterének feltárására, illetve a tehetség megismerésének és gondozásának témakörét járja körül. A kurzus a tanulók mélyebb megismerését szolgáló eszközöket mutat be, és a fejlesztés lehetőségeit és tantermi megvalósításukhoz használható konkrét ötleteket ad. A cél, hogy ezek feldolgozásával a mérnöktanár hallgatók a tanári munkájukba képesek legyenek beépíteni a diagnosztizálás és a fejlesztés alapvető technikáit, módszereit. El kívánjuk érni, hogy a tanárjelöltek szemléletében pozitív kihívásként jelenjen meg a különleges bánásmódot igénylő diákok támogatása. Tudatosítani kívánjuk, hogy a felzárkóztatás és tehetséggondozás nem válik el élesen. Egyszerre is jelen lehet egy tanuló esetében a kétféle eljárás, és mindkét terület a leghatékonyabb tanítási módszereket kívánja.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező: Gyarmathy Éva, Fűzi Beatrix (2014) Felzárkóztatás és tehetséggondozás. Óbudai Egyetem,
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_felzarkoztatas_es_tehetseggondozas/adatok.html
Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Kiadó,
Budapest.
Gyarmathy Éva (2009): Kognitív Profil Teszt. Iskolakultúra 3-4. 60-73.
K. Nagy Emese (2012): Több mint csoportmunka. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Ajánlott: Gyarmathy Éva (2009) Atipikus agy és a tehetség I. - Tehetség és a neurológia hátterű
teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. Vol. 29, 4. 377390.
Gyarmathy Éva (2010) Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek.
Géniusz Projekt, Budapest. https://www.scribd.com/document/60629207/Gyarmathy-Eva-
Hatranyban-az-el%C5%91ny
Pásku Judit (2011): A tehetség értelmezései a nemzetközi és a hazai szakirodalomban.
Fordulópont. XIII. 1. 51. Pont Kiadó, Budapest
Péter-Szarka Szilvia (2011): Az „ismeretlen ismerős”: Gagné tehetségmodelljének átdolgozott
változata. Tehetség. 18. 5-7.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb.,
KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben
hozzájárul
a) tudása ▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről,
a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a
személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól. ▪ Ismeri a tanulók életkori sajátosságait, megismerésének módszereit.
39 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 40 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
▪ Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási
stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át
tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. ▪ Ismeri a tehetség, a sajátos nevelési igény és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet,
valamint a különleges bánásmód igény fogalmát, ismérveit.
b) képességei ▪ Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet
alapú, könyvtári forrásait. ▪ Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat
felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani.
c) attitűdje ▪ Tiszteli a tanulók személyiségét. ▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára. ▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését,
továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. ▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást,
differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. ▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját,
igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
d) autonómiája és felelőssége ▪ Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések
végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását. ▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan
ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét. ▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Tordai Zita, adjunktus, Phd
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Gyarmathy Éva, tudományos tanácsadó, dr. habil, Fűzi Beatrix, adjunktus, PhD
Tantárgy neve: Tanulásmódszertan - TMVTM11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: választható (a nem kívánt törlendő!)
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra41 típusa: ea./szem. és óraszáma: 7/7 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve:)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők42 (ha vannak):
tanulásdiagnosztikai felmérések/önértékelés
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb43): é
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok44 (ha vannak): 4 egyéni feladat
előíró-kidolgozása
41 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 42 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb. 43 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 44 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6.
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tanulási folyamat pedagógiai-pszichológiai értelmezése. A tanulás folyamata különböző
tanuláselméletekben. A tanulást ösztönző és annak kivitelezését biztosító sajátosságcsoportok. Tanulási
nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság a szakképzésben.
Tanulásdiagnosztika: tanulási stílus felmérése, tanulási célok feltárása, tanulási motiváció, tanulástámogató
értékek, tanulási kapacitások önértékelése szakiskolai és szakgimnáziumi tanulók körében. A tanulási
környezet kialakítása. Tanulási stratégiák. Ismert és gyakran alkalmazott tanulási alaptechnikák a műszaki
képzési területen. A tanulásra történő ráhangolódás, a sikeres tanulás és a tanulás közbeni pihenést biztosító
módszerek. Önszabályozó tanulás. Kooperatív tanulási technikák. A tanulási módszertár használata.
