View
2
Download
1
Category
Preview:
Citation preview
DOI 1015774PPKEBTK2019012
0
HARAMZA MAacuteRK
A 9ndash10 SZAacuteZADI KAacuteRPAacuteT-MEDENCEI SZABLYAacuteK ARCHEOMETALLURGIAI EacuteS HADTOumlRTEacuteNETI VONATKOZAacuteSA
Szoumlvegkoumltet
Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem
Boumllcseacuteszettudomaacutenyi Kar
Toumlrteacutenelemtudomaacutenyi Doktori Iskola
Hadtoumlrteacuteneti Műhely
Doktori iskola vezetője Dr Őze Saacutendor DSc
Hadtoumlrteacuteneti Műhely vezetője Dr Horvaacuteth Mikloacutes DSc
Teacutemavezetők Dr Veszpreacutemy Laacuteszloacute DSc Dr Toumlroumlk Beacutela PhD
Budapest
2019
DOI 1015774PPKEBTK2019012
1
TARTALOMJEGYZEacuteK
KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 4
BEVEZETEacuteS 6
METODIKA 7
Alkalmazott taacuterstudomaacutenyok poziacutecioacute a toumlrteacutenetiacuteraacutesban 7
Hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes historiograacutefia 8
A honfoglaloacute hadikultuacutera reacutegeacuteszete 11
Iraacutenyvonalak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokban 14
A leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet 14
Az oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenet 19
Kronologikus probleacutemafelveteacutes a szablya fejlődeacutestoumlrteacutenete 20
Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes 21
Interdiszciplinaritaacutes a fegyvertoumlrteacutenetben 23
A vasművesseacuteg kutataacutestoumlrteacuteneteacutenek korai szakasza 26
Klasszikus interdiszciplinaritaacutes a termeacuteszettudomaacutenyok integraacutecioacuteja 28
Gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek 32
Moacutedszertani neheacutezseacutegek 34
Az eacutertekezeacutes metodikaacuteja eacutes ceacutelkitűzeacutesei 37
HADTOumlRTEacuteNETI HAacuteTTEacuteR 42
A hadműveacuteszet jellemzői a 9ndash10 szaacutezadi hadjaacuteratok tuumlkreacuteben 42
A koumlzelharci fegyverek taktikai alkalmazaacutesa 59
A temetkezeacutesekből ismert fegyverfajtaacutek 59
Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben 62
Oumlsszegzeacutes 68
TIPOLOacuteGIA 70
Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek 70
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja 74
DOI 1015774PPKEBTK2019012
2
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese 78
Formacsoportok eacutes metrikus adatok 82
A markolat 82
Markolatgomb 82
Ellenző 84
A huumlvely 89
Fuumlggesztőfuumll 89
Huumlvelyveacuteg 89
A penge formai jellemzői 90
Metrikus vizsgaacutelatok 92
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek 93
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis) 95
Choroloacutegia 106
Oumlsszegzeacutes 108
TECHNOLOacuteGIA 114
Metallograacutefiai bevezeteacutes 114
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek 117
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok 123
Alkalmazott moacutedszerek 124
Eredmeacutenyek 125
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 125
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 126
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 127
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely 128
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 129
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 130
Chaicircne opegraveratoire 132
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes 133
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes 135
3 Kohoacutesiacutetaacutes 135
4 Homogenizaacutelaacutes 137
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn 142
DOI 1015774PPKEBTK2019012
3
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes) 146
7 Hőkezeleacutes 147
8 Oumlsszeilleszteacutes 153
Oumlsszegzeacutes 155
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS 158
Taacutergyak mozgaacutesa 162
Mesterek mozgaacutesa 169
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese 170
Oumlsszegzeacutes 171
BEFEJEZŐ GONDOLATOK 173
OumlSSZEFOGLALOacute 176
RESUME 177
FUumlGGELEacuteK 178
Irodalom 178
Forraacutesok 216
Adatbaacutezisok adattaacuterak 217
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok 218
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek 220
DOI 1015774PPKEBTK2019012
4
KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS
Tisztelettel eacutes koumlszoumlnettel adoacutezom a koumlvetkező szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e munka
nem joumlhetett volna leacutetre
Mindenekelőtt Feleseacutegemnek eacutes csalaacutedtagjaimnak a folyamatos eacutes faacuteradhatatlan segiacutetseacutegeacutert
anyagi eacutes erkoumllcsi taacutemogataacuteseacutert
Dr Veszpreacutemy Laacuteszloacute igazgatoacute uacuternak (Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum) eacutes Dr Toumlroumlk Beacutela
inteacutezetvezető uacuternak (ARGUM ME Metallurgiai Inteacutezet) teacutemavezetői munkaacutejukeacutert Dr
Kovaacutecs Laacuteszloacutenak (MTA-BTK RI) szakmai tanaacutecsaieacutert valamint a teacutemaacuteban veacutegzett aacutetfogoacute
gyűjteacuteseacutenek eacutes kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja keacutezirataacutenak rendelkezeacutesre bocsaacutejtaacutesaacuteeacutert Dr Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM SzTE-BTK) szakmai tanaacutecsaieacutert eacutes a leletanyaghoz valoacute
hozzaacutefeacutereacutesemben toumlrteacutenő orszaacutegos kiterjedtseacutegű segiacutetseacutegnyuacutejtaacuteseacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes
Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak (AacutesaTaacuters Kft) a laborban vizsgaacutelt leletek restauraacutelaacutesaacuteeacutert
tovaacutebbaacute az ARGUM munkataacutersainak a szablyaleletek archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteeacutert Dr
Goumlmoumlri Jaacutenosnak (MTA-VEAB) Dr Thiele Aacutedaacutemnak (BME) eacutes Dr Jiři Hošeknek
(Archeologickyacute uacutestav AV ČR) az archeometallurgia moacutedszertanaacuteban nyuacutejtott szakmai
tanaacutecsaikeacutert Dr Joacutezsa Moacutenikaacutenak (Johann Bernoulli Institute for Mathematics and Computer
Science Faculty of Mathematics and Natural Sciences University of Groningen) eacutes Dr Heacuteger
Tamaacutesnak (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) a metrikus vizsgaacutelatokban eacutes
rendszerezeacutesuumlkben nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Dr Vladimir Igoroyevič Zavialovnak (Institut
Archeologii RAN) Dr Font Maacutertaacutenak (PTE-BTK-TTI Koumlzeacutepkori eacutes Korauacutejkori Tanszeacutek) eacutes
Dr Tuumlrk Attilaacutenak (MTA-BTK MŐT PPKE-BTK) az orosz nyelvű szakirodalomban nyuacutejtott
segiacutetseacutegeacuteeacutert Dr Langoacute Peacuteternek (MTA-BTK RI PPKE-BTK) Dr B Szaboacute Jaacutenosnak
(BTM) Dr Nagy Balaacutezsnak (ELTE-BTK) Dr Bertoacutek Gaacutebornak (JPM PPKE-BTK) Dr
Gaacutell Erwinnek (Institutul de Arheologie Vasile Pacircrvan) Dr Feheacuter Benceacutenek (MKI) Paveł
Kucyperanak (Uniwersytet Mikołaja Kopernika) Dr Valeri Jotovnak (Vaacuternai Toumlrteacuteneti
Muacutezeum) Dr Alan Williamsnek (Wallace Collection) Dr Christoph Egernek (LVR
Xanten) Dr Neacutegyesi Lajosnak (NKE) Dr Romhaacutenyi Beatrixnak Dr Vaacuterady Zoltaacutennak Dr
Hidaacuten Csabaacutenak (KRE-BTK) Dr Biacuteroacute Aacutedaacutemnak Dr Ioan Stanciunak (Institutul de
Arheologie şi Istoria Artei) Dr Nagy Leventeacutenek Dr Fazekas Ferencnek eacutes Dr Kiss
Attilaacutenak (PTE-BTK Reacutegeacuteszeti Tanszeacutek) Dr Galambos Istvaacutennak (NEB TITE) Gulyaacutes
Andraacutesnak (Jaacutesz Muacutezeum) Dr Boacutetaacuter Istvaacutennak (Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum) Dr Nevizaacutenszky
DOI 1015774PPKEBTK2019012
5
Gaacutebornak (Archeologickyacute uacutestav SAV) Nikolina Antonićnak (Sveučilišta u Zagrebu) Ondřej
Mertaacutenak (Technickeacute muzeum v Brně) eacutes Ivan Marija Hrovatinnak (Univerza v Ljubljani)
szakmai taacutemogataacutesukeacutert
Dr Szoumlreacutenyi Gaacutebor Andraacutes osztaacutelyvezetőnek Dr Csengeri Piroskaacutenak Horvaacuteth Antoacuteniaacutenak
eacutes Kalaacuteszdi Gyoumlrgynek (HOM) a szablyaleletek laborvizsgaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutert valamint Dr
Jakab Attila osztaacutelyvezetőnek eacutes a JAM munkataacutersainak Puskaacutes Joacutezsefnek (MNM) Florin
Margineannak (AM) Bajusz Maacutetyaacutesnak Diana Jegarnak eacutes Demjeacuten Andreaacutenak (KENM) az
NKM munkataacutersainak sziacuteves segiacutetseacuteguumlkeacutert eacutes a leletekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes lehetőveacute teacuteteleacuteeacutert
Deeacutesy Veronikaacutenak (PPKE-BTK) eacutes Dr Lőnhaacutert Tamaacutesnak (BBTE) a CEEPUS-
oumlsztoumlndjprogram koordinaacutelaacuteseacutert tovaacutebbaacute a Posta Beacutela Egyesuumllet tagjainak a Kolozsvaacuteron
toumlltoumltt idő alatti segiacutetőkeacutesz baraacuteti hozzaacuteaacutellaacuteseacutert
Dr Csornay Boldizsaacuter igazgatoacute uacuternak Gaacutel Eacuteva osztaacutelyvezetőnek eacutes Simon Beacutela toumlrteacuteneacutesznek
eacutes reacutegeacutesz-technikusnak (JPM) valamint minden kolleacutegaacutemnak aki a taacutemogatta kutatoacutemunkaacutem
Veacutegezetuumll kiemelten Nagy Tibor kovaacutecsmesternek valamint minden keacutezműves
mesterembernek eacutes hagyomaacutenyőrzőnek akik gyakorlati laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutetetteacutek e munka
megszuumlleteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
6
BEVEZETEacuteS
bdquoA 10 szaacutezadi szablyaacutekroacutel annak elleneacutere hogy nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendenek a
szakemberek koumlreacuteben egyetlen kimeriacutető elemzeacutes sem jelent meg mind a mai napigrdquo Gaacutell
Erwin fenti kijelenteacuteseacutehez egyből hozzaacutefűzi hogy kiveacutetelt keacutepez Kovaacutecs Laacuteszloacute Vooruženie
vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja (1980) c kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja
amely azonban nem keruumllt kiadaacutesra1
A fenti ideacutezet utaacuten felteacutetelezhető lenne hogy jelen munka e hiaacuteny betoumllteacuteseacutere szuumlletett
azonban ez csak reacuteszben igaz A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa ugyanis az elmuacutelt koumlzel
szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet
minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni a jelenseacuteg vizsgaacutelataacutet A
sokreacutetűseacuteg felaproacutezoacutedaacutest hozott magaacuteval eacutes baacuter e tudomaacutenyos fejlődeacutes alapvetően noumlvelte a
korszakkal kapcsolatos ismereteinket maacutera toumlrteacuteneacutesz reacutegeacutesz termeacuteszettudoacutes (leginkaacutebb
anyagmeacuternoumlk fizikus keacutemikus illetve geoloacutegus) eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneacutesz keacutepesiacuteteacutessel is
rendelkezni kellene ahhoz hogy valaki egy szemeacutelyben kimeriacutető elemzeacutest veacutegezhessen a
teacutemaacuteban Ennek koumlszoumlnhetően a fegyverkutataacutesban egyre gyakoribbak a tudomaacutenykoumlzi
egyuumlttműkoumldeacutesek amelyek tapasztalatai azonban azt mutatjaacutek hogy kezdetlegesseacuteguumlkből
fakadoacutean a diszcipliacutenaacutek koumlzti kommunikaacutecioacutes feluumlletek meacuteg rendkiacutevuumll instabil aacutellapotban
vannak baacutermilyen uacutej jelenseacuteg vizsgaacutelata koumlnnyen deformaacutelja azokat eacutes felboriacutetja az addigi
hangsuacutelyokat araacutenyokat eacutes a dialoacutegus szerkezeteacutet Ugyanis hiaacuteba aacutell ugyanaz a fegyvertiacutepus a
kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak foacutekuszaacuteban a feltett keacuterdeacutesek olyannyira elteacuterők hogy
gyakorlatilag a vizsgaacutelt jelenseacuteg sem egyezik meg Eacutepp ezeacutert szuumlkseacuteg van az
interdiszciplinaacuteris kommunikaacutecioacute megerősiacuteteacuteseacutere
Iacutegy az eacutertekezeacutes is inkaacutebb paacuterbeszeacuted indiacutetaacutesaacutera alkalmas aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten adni
azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket esetuumlnkben a szablyaacutek kutataacutesaacuteban
eddig alkalmaztak tovaacutebbaacute (eacutes mindenekelőtt) e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis
kapcsolatot teremteni
1 GAacuteLL 2013 736 KOVAacuteCS 1980b
DOI 1015774PPKEBTK2019012
7
I METODIKA
Alkalmazott taacuterstudomaacutenyok poziacutecioacute a toumlrteacutenetiacuteraacutesban
Egy fegyvertoumlrteacuteneti teacutemakoumlr kutataacutestoumlrteacuteneti-moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutese annak
interdiszciplinaritaacutesa miatt vaacutelik oumlsszetetteacute nemcsak azeacutert mert a tudomaacutenyaacuteg fejlődeacuteseacuteben
szerepet jaacutetszoacute időkoumlzben oumlsszekapcsoloacutedoacute azonban toumlrteacutenelmi taacutevlatokban vizsgaacutelva
kuumlloumlnaacutelloacute diszcipliacutenaacutek oumlnaacutelloacute kutataacutestoumlrteacutenettel eacutes moacutedszertannal rendelkeznek hanem a
tudomaacutenyos eredmeacutenyek bdquoeredezteteacuteserdquo okaacuten is vagyis annak koumlszoumlnhetően hogy a fentiek
mellett meacutegsem lehet minden tudomaacutenyos moacutedszert eacutes eredmeacutenyt egyeacutertelműen csak egy
tudomaacutenyteruumllethez koumltni
A fegyverek vizsgaacutelata kuumlloumlnfeacutele legtoumlbbszoumlr hadtoumlrteacuteneti-harcaacuteszati taacutersadalmi-
szimbolikus eacutes leguacutejabban technoloacutegiai aspektusokboacutel toumlrteacutenik amelyekben hol a leiacuteraacutes hol
az oumlsszehasonliacutetaacutes mutatkozik dominaacutensnak Elsődleges harcaacuteszati alkalmazaacutesuk
tanulmaacutenyozaacutesa reacuteveacuten fontos reacuteszeacutet keacutepzik a hadtoumlrteacuteneti munkaacuteknak miacuteg szimbolikus ndash a
viseletben temetkezeacutesben eacutes maacutes emberi gondolkodaacutest mentalitaacutest esetleg hitvilaacutegot
taacutergyiasiacutetoacute formaacuteban betoumlltoumltt ndash szerepuumlkneacutel fogva adaleacutekanyagul szolgaacutelhatnak az adott
korszak taacutersadalmi viszonyainak megismereacuteseacutehez Ez utoacutebbi kategoacuteria nemcsak a
meacuteltoacutesaacutegjelveacutenykeacutent funkcionaacuteloacute reprezentatiacutev peacuteldaacutenyokat foglalja magaacuteban hanem az adott
taacutergy korabeli jelkeacuteprendszere aacuteltal birtokolt jelenteacutestoumlbbletet is2 Iacutegy baacuter kidolgozottsaacutegukat
illetően koraacutentsem tekinthetők egy taacutersadalmi reacuteteg eszkoumlzeacutenek a fegyverek toumlrteacuteneti
vizsgaacutelataacutenak kifejezetten a korszakra vonatkozoacutean fontos keacuterdeacutese a taacutergytiacutepus aacuteltal
elkuumlloumlniacutethető taacutersadalmi csoportok meghataacuterozaacutesa Ugyancsak egy meghataacuterozott reacuteteg eacutes a
fegyverek elsődleges (időnkeacutent pedig kizaacuteroacutelagos) kapcsolataacuteboacutel adoacutedik az is hogy e taacutergyak
nemcsak a haacuteboruacute hanem az adott reacuteteg reprezentaacutecioacutes teveacutekenyseacutegeinek iacutegy vadaacutesz-
paacuterbaj- vagy sporteszkoumlzekeacutent is eacutertelmezhetőek Ennek koumlszoumlnhetően ugyancsak szaacutemottevő
a magaacutenkeacutezben majd koumlzjavakkeacutent fennaacutelloacute műgyűjtemeacutenyek fegyveranyaga amelyek
elsődleges eacutertelmezeacutesi koumlzege nem a had- hanem a műveacuteszettoumlrteacutenet Ez miben sem
mutatkozik meg jobban minthogy a fegyverek meghataacuterozaacutesaacutenak igen gyakori reacutesze a
formavilaacutegukban eacutes diacutesziacutetettseacuteguumlkben fellelhető stiacutelusjegyek alapjaacuten toumlrteacutenő műveacuteszettoumlrteacuteneti
korszak szerinti beosztaacutes amely a romanikus időszakot illetően vaacutelik gyakorivaacute eacutes egeacuteszen a
2 Vizsgaacutelt korszakunk szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereit a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes a harcos taacutersadalmi reacutetegek elsődleges jelekeacutent tartja szaacutemon a kiraacutelysaacutegok kereszteacuteny jelkeacuteprendszereacuteben a kard az igazsaacuteg eacutes az iacuteteacutelet taacutergyiasult formaacuteja HARAMZA 2017 103
DOI 1015774PPKEBTK2019012
8
20 szaacutezad fegyveranyagaacuteig meghataacuterozoacute3 Mindemellett a műveacuteszettoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes a
9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek eseteacuteben csak visszafogottan a szereleacutekek időnkeacutent előforduloacute
ornamentikaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteban jaacutetszik szerepet
A gyűjtemeacutenyek inteacutezmeacutenyesedeacuteseacutevel a fegyverek rendszerezeacuteseacutere eacutes mint toumlrteacutenelmi
jelenseacuteg a taacutergyi forraacutesok leiacuteraacutesaacutera leginkaacutebb alkalmas egyuacutettal a toumlrteacutenettudomaacutenytoacutel
fokozatosan eltaacutevolodoacute reacutegeacuteszettudomaacuteny szinteacuten fontos szegmenseacutet keacutepzi a fegyvertoumlrteacuteneti
kutataacutesoknak A toumlrteacutenettudomaacutenyroacutel levaacuteloacute folyamatosan oumlnaacutelloacutesodoacute diszcipliacutena legfőkeacutepp a
taacutergytiacutepusok rendszerezeacuteseacutere eacutes a konkreacutetabb dataacutelaacutesaacutera alkalmas tipoloacutegia tipokronoloacutegia
moacutedszereacutevel leacutepett be a vizsgaacuteloacutedaacutesokba Iacutegy az esetenkeacutenti leletkontextusnak koumlszoumlnhetően a
műveacuteszettoumlrteacutenet eredmeacutenyeihez keacutepest szűkebb időintervallumokba lehetett sorolni a
fegyvereket
A kuumlloumlnboumlző teruumlleteknek termeacuteszetesen akadnak aacutetfedeacutesei A dataacutelhatoacute
műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacutelusjegyek reacuteszeacutet keacutepzik a formai jellemzők eacutes vaacuteltozaacutesaik időrendiseacutegeacutet
rekonstruaacuteloacute tipoloacutegiai rendszereknek vagy eacutepp az adott fegyvertiacutepus maacuter emliacutetett
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek A siacuterreacutegeacuteszet szocioarcheoloacutegiai jellegeacuteneacutel fogva a toumlrteacutenettudomaacuteny
taacutersadalmi vonatkozaacutesuacute kutataacutesaiba kapcsoloacutedott be kivaacuteltkeacutepp a jelen munkaacuteban taacutergyalt
korszakokat illetően ahol belső iacuterott primer forraacutesok hiacutejaacuten a taacutergyi emleacutekezet feleacuterteacutekelődik
A reacutegeacuteszet az esemeacutenytoumlrteacutenet rekonstruaacutelaacutesaacuteban is fontos szerepet jaacutetszik
Hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes historiograacutefia
Az elmuacutelt eacutevtizedek hadtoumlrteacutenelmi taacutergyuacute historiografikus gondolkodaacutesa szinte
egyoumlntetűen megemleacutekezik a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes 20 szaacutezadi perifeacuteriaacutera keruumlleacuteseacuteről amely a
fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet sem hagyta eacuterintetlenuumll4 Oliver Chaline a Sorbonne (Paris IV)
egyetemi tanaacutera szerint a hadtoumlrteacutenelem eacutes azon beluumll kivaacuteltkeacutepp a csataleiacuteraacutes műfaja kettős
vaacutelsaacutegba keruumllt a 20 szaacutezad elejeacuten egyreacuteszt a politikai esemeacutenyek valamint bdquoa miniatuacuteraacutek eacutes
csatakeacutepekrdquo mint bdquotoumlrteacuteneti tabloacutekrdquo haacutetteacuterbe szorulaacutesa okaacuten maacutesreacuteszt a csataacutek
esemeacutenytoumlrteacuteneti aacutebraacutezolhatatlansaacutega (időben eacutes teacuterben nehezebben behataacuterolhatoacute mivolta)
3 Fontos megjegyezni hogy a műveacuteszettoumlrteacuteneti moacutedszer nemcsak a diacutesziacuteteacutes elsődleges jegyeit (pengeacuten eacutes szereleacutekeken talaacutelhatoacute mintaacutezatok aacutebraacutezolaacutesok feliratok) hanem a fegyver alapvető formai-alaki jellemzőit (iacutevek vastagsaacutegok vonalvezeteacutesek) mint egyfajta maacutesodlagos ornamentikaacutet is stiacutelusjegykeacutent eacutertelmezi 4 B SZABOacute 2010 13 Uő 2017 12 HAUSNER 2015 1204ndash1206 AacuteGOSTON 2006 524ndash537 CHALINE 2015 1047ndash1060 Ahogy Aacutegoston Gaacutebor gyakran ideacutez neacutev neacutelkuumll egy toumlrteacuteneacutesz kolleacutegaacutet A hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes uacutegy viszonyul a toumlrteacutenetiacuteraacuteshoz mint a katonazene a zeneacutehezrdquo AacuteGOSTON 2006 524
DOI 1015774PPKEBTK2019012
9
veacutegett5 A csataleiacuteraacutes modern műfajaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok koumlzoumltt emliacuteti a fegyvereket eacutes
tartja neacutelkuumlloumlzhetetlennek ezzel egyuumltt meacutegis sok esetben mellőzoumlttnek vizsgaacutelatukat is
joacutellehet a haditechnikai jellegű megkoumlzeliacuteteacutes szineacuten nem uacutejkeletű a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesban6
A koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok hadtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacutet szinteacuten indokolja a
forraacutesszegeacutenyseacuteg amely a 16 szaacutezad előtti korszakra jellemző Gyaacuteni Gaacutebor moacutedszertani
felveteacuteseire reflektaacutelva Veszpreacutemy Laacuteszloacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy koumlzeacutep-euroacutepai
viszonylatban a koumlzeacutepkori (illetve a 16 szaacutezad előtti) tematikaacutejuacute kutataacutesokhoz bdquonem aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre kifejezetten raquohadtoumlrteacutenetilaquo forraacutesanyag s a toumlrteacuteneacutesz keacutenytelen a
legkuumlloumlnboumlzőbb műfajuacute forraacutesok (kolostori kroacutenikaacutek szentek eacuteletrajzai kiraacutelyi
adomaacutenylevelek stb) adatfoszlaacutenyaiban olvasnirdquo7
Nem csoda hogy a belső forraacutesok hiaacutenyaacuteval kuumlszkoumldő 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem (eacutes aacuteltalaacutenosan a korszak toumlrteacutenetiacuteraacutesa) maacutes diszcipliacutenaacutekkal egyuumlttesen tud
aacutetfogoacute keacutepet alkotni a korszak viszonyairoacutel Ilyen moacutedon a korszak hadtoumlrteacutenet kutataacutesaiban
elengedhetetlen a fegyverleletek speciaacutelis forraacutesanyagaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa Baacuter a taacutersadalmi
demograacutefiai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezeti keacuterdeacuteskoumlroumlk biacuterjaacutek legnagyobb meacuterteacutekben a toumlrteacutenetiacuteraacutes
figyelmeacutet bdquoidőről időre szoacutehoz jutnak a haditechnikai technikai eacutes műszaki fejlődeacutesnek akaacuter
kizaacuteroacutelagossaacutegot is tulajdoniacutetoacute taacutebor keacutepviselői is (technological determinism) baacuter a
taacutersadalomtoumlrteacuteneti iskola ez utoacutebbit is veacuteglegesnek tűnően megingattardquo8
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg harcaacuteszataacuteval eacutes fegyverzeteacutevel kapcsolatos tudomaacutenyos
vitaacutek historiograacutefiaacutejaacutet leguacutejabban oumlsszefoglaloacute B Szaboacute Jaacutenos a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes periferikus
kiszorulaacutesaacutehoz hozzaacutefűzi nem volt ez mindig iacutegy a vizsgaacutelt korszak hadi viszonyainak
kutataacutestoumlrteacuteneteacuteben9
A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes korai szakaszaacuteboacutel ismert Horvaacuteth Mihaacutely eacutes szellemi
oumlroumlkoumlse Ipolyi Arnold kutataacutesai akiknek munkaacuteiboacutel a honfoglalaacutes- eacutes a reformkori
5 Chaline O La bataille comme objet dʼhistoire Forschungen zur westeuropaumlischen Geschichte 322 (2005) 1ndash14 A magyar fordiacutetaacuteshoz ld CHALINE 2015 6 Chaline elsősorban a fegyverhasznaacutelat eacutes a hateacutekonysaacuteg megismereacuteseacutenek fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozza CHALINE 2015 1053ndash1054 vouml TOacuteTH 2015 128 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesprobleacutemaacuteival kapcsolatban Veszpreacutemy Laacuteszloacute szinteacuten megemleacutekezik korai tanulmaacutenyokroacutel ndash F Lott (1946) L Noeumlttes (1931) ndash amelyek a fegyverek vizsgaacutelata hasznaacutelatuk elmeacuteleti rekonstrukcioacuteja reacuteveacuten koumlzeliacutetik meg a katonai konfliktusok lefolyaacutesaacutet bdquo(hellip) ha nem is tudjuk mi toumlrteacutent legalaacutebb a fennmaradt fegyverek alapjaacuten tudjuk valoacutesziacutenűsiacuteteni (hellip)rdquo VESZPREacuteMY 2006 520 7 VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 Uő 2006 517ndash524 vouml GYAacuteNI 2006 121ndash133 8 VESZPREacuteMY 2010 30 9 B SZABOacute 2010 13ndash38 Uő 2017 12ndash51 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld meacuteg VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 A tovaacutebbiakban a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll toumlbbnyire a fegyverzet keacuterdeacuteseacutere koncentraacutelva keruumll bemutataacutesra a kutataacutestoumlrteacutenet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
10
Magyarorszaacuteg oumltvoumlzete taacuterul az olvasoacutek eleacute Joacute peacuteldaacuteja ennek Horvaacuteth 1842-es akadeacutemiai
szeacutekfoglaloacuteja amelynek teacutemaacuteja a honfoglaloacutek jogegyenlőseacutegen alapuloacute katonai szervezete
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg had-eacutes fegyvertoumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutedoacute aacuteltalaacutenos seacutemaacutek a 19
szaacutezad maacutesodik feleacutenek tudomaacutenyos gondolkodaacutesaacutera vezethetőek vissza10 Ekkor alakult ki a
honfoglalaacutesra a kalandozoacute hadjaacuteratokra eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes korszakaacutera vonatkoztathatoacute kelet-
nyugat nomaacuted-letelepedett pogaacuteny-kereszteacuteny koumlnnyű- eacutes neheacutezlovas szablya eacutes kard
ellenteacutetpaacuterok sora amelyek idővel aacuternyaltabbaacute vaacuteltak azonban a jelenseacuteg polaritaacutesa csak az
elmuacutelt eacutevtizedekben kezdett igazaacuten realizaacuteloacutedni
Hermann Meynert bdquoveteraacuten osztraacutek hadtoumlrteacutenetiacuteroacuterdquo neveacutehez koumltődik az a moacutedszer
miszerint a 9ndash10 szaacutezadi hadtoumlrteacuteneti esemeacutenyekből koumlvetkeztetett a magyar hadsereg
taktikai eacutes fegyverzetbeacuteli vaacuteltozaacutesaira Szinteacuten ő emelte ki elsőkeacutent a magyar taktikaacuteban
dominaacutens iacutejhasznaacutelatot11 Munkaacutessaacutega mellett a korai időszakboacutel meg kell emliacuteteni Salamon
Ferenc teoacuteriaacutejaacutet aki Boumllcs Leoacute Taktika c műve alapjaacuten hiacutevta fel a figyelmet a taacutevolsaacutegi eacutes
koumlzelharci fegyverek vaacuteltaacutesaacutera12 A szaacutezad veacutegeacuten Nagy Geacuteza munkaacutessaacutega nyomaacuten alakul ki a
honfoglaloacute magyarokra maacuteig jellemző koumlnnyűlovas haderőnem keacutepe13 A gondolatmenet a
koumlvetkező szaacutezad elejeacuten Darkoacute Jenő bdquoturaacuteni taktikaacutejaacutevalrdquo folytatoacutedott14 Az ő munkaacuteihoz iacutert
kritikai eacuteszreveacuteteleket Toacuteth Zoltaacuten akinek meglaacutetaacutesa szerint az elhaloacute feacutelben leacutevő 11 szaacutezadi
magyar koumlnnyűlovassaacuteg szerepeacutet a betelepuumllő keleti neacutepek (kunok eacutes besenyők) vetteacutek aacutet15
B Szaboacute Jaacutenos fent emliacutetett munkaacutejaacuten kiacutevuumll toumlbben is foglalkoztak a kelet-nyugat seacutema
aacuternyalaacutesaacuteval A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll csak a fegyvernemek teacutemakoumlreacuteben toumlbb tanulmaacuteny
szuumlletett amely a koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg kettősseacutegeacutet kiszakiacutetja a keleti nomaacuted eacutes a nyugati
letelepedett ellenteacutetsorozat bipolaritaacutesaacuteboacutel Neacutegyesi Lajos előteacuterbe helyezi a koumlnnyű- eacutes
neheacutezlovas fogalmak eredeti jelenteacuteseit amelyek elsődlegesen a fegyvernemek harcaacuteszati
alkalmazaacutesaacuteval a csata koumlzbeni feladataik sajaacutetossaacutegaacuteval hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes csak
10 H Brandt maacuter 1830-ban emliacuteteacutest tesz a magyarokroacutel hadtoumlrteacuteneti munkaacutejaacuteban BRANDT 1830 11 MEYNERT 1876 B SZABOacute 2017 14ndash17 12 SALAMON 1876 1ndash17 686ndash733 765ndash851 B SZABOacute 2017 16 13 bdquo(hellip) a gyorsasaacutegban volt legfőbb erejuumlk a taacutemadaacutesnaacutel veacutedekezeacutesneacutel egyaraacutent s harcmoacutedjuk ezen alapjellege aztaacuten megszabta fegyverkezeacutesuumlk moacutedjaacutet is Keruumlltek mindent ami a koumlnnyű mozgaacutesban akadaacutelyukra vaacutelt volna a neheacutez fegyverzetet paacutenceacutelt nagy pajzsot s veacutedelmuumll inkaacutebb csak vastag nemezből vagy bőrből keacuteszuumllt ruhaacutet viseltek (hellip) A loacutehaacutetra valoacute alkalmazaacutesra szaacutent koumlnnyű taacutemadoacute fegyverek a test veacutedelmezeacuteseacuteneacutel a legszuumlkseacutegesebbre valoacute szoriacutetkozaacutes eacutes minden alkalmatlan vagy foumlloumlsleges teher elkeruumlleacutese s aztaacuten a loacute kellő foumllszereleacutese keacutepezik tehaacutet ama fegyverkezeacutesi moacutedot mely az aacutezsiai- eacutes kelet-euroacutepai pusztasaacuteg valamennyi lovas neacutepeacuteneacutel iraacutenyadoacute szempont voltrdquo NAGY 1890 289ndash301 Szinteacuten Nagynaacutel jelenik meg az bdquoaacuterjardquo neacutepek szuacuteraacutesra eacutes a bdquoturaacutenirdquo neacutepek vaacutegaacutesra alkalmas fegyvereinek elkuumlloumlniacuteteacutese B SZABOacute 2017 24 14 Uo 29 15 Uo 37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
11
maacutesodlagosan tartozik hozzaacute a fegyverzet Hidaacuten Csaba pedig a keacutesőbbi korok
terminoloacutegiaacutejaacutenak visszavetiacuteteacuteseacutere eacutes ennek veszeacutelyeire hiacutevja fel a figyelmet16
A honfoglaloacute hadikultuacutera reacutegeacuteszete
A magyar reacutegeacuteszet tudomaacutenytoumlrteacuteneteacuteben maacuter a kezdetektől meghataacuterozoacute szerepet
jaacutetszott a 9ndash10 szaacutezad vizsgaacutelata amely magaacuteba foglalta a korai magyar toumlrteacutenelem egy
bizonyos szakaszaacutet a honfoglalaacutes reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacutet tovaacutebbaacute bdquokalandozoacute hadjaacuteratokrdquo eacutes az
aacutellamalapiacutetaacutes taacutergyi emleacutekezeteacutet eacutes az ebből levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket A honfoglalaacutes kori
fegyverzettel ezen beluumll is a szablyaacutekkal szaacutemos reacutegeacutesz foglalkozott ndash reacuteszuumlk csak
eacuterintőlegesen peacuteldaacuteul aacutesataacutesi dokumentaacutecioacute vagy egy adott temető feldolgozaacutesa kapcsaacuten
maacutesok ceacuteliraacutenyosan
A teacutema leguacutejabb kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacutesa Langoacute Peacuteter tollaacuteboacutel szaacutermazik17 A
szerző haacuterom nagyobb tudomaacutenytoumlrteacuteneti szakaszt elkuumlloumlniacutetve (felvilaacutegosodaacutes eacutes romantika
pozitivizmus modern reacutegeacuteszet) a magyar reacutegeacuteszet kialakulaacutesaacutet 1761-re Johann Ferdinand
Miller munkaacutejaacutenak megjeleneacuteseacutere vezeti vissza amely feacutemjelezte a kialakuloacute diszcipliacutena
kezdeti eacuterdeklődeacutesi koumlreacutet a roacutemai kori reacutegiseacutegeket Emellett maacuter a 18 szaacutezad veacutegeacuten
megjelentek magyar vonatkozaacutesuacute reacutegeacuteszeti munkaacutek is a Szent Korona eacutes Lehel kuumlrtje
kapcsaacuten18
A Magyar Nemzeti Muacutezeum 1802-es megalakulaacutesa a korszellemnek megfelelően
nagyban muacutelott a nemzeti eacuterzelmű befolyaacutesos arisztokraacutecia taacutemogataacutesaacuten Ezidőben alakultak
ki a modern nemzeti eacuterzeacutes elemei amelyek hataacutessal voltak a tudomaacutenyra Kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutes
terelődoumltt a magyarsaacuteg etnogeneziseacutere eacutes a korai magyar toumlrteacutenelem tovaacutebbi szakaszaira19 A
honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacutese a kezdetektől fogva aktuaacutelpolitikai szempontokkal
kapcsoloacutedott oumlssze bdquoE koumllcsoumlnhataacutes nyilvaacutenvaloacutean keacutetoldaluacute volt az eszmeaacuteramlatok
ugyanuacutegy taacuteplaacuteltaacutek eacutes befolyaacutesoltaacutek a tudomaacutenyos magyaraacutezatokat mint ahogy meriacutetettek
belőluumlkrdquo20
16 NEacuteGYESI 2000 375ndash378 VESZPREacuteMY 2000 17ndash24 HIDAacuteN 2000 7ndash20 vouml Uő 2009 17 LANGOacute 2007 vouml LANGOacute 2006 18 Uo 29ndash37 19 Uo 30ndash31 20 LANGOacute 2006 89
DOI 1015774PPKEBTK2019012
12
A szablyaacutek kutataacutesa emblematikus jelenseacuteg a honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszet
historiograacutefiaacutejaacuteban amelynek kezdeteacutet 1834-től a ladaacutenybene-benepusztai szablyaacutet is
tartalmazoacute leletegyuumlttes előkeruumlleacuteseacutetől szokaacutes szaacutemon tartani21
A 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől figyelhető meg a tudomaacutenyteruumlletek erőteljesebb
differenciaacuteloacutedaacutesa ndash hasonloacute szakosodaacutes figyelhető meg a muacutezeumok gyűjtemeacutenyeacuteben ami
paacuterhuzamosan toumlrteacutent Christian Juumlrgensen Thomsen tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutenak
elterjedeacuteseacutevel Ez alapjaacuten sor keruumllt a honfoglalaacutes kori leletek osztaacutelyozaacutesaacutera is amelyet
elsőkeacutent Hampel Joacutezsef veacutegzett el Ebben nemcsak az egyes taacutergycsoportok reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet
alkotta meg de analoacutegiaacutekat is gyűjtoumltt azokhoz Hampel mellett Pulszky Ferenc eacutes Nagy Geacuteza
gyűjtőmunkaacuteja majd az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni időszakboacutel Laacuteszloacute Gyula neacuteprajzi eacutes Fettich
Naacutendor oumltvoumlstechnikai megkoumlzeliacuteteacutesei emliacutetendők meg a honfoglalaacutes kori pozitivista
reacutegeacuteszettel kapcsolatban22
Szinteacuten e ponton kell megemliacuteteni a fegyvertipoloacutegiai (elsősorban kardtipoloacutegiai)
rendszerek feleacutepuumlleacuteseacutet amely neacutemi előzmeacutennyel a 19 szaacutezad veacutegeacuteről23 a 20 szaacutezad maacutesodik
feleacuteben vaacutelt intenziacutevveacute A korai munkaacutekboacutel ismert J Petersen De norske vikingesverd En
typologisk-kronologisk studie over vikingetidens vaaben c tanulmaacutenya24 amely szaacutez eacutev utaacuten
is ndash mondhatni ndash a leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer a 8ndash11 szaacutezad
klasszifikaacutelaacutesaacutera Petersen munkaacutejaacuten kiacutevuumll a legaacuteltalaacutenosabban alkalmazottak koumlzeacute sorolhatoacute
E Oakeshott25 eacutes A Geibig26 tanulmaacutenya de napjainkban is laacutetnak napvilaacutegot olyan iacuteraacutesok
amelyek a kardok csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegeit egyre oumlsszetettebb eacutes naprakeacuteszebb
szempontrendszerrel alapozzaacutek meg27
21 Bővebben ld Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes c fejezet 22 Uo 29ndash33 Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a műtaacutergyveacutedelem reacutegi-uacutej eacutertelmeacutet ismerhetjuumlk meg Fettich Naacutendor ostromnaploacutejaacuteboacutel Egeacutesz uton suumlrgettem Molnost siessuumlnk mert rossz előeacuterzetem van hosszuacute ideig vagyunk taacutevol valami baj lesz a muacutezeumban ennyi idő alatt Teacutenyleg maacuter a muacutezeumkertben hatalmas uumlvegcsoumlroumlmpoumlleacutest hallunk Előszoumlr arra gondoltunk hogy a mi uumlvegező embereink szedik ki az uumlvegtaacuteblaacutekat De koumlzelebb eacuterve vilaacutegosan kivehettuumlk hogy rombolaacutesroacutel van szoacute Rohantunk foumll meggyőződni a valoacutesaacutegroacutel Az előcsarnokban talaacuteltunk haacuterom orosz katonaacutet a mi lakosaink koumlzuumll Egyik erősen ittas volt Diacuteszmagyar szablya volt a kezeacuteben A maacutesik egy szeacutep barokk-veretes huumlvelyű szablyaacutet forgatott Egyenest ehhez leacuteptem eacutes ereacutelyesen raacuteszoacuteltam raquoez muacutezeumi eacutepuumllet itt nem szabad jaacuterkaacutelni a kardokat azonnal adjaacutek visszahellip stblaquo Erre a siheder leteacuterdelt eacutes keacutet keacutezzel nyujtotta feleacutem a disz-szablyaacutet Intettem neki hogy hagyja a feneacutebe a guacutenyoloacutedaacutest mire foumll is kelt eacutes azt magyaraacutezta hogy taacutersa be van rugva azeacutert toumlrt-zuacutezott 1945 februaacuter 04 vasaacuternap (Pest Magyar Nemzeti Muacutezeum) BAacuteNDI 2000 94 23 HEWITT 1860 RYGH 1885 24 PETERSEN 1919 25 OAKESHOTT 1960 26 GEIBIG 1991 27 A tipoloacutegiai rendszerekről eacutes moacutedszertanukroacutel bővebben ld Tipoloacutegia Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
13
Amiacuteg a romantikaacutet eacutes a pozitivista korszakot a nemzeti eacuterzeacutes koumlzhangulata eacutes eszmeacuteje
hataacuterozta meg uacutegy a vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni tudomaacutenyos eacuteletet a marxizmus Ahogy az maacuter
koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt ebben az időben dominaacutenssaacute vaacutelt a reacutegeacuteszet a 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem keacuterdeacuteseiben is A marxista toumlrteacutenettudomaacuteny keacutepviselői28 uacutegy tekintettek a
reacutegeacuteszetre mint egyfajta toumlrteacutenelmi kiegeacutesziacuteteacutesre amely bdquoreacuteszben tovaacutebbi forraacutesanyagot
szolgaacuteltat a korai időszakokra eacutes a kultuacutertoumlrteacuteneti fejlődeacutes mineacutel jobb megismereacutese mellett
magyaraacutezatot nyuacutejt a korai taacutersadalomtoumlrteacutenet keacuterdeacuteseirerdquo29
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzelmuacuteltig egyre ceacuteliraacutenyosabban jelentek meg munkaacutek
napjaink reacutegeacuteszeitől a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal eacutes harcaacuteszattal kapcsolatban Ide
tartozik Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben megjelent munkaacuteja amelyben az iacuterott eacutes taacutergyi forraacutesanyag
oumlsszeveteacuteseacutevel a zsaacutekmaacutenyolt javak kuumlloumlnoumlsen a peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacutekbecsleacuteseacutere tett
kiacuteseacuterleteket30
28 Molnaacuter Erik joacute peacuteldaacuteja a korszak marxista toumlrteacutenelemfelfogaacutesaacutenak ami nemcsak a munkaacuteiban alkalmazott historizaacuteloacute terminoloacutegiaacuten (osztaacutely neacutelkuumlli őstaacutersadalom katonai demokraacutecia őskommunista paacutesztortaacutersadalom) hanem a vizsgaacutelt teacutemakoumlroumlkoumln eacutes a feleacutepiacutetett struktuacuteraacutekon keresztuumll is megfigyelhető Molnaacuter alapvetően a gazdasaacutegi jelenseacutegekre eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokat vizsgaacutelta elmeacutelete szerint az ugor kor volt a paacutesztoreacuteletre valoacute aacutetteacutereacutes ideje eacutes a magyar neacutep kialakulaacutesa a vagyon eacutes az ebből szaacutermazoacute taacutersadalmi reacutetegek eacutes a toumlrzsi taacutersadalom kifejlődeacutese Az ugor korban alakult ki a vagyon kifejlődoumltt alakja a nagycsalaacutedi koumlztulajdonok helyett megjelentek a magaacutentulajdonok Alapvetően patriarchaacutelis jellegű taacutersadalmi keacutepet aacutelliacutetott fel amit toumlbbek koumlzoumltt a feacuterfikeacutezben leacutevő magaacutentulajdonnal igazolt MOLNAacuteR 1942 39ndash77 Ugyanakkor a hadszervezet vizsgaacutelata soraacuten el kellett ismernie a korabeli kuumlloumlnaacutelloacute katonai tisztseacutegek fennaacutellaacutesaacutet mint a horka vagy a gyula Molnaacuter szerint a gyula eacutes a kende tisztseacutege eredetileg toumlroumlk alakulatok meacuteltoacutesaacutegnevei voltak eacutes helytartoacutei funkcioacutet toumlltoumlttek be A toumlrzsszoumlvetseacuteg maga egy katonai jellegű alakulat volt a nemzetseacutegek oumlnaacutelloacutesaacutegaacuten nem vaacuteltoztatott Uo 78ndash110 29 LANGOacute 2007 34 30 Kovaacutecs a peacutenzlelet vizsgaacutelataacuteval maacuter koraacutebbi munkaacuteiban is foglalkozott Korszakunkhoz kapcsoloacutedoacute munkaacutei a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll Uő Zur Deutung der Muumlnze mit der Umschrift LANCEA REGIS ActaArchHung 28 (1976) 123ndash145 Uő A Kaacuterpaacutet-medence IXndashX szaacutezadi francia peacutenzei eacutes a kiskunfeacutelegyhaacutezi siacuterlelet ArchEacutert 112 (1985) 36ndash51 Uő Maacuteramarosi dirhemek Egy arab kereskedő ezer eacuteves kincse EacuteT 4229 (1987) 904ndash906 Uő A magyar honfoglalaacutes kori peacutenzleletek keltező eacuterteacutekeacuteről HOMEacute 25ndash26 (1988) 161ndash175 Uő Megjegyzeacutesek Gedai Istvaacuten A magyar peacutenzvereacutes kezdetei c koumlnyveacutehez Sz 122 (1988) 674ndash693 Uő Muumlnzen aus der ungarischen Landnahmezeit Archaumlologische Untersuchung der arabischen byzantinischen westeuropaumlischen und roumlmischen Muumlnzen aus dem Karpatenbecken des 10 Jahrhunderts FontesArchHung 19 (1989) 1ndash189 NK 88ndash89 (1989ndash 90) 63ndash76 Uő A kora Aacuterpaacuted-kori magyar peacutenzvereacutesről Eacutermetani eacutes reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a Kaacuterpaacutet-medence Szent Istvaacuten eacutes II Beacutela uralkodaacutesa koumlzoumltti időszakaacutenak (1000ndash1141) eacutermeacuteiről Doktori eacutertekezeacutes keacutezirata Bp 1994 Uő Megjegyzeacutesek a kora Aacuterpaacuted-kori numizmatika eacutes a reacutegeacuteszet kapcsolataacutehoz In A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Konferencia Szegeden 1993 oktoacuteber 25ndash26 Szerk Nagy Aacutedaacutem Szeged 1994 103ndash113 Uő Ami a zsaacutekmaacutenyboacutel megmaradt in Veszpreacutemy Laacuteszloacute Honfoglaloacute őseink Bp 1996 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel Sz 130 (1996) 823ndash860 Uő Die Variante des Denars vom Typ LANCEA REGIS in einem maumlhrischen Schatzfund ActaArchHung 48 (1996) 197ndash208 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel In Krankovics I A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Debrecen 1996 9ndash22 Eacuterintőlegesen kapcsoloacutedik Uő Volt-e a honfoglaloacute magyaroknak kauricsigapeacutenzuumlk A keacuterdeacutes aacuteltalaacutenos eacutes konkreacutet megkoumlzeliacuteteacutese Sz 133 (1999) 63ndash84
DOI 1015774PPKEBTK2019012
14
Iraacutenyvonalak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokban
Bővebb aacutettekinteacutesre szorul a fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelata amely oumlsszetett fejlődeacutesi uacuteton
eacuterkezett el jelen aacutellapotaacuteig olyannyira szerteaacutegazoacute moacutedon hogy a mai napig sem
beszeacutelhetuumlnk egyseacuteges fegyvertoumlrteacutenet-iacuteraacutesroacutel Alapvetően keacutetfajta egymaacutestoacutel a
tudomaacutenytoumlrteacutenet időrendjeacuteben nem elkuumlloumlniacutethető megkoumlzeliacuteteacutest lehet megkuumlloumlnboumlztetni a
fegyverek azonosiacutetaacutesaacutet aacuteltalaacutenos jellemzőik meghataacuterozaacutesaacutet korszakhoz fegyveres
kultuacuteraacutehoz esetleg etnikumhoz vagy egy adott hadviseleacutes fegyver- vagy csapatnemeacutehez
toumlrteacutenő kapcsolaacutesukat magaacuteba foglaloacute leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenetet valamint az előzőek
eredmeacutenyeit felhasznaacuteloacute azonban elsősorban nem az azonosiacutetaacutesra hanem a tovaacutebbgondolt
toumlrteacutenetiseacutegre a fegyvert meghataacuterozoacute jegyek mint nyomok szimboacutelumok emleacutekek
vizsgaacutelataacutera foacutekuszaacuteloacute oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenetet Az előbbi iraacuteny identitaacutes- miacuteg az
utoacutebbi relaacutecioacute-orientaacutelt31 Termeacuteszetesen e keacutet iraacutenyvonal aacuteltalaacuteban nem kuumlloumlnuumll el eacutelesen
egymaacutestoacutel a legtoumlbb esetben mind leiacuteroacutei mind oumlsszehasonliacutetoacutei vonaacutesai is vannak a
fegyvertoumlrteacuteneti munkaacuteknak azonban nagy aacuteltalaacutenossaacutegban laacutethatoacute hogy az adott kutataacutes
mire helyezi a hangsuacutelyt egy taacutergyleiacuteraacutesokboacutel kiinduloacute de azokon tuacutelhaladoacute toumlrteacuteneti vagy
eacutepp reacutegeacuteszeti kieacuterteacutekeleacutesre vagy eacutepp fordiacutetva egyes toumlrteacuteneti-reacutegeacuteszeti jelenseacutegek alapos
jellemzeacuteseacutere amely magaacuteba foglal egy taacutegabb kontextusba toumlrteacutenő elhelyezeacutest is
A leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
A leiacuteroacute megkoumlzeliacuteteacutes elsősorban az inteacutezmeacutenyesedett eacutes magaacutenkeacutezben leacutevő
fegyvergyűjtemeacutenyek szakirodalma amely a fegyverek azonosiacutetaacutesaacutera toumlrteacuteneti haacutetteruumlk
meghataacuterozaacutesaacutera szoriacutetkozik eacutes a gyűjtemeacutenyek hosszabb időintervallumot aacutetfogoacute anyaga
valamint a fenti moacutedszerekből nyert tapasztalatok alapjaacuten von le aacuteltalaacutenos
toumlrveacutenyszerűseacutegeket egyes fegyvertiacutepusokkal kapcsolatban Az oumlsszehasonliacutetoacutei vonalra
jellemző kapcsolatisaacutegot valamint a fejlődeacutes dinamizmusaacutet szinteacuten a fegyver leiacuteraacutesaacutera annak
kontextusakeacutent kutatja eacutes ismerteti
A korai időkből ide tartozik Toacuteth Zoltaacuten (1888ndash1958) munkaacutessaacutega aki a Magyar
Nemzeti Muacutezeum Hadtoumlrteacuteneti Gyűjtemeacutenyeacutenek őrekeacutent iacuterta meg Attilarsquos Schwert Studie
uumlber die Herkunft des sogenannten Saumlbels Karls des Grossen in Wien c műveacutet A keacutet
vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti időszaktoacutel Kalmaacuter Jaacutenos (1898ndash1977) geacutepeacuteszmeacuternoumlk a Magyar Nemzeti
31 A felosztaacutes a toumlrteacutenetiacuteraacutes maacutes teruumlletein is eacuterveacutenyes ld KELLER 2005
DOI 1015774PPKEBTK2019012
15
Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre is e leiacuteroacute moacutedszert alkalmazta Reacutegi magyar fegyverek (1971) c
koumlnyve ndash Toumlll Laacuteszloacute szavaival eacutelve ndash a fegyvertoumlrteacutenet bdquobibliaacutejaacutenakrdquo szaacutemiacutet a mai napig32 ndash
joacutellehet a meacuteltatoacute szavak utaacuten maga is hozzaacuteteszi hogy Kalmaacuter metodikailag Boeheim eacutes
Demmin egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi a 20 szaacutezad koumlzepeacutere helyenkeacutent meghaladott munkaacuteira
taacutemaszkodott
Beszeacutedesebb a kibontakozoacute reacutegeacutesz eacutes toumlrteacuteneacutesz dialoacutegus nyomait magukon hordozoacute
művek szaacutermaztak Csillag Ferenc (1907ndash1989) ezredestől eacutes Temesvaacutery Ferenctől (1931ndash
2006) aki Kalmaacuterhoz hasonloacutean a Magyar Nemzeti Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre eacutes egyszerre
kutatoacuteja volt Temesvaacutery a rsquo60-as eacutevektől kezdte el publikaacutelni a muacutezeum anyagaacutet amit aztaacuten
a rsquo70-es eacutevektől Lugosi Joacutezsef is folytatott33
A leiacuteroacute műfajban toumlbbszoumlr előforduloacute gondolat a Kaacuterpaacutet-medence mint kelet eacutes nyugat
uumltkoumlzőpontja amely nem csupaacuten egy korszak metszeteacutet hanem eacutevszaacutezadokon aacutetiacutevelő
fegyvereken aacutet vizsgaacutelt toumlrteacutenelem aacuteltalaacutenos eacuterzeteacutet taacuterja eleacutenk34
A leiacuteraacutes kedvelt taacutergyai koumlzeacute tartozik egy adott korszak reprezentatiacutev emblematikus
fegyvere Korszakunkat illetően ilyennek tekinthető a beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard ndash amit
mi sem peacuteldaacutez jobban mint hogy pont ezen a ciacutemen jelent meg 2000-ben Fodor Istvaacuten
koumlnyve amelyben a keacutet fegyver eredeteacutet ornamentikaacutejaacutet eacutes alaki sajaacutetossaacutegait valamint a
magyar toumlrteacutenelemben betoumlltoumltt helyuumlket mutatja be35 A beacutecsi szablyaacutet maacuter neacutegy eacutevvel
koraacutebban a honfoglalaacutes 1100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel megnyiacutelt A honfoglaloacute magyarsaacuteg c
kiaacutelliacutetaacuteshoz iacutert kataloacutegusaacuteban is ismerteti amely a magyarorszaacutegi muacutezeumok tovaacutebbaacute a
Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Kassa) valamint a Przemysli Muacutezeum kiaacutelliacutetaacutesi anyagaacutenak
reprezentatiacutev vagy egyes lelettiacutepusokat peacuteldaacutezoacute taacutergyak szoumlveges-feacutenykeacutepes bemutataacutesaacutet
tartalmazza36
A beacutecsi szablyaacuteval [I1 Keacutep] kapcsolatban Toacuteth Zoltaacuten nyomaacuten eacutes a pengeacuteben
megfigyelt elgoumlrbuumlleacutes valamint az elpattant berakaacutes alapjaacuten Erdeacutelyi Istvaacuten vetette fel annak
lehetőseacutegeacutet is hogy a fegyver roumlvid ideig volt csak siacuterbana kardos-szablyaacutes temetkezeacutesekben
időnkeacutent előforduloacute moacutedon meghajliacutetva37 Ezt a lehetőseacuteget azonban Fodor elutasiacutetotta
32 TOumlLL 2009 15 Kalmaacuter munkaacutejaacuteroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute iacutert recenzioacutet Uő 1972 428ndash435 33 TOumlLL 2009 15 34 TEMESVAacuteRY 1982 5 HIDAacuteN ndash SZŐLLŐSSY 2008 35FODOR 2000 36 Uő 1996 67ndash71 vouml ALEXANDER 2001 212ndash213 37 Erdeacutelyi a kijevi szablya hasonloacutean berakaacutesos pengeacutejeacutet hozta paacuterhuzamnak amelyet a temetkezeacutes soraacuten valoacuteban oumlsszehajtogattak ERDEacuteLYI 1994 132ndash133
DOI 1015774PPKEBTK2019012
16
Eacuterveleacutese szerint a halott mellől nem lehetett roumlvid időn beluumll kivenni a fegyvert hosszabb idő
eltelteacutevel pedig vesziacutetett volna napjainkig megőrzoumltt joacute aacutellapotaacuteboacutel Keacuterdeacuteses hogy adott
esetben egy siacuterfelnyitaacutessal (akaacuter siacuterrablaacutessal) mennyi időt vaacutertak
Fodor 2000-ben megjelent munkaacuteja nagyban taacutemaszkodik Erdeacutelyi tanulmaacutenyaacutera
helyenkeacutent kritikai eacuteszreveacutetelekkel kiegeacutesziacutetve azt38 A keacutet munka toumlbb eredet-miacutetoszt is eleacutenk
taacuter a beacutecsi szablyaacutet illetően A fegyver II Frigyes koronaacutezaacutesaacutetoacutel (1220) reacutesze volt a neacutemet-
roacutemai csaacuteszaacuterok koronaacutezaacutesi jelveacutenyeinek eacutes a 18 szaacutezad veacutegeacuteig Aachenben őrizteacutek 1801-
ben szaacutelliacutetottaacutek aacutet Beacutecsbe jelenlegi őrzeacutesi helye a Kunsthistorisches Museum Shatzkammer
Aacutetszaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben Gottlieb Murr felfigyelve a szablya keleties vonaacutesaira aacutem
szemeacutelyesen azt nem vizsgaacutelva Hārūn ar-Rašīd szemeacutelyeacutevel hozta azt oumlsszefuumlggeacutesbe
elkeacutepzeleacutese szerint a bagdadi kalifa ajaacutendeacutekozta e fegyvert Nagy Kaacuterolynak iacutegy keruumllt
Aachenbe A Nagy Kaacuteroly-szablya narratiacutevaacuteja maacuter ekkor sem volt uacutejkeltű egyes felfogaacutesok
szerint III Ottoacute emelte ki a frank csaacuteszaacuter siacuterjaacuteboacutel Ez alapjaacuten felvetődoumltt az is hogy Nagy
Kaacuteroly az avar-hadjaacuteratok egyikeacuteből ndash peacuteldaacuteul a fia Pippin aacuteltal vezetett 796-os hadjaacuterat
soraacuten amikor a ringet is kifosztottaacutek ndash keruumllt a szablya a frankokhoz Ez oumlnmagaacuteban nem
lenne elkeacutepzelhetetlen hiszen iacuterott forraacutesok tanuacuteskodnak arroacutel is hogy az avar veacutedelmi
rendszerből zsaacutekmaacutenyolt előkelő taacutergyakat kuumlloumln megbecsuumlleacutessel kezelteacutek ezek akaacuter meacuteg a
diplomaacuteciaacuteban rendszeresen gyakorolt ajaacutendeacutekozaacutes taacutergyaacutet is keacutepezhetteacutek Nagy Kaacuteroly 796-
ban bdquoegy (fegyver) oumlvet egy hun kardot eacutes keacutet selyempalaacutestotrdquo adomaacutenyozott Offa kiraacutelynak
Az avarokroacutel szoacuteloacute iacuterott forraacutesok jeles kutatoacuteja Szaacutedeczky-Kardoss Samu az avarkeacutent
azonosiacutethatoacute gladium Huniscum frank udvarba keruumlleacuteseacutet a ring kifosztaacutesaacuteval hozza
oumlsszefuumlggeacutesbe Mercia uralkodoacutejaacutenak toumlrteacutenő ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz pedig a koumlvetkezőt fűzi hozzaacute
bdquoAngliaacuteban talaacuten () eacuteppen az Offaacutenak kuumlldoumltt ajaacutendeacutek nyomaacuten jaacutert hiacutere a nagy zsaacutekmaacutenynak
amelyet a frank kiraacutely hadai szereztek az avaroktoacutel ezt mutatjaacutek az Annales Nordhumbrani eacutes
a Chronicon Melronese jelen paragrafusba felvett reacuteszeirdquo39 Termeacuteszetesen a forraacutesban
szereplő hun kardot semmi alapunk nincs a beacutecsi szablyaacutera vonatkoztatni ndash maacuter csak azeacutert
sem mert annak merciai uacutetja teljesen elteacuter a fegyver ismert haacutetteacutertoumlrteacuteneteacutetől ndash azonban az
eset joacute peacutelda arra hogy valoacuteban zsaacutekmaacutenyolhattak előkelő fegyvereket a teacuterseacutegből
Az avar eredet mellett koraacuten megjelentek a magyar szaacutermazaacutessal kapcsolatos elmeacuteletek
is Toacuteth Zoltaacuten 1928-as akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute beszeacutedeacuteben majd a maacuter emliacutetett Attilarsquos
Schwert c koumlnyveacuteben megemleacutekezik Noppius 1632-ben megjelent munkaacutejaacuteroacutel amelyben a
38 ERDEacuteLYI 1994 129ndash139 vouml FODOR 2000 7ndash20 39 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
17
szablya szinteacuten magyar eredetűnek van leiacuterva Toacuteth nagyban taacutemaszkodott Nagy Geacuteza
szaacutezadforduloacutes munkaacutessaacutegaacutera aki a fegyver nyugatra keruumlleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet a 955-oumls
augsburgi vereseacutegben illetve a Salamon kiraacutely neacutemet szoumlvetseacutegeseinek megajaacutendeacutekozaacutesaacuteban
laacutetta keacutesőbb uacutegy gondolta hogy Salamon anyja Anasztaacutezia kiraacutelyneacute ajaacutendeacutekozta 1063-ban a
szablyaacutet Nordheimi Ottoacutenak aki Salamont katonailag taacutemogatta Laacuteszloacuteval eacutes Geacutezaacuteval
szemben40 Baacuter Nagy eredetkeacuterdeacuteshez kapcsoloacutedoacute elmeacuteletei keacutesőbb bővuumlltek ndash tovaacutebbi
elkeacutepzeleacutese szerint az Aba nemzetseacuteg felteacutetelezett khorezmi rokoni kapcsolatai
eredmeacutenyezteacutek a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Szamarkandeacutes Bokhara koumlrnyeacuteki szamanida
fegyverműhelyből szaacutermazoacute szablya Euroacutepaacuteba keruumlleacuteseacutet ndash a nemzeti koumlztudatban aacuteltalaacuteban
pusztaacuten az Anasztaacutezia-feacutele narratiacuteva aacutegyazoacutedott be a leginkaacutebb Ez termeacuteszetesen nem zaacuterta ki
a joacuteindulattal is csak hipotetikusnak nevezhető Aba-vonalroacutel valoacute gondolkodaacutes lehetőseacutegeacutet
Az ajaacutendeacutekozaacutest mint esemeacutenyt valamint Anasztaacuteza szemeacutelyeacutet mint ajaacutendeacutekozoacutet Lambert
hersfeldi szerzetes 1071-es feljegyzeacuteseacutere szokaacutes eredeztetni amelyben nemcsak a bdquokardrdquo
aacutetadaacutesaacuteroacutel iacuter hanem ndash aacutetemelve a reacuteszletet a 4 szaacutezadi Iordanes Getica c műveacuteből41 ndash arroacutel
is hogy ez a fegyver Mars isten kardja amely Attilaacutehoz keruumllt bdquoaki ezzel sanyargatta Gallia
neacutepeacutetrdquo42
Iacutegy lett a fegyver a magyarorszaacutegi Attila-hagyomaacuteny emblematikus jelkeacutepe joacutellehet
jelenlegi ismereteink alapjaacuten sem a Hun Birodalom sem az Avar Kaganaacutetus sem az
Abbaacuteszida Kalifaacutetus fegyverkultuacuteraacutejaacuteba nem illeszkedik ez a fegyvertiacutepus ellenben mind
formaacuteja mind diacutesziacutetettseacutege szempontjaacuteboacutel annaacutel jobban elhelyezhető a 9ndash10 szaacutezadi koumlzeacutep-
40 NAGY 1896 350 vouml ERDEacuteLYI 1994 130 FODOR 2000 12 ndash 13 41 Iordanes ezt a reacuteszletet maacuter maga is aacutetemelte Priscos egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi iacuteraacutesaacuteboacutel FODOR 1996 69 42 Az ajaacutendeacutekozaacutes mellett Lambert műveacuteben kiteacuter az bdquoIsten kardjardquo megtalaacutelaacutesaacutenak koumlzeacutepkori legendaacutejaacutera is bdquoNotatum autemest hunc ipsum gladium fuisse quo famosissimus quondam rex Hunorum Attila in necem christianorum atque in exeidium Galliarum hostiliter debachatus fuerat Hunc siquidem regina Ungariorum mater Salomonis regis duci Baioariorum Ottoni dono dederat cum eo suggerente atque annitenterex filium eius in regnum paternum restituisset Cumque eum dux Otto filio Dedi marchionis Dedi iuniori in argumentum pignusque individuae dilectionis ad tempus prestitisset illo ut predictum est perempto regni et per regem Liupoldo huic casu obvenerat Unde plerique ducis Ottonis fautores divino hunc iudicio per eum qui ducis Ottonis fuisset gladium occisum interpretabantur eo quod ad illum persequendum et de palacio eiciendum is potissimum regem instigasse diceretur Legitur autem de hoc gladio in Gestis Gestarum qui et Gothi dicuntur quod Martis quondam fuerit quem bellandi presidem et militarium armorum primum repertorem gentiles mentiebantur eumque post multa tempora pastor quidam in terra leviter absconsum deprehenderit ex sanguine bovis cuius pedem dum in gramine pasceretur vulneraverat isque eum Attillae regi detulerit divinatumque illi fuerit omnium tunc temporis auspicum responsis quod gladius idem ad interitum orbis terrarum atque ad perniciem multarum gentium fatalis esset Quod verum fuisse oraculum multarum nobilissimarum in Galiis civitatum hodieque testatur excidia in tantum uacutet gladius vindex irae Dei sive flagellum Dei a barbaris quoque diceretur Haec quoniam gladii huius mentio inciderat per excessum sint dicta Lampertus Hersfeldiensis Annales MGH 1894 130ndash131 vouml FODOR 2000 12 A Bambergben iskolaacutezott szerzetes hozzaacutefűzi hogy a fegyver minden birtokloacutejaacutera szerencseacutetlenseacuteget hozott iacutegy a lovaacuteroacutel sajaacutet kardjaacuteba eső Meerseburgi Lipoacutetra VESZPREacuteMY 2013 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
18
kelet-euroacutepai eacutes koumlzeacutep-aacutezsiai szablyaacutek koumlzoumltt Az azonban nem egyeacutertelmű hogy lehet-e
konkreacutet esemeacutenyhez koumltni a beacutecsi szablya szaacutermazaacutesaacutet valamint jelenlegi őrzeacutesi helyeacutere
keruumlleacuteseacutet mivel a forraacutesokban nem szerepel olyan ismertető leiacuteraacutes amely alapjaacuten
egyeacutertelműen azonosiacutetani lehetne ezt a peacuteldaacutenyt
A fegyverek identitaacutesaacutenak ilyenfajta esemeacutenytoumlrteacutenethez vagy konkreacutet keacutesziacuteteacutesi helyhez
eacutes eacutevszaacutemhoz koumltődő meghataacuterozaacutesa metodika szempontjaacuteboacutel egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak
tekinthető Annak gyakorlata ugyanis hogy a fegyvert konkreacutet eacutevszaacutemokhoz vagy
daacutetumokhoz lehessen rendelni a 14ndash15 szaacutezadtoacutel alakult ki alapvetően az akkori fegyverzet
kapcsaacuten Ez időben vaacutelik jellemzőveacute hogy formai adottsaacutegok stiacutelusjegyek vagy akaacuter
mesterjegyek alapjaacuten biztonsaacuteggal lehet egy joacutel dataacutelhatoacute eacutes lokalizaacutelhatoacute műhelyre vagy
fegyverkeacutesziacutető (esetleg paacutenceacutelkovaacutecs) munkaacutessaacutegaacutera visszavezetni az eredetet Mineacutel előbbre
haladunk az időben annaacutel egzaktabb koumlvetkezteteacuteseket vonhatunk le elsősorban a
mesterjegyek alapjaacuten egyre gyakrabbaacute vaacutelik az eacutevszaacutemok megjeleniacuteteacutese is mind a taacutemadoacute-
mind a veacutedőfegyverzeten Szinteacuten a 14 szaacutezadtoacutel vaacutelik gyakorlattaacute a kuumlloumlnfeacutele leltaacuterkoumlnyvek
szaacutemadaacuteskoumlnyvek eacutes inventaacuteriumok vezeteacutese melyekben ugyancsak talaacutelunk informaacutecioacutekat
egyes előkelőbb fegyverekről
Minden bizonnyal ennek nyomaacuten alakulhatott ki a keacuteső-koumlzeacutepkorra annak igeacutenye hogy a
fegyvergyűjtemeacutenyek reacutegebbi darabjairoacutel is rendelkezzenek azonosiacutetaacutesra alkalmas
informaacutecioacuteval emiatt kiacuteseacuterletet tettek a keacutesziacuteteacutes helyeacutenek idejeacutenek eacutes a gyűjtemeacutenybe keruumlleacutes
moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera amelyek a sajaacutet koruk fegyverei eseteacuteben ismertek voltak
Hasonloacute eset aacutellhat fenn beacutecsi szablyaacutehoz hasonloacutean nemzeti ereklyekeacutent szaacutemon tartott
praacutegai kardnaacutel amiről a 14 szaacutezad derekaacuten keacuteszuumll leltaacuterfeljegyzeacutes A fegyver egyik
legkoraacutebbi eacutes legreacuteszletesebb bemutataacutesa Fettich Naacutendortoacutel szaacutermazik Fettich az 1938-as
jubileumi koumltetben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban emliacuteti hogy a fegyver maacuter a Szent Vid-
szeacutekesegyhaacutez 14 szaacutezadi leltaacuteraacuteban43 legkoraacutebban 1354-ben is szerepel majd 1355-ben
egyeacutertelműen Szent Istvaacuten kardjakeacutet van azonosiacutetva44
Fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a fenti korai fegyverek meghataacuterozaacutesaacuteval szembeni igeacuteny
megfogalmazoacutedaacutesa igazolhatoacute-e a 14ndash15 szaacutezadban a keacutesőbbi fegyvertoumlrteacuteneti munkaacutek nem
szenteltek kellő figyelmet arra hogy kuumlloumlnvaacutelasszaacutek az egyes korszakok fegyvereinek
43 A kardot sokaacuteig a szeacutekesegyhaacutezban őrizteacutek jelenleg Jiřiacute Hošek elmondaacutesa alapjaacuten a puumlspoumlki palotaacuteban 44 bdquoGladius Sancti Stephani regis Ungarorum cum manubrio eburneordquo- hasonloacute szoumlvegreacuteszlet szerepel az 1368-as leltaacuterban is A manubrio eburneo kapcsaacuten a kutatoacutek vitatjaacutek hogy a Petersen T-tiacutepusuacute markolat csont alapanyaga valoacuteban elefaacutentcsontboacutel van-e FODOR 2000 25ndash26 vouml FETTICH 1938 727
DOI 1015774PPKEBTK2019012
19
informaacutecioacute-kapacitaacutesaacutet Ebből szaacutermazhat az a hiba hogy a kora-koumlzeacutepkori fegyvereken
azokat az informaacutecioacutekat keacuterjuumlk szaacutemon amelyeket a keacutesőbbi korok fegyverei teljesen maacutes
forraacuteskoumlruumllmeacutenyekkel ndash bővebb leiacuteraacutesokkal eacutes szaacutemos aacutebraacutezolaacutessal ndash szolgaacuteltatnak
szaacutemunkra
A fentieket figyelembe veacuteve ceacutelravezetőbbnek tekinthető egy olyan iraacuteny amely taacutegabb
kategoacuteriaacutekat hasznaacutel a proveniencia eacutes a fegyver adott teacuterseacutegbe keruumlleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacuteben ami
veacutegeredmeacutenyeacuteben nem zaacuterja ki a konkreacutetumok lehetőseacutegeacutet sem
A beacutecsi szablya eredete eseteacuten ilyen kezdemeacutenyezeacutesnek tekinthetők Erdeacutelyi Istvaacuten eacutes
Fodor Istvaacuten felteacutetelezeacutesei amelyekkel a penge eacutes a szereleacutekek ornamentikaacuteja alapjaacuten aacutelliacutetotta
paacuterhuzamba a szablyaacutet maacutes peacuteldaacutenyokkal amelyek Belső-Aacutezsia eacutes a Kijevi Rusz teacuterseacutegeacuteből a
Kaukaacutezus előtereacuteből vagy eacutepp a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből szaacutermaznak45
Oumlsszesseacutegeacuteben a beacutecsi szablya koumlruumlli vitaacutekkal joacutel illusztraacutelhatoacutek a leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
vizsgaacutelt teacutemaacutenkhoz kapcsoloacutedoacute keacuterdeacutesei a szablya mint fegyver eacutes mint egyes peacuteldaacutenyok
formai eacutes technoloacutegiai jellemzői az ezekhez kapcsoloacutedoacute esemeacutenytoumlrteacuteneti kontextus valamint
mindezek figyelembeveacuteteleacutevel a proveniencia lehetőseacutegei
Az oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenet
A fegyvertoumlrteacutenet relaacutecioacute-orientaacutelt oumlsszehasonliacutetaacutesainak alapveteacutese hogy mint minden
alkotaacutes a fegyver is keacutesziacuteteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten keruumll kapcsolatba az emberrel eacutes e
kapcsolatok megismereacutese reacuteveacuten bontakozik ki emleacutekeacuterteacuteke A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
viszonyrendszere egyuumlttesen is vizsgaacutelhatoacute hiszen a fegyver keacutesziacuteteacutese hataacutessal volt annak
baacutermilyen ndash konkreacutet vagy szimbolikus ndash hasznaacutelataacutera az alkalmazaacutesboacutel nyert tapasztalatok
pedig igeacuteny formaacutejaacuteban visszahatottak a keacutesziacuteteacutesre Az oumlsszehasonliacutetaacutes probleacutemafelveteacuteseken
keresztuumll toumlrteacutenik amelyek lehetnek kronologikus vagy kategorikus jellegűek Azaz
kuumlloumlnboumlző (esetuumlnkben legtoumlbbszoumlr taacutersadalmi-szimbolikus harcaacuteszati vagy technoloacutegiai)
vonatkozaacutesokban vizsgaacutelhatjuk egy adott jelenseacuteg (peacuteldaacuteul egy fegyvertiacutepus vagy annak
alkalmazaacutesi moacutedja) időbeli vaacuteltozatait vagy egy adott korszak joacutel elkuumlloumlniacutethető de bizonyos
tekintetben hasonloacute jellegű egymaacutesra reflektaacuteloacute vagy egymaacutes alternatiacutevaacutejakeacutent leacutetező
jelenseacutegeit (peacuteldaacuteul kard eacutes szablya kapcsolata vagy a fegyverzet harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
vaacuteltozaacutesa a kapcsolatban ndash egymaacutessal szemben vagy szoumlvetseacutegben ndash aacutelloacute hadi kultuacuteraacutekban) 45 ERDEacuteLYI 1994 131ndash139 FODOR 2000 13ndash19 A fegyver alaki jellemzői eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamok a Tipoloacutegia eacutes a Modellezeacutesi lehetőseacutegek c fejezetben keruumllnek kifejteacutesre
DOI 1015774PPKEBTK2019012
20
Kronologikus probleacutemafelveteacutes a szablya fejlődeacutestoumlrteacutenete
A fenti iraacutenyt koumlvetve tehaacutet a 9ndash10 szaacutezadi szablya eseteacuteben a korszakbeli egyeacuteb
fegyverek ndash toumlbbek koumlzoumltt a maacutes teruumlletről szaacutermazoacute szablyaacutek ndash eacutes a szablya egyeacuteb
időszakunkkal szomszeacutedos perioacutedusainak valamint az időszakon beluumlli formai-technoloacutegiai
vaacuteltozatoknak vizsgaacutelata is reacuteszeacutet keacutepezheti az oumlsszehasonliacutetaacutesoknak Ez utoacutebbi időrendiseacuteget
vizsgaacuteloacute keacuterdeacuteskoumlr megfeleltethető a fejlődeacutestoumlrteacutenetnek is valamint a reacutegeacuteszet aacuteltal
alkalmazott evoluacutecioacutetipoloacutegiaacutenak eacutes ceacutelja a fegyvertiacutepus vaacuteltozaacutesainak kronologikus
aacutebraacutezolaacutesa valamint a hataacuteskeacutent kapcsoloacutedoacute esemeacutenyek gazdasaacuteg- eacutes hadtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok
vizsgaacutelata
A szablya kialakulaacutesa eacutes a 10 szaacutezadig toumlrteacutenő fejlődeacutese (az idő- eacutes teacuterbeli kiterjedtseacuteg
az egyes vaacuteltozatok vonatkozaacutesaacuteban valamint a koumlztuumlk fennaacutelloacute kapcsolat keacuterdeacutesesseacutege) mind
a hazai mind a nemzetkoumlzi szakirodalomban vitatott amelyet vaacuteltozoacute terjedelemben maacuter
toumlbben is oumlsszefoglaltak46
Laacuteszloacute Gyula Egravetudes archegraveologiques sur lrsquohistorie de la sociegravetegrave dews avares c
munkaacutejaacuteban kifejti veacutelemeacutenyeacutet miszerint egy olyan neacutep hozhatta be e fegyvert 670 utaacuten a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amely előtte a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi
disszertaacutecioacutejaacuteban raacutemutat hogy a szablya kialakulaacutesaacutet nem lehet egy konkreacutet etnikumhoz
koumltni Veacutelemeacutenye szerint a kialakulaacutesban a Kaukaacutezus-videacuteki neacutepek a Fekete-tenger eacuteszaki
partvideacutekeacuten eacutelő szarmata toumlrzsek eacutes Deacutel-Szibeacuteria nomaacutedjai egyuumlttesen vettek reacuteszt bdquoaz aacutezsiai
nomaacutedok eacutes azok akik veluumlk hadban aacutellottakrdquo47
A bdquoszaltovoacute-majakirdquo hataacutest Erdeacutelyi Istvaacuten maacuter az avar szablyaacutek eseteacuteben is
valoacutesziacutenűsiacutetette amellyel egyuumltt a fegyver aacutezsiai eredeteacutet is hangsuacutelyozta48 Arendt a fokeacutel
megjeleneacuteseacutet az erősebben paacutenceacutelozott bdquoneheacutezlovassaacutegrdquo kialakulaacutesaacuteval hozza kapcsolatba49 ndash
tehaacutet a fegyvertiacutepus megjeleneacutese egy uacutejfajta csapatnem eacutes ezaacuteltal egy uacutejfajta harcaacuteszati
feladat ellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute fegyverre valoacute igeacuteny megjeleneacuteseacutevel kapcsolhatoacute oumlssze Tuumlrk Attila
a szablyaacutek 7 szaacutezadi kelet-euroacutepai megjeleneacuteseacutet a kazaacuterokhoz koumlti50
46 KOVAacuteCS 1980b 1ndash18 ERDEacuteLYI 1982 179ndash181 CSIKY 2009 125ndash128 47 Kovaacutecs itt Kirpičnikovot ideacutezi KIRPIČNIKOV 1966 61 KOVAacuteCS 1980b 2 48 ERDEacuteLYI 1982 181 49 ARENDT 1934 65 vouml ERDEacuteLYI 1982 179 50 TUumlRK 2014 121
DOI 1015774PPKEBTK2019012
21
Arendt 1934-es munkaacutejaacuteban 31 szablyaacutet sorol fel a kelet-euroacutepai leletekből amelyeket
veacutelemeacutenye szerint keacutet koumlzoumls dolog jellemez szűk keltezhetőseacuteg (8 szaacutezad veacutege ndash 9 szaacutezad)
eacutes uacutejszerű megjeleneacutesuumlk Arendt veacutelemeacutenye szerint ugyanis a szatovoacutei szablyaacutek a legelsők a
teacuterseacutegben nincs konkreacutet fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyuumlk51
Kalmaacuter Jaacutenos monograacutefiaacutejaacuteban foglalkozik ugyan a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutevel azonban
annak keacutesőbbi szakasza (a 12 szaacutezadtoacutel felfeleacute) kap nagyobb hangsuacutelyt A honfoglaloacute
szablyaacutekroacutel mint a fejlődeacutestoumlrteacutenet kezdeti aacutellomaacutesaacuteroacutel csupaacuten annyit emliacutet hogy e tiacutepus a
12 szaacutezadi anyagban maacuter nem lelhető fel eacutes baacuter a koumlzeacutepkori magyar harcaacuteszatban veacutegig
ismert a szablya ndash 14 szaacutezadi hasznaacutelataacutera hozza peacuteldaacutenak a Keacutepes Kroacutenika miniatuacuteraacuteit ndash az
Aacuterpaacuted-kori szablyahasznaacutelatot inkaacutebb a magyar hadikultuacutera keletről eacuterkező elemeivel ndash
peacuteldaacuteul besenyők eacutes kunok ndash hozza oumlsszefuumlggeacutesbe52 Mindazonaacuteltal Kalmaacuter aacutetfogoacute
munkaacutejaacuteban meacuteg nem keruumll sor az iacutevelt pengeacutek eredeteacutenek eacutes fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenyainak
hangsuacutelyozott szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera53
A tudomaacuteny keacutepviselőinek toumlbbseacutege egyeteacutertett abban hogy a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablya a koumlnnyűlovas harcmodorral hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe amely a 11 szaacutezadra legalaacutebbis
haacutetteacuterbe szorult eacutes a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutetől egyre inkaacutebb jellemző nyugat-euroacutepai neheacutez
fegyverzetű lovassaacutegnak adta aacutet a helyeacutet A 11 szaacutezadra egy fejlődeacutestoumlrteacuteneti szakadeacutek
jelentkezik a szablya toumlrteacuteneteacuteben aminek hadaacuteszati eacutes taacutersadalmi jelentőseacuteget is
tulajdoniacutetanak a hiaacutetus maacuter idejekoraacuten alapjaacutet keacutepezte a magyarok harcaacuteszataacuteval a
hadsereget alkotoacute taacutersadalmi reacutetegekkel etnikumokkal eacutes csapatnemekkel kapcsolatos
aacutetalakulaacutesok hipoteacuteziseinek valamint a fegyvertiacutepus alternatiacutevaacutejakeacutent eacutertelmezett egyenes
kardok dominanciaacutejaacuteval kapcsolatos felveteacuteseknek
Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
A vizsgaacutelt korszak fegyvertoumlrteacuteneteacutenek kategorikus probleacutemafelveteacutese a szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes vitaacutejaacuteban emblematizaacuteloacutedik A keacuterdeacutes azonban csak a jelkeacutepe egy oumlnmagaacuten
tuacutelmutatoacute toumlbb mint szaacutez eacuteve tartoacute tudomaacutenyos vitaacutenak amely a magyar harcaacuteszat eacutes 51 ARENDT 1934 48 vouml MERPERT 1955 149 2 j 52 Szinteacuten a betelepuumlleacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe a 11ndash14 szaacutezad koumlzti szablyaacutekat Kovaacutecs S Tibor ugyanakkor raacutevilaacutegt arra hogy nem kizaacuteroacutelag a kunok eacutes besenyők lehettek koumlnnyűlovasok a 13 ndash 14 szaacutezadi magyar haderőben Uő 2010 267 53 A 13 szaacutezadtoacutel egyre jobban megfigyelhető nyugati-euroacutepai iacutevelt szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (falchion messer) kialakulaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhattak keleti hataacutesok (a sztyeppi nomaacutedokon kiacutevuumll ide sorlolhatoacute a koumlzel-keleti befolyaacutes is) ugyanakkor belső fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekkel (saxok) is rendelkezhetnek SEITZ 1965 187ndash192 OAKESHOTT 2000 152 ŻABIŃSKI et al 2012 10ndash29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
22
fegyverrendszer 9ndash11 szaacutezadi vaacuteltozaacutesa eacutes az e moumlgoumltt rejlő hadaacuteszati politikai eacutes taacutersadalmi
aacutetrendeződeacutesek koumlruumll alakult ki eacutes formaacuteloacutedik54 A keacuterdeacuteskoumlr tehaacutet egyaraacutent eacuterinti a
honfoglaloacute magyar anyagi kultuacuteraacutetoacutel idegen fegyverek megjeleneacuteseacutenek moacutedjaacutet a magyar
hadsereg csapatnemeinek (koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg) araacutenyaacutenak vaacuteltozaacutesaacutet a nomadizmus eacutes
a letelepedeacutes keacuterdeacuteseacutet a kereszteacuteny aacutellam megszervezeacutese koumlruumlli politikai feszuumlltseacutegeket eacutes
vaacuteltozaacutesokat eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a kora Aacuterpaacuted-kori krisztianizaacutecioacute folyamataacutet is
Ugyanakkor mint oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutes koumlzvetlenuumll a fegyverzet vaacuteltozaacutesaacuten
keresztuumll is vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelnak az egymaacutestoacutel nehezen elvaacutelaszthatoacute teacutemakoumlroumlk
A korai időszakboacutel szaacutermazik Jankovich Mikloacutes Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene
viteacuteznek - ki meacuteg a rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett tetemeiről rsquos
oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről c munkaacuteja55 amelyet A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg Eacutevkoumlnyveiben
koumlzoumllt az egy eacutevvel koraacutebban előkeruumllt ladaacutenybene-benepusztai fegyveres siacuter paacutesztorok aacuteltal
fellelt maradvaacutenyairoacutel Baacuter a jelenteacutes maacuteig hasznaacutelhatoacute leletkoumlzleacutesnek szaacutemiacutet az előkeruumllő
szablyaleletet teacutevesen keacuteteacutelű kardkeacutent azonosiacutetotta sőt a szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutest
eleve ki is zaacuterta arra valoacute hivatkozaacutessal hogy az a toumlroumlk elleni harcok soraacuten terjedt csak el a
magyar harcaacuteszatban56 Hozzaacute kell tenni hogy Jankovich nem laacutethatta az eredeti taacutergyat
mivel azt a paacutesztorok elosztottaacutek maguk koumlzoumltt eacutes csiholoacutet keacutesziacutetettek belőle El kellett telnie
valamennyi időnek mire a ladaacutenybenei kardboacutel szablya lett Fettich Naacutendor eacutes Zichy Istvaacuten
toumlbbek koumlzoumltt e kardnak veacutelt fegyverre alapozta azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a honfoglaloacute
magyarsaacuteg maacuter a 9 szaacutezad soraacuten hasznaacutelt egyenes keacuteteacutelű kardokat ndash ennek korrigaacutelaacutesaacutet pedig
toumlbb iacutezben Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte57
A keacuteteacutelű kardok 10 szaacutezadi elterjedeacuteseacutenek oumlsszekapcsolaacutesa a csapatnemek aacutetalakulaacutesaacuteval
tovaacutebbaacute a jelenseacuteg konkreacutet politikai vaacuteltozaacutesokhoz toumlrteacutenő kapcsolaacutesa Toacuteth Zoltaacutennaacutel majd
54 Uacutejabban oumlsszefoglalta BIacuteROacute 2012 B SZABOacute 2017 55 JANKOVICH 1835 B Szaboacute Jaacutenos e munkaacuteval peacuteldaacutezza a 19 szaacutezadi nyugatellene hangveacutetelt eacutes aacutelliacutetja paacuterhuzamba napjaink alternatiacutev toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteval a nemzeti oumlneacuterzet eacutes a bdquonemzetveacutedelemrdquo mint bdquokisebbrendűseacutegi komplexusrdquo menteacuten B SZABOacute 2017 13ndash14 Kovaacutecs 1980a 309ndash316 56 A honfoglaloacutek keacuteteacutelű kardhasznaacutelataacutenak neacutezete maacuter koraacutebban elterjedt Fejeacuter Gy a koumlvetkezőkeacutepp iacuter Jankovich gyűjtemeacutenyeacuteről 1817-ben bdquokezembe fogtam arsquo nagy pallosokat milyenek arsquo X szaacutezadtoacutel fogva naacutelunk is gyakoroltattakrdquo Uo 63 57 KOVAacuteCS 1980a 309ndash316 Uő 1981 Uő 1995 291ndash308 Dienes Istvaacuten szinteacuten gyanuacuteval kezelte Jankovich taacutergyneacutelkuumlli taacutergyleiacuteraacutesaacutet a fegyver eredeteacutevel kapcsolatban meacutegis azt jegyezte meg bdquoA kutatoacutek aacuteltalaacuteban elkeacutepzelhetőnek tartjaacutek hogy a benepusztai viteacuteznek Etelkoumlzből magaacuteval hozott egyenes normann jellegű kardja volt baacuter ez csak kiveacutetelkeacuteppen fordulhatott előrdquo DIENES 1968 140 VOuml LANGOacute 64 21 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
23
Bakay Korneacutel munkaacutejaacuteban figyelhető meg a leginkaacutebb58 de maacuter Meynert munkaacutejaacuteban is
talaacutelkozhatunk a koumlzelharc eacutes a neheacutezfegyverzet teacuternyereacuteseacutenek elmeacuteleteacutevel59 Kovaacutecs Laacuteszloacute a
kalandozoacute hadjaacuteratok teacuterszűkuumlleacutese menteacuten uacutejragondolt hadvezeteacutesben laacutetta a kardok
terjedeacuteseacutenek haacutettereacutet60
Biacuteroacute Aacutedaacutem daacuten eacutes lengyel analoacutegiaacutekat hozva peacuteldaacutenak a 10 szaacutezadban nagyobb
mobilitaacutest mutatoacute skandinaacutev harcosokkal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe az eacuteszaki leletanyag
temetkezeacutesben valoacute előfordulaacutesaacutet szem előtt tartva a lehetseacuteges rusz kapcsolatok relevanciaacutejaacutet
is61
B Szaboacute Jaacutenos a keacutesőbbi szaacutezadok magyar koumlnnyűlovassaacutegaacuteboacutel kiiindulva nem tartja
szuumlkseacutegszerűnek a csapatnem aacutetalakulaacutesaacutet az uacutej fegyvertiacutepus elterjedeacuteseacutevel szinteacuten nem zaacuterja
ki a keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver paacuterhuzamos hasznaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutet62
Interdiszciplinaritaacutes a fegyvertoumlrteacutenetben
A toumlrteacuteneti taacutergyuacute kutataacutesok interdiszciplinaacuteris jellege egyreacuteszt a 20 szaacutezad
toumlrteacutenetiacuteraacutesaacutenak paradigmavaacuteltaacutesai menteacuten maacutesreacuteszt a reacutegeacuteszettudomaacuteny maacuter koraacuten
megjelenő diszcipliacutena-integraacuteloacute keacutepesseacutegeacutenek hataacutesaacutera bontakozott ki Az előbbit nemcsak az
Annales aacuteltal feacutemjelzett toumlrteacutenetiacuteroacutei fordulatok jelentetteacutek hanem a szubsztantiacutev felfogaacutest
felcsereacutelő toumlrteacuteneti gnoszeoloacutegia amelynek keacuterdeacutesfelveteacutesei ndash ti hogy bdquomikeacutent
rekonstruaacutelhatoacutek a toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi oumlsszefuumlggeacutesek az emberi cselekveacutesnek mint ezen
oumlsszefuumlggeacutesek alapteacutenyeacutenek a megeacuterteacutese reacuteveacutenrdquo63 ndash oacutehatatlanul az interdiszciplinaritaacutes feleacute
sodortaacutek a toumlrteacuteneti kutataacutesokat Koumlszoumlnhetően annak hogy a taacutersadalomtudomaacutenykeacutent
meghataacuterozott toumlrteacutenetiacuteraacutes elsődlegesen olyan tudomaacutenyaacutegak koumlzuumll vaacutelasztott
dialoacuteguspartnert amely maga is taacutersadalmi vagy legalaacutebbis antropogeacuten jelenseacutegeket vizsgaacutel
58 BAKAY 1965 21ndash30 Uő 1967 167ndash170 Szinteacuten Bakay volt aki a szablya eacutes kard hasznaacutelati modellezeacuteseacutevel taacutemasztotta alaacute a kard nagyobb hateacutekonysaacutegaacutet A elmeacuteleteacutet azoacuteta toumlbben is caacutefoltaacutek BIacuteROacute 2012 204 B SZABOacute 2017 154 59 B SZABOacute 2017 15 60 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 61 BIacuteROacute 2012 191ndash218 62 B SZABOacute 2017 164ndash167 63SZEacuteCSI 1993 5
DOI 1015774PPKEBTK2019012
24
(demograacutefia szocioloacutegia koumlzgazdasaacutegtan) a legtoumlbb interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munka
gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesuacute64
Tehaacutet az interdiszciplinaritaacutes menteacuten nemcsak az eddig ismeretlen tudomaacutenyteruumlletek
eredmeacutenyei hanem struktuacuteraacuteik is hatottak Ugyanakkor nemcsak a taacutersadalomtudomaacutenyok
leacuteptek be a toumlrteacuteneti kutataacutesok teruumlleteacutere hanem a termeacuteszettudomaacutenyok is ami elsősorban az
empirikus megismereacutes eszkoumlztaacuteraacutenak bővuumlleacuteseacutet ezen beluumll is leginkaacutebb a kvantitatiacutev
moacutedszerek megjeleneacuteseacutet jelentette65 Joacutel peacuteldaacutezza ezt az analitikus toumlrteacutenetfilozoacutefia kieacutepuumlleacutese
eacutes bdquoa toumlrteacuteneti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi magyaraacutezat moacutedszertani egyseacutegeacutenek neopozitivista
eszmeacutejerdquo66 ndash miacuteg a gyakorlatban az interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munkaacutek koumlzleacutesi feluumlleteinek
rsquo60-as eacutevekbeli kitaacutegulaacutesa menteacuten koumlvethető nyomon a tudomaacutenykoumlziseacuteg kibontakozaacutesa67
Az interdiszciplinaritaacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln eacuterdemes megvizsgaacutelni a reacutegeacuteszet helyzeteacutet
Nemcsak azeacutert mert a reacutegeacuteszeti kutataacutesokban jelent meg a leghamarabb termeacuteszettudomaacutenyos
moacutedszer integraacutelaacutesa ndash a tudomaacutenyaacuteg elsőkeacutent a geoloacutegia feleacute nyitott a stratigraacutefiai moacutedszer
alkalmazaacutesaacuteval68 ndash hanem azeacutert is mert az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln
fontos a reacutegeacuteszet eacutes toumlrteacutenettudomaacuteny kapcsolataacutenak alakulaacutesa ndash joacutellehet a keacutet maacutera teljesen
oumlnaacutelloacutenak mondhatoacute diszcipliacutena nem vaacutelaszthatoacute el fejlődeacutestoumlrteacutenetuumlk minden iacutezeacuteben
egymaacutestoacutel69 A reacutegeacuteszet eszkoumlztaacuteraacutenak termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerekkel toumlrteacutenő
folyamatos bővuumlleacutesi ritmusaacutet ndash legyen szoacute akaacuter a laborvizsgaacutelatokroacutel akaacuter a terepi
dokumentaacutecioacute vagy eacutepp a taacuteveacuterzeacutekeleacutes technoloacutegiai fejlődeacuteseacuteről ndash eacutes a tudomaacutenyaacuteg aacuteltalaacutenos
fejlődeacuteseacutet a processzuaacutelis vagy maacutes neacuteven uacutejreacutegeacuteszet teacuternyereacutese gyorsiacutetotta fel Az uacutej
64 Az interdiszciplinaritaacutesroacutel oumlsszefoglaloacutean ld meacuteg AUGSBURG 2005 MORAN 2002 AL-SUQRI et al 2017 THOMPSON KLEIN ndash DOTY 1994 Gazdasaacutegi vonatkozaacutesban Barry A ndash Born G ndash Weszkalnys G Logics of interdisciplinarity Economy and Society 371 20ndash49 65 Baacuter fogalom szerint boumllcseacuteszettudomaacutenynak tekinthető a fenti eszkoumlz- eacutes struktuacutera bővuumlleacuteshez tartozik a matematikai moacutedszerek alkalmazaacutesa eacutes a szeriaacutelis toumlrteacutenelem mint oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes megjeleneacutese Bővebben ld FURET 2007 66 (Hempel-Popper-feacutele bdquoaacutetfogoacute toumlrveacutenyrdquo-modell) SZEacuteCSI 1993 5 Vitatott hogy pontosan meddig tart a termeacuteszettudomaacuteny strukturaacutelis befolyaacutesa A legszeacutelsőseacutegesebb iraacutenyvonalnak keacutetseacutegtelenuumll a spengleriaacutenus toumlrteacutenelemfilozoacutefia mondhatoacute amely a toumlrteacutenelmi jelenseacutegek ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteseacutenek kutataacutesaacuteban eacutes az ezekre eacutepuumllő tendenciaacutek modellezeacuteseacuteben is a mechanikus vilaacutegeacuteszleleacutes jegyeit laacutetja bdquoA toumlrteacutenelemnek ilyesfajta ndash bdquopragmatikusrdquo ndash feldolgozaacutesa nem volna maacutes mint egyfajta aacutelcaacutezott termeacuteszettudomaacuteny melyből a materialisztikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes koumlvetői egyaacuteltalaacuteban nem csinaacutelnak titkot mikoumlzben ellenfeleik meacuteg e keacutetfeacutele eljaacuteraacutes [ti a mechanikus eacutes organikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes dichotoacutemiaacuteja] hasonloacutesaacutegaacuteval sincsenek tisztaacutebanrdquo SPENGLER 1994 11 67Historical Methods A Journal of Quantitative and Interdisciplinary History (1967ndash68) The Journal of Interdisciplinary History (1969) metodikailag kapcsoloacutedik Comparative Studies in Society and History (1958) Az bdquointerdiszciplinaacuterisrdquo mint kifejezeacutes maacuter az rsquo50-es eacutevekben is hasznaacutelatban volt azonban divattaacute csak egy eacutevtizeddel keacutesőbb vaacutelt a tudomaacutenyban RITTER ndash HORN 1986 429 RAAB 2015 24ndash50 68 Boucher des Perthes francia őskorkutatoacute (1788ndash1868) veacutegzett elsőkeacutent reacutetegtani vizsgaacutelatokat relatiacutev kronoloacutegia meghataacuterozaacutesaacutera BEDŐ 2004 83ndash89 69 LANGOacute 2007 172ndash180
DOI 1015774PPKEBTK2019012
25
iraacutenyvonal kialakulaacutesa szinteacuten a rsquo60-as eacutevekhez koumlthető70 eacutes megfigyelhető rajta a
termeacuteszettudomaacutenyok erős befolyaacutesa (peacuteldaacuteul a kultuacutera-fogalom vaacuteltozaacutesaacuteban) Baacutenffy Eszter
a szakmaisaacuteg hataacuterainak elmosoacutedaacutesa eacutes a nagyfeluumlletű feltaacuteraacutesok diktaacutelta uacutej tempoacute mellett a
termeacuteszettudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteban laacutetja a reacutegeacuteszettudomaacuteny jelenlegi aacutellapotaacutenak eacutes
neheacutezseacutegeinek okaacutet71
A hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban is egyre gyakrabban fordulnak elő interdiszciplinaacuteris
munkaacutek amelyek koumlzoumltt nem ritkaacutek a termeacuteszettudomaacutenyos tanulmaacutenyok72 Ez azzal is
magyaraacutezhatoacute hogy a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes koraacutebban emliacutetett marginalizaacutecioacutejaacutenak probleacutemaacuteja
toumlbbek koumlzoumltt eacuteppen a fent emliacutetett kvantifikaacutecioacuteban laacutetszik megoldoacutedni eacutes ebben egyre
nagyobb szerepe van a fegyvertoumlrteacutenetnek is amely a fegyverek eseteacuteben egy metrikusan
vizsgaacutelhatoacute technoloacutegiaacutejaacutet eacutes hataacutesfokaacutet tekintve modellezhető jelenseacuteget eacutertelmez
A fegyverzet kutataacutesa a tudomaacutenyaacutegak eacutes moacutedszerek oumlsszefonoacutedaacutesaacutenak egyik ikonikus
peacuteldaacuteja Ahogy egy fegyvert nemcsak korszaka taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi viszonyaira utaloacute
emleacutekkeacutent eacutertelmeznek hanem annak legkoumlzvetlenebb koumlzegeit a keacutesziacuteteacutest eacutes az alkalmazaacutest
vizsgaacuteljaacutek elkeruumllhetetlen a boumllcseacuteszettudomaacuteny eredeti hataacuterainak aacutetleacutepeacutese eacutes műszaki
ismeretek termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerek vagy adott esetben ndash az interdiszciplinaritaacutest is
meghaladva ndash nem tudomaacutenyos szakmaacutek eszkoumlzeinek eacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesa
Ahogy az maacuter a bevezeteacutesben emliacuteteacutesre keruumllt az eacutertekezeacutes jelentős reacuteszeacutet keacutepzi a fenti
tudomaacutenykoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek koumlzuumll az archeometallurgia Mivel a szablyaacutenak elsősorban
feacutem reacuteszei (penge ellenző markolatveacuteg eacutes fuumlggesztőszereleacutekek) maradtak foumlnn ndash akaacuter mint
produktumot akaacuter mint hasznaacutelati eszkoumlzt vizsgaacuteljuk ndash a feacutemtechnoloacutegiai jellemzők
megismereacutese elkeruumllhetetlen A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelataacuteban a
funkcionalitaacutes aspektusaacuteboacutel kiemelt jelentőseacutege van a penge mechanikai tulajdonsaacutegainak
ami előteacuterbe helyezi a vas archeometallurgiaacutejaacutet
70 Az archeometria mint a reacutegeacuteszet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok (elsősorban keacutemia fizika bioloacutegia) C F C Hawkes professzor 1958-as elnevezeacutese AITKEN 1982 9 71 Szinteacuten az uacutejreacutegeacuteszet viacutevmaacutenyainak koumlvetkezmeacutenye lett az addigi metodikaacutet eacutes eredmeacutenyeket relativizaacuteloacute posztmodern reacutegeacuteszet ami bdquoegy duumlhoumldt reakcioacute az uacutejreacutegeacuteszet vulgaacuteris megfogalmazaacutesairardquo BAacuteNFFY 2009 2ndash3 BEDŐ 2004 86ndash90 A probleacutemaacutekroacutel bővebben ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet Az interdiszciplinaritaacutes bdquoklasszikusabbrdquo vaacutelfajairoacutel (a leletvizsgaacutelat eredmeacutenyeinek oumlsszeveteacutese maacutes forraacutestiacutepusokkal eacutes eacutertelmezeacutesi koumlzeguumlkkel) Holl Imre iacutert bővebb beszaacutemoloacutet a koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet vonatkozaacutesaacuteban HOLL 2005 181ndash194 Az uacutejreacutegeacuteszet hazai recepcioacutejaacuteroacutel bővebben KALICZ ndash RACZKY 1977 76ndash94 72 Peacuteldakeacutent emliacutetve a Journal of Military History 2018 juacuteliusi szaacutemaacuteban jelent meg tanulmaacuteny a berserkerek csatateacuteri mentaacutelis aacutellapotaacutenak vaacuteltozaacutesairoacutel illetve azok poszttraumaacutes stressz zavarral toumlrteacutenő oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutesaacutegaacuteroacutel Kolberg 2018 899ndash908 Hasonloacutekeacutepp egyre toumlbb interdiszciplinaacuteris munka jelenik meg maacutes hadtoumlrteacuteneti folyoacuteiratban (War in History Militaumlrgesichtliche Zeitschrift) Szinteacuten ide tartozoacute munka amely a Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyekben jelent meg THIELEndashHARAMZA 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
26
A fenti viszonylatban nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a kard- eacutes szablyaművesseacuteg
legfontosabb alkotoacuteeleme a penge elkeacutesziacuteteacutese ezaacuteltal a vasművesseacuteg amelynek teljes koumlrű
kutataacutesaacutera oumlnmagaacuteban nem voltak elegendők a boumllcseacuteszettudomaacutenyok adta eszkoumlzoumlk iacutegy ndash
leginkaacutebb a termeacuteszettudomaacutenyokat maacuter reacutegebb oacuteta is magaacuteba integraacuteloacute reacutegeacuteszetnek
koumlszoumlnhetően ndash maacutes tudomaacutenyaacutegak is helyet kaptak a munkaacuteban peacuteldaacuteul a fizika keacutemia
vagy a geoloacutegia Emellett kialakultak uacutej a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott aacutegak is mint az ipar- vagy
technikatoumlrteacutenet az iparreacutegeacuteszet73 az archeometallurgia vagy a moacutedszerkeacutent szaacutemon tarthatoacute
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet A toumlrteacutenettudomaacuteny szerepe toumlbbfeacutelekeacutepp is meghataacuterozhatoacute az ilyen
jellegű kutataacutesokban a legfontosabbak koumlzeacute azonban a vizsgaacutelati taacutergy (fegyverművesseacuteg)
teacuter- eacutes időbeli elhelyezeacutese valamint a vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető toumlrteacuteneti (haditechnikai
gazdasaacutegtoumlrteacuteneti) tanulsaacutegok levonaacutesa74
A disszertaacutecioacute archeometallurgiai vonatkozaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutesai elsősorban a vasművesseacuteg
fegyver- eacutes technikatoumlrteacuteneteacutehez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute teruumlleteacutenek a kovaacutecsmesterseacutegnek
ezen beluumll a fegyverkovaacutecsolaacutesnak korszakot eacuterintő behatoacutebb megismereacuteseacutere iraacutenyulnak
mindazonaacuteltal a vizsgaacutelt teacutemakoumlr nem vaacutelaszthatoacute el teljesseacutegeacuteben a vas előaacutelliacutetaacutesaacutenak
folyamataacutetoacutel Enneacutelfogva szuumlkseacuteges aacutettekinteni a keacutesziacuteteacutestechnika kutataacutesaacutenak fejlődeacuteseacutet is
A vasművesseacuteg kutataacutestoumlrteacuteneteacutenek korai szakasza
A vasművesseacuteg elsőkeacutent maacutes mesterseacutegekkel egyuumltt jelent meg a toumlrteacuteneti taacutergyuacute
munkaacutekban Keacutetseacutegkiacutevuumll az egyik legjelentősebb eacutes vizsgaacutelt korszakunkhoz legkoumlzelebb aacutelloacute
technoloacutegiai teacutemaacutejuacute forraacutes a bizaacutencinak tartott Teophilus Presbyter (1070kndash1125) benedek
rendi szerzetes 1100 koumlruumll iacutert De diversis artibus75 ciacutemű munkaacuteja amely korszakaacutenak szaacutemos
mesterseacutegeacutet eacutes azoknak praktikaacuteit jegyzi le Ezek koumlzoumltt talaacutelhatunk a tinta- eacutes
festeacutekkeacutesziacuteteacutesre az uumlvegfesteacutesre a bőrcserzeacutesre eacutes ruhafesteacutesre valamint a harmadik
koumlnyvben feacutemművesseacutegre (legfőkeacutepp az aranyművesseacutegre) vonatkozoacute feljegyzeacuteseket toumlbbek
73 Goumlmoumlri Jaacutenos megfogalmazaacutesaacuteban az iparreacutegeacuteszet a gyaacuteripar kialakulaacutesa előtti időszak technoloacutegiai alapanyag-előaacutelliacutetaacutesi eacutes megmunkaacutelaacutesi viszonyait vizsgaacutelja a manufakturaacutelis ipari emleacutekeken keresztuumll Ebben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik a termeacuteszettudomaacutenyokkal folytatott tudomaacutenykoumlzi paacuterbeszeacuted amely az adott reacutegeacuteszeti emleacutek technoloacutegiai jellemzőinek archeometriai vizsgaacutelataacuteban valoacutesul meg Uő Az MRT eacutes a MILK Reacutegeacuteszeti topograacutefiai munkaacutelatok eacutes Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere a koraacutebbi egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a joumlvőbeni oumlsszehangolaacutes lehetőseacutegei BENKŐ et al 2017 163ndash174 74 Az archeometallurgia toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegakkal eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszettel valoacute viszonyaacuteroacutel bővebben iacuter Toumlroumlk B Uő 2013 vouml Uő 2010a 25ndash29 75Vagy Schedula diversarum artium Termeacuteszetesen szaacutemolni kell azzal hogy a 12 szaacutezad elejeacuten keletkezett mű maacuter nem ugyanazokat a vasművesseacutegi viszonyokat taacuterja eleacutenk
DOI 1015774PPKEBTK2019012
27
koumlzoumltt a kovaacutecsműhelyekkel eacutes egyes szerszaacutemaival kapcsolatos leiacuteraacutesokat76 A forraacutes
toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt legelőszoumlr 1781-ben Gotthold Ephraim Lessing
szerkeszteacuteseacuteben77
A gazdasaacuteg- eacutes technikatoumlrteacuteneti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől fektettek
nagyobb hangsuacutelyt a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutere hazai eacutes kuumllfoumlldi reacuteszről egyaraacutent
Magyarorszaacutegon a vasművesseacuteg oktataacutesaacutenak inteacutezmeacutenyesuumlleacutese a 18 toumlrteacuteneti taacutevlatainak
kutataacutesa pedig a 19 szaacutezadig vezethető vissza A Baacutenyaacuteszati-Kohaacuteszati Taninteacutezet 1735-oumls
megalakulaacutesa utaacuten negyvenkeacutet eacutevvel leacutetrejoumltt a Kiraacutelyi Magyar Egyetemen valamint a Fizikai
eacutes Mechanikai Muacutezeum A Magyar Nemzeti Muacutezeumban orszaacuteggyűleacutesi toumlrveacutenybe foglalt
felaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben pedig Technoloacutegiatoumlrteacuteneti Osztaacutely is műkoumldoumltt miacuteg 1868-ban
elindiacutetottaacutek a Baacutenyaacuteszai eacutes Kohaacuteszati Lapok c szakfolyoacuteiratot amelyben hangsuacutelyosan kuumlloumln
rovatban taacutergyaltaacutek a vasgyaacutertaacutes aktuaacutelis technoloacutegiai keacuterdeacuteseit majd paacuter eacutevized eltelteacutevel
aacutellandoacutesultak a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutevel kapcsolatos tanulmaacutenyok is78
A 19 szaacutezad koumlzepeacutetől egyre toumlbb a toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg nyomait kutatoacute
megmozdulaacutesra talaacutelunk peacuteldaacutet ndash alapvetően az elsődleges vasipar a vaskohaacuteszat taacutergyi
hagyateacutekai keruumllnek elő vassalakok eacutes vasbucaacutek79 1896-boacutel szaacutermazik az első olyan rajz
ami egy Gyalaacuteron feltaacutert kemenceacutet aacutebraacutezol joacutellehet a leiacuteraacutes nem maradt meg az emliacutetett rajz
pedig fenntartaacutesokkal kezelendő80
A kaacuterpaacutet-medencei vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacuteről a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdve
szaacutemos tanulmaacuteny jelent meg reacutegeacuteszek technikatoumlrteacuteneacuteszek meacuternoumlkoumlk eacutes termeacuteszettudoacutesok
tollaacuteboacutel Ezekről 1968-ban Bogdaacutel Ferenc iacutert kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacutet81 A dualizmus-
kori hazai szakemberek tudomaacutenyos munkaacuteikat a korszak nagyobb euroacutepai tanulmaacutenyaira
alapoztaacutek Ilyen Ludwig Beck hazai reacuteszről az 1880-as eacutevek veacutegeacuten megismert Die Geschichte
des Eisens in technischer und kulturgeschichtlicher Beziehung c iacuteraacutesa amely nagy hataacutest
76 Szerszaacutemok koumlzuumll iacuter fujtatoacutekroacutel (De follibus) uumlllőkről (De incudibus) kalapaacutecsokroacutel (De malleis) fogoacutekroacutel (De forcipibus) huacutezoacutevasakroacutel (De ferris per quae fila trahuntur) 77Lessing 1781 291ndash424 A 19 szaacutezad elejeacutetől napjainkig e munka toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt ezek koumlzuumll a koraacutebbiak Ch delrsquoEscalopier Theophili Presbyteri libri III seu Diversarum artium schedula Paris 1843 R Hendrie An essay up on various arts in three books by Theophilus called also Rugerus priest and monk London 1847 J J Bourasseacute Essai s sur divers arts en trois livres par Theacuteophile precirctre et moine Paris 1863 A Ilg Theophilus Presbyter Diversarum artium Schedula Wien 1874 3-357 78 BKL I1 (1868) vouml BENKŐ 2010 691 79Vasbucaacutenak nevezzuumlk a kohaacuteszat vastermeacutekeacutet A buca vagy buga kifejezeacutes a kovaacutecs szaknyelvben is megtalaacutelhatoacute iacutegy nevezik azt az idomszelveacutenyt vagy maacutes formaacutejuacute toumlmoumlr vasat ami a kovaacutecsmunkaacutek kiinduloacute anyaga 80 TOumlROumlK 2013 9ndash20 81 Bogdaacutel veacutelemeacutenye szerint a vasművesseacuteg azon beluumll is a kovaacutecs mesterseacuteg toumlrteacuteneteacutenek van az egyik legroumlvidebb kutataacutesi előzmeacutenye Uő 1968 157ndash170
DOI 1015774PPKEBTK2019012
28
gyakorolt toumlbbek koumlzoumltt a magyar tudomaacutenyos eacuteletre is Beck a kezdetektől ndash von den aumlltesten
Zeit ndash a 18 szaacutezad veacutegeacuteig dolgozta fel a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutet82 Magyar reacuteszről pedig
kiemelkedő Edvi Illeacutes Aladaacuter haacuteromkoumltetes monograacutefiaacuteja83
Az első vilaacuteghaacuteboruacute laacutethatoacutean a tudomaacutenyos eacutelet e vonalaacutet is megszakiacutetotta a haacuteboruacute
idejeacuteből nincsen ismeretuumlnk ilyen jellegű munkaacuteroacutel a keacutet haacuteboruacute koumlzoumltti időszakban pedig
csak kisebb cikkek jelennek meg kisipari szaklapokban84
Klasszikus interdiszciplinaritaacutes a termeacuteszettudomaacutenyok integraacutecioacuteja
Igazi fellenduumlleacutes az 50-es eacutevektől figyelhető meg a haacuteboruacutes időszak lecsengeacutese mellett
nyilvaacutenvaloacutean az akkori politikai ideoloacutegia eacutes gazdasaacutegi vezeteacutes aacuteltal favorizaacutelt neheacutezipar
előretoumlreacutese nyomaacuten is
Az archeometallurgia tekinteacutelyes orosz (illetve szovjet) kutataacutestoumlrteacutenete B A Kolčin
munkaacutessaacutegaacutera vezethető vissza85 Kolčin a 10ndash13 szaacutezadi Rusz Fejedelemseacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető 286 vastaacutergyon veacutegzett archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit
mutatja be valamint a Rusz vasművesseacutegeacutenek rekonstrukcioacutejaacutet a kapcsoloacutedoacute moacutedszerek eacutes
eszkoumlzoumlk ismerteteacuteseacutevel86
Az orosz kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent kifejezetten a szablyaleletek eacutes
aacuteltalaacutenossaacutegban a fegyverleletek valamint mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk metallograacutefiai elemzeacutese
is Koumlzuumlluumlk szablyaacutekkal foglalkozott V V Arendt A B Sibileva metallurgus professzor
segiacutetseacutegeacutevel keacutet tuumlrk szablya technoloacutegiaacutejaacutera eacutes karbontartalmaacutera tesznek megaacutellapiacutetaacutesokat
joacutellehet az eredmeacutenyek a rsquo30-as eacutevek szovjet metallograacutefiai kutataacutesmoacutedszertanaacutenak bővebb
ismerete hiaacutenyaacuteban nehezen eacuterteacutekelhetők illetve szolgaacutelnak oumlsszehasonliacutetaacutesi alapul87
82 BECK 1884 Műveacutenek aacutelliacutet emleacuteket Otto von Johannsen hasonloacute ciacutemen iacutert koumlnyve amely szinteacuten aacutetfogoacute jelleggel a kezdetektől a modern korig taacutergyalja a vaselőaacutelliacutetaacutest eacutes feldolgozaacutest JOHANNSEN 1953 83 Edvi 1889 A fentin kiacutevuumll toumlbb tanulmaacuteny is megjelent a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten pl Kerpely Antal Das Eisenhuumlttewesen in Ungarn sein Zustand und seine Zukunft Selmecbaacutenya 1872 Peacutech Antal Jelenteacutes a selmeczi eacutes dioacutesgyőri keruumlletben eacutes Reacutezbaacutenya videacutekeacuten leacutetező aacutellami baacutenyaacutek eacutes kohoacutek aacutellapotaacuteroacutel Budapest 1873 Teacuteglaacutes Gaacutebor A vasbaacutenyaacuteszat őshazaacuteja s a nyugat-aacutezsiai eacutes euroacutepai vasipar uacutettoumlrői eacutes terjesztői in BKL 1908 I 593ndash603 Uő Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszati maradvaacutenyok a DunandashRajna koumlzeacuteről In BKL IV1 (1907) I 86ndash88 ld meacuteg BOGDAacuteL 1968 6 j 84 TOumlROumlK 2013 9ndash20 85 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 86 KOLČIN 1953 A ciacutemben is szereplő bdquofekete feacutemrdquo kifejezeacutes ritkaacuten a magyar szakkifejezeacutesek koumlzoumltt is előfordul eacutes a vasoumltvoumlzetekre eacutertendő 87 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
29
E I Krupnova maacuter az optikai feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutes moacutedszereacutet
mutatja be amivel egyeacutertelműen koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati metoacutedusaihoz J Piaskowski
ndash akiről nem mellesleg fontos megjegyezni hogy az archeometallurgia Lengyelorszaacutegi
kibontakozaacutesaacuteban jaacutetszott jelentős szerepet ndash Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt
metszetről eacutes a kimetszeacutesi helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot88 amit a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere alkalmaznak eacutes szinte minden orosz nyelvű
archeometallurgiai tanulmaacutenyban iacutegy Krupnova munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute A szerző egy
10ndash13 szaacutezadra keltezettnizhny archyz-i szoacutervaacuteny szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken
mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat89 Uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai gazdagodtak
M M Tolmačeva90 valamint Yu A Semykin91 iacuteraacutesaival Napjainkban az orosz teacuterseacuteg
archeometallurgiaacutejaacuteban meghataacuterozoacute Kolčin egykori taniacutetvaacutenya V I Zavyalov munkaacutessaacutega
is92 akinek nemcsak a vizsgaacutelatok kieacuterteacutekeleacuteseacutenek hanem a termeleacutes modellezeacuteseacutenek93
valamint a reacutegeacuteszeti metallograacutefia eacutes archeometallurgia metodikai keacuterdeacuteseinek eacutes a toumlrteacuteneti
tudomaacutenyokkal valoacute kapcsolataacutenak vonatkozaacutesaacuteban94 is egyre toumlbb munkaacuteja jelenik meg
Az rsquo50-es eacutevekben hazaacutenkban is a koraacutebbinaacutel nagyobb meacuterteacutekű fejlődeacutes ment veacutegbe a
toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg kutataacutesaacutenak eszkoumlzeinek eacutes intenzitaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban A bdquovas eacutes
aceacutel orszaacutegaacutenakrdquo időszakboacutel ismertek az első magyar metallograacutefiai vizsgaacutelatok Zoltay Endre
la-Teacutene kori keacutest eacutes pajzsdudort Fuchs Erik eacutes Naacutedori Zoltaacuten reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute
keacutesleletet95 nem sokra raacute Hegedűs Zoltaacuten honfoglalaacutes kori salakokat eacutes nyiacutelhegyeket
vizsgaacutelt96
A salakvizsgaacutelat azonban nemcsak kohaacuteszati vagy kovaacutecsolaacutesi teveacutekenyseacuteg oumlnaacutelloacute
leletkeacutent előkeruumllő melleacutektermeacutekeineacutel hanem az elkeacutesziacutetett vastaacutergyakban talaacutelhatoacute
salakzaacutervaacutenyok eseteacuteben is egyre inkaacutebb meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a rsquo60-as eacutevektől
Ekkor maacuter oumlsszetevőket eacutes a kohaacuteszatra jellemző vegyuumlleteket is egyre inkaacutebb igyekeztek
azonosiacutetani
88 PIASKOWSKI 1970 188 89 KRUPNOVA 1973 214ndash215 90 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 91 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 92 V I Zavialov L S Terekhova eacutes N N Rozanova toumlbb iacutezben hivatkoznak Kolčinra mint mesteruumlkre ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 93ZAVIALOV et al 2009 ZAVIALOV et al 2012 94 ZAVIALOV 2011 199ndash205 ZAVIALOV et al 2011 211ndash220 95 Fuchs eacutes Naacutedori aacuteltal vizsgaacutelt taacutergy nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az anyagaacuteban diacutesziacutetett pengeacutek speciaacutelis diacutesziacutető kovaacutecshegesztett vaacutelfajaacuteba tartozik FUCHS ndash NAacuteDORI 1958 323ndash330 96 HEGEDŰS 1960 119ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
30
J Piaskowski maacuter emliacutetett tanulmaacutenyaiban toumlbbszoumlr is foglalkozott salakvizsgaacutelattal
tovaacutebbaacute sziacutenkeacutepelemzeacutes alapjaacuten igyekezett megalkotni egyfajta salaktipoloacutegiaacutet is97 amelynek
jelentőseacutege napjainkra neacutezve abban aacutell hogy maacuter idejekoraacuten szuumllettek olyan besorolaacutesi
moacutedszerek amelyek a leletek aacuteltalaacutenos alaki jellemzőivel szemben a labortechnikai
vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető technoloacutegiai parameacutetereket tekintetteacutek elsődleges
rendszerezeacutesi alapnak Mindez meacuteg annak elleneacutere is előreleacutepeacutest jelentett a leletvizsgaacutelat
egzaktsaacutegaacuteban hogy az aacuteltalaacutenos tipoloacutegiai rendszerekhez hasonloacutean a mikroszkoacutepos
elemzeacuteseknek is reacuteszeacutet keacutepezte (eacutes keacutepzi) egyfajta morfoloacutegia
Mindemellett a magyar tudomaacutenyos eacuteletben megjelennek a vasművesseacuteg
taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taglaloacute munkaacutek is elsősorban Bartha Antaltoacutel Bartha kuumlloumln
kiteacutert a mesterseacutegek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutenak tudomaacutenyelmeacuteleti vonatkozaacutesaira98 valamint a 9ndash
10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyokra ezen beluumll elsősorban a foumlldműveleacutes szerepeacutere a
nomadizmusban Ibn Rusta iacuteraacutesai alapjaacuten e gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg kialakulaacutesaacutet a 9 szaacutezadra
helyezte99 Baacuter Bartha Molnaacuter Erik tudomaacutenyos vezeteacutese alatt iacuterta munkaacutejaacutet toumlbb helyen is
tuacutelleacutepett Molnaacuter elmeacuteletein100
Mind a vasművesseacuteg mind a fegyvertoumlrteacutenet oldalaacuteroacutel fontos megemliacuteteni Szaboacute Zoltaacuten
tanulmaacutenyaacutet amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10 szaacutezadra keltezhető
fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek eredmeacutenyei alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere Ismereteink szerint magyar viszonylatban
itt keruumllt sor előszoumlr 10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver archeometallurgiai vizsgaacutelataacutera is101
Szinteacuten technoloacutegiai eacutes egyben fegyvertoumlrteacuteneti feldolgozaacutesnak tekinthető Halmaacutegyi
Szabolcs eacutes Riedel Loacuteraacutent Reacutegi fegyverekről c leiacuteroacute jellegű munkaacuteja amely a 97 A tipoloacutegia alapjaacutet a mikroszkopikus keacutepelemzeacutes (salakzaacutervaacutenyok sziacutene eacutes alakja) eacutes a vizsgaacutelt oumlsszeteacutetel adja ndash ez utoacutebbi magas illetve alacsony előfordulaacutesi araacuteny meghataacuterozaacutesaacutet jelenti haacuterom a salakokban gyakran előforduloacute vegyuumlletneacutel (Al2O3 P2O5 MnO) PIASKOWSKI 1963 61ndash71 vouml PIASKOWSKI 1970 190ndash192 212 12 j 98 Ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet 99 A 9ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyok vizsgaacutelataacutehoz a 17 szaacutezadi burjaacutet neacuteprajzi anyagot valamint a korhoz kapcsoloacutedoacute kirgiz eacutes tuvai reacutegeacuteszeti dokumentaacutecioacutet is felhasznaacutelta A gazdaacutelkodaacutes jellegeacutere eacutes egyes elemeire (pl serteacutestenyeacuteszteacutesre) szoacuteetimoloacutegiaacuteboacutel koumlvetkeztetett (bolgaacuter toumlroumlk alaacuten eacutes iraacuteni eredetű szavak alapjaacuten) A taacutersadalmi keacutep vizsgaacutelataacutenaacutel egeacuteszen az aacuteltala finnugornak tartott reacutegeacuteszeti korszakig visszament eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacuteben a kora vaskortoacutel a 10 szaacutezad veacutegeacuteig olyan taacutersadalomszerkezetről beszeacutelhetuumlnk bdquoamelyben meacuteg nem volt osztaacutelyrendrdquo BARTHA 1968 84ndash89 vouml ERDEacuteLYI
2004 122ndash126 100 Toumlbbek koumlzoumltt azon a marxi szemleacuteleten ami a gazdasaacutegra eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokra fektet hangsuacutelyt a toumlrzsszoumlvetseacutegek eacutes korai aacutellamok egymaacutes koumlzoumltti harcaacuteval szemben Ez utoacutebbira peacutelda a Kijevi Rusz eacutes a Kazaacuter Kaganaacutetus ellenteacutete melytől Bartha Antal Kijev eacutes Itil ciacutemű műveacuteben iacutert BARTHA 1964 2 223ndash253 vouml ERDEacuteLYI 2004 126 101 SZABOacute 1974 A vizsgaacutelatroacutel bővebben ld Technoloacutegia Archeometallurgiai vizsgaacutelatok Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
31
fegyvergyűjtemeacutenyek szellemiseacutegeacuteben szuumlletett eacutes a fegyver mint műtaacutergy műszaki-
technoloacutegiai aspektusait mutatja be102 A koumlnyv kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok alapanyagait eacutes
technoloacutegiai jellemzőit ismerteti kiteacuterve a fegyverek aacutellagmegoacutevaacutesaacutera eacutes vizsgaacutelataacutera is
toumlbbek koumlzoumltt a fegyvermaacutesolatok keacuterdeacuteseacutere a roncsolaacutes eacutes roncsolaacutesmentes vizsgaacutelatokra
valamint a mesterbeacutelyegekre
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a 19 szaacutezad veacutegeacuten valamint a rsquo50-es eacutevekben
fejlődoumltt ugraacutesszerűen a toumlrteacuteneti vasművesseacuteg eacutes ezzel egyuumltt vaacuteltozoacute meacuterteacutekben a
fegyvertechnoloacutegia toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesa A vasművesseacuteg teacuternyereacutese a toumlrteacuteneti munkaacutekban
koumlzel egyidejűleg bontakozott ki az bdquointerdiszciplinaacuteris forradalommalrdquo Mindkeacutet fellenduumlleacutesi
korszak mint tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelenseacuteg az inteacutezmeacutenyesedeacutesen keresztuumll ragadhatoacute meg a
legjobban vagyis a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott szakfolyoacuteiratok megjeleneacuteseacutevel eacutes azoknak a
tudomaacutenyos bizottsaacutegoknak a megalapiacutetaacutesaacuteval amelyen keresztuumll lehetőseacuteg nyiacutelt a teacutema
kutatoacutei szaacutemaacutera hogy kutataacutesi eredmeacutenyeiket elsősorban egymaacutessal tovaacutebbaacute a teacutemakoumlr iraacutent
eacuterdeklődőkkel megosszaacutek Ilyen moacutedon joumltt leacutetre 1966-ban a Comitegrave pour la Sidegraverurgie
Ancienne de lrsquoUISSP103
A magyar tudomaacutenyos eacutelet oldalaacuteroacutel megemliacutetendő Goumlmoumlri Jaacutenos jelenre kihatoacute
munkaacutessaacutega Az MTA Veszpreacutemi Albizottsaacutegaacuten beluumll megszervezte az Iparreacutegeacuteszeti eacutes
Archeometallurgiai Munkabizottsaacutegot ami maacuter alakulaacutesaacutenak eacuteveacuteben megszervezte az első
hazai iparreacutegeacuteszeti konferenciaacutet104 Az albizottsaacuteg munkaacutessaacutega mellett a Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti
Bizottsaacuteg az Orszaacutegos Magyar Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Egyesuumllet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege
is az rsquo50-es eacutevektől tarthatoacute szaacutemon105 Mindebben kiemelkedő szerepet jaacutetszott Goumlmoumlri
Jaacutenos akinek munkaacutessaacutega nyomaacuten eacutepuumllt ki toumlbbek koumlzoumltt a Magyarorszaacutegi Iparreacutegeacuteszeti
Lelőhelykataszter (MILK)106 Jelen korunkban a koumlzelmuacuteltban is tanuacutei lehetuumlnk teacutemaacuteba vaacutegoacute
szerveződeacuteseknek inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseknek eacutes az egyetemek eacutes kutatoacuteinteacutezetek meacutereacutestechnikai
fejlődeacuteseacutenek 2009-ben Thiele Aacutedaacutem indiacutetotta el Somogyfajszon az Őskohaacutesz Taacutebort 2011-
ben pedig a Miskolci Egyetem keretein beluumll megalakult az inteacutezmeacuteny kuumlloumlnaacutelloacute
102 Fő teacutemaacutei a kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja (kuumlloumlnoumls tekintettel a vasművesseacutegre) tovaacutebbaacute a fegyverek eredetiseacutegeacutenek eacutes műszaki hibaacuteiknak vizsgaacutelata aacutellagmegoacutevaacutesa javiacutetaacutesa HALMAacuteGYI-RIEDEL 1986 103 TOumlROumlK 2010a 25ndash29 104 A XX szaacutezadi vasművesseacuteg-kutataacutesnak a fentieken kiacutevuumll is szaacutemos inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutet ismerjuumlk Ilyen peacuteldaacuteul az 1955-ben Miskolc-Dioacutesgyőroumln megalakult Koumlzponti Kohaacuteszati Muacutezeum valamint a 1956-os budapesti alapiacutetaacutesuacute Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti Bizottsaacuteg TOumlROumlK 2013 14ndash20 105 BENKŐ 2010 691 106 GOumlMOumlRI 2000a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
32
archeometallurgiai kutatoacutecsoportja az ARGUM Toumlroumlk Beacutela vezeteacuteseacutevel E kutatoacutecsoport
alkotta jelen eacutertekezeacutes inteacutezmeacutenyi eacutes labortechnikai haacutettereacutet is
Gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek
Napjainkban egyre toumlbb olyan jelenseacuteg figyelhető meg amikor a műszaki tudomaacutenyok
alkalmazott teruumlletei valamint keacutezműves szakmaacutek leacutepnek be a toumlrteacutenelmi taacutergyuacute
vizsgaacuteloacutedaacutesok sziacutentereacutere eacutes paacuterbeszeacutedet folytatnak a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet alapvetően kutatni
hivatott toumlrteacutenettudomaacutennyal eacutes reacutegeacuteszettel Az archeometriai meacutereacuteseken alapuloacute szerszaacutem-
eacutepuumllet- eacutes viseletrekonstrukcioacutek valamint egyeacuteb kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti munkaacutek mellett mind a
tudomaacutenyos mind a koumlzeacuterdeklődeacutes felől kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumll a letűnt korok
fegyverzeteacutenek eacutes azok keacutesziacuteteacutesi technikaacutejaacutenak felkutataacutesa Enneacutelfogva a kovaacutecs szakma
egyszerre lehet egy toumlrteacuteneacutesz ceacutelteruumllete eacutes eszkoumlze ndash az előbbi a fent emliacutetett megismereacutesi
szaacutendeacutek az utoacutebbi e szaacutendeacutekhoz szuumlkseacuteges speciaacutelis laacutetaacutesmoacuted elsajaacutetiacutetaacutesa veacutegett107
A fegyverkovaacutecsolaacutes maacuter a korai időkben is olyan foglalkozaacutes lehetett amihez nem volt
elegendő csupaacuten a technikai kivitelezeacutes ismerete A kovaacutecs szakma nem meruumllt ki a vasak
kard alakuacutera kalapaacutelaacutesaacuteban egy-egy pengeacuteben szaacutemos tudomaacuteny ndash fizika keacutemia geoloacutegia ndash
oumltvoumlződoumltt a gyakorlati tudaacutessal Nem csoda hogy a koumlzgondolkodaacutes de sok esetben meacuteg
maguk a szakemberek is az alkiacutemia misztikumaacuteba emelteacutek a feacutemmegmunkaacutelaacutesi technikaacutekat
művelői pedig egyszerre vaacuteltak neacutepuumlk megbecsuumllt taacutersadalmilag meacutegis elszigetelt tagjaivaacute108
Napjainkban hasonloacute sejtelmesseacuteg vaacutelasztja el a kiacutevuumllaacutelloacutet e szakmaacutetoacutel eacutes egyben a ma
embereacutet a toumlrteacuteneti feacutemművesseacutegtől Magyaraacutezatok hiacutejaacuten a raacutenk maradt leiacuteraacutesokban is sokszor
keveredhettek a szakraacutelis eacutes a profaacuten elemek a riacutetuskeacutent alkalmazott technikaacutek eacutes
alapanyagok a praktikai okokboacutel felhasznaacutelt paacuterjaikkal Mindennek tisztaacutezaacutesa nemcsak a kor
technikai sziacutenvonalaacuteba enged betekinteacutest nyerni Megismerhetjuumlk hogyan gondolkodott a
107 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a keacutezműves szakmaacutek toumlrteacuteneti kutataacutesokban betoumlltoumltt szerepeacuteről eacutes az ezzel kapcsolatos kilaacutetaacutesokroacutel toumlbb alkalommal is koumlzoumllte veacutelemeacutenyeacutet HARAMZA ndash THIELE 2015a HARAMZA 2015 Ez utoacutebbi eseteacuteben a koumltet szerkesztői oumlnkeacutenyesen eacutes indokolatlanul tetteacutek hozzaacute a tanulmaacuteny ciacutemeacutehez bdquoA neacuteprajz eacutes a politoloacutegia metszeteacutebenrdquo ndash e ciacutemreacutesz tehaacutet nem keruumll megjeleniacuteteacutesre 108 M Eliade a koumlvetkezőkeacutepp fogalmazza meg a kovaacutecsolaacutes misztikumaacutet bdquohellipa vasoumlntőben a kovaacutecsban eacutes az alkimistaacuteban az a koumlzoumls hogy valamennyien sajaacutetos maacutegikus kapcsolatkeacutent eacutelik meg az anyaghoz valoacute viszonyulaacutest ez az eacutelmeacuteny a monopoacuteliumuk a titkot szakmai beavataacutesi riacutetusok soraacuten adjaacutek tovaacutebb valamennyien eacutelőnek eacutes szentnek tekintik a munkaacuteba vett anyagot munkaacutejuk pedig ezen anyag aacutetalakiacutetaacutesaacutet bdquotoumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutetrdquo bdquoaacutetleacutenyegiacuteteacuteseacutetrdquo ceacutelozza (hellip) az anyaggal valoacute effajta rituaacutelis kapcsolat azt felteacutetelezi hogy az ember ilyen vagy olyan formaacuteban beavatkozzon az eacuterc-szubsztanciaacutek sajaacutet eacuteletritmusaacutebardquo ELIADE 2004 11 vouml GOumlMOumlRI 2009 7ndash15
DOI 1015774PPKEBTK2019012
33
reacutegmuacutelt embere a feacutemről milyen szimboacutelumrendszerben jelent meg a kovaacutecsolaacutes eacutes hogyan
helyezhető mindez el az akkori taacutersadalomban
Egyre toumlbb peacuteldaacutet talaacutelunk reacutegi fegyverek rekonstrukcioacuteira maacutesolataira ndash az ilyen jellegű
munkaacutek szinteacuten alkalmasak arra hogy koumlzelebb keruumlljuumlnk a korabeli technoloacutegiai
viszonyokhoz A rekonstrukcioacutes munkaacutek azonban nemcsak a maacutesolatkeacutesziacuteteacutesben meruumllnek ki
bdquoma Magyarorszaacutegon maacuter nem lehet figyelmen kiacutevuumll hagyni azt az igeacutenyt miszerint a
szaktudomaacutenyok keacutepviselőinek az eddigineacutel sokoldaluacutebb szerepet szuumlkseacuteges vaacutellalniuk
toumlrteacutenelmuumlnk szeacutelesebb koumlrű megismereacuteseacutebenrdquo109
A kuumlloumlnboumlző taacutergyi rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek soraacuten egyre toumlbb szakma leacutepett be a
toumlrteacuteneti kutataacutesokba A termeacuteszettudomaacutenyok analitikus moacutedszereinek fenti ceacutelokra toumlrteacutenő
alkalmazaacutesa mellett taacutegabb eacutertelemben e jelenseacuteg is ndash kuumlloumlnboumlző keacutezműves szakmaacutek
technikai ismereteinek integraacutelaacutesa az adott toumlrteacuteneti keacuterdeacutes vaacutelaszkereseacuteseacutebe ndash
interdiszciplinaacuteris vagy fogalom szerint metadiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutesnek nevezhető A
jelenseacuteg ilyesfajta definiaacutelaacutesaacutet nemcsak a tudomaacuteny hataacuterait meghaladoacute ismeretanyaggal eacutes
tapasztalaacutesi formaacuteval valoacute kapcsolat teszi indokolttaacute hanem a keacutezműves szakmaacuteknak az a
sajaacutetossaacutega hogy az emliacutetett munkadarabokkal eacutes anyagokkal koumlzvetlen kapcsolatboacutel
szaacutermazoacute tapasztalaacutes egyfajta toumlrteacuteneti előzmeacutenye eacutes egyben szuumlleteacutesi koumlzege is napjaink
műszaki eacutes termeacuteszettudomaacutenyos ismereteinek eacutes moacutedszereinek
Eacuterezhető hogy a tudomaacutenyok egyes teruumlletei maacutes diszcipliacutenaacutekkal vannak aacutetfedeacutesben
Kivaacuteltkeacutepp igaz ez a toumlrteacutenettudomaacutenyra mely az emberi eacutelet szinte baacutermely reacuteszeacutere
vonatkoztathatoacute muacutelttal foglalkozva szaacutemos lehetőseacuteget ad a tudomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutesekre
hiszen mindennek van toumlrteacutenete mely nagyobb oumlsszefuumlggeacutesekbe eacutertelmezeacutesi rendszerekbe
helyezhető el A 20 szaacutezad első feleacuteben kezdett a koumlzeacuterdeklődeacutes a toumlrteacutenelem eddig nem
vagy csak alig kutatott reacuteszletei feleacute fordulni110 Iacutegy eacuterteacutekelődoumltt fel az eacuteletmoacutedtoumlrteacutenet a
viselet- a fegyver- eacutes nem utolsoacute sorban a technikatoumlrteacutenet is Hogy egy toumlrteacuteneti hogyan-
keacuterdeacutes menteacuten mikeacutepp keruumllt be a vizsgaacutelat taacutergya annak eszkoumlzei koumlzeacute azt leginkaacutebb a
kutataacutesnak mint emberi teveacutekenyseacutegnek a jellemvonaacutesain keresztuumll lehet a legjobban
109 IGAZ 2014 413 vouml Uő 2007 161ndash169 Hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban VESZPREacuteMY 2010 36 110 Ez elsősorban a tudomaacutenyos koumlzeacuterdeklődeacutest jelenti a szaacutezad veacutegeacutere azonban nemcsak szakmai koumlroumlk tudhattaacutek magukeacutenak az effeacutele bdquomegismereacutesi igeacutenyeketrdquo Magyar viszonylatban nem tudomaacutenyos vonalon a rsquo80-as eacutevekre helyezhetők azok a kezdemeacutenyezeacutesek melyek reacutegebbi korszakok eacutes neacutepek kultuacuteraacutejaacutenak valamint eacuteletmoacutedjaacutenak ndash elsősorban a honfoglalaacutes utaacuteni időszaknak eacutes az Aacuterpaacuted-kornak ndash meacutelyebb tapasztalati szintű megismereacuteseacutere iraacutenyultak Ezeket a napjainkban is hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytatoacute Magyar Attila a rendszervaacuteltaacutest megelőző eacutevtized identitaacuteskereső koumlzhangulataacutenak velejaacuteroacuteikeacutent eacutertelmezte MAGYAR 2014 vouml HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
34
szemleacutelni M J Oakeshott angol filozoacutefus szerint az emberi teveacutekenyseacuteg sajaacutetja hogy a
figyelem egy meghataacuterozott de veacutegeredmeacutenyeacuteben belaacutethatatlan iraacutenyba mozdul el mely
folyamatosan alakiacutetja a cselekveacutest eacutes cselekvőt egyaraacutent bdquoA figyelem iraacutenya ugyanis
mikoumlzben koumlvetjuumlk kiformaacutelhat magaacutenak egy karaktert eacutes sajaacutetos raquogyakorlattaacutelaquo vaacutelhat A
teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyt pedig nem az aacuteltala eleacutert eredmeacutenyek minősiacutetik hanem az a
hajlama ahogy szem előtt tartja a raquogyakorlatlaquo szokaacutesaitrdquo111
A toumlrteacuteneti muacutelt megismereacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel kuumlzdő kutatoacute pedig igyekszik olyan
moacutedszereket alkalmazni mellyel a legjobban megkoumlzeliacutethető a vizsgaacutelat taacutergya A toumlrteacuteneti
vasművesseacuteg eseteacuteben a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteban a vas előaacutelliacutetaacutesa eacutes megmunkaacutelaacutesa aacutell az
oakeshotti logika tuumlkreacuteben tehaacutet egy emberi teveacutekenyseacuteg ndash nevezetesen a toumlrteacuteneti kutataacutes ndash
egy maacutesik emberi teveacutekenyseacuteg ndash a baacutenyaacuteszat a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes ndash megismereacuteseacutere
iraacutenyul Nem csoda haacutet ha egy muacuteltbeacuteli produktiacutev munka kutataacutesaacutenak moacutedszereacutet ugyanazon
munka reproduktiacutev elemeiben veacuteljuumlk felfedezni112 valamint hogy egy toumlrteacuteneti
gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacute a technikai kivitelezeacutes gyakorlati tapasztalatai
aacuteltal is igyekszik laacutetoacutekoumlreacutet szeacutelesiacuteteni113
Moacutedszertani neheacutezseacutegek
Manapsaacuteg az interdiszciplinaritaacutes egyeacutertelműen pozitiacutev fogadtataacutesnak oumlrvendhet
Valamifeacutele minőseacutegi toumlbbletet eacuterzuumlnk egy tudomaacutenyos munkaacuteban amennyiben az
interdiszciplinaacuteris hiszen utal egy uacutejszerű toumlbboldaluacute eacutes a remeacutenyek szerint szeacutelesebb
laacutetoacutekoumlrű megkoumlzeliacuteteacutesre Meacutegis talaacuten leginkaacutebb az uacutejszerűseacutegből adoacutedoacutean fel kell tennuumlnk a
keacuterdeacutest milyen meacuterteacutekben hasznos az egyuumlttműkoumldeacutes mennyire eacuteri el a ceacuteljaacutet egyaacuteltalaacuten mit
is lehet ebben az esetben ceacutelnak megjeloumllni Milyen kilaacutetaacutesok eacutes veszeacutelyek rejlenek az
egyuumlttműkoumldeacutesekben eacutes hogyan biztosiacutethatoacute az előbbi kieacutepiacuteteacutese eacutes az utoacutebbi elkeruumlleacutese
Mindenkeacutepp előnyeacutere vaacutelhat a toumlrteacutenettudomaacutenynak ha empirikus eszkoumlzei bővuumllnek eacutes
a toumlrteacuteneti kutataacutesok uacutej megismereacutesi formaacutekhoz juthatnak Az uacutej formaacutek helyes integraacutelaacutesa azt
eredmeacutenyezheti hogy toumlbb keacuterdeacutest tudunk feltenni eacutes a tanulmaacutenyozott korszak nagyobb
metszete lesz belaacutethatoacute A fejlett termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelatok eacutepp azeacutert tudnak
segeacutedanyagok lenni a toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegak szaacutemaacutera mert a meacutereacuteseken alapuloacute objektivitaacutes 111 OAKESHOTT 2006 177 112 A bdquoreacutegi mesterekrdquo is a kiacuteseacuterletezeacutes uacutetjaacuten keruumlltek koumlzelebb egy-egy technoloacutegiai probleacutema megoldaacutesaacutehoz PLEINER 1973 17 113 Szablyarekonstrukcioacutera a bolgaacuter leletek alapjaacuten peacutelda PETROV 2018 151ndash158
DOI 1015774PPKEBTK2019012
35
erejeacutevel toumlrnek be azokra a feheacuter foltokra ahol eddig csak hipoteacutezisek leacuteteztek Azonban az
objektivitaacutesnak is megvan a maga veszeacutelye Erre meacuteg a marxista toumlrteacutenetiacuteraacutes vonalaacuteba
sorolhatoacute Bartha Antal is felhiacutevta a figyelmet a mesterseacuteg tanulmaacutenyozaacutesakor elkuumlloumlniacutetve az
emberi alkotaacutes aacuteltal leacutetrejoumltt toumlrteacuteneti taacutergyakat a termeacuteszeti taacutergyaktoacutel Meacuteg az ember keze
nyomaacutenak felismereacutese sem mentesiacutet minket az objektivista technicizmustoacutel114 Ilyenformaacuten
ezek a toumlrteacuteneti taacutergyak az emberi emleacutekezeacutes egy moacutedjaacutet jelentik szaacutemunkra hiszen minden
kor embere bdquoa ceacutelszerűseacutegről keacutenyelemről eacutes szeacutepseacutegről alkotott elkeacutepzeleacuteseit s ezaacuteltal
bizonyos fokig oumlnmagaacutet is ilyesmikbe horgonyozza Ilyen formaacuten ezek a taacutergyak a sajaacutet keacutepeacutet
tuumlkroumlzik oumlnmagaacutera a muacuteltjaacutera őseire stb emleacutekeztetik Az eacuteleteacutet oumlvező dologi vilaacuteg
időkivetiacutetője a jelennel egyuumltt a muacutelt kuumlloumlnfeacutele reacutetegeire is utalrdquo115
A kovaacutecsolaacuteson vagy baacutermely szakmaacuten keresztuumll mely ezeket a taacutergyakat megalkotta
keacutepes a muacuteltat vizsgaacuteloacute egyeacuten munkadarabkeacutent tekinteni a toumlrteacuteneti taacutergyakra is iacutegy maga a
szakma kiszeacutelesiacuteti a taacutergyi emleacutekezet horizontjaacutet
Ellentmondaacutesosnak tűnhet hogy a technicista objektivizmus veszeacutelye mellett probleacutemaacutet
jelenthet az objektivitaacutes hiaacutenya a maacutesik tudomaacuteny eredmeacutenyeinek interpretaacutecioacuteja soraacuten Ezzel
kapcsolatban G Noiriel a koumlvetkezőket fogalmazza meg bdquoMeacuteg az interdiszciplinaritaacutest
taacutemogatoacute iraacutenyzatokon beluumll is megfigyelhetuumlnk feacutelreeacuterteacuteseket melyek aacuteltalaacuteban abboacutel
erednek (hellip) hogy egy tudomaacutenyteruumllet keacutepviselői az aacuteltaluk művelt teruumlletre jellemző
feladatoknak eacutes szuumlkseacutegszerűseacutegeknek megfelelően aacutetalakiacutetjaacutek aacutet a rokon tudomaacutenyokboacutel
koumllcsoumlnzoumltt eacuterveketrdquo116
Kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletek kapcsolataacutenak alapfelteacutetele a koumlzoumls taacutergy A koumlzoumls mivolt
azonban csak az adott tudomaacutenyok alapvetően elteacuterő eacutertelmezeacutesi rendszereinek korlaacutetai koumlzoumltt
valoacutesulhat meg Egy tudomaacutenyteruumllet koumlzleacutese ndash legyen az keacuterdeacutes adat vagy felveteacutes ndash egy
maacutesik szakteruumllet szaacutemaacutera mindig interpretaacutecioacutera szorul a koumlzleacutes olyan moacuteduacute bdquolefordiacutetaacutesaacuterardquo
hogy az elhelyezhetőveacute vaacuteljon a koumlzleacutesbefogadoacute teruumlleten eacutes az eacutertelmezhetőseacutege aacuteltal
serkentse az idegen befogadoacutekoumlzeg funkcioacuteit Hogy mennyire sikeresek az effeacutele szellemi
transzplantaacutecioacutek azt a tudomaacutenyok eacutes a koumlzleacutesek jellegeacutenek viszonya hataacuterozza meg Az
egyuumlttműkoumldő tudomaacutenyaacutegak azonban sok esetben alapszinten sem tanulnak meg egymaacutes
nyelveacuten enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatnaacutenk hogy a boumllcseacuteszettudomaacuteny keacutepviselői reacuteszeacuteről
hasonloacute sejtelmes miszticizmus veszi koumlrbe korunk termeacuteszettudoacutesait mint amivel a reacutegmuacutelt
114 BARTHA 1958 316 115 ASSMANN 1999 20 116 NOIRIEL 2001 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
36
koumlzhiedelme a vasműveseket felruhaacutezta Nem csoda hogy Noiriel az interdiszciplinaacuteris
fejlődeacutesben a tudomaacutenyos nyitottsaacuteg helyett tovaacutebbi izolaacutecioacutes folyamatot veacutelt foumllfedezni
bdquo(hellip) a filozoacutefiai divatok hataacutesaacutera aacuteltalaacuteban szaporodtak a kis raquointerdiszciplinaacuterislaquo műhelyek
is amelyek mindegyikeacutenek megvolt a sajaacutet raquoparadigmaacutejalaquo de egymaacutessal valoacutedi paacuterbeszeacutedet
nem folytattak hacsak azeacutert nem ndash baacuter ez paacuterbeszeacutednek nem nevezhető ndash hogy a toumlrteacuteneti
megismereacutes raquoalapjairoacutellaquo vitatkozzanak Mikoumlzben folyton arroacutel panaszkodtak hogy az
raquoakadeacutemikuslaquo toumlrteacutenetiacuteraacutes marginalizaacutelja őket az uacutej aacuteramlatok keacutepviselői sohasem vetteacutek a
faacuteradtsaacutegot ndash pedig ezt kellett volna tenniuumlk ndash hogy felvegyeacutek a kapcsolatot a koumlreiken kiacutevuumll
aacutelloacute toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes megkiacuteseacutereljeacutek meggyőzni őketrdquo117
Egyelőre hasonloacute az archeometallurgia helyzete is napjainkban mint amit Baacutenffy Eszter
a szaacutemiacutetoacutegeacutephasznaacutelat kezdeti időszakaacuteval kapcsolatban megfogalmazott118 sok esetben a
vizsgaacutelat indiacuteteacuteka az adott munka formai minőseacutegeacutenek emeleacutese baacutermifeacutele toumlrteacuteneti
koumlvetkezteteacutes levonaacutesa neacutelkuumll
Keacutetseacuteg kiacutevuumll fontos tehaacutet hogy a technikatoumlrteacutenet humaacuten eacutes termeacuteszettudomaacutenyos oldala
folyamatos paacuterbeszeacutedben aacutelljanak egymaacutessal Toumlrteacuteneacutesz reacuteszről ez a megfelelő keacuterdeacutesfelteveacutes
eacutes a kapott eredmeacutenyek toumlrteacuteneti kontextusba helyezeacuteseacutet jelenti Emellett ipari szakmaacutek ndash joacutel
alkalmazva ndash gyakorlatias laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutethetik a tudomaacutenykoumlzi kutataacutesokat Rosszul
alkalmazva viszont olyan megaacutellapiacutetaacutesokat vonhat le egy keacutezműves szakember amire
oumlnmagaacutetoacutel nem jogosult a szellemi munka pedig tudomaacutenytalannaacute vaacutelik Mindazonaacuteltal egy
maacutes moacutedszerrel dolgozoacute mesterember is komolyan előmozdiacutethatja a tudomaacutenyt keacutetkezi
munkaacutejaacuteval119
A jelenkori mesterseacutegen keresztuumll veacutegzett muacutelteacutertelmezeacutes bizonyos szinten lehetőseacuteget
nyuacutejthat arra is hogy a jobban megeacutertsuumlk az akkori fegyverkeacutesziacuteteacutest a kohaacuteszatot vagy eacutepp a
kovaacutecs szakmaacutet A taacutersadalmi elszigeteltseacuteg eacutes a misztikus megjeleneacutes jobban eacutertelmezhetőveacute
vaacutelhat a jelenkori kovaacutecshagyomaacutenyokon keresztuumll ugyanakkor uumlgyelnuumlnk kell a
historizaacutecioacutes veszeacutelyekre Ugyanis a rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek eacutes a muacuteltbeli munkamenet koumlzt
a taacutergyak formai-anyagi jellemzőin kiacutevuumll biztos egyezeacutesnek csupaacuten az intuitiacutev eacutes gyakorlati 117 Uo 62 118 bdquo(hellip) az első szaacutemiacutetoacutegeacutepes adatbaacutezisok meacuteg olyan kezdetlegesek voltak hogy baacuterki aki egy kicsit is eacutertett a vizsgaacutelt teacutemaacutehoz fejből megmondhatta azok eredmeacutenyeacutet meacutegis a moacutedszer haladoacutenak tűnt mert raquovolt benne szaacutemiacutetoacutegeacuteplaquordquo BAacuteNFFY 2009 2 Koraacutebban E Mawdsley eacutes T Munck szinteacuten felhiacutevtaacutek a figyelmet arra a hibaacutera hogy a kvantifikaacutecioacute ndash maacutes interdiszciplinaacuteris csapaacutesvonalhoz hasonloacutean ndash sok esetben csak egyfajta tudomaacutenyos kozmetikumkeacutent keruumllt felhasznaacutelaacutesra bdquo(hellip) a bonyolult statisztikai elemzeacutes egyszerűencsak megaacutellapiacutetotta uacutejra azt ami maacuter amuacutegy is nyilvaacutenvaloacute voltrdquo MAWDSLEY ndash MUNCK 1996 105 119 IGAZ 2014 413ndash416 HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126 Mindemellett meg kell jegyezni hogy a toumlrteacuteneacutesz illetve reacutegeacutesz sajaacutet kompetenciaacuteinak aacutetleacutepeacuteseacutevel szinteacuten torziacutethatja a vizsgaacutelt mesterseacutegekről alkotott keacutepet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
37
megkoumlzeliacuteteacutes tekinthető amellyel a kutatott technoloacutegia feltalaacutelaacutesakor is eacuteltek Azonban a
műveleti sorrend (chaicircne opegraveratoire) modellezeacutese maacuter nem csupaacuten eacutesszerűseacuteg eacutes
gyakorlatiassaacuteg keacuterdeacutese Mivel a legnagyobb probleacutemaacutet pont a leacutenyegi reacutesz a korabeli
szakemberek alapanyagokkal kapcsolatos ismereteinek felteacuterkeacutepezeacutesi neheacutezseacutege adja a
kiacuteseacuterletek sem garantaacuteljaacutek hogy ugyanarra a moacutedszerre bukkanunk raacute ndash meacuteg ha toumlbb
megoldaacutest is talaacutelunk az elkeacutesziacuteteacutesre ndash mint amit az adott korszakban alkalmaztak Iacutegy a
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet megfelelő anyagismeretek mellett reaacutelis hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesaacutera az
elmeacuteletek gyakorlati ellenőrzeacuteseacutere valamint a ritkaacuten előforduloacute korszakbeacuteli technoloacutegiai
feljegyzeacutesek bdquoforraacuteskritikaacutejaacuterardquo a legalkalmasabb120
Ezek feacutenyeacuteben fontos folyamatosan uacutejravizsgaacutelni annak keacuterdeacuteseacutet hogy a vizsgaacutelati
moacutedszer eszkoumlzei milyen moacutedon befolyaacutesolhatjaacutek a korszakroacutel toumlrteacutenő keacutepalkotaacutest
Nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen lenne rekonstruaacutelni egy koumlzeacutepkori kovaacutecsmester teljes eacuteleteacutet akkori
fizikumaacutet eacutes szellemi kapacitaacutesaacutet melyek egyeacutenenkeacutent is jelentős moacutedon vaacuteltozhattak pontos
eacuteletritmusaacutet eacutes az abboacutel szerzett szakmai gyakorlatot taacuteplaacutelkozaacutesaacutet betegseacutegeit higieacuteniai
aacutellapotaacutet melyek kihataacutessal lehettek teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutere Mindezek miatt kellő oacutevatossaacuteggal
kell a moacutedszert alkalmaznunk nehogy a jelen munkaviszonyait vetiacutetsuumlk vissza a toumlrteacuteneti
korokra
A tudomaacutenytoumlrteacutenetek megfelelő oumlsszhanjaacuteban folytatott interdiszciplinaacuteris
kutatatoacutemunka reaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted vaacutelhat jelenkorunk hadtoumlrteacuteneacutesze szaacutemaacutera bdquoaki
műholdas teacuterkeacuteppel csillagaacuteszati szaacutemiacutetoacutegeacutepes programmal a kezeacuteben a korabeli fegyverek
rekonstruaacutelt hateacutekonysaacutegi mutatoacuteival uacutejkori katonai szabaacutelyzatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jaacutetssza
uacutejra a toumlrteacuteneteket ez esetben az uumltkoumlzetet uacutegy ahogy az nagy valoacutesziacutenűseacuteggel lefolyhatott
Nyugodtan megteheti sőt meg is kell tennie csak moacutedszertani korlaacutetait eacutes felelősseacutegeacutet nem
szabad szem elől vesziacutetenierdquo121
Az eacutertekezeacutes metodikaacuteja eacutes ceacutelkitűzeacutesei
A fegyverzet fejlődeacuteseacutenek fő mozgatoacuterugoacutejaacutet keacutet nagyobb dialoacutegusban hataacuterozhatjuk
meg amelyből az ismertebb a taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverek bdquoversenyerdquo E modell menteacuten
tanulmaacutenyozta disszertaacutecioacutejaacuteban Toumlll Laacuteszloacute a koumlzeacutepkori testveacutedelmi rendszerek
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutet bdquoA harcaacuteszatban a taacutemadaacutes eacutes veacutedelem soha nem egyensuacutelyra toumlrekszik
120 HARAMZA 2017d 131 121 VESZPREacuteMY 2006 523
DOI 1015774PPKEBTK2019012
38
hanem mindig valamelyik teacutenyező foumlleacutenybe keruumlleacutese mozgatja a haditechnikai fejleszteacuteseket
Ez a vaacuteltozaacutes folyamatos aacutembaacuter gyorsasaacutega hullaacutemzoacute eacutes a koumlzeacutepkori fegyverfejleszteacutesek
nagyon hasonloacute vonaacutesokat mutatnak a mai fegyverkezeacutesi versenyhez vagyis a paacutenceacutelok eacutes a
paacutenceacuteltoumlrő eszkoumlzoumlk raquoveteacutelkedeacuteseacutehezlaquordquo122
A taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverzet kapcsolata eacutes az egyensuacutelyboriacutetoacute fegyverek megjeleneacutese
mellett fontos megemliacuteteni a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat vagyis a haditechnika eacutes a harcaacuteszat
kapcsolataacutet Ahogy az elkeacutesziacutetett fegyverzet meghataacuterozta az adott hadi kultuacutera harcaacuteszataacutet ez
utoacutebbi a fegyveres uumltkoumlzetekből nyert tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott igeacuteny
formaacutejaacuteban visszahatott a keacutesziacuteteacutestechikaacutera E visszahataacutes reacuteszben a taacutemadoacute- eacutes
veacutedőfegyverek versenyeacutenek is megfeleltethető hiszen az alkalmazott fegyver
hateacutekonysaacutegaacutenak meacuterceacuteje toumlbbek koumlzoumltt az ellenseacuteges testveacutedelmi rendszer aacutettoumlrhetőseacutege volt
Ilyen moacutedon a keacutet dialoacutegus kapcsolata a koumlvetkezőkeacutepp aacutebraacutezolhatoacute
Jelen eacutertekezeacutes egy meghataacuterozott taacutemadoacutefegyverneacutel megfigyelhető keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
koumllcsoumlnhataacutesra foacutekuszaacutel Ahogy az a fenti moacutedszertani oumlsszefoglaloacuteboacutel kideruumllt a szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvertiacutepusok haditechnikai haacutettereacutenek vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati
vonatkozaacutesainak felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre
A fegyverzet keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban megjelenő hataacutesok nyomon koumlveteacuteseacutevel kapcsolatban
eacuterdemes kiemelni a kulturaacutelis (ez esetben technoloacutegiai) transzfer gondolatkoumlreacutet is A
transzferek vizsgaacutelata egyfajta modellezeacutesi lehetőseacuteg amely elsőkeacutent az
irodalomtudomaacutenyban alakult ki eacutes amely soraacuten az iraacutenyzat keacutepviselői bdquoa vizsgaacutelati egyseacutegek
sajaacutetossaacutegainak oumlsszehasonliacutetaacutesa helyett a koumlztuumlk leacutevő kapcsolatra koumllcsoumlnhataacutesra azaz
transzferre helyezik a hangsuacutelytrdquo123
122 TOumlLL 2009 53 123 KELLER 2004 102ndash111 Ld meacuteg Uő 2008 58 MIDDEL 2000 7ndash41 HAUPT ndash KOCKA 1996 9ndash45
DOI 1015774PPKEBTK2019012
39
Az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes toumlbb ponton strukturaacutelisan szembehelyezkedik a nemzeti
toumlrteacutenetiacuteraacutessal nagyobb oumlsszefuumlggeacutesrendszerben vizsgaacutel egy jelenseacuteget felsziacutenre hozva a maacutes
teacuterseacutegekből kultuacuteraacutekboacutel nemzetekből szaacutermazoacute hataacutesokat124
A transznacionalitaacutes gondolatkoumlre tuacutelmutat a toumlrteacuteneacuteszkeacutepzeacutes jellegeacuteből fakadoacute nemzeti
kereteken eacutes azok kombinaacutecioacutejaacuten az esemeacutenyeknek egy olyan szintje amely nem bonthatoacute
fel nemzeti komponensekre ndash meacutegis a transzfer vizsgaacutelata mint oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer csak
reacuteszben keacutepes meghaladni a nemzeti oumlsszefuumlggeacutesrendszerben toumlrteacutenő eacutertelmezeacutest125 Baacuter a
kapcsolatok vizsgaacutelata kiszeacutelesiacuteti az adott keacuterdeacutes eacutertelmezeacutesi rendszereacutet nem tud elszakadni
az oumlsszekoumltoumltt pontoktoacutel amelyek neacutelkuumll maga a kapcsolat is meghataacuterozhatatlan eacutertelmetlen
lenne bdquoahhoz hogy a kapcsolatot elemezni eacutes eacutertelmezni tudja tisztaacuteban kell lennie a
transzfer keacutet alanya koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekkel eacutes azokkal a kontextusokkal ahonnan a transzfer
indul eacutes ahovaacute eacuterkezikrdquo126
Joacutellehet a kulturaacutelis transzfer elmeacuteleteacutet a legtoumlbb esetben csak az elmuacutelt keacutetszaacutez eacutevre
alkalmaztaacutek127 mind hazai mind kuumllfoumlldi reacuteszről szaacutemtalan peacuteldaacutet talaacutelunk a korszakhoz eacutes
teacutemakoumlrhoumlz kapcsoloacutedoacute transzferorientaacutecioacutejuacute tudomaacutenyos munkaacutekra Fegyver- eacutes
technikatoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok eseteacuteben ezeket legtoumlbbszoumlr a műhelyhagyomaacutenyok kutataacutesaacuteval
eacutes a proveniencia-vizsgaacutelattal lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni128 A reacutegeacuteszettudomaacuteny Dienes
Istvaacuten eacutes Boacutena Istvaacuten oacuteta szinteacuten felfigyelt arra hogy a korai Magyar Fejedelemseacuteg hataacuterai
nehezen jeloumllhetők ki129 ndash mint ahogy leletek alapjaacuten nem jeloumllhetők ki az egyes reacutegeacuteszeti
kultuacuteraacutek hataacuterai hiszen az elterjedeacutesnek nem elhanyagolhatoacute potenciaacutelis teacutenyezője az 124 Mindebben neacutemi ideoloacutegiai toumlltoumlttseacuteget is eacuterzeacutekelhetuumlnk H Kaelbe szerint a kulturaacutelis transzfer eacutes a transznacionalitaacutes iraacutenyzata mint szemleacuteletvaacuteltaacutes az Euroacutepai Unioacute gazdasaacutegi politikai eacutes hatalmi poacutelus recepcioacutejaacuteval eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a nemzeti koumltődeacutesektől eltaacutevolodoacute individualizaacutecioacutes folyamatok okozta globaacutelis eacuterteacutekorientaacutecioacutekkal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Kaelbe veacutelemeacutenyeacutet illetően ndash hasonloacutean a globalizmus gondolatkoumlreacutehez ndash nem egyoumlntetű a pozitiacutev fogadtataacutes Ennek elleneacutere a transznacionalitaacutes nemcsak toumlrteacutenettudomaacutenyi moacutedszertan hanem egyben toumlrteacutenelmi jelenseacuteg is Werner M ndashZimmermann B (szerk) De la comparison agrave lrsquohistorie croiseacutee Paris 2004 vouml KELLER 2008 60ndash61 Hasonloacute iraacutenyelvek eacuterveacutenyesuumllnek J Black bdquoEuroacutepa-cenrikusrdquo nyugati hadtoumlrteacutenetiacuteraacutessal szembeni kritikaacutejaacuteban is Ugyanakkor bizonyos fogalmak (peacuteldaacuteul bdquodoumlntőrdquo uumltkoumlzet) csak a nyugati gondolkodaacutesmoacutedban eacutertelmezhetők VESZPREacuteMY 2010 30ndash31 125 Amennyiben egy taacutersadalmi kulturaacutelis eacutes politikai vaacuteltozaacutest egy magasabb szintű kontextusban eacutertelmeznek ami nem jelent maacutest mint a jelenseacutegek kivaacuteltoacute okainak eacutes hataacutesainak (adott esetben az okra valoacute visszahataacutesaacutenak) szeacutelesebb koumlrű eredezteteacuteseacutet a hataacutesok lokalizaacutelaacutesaacutera ugyanuacutegy elkuumlloumlniacutetett kultuacuterkoumlr- vagy nemzetfogalmakat alkalmaznak amelyeknek ugyanuacutegy sajaacutetos jellemzőik kell hogy legyenek Bizonyos eacutertelemben a kapcsolatok jellege is a nemzetek (vagy elkuumlloumlniacutethető kultuacuteraacutek) jellemzője a sajaacutet jegyekkel rendelkező alanyok lehataacuteroljaacutek a transzfereket eacutes kihatnak a minőseacuteguumlkre ndash emiatt mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a kapcsolatok eacutes transzferek aacuteltalaacutenos jellegeacutenek eacutes helyzeti (nemzeti) jellemzőinek szeacutetvaacutelasztaacutesa 126 KELLER 2008 59 127 A szűk időintervallum a vizsgaacutelati taacutergy moacutedszertani haacutettere kieacutepiacuteteacutesi neheacutezseacutegeacutenek tudhatoacute be KELLER 2008 61 Esetuumlnkben magyaraacutezhatoacute azzal is hogy a korszakban maacutes jellegű nemzetfogalmak voltak jelen a transznacionalitaacutes gondolatkoumlre alapvetően nem a koumlzeacutepkori bdquonemzettudathozrdquo tartozoacute emleacutekezetre reflektaacutelt 128 ZAVIALOVet al 2011 211ndash222 129 BOacuteNA 2000 25ndash28 33ndash37 70ndash71 76ndash82 DIENES 1972 25ndash26
DOI 1015774PPKEBTK2019012
40
akkulturaacutecioacute sem A reacutegeacuteszettudomaacutenyban ndash hasonloacutean a transzfer-kutataacuteshoz ndash az elteacuterő
entitaacutesuacute csoportok koumlzti kapcsolat a lokaacutelis lekeacutepződeacuteseinek vagyis a frontier-zoacutenaacuteknak
kutataacutesaacuteval vizsgaacutelhatoacute130
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyvertoumlrteacutenet eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen hasznos lehet e
megkoumlzeliacuteteacutes mind az ethnoszfogalom korabeli viszonyok szerinti aacuteteacuterteacutekeleacutese mind a
behataacuterolt fegyverkultuacuteraacutek koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata vonatkozaacutesaacuteban A honfoglaloacute
magyarsaacuteg fegyvertoumlrteacutenetben szaacutemtalan keacuterdeacuteskoumlr tekinteteacuteben vizsgaacutelhatoacutek transzferek a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutes előtti kapcsolatokboacutel szaacutermazoacute haditechnikai fejlődeacutes
keacuterdeacutese az uacutegynevezett első generaacutecioacutes fegyverzet elkuumlloumlniacuteteacutese a 9ndash10 szaacutezadi katonai
akcioacutek haditechnikai vonatkozaacutesai a 10 szaacutezad veacutegi aacutellamszervező harcok soraacuten
bekoumlvetkezett harcaacuteszati eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre kapcsaacuten Mindez nem marad meg csupaacuten a had- eacutes fegyvertoumlrteacutenet
szintjeacuten az emliacutetett folyamatok taacutersadalmi-politikai vaacuteltozaacutesokkal hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe
Meacutegis fegyvertoumlrteacuteneti oldalroacutel koumlzeliacutetve a keacuterdeacuteshez azt laacutethatjuk hogy transzferre
technoloacutegiai eacutes harcaacuteszati vonatkozaacutesokban keruumll sor
E hataacutesok eacutes kapcsolatok vizsgaacutelata a fent reacuteszletezett interdiszciplinaritaacutes eacutes egy
bizonyos meacuterteacutekig a metodoloacutegiai pluralizmus jegyeacuteben toumlrteacutenik131 A koraacutebban felvetett
fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa mindenekelőtt a keacuterdeacuteskoumlr elsődleges forraacutesaacutenak a
fegyvereknek eacutes funkcionalitaacutesuk behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval vaacutelik lehetőveacute ami elsősorban a
forraacutescsoporttal kapcsolatos empirikus ismereteink pontosiacutetaacutesaacuten eacutes uacutejra rendszerezeacuteseacuten
keresztuumll kivitelezhető Iacutegy az eacutertekezeacutesben taacutergyalt fegyveranyaggal kapcsolatban mind az
eddigi tipoloacutegiai rendszereket figyelembe veacuteve formai adottsaacutegaik eacutes metrikus adataik
rendszerezeacuteseacutevel (makroszkoacutepia) mind anyagszerkezetuumlk eacutes keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk elemzeacutese
soraacuten nyert eredmeacutenyeket taacutegabb technoloacutegiai kontextusba helyezve (mikroszkoacutepia)
vonhatunk le koumlvetkezteteacuteseket a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteroacutel
A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute meacuteretadatok statisztikai elemzeacuteseacutevel lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
formacsoportok meghataacuterozaacutesaacutera amely kiegeacutesziacuteteacutes gyanaacutent szolgaacutelhat az eddigi
130 LANGOacute 2006 91 131 Joacutellehet napjainkban az interdiszciplinaritaacutes aacuteltalaacuteban interperszonalitaacutessal jaacuter egyuumltt J A Gallego a multimetodoloacutegiaacutet eacutes a kevert moacutedszerek (mixed methods ndash nem azonos a kevert eacuterveleacutes probleacutemakoumlreacutevel) alkalmazaacutesaacutet a humanista polihisztorsaacuteghoz hasonliacutetja Uő 2015 118ndash132 Ugyanakkor maacuter az interdiszciplinaritaacutes korai faacutezisaacuteban megjelentek olyan ellenveteacutesek (Kuhn Feyerabend) amelyek keacutetseacutegbe vontaacutek a kuumlloumlnboumlző termeacuteszetű tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesek koumlzti szemantikai kapcsolatot Ebből fejlődoumltt ki az oumlsszemeacuterhetetlenseacuteg teacutezise (incompatibility thesis) amely napjainkban elsősroban a kvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev vizsgaacutelatok egymaacutesnak toumlrteacutenő megfelelteteacuteseacutet tagadja
DOI 1015774PPKEBTK2019012
41
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerekhez Az archeometallurgiai vizsgaacutelatok lehetőveacute teszik hogy a
fegyverek anyagoumlsszeteacuteteleacuteről eacutes ezaacuteltal mechanikai tulajdonsaacutegukroacutel is megaacutellapiacutetaacutesokat
tegyuumlnk Termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute neacutegy honfoglalaacutes kori szablyaacuten veacutegzett
technoloacutegiai vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei
szablyaművesseacutegeacuteről hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek
legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes
kori szablyaleleteken ndash legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai
vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon A vizsgaacutelatok koumlzvetlen ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai
nyomok behatoacutebb megismereacutese valamint a kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő
oumlsszehasonliacutetaacutes ezaacuteltal az eredmeacutenyek nemzetkoumlzi tudomaacutenyos gondolkodaacutesba valoacute
bekapcsolaacutesa
DOI 1015774PPKEBTK2019012
42
HADTOumlREacuteTNETI HAacuteTTEacuteR
A fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak elsődleges eacutertelmezeacutesi kontextusakeacutent szaacutemon tartott
keacutesziacuteteacutestechnika eacutes harcaacuteszati alkalmazaacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vet fel Miacuteg a
keacutesziacuteteacutestechnika oldalaacuteroacutel a fegyver mechanikai tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute alaki
(geometriai) eacutes technoloacutegiai (alapanyagra eacutes megmunkaacutelaacutesra vonatkozoacute) jellemzők keacutepzik a
kutataacutesok elsődleges taacutergyaacutet132 addig a harcaacuteszati alkalmazaacutes tanulmaacutenyozaacutesa toumlrveacutenyszerűen
egy taacutegabb kontextus tovaacutebbi hadműveleti szintek133 eacutertelmezeacuteseacutenek szuumlkseacutegszerűseacutegeacutet
hozza magaacuteval Enneacutelfogva a fegyver alkalmazaacutesaacutenak taacutegabb kontextusakeacutent tekinthetuumlnk a
9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyverzeteacutere ami koumllcsoumlnhataacutesban aacutell a csapatnemek fejlődeacuteseacutevel
(koumlnnyű aacutetmeneti vagy neheacutez lovassaacuteg) eacutes azok harcaacuteszati feladataival ugyancsak fontos
szempont hogy e feladatok milyen jellegű harcaacuteszati eacutes hadaacuteszati ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
fogalmazoacutednak meg134 Ezeacutert fontos a hadi esemeacutenyek nyomon koumlveteacutese is amely maacutesfelől
eacutepp uacutegy szolgaacutelhat a koraacutebban emliacutetett haditechnikai koumllcsoumlnhataacutes alanyainak vizsgaacutelataacutera
mint a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat tanulmaacutenyozaacutesaacutera
A hadműveacuteszet jellemzői a 9ndash10 szaacutezadi hadjaacuteratok tuumlkreacuteben
A 9ndash10 szaacutezadi magyar katonai akcioacutek nem a honfoglalaacutessal kezdődtek Sőt ndash joacutellehet
reacutegeacuteszetileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute ndash bizonyos forraacutesok alapjaacuten maacuter felvethető a keacuterdeacutes a
132 Ez meacuternoumlki megkoumlzeliacuteteacutes toumlbbek koumlzoumltt a diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacutek mechanikai tulajdonsaacutegainak kutataacutesaacutehoz szolgaacuteltatott kiinduloacute alapot Egy alkalmilag oumlsszeaacutellt kutatoacutecsoport ndash amelynek jelen eacutertekezeacutes iacuteroacuteja is tagja volt ndash Magyarorszaacutegon (BME) is vizsgaacutelt diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacuteket A csoport tagjai az eacutertekezeacutes szerzőjeacuten kiacutevuumll Thiele Aacutedaacutem Toumlroumlk Beacutela Jiřiacute Hošek eacutes Paweł Kucypera A munka soraacuten SEM-EDS moacutedszerrel (ld Technoloacutegia c fejezet) sikeruumllt meghataacuterozni a pengeacutek oumlsszeteacuteteleacutet amely alapot szolgaacuteltatott proacutebatestek előaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes mechanikai vizsgaacutelatok folytataacutesaacutera (Charpy-feacutele uumltvehajliacutetoacute haacuterompontos hajliacutetoacute- eacutes szakiacutetoacutevizsgaacutelat majd az eredmeacutenyek kieacuterteacutekeleacuteseacutere MCA ndash Multi-Criteria Analysis) a harc koumlzben feleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel (uumlteacutesszerű ndash dinamikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel egyszerű ndash statikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel eacutes a penge geometriaacuteja aacuteltal meghataacuterozott szuacuteraacutesboacutel toumlrteacutenő kihajlaacutes) szemben mutatott ellenaacutellaacutessal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute anyagjellemzők megismereacuteseacutere A felveteacutest miszerint a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem az anyagminőseacuteg javiacutetaacutesaacutera hanem a penge diacutesziacuteteacuteseacutere szolgaacutelt a minőseacutegellenőrző moacutedszer is megerősiacutetette (a kotrasztanyagkeacutent felhasznaacutelt foszforvas szilaacuterdsaacutega a nemesiacutetett anyagokhoz hasonloacutean nagy azonban a sziacutevoacutessaacutega joacuteval elmarad azokeacutetoacutel) Kapcsoloacutedoacute publikaacutecioacutek eacutes bővebb leiacuteraacutesok a munkaacuteroacutel THIELE et al 2013 THIELEet al 2014a 18ndash24 THIELEet al 2014b 18ndash24 THIELEet al 2014c 127ndash136 THIELEet al 2015 720ndash739 vouml HARAMZA 2017a 103ndash117 T Birch szinteacuten veacutegzett mechanikai vizsgaacutelatokat diacutesziacutető kovaacutecshegesztett proacutebatesteken eacutes hasonloacute eredmeacutenyekre jutott BIRCH 2013 127ndash134 Szinteacuten hasonloacute koumlvetkezteteacutest vontak le a Wallace Collection munkataacutersai A Williams eacutes D Edge is kora-koumlzeacutepkori kardok vizsgaacutelataacuteboacutel EDGE ndash WILLIAMS 2003 203 133 VESZPREacuteMY 2005 7 134 Ahogy Bakay Korneacutel fogalmaz bdquoA honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes koumlzoumltti eacutevszaacutezad talaacuten legtoumlbbet vitatott keacuterdeacutese a magyarok kalandozoacute hadjaacuteratai A romantikus toumlrteacutenetiacuteraacutes nem egyszer uacutegy tuumlntette fel mintha a magyar neacutep kuumlzdoumltt volna Euroacutepaacuteval s bdquoolykor az egeacutesz nemzet loacutera uumlltrdquo A maacutesik szeacutelsőseacuteges neacutezet szerint viszont bdquoszegeacutenylegeacutenycsapat rohanta le eacutes sarcolta Euroacutepaacutetrdquo Megtudhatjuk-e e nagyszabaacutesuacute katonai akcioacutek valoacutedi indiacuteteacutekaacutetrdquo Uő 1978 27
DOI 1015774PPKEBTK2019012
43
magyarsaacuteg 7 szaacutezadi jelenleacuteteacutet illetően is a Fekete-tenger eacuteszaki partvideacutekeacuten135 Hunoi eacutes
vengre elnevezeacutesű segeacutedcsapatokkal a Krum bolgaacuter kaacuten macedoacuteniai (811 juacutenius 26) eacutes
hadrianopolisi (813 aacuteprilis 14) győzelmeacuteről feljegyzett forraacutesokban talaacutelkozunk136
A 830-as eacutevekből neacutegy olyan forraacutest ismeruumlnk melyek a magyarok első al-dunai
megjeleneacuteseacutevel hozhatoacute kapcsolatba Az első eacutes a leghitelesebb Gyoumlrgy Baraacutettoacutel (Georgios
Monachos) szaacutermazik Omurtag nagy bolgaacuter kaacuten halaacutela utaacuteni időkről eacutes a Krum-feacutele
győzelem koumlvetkezmeacutenyekeacutent rabszolgaacutevaacute lett macedoacuten hadifoglyok hazateacutereacutest beszeacuteli el a
bolgaacuterok segiacutetseacuteguumll hiacutevtaacutek szoumlvetseacutegeseiket ndash akik ungrok tuumlrkoumlk eacutes hunok neacuteven ismeretesek
ndash (Οὔγγροι Τοῦρϗοι Οὖννοι)137 a Dunaacutetoacutel eacuteszakra deportaacutelt foglyok laacutezadaacutesaacutenak levereacuteseacutehez
Az esemeacuteny 836 eacutes 840 koumlzeacute dataacutelhatoacute138
A maacutesodik forraacutes Hincmar reimsi eacutersek frank birodalmi eacutevkoumlnyvebizonytalan forraacutes a
magyarok korai emliacuteteacutese szempontjaacuteboacutel A Saint Bertin-i eacutevkoumlnyv (ma Saint Omer Annales
Bertiniani teacutevesen Bertincourt-i) az utoacutebbi eacutevekben vonta magaacutera a magyar kutatoacutek
figyelmeacutet toumlbb vonatkozaacutesban is139 Tudjuk hogy az eacutevkoumlnyv keacutezirataacutet csak itt talaacuteltaacutek meg
de ott soha nem iacutertaacutek Ebben fordul elő előszoumlr az bdquoUngrirdquo alak a 862 eacutevneacutel140 miacuteg az
Annalles Sangallenses bejegyzeacutese 863-boacutel meacuteg hunokat (bdquogens Hunnorumrdquo) emliacutet Ezt koumlveti
135 Hitvalloacute Theophanes bizaacutenci szerzetes emliacuteteacutest tesz 813-ig terjedő Kronograacutefiaacutejaacutenak a 679ndash680-ra vonatkozoacute reacuteszeacuteben a Hepta genai-roacutel melyet valoacutesziacutenűleg teacutevesen a szlaacutevok koumlzeacute sorol A terminus technicus paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute maacutes forraacutesokkal is a Heacutet Toumlrzs kifejezeacutes Constantinos Porphyrogenetos iacuteraacutesaacuteban (De administrando imperio ld DAI vouml MEH 112ndash127) is előfordul Anonymus pedig a Hetumoger (Heacutetmagyar) fogalmaacutet hasznaacutelja a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre Theophanes a kazaacuterokat keleti tuumlrkoumlknek nevezi ami koumlvetkeztetni enged nyugati tuumlrkoumlk jelenleacuteteacutere is Ez utoacutebbi fogalma egy keacutesőbbi bizaacutenci forraacutesban jelenik meg Nikolaosz Muumlsztikosz konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenaacutel aki a magyarokat nevezi nyugati tuumlrkoumlknek BOacuteNA 2000 9ndash14 vouml KRISTOacute 1993 83 136 BREacuteHIER 1999 98ndash100 KRISTOacute 1980 17 Nem egyeacutertelmű emliacuteteacutesek vannak Krum halaacutela (814 aacuteprilis 14) utaacuteni időszakboacutel egy a kazaacuterok ellen hadakozoacute meg nem nevezett neacutepről BOacuteNA 2000 9ndash14 137 KRISTOacute 1980 38 vouml MEH 102 MORAVCSIK 1957 275ndash288 A kutatoacutek aacuteltalaacuteban megegyeznek abban hogy mindhaacuterom neacutev a magyarokra eacutertendő Keacutesőbb az ungri neacutepnevet a szlaacutev eacutes a nyugati a hun-t a nyugati eacutes a tuumlrk-oumlt a bizaacutenci forraacutesok hasznaacuteljaacutek a magyarsaacutegra A bizonyiacutetoacute erejű ezek koumlzuumll a tuumlrk megnevezeacutes Egyes neacutepek elnevezeacuteseacutet nagyban befolyaacutesoltaacutek a forraacutesiacuteroacute ismeretei valamint az hogy milyen formaacuteban talaacutelkozott az adott neacuteppel eacutes mihez tudta azt koumltni Egy keacutesőbbi peacuteldaacuteval eacutelve a keresztes haacuteboruacutek idejeacuten Ibn al-Qalanisi bdquofranjoknakrdquo nevezi a nyugatroacutel eacuterkező keresztes lovagokat ld Maalouf Amin A keresztes haacuteboruacutek arab szemmel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 2012 A 9 szaacutezadi magyarsaacuteg eseteacuteben az elnevezeacutes a kazaacuter kapcsolatra utalhat TUumlRK 2011 188 138 Kiraacutely Peacuteter 831ndash832 taacutejeacutekaacutera teszi a felkeleacutest KIRAacuteLY 1974 8 Gyoumlrgy Baraacutet pontos daacutetumot nem iacuter ezeacutert arra a forraacutesban szereplő nevek alapjaacuten lehet csak koumlvetkeztetni Vazul a keacutesőbbi II Baszileosz csaacuteszaacuter Mihaacutely uralkodaacutesaacutenak idejeacuten szuumlletett eacutes huszonoumlt eacuteves koraacuteban teacutert vissza a foglyokkal HKIacuteF 142ndash145 Iacutegy a laacutezadaacutest a kutatoacutek toumlbbseacutege 386 eacutes 840 koumlzeacute teszi (Pauler Gyula 839-re Kuun Geacuteza 839ndash840-re Vajay Szabolcs 836-ra Gyoumlrffy Gyoumlrgy eacutes Kristoacute Gyula 836-838-ra) TUumlRK 2011 188 vouml KIRAacuteLY 1974 8 PAULER 1900 14ndash15 KUUN 1892 131 VAJAY 1968 11 MEH 102 KRISTOacute 1980 38ndash39 139BAacuteCSATYAI 2017 39ndash41 Az bdquoUngrirdquo eacutertelmezeacutese koumlruumlli vitaacutera MAKK 1998 a vita irodalmaacuteval uacutejabban SZŐKE 2013 264 Tovaacutebbi probleacutemaacutekra BOLLOacuteK 2004 BALOGH 2004 Kiadaacutesa Grat F ndash Vielliard J ndash Cleacutemencet S (szerk) Annales de Saint-Bertin Paacuterizs 1964 140 Ez eacutevben juthatott el előszoumlr a magyarok hiacutere Reimsbe BAacuteCSATYAI 2017 40 862 Baacutecsatyai Daacuteniel hadtoumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja Uo 225ndash229 Uő 2016 226ndash230
DOI 1015774PPKEBTK2019012
44
majd az bdquoUngarirdquo hasznaacutelataacuteval 889-es eacutevneacutel az Altahenses breves (bdquoUngari egressirdquo)
valamint Regino joacutel ismert passzusai Felmeruumllt hogy a 862 eacutev eseteacuteben nem szaacutemolhatunk-e
keacutesőbbi betoldaacutessal az eacutevenkeacutenti kalandozaacutesok megindulaacutesa utaacuteni eacutevtizedekből Persze mivel
az bdquoUngrirdquo elnevezeacutesre ez legreacutegebbi eacutevkoumlnyves forraacutesunk az egyeacutertelműen sosem lesz
tisztaacutezhatoacute a felmeruumllt gyanuacute aloacutel Annyi kiegeacutesziacuteteacutes tehető hogy a magyarok
bdquoismeretlenseacutegerdquo keleti-frank-bajor teruumlleten a 860-as eacutevektől megkeacuterdőjelezhető s nagyon
koumlnnyen lehet hogy eacutevtizedekkel koraacutebban maacuter megfordultak a birodalom hataacuteraacuten fizetett
segeacutedhadkeacutent aneacutelkuumll hogy valamelyik annalista lejegyezte volna
Ha a szoumlveg leguacutejabb kiadoacutejaacutenak J Nelsonnak igaza van akkor Prudentius Troyes
puumlspoumlkeacutenek 861-es halaacutela utaacuten Hincmar reimsi eacutersek 863-toacutel vezeti a bejegyzeacuteseket egeacuteszen
882-ig iacutegy 862-re vonatkozoacutean Hincmar legkoraacutebban 863-ban maacuter akaacuter be is szuacuterhatta a
magyarokra vonatkozoacute pontosiacutetaacutest141 Egyuacutettal bdquoismeretlenseacuteguumlkrdquo toposznak is tekinthető ami
meacuteg Reginoacutenaacutel is bdquoinauditardquo formaacuteban megjelenik A keacuterdeacutest legutoacutebb vizsgaacuteloacute Richard
Corradini szerint is mindaddig amiacuteg a magyarok leginkaacutebb a frankok szoumlvetseacuteges
segeacutedcsapataikeacutent jelentek meg nem keltettek tuacutel nagy eacuterdeklődeacutest s meacuteg a Fuldai
eacutevkoumlnyvek is hallgat roacuteluk 892-ig142 Eacuterveleacuteseacutet megerősiacuteti H Dopsch aki eacuteppen az bdquoAnnales
Bertinianirdquo kapcsaacuten utal arra hogy Karlmann 861-ben eacuteppen a morva Rastislavval
szoumlvetkezett apja Neacutemet Lajos ellen Koumlnnyen lehet baacuter forraacutesunk nincs raacute hogy a morvaacutek
oldalaacuten magyarok is megjelentek a harcokban amire ndash nyilvaacuten neheztelően ndash felfigyeltek a