Gondolattérkép használata, szoftverek megismerése, alkalmazása a szakmai ismeretek tanulásában és
tanításában. Tanulási időmenedzsment. Napi, heti, havi tanulási időmérleg készítése. Az elektronikus
tanulástámogatás lehetőségei. Tanulási nehézségek, problémák feltárása. A tanulástámogatás hatásrendszere,
stratégiái és módszerei.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom:
1. Christian Grüning (2011): Az eredményes tanulás titka - Hogyan javíthatunk olvasási és
tanulási képességeinken? Partvonal Kiadó, ISBN: 9789639910713
2. Gefferth Éva - Paul Roeders (2007): A hatékony tanulás titka - A hatékony tanítás és
tanulás dinamikája. Trefort kiadó, ISBN: 9789634464532
3. Nahalka István (szerk., 2006): Hatékony Tanulás. Budapest: Bölcsész Konzorcium HEFOP
iroda, ISBN 9639704636ö, ISBN 9639724041
4. Makó Ferenc (2015): Tanulásmódszertan. Budapest: Óbudai Egyetem TÁMOP-4.1.2 B2
Pályázat könyvei, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-
0002_tanulasmodszertan/adatok.html
5. Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan: Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási
képesség fejlesztéséhez. Metódus-Tan, Budapest, ISBN 963-216-623-X
6. Tánczos Judit (2006): Baj van a tanulással. Módszerek a tanulási zavarok korrigálásához.
Pedellus Tankönyvkiadó
Ajánlott irodalom:
1. D. Molnár Éva (2013): Tudatos fejlődés - Az önszabályzott tanulás elmélete és gyakorlata.
Akadémiai Kiadó Zrt., ISBN: 9789630594004
2. Dinyáné Szabó Mariann (2014): Tanulásmódszertan. Semmelweis Egyetem, Budapest
(TÁMOP-4.1.2 A1 és a TÁMOP-4.1.2 A2 könyvei),
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0015_tanulasmodszertan/scorm_
start.html
3. Domján László (2012): A hatékony tanulás mesterfogásai. Agykontroll Kft., Budapest,
ISBN 97896374911047
4. Fejes József Balázs (2015): Célok és motiváció - Tanulási motiváció a célorientációs
elmélet alapján. Gondolat kiadó Kör, ISBN: 9789636936136
5. Gyarmathy Éva (2007): Diszlexia – specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó
6. Pinczésné Palásthy Ildikó (2005): Tanulási zavarok, fejlesztési gyakorlatok. Pedellus
Tankönyvkiadó Kft., Deberecen
Selikowitz, M. (2005): Dislexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
▪ Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a
szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés
zavarairól, a magatartásproblémák okairól.
▪ Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció
felismerésének és fejlesztésének módszereiről.
▪ Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási
sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.
b) képességei
▪ Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására.
▪ Képes az egészségmegőrzéssel kapcsolatos információk értelmezésére, hasznosítására, a korszerű
vezetői ismeretek, készségek, egészségfejlesztési ismeretek alkalmazására az egészséget és
hatékonyságot támogató munkahelyi környezet kialakítása érdekében.
▪ Képes saját önálló tanulásának, továbbképzésének megtervezésére és megszervezésére.
▪ Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
c) attitűdje
▪ Tiszteli a tanulók személyiségét.
▪ Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit
biztosítani minden tanuló számára.
▪ Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás
támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését,
továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra.
▪ Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást,
differenciálást elősegítő tanulási, tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására.
▪ Szociális érzékenység és a segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi munkáját,
igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni.
d) autonómiája és felelőssége
▪ A szakmát megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja.
▪ Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen a pedagógiai) szakterület
képzett szakembereivel is.
▪ Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt, reálisan
ítéli meg szaktárgya oktatásban betöltött szerepét.
▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Makó Ferenc, főiskolai docens, PhD.
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):-
Tantárgy neve: Oktatás- és szakképzéstörténet - TMVOS11BLE Kreditértéke: 3
A tantárgy besorolása: választható (a nem kívánt törlendő!)
A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, „képzési karaktere”: 50 (kredit%)
A tanóra45 típusa: 7 ea. / 0 szem. / 7 gyak. / konz. és óraszáma: 14 az adott félévben,
(ha nem (csak) magyarul oktatják a tárgyat, akkor a nyelve:)
Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők46 (ha vannak):
oktatófilmek megtekintése és elemzése
45 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató
személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek
időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc. 46 pl. esetismertetések, szerepjáték, tematikus prezentációk stb.
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb47): évközi beszámoló
Az ismeretellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok48 (ha vannak): ZH dolgozat
A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 6. félév
Előtanulmányi feltételek (ha vannak): -
Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag tömör, ugyanakkor informáló leírása
A magyar iskoláztatás története, különös tekintettel az alap-, a közép- és a felsőfokú szakképzés intézményeinek kialakulására és fejlődésére. A szakképzés ókori kezdetei. A hallgatók ráhangolása a történeti szemléletmódon történő tájékozódásra. A hazai iparoktatás kezdetei. Az I. és a II. Ratio Educationis hatása: a rajziskolák jelentősége, a céhek átalakulása. A mester-inas iskolák, az elemi tanodák és a vasárnapi iskolák, majd az ipartanodák megjelenése. A magyar ipari felsőoktatás intézményei: a Mérnökképző Intézet, a Mű-Egyetemi Intézet. Az első ipartörvény és az Országos Magyar Iparegyesület hatása a szakképzésre. Az új iskolatípusok megjelenése és szerepe a kiegyezést követőévtizedekben: reál, polgári, felsőkereskedelmi és a felsőbb leányiskolák, valamint az ipari szakiskolák és az ipari rajziskolák megjelenése. Állami ipari szakiskolák a századfordulón. A magyarság és a környező népek iparoktatásának összehasonlítása. A szakképzett tanár a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes. Képes a tanítandó tananyag súlypontjait, felépítését, közvetítésének logikáját a tantervi előírásokkal és a pedagógiai célokkal összhangban az adott tanulócsoporthoz igazítani. Képes a szakmai gyakorlatok tárgy keretében felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni, a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani.
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai
adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)
Kötelező irodalom: Mészáros I. – Németh A. – Pukánszky B. (2004): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest.
Sanda István Dániel (2016): Bevezetés a szakképzés történetébe. Typotop Kiadó, Budapest, ISSN 2498-7123.
Győriványi Sándor (2000): A szakképzés története Magyarországon. Tankönyvkiadó – Universitas Felsőoktatási Kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom: Roboz Péter: A magyar középfokú iparoktatás múltja, jelene és jövőképe Szakképzési Szemle, 1990/3, 13-18. p.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK
7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul
a) tudása
▪ Ismeri szakterülete ismeretelméleti alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és
terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal,
műveltségterületekkel, továbbá a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és
képes a különböző tudományterületi, szaktárgyi tartalmak integrációjára.
▪ Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket
felépítő fogalomrendszert a szakképzés nézőpontjából.
b) képességei
47 pl. folyamatos számonkérés, évközi beszámoló 48 pl. esettanulmányok, témakidolgozások, dolgozatok, esszék, üzleti, szervezési tervek stb. bekérése
▪ Képes szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony
integrálására.
▪ A szakképzés nézőpontjából képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó
diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és
adekvát értékelő tevékenységre.
c) attitűdje
▪ Vállalja a pedagógus szakma társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
▪ Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
d) autonómiája és felelőssége
▪ Felelősséggel részt vállal a szakképzéssel kapcsolatos szakmai nézetek kialakításában,
indoklásában.
Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha van(nak) (név, beosztás, tud. fokozat):
Sanda István Dániel, adjunktus, PhD
Recommended