birodalomban is Raacuteadaacutesul az eacutevkoumlnyvnek tudomaacutesa van a Rastislav-feacutele szoumlvetseacutegről143
Az eacutevkoumlnyvek 839 eacutevi rhos koumlvetseacutegnek a magyarokkal (barbaacuter szerfelett vad eacutes
hatalmas neacutepek) valoacute kapcsolatba hozaacutesaacutet Bolloacutek Aacutedaacutem eacutes Balogh Laacuteszloacute egymaacutestoacutel
fuumlggetlenuumll elutasiacutetaacutessal feleacuterő erős fenntartaacutesokkal illetteacutek144
Az Annales Bertiniani csak koumlzvetve Teophilos maacuter a bizaacutenci csaacuteszaacuter eacutes Jaacutembor Lajos
frank csaacuteszaacuter koumlzoumltti diplomaacuteciai kapcsolat folytaacuten iacuter felteacutetelezhetően a magyarokroacutel (839)
Amennyiben ez a forraacutes a magyarokkal azonosiacutethatoacute hadtoumlrteacutenetileg csupaacuten annyi szerepe
141 NELSON 1991 9ndash10 Prudentius halaacutela utaacuten a keacutezirat visszakeruumll a kiraacutelyi udvarba ahonnan Hincmar azt valamikor 861 eacutes 866 koumlzoumltt kapja meg eacutes laacutet hozzaacute a folytataacuteshoz Jean Bolland koumlnyvtaacuteraacuteban a 17 szaacutezadban volt meacuteg az eacutevkoumlnyveknek egy 863-ig terjedő keacutezirata ami talaacuten az eacutevkoumlnyviacuteroacutek szemeacutelyeacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltaacutest jelezheti Hincmar egyeacutebkeacutent amellett hogy tiszteletben tartotta Prudentius szoumlvegeacutet olykor-olykor nem riadt vissza az interpolaacutecioacutektoacutel amire szinteacuten Janet Nelson hoz peacuteldaacutekat Baacuterki is volt a magyarokra vonatkozoacute reacutesz szerzője annak lejegyzeacuteseacutere mindenkeacuteppen az eacutevkoumlnyv folytatoacutejaacutenak szemeacutelyeacuteben beaacutelloacute vaacuteltaacutes idejeacuten keruumllt sor VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 142 CORRADINI 2008 120ndash121 Oumlsszefoglaloacutean CORRADINI 2006 VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 143 DOPSCH 2002 175 az eacutevszaacutemot hiteleskeacutent fogadja el SZŐKE 2013 vouml VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 144 BOLLOacuteK 2004 eacutes BALOGH 2004
DOI 1015774PPKEBTK2019012
45
van hogy potenciaacutelis veszeacutelyforraacuteskeacutent emliacuteti őket145 Ilyen szempontboacutel hasonloacute jelentőseacutegű
Teophanes Constantius eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese a kazaacuter koumlvetjaacuteraacutesroacutel
Teophilos csaacuteszaacuternaacutel146 mely soraacuten a kazaacuterok Sarkel erődjeacutenek feleacutepiacutetteteacuteseacutere keacuterteacutek a
csaacuteszaacutert Az eacutepiacutetkezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek okaacutet toumlbb kutatoacute a magyar taacutemadaacutesokban laacutetja147
Baacuter vitatottabb de ugyancsak Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutere szoktaacutek vonatkoztatni Ibn Ruszta leiacuteraacutesaacutet is
bdquoa kazaacuterok reacutegebben koumlruumllsaacutencoltaacutek magukat a magyarok eacutes maacutes neacutepek taacutemadaacutesaival
szembenrdquo148 Az is koumlzismert hogy magyar hadak maacuter a honfoglalaacutes előtt jaacutertak a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben eacutes felmeacuterhetteacutek a koumlrnyező teruumlletek foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait is Ez
rajzoloacutedik ki a honfoglalaacutest megelőző hadjaacuteratokboacutel eacutes azok szoumlvetseacutegi rendszereiből149
A 895-oumls magyar honfoglalaacutest keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlat előzte meg 894-ben Egyreacuteszt VI
Boumllcs Leoacuten koumlvete Niketas Skleros kereste fel a magyarokat eacutes fogadta őket zsoldba a
bolgaacuterok ellen150 Simeon a bolgaacuter uralkodoacute ugyanis lerohanva Traacutekiaacutet eacutes Macedoacuteniaacutet eacutes
megverve az ellenaacutelloacute bizaacutenci sereget 894-ben maacuter Konstantinaacutepolyt fenyegette Bizaacutenc ez
aacuteltal egy keacutetfrontos haacuteboruacuteba keveredett ugyanis 886 eacutes 900 koumlzoumltt az Abbaacuteszida Kalifaacutetus
ellen is hadat viselt eacutes joacutellehet nagyobb oumlsszecsapaacutesokra nem keruumllt sor a csaacuteszaacuteri haderőt
lekoumltoumltte az arab konfliktus Ezeacutert igyekezett olyan szoumlvetseacutegest keresni aki szinteacuten feszuumllt
viszonyban van a bolgaacuterokkal Iacutegy a vaacutelasztaacutes a tőluumlk eacuteszakra eacutelő magyarokra esett151 A
magyar hadsereget a forraacutesok szerint Aacuterpaacuted fia Levente (Lionutika) vezette aki előszoumlr a
bolgaacuter partveacutedő gyepűt majd a belső teruumlleteket (Preszlaacutev Madara) is sikeresen megtaacutemadta
145 A bizaacutenci csaacuteszaacuter egy barbaacuter eacutes vad neacutepről adott hiacutert Jaacutembor Lajosnak eacutes segiacutetseacuteget keacutert hogy koumlveteit segiacutetse egy keruumllő uacuteton valoacute hazateacutereacutesben a veszeacutely elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben HKIacuteF 183ndash184 A veszeacutelyt jelentő neacutepet toumlbben a keacutesőbbi 862-es tudoacutesiacutetaacutes koraacutebban nem ismert ellenseacutegeivel azonosiacutetottaacutek TOYNBEE 1973 431-445 Felteacutetelezhető az is hogy ez egybefuumlgg a Gyoumlrgy Baraacutet aacuteltal emliacutetett magyar hadi vaacutellalkozaacutessal ami iacutegy Hincmar eacutersek műveacuteben taglalt időpont (839) eleacute dataacutelhatoacute Ezt az elmeacuteletet a Koumlzeacutepső-Dnyeper menti 9 szaacutezadi reacutegeacuteszeti leletek (Subotca-horizont) sem zaacuterjaacutek ki TUumlRK 2011 189 A lelethorizontroacutel bővebben KOMAR 2018 146 DAI 42 fejezet 147 pl BOacuteNA 2000 GYOumlRFFY 1959 79 KRISTOacute 1996 16-17 TUumlRK 2011 189ndash190 148 KMOSKOacute 1997 209 vouml Tuumlrk 2011 190 149 Az Annales Bertiani tudoacutesiacutet arroacutel hogy 860-861-ben Ratislav morva fejedelem hiacutevaacutesaacutera a magyarok megtaacutemadtaacutek a Neacutemet Lajos ellen fellaacutezadoacute frank tartomaacutenyt 881 szeptember 1-jeacuten ugyancsak morva oldalon Szvatopluk szoumlvetseacutegeacuteben (zsoldosaikeacutent) egeacuteszen Beacutecsig (ad Wienam) nyomulnak előre 892-ben Arnulf keleti frank kiraacutely oldalaacuten az alamannokkal eacutes a bajorokkal szoumlvetseacutegben avatkoznak be a morva-frank konfliktusokba BOacuteNA 2000 9-14 vouml BIacuteROacute et al 277 150 Ebben az időben uacutejult ki előszoumlr bolgaacuter-bizaacutenci ellenteacutet a 815-oumls fegyverszuumlneti egyezmeacuteny oacuteta Ez idő taacutejt joacute kapcsolat aacutellt fenn a keacutet birodalom koumlzoumltt aminek jele volt toumlbbek koumlzoumltt az is hogy a bolgaacuter uralkodoacute a 860-as eacutevekben felvette a kereszteacutenyseacuteget 893-ban azonban a szerződeacutest alaacuteiacuteroacute Oumlrmeacuteny Leoacutet bdquoFeacutelgoumlroumlgrdquo Simeon vaacuteltotta aki maacuter a bizaacutenci troacutenra is igeacutenyt tartott Az ehhez szuumlkseacuteges konfliktus uumlruumlgyeacuteuumll a keacutet orszaacuteg rossz kereskedelmi kapcsolata szolgaacutelt BOacuteNA 2000 9ndash14 25ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 151 Bizaacutenc haderejeacutenek megosztottsaacutegaacutehoz hozzaacutejaacuterultak azok a kaloacuteztaacutemadaacutesok amelyeket Boumllcs Leoacute troacutenra keruumlleacuteseacutetől fogva inteacuteztek a kreacutetaiak eacutes a sziacuteriaiak a Szigettenger szigetei ellen Iacutegy a bizaacutenci politikaacutera jellemző moacutedon az ellenseacuteg ellenseacutegeacutevel koumltoumlttek szoumlvetseacuteget BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 8
DOI 1015774PPKEBTK2019012
46
Ez lehetőseacuteget adott Nikephoros Phokasnak hogy a birodalom aacutezsiai teruumlleteiről
aacutetcsoportosiacutetott haderőkkel uacutej frontot nyisson Ezt laacutetvaacuten Simeon laacutetszoacutelagosan beacutekeacutet keacutert
azonban ekoumlzben ellentaacutemadaacutest indiacutetott eacutes Bulgarophuumlgonnaacutel vereseacuteget meacutert a csaacuteszaacuteriakra152
Ugyanebben az eacutevben ősi sztyeppi szokaacutes szerint szerződeacutest koumltoumltt Aacuterpaacuted Szvatoplukkal153
melynek eacutertelmeacuteben a magyarok eacutes a morvaacutek koumlzoumls erővel megtaacutemadtaacutek eacutes felduacuteltaacutek
Pannoacuteniaacutet Ezek utaacuten felteacutetelezhető hogy nem vonultak ki a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből hanem a
Felső-Tisza-videacuteken alakiacutetottak ki szaacutellaacutest A hadjaacuterat idejeacuten vagy annak soraacuten maghalt
Szvatopluk is eacutes ez a morva-magyar szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet eredmeacutenyezte ndash ugyanis a
sztyeppi szokaacutes szerint a szerződeacutest nem a neacuteppel hanem az uralkodoacuteval koumltik154
A honfoglalaacutes maacutesik előzmeacutenye az aacutezsiai hullaacutemszerű neacutepesseacutegmozgaacutes amit Iszmaacuteil ibn
Ahmad szamanida uralkodoacute karlukok elleni taacutemadaacutesa vaacuteltott ki A karlukok vereseacuteget
szenvedtek eacutes a laacutethatoacute nyomaacutes hataacutesaacutera nyugati eacutes eacuteszaki szomszeacutedjaikat a kimekeket eacutes az
oguzokat (uacutezokat) taacutemadtaacutek meg eacutes mozdiacutetottaacutek ki szaacutellaacuteshelyuumlkről A kimekek eacutes oguzok
sajaacutet teruumlleteikről keleti iraacutenyboacutel kiszoriacutetva szinteacuten nyugati iraacutenyba vonultak tovaacutebb eacutes a
Volgaacutetoacutel keletre leacutevő besenyők lakhelyeire nyomultak be A besenyők aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a
Donon majd a magyar teruumlletekre eacuterkezve elkezdteacutek kiszoriacutetani a magyarsaacutegot Etelkoumlz keleti
reacuteszeacuteből Ez az Aacutezsiaacuteboacutel kiinduloacute folyamat a bolgaacuterok eacutes a besenyők koumlzti szoumlvetseacutegi
rendszerek aacuteltal keruumllt oumlsszefuumlggeacutesbe az euroacutepai toumlrteacuteneacutesekkel Ezt a szoumlvetseacuteget Simeon a
bizaacutenci katonai esemeacutenyek utaacuten koumltoumltt meg eacutes megaacutellapodott a besenyőkkel hogy azok
megtaacutemadjaacutek eacutes megsemmisiacutetik a magyarokat155 Erre a taacutemadaacutesra 895 folyamaacuten keruumllhetett
sor amikor a magyar haderő feltehetően a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben tartoacutezkodott A besenyők
taacutemadaacutesa tehaacutet a magyar utoacuteveacutedet eacuterte amelyet kiűzoumltt az Etelkoumlz teruumlleteacuteről156
152 A magyar haderőt Eusztatiosz drungariosz (tengernagy) hajoacuteztatta aacutet az Al-Dunaacuten BOacuteNA 2000 14ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 9 153 A szerződeacuteskoumlteacutes menete nagy valoacutesziacutenűseacuteggel azonos volt az Omurtag bolgaacuter kaacuten eacutes V Leoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltt megkoumltoumltt 813-as konvencioacuteval melynek kelleacutekeit (kancsoacute viacutez koumlteg fű nyereg kantaacuter ketteacutevaacutegott kutya) a Feheacuter loacute mondaacuteja is megőrizte Ehhez hasonloacute szerződeacuteskoumlteacutesről Arnulf eseteacuteben is tudunk 899-ből ezt bizonyiacutetja Theotmar eacutes Liutprand iacuteraacutesa Itt szinteacuten talaacutelunk peacuteldaacutet ketteacutevaacutegott kutyaacutekra eacutes farkasokra (per canem seu lupum sacramenta et pacem egisse) amit rituaacutelis oumlnelaacutetkozaacutesnak is szoktak nevezni (bdquoIacutegy vaacutegjanak szeacutet engem iacutegy oumlmoumlljoumln a veacuteremrdquo) BOacuteNA 2000 25ndash26 30ndash31 154 Uo 25ndash28 155 Simeon szaacutendeacutekai vitatottak egyesek szerint a bosszuacutevaacutegytoacutel vezeacuterelve aacutellapodott meg a besenyőkkel KRISTOacute 2003 7ndash9 Maacutes veacutelemeacuteny szerint a kivaacuteltoacute okot a csaacuteszaacuter Kaacuterpaacutet-medencei ambiacutecioacutei adtaacutek A teruumlletet maacuter birtokba venni szaacutendeacutekozoacute magyarsaacuteg toumlrekveacutesei iacutegy bolgaacuter eacuterdekeket seacutertettek ami a kiraacutelyt taacutemadaacutesra sarkallta RAacuteCZ 2000 A besenyők is eacuterdekeltek voltak a magyarok megtaacutemadaacutesaacuteban nekik teruumlletszerzeacutesi ceacuteljaik a magyarok aacuteltal lakott Etelkoumlzre estek Erre azeacutert is szuumlkseacuteg volt mert őket a maacuter emliacutetett oguzok tartottaacutek nyomaacutes alatt 156 Ezt taacutemasztja alaacute Regino Apaacutet eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese is bdquoA mondott neacutepet tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnakrdquo Regino
DOI 1015774PPKEBTK2019012
47
A honfoglalaacutesban jelentős szerepet jaacutetszott a 896-os szoumlvetseacuteg amit a magyarok
oktoacuteberben koumltoumlttek Arnulffal a keleti frank uralkodoacuteval157 Ennek eacutertelmeacuteben a magyarok
899 oktoacutebereacuteben Pannoacuteniaacuten keresztuumll Itaacuteliaacutera toumlrtek Foroiuliumban erőszakos felderiacuteteacuteseket
veacutegeztek eacutes felduacuteltaacutek Treviso Vincenza Verona Brescia Bergamoacute eacutes Milaacutenoacute koumlrnyeacutekeacutet A
hadjaacuterat soraacuten eljutottak egeacuteszen Paviaacuteig az Itaacuteliai Kiraacutelysaacuteg fővaacuterosaacuteig ahonnan sziacutenlelt
visszavonulaacutesba kezdtek A forraacutesok Berengaacuter seregeacutet nagyobbnak jegyezteacutek fel ami
feltehetőleg kellő okot adott az uralkodoacutenak az elbizakodottsaacutegra158 eacutes iacutegy elutasiacutetotta a
magyar feacutel taacutergyalaacutes-kezdemeacutenyezeacuteseit Veacuteguumll a Brenta keacutet partjaacutenaacutel taacuteborozott le a keacutet
ellenseacuteges sereg Olasz reacuteszről a sebes sodraacutesuacute eacutes meacutely medrű Brenta-folyoacutet termeacuteszetes
akadaacutelynak veacutelve a hidak őrzeacuteseacutere hagyatkoztak A magyarok azonban aacutetuacuteszattak a folyoacuten eacutes
Chronicon HKIacuteF 197 bdquoMiutaacuten azonban Simeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek (itt feltehetően a 894 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute) a besenyők Simeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjeik őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onnanrdquo DAI 101 vouml MEH 115 A csalaacutedok kiirtaacutesa erős tuacutelzaacutes lehet eacutes a besenyő hadjaacuteratok suacutelya is keacuterdeacuteses (erről bővebben ld A hadjaacuteratok ceacutelja eacutes szervezettseacutege c alfejezetet) A besenyők maguk is menekuumlltek az oguzok elől eacutes ekoumlzben ndash szaacutemukra igen kedvező moacutedon ndash eacuterte őket a bolgaacuter szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Iacutegy az sem egyeacutertelmű hogy a magyarok elleni hadjaacuteratuk mennyire volt előre kitervelt 157 880-ban halt meg Karlmann keleti frank kiraacutely akit III Vastag Kaacuteroly koumlvetett a troacutenon A csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere azonban Karlmann toumlrveacutenytelen fia a karintiai (Carantania) groacutef Arnulf is vaacutegyott Ezeacutert 887-ben Frankfurtban katonai puccsal eltaacutevoliacutetotta a hatalomboacutel nagybaacutetyjaacutet III Kaacuterolyt A meguumlresedett troacutenra toumlbben is igeacutenyt tartottak Szaacutermazaacutesaacutenaacutel eacutes rangjaacutenaacutel fogva ez leginkaacutebb Berengaacuter friauli őrgroacutefot illette volna aki Nagy Kaacuteroly deacutedunokaacuteja Jaacutembor Lajos unokaacuteja Neacutemet Lajos keleti frank kiraacutely eacutes Kopasz Kaacuteroly nyugati frank kiraacutely unokaoumlccse volt Helyzeteacuteneacutel fogva azonban sokkal kevesebb eseacutellyel biacutert mivel meacuteg sajaacutet itaacuteliai kiraacutelyi ciacutemeacutet is csak nagyon nehezen tudta megtartani az elsősorban a nyugati frank troacutenra vaacutegyoacute Spoletoacutei II Wido (Guido) spoletoacutei eacutes camerinoacutei dux-szal szemben aki a paacutepaacutet maga melleacute aacutelliacutetva toumlbb uumltkoumlzetben (ezekből a legjelentősebbnek a Trebbia folyoacute-menti csata mondhatoacute) egeacuteszen Friaulig visszaszoriacutetotta Berengaacutert Guidonak sem volt azonban eseacutelye Paacuterizs groacutefjaacuteval Odoval (Eudes) szemben A keacuterdeacutesben a paacutepa V Istvaacuten szemeacutelye is doumlntő szerepet jaacutetszott aki előszoumlr Arnulfnak ajaacutenlotta fel a csaacuteszaacuteri ciacutemet a roacutemai arisztokrataacutek ellen nyuacutejtandoacute segiacutetseacutegeacutert Aacutem ennek Arnulf nem tudott eleget tenni 890-ben iacutegy Guido kihasznaacutelva az alkalmat előszoumlr magaacutet csaacuteszaacuterraacute (890 februaacuter 21) majd fiaacutet Lambertet taacuterscsaacuteszaacuterraacute (891 maacutejus) koronaacuteztatta az uacutej paacutepaacuteval Formosusszal (891ndash896) amit termeacuteszetesen egyik veteacutelytaacuters sem ismert el maacuter csak tekinteacutelybeli okokboacutel sem ndash a langobard Guido nem bitorolhatta Nagy Kaacuteroly oumlroumlkseacutegeacutet a bdquofrank leszaacutermazottakrdquo szerint Arnulf tehaacutet Berengaacuterral szoumlvetkezve elfoglalta Bergamoacutet eacutes groacutefjaacutet felakasztatta a puumlspoumlke pedig Metzbe menekuumllt Ez elrettentő peacutelda volt a toumlbbi Guido-paacuterti olasz vaacuteros szaacutemaacutera Arnulfnak azonban vissza kellett teacuternie a pannoacuten teruumlletekre a koraacutebban maacuter emliacutetett magyar-morva taacutemadaacutes miatt ahol aztaacuten sikerrel megveacutedte Mosaburgot Ez utaacuten is neki kedvezett a szerencse 894-ben meghalt Szvatopluk eacutes Guido is Lambert pedig meacuteg tuacutel kicsi volt ahhoz hogy meghataacuterozoacute politikai erőt keacutepviseljen erre meacuteg oumlzvegy anyjaacuteval Ageltrudaacuteval egyuumltt sem volt keacutepes Arnulf szaacutemaacutera a nyugati politikai helyzet eacutes a keleten kialakult bdquobeacutekeacutesrdquo viszonyok (a morva eacutes magyar passzioacute mellett Simeon szorult helyzeteacuteből adoacutedoacutean megerősiacutetette a frank-bolgaacuter szoumlvetseacuteget) lehetőveacute tetteacutek hogy 896 februaacuter 22-eacuten Roacutemaacuteba vonuljon eacutes csaacuteszaacuterraacute koronaacuteztassa magaacutet Formosusszal Miutaacuten 898 oktoacuteber 15-eacuten Lambert egy vadaacuteszbalesetben meghalt Berengaacuterban uacutejboacutel megerősoumldoumltt a szaacutendeacutek a csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere Az akkor maacuter betegeskedő Arnulf poziacutecioacutejaacutenak megveacutedeacutese eacuterdekeacuteben a magyarokat hiacutevta segiacutetseacuteguumll BOacuteNA 2000 29ndash32 vouml BIacuteROacute et al 277ndash278 158 A velencei kroacutenika szerint Berengaacuter serege 15000 fős volt ami haacuteromszoros tuacutelerőt jelentett volna a hadjaacuteratban nem teljes leacutetszaacutemmal reacutesztvevő magyar haderővel szemben A forraacutesok tuacutelzoacute szaacutemadatai mellett felteacutetelezhető hogy valoacuteban leacutetszaacutemfoumlleacutenyben volt az itaacuteliai sereg BOacuteNA 2000 32
DOI 1015774PPKEBTK2019012
48
kivaacutertaacutek a megfelelő pillanatot amikor az itaacuteliai sereg megpihen majd vaacuteratlan rajtauumlteacutessel
hatalmas vereseacuteget meacutertek raacutejuk159
Miutaacuten legyőzteacutek Berengaacuter seregeacutet 899 december 13-aacuten Vercellire taacutemadtak majd 900
januaacuter 26-aacuten Modenaacutet 28-aacuten pedig a nonantolai kolostort vetteacutek be Meacuteg 899-ben juacutenius 29-
eacuten Velenceacutet is megtaacutemadtaacutek eacutes a tengeren lovakkal beuacuteszatva felgyuacutejtottaacutek Cittanuovaacutet
Equlioacutet Fineacutet Chioggaacutet eacutes Capo drsquoArgineacutet160 Rialtoacutet is megkiacuteseacuterelteacutek eleacuterni de itt Pietro
doacutezse tartoacuteztatta fel a magyar sereget161 Ekoumlzben a nemzetkoumlzi szintre fejlődoumltt morva
testveacuterhaacuteboruacuteboacutel II Mojmir keruumllt ki győztesen az Arnulf taacutemogataacutesaacutet eacutelvező II
Szvatoplukkal szemben Arnulf csaacuteszaacuter 899 december 8-aacuten Regensburgban meghalt ami a
magyarok szaacutemaacutera a szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet jelentette eacutes beacutekeacutet koumltve Berengaacuterral kivonultak
Itaacuteliaacuteboacutel162 A kivonulaacutes azonban nem vetett veacuteget a hadjaacuteratnak mert az Itaacuteliaacuteboacutel toumlrteacutenő
visszavonulaacutes egyben a Dunaacutentuacutelra valoacute taacutemadaacutest is jelentette amivel a teruumllet birtokba
veacuteteleacutet keacutesziacutetetteacutek elő Pannoacuteniaacutera ekoumlzben az Alfoumlldről is taacutemadtak163 Az Aventinus-kivonat
szerint meacuteg ebben az eacutevben azonban feltehetően a koumlvetkező eacutevben leacuteptek be a bajor-morva
konfliktusba előszoumlr az előbbi majd az utoacutebbi oldalaacuten Ennek soraacuten Linzig előretoumlrve
teljesen birtokba vetteacutek Pannoacuteniaacutet valamint az Enns folyoacuteig terjedő teruumlleteket az egykori
Ostmarkot164
A magyarsaacuteg kaacuterpaacutet-medencei megjeleneacutese termeacuteszetesen meacuteg nem tette az uacutejonnan
elfoglalt teruumlleteiken valoacute fennhatoacutesaacutegukat euroacutepai szinten elfogadottaacute A 900-as eacutevek elejeacuten
leggyakrabban hataacuter menti oumlsszecsapaacutesok fordultak elő mint a 901 vagy 902 eacutevi katonai
akcioacutek 902 nyaraacuten toumlrteacutenhetett Kurszaacuten vezeacuter meggyilkolaacutesa a Fischa-folyoacutenaacutel 906-ban
szinteacuten hadjaacuteratot vezettek Szaacuteszorszaacutegba A bajor teruumlletek azonban egyelőre kiestek a
159 Liutprand Antapodosis MEH 215ndash217 vouml KRISTOacute 1986 17ndash18 160 Jaacutenos diakoacutenus jegyzi le a Velencei kroacutenikaacuteban hogy bdquolovaikon eacutes bőrhajoacuteikonrdquo jutottak be Velenceacutebe melynek haacuteborgataacutesa egy eacutevig tartott A bőrhajoacutek alatt olyan bőrtoumlmlőket eacuterthetuumlnk amiket a lovak oldalaacuten felfuacutejva jutottak aacutet a szigetre Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenika MEH 205 161 Baacutecsatyai Daacuteniel veacutelekedeacutese szerint ekkor keruumll sor az altinoacutei monostor felgyuacutejtaacutesaacutera is BAacuteCSATYAI 2017 225 162 Arnulf II Szvatopluk taacutemogataacutesaacuteval hadjaacuteratot vezetett Arbo eacutes Isnarik laacutezadoacute hataacutergroacutefok ellen is akik iacutegy II Mojmir oldalaacuten lettek eacuterdekeltek Isnarik a haacuteboruacute utaacuten az uacutej morva uralkodoacute udvaraacuteba menekuumllt BOacuteNA 2000 29ndash33 A Berengaacuterral koumltoumltt szoumlvetseacutegről Jaacutenos diakoacutenus iacutegy iacuter bdquoBerengaacuter kiraacutely tehaacutet tuacuteszok eacutes ajaacutendeacutekok adaacutesaacuteval raacutevette az emliacutetett magyarokat hogy Itaacuteliaacuteboacutel vonuljanak ki mindazzal a zsaacutekmaacutennyal egyuumltt amit szereztekrdquo Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenikaacutek MEH 205 163 BAacuteCSATYAI 2017 225 BOacuteNA 2000 33 164 Aventinus-kivonat HKIacuteF 265 Valoacutesziacutenűleg az Oacuteperencia neacutev is az Enns-folyoacuten tuacuteli teruumlletekre utal (neacutemetuumll ober Enns) iacutegy a magyar mesevilaacutegban szereplő Oacuteperenciaacutes tenger az Atlanti-oacuteceaacuten lehet HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935 132
DOI 1015774PPKEBTK2019012
49
magyar akcioacuteraacutediuszboacutel ami egy magyarok elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutere adott lehetőseacuteget165
Erre 907-ben keruumllt sor Juacutenius 17-eacuten indult meg a neacutemet sereg Ennsburgboacutel Haacuterom reacuteszre
tagoloacutedva a Duna menteacuten haladva egy heacutet alatt juacutenius 24-eacuten eacuterhetteacutek el a Beacutecsi-erdőt majd
csataacutera keacutet nappal raacute juacutenius 26-aacuten keruumllhetett sor a Fischa-folyoacute menteacuten A neacutemet haderők
tovaacutebbhaladva veacuteguumll juacutelius 3-aacuten vagy az akoumlruumlli napokban Pozsony koumlrnyeacutekeacuten szenvedtek
doumlntő vereseacuteget mely soraacuten a sereg nagy reacutesze eacutes toumlbb előkelő is elesett koumlztuumlk Liutpold
bajor őrgroacutef a freisingi eacutes a brixeni puumlspoumlkoumlk eacutes a salzburgi eacutersek Theotmaacuter166
A pozsonyi csata utaacuten a magyarsaacuteg maacuter nem csupaacuten egyfajta bdquokuumllső veszeacutelytrdquo jelentett
Euroacutepaacutera Maacuter a honfoglalaacutes előtt is olyan politikai teacutenyezője volt a kontinens nemzetkoumlzi
hatalmi viszonyainak amelyet egy nagyhatalom sem hagyhatott figyelmen kiacutevuumll 907 utaacuten
azonban enneacutel sokkal koumlzvetlenebbuumll eacuterintette a teacuterseacuteget a magyarok kuumllpolitikaacuteja aminek
oka nemcsak a teacuterbeli koumlzelseacuteg hanem a taacutemadoacutebb magatartaacutes is167 908-ban egy eacutevvel a
pozsonyi csata utaacuten peacuteldaacuteul magyarok uacutejra Szaacuteszorszaacutegra majd Tuumlringiaacutera taacutemadtak168 909-
ben Arnulf bajor herceg169 szabad aacutetvonulaacutest biztosiacutetott a magyar seregeknek Bajororszaacutegon
akik eacuteltek is ezzel a lehetőseacuteggel iacutegy a taacutemadaacutes Svaacutebfoumlldet eacuterte ahol veacuteguumll vereseacuteget
szenvedtek a honfoglalaacutes oacuteta előszoumlr170 A koumlvetkező eacutevben az Arnulffal koumltoumltt megaacutellapodaacutes
eacutertelmeacuteben Bajorfoumlldoumln keresztuumllvonulva taacutemadtak uacutejra Alamanniaacutera ahol 910 juacutenius 12-eacuten 165 BAacuteCSATYAI 2017 226 A magyarok 901-ben vezettek Karintia ellen sikertelen 902-ben Morvaorszaacuteg ellen sikeres hadjaacuteratot Valoacutesziacutenűleg 902 nyaraacuten toumlrteacutent Kusaly vezeacuter meggyilkolaacutesa egy laacutetszoacutelagos taacutergyalaacutes kereteacuteben amit Liutpold dux eacutes Richarius puumlspoumlk hiacutevott oumlssze a Fischa-folyoacutenaacutel Egyes veacutelemeacutenyek a mereacutenyletet keacutesőbbre dataacuteljaacutek pl KRISTOacute 2003 23ndash25 ndash Kr u 904) ha viszont Richarius halaacutelaacutet 902 szeptember 16-aacutera helyezzuumlk ez nem lehetseacuteges BOacuteNA 2000 34 166 A 907-es neacutemet hadjaacuterat toumlrteacuteneacuteseiről toumlbb forraacutesboacutel is eacutertesuumllhetuumlnk ezekből az egyik legjelentősebb Aventinus eacutevkoumlnyve Aventinus-kivonat HKIacuteF 267ndash276 vouml BIacuteROacute ndash LANGOacute 2013 277ndash278 BAacuteCSATYAI 2017 226 Oumlsszefoglaloacutean TORMA-VESZPREacuteMY 2009 a 907ndash933 koumlzti időrendi keacuterdeacutesekről VESZPREacuteMY 2014b Uő 2007 1ndash17 A hadsereg haacuterom reacuteszre tagoltsaacutega egeacuteszen a roacutemai hadműveacuteszetre visszavezethető Szinte teljesen ugyanezt az uacutetvonalat hasznaacutelta Nagy Kaacuteroly is a791-es avarellenes hadjaacuterataacutehoz amiről minden bizonnyal Aventinus is tudott A Duna jobb partjaacuten a sereg a reacutegi limes vonalaacutet koumlvette ezzel paacuterhuzamosan haladt az eacuteszaki hadsereg is a sereg harmadik reacutesze pedig a Dunaacuten haladt hajoacutekon A Fischa-menti uumltkoumlzet utaacuten a magyar haderők folyamatosan zavartaacutek az ellenseacuteges sereg immaacuter magyar fennhatoacutesaacuteg alatt leacutevő teruumlleten toumlrteacutenő előrehaladtaacutet ami az uacutetvonalhosszuacutesaacutegok kuumlloumlnbseacutegei miatt eleve nem volt koumlnnyű Iacutegy a neacutemet seregek meneteacutenek oumlsszehangoltsaacutega megszakadt Az Aventinusnaacutel szereplő augusztusi daacutetumokat oumlsszevetve a Reichenaui necrologiumban talaacutelhatoacute adatokkal felteacutetelezhető hogy a pozsonyi csata utaacuten a magyar hadsereg az Enns-neacutel egy uacutejabb vereseacuteget meacutert a menekuumllő bajorokra BOacuteNA 2000 34ndash35 vouml VESZPREacuteMY 2008a 83ndash89 2008 Uő 2008b 20ndash30 2014 79 167 Szabados Gy Aacutellam eacutes ethnosz a IX-X szaacutezadi magyar toumlrteacutenelemben MTA-BTK-MŐT Budapest 2013 168 Ennek a hadjaacuteratnak esett aacuteldozatul Rudolf wuumlrzburgi puumlspoumlk Burchard tuumlringiai őrgroacutef eacutes Egino badanachgau-i groacutef Pontosabb leiacuteraacutesokat toumlbbek koumlzoumltt Johannes Rothe 1421 koumlruumlli kroacutenikaacutejaacuteboacutel (Tuumlringische Lendeschronik und Eisenacher Chronik) VESZPREacuteMY 2014a 80 vouml KRISTOacute 1980 239 169 A pozsonyi uumltkoumlzetben elesett Liutpold fia 170 909 juacutelius 30-aacuten toumlrt be Freising vaacuterosaacuteba egy hangsuacutelyozottan kis csapat mely a doacutemot ahovaacute a lakossaacuteg menekuumllt maacuter nem tudta elfoglalni Az ostrommal egyheacutet utaacuten (augusztus 11) hagytak fel eacutes a zsaacutekmaacutennyal visszavonultak Augusztus 11-eacuten azonban a Rott-folyoacutenaacutel utoleacuterteacutek eacutes szeacutetverteacutek a csapatot Arnulf lovasai BOacuteNA 2000 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
50
győztek az első Lech-mezei csataacuteban171 Tovaacutebbi sikereket eacutertek el bajor frank szaacutesz eacutes svaacuteb
teruumlleteken aacutem visszafeleacute Neuchingneacutel a bajorok vereseacuteget meacutertek raacutejuk 911-ben első
alkalommal aacutetkelve a Rajnaacuten Burgundiaacuteba vonultak a magyarok majd 912-ben ismeacutet
hadjaacuteratot vezettek a frank Konraacuted ellen172 913-ban uacutejra Burgundiaacuteba vonultak aacutem visszauacuteton
az Inn folyoacute mellett Arnulf uacutejboacutel legyőzte őket Ezt a katonai sikereacutet a magyarokkal valoacute beacuteke
heacutet eacuteves megszilaacuterdiacutetaacutesaacutera hasznaacutelta fel valoacutesziacutenűleg ennek koumlszoumlnhető hogy 914-ben tizenoumlt
eacutev utaacuten előszoumlr nem indult magyar hadjaacuterat Euroacutepa ellen173 A raacute koumlvetkező eacutevben azonban
tovaacutebb folytatoacutedtak a hadi vaacutellalkozaacutesok keacutet iraacutenyba Egyreacuteszt Svaacutebfoumlld Tuumlringia
Szaacuteszorszaacuteg eacutes Daacutenia ellen maacutesreacuteszt X Jaacutenos paacutepa megsegiacuteteacuteseacutere aki iacutegy csaacuteszaacuterraacute
koronaacutezhatta I Berengaacutert (915 december 15)174
A hadjaacuteratok toumlbbiraacutenyuacutesaacutega ez utaacuten elterjedtteacute vaacutelt 916-ban egyreacuteszt Arnulf
taacutemogataacutesaacutera kuumlldtek segiacutetseacuteget a bajor hatalmi harcokba ez eacutevben meacuteg sikertelenuumll maacutesreacuteszt
nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a meacuteg ebben az eacutevben elindiacutetott hadjaacuterat mellett ndash ami 917 januaacuter 21-
eacutere eleacuterte Baacutezelt Elzaacuteszt Lotaringiaacutet eacutes Burgundiaacutet ndash egy maacutesik csapat Deacutel-Galliaacutera taacutemadt
Itaacutelia felől 917-ben szinteacuten keacutet iraacutenyba Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc teacuterseacutegeacutebe indult sikeres
akcioacute175 A koumlvetkező hadi vaacutellalkozaacutesra ismereteink szerint 919-ben keruumllt sor Konraacuted halaacutela
utaacuten Madaraacutesz Henrik keruumllt troacutenra akit a magyarok maacuter roumlgtoumln uralkodaacutesaacutenak elejeacuten
megtaacutemadtak hogy felmeacuterjeacutek az uralkodoacute politikai-katonai erejeacutet Szaacuteszorszaacutegra taacutemadva a
Puumlnchen melletti Weser forraacutesvideacutekeacuten győztek Henrik felett Meacuteg ebben az eacutevben Itaacutelia ellen
is vonultak
171 Liutprand leiacuteraacutesa alapjaacuten az első Lech-mezei csata a Brenta-menti uumltkoumlzethez hasonloacutean zajlott le A magyarok sziacutenlelt visszavonulaacutessal tőrbe csaltaacutek az ellenseacuteges haderőket majd hajnalban a folyoacuten aacutetuacuteszatva bekeriacuteteacutest veacutegeztek eacutes nyiacutelzaacuteporral megsemmisiacutetetteacutek azokat Az oumlsszecsapaacutesban toumlbb előkelőseacuteg is eacuteleteacutet vesztette mint Gausbert (Gozbert) eacutes Managolt groacutef Tiacutez nappal az első Lech-mezei csata utaacuten a frank seregek foumlloumltt is győzelmet arattak a magyarok itt a lotharingiai Konrad Gebhart herceg eacutes a ladengau-i Liudger groacutef esett el BOacuteNA 2000 37 KRISTOacute 2003 31-32 Liutprand Antapodosis MEH 216 BAacuteCSATYAI 2017 226 172 IV (Gyermek) Lajos 911 szeptember 24-i halaacutela utaacuten Konraacuted keruumll a troacutenra (911 november 12) 173 A maacutesik ok a frank-bajor konfliktus lehetett ami miatt Arnulf Magyarorszaacutegra menekuumllt Konraacuted elől 174 915-ben indult meg egy itaacuteliai reconquista mely soraacuten X Jaacutenos paacutepa lombard fejedelmek (pl Alberik) eacutes a szaraceacuten szoumlvetseacutegből kiszakadt naacutepolyi eacutes gaetai csapatok valamint a toscanai sereg segiacutetseacutegeacutevel megtaacutemadta a Garigliano melletti arab taacutemaszpontot amit aztaacuten a ligaacutehoz csatlakozoacute Bari bizaacutenci sztrateacutegosz blokaacuted alaacute vett eacutes haacuteromhavi ostrom utaacuten elfoglalta Ennek koumlszoumlnhetően megnőtt Itaacuteliaacuteban a bizaacutenci befolyaacutes (Langobardia thema) BREacuteHIER 1999 147ndash150 KRISTOacute 2003 26ndash27 175 914-ben uacutejult ki a bizaacutenci-bolgaacuter konfliktus miutaacuten Mikloacutes felruacutegta a keacutet orszaacuteg egyezmeacutenyeacutet A bizaacutenciak a besenyőkkel szoumlvetseacutegben taacutemadtaacutek meg a bolgaacuterokat akik a magyarokhoz fordultak segiacutetseacutegeacutert Leoacuten Phoacutekasz parancsnok 917-ben megszaacutellta Bulgaacuteriaacutet miacuteg Romanosz Lekapeacutenosz a csaacuteszaacuteri flottaacutet iraacutenyiacutetotta a Dunaacuten Ioacuteanneacutesz Boacutegasz pedig a besenyőket vezette Simeon szerencseacutejeacutere a vezeacuterek koumlzoumltt konfliktus taacutemadt amit kihasznaacutelva a bolgaacuter uralkodoacute a magyarokkal szoumlvetseacutegben előszoumlr Ankhilaiosznaacutel verte szeacutet a Meszeacutembriaacuteba visszavonuloacute goumlroumlg sereget majd Kataszuumlrtainaacutel aratott győzelmet Konstantinaacutepolyt ugyan nem tudta bevenni de visszavonulaacutes koumlzben veacutegigpusztiacutetotta Bizaacutencot BREacuteHIER 1999 149ndash150 VESZPREacuteMY 1996 110ndash111 Arnulfot csak 917 aacuteprilis 13-aacuten sikeruumllt visszajuttatni a hatalomba amit I Konraacuted uacutejabb hadjaacuterattal (918) proacutebaacutelt megdoumlnteni azonban egy uumltkoumlzetben szerzett sebbe belehalt (december 23) BOacuteNA 2000 43ndash44 38
DOI 1015774PPKEBTK2019012
51
Valoacutesziacutenűleg 921-ben toumlrteacutent Verdun felgyuacutejtaacutesa (ezt előbbre 917-re is dataacuteljaacutek)176 922-
ben (februaacuter 4) pedig Apuliaacuteban hadakoztak Ugyanebben az eacutevben hiacutevta segiacutetseacuteguumll a
magyarokat a troacutenjaacuteroacutel elűzoumltt Berengaacuter iacutegy Verona eacutes Brescia koumlzoumltt a Berengaacuter troacutenjaacutera
helyezett cislapinai Rudolfra meacutertek vereseacuteget177 923-ban Berengaacuter iraacutenyiacutetaacutesaacutera a magyar
seregek deacutelre vonultak Ekoumlzben Rudolf visszaszerezte a hatalmat Paacuteviaacuteban Berengaacuternak
pedig a Firenzuolaacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg utaacuten Veronaacuteba kellett visszavonulnia
924-ben a magyarok Berengaacuter uacutejboacuteli hiacutevaacutesaacutera Itaacutelia uacutejonnan kikiaacuteltott kiraacutelya ellen
vezettek taacutemadaacutest eacutes felgyuacutejtottaacutek Paacuteviaacutet majd az Alpokon keresztuumllvaacutegva Gallia feleacute
elhagytaacutek Itaacuteliaacutet 924 aacuteprilis 7-eacuten azonban politikai ellenfelei megoumllteacutek Berengaacutert Provence-i
Hugo eacutes Rudolf igyekeztek a magyarokat beszoriacutetani az Alpok szorosai koumlzeacute azonban ez
sikertelennek bizonyult a magyarok kitoumlrve a hegyseacutegből Gothiaacutera taacutemadtak Rudolf eacutes Hugo
nem hagytak fel az uumlldoumlzeacutessel eacutes veszteseacutegeket okoztak a magyar hadseregnek Mindekoumlzben
Szaacuteszorszaacuteg teruumlleteacuten is harcokat viacutevott egy maacutesik csapat Ebből veacuteguumll sikeruumllt elfogni egy
magyar főembert akit a magyarok annyira kedveltek hogy vele valamint maacutes ajaacutendeacutekok
kiacuteseacutereteacuteben Henrik beacutekeacutet tudott vaacutesaacuterolni178 II Burgundi Rudolf ellen ekoumlzben laacutezadaacutes toumlrt
ki A magyarok Rudolf elleneacuteben taacutemogattaacutek Provance-i Hugoacutet eacutes 926 aacuteprilis 29-eacuten győztes
csataacutet viacutevtak Novaraacutenaacutel Paacuter heacutetre raacute Hugoacutet kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek179 Ugyanebben az eacutevben egy
maacutesik iraacutenyba Bajororszaacuteg eacutes Alamannia ellen is indult magyar sereg melyek ellenaacutellaacutest nem
tapasztalva kisebb csapatokra szakadtak eacutes vaacuteratlanul toumlrtek raacute a telepuumlleacutesekre Iacutegy eacuterkeztek el
Augsburgig amit aztaacuten sikertelenuumll ostromoltak180 A hadjaacuterat soraacuten maacutejus 1-jeacutere Sankt
Gallen monostoraacuteig is eljutott egy csapat akikről egy bolond szerzetes Heribald elbeszeacuteleacutese
176 Verdun felgyuacutejtaacutesaacuteroacutel megoszlanak a veacutelemeacutenyek Vayai Szabolcs 921 tavaszaacutera teszi (VAJAY 1968 62) miacuteg G Fasoli 917-re dataacutelja (FASOLI 1945 81 147 j vouml KRISTOacute 1980 253) KOVAacuteCS 2011 108 Fasoli munkaacutejaacuteroacutel ld meacuteg Deeacuter Joacutezsef Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81 (1947) 288ndash289 177 KRISTOacute 2003 32-35 178 Widukind Res gestae Saxonicae KOVAacuteCS 110ndash111 179 926ndash945948 Widukind Res gestae Saxonicae HKIacuteF 220 vouml KRISTOacute 2003 35-36 BOacuteNA 2000 44ndash45 180 Ennek koumlvetkezmeacutenye lett a wormsi birodalmi gyűleacutesen kihirdetett vaacuterrendelet amely hataacutesaacutera orszaacutegszerte vaacuterakat eacutepiacutetettek a magyarok ellen Ennek kapcsaacuten joggal vethető fel a keacuterdeacutes hogy mennyire voltak felkeacuteszuumllve a magyarok vaacuterak beveacuteteleacutere Erről toumlbbek koumlzoumltt Anonymustoacutel is informaacuteloacutedhatunk akinek leiacuteraacutesaiban ha az esemeacutenyeket nem is fogadjuk el hitelesnek talaacutelunk peacuteldaacutet vaacuterak beveacuteteleacutere Keacuterdeacuteses hogy mennyire biacutezhatunk meg ebben hiszen ez egyben azt is jelenteneacute hogy a magyar hadseregnek megvoltak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelei ndash akaacuter tapasztalatot akaacuter felszereleacutest illetően ndash amiket maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute betelepuumlleacutes előtt meg kellett szerezniuumlk ERDEacuteLYI 2004 118 A vaacutereacutepiacutetkezeacuteseken kiacutevuumll Henrik a beacutekeacutet egy uumltőkeacutepes hadsereg toborzaacutesaacutera hasznaacutelta fel melynek legfőbb eleme a neheacutezlovassaacuteg volt Ennek parancsba lett adva a szoros csatarend minden aacuteron valoacute tartaacutesa KRISTOacute
2003 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
52
alapjaacuten taacutejeacutekozoacutedhatunk181 Sankt Gallenből aztaacuten Konstanz feleacute tovaacutebbvonulva a Rajna keacutet
partjaacuten szaacutelltak meg aacutem az eacutejszaka a deacuteli oldalon aacutellomaacutesozoacute seregen helyi erők rajtauumltoumlttek
amire a tuacuteloldalt leacutevők azonnal aacutetkeltek a folyoacuten taacutersaik segiacutetseacutegeacutere Ez utaacuten Elzaacuteszra
taacutemadtak ahol legyőzteacutek Liutfredet majd uacutejra keacutet reacuteszre osztoacutedtak A sereg egyik fele
Lotaringiaacuten keresztuumll az Ardennek-hegyseacutegig a maacutesik Franciaorszaacutegon aacutet az Atlanti-oacuteceaacuten
partjaacuteig vonult
927-ben X Jaacutenos testveacutereacutenek Peacuteternek hiacutevaacutesaacutera uacutejra Itaacuteliaacuteba vonultak hogy taacutemogassaacutek
Peacutetert roacutemai ellenfeleivel szemben akik Orataacuteba szoriacutetottaacutek az őrgroacutefot A hadjaacuterat soraacuten a
magyarok felduacuteltaacutek Toscanaacutet Deacutel-Itaacuteliaacutet eacutes Apuliaacutet182 Az ezt koumlvetkező hat eacutevből nincs
ismert hadjaacuterat ami csak a szaacuteszoktoacutel megvaacutesaacuterolt beacuteke eseteacuteben indokolt egyeacutertelműen 933-
ban ismeacutet keacutetiraacutenyuacute katonai akcioacutet indiacutetanak Itaacuteliaacuteba eacutes Szaacuteszorszaacutegba ndash ez utoacutebbinaacutel
magyaraacutezat Madaraacutesz Henrik adoacutemegtagadaacutesa Tuumlringiaacutera taacutemadva a nyugati kuumlloumlniacutetmeacuteny
uacutejabb keacutet reacuteszre szakadt az egyik Szaacuteszorszaacutegra toumlrt itt azonban az egyesuumllt tuumlringiai eacutes szaacutesz
erők szeacutetszoacutertaacutek a sereget A keleten maradt seregreacutesz ostromba kezdett ezt azonban Henrik
lovas serege hiuacutesiacutetotta meg maacutercius 15-eacuten az Unstrut-folyoacute koumlzeleacuteben leacutevő Riade mellett
viacutevott csataacuteban A forraacutesok megoszlanak a veszteseacutegekről mindenesetre a csata kimenetele
vereseacuteg volt a magyarok szaacutemaacutera183 Az oumlsszecsapaacutest Henrik megfesttette a merseburgi
palotaacutejaacutenak falaacuten innen kapta a csata a merseburgi-elnevezeacutest amely aztaacuten a IXndashX szaacutezadi
181 Ez a forraacutes bdquoemberkoumlzeli keacutepet nyuacutejt a toumlbbi forraacutesban csak alaktalan barbaacuter toumlmegkeacutent aacutebraacutezolt kalandozoacutekroacutelrdquo Uo 37 Szerzetestaacutersaival ellenteacutetben Heribald nem menekuumllt a megerősiacutetett helyre bdquomivel a kolostor gazdaacuteja nem adta ki meacuteg az eacutevre a sarura valoacute bőrtrdquo Ekkehard Casus Sancti Galli MEH 223 A magyarok eacuteszrevetteacutek hogy bdquoegyuumlgyűrdquo ezeacutert megkiacutemeacutelteacutek az eacuteleteacutet eacutes a kolostor udvaraacuten rendezett lakomaacuten is reacuteszt vehetett amit a magyarok mindaddig tartottak amiacuteg felderiacutetőik nem eacuterkeztek meg Ekkor elindultak eacutes kisebb fegyveres oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak Konstanz feleacute melyet keacutesőbb eleacuterve annak kuumllső falaacutet felgyuacutejtottaacutek MEH 221ndash229 251 182 Baacuter poziacutecioacutejukat mind a paacutepa mind oumlccse vissza tudtaacutek szerezni keacutesőbb mindketten politikai aacuteldozatok lettek Ezutaacuten Sergius paacutepa toumlrveacutenytelen fia foglalta el a paacutepai szeacuteket XI Jaacutenos neacuteven (931ndash936) BOacuteNA 2000 45 183 Liutprand szerint a magyarokat megsemmisiacutetetteacutek Liutprand Antapodosis MEH 218 A Salzburgi Eacutevkoumlnyv annyit emliacutet az esemeacutenyről hogy bdquohellip Henrik kiraacutely haacuteboruacutet viselt a magyarok ellen eacutes legyőzte őkethelliprdquo Annales Iuvavenses HKIacuteF 210 Widukind pedig a koumlvetkezőkeacutepp szaacutemol be az uumltkoumlzetről bdquoA katonaacutek (hellip) amint laacutettaacutek az első a koumlzeacutepső eacutes a haacutetsoacute hadsorok koumlzt is megfordulni a fővezeacutert eacutes előtte az angyalt ndash merthogy legnagyobb zaacuteszloacutejuk ennek neveacutevel eacutes keacutepmaacutesaacuteval volt eacutekesiacutetvendash bizakodaacutes eacutes erős elszaacutentsaacuteg szaacutellta meg őket A kiraacutely pedig attoacutel tartva hogy az ellenseacuteg a paacutenceacutelos katonasaacuteg laacutettaacuten tuumlsteacutent a megfutamodaacutest vaacutelasztja ndash ahogy az be is koumlvetkezett ndash kikuumlldte a tuumlringiaiak hadtesteacutet kisszaacutemuacute neheacutez fegyverzetű erővel hogy keruumlljoumln a koumlnnyűfegyverzetű ellenseacuteg haacutetaacuteba eacutes terelje őket egeacuteszen a hadsereg koumlzeleacutebe Ez meg is toumlrteacutent aacutem mindazonaacuteltal amint azok eacuteszrevetteacutek a paacutenceacutelos sereget annyira futaacutesnak eredtek hogy nyolc meacuterfoumlldoumln keresztuumll alig neacutehaacutenyukat tudtaacutek csak levaacutegni vagy fogsaacutegba ejteni Taacuteborukba azonban betoumlrtek eacutes minden foglyot kiszabadiacutetottakhelliprdquo Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 222ndash223
DOI 1015774PPKEBTK2019012
53
hadi esemeacutenyek egyik emblematikus vereseacutegekeacutent keruumllt be a koumlztudatba joacutellehet a
toumlrteacutenettudomaacutenyban mind pontos kimenetele mind jelentőseacutege vitatott184
934-ben uacutejabb hadi vaacutellalkozaacutesok indultak nyugat (ennek soraacuten a Metzig jutottak) eacutes
Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mely soraacuten első alkalommal jutottak el a fővaacuterosig Konstantinaacutepolyig185
935-ben ismeacutet nyugatra (Burgundiaacuteba eacutes Aquitaacuteniaacuteba) vonultak majd miutaacuten eacutertesuumlltek arroacutel
hogy Rudolf kiraacutely ellenuumlk vonul aacutetmentek Itaacuteliaacuteba 936-boacutel nincs tudomaacutesunk hadjaacuteratroacutel
azonban ebben az eacutevben halt meg II Burgundi Rudolf (juacutelius 11-eacuten) akinek oumlzvegyeacutet
Provance-i Hugoacute vette el a keleti frank troacutent pedig Ottoacute oumlroumlkoumllte akit apjaacutehoz hasonloacutean
bdquoproacutebaacutera tettekrdquo a magyarok eacutes a koumlvetkező eacutevben hadjaacuteratot indiacutetottak ellene Frankfoumlldre
betoumlrve Szaacuteszorszaacutegra taacutemadtak azonban Ottoacute eleacutejuumlk vonult eacutes megfutamiacutetotta őket A
magyar hadakat egeacuteszen a Metzig uumlldoumlzte amelyen aacutetkelve a magyarok Lotaringiaacutera
taacutemadtak eacutes az orleacuteans-i helyi oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak nyugat feleacute Maacutercius 24-e
koumlruumll a Paacuterizs koumlzeli Sens vaacuterosaacutenaacutel jaacutertak majd az Atlanti-oacuteceaacuten partvideacutekeacutet uacutejboacutel eleacuterve
visszafordultak eacutes kifosztottaacutek Burguniaacutet valamint Itaacuteliaacutet186 Visszafeleacute azonban a helyi
lakosok187 csapdaacutejaacuteba esve toumlbben is meghaltak eacutes a rabolt kincseket elvesziacutetetteacutek
184 BAacuteCSATYAI 2017 160 228 BOacuteNA 2000 39 Minden bizonnyal szerepet jaacutetszott a vereseacuteg abban hogy a szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok gyakorisaacutega visszaesett egeacuteszen Henrik halaacutelaacuteig (936 juacutelius 2) Ezt azonban sokkal inkaacutebb magyaraacutezza a 933-as magyar hadjaacuterat katonai felderiacuteteacutes-jellege (ennek jegye a sereg toumlbb reacuteszre szakadaacutesa is) mint doumlntő vereseacuteg volta amit mi sem bizonyiacutet jobban mint hogy a koumlvetkező eacutevben uacutejra keacutet iraacutenyba indultak hadjaacuteratok 185 Az aacuteprilisi balkaacuteni hadjaacuteratroacutel arab eacutes bizaacutenci forraacutesboacutel is olvashatunk Al-Masūdī szerint a magyarok a besenyőkkel szoumlvetseacutegben vonultak Bizaacutenc ellen Romanosz Lekapeacutenosz csaacuteszaacuter Theophanes patrikioszt biacutezta meg a taacutergyalaacutessal aki peacutenzeacutert kivaacuteltotta a hadjaacuterat soraacuten foglyul ejtett bizaacutenciakat KRISTOacute 2003 43ndash45 Masūdī baacuter a hadsereg leacutetszaacutemaacutet eltuacutelozza (60000 főre becsuumlli a magyarok eacutes besenyők egyuumlttes erejeacutet) a hadi esemeacutenyekről eacutes az ezzel kapcsolatos harcaacuteszati elemekről hiteles keacutepet ad Eszerint a magyarok előszoumlr Wlndr vaacuterosra taacutemadtak melyet nem tudtak egyből bevenni Az ostromlaacutes koumlzben a csaacuteszaacuter felmentő sereget kuumlldoumltt eacutes az első oumlsszecsapaacutes a bizaacutenciaknak kedvezett maacuter csak leacutetszaacutemfoumlleacutenyuumlk miatt is A csapatok eacutejszaka is csatarendben maradtak majd a tuumlrk (magyar-besenyő) sereg taacutemadaacutest indiacutetott A mozdulatlan dereacutekhad előtt a jobb eacutes balszaacuterny egymaacutest folyamatos forgaacutessal vaacuteltva az ellenseacuteg arcvonalaacutehoz koumlzel lovagolva aacutellandoacute nyiacutelzaacutepor alatt tartotta azt Veacuteguumll a bizaacutenciak rohamot indiacutetottak aminek a tuumlrkoumlk utat nyitottak majd uacutejra lőni kezdtek raacutejuk eacutes megfutamiacutetottaacutek őket Ez utaacuten Konstantinaacutepoly alaacute vonultak eacutes negyven napig ott taacuteboroztak Al-Masūdī Murūğal-dahab HKIacuteF 53ndash56 Romanosz csaacuteszaacuter azon elkeacutepzeleacutese miszerint a bolgaacuterokat uumltkoumlzőaacutellamkeacutent hasznaacutelja a magyarok ellen nem vaacutelt be BREacuteHIER 1999 158ndash159 186 Itaacuteliaacuteban Capua koumlrnyeacutekeacuten arattak győzelmet amiről Leo Marsicanus Mone Cassino-i szerzetes emleacutekezik meg bdquo(hellip) meacuterhetetlenuumll sok magyar Capuaacutera szaacutellva koumlrnyeacutekeacuten elpusztiacutetott eacutes felpreacutedaacutelt mindent Hasonloacutekeacuteppen cselekedtek Benevento videacutekeacuten is eacutes Sarnoacutet Nolaacutet meg egeacutesz Liburiaacutet bakalandoztaacutek eacutes elpusztiacutetottaacutek mivel senki nem akadt aki ilyen sokasaacuteggal keacutepes lett volna szembeszaacutellni majd uacutejra visszateacutertek Capuaacutehoz eacutes 12 napon aacutet a Galliano nevű mezőn taacuteboroztak Mivel embereink koumlzuumll sokat elfogtak ez idő taacutejt ezek kivaacuteltaacutesaacutera nem keveacutes holmit adtunk aacutet nekikhelliprdquo Leo Marsicanus Chronica monasterii HKIacuteF 259 187 A Koumlzeacutepső-Abruzzoacutek lakoacutei A szerző aacuteltal emliacutetett marsusok eacutes pelignusok neacutepei egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak szaacutemiacutetanak Leo Marsicanus Montecassino kroacutenikaacuteja MEH 230ndash231 (549 j)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
54
938-ban Tuumlringiaacuten aacutetkelve uacutejboacutel Szaacuteszorszaacutegra toumlrtek azonban a szaacuteszok
megfutamiacutetottaacutek őket188 Ezek utaacuten ndash joacutellehet indultak meacuteg hadjaacuteratok a teacuterseacuteg ellen peacuteldaacuteul
954-ben vagy 955-ben ndash a 937 eacutes 938 eacutevi vereseacutegekkel nagymeacuterteacutekben alaacutebb hagyott
Szaacuteszorszaacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak szaacutendeacuteka Ezen kiacutevuumll is kezdtek leszűkuumllni a katonai
vaacutellalkozaacutesok lehetőseacutegei amit csak tovaacutebb fokozott a magyarbaraacutet Arnulf 937-es halaacutela189
940-ben Itaacutelia ellen indult uacutejabb hadjaacuterat mely soraacuten eljutottak Roacutema teacuterseacutegeacuteig aacutem a
longobaacuterdoktoacutel vereseacuteget szenvedtek 941-ben deacuteli iraacutenyba toumlrteacutent taacutemadaacutes azonban a
hadsereg az Al-Dunaacuten valoacute aacutetkeleacutesneacutel a folyoacute sebes sodra miatt akkora veszteseacutegeket
szenvedett hogy nem tudta folytatni a hadjaacuteratot eacutes keacutenytelen volt meacuteg a harc előtt
visszafordulni
942-ben az előbbiekkel ellenteacutetben egy uacutejabb nagyszabaacutesuacute nyugati hadjaacuteratot indiacutetottak
Ennek soraacuten Itaacuteliaacutera toumlrve Hugoacute kiraacutelyra taacutemadtak aki peacutenzeacutert beacutekeacutet vaacutesaacuterolt majd tuacuteszok
fejeacuteben vezetőt adott a magyarok melleacute Tovaacutebb haladva előszoumlr a Via Domitiaacuten majd a Via
Augustaacuten190 haladva Ibeacuteriaacuteba vonultak Az toumlrteacutentekről arab forraacutesok is taacutejeacutekoztatnak minket
Ibn Hayyān szaacutemol be az esemeacutenyekről191
945-ben uacutejabb keacutetiraacutenyuacute hadjaacuterat indult Bizaacutenc eacutes az Enns feleacute192 947-ben Taksony
Aacuterpaacuted unokaacuteja vezetett hadjaacuteratot Itaacutelia feleacute Eljutottak Otrantoacuteig veacutegigduacuteltaacutek az Appennini-
188 Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 189 KRISTOacute 2003 45ndash48 Arnulf halaacutela utaacuten Ottoacute előszoumlr fiaacutet Ebehardot majd oumlccseacutet Bertoldot (943 augusztus 12) helyezte az uralkodoacutei szeacutekbe 190 BOacuteNA 2000 50 191 bdquo(hellip) a Konstantinaacutepoly moumlgoumltt eacutelő turkok feacutelelmetes neacutepe Andaluacutezia felsőveacutegeinek muszlimjai ellen taacutemadt Vaacuteratlanul szaacutelltak alaacute Kataloacutenia felől feacutelelmetes toumlmegekben Taacuteborukat a Felső Veacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosa ellen uumltoumltteacutek fel s [inneacutet] inteacutezteacutek portyaacuteikat az arabok erődiacutetmeacutenyei ellen (hellip) E vad neacutep taacutemadaacutesa Andaluacutezia Felső Veacutegei ellen Kataloacutenia felől joumltt Amerre csak vonultak mindenkit leigaacuteztakrdquo A forraacutes fogolyejteacutesekről is beszaacutemol Az esemeacutenyek koumlzuumll kiemelkedik Leacuterida ostroma bdquoA felsőveacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosaacutenak kapujaacuteban šawwāl hoacute 19-eacuten csuumltoumlrtoumlkoumln uumltoumlttek taacutebort Előőrseik [innen kiindulva] toumlrtek be Odegraven-ba Cerdanyaba eacutes Huesca vaacuterosaacuteba Foglyul ejtetteacutek Yahyāibn Muhammad ibn al-Tawīl-t Barbastro vaacuterosaacutenak uraacutet szombaton letaacuteborozaacutesuk harmadik napjaacuten Igen nagyszaacutemban voltak hatalmas toumlmegben [joumlttek] (hellip) Ezek a turkok Leacuterida vaacuterosaacutet nyolc napig tartottaacutek ostrom alatt Isten azonban megoacutevta tőluumlk a muszlimokat [akik] sokasaacuteguk elleneacutere is felvetteacutek veluumlk a harcotrdquo Az ostrom sikertelenseacutegeacutet veacuteguumll az ellaacutetaacutes neheacutezseacutegeacutevel magyaraacutezza bdquoAz eacutelelmuumlk elfogyott eacutes az orszaacuteg kivetette őket magaacuteboacutel (hellip) Isten ellenseacutegeinek az eacutelelme elfogyott eacutes a takarmaacutenynak is hiacutejaacuten lettek [uacutegyhogy] teljesen szeacutetzilaacuteloacutedtak Isten megeleacutegelte tetteiketrdquo A visszavonulaacuteskor a magyar sereget uacutejabb neacutemet taacutemadaacutes eacuterte Ibn Ḥayyān Kitāb al-muqtabis HKIacuteF 61-66 vouml IHKM 192 A 945-oumls hadjaacuterat soraacuten Bizaacutenci oldalroacutel ismeacutet Theophanes Patrichios koumltoumltt veluumlk beacutekeacutet ekkor oumlt eacutevre Nyugaton sikeres betoumlreacutest veacutegeztek az Ennstől 30-40 kilomeacuteterre aacutem Bertold herceg a Traun-folyoacute melletti Welsneacutel (Trungowe-neacutel) szeacutetverte a zsaacutekmaacutennyal megrakodott visszafeleacute haladoacute magyar sereget 947-ben hatalomvaacuteltaacutes is toumlrteacutenik Bertold halaacutela (november 28) utaacuten Ottoacute oumlccse Henrik keruumll hatalomra BAacuteCSATYAI 2017 228 KRISTOacute 2003 49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
55
feacutelszigetet 948-ban az uacutej bajor-karantaacuten herceg Henrik ellen mentek aki szinteacuten megaacutelliacutetotta
a magyar taacutemadaacutest193
A harcok egyre koumlzelebb keruumlltek az Enns-hez ennek koumlvetkezmeacutenye hogy 950-ben
Henrik betoumlrt magyar teruumlletekre eacutes foglyokkal valamint hadizsaacutekmaacutennyal teacutert vissza A
koumlvetkező esztendőben a neacutemet teruumlleteket elkeruumllve Eacuteszak-Itaacuteliaacuten eacutes az Alpokon keresztuumll
megtaacutemadtaacutek Aquitaacuteniaacutet eacutes csaknem az egeacutesz nyaacuteron itt tartoacutezkodtak Ekkor uacutejabb
hatalomvaacuteltaacutes zajlott le ezuacutettal Itaacutelia eacuteszaki reacuteszeacutet szerezte meg Ottoacute eacutes uralta koumlzoumlsen
oumlccseacutevel Henrikkel A visszafeleacute vonuloacute magyar sereget novemberben megtaacutemadtaacutek eacutes
vereseacuteget meacutertek raacutejuk
A hadjaacuteratok teacuterbeszűkuumlleacutesi folyamataacutet 953-ban egy laacutezadaacutes akasztotta meg mely neacutemet
teruumlleteken robbant ki eacutes Ottoacute ellen iraacutenyult fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf herceg eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted lotaringiai herceg vezeteacuteseacutevel felteacutetelezhetően az itaacuteliai teruumlletek egyenlőtlen
elosztaacutesa miatt Hozzaacutejuk csatlakozott Frigyes mainzi eacutersek is a neacutemet egyhaacutez feje A laacutezadoacute
nemesek 954-ben kuumllső segiacutetseacuteghez folyamodtak194 Iacutegy keruumllt sor arra hogy magyarok
Karintiaacuten eacutes Bajororszaacutegon keresztuumll Konraacuted vezeteacuteseacutevel Frankfoumlldre taacutemadtak195 Belgium
teruumlleteacutet veacutegigostromolva196 Cambrai alaacute vonultak itt esett el Bulcsuacute rokona is A magyar
vezeacuter a tetem fejeacuteeacutert lemondott volna minden fogolyroacutel eacutes zsaacutekmaacutenyroacutel azonban a vaacuteros
veacutedői elutasiacutetottaacutek iacutegy a magyarok tuumlzes nyilakkal felgyuacutejtottaacutek a vaacuterat197 Ezek utaacuten deacutelre
vonultak ahol francia aacutes burgund teruumlletekre taacutemadtak198 A csataacuteknak eacutes a betegseacutegeknek
azonban sokan aacuteldozatul esetek iacutegy Eacuteszak-Itaacuteliaacuten keresztuumll hazateacutertek
193 BAacuteCSATYAI 2017 228 BOacuteNA 2000 40 vouml BAacuteNLAKY 2001 194bdquo(hellip) feltuumlzelteacutek a magyarokat az ősi veszedelmet hogy taacutemadjaacutek meg az aacuteltaluk megosztott orszaacutegot uacutegy veacutelteacutek hogy vagy teljesen megszabadulnak iacutegy az őket szorongatoacute gondtoacutel vagy neacutemikeacutepp csoumlkkenteni tudjaacutek azt Erről az esetről csak annyit hogy a magyarok kegyetlen eacutes oly vadneacutepe amelyhez hasonloacutet a mi videacutekuumlnk meacuteg sohasem laacutetott ndash miutaacuten a rossz alattvaloacutek behiacutevtaacutek ndash aacutetkelveacuten Germaacuteniaacuten eacutes Gallia legtoumlbb tartomaacutenyaacuten ndash ahol maacuter reacutegoacuteta a frankok hiacuteres neacutepe lakik ndash mindent eloumlzoumlnloumltt hogy tűzzel-vassal pusztiacutetsonrdquo Folciun Gesta abbatum Lobiensium HKIacuteF 229 VESZPREacuteMY ndash TORMA 2009 3ndash30 BAacuteCSATYAI 2017 229 195 Ottoacute ugyan hadba vonult a magyarok ellen Liudolf tovaacutebbkuumlldte őket eacutes maacutercius 1-jeacuten aacutetkeltek a Rajnaacuten 196 Az ostromok eacutes kisebb oumlsszecsapaacutesok soraacuten a legtoumlbb helyen nem uumltkoumlztek komolyabb ellenaacutellaacutesba Ezen kiacutevuumll volt olyan eset mikor a termeacuteszeti viszonyok akadaacutelyoztak meg (pl a Sambre-voumllgyi Lobbes kolostor mellett eső miatt nem tudtak tovaacutebb harcolni) Folcuin Gesta Abbatum Lobiensium vouml Annales Laubienses in BAacuteNLAKY 2001 233 fejezet 197 Eleinte a vaacuteros szeacutekesegyhaacuteza lett volna a ceacutelpont ezt azonban nem sikeruumllt felgyuacutejtani iacutegy a kuumllvaacuterosok megmaradt reacuteszeit raboltaacutek ki eacutes pusztiacutetottaacutek el Szent Gangerich monostoraacutet is feleacutegetteacutek papjai koumlzuumll toumlbbet megoumlltek Uo 233 f vouml Gesta Episcoporum Cameracensium A honfoglalaacutes kori nyiacutelhegy-leletanyagboacutel talaacutelunk olyan peacuteldaacutenyokat melyekről kialakiacutetaacutesuk alapjaacuten felteacutetelezhető hogy tűzgyuacutejtaacutesra hasznaacutelhattaacutek Ilyen pl a saacuterreacutetudva-hiacutezoacutefoumlldi temető 214 siacuterjaacuteban talaacutelt deltoid alakuacute koumlzepeacuteben keacutetoldalt aacutettoumlrt nyiacutelhegy vagy a nagymeacuteretű koumlzepeacuten ovaacutelis alakban aacutettoumlrt noacutegraacutedsaacutepi lelet melyeket Fodor Istvaacuten gyuacutejtoacutenyiacutelhegyekkeacutent azonosiacutetott NEPPER 1996 273 402 198 BAacuteCSATYAI 2017 266 Toumlbbek koumlzoumltt a koumlvetkező helyeket eacuterintetteacutek Vermandois Peronne Saint Quentin videacuteke Laon Rheims Chalons (Catalaunum) Burgundia teruumllete eacutes Eacuteszek-Itaacutelia BAacuteNLAKY 2001 233 f
DOI 1015774PPKEBTK2019012
56
955-ben egy uacutejabb hadjaacuterat indult abban a hitben hogy az orszaacutegban tart meacuteg a laacutezadaacutes
ez azonban addigra maacuter befejeződoumltt199 Bajororszaacutegon eacutes Svaacutebfoumlldoumln aacutethaladva a magyar
csapatok eljutottak az Iller vonalaacuteig majd augusztus folyamaacuten a csapatokra szakadt koumlteleacutekek
elkezdtek gyuumllekezni Augsburg alatt a vaacuteros beveacuteteleacutere Az ostrom augusztus 9-eacuten kezdődoumltt
meg majd egy napra raacute megeacuterkeztek a felmentő csapatok is (Ottoacute kiraacutely eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted) Amikor ennek hiacutere eljutott a magyar sereghez felhagytak az ostrommal eacutes
felkeacuteszuumlltek a kiraacutelyi sereg megtaacutemadaacutesaacutera200 Augusztus 9-e az oumlsszecsapaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutevel
telt el aacutellandoacute felderiacuteteacutesek folytak mindkeacutet oldalroacutel Maacutesnap hajnalban a neacutemet sereg
megindult a magyar taacutebor feleacute201 A magyar hadsereg feluumllmuacutelvaacuten Ottoacute szaacutemiacutetaacutesait a vonuloacute
neacutemet haderőt haacutetulroacutel taacutemadta meg Ez eleinte felfordulaacutest okozott a neacutemet seregben
azonban Konraacuted eacutes Ottoacute rohamai miatt a magyarok koumlzelharcba keveredtek mely soraacuten a
nehezebb felszereleacutesű erre a harcmoacutedra alkalmasabb neacutemet lovassaacuteg szerzett foumlleacutenyt A
menekuumllő magyarokat a neacutemetek tovaacutebb uumlldoumlzteacutek eacutes Widukind szerint csaknem teljesen
elpusztiacutetottaacutek őket A menekuumlleacutes szaacutendeacutekaacutet megerősiacutethette az hogy augusztus 11-eacuten uacutejabb
oumlsszecsapaacutesra keacutenyszeruumlltek a Lech-mezőn Boleszlaacutev herceg cseh szoumlvetseacuteges hadaival
szemben202 Augusztus 12-eacuten Ebersburgnaacutel neacutemet keacutezre keruumlltek a magyar vezeacuterek Leacutel
Bulcsuacute eacutes Suacuter is ndash az oumlltoumlzeacutekuumlket diacutesziacutető tetemes mennyiseacutegű nemesfeacutemből aranykehely eacutes
ezuumlstkereszt keacuteszuumllt203 ndash akiket Regensburgba szaacutelliacutetottak eacutes augusztus 15-eacuten akasztoacutefaacuten
kiveacutegeztek Ehhez a motiacutevumhoz koumltető Lehel kuumlrtjeacutenek fennmaradt mondaacuteja mely eacuterdekes
moacutedon nem Ottoacutet oumlroumlkiacuteti meg hanem Konraacutedot ndash talaacuten Voumlroumls Konraacutedra emleacutekezve aki az
augusztus 10-i uumltkoumlzet soraacuten elesett204
199 Ottoacute az eacutev első feleacuteben bevette Regensburgot a laacutezadaacutes feacuteszkeacutet 200bdquoA kiraacutely [Bulcsuacute vezeacuter] pedig megbeszeacutelve veluumlk [a magyarokkal] a dolgot Isten ajaacutendeacuteka folytaacuten elaacutellt a vaacuteros ostromaacutetoacutel eacutes elindult a dicsőseacuteges kiraacutely ellen azzal a szaacutemiacutetaacutessal hogy őt leverveacuten győzteskeacutent visszateacuter eacutes a vaacuterost eacutes az egeacutesz orszaacutegot szabadon birtokaacuteba veszirdquoAugsburgi Gerhard Szent Uldarik eacutelete MEH 243 201 BAacuteCSATYAI 2017 229 A csataacutet feljegyző forraacutesok szerint (Keacutezai Simon A magyarok toumlrteacutenete Widukind Res gestae Saxonicae Augsburgi Gerhard Szent Udalrik eacutelete MEH 171ndash187 232 ndash 239 241ndash251 vouml KSMMK I15sect) a neacutemet sereg a magyar rajtauumlteacutest megelőzveacuten nehezen jaacuterhatoacute terepen haladt Uo 238 vouml Bowlus 2006 8ndash15 Widukindtoacutel tudhatjuk a neacutemet hadsereg pontos vonulaacutesi sorrendjeacutet 1ndash3 csapat bajor (vezeacuter Bajor Henrik herceg) 4 frank (v Konraacuted herceg) 5 kiraacutelyi (legio regia v Ottoacute kir) 6 svaacuteb (v Burchard herceg) 7 cseh A csapattestek leacutegioacutera toumlrteacutenő felosztaacutesa historizaacuteloacute ezeacutert szaacutemeacuterteacuteke meghataacuterozhatatlan 202 BOWLUS 2006 97ndash173 vouml KRISTOacute 1985 81ndash102 NEacuteGYESI 2003 206ndash230 203 BOacuteNA 2000 55 204 bdquoKonraacuted herceg ugyanis viteacutezuumll harcolva lelkeacutenek heveacutetől eacutes a nap tuumlzeacutetől mely tuacutelsaacutegosan nagy volt ezen a napon eacutegetőforroacutesaacutegot eacuterez eacutes mikoumlzben megoldja paacutenceacuteljaacutenak koumlteleacutekeit levegő utaacuten kapkod egy a torkaacuteba eloumllről belefuacuteroacutedoacute nyiacutel aacuteltal uumltoumltt seb koumlvetkezteacuteben elesik Testeacutet a kiraacutely parancsa eacutertelmeacuteben nagy tisztesseacuteggel felszedik eacutes Wormsba szaacutelliacutetjaacutek s ott eltemetikrdquo Widukind Res gestae Saxonicae (III47) MEH 239
DOI 1015774PPKEBTK2019012
57
Az augsburgi csata utaacuten a magyarok felhagytak a nyugati hadivaacutellalkozaacutesokkal ndash joacutellehet
nem is hiacutevtaacutek őket ndash eacutes deacuteli iraacutenyba Bizaacutenc ellen indiacutetottak hadjaacuteratot Erről konkreacutet
ismeretuumlnk előszoumlr a 959 majd a 961 eacutevet illetően vannak205 A deacuteli lehetőseacutegek is kezdtek
beszűkuumllni a nyugati viszonyok pedig a centralizaacutecioacutes folyamatokkal tovaacutebb romlottak habaacuter
ez utoacutebbiak mindig egyuumltt jaacutertak uacutejabb hatalmi harcokkal is Ezeacutert nem csoda hogy maacuter
kevesebb mint egy eacutevvel keacutesőbb is 962-ben uacutejboacutel jelen volt a magyarsaacuteg a nyugat-euroacutepai
politikai szoumlvetseacutegi rendszerek alakulaacutesaacuteban206 968-ban ismeacutet deacuteli iraacutenyba indultak magyar
seregek ekkor egyeacutertelműen fogolyszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel207
Az utolsoacute magyar hadjaacuterat mely a 9ndash10 szaacutezadi taacutemadaacutessorozatok jegyeit oumlltoumltte magaacutera
970-ben zajlott eacutes a Bolgaacuter Birodalom 963-as ketteacuteszakadaacutesa volt fő kivaacuteltoacute oka208 A bizaacutenci
sereget Iohannes Tzimiskes hadvezeacuter eacutes Bardas Skleros magistros vezette A szoumlvetseacuteges
haderők aacutetkelve a Balkaacuten-hegyseacutegen Arkadiopolisznaacutel taacuteboroztak le eacutes vaacutertaacutek be a
bizaacutenciakat Haacutermas felosztaacutesban a bolgaacuterok eacutes az oroszok alkottaacutek az első reacuteszt miacuteg a
magyarok eacutes a besenyők oumlnmagukban kuumlloumln-kuumlloumln aacutelltak fel A csata elejeacuten sikeruumllt a
bizaacutenciaknak a besenyőket felmorzsolniuk majd győzelmet arattak a maacutesik keacutet seregreacuteszen is
Az uumltkoumlzetről bizaacutenci forraacutes is beszaacutemol ndash hatalmasnak tartja a szoumlvetseacutegesek veszteseacutegeit bdquoA
sok tiacutezezernyi barbaacuterboacutel mindoumlssze neacutehaacuteny menekuumllt megrdquo209 Ezzel az esemeacutennyel zaacuterult le a
taacutergyalt korszak magyar taacutemadaacutessorozata
205 959 aacuteprilis 11-eacuten (huacutesveacutetkor) Apor (Opour) vezeacuterlete alatt egeacuteszen Konstantinaacutepolyig előrenyomultak itt azonban egy eacutejszakai rajtauumlteacutes soraacuten megfutamiacutetottaacutek őket Valoacutesziacutenűleg ehhez a hadjaacuterathoz kapcsoloacutedik Botond legendaacuteja is A 961-es hadjaacuteratot szinteacuten eacutejszakai rajtauumlteacutesnek koumlszoumlnhetően sikeruumllt megaacutelliacutetani a bizaacutenciaknak KRISTOacute 2003 56ndash57 206 962 februaacuter 2-aacuten XII Jaacutenos paacutepa (Octavianus) csaacuteszaacuterraacute koronaacutezta Ottoacutet akit meacuteg II Berengaacuter ellen hiacutevott segiacutetseacuteguumll Utoacutelag azonban raacutejoumltt hogy ezzel komoly rivaacutelist teremtett magaacutenak iacutegy egy bdquoligardquo szervezeacuteseacutebe kezdett (tervezett tagjai bizaacutenciak cordobai arabok provence-i szaraceacutenok magyarok) I (Vasfejű) Pandulf beneventumi herceg azonban elvaacutegta az itaacuteliai-magyar diplomaacuteciai vonalat (titkos koumlveteket fogott el megszerzett egy paacutepai oacutelombullaacuteval hitelesiacutetett kiacuteseacuterőlevelet eacutes ezeket Ottoacute kezeacutebe juttatta) Ottoacute a bekeriacutető hadművelet megelőzeacutese eacuterdekeacuteben 963 november 3-aacuten seregeacutevel Roacutemaacuteba vonult eacutes az ott oumlsszehiacutevott zsinaton megfosztotta hatalmaacutetoacutel Octavianust eacutes helyeacutere december 6-aacuten a hozzaacute hű VIII Leoacutet emelte Roacutemaacuteban polgaacuterhaacuteboruacute robbant ki melynek csak a keacutet paacutepa keacutesőbbi halaacutela (964 maacutejus 7 XII Jaacutenos 965 maacutercius VIII Leoacute) vetett veacuteget BOacuteNA 2000 64ndash67 207 Thesszalonikeacute mellett 300 portyaacutezoacute elfogott 500 goumlroumlgoumlt Ezen felbaacutetorodva Konstantinaacutepoly mellett 200 magyar is foglyokat ejtett azonban visszafeleacute haladvaacuten elővigyaacutezatlanok voltak eacutes koumlzuumlluumlk 40-en fogsaacutegba estek Őket a csaacuteszaacuter testőrei koumlzeacute soroztaacutek be KRISTOacute 2003 57 208 Nikola caacuter (Ny-Bulgaacuteria) fuumlggetleniacutetette magaacutet Peacuteter caacutertoacutel (K-Bulgaacuteria) Ugyanebben az időben Nikeforosz csaacuteszaacuter keruumllt a bizaacutenci troacutenra eacutes megtagadta az adoacutet Peacuteter caacutertoacutel valamint keacuterte a kijevi fejedelmet Svjatoslavot hogy taacutemadja meg Kelet-Bulgaacuteriaacutet Ennek a keacutereacutesnek a fejedelem eleget is tett eacutes fogsaacutegba vetette a bolgaacuter caacuteri csalaacutedot Hadi sikerei utaacuten azonban a magyarokkal a besenyőkkel eacutes a melleacute aacutellt bolgaacuterokkal szoumlvetseacutegben Bizaacutenc ellen vonult Uo 64-67 VOuml KRISTOacute 2003 56ndash58 209 KRISTOacute 2003 57-58 A csata utaacuten Joannes Tzimiskes tovaacutebb uumlldoumlzte a taacutemadoacute sereget (egeacuteszen Szilisztraacuteig) 971 aacuteprilisaacuteban felmentette Nagy Preslavot (K-Bulgaacuteria fővaacuterosa) Az eacutev maacutesodik feleacuteben kiterjesztette Thrakia thema hataacuterait az Al-Dunaacuteig majd II Boriszt (Peacuteter fiaacutet) feleseacutegeacutevel eacutes a preslavi ikonnal Konstantinaacutepolyba vitte
DOI 1015774PPKEBTK2019012
58
A fentiek alapjaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a hadjaacuteratok kiterjedtseacutegeacutere is A katonai
konfliktusokat taacutevolsaacuteg alapjaacuten keacutet nagyobb kategoacuteriaacuteba sorolhatjuk hataacuter menti
oumlsszecsapaacutesok eacutes hosszabb hadjaacuteratok210 A forraacutesok aacuteltal emliacutetett hadi vaacutellalkozaacutesok mintegy
tizenoumlt nagyobb de meacutegis konkreacutetnak nevezhető toumlrteacutenelmi teruumlletet eacuterintenek Ezek sok
esetben meacuteg tovaacutebb is bonthatoacutek peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok eseteacuteben sokszor talaacutelkozunk az
eacuteszak-itaacuteliai Lombardia teruumlletmegnevezeacutessel211 Maacutes alkalommal hiaacutenyzik a konkreacutet
megnevezeacutes eacutes csak koumlvetkeztetni lehet arra hogy a megemliacutetett taacutejegyseacutegek hova tartoznak
Az eacuterintett teruumlletek koumlzuumll kiemelkedő Itaacutelia valamint Szaacuteszorszaacuteg Ezek utaacuten Bizaacutenc eacutes
uacutejabb neacutemet teruumlletek koumlvetkeznek A taacutevolabbi nyugat- eacutes eacuteszak-euroacutepai videacutekek a ritkaacutebban
taacutemadottak Nyilvaacutenvaloacutean a koumlzelebbi teruumlleteket gyakrabban laacutetogataacutek eacutes ha maacuteseacutert nem is
aacutetvonulaacutesi teruumlletkeacutent a legtoumlbb hadjaacuteratban eacuterintettek ezeket Enneacutelfogva a forraacutesokban
kevesebbszer előforduloacute Tuumlringia Karintia eacutes Bajororszaacuteg teruumlleteacuten minden bizonnyal
toumlbbszoumlr fordult meg magyar sereg A keacuterdeacutes aacuternyalaacutesa ceacuteljaacuteboacutel lehetőseacuteg szerint eacuterdemes
megkuumlloumlnboumlztetni aacutetvonulaacutesi eacutes ceacutelteruumlleteket ami azonban toumlbb szempontboacutel sem
egyeacutertelmű Peacuteldaacuteul zsaacutekmaacutenyolaacutes eacutes fogolyszerzeacutes nemcsak egy adott hadjaacuterat veacutegső
szakaszaacuten jelentkezett hanem nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kezdettől fogva212 Ez aloacutel csak az olyan
esetek kiveacutetelek amikor egy uralkodoacuteval egyezseacuteget koumltve a magyar sereg az adott videacuteken
szabad aacutetvonulaacutest kapott213 Eacutelesebben elvaacutelaszthatoacutek az emliacutetett teruumllettiacutepusok azokban az
esetekben amikor konkreacutet hiacutevaacutesroacutel katonai felderiacuteteacutesről vagy adoacutefizeteacutes kikeacutenyszeriacuteteacuteseacuteről
van szoacute Az ilyen esetekben a hadjaacuterat kezdeti szakaszain toumlrteacutenő rablaacutesok elleneacutere is koumlnnyen
levaacutelaszthatoacute hogy melyik videacutek volt az eredeti ceacutel eacutes melyek a koumlztes teruumlletek
Egy-egy teacuterseacutegben ndash kuumlloumlnoumlsen a gyakran laacutetogatott teruumlletek eseteacuteben ndash a taacutemadaacutesok
előfordulaacutesa aacuteltalaacuteban időszakaszhoz is koumlthető Iacutegy peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok Arnulffal
koumltoumltt 896-os szoumlvetseacuteg alapjaacuten 899-ben kezdődtek meg eacutes egeacuteszen 954-ig tartottak A
szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok időszaka 906 eacutes 955 koumlzeacute helyezhető Bizaacutenc ellen is maacuter viszonylag
koraacuten 916-ban indult katonai akcioacute a deacuteli hadsziacutenteacuter azonban csak a hadjaacuteratok utolsoacute
BOacuteNA 2000 BREacuteHIER 1999 210 Kiterjedtseacuteg szempontjaacuteboacutel harmadikkeacutent a belhaacuteboruacutek helyi eacuterdekeltseacutegű fegyveres konfliktusok lenneacutenek megemliacutethetők ezek azonban nem egyeacutertelműen tartoznak a katonai akcioacutek fogalomkoumlreacutebe Ld Szent Istvaacuten vonatkozoacute toumlrveacutenyeacutet Decretum I S Stephani regis 75 sect SzISzLK 151 ndash 152 AacuteKIacuteF 68-69 vouml KRISTOacute 1986 160 KRISTOacute 2003 208 211 Lombardia vagy Longobardia kifejezeacutessel talaacutelkozhatunk a Gesta Ungarorumban Theotmaacuter salzburgi eacutersek IX Jaacutenos paacutepaacutehoz iacutert leveleacuteben a Bajor eacutevkoumlnyvekben eacutes Ibn Hayyānnaacutel is MEH 167 210 250 257 212 Pl a 926-os hadjaacuteratot feljegyző Ekkehard Sankt Gallen-i toumlrteacuteneteiben megemliacuteti hogy nem nyitottaacutek fel a boroshordoacutekat bdquomivel szekereiken maacuter bőviben voltak az ilyen zsaacutekmaacutenynakrdquo MEH 224 213 Pl a 910-es hadjaacuteratban megaacutellapodaacutes szerint szabadon vonultak aacutet Bajorfoumlldoumln eacutes Svaacutebfoumlldre taacutemadtak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
59
szakaszaacuteban a 950-es eacutevektől keruumllt előteacuterbe Lehetseacuteges hogy Bizaacutenc egyfajta hadaacuteszati
alternatiacutevaacutet is jelenthetett a magyarok szaacutemaacutera mivel a bdquoklasszikusrdquo vereseacutegek (Riade 933
Augsburg 955) utaacuten mindkeacutet alkalommal indult iraacutenyaacuteba magyar hadsereg Ahogy a nyugati
katonai lehetőseacutegek kezdtek egyre inkaacutebb bezaacuterulni uacutegy terelődoumltt a figyelem egyre jobban
Bizaacutencra iacutegy 959-től 970-ig nagyobb kiterjedtseacutegű hadi vaacutellalkozaacutesok tekinteteacuteben a deacuteli
iraacuteny lett a meghataacuterozoacute
A koumlzelharci fegyverek taktikai alkalmazaacutesa
A temetkezeacutesekből ismert fegyverfajtaacutek
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyverzet harcaacuteszati szerepeacutenek rekonstruaacutelaacutesaacutehoz ndash kuumlloumlnoumls
tekintettel a koumlzelharci szerepvaacutellalaacutesokra ndash toumlbb forraacutescsoport aacutell rendelkezeacutesre Ezek koumlzuumll
elsődleges szerepe van a temetkezeacuteseknek ndash hiszen a korszak melleacutekletes temetkezeacutesei
nemcsak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok primer forraacutescsoportjaacutet a fegyverleleteket foglalja
magaacuteban hanem annak kontextusakeacutent taacutempontot nyuacutejt a fegyverek viseleacutesi moacutedjaacutenak
uacutejragondolaacutesaacutehoz Mindemellett a szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is214
Roumlviden a taacutevolsaacutegi fegyverekről is szoacutet kell ejtenuumlnk mint a honfoglalaacutes kori
temetkezeacutesekben leggyakrabban jelentkező fegyverfajtaacuteroacutel A siacuterokban előforduloacute fegyverek
zoumlme nyiacutel de nagy szaacutemban fordulnak elő iacutej-applikaacutecioacutek valamint az iacutejaacutesz felszereleacutes egyeacuteb
tartozeacutekai (iacutej- eacutes vesszőtegez)215 Az iacutej taacuterolaacutesaacutera keacutetfeacutele tegezt is hasznaacuteltak az uacutegynevezett
keacuteszenleacuteti tegezt eacutes puzdraacutet (ilyet fedezett foumll peacuteldaacuteul Fettich Naacutendor a keneacutezlői II temető 39
siacuterjaacuteban) amelyek az iacutej felajzott eacutes nyugalmi aacutellapotaacuteban toumlrteacutenő taacuterolaacutesaacutera voltak
214 A temetkezeacutesek bővebben a Tipoloacutegia Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek c fejezetben keruumll bemutataacutesra 215 REacuteVEacuteSZ 1999b 167 BIacuteROacute ndash BENCSIK 2014 BENCSIK 2012 193ndash226 S PEREacuteMI 2005 53 Oumlsszetett (kompozit) visszahajloacute (reflex) iacutejakroacutel szaacutemol be Regino apaacutet majd az őt keacutesőbb forraacutesul hasznaacuteloacute Aventinus amikor a magyarok szaru nyilairoacutel (corneis arcubus) iacuter Ezen kiacutevuumll talaacutelunk peacuteldaacutet X szaacutezadi arab leiacuteraacutesra is (Abūʼl-Ḥusayn ʿAlī b al-Ḥusayn al Masūdī Kitāb Murūdj al-dhalab wa maʿādin al-djawhar (Aranymezők eacutes draacutegakőbaacutenyaacutek) ami megemliacuteti a magyarok iacutejhasznaacutelataacutenak jelentőseacutegeacutet a bizaacutenci csapatokkal szemben a furūsiyya irodalomban talaacutelhatoacute ceacuteliraacutenyosan az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute forraacutesban (Abū Muḥammad ʿAbd al-Raḥmān Aḥmad al Ṭabarī Kitāb al-wāḍiḥ fī al-Ramī [Az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute vilaacutegos koumlnyv]) pedig az iacutejfesziacuteteacutesi technikaacutek mellett szoacute esik a fegyver reacuteszeiről is ZSIDAI 2014 181ndash203 VESZPREacuteMY 2008 (2) 25 vouml Regino Chronicon MEH 199 A nyiacutelvesszők anyaga fenyő nyaacuter nyiacuter vagy juhar lehetett keacuteszuumllhetett lekerekiacutetett deszkaacuteboacutel de a legjobb vesszőanyag a cserjevessző A siacuterokban fennmaradt hegyek koumlzuumll a leggyakoribb a roumlvid vagy hosszuacute vaacutegoacuteeacutelű rombusz alakuacute nyiacutelhegy de előfordul guacutela kuacutep vagy fullaacutenk alakuacute uacuten paacutenceacuteltoumlrő villaacutesan fecskefarok alakuacute vagy eacutek alakuacute hegy is HIDAacuteN 1995 101ndash105 vouml U KŐHALMI 1972 FODOR 1996 131 KRISTOacute 1986 229
DOI 1015774PPKEBTK2019012
60
alkalmasak216 Ellenteacutetben maacutes lovasnomaacuted neacuteppel (pl hunok) az iacutejnak mint fegyvernek
oumlnmagaacuteban nem volt rangjelző szerepe Azonban meacuteltoacutesaacutegjelveacutenynek szaacutemiacutetott a maacuter emliacutetett
keacuteszenleacuteti iacutejtegez amely helyenkeacutent gazdagon diacutesziacutetett veretes volt
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai kutataacutes egeacuteszen a 90-es eacutevek elejeacuteig uacutegy veacutelte hogy ilyen
eszkoumlzt a szkiacutetaacutek eacutes a kunok koumlzti időkben nem hasznaacuteltak sztyeppi lovaskatonaacutek217 A
szaacutezadveacutegi aacutesataacutesok nyomaacuten azonban toumlbb olyan peacuteldaacutenyra bukkantak melyet egyeacutertelműen
azonosiacutetani lehetett magyar honfoglalaacutes kori keacuteszenleacuteti tegezkeacutent Baacutelint Csanaacuted hiacutevta fel a
figyelmet elsőkeacutent a keacuteszenleacuteti tegez mongol korszak előtti megjeleneacuteseacutere Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
raacutemutatott arra hogy a 8ndash10 szaacutezadban nemcsak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben de az euraacutezsiai
sztyeppeacuteken (Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a barbai sztyeppeacuten a Vjtaka-videacuteken eacutes Eacuteszak-Kaukaacutezusban)
aacuteltalaacutenosan ismert eacutes hasznaacutelt volt ez a fegyvertaacuteroloacute eszkoumlz azonban veretekkel diacutesziacutetett
rangjelző peacuteldaacutenyok csak a Felső-Tisza videacutekre fordultak elő Ezek koumlzuumll kiemelkedőnek
szaacutemiacutet az eperjeskei eacutes a karos-eperjesszoumlgi siacuterokboacutel előkeruumllt lelet218
Koumlnnyen lehet hogy a karosi lelőhelyek leletanyaguk (gazdagsaacuteguk archaikus vonaacutesaik
eacutes a taacutergytiacutepusok) alapjaacuten a honfoglaloacute magyarok első generaacutecioacutejaacuteboacutel szaacutermaznak valamely
fejedelem fegyveres kiacuteseacutereteacutenek temetői lehettek A II52 siacuterban lelhető fel leginkaacutebb a maacuter
emliacutetett napszimboacutelum aacutebraacutezolaacutesa a szvasztikaacutes korong koumlruumll elkuumlloumlniacutetett 4 veret az
eacutegtaacutejakat a kuumllső koumlrben elhelyezkedő 9 pedig a napsugarakat jelkeacutepezheti Mindezt
216 REacuteVEacuteSZ 1996a 153ndash175 217 REacuteVEacuteSZ 1991 31 vouml U KŐHALMI 1972 107ndash109 218 REacuteVEacuteSZ 1991 31ndash47 vouml BAacuteLINT 1988 28ndash29 Az eperjeskei temető megmentett siacuterjai haacuterom sorba rendeződnek ezek koumlzuumll a 2 eacutes a 3 szaacutemuacuteban talaacuteltak keacuteszenleacuteti tegezt Mindkettő vezeacuteri siacuter lehet amire a tegezleleteken kiacutevuumll a bennuumlk talaacutelhatoacute tarsolylemezek alapjaacuten is koumlvetkeztetni lehet REacuteVEacuteSZ 1996b 72ndash76 vouml Uő 1984ndash85 621ndash625 A karos-eperjesszoumlgi temetők leletanyagaacutenak egy reacutesze maacuter a 19 szaacutezadboacutel ismert 1899-ben mezőgazdasaacutegi munkaacutek soraacuten toumlbb siacutert is felduacuteltak mely leletanyagaacutenak egy reacuteszeacutet Doacutekus Gyula mentette meg 1935-ben szőlőtelepiacuteteacutesek folytaacuten tovaacutebbi 40-50 siacuter semmisuumllt meg Meacuteg ez eacutev tavaszaacuten taacutert fel Horvaacuteth Tibor tovaacutebbi 13 siacutert A maacutesodik temető 73 siacuterjaacutet Reacuteveacutesz Laacuteszloacute taacuterta fel 1986 eacutes 1990 koumlzoumltt A harmadik temető 19 siacuterja 1988 eacutes 1990 koumlzoumltt keruumllt elő Mindhaacuterom temető leletanyaga szoros kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal (valoacutesziacutenűleg mindegyiket azonos időszakban nyitottaacutek a 9 szaacutezad veacutegeacutetől a 10 szaacutezad koumlzepeacuteig temetkezhettek ide Az innen szaacutermazoacute keacuteszenleacuteti tegezek a leggazdagabban diacutesziacutetettek (a szaacutejnyiacutelaacutesuktoacutel egeacuteszen az aljukig) koumlzepuumlkoumln feltehetőleg napszimboacutelumot megjeleniacutető kompoziacutecioacuteval (II52 III11) Ezek mellett nagy valoacutesziacutenűseacuteggel előfordult a II60 siacuterban eacutes a I1 siacuterban is valamint maacutes lelőhelyeken (peacuteldaacuteul Naszvad 2 siacuter Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 11 siacuter Keneacutezlő-Fazekaszug 3 siacuter Rakamaz-Straacutezsadombi dűlő Tarcal-Rimai dűlő) Ezekre a merev iacutejapplikaacutecioacutek eacutes a fuumlggesztőszereleacutekek elhelyezkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni Ezen kiacutevuumll vannak olyan leletek is melyekről tuacutel keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesre a besorolaacuteshoz (Ilyen peacuteldaacuteul Saacuterospatak-Baksahomok Soacuteshartyaacuten-Muraacuterhegy 4 siacuter Sorokpolaacuteny-Berekalja 115 siacuter Szakaacuteld-Mulatoacutedomb eacutes Tiszaloumlk-Kisfaacutestanya) Vezeacuteri siacuterokat illetően a gesztereacutedineacutel eacutes a benepusztainaacutel nem doumlnthető el a zempleacuteniben biztosan nem volt keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute REacuteVEacuteSZ 1996b 82ndash83 99ndash105 Uő 1991 31ndash50 vouml Uő 1989 22ndash51 Uő 1997a 57ndash71 Uő 1997b 92ndash100 Uő 1999b 118ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
61
oumlsszevetve a tarsolyok eacutes a veretes oumlvek felső-Tisza-videacuteki talaacutelatsűrűseacutegeacutevel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a
Felső-Tisza videacuteket a 9 szaacutezad első feleacutere dataacutelva nagyfejedelmi koumlzpontkeacutent azonosiacutetotta219
Emellett kisebb szaacutemban előfordulnak koumlzelharci fegyverek is iacutegy fokosok eacutes baltaacutek eacutes
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (kardok eacutes szablyaacutek) is A baltafeacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesakor nyolc tiacutepust
kuumlloumlniacutetett el egymaacutestoacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban220 Ezek a fegyverek
előaacutelliacutetaacutesa egyszerűbb iacutegy minden bizonnyal olcsoacutebb is aminek koumlszoumlnhetően ndash a reacutegeacuteszeti
leletek előfordulaacutesi raacutetaacutejaacuteval ellenteacutetben ndash szeacutelesebb koumlroumlkben hasznaacutelatos lehetett mint a
szablya Ehhez koumlthető vizsgaacutelati neheacutezseacuteguumlk is sok esetben probleacutemaacutet jelent a fegyver eacutes a
szerszaacutem koumlzoumltti hataacuter meghuacutezaacutesa (peacuteldaacuteul a baltaacutek eseteacuteben) Valoacutesziacutenűleg a szeacutetvaacutelasztaacutesra
nincs is minden esetben szuumlkseacuteg hiszen keacutesőbb is talaacutelkozunk olyan peacuteldaacutekkal hogy
alacsonyabb taacutersadalmi reacutetegből szaacutermazoacute harcos nem kizaacuteroacutelag harcaacuteszati ceacutelra keacuteszuumllt
eszkoumlzzel hadakozott Kialakiacutetaacutesuknaacutel fogva a harcban is maacuteshogy alkalmaztaacutek ezeket a
fegyvereket toumlbbek koumlzoumltt paacutenceacutelok beuumlteacuteseacutere
Az uumltő-vaacutegoacute fegyvertiacutepus mellett megemliacutetendők a szaacutelfegyverek csalaacutedjaacuteba tartozoacute
kopjaacutek Ezekből rendkiacutevuumll keveacutes lelet maradt fenn azonban a forraacutesok megemleacutekeznek
hasznaacutelatukroacutel221 Ezeket a fegyvereket nem a siacuterba temetteacutek hanem valoacutesziacutenűleg a siacuterra
szuacutertaacutek ezeacutert maradt fenn annyira keveacutes (mindoumlssze oumlt) lelet a Kaacuterpaacutet-medence teruumlleteacuteről
Vizsgaacutelatuk soraacuten taacutempontot jelenthetnek azok a nomaacuted lovasaacutebraacutezolaacutesok (pl szuleki
sziklarajz pendzsikenti nagyfreskoacute nagyszentmikloacutesi kincs 2 sz korsoacute) melyeken zaacuteszloacutes
kopjaacuteval talaacutelkozhatunk222
bdquoMarokfegyverekrerdquo is talaacutelunk peacuteldaacutet a 9ndash10 szaacutezadboacutel ezek egyenes vagy enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű keacutesek voltak223 azonban elterjedeacutesuumlk annyira aacuteltalaacutenos valamint annyira neheacutez
esetuumlkben kuumlloumlnbseacuteget tenni szerszaacutemok eacutes fegyverek koumlzoumltt hogy egyelőre aligha vonhatunk
le belőluumlk hadtoumlrteacuteneti koumlvetkezteteacuteseket
219 Uo31ndash47 Ezen kiacutevuumll toumlbb olyan teacuterseacuteget talaacutelunk melyről felteacutetelezhető hogy előkelő temetkezeacutesi helye volt (pl Csongraacuted-Vendehalom VARGA 2013) azonban a Felső-Tisza-videacutek leletanyaga a leggazdagabb 220 Balta baacuterd fokos baacuterd baltaacutes baacuterd fokos balta kettős fokos nyeacuteltaacutemaszos balta baltaacutes szekerce KOVAacuteCS 1980b 101ndash110 ld meacuteg U KŐHALMI 1972 221 Bővebben ld Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben c fejezet 222 Bővebben ld U KŐHALMI 1972 keacutepjegyzeacutekeacutet 223 A szaacutemosboacutel csupaacuten egy előlhelyt megemliacutetve honfoglaloacute keacutesre peacuteldaacutek a saacuterreacutetudvar-hiacutezoacutefoumlldi leletek melyeknek pengeacuteje egyenes eacutele enyheacuten iacutevelt (51 siacuter 214 siacuter) NEPPER 1996 250ndash260
DOI 1015774PPKEBTK2019012
62
Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben
Az iacuteraacutesos utalaacutesok oumlsszhangba hozhatoacutek a temetkezeacutesek vizsgaacutelataacuteboacutel nyert
tapasztalattal toumlbbfeacutele koumlzelharci fegyvert koumlztuumlk hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereket is
hasznaacutelhattak ndash ezekre kuumlloumlnfeacutele kifejezeacuteseket hasznaacuteltak az iacuterott forraacutesokban A goumlroumlg
nyelvű szoumlvegekben legtoumlbbszoumlr a spatheacute (σπάθη) eacutes xiphos (ξίφος) kifejezeacutesek
szerepelnek224 miacuteg a latin nyelvű forraacutesokban aacuteltalaacuteban szinteacuten a spatha valamint a gladius
(Regino Chronicon) kifejezeacutesekkel talaacutelkozhatunk
Aacuteltalaacutenossaacutegban megfogalmazhatoacute probleacutema hogy e terminusok nehezen
vonatkoztathatoacutek konkreacutetan a szablyaacutera mint a forraacutesok keletkezeacutesi koumlzege szaacutemaacutera keveacutesbeacute
ismert fegyvertiacutepusra225 Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert Regino apaacutet eacutevkoumlnyveacuteben a gladius kifejezeacutes inkaacutebb
egyfajta aacuteltalaacutenos eacutertelemben szerepel a magyar harcaacuteszatot illetően
bdquo(hellip) karddal csak keveseket de sok ezreket oumllnek meg nyilaikkal amelyet olyan uumlgyesen
lőnek ki szaru-iacutejaikboacutel hogy loumlveacuteseik ellen alig lehet veacutedekeznirdquo226
A forraacutes tehaacutet emliacuteti a koumlzelharci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutet ennek ritka
előfordulaacutesaacutet pedig az aacuteltalaacutenossaacutegban kedvelt taacutevolsaacutegi harccal eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes
hadicseleacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe
bdquoUgyanis arcvonalban koumlzelről harcolni vagy vaacuterosokat ostrommal bevenni nem tudnak
Előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute lovaikon harcolnak gyakran sziacutenlelnek futaacutest is Eacutes nem
tudnak sokaacuteig harcolni egyeacutebkeacutent ha akkora lenne a kitartaacutesuk is amilyen erős a taacutemadaacutesuk
akkor elviselhetetlenek lenneacutenek Toumlbbnyire a heves viadal koumlzepeacuten abbahagyjaacutek az uumltkoumlzetet
eacutes keveacutessel utoacutebb a futaacutesboacutel visszafordulnak a csataacuteba eacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo227
Baacuter e foumlnti bekezdeacutes pont azon reacuteszek koumlzeacute tartozik amelyet a pruumlmi apaacutet Marcus
Iunianus Iustinus Vilaacutegkroacutenikaacutejaacutenak szkiacutetaacutekra vonatkozoacute reacuteszeiből vett aacutet228 az aacutetveacutetel okaacutet
224 KOLIAS 1988 133 225 KELLNER 1997 129 226 Regino Chronicon MEH 199 bdquo(hellip) perpaucos gladio multa milia sagittis interimunt quas tanta arte ex corneis arcubus dirigunt uacutet earum ictus vix precaveri possitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 227 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 228 Historiae Philippicae XLI 2 vouml Emberger P Zum Fortwirken des Iustinus in der fruumlhmittelalterlichen Chronik des Regino von Pruumlm Gymnasium Zeitschrift fuumlr Kultur der Antike und humanistische Bildung 118 (2011) 585ndash609
DOI 1015774PPKEBTK2019012
63
minden bizonnyal az egyezeacutesben ndash vagy legalaacutebbis a hasonloacutesaacutegban ndash kell keresnuumlnk Ez
hasonloacute lehetegy maacutesik kortaacuters a magyarok harcaacuteszataacutet aacuteltalaacutenosan jellemző forraacutes eseteacutehez
meacutegpedig VI Boumllcs Leoacuten Taktika (Τακτικά) c műveacuteben talaacutelhatoacute aacutetemeleacuteseihez amelyeket a
bizaacutenci csaacuteszaacuter Maurikios 6 szaacutezad veacutegi ndash 7 szaacutezadi Strategikon (Στρατηγικόν) c
munkaacutejaacuteboacutel vett aacutet eacutes amelyek eredetileg a tuumlrkoumlkkel kapcsolatosak Moravcsik Gyula
magyaraacutezata szerint azonban Leoacuten csaacuteszaacuter tudataacuteban volt a kuumlloumlnbseacutegnek ezzel egyuumltt
reacuteszleteiben megfeleltethetőnek talaacutelhatta a koraacutebbi leiacuteraacutest a 9 eacutes 10 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelő
magyarokra eacutes bolgaacuterokra229
A Taktikaacuteban megismerkedhetuumlnk a magyarok fegyverzeteacutevel eacutes annak hasznaacutelati
moacutedjaacuteval
bdquoFegyverzetuumlk kard bőrpaacutenceacutel iacutej eacutes kopja s iacutegy a harcokban legtoumlbbjuumlk keacutetfeacutele fegyvert
visel vaacutellukon kopjaacutet hordanak kezuumlkben iacutejat tartanak eacutes amint a szuumlkseacuteg megkiacutevaacutenja hol az
egyiket hol a maacutesikat hasznaacuteljaacutek Uumlldoumlzteteacutes koumlzben azonban inkaacutebb iacutejukkal vannak
foumlleacutenybenrdquo230
Visszateacuterve a taacutevolsaacutegi harc Taktika eacutes a Regino-eacutevkoumlnyv aacuteltal sugallt hangsuacutelyossaacutegaacutera
a koumlzelharccal szemben azt laacutethatjuk hogy e neacutezet vaacutelt aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute a tudomaacutenyos
koumlzgondolkodaacutesban A magyar harcaacuteszat leiacuteraacutesaacutera aacuteltalaacuteban a koumlnnyűlovassaacuteg jellemzőit eacutes
harcteacuteri feladatkoumlreit alkalmaztaacutek a gyorsasaacutegot mozgeacutekonysaacutegot a manőverezeacutest eacutes a
meglepeteacutes szerű taacutemadaacutesokat A leggyakrabban emliacutetett harcaacuteszati elemek a lesveteacutes az
uumlldoumlzeacutes eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes231
Itt kell roumlviden kiteacuternuumlnk a forraacutesok nyuacutejtotta megismereacutesi lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutera
hiszen azok a feljegyzeacutesek amelyek a magyarok aacuteltal oly sokszor lerohant eacutes kifosztott
teruumlletekről szaacutermaznak nem valoacutesziacutenű hogy objektiacutev keacutepet szolgaacuteltatnak az adott teruumlletet
baacutermilyen szinten megszaacutelloacute annak gazdasaacutegi keacuteszleteit nagymeacuterteacutekben igeacutenybe vevő eacutes
lakossaacutegaacutet pusztiacutetoacute illetve elrabloacute idegen hadseregről A forraacutesok hadtoumlrteacuteneti informaacutecioacute- 229 MORAVCSIK 1951 346 ndash 352 vouml B SZABOacute 2010 41ndash42 230 bdquoὉπλίζονται δέ σπατίοις καί λωρικίοις καί τόξοις καί κονταρίοις ὅϑεν ἐν ταῖς μάχαις διπλοῦν ἄρμα οι πλείονες αὐτῶν ἐπιφέρονται ἐν τοῖς ὤμοις τά κοντάρια ἀναβαστάζοντες καί τά τόξα ἐν ταῖς χερσί κατέκοντες καί ἀμφοτέροις κατά τήν ἀπαντῶσαν χρείαν κεχρημένοι διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοιςrdquo Az utolsoacute mondatreacutesz (διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοις) a csaacuteszaacuter betoldaacutesa Maurikios szoumlvegeacutebe Boumllcs Leoacuten Taktika FontByz Cap 49 vouml MEH 108 HKIacuteF 105 49 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy hogyan hasznaacutelhattaacutek felvaacuteltva a keacutet keacutetkezes fegyvert valamint hogy a kopjaacutenak hol lehetett a viseleacutesi helye hol taacuteroltaacutek ha nem tartottaacutek keacutezben Ennek megvaacutelaszolaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eacutes keleti analoacutegiaacuteboacutel meriacutető (B SZABOacute 2010 51ndash54) megoldaacutesok szuumllettek 231 Hoacuteman Baacutelint ndash Szekfű Gyula Magyar toumlrteacutenet I Bp 1929 105 MEYNERT 1876 1ndash26 SALAMON 1876 765ndash777 P SZATHMAacuteRY 1878 515ndash527 587ndash592 HAZAY 1888 550ndash553 DARKOacute 1916 8ndash9 A teacutema historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld B SZABOacute 2010 39ndash40
DOI 1015774PPKEBTK2019012
64
eacuterteacutekeacutevel kapcsolatban jegyzi meg az Aacuterpaacuted-kori taktikaacutet vizsgaacuteloacute Szabados Gyoumlrgy hogy a
forraacuteseacuterteacuteket jelentősen behataacuterolja az esemeacutenyeket feljegyző kuumllfoumlldi szemeacutelyek
taacutejeacutekozottsaacutega (vagy az esetek toumlbbseacutegeacuteben eacutepp taacutejeacutekozatlansaacutega) a hadaacuteszatban valamint
hogy egy-egy időszak katonai intenzitaacutesaacutenak megismereacutese szinteacuten nagyban fuumlgg a
forraacutesadottsaacutegoktoacutel232
Mindemellett ndash ahogy azt a fejezet elejeacuten is laacutethattuk ndash a lovasnomaacuted vagy
bdquokoumlnnyűlovasrdquo taktika nem meruumllt ki a sziacutenlelt visszavonulaacutesban ugyanuacutegy reacutesze volt a
koumlzelharc amely soraacuten a maacuter emliacutetett szablyaacutet (valamint a kardot) fokos- eacutes baltafeacuteleacuteket
valamint szaacutelfegyvereket (kopja laacutendzsa) hasznaacuteltak
Mivel a szablya lovas fegyver iacutegy a fegyvernemnek megfelelően alapvetően
rohamozaacutesra hasznaacuteltaacutek Aacuteltalaacutenosan elterjedt neacutezet az is hogy a gyorsasaacutegra eacutes
manőverezeacutesre eacutepuumllő koumlnnyűlovas harcmodorhoz kapcsoloacutedik a leginkaacutebb a relatiacuteve kis
toumlmegű hosszuacute pengeacutejű fegyver233 Azonban amennyiben a magyar hadseregben nem volt
kuumlloumln gyalogsaacuteg eacutes valoacuteban toumlbbnyire egy fegyvernemből tevődoumltt oumlssze a haderő nem
valoacutesziacutenű hogy a lovassaacutegnak csupaacuten bdquokoumlnnyűlovasrdquo feladatokat kellett betoumlltenie234 iacutegy
akaacuter e koumlzelharci fegyverek is toumlbbfeacutele moacutedon keruumlltek alkalmazaacutesra
Az iacuterott forraacutesoktoacutel a fenti terminoloacutegiai probleacutemaacutek okaacuten sem vaacuterhatoacute a szablyahasznaacutelat
konkreacutet emliacuteteacutese azonban aacuteltalaacutenosan a koumlzelharci vaacutellalaacutesaacutera e forraacutestiacutepus alapjaacuten haacuterom
esetben keruumll sor
232SZABADOS 2007 495ndash496 Szabados Gyoumlrgy 28 uumltkoumlzetet sorol fel az Aacuterpaacuted-korboacutel amelyek iacuterott forraacutesai a lovasnomaacuted harcmodor kontinuitaacutesaacuteroacutel is megemleacutekeznek Brenta (899) Pozsony (907) Augsburg (910) Merseburg (933) ismeretlen hely (Bizaacutenc ellen 934) Augsburg (955) Arkadiopolis (970) Oroszlaacutenos (1028) Raacuteba vonala eacutes Beacutecs (1030) Neacutemetfoumlld (Aba Saacutemuel hadjaacuterata 1042) Meacutenfő (1044) Hainburg (1050) Veacutertes (1051) Kerleacutes (1068) Al-Duna (1091 1150 1154) Přemyśl (1099) Olsava folyoacute (1116) Lajta-Fischa folyoacute koumlze (1146) Zimony (1167) Staacutejerorszaacuteg (1233) Muhi (1241) Morvamező (1260 1278) Hoacuted-toacute (1282) Borostyaacutenkő (1285) Goumlllheim (1298) Uo 2007 475ndash500 233 bdquoоружие маневренной конной борьбыrdquo KIRPIČNIKOV 1966 61 Kirpičnikov itt N Ya Merpert veacutelemeacutenyeacutet ismeacutetelte meg de hasonloacute gondolat meruumll fel a jenyiszej-videacuteki kirgiz fegyvereket vizsgaacuteloacute Khudyakov valamint a bolgaacuter leletenyyagot vizsgaacuteloacute Jotov munkaacutejaacuteban is KHUDYAKOV 1980 45 MERPERT 1955 155 JOTOV 2004 59 234 Az uacutejabb amerikai szakirodalomban toumlbbszoumlr iacuternak a honfoglaloacutek gyalogsaacutegaacuteroacutel vouml Veszpreacutemy Laacuteszloacute ismerteteacuteseit Charles R Bowlus The Battle of Lechfeld and Its Aftermath August 955 The End of the Age of Migrations in the Latin West Ashgate Publ Comp Aldershot 2006 HK 119 (2006) 1089ndash1093 Uő Bernard S Bachrach ndash David S Bachrach Warfare in Medieval Europe c 400ndashc 1453 Routledge London ndash New York 2017 HK 1311 (2018) 139-141
DOI 1015774PPKEBTK2019012
65
1 Befejező rohamoknaacutel
Toumlbbek koumlzoumltt olyan esetekről talaacutelhatoacute feljegyzeacutes amikor a magyarok tervszerűen
bocsaacutetkoznak koumlzelharcba amihez a fent sorolt harcaacuteszati elemeket hasznaacuteljaacutek
előkeacutesziacutető elemnek Kitűnő peacutelda erre Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-
Masʿūdī (896ndash956) 943ndash947 koumlzoumltt iacutert Murūğ al-ḏahabciacutemű műve amelyben a
megemleacutekezik Wlndr vaacuterosaacutenak ostromaacuteroacutel eacutes a Bizaacutenc foumlloumltt aratott magyar-
besenyő győzelemről
bdquoAz ő soraik ugyanis rendezett aacutellapotban maradtak eacutes nem bomlottak fel A
lovasosztagok jobbroacutel eacutes balroacutel szaacuteguldoztak Előkeruumlltek a kardok is Elsoumlteacutetuumllt a
laacutethataacuter eacutes sűrűn hangzott a lovasok kiaacuteltaacutesardquo235
Ez a reacuteszlet a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutenak egyik legkonkreacutetabb emliacuteteacutese
B Szaboacute Jaacutenos az uumltkoumlzet forraacutesboacutel toumlrteacutenő modellezeacutese Anonymos Byzantinos ndash
Syrianos magister hadaacuteszati munkaacutejaacutehoz hasonliacutetotta a magyar-besenyő csatarendet
amely centrumboacutel osztagokra tagolt szaacuternyakboacutel aacutellt A szaacuternyak szerepe az ellenseacuteges
erő bomlasztaacutesaacuteban aacutellt majd a bizaacutenci (bomlott alakzatuacute) roham soraacuten szeacutetnyitottak
eacutes a vaacuterakozoacute fősereggel koumlzrefogtaacutek a taacutemadoacutekat majd nyiacutelzaacuteporral veacuteguumll pedig
koumlzelharci fegyverekkel semmisiacutetetteacutek meg az ellenseacuteges haderőt236
2 Lesveteacutesekneacutel meglepeteacutesszerű taacutemadaacutesoknaacutel
A koumlzelharc bizonyos helyzetekben maacutes moacutedon a maacuter emliacutetett lesveteacutesek aacuteltal keruumllt
előkeacutesziacuteteacutesre
bdquoE buzdiacutetoacute beszeacutedtől visszanyerve leacutelekjelenleacutetuumlket haacuterom felől lesbe aacutelliacutetanak
csapatokat ők maguk meg a folyoacuten aacutetkelve egyenesen az ellenseacuteg koumlzepeacutebe rohantak
A kereszteacutenyek koumlzuumll ugyanis a legtoumlbben az alkudozaacutesok miatti hosszas vaacuterakozaacutesban
kifaacuteradva taacuteborszerte leszaacutelltak a loacuteroacutel hogy feluumldiacutetseacutek magukat eacutetellel A magyarok
oly hirtelenseacuteggel doumlfteacutek le ezeket hogy egyeseknek az eacutetelt a torkukban szuacutertaacutek aacutet
maacutesokat megakadaacutelyoztak a futaacutesbanhelliprdquo237
235Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-Masʿūdī Murūğ al-ḏahab HKIacuteF 38 236 A bizaacutenci haduumlgyi eacutertekezeacutestől annyiban teacuter el a 932-es uumltkoumlzet lefolyaacutesa hogy a műben neheacutezfegyverzetű eacutes iacutejaacutesz gyalogsaacuteg keacutepezi a dereacutekhadat miacuteg a magyar-besenyő hadsereg eseteacuteben a centrum is lovassaacutegboacutel aacutellhatott B Szaboacute hozzaacutefűzi a csata forraacutes szerinti lezajlaacutesa ugyan keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten az esemeacuteny megoumlroumlkiacutetője bdquonem felteacutetelezte hogy az aacuteltala toumlroumlknek nevezett neacutepek a fegyverzetuumlk miatt lettek volna haacutetraacutenyban egy ilyen oumlsszecsapaacutesbanrdquo Uő 2017 112ndash113 237 Liutprand Antapodosis MEH 217
DOI 1015774PPKEBTK2019012
66
Hasonloacute lefolyaacutesuacute az első lechfeldi uumltkoumlzet is (910 juacutenius 12) amelyet a neacutemet
csapatok ellen viacutevtak
bdquoTehaacutet meacuteg mielőtt bdquoAurora elhagynaacute Titonus saacutefraacutenysziacutenű aacutegyaacutetrdquo a magyarok neacutepe
oumlldoumlkleacutesre szomjasan eacutes vaacutegyoacutedva a harcra meglepi a meacuteg aacutesiacutetozoacute kereszteacutenyeket
mert toumlbbeket a nyiacutel előbb eacutebresztett fel mint a kiaacuteltozaacutes maacutesokat pedig akiket
aacutegyukban doumlftek keresztuumll sem a zaj sem a sebek nem eacutebresztettek maacuter fel mivel
előbb szaacutellott el belőluumlk a leacutelek mint az aacutelomrdquo238
A keacutet forraacutesreacuteszlet annyira hasonloacute moacutedon aacutebraacutezolja a 899-es eacutes a 910-es uumltkoumlzetet
hogy felmeruumll annak gyanuacuteja is hogy mindez egy Liutprand-feacutele seacutema amelyre a keacutet
kuumlloumln időpontban toumlrteacutent aacutem hasonloacute kimenetelű csata toumlrteacuteneteacutet feleacutepiacuteti
Mindemellett keacutetseacutegtelen hogy az iacuterott forraacutesokban talaacutelunk utalaacutest a lesveteacutesből
inteacutezett koumlzelharcba torkolloacute rohamra
Figyelemremeacuteltoacute kuumlloumlnbseacuteg a keacutet oumlsszecsapaacutes koumlzoumltt hogy a lech mezei uumltkoumlzet soraacuten
nem sikeruumllt egyből legyőzni az ellenseacuteget sőt a csata hajnaltoacutel napnyugtaacuteig tartott
bdquoA lenyugvoacute nap maacuter heacutet oacuteraacutet mutatott eacutes a hadiszerencse Lajos reacuteszeacutenek kedvezett
amikor a tuumlrkoumlk minthogy nem ravaszsaacuteg neacutelkuumll valoacutek szemtől szembe cselt vetnek eacutes
futaacutest sziacutenlelnek Amikor a kiraacutely neacutepe a cselveteacutest nem sejtve a legerősebb lenduumllettel
uumlldoumlzőbe veszi őket a lesben aacutelloacutek minden oldalroacutel előjoumlnnek eacutes megsemmisiacutetik a
győzteseket azok akiket maacuter legyőzoumlttnek veacuteltekrdquo239
Maacutes reacuteszről a leiacuteraacutes rendkiacutevuumll hasonloacute Regino koraacutebban ideacutezett jellemzeacuteseacutehez
amelyben a magyarokat előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute futaacutest sziacutenlelő sokaacuteig
harcolni nem keacutepes azonban erős taacutemadaacutesokat inteacutező harcosoknak iacuterja le aki a heves
viadal koumlzepeacuten abbahagyott csataacuteba visszafordulnak (bdquoeacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo)240
A gyakori visszavonulaacutesok szolgaacutelhattak a csapatok uacutejrarendeződeacuteseacutere is valamint azt
sejtetik hogy a homogeacuten fegyvernemű haderő koumlzelharci fegyvereit a rohamok soraacuten
mozgaacutesban vetette be eacutes a tuacutelsaacutegosan hosszuacute ideig helyvaacuteltoztataacutest neacutelkuumlloumlző harc
238 Uo 214 239 Uo 214 A hosszan tartoacute oumlsszecsapaacutes jelenseacutegeacutere B Szaboacute Jaacutenos figyelt fel Uő 2017 109 240 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
67
kedvezőtlen volt szaacutemukra iacutegy az ilyen helyzetből igyekeztek kikeruumllni eacutes
uacutejrarendeződni
3 Koumlzelharcra keacutenyszeruumllve
Termeacuteszetesen egy kedvezőtlen kimenetelű uumltkoumlzet soraacuten is szorulhattak koumlzelharci
fegyverek alkalmazaacutesaacutera ezek az esetek azonban eacutelesen elkuumlloumlnuumllnek a tervezetten
vaacutellalt keacutezitusaacutektoacutel Ide sorolhatoacute a 955-oumls augsburgi uumltkoumlzet amelyről Widukind a
koumlvetkezőkeacutepp emleacutekezik meg
bdquoAz ellenseacuteg koumlzuumll a baacutetrabbak előszoumlr ellenaacutelltak azutaacuten amikor laacutettaacutek hogy taacutersaik
haacutetat fordiacutetanak megreacutemuumllve eacutes a mieink koumlzeacute keveredve elpusztiacutettatnakrdquo241
Szinteacuten ide tartozik a 933-as merseburgi (vagy riadei) csata Koumlzvetlenuumll az uumltkoumlzetet
megelőzően az alaacutebbi bdquotanaacutecsot adtardquo (rendelte el) Madaraacutesz Henrik a katonaacuteinak
bdquoAmikor elkezditek a harcot senki ne proacutebaacutelja előzni bajtaacutersaacutet meacuteg ha gyorsabb is a
lova hanem egyik oldalroacutel a pajzsoktoacutel veacutedve a pajzsokon fogjaacutetok fel az első
nyiacutelloumlveacuteseket azutaacuten heves vaacutegtataacutessal eacutes a leghevesebb lenduumllettel rohanjatok raacutejuk
hogy maacutesodszor ne tudjaacutek kilőni raacutetok nyilaikat mindaddig amiacuteg nem eacuterzik a
fegyvereitek aacuteltal uumltoumltt sebeketrdquo242
A fenti reacuteszben fontos az időziacuteteacutes Liutprand meacuteg nem az uumlldoumlzeacutesről beszeacutel hanem a
harc elkezdeacuteseacuteről iacutegy valoacutesziacutenű hogy maacuter a kezdő roham is bomlott alakzatban
toumlrteacutent a szaacutesz haderőneacutel Amennyiben sziacutenlelt megfutamodaacutesroacutel lenne szoacute nem lenne
valoacutesziacutenű hogy a nyugati lovasok az első eacutes a maacutesodik nyiacutel kiloumlveacutese koumlzoumltt olyan
sebesseacuteget tudnaacutenak eleacuterni lovaikon amellyel behozzaacutek a lemaradaacutest Tehaacutet Henrik
reakcioacuteja a toumlbbnyire kiismert magyar taktikaacutera nem a sziacutenlelt megfutamodaacutes alatti
uumlldoumlzeacuteshez valoacute alakzati zaacutertsaacuteg hanem a taacutevolsaacutegi előny felszaacutemolaacutesa a
legbiztonsaacutegosabb veacutedekezeacutessel lassabb uumltemben oumlsszezaacutert alakzatban koumlzeledve az
ellenseacuteghez majd az első nyilak kiloumlveacutese utaacuten ndash amit ezek szerint aacuteltalaacuteban egyszerre
eacutes nem folyamatosan lőttek ki ndash a lovasroham miatt egymaacutes feleacute egyeacutebkeacutent is
koumlzeledő seregek koumlzti taacutevolsaacuteg eacutes ezzel egyuumltt a megfutamodaacutes eacutes az uacutejboacuteli
iacutejhasznaacutelat lehetőseacutegeacutenek teljes felszaacutemolaacutesa Amennyiben hitelesnek tartjuk a leiacuteraacutest
241 Widukind Res gestae Saxonicae MEH 239 242 Liutprand Antapodosis MEH 218
DOI 1015774PPKEBTK2019012
68
azzal is szaacutemolhatunk hogy egy lovasroham soraacuten legfeljebb mintegy haacuterom
alkalommal lőhettek ki nyilat a magyar katonaacutek243
Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk az első eacutes maacutesodik esetet amelyek soraacuten tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcot a magyar haderő azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy a koumlzelharcok egy gondosan
előkeacutesziacutetett lovasrohamot jelentettek A roham koumlzvetlen előzmeacutenye egy helyzeti előny mint
az ellenseacuteg sorainak megbontaacutesa nyilazaacutessal vagy taacutemadaacutes meglepeteacutesszerűseacutege Vagyis
bizonyos meacuterteacutekig szokaacutes lehetett az uumltkoumlzetek soraacuten figyelni annak lehetőseacutegeacutet hogy az
ellenseacuteget megrohanhassaacutek
Az ellenseacuteges hadakra mineacutel gyengeacutebb zavarodottabb vagy akaacuter kiszolgaacuteltatottabb
aacutellapotukban toumlrteacutenő csapaacutesmeacutereacutes a keacutesőbbiekben sem aacutellt taacutevol a magyar hadműveacuteszettől244
A rohamot koumlvetően felteacutetelezhetően csak kis ideig vaacutellaltak keacutezitusaacutet majd a csapatok
uacutejrarendezeacutese eacutes az ellenseacuteg sorainak maguk utaacuten csalaacutesaacuteval toumlrteacutenő megbontaacutesa utaacuten a
rohamot uacutejboacutel koncentraacutelt erővel a zavarodott bomlott alakzatok ellen voltak keacutepesek
inteacutezni Mindez rendkiacutevuumll hasonliacutet a 7 szaacutezadi Maurikios-feacutele Strategikon aacuteltal emliacutetett
lovassaacutegi manőverekre amelyeket a bizaacutenciak B Szaboacute felteacutetelezeacutese szerint az alaacutenoktoacutel
vettek aacutet Ezek szerint a lovasokat cursorokra (taacutemadoacutek) eacutes defensorokra (veacutedők) osztjaacutek eacutes a
veacutedők feladata hogy szeacuteles taacutevkoumlzoumlket hagyva lehetőveacute tegyeacutek a taacutemadoacutek szaacutemaacutera a
visszavonulaacutest eacutes az uacutejboacuteli (akaacuter egyuumlttes) taacutemadaacutest245
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy baacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar taktika tuacutelnyomoacute reacuteszt a
taacutevolsaacutegi harcra eacutes a manőverező-keacutepesseacutegre eacutepuumllt tervezetten toumlbbfeacutele indiacutettataacutesboacutel vaacutellaltak
koumlzelharcot is (rajtauumlteacutesek befejező csapaacutesmeacutereacutesek) amelyet az iacuteraacutesos emliacuteteacutesen kiacutevuumll a
temetkezeacutesekben fellelhető fegyveroumlsszeteacutetel is bizonyiacutet
Mivel toumlrteacutenelmileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute a 9ndash10 szaacutezadi magyar gyalogsaacuteg leacutetezeacutese a
felteacutetelezhetően egyfeacutele fegyvernemből aacutelloacute haderő lovascsapatainak olyan harcaacuteszati
feladatokat is el kellett tudni laacutetni amely egy differenciaacuteltabb haderő eseteacuteben nem a
243 Nemreacuteg hasonloacute tanulsaacuteggal Tompa Balaacutezs veacutegzett kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti vizsgaacutelatokat a lovasroham soraacuten toumlrteacutenő loumlveacutesek eacutes fegyvervaacuteltaacutesok lehetőseacutegeiről 244 Ilyenek a folyoacuten aacutetkelő ellenseacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak esetei is peacuteldaacuteul Meacutenfő (1044) Haram (1128) Zimony (1165) Moson koumlrnyeacuteke (1271) B SZABOacute 2017 126 245 Maacutes esetekben nem keruumll sor cursor-defensor elkuumlloumlniacuteteacutesre hanem keacutet szaacuternyra osztjaacutek a hadsereget bekeriacuteteacutes ceacuteljaacuteboacutel Uo 118ndash120
DOI 1015774PPKEBTK2019012
69
lovasiacutejaacutesz harcosok csatateacuteri szerepkoumlreacutehez tartozott Eacuteppen ezeacutert felteacutetelezhető hogy egyes
csapatok fegyverzetuumlket tekintve jobban a koumlzelharcra voltak berendezkedve
Az iacuterott forraacutesokban megfigyelhető hogy toumlbb alkalommal is sor keruumll tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcra eacutes iacutegy a koumlzelharci fegyverek hasznaacutelataacutera Ezek koumlzoumltt azonban csak egy esetben
keruumllnek emliacuteteacutesre konkreacutetan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (Masʿūdī Boumllcs Leoacuten Regino apaacutet)
amelyek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a szablyaacuteknak feleltethetők meg
A harcaacuteszati alkalmazaacutesra vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek alacsony szaacutema eacutes szűkoumlsseacutege miatt
egyelőre nem laacutetszik annak lehetőseacutege hogy a koumlzelharccal kapcsolatosan tovaacutebbi reacuteszletek is
megaacutellapiacutethatoacutek legyenek mint peacuteldaacuteul a keacutezitusaacuteba bocsaacutetkozaacutes moacutedja gyakorisaacutega eacutes
annak esetleges időbeli vaacuteltozaacutesa valamint az ehhez kapcsoloacutedoacute koumlzelharci fegyverek araacutenya
amelyre inkaacutebb a reacutegeacuteszeti forraacutesok bővuumlleacutese eacutes interpretaacutecioacuteja adhat megfelelő vaacutelaszt
Annyi bizonyos hogy a magyar hadsereg nem csak veacuteletlenszerűen vagy keacutenyszerből vaacutellalta
a koumlzelharcot amely szinteacuten aacuternyalja a forraacutesokboacutel elsődlegesen megismerhető toumlbbnyire iacutejat
hasznaacuteloacute eacutes koumlnnyen megfutamodoacute lovasnomaacuted harcos keacutepeacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
70
TIPOLOacuteGIA
Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek
A kutataacutes soraacuten 140 olyan fegyverleletet sikeruumllt felgyűjteni amelyek 9ndash10 szaacutezadi
magyarok anyagi kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető szablyakeacutent lettek azonosiacutetva246 A Kaacuterpaacutet-medencei
leleteken kiacutevuumll haacuterom nyugat-euroacutepai lelőhelyről szaacutermazoacute fegyver is a listaacuteba keruumllt az
augsburgi az aspres-legraves-corps-i eacutes a gnadendorfi szablya [I2ndash3 Keacutep] Ezek koumlzuumll az
augsburgi peacuteldaacuteny [I4 Keacutep] ndash joacutellehet formai sajaacutetossaacutegai alapjaacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a 9ndash
10 szaacutezadi magyarsaacuteghoz koumlthető ndash nem egyeacutertelmű koumlzleacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben247 valamint
az előkeruumlleacutesi koumlruumllmeacuteny ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban egyelőre fenntartaacutessal a formai jellemzők eacutes
metrikus adatok rendszerező vizsgaacutelatain kiacutevuumll lett kezelve [No 0]
Tovaacutebbi 10 fegyverre nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a bdquohonfoglaloacute magyar szablyardquo
meghataacuterozaacutes ezek a Jegyzeacuteken kiacutevuumlli fegyverek c taacuteblaacutezatban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
A kuumlloumln listaacutezaacutes oka esetenkeacutent vaacuteltozoacute Ahogy azt maacuter az eacutertekezeacutes moacutedszertani
fejezeteacuteben is laacutethattuk a Beacutecsben őrzoumltt ismeretlen lelőhelyű szablya nem egyeacutertelműen
koumlthető a honfoglaloacute magyar fegyverkultuacuteraacutehoz baacuter e besorolaacutes valoacutesziacutenűsiacutethető A fegyver
eredeteacutevel kapcsolatos vitaacutek tovaacutebbaacute a sajaacutetos formai eacutes metrikus tulajdonsaacutegai oacutevatossaacutegra
intenek bennuumlnket a toumlbbi szablyalelettel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes soraacuten
Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban listaacutejaacuteba vette a laacutebatlani szablyaacutet amelyet
ellenzője alapjaacuten a legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel honfoglalaacutes kori ugyanakkor szakirodalmi
meghataacuterozaacutesa bizonytalan248 Bizonytalan koumlzleacutes helyzete aacutell fenn a kispesti napkori eacutes
nyiacuteregyhaacutezi leletekneacutel is honfoglaloacute szablyakeacutent valoacute emliacuteteacutesuumlk szakirodalmilag nem
igazolhatoacute egyeacutertelműen249
246 A listaacutet a Kataloacutegus A honfoglaloacute magyar szablyaacutek lelőhelyei c taacuteblaacutezata tartalmazza A tovaacutebbiakban az emliacuteteacutesre keruumllő szablyaacutek eseteacuteben hivatkozott No e lista szerinti sorszaacutemot jelenti (pl [No 15] a taacuteblaacutezat 15 szablyaacutejaacutera hivatkozik) 247 M Schulze keacutet feacutenykeacutepet koumlzoumll a fegyverről amelyről megaacutellapiacutethatoacute hogy az a keacutep keacutesziacuteteacutese idejeacuten eacutep eacutes joacute aacutellapotuacute volt tovaacutebbaacute azonosiacutethatoacute az ellenző eacutes a penge-keresztmetszet tiacutepusa A szerző ezen kiacutevuumll egy aacuteltalaacutenos hosszeacuterteacuteket (770mm) az őrzeacutesi helyet (Archaumlologische Staatsamlung Muumlnchen) eacutes a koumlzleacutest engedeacutelyeztető neveacutet emliacuteti meg (L Hamser) vagyis felteacutetelezhetően a taacutergynak egyeacuteb koumlzleacutese nincs Schulze a fegyver Augsburg deacutel-keleti peremeacuteről toumlrteacutenő előkeruumlleacuteseacutet uacutegy eacutertelmezi hogy azt a 955-oumls csata vagy a koraacutebbi magyar katonai akcioacutek soraacuten vesztette el egy magyar harcos Uő 2006 50ndash51 248 KOVAacuteCS 1980b No 85 vouml ReacutegFuumlz I31 110-111 No 156 MTA-BTK ReacutegAd 14599 249 A nyiacuteregyhaacuteza-polyaacutekbokori lelőhely toumlbb szakirodalomban is szerepel honfoglalaacutes korikeacutent (LAacuteSZLOacute 1995 526 JAKAB 2009 79ndash124) Ugyanakkor magaacuteroacutel a fegyverről az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja nem talaacutelt relevaacutens szakirodalmi koumlzleacutest
DOI 1015774PPKEBTK2019012
71
Maacutes esetekben nem a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz toumlrteacutenő kapcsolaacutes hanem a
szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes vaacutelik keacutetseacutegesseacute A szeacutekesfeheacutervaacuter-demkoacutehegyi fegyvert a
2000-es eacutevek elejeacuteig toumlretlenuumll szablyaacutenak tartotta a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes250 azonban
napjainkra felmeruumllt annak lehetőseacutege is hogy szablyamarkolatuacute kardnak teikntsuumlk Joacutellehet
a szablyamarkolatuacute pengeacutek aacuteltalaacuteban szeacutelesebbek egyeacutertelműen az eacuteszaki-nyugati tiacutepusuacute
spathakhoz koumlthetők eacutes ellenzőjuumlk kovaacutecsoltvas Ez leacutenyegileg nem vaacuteltoztat azon hogy a
szeacutekesfeheacutervaacuteri lelet pengeacutejeacutenek iacuteveltseacutege eacutes keresztmetszete alapjaacuten nem lehet teljes
biztonsaacuteggal a szablyaacutek koumlzeacute sorolni A keresztmetszet vaacutelt doumlntőveacute az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
szablyaacutek listaacuteba veacutetele soraacuten ugyanis toumlbb enyheacuten vagy egyaacuteltalaacuten nem iacutevelt pengeacutevel is
talaacutelkozunk ezek azonban keresztmetszetileg (egyeacutelűseacuteg veacutegeacuten fokeacutelesedeacutes) a szablyaacutekkal
egyeznek meg251
Hasonloacute a helyzet az abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutekkel amelyet előkeruumlleacutese utaacuten a
leletet koumlzlő N Benkő Zsuzsanna szablyakeacutent azonosiacutetott azonban maacuter tanulmaacutenyaacuteban is
hangot adott Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutelemeacutenyeacutenek miszerint a 144cm-es pengeszakasz egyenes foka
alapjaacuten a fegyver inkaacutebb az egyeacutelű szablyamarkolatuacute kardokhoz tartozhat252
Meacuteg keveacutesbeacute egyeacutertelmű az Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuterjaacuteban talaacutelt vasrozsda amelyet
kardkeacutent szablyakeacutent vagy tegez vaspaacutelcaacuteikeacutent is eacutertelmeztek maacuter253 Szinteacuten vitatott a
szentes-szentlaacuteszloacutei pengetoumlredeacutek meghataacuterozaacutesa A temető anyagaacutet reacuteszletesen koumlzlő Szeacutell
Maacuterta vaskeacuteskeacutent definiaacutelta az 5 siacuter elhunytjaacutenak jobb kezeacuteneacutel előkeruumllt taacutergyat azonban a
Koszta Joacutezsef Muacutezeum hadi emleacutekeit feldolgozoacute Temesvaacutery Ferencneacutel maacuter
szablyatoumlredeacutekkeacutent keruumllt emliacuteteacutesre Tekintetbe veacuteve a pengetoumlredeacutek meacutereteit (H 182mm
SZ 22ndash27mm) tovaacutebbaacute a rajzokon megfigyelhető vaacutellazaacutes-szerű kiugraacutest valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk
hogy Temesvaacutery aacutellaacutespontja a hiteles azonban a lelet behatoacutebb vizsgaacutelata neacutelkuumll csupaacuten
rajzokra taacutemaszkodva nem lehet biztonsaacuteggal aacutellaacutest foglalni a keacuterdeacutesben
250 MESTERHAacuteZY 1996 374 251 Biacuteroacute Aacutedaacutem alkalmazta az bdquoegyenes egyeacutelű kardrdquo kifejezeacutest neacutegy honfoglaloacute szablyaacutera Biharkeresztes-Vasuacutetaacutellomaacutes Nemesoacutecsa Csongraacuted-Vendelhalom Szob-Vendelin BIacuteROacute 2012 202 Elkeacutepzelhető hogy az avar fegyverkutataacutesok paacuterhuzamaacuteval eacutelve e fegyverekneacutel is Csiky Gergely aacuteltal az egyenes fokeacuteles kardokra alkalmazott bdquoprotoszablyardquo kifejezeacutes lenne a legceacutelravezetőbb CSIKY 2009 124 Ugyanakkor nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre elegendő informaacutecioacute ahhoz hogy időrendileg kellő biztonsaacuteggal elkuumlloumlniacutetsuumlnk egy speciaacutelis fegyvertiacutepust 252 N BENKŐ 1980 237 244 21 j A tanulmaacutenyban Benkő Zs Kovaacutecs L lektori veacutelemeacutenyeacutere hivatkozott keacutesőbbi munkaacuteiban Kovaacutecs egyeacutertelműen szablya markolatuacute kardkeacutent definiaacutelta a fegyvert KOVAacuteCS 1990 39ndash49 Bővebben az azonosiacutetaacutes lehetőseacutegeiről ld Technoloacutegia Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet 253 BAKAY 1965 7ndash8 Uő 1967 125 KOVAacuteCS 1994ndash95 161 REacuteVEacuteSZ 2008 109
DOI 1015774PPKEBTK2019012
72
Ezeken kiacutevuumll vannak olyan lelőhelyeink amelyekről szinte semmilyen meacutervadoacute
informaacutecioacuteval nem rendelkezuumlnk ahhoz hogy baacutermit is aacutelliacutetsunk a kapcsoloacutedoacute fegyverekről
csupaacuten egy vagy keacutet szakirodalmi koumlzleacutesre talaacutelunk peacuteldaacutet amely nem reacuteszletezi az előkeruumlleacutes
eacutes az azonosiacutetaacutes mikeacutentjeacutet
A korszak fegyverzeteacutenek kutataacutesaacutenaacutel komoly jelentőseacutege van a temetkezeacuteseknek ndash
hiszen elsődlegesen a korszak melleacutekletes temetkezeacuteseacutenek kontextusaacuteboacutel rekonstruaacutelhatoacute a
fegyverek viseleacutesi moacutedja valamint az hogy egyaacuteltalaacuten milyen tiacutepusok voltak hasznaacutelatosak
az adott hadi kultuacuteraacuteban A szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten pedig
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is A szablyaacutes temetkezeacutesek
vizsgaacutelataacutenaacutel elengedhetetlen taacutempontot nyuacutejt a napjainkban egyre bővuumllő honfoglalaacutes kori
corpus-sorozat amely Kiss Attila koraacutebbi munkaacutejaacuteval kiegeacuteszuumllve immaacuter tiacutez koumltetben
Baranya megye Győr eacutes Moson megyeacutek Hajduacute-Bihar megye Vasmegye valamint a Felső-
Tisza-videacutek a Reacutetkoumlz a nyiacuteri Mezőseacuteg Taktakoumlz a Duna-Tisza koumlze az Erdeacutelyi-medence a
Baacutensaacuteg eacutes a Patrium teacuterseacutegeacuteben fellelt siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleleteket dolgozza fel254
A kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs
Laacuteszloacute veacutegezte el Vooruženie vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja ciacutemmel
iacutert kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban 1981-ben Munkaacuteja a mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg
fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera A kutataacutes előzmeacutenyeacutenek Kovaacutecs 1966-ban iacutert szakdolgozata
tekinthető amelyben szinteacuten a teljes Kaacuterpaacutet-medence honfoglalaacutes kori fegyveranyagaacutet
dolgozta fel azonban csak szakirodalomra eacutepiacutetkezve255 Teljeskoumlrű feldolgozaacutest Szaboacute Jaacutenos
Győző is veacutegzett a szablyaacutekkal kapcsolatban azonban ndash ahogy arroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute is
megemleacutekezik kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban ndash eredmeacutenyeit nem koumlzoumllte csupaacuten egy koraacutebbi
tanulmaacutenyaacuteban dolgozott fel 61 siacuterleletet256
Kovaacutecs Laacuteszloacute aacuteltal vizsgaacutelt fegyverek mintegy fele (71 db) dokumentaacutelt siacuterfeltaacuteraacutes
eredmeacutenyekeacutepp miacuteg a toumlbbi kiveacutetel neacutelkuumll szinteacuten temetkezeacutesből azonban nem megfigyelt
koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szoacutervaacutenyleletkeacutent laacutetott napvilaacutegot Előkeruumlleacutesuumlk szerint neacutegy csoportra
osztotta a szablyaacutekat 1 Hiteles siacuterleletek a 10 szaacutezadboacutel (71 db) 2 Ellenőrizhető 254 KISS 1983 HORVAacuteTH 2015 NEPPER 2002 KISS 2000 REacuteVEacuteSZ 1996a ISTVAacuteNOVITS 2003 TOacuteTH 2014 KOVAacuteCS 2015 GALLINA ndash VARGA 2016 GAacuteLL 2013 A korszak taacutergyi hagyateacutekaacutenak feldolgozaacutesaacutera valoacute igeacuteny maacuter a rsquo60-as eacutevekben megfogalmazoacutedott amelynek szisztematikus megvaloacutesiacutetaacutesa 1994-ben indult meg Kovaacutecs Laacuteszloacute eacutes Reacuteveacutesz Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben httpregeszetbiblu-szegedhuindexphpkutatastudomanyos-programokhonfoglalas-kori-corpus-sorozat [megtekinteacutes ideje 2018-09-11] Bizonyos eacutertelemben Fodor A honfoglaloacute magyarsaacuteg (1996) c munkaacuteja is ide sorolhatoacute joacutellehet e koumltet nem reacutegioacutenkeacutent mutatja be a temetkezeacuteseket hanem a millenniumi kiaacutelliacutetaacutes anyaga szemszoumlgeacuteből 255 Kovaacutecs L Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori fegyverek Szakdolgozat keacutezirat Budapest 1966 256 SZABOacute 1964 105ndash139 Azonban ezidőtaacutejt maacuter 120-naacutel is toumlbb peacuteldaacutenyt ismertek KOVAacuteCS 1980b 58 104 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
73
szoacutervaacutenyleletek a 10 szaacutezadboacutel (36 db) 3 Bizonytalan adatok (28 db) 4 A szakirodalomban
10 szaacutezadra keltezett de ellenőrizhetően maacutes koruacute fegyverek (12 db)
Kovaacutecs kuumlloumln gyűjteacutest veacutegzett a hiteles siacuterokboacutel szaacutermazoacute szablyaacutek temetkezeacutessel
kapcsolatos informaacutecioacuteiroacutel (aacutesataacutes vezetője eacutes eacuteve temetkezeacutes tiacutepusa elhalaacutelozaacutesi kor
temetkezeacutes keltezhetőseacutege melleacutekletek) Meglaacutetaacutesa szerint a szablyaacutet aacuteltalaacuteban huumlvellyel
helyezteacutek a siacuterba ndash ebből egy esetben fordul elő (Kolozsvaacuter Zaacutepolya utca 6 siacuter [XV Taacutebla])
hogy fegyver eacutes huumlvelye kuumlloumln a bal laacutebnaacutel eacutes jobb karnaacutel keruumllt elő ndash a markolat- eacutes
fuumlggesztőszereleacutekek hiaacutenyaacutet pedig a siacuterok bolygatottsaacutegaacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe de elismeri
hogy hiteles temetkezeacutesekből is keruumllt elő ellenző neacutelkuumlli szablya257 A fegyvert toumlbb moacutedon
helyezhetteacutek az elhunyt melleacute Lehetett 1) markolataacuteval a medencecsontnaacutel (az esetek
toumlbbseacutegeacuteben viseleacuteseacutenek megfelelően a csont bal oldalaacutenaacutel)258 2) heggyel a laacutebak feleacute a
comb eacutes laacutebszaacuter csontjaival paacuterhuzamosan illetve 3) a koponya iraacutenyaacuteba a gerinccel
paacuterhuzamosan tovaacutebbaacute 4) markolataacuteval a vaacutellnaacutel (41 a mellkason keresztbe vagy 42 a testtel
paacuterhuzamosan heggyel a laacutebak feleacute) 5) a koumlnyoumlkneacutel (heggyel a koponya feleacute) 6) a keacutezfejneacutel
(heggyel a koponya feleacute)259 vagy 7) a koponyaacutenaacutel (heggyel a laacutebak feleacute) Ez utoacutebbi a
nagykőroumlsi szablya eseteacuteben fordul elő itt a fegyvert eacutellel felfeleacute temetteacutek el260 Kovaacutecs
Laacuteszloacute oumlsszegzeacuteskeacutepp a koumlvetkező gondolatot fogalmazta meg a szablyaacutek temetkezeacutesen beluumlli
előfordulaacutesi helyeacutevel kapcsolatban bdquoA szablyaacutek elhelyezeacuteseacuteben keveacutes volt a rituaacutelis
megkoumltoumlttseacuteg a halottnak a maacutesvilaacutegra raquojaacuteroacutelaquo fegyvereacutet egyszerűen csak melleacute helyezteacutekrdquo261
A temetkezeacutesi szokaacutesok eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban a szakirodalomban felmeruumllt a
bdquofordiacutetott vilaacutegrdquo elkeacutepzeleacutese valamint a visszateacutereacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak szaacutendeacuteka amire a
heggyel a koponya feleacute temetett fegyverekből koumlvetkeztettek262 Ugyanakkor nem valoacutesziacutenű
hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutesnak lehet ilyen szerepe ndash az akadaacutelyozoacute funkcioacute eseteacuteben
257 Kitűnő peacutelda erre a napjainkban előkeruumllt jaacuteszfeacutenyszarui szablyalelet esete is de ide sorolhatoacutek a koumlvetkező lelőhelyek szablyaacutei is Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy 12 siacuter Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter Tiszabezdeacuted 10 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart C eacutes D siacuter Kovaacutecs szerint hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg a naszvadi szablya megrongaacutelt ellenzője eseteacuteben is amelyet kultikus taacutergyrongaacutelaacutesnak tekintett SZŐKE 1941 218 KOVAacuteCS 1980b 32 65166 j 258 Kovaacutecs Laacuteszloacute ez alapjaacuten felteacutetelezte 11 esetben az oumlvre csatolt szablyaacutes temetkezeacutest is az aacuteltala vizsgaacutelt esetek egyharmadaacutenaacutel pedig fordiacutetott moacutedon jobb oldalra toumlrteacutenő fegyver-elhelyezeacutest jegyzett fel amit a fordiacutetott maacutesvilaacutegkeacuteppel hozott oumlsszefuumlggeacutesbe Uo 34 Baacuter napjainkban szaacutemos moacutedon rekonstruaacuteljaacutek a lovasiacutejaacuteszat loumlveacutestechnikaacutejaacutet nem tarthatoacute kizaacutertnak hogy hasonloacute okokboacutel talaacutelkozunk heggyel foumllfeleacute tegezbe helyezett nyiacutelvesszőkkel a siacuterokban 259 Uo 33ndash34 260 Uo 66173 j 261 KOVAacuteCS 1980b 35 TETTAMANTI 1975 109ndash111 262 BAacuteLINT 1971 75 KOVAacuteCS 1980b 35 67 177 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
74
nehezebben lenne eacutertelmezhető a gazdagabb siacuterok szablyaacuteinak előkelőseacutege mint amennyiben
a halottat tuacutelvilaacutegra kiacuteseacuterő eszkoumlzoumlk kontextusaacuteroacutel beszeacuteluumlnk
A temetkezeacutesi riacutetusok mellett fontos szempontot keacutepeznek a szablyaacutes siacuterok taacutersadalmi
vonatkozaacutesai is Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a szablyamelleacuteklettel eltemetett egyeacuteneket a fejedelmi vagy
legalaacutebbis vezető poziacutecioacuteban leacutevő szemeacutelyek fegyveres kiacuteseacutereteikeacutent azonosiacutetotta azokban a
temetőkben ahol nagy araacutenyban fordultak elő fegyveres siacuterok263 Szinteacuten előszeretettel
tulajdoniacutetottak e fegyvertiacutepusnak rangjelző szerepet Ezzel szemben az idők soraacuten egyre
inkaacutebb uralkodoacutevaacute vaacutelt az elkeacutepzeleacutes miszerint a szablya gazdasaacutegi staacutetuszt fejezett ki264
Teacuteny hogy maacuter csak előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacuteneacutel fogva sem engedhette meg magaacutenak baacutermilyen
taacutersadalmi reacuteteg e fegyver siacuterba helyezeacuteseacutet ami ezaacuteltal fuumlggoumltt az anyagi helyzettől
(elsősorban a gyaacuteszoloacute koumlzoumlsseacuteg anyagi helyzeteacutetől) Iacutegy mindenkeacutepp szaacutemolnunk kell
egyfajta gazdasaacutegi limittel ami nem zaacuterja ki ndash sőt inkaacutebb sejteti ndash hogy a fegyver enneacutel
konkreacutetabb (katonai vagy taacutersadalmi) rangot is jeloumllt
Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jutott Gaacutell Erwin is a leletasszociaacutecioacute eacutes a choroloacutegia vizsgaacutelata
soraacuten Veacutelemeacutenyeacutet az oumlvveretes temetkezeacutesek joacuteval aacuteltalaacutenosabb elterjedeacuteseacutevel e siacuterok
tartalmaacuteval (35 olyan esetet emliacutet amikor oumlvveretes siacuterban nem talaacutelhatoacute fegyver) valamint
embertani elemzeacutesek eredmeacutenyeivel (a keneacutezlői eacutes a karosi temetők csak szablyaacutes siacuterjai
maturusok vagy senilisek) taacutemasztja alaacute265 A gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes katonai staacutetuszok
esetenkeacutenti jelzeacuteseacutet azonban nincs okunk a Kaacuterpaacutet-medence egeacuteszeacutere kivetiacuteteni mint ahogy
egyelőre az sem vilaacutegos bdquohogy egy taacutergy egyszer mieacutert keruumll a siacuterba maacuteskor mieacutert nemrdquo266
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja
A koumlzeacutepkori fegyverkutataacutesokban neacutelkuumlloumlzhetetlen szerep jut a tipoloacutegiai rendszereknek
Ez toumlbbek koumlzoumltt annak is betudhatoacute hogy a korszakboacutel nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre kellő
mennyiseacutegű iacuteraacutesos feljegyzeacutes amely alapjaacuten a fegyverek visszavezethetők szűkebb idő-
intervallumokra eacutes reacutegioacutekra ndash ezen beluumll műhelyekre vagy a fegyver esetleges
rendszeresiacuteteacuteseacutenek főbb helyeire Ez utoacutebbi alatt termeacuteszetesen nem egy adott tiacutepus modern
eacutertelemben vett egyseacutegesiacutetett rendszeresiacuteteacuteseacutet kell eacuterteni hanem olyan hatalmi koumlzpontokat
263 REacuteVEacuteSZ 1996a 264 GAacuteLL 2007 420 vouml JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 265 A veretes oumlvet eacutes szablyaacutet is valamint a csak veretes oumlvet tartalmazoacute siacuterok elhunytjainak eacuteletkora a fentiekneacutel vaacuteltozeacutekonyabb (pl Gnadendorf) Uo 420ndash421 266 Uo 421
DOI 1015774PPKEBTK2019012
75
amelyek a tiacutepust preferaacuteltaacutek eacutes beeacutepiacutetetteacutek a harcaacuteszatukba gondoskodtak a beszerzeacutesről eacutes
ezaacuteltal az adott fegyverkultuacutera jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt Ennek nyomon koumlveteacutese tehaacutet a fegyver
alaki-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegain ornamentikaacutejaacuten valamint a ritkaacutebb esetben előforduloacute
berakaacutesokon eacutes feliratokon mint mesterjegyeken keresztuumll lehetseacuteges
Bizonyos eacutertelemben a fegyvertipoloacutegiai rendszerek tekinthetők a fejlődeacutestoumlrteacutenet
reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek azonban elsődleges felhasznaacutelaacutesuk inkaacutebb a reacutegeacuteszeti anyag
eacutertelmezeacuteseacuteben rejlik (identitaacutes-meghataacuterozaacutes keresztdataacutelaacutes)267
Az euroacutepai reacutegeacuteszetben a 9ndash10 szaacutezadi fegyvereket illetően maacutes fegyverfajtaacutek (baltaacutek
laacutendzsaacutek) mellett komoly hagyomaacutenya van az egyenes kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak Ennek
aacutettekinteacutese toumlbb szempontboacutel is relevaacutens az eacutertekezeacutes szempontjaacuteboacutel Egyreacuteszt a csoportosiacutetaacutes
moacutedszertani fejlődeacutese a szablyaacutek kutataacutesa szaacutemaacutera is relevaacutens tanulsaacutegokkal szolgaacutelhat
Maacutesreacuteszt mint laacutethattuk e keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvernek koumlzoumls toumlrteacuteneti aspektusai is vannak
amelyben a keacutesőbbi kutataacutesokban meghataacuterozoacute lehet az időrendileg is azonosiacutethatoacute
csoportokba toumlrteacutenő besorolaacutes valamint a kardtiacutepusok kaacuterpaacutet-medencei elterjedeacuteseacutenek
vizsgaacutelata
A teljesseacute igeacutenye neacutelkuumll aacutettekintve a kardok tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet268
laacutethatjuk hogy alaki jellegzetesseacutegeinek tudomaacutenyos megfigyeleacutese egeacuteszen a 19 szaacutezad
koumlzepeacuteig nyomon koumlvethető269 Az egyik ha nem a legkoraacutebbi kardtipoloacutegiai rendszerezeacutest
O Rygh veacutegezte el Norske Oldsager Ordnede og forklarede c munkaacutejaacuteban amely soraacuten a
norveacuteg leleteket vizsgaacutelva 17 csoportot kuumlloumlniacutetett el270
267 A tipoloacutegiai rendszereket is kronoloacutegiai-fejlődeacutestoumlrteacuteneti vonatkozaacutesaik vaacutelasztjaacutek el az egyszerű klasszifikaacutecioacutetoacutel A fegyverekkel toumlrteacutenő keltezeacutes egyik magyar peacuteldaacuteja a Szeacutekesfeheacutervaacuter-bikaszigeti fegyveres temetkezeacutes feldolgozaacutesa amelyet Kovaacutecs Laacuteszloacute a megtalaacutelt kard alapjaacuten helyezett el időben ndash joacutellehet koumlzleacutese szerint a taacutergy eredete eacutes ideje vitatott Ugyanitt hiacutevta fel a figyelmet Kovaacutecs a kettős keltezeacutes problematikaacutejaacutera is KOVAacuteCS 1995 291ndash308 268 A koumlzelmuacuteltban napvilaacutegot laacutetott kardokkal foglalkozoacute tanulmaacutenyokban toumlbb helyen talaacutelhatunk aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről A teacutemaacuteban megjelent leguacutejabb munkaacutek Fedir Androshchuk Meči vikingov Kiev 2013 Lena Tharinglin Bergman ndash Birgit Arrhenius Excavations at Helgouml XV Weapon Investigations Helgo amp the Swedish Hinterland 2005 Jiři Košta ndash Jiři Hošek Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014 Stefan Maumlder Staumlhle Steine und Schlangen zur Kultur- und Technikgeschichte von Schwertklingen des fruumlhen Mittelalters Denzlingen 2009 Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory a Study of Weapon and Equestarian Burials in Viking-age Denmark AD 800ndash1000 Copenhagen 2014 Valeri Jotov The Viking in the Balkans Varna 2003 Alan Williams The Sword and the Crucible A History of the Metallurgy of European Swords up to the 16th Century Leiden 2012 269 A korszakra jellemző taacutegabb idő-intervallumot aacutetoumllelő monografikus munkaacutek koumlzuumll kiemelkedik J Hewitt 1860-ban iacutert haacuteromkoumltetes műve amelyben főleg latin eacutes goumlroumlg nyelvű iacuterott forraacutesok eacutes aacutebraacutezolaacutesok alapjaacuten rendszerezi a korszak fegyverzeteacutet emellett rajzokat is koumlzoumll korabeli kardokroacutel HEWITT 1860 32ndash40 270 RYGH 1885 489ndash495 501ndash507 vouml KOŠTAndashHOŠEK 2014 29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
76
Komolyabb maacuteig hatoacute visszhangot keltett J Petersen tanulmaacutenya271 amelynek
jelentőseacutegeacutet mi sem bizonyiacutetja jobban mint hogy szaacutez eacutev utaacuten is az egyik ha nem a
leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer amelyet 8ndash11 szaacutezadi euroacutepai kardok
azonosiacutetaacutesaacutera alkalmaznak mindemellett koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve alapjaacutet keacutepzi a legtoumlbb
kardtipoloacutegiai rendszernek is272 Maacuter a 20 szaacutezad elejeacuten megfigyelhető a Petersen-tipoloacutegia
alkalmazaacutesa Euroacutepa kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban273
A rendszer neacutepszerűseacutegeacutet J Košta haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezta a leletek magas
szaacutemaacuteval a metodikai megalapozottsaacuteggal valamint aacutetfogoacute eacutes ezaacuteltal aacuteltalaacutenosan eacutes nagyobb
teacuterseacutegben alkalmazhatoacute kategoacuteriaacutek megalkotaacutesaacuteval274 Petersen klasszifikaacutecioacutejaacutet alapvetően
nem a pengeacutekre eacutepiacutetette mivel azok a fegyverek markolataacuteval szemben mind az alaki
adottsaacuteg mind a leletek megtartaacutesa szempontjaacuteboacutel keveacutesbeacute voltak alkalmasak meacutereacutesre eacutes
rendszerezeacutesre mint a fegyverek markolatai275
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ndash kuumlloumlnoumlsen a szaacutezad veacutege feleacute ndash egyre toumlbb tanulmaacuteny
vagy monograacutefia vette goacutercső alaacute a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak problematikaacutejaacutet 1960-ban
jelent meg E Oakeshott The Archaeology of Weapons Arms and Armour from Prehistory to
271 PETERSEN 1919 272 A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute tartozik B Muumlhlen Die Kultur der Vikinger in Ostpreuszligen (1975) c tanulmaacutenya amelyben a koraacutebbi kelet-porosz videacutekről szaacutermazoacute kardokat (koumlztuumlk a jellegzetes Y-alakuacute markolatveacuteggel ellaacutetott fegyvereket) mutatja be KOŠTAndashHOŠEK 2014 29 273 A kontinensről előkeruumllő fegyverekre az egyik legkoraacutebban H Arbman alkalmazta a besorolaacutesi szempontrendszert aki 1937-es tanulmaacutenyaacuteban a frank-viking kapcsolatokat vizsgaacutelta ARBMAN 1937 Hasonloacutean H Jakuhn aki kiegeacutesziacutetette a Petersen-tipoloacutegiaacutet a Mannheim-tiacutepussal (JAKUHN 1939 155ndash168) tovaacutebbaacute Sir R E M Wheeler aki London and the vikings c műveacuteben vizsgaacutelt a viking invaacutezioacute koraacuteboacutel szaacutermazoacute brit kardokat amelyeket egy egyszerűsiacutetett rendszerben heacutet kuumlloumlnaacutelloacute tiacutepusra osztott (WHEELER 1927) C A Nordman pedig a Skandinaacutev teacuterseacuteg egeacuteszeacutere kiterjesztette az emliacutetett tipoloacutegiai rendszert (NORDMAN 1942) Szinteacuten Petersen rendszereacutet alapul veacuteve a norveacuteg kutatoacute metodikaacutejaacutet egeacutesziacutetette ki A Bruhn Hoffmeyer a markolatveacutegek behatoacutebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval eacutes az euroacutepai kardok fejlődeacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacuteseacutevel HOFFMEYER 1954 Uő 1961 30ndash75 Itt kell megjegyezni hogy a kardmarkolat reacuteszeit szaacutemos moacutedon szokaacutes nevezni ami a magyar fegyvertoumlrteacuteneti szakirodalomban bizonyos meacuterteacutekű terminoloacutegiai zavart ideacutezett elő Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja egy koraacutebbi tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletezte az elnevezeacutesek egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeit amely alapjaacuten a markolatot zaacuteroacute elemet markolaveacutegkeacutent vagy felső ellenzőkeacutent (a keacutesőbbi kardoknaacutel egyeacutertelműbben markolatgombkeacutent) lehet definiaacutelni HARAMZA 2017a 103ndash105 274 Košta haacuterom teacutenyezője 1) 1773 szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverről gyűjtoumltt adatot amelyből hozzaacutevetőlegesen 100 peacuteldaacutenyt hasznaacutelt foumll a tipoloacutegia megalkotaacutesaacutehoz 2) A klasszifikaacutecioacute tereacuten toumlbb fegyvertiacutepusra eacutes azok kapcsolataacutera is kiteacutert amiben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a temetkezeacutesek vizsgaacutelata is Vagyis a klasszifikaacutecioacuteban nem az egyes leletek formai eacutes ornamentikai jellemzőinek reacuteszletes leiacuteraacutesa dominaacutelt hanem az előfordulaacutes kontextusa eacutes a kombinaacutecioacute maacutes fegyverekkel 3) Amellett hogy a fegyverekről gyűjtoumltt adatok reacuteszletesek Petersen egyszerűsiacutetett csoportokat alkotott meg amelyeket keacutesőbb toumlbb maacutes teacuterseacuteg fegyvereit vizsgaacuteloacute kutatoacute is alkalmazhatott tovaacutebbfejleszthetett KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 275 Vouml HARAMZA 2017a 107 KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 PEDERSEN 2014 74ndash75
DOI 1015774PPKEBTK2019012
77
the Age of Chivalry c oumlsszefoglaloacute munkaacuteja amelyben maacuter sokkal nagyobb hangsuacutelyt kapott
a pengeacutek vizsgaacutelata276
A szlaacutev teacuterseacuteg fegyverkultuacuteraacuteja is a szaacutezad maacutesodik feleacutetől vaacutelt igazaacuten kutatottaacute 1961-ben
jelent meg a Sovetskaya Archeologia c folyoacuteiratban A N Kirpičnikov Drevnerusskoe oružie
c tanulmaacutenya277 amely a koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacutenet orosz nyelvű szakirodalmaacutenak egyik
alapműve lett Kirpičnikov az 9ndash11 szaacutezadi egyenes keacuteteacutelű kardok elemzeacuteseacutet Petersen
rendszere alapjaacuten veacutegezte el kiegeacutesziacutetve azt a teacuterseacuteg fegyvereire alkalmazhatoacute tovaacutebbi
tiacutepusokkal (peacuteldaacuteul lokaacutelis A-tiacutepus)278 Ezen kiacutevuumll maacutes szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ndash iacutegy a szablyaacutek
ndash leiacuteraacutesaacutet a Kijevi Ruszban toumlrteacutenő megjeleneacutesuumlket eacutes alapvető klasszifikaacutecioacutes besorolaacutesukat
is ismertette279
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szaacutemos tipoloacutegiai rendszer szuumlletett280 amelyek koumlzuumll
kiemelkedő A Geibig Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum 12 Jahrhundert aus
Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland c alkotaacutesa281 Geibig toumlbb iacutezben is hasonliacutethatoacute
Petersenhez A munka ugyanis forraacutesanyagaacutet tekintve lokaacutelis ndasha Petersen-tipoloacutegia alapjaacutet
keacutepző norveacuteg leletanyagot kiegeacutesziacuteti a neacutemet fegyverleletekkel ndash ugyanakkor metodikailag
globaacutelis toumlrveacutenyszerűseacutegeket rendszerező elveket fogalmaz meg iacutegy maacutes teruumlletek
fegyveranyagaacutera is alkalmazhatoacute Mindemellett kapcsoloacutedik a maacutesik ndash mondhatni ndash
legneacutepszerűbb rendszer metodikaacutejaacutehoz Oakeshott pengecsoportosiacutetaacutesa is alapot keacutepzett a
klasszifikaacutecioacutenaacutel Geibig oumlsszesen 14 pengetiacutepust kuumlloumlniacutetett el a 8ndash12 szaacutezadban előforduloacute
kardok eseteacuteben amiből az 1ndash5 csoportok tartoznak vizsgaacutelt korszakunkhoz282 A
markolatszereleacutekekneacutel kombinaacutecioacutestiacutepusokba rendezte az egyes elemek bdquohaacuteromdimenzioacutesrdquo
keacutepeacutet vagyis a markolatveacutegeket illetve markolatgombokat valamint az ellenzőket eluumllső
276 Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy Oakeshott csoportjai koumlzuumll csak egy tiacutepus (X) alkalmazhatoacute igazaacuten a 9ndash10 szaacutezadra alapvetően a tipoloacutegiai rendszer a koumlzeacutepkor keacutesőbbi szakaszaacuteban vaacutelik hasznaacutelhatoacutevaacute OAKESHOTT 1999 277 KIRPIČNIKOV 1961 278 bdquoA местныйrdquo Uo 20 Munkaacutejaacuteban a 13 szaacutezadig terjedő időszakot vizsgaacutelja 279 Uacutejabban a rusz teacuterseacuteg kardművesseacutegeacutet F Androŝuk vizsgaacutelta Meči vikingov c koumlnyveacuteben amely kijevi megjeleneacuteseacutet koumlvetően egy eacutevvel keacutesőbb angolul is kiadaacutesra keruumllt Uő Viking Swords Swords and Social Aspects in Weponry in Viking Age societies Stockholm 2014 Lengyel teruumlleten A Nadolski munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhetően keruumlltek feldolgozaacutesra a 10ndash12 szaacutezadi pengeacutek Nadolski egy uacutej tiacutepust igyekezett koumlruumllhataacuterolni amely meglaacutetaacutesa szerint Petersen X tiacutepusaacuteboacutel fejlődoumltt ki NADOLSKI 1954 280 G C Dunning eacutes V I Evison The place of Westminster Sword (1961) F Stein Adelsgraumlber des achten Jahrhunderts in Deutschland (1967) W Menghin Neue Inschriftenschwerter in Suumlddeutschland und die Chronologie karolingischer Spaten auf dem Kontinent (1980) M Muumlller-Wille Zwei karolingischer Schwerter aus Mitelnorwegen (1982) S H Nordhagen Sverd (1972) 281 GEIBIG 1991 282 Uo 85ndash86
DOI 1015774PPKEBTK2019012
78
oldalsoacute eacutes feluumllneacutezetből is vizsgaacutelta (Seitenansicht Schmalseitenansicht Aufsicht)283 Geibig
erősseacutege hogy sajaacutet tipoloacutegiai rendszereacutet igyekezett oumlsszevetni az eddigi rendszerek
kategoacuteriaacuteival is284
Szinteacuten Geibigneacutel től dataacutelhatoacutean vaacutelt gyakorlattaacute a penge technoloacutegiai tulajdonsaacutegainak
eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumainak vizsgaacutelata is tovaacutebbaacute a fegyverek metrikus vizsgaacutelatai alapjaacuten toumlrteacutenő
kategoacuteriaacutek ndash iacutegy peacuteldaacuteul a pengetiacutepusok hosszuacutesaacutegi intervallumainak ndash leacutetrehozaacutesa
A kardtipoloacutegia tudomaacutenytoumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutenek szemmel laacutethatoacute meacuterfoumlldkoumlvei J
Petersen E Oakeshott eacutes A Geibig rendszerei amelyek menteacuten a markolatszereleacutek- eacutes
morfoloacutegia-alapuacute klasszifikaacutecioacutetoacutel eljutunk a fegyver egeacuteszeacutet szemleacutelő eacutes az alaki jellemzők
mellett a technoloacutegiai eacutes funkcionaacutelis sajaacutetossaacutegokat is figyelembe vevő rendszerezeacutesi
elvekig Egy-egy rendszer eredmeacutenyesseacutegeacutenek mutatoacuteja aacuteltalaacutenos alkalmazhatoacutesaacutega volt
amelynek alapja a nagy szaacutemban előforduloacute taacutergyak behatoacute elemzeacuteseacuteben eacutes az ezekre
feleacutepiacutetett egyszerűsiacutetett formacsoportok leacutetrehozaacutesaacuteban aacutellt
A fegyver funkcionalitaacutesaacutenak megismereacutese elsősorban az alaki eacutes a technoloacutegiai
adottsaacutegok megismereacuteseacuten keresztuumll lehetseacuteges A fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacutet egyik
legfrissebben oumlsszegző J Hošek eacutes J Košta is az alaki adottsaacuteg mellett egyre fontosabb
kriteacuteriumnak laacutetjaacutek a penge belső szerkezeteacutenek vizsgaacutelataacutet ismereteacutet is285
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese
Kevesebb proacutebaacutelkozaacutes toumlrteacutent a szablyaacutek formai-időrendi csoportosiacutetaacutesaacutera joacuteval kisebb
szaacutemuacute tiacutepusszaacutemmal Ez elsősorban annak tudhatoacute be hogy a markolat- eacutes szereleacutekorientaacutelt
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerek szaacutemaacutera a szablyaacutek kevesebb elkuumlloumlniacuteteacutesi lehetőseacuteget tartogattak
valamint hogy nem alakult ki egyseacuteges szempontrendszer e fegyverfajta tanulmaacutenyozaacutesaacutera
mi toumlbb euraacutezsiai elterjedeacuteseacutenek viszonylataacuteban nem is toumlrteacutent meg az egyes reacutegioacutek
fegyvereinek kronoloacutegiai egyezteteacutese Ezaacuteltal a szablyaacutenak mint taacutergytiacutepusnak nincs egy
aacuteltalaacutenos tipokronoloacutegiaacuteja286 csupaacuten lokaacutelis eacutes esetenkeacutenti kontextus alapjaacuten veacutegzett
dataacutelaacutesok (temetkezeacutes illetve keltező eacuterteacutekű koumlzoumls előfordulaacutesuacute taacutergyak) emellett az
283 Uo 21ndash82 284 Uo 89ndash90 285KOŠTAndashHOŠEK 2014 271 A technoloacutegiaacuteroacutel mint kronoloacutegiai indikaacutetorroacutel ld WAYMAN 2000 259ndash267 286 Ez aloacutel egyeduumll neacutemileg kiveacutetelt keacutepezb A B Jevglevskij eacutes T M Potomkina alaacutebb bemutatott rendszere JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 Az egyseacuteges vizsgaacutelat hiaacutenyaacuteroacutel eacutes a terminoloacutegiai-metodikai elteacutereacutesekről ld meacuteg HOLUBIEV ndash HOLUBIEVA 2012
DOI 1015774PPKEBTK2019012
79
intenziacutevebb előfordulaacutesi teruumlletein (a Magyar Fejedelemseacuteg a Kazaacuter Birodalom eacutes a Kijevi
Rusz teacuterseacutege Kaukaacutezus előtere) talaacutelhatoacute peacuteldaacuteiboacutel kiindulva toumlrteacutentek proacutebaacutelkozaacutesok
szablyatipoloacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera
Az egyik legkoraacutebbi szablyaacutekat formai adottsaacutegaik alapjaacuten szisztematikusan bemutatoacute
tanulmaacuteny V V Arendt munkaacuteja ami a 8ndash9 szaacutezadi Kaukaacutezus- eacutes Donyecvideacutek
fegyverleleteit dolgozza fel Arendt maacuter hasznaacutel alapvető formatiacutepusokat mind az ellenzők
mind a markolatveacutegek eseteacuteben azonban hataacuterozottabb tipoloacutegiai rendszerezeacutest nem veacutegez
Fejlődeacutestoumlrteacutenet modellezeacuteseacutere egyeduumll a vizsgaacutelt szablyaacutek ornamentikaacuteja kapcsaacuten
vaacutellalkozik amelyet a Tang-kori kiacutenai eacutes az Altaacutej-videacuteki műveacuteszetre eredeztet287 de
ugyancsak reacuteszeacutenek tekinti a tarcali [XIII2 Keacutep] eacutes a gesztereacutedi szablya [IX1 Keacutep]
diacutesziacuteteacuteseacutet Az ornamentikai fejlődeacutes zaacuteroacuteelemekeacutent tartja szaacutemon a beacutecsi szablyaacutet amelyet
Černaja Mogila hasonloacute diacutesziacuteteacutesű kuumlrtjei eacutes a novarassijski bdquokardrdquo analoacutegiaacuteja alapjaacuten a 9
szaacutezadra keltez288
N Ya Merpert toumlbbek koumlzoumltt a 8ndash10 szaacutezadra keltezhető kazaacuter vagy szaltovoacutei enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű szablyatiacutepust mutatja be joacutellehet a fegyver fejlődeacuteseacutere vonatkozoacutean tovaacutebbi
reacutegeacuteszeti bizonyiacuteteacutekok hiaacutenyaacuteban ndash a szaltovoacute pengeacuteket szinteacuten vizsgaacuteloacute V V Ardenthez
hasonloacutean289 ndash meacuteg nem von le koumlvetkezteteacuteseket Tuumlrk Attila az orosz szakirodalmak alapjaacuten
e fegyvertiacutepus koumlzvetlen fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekeacutent emliacuteti meg a maacuter koraacutebban taacutergyalt
egyenes pengeacutejű fokeacuteles kardokat290
A N Kirpičnikov maacuter emliacutetett munkaacutejaacuteban 150 10ndash13 szaacutezadi oroszorszaacutegi szablyalelet
keruumllnek bemutataacutesra a kardok eacutes scramasaxok mellett Tipoloacutegiaacutejaacutera eacutepuumll Ruttkay Alexander
rendszerezeacutese is aki a Szlovaacutekia teruumlleteacuten előkeruumllő 9ndash14 szaacutezadi fegyverleleteket eacutes
lovasfelszereleacuteseket foglalta oumlssze291
A korszak alaacuten fegyverkultuacuteraacutejaacutenak gazdag taacutergyi emleacutekanyagaacutet foglalja magaacuteban az
eacuteszak-oszeacutet nekropolisz Dargavs amelyet R G Dzattiaty dolgozott fel a rsquo90-es eacutevek
elejeacutetől292 Dzattiaty 78 katakomba 200 fegyvereacutet P S Uspenskij eacutes Z Kh-M Carikayeva
287 Szinteacuten a taacutevol-keleti kapcsolat taacutergyi bizonyiacuteteacutekakeacutent tartja szaacutemon a raacutejabőroumls (Trygon Sephon) markolatboriacutetaacutest Ugyanakkor a Tang-kori műveacuteszet erős szasszanida hataacutesa miatt nem egyeacutertelmű hogy az orosz teacuterseacutegbe melyik videacutekről eacuterkeznek a motiacutevumok ARENDT 1934 63ndash64 288 Uo 64ndash65 289 ARENDT 1934 290 MERPERT 1955 131ndash167 TUumlRK 2011 123ndash124 291 RUTTKAY 1975 119ndash216 Uő 1976 245ndash395 292 A temetkezeacutesek toumlbb iacutezben keruumlltek koumlzleacutesre DZATTIATY 2014 DZATTIATY ndash USPENSKIJ 2016 150ndash168 DZATTIATY et al 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
80
koumlzreműkoumldeacuteseacutevel rendszerezte amely soraacuten a pengeacutek293 eacutes a markolatszereleacutekek294 egyaraacutent
osztaacutelyozaacutesra keruumlltek
A szablyaacutek meacutereacutestechnikaacutejaacuteval kapcsolatban fontos moacutedszertani felveteacuteseket taglal A M
Holubiev eacutes I V Holubieva Odnolezova zbroya z dovgim klinkom kočovikiv VIIndashVIII st
(2012) c munkaacuteja
V Jotov a bolgaacuter teacuterseacuteg 7ndash11 szaacutezadi fegyverzeteacuteről eacutes lovasfelszereleacuteseacuteről (oumlsszesen
847 leletről) Vborbaženieto i snayraženieto Ot blgarskoto srednovekovie (VIIndashXI vek)
ciacutemmel iacutert monograacutefiaacutejaacuteban szinteacuten kuumlloumln fejezetet szentel a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvereknek Az Al-Duna videacutekeacutenek szablyaacuteit markolat- eacutes fuumlggesztőszereleacutekeik alapjaacuten
csoportosiacutetja295 A szerző kuumlloumln figyelmet szentel a fegyveranyag csoportosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute
terminoloacutegia tisztaacutezaacutesaacutera eacutes kuumlloumlnbseacuteget tesz fegyverfajta fegyverkategoacuteria (eacutes alkategoacuteria)
fegyvertiacutepus fegyveraltiacutepus (variaacutecioacute) eacutes fegyvercsoport koumlzoumltt296 Munkaacutejaacutenak
moacutedszertanaacutehoz tartozik a fegyverleletek keacutepi aacutebraacutezolaacutesokkal toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesa is297
Jotov terminoloacutegiaacutejaacutetoacutel elteacuterő csoportosiacutetaacutesi rendszert hasznaacutelt P V Kharlamov a Volga-
Uraacutel-videacutek 9ndash11 szablyaacuteinak klasszifikaacutecioacutejaacutenaacutel A pengeacutek iacutevmagassaacutega szerint osztaacutelyokra
hosszeacuterteacutekuumlk szerint csoportokra ellenzők szerint tiacutepusokra eacutes markolatveacutegződeacutesek szerint
variaacutensokra osztotta a teacuterseacuteg fegyvereit298
Kharlamov iacutevmagassaacuteg szerint elkuumlloumlniacutetett osztaacutelyait A B Jevglevskij eacutes T M
Potomkina keacutesei nomaacuted (позднекочевнические) vagyis a 10 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 14
szaacutezad koumlzeacute keltezhető szabyaacutekroacutel iacutert munkaacutejaacutera eacutepiacuteti299 amely vizsgaacutelt korszakaacutenak 372
szablyaacutes temetkezeacuteseacuteből 135 peacuteldaacutet hasznaacutel fel a klasszifikaacutecioacutehoz ami Fedorov-Davidov
293 I o (=osztaacutely) egyenes egyeacutelű pengeacutek II o 1ndash2 t (=tiacutepus) iacutevelt pengeacutek DZATTIATY et al 2018 326ndash327 294 Uo 326ndash327 295 JOTOV 2004 59ndash73 vouml GAacuteLL 2005 863ndash865 JOTOV 1995 Uő 2010 296 Fegyverfajta (bdquoвидrdquo ndash kuumlloumlnboumlző rendelteteacutesű eacutes kialakiacutetaacutesuacute fegyverek) fegyverkategoacuteria eacutes alkategoacuteria (bdquoкласrdquo bdquoподкласrdquo ndash azonos funkcioacutejuacute fegyverek) fegyvertiacutepus (bdquoтипrdquo ndash egy adott fegyverfajtaacuten beluumlli csoport) fegyveraltiacutepus vagy variaacutecioacute (bdquoподтипrdquo bdquoвариантrdquo ndash egy adott tiacutepus kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai) eacutes fegyvercsoport (Груп ndash toumlbb alakjaacuteban funkcioacutejaacuteban megegyező tiacutepus) Uő 2004 11ndash12 vouml GAacuteLL 2005 863 297 Koraacutebbi metodikaacutejaacutet kifejtve a kategorizaacutelaacutes fogalomrendszereacutere valamint a terminoloacutegiai tisztaacutezaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere Jotov a koumlzelmuacuteltban Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middle Ages) ciacutemmel megrendezett konferenciaacuten tartott Бележки по методологията за проучване при античното и средновековното оръжие и снаряжение ndash Notes on methodology of exploring at Ancient and Medieval Weapons and Military Equipments c előadaacutesaacuteban is felhiacutevta a figyelmet (Byala 2019 05 16ndash18) 298 Iacutevmagassaacuteg I o (=osztaacutely) 01ndash19cm II o 19 ndash 4cm Pengehossz I1 cs (=csoport) Hplt=90cm I2 cs Hpgt90cm II1 cs Hpgt90cm KHARLAMOV 2017 406ndash412 299 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
81
1966-ban koumlzoumllt statisztikai moacutedszereire taacutemaszkodik300 A vizsgaacutelat a pengeacutek metrikus
adatokkal leiacuterhatoacute jellemzőit (szeacutelesseacuteg hosszuacutesaacuteg iacutevmagassaacuteg) dolgozza fel toumlbbleacutepcsős
moacutedszerrel
1 Meacuteretadatok felveacutetele haacuterom parameacuteter szerint (iacutevmagassaacuteg hajlaacutesi maximum eacutes
szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacutegi araacuteny) majd csoportosiacutetaacutesuk megfelelő parameacuteterenkeacutent
haacuterom-haacuterom csoportba301
2 A kapott csoportokboacutel kombinaacutecioacutes tiacutepusok leacutetrehozaacutesa ezek alapjaacuten az előforduloacute
leletek kategorizaacutelaacutesa302
3 Korrelaacutecioacutes vizsgaacutelat a rendszerezett ellenzők markolatveacutegek tiacutepusaival eacutes
variaacutecioacuteival valamint a markolati dőleacutesszoumlgek csoportjaival303
4 Veacutegezetuumll a komplex fegyvervizsgaacutelatboacutel kialakiacutetott formacsoportok elterjedeacutesi
mintaacutezataacutenak bemutataacutesa a tanulmaacutenyozott fegyverek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak
megalkotaacutesa a koraacutebbi oumlsszeveteacutesekből304
Mint az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek
tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte el kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Munkaacuteja a
mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera (kuumlloumlnoumlsen az aacuteltala
megkuumlloumlnboumlztetett nyolc baltatiacutepus vaacutelt ismertteacute) iacutegy jelen eacutertekezeacutes tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese
is a Kovaacutecs-feacutele szablyatipoloacutegiaacutet tekinti kiindulaacutesi pontnak
Annak ceacuteljaacuteboacutel hogy a fegyverfajta elterjedeacuteseacutet taacutegabb kontextusban is eacutertelmezni
tudjuk a formatiacutepusok tanulmaacutenyozaacutesa soraacuten fontos felfigyelni a szablyatipoloacutegiai rendszerek
aacutetfedeacuteseire Az alaacutebbiakban Kovaacutecs Laacuteszloacute formacsoportjai keruumllnek bemutataacutesra eacutes
oumlsszehasonliacutetaacutesra Jotov eacutes Kirpičnikov bolgaacuter eacutes rusz szablyaacutekroacutel alkotott rendszereivel
300 FEDOROV 1981 267ndash317 vouml Uő 1987 301 Az iacutevmagassaacuteg eacuterteacutekei (К=кривизна) eacutes a hosszuacutesaacuteg-szeacutelesseacuteg haacutenyadosaacuteboacutel aacutelloacute araacutenyszaacutemok (П=пропорциональное соотношение длины и ширины клинка) alsoacute eacutes felső hataacutereacuterteacutekkel keruumllnek csoportosiacutetaacutesra (К1 01ndash19cm К2 2ndash4cm К3 41ndash59cm П1 18ndash25 П2 26ndash33 П3 34ndash41) miacuteg a hajlaacutesi maximum (У=участок миксимального изгиба клинка) vagyis a penge azon szakasza ahol a legnagyobb iacutevmagassaacuteg meacuterhető a penge alsoacute koumlzeacutepső eacutes felső harmada szerint oszlik haacuterom csoportra (У1 felső harmad У2 koumlzeacutepső harmad У3 alsoacute harmad) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 122ndash129 vouml FEDOROV 1987 71 302 Oumlsszesen 27 elmeacuteleti kombinaacutecioacutes tiacutepust hoz leacutetre (К1У1П1 К1У1П2hellip К3У3П3) ezek koumlzuumll azonban csak 19 csoportba keruumllnek teacutenylegesen besorolhatoacute taacutergyak Nulladik kombinaacutecioacutekeacutent (К0У0П1) lett feltuumlntetve egy iacutevmagassaacutegi adattal nem rendelkező kairkai szablya) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 121ndash125 303 Uo 129ndash146 304 Uo 146ndash176
DOI 1015774PPKEBTK2019012
82
Formacsoportok eacutes metrikus adatok
A metrikus vizsgaacutelatok a meacuterhető adatok leveacuteteleacutet iacutegy a penge eseteacuteben elsősorban a
hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg vastagsaacuteg meacuteretadatainak roumlgziacuteteacuteseacutet jelentik A szablyaleiacuteraacutesokban toumlbb
helyen elkoumlvetett hiba hogy a penge iacutevesedeacuteseacutet morfoloacutegiai jelenseacutegkeacutent kezelik holott
ennek van meacuterhető oldala is joacutellehet csak az esetek korlaacutetozott szaacutemaacuteban
A markolat
A fegyver penge feleacute hajloacute markolata305 az avar kori uacuten protoszablyaacutek (egyenes pengeacutejű
fokeacuteles kardok)306 időszakaacuteban a szuacuteraacutest segiacutethette elő azonban a penge iacutevesedeacuteseacutenek
megjeleneacuteseacutevel maacuter a vaacutegaacutesban is komolyabb szerepet jaacutetszhatott ndash erre utalnak azok a
markolatszereleacutekek amelyek a fegyver markolata iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő mozgataacutesakor taacutemasztottaacutek
meg a kezet Ilyen peacuteldaacuteul a karosi II11-es siacuter ujjtaacutemasza [X1 Keacutep]307 amelynek
fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenye a szaltovo-majaki fegyverekneacutel megfigyelt ujjelosztoacute tuumlskesor
lehet Az iacutevelt markolat mind az euroacutepai mind az aacutezsiai fegyverkultuacuteraacuteban az egykezes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt308
A fegyver szereleacutekei markolat eacutes a huumlvely feacutem alkatreacuteszei amelyek Kovaacutecs tipoloacutegiai
rendszereacuteben szereleacutekfajtaacutenkeacutent tiacutepusokra lett osztva ndash ez aloacutel csupaacuten a markolattoumlvet boriacutetoacute
lemez keacutepez kiveacutetelt ndash az alaacutebbiakban e kategoacuteriaacutek keruumllnek felsorolaacutesra
Markolatgomb
A markolatkupakok keacutet aacuteltalaacutenos csoportja menteacuten mindhaacuterom tipoloacutegiai rendszer csaknem
teljesen megfeleltethető egymaacutesnak
1 Hengeres kupakok309 amelyek keacuteszuumllhettek vas vagy reacutez alapuacute oumltvoumlzetből is (ez utoacutebbi
keacutepzi az 1A altiacutepust) Ovaacutelis metszetű veacuteguumlk feleacute enyheacuten keskenyedő henger alakuacute
kupakok amelyeket egy vagy keacutet szegeccsel erősiacutetettek a markolatra [T1M1 Keacutep]
305 Kovaacutecs Laacuteszloacute 27 peacuteldaacutenyon veacutegzett meacutereacutest amely soraacuten a kihajlaacutesi szoumlg meacuterteacutekeacutet 2ndash20deg koumlzeacute tette KOVAacuteCS 1980b 21 306 CSIKY 2009 124 307 HARAMZA 2017c 308 Peacuteldakeacutent emliacutethető A M Pastukhov aki a 17ndash19 szaacutezadi bdquopisztoly alakuacuterdquo (eacutertsd hajliacutetott) markolatokattal ellaacutetott kiacutenai szablyaacutek tiacutepusait eacutes dataacutelaacutesi lehetőseacuteguumlket mutatta be PASTUKHOV 2017 69ndash90 309 Keacutep KOVAacuteCS 1980b 147 5 Taacutebl
DOI 1015774PPKEBTK2019012
83
2 Koumlrte alakuacute markolatgombok310 amelyek az előbbiekkel szemben nem teljesen zaacutert
palaacutestuacuteak hanem a nyuacutejtott feacutelgoumlmb alakuacute veacutegződeacutesből egy-egy nyuacutelvaacuteny indul ki eacutes
fekszik foumll a markolat mindkeacutet profiljaacutera Kovaacutecs kuumlloumln tiacutepuskeacutent (2A) emliacuteti a beacutecsi
szablya markolatgombjaacutet ndash amelynek nyuacutelvaacutenyai a profilokra merőlegesen a markolat
eluumllső eacutes haacutetulsoacute oldalaacutera (a markolat iacuteveacutenek belső eacutes kuumllső feleacutere) taacutemaszkodik ndash
szinteacuten a szaltovoacute-majaki kultuacuteraacutehoz kapcsolva a formaacutet azonban megjegyzi hogy a
fegyver ornamentikaacuteja bdquomaacuter a magyarsaacuteg iacutezleacuteseacutet koumlvetirdquo311 A koumlrte alakuacute
markolatgombok paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek a szaltovoi szablyaacutek
markolatveacutegződeacuteseivel312 A bolgaacuter fegyverek koumlzuumll a iarebicai debrenei popinai
szablyaacutek eacutes tovaacutebbi eacuteszak-nyugat-bulgaacuteriai szoacutervaacutenyleletek mutatnak alaki
hasonloacutesaacutegot [T1M2 Keacutep]313
Kovaacutecs 1980b 1A-B 2A-B
Kirpičnikov 1966 1 2
Jotov 2004 1 2
A keacutet tiacutepussal kapcsolatban megfigyelhető egy minőseacutegi eloszlaacutes is az 1-es tiacutepus
kidolgozottsaacutegra egyszerűbb miacuteg a 2-es a magasabb minőseacutegű peacuteldaacutenyoknaacutel fordul elő
Kirpičnikov ndash aki szerint a szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutera elsődlegesen az ellenzők majd a
markolatveacutegek jelentenek alapot ndash az oacuteorosz teruumlleteken a 10 szaacutezad elejeacuten aacutellhattak aacutet a
koumlrte formaacutejuacute markolatveacutegekről a hengeres kialakiacutetaacutesuacuteakra miacuteg az előbbi tiacutepus a 11 szaacutezad
soraacuten maacuter nem is fordult elő orosz teacuterseacutegben314 Az orosz kutatoacute markolatzaacuteroacute elemekről
alkotott csoportosiacutetaacutesa teljesen megfeleltethető Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacutenek
310 Keacutep Uo 147 5 Taacutebl 311 Uo 23 312 JOTOV 2004 69 313 Uo 65ndash69 314 KIPRIČNIKOV 1966 68
DOI 1015774PPKEBTK2019012
84
Ellenző
Az ellenző szerepe a hasznaacutelat soraacuten elsősorban a fegyvert tartoacute keacutez megtaacutemasztaacutesa eacutes a
pengeacutere toumlrteacutenő raacutecsuacuteszaacutestoacutel valoacute veacutedelme hasznaacutelaton kiacutevuumll a szablya huumlvelyben toumlrteacutenő
roumlgziacuteteacutese volt315 Tehaacutet az ellenző elsődleges funkcioacuteja a szerző veacutelemeacutenye szerint nem az
ellenseacuteges vaacutegaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem hanem a kitaacutemasztaacutes amely megakadaacutelyozza hogy a
szuacuteraacutes eseteacuten tovaacutebbcsuacutesszon a keacutez a pengeacutere
Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a lecsuacuteszott vaacutegaacutesokkal szemben tanuacutesiacutetott veacutedelem mint az
ellenző elsődleges funkcioacuteja egy teacuteves interpretaacutecioacute amely a keacutesőbbi hosszuacute keresztvasuacute
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak extrapolaacutecioacutejaacuten alapszik Ez a fegyverhasznaacutelati
moacuted kuumlloumlnoumlsen a 12 szaacutezad soraacuten kifejlődő eacutes a 13 szaacutezadtoacutel folyamatosan elterjedő
hosszuacutekardok gyalogos hasznaacutelataacutenaacutel alaacutetaacutemasztott ebben az esetben a fegyver keresztvasa
nemcsak a haacuteriacutetaacutesban hanem olykor koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszott vagyis a pengeacutek
haacuteriacutetaacutes soraacuten kialakult eacuterintkezeacuteseacuteben amelyből kuumlloumlnboumlző beforgataacutesokat viacutevoacutecseleket
lehetett veacutegrehajtani316 Mindez azonban egyuumltt kellett hogy jaacuterjon a penge mechanikai
tulajdonsaacutegainak jelentős fejlődeacuteseacutevel amely soraacuten nemcsak az egyenes pengeacutek de a
szablyaacutek is egyre inkaacutebb alkalmassaacute vaacuteltak a haacuteriacutetaacutesra Ez a techika azonban az ezredforduloacute
pengeacuteinek anyagminőseacutegeacuteről rendelkezeacutesre aacutelloacute tudaacutesunk tuumlkreacuteben keacutetseacuteges
Tehaacutet joacutellehet a szablyaacutek ellenzője is veacutedhetett a vaacutegaacutesok ellen hosszuacutesaacutegaacuteboacutel adoacutedoacutean
keveacutes az eseacutelye hogy elsődlegesen ezzel a ceacutellal keacutesziacutetetteacutek Az eacutertekezeacutes iacuteroacutejaacutetoacutel fuumlggetlenuumll
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott Cristoph Eger is a koraiszlaacutem kardok roumlvid keresztvasaacuteval
kapcsolatban317
315 HARAMZA 2017c 316 A koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteroacutel toumlbb keacutesőkoumlzeacutepkori-korauacutejkori viacutevoacutekoacutedex is megemleacutekezik iacutegy peacuteldaacuteul Joachim Meyer A viacutevaacutes szabad lovagi eacutes nemesi műveacuteszeteacutenek alapos leiacuteraacutesa (1570) c műveacuteben az alaacutebbi moacutedon definiaacutelja a technikaacutet bdquoA lekoumlteacutes az amikor keacutet kard talaacutelkozik eacutes keresztezik egymaacutes uacutetjaacutet ezzel megaacutelliacutetva a maacutesikat eacutes helyet adva tovaacutebbi munkaacutera Lictenawer iacutegy beszeacutel erről raquoA lekoumlteacutes nem maacutes mint egy beszeacutelő ablak mert amikor a kardjaacuten vagy megeacuterezheted hogy gyenge vagy erős eacutes azt is hogy meglaacutethatod hogy merre vannak a nyiacutelaacutesailaquordquo (Ford Berki Andraacutes) httpdocplayerhu36103740-Joachim-meyer-hosszukard-es-tor-a-vivas-szabad-lovagi-es-nemesi-muveszetenek-alapos-leirasa-1570-forditotta-berki-andrashtml (megtekinteacutes ideje 2019 05 21) 317 Eger C Archaeological evidence for Byzantine and Early Islamic weapons in the Near East In Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middel Ages) Byala 2019 05 16ndash18 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute megkoumlszoumlnni C Egernek hogy hozzaacutefeacutereacutest biztosiacutetott megjeleneacutes alatt aacutelloacute keacutezirataacutehoz amelyben szinteacuten kifejtette fenti veacutelemeacutenyeacutet ld EGER 2014 Joacutellehet a kezet veacutedő funkcioacutet is megemliacuteti T Kolias szinteacuten megjegyezte a bizaacutenci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ellenzőjeacutevel kapcsolatban hogy megakadaacutelyozzaacutek a keacutez pengeacutere csuacuteszaacutesaacutet eacutes segiacutetseacuteguumlkkel erősebb szuacuteraacutest lehet kifejteni KOLIAS 1988 143
DOI 1015774PPKEBTK2019012
85
Kovaacutecs Laacuteszloacute az ellenzőket haacuterom fő tiacutepusba sorolta amelyből a 1-es tovaacutebbi haacuterom
altiacutepusra oszlik [T2 Taacutebla]
Az 1-es tiacutepusba tartozoacute ellenzők jellegzetesseacutege a goumlmbszerű veacutegződeacutes altiacutepusai
alapanyaguk szerint keruumlltek szeacutetvaacutelasztaacutesra Ezek koumlzuumll 1V tiacutepusuacute318 ezuumlst alapuacute oumltvoumlzetből
keacuteszuumllt ellenzőre csupaacuten egyetlen ismert peacutelda van [No 81 XIX1 Keacutep] iacutegy alapvetően a
vasoumltvoumlzetből kovaacutecsolt 1A eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt 1B tiacutepusok eseteacuteben lehet
tendenciaacutekat vizsgaacutelni A 2-es eacutes 3-as tiacutepusuacute ellenzők alapanyaga vas a 2-es tiacutepus az 1A-toacutel
csupaacuten annyiban teacuter el hogy nem gombban hanem koumlrlapban veacutegződik egyes veacutelemeacutenyek
szerint ez a kezdeti formaacuteja a csoacutenak alakuacute kerekded veacutegű ellenzőknek319 alapanyaga szinteacuten
vasoumltvoumlzet A 3-as tiacutepusba szinteacuten egy fegyver tartozik [No 122 XXVII1 Keacutep] amelynek
szaacuterai csuacutecsosan levaacutegott veacutegűek ndash korabeli paacuterhuzamok hiaacutenyaacuteban Ruttkay a 10 szaacutezad 2
feleacutere keltezi a fegyvert320
Kovaacutecs 1980b 1 2 3
Kirpičnikov 1966 IA IIB II
Jotov 2004 3A 2B 1
Az 1A (IA) formailag megegyezik A N Kirpičnikov eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacuteben
csoacutenakszerűen kiszeacutelesedő goumlmbben veacutegződő szaacuteraival a penge feleacute hajlik Kirpičnikov e
hajlaacutest egyfajta fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenynak laacutetja a goumlmbben veacutegződő ellenzőkneacutel A 2-es eacutes 3-
as tiacutepusok a Kirpičnikov-feacutele tipoloacutegiai rendszerben formailag a IIB eacutes a II-es tiacutepusokhoz
aacutellnak a legkoumlzelebb azonban ezeket nem lehet biztonsaacuteggal egyezeacutesnek nevezni321 A vola-
uraacutel videacuteki szablyaacutek koumlzuumll Kharlamov II11-es tiacutepusa mutat alaki hasonloacutesaacutegot az 1A
ellenzőtiacutepussal322
A bolgaacuter leletanyagban fellelhető ellenzők alapanyaga vasoumltvoumlzet iacutegy magaacutetoacutel eacutertetődő
hogy a Kovaacutecs 1B eacutes 1V altiacutepusokra nincs teljes paacuterhuzam A Kovaacutecs 1A-val leginkaacutebb Jotov
10 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezett 3-as tiacutepusa feleltethető meg annak A eacutes B variaacutecioacutei
318 Kovaacutecs Laacuteszloacute disszertaacutecioacutejaacutenak eredeti nyelve orosz ennek koumlszoumlnhető az altiacutepusok A-B-V alfabetikus jeloumlleacutese 319 TUumlRK 2011 98 Uő 2014 123ndash124 320 KOVAacuteCS 1980b 26 vouml RUTTKAY 1975 288 321 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash71 vouml KOVAacuteCS 1980 24ndash26 322 KHARLAMOV 409ndash410
DOI 1015774PPKEBTK2019012
86
egyaraacutent mutatnak alaki hasonloacutesaacutegokat323 Ugyanakkor a markolat iraacutenyaacuteba enyheacuten
csuacutecsosodoacute Jotov 3A-variaacutens alakilag leginkaacutebb a Kovaacutecs 1B-altiacutepusokkal egyeztethető
oumlssze baacuter a fent emliacutetett Kovaacutecs 1A is tartalmaz formailag megegyező peacuteldaacutenyokat [No 53
XI Taacutebla] Miacuteg Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutet (szoros eacutertelemben veacuteve 1A altiacutepusaacutet) Jotov bdquomagyar
szablyakeacutentrdquo324 aposztrofaacutelja addig Jotov a sajaacutet rendszereacuteben 2B-variaacutensnak feleltette meg a
Kovaacutecs 2-es tiacutepust melyet bdquobolgaacuterkeacutentrdquo325 jegyez ndash utalva ezzel az egyes tiacutepusok aacuteltala
felderiacutetett elterjedeacutes suacutelypontjaacutera Mindazonaacuteltal az elterjedeacutes ndash eacutes adott esetben a szaacutermazaacutes ndash
effeacutele megoszlaacutesa koraacutentsem ennyire markaacutensan lehataacuterolhatoacute Jotov az 1A bolgaacuter peacuteldaacutein
keresztuumll Merpert326 koraacutebban megfogalmazott gondolatmeneteacutehez kapcsoloacutedva elutasiacutetotta
az adott formavilaacuteguacute fegyverkultuacutera zaacutertsaacutegaacutet327 miacuteg a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutekat a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteval hozta oumlsszefuumlggeacutesbe328 Hasonloacute szerkezetű ellenzők figyelhetők meg Holubiev
aacuteltal koumlzoumllt szaltovoacutei leletek koumlzoumltt is329
A korongban veacutegződő ellenzők maacutesik fejlődeacutesi vonala Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mutat G B
Baranov veacutelemeacutenye szerint a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutek bizaacutenci paramerionok amelyek
nemcsak az eacuteszak-blogaacuter teruumlleteken de a Dnyeszter koumlzeacutepső folyaacutesaacutenak videacutekeacuten is
megjelennek330 Itt azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk Jotov 2-es tiacutepusaacutenak keacutet variaacutensa
koumlzoumltt amelyekből a 2B feleltethető meg a Kaacuterpaacutet-medencei leletekkel miacuteg a 2A markolat
feleacute megnyuacuteloacute ellipszis aacutetmetszetű foglalata nemcsak a paramerionok de a spathaacutek eseteacuteben
is megfigyelhető
Mivel csupaacuten roumlvidebb leiacuteraacutesok eacutes rajzok aacutellnak rendelkezeacutezuumlnkre Kovaacutecs 3-as tiacutepusaacutehoz
ndash Kirpičnikov-feacutele rendszer eseteacutehez hasonloacutean ndash csak felteacutetelesen lehet formailag egyező
tiacutepust rendelni Jevglevskij eacutes Potomkina rendszereacuteből (III4 variaacutens) Kovaacutecs 2-es tiacutepusa
Jevglevskij-Potomkina II2a alvariaacutensaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba ennek fő jellemzői a lefeleacute
aacutelloacute korongban veacutegződő szaacuterak Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutehoz keacutet variaacutens (I2 I3) rendelhető
amelyek a Jotov-feacutele rendszerhez hasonloacutean az ellenző szaacuterainak penge feleacute hajlaacutesaacuteban annak
vonalvezeteacuteseacuteben kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Ilyen moacutedon Jevglevskij-Potemkina I2-es
323 JOTOV 2004 68ndash73 324 Uő 2008 327ndash338 vouml DONČEVA - TOTEV 2011 121ndash124 325 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 326 MERPERT 1955 166 327 JOTOV 2008 327 328 Uő 1995 97ndash102 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 329 HOLUBIEV 2017 235ndash249 330 BARANOV 2016 76ndash92 Kolias sziteacuten felhiacutevta a figyelmet a paramerionok eacutes a malaja pereščepinai bdquonomaacuted szablyardquo koumlzti formai hasonloacutesaacutegra joacutellehet a forraacutesok aacuteltal emliacutetett bdquoπαραμήριονrdquo kifejezeacutest nem tartja konkreacutet fegyvertiacutepussal megfeleltethetőnek KOLIAS 1988 138
DOI 1015774PPKEBTK2019012
87
variaacutensa Jotov 3B variaacutensaacutenak miacuteg az I3-as variaacutens Jotov 3A variaacutensaacutenak feleltethető
meg331
Ahogy a fentiekből kideruumllt Kovaacutecs Laacuteszloacute 1A altiacutepusa olyan ellenzőket foglal magaacuteba
amelyeket a korszak tipoloacutegiai rendszerei toumlbb esetben tovaacutebbi variaacutensokra bontottak Ezek
tuumlkreacuteben a goumlmbben veacutegződő vasellenzők 1A tiacutepusa haacuterom tovaacutebbi variaacutensra oszthatoacute
Mindhaacuterom variaacutensra egyoumlntetűen jellemző hogy a markolattuumlske befogaacutesaacutera nem
csupaacuten egy egyszerű nyiacutelaacutest uumltoumlttek az ellenzőbe hanem annak kuumllső reacutesze keretszerűen
foglalt magaacuteba egy merőleges lemezt amely elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a pengetoumlvet eacutes a
markolatfaacutet A kuumllső bdquokeretrdquoegyfajta gyűrűkeacutent fogta koumlzre a markolat penge felőli veacutegeacutet
maacutesik oldalaacuteroacutel pedig a huumlvely torkolataacutenak eacutes az ellenzőnek aacutetfedeacuteses zaacuteroacutedaacutesa tette
lehetőveacute hogy a fegyver stabilan roumlgziacutetve legyen a huumlvelyben A fegyver lovon toumlrteacutenő
viseleacuteseacuteneacutel ez (valamint a fegyver megfelelő fuumlggeszteacutese) elsődleges kriteacuterium amit az
eacutertekezeacutes iacuteroacuteja tapasztalati uacuteton nyert ismereteivel is igazolni tud egy rossz zaacuteraacutesuacute szablya a
loacute gyorsabb jaacuteroacutemoacutedjaiban (főleg az uumlgeteacutesben de vaacutegta koumlzben is) rendszerint kiugrik a
huumlvelyből Ez nem a fegyver kieseacuteseacutet jelenti (rossz felfuumlggeszteacutes eseteacuten meacuteg ez is
bekoumlvetkezhet) de akaacuter a penge 20-30 cm-es szakasza is kicsuacuteszhat ami eacuteles fegyver eseteacuten a
lovat eacutes a lovast egyaraacutent veszeacutelyezteti332 Ugyanakkor fontos hogy a szablyaacutet gyorsan elő
lehessen raacutentani iacutegy nem szerencseacutes ha a penge egeacutesz hosszaacuteban szorul a huumlvelyben Ha ez a
szoriacutetaacutes a huumlvely torkolataacutenak eacutes a toumlbb esetben lemezzel boriacutetott pengetőnek a
kapcsoloacutedaacutesaacutenaacutel alakul ki a fegyver gyors előraacutentaacutesa eacutes biztonsaacutegos viseleacutese egyaraacutent
biztosiacutetott Mindez illeszkedik abba a tendenciaacuteba amit Csiky Gergely figyelt meg a csillag
alakuacute ellenzővel felszerelt avar szablyaacutek eseteacuteben amit az oszmaacuten kori szablyaacutek hasonloacute
kialakiacutetaacutesuacute ellenzőjeacutehez eacutes zaacuteroacutedaacutesaacutehoz hasonliacutetott333
Az 1A1 variaacutens ndash hasonloacutean Kirpičnikov aacuteltal aacutebraacutezolt IA tiacutepusaacutehoz334 ndash toumlmoumlr szaacuterakkal
rendelkezik amelyeket forrasztaacutessal vagy tűzi hegeszteacutessel roumlgziacutethettek az ellenző koumlzeacutepső
pengeacutet eacutes markolatot egyaraacutent magaacuteba foglaloacute elemhez
Az 1A2 variaacutensnaacutel a lemez a szaacuterak veacutegződeacuteseacuteig kitart a szaacuterak a veacutegződeacutesig nyitottak335
eacutes keretszerűen fogjaacutek koumlzre a lemezt Kuumlloumln koumlzeacutepső elem nincs
331 JEVGLEVSKIJ ndash POTEMKINA 2000 129ndash130 vouml JOTOV 2004 69ndash71 332 Ilyen moacutedon Meerseburgi Lipoacutet bdquoAttila kardjaacutetoacutelrdquo lelt halaacutelaacutenak legendaacuteja is a gyenge zaacuteroacutedaacutes eseteacutet oumlroumlkiacutetheti meg 333 CSIKY 2009 166 334 KIRPIČNIKOV 1966 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
88
Veacuteguumll az 1A3 variaacutensok a rekeszes felosztaacutesuacute ellenzők amelyekneacutel a nyitott szaacuterakban
nem eacuter veacutegig a belső lemez hanem egy arra merőleges lemezfallal lekeriacutetetteacutek majd a
legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel forrasztaacutessal illesztetteacutek oumlssze az 1A2-es variaacutenshoz hasonloacute
kerettel
Ide tartoznak a Magyar Nemzeti Muacutezeum őrzeacuteseacuteben leacutevő kassai [XI Taacutebla] eacutes keneacutezlői
[XIII Taacutebla] szablyaellenzők is A gyaacutertaacutestechnoloacutegia kutataacutesa szempontjaacuteboacutel sokat
szaacutemiacutetott hogy a kassai szablyaacuteroacutel el lehetett taacutevoliacutetani az ellenzőt iacutegy annak illeszkedeacutese is
vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelt A vaacutellazaacutes miatt a pengeacutere kizaacuteroacutelag a markolattuumlskeacuten keresztuumll
helyezhető fel az ellenző ami egyben kizaacuterja annak lehetőseacutegeacutet hogy a markolatfa előbb
keruumllt raacute Ugyanakkor az ellenző koumlzeacutepső reacutesze illeszkedett a markolatfa pengető felőli veacutegeacutere
eacutes fedte a pengető kezdeti szakaszaacutet A szaacuterakban feluumllneacutezetből koumlzvetlenuumll a veacutegződeacutes előtt
egy haacuteromszoumlg alakuacute aacutettoumlreacutes figyelhető meg Az aacutettoumlreacutes penge felőli falai az ellenző keacutet kuumllső
falaacuteval egyfajta keretet alkotnak Az aacutettoumlreacutes behatoacutebb vizsgaacutelata soraacuten toumlbb alkalommal
megfigyelhető hogy az ellenző belsejeacutet haacuterom bdquorekeszrerdquo osztja egy kuumlloumln belső szerkezet
amelyre keretszerűen illeszkedik az ellenző kuumllső reacutesze
Elkeacutepzelhető hogy a rekeszes felosztaacutesroacutel iacutert Hampel Joacutezsef is az egyik demecser-
borsovapusztai szablyaacuteval kapcsolatban joacutellehet a leiacuteraacutes nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a
munkaacuteban aacutebraacutezolt fegyverre
bdquofuumlggeacutelyes fala mandola idomra csuacutecsosodott keacutetfeleacute eacutes keacutet tompa csuacutecsban szeacutelesbuumll a
penge tengelyeacuten eacutes markolataacuten a markolat tuumlskeacutejeacutevel a fala belsejeacutet koumlzepett viacutezszintesen eacuterő
lemez reacuteveacuten fuumlggoumltt oumlssze ennek a lemeznek keacutet veacutege nem eacuter a csuacutecsig de hajlaacutesban
foumlluumllkunkorodikrdquo336
Paacuterhuzamkeacutent ebben az esetben is a kelet-euroacutepai koumlzeacutep- eacutes belső aacutezsiai peacuteldaacutekat
eacuterdemes emliacuteteni V Yu Myasnikov eacutes L G Yaroslavsteva 2017-es munkaacutejukboacutel haacuterom
burjaacutetfoumlldi hosszuacutepengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvert (egy karikaacutes markolatuacute kardot egy bdquopallostrdquo eacutes
egy szablyaacutet) mutatnak be Ebből a pallos az egyeduumlli amelyik a korszakunkba (8ndash11
szaacutezad) helyezhető el azonban a fegyverek ellenzőjeacuteneacutel (kivaacuteltkeacutepp a korai karikaacutes markolatuacute
kardnaacutel) hasonloacute oumlbloumls csoacutenakszerű kiszeacutelesedeacutes figyelhető meg amelyre a szerzők kuumlloumln
335 A hosszaacuteban oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel forrasztottaacutek vagy tűzi hegesztetteacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a veacutegződeacuteseket Bővebben ld Technoloacutegia c fejezet tovaacutebbaacute HOLUBIEV 2017 235ndash249 336 HAMPEL 1902 299 vouml Uo 298 1ndash2 aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
89
felhiacutevjaacutek a figyelmet337 Ez a szerkezet szinteacuten a huumlvely torkolataacuteval toumlrteacutenő zaacuteroacutedaacutest eacutes a
markolat stabilitaacutesaacutet szolgaacutelhatta
A huumlvely
A penge hosszuacutesaacutegaacutet eacutes iacuteveacutet koumlvető huumlvely csak keveacutes esetben maradt meg vizsgaacutelhatoacute
aacutellapotban azonban toumlbb alkalommal megfigyelhetők a pengeacuten fa lenyomatok raacuteiacutezesuumlleacutesek
amelyek alapjaacuten koumlvetkeztetni lehet a siacuterba helyezeacutesre Mivel az eacutertekezeacutes elsősorban a
szablya pengeacutejeacutenek eacutes markolatszereleacutekeinek funkcionalitaacutesaacutera eacutes technoloacutegiaacutejaacutera foacutekuszaacutel a
fuumlggesztőszereleacutekek csak nagyobb formai csoportjuk szerint keruumllnek emliacuteteacutesre
Fuumlggesztőfuumll
1 D-alakuacute paacutentos fuumlggesztőfuumllek ndash szerkezetuumlk azonos alapanyaguk eacutes kiviteluumlk
vaacuteltozoacute338
2 Y-alakuacute fuumlggesztőfuumllek ndash a fuumlggesztőpaacutentjuk eddig meacuteg ismeretlen tegezekhez is
alkalmaztaacutek őket339
3 Lemezes fuumlggesztőfuumllek ndash aranyboacutel eacutes reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt peacuteldaacutenyai
ismertek340
Huumlvelyveacuteg
Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint alacsony szaacutemuk miatt hasznaacutelatuk nem lehetett aacuteltalaacutenos Gyűjteacuteseacuteben
haacuterom csoportot kuumlloumlnboumlztet meg
1 Lapiacutetott ovaacutelis metszetű henger alakuacute huumlvelyveacutegek
2 Hasonloacute formaacutejuacute huumlvelyveacutegek az előoldalon liacutera alakuacute kivaacutegaacutessal
3 Goumlmboumls veacutegű huumlvelyveacutegek ndash Kovaacutecs ez utoacutebbiba sorolta a beacutecsi szablyaacutet amely mellett
egyeacutertelműbb előfordulaacutesnak szaacutemiacutet a gnadendorfi szablya341
337 A szerzők a ладьевидное kifejezeacutest hasznaacuteljaacutek tehaacutet az emberi keacutezben talaacutelhatoacute szinteacuten oumlbloumls sajkacsontra hasonliacutetjaacutek az ellenzőtiacutepust MIASNIKOV ndash IAROSLAVSTEVA 2017 60 338 Arany- ezuumlst- reacutez- eacutes vasoumltvoumlzetekből egyaraacutent Uo 27 63 146 j 339 Uo 28 340 Uo 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
90
A penge formai jellemzői
A pengeacutek formai jellemzőibe keresztmetszetuumlk eacutes annak vaacuteltozaacutesai tartoznak A szablyaacutek
eseteacuteben haacuterom alapvető keresztmetszet-tiacutepust kuumlloumlniacutethetuumlnk el
1 Konvex oumltszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejat neacutelkuumlli egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A keacutesekkel ellenteacutetben jellemzőjuumlk hogy az eacutelezeacutes nem a penge
fokaacutetoacutel (haacuteromszoumlgű keresztmetszet) hanem hozzaacutevetőlegesen a szeacutelesseacuteg feleacutetől
indul csak el
2 Konkaacutev heacutetszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejattal ellaacutetott egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A pengevaacutejatnak vagy sok esetben veacutercsatornaacutenak nevezett keacutetoldali
iacutevelt bemeacutelyedeacutes aacuteltalaacuteban 10-12mm-es szeacutelesseacutegben jelentkezett a penge profiljaiban
Szerepe nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a penge kikoumlnnyiacuteteacutese a suacutelypont markolat iraacutenyaacuteba
toumlrteacutenő eltolaacutesa342 valamint a fegyver harckoumlzben felleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel tanuacutesiacutetott
ellenaacutelloacutesaacutegaacutenak noumlveleacutese volt
3 Rombikus vagy lencse alakuacute keresztmetszet ndash keacuteteacutelű penge vaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszete A penge ebben az esetben a koumlzepe feleacute eacuteri el a maximaacutelis
vastagsaacutegot Ez a tiacutepus szablyaacutek eseteacuteben csak az előbbi keacutet tiacutepus egyikeacutevel fordul elő
a penge hegy felőli szakaszaacuten fokeacutel vagy elman gyanaacutent343 Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint a
keacuteteacutelűseacuteg kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes kori szablyaacutek mindegyikeacuten megtalaacutelhatoacute iacutegy ezt
a korszak aacuteltalaacutenos ismertetőjegyeacutenek tekinti344
A keacuteteacutelű hegyben veacutegződeacutes funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatban toumlbb elmeacutelet szuumlletett
Egyesek szerint a fokeacutel a fegyver visszaraacutentaacutesakor ejtett sebet a ceacutelponton ami a viacutevaacutesnaacutel
jelenthetett előnyt mivel iacutegy a pengeacutevel nem vaacutert moacutedon is taacutemadhattaacutek az ellenfelet Kovaacutecs
Istvaacuten szerint a fegyvert szuacuteraacutesra is hasznaacutelhattaacutek azonban miacuteg a fegyver első eacuteleacutevel a lovast
taacutemadtaacutek feluumllről indiacutetott vaacutegaacutesokkal addig a lovat alulroacutel a fokeacutellel Elkeacutepzeleacuteseacutet arra is
341 Uő 1980b 28 342 Ezen a ponton ellent kell mondanunk Kovaacutecs Laacuteszloacute azon meglaacutetaacutesaacutenak miszerint a pengevaacutejat ceacutelja a suacutelypont hegy feleacute tolaacutesa lett volna KOVAacuteCS 1980b 20 Mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek suacutelypontja aacuteltalaacuteban a pengetőtől szaacutemiacutetott 140ndash200 mm koumlzoumltt helyezkedik el a pengevaacutejat jelentős reacutesze (toumlbb mint a keacutetharmada) a penge suacutelypont utaacuteni szakaszaacutet eacuterinti Koumlvetkezeacuteskeacutepp egy pengevaacutejat neacutelkuumlli pengeacutenek a pengetőtől taacutevolabbra esik a suacutelypontja Szinteacuten a markolat neheacutezzeacute teacutetelt segiacutetetteacutek elő egyes markolatszereleacutekek (pl markolatkupak) joacutellehet funkcioacutejuk elsődlegesen nem a fegyver suacutelyozaacutesa hanem a markolat statikaacutejaacutenak javiacutetaacutesa lehetett 343 E toumlroumlk kifejezeacutes a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fokeacuteltiacutepusra utal ARENDT 1934 59 21a j 344 Uo 1981 20
DOI 1015774PPKEBTK2019012
91
alapozza hogy a bdquolebediairdquo ujjelosztoacute tuumlskeacutek nem tetteacutek lehetőveacute hogy a fegyvert első eacuteleacutevel
előre vagy haacutetra forgassaacutek345
A fokeacutel kialakulaacutesaacuteban azonban valoacutesziacutenűleg a szuacuteraacutes jaacutetszott nagyobb szerepet a
mindkeacutet oldalon eacuteles pengeacutet koumlnnyebben hateacutekonyabban be lehetett szuacuterni a ceacutelpontba eacutes ki
lehetett huacutezni belőle A toumlbbnyire vaacutegtaacuteboacutel taacutemadoacute lovasnak kulcsfontossaacuteguacute volt hogy ezt
roumlvid időn beluumll meg tudja tenni346 A szablyaacuteval toumlrteacutenő szuacuteraacutest az eacutel feleacute hajloacute markolat is
segiacutetette ami iacutegy a pengeacutevel enyhe S alakot vett foumll
Mindemellett a forma a vaacutegaacutesra is alkalmas volt Ahogy az koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a
szablya vaacutegaacutesra toumlrteacutenő hasznaacutelata nemcsak a keacutesőbbi időkből ismert peacuteldaacutein hanem a
korszakunkra dataacutelhatoacute szablyaacutek egyes jegyein is nyomon koumlvethető elsősorban a markolat
azon reacuteszein amelyekről felteacutetelezhető hogy a keacutez haacutetracsuacuteszaacutesaacutet akadaacutelyoztaacutek
Kirpičnikov felteacutetelezeacutese szerint az egyenes kardok peacuteldaacutejaacutenak eacutes a lovasharcok
tapasztalatainak hataacutesaacutera fejlődthettek penge feleacute hajloacute szaacuterakkal a goumlmbben veacutegződő
ellenzők a hajlaacutes keacutenyelmesebbeacute tette a fegyvert a vaacutegaacuteshoz valamint alkalmassaacute tette arra
hogy gyorsabban lehessen egymaacutes utaacuten toumlbb mozdulattal is taacutemadni vele ami kulcsfontossaacuteguacute
volt a lovasharcban347
Keveacutesbeacute maradt meg a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutesban Arendt a fokeacutel kialakulaacutesaacutera
vonatkozoacute neacutezete veacutelemeacutenye szerint ez a fegyver ellensuacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelt348 Baacuter a szuacuteraacutesra
eacutes vaacutegaacutesra egyaraacutent hasznaacutelhatoacute eacutel szaacutendeacutekos kialakiacutetaacutesa alapjaacuten Arendt elmeacuteleteacuteneacutel toumlbb
felteacutetelezhető annak rendelteteacuteseacuteről fontos szempont hogy a fegyver suacutelypontja a
markolatszereleacutekek suacutelyozaacutesa mellett a keresztmetszet megvaacuteltoztataacutesaacuteval (adott szakaszon
toumlrteacutenő szűkiacuteteacuteseacutevel) befolyaacutesolhatoacute eacutes ez ndash ha nem is oumlnmagaacuteban ndash szinteacuten szerepet
jaacutetszhatott a fokeacutel kialakulaacutesaacuteban
Szinteacuten a formaisaacuteghoz tartozik az esetenkeacutent felleacutepő pengetőboriacutetoacute lemez amely keacutetfeacutele
hosszuacutesaacutegban eacutes formaacuteban jelentkezik a penge kezdeti szakaszaacuten
1 ellenzővel paacuterhuzamos roumlvid lemezboriacutetaacutes teriacuteteacuteke teacuteglalap alakuacute (Keneacutezlő II29)
2 kinyuacuteloacute teriacuteteacuteke T-alakuacute (Arad-Csaacutelya Pestszentlőrinc Ismeretlen lh 6)349
345 KOVAacuteCS 1941 129ndash131 A keacutesőbbiekben egy eacuterdekes vizsgaacutelati teacutemaacuteja lehet a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszetnek is hogy milyen mozgaacutest enged az ujjelosztoacute tuumlskesor 346 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293 347 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 348 ARENDT 1934 59 349 Ld II Taacutebla V Taacutebla 1 Szlaacutev szakirodalmakban Г-alakuacute lemezboriacutetaacuteskeacutent is szerepel INKOVA 2013 63
DOI 1015774PPKEBTK2019012
92
A pengetőboriacutetoacute lemez funkcioacuteja elsősorban a huumlvelyben toumlrteacutenő toumlkeacuteletes zaacuteroacutedaacutes A
penge eacutele a pengetoumlvoumln eacutert veacuteget aacuteltalaacuteban a fegyver veacutegig volt eacutelezve ez aloacutel a penge
kezdeti szakasza sem volt kiveacutetel350 ndash ez szinteacuten indokolttaacute tette a pengetőboriacutetoacute lemezek
alkalmazaacutesaacutet
A leletek jelentős haacutenyadaacutenaacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute eacutepen maradt pengevaacutejat figyelhető meg
mindkeacutet profilban Ennek szeacutelesseacutege aacuteltalaacuteban 10 mm meacutelyseacutege 1ndash15 mm ndash ez az eacuterteacutek a
penge hosszaacuten a hegy feleacute haladva nem vagy csak nagyon kis meacuterteacutekben vaacuteltozik
Metrikus vizsgaacutelatok
Ahogy azt a bemutatott tipoloacutegiai rendszerek kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből laacutethattuk a
taacutergyleiacuteraacutesnaacutel egyre fontosabb szerepet kap a kategorikus jelzőkkel toumlrteacutenő jellemzeacutessel
szemben (hosszuacute roumlvid szeacuteleshellip stb) az egzakt adatok felveacutetele eacutes interpretaacutecioacuteja iacutegy a
szaacutemadatok egyre meghataacuterozoacutebbak a klasszifikaacutecioacuteban is
A honfoglalaacutes kori szablyaacutek metrikus vizsgaacutelatai soraacuten aacuteltalaacuteban a penge keruumllt előteacuterbe
elsődlegesen annak hosszuacutesaacutega szeacutelesseacutege eacutes fokeacuteleacutenek hossza maacutesodlagosan a penge
vastagsaacutega a markolat eacutes az ellenző hossza eacutes a fegyver egeacutesz hossza lett vizsgaacutelva Joacutellehet
koraacutebban toumlrteacutenetek raacute kiacuteseacuterletek a fegyver iacutevmagassaacutega nem keruumllt vizsgaacutelatra Ennek oka
hogy az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a koraacutebbi moacutedszereket nem talaacutelta kellően objektiacutevnek ahhoz hogy
rendszerezeacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute adatokat nyerjen a sok esetben erősen korrodaacutelt eacutes egy adott
penge szakaszaacuten beluumll is vaacuteltozoacute meacuterteacutekben iacutevesedő pengeacutekről351 ugyanakkor a keleti
paacuterhuzamok arra engednek koumlvetkeztetni hogy az iacutevmagassaacuteg tovaacutebbaacute a penge szeacutelesseacutegi eacutes
hosszuacutesaacutegi meacuteretadatai keveacutesbeacute szaacutemiacutetanak kronoloacutegiai indikaacutetornak352
Az adatok rendszerezeacutese szinteacuten toumlbb neheacutezseacutegbe uumltkoumlzik Neacutemely esetekben nem
egyeacutertelmű hogy a hosszuacutesaacuteg a pengeacutere vagy az egeacutesz fegyverre vonatkozik353 a
350 Ismeruumlnk olyan fegyvereket ahol a penge toumlveacutet neacutegyzetes keresztmetszetűnek hagyjaacutek meg hiszen itt a vaacutegoacuteeacutelnek nincs funkcioacuteja 351 A pengeacutek iacuteveacutenek meacutereacuteseacutere dolgozott ki moacutedszert V V Arendt eacutes S A Pletneumlva Kovaacutecs Laacuteszloacute 21 penge iacutevesedeacuteseacutet meacuterte meg amelyből aacuteltalaacutenosan csekeacutely goumlrbuumlletűnek iacuteteacutelte meg a szablyaacutekat KOVAacuteCS 1980b 19 58ndash59 107ndash108 j 352 Baacuter a kelet-euroacutepai szablyaleleteket feldolgozoacute tanulmaacuteny a markolatszereleacutekek menteacuten sem tud egyeacutertelmű kronoloacutegiai koumlvetkezteteacuteseket levonni (a korai ellenzők kis szaacutemban az Arany Horda idejeacuteről is fellelhetők) a mi esetuumlnkben koumlnnyebben lehet egyfajta relatiacutev időrendiseacuteget valoacutesziacutenűsiacuteteni az ellenzőtiacutepusok eacutes a penge keresztmetszeti (szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg araacutenybeli) vaacuteltozaacutesai alapjaacuten JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 353 Ugyanakkor meglepő moacutedon a fegyverek eredeti koumlzleacuteseacuteben nyomon koumlvethető hogy pengehosszroacutel vagy teljes hosszroacutel van szoacute iacutegy van lehetőseacuteguumlnk a szeacutetvaacutelasztaacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
93
markolathosszok pedig a fegyver aacutellapotaacutetoacutel fuumlggően vonatkozhattak csupaacuten egy
markolattuumlskeacutere vagy egy eacutepen maradt ellenzőtől markolatveacutegig tartoacute markolatra
A listaacutezott szablyaleletek metrikus adatai eacutes az egyes fegyverekhez tartozoacute
formacsoportok a Kataloacutegus A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c
taacuteblaacutezataacuteban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek
Ahogy azt koraacutebban laacutethattuk a szablyaacutek adatainak rendszerezeacutese toumlbbfeacutele moacutedon
toumlrteacutenhet A klasszifikaacutecioacute alapjaacutet aacuteltalaacuteban a formai jellemzők az ornamentika eacutes a
fegyverszereleacutekek adjaacutek azonban ahogy arra J Hošek eacutes J Košta raacutemutattak egyre inkaacutebb
megjelennek szempontkeacutent a technoloacutegiai jellemzők354 Ezen kiacutevuumll meghataacuterozoacute szerepet
toumlltenek be a metrikus adatok amelyek rendszerezeacuteseacutere egyre toumlbb adatelemző moacutedszer aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre iacutegy eleacuterhetőveacute vaacutelik egy magasabb fokuacute egzaktsaacuteg a fegyvervizsgaacutelat egy
olyan teruumlleteacuten amelyen valoacuteban erre lenne szuumlkseacuteguumlnk
Ugyanakkor a matematikai moacutedszerek gyenge pontjai aacuteltalaacuteban a valoacutesaacuteggal toumlrteacutenő
eacuterintkezeacutes ndash a valoacutesaacuteg interpretaacutecioacuteja ndash menteacuten alakulnak ki ami esetuumlnkben a toumlrteacutenelmi
valoacutesaacuteg ezerarcuacutesaacutegaacuteban mutatkozik meg az egzaktsaacuteg halaacutelaacutet jelenti hogy a fegyverek
vizsgaacutelt parameacuteterei az idő soraacuten toumlbbszoumlr is vaacuteltozhattak egy tipoloacutegiai rendszer szaacutemaacutera
pedig oumlnmagaacuteban meacuteg az sem egyeacutertelmű hogy a taacutergy milyen formaacutejaacuteban keruumll
osztaacutelyozaacutesra A toumlbbszoumlroumlsen korrodaacutelt sok esetben toumlredeacutekes aacutellapotuacute vastaacutergyakat ugyanis
nem oumlnmagukban hanem preszumptiacutev moacutedon előaacutelliacutetaacutesuk soraacuten nyert adottsaacutegaik
relaacutecioacutejaacuteban eacutertelmezzuumlk vagyis a besorolaacutes olyan jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik amelyre az
esetek meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben csak koumlvetkeztetni lehet Iacutegy a moacutedszer baacuter egzaktumokra eacutepuumll
alapvetően egy becsleacutesből indul ki a meacutereacutestechnika pedig nem keacutepes megszabadulni az
elmeacuteleti rekonstrukcioacutetoacutel valoacute fuumlggeacuteseacutetől355
A toumlmeg meacutereacuteseacutere az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja toumlbb okboacutel sem vaacutellalkozott Egyreacuteszt a
toumlmegeacuterteacutekek szakirodalmi emliacuteteacutese rendkiacutevuumll silaacuteny leggyakrabban a fegyver hosszeacuterteacutekei
ezek koumlzuumll is az oumlsszegeacuteszhossz eacutes a pengehossz van csak feljegyezve Maacutesreacuteszt a meacutert adatok
354 Ld Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet 355 Kitűnő peacutelda erre a pengeacutek kiindulaacutesaacutenak vagy eacutepp toumlredeacutekesseacuteguumlknek megaacutellapiacutetaacutesa ami szinteacuten a fegyver egykori alakjaacutenak felteacutetelezeacutese szerint toumlrteacutent a vizsgaacutelatok soraacuten azok a pengeacutek lettek eacutep aacutellapotuacutekeacutent meghataacuterozva amelyeknek mind a kiindulaacutesa (vagyis a pengető vaacutellazaacutesa illetve az ellenző eacutes a pengető talaacutelkozaacutesa) mind a hegykikeacutepzeacutes elindulaacutesa (drasztikus szeacutelesseacutegcsoumlkkeneacutes a penge veacutegeacuten) megfigyelhető volt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
94
meacuteg keveacutesbeacute adnak reaacutelis keacutepet a penge eredeti tulajdonsaacutegairoacutel a korroacutezioacute sokkal jobban
befolyaacutesolja az eredmeacutenyt Harmadreacuteszt eacutes nem utolsoacute sorban nem aacutellt rendelkezeacutesre egy
egyseacuteges meacutereacutestechnikai haacutetteacuter ndash a nagyobb meacuterlegek pontatlansaacuteguk miatt voltak
hasznaacutelhatatlanok a kisebbekre pedig sok esetben a penge gyenge megtartaacutesa miatt nem
lehetett raacutehelyezni a fegyverleletet Felteacutetelezhetően ezen okoknaacutel fogva nem vizsgaacuteltaacutek
maacutesok sem a toumlmeget nagyobb rendszeresseacuteggel
Mindemellett a statisztikai kapcsolatvizsgaacutelatok toumlbb ponton keacutepesek hozzaacutejaacuterulni a
szablyaacutek tipoloacutegiai rendszereacutenek optimalizaacutelaacutesaacutehoz Ezen feluumll azok a statisztikai
adatelemzeacutesi moacutedszerek (kontextuaacutelis szeriaacutecioacute klaszteranaliacutezis) amelyek mostanra
gyakorlattaacute vaacuteltak a reacutegeacuteszeti anyag interpretaacutecioacutejaacuteban előrevetiacutetik annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet is
hogy a koraacutebbi formacsoportok kategorikus jelzőit szaacutemszerűsiacutetsuumlk
Ezen a ponton figyelhetuumlnk fel a szablyavizsgaacutelat egy tovaacutebbi aspektusaacutera a koraacutebbi
megkoumlzeliacuteteacutesek a taacutergy metrikus jellemzeacuteseacutet aacuteltalaacuteban egy szeacutelesseacutegi eacutes hosszuacutesaacutegi adattal
bdquointeacutezteacutek elrdquo mely utoacutebbinaacutel joacute esetben sikeruumllt meghataacuterozni hogy az a fegyver egeacuteszeacutere
vagy csupaacuten a pengeacutere vonatkozik Ezeket az adatokat a tipoloacutegiai besorolaacutesok tovaacutebbi formai
jellemzőkkel egeacutesziacutetetteacutek ki amelyeket a fentiekben ismertettuumlnk
Ugyanakkor a fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből azt is laacutethatjuk hogy a 20 szaacutezad
utolsoacute harmadaacutetoacutel egyre nagyobb hangsuacutelyt kap a penge vizsgaacutelata amelyneacutel egyeacutertelmű
hogy a formai jellemzeacutes nem ragadhat le csupaacuten kettő vagy haacuterom meacuteretadat ismerteteacuteseacutevel
hiszen egy fokozatosan keskenyedő eacutes veacutekonyodoacute taacutergyroacutel van szoacute
13 esetben az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek 50 mm-es beosztaacutessal lettek veacutegig meacuterve a penge egeacutesz
hosszaacuten olyan moacutedon hogy a pengető kezdeti reacutesze jelentette a nullpontot (itt toumlrteacutent az első
meacutereacutes ami a kiinduloacute Szp- eacutes Vp-eacuterteacuteket adta meg ndash ezek voltak a legmagasabb eacuterteacutekek
innentől a penge fokozatosan keskenyedett eacutes veacutekonyodott) A vizsgaacutelat ceacutelja az volt hogy ne
csupaacuten egy szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekkel rendelkezzuumlnk ndash tekintve hogy ezek az eacuterteacutekek a
penge egeacuteszeacuten beluumll vaacuteltoznak ndash hanem az eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacutet a keskenyedeacutes eacutes veacutekonyodaacutes
meacuterteacutekeacutet is eacuterzeacutekeljuumlk Termeacuteszetesen az erős korroacutezioacute ma maacuter nem teszi lehetőveacute hogy a
penge eredeti meacutereteit vizsgaacuteljuk iacutegy az sem meglepő hogy a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese nem
hoz magaacuteval folyamatos szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekcsoumlkkeneacutest meacutegis az alaacutebbi diagramon
keacutet tendencia figyelhető meg az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatban
DOI 1015774PPKEBTK2019012
95
Diagram a szablyapengeacutek szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekeinek vaacuteltozaacutesaacuteroacutel
A pengetőtől taacutevolodva mindkeacutet parameacuteter eseteacuteben megfigyelhető a csoumlkkeneacutes ami az
Szp eseteacuteben araacutenyaacuteban is nagyobb meacuterteacutekű A Vp eseteacuteben aacuteltalaacutenosan elmondhatoacute hogy a
pengetőtől szaacutemiacutetott 100-150mm-en meacuteg nem figyelhető meg a veacutekonyodaacutes a penge tovaacutebbi
szakaszaacuten azonban folyamatos Az Szp kezdő eacuterteacuteke maacuter az első 50mm-en beluumll is csoumlkken
150mm utaacuten pedig aacutetlagban tovaacutebbi 5mm-t csoumlkken
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis)
A fegyverek statisztikai vizsgaacutelata elsősorban funkcionalitaacutesuk megismereacuteseacuteben segiacutet
minket Csiky Gergely az avar kori bdquopengefegyverekrdquo metrikus vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban a
koumlvetkezőt jegyzi meg
bdquoA vaacutegoacutefegyverek funkcionaacutelisan koumlzelharci taacutemadoacutefegyverek s iacutegy az emberei kar
meghosszabbiacutetaacutesaacutenak tekinthetők a pengeacutek meacutereteinek vizsgaacutelatai emiatt e taacutergya legfőbb
funkcionaacutelis jellegzetesseacutegeacutet taacuterjaacutek felrdquo356
Exploratiacutev adatanaliacutezisnek (EDA) nevezzuumlk azokat a statisztikai aacutebraacutezolaacutesi moacutedszereket
amelyek az adatok termeacuteszeteacutenek eacutes oumlsszefuumlggeacuteseinek megismereacuteseacuteben adnak taacutempontot357
356 CSIKY 2016 243ndash269
DOI 1015774PPKEBTK2019012
96
A hagyomaacutenyos pontdiagram mutatkozott a legalkalmasabbnak arra hogy a csoportosiacutetaacutesi
lehetőseacutegeket megjeleniacutetsuumlk ugyanakkor a dobozaacutebraacutekkal lehetőseacuteg nyiacutelt oumlsszehasonliacutetoacute
vizsgaacutelatot veacutegezni egy kategorikus (keresztmetszeti tiacutepus ellenző alapanyaga) eacutes egy vaacuteltozoacute
adatsor (csontvaacutezhossz eacutes a fegyver metrikus adatai) koumlzoumltt358
A korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes keacutet vaacuteltozoacute koumlzti lineaacuteris kapcsolat becsleacuteseacutere alkalmas A kapcsolat
lehet egyenesen vagy fordiacutetottan araacutenyos illetve hiaacutenyzoacute amely szerint a korrelaacutecioacutes
koefficiens eacuterteacuteke +1 eacutes -1 koumlzoumltt mozog (a 0 eacutertelemszerűen a kapcsolat hiaacutenyaacutet jeloumlli)359 A
koefficiens eacuterteacuteke fuumlggetlen a vizsgaacutelt vaacuteltozoacutek megadott meacuterteacutekegyseacutegeitől amely
esetuumlnkben a hosszeacuterteacutekekben (cm mm) eacutes az elhunyt koraacuteban (eacutev) jelenik meg
A vizsgaacutelatot jelentősen befolyaacutesolhatjaacutek az uacuten outlier (kiugroacute) eacuterteacutekek ami miatt
kuumlloumlnoumlsen fontos volt hogy a toumlredeacutekes pengeacutek tuacutel alacsony hosszeacuterteacutekei ki legyenek szűrve a
munka előtt Amennyiben az adatsorok koumlzoumltt lineaacuteris kapcsolat eacuterzeacutekelhető az a fegyver
aacuteltalaacutenos jellemzeacuteseacuteben segiacutet minket amennyiben nem talaacutelhatoacute kapcsolat nagyobb eseacutelyuumlnk
van a klaszteranaliacutezis alapjaacuten toumlrteacutenő klasszifikaacutecioacutes kiegeacutesziacuteteacutesekre
Ahogy az alaacutebbiakban laacutethatoacute a kettő egyuumlttesen jelenik meg vagyis kirajzoloacutednak
aacuteltalaacutenos tendenciaacutek a fegyver meacuteretbeli vaacuteltozaacutesaival kapcsolatban ugyanakkor e tendenciaacutek
aacuternyalhatoacutek
A vizsgaacutelatok legnagyobb gyengeacuteje hogy a meacuteretadatok silaacuteny koumlzleacutese valamint a leletek
vizsgaacutelhatatlansaacutega miatt meglehetősen alacsony esetszaacutemokkal lehetett csak dolgozni
Ahogy az alaacutebbi taacuteblaacutezatban is laacutethatoacute a maximaacutelis esetszaacutem ami a teljes hossz eacutes az
ellenzőtiacutepusok kiveacuteteleacutevel oumlnmagaacuteban kevesebb mint a leletek feleacutet jelenti tovaacutebb aproacutezoacutedott
a kuumlloumlnboumlző parameacuteterek oumlsszeveteacuteseacuteneacutel360
357 DRENNAN 2009 321ndash322 httpxeniasotehuhubioscidocsbiometrlectureeda (megtekinteacutes ideje 2018 10 28) 358 DRENNAN 2009 37ndash50 J Hošek eacutes J Košta a mikulčicei kardok formai csoportosiacutetaacutesaacutet szinteacuten exploratiacutev moacutedszerekkel veacutegezte HOŠEK ndash KOŠTA 2014 253ndash261 359 Uo 209ndash210 vouml WILCOCK 1999 36ndash37 360 Az oszlopok utolsoacute vastagon szedett eacuterteacuteke az adott parameacuteter esetszaacutemaacutet a foumlloumlttuumlk leacutevő eacuterteacutekek az adott keacutet kategoacuteria oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak esetszaacutemait jeloumlli Kor=elhalaacutelozaacutesi kor Csvh=csontvaacutezhossz a tovaacutebbi jeloumlleacutesek feloldaacutesaacutehoz ld A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c taacuteblaacutezat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
97
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz Tk Te
Te 30 22 57 47 32 28 40 78
Tk 17 11 41 33 28 25 53
Sz 13 11 29 26 17 39
Hf 14 8 39 40 43
Hp 19 14 54 61
Oumlssz 26 20 77
Csvh 26 30
Kor 43
A fegyveres temetkezeacutesek szakirodalmi emliacuteteacuteseacuteből sajnos csak korlaacutetozott szaacutemban
ismertek informaacutecioacutek az elhunyt koraacuteval eacutes alkati sajaacutetossaacutegaival (iacutegy a csontvaacutez hosszaacuteval)
kapcsolatban Aacuteltalaacuteban emliacuteteacutesre keruumll a csontvaacutez aacutellapota amely toumlbb esetben gyenge
megtartaacutesuacute hiaacutenyos vagy erősen roncsolt Ennek egyik fő oka hogy a lelőhelyek jelentős
reacutesze ma is aktiacutev foumlldműveleacutes alatt aacutelloacute teruumllet eacutes a kuumlloumlnboumlző talajlaziacutetoacute talajforgatoacute
technikaacutek az előforduloacute reacutegeacuteszeti objektumokat nem hagyjaacutek eacuterintetlenuumll Emellett 43 esetben
becsuumllteacutek fel a lehetseacuteges elhalaacutelozaacutesi kort amiből azt laacutethatjuk hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben
maturus eacutes senilis koruacute feacuterfiak melleacutekletekeacutent szerepel a szablya de maacutesodlagosan
adultusoknaacutel is megtalaacutelhatoacute Az egyetlen iuvenis koruacute a gnadendorfi siacuter elhunytja361 A 30
csontvaacutezhosszadat az eacuteletkori vaacuteltozaacutesokat nem koumlveti az alkalmazott statisztikai
moacutedszerekkel kimutathatoacute uacuteton362
361 Az esetek egy reacuteszeacuteneacutel szaacutemszerűsiacutetve szűkebb intervallumban keruumllt meghataacuterozaacutesra az elhalaacutelozaacutesi kor Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (mat) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (40ndash50) Gnadendorf (iuv) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (27ndash31) 58 siacuter (36ndash40) Karos-Eperjesszoumlg I2 siacuter (mat) II5 siacuter (sen) II6 siacuter (sen) II11 siacuter (sen) II20 siacuter (sen) II36 siacuter (sen) II41 siacuter (mat) II50 siacuter (matsen) II52 siacuter (mat) III11 siacuter (mat) Keneacutezlő-Fazekaszug I3 (matsen) I14 (matsen) I18 (matsen) I25 (matsen) II29 (matsen) Kolozsvaacuter Szaacutentoacute u 4 siacuter (35ndash39) 22 siacuter (40ndash59) 25 siacuter (60ndash65) Kolozsvaacuter Zaacutepolya u 6 siacuter (20ndash40) 10 siacuter (35ndash40) Ladaacutenybene-Benepuszta (ad) Maroskarna (50ndash55) Nagykőroumls-Fekete-dűlő 2 siacuter (mat) Naszvad-Partok-dűlő 3 siacuter (mat) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (23ndash40) 22 siacuter (30ndash60) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (mat) 264 siacuter (ad) Saacuterreacutetudvari-Poroshalom 1 siacuter (40ndash45) Szabadkiacutegyoacutes-Paacutelligeti taacutebla 1 siacuter (mat) Szeged-Alsoacutegyő 18 siacuter (mat) Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart IC (11) siacuter (ad) ID (10) siacuter (ad) II1 siacuter (40ndash50) II7 (ad) II8 (63ndash72) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla (53ndash57) 362 A csontvaacutezhossz eacutes eacuteletkor korrelaacutecioacutes koefficiense 01935858 amely gyenge lineaacuteris kapcsolatra utal A szablyaacutes temetkezeacutesek koumlzoumllt csontvaacutezhosszai a koumlvetkezők (cm) Budapest-Raacutekos 1 siacuter (169) Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (167) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (152) Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Erdős tanya (176) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (158) 58 siacuter (172) Karos-Eperjesszoumlg II5 siacuter (164) II6 siacuter (170) II11 siacuter (161) II20 siacuter (165) II36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
98
A fenti esetszaacutemok vizsgaacutelataacuteval az alaacutebbi aacutetlag- eacutes hataacutereacuterteacutekek aacutellapiacutethatoacutek meg az
elhunytakkal eacutes szablyaacutejukkal kapcsolatban
Elhunyt Szablya
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz
Min kb 16 135 453 468 75 20
Max kb 70 176 990 800 370 45
Aacutetlag 4747 16527 79968 70795 21023 308
Mediaacuten 50 166 815 710 210 30
Az adatok vizsgaacutelata egy nyiacutelt forraacuteskoacuteduacute szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelvvel
(R) toumlrteacutent363 A vizsgaacutelat soraacuten toumlbb leiacuteroacute statisztikai moacutedszer is alkalmazaacutesra keruumllt
A fent emliacutetett korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesokon (Cor) eacutes exploratiacutev adatelemzeacutesi moacutedszereken
(egyseacutegesen EDA) kiacutevuumll a kutataacutes fontos reacuteszeacutet keacutepezte a klaszteranaliacutezis matematikai
klasszifikaacutecioacutes moacutedszere (Ward)364
A hierarchikus agglomeratiacutev (oumlsszevonaacuteson alapuloacute) algoritmusokban minden adat kuumlloumln
klaszterről indul eacutes egy maacutesikkal ketteseacutevel alkotnak uacutej klasztereket (dimenzioacutecsoumlkkenteacutes) A
kialakult klaszterhierarchia fa (dendrogram) formaacutejaacuteban keruumll megjeleniacuteteacutesre Az
agglomeratiacutev klaszteranaliacutezisek koumlzuumll az egyik leggyakrabban alkalmazott Ward-feacutele
eljaacuteraacutessal toumlrteacutent az adatok vizsgaacutelata365
siacuter (157) II41 siacuter (174) II52 siacuter (167) III11 siacuter (176) Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter (163) Kisdobra-Liga homok 1 lovassiacuter (173) Kolozsvaacuter-Szaacutentoacute u 4 siacuter (157) 25 siacuter (173) Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 4 siacuter (170) Maroskarna (169) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (170) 22 siacuter (165) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (161) 264 siacuter (173) Saacutetteacuterudvari-Poroshalom 1 siacuter (161) Tiszaeszlaacuter-Bashalom IC (11) siacuter (162) ID (10) siacuter (165) II7 siacuter (135) II8 siacuter (163) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla 1 siacuter (160) A temetkezeacutesek szakirodalmi emliacutetettseacutegeacuteről egyuacutettal az elhunyttal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesokroacutel bővebben ld Kataloacutegus Honfoglaloacute szablyaacutek előkeruumlleacutese c taacuteblaacutezat kigyűjtoumltt szakirodalma 363 httpswwwr-projectorg (megtekinteacutes ideje 2018-09-30) HUSSON et al 2010 Itt kell kuumlloumln kiemelni Joacutezsa Moacutenika (University of Groningen Systems Control and Applied Analysis ndash Bernoulli Institute) eacutes Heacuteger Tamaacutes (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) matematikusok neacutelkuumlloumlzhetetlen szakmai segiacutetseacutegeacutet E szemeacutelyekkel az interdiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutes moacutedszertani előzmeacutenyeacutenek a szerző MA-s szakdolgozata tekinthető amelyben a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratok teruumlleti kiterjedtseacutege eacutes gazdasaacutegi hozama koumlzti kapcsolatokat kutatta HARAMZA 2014 364 DRENNAN 2009 309ndash320 WILCOCK 1999 37 HUSSON et al 2010 169ndash204 SPAULDING 1953 305ndash313 365 DRENNAN 2009 316ndash318 A klaszertelemzeacutesek fajtaacuteiroacutel ld meacuteg Ilonczai Zs Klaszter-analiacutezis eacutes alkalmazaacutesai MSc-Szakdolgozat ELTE-ITK Budapest 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
99
A moacutedszerek az alaacutebbi eredmeacutenyeket hoztaacutek366
1 par 2 par Esetszaacutem Moacutedszer367 Eredmeacuteny
1 Hp368 Csvh 14 Cor 02586888
2 Hp Szp 26 Cor 05164005
3 Hp Hf 40 Cor 05123449
4 Tk Szp 25 EDA ld 2 boxplot
5 Tk Hp 33 EDA ld 3 boxplot
6 Hp Szp 26 Ward EDA ld 1 dendrogram 1 diagram
7 Hp Hf 40 Ward EDA ld 2 dendrogram 2 diagram
1 A Hp eacutes a Csvh koumlzti korrelaacutecioacute vizsgaacutelataacutenak keveacutesbeacute a klasszifikaacutecioacuteban mint inkaacutebb
a temetkezeacutessel eacutes a fegyver hasznaacutelataacuteval kapcsolatos keacuterdeacutes tekinteteacuteben volt
szerepe Talaacutelhatoacute-e lineaacuteris oumlsszefuumlggeacutes a pengehossz eacutes az eltemetett testmagassaacutega
(eacutes ezaacuteltal karhossza) koumlzoumltt tehaacutet mennyire koumlvette a szablya az elhunyt fizikai
sajaacutetossaacutegait
E keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa hozzaacutejaacuterul ahhoz is hogy felmeacuterjuumlk Mennyire volt
szemeacutelyre szabott a siacuterba helyezett szablya eacutes mennyire felteacutetelezhető annak
hasznaacutelata
Termeacuteszetesen a Hp eacutes a Csvh kapcsolataacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel nem lehet teljes
biztonsaacuteggal koumlvetkeztetni a szemeacutelyre szabottsaacutegra eacutes a hasznaacutelatra hiszen
366 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a fentieken kiacutevuumll tovaacutebbi statisztikai vizsgaacutelatokat is veacutegzett ezek eredmeacutenyei azonban nem jaacuterultak hozzaacute eacuterdemben a fenti rendszerezeacuteshez Neacutemely kiegeacutesziacutető vizsgaacutelat a laacutebjegyzetekben szerepel 367 Cor=korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes EDA=exploratiacutev adatelemzeacutes (boxplot diagram) Ward=Ward-feacutele klaszteranaliacutezis 368 Egyeacuteb parameacuteterekkel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra a pengehosszuacutesaacuteg eacutes nem a fegyver teljes hosszuacutesaacutega volt alkalmas Baacuter a keacutet eacuterteacutek koumlzti kimagasloacutean erős korrelaacutecioacute (0829063) alapjaacuten szinte irrelevaacutensnak tarthatjuk a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt a teljes hosszeacuterteacutek teljesen maacutes moacutedon reagaacutel a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutesoknaacutel Peacuteldakeacutent emliacutethető a 2 vizsgaacutelatban szereplő hosszuacutesaacuteg eacutes szeacutelesseacuteg oumlsszeveteacutese a szeacutelesseacutegi eacuterteacutekek a penge hosszuacutesaacutegaacuteval 05164005-oumls koefficienssel korrelaacutelnak miacuteg a szeacutelesseacuteg eacutes a teljes hossz eacuterteacutekei -004964242-es koefficienssel tehaacutet az utoacutebbi esetben nem fedezhető fel lineaacuteris kapcsolat A nagy kuumlloumlnbseacuteg egy maacuter emliacutetett probleacutemaacuteval magyaraacutezhatoacute ti hogy esetenkeacutent a szablyaacuteknak csupaacuten a markolattuumlskeacuteje maacutes esetekben az egeacutesz markolat megmaradt ami esetlegesseacute teszi a hosszeacuterteacutekeket eacutes a szeacutelesseacuteghez toumlrteacutenő viszonyulaacutesukat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
100
egyaacuteltalaacuten nem biztos hogy az egyezeacutes a fegyver kialakiacutetaacutesa soraacuten is szempont volt
illetve hogy a kapcsolat felteacutetlenuumll lineaacuteris369
Ennek elleneacutere fontos volt elveacutegezni a szaacutemiacutetaacutest az esetleges egybeeseacutes
bdquoremeacutenyeacutebenrdquo mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvertiacutepusoknaacutel eddig meacuteg nem alakult ki maacutes
moacutedszer a fegyver eacutes a szemeacutely koumlzti hasznaacutelati kapcsolat eacuterteacutekeleacuteseacutere370 Korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutessal azonban nem eacuteszlelhető lineaacuteris kapcsolat a Csvh eacutes a Hp koumlzoumltt
2 A csoportosiacutethatoacutesaacuteg eacutes szoacuteroacutedaacutes meacuterteacutekeacutet hivatott felkutatni egy klaszterelemzeacutest
megelőző szaacutemiacutetaacutes a pengeszeacutelesseacuteggel kapcsolatban Mennyire vaacuteltozeacutekonyak a
pengeacutek szeacutelesseacutegi adatai eacutes mutatnak-e lineaacuteris kapcsolatot a penge hosszuacutesaacutegaacuteval
Ebben az esetben a koefficiens eacuterteacuteke +05 foumlleacute esik ami hataacuterozott (baacuter koraacutent sem
teljes) korrelaacutecioacutet mutat a keacutet parameacuteter koumlzoumltt
3 Az előző vizsgaacutelathoz hasonloacute ceacutellal keruumlltek oumlsszeveteacutesre a Hp eacutes a Hf meacuteretadatai A
koefficiens ebben az esetben is +05 foumlloumltt van
Az 2-es eacutes a 3-as vizsgaacutelat eseteacuteben tehaacutet lineaacuteris kapcsolat fedezhető fel vagyis
aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy mineacutel hosszabb volt a penge annaacutel nagyobb volt a
szeacutelesseacutege illetve annaacutel gyakrabban volt hosszabb fokeacutele Ugyanakkor e tendenciaacutet tovaacutebb
lehet aacuternyalni egymaacutestoacutel elkuumlloumlniacutethető kuumlloumlnboumlző linearitaacutesuacute formacsoportok felkutataacutesaacuteval
369 Szaacutemiacutetaacutesba kell ugyanis venni az időbeli eacutes regionaacutelis elteacutereacuteseket szokaacutesokat mint a fegyver beszerzeacutese illetve keacutesziacuteteacutese mind a siacuterba helyezeacutese tereacuten 370 E keacuterdeacutesben fegyvertiacutepusonkeacutent vaacuteltoznak a vizsgaacutelati lehetőseacutegek Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert az iacutejak hasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges speciaacutelis izommunka nyomon koumlvethető a csontokon (hipertroacutefiaacutek enthesopathiaacutek artroacutezisok) amiből vissza lehet koumlvetkeztetni a fegyver teacutenyleges hasznaacutelataacutera ndash vagyis megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy egy iacutejas-nyilas temetkezeacutes elhunytja valoacuteban iacutejaacutesz volt-e vagy sem Tihanyi B ndash Bereczki Zs ndash Molnaacuter E ndash Berthon W ndash Reacuteveacutesz L ndash Dutour O ndash Paacutelfi Gy Investigation of Hungarian Conquest Period (10th c AD) archery on the basis of activity-induced stress markers on the skeleton - preliminary resultsActa Biologica Szegediensis 591 (2017) 65ndash77 Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy Harcos vagy nem harcos Adatok a 10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyveres siacuterjainak eacuterteacutekeleacuteseacutehez In Tuumlrk A ndash Balogh Cs ndash Major B ndash Sudaacuter B Hadak Uacutetjaacuten XXIV a neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak XXIV konferenciaacuteja Bp ndash Esztergom 2015 557ndash596 Berthon W ndash Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy ndash Dutour O ndash Coqueugniot H Can micro-CT and 3D imaging allow differentiating the main aetologies of entheseal changes In Gaacutel Sz S (szerk) The Talking Dead - New results from Central- and Eastern European Osteoarchaeology Proceedings of the First International Conference of the Toumlroumlk Aureacutel Anthropological Association from Tacircrgu Mureş Kolozsvaacuter 2016 29ndash41 A szablya eacutes egyaacuteltalaacuten a koumlzelharci fegyverek eseteacuteben nem ismert olyan csontokon előforduloacute marker amely vizsgaacutelataacuteval koumlzelebb juthatunk az elhunyt eacutes a melleacute helyezett fegyver kapcsolataacutenak megismereacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
101
Boxplot Az 1 eacutes 2 keresztmetszeti tiacutepusokhoz kapcsoloacutedoacute pengehosszuacutesaacutegok (bal) eacutes
pengeszeacutelesseacutegek (jobb) oumlsszesiacutetett dobozaacutebraacuteja
4 5 E vizsgaacutelatok ceacutelja a metrikus adatok keresztmetszeti tiacutepusok szerinti csoportosiacutetaacutesa
Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy baacuter alig teacuternek el egymaacutestoacutel az 1-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute Hp mediaacutenja magasabb a 2-es tiacutepusnaacutel ugyanakkor a
koumlzeacutepső keacutet kvartilist magaacuteba foglaloacute dobozok aacuteltal kirajzolt intervallumokat
figyelembe veacuteve laacutethatoacute hogy a 2-es tiacutepusuacute pengevaacutejattal rendelkező pengeacutek aacutetlagban
hosszabbak voltak a pengevaacutejat neacutelkuumlliekneacutel Ez utoacutebbi tendenciaacutet taacutemasztja alaacute a keacutet
tiacutepus alsoacute eacutes felső kvartiliseinek szoacuteroacutedaacutestartomaacutenya ami alapjaacuten az is kijelenthető
hogy a 650mm alatti Hp-eacuterteacutekek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel 1-es miacuteg a 740mm felettiek 2-
es tiacutepusba sorolhatoacutek Az Szp eseteacuteben egyeacutertelműen a pengevaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszet eacuterteacutekei a magasabbak ndash tehaacutet a pengevaacutejatos pengeacutek karcsuacutebbak voltak
ndash joacutellehet itt is aacutetfedeacutes laacutethatoacute eacutes a keacutet mediaacuten itt is koumlzel van egymaacuteshoz
Mindez megerősiacutethet minket annak felteacutetelezeacuteseacuteben hogy a pengevaacutejat szerepe
alapvetően a fegyver harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetelekkel szembeni ellenaacutellaacutesaacutenak noumlveleacutese volt
iacutegy az ilyen pengeacuteket koumlnnyebben lehetett hosszabbra kovaacutecsolni mivel az igeacutenybeveacutetelek
nem terhelteacutek olyan szinten az anyagot hogy elgoumlrbuumlljoumln vagy eltoumlrjoumln a penge
6 7 A pengeacutek metrikus vizsgaacutelata a klaszertanaliacutezis moacutedszereacutevel teljesedik ki A 2-es eacutes
3-as vizsgaacutelatokban oumlsszevetett Hp eacutes Szp valamint a Hp eacutes Hf lineaacuteris kapcsolatot
mutatott ugyanakkor nem egyeacutertelmű hogy a linearitaacutes egyforma meacuterteacutekű Az alaacutebbi
vizsgaacutelatok raacutevilaacutegiacutetottak hogy e tendenciaacutekon beluumll is vannak elkuumlloumlnuumlleacutesek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
102
1 dendrogram Hp-Szp ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B C D)371
A Hp-Szp oumlsszeveteacuteseacuteből (26 eset) szaacutermazoacute adatok a fenti dendrogram szerint neacutegy
nagyobb klaszterbe sorolhatoacutek amelyek aacuteltalaacutenos jellemzői az alaacutebbi taacuteblaacutezat szerint
foglalhatoacutek oumlssze
A B C D Hp Szp Hp Szp Hp Szp Hp Szp
Eset 9 4 5 8 Min 686 32 556 20 737 26 650 24 Max 800 40 640 28 755 30 705 31 Aacutetlag 738 35 598 25 749 29 686 27 Mediaacuten 732 35 579 25 750 30 685 26
A klaszterek eacuterteacutekhataacuterai koumlzoumltt tehaacutet aacutetfedeacutesek vannak azonban az is laacutethatoacute hogy a
B-klaszter eacuterteacutekei a legalacsonyabbak miacuteg az A-klaszter tartalmazza a leghosszabb eacutes
legszeacutelesebb szablyapengeacuteket A kettő koumlzoumltt elhelyezkedő C- eacutes D-klaszterek eacuterdekesseacutege
371 A klaszterszaacutemok mindkeacutet dendrogram eseteacuteben a lista szaacutemait jeloumllik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
103
hogy a Hp-Szp lineaacuteris kapcsolata esetuumlkben fordiacutetott vagyis a roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek
nagyobb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel A tendenciaacutek tovaacutebb aacuternyalhatoacutek a keresztmetszeti tiacutepusok
figyelembe veacuteteleacutevel amelyek a klaszterekkel egyuumlttesen a koumlvetkező keacutepet adjaacutek
1 diagram A Hp-Szp klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
Az oumlsszeveteacutes megerősiacuteti a 4-es eacutes 5-oumls vizsgaacutelat koumlvetkezteteacuteseacutet vagyis hogy a
pengevaacutejatos pengeacutek aacuteltalaacutenossaacutegban hosszabbak eacutes keskenyebbek voltak A diagramroacutel az is
kivehető hogy a 2-es tiacutepushoz tartozoacute pontadatok zoumlme alacsonyabb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel
rendelkezik mint a hozzaacutejuk hosszuacutesaacutegban koumlzel aacutelloacute 1-es tiacutepusuacute peacuteldaacutenyok
A Hp-Hf-alapuacute klaszterelemzeacutes soraacuten a koumlzoumls előfordulaacutes magasabb volt (37 eset) ennek
koumlszoumlnhetően a klaszterek felaacutelliacutetaacutesa is nagyobb reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutent
Ebben az esetben szinteacuten neacutegy fő klaszter lett elkuumlloumlniacutetve azonban a B-klaszter toumlbbihez
viszonyiacutetottan magas esetszaacutema eacutes metrikus tulajdonsaacutegai lehetőveacute tetteacutek hogy keacutet
alcsoportra bontsuk (a dendrogramon laacutethatoacute hogy elsőkeacutent a B1 eacutes B2 vonoacutedik oumlssze)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
104
2 dendrogram Hp-Hf ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B1 B2 C D)
Ezek alapjaacuten a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteből szaacutermazoacute klaszterelemzeacutes oumlsszefoglalaacutesa az alaacutebbi
taacuteblaacutezatban laacutethatoacute
A B1 B2 C D Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf
Eset 5 10 9 5 11 Min 579 745 700 200 650 167 703 283 737 175 Max 695 145 732 238 703 220 747 370 800 260 Aacutetlag 647 125 714 212 683 187 724 323 757 215 Mediaacuten 656 145 718 208 685 180 720 320 750 223
A 3-as vizsgaacutelat korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesa szerinti lineraacutes kapcsolat a Hp eacutes a Hf folyamatos
noumlvekedeacuteseacuteben mutatkozik meg Ugyanakkor az Szp-Hp oumlsszeveteacuteseacutevel szemben itt nem
eacuteszlelhető hogy baacutermelyik klaszter a pozitiacutev eacuterteacutekű korrelaacutecioacute linearitaacutesaacutet koumlvetneacute sőt a
legroumlvidebb Hp- eacutes Hf-adatokat tartalmazoacute A-klaszter valamint a leghosszabb Hf-t magaacuteba
foglaloacute C-klaszter eseteacuteben fordiacutetott araacutenyuacute noumlvekedeacutes figyelhető meg vagyis e keacutet esetben a
roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek hosszabb fokeacutellel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
105
3 diagram Hp-Hf klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
A szoacuteraacutes nagyobb a B- eacutes D-klaszterek eseteacuteben joacutellehet a B1- eacutes D-klaszterek 2-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute peacuteldaacutenyai mutatnak a korrelaacutecioacute iraacutenyaacuteval megegyező
linearitaacutest A Hp-eacuterteacutekek a D-klaszterneacutel miacuteg a Hf a maacuter emliacutetett C-klaszterneacutel a legnagyobb
A klaszteranaliacutezis eredmeacutenyei tehaacutet keacutetfeacutelekeacutepp illeszkednek a korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutesokhoz egyreacuteszt aacuteltalaacutenossaacutegban megerősiacutetik a lineaacuteris kapcsolatot szeacutelesseacuteg eacutes
hosszuacutesaacuteg valamint penge- eacutes fokeacutelhosszuacutesaacuteg koumlzoumltt ezt a linearitaacutest toumlbb klaszter oumlnaacutelloacutean is
lekoumlveti Maacutesreacuteszt aacuternyaljaacutek a relaacutecioacutet eacutes bizonyos esetekben talaacutelunk peacuteldaacutet ellenteacutetes
tendenciaacutera is
A szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a C- eacutes meacuteg nagyobb meacuterteacutekben a D-klaszter
fordiacutetott araacutenyuacute kapcsolatot mutat vagyis a hosszuacutesaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel itt csoumlkken a szeacutelesseacuteg
Emellett a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a D-klaszter valamint az A-klaszter 2-es keresztmetszeti
tiacutepusba tartozoacute peacuteldaacutenyainaacutel fedezhető fel az előbbihez hasonloacute tendencia
Mindazonaacuteltal a fenti eredmeacutenyek az alacsony esetszaacutemok miatt meacuteg nem alkalmasak
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
106
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket Mindoumlssze 15 eset
van Hp-Hf-Szp adathaacutermassal rendelkező szablyaacutera szemben a Hp-Szp 26 es Hp-Hf 40
adataacuteval es főkeacutent a Hp-Hf klaszterek alulreprezentaacuteltak
Pusztaacuten a szaacutemok alapjaacuten is a legmeggyőzőbb a Hp-HszC eacutes Hp-HfD klaszterek
egybeeseacutese (4 eset) főleg hogy a Hp-HszC klasztereben leacutevő 5 szablya koumlzuumll 4-neacutel van Hf-
adat is eacutes ezek mindegyike a Hp-HfD klaszterbe esik Tovaacutebbaacute a Hp-HfD-klaszterben a Hp-
Szp adattal rendelkezők koumlzuumll csak egy loacuteg ki joacutellehet toumlbbneacutel nincs adat
A maacutesodik egybeeseacutes a Hp-SzpD- eacutes a Hp-HfB-klaszterek koumlzoumltt van (5 eset ebből
B12 B23) itt azonban maacutes egybeeseacutesek is előfordulnak372
Choroloacutegia
Az emliacutetett 139 szablyalelet eloszlaacutesaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a lelőhelyek az Eacuteszaki-
koumlzeacutephegyseacuteg koumlruumll iacutevesen a Duna felső valamint a Tisza felső eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa tovaacutebbaacute a
Maros eacutes a Koumlroumlsoumlk menteacuten oumlsszpontosulnak ami nagyjaacuteboacutel a letelepedeacutes elsődleges reacutegioacuteit
fedhette le [1 Teacuterkeacutep] Ez aloacutel csak az Erdeacutelyi-medence kiveacutetel amelynek csupaacuten nyugati
oldalaacuteroacutel ismeruumlnk szablyaleleteket ugyanakkor Kolozsvaacuteron Karoshoz hasonloacutean szinteacuten
kimagasloacute szaacutemban keruumlltek elő szablyaacutek joacutellehet nem olyan koncentraacutelt moacutedon mint az
eperjesszoumlgi temetők eseteacuteben
Az elterjedeacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki feleacutet eacutes szoacutervaacutenyosan a Dunaacutentuacutel eacuteszak-
nyugati reacuteszeacutet is eacuterinti itt azonban keveacutesbeacute kapcsoloacutednak a lelőhelyek folyoacutehoz mint az a
Tiszaacutentuacutel eseteacuteben tapasztalhatoacute A Deacutel-Dunaacutentuacutelon valamint a Maros folyaacutesaacutetoacutel deacutelre a
Baacutecska eacutes Baacutensaacuteg teacuterseacutegeacuteből maacuter nem ismert egyeacutertelműen a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz
koumlthető szablyaacutes lelőhely baacuter maacutes honfoglalaacutes kori fegyver (kard laacutendzsa balta iacutej
nyiacutelvesszők sisak) keruumllt elő e teruumlletekről is Ezek koumlzuumll ki kell emelni a Kiss Attila aacuteltal
koumlzoumllt majsi temetőt amely mind siacuterszaacutemaacutet mind fegyveranyagaacutet illetően tekinteacutelyes
forraacutesanyagot keacutepez a honfoglalaacutes kutatataacutesaacuteban373 tovaacutebbaacute a baacutenaacuteti szablyaleleteket
amelyek toumlbbseacutegeacuteről azonban nem rendelkezuumlnk elegendő informaacutecioacuteval ahhoz hogy
meghataacuterozhatoacute legyen a korszak eacutes a kultuacutera S Oţa emliacuteteacutese szerint a tamaacuteslakai szablyaacuten
kiacutevuumll amely egy kun harcos siacuterjaacuteboacutel szaacutermazik sem rajz sem reacuteszletes leiacuteraacutes nem talaacutelhatoacute e
372 A keacutet egybeeseacutes tehaacutet Hp-SzpCcapHp-HfD Hp-SzpDcapHp-HfB Minden tovaacutebbi egybeeseacutes csupaacuten 1 esetben fordul elő Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpDcapHp-HfC Ezen kiacutevuumll tovaacutebbi 1 esetben előforduloacute egybeeseacutesek Hp-SzpAcapHp-HfB1 Hp-SzpAcapHp-HfC Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpBcapHp-HfA tovaacutebbaacute a maacuter emliacutetett Hp-SzpAcapHp-HfD 373 KISS 1982
DOI 1015774PPKEBTK2019012
107
fegyverekről ndash joacutellehet Oţa Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es cikkeacutere hivatkozva a kiszombori szablyaacutet
is ide sorolja amelyről nem rendelkezuumlnk bővebb ismeretekkel374
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacuterseacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű375
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-klaszterek teacuterbeli elkuumlloumlnuumlleacutese reacuteszlegesen figyelhető csak meg [4ndash
5 Teacuterkeacutep] Aacuteltalaacutenosabb szoacuteraacutest mutatnak a Hp-SzpA-B- eacutes a Hp-HfB1-B2- klaszterek
eacuteszaknyugati suacutelypontuacute elterjedeacutest mutat a Hp-SzpD- eacutes Hp-HfA-klaszter eacuteszakkeleti
orientaacutecioacutejuacute a Hp-HfC-klaszter eacutes kifejezetten a Tisza felső folyaacutesaacutera oumlsszpontosulnak a Hp-
SzpC- eacutes Hp-HfD-klaszterek peacuteldaacutenyai
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-dendrogram oumlsszeveteacuteseacuteből a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport
koumlvette le a felső-tiszai toumlmoumlruumlleacutest miacuteg a Hp-SzpDcapHp-HfB metszetcsoportja elszoacutertan
egymaacutestoacutel taacutevol keruumllt elő Ugyanakkor az elterjedeacutes vizsgaacutelataacutenaacutel laacutethatjuk hogy bizonyos
esetekben hasonloacute metrikus adottsaacutegai vannak az egymaacuteshoz koumlzeli előfordulaacutesuacute
lelőhelyeknek [6 Teacuterkeacutep]
Hasonloacute tendenciaacutekat figyelt meg Csiky az avar kori szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek eseteacuteben az
azonos lelőhelyről szaacutermazoacute peacuteldaacutenyok metrikus adatai toumlbb esetben koumlzel esnek egymaacuteshoz
(vagy megegyeznek) ami alapjaacuten egy koumlzoumls műhelyt esetleg mestert felteacutetelezett376
Mindazonaacuteltal az előkeruumlleacutes (legtoumlbbszoumlr temetkezeacutes) eacutes a műhely teacuterbeli kapcsolata eacutes ezzel
a műhelyhagyomaacutenyok lokalizaacutelaacutesa is keacuterdeacutes marad Ahogy az a koumlvetkező fejezetben
reacuteszletezeacutesre keruumll erősen felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek
374 OŢA 2015 153ndash154 vouml LANGOacute ndash TUumlRK 2003 206 20 j Tovaacutebbi baacutenaacuteti szablyalelőhelyek Oţa munkaacutejaacuteban Szakaacutelhaacuteza ndash Nagyősz Berekszoacute eacutes Petnek ndash a szerző a baacutensaacutegi szablyaacutekkal kapcsolatban aacuteltalaacutenos ismeacuterveket emliacutet meg a penge eacutes a markolat kikeacutepzettseacutegeacuteről valamint a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutere helyezhető gyakori előfordulaacutesukroacutel 375 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 376 CSIKY 2016 266
DOI 1015774PPKEBTK2019012
108
Oumlsszegzeacutes
A kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek kapcsaacuten a tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes nemcsak a fegyver
fejlődeacutestoumlrteacutenete eacutes belső kronoloacutegiaacuteja szempontjaacuteboacutel fontos hanem hosszuacutetaacutevon a reacutegeacuteszet
honfoglaloacute leletanyaggal kapcsolatos tudomaacutenyos vitaacuteihoz ndash iacutegy peacuteldaacuteul az első generaacutecioacute
keacuterdeacuteseacutehez vagy az eacutertekezeacutesben bővebben vizsgaacutelt szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteseacutehez ndash
is adaleacutekanyagul szolgaacutelhat A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten toumlbb kiegeacutesziacutető megjegyzeacutes is fűzhető
a honfoglaloacute magyar szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutehoz eacutes funkcionalitaacutesaacutehoz
Mindenekelőtt ki kell emelni hogy a vizsgaacutelhatoacutesaacuteg meacuterteacuteke oacutevatossaacutegra int A
statisztikai elemzeacutesek gyengeacutejeacutet tehaacutet az alacsony esetszaacutem jelenti vagyis hogy 139
szablyaacutenak nem sokkal toumlbb mint a feleacuteről szaacutem szerint 77 esetben rendelkezuumlnk teljes
hosszadattal tovaacutebbaacute 61 Hp- 43 Hf- eacutes 39 Sz-adattal tiacutepusadatokboacutel 53 esetben van
ismeretuumlnk keresztmetszeti eacutes 78 esetben ellenzőtiacutepusroacutel (mindemellett a fegyver adatai
tovaacutebbi 30 csontvaacutezhosszuacutesaacuteggal eacutes 43 elhalaacutelozaacutesi korral egeacuteszuumllnek ki) Ugyanakkor a
vizsgaacutelt korszak mind időben mind teacuterben visszafogott koumlzel maacutesfeacutel eacutevszaacutezadot eacutes a Kaacuterpaacutet-
medence teacuterseacutegeacutet foglalja csupaacuten magaacuteban Iacutegy ndash baacuter jelen eacutertekezeacutes eredmeacutenyeinek
koumlnyvelhető el a felső-tiszai formacsoport valamint a penge kuumlloumlnboumlző parameacutetereinek
korrelaacutecioacuteja nyomaacuten felteacutetelezett aacuteltalaacutenosabbnak mondhatoacute tendenciaacutek ndash egy keacutesőbbi igazaacuten
hasznaacutelhatoacute szablyatipoloacutegiai rendszert a kronoloacutegiai eacutes choroloacutegiai keretek taacutegiacutetaacutesa utaacuten
lehetne feleacutepiacuteteni Ahogy azt a tipoloacutegiai rendszerek aacuteltalaacutenos ismerteteacuteseacuteből is laacutethattuk a
szerencseacutes idő- eacutes teacuterbeli keretek megvaacutelasztaacutesa valamint az ebből fakadoacute leletszaacutemok
klasszifikaacutecioacutes kuumlszoumlboumlt eleacuterő mennyiseacutege kardinaacutelis keacuterdeacutes a rendszer sikeresseacutege
szempontjaacuteboacutel A pozitiacutev peacutelda J Petersen mellett hadd keruumlljoumln megemliacuteteacutesre egy sikertelen
proacutebaacutelkozaacutes Z K Pinter Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele IX ndash
XIV) c munkaacuteja amelyben a teacuterbeli tuacutelkorlaacutetozottsaacutegot a szerző ndash talaacuten akaratlanul is ndash az
idő-intervallum taacutegiacutetaacutesaacuteval igyekezett ellensuacutelyozni Ugyanakkor a koumlnyvből laacutethatoacute hogy az
alacsony esetszaacutemot olyannyira felaproacuteztaacutek a vizsgaacutelat dimenzioacutei (pengetiacutepus
markolattiacutepusok keresztvas-variaacutensok markolatgomb-formaacutek valamint az ebből oumlsszeaacutellt
bdquokombinaacutecioacutes tiacutepusokrdquo) hogy egy-egy tiacutepusba egy vagy maximum kettő konkreacutet peacutelda
tartozik377 Tehaacutet az olyan klasszifikaacutecioacutes proacutebaacutelkozaacutesok soraacuten amelyekneacutel a leletek alacsony
eacutes az osztaacutelyozaacutesi szempontok magas szaacutema dominaacutel azzal kell szembesuumllnuumlnk hogy szinte
mindegyik taacutergy maacutes tiacutepusba keruumll vagyis nem toumlrteacutenik klasszifikaacutecioacute
377 PINTER 2007 129ndash136
DOI 1015774PPKEBTK2019012
109
A fenti eredmeacutenyek is az alacsony esetszaacutemok miatt vaacutelnak oumlnmagukban alkalmatlannaacute
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket ugyanakkor
kiegeacutesziacuteteacutesuumll szolgaacutelhatnak az eddigi besorolaacutesi struktuacuteraacutehoz eacutes az uacutejonnan előkeruumllt vagy
előkeruumllő taacutergyak eacutertelmezeacuteseacutehez Ezzel kapcsolatban a Hp-Szp eacuterteacutekek eacutes a keresztmetszeti
tiacutepusok alapjaacuten megfogalmazhatoacute egy csoportosiacutetaacutesi toumlrveacutenyszerűseacuteg miszerint a 2-es
keresztmetszeti tiacutepusuacute pengeacutek jellemzően hosszabbak eacutes keskenyebbek az 1-es
keresztmetszeti tiacutepusuacuteaknaacutel A toumlrveacutenyszerűseacuteg az alaacutebbi
Az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuteben ( )3910
gt0 +minus SzpHp miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eseteacuteben ( )3910
0 +minusle SzpHp
Ebből koumlvetkezik hogy akaacuter egy pengetoumlredeacutek szeacutelesseacutegi eacuterteacutekeacuteből eacutes keresztmetszeti
tiacutepusaacuteboacutel koumlvetkezteteacutest lehet tenni egy felső hataacuterra amelyen beluumlli a penge hossza
1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ( ) 1039 times+lt SzpHp 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten pedig ( ) 1039 times+ge SzpHp
Ezt a toumlrveacutenyszerűseacuteget a pontdiagram segiacutetseacutegeacutevel kaphatjuk meg a berajzolt egyenes
nem toumlkeacuteletesen de joacutel laacutethatoacutean elkuumlloumlniacuteti az 1-es eacutes 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacutekat
az oumlsszes 2-es tiacutepusuacute alatta van az 1-es tiacutepusuacuteak pedig keacutet kiveacutetellel foumlloumltte (az egyikkiveacutetel
az aacutebraacuten nem laacutetszik mert egybeesik egy maacutesik ponttal) Ezt a megfigyeleacutest fogalmazza meg
keacutepletek segiacutetseacutegeacutevel a fenti szabaacutely Az egyenesen pontosan elhelyezkedő szablyaacutekra a
( ) 1039 times+= SzpHp egyenlőseacuteg teljesuumllne az alatta (avagy jobbra) levőkneacutel tehaacutet a Hp eacuterteacutek
nagyobb a foumlloumltte (avagy balra) levőkneacutel kisebb Itt a 10 eacutes a 39 eacuterteacutekek az aacutebraacuten laacutethatoacute
egyenest jellemző parameacuteterek a 10 azt fejezi ki hogy az egyenesre eső szablyaacutek eseteacuten a
szeacutelesseacuteg 1 mm-es noumlvekedeacuteseacutevel a hosszuacutesaacuteg 10 mm-es noumlvekedeacutese jaacuter a 39 pedig egy
megfelelő normalizaacutelaacutes azt biztosiacutetandoacute hogy a 20 mm szeacutelesseacuteghez az 590 mm-es
hosszuacutesaacutegeacuterteacutek tartozzon ahogy azt az alaacutebbi aacutebraacuten laacutetjuk378
378 Az egyenest jellemző egyenlet koordinaacutetageometriai ismeretek alapjaacuten meghataacuterozhatoacute Ismeretes hogy egy (nem fuumlggőleges) egyenes egyenlete bxmy +times= alakra hozhatoacute ahol x eacutes y a mi esetuumlnkben a Hp eacutes Szp
adatoknak felelnek meg az m eacutes b parameacuteterek pedig az egyenesre jellemző szaacutemadatok (m az egyenes meredekseacutege avagy iraacutenytangense b pedig a fuumlggőleges iraacutenyuacute eltolaacutesaacutenak meacuterteacuteke) Az aacutebraacuteroacutel leolvashatoacute az egyenes keacutet pontja peacuteldaacuteul Hp=600 eacutes Szp=21 valamint Hp=800 eacutes Szp=41 ezeket behelyettesiacutetve a
bm +times= 60021 eacutes a bm +times= 80041 lineaacuteris egyenletrendszerhez jutunk melyet megoldva adoacutednak az m = 110 eacutes b = -39 eacuterteacutekek Innentől aacutetrendezeacutessel kapjuk a nevezett formulaacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
110
A Hp-Szp eacuterteacutekek elkuumlloumlniacutethetőseacutege a penge keresztmetszete alapjaacuten
A fegyverek elterjedeacutes-vizsgaacutelataacutet eacutes a klaszteranaliacutezis eredmeacutenyeit oumlsszevetve a
legmeggyőzőbb a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza
felső szakaszaacuten A hasonloacute araacutenyok alapjaacuten neacutemi fenntartaacutessal felteacutetelezhetjuumlk hogy a
fegyvereknek a keacutesziacuteteacutesi moacutedja (vagy akaacuter helye is) hasonloacute volt
Mindemellett a formai azonossaacutegok iacutegy a statisztikai elemzeacutesek alapjaacuten megaacutellapiacutetott
toumlrveacutenyszerűseacutegek felfedezeacutese az eredmeacutenyek teljes koumlrű reacutegeacuteszeti interpretaacutecioacuteja hiacutejaacuten
(temetőmelleacutekletek szeriaacutecioacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi fegyverek eacutes maacutes taacutergyak elterjedeacutesi
tendenciaacutei) egyelőre csak ihlet gyanaacutent eacutepiacutethető be a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokba379
Az esetszaacutem eacutes ezaacuteltal az osztaacutelyozhatoacutesaacuteg noumlveleacutese eacuterdekeacuteben a teacuter eacutes idő taacutegiacutetaacutesaacutet
mindenkeacutepp olyan fegyverkultuacuteraacutek iraacutenyaacuteba eacuterdemes megtenni amellyel a honfoglaloacute
magyarsaacutegnak erős valoacutesziacutenűseacuteggel kapcsolata volt ez biztosiacutetja a fejlődeacutestoumlrteacutenet
organikussaacutegaacutet Formai hasonloacutesaacuteguk eacutes időrendi koumlzelseacuteguumlk illetve egyezeacutesuumlk alapjaacuten
jelenlegi ismereteink szerint a vizsgaacutelatot elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteből eacutes a Dnyeper felső
szakaszaacuteroacutel szaacutermazoacute fegyverekre valamint az al-dunai bolgaacuter szablyaacutekra eacuterdemes
kiterjeszteni380 A statisztikai elemzeacutesek kilaacutetaacutesa szinteacuten a moacutedszerek e teruumlletek szablyaacuteira
379 Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni hogy a kuumlloumlnboumlző szempontrendszerű vizsgaacutelatok oumlsszeveteacutese hasonloacutean klasszifikaacutecioacutes zsaacutekutcaacutehoz vezethet hiszen az uacutejabb eacutes uacutejabb vizsgaacutelatok egyre inkaacutebb felaproacutezzaacutek az eredmeacutenyeket ami aacuteltal szinteacuten elvesziacutethetjuumlk a csoportosiacutetaacutes lehetőseacutegeit 380 KIRPIČNIKOV 1966 63 14 Aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
111
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacuteben aacutell az esetleges koumlzoumls formacsoportok eacutes analoacutegiaacutek felderiacuteteacutese
eacuterdekeacuteben
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű381
Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy a keresztmetszeti tiacutepus csak nagyon gyenge
korrelaacutecioacutet mutatott ki az ellenzőtiacutepusokkal ami alapjaacuten egyezeacutes leginkaacutebb a 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B-ellenzőtiacutepus koumlzoumltt aacutell fenn382 Tehaacutet aacuteltalaacutenossaacutegban
megaacutellapiacutethatoacute hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők a pengevaacutejatos szablyaacutek
eseteacuteben dominaacutelnak Termeacuteszetesen e tendencia aloacutel is van kiveacutetel [No 2]
A fegyvertiacutepus fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutehez szuumlkseacuteges kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesek csak nagy
aacuteltalaacutenossaacutegban szinteacuten hipotetikusan fogalmazhatoacutek meg Ahogy azt a fentiekből laacutethattuk a
keresztmetszeti tiacutepusok koumlzuumll a 2-es tiacutepuson fellelhető pengevaacutejat technoloacutegiai fejleszteacuteskeacutent
eacutertelmezhető amely alapjaacuten felteacutetelezhetneacutenk hogy a tiacutepus akaacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablyaacutek eseteacuteben is keacutesőbbi megjeleneacutesű
Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es tanulmaacutenyaacuteban amelyben toumlbbek koumlzoumltt 12 szablyaacutes temetkezeacutes
peacutenzeacutermeacuteit vizsgaacutelja383 vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az 1-es tiacutepus a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben meacuteg
mindenkeacutepp hasznaacutelatban volt Ebbe a tiacutepusba sorolhatoacute szablyaacutet tartalmazoacute eger-reacutepaacutestetői 1
siacuterboacutel egy meghataacuterozatlanul elpusztult dirhem keruumllt elő amely terminus post quemeacutet (TPQ)
Kovaacutecs 89596-ra tette Szinteacuten az 1-es tiacutepushoz kapcsoloacutedik a keneacutezlő-fazekaszugi I14-es siacuter
szablyaacuteja amely mellett talaacutelt oumlt eacuterme koumlzuumll az utolsoacute Nasr Ibn Ahmad 91617 koumlruumll veretett 381 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 382 A keresztmetszeti tiacutepus eacutes az ellenzőtiacutepus korrelaacutecioacutes koefficiense -02335006 ami azt jelenti hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus toumlbb esetben 1-es ellenzőtiacutepussal fordult elő Az alapanyagokkal (a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes soraacuten Fe=1 Cu=2 Ag=3) toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes 02675648-as eredmeacutenye a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzővel mutat gyenge egybeeseacutest (az Ag-alapanyag csupaacuten egyszer fordul elő ismeretlen keresztmetszeti tiacutepussal a Fe-alapanyag dominanciaacuteja eseteacuten pedig a vizsgaacutelati eredmeacuteny negatiacutev lett volna) 383 Kovaacutecs Laacuteszloacute a temetkezeacutesekben előforduloacute peacutenzek zaacuteroacuteeacutermeacutei alapjaacuten hataacuterozta meg az adott temetkezeacutes terminus post quemeacutet ami alapjaacuten felvaacutezolta a 12 szablyaacutes temetkezeacutes mechanikus kronoloacutegiaacutejaacutet TPQ89596 Biharkeresztes vasuacutetaacutellomaacutes Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter Oroshaacuteza-Pusztaszenttornya Reacutetkoumlzberenes-Paromdomb 1 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7 siacuter TPQ907 Tiszasuumlly-Eacutehhalom TPQ915 Aspres-legraves-Corps Ladaacutenybene-Benepuszta TPQ91617 Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter TPQ91819 Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuter TPQ927 Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuter TPQ942 Karos-Eperjesszoumlg II52 siacuter Kovaacutecs 1990 39ndash41
DOI 1015774PPKEBTK2019012
112
dirheme Szinteacuten a samanida uralkodoacutetoacutel szaacutermazik a Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuterjaacuteban
talaacutelt 91819 koumlruumll veretett eacuterme amely azonban 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacuteval
egyuumltt keruumllt elő Ugyancsak 2-es tiacutepus figyelhető meg a Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7-es
siacuterjaacuteban ahonnan Theophilos II Mikhael eacutes Konstantinos eacutermeacutei keruumlltek elő ndash ez alapjaacuten a
TPQ az eger-reacutepaacutestetői siacuterhoz hasonloacutean 89596-ra helyezhető Ugyanakkor az eger-
szeacutepasszonyvoumllgyi 2-es tiacutepusuacute szablya eacutermeacuteje I Romanos Lekapenos Chrisophoros
Lekapenos eacutes Konstantinos Porphyrogenetos uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt iacutegy a TPQ 927
Mindebből az laacutethatoacute hogy a keresztmetszeti tiacutepusok időrendileg nem kuumlloumlnuumllnek el
egymaacutestoacutel legalaacutebbis e 12 szablyaacutes-eacutermeacutes temetkezeacutes mechanikus időrendi sora alapjaacuten
Hasonloacute a helyzet a szablyaellenzők eseteacuteben is ahol haacuterom 1A tiacutepus az emliacutetett
tiszaeszlaacuteri (TPQ89596) benepusztai (TPQ91617) eacutes keneacutezlői (TPQ91819) siacuterokboacutel keruumllt
elő miacuteg az eger-reacutepaacutestetői (TPQ89596) a tiszasuumllyi (TPQ907) eacutes a karosi 52-es vezeacuteri siacuter
(TPQ942) 1B tiacutepusuacute ellenzőkkel ellaacutetott szablyaacutekat tartalmaz A kelet-euroacutepai paacuterhuzamokboacutel
szinteacuten valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt ellenzők a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacutetől terjednek el384
Oumlsszegezve az eacutermeacutes keltezeacutes lehetőseacutegeit azt laacutethatjuk hogy a koraacutebbinak felteacutetelezett
1-es keresztmetszeti eacutes 1A ellenzőtiacutepus terminus post queme a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben zaacuterul
miacuteg a 2-es keresztmetszeti eacutes 1B ellenzőtiacutepus aacuteltalaacuteban keacutesőbbi keltezhetőseacutegű baacuter egyes
peacuteldaacutei (Tiszaeszlaacuter-Bashalom Eger-Reacutepaacutestető)385 a 9 szaacutezadig nyuacutelnak vissza Ugyanakkor
nem toumlrveacutenyszerű hogy a sokszor ruhadiacuteszkeacutent hasznaacutelt eacutermeacutek koumlzuumll a koraacutebbi keltezeacutesűek
koraacutebban is keruumlltek foumlldbe Oumlsszesseacutegeacuteben az eacutermeacutes siacuterok terminus post quem eacuterteacutekei szinteacuten
azt sugalljaacutek hogy a pengevaacutejatos szablyaacutek eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők keacutesőbbi
elterjedeacutesűek
A szablya időrendileg első ismertetőjegye a hegykikeacutepzeacutes eacutes ezaacuteltal a keresztmetszet
megvaacuteltozaacutesa a hegy felőli harmadon-oumltoumldoumln megjelenő fokeacutelesedeacutes a penge feleacute hajloacute
markolattal a szuacuteraacutesra tehette igazaacuten alkalmassaacute a fegyvert ahogy azt Szőllőssy Gaacutebor is
kimutatta kiacuteseacuterleteiben386 A fegyver funkcionalitaacutesaacutet tekintve azt laacutethatjuk hogy a fokeacutelen
kiacutevuumll az ellenző jaacutetszott fontos szerepet a szuacuteraacutes kivitelezeacuteseacuteben azzal hogy a nagy erőkifejteacutes
soraacuten megakadaacutelyozta hogy a fegyvert tartoacute keacutez a pengeacutere csuacutesszon Mivel a pengeacutek ekkor
meacuteg sem a szablyaacutek sem a kardok eseteacuteben nem rendelkeztek a keacutezfejneacutel nagyobb ellenzővel
384 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 385 Ld XXV1 eacutes VIII1 Keacutep 386 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293
DOI 1015774PPKEBTK2019012
113
annak elsődleges funkcioacutejaacutet keveacutesbeacute a keacutez veacutedelmeacuteben mintsem az emliacutetett
ellentaacutemasztaacutesban valamint a szablyaacutek egy bizonyos csoportjaacutenaacutel a huumlvellyel toumlrteacutenő stabil
oumlsszezaacuteraacutesban laacutethatjuk
Ahogy arra doktori eacutertekezeacuteseacuteben az orosz kutataacutesok oumlsszefoglalaacutesa soraacuten Tuumlrk Attila is
kiteacutert a penge iacuteveltseacutege a 9 szaacutezadban kezdett megjelenni ami a vaacutegaacutes hateacutekonysaacutegaacutet noumlvelte
meg387 Ugyancsak a vaacutegaacutesra utaloacute jegyek lehetnek az ujjelosztoacute tuumlskeacutek valamint a honfoglaloacute
leletanyagban is előforduloacute ujjtaacutemasz ezek az elemek a fegyver fogaacutesaacutet annak alapvetően
nem a hegy (szuacuteraacutes) hanem a markolat iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő elmozdiacutetaacutesa soraacuten (vaacutegaacutes) tette
biztosabbaacute A szerző a szablya gyalogosan eacutes lovon toumlrteacutenő hasznaacutelata soraacuten toumlbbszoumlr is
megfigyelte hogy a fegyver erőteljes vaacutegaacutesok ndash főkeacutent a ceacutelpont aacutetvaacutegaacutesa ndash eseteacuten koumlnnyen a
vaacutegaacutes iraacutenyaacuteba csuacuteszhat a keacutezből amit orvosolni lehet az ujjak ellentaacutemasztaacutesaacuteval valamint
megfelelően tapadoacute fogoacutefeluumllettel mint az esetenkeacutent megfigyelhető raacutejabőr388 Ugyanakkor
az ujjtaacutemasz funkcioacutejaacutet nem lehet kizaacuteroacutelag a vaacutegaacutesban meghataacuterozni mivel ndash a fokeacutelhez
hasonloacutean ndash a szuacuteraacutes utaacuten a ceacutelpontboacutel toumlrteacutenő kihuacutezaacutest is segiacutetette
Iacutegy kijelenthető hogy a fegyver funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacuteskoumlr ti hogy a fegyvert
szuacuteraacutesra vagy vaacutegaacutesra hasznaacuteltaacutek-e inkaacutebb fejlődeacutestoumlrteacutenetileg aacuternyalhatoacute az egyenes de
maacuter fokeacuteles pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacuteknaacutel alaki jellegzetesseacutegei alapjaacuten a szuacuteraacutes
dominaacutelt a fegyver 9 szaacutezadi fejlődeacutese azonban egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy vaacutegjanak
vele A keacutesőbbi (12ndash13 szaacutezadi) kelet-euroacutepai szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve nagy
vonalakban a pengeacutek szeacutelesedeacutese figyelhető meg ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt
magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes
pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi tiacutepusok koumlzoumltt
387 TUumlRK 2011 98ndash99 388 A raacutejabőr keacutesőbb pedig a caacutepabőr aacuteltalaacuteban az egykezes egyeacutelű fegyverek boriacutetaacutesaacutera szolgaacutelt ezeket a 19ndash20 szaacutezadi egyseacutegesiacutetett kardoknaacutel is alkalmaztaacutek a markolatfa boriacutetaacutesaacutera Pl LUGOSI ndash TEMESVAacuteRY 1988 No 90 269ndash271 277
DOI 1015774PPKEBTK2019012
114
TECHNOLOacuteGIA
Ahogy azt az előző fejezetből laacutethattuk a szablyapengeacutek harc koumlzben felleacutepő
igeacutenybeveacutetelekkel szemben mutatott ellenaacutellaacutesa az anyagminőseacutegen eacutes a penge geometriaacutejaacuten
muacutelik ndash iacutegy alapvetően a formai jegyek eacutes metrikus adatok valamint az anyagtulajdonsaacutegok
megismereacuteseacutere van szuumlkseacuteg a fegyver minőseacutegeacutenek eacutes hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz
Az archeometallurgiai vizsgaacutelatokboacutel megszerezhető informaacutecioacutek eacutertelmezeacuteseacutehez szuumlkseacuteges a
vas behatoacutebb anyagismerete
Metallograacutefiai bevezeteacutes
A vasoumltvoumlzetek keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlktől eacutes hőkezeltseacutegi aacutellapotuktoacutel fuumlggően lehetnek
laacutegyabb vagy kemeacutenyebb egyuacutettal sziacutevoacutesabb vagy ridegebb anyagok Napjainkban toumlbb
tiacutezezer kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű aceacutel koumlzuumll vaacutelaszthatunk anyagot szerkezeteinkhez
szerszaacutemainkhoz
Vasalapuacute oumltvoumlzeteink legfontosabb oumltvoumlzőeleme a karbon (C) de emellett szaacutemtalan maacutes
oumltvoumlzőelem (mangaacuten Mn szilicium Si kroacutem C nikkel Ni kobalt Co stb) pontosan
beaacutelliacutetott mennyiseacutegben valoacute jelenleacutete segiacuteti a koumlvetelmeacutenyeknek igeacutenybeveacuteteleknek
megfelelő tulajdonsaacutegok eleacutereacuteseacutet
Ezzel szemben a koumlzeacutepkorban csupaacuten keacutet oumltvoumlző jaacutetszott szerepet a vas
archeometallurgiaacutejaacuteban a karbon eacutes a foszfor (P) ezek mellett kis jelentőseacuteggel biacutert meacuteg az
arzeacuten (As)389 Neacutehaacuteny elem megjelenhetett tovaacutebbaacute a vastaacutergyak feluumlleteacuten paacuter
toumlmegszaacutezaleacutekos nagysaacutegrendben a kovaacutecsolaacutes soraacuten toumlrteacutenő izziacutetaacutes okozta leeacutegeacutes
eredmeacutenyekeacuteppen kialakuloacute feluumlleti duacutesulaacutesok miatt ilyenek voltak pl a reacutez eacutes a nikkel390 A
vasanyagok mechanikai tulajdonsaacutegait viszont csupaacuten a karbonnak eacutes a foszfornak a
vaskohaacuteszat soraacuten kialakuloacute mennyiseacutege hataacuterozta meg Ez a keacutet elem akaacuter neacutehaacuteny
toumlmegszaacutezaleacutekos mennyiseacutegben is bekeruumllhetett az előaacutelliacutetott vasbuca teljes teacuterfogataacuteba
speciaacutelisan nagy arzeacutentartalmuacute gyepvaseacutercek kohoacutesiacutetaacutesaacuteval pedig akaacuter a maacuter emliacutetett arzeacuten
is391
389 TYLECOTE ndash THOMSEN 1973 193ndash198 390 BUCHWALD 2005 292ndash335 391 THIELE 2014 13 42
DOI 1015774PPKEBTK2019012
115
Legnagyobb mennyiseacutegben a koumlzeacutepkorban az archeometallurgiaacuteban szokaacutesos
fogalmakkal eacutelve laacutegyvasat eacutes aceacutelt aacutelliacutetottak elő eacutes dolgoztak fel392 Az archeometallurgiaacuteval
foglalkozoacute szakirodalom a laacutegyvasnak aacuteltalaacuteban a nem edzhető kis szeacutentartalmuacute (C lt kb
03wt) vas-szeacuten oumltvoumlzetet nevezi aceacutelnak pedig az edzhető vas-szeacuten oumltvoumlzetet amelynek
szeacutentartalma akkoriban jellemzően 03wt-toacutel kb 1wt-og terjedt
Mivel a vasban leacutevő karbon mennyiseacutege alapvetően befolyaacutesolta az eleacuterhető mechanikai
tulajdonsaacutegokat ezeacutert a karbont a koumlzeacutepkorban is a vas legfontosabb oumltvoumlzőjeacutenek
tekinthetjuumlk Legnagyobb mennyiseacutegben bizonyaacutera laacutegyvasat hasznaacutelhattak fel a kor
kuumlloumlnboumlző szerkezeteihez egyszerű szerszaacutemaihoz Az aceacutelt felteacutetelezhetően kisebb
mennyiseacutegben aacutelliacutetottaacutek elő eacutes hasznaacuteltaacutek fel nagyobb igeacutenybeveacutetelű taacutergyakhoz peacuteldaacuteul
fegyverekhez (ezen beluumll is a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez)
Fontos szerepe volt meacuteg a vas archeometallurgiaacutejaacuteban a foszfornak is A koumlzeacutepkori
euroacutepai damaszkolt pengeacutekben diacutesziacutető ceacutelra ugyanis 04ndash15 wt foszfort tartalmazoacute vas-
foszfor oumltvoumlzeteket hasznaacuteltak fel393 de gyakori volt a rideg eacutes toumlreacutekeny foszforvasak
felhasznaacutelaacutesa alaacuterendeltebb ceacutelokra is394
A vasba bekeruumllő karbon mennyiseacutegeacutet elsősorban valoacutesziacutenűleg a vaskohaacuteszat soraacuten volt
lehetseacuteges bdquobeaacutelliacutetanirdquo Ekkor a kapott vasbuca teljes teacuterfogataacuteban kis vagy nagy szeacutentartalmuacute
lehetett Baacuter utoacutelag a vastaacutergyak feluumlleteacutet lehetseacuteges volt cementaacutelaacutessal karbonban duacutesiacutetani (a
technoloacutegia ismert volt maacuter a koumlzeacutepkorban is) ez csak a feluumlleti reacutetegekre terjedhetett ki kb
1ndash2 mm-es meacutelyseacutegben
392 PLEINER 2000 131ndash140 Uő 1973 17ndash28 393 THIELE 2014 34 394 BUCHWALD 2005 264ndash291
DOI 1015774PPKEBTK2019012
116
A szoumlvetelemek hőmeacuterseacuteklet eacutes karbontartalom fuumlggveacutenyeacuteben az alaacutebbi diagram szerint
vaacuteltozhattak
Vas-karbon aacutellapotaacutebra395
Szobahőmeacuterseacutekleten (α-vas aacutellapotban) a lassan hűlt oumltvoumlzetek alacsony C-tartalom
eseteacuten ferrites magasabb C-tartalomnaacutel a szoumlvetszerkezetben egyre nagyobb mennyiseacutegben
jelennek meg perlit szemcseacutek miacutegnem az eutektoidos oumlsszeteacutetelt (C=kb 08wt) eleacuterve a
szoumlvetszerkezet tisztaacuten perlitesseacute vaacutelik A szeacutentartalom tovaacutebbi noumlvekedeacuteseacutevel pedig a perlit
szemcseacutek koumlruumll egyre vastagodoacute szekunder-cementithaacuteloacute jelenik meg
Aacuteltalaacutenos tendenciakeacutent figyelhető meg hogy a szilaacuterdsaacuteg eacutes a sziacutevoacutessaacuteg fordiacutetottan
araacutenyos vagyis mineacutel kemeacutenyebb forma- eacutes eacuteltartoacutebb az anyag annaacutel koumlnnyebben fordulhat
elő toumlreacutes ndash eacutes fordiacutetva mineacutel sziacutevoacutesabb nehezen toumlrő az anyag annaacutel koumlnnyebben szenved
maradandoacute alakvaacuteltozaacutest csorbul ki vagy toumlrik el Hogy mi szaacutemiacutetott bdquojoacuterdquo vagy bdquorosszrdquo
395 Bicsak J Vasalapuacute szerkezeti anyagok httpattbmehuhonlap_BSc20kC3A9pzC3A9s20tantC3A1rgyaiBSc20kC3A9pzC3A9s20tC3A1rgyai20(201720szeptember201-tC591l)Anyagismeret20(mechatronikai20mC3A9rnC3B6k)LetC3B6lthetC59120segC3A9dletekacelok_otvozetek_hegesztespdf (megtekinteacutes ideje 2019 06 01)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
117
minőseacutegű vasnak azt nem a kemeacutenyseacuteg vagy a sziacutevoacutessaacuteg hanem az adott igeacutenybeveacutetellel
szemben mutatott ellenaacutellaacutes (az adott ceacutelra bdquoalkalmasrdquo eacutes bdquoalkalmatlanrdquo) hataacuterozta meg Az
olyan bdquoszerszaacutemokrdquo eseteacuteben mint a szablyaacutek amelyek nagyobb erőhataacutesnak voltak kiteacuteve a
kemeacuteny eacutel eacutes a sziacutevoacutes (laacutegy) mag kialakiacutetaacutesaacutera toumlrekedtek
A szilaacuterdsaacutegnoumlveleacutes eacuterdekeacuteben keacutepleacutekeny hidegalakiacutetaacutessal is megmunkaacutelhattaacutek a laacutegyabb
anyaguacute eszkoumlzoumlk igeacutenybe vett reacuteszeit ndash e gyakorlat amit bdquofelkalapaacutelaacutesnakrdquo is neveztek
sokaacuteig eacutelt a mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk (kapaacutek aacutesoacutek kaszaacutek) javiacutetaacutesaacutenaacutel karbantartaacutesaacutenaacutel ndash
ugyanakkor megjelentek kuumlloumlnfeacutele termokeacutemiai eljaacuteraacutesok is amelyekkel szinteacuten a mechanikai
tulajdonsaacutegokat javiacutetottaacutek396 Ebből a legismertebb az edzeacutes amely soraacuten egy bizonyos
lehűteacutesi sebesseacuteggel a γ-vas ausztenites szoumlveteleme martenzitteacute fejlődik (az α-vas kezdeti
perlit-ferrites szoumlvetelemei helyett) ami noumlveli az anyag kemeacutenyseacutegeacutet ugyanakkor sziacutevoacutessaacutega
nem csoumlkken olyan meacuterteacutekben mint a magas C-tartalmuacute cementites vasoumltvoumlzetek eseteacuteben
Egy harmadik lehetőseacuteg az oumltvoumlzeacutes amelyben maacuter nemcsak a karbontartalom hanem
maacutes anyagok iacutegy a maacuter emliacutetett foszfor is szerepet jaacutetszott A korszak rideg anyagai
ridegseacuteguumlket nem a C-tartalomnak mint inkaacutebb a P-tartalomnak koumlszoumlnhetteacutek ugyanakkor a
foszfor megfelelő kemeacutenyseacuteget adhatott egy vaacutegoacuteeacutelnek397
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek
9ndash10 szaacutezadra keltezhető szablyaleleteken eddig meacuteg csak korlaacutetozott szaacutemban veacutegeztek
metallograacutefiai vizsgaacutelatokat de annaacutel toumlbbszoumlr van ismeretuumlnk korszakra keltezhető kardok
(kuumlloumlnoumlsen az egyenes keacuteteacutelű kardok) vizsgaacutelati eredmeacutenyeiről valamint a honfoglaloacute magyar
anyagi kultuacuteraacuteba tartozoacute egyeacuteb vastaacutergyak archeometallurgiaacutejaacuteroacutel Ez utoacutebbival kapcsolatban
mindenkeacutepp ki kell emelnuumlnk a vaskohaacuteszat archeometallurgiaacutejaacutet a vasbucaacutek eacutes vassalakok
vizsgaacutelataacutet valamint Goumlmoumlri Jaacutenos iparreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesait398
Nem kapott kellő hangsuacutelyt Szaboacute Zoltaacuten A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes
termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelata c munkaacuteja amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10
szaacutezadra keltezhető fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek
eredmeacutenyei alapjaacuten koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere (Ni Co Mn Si Mg
As Sb Al) A vizsgaacutelt korszakot eacuterintő fegyverek koumlzoumltt a legtoumlbb frank szaacuternyas laacutendzsa
396 Az anyagjaviacutetoacute termokeacutemiai eljaacuteraacutesokroacutel bővebben ld Chaicircne opegraveratoire Hőkezeleacutes c fejezeteacutet 397 BUCHWALD 2005 264ndash291 398 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2000b 164ndash218 Uő 2006 185ndash198 Uő 2011 65ndash72 Uő 2012 25ndash36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
118
volt de előfordul keacutet kard (Szob-Kiserdő 18 eacutes 21 siacuter) eacutes szaacutelfegyverek is ndash toumlbbek koumlzoumltt ez
utoacutebbi fegyvertiacutepushoz tartozik a majsi temető teacutevesen laacutendzsakeacutent azonosiacutetott kopjahegye
amely Szaboacute szerint damaszkolt peacuteldaacuteny399
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek koumlzuumll az egyenes keacuteteacutelű kardokat elterjedeacutesuumlknek megfelelően
szaacutemos orszaacutegban vizsgaacuteltaacutek elsősorban az imeacutent emliacutetett damaszkolaacutes technoloacutegiaacuteja
menteacuten400 Enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatjuk hogy a damaszkolt vagy diacutesziacutető
kovaacutecshegesztett pengeacutek keacutepezteacutek a 9ndash10 szaacutezadi kardok archeometallurgiai vizsgaacutelataacutenak
elsődleges keacuterdeacuteseacutet a jelenseacuteg ugyanis nemcsak technoloacutegiai szempontboacutel kuumlloumlnleges hanem
azeacutert is mert a pengeacuteken talaacutelhatoacute tűzihegesztett jegyek eacutes szavak alapjaacuten toumlbben tettek
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutesziacuteteacutesi helyeacutere A korszakot illetően e technoloacutegia tudhatja
elsőkeacutent magaacuteeacutenak a műhelyhagyomaacutenyokra toumlrteacutenő visszavezeteacutes gyakorlataacutet401 Mivel a
kardok anyagvizsgaacutelata soraacuten a keacuterdeacutes inkaacutebb a penge szerkezeteacutere iraacutenyult eleinte elkeruumllteacutek
az eacuterteacutekes berakaacutest a vaacutegaacutes soraacuten Koumlzeacutep-euroacutepai viszonylatban kiemelkedő R Pleiner
munkaacutessaacutega aki a feacutemkohaacuteszat kutataacutesa mellett fegyverek gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacuteseivel is
399 A bdquodamaszkolaacutesrdquo technoloacutegiaacuteja a Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezetben keruumll ismerteteacutesre A fentiekhez hozzaacute kell fűzni hogy a JPM Reacutegeacuteszeti Raktaacuteraacuteban talaacutelhatoacute majsi kopjaacutet a muacutezeum feacutemrestauraacutetoraacuteval tuumlzetesen megvizsgaacuteltuk de mintaveacutetel nyomaacutet nem talaacuteltuk rajta A segiacutetseacutegeacutert koumlszoumlnet Kiltau Kristoacutef restauraacutetornak (JPM) 400 Ezen a ponton eacuterdemes kuumlloumlnbseacuteget tenni azon anyagok koumlzoumltt amelyeket damaszkuszi aceacutelkeacutent ismeruumlnk eredetileg a szaknyelv aacuteltal wootz-nak nevezett főkeacutent Aacutezsia teruumlleteacuten gyaacutertott olvasztaacutesos eljaacuteraacutessal keacuteszuumllt hipereutektoidos anyagot eacutertjuumlk damaszkuszi aceacutel alatt A kuumlloumlnleges aceacutelfajta első tudomaacutenyos igeacutenyű leiacuteraacutesai a londoni Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyos Taacutersasaacuteg koumlzlemeacutenyeiben jelentek meg 1795-ben G Pearson bővebb ismerteteacutest adott a bdquowootz neacuteven ismert anyagrdquo (bdquosubstance known by the name of wootzrdquo) jellemzőiről H Scott levele alapjaacuten valamint megaacutellapiacutetotta a feacutem fajsuacutelyaacutet PEARSON 1795 322ndash346 Tiacutez eacutevvel keacutesőbb D Mushet wootz pogaacutecsaacutek kovaacutecsolaacutesi lehetőseacutegeit vizsgaacutelta MUSHET 1805 163ndash175 Ettől kezdve a nyugati szakirodalom wootz-keacutent emliacuteti az eredeti damaszkuszi aceacutelt Ezen kiacutevuumll elterjedt a szlaacutev nyelvekben eacutes a toumlroumlkben a bulat elnevezeacutes ami az 9ndash12 szaacutezadi arab forraacutesokban fellelhető fūlād kifejezeacutesre vezethető vissza jelenteacutese oumltvoumlzet FKIK 13 Azonban a kifejezeacutes aacutetterjedt az Euroacutepaacuteban gyakori reacuteteges kompozitra is amely a La Tegravene-kor oacuteta ismeretes alapja nem az olvasztaacutes hanem a tűzi hegeszteacutes (tehaacutet kovaacutecsolaacutes aacuteltal keruumllnek anyagzaacuteroacute kapcsolatba kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű vasoumltvoumlzetek) Az egyetlen koumlzoumls e kettőben az anyaguk inhomogenitaacutesa ndash a wootz eseteacuteben a haacuteloacutezatos-tűs megjeleneacutesű szekunder cementit szoumlvetelem vilaacutegos megjeleneacutese (Widmanstaumltten-szoumlvetszerkezet) a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes eseteacuteben az oumlsszekovaacutecsolt vasoumltvoumlzetek anyagminőseacutegbeli elteacutereacutese ndash ami kontrasztkeacutent jelenik meg a penge felsziacuteneacuten A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes toumlbbfeacutelekeacutepp megjelenhet a fegyverben egyeacutelű kardok eseteacuteben a pengeacutek fokaacutet keacuteteacutelű kardoknaacutel a penge profiljaacutet diacutesziacutetetteacutek iacutegy Tehaacutet maacuter a fegyveren valoacute elhelyezkedeacutes alapjaacuten sem igaz az hogy az eacutel tartoacutessaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutere szolgaacutelt ez a technika eacutelesen el kell kuumlloumlniacutetenuumlnk azoktoacutel az esetektől amikor laacutegyvas magra szuacuteroacute- vagy vaacutegoacutefeluumllet gyanaacutent kovaacutecshegesztettek a fegyverekre kemeacutenyebb aceacutelt SZABOacute 1974 29 PLEINER 1973 17ndash28 A kuumlloumlnfeacutele anyagminőseacutegű reacutetegekből oumlsszeaacutelliacutetott koumltegeket kuumlloumlnboumlző moacutedon alakiacutethattaacutek iacutegy toumlbbfeacutele damasztmintaacutezatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el (pl lapdamasztok vagy csavart damasztok) ANSTEE ndash BIEK 1961 73 88 BOumlHNE ndash DANNHEIMER 1961 PLEINER 1962 234 47 Keacutep 107ndash122 HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL 1986 78ndash79 THIELE et al 2015 2 HARAMZA 2017a 105ndash106 A technoloacutegiaacutek fogalmi elkuumlloumlniacuteteacuteseacuteről ld meacuteg THIELE ndash HARAMZA 2014 145ndash160 PANSERI 1965 5ndash66 A damaszkuszi aceacutel technoloacutegiaacutejaacuteroacutel eacutes mintaacuteiroacutel DENIG 1997 SCHUMANN 2007 Az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatroacutel koraiszlaacutem (9ndash10 szaacutezadra keltezhető) wootz-kohaacuteszati reacutegeacuteszeti emleacutekekről FEUERBACH 2002 401 A feliratos kardok euroacutepai kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről oumlsszefoglaloacutean ld HARAMZA 2017a 103ndash117
DOI 1015774PPKEBTK2019012
119
foglalkozott402 Angolszaacutesz teruumlleten A Williams archeometallurgus munkaacutessaacutega mind a mai
napig meghataacuterozoacute Williams leginkaacutebb keresztmetszeti mintaacutek optikai feacutenymikroszkoacutepos
vizsgaacutelat alapjaacuten veacutegezte el a pengeacutek metallograacutefiai elemzeacuteseacutet403
Szinteacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a feliratos pengeacutek kaacuterpaacutet-medencei vonatkozaacutesaacutera is
amelyeken eddig meacuteg nem veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat VLFBERHT-feliratos
kardok koumlzuumll magyar vonatkozaacutesban a praacutegai Szent Vid Szeacutekesegyhaacutezban őrzoumltt Szent
Istvaacutennak tulajdoniacutetott kard ismert A fegyverről 1870-ben F Bock neacutemet kanonok keacutesziacutetett
aacutebraacutezolaacutest eacutes iacutert roumlvid ismertetőt ebben azonban meacuteg csak emliacuteteacutes szinten foglalkozik a
felirattal beazonosiacutetaacutesaacutet aacutellapota miatt nem tartja lehetseacutegesnek404 I Undset 1890-ben iacutert
beszaacutemoloacutejaacuteban tovaacutebbi megaacutellapiacutetaacutesokat tett a fegyver eredeteacutevel eacutes technoloacutegiaacutejaacuteval
kapcsolatban Hivatkozva A Lorange munkaacutejaacutera norveacutegiai leletekkel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe a
praacutegai kardot amelyekneacutel a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes gyakori technoloacutegia (bdquodoumlmoumlczkoumlltrdquo)
Valamint tanulmaacutenyaacuteban megjelent a feliratos bdquoULFBERNrdquo-pengeacutek alsoacute-rajna-videacuteki
eredetelmeacutelete405 Szent Istvaacuten halaacutelaacutenak kilencszaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert emleacutekkoumlnyvben
Fettich Naacutendor szinteacuten foglalkozik a praacutegai karddal aacutem a kardpengeacutere eacutes a feliratra bővebben
nem teacuter ki alapvetően a szereleacutekek eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumaik keacutepzik dolgozataacutenak taacutergyaacutet406
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben keacutet nagy iacutevű oumlsszefoglaloacute is keacuteszuumllt a Kaacuterpaacutet-medence
korszakhoz tartozoacute keacuteteacutelű kardjairoacutel Bakay Korneacutel eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute tollaacuteboacutel Mindkeacutet
tanulmaacuteny foglalkozik a vasberakaacutesos kardokkal Bakay Korneacutel iacuteraacutesaacuteban sor keruumll az
Ulfberht-neacutev filoloacutegiai eacutertelmezeacuteseacutere iacutegy a szoacutet keacutet reacuteszre a skandinaacutev Ulf-ra eacutes a frank
Behrt-re vaacutelasztja szeacutet eacuterzeacutekeltetve ezzel az Undset műveacuteben is tapasztalhatoacute tudomaacutenyos
felfogaacutest a frank hagyomaacutenyok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek elkeacutepzeleacuteseacutet az eacuteszaki leletanyagon407
Kovaacutecs Laacuteszloacute munkaacutejaacuteban toumlbb peacuteldaacuteny is emliacuteteacutesre keruumll Ezek alapjaacuten megfigyelhető hogy
a kaacuterpaacutet-medencei leletek koumlzuumll az INGELRI-felirat eacutes annak variaacutensai fordulnak elő
toumlbbszoumlr mint peacuteldaacuteul az 1962-ben Eacuterd-Dunamederből eacutes az 1971-ben Szeacuteplakroacutel előkeruumllt
fegyverek408 Ide sorolhatoacute az a kardlelet is amelyről egy maacutesik koumlzeacutepkori karddal
402 Kapcsoloacutedoacute munkaacuteja PLEINER 2008 17ndash20 403 WILLIAMS 2009 121ndash184 EDGE ndash WILLIAMS 2003 191ndash210 404 BOCK 1870 14 405 UNDSET 1890 164ndash166 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In KRISTOacute 2003 342ndash345 406 FETTICH 1938 475ndash516 407 BAKAY 1967 167ndash170 408 KOVAacuteCS 1994ndash1995 160 52 Keacutep 161 165 83 Keacutep 168 105 Keacutep 175ndash176 A kardroacutel A Ruttkay szlovaacutek reacutegeacutesz is iacuter hasonloacute jellegű tanulmaacutenyaacuteban RUTTKAY 1975 152 Nr 79 153 8 Keacutep 155 9 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
120
egyetemben Kalmaacuter Jaacutenos iacutert tanulmaacutenyt 1959-ben eacutes amelyek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten
bdquoa beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben Jugoszlaacuteviaacutenak aacutetadandoacute műtaacutergyakrdquo koumlzoumltt szerepelnek409
Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacuteteacutest tesz berakaacutesos pengeacutekről mint a Malomszegneacutel vagy a
Gyetvaacutenaacutel fellelt darab410 Tovaacutebbi kaacuterpaacutet-medencei kardleletekneacutel szinteacuten keacuterdeacutes lehet a
berakaacutes vagy a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes erre azonban csak labortechnikai vizsgaacutelatokkal lehet
biztos vaacutelaszt adni411
A fenti kuumlloumlnleges technoloacutegia mellett egyszerű anyagboacutel keacutesziacutetett pengeacutek is vizsgaacutelatra
keruumlltek iacutegy peacuteldaacuteul Hošek eacutes Košta tanulmaacutenyaacuteban ismertetett mikulčicei valamint
Moilanen aacuteltal vizsgaacutelt finnorszaacutegi leletek koumlzuumll A kaacuterpaacutet-medencei viszonylatban a
zsitvabesenyői412 a zseacutelyi413 vagy a korszakunkra keltezhető solt-reacutevbeacuteri kardot emliacutethetjuumlk
peacuteldakeacutent414
A 9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek emliacutetett korlaacutetozott szaacutemuacute metallograacutefiai vizsgaacutelatai a
fegyverek előkeruumlleacuteseacutenek megfelelően leginkaacutebb kelet-euroacutepai eredmeacutenyek Az orosz
kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent a szablyaleletek metallograacutefiai elemzeacutese V V Arendt O
technike drevnego klinkovogo proizvodstva c tanulmaacutenyaacuteban keacutet tuumlrk szablya vizsgaacutelataacutet
mutatja be amelyből az egyik a 8 szaacutezad veacutege eacutes a 9 szaacutezad eleje koumlzeacute keltezhető Ennek
409 Ezek egyike a Szaacuteva bosna-gradiskai mederszakaszaacuten keruumllt elő felirataacutet SINIGELRINIS-keacutent vagy SINGELRINIS-keacutent azonosiacutetottaacutek amelyet Kalmaacuter hozott oumlsszefuumlggeacutesbe az INGEL-toumlvű kardfeliratokkal valamint Szent Laacuteszloacute hadjaacuteratival azonban ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesa indoklaacutes neacutelkuumlli A berakaacutes anyaga ebben az esetben sziacutenesfeacutem (reacutez alapuacute oumltvoumlzet) KALMAacuteR 1959 189ndash191 vouml Uő 1961 115 KOVAacuteCS 1994ndash1995 159 166 A kard formai jegyei alapjaacuten a 12 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezhető 410 A Malomszegneacutel (koraacutebban teacutevesen Malomfalva-Szentaacutenos koumlszoumlnet a korrekcioacuteeacutert Gaacutell Erwinnek) előkeruumllt darab egyik oldalaacuten bronzberakaacutes talaacutelhatoacute a maacutesik oldalon feliratmaradvaacutenykeacutent vagy betűszerű haacutetoldali jelkeacutent eacutertelmezett berakaacutes figyelhető meg (hellipIIShellipSI) KOVAacuteCS 1994ndash1995163 75 Keacutep 169 Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacutet egy kardleletet Zsaacutembokreacutet-Na mohylku dűlőről Uo 173 132 Keacutep 179 Azonban az eredeti rajz Ruttkay tanulmaacutenyaacuteban a gyetvai (Detva) lelethez koumlthető Ez utoacutebbi lelőhelyről előkeruumllt peacuteldaacutenynaacutel Ruttkay torzioacutes (spiraacutelis) mintaacutejuacute damaszkolt intarziaacuteroacutel iacuter kettő egymaacutes feleacute neacutező patkoacute alak koumlzoumltt egy X-jel a penge maacutesik oldalaacuten pedig egy egyenlő szaacuteruacute kereszt eacutes mellette egy koumlr talaacutelhatoacute RUTTKAY 1975136 24 Keacutep Nr 29 137 31 Keacutep 411 A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem minden esetben laacutethatoacute szabad szemmel Joacutellehet az esetek toumlbbseacutegeacuteben felleacutepő szelektiacutev korroacutezioacutenak koumlszoumlnhetően (anyagminőseacuteg szerint helyenkeacutent maacuteshogy korrodaacuteloacutedik a penge feluumllete) szemreveacutetelezeacutessel is megaacutellapiacutethatoacute koraacutebbi aacutellagmegoacutevoacute technikaacutek (pl lakkozaacutes) alkalmas arra hogy a penge felsziacuteneacutet elfedje Nem csoda hogy az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel maacuter idejekoraacuten megjelenik a radiograacutefia mint megelőző roncsolaacutesmentes keacutepalkotoacute moacutedszer Lang J ndash Barry A Swords of the Anglo-Saxon and Viking Periods in the British Museum A Radiographic Study In Hawkes S C (szerk) Weapons and Warfare in Anglo-Saxon England Exceter 1989 85ndash122 Uacutejabban Fell V ndash Mould Q ndash White R Guidelines on the X-radiography of archaeological metalwork Swindon 2006 412 HARAMZA ndash THIELE 2015b 63ndash74 413 HOŠEK ndash HARAMZA 2018 468ndash482 414 Eddig csak előadaacutes formaacutejaacuteban keruumllt koumlzleacutesre Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
121
bdquomakrostruktuacuteraacutejaacutebanrdquo415 aceacutel-vas reacutetegelt oumlsszehegeszteacuteseacutet416 aacutellapiacutetotta meg A B Sibileva
metallurgus professzor tovaacutebbaacute felbecsuumllteacutek az aceacutel reacutesz karbontartalmaacutet (08)417 Az
Arendt aacuteltal koumlzoumllt eredmeacutenyek eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeacutet a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai
elemzőmoacutedszerek megismereacutesi probleacutemaacutei okozzaacutek
E I Krupnova Kavkaz i Vostočnaya Evropa v drevnosti c munkaacuteja az optikai
feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutessel maacuter koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati
metoacutedusaihoz J Piaskowski Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt metszetről eacutes a kimetszeacutesi
helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot amit a mai napig alkalmaznak a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere418 amely Krupnova iacuteraacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute
A szerző egy 10ndash13 szaacutezadra keltezett nižniy arkhyz-i (Karacsaacutej- eacutes Cserkeszfoumlld) szoacutervaacuteny
szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat iacutegy a penge
fokaacutetoacutel az eacutele feleacute haladva a perlit-ferrites szoumlvetelemeket felvaacuteltjaacutek a martenzites
szoumlvetelemek Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a penge utolsoacute szakaszaacuten talaacutelhatoacute fokeacuteleacutenek mindkeacutet
eacuteleacuten jelzi a martenzit jelenleacuteteacutet mikoumlzben a penge magjaacuten megőrződoumltt a perlit-ferrites
szoumlvetszerkezet419 Hasonloacute metodikaacuteval uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai M M
Tolmačeva Klinkovoye oruzhiye Saltovskoy kulturi420 valamint Yu A Semykin Černaya
metallurgiya i kuznečnoe proizvostvo Volžkoy Bulgarii v 8 ndash načale 13 vv421 c iacuteraacutesaival
gazdagodtak Szinteacuten fontos megemliacuteteni A Holubiev Sravitelnoe issledovanie tipob sabel
saltovskoy archeologičeskoy kultury i technologii ih izgotovleniya422 eacutes M Inkova A Medieval
Sabre and Knife from the Exhibition of the National Museum of History in Sofia423 ciacutemmel iacutert
tanulmaacutenyaacutet joacutellehet Inkova munkaacuteja egy keacutesőbbi (12 szaacutezadtoacutel foumllfeleacute keltezhető) kipcsak
szablya eacutes keacutes SEM-EDX vizsgaacutelataacutet reacuteszletezi Holubiev a szaltovoacutei szablyaellenzők
koraacutebban emliacutetett foglalataacutenak technoloacutegiaacutejaacutet vizsgaacutelta
Ismereteink szerint az eddigi egyetlen biztonsaacuteggal honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
szablya amelyen archeometallurgiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek csupaacuten a gnadendorfi siacuterboacutel
415 bdquoв макроструктуре () железный обухrdquo ndash Arendt itt felteacutetelezhetően a vasfegyver feluumlleteacutenek vizsgaacutelataacutera utal amelyen a reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute taacutergyakat gyakorta egyfajta szelektiacutev korroacutezioacute eacuteri Uő 1936 166 416 Minden bizonnyal tűzi hegeszteacutes Ld Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezet 417 A metoacutedus pontos beazonosiacutetaacutesaacutenak korlaacutetai a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai elemzőmoacutedszerek megismereacutesi neheacutezseacutegei 418 PIASKOWSKI 1970 188 419 KRUPNOVA 1973 214ndash215 420 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 421 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 422 HOLUBIEV 2017 235ndash249 423 INKOVA 2013 63ndash88
DOI 1015774PPKEBTK2019012
122
1999-ben előkeruumllt lelet A szablya haacuterom avar szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverrel egyuumltt lett koumlzoumllve424 A
leleten veacutegzett SEM eacutes HV425 vizsgaacutelatok laacutegy perlit-ferrites szoumlvetelemet mutattak ki
Szinteacuten emliacuteteacutest kell tennuumlnk a keacutetes azonosiacutetaacutesuacute abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutek
metallograacutefiai vizsgaacutelataacuteroacutel A fegyvert ndash minden bizonnyal a toumlredeacutekes szakasz egyenes foka
eacutes a latin kereszt inkrusztaacutecioacuteja miatt ndash a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes szablyamarkolatuacute
kardkeacutent tartja szaacutemon joacutellehet a pengetoumlvet boriacutetoacute reacutez lemez a szablyaacutek sajaacutetossaacutega 1A3
tiacutepusuacute ellenzőjeacutenek saacutergareacutezberakaacutesos diacutesziacuteteacuteseacutet az esztergomi szablyaacuteval aacutelliacutetjaacutek paacuterhuzamba
[VIII2andashb Keacutep] Nem zaacuterhatjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy ebben az esetben is egy
protoszablyaacuteval van dolgunk vagyis reacuteszeacutet keacutepezheti egy korai fejezetnek a honfoglaloacute
magyar szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacuteben Mivel a klaszteranaliacutezis soraacuten nem keruumlltek
elkuumlloumlniacuteteacutesre a koumlzel egyenes fokuacute peacuteldaacutenyok lehetőseacuteguumlnk van felbecsuumllni az abonyi
pengetoumlredeacutek hosszaacutet amely 1-es keresztmetszete eseteacuten 750mm-en beluumll valoacutesziacutenűsiacutethető426
A toumlredeacuteket a hagyomaacutenyos archeometallurgiai moacutedszerektől elteacuterően vizsgaacuteltaacutek ami
jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kizaacuterja az oumlsszehasonliacutetaacutes lehetőseacutegeacutet Baacuter roumlntgenfelveacutetel alapjaacuten
sikeruumllt kimutatni a markolattuumlskeacuten egy szabad szemmel nem laacutethatoacute szegecslyukat tovaacutebbaacute a
pengeacuteből a markolatboacutel eacutes az ellenzőből egyaraacutent vettek metszeteket ndash joacutellehet a mintaveacutetel
pontos helye nem ismert ndash eacutes a csiszolatokat optikai feacutenymikroszkoacutep alatt is vizsgaacuteltaacutek (az
ellenző csiszolataacuteroacutel meacuteg elektronmikroszkoacutepos keacutep is keacuteszuumllt) ezek pontos kieacuterteacutekeleacuteseacutet a
tanulmaacutenyban nem veacutegezteacutek el Adatok csupaacuten a restauraacutecioacute soraacuten eltaacutevoliacutetott rozsdaminta
roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelataacuteboacutel keruumlltek koumlzleacutesre amelyből az laacutethatoacute hogy az egy anyagboacutel
kovaacutecsolt pengeacuteben eacutes markolattuumlskeacuteben a hematit eacutes magnetit miacuteg az ellenző anyagaacuteban a
goethit eacutes lepodokrokit a dominaacutens A kuumlloumlnboumlző faacutezisoumlsszeteacutetel minden bizonnyal a
kuumlloumlnboumlző minőseacutegű alapanyag-vaacutelasztaacutessal magyaraacutezhatoacute427
Ahogy az maacuter koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute
vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei szablyaművesseacutegeacuteről
hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk
kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes kori szablyaleleteken ndash
legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon
424 A gnadendorfi D3-as siacuterb kardja eacutes a zilingtali D338-as eacutes a B23-as siacuterok szablyaacutei MEHOFER 2006 425 Vickers-kemeacutenyseacutegmeacutereacutes 426 ( ) 103936 times+ltHp 427 N BENKŐ 1980 235ndash245 BORSOS 1980 247ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
123
A vizsgaacutelatok ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai nyomok behatoacutebb megismereacutese a
kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra alkalmas parameacuteterek
felteacuterkeacutepezeacutese valamint a vasművesseacuteg maacuter ismert műveleti sorrendjeacutenek uacutejragondolaacutesa
speciaacutelisan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja menteacuten
A technoloacutegiai nyomok vizsgaacutelata soraacuten az alaacutebbi keacuterdeacutesekre keresuumlnk vaacutelaszt
1 Talaacutelhatoacute-e olyan keacutemiai elem a salakzaacutervaacutenyokban (pl P As) amiből a 9 ndash 10 szaacutezadi
vasművesseacutegre jellemző biogeacuten gyepvaseacuterc kohoacutesiacutetaacutesaacutera koumlvetkeztethetuumlnk
2 A salakzaacutervaacutenyok FeO+MnOSiO2 araacutenya alapjaacuten milyen kihozataluacute vaskohaacuteszatot
valoacutesziacutenűsiacutethetuumlnk
3 Talaacutelhatoacute-e nyoma reacutetegelt kovaacutecsolaacutesnak diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutesnek tűzi
hegeszteacutesnek
4 Van-e nyoma hőkezeleacutesnek ami alapjaacuten a fegyver hasznaacutelataacutera koumlvetkeztethetuumlnk
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok
A disszertaacutecioacute kereteacuteben a Herman Ottoacute Muacutezeum honfoglaloacute szablyaacuteiboacutel adoacutedott
lehetőseacuteg neacutegy peacuteldaacuteny vizsgaacutelataacutera amelyek lelőhelyei a koumlvetkezők428
Mintaszaacutem Lelőhely Vizsgaacutelat reacutesz
1 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 5 siacuter ellenzőgomb
2 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter penge
3 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 20 siacuter penge
4 Ismeretlen lelőhelyű szablya429 penge
5 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
6 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
428 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute kifejezni koumlszoumlneteacutet az archeometallurgiai vizsgaacutelatok kivitelezeacuteseacuteeacutert kuumllső konzulenseacutenek Toumlroumlk Beacutelaacutenak valamint az ARGUM tagjainak Barkoacuteczy Peacuteter egyetemi docensnek eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted anyagvizsgaacuteloacute meacuternoumlknek tovaacutebbaacute a taacutergyak eleacuterhetőveacute teacuteteleacuteeacutert Reacuteveacutesz Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM reacutegeacuteszeti osztaacutely) a HOM munkataacutersainak Szoumlreacutenyi Gaacutebor osztaacutelyvezetőnek Horvaacuteth Antoacutenia reacutegeacutesznek Kalaacuteszdi Gyoumlrgy reacutegeacutesztechnikus-gyűjtemeacutenykezelőnek az adattaacuteri kutataacutesokban nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Csengeri Piroska reacutegeacutesznek eacutes Kerteacutesz Gabriella technikusnak veacuteguumll de nem utolsoacute sorban a taacutergyak restauraacutecioacutejaacuteeacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak 429 Ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteboacutel egy darabot őriznek a Herman Ottoacute Muacutezeumban [No 134]
DOI 1015774PPKEBTK2019012
124
A fegyverek archeometallurgiai vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel fontos leacutepeacutes előkeruumlleacutesuumlk eacutes
restauraacutecioacutejuk koumlruumllmeacutenyeinek pontos ismerete nemcsak a labormunka pontos reacutegeacuteszeti
haacutettereacutenek meghataacuterozaacutesa miatt hanem egyfajta archeometallurgiai forraacuteskritika gyanaacutent is
Pont a karosi leleteket restauraacuteloacute Kovaacutets Tibor volt az aki felhiacutevta a figyelmet arra hogy a
keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt heviacuteteacuteses eljaacuteraacutessal taacutevoliacutetottaacutek el az uumlledeacutekreacuteteget a vastaacutergyakroacutel430
ami alapjaacuten nem lehetuumlnk biztosak abban hogy e taacutergyaknak milyen volt eredeti
szoumlvetelemuumlk A restauraacutecioacute technikaacuteira azonban csak koumlvetkeztethetni tudunk mivel nem
maradt fenn jegyzőkoumlnyv Szerencseacutenkre pont a maacutesodik karosi temető feacutemtaacutergyainak
restauraacutecioacuteja reacuteszlegesen koumlzleacutesre keruumllt amely alapot szolgaacuteltat a moacutedszerek
felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Ezek alapjaacuten valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy a restauraacutecioacute nem okozott olyan
vaacuteltozaacutest a taacutergyon amely a vizsgaacutelat eredmeacutenyeit befolyaacutesolhatnaacute
Alkalmazott moacutedszerek
A vizsgaacutelatokat a Miskolci Egyetem Feacutemtani-Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai
Inteacutezeteacutenek Komplex Keacutepelemző eacutes Mikroszerkezet Vizsgaacuteloacute Laboratoacuteriumaacuteban hajtottuk
veacutegre amely a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatoacutecsoportjaacutenak (ARGUM) is
aacutellandoacute műszeres infrastruktuacuteraacutet biztosiacutet
Az előkeacutesziacuteteacutes minden minta eseteacuteben azonos volt Nagy fordulatuacute veacutekony
bakelitkoronggal vaacutegtuk ki a mintaacutekat a taacutergyakboacutel uumlgyelve hogy ne melegedjenek fel
nagyon A mintaacutekat keacutetkomponensű polieacuteszter gyantaacuteba aacutegyaztuk be hogy koumlnnyebben
előkeacutesziacutethető legyen a vaacutegott feluumllet A vaacutegott feluumllete mechanikusan csiszoltuk majd
poliacuteroztuk Poliacuterozaacutes utaacuten 2-os nithal-ban marattuk Az előkeacutesziacutetett feluumlletet optikai
mikroszkoacuteppal vizsgaacuteltuk majd elektronmikroszkoacutepos vizsgaacutelatokat veacutegeztuumlnk
Az optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelatot Zeiss AxioImager M1m berendezeacutessel veacutegeztuumlk A
vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel a szoumlvetelemek faacutezisok alakjaacutet eloszlaacutesaacutet vizsgaacuteltuk aacuteltalaacutenos
szoumlvetkeacutepet kaptunk Paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal (SEM) maacuter nagyobb felbontaacutesuacute
keacutepeket is keacutesziacutethettuumlnk A SEM-vizsgaacutelatok alkalmaacuteval az egyes szoumlvetelemek araacutenyait
eloszlaacutesaacutet lokaacutelis szinten is megfigyelhettuumlk
A SEM-EDS vizsgaacutelatot Zeiss EVO MA10 tiacutepusuacute EDAX energiadiszperziacutev
mikroszondaacuteval felszerelt paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal veacutegeztuumlk A SEM-keacutepek egy reacutesze
430 KOVAacuteTS 1996 693ndash700 vouml Uő 2009 21ndash23
DOI 1015774PPKEBTK2019012
125
visszaszoacutert elektronokkal keacuteszuumllt (BSD jeloumlleacutessel) ez alapjaacuten a nagyobb rendszaacutemuacute elemek
teruumlletei vilaacutegosabbak a kisebb rendszaacutemuacuteakeacute soumlteacutetebbek Ez fontos informaacutecioacutet szolgaacuteltathat
abban a tekintetben hogy az aacuteltalaacuteban magas rendszaacutemuacute feacutemeket vilaacutegosabb teruumllet jelzi miacuteg
a soumlteacutetebb teruumllet rendszerint oxidos zaacutervaacutenyra szennyeződeacutesre utal
Az uacuten szekunder elektronokkal keacutesziacutetett keacutepek (SE1 jeloumlleacutessel) az egyes szoumlvetelemek
azonosiacutetaacutesaacutera azok araacutenyaacutenak formaacutejaacutenak vizsgaacutelataacutera ideaacutelisak Esetenkeacutent a SEM-keacutepek
szaacutemokkal jeloumllt helyein lokaacutelis EDS-spektrumokat is felvettuumlnk amely az adott pont keacutemiai
oumlsszeteacutetelről ad informaacutecioacutet toumlmegszaacutezaleacutekban A vastaacutergyak eseteacuteben gyakran emliacutetendő
szoumlvetelemek az alacsonyabb C-tartalmuacute ferrit eacutes a magasabb C-tartalmuacute perlit
Eredmeacutenyek
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 [M1 Taacutebla]
Mivel a Karos II5-oumls szablyaacutenak csupaacuten az ellenzőjeacuteből maradtak meg toumlredeacutekek a
mintaveacutetel az ellenzőgombjaacuteboacutel toumlrteacutent [M11 Keacutep] A csiszolaton laacutethatoacute hogy az
alapanyag kis karbon-tartalmuacute laacutegyvas [M12 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető egy reacuteteges
szerkezet ami a kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutet mutatja A reacuteteges szerkezetet a kisebb mennyiseacutegű
perlitet tartalmazoacute saacutevok (nagyobb karbon-tartalmuacute saacutevok) eacutes sorba rendeződoumltt saacutevosan
sűrűsoumldő zaacutervaacutenyok mutatjaacutek [M13 Keacutep]
A perlitet tartalmazoacute saacutevokban a perlit mellett ferritet is laacutetunk ami haacuteloacutet alkot a perlit
koumlruumll eacutes uacuten Widmanstaumltten-szerkezetben fordul elő Ez arra utal hogy az ellenzőgomb
relatiacuteve gyorsan hűlt le de azeacutert meacuteg nem edzeacutesszerű koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt Az araacutenylag kis
meacuteretet figyelembe veacuteve az ilyen szerkezet kialakulaacutesaacutehoz a levegőn toumlrteacutent szabad hűleacutes is
elegendő
A perlites saacutevokon kiacutevuumll ferritet talaacutelunk a karbon-tartalomtoacutel fuumlggő szemcsemeacuterettel A
perlites nagyobb C-tartalmuacute saacutevokhoz koumlzel kis szemcsemeacuteretet attoacutel taacutevol nagyobb
szemcsemeacuteretet figyelhetuumlnk meg ami a karbon diffuacutezioacutejaacutenak eredmeacutenye [M14 Keacutep]
A SEM-EDS elemzeacutes soraacuten keacuteszuumllt felveacutetelek is ugyanazt az eredmeacutenyt adjaacutek mint az
optikai felveacutetelek [M15 Keacutep] A zaacutervaacutenyok reacuteszletes vizsgaacutelataacutet mutatja a koumlvetkező aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
126
I elemspektrum Minta 1 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A 4 aacutebraacuten elemzett zaacutervaacutenyt szaacutem jeloumlli Aacutetlagos oumlsszeteacutetele (toumlmeg-ban) O 1543
Mg 039 Al 442 Si 1514 P 205 K 154 Ca 307 Mn 119 Fe 5676 A
felveacutetelen is laacutetszik hogy a zaacutervaacuteny keacutetfaacutezisuacute A vilaacutegosabb szilikaacutet faacutezis goumlmboumlsoumldeacutese arra
utal hogy a kovaacutecsolaacutes magas hőmeacuterseacutekleten toumlrteacutent koumlzel a soumlteacutet szilikaacutet faacutezis
olvadaacutespontjaacutehoz
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M2 Taacutebla]
A kardot keresztmetszeteacuteben mintaacuteztuk meg [M21 Keacutep] Az oxidkeacutereg alatt egy koumlzel
ferrites mikroszerkezet laacutethatoacute A saacutevos hajtogataacutesra utaloacute jelleg enneacutel a taacutergynaacutel is
megfigyelhető Enneacutel a taacutergynaacutel is melegalakiacutetaacutes volt a kovaacutecsolaacutes utolsoacute faacutezisa [M22 Keacutep]
Nagyobb nagyiacutetaacutesban a ferrit mellett egyes saacutevokban kis mennyiseacutegű perlit figyelhető
meg a szemcsehataacuterokon [M23 Keacutep] Ennek a magasabb karbon-tartalom az oka Ugyancsak
emiatt ezekben a saacutevokban a ferrit szemcsemeacuterete kisebb
DOI 1015774PPKEBTK2019012
127
II elemspektrum Minta 2 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A kardban laacutethatoacute zaacutervaacutenyok mikroszerkezete nem azonosiacutethatoacute tisztaacuten oumlsszeteacutetele
toumlmeg-ban O 1908 Al 308 Si 2522 P 146 K 209 Ca 276 Fe 4632 Az
előző elemzeacutestől csak a nagyobb sziliacutecium tartalomban teacuter el
Nem kizaacutert hogy amiacuteg ez utoacutebbi a kohoacutesiacutetaacutesnaacutel keletkezett salakboacutel maradt zaacutervaacuteny
(baacuter az egyes faacutezisok neheacutez azonosiacutethatoacutesaacutega ezt nem taacutemasztja alaacute) addig a karosi
ellenzőgomb zaacutervaacutenya maacuter a kovaacutecsolaacutes alatt keletkezhetett [M24 Keacutep] Annak nagyobb
vas-oxid (wuumlstit) tartalma ezt sugallja ugyanakkor foszfor-tartalma nem ugyanis a
kovaacutecssalakok rendszerint sokkal kevesebb foszfort tartalmaznak mint a kohoacutesiacutetaacutesi salakok
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 [M3 Taacutebla]
Ugyancsak a pengeacuteből vett mintaacutet vizsgaacuteltuk [M31 Keacutep]
Ebben a mintaacuteban a saacutevos szerkezet keveacutesseacute figyelhető meg tulajdonkeacuteppen egy
kisebb eacutes egy nagyobb karbon-tartalmuacute teruumlletet talaacutelunk [M32 Keacutep] A nagyobb karbon-
tartalmuacute teruumlleten koumlzel homogeacuten szerkezetet laacutetunk ami a ferritszemcseacutek koumlzoumltt megjelenő
szemcseacutes perlitet jelenti Ez a taacutergy alakiacutetaacutes utaacuten veacutegzett hőkezeleacuteseacutere utal Veacutelelmezhető
hogy a szablyaacutet hosszabb ideig tartottaacutek az ausztenit (γ-vas) ndash perlit aacutetalakulaacutes hőmeacuterseacuteklete
koumlruumll ekkor alakul ki a laacutethatoacute durvaszemcseacutes perlit Ez a hőkezeleacutes a kard kemeacutenyseacutegeacutenek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
128
megőrzeacutese mellett nagy sziacutevoacutessaacutegot adott a pengeacutenek Termeacuteszetesen nem egyeacutertelmű hogy
szaacutendeacutekoltan toumlrteacutent-e a hőkezeleacutes [M33ndash4 Keacutep]
III elemspektrum Minta 3 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A vizsgaacutelt zaacutervaacuteny oumlsszeteacutetele O 1517 Mg 078 Al 513 Si 1768 P 037
K 313 Ca 465 Fe 5309 Ugyancsak relatiacuteve kisebb sziliacutecium-tartalmuacute eacutes nagyobb
vasoxid-tartalmuacute mint a karosi ellenzőgomb eseteacuteben
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely [M4 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablya eseteacuteben is a pengeacuteből vettuumlnk mintaacutet
[M41 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető a saacutevos szerkezet ami ebben az esetben is utal a
kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutera azonban az utoacutelagos hőkezeleacutes hataacutesa szinte elnyomja ezt a jelleget
tisztaacuten csak a mozaikkeacutep taacuterja fel [M42 Keacutep]
A szelveacuteny bal oldalaacutetoacutel jobb feleacute vaacuteltozatos szoumlvetszerkezetet laacutetunk [M43 Keacutep]
Baloldalroacutel indulva egy nagyon finom perlites szerkezet laacutethatoacute ami nagyobb nagyiacutetaacutesban
neacutezve feacutelig goumlmboumlsoumldoumltt jelleget mutat ami hőkezeleacutesre utal Itt a karbon-tartalom magas
koumlzel 08
A szelveacuteny koumlzepeacuten egymaacutes mellett megtalaacuteljuk a finom perlites reacuteszeket eacutes a durva
perlitet [M44 Keacutep] Ez arra utal hogy az utolsoacute hőkezeleacutesneacutel nem volt ideje a teljes perlit-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
129
tartalomnak ausztenitteacute alakulnia mielőtt az intenziacutev hűleacutes megindult A jobb oldali eacutel feleacute
haladva talaacutelunk egy aacutetmeneti zoacutenaacutet amiben maacuter megjelenik a martenzit (gyakorlatilag a
legkemeacutenyebb szoumlvetelem az aceacutelban) [M45ndash6 Keacutep]
A jobb oldali eacutelt teljesen a martenzit toumllti ki A martenzitben ferritszigetek laacutethatoacutek Ez
akkor alakulhat ki ha a teruumllet ferrit-perlites volt a 08 karbon tartalomtoacutel kicsit kisebb
karbon-tartalommal eacutes nem toumlrteacutent meg itt sem a teljes ausztenitesedeacutes Az intenziacutev hűleacutes a
jobb oldali eacutelre koncentraacuteloacutedott itt edző hataacutesuacute volt majd a vas anyag hővezeteacutese miatt ez az
edzőhataacutes a keresztmetszetben a maacutesik eacutel feleacute folyamatosan csoumlkkent Ez a hőkezeleacutes nagy
kemeacutenyseacuteget biztosiacutetott az eacutelnek de kellő sziacutevoacutessaacutegot a szablya egeacuteszeacutenek
A zaacutervaacutenyok elemzeacutese soraacuten viszont magas sziliacutecium-tartalmuacute eacutes mangaacuten-tartalmuacute de
igen alacsony vasoxid-tartalmuacute zaacutervaacutenyokat talaacuteltuk mintha ezek homokzaacutervaacuteny lenneacutenek
(toumlmeg) O 2285 Mg 185 Al 507 Si 3556 K 267 Ca 626 Mn 1996 Fe
579 [M47 Keacutep]
IV elemspektrum Minta 4 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M5 Taacutebla]
Az ellenzőgomb saacutevos szerkezete a mozaikkeacutepen joacutel felfedezhető [M5ndash61 Keacutep] Az
anyagaacutet tekintve ferrit-perlites a koncentraacutecioacutet tekintve nagy kuumlloumlnbseacutegek nem fedezhetők
fel [M52ndash3 Keacutep] Mind a perlit koloacuteniaszerkezete mind a ferrit Widmanstaumltten-jellege
DOI 1015774PPKEBTK2019012
130
araacutenylag gyors de nem edzeacutesszerű lehűleacutesre utal ami a taacutergy kis meacutereteacutet tekintve ebben az
esetben is lehetett normaacutel levegőn toumlrteacutenő hűleacutes
V elemspektrum Minta 5 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A zaacutervaacuteny vizsgaacutelat ebben az esetben is kis sziliacuteciumtartalmuacute zaacutervaacutenyt mutatott ki ndash
mint a karosi ellenzőgom eseteacuteben ndash aminek heterogeacuten szerkezete joacutel kirajzoloacutedik
Oumlsszeteacutetele (toumlmeg) O 1412 Mg 053 Al 299 Si 1277 P 122 K 150 Ca
223 Mn 126 Fe 6339 [M54 Keacutep]
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M6 Taacutebla]
A metszet a miskolc-repuumllőteacuteri szablyaellenző maacutesik gombjaacuteboacutel lett veacuteve [M5ndash61
Keacutep] A mozaikfelveacutetelen laacutethatoacute a gomb saacutevos szerkezete [M62 Keacutep] Ebben az esetben
ferrit-perlites nagy karbontartalmuacute saacutevok eacutes ferrites saacutevok alkotjaacutek a szerkezetet A ferrit-
perlites tartomaacutenyokban Widmanstaumltten-ferrit laacutethatoacute ami ebben az esetben is a gyors lehűleacutes
jele A salakzaacutervaacutenyok viszonylagos rendezettseacutege a toumlbbi metszethez hasonloacutean itt is a
melegalakiacutetaacutesra eacutes az aacutetkovaacutecsolaacutesra utalnak
Nem kizaacutert hogy a minta koumlzepeacutet viacutezszintesen aacutetszelő vilaacutegos saacutev a tűzi hegeszteacutes
nyoma lehet amely a miskolci ellenző maacutesik gombjaacutenaacutel is felteacutetelezhető joacutellehet ez utoacutebbi
esetben erős korroacutezioacute fut szinte teljesen veacutegig a minta felsziacuteneacuten ami akaacuter a toumlkeacuteletlen koumlteacutest
jobban megtaacutemadoacute korroacutezioacute eredmeacutenye is lehet A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat ebben az esetben is kis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
131
sziliacutecium tartalmuacute vas-oxidos zaacutervaacutenyt mutatott ki O 941 Mg 123 Al 272 Si
976 P 158 K 100 Ca 207 Mn 066 Fe 7156
VI elemspektrum Minta 6 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
DOI 1015774PPKEBTK2019012
132
Chaicircne opegraveratoire
A fenti vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit oumlsszevetve jelenlegi ismereteinkkel a koumlvetkező
technoloacutegiai folyamataacutebraacuteval modellezhetjuumlk a szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
133
A technoloacutegiai sorrend431 legtoumlbb munkafaacutezisa maacutes vastaacutergy keacutesziacuteteacutestechnikai
modellezeacuteseacutere is alkalmas lenne csak keveacutes ponton kapcsoloacutedik kizaacuteroacutelagosan a
szablyakeacutesziacuteteacuteshez Eacutepp ezeacutert a munkafaacutezisok eacutes a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat reacuteszletezeacutese
aacuteltalaacutenosabb az adott munka viszonyai eacutes szerszaacutemai megismereacuteseacutere leginkaacutebb alkalmas
informaacutecioacutekra eacutepuumllt kuumlloumlnoumlsen a kardkeacutesziacuteteacutes analoacutegiaacuteinak felhasznaacutelaacutesaacuteval tovaacutebbaacute a
korakoumlzeacutepkori vasművesseacuteg aacuteltalaacutenos viszonyainak ismereteacuteben
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes
A 9ndash10 szaacutezadi vaselőaacutelliacutetaacutes gyepvaseacutercből toumlrteacutenő direkt vasgyaacutertaacutes A gyepvaseacutercek
kuumlloumlnboumlző genetikaacutejuacuteak lehetnek leggyakrabban biogeacuten (bakteriaacutelis genetikaacutejuacute)
gyepvaseacuterccel talaacutelkozunk amelynek előfordulaacutesa a legtoumlbb esetben mocsaras aacuterterekhez
nyiacutelt vizek viacutez-uumlledeacutek hataacuterfeluumlleteacutehez koumlthető (sokszor laacutepeacutercnek vagy toacuteeacutercnek is nevezik)
A vasbakteacuteriumok eacuteletteveacutekenyseacutege oumlsszefuumlgg a termeacuteszetben előforduloacute vas ionokkal
folytatott redoxi reakcioacuteval amely soraacuten ferrihidrit keletkezik A ferrihidrit viacutezveszteacutessel
előszoumlr goethitteacute alakul aacutet432
Esetenkeacutent reacutegeacuteszetileg azonosiacutetott lelőhelyeken feltaacutert műhelyek koumlzeleacuteben is előfordul
vaseacuterc amelyről azonban nehezen doumlnthető el hogy a felhasznaacutelt vagy eacutepp a kiselejtezett
alapanyaghoz tartozik ndash e keacuterdeacutesben az eacutercek eacutes a termeacutekek egyuumlttes archeometriai vizsgaacutelata
segiacutethet433
Ahogy maacuter a Tipoloacutegia c fejezet oumlsszefoglalaacutesaacuteban emliacuteteacutesre keruumllt erősen
felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett vaselőaacutelliacutetoacute eacutes megmunkaacuteloacute
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek A keacutepet
neacutemileg aacuternyalja hogy a kohoacutesiacutetott vas alapanyagot toumlbbfeacutele szaacutelliacutethatoacute eacutes minőseacutegileg
431 A folyamataacutebra keacutepeinek forraacutesa Fa szeniacuteteacutese Homogenizaacutelaacutes Ondrej Merta Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes Gyepvaseacuterc Eacutercpoumlrkoumlleacutes Poumlrkoumllt eacuterc Salakcsapolaacutes Vasbuca Thiele Aacutedaacutem Markolat eacutes szereleacutekek elkeacutesziacuteteacutese Strohmayer Aacutedaacutem Szaboacute Gergely Keacutesz fegyver wwwiranytvhusitesiranytvhufilesstylesarticle_700publiccikk-kepek20140930img72892-eli-alakulat-egyedulallo-honfoglalas-kori-kiallitas-miskolcon-sok-keppel-tue-30-sep-2014jpg (megtekinteacutes ideje 2018 11 02) Toumlbbi sajaacutet keacutep 432 Fe2+ + 3H2O = Fe(OH)3 + 3H+ + e Fe(OH)3 rarr FeOOH + H2O THIELE 2014 12ndash14 vouml TOumlROumlK 2013 105ndash107 A koraacutebbi archeometallurgiai munkaacutek (R Pleiner A Williams) hagyomaacutenyait koumlvetve a keacutesziacuteteacutestechnika keacutemiai folyamatainak reakcioacuteegyenletei is bemutataacutesra keruumllnek 433 Eacuterceken az ARGUM toumlbb moacutedszerrel veacutegzett archeometriai vizsgaacutelatokat Induktiacutev Csatolaacutesuacute Plazma (ICP) Roumlntgen-Pordiffraktometria (XRD) Paacutesztaacutezoacute Elektronmikroszkoacutep (SEM) TOumlROumlK 2013 105ndash107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
134
ellenőrizhető formaacuteban is megtalaacuteltaacutek434 ami ndash ha nem is minden esetben ndash a taacutevolsaacuteg
bizonyiacuteteacuteka lehet a kovaacutecs- eacutes a kohaacuteszműhely koumlzoumltt Ugyanakkor főleg az avar kohoacutetelepek
feltaacuteraacutesakor előforduloacute uacutejraizziacutetoacute goumldroumlkkeacutent interpretaacutelt objektumok azt sejtetik435 hogy a
vasbuca kohoacuteboacutel toumlrteacutenő kiemeleacuteseacutevel nem eacutert veacuteget a vasműves teveacutekenyseacuteg a vasgyaacutertaacutes
helysziacuteneacuten ndash az uacutejraizziacutetoacute goumldroumlk azonban nem bizonyiacutetjaacutek hogy a vasat bizonyos meacuterteacutekű
homogenizaacutelaacuteson feluumll megmunkaacuteltaacutek esetleg a helysziacutenen hasznaacutelati taacutergy keacuteszuumllt volna
belőle Ha felteacutetelezzuumlk a kohaacutesz- eacutes kovaacutecsműhely kuumlloumlnaacutelloacutesaacutegaacutet a telepuumlleacuteshez
mindenkeacutepp az utoacutebbit tehetneacutenk koumlzelebb Joacutellehet a koumlzeacutepkori műhelyek perifeacuterikus
elhelyezkedeacuteseacutet felteacutetelezte Szaboacute Gyoumlrgy tűzveszeacutelyesseacuteguumlk miatt Hajduacutedorogon talaacutelunk
peacuteldaacutet olyan elhelyezkedeacutesre is ami alapjaacuten a falu koumlzepeacutere (templomtoacutel nem messze
lakoacutehaacutezak koumlzeleacuteben) helyezhetjuumlk a kovaacutecsműhelyt Hozzaacute kell tennuumlnk azonban hogy a
hajduacutedorogi műhely eseteacuteben nem egyeacutertelmű hogy a mellette leacutevő haacutezak a műhellyel egy
időben eacutepuumlltek Mindazonaacuteltal a feltaacuteraacutes eredmeacutenyeit koumlzlő Fodor Istvaacuten felhiacutevja a figyelmet
arra hogy az Aacuterpaacuted-kori telepuumlleacutesszerkezet szoacutert jellege miatt nem lehet a kora-koumlzeacutepkorra
raacutevetiacuteteni a keacuteső-koumlzeacutepkorboacutel ismert műhely-elhelyezkedeacutest436
Goumlmoumlri Jaacutenos figyelte meg annak tendenciaacutejaacutet hogy a kohoacutetelepek nyersanyagforraacutesok
koumlzeleacuteben lettek kialakiacutetva A keacutesei antikvitaacutes uacutethaacuteloacutezataacutet alapul veacuteve Goumlmoumlri uacutegy laacutetta hogy
a vasműves telepek a hadi utakhoz kapcsoloacutednak bdquohogy a korabeli hatalmi centrumok
mellett illetve a hadsereg csoportosiacutetaacutesi koumlrzeteiben eacutes felvonulaacutesi uacutetjai menteacuten is szuumlkseacuteg
volt a vastermelők eacutes vasművesek ndash elsősorban a fegyverkovaacutecsok ndash koncentraacuteltabb
jelenleacuteteacutererdquo437 Ugyanakkor megfogalmazta a keacutet szakma koumlzti mobilitaacutesbeacuteli kuumlloumlnbseacuteget is
bdquoA korai koumlzeacutepkori oumltvoumls vagy kovaacutecs ndash hogyha taacutersadalmi koumltoumlttseacutegei nem akadaacutelyoztaacutek ndash
koumlnnyen szaacutelliacutethatoacute műhelyfelszereleacuteseacutevel taacutevoli koumlrzetekbe is aacutettelepedhetett Sokkal
foumlldhoumlzkoumltoumlttebb a kohaacutesz aki a korai időkben meacuteg a baacutenyaacutesz eacutes a faszeacuteneacutegető is volt vagyis
tapasztalatai raquogeoloacutegus botanikus eacutes pirotechnikuslaquo egy szemeacutelybenrdquo438
E gondolatmenet aacuternyaltabban tuumlkroumlződik vissza a Taacuterkaacuteny-helyseacutegnevek vizsgaacutelataacuteban
amelyekben Goumlmoumlri ndash szembehelyezkedve Gyoumlrffy neacutezeteacutevel miszerint e helyek neacutevadoacutei a
tuumlrk szaacutermazaacutesuacute szakraacutelis kovaacutecsok ndash a 9 szaacutezadban eacutes 10 szaacutezad elejeacuteig tovaacutebbeacutelő avar eacutes
434 Ld Homogenizaacutelaacutes c fejezet Ugyanakkor erősen felteacutetelezhető hogy a feldolgozhatoacute eacutes minőseacutegileg ellenőrizhető bucaacutek egy nagyobb taacutevuacute vasforgalomnak (is) reacuteszeacutet keacutepezteacutek 435 TOumlROumlK 2013 125ndash126 436 FODOR 2009 97ndash100 437 GOumlMOumlRI 2012 29 vouml Uő 2000b 164ndash183 438 Uo 25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
135
bolgaacuter hagyomaacutenyokra eacutepiacutető magyar had- eacutes teruumlletszervezeacutes emleacutekeit valamint hadjaacuteratok
logisztikai haacutettereacutet biztosiacutetoacute eacutes az orszaacuteg strateacutegiai pontjait (hadiutakat vaacutemszedőhelyeket
reacuteveket koumlzlekedeacutes-strateacutegiai pontokat) őrző tisztseacuteget laacutetott
bdquoTehaacutet nem arroacutel van szoacute hogy toumlretlenuumll tovaacutebb eacutelt volna az avar vagy bolgaacuter
teruumlletszervezeacutesi struktuacutera csak a magyarok a tuumlrk hagyomaacutenyuacute hadszervezeacutes szabaacutelyai
szerint rendezteacutek el az ellenőrzeacutesuumlk alaacute vont videacutek gyeacuter lakossaacutegaacutenak beosztaacutesaacutet a hadjaacuteratok
zoumlkkenőmentes lebonyoliacutetaacutesa veacutegettrdquo439
A fegyvergyaacutertaacutes tehaacutet a nyersanyagbaacutenyaacuteszattal indult el amelynek helysziacutene bizonyos
meacuterteacutekig kapcsoloacutedott a tovaacutebbi munkafaacutezisokhoz ugyanakkor a vasmegmunkaacutelaacutes lokaacutelisan
uacutetvonalakkal vagy strateacutegiai pontokkal (akaacuter hatalmi koumlzpontokkal) is oumlsszefuumlggeacutesbe
hozhatoacute eacutes minden bizonnyal ezek a teacutenyezők egyuumlttesen hatottak a műhelyek
elhelyezkedeacuteseacutere
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes
A baacutenyaacuteszott eacuterc előkeacutesziacuteteacutest igeacutenyelt a kohoacutesiacutetaacuteshoz ami elsősorban a talajnedvesseacutegtől
valoacute mentesiacuteteacutest jelenti A hozzaacutevetőlegesen 400ndash800degC hőmeacuterseacutekleten faacuteval toumlrteacutenő
előpoumlrkoumlleacutes soraacuten a maacuter emliacutetett viacutezveszteacutessel kialakult az eacuterc kohoacutesiacutetaacutesra alkalmas formaacuteja a
hematit (Fe2O3)440
A feltaacutert nemeskeacuteri fajszi eacutes imolai tiacutepusuacute kohoacutetelepeken szinteacuten gyakran azonosiacutetottak
eacutercpoumlrkoumllő goumldoumlrkeacutent kisebb aacuteltalaacuteban ovaacutelis alakuacute objektumokat amelyek a
bucakemenceacutekneacutel kisebb meacuterteacutekben voltak kieacutegetve441
3 Kohoacutesiacutetaacutes
A kohoacutesiacutetaacutes soraacuten eacuterc eacutes faszeacuten442 egyuumlttes adagolaacutesaacuteval a poumlrkoumllt poroacutezus aacutellapotuacute
vaseacuterc előszoumlr magnetitteacute (Fe3O4) majd wuumlstitteacute (FeO) veacuteguumll sziacutenvassaacute redukaacuteloacutedott
valamint melleacutektermeacutekkeacutent fayalit (2FeOSiO2 a salak fő alkotoacuteja) keacutepződoumltt443
439 GOumlMOumlRI 2016 453ndash454 440 Kuumlloumlnboumlző araacutenyban az eacutercek termeacuteszetes előfordulaacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute a hematit jellemző alkotoacuteja a limonitnak is Vas-hidroxidos formaacuteboacutel 2FeOOH rarr Fe2O3 + H2O THIELE 2014 12ndash14 TOumlROumlK 2013 105 130ndash131 GOFFER 2007 11 441 GOumlMOumlRI 2000a TOumlROumlK 2010b 227ndash229 Uő 2013 108
DOI 1015774PPKEBTK2019012
136
A bucavasgyaacutertaacutes meacuteg gyenge vaskihozatallal műkoumldoumltt az eacuterc Fe-tartalmaacutenak jelentős
reacutesze a salakba eacutes nem a vasbucaacuteba jutott444
Sorra veacuteve a korszak vasműves lelőhelyeit azt laacutethatjuk hogy azok előfordulaacutesi
suacutelypontja inkaacutebb a Kaacuterpaacutet-medence nyugati feleacuten Pannonia teruumlleteacuten talaacutelhatoacute [7 Teacuterkeacutep]
Ugyanakkor eacuterdemes megjegyezni hogy az elterjedeacutest jelentősen meghataacuterozza a keacuterdeacuteskoumlr
kutatottsaacutega is445
A 9 szaacutezad veacutegeacuten jelenhetett meg a somogyfajszi kohoacutetiacutepus446 ami az elődjeacutetől ndash az
avar-kori nemeskeacuteri tiacutepustoacutel ndash legfőkeacutepp abban kuumlloumlnboumlzoumltt hogy a bucakemence a
műhelygoumldoumlr oldalaacuteba lett eacutepiacutetve ami a koraacutebbi szabadon aacutelloacute kohoacutekhoz keacutepest nagyobb
hőszigeteleacutessel biacutert valamint sokkal massziacutevabb volt ami a koraacutebbi kohoacutetiacutepusokkal szemben
a toumlbbszoumlri kohoacutesiacutetaacutest is lehetőveacute tette
A kemenceacutenek keacutet nyiacutelaacutesa volt a toroknaacutel toumlrteacutent a szeacuten eacutes a vaseacuterc adagolaacutesa valamint
ezen keresztuumll taacutevoztak el a kohoacutesiacutetaacutes soraacuten keletkezett gaacutezok447 az alsoacute szemkoumlzti nyiacutelaacuteson
huacuteztaacutek ki az elkeacuteszuumllt vasbucaacutet Ez utoacutebbit a kohoacutesiacutetaacutes ideje alatt egy kuumlloumln mellfallal takartaacutek
be amelyen csak a levegő bevezeteacuteseacutere szolgaacuteloacute fuacutevoacuteka valamint a salak csapolaacutesa szaacutemaacutera
hagytak nyiacutelaacutest [M81 aacutebra]448
442 PEETS 2003 37ndash39 443 A redukcioacute a C reakcioacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes a reakcioacute reverzibilitaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően megy veacutegbe a CO2 a faszeacuten C-tartalmaacuteval leacutep reakcioacuteba miacuteg az iacutegy keletkező CO keacutepes a vaseacuterc redukaacutelaacutesaacutera A CO karbonleadaacutes utaacuten magas hőmeacuterseacutekleten uacutejra reagaacutel a faszeacutennel (Boudouard-reakcioacute) CO2 + C harr 2CO A hematit ndash magnetit ndash wuumlstit ndash sziacutenvas folyamat az alaacutebbi reakcioacuteegyenletekkel iacuterhatoacute le 3Fe2O3 + CO rarr 2Fe3O4 + CO2 Fe3O4 + CO rarr 3FeO + CO2 FeO + CO rarr Fe + CO2
A wuumlstit egy reacutesze a sziliacutecium-tartalmuacute meddővel reagaacutelva fayalittaacute alakul 2FeO + SiO2 rarr 2FeOSiO2
WILLIAMS 2012 3ndash23 THIELE 2014 27ndash28 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 444 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 A bucavaskohaacuteszat metallurgiaacutejaacuteroacutel bővebben ld TYLECOTE 1987 BUCHWALD 2005 PLEINER 2006 THIELE 2014 Toumlroumlk 2010b 229ndash230 445 Goumlmoumlri Jaacutenos 2006-os tanulmaacutenya oacuteta (amely a reacutegeacutesz-archeometallurgus elsősorban Győr-Moson-Sopron- Vas- eacutes Somogy-megyeacutekben folytatott aacutesataacutesain eacutes gyűjtőmunkaacutejaacuten alapul) keruumlltek elő uacutejabb kohoacutek is emellett a tanulmaacutenyban nem szerepel akkor maacuter koumlzoumllt neacutepvaacutendorlaacutes kori bucakemence a Csiacuteki-medenceacuteből BOTAacuteR 2001 165ndash174 Elterjedeacutesről ld meacuteg Toumlroumlk 2011 3ndash12 446 GOumlMOumlRI 2006 191 447 A kiacuteseacuterleti kohoacutesiacutetaacutesok soraacuten e gaacutezokboacutel vett mintaacutek vizsgaacutelata szinteacuten hozzaacutejaacuterult a bucavaskohaacuteszat metallurgiai folyamatainak megismereacuteseacutehez THIELE 2014 28ndash29 448 A bodrog-alsoacutebűi fuacutevoacuteka toumlredeacutekeacuten rovaacutesok nyoma laacutetszik amelynek megfejteacuteseacutevel toumlbben is proacutebaacutelkoztak GOumlMOumlRI 2000b 196 IIIndashIV Taacutebla 198 VI Taacutebla MILK IR1021
DOI 1015774PPKEBTK2019012
137
A fent reacuteszletezett reakcioacute a kohoacute torkaacuteban kezdődoumltt majd a felvaacuteltva adagolt faszeacutenből
eacutes vaseacuterből aacutelloacute elegyoszlop folyamatos suumlllyedeacuteseacutevel egyre magasabb hőmeacuterseacutekletet eacutes
egyre meacutelyebb reacuteszt eacutert el a kemenceacuteben A kohoacute aljaacuteban (medenceacuteben) oumlsszegyűlő salak
mennyiseacutegeacutet az eacuterc minőseacutege hataacuterozta meg Amennyiben tuacutel sok volt benne a
szennyezőanyag koumlnnyen előfordulhatott hogy a salakmennyiseacuteg eleacuterte a fuacutevoacutekaacutet gaacutetolva
ezzel a levegő bejuttataacutesaacutet A salakcsapoloacute nyiacutelaacutes funkcioacuteja abban aacutellt hogy kritikus
salakmennyiseacuteg eseteacuten a salakot a fuacutevoacuteka alatt kifolyattaacutek a kemenceacuteből egy salakcsapoloacute
goumldoumlrbe449
A kohaacuteszathoz ndash eacutes aacuteltalaacutenossaacutegban a vaselőaacutelliacutetaacuteshoz eacutes megmunkaacutelaacuteshoz ndash hasznaacutelt
szerszaacutemokkal kapcsolatban neheacutez lenne kifejezetten magyar kultuacuteraacutehoz koumlthető
sajaacutetossaacutegokat megaacutellapiacutetani Goumlmoumlri Jaacutenos hiacutevta fel arra a figyelmet hogy ezek az eszkoumlzoumlk
kizaacuteroacutelag egy produktum leacutetrehozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel nyerteacutek el veacutegső alakjukat iacutegy valoacutesziacutenűleg
mindenhol arra toumlrekedtek hogy a ceacutelnak leginkaacutebb megfelelő szerszaacutemokhoz jussanak
hozzaacute
bdquoMindenhol igyekeztek a legtermeacutekenyebb eljaacuteraacutesokat meghonosiacutetani a műhelyek
formaacutejaacutet berendezeacuteseacutet a kohoacutek eacutepiacuteteacuteseacutet a ceacutelszerűseacutegnek megfelelően alakiacutetani hogy mineacutel
kisebb faacuteradtsaacuteggal aacutelliacutethassaacutek elő a vasatrdquo450
E logika menteacuten lehetseacuteges hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutetől elteacuterő reacutegioacutekban is hasonloacute
eszkoumlzoumlkkel rekonstruaacuteljaacutek a 9ndash10 szaacutezadi vasművesseacuteget451
4 Homogenizaacutelaacutes
A kiinduloacute alapanyag a vasbuca vagy vasbuga amely kuumlloumlnboumlző alakokban keruumllhetett a
kovaacutecsműhelybe Ez egy durvaacuten toumlmoumlriacutetett idomszelveacuteny amely meacuteg inhomogeacuten salakos
szivacsos szerkezetű ezaacuteltal oumlnmagaacuteban alkalmatlan szerszaacutemnak meacuteginkaacutebb fegyvernek
Az anyagminőseacuteget az anyag toumlbbszoumlri aacutetkovaacutecsolaacutesaacuteval javiacutetottaacutek amely soraacuten egyre
toumlmoumlrebb eacutes zaacutervaacutenymentesebb lett a buca
449 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2006 193 THIELE 2014 6 10 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash BAacuteN 2010 7ndash12 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2011 364ndash367 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 450 GOumlMOumlRI 2000b 184 451 Peacuteldaacuteul hasonloacute fuacutejtatoacutet (Blaringsebelger) alkalmaztak a Tromsoslash Museum kiadvaacutenyaacuteban koumlzoumllt viking kori kovaacutecsolaacutes rekonstrukcioacutes munkaacutei soraacuten Hansen H J Vikingsmeden fra malm til staringl Tromsoslash 2007 81ndash87 Az olvasztaacutesi kiacuteseacuterletek szinteacuten koraacuten maacuter a rsquo60-as eacutevekben megjelentek Euroacutepaacuteban PLEINER 1968 163ndash167
DOI 1015774PPKEBTK2019012
138
A homogenizaacutelaacutes fő ceacutelja a zaacutervaacutenymentesiacuteteacutes volt vagyis a vasbuca szivacsos
szerkezeteacuteben talaacutelhatoacute salakzaacutervaacutenyok bdquokikovaacutecsolaacutesardquo a vasboacutel Ehhez a vasat előszoumlr
toumlmoumlriacutetetteacutek (zoumlmiacuteteacutes) majd folyamatos nyuacutejtaacutessal452 uacutejrahajtogataacutessal eacutes tűzi hegeszteacutessel
tisztiacutetottaacutek Emellett az aacutetkovaacutecsolaacutes nemcsak a salak mennyiseacutegeacutenek a csoumlkkenteacuteseacutet segiacutetette
elő hanem homogeacutenebb keacutemiai oumlsszeteacutetel leacutetrejoumltteacutet is peacuteldaacuteul a szeacuteneloszlaacutes szempontjaacuteboacutel
A tűzi hegeszteacutes vagy kovaacutecshegeszteacutes a kovaacutecsolaacutesi alapműveletek koumlzeacute tartozik
Ennek soraacuten kuumlloumlnaacutelloacute vasoumltvoumlzeteket hoznak anyagzaacuteroacute kapcsolatba hegeszteacutesi hőfokon
toumlrteacutenő oumlsszekovaacutecsolaacutessal453 A művelettel tehaacutet koumlteacutest hoztak leacutetre amely toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute
elem oumlsszekapcsolaacutesaacutera volt alkalmas A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisa tehaacutet aacutetfedeacutest keacutepez a
kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes mesterseacutege koumlzoumltt nem tudni hogy pontosan milyen aacutellapotban
keruumllt aacutet az egyik műhelyből a maacutesikba a vas ndash maacuter ha egyaacuteltalaacuten helyileg elkuumlloumlniacutethető
egymaacutestoacutel a keacutet teveacutekenyseacuteg Annyi bizonyos hogy a fellelt vasbucaacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
aacuteltalaacuteban cipoacute formaacuteban keruumllnek elő amelyet sok esetben behasiacutetottak454 Euroacutepaacuteban ezen
kiacutevuumll hasznaacutelatos meacuteg keacutet veacutegeacuten lenyuacutejtott hegyes bucaacutek (vagy szarvas bucaacutek)455 eacutes hosszan
elnyuacutejtott baltaszerű idomszelveacutenyek formaacutejaacuteban ismert vas alapanyag ndash ez utoacutebbi vaacuteltozatot
kifejezetten a vas (egyes elkeacutepzeleacutesek szerint eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute)456 kereskedelmi forgalmaacuteval
szokaacutes oumlsszefuumlggeacutesbe hozni Feacutemtiacutepustoacutel fuumlggetlenuumll keveacutesbeacute valoacutesziacutenű hogy eacutercekkel is
kereskedtek volna ahogy azt Fettich Naacutendor felteacutetelezte a kora-koumlzeacutepkori urali
feacutemgazdasaacuteggal kapcsolatban457
A balta formaacutejuacute vasrudaknak előkeruumlleacutesuumlk szerint haacuterom nagyobb reacutegioacutejaacutet aacutellapiacutetotta meg
a taacutergytiacutepust behatoacutebban tanulmaacutenyozoacute B Sz Szmoniewski a Deacutel-Norveacutegiaacutet a morva reacutegioacutet
452 A teacuterfogataacutellandoacutesaacuteg elve alapjaacuten a kovaacutecsolaacutes soraacuten a keresztmetszet csoumlkkenteacutese a hossz noumlveleacuteseacutet eredmeacutenyezi 453 Az anyag olvadaacutesi hőmeacuterseacutekleteacuten ami a keacutemiailag tiszta vasnaacutel 1538degC vas-szeacuten oumltvoumlzetekneacutel karbontatrtalomtoacutel fuumlggően alacsonyabb A kovaacutecstűzben nyiacutelt oxidatiacutev leacutegkoumlrben a vas nem megolvad hanem elkezd eleacutegni kovaacutecs szakkifejezeacutessel eacutelve bdquohiccelrdquo Ebben a faacutezisban toumlrteacutenik a kuumlloumlnboumlző darabok oumlsszehegeszteacutese 454 A behasiacutetaacutes eacutertelme szinteacuten a minőseacuteg ellenőrzeacutese lehetet ilyen moacutedon metszetszerűen laacutetta a felhasznaacuteloacute hogy a termeacutek nemcsak a feluumlleteacuten hanem a belsejeacuteben is homogeacuten 455 O Johannsenneacutel Spitzbarren-keacutent szerepel a Rajna-videacuteken elterjedt bucaforma JOHANNNSEN 1953 60 45 Keacutep J Piaskowski koumlzeacutep-euroacutepai peacuteldaacutenyokat is emliacutet amelyeknek metallograacutefiai vizsgaacutelata a nyugati szarvasbucaacutekhoz hasonloacute eredmeacutenyeket hozott joacutellehet az aacuteltala emliacutetett peacuteldaacutenyok a keacuteső-Halstatt időszakaacutera keltezhetők PIASKOWSKI 1970 201 456 Ebben az esetben a koumlzeacutep-euroacutepai teacuterseacuteg volt a forgalom ceacutelpontja kiindulaacutesa pedig a skandinaacutev reacutegioacute K Walchowsky elmeacutelete (Ziemie Polskie a Wielkie Morawy Problem oddziaływań ideologicznych i politycznych w świetle archeologii 1981) J Adamczyk elveti a normann befolyaacutes gondolataacutet eacutes az oumlnaacutelloacute koumlzeacutep-euroacutepai gazdasaacutegi fejlődeacutes eredmeacutenyeacutenek tekinti a jelenseacuteget (Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu 2004) SZMONIEWSKI 2010 291 A fenti vita kitűnően feacutemjelzi a szlaacutev teacuterseacutegben felleacutepő normann hataacutes mibenleacuteteacutenek eacutes intenzitaacutesaacutenak keacuterdeacutesesseacutegeacutet 457 Joacutellehet itt Fettich elsősorban cinkre eacutes oacutenra utal FETTICH 1935 28 vouml Uő 1933
DOI 1015774PPKEBTK2019012
139
valamint a Felső-Visztula-videacuteket (ide tartozik a krakkoacutei depoacute is amely a legnagyobb szaacutemuacute
előfordulaacutesa e taacutergynak) Szmoniewski a 10 szaacutezad elejeacutere helyezi e forma koumlzeacutep-euroacutepai
elterjedeacuteseacutet458
A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisaacuteval kezdődik tehaacutet a vas melegalakiacutetaacutesa amely alatt a
vasoumltvoumlzet felheviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban toumlrteacutenő alapvetően formai alakiacutetaacutesaacutet eacutertjuumlk A
keacutesőbbi műveletek kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuterokon beluumll kell hogy toumlrteacutenjenek aminek
figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa az anyag minőseacutegeacutetől fuumlggően annak fokozottabb reveacutesedeacuteseacutehez
dekarbonizaacuteloacutedaacutesaacutehoz durvaszemcseacutes uacutejrakristaacutelyosodaacuteshoz repedeacuteseacutehez vagy toumlreacuteseacutehez
vezethet Ugyanakkor nagy kuumlloumlnbseacutegek adoacutednak a mai vasoumltvoumlzetek eacutes a bucavasak
kovaacutecsolaacutesi moacutedjai koumlzoumltt Az egyik ilyen kifejezetten a kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuter
amelyet mindig magasabb hőmeacuterseacutekletről tűzi hegeszteacutessel kezdtek459 Az aacuteltalaacutenos
kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekletek az alaacutebbi diagramon laacutethatoacutek
Kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekleti hataacuterok460
458 Előfordulaacutesuk szerint Norveacutegia JOHANNNSEN 1953 61 46 Keacutep Resi H G The Norwegian iron bar deposits have they most to tell about productiondistribution or consumption A recent discovery at Gran in Oppland provides fresch evidence In Uő (szerk) Produksjon og samfunn Beretning fra 2 nordiske jernalder symposium paring Granavolden Oslo 1995 131ndash146 Lengyelorszaacuteg Adamczyk J Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu Warsoacute 2004 Bochnak A Early Medieval Axe-like Iron Bar in the Collecion of the Numismatic Cabinet National Museum in Krakow Notae Numismaticae Zapiski numizmatyczne 11 (2016) 261ndash268 Rozmus D ndash Szmoniewski B Sz ndash Troncik A Early Medieval assemblage of iron artifacts from ldquoGoacutera Słupskordquo hillfort site 2 at Kostkowice Zawiercie district Śląskie voivodeship ActaArchCarp 41 (2007) 101ndash113 Neacutemetorszaacuteg Olhaver K Fruumlhmittelalterliche Eisenbarren aus Stareacute Mĕsto in Maumlhren Germania 23 (1939) 119ndash121 Szlovaacutekia BIALEKOVAacute 2000 125ndash126 Beacutereš J Neufunde von Aumlxtbarren aus der Nordslowakei ActaArchCarp 37 (2002) 137ndash148 Toumlredeacutekek keruumlltek elő Daacutenia eacutes Szloveacutenia teruumlleteacuteről is Oumlsszefoglaloacutean ld SZMONIEWSKI 2010 289ndash295 Szmoniewski a balta alakuacute vasrudakat alaki sajaacutetossaacutegaik szerint is csoportosiacutetotta 459 THIELE 2018 460 httpwwwuni-miskolchu~wwwfemszszabkov5htm (megtekinteacutes ideje 2018 10 14)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
140
A fentieknek megfelelően eacutes a 9ndash10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez koumlthető
anyagminőseacuteg ismereteacuteben a kovaacutecsolaacutes befejező hőmeacuterseacuteklete a GOS vonalon feluumll kell
hogy maradjon ugyanakkor a homogenizaacutelaacuteshoz kapcsoloacutedoacute uacutejrahajtogataacutes eacutes tűzi hegeszteacutes
nagyobb 1300degC foumlloumltti hőmeacuterseacutekletet igeacutenyelt
A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet tapasztalatai azt mutatjaacutek hogy a bucavas megmunkaacutelaacutesaacutet a
homogenizaacutelaacutes utaacuten meacuteg a nagyolaacutesi munkaacutek alatt is tűzi hegeszteacutesi hőmeacuterseacutekletről eacuterdemes
indiacutetani461
Ahogy az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt tűzihegeszteacutes nyomai toumlbb esetben
felfedezhetők a vizsgaacutelt taacutergyakon is ezek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel keacutesőbbi
munkafaacutezisokhoz koumlthetők Az aacutetkovaacutecsolaacutes nyoma a salakzaacutervaacutenyok azonos vagy hasonloacute
elrendezőse is
A homogenizaacutelaacutest bdquotuacuteleacutelőrdquo salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten toumlbb olyan kiacuteseacuterőelem
jelenleacuteteacutere is figyelmesek lehetuumlnk amelyek alapjaacuten nemcsak a kovaacutecsolaacutesra hanem a
metallurgiaacutera eacutes a baacutenyaacuteszatra is koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatok eredmeacutenyeit a koumlvetkezőkeacutepp oumlsszesiacutethetjuumlk
Minta O Mg Al Si P K Ca Mn Fe
1 1543 039 442 1514 205 154 307 119 5676
2 1908 - 308 2522 146 209 276 - 4632
3 1517 078 513 1768 037 313 465 - 5309
4 2285 185 507 3556 - 267 626 1996 579
5 1412 053 299 1277 122 150 223 126 6339
6 941 123 272 976 158 100 207 066 7156
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatboacutel laacutethatoacute hogy a mintaacutekban relatiacuteve alacsony foszfortartalom van
amely alapjaacuten nem koumlvetkeztethetuumlnk a taacutergyak biogeacuten gyepvaseacutercből toumlrteacutenő keacutesziacuteteacuteseacutere
Ugyanis ndash ahogy az fentebb reacuteszletezeacutesre keruumllt ndash a gyepvaseacuterc keletkezeacutesi helyei mocsaras
aacuterterek amelynek sok esetben magas a foszfaacutettartalma462 a fenti P-eacuterteacutekek azonban maacutes
461 A munkatapasztalati beszaacutemoloacuteeacutert koumlszoumlnet illeti Thiele Aacutedaacutemot 462 A biogeacuten gyepvaseacutercekneacutel a foszfaacutethoz hasonloacutean arzenaacutettartalom is előfordulhat THIELE 2014 13
DOI 1015774PPKEBTK2019012
141
genetikaacutejuacute vaseacutercek eseteacuteben is megtalaacutelhatoacutek biogeacuten gyepvaseacutercek eseteacuteben pedig joacuteval
magasabb
Az ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteban a vizsgaacutelat soraacuten nem talaacuteltunk foszfort Szinteacuten e
penge salakzaacutervaacutenya rendelkezik kiemelkedően magas mangaacutentartalommal (1996) valamint
ebben az esetben talaacutelkozunk a legmagasabb kalciumtartalommal is (626)
A sziliacutecium a kohoacutesiacutetaacutes melleacutektermeacutekekeacutent keletkezett fayalit egyik főelemekeacutent keruumllt a
zaacutervaacutenyba Emellett a salakzaacutervaacutenyok magas Fe-tartalma arroacutel aacuterulkodik hogy a kohoacutesiacutetaacutes
gyenge kihozatallal jelentős anyagveszteseacuteggel zajlott Szaboacute Zoltaacuten jegyzi meg a
salakvizsgaacutelattal kapcsolatban hogy annak FeO+MnOSiO2 araacutenyaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk
arra hogy mennyire volt toumlkeacuteletes a kohoacutesiacutetaacutes mineacutel nagyobb a SiO2 reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb volt a kohaacuteszati kihozatal Ugyanakkor a kihozatallal egyeneacuterteacutekű szempont volt a
salak kezelhetőseacutege is ami viszont nagy vastartalom eseteacuten volt joacute mert akkor folyt ki hiacutegan
a salak463 A mintaacutek salakzaacutervaacutenyainak elemspektrumaacuteban majdnem mindegyik esetben
rendkiacutevuumll magas a Fe araacutenya a salak anyagoumlsszeteacuteteleacutenek hozzaacutevetőlegesen a feleacutet (4632ndash
7156) teszi ki Ez aloacutel csak az ismeretlen lelőhelyű szablya a kiveacutetel [Minta 4]
(Fe=579)464 amely zaacutervaacutenya egyben a legmagasabb Si-tartalommal (3556) rendelkezik
E penge tehaacutet mind alapanyagaacutet mind technoloacutegiaacutejaacutet tekintve meghaladta a miskolci eacutes a
karosi fegyverek minőseacutegeacutet Tekintve hogy ez az egyetlen penge amelyben nem talaacutelhatoacute
foszfor valoacutesziacutenűleg a toumlbbitől elteacuterő eredetű vaseacutercből kohoacutesiacutetottaacutek alapanyagaacutet de
elkeacutepzelhető az is hogy meacutesz alkalmazaacutesaacuteval le tudtaacutek koumltni a vasbuca maradeacutek P-tartalmaacutet
aminek nyoma lehet az emliacutetett magas Ca-tartalom465
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat eredmeacutenyei okot adnak arra is hogy szaacutendeacutekos technoloacutegiai
elkuumlloumlniacuteteacutest felteacutetelezzuumlnk az egykori mesterek reacuteszeacuteről A maacutesodik legmagasabb Si-eacuterteacutek a
miskolci szablya pengeacuteje [Minta 2] eseteacuteben figyelhető meg (2522) ugyanakkor e fegyver
ellenzőgombjaihoz tartoznak a legalacsonyabbak (Si=976 1277) Ennek Fe-araacutenypaacuterai a
penge eseteacuteben 4632 (oumlnmagaacuteban magas de az ismeretlen lelőhelyű utaacuten a
legalacsonyabb) az ellenző gombjai eseteacuteben 6339 eacutes 7156 (a meacutert legmagasabbak) Az
egy fegyver eseteacuteben felleacutepő erős kontrasztossaacuteg ndash vagyis a penge zaacutervaacutenyaacutenak magas Si- eacutes
relatiacuteve alacsony Fe-tartalma eacutes az ellenzőgombok fordiacutetott araacutenya ndash alapjaacuten felteacutetelezhető
463 Koumlszoumlnet az informaacutecioacuteeacutert Thiele Aacutedaacutemnak aki beszaacutemolt arroacutel hogy a rosszan kezelhető salak akaacuter meg is szakiacutethatja a kohoacutesiacutetaacutest Bővebben a kiacuteseacuterleti vasolvasztaacutesroacutel ld THIELE 2009 THIELE 2010 464 Joacutellehet e szablya Mn-tartalma a legmagasabb (1996) 465 TOumlROumlK ndash THIELE 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
142
hogy a kohaacuteszat veacutegtermeacutekeit a kohoacutesiacutetaacutes eredmeacutenyesseacutege eacutes a fegyverhez valoacute felhasznaacutelaacutes
szempontjaacuteboacutel egyaraacutent csoportosiacutetottaacutek Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk az abonyi penge
eacutes ellenző roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelata eseteacuten is ahol szinteacuten a penge eacutes a markolattuumlske
eseteacuteben detektaacuteltak kedvezőbb mechanikai tulajdonsaacutegot sejtető faacutezisoumlsszeteacutetelt
Ezt azonban nem lehet teljes biztonsaacuteggal kijelenteni hiszen a 46322522-es FeSi araacuteny
meacuteg mindig kedvezőtlen tendenciaacutejaacuteban az ellenzőgombokhoz hasonloacute kohaacuteszati eredmeacuteny
Maacutesreacuteszről nem toumlrveacutenyszerű hogy a fegyver ellenzője a pengeacutevel egyuumlttesen keacuteszuumllt a Mg-
eacutes Mn- tartalomboacutel kiindulva (ami a penge anyagaacuteban nem volt eacuteszlelhető) keacuteszuumllhetett
maacuteshol vagy maacutes időben
A homogenizaacutelaacuteshoz hasznaacutelt szerszaacutemok a melegalakiacutetaacutes eszkoumlzei lehettek iacutegy a
műveletet tűzi fogoacutekkal eacutes kalapaacutecsokkal veacutegezteacutek466 A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes
raacutevilaacutegiacutetott arra hogy a buca zoumlmiacuteteacutese előszoumlr fa eszkoumlzoumlkkel (tőkeacuten fa kalapaacuteccsal)
hateacutekony csak azutaacuten keruumllhet az anyag kőre vagy vas uumlllőre eacutes lesz alakiacutethatoacute
vasszerszaacutemokkal A melegalakiacutetaacutes szerszaacutemainak megismereacuteseacutehez mind keacutepi mind taacutergyi
forraacutesok rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak a korszakboacutel Joacutellehet honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
műhely vagy annak eszkoumlzei sem telepuumlleacutesről sem siacutermelleacutekletkeacutent nem ismertek467 mind
korszakunkhoz kapcsoloacutedoacutean euroacutepai viszonylatban468 mind a Kaacuterpaacutet-medence teacuterseacutegeacuteből a
9 szaacutezadot megelőzően talaacutelunk peacuteldaacutet469
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn
E munkafaacutezis keacutepzi a penge elkeacutesziacuteteacuteseacutenek leacutenyegi reacuteszeacutet amely szaacutemos metoacutedust foglal
magaacuteban A pengeacuten kiacutevuumll a koraacutebban emliacutetett vas ellenzőket tovaacutebbaacute a markolatkupak a
fuumlggesztőszereleacutekek eacutes a koptatoacute vasboacutel keacuteszuumllt vaacuteltozatait is eacuterinthette a keacutepleacutekeny alakiacutetaacutes
elsősorban azonban az első kettő tartozeacutekhoz (pengeacutehez eacutes ellenzőjeacutehez) kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutes
466 Hasonloacute eszkoumlzoumlk keruumlltek elő az oroszfoumlldi Staraja Ladoga szerszaacutemdepoacutejaacuteboacutel ROESDAHL 1992 197 467 A koumlzeacutep-avar-korboacutel 11 siacuter ismert amelybe toumlbb kovaacutecs eacutes oumltvoumls szerszaacutem lett elhelyezve a keacutesei avar-koroacutel 20 siacuter amely csupaacuten 1-2 szerszaacutemot tartalmaz Előforduloacute kovaacutecsolaacuteshoz (is) koumlthető taacutergyak kreacutetadarab eacutes rajztű kalapaacutecs tűzi fogoacute lyukasztoacute lemezvaacutegoacute olloacute veacuteső fűreacutesz reszelő droacutethuacutezoacute szegfejező fenőkő eacutes poliacuterozoacute szerszaacutemok valamint vas alapanyag RAacuteCZ 2009 67ndash96 A szerszaacutemmelleacutekletes kovaacutecs siacuterokroacutel bővebben ld TOBIAS 2008 Skandinaacutev előfordulaacutesukroacutel BLINDHEIM 1962 468 B A Kolčin gyűjteacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt kovaacutecs eszkoumlzoumlk (uumlllők kalapaacutecsok tűzi fogoacutek eacutes vaacutegoacute lyukasztoacute erező szerszaacutemok) is koumlzleacutesre keruumllnek a 9ndash13 szaacutezadboacutel joacutellehet ezek nem keruumllnek szűkebb időrendi besorolaacutesra KOLČIN 1953 57ndash66 Hasonloacutean tiacutepusonkeacutent kataloacutegus formaacutejaacuteban mutatja be a vasmegmunkaacutelaacutes eszkoumlzeit (nyeles szerszaacutemok pontozoacutek eacutes lyukasztoacutek valamint reszelők) egy az angolszaacutesz teacuterseacuteg 7ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegaacutet vizsgaacuteloacute munka EVANS ndash LOVELUCK 2009 317ndash321 469 RAacuteCZ 2009 67ndash96
DOI 1015774PPKEBTK2019012
143
volt470 A tűzi munkaacutekhoz a korszakra maacuter elterjedt tűzi fogoacutek eacutes uumlllők voltak hasznaacutelatban471
joacutellehet honfoglaloacute magyar kultuacuteraacuteboacutel ilyen peacuteldaacutenyok meacuteg nem ismertek A tűzifogoacutek
nyeleacutenek hosszuacutesaacutegaacutet a magas hőmeacuterseacutekleten zajloacute munka eacutes az izzoacute anyaggal valoacute baacutenaacutesmoacuted
indokolja
A kovaacutecs szaacutemaacutera megfelelő homogenizaacutelaacutes utaacuten a penge anyagaacutet nyuacutejtaacutessal
hegyezeacutessel472 eacutes leeacutelezeacutessel473 formaacuteltaacutek Az egy oldalon toumlrteacutenő leeacutelezeacutes maacuter oumlnmagaacuteban
iacuteveli a pengeacutet iacutegy az iacutevmagassaacutegot a leeacutelezeacutes utaacuteni egyengeteacutessel hataacuterozhattaacutek meg A fokeacutel
ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval keruumllt kialakiacutetaacutesra ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő
eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el
Hogy pontosan milyen sorrendben koumlvetkeztek egymaacutes utaacuten a kovaacutecsolaacutesi
alapműveletek illetve hogy az eljaacuteraacutes mennyi időt vett igeacutenybe valamint hogy bdquohaacuteny
melegbőlrdquo lehet egy szablyapengeacutet kikovaacutecsolni arra csak nagyobb aacuteltalaacutenossaacutegban lehet
vaacutelaszt adni mint ahogy jelenleg is vannak egymaacutestoacutel elteacuterő kovaacutecshagyomaacutenyok helyi
vaacuteltozatok egy-egy taacutergy elkeacutesziacuteteacuteseacutere
Emellett eacuterdemes kiemelni a szablyapenge kovaacutecsolaacutesaacutenak neacutehaacuteny jellegzetes jegyeacutet
amelyek visszavezethetők a forraacutesokra elsősorban a taacutergyi emleacutekekre eacutes az
archeometallurgiai vizsgaacutelatokkal felderiacutethető anyagtulajdonsaacutegokra Ilyen peacuteldaacuteul a
pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese amelyet eddig csak feluumlletesen aacutebraacutezoltak iparreacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyokban474 A művelet eredmeacutenyes kivitelezeacutese keacutetoldaluacute megmunkaacutelaacutest igeacutenyelt
hiszen egy lapos feluumlletű uumlllőn csak az egyik profilba lett volna lehetseacuteges az iacutevelt aacuterok
beleuumlteacutese Hogy ezt pontosan milyen moacutedszerekkel oldottaacutek meg illetve hogy ennek milyen
vaacuteltozatai alakulhattak ki arra a ma is eacutelő kovaacutecsmesterseacuteg gyakorlataacuteboacutel eacutes a korszak ismert
vasműves eszkoumlzeiből tudunk csak felteacutetelezeacuteseket tenni Iacutegy peacuteldaacuteul a Rusz teacuterseacutegeacuteben feltaacutert
telepuumlleacutesekről eacutes temetkezeacutesekből előkeruumllő vasműves eszkoumlzoumlket eacutes termeacutekeket oumlsszegyűjtő
eacutes eacutertelmező B A Kolčin emliacutet olyan ndash aacuteltala veacutesőnek nevezett ndash szerszaacutemokat amelyeket
melegalakiacutetaacuteshoz hasznaacuteltak475 eacutes a mai szaknyelven nyeles vaacutegoacute vagy erező szerszaacutemokkeacutent
470 A markolatkupak huumlvelykoptatoacute eacutes fuumlggesztőszereleacutekek eseteacuteben lemezmunkaacuteroacutel van szoacute amelynek egy reacutesze (manapsaacuteg legtoumlbb esetben az egeacutesze) hidegen is elveacutegezhető A korabeli viszonyokat eacutes anyagtulajdonsaacutegokat (esetleges zaacutervaacutenyossaacuteg illetve P-tatalom) valoacutesziacutenűsiacutethető hogy e tartozeacutekokat is eacuterte melegalakiacutetaacutes 471 Tharinglin-Bergmann L Blacksmithing in Prehistoric Sweden In CLARKE 1979 99ndash123 RAacuteCZ 2009 67ndash96 472 Speciaacutelis nyuacutejtaacutesi folyamat a penge hegyeacutenek kialakiacutetaacutesaacutera 473 A hegyezeacuteshez hasonloacute szeacutelesseacutegiraacutenyuacute (keresztiraacutenyuacute) nyuacutejtaacutes 474 R Pleiner műveleti sorrendet megjeleniacutető rekonstrukcioacutes rajzaacuten nem egyeacutertelmű a keacutetoldali pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak mikeacutentje PLEINER 1962 230 46 Keacutep 475 bdquo(hellip) когда обрабатываемый находится в нагретом состоянииhelliprdquo KOLČIN 1953 63 64 24 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
144
azonosiacutethatnaacutenk Szinteacuten előfordulnak olyan uumlllőbeteacutetek amelyekkel alulroacutel lehetett az
anyagot megmunkaacutelni476
A kovaacutecshagyomaacutenyokban ehhez hasonloacute moacutedon suumlllyeszteacutekes kovaacutecsolaacutessal oldjaacutek
meg a keacutetoldali megmunkaacutelaacutest [M82 aacutebra] A korszakban szinteacuten nem kizaacutert hogy a
pengevaacutejat kikovaacutecsolaacutesa nem egyszemeacutelyes munka volt hanem segeacutedlettel vagy ma is eacutelő
kovaacutecs szoacutehasznaacutelattal eacutelve bdquoraacuteverő inasokkalrdquo oldottaacutek meg Egy keacutez kellett ugyanis a
munkadarab tartaacutesaacutehoz (amit valoacutesziacutenűleg egy megfelelő suumlllyeszteacutekre uumlllőbeteacutetre tartottak
raacute) valamint egy domboruacute feluumlletű erezőszerszaacutem munkadarabra tartaacutesaacutehoz iacutegy egy
harmadik (eacutes negyedik) keacuteznek kellett a nyeles szerszaacutemra uumltnie A pengevaacutejat beuumlteacuteses
kialakiacutetaacutesa ndash ami a vizsgaacutelt szeacutelesseacutegi eacutes meacutelyseacutegi eacuterteacutekek (Sz10 mm M1ndash15 mm) csekeacutely
vaacuteltozaacutesa alapjaacuten is felteacutetelezhető ndash a penge iacuteveltseacutegeacutenek csoumlkkeneacuteseacutet okozta a penge a
leeacutelezeacutes hataacutesaacutera annak iraacutenyaacuteba domborodik a penge fokaacutenak vagy pengevaacutejataacutenak
kialakiacutetaacutesa szeacutelesedeacutest eacutes kiegyenesedeacutest eredmeacutenyez
Meglepő eredmeacutenyre jutott a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban Gyűrűs Tibor
kiacuteseacuterleti reacutegeacutesz aki a pengekovaacutecsolaacutes soraacuten a neacutegyszoumlgletes idomszelveacutenyt enyheacuten
megmelegiacutetve szeacutelesseacutegeacuteben felzoumlmiacutetette majd a felzoumlmiacutetett szeacutelek egyikeacuteből alakiacutetotta ki a
penge eacuteleacutet a maacutesikboacutel pedig a fokaacutet Mivel az alacsony hőmeacuterseacutekletű zoumlmiacuteteacutes soraacuten a
nyomoacutekuacutepok nem az anyag teljes keresztmetszeteacuteben hanem csupaacuten a szeacutelein jelentkeztek a
koumlztes reacutesz a szeacutelek felzoumlmuumlleacuteseacutet iacutevesen koumlvette le amely a pengevaacutejat kialakulaacutesaacutehoz
vezetett Ilyen moacutedon nem volt szuumlkseacuteg kuumlloumln eszkoumlzre a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutehoz477
A keneacutezlői II29-es siacuterboacutel szaacutermazoacute szablya [No 59] markolattuumlskeacutejeacuten kisebb (paacuter mm-
es) szeacutelesseacutegű erezetek futnak (egymaacutes mellett kettő) amelyeket akaacuter a pengevaacutejat
bdquoelőerezeacutesekeacutentrdquo is lehet eacutertelmezni ndash vagyis elkeacutepzelhető hogy a tovaacutebbiakban ezeket az
aacuterkokat taacutegiacutetottaacutek megfelelő meacuteretűre Azonban a keresztvas pengeacuten roumlgzuumllt aacutellapota nem
teszi lehetőveacute hogy a fent emliacutetett peacuteldaacutenyon megfigyeljuumlk e keacutet aacuterok eacutes a pengevaacutejat
kapcsolataacutet iacutegy mindez csak felteacutetelezeacutes marad
Azokon a leleteken amelyeken nincs roumlgziacutetett ellenző eacutes eacutepen maradt a pengető eacutes a
markolattuumlske egy reacutesze vaacutellazaacutes talaacutelhatoacute a pengetoumlvoumln Ez lehet szoumlgletes (Ismeretlen lh
476 бородки Uo 65 Hozzaacute kell tenni Kolčin nem minden esetben hataacuterozza meg az egyes szerszaacutem vagy technoloacutegia pontos koraacutet ndash hasonloacutean a nyeles vaacutegoacutek eacutes az uumlllőbeteacutetek eseteacuteben sem ndash iacutegy elkeacutepzelhető hogy e szerszaacutemok is keacutesőbbi tanulmaacutenyaacuteban szinteacuten hangsuacutelyos 12ndash13 szaacutezadi korszak emleacutekei 477 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja ezuacuteton is koumlszoumlneteacutet fejezi ki Gyűrűs Tibornak kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eredmeacutenyei megosztaacutesaacuteeacutert
DOI 1015774PPKEBTK2019012
145
[No 132] Kassa [No 53]) vagy iacuteves (Tiszabezdeacuted [No 110]) Mindkeacutet esetben a taacutergyat az
uumlllő sarkaacutera tartottaacutek raacute eacutes uacutegy kovaacutecsoltaacutek Joacutellehet kardpengeacutek archeometallurgiai
vizsgaacutelatai arroacutel tanuacuteskodnak hogy a penge anyaga (eacutes a kiinduloacute vasbuca) heterogeacuten nincs
ok felteacutetelezni hogy a markolattuumlskeacutet kuumlloumln anyagboacutel kovaacutecsoltaacutek volna a pengeacutehez
A markolattuumlskeacuten talaacutelhatoacute lyukak a szegecs roumlgziacuteteacuteseacutere szolgaacuteltak A kassai szablya
eseteacuteben a markolatnyuacutelvaacutenyon leacutevő lyuk ovaacutelis Az alak magyaraacutezhatoacute azzal hogy a
lyukasztaacutes utaacuten meacuteg egyengettek a tuumlskeacuten478 ezeacutert a koumlr keresztmetszet elnyuacutelt
Valoacutesziacutenűtlen hogy a lyukasztaacutes alapvetően ovaacutelis alakot produkaacutelt
Szinteacuten fontos emliacuteteacutest tenni a fokeacutel valamint a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fajtaacutejaacutenak az
elman keacutesziacuteteacutestechnikai vonatkozaacutesairoacutel Ahogy azt maacuter koraacutebban taglaltuk a fokeacutel
kialakulaacutesaacutet aacuteltalaacuteban toumlbbfeacutele funkcionaacutelis okkal szokaacutes magyaraacutezni ndash szuacuteraacutes visszaraacutentaacutes
jobb suacutelypontboacutel kifolyoacutelag koumlnnyebb kezelhetőseacuteg ndash amelyek mellett a kiugraacutes jelenseacutegeacutere
technoloacutegiai eacutertelmezeacutest is talaacutelunk A fokeacutelt ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval lehet
kialakiacutetani ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el Mivel az eacutel
kikovaacutecsolaacutesa soraacuten felleacutepő szeacutelesedeacutes csak egy szakaszra korlaacutetozoacutedik toumlrveacutenyszerűen
szeacutelesebb lesz a keacutet iraacutenyba leeacutelezett szakasz amelyet adott esetben a fok kiegyengeteacuteseacutevel
vagy eacutepp a pengevaacutejat keacutesőbbi beuumlteacuteseacutevel lehet korrigaacutelni
Arendt szerint a fokeacutel egyfajta bdquokopaacutesi tartaleacutekrdquo volt amely a penge eacutelettartamaacutenak
meghosszabbiacutetaacutesaacutera is szolgaacutelt479 erre azonban a penge siacutekjaacuteboacutel ki nem ugroacute fokeacutelek
vonalvezeteacutese nem ad kellő bizonyiacuteteacutekot
Szinteacuten a melegalakiacutetaacutes munkafaacutezisaacuteba tartozott a szablyaellenzők kikovaacutecsolaacutesa Ahogy
azt a vizsgaacutelt miskolci ellenzőgombok alapjaacuten felteacutetelezhető [Minta 5ndash6] a hosszaacuteban
oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltaacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a
veacutegződeacuteseket Ilyen moacutedon technoloacutegiailag az 1A2 eacutes 1A3 alvariaacutens koumlzelebb aacutell a szinteacuten
veacutegződeacutesekneacutel oumlsszeillesztett 2-es tiacutepushoz mint az 1A1 alvariaacutenshoz Ugyanakkor az
ellenző szerkezeteacutenek tovaacutebbi kialakiacutetaacutesaacutehoz a belső lemez eacutes az esetleges rekeszelő falak
oumlsszeilleszteacuteseacutehez maacuter finomabb technikaacutet forrasztaacutest alkalmazhattak
478 A lyukasztaacutes soraacuten a megmunkaacutelt anyagnak csak az alakja vaacuteltozik toumlmege eacutes teacuterfogata nem Iacutegy egy lyuk kialakiacutetaacutesa a markolattuumlskeacuten a tuumlske oldal iraacutenyuacute kiszeacutelesedeacuteseacutevel jaacuter egyuumltt aminek visszaegyengeteacutese azonban a lyuk szabaacutelyossaacutegaacutet torziacutetja 479 bdquoAz ismeacutetelt eacutelesiacuteteacutes ami a penge hosszuacute hasznaacutelataacutenaacutel szuumlkseacuteges elman neacutelkuumll a penge alsoacute harmadaacuteban befeleacute iraacutenyuloacute homoruacute vonal keletkezeacuteseacutehez vezet ami a kardot veacuteguumll hasznaacutelhatatlannaacute tenneacuterdquo ARENDT 1934 59 21aj Ebben az esetben azonban neacutemely esetekben a penge uacutejra- vagy tuacuteleacutelezettseacutegeacutenek is megfigyelhetőnek kellene lenni
DOI 1015774PPKEBTK2019012
146
A kettős koumlteacutesi moacutedszert A Holubiev vizsgaacutelatai is alaacutetaacutemasztjaacutek Holubiev a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteba tartozoacute szablyaacutek pengeacutejeacuteből eacutes ellenzőjeacuteből vett mintaacutekon veacutegzett metallograacutefiai
vizsgaacutelatokat amelyek alapjaacuten megaacutellapiacutetotta hogy a bdquokompozitrdquo ellenzők oumlsszeilleszteacutese
soraacuten a fent emliacutetett keacutet moacutedszert alkalmaztaacutek Miacuteg az ellenző veacutegeit valamint a koumlzepeacuten
laacutethatoacute rombikus mintaacutezatot tűzi hegesztetteacutek addig a belső szerkezet kuumlloumlnaacutelloacute reacuteszeit
forrasztaacutessal roumlgziacutetetteacutek egymaacuteshoz [M83 aacutebra]480
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes)
A kovaacutecsolt munkadarabokat bdquohidegenrdquo vagyis maacuter nem heviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban
hoztaacutek alakilag keacutesz aacutellapotba A munkafaacutezis reacuteszeacutet keacutepzi a felcsiszolaacutes eacutes az eacutelezeacutes
veacuteglegesiacuteteacutese is amelyet ndash amennyiben volt ndash hőkezeleacutes utaacuten veacutegeztek el A hőkezeleacutes soraacuten
toumlrteacutenő heviacuteteacutes ugyanis uacutejabb oxidreacuteteget hoz leacutetre a penge felsziacuteneacuten amit uacutejboacutel letisztiacutetottak
Hogy a pengeacutet valoacuteban feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek annak legjobb peacuteldaacuteja szinteacuten a berakaacutesok eacutes a
diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes alkalmazaacutesa ndash ezek felcsiszolaacutessal eacutes marataacutessal vaacuteltak igazaacuten
laacutethatoacutevaacute481
A korszakban keacutepi aacutebraacutezolaacutes eacutes taacutergyi emleacutekek egyaraacutent tanuacuteskodnak a pengeacutek
koumlszoumlruumlleacuteseacuteről reszeleacuteseacuteről Keacuteziszerszaacutemok tereacuten kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek a
reszelőleletek482 amelyek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja keacutesőbbi iacuterott forraacutesokboacutel ismert483 A 9
szaacutezadban keletkezett utrechti psalterium484 166 aacutebraacutezolaacutesa koumlzoumltt a 63 zsoltaacuter
illusztraacutecioacutejakeacutent szerepel egy aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű eacutes egy bdquocsiszoloacutepadrdquo amelyeken
kardpengeacuteket eacutelesiacutetenek csiszolnak485 A kardeacutelezeacutes keacutepi megjeleniacuteteacuteseacutet a zsoltaacuter alaacutebbi
480 HOLUBIEV 2017 235ndash249 481 A berakaacutes vagy a damaszkolaacutes kontrasztjaacutenak előhiacutevaacutesaacutera hasznaacutelhattak keacutensavat saleacutetromsavat csersavat ecetsavat citromsavat vagy borkősavat Ezek koumlzuumll a forraacutesok leggyakrabban a penge vitriolos bevonaacutesaacutet azaz keacutensavval toumlrteacutenő marataacutesaacutet emliacutetik Bővebben ld THIELEet al 2014c 127ndash136 A keacutesőbbi időkben a marataacutes maacutes moacutedon is szerepet jaacutetszott a fegyverművesseacutegben A diacutesziacuteteni kiacutevaacutent feluumlletet feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek majd egy savaacutelloacute anyaggal vontaacutek be amibe aztaacuten karctűvel tudtak mintaacutezatot leacutetrehozni Veacuteguumll a pengeacutere vitt sav csak a felkarcolt feluumlletet taacutemadta meg iacutegy hozva leacutetre sziacutenkontrasztot Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek pengeacutein kiacutevuumll pajzsokat eacutes veacuterteket tehaacutet aacuteltalaacuteban nagyobb feluumlletű aceacuteltaacutergyakat is diacutesziacutetettek iacutegy Ennek oka hogy a formatartoacute aceacutelt nehezebb volt mechanikus uacuteton megmunkaacutelni a marataacutes viszont maacuter a keacutesz edzett aceacutelpengeacuten is hataacutesos HALMAacuteGYIndash RIEDEL 1986 63 482 Kolčin 24 reszelőről tesz emliacuteteacutest amelyeket moszkvai eacutes kijevi aacutellami gyűjtemeacutenyekben őriztek KOLČIN 1953 66ndash70 483 DDA Bővebben ld Hőkezeleacutes c fejezet 484 Utrecht Universiteitsbibliotheek MS Bibl Rhenotraiectinae I Nr 32 485 httputrechtpsalternlpagep=77ampres=3ampx=0ampy=631 (megtekinteacutes ideje 2018 10 18) WALTON 1995 987ndash999
DOI 1015774PPKEBTK2019012
147
reacuteszleteacutevel hozhatjuk oumlsszefuumlggeacutesbe bdquoNyelvuumlket mint a kardot eacutelezikhelliprdquo (Zsolt 634)486 ndash
tehaacutet Daacutevid kiraacutely ellenseacutegeivel szembeni segiacutetseacutegkeacuterő imaacutejaacutenak illetve az ellenseacuteg leiacuteraacutesaacutera
hasznaacutelt allegoacuteriaacuteknak keacutepi megjeleniacuteteacutese menteacuten keruumllt a Karoling zsoltaacutergyűjtemeacutenybe ndash a
viseleti elemekből eacutes a fegyverzetből koumlvetkeztethetően ndash sajaacutet korszakaacutenak fegyverkeacutesziacuteteacutesre
alkalmas szerszaacutema
Az aacutebraacutezolaacutesok megjelennek a 12 szaacutezad koumlzepeacuten keacuteszuumllt Edwin-psalteriumban is487
amelyeken meacuteg jobban kivehető az aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű hasznaacutelata valamint egy olyan szinteacuten
az eacutelesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute művelet amelyet egy padra helyezett kard pengeacutejeacuten egy
vonoacutekeacuteshez hasonloacute keacutetkezes keacutezi szerszaacutemmal veacutegeznek488 Felteacutetelezhető hogy ez a
kardeacutelezeacutes egy aproacuteleacutekosabb faacutezisaacutet vagy a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutenak metoacutedusaacutet eacuterzeacutekelteti
ndash ez utoacutebbit az is indokolja hogy nagyobb feluumlletű csiszoloacuteszerszaacutemok nem alkalmasak a
vaacutejat megmunkaacutelaacutesaacutera mindazonaacuteltal a koraacutebban emliacutetett berakaacutesok eacutes damaszkolaacutesok
aacuteltalaacuteban ezen a reacuteszeacuten fordultak elő a pengeacutenek Iacutegy ha a keacutepi aacutebraacutezolaacutes maacutesra is utal
szuumlkseacutegesek voltak a penge eacutes kifejezetten a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutera alkalmazhatoacute
szerszaacutemok maacuter a 9 szaacutezadban is489
7 Hőkezeleacutes
A miskolc-repuumllőteacuteri de meacuteg inkaacutebb az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablyapenge
metallograacutefiai vizsgaacutelata megingatja a honfoglaloacute magyar szablyaacutekkal kapcsolatban kialakult
de eacuterthető okokboacutel hivatalossaacute nem vaacutelt elkeacutepzeleacutest miszerint ebben az időben nem volt meacuteg
jellemző a hőkezeleacutes Ahogy az koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt az eljaacuteraacutes ceacutelja a vasoumltvoumlzetek
486 Szent Istvaacuten Taacutersulat fordiacutetaacutesa eredeti bdquoQuia exacuerunt ut gladium lunguas suashelliprdquo Uo 487 Cambridge Trinity College Library MS R171 488 108-as illusztraacutecioacute Az utrechti eacutes az Edwin-psalterium kapcsolataacutehoz a 63 zsoltaacuter illusztraacutecioacuteiban ld Gibson M T ndash Heslop T A ndash Pfaff R W The Eadwine Psalter Text Image and Monastic Culture in Twelfth-Century Cantenbury Pennsylvania State University 1992 42 489 Hasonloacute technoloacutegiai haacutetteret igeacutenyelt a Kolozsvaacuter-Zaacutepolya utca 11 siacuter ezuumlstberakaacutesos szablyaacuteja is A forgaacutecsolaacutestechnika ismerteteacuteseacuteneacutel kell megemliacutetenuumlnk a fokeacutel kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos terminoloacutegiai pontatlansaacutegot ti hogy a penge utolsoacute harmadaacutet a haacutetuljaacuten is bdquoeacutelesre koumlszoumlruumllteacutekrdquo GAacuteLL 2007 415 HARAMZA 2017b 62 Az aacuteltalaacutenos szoacutehasznaacutelattal ellenteacutetben mind a kiugroacute mind a penge siacutekjaacutet koumlvető fokeacutel eseteacuteben gyakorlati szemszoumlgből neacutezve nehezen elkeacutepzelhető hogy kialakiacutetaacutesa elsődlegesen koumlszoumlruumlleacutessel toumlrteacutent volna mivel idő eacutes alapanyag tekinteteacuteben is nagyobb veszteseacuteg keletkezik ebben az esetben Ezzel szemben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja valoacutesziacutenűbbnek tartja a koraacutebbi alfejezetben bemutatott fokeacutel-kialakiacutetaacutesi technikaacutet Termeacuteszetesen nem zaacuterhatoacute ki teljesen a fenti szoacutehasznaacutelat indokoltsaacutega azonban a koumlztudatban minden bizonnyal megalapozatlanul valoacutesziacutenűleg napjaink technoloacutegiai viszonyai extrapolaacutelaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen aacuteltalaacutenosult a koumlszoumlruumlleacutessel kialakiacutetott fokeacutel hipoteacutezise
DOI 1015774PPKEBTK2019012
148
szoumlvetszerkezeteacutenek eacutes ezaacuteltal fizikai tulajdonsaacutegaiknak megvaacuteltoztataacutesa roumlvid időn beluumlli
hőmeacuterseacutekleti vaacuteltoztataacutesokkal490
A korai peacuteldaacutek elleneacutere a hőkezeleacutes iacuteraacutesos emliacuteteacutese csak a 12 szaacutezadtoacutel vaacutelik
gyakorivaacute491 Ekkor talaacutelunk peacuteldaacutet olyan receptekre is amelyek toumlbb esetben kuumlloumlnoumls
eljaacuteraacutesokat eacutes oumlsszetevőket emliacutetenek a vasak anyagtulajdonsaacutegainak javiacutetaacutesaacutera Mivel
egyelőre vizsgaacutelt korszakunk technoloacutegiai viszonyaihoz is ez az időszak aacutell a legkoumlzelebb
ceacutelszerű aacutettekinteni a termokeacutemiai eljaacuteraacutesok keacutesőbbi emliacutetettseacutegeacutet
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll peacuteldakeacutent emliacutethetjuumlk a hőkezeleacutes korai vaacutelfajairoacutel
megemleacutekező Teophilus Presbytert aki reszelők eacutes veacutesők edzeacuteseacutere alkalmas metoacutedusokat
oumlroumlkiacutet meg Ezekneacutel a szerszaacutemoknaacutel fontos a forma- eacutes eacuteltartaacutes tehaacutet relatiacuteve magas
kemeacutenyseacutegre toumlrekedhettek maacuter a forraacutes keletkezeacuteseacutenek idejeacuten is Teophilus a veacutesők
edzeacuteseacuteneacutel feljegyzi hogy azok veacutegeacutet bdquotartsuk tűzbe eacutes amikor izzani kezd gyorsan vegyuumlk ki
eacutes viacutezben hűtsuumlk lerdquo492
Maacutes esetben a leiacuteraacutes enneacutel bővebb toumlbb anyag hasznaacutelataacutera is kiteacuter
bdquoEacutegesd el egy oumlkoumlr szarvaacutet tűzben eacutes reszeld le keverj hozzaacute egyharmad reacutesz soacutet eacutes
alaposan őroumlld meg Ezutaacuten tedd a reszelőt tűzbe eacutes amikor feheacuteren izzoacutevaacute vaacutelik szoacuterd raacute ezt
a kevereacuteket minden oldalroacutel Erre alkalmas szeacutenen fuacutejtasd suumlrgősen minden oldalroacutel
vigyaacutezva hogy a kevereacutek ne hulljon le roacutela Azonnal kiveacuteve a tűzből viacutezben egyenletesen
hűtsd le vedd ki eacutes lassan szaacuteriacutetsd meg tűzoumln Ilyen moacutedon lehet mindenfajta aceacuteltaacutergyat
edzenirdquo493
A fenti recept az edzeacutesen kiacutevuumll keacutet maacutesik a penge minőseacutegeacutet meghataacuterozoacute technoloacutegiaacutet is
megoumlroumlkiacutet Az egyik a beszoacuteraacutes (arab technoloacutegiai feljegyzeacutesekben taraḥ) amely aacuteltalaacuteban a
penge kuumlloumlnboumlző elegyekkel toumlrteacutenő bevonaacutesaacutet jelenti a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese vagy az
anyagminőseacuteg aacuteltalaacutenos javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel494 A laacutegyvas feluumlleti cementaacutelaacutesaacutet felszeniacuteteacuteseacutet
490 SCOTT 1991 33ndash36 WILLIAMS 2007 17ndash18 491 Hőkezeleacutesről szaacutemol be toumlbbek koumlzoumltt Homeacuterosz is amikor a Kuumlklopsz szemeacutenek tuumlzes nyaacuterssal toumlrteacutenő kiszuacuteraacutesaacutet (eacutes annak hangjaacutet) a baltaacutek eacutes szekerceacutek edzeacuteseacutehez hasonliacutetja MACKENZIE 2007 69 492 DDA 86 Cap XX 493 DDA 85 Cap XVIII 494 Hogy az anyagminőseacuteget csupaacuten a feluumlleten vagy a munkadarab teljes egeacuteszeacuteben kiacutevaacutentaacutek befolyaacutesolni az a hajtogataacutesban mutatkozik meg
DOI 1015774PPKEBTK2019012
149
(egyben edzhetőveacute teacuteteleacutet) majd ezt koumlvetően feluumlleti hőkezeleacuteseacutet a mai szaknyelv
beteacutetedzeacutesnek is nevezi495
A maacutesik a normalizaacutelaacutes a GOS hőmeacuterseacuteklet +2050degC-roacutel szabad levegőn valoacute lehűteacutest
jelent) ndash bdquoszaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo ndash amelynek ceacutelja az edzeacutessel keletkezett marzenzites
szoumlvetszerkezetű anyag ridegseacutegeacutenek (eacutes ezzel egyuumltt sajnos a kemeacutenyseacutegeacutenek is) a
csoumlkkenteacutese
A megereszteacutes soraacuten a megereszteacutesi hőmeacuterseacuteklet noumlveleacuteseacutevel a martenzit a karbon egyre
intenziacutevebb diffuacutezioacuteja koumlvetkezteacuteben egyre kisebb kemeacutenyseacutegű eacutes egyre sziacutevoacutesabb
szoumlvetelemekkeacute alakul aacutet (vouml megeresztett martenzites szoumlvetszerkezet karbidkivaacutelaacutesokkal)
Nem elkeacutepzelhetetlen hogy az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute penge is effeacutele oumlsszetett
hőkezeleacutest kapott azonban a megereszteacutes szaacutendeacutekossaacutegaacutet nem vehetjuumlk biztosra
Egyeacutertelműbben a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese ceacuteljaacuteboacutel veacutegzett cementaacutelaacutes folyamata
jaacutetszoacutedik le a koumlvetkező edzeacutestechnikaacuteban
bdquoKeacutesziacutets kisebb reszelőket is hasonloacute moacutedon neacutegyszoumlgleteseket feacutelgoumlmboumllyűeket
haacuteromszoumlgűeket veacutekonyakat meacutegpedig laacutegyvasboacutel amelyet a koumlvetkező moacutedon edzhetsz
Amikor a reszelőket kalapaacuteccsal vaacutegoacuteval vagy keacutessel bemetszetted kend be avas
disznoacutezsiacuterral eacutes vedd koumlruumll kecskebak bőreacuteből vaacutegott sziacutejacskaacutekkal eacutes azokat fonallal koumlsd
raacutejuk Ezutaacuten egyenkeacutent fedd be peacutepesiacutetett agyaggal de a veacuteguumlket hagyd szabadon Amikor
megszaacuteradtak tedd őket a tűzre fuacutejtasd hevesen amiacuteg a bőr eleacuteg huacutezd ki gyorsan az
agyagboacutel viacutezben egyenletesen hűtsd le eacutes kiveacuteve szaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo496
Az agyagot hőaacutelloacutesaacutega eacutes szigetelő hataacutesa miatt a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes egyaraacutent
előszeretettel hasznaacutelta A termokeacutemiai eljaacuteraacutesokban alapvetően keacutetfeacutele szigetelő szerep jutott
ennek az anyagnak az egyik a hőszigeteleacutes vagyis a penge kuumlloumlnboumlző reacuteszeit ndash egyeacutelű penge
eseteacuten a fokaacutet keacuteteacutelű penge eseteacuten a magjaacutet ndash agyag alapuacute bevonattal fedteacutek ami csoumlkkentette
a hevuumlleacutes meacuterteacutekeacutet Ezaacuteltal a pengeacutenek csupaacuten az eacutelei edződtek fel miacuteg a toumlbbi reacutesze
sziacutevoacutesabb maradt eacutes nem lett kiteacuteve a hővaacuteltozaacutesok okozta deformaacutecioacute veszeacutelyeacutenek
A jelenseacuteg leginkaacutebb a japaacuten kardművesseacuteg aacuteltal lett koumlzismert ahol szeacutenporral kevert
agyaggal fedteacutek a pengeacutek fokaacutet Az agyagos edzeacutes okozta anyagminőseacutegi elteacutereacutest a
495 TYLECOTE 1962 1ndash13 SZABOacute 1974 29 vouml Naumann F K Die Untersuchung alter eisener Fundstuumlcke und die dazu verwendeten Verfhren In Levey M Archaeological Chemistry Philadelphia 1967 186ndash188 496 DDA 85ndash86 Cap XIX
DOI 1015774PPKEBTK2019012
150
damaszkolaacuteshoz hasonloacutean előhiacutevtaacutek iacutegy figyelhető meg a japaacuten pengeacuteken az uacuten hamon
(edzeacutesi vonal)497
Itt eacuterdemes megemliacuteteni Kvassay Judit keacuterdeacutesfelveteacuteseacutet az aacuteltala oumlsszegyűjtoumltt főleg 11ndash
12 szaacutezadi kovaacutecsműhelyek hulladeacutekgoumldreiben előkeruumllt ismertlen rendelteteacutesű
agyaggolyoacutekkal kapcsolatban Felteacutetelezhetneacutenk hogy valamifeacutele nyersanyag taacuterolaacutesi
formaacutejaacuteroacutel van szoacute ami mind a tűzhely javiacutetaacutesaacutera mind a vastaacutergyak bevonaacutesaacutera alkalmas
volt azonban ezek az agyaggolyoacutek ki vannak eacutegve ndash ugyanakkor maacutesodlagos eacutegeacutes toumlbbszoumlri
heviacuteteacutes nyoma nem figyelhető meg rajtuk ndash eacutes a szemeacutetgoumldroumlkből keruumllnek elő vagyis
egyszeri hővel toumlrteacutenő eacuterintkezeacutes utaacuten funkcioacutejaacutet vesztette Mivel nem durvaacuten sovaacutenyiacutetott
anyagroacutel van szoacute koumlnnyen lehet hogy erősebb kovaacutecstűz mellett nem ennyire egyseacutegesen
szaacuteradt volna ki inkaacutebb felteacutetelezhető egy alacsonyabb eacutes tartoacutesabb hőhataacutes Tovaacutebbaacute mivel
a taacutergyon csupaacuten pelyvalenyomatok talaacutelhatoacutek nem felteacutetelezhetjuumlk hogy a kovaacutecstűzben
valamilyen vasnak a bevonata szigeteleacutese lett volna498
A 10 szaacutezadboacutel hőkezeleacuteshez toumlrteacutenő agyaghasznaacutelatra koumlvetkeztetett J Hošek eacutes J
Košta a mikulčicei kardok vizsgaacutelata soraacuten [M84 aacutebra] Az agyagbevonat alkalmazaacutesaacutenak
felteacutetelezeacutese soraacuten azonban szaacutemolni kell maacutes lehetőseacutegekkel is Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja gyakorlati
tapasztalatai alapjaacuten fenntartja annak lehetőseacutegeacutet is hogy a penge legveacutekonyabb ndash eacutes ezaacuteltal
gyorsabb hővaacuteltozaacutesra keacutepes ndash eacuteleit bevonat neacutelkuumll is fel lehet heviacuteteni joacutellehet e művelet
nem egyszerű hiszen a gyors hővaacuteltozaacutes mindkeacutet iraacutenyba eacuterveacutenyes Ugyanakkor a penge
tűzben toumlrteacutenő mozgataacutesaacuteval eacutes forgataacutesaacuteval nagyjaacuteboacutel egyseacutegesen lehet heviacuteteni csupaacuten az
eacuteleket
Mindehhez hozzaacute kell tenni hogy az egyeacuteni tapasztalatok modern anyagokkal (szabvaacuteny
vasoumltvoumlzetekkel eacutes nagyobb fűtőeacuterteacutekű kőszeacutennel) toumlrteacutenő munkaacutekboacutel szaacutermaznak
Mindazonaacuteltal ndash baacuter teacuteny hogy joacuteval nagyobb biztonsaacuteggal eacutes sokkal egyseacutegesebben lehet
agyag bevonattal heviacuteteni csupaacuten a penge eacuteleacutet ndash a kizaacuteroacutelag eacutelneacutel toumlrteacutenő edzeacutes nem
egyeacutertelmű bizonyiacuteteacuteka az agyaghasznaacutelatnak
Az agyag maacutesik szerepe a fent emliacutetett leacutegmentesiacuteteacutes ami lehetőveacute tette hogy az alatta
leacutevő anyagok koumlzoumltt diffuacutezioacute joumljjoumln leacutetre A koraacutebban szoacuteba keruumllt szaruhoz hasonloacutean a
497 Das A K ndash Takami G ndash Ohba T ndash Morito S ndash Yaso M Traditional Process Produces Lath Martensite Effectively Materials Australia 433 (2010) 1ndash5 Okayasu M ndash Sakai H ndash Tanaka T Mechanical Properties of Samurai Swords (Carbon Steel) Made using a Traditional Steelmaking Technology (tatara) Journal of Material Sciences amp Engineering 42 (2015) 498 KVASSAY 2009 101ndash104
DOI 1015774PPKEBTK2019012
151
kecskebőrrel is a feluumlleti felkemeacutenyedeacutes eleacutereacutese lehetett a ceacutel az agyaggal toumlrteacutenő bevonaacutes
elzaacuterta a levegő elől a vasat eacutes a bőrt eacutes a heviacuteteacutes soraacuten leacutetrejoumltt reduktiacutev leacutegkoumlrnek
koumlszoumlnhetően a bőr egyes anyagai (valoacutesziacutenűleg a karbontartalma) belediffundaacutelt a vasba499
Teophilus Presbyter feljegyzeacuteseiből tehaacutet uacutegy tűnik a 12 szaacutezadra500 fontos szemponttaacute
vaacutelt a vaseszkoumlzoumlk (kuumlloumlnoumlsen a szerszaacutemok) kemeacutenyseacutegeacutenek kialakiacutetaacutesa amit a kohaacuteszat
utaacuten kuumlloumlnboumlző termokeacutemiai eljaacuteraacutesokkal ndash cementaacutelaacutesi technikaacutekkal eacutes speciaacutelis
edzőkoumlzegek hasznaacutelataacuteval ndash igyekeztek eleacuterni Ez utoacutebbira a koumlzeacutepkor folyamaacuten szinteacuten
toumlbbfeacutele receptet jegyeztek le amelyek kuumlloumlnboumlző bizarr anyagokat emliacutetenek az izzoacute vas
lehűteacuteseacutehez
bdquoMeacuteg egy edzeacutesi moacuted van a gyakorlatban olyan vasszerszaacutemokhoz amelyekkel uumlveget eacutes
puhaacutebb koumlveket vaacutegnak meacutegpedig ez a koumlvetkező Veacutegy egy haacuterom eacuteves bakkecskeacutet koumlsd ki
haacuterom napra eacutelelem neacutelkuumll a negyedik napon adjaacutel neki harasztot enni semmi maacutest Amikor
maacuter keacutet napja ezt ette tedd be a koumlvetkező eacutejszaka egy fenekeacuten aacutetlyuggatott hordoacuteba
amelynek lyukai alatt egy nyitott edeacutenyt helyezteacutel el a vizelet oumlsszegyűjteacuteseacutere Amikor keacutet
haacuterom eacutejjelen aacutet ilyen moacutedon elegendő vizeletet gyűjtoumltteacutel oumlssze ereszd a bakot szabadon
ebben a vizeletben edzd a vasadat A voumlroumls hajuacute fiuacutegyerekek vizeleteacuteben is jobban edződnek a
vasszerszaacutemok mint a tiszta viacutezbenrdquo501
Teophilus Presbyter mellett a 12 szaacutezad veacutegeacuten eacutelő Murḍā b Alī b Murḍā b aṭ-Ṭarsūsī
szinteacuten megemleacutekezik a vizeletben502 toumlrteacutenő edzeacutesről Az eacutertelem birtokosainak magyaraacutezata
a haacuteboruacutekban a csapaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem minőseacutegeacuteről eacutes az eszkoumlzeire vonatkozoacute
ismereteinek kiterjeszteacutese c munkaacutejaacuteban joacutellehet itt nem egyeacutertelmű hogy hőkezeleacutesről vagy
valamilyen beszoacuteraacutesos eljaacuteraacutesroacutel van szoacute
499 Hasonloacute cementaacutelaacutesi eljaacuteraacutes zajlik le az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatban (wootz crucible steel) is amely soraacuten szinteacuten laacutegyvasat hasznaacutelnak alapanyagnak ebben az esetben azonban a vas elegyiacutetve van a karbon tartalmuacute cementaacuteloacute anyagokkal WILLIAMS 2007 233ndash242 Uő 2003 15 Ezekre a koraiszlaacutem vasműves feljegyzeacutesekben talaacutelunk peacuteldaacutet a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb anyagok emliacuteteacuteseacutevel Iacutegy peacuteldaacuteul az olvasztoacuteteacutegelybe gyakran raktak a laacutegyvas melleacute balzsamdioacutet kőrisbogarakat gyoumlngykagyloacutet graacutenaacutetalmaheacutejat vagy makkot) FKIK 46 62 65 500 A magasabb C-tartalmuacute vasoumltvoumlzetek előaacutelliacutetaacutesa azonban maacuter a koraacutebbi időkben is tendencia volt J Piaskowski archeometallurgiai vizsgaacutelatok alapjaacuten az aacuteltala kutatott szlaacutev teacuterseacuteget illetően a kora-koumlzeacutepkorra helyezi a szeniacutetett vasak gyakori előfordulaacutesaacutet (ezen kiacutevuumll a P-vasak gyakori hasznaacutelataacutet) PIASKOWSKI 1970 204ndash206 501 DDA 86 Cap XXI 502 A vizelet lehűleacutesi goumlrbeacutere gyakorolt hataacutesaacutet egy a keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutet reacuteszletező NASA-tanulmaacuteny alapjaacuten legutoacutebb D S MacKenzie eacutes G Graham vizsgaacutelta eacutes a lehűleacutes befolyaacutesolaacutesaacutet a benne talaacutelhatoacute soacutekkal (NaCl KCl) hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 103 Mindez megfelel a mai napig eacutelő kovaacutecshagyomaacutenyoknak miszerint a vasat a gyorsabb hűleacutes eacuterdekeacuteben soacutes (NaCl) viacutezben edzik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
152
bdquoVeszel olyan gombaacutet amelyet kiacutegyoacutegombaacutenak neveznek (ez azeacutert van mert aki eszi azt
megoumlli) Ez a hegyizeller eacutes kuumlloumlnoumlsen gyakran nő a nagy olajfaacutek alatt ilyen az is ami a
szamaacutertraacutegyaacuteban nő Megtoumlroumld kivonod a leveacutet a farsi ballagoacutefű leveacutet eacutes a liacutecium leveacutet
borseprőt eacutes tengeri tajteacutekot ammoacuteniaacutet kőrisbogarakat nedves beleacutendekfaacutet Ami ebből
szaacuteraz oumlsszezuacutezzaacutek eacutes belerakjaacutek ezekbe a folyadeacutekokba eacutes szűk nyakuacute edeacutenybe helyezik
Bedugaszoljaacutek a nyakaacutet eacutes negyven napig traacutegyaacuteban elaacutessaacutek amiacuteg fel nem oldoacutedik Amikor
toumlkeacuteletes veacutegy egy gyapjuacutet eacutes aacuteztasd aacutellott vizeletbe haacuterom napig aztaacuten vedd ki a vizeletből
szaacuteriacutetsd meg aacuternyeacutekban eacutes nedvesiacutetsd meg ebben a folyadeacutekban Melegiacutetsd foumll a kardot eacutes a
gyapjuacuteval nedvesiacutetsd ahogy a kardok vasait edzik eacutes ha beitta hűtsd ki eacutes boriacutetsd be
porralrdquo503
A koumlzeacutepkor folyamaacuten szaacutemos egzotikus edzőkoumlzeget emliacutetenek meacuteg ndash ilyen peacuteldaacuteul
oumlnaacutelloacute formaacuteban illetve maacutes anyagokkal keverve a soumlr a tej az ecet a meacutez vagy a veacuter504 ndash
amelyek nem egyeacutertelműen az egzakt technoloacutegiai viszonyokat mintsem inkaacutebb a kovaacutecsok
szemeacutelyeacutehez eacutes mesterseacutegeacutehez koumltődő misztikus hiedelmeket iacutegy a taacutersadalom viszonyulaacutesaacutet
tuumlkroumlzik505 ndash joacutellehet bizonyos esetekben hasznaacutelatuk technoloacutegiailag is indokolt
Annyi bizonyos hogy a megfelelő edzőkoumlzeg receptje maacutes munkafaacutezisokhoz koumlthető
forteacutelyokhoz hasonloacutean (diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes cementaacutelaacutes minőseacutegi szeacutenaceacutel kohoacutesiacutetaacutesa) a
feacuteltve őrzoumltt műhelyhagyomaacutenyok koumlzeacute tartozhatott amit joacutel peacuteldaacutez a 13 szaacutezadi Thiethrik-
saga toumlrpekiraacutelyaacutenak Albrichnak esete aki kilenc kiraacutelysaacutegon aacutet kereste a vizet amelyben a
legendaacutes Ekkisaxot leedzheti506
A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy a 12 szaacutezadban maacuter iacuteraacutesos nyoma is van a vastaacutergyak
anyagtulajdonsaacutegainak hőkezeleacutessel toumlrteacutenő javiacutetaacutesaacutera ami sok esetben taacutersul feluumlleti
kemeacutenyseacuteget noumlvelő eljaacuteraacutesokkal A miskolc-repuumllőteacuteri eacutes az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute
szablya archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteboacutel a pengeacutek spontaacuten edzeacuteseacutere koumlvetkeztethetuumlnk de
nem zaacuterhatoacute ki a megereszteacutes munkafaacutezisa eacutes ezaacuteltal az oumlsszetett hőkezeleacutes (nemesiacuteteacutes)
tudatos alkalmazaacutesa sem
503 FKIK 62 504MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 101ndash109 vouml MACKENZIE 2008 68ndash73 505 Eliade 2004 506DAVIDSON 1998 162 TORMEY 2017 122
DOI 1015774PPKEBTK2019012
153
8 Oumlsszeilleszteacutes
A szablya veacutegleges aacutellapotaacutet a markolat nyeleacutenek eacutes szereleacutekeinek kialakiacutetaacutesaacuteval eacutes
roumlgziacuteteacuteseacutevel valamint a huumlvely eacutes fuumlggesztőszereleacutekeinek kimunkaacutelaacutesaacuteval nyerte el A nem
vas alapanyaguacute feacutem szereleacutekek eacutes berakaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutere az oumltvoumls mesterseacuteg
hagyomaacutenyaiboacutel koumlvetkeztethetuumlnk eacutes felteacutetelezzuumlk hogy a nemes- eacutes
sziacutenesfeacutemmegmunkaacutelaacutessal foglalkozoacute mesterek elkuumlloumlnuumlltek a vasművesseacuteg
szakembereitől507
Nemesfeacutem szereleacutekekkel kapcsolatos archeometallugriai vizsgaacutelatok eddig a
gnadendorfi508 maros-torkolati509 eacutes a karosi anyagon510 toumlrteacutentek amelyek koumlzuumll
egyeacutertelműen a Gnadendorfroacutel szaacutermazoacute szablya aranyozott reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt
huumlvelykoptatoacuteja kapcsoloacutedik az eacutertekezeacuteshez A koptatoacuten REM-EDX511 eacutes Mikro-RFA
507 Joacutellehet a pengeacutebe toumlrteacutenő sziacutenes- vagy ritkaacutebb esetben a nemesfeacutemberakaacutes a kovaacutecsolaacutes hagyomaacutenyaiban is jelen van iacutegy nem kizaacutert hogy az ilyen jellegű munkaacutekat abban az időben is a penge keacutesziacutetője veacutegezte el Ugyanakkor a sziacutenes- eacutes nemesfeacutemszereleacutekek kialakiacutetaacutesa egy teljesen maacutes jellegű műhelyhaacutetteret igeacutenyel amely csupaacuten eacuterintőlegesen keacutepezi az eacutertekezeacutes taacutergyaacutet A honfoglalaacutes kori oumltvoumlsseacuteg kutataacutesaacuteban elsősorban Fettich Naacutendor munkaacutessaacutega emelhető ki aki maga is oumltvoumlskeacutent eacutes reacutegeacuteszkeacutent kutatta előszoumlr az avar majd oroszorszaacutegi uacutetja utaacuten a honfoglaloacute magyar oumltvoumlsseacuteget is LANGOacute 2007 104ndash111 FETTICH 1937 Uő Garnitures des forreaux de sabres du temps des Avares en Hongrie Areacutethuse 4 (1926) 1ndash14 Uő Uumlber die Erforschung der Voumllkervanderungskunst in Ungarn IPEK (1926) 265ndash272 Uő Die altungarische Kunst Berlin 1942 Uacutejabban a neacutepvaacutendorlaacutes kori oumltvoumlsseacuteg reacutegeacuteszeteacuteben Raacutecz Zsoacutefia eacutes veacutegzett kutataacutesokat koraacutebban emliacutetett munkaacutejaacuteban a technoloacutegiaacuteval eacutes a szerszaacutemmelleacutekletes temetkezeacutesekkel kapcsolatban RAacuteCZ 2009 A honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszetről bővebben BOLLOacuteK 2008 Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti szemszoumlgből megemliacutetendő Strohmayer Aacutedaacutem munkaacutessaacutega aki oumltvoumlskeacutent toumlbb honfoglalaacutes kori taacutergyat rekonstruaacutelt Ld Uő A Kaacuterpaacutet-medencei 10 szaacutezadi treacutebelt oumltvoumlstaacutergyak keacutesziacuteteacutestechnikai sajaacutetossaacutegai cizellőr szemmel In bdquoHadak Uacutetjaacutenrdquo Neacutepvaacutendorlaacuteskor Fiatal Kutatoacuteinak XXII Konferecniaacuteja Visegraacuted 2012 10 4ndash6 508 MEHOFER ndash GREIFF 2006 181ndash188 509 CSEDREKIet al 2015 325ndash339 vouml CSEDREKI ndash LANGOacute 2015 353ndash356 510 A magyar honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszeti hagyateacutek keleti kapcsolatrendszere a magyar őstoumlrteacutenet feacutenyeacuteben Reacutegeacuteszeti adatbaacutezis eacutes archaeometriai kutataacutesok (OTKA K 106369) c kutatoacuteprojekt kereteacuteben a karos III11-es siacuter 19 feacutemtaacutergyaacuten veacutegeztek mikro-PIXE (Reacuteszecske Indukaacutelt Roumlntgenemisszioacute) vizsgaacutelatokat a MTA Atommag Kutatoacute Inteacutezeteacuteben A vizsgaacutelati eredmeacutenyek egy 2018 november 14ndash15-re szervezett konferenciaacuten keruumllnek bemutataacutesra az eddig megjelent absztraktkoumltetből eddig meacuteg nem ismert hogy szablyaszereleacutek is van-e koumlztuumlk Csedreki L ndash Langoacute P ndash Tuumlrk A A honfoglalaacutes kori archeometriai kutataacutesok uacutejabb eredmeacutenyei ndash Karos-Eperjesszoumlg 3 temető 11 siacuter feacutemleleteinek mikro-PIXE moacutedszerrel veacutegzett anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai In A sziacutenesfeacutemművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben MTA X Osztaacutely Archeometriai Albizottsaacuteg MTA VEAB Iparreacutegeacuteszeti eacutes Archeometriai Munkabizottsaacuteg MTA-VEAB Keacutezművesipar-toumlrteacuteneti Munkabizottsaacuteg MNM Budapest 2018 november 14ndash15 511 A SEM eacutes a REM koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze A SEM a paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacutep (Scanning Electron Microscope) a REM pedig reflexioacutes elektronmikroszkoacutep (Reflection Electron Microscope) A REM-neacutel a TEM-hez (transzmisszioacutes elektron mikroszkoacutep) hasonloacutean a mintaacutera egy szeacuteles elektronnyalaacuteb vetuumll de miacuteg a TEM-neacutel a veacutekony mintaacuten ez aacutetmegy eacutes a tuacuteloldalra aacutetjutott elektronokboacutel alkotnak keacutepet addig a REM-neacutel a nem veacutekony hanem vastagabb mintaacuteroacutel visszaverődő elektronokboacutel keacuteszuumll a keacutep A SEM-neacutel a keacutepalkotaacutes ezekhez keacutepest egeacuteszen maacutes bonyolultabb jelfeldolgozaacuteson alapszik A SEM-neacutel a minta feluumlleteacutet egy veacutekonyra oumlsszehuacutezott elektronnyalaacuteb lepaacutesztaacutezza eacutes pontroacutel pontra detektaacuteljaacutek a visszaverődő elektronokat (ezek a besugaacuterzoacute nyalaacutebboacutel verődnek vissza) vagy a szekunder elektronokat (ezek a minta anyagaacuteboacutel joumlnnek) eacutes ezekből a jelekből alkotnak keacutepet Tehaacutet a fő kuumlloumlnbseacuteg a SEM eacutes a REM koumlzoumltt a keacutepalkotaacutesi technika a SEM-neacutel egy veacutekony nyalaacuteb paacutesztaacutezza a mintaacutet a REM-neacutel pedig egy szeacutelesebb paacutesztaacutezoacute nyalaacuteb verődik roacutela vissza
DOI 1015774PPKEBTK2019012
154
vizsgaacutelatokat veacutegeztek a keacutemiai oumlsszeteacutetel megismereacutese ceacuteljaacuteboacutel (a tűzi aranyozaacutesuacute reacutez alapuacute
oumltvoumlzetből keacuteszuumllt koptatoacute jellegzetes szennyezőanyaga a cink eacutes az oacutelom volt) A szablya
eacuterdekesseacutege hogy egy perlit-ferrites vasboacutel keacuteszuumllt laacutegyvas pengeacutehez kifejezetten előkelő
szereleacutekeket taacutersiacutetottak
Az osztott markolatfaacutet (vagy csontot) elsődlegesen a szegecseleacutes maacutesodlagosan a markolat
szereleacutekei (ellenző markolatgyűrű markolatlemez eacutes markolatgomb vagy kupak) tartottaacutek
oumlssze512 A keacutet feacutel belsejeacutebe belefaragtaacutek a markolattuumlske negatiacutevjaacutet majd kifuacutertaacutek a
szegecseleacuteshez szuumlkseacuteges lyukakat Elkeacutepzelhető hogy a roumlgziacuteteacuteshez ragasztoacuteanyagot (pl
enyv) is hasznaacuteltak ennek nyoma azonban egyelőre nem ismert513 Keacutesőbbi peacuteldaacutet a maacuter
emliacutetett Shumen-reacutegioacuteboacutel előkeruumllő kipcsak szablya eseteacuteben talaacutelunk arra is hogy az ellenző
eacutes a pengető illeszkedeacuteseacutet kuumlloumln kemeacutenyforrasztaacutessal stabilizaacuteltaacutek514
A szegecseleacutes a keneacutezlői szablya eseteacuteben [No 59 XIII Taacutebla] figyelhető meg az egyik
legjobban mivel a markolatfa elkorhadt azonban a szegecs szinte teljesen eacutep maradt (ezt az
eacutep szegecsveacutegződeacutesből a szegecsfejből lehet megiacuteteacutelni) Ez egy hosszabb nyuacutejtott vagy
huacutezott koumlraceacutelboacutel (vashuzalboacutel) levaacutegott darab lehet A keacutet veacutege feleacute toumlrteacutenő enyhe vastagodaacutes
az eldolgozaacutes jele miutaacuten a markolattuumlske valamint a markolatfaacutek lyukaacuteba illesztetteacutek a
szegecset veacutegeit enyheacuten megkalapaacutelva fejezteacutek el Ez kuumlloumlnoumlsen a fegyver jobb profiljaacutera
igaz ahol a szegecs veacutege kerekded
A szegecset keacutet moacutedon aacutelliacutethattaacutek elő vagy uumlllőn nyuacutejtottaacutek le vagy ami keacutesőbbi korok
aacutebraacutezolaacutesai515 valamint az avar eacutes skandinaacutev oumltvoumls- eacutes kovaacutecssiacuterok melleacutekletei516alapjaacuten
valoacutesziacutenűbb bdquohuacuteztaacutekrdquo azaz egy vas sablonon aacutethuacutezva folyamatosan csoumlkkentetteacutek az anyag
keresztmetszeteacutet az iacutegy nyert huzalboacutel pedig meacuteretre vaacutegtaacutek a szegecsnek valoacute anyagot
Ugyanezt a technikaacutet hasznaacutelhattaacutek laacutencingek szemeinek mind a gyaacutertaacutesaacutehoz mind az
oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz517
512 Az ellenzőket veacuteseacutessel vagy berakaacutesokkal is diacutesziacutethetteacutek Veacuteseacutesre peacutelda a nemesoacutecsai reacutezoumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenző gyenge vonalvezeteacutesű hosszanti veacutesete [No 80 XVIII Taacutebla] miacuteg berakaacutesra a tiszavasvaacuteri szablya [No 121 XXVII3 Keacutep] DIENES 1996 186ndash198 PETKES ndash SUDAacuteR 2015 122 513 Ezt az elkeacutepzeleacutest erősiacutetik egyes leletek bőrboriacutetaacutesaacutenak maradvaacutenyai is ndash amelyet szinteacuten ragasztaacutessal roumlgziacutethettek a markolatra ndash tovaacutebbaacute hogy az iacutejkeacutesziacuteteacuteshez szinteacuten hasznaacuteltak enyveket iacutegy a korabeli anyagismeretek adottak voltak a fegyverkeacutesziacuteteacutes ilyen jellegű munkaacutelataihoz Az iacutejrekonstrukcioacutekkal kapcsolatban ld BIacuteROacutendashBENCSIK 2014 387ndash412 enyvezeacutes Uo 407 514 INKOVA 2013 66 515 Pl Mendelsches Handbuch Nuumlnberg Staatsbibliothek (1425) 516 RAacuteCZ 2009 67ndash96 TOBIAS 2008 BLINDHEIM 1962 25ndash80 517 WILLIAMS 1980 105ndash134
DOI 1015774PPKEBTK2019012
155
Mindemellett talaacutelunk peacuteldaacutet olyan markolatnyuacutelvaacutenyra is amelyen nincs nyoma a
szegecseleacutesnek A budaoumlrs-tűzkőhegyi szablyaacuten restauraacutelaacutes soraacuten a korroacutezioacutereacuteteg eltaacutevoliacutetaacutesa
utaacuten vetteacutek eacuteszre hogy a markolaton nincsen szoumlg vagy szoumlglyuk iacutegy a markolatboriacutetaacutest nem
roumlgziacutethetteacutek szegecseleacutessel518 Baacuter a roumlgziacuteteacutes pontos moacutedszere nem egyeacutertelmű maacutes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek ndash elsősorban a keacuteteacutelű egyenes kardok ndash eseteacuteben is fellelhető a szegecseleacutes
hiaacutenya
A sziacutenesfeacutemtechnikaacutek nemcsak a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt szereleacutekek
megmunkaacutelaacutesaacuteban hanem a vas reacuteszek kapcsolaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszottak519 iacutegy peacuteldaacuteul
elkeacutepzelhető hogy a Tipoloacutegia c fejezetben emliacutetett rekeszes felosztaacutesuacute szablyaellenzők
belső szerkezeteacutenek felteacutetelezhetően kuumlloumlnaacutelloacute elemeit is forrasztaacutessal koumltoumltteacutek oumlssze mivel
ebben az esetben maacuter kuumlloumlnoumlsen figyelni kellett arra hogy ne deformaacuteloacutedjon el a munkadarab
Theophilus Presbyterneacutel talaacutelunk peacuteldaacutet vasak reacutezzel toumlrteacutenő forrasztaacutesaacutera is520
Oumlsszegzeacutes
A szablyaacutek archaeometriai vizsgaacutelataiboacutel kideruumllt hogy a korabeli alakiacutetaacutesi technoloacutegia
alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt Azonban egyeacutertelmű
peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid ideig tartoacute intenziacutev
lehűteacutes (viacutezbemaacutertaacutes) formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
A miskolci [Minta 5ndash6] ellenzőgombok eseteacuteben egyeacutertelműen megfigyelhetők a reacuteteges
szerkezet mellett a mintaacutekat keresztiraacutenyban aacutetszelő vonal amelyek koumlzuumll az egyik korroacutezioacute
formaacutejaacuteban jelenik meg [Minta 5] A keresztiraacutenyuacute vonalakat diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacuteskeacutent
lehet eacutertelmezni vagyis az ellenzőgombot (legalaacutebb) keacutet feacutelből alakiacutetottaacutek ki Mindez
megegyezik a makroszkoacutepia tanulsaacutegaiboacutel koumlvetkeztetett megmunkaacutelaacutessal kapcsolatos
hipoteacutezissel miszerint a kovaacutecsoltvas ellenzők (legalaacutebb egy reacuteszeacutenek) szaacuterai keacutet hosszanti
feacutelből lettek kialakiacutetva amelyeket az ellenző veacutegződeacuteseacuteneacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltak oumlssze
518 IRAacuteSNEacute 1992 96 519 A forrasztaacutes a hegeszteacuteshez hasonloacutean oldhatatlan koumlteacutest hoz leacutetre feacutemek koumlzoumltt A kettő annyiban teacuter el egymaacutestoacutel hogy a forrasztaacutes soraacuten a forraszanyag olvadaacutespontja joacuteval alacsonyabb az alapanyagnaacutel iacutegy csupaacuten az előbbi olvad meg Ez lehetőveacute teszi hogy preciacutezioacutes munkaacutek utaacuten is alkalmazhatoacute nagyobb alakvaacuteltozaacutes neacutelkuumll A tűzi hegeszteacuteshez hasonloacutean a koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacutenak akadaacutelya lehet a feluumlleti oxidreacuteteg keacutepződeacutese iacutegy itt is oxidfolyoacutesiacutetoacute szereket alkalmaznak 520 DDA 145ndash146
DOI 1015774PPKEBTK2019012
156
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket taacutegabb kontextusba helyezve oumlsszevetve a kortaacuters orosz eacutes
osztraacutek előfordulaacutesuacute szablyaleletekkel hasonloacute tendenciaacutet aacutellapiacutethatunk meg mint a korabeli
keacuteteacutelű kardok eseteacuteben relatiacuteve nagy a minőseacutegi megoszlaacutes a fegyver diacutesziacutetettseacutege nem
korrelaacutel a penge anyagminőseacutegeacutevel ugyanakkor vannak peacuteldaacutek a hőkezeleacutesre is521
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le Itt kell
beismerni a mintaveacutetel nyuacutejtotta lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutet is a penge egyes szakaszairoacutel e
moacutedszerrel van ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mineacutel nagyobb
teruumllet lefedeacutese eacuterdekeacuteben szokaacutes a mintaacutekat a penge felső eacutes alsoacute harmadaacuteboacutel venni
ugyanakkor a teljes keresztmetszet felteacuterkeacutepezeacutese szinteacuten hasznos a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesok
tanulmaacutenyozaacutesakor
A penge nagyobb szakaszaacuteroacutel valoacute ismeret tette lehetőveacute a mikulčicei kardok eseteacuteben
hogy kuumlloumlnboumlző edzeacutestechnikaacutekat kuumlloumlniacutetsenek el E I Krupnova aacuteltal emliacutetett egy anyagboacutel
kovaacutecsolt nizhny archyz-i szoacutervaacutenylelet eacutelein megfigyelhető martenzites szoumlvetelem eacuterdekes
technoloacutegiai keacutepet ad a fegyverről nemcsak a fegyver előoldali eacuteleacuten hanem a fokeacutelen is
megfigyelhető a hőkezeltseacuteg Az eacutelek feleacute noumlvekvő karbontartalommal kapcsolatban
felteacutetelezte G A Voznesensky hogy a fegyver eacuteleit cementaacuteltaacutek amelyhez agyagos
szigeteleacutest hasznaacuteltak522 Az ismeretlen lelőhelyű magyar szablya eseteacuteben enneacutel egyszerűbb
eljaacuteraacutest felteacutetelezhetuumlnk mivel a martenzit csupaacuten az egyik eacutelen jelentkezik valoacutesziacutenű hogy a
pengeacutet az előoldali eacuteleacuteneacutel heviacutetetteacutek [M42 Keacutep]
M M Tolmačeva munkaacutejaacuteban emliacutetett 9 szaltovoacutei szablya523 ndash eacutes az ezekből oumlsszesen 22
helyről vett minta524 ndash eseteacuteben szinteacuten gyakran megfigyelhető a magas karbontartalom eacutes
bizonyos fokuacute hőkezeltseacuteg [M7 Taacutebla] Aacuteltalaacuteban e hőkezelt teruumlletek a vaacutegoacuteeacutelhez koumlzel
esnek joacutellehet ezekben az esetekben keveacutesbeacute a cementaacutelaacutes mintsem a reacuteteges kompozit
egyszerűbb kivitele felteacutetelezhető Yu A Semykin aacuteltal vizsgaacutelt leletek hasonloacute tendenciaacutek
figyelhetők meg525 Szinteacuten e kompozit anyagot fedezhette fel Arendt az aacuteltala tuumlrkkeacutent
azonosiacutetott szablyaacutek eseteacuteben526
Ahogy fentebb emliacutetettuumlk magyar reacuteszről nem homogeacuten pengeacutekkel talaacutelkozunk amelyek
keresztmetszeti mintaacutejaacuteban nem laacutethatoacute nyoma tűzi hegeszteacutesnek iacutegy a vizsgaacutelt magyar
521 MOILANEN 2015 522 KRUPNOVA 1973 214ndash215 523 Nižna Lucircbacircnka Dmitrievka Maacircckoe selišče TOLMAČEVA 2001 67ndash72 524 Uo 75 1 Aacutebra 525 Novinki Bolrsquoše Tigany SEMYKIN 2015 56ndash57 526 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
157
pengeacutek koumlzelebb aacutellnak a szinteacuten homogeacuten anyaguacute gnadendorfi pengeacutehez527 Termeacuteszetesen
az orosz leletekkel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes is keacutetseacutegeket vonhat maga utaacuten mivel ezek keltezeacutesi
ideje aacuteltalaacuteban taacutegabb intervallumban van megjeloumllve iacutegy nem nevezhetjuumlk biztonsaacuteggal
időben megegyezőnek a keacutet leletcsoportot Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten szinteacuten probleacutemaacutet jelent
hogy neacutemely vizsgaacutelat moacutedszertana nehezen deriacutethető fel528
527 MEHOFER 2006 528 ARENDT 1936
DOI 1015774PPKEBTK2019012
158
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS
A metrikus eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeiben halvaacutenyan koumlrvonalazoacutedni
laacutetszanak a szablyaacutek műhelyhagyomaacutenyai eacutes a fegyver alaki sajaacutetossaacutegainak
fejlődeacutestoumlrteacutenete A műhelyhagyomaacutenyok elsődlegesen a formai-technoloacutegiai jegyek
egyezeacutese alapjaacuten mutathatoacute ki amelynek tovaacutebbi vizsgaacutelata taacutegabb kontextusban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuten kiacutevuumlli paacuterhuzamokkal egyuumlttesen lehet igazaacuten eredmeacutenyre vezető A technoloacutegiai
vizsgaacutelatoknaacutel a martenzites szoumlvetelem eacutes a szerkezetileg homogeacuten penge emelhető ki Ez
utoacutebbi mindhaacuterom vizsgaacutelt pengeacuteben megegyezik eacutes a gnadendorfi lelettel mutat
hasonloacutesaacutegot A kelet-euroacutepai szablyaacutekkal valoacute oumlsszeveteacutes soraacuten keveacutesbeacute talaacutelhatoacute egyezeacutes
mivel azok nagy reacuteszeacuteneacutel a penge alapanyaga toumlbb egymaacutestoacutel elteacuterő anyagminőseacutegű
vasoumltvoumlzetből lett reacutetegesen oumlsszekovaacutecsolva [M7 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyű eacutes a miskolci szablya eseteacuteben valoacutesziacutenűsiacutetett hasznaacutelat alapjaacutet a
gyors lehűteacutes adja ami az előbbineacutel leedződeacutessel jaacutert Ezzel szemben a gnadendorfi eacutes a
karosi (II20) penge laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt ugyanakkor ezekneacutel a fegyverekneacutel sem
zaacuterhatoacute ki a harcaacuteszati alkalmazaacutes A keacuteteacutelű kardok paacuterhuzamaacuteval eacutelve a vaacuteltozoacute
anyagminőseacuteg alapjaacuten a nem harcaacuteszati ceacutellal keacuteszuumllt bdquodiacuteszkardokatrdquo nem lehet
elkuumlloumlniacuteteni529
Azon kiacutevuumll hogy a hőkezeltseacuteg a korszakban nem nevezhető aacuteltalaacutenosnak sem a kardok ndash
eacutes ahogy azt a jelen vizsgaacutelatok is igazoltaacutek ndash sem a szablyaacutek eseteacuteben maacutes eacuterv is szoacutel
amellett hogy a laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt fegyvereket is hasznaacuteltaacutek Ugyanis ahogy azt az
előző fejezetben laacutethattuk az egyik legfontosabb kriteacuterium a penge homogenitaacutesa volt eacutes a
harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetellel szembeni ellenaacutellaacutest sem elsősorban az alacsonyabb eacuterteacutekű
kemeacutenyseacuteg hanem sokkal inkaacutebb a foszfortartalom eacutes a megmaradt salakzaacutervaacutenyok
befolyaacutesolhattaacutek negatiacutevan Ha rangsorolni kell a lehetőseacutegeket kisebb veszteseacutegnek
szaacutemiacutetott ha a penge laacutegy anyaga miatt maradandoacute alakvaacuteltozaacutest szenvedett mintha ridegseacutege
vagy zaacutervaacutenyossaacutega miatt eltoumlroumltt Iacutegy a hasznaacutelatboacutel elsősorban a magas P-tartalmuacute eacutesvagy
jelentősen zaacutervaacutenyos fegyverek zaacuterhatoacutek csupaacuten ki530
529 MOILANEN 2015 102 280ndash281 530 Magas P-tartalomra peacutelda a koraacutebban emliacutetett solt-reacutevbeacuteri penge amelyneacutel az ARGUM 149-os eacuterteacuteket meacutert Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
159
Ennek elleneacutere a martenzites szoumlvetelem kimutataacutesa nem irrelevaacutens hiszen ez szemmel
laacutethatoacute jele annak hogy a fegyvert keacutesziacuteteacutesekor hasznaacutelatra tervezteacutek
Mindemellett egyes esetekben a markolatszereleacutekek kopottsaacutegaacuteboacutel is koumlvetkeztethetuumlnk a
hasznaacutelatra (peacuteldaacuteul a karosi III11 szablya markolatgombja [X3 Keacutep])531
A fejlődeacutestoumlrteacutenettel kapcsolatban felteacutetelezeacutesuumlnk szerint az egyenes de maacuter fokeacuteles
pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacutek 9 szaacutezadi fejlődeacutese egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy
a fegyverrel egyaraacutent szuacuterjanak eacutes vaacutegjanak A keacutesőbbi 12ndash13 szaacutezadi kelet-euroacutepai szablyaacutek
alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve a pengeacutek esetenkeacutenti szeacutelesedeacutese eacutes iacutevmagasaacuteguk noumlvekedeacutese
figyelhető meg532 ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet
egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi
tiacutepusok koumlzoumltt Tendenciakeacutent tehaacutet a fegyver enyhe iacutevesedeacutese valamint a pengevaacutejatosodaacutes
a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese eacutes a keskenyedeacutes figyelhető meg ndash joacutellehet mindez csak
hipotetikusan jelenthető ki mivel a relatiacutev kronoloacutegia reacutegeacuteszetileg nem igazolhatoacute kellő
biztonsaacuteggal Ahhoz hogy e formai-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegok kronoloacutegiai mutatoacutekkaacute
vaacutelhassanak a fegyveres temetkezeacutesek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera van szuumlkseacuteg
Mindemellett eacuterdemes azt is aacutettekinteni hogy a fenti megaacutellapiacutetaacutesok milyen moacutedon
hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe a kaacuterpaacutet-medencei szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek araacutenybeli vaacuteltozaacutesaival
Ahogy azt a kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacuteban is laacutethattuk a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
teoacuteriaacuteja az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten egyre aacuternyaltabbaacute vaacutelt Mindebből laacutethatjuk hogy a felveteacutes
alapvető probleacutemaacutejaacutevaacute vaacutelt hogy toumlbb keacuterdeacutesre kiacutevaacuten egyszerre vaacutelaszolni amely a fegyverek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet esemeacutenytoumlrteacuteneti prekoncepcioacutek keretei koumlzeacute szoriacutetja Ezeket az
aspektusokat Biacuteroacute Aacutedaacutem is igyekezett egymaacutestoacutel szeacutetvaacutelasztani533
Ugyanakkor az elmeacutelet meacuteg mindig toumlbb oldalroacutel kiegeacutesziacuteteacutesre szorul Ahogy arra Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute is felhiacutevta a figyelmet a fegyverhasznaacutelat vaacuteltozaacutesaacutenak pontos felteacuterkeacutepezeacuteseacutehez a
temetkezeacutesek reacuteszletes elsősorban szeriaacutecioacutes vizsgaacutelataacutera lenne szuumlkseacuteg amely aacuteltal bdquoegy-egy
temetőn beluumll nyomon tudnaacutenk koumlvetni a neacutepesseacuteg esetleges vaacuteltozaacutesaacutet az elvaacutendorlaacutesokat eacutes
531 REacuteVEacuteSZ 1996 106ndash107 532 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 533 Biacuteroacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a keacuterdeacuteskoumlr a fegyveres temetkezeacutesek a harcaacuteszat eacutes az bdquoetnikai vaacuteltozaacutesokrdquo vizsgaacutelataacutenak metszeteacuteben aacutell BIacuteROacute 2012 207
DOI 1015774PPKEBTK2019012
160
a betelepiacuteteacuteseket E szempontboacutel elsőrendű fontossaacuteguacute lenne azon lelőhelyek vizsgaacutelata ahol
egy temetőn beluumll keruumllt elő szablya eacutes keacuteteacutelű kard isrdquo534
A temetkezeacutesek ilyen reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutenő feldolgozaacutesa meghaladja jelen eacutertekezeacutes
kereteit ehelyett a koraacutebban emliacutetett moacutedszertani probleacutemaacutekra ndash a toumlbbszempontuacutesaacutegra
valamint a fegyvertoumlrteacutenet koraacutebban emliacutetett esemeacutenytoumlrteacuteneti kapcsoloacutedaacutesi pontjainak
keacuterdeacuteseacutere ndash szoriacutetkozunk
A fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes hasznaacutelataacutenak aacutellandoacute eacutes koumlrforgaacutesszerű koumllcsoumlnhataacutesaacutehoz a
szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre a haditechnika eacutes a harcmodor vaacuteltozaacutesainak
vonatkozaacutesaacuteban keruumll aacutettekinteacutesre vagyis a 10 szaacutezadi magyar fegyverkultuacuteraacuteba szervesen
nem illeszkedő kardtiacutepusok megjeleneacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei eacutes a helyi műhelyhagyomaacutenyokkal
valoacute kapcsolatuk valamint a lovas fegyvernemben eacutes harcaacuteszataacuteban felleacutepő vaacuteltozaacutesok
keruumllnek bemutataacutesra Ceacutelravezető moacutedszernek iacutegeacuterkezik megvizsgaacutelni azokat a kategoacuteriaacutekat
amelyen keresztuumll az uacutej haditechnika a magyarok szaacutemaacutera ismeretesseacute vaacutelt
Baacuter a 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem tekinthetjuumlk előzmeacuteny neacutelkuumllinek a keacuteteacutelű
egyenes kardok jelenleacuteteacutet a kialakiacutetaacutes tereacuten esetenkeacutent jelentkező paacuterhuzamok535 olyan
kulturaacutelis kapcsolatokat sejtetnek amelyek szerepet jaacutetszhattak a teacuterseacutegtől idegen
műhelyhagyomaacutenyok terjedeacuteseacuteben
A műhelyhagyomaacutenyok egymaacutesra hataacutesaacutet kivaacuteloacutean modellezi egy 2009-ben megjelent
orosz tanulmaacuteny amely a finnugor neacutepek kovaacutecsmesterseacutegeacutet eacutes az ezzel kapcsolatos
etnokulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesok problematikaacutejaacutet dolgozza fel536 A szerzők a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacutet keacutet haacutetteacuterre vezetik vissza az uacutegynevezett technikai-
technoloacutegiai sztereotiacutepiaacutekra537 amelyekbe az adott kultuacutera aacuteltal hasznaacutelt alapanyagok
munkamoacutedszerek eacutes a raacute jellemző araacutenyok tehaacutet a lokaacutelisan kialakult gyakorlatok tartoznak
534 Reacuteveacutesz Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es munkaacuteja alapjaacuten 12 peacuteldaacutet emliacutet szablyaacutet eacutes kardot egyaraacutent tartalmazoacute lelőhelyről Arad-Csaacutelya Csekej Aacutegcsernyő-Nagyreacuteti domb Miskolc-Repuumllőteacuter Napkor-Vaacuterosnameacutenyi u Nyiacuteregyhaacuteza-Polyaacutek-bokor Saacuterszentaacutegota-Felsőtoumlboumlrzsoumlk Szered-Maacutecsai dombok Szabolcsveresmart-Szeleacuterdomb Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Vendelin Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta REacuteVEacuteSZ 1996a 205 Ezek koumlzuumll toumlbb lelőhellyel is probleacutema adoacutedott a szakirodalmi visszakoumlvethetőseacuteguumlkben ld Tipoloacutegia c fejezet Szinteacuten fontos kiemelni a kardleletek felső-tisza-videacuteki koncentraacutecioacutejaacutet Reacuteveacutesz tudoacutesiacutetaacutesa szerint Kovaacutecs aacuteltal emliacutetett 92 lelőhelyből 21 tartozik ide Uo 205 535 A zoumlmeacuteben eacuteszak- eacutes nyugat-euroacutepai fegyverek mellett a kijevi Rusz iraacutenyaacuteboacutel is eacuterkezhettek fegyverek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Petersen E H S T T-1 U X eacutes Y tiacutepusuacute kardok fordulnak elő amelyek koumlzuumll az X tiacutepus a leggyakoribb TAKAacuteCS 2017 252 536 ZAVIALOV et al 2009 537 bdquoтехнико-технологический стереотипrdquo Uo 5ndash11
DOI 1015774PPKEBTK2019012
161
valamint az inkulturaacutelis expoziacutecioacutera538 vagyis az innovaacutecioacutek539 terjedeacuteseacutere amelyen beluumll
haacuteromfeacutele kulturaacutelis kapcsolatot kuumlloumlniacutetenek el
1 az elkeacutesziacutetett termeacutekek mozgaacutesa
2 a szakemberek mozgaacutesa
3 a technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
Ez utoacutebbiba tartozhatnak azok az oumltletek vagy akaacuter műhelytitkok amelyeket az idegen
kultuacuteraacuteboacutel eacuterkező mesterek vagy akaacuter a befogadoacute kultuacutera maacutes videacutekeken is dolgozoacute tanuloacute
szakmai keacutepviselői honosiacutetottak meg minden olyan tapasztalat amely egy uacutej forma vagy
technika utaacutenzaacutesaacutet tette lehetőveacute540
A fegyverek menteacuten felleacutepő transzferek e koumllcsoumlnhataacutesok speciaacutelis vaacutelfajainak
szaacutemiacutetanak Mint minden taacutergytiacutepus a kuumlloumlnboumlző fegyverek technoloacutegiai transzfereacutet is a taacutergy
funkcionalitaacutesa generaacutelta tehaacutet a meghataacuterozott ceacutelra toumlrteacutenő alkalmazhatoacutesaacutega segiacutetette egy
uacutej teacuterseacutegben valoacute elterjedeacuteseacutet akaacuter a koumlzvetiacutető kultuacutera teacuterseacutegben toumlrteacutenő megerősoumldeacutese akaacuter a
befogadoacute kultuacutera integraacuteloacute hataacutesa menteacuten
Mindazonaacuteltal a felteacutetelezhető transzferek vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel pont funkcionalitaacutesa
emeli ki a toumlbbi taacutergytiacutepus koumlzuumll a fegyvereket hiszen a hasznaacutelat ndash ebben az esetben
beleeacutertve a taacutergy elsődleges rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesaacutet ndash nemcsak a technoloacutegiai
koumllcsoumlnhataacutesok kivaacuteltoacute okakeacutent hanem oumlnmagaacuteban is koumllcsoumlnhataacuteskeacutent eacutertelmezhető Iacutegy a
fent emliacutetett technoloacutegiai transzfernek lehetőseacuteget adoacute kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutes elsődlegesen a
fegyver rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesa menteacuten joumln leacutetre
Termeacuteszetesen a fegyver hasznaacutelata enneacutel toumlbb moacutedon keacutepes lehetett visszahatni a
keacutesziacuteteacutesre azonban maacutes alkalmazaacutesi teruumlletek jelenlegi ismereteink szerint nem keacutepeznek
kuumlloumln kategoacuteriaacutet a transzfer szempontjaacuteboacutel Ilyen peacuteldaacuteul a vadaacuteszat amely bizonyos
fegyvertiacutepusok (peacuteldaacuteul iacutej vagy laacutendzsa) eseteacuteben szinteacuten rendelteteacutesszerű hasznaacutelatnak vagy
az adott kultuacuteraacuten beluumlli kuumlloumlnfeacutele taacutersadalmi kommunikaacutecioacutes formaacutek ndash fegyverviseleacutes mint
hatalmi-gazdasaacutegi staacutetusz reprezentaacutecioacuteja fegyvermelleacuteklet-adaacutes a temetkezeacutesek soraacuten mint a
koumlzoumlsseacuteg elhunyttal valoacute kapcsolataacutenak kifejezőeszkoumlze541 ndash amelyek szimbolikus
felhasznaacutelaacutesi moacutedoknak tekinthetők eacutes ezaacuteltal hataacutessal vannak a viselt eltemetett illetve
538 bdquoинокультурные воздеиствияrdquo Uo 5ndash11 539 bdquoинновацииrdquo Uo 5ndash11 540 Uo 8ndash10 vouml HARAMZA 2017a 111ndash112 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 ZAVIALOV et al 2012 541 PEDERSEN 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
162
rendelteteacutesszerűen alkalmazott darab elkeacutesziacuteteacuteseacutere is azonban e folyamatok alapvetően az
adott kultuacuteraacuten beluumll zajlanak le A temetkezeacutes keacutesziacuteteacutesre gyakorolt hataacutesaacutenak hipoteacutezise egy
fontos szempontboacutel meacutegis meghataacuterozoacute a kardok technoloacutegiaacutejaacutenak eacutes iacutegy forgalmuknak
vizsgaacutelataacuteban amennyiben speciaacutelisan temetkezeacutesi ceacutelra keacutesziacutetettek vagy elkuumlloumlniacutetettek
fegyvereket azok kialakiacutetaacutesa nem felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi a korszak technoloacutegiai viszonyait Baacuter e
felteacutetelezeacutes toumlbbek koumlzoumltt eacutepp a siacuterokboacutel előkeruumllt kardleletek koraacutebban emliacutetett vaacuteltozoacute
anyagminőseacutege eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai menteacuten szuumlletett megalapozottsaacutega erősen
vitatott542
Taacutergyak mozgaacutesa
E kategoacuteriaacutek a leletekről megleacutevő ismereteinkből toumlrteacutenő visszakoumlvetkezteteacutes alapjaacuten
toumlbbnyire csak hipotetikusan aacutellnak fenn azonban neacutemelyikuumlk nyomon koumlvethető a korszak
esemeacutenytoumlrteacuteneteacuteben Ezek koumlzuumll a taacutergyak mozgaacutesa rajzoloacutedik ki a legjobban a korszakot
eacuterintő iacuterott forraacutesokban amely mellett erősen felteacutetelezhető az igeacuteny formaacutejaacuteban felleacutepő hataacutes
tehaacutet a harcteacuteri tapasztalatok fegyverkeacutesziacuteteacutesre gyakorolt befolyaacutesa is A 9ndash10 szaacutezadban
szaacutemolhatunk az eacuteszaki fegyveresek balkaacuteni eacuterdekeltseacutegeacutenek eacutes bizaacutenci katonai szolgaacutelatuk
kialakulaacutesaacuteval amelyben toumlbb aacutetvonuloacute uacutet is eacuterinthette az oacuteeacuteszaki sagaacutekban szereplő
Austrvegr-hez tartozoacute Kaacuterpaacutet-medenceacutet543 Emellett a haacuteboruacutek kimeneteluumlktől fuumlggően
szolgaacutelhattaacutek a fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutet a győztes hadviselő felek iraacutenyaacuteba
A fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent eacutes aacuterucikkeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja ugyanannyira
nehezen vaacutelaszthatoacute el egymaacutestoacutel mint a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem teveacutekenyseacutege a
korszakban Georges Duby szerint ebben az időszakban a haacuteboruacuteskodaacutes egy bizonyos
taacutersadalmi reacuteteg termeleacutesi moacutedjaacutet a javak eloszlaacutesaacutenak egy speciaacutelis formaacutejaacutet jelentette
bdquomelynek jelentőseacutege a szerzett zsaacutekmaacutenyban eacutes az ellenseacutegnek okozott kaacuterban rejlettrdquo544
Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az araboknaacutel akik az eacuteves rabloacutehadjaacuteratra egy kuumlloumln
kifejezeacutest (sawārsquoif) hasznaacuteltak ami egyben annak taacutersadalmi megbecsuumlltseacutegeacutet is mutatja
Ugyancsak hasonloacute peacuteldaacutet talaacutelunk a skandinaacutev neacutepekneacutel a ruszoknaacutel a volgai eacutes a dunai
542 Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25 543 KISS 2015 243 544 BAacuteLINT 1983 353
DOI 1015774PPKEBTK2019012
163
bolgaacuteroknaacutel az avaroknaacutel a kazaacuteroknaacutel a frankoknaacutel ndash beszeacutedes hogy Martell Kaacuteroly troacutenra
leacutepeacutese eacutes Nagy Kaacuteroly halaacutela koumlzt mindoumlssze nyolc olyan eacutev telt el amely soraacuten a frankok
nem viseltek haacuteboruacutet ndash sőt a bizaacutenciaknaacutel meacuteg olyan eset is előfordul amikor nem ellenseacuteges
teruumlleteken hanem sajaacutet foumlldjuumlkoumln fosztogattak Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a rabloacutehadjaacuterat bdquoadoacutezaacutesi
formaacutenakrdquo minősuumllt bdquoAz adoacute abboacutel aacutellott hogy megengedteacutek nekik hogy meghataacuterozott
időszakokban veacutegigjaacuterhattaacutek az orszaacutegot eacutes zsaacutekmaacutenyolhattakhellip Ilyen a toumlbbi neacutepnek is az
eacutelete a szomszeacutedaikat folyton taacutemadjaacutek majd ismeacutet megegyeznek veluumlkrdquo545
A 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal kapcsolatban is felteacutetelezhető
fegyverzsaacutekmaacutenyolaacutes Az ilyen moacutedon bejoumlvő fegyverek azonban csak toumlredeacutekesen
koumlvethetők nyomon a reacutegeacuteszeti leletanyagban Eacutepp ennek nyomaacuten meruumllt fel annak
lehetőseacutege hogy e fegyvereket a magyar kovaacutecsok a bdquoharcmodoruknak megfelelőrdquo
fegyvernek alakiacutetottaacutek aacutet amelyre Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a zsaacutekmaacutenyolt oumltvoumlstaacutergyak hasonloacute
sorsaacuteval aacutelliacutetott paacuterhuzamba546
Az aacutetalakiacutetaacutes felveteacutese toumlbb szempontboacutel is keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten A Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
aacuteltal emliacutetett oumltvoumls-analoacutegiaacutetoacutel ugyanis bizonyos meacuterteacutekig elteacuter a vasművesseacuteg esete
Tekintetbe veacuteve a 9ndash10 szaacutezadi kardok eacutes szablyaacutek koumlzoumltti formai kuumlloumlnbseacuteget neheacutez
elkeacutepzelni a műveletet főkeacutepp a tuacutelnyomoacutereacuteszt keacuteteacutelű kardok eseteacuteben A szereleacutekek
(keresztvas eacutes markolatgomb) eltaacutevoliacutetaacutesa meacuteg oumlnmagaacuteban nem jelentett volna probleacutemaacutet
azonban a legtoumlbb esetben keacuteteacutelű szimmetrikus pengevaacutejatos meacutereteiben is elteacuterő kardok
szablyaacutevaacute toumlrteacutenő alakiacutetaacutesaacutehoz a fegyver keresztmetszeteacutet kellett volna aacutetkovaacutecsolni ami ndash a
kardok meacutereteacutenek megfelelő pengevaacutejatuacute vagy pengetoumlvű szablya ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban ndash joacute
eseacutellyel a penge oumlsszehajtogataacutesaacuteval uacutejrahomogenizaacutelaacutesaacuteval lett volna megoldhatoacute Ebben az
esetben viszont nagy eseacutellyel tűzi hegeszteacutesi nyomokat kellene detektaacutelnunk a honfoglalaacutes
kori szablyapengeacutekben Ilyen moacutedon e művelet az ismert orosz vizsgaacutelatok alapjaacuten jobban
felteacutetelezhető lenne joacutellehet ez esetben is nehezen lehetne bizonyiacutetani az uacutejrahasznosiacutetaacutest
Tehaacutet a műveleti sorrendben olyan meacuterteacutekig kellett volna visszamenni hogy munka ideje eacutes
koumlltseacutege gyakorlatilag egy uacutej szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutenek felelt volna meg547
545 Uo 351ndash352 (15 j) vouml SZEacuteKELY 2004 159-167 HARAMZA 2014 52 179 j 546 REacuteVEacuteSZ 1996a 205 vouml Kovaacutecs L Fegyver s viteacutez In Veszpreacutemy L (szerk) Honfoglaloacute őseink Budapest 1996 81ndash108 547 Egy maacutesik lehetőseacuteg a kardpengeacutek hosszanti elvaacutegaacutesa lehetne azonban ez esetben is olyan meacuterteacutekű keresztmetszeti csoumlkkeneacutessel kell szaacutemolnunk amelynek koumlvetkezteacuteben nehezen elkeacutepzelhető hogy uacutejrahajtogataacutes neacutelkuumll hasznaacutelhatoacute szablyapengeacutet keacutesziacutetettek a kardboacutel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
164
Mindent egybevetve a szablyaacutevaacute alakiacutetaacutes jelen technoloacutegiai ismereteink eacutes a reacutegeacuteszeti
anyag tuumlkreacuteben azzal jaacutert volna hogy a mesterek a kardban nem laacutetnak toumlbbet mint egy
kovaacutecsolhatoacute vasbucaacutet Baacuter az uacutejrahasznosiacutetott kardok hipoteacuteziseacutenek igazolaacutesaacutehoz vagy
caacutefolaacutesaacutehoz minden egyes honfoglalaacutes kori szablyaacuteroacutel rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai
vizsgaacutelati eredmeacutenyekkel jelenlegi tudaacutesunk alapjaacuten kijelenthető az eddigi vizsgaacutelatokboacutel
nem igazolhatoacute kovaacutecstechnikailag pedig nehezen valoacutesziacutenűsiacutethető az hogy eacutep aacutellapotuacute
keacuteteacutelű kardpengeacuteből egyeacutelű szablyapengeacutet kovaacutecsoltak volna Ezzel kapcsolatban fontos
megemliacuteteni a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek felteacutetelezhetően magas előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacutet is amiből
fakadoacutean meacuteg nehezebben elkeacutepzelhető az ilyen jellegű aacutetalakiacutetaacutes Szinteacuten a kardok
eacuterteacutekesseacutege sugallja azt hogy maacutes taacuterggyaacute iacutegy mezőgazdasaacutegi eszkoumlzzeacute sem alakiacutetottaacutek aacutet e
fegyvereket mi toumlbb a vas alapanyag gyakori eleacuterhetőseacutegeacuteből eacutes a kard nemzetkoumlzi
fegyverkereskedelemben betoumlltoumltt szerepeacuteből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy e fegyver
vasanyaga lehetett az utolsoacute amiből maacutes fajta szerszaacutemot keacutesziacutetettek
Veacuteguumll az aacutetalakiacutetaacutes-elmeacutelet egyik kiindulaacutesaacutet eacuterdemes figyelembe venni amely alapjaacuten
maga a felveteacutes is aacuternyalhatoacute a teoacuteria toumlbbek koumlzoumltt egy keacuterdeacutes menteacuten fogalmazoacutedott meg
meacutegpedig hogy mieacutert csak ilyen alacsony szaacutemban keruumllnek elő a nyugati eacutes eacuteszaki kardok
amikor felteacutetelezhető hogy nagy mennyiseacutegben keruumlltek be ilyen taacutergyak a Kaacuterpaacutet-
medenceacutebe a hadjaacuteratok soraacuten Ezzel egyuumltt az is megfogalmazhatoacute keacuterdeacuteskeacutent hogy az
ismert 140 szablyalelet reaacutelisan tuumlkroumlzi-e akaacuter csak a felteacutetelezett katonai kiacuteseacuteret leacutetszaacutemaacutet
Amennyiben enneacutel nagyobbra valoacutesziacutenűsiacutetjuumlk mind a szablyaacutekat mind a kardokat hasznaacuteloacutek
csoportjaacutenak szaacutemaacutet felmeruumllhet annak lehetőseacutege is hogy e fegyverek jelentős reacutesze kisebb
meacuterteacutekű aacutetalakiacutetaacutessal tovaacutebboumlroumlklődoumltt a 11 szaacutezadra A pengeacutekre hangsuacutelyt fektető
tipoloacutegiai rendszerek (Oakeshott Geibig) ezzel egyuumltt pedig a formacsoport időrendi
interpretaacutecioacuteja lehetőveacute teszik hogy 10 szaacutezadi leletek keltezeacutesi intervalluma a koumlvetkező
szaacutezadra is kiterjedjen Iacutegy koumlnnyen lehet hogy a bdquoreacutegi pengeacuteketrdquo korszerűbb
markolatszereleacutekekkel ellaacutetva addig alkalmaztaacutek a katonai szolgaacutelat soraacuten ameddig teljesen el
nem hasznaacuteloacutedtak548 E felteacutetelezeacutest reacutegeacuteszetileg neheacutez lenne igazolni hiszen a 11 szaacutezadra
csak elveacutetve keltezhetők biztonsaacuteggal fegyvermelleacutekletes temetkezeacutesek
Itt eacuterdemes paacuterhuzamkeacutent megemliacuteteni H Haumlrke teoacuteriaacutejaacutet az angolszaacutesz temetkezeacutesekkel
kapcsolatban a csontvaacutezak eacutes a fegyverek oumlsszeveteacutese alapjaacuten kijelenthető hogy nincs
koumlzvetlen kapcsolat az eltemetett fegyver valamint az elhunyt kora eacutes fizikai keacutepesseacutegei
548 Ilyen elhasznaacuteloacutedaacutes lehetett az uacutejraeacutelezeacutes vagy uacutejraegyengeteacutes lehetőseacutegeacutenek megszűnte vagyis a penge tuacutelzott elveacutekonyodaacutesa elgoumlrbuumlleacutese vagy eltoumlreacutese ami utaacuten a harci eszkoumlz kiselejteződoumltt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
165
koumlzoumltt Tehaacutet a fegyveres temetkezeacutesek inkaacutebb a taacutersadalmi-ideoloacutegiai bdquoharcos-staacutetuszrdquo
rituaacutelis manifesztaacutecioacuteja Ezt bizonyiacutetja az aacutetoumlroumlkiacuteteacutes szempontjaacuteboacutel is eacuterdekes jelenseacuteg az
angolszaacutesz fegyveres siacuterok eacutes a kroacutenikaacutekban emliacutetett csataacutek koumlzoumltt nincsen kronoloacutegiai
egyezeacutes ndash vagyis beacutekeidőben jellemzőbb volt a fegyver siacuterba helyezeacutese mint haacuteboruacutes
időszakban amikor szuumlkseacuteg volt raacute549 A peacutelda egyeacutertelműen elteacuter a honfoglaloacute magyar
temetkezeacutesektől ahol csupaacuten a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből indiacutetott hadjaacuteratok mintegy nyolcvan
esztendőt fednek le egyuacutettal erősen valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a fegyveres temetkezeacutesek tetemes
reacutesze keltezhető ez időszak alaacute Ugyanakkora az angolszaacutesz eset alapjaacuten eacuterdemes feltennuumlnk a
keacuterdeacutest hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutes riacutetusa felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi-e az elhunyt
fegyverhasznaacutelataacutet (elsősorban nem a Tipoloacutegia c fejezetben reacuteszletezett korrelaacutecioacutes egyezeacutes
hiaacutenya hanem a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek limitaacutelt temetkezeacutesi felhasznaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel)
valamint hogy ha az emliacutetett fegyvertiacutepus temetkezeacutesi kontextusboacutel valoacute előfordulaacutesi szaacutemaacutet
keveacutesnek iacuteteacuteljuumlk meg nem lehetseacuteges-e hogy nagyobb reacuteszuumlk nem keruumllt foumlldbe
Ezen kiacutevuumll az bdquoeltűneacutesrdquo okaacutet kereshetjuumlk a fegyverforgalom keacutetoldaluacutesaacutegaacuteban is
amelynek legemblematikusabb formaacuteja keacutetseacutegtelenuumll a kereskedelem A 9ndash10 szaacutezadi kaacuterpaacutet-
medencei fegyverkereskedelemmel kapcsolatban csak korlaacutetozottan aacutellnak rendelkezeacutesre iacuterott
forraacutesok ami emliacuteteacutesuumlk ritkaacutessaacutega mellett annak is koumlszoumlnhető hogy az Euroacutepaacutet meghaladoacute
kelet-nyugati iraacutenyuacute kereskedelmi uacutetvonalak a koraacutebbi eacutevszaacutezadokhoz hasonloacutean inkaacutebb a
Foumlldkoumlzi-tengerhez eacutes a Mediterraacuteneumhoz koumlthetők A fegyverforgalmat emliacutető forraacutesok
zoumlmeacuteben azonban a kard a leggyakoribb fegyvertiacutepus
Abul-Qasim Ubaydallah ibn Abdallah ibn Khordadbeh Kitāb al Masālik wrsquoal Mamālik c
leiacuteraacutesaacuteban kuumlloumln kiteacuter a rusz (rūs) eacutes a raacutehdaacutenita (rāḏanīya) zsidoacute kereskedőkre akik Euroacutepa
teruumlleteacuteről toumlbbek koumlzoumltt kardokat exportaacutelnak550 Ugyan toumlbb elmeacutelet szuumlletett arra neacutezve
hogy a forraacutesban emliacutetett keacutet neacutepre mely helysziacutenek eacuterinteacutese vonatkozik annyi bizonyos
hogy a ruszok eacutes a raacutehdaacutenitaacutek kereskedelmi uacutetvonalai nyugat-keleti iraacutenyban eacuterintetteacutek az
Ibeacuteriai-feacutelszigetet a Frank Birodalmat Bizaacutencot a Kalifaacutetus teruumlleteacutet a Fekete-tenger eacutes a
Kaszpi-tenger koumlzti reacutegioacutekat Khoraszaacutent eacutes Kiacutenaacutet is A kardok szerepe a taacutevolsaacutegi
kereskedelemben nagy valoacutesziacutenűseacuteggel hozzaacutejaacuterult a korszak iszlaacutem fegyverirodalmaacutenak
kialakulaacutesaacutehoz is551
549 HARAMZA 2016 600 550 POLGAacuteR 2006 128ndash136 551 A korszakban kiemelkedő Ya-Qūb b Ishāqal-Kindī 833ndash841 koumlzoumltt iacutert Kardok eacutes fajtaacuteik c munkaacuteja Kindī a kardokat alapanyaguk minőseacuteguumlk (vagy koruk) maacutesodsorban szaacutermazaacutesai helyuumlk meacuteretuumlk eacutes mintaacutejuk alapjaacuten
DOI 1015774PPKEBTK2019012
166
Baacuter a taacutevolsaacutegi fegyverkereskedelem pontos ceacutelteruumlletei sem egyeacutertelműek ndash minden
bizonnyal nem csupaacuten egy teruumlletről van szoacute ndash a teveacutekenyseacutegben mindenkeacutepp ki kell emelni a
raacutehdaacutenita zsidoacute kereskedőket Egyes elkeacutepzeleacutesek szerint a zsidoacute kereskedők előnyben voltak
a 9ndash10 szaacutezadban mivel az arab hoacutediacutetaacutesok eacutes az arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten a kereszteacutenyek
eacutes a muszlimok nem tudtaacutek akadaacutelytalanul bejaacuterni a fent emliacutetett uacutetvonalakat552 Ehhez feacuterhet
neacutemi keacutetseacuteg hiszen pont a 10 szaacutezadboacutel ismeruumlnk nyugat-euroacutepai peacuteldaacutet maacutes vallaacutesuacute sokszor
hadban aacutelloacute neacutepek kereskedelmi kapcsolataacutera kereszteacuteny hadifoglyokboacutel lett rabszolgaacutek
egyik ha nem a legnagyobb felvevőpiacaacutet a kereszteacuteny Bizaacutenc jelentette553 a magyarok a
praacutegai piacon kereskedtek toumlbbek koumlzoumltt zsaacutekmaacutenyaikkal joacutellehet keacutesőbb eacutepp a kereszteacuteny
rabszolgaacutekkal toumlrteacutenő kereskedeacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak kudarcba fulladaacutesa keacutesztette
lemondaacutesra Szent Adalbert praacutegai puumlspoumlkoumlt 989-ben Felteacutetelezhetően a vallaacutesilag eacutes
politikailag kieacutelezett arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten is műkoumldtek rusz kereskedők akikről Ibn
Khordadbeh megjegyzi bdquoAacutelliacutetaacutesuk szerint kereszteacutenyek s a ğizyā-t (a tuumlrelmi adoacutet)
megfizetikrdquo554
H Pirenne jegyzi meg hogy a 7 szaacutezadi iszlaacutem behatolaacutes amellyel az antikvitaacutes utaacuteni
taacutevolsaacutegi kereskedelem visszaszorulaacutesaacutet eacutes fragmentaacuteloacutedaacutesaacutet is szokaacutes magyaraacutezni csak
reacuteszlegesen korlaacutetozta a kereszteacutenyek kereskedelmeacutet a Foumlldkoumlzi-tengeren Hasonloacutean nem
lehet a Nyugatroacutemai Birodalom szeacuteteseacuteseacutevel magyaraacutezni a fenti visszafejlődeacutest hiszen
ugyanuacutegy szerepet jaacutetszhatott a jelenseacutegben az arab hoacutediacutetaacutesokat megelőzően meginduloacute eacutes a
pestisjaacutervaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute eacuteszaki iraacutenyuacute suacutelypont-aacutethelyeződeacutes amelynek
koumlszoumlnhetően indult viraacutegzaacutesnak Quentovic eacutes Durstede kikoumltővaacuterosa Ezeket maacuter nem az
arab hanem a viking invaacutezioacute semmisiacutetette meg555
csoportosiacutetja ndash esetenkeacutent a tiacutepusokhoz konkreacutet aacuterakat is rendelve ndash ami alapot nyuacutejt a 830 koumlruumlli iszlaacutem kardpiac rekonstruaacutelaacutesaacutehoz Emliacuteteacutest tesz a kardok uumlzleti csalaacuterd ceacuteluacute aacutetalakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint arroacutel hogy a nyugat-euroacutepai (frank) kardok a sulaymānī kardokra hasonliacutetanak leginkaacutebb Baacuter a koraacutebban emliacutetett kereskedelmi uacutethoz csak aacutetteacutetelesen kapcsoloacutedik az Ibeacuteriai-feacutelsziget (Andalus) teruumlleteacuteről ismertek 10ndash11 szaacutezadra dataacutelhatoacute elefaacutentcsont dobozok amelyek faragvaacutenyain a nyugat-euroacutepai eacutes az iszlaacutem kardkultuacutera vegyuumlleacuteseacutere utaloacute aacutebraacutezolaacutesokat laacutethatunk FEHEacuteR 2001 12 31 46ndash47 vouml POLGAacuteR 2006 129 Joacuteval keacutesőbb maacuter a 12 szaacutezadban Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī Muʿrib ʿan baʿd ʿağāʾib al-maġrib c műveacuteben a Volga-Kaacutema videacutekeacuteről jegyezheti meg a feacutelkeacutesz kardok kereskedelmeacutenek szokaacutesaacutet bdquoAz itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zanğān-ban Abhar-ban Tabrīz-ban eacutes Iṣfahān-ban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Yūrā-ba szaacutelliacutetanirdquo ZIMONYI 2013 33ndash34 552 PRITSAK 1981 25 vouml POLGAacuteR 2006 28ndash29 553 BOacuteNA 2000 554 POLGAacuteR 200623 555 PIRENNE 1983 52 57 vouml SZAacuteNTOacute 2006 16ndash17
DOI 1015774PPKEBTK2019012
167
Mindemellett a zsidoacute kereskedők hateacutekonysaacutegaacutet jelzi kiterjedt nyelvtudaacutesuk (Ibn
Khordadbeh szerint arabul perzsaacuteul rūmī faranğī andalūsī eacutes aqlabī nyelven beszeacutelnek)
nyugat-euroacutepai piacaik (Narbonne Tolouse Verdun Mainz Regensburg) kereskedelmi
taacutersulaacutesaik kivaacuteltsaacutegaik eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteguumlk (Nagy Kaacuteroly Izsaacutek nevű koumlveteacutenek
diplomaacuteciai uacutetja Harunal-Rasidhoz Judas Hebraeus koumlvetjaacuteraacutesa Kopasz Kaacuterolynaacutel) Mindezt
kitűnően aposztrofaacutelja Pirenne megaacutellapiacutetaacutesa is miszerint bdquoa korabeli nyelvhasznaacutelatban a
Judaeus eacutes a mercator szavak csaknem rokon jelenteacutessel biacuternakrdquo556
Szorosabb oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutevel a frank uralkodoacutek
tiltoacuterendeletei iacutegy peacuteldaacuteul Nagy Kaacuteroly 805-ben kiadott diedenhofeni (Theodonis villa)
capitulare-ja amelyben a koumlvetkezőket iacuterja
bdquoA kereskedőkről van szoacute akik a szlaacutevok eacutes az avarok teruumlletreacuteszeire mennek hogy
meddig haladhatnak aacuteruikkalhellip Ne vigyenek magukkal eladaacutesra szaacutent fegyvert eacutes paacutenceacutelt Ha
meacutegis ilyesmit szaacutelliacutetoacutekra talaacutelnaacutenak minden vagyonukat el kell kobozni Ennek egyik fele a
palota reacuteszeacutere jusson maacutesik feleacuten osztozzon a feljebb emliacutetett missus eacutes a (csempeacuteszaacuterut)
fellelőrdquo557
Tehaacutet hivatalos fegyverkivitel nem ndash vagy csak engedeacutellyel ndash volt lehetseacuteges a Frank
Birodalomboacutel a teacuterseacutegben zajloacute fegyverkereskedelem csupaacuten a csempeacuteszet uacutetjaacuten volt
megoldhatoacute amelynek leacuteteacuteről pont a tiltoacuterendelet tanuacuteskodik Nagy Kaacuteroly rendelkezeacuteseacuteben
kiteacuter a birodalom hataacuterainaacutel leacutevő vaacutempontok feluumlgyeleteacutere is A szaacutesz Bardowiecktől
(Bardenowik) egeacuteszen az Enns mellett fekvő Lorchig (Lauriacum) kilenc aacutellomaacutest emliacutet a
koumlztes szakaszok feluumlgyeleteacutevel megbiacutezottak (missos) neveacutevel Ezek koumlzuumll Szaacutedeczky-
Kardoss Samu veacutelemeacutenye szerint keacutet vaacutempontot eacuterinthettek avar eacutes frank teacuterseacuteget oumlsszekoumltő
kereskedelmi uacutetvonalak Regensburgot ahol Audulfus Bajororszaacuteg prefektusa volt megbiacutezva
a feladattal valamint Lorchot amely az Ostrmark prefektusaacutenak Warnariusnak (Werner)
556 PIRENNE 1983 52 57 vouml POLGAacuteR 2006 23ndash29 557 SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 307 ldquoDe negotiatoribus qui partibus Sclavorum et Avarorum pergunt quosque procedere cum suis negotiis debeant id est partibus Saxoniae usque ad Bardaenowie ubi praevideat Hredi et ad Schezla ubi Madalgaudus praevideat et ad Magadoburg praevideat Aito et ad Erpesfurt praevideat Madalgaudus et ad Halazstat praevideat item Madalgaudus ad Foracheim et ad Breemberga et ad Ragenisburg praevideat Adulfus et ad Lauriacum Warnarius Et ut arma et brunias non ducant ad venundandumquod si inventi fuerint portantes ut omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter iamdictos missos ot inventorem dividaturrdquo MGH (1883) Cap 1 123 Nr 7 vouml HAMPTON 2011 37 POLGAacuteR 2006 129ndash130 A tiltoacuterendeletek gyakorlati elődjeacutenek tekinthető Ratchis langobard kiraacutely 746 koumlruumlli rendelete amelyben halaacutelbuumlnteteacutes eacutes vagyonelkobzaacutes terhe mellett tiltja a kiraacutelyi joacutevaacutehagyaacutes neacutelkuumlli uumlzenetkuumlldeacutest az avarokhoz SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 267
DOI 1015774PPKEBTK2019012
168
feluumlgyelete alaacute tartozott Polgaacuter Szabolcs szerint a rendelet kiadaacutesa időben egybeesik a kelet-
euroacutepai kereskedelem megeacuteleacutenkuumlleacuteseacutevel
Hogy a tiltaacutes elleneacutere mennyire maradt gyakorlat a fegyverexport arra a hat eacutevvel keacutesőbb
kiadott bolognai capitulare alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk amely tiltja hogy paacutenceacutelt vagy kardot
kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumll eladjanak vagy elajaacutendeacutekozzanak illetve koumltelezi az alattvaloacutekat
hogy jelentseacutek ha ezekből a fegyvertiacutepusokboacutel felesleg fordul elő558
II Kopasz Kaacuteroly 864-ben kelt pȋstres-i edictumaacuteban talaacutelhatoacute rendelkezeacuteseacutevel maacuter
halaacutelbuumlnteteacutes terhe mellett tiltotta a fegyverzet eacutes a lovak kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumlli eladaacutesaacutet
joacutellehet e korlaacutetozaacutes elsődlegesen a normann teacuterseacuteg ellen iraacutenyult
bdquohellipbűneink miatt szomszeacutedsaacutegunkba eacuterkeztek a normannok eacutes nekik paacutenceacutelokat
fegyvereket eacutes lovakat adtak vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent vagy eacuteppen kapzsi nyereseacutegvaacutegyboacutel e
taacutemogataacutessal melyet akaacuter egyes emberek kivaacuteltaacutesaacuteeacutert nyuacutejtottak nekik akaacuter neacutemi peacutenzeacutert
koacutetyavetyeacuteltek raacutejuk igen nagy kaacutert okoztak nekuumlnk eacutes kiraacutelysaacutegunknak eacutes Isten szaacutemos
templomaacutenak amely elpusztult eacutes szaacutemtalan kereszteacutenynek akit kifosztottak eacutes egyhaacutezunk eacutes
kiraacutelysaacutegunk erőforraacutesait kimeriacutetetteacutek ezeacutert hiacuteveink tanaacutecsaacuteval eacutes egyeteacuterteacuteseacutevel elrendeljuumlk
hogy baacuterki aki juacutelius koumlvetkező napjai e normannokroacutel szoacuteloacute tizenkettedik rendelet utaacuten
vaacuteltsaacuteg vagy maacutes haszon ceacuteljaacuteboacutel paacutenceacutelt vagy baacutermifeacutele fegyvert vagy lovat adomaacutenyoz
mint hazaacutejaacutenak aacuteruloacuteja eacutes kereszteacuteny hiteacutenek elhagyoacuteja honfitaacutersaacutenak pusztiacutetaacutesaacuteban
vonakodaacutes eacutes kivaacuteltaacutes neacutelkuumll eacuteleteacutetől megfosztasson Mindezt pedig gyorsan kell veacutegbevinniuumlk
kuumlldoumltteinknek eacutes az eloumlljaacuteroacuteknak nehogy magukat tudatlansaacutegukkal igazoljaacutekrdquo559
Az időszakban minden bizonnyal keacutenyesen eacuterintette a frank uralkodoacutet a birodalom
fegyvereinek eljuttataacutesa az eacuteszakiakhoz hiszen a vikingek ebben az időben maacuter komoly
558 HAMPTON 2011 37 559 A pȋstres-i edictumban a koraacutebbi capitulare is megerősiacuteteacutest nyert bdquoUt quoniam in praefatis capitulis continetur in libro tertio capitulo LXXV ut nullus sine permisso regio bruniam vel arma extraneo dare aut vendere praesumat et in eodem libro capitulo VI designata suntloca regni usque ad quae negotiatiores brunias et arma ad venundandum portare et vendere debeant quodsi inventi fuerint ultra portantes aut venundantes uacutet omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter missos regios et inventorem dividatur quia peccatis nostris exigentibus in nostra vicinia Nortmanni deveniunt et eis a nostris bruniae et arma atque caballi aut pro redemptione dantur aut pro pretii cupiditate venundantur com pro redemptione unius hominis ista donantur vel pro pauco pretio venundantur per hoc auxilium illis contra nos praestitum et regni nostri maximum fit detrimentum et multae Dei ecclesiae destruuntur et quamplurimi christiani depraedantur et facultates ecclesiasticae et regni exhauriuntur propterea una cum consensu atque consilio nostrorum fidelium constituimus ut quicumque post proximas Iulii Kalendas huius duodecimae indictionis Nortmannis quocumque ingenio vel pro redemtione vel pro aliquo pretio bruniam vel quaecumque arma aut caballum donaverit sicut proditor patriae et expositor christianitatis ad perditionem gentiliati sine ulla retractione vel redemtione de vita componat Quae omnia omnibus citissime a missis nostris et comitibus nota fiantne de ignorantia se excusare valeantrdquo MGH (1897) Cap 2 321 Nr 25 vouml HAMPTON 2011 37 HILL 2013 124ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
169
kaacuterokat okoztak a Rajna-videacutek duacutelaacutesaacuteval Mindazonaacuteltal a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem ebben az
esetben sem vaacutelaszthatoacute el teljes biztonsaacuteggal egymaacutestoacutel amennyiben fenntartjuk hogy a
Rajna-videacutek maacuter a vizsgaacutelt korszakban is a kardművesseacuteg koumlzponti reacutegioacuteja volt nem kizaacutert
hogy ez is vonzotta az eacuteszakiakat akik a teacuterseacutegbe eacuterkezveacuten a minőseacutegi fegyverekhez katonai
erejuumlktől fuumlggően vagy ingyen vagy peacutenzeacutert vagy akaacuter a hadjaacuteratuk soraacuten ejtett foglyok
vaacuteltsaacutegdiacuteja gyanaacutent jutottak hozzaacute Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az arabok aacuteltal foglyul
ejtett arles-i Rotland puumlspoumlk eseteacuteben is akiről az Annales Bertiniani-ban olvashatoacute (869)
hogy toumlbbek koumlzoumltt szaacutezoumltven frank kardot keacuternek eacuterte vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent A kardexport beacutekeacutes
kereskedelem formaacutejaacuteban is toumlrteacutenhetett hasonloacutet jegyez fel Sankt Gallen szerzetese a
vikingekről akik megjelentek Neacutemet Lajos udvaraacuteban hogy kardokat vaacutesaacuteroljanak560
A magyarokkal kapcsolatban Kristoacute Gyula jegyzi meg hogy jelenleacutetuumlk a
kereskedelemben a mohamedaacutenok eacutes a zsidoacutek mellett legkeacutesőbb 969-ben nyomon koumlvethető
elsősorban Szvjatoszlaacutev kijevi fejedelem azonos eacutevi tudoacutesiacutetaacutesaacuteban
bdquohellipott a foumlldem koumlzepe mivel oda gyűlik minden joacute a goumlroumlgoumlktől arany szoumlvetek bor
mindenfeacutele gyuumlmoumllcs a csehektől is meg a magyaroktoacutel is ezuumlst meg lovakrdquo561
Az előző kettőtől hasonloacutean nehezen elvaacutelaszthatoacute kategoacuteriaacutet keacutepez a fegyverek ajaacutendeacutek
formaacutejaacuteban leacutetrejoumlvő forgalma amely az orszaacutegok koumlzti diplomaacuteciai kapcsolatokban
fejthettek ki hataacutest ndash joacutellehet e transzfer sokkal keveacutesbeacute volt technoloacutegiai vonatkozaacutesuacute mint
ahogy a fentiekkel ellenteacutetben maga a taacutergy sem keacutepezte a kapcsolat elsődleges taacutergyaacutet Meacutegis
a diplomaacuteciai kommunikaacutecioacutenak iacutegy a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseknek vagy eacutepp a megelőző
koumlvetjaacuteraacutesoknak legalaacutebb annyira meghataacuterozoacute eleme lehetett a fegyverajaacutendeacutekozaacutes mint a
kinevezeacuteseknek a hűseacutegeskuumlknek a hatalmi fuumlggeacutesbe keruumlleacuteseknek Koraacutebbi időszakboacutel ide
tartozik Offa merciai kiraacutely ajaacutendeacuteka (fegyveroumlv hun kard keacutet selyempalaacutest) amelyet Nagy
Kaacuteroly 796-os hadjaacuterataacuteban zsaacutekmaacutenyolt az avaroktoacutel562
Mesterek mozgaacutesa
Zavialov modelleacutenek maacutesodik kategoacuteriaacuteja a mesterek mozgaacutesa ami toumlrteacutenhetett
keacutenyszerből (hadifogolykeacutent) vagy sajaacutet szaacutendeacutekboacutel is Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a hadjaacuteratokhoz
560 HAMPTON 2011 36ndash37 561 PUumlSPOumlKI 1989 175ndash176 vouml KRISTOacute 1995 204ndash205 562 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
170
legfeljebb koumlzvetetten kapcsoloacutedoacute eseteket is szuumlkseacuteghelyzetek eredmeacutenyezteacutek mint peacuteldaacuteul
az adott teacuterseacutegben kialakuloacute keresleti hiaacuteny vagy a hadjaacuteratok okozta munkaerőhiaacuteny
A viking taacutemadaacutesokkal kapcsolatban vetette fel G Duby hogy azoknak egyenesen
kedvező hataacutesa volt a korszak gazdasaacutegaacutera eacutes az eacuteletsziacutenvonalra mivel a fellazuloacute termeleacutesi
struktuacutera eacutes az aacuteltalaacutenos bizonytalansaacuteg sűrű lakoacutehely-vaacuteltoztataacutesra keacutesztette a parasztokat
akik iacutegy jobb lehetőseacutegekhez jutottak eacutes az uacutej letelepedeacutesi helyek is gazdagodtak a beaacuteramloacute
javakkal eacutes munkaerővel E gondolatmenettel kapcsolatban Baacutecsatyai Daacuteniel jegyezte meg
hogy a keacutet jelenseacuteg (a haacuteboruacute eacutes az azt koumlvető gazdasaacutegi fellenduumlleacutes) vizsgaacutelata nincs kellően
elvaacutelasztva egymaacutestoacutel ami egyoldaluacutevaacute teszi a megkoumlzeliacuteteacutest563
A 9 szaacutezadi magyar termeleacutesi viszonyok sem voltak mentesek az idegen munkaerőtől
Dienes Istvaacuten majd Kristoacute Gyula azon felveteacutese szerint a legtoumlbb keacutezműves mesterseacuteget bdquonem
etnikai eacutertelemben vett magyarokrdquo hanem segeacutedneacutepeik az alaacutevetett őslakosok eacutes az
bdquoidegenből behurcolt foglyokrdquo művelteacutek Analoacutegiakeacutent a Kazaacuter Birodalom mohamedaacuten
keacutezművesei keruumllnek emliacuteteacutesre valamint a csatlakozott kabar neacutepek khorezmi eacutes alaacuten
keacutezművesei akiket a magyarok kivaacutelogattak Hasonloacute helyzet aacutellhatott fenn az oumltvoumlsseacuteg tereacuten
amelynek művelői bdquoiraacuteni Kaukaacutezus-videacuteki a szasszanida műveacuteszet hagyomaacutenyait folytatoacute
mohamedaacuten illetve bizaacutenci műveacuteszetből meriacutetettek ihletetrdquo564
Baacuter konkreacutet peacutelda nem ismert nyugatroacutel eacuterkező szakemberekre felteacutetelezhető hogy e
keleti hagyomaacuteny a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenőbekoumlltoumlzeacutes utaacuten jelentősen aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
A modell harmadik kategoacuteriaacuteja Zavjalov szerint az oumltletek terjedeacutese ami a legnehezebben
megfoghatoacute eacutes az előző kategoacuteriaacutektoacutel neheacutezkesen elkuumlloumlniacutethető jelenseacuteg a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacuteben565 Esetuumlnkben azonban felteacutetelezhető egy olyan
bdquokoumlzvetettrdquo technoloacutegiai transzfer amelyet a harcteacuteri tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott
563 DUBY 1992 A DʼHaenensa kortaacuters euroacutepai toumlrteacutenetiacuteraacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterja a normann invaacutezioacuteroacutel kialakult negatiacutev emleacutekeket amelyek meglaacutetaacutesa szerint sablonossaacutegukkal tuacutelzoacute retorikaacutejukkal sok esetben torziacutethatjaacutek a korszak viszonyainak megismereacuteseacutet Mindemellett veacutelemeacutenye szerint a 9 szaacutezad kereskedelmeacuteben eacutes vaacuterosfejlődeacuteseacuteben nem tapasztalhatoacute toumlreacutes DʼHaenens A Les invasions normandes une catastrophe Questions dʼhistoire16 1970 Uő Les invasions normandes en Belgique au IXe siegravecle In Recueil de travaux drsquohistoire et de philologie IVe 38 Louvain 1967 vouml BAacuteCSATYAI 2017 13ndash16 564 DIENES 1972 35 57 vouml KRISTOacute 1995 203 565 Az elkuumlloumlniacuteteacutesi neheacutezseacutegekről ld HARAMZA 2017a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
171
igeacutenyek indukaacutelnak Ezaacuteltal az oumltletek terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja jelenti a kapcsolatot a keacutesziacuteteacutes
eacutes a hasznaacutelat azaz haditechnika eacutes harcaacuteszat koumlzoumltt
Ahogy koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a 9ndash10 szaacutezadi magyar haderő sokaacuteig bizonyiacutetottan
egyetlen fegyverneme a lovassaacuteg amely a 10 szaacutezad veacutegeacuten ndash 11 szaacutezad elejeacuten kibővuumll a
gyalogsaacuteggal A bővuumlleacutes mikeacutentje azonban nehezen modellezhető
A harcmodort a fent emliacutetett koumllcsoumlnhataacuteson vagyis a fegyverzettel folytatott dialoacutegusaacuten
kiacutevuumll a bdquoharcaacuteszati muacutelt eacutes joumlvőrdquo is meghataacuterozza Vagyis a csatateacuteri tapasztalatok amelyek
az alkalmazott taktika hateacutekonysaacutegaacutenak felmeacutereacuteseacutere eacutes egyben a haditechnikai eszkoumlzigeacuteny
megfogalmazaacutesaacutera szolgaacutelnak valamint ndash visszateacuterve a clausewitz-i gondolatmenethez ndash a
strateacutegiai gondolkodaacutes amely meghataacuterozza az uumltkoumlzet megviacutevaacutesaacutenak ceacuteljaacutet eacutes a
kimenetelből szaacutermazoacute eredmeacutenyek hadaacuteszati felhasznaacutelaacutesaacutet566
A 10 szaacutezad veacutegi hadaacuteszat valoacuteban megvaacuteltozott a szaacutezad koraacutebbi eacutevtizedeihez keacutepest
hiszen Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc ellen indiacutetott hadjaacuteratok 970 utaacuten az iacuterott forraacutesokboacutel nem
koumlvethetők nyomon A kereszteacutenyseacuteg mint aacutellamvallaacutes felveacutetele valamint az
aacutellamszervezeacutessel jaacuteroacute politikai harcok eacutes fegyveres konfliktusok vaacuteltozaacutesokat ideacutezhettek elő
a katonai vezeteacutes strateacutegiai koncepcioacuteiban Ezzel kapcsolatban azonban toumlrteacutenelmileg a
leginkaacutebb keacutezzelfoghatoacute toumlrteacuteneti peacutelda nem a nyugati mintaacutejuacute lovassaacuteg megjeleneacutese hanem a
vaacuterispaacutensaacutegok megszervezeacutese ami a vilaacutegi hatalomgyakorlaacutes alapjaacutet jelentette567 Szinteacuten a
koumlzrendűek katonai szerepeacutevel eacutes a vaacutermegyerendszer kieacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute a
legkonkreacutetabban oumlsszefuumlggeacutesbe a gyalogos harcmodor terjedeacutese is amely a nyugati tiacutepusuacute
(gyalogosan is hasznaacutelt) szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek alkalmazaacutesi teruumllete
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszevetve a kardok terjedeacutesi kategoacuteriaacuteit a felteacutetelezett szablyaműves tendenciaacutekkal az
alaacutebbi koumlvetkezteteacuteseket vonhatjuk le
A szablyaacutek mint fegyverfajta keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban ndash joacutellehet felteacuterkeacutepezettseacuteguumlk meacuteg
kezdetleges szinten aacutell ndash nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok hataacutesa
ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa Ennek leginkaacutebb keacutezzel
566 VESZPREacuteMY 2005 7 567 MAKK 2011 125ndash127
DOI 1015774PPKEBTK2019012
172
foghatoacute peacuteldaacutei azok a szablya markolatuacute kardok amelyek egyeacutertelműen maacutes keresztmetszetű
keacuteteacutelű eacutes egyenes kardokboacutel lettek aacutetalakiacutetva568
Az uacutej fegyvertiacutepus toumlbbfeacutele moacutedon is reacuteszt vehetett a Kaacuterpaacutet-medence
fegyverforgalmaacuteban amelyből a legvaloacutesziacutenűbb a zsaacutekmaacutenykeacutent bekeruumllő eacutes aacuterukeacutent kikeruumllő
fegyverek esete A hadviseleacutes vaacuteltozaacutesa a szervezett gyalogsaacuteg megjeleneacuteseacutevel eacuterhető a
leginkaacutebb tetten amely elsősorban az uacutejfajta aacutellamszervezeti adottsaacutegokkal hozhatoacute
oumlsszefuumlggeacutesbe
Nem elhanyagolhatoacute annak teacutenye sem hogy kontextusuk alapjaacuten a keacuteteacutelű kardok keveacutesbeacute
tekinthetők egy limitaacutelt taacutersadalmi csoport fegyvermelleacutekleteacutenek amiből felteacutetelezhetjuumlk
hogy a koraacutebban hataacuterozottabban elkuumlloumlnuumllő reacuteteg meacuteltoacutesaacutegjelveacutenye a 10 szaacutezad veacutegeacutere egy
olyan alternatiacutevaacuteval talaacutelta magaacutet szemben ami baacuter meacuteg mindig draacutegaacutebb fegyverfajtaacutenak
minősuumllt szeacutelesebb koumlroumlk szaacutemaacutera is eleacuterhető volt Nem kizaacuterhatoacute hogy a kardok
aacuteltalaacutenosabb elterjedtseacutege koumlvethető nyomon a Szent Istvaacuten-feacutele toumlrveacutenyalkotaacutesban is ami a
koumlzbiztonsaacuteg karddal toumlrteacutenő megseacuterteacuteseacutet taacutersadalmi rangra tekintet neacutelkuumll szigoruacutean
megtorolta
bdquoHogy a szilaacuterd eacutes makulaacutetlan beacuteke minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megmaradjon a
szuumlleteacutesre neacutezve nagyobbak eacutes kisebbek koumlzoumltt baacutermilyen helyzetűek is legyenek teljesen
megtiltjuk hogy baacuterki kardot raacutentson valaki seacuterelmeacutere Amit ha valaki ezutaacuten vakmerőseacutege
oumlsztoumlnzeacuteseacutere megkiacuteseacuterelne ugyanazzal a karddal veszejtseacutek elrdquo569
Mindehhez hozzaacute kell tennuumlnk hogy a fenti passzusban szereplő kardraacutentaacutes fogalmaacutet570
aacuteltalaacutenosabb koumlzbiztonsaacutegot veszeacutelyeztető cselekedetekkeacutent szokaacutes eacutertelmezni amelyeket
maacutes fegyverekkel is elkoumlvettek azonban az esetet oumlsszefoglaloacutean a kard jelkeacutepezte571
568 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 569 AacuteKIacuteF 58 570 bdquode evaginatione gladiirdquo TRIGLI 2018 535 571 Uo 540ndash546
DOI 1015774PPKEBTK2019012
173
BEFEJEZŐ GONDOLATOK
A honfoglalaacutes kori szablyaművesseacuteg fejlődeacuteseacutevel kapcsolatos kutataacutesok a koumlvetkező
eredmeacutenyeket hoztaacutek
A fegyverek formai adottsaacutegainak eacutes azok elterjedeacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel az alaacutebbi teacutezis
aacutellapiacutethatoacute meg
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi
suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre
helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a
Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-
medence keleti reacutegioacuteira jellemző Emellett megfigyelhető a Hp-SzpCcapHp-HfD klaszter-
metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza felső szakaszaacuten
A kijelenteacutest a 2 3 eacutes 6 elterjedeacutesi teacuterkeacutep valamint a metszetcsoport meghataacuterozaacutesaacutenak
alapjaacutet keacutepező klaszterelemzeacutesek taacutemasztjaacutek alaacute
A vizsgaacutelatok alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a
szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek keacutesőbbi faacutezisa joacutellehet időrendileg nehezen kuumlloumlniacutethető el a keacutet
csoport Az eacutermeacutes temetkezeacutesek terminus post queme alapjaacuten tett kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesi
kiacuteseacuterlet e felteacutetelezeacuteshez hasonloacute eredmeacutenyt mutat ugyanakkor az alacsony esetszaacutem
oacutevatossaacutegra int a nagyobb iacutevű kijelenteacutesek tereacuten
A fegyverek technoloacutegiai adottsaacutegainak vizsgaacutelataacuteboacutel koumlvetkező teacutezis
A vizsgaacutelt leletek eacutes a gnadendorfi szablya metallograacutefiai eredmeacutenyei korabeli alakiacutetaacutesi
technoloacutegia alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt
Ugyanakkor egyeacutertelmű peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid
ideig tartoacute intenziacutev lehűteacutes formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
174
Az aacutelliacutetaacutes alapjaacutet a SEM-EDS vizsgaacutelatok soraacuten felfedezett penge- eacutes ellenzőgomb-struktuacutera
valamint a megfigyelhető martenzites szoumlvetelem adja
A kardokhoz kapcsoloacutedoacute transzfer-kategoacuteriaacutek eacutes a szablyaművesseacuteg oumlsszeveteacutese alapjaacuten az
alaacutebbi teacutezis fogalmazhatoacute meg
A szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok
hataacutesa ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa A kardok
aacutetalakiacutetaacutesaacutera bizonyiacutethatoacutean csak markolati szinten keruumllt sor az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
fegyverek eacutes a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz tartozoacute gnadendorfi szablya homogeacuten
keresztmetszeteacuteben nincs nyoma az uacutejrahasznosiacutetaacutesnak
A szablyaművesseacuteg oumlnaacutelloacutesaacutega a koraacutebbi hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban kimutatott
koumlnnyűlovas harcmodor eacutes a klasszikus lovasiacutejaacutesz fegyverzet tovaacutebbeacuteleacuteseacutevel eacutes a nagy
vonalakban megfigyelhető tendenciaacutekkal (pengeacutek iacuteveacutenek noumlvekedeacutese a 11 szaacutezadra)
indokolhatoacute A kardpenge aacutetkovaacutecsolaacutesa rekonstruaacutelt technoloacutegiai sorrend eacutes a
keresztmetszeti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten vonhatoacute keacutetseacutegbe eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok
alapjaacuten sem bizonyiacutethatoacute iacutegy valoacutesziacutenűbb hogy a zsaacutekmaacutenykeacutent beeacuterkező fegyvereket a
koraacutebban felvaacutezolt fegyverforgalomban eacuterteacutekesiacutetetteacutek
Paacuter szoacuteban ki kell teacuternuumlnk az eddigi vizsgaacutelatok vakfoltjaira eacutes bőviacuteteacutesi lehetőseacutegeire
Az eacutertekezeacutes kataloacutegusa egy-egy keacuterdeacuteses peacuteldaacuteny behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval tovaacutebb
bőviacutethető ilyen peacuteldaacuteul a nyiacuteregyhaacutez-polyaacutekbokori vagy a laacutebatlani szablyalelet amelynek
szakirodalmi koumlzleacuteseiből nem volt egyeacutertelmű hogy a fegyver az avar vagy a honfoglalaacutes
kori lelőhelyről keruumllt-e elő Ugyanakkor a nagyobb reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok hivatkozaacutesa
alapjaacuten az utoacutebbi esetet valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk572 A metrikus adatok bőviacuteteacutese ndash kuumlloumlnoumlsen az
oumlsszeveteacutesre alkalmas eacutep aacutellapotuacute szablyaacutek (vagy egykor eacutep szablya meacuteretadatainak)
feldolgozaacutesa ndash egy aacuternyaltabb keacutepet adhat a csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegekről
Mind a statisztikai mind az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel az alacsony esetszaacutemok
nem teszik lehetőveacute hogy aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű toumlrveacutenyszerűseacuteget vonjunk le
koumlvetkezteteacutesuumll ezek aloacutel csupaacuten a keresztmetszetek eacutes ellenzők esete a kiveacutetel
572 REacuteVEacuteSZ 1996a 205
DOI 1015774PPKEBTK2019012
175
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le A
mintaveacutetel lehetőseacutegei korlaacutetozottak voltak a penge egyes szakaszairoacutel e moacutedszerrel van
ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mintaveacutetelt jelentősen korlaacutetozza a
taacutergyak aacutellaga eacutes a taacutergyak nem mellesleg indokolt műtaacutergyveacutedelmi helyzete is ami aacuteltalaacuteban
vizsgaacutelhatoacutesaacuteg fordiacutetottan araacutenyos vagyis aacuteltalaacuteban csak az olyan taacutergyakhoz sikeruumllt
hozzaacutefeacutereacutest nyerni amelyeknek vasmagja is seacuteruumlltebb Termeacuteszetesen mindez az
archeometallurgiai moacutedszerek szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute ugyanakkor a joumlvőre neacutezve remeacutenykeltő
hogy egyre toumlbb roncsolaacutesmentes moacutedszer jelenik meg a fegyverek technoloacutegiai
kutataacutesaiban573 Egyelőre azonban a relevaacutens informaacutecioacuteeacuterteacutek az eleacuterhető aacuter eacutes a
roncsolaacutesmentesseacuteg lehetőseacuteg-haacutermasaacuteboacutel csupaacuten kettőt vaacutelaszthat a kutatoacute
Iacutegy a fenti vizsgaacutelatokon kiacutevuumll meacuteg szaacutemos maacutes meacutereacutest is lehetett volna veacutegezni (HV
XRF ICP) amellyel az eredmeacutenyek meacuteg jobban beeacutepiacutethetők a nemzetkoumlzi archeometallurgiai
vizsgaacutelatokba azonban ezeket a technikai eacutes műtaacutergyveacutedelmi korlaacutetok maacuter nem tetteacutek
lehetőveacute Mindemellett a fent reacuteszletezett archeometallurgiai vizsgaacutelatok aacuteltal behatoacutebb keacutepet
nyerhetuumlnk a honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteroacutel
Ahogy azt koraacutebban megaacutellapiacutetottuk a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteban a
haditechnikai haacutetteacuter vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati vonatkozaacutesok
felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre Mint ahogy az eacutertekezeacutes eredmeacutenyei is mutatjaacutek egy
toumlrteacutenelmi eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kutataacutesa a vizsgaacutelatra hivatott diszcipliacutenaacutek koumlzoumltt
keacutepes egy tudomaacutenyos eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kialakiacutetaacutesaacutera A moacutedszer teacutenyleges
eacuterteacutekeacutet viszont a tovaacutebbi munkaacutek eredmeacutenyeinek eacutes azok tudomaacutenyos
visszacsatolhatoacutesaacutegaacutenak meacuterceacuteje fogja megszabni
573 SEGEBADE 1994 654ndash657
DOI 1015774PPKEBTK2019012
176
OumlSSZEFOGLALOacute
A 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek archeometallurgiai eacutes hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesai
A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa az elmuacutelt koumlzel szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute
fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően
uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni vizsgaacutelatukat Jelen eacutertekezeacutes egy aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten
adni azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket a szablyaacutek kutataacutesaacuteban eddig
alkalmaztak eacutes eleacutertek tovaacutebbaacute e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis kapcsolatot
teremteni
A szablyaacutek funkcionalitaacutesaacutenak kutataacutesa soraacuten a fegyver harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
tanulmaacutenyozaacutesa mellett fontos megvizsgaacutelni a keacutesziacuteteacutestechnika sajaacutetossaacutegait is a fegyver
formai eacutes technoloacutegiai jellemzőit Az R szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelv
segiacutetseacutegeacutevel lehetőseacuteg adoacutedott a fegyverek ndash oumlsszesen 140 lelet ndash meacuteretadatainak
rendszerezeacuteseacutere a statisztikai vizsgaacutelatok alapjaacuten megalkotott csoportok a koraacutebbi
kategorikus jelzők (hosszuacute szeacuteles) helyett egzakt szaacutemeacuterteacutekekre eacutepuumllnek Joacutellehet a
klasszifikaacutecioacute soraacuten elhanyagolhatatlan szerepuumlk van a formai sajaacutetossaacutegoknak ndash toumlbbek
koumlzoumltt ennek koumlszoumlnhető a markolatszereleacutekek hangsuacutelyos szerepe a csoportosiacutetaacutesban ndash az
egyenes kardok tendenciaacutejaacutet szemleacutelve azt laacutethatjuk hogy a technoloacutegiai jellemzők egyre
fontosabb teacutenyezőkkeacute vaacutelnak a tiacutepusok meghataacuterozaacutesa soraacuten
A metallograacutefiai vizsgaacutelatok eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes lehetőveacute teszi a műveleti
sorrend rekonstrukcioacutejaacutet amely aacuteltal aacuternyaltabb keacutepet nyerhetuumlnk a keacutesziacuteteacutestechnikaacuteroacutel akaacuter
a vaseacuterc kihozatalaacutenak akaacuter a kovaacutecsolaacutes eacutes hőkezeleacutes mikeacutentjeacutenek vagy a kohoacutesiacutetaacutes
időtartamaacutenak vonatkozaacutesaacuteban Az ARGUM szakemberei a Miskolci Egyetem Feacutemtani
Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai Inteacutezeteacutenek laboratoacuteriumaacuteban 4 fegyverlelet 6
mintaacutejaacuten (pengeacutek eacutes ellenzők) veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat SEM-EDS eacutes optikai
feacutenymikroszkoacutepos eljaacuteraacutessal az eredmeacutenyek az eacutertekezeacutes kereteacuteben keruumlltek kieacuterteacutekeleacutesre A
salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten meghataacuterozaacutesra keruumllt keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk ami alapjaacuten ndash
hasonloacutean a mikroszerkezet optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelataacuteboacutel kapott eredmeacutenyekhez ndash
koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a kohaacuteszat eacutes kovaacutecsolaacutes koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban
A fenti eredmeacutenyek eacutertelmezeacutese adaleacutekul szolgaacutel a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek valamint a
korabeli szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes forgalmaacutenak modellezeacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
177
RESUME
Archaeometallurgical and Military Historical Aspects of Sabers of the 9ndash10th Century
Carpathian Basin
In the last nearly one hundred and fifty years the research of armed forces of the Hungarian
conquest has evolved to be so diverse that it is hardly possible to conclude their investigation
with novel results in every aspect in a monographic work This dissertation aims to offer a
general overview about methods and results that have been applied and achieved in the
research of sabers and to establish practical connection between the different approaches
In researching the functionality of sabers besides studying the tactical use of the weapon it is
also important to examine the manufacturing process itself the morphological and
technological characteristics of the weapon Using a programming language and software (R)
for statistical computing we have the opportunity to interpret size measurement data of
sabers altogether 140 finds With the help of statistical analysis we have established new
categories defined by exact numeric values instead of the old system which differentiated
sabers according to main categories (ie short or long) Although morphological features are
still a key to categorizing weapons ndash and that is why hilt elements have a leading role in
classification ndash if we take a look at the tendencies of sword classification we can notice that
technological properties have more and more importance in grouping
Metallographic examinations and experiments offer great help in reconstructing the chaine
opegraveratoire to provide a more detailed picture about technology how much ore is required to
produce a blade how can the forging or quenching of steel be executed with contemporary
methods or how many hours does the smelting process take Specialists of ARGUM has
examined (with OM and SEM-EDS) 6 specimens of 4 weapon finds (blades and guards) in
the University of Miskolc Institute of Physical Metallurgy Metalforming and
Nanotechnology The results have been interpreted in the thesis by analyzing the slag
inclusions of blades and guards the proportion of chemical elements has been determined for
better understanding the conditions of the smelting and forging process By examining the
microstructures with optical microscopic methods it is possible to find traces of technology
such as welding or heat treatment
Interpreting the above results helps us to model the manufacturing process and turnover of
weapons and provide a stepping stone in understanding the evolution of sabers
DOI 1015774PPKEBTK2019012
178
FUumlGGELEacuteK
Irodalom
AITKEN 1982 Aitken M J Fizika eacutes reacutegeacuteszet (ford Benkő L Pinteacuter Gy) Budapest
1982
ALEXANDER
2001
Alexander D G Swords and sabers during the Early Islamic Period
Gladius 21 (2001) 193ndash219
AL-SUQRI et al
2017
Al-Suqri M N ndash Al-Kindi A K ndash Al-Kindi S S ndash Saleem N E
Promoting Interdisciplinarity in Knowledge Generation and Problem
Solving Hershey 2017
ANSTEE ndash BIEK
1961
Anstee J W ndash Biek L A Study in Pattern-Welding MedievArch 5 71ndash
93
ARBMAN 1937 Arbman H Schweden und das Karolingische Reich Studien zu den
Handelsverbindungen des 9 Jahrhunderts Stockholm 1937
ARENDT 1934 Arendt V V Tuumlrkische Saumlbel aus den VIIIndashIX Jahrhunderten In
Zakharov A A ndash Arendt V V Studia levedica Archaumlologische
Beitrag zur Geschichte der Altungarn im IX Jh (Studia levedica
Reacutegeacuteszeti adatok a magyarsaacuteg IX szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Archeologia
Hungarica 16 Budapest 1934 48ndash67
ARENDT 1936 Арендт В В О технике древнего клинкового произвоства Архив
истории науки и техники Труды Института Истории Науки и
Техники I8 (1936) 161ndash189
ASSMANN 2013 Assmann J A kulturaacutelis emleacutekezet ndash Iacuteraacutes emleacutekezeacutes eacutes politikai
identitaacutes a korai magaskultuacuteraacutekban (ford Hidas Z) Budapest 2013
AUGSBURG 2005 Augsburg T Becoming Interdisciplinary An Introduction to
Interdisciplinary Studies Cambridge 2005
AacuteGOSTON 2006 Aacutegoston G Toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Gondolatok a professzionaacutelis
eacutes neacutepszerű angolszaacutesz hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesroacutel HK 1192 (2006) 524ndash537
BACHRACH 2003 Bachrach D S Religion and the Conduct of War c 300 ndash c 1215
DOI 1015774PPKEBTK2019012
179
Woodbridge 2003
BACHRACH 2012 Bachrach D S Warfare in Tenth-Century Germany Woodbridge 2012
BAKAY 1965 Bakay K Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a magyar aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacuteseacutehez
DuDolg 1 (1965)
BAKAY 1967 Bakay K Archaumlologische Sudien zur Frage der ungarischen
Staatsgruumlndung ActaArchHung 19 (1967) 167ndash170
BAKAY 1978 Bakay K A magyar aacutellamalapiacutetaacutes Budapest 1978
BALOGH 2004 Balogh L Az Annales Bertiniani 839 eacutevi bejegyzeacutese eacutes a magyarok In
Balogh L ndash Keller L Fegyveres nomaacutedok ndash nomaacuted fegyverek Budapest
2004 112ndash123
BARTHA 1958 Bartha A Honfoglalaacuteskori kovaacutecsmesterseacuteguumlnkről TSz 13ndash4 (1958)
315ndash327
BARTHA 1961 Bartha A A honfoglalaacuteskori magyar kovaacutecsmesterseacuteg taacutersadalmi
haacutettereacutenek keacuterdeacuteseacutehez TSz 42 (1961) 133ndash154
BARTHA 1964 Bartha A Kijev eacutes Itil TSz 62 (1964) 223ndash254
BARTHA 1968 Bartha A A IXndashX szaacutezadi magyar taacutersadalom Budapest 1968
BAacuteCSATYAI 2016 Baacutecsatyai D A magyar kalandozoacute hadjaacuteratok latin nyelvű kuacutetfői Doktori
disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2016
BAacuteCSATYAI 2017 Baacutecsatyai D A kalandozoacute hadjaacuteratok nyugati kuacutetfői Budapest 2017
BAacuteLINT 1963 Baacutelint A Kiskundorozsma-Voumlroumlshomok dűlői leletek MFMEacute 1963 91ndash
100
BAacuteLINT 1969 Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovas temetkezeacutesek neacutehaacuteny keacuterdeacutese
MFMEacute 19691 107ndash114
BAacuteLINT 1970 Baacutelint Cs A kalandozoacute hadjaacuteratok uacutejabb eacutertelmezeacuteseacutehez Valoacutesaacuteg
19702 71ndash74
BAacuteLINT 1971a Baacutelint Cs X szaacutezadi temető a szabadkiacutegyoacutesi-paacutelligeti taacuteblaacuteban BMMK
1 (1971) 49ndash88
BAacuteLINT 1971b Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovastemetkezeacutesek MFMEacute 19712 85ndash
107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
180
BAacuteLINT 1976 Baacutelint Cs A magyarsaacuteg eacutes az uacuten Bielo brdoi kultuacutera In Horvaacuteth Attila
(szerk) Cumania IV Kecskemeacuteti Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
1976 225ndash254
BAacuteLINT 1980 Baacutelint Cs Der Landnahmenzeitliche Grabfund von Pestlőrinc
ActaArchHung 32 (1980) 241ndash250
BAacuteLINT et al
2013
Baacutelint Cs ndash Biacuteroacute Aacute ndash Bolloacutek Aacute ndash Csiky G ndash Koumlhler K ndash Langoacute P ndash
Patay-Horvaacuteth A ndash Takaacutecs M ndash Tuumlrk A Bizaacutenc Koumlzeacutep- eacutes Kelet-
Euroacutepaacuteban (reacutegeacuteszeti eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti kutataacutesok OTKA NK 72636
zaacuteroacutejelenteacutes 2013
BAacuteNDI 2000 Baacutendi Gaacuteborneacute (szerk) Fettich Naacutendor ostromnaploacuteja 1945 januaacuter 16
ndash februaacuter 19 Bp 2000 94
BAacuteNFFY 2009 Baacutenffy E Foumlldindulaacutes A reacutegeacuteszet vaacutelsaacutega eacutes vaacuteltozaacutesa napjainkban AM
20091 1ndash3
BAacuteNLAKY 2001 Baacutenlaky Joacutezsef A magyar nemzet hadtoumlrteacutenelme Arcanum Adatbaacutezis
2001 httpmekoszkhu0940009477htmlindexhtml (megtekinteacutes
ideje 2018 09 20)
BECK 1884 Beck L Die Geschichte des Eisens in technischer und
kulturgeschichtlicher Beziehung Braunschweig 1884
BEDŐ 2004 Bedő V Tudomaacutenykoumlzi beszeacutelgeteacutesek reacutegeacuteszet In Vilaacutegossaacuteg 20041
83ndash89
BENDE ndash
LŐRINCZY 1997
Bende L ndash Lőrinczy G A szegvaacuter-oromdűlői 10ndash11 szaacutezadi temető
MFMEacute 1997 201ndash285
BENKŐ 2010 Benkő E Feacutemfeldolgozaacutes a koumlzeacutepkorban In A koumlzeacutepkor eacutes kora-uacutejkor
reacutegeacuteszete Magyarorszaacutegon Budapest 2010 691ndash708
BENKŐ et al
2017
Benkő Elek ndash Bondaacuter Maacuteria ndash Kollaacuteth Aacutegnes (szerk) Magyarorszaacuteg
reacutegeacuteszeti topograacutefiaacuteja Muacutelt jelen joumlvő Budapest 2017 163ndash174
BIALEKOVAacute 2000 Bialekovaacute D Vasrudak In Wieczorek A ndash Hinz H M (szerk)
Euroacutepa koumlzepe 1000 koumlruumll Toumlrteacutenelmi műveacuteszeti eacutes reacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyok Az Euroacutepa Tanaacutecs 27 kiaacutelliacutetaacutesa (ford Havas L Aknai K
Antkowiak M Drewniak D Burnell S) Stuttgart 2000 125ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
181
BIRCH 2013 Birch T Does pattern-welding make Anglo-Saxon swords stronger In
Dungworth D ndash Doonan R C P (ed) Accidental and Experimental
Archaeometallurgy London 2013 127ndash134
BIacuteROacute 2012 Biacuteroacute Aacute Dating (with) weapon burials and the bdquoWaffenwechselrdquo A
preliminary report on new investigations of the so-called viking-age
swords in the Carpathian Basin from a chronological point of wiew In
Tobias B (Hrsg) Die Archaumlologie der fruumlhen Ungarn Mainz 2012
191ndash218
BIacuteROacute 2013 Biacuteroacute Aacute Fegyverek a 10ndash11 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Doktori
disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2012
BIacuteROacute ndash BENCSIK
2014
Biacuteroacute Aacute ndash Bencsik P Reacutegeacuteszeti leletanyagboacutel hagyomaacutenyeacuteleszteacutes (A
magyarhomorog-koacutenyadombi 103 siacuter iacutejrekonstrukcioacuteja) In Sudaacuter B ndash
Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet
Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 387ndash412
BIacuteROacute ndash LANGOacute
2013
Biacuteroacute Gy ndash Langoacute P bdquoDeo obdilis gens Hungarorumrdquooder bdquoauxilium
Dominirdquo ndash Die Ungarn und die christliche Welt im 10 Jahrhundert In
Rauben ndash Pluumlndern ndash Morden Nachweis von Zerstoumlrung und
kriegerischer Gewalt im archaumlologischen Befund Studien zu spaumltantike
und Fruumlhmittelalter V Verlag Dr Kovač Hamburg 2013 265ndash335
BENCSIK 2012 Bencsik Peacuteter A IXndashX szaacutezadi magyar iacutej in Seregszemle 101 (2012)
193ndash226
BLINDHEIM 1962 Blindheim Ch Smedgraven fra Bygland i Morgedal Viking 25 (1962)
25ndash80
BOBA 2005 Boba I Nomaacutedok normannok eacutes szlaacutevok Kelet-Euroacutepa a 9 szaacutezadban
In Petrovics Istvaacuten (szerk) Kijevtől Kalocsaacuteig Emleacutekkoumlnyv Boba Imre
tiszteleteacutere Budapest 2005 9ndash28
BOCK 1870 Bock F Der Schatz von St Veitin Prag Mittheilungen der K K
Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale
15 (1870)
BODRI 2014 Bodri M Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy Kaacuterpaacutet-medencei lelőhelyek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
182
MTA-BTK-MŐT honlapja
httparpadbtkmtahuregeszetlelohelyekkarpat-medence172-
puspokladany-eperjesvolgyhtml (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
BOGDAacuteL 1968 Bogdaacutel F A kovaacutecsmesterseacuteg kutataacutesa HOMEacute VII (1968) 157ndash170
BOLLOacuteK 2004 Bolloacutek Aacute Az Annales Bertiniani 839 eacutevi rhos koumlvetseacutege eacutes a magyarok
Sz 13 (2004) 349ndash380
BOLLOacuteK 2012 Bolloacutek Aacute Ornamentika a 10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Formatoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszethez
Doktori disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2012
BORSOS 1980 Borsos H Az abonyi honfoglalaacutes kori fegyvertoumlredeacutek kezeleacutese StudCom
9 (1980) 247ndash248
BOWLUS 2006 Bowlus Ch R The Battle of Lechfeld and its Aftermath August 955
Burlington 2006
BOWLUS 2008 Bowlus Ch R The Early Hungarians as Mercenaries 860ndash955 In
France J (ed) Mercenaries and Paid Men The Mercenary Identity in
the Middle Ages Proceedings of a Conference held at University of
Wales Swansea 7thndash9th July 2005 Leiden ndash Boston 2008 193ndash205
BOacuteNA 2000 Boacutena I A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban Budapest 2000
BOacuteNA 1971 Boacutena I Ein Vierteljahrhundert Voumllkerwanderungsforschung in Ungarn
ActaArchHung 23 (1971) 265ndash336
BOacuteTAacuteR 2001 Boacutetaacuter I Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszat nyomai Csiacutekszentsimonban I
Acta 2001II 165ndash174
BOumlHNE ndash
DANNHEIMER
1961
Boumlhne C ndash Dannheimer H Studien an Wurmbuntklingen des fruumlhen
Mittelalters Bayerische Vorgeschichtsblaumltter 26 (1961) 107ndash122
BRANDT 1830 Brandt H Geschichte des Kriegswesens Berlin 1830
BREacuteHIER 1999 Breacutehier Louis Bizaacutenc tuumlndoumlkleacutese eacutes hanyatlaacutesa (ford Baaacuten Istvaacuten)
Budapest 1999
BREszligLAU 1906 Harry Breszliglau Die Schlacht auf dem Lechfelde Historische Zeitschrift
DOI 1015774PPKEBTK2019012
183
XCVII 137ndash151
B SZABOacute 2002 B Szaboacute J Gondolatok a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadviseleacutesről A Kriacutemi
Kaacutensaacuteg vizsgaacutelataacutenak bevonaacutesa a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok kutataacutesaacuteba In
Balogh L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek
Budapest 2002 124ndash138
B SZABOacute 2007 B Szaboacute J Az Aacuterpaacuted-kor csataacutei a steppei neacutepek hadviseleacuteseacutenek
tuumlkreacuteben HK 1202 (2007) 501ndash526
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
B SZABOacute 2017 B Szaboacute J A koumlzeacutepkor magyarorszaacutegi koumlnnyűlovassaacutega Maacuteriabesnyő
2017
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
BUCHWALD 2005 Buchwald V F Iron and Steel in Ancient Times Koppenhaacutega 2005
BUDINSKY-
FETTICH 1973
Budinsky-Krička V ndash Fettich N Das altungarische Fuumlrstengrab von
Zempliacuten Pozsony 1973
CHALINE 2015 Chaline O A csata mint toumlrteacuteneti taacutergy (ford Maacuterkus Andrea) HK
1284 (2015) 1047ndash1060
COLES 1979 Coles J M Experimental archaeology London 1979
CORRADINI 2006 Corradini R Die Annales Fuldenses ndash Identitaumltskonstruktionen im
ostfraumlnkischen Raum am Ende der Karolingerzeit In Corradini R ndash
Meens R ndash Poumlssel C ndash Shaw Ph (eds) Texts and Identities in the
early Middle Ages Beacutecs 2006 121ndash136
CORRADINI 2008 Corradini R Das Bild der Ungarn in den Annales Fuldenses und bei
Johannes Aventinus In Zehetmayer R (Hrsg) Im Schnittpunkt
fruumlhmittelalterlicher Kulturen Niederoumlsterreich an der Wende vom 9
zum 10 Jahrhundert St Poumllten 2008 103ndash149 (NOumlLA Mitteilungen
aus dem Niederoumlsterreichischen Landesarchiv 13)
CSALLAacuteNY 1941 Csallaacuteny G Uacutejabb honfoglalaacuteskori leletek Szentes koumlrnyeacutekeacuteről FolArch
3ndash4 (1941) 182ndash192
CSEDREKI et al Csedreki L ndashGreiff Sndash Langoacute P ndash Stroumlbele F ndash Tuumlrk A Honfoglalaacutes
kori feacutemleletek anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai keacutesziacuteteacutestechnikaacutejuk eacutes
DOI 1015774PPKEBTK2019012
184
2015 nyersanyagforraacutesuk tuumlkreacuteben In Lőrinczy G ndash Tuumlrk A (szerk)
Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-torkolat nyugati
oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar Őstoumlrteacuteneti
Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 325‒339
CSEDREKI ndash
LANGOacute 2015
Csedreki L ndash Langoacute P Honfoglalaacutes kori ezuumlst taacutergyakon veacutegzett XRF eacutes
PIXE vizsgaacutelatok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszertani elemzeacutese In Lőrinczy G ndash
Tuumlrk A (szerk) Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-
torkolat nyugati oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar
Őstoumlrteacuteneti Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 353ndash356
CSIKY 2009 Csiky G Az avar kori szuacuteroacute- eacutes vaacutegoacutefegyverek Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK Budapest 2009
CSIKY 2015 Csiky G Avar-AgePolearms and EdgedWeapons Classification
Typology Chronology and Technology Leiden ndash Boston 2015
CSIKY 2016 Csiky G A szaacutemok bűvoumlleteacuteben Az avar kori vaacutegoacutefegyverek metrikus
adatainak eacuterteacutekeleacuteseacuteről In Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely
K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere
Budapest 2016 243ndash269
ČILINSKAacute 1966 Čilinskaacute Z Schlawisch ndash Awarisches Graumlberfeld in Noveacute Zaacutemky
Pozsony 1966
ČILINSKAacute 1973 Čilinskaacute Z Fruumlhmittelalterliches Graumlberfeld in Želovce Pozsony 1973
DAIM et al 2006 Daim F ndash Lauermann E Das fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Verlag des Roumlmish-Germanischen
Zentralmuseums Mainz 2006
DAVIDSON 1998 Davidson H E The Sword in Anglo-Saxon England Its Archaeology
and Literature Woodbridge 1998
DEEacuteR 1947 Deeacuter J Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81
(1947) 288ndash289
DENIG 1997 Denig H Alte Schmeidenkunst Damaszenstahl IndashII Kaiserslautern
1997
DOI 1015774PPKEBTK2019012
185
DIENES 1968 Dienes I A magyar honfoglalaacutes kora In Szombathy V (szerk) A
magyar reacutegeacuteszet regeacutenye Budapest 1968 135ndash194
DIENES 1972 Dienes I A honfoglaloacute magyarok Budapest 1972
DIENES 1996 Dienes I Honfoglalaacutes kori kovaacutecsaink egyik mesterfogaacutesaacuteroacutel FolArch
14 (1996) 181ndash199
DRENNAN 2009 Drennan R D Statistics for Archaeologists A Commonsense Approach
Dordrecht ndash Heidelberg ndash London ndash New York 2009 (első kiadaacutes 2004)
DOPSCH 2002 Dopsch H Arnulf und der Suumldosten ndash Karantanien Maumlhren Ungarn In
Fuchs F (Hrsg) Kaiser Arnolf das ostfraumlnkische Reich am Ende des 9
Jahrhunderts Regensburger Kolloquium 9ndash11 12 1999 Muumlnchen
2002 143ndash186
DOacuteKUS 1900 Doacutekus Gy Aacuterpaacutedkori siacuterleletek Zempleacuten vaacutermegyeacuteben ArchEacutert 20
(1900) 39 ndash 61
DONČEVA ndash
TOTEV 2011
Dončeva S ndash Totev B A New bdquoHungarianrdquo Type Saber from the
Outskirts of Pilska In Dončeva-Petkova L ndash Balogh Cs ndash Tuumlrk A
(eds) Avars Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia I софия ndash Piliscsaba 2011 121ndash
124
DONČEVA ndash
TOTEV 2018
Dončeva S ndash Totev B Two New bdquoBulgarianrdquo Type of Sabers from
Region of Shumen In Йотов В (ред) Военни експедиции
въоружение и снаряжение (античност и средновековие) Acta
Musei Varnaensis Xndash2 Варна 2018 129ndash132
DUBY 1992 Duby G The Early Growth of the European Economy Warriors and
Peasants from the Seventh to the Twelfth Century Ford Clarke H B
Ithaca NY 1992 (első megjeleneacutes 1974)
DZATTIATY 2014 Дзаттиаты Р Г Аланские древности Даргавса Владькаваз 2014
DZATTIATY et al
2018
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С ndash Царикаева З Х-М Оружие
населания центрального Кавказа VII-X вв по материалам
даргавсского могильника In Кавказ в системе культурных связей
Евразии в древноти и средневековые Карачаевск 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
186
DZATTIATY ndash
USPENSKIJ 2016
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С Катакомба Казарского времени
из Даргавского могильника в северной осетии PA 20162 150ndash168
EGER 2014 Eger C Zur Frage Byzantinischen Blankwaffen im Ausgehenden 6 und
7 Jahrhundert Schwerter mit bronzenem Parierstuumlck vom Typ Aradac-
Koumllked-Korinth Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen Zentralmuseums
61 (2014 megjeleneacutes alatt)
EDGE ndash
WILLIAMS 2003
Edge D ndash Williams A Some Early Medieval Swords in the Wallace
Collection and Elsewhere Gladius 23 (2003) 191ndash210
EDVI 1889 Edvi I A A vas toumlrteacutenete Koumlzeacutep- eacutes Eacuteszak-Euroacutepaacuteban a
neacutepvaacutendorlaacuteskorig Magyar Meacuternoumlk eacutes Eacutepiacuteteacutesz Egylet Koumlzloumlnye 1889
399ndash416 458ndash472 549ndash552
ELIADE 2004 Eliade M Kovaacutecsok eacutes alkimistaacutek Ford Vargyas Z Budapest 2004
ERDEacuteLYI 1964 Erdeacutelyi I A bodrogszerdahelyi honfoglalaacuteskori temető JAMEacute 4ndash5
(1964) 17ndash29
ERDEacuteLYI 1982 Erdeacutelyi I Az avarsaacuteg eacutes kelet a reacutegeacuteszeti forraacutesok tuumlkreacuteben Budapest
1982
ERDEacuteLYI 1994 Erdeacutelyi I Megjegyzeacutesek az uacutegynevezett Nagy Kaacuteroly-szablyaacuteroacutel Acta
Universitas de Attila Joacutezsef Nominante Opuscula Byzantina 9 (1994)
129ndash139
ERDEacuteLYI 2004 Erdeacutelyi I Őseink nyomaacuteban Budapest 2004
EVANS ndash
LOVELUCK 2009
Evans D H ndash Loveluck C Life and Economy at Early Medieval
Flixborough The Artefact Evidence Oxford 2009
FASOLI 1945 Fasoli G Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Firenze 1945
FEDOROV 1981 Федоров-Давыдов Г А Aрхеологическая типология и процесс
типообразования (На примере средневековых быс) In Ковальченко
И Д (ред) Математические методы в социально-экономических и
археологических исследованиях Москва 1981
FEDOROV 1987 Федоров-Давыдов Г А Статистические методы в археологии
Москва 1981
DOI 1015774PPKEBTK2019012
187
FEHEacuteR 2001 Feheacuter B A korai iszlaacutem feacutemművesseacuteg anyagai forraacutesai eacutes technikaacutei
Doktori disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2001
FETTICH 1931 Fettich N Adatok a honfoglalaacuteskor archaeoloacutegiaacutejaacutehoz ArchEacutert 45
(1931) 48ndash112
FETTICH 1933 Fettich N Az oroszorszaacutegi kereskedelmi utak eacutes az ősmagyarsaacuteg
Budapest 1933
FETTICH 1937 Fettich N A honfoglaloacute magyarsaacuteg feacutemművesseacutege Budapest 1937
FETTICH 1938 Fettich N A praacutegai Szent Istvaacuten kard reacutegeacuteszeti megvilaacutegiacutetaacutesban In
Sereacutedi Jusztiniaacuten Emleacutekkoumlnyv Szent Istvaacuten kiraacutely halaacutelnak kilencszaacutezadik
eacutevforduloacutejaacuten Budapest 1938 475ndash516
FEUERBACH
2002
Feuerbach A M Crucible Steel in Central Asia Production Use and
Origins Doktori disszertaacutecioacute University of London 2002
FODOR 1996 Fodor I Beacutecsi szablya Rakamaz-Straacutezsadomb Anarcs Balkaacuteny
Beregszaacutesz Beszterec Bodrogszerdahely Buj Gaacuteva-Szincsedomb
Gegeacuteny Nyiacuteregyhaacuteza-Jaacutenosbokor Oros Rakamaz-Fő u Rakamaz-
Tuacuteroacuteczi-part Reacutetkoumlzberencs Saacuterospatak Szabolcs megye ndash Ismeretlen
lelőhely Szabolcsveresmart Szabolcs-Vontatoacutepart Szolyva Tiszaberce-
Raacutectemető Tiszabezdeacuted Tiszaeszlaacuter-Bashalom Tiszaeszlaacuter-Sinkahegy
Tiszaeszlaacuter-Uacutejtelep Tiszaeszlaacuter-Voumlroumlsmarty u Tiszaloumlk-Kisvajasdomb
Tuzseacuter Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta Endrőd Hajduacutedorog Nagykoumlruuml
Szolnok-Straacutezsahalom Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszafuumlred
koumlrnyeacuteke Tiszafuumlred-Nagykenderfoumlldek Csongraacuted-Vendelhalom Kecel-
Vaacutedeacutei dűlő Muszka Oacuteszentivaacuten Saacutendorfalva Tiszakeacutecske-Oacutekeacutecske
Toumlroumlkkanizsa Versec Bana Ismeretlen lelőhely (Dunaacutentuacutel)
Sorokpolaacuteny Galgoacutec Noacutegraacutedsaacutep Soacuteshartyaacuten In Uő (főszerk) Wolf M
ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus
Budapest 1996 67ndash71 110ndash119 127ndash128 129ndash135 136ndash139 142ndash145
160ndash161 161ndash174 174ndash190 192ndash198 204ndash208 219 226ndash231 241ndash
244 282ndash292 294ndash296 305ndash307 322ndash325 340ndash341 344ndash345 348ndash
351 353ndash356 358 362ndash365 370 372ndash373 388ndash390 400ndash402 403ndash
107 434 437ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
188
FODOR 2000 Fodor I A beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard Szeged 2000
FODOR 2009 Fodor I Aacuterpaacuted-kori kovaacutecsműhely Hajduacutedorogon In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 97ndash100
FUCHS ndash NAacuteDORI
1958
Fuchs Erik ndash Naacutedori Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vas keacuteziszerszaacutem
metallograacutefiai vizsgaacutelata TSz 19583ndash4 323ndash330
FURET 2007 Furet F A kvantifikaacutecioacute a toumlrteacutenettudomaacutenyban (ford Neacutemeth O) In
Benda Gy ndash Szekeres A (szerk) Az Annales A gazdasaacuteg- taacutersadalom-
eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet francia vaacuteltozata Budapest 2007
GALLAGEO 2015 Gallageo J A Are Humanism and Mixed Methods Related Leibniczrsquos
Universal (Chinese) Dream JMMR 92 (2015) 118ndash132
GALLINA ndash
VARGA 2016
Gallina Zs ndash Varga S A Duna-Tisza koumlzeacutenek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-
kori temetői siacuter- eacutes kincsleletei I Kalocsai-Saacuterkoumlz a 10ndash11
szaacutezadban Szeged 2016
GAacuteLL 1999 Gaacutell E A honfoglaloacute magyarsaacuteg katonai-politikai rangreacutetegződeacutese
Rangjelző taacutergyak a 10 szaacutezadi magyar siacuterokban Acta Siculica 1 (1999)
191ndash216
GAacuteLL 2005 Gaacutell E Въоръжението и снаряжението Oт българското
средновековие (VIIndashXI век) HK 1183 (2005) 863ndash865
GAacuteLL 2007 Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg XndashXI szaacutezadi siacuter- eacutes
szoacutervaacuteny-fegyverleleteinek elemzeacutese HK 1202 (2007) 395ndash474
GAacuteLL 2010 Gaacutell E Burial Customs and the Question of 10th Century Populations in
the Transylvanian Basin ActaArchCarp 45 (2010) 271ndash314
GAacuteLL 2013A Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg 10ndash11 szaacutezadi
temetői Szeged 2013
GAacuteLL 2013B Gaacutell E The Question of Centres of Power in the light of 10th Century
Necropoles in the Transilvanian Basin ndash The case of the Cluj necropoles
In Hardt M ndash Tamaacuteska O H (Hrsg) Macht des Goldes Gold der
Macht Herrschafts- und Jenseitsrepraumlsentation zwischen Antike und
Fruumlhmittelalter im mittleren Donauraum Weinstadt 2013
DOI 1015774PPKEBTK2019012
189
GAacuteLL et al [in
press]
Gaacutell E ndash Nagy Sz ndash Peacuteter Sz S ndash Tuumlrk A Uacutejabb adatok a Kolozsvaacuter-
Zaacutepolya utcai 10 szaacutezadi temető hagyateacutekaacuteboacutel Reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti
eacuteszreveacutetelek Erdeacutely 10 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez Megjeleneacutes alatt
GEIBIG 1991 Geibig A Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum
12 Jahrhundert aus Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland
Neumuumlnster 1991
GOFFER 2007 Goffer Z Archaeological chemistry New Jersey 2007 (első
megjeleneacutes 1907)
GOumlMOumlRI 2000a Goumlmoumlri J (szerk) Az avar kori eacutes Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti
emleacutekei Pannoniaacuteban Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere I
Vasművesseacuteg Sopron 2000
GOumlMOumlRI 2000b Goumlmoumlri J Az avar kori eacutes XndashXI szaacutezadi vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti emleacutekei
Somogy megyeacuteben Somogyi muacutezeumok koumlzlemeacutenyei 14 (2000) 164ndash218
GOumlMOumlRI 2006 Goumlmoumlri J The Bloomery Museum at Somogyfajsz (Hungary) and some
Archaeometallurgical Sites in Pannonia from the Avar- and Early
Hungarian Period MJoM 2006 185ndash198
GOumlMOumlRI 2009 Goumlmoumlri J Eacutegi eacutes foumlldi kovaacutecs In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 7ndash15
GOumlMOumlRI 2011 Goumlmoumlri J Archeometallurgy in Hungary some Results and Questions
In Hošek J ndash Cleere H ndash Mihoacutek L The Archaeometallurgy of iron
Recent Developments in Archaeological and Scientific Research Institut
of Archaeology of the ASCR Praacutega 201165ndash72
GOumlMOumlRI 2012 Goumlmoumlri J A pannoacuteniai roacutemai kori vaskohaacuteszat tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek keacuterdeacutese
A sopron-deaacutek teacuteri Aacuterpaacuted-kori vasolvasztoacute műhelyek In Vida T
(szerk) Thesaurus avarorum Budapest 2012 25ndash36
GOumlMOumlRI 2016 Goumlmoumlri J A Taacuterkaacuteny helynevekről reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesben In
Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs
ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere Budapest 2016 439ndash460
DOI 1015774PPKEBTK2019012
190
GYAacuteNI 2006 Gyaacuteni G Elbeszeacutelhető-e egy csata hiteles toumlrteacutenete Metatoumlrteacuteneti
megfontolaacutesok HK 1191 (2006) 121ndash133
GYOumlRFFY 1959 Gyoumlrffy Gy Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről A nemzetseacutegtől a
vaacutermegyeacuteig a toumlrzstől az orszaacutegig Kurszaacuten eacutes Kurszaacuten vaacutera Budapest
1959
GYOumlRFFY 1983 Gyoumlrffy Gy A kabar keacuterdeacutes Forraacutes XV eacutevf 7 sz (1983) 29ndash33
GYOumlRFFY 1987 Gyoumlrffy Gy Az Aacuterpaacuted-kori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza IndashIV
Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1987
GYOumlRFFY 1990 Gyoumlrffy Gy (szerk) A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 1990
HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL1986
Halmaacutegyi Sz ndash Riedel L Reacutegi fegyverekről Budapest 1986
HAMPEL 1902 Hampel J Reacutegiseacutegek a honfoglalaacutes koraacuteboacutel ArchEacutert 22 (1902) 296ndash316
HAMPEL 1905 Hampel J Alterthuumlmer des fruumlhen Mittelalters in Ungarn IndashIII
Braunschweig 1905
HAMPEL 1907 Hampel J Uacutejabb tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kor emleacutekeiről Budapest
1907
HAMPTON 2011 Hampton Valerie Dawn Viking Age Arms and Armour Originating in
the Frankish Kingdom The Hilltop Rewiew 42 (2011) 36ndash44
HARAMZA 2012 Haramza M A damaszkuszi aceacutel reacuteszleges rekonstrukcioacuteja (Kiacuteseacuterleti
beszaacutemoloacute) Orpheus Noster 43 (2012) 81ndash84
HARAMZA 2014 Haramza M A IXndashX szaacutezadi hadjaacuteratok taacutersadalmi-politikai
vonatkozaacutesai Szakdolgozat KRE Budapest 2014
HARAMZA 2015 Haramza M A kovaacutecsolaacutes mint kutataacutesmoacutedszer ndash mit keres egy
keacutezműves szakma a toumlrteacutenettudomaacutenyban In Szaboacute I ndash Bohonyi N ndash
Haffner T ndash Hanzel A ndash Horvaacuteth O ndash Maacuterhoffer N ndash Molnaacuter E ndash Paacutel E
ndash Shchaub A ndash Varga Z (szerk) IDK 2015 Peacutecs 2015 05 14ndash15
Peacutecs 2015 71ndash79
HARAMZA 2016 Haramza M Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory A Study
of Weapon and Equestarian Burials in Viking-Age Denmark AD 800ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
191
1000 Copenhagen Publications from the National Museum 2014 HK
1292 (2016) 599ndash602
HARAMZA 2017a Haramza M Vlfberht ndash Egy kardfelirat eredete eacutes technoloacutegiaacuteja Micae 6
(2017) 103ndash117
HARAMZA 2017b Haramza M bdquoHa toumlrik ha szakadrdquo Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek teszteleacutese
Hataacutertalan Reacutegeacuteszet 22 (2017) 63ndash66
HARAMZA 2017c Haramza M Honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutese eacutes hasznaacutelata Hataacutertalan
Reacutegeacuteszet 24 (2017) 60ndash63
HARAMZA 2017d Haramza M Mikko Moilanen Marks of Fire Value and Faith Swords
with Ferrous Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200
AD) Archaeologia Medii Aevi Finnlandiae 21 Turku Suomen
Keskiajan Arkeologian Seura 2015 In Fejezetek a hadtoumlrteacutenelemből 5
Vaacutelogataacutes a ldquoHadtoumlrteacuteneti esteacutekrdquo előadaacutessorozat 2017-ben elhangzott
előadaacutesaiboacutel MHTT Peacutecs ndash Budapest 2017 129ndash137
HARAMZA ndash
THIELE 2015a
Haramza M ndash Thiele Aacute Toumlrteacuteneti keacuterdeacutesek műszaki vaacutelaszok In Pinteacuter
T (szerk) Dialoacutegus konferencia ELTE Budapest 2015 118ndash126
HARAMZA ndash
THIELE 2015b
Haramza M ndash Thiele Aacute Diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nyomai az 5 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben In Feheacuter B ndash Galambos I (szerk) Hunok a
toumlrteacutenelemben eacutes a hagyomaacutenyokban Budapest 2015 63ndash74
HAUPT ndash KOCKA
1996
Haupt H G ndash Kocka J Geschichte und Vergleich Ansaumltze und
Ergebnisse international vergleichende Geschichtsschreibung Frankfurt
ndash New York 1996 9ndash45
HAUSNER 2015 Hausner G Kincses Katalin Maacuteria (szerk) A magyar hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes
toumlrteacutenete eacutes aktuaacutelis keacuterdeacutesei HK 1284 (2015) 1204ndash1206
HEGEDŰS 1960 Hegedűs Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vastaacutergyak eacutes salakok metallograacutefiai
vizsgaacutelataacutenak tanulsaacutegai TSz 19601 119ndash129
HEREPEY 1895 Herepey K A gombaacutesi neacutepvaacutendorlaacutes kori siacuterokroacutel ArchEacutert 15 (1895)
426ndash430
HEWITT 1860 Hewitt J Ancient Armour and Weapons is Europe from the Iron Period
of the Northern Nations to the End of the Seventeenth Century Oxford
DOI 1015774PPKEBTK2019012
192
1860
HIDAacuteN 1995 Hidaacuten Cs L Iacutejak iacutejaacuteszok reacutegen eacutes ma Studia Nova 1995 101ndash113
HIDAacuteN 2000 Hidaacuten Cs L Mit jelent a koumlnnyű- eacutes mit jelent a neheacutezlovassaacuteg
Terminoloacutegiai probleacutemaacutek az bdquoeuraacutezsiai nomaacutedrdquolovassaacuteggal kapcsolatban
Taacutersadalom eacutes honveacutedelem 4 (2000) 7ndash20
HIDAacuteN 2009 Hidaacuten Cs L Koumlnnyűlovas fegyverzet eacutes hadviseleacutesi moacuted a XI-XIV
szaacutezadi Magyarorszaacutegon Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen
2009
HIDAacuteN ndash
SZŐLLŐSSY 2008
Hidaacuten Csaba ndash Szőllőssy Gaacutebor Fegyver- eacutes loacuteszerszaacutemgyűjtemeacuteny a
taacutepioacuteszelei Blaskovich Muacutezeumban Szentendre 2008
HILL 2013 Hill B E Charles the Baldrsquos rsquoEdict of Pȋtresrsquo (864) a Translation and
Commentary Szakdolgozat University of Minnesota Minnesota 2013
HOFFMEYER
1954
Hoffmeyer A B Middelalderens tveaeligggede svaeligrd en undersoslashgelse af
dets udviklingshistorie kronologi og nationalitet dets stilling i den
almindelige varingbenhistoriske udvikling og dets krigsmaeligssige betydning
Koppenhaacutega 1954
HOFFMEYER
1961
Hoffmeyer A B Introduction to the history of the European Sword
Gladius I (1961) 30ndash75
HOLL 2005 Holl I Koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet egy interdiszciplinaacuteris tudomaacuteny moacutedszertani
keacuterdeacutesei ArchEacutert 130 (2005) 181ndash194
HORVAacuteTH 2015 Horvaacuteth C Győr eacutes Moson megyeacutek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
temetői eacutes siacuterleletei Szeged 2015
HOŠEK ndash
HARAMZA 2018
Hošek J ndash Haramza M MetallographicExamination of Four 7thndash8th
Century Long-Blade Weapons from Želovce (Slovakia) AR 703 (2018)
468ndash482
HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935
Hoacuteman B ndash Szekfű Gy Magyar őstoumlrteacutenet I Budapest 1935
HOLUBIEV 2017 Голубєв А М Сравнительное исследование типов сабель
салтовской археологической культуры и технологии их
изготовления Revista Arheologică 131ndash2 (2017) 235ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
193
HOLUBIEV ndash
HOLUBIEVA 2012
Голубєв А М ndash Голубєва І В Однолезова зброя з довгим клинком
кочовиків VIImdashVIII cт Археологія 20124 42ndash54
HUSSON et al
2010
Husson F ndash Lecirc S ndash Pagegraves J Exploratory Multivariate Analysis by
Example Using R London ndash New York 2010
IGAZ 2007 Igaz L Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Magyarorszaacutegon eacutes kuumllfoumlldoumln neacutehaacuteny peacutelda
kuumlloumlnboumlző toumlrteacuteneti korszakok kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti uacuteton toumlrteacutenő bdquoeacuteletre
kelteacuteseacutererdquo Megjegyzeacutesek az Aacuterpaacuted-kor harcaacuteszataacutenak a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet
moacutedszereivel toumlrteacutenő rekonstrukcioacutes keacuterdeacuteseihez Aetas 224 (2007) 161ndash
169
IGAZ 2014 Igaz L Hagyomaacutenyőrzeacutes kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Elmeacutelet eacutes gyakorlat
Euroacutepaacuteban eacutes Magyarorszaacutegon In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs
ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 413ndash419
INKOVA 2013 Inkova M A Medieval Sabre and a Knife from the Exhibition of the
National Museum of History in Sofia Acta Militaria Medievalia 9 (2013)
63ndash88
IRAacuteSNEacute 1992 Iraacutesneacute Melis K Honfoglalaacutes kori leletek Budaoumlrs-Tűzkőhegyről
Budapest Reacutegiseacutegei 29 (1992) 95ndash107
ISTVAacuteNOVITS
2003
Istvaacutenovits E A Reacutetkoumlz honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori emleacutekanyaga
Nyiacuteregyhaacuteza ndash Budapest 2003
JAKAB 2009 Jakab A XndashXI szaacutezadi temető Nyiacuteregyhaacuteza-Felsősima hataacuteraacuteboacutel (M3-as
autoacutepaacutelya 161- lelőhely) JAMEacute 51 (2009) 79ndash124
JAKUHN 1939 Jakuhn H Eine Schwertform aus karolingischer Zeit Offa Berichte und
Mitteilungen des Museums vorsichtlicher Altertuumlmer in Kiel 4 (1939)
155ndash168
JANKOVICH 1835 Jankovich M Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene viteacuteznek - ki meacuteg a
rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett
tetemeiről rsquos oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg
Eacutevkoumlnyvei 1835 281ndash296
DOI 1015774PPKEBTK2019012
194
JEVGLEVSKIJ ndash
POTOMKINA
2000
Евглевский Л В Потемкина Т М Восточноевропейские
позднекочевнические сабли Степи Европы в эпоху средневековья 1
(2000) Донецк
JOTOV 1995 Йотов В За един тип сабя от ранното българско средновековие In
Тодоров П (ред) Българите в северното причерноморие
Изследвания и материали IV Велико Търново 1995 97ndash102
JOTOV 2004 Въоръжението и снаряжението Oт българското средновековие
(VIIndashXI век) Варна ndash Велико Търново 2004
JOTOV 2008 Jotov V A Note on the bdquoHungarian Sabersrdquo of Medieval Bulgaria In
Curta F (ed) The Other Europe in the Middle Ages Avars Bulgars
Khazars and Cumans Leiden ndash Boston 2008 327ndash338
JOHANNSEN 1953 Johannsen O Die Geschichte des Eisens Duumlsseldorf 1953
JOacuteSA 1914 Joacutesa A Honfoglalaacuteskori emleacutekek Szabolcsban ArchEacutert 343 (1914)
169ndash184
KALICZ ndash
RACZKY 1977
Kalicz N ndash Raczky P Uacutej-e az uacutejreacutegeacuteszet Megjegyzeacutesek a diffuacutezioacute
adaptaacutecioacute eacutes innovaacutecioacute keacuterdeacuteseihez Valoacutesaacuteg 206 (1977) 76ndash94
KALMAacuteR 1971 Kalmaacuter J Reacutegi magyar fegyverek Budapest 1971
KALMAacuteR 1959 Kalmaacuter J Keacutet koumlzeacutepkori kardroacutel ArchEacutert 86 (1959) 189ndash191
KALMAacuteR 1960 Kalmaacuter J Ingelri kard a toumlrteacuteneti muacutezeumban ArchEacutert 88 (1961) 115
KARAacuteCSONYI
1903
Karaacutecsonyi J Bihari honfoglalaacutes kori lovassiacuterroacutel ArchEacutert 23 (1903) 66ndash
67 405ndash412
KARLSSON 2000 Karlsson M Iron and Steel Technology in Hispano-Arabic and Early
Castilian Written Sources Gladius 20 (2000) 239ndash250
KATONA 2017 a Katona Cs Vareacuteg gaacuterdistaacutek Konstantinaacutepolyban In Antik tanulmaacutenyok
61 (2018) 209ndash224
KATONA 2017b Katona Cs Rusz-vareacuteg kereskedelmi uacutetvonalak a IXndashX szaacutezadi Kelet-
Euroacutepaacuteban eacutes a Kaacuterpaacutet-medence In NyJAMEacute 61 (2017) 1ndash20
KATONA 2018 Katona Cs Viking eacutes nomaacuted kiacuteseacuterettagok a 9ndash11 szaacutezadi kelet euroacutepai
udvarokban In Micae 7 (2018) 49ndash64
DOI 1015774PPKEBTK2019012
195
KELLER 2005 Keller M A megeacuterteacutes lehetőseacutege ndash az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes
hasznaacuteroacutel Aethas 204 (2005) 102ndash111
KELLER 2008 Keller M A koumlzeacutepiskolai tanaacutersaacuteg professzionalizaacutecioacuteja a 19 szaacutezad
maacutesodik feleacuteben magyar-porosz oumlsszehasonliacutetaacutesban Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK 2008
KELLNER 1997 Kellner M G Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von
der raquoGens detestandalaquo zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo Muumlnchen
1997
KHARLAMOV
2017
Харламов П В Сабли кочевников IXndashXI вв с территории степей
Волго-Угария Известия Самарского научного центра Российской
академии наук 193 (2017) 406ndash412
KHUDYAKOV
1980
Худяков Ю С Вооружение енисейских киргизов в VIndashXII вв
Новосибирск 1980
KIRAacuteLY 1974 Kiraacutely P A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes a Metoacuted-legendaacuteban
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest 1974
KIRPIČNIKOV
1966
Кирпичников А Н Древнерусское оружие I CA (1966)
KISS 2000 Kiss G Vas megye 10ndash12 szaacutezadi siacuter- eacutes kincsleletei Szombathely
2000
KISS 2018 Kiss M Skandinaacutev eredetű segeacutedneacutepek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a 9ndash11
szaacutezadban Moacutera Akadeacutemia 2 (2015) 237ndash252
KISS ndash BARHTA
1970
Kiss Aacute ndash Bartha A Graves from the Age of the Hungarian Conquest at
Bana ActaArchHung 22 (1970) 219ndash260
KOLBERG 2018 Kolberg A S Did Vikings Really go Berserk An Interdisciplinary
Critical Analysis of Berserks Journal of Military History 823 (2018)
899ndash908
KOLČIN 1953 Колчин В А Черная металлургия и металлообработка в древней
Руси (Домонголrsquoский Период) Москва 1953
KOLIAS 1988 Kolias T G Byzantinische Waffen Ein Beitrag zur Byzantinischen
DOI 1015774PPKEBTK2019012
196
Waffenkunde von den Anfaumlngen bis zur Lateinischen Eroberung Beacutecs
1988
KOŠTA ndash HOŠEK
2014
Košta J ndashHošek J Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014
KMOSKOacute 1997 Kmoskoacute M Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Budapest 1997
KOMAR 2018 Komar O A korai magyarsaacuteg vaacutendorlaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes reacutegeacuteszeti
emleacutekei (История и археология древних Мадьяр в эпохи миграции)
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia V Budapest 2018
KOVAacuteCS 1941 Kovaacutecs I Hogyan hasznaacutelta a honfoglaloacute magyar a szablyaacutet
Koumlzlemeacutenyek az Erdeacutelyi Nemzeti Muacutezeum eacuterem- eacutes reacutegiseacutegtaacuteraacuteboacutel 19411
129ndash131
KOVAacuteCS 1971 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok laacutendzsaacutei eacutes laacutendzsaacutes temetkezeacutesuumlk
Alba Regia 11 (1971) 81ndash108
KOVAacuteCS 1972 Kovaacutecs L J Kalmaacuter Reacutegi magyar fegyverek (Alte ungarische Waffen)
Budapest 1971 ActaArchHung 24 (1972) 428ndash435
KOVAacuteCS 1975 Kovaacutecs L A magyar honfoglalaacuteskori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok
aacutellaacutesaacuteroacutel HK 223 (1975) 515ndash529
KOVAacuteCS 1980a Kovaacutecs L Der Saumlbel von Benepuszta (Ladaacutenybene Komitat Baacutecs-
Kiskun Kreis Kecskemeacutet) ActaArchHung 32 (1980) 309ndash316
KOVAacuteCS 1980b Kovaacutecs L Воoружение венгров изобретателей родины сабли
боевые топоры копья Kandidaacutetusi disszertaacutecioacute keacutezirata (MTA
Keacutezirattaacutera ltsz D9070) Moszkva 1980
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyar laacutendzsaacutes siacuterjeloumlleacutes eacutes neacuteprajzi
megfelelői Előmunkaacutelatok a magyarsaacuteg neacuteprajzaacutehoz 10 (1982) 58ndash85
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L Szablya szavunk in EacuteT 3940 (1984 oktoacuteber 5) 1250
KOVAacuteCS 1983 Kovaacutecs L A HajduacuteboumlszoumlrmeacutenyndashErdős tanyai honfoglaloacute magyar siacuterlelet
HMEacute 5 (1983) 19ndash53
KOVAacuteCS 1990 Kovaacutecs L Szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes A keacuteteacutelű kardos 10-11 szaacutezadi
magyar siacuterok keltezeacuteseacutehez ArchEacutert 117 (1990) 39ndash49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
197
KOVAacuteCS 1992 Kovaacutecs L Honfoglaloacute magyar leletek a kajaacuterpeacutec-gyűri kavicsbaacutenyaacuteban
ComArchHung 1992 159ndash171
KOVAacuteCS 1994ndash
1995
Kovaacutecs L A Kaacuterpaacutet-medence keacuteteacutelű kardjai a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacuteből ComArchHung 1994ndash1995 153ndash189
KOVAacuteCS 1995 Kovaacutecs L Előkelő rusz viteacutez egy szeacutekesfeheacutervaacuteri siacuterban In Koszta L
(szerk) Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Kristoacute Gyula
tiszteleteacutere Szeged 1995 291ndash308
KOVAacuteCS 2002 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok bőrpaacutenceacuteljaacuteroacutel HK 1152 (2002)
311ndash334
KOVAacuteCS 2004 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In Kristoacute Gy (szerk) Haacuteboruacute eacutes
hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2004 284ndash392
KOVAacuteCS 2011 Kovaacutecs L A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Budapest 2011
KOVAacuteCS 2015 Kovaacutecs L A Taktakoumlz 10 ndash 11 szaacutezadi siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleletei valamint a
tiszaluacutec-sarkadi 11 szaacutezadi temető Szeged 2015
Kovaacutecs S 2010 Kovaacutecs S Tibor Szablyaacutek a keacuteső koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon FolArch
54 (2008ndash2010) 267ndash296
KOVAacuteTS 1996 Kovaacutets T A karosi honfoglalaacutes kori temetők feacutemanyagaacutenak restauraacutelaacutesa
HOM 33ndash34(1996) 693ndash700
KOVAacuteTS 2009 Kovaacutets T Vastaacutergyak konzervaacutelaacutesa eacutes restauraacutelaacutesa In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 21ndash23
KRALOVAacuteNSZKY
1962
Kralovaacutenszky A Saacuterbogaacuterd-Templom-dűlő ArchEacutert 89 (1962) 266
KRISTOacute 1980 Kristoacute Gy Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig Budapest
1980
KRISTOacute 1983 Kristoacute Gy Tanulmaacutenyok az Aacuterpaacuted-korroacutel Budapest 1983
KRISTOacute 1985 Kristoacute Gy Az augsburgi csata Budapest 1985
KRISTOacute 1986 Kristoacute Gy Az Aacuterpaacuted-kor haacuteboruacutei Budapest 1986
KRISTOacute 1993 Kristoacute Gy A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
198
Szeged 1993
KRISTOacute 1995 Kristoacute Gy A magyar aacutellam megszuumlleteacutese Szeged 1995
KRISTOacute 1996 Kristoacute Gy Magyarhonfoglalaacutes honfoglaloacute magyarok Budapest 1996
KRISTOacute 2002 Kristoacute Gy A korai Erdeacutely (895 ndash 1324) Szeged 2002
KRISTOacute 2003 Kristoacute Gy Haacuteboruacute eacutes hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2003
KRISTOacute 2007 Kristoacute Gy Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete Budapest 2007
KRUPNOVA 1973 Крупнова Е И Кавказ и Восточная Европа в древности Москва
1973
KUUN 1892 Kuun G Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orientalis
originis historia antiquissima IndashII Claudiopoli 1892ndash1895
KUumlRTI 1978-
1979
Kuumlrti B Honfoglalaacutes kori temető Szeged-Algyőn (Előzetes beszaacutemoloacute)
MFMEacute 1978 ndash791 323ndash347
KVASSAY 2009 Kvassay J Mire hasznaacutelhattak agyaggolyoacutekat az Aacuterpaacuted-kori
kovaacutecsműhelyekben In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 101ndash
104
K VEacuteGH 1970 K Veacutegh K Honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori siacuterleletek a miskolci
muacutezeumban HOMEacute 9 (1970) 79ndash108
LANGOacute 2000 Langoacute P Honfoglalaacutes kori temetők Szarvas teruumlleteacuten StudArch 6 (2000)
287ndash326
LANGOacute 2006 Langoacute P A Kaacuterpaacutet-medence 10 szaacutezadi emleacutekanyagaacutenak kutataacutesa mint
nemzeti reacutegeacuteszet Kutataacutestoumlrteacutenet aacutettekinteacutes Korall 24ndash25 (2006) 89ndash117
LANGOacute 2007 Langoacute P Amit elrejt a foumlldhellip A 10 szaacutezadi magyarsaacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutenak reacutegeacuteszeti kutataacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Budapest 2007
LANGOacute ndash TUumlRK
2003
Moacutera nyomaacuteban ndash Előzetes beszaacutemoloacute a Kiszombor hataacuteraacuteban 2003-ban
veacutegzett honfoglalaacutes kori lelőhelyek hitelesiacutető feltaacuteraacutesairoacutel In Toacuteth I
(szerk) Muacutezeumi kutataacutesok Csongraacuted megyeacuteben Szeged 2003
LAacuteSZLOacute 1943 Laacuteszloacute Gy A honfoglaloacute magyarok műveacuteszete Erdeacutelyben Kolozsvaacuter
1943
DOI 1015774PPKEBTK2019012
199
LAacuteSZLOacute 1976 Laacuteszloacute Gy Szoacutefejteacutes eacutes Reacutegeacuteszet NytudEacutert 89 (1976) 189ndash193
LAacuteSZLOacute 1977 Laacuteszloacute Gy Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok Budapest 1977
LAacuteSZLOacute 1995 Laacuteszloacute G Nyiacuteregyhaacuteza vaacuteros toumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja kezdetektől 1526-ig
Szabolcs-Szatmaacuter-Beregi Leveacuteltaacuteri Eacutevkoumlnyv 11 (1995) 521ndash543
LEHOacuteCZKY 1900 Lehoacuteczky T Honfoglalaacuteskori siacuterroacutel Beregszaacuteszon ArchEacutert 20 398ndash402
LENZ 1914 Lenz E Eine Saumlbelstudie Zeitschrift fuumlr historische Waffenkunde 66
(1914) 180ndash190
LESSING 1781 Lessing G E Theophili Presbyteri Diversarum Artium Schedula In G
E Lessing (Hrsg) Zur Geschichte und Litteratur VI Aus den Schaumltzen
der Herzoglichen Bibliothek zu Wolfenbuumlttel Braunschweig 1781 291-
424
LŐRINCZY ndash
SZALONTAI 1993
Lőrinczy G ndash Szalontai Cs Uacutejabb reacutegeacuteszeti adatok Csongraacuted megye
teruumlleteacutenek 6ndash11 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez I HOMEacute 30ndash312 (1993)
279ndash320
LUGOSI ndash
TEMESVAacuteRY
1988
Lugosi J ndash Temesvaacutery F Kardok Budapest 1988
MACKENZIE
2008
MacKenzie D S History of Quenching International Heat Treatment
and Surface Engineering 22 (2008) 68ndash73
MACKENZIE ndash
GRAHAM 2016
MacKenzie D S ndash Graham G Beer Blood and Urine ndash Mythological
Quenchants of Ancient Blacksmiths International Federation of Heat
Treatment and Surface Engineering IFHTSE-kongresszus 23 koumltete
2016 101ndash109
MADARAS 2001 Madaras L Keacuteső neacutepvaacutendorlaacutes kori X szaacutezadi eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
reacutegeacuteszeti lelőhelyek a Jaacuteszsaacutegban JMEacute 1975ndash2000 113ndash126
MADARAS ndash
SELMECZI 1996
Madaras L ndash Selmeczi L Keacutetpoacute Tiszajenő Tiszasuumlly In Fodor I
(főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg
Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 236ndash238 292ndash293
MAGYAR 2014 Toumlrteacutenelmi eacuteletmoacuted-rekonstrukcioacute avagy a 10ndash11 szaacutezadot bemutatoacute
reenactment koumlzpont Szigethalmon In In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
200
Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 421ndash423
MAKK 1998 Makk F A magyarok ungri neveacuteről Szolnoki Tudomaacutenyos Koumlzlemeacutenyek
1 (1998) 94ndash101 (uacutejrakoumlzoumllve In Uő A turulmadaacutertoacutel a
kettőskeresztig Szeged 1998 45ndash58)
MAKK 2011 Makk F Megjegyzeacutesek a Szent Istvaacuten-i aacutellamalapiacutetaacutes toumlrteacuteneteacutehez Aetas
261 (2011) 104ndash142
MAWDSLEY ndash
MUNCK 1996
Mawdsley E ndash Munck T Szaacutemiacutetoacutegeacutep a toumlrteacutenettudomaacutenyban (Ford
Turi Laacuteszloacute) Budapest 1996
MAY 2006 May T The Training of an Inner Asian Nomad Army in the Pre-Modern
Period The Journal of Military History 703 (2006) 617ndash635
MCCORMICK
2001
McCormic M Origins of the European Economy Communications and
Commerce AD 300ndash900 Massachusets 2015
MEDGYESI 2015 Medgyesi P Honfoglaloacutek a beacutekeacutesi taacutejakon Beacutekeacutes megye jelentősebb
10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei MMMEacute 3 (2015)
MEGAY 1956 Megay G A Miskolc-repuumllőteacuteri honfoglalaacuteskori magyar temető HOMEacute
4 (1956) 14ndash21
MEHOFER 2006 Mehofer M Technologische Analyse am Saumlbel In Daim F ndash
Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 159ndash308
MEHOFER ndash
GREIFF 2006
Mehofer M ndash Greiff S Archaumlometrische Untersuchungen an
Metallgegenstaumlnden In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das
Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz
2006 181ndash188
MERPERT 1955 Мерперт Н Я Из истории оружия племен Восточной Европы в
раннем средневековье СА 23 (1955) 131ndash168
MESTERHAacuteZY
1996
Mesterhaacutezy K Apatin Arad-Foumlldvaacuteri puszta Aacutertaacutend Beszterec
Budapest-Erzseacutebet-hiacuted Budapest-Farkasreacutet Buda pest-Kispest-
Szentlőrinc Budapest-Raacutekos palota Egyek Goumldoumlllő Ismeretlen lh (9
szoacutecikk) Jaacuteszfeacutenyszaru Karancslapujtő Kiraacutelyfoumlld Kunszentmaacuterton
DOI 1015774PPKEBTK2019012
201
Mohaacutecs-Teacuteglagyaacuter Nagyteremia Nyiacuteracsaacuted Oroshaacuteza Orsova
Pusztadobos Szabolcs m Szaacutezhalombatta Szeged-Szabadka hataacutera
Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Kiserdő Szob-Vendelin Szob-Ipoly-
menti orszaacuteguacutet Tiszanaacutena Tokaji kincs Toumlrtel Vereb Zsennye
In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute
magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 299 299 211 71 365
367 304 305 218 390 393 321 398 239 337 37 342 244 345 346
161 171 365 453 373 409 410 408 412 202 356 375 378
MEYNERT 1876 Meynert H Das Kriegswesens der Ungarn Beacutecs 1876
MIDDEL 2000 Middel M Kulturtransfer und historische Komparatistik ndash Thesen zu
ihrem Verhaumlltnis Comparativ 101 (2000) 7ndash41
MOILANEN 2015 Moilanen M Marks of Fire Value and Faith Swords with Ferrous
Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200 AD) Turku
2015
MOLNAacuteR 1942 Molnaacuter Erik Magyar őstoumlrteacutenet Budapest 1942
MORAN 2002 Moran J Interdisciplinarity London 2002
MORAVCSIK
1951
Moravcsik Gy Boumllcs Leoacute Taktikaacuteja mint magyar toumlrteacuteneti forraacutes Sz 85
(1951) 334ndash353
MORAVCSIK
1957
Moravcsik Gy Bizaacutenci kroacutenikaacutek a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel In
Antik Tanulmaacutenyok 4 (1957) 275-288
MORAVCSIK
2003
Moravcsik Gy Bevezeteacutes a bizantinoloacutegiaacuteba Szentendre 2003
MUSHET 1805 Mushet D Experiments on Wootz Philosophical Transactions of the
Royal Society of London 95 (1805) 163ndash175
MIASNIKOV ndash
IAROSLAVSCEVA
2017
Мясников В Ю ndash Ярославцева ЛГ Три средневековых клинка из
коллекции Национального музея Республики Бурятия Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 57ndash68
NADOLSKI 1954 Nadolski A Studia nad uzborjeniem polskim w X XI a XII wieku Acta
Archaeologica Universitatis Lodziensis 3 (1954)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
202
NAGY 1890 Nagy G A magyar koumlzeacutepkori fegyverzetről ArchEacutert 10 (1890) 289ndash301
NAGY 1945 Nagy T Avar kori temető eacutes honfoglalaacuteskori siacuterok Raacutekosroacutel előzetes
jelenteacutes Budapest Reacutegiseacutegei 14 (1945) 491ndash507
N BENKŐ 1980 N Benkő Zs Az abonyi honfoglalaacutes kori szablyatoumlredeacutek StudCom 9
(1980) 235ndash245
NELSON 1991 Nelson J The Annals of St Bertin Manchester 1991
NEPPER 1996 M Nepper I Berettyoacuteuacutejfalu Biharkeresztes Debrecen koumlrnyeacuteke
Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Bodaszőlő Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Vid Hajduacuteszoboszloacute
Hajduacutesaacutemson Koumlroumlsszegapaacuteti Puumlspoumlkladaacuteny Saacutetteacuterudvari-Hiacutezoacutefoumlld
Saacuterreacutetudvari-Poroshalom In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L
(szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996
215 216ndash217 218 220ndash224 225 232 240ndash241 245ndash256 257 ndash 276
277ndash281
NEPPER 2002 M Nepper I Hajduacute-Bihar megye 10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei IndashII Budapest
ndash Debrecen 2002
NEacuteGYESI 1996 Neacutegyesi L Haderőreform a 10ndash11 szaacutezadban Savaria 223 (1996) 219ndash
222
NEacuteGYESI 1999 Neacutegyesi L Szent Istvaacuten a katona Budapest 1999
NEacuteGYESI 2003 Neacutegyesi L Az Augsburgi csata HK 1161 (2003) 206ndash230
NEacuteGYESI 2000 Neacutegyesi L Gondolatok a Lovassaacuteg csapatnemeiről (A koumlnnyű eacutes
neheacutezlovassaacuteg problematikaacuteja) In Bende L ndash Lőrinczy G ndash Szalontai
Cs (szerk) Hadak uacutetjaacuten A neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak
konferenciaacuteja Szeged 2000 375ndash378
NEacuteGYESI 2012 Neacutegyesi L Az iacutej harci alkalmazaacutesa Seregszemle 101 (2012) 227ndash235
NOIRIEL 2001 Noiriel G A toumlrteacutenetiacuteraacutes bdquovaacutelsaacutegardquo ndash Elmeacuteletek iraacutenyzatok eacutes vitaacutek a
toumlrteacutenelemről tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacutetoacutel napjainkig (ford Czoch G Sohajda
F Takaacutecs Aacute K Horvaacuteth Zs Balaacutezs E Szekeres A) Budapest 2001
NORDMAN 1942 Nordman C A Vapnen i nordens forntid Stockholm 1942
OŢA 2015 Oţa S The Mortuary Archaeology of the Medieval Banat (10thndash14th
DOI 1015774PPKEBTK2019012
203
Centuries) Leiden ndash Boston 2015
OAKESHOTT
1964
Oakeshott E The Sword in the Age of Chivalry Woodbridge 1964
OAKESHOTT
1999
Oakeshott E The Archaeology of Weapons Arms and Armour from
Prehistory to the Age of Chivalry Woodbridge 1999 (első kiadaacutes 1960)
PANSERI 1965 Panseri C Damascus Steel in Legend and in Reality Gladius 4 (1965)
5ndash66
PASTUKHOV
2017
Пастухов А М К типологии рукоятей китайского клинкового
оружия ndash laquoпистолетнаяraquo рукоять как датирующий признак Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 69ndash90
PAULER 1900 Pauler Gy A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig Budapest 1900
PEARSON 1795 Pearson G Experiments and Observations to investigate the Nature of a
Kind of Steel manufactured at Bombay and therecalled Wootz with
Remarks on the Properties and Composition of different States of Iron
Philosophical Transactions of the Royal Society of London 85 (1795)
322ndash346
PEDERSEN 2014 Pedersen A Dead Warriors in Living Memory Koppenhaacutega 2014
PEETS 2003 Peets J The Power of Iron Iron Production and Blacksmithy in Estonia
and Neighbouring Areas in Prehistoric Period and the Middle Ages
Tallinn 2003
PETERSEN 1919 Petersen J De Norske Vikingesverd Christiania (Oslo) 1919
PETKES 2012 Petkes Zs Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori soros eacutes templom koumlruumlli
temetők siacuterleleteinek katasztere fejeacuter megyeacuteben Alba Regia 41 (2012)
67ndash120
PETKES ndash SUDAacuteR
2015
Petkes Zs ndash Sudaacuter B Honfoglaloacutek fegyverben Budapest 2015
PETROV 2018 Петров М съвременни реплики на саби от ранното българско
средновековие In Йотов В (ред) военни експедиции въоружение
и снаряжение (античност и средновековие) Acta Musei Varnaensis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
204
Xndash2 Варна 2018 151ndash158
PIASKOWSKI
1963
Piaskowski J Klasyfikacja struktury wtrąceń żużla i jej zastosowanie
dla określenia pochodzenia dawnych przedmiotoacutew żelaznych Kwartalnik
Historii Kultury Materialnej 11 (1963) 61ndash71
PIASKOWSKI
1970
Piaskowsky J The Achievements of Research carried out in Poland on
the History of Early Technology of Iron Archeologia Polonia 12 (1970)
187ndash215
PIRENNE 1983 Pirenne H A koumlzeacutepkori gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom toumlrteacutenete (ford Gyaacuteros
E) Budapest 1983
PINTER 2007 Pinter Z K Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele
IX ndash XIV) Nagyszeben 2007
PLEINER 1962 Pleiner R Stareacute evropskeacute kovaacuteistvi Praacutega 1962
PLEINER 1968 Pleiner R Iron Smelting Experiments in Protohistoric Furnaces in
Březno In Uő (ed) Presented at Actes du Xle Congres International
dHistoire de Science 6 Varsoacute ndash Krakkoacute 1968
PLEINER 1973 Pleiner R Metallography of Early Artifacts - the Problem of Welding
Together Iron and Steel Early Medeieval Studies 63 (1973) 17ndash28
PLEINER 2006 Pleiner R Iron in Archeology Early European Blacksmiths Praacutega 2006
PLEINER 2008 Pleiner R Ulfberht franskỳ mečiř raheacuteno středověku Z dějin hutnictviacute
Narodniacute technickeacute muzeum 38 (2008) 17ndash20
POLGAacuteR 2004 Polgaacuter Sz Kora-koumlzeacutepkori (9ndash12 szaacutezadi) kelet-euroacutepai
fegyverkereskedelemre utaloacute feljegyzeacutesek az iacuterott forraacutesokban In Balogh
L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek III
Szegedi Steppetoumlrteacuteneti Konferencia Szeged 2002 93ndash100
POLGAacuteR 2006 Polgaacuter Sz Kelet-Euroacutepa eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem a 8ndash10
szaacutezadban az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben Doktori disszertaacutecioacute SZTE-BTK
Szeged 2006
PRITSAK 1981 Pritsak O The Origin of Rusrsquo I Cambridge 1981
PUumlSPOumlKI 1989 Puumlspoumlki Nagy P Piacok eacutes vaacutesaacuterok kezdetei Magyarorszaacutegon 1000ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
205
1031 Pozsony 1989
RAAB 2015 Raab N The Crisis from Within Historians Theory and the
Humanities Leiden ndash Boston 2015
RAacuteCZ 2000 Raacutecz Aacute (szerk) Nagy keacutepes millenniumi hadtoumlrteacutenet Budapest 2000
RAacuteCZ 2009 Raacutecz Zs Avar kori oumltvoumls- eacutes kovaacutecsszerszaacutemok In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 67ndash96
REacuteVEacuteSZ 1984ndash85 Reacuteveacutesz L Voltak-e nagycsalaacutedi temetői a honfoglaloacute magyaroknak
MFMEacute 1984ndash852 615ndash640
REacuteVEacuteSZ 1989 Reacuteveacutesz L Előzetes jelenteacutes a karosi honfoglalaacutes kori temető aacutesataacutesaacuteroacutel
ArchEacutert 114 22ndash51
REacuteVEacuteSZ 1991 Reacuteveacutesz L Keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute tegezek a magyar honfoglalaacutes kori siacuterokban
HOMEacute 28ndash29 (1991) 31ndash50
REacuteVEacuteSZ 1996a Reacuteveacutesz L A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszei adatok a Felső-
Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc 1996
REacuteVEacuteSZ 1996b Reacuteveacutesz L Eperjeske Gesztereacuted Karos Tarcal Alsoacuteverecke Bodrogveacutecs
Keneacutezlő Kisdobra Maacutendok Mezőzombor Szerencs Tiszavasvaacuteri ndash Aranykerti
taacutebla Hencida Hoacutedmezővaacutesaacuterhely ndash Nagysziget Ladaacutenybene ndash Benepuszta
Soltszentimre solt Dunaszekcső Szabadbattyaacuten Aldebrő Besenyőtelek ndash
Szőrhaacutet Besenyőtelek ndash Tepeacutelypuszta Dormaacutend Efger ndash Szeacutepasszonyvoumllgye
Erdőtelek Hejce Heves Ismeretlen lelőhely Kassa videacuteke Kaacutel Kistokaj
Peacutetevaacutesaacutera Piliny ndash Leshegy Tarnaoumlrs Tiszaszederkeacuteny In Fodor I (főszerk)
Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi
kataloacutegus Budapest 1996 72ndash82 120ndash124 127 140ndash142 150ndash175 198ndash
200 233 308-312 338ndash340 351 352 368ndash370 381ndash388 391 392 396 397
399 402ndash405 411 414
REacuteVEacuteSZ 1997a Reacuteveacutesz L Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez
In Stamler I (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg aacutellama kultuacuteraacuteja eacutes az
ősi vastermeleacutes Somogyfajsz-Dunauacutejvaacuteros 1997 57ndash71
REacuteVEacuteSZ 1997b Reacuteveacutesz L Honfoglaloacute vezeacuterek kalandozoacute harcosok a karosi temetőkben
DOI 1015774PPKEBTK2019012
206
In Dobrossy I (szerk) Miskolc a millecentenaacuterium eacuteveacuteben 1 Miskolc
1997 92ndash100
REacuteVEacuteSZ 1999a Reacuteveacutesz L Emleacutekezzetek utatok kezdeteacutere Reacutegeacuteszeti kalandozaacutesok a
magyar honfoglalaacutes eacutes aacutellamalapiacutetaacutes koraacuteban Budapest 1999
REacuteVEacuteSZ 1999b Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tengőd-Heacutekuacutetpusztaacuten HOMEacute 37
(1999) 267ndash299
REacuteVEacuteSZ 2005 Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacuteblaacuten
JOMEacute 47 (2005) 161ndash213
REacuteVEacuteSZ 2006a Reacuteveacutesz L Auswertung der Funde In In Daim F ndash Lauermann E
(Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 119ndash158
REacuteVEacuteSZ 2006b Reacuteveacutesz L Zur absoluten Datierung fruumlhungarischer Graumlber
Archaumlologische datierung ndash naturwissenschaftliche Datierung In Daim
F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 189ndash210
REacuteVEacuteSZ 2006c Reacuteveacutesz L Ungarn in Zeitalter der Landnahme und der Staatsgruumlndung
In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab
von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 7ndash14
REacuteVEacuteSZ 2006d Reacuteveacutesz L A Gnadendorf-program Gondolatok egy siacuter feldolgozaacutesa eacutes
bemutataacutesa kapcsaacuten ComArchHung 2006 297ndash302
REacuteVEacuteSZ 2007 Reacuteveacutesz L Landnahmenzeitliches Graumlberfeld in Tiszavasvaacuteri-Araykerti
taacutebla ActaArchHung 58 (2007) 295ndash339
REacuteVEacuteSZ 2008 Reacuteveacutesz L Heves megye 10ndash11 szaacutezadi temetői Budapest 2008
REJHOLCOVAacute
1995
Rejholcovaacute M Das Graumlberfeld von Čakajovce (9 ndash 12 Jahrhundert)
Analyse Nyitra-Budapest 1995
RITTER ndash HORN
1986
Ritter H R ndash Horn T C R Interdisciplinary History A
Historiographical Review History Teacher 193 (1986) 427ndash448
ROESDAHL 1992 Roesdahl E (szerk) Wikinger Waraumlger Normannen Die Skandinavier
und Europa 800-1200 Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Mainz 1992
DOI 1015774PPKEBTK2019012
207
RUTTKAY 1975 Ruttkay A Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei SlovArch 23 (1975) 119ndash216
RUTTKAY 1976 RuttkayA Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei (II) SlovArch 24 (1976) 245ndash395
RYGH 1885 Rygh O Norske Oldsager Ordnede og forklarede Oslo 1885
SALAMON 1876 Salamon F A magyar haditoumlrteacutenethez a vezeacuterek koraacuteban Sz 10 (1876)
1ndash17 686ndash733 765ndash851
SCHULZE 1984 Schulze M Das Ungarische Kriegergrab von Aspres-legraves-Corps
Untersuchungen zu den Ungarneinfaumlllen nach Mittel- West- und
Suumldeuropa (899ndash955 n Chr) Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen
Zentralmuseums 31 (1984) 222ndash238
SCHULZE 2006 Schulze M Spuren der Ungarneinfaumllle des 10 Jahrhunderts In Daim
F (Hrsg) Heldengrab in Niemandsland Ein Fruumlhungarischer Reiter aus
Niederoumlsterreich Mainz 2006 43ndash66
SCHUMANN 2007 Schumann G Die Kunst des Damaszenerstahls Weimar 2007
SCOTT 1991 Scott D A Metallography and Microstructure of Ancient and Historic
Metals Los Angeles 1991
SEGEBADE1994 Segebade C The non-destructive investigation on medieval iron-based
weapons Nuclear Instruments and Methods in Physics Research A 353
(1994) 654ndash657
SELMECZI 1980 Selmeczi L Der Landnahmenzeitliche Fund von Keacutetpoacute ActaArchHung
32 (1980) 251ndash269
SEMYKIN 2015 Семыкин Ю А Черная металлургия и кузнечное произвоство
волжкой булгарии в 8 ndash начале 13 вв Казань 2015
SPAULDING 1953 Spaulding A C Statistical Techniques for the Discovery of Artifact
Types American Antiquity 184 (1953) 305ndash313
SPENGLER 1994 Spengler O A Nyugat alkonya A vilaacutegtoumlrteacutenelem morfoloacutegiaacutejaacutenak
koumlrvonalai (ford Juhaacutesz A Csejtei D) Budapest 1994 (első
megjeleneacutes 1918)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
208
S PEREacuteMI 2005 S Pereacutemi Aacutegota Avarok honfoglaloacutek Veszpreacutem megye reacutegeacuteszeti emleacutekei
az avar kortoacutel a XndashXI szaacutezadig Veszpreacutem 2005
STALSBERG 2008 Stalsberg A Herstellung und Verbreitung der Vlfberht-Schwertklingen
Eine Neubewertung Zeitschrift fuumlr Archaumlologie des Mittelalters 361
(2008) 89ndash118
STEUER 1987 Steuer H Der Handel der Wikingerzeit zwischen Nord- und Westeuropa
aufgrund archaumlologischer Zeugnisse In Duumlwel K (Hrsg)
Untersuchungen zu Handel und Verkehr der vor- und fruumlhgeschichtlichen
Zeit in Mittel- und Nordeuropa Goumlttingen 1987 113ndash197
STRAUB 1999 Straub P A honfoglalaacutes kori tegezcsontok időrendjeacutehez FolArch 5
(1999) 409ndash418
SUumlTTŐ 2011 Suumlttő Sz bdquoFalerishellip proiectisrdquo Liutprand vitatott feljegyzeacutese a
kalandozoacute magyarok felszereleacuteseacuteről Publicationes Universitas
Miskolciensis Sectio Philosophica 142 (2011) 169ndash177
SZABADOS 2007 Szabados Gy A reacutegi magyar taktika Aacuterpaacuted-kori iacuterott kuacutetfőkben A
steppei eredetű harci műveltseacuteg nyomai eacutes megjeleneacutese a XIII szaacutezad
veacutegeacuteig HK 1202 (2007) 475ndash500
SZABADOS
2010a
Szabados Gy A magyarok bejoumlveteleacutenek hadtoumlrteacuteneti szempontuacute
uacutejraeacuterteacutekeleacutese HK 1231ndash2 (2010) 215ndash235
SZABADOS
2010b
Szabados Gy Egy reacutegeacutesz toumlrteacutenetiseacutegeacuteről Kritikai eacuteszreveacutetelek Fodor
Istvaacuten uacutejabb iacuteraacutesai kapcsaacuten In Almaacutesi T ndash Reacuteveacutesz Eacute ndash Szabados Gy
(szerk) bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk
Ferenc tiszteleteacutere Szeged 2010 403ndash415
SZABADOS 2012 Szabados Gy Avar pusztalakoacutek eacutes birodalmi nagymorvaacutek A 9 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medence politikai eacutes ethnikai viszonyairoacutel In Kiss P A ndash Piti F
ndash Szabados Gy (szerk) Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok 7 A VII
Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged 2011 juacutenius 1ndash3) előadaacutesai
Szeged 2012 219ndash235
SZABOacute 1964 Szaboacute J Gy Honfoglalaacutes kori siacuterok Eger-Reacutepaacutestetőn EMEacute 2 (1964)
105ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
209
SZABOacute 1974 Szaboacute Z A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyos
vizsgaacutelata DissArch 23 (1974) 3ndash59
SZAacuteDECZKY
1992
Szaacutedeczky-Kardoss S Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai Budapest 1998
SZAacuteNTOacute 2001 Szaacutentoacute R Skandinaacutev forraacutesok adatai a kelet-euroacutepai steppeacutere In Maacuterton
A (szerk) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe Budapest 2001 173ndash180
SZAacuteNTOacute 2006 Szaacutentoacute R Koumlzeacutepkori egyetemes toumlrteacutenelem Teacuterkeacutepvaacutezlatok
gyűjtemeacutenye Szeged ndash Miskolc 2006
SZELESI 1972 Szelesi Z Szeged keacutepzőműveacuteszete MFMEacute 1972ndash19732 (vonatkozoacute
fejezet Munkaacutecsy bdquoHonfoglalaacutesrdquo-aacuteroacutel 37ndash48)
SZENDREI 1898 Szendrei J A bodrogveacutecsi honfoglalaacuteskori lelet ArchEacutert 18 (1898) 7ndash14
SZENTHE 2007 Szenthe G Gondolatok az Inquisitio de theloneis Raffelstettensis
kapcsaacuten Adatok a Karoling Birodalom keleti iraacutenyuacute szaacuterazfoumlldi
aacuteruforgalmaacutenak eacutes keleti hataacuterainak keacuterdeacuteseacutehez Vilaacutegtoumlrteacutenet 2007
(tavasz-nyaacuter) 18-30
SZEacuteCSI 1993 Szeacutecsi G A toumlrteacutenelmi megismereacutes alapjai Aetas 9 (1994) 5ndash26
SZEacuteLL 1941 Szeacutell M XI szaacutezadi temetők Szentes koumlrnyeacutekeacuten FolArch 3ndash4 (1941)
231ndash255
SZMONIEWSKI
2010
Szmoniewsky B Sz Axe-like Iron Bars in the Early Middle Ages from
Central and Northern Europe Some Comments In Măgureanu A ndash
Gaacutell E (ed) Icircntre stepă şi imperiu Studii icircn onoarea lui Radu Harhoiu
Bukarest 2010 289ndash295
SZŐKE 1941 Szőke B M Honfoglalaacuteskori magyar siacuterok Naszvadon FA 3ndash4 (1941)
214ndash224
SZŐKE 2013 Szőke B Pannoacutenia a Karoling-korban Akadeacutemiai doktori disszertaacutecioacute
MTA-BTK Budapest 2013
SZŐLLŐSSY 2001 Szőllősy G Mi ceacutelt szolgaacutel a szablya fokeacutele Kiacuteseacuterleti megkoumlzeliacuteteacutesek
WMMEacute 23 (2001) 275ndash293
SZVAacuteK 2009 Szvaacutek Gy (szerk) A normannkeacuterdeacutes az orosz toumlrteacutenelemben I
DOI 1015774PPKEBTK2019012
210
Forraacutesok Budapest 2009
TAKAacuteCS 2017 Takaacutecs R A nyugat-euroacutepai fegyverzet egyes elemei a 10 ndash 11 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Moacutera Akadeacutemia 4 (2017) 252ndash273
T BIacuteROacute 2012 T Biacuteroacute K Reacutegeacuteszet eacutes archeometria varaacutezsvessző divat rutin In
Kreiter A ndash Pető Aacute ndash Tugya B Koumlrnyezet ndash Ember ndash Kultuacutera A
termeacuteszettudomaacutenyok eacutes a reacutegeacuteszet paacuterbeszeacutede MNM Budapest 2012
263ndash270
TEMESVAacuteRY
1999
Temesvaacutery F Eleink Gyűjtoumltteacutekhellip Fegyverek hadiemleacutekek loacute- eacutes viseleti
tartozeacutekok a szentesi Koszta Joacutezsef Muacutezeumban Szeged 1999
TETTAMANTI
1975
Tettamanti S Temetkezeacutesi szokaacutesok a 10ndash11 szaacutezadban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben SC 3 Szentendre 1975
THIELE 2009 Thiele Aacute A bucavas koumlzeacutepkori előaacutelliacutetaacutesaacutenak korhű
gyaacutertaacutestechnoloacutegiaacuteja a korszerű anyagtudomaacuteny tuumlkreacuteben TDK-
dolgozat Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Budapest
2009
THIELE 2010 a Thiele Aacute A foumlldtől a vastaacutergyig TDK-dolgozat BME 2010
THIELE 2014 Thiele Aacute A foszfor szerepe a vas archeometallurgiaacutejaacuteban Doktori
disszertaacutecioacute BME Budapest 2014
THIELE 2018 Thiele Aacute The manufacturing technology of a pattern-welded knife from
Kobilić AR Megjeleneacutes alatt keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2018AR_M
anufact20(manuscript)pdf (megtekinteacutes ideje 2018 11 06)
THIELE ndash BAacuteN
2010
Thiele Aacute ndash Baacuten K A bucavaskohaacuteszat kora koumlzeacutepkori technoloacutegiaacuteja a
megvaloacutesiacutethatoacutesaacuteg tuumlkreacuteben BKL 1432 (2010) 7ndash12
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2011
Thiele Aacute ndash Deacuteveacutenyi L Rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek a 10 szaacutezadi fajszi
tiacutepusuacute bucakemenceacuteben In Csibi V J (szerk) OGEacuteT 2011 ndash XIX
Nemzetkoumlzi Geacutepeacutesz Talaacutelkozoacute Kolozsvaacuter 2011 364ndash367
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2012
Modelling possibilities of the medieval bloomery process under
laboratory conditions Materials Science Forum 729 (2012) 290ndash295
THIELE ndash Thiele Aacute ndash Haramza M A koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
211
HARAMZA 2014 archaeometallurgiaacuteja eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai ndash fegyvertoumlrteacuteneti
kitekinteacutes HK 127 (2014) 145ndash160
THIELE ndash TOumlROumlK
2011
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B Vastermeleacutes vaskihozatal eacutes a kohoacutesiacutetott
gyepvaseacutercek minimaacutelisan szuumlkseacuteges vastartalma az avar eacutes az Aacuterpaacuted-
kori vasbucakohaacuteszatban AM 84 345ndash450
THIELE et al
2013
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Kucypera P ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G
M A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes (damaszkolaacutes) szerepe a kora koumlzeacutepkori
kardpengeacutekben Keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2013HU_D
amaszk20(manuscript)pdf(megtekinteacutes ideje 2018 11 12)
THIELE et al
2014a
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Haramza M Koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutekben
felhasznaacutelt vasoumltvoumlzetek ndash kilenc koumlzeacutep-euroacutepai damaszkolt kard- eacutes
keacutespenge archeometriai vizsgaacutelata Gesta 13 (2014) 79ndash89
THIELE et al
2014b
Thiele Aacute ndashHošek J ndash Haramza M ndash Toumlroumlk B Revealing the Surface
Pattern of Medieval Pattern-Welded Iron Objects ndash Etching Tests
Conductedon Reconstructed Composites Archeologia Technica 25
(2014) 18ndash24
THIELE et al
2014c
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G M A diacutesziacutető
kovaacutecshegeszteacutes (pattern-welding) szerepe 2ndash10 szaacutezadi kard- eacutes
keacutespengeacutekben Korhűen rekonstruaacutelt vasanyagok marataacutesi vizsgaacutelata AM
112 (2014) 127ndash136
THIELE et al
2015
Thiele Aacute ndashHošek J ndashKucypera P ndash Deacuteveacutenyi L The Role of Pattern-
Welding in Historical Swords ndash mechanical testing of materials used in
their manufacture Archaeometry 574 (2015) 720ndash739
THOMPSON KLEIN
1990
Thompson Klein J Interdisciplinarity History Theory and Practice
Detroid 1990
THOMPSON KLEIN
ndash DOTY 1994
Thompson Klein J ndash Doty W G Interdisciplinary studies today San
Francisco 1994
TOBIAS 2008 Tobias B Fruumlhmittelalterliche Graumlber mit Beigabe von
Schmeidenwerkzeugen Doktori disszertaacutecioacute Uniwersitaumlt Wien Beacutecs
DOI 1015774PPKEBTK2019012
212
2008
TOLMAČEVA
2001
Толмачева М М Клинковое оружие салтовской культуры (техника
и технология) Археология Восточно европейской Лесостепи
Воронеж 2001
TORMA ndash
VESZPREacuteMY
2009
Torma B Gy ndash Veszpreacutemy L (szerk) Egy elfeledett diadal A 907 eacutevi
pozsonyi csata Budapest 2009
TORMEY 2017 Tormey W Magical (and Maglined) Metalworkers Understanding
Representations of Early and High Medieval Blacksmiths In Classen
A Magic and Magicians in the Middle Ages and the Early Moderny
Time The Occult in Pre-Modern Sciences Medicine Literature
Religion and Astrology Berlin ndash Boston 2017
TOYNBEE 1973 Toynbee Arnold Joseph Constantine Porphyrogenitus and His World
Oxford University Press London 1973
TOacuteTH 2014 Toacuteth A A nyiacuteri mezőseacuteg a 10ndash11 szaacutezadban Szeged 2014
TOacuteTH 2015 Toacuteth F bdquoNagyon hasznos volna ha a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes fokozottabban
koncentraacutelna a konkreacutet hadműveletek leiacuteraacutesaacuterardquo Bemutatjuk Olivier
Chaline-t a Sorbonne (Paris IV) professzoraacutet HK 1284 (2015) 1083ndash
1088
TOumlLL 2009 Toumlll L A harci veacutertezetek toumlrteacutenete A nyugat-euroacutepai hadviseleacutesben
alkalmazott testveacutedelmi rendszerek fejlődeacutestoumlrteacutenete a 10 szaacutezadtoacutel a 16
szaacutezadig Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen 2009
TOumlROumlK 2010a Toumlroumlk B Archeometallurgia ndash a muacutelt kohaacuteszata a jelen műszaki
vizsgaacutelataival a joumlvő reacutegeacuteszettudomaacutenyaacuteeacutert Gesta 9 (2010) 25ndash29
TOumlROumlK 2010b Toumlroumlk B Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszati műhelyek metallurgiaacuteja a műszaki
vizsgaacutelatok tuumlkreacuteben Gesta 9 (2010) 227ndash232
TOumlROumlK 2011 Toumlroumlk B Vaseacuterc vasbuca vastaacutergy ndash Az első magyar vaskohaacuteszok
műhelyei eacutes technikaacuteja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben BaacutenyKoumlzl 62 (2011) 3ndash29
TOumlROumlK 2013 Toumlroumlk B Archeometallurgia Digitaacutelis tananyag ME Miskolc 2013
httpmetontuni-miskolchuwp-contentuploads20140301-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
213
Archeometallurgiapdf (megtekinteacutes ideje 2015 02 01)
TOumlROumlK ndash THIELE
2014
Toumlroumlk B ndash Thiele Aacute Extracting phosporic iron under laboratorial
conditions smelting bog iron ores Material Science and Engineering 47
(2013)
TUumlRK 2011 Tuumlrk A A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr Doktori
disszertaacutecioacute SZTE-BTK Szeged 2011
TUumlRK 2014 Tuumlrk A A korai magyar toumlrteacutenelem eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr
Budapest ndash Szeged 2014
TYLECOTE 1962 Tylecote R F Metallurgy in Archaeology London 1962
TYLECOTE 1987 Tylecote R F History of Metallurgy London 1987 (első megjeleneacutes
1976)
TYLECOTE ndash
THOMSEN 1973
Tylecote R F ndashThomsen R The Segregation and Surfaceenrichment of
Arsenic and Phosphorus in Early Iron Artefacts Archaeometry 152
(1973) 193ndash198
UNDSET 1890 Undset I Egy tuacuteroacuteczmegyei leletről ArchEacutert 10 (1890) 164ndash167
VANPOOL ndash
LEONARD 2011
VanPool T L ndash Leonard R D Quantitative Analysis in Archaeology
Oxford 2011
VAJAY 1968 Vajay Sz Der Eintritt des ungarischen Staumlmmebundes in die
europaumlische Geschichte (862-933) Mainz 1968
VARGA 2013 Kocsisneacute Varga Zs Honfoglalaacutes kori temető CsongraacutedndashVendelhalmon
Acta Universitatis Szegediensis 2013 105ndash143
VEacuteGH 1992 Veacutegh K Honfoglalaacutes kori siacuterleletek Tiszaszederkeacutenyből ArchEacutert 119
(1992) 62ndash67
VESZPREacuteMY
2000
Veszpreacutemy L A koumlnnyűlovassaacuteg probleacutemaacutei az Aacuterpaacuted-kori
eacutevszaacutezadokban In Soumlptei Istvaacuten (szerk) Huszaacuterok a toumlrteacutenelem
forgoacutesziacutenpadaacuten Saacutervaacuter 2000 17ndash24
VESZPREacuteMY
2005
Veszpreacutemy L A modern hadtudomaacuteny szuumlleteacutese In Uő (szerk) A korai
strateacutegiai gondolkodaacutes Budapest 2005
VESZPREacuteMY Veszpreacutemy L A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesai HK 119 (2006) 517ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
214
2006 524
VESZPREacuteMY
2007
Veszpreacutemy L Aventinus hiacuteradaacutesa a magyarok 907 eacutevi győzelmeacuteről
(Csata Pozsonynaacutel) TSz 49 (2007) 1ndash17
VESZPREacuteMY
2008a
Veszpreacutemy L Az Aacuterpaacuted- eacutes Anjou-kor csataacutei hadjaacuteratai Budapest
2008
VESZPREacuteMY
2008b
Veszpreacutemy L Lovagvilaacuteg Magyarorszaacutegon Budapest 2008
VESZPREacuteMY
2010
Veszpreacutemy L A helyeacutet kereső hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Nemzetkoumlzi eacutes hazai
tapasztalatok Aetas 254 (2010) 28ndash38
VESZPREacuteMY
2013
Veszpreacutemy L A magyarorszaacutegi hun hagyomaacuteny legkoraacutebbi iacuterott forraacutesai
eacutes euroacutepai kapcsolatuk Acta Historica 135 (2013) 25ndash44
VESZPREacuteMY
2014a
Veszpreacutemy L Az 1000 előtti Pannoacuteniaacutera eacutes magyarokra vonatkozoacute latin
nyelvű forraacutesok In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash
Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA
BTK Budapest 2014 273ndash288
VESZPREacuteMY
2014b
Veszpreacutemy L Itt a magyar hol a magyar Megjegyzeacutesek a korai nyugati
kalandozaacutesok [907ndash933] forraacutesaihoz eacutes időrendjeacutehez in HK 1261
(2014) 77ndash89
VESZPREacuteMY ndash
TORMA 2009
Veszpreacutemy L ndash Torma B Gy A Lech mezei csataacutehoz vezető uacutet Magyar
kalandozoacutek neacutemet foumlldoumln 954-ben HK 1281 (2015) 3ndash30
WALTON 1995 Walton S Words of Technological Vitrue bdquoThe Battle of Brunanburhrdquo
and Anglo-Saxon Sword Manufacture Technology and Culture 36 (1995)
987ndash999
WAYMAN 2000 Wayman M L Archaeometallurgical contributions to a better
understanding of the past Materials Characterization 45 (2000) 259ndash
267
WHEELER 1927 Wheeler R E M London and the vikings London 1927
WILCOCK 1999 Wilcock J D Getting the Best Fit 25 Years of Statistical Techniques in
Archaeology In Dingwall L ndash Exon S ndash Gaffney V ndash Laflin S ndash
Leusen M (eds) Archaeology in the Age of the Internet CAA97
DOI 1015774PPKEBTK2019012
215
Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology
Proceedings of the 25th Anniversary Conference University of
Birmingham April 1977 Oxford 1997 35ndash51
WILLIAMS 1977 Williams R A Methods of Manufacture of Swords in Medieval Europe
Illustrated by the Metallography of Some Examples Gladius 13 (1977)
75ndash101
WILLIAMS 1980 Williams R A The Manufacture of Mail in Medieval Europe a
Technical Note Gladius 15 (1980) 105ndash134
WILLIAMS 2003 Williams R A The Knight and the Blast Furnace Leiden ndash Boston
2003
WILLIAMS 2007 Williams R A Crucible steel in medieval swords In La Niece S ndash
Hook D ndash Craddock P (ред) Metals and Mines Studies in
Archaeometallurgy London 2007
WILLIAMS 2009 Williams R A A Metallurgical Study of Some Viking Swords Gladius
29 (2009) 121ndash184
WILLIAMS 2012 Williams R A The Sword and the Crucible Leiden ndash Boston 2012
WEGELI 1904 Wegeli R Inschriften auf mittelalterlichen Schwertklingen Lipcse
1904
ZAVIALOV 2011 Zavialov V I Archaeological metallography in Russia historiographic
notes In Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (eds) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
scientific research Praacutega 2011 199ndash210
ZAVIALOV et al
2009
Завьялов В И ndash Розанова Л С ndash Терехова Н Н История
кузнечнава ремесла финно-угорских народов Поволжья и
Предуралья к проблеме этнокультурных взаимодейсвий москва
2009
ZAVIALOV et al
2011
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N
Archaeometallography in solving historical and cultural problems In
Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (ed) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
DOI 1015774PPKEBTK2019012
216
scientific research Praacutega 2011 211ndash222
ZAVIALOV et al
2012
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N Traditions and
innovations in the production culture of Northern Rusrsquo (ford Avilova
L I) Moszkva 2012
httpswwwacademiaedu11260808Traditions_and_innovations_in_the
_production_culture_of_Northern_Rus_ (megtekinteacutes ideje 2018 11
02)
ZAVIALOV ndash
TEREKHOVA
2016
Zavialov V I ndash Terekhova N N The blacksmithrsquos craft of the
Novgorod Land in the period of the State formation (9ndash11 cc)
Konferencia-előadaacutesszoumlveg In Iron and Society before 1350 Stockholm
2016 10 20ndash21
ZIMONYI 2013 Zimonyi I A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek sarokpontjai Akadeacutemiai
doktori disszertaacutecioacute MTA-BTK Szeged 2013
ŻABIŃSKI et al
2012
Żabiński G ndash Mitchell R A ndash Fritz F A Falchion Langes Messer
Fencing Treatise by Johannes Leckuumlhner (1482) Siemianowice Śląskie ndash
Irving ndash Hamburg 2012
ZSIDAY 2014 Zsiday Zsuzsanna Szemelveacutenyek az al-Ṭabarī iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute
keacutezikoumlnyveacuteből Eacuterdekesseacuteg a X szaacutezad keleti fegyver- eacutes hadelmeacuteleti
irodalmaacuteboacutel in HK 1271 (2014) 181ndash203
Forraacutesok
AacuteKIacuteF Kristoacute Gyula (szerk) Az aacutellamalapiacutetaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai
Szegedi Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 1999
DAI Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa (ford
Moravcsik Gyula) Szeged 2003
DDA Teophilus Presbyter A kuumlloumlnfeacutele művesseacutegekről (De diversis artibus)
(ford Takaacutecs Vilmos) Budapest 1984
FKIK Feheacuter Bence Forraacutesok a korai iszlaacutem kardművesseacuteg toumlrteacuteneteacutehez
PPKE-BTK Piliscsaba 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
217
FontByz Moravcsik Gy Az Aacuterpaacutet-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai
(Fontes Byzantini historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex
stripe Aacuterpaacuted descendentium) Budapest 1984
HKIacuteF Kristoacute Gy A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Szeged 1995
IHKM Elter Istvaacuten Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel Szegedi
Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 2009
MEH Gyoumlrffy Gy A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel Kortaacutersak eacutes
kroacutenikaacutesok hiacuteradaacutesai Budapest 2002
MGH Monumenta Germaniae Historicae
SS rer Germ Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi
SzISzLK Zaacutevodszky Levente A Szent Istvaacuten Szent Laacuteszloacute eacutes Kaacutelmaacuten korabeli
toumlrveacutenyek eacutes zsinati hataacuterozatok forraacutesai Fuumlggeleacutek A toumlrveacutenyek
szoumlvege Szent Istvaacuten Taacutersulat Tudomaacutenyos eacutes Irodalmi Osztaacutelya
Budapest 1904
Adatbaacutezisok adattaacuterak
EMIR Egyseacuteges Muacutezeumi Informaacutecioacutes Rendszer reacutegeacuteszeti adatbaacutezisa
httpadamesarpade-mirhu8880adamphp (megtekinteacutes ideje 2018
10 09)
MILK Magyarorszaacuteg Iparreacutegeacuteszeti Lelőhelykatasztere
httpsarcheoindustrysitescom (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
MNM-RA Magyar Nemzeti Muacutezeum Reacutegeacuteszeti Adatbaacutezis
httpsarcheodatabasehnmhuhu (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
ReacutegAd Reacutegeacuteszeti Adattaacuter574
574 E roumlvidiacuteteacutes minden esetben a vonatkozoacute muacutezeum roumlvidiacuteteacutese utaacuten keruumll kiiacuteraacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
218
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok
Acta Acta a Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum eacutes a Szeacutekely Nemzeti Muacutezeum
Eacutevkoumlnyve Sepsiszentgyoumlrgy
ActaArchCarp Acta Archaeologica Carphatica Krakkoacute
ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae Budapest
AM Archeometriai Műhely Budapest
AR Archeologickeacute rozhledy Praacutega
ArchEacutert Archeoloacutegiai Eacutertesiacutető Budapest575
ArchBulg Archaeologia Bulgarica Sofia
BaacutenyKoumlzl Baacutenyaacuteszattoumlrteacuteneti Koumlzlemeacutenyek Rudabaacutenya
BKL Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Lapok Budapest
BMMK A Beacutekeacutes Megyei Muacutezeumok Koumlzlemeacutenyei Beacutekeacutescsaba
ComArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae Budapest
DissArch Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis
de Ronaldo Eoumltvoumls nominantae Budapest
DuDolg Dunaacutentuacuteli Dolgozatok Peacutecs
EMEacute Agria ndash Az Egri Muacutezeum Eacutevkoumlnyve ndash Annales Musei Agriensis Eger
EacuteT Eacutelet eacutes Tudomaacuteny Budapest
FolArch Folia Arcaeologica Szeged576
FontesArchHung Fontes Archaeologici Hungariae Budapest
Gesta Gesta ndash A Miskolci Egyetem Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezeteacutenek
Folyoacuteirata Miskolc
HK Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyek Budapest
HMEacute Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
575 Az ArchEacutert reacutegi (1869ndash1880) szaacutemai megjegyzeacutessel (bdquoreacutegi szaacutemozaacutesrdquo) lettek elkuumlloumlniacutetve az 1881-ben uacutejrainduloacute uacutej folyam peacuteldaacutenyaitoacutel 576 A Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyveacutenek reacutegeacuteszeti kiadvaacutenysorozata 1995-től
DOI 1015774PPKEBTK2019012
219
HOMEacute A Hermann Ottoacute Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Miskolc
IPEK IPEK Jahrbuch fuumlr praumlhistorische und etnolographische Kunst Berlin -
Lipcse
JAMEacute A Nyiacuteregyhaacutezi Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Nyiacuteregyhaacuteza
JMEacute A Jaacutesz Muacutezeum Eacutevkoumlnyve
JMMR Journal of Mixed Methods Research Newbury Park
JPMEacute A Janus Pannonius Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Peacutecs
MedievArch Medieval Archaeology Durham
MFMEacute Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szeged
МИА Материлы и Исследования по Археологии СССР Moszkva
Micae Micae Medievales Budapest
MJoM Metalurgija ndash Journal of Metallurgy Belgraacuted
MMMEacute Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Beacutekeacutescsaba
NK Numizmatikai Koumlzloumlny Budapest
NytudEacutert Nyelvtudomaacutenyi Eacutertesiacutető Budapest
ReacutegFuumlz Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek MNM Budapest
Savaria Savaria ndash A vas megyei muacutezeumok eacutertesiacutetője Szombathely
StudCom Studia Comitatensia ndash Tanulmaacutenyok Pest megye muacutezeumaiboacutel
Szentendre
Sz Szaacutezadok Budapest
СА Советская Археология Moszkva ndash Leningraacuted
TSz Toumlrteacutenelmi Szemle Budapest
WMMEacute Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szekszaacuterd
DOI 1015774PPKEBTK2019012
220
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek
AJM Arany Jaacutenos Muacutezeum Nagykőroumls
AMM Arad Megyei Muacutezeum Arad
BBM Balassa Baacutelint Muacutezeum Esztergom
DIM Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum Eger
DJM Damjanich Jaacutenos Muacutezeum Szolnok
DM Deacuteri Muacutezeum Debrecen
ERNM Erdeacutelyi Romaacuten Nemzeti Muacutezeum Kolozsvaacuter
FM Finta Muacutezeum Tuacuterkeve
HIM Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Budapest
HMH Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
HMM Hansaacutegi Muacutezeum Mosonmagyaroacutevaacuter
HOM Herman Ottoacute Muacutezeum Miskolc
HPHGY Horvaacuteth Peacuteter Helytoumlrteacuteneti Gyűjtemeacuteny Jaacuteszjaacutekoacutehalma
HVM Vaacuterosi Muacutezeum (Okresneacute muacutezeum) Hlohovec
JAM Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Nyiacuteregyhaacuteza
JATE Joacutezsef Attila Tudomaacutenyos Egyetem Reacutegeacuteszeti Tanszeacuteke Szeged
JM Jaacutesz Muacutezeum Jaacuteszbereacuteny
JPM Janus Pannonius Muacutezeum Peacutecs
KBM Koumlzponti Baacutenyaacuteszati Muacutezeum Sopron
KFM Kubinyi Ferenc Muacutezeum Szeacutecseacuteny
KJMK Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
KJMSZ Koszta Joacutezsef Muacutezeum Szentes
KPM Kiss Paacutel Muacutezeum Tiszafuumlred
KRRI Kolozsvaacuteri Romaacuten Reacutegeacuteszeti Inteacutezet Kolozsaacuter
DOI 1015774PPKEBTK2019012
221
KSZM Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Vychodoslovenskeacute Muacutezeum) Kassa
LDM Laczkoacute Dezső Muacutezeum Veszpreacutem
LFM Liszt Ferenc Muacutezeum Sopron
MFM Moacutera Ferenc Muacutezeum Szeged
MKM Maacutetyaacutes Kiraacutely Muacutezeum Visegraacuted
MMM Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Beacutekeacutescsaba
MNM Magyar Nemzeti Muacutezeum Budapest
NM Neacuteprajzi Muacutezeum Budapest
NKM Nagyvaacuteradi Koumlroumlsoumlk videacuteke Muacutezeum
NYM Nyitrai Muacutezeum Nyitra
RM Rippl-Roacutenai Muacutezeum Kaposvaacuter
RGZ Roumlmisch Germanisches Zentralmuseum
SM Savaria Muacutezeum Szombathely
SZIKM Szent Istvaacuten Kiraacutely Muacutezeum Szeacutekesfeheacutervaacuter
SZKJM Szaacutentoacute Kovaacutecs Jaacutenos Muacutezeum Oroshaacuteza
SZNM Szlovaacutek Nemzeti Muacutezeum (Slovenskeacute Narodneacute Muacutezeum) Pozsony
TJMH Tornyai Jaacutenos Muacutezeum Hoacutedmezővaacutesaacuterhely
TJMK Thormai Jaacutenos Muacutezeum Kiskunhalas
TSM Tessedik Saacutemuel Muacutezeum Szarvas
TLM Tary Laacuteszloacute Muacutezeum Csongraacuted
VKM Viski Kaacuteroly Muacutezeum Kalocsa
VPM Vasvaacuteri Paacutel Muacutezeum Tiszavasvaacuteri
XJM Xantus Jaacutenos Muacutezeum Győr
DOI 1015774PPKEBTK2019012
1
TARTALOMJEGYZEacuteK
KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS 4
BEVEZETEacuteS 6
METODIKA 7
Alkalmazott taacuterstudomaacutenyok poziacutecioacute a toumlrteacutenetiacuteraacutesban 7
Hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes historiograacutefia 8
A honfoglaloacute hadikultuacutera reacutegeacuteszete 11
Iraacutenyvonalak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokban 14
A leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet 14
Az oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenet 19
Kronologikus probleacutemafelveteacutes a szablya fejlődeacutestoumlrteacutenete 20
Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes 21
Interdiszciplinaritaacutes a fegyvertoumlrteacutenetben 23
A vasművesseacuteg kutataacutestoumlrteacuteneteacutenek korai szakasza 26
Klasszikus interdiszciplinaritaacutes a termeacuteszettudomaacutenyok integraacutecioacuteja 28
Gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek 32
Moacutedszertani neheacutezseacutegek 34
Az eacutertekezeacutes metodikaacuteja eacutes ceacutelkitűzeacutesei 37
HADTOumlRTEacuteNETI HAacuteTTEacuteR 42
A hadműveacuteszet jellemzői a 9ndash10 szaacutezadi hadjaacuteratok tuumlkreacuteben 42
A koumlzelharci fegyverek taktikai alkalmazaacutesa 59
A temetkezeacutesekből ismert fegyverfajtaacutek 59
Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben 62
Oumlsszegzeacutes 68
TIPOLOacuteGIA 70
Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek 70
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja 74
DOI 1015774PPKEBTK2019012
2
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese 78
Formacsoportok eacutes metrikus adatok 82
A markolat 82
Markolatgomb 82
Ellenző 84
A huumlvely 89
Fuumlggesztőfuumll 89
Huumlvelyveacuteg 89
A penge formai jellemzői 90
Metrikus vizsgaacutelatok 92
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek 93
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis) 95
Choroloacutegia 106
Oumlsszegzeacutes 108
TECHNOLOacuteGIA 114
Metallograacutefiai bevezeteacutes 114
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek 117
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok 123
Alkalmazott moacutedszerek 124
Eredmeacutenyek 125
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 125
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 126
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 127
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely 128
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 129
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 130
Chaicircne opegraveratoire 132
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes 133
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes 135
3 Kohoacutesiacutetaacutes 135
4 Homogenizaacutelaacutes 137
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn 142
DOI 1015774PPKEBTK2019012
3
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes) 146
7 Hőkezeleacutes 147
8 Oumlsszeilleszteacutes 153
Oumlsszegzeacutes 155
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS 158
Taacutergyak mozgaacutesa 162
Mesterek mozgaacutesa 169
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese 170
Oumlsszegzeacutes 171
BEFEJEZŐ GONDOLATOK 173
OumlSSZEFOGLALOacute 176
RESUME 177
FUumlGGELEacuteK 178
Irodalom 178
Forraacutesok 216
Adatbaacutezisok adattaacuterak 217
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok 218
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek 220
DOI 1015774PPKEBTK2019012
4
KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS
Tisztelettel eacutes koumlszoumlnettel adoacutezom a koumlvetkező szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e munka
nem joumlhetett volna leacutetre
Mindenekelőtt Feleseacutegemnek eacutes csalaacutedtagjaimnak a folyamatos eacutes faacuteradhatatlan segiacutetseacutegeacutert
anyagi eacutes erkoumllcsi taacutemogataacuteseacutert
Dr Veszpreacutemy Laacuteszloacute igazgatoacute uacuternak (Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum) eacutes Dr Toumlroumlk Beacutela
inteacutezetvezető uacuternak (ARGUM ME Metallurgiai Inteacutezet) teacutemavezetői munkaacutejukeacutert Dr
Kovaacutecs Laacuteszloacutenak (MTA-BTK RI) szakmai tanaacutecsaieacutert valamint a teacutemaacuteban veacutegzett aacutetfogoacute
gyűjteacuteseacutenek eacutes kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja keacutezirataacutenak rendelkezeacutesre bocsaacutejtaacutesaacuteeacutert Dr Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM SzTE-BTK) szakmai tanaacutecsaieacutert eacutes a leletanyaghoz valoacute
hozzaacutefeacutereacutesemben toumlrteacutenő orszaacutegos kiterjedtseacutegű segiacutetseacutegnyuacutejtaacuteseacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes
Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak (AacutesaTaacuters Kft) a laborban vizsgaacutelt leletek restauraacutelaacutesaacuteeacutert
tovaacutebbaacute az ARGUM munkataacutersainak a szablyaleletek archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteeacutert Dr
Goumlmoumlri Jaacutenosnak (MTA-VEAB) Dr Thiele Aacutedaacutemnak (BME) eacutes Dr Jiři Hošeknek
(Archeologickyacute uacutestav AV ČR) az archeometallurgia moacutedszertanaacuteban nyuacutejtott szakmai
tanaacutecsaikeacutert Dr Joacutezsa Moacutenikaacutenak (Johann Bernoulli Institute for Mathematics and Computer
Science Faculty of Mathematics and Natural Sciences University of Groningen) eacutes Dr Heacuteger
Tamaacutesnak (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) a metrikus vizsgaacutelatokban eacutes
rendszerezeacutesuumlkben nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Dr Vladimir Igoroyevič Zavialovnak (Institut
Archeologii RAN) Dr Font Maacutertaacutenak (PTE-BTK-TTI Koumlzeacutepkori eacutes Korauacutejkori Tanszeacutek) eacutes
Dr Tuumlrk Attilaacutenak (MTA-BTK MŐT PPKE-BTK) az orosz nyelvű szakirodalomban nyuacutejtott
segiacutetseacutegeacuteeacutert Dr Langoacute Peacuteternek (MTA-BTK RI PPKE-BTK) Dr B Szaboacute Jaacutenosnak
(BTM) Dr Nagy Balaacutezsnak (ELTE-BTK) Dr Bertoacutek Gaacutebornak (JPM PPKE-BTK) Dr
Gaacutell Erwinnek (Institutul de Arheologie Vasile Pacircrvan) Dr Feheacuter Benceacutenek (MKI) Paveł
Kucyperanak (Uniwersytet Mikołaja Kopernika) Dr Valeri Jotovnak (Vaacuternai Toumlrteacuteneti
Muacutezeum) Dr Alan Williamsnek (Wallace Collection) Dr Christoph Egernek (LVR
Xanten) Dr Neacutegyesi Lajosnak (NKE) Dr Romhaacutenyi Beatrixnak Dr Vaacuterady Zoltaacutennak Dr
Hidaacuten Csabaacutenak (KRE-BTK) Dr Biacuteroacute Aacutedaacutemnak Dr Ioan Stanciunak (Institutul de
Arheologie şi Istoria Artei) Dr Nagy Leventeacutenek Dr Fazekas Ferencnek eacutes Dr Kiss
Attilaacutenak (PTE-BTK Reacutegeacuteszeti Tanszeacutek) Dr Galambos Istvaacutennak (NEB TITE) Gulyaacutes
Andraacutesnak (Jaacutesz Muacutezeum) Dr Boacutetaacuter Istvaacutennak (Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum) Dr Nevizaacutenszky
DOI 1015774PPKEBTK2019012
5
Gaacutebornak (Archeologickyacute uacutestav SAV) Nikolina Antonićnak (Sveučilišta u Zagrebu) Ondřej
Mertaacutenak (Technickeacute muzeum v Brně) eacutes Ivan Marija Hrovatinnak (Univerza v Ljubljani)
szakmai taacutemogataacutesukeacutert
Dr Szoumlreacutenyi Gaacutebor Andraacutes osztaacutelyvezetőnek Dr Csengeri Piroskaacutenak Horvaacuteth Antoacuteniaacutenak
eacutes Kalaacuteszdi Gyoumlrgynek (HOM) a szablyaleletek laborvizsgaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutert valamint Dr
Jakab Attila osztaacutelyvezetőnek eacutes a JAM munkataacutersainak Puskaacutes Joacutezsefnek (MNM) Florin
Margineannak (AM) Bajusz Maacutetyaacutesnak Diana Jegarnak eacutes Demjeacuten Andreaacutenak (KENM) az
NKM munkataacutersainak sziacuteves segiacutetseacuteguumlkeacutert eacutes a leletekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes lehetőveacute teacuteteleacuteeacutert
Deeacutesy Veronikaacutenak (PPKE-BTK) eacutes Dr Lőnhaacutert Tamaacutesnak (BBTE) a CEEPUS-
oumlsztoumlndjprogram koordinaacutelaacuteseacutert tovaacutebbaacute a Posta Beacutela Egyesuumllet tagjainak a Kolozsvaacuteron
toumlltoumltt idő alatti segiacutetőkeacutesz baraacuteti hozzaacuteaacutellaacuteseacutert
Dr Csornay Boldizsaacuter igazgatoacute uacuternak Gaacutel Eacuteva osztaacutelyvezetőnek eacutes Simon Beacutela toumlrteacuteneacutesznek
eacutes reacutegeacutesz-technikusnak (JPM) valamint minden kolleacutegaacutemnak aki a taacutemogatta kutatoacutemunkaacutem
Veacutegezetuumll kiemelten Nagy Tibor kovaacutecsmesternek valamint minden keacutezműves
mesterembernek eacutes hagyomaacutenyőrzőnek akik gyakorlati laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutetetteacutek e munka
megszuumlleteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
6
BEVEZETEacuteS
bdquoA 10 szaacutezadi szablyaacutekroacutel annak elleneacutere hogy nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendenek a
szakemberek koumlreacuteben egyetlen kimeriacutető elemzeacutes sem jelent meg mind a mai napigrdquo Gaacutell
Erwin fenti kijelenteacuteseacutehez egyből hozzaacutefűzi hogy kiveacutetelt keacutepez Kovaacutecs Laacuteszloacute Vooruženie
vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja (1980) c kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja
amely azonban nem keruumllt kiadaacutesra1
A fenti ideacutezet utaacuten felteacutetelezhető lenne hogy jelen munka e hiaacuteny betoumllteacuteseacutere szuumlletett
azonban ez csak reacuteszben igaz A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa ugyanis az elmuacutelt koumlzel
szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet
minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni a jelenseacuteg vizsgaacutelataacutet A
sokreacutetűseacuteg felaproacutezoacutedaacutest hozott magaacuteval eacutes baacuter e tudomaacutenyos fejlődeacutes alapvetően noumlvelte a
korszakkal kapcsolatos ismereteinket maacutera toumlrteacuteneacutesz reacutegeacutesz termeacuteszettudoacutes (leginkaacutebb
anyagmeacuternoumlk fizikus keacutemikus illetve geoloacutegus) eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneacutesz keacutepesiacuteteacutessel is
rendelkezni kellene ahhoz hogy valaki egy szemeacutelyben kimeriacutető elemzeacutest veacutegezhessen a
teacutemaacuteban Ennek koumlszoumlnhetően a fegyverkutataacutesban egyre gyakoribbak a tudomaacutenykoumlzi
egyuumlttműkoumldeacutesek amelyek tapasztalatai azonban azt mutatjaacutek hogy kezdetlegesseacuteguumlkből
fakadoacutean a diszcipliacutenaacutek koumlzti kommunikaacutecioacutes feluumlletek meacuteg rendkiacutevuumll instabil aacutellapotban
vannak baacutermilyen uacutej jelenseacuteg vizsgaacutelata koumlnnyen deformaacutelja azokat eacutes felboriacutetja az addigi
hangsuacutelyokat araacutenyokat eacutes a dialoacutegus szerkezeteacutet Ugyanis hiaacuteba aacutell ugyanaz a fegyvertiacutepus a
kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak foacutekuszaacuteban a feltett keacuterdeacutesek olyannyira elteacuterők hogy
gyakorlatilag a vizsgaacutelt jelenseacuteg sem egyezik meg Eacutepp ezeacutert szuumlkseacuteg van az
interdiszciplinaacuteris kommunikaacutecioacute megerősiacuteteacuteseacutere
Iacutegy az eacutertekezeacutes is inkaacutebb paacuterbeszeacuted indiacutetaacutesaacutera alkalmas aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten adni
azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket esetuumlnkben a szablyaacutek kutataacutesaacuteban
eddig alkalmaztak tovaacutebbaacute (eacutes mindenekelőtt) e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis
kapcsolatot teremteni
1 GAacuteLL 2013 736 KOVAacuteCS 1980b
DOI 1015774PPKEBTK2019012
7
I METODIKA
Alkalmazott taacuterstudomaacutenyok poziacutecioacute a toumlrteacutenetiacuteraacutesban
Egy fegyvertoumlrteacuteneti teacutemakoumlr kutataacutestoumlrteacuteneti-moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutese annak
interdiszciplinaritaacutesa miatt vaacutelik oumlsszetetteacute nemcsak azeacutert mert a tudomaacutenyaacuteg fejlődeacuteseacuteben
szerepet jaacutetszoacute időkoumlzben oumlsszekapcsoloacutedoacute azonban toumlrteacutenelmi taacutevlatokban vizsgaacutelva
kuumlloumlnaacutelloacute diszcipliacutenaacutek oumlnaacutelloacute kutataacutestoumlrteacutenettel eacutes moacutedszertannal rendelkeznek hanem a
tudomaacutenyos eredmeacutenyek bdquoeredezteteacuteserdquo okaacuten is vagyis annak koumlszoumlnhetően hogy a fentiek
mellett meacutegsem lehet minden tudomaacutenyos moacutedszert eacutes eredmeacutenyt egyeacutertelműen csak egy
tudomaacutenyteruumllethez koumltni
A fegyverek vizsgaacutelata kuumlloumlnfeacutele legtoumlbbszoumlr hadtoumlrteacuteneti-harcaacuteszati taacutersadalmi-
szimbolikus eacutes leguacutejabban technoloacutegiai aspektusokboacutel toumlrteacutenik amelyekben hol a leiacuteraacutes hol
az oumlsszehasonliacutetaacutes mutatkozik dominaacutensnak Elsődleges harcaacuteszati alkalmazaacutesuk
tanulmaacutenyozaacutesa reacuteveacuten fontos reacuteszeacutet keacutepzik a hadtoumlrteacuteneti munkaacuteknak miacuteg szimbolikus ndash a
viseletben temetkezeacutesben eacutes maacutes emberi gondolkodaacutest mentalitaacutest esetleg hitvilaacutegot
taacutergyiasiacutetoacute formaacuteban betoumlltoumltt ndash szerepuumlkneacutel fogva adaleacutekanyagul szolgaacutelhatnak az adott
korszak taacutersadalmi viszonyainak megismereacuteseacutehez Ez utoacutebbi kategoacuteria nemcsak a
meacuteltoacutesaacutegjelveacutenykeacutent funkcionaacuteloacute reprezentatiacutev peacuteldaacutenyokat foglalja magaacuteban hanem az adott
taacutergy korabeli jelkeacuteprendszere aacuteltal birtokolt jelenteacutestoumlbbletet is2 Iacutegy baacuter kidolgozottsaacutegukat
illetően koraacutentsem tekinthetők egy taacutersadalmi reacuteteg eszkoumlzeacutenek a fegyverek toumlrteacuteneti
vizsgaacutelataacutenak kifejezetten a korszakra vonatkozoacutean fontos keacuterdeacutese a taacutergytiacutepus aacuteltal
elkuumlloumlniacutethető taacutersadalmi csoportok meghataacuterozaacutesa Ugyancsak egy meghataacuterozott reacuteteg eacutes a
fegyverek elsődleges (időnkeacutent pedig kizaacuteroacutelagos) kapcsolataacuteboacutel adoacutedik az is hogy e taacutergyak
nemcsak a haacuteboruacute hanem az adott reacuteteg reprezentaacutecioacutes teveacutekenyseacutegeinek iacutegy vadaacutesz-
paacuterbaj- vagy sporteszkoumlzekeacutent is eacutertelmezhetőek Ennek koumlszoumlnhetően ugyancsak szaacutemottevő
a magaacutenkeacutezben majd koumlzjavakkeacutent fennaacutelloacute műgyűjtemeacutenyek fegyveranyaga amelyek
elsődleges eacutertelmezeacutesi koumlzege nem a had- hanem a műveacuteszettoumlrteacutenet Ez miben sem
mutatkozik meg jobban minthogy a fegyverek meghataacuterozaacutesaacutenak igen gyakori reacutesze a
formavilaacutegukban eacutes diacutesziacutetettseacuteguumlkben fellelhető stiacutelusjegyek alapjaacuten toumlrteacutenő műveacuteszettoumlrteacuteneti
korszak szerinti beosztaacutes amely a romanikus időszakot illetően vaacutelik gyakorivaacute eacutes egeacuteszen a
2 Vizsgaacutelt korszakunk szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereit a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes a harcos taacutersadalmi reacutetegek elsődleges jelekeacutent tartja szaacutemon a kiraacutelysaacutegok kereszteacuteny jelkeacuteprendszereacuteben a kard az igazsaacuteg eacutes az iacuteteacutelet taacutergyiasult formaacuteja HARAMZA 2017 103
DOI 1015774PPKEBTK2019012
8
20 szaacutezad fegyveranyagaacuteig meghataacuterozoacute3 Mindemellett a műveacuteszettoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes a
9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek eseteacuteben csak visszafogottan a szereleacutekek időnkeacutent előforduloacute
ornamentikaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteban jaacutetszik szerepet
A gyűjtemeacutenyek inteacutezmeacutenyesedeacuteseacutevel a fegyverek rendszerezeacuteseacutere eacutes mint toumlrteacutenelmi
jelenseacuteg a taacutergyi forraacutesok leiacuteraacutesaacutera leginkaacutebb alkalmas egyuacutettal a toumlrteacutenettudomaacutenytoacutel
fokozatosan eltaacutevolodoacute reacutegeacuteszettudomaacuteny szinteacuten fontos szegmenseacutet keacutepzi a fegyvertoumlrteacuteneti
kutataacutesoknak A toumlrteacutenettudomaacutenyroacutel levaacuteloacute folyamatosan oumlnaacutelloacutesodoacute diszcipliacutena legfőkeacutepp a
taacutergytiacutepusok rendszerezeacuteseacutere eacutes a konkreacutetabb dataacutelaacutesaacutera alkalmas tipoloacutegia tipokronoloacutegia
moacutedszereacutevel leacutepett be a vizsgaacuteloacutedaacutesokba Iacutegy az esetenkeacutenti leletkontextusnak koumlszoumlnhetően a
műveacuteszettoumlrteacutenet eredmeacutenyeihez keacutepest szűkebb időintervallumokba lehetett sorolni a
fegyvereket
A kuumlloumlnboumlző teruumlleteknek termeacuteszetesen akadnak aacutetfedeacutesei A dataacutelhatoacute
műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacutelusjegyek reacuteszeacutet keacutepzik a formai jellemzők eacutes vaacuteltozaacutesaik időrendiseacutegeacutet
rekonstruaacuteloacute tipoloacutegiai rendszereknek vagy eacutepp az adott fegyvertiacutepus maacuter emliacutetett
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek A siacuterreacutegeacuteszet szocioarcheoloacutegiai jellegeacuteneacutel fogva a toumlrteacutenettudomaacuteny
taacutersadalmi vonatkozaacutesuacute kutataacutesaiba kapcsoloacutedott be kivaacuteltkeacutepp a jelen munkaacuteban taacutergyalt
korszakokat illetően ahol belső iacuterott primer forraacutesok hiacutejaacuten a taacutergyi emleacutekezet feleacuterteacutekelődik
A reacutegeacuteszet az esemeacutenytoumlrteacutenet rekonstruaacutelaacutesaacuteban is fontos szerepet jaacutetszik
Hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes historiograacutefia
Az elmuacutelt eacutevtizedek hadtoumlrteacutenelmi taacutergyuacute historiografikus gondolkodaacutesa szinte
egyoumlntetűen megemleacutekezik a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes 20 szaacutezadi perifeacuteriaacutera keruumlleacuteseacuteről amely a
fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet sem hagyta eacuterintetlenuumll4 Oliver Chaline a Sorbonne (Paris IV)
egyetemi tanaacutera szerint a hadtoumlrteacutenelem eacutes azon beluumll kivaacuteltkeacutepp a csataleiacuteraacutes műfaja kettős
vaacutelsaacutegba keruumllt a 20 szaacutezad elejeacuten egyreacuteszt a politikai esemeacutenyek valamint bdquoa miniatuacuteraacutek eacutes
csatakeacutepekrdquo mint bdquotoumlrteacuteneti tabloacutekrdquo haacutetteacuterbe szorulaacutesa okaacuten maacutesreacuteszt a csataacutek
esemeacutenytoumlrteacuteneti aacutebraacutezolhatatlansaacutega (időben eacutes teacuterben nehezebben behataacuterolhatoacute mivolta)
3 Fontos megjegyezni hogy a műveacuteszettoumlrteacuteneti moacutedszer nemcsak a diacutesziacuteteacutes elsődleges jegyeit (pengeacuten eacutes szereleacutekeken talaacutelhatoacute mintaacutezatok aacutebraacutezolaacutesok feliratok) hanem a fegyver alapvető formai-alaki jellemzőit (iacutevek vastagsaacutegok vonalvezeteacutesek) mint egyfajta maacutesodlagos ornamentikaacutet is stiacutelusjegykeacutent eacutertelmezi 4 B SZABOacute 2010 13 Uő 2017 12 HAUSNER 2015 1204ndash1206 AacuteGOSTON 2006 524ndash537 CHALINE 2015 1047ndash1060 Ahogy Aacutegoston Gaacutebor gyakran ideacutez neacutev neacutelkuumll egy toumlrteacuteneacutesz kolleacutegaacutet A hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes uacutegy viszonyul a toumlrteacutenetiacuteraacuteshoz mint a katonazene a zeneacutehezrdquo AacuteGOSTON 2006 524
DOI 1015774PPKEBTK2019012
9
veacutegett5 A csataleiacuteraacutes modern műfajaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok koumlzoumltt emliacuteti a fegyvereket eacutes
tartja neacutelkuumlloumlzhetetlennek ezzel egyuumltt meacutegis sok esetben mellőzoumlttnek vizsgaacutelatukat is
joacutellehet a haditechnikai jellegű megkoumlzeliacuteteacutes szineacuten nem uacutejkeletű a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesban6
A koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok hadtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacutet szinteacuten indokolja a
forraacutesszegeacutenyseacuteg amely a 16 szaacutezad előtti korszakra jellemző Gyaacuteni Gaacutebor moacutedszertani
felveteacuteseire reflektaacutelva Veszpreacutemy Laacuteszloacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy koumlzeacutep-euroacutepai
viszonylatban a koumlzeacutepkori (illetve a 16 szaacutezad előtti) tematikaacutejuacute kutataacutesokhoz bdquonem aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre kifejezetten raquohadtoumlrteacutenetilaquo forraacutesanyag s a toumlrteacuteneacutesz keacutenytelen a
legkuumlloumlnboumlzőbb műfajuacute forraacutesok (kolostori kroacutenikaacutek szentek eacuteletrajzai kiraacutelyi
adomaacutenylevelek stb) adatfoszlaacutenyaiban olvasnirdquo7
Nem csoda hogy a belső forraacutesok hiaacutenyaacuteval kuumlszkoumldő 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem (eacutes aacuteltalaacutenosan a korszak toumlrteacutenetiacuteraacutesa) maacutes diszcipliacutenaacutekkal egyuumlttesen tud
aacutetfogoacute keacutepet alkotni a korszak viszonyairoacutel Ilyen moacutedon a korszak hadtoumlrteacutenet kutataacutesaiban
elengedhetetlen a fegyverleletek speciaacutelis forraacutesanyagaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa Baacuter a taacutersadalmi
demograacutefiai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezeti keacuterdeacuteskoumlroumlk biacuterjaacutek legnagyobb meacuterteacutekben a toumlrteacutenetiacuteraacutes
figyelmeacutet bdquoidőről időre szoacutehoz jutnak a haditechnikai technikai eacutes műszaki fejlődeacutesnek akaacuter
kizaacuteroacutelagossaacutegot is tulajdoniacutetoacute taacutebor keacutepviselői is (technological determinism) baacuter a
taacutersadalomtoumlrteacuteneti iskola ez utoacutebbit is veacuteglegesnek tűnően megingattardquo8
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg harcaacuteszataacuteval eacutes fegyverzeteacutevel kapcsolatos tudomaacutenyos
vitaacutek historiograacutefiaacutejaacutet leguacutejabban oumlsszefoglaloacute B Szaboacute Jaacutenos a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes periferikus
kiszorulaacutesaacutehoz hozzaacutefűzi nem volt ez mindig iacutegy a vizsgaacutelt korszak hadi viszonyainak
kutataacutestoumlrteacuteneteacuteben9
A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes korai szakaszaacuteboacutel ismert Horvaacuteth Mihaacutely eacutes szellemi
oumlroumlkoumlse Ipolyi Arnold kutataacutesai akiknek munkaacuteiboacutel a honfoglalaacutes- eacutes a reformkori
5 Chaline O La bataille comme objet dʼhistoire Forschungen zur westeuropaumlischen Geschichte 322 (2005) 1ndash14 A magyar fordiacutetaacuteshoz ld CHALINE 2015 6 Chaline elsősorban a fegyverhasznaacutelat eacutes a hateacutekonysaacuteg megismereacuteseacutenek fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozza CHALINE 2015 1053ndash1054 vouml TOacuteTH 2015 128 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesprobleacutemaacuteival kapcsolatban Veszpreacutemy Laacuteszloacute szinteacuten megemleacutekezik korai tanulmaacutenyokroacutel ndash F Lott (1946) L Noeumlttes (1931) ndash amelyek a fegyverek vizsgaacutelata hasznaacutelatuk elmeacuteleti rekonstrukcioacuteja reacuteveacuten koumlzeliacutetik meg a katonai konfliktusok lefolyaacutesaacutet bdquo(hellip) ha nem is tudjuk mi toumlrteacutent legalaacutebb a fennmaradt fegyverek alapjaacuten tudjuk valoacutesziacutenűsiacuteteni (hellip)rdquo VESZPREacuteMY 2006 520 7 VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 Uő 2006 517ndash524 vouml GYAacuteNI 2006 121ndash133 8 VESZPREacuteMY 2010 30 9 B SZABOacute 2010 13ndash38 Uő 2017 12ndash51 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld meacuteg VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 A tovaacutebbiakban a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll toumlbbnyire a fegyverzet keacuterdeacuteseacutere koncentraacutelva keruumll bemutataacutesra a kutataacutestoumlrteacutenet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
10
Magyarorszaacuteg oumltvoumlzete taacuterul az olvasoacutek eleacute Joacute peacuteldaacuteja ennek Horvaacuteth 1842-es akadeacutemiai
szeacutekfoglaloacuteja amelynek teacutemaacuteja a honfoglaloacutek jogegyenlőseacutegen alapuloacute katonai szervezete
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg had-eacutes fegyvertoumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutedoacute aacuteltalaacutenos seacutemaacutek a 19
szaacutezad maacutesodik feleacutenek tudomaacutenyos gondolkodaacutesaacutera vezethetőek vissza10 Ekkor alakult ki a
honfoglalaacutesra a kalandozoacute hadjaacuteratokra eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes korszakaacutera vonatkoztathatoacute kelet-
nyugat nomaacuted-letelepedett pogaacuteny-kereszteacuteny koumlnnyű- eacutes neheacutezlovas szablya eacutes kard
ellenteacutetpaacuterok sora amelyek idővel aacuternyaltabbaacute vaacuteltak azonban a jelenseacuteg polaritaacutesa csak az
elmuacutelt eacutevtizedekben kezdett igazaacuten realizaacuteloacutedni
Hermann Meynert bdquoveteraacuten osztraacutek hadtoumlrteacutenetiacuteroacuterdquo neveacutehez koumltődik az a moacutedszer
miszerint a 9ndash10 szaacutezadi hadtoumlrteacuteneti esemeacutenyekből koumlvetkeztetett a magyar hadsereg
taktikai eacutes fegyverzetbeacuteli vaacuteltozaacutesaira Szinteacuten ő emelte ki elsőkeacutent a magyar taktikaacuteban
dominaacutens iacutejhasznaacutelatot11 Munkaacutessaacutega mellett a korai időszakboacutel meg kell emliacuteteni Salamon
Ferenc teoacuteriaacutejaacutet aki Boumllcs Leoacute Taktika c műve alapjaacuten hiacutevta fel a figyelmet a taacutevolsaacutegi eacutes
koumlzelharci fegyverek vaacuteltaacutesaacutera12 A szaacutezad veacutegeacuten Nagy Geacuteza munkaacutessaacutega nyomaacuten alakul ki a
honfoglaloacute magyarokra maacuteig jellemző koumlnnyűlovas haderőnem keacutepe13 A gondolatmenet a
koumlvetkező szaacutezad elejeacuten Darkoacute Jenő bdquoturaacuteni taktikaacutejaacutevalrdquo folytatoacutedott14 Az ő munkaacuteihoz iacutert
kritikai eacuteszreveacuteteleket Toacuteth Zoltaacuten akinek meglaacutetaacutesa szerint az elhaloacute feacutelben leacutevő 11 szaacutezadi
magyar koumlnnyűlovassaacuteg szerepeacutet a betelepuumllő keleti neacutepek (kunok eacutes besenyők) vetteacutek aacutet15
B Szaboacute Jaacutenos fent emliacutetett munkaacutejaacuten kiacutevuumll toumlbben is foglalkoztak a kelet-nyugat seacutema
aacuternyalaacutesaacuteval A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll csak a fegyvernemek teacutemakoumlreacuteben toumlbb tanulmaacuteny
szuumlletett amely a koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg kettősseacutegeacutet kiszakiacutetja a keleti nomaacuted eacutes a nyugati
letelepedett ellenteacutetsorozat bipolaritaacutesaacuteboacutel Neacutegyesi Lajos előteacuterbe helyezi a koumlnnyű- eacutes
neheacutezlovas fogalmak eredeti jelenteacuteseit amelyek elsődlegesen a fegyvernemek harcaacuteszati
alkalmazaacutesaacuteval a csata koumlzbeni feladataik sajaacutetossaacutegaacuteval hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes csak
10 H Brandt maacuter 1830-ban emliacuteteacutest tesz a magyarokroacutel hadtoumlrteacuteneti munkaacutejaacuteban BRANDT 1830 11 MEYNERT 1876 B SZABOacute 2017 14ndash17 12 SALAMON 1876 1ndash17 686ndash733 765ndash851 B SZABOacute 2017 16 13 bdquo(hellip) a gyorsasaacutegban volt legfőbb erejuumlk a taacutemadaacutesnaacutel veacutedekezeacutesneacutel egyaraacutent s harcmoacutedjuk ezen alapjellege aztaacuten megszabta fegyverkezeacutesuumlk moacutedjaacutet is Keruumlltek mindent ami a koumlnnyű mozgaacutesban akadaacutelyukra vaacutelt volna a neheacutez fegyverzetet paacutenceacutelt nagy pajzsot s veacutedelmuumll inkaacutebb csak vastag nemezből vagy bőrből keacuteszuumllt ruhaacutet viseltek (hellip) A loacutehaacutetra valoacute alkalmazaacutesra szaacutent koumlnnyű taacutemadoacute fegyverek a test veacutedelmezeacuteseacuteneacutel a legszuumlkseacutegesebbre valoacute szoriacutetkozaacutes eacutes minden alkalmatlan vagy foumlloumlsleges teher elkeruumlleacutese s aztaacuten a loacute kellő foumllszereleacutese keacutepezik tehaacutet ama fegyverkezeacutesi moacutedot mely az aacutezsiai- eacutes kelet-euroacutepai pusztasaacuteg valamennyi lovas neacutepeacuteneacutel iraacutenyadoacute szempont voltrdquo NAGY 1890 289ndash301 Szinteacuten Nagynaacutel jelenik meg az bdquoaacuterjardquo neacutepek szuacuteraacutesra eacutes a bdquoturaacutenirdquo neacutepek vaacutegaacutesra alkalmas fegyvereinek elkuumlloumlniacuteteacutese B SZABOacute 2017 24 14 Uo 29 15 Uo 37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
11
maacutesodlagosan tartozik hozzaacute a fegyverzet Hidaacuten Csaba pedig a keacutesőbbi korok
terminoloacutegiaacutejaacutenak visszavetiacuteteacuteseacutere eacutes ennek veszeacutelyeire hiacutevja fel a figyelmet16
A honfoglaloacute hadikultuacutera reacutegeacuteszete
A magyar reacutegeacuteszet tudomaacutenytoumlrteacuteneteacuteben maacuter a kezdetektől meghataacuterozoacute szerepet
jaacutetszott a 9ndash10 szaacutezad vizsgaacutelata amely magaacuteba foglalta a korai magyar toumlrteacutenelem egy
bizonyos szakaszaacutet a honfoglalaacutes reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacutet tovaacutebbaacute bdquokalandozoacute hadjaacuteratokrdquo eacutes az
aacutellamalapiacutetaacutes taacutergyi emleacutekezeteacutet eacutes az ebből levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket A honfoglalaacutes kori
fegyverzettel ezen beluumll is a szablyaacutekkal szaacutemos reacutegeacutesz foglalkozott ndash reacuteszuumlk csak
eacuterintőlegesen peacuteldaacuteul aacutesataacutesi dokumentaacutecioacute vagy egy adott temető feldolgozaacutesa kapcsaacuten
maacutesok ceacuteliraacutenyosan
A teacutema leguacutejabb kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacutesa Langoacute Peacuteter tollaacuteboacutel szaacutermazik17 A
szerző haacuterom nagyobb tudomaacutenytoumlrteacuteneti szakaszt elkuumlloumlniacutetve (felvilaacutegosodaacutes eacutes romantika
pozitivizmus modern reacutegeacuteszet) a magyar reacutegeacuteszet kialakulaacutesaacutet 1761-re Johann Ferdinand
Miller munkaacutejaacutenak megjeleneacuteseacutere vezeti vissza amely feacutemjelezte a kialakuloacute diszcipliacutena
kezdeti eacuterdeklődeacutesi koumlreacutet a roacutemai kori reacutegiseacutegeket Emellett maacuter a 18 szaacutezad veacutegeacuten
megjelentek magyar vonatkozaacutesuacute reacutegeacuteszeti munkaacutek is a Szent Korona eacutes Lehel kuumlrtje
kapcsaacuten18
A Magyar Nemzeti Muacutezeum 1802-es megalakulaacutesa a korszellemnek megfelelően
nagyban muacutelott a nemzeti eacuterzelmű befolyaacutesos arisztokraacutecia taacutemogataacutesaacuten Ezidőben alakultak
ki a modern nemzeti eacuterzeacutes elemei amelyek hataacutessal voltak a tudomaacutenyra Kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutes
terelődoumltt a magyarsaacuteg etnogeneziseacutere eacutes a korai magyar toumlrteacutenelem tovaacutebbi szakaszaira19 A
honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacutese a kezdetektől fogva aktuaacutelpolitikai szempontokkal
kapcsoloacutedott oumlssze bdquoE koumllcsoumlnhataacutes nyilvaacutenvaloacutean keacutetoldaluacute volt az eszmeaacuteramlatok
ugyanuacutegy taacuteplaacuteltaacutek eacutes befolyaacutesoltaacutek a tudomaacutenyos magyaraacutezatokat mint ahogy meriacutetettek
belőluumlkrdquo20
16 NEacuteGYESI 2000 375ndash378 VESZPREacuteMY 2000 17ndash24 HIDAacuteN 2000 7ndash20 vouml Uő 2009 17 LANGOacute 2007 vouml LANGOacute 2006 18 Uo 29ndash37 19 Uo 30ndash31 20 LANGOacute 2006 89
DOI 1015774PPKEBTK2019012
12
A szablyaacutek kutataacutesa emblematikus jelenseacuteg a honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszet
historiograacutefiaacutejaacuteban amelynek kezdeteacutet 1834-től a ladaacutenybene-benepusztai szablyaacutet is
tartalmazoacute leletegyuumlttes előkeruumlleacuteseacutetől szokaacutes szaacutemon tartani21
A 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől figyelhető meg a tudomaacutenyteruumlletek erőteljesebb
differenciaacuteloacutedaacutesa ndash hasonloacute szakosodaacutes figyelhető meg a muacutezeumok gyűjtemeacutenyeacuteben ami
paacuterhuzamosan toumlrteacutent Christian Juumlrgensen Thomsen tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutenak
elterjedeacuteseacutevel Ez alapjaacuten sor keruumllt a honfoglalaacutes kori leletek osztaacutelyozaacutesaacutera is amelyet
elsőkeacutent Hampel Joacutezsef veacutegzett el Ebben nemcsak az egyes taacutergycsoportok reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet
alkotta meg de analoacutegiaacutekat is gyűjtoumltt azokhoz Hampel mellett Pulszky Ferenc eacutes Nagy Geacuteza
gyűjtőmunkaacuteja majd az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni időszakboacutel Laacuteszloacute Gyula neacuteprajzi eacutes Fettich
Naacutendor oumltvoumlstechnikai megkoumlzeliacuteteacutesei emliacutetendők meg a honfoglalaacutes kori pozitivista
reacutegeacuteszettel kapcsolatban22
Szinteacuten e ponton kell megemliacuteteni a fegyvertipoloacutegiai (elsősorban kardtipoloacutegiai)
rendszerek feleacutepuumlleacuteseacutet amely neacutemi előzmeacutennyel a 19 szaacutezad veacutegeacuteről23 a 20 szaacutezad maacutesodik
feleacuteben vaacutelt intenziacutevveacute A korai munkaacutekboacutel ismert J Petersen De norske vikingesverd En
typologisk-kronologisk studie over vikingetidens vaaben c tanulmaacutenya24 amely szaacutez eacutev utaacuten
is ndash mondhatni ndash a leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer a 8ndash11 szaacutezad
klasszifikaacutelaacutesaacutera Petersen munkaacutejaacuten kiacutevuumll a legaacuteltalaacutenosabban alkalmazottak koumlzeacute sorolhatoacute
E Oakeshott25 eacutes A Geibig26 tanulmaacutenya de napjainkban is laacutetnak napvilaacutegot olyan iacuteraacutesok
amelyek a kardok csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegeit egyre oumlsszetettebb eacutes naprakeacuteszebb
szempontrendszerrel alapozzaacutek meg27
21 Bővebben ld Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes c fejezet 22 Uo 29ndash33 Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a műtaacutergyveacutedelem reacutegi-uacutej eacutertelmeacutet ismerhetjuumlk meg Fettich Naacutendor ostromnaploacutejaacuteboacutel Egeacutesz uton suumlrgettem Molnost siessuumlnk mert rossz előeacuterzetem van hosszuacute ideig vagyunk taacutevol valami baj lesz a muacutezeumban ennyi idő alatt Teacutenyleg maacuter a muacutezeumkertben hatalmas uumlvegcsoumlroumlmpoumlleacutest hallunk Előszoumlr arra gondoltunk hogy a mi uumlvegező embereink szedik ki az uumlvegtaacuteblaacutekat De koumlzelebb eacuterve vilaacutegosan kivehettuumlk hogy rombolaacutesroacutel van szoacute Rohantunk foumll meggyőződni a valoacutesaacutegroacutel Az előcsarnokban talaacuteltunk haacuterom orosz katonaacutet a mi lakosaink koumlzuumll Egyik erősen ittas volt Diacuteszmagyar szablya volt a kezeacuteben A maacutesik egy szeacutep barokk-veretes huumlvelyű szablyaacutet forgatott Egyenest ehhez leacuteptem eacutes ereacutelyesen raacuteszoacuteltam raquoez muacutezeumi eacutepuumllet itt nem szabad jaacuterkaacutelni a kardokat azonnal adjaacutek visszahellip stblaquo Erre a siheder leteacuterdelt eacutes keacutet keacutezzel nyujtotta feleacutem a disz-szablyaacutet Intettem neki hogy hagyja a feneacutebe a guacutenyoloacutedaacutest mire foumll is kelt eacutes azt magyaraacutezta hogy taacutersa be van rugva azeacutert toumlrt-zuacutezott 1945 februaacuter 04 vasaacuternap (Pest Magyar Nemzeti Muacutezeum) BAacuteNDI 2000 94 23 HEWITT 1860 RYGH 1885 24 PETERSEN 1919 25 OAKESHOTT 1960 26 GEIBIG 1991 27 A tipoloacutegiai rendszerekről eacutes moacutedszertanukroacutel bővebben ld Tipoloacutegia Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
13
Amiacuteg a romantikaacutet eacutes a pozitivista korszakot a nemzeti eacuterzeacutes koumlzhangulata eacutes eszmeacuteje
hataacuterozta meg uacutegy a vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni tudomaacutenyos eacuteletet a marxizmus Ahogy az maacuter
koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt ebben az időben dominaacutenssaacute vaacutelt a reacutegeacuteszet a 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem keacuterdeacuteseiben is A marxista toumlrteacutenettudomaacuteny keacutepviselői28 uacutegy tekintettek a
reacutegeacuteszetre mint egyfajta toumlrteacutenelmi kiegeacutesziacuteteacutesre amely bdquoreacuteszben tovaacutebbi forraacutesanyagot
szolgaacuteltat a korai időszakokra eacutes a kultuacutertoumlrteacuteneti fejlődeacutes mineacutel jobb megismereacutese mellett
magyaraacutezatot nyuacutejt a korai taacutersadalomtoumlrteacutenet keacuterdeacuteseirerdquo29
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzelmuacuteltig egyre ceacuteliraacutenyosabban jelentek meg munkaacutek
napjaink reacutegeacuteszeitől a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal eacutes harcaacuteszattal kapcsolatban Ide
tartozik Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben megjelent munkaacuteja amelyben az iacuterott eacutes taacutergyi forraacutesanyag
oumlsszeveteacuteseacutevel a zsaacutekmaacutenyolt javak kuumlloumlnoumlsen a peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacutekbecsleacuteseacutere tett
kiacuteseacuterleteket30
28 Molnaacuter Erik joacute peacuteldaacuteja a korszak marxista toumlrteacutenelemfelfogaacutesaacutenak ami nemcsak a munkaacuteiban alkalmazott historizaacuteloacute terminoloacutegiaacuten (osztaacutely neacutelkuumlli őstaacutersadalom katonai demokraacutecia őskommunista paacutesztortaacutersadalom) hanem a vizsgaacutelt teacutemakoumlroumlkoumln eacutes a feleacutepiacutetett struktuacuteraacutekon keresztuumll is megfigyelhető Molnaacuter alapvetően a gazdasaacutegi jelenseacutegekre eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokat vizsgaacutelta elmeacutelete szerint az ugor kor volt a paacutesztoreacuteletre valoacute aacutetteacutereacutes ideje eacutes a magyar neacutep kialakulaacutesa a vagyon eacutes az ebből szaacutermazoacute taacutersadalmi reacutetegek eacutes a toumlrzsi taacutersadalom kifejlődeacutese Az ugor korban alakult ki a vagyon kifejlődoumltt alakja a nagycsalaacutedi koumlztulajdonok helyett megjelentek a magaacutentulajdonok Alapvetően patriarchaacutelis jellegű taacutersadalmi keacutepet aacutelliacutetott fel amit toumlbbek koumlzoumltt a feacuterfikeacutezben leacutevő magaacutentulajdonnal igazolt MOLNAacuteR 1942 39ndash77 Ugyanakkor a hadszervezet vizsgaacutelata soraacuten el kellett ismernie a korabeli kuumlloumlnaacutelloacute katonai tisztseacutegek fennaacutellaacutesaacutet mint a horka vagy a gyula Molnaacuter szerint a gyula eacutes a kende tisztseacutege eredetileg toumlroumlk alakulatok meacuteltoacutesaacutegnevei voltak eacutes helytartoacutei funkcioacutet toumlltoumlttek be A toumlrzsszoumlvetseacuteg maga egy katonai jellegű alakulat volt a nemzetseacutegek oumlnaacutelloacutesaacutegaacuten nem vaacuteltoztatott Uo 78ndash110 29 LANGOacute 2007 34 30 Kovaacutecs a peacutenzlelet vizsgaacutelataacuteval maacuter koraacutebbi munkaacuteiban is foglalkozott Korszakunkhoz kapcsoloacutedoacute munkaacutei a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll Uő Zur Deutung der Muumlnze mit der Umschrift LANCEA REGIS ActaArchHung 28 (1976) 123ndash145 Uő A Kaacuterpaacutet-medence IXndashX szaacutezadi francia peacutenzei eacutes a kiskunfeacutelegyhaacutezi siacuterlelet ArchEacutert 112 (1985) 36ndash51 Uő Maacuteramarosi dirhemek Egy arab kereskedő ezer eacuteves kincse EacuteT 4229 (1987) 904ndash906 Uő A magyar honfoglalaacutes kori peacutenzleletek keltező eacuterteacutekeacuteről HOMEacute 25ndash26 (1988) 161ndash175 Uő Megjegyzeacutesek Gedai Istvaacuten A magyar peacutenzvereacutes kezdetei c koumlnyveacutehez Sz 122 (1988) 674ndash693 Uő Muumlnzen aus der ungarischen Landnahmezeit Archaumlologische Untersuchung der arabischen byzantinischen westeuropaumlischen und roumlmischen Muumlnzen aus dem Karpatenbecken des 10 Jahrhunderts FontesArchHung 19 (1989) 1ndash189 NK 88ndash89 (1989ndash 90) 63ndash76 Uő A kora Aacuterpaacuted-kori magyar peacutenzvereacutesről Eacutermetani eacutes reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a Kaacuterpaacutet-medence Szent Istvaacuten eacutes II Beacutela uralkodaacutesa koumlzoumltti időszakaacutenak (1000ndash1141) eacutermeacuteiről Doktori eacutertekezeacutes keacutezirata Bp 1994 Uő Megjegyzeacutesek a kora Aacuterpaacuted-kori numizmatika eacutes a reacutegeacuteszet kapcsolataacutehoz In A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Konferencia Szegeden 1993 oktoacuteber 25ndash26 Szerk Nagy Aacutedaacutem Szeged 1994 103ndash113 Uő Ami a zsaacutekmaacutenyboacutel megmaradt in Veszpreacutemy Laacuteszloacute Honfoglaloacute őseink Bp 1996 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel Sz 130 (1996) 823ndash860 Uő Die Variante des Denars vom Typ LANCEA REGIS in einem maumlhrischen Schatzfund ActaArchHung 48 (1996) 197ndash208 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel In Krankovics I A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Debrecen 1996 9ndash22 Eacuterintőlegesen kapcsoloacutedik Uő Volt-e a honfoglaloacute magyaroknak kauricsigapeacutenzuumlk A keacuterdeacutes aacuteltalaacutenos eacutes konkreacutet megkoumlzeliacuteteacutese Sz 133 (1999) 63ndash84
DOI 1015774PPKEBTK2019012
14
Iraacutenyvonalak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokban
Bővebb aacutettekinteacutesre szorul a fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelata amely oumlsszetett fejlődeacutesi uacuteton
eacuterkezett el jelen aacutellapotaacuteig olyannyira szerteaacutegazoacute moacutedon hogy a mai napig sem
beszeacutelhetuumlnk egyseacuteges fegyvertoumlrteacutenet-iacuteraacutesroacutel Alapvetően keacutetfajta egymaacutestoacutel a
tudomaacutenytoumlrteacutenet időrendjeacuteben nem elkuumlloumlniacutethető megkoumlzeliacuteteacutest lehet megkuumlloumlnboumlztetni a
fegyverek azonosiacutetaacutesaacutet aacuteltalaacutenos jellemzőik meghataacuterozaacutesaacutet korszakhoz fegyveres
kultuacuteraacutehoz esetleg etnikumhoz vagy egy adott hadviseleacutes fegyver- vagy csapatnemeacutehez
toumlrteacutenő kapcsolaacutesukat magaacuteba foglaloacute leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenetet valamint az előzőek
eredmeacutenyeit felhasznaacuteloacute azonban elsősorban nem az azonosiacutetaacutesra hanem a tovaacutebbgondolt
toumlrteacutenetiseacutegre a fegyvert meghataacuterozoacute jegyek mint nyomok szimboacutelumok emleacutekek
vizsgaacutelataacutera foacutekuszaacuteloacute oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenetet Az előbbi iraacuteny identitaacutes- miacuteg az
utoacutebbi relaacutecioacute-orientaacutelt31 Termeacuteszetesen e keacutet iraacutenyvonal aacuteltalaacuteban nem kuumlloumlnuumll el eacutelesen
egymaacutestoacutel a legtoumlbb esetben mind leiacuteroacutei mind oumlsszehasonliacutetoacutei vonaacutesai is vannak a
fegyvertoumlrteacuteneti munkaacuteknak azonban nagy aacuteltalaacutenossaacutegban laacutethatoacute hogy az adott kutataacutes
mire helyezi a hangsuacutelyt egy taacutergyleiacuteraacutesokboacutel kiinduloacute de azokon tuacutelhaladoacute toumlrteacuteneti vagy
eacutepp reacutegeacuteszeti kieacuterteacutekeleacutesre vagy eacutepp fordiacutetva egyes toumlrteacuteneti-reacutegeacuteszeti jelenseacutegek alapos
jellemzeacuteseacutere amely magaacuteba foglal egy taacutegabb kontextusba toumlrteacutenő elhelyezeacutest is
A leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
A leiacuteroacute megkoumlzeliacuteteacutes elsősorban az inteacutezmeacutenyesedett eacutes magaacutenkeacutezben leacutevő
fegyvergyűjtemeacutenyek szakirodalma amely a fegyverek azonosiacutetaacutesaacutera toumlrteacuteneti haacutetteruumlk
meghataacuterozaacutesaacutera szoriacutetkozik eacutes a gyűjtemeacutenyek hosszabb időintervallumot aacutetfogoacute anyaga
valamint a fenti moacutedszerekből nyert tapasztalatok alapjaacuten von le aacuteltalaacutenos
toumlrveacutenyszerűseacutegeket egyes fegyvertiacutepusokkal kapcsolatban Az oumlsszehasonliacutetoacutei vonalra
jellemző kapcsolatisaacutegot valamint a fejlődeacutes dinamizmusaacutet szinteacuten a fegyver leiacuteraacutesaacutera annak
kontextusakeacutent kutatja eacutes ismerteti
A korai időkből ide tartozik Toacuteth Zoltaacuten (1888ndash1958) munkaacutessaacutega aki a Magyar
Nemzeti Muacutezeum Hadtoumlrteacuteneti Gyűjtemeacutenyeacutenek őrekeacutent iacuterta meg Attilarsquos Schwert Studie
uumlber die Herkunft des sogenannten Saumlbels Karls des Grossen in Wien c műveacutet A keacutet
vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti időszaktoacutel Kalmaacuter Jaacutenos (1898ndash1977) geacutepeacuteszmeacuternoumlk a Magyar Nemzeti
31 A felosztaacutes a toumlrteacutenetiacuteraacutes maacutes teruumlletein is eacuterveacutenyes ld KELLER 2005
DOI 1015774PPKEBTK2019012
15
Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre is e leiacuteroacute moacutedszert alkalmazta Reacutegi magyar fegyverek (1971) c
koumlnyve ndash Toumlll Laacuteszloacute szavaival eacutelve ndash a fegyvertoumlrteacutenet bdquobibliaacutejaacutenakrdquo szaacutemiacutet a mai napig32 ndash
joacutellehet a meacuteltatoacute szavak utaacuten maga is hozzaacuteteszi hogy Kalmaacuter metodikailag Boeheim eacutes
Demmin egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi a 20 szaacutezad koumlzepeacutere helyenkeacutent meghaladott munkaacuteira
taacutemaszkodott
Beszeacutedesebb a kibontakozoacute reacutegeacutesz eacutes toumlrteacuteneacutesz dialoacutegus nyomait magukon hordozoacute
művek szaacutermaztak Csillag Ferenc (1907ndash1989) ezredestől eacutes Temesvaacutery Ferenctől (1931ndash
2006) aki Kalmaacuterhoz hasonloacutean a Magyar Nemzeti Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre eacutes egyszerre
kutatoacuteja volt Temesvaacutery a rsquo60-as eacutevektől kezdte el publikaacutelni a muacutezeum anyagaacutet amit aztaacuten
a rsquo70-es eacutevektől Lugosi Joacutezsef is folytatott33
A leiacuteroacute műfajban toumlbbszoumlr előforduloacute gondolat a Kaacuterpaacutet-medence mint kelet eacutes nyugat
uumltkoumlzőpontja amely nem csupaacuten egy korszak metszeteacutet hanem eacutevszaacutezadokon aacutetiacutevelő
fegyvereken aacutet vizsgaacutelt toumlrteacutenelem aacuteltalaacutenos eacuterzeteacutet taacuterja eleacutenk34
A leiacuteraacutes kedvelt taacutergyai koumlzeacute tartozik egy adott korszak reprezentatiacutev emblematikus
fegyvere Korszakunkat illetően ilyennek tekinthető a beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard ndash amit
mi sem peacuteldaacutez jobban mint hogy pont ezen a ciacutemen jelent meg 2000-ben Fodor Istvaacuten
koumlnyve amelyben a keacutet fegyver eredeteacutet ornamentikaacutejaacutet eacutes alaki sajaacutetossaacutegait valamint a
magyar toumlrteacutenelemben betoumlltoumltt helyuumlket mutatja be35 A beacutecsi szablyaacutet maacuter neacutegy eacutevvel
koraacutebban a honfoglalaacutes 1100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel megnyiacutelt A honfoglaloacute magyarsaacuteg c
kiaacutelliacutetaacuteshoz iacutert kataloacutegusaacuteban is ismerteti amely a magyarorszaacutegi muacutezeumok tovaacutebbaacute a
Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Kassa) valamint a Przemysli Muacutezeum kiaacutelliacutetaacutesi anyagaacutenak
reprezentatiacutev vagy egyes lelettiacutepusokat peacuteldaacutezoacute taacutergyak szoumlveges-feacutenykeacutepes bemutataacutesaacutet
tartalmazza36
A beacutecsi szablyaacuteval [I1 Keacutep] kapcsolatban Toacuteth Zoltaacuten nyomaacuten eacutes a pengeacuteben
megfigyelt elgoumlrbuumlleacutes valamint az elpattant berakaacutes alapjaacuten Erdeacutelyi Istvaacuten vetette fel annak
lehetőseacutegeacutet is hogy a fegyver roumlvid ideig volt csak siacuterbana kardos-szablyaacutes temetkezeacutesekben
időnkeacutent előforduloacute moacutedon meghajliacutetva37 Ezt a lehetőseacuteget azonban Fodor elutasiacutetotta
32 TOumlLL 2009 15 Kalmaacuter munkaacutejaacuteroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute iacutert recenzioacutet Uő 1972 428ndash435 33 TOumlLL 2009 15 34 TEMESVAacuteRY 1982 5 HIDAacuteN ndash SZŐLLŐSSY 2008 35FODOR 2000 36 Uő 1996 67ndash71 vouml ALEXANDER 2001 212ndash213 37 Erdeacutelyi a kijevi szablya hasonloacutean berakaacutesos pengeacutejeacutet hozta paacuterhuzamnak amelyet a temetkezeacutes soraacuten valoacuteban oumlsszehajtogattak ERDEacuteLYI 1994 132ndash133
DOI 1015774PPKEBTK2019012
16
Eacuterveleacutese szerint a halott mellől nem lehetett roumlvid időn beluumll kivenni a fegyvert hosszabb idő
eltelteacutevel pedig vesziacutetett volna napjainkig megőrzoumltt joacute aacutellapotaacuteboacutel Keacuterdeacuteses hogy adott
esetben egy siacuterfelnyitaacutessal (akaacuter siacuterrablaacutessal) mennyi időt vaacutertak
Fodor 2000-ben megjelent munkaacuteja nagyban taacutemaszkodik Erdeacutelyi tanulmaacutenyaacutera
helyenkeacutent kritikai eacuteszreveacutetelekkel kiegeacutesziacutetve azt38 A keacutet munka toumlbb eredet-miacutetoszt is eleacutenk
taacuter a beacutecsi szablyaacutet illetően A fegyver II Frigyes koronaacutezaacutesaacutetoacutel (1220) reacutesze volt a neacutemet-
roacutemai csaacuteszaacuterok koronaacutezaacutesi jelveacutenyeinek eacutes a 18 szaacutezad veacutegeacuteig Aachenben őrizteacutek 1801-
ben szaacutelliacutetottaacutek aacutet Beacutecsbe jelenlegi őrzeacutesi helye a Kunsthistorisches Museum Shatzkammer
Aacutetszaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben Gottlieb Murr felfigyelve a szablya keleties vonaacutesaira aacutem
szemeacutelyesen azt nem vizsgaacutelva Hārūn ar-Rašīd szemeacutelyeacutevel hozta azt oumlsszefuumlggeacutesbe
elkeacutepzeleacutese szerint a bagdadi kalifa ajaacutendeacutekozta e fegyvert Nagy Kaacuterolynak iacutegy keruumllt
Aachenbe A Nagy Kaacuteroly-szablya narratiacutevaacuteja maacuter ekkor sem volt uacutejkeltű egyes felfogaacutesok
szerint III Ottoacute emelte ki a frank csaacuteszaacuter siacuterjaacuteboacutel Ez alapjaacuten felvetődoumltt az is hogy Nagy
Kaacuteroly az avar-hadjaacuteratok egyikeacuteből ndash peacuteldaacuteul a fia Pippin aacuteltal vezetett 796-os hadjaacuterat
soraacuten amikor a ringet is kifosztottaacutek ndash keruumllt a szablya a frankokhoz Ez oumlnmagaacuteban nem
lenne elkeacutepzelhetetlen hiszen iacuterott forraacutesok tanuacuteskodnak arroacutel is hogy az avar veacutedelmi
rendszerből zsaacutekmaacutenyolt előkelő taacutergyakat kuumlloumln megbecsuumlleacutessel kezelteacutek ezek akaacuter meacuteg a
diplomaacuteciaacuteban rendszeresen gyakorolt ajaacutendeacutekozaacutes taacutergyaacutet is keacutepezhetteacutek Nagy Kaacuteroly 796-
ban bdquoegy (fegyver) oumlvet egy hun kardot eacutes keacutet selyempalaacutestotrdquo adomaacutenyozott Offa kiraacutelynak
Az avarokroacutel szoacuteloacute iacuterott forraacutesok jeles kutatoacuteja Szaacutedeczky-Kardoss Samu az avarkeacutent
azonosiacutethatoacute gladium Huniscum frank udvarba keruumlleacuteseacutet a ring kifosztaacutesaacuteval hozza
oumlsszefuumlggeacutesbe Mercia uralkodoacutejaacutenak toumlrteacutenő ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz pedig a koumlvetkezőt fűzi hozzaacute
bdquoAngliaacuteban talaacuten () eacuteppen az Offaacutenak kuumlldoumltt ajaacutendeacutek nyomaacuten jaacutert hiacutere a nagy zsaacutekmaacutenynak
amelyet a frank kiraacutely hadai szereztek az avaroktoacutel ezt mutatjaacutek az Annales Nordhumbrani eacutes
a Chronicon Melronese jelen paragrafusba felvett reacuteszeirdquo39 Termeacuteszetesen a forraacutesban
szereplő hun kardot semmi alapunk nincs a beacutecsi szablyaacutera vonatkoztatni ndash maacuter csak azeacutert
sem mert annak merciai uacutetja teljesen elteacuter a fegyver ismert haacutetteacutertoumlrteacuteneteacutetől ndash azonban az
eset joacute peacutelda arra hogy valoacuteban zsaacutekmaacutenyolhattak előkelő fegyvereket a teacuterseacutegből
Az avar eredet mellett koraacuten megjelentek a magyar szaacutermazaacutessal kapcsolatos elmeacuteletek
is Toacuteth Zoltaacuten 1928-as akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute beszeacutedeacuteben majd a maacuter emliacutetett Attilarsquos
Schwert c koumlnyveacuteben megemleacutekezik Noppius 1632-ben megjelent munkaacutejaacuteroacutel amelyben a
38 ERDEacuteLYI 1994 129ndash139 vouml FODOR 2000 7ndash20 39 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
17
szablya szinteacuten magyar eredetűnek van leiacuterva Toacuteth nagyban taacutemaszkodott Nagy Geacuteza
szaacutezadforduloacutes munkaacutessaacutegaacutera aki a fegyver nyugatra keruumlleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet a 955-oumls
augsburgi vereseacutegben illetve a Salamon kiraacutely neacutemet szoumlvetseacutegeseinek megajaacutendeacutekozaacutesaacuteban
laacutetta keacutesőbb uacutegy gondolta hogy Salamon anyja Anasztaacutezia kiraacutelyneacute ajaacutendeacutekozta 1063-ban a
szablyaacutet Nordheimi Ottoacutenak aki Salamont katonailag taacutemogatta Laacuteszloacuteval eacutes Geacutezaacuteval
szemben40 Baacuter Nagy eredetkeacuterdeacuteshez kapcsoloacutedoacute elmeacuteletei keacutesőbb bővuumlltek ndash tovaacutebbi
elkeacutepzeleacutese szerint az Aba nemzetseacuteg felteacutetelezett khorezmi rokoni kapcsolatai
eredmeacutenyezteacutek a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Szamarkandeacutes Bokhara koumlrnyeacuteki szamanida
fegyverműhelyből szaacutermazoacute szablya Euroacutepaacuteba keruumlleacuteseacutet ndash a nemzeti koumlztudatban aacuteltalaacuteban
pusztaacuten az Anasztaacutezia-feacutele narratiacuteva aacutegyazoacutedott be a leginkaacutebb Ez termeacuteszetesen nem zaacuterta ki
a joacuteindulattal is csak hipotetikusnak nevezhető Aba-vonalroacutel valoacute gondolkodaacutes lehetőseacutegeacutet
Az ajaacutendeacutekozaacutest mint esemeacutenyt valamint Anasztaacuteza szemeacutelyeacutet mint ajaacutendeacutekozoacutet Lambert
hersfeldi szerzetes 1071-es feljegyzeacuteseacutere szokaacutes eredeztetni amelyben nemcsak a bdquokardrdquo
aacutetadaacutesaacuteroacutel iacuter hanem ndash aacutetemelve a reacuteszletet a 4 szaacutezadi Iordanes Getica c műveacuteből41 ndash arroacutel
is hogy ez a fegyver Mars isten kardja amely Attilaacutehoz keruumllt bdquoaki ezzel sanyargatta Gallia
neacutepeacutetrdquo42
Iacutegy lett a fegyver a magyarorszaacutegi Attila-hagyomaacuteny emblematikus jelkeacutepe joacutellehet
jelenlegi ismereteink alapjaacuten sem a Hun Birodalom sem az Avar Kaganaacutetus sem az
Abbaacuteszida Kalifaacutetus fegyverkultuacuteraacutejaacuteba nem illeszkedik ez a fegyvertiacutepus ellenben mind
formaacuteja mind diacutesziacutetettseacutege szempontjaacuteboacutel annaacutel jobban elhelyezhető a 9ndash10 szaacutezadi koumlzeacutep-
40 NAGY 1896 350 vouml ERDEacuteLYI 1994 130 FODOR 2000 12 ndash 13 41 Iordanes ezt a reacuteszletet maacuter maga is aacutetemelte Priscos egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi iacuteraacutesaacuteboacutel FODOR 1996 69 42 Az ajaacutendeacutekozaacutes mellett Lambert műveacuteben kiteacuter az bdquoIsten kardjardquo megtalaacutelaacutesaacutenak koumlzeacutepkori legendaacutejaacutera is bdquoNotatum autemest hunc ipsum gladium fuisse quo famosissimus quondam rex Hunorum Attila in necem christianorum atque in exeidium Galliarum hostiliter debachatus fuerat Hunc siquidem regina Ungariorum mater Salomonis regis duci Baioariorum Ottoni dono dederat cum eo suggerente atque annitenterex filium eius in regnum paternum restituisset Cumque eum dux Otto filio Dedi marchionis Dedi iuniori in argumentum pignusque individuae dilectionis ad tempus prestitisset illo ut predictum est perempto regni et per regem Liupoldo huic casu obvenerat Unde plerique ducis Ottonis fautores divino hunc iudicio per eum qui ducis Ottonis fuisset gladium occisum interpretabantur eo quod ad illum persequendum et de palacio eiciendum is potissimum regem instigasse diceretur Legitur autem de hoc gladio in Gestis Gestarum qui et Gothi dicuntur quod Martis quondam fuerit quem bellandi presidem et militarium armorum primum repertorem gentiles mentiebantur eumque post multa tempora pastor quidam in terra leviter absconsum deprehenderit ex sanguine bovis cuius pedem dum in gramine pasceretur vulneraverat isque eum Attillae regi detulerit divinatumque illi fuerit omnium tunc temporis auspicum responsis quod gladius idem ad interitum orbis terrarum atque ad perniciem multarum gentium fatalis esset Quod verum fuisse oraculum multarum nobilissimarum in Galiis civitatum hodieque testatur excidia in tantum uacutet gladius vindex irae Dei sive flagellum Dei a barbaris quoque diceretur Haec quoniam gladii huius mentio inciderat per excessum sint dicta Lampertus Hersfeldiensis Annales MGH 1894 130ndash131 vouml FODOR 2000 12 A Bambergben iskolaacutezott szerzetes hozzaacutefűzi hogy a fegyver minden birtokloacutejaacutera szerencseacutetlenseacuteget hozott iacutegy a lovaacuteroacutel sajaacutet kardjaacuteba eső Meerseburgi Lipoacutetra VESZPREacuteMY 2013 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
18
kelet-euroacutepai eacutes koumlzeacutep-aacutezsiai szablyaacutek koumlzoumltt Az azonban nem egyeacutertelmű hogy lehet-e
konkreacutet esemeacutenyhez koumltni a beacutecsi szablya szaacutermazaacutesaacutet valamint jelenlegi őrzeacutesi helyeacutere
keruumlleacuteseacutet mivel a forraacutesokban nem szerepel olyan ismertető leiacuteraacutes amely alapjaacuten
egyeacutertelműen azonosiacutetani lehetne ezt a peacuteldaacutenyt
A fegyverek identitaacutesaacutenak ilyenfajta esemeacutenytoumlrteacutenethez vagy konkreacutet keacutesziacuteteacutesi helyhez
eacutes eacutevszaacutemhoz koumltődő meghataacuterozaacutesa metodika szempontjaacuteboacutel egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak
tekinthető Annak gyakorlata ugyanis hogy a fegyvert konkreacutet eacutevszaacutemokhoz vagy
daacutetumokhoz lehessen rendelni a 14ndash15 szaacutezadtoacutel alakult ki alapvetően az akkori fegyverzet
kapcsaacuten Ez időben vaacutelik jellemzőveacute hogy formai adottsaacutegok stiacutelusjegyek vagy akaacuter
mesterjegyek alapjaacuten biztonsaacuteggal lehet egy joacutel dataacutelhatoacute eacutes lokalizaacutelhatoacute műhelyre vagy
fegyverkeacutesziacutető (esetleg paacutenceacutelkovaacutecs) munkaacutessaacutegaacutera visszavezetni az eredetet Mineacutel előbbre
haladunk az időben annaacutel egzaktabb koumlvetkezteteacuteseket vonhatunk le elsősorban a
mesterjegyek alapjaacuten egyre gyakrabbaacute vaacutelik az eacutevszaacutemok megjeleniacuteteacutese is mind a taacutemadoacute-
mind a veacutedőfegyverzeten Szinteacuten a 14 szaacutezadtoacutel vaacutelik gyakorlattaacute a kuumlloumlnfeacutele leltaacuterkoumlnyvek
szaacutemadaacuteskoumlnyvek eacutes inventaacuteriumok vezeteacutese melyekben ugyancsak talaacutelunk informaacutecioacutekat
egyes előkelőbb fegyverekről
Minden bizonnyal ennek nyomaacuten alakulhatott ki a keacuteső-koumlzeacutepkorra annak igeacutenye hogy a
fegyvergyűjtemeacutenyek reacutegebbi darabjairoacutel is rendelkezzenek azonosiacutetaacutesra alkalmas
informaacutecioacuteval emiatt kiacuteseacuterletet tettek a keacutesziacuteteacutes helyeacutenek idejeacutenek eacutes a gyűjtemeacutenybe keruumlleacutes
moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera amelyek a sajaacutet koruk fegyverei eseteacuteben ismertek voltak
Hasonloacute eset aacutellhat fenn beacutecsi szablyaacutehoz hasonloacutean nemzeti ereklyekeacutent szaacutemon tartott
praacutegai kardnaacutel amiről a 14 szaacutezad derekaacuten keacuteszuumll leltaacuterfeljegyzeacutes A fegyver egyik
legkoraacutebbi eacutes legreacuteszletesebb bemutataacutesa Fettich Naacutendortoacutel szaacutermazik Fettich az 1938-as
jubileumi koumltetben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban emliacuteti hogy a fegyver maacuter a Szent Vid-
szeacutekesegyhaacutez 14 szaacutezadi leltaacuteraacuteban43 legkoraacutebban 1354-ben is szerepel majd 1355-ben
egyeacutertelműen Szent Istvaacuten kardjakeacutet van azonosiacutetva44
Fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a fenti korai fegyverek meghataacuterozaacutesaacuteval szembeni igeacuteny
megfogalmazoacutedaacutesa igazolhatoacute-e a 14ndash15 szaacutezadban a keacutesőbbi fegyvertoumlrteacuteneti munkaacutek nem
szenteltek kellő figyelmet arra hogy kuumlloumlnvaacutelasszaacutek az egyes korszakok fegyvereinek
43 A kardot sokaacuteig a szeacutekesegyhaacutezban őrizteacutek jelenleg Jiřiacute Hošek elmondaacutesa alapjaacuten a puumlspoumlki palotaacuteban 44 bdquoGladius Sancti Stephani regis Ungarorum cum manubrio eburneordquo- hasonloacute szoumlvegreacuteszlet szerepel az 1368-as leltaacuterban is A manubrio eburneo kapcsaacuten a kutatoacutek vitatjaacutek hogy a Petersen T-tiacutepusuacute markolat csont alapanyaga valoacuteban elefaacutentcsontboacutel van-e FODOR 2000 25ndash26 vouml FETTICH 1938 727
DOI 1015774PPKEBTK2019012
19
informaacutecioacute-kapacitaacutesaacutet Ebből szaacutermazhat az a hiba hogy a kora-koumlzeacutepkori fegyvereken
azokat az informaacutecioacutekat keacuterjuumlk szaacutemon amelyeket a keacutesőbbi korok fegyverei teljesen maacutes
forraacuteskoumlruumllmeacutenyekkel ndash bővebb leiacuteraacutesokkal eacutes szaacutemos aacutebraacutezolaacutessal ndash szolgaacuteltatnak
szaacutemunkra
A fentieket figyelembe veacuteve ceacutelravezetőbbnek tekinthető egy olyan iraacuteny amely taacutegabb
kategoacuteriaacutekat hasznaacutel a proveniencia eacutes a fegyver adott teacuterseacutegbe keruumlleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacuteben ami
veacutegeredmeacutenyeacuteben nem zaacuterja ki a konkreacutetumok lehetőseacutegeacutet sem
A beacutecsi szablya eredete eseteacuten ilyen kezdemeacutenyezeacutesnek tekinthetők Erdeacutelyi Istvaacuten eacutes
Fodor Istvaacuten felteacutetelezeacutesei amelyekkel a penge eacutes a szereleacutekek ornamentikaacuteja alapjaacuten aacutelliacutetotta
paacuterhuzamba a szablyaacutet maacutes peacuteldaacutenyokkal amelyek Belső-Aacutezsia eacutes a Kijevi Rusz teacuterseacutegeacuteből a
Kaukaacutezus előtereacuteből vagy eacutepp a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből szaacutermaznak45
Oumlsszesseacutegeacuteben a beacutecsi szablya koumlruumlli vitaacutekkal joacutel illusztraacutelhatoacutek a leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
vizsgaacutelt teacutemaacutenkhoz kapcsoloacutedoacute keacuterdeacutesei a szablya mint fegyver eacutes mint egyes peacuteldaacutenyok
formai eacutes technoloacutegiai jellemzői az ezekhez kapcsoloacutedoacute esemeacutenytoumlrteacuteneti kontextus valamint
mindezek figyelembeveacuteteleacutevel a proveniencia lehetőseacutegei
Az oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenet
A fegyvertoumlrteacutenet relaacutecioacute-orientaacutelt oumlsszehasonliacutetaacutesainak alapveteacutese hogy mint minden
alkotaacutes a fegyver is keacutesziacuteteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten keruumll kapcsolatba az emberrel eacutes e
kapcsolatok megismereacutese reacuteveacuten bontakozik ki emleacutekeacuterteacuteke A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
viszonyrendszere egyuumlttesen is vizsgaacutelhatoacute hiszen a fegyver keacutesziacuteteacutese hataacutessal volt annak
baacutermilyen ndash konkreacutet vagy szimbolikus ndash hasznaacutelataacutera az alkalmazaacutesboacutel nyert tapasztalatok
pedig igeacuteny formaacutejaacuteban visszahatottak a keacutesziacuteteacutesre Az oumlsszehasonliacutetaacutes probleacutemafelveteacuteseken
keresztuumll toumlrteacutenik amelyek lehetnek kronologikus vagy kategorikus jellegűek Azaz
kuumlloumlnboumlző (esetuumlnkben legtoumlbbszoumlr taacutersadalmi-szimbolikus harcaacuteszati vagy technoloacutegiai)
vonatkozaacutesokban vizsgaacutelhatjuk egy adott jelenseacuteg (peacuteldaacuteul egy fegyvertiacutepus vagy annak
alkalmazaacutesi moacutedja) időbeli vaacuteltozatait vagy egy adott korszak joacutel elkuumlloumlniacutethető de bizonyos
tekintetben hasonloacute jellegű egymaacutesra reflektaacuteloacute vagy egymaacutes alternatiacutevaacutejakeacutent leacutetező
jelenseacutegeit (peacuteldaacuteul kard eacutes szablya kapcsolata vagy a fegyverzet harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
vaacuteltozaacutesa a kapcsolatban ndash egymaacutessal szemben vagy szoumlvetseacutegben ndash aacutelloacute hadi kultuacuteraacutekban) 45 ERDEacuteLYI 1994 131ndash139 FODOR 2000 13ndash19 A fegyver alaki jellemzői eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamok a Tipoloacutegia eacutes a Modellezeacutesi lehetőseacutegek c fejezetben keruumllnek kifejteacutesre
DOI 1015774PPKEBTK2019012
20
Kronologikus probleacutemafelveteacutes a szablya fejlődeacutestoumlrteacutenete
A fenti iraacutenyt koumlvetve tehaacutet a 9ndash10 szaacutezadi szablya eseteacuteben a korszakbeli egyeacuteb
fegyverek ndash toumlbbek koumlzoumltt a maacutes teruumlletről szaacutermazoacute szablyaacutek ndash eacutes a szablya egyeacuteb
időszakunkkal szomszeacutedos perioacutedusainak valamint az időszakon beluumlli formai-technoloacutegiai
vaacuteltozatoknak vizsgaacutelata is reacuteszeacutet keacutepezheti az oumlsszehasonliacutetaacutesoknak Ez utoacutebbi időrendiseacuteget
vizsgaacuteloacute keacuterdeacuteskoumlr megfeleltethető a fejlődeacutestoumlrteacutenetnek is valamint a reacutegeacuteszet aacuteltal
alkalmazott evoluacutecioacutetipoloacutegiaacutenak eacutes ceacutelja a fegyvertiacutepus vaacuteltozaacutesainak kronologikus
aacutebraacutezolaacutesa valamint a hataacuteskeacutent kapcsoloacutedoacute esemeacutenyek gazdasaacuteg- eacutes hadtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok
vizsgaacutelata
A szablya kialakulaacutesa eacutes a 10 szaacutezadig toumlrteacutenő fejlődeacutese (az idő- eacutes teacuterbeli kiterjedtseacuteg
az egyes vaacuteltozatok vonatkozaacutesaacuteban valamint a koumlztuumlk fennaacutelloacute kapcsolat keacuterdeacutesesseacutege) mind
a hazai mind a nemzetkoumlzi szakirodalomban vitatott amelyet vaacuteltozoacute terjedelemben maacuter
toumlbben is oumlsszefoglaltak46
Laacuteszloacute Gyula Egravetudes archegraveologiques sur lrsquohistorie de la sociegravetegrave dews avares c
munkaacutejaacuteban kifejti veacutelemeacutenyeacutet miszerint egy olyan neacutep hozhatta be e fegyvert 670 utaacuten a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amely előtte a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi
disszertaacutecioacutejaacuteban raacutemutat hogy a szablya kialakulaacutesaacutet nem lehet egy konkreacutet etnikumhoz
koumltni Veacutelemeacutenye szerint a kialakulaacutesban a Kaukaacutezus-videacuteki neacutepek a Fekete-tenger eacuteszaki
partvideacutekeacuten eacutelő szarmata toumlrzsek eacutes Deacutel-Szibeacuteria nomaacutedjai egyuumlttesen vettek reacuteszt bdquoaz aacutezsiai
nomaacutedok eacutes azok akik veluumlk hadban aacutellottakrdquo47
A bdquoszaltovoacute-majakirdquo hataacutest Erdeacutelyi Istvaacuten maacuter az avar szablyaacutek eseteacuteben is
valoacutesziacutenűsiacutetette amellyel egyuumltt a fegyver aacutezsiai eredeteacutet is hangsuacutelyozta48 Arendt a fokeacutel
megjeleneacuteseacutet az erősebben paacutenceacutelozott bdquoneheacutezlovassaacutegrdquo kialakulaacutesaacuteval hozza kapcsolatba49 ndash
tehaacutet a fegyvertiacutepus megjeleneacutese egy uacutejfajta csapatnem eacutes ezaacuteltal egy uacutejfajta harcaacuteszati
feladat ellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute fegyverre valoacute igeacuteny megjeleneacuteseacutevel kapcsolhatoacute oumlssze Tuumlrk Attila
a szablyaacutek 7 szaacutezadi kelet-euroacutepai megjeleneacuteseacutet a kazaacuterokhoz koumlti50
46 KOVAacuteCS 1980b 1ndash18 ERDEacuteLYI 1982 179ndash181 CSIKY 2009 125ndash128 47 Kovaacutecs itt Kirpičnikovot ideacutezi KIRPIČNIKOV 1966 61 KOVAacuteCS 1980b 2 48 ERDEacuteLYI 1982 181 49 ARENDT 1934 65 vouml ERDEacuteLYI 1982 179 50 TUumlRK 2014 121
DOI 1015774PPKEBTK2019012
21
Arendt 1934-es munkaacutejaacuteban 31 szablyaacutet sorol fel a kelet-euroacutepai leletekből amelyeket
veacutelemeacutenye szerint keacutet koumlzoumls dolog jellemez szűk keltezhetőseacuteg (8 szaacutezad veacutege ndash 9 szaacutezad)
eacutes uacutejszerű megjeleneacutesuumlk Arendt veacutelemeacutenye szerint ugyanis a szatovoacutei szablyaacutek a legelsők a
teacuterseacutegben nincs konkreacutet fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyuumlk51
Kalmaacuter Jaacutenos monograacutefiaacutejaacuteban foglalkozik ugyan a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutevel azonban
annak keacutesőbbi szakasza (a 12 szaacutezadtoacutel felfeleacute) kap nagyobb hangsuacutelyt A honfoglaloacute
szablyaacutekroacutel mint a fejlődeacutestoumlrteacutenet kezdeti aacutellomaacutesaacuteroacutel csupaacuten annyit emliacutet hogy e tiacutepus a
12 szaacutezadi anyagban maacuter nem lelhető fel eacutes baacuter a koumlzeacutepkori magyar harcaacuteszatban veacutegig
ismert a szablya ndash 14 szaacutezadi hasznaacutelataacutera hozza peacuteldaacutenak a Keacutepes Kroacutenika miniatuacuteraacuteit ndash az
Aacuterpaacuted-kori szablyahasznaacutelatot inkaacutebb a magyar hadikultuacutera keletről eacuterkező elemeivel ndash
peacuteldaacuteul besenyők eacutes kunok ndash hozza oumlsszefuumlggeacutesbe52 Mindazonaacuteltal Kalmaacuter aacutetfogoacute
munkaacutejaacuteban meacuteg nem keruumll sor az iacutevelt pengeacutek eredeteacutenek eacutes fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenyainak
hangsuacutelyozott szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera53
A tudomaacuteny keacutepviselőinek toumlbbseacutege egyeteacutertett abban hogy a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablya a koumlnnyűlovas harcmodorral hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe amely a 11 szaacutezadra legalaacutebbis
haacutetteacuterbe szorult eacutes a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutetől egyre inkaacutebb jellemző nyugat-euroacutepai neheacutez
fegyverzetű lovassaacutegnak adta aacutet a helyeacutet A 11 szaacutezadra egy fejlődeacutestoumlrteacuteneti szakadeacutek
jelentkezik a szablya toumlrteacuteneteacuteben aminek hadaacuteszati eacutes taacutersadalmi jelentőseacuteget is
tulajdoniacutetanak a hiaacutetus maacuter idejekoraacuten alapjaacutet keacutepezte a magyarok harcaacuteszataacuteval a
hadsereget alkotoacute taacutersadalmi reacutetegekkel etnikumokkal eacutes csapatnemekkel kapcsolatos
aacutetalakulaacutesok hipoteacuteziseinek valamint a fegyvertiacutepus alternatiacutevaacutejakeacutent eacutertelmezett egyenes
kardok dominanciaacutejaacuteval kapcsolatos felveteacuteseknek
Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
A vizsgaacutelt korszak fegyvertoumlrteacuteneteacutenek kategorikus probleacutemafelveteacutese a szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes vitaacutejaacuteban emblematizaacuteloacutedik A keacuterdeacutes azonban csak a jelkeacutepe egy oumlnmagaacuten
tuacutelmutatoacute toumlbb mint szaacutez eacuteve tartoacute tudomaacutenyos vitaacutenak amely a magyar harcaacuteszat eacutes 51 ARENDT 1934 48 vouml MERPERT 1955 149 2 j 52 Szinteacuten a betelepuumlleacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe a 11ndash14 szaacutezad koumlzti szablyaacutekat Kovaacutecs S Tibor ugyanakkor raacutevilaacutegt arra hogy nem kizaacuteroacutelag a kunok eacutes besenyők lehettek koumlnnyűlovasok a 13 ndash 14 szaacutezadi magyar haderőben Uő 2010 267 53 A 13 szaacutezadtoacutel egyre jobban megfigyelhető nyugati-euroacutepai iacutevelt szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (falchion messer) kialakulaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhattak keleti hataacutesok (a sztyeppi nomaacutedokon kiacutevuumll ide sorlolhatoacute a koumlzel-keleti befolyaacutes is) ugyanakkor belső fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekkel (saxok) is rendelkezhetnek SEITZ 1965 187ndash192 OAKESHOTT 2000 152 ŻABIŃSKI et al 2012 10ndash29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
22
fegyverrendszer 9ndash11 szaacutezadi vaacuteltozaacutesa eacutes az e moumlgoumltt rejlő hadaacuteszati politikai eacutes taacutersadalmi
aacutetrendeződeacutesek koumlruumll alakult ki eacutes formaacuteloacutedik54 A keacuterdeacuteskoumlr tehaacutet egyaraacutent eacuterinti a
honfoglaloacute magyar anyagi kultuacuteraacutetoacutel idegen fegyverek megjeleneacuteseacutenek moacutedjaacutet a magyar
hadsereg csapatnemeinek (koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg) araacutenyaacutenak vaacuteltozaacutesaacutet a nomadizmus eacutes
a letelepedeacutes keacuterdeacuteseacutet a kereszteacuteny aacutellam megszervezeacutese koumlruumlli politikai feszuumlltseacutegeket eacutes
vaacuteltozaacutesokat eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a kora Aacuterpaacuted-kori krisztianizaacutecioacute folyamataacutet is
Ugyanakkor mint oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutes koumlzvetlenuumll a fegyverzet vaacuteltozaacutesaacuten
keresztuumll is vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelnak az egymaacutestoacutel nehezen elvaacutelaszthatoacute teacutemakoumlroumlk
A korai időszakboacutel szaacutermazik Jankovich Mikloacutes Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene
viteacuteznek - ki meacuteg a rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett tetemeiről rsquos
oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről c munkaacuteja55 amelyet A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg Eacutevkoumlnyveiben
koumlzoumllt az egy eacutevvel koraacutebban előkeruumllt ladaacutenybene-benepusztai fegyveres siacuter paacutesztorok aacuteltal
fellelt maradvaacutenyairoacutel Baacuter a jelenteacutes maacuteig hasznaacutelhatoacute leletkoumlzleacutesnek szaacutemiacutet az előkeruumllő
szablyaleletet teacutevesen keacuteteacutelű kardkeacutent azonosiacutetotta sőt a szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutest
eleve ki is zaacuterta arra valoacute hivatkozaacutessal hogy az a toumlroumlk elleni harcok soraacuten terjedt csak el a
magyar harcaacuteszatban56 Hozzaacute kell tenni hogy Jankovich nem laacutethatta az eredeti taacutergyat
mivel azt a paacutesztorok elosztottaacutek maguk koumlzoumltt eacutes csiholoacutet keacutesziacutetettek belőle El kellett telnie
valamennyi időnek mire a ladaacutenybenei kardboacutel szablya lett Fettich Naacutendor eacutes Zichy Istvaacuten
toumlbbek koumlzoumltt e kardnak veacutelt fegyverre alapozta azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a honfoglaloacute
magyarsaacuteg maacuter a 9 szaacutezad soraacuten hasznaacutelt egyenes keacuteteacutelű kardokat ndash ennek korrigaacutelaacutesaacutet pedig
toumlbb iacutezben Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte57
A keacuteteacutelű kardok 10 szaacutezadi elterjedeacuteseacutenek oumlsszekapcsolaacutesa a csapatnemek aacutetalakulaacutesaacuteval
tovaacutebbaacute a jelenseacuteg konkreacutet politikai vaacuteltozaacutesokhoz toumlrteacutenő kapcsolaacutesa Toacuteth Zoltaacutennaacutel majd
54 Uacutejabban oumlsszefoglalta BIacuteROacute 2012 B SZABOacute 2017 55 JANKOVICH 1835 B Szaboacute Jaacutenos e munkaacuteval peacuteldaacutezza a 19 szaacutezadi nyugatellene hangveacutetelt eacutes aacutelliacutetja paacuterhuzamba napjaink alternatiacutev toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteval a nemzeti oumlneacuterzet eacutes a bdquonemzetveacutedelemrdquo mint bdquokisebbrendűseacutegi komplexusrdquo menteacuten B SZABOacute 2017 13ndash14 Kovaacutecs 1980a 309ndash316 56 A honfoglaloacutek keacuteteacutelű kardhasznaacutelataacutenak neacutezete maacuter koraacutebban elterjedt Fejeacuter Gy a koumlvetkezőkeacutepp iacuter Jankovich gyűjtemeacutenyeacuteről 1817-ben bdquokezembe fogtam arsquo nagy pallosokat milyenek arsquo X szaacutezadtoacutel fogva naacutelunk is gyakoroltattakrdquo Uo 63 57 KOVAacuteCS 1980a 309ndash316 Uő 1981 Uő 1995 291ndash308 Dienes Istvaacuten szinteacuten gyanuacuteval kezelte Jankovich taacutergyneacutelkuumlli taacutergyleiacuteraacutesaacutet a fegyver eredeteacutevel kapcsolatban meacutegis azt jegyezte meg bdquoA kutatoacutek aacuteltalaacuteban elkeacutepzelhetőnek tartjaacutek hogy a benepusztai viteacuteznek Etelkoumlzből magaacuteval hozott egyenes normann jellegű kardja volt baacuter ez csak kiveacutetelkeacuteppen fordulhatott előrdquo DIENES 1968 140 VOuml LANGOacute 64 21 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
23
Bakay Korneacutel munkaacutejaacuteban figyelhető meg a leginkaacutebb58 de maacuter Meynert munkaacutejaacuteban is
talaacutelkozhatunk a koumlzelharc eacutes a neheacutezfegyverzet teacuternyereacuteseacutenek elmeacuteleteacutevel59 Kovaacutecs Laacuteszloacute a
kalandozoacute hadjaacuteratok teacuterszűkuumlleacutese menteacuten uacutejragondolt hadvezeteacutesben laacutetta a kardok
terjedeacuteseacutenek haacutettereacutet60
Biacuteroacute Aacutedaacutem daacuten eacutes lengyel analoacutegiaacutekat hozva peacuteldaacutenak a 10 szaacutezadban nagyobb
mobilitaacutest mutatoacute skandinaacutev harcosokkal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe az eacuteszaki leletanyag
temetkezeacutesben valoacute előfordulaacutesaacutet szem előtt tartva a lehetseacuteges rusz kapcsolatok relevanciaacutejaacutet
is61
B Szaboacute Jaacutenos a keacutesőbbi szaacutezadok magyar koumlnnyűlovassaacutegaacuteboacutel kiiindulva nem tartja
szuumlkseacutegszerűnek a csapatnem aacutetalakulaacutesaacutet az uacutej fegyvertiacutepus elterjedeacuteseacutevel szinteacuten nem zaacuterja
ki a keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver paacuterhuzamos hasznaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutet62
Interdiszciplinaritaacutes a fegyvertoumlrteacutenetben
A toumlrteacuteneti taacutergyuacute kutataacutesok interdiszciplinaacuteris jellege egyreacuteszt a 20 szaacutezad
toumlrteacutenetiacuteraacutesaacutenak paradigmavaacuteltaacutesai menteacuten maacutesreacuteszt a reacutegeacuteszettudomaacuteny maacuter koraacuten
megjelenő diszcipliacutena-integraacuteloacute keacutepesseacutegeacutenek hataacutesaacutera bontakozott ki Az előbbit nemcsak az
Annales aacuteltal feacutemjelzett toumlrteacutenetiacuteroacutei fordulatok jelentetteacutek hanem a szubsztantiacutev felfogaacutest
felcsereacutelő toumlrteacuteneti gnoszeoloacutegia amelynek keacuterdeacutesfelveteacutesei ndash ti hogy bdquomikeacutent
rekonstruaacutelhatoacutek a toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi oumlsszefuumlggeacutesek az emberi cselekveacutesnek mint ezen
oumlsszefuumlggeacutesek alapteacutenyeacutenek a megeacuterteacutese reacuteveacutenrdquo63 ndash oacutehatatlanul az interdiszciplinaritaacutes feleacute
sodortaacutek a toumlrteacuteneti kutataacutesokat Koumlszoumlnhetően annak hogy a taacutersadalomtudomaacutenykeacutent
meghataacuterozott toumlrteacutenetiacuteraacutes elsődlegesen olyan tudomaacutenyaacutegak koumlzuumll vaacutelasztott
dialoacuteguspartnert amely maga is taacutersadalmi vagy legalaacutebbis antropogeacuten jelenseacutegeket vizsgaacutel
58 BAKAY 1965 21ndash30 Uő 1967 167ndash170 Szinteacuten Bakay volt aki a szablya eacutes kard hasznaacutelati modellezeacuteseacutevel taacutemasztotta alaacute a kard nagyobb hateacutekonysaacutegaacutet A elmeacuteleteacutet azoacuteta toumlbben is caacutefoltaacutek BIacuteROacute 2012 204 B SZABOacute 2017 154 59 B SZABOacute 2017 15 60 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 61 BIacuteROacute 2012 191ndash218 62 B SZABOacute 2017 164ndash167 63SZEacuteCSI 1993 5
DOI 1015774PPKEBTK2019012
24
(demograacutefia szocioloacutegia koumlzgazdasaacutegtan) a legtoumlbb interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munka
gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesuacute64
Tehaacutet az interdiszciplinaritaacutes menteacuten nemcsak az eddig ismeretlen tudomaacutenyteruumlletek
eredmeacutenyei hanem struktuacuteraacuteik is hatottak Ugyanakkor nemcsak a taacutersadalomtudomaacutenyok
leacuteptek be a toumlrteacuteneti kutataacutesok teruumlleteacutere hanem a termeacuteszettudomaacutenyok is ami elsősorban az
empirikus megismereacutes eszkoumlztaacuteraacutenak bővuumlleacuteseacutet ezen beluumll is leginkaacutebb a kvantitatiacutev
moacutedszerek megjeleneacuteseacutet jelentette65 Joacutel peacuteldaacutezza ezt az analitikus toumlrteacutenetfilozoacutefia kieacutepuumlleacutese
eacutes bdquoa toumlrteacuteneti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi magyaraacutezat moacutedszertani egyseacutegeacutenek neopozitivista
eszmeacutejerdquo66 ndash miacuteg a gyakorlatban az interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munkaacutek koumlzleacutesi feluumlleteinek
rsquo60-as eacutevekbeli kitaacutegulaacutesa menteacuten koumlvethető nyomon a tudomaacutenykoumlziseacuteg kibontakozaacutesa67
Az interdiszciplinaritaacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln eacuterdemes megvizsgaacutelni a reacutegeacuteszet helyzeteacutet
Nemcsak azeacutert mert a reacutegeacuteszeti kutataacutesokban jelent meg a leghamarabb termeacuteszettudomaacutenyos
moacutedszer integraacutelaacutesa ndash a tudomaacutenyaacuteg elsőkeacutent a geoloacutegia feleacute nyitott a stratigraacutefiai moacutedszer
alkalmazaacutesaacuteval68 ndash hanem azeacutert is mert az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln
fontos a reacutegeacuteszet eacutes toumlrteacutenettudomaacuteny kapcsolataacutenak alakulaacutesa ndash joacutellehet a keacutet maacutera teljesen
oumlnaacutelloacutenak mondhatoacute diszcipliacutena nem vaacutelaszthatoacute el fejlődeacutestoumlrteacutenetuumlk minden iacutezeacuteben
egymaacutestoacutel69 A reacutegeacuteszet eszkoumlztaacuteraacutenak termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerekkel toumlrteacutenő
folyamatos bővuumlleacutesi ritmusaacutet ndash legyen szoacute akaacuter a laborvizsgaacutelatokroacutel akaacuter a terepi
dokumentaacutecioacute vagy eacutepp a taacuteveacuterzeacutekeleacutes technoloacutegiai fejlődeacuteseacuteről ndash eacutes a tudomaacutenyaacuteg aacuteltalaacutenos
fejlődeacuteseacutet a processzuaacutelis vagy maacutes neacuteven uacutejreacutegeacuteszet teacuternyereacutese gyorsiacutetotta fel Az uacutej
64 Az interdiszciplinaritaacutesroacutel oumlsszefoglaloacutean ld meacuteg AUGSBURG 2005 MORAN 2002 AL-SUQRI et al 2017 THOMPSON KLEIN ndash DOTY 1994 Gazdasaacutegi vonatkozaacutesban Barry A ndash Born G ndash Weszkalnys G Logics of interdisciplinarity Economy and Society 371 20ndash49 65 Baacuter fogalom szerint boumllcseacuteszettudomaacutenynak tekinthető a fenti eszkoumlz- eacutes struktuacutera bővuumlleacuteshez tartozik a matematikai moacutedszerek alkalmazaacutesa eacutes a szeriaacutelis toumlrteacutenelem mint oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes megjeleneacutese Bővebben ld FURET 2007 66 (Hempel-Popper-feacutele bdquoaacutetfogoacute toumlrveacutenyrdquo-modell) SZEacuteCSI 1993 5 Vitatott hogy pontosan meddig tart a termeacuteszettudomaacuteny strukturaacutelis befolyaacutesa A legszeacutelsőseacutegesebb iraacutenyvonalnak keacutetseacutegtelenuumll a spengleriaacutenus toumlrteacutenelemfilozoacutefia mondhatoacute amely a toumlrteacutenelmi jelenseacutegek ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteseacutenek kutataacutesaacuteban eacutes az ezekre eacutepuumllő tendenciaacutek modellezeacuteseacuteben is a mechanikus vilaacutegeacuteszleleacutes jegyeit laacutetja bdquoA toumlrteacutenelemnek ilyesfajta ndash bdquopragmatikusrdquo ndash feldolgozaacutesa nem volna maacutes mint egyfajta aacutelcaacutezott termeacuteszettudomaacuteny melyből a materialisztikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes koumlvetői egyaacuteltalaacuteban nem csinaacutelnak titkot mikoumlzben ellenfeleik meacuteg e keacutetfeacutele eljaacuteraacutes [ti a mechanikus eacutes organikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes dichotoacutemiaacuteja] hasonloacutesaacutegaacuteval sincsenek tisztaacutebanrdquo SPENGLER 1994 11 67Historical Methods A Journal of Quantitative and Interdisciplinary History (1967ndash68) The Journal of Interdisciplinary History (1969) metodikailag kapcsoloacutedik Comparative Studies in Society and History (1958) Az bdquointerdiszciplinaacuterisrdquo mint kifejezeacutes maacuter az rsquo50-es eacutevekben is hasznaacutelatban volt azonban divattaacute csak egy eacutevtizeddel keacutesőbb vaacutelt a tudomaacutenyban RITTER ndash HORN 1986 429 RAAB 2015 24ndash50 68 Boucher des Perthes francia őskorkutatoacute (1788ndash1868) veacutegzett elsőkeacutent reacutetegtani vizsgaacutelatokat relatiacutev kronoloacutegia meghataacuterozaacutesaacutera BEDŐ 2004 83ndash89 69 LANGOacute 2007 172ndash180
DOI 1015774PPKEBTK2019012
25
iraacutenyvonal kialakulaacutesa szinteacuten a rsquo60-as eacutevekhez koumlthető70 eacutes megfigyelhető rajta a
termeacuteszettudomaacutenyok erős befolyaacutesa (peacuteldaacuteul a kultuacutera-fogalom vaacuteltozaacutesaacuteban) Baacutenffy Eszter
a szakmaisaacuteg hataacuterainak elmosoacutedaacutesa eacutes a nagyfeluumlletű feltaacuteraacutesok diktaacutelta uacutej tempoacute mellett a
termeacuteszettudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteban laacutetja a reacutegeacuteszettudomaacuteny jelenlegi aacutellapotaacutenak eacutes
neheacutezseacutegeinek okaacutet71
A hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban is egyre gyakrabban fordulnak elő interdiszciplinaacuteris
munkaacutek amelyek koumlzoumltt nem ritkaacutek a termeacuteszettudomaacutenyos tanulmaacutenyok72 Ez azzal is
magyaraacutezhatoacute hogy a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes koraacutebban emliacutetett marginalizaacutecioacutejaacutenak probleacutemaacuteja
toumlbbek koumlzoumltt eacuteppen a fent emliacutetett kvantifikaacutecioacuteban laacutetszik megoldoacutedni eacutes ebben egyre
nagyobb szerepe van a fegyvertoumlrteacutenetnek is amely a fegyverek eseteacuteben egy metrikusan
vizsgaacutelhatoacute technoloacutegiaacutejaacutet eacutes hataacutesfokaacutet tekintve modellezhető jelenseacuteget eacutertelmez
A fegyverzet kutataacutesa a tudomaacutenyaacutegak eacutes moacutedszerek oumlsszefonoacutedaacutesaacutenak egyik ikonikus
peacuteldaacuteja Ahogy egy fegyvert nemcsak korszaka taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi viszonyaira utaloacute
emleacutekkeacutent eacutertelmeznek hanem annak legkoumlzvetlenebb koumlzegeit a keacutesziacuteteacutest eacutes az alkalmazaacutest
vizsgaacuteljaacutek elkeruumllhetetlen a boumllcseacuteszettudomaacuteny eredeti hataacuterainak aacutetleacutepeacutese eacutes műszaki
ismeretek termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerek vagy adott esetben ndash az interdiszciplinaritaacutest is
meghaladva ndash nem tudomaacutenyos szakmaacutek eszkoumlzeinek eacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesa
Ahogy az maacuter a bevezeteacutesben emliacuteteacutesre keruumllt az eacutertekezeacutes jelentős reacuteszeacutet keacutepzi a fenti
tudomaacutenykoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek koumlzuumll az archeometallurgia Mivel a szablyaacutenak elsősorban
feacutem reacuteszei (penge ellenző markolatveacuteg eacutes fuumlggesztőszereleacutekek) maradtak foumlnn ndash akaacuter mint
produktumot akaacuter mint hasznaacutelati eszkoumlzt vizsgaacuteljuk ndash a feacutemtechnoloacutegiai jellemzők
megismereacutese elkeruumllhetetlen A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelataacuteban a
funkcionalitaacutes aspektusaacuteboacutel kiemelt jelentőseacutege van a penge mechanikai tulajdonsaacutegainak
ami előteacuterbe helyezi a vas archeometallurgiaacutejaacutet
70 Az archeometria mint a reacutegeacuteszet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok (elsősorban keacutemia fizika bioloacutegia) C F C Hawkes professzor 1958-as elnevezeacutese AITKEN 1982 9 71 Szinteacuten az uacutejreacutegeacuteszet viacutevmaacutenyainak koumlvetkezmeacutenye lett az addigi metodikaacutet eacutes eredmeacutenyeket relativizaacuteloacute posztmodern reacutegeacuteszet ami bdquoegy duumlhoumldt reakcioacute az uacutejreacutegeacuteszet vulgaacuteris megfogalmazaacutesairardquo BAacuteNFFY 2009 2ndash3 BEDŐ 2004 86ndash90 A probleacutemaacutekroacutel bővebben ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet Az interdiszciplinaritaacutes bdquoklasszikusabbrdquo vaacutelfajairoacutel (a leletvizsgaacutelat eredmeacutenyeinek oumlsszeveteacutese maacutes forraacutestiacutepusokkal eacutes eacutertelmezeacutesi koumlzeguumlkkel) Holl Imre iacutert bővebb beszaacutemoloacutet a koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet vonatkozaacutesaacuteban HOLL 2005 181ndash194 Az uacutejreacutegeacuteszet hazai recepcioacutejaacuteroacutel bővebben KALICZ ndash RACZKY 1977 76ndash94 72 Peacuteldakeacutent emliacutetve a Journal of Military History 2018 juacuteliusi szaacutemaacuteban jelent meg tanulmaacuteny a berserkerek csatateacuteri mentaacutelis aacutellapotaacutenak vaacuteltozaacutesairoacutel illetve azok poszttraumaacutes stressz zavarral toumlrteacutenő oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutesaacutegaacuteroacutel Kolberg 2018 899ndash908 Hasonloacutekeacutepp egyre toumlbb interdiszciplinaacuteris munka jelenik meg maacutes hadtoumlrteacuteneti folyoacuteiratban (War in History Militaumlrgesichtliche Zeitschrift) Szinteacuten ide tartozoacute munka amely a Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyekben jelent meg THIELEndashHARAMZA 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
26
A fenti viszonylatban nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a kard- eacutes szablyaművesseacuteg
legfontosabb alkotoacuteeleme a penge elkeacutesziacuteteacutese ezaacuteltal a vasművesseacuteg amelynek teljes koumlrű
kutataacutesaacutera oumlnmagaacuteban nem voltak elegendők a boumllcseacuteszettudomaacutenyok adta eszkoumlzoumlk iacutegy ndash
leginkaacutebb a termeacuteszettudomaacutenyokat maacuter reacutegebb oacuteta is magaacuteba integraacuteloacute reacutegeacuteszetnek
koumlszoumlnhetően ndash maacutes tudomaacutenyaacutegak is helyet kaptak a munkaacuteban peacuteldaacuteul a fizika keacutemia
vagy a geoloacutegia Emellett kialakultak uacutej a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott aacutegak is mint az ipar- vagy
technikatoumlrteacutenet az iparreacutegeacuteszet73 az archeometallurgia vagy a moacutedszerkeacutent szaacutemon tarthatoacute
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet A toumlrteacutenettudomaacuteny szerepe toumlbbfeacutelekeacutepp is meghataacuterozhatoacute az ilyen
jellegű kutataacutesokban a legfontosabbak koumlzeacute azonban a vizsgaacutelati taacutergy (fegyverművesseacuteg)
teacuter- eacutes időbeli elhelyezeacutese valamint a vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető toumlrteacuteneti (haditechnikai
gazdasaacutegtoumlrteacuteneti) tanulsaacutegok levonaacutesa74
A disszertaacutecioacute archeometallurgiai vonatkozaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutesai elsősorban a vasművesseacuteg
fegyver- eacutes technikatoumlrteacuteneteacutehez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute teruumlleteacutenek a kovaacutecsmesterseacutegnek
ezen beluumll a fegyverkovaacutecsolaacutesnak korszakot eacuterintő behatoacutebb megismereacuteseacutere iraacutenyulnak
mindazonaacuteltal a vizsgaacutelt teacutemakoumlr nem vaacutelaszthatoacute el teljesseacutegeacuteben a vas előaacutelliacutetaacutesaacutenak
folyamataacutetoacutel Enneacutelfogva szuumlkseacuteges aacutettekinteni a keacutesziacuteteacutestechnika kutataacutesaacutenak fejlődeacuteseacutet is
A vasművesseacuteg kutataacutestoumlrteacuteneteacutenek korai szakasza
A vasművesseacuteg elsőkeacutent maacutes mesterseacutegekkel egyuumltt jelent meg a toumlrteacuteneti taacutergyuacute
munkaacutekban Keacutetseacutegkiacutevuumll az egyik legjelentősebb eacutes vizsgaacutelt korszakunkhoz legkoumlzelebb aacutelloacute
technoloacutegiai teacutemaacutejuacute forraacutes a bizaacutencinak tartott Teophilus Presbyter (1070kndash1125) benedek
rendi szerzetes 1100 koumlruumll iacutert De diversis artibus75 ciacutemű munkaacuteja amely korszakaacutenak szaacutemos
mesterseacutegeacutet eacutes azoknak praktikaacuteit jegyzi le Ezek koumlzoumltt talaacutelhatunk a tinta- eacutes
festeacutekkeacutesziacuteteacutesre az uumlvegfesteacutesre a bőrcserzeacutesre eacutes ruhafesteacutesre valamint a harmadik
koumlnyvben feacutemművesseacutegre (legfőkeacutepp az aranyművesseacutegre) vonatkozoacute feljegyzeacuteseket toumlbbek
73 Goumlmoumlri Jaacutenos megfogalmazaacutesaacuteban az iparreacutegeacuteszet a gyaacuteripar kialakulaacutesa előtti időszak technoloacutegiai alapanyag-előaacutelliacutetaacutesi eacutes megmunkaacutelaacutesi viszonyait vizsgaacutelja a manufakturaacutelis ipari emleacutekeken keresztuumll Ebben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik a termeacuteszettudomaacutenyokkal folytatott tudomaacutenykoumlzi paacuterbeszeacuted amely az adott reacutegeacuteszeti emleacutek technoloacutegiai jellemzőinek archeometriai vizsgaacutelataacuteban valoacutesul meg Uő Az MRT eacutes a MILK Reacutegeacuteszeti topograacutefiai munkaacutelatok eacutes Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere a koraacutebbi egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a joumlvőbeni oumlsszehangolaacutes lehetőseacutegei BENKŐ et al 2017 163ndash174 74 Az archeometallurgia toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegakkal eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszettel valoacute viszonyaacuteroacutel bővebben iacuter Toumlroumlk B Uő 2013 vouml Uő 2010a 25ndash29 75Vagy Schedula diversarum artium Termeacuteszetesen szaacutemolni kell azzal hogy a 12 szaacutezad elejeacuten keletkezett mű maacuter nem ugyanazokat a vasművesseacutegi viszonyokat taacuterja eleacutenk
DOI 1015774PPKEBTK2019012
27
koumlzoumltt a kovaacutecsműhelyekkel eacutes egyes szerszaacutemaival kapcsolatos leiacuteraacutesokat76 A forraacutes
toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt legelőszoumlr 1781-ben Gotthold Ephraim Lessing
szerkeszteacuteseacuteben77
A gazdasaacuteg- eacutes technikatoumlrteacuteneti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől fektettek
nagyobb hangsuacutelyt a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutere hazai eacutes kuumllfoumlldi reacuteszről egyaraacutent
Magyarorszaacutegon a vasművesseacuteg oktataacutesaacutenak inteacutezmeacutenyesuumlleacutese a 18 toumlrteacuteneti taacutevlatainak
kutataacutesa pedig a 19 szaacutezadig vezethető vissza A Baacutenyaacuteszati-Kohaacuteszati Taninteacutezet 1735-oumls
megalakulaacutesa utaacuten negyvenkeacutet eacutevvel leacutetrejoumltt a Kiraacutelyi Magyar Egyetemen valamint a Fizikai
eacutes Mechanikai Muacutezeum A Magyar Nemzeti Muacutezeumban orszaacuteggyűleacutesi toumlrveacutenybe foglalt
felaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben pedig Technoloacutegiatoumlrteacuteneti Osztaacutely is műkoumldoumltt miacuteg 1868-ban
elindiacutetottaacutek a Baacutenyaacuteszai eacutes Kohaacuteszati Lapok c szakfolyoacuteiratot amelyben hangsuacutelyosan kuumlloumln
rovatban taacutergyaltaacutek a vasgyaacutertaacutes aktuaacutelis technoloacutegiai keacuterdeacuteseit majd paacuter eacutevized eltelteacutevel
aacutellandoacutesultak a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutevel kapcsolatos tanulmaacutenyok is78
A 19 szaacutezad koumlzepeacutetől egyre toumlbb a toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg nyomait kutatoacute
megmozdulaacutesra talaacutelunk peacuteldaacutet ndash alapvetően az elsődleges vasipar a vaskohaacuteszat taacutergyi
hagyateacutekai keruumllnek elő vassalakok eacutes vasbucaacutek79 1896-boacutel szaacutermazik az első olyan rajz
ami egy Gyalaacuteron feltaacutert kemenceacutet aacutebraacutezol joacutellehet a leiacuteraacutes nem maradt meg az emliacutetett rajz
pedig fenntartaacutesokkal kezelendő80
A kaacuterpaacutet-medencei vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacuteről a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdve
szaacutemos tanulmaacuteny jelent meg reacutegeacuteszek technikatoumlrteacuteneacuteszek meacuternoumlkoumlk eacutes termeacuteszettudoacutesok
tollaacuteboacutel Ezekről 1968-ban Bogdaacutel Ferenc iacutert kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacutet81 A dualizmus-
kori hazai szakemberek tudomaacutenyos munkaacuteikat a korszak nagyobb euroacutepai tanulmaacutenyaira
alapoztaacutek Ilyen Ludwig Beck hazai reacuteszről az 1880-as eacutevek veacutegeacuten megismert Die Geschichte
des Eisens in technischer und kulturgeschichtlicher Beziehung c iacuteraacutesa amely nagy hataacutest
76 Szerszaacutemok koumlzuumll iacuter fujtatoacutekroacutel (De follibus) uumlllőkről (De incudibus) kalapaacutecsokroacutel (De malleis) fogoacutekroacutel (De forcipibus) huacutezoacutevasakroacutel (De ferris per quae fila trahuntur) 77Lessing 1781 291ndash424 A 19 szaacutezad elejeacutetől napjainkig e munka toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt ezek koumlzuumll a koraacutebbiak Ch delrsquoEscalopier Theophili Presbyteri libri III seu Diversarum artium schedula Paris 1843 R Hendrie An essay up on various arts in three books by Theophilus called also Rugerus priest and monk London 1847 J J Bourasseacute Essai s sur divers arts en trois livres par Theacuteophile precirctre et moine Paris 1863 A Ilg Theophilus Presbyter Diversarum artium Schedula Wien 1874 3-357 78 BKL I1 (1868) vouml BENKŐ 2010 691 79Vasbucaacutenak nevezzuumlk a kohaacuteszat vastermeacutekeacutet A buca vagy buga kifejezeacutes a kovaacutecs szaknyelvben is megtalaacutelhatoacute iacutegy nevezik azt az idomszelveacutenyt vagy maacutes formaacutejuacute toumlmoumlr vasat ami a kovaacutecsmunkaacutek kiinduloacute anyaga 80 TOumlROumlK 2013 9ndash20 81 Bogdaacutel veacutelemeacutenye szerint a vasművesseacuteg azon beluumll is a kovaacutecs mesterseacuteg toumlrteacuteneteacutenek van az egyik legroumlvidebb kutataacutesi előzmeacutenye Uő 1968 157ndash170
DOI 1015774PPKEBTK2019012
28
gyakorolt toumlbbek koumlzoumltt a magyar tudomaacutenyos eacuteletre is Beck a kezdetektől ndash von den aumlltesten
Zeit ndash a 18 szaacutezad veacutegeacuteig dolgozta fel a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutet82 Magyar reacuteszről pedig
kiemelkedő Edvi Illeacutes Aladaacuter haacuteromkoumltetes monograacutefiaacuteja83
Az első vilaacuteghaacuteboruacute laacutethatoacutean a tudomaacutenyos eacutelet e vonalaacutet is megszakiacutetotta a haacuteboruacute
idejeacuteből nincsen ismeretuumlnk ilyen jellegű munkaacuteroacutel a keacutet haacuteboruacute koumlzoumltti időszakban pedig
csak kisebb cikkek jelennek meg kisipari szaklapokban84
Klasszikus interdiszciplinaritaacutes a termeacuteszettudomaacutenyok integraacutecioacuteja
Igazi fellenduumlleacutes az 50-es eacutevektől figyelhető meg a haacuteboruacutes időszak lecsengeacutese mellett
nyilvaacutenvaloacutean az akkori politikai ideoloacutegia eacutes gazdasaacutegi vezeteacutes aacuteltal favorizaacutelt neheacutezipar
előretoumlreacutese nyomaacuten is
Az archeometallurgia tekinteacutelyes orosz (illetve szovjet) kutataacutestoumlrteacutenete B A Kolčin
munkaacutessaacutegaacutera vezethető vissza85 Kolčin a 10ndash13 szaacutezadi Rusz Fejedelemseacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető 286 vastaacutergyon veacutegzett archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit
mutatja be valamint a Rusz vasművesseacutegeacutenek rekonstrukcioacutejaacutet a kapcsoloacutedoacute moacutedszerek eacutes
eszkoumlzoumlk ismerteteacuteseacutevel86
Az orosz kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent kifejezetten a szablyaleletek eacutes
aacuteltalaacutenossaacutegban a fegyverleletek valamint mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk metallograacutefiai elemzeacutese
is Koumlzuumlluumlk szablyaacutekkal foglalkozott V V Arendt A B Sibileva metallurgus professzor
segiacutetseacutegeacutevel keacutet tuumlrk szablya technoloacutegiaacutejaacutera eacutes karbontartalmaacutera tesznek megaacutellapiacutetaacutesokat
joacutellehet az eredmeacutenyek a rsquo30-as eacutevek szovjet metallograacutefiai kutataacutesmoacutedszertanaacutenak bővebb
ismerete hiaacutenyaacuteban nehezen eacuterteacutekelhetők illetve szolgaacutelnak oumlsszehasonliacutetaacutesi alapul87
82 BECK 1884 Műveacutenek aacutelliacutet emleacuteket Otto von Johannsen hasonloacute ciacutemen iacutert koumlnyve amely szinteacuten aacutetfogoacute jelleggel a kezdetektől a modern korig taacutergyalja a vaselőaacutelliacutetaacutest eacutes feldolgozaacutest JOHANNSEN 1953 83 Edvi 1889 A fentin kiacutevuumll toumlbb tanulmaacuteny is megjelent a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten pl Kerpely Antal Das Eisenhuumlttewesen in Ungarn sein Zustand und seine Zukunft Selmecbaacutenya 1872 Peacutech Antal Jelenteacutes a selmeczi eacutes dioacutesgyőri keruumlletben eacutes Reacutezbaacutenya videacutekeacuten leacutetező aacutellami baacutenyaacutek eacutes kohoacutek aacutellapotaacuteroacutel Budapest 1873 Teacuteglaacutes Gaacutebor A vasbaacutenyaacuteszat őshazaacuteja s a nyugat-aacutezsiai eacutes euroacutepai vasipar uacutettoumlrői eacutes terjesztői in BKL 1908 I 593ndash603 Uő Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszati maradvaacutenyok a DunandashRajna koumlzeacuteről In BKL IV1 (1907) I 86ndash88 ld meacuteg BOGDAacuteL 1968 6 j 84 TOumlROumlK 2013 9ndash20 85 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 86 KOLČIN 1953 A ciacutemben is szereplő bdquofekete feacutemrdquo kifejezeacutes ritkaacuten a magyar szakkifejezeacutesek koumlzoumltt is előfordul eacutes a vasoumltvoumlzetekre eacutertendő 87 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
29
E I Krupnova maacuter az optikai feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutes moacutedszereacutet
mutatja be amivel egyeacutertelműen koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati metoacutedusaihoz J Piaskowski
ndash akiről nem mellesleg fontos megjegyezni hogy az archeometallurgia Lengyelorszaacutegi
kibontakozaacutesaacuteban jaacutetszott jelentős szerepet ndash Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt
metszetről eacutes a kimetszeacutesi helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot88 amit a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere alkalmaznak eacutes szinte minden orosz nyelvű
archeometallurgiai tanulmaacutenyban iacutegy Krupnova munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute A szerző egy
10ndash13 szaacutezadra keltezettnizhny archyz-i szoacutervaacuteny szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken
mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat89 Uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai gazdagodtak
M M Tolmačeva90 valamint Yu A Semykin91 iacuteraacutesaival Napjainkban az orosz teacuterseacuteg
archeometallurgiaacutejaacuteban meghataacuterozoacute Kolčin egykori taniacutetvaacutenya V I Zavyalov munkaacutessaacutega
is92 akinek nemcsak a vizsgaacutelatok kieacuterteacutekeleacuteseacutenek hanem a termeleacutes modellezeacuteseacutenek93
valamint a reacutegeacuteszeti metallograacutefia eacutes archeometallurgia metodikai keacuterdeacuteseinek eacutes a toumlrteacuteneti
tudomaacutenyokkal valoacute kapcsolataacutenak vonatkozaacutesaacuteban94 is egyre toumlbb munkaacuteja jelenik meg
Az rsquo50-es eacutevekben hazaacutenkban is a koraacutebbinaacutel nagyobb meacuterteacutekű fejlődeacutes ment veacutegbe a
toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg kutataacutesaacutenak eszkoumlzeinek eacutes intenzitaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban A bdquovas eacutes
aceacutel orszaacutegaacutenakrdquo időszakboacutel ismertek az első magyar metallograacutefiai vizsgaacutelatok Zoltay Endre
la-Teacutene kori keacutest eacutes pajzsdudort Fuchs Erik eacutes Naacutedori Zoltaacuten reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute
keacutesleletet95 nem sokra raacute Hegedűs Zoltaacuten honfoglalaacutes kori salakokat eacutes nyiacutelhegyeket
vizsgaacutelt96
A salakvizsgaacutelat azonban nemcsak kohaacuteszati vagy kovaacutecsolaacutesi teveacutekenyseacuteg oumlnaacutelloacute
leletkeacutent előkeruumllő melleacutektermeacutekeineacutel hanem az elkeacutesziacutetett vastaacutergyakban talaacutelhatoacute
salakzaacutervaacutenyok eseteacuteben is egyre inkaacutebb meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a rsquo60-as eacutevektől
Ekkor maacuter oumlsszetevőket eacutes a kohaacuteszatra jellemző vegyuumlleteket is egyre inkaacutebb igyekeztek
azonosiacutetani
88 PIASKOWSKI 1970 188 89 KRUPNOVA 1973 214ndash215 90 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 91 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 92 V I Zavialov L S Terekhova eacutes N N Rozanova toumlbb iacutezben hivatkoznak Kolčinra mint mesteruumlkre ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 93ZAVIALOV et al 2009 ZAVIALOV et al 2012 94 ZAVIALOV 2011 199ndash205 ZAVIALOV et al 2011 211ndash220 95 Fuchs eacutes Naacutedori aacuteltal vizsgaacutelt taacutergy nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az anyagaacuteban diacutesziacutetett pengeacutek speciaacutelis diacutesziacutető kovaacutecshegesztett vaacutelfajaacuteba tartozik FUCHS ndash NAacuteDORI 1958 323ndash330 96 HEGEDŰS 1960 119ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
30
J Piaskowski maacuter emliacutetett tanulmaacutenyaiban toumlbbszoumlr is foglalkozott salakvizsgaacutelattal
tovaacutebbaacute sziacutenkeacutepelemzeacutes alapjaacuten igyekezett megalkotni egyfajta salaktipoloacutegiaacutet is97 amelynek
jelentőseacutege napjainkra neacutezve abban aacutell hogy maacuter idejekoraacuten szuumllettek olyan besorolaacutesi
moacutedszerek amelyek a leletek aacuteltalaacutenos alaki jellemzőivel szemben a labortechnikai
vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető technoloacutegiai parameacutetereket tekintetteacutek elsődleges
rendszerezeacutesi alapnak Mindez meacuteg annak elleneacutere is előreleacutepeacutest jelentett a leletvizsgaacutelat
egzaktsaacutegaacuteban hogy az aacuteltalaacutenos tipoloacutegiai rendszerekhez hasonloacutean a mikroszkoacutepos
elemzeacuteseknek is reacuteszeacutet keacutepezte (eacutes keacutepzi) egyfajta morfoloacutegia
Mindemellett a magyar tudomaacutenyos eacuteletben megjelennek a vasművesseacuteg
taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taglaloacute munkaacutek is elsősorban Bartha Antaltoacutel Bartha kuumlloumln
kiteacutert a mesterseacutegek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutenak tudomaacutenyelmeacuteleti vonatkozaacutesaira98 valamint a 9ndash
10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyokra ezen beluumll elsősorban a foumlldműveleacutes szerepeacutere a
nomadizmusban Ibn Rusta iacuteraacutesai alapjaacuten e gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg kialakulaacutesaacutet a 9 szaacutezadra
helyezte99 Baacuter Bartha Molnaacuter Erik tudomaacutenyos vezeteacutese alatt iacuterta munkaacutejaacutet toumlbb helyen is
tuacutelleacutepett Molnaacuter elmeacuteletein100
Mind a vasművesseacuteg mind a fegyvertoumlrteacutenet oldalaacuteroacutel fontos megemliacuteteni Szaboacute Zoltaacuten
tanulmaacutenyaacutet amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10 szaacutezadra keltezhető
fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek eredmeacutenyei alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere Ismereteink szerint magyar viszonylatban
itt keruumllt sor előszoumlr 10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver archeometallurgiai vizsgaacutelataacutera is101
Szinteacuten technoloacutegiai eacutes egyben fegyvertoumlrteacuteneti feldolgozaacutesnak tekinthető Halmaacutegyi
Szabolcs eacutes Riedel Loacuteraacutent Reacutegi fegyverekről c leiacuteroacute jellegű munkaacuteja amely a 97 A tipoloacutegia alapjaacutet a mikroszkopikus keacutepelemzeacutes (salakzaacutervaacutenyok sziacutene eacutes alakja) eacutes a vizsgaacutelt oumlsszeteacutetel adja ndash ez utoacutebbi magas illetve alacsony előfordulaacutesi araacuteny meghataacuterozaacutesaacutet jelenti haacuterom a salakokban gyakran előforduloacute vegyuumlletneacutel (Al2O3 P2O5 MnO) PIASKOWSKI 1963 61ndash71 vouml PIASKOWSKI 1970 190ndash192 212 12 j 98 Ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet 99 A 9ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyok vizsgaacutelataacutehoz a 17 szaacutezadi burjaacutet neacuteprajzi anyagot valamint a korhoz kapcsoloacutedoacute kirgiz eacutes tuvai reacutegeacuteszeti dokumentaacutecioacutet is felhasznaacutelta A gazdaacutelkodaacutes jellegeacutere eacutes egyes elemeire (pl serteacutestenyeacuteszteacutesre) szoacuteetimoloacutegiaacuteboacutel koumlvetkeztetett (bolgaacuter toumlroumlk alaacuten eacutes iraacuteni eredetű szavak alapjaacuten) A taacutersadalmi keacutep vizsgaacutelataacutenaacutel egeacuteszen az aacuteltala finnugornak tartott reacutegeacuteszeti korszakig visszament eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacuteben a kora vaskortoacutel a 10 szaacutezad veacutegeacuteig olyan taacutersadalomszerkezetről beszeacutelhetuumlnk bdquoamelyben meacuteg nem volt osztaacutelyrendrdquo BARTHA 1968 84ndash89 vouml ERDEacuteLYI
2004 122ndash126 100 Toumlbbek koumlzoumltt azon a marxi szemleacuteleten ami a gazdasaacutegra eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokra fektet hangsuacutelyt a toumlrzsszoumlvetseacutegek eacutes korai aacutellamok egymaacutes koumlzoumltti harcaacuteval szemben Ez utoacutebbira peacutelda a Kijevi Rusz eacutes a Kazaacuter Kaganaacutetus ellenteacutete melytől Bartha Antal Kijev eacutes Itil ciacutemű műveacuteben iacutert BARTHA 1964 2 223ndash253 vouml ERDEacuteLYI 2004 126 101 SZABOacute 1974 A vizsgaacutelatroacutel bővebben ld Technoloacutegia Archeometallurgiai vizsgaacutelatok Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
31
fegyvergyűjtemeacutenyek szellemiseacutegeacuteben szuumlletett eacutes a fegyver mint műtaacutergy műszaki-
technoloacutegiai aspektusait mutatja be102 A koumlnyv kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok alapanyagait eacutes
technoloacutegiai jellemzőit ismerteti kiteacuterve a fegyverek aacutellagmegoacutevaacutesaacutera eacutes vizsgaacutelataacutera is
toumlbbek koumlzoumltt a fegyvermaacutesolatok keacuterdeacuteseacutere a roncsolaacutes eacutes roncsolaacutesmentes vizsgaacutelatokra
valamint a mesterbeacutelyegekre
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a 19 szaacutezad veacutegeacuten valamint a rsquo50-es eacutevekben
fejlődoumltt ugraacutesszerűen a toumlrteacuteneti vasművesseacuteg eacutes ezzel egyuumltt vaacuteltozoacute meacuterteacutekben a
fegyvertechnoloacutegia toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesa A vasművesseacuteg teacuternyereacutese a toumlrteacuteneti munkaacutekban
koumlzel egyidejűleg bontakozott ki az bdquointerdiszciplinaacuteris forradalommalrdquo Mindkeacutet fellenduumlleacutesi
korszak mint tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelenseacuteg az inteacutezmeacutenyesedeacutesen keresztuumll ragadhatoacute meg a
legjobban vagyis a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott szakfolyoacuteiratok megjeleneacuteseacutevel eacutes azoknak a
tudomaacutenyos bizottsaacutegoknak a megalapiacutetaacutesaacuteval amelyen keresztuumll lehetőseacuteg nyiacutelt a teacutema
kutatoacutei szaacutemaacutera hogy kutataacutesi eredmeacutenyeiket elsősorban egymaacutessal tovaacutebbaacute a teacutemakoumlr iraacutent
eacuterdeklődőkkel megosszaacutek Ilyen moacutedon joumltt leacutetre 1966-ban a Comitegrave pour la Sidegraverurgie
Ancienne de lrsquoUISSP103
A magyar tudomaacutenyos eacutelet oldalaacuteroacutel megemliacutetendő Goumlmoumlri Jaacutenos jelenre kihatoacute
munkaacutessaacutega Az MTA Veszpreacutemi Albizottsaacutegaacuten beluumll megszervezte az Iparreacutegeacuteszeti eacutes
Archeometallurgiai Munkabizottsaacutegot ami maacuter alakulaacutesaacutenak eacuteveacuteben megszervezte az első
hazai iparreacutegeacuteszeti konferenciaacutet104 Az albizottsaacuteg munkaacutessaacutega mellett a Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti
Bizottsaacuteg az Orszaacutegos Magyar Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Egyesuumllet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege
is az rsquo50-es eacutevektől tarthatoacute szaacutemon105 Mindebben kiemelkedő szerepet jaacutetszott Goumlmoumlri
Jaacutenos akinek munkaacutessaacutega nyomaacuten eacutepuumllt ki toumlbbek koumlzoumltt a Magyarorszaacutegi Iparreacutegeacuteszeti
Lelőhelykataszter (MILK)106 Jelen korunkban a koumlzelmuacuteltban is tanuacutei lehetuumlnk teacutemaacuteba vaacutegoacute
szerveződeacuteseknek inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseknek eacutes az egyetemek eacutes kutatoacuteinteacutezetek meacutereacutestechnikai
fejlődeacuteseacutenek 2009-ben Thiele Aacutedaacutem indiacutetotta el Somogyfajszon az Őskohaacutesz Taacutebort 2011-
ben pedig a Miskolci Egyetem keretein beluumll megalakult az inteacutezmeacuteny kuumlloumlnaacutelloacute
102 Fő teacutemaacutei a kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja (kuumlloumlnoumls tekintettel a vasművesseacutegre) tovaacutebbaacute a fegyverek eredetiseacutegeacutenek eacutes műszaki hibaacuteiknak vizsgaacutelata aacutellagmegoacutevaacutesa javiacutetaacutesa HALMAacuteGYI-RIEDEL 1986 103 TOumlROumlK 2010a 25ndash29 104 A XX szaacutezadi vasművesseacuteg-kutataacutesnak a fentieken kiacutevuumll is szaacutemos inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutet ismerjuumlk Ilyen peacuteldaacuteul az 1955-ben Miskolc-Dioacutesgyőroumln megalakult Koumlzponti Kohaacuteszati Muacutezeum valamint a 1956-os budapesti alapiacutetaacutesuacute Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti Bizottsaacuteg TOumlROumlK 2013 14ndash20 105 BENKŐ 2010 691 106 GOumlMOumlRI 2000a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
32
archeometallurgiai kutatoacutecsoportja az ARGUM Toumlroumlk Beacutela vezeteacuteseacutevel E kutatoacutecsoport
alkotta jelen eacutertekezeacutes inteacutezmeacutenyi eacutes labortechnikai haacutettereacutet is
Gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek
Napjainkban egyre toumlbb olyan jelenseacuteg figyelhető meg amikor a műszaki tudomaacutenyok
alkalmazott teruumlletei valamint keacutezműves szakmaacutek leacutepnek be a toumlrteacutenelmi taacutergyuacute
vizsgaacuteloacutedaacutesok sziacutentereacutere eacutes paacuterbeszeacutedet folytatnak a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet alapvetően kutatni
hivatott toumlrteacutenettudomaacutennyal eacutes reacutegeacuteszettel Az archeometriai meacutereacuteseken alapuloacute szerszaacutem-
eacutepuumllet- eacutes viseletrekonstrukcioacutek valamint egyeacuteb kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti munkaacutek mellett mind a
tudomaacutenyos mind a koumlzeacuterdeklődeacutes felől kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumll a letűnt korok
fegyverzeteacutenek eacutes azok keacutesziacuteteacutesi technikaacutejaacutenak felkutataacutesa Enneacutelfogva a kovaacutecs szakma
egyszerre lehet egy toumlrteacuteneacutesz ceacutelteruumllete eacutes eszkoumlze ndash az előbbi a fent emliacutetett megismereacutesi
szaacutendeacutek az utoacutebbi e szaacutendeacutekhoz szuumlkseacuteges speciaacutelis laacutetaacutesmoacuted elsajaacutetiacutetaacutesa veacutegett107
A fegyverkovaacutecsolaacutes maacuter a korai időkben is olyan foglalkozaacutes lehetett amihez nem volt
elegendő csupaacuten a technikai kivitelezeacutes ismerete A kovaacutecs szakma nem meruumllt ki a vasak
kard alakuacutera kalapaacutelaacutesaacuteban egy-egy pengeacuteben szaacutemos tudomaacuteny ndash fizika keacutemia geoloacutegia ndash
oumltvoumlződoumltt a gyakorlati tudaacutessal Nem csoda hogy a koumlzgondolkodaacutes de sok esetben meacuteg
maguk a szakemberek is az alkiacutemia misztikumaacuteba emelteacutek a feacutemmegmunkaacutelaacutesi technikaacutekat
művelői pedig egyszerre vaacuteltak neacutepuumlk megbecsuumllt taacutersadalmilag meacutegis elszigetelt tagjaivaacute108
Napjainkban hasonloacute sejtelmesseacuteg vaacutelasztja el a kiacutevuumllaacutelloacutet e szakmaacutetoacutel eacutes egyben a ma
embereacutet a toumlrteacuteneti feacutemművesseacutegtől Magyaraacutezatok hiacutejaacuten a raacutenk maradt leiacuteraacutesokban is sokszor
keveredhettek a szakraacutelis eacutes a profaacuten elemek a riacutetuskeacutent alkalmazott technikaacutek eacutes
alapanyagok a praktikai okokboacutel felhasznaacutelt paacuterjaikkal Mindennek tisztaacutezaacutesa nemcsak a kor
technikai sziacutenvonalaacuteba enged betekinteacutest nyerni Megismerhetjuumlk hogyan gondolkodott a
107 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a keacutezműves szakmaacutek toumlrteacuteneti kutataacutesokban betoumlltoumltt szerepeacuteről eacutes az ezzel kapcsolatos kilaacutetaacutesokroacutel toumlbb alkalommal is koumlzoumllte veacutelemeacutenyeacutet HARAMZA ndash THIELE 2015a HARAMZA 2015 Ez utoacutebbi eseteacuteben a koumltet szerkesztői oumlnkeacutenyesen eacutes indokolatlanul tetteacutek hozzaacute a tanulmaacuteny ciacutemeacutehez bdquoA neacuteprajz eacutes a politoloacutegia metszeteacutebenrdquo ndash e ciacutemreacutesz tehaacutet nem keruumll megjeleniacuteteacutesre 108 M Eliade a koumlvetkezőkeacutepp fogalmazza meg a kovaacutecsolaacutes misztikumaacutet bdquohellipa vasoumlntőben a kovaacutecsban eacutes az alkimistaacuteban az a koumlzoumls hogy valamennyien sajaacutetos maacutegikus kapcsolatkeacutent eacutelik meg az anyaghoz valoacute viszonyulaacutest ez az eacutelmeacuteny a monopoacuteliumuk a titkot szakmai beavataacutesi riacutetusok soraacuten adjaacutek tovaacutebb valamennyien eacutelőnek eacutes szentnek tekintik a munkaacuteba vett anyagot munkaacutejuk pedig ezen anyag aacutetalakiacutetaacutesaacutet bdquotoumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutetrdquo bdquoaacutetleacutenyegiacuteteacuteseacutetrdquo ceacutelozza (hellip) az anyaggal valoacute effajta rituaacutelis kapcsolat azt felteacutetelezi hogy az ember ilyen vagy olyan formaacuteban beavatkozzon az eacuterc-szubsztanciaacutek sajaacutet eacuteletritmusaacutebardquo ELIADE 2004 11 vouml GOumlMOumlRI 2009 7ndash15
DOI 1015774PPKEBTK2019012
33
reacutegmuacutelt embere a feacutemről milyen szimboacutelumrendszerben jelent meg a kovaacutecsolaacutes eacutes hogyan
helyezhető mindez el az akkori taacutersadalomban
Egyre toumlbb peacuteldaacutet talaacutelunk reacutegi fegyverek rekonstrukcioacuteira maacutesolataira ndash az ilyen jellegű
munkaacutek szinteacuten alkalmasak arra hogy koumlzelebb keruumlljuumlnk a korabeli technoloacutegiai
viszonyokhoz A rekonstrukcioacutes munkaacutek azonban nemcsak a maacutesolatkeacutesziacuteteacutesben meruumllnek ki
bdquoma Magyarorszaacutegon maacuter nem lehet figyelmen kiacutevuumll hagyni azt az igeacutenyt miszerint a
szaktudomaacutenyok keacutepviselőinek az eddigineacutel sokoldaluacutebb szerepet szuumlkseacuteges vaacutellalniuk
toumlrteacutenelmuumlnk szeacutelesebb koumlrű megismereacuteseacutebenrdquo109
A kuumlloumlnboumlző taacutergyi rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek soraacuten egyre toumlbb szakma leacutepett be a
toumlrteacuteneti kutataacutesokba A termeacuteszettudomaacutenyok analitikus moacutedszereinek fenti ceacutelokra toumlrteacutenő
alkalmazaacutesa mellett taacutegabb eacutertelemben e jelenseacuteg is ndash kuumlloumlnboumlző keacutezműves szakmaacutek
technikai ismereteinek integraacutelaacutesa az adott toumlrteacuteneti keacuterdeacutes vaacutelaszkereseacuteseacutebe ndash
interdiszciplinaacuteris vagy fogalom szerint metadiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutesnek nevezhető A
jelenseacuteg ilyesfajta definiaacutelaacutesaacutet nemcsak a tudomaacuteny hataacuterait meghaladoacute ismeretanyaggal eacutes
tapasztalaacutesi formaacuteval valoacute kapcsolat teszi indokolttaacute hanem a keacutezműves szakmaacuteknak az a
sajaacutetossaacutega hogy az emliacutetett munkadarabokkal eacutes anyagokkal koumlzvetlen kapcsolatboacutel
szaacutermazoacute tapasztalaacutes egyfajta toumlrteacuteneti előzmeacutenye eacutes egyben szuumlleteacutesi koumlzege is napjaink
műszaki eacutes termeacuteszettudomaacutenyos ismereteinek eacutes moacutedszereinek
Eacuterezhető hogy a tudomaacutenyok egyes teruumlletei maacutes diszcipliacutenaacutekkal vannak aacutetfedeacutesben
Kivaacuteltkeacutepp igaz ez a toumlrteacutenettudomaacutenyra mely az emberi eacutelet szinte baacutermely reacuteszeacutere
vonatkoztathatoacute muacutelttal foglalkozva szaacutemos lehetőseacuteget ad a tudomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutesekre
hiszen mindennek van toumlrteacutenete mely nagyobb oumlsszefuumlggeacutesekbe eacutertelmezeacutesi rendszerekbe
helyezhető el A 20 szaacutezad első feleacuteben kezdett a koumlzeacuterdeklődeacutes a toumlrteacutenelem eddig nem
vagy csak alig kutatott reacuteszletei feleacute fordulni110 Iacutegy eacuterteacutekelődoumltt fel az eacuteletmoacutedtoumlrteacutenet a
viselet- a fegyver- eacutes nem utolsoacute sorban a technikatoumlrteacutenet is Hogy egy toumlrteacuteneti hogyan-
keacuterdeacutes menteacuten mikeacutepp keruumllt be a vizsgaacutelat taacutergya annak eszkoumlzei koumlzeacute azt leginkaacutebb a
kutataacutesnak mint emberi teveacutekenyseacutegnek a jellemvonaacutesain keresztuumll lehet a legjobban
109 IGAZ 2014 413 vouml Uő 2007 161ndash169 Hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban VESZPREacuteMY 2010 36 110 Ez elsősorban a tudomaacutenyos koumlzeacuterdeklődeacutest jelenti a szaacutezad veacutegeacutere azonban nemcsak szakmai koumlroumlk tudhattaacutek magukeacutenak az effeacutele bdquomegismereacutesi igeacutenyeketrdquo Magyar viszonylatban nem tudomaacutenyos vonalon a rsquo80-as eacutevekre helyezhetők azok a kezdemeacutenyezeacutesek melyek reacutegebbi korszakok eacutes neacutepek kultuacuteraacutejaacutenak valamint eacuteletmoacutedjaacutenak ndash elsősorban a honfoglalaacutes utaacuteni időszaknak eacutes az Aacuterpaacuted-kornak ndash meacutelyebb tapasztalati szintű megismereacuteseacutere iraacutenyultak Ezeket a napjainkban is hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytatoacute Magyar Attila a rendszervaacuteltaacutest megelőző eacutevtized identitaacuteskereső koumlzhangulataacutenak velejaacuteroacuteikeacutent eacutertelmezte MAGYAR 2014 vouml HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
34
szemleacutelni M J Oakeshott angol filozoacutefus szerint az emberi teveacutekenyseacuteg sajaacutetja hogy a
figyelem egy meghataacuterozott de veacutegeredmeacutenyeacuteben belaacutethatatlan iraacutenyba mozdul el mely
folyamatosan alakiacutetja a cselekveacutest eacutes cselekvőt egyaraacutent bdquoA figyelem iraacutenya ugyanis
mikoumlzben koumlvetjuumlk kiformaacutelhat magaacutenak egy karaktert eacutes sajaacutetos raquogyakorlattaacutelaquo vaacutelhat A
teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyt pedig nem az aacuteltala eleacutert eredmeacutenyek minősiacutetik hanem az a
hajlama ahogy szem előtt tartja a raquogyakorlatlaquo szokaacutesaitrdquo111
A toumlrteacuteneti muacutelt megismereacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel kuumlzdő kutatoacute pedig igyekszik olyan
moacutedszereket alkalmazni mellyel a legjobban megkoumlzeliacutethető a vizsgaacutelat taacutergya A toumlrteacuteneti
vasművesseacuteg eseteacuteben a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteban a vas előaacutelliacutetaacutesa eacutes megmunkaacutelaacutesa aacutell az
oakeshotti logika tuumlkreacuteben tehaacutet egy emberi teveacutekenyseacuteg ndash nevezetesen a toumlrteacuteneti kutataacutes ndash
egy maacutesik emberi teveacutekenyseacuteg ndash a baacutenyaacuteszat a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes ndash megismereacuteseacutere
iraacutenyul Nem csoda haacutet ha egy muacuteltbeacuteli produktiacutev munka kutataacutesaacutenak moacutedszereacutet ugyanazon
munka reproduktiacutev elemeiben veacuteljuumlk felfedezni112 valamint hogy egy toumlrteacuteneti
gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacute a technikai kivitelezeacutes gyakorlati tapasztalatai
aacuteltal is igyekszik laacutetoacutekoumlreacutet szeacutelesiacuteteni113
Moacutedszertani neheacutezseacutegek
Manapsaacuteg az interdiszciplinaritaacutes egyeacutertelműen pozitiacutev fogadtataacutesnak oumlrvendhet
Valamifeacutele minőseacutegi toumlbbletet eacuterzuumlnk egy tudomaacutenyos munkaacuteban amennyiben az
interdiszciplinaacuteris hiszen utal egy uacutejszerű toumlbboldaluacute eacutes a remeacutenyek szerint szeacutelesebb
laacutetoacutekoumlrű megkoumlzeliacuteteacutesre Meacutegis talaacuten leginkaacutebb az uacutejszerűseacutegből adoacutedoacutean fel kell tennuumlnk a
keacuterdeacutest milyen meacuterteacutekben hasznos az egyuumlttműkoumldeacutes mennyire eacuteri el a ceacuteljaacutet egyaacuteltalaacuten mit
is lehet ebben az esetben ceacutelnak megjeloumllni Milyen kilaacutetaacutesok eacutes veszeacutelyek rejlenek az
egyuumlttműkoumldeacutesekben eacutes hogyan biztosiacutethatoacute az előbbi kieacutepiacuteteacutese eacutes az utoacutebbi elkeruumlleacutese
Mindenkeacutepp előnyeacutere vaacutelhat a toumlrteacutenettudomaacutenynak ha empirikus eszkoumlzei bővuumllnek eacutes
a toumlrteacuteneti kutataacutesok uacutej megismereacutesi formaacutekhoz juthatnak Az uacutej formaacutek helyes integraacutelaacutesa azt
eredmeacutenyezheti hogy toumlbb keacuterdeacutest tudunk feltenni eacutes a tanulmaacutenyozott korszak nagyobb
metszete lesz belaacutethatoacute A fejlett termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelatok eacutepp azeacutert tudnak
segeacutedanyagok lenni a toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegak szaacutemaacutera mert a meacutereacuteseken alapuloacute objektivitaacutes 111 OAKESHOTT 2006 177 112 A bdquoreacutegi mesterekrdquo is a kiacuteseacuterletezeacutes uacutetjaacuten keruumlltek koumlzelebb egy-egy technoloacutegiai probleacutema megoldaacutesaacutehoz PLEINER 1973 17 113 Szablyarekonstrukcioacutera a bolgaacuter leletek alapjaacuten peacutelda PETROV 2018 151ndash158
DOI 1015774PPKEBTK2019012
35
erejeacutevel toumlrnek be azokra a feheacuter foltokra ahol eddig csak hipoteacutezisek leacuteteztek Azonban az
objektivitaacutesnak is megvan a maga veszeacutelye Erre meacuteg a marxista toumlrteacutenetiacuteraacutes vonalaacuteba
sorolhatoacute Bartha Antal is felhiacutevta a figyelmet a mesterseacuteg tanulmaacutenyozaacutesakor elkuumlloumlniacutetve az
emberi alkotaacutes aacuteltal leacutetrejoumltt toumlrteacuteneti taacutergyakat a termeacuteszeti taacutergyaktoacutel Meacuteg az ember keze
nyomaacutenak felismereacutese sem mentesiacutet minket az objektivista technicizmustoacutel114 Ilyenformaacuten
ezek a toumlrteacuteneti taacutergyak az emberi emleacutekezeacutes egy moacutedjaacutet jelentik szaacutemunkra hiszen minden
kor embere bdquoa ceacutelszerűseacutegről keacutenyelemről eacutes szeacutepseacutegről alkotott elkeacutepzeleacuteseit s ezaacuteltal
bizonyos fokig oumlnmagaacutet is ilyesmikbe horgonyozza Ilyen formaacuten ezek a taacutergyak a sajaacutet keacutepeacutet
tuumlkroumlzik oumlnmagaacutera a muacuteltjaacutera őseire stb emleacutekeztetik Az eacuteleteacutet oumlvező dologi vilaacuteg
időkivetiacutetője a jelennel egyuumltt a muacutelt kuumlloumlnfeacutele reacutetegeire is utalrdquo115
A kovaacutecsolaacuteson vagy baacutermely szakmaacuten keresztuumll mely ezeket a taacutergyakat megalkotta
keacutepes a muacuteltat vizsgaacuteloacute egyeacuten munkadarabkeacutent tekinteni a toumlrteacuteneti taacutergyakra is iacutegy maga a
szakma kiszeacutelesiacuteti a taacutergyi emleacutekezet horizontjaacutet
Ellentmondaacutesosnak tűnhet hogy a technicista objektivizmus veszeacutelye mellett probleacutemaacutet
jelenthet az objektivitaacutes hiaacutenya a maacutesik tudomaacuteny eredmeacutenyeinek interpretaacutecioacuteja soraacuten Ezzel
kapcsolatban G Noiriel a koumlvetkezőket fogalmazza meg bdquoMeacuteg az interdiszciplinaritaacutest
taacutemogatoacute iraacutenyzatokon beluumll is megfigyelhetuumlnk feacutelreeacuterteacuteseket melyek aacuteltalaacuteban abboacutel
erednek (hellip) hogy egy tudomaacutenyteruumllet keacutepviselői az aacuteltaluk művelt teruumlletre jellemző
feladatoknak eacutes szuumlkseacutegszerűseacutegeknek megfelelően aacutetalakiacutetjaacutek aacutet a rokon tudomaacutenyokboacutel
koumllcsoumlnzoumltt eacuterveketrdquo116
Kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletek kapcsolataacutenak alapfelteacutetele a koumlzoumls taacutergy A koumlzoumls mivolt
azonban csak az adott tudomaacutenyok alapvetően elteacuterő eacutertelmezeacutesi rendszereinek korlaacutetai koumlzoumltt
valoacutesulhat meg Egy tudomaacutenyteruumllet koumlzleacutese ndash legyen az keacuterdeacutes adat vagy felveteacutes ndash egy
maacutesik szakteruumllet szaacutemaacutera mindig interpretaacutecioacutera szorul a koumlzleacutes olyan moacuteduacute bdquolefordiacutetaacutesaacuterardquo
hogy az elhelyezhetőveacute vaacuteljon a koumlzleacutesbefogadoacute teruumlleten eacutes az eacutertelmezhetőseacutege aacuteltal
serkentse az idegen befogadoacutekoumlzeg funkcioacuteit Hogy mennyire sikeresek az effeacutele szellemi
transzplantaacutecioacutek azt a tudomaacutenyok eacutes a koumlzleacutesek jellegeacutenek viszonya hataacuterozza meg Az
egyuumlttműkoumldő tudomaacutenyaacutegak azonban sok esetben alapszinten sem tanulnak meg egymaacutes
nyelveacuten enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatnaacutenk hogy a boumllcseacuteszettudomaacuteny keacutepviselői reacuteszeacuteről
hasonloacute sejtelmes miszticizmus veszi koumlrbe korunk termeacuteszettudoacutesait mint amivel a reacutegmuacutelt
114 BARTHA 1958 316 115 ASSMANN 1999 20 116 NOIRIEL 2001 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
36
koumlzhiedelme a vasműveseket felruhaacutezta Nem csoda hogy Noiriel az interdiszciplinaacuteris
fejlődeacutesben a tudomaacutenyos nyitottsaacuteg helyett tovaacutebbi izolaacutecioacutes folyamatot veacutelt foumllfedezni
bdquo(hellip) a filozoacutefiai divatok hataacutesaacutera aacuteltalaacuteban szaporodtak a kis raquointerdiszciplinaacuterislaquo műhelyek
is amelyek mindegyikeacutenek megvolt a sajaacutet raquoparadigmaacutejalaquo de egymaacutessal valoacutedi paacuterbeszeacutedet
nem folytattak hacsak azeacutert nem ndash baacuter ez paacuterbeszeacutednek nem nevezhető ndash hogy a toumlrteacuteneti
megismereacutes raquoalapjairoacutellaquo vitatkozzanak Mikoumlzben folyton arroacutel panaszkodtak hogy az
raquoakadeacutemikuslaquo toumlrteacutenetiacuteraacutes marginalizaacutelja őket az uacutej aacuteramlatok keacutepviselői sohasem vetteacutek a
faacuteradtsaacutegot ndash pedig ezt kellett volna tenniuumlk ndash hogy felvegyeacutek a kapcsolatot a koumlreiken kiacutevuumll
aacutelloacute toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes megkiacuteseacutereljeacutek meggyőzni őketrdquo117
Egyelőre hasonloacute az archeometallurgia helyzete is napjainkban mint amit Baacutenffy Eszter
a szaacutemiacutetoacutegeacutephasznaacutelat kezdeti időszakaacuteval kapcsolatban megfogalmazott118 sok esetben a
vizsgaacutelat indiacuteteacuteka az adott munka formai minőseacutegeacutenek emeleacutese baacutermifeacutele toumlrteacuteneti
koumlvetkezteteacutes levonaacutesa neacutelkuumll
Keacutetseacuteg kiacutevuumll fontos tehaacutet hogy a technikatoumlrteacutenet humaacuten eacutes termeacuteszettudomaacutenyos oldala
folyamatos paacuterbeszeacutedben aacutelljanak egymaacutessal Toumlrteacuteneacutesz reacuteszről ez a megfelelő keacuterdeacutesfelteveacutes
eacutes a kapott eredmeacutenyek toumlrteacuteneti kontextusba helyezeacuteseacutet jelenti Emellett ipari szakmaacutek ndash joacutel
alkalmazva ndash gyakorlatias laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutethetik a tudomaacutenykoumlzi kutataacutesokat Rosszul
alkalmazva viszont olyan megaacutellapiacutetaacutesokat vonhat le egy keacutezműves szakember amire
oumlnmagaacutetoacutel nem jogosult a szellemi munka pedig tudomaacutenytalannaacute vaacutelik Mindazonaacuteltal egy
maacutes moacutedszerrel dolgozoacute mesterember is komolyan előmozdiacutethatja a tudomaacutenyt keacutetkezi
munkaacutejaacuteval119
A jelenkori mesterseacutegen keresztuumll veacutegzett muacutelteacutertelmezeacutes bizonyos szinten lehetőseacuteget
nyuacutejthat arra is hogy a jobban megeacutertsuumlk az akkori fegyverkeacutesziacuteteacutest a kohaacuteszatot vagy eacutepp a
kovaacutecs szakmaacutet A taacutersadalmi elszigeteltseacuteg eacutes a misztikus megjeleneacutes jobban eacutertelmezhetőveacute
vaacutelhat a jelenkori kovaacutecshagyomaacutenyokon keresztuumll ugyanakkor uumlgyelnuumlnk kell a
historizaacutecioacutes veszeacutelyekre Ugyanis a rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek eacutes a muacuteltbeli munkamenet koumlzt
a taacutergyak formai-anyagi jellemzőin kiacutevuumll biztos egyezeacutesnek csupaacuten az intuitiacutev eacutes gyakorlati 117 Uo 62 118 bdquo(hellip) az első szaacutemiacutetoacutegeacutepes adatbaacutezisok meacuteg olyan kezdetlegesek voltak hogy baacuterki aki egy kicsit is eacutertett a vizsgaacutelt teacutemaacutehoz fejből megmondhatta azok eredmeacutenyeacutet meacutegis a moacutedszer haladoacutenak tűnt mert raquovolt benne szaacutemiacutetoacutegeacuteplaquordquo BAacuteNFFY 2009 2 Koraacutebban E Mawdsley eacutes T Munck szinteacuten felhiacutevtaacutek a figyelmet arra a hibaacutera hogy a kvantifikaacutecioacute ndash maacutes interdiszciplinaacuteris csapaacutesvonalhoz hasonloacutean ndash sok esetben csak egyfajta tudomaacutenyos kozmetikumkeacutent keruumllt felhasznaacutelaacutesra bdquo(hellip) a bonyolult statisztikai elemzeacutes egyszerűencsak megaacutellapiacutetotta uacutejra azt ami maacuter amuacutegy is nyilvaacutenvaloacute voltrdquo MAWDSLEY ndash MUNCK 1996 105 119 IGAZ 2014 413ndash416 HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126 Mindemellett meg kell jegyezni hogy a toumlrteacuteneacutesz illetve reacutegeacutesz sajaacutet kompetenciaacuteinak aacutetleacutepeacuteseacutevel szinteacuten torziacutethatja a vizsgaacutelt mesterseacutegekről alkotott keacutepet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
37
megkoumlzeliacuteteacutes tekinthető amellyel a kutatott technoloacutegia feltalaacutelaacutesakor is eacuteltek Azonban a
műveleti sorrend (chaicircne opegraveratoire) modellezeacutese maacuter nem csupaacuten eacutesszerűseacuteg eacutes
gyakorlatiassaacuteg keacuterdeacutese Mivel a legnagyobb probleacutemaacutet pont a leacutenyegi reacutesz a korabeli
szakemberek alapanyagokkal kapcsolatos ismereteinek felteacuterkeacutepezeacutesi neheacutezseacutege adja a
kiacuteseacuterletek sem garantaacuteljaacutek hogy ugyanarra a moacutedszerre bukkanunk raacute ndash meacuteg ha toumlbb
megoldaacutest is talaacutelunk az elkeacutesziacuteteacutesre ndash mint amit az adott korszakban alkalmaztak Iacutegy a
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet megfelelő anyagismeretek mellett reaacutelis hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesaacutera az
elmeacuteletek gyakorlati ellenőrzeacuteseacutere valamint a ritkaacuten előforduloacute korszakbeacuteli technoloacutegiai
feljegyzeacutesek bdquoforraacuteskritikaacutejaacuterardquo a legalkalmasabb120
Ezek feacutenyeacuteben fontos folyamatosan uacutejravizsgaacutelni annak keacuterdeacuteseacutet hogy a vizsgaacutelati
moacutedszer eszkoumlzei milyen moacutedon befolyaacutesolhatjaacutek a korszakroacutel toumlrteacutenő keacutepalkotaacutest
Nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen lenne rekonstruaacutelni egy koumlzeacutepkori kovaacutecsmester teljes eacuteleteacutet akkori
fizikumaacutet eacutes szellemi kapacitaacutesaacutet melyek egyeacutenenkeacutent is jelentős moacutedon vaacuteltozhattak pontos
eacuteletritmusaacutet eacutes az abboacutel szerzett szakmai gyakorlatot taacuteplaacutelkozaacutesaacutet betegseacutegeit higieacuteniai
aacutellapotaacutet melyek kihataacutessal lehettek teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutere Mindezek miatt kellő oacutevatossaacuteggal
kell a moacutedszert alkalmaznunk nehogy a jelen munkaviszonyait vetiacutetsuumlk vissza a toumlrteacuteneti
korokra
A tudomaacutenytoumlrteacutenetek megfelelő oumlsszhanjaacuteban folytatott interdiszciplinaacuteris
kutatatoacutemunka reaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted vaacutelhat jelenkorunk hadtoumlrteacuteneacutesze szaacutemaacutera bdquoaki
műholdas teacuterkeacuteppel csillagaacuteszati szaacutemiacutetoacutegeacutepes programmal a kezeacuteben a korabeli fegyverek
rekonstruaacutelt hateacutekonysaacutegi mutatoacuteival uacutejkori katonai szabaacutelyzatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jaacutetssza
uacutejra a toumlrteacuteneteket ez esetben az uumltkoumlzetet uacutegy ahogy az nagy valoacutesziacutenűseacuteggel lefolyhatott
Nyugodtan megteheti sőt meg is kell tennie csak moacutedszertani korlaacutetait eacutes felelősseacutegeacutet nem
szabad szem elől vesziacutetenierdquo121
Az eacutertekezeacutes metodikaacuteja eacutes ceacutelkitűzeacutesei
A fegyverzet fejlődeacuteseacutenek fő mozgatoacuterugoacutejaacutet keacutet nagyobb dialoacutegusban hataacuterozhatjuk
meg amelyből az ismertebb a taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverek bdquoversenyerdquo E modell menteacuten
tanulmaacutenyozta disszertaacutecioacutejaacuteban Toumlll Laacuteszloacute a koumlzeacutepkori testveacutedelmi rendszerek
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutet bdquoA harcaacuteszatban a taacutemadaacutes eacutes veacutedelem soha nem egyensuacutelyra toumlrekszik
120 HARAMZA 2017d 131 121 VESZPREacuteMY 2006 523
DOI 1015774PPKEBTK2019012
38
hanem mindig valamelyik teacutenyező foumlleacutenybe keruumlleacutese mozgatja a haditechnikai fejleszteacuteseket
Ez a vaacuteltozaacutes folyamatos aacutembaacuter gyorsasaacutega hullaacutemzoacute eacutes a koumlzeacutepkori fegyverfejleszteacutesek
nagyon hasonloacute vonaacutesokat mutatnak a mai fegyverkezeacutesi versenyhez vagyis a paacutenceacutelok eacutes a
paacutenceacuteltoumlrő eszkoumlzoumlk raquoveteacutelkedeacuteseacutehezlaquordquo122
A taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverzet kapcsolata eacutes az egyensuacutelyboriacutetoacute fegyverek megjeleneacutese
mellett fontos megemliacuteteni a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat vagyis a haditechnika eacutes a harcaacuteszat
kapcsolataacutet Ahogy az elkeacutesziacutetett fegyverzet meghataacuterozta az adott hadi kultuacutera harcaacuteszataacutet ez
utoacutebbi a fegyveres uumltkoumlzetekből nyert tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott igeacuteny
formaacutejaacuteban visszahatott a keacutesziacuteteacutestechikaacutera E visszahataacutes reacuteszben a taacutemadoacute- eacutes
veacutedőfegyverek versenyeacutenek is megfeleltethető hiszen az alkalmazott fegyver
hateacutekonysaacutegaacutenak meacuterceacuteje toumlbbek koumlzoumltt az ellenseacuteges testveacutedelmi rendszer aacutettoumlrhetőseacutege volt
Ilyen moacutedon a keacutet dialoacutegus kapcsolata a koumlvetkezőkeacutepp aacutebraacutezolhatoacute
Jelen eacutertekezeacutes egy meghataacuterozott taacutemadoacutefegyverneacutel megfigyelhető keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
koumllcsoumlnhataacutesra foacutekuszaacutel Ahogy az a fenti moacutedszertani oumlsszefoglaloacuteboacutel kideruumllt a szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvertiacutepusok haditechnikai haacutettereacutenek vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati
vonatkozaacutesainak felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre
A fegyverzet keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban megjelenő hataacutesok nyomon koumlveteacuteseacutevel kapcsolatban
eacuterdemes kiemelni a kulturaacutelis (ez esetben technoloacutegiai) transzfer gondolatkoumlreacutet is A
transzferek vizsgaacutelata egyfajta modellezeacutesi lehetőseacuteg amely elsőkeacutent az
irodalomtudomaacutenyban alakult ki eacutes amely soraacuten az iraacutenyzat keacutepviselői bdquoa vizsgaacutelati egyseacutegek
sajaacutetossaacutegainak oumlsszehasonliacutetaacutesa helyett a koumlztuumlk leacutevő kapcsolatra koumllcsoumlnhataacutesra azaz
transzferre helyezik a hangsuacutelytrdquo123
122 TOumlLL 2009 53 123 KELLER 2004 102ndash111 Ld meacuteg Uő 2008 58 MIDDEL 2000 7ndash41 HAUPT ndash KOCKA 1996 9ndash45
DOI 1015774PPKEBTK2019012
39
Az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes toumlbb ponton strukturaacutelisan szembehelyezkedik a nemzeti
toumlrteacutenetiacuteraacutessal nagyobb oumlsszefuumlggeacutesrendszerben vizsgaacutel egy jelenseacuteget felsziacutenre hozva a maacutes
teacuterseacutegekből kultuacuteraacutekboacutel nemzetekből szaacutermazoacute hataacutesokat124
A transznacionalitaacutes gondolatkoumlre tuacutelmutat a toumlrteacuteneacuteszkeacutepzeacutes jellegeacuteből fakadoacute nemzeti
kereteken eacutes azok kombinaacutecioacutejaacuten az esemeacutenyeknek egy olyan szintje amely nem bonthatoacute
fel nemzeti komponensekre ndash meacutegis a transzfer vizsgaacutelata mint oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer csak
reacuteszben keacutepes meghaladni a nemzeti oumlsszefuumlggeacutesrendszerben toumlrteacutenő eacutertelmezeacutest125 Baacuter a
kapcsolatok vizsgaacutelata kiszeacutelesiacuteti az adott keacuterdeacutes eacutertelmezeacutesi rendszereacutet nem tud elszakadni
az oumlsszekoumltoumltt pontoktoacutel amelyek neacutelkuumll maga a kapcsolat is meghataacuterozhatatlan eacutertelmetlen
lenne bdquoahhoz hogy a kapcsolatot elemezni eacutes eacutertelmezni tudja tisztaacuteban kell lennie a
transzfer keacutet alanya koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekkel eacutes azokkal a kontextusokkal ahonnan a transzfer
indul eacutes ahovaacute eacuterkezikrdquo126
Joacutellehet a kulturaacutelis transzfer elmeacuteleteacutet a legtoumlbb esetben csak az elmuacutelt keacutetszaacutez eacutevre
alkalmaztaacutek127 mind hazai mind kuumllfoumlldi reacuteszről szaacutemtalan peacuteldaacutet talaacutelunk a korszakhoz eacutes
teacutemakoumlrhoumlz kapcsoloacutedoacute transzferorientaacutecioacutejuacute tudomaacutenyos munkaacutekra Fegyver- eacutes
technikatoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok eseteacuteben ezeket legtoumlbbszoumlr a műhelyhagyomaacutenyok kutataacutesaacuteval
eacutes a proveniencia-vizsgaacutelattal lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni128 A reacutegeacuteszettudomaacuteny Dienes
Istvaacuten eacutes Boacutena Istvaacuten oacuteta szinteacuten felfigyelt arra hogy a korai Magyar Fejedelemseacuteg hataacuterai
nehezen jeloumllhetők ki129 ndash mint ahogy leletek alapjaacuten nem jeloumllhetők ki az egyes reacutegeacuteszeti
kultuacuteraacutek hataacuterai hiszen az elterjedeacutesnek nem elhanyagolhatoacute potenciaacutelis teacutenyezője az 124 Mindebben neacutemi ideoloacutegiai toumlltoumlttseacuteget is eacuterzeacutekelhetuumlnk H Kaelbe szerint a kulturaacutelis transzfer eacutes a transznacionalitaacutes iraacutenyzata mint szemleacuteletvaacuteltaacutes az Euroacutepai Unioacute gazdasaacutegi politikai eacutes hatalmi poacutelus recepcioacutejaacuteval eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a nemzeti koumltődeacutesektől eltaacutevolodoacute individualizaacutecioacutes folyamatok okozta globaacutelis eacuterteacutekorientaacutecioacutekkal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Kaelbe veacutelemeacutenyeacutet illetően ndash hasonloacutean a globalizmus gondolatkoumlreacutehez ndash nem egyoumlntetű a pozitiacutev fogadtataacutes Ennek elleneacutere a transznacionalitaacutes nemcsak toumlrteacutenettudomaacutenyi moacutedszertan hanem egyben toumlrteacutenelmi jelenseacuteg is Werner M ndashZimmermann B (szerk) De la comparison agrave lrsquohistorie croiseacutee Paris 2004 vouml KELLER 2008 60ndash61 Hasonloacute iraacutenyelvek eacuterveacutenyesuumllnek J Black bdquoEuroacutepa-cenrikusrdquo nyugati hadtoumlrteacutenetiacuteraacutessal szembeni kritikaacutejaacuteban is Ugyanakkor bizonyos fogalmak (peacuteldaacuteul bdquodoumlntőrdquo uumltkoumlzet) csak a nyugati gondolkodaacutesmoacutedban eacutertelmezhetők VESZPREacuteMY 2010 30ndash31 125 Amennyiben egy taacutersadalmi kulturaacutelis eacutes politikai vaacuteltozaacutest egy magasabb szintű kontextusban eacutertelmeznek ami nem jelent maacutest mint a jelenseacutegek kivaacuteltoacute okainak eacutes hataacutesainak (adott esetben az okra valoacute visszahataacutesaacutenak) szeacutelesebb koumlrű eredezteteacuteseacutet a hataacutesok lokalizaacutelaacutesaacutera ugyanuacutegy elkuumlloumlniacutetett kultuacuterkoumlr- vagy nemzetfogalmakat alkalmaznak amelyeknek ugyanuacutegy sajaacutetos jellemzőik kell hogy legyenek Bizonyos eacutertelemben a kapcsolatok jellege is a nemzetek (vagy elkuumlloumlniacutethető kultuacuteraacutek) jellemzője a sajaacutet jegyekkel rendelkező alanyok lehataacuteroljaacutek a transzfereket eacutes kihatnak a minőseacuteguumlkre ndash emiatt mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a kapcsolatok eacutes transzferek aacuteltalaacutenos jellegeacutenek eacutes helyzeti (nemzeti) jellemzőinek szeacutetvaacutelasztaacutesa 126 KELLER 2008 59 127 A szűk időintervallum a vizsgaacutelati taacutergy moacutedszertani haacutettere kieacutepiacuteteacutesi neheacutezseacutegeacutenek tudhatoacute be KELLER 2008 61 Esetuumlnkben magyaraacutezhatoacute azzal is hogy a korszakban maacutes jellegű nemzetfogalmak voltak jelen a transznacionalitaacutes gondolatkoumlre alapvetően nem a koumlzeacutepkori bdquonemzettudathozrdquo tartozoacute emleacutekezetre reflektaacutelt 128 ZAVIALOVet al 2011 211ndash222 129 BOacuteNA 2000 25ndash28 33ndash37 70ndash71 76ndash82 DIENES 1972 25ndash26
DOI 1015774PPKEBTK2019012
40
akkulturaacutecioacute sem A reacutegeacuteszettudomaacutenyban ndash hasonloacutean a transzfer-kutataacuteshoz ndash az elteacuterő
entitaacutesuacute csoportok koumlzti kapcsolat a lokaacutelis lekeacutepződeacuteseinek vagyis a frontier-zoacutenaacuteknak
kutataacutesaacuteval vizsgaacutelhatoacute130
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyvertoumlrteacutenet eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen hasznos lehet e
megkoumlzeliacuteteacutes mind az ethnoszfogalom korabeli viszonyok szerinti aacuteteacuterteacutekeleacutese mind a
behataacuterolt fegyverkultuacuteraacutek koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata vonatkozaacutesaacuteban A honfoglaloacute
magyarsaacuteg fegyvertoumlrteacutenetben szaacutemtalan keacuterdeacuteskoumlr tekinteteacuteben vizsgaacutelhatoacutek transzferek a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutes előtti kapcsolatokboacutel szaacutermazoacute haditechnikai fejlődeacutes
keacuterdeacutese az uacutegynevezett első generaacutecioacutes fegyverzet elkuumlloumlniacuteteacutese a 9ndash10 szaacutezadi katonai
akcioacutek haditechnikai vonatkozaacutesai a 10 szaacutezad veacutegi aacutellamszervező harcok soraacuten
bekoumlvetkezett harcaacuteszati eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre kapcsaacuten Mindez nem marad meg csupaacuten a had- eacutes fegyvertoumlrteacutenet
szintjeacuten az emliacutetett folyamatok taacutersadalmi-politikai vaacuteltozaacutesokkal hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe
Meacutegis fegyvertoumlrteacuteneti oldalroacutel koumlzeliacutetve a keacuterdeacuteshez azt laacutethatjuk hogy transzferre
technoloacutegiai eacutes harcaacuteszati vonatkozaacutesokban keruumll sor
E hataacutesok eacutes kapcsolatok vizsgaacutelata a fent reacuteszletezett interdiszciplinaritaacutes eacutes egy
bizonyos meacuterteacutekig a metodoloacutegiai pluralizmus jegyeacuteben toumlrteacutenik131 A koraacutebban felvetett
fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa mindenekelőtt a keacuterdeacuteskoumlr elsődleges forraacutesaacutenak a
fegyvereknek eacutes funkcionalitaacutesuk behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval vaacutelik lehetőveacute ami elsősorban a
forraacutescsoporttal kapcsolatos empirikus ismereteink pontosiacutetaacutesaacuten eacutes uacutejra rendszerezeacuteseacuten
keresztuumll kivitelezhető Iacutegy az eacutertekezeacutesben taacutergyalt fegyveranyaggal kapcsolatban mind az
eddigi tipoloacutegiai rendszereket figyelembe veacuteve formai adottsaacutegaik eacutes metrikus adataik
rendszerezeacuteseacutevel (makroszkoacutepia) mind anyagszerkezetuumlk eacutes keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk elemzeacutese
soraacuten nyert eredmeacutenyeket taacutegabb technoloacutegiai kontextusba helyezve (mikroszkoacutepia)
vonhatunk le koumlvetkezteteacuteseket a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteroacutel
A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute meacuteretadatok statisztikai elemzeacuteseacutevel lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
formacsoportok meghataacuterozaacutesaacutera amely kiegeacutesziacuteteacutes gyanaacutent szolgaacutelhat az eddigi
130 LANGOacute 2006 91 131 Joacutellehet napjainkban az interdiszciplinaritaacutes aacuteltalaacuteban interperszonalitaacutessal jaacuter egyuumltt J A Gallego a multimetodoloacutegiaacutet eacutes a kevert moacutedszerek (mixed methods ndash nem azonos a kevert eacuterveleacutes probleacutemakoumlreacutevel) alkalmazaacutesaacutet a humanista polihisztorsaacuteghoz hasonliacutetja Uő 2015 118ndash132 Ugyanakkor maacuter az interdiszciplinaritaacutes korai faacutezisaacuteban megjelentek olyan ellenveteacutesek (Kuhn Feyerabend) amelyek keacutetseacutegbe vontaacutek a kuumlloumlnboumlző termeacuteszetű tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesek koumlzti szemantikai kapcsolatot Ebből fejlődoumltt ki az oumlsszemeacuterhetetlenseacuteg teacutezise (incompatibility thesis) amely napjainkban elsősroban a kvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev vizsgaacutelatok egymaacutesnak toumlrteacutenő megfelelteteacuteseacutet tagadja
DOI 1015774PPKEBTK2019012
41
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerekhez Az archeometallurgiai vizsgaacutelatok lehetőveacute teszik hogy a
fegyverek anyagoumlsszeteacuteteleacuteről eacutes ezaacuteltal mechanikai tulajdonsaacutegukroacutel is megaacutellapiacutetaacutesokat
tegyuumlnk Termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute neacutegy honfoglalaacutes kori szablyaacuten veacutegzett
technoloacutegiai vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei
szablyaművesseacutegeacuteről hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek
legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes
kori szablyaleleteken ndash legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai
vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon A vizsgaacutelatok koumlzvetlen ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai
nyomok behatoacutebb megismereacutese valamint a kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő
oumlsszehasonliacutetaacutes ezaacuteltal az eredmeacutenyek nemzetkoumlzi tudomaacutenyos gondolkodaacutesba valoacute
bekapcsolaacutesa
DOI 1015774PPKEBTK2019012
42
HADTOumlREacuteTNETI HAacuteTTEacuteR
A fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak elsődleges eacutertelmezeacutesi kontextusakeacutent szaacutemon tartott
keacutesziacuteteacutestechnika eacutes harcaacuteszati alkalmazaacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vet fel Miacuteg a
keacutesziacuteteacutestechnika oldalaacuteroacutel a fegyver mechanikai tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute alaki
(geometriai) eacutes technoloacutegiai (alapanyagra eacutes megmunkaacutelaacutesra vonatkozoacute) jellemzők keacutepzik a
kutataacutesok elsődleges taacutergyaacutet132 addig a harcaacuteszati alkalmazaacutes tanulmaacutenyozaacutesa toumlrveacutenyszerűen
egy taacutegabb kontextus tovaacutebbi hadműveleti szintek133 eacutertelmezeacuteseacutenek szuumlkseacutegszerűseacutegeacutet
hozza magaacuteval Enneacutelfogva a fegyver alkalmazaacutesaacutenak taacutegabb kontextusakeacutent tekinthetuumlnk a
9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyverzeteacutere ami koumllcsoumlnhataacutesban aacutell a csapatnemek fejlődeacuteseacutevel
(koumlnnyű aacutetmeneti vagy neheacutez lovassaacuteg) eacutes azok harcaacuteszati feladataival ugyancsak fontos
szempont hogy e feladatok milyen jellegű harcaacuteszati eacutes hadaacuteszati ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
fogalmazoacutednak meg134 Ezeacutert fontos a hadi esemeacutenyek nyomon koumlveteacutese is amely maacutesfelől
eacutepp uacutegy szolgaacutelhat a koraacutebban emliacutetett haditechnikai koumllcsoumlnhataacutes alanyainak vizsgaacutelataacutera
mint a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat tanulmaacutenyozaacutesaacutera
A hadműveacuteszet jellemzői a 9ndash10 szaacutezadi hadjaacuteratok tuumlkreacuteben
A 9ndash10 szaacutezadi magyar katonai akcioacutek nem a honfoglalaacutessal kezdődtek Sőt ndash joacutellehet
reacutegeacuteszetileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute ndash bizonyos forraacutesok alapjaacuten maacuter felvethető a keacuterdeacutes a
132 Ez meacuternoumlki megkoumlzeliacuteteacutes toumlbbek koumlzoumltt a diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacutek mechanikai tulajdonsaacutegainak kutataacutesaacutehoz szolgaacuteltatott kiinduloacute alapot Egy alkalmilag oumlsszeaacutellt kutatoacutecsoport ndash amelynek jelen eacutertekezeacutes iacuteroacuteja is tagja volt ndash Magyarorszaacutegon (BME) is vizsgaacutelt diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacuteket A csoport tagjai az eacutertekezeacutes szerzőjeacuten kiacutevuumll Thiele Aacutedaacutem Toumlroumlk Beacutela Jiřiacute Hošek eacutes Paweł Kucypera A munka soraacuten SEM-EDS moacutedszerrel (ld Technoloacutegia c fejezet) sikeruumllt meghataacuterozni a pengeacutek oumlsszeteacuteteleacutet amely alapot szolgaacuteltatott proacutebatestek előaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes mechanikai vizsgaacutelatok folytataacutesaacutera (Charpy-feacutele uumltvehajliacutetoacute haacuterompontos hajliacutetoacute- eacutes szakiacutetoacutevizsgaacutelat majd az eredmeacutenyek kieacuterteacutekeleacuteseacutere MCA ndash Multi-Criteria Analysis) a harc koumlzben feleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel (uumlteacutesszerű ndash dinamikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel egyszerű ndash statikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel eacutes a penge geometriaacuteja aacuteltal meghataacuterozott szuacuteraacutesboacutel toumlrteacutenő kihajlaacutes) szemben mutatott ellenaacutellaacutessal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute anyagjellemzők megismereacuteseacutere A felveteacutest miszerint a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem az anyagminőseacuteg javiacutetaacutesaacutera hanem a penge diacutesziacuteteacuteseacutere szolgaacutelt a minőseacutegellenőrző moacutedszer is megerősiacutetette (a kotrasztanyagkeacutent felhasznaacutelt foszforvas szilaacuterdsaacutega a nemesiacutetett anyagokhoz hasonloacutean nagy azonban a sziacutevoacutessaacutega joacuteval elmarad azokeacutetoacutel) Kapcsoloacutedoacute publikaacutecioacutek eacutes bővebb leiacuteraacutesok a munkaacuteroacutel THIELE et al 2013 THIELEet al 2014a 18ndash24 THIELEet al 2014b 18ndash24 THIELEet al 2014c 127ndash136 THIELEet al 2015 720ndash739 vouml HARAMZA 2017a 103ndash117 T Birch szinteacuten veacutegzett mechanikai vizsgaacutelatokat diacutesziacutető kovaacutecshegesztett proacutebatesteken eacutes hasonloacute eredmeacutenyekre jutott BIRCH 2013 127ndash134 Szinteacuten hasonloacute koumlvetkezteteacutest vontak le a Wallace Collection munkataacutersai A Williams eacutes D Edge is kora-koumlzeacutepkori kardok vizsgaacutelataacuteboacutel EDGE ndash WILLIAMS 2003 203 133 VESZPREacuteMY 2005 7 134 Ahogy Bakay Korneacutel fogalmaz bdquoA honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes koumlzoumltti eacutevszaacutezad talaacuten legtoumlbbet vitatott keacuterdeacutese a magyarok kalandozoacute hadjaacuteratai A romantikus toumlrteacutenetiacuteraacutes nem egyszer uacutegy tuumlntette fel mintha a magyar neacutep kuumlzdoumltt volna Euroacutepaacuteval s bdquoolykor az egeacutesz nemzet loacutera uumlltrdquo A maacutesik szeacutelsőseacuteges neacutezet szerint viszont bdquoszegeacutenylegeacutenycsapat rohanta le eacutes sarcolta Euroacutepaacutetrdquo Megtudhatjuk-e e nagyszabaacutesuacute katonai akcioacutek valoacutedi indiacuteteacutekaacutetrdquo Uő 1978 27
DOI 1015774PPKEBTK2019012
43
magyarsaacuteg 7 szaacutezadi jelenleacuteteacutet illetően is a Fekete-tenger eacuteszaki partvideacutekeacuten135 Hunoi eacutes
vengre elnevezeacutesű segeacutedcsapatokkal a Krum bolgaacuter kaacuten macedoacuteniai (811 juacutenius 26) eacutes
hadrianopolisi (813 aacuteprilis 14) győzelmeacuteről feljegyzett forraacutesokban talaacutelkozunk136
A 830-as eacutevekből neacutegy olyan forraacutest ismeruumlnk melyek a magyarok első al-dunai
megjeleneacuteseacutevel hozhatoacute kapcsolatba Az első eacutes a leghitelesebb Gyoumlrgy Baraacutettoacutel (Georgios
Monachos) szaacutermazik Omurtag nagy bolgaacuter kaacuten halaacutela utaacuteni időkről eacutes a Krum-feacutele
győzelem koumlvetkezmeacutenyekeacutent rabszolgaacutevaacute lett macedoacuten hadifoglyok hazateacutereacutest beszeacuteli el a
bolgaacuterok segiacutetseacuteguumll hiacutevtaacutek szoumlvetseacutegeseiket ndash akik ungrok tuumlrkoumlk eacutes hunok neacuteven ismeretesek
ndash (Οὔγγροι Τοῦρϗοι Οὖννοι)137 a Dunaacutetoacutel eacuteszakra deportaacutelt foglyok laacutezadaacutesaacutenak levereacuteseacutehez
Az esemeacuteny 836 eacutes 840 koumlzeacute dataacutelhatoacute138
A maacutesodik forraacutes Hincmar reimsi eacutersek frank birodalmi eacutevkoumlnyvebizonytalan forraacutes a
magyarok korai emliacuteteacutese szempontjaacuteboacutel A Saint Bertin-i eacutevkoumlnyv (ma Saint Omer Annales
Bertiniani teacutevesen Bertincourt-i) az utoacutebbi eacutevekben vonta magaacutera a magyar kutatoacutek
figyelmeacutet toumlbb vonatkozaacutesban is139 Tudjuk hogy az eacutevkoumlnyv keacutezirataacutet csak itt talaacuteltaacutek meg
de ott soha nem iacutertaacutek Ebben fordul elő előszoumlr az bdquoUngrirdquo alak a 862 eacutevneacutel140 miacuteg az
Annalles Sangallenses bejegyzeacutese 863-boacutel meacuteg hunokat (bdquogens Hunnorumrdquo) emliacutet Ezt koumlveti
135 Hitvalloacute Theophanes bizaacutenci szerzetes emliacuteteacutest tesz 813-ig terjedő Kronograacutefiaacutejaacutenak a 679ndash680-ra vonatkozoacute reacuteszeacuteben a Hepta genai-roacutel melyet valoacutesziacutenűleg teacutevesen a szlaacutevok koumlzeacute sorol A terminus technicus paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute maacutes forraacutesokkal is a Heacutet Toumlrzs kifejezeacutes Constantinos Porphyrogenetos iacuteraacutesaacuteban (De administrando imperio ld DAI vouml MEH 112ndash127) is előfordul Anonymus pedig a Hetumoger (Heacutetmagyar) fogalmaacutet hasznaacutelja a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre Theophanes a kazaacuterokat keleti tuumlrkoumlknek nevezi ami koumlvetkeztetni enged nyugati tuumlrkoumlk jelenleacuteteacutere is Ez utoacutebbi fogalma egy keacutesőbbi bizaacutenci forraacutesban jelenik meg Nikolaosz Muumlsztikosz konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenaacutel aki a magyarokat nevezi nyugati tuumlrkoumlknek BOacuteNA 2000 9ndash14 vouml KRISTOacute 1993 83 136 BREacuteHIER 1999 98ndash100 KRISTOacute 1980 17 Nem egyeacutertelmű emliacuteteacutesek vannak Krum halaacutela (814 aacuteprilis 14) utaacuteni időszakboacutel egy a kazaacuterok ellen hadakozoacute meg nem nevezett neacutepről BOacuteNA 2000 9ndash14 137 KRISTOacute 1980 38 vouml MEH 102 MORAVCSIK 1957 275ndash288 A kutatoacutek aacuteltalaacuteban megegyeznek abban hogy mindhaacuterom neacutev a magyarokra eacutertendő Keacutesőbb az ungri neacutepnevet a szlaacutev eacutes a nyugati a hun-t a nyugati eacutes a tuumlrk-oumlt a bizaacutenci forraacutesok hasznaacuteljaacutek a magyarsaacutegra A bizonyiacutetoacute erejű ezek koumlzuumll a tuumlrk megnevezeacutes Egyes neacutepek elnevezeacuteseacutet nagyban befolyaacutesoltaacutek a forraacutesiacuteroacute ismeretei valamint az hogy milyen formaacuteban talaacutelkozott az adott neacuteppel eacutes mihez tudta azt koumltni Egy keacutesőbbi peacuteldaacuteval eacutelve a keresztes haacuteboruacutek idejeacuten Ibn al-Qalanisi bdquofranjoknakrdquo nevezi a nyugatroacutel eacuterkező keresztes lovagokat ld Maalouf Amin A keresztes haacuteboruacutek arab szemmel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 2012 A 9 szaacutezadi magyarsaacuteg eseteacuteben az elnevezeacutes a kazaacuter kapcsolatra utalhat TUumlRK 2011 188 138 Kiraacutely Peacuteter 831ndash832 taacutejeacutekaacutera teszi a felkeleacutest KIRAacuteLY 1974 8 Gyoumlrgy Baraacutet pontos daacutetumot nem iacuter ezeacutert arra a forraacutesban szereplő nevek alapjaacuten lehet csak koumlvetkeztetni Vazul a keacutesőbbi II Baszileosz csaacuteszaacuter Mihaacutely uralkodaacutesaacutenak idejeacuten szuumlletett eacutes huszonoumlt eacuteves koraacuteban teacutert vissza a foglyokkal HKIacuteF 142ndash145 Iacutegy a laacutezadaacutest a kutatoacutek toumlbbseacutege 386 eacutes 840 koumlzeacute teszi (Pauler Gyula 839-re Kuun Geacuteza 839ndash840-re Vajay Szabolcs 836-ra Gyoumlrffy Gyoumlrgy eacutes Kristoacute Gyula 836-838-ra) TUumlRK 2011 188 vouml KIRAacuteLY 1974 8 PAULER 1900 14ndash15 KUUN 1892 131 VAJAY 1968 11 MEH 102 KRISTOacute 1980 38ndash39 139BAacuteCSATYAI 2017 39ndash41 Az bdquoUngrirdquo eacutertelmezeacutese koumlruumlli vitaacutera MAKK 1998 a vita irodalmaacuteval uacutejabban SZŐKE 2013 264 Tovaacutebbi probleacutemaacutekra BOLLOacuteK 2004 BALOGH 2004 Kiadaacutesa Grat F ndash Vielliard J ndash Cleacutemencet S (szerk) Annales de Saint-Bertin Paacuterizs 1964 140 Ez eacutevben juthatott el előszoumlr a magyarok hiacutere Reimsbe BAacuteCSATYAI 2017 40 862 Baacutecsatyai Daacuteniel hadtoumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja Uo 225ndash229 Uő 2016 226ndash230
DOI 1015774PPKEBTK2019012
44
majd az bdquoUngarirdquo hasznaacutelataacuteval 889-es eacutevneacutel az Altahenses breves (bdquoUngari egressirdquo)
valamint Regino joacutel ismert passzusai Felmeruumllt hogy a 862 eacutev eseteacuteben nem szaacutemolhatunk-e
keacutesőbbi betoldaacutessal az eacutevenkeacutenti kalandozaacutesok megindulaacutesa utaacuteni eacutevtizedekből Persze mivel
az bdquoUngrirdquo elnevezeacutesre ez legreacutegebbi eacutevkoumlnyves forraacutesunk az egyeacutertelműen sosem lesz
tisztaacutezhatoacute a felmeruumllt gyanuacute aloacutel Annyi kiegeacutesziacuteteacutes tehető hogy a magyarok
bdquoismeretlenseacutegerdquo keleti-frank-bajor teruumlleten a 860-as eacutevektől megkeacuterdőjelezhető s nagyon
koumlnnyen lehet hogy eacutevtizedekkel koraacutebban maacuter megfordultak a birodalom hataacuteraacuten fizetett
segeacutedhadkeacutent aneacutelkuumll hogy valamelyik annalista lejegyezte volna
Ha a szoumlveg leguacutejabb kiadoacutejaacutenak J Nelsonnak igaza van akkor Prudentius Troyes
puumlspoumlkeacutenek 861-es halaacutela utaacuten Hincmar reimsi eacutersek 863-toacutel vezeti a bejegyzeacuteseket egeacuteszen
882-ig iacutegy 862-re vonatkozoacutean Hincmar legkoraacutebban 863-ban maacuter akaacuter be is szuacuterhatta a
magyarokra vonatkozoacute pontosiacutetaacutest141 Egyuacutettal bdquoismeretlenseacuteguumlkrdquo toposznak is tekinthető ami
meacuteg Reginoacutenaacutel is bdquoinauditardquo formaacuteban megjelenik A keacuterdeacutest legutoacutebb vizsgaacuteloacute Richard
Corradini szerint is mindaddig amiacuteg a magyarok leginkaacutebb a frankok szoumlvetseacuteges
segeacutedcsapataikeacutent jelentek meg nem keltettek tuacutel nagy eacuterdeklődeacutest s meacuteg a Fuldai
eacutevkoumlnyvek is hallgat roacuteluk 892-ig142 Eacuterveleacuteseacutet megerősiacuteti H Dopsch aki eacuteppen az bdquoAnnales
Bertinianirdquo kapcsaacuten utal arra hogy Karlmann 861-ben eacuteppen a morva Rastislavval
szoumlvetkezett apja Neacutemet Lajos ellen Koumlnnyen lehet baacuter forraacutesunk nincs raacute hogy a morvaacutek
oldalaacuten magyarok is megjelentek a harcokban amire ndash nyilvaacuten neheztelően ndash felfigyeltek a
birodalomban is Raacuteadaacutesul az eacutevkoumlnyvnek tudomaacutesa van a Rastislav-feacutele szoumlvetseacutegről143
Az eacutevkoumlnyvek 839 eacutevi rhos koumlvetseacutegnek a magyarokkal (barbaacuter szerfelett vad eacutes
hatalmas neacutepek) valoacute kapcsolatba hozaacutesaacutet Bolloacutek Aacutedaacutem eacutes Balogh Laacuteszloacute egymaacutestoacutel
fuumlggetlenuumll elutasiacutetaacutessal feleacuterő erős fenntartaacutesokkal illetteacutek144
Az Annales Bertiniani csak koumlzvetve Teophilos maacuter a bizaacutenci csaacuteszaacuter eacutes Jaacutembor Lajos
frank csaacuteszaacuter koumlzoumltti diplomaacuteciai kapcsolat folytaacuten iacuter felteacutetelezhetően a magyarokroacutel (839)
Amennyiben ez a forraacutes a magyarokkal azonosiacutethatoacute hadtoumlrteacutenetileg csupaacuten annyi szerepe
141 NELSON 1991 9ndash10 Prudentius halaacutela utaacuten a keacutezirat visszakeruumll a kiraacutelyi udvarba ahonnan Hincmar azt valamikor 861 eacutes 866 koumlzoumltt kapja meg eacutes laacutet hozzaacute a folytataacuteshoz Jean Bolland koumlnyvtaacuteraacuteban a 17 szaacutezadban volt meacuteg az eacutevkoumlnyveknek egy 863-ig terjedő keacutezirata ami talaacuten az eacutevkoumlnyviacuteroacutek szemeacutelyeacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltaacutest jelezheti Hincmar egyeacutebkeacutent amellett hogy tiszteletben tartotta Prudentius szoumlvegeacutet olykor-olykor nem riadt vissza az interpolaacutecioacutektoacutel amire szinteacuten Janet Nelson hoz peacuteldaacutekat Baacuterki is volt a magyarokra vonatkozoacute reacutesz szerzője annak lejegyzeacuteseacutere mindenkeacuteppen az eacutevkoumlnyv folytatoacutejaacutenak szemeacutelyeacuteben beaacutelloacute vaacuteltaacutes idejeacuten keruumllt sor VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 142 CORRADINI 2008 120ndash121 Oumlsszefoglaloacutean CORRADINI 2006 VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 143 DOPSCH 2002 175 az eacutevszaacutemot hiteleskeacutent fogadja el SZŐKE 2013 vouml VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 144 BOLLOacuteK 2004 eacutes BALOGH 2004
DOI 1015774PPKEBTK2019012
45
van hogy potenciaacutelis veszeacutelyforraacuteskeacutent emliacuteti őket145 Ilyen szempontboacutel hasonloacute jelentőseacutegű
Teophanes Constantius eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese a kazaacuter koumlvetjaacuteraacutesroacutel
Teophilos csaacuteszaacuternaacutel146 mely soraacuten a kazaacuterok Sarkel erődjeacutenek feleacutepiacutetteteacuteseacutere keacuterteacutek a
csaacuteszaacutert Az eacutepiacutetkezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek okaacutet toumlbb kutatoacute a magyar taacutemadaacutesokban laacutetja147
Baacuter vitatottabb de ugyancsak Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutere szoktaacutek vonatkoztatni Ibn Ruszta leiacuteraacutesaacutet is
bdquoa kazaacuterok reacutegebben koumlruumllsaacutencoltaacutek magukat a magyarok eacutes maacutes neacutepek taacutemadaacutesaival
szembenrdquo148 Az is koumlzismert hogy magyar hadak maacuter a honfoglalaacutes előtt jaacutertak a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben eacutes felmeacuterhetteacutek a koumlrnyező teruumlletek foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait is Ez
rajzoloacutedik ki a honfoglalaacutest megelőző hadjaacuteratokboacutel eacutes azok szoumlvetseacutegi rendszereiből149
A 895-oumls magyar honfoglalaacutest keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlat előzte meg 894-ben Egyreacuteszt VI
Boumllcs Leoacuten koumlvete Niketas Skleros kereste fel a magyarokat eacutes fogadta őket zsoldba a
bolgaacuterok ellen150 Simeon a bolgaacuter uralkodoacute ugyanis lerohanva Traacutekiaacutet eacutes Macedoacuteniaacutet eacutes
megverve az ellenaacutelloacute bizaacutenci sereget 894-ben maacuter Konstantinaacutepolyt fenyegette Bizaacutenc ez
aacuteltal egy keacutetfrontos haacuteboruacuteba keveredett ugyanis 886 eacutes 900 koumlzoumltt az Abbaacuteszida Kalifaacutetus
ellen is hadat viselt eacutes joacutellehet nagyobb oumlsszecsapaacutesokra nem keruumllt sor a csaacuteszaacuteri haderőt
lekoumltoumltte az arab konfliktus Ezeacutert igyekezett olyan szoumlvetseacutegest keresni aki szinteacuten feszuumllt
viszonyban van a bolgaacuterokkal Iacutegy a vaacutelasztaacutes a tőluumlk eacuteszakra eacutelő magyarokra esett151 A
magyar hadsereget a forraacutesok szerint Aacuterpaacuted fia Levente (Lionutika) vezette aki előszoumlr a
bolgaacuter partveacutedő gyepűt majd a belső teruumlleteket (Preszlaacutev Madara) is sikeresen megtaacutemadta
145 A bizaacutenci csaacuteszaacuter egy barbaacuter eacutes vad neacutepről adott hiacutert Jaacutembor Lajosnak eacutes segiacutetseacuteget keacutert hogy koumlveteit segiacutetse egy keruumllő uacuteton valoacute hazateacutereacutesben a veszeacutely elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben HKIacuteF 183ndash184 A veszeacutelyt jelentő neacutepet toumlbben a keacutesőbbi 862-es tudoacutesiacutetaacutes koraacutebban nem ismert ellenseacutegeivel azonosiacutetottaacutek TOYNBEE 1973 431-445 Felteacutetelezhető az is hogy ez egybefuumlgg a Gyoumlrgy Baraacutet aacuteltal emliacutetett magyar hadi vaacutellalkozaacutessal ami iacutegy Hincmar eacutersek műveacuteben taglalt időpont (839) eleacute dataacutelhatoacute Ezt az elmeacuteletet a Koumlzeacutepső-Dnyeper menti 9 szaacutezadi reacutegeacuteszeti leletek (Subotca-horizont) sem zaacuterjaacutek ki TUumlRK 2011 189 A lelethorizontroacutel bővebben KOMAR 2018 146 DAI 42 fejezet 147 pl BOacuteNA 2000 GYOumlRFFY 1959 79 KRISTOacute 1996 16-17 TUumlRK 2011 189ndash190 148 KMOSKOacute 1997 209 vouml Tuumlrk 2011 190 149 Az Annales Bertiani tudoacutesiacutet arroacutel hogy 860-861-ben Ratislav morva fejedelem hiacutevaacutesaacutera a magyarok megtaacutemadtaacutek a Neacutemet Lajos ellen fellaacutezadoacute frank tartomaacutenyt 881 szeptember 1-jeacuten ugyancsak morva oldalon Szvatopluk szoumlvetseacutegeacuteben (zsoldosaikeacutent) egeacuteszen Beacutecsig (ad Wienam) nyomulnak előre 892-ben Arnulf keleti frank kiraacutely oldalaacuten az alamannokkal eacutes a bajorokkal szoumlvetseacutegben avatkoznak be a morva-frank konfliktusokba BOacuteNA 2000 9-14 vouml BIacuteROacute et al 277 150 Ebben az időben uacutejult ki előszoumlr bolgaacuter-bizaacutenci ellenteacutet a 815-oumls fegyverszuumlneti egyezmeacuteny oacuteta Ez idő taacutejt joacute kapcsolat aacutellt fenn a keacutet birodalom koumlzoumltt aminek jele volt toumlbbek koumlzoumltt az is hogy a bolgaacuter uralkodoacute a 860-as eacutevekben felvette a kereszteacutenyseacuteget 893-ban azonban a szerződeacutest alaacuteiacuteroacute Oumlrmeacuteny Leoacutet bdquoFeacutelgoumlroumlgrdquo Simeon vaacuteltotta aki maacuter a bizaacutenci troacutenra is igeacutenyt tartott Az ehhez szuumlkseacuteges konfliktus uumlruumlgyeacuteuumll a keacutet orszaacuteg rossz kereskedelmi kapcsolata szolgaacutelt BOacuteNA 2000 9ndash14 25ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 151 Bizaacutenc haderejeacutenek megosztottsaacutegaacutehoz hozzaacutejaacuterultak azok a kaloacuteztaacutemadaacutesok amelyeket Boumllcs Leoacute troacutenra keruumlleacuteseacutetől fogva inteacuteztek a kreacutetaiak eacutes a sziacuteriaiak a Szigettenger szigetei ellen Iacutegy a bizaacutenci politikaacutera jellemző moacutedon az ellenseacuteg ellenseacutegeacutevel koumltoumlttek szoumlvetseacuteget BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 8
DOI 1015774PPKEBTK2019012
46
Ez lehetőseacuteget adott Nikephoros Phokasnak hogy a birodalom aacutezsiai teruumlleteiről
aacutetcsoportosiacutetott haderőkkel uacutej frontot nyisson Ezt laacutetvaacuten Simeon laacutetszoacutelagosan beacutekeacutet keacutert
azonban ekoumlzben ellentaacutemadaacutest indiacutetott eacutes Bulgarophuumlgonnaacutel vereseacuteget meacutert a csaacuteszaacuteriakra152
Ugyanebben az eacutevben ősi sztyeppi szokaacutes szerint szerződeacutest koumltoumltt Aacuterpaacuted Szvatoplukkal153
melynek eacutertelmeacuteben a magyarok eacutes a morvaacutek koumlzoumls erővel megtaacutemadtaacutek eacutes felduacuteltaacutek
Pannoacuteniaacutet Ezek utaacuten felteacutetelezhető hogy nem vonultak ki a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből hanem a
Felső-Tisza-videacuteken alakiacutetottak ki szaacutellaacutest A hadjaacuterat idejeacuten vagy annak soraacuten maghalt
Szvatopluk is eacutes ez a morva-magyar szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet eredmeacutenyezte ndash ugyanis a
sztyeppi szokaacutes szerint a szerződeacutest nem a neacuteppel hanem az uralkodoacuteval koumltik154
A honfoglalaacutes maacutesik előzmeacutenye az aacutezsiai hullaacutemszerű neacutepesseacutegmozgaacutes amit Iszmaacuteil ibn
Ahmad szamanida uralkodoacute karlukok elleni taacutemadaacutesa vaacuteltott ki A karlukok vereseacuteget
szenvedtek eacutes a laacutethatoacute nyomaacutes hataacutesaacutera nyugati eacutes eacuteszaki szomszeacutedjaikat a kimekeket eacutes az
oguzokat (uacutezokat) taacutemadtaacutek meg eacutes mozdiacutetottaacutek ki szaacutellaacuteshelyuumlkről A kimekek eacutes oguzok
sajaacutet teruumlleteikről keleti iraacutenyboacutel kiszoriacutetva szinteacuten nyugati iraacutenyba vonultak tovaacutebb eacutes a
Volgaacutetoacutel keletre leacutevő besenyők lakhelyeire nyomultak be A besenyők aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a
Donon majd a magyar teruumlletekre eacuterkezve elkezdteacutek kiszoriacutetani a magyarsaacutegot Etelkoumlz keleti
reacuteszeacuteből Ez az Aacutezsiaacuteboacutel kiinduloacute folyamat a bolgaacuterok eacutes a besenyők koumlzti szoumlvetseacutegi
rendszerek aacuteltal keruumllt oumlsszefuumlggeacutesbe az euroacutepai toumlrteacuteneacutesekkel Ezt a szoumlvetseacuteget Simeon a
bizaacutenci katonai esemeacutenyek utaacuten koumltoumltt meg eacutes megaacutellapodott a besenyőkkel hogy azok
megtaacutemadjaacutek eacutes megsemmisiacutetik a magyarokat155 Erre a taacutemadaacutesra 895 folyamaacuten keruumllhetett
sor amikor a magyar haderő feltehetően a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben tartoacutezkodott A besenyők
taacutemadaacutesa tehaacutet a magyar utoacuteveacutedet eacuterte amelyet kiűzoumltt az Etelkoumlz teruumlleteacuteről156
152 A magyar haderőt Eusztatiosz drungariosz (tengernagy) hajoacuteztatta aacutet az Al-Dunaacuten BOacuteNA 2000 14ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 9 153 A szerződeacuteskoumlteacutes menete nagy valoacutesziacutenűseacuteggel azonos volt az Omurtag bolgaacuter kaacuten eacutes V Leoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltt megkoumltoumltt 813-as konvencioacuteval melynek kelleacutekeit (kancsoacute viacutez koumlteg fű nyereg kantaacuter ketteacutevaacutegott kutya) a Feheacuter loacute mondaacuteja is megőrizte Ehhez hasonloacute szerződeacuteskoumlteacutesről Arnulf eseteacuteben is tudunk 899-ből ezt bizonyiacutetja Theotmar eacutes Liutprand iacuteraacutesa Itt szinteacuten talaacutelunk peacuteldaacutet ketteacutevaacutegott kutyaacutekra eacutes farkasokra (per canem seu lupum sacramenta et pacem egisse) amit rituaacutelis oumlnelaacutetkozaacutesnak is szoktak nevezni (bdquoIacutegy vaacutegjanak szeacutet engem iacutegy oumlmoumlljoumln a veacuteremrdquo) BOacuteNA 2000 25ndash26 30ndash31 154 Uo 25ndash28 155 Simeon szaacutendeacutekai vitatottak egyesek szerint a bosszuacutevaacutegytoacutel vezeacuterelve aacutellapodott meg a besenyőkkel KRISTOacute 2003 7ndash9 Maacutes veacutelemeacuteny szerint a kivaacuteltoacute okot a csaacuteszaacuter Kaacuterpaacutet-medencei ambiacutecioacutei adtaacutek A teruumlletet maacuter birtokba venni szaacutendeacutekozoacute magyarsaacuteg toumlrekveacutesei iacutegy bolgaacuter eacuterdekeket seacutertettek ami a kiraacutelyt taacutemadaacutesra sarkallta RAacuteCZ 2000 A besenyők is eacuterdekeltek voltak a magyarok megtaacutemadaacutesaacuteban nekik teruumlletszerzeacutesi ceacuteljaik a magyarok aacuteltal lakott Etelkoumlzre estek Erre azeacutert is szuumlkseacuteg volt mert őket a maacuter emliacutetett oguzok tartottaacutek nyomaacutes alatt 156 Ezt taacutemasztja alaacute Regino Apaacutet eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese is bdquoA mondott neacutepet tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnakrdquo Regino
DOI 1015774PPKEBTK2019012
47
A honfoglalaacutesban jelentős szerepet jaacutetszott a 896-os szoumlvetseacuteg amit a magyarok
oktoacuteberben koumltoumlttek Arnulffal a keleti frank uralkodoacuteval157 Ennek eacutertelmeacuteben a magyarok
899 oktoacutebereacuteben Pannoacuteniaacuten keresztuumll Itaacuteliaacutera toumlrtek Foroiuliumban erőszakos felderiacuteteacuteseket
veacutegeztek eacutes felduacuteltaacutek Treviso Vincenza Verona Brescia Bergamoacute eacutes Milaacutenoacute koumlrnyeacutekeacutet A
hadjaacuterat soraacuten eljutottak egeacuteszen Paviaacuteig az Itaacuteliai Kiraacutelysaacuteg fővaacuterosaacuteig ahonnan sziacutenlelt
visszavonulaacutesba kezdtek A forraacutesok Berengaacuter seregeacutet nagyobbnak jegyezteacutek fel ami
feltehetőleg kellő okot adott az uralkodoacutenak az elbizakodottsaacutegra158 eacutes iacutegy elutasiacutetotta a
magyar feacutel taacutergyalaacutes-kezdemeacutenyezeacuteseit Veacuteguumll a Brenta keacutet partjaacutenaacutel taacuteborozott le a keacutet
ellenseacuteges sereg Olasz reacuteszről a sebes sodraacutesuacute eacutes meacutely medrű Brenta-folyoacutet termeacuteszetes
akadaacutelynak veacutelve a hidak őrzeacuteseacutere hagyatkoztak A magyarok azonban aacutetuacuteszattak a folyoacuten eacutes
Chronicon HKIacuteF 197 bdquoMiutaacuten azonban Simeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek (itt feltehetően a 894 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute) a besenyők Simeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjeik őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onnanrdquo DAI 101 vouml MEH 115 A csalaacutedok kiirtaacutesa erős tuacutelzaacutes lehet eacutes a besenyő hadjaacuteratok suacutelya is keacuterdeacuteses (erről bővebben ld A hadjaacuteratok ceacutelja eacutes szervezettseacutege c alfejezetet) A besenyők maguk is menekuumlltek az oguzok elől eacutes ekoumlzben ndash szaacutemukra igen kedvező moacutedon ndash eacuterte őket a bolgaacuter szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Iacutegy az sem egyeacutertelmű hogy a magyarok elleni hadjaacuteratuk mennyire volt előre kitervelt 157 880-ban halt meg Karlmann keleti frank kiraacutely akit III Vastag Kaacuteroly koumlvetett a troacutenon A csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere azonban Karlmann toumlrveacutenytelen fia a karintiai (Carantania) groacutef Arnulf is vaacutegyott Ezeacutert 887-ben Frankfurtban katonai puccsal eltaacutevoliacutetotta a hatalomboacutel nagybaacutetyjaacutet III Kaacuterolyt A meguumlresedett troacutenra toumlbben is igeacutenyt tartottak Szaacutermazaacutesaacutenaacutel eacutes rangjaacutenaacutel fogva ez leginkaacutebb Berengaacuter friauli őrgroacutefot illette volna aki Nagy Kaacuteroly deacutedunokaacuteja Jaacutembor Lajos unokaacuteja Neacutemet Lajos keleti frank kiraacutely eacutes Kopasz Kaacuteroly nyugati frank kiraacutely unokaoumlccse volt Helyzeteacuteneacutel fogva azonban sokkal kevesebb eseacutellyel biacutert mivel meacuteg sajaacutet itaacuteliai kiraacutelyi ciacutemeacutet is csak nagyon nehezen tudta megtartani az elsősorban a nyugati frank troacutenra vaacutegyoacute Spoletoacutei II Wido (Guido) spoletoacutei eacutes camerinoacutei dux-szal szemben aki a paacutepaacutet maga melleacute aacutelliacutetva toumlbb uumltkoumlzetben (ezekből a legjelentősebbnek a Trebbia folyoacute-menti csata mondhatoacute) egeacuteszen Friaulig visszaszoriacutetotta Berengaacutert Guidonak sem volt azonban eseacutelye Paacuterizs groacutefjaacuteval Odoval (Eudes) szemben A keacuterdeacutesben a paacutepa V Istvaacuten szemeacutelye is doumlntő szerepet jaacutetszott aki előszoumlr Arnulfnak ajaacutenlotta fel a csaacuteszaacuteri ciacutemet a roacutemai arisztokrataacutek ellen nyuacutejtandoacute segiacutetseacutegeacutert Aacutem ennek Arnulf nem tudott eleget tenni 890-ben iacutegy Guido kihasznaacutelva az alkalmat előszoumlr magaacutet csaacuteszaacuterraacute (890 februaacuter 21) majd fiaacutet Lambertet taacuterscsaacuteszaacuterraacute (891 maacutejus) koronaacuteztatta az uacutej paacutepaacuteval Formosusszal (891ndash896) amit termeacuteszetesen egyik veteacutelytaacuters sem ismert el maacuter csak tekinteacutelybeli okokboacutel sem ndash a langobard Guido nem bitorolhatta Nagy Kaacuteroly oumlroumlkseacutegeacutet a bdquofrank leszaacutermazottakrdquo szerint Arnulf tehaacutet Berengaacuterral szoumlvetkezve elfoglalta Bergamoacutet eacutes groacutefjaacutet felakasztatta a puumlspoumlke pedig Metzbe menekuumllt Ez elrettentő peacutelda volt a toumlbbi Guido-paacuterti olasz vaacuteros szaacutemaacutera Arnulfnak azonban vissza kellett teacuternie a pannoacuten teruumlletekre a koraacutebban maacuter emliacutetett magyar-morva taacutemadaacutes miatt ahol aztaacuten sikerrel megveacutedte Mosaburgot Ez utaacuten is neki kedvezett a szerencse 894-ben meghalt Szvatopluk eacutes Guido is Lambert pedig meacuteg tuacutel kicsi volt ahhoz hogy meghataacuterozoacute politikai erőt keacutepviseljen erre meacuteg oumlzvegy anyjaacuteval Ageltrudaacuteval egyuumltt sem volt keacutepes Arnulf szaacutemaacutera a nyugati politikai helyzet eacutes a keleten kialakult bdquobeacutekeacutesrdquo viszonyok (a morva eacutes magyar passzioacute mellett Simeon szorult helyzeteacuteből adoacutedoacutean megerősiacutetette a frank-bolgaacuter szoumlvetseacuteget) lehetőveacute tetteacutek hogy 896 februaacuter 22-eacuten Roacutemaacuteba vonuljon eacutes csaacuteszaacuterraacute koronaacuteztassa magaacutet Formosusszal Miutaacuten 898 oktoacuteber 15-eacuten Lambert egy vadaacuteszbalesetben meghalt Berengaacuterban uacutejboacutel megerősoumldoumltt a szaacutendeacutek a csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere Az akkor maacuter betegeskedő Arnulf poziacutecioacutejaacutenak megveacutedeacutese eacuterdekeacuteben a magyarokat hiacutevta segiacutetseacuteguumll BOacuteNA 2000 29ndash32 vouml BIacuteROacute et al 277ndash278 158 A velencei kroacutenika szerint Berengaacuter serege 15000 fős volt ami haacuteromszoros tuacutelerőt jelentett volna a hadjaacuteratban nem teljes leacutetszaacutemmal reacutesztvevő magyar haderővel szemben A forraacutesok tuacutelzoacute szaacutemadatai mellett felteacutetelezhető hogy valoacuteban leacutetszaacutemfoumlleacutenyben volt az itaacuteliai sereg BOacuteNA 2000 32
DOI 1015774PPKEBTK2019012
48
kivaacutertaacutek a megfelelő pillanatot amikor az itaacuteliai sereg megpihen majd vaacuteratlan rajtauumlteacutessel
hatalmas vereseacuteget meacutertek raacutejuk159
Miutaacuten legyőzteacutek Berengaacuter seregeacutet 899 december 13-aacuten Vercellire taacutemadtak majd 900
januaacuter 26-aacuten Modenaacutet 28-aacuten pedig a nonantolai kolostort vetteacutek be Meacuteg 899-ben juacutenius 29-
eacuten Velenceacutet is megtaacutemadtaacutek eacutes a tengeren lovakkal beuacuteszatva felgyuacutejtottaacutek Cittanuovaacutet
Equlioacutet Fineacutet Chioggaacutet eacutes Capo drsquoArgineacutet160 Rialtoacutet is megkiacuteseacuterelteacutek eleacuterni de itt Pietro
doacutezse tartoacuteztatta fel a magyar sereget161 Ekoumlzben a nemzetkoumlzi szintre fejlődoumltt morva
testveacuterhaacuteboruacuteboacutel II Mojmir keruumllt ki győztesen az Arnulf taacutemogataacutesaacutet eacutelvező II
Szvatoplukkal szemben Arnulf csaacuteszaacuter 899 december 8-aacuten Regensburgban meghalt ami a
magyarok szaacutemaacutera a szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet jelentette eacutes beacutekeacutet koumltve Berengaacuterral kivonultak
Itaacuteliaacuteboacutel162 A kivonulaacutes azonban nem vetett veacuteget a hadjaacuteratnak mert az Itaacuteliaacuteboacutel toumlrteacutenő
visszavonulaacutes egyben a Dunaacutentuacutelra valoacute taacutemadaacutest is jelentette amivel a teruumllet birtokba
veacuteteleacutet keacutesziacutetetteacutek elő Pannoacuteniaacutera ekoumlzben az Alfoumlldről is taacutemadtak163 Az Aventinus-kivonat
szerint meacuteg ebben az eacutevben azonban feltehetően a koumlvetkező eacutevben leacuteptek be a bajor-morva
konfliktusba előszoumlr az előbbi majd az utoacutebbi oldalaacuten Ennek soraacuten Linzig előretoumlrve
teljesen birtokba vetteacutek Pannoacuteniaacutet valamint az Enns folyoacuteig terjedő teruumlleteket az egykori
Ostmarkot164
A magyarsaacuteg kaacuterpaacutet-medencei megjeleneacutese termeacuteszetesen meacuteg nem tette az uacutejonnan
elfoglalt teruumlleteiken valoacute fennhatoacutesaacutegukat euroacutepai szinten elfogadottaacute A 900-as eacutevek elejeacuten
leggyakrabban hataacuter menti oumlsszecsapaacutesok fordultak elő mint a 901 vagy 902 eacutevi katonai
akcioacutek 902 nyaraacuten toumlrteacutenhetett Kurszaacuten vezeacuter meggyilkolaacutesa a Fischa-folyoacutenaacutel 906-ban
szinteacuten hadjaacuteratot vezettek Szaacuteszorszaacutegba A bajor teruumlletek azonban egyelőre kiestek a
159 Liutprand Antapodosis MEH 215ndash217 vouml KRISTOacute 1986 17ndash18 160 Jaacutenos diakoacutenus jegyzi le a Velencei kroacutenikaacuteban hogy bdquolovaikon eacutes bőrhajoacuteikonrdquo jutottak be Velenceacutebe melynek haacuteborgataacutesa egy eacutevig tartott A bőrhajoacutek alatt olyan bőrtoumlmlőket eacuterthetuumlnk amiket a lovak oldalaacuten felfuacutejva jutottak aacutet a szigetre Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenika MEH 205 161 Baacutecsatyai Daacuteniel veacutelekedeacutese szerint ekkor keruumll sor az altinoacutei monostor felgyuacutejtaacutesaacutera is BAacuteCSATYAI 2017 225 162 Arnulf II Szvatopluk taacutemogataacutesaacuteval hadjaacuteratot vezetett Arbo eacutes Isnarik laacutezadoacute hataacutergroacutefok ellen is akik iacutegy II Mojmir oldalaacuten lettek eacuterdekeltek Isnarik a haacuteboruacute utaacuten az uacutej morva uralkodoacute udvaraacuteba menekuumllt BOacuteNA 2000 29ndash33 A Berengaacuterral koumltoumltt szoumlvetseacutegről Jaacutenos diakoacutenus iacutegy iacuter bdquoBerengaacuter kiraacutely tehaacutet tuacuteszok eacutes ajaacutendeacutekok adaacutesaacuteval raacutevette az emliacutetett magyarokat hogy Itaacuteliaacuteboacutel vonuljanak ki mindazzal a zsaacutekmaacutennyal egyuumltt amit szereztekrdquo Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenikaacutek MEH 205 163 BAacuteCSATYAI 2017 225 BOacuteNA 2000 33 164 Aventinus-kivonat HKIacuteF 265 Valoacutesziacutenűleg az Oacuteperencia neacutev is az Enns-folyoacuten tuacuteli teruumlletekre utal (neacutemetuumll ober Enns) iacutegy a magyar mesevilaacutegban szereplő Oacuteperenciaacutes tenger az Atlanti-oacuteceaacuten lehet HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935 132
DOI 1015774PPKEBTK2019012
49
magyar akcioacuteraacutediuszboacutel ami egy magyarok elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutere adott lehetőseacuteget165
Erre 907-ben keruumllt sor Juacutenius 17-eacuten indult meg a neacutemet sereg Ennsburgboacutel Haacuterom reacuteszre
tagoloacutedva a Duna menteacuten haladva egy heacutet alatt juacutenius 24-eacuten eacuterhetteacutek el a Beacutecsi-erdőt majd
csataacutera keacutet nappal raacute juacutenius 26-aacuten keruumllhetett sor a Fischa-folyoacute menteacuten A neacutemet haderők
tovaacutebbhaladva veacuteguumll juacutelius 3-aacuten vagy az akoumlruumlli napokban Pozsony koumlrnyeacutekeacuten szenvedtek
doumlntő vereseacuteget mely soraacuten a sereg nagy reacutesze eacutes toumlbb előkelő is elesett koumlztuumlk Liutpold
bajor őrgroacutef a freisingi eacutes a brixeni puumlspoumlkoumlk eacutes a salzburgi eacutersek Theotmaacuter166
A pozsonyi csata utaacuten a magyarsaacuteg maacuter nem csupaacuten egyfajta bdquokuumllső veszeacutelytrdquo jelentett
Euroacutepaacutera Maacuter a honfoglalaacutes előtt is olyan politikai teacutenyezője volt a kontinens nemzetkoumlzi
hatalmi viszonyainak amelyet egy nagyhatalom sem hagyhatott figyelmen kiacutevuumll 907 utaacuten
azonban enneacutel sokkal koumlzvetlenebbuumll eacuterintette a teacuterseacuteget a magyarok kuumllpolitikaacuteja aminek
oka nemcsak a teacuterbeli koumlzelseacuteg hanem a taacutemadoacutebb magatartaacutes is167 908-ban egy eacutevvel a
pozsonyi csata utaacuten peacuteldaacuteul magyarok uacutejra Szaacuteszorszaacutegra majd Tuumlringiaacutera taacutemadtak168 909-
ben Arnulf bajor herceg169 szabad aacutetvonulaacutest biztosiacutetott a magyar seregeknek Bajororszaacutegon
akik eacuteltek is ezzel a lehetőseacuteggel iacutegy a taacutemadaacutes Svaacutebfoumlldet eacuterte ahol veacuteguumll vereseacuteget
szenvedtek a honfoglalaacutes oacuteta előszoumlr170 A koumlvetkező eacutevben az Arnulffal koumltoumltt megaacutellapodaacutes
eacutertelmeacuteben Bajorfoumlldoumln keresztuumllvonulva taacutemadtak uacutejra Alamanniaacutera ahol 910 juacutenius 12-eacuten 165 BAacuteCSATYAI 2017 226 A magyarok 901-ben vezettek Karintia ellen sikertelen 902-ben Morvaorszaacuteg ellen sikeres hadjaacuteratot Valoacutesziacutenűleg 902 nyaraacuten toumlrteacutent Kusaly vezeacuter meggyilkolaacutesa egy laacutetszoacutelagos taacutergyalaacutes kereteacuteben amit Liutpold dux eacutes Richarius puumlspoumlk hiacutevott oumlssze a Fischa-folyoacutenaacutel Egyes veacutelemeacutenyek a mereacutenyletet keacutesőbbre dataacuteljaacutek pl KRISTOacute 2003 23ndash25 ndash Kr u 904) ha viszont Richarius halaacutelaacutet 902 szeptember 16-aacutera helyezzuumlk ez nem lehetseacuteges BOacuteNA 2000 34 166 A 907-es neacutemet hadjaacuterat toumlrteacuteneacuteseiről toumlbb forraacutesboacutel is eacutertesuumllhetuumlnk ezekből az egyik legjelentősebb Aventinus eacutevkoumlnyve Aventinus-kivonat HKIacuteF 267ndash276 vouml BIacuteROacute ndash LANGOacute 2013 277ndash278 BAacuteCSATYAI 2017 226 Oumlsszefoglaloacutean TORMA-VESZPREacuteMY 2009 a 907ndash933 koumlzti időrendi keacuterdeacutesekről VESZPREacuteMY 2014b Uő 2007 1ndash17 A hadsereg haacuterom reacuteszre tagoltsaacutega egeacuteszen a roacutemai hadműveacuteszetre visszavezethető Szinte teljesen ugyanezt az uacutetvonalat hasznaacutelta Nagy Kaacuteroly is a791-es avarellenes hadjaacuterataacutehoz amiről minden bizonnyal Aventinus is tudott A Duna jobb partjaacuten a sereg a reacutegi limes vonalaacutet koumlvette ezzel paacuterhuzamosan haladt az eacuteszaki hadsereg is a sereg harmadik reacutesze pedig a Dunaacuten haladt hajoacutekon A Fischa-menti uumltkoumlzet utaacuten a magyar haderők folyamatosan zavartaacutek az ellenseacuteges sereg immaacuter magyar fennhatoacutesaacuteg alatt leacutevő teruumlleten toumlrteacutenő előrehaladtaacutet ami az uacutetvonalhosszuacutesaacutegok kuumlloumlnbseacutegei miatt eleve nem volt koumlnnyű Iacutegy a neacutemet seregek meneteacutenek oumlsszehangoltsaacutega megszakadt Az Aventinusnaacutel szereplő augusztusi daacutetumokat oumlsszevetve a Reichenaui necrologiumban talaacutelhatoacute adatokkal felteacutetelezhető hogy a pozsonyi csata utaacuten a magyar hadsereg az Enns-neacutel egy uacutejabb vereseacuteget meacutert a menekuumllő bajorokra BOacuteNA 2000 34ndash35 vouml VESZPREacuteMY 2008a 83ndash89 2008 Uő 2008b 20ndash30 2014 79 167 Szabados Gy Aacutellam eacutes ethnosz a IX-X szaacutezadi magyar toumlrteacutenelemben MTA-BTK-MŐT Budapest 2013 168 Ennek a hadjaacuteratnak esett aacuteldozatul Rudolf wuumlrzburgi puumlspoumlk Burchard tuumlringiai őrgroacutef eacutes Egino badanachgau-i groacutef Pontosabb leiacuteraacutesokat toumlbbek koumlzoumltt Johannes Rothe 1421 koumlruumlli kroacutenikaacutejaacuteboacutel (Tuumlringische Lendeschronik und Eisenacher Chronik) VESZPREacuteMY 2014a 80 vouml KRISTOacute 1980 239 169 A pozsonyi uumltkoumlzetben elesett Liutpold fia 170 909 juacutelius 30-aacuten toumlrt be Freising vaacuterosaacuteba egy hangsuacutelyozottan kis csapat mely a doacutemot ahovaacute a lakossaacuteg menekuumllt maacuter nem tudta elfoglalni Az ostrommal egyheacutet utaacuten (augusztus 11) hagytak fel eacutes a zsaacutekmaacutennyal visszavonultak Augusztus 11-eacuten azonban a Rott-folyoacutenaacutel utoleacuterteacutek eacutes szeacutetverteacutek a csapatot Arnulf lovasai BOacuteNA 2000 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
50
győztek az első Lech-mezei csataacuteban171 Tovaacutebbi sikereket eacutertek el bajor frank szaacutesz eacutes svaacuteb
teruumlleteken aacutem visszafeleacute Neuchingneacutel a bajorok vereseacuteget meacutertek raacutejuk 911-ben első
alkalommal aacutetkelve a Rajnaacuten Burgundiaacuteba vonultak a magyarok majd 912-ben ismeacutet
hadjaacuteratot vezettek a frank Konraacuted ellen172 913-ban uacutejra Burgundiaacuteba vonultak aacutem visszauacuteton
az Inn folyoacute mellett Arnulf uacutejboacutel legyőzte őket Ezt a katonai sikereacutet a magyarokkal valoacute beacuteke
heacutet eacuteves megszilaacuterdiacutetaacutesaacutera hasznaacutelta fel valoacutesziacutenűleg ennek koumlszoumlnhető hogy 914-ben tizenoumlt
eacutev utaacuten előszoumlr nem indult magyar hadjaacuterat Euroacutepa ellen173 A raacute koumlvetkező eacutevben azonban
tovaacutebb folytatoacutedtak a hadi vaacutellalkozaacutesok keacutet iraacutenyba Egyreacuteszt Svaacutebfoumlld Tuumlringia
Szaacuteszorszaacuteg eacutes Daacutenia ellen maacutesreacuteszt X Jaacutenos paacutepa megsegiacuteteacuteseacutere aki iacutegy csaacuteszaacuterraacute
koronaacutezhatta I Berengaacutert (915 december 15)174
A hadjaacuteratok toumlbbiraacutenyuacutesaacutega ez utaacuten elterjedtteacute vaacutelt 916-ban egyreacuteszt Arnulf
taacutemogataacutesaacutera kuumlldtek segiacutetseacuteget a bajor hatalmi harcokba ez eacutevben meacuteg sikertelenuumll maacutesreacuteszt
nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a meacuteg ebben az eacutevben elindiacutetott hadjaacuterat mellett ndash ami 917 januaacuter 21-
eacutere eleacuterte Baacutezelt Elzaacuteszt Lotaringiaacutet eacutes Burgundiaacutet ndash egy maacutesik csapat Deacutel-Galliaacutera taacutemadt
Itaacutelia felől 917-ben szinteacuten keacutet iraacutenyba Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc teacuterseacutegeacutebe indult sikeres
akcioacute175 A koumlvetkező hadi vaacutellalkozaacutesra ismereteink szerint 919-ben keruumllt sor Konraacuted halaacutela
utaacuten Madaraacutesz Henrik keruumllt troacutenra akit a magyarok maacuter roumlgtoumln uralkodaacutesaacutenak elejeacuten
megtaacutemadtak hogy felmeacuterjeacutek az uralkodoacute politikai-katonai erejeacutet Szaacuteszorszaacutegra taacutemadva a
Puumlnchen melletti Weser forraacutesvideacutekeacuten győztek Henrik felett Meacuteg ebben az eacutevben Itaacutelia ellen
is vonultak
171 Liutprand leiacuteraacutesa alapjaacuten az első Lech-mezei csata a Brenta-menti uumltkoumlzethez hasonloacutean zajlott le A magyarok sziacutenlelt visszavonulaacutessal tőrbe csaltaacutek az ellenseacuteges haderőket majd hajnalban a folyoacuten aacutetuacuteszatva bekeriacuteteacutest veacutegeztek eacutes nyiacutelzaacuteporral megsemmisiacutetetteacutek azokat Az oumlsszecsapaacutesban toumlbb előkelőseacuteg is eacuteleteacutet vesztette mint Gausbert (Gozbert) eacutes Managolt groacutef Tiacutez nappal az első Lech-mezei csata utaacuten a frank seregek foumlloumltt is győzelmet arattak a magyarok itt a lotharingiai Konrad Gebhart herceg eacutes a ladengau-i Liudger groacutef esett el BOacuteNA 2000 37 KRISTOacute 2003 31-32 Liutprand Antapodosis MEH 216 BAacuteCSATYAI 2017 226 172 IV (Gyermek) Lajos 911 szeptember 24-i halaacutela utaacuten Konraacuted keruumll a troacutenra (911 november 12) 173 A maacutesik ok a frank-bajor konfliktus lehetett ami miatt Arnulf Magyarorszaacutegra menekuumllt Konraacuted elől 174 915-ben indult meg egy itaacuteliai reconquista mely soraacuten X Jaacutenos paacutepa lombard fejedelmek (pl Alberik) eacutes a szaraceacuten szoumlvetseacutegből kiszakadt naacutepolyi eacutes gaetai csapatok valamint a toscanai sereg segiacutetseacutegeacutevel megtaacutemadta a Garigliano melletti arab taacutemaszpontot amit aztaacuten a ligaacutehoz csatlakozoacute Bari bizaacutenci sztrateacutegosz blokaacuted alaacute vett eacutes haacuteromhavi ostrom utaacuten elfoglalta Ennek koumlszoumlnhetően megnőtt Itaacuteliaacuteban a bizaacutenci befolyaacutes (Langobardia thema) BREacuteHIER 1999 147ndash150 KRISTOacute 2003 26ndash27 175 914-ben uacutejult ki a bizaacutenci-bolgaacuter konfliktus miutaacuten Mikloacutes felruacutegta a keacutet orszaacuteg egyezmeacutenyeacutet A bizaacutenciak a besenyőkkel szoumlvetseacutegben taacutemadtaacutek meg a bolgaacuterokat akik a magyarokhoz fordultak segiacutetseacutegeacutert Leoacuten Phoacutekasz parancsnok 917-ben megszaacutellta Bulgaacuteriaacutet miacuteg Romanosz Lekapeacutenosz a csaacuteszaacuteri flottaacutet iraacutenyiacutetotta a Dunaacuten Ioacuteanneacutesz Boacutegasz pedig a besenyőket vezette Simeon szerencseacutejeacutere a vezeacuterek koumlzoumltt konfliktus taacutemadt amit kihasznaacutelva a bolgaacuter uralkodoacute a magyarokkal szoumlvetseacutegben előszoumlr Ankhilaiosznaacutel verte szeacutet a Meszeacutembriaacuteba visszavonuloacute goumlroumlg sereget majd Kataszuumlrtainaacutel aratott győzelmet Konstantinaacutepolyt ugyan nem tudta bevenni de visszavonulaacutes koumlzben veacutegigpusztiacutetotta Bizaacutencot BREacuteHIER 1999 149ndash150 VESZPREacuteMY 1996 110ndash111 Arnulfot csak 917 aacuteprilis 13-aacuten sikeruumllt visszajuttatni a hatalomba amit I Konraacuted uacutejabb hadjaacuterattal (918) proacutebaacutelt megdoumlnteni azonban egy uumltkoumlzetben szerzett sebbe belehalt (december 23) BOacuteNA 2000 43ndash44 38
DOI 1015774PPKEBTK2019012
51
Valoacutesziacutenűleg 921-ben toumlrteacutent Verdun felgyuacutejtaacutesa (ezt előbbre 917-re is dataacuteljaacutek)176 922-
ben (februaacuter 4) pedig Apuliaacuteban hadakoztak Ugyanebben az eacutevben hiacutevta segiacutetseacuteguumll a
magyarokat a troacutenjaacuteroacutel elűzoumltt Berengaacuter iacutegy Verona eacutes Brescia koumlzoumltt a Berengaacuter troacutenjaacutera
helyezett cislapinai Rudolfra meacutertek vereseacuteget177 923-ban Berengaacuter iraacutenyiacutetaacutesaacutera a magyar
seregek deacutelre vonultak Ekoumlzben Rudolf visszaszerezte a hatalmat Paacuteviaacuteban Berengaacuternak
pedig a Firenzuolaacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg utaacuten Veronaacuteba kellett visszavonulnia
924-ben a magyarok Berengaacuter uacutejboacuteli hiacutevaacutesaacutera Itaacutelia uacutejonnan kikiaacuteltott kiraacutelya ellen
vezettek taacutemadaacutest eacutes felgyuacutejtottaacutek Paacuteviaacutet majd az Alpokon keresztuumllvaacutegva Gallia feleacute
elhagytaacutek Itaacuteliaacutet 924 aacuteprilis 7-eacuten azonban politikai ellenfelei megoumllteacutek Berengaacutert Provence-i
Hugo eacutes Rudolf igyekeztek a magyarokat beszoriacutetani az Alpok szorosai koumlzeacute azonban ez
sikertelennek bizonyult a magyarok kitoumlrve a hegyseacutegből Gothiaacutera taacutemadtak Rudolf eacutes Hugo
nem hagytak fel az uumlldoumlzeacutessel eacutes veszteseacutegeket okoztak a magyar hadseregnek Mindekoumlzben
Szaacuteszorszaacuteg teruumlleteacuten is harcokat viacutevott egy maacutesik csapat Ebből veacuteguumll sikeruumllt elfogni egy
magyar főembert akit a magyarok annyira kedveltek hogy vele valamint maacutes ajaacutendeacutekok
kiacuteseacutereteacuteben Henrik beacutekeacutet tudott vaacutesaacuterolni178 II Burgundi Rudolf ellen ekoumlzben laacutezadaacutes toumlrt
ki A magyarok Rudolf elleneacuteben taacutemogattaacutek Provance-i Hugoacutet eacutes 926 aacuteprilis 29-eacuten győztes
csataacutet viacutevtak Novaraacutenaacutel Paacuter heacutetre raacute Hugoacutet kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek179 Ugyanebben az eacutevben egy
maacutesik iraacutenyba Bajororszaacuteg eacutes Alamannia ellen is indult magyar sereg melyek ellenaacutellaacutest nem
tapasztalva kisebb csapatokra szakadtak eacutes vaacuteratlanul toumlrtek raacute a telepuumlleacutesekre Iacutegy eacuterkeztek el
Augsburgig amit aztaacuten sikertelenuumll ostromoltak180 A hadjaacuterat soraacuten maacutejus 1-jeacutere Sankt
Gallen monostoraacuteig is eljutott egy csapat akikről egy bolond szerzetes Heribald elbeszeacuteleacutese
176 Verdun felgyuacutejtaacutesaacuteroacutel megoszlanak a veacutelemeacutenyek Vayai Szabolcs 921 tavaszaacutera teszi (VAJAY 1968 62) miacuteg G Fasoli 917-re dataacutelja (FASOLI 1945 81 147 j vouml KRISTOacute 1980 253) KOVAacuteCS 2011 108 Fasoli munkaacutejaacuteroacutel ld meacuteg Deeacuter Joacutezsef Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81 (1947) 288ndash289 177 KRISTOacute 2003 32-35 178 Widukind Res gestae Saxonicae KOVAacuteCS 110ndash111 179 926ndash945948 Widukind Res gestae Saxonicae HKIacuteF 220 vouml KRISTOacute 2003 35-36 BOacuteNA 2000 44ndash45 180 Ennek koumlvetkezmeacutenye lett a wormsi birodalmi gyűleacutesen kihirdetett vaacuterrendelet amely hataacutesaacutera orszaacutegszerte vaacuterakat eacutepiacutetettek a magyarok ellen Ennek kapcsaacuten joggal vethető fel a keacuterdeacutes hogy mennyire voltak felkeacuteszuumllve a magyarok vaacuterak beveacuteteleacutere Erről toumlbbek koumlzoumltt Anonymustoacutel is informaacuteloacutedhatunk akinek leiacuteraacutesaiban ha az esemeacutenyeket nem is fogadjuk el hitelesnek talaacutelunk peacuteldaacutet vaacuterak beveacuteteleacutere Keacuterdeacuteses hogy mennyire biacutezhatunk meg ebben hiszen ez egyben azt is jelenteneacute hogy a magyar hadseregnek megvoltak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelei ndash akaacuter tapasztalatot akaacuter felszereleacutest illetően ndash amiket maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute betelepuumlleacutes előtt meg kellett szerezniuumlk ERDEacuteLYI 2004 118 A vaacutereacutepiacutetkezeacuteseken kiacutevuumll Henrik a beacutekeacutet egy uumltőkeacutepes hadsereg toborzaacutesaacutera hasznaacutelta fel melynek legfőbb eleme a neheacutezlovassaacuteg volt Ennek parancsba lett adva a szoros csatarend minden aacuteron valoacute tartaacutesa KRISTOacute
2003 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
52
alapjaacuten taacutejeacutekozoacutedhatunk181 Sankt Gallenből aztaacuten Konstanz feleacute tovaacutebbvonulva a Rajna keacutet
partjaacuten szaacutelltak meg aacutem az eacutejszaka a deacuteli oldalon aacutellomaacutesozoacute seregen helyi erők rajtauumltoumlttek
amire a tuacuteloldalt leacutevők azonnal aacutetkeltek a folyoacuten taacutersaik segiacutetseacutegeacutere Ez utaacuten Elzaacuteszra
taacutemadtak ahol legyőzteacutek Liutfredet majd uacutejra keacutet reacuteszre osztoacutedtak A sereg egyik fele
Lotaringiaacuten keresztuumll az Ardennek-hegyseacutegig a maacutesik Franciaorszaacutegon aacutet az Atlanti-oacuteceaacuten
partjaacuteig vonult
927-ben X Jaacutenos testveacutereacutenek Peacuteternek hiacutevaacutesaacutera uacutejra Itaacuteliaacuteba vonultak hogy taacutemogassaacutek
Peacutetert roacutemai ellenfeleivel szemben akik Orataacuteba szoriacutetottaacutek az őrgroacutefot A hadjaacuterat soraacuten a
magyarok felduacuteltaacutek Toscanaacutet Deacutel-Itaacuteliaacutet eacutes Apuliaacutet182 Az ezt koumlvetkező hat eacutevből nincs
ismert hadjaacuterat ami csak a szaacuteszoktoacutel megvaacutesaacuterolt beacuteke eseteacuteben indokolt egyeacutertelműen 933-
ban ismeacutet keacutetiraacutenyuacute katonai akcioacutet indiacutetanak Itaacuteliaacuteba eacutes Szaacuteszorszaacutegba ndash ez utoacutebbinaacutel
magyaraacutezat Madaraacutesz Henrik adoacutemegtagadaacutesa Tuumlringiaacutera taacutemadva a nyugati kuumlloumlniacutetmeacuteny
uacutejabb keacutet reacuteszre szakadt az egyik Szaacuteszorszaacutegra toumlrt itt azonban az egyesuumllt tuumlringiai eacutes szaacutesz
erők szeacutetszoacutertaacutek a sereget A keleten maradt seregreacutesz ostromba kezdett ezt azonban Henrik
lovas serege hiuacutesiacutetotta meg maacutercius 15-eacuten az Unstrut-folyoacute koumlzeleacuteben leacutevő Riade mellett
viacutevott csataacuteban A forraacutesok megoszlanak a veszteseacutegekről mindenesetre a csata kimenetele
vereseacuteg volt a magyarok szaacutemaacutera183 Az oumlsszecsapaacutest Henrik megfesttette a merseburgi
palotaacutejaacutenak falaacuten innen kapta a csata a merseburgi-elnevezeacutest amely aztaacuten a IXndashX szaacutezadi
181 Ez a forraacutes bdquoemberkoumlzeli keacutepet nyuacutejt a toumlbbi forraacutesban csak alaktalan barbaacuter toumlmegkeacutent aacutebraacutezolt kalandozoacutekroacutelrdquo Uo 37 Szerzetestaacutersaival ellenteacutetben Heribald nem menekuumllt a megerősiacutetett helyre bdquomivel a kolostor gazdaacuteja nem adta ki meacuteg az eacutevre a sarura valoacute bőrtrdquo Ekkehard Casus Sancti Galli MEH 223 A magyarok eacuteszrevetteacutek hogy bdquoegyuumlgyűrdquo ezeacutert megkiacutemeacutelteacutek az eacuteleteacutet eacutes a kolostor udvaraacuten rendezett lakomaacuten is reacuteszt vehetett amit a magyarok mindaddig tartottak amiacuteg felderiacutetőik nem eacuterkeztek meg Ekkor elindultak eacutes kisebb fegyveres oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak Konstanz feleacute melyet keacutesőbb eleacuterve annak kuumllső falaacutet felgyuacutejtottaacutek MEH 221ndash229 251 182 Baacuter poziacutecioacutejukat mind a paacutepa mind oumlccse vissza tudtaacutek szerezni keacutesőbb mindketten politikai aacuteldozatok lettek Ezutaacuten Sergius paacutepa toumlrveacutenytelen fia foglalta el a paacutepai szeacuteket XI Jaacutenos neacuteven (931ndash936) BOacuteNA 2000 45 183 Liutprand szerint a magyarokat megsemmisiacutetetteacutek Liutprand Antapodosis MEH 218 A Salzburgi Eacutevkoumlnyv annyit emliacutet az esemeacutenyről hogy bdquohellip Henrik kiraacutely haacuteboruacutet viselt a magyarok ellen eacutes legyőzte őkethelliprdquo Annales Iuvavenses HKIacuteF 210 Widukind pedig a koumlvetkezőkeacutepp szaacutemol be az uumltkoumlzetről bdquoA katonaacutek (hellip) amint laacutettaacutek az első a koumlzeacutepső eacutes a haacutetsoacute hadsorok koumlzt is megfordulni a fővezeacutert eacutes előtte az angyalt ndash merthogy legnagyobb zaacuteszloacutejuk ennek neveacutevel eacutes keacutepmaacutesaacuteval volt eacutekesiacutetvendash bizakodaacutes eacutes erős elszaacutentsaacuteg szaacutellta meg őket A kiraacutely pedig attoacutel tartva hogy az ellenseacuteg a paacutenceacutelos katonasaacuteg laacutettaacuten tuumlsteacutent a megfutamodaacutest vaacutelasztja ndash ahogy az be is koumlvetkezett ndash kikuumlldte a tuumlringiaiak hadtesteacutet kisszaacutemuacute neheacutez fegyverzetű erővel hogy keruumlljoumln a koumlnnyűfegyverzetű ellenseacuteg haacutetaacuteba eacutes terelje őket egeacuteszen a hadsereg koumlzeleacutebe Ez meg is toumlrteacutent aacutem mindazonaacuteltal amint azok eacuteszrevetteacutek a paacutenceacutelos sereget annyira futaacutesnak eredtek hogy nyolc meacuterfoumlldoumln keresztuumll alig neacutehaacutenyukat tudtaacutek csak levaacutegni vagy fogsaacutegba ejteni Taacuteborukba azonban betoumlrtek eacutes minden foglyot kiszabadiacutetottakhelliprdquo Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 222ndash223
DOI 1015774PPKEBTK2019012
53
hadi esemeacutenyek egyik emblematikus vereseacutegekeacutent keruumllt be a koumlztudatba joacutellehet a
toumlrteacutenettudomaacutenyban mind pontos kimenetele mind jelentőseacutege vitatott184
934-ben uacutejabb hadi vaacutellalkozaacutesok indultak nyugat (ennek soraacuten a Metzig jutottak) eacutes
Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mely soraacuten első alkalommal jutottak el a fővaacuterosig Konstantinaacutepolyig185
935-ben ismeacutet nyugatra (Burgundiaacuteba eacutes Aquitaacuteniaacuteba) vonultak majd miutaacuten eacutertesuumlltek arroacutel
hogy Rudolf kiraacutely ellenuumlk vonul aacutetmentek Itaacuteliaacuteba 936-boacutel nincs tudomaacutesunk hadjaacuteratroacutel
azonban ebben az eacutevben halt meg II Burgundi Rudolf (juacutelius 11-eacuten) akinek oumlzvegyeacutet
Provance-i Hugoacute vette el a keleti frank troacutent pedig Ottoacute oumlroumlkoumllte akit apjaacutehoz hasonloacutean
bdquoproacutebaacutera tettekrdquo a magyarok eacutes a koumlvetkező eacutevben hadjaacuteratot indiacutetottak ellene Frankfoumlldre
betoumlrve Szaacuteszorszaacutegra taacutemadtak azonban Ottoacute eleacutejuumlk vonult eacutes megfutamiacutetotta őket A
magyar hadakat egeacuteszen a Metzig uumlldoumlzte amelyen aacutetkelve a magyarok Lotaringiaacutera
taacutemadtak eacutes az orleacuteans-i helyi oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak nyugat feleacute Maacutercius 24-e
koumlruumll a Paacuterizs koumlzeli Sens vaacuterosaacutenaacutel jaacutertak majd az Atlanti-oacuteceaacuten partvideacutekeacutet uacutejboacutel eleacuterve
visszafordultak eacutes kifosztottaacutek Burguniaacutet valamint Itaacuteliaacutet186 Visszafeleacute azonban a helyi
lakosok187 csapdaacutejaacuteba esve toumlbben is meghaltak eacutes a rabolt kincseket elvesziacutetetteacutek
184 BAacuteCSATYAI 2017 160 228 BOacuteNA 2000 39 Minden bizonnyal szerepet jaacutetszott a vereseacuteg abban hogy a szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok gyakorisaacutega visszaesett egeacuteszen Henrik halaacutelaacuteig (936 juacutelius 2) Ezt azonban sokkal inkaacutebb magyaraacutezza a 933-as magyar hadjaacuterat katonai felderiacuteteacutes-jellege (ennek jegye a sereg toumlbb reacuteszre szakadaacutesa is) mint doumlntő vereseacuteg volta amit mi sem bizonyiacutet jobban mint hogy a koumlvetkező eacutevben uacutejra keacutet iraacutenyba indultak hadjaacuteratok 185 Az aacuteprilisi balkaacuteni hadjaacuteratroacutel arab eacutes bizaacutenci forraacutesboacutel is olvashatunk Al-Masūdī szerint a magyarok a besenyőkkel szoumlvetseacutegben vonultak Bizaacutenc ellen Romanosz Lekapeacutenosz csaacuteszaacuter Theophanes patrikioszt biacutezta meg a taacutergyalaacutessal aki peacutenzeacutert kivaacuteltotta a hadjaacuterat soraacuten foglyul ejtett bizaacutenciakat KRISTOacute 2003 43ndash45 Masūdī baacuter a hadsereg leacutetszaacutemaacutet eltuacutelozza (60000 főre becsuumlli a magyarok eacutes besenyők egyuumlttes erejeacutet) a hadi esemeacutenyekről eacutes az ezzel kapcsolatos harcaacuteszati elemekről hiteles keacutepet ad Eszerint a magyarok előszoumlr Wlndr vaacuterosra taacutemadtak melyet nem tudtak egyből bevenni Az ostromlaacutes koumlzben a csaacuteszaacuter felmentő sereget kuumlldoumltt eacutes az első oumlsszecsapaacutes a bizaacutenciaknak kedvezett maacuter csak leacutetszaacutemfoumlleacutenyuumlk miatt is A csapatok eacutejszaka is csatarendben maradtak majd a tuumlrk (magyar-besenyő) sereg taacutemadaacutest indiacutetott A mozdulatlan dereacutekhad előtt a jobb eacutes balszaacuterny egymaacutest folyamatos forgaacutessal vaacuteltva az ellenseacuteg arcvonalaacutehoz koumlzel lovagolva aacutellandoacute nyiacutelzaacutepor alatt tartotta azt Veacuteguumll a bizaacutenciak rohamot indiacutetottak aminek a tuumlrkoumlk utat nyitottak majd uacutejra lőni kezdtek raacutejuk eacutes megfutamiacutetottaacutek őket Ez utaacuten Konstantinaacutepoly alaacute vonultak eacutes negyven napig ott taacuteboroztak Al-Masūdī Murūğal-dahab HKIacuteF 53ndash56 Romanosz csaacuteszaacuter azon elkeacutepzeleacutese miszerint a bolgaacuterokat uumltkoumlzőaacutellamkeacutent hasznaacutelja a magyarok ellen nem vaacutelt be BREacuteHIER 1999 158ndash159 186 Itaacuteliaacuteban Capua koumlrnyeacutekeacuten arattak győzelmet amiről Leo Marsicanus Mone Cassino-i szerzetes emleacutekezik meg bdquo(hellip) meacuterhetetlenuumll sok magyar Capuaacutera szaacutellva koumlrnyeacutekeacuten elpusztiacutetott eacutes felpreacutedaacutelt mindent Hasonloacutekeacuteppen cselekedtek Benevento videacutekeacuten is eacutes Sarnoacutet Nolaacutet meg egeacutesz Liburiaacutet bakalandoztaacutek eacutes elpusztiacutetottaacutek mivel senki nem akadt aki ilyen sokasaacuteggal keacutepes lett volna szembeszaacutellni majd uacutejra visszateacutertek Capuaacutehoz eacutes 12 napon aacutet a Galliano nevű mezőn taacuteboroztak Mivel embereink koumlzuumll sokat elfogtak ez idő taacutejt ezek kivaacuteltaacutesaacutera nem keveacutes holmit adtunk aacutet nekikhelliprdquo Leo Marsicanus Chronica monasterii HKIacuteF 259 187 A Koumlzeacutepső-Abruzzoacutek lakoacutei A szerző aacuteltal emliacutetett marsusok eacutes pelignusok neacutepei egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak szaacutemiacutetanak Leo Marsicanus Montecassino kroacutenikaacuteja MEH 230ndash231 (549 j)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
54
938-ban Tuumlringiaacuten aacutetkelve uacutejboacutel Szaacuteszorszaacutegra toumlrtek azonban a szaacuteszok
megfutamiacutetottaacutek őket188 Ezek utaacuten ndash joacutellehet indultak meacuteg hadjaacuteratok a teacuterseacuteg ellen peacuteldaacuteul
954-ben vagy 955-ben ndash a 937 eacutes 938 eacutevi vereseacutegekkel nagymeacuterteacutekben alaacutebb hagyott
Szaacuteszorszaacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak szaacutendeacuteka Ezen kiacutevuumll is kezdtek leszűkuumllni a katonai
vaacutellalkozaacutesok lehetőseacutegei amit csak tovaacutebb fokozott a magyarbaraacutet Arnulf 937-es halaacutela189
940-ben Itaacutelia ellen indult uacutejabb hadjaacuterat mely soraacuten eljutottak Roacutema teacuterseacutegeacuteig aacutem a
longobaacuterdoktoacutel vereseacuteget szenvedtek 941-ben deacuteli iraacutenyba toumlrteacutent taacutemadaacutes azonban a
hadsereg az Al-Dunaacuten valoacute aacutetkeleacutesneacutel a folyoacute sebes sodra miatt akkora veszteseacutegeket
szenvedett hogy nem tudta folytatni a hadjaacuteratot eacutes keacutenytelen volt meacuteg a harc előtt
visszafordulni
942-ben az előbbiekkel ellenteacutetben egy uacutejabb nagyszabaacutesuacute nyugati hadjaacuteratot indiacutetottak
Ennek soraacuten Itaacuteliaacutera toumlrve Hugoacute kiraacutelyra taacutemadtak aki peacutenzeacutert beacutekeacutet vaacutesaacuterolt majd tuacuteszok
fejeacuteben vezetőt adott a magyarok melleacute Tovaacutebb haladva előszoumlr a Via Domitiaacuten majd a Via
Augustaacuten190 haladva Ibeacuteriaacuteba vonultak Az toumlrteacutentekről arab forraacutesok is taacutejeacutekoztatnak minket
Ibn Hayyān szaacutemol be az esemeacutenyekről191
945-ben uacutejabb keacutetiraacutenyuacute hadjaacuterat indult Bizaacutenc eacutes az Enns feleacute192 947-ben Taksony
Aacuterpaacuted unokaacuteja vezetett hadjaacuteratot Itaacutelia feleacute Eljutottak Otrantoacuteig veacutegigduacuteltaacutek az Appennini-
188 Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 189 KRISTOacute 2003 45ndash48 Arnulf halaacutela utaacuten Ottoacute előszoumlr fiaacutet Ebehardot majd oumlccseacutet Bertoldot (943 augusztus 12) helyezte az uralkodoacutei szeacutekbe 190 BOacuteNA 2000 50 191 bdquo(hellip) a Konstantinaacutepoly moumlgoumltt eacutelő turkok feacutelelmetes neacutepe Andaluacutezia felsőveacutegeinek muszlimjai ellen taacutemadt Vaacuteratlanul szaacutelltak alaacute Kataloacutenia felől feacutelelmetes toumlmegekben Taacuteborukat a Felső Veacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosa ellen uumltoumltteacutek fel s [inneacutet] inteacutezteacutek portyaacuteikat az arabok erődiacutetmeacutenyei ellen (hellip) E vad neacutep taacutemadaacutesa Andaluacutezia Felső Veacutegei ellen Kataloacutenia felől joumltt Amerre csak vonultak mindenkit leigaacuteztakrdquo A forraacutes fogolyejteacutesekről is beszaacutemol Az esemeacutenyek koumlzuumll kiemelkedik Leacuterida ostroma bdquoA felsőveacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosaacutenak kapujaacuteban šawwāl hoacute 19-eacuten csuumltoumlrtoumlkoumln uumltoumlttek taacutebort Előőrseik [innen kiindulva] toumlrtek be Odegraven-ba Cerdanyaba eacutes Huesca vaacuterosaacuteba Foglyul ejtetteacutek Yahyāibn Muhammad ibn al-Tawīl-t Barbastro vaacuterosaacutenak uraacutet szombaton letaacuteborozaacutesuk harmadik napjaacuten Igen nagyszaacutemban voltak hatalmas toumlmegben [joumlttek] (hellip) Ezek a turkok Leacuterida vaacuterosaacutet nyolc napig tartottaacutek ostrom alatt Isten azonban megoacutevta tőluumlk a muszlimokat [akik] sokasaacuteguk elleneacutere is felvetteacutek veluumlk a harcotrdquo Az ostrom sikertelenseacutegeacutet veacuteguumll az ellaacutetaacutes neheacutezseacutegeacutevel magyaraacutezza bdquoAz eacutelelmuumlk elfogyott eacutes az orszaacuteg kivetette őket magaacuteboacutel (hellip) Isten ellenseacutegeinek az eacutelelme elfogyott eacutes a takarmaacutenynak is hiacutejaacuten lettek [uacutegyhogy] teljesen szeacutetzilaacuteloacutedtak Isten megeleacutegelte tetteiketrdquo A visszavonulaacuteskor a magyar sereget uacutejabb neacutemet taacutemadaacutes eacuterte Ibn Ḥayyān Kitāb al-muqtabis HKIacuteF 61-66 vouml IHKM 192 A 945-oumls hadjaacuterat soraacuten Bizaacutenci oldalroacutel ismeacutet Theophanes Patrichios koumltoumltt veluumlk beacutekeacutet ekkor oumlt eacutevre Nyugaton sikeres betoumlreacutest veacutegeztek az Ennstől 30-40 kilomeacuteterre aacutem Bertold herceg a Traun-folyoacute melletti Welsneacutel (Trungowe-neacutel) szeacutetverte a zsaacutekmaacutennyal megrakodott visszafeleacute haladoacute magyar sereget 947-ben hatalomvaacuteltaacutes is toumlrteacutenik Bertold halaacutela (november 28) utaacuten Ottoacute oumlccse Henrik keruumll hatalomra BAacuteCSATYAI 2017 228 KRISTOacute 2003 49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
55
feacutelszigetet 948-ban az uacutej bajor-karantaacuten herceg Henrik ellen mentek aki szinteacuten megaacutelliacutetotta
a magyar taacutemadaacutest193
A harcok egyre koumlzelebb keruumlltek az Enns-hez ennek koumlvetkezmeacutenye hogy 950-ben
Henrik betoumlrt magyar teruumlletekre eacutes foglyokkal valamint hadizsaacutekmaacutennyal teacutert vissza A
koumlvetkező esztendőben a neacutemet teruumlleteket elkeruumllve Eacuteszak-Itaacuteliaacuten eacutes az Alpokon keresztuumll
megtaacutemadtaacutek Aquitaacuteniaacutet eacutes csaknem az egeacutesz nyaacuteron itt tartoacutezkodtak Ekkor uacutejabb
hatalomvaacuteltaacutes zajlott le ezuacutettal Itaacutelia eacuteszaki reacuteszeacutet szerezte meg Ottoacute eacutes uralta koumlzoumlsen
oumlccseacutevel Henrikkel A visszafeleacute vonuloacute magyar sereget novemberben megtaacutemadtaacutek eacutes
vereseacuteget meacutertek raacutejuk
A hadjaacuteratok teacuterbeszűkuumlleacutesi folyamataacutet 953-ban egy laacutezadaacutes akasztotta meg mely neacutemet
teruumlleteken robbant ki eacutes Ottoacute ellen iraacutenyult fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf herceg eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted lotaringiai herceg vezeteacuteseacutevel felteacutetelezhetően az itaacuteliai teruumlletek egyenlőtlen
elosztaacutesa miatt Hozzaacutejuk csatlakozott Frigyes mainzi eacutersek is a neacutemet egyhaacutez feje A laacutezadoacute
nemesek 954-ben kuumllső segiacutetseacuteghez folyamodtak194 Iacutegy keruumllt sor arra hogy magyarok
Karintiaacuten eacutes Bajororszaacutegon keresztuumll Konraacuted vezeteacuteseacutevel Frankfoumlldre taacutemadtak195 Belgium
teruumlleteacutet veacutegigostromolva196 Cambrai alaacute vonultak itt esett el Bulcsuacute rokona is A magyar
vezeacuter a tetem fejeacuteeacutert lemondott volna minden fogolyroacutel eacutes zsaacutekmaacutenyroacutel azonban a vaacuteros
veacutedői elutasiacutetottaacutek iacutegy a magyarok tuumlzes nyilakkal felgyuacutejtottaacutek a vaacuterat197 Ezek utaacuten deacutelre
vonultak ahol francia aacutes burgund teruumlletekre taacutemadtak198 A csataacuteknak eacutes a betegseacutegeknek
azonban sokan aacuteldozatul esetek iacutegy Eacuteszak-Itaacuteliaacuten keresztuumll hazateacutertek
193 BAacuteCSATYAI 2017 228 BOacuteNA 2000 40 vouml BAacuteNLAKY 2001 194bdquo(hellip) feltuumlzelteacutek a magyarokat az ősi veszedelmet hogy taacutemadjaacutek meg az aacuteltaluk megosztott orszaacutegot uacutegy veacutelteacutek hogy vagy teljesen megszabadulnak iacutegy az őket szorongatoacute gondtoacutel vagy neacutemikeacutepp csoumlkkenteni tudjaacutek azt Erről az esetről csak annyit hogy a magyarok kegyetlen eacutes oly vadneacutepe amelyhez hasonloacutet a mi videacutekuumlnk meacuteg sohasem laacutetott ndash miutaacuten a rossz alattvaloacutek behiacutevtaacutek ndash aacutetkelveacuten Germaacuteniaacuten eacutes Gallia legtoumlbb tartomaacutenyaacuten ndash ahol maacuter reacutegoacuteta a frankok hiacuteres neacutepe lakik ndash mindent eloumlzoumlnloumltt hogy tűzzel-vassal pusztiacutetsonrdquo Folciun Gesta abbatum Lobiensium HKIacuteF 229 VESZPREacuteMY ndash TORMA 2009 3ndash30 BAacuteCSATYAI 2017 229 195 Ottoacute ugyan hadba vonult a magyarok ellen Liudolf tovaacutebbkuumlldte őket eacutes maacutercius 1-jeacuten aacutetkeltek a Rajnaacuten 196 Az ostromok eacutes kisebb oumlsszecsapaacutesok soraacuten a legtoumlbb helyen nem uumltkoumlztek komolyabb ellenaacutellaacutesba Ezen kiacutevuumll volt olyan eset mikor a termeacuteszeti viszonyok akadaacutelyoztak meg (pl a Sambre-voumllgyi Lobbes kolostor mellett eső miatt nem tudtak tovaacutebb harcolni) Folcuin Gesta Abbatum Lobiensium vouml Annales Laubienses in BAacuteNLAKY 2001 233 fejezet 197 Eleinte a vaacuteros szeacutekesegyhaacuteza lett volna a ceacutelpont ezt azonban nem sikeruumllt felgyuacutejtani iacutegy a kuumllvaacuterosok megmaradt reacuteszeit raboltaacutek ki eacutes pusztiacutetottaacutek el Szent Gangerich monostoraacutet is feleacutegetteacutek papjai koumlzuumll toumlbbet megoumlltek Uo 233 f vouml Gesta Episcoporum Cameracensium A honfoglalaacutes kori nyiacutelhegy-leletanyagboacutel talaacutelunk olyan peacuteldaacutenyokat melyekről kialakiacutetaacutesuk alapjaacuten felteacutetelezhető hogy tűzgyuacutejtaacutesra hasznaacutelhattaacutek Ilyen pl a saacuterreacutetudva-hiacutezoacutefoumlldi temető 214 siacuterjaacuteban talaacutelt deltoid alakuacute koumlzepeacuteben keacutetoldalt aacutettoumlrt nyiacutelhegy vagy a nagymeacuteretű koumlzepeacuten ovaacutelis alakban aacutettoumlrt noacutegraacutedsaacutepi lelet melyeket Fodor Istvaacuten gyuacutejtoacutenyiacutelhegyekkeacutent azonosiacutetott NEPPER 1996 273 402 198 BAacuteCSATYAI 2017 266 Toumlbbek koumlzoumltt a koumlvetkező helyeket eacuterintetteacutek Vermandois Peronne Saint Quentin videacuteke Laon Rheims Chalons (Catalaunum) Burgundia teruumllete eacutes Eacuteszek-Itaacutelia BAacuteNLAKY 2001 233 f
DOI 1015774PPKEBTK2019012
56
955-ben egy uacutejabb hadjaacuterat indult abban a hitben hogy az orszaacutegban tart meacuteg a laacutezadaacutes
ez azonban addigra maacuter befejeződoumltt199 Bajororszaacutegon eacutes Svaacutebfoumlldoumln aacutethaladva a magyar
csapatok eljutottak az Iller vonalaacuteig majd augusztus folyamaacuten a csapatokra szakadt koumlteleacutekek
elkezdtek gyuumllekezni Augsburg alatt a vaacuteros beveacuteteleacutere Az ostrom augusztus 9-eacuten kezdődoumltt
meg majd egy napra raacute megeacuterkeztek a felmentő csapatok is (Ottoacute kiraacutely eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted) Amikor ennek hiacutere eljutott a magyar sereghez felhagytak az ostrommal eacutes
felkeacuteszuumlltek a kiraacutelyi sereg megtaacutemadaacutesaacutera200 Augusztus 9-e az oumlsszecsapaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutevel
telt el aacutellandoacute felderiacuteteacutesek folytak mindkeacutet oldalroacutel Maacutesnap hajnalban a neacutemet sereg
megindult a magyar taacutebor feleacute201 A magyar hadsereg feluumllmuacutelvaacuten Ottoacute szaacutemiacutetaacutesait a vonuloacute
neacutemet haderőt haacutetulroacutel taacutemadta meg Ez eleinte felfordulaacutest okozott a neacutemet seregben
azonban Konraacuted eacutes Ottoacute rohamai miatt a magyarok koumlzelharcba keveredtek mely soraacuten a
nehezebb felszereleacutesű erre a harcmoacutedra alkalmasabb neacutemet lovassaacuteg szerzett foumlleacutenyt A
menekuumllő magyarokat a neacutemetek tovaacutebb uumlldoumlzteacutek eacutes Widukind szerint csaknem teljesen
elpusztiacutetottaacutek őket A menekuumlleacutes szaacutendeacutekaacutet megerősiacutethette az hogy augusztus 11-eacuten uacutejabb
oumlsszecsapaacutesra keacutenyszeruumlltek a Lech-mezőn Boleszlaacutev herceg cseh szoumlvetseacuteges hadaival
szemben202 Augusztus 12-eacuten Ebersburgnaacutel neacutemet keacutezre keruumlltek a magyar vezeacuterek Leacutel
Bulcsuacute eacutes Suacuter is ndash az oumlltoumlzeacutekuumlket diacutesziacutető tetemes mennyiseacutegű nemesfeacutemből aranykehely eacutes
ezuumlstkereszt keacuteszuumllt203 ndash akiket Regensburgba szaacutelliacutetottak eacutes augusztus 15-eacuten akasztoacutefaacuten
kiveacutegeztek Ehhez a motiacutevumhoz koumltető Lehel kuumlrtjeacutenek fennmaradt mondaacuteja mely eacuterdekes
moacutedon nem Ottoacutet oumlroumlkiacuteti meg hanem Konraacutedot ndash talaacuten Voumlroumls Konraacutedra emleacutekezve aki az
augusztus 10-i uumltkoumlzet soraacuten elesett204
199 Ottoacute az eacutev első feleacuteben bevette Regensburgot a laacutezadaacutes feacuteszkeacutet 200bdquoA kiraacutely [Bulcsuacute vezeacuter] pedig megbeszeacutelve veluumlk [a magyarokkal] a dolgot Isten ajaacutendeacuteka folytaacuten elaacutellt a vaacuteros ostromaacutetoacutel eacutes elindult a dicsőseacuteges kiraacutely ellen azzal a szaacutemiacutetaacutessal hogy őt leverveacuten győzteskeacutent visszateacuter eacutes a vaacuterost eacutes az egeacutesz orszaacutegot szabadon birtokaacuteba veszirdquoAugsburgi Gerhard Szent Uldarik eacutelete MEH 243 201 BAacuteCSATYAI 2017 229 A csataacutet feljegyző forraacutesok szerint (Keacutezai Simon A magyarok toumlrteacutenete Widukind Res gestae Saxonicae Augsburgi Gerhard Szent Udalrik eacutelete MEH 171ndash187 232 ndash 239 241ndash251 vouml KSMMK I15sect) a neacutemet sereg a magyar rajtauumlteacutest megelőzveacuten nehezen jaacuterhatoacute terepen haladt Uo 238 vouml Bowlus 2006 8ndash15 Widukindtoacutel tudhatjuk a neacutemet hadsereg pontos vonulaacutesi sorrendjeacutet 1ndash3 csapat bajor (vezeacuter Bajor Henrik herceg) 4 frank (v Konraacuted herceg) 5 kiraacutelyi (legio regia v Ottoacute kir) 6 svaacuteb (v Burchard herceg) 7 cseh A csapattestek leacutegioacutera toumlrteacutenő felosztaacutesa historizaacuteloacute ezeacutert szaacutemeacuterteacuteke meghataacuterozhatatlan 202 BOWLUS 2006 97ndash173 vouml KRISTOacute 1985 81ndash102 NEacuteGYESI 2003 206ndash230 203 BOacuteNA 2000 55 204 bdquoKonraacuted herceg ugyanis viteacutezuumll harcolva lelkeacutenek heveacutetől eacutes a nap tuumlzeacutetől mely tuacutelsaacutegosan nagy volt ezen a napon eacutegetőforroacutesaacutegot eacuterez eacutes mikoumlzben megoldja paacutenceacuteljaacutenak koumlteleacutekeit levegő utaacuten kapkod egy a torkaacuteba eloumllről belefuacuteroacutedoacute nyiacutel aacuteltal uumltoumltt seb koumlvetkezteacuteben elesik Testeacutet a kiraacutely parancsa eacutertelmeacuteben nagy tisztesseacuteggel felszedik eacutes Wormsba szaacutelliacutetjaacutek s ott eltemetikrdquo Widukind Res gestae Saxonicae (III47) MEH 239
DOI 1015774PPKEBTK2019012
57
Az augsburgi csata utaacuten a magyarok felhagytak a nyugati hadivaacutellalkozaacutesokkal ndash joacutellehet
nem is hiacutevtaacutek őket ndash eacutes deacuteli iraacutenyba Bizaacutenc ellen indiacutetottak hadjaacuteratot Erről konkreacutet
ismeretuumlnk előszoumlr a 959 majd a 961 eacutevet illetően vannak205 A deacuteli lehetőseacutegek is kezdtek
beszűkuumllni a nyugati viszonyok pedig a centralizaacutecioacutes folyamatokkal tovaacutebb romlottak habaacuter
ez utoacutebbiak mindig egyuumltt jaacutertak uacutejabb hatalmi harcokkal is Ezeacutert nem csoda hogy maacuter
kevesebb mint egy eacutevvel keacutesőbb is 962-ben uacutejboacutel jelen volt a magyarsaacuteg a nyugat-euroacutepai
politikai szoumlvetseacutegi rendszerek alakulaacutesaacuteban206 968-ban ismeacutet deacuteli iraacutenyba indultak magyar
seregek ekkor egyeacutertelműen fogolyszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel207
Az utolsoacute magyar hadjaacuterat mely a 9ndash10 szaacutezadi taacutemadaacutessorozatok jegyeit oumlltoumltte magaacutera
970-ben zajlott eacutes a Bolgaacuter Birodalom 963-as ketteacuteszakadaacutesa volt fő kivaacuteltoacute oka208 A bizaacutenci
sereget Iohannes Tzimiskes hadvezeacuter eacutes Bardas Skleros magistros vezette A szoumlvetseacuteges
haderők aacutetkelve a Balkaacuten-hegyseacutegen Arkadiopolisznaacutel taacuteboroztak le eacutes vaacutertaacutek be a
bizaacutenciakat Haacutermas felosztaacutesban a bolgaacuterok eacutes az oroszok alkottaacutek az első reacuteszt miacuteg a
magyarok eacutes a besenyők oumlnmagukban kuumlloumln-kuumlloumln aacutelltak fel A csata elejeacuten sikeruumllt a
bizaacutenciaknak a besenyőket felmorzsolniuk majd győzelmet arattak a maacutesik keacutet seregreacuteszen is
Az uumltkoumlzetről bizaacutenci forraacutes is beszaacutemol ndash hatalmasnak tartja a szoumlvetseacutegesek veszteseacutegeit bdquoA
sok tiacutezezernyi barbaacuterboacutel mindoumlssze neacutehaacuteny menekuumllt megrdquo209 Ezzel az esemeacutennyel zaacuterult le a
taacutergyalt korszak magyar taacutemadaacutessorozata
205 959 aacuteprilis 11-eacuten (huacutesveacutetkor) Apor (Opour) vezeacuterlete alatt egeacuteszen Konstantinaacutepolyig előrenyomultak itt azonban egy eacutejszakai rajtauumlteacutes soraacuten megfutamiacutetottaacutek őket Valoacutesziacutenűleg ehhez a hadjaacuterathoz kapcsoloacutedik Botond legendaacuteja is A 961-es hadjaacuteratot szinteacuten eacutejszakai rajtauumlteacutesnek koumlszoumlnhetően sikeruumllt megaacutelliacutetani a bizaacutenciaknak KRISTOacute 2003 56ndash57 206 962 februaacuter 2-aacuten XII Jaacutenos paacutepa (Octavianus) csaacuteszaacuterraacute koronaacutezta Ottoacutet akit meacuteg II Berengaacuter ellen hiacutevott segiacutetseacuteguumll Utoacutelag azonban raacutejoumltt hogy ezzel komoly rivaacutelist teremtett magaacutenak iacutegy egy bdquoligardquo szervezeacuteseacutebe kezdett (tervezett tagjai bizaacutenciak cordobai arabok provence-i szaraceacutenok magyarok) I (Vasfejű) Pandulf beneventumi herceg azonban elvaacutegta az itaacuteliai-magyar diplomaacuteciai vonalat (titkos koumlveteket fogott el megszerzett egy paacutepai oacutelombullaacuteval hitelesiacutetett kiacuteseacuterőlevelet eacutes ezeket Ottoacute kezeacutebe juttatta) Ottoacute a bekeriacutető hadművelet megelőzeacutese eacuterdekeacuteben 963 november 3-aacuten seregeacutevel Roacutemaacuteba vonult eacutes az ott oumlsszehiacutevott zsinaton megfosztotta hatalmaacutetoacutel Octavianust eacutes helyeacutere december 6-aacuten a hozzaacute hű VIII Leoacutet emelte Roacutemaacuteban polgaacuterhaacuteboruacute robbant ki melynek csak a keacutet paacutepa keacutesőbbi halaacutela (964 maacutejus 7 XII Jaacutenos 965 maacutercius VIII Leoacute) vetett veacuteget BOacuteNA 2000 64ndash67 207 Thesszalonikeacute mellett 300 portyaacutezoacute elfogott 500 goumlroumlgoumlt Ezen felbaacutetorodva Konstantinaacutepoly mellett 200 magyar is foglyokat ejtett azonban visszafeleacute haladvaacuten elővigyaacutezatlanok voltak eacutes koumlzuumlluumlk 40-en fogsaacutegba estek Őket a csaacuteszaacuter testőrei koumlzeacute soroztaacutek be KRISTOacute 2003 57 208 Nikola caacuter (Ny-Bulgaacuteria) fuumlggetleniacutetette magaacutet Peacuteter caacutertoacutel (K-Bulgaacuteria) Ugyanebben az időben Nikeforosz csaacuteszaacuter keruumllt a bizaacutenci troacutenra eacutes megtagadta az adoacutet Peacuteter caacutertoacutel valamint keacuterte a kijevi fejedelmet Svjatoslavot hogy taacutemadja meg Kelet-Bulgaacuteriaacutet Ennek a keacutereacutesnek a fejedelem eleget is tett eacutes fogsaacutegba vetette a bolgaacuter caacuteri csalaacutedot Hadi sikerei utaacuten azonban a magyarokkal a besenyőkkel eacutes a melleacute aacutellt bolgaacuterokkal szoumlvetseacutegben Bizaacutenc ellen vonult Uo 64-67 VOuml KRISTOacute 2003 56ndash58 209 KRISTOacute 2003 57-58 A csata utaacuten Joannes Tzimiskes tovaacutebb uumlldoumlzte a taacutemadoacute sereget (egeacuteszen Szilisztraacuteig) 971 aacuteprilisaacuteban felmentette Nagy Preslavot (K-Bulgaacuteria fővaacuterosa) Az eacutev maacutesodik feleacuteben kiterjesztette Thrakia thema hataacuterait az Al-Dunaacuteig majd II Boriszt (Peacuteter fiaacutet) feleseacutegeacutevel eacutes a preslavi ikonnal Konstantinaacutepolyba vitte
DOI 1015774PPKEBTK2019012
58
A fentiek alapjaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a hadjaacuteratok kiterjedtseacutegeacutere is A katonai
konfliktusokat taacutevolsaacuteg alapjaacuten keacutet nagyobb kategoacuteriaacuteba sorolhatjuk hataacuter menti
oumlsszecsapaacutesok eacutes hosszabb hadjaacuteratok210 A forraacutesok aacuteltal emliacutetett hadi vaacutellalkozaacutesok mintegy
tizenoumlt nagyobb de meacutegis konkreacutetnak nevezhető toumlrteacutenelmi teruumlletet eacuterintenek Ezek sok
esetben meacuteg tovaacutebb is bonthatoacutek peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok eseteacuteben sokszor talaacutelkozunk az
eacuteszak-itaacuteliai Lombardia teruumlletmegnevezeacutessel211 Maacutes alkalommal hiaacutenyzik a konkreacutet
megnevezeacutes eacutes csak koumlvetkeztetni lehet arra hogy a megemliacutetett taacutejegyseacutegek hova tartoznak
Az eacuterintett teruumlletek koumlzuumll kiemelkedő Itaacutelia valamint Szaacuteszorszaacuteg Ezek utaacuten Bizaacutenc eacutes
uacutejabb neacutemet teruumlletek koumlvetkeznek A taacutevolabbi nyugat- eacutes eacuteszak-euroacutepai videacutekek a ritkaacutebban
taacutemadottak Nyilvaacutenvaloacutean a koumlzelebbi teruumlleteket gyakrabban laacutetogataacutek eacutes ha maacuteseacutert nem is
aacutetvonulaacutesi teruumlletkeacutent a legtoumlbb hadjaacuteratban eacuterintettek ezeket Enneacutelfogva a forraacutesokban
kevesebbszer előforduloacute Tuumlringia Karintia eacutes Bajororszaacuteg teruumlleteacuten minden bizonnyal
toumlbbszoumlr fordult meg magyar sereg A keacuterdeacutes aacuternyalaacutesa ceacuteljaacuteboacutel lehetőseacuteg szerint eacuterdemes
megkuumlloumlnboumlztetni aacutetvonulaacutesi eacutes ceacutelteruumlleteket ami azonban toumlbb szempontboacutel sem
egyeacutertelmű Peacuteldaacuteul zsaacutekmaacutenyolaacutes eacutes fogolyszerzeacutes nemcsak egy adott hadjaacuterat veacutegső
szakaszaacuten jelentkezett hanem nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kezdettől fogva212 Ez aloacutel csak az olyan
esetek kiveacutetelek amikor egy uralkodoacuteval egyezseacuteget koumltve a magyar sereg az adott videacuteken
szabad aacutetvonulaacutest kapott213 Eacutelesebben elvaacutelaszthatoacutek az emliacutetett teruumllettiacutepusok azokban az
esetekben amikor konkreacutet hiacutevaacutesroacutel katonai felderiacuteteacutesről vagy adoacutefizeteacutes kikeacutenyszeriacuteteacuteseacuteről
van szoacute Az ilyen esetekben a hadjaacuterat kezdeti szakaszain toumlrteacutenő rablaacutesok elleneacutere is koumlnnyen
levaacutelaszthatoacute hogy melyik videacutek volt az eredeti ceacutel eacutes melyek a koumlztes teruumlletek
Egy-egy teacuterseacutegben ndash kuumlloumlnoumlsen a gyakran laacutetogatott teruumlletek eseteacuteben ndash a taacutemadaacutesok
előfordulaacutesa aacuteltalaacuteban időszakaszhoz is koumlthető Iacutegy peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok Arnulffal
koumltoumltt 896-os szoumlvetseacuteg alapjaacuten 899-ben kezdődtek meg eacutes egeacuteszen 954-ig tartottak A
szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok időszaka 906 eacutes 955 koumlzeacute helyezhető Bizaacutenc ellen is maacuter viszonylag
koraacuten 916-ban indult katonai akcioacute a deacuteli hadsziacutenteacuter azonban csak a hadjaacuteratok utolsoacute
BOacuteNA 2000 BREacuteHIER 1999 210 Kiterjedtseacuteg szempontjaacuteboacutel harmadikkeacutent a belhaacuteboruacutek helyi eacuterdekeltseacutegű fegyveres konfliktusok lenneacutenek megemliacutethetők ezek azonban nem egyeacutertelműen tartoznak a katonai akcioacutek fogalomkoumlreacutebe Ld Szent Istvaacuten vonatkozoacute toumlrveacutenyeacutet Decretum I S Stephani regis 75 sect SzISzLK 151 ndash 152 AacuteKIacuteF 68-69 vouml KRISTOacute 1986 160 KRISTOacute 2003 208 211 Lombardia vagy Longobardia kifejezeacutessel talaacutelkozhatunk a Gesta Ungarorumban Theotmaacuter salzburgi eacutersek IX Jaacutenos paacutepaacutehoz iacutert leveleacuteben a Bajor eacutevkoumlnyvekben eacutes Ibn Hayyānnaacutel is MEH 167 210 250 257 212 Pl a 926-os hadjaacuteratot feljegyző Ekkehard Sankt Gallen-i toumlrteacuteneteiben megemliacuteti hogy nem nyitottaacutek fel a boroshordoacutekat bdquomivel szekereiken maacuter bőviben voltak az ilyen zsaacutekmaacutenynakrdquo MEH 224 213 Pl a 910-es hadjaacuteratban megaacutellapodaacutes szerint szabadon vonultak aacutet Bajorfoumlldoumln eacutes Svaacutebfoumlldre taacutemadtak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
59
szakaszaacuteban a 950-es eacutevektől keruumllt előteacuterbe Lehetseacuteges hogy Bizaacutenc egyfajta hadaacuteszati
alternatiacutevaacutet is jelenthetett a magyarok szaacutemaacutera mivel a bdquoklasszikusrdquo vereseacutegek (Riade 933
Augsburg 955) utaacuten mindkeacutet alkalommal indult iraacutenyaacuteba magyar hadsereg Ahogy a nyugati
katonai lehetőseacutegek kezdtek egyre inkaacutebb bezaacuterulni uacutegy terelődoumltt a figyelem egyre jobban
Bizaacutencra iacutegy 959-től 970-ig nagyobb kiterjedtseacutegű hadi vaacutellalkozaacutesok tekinteteacuteben a deacuteli
iraacuteny lett a meghataacuterozoacute
A koumlzelharci fegyverek taktikai alkalmazaacutesa
A temetkezeacutesekből ismert fegyverfajtaacutek
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyverzet harcaacuteszati szerepeacutenek rekonstruaacutelaacutesaacutehoz ndash kuumlloumlnoumls
tekintettel a koumlzelharci szerepvaacutellalaacutesokra ndash toumlbb forraacutescsoport aacutell rendelkezeacutesre Ezek koumlzuumll
elsődleges szerepe van a temetkezeacuteseknek ndash hiszen a korszak melleacutekletes temetkezeacutesei
nemcsak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok primer forraacutescsoportjaacutet a fegyverleleteket foglalja
magaacuteban hanem annak kontextusakeacutent taacutempontot nyuacutejt a fegyverek viseleacutesi moacutedjaacutenak
uacutejragondolaacutesaacutehoz Mindemellett a szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is214
Roumlviden a taacutevolsaacutegi fegyverekről is szoacutet kell ejtenuumlnk mint a honfoglalaacutes kori
temetkezeacutesekben leggyakrabban jelentkező fegyverfajtaacuteroacutel A siacuterokban előforduloacute fegyverek
zoumlme nyiacutel de nagy szaacutemban fordulnak elő iacutej-applikaacutecioacutek valamint az iacutejaacutesz felszereleacutes egyeacuteb
tartozeacutekai (iacutej- eacutes vesszőtegez)215 Az iacutej taacuterolaacutesaacutera keacutetfeacutele tegezt is hasznaacuteltak az uacutegynevezett
keacuteszenleacuteti tegezt eacutes puzdraacutet (ilyet fedezett foumll peacuteldaacuteul Fettich Naacutendor a keneacutezlői II temető 39
siacuterjaacuteban) amelyek az iacutej felajzott eacutes nyugalmi aacutellapotaacuteban toumlrteacutenő taacuterolaacutesaacutera voltak
214 A temetkezeacutesek bővebben a Tipoloacutegia Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek c fejezetben keruumll bemutataacutesra 215 REacuteVEacuteSZ 1999b 167 BIacuteROacute ndash BENCSIK 2014 BENCSIK 2012 193ndash226 S PEREacuteMI 2005 53 Oumlsszetett (kompozit) visszahajloacute (reflex) iacutejakroacutel szaacutemol be Regino apaacutet majd az őt keacutesőbb forraacutesul hasznaacuteloacute Aventinus amikor a magyarok szaru nyilairoacutel (corneis arcubus) iacuter Ezen kiacutevuumll talaacutelunk peacuteldaacutet X szaacutezadi arab leiacuteraacutesra is (Abūʼl-Ḥusayn ʿAlī b al-Ḥusayn al Masūdī Kitāb Murūdj al-dhalab wa maʿādin al-djawhar (Aranymezők eacutes draacutegakőbaacutenyaacutek) ami megemliacuteti a magyarok iacutejhasznaacutelataacutenak jelentőseacutegeacutet a bizaacutenci csapatokkal szemben a furūsiyya irodalomban talaacutelhatoacute ceacuteliraacutenyosan az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute forraacutesban (Abū Muḥammad ʿAbd al-Raḥmān Aḥmad al Ṭabarī Kitāb al-wāḍiḥ fī al-Ramī [Az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute vilaacutegos koumlnyv]) pedig az iacutejfesziacuteteacutesi technikaacutek mellett szoacute esik a fegyver reacuteszeiről is ZSIDAI 2014 181ndash203 VESZPREacuteMY 2008 (2) 25 vouml Regino Chronicon MEH 199 A nyiacutelvesszők anyaga fenyő nyaacuter nyiacuter vagy juhar lehetett keacuteszuumllhetett lekerekiacutetett deszkaacuteboacutel de a legjobb vesszőanyag a cserjevessző A siacuterokban fennmaradt hegyek koumlzuumll a leggyakoribb a roumlvid vagy hosszuacute vaacutegoacuteeacutelű rombusz alakuacute nyiacutelhegy de előfordul guacutela kuacutep vagy fullaacutenk alakuacute uacuten paacutenceacuteltoumlrő villaacutesan fecskefarok alakuacute vagy eacutek alakuacute hegy is HIDAacuteN 1995 101ndash105 vouml U KŐHALMI 1972 FODOR 1996 131 KRISTOacute 1986 229
DOI 1015774PPKEBTK2019012
60
alkalmasak216 Ellenteacutetben maacutes lovasnomaacuted neacuteppel (pl hunok) az iacutejnak mint fegyvernek
oumlnmagaacuteban nem volt rangjelző szerepe Azonban meacuteltoacutesaacutegjelveacutenynek szaacutemiacutetott a maacuter emliacutetett
keacuteszenleacuteti iacutejtegez amely helyenkeacutent gazdagon diacutesziacutetett veretes volt
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai kutataacutes egeacuteszen a 90-es eacutevek elejeacuteig uacutegy veacutelte hogy ilyen
eszkoumlzt a szkiacutetaacutek eacutes a kunok koumlzti időkben nem hasznaacuteltak sztyeppi lovaskatonaacutek217 A
szaacutezadveacutegi aacutesataacutesok nyomaacuten azonban toumlbb olyan peacuteldaacutenyra bukkantak melyet egyeacutertelműen
azonosiacutetani lehetett magyar honfoglalaacutes kori keacuteszenleacuteti tegezkeacutent Baacutelint Csanaacuted hiacutevta fel a
figyelmet elsőkeacutent a keacuteszenleacuteti tegez mongol korszak előtti megjeleneacuteseacutere Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
raacutemutatott arra hogy a 8ndash10 szaacutezadban nemcsak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben de az euraacutezsiai
sztyeppeacuteken (Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a barbai sztyeppeacuten a Vjtaka-videacuteken eacutes Eacuteszak-Kaukaacutezusban)
aacuteltalaacutenosan ismert eacutes hasznaacutelt volt ez a fegyvertaacuteroloacute eszkoumlz azonban veretekkel diacutesziacutetett
rangjelző peacuteldaacutenyok csak a Felső-Tisza videacutekre fordultak elő Ezek koumlzuumll kiemelkedőnek
szaacutemiacutet az eperjeskei eacutes a karos-eperjesszoumlgi siacuterokboacutel előkeruumllt lelet218
Koumlnnyen lehet hogy a karosi lelőhelyek leletanyaguk (gazdagsaacuteguk archaikus vonaacutesaik
eacutes a taacutergytiacutepusok) alapjaacuten a honfoglaloacute magyarok első generaacutecioacutejaacuteboacutel szaacutermaznak valamely
fejedelem fegyveres kiacuteseacutereteacutenek temetői lehettek A II52 siacuterban lelhető fel leginkaacutebb a maacuter
emliacutetett napszimboacutelum aacutebraacutezolaacutesa a szvasztikaacutes korong koumlruumll elkuumlloumlniacutetett 4 veret az
eacutegtaacutejakat a kuumllső koumlrben elhelyezkedő 9 pedig a napsugarakat jelkeacutepezheti Mindezt
216 REacuteVEacuteSZ 1996a 153ndash175 217 REacuteVEacuteSZ 1991 31 vouml U KŐHALMI 1972 107ndash109 218 REacuteVEacuteSZ 1991 31ndash47 vouml BAacuteLINT 1988 28ndash29 Az eperjeskei temető megmentett siacuterjai haacuterom sorba rendeződnek ezek koumlzuumll a 2 eacutes a 3 szaacutemuacuteban talaacuteltak keacuteszenleacuteti tegezt Mindkettő vezeacuteri siacuter lehet amire a tegezleleteken kiacutevuumll a bennuumlk talaacutelhatoacute tarsolylemezek alapjaacuten is koumlvetkeztetni lehet REacuteVEacuteSZ 1996b 72ndash76 vouml Uő 1984ndash85 621ndash625 A karos-eperjesszoumlgi temetők leletanyagaacutenak egy reacutesze maacuter a 19 szaacutezadboacutel ismert 1899-ben mezőgazdasaacutegi munkaacutek soraacuten toumlbb siacutert is felduacuteltak mely leletanyagaacutenak egy reacuteszeacutet Doacutekus Gyula mentette meg 1935-ben szőlőtelepiacuteteacutesek folytaacuten tovaacutebbi 40-50 siacuter semmisuumllt meg Meacuteg ez eacutev tavaszaacuten taacutert fel Horvaacuteth Tibor tovaacutebbi 13 siacutert A maacutesodik temető 73 siacuterjaacutet Reacuteveacutesz Laacuteszloacute taacuterta fel 1986 eacutes 1990 koumlzoumltt A harmadik temető 19 siacuterja 1988 eacutes 1990 koumlzoumltt keruumllt elő Mindhaacuterom temető leletanyaga szoros kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal (valoacutesziacutenűleg mindegyiket azonos időszakban nyitottaacutek a 9 szaacutezad veacutegeacutetől a 10 szaacutezad koumlzepeacuteig temetkezhettek ide Az innen szaacutermazoacute keacuteszenleacuteti tegezek a leggazdagabban diacutesziacutetettek (a szaacutejnyiacutelaacutesuktoacutel egeacuteszen az aljukig) koumlzepuumlkoumln feltehetőleg napszimboacutelumot megjeleniacutető kompoziacutecioacuteval (II52 III11) Ezek mellett nagy valoacutesziacutenűseacuteggel előfordult a II60 siacuterban eacutes a I1 siacuterban is valamint maacutes lelőhelyeken (peacuteldaacuteul Naszvad 2 siacuter Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 11 siacuter Keneacutezlő-Fazekaszug 3 siacuter Rakamaz-Straacutezsadombi dűlő Tarcal-Rimai dűlő) Ezekre a merev iacutejapplikaacutecioacutek eacutes a fuumlggesztőszereleacutekek elhelyezkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni Ezen kiacutevuumll vannak olyan leletek is melyekről tuacutel keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesre a besorolaacuteshoz (Ilyen peacuteldaacuteul Saacuterospatak-Baksahomok Soacuteshartyaacuten-Muraacuterhegy 4 siacuter Sorokpolaacuteny-Berekalja 115 siacuter Szakaacuteld-Mulatoacutedomb eacutes Tiszaloumlk-Kisfaacutestanya) Vezeacuteri siacuterokat illetően a gesztereacutedineacutel eacutes a benepusztainaacutel nem doumlnthető el a zempleacuteniben biztosan nem volt keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute REacuteVEacuteSZ 1996b 82ndash83 99ndash105 Uő 1991 31ndash50 vouml Uő 1989 22ndash51 Uő 1997a 57ndash71 Uő 1997b 92ndash100 Uő 1999b 118ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
61
oumlsszevetve a tarsolyok eacutes a veretes oumlvek felső-Tisza-videacuteki talaacutelatsűrűseacutegeacutevel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a
Felső-Tisza videacuteket a 9 szaacutezad első feleacutere dataacutelva nagyfejedelmi koumlzpontkeacutent azonosiacutetotta219
Emellett kisebb szaacutemban előfordulnak koumlzelharci fegyverek is iacutegy fokosok eacutes baltaacutek eacutes
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (kardok eacutes szablyaacutek) is A baltafeacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesakor nyolc tiacutepust
kuumlloumlniacutetett el egymaacutestoacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban220 Ezek a fegyverek
előaacutelliacutetaacutesa egyszerűbb iacutegy minden bizonnyal olcsoacutebb is aminek koumlszoumlnhetően ndash a reacutegeacuteszeti
leletek előfordulaacutesi raacutetaacutejaacuteval ellenteacutetben ndash szeacutelesebb koumlroumlkben hasznaacutelatos lehetett mint a
szablya Ehhez koumlthető vizsgaacutelati neheacutezseacuteguumlk is sok esetben probleacutemaacutet jelent a fegyver eacutes a
szerszaacutem koumlzoumltti hataacuter meghuacutezaacutesa (peacuteldaacuteul a baltaacutek eseteacuteben) Valoacutesziacutenűleg a szeacutetvaacutelasztaacutesra
nincs is minden esetben szuumlkseacuteg hiszen keacutesőbb is talaacutelkozunk olyan peacuteldaacutekkal hogy
alacsonyabb taacutersadalmi reacutetegből szaacutermazoacute harcos nem kizaacuteroacutelag harcaacuteszati ceacutelra keacuteszuumllt
eszkoumlzzel hadakozott Kialakiacutetaacutesuknaacutel fogva a harcban is maacuteshogy alkalmaztaacutek ezeket a
fegyvereket toumlbbek koumlzoumltt paacutenceacutelok beuumlteacuteseacutere
Az uumltő-vaacutegoacute fegyvertiacutepus mellett megemliacutetendők a szaacutelfegyverek csalaacutedjaacuteba tartozoacute
kopjaacutek Ezekből rendkiacutevuumll keveacutes lelet maradt fenn azonban a forraacutesok megemleacutekeznek
hasznaacutelatukroacutel221 Ezeket a fegyvereket nem a siacuterba temetteacutek hanem valoacutesziacutenűleg a siacuterra
szuacutertaacutek ezeacutert maradt fenn annyira keveacutes (mindoumlssze oumlt) lelet a Kaacuterpaacutet-medence teruumlleteacuteről
Vizsgaacutelatuk soraacuten taacutempontot jelenthetnek azok a nomaacuted lovasaacutebraacutezolaacutesok (pl szuleki
sziklarajz pendzsikenti nagyfreskoacute nagyszentmikloacutesi kincs 2 sz korsoacute) melyeken zaacuteszloacutes
kopjaacuteval talaacutelkozhatunk222
bdquoMarokfegyverekrerdquo is talaacutelunk peacuteldaacutet a 9ndash10 szaacutezadboacutel ezek egyenes vagy enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű keacutesek voltak223 azonban elterjedeacutesuumlk annyira aacuteltalaacutenos valamint annyira neheacutez
esetuumlkben kuumlloumlnbseacuteget tenni szerszaacutemok eacutes fegyverek koumlzoumltt hogy egyelőre aligha vonhatunk
le belőluumlk hadtoumlrteacuteneti koumlvetkezteteacuteseket
219 Uo31ndash47 Ezen kiacutevuumll toumlbb olyan teacuterseacuteget talaacutelunk melyről felteacutetelezhető hogy előkelő temetkezeacutesi helye volt (pl Csongraacuted-Vendehalom VARGA 2013) azonban a Felső-Tisza-videacutek leletanyaga a leggazdagabb 220 Balta baacuterd fokos baacuterd baltaacutes baacuterd fokos balta kettős fokos nyeacuteltaacutemaszos balta baltaacutes szekerce KOVAacuteCS 1980b 101ndash110 ld meacuteg U KŐHALMI 1972 221 Bővebben ld Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben c fejezet 222 Bővebben ld U KŐHALMI 1972 keacutepjegyzeacutekeacutet 223 A szaacutemosboacutel csupaacuten egy előlhelyt megemliacutetve honfoglaloacute keacutesre peacuteldaacutek a saacuterreacutetudvar-hiacutezoacutefoumlldi leletek melyeknek pengeacuteje egyenes eacutele enyheacuten iacutevelt (51 siacuter 214 siacuter) NEPPER 1996 250ndash260
DOI 1015774PPKEBTK2019012
62
Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben
Az iacuteraacutesos utalaacutesok oumlsszhangba hozhatoacutek a temetkezeacutesek vizsgaacutelataacuteboacutel nyert
tapasztalattal toumlbbfeacutele koumlzelharci fegyvert koumlztuumlk hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereket is
hasznaacutelhattak ndash ezekre kuumlloumlnfeacutele kifejezeacuteseket hasznaacuteltak az iacuterott forraacutesokban A goumlroumlg
nyelvű szoumlvegekben legtoumlbbszoumlr a spatheacute (σπάθη) eacutes xiphos (ξίφος) kifejezeacutesek
szerepelnek224 miacuteg a latin nyelvű forraacutesokban aacuteltalaacuteban szinteacuten a spatha valamint a gladius
(Regino Chronicon) kifejezeacutesekkel talaacutelkozhatunk
Aacuteltalaacutenossaacutegban megfogalmazhatoacute probleacutema hogy e terminusok nehezen
vonatkoztathatoacutek konkreacutetan a szablyaacutera mint a forraacutesok keletkezeacutesi koumlzege szaacutemaacutera keveacutesbeacute
ismert fegyvertiacutepusra225 Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert Regino apaacutet eacutevkoumlnyveacuteben a gladius kifejezeacutes inkaacutebb
egyfajta aacuteltalaacutenos eacutertelemben szerepel a magyar harcaacuteszatot illetően
bdquo(hellip) karddal csak keveseket de sok ezreket oumllnek meg nyilaikkal amelyet olyan uumlgyesen
lőnek ki szaru-iacutejaikboacutel hogy loumlveacuteseik ellen alig lehet veacutedekeznirdquo226
A forraacutes tehaacutet emliacuteti a koumlzelharci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutet ennek ritka
előfordulaacutesaacutet pedig az aacuteltalaacutenossaacutegban kedvelt taacutevolsaacutegi harccal eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes
hadicseleacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe
bdquoUgyanis arcvonalban koumlzelről harcolni vagy vaacuterosokat ostrommal bevenni nem tudnak
Előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute lovaikon harcolnak gyakran sziacutenlelnek futaacutest is Eacutes nem
tudnak sokaacuteig harcolni egyeacutebkeacutent ha akkora lenne a kitartaacutesuk is amilyen erős a taacutemadaacutesuk
akkor elviselhetetlenek lenneacutenek Toumlbbnyire a heves viadal koumlzepeacuten abbahagyjaacutek az uumltkoumlzetet
eacutes keveacutessel utoacutebb a futaacutesboacutel visszafordulnak a csataacuteba eacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo227
Baacuter e foumlnti bekezdeacutes pont azon reacuteszek koumlzeacute tartozik amelyet a pruumlmi apaacutet Marcus
Iunianus Iustinus Vilaacutegkroacutenikaacutejaacutenak szkiacutetaacutekra vonatkozoacute reacuteszeiből vett aacutet228 az aacutetveacutetel okaacutet
224 KOLIAS 1988 133 225 KELLNER 1997 129 226 Regino Chronicon MEH 199 bdquo(hellip) perpaucos gladio multa milia sagittis interimunt quas tanta arte ex corneis arcubus dirigunt uacutet earum ictus vix precaveri possitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 227 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 228 Historiae Philippicae XLI 2 vouml Emberger P Zum Fortwirken des Iustinus in der fruumlhmittelalterlichen Chronik des Regino von Pruumlm Gymnasium Zeitschrift fuumlr Kultur der Antike und humanistische Bildung 118 (2011) 585ndash609
DOI 1015774PPKEBTK2019012
63
minden bizonnyal az egyezeacutesben ndash vagy legalaacutebbis a hasonloacutesaacutegban ndash kell keresnuumlnk Ez
hasonloacute lehetegy maacutesik kortaacuters a magyarok harcaacuteszataacutet aacuteltalaacutenosan jellemző forraacutes eseteacutehez
meacutegpedig VI Boumllcs Leoacuten Taktika (Τακτικά) c műveacuteben talaacutelhatoacute aacutetemeleacuteseihez amelyeket a
bizaacutenci csaacuteszaacuter Maurikios 6 szaacutezad veacutegi ndash 7 szaacutezadi Strategikon (Στρατηγικόν) c
munkaacutejaacuteboacutel vett aacutet eacutes amelyek eredetileg a tuumlrkoumlkkel kapcsolatosak Moravcsik Gyula
magyaraacutezata szerint azonban Leoacuten csaacuteszaacuter tudataacuteban volt a kuumlloumlnbseacutegnek ezzel egyuumltt
reacuteszleteiben megfeleltethetőnek talaacutelhatta a koraacutebbi leiacuteraacutest a 9 eacutes 10 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelő
magyarokra eacutes bolgaacuterokra229
A Taktikaacuteban megismerkedhetuumlnk a magyarok fegyverzeteacutevel eacutes annak hasznaacutelati
moacutedjaacuteval
bdquoFegyverzetuumlk kard bőrpaacutenceacutel iacutej eacutes kopja s iacutegy a harcokban legtoumlbbjuumlk keacutetfeacutele fegyvert
visel vaacutellukon kopjaacutet hordanak kezuumlkben iacutejat tartanak eacutes amint a szuumlkseacuteg megkiacutevaacutenja hol az
egyiket hol a maacutesikat hasznaacuteljaacutek Uumlldoumlzteteacutes koumlzben azonban inkaacutebb iacutejukkal vannak
foumlleacutenybenrdquo230
Visszateacuterve a taacutevolsaacutegi harc Taktika eacutes a Regino-eacutevkoumlnyv aacuteltal sugallt hangsuacutelyossaacutegaacutera
a koumlzelharccal szemben azt laacutethatjuk hogy e neacutezet vaacutelt aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute a tudomaacutenyos
koumlzgondolkodaacutesban A magyar harcaacuteszat leiacuteraacutesaacutera aacuteltalaacuteban a koumlnnyűlovassaacuteg jellemzőit eacutes
harcteacuteri feladatkoumlreit alkalmaztaacutek a gyorsasaacutegot mozgeacutekonysaacutegot a manőverezeacutest eacutes a
meglepeteacutes szerű taacutemadaacutesokat A leggyakrabban emliacutetett harcaacuteszati elemek a lesveteacutes az
uumlldoumlzeacutes eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes231
Itt kell roumlviden kiteacuternuumlnk a forraacutesok nyuacutejtotta megismereacutesi lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutera
hiszen azok a feljegyzeacutesek amelyek a magyarok aacuteltal oly sokszor lerohant eacutes kifosztott
teruumlletekről szaacutermaznak nem valoacutesziacutenű hogy objektiacutev keacutepet szolgaacuteltatnak az adott teruumlletet
baacutermilyen szinten megszaacutelloacute annak gazdasaacutegi keacuteszleteit nagymeacuterteacutekben igeacutenybe vevő eacutes
lakossaacutegaacutet pusztiacutetoacute illetve elrabloacute idegen hadseregről A forraacutesok hadtoumlrteacuteneti informaacutecioacute- 229 MORAVCSIK 1951 346 ndash 352 vouml B SZABOacute 2010 41ndash42 230 bdquoὉπλίζονται δέ σπατίοις καί λωρικίοις καί τόξοις καί κονταρίοις ὅϑεν ἐν ταῖς μάχαις διπλοῦν ἄρμα οι πλείονες αὐτῶν ἐπιφέρονται ἐν τοῖς ὤμοις τά κοντάρια ἀναβαστάζοντες καί τά τόξα ἐν ταῖς χερσί κατέκοντες καί ἀμφοτέροις κατά τήν ἀπαντῶσαν χρείαν κεχρημένοι διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοιςrdquo Az utolsoacute mondatreacutesz (διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοις) a csaacuteszaacuter betoldaacutesa Maurikios szoumlvegeacutebe Boumllcs Leoacuten Taktika FontByz Cap 49 vouml MEH 108 HKIacuteF 105 49 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy hogyan hasznaacutelhattaacutek felvaacuteltva a keacutet keacutetkezes fegyvert valamint hogy a kopjaacutenak hol lehetett a viseleacutesi helye hol taacuteroltaacutek ha nem tartottaacutek keacutezben Ennek megvaacutelaszolaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eacutes keleti analoacutegiaacuteboacutel meriacutető (B SZABOacute 2010 51ndash54) megoldaacutesok szuumllettek 231 Hoacuteman Baacutelint ndash Szekfű Gyula Magyar toumlrteacutenet I Bp 1929 105 MEYNERT 1876 1ndash26 SALAMON 1876 765ndash777 P SZATHMAacuteRY 1878 515ndash527 587ndash592 HAZAY 1888 550ndash553 DARKOacute 1916 8ndash9 A teacutema historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld B SZABOacute 2010 39ndash40
DOI 1015774PPKEBTK2019012
64
eacuterteacutekeacutevel kapcsolatban jegyzi meg az Aacuterpaacuted-kori taktikaacutet vizsgaacuteloacute Szabados Gyoumlrgy hogy a
forraacuteseacuterteacuteket jelentősen behataacuterolja az esemeacutenyeket feljegyző kuumllfoumlldi szemeacutelyek
taacutejeacutekozottsaacutega (vagy az esetek toumlbbseacutegeacuteben eacutepp taacutejeacutekozatlansaacutega) a hadaacuteszatban valamint
hogy egy-egy időszak katonai intenzitaacutesaacutenak megismereacutese szinteacuten nagyban fuumlgg a
forraacutesadottsaacutegoktoacutel232
Mindemellett ndash ahogy azt a fejezet elejeacuten is laacutethattuk ndash a lovasnomaacuted vagy
bdquokoumlnnyűlovasrdquo taktika nem meruumllt ki a sziacutenlelt visszavonulaacutesban ugyanuacutegy reacutesze volt a
koumlzelharc amely soraacuten a maacuter emliacutetett szablyaacutet (valamint a kardot) fokos- eacutes baltafeacuteleacuteket
valamint szaacutelfegyvereket (kopja laacutendzsa) hasznaacuteltak
Mivel a szablya lovas fegyver iacutegy a fegyvernemnek megfelelően alapvetően
rohamozaacutesra hasznaacuteltaacutek Aacuteltalaacutenosan elterjedt neacutezet az is hogy a gyorsasaacutegra eacutes
manőverezeacutesre eacutepuumllő koumlnnyűlovas harcmodorhoz kapcsoloacutedik a leginkaacutebb a relatiacuteve kis
toumlmegű hosszuacute pengeacutejű fegyver233 Azonban amennyiben a magyar hadseregben nem volt
kuumlloumln gyalogsaacuteg eacutes valoacuteban toumlbbnyire egy fegyvernemből tevődoumltt oumlssze a haderő nem
valoacutesziacutenű hogy a lovassaacutegnak csupaacuten bdquokoumlnnyűlovasrdquo feladatokat kellett betoumlltenie234 iacutegy
akaacuter e koumlzelharci fegyverek is toumlbbfeacutele moacutedon keruumlltek alkalmazaacutesra
Az iacuterott forraacutesoktoacutel a fenti terminoloacutegiai probleacutemaacutek okaacuten sem vaacuterhatoacute a szablyahasznaacutelat
konkreacutet emliacuteteacutese azonban aacuteltalaacutenosan a koumlzelharci vaacutellalaacutesaacutera e forraacutestiacutepus alapjaacuten haacuterom
esetben keruumll sor
232SZABADOS 2007 495ndash496 Szabados Gyoumlrgy 28 uumltkoumlzetet sorol fel az Aacuterpaacuted-korboacutel amelyek iacuterott forraacutesai a lovasnomaacuted harcmodor kontinuitaacutesaacuteroacutel is megemleacutekeznek Brenta (899) Pozsony (907) Augsburg (910) Merseburg (933) ismeretlen hely (Bizaacutenc ellen 934) Augsburg (955) Arkadiopolis (970) Oroszlaacutenos (1028) Raacuteba vonala eacutes Beacutecs (1030) Neacutemetfoumlld (Aba Saacutemuel hadjaacuterata 1042) Meacutenfő (1044) Hainburg (1050) Veacutertes (1051) Kerleacutes (1068) Al-Duna (1091 1150 1154) Přemyśl (1099) Olsava folyoacute (1116) Lajta-Fischa folyoacute koumlze (1146) Zimony (1167) Staacutejerorszaacuteg (1233) Muhi (1241) Morvamező (1260 1278) Hoacuted-toacute (1282) Borostyaacutenkő (1285) Goumlllheim (1298) Uo 2007 475ndash500 233 bdquoоружие маневренной конной борьбыrdquo KIRPIČNIKOV 1966 61 Kirpičnikov itt N Ya Merpert veacutelemeacutenyeacutet ismeacutetelte meg de hasonloacute gondolat meruumll fel a jenyiszej-videacuteki kirgiz fegyvereket vizsgaacuteloacute Khudyakov valamint a bolgaacuter leletenyyagot vizsgaacuteloacute Jotov munkaacutejaacuteban is KHUDYAKOV 1980 45 MERPERT 1955 155 JOTOV 2004 59 234 Az uacutejabb amerikai szakirodalomban toumlbbszoumlr iacuternak a honfoglaloacutek gyalogsaacutegaacuteroacutel vouml Veszpreacutemy Laacuteszloacute ismerteteacuteseit Charles R Bowlus The Battle of Lechfeld and Its Aftermath August 955 The End of the Age of Migrations in the Latin West Ashgate Publ Comp Aldershot 2006 HK 119 (2006) 1089ndash1093 Uő Bernard S Bachrach ndash David S Bachrach Warfare in Medieval Europe c 400ndashc 1453 Routledge London ndash New York 2017 HK 1311 (2018) 139-141
DOI 1015774PPKEBTK2019012
65
1 Befejező rohamoknaacutel
Toumlbbek koumlzoumltt olyan esetekről talaacutelhatoacute feljegyzeacutes amikor a magyarok tervszerűen
bocsaacutetkoznak koumlzelharcba amihez a fent sorolt harcaacuteszati elemeket hasznaacuteljaacutek
előkeacutesziacutető elemnek Kitűnő peacutelda erre Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-
Masʿūdī (896ndash956) 943ndash947 koumlzoumltt iacutert Murūğ al-ḏahabciacutemű műve amelyben a
megemleacutekezik Wlndr vaacuterosaacutenak ostromaacuteroacutel eacutes a Bizaacutenc foumlloumltt aratott magyar-
besenyő győzelemről
bdquoAz ő soraik ugyanis rendezett aacutellapotban maradtak eacutes nem bomlottak fel A
lovasosztagok jobbroacutel eacutes balroacutel szaacuteguldoztak Előkeruumlltek a kardok is Elsoumlteacutetuumllt a
laacutethataacuter eacutes sűrűn hangzott a lovasok kiaacuteltaacutesardquo235
Ez a reacuteszlet a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutenak egyik legkonkreacutetabb emliacuteteacutese
B Szaboacute Jaacutenos az uumltkoumlzet forraacutesboacutel toumlrteacutenő modellezeacutese Anonymos Byzantinos ndash
Syrianos magister hadaacuteszati munkaacutejaacutehoz hasonliacutetotta a magyar-besenyő csatarendet
amely centrumboacutel osztagokra tagolt szaacuternyakboacutel aacutellt A szaacuternyak szerepe az ellenseacuteges
erő bomlasztaacutesaacuteban aacutellt majd a bizaacutenci (bomlott alakzatuacute) roham soraacuten szeacutetnyitottak
eacutes a vaacuterakozoacute fősereggel koumlzrefogtaacutek a taacutemadoacutekat majd nyiacutelzaacuteporral veacuteguumll pedig
koumlzelharci fegyverekkel semmisiacutetetteacutek meg az ellenseacuteges haderőt236
2 Lesveteacutesekneacutel meglepeteacutesszerű taacutemadaacutesoknaacutel
A koumlzelharc bizonyos helyzetekben maacutes moacutedon a maacuter emliacutetett lesveteacutesek aacuteltal keruumllt
előkeacutesziacuteteacutesre
bdquoE buzdiacutetoacute beszeacutedtől visszanyerve leacutelekjelenleacutetuumlket haacuterom felől lesbe aacutelliacutetanak
csapatokat ők maguk meg a folyoacuten aacutetkelve egyenesen az ellenseacuteg koumlzepeacutebe rohantak
A kereszteacutenyek koumlzuumll ugyanis a legtoumlbben az alkudozaacutesok miatti hosszas vaacuterakozaacutesban
kifaacuteradva taacuteborszerte leszaacutelltak a loacuteroacutel hogy feluumldiacutetseacutek magukat eacutetellel A magyarok
oly hirtelenseacuteggel doumlfteacutek le ezeket hogy egyeseknek az eacutetelt a torkukban szuacutertaacutek aacutet
maacutesokat megakadaacutelyoztak a futaacutesbanhelliprdquo237
235Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-Masʿūdī Murūğ al-ḏahab HKIacuteF 38 236 A bizaacutenci haduumlgyi eacutertekezeacutestől annyiban teacuter el a 932-es uumltkoumlzet lefolyaacutesa hogy a műben neheacutezfegyverzetű eacutes iacutejaacutesz gyalogsaacuteg keacutepezi a dereacutekhadat miacuteg a magyar-besenyő hadsereg eseteacuteben a centrum is lovassaacutegboacutel aacutellhatott B Szaboacute hozzaacutefűzi a csata forraacutes szerinti lezajlaacutesa ugyan keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten az esemeacuteny megoumlroumlkiacutetője bdquonem felteacutetelezte hogy az aacuteltala toumlroumlknek nevezett neacutepek a fegyverzetuumlk miatt lettek volna haacutetraacutenyban egy ilyen oumlsszecsapaacutesbanrdquo Uő 2017 112ndash113 237 Liutprand Antapodosis MEH 217
DOI 1015774PPKEBTK2019012
66
Hasonloacute lefolyaacutesuacute az első lechfeldi uumltkoumlzet is (910 juacutenius 12) amelyet a neacutemet
csapatok ellen viacutevtak
bdquoTehaacutet meacuteg mielőtt bdquoAurora elhagynaacute Titonus saacutefraacutenysziacutenű aacutegyaacutetrdquo a magyarok neacutepe
oumlldoumlkleacutesre szomjasan eacutes vaacutegyoacutedva a harcra meglepi a meacuteg aacutesiacutetozoacute kereszteacutenyeket
mert toumlbbeket a nyiacutel előbb eacutebresztett fel mint a kiaacuteltozaacutes maacutesokat pedig akiket
aacutegyukban doumlftek keresztuumll sem a zaj sem a sebek nem eacutebresztettek maacuter fel mivel
előbb szaacutellott el belőluumlk a leacutelek mint az aacutelomrdquo238
A keacutet forraacutesreacuteszlet annyira hasonloacute moacutedon aacutebraacutezolja a 899-es eacutes a 910-es uumltkoumlzetet
hogy felmeruumll annak gyanuacuteja is hogy mindez egy Liutprand-feacutele seacutema amelyre a keacutet
kuumlloumln időpontban toumlrteacutent aacutem hasonloacute kimenetelű csata toumlrteacuteneteacutet feleacutepiacuteti
Mindemellett keacutetseacutegtelen hogy az iacuterott forraacutesokban talaacutelunk utalaacutest a lesveteacutesből
inteacutezett koumlzelharcba torkolloacute rohamra
Figyelemremeacuteltoacute kuumlloumlnbseacuteg a keacutet oumlsszecsapaacutes koumlzoumltt hogy a lech mezei uumltkoumlzet soraacuten
nem sikeruumllt egyből legyőzni az ellenseacuteget sőt a csata hajnaltoacutel napnyugtaacuteig tartott
bdquoA lenyugvoacute nap maacuter heacutet oacuteraacutet mutatott eacutes a hadiszerencse Lajos reacuteszeacutenek kedvezett
amikor a tuumlrkoumlk minthogy nem ravaszsaacuteg neacutelkuumll valoacutek szemtől szembe cselt vetnek eacutes
futaacutest sziacutenlelnek Amikor a kiraacutely neacutepe a cselveteacutest nem sejtve a legerősebb lenduumllettel
uumlldoumlzőbe veszi őket a lesben aacutelloacutek minden oldalroacutel előjoumlnnek eacutes megsemmisiacutetik a
győzteseket azok akiket maacuter legyőzoumlttnek veacuteltekrdquo239
Maacutes reacuteszről a leiacuteraacutes rendkiacutevuumll hasonloacute Regino koraacutebban ideacutezett jellemzeacuteseacutehez
amelyben a magyarokat előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute futaacutest sziacutenlelő sokaacuteig
harcolni nem keacutepes azonban erős taacutemadaacutesokat inteacutező harcosoknak iacuterja le aki a heves
viadal koumlzepeacuten abbahagyott csataacuteba visszafordulnak (bdquoeacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo)240
A gyakori visszavonulaacutesok szolgaacutelhattak a csapatok uacutejrarendeződeacuteseacutere is valamint azt
sejtetik hogy a homogeacuten fegyvernemű haderő koumlzelharci fegyvereit a rohamok soraacuten
mozgaacutesban vetette be eacutes a tuacutelsaacutegosan hosszuacute ideig helyvaacuteltoztataacutest neacutelkuumlloumlző harc
238 Uo 214 239 Uo 214 A hosszan tartoacute oumlsszecsapaacutes jelenseacutegeacutere B Szaboacute Jaacutenos figyelt fel Uő 2017 109 240 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
67
kedvezőtlen volt szaacutemukra iacutegy az ilyen helyzetből igyekeztek kikeruumllni eacutes
uacutejrarendeződni
3 Koumlzelharcra keacutenyszeruumllve
Termeacuteszetesen egy kedvezőtlen kimenetelű uumltkoumlzet soraacuten is szorulhattak koumlzelharci
fegyverek alkalmazaacutesaacutera ezek az esetek azonban eacutelesen elkuumlloumlnuumllnek a tervezetten
vaacutellalt keacutezitusaacutektoacutel Ide sorolhatoacute a 955-oumls augsburgi uumltkoumlzet amelyről Widukind a
koumlvetkezőkeacutepp emleacutekezik meg
bdquoAz ellenseacuteg koumlzuumll a baacutetrabbak előszoumlr ellenaacutelltak azutaacuten amikor laacutettaacutek hogy taacutersaik
haacutetat fordiacutetanak megreacutemuumllve eacutes a mieink koumlzeacute keveredve elpusztiacutettatnakrdquo241
Szinteacuten ide tartozik a 933-as merseburgi (vagy riadei) csata Koumlzvetlenuumll az uumltkoumlzetet
megelőzően az alaacutebbi bdquotanaacutecsot adtardquo (rendelte el) Madaraacutesz Henrik a katonaacuteinak
bdquoAmikor elkezditek a harcot senki ne proacutebaacutelja előzni bajtaacutersaacutet meacuteg ha gyorsabb is a
lova hanem egyik oldalroacutel a pajzsoktoacutel veacutedve a pajzsokon fogjaacutetok fel az első
nyiacutelloumlveacuteseket azutaacuten heves vaacutegtataacutessal eacutes a leghevesebb lenduumllettel rohanjatok raacutejuk
hogy maacutesodszor ne tudjaacutek kilőni raacutetok nyilaikat mindaddig amiacuteg nem eacuterzik a
fegyvereitek aacuteltal uumltoumltt sebeketrdquo242
A fenti reacuteszben fontos az időziacuteteacutes Liutprand meacuteg nem az uumlldoumlzeacutesről beszeacutel hanem a
harc elkezdeacuteseacuteről iacutegy valoacutesziacutenű hogy maacuter a kezdő roham is bomlott alakzatban
toumlrteacutent a szaacutesz haderőneacutel Amennyiben sziacutenlelt megfutamodaacutesroacutel lenne szoacute nem lenne
valoacutesziacutenű hogy a nyugati lovasok az első eacutes a maacutesodik nyiacutel kiloumlveacutese koumlzoumltt olyan
sebesseacuteget tudnaacutenak eleacuterni lovaikon amellyel behozzaacutek a lemaradaacutest Tehaacutet Henrik
reakcioacuteja a toumlbbnyire kiismert magyar taktikaacutera nem a sziacutenlelt megfutamodaacutes alatti
uumlldoumlzeacuteshez valoacute alakzati zaacutertsaacuteg hanem a taacutevolsaacutegi előny felszaacutemolaacutesa a
legbiztonsaacutegosabb veacutedekezeacutessel lassabb uumltemben oumlsszezaacutert alakzatban koumlzeledve az
ellenseacuteghez majd az első nyilak kiloumlveacutese utaacuten ndash amit ezek szerint aacuteltalaacuteban egyszerre
eacutes nem folyamatosan lőttek ki ndash a lovasroham miatt egymaacutes feleacute egyeacutebkeacutent is
koumlzeledő seregek koumlzti taacutevolsaacuteg eacutes ezzel egyuumltt a megfutamodaacutes eacutes az uacutejboacuteli
iacutejhasznaacutelat lehetőseacutegeacutenek teljes felszaacutemolaacutesa Amennyiben hitelesnek tartjuk a leiacuteraacutest
241 Widukind Res gestae Saxonicae MEH 239 242 Liutprand Antapodosis MEH 218
DOI 1015774PPKEBTK2019012
68
azzal is szaacutemolhatunk hogy egy lovasroham soraacuten legfeljebb mintegy haacuterom
alkalommal lőhettek ki nyilat a magyar katonaacutek243
Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk az első eacutes maacutesodik esetet amelyek soraacuten tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcot a magyar haderő azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy a koumlzelharcok egy gondosan
előkeacutesziacutetett lovasrohamot jelentettek A roham koumlzvetlen előzmeacutenye egy helyzeti előny mint
az ellenseacuteg sorainak megbontaacutesa nyilazaacutessal vagy taacutemadaacutes meglepeteacutesszerűseacutege Vagyis
bizonyos meacuterteacutekig szokaacutes lehetett az uumltkoumlzetek soraacuten figyelni annak lehetőseacutegeacutet hogy az
ellenseacuteget megrohanhassaacutek
Az ellenseacuteges hadakra mineacutel gyengeacutebb zavarodottabb vagy akaacuter kiszolgaacuteltatottabb
aacutellapotukban toumlrteacutenő csapaacutesmeacutereacutes a keacutesőbbiekben sem aacutellt taacutevol a magyar hadműveacuteszettől244
A rohamot koumlvetően felteacutetelezhetően csak kis ideig vaacutellaltak keacutezitusaacutet majd a csapatok
uacutejrarendezeacutese eacutes az ellenseacuteg sorainak maguk utaacuten csalaacutesaacuteval toumlrteacutenő megbontaacutesa utaacuten a
rohamot uacutejboacutel koncentraacutelt erővel a zavarodott bomlott alakzatok ellen voltak keacutepesek
inteacutezni Mindez rendkiacutevuumll hasonliacutet a 7 szaacutezadi Maurikios-feacutele Strategikon aacuteltal emliacutetett
lovassaacutegi manőverekre amelyeket a bizaacutenciak B Szaboacute felteacutetelezeacutese szerint az alaacutenoktoacutel
vettek aacutet Ezek szerint a lovasokat cursorokra (taacutemadoacutek) eacutes defensorokra (veacutedők) osztjaacutek eacutes a
veacutedők feladata hogy szeacuteles taacutevkoumlzoumlket hagyva lehetőveacute tegyeacutek a taacutemadoacutek szaacutemaacutera a
visszavonulaacutest eacutes az uacutejboacuteli (akaacuter egyuumlttes) taacutemadaacutest245
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy baacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar taktika tuacutelnyomoacute reacuteszt a
taacutevolsaacutegi harcra eacutes a manőverező-keacutepesseacutegre eacutepuumllt tervezetten toumlbbfeacutele indiacutettataacutesboacutel vaacutellaltak
koumlzelharcot is (rajtauumlteacutesek befejező csapaacutesmeacutereacutesek) amelyet az iacuteraacutesos emliacuteteacutesen kiacutevuumll a
temetkezeacutesekben fellelhető fegyveroumlsszeteacutetel is bizonyiacutet
Mivel toumlrteacutenelmileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute a 9ndash10 szaacutezadi magyar gyalogsaacuteg leacutetezeacutese a
felteacutetelezhetően egyfeacutele fegyvernemből aacutelloacute haderő lovascsapatainak olyan harcaacuteszati
feladatokat is el kellett tudni laacutetni amely egy differenciaacuteltabb haderő eseteacuteben nem a
243 Nemreacuteg hasonloacute tanulsaacuteggal Tompa Balaacutezs veacutegzett kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti vizsgaacutelatokat a lovasroham soraacuten toumlrteacutenő loumlveacutesek eacutes fegyvervaacuteltaacutesok lehetőseacutegeiről 244 Ilyenek a folyoacuten aacutetkelő ellenseacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak esetei is peacuteldaacuteul Meacutenfő (1044) Haram (1128) Zimony (1165) Moson koumlrnyeacuteke (1271) B SZABOacute 2017 126 245 Maacutes esetekben nem keruumll sor cursor-defensor elkuumlloumlniacuteteacutesre hanem keacutet szaacuternyra osztjaacutek a hadsereget bekeriacuteteacutes ceacuteljaacuteboacutel Uo 118ndash120
DOI 1015774PPKEBTK2019012
69
lovasiacutejaacutesz harcosok csatateacuteri szerepkoumlreacutehez tartozott Eacuteppen ezeacutert felteacutetelezhető hogy egyes
csapatok fegyverzetuumlket tekintve jobban a koumlzelharcra voltak berendezkedve
Az iacuterott forraacutesokban megfigyelhető hogy toumlbb alkalommal is sor keruumll tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcra eacutes iacutegy a koumlzelharci fegyverek hasznaacutelataacutera Ezek koumlzoumltt azonban csak egy esetben
keruumllnek emliacuteteacutesre konkreacutetan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (Masʿūdī Boumllcs Leoacuten Regino apaacutet)
amelyek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a szablyaacuteknak feleltethetők meg
A harcaacuteszati alkalmazaacutesra vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek alacsony szaacutema eacutes szűkoumlsseacutege miatt
egyelőre nem laacutetszik annak lehetőseacutege hogy a koumlzelharccal kapcsolatosan tovaacutebbi reacuteszletek is
megaacutellapiacutethatoacutek legyenek mint peacuteldaacuteul a keacutezitusaacuteba bocsaacutetkozaacutes moacutedja gyakorisaacutega eacutes
annak esetleges időbeli vaacuteltozaacutesa valamint az ehhez kapcsoloacutedoacute koumlzelharci fegyverek araacutenya
amelyre inkaacutebb a reacutegeacuteszeti forraacutesok bővuumlleacutese eacutes interpretaacutecioacuteja adhat megfelelő vaacutelaszt
Annyi bizonyos hogy a magyar hadsereg nem csak veacuteletlenszerűen vagy keacutenyszerből vaacutellalta
a koumlzelharcot amely szinteacuten aacuternyalja a forraacutesokboacutel elsődlegesen megismerhető toumlbbnyire iacutejat
hasznaacuteloacute eacutes koumlnnyen megfutamodoacute lovasnomaacuted harcos keacutepeacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
70
TIPOLOacuteGIA
Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek
A kutataacutes soraacuten 140 olyan fegyverleletet sikeruumllt felgyűjteni amelyek 9ndash10 szaacutezadi
magyarok anyagi kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető szablyakeacutent lettek azonosiacutetva246 A Kaacuterpaacutet-medencei
leleteken kiacutevuumll haacuterom nyugat-euroacutepai lelőhelyről szaacutermazoacute fegyver is a listaacuteba keruumllt az
augsburgi az aspres-legraves-corps-i eacutes a gnadendorfi szablya [I2ndash3 Keacutep] Ezek koumlzuumll az
augsburgi peacuteldaacuteny [I4 Keacutep] ndash joacutellehet formai sajaacutetossaacutegai alapjaacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a 9ndash
10 szaacutezadi magyarsaacuteghoz koumlthető ndash nem egyeacutertelmű koumlzleacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben247 valamint
az előkeruumlleacutesi koumlruumllmeacuteny ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban egyelőre fenntartaacutessal a formai jellemzők eacutes
metrikus adatok rendszerező vizsgaacutelatain kiacutevuumll lett kezelve [No 0]
Tovaacutebbi 10 fegyverre nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a bdquohonfoglaloacute magyar szablyardquo
meghataacuterozaacutes ezek a Jegyzeacuteken kiacutevuumlli fegyverek c taacuteblaacutezatban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
A kuumlloumln listaacutezaacutes oka esetenkeacutent vaacuteltozoacute Ahogy azt maacuter az eacutertekezeacutes moacutedszertani
fejezeteacuteben is laacutethattuk a Beacutecsben őrzoumltt ismeretlen lelőhelyű szablya nem egyeacutertelműen
koumlthető a honfoglaloacute magyar fegyverkultuacuteraacutehoz baacuter e besorolaacutes valoacutesziacutenűsiacutethető A fegyver
eredeteacutevel kapcsolatos vitaacutek tovaacutebbaacute a sajaacutetos formai eacutes metrikus tulajdonsaacutegai oacutevatossaacutegra
intenek bennuumlnket a toumlbbi szablyalelettel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes soraacuten
Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban listaacutejaacuteba vette a laacutebatlani szablyaacutet amelyet
ellenzője alapjaacuten a legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel honfoglalaacutes kori ugyanakkor szakirodalmi
meghataacuterozaacutesa bizonytalan248 Bizonytalan koumlzleacutes helyzete aacutell fenn a kispesti napkori eacutes
nyiacuteregyhaacutezi leletekneacutel is honfoglaloacute szablyakeacutent valoacute emliacuteteacutesuumlk szakirodalmilag nem
igazolhatoacute egyeacutertelműen249
246 A listaacutet a Kataloacutegus A honfoglaloacute magyar szablyaacutek lelőhelyei c taacuteblaacutezata tartalmazza A tovaacutebbiakban az emliacuteteacutesre keruumllő szablyaacutek eseteacuteben hivatkozott No e lista szerinti sorszaacutemot jelenti (pl [No 15] a taacuteblaacutezat 15 szablyaacutejaacutera hivatkozik) 247 M Schulze keacutet feacutenykeacutepet koumlzoumll a fegyverről amelyről megaacutellapiacutethatoacute hogy az a keacutep keacutesziacuteteacutese idejeacuten eacutep eacutes joacute aacutellapotuacute volt tovaacutebbaacute azonosiacutethatoacute az ellenző eacutes a penge-keresztmetszet tiacutepusa A szerző ezen kiacutevuumll egy aacuteltalaacutenos hosszeacuterteacuteket (770mm) az őrzeacutesi helyet (Archaumlologische Staatsamlung Muumlnchen) eacutes a koumlzleacutest engedeacutelyeztető neveacutet emliacuteti meg (L Hamser) vagyis felteacutetelezhetően a taacutergynak egyeacuteb koumlzleacutese nincs Schulze a fegyver Augsburg deacutel-keleti peremeacuteről toumlrteacutenő előkeruumlleacuteseacutet uacutegy eacutertelmezi hogy azt a 955-oumls csata vagy a koraacutebbi magyar katonai akcioacutek soraacuten vesztette el egy magyar harcos Uő 2006 50ndash51 248 KOVAacuteCS 1980b No 85 vouml ReacutegFuumlz I31 110-111 No 156 MTA-BTK ReacutegAd 14599 249 A nyiacuteregyhaacuteza-polyaacutekbokori lelőhely toumlbb szakirodalomban is szerepel honfoglalaacutes korikeacutent (LAacuteSZLOacute 1995 526 JAKAB 2009 79ndash124) Ugyanakkor magaacuteroacutel a fegyverről az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja nem talaacutelt relevaacutens szakirodalmi koumlzleacutest
DOI 1015774PPKEBTK2019012
71
Maacutes esetekben nem a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz toumlrteacutenő kapcsolaacutes hanem a
szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes vaacutelik keacutetseacutegesseacute A szeacutekesfeheacutervaacuter-demkoacutehegyi fegyvert a
2000-es eacutevek elejeacuteig toumlretlenuumll szablyaacutenak tartotta a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes250 azonban
napjainkra felmeruumllt annak lehetőseacutege is hogy szablyamarkolatuacute kardnak teikntsuumlk Joacutellehet
a szablyamarkolatuacute pengeacutek aacuteltalaacuteban szeacutelesebbek egyeacutertelműen az eacuteszaki-nyugati tiacutepusuacute
spathakhoz koumlthetők eacutes ellenzőjuumlk kovaacutecsoltvas Ez leacutenyegileg nem vaacuteltoztat azon hogy a
szeacutekesfeheacutervaacuteri lelet pengeacutejeacutenek iacuteveltseacutege eacutes keresztmetszete alapjaacuten nem lehet teljes
biztonsaacuteggal a szablyaacutek koumlzeacute sorolni A keresztmetszet vaacutelt doumlntőveacute az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
szablyaacutek listaacuteba veacutetele soraacuten ugyanis toumlbb enyheacuten vagy egyaacuteltalaacuten nem iacutevelt pengeacutevel is
talaacutelkozunk ezek azonban keresztmetszetileg (egyeacutelűseacuteg veacutegeacuten fokeacutelesedeacutes) a szablyaacutekkal
egyeznek meg251
Hasonloacute a helyzet az abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutekkel amelyet előkeruumlleacutese utaacuten a
leletet koumlzlő N Benkő Zsuzsanna szablyakeacutent azonosiacutetott azonban maacuter tanulmaacutenyaacuteban is
hangot adott Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutelemeacutenyeacutenek miszerint a 144cm-es pengeszakasz egyenes foka
alapjaacuten a fegyver inkaacutebb az egyeacutelű szablyamarkolatuacute kardokhoz tartozhat252
Meacuteg keveacutesbeacute egyeacutertelmű az Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuterjaacuteban talaacutelt vasrozsda amelyet
kardkeacutent szablyakeacutent vagy tegez vaspaacutelcaacuteikeacutent is eacutertelmeztek maacuter253 Szinteacuten vitatott a
szentes-szentlaacuteszloacutei pengetoumlredeacutek meghataacuterozaacutesa A temető anyagaacutet reacuteszletesen koumlzlő Szeacutell
Maacuterta vaskeacuteskeacutent definiaacutelta az 5 siacuter elhunytjaacutenak jobb kezeacuteneacutel előkeruumllt taacutergyat azonban a
Koszta Joacutezsef Muacutezeum hadi emleacutekeit feldolgozoacute Temesvaacutery Ferencneacutel maacuter
szablyatoumlredeacutekkeacutent keruumllt emliacuteteacutesre Tekintetbe veacuteve a pengetoumlredeacutek meacutereteit (H 182mm
SZ 22ndash27mm) tovaacutebbaacute a rajzokon megfigyelhető vaacutellazaacutes-szerű kiugraacutest valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk
hogy Temesvaacutery aacutellaacutespontja a hiteles azonban a lelet behatoacutebb vizsgaacutelata neacutelkuumll csupaacuten
rajzokra taacutemaszkodva nem lehet biztonsaacuteggal aacutellaacutest foglalni a keacuterdeacutesben
250 MESTERHAacuteZY 1996 374 251 Biacuteroacute Aacutedaacutem alkalmazta az bdquoegyenes egyeacutelű kardrdquo kifejezeacutest neacutegy honfoglaloacute szablyaacutera Biharkeresztes-Vasuacutetaacutellomaacutes Nemesoacutecsa Csongraacuted-Vendelhalom Szob-Vendelin BIacuteROacute 2012 202 Elkeacutepzelhető hogy az avar fegyverkutataacutesok paacuterhuzamaacuteval eacutelve e fegyverekneacutel is Csiky Gergely aacuteltal az egyenes fokeacuteles kardokra alkalmazott bdquoprotoszablyardquo kifejezeacutes lenne a legceacutelravezetőbb CSIKY 2009 124 Ugyanakkor nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre elegendő informaacutecioacute ahhoz hogy időrendileg kellő biztonsaacuteggal elkuumlloumlniacutetsuumlnk egy speciaacutelis fegyvertiacutepust 252 N BENKŐ 1980 237 244 21 j A tanulmaacutenyban Benkő Zs Kovaacutecs L lektori veacutelemeacutenyeacutere hivatkozott keacutesőbbi munkaacuteiban Kovaacutecs egyeacutertelműen szablya markolatuacute kardkeacutent definiaacutelta a fegyvert KOVAacuteCS 1990 39ndash49 Bővebben az azonosiacutetaacutes lehetőseacutegeiről ld Technoloacutegia Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet 253 BAKAY 1965 7ndash8 Uő 1967 125 KOVAacuteCS 1994ndash95 161 REacuteVEacuteSZ 2008 109
DOI 1015774PPKEBTK2019012
72
Ezeken kiacutevuumll vannak olyan lelőhelyeink amelyekről szinte semmilyen meacutervadoacute
informaacutecioacuteval nem rendelkezuumlnk ahhoz hogy baacutermit is aacutelliacutetsunk a kapcsoloacutedoacute fegyverekről
csupaacuten egy vagy keacutet szakirodalmi koumlzleacutesre talaacutelunk peacuteldaacutet amely nem reacuteszletezi az előkeruumlleacutes
eacutes az azonosiacutetaacutes mikeacutentjeacutet
A korszak fegyverzeteacutenek kutataacutesaacutenaacutel komoly jelentőseacutege van a temetkezeacuteseknek ndash
hiszen elsődlegesen a korszak melleacutekletes temetkezeacuteseacutenek kontextusaacuteboacutel rekonstruaacutelhatoacute a
fegyverek viseleacutesi moacutedja valamint az hogy egyaacuteltalaacuten milyen tiacutepusok voltak hasznaacutelatosak
az adott hadi kultuacuteraacuteban A szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten pedig
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is A szablyaacutes temetkezeacutesek
vizsgaacutelataacutenaacutel elengedhetetlen taacutempontot nyuacutejt a napjainkban egyre bővuumllő honfoglalaacutes kori
corpus-sorozat amely Kiss Attila koraacutebbi munkaacutejaacuteval kiegeacuteszuumllve immaacuter tiacutez koumltetben
Baranya megye Győr eacutes Moson megyeacutek Hajduacute-Bihar megye Vasmegye valamint a Felső-
Tisza-videacutek a Reacutetkoumlz a nyiacuteri Mezőseacuteg Taktakoumlz a Duna-Tisza koumlze az Erdeacutelyi-medence a
Baacutensaacuteg eacutes a Patrium teacuterseacutegeacuteben fellelt siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleleteket dolgozza fel254
A kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs
Laacuteszloacute veacutegezte el Vooruženie vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja ciacutemmel
iacutert kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban 1981-ben Munkaacuteja a mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg
fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera A kutataacutes előzmeacutenyeacutenek Kovaacutecs 1966-ban iacutert szakdolgozata
tekinthető amelyben szinteacuten a teljes Kaacuterpaacutet-medence honfoglalaacutes kori fegyveranyagaacutet
dolgozta fel azonban csak szakirodalomra eacutepiacutetkezve255 Teljeskoumlrű feldolgozaacutest Szaboacute Jaacutenos
Győző is veacutegzett a szablyaacutekkal kapcsolatban azonban ndash ahogy arroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute is
megemleacutekezik kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban ndash eredmeacutenyeit nem koumlzoumllte csupaacuten egy koraacutebbi
tanulmaacutenyaacuteban dolgozott fel 61 siacuterleletet256
Kovaacutecs Laacuteszloacute aacuteltal vizsgaacutelt fegyverek mintegy fele (71 db) dokumentaacutelt siacuterfeltaacuteraacutes
eredmeacutenyekeacutepp miacuteg a toumlbbi kiveacutetel neacutelkuumll szinteacuten temetkezeacutesből azonban nem megfigyelt
koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szoacutervaacutenyleletkeacutent laacutetott napvilaacutegot Előkeruumlleacutesuumlk szerint neacutegy csoportra
osztotta a szablyaacutekat 1 Hiteles siacuterleletek a 10 szaacutezadboacutel (71 db) 2 Ellenőrizhető 254 KISS 1983 HORVAacuteTH 2015 NEPPER 2002 KISS 2000 REacuteVEacuteSZ 1996a ISTVAacuteNOVITS 2003 TOacuteTH 2014 KOVAacuteCS 2015 GALLINA ndash VARGA 2016 GAacuteLL 2013 A korszak taacutergyi hagyateacutekaacutenak feldolgozaacutesaacutera valoacute igeacuteny maacuter a rsquo60-as eacutevekben megfogalmazoacutedott amelynek szisztematikus megvaloacutesiacutetaacutesa 1994-ben indult meg Kovaacutecs Laacuteszloacute eacutes Reacuteveacutesz Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben httpregeszetbiblu-szegedhuindexphpkutatastudomanyos-programokhonfoglalas-kori-corpus-sorozat [megtekinteacutes ideje 2018-09-11] Bizonyos eacutertelemben Fodor A honfoglaloacute magyarsaacuteg (1996) c munkaacuteja is ide sorolhatoacute joacutellehet e koumltet nem reacutegioacutenkeacutent mutatja be a temetkezeacuteseket hanem a millenniumi kiaacutelliacutetaacutes anyaga szemszoumlgeacuteből 255 Kovaacutecs L Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori fegyverek Szakdolgozat keacutezirat Budapest 1966 256 SZABOacute 1964 105ndash139 Azonban ezidőtaacutejt maacuter 120-naacutel is toumlbb peacuteldaacutenyt ismertek KOVAacuteCS 1980b 58 104 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
73
szoacutervaacutenyleletek a 10 szaacutezadboacutel (36 db) 3 Bizonytalan adatok (28 db) 4 A szakirodalomban
10 szaacutezadra keltezett de ellenőrizhetően maacutes koruacute fegyverek (12 db)
Kovaacutecs kuumlloumln gyűjteacutest veacutegzett a hiteles siacuterokboacutel szaacutermazoacute szablyaacutek temetkezeacutessel
kapcsolatos informaacutecioacuteiroacutel (aacutesataacutes vezetője eacutes eacuteve temetkezeacutes tiacutepusa elhalaacutelozaacutesi kor
temetkezeacutes keltezhetőseacutege melleacutekletek) Meglaacutetaacutesa szerint a szablyaacutet aacuteltalaacuteban huumlvellyel
helyezteacutek a siacuterba ndash ebből egy esetben fordul elő (Kolozsvaacuter Zaacutepolya utca 6 siacuter [XV Taacutebla])
hogy fegyver eacutes huumlvelye kuumlloumln a bal laacutebnaacutel eacutes jobb karnaacutel keruumllt elő ndash a markolat- eacutes
fuumlggesztőszereleacutekek hiaacutenyaacutet pedig a siacuterok bolygatottsaacutegaacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe de elismeri
hogy hiteles temetkezeacutesekből is keruumllt elő ellenző neacutelkuumlli szablya257 A fegyvert toumlbb moacutedon
helyezhetteacutek az elhunyt melleacute Lehetett 1) markolataacuteval a medencecsontnaacutel (az esetek
toumlbbseacutegeacuteben viseleacuteseacutenek megfelelően a csont bal oldalaacutenaacutel)258 2) heggyel a laacutebak feleacute a
comb eacutes laacutebszaacuter csontjaival paacuterhuzamosan illetve 3) a koponya iraacutenyaacuteba a gerinccel
paacuterhuzamosan tovaacutebbaacute 4) markolataacuteval a vaacutellnaacutel (41 a mellkason keresztbe vagy 42 a testtel
paacuterhuzamosan heggyel a laacutebak feleacute) 5) a koumlnyoumlkneacutel (heggyel a koponya feleacute) 6) a keacutezfejneacutel
(heggyel a koponya feleacute)259 vagy 7) a koponyaacutenaacutel (heggyel a laacutebak feleacute) Ez utoacutebbi a
nagykőroumlsi szablya eseteacuteben fordul elő itt a fegyvert eacutellel felfeleacute temetteacutek el260 Kovaacutecs
Laacuteszloacute oumlsszegzeacuteskeacutepp a koumlvetkező gondolatot fogalmazta meg a szablyaacutek temetkezeacutesen beluumlli
előfordulaacutesi helyeacutevel kapcsolatban bdquoA szablyaacutek elhelyezeacuteseacuteben keveacutes volt a rituaacutelis
megkoumltoumlttseacuteg a halottnak a maacutesvilaacutegra raquojaacuteroacutelaquo fegyvereacutet egyszerűen csak melleacute helyezteacutekrdquo261
A temetkezeacutesi szokaacutesok eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban a szakirodalomban felmeruumllt a
bdquofordiacutetott vilaacutegrdquo elkeacutepzeleacutese valamint a visszateacutereacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak szaacutendeacuteka amire a
heggyel a koponya feleacute temetett fegyverekből koumlvetkeztettek262 Ugyanakkor nem valoacutesziacutenű
hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutesnak lehet ilyen szerepe ndash az akadaacutelyozoacute funkcioacute eseteacuteben
257 Kitűnő peacutelda erre a napjainkban előkeruumllt jaacuteszfeacutenyszarui szablyalelet esete is de ide sorolhatoacutek a koumlvetkező lelőhelyek szablyaacutei is Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy 12 siacuter Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter Tiszabezdeacuted 10 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart C eacutes D siacuter Kovaacutecs szerint hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg a naszvadi szablya megrongaacutelt ellenzője eseteacuteben is amelyet kultikus taacutergyrongaacutelaacutesnak tekintett SZŐKE 1941 218 KOVAacuteCS 1980b 32 65166 j 258 Kovaacutecs Laacuteszloacute ez alapjaacuten felteacutetelezte 11 esetben az oumlvre csatolt szablyaacutes temetkezeacutest is az aacuteltala vizsgaacutelt esetek egyharmadaacutenaacutel pedig fordiacutetott moacutedon jobb oldalra toumlrteacutenő fegyver-elhelyezeacutest jegyzett fel amit a fordiacutetott maacutesvilaacutegkeacuteppel hozott oumlsszefuumlggeacutesbe Uo 34 Baacuter napjainkban szaacutemos moacutedon rekonstruaacuteljaacutek a lovasiacutejaacuteszat loumlveacutestechnikaacutejaacutet nem tarthatoacute kizaacutertnak hogy hasonloacute okokboacutel talaacutelkozunk heggyel foumllfeleacute tegezbe helyezett nyiacutelvesszőkkel a siacuterokban 259 Uo 33ndash34 260 Uo 66173 j 261 KOVAacuteCS 1980b 35 TETTAMANTI 1975 109ndash111 262 BAacuteLINT 1971 75 KOVAacuteCS 1980b 35 67 177 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
74
nehezebben lenne eacutertelmezhető a gazdagabb siacuterok szablyaacuteinak előkelőseacutege mint amennyiben
a halottat tuacutelvilaacutegra kiacuteseacuterő eszkoumlzoumlk kontextusaacuteroacutel beszeacuteluumlnk
A temetkezeacutesi riacutetusok mellett fontos szempontot keacutepeznek a szablyaacutes siacuterok taacutersadalmi
vonatkozaacutesai is Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a szablyamelleacuteklettel eltemetett egyeacuteneket a fejedelmi vagy
legalaacutebbis vezető poziacutecioacuteban leacutevő szemeacutelyek fegyveres kiacuteseacutereteikeacutent azonosiacutetotta azokban a
temetőkben ahol nagy araacutenyban fordultak elő fegyveres siacuterok263 Szinteacuten előszeretettel
tulajdoniacutetottak e fegyvertiacutepusnak rangjelző szerepet Ezzel szemben az idők soraacuten egyre
inkaacutebb uralkodoacutevaacute vaacutelt az elkeacutepzeleacutes miszerint a szablya gazdasaacutegi staacutetuszt fejezett ki264
Teacuteny hogy maacuter csak előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacuteneacutel fogva sem engedhette meg magaacutenak baacutermilyen
taacutersadalmi reacuteteg e fegyver siacuterba helyezeacuteseacutet ami ezaacuteltal fuumlggoumltt az anyagi helyzettől
(elsősorban a gyaacuteszoloacute koumlzoumlsseacuteg anyagi helyzeteacutetől) Iacutegy mindenkeacutepp szaacutemolnunk kell
egyfajta gazdasaacutegi limittel ami nem zaacuterja ki ndash sőt inkaacutebb sejteti ndash hogy a fegyver enneacutel
konkreacutetabb (katonai vagy taacutersadalmi) rangot is jeloumllt
Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jutott Gaacutell Erwin is a leletasszociaacutecioacute eacutes a choroloacutegia vizsgaacutelata
soraacuten Veacutelemeacutenyeacutet az oumlvveretes temetkezeacutesek joacuteval aacuteltalaacutenosabb elterjedeacuteseacutevel e siacuterok
tartalmaacuteval (35 olyan esetet emliacutet amikor oumlvveretes siacuterban nem talaacutelhatoacute fegyver) valamint
embertani elemzeacutesek eredmeacutenyeivel (a keneacutezlői eacutes a karosi temetők csak szablyaacutes siacuterjai
maturusok vagy senilisek) taacutemasztja alaacute265 A gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes katonai staacutetuszok
esetenkeacutenti jelzeacuteseacutet azonban nincs okunk a Kaacuterpaacutet-medence egeacuteszeacutere kivetiacuteteni mint ahogy
egyelőre az sem vilaacutegos bdquohogy egy taacutergy egyszer mieacutert keruumll a siacuterba maacuteskor mieacutert nemrdquo266
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja
A koumlzeacutepkori fegyverkutataacutesokban neacutelkuumlloumlzhetetlen szerep jut a tipoloacutegiai rendszereknek
Ez toumlbbek koumlzoumltt annak is betudhatoacute hogy a korszakboacutel nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre kellő
mennyiseacutegű iacuteraacutesos feljegyzeacutes amely alapjaacuten a fegyverek visszavezethetők szűkebb idő-
intervallumokra eacutes reacutegioacutekra ndash ezen beluumll műhelyekre vagy a fegyver esetleges
rendszeresiacuteteacuteseacutenek főbb helyeire Ez utoacutebbi alatt termeacuteszetesen nem egy adott tiacutepus modern
eacutertelemben vett egyseacutegesiacutetett rendszeresiacuteteacuteseacutet kell eacuterteni hanem olyan hatalmi koumlzpontokat
263 REacuteVEacuteSZ 1996a 264 GAacuteLL 2007 420 vouml JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 265 A veretes oumlvet eacutes szablyaacutet is valamint a csak veretes oumlvet tartalmazoacute siacuterok elhunytjainak eacuteletkora a fentiekneacutel vaacuteltozeacutekonyabb (pl Gnadendorf) Uo 420ndash421 266 Uo 421
DOI 1015774PPKEBTK2019012
75
amelyek a tiacutepust preferaacuteltaacutek eacutes beeacutepiacutetetteacutek a harcaacuteszatukba gondoskodtak a beszerzeacutesről eacutes
ezaacuteltal az adott fegyverkultuacutera jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt Ennek nyomon koumlveteacutese tehaacutet a fegyver
alaki-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegain ornamentikaacutejaacuten valamint a ritkaacutebb esetben előforduloacute
berakaacutesokon eacutes feliratokon mint mesterjegyeken keresztuumll lehetseacuteges
Bizonyos eacutertelemben a fegyvertipoloacutegiai rendszerek tekinthetők a fejlődeacutestoumlrteacutenet
reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek azonban elsődleges felhasznaacutelaacutesuk inkaacutebb a reacutegeacuteszeti anyag
eacutertelmezeacuteseacuteben rejlik (identitaacutes-meghataacuterozaacutes keresztdataacutelaacutes)267
Az euroacutepai reacutegeacuteszetben a 9ndash10 szaacutezadi fegyvereket illetően maacutes fegyverfajtaacutek (baltaacutek
laacutendzsaacutek) mellett komoly hagyomaacutenya van az egyenes kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak Ennek
aacutettekinteacutese toumlbb szempontboacutel is relevaacutens az eacutertekezeacutes szempontjaacuteboacutel Egyreacuteszt a csoportosiacutetaacutes
moacutedszertani fejlődeacutese a szablyaacutek kutataacutesa szaacutemaacutera is relevaacutens tanulsaacutegokkal szolgaacutelhat
Maacutesreacuteszt mint laacutethattuk e keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvernek koumlzoumls toumlrteacuteneti aspektusai is vannak
amelyben a keacutesőbbi kutataacutesokban meghataacuterozoacute lehet az időrendileg is azonosiacutethatoacute
csoportokba toumlrteacutenő besorolaacutes valamint a kardtiacutepusok kaacuterpaacutet-medencei elterjedeacuteseacutenek
vizsgaacutelata
A teljesseacute igeacutenye neacutelkuumll aacutettekintve a kardok tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet268
laacutethatjuk hogy alaki jellegzetesseacutegeinek tudomaacutenyos megfigyeleacutese egeacuteszen a 19 szaacutezad
koumlzepeacuteig nyomon koumlvethető269 Az egyik ha nem a legkoraacutebbi kardtipoloacutegiai rendszerezeacutest
O Rygh veacutegezte el Norske Oldsager Ordnede og forklarede c munkaacutejaacuteban amely soraacuten a
norveacuteg leleteket vizsgaacutelva 17 csoportot kuumlloumlniacutetett el270
267 A tipoloacutegiai rendszereket is kronoloacutegiai-fejlődeacutestoumlrteacuteneti vonatkozaacutesaik vaacutelasztjaacutek el az egyszerű klasszifikaacutecioacutetoacutel A fegyverekkel toumlrteacutenő keltezeacutes egyik magyar peacuteldaacuteja a Szeacutekesfeheacutervaacuter-bikaszigeti fegyveres temetkezeacutes feldolgozaacutesa amelyet Kovaacutecs Laacuteszloacute a megtalaacutelt kard alapjaacuten helyezett el időben ndash joacutellehet koumlzleacutese szerint a taacutergy eredete eacutes ideje vitatott Ugyanitt hiacutevta fel a figyelmet Kovaacutecs a kettős keltezeacutes problematikaacutejaacutera is KOVAacuteCS 1995 291ndash308 268 A koumlzelmuacuteltban napvilaacutegot laacutetott kardokkal foglalkozoacute tanulmaacutenyokban toumlbb helyen talaacutelhatunk aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről A teacutemaacuteban megjelent leguacutejabb munkaacutek Fedir Androshchuk Meči vikingov Kiev 2013 Lena Tharinglin Bergman ndash Birgit Arrhenius Excavations at Helgouml XV Weapon Investigations Helgo amp the Swedish Hinterland 2005 Jiři Košta ndash Jiři Hošek Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014 Stefan Maumlder Staumlhle Steine und Schlangen zur Kultur- und Technikgeschichte von Schwertklingen des fruumlhen Mittelalters Denzlingen 2009 Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory a Study of Weapon and Equestarian Burials in Viking-age Denmark AD 800ndash1000 Copenhagen 2014 Valeri Jotov The Viking in the Balkans Varna 2003 Alan Williams The Sword and the Crucible A History of the Metallurgy of European Swords up to the 16th Century Leiden 2012 269 A korszakra jellemző taacutegabb idő-intervallumot aacutetoumllelő monografikus munkaacutek koumlzuumll kiemelkedik J Hewitt 1860-ban iacutert haacuteromkoumltetes műve amelyben főleg latin eacutes goumlroumlg nyelvű iacuterott forraacutesok eacutes aacutebraacutezolaacutesok alapjaacuten rendszerezi a korszak fegyverzeteacutet emellett rajzokat is koumlzoumll korabeli kardokroacutel HEWITT 1860 32ndash40 270 RYGH 1885 489ndash495 501ndash507 vouml KOŠTAndashHOŠEK 2014 29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
76
Komolyabb maacuteig hatoacute visszhangot keltett J Petersen tanulmaacutenya271 amelynek
jelentőseacutegeacutet mi sem bizonyiacutetja jobban mint hogy szaacutez eacutev utaacuten is az egyik ha nem a
leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer amelyet 8ndash11 szaacutezadi euroacutepai kardok
azonosiacutetaacutesaacutera alkalmaznak mindemellett koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve alapjaacutet keacutepzi a legtoumlbb
kardtipoloacutegiai rendszernek is272 Maacuter a 20 szaacutezad elejeacuten megfigyelhető a Petersen-tipoloacutegia
alkalmazaacutesa Euroacutepa kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban273
A rendszer neacutepszerűseacutegeacutet J Košta haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezta a leletek magas
szaacutemaacuteval a metodikai megalapozottsaacuteggal valamint aacutetfogoacute eacutes ezaacuteltal aacuteltalaacutenosan eacutes nagyobb
teacuterseacutegben alkalmazhatoacute kategoacuteriaacutek megalkotaacutesaacuteval274 Petersen klasszifikaacutecioacutejaacutet alapvetően
nem a pengeacutekre eacutepiacutetette mivel azok a fegyverek markolataacuteval szemben mind az alaki
adottsaacuteg mind a leletek megtartaacutesa szempontjaacuteboacutel keveacutesbeacute voltak alkalmasak meacutereacutesre eacutes
rendszerezeacutesre mint a fegyverek markolatai275
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ndash kuumlloumlnoumlsen a szaacutezad veacutege feleacute ndash egyre toumlbb tanulmaacuteny
vagy monograacutefia vette goacutercső alaacute a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak problematikaacutejaacutet 1960-ban
jelent meg E Oakeshott The Archaeology of Weapons Arms and Armour from Prehistory to
271 PETERSEN 1919 272 A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute tartozik B Muumlhlen Die Kultur der Vikinger in Ostpreuszligen (1975) c tanulmaacutenya amelyben a koraacutebbi kelet-porosz videacutekről szaacutermazoacute kardokat (koumlztuumlk a jellegzetes Y-alakuacute markolatveacuteggel ellaacutetott fegyvereket) mutatja be KOŠTAndashHOŠEK 2014 29 273 A kontinensről előkeruumllő fegyverekre az egyik legkoraacutebban H Arbman alkalmazta a besorolaacutesi szempontrendszert aki 1937-es tanulmaacutenyaacuteban a frank-viking kapcsolatokat vizsgaacutelta ARBMAN 1937 Hasonloacutean H Jakuhn aki kiegeacutesziacutetette a Petersen-tipoloacutegiaacutet a Mannheim-tiacutepussal (JAKUHN 1939 155ndash168) tovaacutebbaacute Sir R E M Wheeler aki London and the vikings c műveacuteben vizsgaacutelt a viking invaacutezioacute koraacuteboacutel szaacutermazoacute brit kardokat amelyeket egy egyszerűsiacutetett rendszerben heacutet kuumlloumlnaacutelloacute tiacutepusra osztott (WHEELER 1927) C A Nordman pedig a Skandinaacutev teacuterseacuteg egeacuteszeacutere kiterjesztette az emliacutetett tipoloacutegiai rendszert (NORDMAN 1942) Szinteacuten Petersen rendszereacutet alapul veacuteve a norveacuteg kutatoacute metodikaacutejaacutet egeacutesziacutetette ki A Bruhn Hoffmeyer a markolatveacutegek behatoacutebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval eacutes az euroacutepai kardok fejlődeacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacuteseacutevel HOFFMEYER 1954 Uő 1961 30ndash75 Itt kell megjegyezni hogy a kardmarkolat reacuteszeit szaacutemos moacutedon szokaacutes nevezni ami a magyar fegyvertoumlrteacuteneti szakirodalomban bizonyos meacuterteacutekű terminoloacutegiai zavart ideacutezett elő Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja egy koraacutebbi tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletezte az elnevezeacutesek egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeit amely alapjaacuten a markolatot zaacuteroacute elemet markolaveacutegkeacutent vagy felső ellenzőkeacutent (a keacutesőbbi kardoknaacutel egyeacutertelműbben markolatgombkeacutent) lehet definiaacutelni HARAMZA 2017a 103ndash105 274 Košta haacuterom teacutenyezője 1) 1773 szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverről gyűjtoumltt adatot amelyből hozzaacutevetőlegesen 100 peacuteldaacutenyt hasznaacutelt foumll a tipoloacutegia megalkotaacutesaacutehoz 2) A klasszifikaacutecioacute tereacuten toumlbb fegyvertiacutepusra eacutes azok kapcsolataacutera is kiteacutert amiben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a temetkezeacutesek vizsgaacutelata is Vagyis a klasszifikaacutecioacuteban nem az egyes leletek formai eacutes ornamentikai jellemzőinek reacuteszletes leiacuteraacutesa dominaacutelt hanem az előfordulaacutes kontextusa eacutes a kombinaacutecioacute maacutes fegyverekkel 3) Amellett hogy a fegyverekről gyűjtoumltt adatok reacuteszletesek Petersen egyszerűsiacutetett csoportokat alkotott meg amelyeket keacutesőbb toumlbb maacutes teacuterseacuteg fegyvereit vizsgaacuteloacute kutatoacute is alkalmazhatott tovaacutebbfejleszthetett KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 275 Vouml HARAMZA 2017a 107 KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 PEDERSEN 2014 74ndash75
DOI 1015774PPKEBTK2019012
77
the Age of Chivalry c oumlsszefoglaloacute munkaacuteja amelyben maacuter sokkal nagyobb hangsuacutelyt kapott
a pengeacutek vizsgaacutelata276
A szlaacutev teacuterseacuteg fegyverkultuacuteraacuteja is a szaacutezad maacutesodik feleacutetől vaacutelt igazaacuten kutatottaacute 1961-ben
jelent meg a Sovetskaya Archeologia c folyoacuteiratban A N Kirpičnikov Drevnerusskoe oružie
c tanulmaacutenya277 amely a koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacutenet orosz nyelvű szakirodalmaacutenak egyik
alapműve lett Kirpičnikov az 9ndash11 szaacutezadi egyenes keacuteteacutelű kardok elemzeacuteseacutet Petersen
rendszere alapjaacuten veacutegezte el kiegeacutesziacutetve azt a teacuterseacuteg fegyvereire alkalmazhatoacute tovaacutebbi
tiacutepusokkal (peacuteldaacuteul lokaacutelis A-tiacutepus)278 Ezen kiacutevuumll maacutes szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ndash iacutegy a szablyaacutek
ndash leiacuteraacutesaacutet a Kijevi Ruszban toumlrteacutenő megjeleneacutesuumlket eacutes alapvető klasszifikaacutecioacutes besorolaacutesukat
is ismertette279
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szaacutemos tipoloacutegiai rendszer szuumlletett280 amelyek koumlzuumll
kiemelkedő A Geibig Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum 12 Jahrhundert aus
Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland c alkotaacutesa281 Geibig toumlbb iacutezben is hasonliacutethatoacute
Petersenhez A munka ugyanis forraacutesanyagaacutet tekintve lokaacutelis ndasha Petersen-tipoloacutegia alapjaacutet
keacutepző norveacuteg leletanyagot kiegeacutesziacuteti a neacutemet fegyverleletekkel ndash ugyanakkor metodikailag
globaacutelis toumlrveacutenyszerűseacutegeket rendszerező elveket fogalmaz meg iacutegy maacutes teruumlletek
fegyveranyagaacutera is alkalmazhatoacute Mindemellett kapcsoloacutedik a maacutesik ndash mondhatni ndash
legneacutepszerűbb rendszer metodikaacutejaacutehoz Oakeshott pengecsoportosiacutetaacutesa is alapot keacutepzett a
klasszifikaacutecioacutenaacutel Geibig oumlsszesen 14 pengetiacutepust kuumlloumlniacutetett el a 8ndash12 szaacutezadban előforduloacute
kardok eseteacuteben amiből az 1ndash5 csoportok tartoznak vizsgaacutelt korszakunkhoz282 A
markolatszereleacutekekneacutel kombinaacutecioacutestiacutepusokba rendezte az egyes elemek bdquohaacuteromdimenzioacutesrdquo
keacutepeacutet vagyis a markolatveacutegeket illetve markolatgombokat valamint az ellenzőket eluumllső
276 Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy Oakeshott csoportjai koumlzuumll csak egy tiacutepus (X) alkalmazhatoacute igazaacuten a 9ndash10 szaacutezadra alapvetően a tipoloacutegiai rendszer a koumlzeacutepkor keacutesőbbi szakaszaacuteban vaacutelik hasznaacutelhatoacutevaacute OAKESHOTT 1999 277 KIRPIČNIKOV 1961 278 bdquoA местныйrdquo Uo 20 Munkaacutejaacuteban a 13 szaacutezadig terjedő időszakot vizsgaacutelja 279 Uacutejabban a rusz teacuterseacuteg kardművesseacutegeacutet F Androŝuk vizsgaacutelta Meči vikingov c koumlnyveacuteben amely kijevi megjeleneacuteseacutet koumlvetően egy eacutevvel keacutesőbb angolul is kiadaacutesra keruumllt Uő Viking Swords Swords and Social Aspects in Weponry in Viking Age societies Stockholm 2014 Lengyel teruumlleten A Nadolski munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhetően keruumlltek feldolgozaacutesra a 10ndash12 szaacutezadi pengeacutek Nadolski egy uacutej tiacutepust igyekezett koumlruumllhataacuterolni amely meglaacutetaacutesa szerint Petersen X tiacutepusaacuteboacutel fejlődoumltt ki NADOLSKI 1954 280 G C Dunning eacutes V I Evison The place of Westminster Sword (1961) F Stein Adelsgraumlber des achten Jahrhunderts in Deutschland (1967) W Menghin Neue Inschriftenschwerter in Suumlddeutschland und die Chronologie karolingischer Spaten auf dem Kontinent (1980) M Muumlller-Wille Zwei karolingischer Schwerter aus Mitelnorwegen (1982) S H Nordhagen Sverd (1972) 281 GEIBIG 1991 282 Uo 85ndash86
DOI 1015774PPKEBTK2019012
78
oldalsoacute eacutes feluumllneacutezetből is vizsgaacutelta (Seitenansicht Schmalseitenansicht Aufsicht)283 Geibig
erősseacutege hogy sajaacutet tipoloacutegiai rendszereacutet igyekezett oumlsszevetni az eddigi rendszerek
kategoacuteriaacuteival is284
Szinteacuten Geibigneacutel től dataacutelhatoacutean vaacutelt gyakorlattaacute a penge technoloacutegiai tulajdonsaacutegainak
eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumainak vizsgaacutelata is tovaacutebbaacute a fegyverek metrikus vizsgaacutelatai alapjaacuten toumlrteacutenő
kategoacuteriaacutek ndash iacutegy peacuteldaacuteul a pengetiacutepusok hosszuacutesaacutegi intervallumainak ndash leacutetrehozaacutesa
A kardtipoloacutegia tudomaacutenytoumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutenek szemmel laacutethatoacute meacuterfoumlldkoumlvei J
Petersen E Oakeshott eacutes A Geibig rendszerei amelyek menteacuten a markolatszereleacutek- eacutes
morfoloacutegia-alapuacute klasszifikaacutecioacutetoacutel eljutunk a fegyver egeacuteszeacutet szemleacutelő eacutes az alaki jellemzők
mellett a technoloacutegiai eacutes funkcionaacutelis sajaacutetossaacutegokat is figyelembe vevő rendszerezeacutesi
elvekig Egy-egy rendszer eredmeacutenyesseacutegeacutenek mutatoacuteja aacuteltalaacutenos alkalmazhatoacutesaacutega volt
amelynek alapja a nagy szaacutemban előforduloacute taacutergyak behatoacute elemzeacuteseacuteben eacutes az ezekre
feleacutepiacutetett egyszerűsiacutetett formacsoportok leacutetrehozaacutesaacuteban aacutellt
A fegyver funkcionalitaacutesaacutenak megismereacutese elsősorban az alaki eacutes a technoloacutegiai
adottsaacutegok megismereacuteseacuten keresztuumll lehetseacuteges A fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacutet egyik
legfrissebben oumlsszegző J Hošek eacutes J Košta is az alaki adottsaacuteg mellett egyre fontosabb
kriteacuteriumnak laacutetjaacutek a penge belső szerkezeteacutenek vizsgaacutelataacutet ismereteacutet is285
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese
Kevesebb proacutebaacutelkozaacutes toumlrteacutent a szablyaacutek formai-időrendi csoportosiacutetaacutesaacutera joacuteval kisebb
szaacutemuacute tiacutepusszaacutemmal Ez elsősorban annak tudhatoacute be hogy a markolat- eacutes szereleacutekorientaacutelt
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerek szaacutemaacutera a szablyaacutek kevesebb elkuumlloumlniacuteteacutesi lehetőseacuteget tartogattak
valamint hogy nem alakult ki egyseacuteges szempontrendszer e fegyverfajta tanulmaacutenyozaacutesaacutera
mi toumlbb euraacutezsiai elterjedeacuteseacutenek viszonylataacuteban nem is toumlrteacutent meg az egyes reacutegioacutek
fegyvereinek kronoloacutegiai egyezteteacutese Ezaacuteltal a szablyaacutenak mint taacutergytiacutepusnak nincs egy
aacuteltalaacutenos tipokronoloacutegiaacuteja286 csupaacuten lokaacutelis eacutes esetenkeacutenti kontextus alapjaacuten veacutegzett
dataacutelaacutesok (temetkezeacutes illetve keltező eacuterteacutekű koumlzoumls előfordulaacutesuacute taacutergyak) emellett az
283 Uo 21ndash82 284 Uo 89ndash90 285KOŠTAndashHOŠEK 2014 271 A technoloacutegiaacuteroacutel mint kronoloacutegiai indikaacutetorroacutel ld WAYMAN 2000 259ndash267 286 Ez aloacutel egyeduumll neacutemileg kiveacutetelt keacutepezb A B Jevglevskij eacutes T M Potomkina alaacutebb bemutatott rendszere JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 Az egyseacuteges vizsgaacutelat hiaacutenyaacuteroacutel eacutes a terminoloacutegiai-metodikai elteacutereacutesekről ld meacuteg HOLUBIEV ndash HOLUBIEVA 2012
DOI 1015774PPKEBTK2019012
79
intenziacutevebb előfordulaacutesi teruumlletein (a Magyar Fejedelemseacuteg a Kazaacuter Birodalom eacutes a Kijevi
Rusz teacuterseacutege Kaukaacutezus előtere) talaacutelhatoacute peacuteldaacuteiboacutel kiindulva toumlrteacutentek proacutebaacutelkozaacutesok
szablyatipoloacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera
Az egyik legkoraacutebbi szablyaacutekat formai adottsaacutegaik alapjaacuten szisztematikusan bemutatoacute
tanulmaacuteny V V Arendt munkaacuteja ami a 8ndash9 szaacutezadi Kaukaacutezus- eacutes Donyecvideacutek
fegyverleleteit dolgozza fel Arendt maacuter hasznaacutel alapvető formatiacutepusokat mind az ellenzők
mind a markolatveacutegek eseteacuteben azonban hataacuterozottabb tipoloacutegiai rendszerezeacutest nem veacutegez
Fejlődeacutestoumlrteacutenet modellezeacuteseacutere egyeduumll a vizsgaacutelt szablyaacutek ornamentikaacuteja kapcsaacuten
vaacutellalkozik amelyet a Tang-kori kiacutenai eacutes az Altaacutej-videacuteki műveacuteszetre eredeztet287 de
ugyancsak reacuteszeacutenek tekinti a tarcali [XIII2 Keacutep] eacutes a gesztereacutedi szablya [IX1 Keacutep]
diacutesziacuteteacuteseacutet Az ornamentikai fejlődeacutes zaacuteroacuteelemekeacutent tartja szaacutemon a beacutecsi szablyaacutet amelyet
Černaja Mogila hasonloacute diacutesziacuteteacutesű kuumlrtjei eacutes a novarassijski bdquokardrdquo analoacutegiaacuteja alapjaacuten a 9
szaacutezadra keltez288
N Ya Merpert toumlbbek koumlzoumltt a 8ndash10 szaacutezadra keltezhető kazaacuter vagy szaltovoacutei enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű szablyatiacutepust mutatja be joacutellehet a fegyver fejlődeacuteseacutere vonatkozoacutean tovaacutebbi
reacutegeacuteszeti bizonyiacuteteacutekok hiaacutenyaacuteban ndash a szaltovoacute pengeacuteket szinteacuten vizsgaacuteloacute V V Ardenthez
hasonloacutean289 ndash meacuteg nem von le koumlvetkezteteacuteseket Tuumlrk Attila az orosz szakirodalmak alapjaacuten
e fegyvertiacutepus koumlzvetlen fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekeacutent emliacuteti meg a maacuter koraacutebban taacutergyalt
egyenes pengeacutejű fokeacuteles kardokat290
A N Kirpičnikov maacuter emliacutetett munkaacutejaacuteban 150 10ndash13 szaacutezadi oroszorszaacutegi szablyalelet
keruumllnek bemutataacutesra a kardok eacutes scramasaxok mellett Tipoloacutegiaacutejaacutera eacutepuumll Ruttkay Alexander
rendszerezeacutese is aki a Szlovaacutekia teruumlleteacuten előkeruumllő 9ndash14 szaacutezadi fegyverleleteket eacutes
lovasfelszereleacuteseket foglalta oumlssze291
A korszak alaacuten fegyverkultuacuteraacutejaacutenak gazdag taacutergyi emleacutekanyagaacutet foglalja magaacuteban az
eacuteszak-oszeacutet nekropolisz Dargavs amelyet R G Dzattiaty dolgozott fel a rsquo90-es eacutevek
elejeacutetől292 Dzattiaty 78 katakomba 200 fegyvereacutet P S Uspenskij eacutes Z Kh-M Carikayeva
287 Szinteacuten a taacutevol-keleti kapcsolat taacutergyi bizonyiacuteteacutekakeacutent tartja szaacutemon a raacutejabőroumls (Trygon Sephon) markolatboriacutetaacutest Ugyanakkor a Tang-kori műveacuteszet erős szasszanida hataacutesa miatt nem egyeacutertelmű hogy az orosz teacuterseacutegbe melyik videacutekről eacuterkeznek a motiacutevumok ARENDT 1934 63ndash64 288 Uo 64ndash65 289 ARENDT 1934 290 MERPERT 1955 131ndash167 TUumlRK 2011 123ndash124 291 RUTTKAY 1975 119ndash216 Uő 1976 245ndash395 292 A temetkezeacutesek toumlbb iacutezben keruumlltek koumlzleacutesre DZATTIATY 2014 DZATTIATY ndash USPENSKIJ 2016 150ndash168 DZATTIATY et al 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
80
koumlzreműkoumldeacuteseacutevel rendszerezte amely soraacuten a pengeacutek293 eacutes a markolatszereleacutekek294 egyaraacutent
osztaacutelyozaacutesra keruumlltek
A szablyaacutek meacutereacutestechnikaacutejaacuteval kapcsolatban fontos moacutedszertani felveteacuteseket taglal A M
Holubiev eacutes I V Holubieva Odnolezova zbroya z dovgim klinkom kočovikiv VIIndashVIII st
(2012) c munkaacuteja
V Jotov a bolgaacuter teacuterseacuteg 7ndash11 szaacutezadi fegyverzeteacuteről eacutes lovasfelszereleacuteseacuteről (oumlsszesen
847 leletről) Vborbaženieto i snayraženieto Ot blgarskoto srednovekovie (VIIndashXI vek)
ciacutemmel iacutert monograacutefiaacutejaacuteban szinteacuten kuumlloumln fejezetet szentel a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvereknek Az Al-Duna videacutekeacutenek szablyaacuteit markolat- eacutes fuumlggesztőszereleacutekeik alapjaacuten
csoportosiacutetja295 A szerző kuumlloumln figyelmet szentel a fegyveranyag csoportosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute
terminoloacutegia tisztaacutezaacutesaacutera eacutes kuumlloumlnbseacuteget tesz fegyverfajta fegyverkategoacuteria (eacutes alkategoacuteria)
fegyvertiacutepus fegyveraltiacutepus (variaacutecioacute) eacutes fegyvercsoport koumlzoumltt296 Munkaacutejaacutenak
moacutedszertanaacutehoz tartozik a fegyverleletek keacutepi aacutebraacutezolaacutesokkal toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesa is297
Jotov terminoloacutegiaacutejaacutetoacutel elteacuterő csoportosiacutetaacutesi rendszert hasznaacutelt P V Kharlamov a Volga-
Uraacutel-videacutek 9ndash11 szablyaacuteinak klasszifikaacutecioacutejaacutenaacutel A pengeacutek iacutevmagassaacutega szerint osztaacutelyokra
hosszeacuterteacutekuumlk szerint csoportokra ellenzők szerint tiacutepusokra eacutes markolatveacutegződeacutesek szerint
variaacutensokra osztotta a teacuterseacuteg fegyvereit298
Kharlamov iacutevmagassaacuteg szerint elkuumlloumlniacutetett osztaacutelyait A B Jevglevskij eacutes T M
Potomkina keacutesei nomaacuted (позднекочевнические) vagyis a 10 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 14
szaacutezad koumlzeacute keltezhető szabyaacutekroacutel iacutert munkaacutejaacutera eacutepiacuteti299 amely vizsgaacutelt korszakaacutenak 372
szablyaacutes temetkezeacuteseacuteből 135 peacuteldaacutet hasznaacutel fel a klasszifikaacutecioacutehoz ami Fedorov-Davidov
293 I o (=osztaacutely) egyenes egyeacutelű pengeacutek II o 1ndash2 t (=tiacutepus) iacutevelt pengeacutek DZATTIATY et al 2018 326ndash327 294 Uo 326ndash327 295 JOTOV 2004 59ndash73 vouml GAacuteLL 2005 863ndash865 JOTOV 1995 Uő 2010 296 Fegyverfajta (bdquoвидrdquo ndash kuumlloumlnboumlző rendelteteacutesű eacutes kialakiacutetaacutesuacute fegyverek) fegyverkategoacuteria eacutes alkategoacuteria (bdquoкласrdquo bdquoподкласrdquo ndash azonos funkcioacutejuacute fegyverek) fegyvertiacutepus (bdquoтипrdquo ndash egy adott fegyverfajtaacuten beluumlli csoport) fegyveraltiacutepus vagy variaacutecioacute (bdquoподтипrdquo bdquoвариантrdquo ndash egy adott tiacutepus kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai) eacutes fegyvercsoport (Груп ndash toumlbb alakjaacuteban funkcioacutejaacuteban megegyező tiacutepus) Uő 2004 11ndash12 vouml GAacuteLL 2005 863 297 Koraacutebbi metodikaacutejaacutet kifejtve a kategorizaacutelaacutes fogalomrendszereacutere valamint a terminoloacutegiai tisztaacutezaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere Jotov a koumlzelmuacuteltban Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middle Ages) ciacutemmel megrendezett konferenciaacuten tartott Бележки по методологията за проучване при античното и средновековното оръжие и снаряжение ndash Notes on methodology of exploring at Ancient and Medieval Weapons and Military Equipments c előadaacutesaacuteban is felhiacutevta a figyelmet (Byala 2019 05 16ndash18) 298 Iacutevmagassaacuteg I o (=osztaacutely) 01ndash19cm II o 19 ndash 4cm Pengehossz I1 cs (=csoport) Hplt=90cm I2 cs Hpgt90cm II1 cs Hpgt90cm KHARLAMOV 2017 406ndash412 299 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
81
1966-ban koumlzoumllt statisztikai moacutedszereire taacutemaszkodik300 A vizsgaacutelat a pengeacutek metrikus
adatokkal leiacuterhatoacute jellemzőit (szeacutelesseacuteg hosszuacutesaacuteg iacutevmagassaacuteg) dolgozza fel toumlbbleacutepcsős
moacutedszerrel
1 Meacuteretadatok felveacutetele haacuterom parameacuteter szerint (iacutevmagassaacuteg hajlaacutesi maximum eacutes
szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacutegi araacuteny) majd csoportosiacutetaacutesuk megfelelő parameacuteterenkeacutent
haacuterom-haacuterom csoportba301
2 A kapott csoportokboacutel kombinaacutecioacutes tiacutepusok leacutetrehozaacutesa ezek alapjaacuten az előforduloacute
leletek kategorizaacutelaacutesa302
3 Korrelaacutecioacutes vizsgaacutelat a rendszerezett ellenzők markolatveacutegek tiacutepusaival eacutes
variaacutecioacuteival valamint a markolati dőleacutesszoumlgek csoportjaival303
4 Veacutegezetuumll a komplex fegyvervizsgaacutelatboacutel kialakiacutetott formacsoportok elterjedeacutesi
mintaacutezataacutenak bemutataacutesa a tanulmaacutenyozott fegyverek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak
megalkotaacutesa a koraacutebbi oumlsszeveteacutesekből304
Mint az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek
tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte el kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Munkaacuteja a
mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera (kuumlloumlnoumlsen az aacuteltala
megkuumlloumlnboumlztetett nyolc baltatiacutepus vaacutelt ismertteacute) iacutegy jelen eacutertekezeacutes tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese
is a Kovaacutecs-feacutele szablyatipoloacutegiaacutet tekinti kiindulaacutesi pontnak
Annak ceacuteljaacuteboacutel hogy a fegyverfajta elterjedeacuteseacutet taacutegabb kontextusban is eacutertelmezni
tudjuk a formatiacutepusok tanulmaacutenyozaacutesa soraacuten fontos felfigyelni a szablyatipoloacutegiai rendszerek
aacutetfedeacuteseire Az alaacutebbiakban Kovaacutecs Laacuteszloacute formacsoportjai keruumllnek bemutataacutesra eacutes
oumlsszehasonliacutetaacutesra Jotov eacutes Kirpičnikov bolgaacuter eacutes rusz szablyaacutekroacutel alkotott rendszereivel
300 FEDOROV 1981 267ndash317 vouml Uő 1987 301 Az iacutevmagassaacuteg eacuterteacutekei (К=кривизна) eacutes a hosszuacutesaacuteg-szeacutelesseacuteg haacutenyadosaacuteboacutel aacutelloacute araacutenyszaacutemok (П=пропорциональное соотношение длины и ширины клинка) alsoacute eacutes felső hataacutereacuterteacutekkel keruumllnek csoportosiacutetaacutesra (К1 01ndash19cm К2 2ndash4cm К3 41ndash59cm П1 18ndash25 П2 26ndash33 П3 34ndash41) miacuteg a hajlaacutesi maximum (У=участок миксимального изгиба клинка) vagyis a penge azon szakasza ahol a legnagyobb iacutevmagassaacuteg meacuterhető a penge alsoacute koumlzeacutepső eacutes felső harmada szerint oszlik haacuterom csoportra (У1 felső harmad У2 koumlzeacutepső harmad У3 alsoacute harmad) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 122ndash129 vouml FEDOROV 1987 71 302 Oumlsszesen 27 elmeacuteleti kombinaacutecioacutes tiacutepust hoz leacutetre (К1У1П1 К1У1П2hellip К3У3П3) ezek koumlzuumll azonban csak 19 csoportba keruumllnek teacutenylegesen besorolhatoacute taacutergyak Nulladik kombinaacutecioacutekeacutent (К0У0П1) lett feltuumlntetve egy iacutevmagassaacutegi adattal nem rendelkező kairkai szablya) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 121ndash125 303 Uo 129ndash146 304 Uo 146ndash176
DOI 1015774PPKEBTK2019012
82
Formacsoportok eacutes metrikus adatok
A metrikus vizsgaacutelatok a meacuterhető adatok leveacuteteleacutet iacutegy a penge eseteacuteben elsősorban a
hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg vastagsaacuteg meacuteretadatainak roumlgziacuteteacuteseacutet jelentik A szablyaleiacuteraacutesokban toumlbb
helyen elkoumlvetett hiba hogy a penge iacutevesedeacuteseacutet morfoloacutegiai jelenseacutegkeacutent kezelik holott
ennek van meacuterhető oldala is joacutellehet csak az esetek korlaacutetozott szaacutemaacuteban
A markolat
A fegyver penge feleacute hajloacute markolata305 az avar kori uacuten protoszablyaacutek (egyenes pengeacutejű
fokeacuteles kardok)306 időszakaacuteban a szuacuteraacutest segiacutethette elő azonban a penge iacutevesedeacuteseacutenek
megjeleneacuteseacutevel maacuter a vaacutegaacutesban is komolyabb szerepet jaacutetszhatott ndash erre utalnak azok a
markolatszereleacutekek amelyek a fegyver markolata iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő mozgataacutesakor taacutemasztottaacutek
meg a kezet Ilyen peacuteldaacuteul a karosi II11-es siacuter ujjtaacutemasza [X1 Keacutep]307 amelynek
fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenye a szaltovo-majaki fegyverekneacutel megfigyelt ujjelosztoacute tuumlskesor
lehet Az iacutevelt markolat mind az euroacutepai mind az aacutezsiai fegyverkultuacuteraacuteban az egykezes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt308
A fegyver szereleacutekei markolat eacutes a huumlvely feacutem alkatreacuteszei amelyek Kovaacutecs tipoloacutegiai
rendszereacuteben szereleacutekfajtaacutenkeacutent tiacutepusokra lett osztva ndash ez aloacutel csupaacuten a markolattoumlvet boriacutetoacute
lemez keacutepez kiveacutetelt ndash az alaacutebbiakban e kategoacuteriaacutek keruumllnek felsorolaacutesra
Markolatgomb
A markolatkupakok keacutet aacuteltalaacutenos csoportja menteacuten mindhaacuterom tipoloacutegiai rendszer csaknem
teljesen megfeleltethető egymaacutesnak
1 Hengeres kupakok309 amelyek keacuteszuumllhettek vas vagy reacutez alapuacute oumltvoumlzetből is (ez utoacutebbi
keacutepzi az 1A altiacutepust) Ovaacutelis metszetű veacuteguumlk feleacute enyheacuten keskenyedő henger alakuacute
kupakok amelyeket egy vagy keacutet szegeccsel erősiacutetettek a markolatra [T1M1 Keacutep]
305 Kovaacutecs Laacuteszloacute 27 peacuteldaacutenyon veacutegzett meacutereacutest amely soraacuten a kihajlaacutesi szoumlg meacuterteacutekeacutet 2ndash20deg koumlzeacute tette KOVAacuteCS 1980b 21 306 CSIKY 2009 124 307 HARAMZA 2017c 308 Peacuteldakeacutent emliacutethető A M Pastukhov aki a 17ndash19 szaacutezadi bdquopisztoly alakuacuterdquo (eacutertsd hajliacutetott) markolatokattal ellaacutetott kiacutenai szablyaacutek tiacutepusait eacutes dataacutelaacutesi lehetőseacuteguumlket mutatta be PASTUKHOV 2017 69ndash90 309 Keacutep KOVAacuteCS 1980b 147 5 Taacutebl
DOI 1015774PPKEBTK2019012
83
2 Koumlrte alakuacute markolatgombok310 amelyek az előbbiekkel szemben nem teljesen zaacutert
palaacutestuacuteak hanem a nyuacutejtott feacutelgoumlmb alakuacute veacutegződeacutesből egy-egy nyuacutelvaacuteny indul ki eacutes
fekszik foumll a markolat mindkeacutet profiljaacutera Kovaacutecs kuumlloumln tiacutepuskeacutent (2A) emliacuteti a beacutecsi
szablya markolatgombjaacutet ndash amelynek nyuacutelvaacutenyai a profilokra merőlegesen a markolat
eluumllső eacutes haacutetulsoacute oldalaacutera (a markolat iacuteveacutenek belső eacutes kuumllső feleacutere) taacutemaszkodik ndash
szinteacuten a szaltovoacute-majaki kultuacuteraacutehoz kapcsolva a formaacutet azonban megjegyzi hogy a
fegyver ornamentikaacuteja bdquomaacuter a magyarsaacuteg iacutezleacuteseacutet koumlvetirdquo311 A koumlrte alakuacute
markolatgombok paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek a szaltovoi szablyaacutek
markolatveacutegződeacuteseivel312 A bolgaacuter fegyverek koumlzuumll a iarebicai debrenei popinai
szablyaacutek eacutes tovaacutebbi eacuteszak-nyugat-bulgaacuteriai szoacutervaacutenyleletek mutatnak alaki
hasonloacutesaacutegot [T1M2 Keacutep]313
Kovaacutecs 1980b 1A-B 2A-B
Kirpičnikov 1966 1 2
Jotov 2004 1 2
A keacutet tiacutepussal kapcsolatban megfigyelhető egy minőseacutegi eloszlaacutes is az 1-es tiacutepus
kidolgozottsaacutegra egyszerűbb miacuteg a 2-es a magasabb minőseacutegű peacuteldaacutenyoknaacutel fordul elő
Kirpičnikov ndash aki szerint a szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutera elsődlegesen az ellenzők majd a
markolatveacutegek jelentenek alapot ndash az oacuteorosz teruumlleteken a 10 szaacutezad elejeacuten aacutellhattak aacutet a
koumlrte formaacutejuacute markolatveacutegekről a hengeres kialakiacutetaacutesuacuteakra miacuteg az előbbi tiacutepus a 11 szaacutezad
soraacuten maacuter nem is fordult elő orosz teacuterseacutegben314 Az orosz kutatoacute markolatzaacuteroacute elemekről
alkotott csoportosiacutetaacutesa teljesen megfeleltethető Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacutenek
310 Keacutep Uo 147 5 Taacutebl 311 Uo 23 312 JOTOV 2004 69 313 Uo 65ndash69 314 KIPRIČNIKOV 1966 68
DOI 1015774PPKEBTK2019012
84
Ellenző
Az ellenző szerepe a hasznaacutelat soraacuten elsősorban a fegyvert tartoacute keacutez megtaacutemasztaacutesa eacutes a
pengeacutere toumlrteacutenő raacutecsuacuteszaacutestoacutel valoacute veacutedelme hasznaacutelaton kiacutevuumll a szablya huumlvelyben toumlrteacutenő
roumlgziacuteteacutese volt315 Tehaacutet az ellenző elsődleges funkcioacuteja a szerző veacutelemeacutenye szerint nem az
ellenseacuteges vaacutegaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem hanem a kitaacutemasztaacutes amely megakadaacutelyozza hogy a
szuacuteraacutes eseteacuten tovaacutebbcsuacutesszon a keacutez a pengeacutere
Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a lecsuacuteszott vaacutegaacutesokkal szemben tanuacutesiacutetott veacutedelem mint az
ellenző elsődleges funkcioacuteja egy teacuteves interpretaacutecioacute amely a keacutesőbbi hosszuacute keresztvasuacute
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak extrapolaacutecioacutejaacuten alapszik Ez a fegyverhasznaacutelati
moacuted kuumlloumlnoumlsen a 12 szaacutezad soraacuten kifejlődő eacutes a 13 szaacutezadtoacutel folyamatosan elterjedő
hosszuacutekardok gyalogos hasznaacutelataacutenaacutel alaacutetaacutemasztott ebben az esetben a fegyver keresztvasa
nemcsak a haacuteriacutetaacutesban hanem olykor koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszott vagyis a pengeacutek
haacuteriacutetaacutes soraacuten kialakult eacuterintkezeacuteseacuteben amelyből kuumlloumlnboumlző beforgataacutesokat viacutevoacutecseleket
lehetett veacutegrehajtani316 Mindez azonban egyuumltt kellett hogy jaacuterjon a penge mechanikai
tulajdonsaacutegainak jelentős fejlődeacuteseacutevel amely soraacuten nemcsak az egyenes pengeacutek de a
szablyaacutek is egyre inkaacutebb alkalmassaacute vaacuteltak a haacuteriacutetaacutesra Ez a techika azonban az ezredforduloacute
pengeacuteinek anyagminőseacutegeacuteről rendelkezeacutesre aacutelloacute tudaacutesunk tuumlkreacuteben keacutetseacuteges
Tehaacutet joacutellehet a szablyaacutek ellenzője is veacutedhetett a vaacutegaacutesok ellen hosszuacutesaacutegaacuteboacutel adoacutedoacutean
keveacutes az eseacutelye hogy elsődlegesen ezzel a ceacutellal keacutesziacutetetteacutek Az eacutertekezeacutes iacuteroacutejaacutetoacutel fuumlggetlenuumll
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott Cristoph Eger is a koraiszlaacutem kardok roumlvid keresztvasaacuteval
kapcsolatban317
315 HARAMZA 2017c 316 A koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteroacutel toumlbb keacutesőkoumlzeacutepkori-korauacutejkori viacutevoacutekoacutedex is megemleacutekezik iacutegy peacuteldaacuteul Joachim Meyer A viacutevaacutes szabad lovagi eacutes nemesi műveacuteszeteacutenek alapos leiacuteraacutesa (1570) c műveacuteben az alaacutebbi moacutedon definiaacutelja a technikaacutet bdquoA lekoumlteacutes az amikor keacutet kard talaacutelkozik eacutes keresztezik egymaacutes uacutetjaacutet ezzel megaacutelliacutetva a maacutesikat eacutes helyet adva tovaacutebbi munkaacutera Lictenawer iacutegy beszeacutel erről raquoA lekoumlteacutes nem maacutes mint egy beszeacutelő ablak mert amikor a kardjaacuten vagy megeacuterezheted hogy gyenge vagy erős eacutes azt is hogy meglaacutethatod hogy merre vannak a nyiacutelaacutesailaquordquo (Ford Berki Andraacutes) httpdocplayerhu36103740-Joachim-meyer-hosszukard-es-tor-a-vivas-szabad-lovagi-es-nemesi-muveszetenek-alapos-leirasa-1570-forditotta-berki-andrashtml (megtekinteacutes ideje 2019 05 21) 317 Eger C Archaeological evidence for Byzantine and Early Islamic weapons in the Near East In Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middel Ages) Byala 2019 05 16ndash18 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute megkoumlszoumlnni C Egernek hogy hozzaacutefeacutereacutest biztosiacutetott megjeleneacutes alatt aacutelloacute keacutezirataacutehoz amelyben szinteacuten kifejtette fenti veacutelemeacutenyeacutet ld EGER 2014 Joacutellehet a kezet veacutedő funkcioacutet is megemliacuteti T Kolias szinteacuten megjegyezte a bizaacutenci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ellenzőjeacutevel kapcsolatban hogy megakadaacutelyozzaacutek a keacutez pengeacutere csuacuteszaacutesaacutet eacutes segiacutetseacuteguumlkkel erősebb szuacuteraacutest lehet kifejteni KOLIAS 1988 143
DOI 1015774PPKEBTK2019012
85
Kovaacutecs Laacuteszloacute az ellenzőket haacuterom fő tiacutepusba sorolta amelyből a 1-es tovaacutebbi haacuterom
altiacutepusra oszlik [T2 Taacutebla]
Az 1-es tiacutepusba tartozoacute ellenzők jellegzetesseacutege a goumlmbszerű veacutegződeacutes altiacutepusai
alapanyaguk szerint keruumlltek szeacutetvaacutelasztaacutesra Ezek koumlzuumll 1V tiacutepusuacute318 ezuumlst alapuacute oumltvoumlzetből
keacuteszuumllt ellenzőre csupaacuten egyetlen ismert peacutelda van [No 81 XIX1 Keacutep] iacutegy alapvetően a
vasoumltvoumlzetből kovaacutecsolt 1A eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt 1B tiacutepusok eseteacuteben lehet
tendenciaacutekat vizsgaacutelni A 2-es eacutes 3-as tiacutepusuacute ellenzők alapanyaga vas a 2-es tiacutepus az 1A-toacutel
csupaacuten annyiban teacuter el hogy nem gombban hanem koumlrlapban veacutegződik egyes veacutelemeacutenyek
szerint ez a kezdeti formaacuteja a csoacutenak alakuacute kerekded veacutegű ellenzőknek319 alapanyaga szinteacuten
vasoumltvoumlzet A 3-as tiacutepusba szinteacuten egy fegyver tartozik [No 122 XXVII1 Keacutep] amelynek
szaacuterai csuacutecsosan levaacutegott veacutegűek ndash korabeli paacuterhuzamok hiaacutenyaacuteban Ruttkay a 10 szaacutezad 2
feleacutere keltezi a fegyvert320
Kovaacutecs 1980b 1 2 3
Kirpičnikov 1966 IA IIB II
Jotov 2004 3A 2B 1
Az 1A (IA) formailag megegyezik A N Kirpičnikov eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacuteben
csoacutenakszerűen kiszeacutelesedő goumlmbben veacutegződő szaacuteraival a penge feleacute hajlik Kirpičnikov e
hajlaacutest egyfajta fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenynak laacutetja a goumlmbben veacutegződő ellenzőkneacutel A 2-es eacutes 3-
as tiacutepusok a Kirpičnikov-feacutele tipoloacutegiai rendszerben formailag a IIB eacutes a II-es tiacutepusokhoz
aacutellnak a legkoumlzelebb azonban ezeket nem lehet biztonsaacuteggal egyezeacutesnek nevezni321 A vola-
uraacutel videacuteki szablyaacutek koumlzuumll Kharlamov II11-es tiacutepusa mutat alaki hasonloacutesaacutegot az 1A
ellenzőtiacutepussal322
A bolgaacuter leletanyagban fellelhető ellenzők alapanyaga vasoumltvoumlzet iacutegy magaacutetoacutel eacutertetődő
hogy a Kovaacutecs 1B eacutes 1V altiacutepusokra nincs teljes paacuterhuzam A Kovaacutecs 1A-val leginkaacutebb Jotov
10 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezett 3-as tiacutepusa feleltethető meg annak A eacutes B variaacutecioacutei
318 Kovaacutecs Laacuteszloacute disszertaacutecioacutejaacutenak eredeti nyelve orosz ennek koumlszoumlnhető az altiacutepusok A-B-V alfabetikus jeloumlleacutese 319 TUumlRK 2011 98 Uő 2014 123ndash124 320 KOVAacuteCS 1980b 26 vouml RUTTKAY 1975 288 321 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash71 vouml KOVAacuteCS 1980 24ndash26 322 KHARLAMOV 409ndash410
DOI 1015774PPKEBTK2019012
86
egyaraacutent mutatnak alaki hasonloacutesaacutegokat323 Ugyanakkor a markolat iraacutenyaacuteba enyheacuten
csuacutecsosodoacute Jotov 3A-variaacutens alakilag leginkaacutebb a Kovaacutecs 1B-altiacutepusokkal egyeztethető
oumlssze baacuter a fent emliacutetett Kovaacutecs 1A is tartalmaz formailag megegyező peacuteldaacutenyokat [No 53
XI Taacutebla] Miacuteg Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutet (szoros eacutertelemben veacuteve 1A altiacutepusaacutet) Jotov bdquomagyar
szablyakeacutentrdquo324 aposztrofaacutelja addig Jotov a sajaacutet rendszereacuteben 2B-variaacutensnak feleltette meg a
Kovaacutecs 2-es tiacutepust melyet bdquobolgaacuterkeacutentrdquo325 jegyez ndash utalva ezzel az egyes tiacutepusok aacuteltala
felderiacutetett elterjedeacutes suacutelypontjaacutera Mindazonaacuteltal az elterjedeacutes ndash eacutes adott esetben a szaacutermazaacutes ndash
effeacutele megoszlaacutesa koraacutentsem ennyire markaacutensan lehataacuterolhatoacute Jotov az 1A bolgaacuter peacuteldaacutein
keresztuumll Merpert326 koraacutebban megfogalmazott gondolatmeneteacutehez kapcsoloacutedva elutasiacutetotta
az adott formavilaacuteguacute fegyverkultuacutera zaacutertsaacutegaacutet327 miacuteg a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutekat a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteval hozta oumlsszefuumlggeacutesbe328 Hasonloacute szerkezetű ellenzők figyelhetők meg Holubiev
aacuteltal koumlzoumllt szaltovoacutei leletek koumlzoumltt is329
A korongban veacutegződő ellenzők maacutesik fejlődeacutesi vonala Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mutat G B
Baranov veacutelemeacutenye szerint a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutek bizaacutenci paramerionok amelyek
nemcsak az eacuteszak-blogaacuter teruumlleteken de a Dnyeszter koumlzeacutepső folyaacutesaacutenak videacutekeacuten is
megjelennek330 Itt azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk Jotov 2-es tiacutepusaacutenak keacutet variaacutensa
koumlzoumltt amelyekből a 2B feleltethető meg a Kaacuterpaacutet-medencei leletekkel miacuteg a 2A markolat
feleacute megnyuacuteloacute ellipszis aacutetmetszetű foglalata nemcsak a paramerionok de a spathaacutek eseteacuteben
is megfigyelhető
Mivel csupaacuten roumlvidebb leiacuteraacutesok eacutes rajzok aacutellnak rendelkezeacutezuumlnkre Kovaacutecs 3-as tiacutepusaacutehoz
ndash Kirpičnikov-feacutele rendszer eseteacutehez hasonloacutean ndash csak felteacutetelesen lehet formailag egyező
tiacutepust rendelni Jevglevskij eacutes Potomkina rendszereacuteből (III4 variaacutens) Kovaacutecs 2-es tiacutepusa
Jevglevskij-Potomkina II2a alvariaacutensaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba ennek fő jellemzői a lefeleacute
aacutelloacute korongban veacutegződő szaacuterak Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutehoz keacutet variaacutens (I2 I3) rendelhető
amelyek a Jotov-feacutele rendszerhez hasonloacutean az ellenző szaacuterainak penge feleacute hajlaacutesaacuteban annak
vonalvezeteacuteseacuteben kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Ilyen moacutedon Jevglevskij-Potemkina I2-es
323 JOTOV 2004 68ndash73 324 Uő 2008 327ndash338 vouml DONČEVA - TOTEV 2011 121ndash124 325 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 326 MERPERT 1955 166 327 JOTOV 2008 327 328 Uő 1995 97ndash102 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 329 HOLUBIEV 2017 235ndash249 330 BARANOV 2016 76ndash92 Kolias sziteacuten felhiacutevta a figyelmet a paramerionok eacutes a malaja pereščepinai bdquonomaacuted szablyardquo koumlzti formai hasonloacutesaacutegra joacutellehet a forraacutesok aacuteltal emliacutetett bdquoπαραμήριονrdquo kifejezeacutest nem tartja konkreacutet fegyvertiacutepussal megfeleltethetőnek KOLIAS 1988 138
DOI 1015774PPKEBTK2019012
87
variaacutensa Jotov 3B variaacutensaacutenak miacuteg az I3-as variaacutens Jotov 3A variaacutensaacutenak feleltethető
meg331
Ahogy a fentiekből kideruumllt Kovaacutecs Laacuteszloacute 1A altiacutepusa olyan ellenzőket foglal magaacuteba
amelyeket a korszak tipoloacutegiai rendszerei toumlbb esetben tovaacutebbi variaacutensokra bontottak Ezek
tuumlkreacuteben a goumlmbben veacutegződő vasellenzők 1A tiacutepusa haacuterom tovaacutebbi variaacutensra oszthatoacute
Mindhaacuterom variaacutensra egyoumlntetűen jellemző hogy a markolattuumlske befogaacutesaacutera nem
csupaacuten egy egyszerű nyiacutelaacutest uumltoumlttek az ellenzőbe hanem annak kuumllső reacutesze keretszerűen
foglalt magaacuteba egy merőleges lemezt amely elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a pengetoumlvet eacutes a
markolatfaacutet A kuumllső bdquokeretrdquoegyfajta gyűrűkeacutent fogta koumlzre a markolat penge felőli veacutegeacutet
maacutesik oldalaacuteroacutel pedig a huumlvely torkolataacutenak eacutes az ellenzőnek aacutetfedeacuteses zaacuteroacutedaacutesa tette
lehetőveacute hogy a fegyver stabilan roumlgziacutetve legyen a huumlvelyben A fegyver lovon toumlrteacutenő
viseleacuteseacuteneacutel ez (valamint a fegyver megfelelő fuumlggeszteacutese) elsődleges kriteacuterium amit az
eacutertekezeacutes iacuteroacuteja tapasztalati uacuteton nyert ismereteivel is igazolni tud egy rossz zaacuteraacutesuacute szablya a
loacute gyorsabb jaacuteroacutemoacutedjaiban (főleg az uumlgeteacutesben de vaacutegta koumlzben is) rendszerint kiugrik a
huumlvelyből Ez nem a fegyver kieseacuteseacutet jelenti (rossz felfuumlggeszteacutes eseteacuten meacuteg ez is
bekoumlvetkezhet) de akaacuter a penge 20-30 cm-es szakasza is kicsuacuteszhat ami eacuteles fegyver eseteacuten a
lovat eacutes a lovast egyaraacutent veszeacutelyezteti332 Ugyanakkor fontos hogy a szablyaacutet gyorsan elő
lehessen raacutentani iacutegy nem szerencseacutes ha a penge egeacutesz hosszaacuteban szorul a huumlvelyben Ha ez a
szoriacutetaacutes a huumlvely torkolataacutenak eacutes a toumlbb esetben lemezzel boriacutetott pengetőnek a
kapcsoloacutedaacutesaacutenaacutel alakul ki a fegyver gyors előraacutentaacutesa eacutes biztonsaacutegos viseleacutese egyaraacutent
biztosiacutetott Mindez illeszkedik abba a tendenciaacuteba amit Csiky Gergely figyelt meg a csillag
alakuacute ellenzővel felszerelt avar szablyaacutek eseteacuteben amit az oszmaacuten kori szablyaacutek hasonloacute
kialakiacutetaacutesuacute ellenzőjeacutehez eacutes zaacuteroacutedaacutesaacutehoz hasonliacutetott333
Az 1A1 variaacutens ndash hasonloacutean Kirpičnikov aacuteltal aacutebraacutezolt IA tiacutepusaacutehoz334 ndash toumlmoumlr szaacuterakkal
rendelkezik amelyeket forrasztaacutessal vagy tűzi hegeszteacutessel roumlgziacutethettek az ellenző koumlzeacutepső
pengeacutet eacutes markolatot egyaraacutent magaacuteba foglaloacute elemhez
Az 1A2 variaacutensnaacutel a lemez a szaacuterak veacutegződeacuteseacuteig kitart a szaacuterak a veacutegződeacutesig nyitottak335
eacutes keretszerűen fogjaacutek koumlzre a lemezt Kuumlloumln koumlzeacutepső elem nincs
331 JEVGLEVSKIJ ndash POTEMKINA 2000 129ndash130 vouml JOTOV 2004 69ndash71 332 Ilyen moacutedon Meerseburgi Lipoacutet bdquoAttila kardjaacutetoacutelrdquo lelt halaacutelaacutenak legendaacuteja is a gyenge zaacuteroacutedaacutes eseteacutet oumlroumlkiacutetheti meg 333 CSIKY 2009 166 334 KIRPIČNIKOV 1966 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
88
Veacuteguumll az 1A3 variaacutensok a rekeszes felosztaacutesuacute ellenzők amelyekneacutel a nyitott szaacuterakban
nem eacuter veacutegig a belső lemez hanem egy arra merőleges lemezfallal lekeriacutetetteacutek majd a
legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel forrasztaacutessal illesztetteacutek oumlssze az 1A2-es variaacutenshoz hasonloacute
kerettel
Ide tartoznak a Magyar Nemzeti Muacutezeum őrzeacuteseacuteben leacutevő kassai [XI Taacutebla] eacutes keneacutezlői
[XIII Taacutebla] szablyaellenzők is A gyaacutertaacutestechnoloacutegia kutataacutesa szempontjaacuteboacutel sokat
szaacutemiacutetott hogy a kassai szablyaacuteroacutel el lehetett taacutevoliacutetani az ellenzőt iacutegy annak illeszkedeacutese is
vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelt A vaacutellazaacutes miatt a pengeacutere kizaacuteroacutelag a markolattuumlskeacuten keresztuumll
helyezhető fel az ellenző ami egyben kizaacuterja annak lehetőseacutegeacutet hogy a markolatfa előbb
keruumllt raacute Ugyanakkor az ellenző koumlzeacutepső reacutesze illeszkedett a markolatfa pengető felőli veacutegeacutere
eacutes fedte a pengető kezdeti szakaszaacutet A szaacuterakban feluumllneacutezetből koumlzvetlenuumll a veacutegződeacutes előtt
egy haacuteromszoumlg alakuacute aacutettoumlreacutes figyelhető meg Az aacutettoumlreacutes penge felőli falai az ellenző keacutet kuumllső
falaacuteval egyfajta keretet alkotnak Az aacutettoumlreacutes behatoacutebb vizsgaacutelata soraacuten toumlbb alkalommal
megfigyelhető hogy az ellenző belsejeacutet haacuterom bdquorekeszrerdquo osztja egy kuumlloumln belső szerkezet
amelyre keretszerűen illeszkedik az ellenző kuumllső reacutesze
Elkeacutepzelhető hogy a rekeszes felosztaacutesroacutel iacutert Hampel Joacutezsef is az egyik demecser-
borsovapusztai szablyaacuteval kapcsolatban joacutellehet a leiacuteraacutes nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a
munkaacuteban aacutebraacutezolt fegyverre
bdquofuumlggeacutelyes fala mandola idomra csuacutecsosodott keacutetfeleacute eacutes keacutet tompa csuacutecsban szeacutelesbuumll a
penge tengelyeacuten eacutes markolataacuten a markolat tuumlskeacutejeacutevel a fala belsejeacutet koumlzepett viacutezszintesen eacuterő
lemez reacuteveacuten fuumlggoumltt oumlssze ennek a lemeznek keacutet veacutege nem eacuter a csuacutecsig de hajlaacutesban
foumlluumllkunkorodikrdquo336
Paacuterhuzamkeacutent ebben az esetben is a kelet-euroacutepai koumlzeacutep- eacutes belső aacutezsiai peacuteldaacutekat
eacuterdemes emliacuteteni V Yu Myasnikov eacutes L G Yaroslavsteva 2017-es munkaacutejukboacutel haacuterom
burjaacutetfoumlldi hosszuacutepengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvert (egy karikaacutes markolatuacute kardot egy bdquopallostrdquo eacutes
egy szablyaacutet) mutatnak be Ebből a pallos az egyeduumlli amelyik a korszakunkba (8ndash11
szaacutezad) helyezhető el azonban a fegyverek ellenzőjeacuteneacutel (kivaacuteltkeacutepp a korai karikaacutes markolatuacute
kardnaacutel) hasonloacute oumlbloumls csoacutenakszerű kiszeacutelesedeacutes figyelhető meg amelyre a szerzők kuumlloumln
335 A hosszaacuteban oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel forrasztottaacutek vagy tűzi hegesztetteacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a veacutegződeacuteseket Bővebben ld Technoloacutegia c fejezet tovaacutebbaacute HOLUBIEV 2017 235ndash249 336 HAMPEL 1902 299 vouml Uo 298 1ndash2 aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
89
felhiacutevjaacutek a figyelmet337 Ez a szerkezet szinteacuten a huumlvely torkolataacuteval toumlrteacutenő zaacuteroacutedaacutest eacutes a
markolat stabilitaacutesaacutet szolgaacutelhatta
A huumlvely
A penge hosszuacutesaacutegaacutet eacutes iacuteveacutet koumlvető huumlvely csak keveacutes esetben maradt meg vizsgaacutelhatoacute
aacutellapotban azonban toumlbb alkalommal megfigyelhetők a pengeacuten fa lenyomatok raacuteiacutezesuumlleacutesek
amelyek alapjaacuten koumlvetkeztetni lehet a siacuterba helyezeacutesre Mivel az eacutertekezeacutes elsősorban a
szablya pengeacutejeacutenek eacutes markolatszereleacutekeinek funkcionalitaacutesaacutera eacutes technoloacutegiaacutejaacutera foacutekuszaacutel a
fuumlggesztőszereleacutekek csak nagyobb formai csoportjuk szerint keruumllnek emliacuteteacutesre
Fuumlggesztőfuumll
1 D-alakuacute paacutentos fuumlggesztőfuumllek ndash szerkezetuumlk azonos alapanyaguk eacutes kiviteluumlk
vaacuteltozoacute338
2 Y-alakuacute fuumlggesztőfuumllek ndash a fuumlggesztőpaacutentjuk eddig meacuteg ismeretlen tegezekhez is
alkalmaztaacutek őket339
3 Lemezes fuumlggesztőfuumllek ndash aranyboacutel eacutes reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt peacuteldaacutenyai
ismertek340
Huumlvelyveacuteg
Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint alacsony szaacutemuk miatt hasznaacutelatuk nem lehetett aacuteltalaacutenos Gyűjteacuteseacuteben
haacuterom csoportot kuumlloumlnboumlztet meg
1 Lapiacutetott ovaacutelis metszetű henger alakuacute huumlvelyveacutegek
2 Hasonloacute formaacutejuacute huumlvelyveacutegek az előoldalon liacutera alakuacute kivaacutegaacutessal
3 Goumlmboumls veacutegű huumlvelyveacutegek ndash Kovaacutecs ez utoacutebbiba sorolta a beacutecsi szablyaacutet amely mellett
egyeacutertelműbb előfordulaacutesnak szaacutemiacutet a gnadendorfi szablya341
337 A szerzők a ладьевидное kifejezeacutest hasznaacuteljaacutek tehaacutet az emberi keacutezben talaacutelhatoacute szinteacuten oumlbloumls sajkacsontra hasonliacutetjaacutek az ellenzőtiacutepust MIASNIKOV ndash IAROSLAVSTEVA 2017 60 338 Arany- ezuumlst- reacutez- eacutes vasoumltvoumlzetekből egyaraacutent Uo 27 63 146 j 339 Uo 28 340 Uo 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
90
A penge formai jellemzői
A pengeacutek formai jellemzőibe keresztmetszetuumlk eacutes annak vaacuteltozaacutesai tartoznak A szablyaacutek
eseteacuteben haacuterom alapvető keresztmetszet-tiacutepust kuumlloumlniacutethetuumlnk el
1 Konvex oumltszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejat neacutelkuumlli egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A keacutesekkel ellenteacutetben jellemzőjuumlk hogy az eacutelezeacutes nem a penge
fokaacutetoacutel (haacuteromszoumlgű keresztmetszet) hanem hozzaacutevetőlegesen a szeacutelesseacuteg feleacutetől
indul csak el
2 Konkaacutev heacutetszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejattal ellaacutetott egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A pengevaacutejatnak vagy sok esetben veacutercsatornaacutenak nevezett keacutetoldali
iacutevelt bemeacutelyedeacutes aacuteltalaacuteban 10-12mm-es szeacutelesseacutegben jelentkezett a penge profiljaiban
Szerepe nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a penge kikoumlnnyiacuteteacutese a suacutelypont markolat iraacutenyaacuteba
toumlrteacutenő eltolaacutesa342 valamint a fegyver harckoumlzben felleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel tanuacutesiacutetott
ellenaacutelloacutesaacutegaacutenak noumlveleacutese volt
3 Rombikus vagy lencse alakuacute keresztmetszet ndash keacuteteacutelű penge vaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszete A penge ebben az esetben a koumlzepe feleacute eacuteri el a maximaacutelis
vastagsaacutegot Ez a tiacutepus szablyaacutek eseteacuteben csak az előbbi keacutet tiacutepus egyikeacutevel fordul elő
a penge hegy felőli szakaszaacuten fokeacutel vagy elman gyanaacutent343 Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint a
keacuteteacutelűseacuteg kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes kori szablyaacutek mindegyikeacuten megtalaacutelhatoacute iacutegy ezt
a korszak aacuteltalaacutenos ismertetőjegyeacutenek tekinti344
A keacuteteacutelű hegyben veacutegződeacutes funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatban toumlbb elmeacutelet szuumlletett
Egyesek szerint a fokeacutel a fegyver visszaraacutentaacutesakor ejtett sebet a ceacutelponton ami a viacutevaacutesnaacutel
jelenthetett előnyt mivel iacutegy a pengeacutevel nem vaacutert moacutedon is taacutemadhattaacutek az ellenfelet Kovaacutecs
Istvaacuten szerint a fegyvert szuacuteraacutesra is hasznaacutelhattaacutek azonban miacuteg a fegyver első eacuteleacutevel a lovast
taacutemadtaacutek feluumllről indiacutetott vaacutegaacutesokkal addig a lovat alulroacutel a fokeacutellel Elkeacutepzeleacuteseacutet arra is
341 Uő 1980b 28 342 Ezen a ponton ellent kell mondanunk Kovaacutecs Laacuteszloacute azon meglaacutetaacutesaacutenak miszerint a pengevaacutejat ceacutelja a suacutelypont hegy feleacute tolaacutesa lett volna KOVAacuteCS 1980b 20 Mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek suacutelypontja aacuteltalaacuteban a pengetőtől szaacutemiacutetott 140ndash200 mm koumlzoumltt helyezkedik el a pengevaacutejat jelentős reacutesze (toumlbb mint a keacutetharmada) a penge suacutelypont utaacuteni szakaszaacutet eacuterinti Koumlvetkezeacuteskeacutepp egy pengevaacutejat neacutelkuumlli pengeacutenek a pengetőtől taacutevolabbra esik a suacutelypontja Szinteacuten a markolat neheacutezzeacute teacutetelt segiacutetetteacutek elő egyes markolatszereleacutekek (pl markolatkupak) joacutellehet funkcioacutejuk elsődlegesen nem a fegyver suacutelyozaacutesa hanem a markolat statikaacutejaacutenak javiacutetaacutesa lehetett 343 E toumlroumlk kifejezeacutes a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fokeacuteltiacutepusra utal ARENDT 1934 59 21a j 344 Uo 1981 20
DOI 1015774PPKEBTK2019012
91
alapozza hogy a bdquolebediairdquo ujjelosztoacute tuumlskeacutek nem tetteacutek lehetőveacute hogy a fegyvert első eacuteleacutevel
előre vagy haacutetra forgassaacutek345
A fokeacutel kialakulaacutesaacuteban azonban valoacutesziacutenűleg a szuacuteraacutes jaacutetszott nagyobb szerepet a
mindkeacutet oldalon eacuteles pengeacutet koumlnnyebben hateacutekonyabban be lehetett szuacuterni a ceacutelpontba eacutes ki
lehetett huacutezni belőle A toumlbbnyire vaacutegtaacuteboacutel taacutemadoacute lovasnak kulcsfontossaacuteguacute volt hogy ezt
roumlvid időn beluumll meg tudja tenni346 A szablyaacuteval toumlrteacutenő szuacuteraacutest az eacutel feleacute hajloacute markolat is
segiacutetette ami iacutegy a pengeacutevel enyhe S alakot vett foumll
Mindemellett a forma a vaacutegaacutesra is alkalmas volt Ahogy az koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a
szablya vaacutegaacutesra toumlrteacutenő hasznaacutelata nemcsak a keacutesőbbi időkből ismert peacuteldaacutein hanem a
korszakunkra dataacutelhatoacute szablyaacutek egyes jegyein is nyomon koumlvethető elsősorban a markolat
azon reacuteszein amelyekről felteacutetelezhető hogy a keacutez haacutetracsuacuteszaacutesaacutet akadaacutelyoztaacutek
Kirpičnikov felteacutetelezeacutese szerint az egyenes kardok peacuteldaacutejaacutenak eacutes a lovasharcok
tapasztalatainak hataacutesaacutera fejlődthettek penge feleacute hajloacute szaacuterakkal a goumlmbben veacutegződő
ellenzők a hajlaacutes keacutenyelmesebbeacute tette a fegyvert a vaacutegaacuteshoz valamint alkalmassaacute tette arra
hogy gyorsabban lehessen egymaacutes utaacuten toumlbb mozdulattal is taacutemadni vele ami kulcsfontossaacuteguacute
volt a lovasharcban347
Keveacutesbeacute maradt meg a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutesban Arendt a fokeacutel kialakulaacutesaacutera
vonatkozoacute neacutezete veacutelemeacutenye szerint ez a fegyver ellensuacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelt348 Baacuter a szuacuteraacutesra
eacutes vaacutegaacutesra egyaraacutent hasznaacutelhatoacute eacutel szaacutendeacutekos kialakiacutetaacutesa alapjaacuten Arendt elmeacuteleteacuteneacutel toumlbb
felteacutetelezhető annak rendelteteacuteseacuteről fontos szempont hogy a fegyver suacutelypontja a
markolatszereleacutekek suacutelyozaacutesa mellett a keresztmetszet megvaacuteltoztataacutesaacuteval (adott szakaszon
toumlrteacutenő szűkiacuteteacuteseacutevel) befolyaacutesolhatoacute eacutes ez ndash ha nem is oumlnmagaacuteban ndash szinteacuten szerepet
jaacutetszhatott a fokeacutel kialakulaacutesaacuteban
Szinteacuten a formaisaacuteghoz tartozik az esetenkeacutent felleacutepő pengetőboriacutetoacute lemez amely keacutetfeacutele
hosszuacutesaacutegban eacutes formaacuteban jelentkezik a penge kezdeti szakaszaacuten
1 ellenzővel paacuterhuzamos roumlvid lemezboriacutetaacutes teriacuteteacuteke teacuteglalap alakuacute (Keneacutezlő II29)
2 kinyuacuteloacute teriacuteteacuteke T-alakuacute (Arad-Csaacutelya Pestszentlőrinc Ismeretlen lh 6)349
345 KOVAacuteCS 1941 129ndash131 A keacutesőbbiekben egy eacuterdekes vizsgaacutelati teacutemaacuteja lehet a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszetnek is hogy milyen mozgaacutest enged az ujjelosztoacute tuumlskesor 346 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293 347 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 348 ARENDT 1934 59 349 Ld II Taacutebla V Taacutebla 1 Szlaacutev szakirodalmakban Г-alakuacute lemezboriacutetaacuteskeacutent is szerepel INKOVA 2013 63
DOI 1015774PPKEBTK2019012
92
A pengetőboriacutetoacute lemez funkcioacuteja elsősorban a huumlvelyben toumlrteacutenő toumlkeacuteletes zaacuteroacutedaacutes A
penge eacutele a pengetoumlvoumln eacutert veacuteget aacuteltalaacuteban a fegyver veacutegig volt eacutelezve ez aloacutel a penge
kezdeti szakasza sem volt kiveacutetel350 ndash ez szinteacuten indokolttaacute tette a pengetőboriacutetoacute lemezek
alkalmazaacutesaacutet
A leletek jelentős haacutenyadaacutenaacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute eacutepen maradt pengevaacutejat figyelhető meg
mindkeacutet profilban Ennek szeacutelesseacutege aacuteltalaacuteban 10 mm meacutelyseacutege 1ndash15 mm ndash ez az eacuterteacutek a
penge hosszaacuten a hegy feleacute haladva nem vagy csak nagyon kis meacuterteacutekben vaacuteltozik
Metrikus vizsgaacutelatok
Ahogy azt a bemutatott tipoloacutegiai rendszerek kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből laacutethattuk a
taacutergyleiacuteraacutesnaacutel egyre fontosabb szerepet kap a kategorikus jelzőkkel toumlrteacutenő jellemzeacutessel
szemben (hosszuacute roumlvid szeacuteleshellip stb) az egzakt adatok felveacutetele eacutes interpretaacutecioacuteja iacutegy a
szaacutemadatok egyre meghataacuterozoacutebbak a klasszifikaacutecioacuteban is
A honfoglalaacutes kori szablyaacutek metrikus vizsgaacutelatai soraacuten aacuteltalaacuteban a penge keruumllt előteacuterbe
elsődlegesen annak hosszuacutesaacutega szeacutelesseacutege eacutes fokeacuteleacutenek hossza maacutesodlagosan a penge
vastagsaacutega a markolat eacutes az ellenző hossza eacutes a fegyver egeacutesz hossza lett vizsgaacutelva Joacutellehet
koraacutebban toumlrteacutenetek raacute kiacuteseacuterletek a fegyver iacutevmagassaacutega nem keruumllt vizsgaacutelatra Ennek oka
hogy az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a koraacutebbi moacutedszereket nem talaacutelta kellően objektiacutevnek ahhoz hogy
rendszerezeacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute adatokat nyerjen a sok esetben erősen korrodaacutelt eacutes egy adott
penge szakaszaacuten beluumll is vaacuteltozoacute meacuterteacutekben iacutevesedő pengeacutekről351 ugyanakkor a keleti
paacuterhuzamok arra engednek koumlvetkeztetni hogy az iacutevmagassaacuteg tovaacutebbaacute a penge szeacutelesseacutegi eacutes
hosszuacutesaacutegi meacuteretadatai keveacutesbeacute szaacutemiacutetanak kronoloacutegiai indikaacutetornak352
Az adatok rendszerezeacutese szinteacuten toumlbb neheacutezseacutegbe uumltkoumlzik Neacutemely esetekben nem
egyeacutertelmű hogy a hosszuacutesaacuteg a pengeacutere vagy az egeacutesz fegyverre vonatkozik353 a
350 Ismeruumlnk olyan fegyvereket ahol a penge toumlveacutet neacutegyzetes keresztmetszetűnek hagyjaacutek meg hiszen itt a vaacutegoacuteeacutelnek nincs funkcioacuteja 351 A pengeacutek iacuteveacutenek meacutereacuteseacutere dolgozott ki moacutedszert V V Arendt eacutes S A Pletneumlva Kovaacutecs Laacuteszloacute 21 penge iacutevesedeacuteseacutet meacuterte meg amelyből aacuteltalaacutenosan csekeacutely goumlrbuumlletűnek iacuteteacutelte meg a szablyaacutekat KOVAacuteCS 1980b 19 58ndash59 107ndash108 j 352 Baacuter a kelet-euroacutepai szablyaleleteket feldolgozoacute tanulmaacuteny a markolatszereleacutekek menteacuten sem tud egyeacutertelmű kronoloacutegiai koumlvetkezteteacuteseket levonni (a korai ellenzők kis szaacutemban az Arany Horda idejeacuteről is fellelhetők) a mi esetuumlnkben koumlnnyebben lehet egyfajta relatiacutev időrendiseacuteget valoacutesziacutenűsiacuteteni az ellenzőtiacutepusok eacutes a penge keresztmetszeti (szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg araacutenybeli) vaacuteltozaacutesai alapjaacuten JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 353 Ugyanakkor meglepő moacutedon a fegyverek eredeti koumlzleacuteseacuteben nyomon koumlvethető hogy pengehosszroacutel vagy teljes hosszroacutel van szoacute iacutegy van lehetőseacuteguumlnk a szeacutetvaacutelasztaacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
93
markolathosszok pedig a fegyver aacutellapotaacutetoacutel fuumlggően vonatkozhattak csupaacuten egy
markolattuumlskeacutere vagy egy eacutepen maradt ellenzőtől markolatveacutegig tartoacute markolatra
A listaacutezott szablyaleletek metrikus adatai eacutes az egyes fegyverekhez tartozoacute
formacsoportok a Kataloacutegus A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c
taacuteblaacutezataacuteban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek
Ahogy azt koraacutebban laacutethattuk a szablyaacutek adatainak rendszerezeacutese toumlbbfeacutele moacutedon
toumlrteacutenhet A klasszifikaacutecioacute alapjaacutet aacuteltalaacuteban a formai jellemzők az ornamentika eacutes a
fegyverszereleacutekek adjaacutek azonban ahogy arra J Hošek eacutes J Košta raacutemutattak egyre inkaacutebb
megjelennek szempontkeacutent a technoloacutegiai jellemzők354 Ezen kiacutevuumll meghataacuterozoacute szerepet
toumlltenek be a metrikus adatok amelyek rendszerezeacuteseacutere egyre toumlbb adatelemző moacutedszer aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre iacutegy eleacuterhetőveacute vaacutelik egy magasabb fokuacute egzaktsaacuteg a fegyvervizsgaacutelat egy
olyan teruumlleteacuten amelyen valoacuteban erre lenne szuumlkseacuteguumlnk
Ugyanakkor a matematikai moacutedszerek gyenge pontjai aacuteltalaacuteban a valoacutesaacuteggal toumlrteacutenő
eacuterintkezeacutes ndash a valoacutesaacuteg interpretaacutecioacuteja ndash menteacuten alakulnak ki ami esetuumlnkben a toumlrteacutenelmi
valoacutesaacuteg ezerarcuacutesaacutegaacuteban mutatkozik meg az egzaktsaacuteg halaacutelaacutet jelenti hogy a fegyverek
vizsgaacutelt parameacuteterei az idő soraacuten toumlbbszoumlr is vaacuteltozhattak egy tipoloacutegiai rendszer szaacutemaacutera
pedig oumlnmagaacuteban meacuteg az sem egyeacutertelmű hogy a taacutergy milyen formaacutejaacuteban keruumll
osztaacutelyozaacutesra A toumlbbszoumlroumlsen korrodaacutelt sok esetben toumlredeacutekes aacutellapotuacute vastaacutergyakat ugyanis
nem oumlnmagukban hanem preszumptiacutev moacutedon előaacutelliacutetaacutesuk soraacuten nyert adottsaacutegaik
relaacutecioacutejaacuteban eacutertelmezzuumlk vagyis a besorolaacutes olyan jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik amelyre az
esetek meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben csak koumlvetkeztetni lehet Iacutegy a moacutedszer baacuter egzaktumokra eacutepuumll
alapvetően egy becsleacutesből indul ki a meacutereacutestechnika pedig nem keacutepes megszabadulni az
elmeacuteleti rekonstrukcioacutetoacutel valoacute fuumlggeacuteseacutetől355
A toumlmeg meacutereacuteseacutere az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja toumlbb okboacutel sem vaacutellalkozott Egyreacuteszt a
toumlmegeacuterteacutekek szakirodalmi emliacuteteacutese rendkiacutevuumll silaacuteny leggyakrabban a fegyver hosszeacuterteacutekei
ezek koumlzuumll is az oumlsszegeacuteszhossz eacutes a pengehossz van csak feljegyezve Maacutesreacuteszt a meacutert adatok
354 Ld Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet 355 Kitűnő peacutelda erre a pengeacutek kiindulaacutesaacutenak vagy eacutepp toumlredeacutekesseacuteguumlknek megaacutellapiacutetaacutesa ami szinteacuten a fegyver egykori alakjaacutenak felteacutetelezeacutese szerint toumlrteacutent a vizsgaacutelatok soraacuten azok a pengeacutek lettek eacutep aacutellapotuacutekeacutent meghataacuterozva amelyeknek mind a kiindulaacutesa (vagyis a pengető vaacutellazaacutesa illetve az ellenző eacutes a pengető talaacutelkozaacutesa) mind a hegykikeacutepzeacutes elindulaacutesa (drasztikus szeacutelesseacutegcsoumlkkeneacutes a penge veacutegeacuten) megfigyelhető volt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
94
meacuteg keveacutesbeacute adnak reaacutelis keacutepet a penge eredeti tulajdonsaacutegairoacutel a korroacutezioacute sokkal jobban
befolyaacutesolja az eredmeacutenyt Harmadreacuteszt eacutes nem utolsoacute sorban nem aacutellt rendelkezeacutesre egy
egyseacuteges meacutereacutestechnikai haacutetteacuter ndash a nagyobb meacuterlegek pontatlansaacuteguk miatt voltak
hasznaacutelhatatlanok a kisebbekre pedig sok esetben a penge gyenge megtartaacutesa miatt nem
lehetett raacutehelyezni a fegyverleletet Felteacutetelezhetően ezen okoknaacutel fogva nem vizsgaacuteltaacutek
maacutesok sem a toumlmeget nagyobb rendszeresseacuteggel
Mindemellett a statisztikai kapcsolatvizsgaacutelatok toumlbb ponton keacutepesek hozzaacutejaacuterulni a
szablyaacutek tipoloacutegiai rendszereacutenek optimalizaacutelaacutesaacutehoz Ezen feluumll azok a statisztikai
adatelemzeacutesi moacutedszerek (kontextuaacutelis szeriaacutecioacute klaszteranaliacutezis) amelyek mostanra
gyakorlattaacute vaacuteltak a reacutegeacuteszeti anyag interpretaacutecioacutejaacuteban előrevetiacutetik annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet is
hogy a koraacutebbi formacsoportok kategorikus jelzőit szaacutemszerűsiacutetsuumlk
Ezen a ponton figyelhetuumlnk fel a szablyavizsgaacutelat egy tovaacutebbi aspektusaacutera a koraacutebbi
megkoumlzeliacuteteacutesek a taacutergy metrikus jellemzeacuteseacutet aacuteltalaacuteban egy szeacutelesseacutegi eacutes hosszuacutesaacutegi adattal
bdquointeacutezteacutek elrdquo mely utoacutebbinaacutel joacute esetben sikeruumllt meghataacuterozni hogy az a fegyver egeacuteszeacutere
vagy csupaacuten a pengeacutere vonatkozik Ezeket az adatokat a tipoloacutegiai besorolaacutesok tovaacutebbi formai
jellemzőkkel egeacutesziacutetetteacutek ki amelyeket a fentiekben ismertettuumlnk
Ugyanakkor a fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből azt is laacutethatjuk hogy a 20 szaacutezad
utolsoacute harmadaacutetoacutel egyre nagyobb hangsuacutelyt kap a penge vizsgaacutelata amelyneacutel egyeacutertelmű
hogy a formai jellemzeacutes nem ragadhat le csupaacuten kettő vagy haacuterom meacuteretadat ismerteteacuteseacutevel
hiszen egy fokozatosan keskenyedő eacutes veacutekonyodoacute taacutergyroacutel van szoacute
13 esetben az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek 50 mm-es beosztaacutessal lettek veacutegig meacuterve a penge egeacutesz
hosszaacuten olyan moacutedon hogy a pengető kezdeti reacutesze jelentette a nullpontot (itt toumlrteacutent az első
meacutereacutes ami a kiinduloacute Szp- eacutes Vp-eacuterteacuteket adta meg ndash ezek voltak a legmagasabb eacuterteacutekek
innentől a penge fokozatosan keskenyedett eacutes veacutekonyodott) A vizsgaacutelat ceacutelja az volt hogy ne
csupaacuten egy szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekkel rendelkezzuumlnk ndash tekintve hogy ezek az eacuterteacutekek a
penge egeacuteszeacuten beluumll vaacuteltoznak ndash hanem az eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacutet a keskenyedeacutes eacutes veacutekonyodaacutes
meacuterteacutekeacutet is eacuterzeacutekeljuumlk Termeacuteszetesen az erős korroacutezioacute ma maacuter nem teszi lehetőveacute hogy a
penge eredeti meacutereteit vizsgaacuteljuk iacutegy az sem meglepő hogy a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese nem
hoz magaacuteval folyamatos szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekcsoumlkkeneacutest meacutegis az alaacutebbi diagramon
keacutet tendencia figyelhető meg az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatban
DOI 1015774PPKEBTK2019012
95
Diagram a szablyapengeacutek szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekeinek vaacuteltozaacutesaacuteroacutel
A pengetőtől taacutevolodva mindkeacutet parameacuteter eseteacuteben megfigyelhető a csoumlkkeneacutes ami az
Szp eseteacuteben araacutenyaacuteban is nagyobb meacuterteacutekű A Vp eseteacuteben aacuteltalaacutenosan elmondhatoacute hogy a
pengetőtől szaacutemiacutetott 100-150mm-en meacuteg nem figyelhető meg a veacutekonyodaacutes a penge tovaacutebbi
szakaszaacuten azonban folyamatos Az Szp kezdő eacuterteacuteke maacuter az első 50mm-en beluumll is csoumlkken
150mm utaacuten pedig aacutetlagban tovaacutebbi 5mm-t csoumlkken
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis)
A fegyverek statisztikai vizsgaacutelata elsősorban funkcionalitaacutesuk megismereacuteseacuteben segiacutet
minket Csiky Gergely az avar kori bdquopengefegyverekrdquo metrikus vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban a
koumlvetkezőt jegyzi meg
bdquoA vaacutegoacutefegyverek funkcionaacutelisan koumlzelharci taacutemadoacutefegyverek s iacutegy az emberei kar
meghosszabbiacutetaacutesaacutenak tekinthetők a pengeacutek meacutereteinek vizsgaacutelatai emiatt e taacutergya legfőbb
funkcionaacutelis jellegzetesseacutegeacutet taacuterjaacutek felrdquo356
Exploratiacutev adatanaliacutezisnek (EDA) nevezzuumlk azokat a statisztikai aacutebraacutezolaacutesi moacutedszereket
amelyek az adatok termeacuteszeteacutenek eacutes oumlsszefuumlggeacuteseinek megismereacuteseacuteben adnak taacutempontot357
356 CSIKY 2016 243ndash269
DOI 1015774PPKEBTK2019012
96
A hagyomaacutenyos pontdiagram mutatkozott a legalkalmasabbnak arra hogy a csoportosiacutetaacutesi
lehetőseacutegeket megjeleniacutetsuumlk ugyanakkor a dobozaacutebraacutekkal lehetőseacuteg nyiacutelt oumlsszehasonliacutetoacute
vizsgaacutelatot veacutegezni egy kategorikus (keresztmetszeti tiacutepus ellenző alapanyaga) eacutes egy vaacuteltozoacute
adatsor (csontvaacutezhossz eacutes a fegyver metrikus adatai) koumlzoumltt358
A korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes keacutet vaacuteltozoacute koumlzti lineaacuteris kapcsolat becsleacuteseacutere alkalmas A kapcsolat
lehet egyenesen vagy fordiacutetottan araacutenyos illetve hiaacutenyzoacute amely szerint a korrelaacutecioacutes
koefficiens eacuterteacuteke +1 eacutes -1 koumlzoumltt mozog (a 0 eacutertelemszerűen a kapcsolat hiaacutenyaacutet jeloumlli)359 A
koefficiens eacuterteacuteke fuumlggetlen a vizsgaacutelt vaacuteltozoacutek megadott meacuterteacutekegyseacutegeitől amely
esetuumlnkben a hosszeacuterteacutekekben (cm mm) eacutes az elhunyt koraacuteban (eacutev) jelenik meg
A vizsgaacutelatot jelentősen befolyaacutesolhatjaacutek az uacuten outlier (kiugroacute) eacuterteacutekek ami miatt
kuumlloumlnoumlsen fontos volt hogy a toumlredeacutekes pengeacutek tuacutel alacsony hosszeacuterteacutekei ki legyenek szűrve a
munka előtt Amennyiben az adatsorok koumlzoumltt lineaacuteris kapcsolat eacuterzeacutekelhető az a fegyver
aacuteltalaacutenos jellemzeacuteseacuteben segiacutet minket amennyiben nem talaacutelhatoacute kapcsolat nagyobb eseacutelyuumlnk
van a klaszteranaliacutezis alapjaacuten toumlrteacutenő klasszifikaacutecioacutes kiegeacutesziacuteteacutesekre
Ahogy az alaacutebbiakban laacutethatoacute a kettő egyuumlttesen jelenik meg vagyis kirajzoloacutednak
aacuteltalaacutenos tendenciaacutek a fegyver meacuteretbeli vaacuteltozaacutesaival kapcsolatban ugyanakkor e tendenciaacutek
aacuternyalhatoacutek
A vizsgaacutelatok legnagyobb gyengeacuteje hogy a meacuteretadatok silaacuteny koumlzleacutese valamint a leletek
vizsgaacutelhatatlansaacutega miatt meglehetősen alacsony esetszaacutemokkal lehetett csak dolgozni
Ahogy az alaacutebbi taacuteblaacutezatban is laacutethatoacute a maximaacutelis esetszaacutem ami a teljes hossz eacutes az
ellenzőtiacutepusok kiveacuteteleacutevel oumlnmagaacuteban kevesebb mint a leletek feleacutet jelenti tovaacutebb aproacutezoacutedott
a kuumlloumlnboumlző parameacuteterek oumlsszeveteacuteseacuteneacutel360
357 DRENNAN 2009 321ndash322 httpxeniasotehuhubioscidocsbiometrlectureeda (megtekinteacutes ideje 2018 10 28) 358 DRENNAN 2009 37ndash50 J Hošek eacutes J Košta a mikulčicei kardok formai csoportosiacutetaacutesaacutet szinteacuten exploratiacutev moacutedszerekkel veacutegezte HOŠEK ndash KOŠTA 2014 253ndash261 359 Uo 209ndash210 vouml WILCOCK 1999 36ndash37 360 Az oszlopok utolsoacute vastagon szedett eacuterteacuteke az adott parameacuteter esetszaacutemaacutet a foumlloumlttuumlk leacutevő eacuterteacutekek az adott keacutet kategoacuteria oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak esetszaacutemait jeloumlli Kor=elhalaacutelozaacutesi kor Csvh=csontvaacutezhossz a tovaacutebbi jeloumlleacutesek feloldaacutesaacutehoz ld A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c taacuteblaacutezat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
97
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz Tk Te
Te 30 22 57 47 32 28 40 78
Tk 17 11 41 33 28 25 53
Sz 13 11 29 26 17 39
Hf 14 8 39 40 43
Hp 19 14 54 61
Oumlssz 26 20 77
Csvh 26 30
Kor 43
A fegyveres temetkezeacutesek szakirodalmi emliacuteteacuteseacuteből sajnos csak korlaacutetozott szaacutemban
ismertek informaacutecioacutek az elhunyt koraacuteval eacutes alkati sajaacutetossaacutegaival (iacutegy a csontvaacutez hosszaacuteval)
kapcsolatban Aacuteltalaacuteban emliacuteteacutesre keruumll a csontvaacutez aacutellapota amely toumlbb esetben gyenge
megtartaacutesuacute hiaacutenyos vagy erősen roncsolt Ennek egyik fő oka hogy a lelőhelyek jelentős
reacutesze ma is aktiacutev foumlldműveleacutes alatt aacutelloacute teruumllet eacutes a kuumlloumlnboumlző talajlaziacutetoacute talajforgatoacute
technikaacutek az előforduloacute reacutegeacuteszeti objektumokat nem hagyjaacutek eacuterintetlenuumll Emellett 43 esetben
becsuumllteacutek fel a lehetseacuteges elhalaacutelozaacutesi kort amiből azt laacutethatjuk hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben
maturus eacutes senilis koruacute feacuterfiak melleacutekletekeacutent szerepel a szablya de maacutesodlagosan
adultusoknaacutel is megtalaacutelhatoacute Az egyetlen iuvenis koruacute a gnadendorfi siacuter elhunytja361 A 30
csontvaacutezhosszadat az eacuteletkori vaacuteltozaacutesokat nem koumlveti az alkalmazott statisztikai
moacutedszerekkel kimutathatoacute uacuteton362
361 Az esetek egy reacuteszeacuteneacutel szaacutemszerűsiacutetve szűkebb intervallumban keruumllt meghataacuterozaacutesra az elhalaacutelozaacutesi kor Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (mat) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (40ndash50) Gnadendorf (iuv) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (27ndash31) 58 siacuter (36ndash40) Karos-Eperjesszoumlg I2 siacuter (mat) II5 siacuter (sen) II6 siacuter (sen) II11 siacuter (sen) II20 siacuter (sen) II36 siacuter (sen) II41 siacuter (mat) II50 siacuter (matsen) II52 siacuter (mat) III11 siacuter (mat) Keneacutezlő-Fazekaszug I3 (matsen) I14 (matsen) I18 (matsen) I25 (matsen) II29 (matsen) Kolozsvaacuter Szaacutentoacute u 4 siacuter (35ndash39) 22 siacuter (40ndash59) 25 siacuter (60ndash65) Kolozsvaacuter Zaacutepolya u 6 siacuter (20ndash40) 10 siacuter (35ndash40) Ladaacutenybene-Benepuszta (ad) Maroskarna (50ndash55) Nagykőroumls-Fekete-dűlő 2 siacuter (mat) Naszvad-Partok-dűlő 3 siacuter (mat) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (23ndash40) 22 siacuter (30ndash60) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (mat) 264 siacuter (ad) Saacuterreacutetudvari-Poroshalom 1 siacuter (40ndash45) Szabadkiacutegyoacutes-Paacutelligeti taacutebla 1 siacuter (mat) Szeged-Alsoacutegyő 18 siacuter (mat) Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart IC (11) siacuter (ad) ID (10) siacuter (ad) II1 siacuter (40ndash50) II7 (ad) II8 (63ndash72) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla (53ndash57) 362 A csontvaacutezhossz eacutes eacuteletkor korrelaacutecioacutes koefficiense 01935858 amely gyenge lineaacuteris kapcsolatra utal A szablyaacutes temetkezeacutesek koumlzoumllt csontvaacutezhosszai a koumlvetkezők (cm) Budapest-Raacutekos 1 siacuter (169) Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (167) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (152) Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Erdős tanya (176) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (158) 58 siacuter (172) Karos-Eperjesszoumlg II5 siacuter (164) II6 siacuter (170) II11 siacuter (161) II20 siacuter (165) II36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
98
A fenti esetszaacutemok vizsgaacutelataacuteval az alaacutebbi aacutetlag- eacutes hataacutereacuterteacutekek aacutellapiacutethatoacutek meg az
elhunytakkal eacutes szablyaacutejukkal kapcsolatban
Elhunyt Szablya
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz
Min kb 16 135 453 468 75 20
Max kb 70 176 990 800 370 45
Aacutetlag 4747 16527 79968 70795 21023 308
Mediaacuten 50 166 815 710 210 30
Az adatok vizsgaacutelata egy nyiacutelt forraacuteskoacuteduacute szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelvvel
(R) toumlrteacutent363 A vizsgaacutelat soraacuten toumlbb leiacuteroacute statisztikai moacutedszer is alkalmazaacutesra keruumllt
A fent emliacutetett korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesokon (Cor) eacutes exploratiacutev adatelemzeacutesi moacutedszereken
(egyseacutegesen EDA) kiacutevuumll a kutataacutes fontos reacuteszeacutet keacutepezte a klaszteranaliacutezis matematikai
klasszifikaacutecioacutes moacutedszere (Ward)364
A hierarchikus agglomeratiacutev (oumlsszevonaacuteson alapuloacute) algoritmusokban minden adat kuumlloumln
klaszterről indul eacutes egy maacutesikkal ketteseacutevel alkotnak uacutej klasztereket (dimenzioacutecsoumlkkenteacutes) A
kialakult klaszterhierarchia fa (dendrogram) formaacutejaacuteban keruumll megjeleniacuteteacutesre Az
agglomeratiacutev klaszteranaliacutezisek koumlzuumll az egyik leggyakrabban alkalmazott Ward-feacutele
eljaacuteraacutessal toumlrteacutent az adatok vizsgaacutelata365
siacuter (157) II41 siacuter (174) II52 siacuter (167) III11 siacuter (176) Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter (163) Kisdobra-Liga homok 1 lovassiacuter (173) Kolozsvaacuter-Szaacutentoacute u 4 siacuter (157) 25 siacuter (173) Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 4 siacuter (170) Maroskarna (169) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (170) 22 siacuter (165) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (161) 264 siacuter (173) Saacutetteacuterudvari-Poroshalom 1 siacuter (161) Tiszaeszlaacuter-Bashalom IC (11) siacuter (162) ID (10) siacuter (165) II7 siacuter (135) II8 siacuter (163) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla 1 siacuter (160) A temetkezeacutesek szakirodalmi emliacutetettseacutegeacuteről egyuacutettal az elhunyttal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesokroacutel bővebben ld Kataloacutegus Honfoglaloacute szablyaacutek előkeruumlleacutese c taacuteblaacutezat kigyűjtoumltt szakirodalma 363 httpswwwr-projectorg (megtekinteacutes ideje 2018-09-30) HUSSON et al 2010 Itt kell kuumlloumln kiemelni Joacutezsa Moacutenika (University of Groningen Systems Control and Applied Analysis ndash Bernoulli Institute) eacutes Heacuteger Tamaacutes (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) matematikusok neacutelkuumlloumlzhetetlen szakmai segiacutetseacutegeacutet E szemeacutelyekkel az interdiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutes moacutedszertani előzmeacutenyeacutenek a szerző MA-s szakdolgozata tekinthető amelyben a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratok teruumlleti kiterjedtseacutege eacutes gazdasaacutegi hozama koumlzti kapcsolatokat kutatta HARAMZA 2014 364 DRENNAN 2009 309ndash320 WILCOCK 1999 37 HUSSON et al 2010 169ndash204 SPAULDING 1953 305ndash313 365 DRENNAN 2009 316ndash318 A klaszertelemzeacutesek fajtaacuteiroacutel ld meacuteg Ilonczai Zs Klaszter-analiacutezis eacutes alkalmazaacutesai MSc-Szakdolgozat ELTE-ITK Budapest 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
99
A moacutedszerek az alaacutebbi eredmeacutenyeket hoztaacutek366
1 par 2 par Esetszaacutem Moacutedszer367 Eredmeacuteny
1 Hp368 Csvh 14 Cor 02586888
2 Hp Szp 26 Cor 05164005
3 Hp Hf 40 Cor 05123449
4 Tk Szp 25 EDA ld 2 boxplot
5 Tk Hp 33 EDA ld 3 boxplot
6 Hp Szp 26 Ward EDA ld 1 dendrogram 1 diagram
7 Hp Hf 40 Ward EDA ld 2 dendrogram 2 diagram
1 A Hp eacutes a Csvh koumlzti korrelaacutecioacute vizsgaacutelataacutenak keveacutesbeacute a klasszifikaacutecioacuteban mint inkaacutebb
a temetkezeacutessel eacutes a fegyver hasznaacutelataacuteval kapcsolatos keacuterdeacutes tekinteteacuteben volt
szerepe Talaacutelhatoacute-e lineaacuteris oumlsszefuumlggeacutes a pengehossz eacutes az eltemetett testmagassaacutega
(eacutes ezaacuteltal karhossza) koumlzoumltt tehaacutet mennyire koumlvette a szablya az elhunyt fizikai
sajaacutetossaacutegait
E keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa hozzaacutejaacuterul ahhoz is hogy felmeacuterjuumlk Mennyire volt
szemeacutelyre szabott a siacuterba helyezett szablya eacutes mennyire felteacutetelezhető annak
hasznaacutelata
Termeacuteszetesen a Hp eacutes a Csvh kapcsolataacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel nem lehet teljes
biztonsaacuteggal koumlvetkeztetni a szemeacutelyre szabottsaacutegra eacutes a hasznaacutelatra hiszen
366 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a fentieken kiacutevuumll tovaacutebbi statisztikai vizsgaacutelatokat is veacutegzett ezek eredmeacutenyei azonban nem jaacuterultak hozzaacute eacuterdemben a fenti rendszerezeacuteshez Neacutemely kiegeacutesziacutető vizsgaacutelat a laacutebjegyzetekben szerepel 367 Cor=korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes EDA=exploratiacutev adatelemzeacutes (boxplot diagram) Ward=Ward-feacutele klaszteranaliacutezis 368 Egyeacuteb parameacuteterekkel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra a pengehosszuacutesaacuteg eacutes nem a fegyver teljes hosszuacutesaacutega volt alkalmas Baacuter a keacutet eacuterteacutek koumlzti kimagasloacutean erős korrelaacutecioacute (0829063) alapjaacuten szinte irrelevaacutensnak tarthatjuk a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt a teljes hosszeacuterteacutek teljesen maacutes moacutedon reagaacutel a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutesoknaacutel Peacuteldakeacutent emliacutethető a 2 vizsgaacutelatban szereplő hosszuacutesaacuteg eacutes szeacutelesseacuteg oumlsszeveteacutese a szeacutelesseacutegi eacuterteacutekek a penge hosszuacutesaacutegaacuteval 05164005-oumls koefficienssel korrelaacutelnak miacuteg a szeacutelesseacuteg eacutes a teljes hossz eacuterteacutekei -004964242-es koefficienssel tehaacutet az utoacutebbi esetben nem fedezhető fel lineaacuteris kapcsolat A nagy kuumlloumlnbseacuteg egy maacuter emliacutetett probleacutemaacuteval magyaraacutezhatoacute ti hogy esetenkeacutent a szablyaacuteknak csupaacuten a markolattuumlskeacuteje maacutes esetekben az egeacutesz markolat megmaradt ami esetlegesseacute teszi a hosszeacuterteacutekeket eacutes a szeacutelesseacuteghez toumlrteacutenő viszonyulaacutesukat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
100
egyaacuteltalaacuten nem biztos hogy az egyezeacutes a fegyver kialakiacutetaacutesa soraacuten is szempont volt
illetve hogy a kapcsolat felteacutetlenuumll lineaacuteris369
Ennek elleneacutere fontos volt elveacutegezni a szaacutemiacutetaacutest az esetleges egybeeseacutes
bdquoremeacutenyeacutebenrdquo mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvertiacutepusoknaacutel eddig meacuteg nem alakult ki maacutes
moacutedszer a fegyver eacutes a szemeacutely koumlzti hasznaacutelati kapcsolat eacuterteacutekeleacuteseacutere370 Korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutessal azonban nem eacuteszlelhető lineaacuteris kapcsolat a Csvh eacutes a Hp koumlzoumltt
2 A csoportosiacutethatoacutesaacuteg eacutes szoacuteroacutedaacutes meacuterteacutekeacutet hivatott felkutatni egy klaszterelemzeacutest
megelőző szaacutemiacutetaacutes a pengeszeacutelesseacuteggel kapcsolatban Mennyire vaacuteltozeacutekonyak a
pengeacutek szeacutelesseacutegi adatai eacutes mutatnak-e lineaacuteris kapcsolatot a penge hosszuacutesaacutegaacuteval
Ebben az esetben a koefficiens eacuterteacuteke +05 foumlleacute esik ami hataacuterozott (baacuter koraacutent sem
teljes) korrelaacutecioacutet mutat a keacutet parameacuteter koumlzoumltt
3 Az előző vizsgaacutelathoz hasonloacute ceacutellal keruumlltek oumlsszeveteacutesre a Hp eacutes a Hf meacuteretadatai A
koefficiens ebben az esetben is +05 foumlloumltt van
Az 2-es eacutes a 3-as vizsgaacutelat eseteacuteben tehaacutet lineaacuteris kapcsolat fedezhető fel vagyis
aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy mineacutel hosszabb volt a penge annaacutel nagyobb volt a
szeacutelesseacutege illetve annaacutel gyakrabban volt hosszabb fokeacutele Ugyanakkor e tendenciaacutet tovaacutebb
lehet aacuternyalni egymaacutestoacutel elkuumlloumlniacutethető kuumlloumlnboumlző linearitaacutesuacute formacsoportok felkutataacutesaacuteval
369 Szaacutemiacutetaacutesba kell ugyanis venni az időbeli eacutes regionaacutelis elteacutereacuteseket szokaacutesokat mint a fegyver beszerzeacutese illetve keacutesziacuteteacutese mind a siacuterba helyezeacutese tereacuten 370 E keacuterdeacutesben fegyvertiacutepusonkeacutent vaacuteltoznak a vizsgaacutelati lehetőseacutegek Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert az iacutejak hasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges speciaacutelis izommunka nyomon koumlvethető a csontokon (hipertroacutefiaacutek enthesopathiaacutek artroacutezisok) amiből vissza lehet koumlvetkeztetni a fegyver teacutenyleges hasznaacutelataacutera ndash vagyis megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy egy iacutejas-nyilas temetkezeacutes elhunytja valoacuteban iacutejaacutesz volt-e vagy sem Tihanyi B ndash Bereczki Zs ndash Molnaacuter E ndash Berthon W ndash Reacuteveacutesz L ndash Dutour O ndash Paacutelfi Gy Investigation of Hungarian Conquest Period (10th c AD) archery on the basis of activity-induced stress markers on the skeleton - preliminary resultsActa Biologica Szegediensis 591 (2017) 65ndash77 Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy Harcos vagy nem harcos Adatok a 10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyveres siacuterjainak eacuterteacutekeleacuteseacutehez In Tuumlrk A ndash Balogh Cs ndash Major B ndash Sudaacuter B Hadak Uacutetjaacuten XXIV a neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak XXIV konferenciaacuteja Bp ndash Esztergom 2015 557ndash596 Berthon W ndash Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy ndash Dutour O ndash Coqueugniot H Can micro-CT and 3D imaging allow differentiating the main aetologies of entheseal changes In Gaacutel Sz S (szerk) The Talking Dead - New results from Central- and Eastern European Osteoarchaeology Proceedings of the First International Conference of the Toumlroumlk Aureacutel Anthropological Association from Tacircrgu Mureş Kolozsvaacuter 2016 29ndash41 A szablya eacutes egyaacuteltalaacuten a koumlzelharci fegyverek eseteacuteben nem ismert olyan csontokon előforduloacute marker amely vizsgaacutelataacuteval koumlzelebb juthatunk az elhunyt eacutes a melleacute helyezett fegyver kapcsolataacutenak megismereacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
101
Boxplot Az 1 eacutes 2 keresztmetszeti tiacutepusokhoz kapcsoloacutedoacute pengehosszuacutesaacutegok (bal) eacutes
pengeszeacutelesseacutegek (jobb) oumlsszesiacutetett dobozaacutebraacuteja
4 5 E vizsgaacutelatok ceacutelja a metrikus adatok keresztmetszeti tiacutepusok szerinti csoportosiacutetaacutesa
Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy baacuter alig teacuternek el egymaacutestoacutel az 1-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute Hp mediaacutenja magasabb a 2-es tiacutepusnaacutel ugyanakkor a
koumlzeacutepső keacutet kvartilist magaacuteba foglaloacute dobozok aacuteltal kirajzolt intervallumokat
figyelembe veacuteve laacutethatoacute hogy a 2-es tiacutepusuacute pengevaacutejattal rendelkező pengeacutek aacutetlagban
hosszabbak voltak a pengevaacutejat neacutelkuumlliekneacutel Ez utoacutebbi tendenciaacutet taacutemasztja alaacute a keacutet
tiacutepus alsoacute eacutes felső kvartiliseinek szoacuteroacutedaacutestartomaacutenya ami alapjaacuten az is kijelenthető
hogy a 650mm alatti Hp-eacuterteacutekek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel 1-es miacuteg a 740mm felettiek 2-
es tiacutepusba sorolhatoacutek Az Szp eseteacuteben egyeacutertelműen a pengevaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszet eacuterteacutekei a magasabbak ndash tehaacutet a pengevaacutejatos pengeacutek karcsuacutebbak voltak
ndash joacutellehet itt is aacutetfedeacutes laacutethatoacute eacutes a keacutet mediaacuten itt is koumlzel van egymaacuteshoz
Mindez megerősiacutethet minket annak felteacutetelezeacuteseacuteben hogy a pengevaacutejat szerepe
alapvetően a fegyver harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetelekkel szembeni ellenaacutellaacutesaacutenak noumlveleacutese volt
iacutegy az ilyen pengeacuteket koumlnnyebben lehetett hosszabbra kovaacutecsolni mivel az igeacutenybeveacutetelek
nem terhelteacutek olyan szinten az anyagot hogy elgoumlrbuumlljoumln vagy eltoumlrjoumln a penge
6 7 A pengeacutek metrikus vizsgaacutelata a klaszertanaliacutezis moacutedszereacutevel teljesedik ki A 2-es eacutes
3-as vizsgaacutelatokban oumlsszevetett Hp eacutes Szp valamint a Hp eacutes Hf lineaacuteris kapcsolatot
mutatott ugyanakkor nem egyeacutertelmű hogy a linearitaacutes egyforma meacuterteacutekű Az alaacutebbi
vizsgaacutelatok raacutevilaacutegiacutetottak hogy e tendenciaacutekon beluumll is vannak elkuumlloumlnuumlleacutesek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
102
1 dendrogram Hp-Szp ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B C D)371
A Hp-Szp oumlsszeveteacuteseacuteből (26 eset) szaacutermazoacute adatok a fenti dendrogram szerint neacutegy
nagyobb klaszterbe sorolhatoacutek amelyek aacuteltalaacutenos jellemzői az alaacutebbi taacuteblaacutezat szerint
foglalhatoacutek oumlssze
A B C D Hp Szp Hp Szp Hp Szp Hp Szp
Eset 9 4 5 8 Min 686 32 556 20 737 26 650 24 Max 800 40 640 28 755 30 705 31 Aacutetlag 738 35 598 25 749 29 686 27 Mediaacuten 732 35 579 25 750 30 685 26
A klaszterek eacuterteacutekhataacuterai koumlzoumltt tehaacutet aacutetfedeacutesek vannak azonban az is laacutethatoacute hogy a
B-klaszter eacuterteacutekei a legalacsonyabbak miacuteg az A-klaszter tartalmazza a leghosszabb eacutes
legszeacutelesebb szablyapengeacuteket A kettő koumlzoumltt elhelyezkedő C- eacutes D-klaszterek eacuterdekesseacutege
371 A klaszterszaacutemok mindkeacutet dendrogram eseteacuteben a lista szaacutemait jeloumllik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
103
hogy a Hp-Szp lineaacuteris kapcsolata esetuumlkben fordiacutetott vagyis a roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek
nagyobb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel A tendenciaacutek tovaacutebb aacuternyalhatoacutek a keresztmetszeti tiacutepusok
figyelembe veacuteteleacutevel amelyek a klaszterekkel egyuumlttesen a koumlvetkező keacutepet adjaacutek
1 diagram A Hp-Szp klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
Az oumlsszeveteacutes megerősiacuteti a 4-es eacutes 5-oumls vizsgaacutelat koumlvetkezteteacuteseacutet vagyis hogy a
pengevaacutejatos pengeacutek aacuteltalaacutenossaacutegban hosszabbak eacutes keskenyebbek voltak A diagramroacutel az is
kivehető hogy a 2-es tiacutepushoz tartozoacute pontadatok zoumlme alacsonyabb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel
rendelkezik mint a hozzaacutejuk hosszuacutesaacutegban koumlzel aacutelloacute 1-es tiacutepusuacute peacuteldaacutenyok
A Hp-Hf-alapuacute klaszterelemzeacutes soraacuten a koumlzoumls előfordulaacutes magasabb volt (37 eset) ennek
koumlszoumlnhetően a klaszterek felaacutelliacutetaacutesa is nagyobb reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutent
Ebben az esetben szinteacuten neacutegy fő klaszter lett elkuumlloumlniacutetve azonban a B-klaszter toumlbbihez
viszonyiacutetottan magas esetszaacutema eacutes metrikus tulajdonsaacutegai lehetőveacute tetteacutek hogy keacutet
alcsoportra bontsuk (a dendrogramon laacutethatoacute hogy elsőkeacutent a B1 eacutes B2 vonoacutedik oumlssze)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
104
2 dendrogram Hp-Hf ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B1 B2 C D)
Ezek alapjaacuten a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteből szaacutermazoacute klaszterelemzeacutes oumlsszefoglalaacutesa az alaacutebbi
taacuteblaacutezatban laacutethatoacute
A B1 B2 C D Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf
Eset 5 10 9 5 11 Min 579 745 700 200 650 167 703 283 737 175 Max 695 145 732 238 703 220 747 370 800 260 Aacutetlag 647 125 714 212 683 187 724 323 757 215 Mediaacuten 656 145 718 208 685 180 720 320 750 223
A 3-as vizsgaacutelat korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesa szerinti lineraacutes kapcsolat a Hp eacutes a Hf folyamatos
noumlvekedeacuteseacuteben mutatkozik meg Ugyanakkor az Szp-Hp oumlsszeveteacuteseacutevel szemben itt nem
eacuteszlelhető hogy baacutermelyik klaszter a pozitiacutev eacuterteacutekű korrelaacutecioacute linearitaacutesaacutet koumlvetneacute sőt a
legroumlvidebb Hp- eacutes Hf-adatokat tartalmazoacute A-klaszter valamint a leghosszabb Hf-t magaacuteba
foglaloacute C-klaszter eseteacuteben fordiacutetott araacutenyuacute noumlvekedeacutes figyelhető meg vagyis e keacutet esetben a
roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek hosszabb fokeacutellel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
105
3 diagram Hp-Hf klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
A szoacuteraacutes nagyobb a B- eacutes D-klaszterek eseteacuteben joacutellehet a B1- eacutes D-klaszterek 2-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute peacuteldaacutenyai mutatnak a korrelaacutecioacute iraacutenyaacuteval megegyező
linearitaacutest A Hp-eacuterteacutekek a D-klaszterneacutel miacuteg a Hf a maacuter emliacutetett C-klaszterneacutel a legnagyobb
A klaszteranaliacutezis eredmeacutenyei tehaacutet keacutetfeacutelekeacutepp illeszkednek a korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutesokhoz egyreacuteszt aacuteltalaacutenossaacutegban megerősiacutetik a lineaacuteris kapcsolatot szeacutelesseacuteg eacutes
hosszuacutesaacuteg valamint penge- eacutes fokeacutelhosszuacutesaacuteg koumlzoumltt ezt a linearitaacutest toumlbb klaszter oumlnaacutelloacutean is
lekoumlveti Maacutesreacuteszt aacuternyaljaacutek a relaacutecioacutet eacutes bizonyos esetekben talaacutelunk peacuteldaacutet ellenteacutetes
tendenciaacutera is
A szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a C- eacutes meacuteg nagyobb meacuterteacutekben a D-klaszter
fordiacutetott araacutenyuacute kapcsolatot mutat vagyis a hosszuacutesaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel itt csoumlkken a szeacutelesseacuteg
Emellett a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a D-klaszter valamint az A-klaszter 2-es keresztmetszeti
tiacutepusba tartozoacute peacuteldaacutenyainaacutel fedezhető fel az előbbihez hasonloacute tendencia
Mindazonaacuteltal a fenti eredmeacutenyek az alacsony esetszaacutemok miatt meacuteg nem alkalmasak
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
106
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket Mindoumlssze 15 eset
van Hp-Hf-Szp adathaacutermassal rendelkező szablyaacutera szemben a Hp-Szp 26 es Hp-Hf 40
adataacuteval es főkeacutent a Hp-Hf klaszterek alulreprezentaacuteltak
Pusztaacuten a szaacutemok alapjaacuten is a legmeggyőzőbb a Hp-HszC eacutes Hp-HfD klaszterek
egybeeseacutese (4 eset) főleg hogy a Hp-HszC klasztereben leacutevő 5 szablya koumlzuumll 4-neacutel van Hf-
adat is eacutes ezek mindegyike a Hp-HfD klaszterbe esik Tovaacutebbaacute a Hp-HfD-klaszterben a Hp-
Szp adattal rendelkezők koumlzuumll csak egy loacuteg ki joacutellehet toumlbbneacutel nincs adat
A maacutesodik egybeeseacutes a Hp-SzpD- eacutes a Hp-HfB-klaszterek koumlzoumltt van (5 eset ebből
B12 B23) itt azonban maacutes egybeeseacutesek is előfordulnak372
Choroloacutegia
Az emliacutetett 139 szablyalelet eloszlaacutesaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a lelőhelyek az Eacuteszaki-
koumlzeacutephegyseacuteg koumlruumll iacutevesen a Duna felső valamint a Tisza felső eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa tovaacutebbaacute a
Maros eacutes a Koumlroumlsoumlk menteacuten oumlsszpontosulnak ami nagyjaacuteboacutel a letelepedeacutes elsődleges reacutegioacuteit
fedhette le [1 Teacuterkeacutep] Ez aloacutel csak az Erdeacutelyi-medence kiveacutetel amelynek csupaacuten nyugati
oldalaacuteroacutel ismeruumlnk szablyaleleteket ugyanakkor Kolozsvaacuteron Karoshoz hasonloacutean szinteacuten
kimagasloacute szaacutemban keruumlltek elő szablyaacutek joacutellehet nem olyan koncentraacutelt moacutedon mint az
eperjesszoumlgi temetők eseteacuteben
Az elterjedeacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki feleacutet eacutes szoacutervaacutenyosan a Dunaacutentuacutel eacuteszak-
nyugati reacuteszeacutet is eacuterinti itt azonban keveacutesbeacute kapcsoloacutednak a lelőhelyek folyoacutehoz mint az a
Tiszaacutentuacutel eseteacuteben tapasztalhatoacute A Deacutel-Dunaacutentuacutelon valamint a Maros folyaacutesaacutetoacutel deacutelre a
Baacutecska eacutes Baacutensaacuteg teacuterseacutegeacuteből maacuter nem ismert egyeacutertelműen a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz
koumlthető szablyaacutes lelőhely baacuter maacutes honfoglalaacutes kori fegyver (kard laacutendzsa balta iacutej
nyiacutelvesszők sisak) keruumllt elő e teruumlletekről is Ezek koumlzuumll ki kell emelni a Kiss Attila aacuteltal
koumlzoumllt majsi temetőt amely mind siacuterszaacutemaacutet mind fegyveranyagaacutet illetően tekinteacutelyes
forraacutesanyagot keacutepez a honfoglalaacutes kutatataacutesaacuteban373 tovaacutebbaacute a baacutenaacuteti szablyaleleteket
amelyek toumlbbseacutegeacuteről azonban nem rendelkezuumlnk elegendő informaacutecioacuteval ahhoz hogy
meghataacuterozhatoacute legyen a korszak eacutes a kultuacutera S Oţa emliacuteteacutese szerint a tamaacuteslakai szablyaacuten
kiacutevuumll amely egy kun harcos siacuterjaacuteboacutel szaacutermazik sem rajz sem reacuteszletes leiacuteraacutes nem talaacutelhatoacute e
372 A keacutet egybeeseacutes tehaacutet Hp-SzpCcapHp-HfD Hp-SzpDcapHp-HfB Minden tovaacutebbi egybeeseacutes csupaacuten 1 esetben fordul elő Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpDcapHp-HfC Ezen kiacutevuumll tovaacutebbi 1 esetben előforduloacute egybeeseacutesek Hp-SzpAcapHp-HfB1 Hp-SzpAcapHp-HfC Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpBcapHp-HfA tovaacutebbaacute a maacuter emliacutetett Hp-SzpAcapHp-HfD 373 KISS 1982
DOI 1015774PPKEBTK2019012
107
fegyverekről ndash joacutellehet Oţa Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es cikkeacutere hivatkozva a kiszombori szablyaacutet
is ide sorolja amelyről nem rendelkezuumlnk bővebb ismeretekkel374
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacuterseacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű375
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-klaszterek teacuterbeli elkuumlloumlnuumlleacutese reacuteszlegesen figyelhető csak meg [4ndash
5 Teacuterkeacutep] Aacuteltalaacutenosabb szoacuteraacutest mutatnak a Hp-SzpA-B- eacutes a Hp-HfB1-B2- klaszterek
eacuteszaknyugati suacutelypontuacute elterjedeacutest mutat a Hp-SzpD- eacutes Hp-HfA-klaszter eacuteszakkeleti
orientaacutecioacutejuacute a Hp-HfC-klaszter eacutes kifejezetten a Tisza felső folyaacutesaacutera oumlsszpontosulnak a Hp-
SzpC- eacutes Hp-HfD-klaszterek peacuteldaacutenyai
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-dendrogram oumlsszeveteacuteseacuteből a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport
koumlvette le a felső-tiszai toumlmoumlruumlleacutest miacuteg a Hp-SzpDcapHp-HfB metszetcsoportja elszoacutertan
egymaacutestoacutel taacutevol keruumllt elő Ugyanakkor az elterjedeacutes vizsgaacutelataacutenaacutel laacutethatjuk hogy bizonyos
esetekben hasonloacute metrikus adottsaacutegai vannak az egymaacuteshoz koumlzeli előfordulaacutesuacute
lelőhelyeknek [6 Teacuterkeacutep]
Hasonloacute tendenciaacutekat figyelt meg Csiky az avar kori szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek eseteacuteben az
azonos lelőhelyről szaacutermazoacute peacuteldaacutenyok metrikus adatai toumlbb esetben koumlzel esnek egymaacuteshoz
(vagy megegyeznek) ami alapjaacuten egy koumlzoumls műhelyt esetleg mestert felteacutetelezett376
Mindazonaacuteltal az előkeruumlleacutes (legtoumlbbszoumlr temetkezeacutes) eacutes a műhely teacuterbeli kapcsolata eacutes ezzel
a műhelyhagyomaacutenyok lokalizaacutelaacutesa is keacuterdeacutes marad Ahogy az a koumlvetkező fejezetben
reacuteszletezeacutesre keruumll erősen felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek
374 OŢA 2015 153ndash154 vouml LANGOacute ndash TUumlRK 2003 206 20 j Tovaacutebbi baacutenaacuteti szablyalelőhelyek Oţa munkaacutejaacuteban Szakaacutelhaacuteza ndash Nagyősz Berekszoacute eacutes Petnek ndash a szerző a baacutensaacutegi szablyaacutekkal kapcsolatban aacuteltalaacutenos ismeacuterveket emliacutet meg a penge eacutes a markolat kikeacutepzettseacutegeacuteről valamint a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutere helyezhető gyakori előfordulaacutesukroacutel 375 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 376 CSIKY 2016 266
DOI 1015774PPKEBTK2019012
108
Oumlsszegzeacutes
A kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek kapcsaacuten a tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes nemcsak a fegyver
fejlődeacutestoumlrteacutenete eacutes belső kronoloacutegiaacuteja szempontjaacuteboacutel fontos hanem hosszuacutetaacutevon a reacutegeacuteszet
honfoglaloacute leletanyaggal kapcsolatos tudomaacutenyos vitaacuteihoz ndash iacutegy peacuteldaacuteul az első generaacutecioacute
keacuterdeacuteseacutehez vagy az eacutertekezeacutesben bővebben vizsgaacutelt szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteseacutehez ndash
is adaleacutekanyagul szolgaacutelhat A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten toumlbb kiegeacutesziacutető megjegyzeacutes is fűzhető
a honfoglaloacute magyar szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutehoz eacutes funkcionalitaacutesaacutehoz
Mindenekelőtt ki kell emelni hogy a vizsgaacutelhatoacutesaacuteg meacuterteacuteke oacutevatossaacutegra int A
statisztikai elemzeacutesek gyengeacutejeacutet tehaacutet az alacsony esetszaacutem jelenti vagyis hogy 139
szablyaacutenak nem sokkal toumlbb mint a feleacuteről szaacutem szerint 77 esetben rendelkezuumlnk teljes
hosszadattal tovaacutebbaacute 61 Hp- 43 Hf- eacutes 39 Sz-adattal tiacutepusadatokboacutel 53 esetben van
ismeretuumlnk keresztmetszeti eacutes 78 esetben ellenzőtiacutepusroacutel (mindemellett a fegyver adatai
tovaacutebbi 30 csontvaacutezhosszuacutesaacuteggal eacutes 43 elhalaacutelozaacutesi korral egeacuteszuumllnek ki) Ugyanakkor a
vizsgaacutelt korszak mind időben mind teacuterben visszafogott koumlzel maacutesfeacutel eacutevszaacutezadot eacutes a Kaacuterpaacutet-
medence teacuterseacutegeacutet foglalja csupaacuten magaacuteban Iacutegy ndash baacuter jelen eacutertekezeacutes eredmeacutenyeinek
koumlnyvelhető el a felső-tiszai formacsoport valamint a penge kuumlloumlnboumlző parameacutetereinek
korrelaacutecioacuteja nyomaacuten felteacutetelezett aacuteltalaacutenosabbnak mondhatoacute tendenciaacutek ndash egy keacutesőbbi igazaacuten
hasznaacutelhatoacute szablyatipoloacutegiai rendszert a kronoloacutegiai eacutes choroloacutegiai keretek taacutegiacutetaacutesa utaacuten
lehetne feleacutepiacuteteni Ahogy azt a tipoloacutegiai rendszerek aacuteltalaacutenos ismerteteacuteseacuteből is laacutethattuk a
szerencseacutes idő- eacutes teacuterbeli keretek megvaacutelasztaacutesa valamint az ebből fakadoacute leletszaacutemok
klasszifikaacutecioacutes kuumlszoumlboumlt eleacuterő mennyiseacutege kardinaacutelis keacuterdeacutes a rendszer sikeresseacutege
szempontjaacuteboacutel A pozitiacutev peacutelda J Petersen mellett hadd keruumlljoumln megemliacuteteacutesre egy sikertelen
proacutebaacutelkozaacutes Z K Pinter Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele IX ndash
XIV) c munkaacuteja amelyben a teacuterbeli tuacutelkorlaacutetozottsaacutegot a szerző ndash talaacuten akaratlanul is ndash az
idő-intervallum taacutegiacutetaacutesaacuteval igyekezett ellensuacutelyozni Ugyanakkor a koumlnyvből laacutethatoacute hogy az
alacsony esetszaacutemot olyannyira felaproacuteztaacutek a vizsgaacutelat dimenzioacutei (pengetiacutepus
markolattiacutepusok keresztvas-variaacutensok markolatgomb-formaacutek valamint az ebből oumlsszeaacutellt
bdquokombinaacutecioacutes tiacutepusokrdquo) hogy egy-egy tiacutepusba egy vagy maximum kettő konkreacutet peacutelda
tartozik377 Tehaacutet az olyan klasszifikaacutecioacutes proacutebaacutelkozaacutesok soraacuten amelyekneacutel a leletek alacsony
eacutes az osztaacutelyozaacutesi szempontok magas szaacutema dominaacutel azzal kell szembesuumllnuumlnk hogy szinte
mindegyik taacutergy maacutes tiacutepusba keruumll vagyis nem toumlrteacutenik klasszifikaacutecioacute
377 PINTER 2007 129ndash136
DOI 1015774PPKEBTK2019012
109
A fenti eredmeacutenyek is az alacsony esetszaacutemok miatt vaacutelnak oumlnmagukban alkalmatlannaacute
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket ugyanakkor
kiegeacutesziacuteteacutesuumll szolgaacutelhatnak az eddigi besorolaacutesi struktuacuteraacutehoz eacutes az uacutejonnan előkeruumllt vagy
előkeruumllő taacutergyak eacutertelmezeacuteseacutehez Ezzel kapcsolatban a Hp-Szp eacuterteacutekek eacutes a keresztmetszeti
tiacutepusok alapjaacuten megfogalmazhatoacute egy csoportosiacutetaacutesi toumlrveacutenyszerűseacuteg miszerint a 2-es
keresztmetszeti tiacutepusuacute pengeacutek jellemzően hosszabbak eacutes keskenyebbek az 1-es
keresztmetszeti tiacutepusuacuteaknaacutel A toumlrveacutenyszerűseacuteg az alaacutebbi
Az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuteben ( )3910
gt0 +minus SzpHp miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eseteacuteben ( )3910
0 +minusle SzpHp
Ebből koumlvetkezik hogy akaacuter egy pengetoumlredeacutek szeacutelesseacutegi eacuterteacutekeacuteből eacutes keresztmetszeti
tiacutepusaacuteboacutel koumlvetkezteteacutest lehet tenni egy felső hataacuterra amelyen beluumlli a penge hossza
1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ( ) 1039 times+lt SzpHp 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten pedig ( ) 1039 times+ge SzpHp
Ezt a toumlrveacutenyszerűseacuteget a pontdiagram segiacutetseacutegeacutevel kaphatjuk meg a berajzolt egyenes
nem toumlkeacuteletesen de joacutel laacutethatoacutean elkuumlloumlniacuteti az 1-es eacutes 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacutekat
az oumlsszes 2-es tiacutepusuacute alatta van az 1-es tiacutepusuacuteak pedig keacutet kiveacutetellel foumlloumltte (az egyikkiveacutetel
az aacutebraacuten nem laacutetszik mert egybeesik egy maacutesik ponttal) Ezt a megfigyeleacutest fogalmazza meg
keacutepletek segiacutetseacutegeacutevel a fenti szabaacutely Az egyenesen pontosan elhelyezkedő szablyaacutekra a
( ) 1039 times+= SzpHp egyenlőseacuteg teljesuumllne az alatta (avagy jobbra) levőkneacutel tehaacutet a Hp eacuterteacutek
nagyobb a foumlloumltte (avagy balra) levőkneacutel kisebb Itt a 10 eacutes a 39 eacuterteacutekek az aacutebraacuten laacutethatoacute
egyenest jellemző parameacuteterek a 10 azt fejezi ki hogy az egyenesre eső szablyaacutek eseteacuten a
szeacutelesseacuteg 1 mm-es noumlvekedeacuteseacutevel a hosszuacutesaacuteg 10 mm-es noumlvekedeacutese jaacuter a 39 pedig egy
megfelelő normalizaacutelaacutes azt biztosiacutetandoacute hogy a 20 mm szeacutelesseacuteghez az 590 mm-es
hosszuacutesaacutegeacuterteacutek tartozzon ahogy azt az alaacutebbi aacutebraacuten laacutetjuk378
378 Az egyenest jellemző egyenlet koordinaacutetageometriai ismeretek alapjaacuten meghataacuterozhatoacute Ismeretes hogy egy (nem fuumlggőleges) egyenes egyenlete bxmy +times= alakra hozhatoacute ahol x eacutes y a mi esetuumlnkben a Hp eacutes Szp
adatoknak felelnek meg az m eacutes b parameacuteterek pedig az egyenesre jellemző szaacutemadatok (m az egyenes meredekseacutege avagy iraacutenytangense b pedig a fuumlggőleges iraacutenyuacute eltolaacutesaacutenak meacuterteacuteke) Az aacutebraacuteroacutel leolvashatoacute az egyenes keacutet pontja peacuteldaacuteul Hp=600 eacutes Szp=21 valamint Hp=800 eacutes Szp=41 ezeket behelyettesiacutetve a
bm +times= 60021 eacutes a bm +times= 80041 lineaacuteris egyenletrendszerhez jutunk melyet megoldva adoacutednak az m = 110 eacutes b = -39 eacuterteacutekek Innentől aacutetrendezeacutessel kapjuk a nevezett formulaacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
110
A Hp-Szp eacuterteacutekek elkuumlloumlniacutethetőseacutege a penge keresztmetszete alapjaacuten
A fegyverek elterjedeacutes-vizsgaacutelataacutet eacutes a klaszteranaliacutezis eredmeacutenyeit oumlsszevetve a
legmeggyőzőbb a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza
felső szakaszaacuten A hasonloacute araacutenyok alapjaacuten neacutemi fenntartaacutessal felteacutetelezhetjuumlk hogy a
fegyvereknek a keacutesziacuteteacutesi moacutedja (vagy akaacuter helye is) hasonloacute volt
Mindemellett a formai azonossaacutegok iacutegy a statisztikai elemzeacutesek alapjaacuten megaacutellapiacutetott
toumlrveacutenyszerűseacutegek felfedezeacutese az eredmeacutenyek teljes koumlrű reacutegeacuteszeti interpretaacutecioacuteja hiacutejaacuten
(temetőmelleacutekletek szeriaacutecioacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi fegyverek eacutes maacutes taacutergyak elterjedeacutesi
tendenciaacutei) egyelőre csak ihlet gyanaacutent eacutepiacutethető be a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokba379
Az esetszaacutem eacutes ezaacuteltal az osztaacutelyozhatoacutesaacuteg noumlveleacutese eacuterdekeacuteben a teacuter eacutes idő taacutegiacutetaacutesaacutet
mindenkeacutepp olyan fegyverkultuacuteraacutek iraacutenyaacuteba eacuterdemes megtenni amellyel a honfoglaloacute
magyarsaacutegnak erős valoacutesziacutenűseacuteggel kapcsolata volt ez biztosiacutetja a fejlődeacutestoumlrteacutenet
organikussaacutegaacutet Formai hasonloacutesaacuteguk eacutes időrendi koumlzelseacuteguumlk illetve egyezeacutesuumlk alapjaacuten
jelenlegi ismereteink szerint a vizsgaacutelatot elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteből eacutes a Dnyeper felső
szakaszaacuteroacutel szaacutermazoacute fegyverekre valamint az al-dunai bolgaacuter szablyaacutekra eacuterdemes
kiterjeszteni380 A statisztikai elemzeacutesek kilaacutetaacutesa szinteacuten a moacutedszerek e teruumlletek szablyaacuteira
379 Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni hogy a kuumlloumlnboumlző szempontrendszerű vizsgaacutelatok oumlsszeveteacutese hasonloacutean klasszifikaacutecioacutes zsaacutekutcaacutehoz vezethet hiszen az uacutejabb eacutes uacutejabb vizsgaacutelatok egyre inkaacutebb felaproacutezzaacutek az eredmeacutenyeket ami aacuteltal szinteacuten elvesziacutethetjuumlk a csoportosiacutetaacutes lehetőseacutegeit 380 KIRPIČNIKOV 1966 63 14 Aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
111
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacuteben aacutell az esetleges koumlzoumls formacsoportok eacutes analoacutegiaacutek felderiacuteteacutese
eacuterdekeacuteben
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű381
Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy a keresztmetszeti tiacutepus csak nagyon gyenge
korrelaacutecioacutet mutatott ki az ellenzőtiacutepusokkal ami alapjaacuten egyezeacutes leginkaacutebb a 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B-ellenzőtiacutepus koumlzoumltt aacutell fenn382 Tehaacutet aacuteltalaacutenossaacutegban
megaacutellapiacutethatoacute hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők a pengevaacutejatos szablyaacutek
eseteacuteben dominaacutelnak Termeacuteszetesen e tendencia aloacutel is van kiveacutetel [No 2]
A fegyvertiacutepus fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutehez szuumlkseacuteges kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesek csak nagy
aacuteltalaacutenossaacutegban szinteacuten hipotetikusan fogalmazhatoacutek meg Ahogy azt a fentiekből laacutethattuk a
keresztmetszeti tiacutepusok koumlzuumll a 2-es tiacutepuson fellelhető pengevaacutejat technoloacutegiai fejleszteacuteskeacutent
eacutertelmezhető amely alapjaacuten felteacutetelezhetneacutenk hogy a tiacutepus akaacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablyaacutek eseteacuteben is keacutesőbbi megjeleneacutesű
Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es tanulmaacutenyaacuteban amelyben toumlbbek koumlzoumltt 12 szablyaacutes temetkezeacutes
peacutenzeacutermeacuteit vizsgaacutelja383 vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az 1-es tiacutepus a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben meacuteg
mindenkeacutepp hasznaacutelatban volt Ebbe a tiacutepusba sorolhatoacute szablyaacutet tartalmazoacute eger-reacutepaacutestetői 1
siacuterboacutel egy meghataacuterozatlanul elpusztult dirhem keruumllt elő amely terminus post quemeacutet (TPQ)
Kovaacutecs 89596-ra tette Szinteacuten az 1-es tiacutepushoz kapcsoloacutedik a keneacutezlő-fazekaszugi I14-es siacuter
szablyaacuteja amely mellett talaacutelt oumlt eacuterme koumlzuumll az utolsoacute Nasr Ibn Ahmad 91617 koumlruumll veretett 381 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 382 A keresztmetszeti tiacutepus eacutes az ellenzőtiacutepus korrelaacutecioacutes koefficiense -02335006 ami azt jelenti hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus toumlbb esetben 1-es ellenzőtiacutepussal fordult elő Az alapanyagokkal (a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes soraacuten Fe=1 Cu=2 Ag=3) toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes 02675648-as eredmeacutenye a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzővel mutat gyenge egybeeseacutest (az Ag-alapanyag csupaacuten egyszer fordul elő ismeretlen keresztmetszeti tiacutepussal a Fe-alapanyag dominanciaacuteja eseteacuten pedig a vizsgaacutelati eredmeacuteny negatiacutev lett volna) 383 Kovaacutecs Laacuteszloacute a temetkezeacutesekben előforduloacute peacutenzek zaacuteroacuteeacutermeacutei alapjaacuten hataacuterozta meg az adott temetkezeacutes terminus post quemeacutet ami alapjaacuten felvaacutezolta a 12 szablyaacutes temetkezeacutes mechanikus kronoloacutegiaacutejaacutet TPQ89596 Biharkeresztes vasuacutetaacutellomaacutes Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter Oroshaacuteza-Pusztaszenttornya Reacutetkoumlzberenes-Paromdomb 1 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7 siacuter TPQ907 Tiszasuumlly-Eacutehhalom TPQ915 Aspres-legraves-Corps Ladaacutenybene-Benepuszta TPQ91617 Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter TPQ91819 Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuter TPQ927 Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuter TPQ942 Karos-Eperjesszoumlg II52 siacuter Kovaacutecs 1990 39ndash41
DOI 1015774PPKEBTK2019012
112
dirheme Szinteacuten a samanida uralkodoacutetoacutel szaacutermazik a Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuterjaacuteban
talaacutelt 91819 koumlruumll veretett eacuterme amely azonban 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacuteval
egyuumltt keruumllt elő Ugyancsak 2-es tiacutepus figyelhető meg a Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7-es
siacuterjaacuteban ahonnan Theophilos II Mikhael eacutes Konstantinos eacutermeacutei keruumlltek elő ndash ez alapjaacuten a
TPQ az eger-reacutepaacutestetői siacuterhoz hasonloacutean 89596-ra helyezhető Ugyanakkor az eger-
szeacutepasszonyvoumllgyi 2-es tiacutepusuacute szablya eacutermeacuteje I Romanos Lekapenos Chrisophoros
Lekapenos eacutes Konstantinos Porphyrogenetos uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt iacutegy a TPQ 927
Mindebből az laacutethatoacute hogy a keresztmetszeti tiacutepusok időrendileg nem kuumlloumlnuumllnek el
egymaacutestoacutel legalaacutebbis e 12 szablyaacutes-eacutermeacutes temetkezeacutes mechanikus időrendi sora alapjaacuten
Hasonloacute a helyzet a szablyaellenzők eseteacuteben is ahol haacuterom 1A tiacutepus az emliacutetett
tiszaeszlaacuteri (TPQ89596) benepusztai (TPQ91617) eacutes keneacutezlői (TPQ91819) siacuterokboacutel keruumllt
elő miacuteg az eger-reacutepaacutestetői (TPQ89596) a tiszasuumllyi (TPQ907) eacutes a karosi 52-es vezeacuteri siacuter
(TPQ942) 1B tiacutepusuacute ellenzőkkel ellaacutetott szablyaacutekat tartalmaz A kelet-euroacutepai paacuterhuzamokboacutel
szinteacuten valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt ellenzők a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacutetől terjednek el384
Oumlsszegezve az eacutermeacutes keltezeacutes lehetőseacutegeit azt laacutethatjuk hogy a koraacutebbinak felteacutetelezett
1-es keresztmetszeti eacutes 1A ellenzőtiacutepus terminus post queme a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben zaacuterul
miacuteg a 2-es keresztmetszeti eacutes 1B ellenzőtiacutepus aacuteltalaacuteban keacutesőbbi keltezhetőseacutegű baacuter egyes
peacuteldaacutei (Tiszaeszlaacuter-Bashalom Eger-Reacutepaacutestető)385 a 9 szaacutezadig nyuacutelnak vissza Ugyanakkor
nem toumlrveacutenyszerű hogy a sokszor ruhadiacuteszkeacutent hasznaacutelt eacutermeacutek koumlzuumll a koraacutebbi keltezeacutesűek
koraacutebban is keruumlltek foumlldbe Oumlsszesseacutegeacuteben az eacutermeacutes siacuterok terminus post quem eacuterteacutekei szinteacuten
azt sugalljaacutek hogy a pengevaacutejatos szablyaacutek eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők keacutesőbbi
elterjedeacutesűek
A szablya időrendileg első ismertetőjegye a hegykikeacutepzeacutes eacutes ezaacuteltal a keresztmetszet
megvaacuteltozaacutesa a hegy felőli harmadon-oumltoumldoumln megjelenő fokeacutelesedeacutes a penge feleacute hajloacute
markolattal a szuacuteraacutesra tehette igazaacuten alkalmassaacute a fegyvert ahogy azt Szőllőssy Gaacutebor is
kimutatta kiacuteseacuterleteiben386 A fegyver funkcionalitaacutesaacutet tekintve azt laacutethatjuk hogy a fokeacutelen
kiacutevuumll az ellenző jaacutetszott fontos szerepet a szuacuteraacutes kivitelezeacuteseacuteben azzal hogy a nagy erőkifejteacutes
soraacuten megakadaacutelyozta hogy a fegyvert tartoacute keacutez a pengeacutere csuacutesszon Mivel a pengeacutek ekkor
meacuteg sem a szablyaacutek sem a kardok eseteacuteben nem rendelkeztek a keacutezfejneacutel nagyobb ellenzővel
384 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 385 Ld XXV1 eacutes VIII1 Keacutep 386 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293
DOI 1015774PPKEBTK2019012
113
annak elsődleges funkcioacutejaacutet keveacutesbeacute a keacutez veacutedelmeacuteben mintsem az emliacutetett
ellentaacutemasztaacutesban valamint a szablyaacutek egy bizonyos csoportjaacutenaacutel a huumlvellyel toumlrteacutenő stabil
oumlsszezaacuteraacutesban laacutethatjuk
Ahogy arra doktori eacutertekezeacuteseacuteben az orosz kutataacutesok oumlsszefoglalaacutesa soraacuten Tuumlrk Attila is
kiteacutert a penge iacuteveltseacutege a 9 szaacutezadban kezdett megjelenni ami a vaacutegaacutes hateacutekonysaacutegaacutet noumlvelte
meg387 Ugyancsak a vaacutegaacutesra utaloacute jegyek lehetnek az ujjelosztoacute tuumlskeacutek valamint a honfoglaloacute
leletanyagban is előforduloacute ujjtaacutemasz ezek az elemek a fegyver fogaacutesaacutet annak alapvetően
nem a hegy (szuacuteraacutes) hanem a markolat iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő elmozdiacutetaacutesa soraacuten (vaacutegaacutes) tette
biztosabbaacute A szerző a szablya gyalogosan eacutes lovon toumlrteacutenő hasznaacutelata soraacuten toumlbbszoumlr is
megfigyelte hogy a fegyver erőteljes vaacutegaacutesok ndash főkeacutent a ceacutelpont aacutetvaacutegaacutesa ndash eseteacuten koumlnnyen a
vaacutegaacutes iraacutenyaacuteba csuacuteszhat a keacutezből amit orvosolni lehet az ujjak ellentaacutemasztaacutesaacuteval valamint
megfelelően tapadoacute fogoacutefeluumllettel mint az esetenkeacutent megfigyelhető raacutejabőr388 Ugyanakkor
az ujjtaacutemasz funkcioacutejaacutet nem lehet kizaacuteroacutelag a vaacutegaacutesban meghataacuterozni mivel ndash a fokeacutelhez
hasonloacutean ndash a szuacuteraacutes utaacuten a ceacutelpontboacutel toumlrteacutenő kihuacutezaacutest is segiacutetette
Iacutegy kijelenthető hogy a fegyver funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacuteskoumlr ti hogy a fegyvert
szuacuteraacutesra vagy vaacutegaacutesra hasznaacuteltaacutek-e inkaacutebb fejlődeacutestoumlrteacutenetileg aacuternyalhatoacute az egyenes de
maacuter fokeacuteles pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacuteknaacutel alaki jellegzetesseacutegei alapjaacuten a szuacuteraacutes
dominaacutelt a fegyver 9 szaacutezadi fejlődeacutese azonban egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy vaacutegjanak
vele A keacutesőbbi (12ndash13 szaacutezadi) kelet-euroacutepai szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve nagy
vonalakban a pengeacutek szeacutelesedeacutese figyelhető meg ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt
magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes
pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi tiacutepusok koumlzoumltt
387 TUumlRK 2011 98ndash99 388 A raacutejabőr keacutesőbb pedig a caacutepabőr aacuteltalaacuteban az egykezes egyeacutelű fegyverek boriacutetaacutesaacutera szolgaacutelt ezeket a 19ndash20 szaacutezadi egyseacutegesiacutetett kardoknaacutel is alkalmaztaacutek a markolatfa boriacutetaacutesaacutera Pl LUGOSI ndash TEMESVAacuteRY 1988 No 90 269ndash271 277
DOI 1015774PPKEBTK2019012
114
TECHNOLOacuteGIA
Ahogy azt az előző fejezetből laacutethattuk a szablyapengeacutek harc koumlzben felleacutepő
igeacutenybeveacutetelekkel szemben mutatott ellenaacutellaacutesa az anyagminőseacutegen eacutes a penge geometriaacutejaacuten
muacutelik ndash iacutegy alapvetően a formai jegyek eacutes metrikus adatok valamint az anyagtulajdonsaacutegok
megismereacuteseacutere van szuumlkseacuteg a fegyver minőseacutegeacutenek eacutes hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz
Az archeometallurgiai vizsgaacutelatokboacutel megszerezhető informaacutecioacutek eacutertelmezeacuteseacutehez szuumlkseacuteges a
vas behatoacutebb anyagismerete
Metallograacutefiai bevezeteacutes
A vasoumltvoumlzetek keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlktől eacutes hőkezeltseacutegi aacutellapotuktoacutel fuumlggően lehetnek
laacutegyabb vagy kemeacutenyebb egyuacutettal sziacutevoacutesabb vagy ridegebb anyagok Napjainkban toumlbb
tiacutezezer kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű aceacutel koumlzuumll vaacutelaszthatunk anyagot szerkezeteinkhez
szerszaacutemainkhoz
Vasalapuacute oumltvoumlzeteink legfontosabb oumltvoumlzőeleme a karbon (C) de emellett szaacutemtalan maacutes
oumltvoumlzőelem (mangaacuten Mn szilicium Si kroacutem C nikkel Ni kobalt Co stb) pontosan
beaacutelliacutetott mennyiseacutegben valoacute jelenleacutete segiacuteti a koumlvetelmeacutenyeknek igeacutenybeveacuteteleknek
megfelelő tulajdonsaacutegok eleacutereacuteseacutet
Ezzel szemben a koumlzeacutepkorban csupaacuten keacutet oumltvoumlző jaacutetszott szerepet a vas
archeometallurgiaacutejaacuteban a karbon eacutes a foszfor (P) ezek mellett kis jelentőseacuteggel biacutert meacuteg az
arzeacuten (As)389 Neacutehaacuteny elem megjelenhetett tovaacutebbaacute a vastaacutergyak feluumlleteacuten paacuter
toumlmegszaacutezaleacutekos nagysaacutegrendben a kovaacutecsolaacutes soraacuten toumlrteacutenő izziacutetaacutes okozta leeacutegeacutes
eredmeacutenyekeacuteppen kialakuloacute feluumlleti duacutesulaacutesok miatt ilyenek voltak pl a reacutez eacutes a nikkel390 A
vasanyagok mechanikai tulajdonsaacutegait viszont csupaacuten a karbonnak eacutes a foszfornak a
vaskohaacuteszat soraacuten kialakuloacute mennyiseacutege hataacuterozta meg Ez a keacutet elem akaacuter neacutehaacuteny
toumlmegszaacutezaleacutekos mennyiseacutegben is bekeruumllhetett az előaacutelliacutetott vasbuca teljes teacuterfogataacuteba
speciaacutelisan nagy arzeacutentartalmuacute gyepvaseacutercek kohoacutesiacutetaacutesaacuteval pedig akaacuter a maacuter emliacutetett arzeacuten
is391
389 TYLECOTE ndash THOMSEN 1973 193ndash198 390 BUCHWALD 2005 292ndash335 391 THIELE 2014 13 42
DOI 1015774PPKEBTK2019012
115
Legnagyobb mennyiseacutegben a koumlzeacutepkorban az archeometallurgiaacuteban szokaacutesos
fogalmakkal eacutelve laacutegyvasat eacutes aceacutelt aacutelliacutetottak elő eacutes dolgoztak fel392 Az archeometallurgiaacuteval
foglalkozoacute szakirodalom a laacutegyvasnak aacuteltalaacuteban a nem edzhető kis szeacutentartalmuacute (C lt kb
03wt) vas-szeacuten oumltvoumlzetet nevezi aceacutelnak pedig az edzhető vas-szeacuten oumltvoumlzetet amelynek
szeacutentartalma akkoriban jellemzően 03wt-toacutel kb 1wt-og terjedt
Mivel a vasban leacutevő karbon mennyiseacutege alapvetően befolyaacutesolta az eleacuterhető mechanikai
tulajdonsaacutegokat ezeacutert a karbont a koumlzeacutepkorban is a vas legfontosabb oumltvoumlzőjeacutenek
tekinthetjuumlk Legnagyobb mennyiseacutegben bizonyaacutera laacutegyvasat hasznaacutelhattak fel a kor
kuumlloumlnboumlző szerkezeteihez egyszerű szerszaacutemaihoz Az aceacutelt felteacutetelezhetően kisebb
mennyiseacutegben aacutelliacutetottaacutek elő eacutes hasznaacuteltaacutek fel nagyobb igeacutenybeveacutetelű taacutergyakhoz peacuteldaacuteul
fegyverekhez (ezen beluumll is a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez)
Fontos szerepe volt meacuteg a vas archeometallurgiaacutejaacuteban a foszfornak is A koumlzeacutepkori
euroacutepai damaszkolt pengeacutekben diacutesziacutető ceacutelra ugyanis 04ndash15 wt foszfort tartalmazoacute vas-
foszfor oumltvoumlzeteket hasznaacuteltak fel393 de gyakori volt a rideg eacutes toumlreacutekeny foszforvasak
felhasznaacutelaacutesa alaacuterendeltebb ceacutelokra is394
A vasba bekeruumllő karbon mennyiseacutegeacutet elsősorban valoacutesziacutenűleg a vaskohaacuteszat soraacuten volt
lehetseacuteges bdquobeaacutelliacutetanirdquo Ekkor a kapott vasbuca teljes teacuterfogataacuteban kis vagy nagy szeacutentartalmuacute
lehetett Baacuter utoacutelag a vastaacutergyak feluumlleteacutet lehetseacuteges volt cementaacutelaacutessal karbonban duacutesiacutetani (a
technoloacutegia ismert volt maacuter a koumlzeacutepkorban is) ez csak a feluumlleti reacutetegekre terjedhetett ki kb
1ndash2 mm-es meacutelyseacutegben
392 PLEINER 2000 131ndash140 Uő 1973 17ndash28 393 THIELE 2014 34 394 BUCHWALD 2005 264ndash291
DOI 1015774PPKEBTK2019012
116
A szoumlvetelemek hőmeacuterseacuteklet eacutes karbontartalom fuumlggveacutenyeacuteben az alaacutebbi diagram szerint
vaacuteltozhattak
Vas-karbon aacutellapotaacutebra395
Szobahőmeacuterseacutekleten (α-vas aacutellapotban) a lassan hűlt oumltvoumlzetek alacsony C-tartalom
eseteacuten ferrites magasabb C-tartalomnaacutel a szoumlvetszerkezetben egyre nagyobb mennyiseacutegben
jelennek meg perlit szemcseacutek miacutegnem az eutektoidos oumlsszeteacutetelt (C=kb 08wt) eleacuterve a
szoumlvetszerkezet tisztaacuten perlitesseacute vaacutelik A szeacutentartalom tovaacutebbi noumlvekedeacuteseacutevel pedig a perlit
szemcseacutek koumlruumll egyre vastagodoacute szekunder-cementithaacuteloacute jelenik meg
Aacuteltalaacutenos tendenciakeacutent figyelhető meg hogy a szilaacuterdsaacuteg eacutes a sziacutevoacutessaacuteg fordiacutetottan
araacutenyos vagyis mineacutel kemeacutenyebb forma- eacutes eacuteltartoacutebb az anyag annaacutel koumlnnyebben fordulhat
elő toumlreacutes ndash eacutes fordiacutetva mineacutel sziacutevoacutesabb nehezen toumlrő az anyag annaacutel koumlnnyebben szenved
maradandoacute alakvaacuteltozaacutest csorbul ki vagy toumlrik el Hogy mi szaacutemiacutetott bdquojoacuterdquo vagy bdquorosszrdquo
395 Bicsak J Vasalapuacute szerkezeti anyagok httpattbmehuhonlap_BSc20kC3A9pzC3A9s20tantC3A1rgyaiBSc20kC3A9pzC3A9s20tC3A1rgyai20(201720szeptember201-tC591l)Anyagismeret20(mechatronikai20mC3A9rnC3B6k)LetC3B6lthetC59120segC3A9dletekacelok_otvozetek_hegesztespdf (megtekinteacutes ideje 2019 06 01)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
117
minőseacutegű vasnak azt nem a kemeacutenyseacuteg vagy a sziacutevoacutessaacuteg hanem az adott igeacutenybeveacutetellel
szemben mutatott ellenaacutellaacutes (az adott ceacutelra bdquoalkalmasrdquo eacutes bdquoalkalmatlanrdquo) hataacuterozta meg Az
olyan bdquoszerszaacutemokrdquo eseteacuteben mint a szablyaacutek amelyek nagyobb erőhataacutesnak voltak kiteacuteve a
kemeacuteny eacutel eacutes a sziacutevoacutes (laacutegy) mag kialakiacutetaacutesaacutera toumlrekedtek
A szilaacuterdsaacutegnoumlveleacutes eacuterdekeacuteben keacutepleacutekeny hidegalakiacutetaacutessal is megmunkaacutelhattaacutek a laacutegyabb
anyaguacute eszkoumlzoumlk igeacutenybe vett reacuteszeit ndash e gyakorlat amit bdquofelkalapaacutelaacutesnakrdquo is neveztek
sokaacuteig eacutelt a mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk (kapaacutek aacutesoacutek kaszaacutek) javiacutetaacutesaacutenaacutel karbantartaacutesaacutenaacutel ndash
ugyanakkor megjelentek kuumlloumlnfeacutele termokeacutemiai eljaacuteraacutesok is amelyekkel szinteacuten a mechanikai
tulajdonsaacutegokat javiacutetottaacutek396 Ebből a legismertebb az edzeacutes amely soraacuten egy bizonyos
lehűteacutesi sebesseacuteggel a γ-vas ausztenites szoumlveteleme martenzitteacute fejlődik (az α-vas kezdeti
perlit-ferrites szoumlvetelemei helyett) ami noumlveli az anyag kemeacutenyseacutegeacutet ugyanakkor sziacutevoacutessaacutega
nem csoumlkken olyan meacuterteacutekben mint a magas C-tartalmuacute cementites vasoumltvoumlzetek eseteacuteben
Egy harmadik lehetőseacuteg az oumltvoumlzeacutes amelyben maacuter nemcsak a karbontartalom hanem
maacutes anyagok iacutegy a maacuter emliacutetett foszfor is szerepet jaacutetszott A korszak rideg anyagai
ridegseacuteguumlket nem a C-tartalomnak mint inkaacutebb a P-tartalomnak koumlszoumlnhetteacutek ugyanakkor a
foszfor megfelelő kemeacutenyseacuteget adhatott egy vaacutegoacuteeacutelnek397
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek
9ndash10 szaacutezadra keltezhető szablyaleleteken eddig meacuteg csak korlaacutetozott szaacutemban veacutegeztek
metallograacutefiai vizsgaacutelatokat de annaacutel toumlbbszoumlr van ismeretuumlnk korszakra keltezhető kardok
(kuumlloumlnoumlsen az egyenes keacuteteacutelű kardok) vizsgaacutelati eredmeacutenyeiről valamint a honfoglaloacute magyar
anyagi kultuacuteraacuteba tartozoacute egyeacuteb vastaacutergyak archeometallurgiaacutejaacuteroacutel Ez utoacutebbival kapcsolatban
mindenkeacutepp ki kell emelnuumlnk a vaskohaacuteszat archeometallurgiaacutejaacutet a vasbucaacutek eacutes vassalakok
vizsgaacutelataacutet valamint Goumlmoumlri Jaacutenos iparreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesait398
Nem kapott kellő hangsuacutelyt Szaboacute Zoltaacuten A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes
termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelata c munkaacuteja amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10
szaacutezadra keltezhető fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek
eredmeacutenyei alapjaacuten koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere (Ni Co Mn Si Mg
As Sb Al) A vizsgaacutelt korszakot eacuterintő fegyverek koumlzoumltt a legtoumlbb frank szaacuternyas laacutendzsa
396 Az anyagjaviacutetoacute termokeacutemiai eljaacuteraacutesokroacutel bővebben ld Chaicircne opegraveratoire Hőkezeleacutes c fejezeteacutet 397 BUCHWALD 2005 264ndash291 398 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2000b 164ndash218 Uő 2006 185ndash198 Uő 2011 65ndash72 Uő 2012 25ndash36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
118
volt de előfordul keacutet kard (Szob-Kiserdő 18 eacutes 21 siacuter) eacutes szaacutelfegyverek is ndash toumlbbek koumlzoumltt ez
utoacutebbi fegyvertiacutepushoz tartozik a majsi temető teacutevesen laacutendzsakeacutent azonosiacutetott kopjahegye
amely Szaboacute szerint damaszkolt peacuteldaacuteny399
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek koumlzuumll az egyenes keacuteteacutelű kardokat elterjedeacutesuumlknek megfelelően
szaacutemos orszaacutegban vizsgaacuteltaacutek elsősorban az imeacutent emliacutetett damaszkolaacutes technoloacutegiaacuteja
menteacuten400 Enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatjuk hogy a damaszkolt vagy diacutesziacutető
kovaacutecshegesztett pengeacutek keacutepezteacutek a 9ndash10 szaacutezadi kardok archeometallurgiai vizsgaacutelataacutenak
elsődleges keacuterdeacuteseacutet a jelenseacuteg ugyanis nemcsak technoloacutegiai szempontboacutel kuumlloumlnleges hanem
azeacutert is mert a pengeacuteken talaacutelhatoacute tűzihegesztett jegyek eacutes szavak alapjaacuten toumlbben tettek
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutesziacuteteacutesi helyeacutere A korszakot illetően e technoloacutegia tudhatja
elsőkeacutent magaacuteeacutenak a műhelyhagyomaacutenyokra toumlrteacutenő visszavezeteacutes gyakorlataacutet401 Mivel a
kardok anyagvizsgaacutelata soraacuten a keacuterdeacutes inkaacutebb a penge szerkezeteacutere iraacutenyult eleinte elkeruumllteacutek
az eacuterteacutekes berakaacutest a vaacutegaacutes soraacuten Koumlzeacutep-euroacutepai viszonylatban kiemelkedő R Pleiner
munkaacutessaacutega aki a feacutemkohaacuteszat kutataacutesa mellett fegyverek gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacuteseivel is
399 A bdquodamaszkolaacutesrdquo technoloacutegiaacuteja a Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezetben keruumll ismerteteacutesre A fentiekhez hozzaacute kell fűzni hogy a JPM Reacutegeacuteszeti Raktaacuteraacuteban talaacutelhatoacute majsi kopjaacutet a muacutezeum feacutemrestauraacutetoraacuteval tuumlzetesen megvizsgaacuteltuk de mintaveacutetel nyomaacutet nem talaacuteltuk rajta A segiacutetseacutegeacutert koumlszoumlnet Kiltau Kristoacutef restauraacutetornak (JPM) 400 Ezen a ponton eacuterdemes kuumlloumlnbseacuteget tenni azon anyagok koumlzoumltt amelyeket damaszkuszi aceacutelkeacutent ismeruumlnk eredetileg a szaknyelv aacuteltal wootz-nak nevezett főkeacutent Aacutezsia teruumlleteacuten gyaacutertott olvasztaacutesos eljaacuteraacutessal keacuteszuumllt hipereutektoidos anyagot eacutertjuumlk damaszkuszi aceacutel alatt A kuumlloumlnleges aceacutelfajta első tudomaacutenyos igeacutenyű leiacuteraacutesai a londoni Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyos Taacutersasaacuteg koumlzlemeacutenyeiben jelentek meg 1795-ben G Pearson bővebb ismerteteacutest adott a bdquowootz neacuteven ismert anyagrdquo (bdquosubstance known by the name of wootzrdquo) jellemzőiről H Scott levele alapjaacuten valamint megaacutellapiacutetotta a feacutem fajsuacutelyaacutet PEARSON 1795 322ndash346 Tiacutez eacutevvel keacutesőbb D Mushet wootz pogaacutecsaacutek kovaacutecsolaacutesi lehetőseacutegeit vizsgaacutelta MUSHET 1805 163ndash175 Ettől kezdve a nyugati szakirodalom wootz-keacutent emliacuteti az eredeti damaszkuszi aceacutelt Ezen kiacutevuumll elterjedt a szlaacutev nyelvekben eacutes a toumlroumlkben a bulat elnevezeacutes ami az 9ndash12 szaacutezadi arab forraacutesokban fellelhető fūlād kifejezeacutesre vezethető vissza jelenteacutese oumltvoumlzet FKIK 13 Azonban a kifejezeacutes aacutetterjedt az Euroacutepaacuteban gyakori reacuteteges kompozitra is amely a La Tegravene-kor oacuteta ismeretes alapja nem az olvasztaacutes hanem a tűzi hegeszteacutes (tehaacutet kovaacutecsolaacutes aacuteltal keruumllnek anyagzaacuteroacute kapcsolatba kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű vasoumltvoumlzetek) Az egyetlen koumlzoumls e kettőben az anyaguk inhomogenitaacutesa ndash a wootz eseteacuteben a haacuteloacutezatos-tűs megjeleneacutesű szekunder cementit szoumlvetelem vilaacutegos megjeleneacutese (Widmanstaumltten-szoumlvetszerkezet) a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes eseteacuteben az oumlsszekovaacutecsolt vasoumltvoumlzetek anyagminőseacutegbeli elteacutereacutese ndash ami kontrasztkeacutent jelenik meg a penge felsziacuteneacuten A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes toumlbbfeacutelekeacutepp megjelenhet a fegyverben egyeacutelű kardok eseteacuteben a pengeacutek fokaacutet keacuteteacutelű kardoknaacutel a penge profiljaacutet diacutesziacutetetteacutek iacutegy Tehaacutet maacuter a fegyveren valoacute elhelyezkedeacutes alapjaacuten sem igaz az hogy az eacutel tartoacutessaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutere szolgaacutelt ez a technika eacutelesen el kell kuumlloumlniacutetenuumlnk azoktoacutel az esetektől amikor laacutegyvas magra szuacuteroacute- vagy vaacutegoacutefeluumllet gyanaacutent kovaacutecshegesztettek a fegyverekre kemeacutenyebb aceacutelt SZABOacute 1974 29 PLEINER 1973 17ndash28 A kuumlloumlnfeacutele anyagminőseacutegű reacutetegekből oumlsszeaacutelliacutetott koumltegeket kuumlloumlnboumlző moacutedon alakiacutethattaacutek iacutegy toumlbbfeacutele damasztmintaacutezatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el (pl lapdamasztok vagy csavart damasztok) ANSTEE ndash BIEK 1961 73 88 BOumlHNE ndash DANNHEIMER 1961 PLEINER 1962 234 47 Keacutep 107ndash122 HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL 1986 78ndash79 THIELE et al 2015 2 HARAMZA 2017a 105ndash106 A technoloacutegiaacutek fogalmi elkuumlloumlniacuteteacuteseacuteről ld meacuteg THIELE ndash HARAMZA 2014 145ndash160 PANSERI 1965 5ndash66 A damaszkuszi aceacutel technoloacutegiaacutejaacuteroacutel eacutes mintaacuteiroacutel DENIG 1997 SCHUMANN 2007 Az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatroacutel koraiszlaacutem (9ndash10 szaacutezadra keltezhető) wootz-kohaacuteszati reacutegeacuteszeti emleacutekekről FEUERBACH 2002 401 A feliratos kardok euroacutepai kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről oumlsszefoglaloacutean ld HARAMZA 2017a 103ndash117
DOI 1015774PPKEBTK2019012
119
foglalkozott402 Angolszaacutesz teruumlleten A Williams archeometallurgus munkaacutessaacutega mind a mai
napig meghataacuterozoacute Williams leginkaacutebb keresztmetszeti mintaacutek optikai feacutenymikroszkoacutepos
vizsgaacutelat alapjaacuten veacutegezte el a pengeacutek metallograacutefiai elemzeacuteseacutet403
Szinteacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a feliratos pengeacutek kaacuterpaacutet-medencei vonatkozaacutesaacutera is
amelyeken eddig meacuteg nem veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat VLFBERHT-feliratos
kardok koumlzuumll magyar vonatkozaacutesban a praacutegai Szent Vid Szeacutekesegyhaacutezban őrzoumltt Szent
Istvaacutennak tulajdoniacutetott kard ismert A fegyverről 1870-ben F Bock neacutemet kanonok keacutesziacutetett
aacutebraacutezolaacutest eacutes iacutert roumlvid ismertetőt ebben azonban meacuteg csak emliacuteteacutes szinten foglalkozik a
felirattal beazonosiacutetaacutesaacutet aacutellapota miatt nem tartja lehetseacutegesnek404 I Undset 1890-ben iacutert
beszaacutemoloacutejaacuteban tovaacutebbi megaacutellapiacutetaacutesokat tett a fegyver eredeteacutevel eacutes technoloacutegiaacutejaacuteval
kapcsolatban Hivatkozva A Lorange munkaacutejaacutera norveacutegiai leletekkel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe a
praacutegai kardot amelyekneacutel a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes gyakori technoloacutegia (bdquodoumlmoumlczkoumlltrdquo)
Valamint tanulmaacutenyaacuteban megjelent a feliratos bdquoULFBERNrdquo-pengeacutek alsoacute-rajna-videacuteki
eredetelmeacutelete405 Szent Istvaacuten halaacutelaacutenak kilencszaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert emleacutekkoumlnyvben
Fettich Naacutendor szinteacuten foglalkozik a praacutegai karddal aacutem a kardpengeacutere eacutes a feliratra bővebben
nem teacuter ki alapvetően a szereleacutekek eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumaik keacutepzik dolgozataacutenak taacutergyaacutet406
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben keacutet nagy iacutevű oumlsszefoglaloacute is keacuteszuumllt a Kaacuterpaacutet-medence
korszakhoz tartozoacute keacuteteacutelű kardjairoacutel Bakay Korneacutel eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute tollaacuteboacutel Mindkeacutet
tanulmaacuteny foglalkozik a vasberakaacutesos kardokkal Bakay Korneacutel iacuteraacutesaacuteban sor keruumll az
Ulfberht-neacutev filoloacutegiai eacutertelmezeacuteseacutere iacutegy a szoacutet keacutet reacuteszre a skandinaacutev Ulf-ra eacutes a frank
Behrt-re vaacutelasztja szeacutet eacuterzeacutekeltetve ezzel az Undset műveacuteben is tapasztalhatoacute tudomaacutenyos
felfogaacutest a frank hagyomaacutenyok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek elkeacutepzeleacuteseacutet az eacuteszaki leletanyagon407
Kovaacutecs Laacuteszloacute munkaacutejaacuteban toumlbb peacuteldaacuteny is emliacuteteacutesre keruumll Ezek alapjaacuten megfigyelhető hogy
a kaacuterpaacutet-medencei leletek koumlzuumll az INGELRI-felirat eacutes annak variaacutensai fordulnak elő
toumlbbszoumlr mint peacuteldaacuteul az 1962-ben Eacuterd-Dunamederből eacutes az 1971-ben Szeacuteplakroacutel előkeruumllt
fegyverek408 Ide sorolhatoacute az a kardlelet is amelyről egy maacutesik koumlzeacutepkori karddal
402 Kapcsoloacutedoacute munkaacuteja PLEINER 2008 17ndash20 403 WILLIAMS 2009 121ndash184 EDGE ndash WILLIAMS 2003 191ndash210 404 BOCK 1870 14 405 UNDSET 1890 164ndash166 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In KRISTOacute 2003 342ndash345 406 FETTICH 1938 475ndash516 407 BAKAY 1967 167ndash170 408 KOVAacuteCS 1994ndash1995 160 52 Keacutep 161 165 83 Keacutep 168 105 Keacutep 175ndash176 A kardroacutel A Ruttkay szlovaacutek reacutegeacutesz is iacuter hasonloacute jellegű tanulmaacutenyaacuteban RUTTKAY 1975 152 Nr 79 153 8 Keacutep 155 9 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
120
egyetemben Kalmaacuter Jaacutenos iacutert tanulmaacutenyt 1959-ben eacutes amelyek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten
bdquoa beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben Jugoszlaacuteviaacutenak aacutetadandoacute műtaacutergyakrdquo koumlzoumltt szerepelnek409
Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacuteteacutest tesz berakaacutesos pengeacutekről mint a Malomszegneacutel vagy a
Gyetvaacutenaacutel fellelt darab410 Tovaacutebbi kaacuterpaacutet-medencei kardleletekneacutel szinteacuten keacuterdeacutes lehet a
berakaacutes vagy a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes erre azonban csak labortechnikai vizsgaacutelatokkal lehet
biztos vaacutelaszt adni411
A fenti kuumlloumlnleges technoloacutegia mellett egyszerű anyagboacutel keacutesziacutetett pengeacutek is vizsgaacutelatra
keruumlltek iacutegy peacuteldaacuteul Hošek eacutes Košta tanulmaacutenyaacuteban ismertetett mikulčicei valamint
Moilanen aacuteltal vizsgaacutelt finnorszaacutegi leletek koumlzuumll A kaacuterpaacutet-medencei viszonylatban a
zsitvabesenyői412 a zseacutelyi413 vagy a korszakunkra keltezhető solt-reacutevbeacuteri kardot emliacutethetjuumlk
peacuteldakeacutent414
A 9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek emliacutetett korlaacutetozott szaacutemuacute metallograacutefiai vizsgaacutelatai a
fegyverek előkeruumlleacuteseacutenek megfelelően leginkaacutebb kelet-euroacutepai eredmeacutenyek Az orosz
kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent a szablyaleletek metallograacutefiai elemzeacutese V V Arendt O
technike drevnego klinkovogo proizvodstva c tanulmaacutenyaacuteban keacutet tuumlrk szablya vizsgaacutelataacutet
mutatja be amelyből az egyik a 8 szaacutezad veacutege eacutes a 9 szaacutezad eleje koumlzeacute keltezhető Ennek
409 Ezek egyike a Szaacuteva bosna-gradiskai mederszakaszaacuten keruumllt elő felirataacutet SINIGELRINIS-keacutent vagy SINGELRINIS-keacutent azonosiacutetottaacutek amelyet Kalmaacuter hozott oumlsszefuumlggeacutesbe az INGEL-toumlvű kardfeliratokkal valamint Szent Laacuteszloacute hadjaacuteratival azonban ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesa indoklaacutes neacutelkuumlli A berakaacutes anyaga ebben az esetben sziacutenesfeacutem (reacutez alapuacute oumltvoumlzet) KALMAacuteR 1959 189ndash191 vouml Uő 1961 115 KOVAacuteCS 1994ndash1995 159 166 A kard formai jegyei alapjaacuten a 12 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezhető 410 A Malomszegneacutel (koraacutebban teacutevesen Malomfalva-Szentaacutenos koumlszoumlnet a korrekcioacuteeacutert Gaacutell Erwinnek) előkeruumllt darab egyik oldalaacuten bronzberakaacutes talaacutelhatoacute a maacutesik oldalon feliratmaradvaacutenykeacutent vagy betűszerű haacutetoldali jelkeacutent eacutertelmezett berakaacutes figyelhető meg (hellipIIShellipSI) KOVAacuteCS 1994ndash1995163 75 Keacutep 169 Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacutet egy kardleletet Zsaacutembokreacutet-Na mohylku dűlőről Uo 173 132 Keacutep 179 Azonban az eredeti rajz Ruttkay tanulmaacutenyaacuteban a gyetvai (Detva) lelethez koumlthető Ez utoacutebbi lelőhelyről előkeruumllt peacuteldaacutenynaacutel Ruttkay torzioacutes (spiraacutelis) mintaacutejuacute damaszkolt intarziaacuteroacutel iacuter kettő egymaacutes feleacute neacutező patkoacute alak koumlzoumltt egy X-jel a penge maacutesik oldalaacuten pedig egy egyenlő szaacuteruacute kereszt eacutes mellette egy koumlr talaacutelhatoacute RUTTKAY 1975136 24 Keacutep Nr 29 137 31 Keacutep 411 A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem minden esetben laacutethatoacute szabad szemmel Joacutellehet az esetek toumlbbseacutegeacuteben felleacutepő szelektiacutev korroacutezioacutenak koumlszoumlnhetően (anyagminőseacuteg szerint helyenkeacutent maacuteshogy korrodaacuteloacutedik a penge feluumllete) szemreveacutetelezeacutessel is megaacutellapiacutethatoacute koraacutebbi aacutellagmegoacutevoacute technikaacutek (pl lakkozaacutes) alkalmas arra hogy a penge felsziacuteneacutet elfedje Nem csoda hogy az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel maacuter idejekoraacuten megjelenik a radiograacutefia mint megelőző roncsolaacutesmentes keacutepalkotoacute moacutedszer Lang J ndash Barry A Swords of the Anglo-Saxon and Viking Periods in the British Museum A Radiographic Study In Hawkes S C (szerk) Weapons and Warfare in Anglo-Saxon England Exceter 1989 85ndash122 Uacutejabban Fell V ndash Mould Q ndash White R Guidelines on the X-radiography of archaeological metalwork Swindon 2006 412 HARAMZA ndash THIELE 2015b 63ndash74 413 HOŠEK ndash HARAMZA 2018 468ndash482 414 Eddig csak előadaacutes formaacutejaacuteban keruumllt koumlzleacutesre Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
121
bdquomakrostruktuacuteraacutejaacutebanrdquo415 aceacutel-vas reacutetegelt oumlsszehegeszteacuteseacutet416 aacutellapiacutetotta meg A B Sibileva
metallurgus professzor tovaacutebbaacute felbecsuumllteacutek az aceacutel reacutesz karbontartalmaacutet (08)417 Az
Arendt aacuteltal koumlzoumllt eredmeacutenyek eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeacutet a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai
elemzőmoacutedszerek megismereacutesi probleacutemaacutei okozzaacutek
E I Krupnova Kavkaz i Vostočnaya Evropa v drevnosti c munkaacuteja az optikai
feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutessel maacuter koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati
metoacutedusaihoz J Piaskowski Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt metszetről eacutes a kimetszeacutesi
helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot amit a mai napig alkalmaznak a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere418 amely Krupnova iacuteraacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute
A szerző egy 10ndash13 szaacutezadra keltezett nižniy arkhyz-i (Karacsaacutej- eacutes Cserkeszfoumlld) szoacutervaacuteny
szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat iacutegy a penge
fokaacutetoacutel az eacutele feleacute haladva a perlit-ferrites szoumlvetelemeket felvaacuteltjaacutek a martenzites
szoumlvetelemek Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a penge utolsoacute szakaszaacuten talaacutelhatoacute fokeacuteleacutenek mindkeacutet
eacuteleacuten jelzi a martenzit jelenleacuteteacutet mikoumlzben a penge magjaacuten megőrződoumltt a perlit-ferrites
szoumlvetszerkezet419 Hasonloacute metodikaacuteval uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai M M
Tolmačeva Klinkovoye oruzhiye Saltovskoy kulturi420 valamint Yu A Semykin Černaya
metallurgiya i kuznečnoe proizvostvo Volžkoy Bulgarii v 8 ndash načale 13 vv421 c iacuteraacutesaival
gazdagodtak Szinteacuten fontos megemliacuteteni A Holubiev Sravitelnoe issledovanie tipob sabel
saltovskoy archeologičeskoy kultury i technologii ih izgotovleniya422 eacutes M Inkova A Medieval
Sabre and Knife from the Exhibition of the National Museum of History in Sofia423 ciacutemmel iacutert
tanulmaacutenyaacutet joacutellehet Inkova munkaacuteja egy keacutesőbbi (12 szaacutezadtoacutel foumllfeleacute keltezhető) kipcsak
szablya eacutes keacutes SEM-EDX vizsgaacutelataacutet reacuteszletezi Holubiev a szaltovoacutei szablyaellenzők
koraacutebban emliacutetett foglalataacutenak technoloacutegiaacutejaacutet vizsgaacutelta
Ismereteink szerint az eddigi egyetlen biztonsaacuteggal honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
szablya amelyen archeometallurgiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek csupaacuten a gnadendorfi siacuterboacutel
415 bdquoв макроструктуре () железный обухrdquo ndash Arendt itt felteacutetelezhetően a vasfegyver feluumlleteacutenek vizsgaacutelataacutera utal amelyen a reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute taacutergyakat gyakorta egyfajta szelektiacutev korroacutezioacute eacuteri Uő 1936 166 416 Minden bizonnyal tűzi hegeszteacutes Ld Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezet 417 A metoacutedus pontos beazonosiacutetaacutesaacutenak korlaacutetai a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai elemzőmoacutedszerek megismereacutesi neheacutezseacutegei 418 PIASKOWSKI 1970 188 419 KRUPNOVA 1973 214ndash215 420 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 421 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 422 HOLUBIEV 2017 235ndash249 423 INKOVA 2013 63ndash88
DOI 1015774PPKEBTK2019012
122
1999-ben előkeruumllt lelet A szablya haacuterom avar szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverrel egyuumltt lett koumlzoumllve424 A
leleten veacutegzett SEM eacutes HV425 vizsgaacutelatok laacutegy perlit-ferrites szoumlvetelemet mutattak ki
Szinteacuten emliacuteteacutest kell tennuumlnk a keacutetes azonosiacutetaacutesuacute abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutek
metallograacutefiai vizsgaacutelataacuteroacutel A fegyvert ndash minden bizonnyal a toumlredeacutekes szakasz egyenes foka
eacutes a latin kereszt inkrusztaacutecioacuteja miatt ndash a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes szablyamarkolatuacute
kardkeacutent tartja szaacutemon joacutellehet a pengetoumlvet boriacutetoacute reacutez lemez a szablyaacutek sajaacutetossaacutega 1A3
tiacutepusuacute ellenzőjeacutenek saacutergareacutezberakaacutesos diacutesziacuteteacuteseacutet az esztergomi szablyaacuteval aacutelliacutetjaacutek paacuterhuzamba
[VIII2andashb Keacutep] Nem zaacuterhatjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy ebben az esetben is egy
protoszablyaacuteval van dolgunk vagyis reacuteszeacutet keacutepezheti egy korai fejezetnek a honfoglaloacute
magyar szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacuteben Mivel a klaszteranaliacutezis soraacuten nem keruumlltek
elkuumlloumlniacuteteacutesre a koumlzel egyenes fokuacute peacuteldaacutenyok lehetőseacuteguumlnk van felbecsuumllni az abonyi
pengetoumlredeacutek hosszaacutet amely 1-es keresztmetszete eseteacuten 750mm-en beluumll valoacutesziacutenűsiacutethető426
A toumlredeacuteket a hagyomaacutenyos archeometallurgiai moacutedszerektől elteacuterően vizsgaacuteltaacutek ami
jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kizaacuterja az oumlsszehasonliacutetaacutes lehetőseacutegeacutet Baacuter roumlntgenfelveacutetel alapjaacuten
sikeruumllt kimutatni a markolattuumlskeacuten egy szabad szemmel nem laacutethatoacute szegecslyukat tovaacutebbaacute a
pengeacuteből a markolatboacutel eacutes az ellenzőből egyaraacutent vettek metszeteket ndash joacutellehet a mintaveacutetel
pontos helye nem ismert ndash eacutes a csiszolatokat optikai feacutenymikroszkoacutep alatt is vizsgaacuteltaacutek (az
ellenző csiszolataacuteroacutel meacuteg elektronmikroszkoacutepos keacutep is keacuteszuumllt) ezek pontos kieacuterteacutekeleacuteseacutet a
tanulmaacutenyban nem veacutegezteacutek el Adatok csupaacuten a restauraacutecioacute soraacuten eltaacutevoliacutetott rozsdaminta
roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelataacuteboacutel keruumlltek koumlzleacutesre amelyből az laacutethatoacute hogy az egy anyagboacutel
kovaacutecsolt pengeacuteben eacutes markolattuumlskeacuteben a hematit eacutes magnetit miacuteg az ellenző anyagaacuteban a
goethit eacutes lepodokrokit a dominaacutens A kuumlloumlnboumlző faacutezisoumlsszeteacutetel minden bizonnyal a
kuumlloumlnboumlző minőseacutegű alapanyag-vaacutelasztaacutessal magyaraacutezhatoacute427
Ahogy az maacuter koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute
vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei szablyaművesseacutegeacuteről
hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk
kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes kori szablyaleleteken ndash
legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon
424 A gnadendorfi D3-as siacuterb kardja eacutes a zilingtali D338-as eacutes a B23-as siacuterok szablyaacutei MEHOFER 2006 425 Vickers-kemeacutenyseacutegmeacutereacutes 426 ( ) 103936 times+ltHp 427 N BENKŐ 1980 235ndash245 BORSOS 1980 247ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
123
A vizsgaacutelatok ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai nyomok behatoacutebb megismereacutese a
kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra alkalmas parameacuteterek
felteacuterkeacutepezeacutese valamint a vasművesseacuteg maacuter ismert műveleti sorrendjeacutenek uacutejragondolaacutesa
speciaacutelisan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja menteacuten
A technoloacutegiai nyomok vizsgaacutelata soraacuten az alaacutebbi keacuterdeacutesekre keresuumlnk vaacutelaszt
1 Talaacutelhatoacute-e olyan keacutemiai elem a salakzaacutervaacutenyokban (pl P As) amiből a 9 ndash 10 szaacutezadi
vasművesseacutegre jellemző biogeacuten gyepvaseacuterc kohoacutesiacutetaacutesaacutera koumlvetkeztethetuumlnk
2 A salakzaacutervaacutenyok FeO+MnOSiO2 araacutenya alapjaacuten milyen kihozataluacute vaskohaacuteszatot
valoacutesziacutenűsiacutethetuumlnk
3 Talaacutelhatoacute-e nyoma reacutetegelt kovaacutecsolaacutesnak diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutesnek tűzi
hegeszteacutesnek
4 Van-e nyoma hőkezeleacutesnek ami alapjaacuten a fegyver hasznaacutelataacutera koumlvetkeztethetuumlnk
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok
A disszertaacutecioacute kereteacuteben a Herman Ottoacute Muacutezeum honfoglaloacute szablyaacuteiboacutel adoacutedott
lehetőseacuteg neacutegy peacuteldaacuteny vizsgaacutelataacutera amelyek lelőhelyei a koumlvetkezők428
Mintaszaacutem Lelőhely Vizsgaacutelat reacutesz
1 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 5 siacuter ellenzőgomb
2 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter penge
3 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 20 siacuter penge
4 Ismeretlen lelőhelyű szablya429 penge
5 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
6 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
428 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute kifejezni koumlszoumlneteacutet az archeometallurgiai vizsgaacutelatok kivitelezeacuteseacuteeacutert kuumllső konzulenseacutenek Toumlroumlk Beacutelaacutenak valamint az ARGUM tagjainak Barkoacuteczy Peacuteter egyetemi docensnek eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted anyagvizsgaacuteloacute meacuternoumlknek tovaacutebbaacute a taacutergyak eleacuterhetőveacute teacuteteleacuteeacutert Reacuteveacutesz Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM reacutegeacuteszeti osztaacutely) a HOM munkataacutersainak Szoumlreacutenyi Gaacutebor osztaacutelyvezetőnek Horvaacuteth Antoacutenia reacutegeacutesznek Kalaacuteszdi Gyoumlrgy reacutegeacutesztechnikus-gyűjtemeacutenykezelőnek az adattaacuteri kutataacutesokban nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Csengeri Piroska reacutegeacutesznek eacutes Kerteacutesz Gabriella technikusnak veacuteguumll de nem utolsoacute sorban a taacutergyak restauraacutecioacutejaacuteeacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak 429 Ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteboacutel egy darabot őriznek a Herman Ottoacute Muacutezeumban [No 134]
DOI 1015774PPKEBTK2019012
124
A fegyverek archeometallurgiai vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel fontos leacutepeacutes előkeruumlleacutesuumlk eacutes
restauraacutecioacutejuk koumlruumllmeacutenyeinek pontos ismerete nemcsak a labormunka pontos reacutegeacuteszeti
haacutettereacutenek meghataacuterozaacutesa miatt hanem egyfajta archeometallurgiai forraacuteskritika gyanaacutent is
Pont a karosi leleteket restauraacuteloacute Kovaacutets Tibor volt az aki felhiacutevta a figyelmet arra hogy a
keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt heviacuteteacuteses eljaacuteraacutessal taacutevoliacutetottaacutek el az uumlledeacutekreacuteteget a vastaacutergyakroacutel430
ami alapjaacuten nem lehetuumlnk biztosak abban hogy e taacutergyaknak milyen volt eredeti
szoumlvetelemuumlk A restauraacutecioacute technikaacuteira azonban csak koumlvetkeztethetni tudunk mivel nem
maradt fenn jegyzőkoumlnyv Szerencseacutenkre pont a maacutesodik karosi temető feacutemtaacutergyainak
restauraacutecioacuteja reacuteszlegesen koumlzleacutesre keruumllt amely alapot szolgaacuteltat a moacutedszerek
felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Ezek alapjaacuten valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy a restauraacutecioacute nem okozott olyan
vaacuteltozaacutest a taacutergyon amely a vizsgaacutelat eredmeacutenyeit befolyaacutesolhatnaacute
Alkalmazott moacutedszerek
A vizsgaacutelatokat a Miskolci Egyetem Feacutemtani-Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai
Inteacutezeteacutenek Komplex Keacutepelemző eacutes Mikroszerkezet Vizsgaacuteloacute Laboratoacuteriumaacuteban hajtottuk
veacutegre amely a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatoacutecsoportjaacutenak (ARGUM) is
aacutellandoacute műszeres infrastruktuacuteraacutet biztosiacutet
Az előkeacutesziacuteteacutes minden minta eseteacuteben azonos volt Nagy fordulatuacute veacutekony
bakelitkoronggal vaacutegtuk ki a mintaacutekat a taacutergyakboacutel uumlgyelve hogy ne melegedjenek fel
nagyon A mintaacutekat keacutetkomponensű polieacuteszter gyantaacuteba aacutegyaztuk be hogy koumlnnyebben
előkeacutesziacutethető legyen a vaacutegott feluumllet A vaacutegott feluumllete mechanikusan csiszoltuk majd
poliacuteroztuk Poliacuterozaacutes utaacuten 2-os nithal-ban marattuk Az előkeacutesziacutetett feluumlletet optikai
mikroszkoacuteppal vizsgaacuteltuk majd elektronmikroszkoacutepos vizsgaacutelatokat veacutegeztuumlnk
Az optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelatot Zeiss AxioImager M1m berendezeacutessel veacutegeztuumlk A
vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel a szoumlvetelemek faacutezisok alakjaacutet eloszlaacutesaacutet vizsgaacuteltuk aacuteltalaacutenos
szoumlvetkeacutepet kaptunk Paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal (SEM) maacuter nagyobb felbontaacutesuacute
keacutepeket is keacutesziacutethettuumlnk A SEM-vizsgaacutelatok alkalmaacuteval az egyes szoumlvetelemek araacutenyait
eloszlaacutesaacutet lokaacutelis szinten is megfigyelhettuumlk
A SEM-EDS vizsgaacutelatot Zeiss EVO MA10 tiacutepusuacute EDAX energiadiszperziacutev
mikroszondaacuteval felszerelt paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal veacutegeztuumlk A SEM-keacutepek egy reacutesze
430 KOVAacuteTS 1996 693ndash700 vouml Uő 2009 21ndash23
DOI 1015774PPKEBTK2019012
125
visszaszoacutert elektronokkal keacuteszuumllt (BSD jeloumlleacutessel) ez alapjaacuten a nagyobb rendszaacutemuacute elemek
teruumlletei vilaacutegosabbak a kisebb rendszaacutemuacuteakeacute soumlteacutetebbek Ez fontos informaacutecioacutet szolgaacuteltathat
abban a tekintetben hogy az aacuteltalaacuteban magas rendszaacutemuacute feacutemeket vilaacutegosabb teruumllet jelzi miacuteg
a soumlteacutetebb teruumllet rendszerint oxidos zaacutervaacutenyra szennyeződeacutesre utal
Az uacuten szekunder elektronokkal keacutesziacutetett keacutepek (SE1 jeloumlleacutessel) az egyes szoumlvetelemek
azonosiacutetaacutesaacutera azok araacutenyaacutenak formaacutejaacutenak vizsgaacutelataacutera ideaacutelisak Esetenkeacutent a SEM-keacutepek
szaacutemokkal jeloumllt helyein lokaacutelis EDS-spektrumokat is felvettuumlnk amely az adott pont keacutemiai
oumlsszeteacutetelről ad informaacutecioacutet toumlmegszaacutezaleacutekban A vastaacutergyak eseteacuteben gyakran emliacutetendő
szoumlvetelemek az alacsonyabb C-tartalmuacute ferrit eacutes a magasabb C-tartalmuacute perlit
Eredmeacutenyek
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 [M1 Taacutebla]
Mivel a Karos II5-oumls szablyaacutenak csupaacuten az ellenzőjeacuteből maradtak meg toumlredeacutekek a
mintaveacutetel az ellenzőgombjaacuteboacutel toumlrteacutent [M11 Keacutep] A csiszolaton laacutethatoacute hogy az
alapanyag kis karbon-tartalmuacute laacutegyvas [M12 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető egy reacuteteges
szerkezet ami a kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutet mutatja A reacuteteges szerkezetet a kisebb mennyiseacutegű
perlitet tartalmazoacute saacutevok (nagyobb karbon-tartalmuacute saacutevok) eacutes sorba rendeződoumltt saacutevosan
sűrűsoumldő zaacutervaacutenyok mutatjaacutek [M13 Keacutep]
A perlitet tartalmazoacute saacutevokban a perlit mellett ferritet is laacutetunk ami haacuteloacutet alkot a perlit
koumlruumll eacutes uacuten Widmanstaumltten-szerkezetben fordul elő Ez arra utal hogy az ellenzőgomb
relatiacuteve gyorsan hűlt le de azeacutert meacuteg nem edzeacutesszerű koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt Az araacutenylag kis
meacuteretet figyelembe veacuteve az ilyen szerkezet kialakulaacutesaacutehoz a levegőn toumlrteacutent szabad hűleacutes is
elegendő
A perlites saacutevokon kiacutevuumll ferritet talaacutelunk a karbon-tartalomtoacutel fuumlggő szemcsemeacuterettel A
perlites nagyobb C-tartalmuacute saacutevokhoz koumlzel kis szemcsemeacuteretet attoacutel taacutevol nagyobb
szemcsemeacuteretet figyelhetuumlnk meg ami a karbon diffuacutezioacutejaacutenak eredmeacutenye [M14 Keacutep]
A SEM-EDS elemzeacutes soraacuten keacuteszuumllt felveacutetelek is ugyanazt az eredmeacutenyt adjaacutek mint az
optikai felveacutetelek [M15 Keacutep] A zaacutervaacutenyok reacuteszletes vizsgaacutelataacutet mutatja a koumlvetkező aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
126
I elemspektrum Minta 1 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A 4 aacutebraacuten elemzett zaacutervaacutenyt szaacutem jeloumlli Aacutetlagos oumlsszeteacutetele (toumlmeg-ban) O 1543
Mg 039 Al 442 Si 1514 P 205 K 154 Ca 307 Mn 119 Fe 5676 A
felveacutetelen is laacutetszik hogy a zaacutervaacuteny keacutetfaacutezisuacute A vilaacutegosabb szilikaacutet faacutezis goumlmboumlsoumldeacutese arra
utal hogy a kovaacutecsolaacutes magas hőmeacuterseacutekleten toumlrteacutent koumlzel a soumlteacutet szilikaacutet faacutezis
olvadaacutespontjaacutehoz
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M2 Taacutebla]
A kardot keresztmetszeteacuteben mintaacuteztuk meg [M21 Keacutep] Az oxidkeacutereg alatt egy koumlzel
ferrites mikroszerkezet laacutethatoacute A saacutevos hajtogataacutesra utaloacute jelleg enneacutel a taacutergynaacutel is
megfigyelhető Enneacutel a taacutergynaacutel is melegalakiacutetaacutes volt a kovaacutecsolaacutes utolsoacute faacutezisa [M22 Keacutep]
Nagyobb nagyiacutetaacutesban a ferrit mellett egyes saacutevokban kis mennyiseacutegű perlit figyelhető
meg a szemcsehataacuterokon [M23 Keacutep] Ennek a magasabb karbon-tartalom az oka Ugyancsak
emiatt ezekben a saacutevokban a ferrit szemcsemeacuterete kisebb
DOI 1015774PPKEBTK2019012
127
II elemspektrum Minta 2 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A kardban laacutethatoacute zaacutervaacutenyok mikroszerkezete nem azonosiacutethatoacute tisztaacuten oumlsszeteacutetele
toumlmeg-ban O 1908 Al 308 Si 2522 P 146 K 209 Ca 276 Fe 4632 Az
előző elemzeacutestől csak a nagyobb sziliacutecium tartalomban teacuter el
Nem kizaacutert hogy amiacuteg ez utoacutebbi a kohoacutesiacutetaacutesnaacutel keletkezett salakboacutel maradt zaacutervaacuteny
(baacuter az egyes faacutezisok neheacutez azonosiacutethatoacutesaacutega ezt nem taacutemasztja alaacute) addig a karosi
ellenzőgomb zaacutervaacutenya maacuter a kovaacutecsolaacutes alatt keletkezhetett [M24 Keacutep] Annak nagyobb
vas-oxid (wuumlstit) tartalma ezt sugallja ugyanakkor foszfor-tartalma nem ugyanis a
kovaacutecssalakok rendszerint sokkal kevesebb foszfort tartalmaznak mint a kohoacutesiacutetaacutesi salakok
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 [M3 Taacutebla]
Ugyancsak a pengeacuteből vett mintaacutet vizsgaacuteltuk [M31 Keacutep]
Ebben a mintaacuteban a saacutevos szerkezet keveacutesseacute figyelhető meg tulajdonkeacuteppen egy
kisebb eacutes egy nagyobb karbon-tartalmuacute teruumlletet talaacutelunk [M32 Keacutep] A nagyobb karbon-
tartalmuacute teruumlleten koumlzel homogeacuten szerkezetet laacutetunk ami a ferritszemcseacutek koumlzoumltt megjelenő
szemcseacutes perlitet jelenti Ez a taacutergy alakiacutetaacutes utaacuten veacutegzett hőkezeleacuteseacutere utal Veacutelelmezhető
hogy a szablyaacutet hosszabb ideig tartottaacutek az ausztenit (γ-vas) ndash perlit aacutetalakulaacutes hőmeacuterseacuteklete
koumlruumll ekkor alakul ki a laacutethatoacute durvaszemcseacutes perlit Ez a hőkezeleacutes a kard kemeacutenyseacutegeacutenek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
128
megőrzeacutese mellett nagy sziacutevoacutessaacutegot adott a pengeacutenek Termeacuteszetesen nem egyeacutertelmű hogy
szaacutendeacutekoltan toumlrteacutent-e a hőkezeleacutes [M33ndash4 Keacutep]
III elemspektrum Minta 3 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A vizsgaacutelt zaacutervaacuteny oumlsszeteacutetele O 1517 Mg 078 Al 513 Si 1768 P 037
K 313 Ca 465 Fe 5309 Ugyancsak relatiacuteve kisebb sziliacutecium-tartalmuacute eacutes nagyobb
vasoxid-tartalmuacute mint a karosi ellenzőgomb eseteacuteben
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely [M4 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablya eseteacuteben is a pengeacuteből vettuumlnk mintaacutet
[M41 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető a saacutevos szerkezet ami ebben az esetben is utal a
kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutera azonban az utoacutelagos hőkezeleacutes hataacutesa szinte elnyomja ezt a jelleget
tisztaacuten csak a mozaikkeacutep taacuterja fel [M42 Keacutep]
A szelveacuteny bal oldalaacutetoacutel jobb feleacute vaacuteltozatos szoumlvetszerkezetet laacutetunk [M43 Keacutep]
Baloldalroacutel indulva egy nagyon finom perlites szerkezet laacutethatoacute ami nagyobb nagyiacutetaacutesban
neacutezve feacutelig goumlmboumlsoumldoumltt jelleget mutat ami hőkezeleacutesre utal Itt a karbon-tartalom magas
koumlzel 08
A szelveacuteny koumlzepeacuten egymaacutes mellett megtalaacuteljuk a finom perlites reacuteszeket eacutes a durva
perlitet [M44 Keacutep] Ez arra utal hogy az utolsoacute hőkezeleacutesneacutel nem volt ideje a teljes perlit-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
129
tartalomnak ausztenitteacute alakulnia mielőtt az intenziacutev hűleacutes megindult A jobb oldali eacutel feleacute
haladva talaacutelunk egy aacutetmeneti zoacutenaacutet amiben maacuter megjelenik a martenzit (gyakorlatilag a
legkemeacutenyebb szoumlvetelem az aceacutelban) [M45ndash6 Keacutep]
A jobb oldali eacutelt teljesen a martenzit toumllti ki A martenzitben ferritszigetek laacutethatoacutek Ez
akkor alakulhat ki ha a teruumllet ferrit-perlites volt a 08 karbon tartalomtoacutel kicsit kisebb
karbon-tartalommal eacutes nem toumlrteacutent meg itt sem a teljes ausztenitesedeacutes Az intenziacutev hűleacutes a
jobb oldali eacutelre koncentraacuteloacutedott itt edző hataacutesuacute volt majd a vas anyag hővezeteacutese miatt ez az
edzőhataacutes a keresztmetszetben a maacutesik eacutel feleacute folyamatosan csoumlkkent Ez a hőkezeleacutes nagy
kemeacutenyseacuteget biztosiacutetott az eacutelnek de kellő sziacutevoacutessaacutegot a szablya egeacuteszeacutenek
A zaacutervaacutenyok elemzeacutese soraacuten viszont magas sziliacutecium-tartalmuacute eacutes mangaacuten-tartalmuacute de
igen alacsony vasoxid-tartalmuacute zaacutervaacutenyokat talaacuteltuk mintha ezek homokzaacutervaacuteny lenneacutenek
(toumlmeg) O 2285 Mg 185 Al 507 Si 3556 K 267 Ca 626 Mn 1996 Fe
579 [M47 Keacutep]
IV elemspektrum Minta 4 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M5 Taacutebla]
Az ellenzőgomb saacutevos szerkezete a mozaikkeacutepen joacutel felfedezhető [M5ndash61 Keacutep] Az
anyagaacutet tekintve ferrit-perlites a koncentraacutecioacutet tekintve nagy kuumlloumlnbseacutegek nem fedezhetők
fel [M52ndash3 Keacutep] Mind a perlit koloacuteniaszerkezete mind a ferrit Widmanstaumltten-jellege
DOI 1015774PPKEBTK2019012
130
araacutenylag gyors de nem edzeacutesszerű lehűleacutesre utal ami a taacutergy kis meacutereteacutet tekintve ebben az
esetben is lehetett normaacutel levegőn toumlrteacutenő hűleacutes
V elemspektrum Minta 5 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A zaacutervaacuteny vizsgaacutelat ebben az esetben is kis sziliacuteciumtartalmuacute zaacutervaacutenyt mutatott ki ndash
mint a karosi ellenzőgom eseteacuteben ndash aminek heterogeacuten szerkezete joacutel kirajzoloacutedik
Oumlsszeteacutetele (toumlmeg) O 1412 Mg 053 Al 299 Si 1277 P 122 K 150 Ca
223 Mn 126 Fe 6339 [M54 Keacutep]
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M6 Taacutebla]
A metszet a miskolc-repuumllőteacuteri szablyaellenző maacutesik gombjaacuteboacutel lett veacuteve [M5ndash61
Keacutep] A mozaikfelveacutetelen laacutethatoacute a gomb saacutevos szerkezete [M62 Keacutep] Ebben az esetben
ferrit-perlites nagy karbontartalmuacute saacutevok eacutes ferrites saacutevok alkotjaacutek a szerkezetet A ferrit-
perlites tartomaacutenyokban Widmanstaumltten-ferrit laacutethatoacute ami ebben az esetben is a gyors lehűleacutes
jele A salakzaacutervaacutenyok viszonylagos rendezettseacutege a toumlbbi metszethez hasonloacutean itt is a
melegalakiacutetaacutesra eacutes az aacutetkovaacutecsolaacutesra utalnak
Nem kizaacutert hogy a minta koumlzepeacutet viacutezszintesen aacutetszelő vilaacutegos saacutev a tűzi hegeszteacutes
nyoma lehet amely a miskolci ellenző maacutesik gombjaacutenaacutel is felteacutetelezhető joacutellehet ez utoacutebbi
esetben erős korroacutezioacute fut szinte teljesen veacutegig a minta felsziacuteneacuten ami akaacuter a toumlkeacuteletlen koumlteacutest
jobban megtaacutemadoacute korroacutezioacute eredmeacutenye is lehet A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat ebben az esetben is kis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
131
sziliacutecium tartalmuacute vas-oxidos zaacutervaacutenyt mutatott ki O 941 Mg 123 Al 272 Si
976 P 158 K 100 Ca 207 Mn 066 Fe 7156
VI elemspektrum Minta 6 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
DOI 1015774PPKEBTK2019012
132
Chaicircne opegraveratoire
A fenti vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit oumlsszevetve jelenlegi ismereteinkkel a koumlvetkező
technoloacutegiai folyamataacutebraacuteval modellezhetjuumlk a szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
133
A technoloacutegiai sorrend431 legtoumlbb munkafaacutezisa maacutes vastaacutergy keacutesziacuteteacutestechnikai
modellezeacuteseacutere is alkalmas lenne csak keveacutes ponton kapcsoloacutedik kizaacuteroacutelagosan a
szablyakeacutesziacuteteacuteshez Eacutepp ezeacutert a munkafaacutezisok eacutes a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat reacuteszletezeacutese
aacuteltalaacutenosabb az adott munka viszonyai eacutes szerszaacutemai megismereacuteseacutere leginkaacutebb alkalmas
informaacutecioacutekra eacutepuumllt kuumlloumlnoumlsen a kardkeacutesziacuteteacutes analoacutegiaacuteinak felhasznaacutelaacutesaacuteval tovaacutebbaacute a
korakoumlzeacutepkori vasművesseacuteg aacuteltalaacutenos viszonyainak ismereteacuteben
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes
A 9ndash10 szaacutezadi vaselőaacutelliacutetaacutes gyepvaseacutercből toumlrteacutenő direkt vasgyaacutertaacutes A gyepvaseacutercek
kuumlloumlnboumlző genetikaacutejuacuteak lehetnek leggyakrabban biogeacuten (bakteriaacutelis genetikaacutejuacute)
gyepvaseacuterccel talaacutelkozunk amelynek előfordulaacutesa a legtoumlbb esetben mocsaras aacuterterekhez
nyiacutelt vizek viacutez-uumlledeacutek hataacuterfeluumlleteacutehez koumlthető (sokszor laacutepeacutercnek vagy toacuteeacutercnek is nevezik)
A vasbakteacuteriumok eacuteletteveacutekenyseacutege oumlsszefuumlgg a termeacuteszetben előforduloacute vas ionokkal
folytatott redoxi reakcioacuteval amely soraacuten ferrihidrit keletkezik A ferrihidrit viacutezveszteacutessel
előszoumlr goethitteacute alakul aacutet432
Esetenkeacutent reacutegeacuteszetileg azonosiacutetott lelőhelyeken feltaacutert műhelyek koumlzeleacuteben is előfordul
vaseacuterc amelyről azonban nehezen doumlnthető el hogy a felhasznaacutelt vagy eacutepp a kiselejtezett
alapanyaghoz tartozik ndash e keacuterdeacutesben az eacutercek eacutes a termeacutekek egyuumlttes archeometriai vizsgaacutelata
segiacutethet433
Ahogy maacuter a Tipoloacutegia c fejezet oumlsszefoglalaacutesaacuteban emliacuteteacutesre keruumllt erősen
felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett vaselőaacutelliacutetoacute eacutes megmunkaacuteloacute
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek A keacutepet
neacutemileg aacuternyalja hogy a kohoacutesiacutetott vas alapanyagot toumlbbfeacutele szaacutelliacutethatoacute eacutes minőseacutegileg
431 A folyamataacutebra keacutepeinek forraacutesa Fa szeniacuteteacutese Homogenizaacutelaacutes Ondrej Merta Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes Gyepvaseacuterc Eacutercpoumlrkoumlleacutes Poumlrkoumllt eacuterc Salakcsapolaacutes Vasbuca Thiele Aacutedaacutem Markolat eacutes szereleacutekek elkeacutesziacuteteacutese Strohmayer Aacutedaacutem Szaboacute Gergely Keacutesz fegyver wwwiranytvhusitesiranytvhufilesstylesarticle_700publiccikk-kepek20140930img72892-eli-alakulat-egyedulallo-honfoglalas-kori-kiallitas-miskolcon-sok-keppel-tue-30-sep-2014jpg (megtekinteacutes ideje 2018 11 02) Toumlbbi sajaacutet keacutep 432 Fe2+ + 3H2O = Fe(OH)3 + 3H+ + e Fe(OH)3 rarr FeOOH + H2O THIELE 2014 12ndash14 vouml TOumlROumlK 2013 105ndash107 A koraacutebbi archeometallurgiai munkaacutek (R Pleiner A Williams) hagyomaacutenyait koumlvetve a keacutesziacuteteacutestechnika keacutemiai folyamatainak reakcioacuteegyenletei is bemutataacutesra keruumllnek 433 Eacuterceken az ARGUM toumlbb moacutedszerrel veacutegzett archeometriai vizsgaacutelatokat Induktiacutev Csatolaacutesuacute Plazma (ICP) Roumlntgen-Pordiffraktometria (XRD) Paacutesztaacutezoacute Elektronmikroszkoacutep (SEM) TOumlROumlK 2013 105ndash107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
134
ellenőrizhető formaacuteban is megtalaacuteltaacutek434 ami ndash ha nem is minden esetben ndash a taacutevolsaacuteg
bizonyiacuteteacuteka lehet a kovaacutecs- eacutes a kohaacuteszműhely koumlzoumltt Ugyanakkor főleg az avar kohoacutetelepek
feltaacuteraacutesakor előforduloacute uacutejraizziacutetoacute goumldroumlkkeacutent interpretaacutelt objektumok azt sejtetik435 hogy a
vasbuca kohoacuteboacutel toumlrteacutenő kiemeleacuteseacutevel nem eacutert veacuteget a vasműves teveacutekenyseacuteg a vasgyaacutertaacutes
helysziacuteneacuten ndash az uacutejraizziacutetoacute goumldroumlk azonban nem bizonyiacutetjaacutek hogy a vasat bizonyos meacuterteacutekű
homogenizaacutelaacuteson feluumll megmunkaacuteltaacutek esetleg a helysziacutenen hasznaacutelati taacutergy keacuteszuumllt volna
belőle Ha felteacutetelezzuumlk a kohaacutesz- eacutes kovaacutecsműhely kuumlloumlnaacutelloacutesaacutegaacutet a telepuumlleacuteshez
mindenkeacutepp az utoacutebbit tehetneacutenk koumlzelebb Joacutellehet a koumlzeacutepkori műhelyek perifeacuterikus
elhelyezkedeacuteseacutet felteacutetelezte Szaboacute Gyoumlrgy tűzveszeacutelyesseacuteguumlk miatt Hajduacutedorogon talaacutelunk
peacuteldaacutet olyan elhelyezkedeacutesre is ami alapjaacuten a falu koumlzepeacutere (templomtoacutel nem messze
lakoacutehaacutezak koumlzeleacuteben) helyezhetjuumlk a kovaacutecsműhelyt Hozzaacute kell tennuumlnk azonban hogy a
hajduacutedorogi műhely eseteacuteben nem egyeacutertelmű hogy a mellette leacutevő haacutezak a műhellyel egy
időben eacutepuumlltek Mindazonaacuteltal a feltaacuteraacutes eredmeacutenyeit koumlzlő Fodor Istvaacuten felhiacutevja a figyelmet
arra hogy az Aacuterpaacuted-kori telepuumlleacutesszerkezet szoacutert jellege miatt nem lehet a kora-koumlzeacutepkorra
raacutevetiacuteteni a keacuteső-koumlzeacutepkorboacutel ismert műhely-elhelyezkedeacutest436
Goumlmoumlri Jaacutenos figyelte meg annak tendenciaacutejaacutet hogy a kohoacutetelepek nyersanyagforraacutesok
koumlzeleacuteben lettek kialakiacutetva A keacutesei antikvitaacutes uacutethaacuteloacutezataacutet alapul veacuteve Goumlmoumlri uacutegy laacutetta hogy
a vasműves telepek a hadi utakhoz kapcsoloacutednak bdquohogy a korabeli hatalmi centrumok
mellett illetve a hadsereg csoportosiacutetaacutesi koumlrzeteiben eacutes felvonulaacutesi uacutetjai menteacuten is szuumlkseacuteg
volt a vastermelők eacutes vasművesek ndash elsősorban a fegyverkovaacutecsok ndash koncentraacuteltabb
jelenleacuteteacutererdquo437 Ugyanakkor megfogalmazta a keacutet szakma koumlzti mobilitaacutesbeacuteli kuumlloumlnbseacuteget is
bdquoA korai koumlzeacutepkori oumltvoumls vagy kovaacutecs ndash hogyha taacutersadalmi koumltoumlttseacutegei nem akadaacutelyoztaacutek ndash
koumlnnyen szaacutelliacutethatoacute műhelyfelszereleacuteseacutevel taacutevoli koumlrzetekbe is aacutettelepedhetett Sokkal
foumlldhoumlzkoumltoumlttebb a kohaacutesz aki a korai időkben meacuteg a baacutenyaacutesz eacutes a faszeacuteneacutegető is volt vagyis
tapasztalatai raquogeoloacutegus botanikus eacutes pirotechnikuslaquo egy szemeacutelybenrdquo438
E gondolatmenet aacuternyaltabban tuumlkroumlződik vissza a Taacuterkaacuteny-helyseacutegnevek vizsgaacutelataacuteban
amelyekben Goumlmoumlri ndash szembehelyezkedve Gyoumlrffy neacutezeteacutevel miszerint e helyek neacutevadoacutei a
tuumlrk szaacutermazaacutesuacute szakraacutelis kovaacutecsok ndash a 9 szaacutezadban eacutes 10 szaacutezad elejeacuteig tovaacutebbeacutelő avar eacutes
434 Ld Homogenizaacutelaacutes c fejezet Ugyanakkor erősen felteacutetelezhető hogy a feldolgozhatoacute eacutes minőseacutegileg ellenőrizhető bucaacutek egy nagyobb taacutevuacute vasforgalomnak (is) reacuteszeacutet keacutepezteacutek 435 TOumlROumlK 2013 125ndash126 436 FODOR 2009 97ndash100 437 GOumlMOumlRI 2012 29 vouml Uő 2000b 164ndash183 438 Uo 25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
135
bolgaacuter hagyomaacutenyokra eacutepiacutető magyar had- eacutes teruumlletszervezeacutes emleacutekeit valamint hadjaacuteratok
logisztikai haacutettereacutet biztosiacutetoacute eacutes az orszaacuteg strateacutegiai pontjait (hadiutakat vaacutemszedőhelyeket
reacuteveket koumlzlekedeacutes-strateacutegiai pontokat) őrző tisztseacuteget laacutetott
bdquoTehaacutet nem arroacutel van szoacute hogy toumlretlenuumll tovaacutebb eacutelt volna az avar vagy bolgaacuter
teruumlletszervezeacutesi struktuacutera csak a magyarok a tuumlrk hagyomaacutenyuacute hadszervezeacutes szabaacutelyai
szerint rendezteacutek el az ellenőrzeacutesuumlk alaacute vont videacutek gyeacuter lakossaacutegaacutenak beosztaacutesaacutet a hadjaacuteratok
zoumlkkenőmentes lebonyoliacutetaacutesa veacutegettrdquo439
A fegyvergyaacutertaacutes tehaacutet a nyersanyagbaacutenyaacuteszattal indult el amelynek helysziacutene bizonyos
meacuterteacutekig kapcsoloacutedott a tovaacutebbi munkafaacutezisokhoz ugyanakkor a vasmegmunkaacutelaacutes lokaacutelisan
uacutetvonalakkal vagy strateacutegiai pontokkal (akaacuter hatalmi koumlzpontokkal) is oumlsszefuumlggeacutesbe
hozhatoacute eacutes minden bizonnyal ezek a teacutenyezők egyuumlttesen hatottak a műhelyek
elhelyezkedeacuteseacutere
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes
A baacutenyaacuteszott eacuterc előkeacutesziacuteteacutest igeacutenyelt a kohoacutesiacutetaacuteshoz ami elsősorban a talajnedvesseacutegtől
valoacute mentesiacuteteacutest jelenti A hozzaacutevetőlegesen 400ndash800degC hőmeacuterseacutekleten faacuteval toumlrteacutenő
előpoumlrkoumlleacutes soraacuten a maacuter emliacutetett viacutezveszteacutessel kialakult az eacuterc kohoacutesiacutetaacutesra alkalmas formaacuteja a
hematit (Fe2O3)440
A feltaacutert nemeskeacuteri fajszi eacutes imolai tiacutepusuacute kohoacutetelepeken szinteacuten gyakran azonosiacutetottak
eacutercpoumlrkoumllő goumldoumlrkeacutent kisebb aacuteltalaacuteban ovaacutelis alakuacute objektumokat amelyek a
bucakemenceacutekneacutel kisebb meacuterteacutekben voltak kieacutegetve441
3 Kohoacutesiacutetaacutes
A kohoacutesiacutetaacutes soraacuten eacuterc eacutes faszeacuten442 egyuumlttes adagolaacutesaacuteval a poumlrkoumllt poroacutezus aacutellapotuacute
vaseacuterc előszoumlr magnetitteacute (Fe3O4) majd wuumlstitteacute (FeO) veacuteguumll sziacutenvassaacute redukaacuteloacutedott
valamint melleacutektermeacutekkeacutent fayalit (2FeOSiO2 a salak fő alkotoacuteja) keacutepződoumltt443
439 GOumlMOumlRI 2016 453ndash454 440 Kuumlloumlnboumlző araacutenyban az eacutercek termeacuteszetes előfordulaacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute a hematit jellemző alkotoacuteja a limonitnak is Vas-hidroxidos formaacuteboacutel 2FeOOH rarr Fe2O3 + H2O THIELE 2014 12ndash14 TOumlROumlK 2013 105 130ndash131 GOFFER 2007 11 441 GOumlMOumlRI 2000a TOumlROumlK 2010b 227ndash229 Uő 2013 108
DOI 1015774PPKEBTK2019012
136
A bucavasgyaacutertaacutes meacuteg gyenge vaskihozatallal műkoumldoumltt az eacuterc Fe-tartalmaacutenak jelentős
reacutesze a salakba eacutes nem a vasbucaacuteba jutott444
Sorra veacuteve a korszak vasműves lelőhelyeit azt laacutethatjuk hogy azok előfordulaacutesi
suacutelypontja inkaacutebb a Kaacuterpaacutet-medence nyugati feleacuten Pannonia teruumlleteacuten talaacutelhatoacute [7 Teacuterkeacutep]
Ugyanakkor eacuterdemes megjegyezni hogy az elterjedeacutest jelentősen meghataacuterozza a keacuterdeacuteskoumlr
kutatottsaacutega is445
A 9 szaacutezad veacutegeacuten jelenhetett meg a somogyfajszi kohoacutetiacutepus446 ami az elődjeacutetől ndash az
avar-kori nemeskeacuteri tiacutepustoacutel ndash legfőkeacutepp abban kuumlloumlnboumlzoumltt hogy a bucakemence a
műhelygoumldoumlr oldalaacuteba lett eacutepiacutetve ami a koraacutebbi szabadon aacutelloacute kohoacutekhoz keacutepest nagyobb
hőszigeteleacutessel biacutert valamint sokkal massziacutevabb volt ami a koraacutebbi kohoacutetiacutepusokkal szemben
a toumlbbszoumlri kohoacutesiacutetaacutest is lehetőveacute tette
A kemenceacutenek keacutet nyiacutelaacutesa volt a toroknaacutel toumlrteacutent a szeacuten eacutes a vaseacuterc adagolaacutesa valamint
ezen keresztuumll taacutevoztak el a kohoacutesiacutetaacutes soraacuten keletkezett gaacutezok447 az alsoacute szemkoumlzti nyiacutelaacuteson
huacuteztaacutek ki az elkeacuteszuumllt vasbucaacutet Ez utoacutebbit a kohoacutesiacutetaacutes ideje alatt egy kuumlloumln mellfallal takartaacutek
be amelyen csak a levegő bevezeteacuteseacutere szolgaacuteloacute fuacutevoacuteka valamint a salak csapolaacutesa szaacutemaacutera
hagytak nyiacutelaacutest [M81 aacutebra]448
442 PEETS 2003 37ndash39 443 A redukcioacute a C reakcioacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes a reakcioacute reverzibilitaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően megy veacutegbe a CO2 a faszeacuten C-tartalmaacuteval leacutep reakcioacuteba miacuteg az iacutegy keletkező CO keacutepes a vaseacuterc redukaacutelaacutesaacutera A CO karbonleadaacutes utaacuten magas hőmeacuterseacutekleten uacutejra reagaacutel a faszeacutennel (Boudouard-reakcioacute) CO2 + C harr 2CO A hematit ndash magnetit ndash wuumlstit ndash sziacutenvas folyamat az alaacutebbi reakcioacuteegyenletekkel iacuterhatoacute le 3Fe2O3 + CO rarr 2Fe3O4 + CO2 Fe3O4 + CO rarr 3FeO + CO2 FeO + CO rarr Fe + CO2
A wuumlstit egy reacutesze a sziliacutecium-tartalmuacute meddővel reagaacutelva fayalittaacute alakul 2FeO + SiO2 rarr 2FeOSiO2
WILLIAMS 2012 3ndash23 THIELE 2014 27ndash28 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 444 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 A bucavaskohaacuteszat metallurgiaacutejaacuteroacutel bővebben ld TYLECOTE 1987 BUCHWALD 2005 PLEINER 2006 THIELE 2014 Toumlroumlk 2010b 229ndash230 445 Goumlmoumlri Jaacutenos 2006-os tanulmaacutenya oacuteta (amely a reacutegeacutesz-archeometallurgus elsősorban Győr-Moson-Sopron- Vas- eacutes Somogy-megyeacutekben folytatott aacutesataacutesain eacutes gyűjtőmunkaacutejaacuten alapul) keruumlltek elő uacutejabb kohoacutek is emellett a tanulmaacutenyban nem szerepel akkor maacuter koumlzoumllt neacutepvaacutendorlaacutes kori bucakemence a Csiacuteki-medenceacuteből BOTAacuteR 2001 165ndash174 Elterjedeacutesről ld meacuteg Toumlroumlk 2011 3ndash12 446 GOumlMOumlRI 2006 191 447 A kiacuteseacuterleti kohoacutesiacutetaacutesok soraacuten e gaacutezokboacutel vett mintaacutek vizsgaacutelata szinteacuten hozzaacutejaacuterult a bucavaskohaacuteszat metallurgiai folyamatainak megismereacuteseacutehez THIELE 2014 28ndash29 448 A bodrog-alsoacutebűi fuacutevoacuteka toumlredeacutekeacuten rovaacutesok nyoma laacutetszik amelynek megfejteacuteseacutevel toumlbben is proacutebaacutelkoztak GOumlMOumlRI 2000b 196 IIIndashIV Taacutebla 198 VI Taacutebla MILK IR1021
DOI 1015774PPKEBTK2019012
137
A fent reacuteszletezett reakcioacute a kohoacute torkaacuteban kezdődoumltt majd a felvaacuteltva adagolt faszeacutenből
eacutes vaseacuterből aacutelloacute elegyoszlop folyamatos suumlllyedeacuteseacutevel egyre magasabb hőmeacuterseacutekletet eacutes
egyre meacutelyebb reacuteszt eacutert el a kemenceacuteben A kohoacute aljaacuteban (medenceacuteben) oumlsszegyűlő salak
mennyiseacutegeacutet az eacuterc minőseacutege hataacuterozta meg Amennyiben tuacutel sok volt benne a
szennyezőanyag koumlnnyen előfordulhatott hogy a salakmennyiseacuteg eleacuterte a fuacutevoacutekaacutet gaacutetolva
ezzel a levegő bejuttataacutesaacutet A salakcsapoloacute nyiacutelaacutes funkcioacuteja abban aacutellt hogy kritikus
salakmennyiseacuteg eseteacuten a salakot a fuacutevoacuteka alatt kifolyattaacutek a kemenceacuteből egy salakcsapoloacute
goumldoumlrbe449
A kohaacuteszathoz ndash eacutes aacuteltalaacutenossaacutegban a vaselőaacutelliacutetaacuteshoz eacutes megmunkaacutelaacuteshoz ndash hasznaacutelt
szerszaacutemokkal kapcsolatban neheacutez lenne kifejezetten magyar kultuacuteraacutehoz koumlthető
sajaacutetossaacutegokat megaacutellapiacutetani Goumlmoumlri Jaacutenos hiacutevta fel arra a figyelmet hogy ezek az eszkoumlzoumlk
kizaacuteroacutelag egy produktum leacutetrehozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel nyerteacutek el veacutegső alakjukat iacutegy valoacutesziacutenűleg
mindenhol arra toumlrekedtek hogy a ceacutelnak leginkaacutebb megfelelő szerszaacutemokhoz jussanak
hozzaacute
bdquoMindenhol igyekeztek a legtermeacutekenyebb eljaacuteraacutesokat meghonosiacutetani a műhelyek
formaacutejaacutet berendezeacuteseacutet a kohoacutek eacutepiacuteteacuteseacutet a ceacutelszerűseacutegnek megfelelően alakiacutetani hogy mineacutel
kisebb faacuteradtsaacuteggal aacutelliacutethassaacutek elő a vasatrdquo450
E logika menteacuten lehetseacuteges hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutetől elteacuterő reacutegioacutekban is hasonloacute
eszkoumlzoumlkkel rekonstruaacuteljaacutek a 9ndash10 szaacutezadi vasművesseacuteget451
4 Homogenizaacutelaacutes
A kiinduloacute alapanyag a vasbuca vagy vasbuga amely kuumlloumlnboumlző alakokban keruumllhetett a
kovaacutecsműhelybe Ez egy durvaacuten toumlmoumlriacutetett idomszelveacuteny amely meacuteg inhomogeacuten salakos
szivacsos szerkezetű ezaacuteltal oumlnmagaacuteban alkalmatlan szerszaacutemnak meacuteginkaacutebb fegyvernek
Az anyagminőseacuteget az anyag toumlbbszoumlri aacutetkovaacutecsolaacutesaacuteval javiacutetottaacutek amely soraacuten egyre
toumlmoumlrebb eacutes zaacutervaacutenymentesebb lett a buca
449 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2006 193 THIELE 2014 6 10 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash BAacuteN 2010 7ndash12 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2011 364ndash367 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 450 GOumlMOumlRI 2000b 184 451 Peacuteldaacuteul hasonloacute fuacutejtatoacutet (Blaringsebelger) alkalmaztak a Tromsoslash Museum kiadvaacutenyaacuteban koumlzoumllt viking kori kovaacutecsolaacutes rekonstrukcioacutes munkaacutei soraacuten Hansen H J Vikingsmeden fra malm til staringl Tromsoslash 2007 81ndash87 Az olvasztaacutesi kiacuteseacuterletek szinteacuten koraacuten maacuter a rsquo60-as eacutevekben megjelentek Euroacutepaacuteban PLEINER 1968 163ndash167
DOI 1015774PPKEBTK2019012
138
A homogenizaacutelaacutes fő ceacutelja a zaacutervaacutenymentesiacuteteacutes volt vagyis a vasbuca szivacsos
szerkezeteacuteben talaacutelhatoacute salakzaacutervaacutenyok bdquokikovaacutecsolaacutesardquo a vasboacutel Ehhez a vasat előszoumlr
toumlmoumlriacutetetteacutek (zoumlmiacuteteacutes) majd folyamatos nyuacutejtaacutessal452 uacutejrahajtogataacutessal eacutes tűzi hegeszteacutessel
tisztiacutetottaacutek Emellett az aacutetkovaacutecsolaacutes nemcsak a salak mennyiseacutegeacutenek a csoumlkkenteacuteseacutet segiacutetette
elő hanem homogeacutenebb keacutemiai oumlsszeteacutetel leacutetrejoumltteacutet is peacuteldaacuteul a szeacuteneloszlaacutes szempontjaacuteboacutel
A tűzi hegeszteacutes vagy kovaacutecshegeszteacutes a kovaacutecsolaacutesi alapműveletek koumlzeacute tartozik
Ennek soraacuten kuumlloumlnaacutelloacute vasoumltvoumlzeteket hoznak anyagzaacuteroacute kapcsolatba hegeszteacutesi hőfokon
toumlrteacutenő oumlsszekovaacutecsolaacutessal453 A művelettel tehaacutet koumlteacutest hoztak leacutetre amely toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute
elem oumlsszekapcsolaacutesaacutera volt alkalmas A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisa tehaacutet aacutetfedeacutest keacutepez a
kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes mesterseacutege koumlzoumltt nem tudni hogy pontosan milyen aacutellapotban
keruumllt aacutet az egyik műhelyből a maacutesikba a vas ndash maacuter ha egyaacuteltalaacuten helyileg elkuumlloumlniacutethető
egymaacutestoacutel a keacutet teveacutekenyseacuteg Annyi bizonyos hogy a fellelt vasbucaacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
aacuteltalaacuteban cipoacute formaacuteban keruumllnek elő amelyet sok esetben behasiacutetottak454 Euroacutepaacuteban ezen
kiacutevuumll hasznaacutelatos meacuteg keacutet veacutegeacuten lenyuacutejtott hegyes bucaacutek (vagy szarvas bucaacutek)455 eacutes hosszan
elnyuacutejtott baltaszerű idomszelveacutenyek formaacutejaacuteban ismert vas alapanyag ndash ez utoacutebbi vaacuteltozatot
kifejezetten a vas (egyes elkeacutepzeleacutesek szerint eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute)456 kereskedelmi forgalmaacuteval
szokaacutes oumlsszefuumlggeacutesbe hozni Feacutemtiacutepustoacutel fuumlggetlenuumll keveacutesbeacute valoacutesziacutenű hogy eacutercekkel is
kereskedtek volna ahogy azt Fettich Naacutendor felteacutetelezte a kora-koumlzeacutepkori urali
feacutemgazdasaacuteggal kapcsolatban457
A balta formaacutejuacute vasrudaknak előkeruumlleacutesuumlk szerint haacuterom nagyobb reacutegioacutejaacutet aacutellapiacutetotta meg
a taacutergytiacutepust behatoacutebban tanulmaacutenyozoacute B Sz Szmoniewski a Deacutel-Norveacutegiaacutet a morva reacutegioacutet
452 A teacuterfogataacutellandoacutesaacuteg elve alapjaacuten a kovaacutecsolaacutes soraacuten a keresztmetszet csoumlkkenteacutese a hossz noumlveleacuteseacutet eredmeacutenyezi 453 Az anyag olvadaacutesi hőmeacuterseacutekleteacuten ami a keacutemiailag tiszta vasnaacutel 1538degC vas-szeacuten oumltvoumlzetekneacutel karbontatrtalomtoacutel fuumlggően alacsonyabb A kovaacutecstűzben nyiacutelt oxidatiacutev leacutegkoumlrben a vas nem megolvad hanem elkezd eleacutegni kovaacutecs szakkifejezeacutessel eacutelve bdquohiccelrdquo Ebben a faacutezisban toumlrteacutenik a kuumlloumlnboumlző darabok oumlsszehegeszteacutese 454 A behasiacutetaacutes eacutertelme szinteacuten a minőseacuteg ellenőrzeacutese lehetet ilyen moacutedon metszetszerűen laacutetta a felhasznaacuteloacute hogy a termeacutek nemcsak a feluumlleteacuten hanem a belsejeacuteben is homogeacuten 455 O Johannsenneacutel Spitzbarren-keacutent szerepel a Rajna-videacuteken elterjedt bucaforma JOHANNNSEN 1953 60 45 Keacutep J Piaskowski koumlzeacutep-euroacutepai peacuteldaacutenyokat is emliacutet amelyeknek metallograacutefiai vizsgaacutelata a nyugati szarvasbucaacutekhoz hasonloacute eredmeacutenyeket hozott joacutellehet az aacuteltala emliacutetett peacuteldaacutenyok a keacuteső-Halstatt időszakaacutera keltezhetők PIASKOWSKI 1970 201 456 Ebben az esetben a koumlzeacutep-euroacutepai teacuterseacuteg volt a forgalom ceacutelpontja kiindulaacutesa pedig a skandinaacutev reacutegioacute K Walchowsky elmeacutelete (Ziemie Polskie a Wielkie Morawy Problem oddziaływań ideologicznych i politycznych w świetle archeologii 1981) J Adamczyk elveti a normann befolyaacutes gondolataacutet eacutes az oumlnaacutelloacute koumlzeacutep-euroacutepai gazdasaacutegi fejlődeacutes eredmeacutenyeacutenek tekinti a jelenseacuteget (Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu 2004) SZMONIEWSKI 2010 291 A fenti vita kitűnően feacutemjelzi a szlaacutev teacuterseacutegben felleacutepő normann hataacutes mibenleacuteteacutenek eacutes intenzitaacutesaacutenak keacuterdeacutesesseacutegeacutet 457 Joacutellehet itt Fettich elsősorban cinkre eacutes oacutenra utal FETTICH 1935 28 vouml Uő 1933
DOI 1015774PPKEBTK2019012
139
valamint a Felső-Visztula-videacuteket (ide tartozik a krakkoacutei depoacute is amely a legnagyobb szaacutemuacute
előfordulaacutesa e taacutergynak) Szmoniewski a 10 szaacutezad elejeacutere helyezi e forma koumlzeacutep-euroacutepai
elterjedeacuteseacutet458
A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisaacuteval kezdődik tehaacutet a vas melegalakiacutetaacutesa amely alatt a
vasoumltvoumlzet felheviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban toumlrteacutenő alapvetően formai alakiacutetaacutesaacutet eacutertjuumlk A
keacutesőbbi műveletek kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuterokon beluumll kell hogy toumlrteacutenjenek aminek
figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa az anyag minőseacutegeacutetől fuumlggően annak fokozottabb reveacutesedeacuteseacutehez
dekarbonizaacuteloacutedaacutesaacutehoz durvaszemcseacutes uacutejrakristaacutelyosodaacuteshoz repedeacuteseacutehez vagy toumlreacuteseacutehez
vezethet Ugyanakkor nagy kuumlloumlnbseacutegek adoacutednak a mai vasoumltvoumlzetek eacutes a bucavasak
kovaacutecsolaacutesi moacutedjai koumlzoumltt Az egyik ilyen kifejezetten a kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuter
amelyet mindig magasabb hőmeacuterseacutekletről tűzi hegeszteacutessel kezdtek459 Az aacuteltalaacutenos
kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekletek az alaacutebbi diagramon laacutethatoacutek
Kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekleti hataacuterok460
458 Előfordulaacutesuk szerint Norveacutegia JOHANNNSEN 1953 61 46 Keacutep Resi H G The Norwegian iron bar deposits have they most to tell about productiondistribution or consumption A recent discovery at Gran in Oppland provides fresch evidence In Uő (szerk) Produksjon og samfunn Beretning fra 2 nordiske jernalder symposium paring Granavolden Oslo 1995 131ndash146 Lengyelorszaacuteg Adamczyk J Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu Warsoacute 2004 Bochnak A Early Medieval Axe-like Iron Bar in the Collecion of the Numismatic Cabinet National Museum in Krakow Notae Numismaticae Zapiski numizmatyczne 11 (2016) 261ndash268 Rozmus D ndash Szmoniewski B Sz ndash Troncik A Early Medieval assemblage of iron artifacts from ldquoGoacutera Słupskordquo hillfort site 2 at Kostkowice Zawiercie district Śląskie voivodeship ActaArchCarp 41 (2007) 101ndash113 Neacutemetorszaacuteg Olhaver K Fruumlhmittelalterliche Eisenbarren aus Stareacute Mĕsto in Maumlhren Germania 23 (1939) 119ndash121 Szlovaacutekia BIALEKOVAacute 2000 125ndash126 Beacutereš J Neufunde von Aumlxtbarren aus der Nordslowakei ActaArchCarp 37 (2002) 137ndash148 Toumlredeacutekek keruumlltek elő Daacutenia eacutes Szloveacutenia teruumlleteacuteről is Oumlsszefoglaloacutean ld SZMONIEWSKI 2010 289ndash295 Szmoniewski a balta alakuacute vasrudakat alaki sajaacutetossaacutegaik szerint is csoportosiacutetotta 459 THIELE 2018 460 httpwwwuni-miskolchu~wwwfemszszabkov5htm (megtekinteacutes ideje 2018 10 14)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
140
A fentieknek megfelelően eacutes a 9ndash10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez koumlthető
anyagminőseacuteg ismereteacuteben a kovaacutecsolaacutes befejező hőmeacuterseacuteklete a GOS vonalon feluumll kell
hogy maradjon ugyanakkor a homogenizaacutelaacuteshoz kapcsoloacutedoacute uacutejrahajtogataacutes eacutes tűzi hegeszteacutes
nagyobb 1300degC foumlloumltti hőmeacuterseacutekletet igeacutenyelt
A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet tapasztalatai azt mutatjaacutek hogy a bucavas megmunkaacutelaacutesaacutet a
homogenizaacutelaacutes utaacuten meacuteg a nagyolaacutesi munkaacutek alatt is tűzi hegeszteacutesi hőmeacuterseacutekletről eacuterdemes
indiacutetani461
Ahogy az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt tűzihegeszteacutes nyomai toumlbb esetben
felfedezhetők a vizsgaacutelt taacutergyakon is ezek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel keacutesőbbi
munkafaacutezisokhoz koumlthetők Az aacutetkovaacutecsolaacutes nyoma a salakzaacutervaacutenyok azonos vagy hasonloacute
elrendezőse is
A homogenizaacutelaacutest bdquotuacuteleacutelőrdquo salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten toumlbb olyan kiacuteseacuterőelem
jelenleacuteteacutere is figyelmesek lehetuumlnk amelyek alapjaacuten nemcsak a kovaacutecsolaacutesra hanem a
metallurgiaacutera eacutes a baacutenyaacuteszatra is koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatok eredmeacutenyeit a koumlvetkezőkeacutepp oumlsszesiacutethetjuumlk
Minta O Mg Al Si P K Ca Mn Fe
1 1543 039 442 1514 205 154 307 119 5676
2 1908 - 308 2522 146 209 276 - 4632
3 1517 078 513 1768 037 313 465 - 5309
4 2285 185 507 3556 - 267 626 1996 579
5 1412 053 299 1277 122 150 223 126 6339
6 941 123 272 976 158 100 207 066 7156
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatboacutel laacutethatoacute hogy a mintaacutekban relatiacuteve alacsony foszfortartalom van
amely alapjaacuten nem koumlvetkeztethetuumlnk a taacutergyak biogeacuten gyepvaseacutercből toumlrteacutenő keacutesziacuteteacuteseacutere
Ugyanis ndash ahogy az fentebb reacuteszletezeacutesre keruumllt ndash a gyepvaseacuterc keletkezeacutesi helyei mocsaras
aacuterterek amelynek sok esetben magas a foszfaacutettartalma462 a fenti P-eacuterteacutekek azonban maacutes
461 A munkatapasztalati beszaacutemoloacuteeacutert koumlszoumlnet illeti Thiele Aacutedaacutemot 462 A biogeacuten gyepvaseacutercekneacutel a foszfaacutethoz hasonloacutean arzenaacutettartalom is előfordulhat THIELE 2014 13
DOI 1015774PPKEBTK2019012
141
genetikaacutejuacute vaseacutercek eseteacuteben is megtalaacutelhatoacutek biogeacuten gyepvaseacutercek eseteacuteben pedig joacuteval
magasabb
Az ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteban a vizsgaacutelat soraacuten nem talaacuteltunk foszfort Szinteacuten e
penge salakzaacutervaacutenya rendelkezik kiemelkedően magas mangaacutentartalommal (1996) valamint
ebben az esetben talaacutelkozunk a legmagasabb kalciumtartalommal is (626)
A sziliacutecium a kohoacutesiacutetaacutes melleacutektermeacutekekeacutent keletkezett fayalit egyik főelemekeacutent keruumllt a
zaacutervaacutenyba Emellett a salakzaacutervaacutenyok magas Fe-tartalma arroacutel aacuterulkodik hogy a kohoacutesiacutetaacutes
gyenge kihozatallal jelentős anyagveszteseacuteggel zajlott Szaboacute Zoltaacuten jegyzi meg a
salakvizsgaacutelattal kapcsolatban hogy annak FeO+MnOSiO2 araacutenyaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk
arra hogy mennyire volt toumlkeacuteletes a kohoacutesiacutetaacutes mineacutel nagyobb a SiO2 reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb volt a kohaacuteszati kihozatal Ugyanakkor a kihozatallal egyeneacuterteacutekű szempont volt a
salak kezelhetőseacutege is ami viszont nagy vastartalom eseteacuten volt joacute mert akkor folyt ki hiacutegan
a salak463 A mintaacutek salakzaacutervaacutenyainak elemspektrumaacuteban majdnem mindegyik esetben
rendkiacutevuumll magas a Fe araacutenya a salak anyagoumlsszeteacuteteleacutenek hozzaacutevetőlegesen a feleacutet (4632ndash
7156) teszi ki Ez aloacutel csak az ismeretlen lelőhelyű szablya a kiveacutetel [Minta 4]
(Fe=579)464 amely zaacutervaacutenya egyben a legmagasabb Si-tartalommal (3556) rendelkezik
E penge tehaacutet mind alapanyagaacutet mind technoloacutegiaacutejaacutet tekintve meghaladta a miskolci eacutes a
karosi fegyverek minőseacutegeacutet Tekintve hogy ez az egyetlen penge amelyben nem talaacutelhatoacute
foszfor valoacutesziacutenűleg a toumlbbitől elteacuterő eredetű vaseacutercből kohoacutesiacutetottaacutek alapanyagaacutet de
elkeacutepzelhető az is hogy meacutesz alkalmazaacutesaacuteval le tudtaacutek koumltni a vasbuca maradeacutek P-tartalmaacutet
aminek nyoma lehet az emliacutetett magas Ca-tartalom465
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat eredmeacutenyei okot adnak arra is hogy szaacutendeacutekos technoloacutegiai
elkuumlloumlniacuteteacutest felteacutetelezzuumlnk az egykori mesterek reacuteszeacuteről A maacutesodik legmagasabb Si-eacuterteacutek a
miskolci szablya pengeacuteje [Minta 2] eseteacuteben figyelhető meg (2522) ugyanakkor e fegyver
ellenzőgombjaihoz tartoznak a legalacsonyabbak (Si=976 1277) Ennek Fe-araacutenypaacuterai a
penge eseteacuteben 4632 (oumlnmagaacuteban magas de az ismeretlen lelőhelyű utaacuten a
legalacsonyabb) az ellenző gombjai eseteacuteben 6339 eacutes 7156 (a meacutert legmagasabbak) Az
egy fegyver eseteacuteben felleacutepő erős kontrasztossaacuteg ndash vagyis a penge zaacutervaacutenyaacutenak magas Si- eacutes
relatiacuteve alacsony Fe-tartalma eacutes az ellenzőgombok fordiacutetott araacutenya ndash alapjaacuten felteacutetelezhető
463 Koumlszoumlnet az informaacutecioacuteeacutert Thiele Aacutedaacutemnak aki beszaacutemolt arroacutel hogy a rosszan kezelhető salak akaacuter meg is szakiacutethatja a kohoacutesiacutetaacutest Bővebben a kiacuteseacuterleti vasolvasztaacutesroacutel ld THIELE 2009 THIELE 2010 464 Joacutellehet e szablya Mn-tartalma a legmagasabb (1996) 465 TOumlROumlK ndash THIELE 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
142
hogy a kohaacuteszat veacutegtermeacutekeit a kohoacutesiacutetaacutes eredmeacutenyesseacutege eacutes a fegyverhez valoacute felhasznaacutelaacutes
szempontjaacuteboacutel egyaraacutent csoportosiacutetottaacutek Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk az abonyi penge
eacutes ellenző roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelata eseteacuten is ahol szinteacuten a penge eacutes a markolattuumlske
eseteacuteben detektaacuteltak kedvezőbb mechanikai tulajdonsaacutegot sejtető faacutezisoumlsszeteacutetelt
Ezt azonban nem lehet teljes biztonsaacuteggal kijelenteni hiszen a 46322522-es FeSi araacuteny
meacuteg mindig kedvezőtlen tendenciaacutejaacuteban az ellenzőgombokhoz hasonloacute kohaacuteszati eredmeacuteny
Maacutesreacuteszről nem toumlrveacutenyszerű hogy a fegyver ellenzője a pengeacutevel egyuumlttesen keacuteszuumllt a Mg-
eacutes Mn- tartalomboacutel kiindulva (ami a penge anyagaacuteban nem volt eacuteszlelhető) keacuteszuumllhetett
maacuteshol vagy maacutes időben
A homogenizaacutelaacuteshoz hasznaacutelt szerszaacutemok a melegalakiacutetaacutes eszkoumlzei lehettek iacutegy a
műveletet tűzi fogoacutekkal eacutes kalapaacutecsokkal veacutegezteacutek466 A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes
raacutevilaacutegiacutetott arra hogy a buca zoumlmiacuteteacutese előszoumlr fa eszkoumlzoumlkkel (tőkeacuten fa kalapaacuteccsal)
hateacutekony csak azutaacuten keruumllhet az anyag kőre vagy vas uumlllőre eacutes lesz alakiacutethatoacute
vasszerszaacutemokkal A melegalakiacutetaacutes szerszaacutemainak megismereacuteseacutehez mind keacutepi mind taacutergyi
forraacutesok rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak a korszakboacutel Joacutellehet honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
műhely vagy annak eszkoumlzei sem telepuumlleacutesről sem siacutermelleacutekletkeacutent nem ismertek467 mind
korszakunkhoz kapcsoloacutedoacutean euroacutepai viszonylatban468 mind a Kaacuterpaacutet-medence teacuterseacutegeacuteből a
9 szaacutezadot megelőzően talaacutelunk peacuteldaacutet469
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn
E munkafaacutezis keacutepzi a penge elkeacutesziacuteteacuteseacutenek leacutenyegi reacuteszeacutet amely szaacutemos metoacutedust foglal
magaacuteban A pengeacuten kiacutevuumll a koraacutebban emliacutetett vas ellenzőket tovaacutebbaacute a markolatkupak a
fuumlggesztőszereleacutekek eacutes a koptatoacute vasboacutel keacuteszuumllt vaacuteltozatait is eacuterinthette a keacutepleacutekeny alakiacutetaacutes
elsősorban azonban az első kettő tartozeacutekhoz (pengeacutehez eacutes ellenzőjeacutehez) kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutes
466 Hasonloacute eszkoumlzoumlk keruumlltek elő az oroszfoumlldi Staraja Ladoga szerszaacutemdepoacutejaacuteboacutel ROESDAHL 1992 197 467 A koumlzeacutep-avar-korboacutel 11 siacuter ismert amelybe toumlbb kovaacutecs eacutes oumltvoumls szerszaacutem lett elhelyezve a keacutesei avar-koroacutel 20 siacuter amely csupaacuten 1-2 szerszaacutemot tartalmaz Előforduloacute kovaacutecsolaacuteshoz (is) koumlthető taacutergyak kreacutetadarab eacutes rajztű kalapaacutecs tűzi fogoacute lyukasztoacute lemezvaacutegoacute olloacute veacuteső fűreacutesz reszelő droacutethuacutezoacute szegfejező fenőkő eacutes poliacuterozoacute szerszaacutemok valamint vas alapanyag RAacuteCZ 2009 67ndash96 A szerszaacutemmelleacutekletes kovaacutecs siacuterokroacutel bővebben ld TOBIAS 2008 Skandinaacutev előfordulaacutesukroacutel BLINDHEIM 1962 468 B A Kolčin gyűjteacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt kovaacutecs eszkoumlzoumlk (uumlllők kalapaacutecsok tűzi fogoacutek eacutes vaacutegoacute lyukasztoacute erező szerszaacutemok) is koumlzleacutesre keruumllnek a 9ndash13 szaacutezadboacutel joacutellehet ezek nem keruumllnek szűkebb időrendi besorolaacutesra KOLČIN 1953 57ndash66 Hasonloacutean tiacutepusonkeacutent kataloacutegus formaacutejaacuteban mutatja be a vasmegmunkaacutelaacutes eszkoumlzeit (nyeles szerszaacutemok pontozoacutek eacutes lyukasztoacutek valamint reszelők) egy az angolszaacutesz teacuterseacuteg 7ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegaacutet vizsgaacuteloacute munka EVANS ndash LOVELUCK 2009 317ndash321 469 RAacuteCZ 2009 67ndash96
DOI 1015774PPKEBTK2019012
143
volt470 A tűzi munkaacutekhoz a korszakra maacuter elterjedt tűzi fogoacutek eacutes uumlllők voltak hasznaacutelatban471
joacutellehet honfoglaloacute magyar kultuacuteraacuteboacutel ilyen peacuteldaacutenyok meacuteg nem ismertek A tűzifogoacutek
nyeleacutenek hosszuacutesaacutegaacutet a magas hőmeacuterseacutekleten zajloacute munka eacutes az izzoacute anyaggal valoacute baacutenaacutesmoacuted
indokolja
A kovaacutecs szaacutemaacutera megfelelő homogenizaacutelaacutes utaacuten a penge anyagaacutet nyuacutejtaacutessal
hegyezeacutessel472 eacutes leeacutelezeacutessel473 formaacuteltaacutek Az egy oldalon toumlrteacutenő leeacutelezeacutes maacuter oumlnmagaacuteban
iacuteveli a pengeacutet iacutegy az iacutevmagassaacutegot a leeacutelezeacutes utaacuteni egyengeteacutessel hataacuterozhattaacutek meg A fokeacutel
ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval keruumllt kialakiacutetaacutesra ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő
eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el
Hogy pontosan milyen sorrendben koumlvetkeztek egymaacutes utaacuten a kovaacutecsolaacutesi
alapműveletek illetve hogy az eljaacuteraacutes mennyi időt vett igeacutenybe valamint hogy bdquohaacuteny
melegbőlrdquo lehet egy szablyapengeacutet kikovaacutecsolni arra csak nagyobb aacuteltalaacutenossaacutegban lehet
vaacutelaszt adni mint ahogy jelenleg is vannak egymaacutestoacutel elteacuterő kovaacutecshagyomaacutenyok helyi
vaacuteltozatok egy-egy taacutergy elkeacutesziacuteteacuteseacutere
Emellett eacuterdemes kiemelni a szablyapenge kovaacutecsolaacutesaacutenak neacutehaacuteny jellegzetes jegyeacutet
amelyek visszavezethetők a forraacutesokra elsősorban a taacutergyi emleacutekekre eacutes az
archeometallurgiai vizsgaacutelatokkal felderiacutethető anyagtulajdonsaacutegokra Ilyen peacuteldaacuteul a
pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese amelyet eddig csak feluumlletesen aacutebraacutezoltak iparreacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyokban474 A művelet eredmeacutenyes kivitelezeacutese keacutetoldaluacute megmunkaacutelaacutest igeacutenyelt
hiszen egy lapos feluumlletű uumlllőn csak az egyik profilba lett volna lehetseacuteges az iacutevelt aacuterok
beleuumlteacutese Hogy ezt pontosan milyen moacutedszerekkel oldottaacutek meg illetve hogy ennek milyen
vaacuteltozatai alakulhattak ki arra a ma is eacutelő kovaacutecsmesterseacuteg gyakorlataacuteboacutel eacutes a korszak ismert
vasműves eszkoumlzeiből tudunk csak felteacutetelezeacuteseket tenni Iacutegy peacuteldaacuteul a Rusz teacuterseacutegeacuteben feltaacutert
telepuumlleacutesekről eacutes temetkezeacutesekből előkeruumllő vasműves eszkoumlzoumlket eacutes termeacutekeket oumlsszegyűjtő
eacutes eacutertelmező B A Kolčin emliacutet olyan ndash aacuteltala veacutesőnek nevezett ndash szerszaacutemokat amelyeket
melegalakiacutetaacuteshoz hasznaacuteltak475 eacutes a mai szaknyelven nyeles vaacutegoacute vagy erező szerszaacutemokkeacutent
470 A markolatkupak huumlvelykoptatoacute eacutes fuumlggesztőszereleacutekek eseteacuteben lemezmunkaacuteroacutel van szoacute amelynek egy reacutesze (manapsaacuteg legtoumlbb esetben az egeacutesze) hidegen is elveacutegezhető A korabeli viszonyokat eacutes anyagtulajdonsaacutegokat (esetleges zaacutervaacutenyossaacuteg illetve P-tatalom) valoacutesziacutenűsiacutethető hogy e tartozeacutekokat is eacuterte melegalakiacutetaacutes 471 Tharinglin-Bergmann L Blacksmithing in Prehistoric Sweden In CLARKE 1979 99ndash123 RAacuteCZ 2009 67ndash96 472 Speciaacutelis nyuacutejtaacutesi folyamat a penge hegyeacutenek kialakiacutetaacutesaacutera 473 A hegyezeacuteshez hasonloacute szeacutelesseacutegiraacutenyuacute (keresztiraacutenyuacute) nyuacutejtaacutes 474 R Pleiner műveleti sorrendet megjeleniacutető rekonstrukcioacutes rajzaacuten nem egyeacutertelmű a keacutetoldali pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak mikeacutentje PLEINER 1962 230 46 Keacutep 475 bdquo(hellip) когда обрабатываемый находится в нагретом состоянииhelliprdquo KOLČIN 1953 63 64 24 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
144
azonosiacutethatnaacutenk Szinteacuten előfordulnak olyan uumlllőbeteacutetek amelyekkel alulroacutel lehetett az
anyagot megmunkaacutelni476
A kovaacutecshagyomaacutenyokban ehhez hasonloacute moacutedon suumlllyeszteacutekes kovaacutecsolaacutessal oldjaacutek
meg a keacutetoldali megmunkaacutelaacutest [M82 aacutebra] A korszakban szinteacuten nem kizaacutert hogy a
pengevaacutejat kikovaacutecsolaacutesa nem egyszemeacutelyes munka volt hanem segeacutedlettel vagy ma is eacutelő
kovaacutecs szoacutehasznaacutelattal eacutelve bdquoraacuteverő inasokkalrdquo oldottaacutek meg Egy keacutez kellett ugyanis a
munkadarab tartaacutesaacutehoz (amit valoacutesziacutenűleg egy megfelelő suumlllyeszteacutekre uumlllőbeteacutetre tartottak
raacute) valamint egy domboruacute feluumlletű erezőszerszaacutem munkadarabra tartaacutesaacutehoz iacutegy egy
harmadik (eacutes negyedik) keacuteznek kellett a nyeles szerszaacutemra uumltnie A pengevaacutejat beuumlteacuteses
kialakiacutetaacutesa ndash ami a vizsgaacutelt szeacutelesseacutegi eacutes meacutelyseacutegi eacuterteacutekek (Sz10 mm M1ndash15 mm) csekeacutely
vaacuteltozaacutesa alapjaacuten is felteacutetelezhető ndash a penge iacuteveltseacutegeacutenek csoumlkkeneacuteseacutet okozta a penge a
leeacutelezeacutes hataacutesaacutera annak iraacutenyaacuteba domborodik a penge fokaacutenak vagy pengevaacutejataacutenak
kialakiacutetaacutesa szeacutelesedeacutest eacutes kiegyenesedeacutest eredmeacutenyez
Meglepő eredmeacutenyre jutott a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban Gyűrűs Tibor
kiacuteseacuterleti reacutegeacutesz aki a pengekovaacutecsolaacutes soraacuten a neacutegyszoumlgletes idomszelveacutenyt enyheacuten
megmelegiacutetve szeacutelesseacutegeacuteben felzoumlmiacutetette majd a felzoumlmiacutetett szeacutelek egyikeacuteből alakiacutetotta ki a
penge eacuteleacutet a maacutesikboacutel pedig a fokaacutet Mivel az alacsony hőmeacuterseacutekletű zoumlmiacuteteacutes soraacuten a
nyomoacutekuacutepok nem az anyag teljes keresztmetszeteacuteben hanem csupaacuten a szeacutelein jelentkeztek a
koumlztes reacutesz a szeacutelek felzoumlmuumlleacuteseacutet iacutevesen koumlvette le amely a pengevaacutejat kialakulaacutesaacutehoz
vezetett Ilyen moacutedon nem volt szuumlkseacuteg kuumlloumln eszkoumlzre a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutehoz477
A keneacutezlői II29-es siacuterboacutel szaacutermazoacute szablya [No 59] markolattuumlskeacutejeacuten kisebb (paacuter mm-
es) szeacutelesseacutegű erezetek futnak (egymaacutes mellett kettő) amelyeket akaacuter a pengevaacutejat
bdquoelőerezeacutesekeacutentrdquo is lehet eacutertelmezni ndash vagyis elkeacutepzelhető hogy a tovaacutebbiakban ezeket az
aacuterkokat taacutegiacutetottaacutek megfelelő meacuteretűre Azonban a keresztvas pengeacuten roumlgzuumllt aacutellapota nem
teszi lehetőveacute hogy a fent emliacutetett peacuteldaacutenyon megfigyeljuumlk e keacutet aacuterok eacutes a pengevaacutejat
kapcsolataacutet iacutegy mindez csak felteacutetelezeacutes marad
Azokon a leleteken amelyeken nincs roumlgziacutetett ellenző eacutes eacutepen maradt a pengető eacutes a
markolattuumlske egy reacutesze vaacutellazaacutes talaacutelhatoacute a pengetoumlvoumln Ez lehet szoumlgletes (Ismeretlen lh
476 бородки Uo 65 Hozzaacute kell tenni Kolčin nem minden esetben hataacuterozza meg az egyes szerszaacutem vagy technoloacutegia pontos koraacutet ndash hasonloacutean a nyeles vaacutegoacutek eacutes az uumlllőbeteacutetek eseteacuteben sem ndash iacutegy elkeacutepzelhető hogy e szerszaacutemok is keacutesőbbi tanulmaacutenyaacuteban szinteacuten hangsuacutelyos 12ndash13 szaacutezadi korszak emleacutekei 477 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja ezuacuteton is koumlszoumlneteacutet fejezi ki Gyűrűs Tibornak kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eredmeacutenyei megosztaacutesaacuteeacutert
DOI 1015774PPKEBTK2019012
145
[No 132] Kassa [No 53]) vagy iacuteves (Tiszabezdeacuted [No 110]) Mindkeacutet esetben a taacutergyat az
uumlllő sarkaacutera tartottaacutek raacute eacutes uacutegy kovaacutecsoltaacutek Joacutellehet kardpengeacutek archeometallurgiai
vizsgaacutelatai arroacutel tanuacuteskodnak hogy a penge anyaga (eacutes a kiinduloacute vasbuca) heterogeacuten nincs
ok felteacutetelezni hogy a markolattuumlskeacutet kuumlloumln anyagboacutel kovaacutecsoltaacutek volna a pengeacutehez
A markolattuumlskeacuten talaacutelhatoacute lyukak a szegecs roumlgziacuteteacuteseacutere szolgaacuteltak A kassai szablya
eseteacuteben a markolatnyuacutelvaacutenyon leacutevő lyuk ovaacutelis Az alak magyaraacutezhatoacute azzal hogy a
lyukasztaacutes utaacuten meacuteg egyengettek a tuumlskeacuten478 ezeacutert a koumlr keresztmetszet elnyuacutelt
Valoacutesziacutenűtlen hogy a lyukasztaacutes alapvetően ovaacutelis alakot produkaacutelt
Szinteacuten fontos emliacuteteacutest tenni a fokeacutel valamint a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fajtaacutejaacutenak az
elman keacutesziacuteteacutestechnikai vonatkozaacutesairoacutel Ahogy azt maacuter koraacutebban taglaltuk a fokeacutel
kialakulaacutesaacutet aacuteltalaacuteban toumlbbfeacutele funkcionaacutelis okkal szokaacutes magyaraacutezni ndash szuacuteraacutes visszaraacutentaacutes
jobb suacutelypontboacutel kifolyoacutelag koumlnnyebb kezelhetőseacuteg ndash amelyek mellett a kiugraacutes jelenseacutegeacutere
technoloacutegiai eacutertelmezeacutest is talaacutelunk A fokeacutelt ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval lehet
kialakiacutetani ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el Mivel az eacutel
kikovaacutecsolaacutesa soraacuten felleacutepő szeacutelesedeacutes csak egy szakaszra korlaacutetozoacutedik toumlrveacutenyszerűen
szeacutelesebb lesz a keacutet iraacutenyba leeacutelezett szakasz amelyet adott esetben a fok kiegyengeteacuteseacutevel
vagy eacutepp a pengevaacutejat keacutesőbbi beuumlteacuteseacutevel lehet korrigaacutelni
Arendt szerint a fokeacutel egyfajta bdquokopaacutesi tartaleacutekrdquo volt amely a penge eacutelettartamaacutenak
meghosszabbiacutetaacutesaacutera is szolgaacutelt479 erre azonban a penge siacutekjaacuteboacutel ki nem ugroacute fokeacutelek
vonalvezeteacutese nem ad kellő bizonyiacuteteacutekot
Szinteacuten a melegalakiacutetaacutes munkafaacutezisaacuteba tartozott a szablyaellenzők kikovaacutecsolaacutesa Ahogy
azt a vizsgaacutelt miskolci ellenzőgombok alapjaacuten felteacutetelezhető [Minta 5ndash6] a hosszaacuteban
oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltaacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a
veacutegződeacuteseket Ilyen moacutedon technoloacutegiailag az 1A2 eacutes 1A3 alvariaacutens koumlzelebb aacutell a szinteacuten
veacutegződeacutesekneacutel oumlsszeillesztett 2-es tiacutepushoz mint az 1A1 alvariaacutenshoz Ugyanakkor az
ellenző szerkezeteacutenek tovaacutebbi kialakiacutetaacutesaacutehoz a belső lemez eacutes az esetleges rekeszelő falak
oumlsszeilleszteacuteseacutehez maacuter finomabb technikaacutet forrasztaacutest alkalmazhattak
478 A lyukasztaacutes soraacuten a megmunkaacutelt anyagnak csak az alakja vaacuteltozik toumlmege eacutes teacuterfogata nem Iacutegy egy lyuk kialakiacutetaacutesa a markolattuumlskeacuten a tuumlske oldal iraacutenyuacute kiszeacutelesedeacuteseacutevel jaacuter egyuumltt aminek visszaegyengeteacutese azonban a lyuk szabaacutelyossaacutegaacutet torziacutetja 479 bdquoAz ismeacutetelt eacutelesiacuteteacutes ami a penge hosszuacute hasznaacutelataacutenaacutel szuumlkseacuteges elman neacutelkuumll a penge alsoacute harmadaacuteban befeleacute iraacutenyuloacute homoruacute vonal keletkezeacuteseacutehez vezet ami a kardot veacuteguumll hasznaacutelhatatlannaacute tenneacuterdquo ARENDT 1934 59 21aj Ebben az esetben azonban neacutemely esetekben a penge uacutejra- vagy tuacuteleacutelezettseacutegeacutenek is megfigyelhetőnek kellene lenni
DOI 1015774PPKEBTK2019012
146
A kettős koumlteacutesi moacutedszert A Holubiev vizsgaacutelatai is alaacutetaacutemasztjaacutek Holubiev a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteba tartozoacute szablyaacutek pengeacutejeacuteből eacutes ellenzőjeacuteből vett mintaacutekon veacutegzett metallograacutefiai
vizsgaacutelatokat amelyek alapjaacuten megaacutellapiacutetotta hogy a bdquokompozitrdquo ellenzők oumlsszeilleszteacutese
soraacuten a fent emliacutetett keacutet moacutedszert alkalmaztaacutek Miacuteg az ellenző veacutegeit valamint a koumlzepeacuten
laacutethatoacute rombikus mintaacutezatot tűzi hegesztetteacutek addig a belső szerkezet kuumlloumlnaacutelloacute reacuteszeit
forrasztaacutessal roumlgziacutetetteacutek egymaacuteshoz [M83 aacutebra]480
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes)
A kovaacutecsolt munkadarabokat bdquohidegenrdquo vagyis maacuter nem heviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban
hoztaacutek alakilag keacutesz aacutellapotba A munkafaacutezis reacuteszeacutet keacutepzi a felcsiszolaacutes eacutes az eacutelezeacutes
veacuteglegesiacuteteacutese is amelyet ndash amennyiben volt ndash hőkezeleacutes utaacuten veacutegeztek el A hőkezeleacutes soraacuten
toumlrteacutenő heviacuteteacutes ugyanis uacutejabb oxidreacuteteget hoz leacutetre a penge felsziacuteneacuten amit uacutejboacutel letisztiacutetottak
Hogy a pengeacutet valoacuteban feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek annak legjobb peacuteldaacuteja szinteacuten a berakaacutesok eacutes a
diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes alkalmazaacutesa ndash ezek felcsiszolaacutessal eacutes marataacutessal vaacuteltak igazaacuten
laacutethatoacutevaacute481
A korszakban keacutepi aacutebraacutezolaacutes eacutes taacutergyi emleacutekek egyaraacutent tanuacuteskodnak a pengeacutek
koumlszoumlruumlleacuteseacuteről reszeleacuteseacuteről Keacuteziszerszaacutemok tereacuten kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek a
reszelőleletek482 amelyek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja keacutesőbbi iacuterott forraacutesokboacutel ismert483 A 9
szaacutezadban keletkezett utrechti psalterium484 166 aacutebraacutezolaacutesa koumlzoumltt a 63 zsoltaacuter
illusztraacutecioacutejakeacutent szerepel egy aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű eacutes egy bdquocsiszoloacutepadrdquo amelyeken
kardpengeacuteket eacutelesiacutetenek csiszolnak485 A kardeacutelezeacutes keacutepi megjeleniacuteteacuteseacutet a zsoltaacuter alaacutebbi
480 HOLUBIEV 2017 235ndash249 481 A berakaacutes vagy a damaszkolaacutes kontrasztjaacutenak előhiacutevaacutesaacutera hasznaacutelhattak keacutensavat saleacutetromsavat csersavat ecetsavat citromsavat vagy borkősavat Ezek koumlzuumll a forraacutesok leggyakrabban a penge vitriolos bevonaacutesaacutet azaz keacutensavval toumlrteacutenő marataacutesaacutet emliacutetik Bővebben ld THIELEet al 2014c 127ndash136 A keacutesőbbi időkben a marataacutes maacutes moacutedon is szerepet jaacutetszott a fegyverművesseacutegben A diacutesziacuteteni kiacutevaacutent feluumlletet feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek majd egy savaacutelloacute anyaggal vontaacutek be amibe aztaacuten karctűvel tudtak mintaacutezatot leacutetrehozni Veacuteguumll a pengeacutere vitt sav csak a felkarcolt feluumlletet taacutemadta meg iacutegy hozva leacutetre sziacutenkontrasztot Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek pengeacutein kiacutevuumll pajzsokat eacutes veacuterteket tehaacutet aacuteltalaacuteban nagyobb feluumlletű aceacuteltaacutergyakat is diacutesziacutetettek iacutegy Ennek oka hogy a formatartoacute aceacutelt nehezebb volt mechanikus uacuteton megmunkaacutelni a marataacutes viszont maacuter a keacutesz edzett aceacutelpengeacuten is hataacutesos HALMAacuteGYIndash RIEDEL 1986 63 482 Kolčin 24 reszelőről tesz emliacuteteacutest amelyeket moszkvai eacutes kijevi aacutellami gyűjtemeacutenyekben őriztek KOLČIN 1953 66ndash70 483 DDA Bővebben ld Hőkezeleacutes c fejezet 484 Utrecht Universiteitsbibliotheek MS Bibl Rhenotraiectinae I Nr 32 485 httputrechtpsalternlpagep=77ampres=3ampx=0ampy=631 (megtekinteacutes ideje 2018 10 18) WALTON 1995 987ndash999
DOI 1015774PPKEBTK2019012
147
reacuteszleteacutevel hozhatjuk oumlsszefuumlggeacutesbe bdquoNyelvuumlket mint a kardot eacutelezikhelliprdquo (Zsolt 634)486 ndash
tehaacutet Daacutevid kiraacutely ellenseacutegeivel szembeni segiacutetseacutegkeacuterő imaacutejaacutenak illetve az ellenseacuteg leiacuteraacutesaacutera
hasznaacutelt allegoacuteriaacuteknak keacutepi megjeleniacuteteacutese menteacuten keruumllt a Karoling zsoltaacutergyűjtemeacutenybe ndash a
viseleti elemekből eacutes a fegyverzetből koumlvetkeztethetően ndash sajaacutet korszakaacutenak fegyverkeacutesziacuteteacutesre
alkalmas szerszaacutema
Az aacutebraacutezolaacutesok megjelennek a 12 szaacutezad koumlzepeacuten keacuteszuumllt Edwin-psalteriumban is487
amelyeken meacuteg jobban kivehető az aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű hasznaacutelata valamint egy olyan szinteacuten
az eacutelesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute művelet amelyet egy padra helyezett kard pengeacutejeacuten egy
vonoacutekeacuteshez hasonloacute keacutetkezes keacutezi szerszaacutemmal veacutegeznek488 Felteacutetelezhető hogy ez a
kardeacutelezeacutes egy aproacuteleacutekosabb faacutezisaacutet vagy a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutenak metoacutedusaacutet eacuterzeacutekelteti
ndash ez utoacutebbit az is indokolja hogy nagyobb feluumlletű csiszoloacuteszerszaacutemok nem alkalmasak a
vaacutejat megmunkaacutelaacutesaacutera mindazonaacuteltal a koraacutebban emliacutetett berakaacutesok eacutes damaszkolaacutesok
aacuteltalaacuteban ezen a reacuteszeacuten fordultak elő a pengeacutenek Iacutegy ha a keacutepi aacutebraacutezolaacutes maacutesra is utal
szuumlkseacutegesek voltak a penge eacutes kifejezetten a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutera alkalmazhatoacute
szerszaacutemok maacuter a 9 szaacutezadban is489
7 Hőkezeleacutes
A miskolc-repuumllőteacuteri de meacuteg inkaacutebb az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablyapenge
metallograacutefiai vizsgaacutelata megingatja a honfoglaloacute magyar szablyaacutekkal kapcsolatban kialakult
de eacuterthető okokboacutel hivatalossaacute nem vaacutelt elkeacutepzeleacutest miszerint ebben az időben nem volt meacuteg
jellemző a hőkezeleacutes Ahogy az koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt az eljaacuteraacutes ceacutelja a vasoumltvoumlzetek
486 Szent Istvaacuten Taacutersulat fordiacutetaacutesa eredeti bdquoQuia exacuerunt ut gladium lunguas suashelliprdquo Uo 487 Cambridge Trinity College Library MS R171 488 108-as illusztraacutecioacute Az utrechti eacutes az Edwin-psalterium kapcsolataacutehoz a 63 zsoltaacuter illusztraacutecioacuteiban ld Gibson M T ndash Heslop T A ndash Pfaff R W The Eadwine Psalter Text Image and Monastic Culture in Twelfth-Century Cantenbury Pennsylvania State University 1992 42 489 Hasonloacute technoloacutegiai haacutetteret igeacutenyelt a Kolozsvaacuter-Zaacutepolya utca 11 siacuter ezuumlstberakaacutesos szablyaacuteja is A forgaacutecsolaacutestechnika ismerteteacuteseacuteneacutel kell megemliacutetenuumlnk a fokeacutel kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos terminoloacutegiai pontatlansaacutegot ti hogy a penge utolsoacute harmadaacutet a haacutetuljaacuten is bdquoeacutelesre koumlszoumlruumllteacutekrdquo GAacuteLL 2007 415 HARAMZA 2017b 62 Az aacuteltalaacutenos szoacutehasznaacutelattal ellenteacutetben mind a kiugroacute mind a penge siacutekjaacutet koumlvető fokeacutel eseteacuteben gyakorlati szemszoumlgből neacutezve nehezen elkeacutepzelhető hogy kialakiacutetaacutesa elsődlegesen koumlszoumlruumlleacutessel toumlrteacutent volna mivel idő eacutes alapanyag tekinteteacuteben is nagyobb veszteseacuteg keletkezik ebben az esetben Ezzel szemben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja valoacutesziacutenűbbnek tartja a koraacutebbi alfejezetben bemutatott fokeacutel-kialakiacutetaacutesi technikaacutet Termeacuteszetesen nem zaacuterhatoacute ki teljesen a fenti szoacutehasznaacutelat indokoltsaacutega azonban a koumlztudatban minden bizonnyal megalapozatlanul valoacutesziacutenűleg napjaink technoloacutegiai viszonyai extrapolaacutelaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen aacuteltalaacutenosult a koumlszoumlruumlleacutessel kialakiacutetott fokeacutel hipoteacutezise
DOI 1015774PPKEBTK2019012
148
szoumlvetszerkezeteacutenek eacutes ezaacuteltal fizikai tulajdonsaacutegaiknak megvaacuteltoztataacutesa roumlvid időn beluumlli
hőmeacuterseacutekleti vaacuteltoztataacutesokkal490
A korai peacuteldaacutek elleneacutere a hőkezeleacutes iacuteraacutesos emliacuteteacutese csak a 12 szaacutezadtoacutel vaacutelik
gyakorivaacute491 Ekkor talaacutelunk peacuteldaacutet olyan receptekre is amelyek toumlbb esetben kuumlloumlnoumls
eljaacuteraacutesokat eacutes oumlsszetevőket emliacutetenek a vasak anyagtulajdonsaacutegainak javiacutetaacutesaacutera Mivel
egyelőre vizsgaacutelt korszakunk technoloacutegiai viszonyaihoz is ez az időszak aacutell a legkoumlzelebb
ceacutelszerű aacutettekinteni a termokeacutemiai eljaacuteraacutesok keacutesőbbi emliacutetettseacutegeacutet
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll peacuteldakeacutent emliacutethetjuumlk a hőkezeleacutes korai vaacutelfajairoacutel
megemleacutekező Teophilus Presbytert aki reszelők eacutes veacutesők edzeacuteseacutere alkalmas metoacutedusokat
oumlroumlkiacutet meg Ezekneacutel a szerszaacutemoknaacutel fontos a forma- eacutes eacuteltartaacutes tehaacutet relatiacuteve magas
kemeacutenyseacutegre toumlrekedhettek maacuter a forraacutes keletkezeacuteseacutenek idejeacuten is Teophilus a veacutesők
edzeacuteseacuteneacutel feljegyzi hogy azok veacutegeacutet bdquotartsuk tűzbe eacutes amikor izzani kezd gyorsan vegyuumlk ki
eacutes viacutezben hűtsuumlk lerdquo492
Maacutes esetben a leiacuteraacutes enneacutel bővebb toumlbb anyag hasznaacutelataacutera is kiteacuter
bdquoEacutegesd el egy oumlkoumlr szarvaacutet tűzben eacutes reszeld le keverj hozzaacute egyharmad reacutesz soacutet eacutes
alaposan őroumlld meg Ezutaacuten tedd a reszelőt tűzbe eacutes amikor feheacuteren izzoacutevaacute vaacutelik szoacuterd raacute ezt
a kevereacuteket minden oldalroacutel Erre alkalmas szeacutenen fuacutejtasd suumlrgősen minden oldalroacutel
vigyaacutezva hogy a kevereacutek ne hulljon le roacutela Azonnal kiveacuteve a tűzből viacutezben egyenletesen
hűtsd le vedd ki eacutes lassan szaacuteriacutetsd meg tűzoumln Ilyen moacutedon lehet mindenfajta aceacuteltaacutergyat
edzenirdquo493
A fenti recept az edzeacutesen kiacutevuumll keacutet maacutesik a penge minőseacutegeacutet meghataacuterozoacute technoloacutegiaacutet is
megoumlroumlkiacutet Az egyik a beszoacuteraacutes (arab technoloacutegiai feljegyzeacutesekben taraḥ) amely aacuteltalaacuteban a
penge kuumlloumlnboumlző elegyekkel toumlrteacutenő bevonaacutesaacutet jelenti a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese vagy az
anyagminőseacuteg aacuteltalaacutenos javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel494 A laacutegyvas feluumlleti cementaacutelaacutesaacutet felszeniacuteteacuteseacutet
490 SCOTT 1991 33ndash36 WILLIAMS 2007 17ndash18 491 Hőkezeleacutesről szaacutemol be toumlbbek koumlzoumltt Homeacuterosz is amikor a Kuumlklopsz szemeacutenek tuumlzes nyaacuterssal toumlrteacutenő kiszuacuteraacutesaacutet (eacutes annak hangjaacutet) a baltaacutek eacutes szekerceacutek edzeacuteseacutehez hasonliacutetja MACKENZIE 2007 69 492 DDA 86 Cap XX 493 DDA 85 Cap XVIII 494 Hogy az anyagminőseacuteget csupaacuten a feluumlleten vagy a munkadarab teljes egeacuteszeacuteben kiacutevaacutentaacutek befolyaacutesolni az a hajtogataacutesban mutatkozik meg
DOI 1015774PPKEBTK2019012
149
(egyben edzhetőveacute teacuteteleacutet) majd ezt koumlvetően feluumlleti hőkezeleacuteseacutet a mai szaknyelv
beteacutetedzeacutesnek is nevezi495
A maacutesik a normalizaacutelaacutes a GOS hőmeacuterseacuteklet +2050degC-roacutel szabad levegőn valoacute lehűteacutest
jelent) ndash bdquoszaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo ndash amelynek ceacutelja az edzeacutessel keletkezett marzenzites
szoumlvetszerkezetű anyag ridegseacutegeacutenek (eacutes ezzel egyuumltt sajnos a kemeacutenyseacutegeacutenek is) a
csoumlkkenteacutese
A megereszteacutes soraacuten a megereszteacutesi hőmeacuterseacuteklet noumlveleacuteseacutevel a martenzit a karbon egyre
intenziacutevebb diffuacutezioacuteja koumlvetkezteacuteben egyre kisebb kemeacutenyseacutegű eacutes egyre sziacutevoacutesabb
szoumlvetelemekkeacute alakul aacutet (vouml megeresztett martenzites szoumlvetszerkezet karbidkivaacutelaacutesokkal)
Nem elkeacutepzelhetetlen hogy az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute penge is effeacutele oumlsszetett
hőkezeleacutest kapott azonban a megereszteacutes szaacutendeacutekossaacutegaacutet nem vehetjuumlk biztosra
Egyeacutertelműbben a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese ceacuteljaacuteboacutel veacutegzett cementaacutelaacutes folyamata
jaacutetszoacutedik le a koumlvetkező edzeacutestechnikaacuteban
bdquoKeacutesziacutets kisebb reszelőket is hasonloacute moacutedon neacutegyszoumlgleteseket feacutelgoumlmboumllyűeket
haacuteromszoumlgűeket veacutekonyakat meacutegpedig laacutegyvasboacutel amelyet a koumlvetkező moacutedon edzhetsz
Amikor a reszelőket kalapaacuteccsal vaacutegoacuteval vagy keacutessel bemetszetted kend be avas
disznoacutezsiacuterral eacutes vedd koumlruumll kecskebak bőreacuteből vaacutegott sziacutejacskaacutekkal eacutes azokat fonallal koumlsd
raacutejuk Ezutaacuten egyenkeacutent fedd be peacutepesiacutetett agyaggal de a veacuteguumlket hagyd szabadon Amikor
megszaacuteradtak tedd őket a tűzre fuacutejtasd hevesen amiacuteg a bőr eleacuteg huacutezd ki gyorsan az
agyagboacutel viacutezben egyenletesen hűtsd le eacutes kiveacuteve szaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo496
Az agyagot hőaacutelloacutesaacutega eacutes szigetelő hataacutesa miatt a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes egyaraacutent
előszeretettel hasznaacutelta A termokeacutemiai eljaacuteraacutesokban alapvetően keacutetfeacutele szigetelő szerep jutott
ennek az anyagnak az egyik a hőszigeteleacutes vagyis a penge kuumlloumlnboumlző reacuteszeit ndash egyeacutelű penge
eseteacuten a fokaacutet keacuteteacutelű penge eseteacuten a magjaacutet ndash agyag alapuacute bevonattal fedteacutek ami csoumlkkentette
a hevuumlleacutes meacuterteacutekeacutet Ezaacuteltal a pengeacutenek csupaacuten az eacutelei edződtek fel miacuteg a toumlbbi reacutesze
sziacutevoacutesabb maradt eacutes nem lett kiteacuteve a hővaacuteltozaacutesok okozta deformaacutecioacute veszeacutelyeacutenek
A jelenseacuteg leginkaacutebb a japaacuten kardművesseacuteg aacuteltal lett koumlzismert ahol szeacutenporral kevert
agyaggal fedteacutek a pengeacutek fokaacutet Az agyagos edzeacutes okozta anyagminőseacutegi elteacutereacutest a
495 TYLECOTE 1962 1ndash13 SZABOacute 1974 29 vouml Naumann F K Die Untersuchung alter eisener Fundstuumlcke und die dazu verwendeten Verfhren In Levey M Archaeological Chemistry Philadelphia 1967 186ndash188 496 DDA 85ndash86 Cap XIX
DOI 1015774PPKEBTK2019012
150
damaszkolaacuteshoz hasonloacutean előhiacutevtaacutek iacutegy figyelhető meg a japaacuten pengeacuteken az uacuten hamon
(edzeacutesi vonal)497
Itt eacuterdemes megemliacuteteni Kvassay Judit keacuterdeacutesfelveteacuteseacutet az aacuteltala oumlsszegyűjtoumltt főleg 11ndash
12 szaacutezadi kovaacutecsműhelyek hulladeacutekgoumldreiben előkeruumllt ismertlen rendelteteacutesű
agyaggolyoacutekkal kapcsolatban Felteacutetelezhetneacutenk hogy valamifeacutele nyersanyag taacuterolaacutesi
formaacutejaacuteroacutel van szoacute ami mind a tűzhely javiacutetaacutesaacutera mind a vastaacutergyak bevonaacutesaacutera alkalmas
volt azonban ezek az agyaggolyoacutek ki vannak eacutegve ndash ugyanakkor maacutesodlagos eacutegeacutes toumlbbszoumlri
heviacuteteacutes nyoma nem figyelhető meg rajtuk ndash eacutes a szemeacutetgoumldroumlkből keruumllnek elő vagyis
egyszeri hővel toumlrteacutenő eacuterintkezeacutes utaacuten funkcioacutejaacutet vesztette Mivel nem durvaacuten sovaacutenyiacutetott
anyagroacutel van szoacute koumlnnyen lehet hogy erősebb kovaacutecstűz mellett nem ennyire egyseacutegesen
szaacuteradt volna ki inkaacutebb felteacutetelezhető egy alacsonyabb eacutes tartoacutesabb hőhataacutes Tovaacutebbaacute mivel
a taacutergyon csupaacuten pelyvalenyomatok talaacutelhatoacutek nem felteacutetelezhetjuumlk hogy a kovaacutecstűzben
valamilyen vasnak a bevonata szigeteleacutese lett volna498
A 10 szaacutezadboacutel hőkezeleacuteshez toumlrteacutenő agyaghasznaacutelatra koumlvetkeztetett J Hošek eacutes J
Košta a mikulčicei kardok vizsgaacutelata soraacuten [M84 aacutebra] Az agyagbevonat alkalmazaacutesaacutenak
felteacutetelezeacutese soraacuten azonban szaacutemolni kell maacutes lehetőseacutegekkel is Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja gyakorlati
tapasztalatai alapjaacuten fenntartja annak lehetőseacutegeacutet is hogy a penge legveacutekonyabb ndash eacutes ezaacuteltal
gyorsabb hővaacuteltozaacutesra keacutepes ndash eacuteleit bevonat neacutelkuumll is fel lehet heviacuteteni joacutellehet e művelet
nem egyszerű hiszen a gyors hővaacuteltozaacutes mindkeacutet iraacutenyba eacuterveacutenyes Ugyanakkor a penge
tűzben toumlrteacutenő mozgataacutesaacuteval eacutes forgataacutesaacuteval nagyjaacuteboacutel egyseacutegesen lehet heviacuteteni csupaacuten az
eacuteleket
Mindehhez hozzaacute kell tenni hogy az egyeacuteni tapasztalatok modern anyagokkal (szabvaacuteny
vasoumltvoumlzetekkel eacutes nagyobb fűtőeacuterteacutekű kőszeacutennel) toumlrteacutenő munkaacutekboacutel szaacutermaznak
Mindazonaacuteltal ndash baacuter teacuteny hogy joacuteval nagyobb biztonsaacuteggal eacutes sokkal egyseacutegesebben lehet
agyag bevonattal heviacuteteni csupaacuten a penge eacuteleacutet ndash a kizaacuteroacutelag eacutelneacutel toumlrteacutenő edzeacutes nem
egyeacutertelmű bizonyiacuteteacuteka az agyaghasznaacutelatnak
Az agyag maacutesik szerepe a fent emliacutetett leacutegmentesiacuteteacutes ami lehetőveacute tette hogy az alatta
leacutevő anyagok koumlzoumltt diffuacutezioacute joumljjoumln leacutetre A koraacutebban szoacuteba keruumllt szaruhoz hasonloacutean a
497 Das A K ndash Takami G ndash Ohba T ndash Morito S ndash Yaso M Traditional Process Produces Lath Martensite Effectively Materials Australia 433 (2010) 1ndash5 Okayasu M ndash Sakai H ndash Tanaka T Mechanical Properties of Samurai Swords (Carbon Steel) Made using a Traditional Steelmaking Technology (tatara) Journal of Material Sciences amp Engineering 42 (2015) 498 KVASSAY 2009 101ndash104
DOI 1015774PPKEBTK2019012
151
kecskebőrrel is a feluumlleti felkemeacutenyedeacutes eleacutereacutese lehetett a ceacutel az agyaggal toumlrteacutenő bevonaacutes
elzaacuterta a levegő elől a vasat eacutes a bőrt eacutes a heviacuteteacutes soraacuten leacutetrejoumltt reduktiacutev leacutegkoumlrnek
koumlszoumlnhetően a bőr egyes anyagai (valoacutesziacutenűleg a karbontartalma) belediffundaacutelt a vasba499
Teophilus Presbyter feljegyzeacuteseiből tehaacutet uacutegy tűnik a 12 szaacutezadra500 fontos szemponttaacute
vaacutelt a vaseszkoumlzoumlk (kuumlloumlnoumlsen a szerszaacutemok) kemeacutenyseacutegeacutenek kialakiacutetaacutesa amit a kohaacuteszat
utaacuten kuumlloumlnboumlző termokeacutemiai eljaacuteraacutesokkal ndash cementaacutelaacutesi technikaacutekkal eacutes speciaacutelis
edzőkoumlzegek hasznaacutelataacuteval ndash igyekeztek eleacuterni Ez utoacutebbira a koumlzeacutepkor folyamaacuten szinteacuten
toumlbbfeacutele receptet jegyeztek le amelyek kuumlloumlnboumlző bizarr anyagokat emliacutetenek az izzoacute vas
lehűteacuteseacutehez
bdquoMeacuteg egy edzeacutesi moacuted van a gyakorlatban olyan vasszerszaacutemokhoz amelyekkel uumlveget eacutes
puhaacutebb koumlveket vaacutegnak meacutegpedig ez a koumlvetkező Veacutegy egy haacuterom eacuteves bakkecskeacutet koumlsd ki
haacuterom napra eacutelelem neacutelkuumll a negyedik napon adjaacutel neki harasztot enni semmi maacutest Amikor
maacuter keacutet napja ezt ette tedd be a koumlvetkező eacutejszaka egy fenekeacuten aacutetlyuggatott hordoacuteba
amelynek lyukai alatt egy nyitott edeacutenyt helyezteacutel el a vizelet oumlsszegyűjteacuteseacutere Amikor keacutet
haacuterom eacutejjelen aacutet ilyen moacutedon elegendő vizeletet gyűjtoumltteacutel oumlssze ereszd a bakot szabadon
ebben a vizeletben edzd a vasadat A voumlroumls hajuacute fiuacutegyerekek vizeleteacuteben is jobban edződnek a
vasszerszaacutemok mint a tiszta viacutezbenrdquo501
Teophilus Presbyter mellett a 12 szaacutezad veacutegeacuten eacutelő Murḍā b Alī b Murḍā b aṭ-Ṭarsūsī
szinteacuten megemleacutekezik a vizeletben502 toumlrteacutenő edzeacutesről Az eacutertelem birtokosainak magyaraacutezata
a haacuteboruacutekban a csapaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem minőseacutegeacuteről eacutes az eszkoumlzeire vonatkozoacute
ismereteinek kiterjeszteacutese c munkaacutejaacuteban joacutellehet itt nem egyeacutertelmű hogy hőkezeleacutesről vagy
valamilyen beszoacuteraacutesos eljaacuteraacutesroacutel van szoacute
499 Hasonloacute cementaacutelaacutesi eljaacuteraacutes zajlik le az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatban (wootz crucible steel) is amely soraacuten szinteacuten laacutegyvasat hasznaacutelnak alapanyagnak ebben az esetben azonban a vas elegyiacutetve van a karbon tartalmuacute cementaacuteloacute anyagokkal WILLIAMS 2007 233ndash242 Uő 2003 15 Ezekre a koraiszlaacutem vasműves feljegyzeacutesekben talaacutelunk peacuteldaacutet a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb anyagok emliacuteteacuteseacutevel Iacutegy peacuteldaacuteul az olvasztoacuteteacutegelybe gyakran raktak a laacutegyvas melleacute balzsamdioacutet kőrisbogarakat gyoumlngykagyloacutet graacutenaacutetalmaheacutejat vagy makkot) FKIK 46 62 65 500 A magasabb C-tartalmuacute vasoumltvoumlzetek előaacutelliacutetaacutesa azonban maacuter a koraacutebbi időkben is tendencia volt J Piaskowski archeometallurgiai vizsgaacutelatok alapjaacuten az aacuteltala kutatott szlaacutev teacuterseacuteget illetően a kora-koumlzeacutepkorra helyezi a szeniacutetett vasak gyakori előfordulaacutesaacutet (ezen kiacutevuumll a P-vasak gyakori hasznaacutelataacutet) PIASKOWSKI 1970 204ndash206 501 DDA 86 Cap XXI 502 A vizelet lehűleacutesi goumlrbeacutere gyakorolt hataacutesaacutet egy a keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutet reacuteszletező NASA-tanulmaacuteny alapjaacuten legutoacutebb D S MacKenzie eacutes G Graham vizsgaacutelta eacutes a lehűleacutes befolyaacutesolaacutesaacutet a benne talaacutelhatoacute soacutekkal (NaCl KCl) hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 103 Mindez megfelel a mai napig eacutelő kovaacutecshagyomaacutenyoknak miszerint a vasat a gyorsabb hűleacutes eacuterdekeacuteben soacutes (NaCl) viacutezben edzik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
152
bdquoVeszel olyan gombaacutet amelyet kiacutegyoacutegombaacutenak neveznek (ez azeacutert van mert aki eszi azt
megoumlli) Ez a hegyizeller eacutes kuumlloumlnoumlsen gyakran nő a nagy olajfaacutek alatt ilyen az is ami a
szamaacutertraacutegyaacuteban nő Megtoumlroumld kivonod a leveacutet a farsi ballagoacutefű leveacutet eacutes a liacutecium leveacutet
borseprőt eacutes tengeri tajteacutekot ammoacuteniaacutet kőrisbogarakat nedves beleacutendekfaacutet Ami ebből
szaacuteraz oumlsszezuacutezzaacutek eacutes belerakjaacutek ezekbe a folyadeacutekokba eacutes szűk nyakuacute edeacutenybe helyezik
Bedugaszoljaacutek a nyakaacutet eacutes negyven napig traacutegyaacuteban elaacutessaacutek amiacuteg fel nem oldoacutedik Amikor
toumlkeacuteletes veacutegy egy gyapjuacutet eacutes aacuteztasd aacutellott vizeletbe haacuterom napig aztaacuten vedd ki a vizeletből
szaacuteriacutetsd meg aacuternyeacutekban eacutes nedvesiacutetsd meg ebben a folyadeacutekban Melegiacutetsd foumll a kardot eacutes a
gyapjuacuteval nedvesiacutetsd ahogy a kardok vasait edzik eacutes ha beitta hűtsd ki eacutes boriacutetsd be
porralrdquo503
A koumlzeacutepkor folyamaacuten szaacutemos egzotikus edzőkoumlzeget emliacutetenek meacuteg ndash ilyen peacuteldaacuteul
oumlnaacutelloacute formaacuteban illetve maacutes anyagokkal keverve a soumlr a tej az ecet a meacutez vagy a veacuter504 ndash
amelyek nem egyeacutertelműen az egzakt technoloacutegiai viszonyokat mintsem inkaacutebb a kovaacutecsok
szemeacutelyeacutehez eacutes mesterseacutegeacutehez koumltődő misztikus hiedelmeket iacutegy a taacutersadalom viszonyulaacutesaacutet
tuumlkroumlzik505 ndash joacutellehet bizonyos esetekben hasznaacutelatuk technoloacutegiailag is indokolt
Annyi bizonyos hogy a megfelelő edzőkoumlzeg receptje maacutes munkafaacutezisokhoz koumlthető
forteacutelyokhoz hasonloacutean (diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes cementaacutelaacutes minőseacutegi szeacutenaceacutel kohoacutesiacutetaacutesa) a
feacuteltve őrzoumltt műhelyhagyomaacutenyok koumlzeacute tartozhatott amit joacutel peacuteldaacutez a 13 szaacutezadi Thiethrik-
saga toumlrpekiraacutelyaacutenak Albrichnak esete aki kilenc kiraacutelysaacutegon aacutet kereste a vizet amelyben a
legendaacutes Ekkisaxot leedzheti506
A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy a 12 szaacutezadban maacuter iacuteraacutesos nyoma is van a vastaacutergyak
anyagtulajdonsaacutegainak hőkezeleacutessel toumlrteacutenő javiacutetaacutesaacutera ami sok esetben taacutersul feluumlleti
kemeacutenyseacuteget noumlvelő eljaacuteraacutesokkal A miskolc-repuumllőteacuteri eacutes az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute
szablya archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteboacutel a pengeacutek spontaacuten edzeacuteseacutere koumlvetkeztethetuumlnk de
nem zaacuterhatoacute ki a megereszteacutes munkafaacutezisa eacutes ezaacuteltal az oumlsszetett hőkezeleacutes (nemesiacuteteacutes)
tudatos alkalmazaacutesa sem
503 FKIK 62 504MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 101ndash109 vouml MACKENZIE 2008 68ndash73 505 Eliade 2004 506DAVIDSON 1998 162 TORMEY 2017 122
DOI 1015774PPKEBTK2019012
153
8 Oumlsszeilleszteacutes
A szablya veacutegleges aacutellapotaacutet a markolat nyeleacutenek eacutes szereleacutekeinek kialakiacutetaacutesaacuteval eacutes
roumlgziacuteteacuteseacutevel valamint a huumlvely eacutes fuumlggesztőszereleacutekeinek kimunkaacutelaacutesaacuteval nyerte el A nem
vas alapanyaguacute feacutem szereleacutekek eacutes berakaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutere az oumltvoumls mesterseacuteg
hagyomaacutenyaiboacutel koumlvetkeztethetuumlnk eacutes felteacutetelezzuumlk hogy a nemes- eacutes
sziacutenesfeacutemmegmunkaacutelaacutessal foglalkozoacute mesterek elkuumlloumlnuumlltek a vasművesseacuteg
szakembereitől507
Nemesfeacutem szereleacutekekkel kapcsolatos archeometallugriai vizsgaacutelatok eddig a
gnadendorfi508 maros-torkolati509 eacutes a karosi anyagon510 toumlrteacutentek amelyek koumlzuumll
egyeacutertelműen a Gnadendorfroacutel szaacutermazoacute szablya aranyozott reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt
huumlvelykoptatoacuteja kapcsoloacutedik az eacutertekezeacuteshez A koptatoacuten REM-EDX511 eacutes Mikro-RFA
507 Joacutellehet a pengeacutebe toumlrteacutenő sziacutenes- vagy ritkaacutebb esetben a nemesfeacutemberakaacutes a kovaacutecsolaacutes hagyomaacutenyaiban is jelen van iacutegy nem kizaacutert hogy az ilyen jellegű munkaacutekat abban az időben is a penge keacutesziacutetője veacutegezte el Ugyanakkor a sziacutenes- eacutes nemesfeacutemszereleacutekek kialakiacutetaacutesa egy teljesen maacutes jellegű műhelyhaacutetteret igeacutenyel amely csupaacuten eacuterintőlegesen keacutepezi az eacutertekezeacutes taacutergyaacutet A honfoglalaacutes kori oumltvoumlsseacuteg kutataacutesaacuteban elsősorban Fettich Naacutendor munkaacutessaacutega emelhető ki aki maga is oumltvoumlskeacutent eacutes reacutegeacuteszkeacutent kutatta előszoumlr az avar majd oroszorszaacutegi uacutetja utaacuten a honfoglaloacute magyar oumltvoumlsseacuteget is LANGOacute 2007 104ndash111 FETTICH 1937 Uő Garnitures des forreaux de sabres du temps des Avares en Hongrie Areacutethuse 4 (1926) 1ndash14 Uő Uumlber die Erforschung der Voumllkervanderungskunst in Ungarn IPEK (1926) 265ndash272 Uő Die altungarische Kunst Berlin 1942 Uacutejabban a neacutepvaacutendorlaacutes kori oumltvoumlsseacuteg reacutegeacuteszeteacuteben Raacutecz Zsoacutefia eacutes veacutegzett kutataacutesokat koraacutebban emliacutetett munkaacutejaacuteban a technoloacutegiaacuteval eacutes a szerszaacutemmelleacutekletes temetkezeacutesekkel kapcsolatban RAacuteCZ 2009 A honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszetről bővebben BOLLOacuteK 2008 Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti szemszoumlgből megemliacutetendő Strohmayer Aacutedaacutem munkaacutessaacutega aki oumltvoumlskeacutent toumlbb honfoglalaacutes kori taacutergyat rekonstruaacutelt Ld Uő A Kaacuterpaacutet-medencei 10 szaacutezadi treacutebelt oumltvoumlstaacutergyak keacutesziacuteteacutestechnikai sajaacutetossaacutegai cizellőr szemmel In bdquoHadak Uacutetjaacutenrdquo Neacutepvaacutendorlaacuteskor Fiatal Kutatoacuteinak XXII Konferecniaacuteja Visegraacuted 2012 10 4ndash6 508 MEHOFER ndash GREIFF 2006 181ndash188 509 CSEDREKIet al 2015 325ndash339 vouml CSEDREKI ndash LANGOacute 2015 353ndash356 510 A magyar honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszeti hagyateacutek keleti kapcsolatrendszere a magyar őstoumlrteacutenet feacutenyeacuteben Reacutegeacuteszeti adatbaacutezis eacutes archaeometriai kutataacutesok (OTKA K 106369) c kutatoacuteprojekt kereteacuteben a karos III11-es siacuter 19 feacutemtaacutergyaacuten veacutegeztek mikro-PIXE (Reacuteszecske Indukaacutelt Roumlntgenemisszioacute) vizsgaacutelatokat a MTA Atommag Kutatoacute Inteacutezeteacuteben A vizsgaacutelati eredmeacutenyek egy 2018 november 14ndash15-re szervezett konferenciaacuten keruumllnek bemutataacutesra az eddig megjelent absztraktkoumltetből eddig meacuteg nem ismert hogy szablyaszereleacutek is van-e koumlztuumlk Csedreki L ndash Langoacute P ndash Tuumlrk A A honfoglalaacutes kori archeometriai kutataacutesok uacutejabb eredmeacutenyei ndash Karos-Eperjesszoumlg 3 temető 11 siacuter feacutemleleteinek mikro-PIXE moacutedszerrel veacutegzett anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai In A sziacutenesfeacutemművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben MTA X Osztaacutely Archeometriai Albizottsaacuteg MTA VEAB Iparreacutegeacuteszeti eacutes Archeometriai Munkabizottsaacuteg MTA-VEAB Keacutezművesipar-toumlrteacuteneti Munkabizottsaacuteg MNM Budapest 2018 november 14ndash15 511 A SEM eacutes a REM koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze A SEM a paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacutep (Scanning Electron Microscope) a REM pedig reflexioacutes elektronmikroszkoacutep (Reflection Electron Microscope) A REM-neacutel a TEM-hez (transzmisszioacutes elektron mikroszkoacutep) hasonloacutean a mintaacutera egy szeacuteles elektronnyalaacuteb vetuumll de miacuteg a TEM-neacutel a veacutekony mintaacuten ez aacutetmegy eacutes a tuacuteloldalra aacutetjutott elektronokboacutel alkotnak keacutepet addig a REM-neacutel a nem veacutekony hanem vastagabb mintaacuteroacutel visszaverődő elektronokboacutel keacuteszuumll a keacutep A SEM-neacutel a keacutepalkotaacutes ezekhez keacutepest egeacuteszen maacutes bonyolultabb jelfeldolgozaacuteson alapszik A SEM-neacutel a minta feluumlleteacutet egy veacutekonyra oumlsszehuacutezott elektronnyalaacuteb lepaacutesztaacutezza eacutes pontroacutel pontra detektaacuteljaacutek a visszaverődő elektronokat (ezek a besugaacuterzoacute nyalaacutebboacutel verődnek vissza) vagy a szekunder elektronokat (ezek a minta anyagaacuteboacutel joumlnnek) eacutes ezekből a jelekből alkotnak keacutepet Tehaacutet a fő kuumlloumlnbseacuteg a SEM eacutes a REM koumlzoumltt a keacutepalkotaacutesi technika a SEM-neacutel egy veacutekony nyalaacuteb paacutesztaacutezza a mintaacutet a REM-neacutel pedig egy szeacutelesebb paacutesztaacutezoacute nyalaacuteb verődik roacutela vissza
DOI 1015774PPKEBTK2019012
154
vizsgaacutelatokat veacutegeztek a keacutemiai oumlsszeteacutetel megismereacutese ceacuteljaacuteboacutel (a tűzi aranyozaacutesuacute reacutez alapuacute
oumltvoumlzetből keacuteszuumllt koptatoacute jellegzetes szennyezőanyaga a cink eacutes az oacutelom volt) A szablya
eacuterdekesseacutege hogy egy perlit-ferrites vasboacutel keacuteszuumllt laacutegyvas pengeacutehez kifejezetten előkelő
szereleacutekeket taacutersiacutetottak
Az osztott markolatfaacutet (vagy csontot) elsődlegesen a szegecseleacutes maacutesodlagosan a markolat
szereleacutekei (ellenző markolatgyűrű markolatlemez eacutes markolatgomb vagy kupak) tartottaacutek
oumlssze512 A keacutet feacutel belsejeacutebe belefaragtaacutek a markolattuumlske negatiacutevjaacutet majd kifuacutertaacutek a
szegecseleacuteshez szuumlkseacuteges lyukakat Elkeacutepzelhető hogy a roumlgziacuteteacuteshez ragasztoacuteanyagot (pl
enyv) is hasznaacuteltak ennek nyoma azonban egyelőre nem ismert513 Keacutesőbbi peacuteldaacutet a maacuter
emliacutetett Shumen-reacutegioacuteboacutel előkeruumllő kipcsak szablya eseteacuteben talaacutelunk arra is hogy az ellenző
eacutes a pengető illeszkedeacuteseacutet kuumlloumln kemeacutenyforrasztaacutessal stabilizaacuteltaacutek514
A szegecseleacutes a keneacutezlői szablya eseteacuteben [No 59 XIII Taacutebla] figyelhető meg az egyik
legjobban mivel a markolatfa elkorhadt azonban a szegecs szinte teljesen eacutep maradt (ezt az
eacutep szegecsveacutegződeacutesből a szegecsfejből lehet megiacuteteacutelni) Ez egy hosszabb nyuacutejtott vagy
huacutezott koumlraceacutelboacutel (vashuzalboacutel) levaacutegott darab lehet A keacutet veacutege feleacute toumlrteacutenő enyhe vastagodaacutes
az eldolgozaacutes jele miutaacuten a markolattuumlske valamint a markolatfaacutek lyukaacuteba illesztetteacutek a
szegecset veacutegeit enyheacuten megkalapaacutelva fejezteacutek el Ez kuumlloumlnoumlsen a fegyver jobb profiljaacutera
igaz ahol a szegecs veacutege kerekded
A szegecset keacutet moacutedon aacutelliacutethattaacutek elő vagy uumlllőn nyuacutejtottaacutek le vagy ami keacutesőbbi korok
aacutebraacutezolaacutesai515 valamint az avar eacutes skandinaacutev oumltvoumls- eacutes kovaacutecssiacuterok melleacutekletei516alapjaacuten
valoacutesziacutenűbb bdquohuacuteztaacutekrdquo azaz egy vas sablonon aacutethuacutezva folyamatosan csoumlkkentetteacutek az anyag
keresztmetszeteacutet az iacutegy nyert huzalboacutel pedig meacuteretre vaacutegtaacutek a szegecsnek valoacute anyagot
Ugyanezt a technikaacutet hasznaacutelhattaacutek laacutencingek szemeinek mind a gyaacutertaacutesaacutehoz mind az
oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz517
512 Az ellenzőket veacuteseacutessel vagy berakaacutesokkal is diacutesziacutethetteacutek Veacuteseacutesre peacutelda a nemesoacutecsai reacutezoumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenző gyenge vonalvezeteacutesű hosszanti veacutesete [No 80 XVIII Taacutebla] miacuteg berakaacutesra a tiszavasvaacuteri szablya [No 121 XXVII3 Keacutep] DIENES 1996 186ndash198 PETKES ndash SUDAacuteR 2015 122 513 Ezt az elkeacutepzeleacutest erősiacutetik egyes leletek bőrboriacutetaacutesaacutenak maradvaacutenyai is ndash amelyet szinteacuten ragasztaacutessal roumlgziacutethettek a markolatra ndash tovaacutebbaacute hogy az iacutejkeacutesziacuteteacuteshez szinteacuten hasznaacuteltak enyveket iacutegy a korabeli anyagismeretek adottak voltak a fegyverkeacutesziacuteteacutes ilyen jellegű munkaacutelataihoz Az iacutejrekonstrukcioacutekkal kapcsolatban ld BIacuteROacutendashBENCSIK 2014 387ndash412 enyvezeacutes Uo 407 514 INKOVA 2013 66 515 Pl Mendelsches Handbuch Nuumlnberg Staatsbibliothek (1425) 516 RAacuteCZ 2009 67ndash96 TOBIAS 2008 BLINDHEIM 1962 25ndash80 517 WILLIAMS 1980 105ndash134
DOI 1015774PPKEBTK2019012
155
Mindemellett talaacutelunk peacuteldaacutet olyan markolatnyuacutelvaacutenyra is amelyen nincs nyoma a
szegecseleacutesnek A budaoumlrs-tűzkőhegyi szablyaacuten restauraacutelaacutes soraacuten a korroacutezioacutereacuteteg eltaacutevoliacutetaacutesa
utaacuten vetteacutek eacuteszre hogy a markolaton nincsen szoumlg vagy szoumlglyuk iacutegy a markolatboriacutetaacutest nem
roumlgziacutethetteacutek szegecseleacutessel518 Baacuter a roumlgziacuteteacutes pontos moacutedszere nem egyeacutertelmű maacutes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek ndash elsősorban a keacuteteacutelű egyenes kardok ndash eseteacuteben is fellelhető a szegecseleacutes
hiaacutenya
A sziacutenesfeacutemtechnikaacutek nemcsak a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt szereleacutekek
megmunkaacutelaacutesaacuteban hanem a vas reacuteszek kapcsolaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszottak519 iacutegy peacuteldaacuteul
elkeacutepzelhető hogy a Tipoloacutegia c fejezetben emliacutetett rekeszes felosztaacutesuacute szablyaellenzők
belső szerkezeteacutenek felteacutetelezhetően kuumlloumlnaacutelloacute elemeit is forrasztaacutessal koumltoumltteacutek oumlssze mivel
ebben az esetben maacuter kuumlloumlnoumlsen figyelni kellett arra hogy ne deformaacuteloacutedjon el a munkadarab
Theophilus Presbyterneacutel talaacutelunk peacuteldaacutet vasak reacutezzel toumlrteacutenő forrasztaacutesaacutera is520
Oumlsszegzeacutes
A szablyaacutek archaeometriai vizsgaacutelataiboacutel kideruumllt hogy a korabeli alakiacutetaacutesi technoloacutegia
alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt Azonban egyeacutertelmű
peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid ideig tartoacute intenziacutev
lehűteacutes (viacutezbemaacutertaacutes) formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
A miskolci [Minta 5ndash6] ellenzőgombok eseteacuteben egyeacutertelműen megfigyelhetők a reacuteteges
szerkezet mellett a mintaacutekat keresztiraacutenyban aacutetszelő vonal amelyek koumlzuumll az egyik korroacutezioacute
formaacutejaacuteban jelenik meg [Minta 5] A keresztiraacutenyuacute vonalakat diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacuteskeacutent
lehet eacutertelmezni vagyis az ellenzőgombot (legalaacutebb) keacutet feacutelből alakiacutetottaacutek ki Mindez
megegyezik a makroszkoacutepia tanulsaacutegaiboacutel koumlvetkeztetett megmunkaacutelaacutessal kapcsolatos
hipoteacutezissel miszerint a kovaacutecsoltvas ellenzők (legalaacutebb egy reacuteszeacutenek) szaacuterai keacutet hosszanti
feacutelből lettek kialakiacutetva amelyeket az ellenző veacutegződeacuteseacuteneacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltak oumlssze
518 IRAacuteSNEacute 1992 96 519 A forrasztaacutes a hegeszteacuteshez hasonloacutean oldhatatlan koumlteacutest hoz leacutetre feacutemek koumlzoumltt A kettő annyiban teacuter el egymaacutestoacutel hogy a forrasztaacutes soraacuten a forraszanyag olvadaacutespontja joacuteval alacsonyabb az alapanyagnaacutel iacutegy csupaacuten az előbbi olvad meg Ez lehetőveacute teszi hogy preciacutezioacutes munkaacutek utaacuten is alkalmazhatoacute nagyobb alakvaacuteltozaacutes neacutelkuumll A tűzi hegeszteacuteshez hasonloacutean a koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacutenak akadaacutelya lehet a feluumlleti oxidreacuteteg keacutepződeacutese iacutegy itt is oxidfolyoacutesiacutetoacute szereket alkalmaznak 520 DDA 145ndash146
DOI 1015774PPKEBTK2019012
156
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket taacutegabb kontextusba helyezve oumlsszevetve a kortaacuters orosz eacutes
osztraacutek előfordulaacutesuacute szablyaleletekkel hasonloacute tendenciaacutet aacutellapiacutethatunk meg mint a korabeli
keacuteteacutelű kardok eseteacuteben relatiacuteve nagy a minőseacutegi megoszlaacutes a fegyver diacutesziacutetettseacutege nem
korrelaacutel a penge anyagminőseacutegeacutevel ugyanakkor vannak peacuteldaacutek a hőkezeleacutesre is521
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le Itt kell
beismerni a mintaveacutetel nyuacutejtotta lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutet is a penge egyes szakaszairoacutel e
moacutedszerrel van ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mineacutel nagyobb
teruumllet lefedeacutese eacuterdekeacuteben szokaacutes a mintaacutekat a penge felső eacutes alsoacute harmadaacuteboacutel venni
ugyanakkor a teljes keresztmetszet felteacuterkeacutepezeacutese szinteacuten hasznos a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesok
tanulmaacutenyozaacutesakor
A penge nagyobb szakaszaacuteroacutel valoacute ismeret tette lehetőveacute a mikulčicei kardok eseteacuteben
hogy kuumlloumlnboumlző edzeacutestechnikaacutekat kuumlloumlniacutetsenek el E I Krupnova aacuteltal emliacutetett egy anyagboacutel
kovaacutecsolt nizhny archyz-i szoacutervaacutenylelet eacutelein megfigyelhető martenzites szoumlvetelem eacuterdekes
technoloacutegiai keacutepet ad a fegyverről nemcsak a fegyver előoldali eacuteleacuten hanem a fokeacutelen is
megfigyelhető a hőkezeltseacuteg Az eacutelek feleacute noumlvekvő karbontartalommal kapcsolatban
felteacutetelezte G A Voznesensky hogy a fegyver eacuteleit cementaacuteltaacutek amelyhez agyagos
szigeteleacutest hasznaacuteltak522 Az ismeretlen lelőhelyű magyar szablya eseteacuteben enneacutel egyszerűbb
eljaacuteraacutest felteacutetelezhetuumlnk mivel a martenzit csupaacuten az egyik eacutelen jelentkezik valoacutesziacutenű hogy a
pengeacutet az előoldali eacuteleacuteneacutel heviacutetetteacutek [M42 Keacutep]
M M Tolmačeva munkaacutejaacuteban emliacutetett 9 szaltovoacutei szablya523 ndash eacutes az ezekből oumlsszesen 22
helyről vett minta524 ndash eseteacuteben szinteacuten gyakran megfigyelhető a magas karbontartalom eacutes
bizonyos fokuacute hőkezeltseacuteg [M7 Taacutebla] Aacuteltalaacuteban e hőkezelt teruumlletek a vaacutegoacuteeacutelhez koumlzel
esnek joacutellehet ezekben az esetekben keveacutesbeacute a cementaacutelaacutes mintsem a reacuteteges kompozit
egyszerűbb kivitele felteacutetelezhető Yu A Semykin aacuteltal vizsgaacutelt leletek hasonloacute tendenciaacutek
figyelhetők meg525 Szinteacuten e kompozit anyagot fedezhette fel Arendt az aacuteltala tuumlrkkeacutent
azonosiacutetott szablyaacutek eseteacuteben526
Ahogy fentebb emliacutetettuumlk magyar reacuteszről nem homogeacuten pengeacutekkel talaacutelkozunk amelyek
keresztmetszeti mintaacutejaacuteban nem laacutethatoacute nyoma tűzi hegeszteacutesnek iacutegy a vizsgaacutelt magyar
521 MOILANEN 2015 522 KRUPNOVA 1973 214ndash215 523 Nižna Lucircbacircnka Dmitrievka Maacircckoe selišče TOLMAČEVA 2001 67ndash72 524 Uo 75 1 Aacutebra 525 Novinki Bolrsquoše Tigany SEMYKIN 2015 56ndash57 526 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
157
pengeacutek koumlzelebb aacutellnak a szinteacuten homogeacuten anyaguacute gnadendorfi pengeacutehez527 Termeacuteszetesen
az orosz leletekkel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes is keacutetseacutegeket vonhat maga utaacuten mivel ezek keltezeacutesi
ideje aacuteltalaacuteban taacutegabb intervallumban van megjeloumllve iacutegy nem nevezhetjuumlk biztonsaacuteggal
időben megegyezőnek a keacutet leletcsoportot Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten szinteacuten probleacutemaacutet jelent
hogy neacutemely vizsgaacutelat moacutedszertana nehezen deriacutethető fel528
527 MEHOFER 2006 528 ARENDT 1936
DOI 1015774PPKEBTK2019012
158
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS
A metrikus eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeiben halvaacutenyan koumlrvonalazoacutedni
laacutetszanak a szablyaacutek műhelyhagyomaacutenyai eacutes a fegyver alaki sajaacutetossaacutegainak
fejlődeacutestoumlrteacutenete A műhelyhagyomaacutenyok elsődlegesen a formai-technoloacutegiai jegyek
egyezeacutese alapjaacuten mutathatoacute ki amelynek tovaacutebbi vizsgaacutelata taacutegabb kontextusban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuten kiacutevuumlli paacuterhuzamokkal egyuumlttesen lehet igazaacuten eredmeacutenyre vezető A technoloacutegiai
vizsgaacutelatoknaacutel a martenzites szoumlvetelem eacutes a szerkezetileg homogeacuten penge emelhető ki Ez
utoacutebbi mindhaacuterom vizsgaacutelt pengeacuteben megegyezik eacutes a gnadendorfi lelettel mutat
hasonloacutesaacutegot A kelet-euroacutepai szablyaacutekkal valoacute oumlsszeveteacutes soraacuten keveacutesbeacute talaacutelhatoacute egyezeacutes
mivel azok nagy reacuteszeacuteneacutel a penge alapanyaga toumlbb egymaacutestoacutel elteacuterő anyagminőseacutegű
vasoumltvoumlzetből lett reacutetegesen oumlsszekovaacutecsolva [M7 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyű eacutes a miskolci szablya eseteacuteben valoacutesziacutenűsiacutetett hasznaacutelat alapjaacutet a
gyors lehűteacutes adja ami az előbbineacutel leedződeacutessel jaacutert Ezzel szemben a gnadendorfi eacutes a
karosi (II20) penge laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt ugyanakkor ezekneacutel a fegyverekneacutel sem
zaacuterhatoacute ki a harcaacuteszati alkalmazaacutes A keacuteteacutelű kardok paacuterhuzamaacuteval eacutelve a vaacuteltozoacute
anyagminőseacuteg alapjaacuten a nem harcaacuteszati ceacutellal keacuteszuumllt bdquodiacuteszkardokatrdquo nem lehet
elkuumlloumlniacuteteni529
Azon kiacutevuumll hogy a hőkezeltseacuteg a korszakban nem nevezhető aacuteltalaacutenosnak sem a kardok ndash
eacutes ahogy azt a jelen vizsgaacutelatok is igazoltaacutek ndash sem a szablyaacutek eseteacuteben maacutes eacuterv is szoacutel
amellett hogy a laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt fegyvereket is hasznaacuteltaacutek Ugyanis ahogy azt az
előző fejezetben laacutethattuk az egyik legfontosabb kriteacuterium a penge homogenitaacutesa volt eacutes a
harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetellel szembeni ellenaacutellaacutest sem elsősorban az alacsonyabb eacuterteacutekű
kemeacutenyseacuteg hanem sokkal inkaacutebb a foszfortartalom eacutes a megmaradt salakzaacutervaacutenyok
befolyaacutesolhattaacutek negatiacutevan Ha rangsorolni kell a lehetőseacutegeket kisebb veszteseacutegnek
szaacutemiacutetott ha a penge laacutegy anyaga miatt maradandoacute alakvaacuteltozaacutest szenvedett mintha ridegseacutege
vagy zaacutervaacutenyossaacutega miatt eltoumlroumltt Iacutegy a hasznaacutelatboacutel elsősorban a magas P-tartalmuacute eacutesvagy
jelentősen zaacutervaacutenyos fegyverek zaacuterhatoacutek csupaacuten ki530
529 MOILANEN 2015 102 280ndash281 530 Magas P-tartalomra peacutelda a koraacutebban emliacutetett solt-reacutevbeacuteri penge amelyneacutel az ARGUM 149-os eacuterteacuteket meacutert Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
159
Ennek elleneacutere a martenzites szoumlvetelem kimutataacutesa nem irrelevaacutens hiszen ez szemmel
laacutethatoacute jele annak hogy a fegyvert keacutesziacuteteacutesekor hasznaacutelatra tervezteacutek
Mindemellett egyes esetekben a markolatszereleacutekek kopottsaacutegaacuteboacutel is koumlvetkeztethetuumlnk a
hasznaacutelatra (peacuteldaacuteul a karosi III11 szablya markolatgombja [X3 Keacutep])531
A fejlődeacutestoumlrteacutenettel kapcsolatban felteacutetelezeacutesuumlnk szerint az egyenes de maacuter fokeacuteles
pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacutek 9 szaacutezadi fejlődeacutese egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy
a fegyverrel egyaraacutent szuacuterjanak eacutes vaacutegjanak A keacutesőbbi 12ndash13 szaacutezadi kelet-euroacutepai szablyaacutek
alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve a pengeacutek esetenkeacutenti szeacutelesedeacutese eacutes iacutevmagasaacuteguk noumlvekedeacutese
figyelhető meg532 ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet
egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi
tiacutepusok koumlzoumltt Tendenciakeacutent tehaacutet a fegyver enyhe iacutevesedeacutese valamint a pengevaacutejatosodaacutes
a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese eacutes a keskenyedeacutes figyelhető meg ndash joacutellehet mindez csak
hipotetikusan jelenthető ki mivel a relatiacutev kronoloacutegia reacutegeacuteszetileg nem igazolhatoacute kellő
biztonsaacuteggal Ahhoz hogy e formai-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegok kronoloacutegiai mutatoacutekkaacute
vaacutelhassanak a fegyveres temetkezeacutesek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera van szuumlkseacuteg
Mindemellett eacuterdemes azt is aacutettekinteni hogy a fenti megaacutellapiacutetaacutesok milyen moacutedon
hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe a kaacuterpaacutet-medencei szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek araacutenybeli vaacuteltozaacutesaival
Ahogy azt a kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacuteban is laacutethattuk a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
teoacuteriaacuteja az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten egyre aacuternyaltabbaacute vaacutelt Mindebből laacutethatjuk hogy a felveteacutes
alapvető probleacutemaacutejaacutevaacute vaacutelt hogy toumlbb keacuterdeacutesre kiacutevaacuten egyszerre vaacutelaszolni amely a fegyverek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet esemeacutenytoumlrteacuteneti prekoncepcioacutek keretei koumlzeacute szoriacutetja Ezeket az
aspektusokat Biacuteroacute Aacutedaacutem is igyekezett egymaacutestoacutel szeacutetvaacutelasztani533
Ugyanakkor az elmeacutelet meacuteg mindig toumlbb oldalroacutel kiegeacutesziacuteteacutesre szorul Ahogy arra Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute is felhiacutevta a figyelmet a fegyverhasznaacutelat vaacuteltozaacutesaacutenak pontos felteacuterkeacutepezeacuteseacutehez a
temetkezeacutesek reacuteszletes elsősorban szeriaacutecioacutes vizsgaacutelataacutera lenne szuumlkseacuteg amely aacuteltal bdquoegy-egy
temetőn beluumll nyomon tudnaacutenk koumlvetni a neacutepesseacuteg esetleges vaacuteltozaacutesaacutet az elvaacutendorlaacutesokat eacutes
531 REacuteVEacuteSZ 1996 106ndash107 532 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 533 Biacuteroacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a keacuterdeacuteskoumlr a fegyveres temetkezeacutesek a harcaacuteszat eacutes az bdquoetnikai vaacuteltozaacutesokrdquo vizsgaacutelataacutenak metszeteacuteben aacutell BIacuteROacute 2012 207
DOI 1015774PPKEBTK2019012
160
a betelepiacuteteacuteseket E szempontboacutel elsőrendű fontossaacuteguacute lenne azon lelőhelyek vizsgaacutelata ahol
egy temetőn beluumll keruumllt elő szablya eacutes keacuteteacutelű kard isrdquo534
A temetkezeacutesek ilyen reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutenő feldolgozaacutesa meghaladja jelen eacutertekezeacutes
kereteit ehelyett a koraacutebban emliacutetett moacutedszertani probleacutemaacutekra ndash a toumlbbszempontuacutesaacutegra
valamint a fegyvertoumlrteacutenet koraacutebban emliacutetett esemeacutenytoumlrteacuteneti kapcsoloacutedaacutesi pontjainak
keacuterdeacuteseacutere ndash szoriacutetkozunk
A fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes hasznaacutelataacutenak aacutellandoacute eacutes koumlrforgaacutesszerű koumllcsoumlnhataacutesaacutehoz a
szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre a haditechnika eacutes a harcmodor vaacuteltozaacutesainak
vonatkozaacutesaacuteban keruumll aacutettekinteacutesre vagyis a 10 szaacutezadi magyar fegyverkultuacuteraacuteba szervesen
nem illeszkedő kardtiacutepusok megjeleneacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei eacutes a helyi műhelyhagyomaacutenyokkal
valoacute kapcsolatuk valamint a lovas fegyvernemben eacutes harcaacuteszataacuteban felleacutepő vaacuteltozaacutesok
keruumllnek bemutataacutesra Ceacutelravezető moacutedszernek iacutegeacuterkezik megvizsgaacutelni azokat a kategoacuteriaacutekat
amelyen keresztuumll az uacutej haditechnika a magyarok szaacutemaacutera ismeretesseacute vaacutelt
Baacuter a 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem tekinthetjuumlk előzmeacuteny neacutelkuumllinek a keacuteteacutelű
egyenes kardok jelenleacuteteacutet a kialakiacutetaacutes tereacuten esetenkeacutent jelentkező paacuterhuzamok535 olyan
kulturaacutelis kapcsolatokat sejtetnek amelyek szerepet jaacutetszhattak a teacuterseacutegtől idegen
műhelyhagyomaacutenyok terjedeacuteseacuteben
A műhelyhagyomaacutenyok egymaacutesra hataacutesaacutet kivaacuteloacutean modellezi egy 2009-ben megjelent
orosz tanulmaacuteny amely a finnugor neacutepek kovaacutecsmesterseacutegeacutet eacutes az ezzel kapcsolatos
etnokulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesok problematikaacutejaacutet dolgozza fel536 A szerzők a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacutet keacutet haacutetteacuterre vezetik vissza az uacutegynevezett technikai-
technoloacutegiai sztereotiacutepiaacutekra537 amelyekbe az adott kultuacutera aacuteltal hasznaacutelt alapanyagok
munkamoacutedszerek eacutes a raacute jellemző araacutenyok tehaacutet a lokaacutelisan kialakult gyakorlatok tartoznak
534 Reacuteveacutesz Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es munkaacuteja alapjaacuten 12 peacuteldaacutet emliacutet szablyaacutet eacutes kardot egyaraacutent tartalmazoacute lelőhelyről Arad-Csaacutelya Csekej Aacutegcsernyő-Nagyreacuteti domb Miskolc-Repuumllőteacuter Napkor-Vaacuterosnameacutenyi u Nyiacuteregyhaacuteza-Polyaacutek-bokor Saacuterszentaacutegota-Felsőtoumlboumlrzsoumlk Szered-Maacutecsai dombok Szabolcsveresmart-Szeleacuterdomb Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Vendelin Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta REacuteVEacuteSZ 1996a 205 Ezek koumlzuumll toumlbb lelőhellyel is probleacutema adoacutedott a szakirodalmi visszakoumlvethetőseacuteguumlkben ld Tipoloacutegia c fejezet Szinteacuten fontos kiemelni a kardleletek felső-tisza-videacuteki koncentraacutecioacutejaacutet Reacuteveacutesz tudoacutesiacutetaacutesa szerint Kovaacutecs aacuteltal emliacutetett 92 lelőhelyből 21 tartozik ide Uo 205 535 A zoumlmeacuteben eacuteszak- eacutes nyugat-euroacutepai fegyverek mellett a kijevi Rusz iraacutenyaacuteboacutel is eacuterkezhettek fegyverek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Petersen E H S T T-1 U X eacutes Y tiacutepusuacute kardok fordulnak elő amelyek koumlzuumll az X tiacutepus a leggyakoribb TAKAacuteCS 2017 252 536 ZAVIALOV et al 2009 537 bdquoтехнико-технологический стереотипrdquo Uo 5ndash11
DOI 1015774PPKEBTK2019012
161
valamint az inkulturaacutelis expoziacutecioacutera538 vagyis az innovaacutecioacutek539 terjedeacuteseacutere amelyen beluumll
haacuteromfeacutele kulturaacutelis kapcsolatot kuumlloumlniacutetenek el
1 az elkeacutesziacutetett termeacutekek mozgaacutesa
2 a szakemberek mozgaacutesa
3 a technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
Ez utoacutebbiba tartozhatnak azok az oumltletek vagy akaacuter műhelytitkok amelyeket az idegen
kultuacuteraacuteboacutel eacuterkező mesterek vagy akaacuter a befogadoacute kultuacutera maacutes videacutekeken is dolgozoacute tanuloacute
szakmai keacutepviselői honosiacutetottak meg minden olyan tapasztalat amely egy uacutej forma vagy
technika utaacutenzaacutesaacutet tette lehetőveacute540
A fegyverek menteacuten felleacutepő transzferek e koumllcsoumlnhataacutesok speciaacutelis vaacutelfajainak
szaacutemiacutetanak Mint minden taacutergytiacutepus a kuumlloumlnboumlző fegyverek technoloacutegiai transzfereacutet is a taacutergy
funkcionalitaacutesa generaacutelta tehaacutet a meghataacuterozott ceacutelra toumlrteacutenő alkalmazhatoacutesaacutega segiacutetette egy
uacutej teacuterseacutegben valoacute elterjedeacuteseacutet akaacuter a koumlzvetiacutető kultuacutera teacuterseacutegben toumlrteacutenő megerősoumldeacutese akaacuter a
befogadoacute kultuacutera integraacuteloacute hataacutesa menteacuten
Mindazonaacuteltal a felteacutetelezhető transzferek vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel pont funkcionalitaacutesa
emeli ki a toumlbbi taacutergytiacutepus koumlzuumll a fegyvereket hiszen a hasznaacutelat ndash ebben az esetben
beleeacutertve a taacutergy elsődleges rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesaacutet ndash nemcsak a technoloacutegiai
koumllcsoumlnhataacutesok kivaacuteltoacute okakeacutent hanem oumlnmagaacuteban is koumllcsoumlnhataacuteskeacutent eacutertelmezhető Iacutegy a
fent emliacutetett technoloacutegiai transzfernek lehetőseacuteget adoacute kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutes elsődlegesen a
fegyver rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesa menteacuten joumln leacutetre
Termeacuteszetesen a fegyver hasznaacutelata enneacutel toumlbb moacutedon keacutepes lehetett visszahatni a
keacutesziacuteteacutesre azonban maacutes alkalmazaacutesi teruumlletek jelenlegi ismereteink szerint nem keacutepeznek
kuumlloumln kategoacuteriaacutet a transzfer szempontjaacuteboacutel Ilyen peacuteldaacuteul a vadaacuteszat amely bizonyos
fegyvertiacutepusok (peacuteldaacuteul iacutej vagy laacutendzsa) eseteacuteben szinteacuten rendelteteacutesszerű hasznaacutelatnak vagy
az adott kultuacuteraacuten beluumlli kuumlloumlnfeacutele taacutersadalmi kommunikaacutecioacutes formaacutek ndash fegyverviseleacutes mint
hatalmi-gazdasaacutegi staacutetusz reprezentaacutecioacuteja fegyvermelleacuteklet-adaacutes a temetkezeacutesek soraacuten mint a
koumlzoumlsseacuteg elhunyttal valoacute kapcsolataacutenak kifejezőeszkoumlze541 ndash amelyek szimbolikus
felhasznaacutelaacutesi moacutedoknak tekinthetők eacutes ezaacuteltal hataacutessal vannak a viselt eltemetett illetve
538 bdquoинокультурные воздеиствияrdquo Uo 5ndash11 539 bdquoинновацииrdquo Uo 5ndash11 540 Uo 8ndash10 vouml HARAMZA 2017a 111ndash112 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 ZAVIALOV et al 2012 541 PEDERSEN 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
162
rendelteteacutesszerűen alkalmazott darab elkeacutesziacuteteacuteseacutere is azonban e folyamatok alapvetően az
adott kultuacuteraacuten beluumll zajlanak le A temetkezeacutes keacutesziacuteteacutesre gyakorolt hataacutesaacutenak hipoteacutezise egy
fontos szempontboacutel meacutegis meghataacuterozoacute a kardok technoloacutegiaacutejaacutenak eacutes iacutegy forgalmuknak
vizsgaacutelataacuteban amennyiben speciaacutelisan temetkezeacutesi ceacutelra keacutesziacutetettek vagy elkuumlloumlniacutetettek
fegyvereket azok kialakiacutetaacutesa nem felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi a korszak technoloacutegiai viszonyait Baacuter e
felteacutetelezeacutes toumlbbek koumlzoumltt eacutepp a siacuterokboacutel előkeruumllt kardleletek koraacutebban emliacutetett vaacuteltozoacute
anyagminőseacutege eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai menteacuten szuumlletett megalapozottsaacutega erősen
vitatott542
Taacutergyak mozgaacutesa
E kategoacuteriaacutek a leletekről megleacutevő ismereteinkből toumlrteacutenő visszakoumlvetkezteteacutes alapjaacuten
toumlbbnyire csak hipotetikusan aacutellnak fenn azonban neacutemelyikuumlk nyomon koumlvethető a korszak
esemeacutenytoumlrteacuteneteacuteben Ezek koumlzuumll a taacutergyak mozgaacutesa rajzoloacutedik ki a legjobban a korszakot
eacuterintő iacuterott forraacutesokban amely mellett erősen felteacutetelezhető az igeacuteny formaacutejaacuteban felleacutepő hataacutes
tehaacutet a harcteacuteri tapasztalatok fegyverkeacutesziacuteteacutesre gyakorolt befolyaacutesa is A 9ndash10 szaacutezadban
szaacutemolhatunk az eacuteszaki fegyveresek balkaacuteni eacuterdekeltseacutegeacutenek eacutes bizaacutenci katonai szolgaacutelatuk
kialakulaacutesaacuteval amelyben toumlbb aacutetvonuloacute uacutet is eacuterinthette az oacuteeacuteszaki sagaacutekban szereplő
Austrvegr-hez tartozoacute Kaacuterpaacutet-medenceacutet543 Emellett a haacuteboruacutek kimeneteluumlktől fuumlggően
szolgaacutelhattaacutek a fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutet a győztes hadviselő felek iraacutenyaacuteba
A fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent eacutes aacuterucikkeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja ugyanannyira
nehezen vaacutelaszthatoacute el egymaacutestoacutel mint a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem teveacutekenyseacutege a
korszakban Georges Duby szerint ebben az időszakban a haacuteboruacuteskodaacutes egy bizonyos
taacutersadalmi reacuteteg termeleacutesi moacutedjaacutet a javak eloszlaacutesaacutenak egy speciaacutelis formaacutejaacutet jelentette
bdquomelynek jelentőseacutege a szerzett zsaacutekmaacutenyban eacutes az ellenseacutegnek okozott kaacuterban rejlettrdquo544
Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az araboknaacutel akik az eacuteves rabloacutehadjaacuteratra egy kuumlloumln
kifejezeacutest (sawārsquoif) hasznaacuteltak ami egyben annak taacutersadalmi megbecsuumlltseacutegeacutet is mutatja
Ugyancsak hasonloacute peacuteldaacutet talaacutelunk a skandinaacutev neacutepekneacutel a ruszoknaacutel a volgai eacutes a dunai
542 Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25 543 KISS 2015 243 544 BAacuteLINT 1983 353
DOI 1015774PPKEBTK2019012
163
bolgaacuteroknaacutel az avaroknaacutel a kazaacuteroknaacutel a frankoknaacutel ndash beszeacutedes hogy Martell Kaacuteroly troacutenra
leacutepeacutese eacutes Nagy Kaacuteroly halaacutela koumlzt mindoumlssze nyolc olyan eacutev telt el amely soraacuten a frankok
nem viseltek haacuteboruacutet ndash sőt a bizaacutenciaknaacutel meacuteg olyan eset is előfordul amikor nem ellenseacuteges
teruumlleteken hanem sajaacutet foumlldjuumlkoumln fosztogattak Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a rabloacutehadjaacuterat bdquoadoacutezaacutesi
formaacutenakrdquo minősuumllt bdquoAz adoacute abboacutel aacutellott hogy megengedteacutek nekik hogy meghataacuterozott
időszakokban veacutegigjaacuterhattaacutek az orszaacutegot eacutes zsaacutekmaacutenyolhattakhellip Ilyen a toumlbbi neacutepnek is az
eacutelete a szomszeacutedaikat folyton taacutemadjaacutek majd ismeacutet megegyeznek veluumlkrdquo545
A 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal kapcsolatban is felteacutetelezhető
fegyverzsaacutekmaacutenyolaacutes Az ilyen moacutedon bejoumlvő fegyverek azonban csak toumlredeacutekesen
koumlvethetők nyomon a reacutegeacuteszeti leletanyagban Eacutepp ennek nyomaacuten meruumllt fel annak
lehetőseacutege hogy e fegyvereket a magyar kovaacutecsok a bdquoharcmodoruknak megfelelőrdquo
fegyvernek alakiacutetottaacutek aacutet amelyre Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a zsaacutekmaacutenyolt oumltvoumlstaacutergyak hasonloacute
sorsaacuteval aacutelliacutetott paacuterhuzamba546
Az aacutetalakiacutetaacutes felveteacutese toumlbb szempontboacutel is keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten A Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
aacuteltal emliacutetett oumltvoumls-analoacutegiaacutetoacutel ugyanis bizonyos meacuterteacutekig elteacuter a vasművesseacuteg esete
Tekintetbe veacuteve a 9ndash10 szaacutezadi kardok eacutes szablyaacutek koumlzoumltti formai kuumlloumlnbseacuteget neheacutez
elkeacutepzelni a műveletet főkeacutepp a tuacutelnyomoacutereacuteszt keacuteteacutelű kardok eseteacuteben A szereleacutekek
(keresztvas eacutes markolatgomb) eltaacutevoliacutetaacutesa meacuteg oumlnmagaacuteban nem jelentett volna probleacutemaacutet
azonban a legtoumlbb esetben keacuteteacutelű szimmetrikus pengevaacutejatos meacutereteiben is elteacuterő kardok
szablyaacutevaacute toumlrteacutenő alakiacutetaacutesaacutehoz a fegyver keresztmetszeteacutet kellett volna aacutetkovaacutecsolni ami ndash a
kardok meacutereteacutenek megfelelő pengevaacutejatuacute vagy pengetoumlvű szablya ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban ndash joacute
eseacutellyel a penge oumlsszehajtogataacutesaacuteval uacutejrahomogenizaacutelaacutesaacuteval lett volna megoldhatoacute Ebben az
esetben viszont nagy eseacutellyel tűzi hegeszteacutesi nyomokat kellene detektaacutelnunk a honfoglalaacutes
kori szablyapengeacutekben Ilyen moacutedon e művelet az ismert orosz vizsgaacutelatok alapjaacuten jobban
felteacutetelezhető lenne joacutellehet ez esetben is nehezen lehetne bizonyiacutetani az uacutejrahasznosiacutetaacutest
Tehaacutet a műveleti sorrendben olyan meacuterteacutekig kellett volna visszamenni hogy munka ideje eacutes
koumlltseacutege gyakorlatilag egy uacutej szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutenek felelt volna meg547
545 Uo 351ndash352 (15 j) vouml SZEacuteKELY 2004 159-167 HARAMZA 2014 52 179 j 546 REacuteVEacuteSZ 1996a 205 vouml Kovaacutecs L Fegyver s viteacutez In Veszpreacutemy L (szerk) Honfoglaloacute őseink Budapest 1996 81ndash108 547 Egy maacutesik lehetőseacuteg a kardpengeacutek hosszanti elvaacutegaacutesa lehetne azonban ez esetben is olyan meacuterteacutekű keresztmetszeti csoumlkkeneacutessel kell szaacutemolnunk amelynek koumlvetkezteacuteben nehezen elkeacutepzelhető hogy uacutejrahajtogataacutes neacutelkuumll hasznaacutelhatoacute szablyapengeacutet keacutesziacutetettek a kardboacutel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
164
Mindent egybevetve a szablyaacutevaacute alakiacutetaacutes jelen technoloacutegiai ismereteink eacutes a reacutegeacuteszeti
anyag tuumlkreacuteben azzal jaacutert volna hogy a mesterek a kardban nem laacutetnak toumlbbet mint egy
kovaacutecsolhatoacute vasbucaacutet Baacuter az uacutejrahasznosiacutetott kardok hipoteacuteziseacutenek igazolaacutesaacutehoz vagy
caacutefolaacutesaacutehoz minden egyes honfoglalaacutes kori szablyaacuteroacutel rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai
vizsgaacutelati eredmeacutenyekkel jelenlegi tudaacutesunk alapjaacuten kijelenthető az eddigi vizsgaacutelatokboacutel
nem igazolhatoacute kovaacutecstechnikailag pedig nehezen valoacutesziacutenűsiacutethető az hogy eacutep aacutellapotuacute
keacuteteacutelű kardpengeacuteből egyeacutelű szablyapengeacutet kovaacutecsoltak volna Ezzel kapcsolatban fontos
megemliacuteteni a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek felteacutetelezhetően magas előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacutet is amiből
fakadoacutean meacuteg nehezebben elkeacutepzelhető az ilyen jellegű aacutetalakiacutetaacutes Szinteacuten a kardok
eacuterteacutekesseacutege sugallja azt hogy maacutes taacuterggyaacute iacutegy mezőgazdasaacutegi eszkoumlzzeacute sem alakiacutetottaacutek aacutet e
fegyvereket mi toumlbb a vas alapanyag gyakori eleacuterhetőseacutegeacuteből eacutes a kard nemzetkoumlzi
fegyverkereskedelemben betoumlltoumltt szerepeacuteből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy e fegyver
vasanyaga lehetett az utolsoacute amiből maacutes fajta szerszaacutemot keacutesziacutetettek
Veacuteguumll az aacutetalakiacutetaacutes-elmeacutelet egyik kiindulaacutesaacutet eacuterdemes figyelembe venni amely alapjaacuten
maga a felveteacutes is aacuternyalhatoacute a teoacuteria toumlbbek koumlzoumltt egy keacuterdeacutes menteacuten fogalmazoacutedott meg
meacutegpedig hogy mieacutert csak ilyen alacsony szaacutemban keruumllnek elő a nyugati eacutes eacuteszaki kardok
amikor felteacutetelezhető hogy nagy mennyiseacutegben keruumlltek be ilyen taacutergyak a Kaacuterpaacutet-
medenceacutebe a hadjaacuteratok soraacuten Ezzel egyuumltt az is megfogalmazhatoacute keacuterdeacuteskeacutent hogy az
ismert 140 szablyalelet reaacutelisan tuumlkroumlzi-e akaacuter csak a felteacutetelezett katonai kiacuteseacuteret leacutetszaacutemaacutet
Amennyiben enneacutel nagyobbra valoacutesziacutenűsiacutetjuumlk mind a szablyaacutekat mind a kardokat hasznaacuteloacutek
csoportjaacutenak szaacutemaacutet felmeruumllhet annak lehetőseacutege is hogy e fegyverek jelentős reacutesze kisebb
meacuterteacutekű aacutetalakiacutetaacutessal tovaacutebboumlroumlklődoumltt a 11 szaacutezadra A pengeacutekre hangsuacutelyt fektető
tipoloacutegiai rendszerek (Oakeshott Geibig) ezzel egyuumltt pedig a formacsoport időrendi
interpretaacutecioacuteja lehetőveacute teszik hogy 10 szaacutezadi leletek keltezeacutesi intervalluma a koumlvetkező
szaacutezadra is kiterjedjen Iacutegy koumlnnyen lehet hogy a bdquoreacutegi pengeacuteketrdquo korszerűbb
markolatszereleacutekekkel ellaacutetva addig alkalmaztaacutek a katonai szolgaacutelat soraacuten ameddig teljesen el
nem hasznaacuteloacutedtak548 E felteacutetelezeacutest reacutegeacuteszetileg neheacutez lenne igazolni hiszen a 11 szaacutezadra
csak elveacutetve keltezhetők biztonsaacuteggal fegyvermelleacutekletes temetkezeacutesek
Itt eacuterdemes paacuterhuzamkeacutent megemliacuteteni H Haumlrke teoacuteriaacutejaacutet az angolszaacutesz temetkezeacutesekkel
kapcsolatban a csontvaacutezak eacutes a fegyverek oumlsszeveteacutese alapjaacuten kijelenthető hogy nincs
koumlzvetlen kapcsolat az eltemetett fegyver valamint az elhunyt kora eacutes fizikai keacutepesseacutegei
548 Ilyen elhasznaacuteloacutedaacutes lehetett az uacutejraeacutelezeacutes vagy uacutejraegyengeteacutes lehetőseacutegeacutenek megszűnte vagyis a penge tuacutelzott elveacutekonyodaacutesa elgoumlrbuumlleacutese vagy eltoumlreacutese ami utaacuten a harci eszkoumlz kiselejteződoumltt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
165
koumlzoumltt Tehaacutet a fegyveres temetkezeacutesek inkaacutebb a taacutersadalmi-ideoloacutegiai bdquoharcos-staacutetuszrdquo
rituaacutelis manifesztaacutecioacuteja Ezt bizonyiacutetja az aacutetoumlroumlkiacuteteacutes szempontjaacuteboacutel is eacuterdekes jelenseacuteg az
angolszaacutesz fegyveres siacuterok eacutes a kroacutenikaacutekban emliacutetett csataacutek koumlzoumltt nincsen kronoloacutegiai
egyezeacutes ndash vagyis beacutekeidőben jellemzőbb volt a fegyver siacuterba helyezeacutese mint haacuteboruacutes
időszakban amikor szuumlkseacuteg volt raacute549 A peacutelda egyeacutertelműen elteacuter a honfoglaloacute magyar
temetkezeacutesektől ahol csupaacuten a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből indiacutetott hadjaacuteratok mintegy nyolcvan
esztendőt fednek le egyuacutettal erősen valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a fegyveres temetkezeacutesek tetemes
reacutesze keltezhető ez időszak alaacute Ugyanakkora az angolszaacutesz eset alapjaacuten eacuterdemes feltennuumlnk a
keacuterdeacutest hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutes riacutetusa felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi-e az elhunyt
fegyverhasznaacutelataacutet (elsősorban nem a Tipoloacutegia c fejezetben reacuteszletezett korrelaacutecioacutes egyezeacutes
hiaacutenya hanem a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek limitaacutelt temetkezeacutesi felhasznaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel)
valamint hogy ha az emliacutetett fegyvertiacutepus temetkezeacutesi kontextusboacutel valoacute előfordulaacutesi szaacutemaacutet
keveacutesnek iacuteteacuteljuumlk meg nem lehetseacuteges-e hogy nagyobb reacuteszuumlk nem keruumllt foumlldbe
Ezen kiacutevuumll az bdquoeltűneacutesrdquo okaacutet kereshetjuumlk a fegyverforgalom keacutetoldaluacutesaacutegaacuteban is
amelynek legemblematikusabb formaacuteja keacutetseacutegtelenuumll a kereskedelem A 9ndash10 szaacutezadi kaacuterpaacutet-
medencei fegyverkereskedelemmel kapcsolatban csak korlaacutetozottan aacutellnak rendelkezeacutesre iacuterott
forraacutesok ami emliacuteteacutesuumlk ritkaacutessaacutega mellett annak is koumlszoumlnhető hogy az Euroacutepaacutet meghaladoacute
kelet-nyugati iraacutenyuacute kereskedelmi uacutetvonalak a koraacutebbi eacutevszaacutezadokhoz hasonloacutean inkaacutebb a
Foumlldkoumlzi-tengerhez eacutes a Mediterraacuteneumhoz koumlthetők A fegyverforgalmat emliacutető forraacutesok
zoumlmeacuteben azonban a kard a leggyakoribb fegyvertiacutepus
Abul-Qasim Ubaydallah ibn Abdallah ibn Khordadbeh Kitāb al Masālik wrsquoal Mamālik c
leiacuteraacutesaacuteban kuumlloumln kiteacuter a rusz (rūs) eacutes a raacutehdaacutenita (rāḏanīya) zsidoacute kereskedőkre akik Euroacutepa
teruumlleteacuteről toumlbbek koumlzoumltt kardokat exportaacutelnak550 Ugyan toumlbb elmeacutelet szuumlletett arra neacutezve
hogy a forraacutesban emliacutetett keacutet neacutepre mely helysziacutenek eacuterinteacutese vonatkozik annyi bizonyos
hogy a ruszok eacutes a raacutehdaacutenitaacutek kereskedelmi uacutetvonalai nyugat-keleti iraacutenyban eacuterintetteacutek az
Ibeacuteriai-feacutelszigetet a Frank Birodalmat Bizaacutencot a Kalifaacutetus teruumlleteacutet a Fekete-tenger eacutes a
Kaszpi-tenger koumlzti reacutegioacutekat Khoraszaacutent eacutes Kiacutenaacutet is A kardok szerepe a taacutevolsaacutegi
kereskedelemben nagy valoacutesziacutenűseacuteggel hozzaacutejaacuterult a korszak iszlaacutem fegyverirodalmaacutenak
kialakulaacutesaacutehoz is551
549 HARAMZA 2016 600 550 POLGAacuteR 2006 128ndash136 551 A korszakban kiemelkedő Ya-Qūb b Ishāqal-Kindī 833ndash841 koumlzoumltt iacutert Kardok eacutes fajtaacuteik c munkaacuteja Kindī a kardokat alapanyaguk minőseacuteguumlk (vagy koruk) maacutesodsorban szaacutermazaacutesai helyuumlk meacuteretuumlk eacutes mintaacutejuk alapjaacuten
DOI 1015774PPKEBTK2019012
166
Baacuter a taacutevolsaacutegi fegyverkereskedelem pontos ceacutelteruumlletei sem egyeacutertelműek ndash minden
bizonnyal nem csupaacuten egy teruumlletről van szoacute ndash a teveacutekenyseacutegben mindenkeacutepp ki kell emelni a
raacutehdaacutenita zsidoacute kereskedőket Egyes elkeacutepzeleacutesek szerint a zsidoacute kereskedők előnyben voltak
a 9ndash10 szaacutezadban mivel az arab hoacutediacutetaacutesok eacutes az arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten a kereszteacutenyek
eacutes a muszlimok nem tudtaacutek akadaacutelytalanul bejaacuterni a fent emliacutetett uacutetvonalakat552 Ehhez feacuterhet
neacutemi keacutetseacuteg hiszen pont a 10 szaacutezadboacutel ismeruumlnk nyugat-euroacutepai peacuteldaacutet maacutes vallaacutesuacute sokszor
hadban aacutelloacute neacutepek kereskedelmi kapcsolataacutera kereszteacuteny hadifoglyokboacutel lett rabszolgaacutek
egyik ha nem a legnagyobb felvevőpiacaacutet a kereszteacuteny Bizaacutenc jelentette553 a magyarok a
praacutegai piacon kereskedtek toumlbbek koumlzoumltt zsaacutekmaacutenyaikkal joacutellehet keacutesőbb eacutepp a kereszteacuteny
rabszolgaacutekkal toumlrteacutenő kereskedeacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak kudarcba fulladaacutesa keacutesztette
lemondaacutesra Szent Adalbert praacutegai puumlspoumlkoumlt 989-ben Felteacutetelezhetően a vallaacutesilag eacutes
politikailag kieacutelezett arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten is műkoumldtek rusz kereskedők akikről Ibn
Khordadbeh megjegyzi bdquoAacutelliacutetaacutesuk szerint kereszteacutenyek s a ğizyā-t (a tuumlrelmi adoacutet)
megfizetikrdquo554
H Pirenne jegyzi meg hogy a 7 szaacutezadi iszlaacutem behatolaacutes amellyel az antikvitaacutes utaacuteni
taacutevolsaacutegi kereskedelem visszaszorulaacutesaacutet eacutes fragmentaacuteloacutedaacutesaacutet is szokaacutes magyaraacutezni csak
reacuteszlegesen korlaacutetozta a kereszteacutenyek kereskedelmeacutet a Foumlldkoumlzi-tengeren Hasonloacutean nem
lehet a Nyugatroacutemai Birodalom szeacuteteseacuteseacutevel magyaraacutezni a fenti visszafejlődeacutest hiszen
ugyanuacutegy szerepet jaacutetszhatott a jelenseacutegben az arab hoacutediacutetaacutesokat megelőzően meginduloacute eacutes a
pestisjaacutervaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute eacuteszaki iraacutenyuacute suacutelypont-aacutethelyeződeacutes amelynek
koumlszoumlnhetően indult viraacutegzaacutesnak Quentovic eacutes Durstede kikoumltővaacuterosa Ezeket maacuter nem az
arab hanem a viking invaacutezioacute semmisiacutetette meg555
csoportosiacutetja ndash esetenkeacutent a tiacutepusokhoz konkreacutet aacuterakat is rendelve ndash ami alapot nyuacutejt a 830 koumlruumlli iszlaacutem kardpiac rekonstruaacutelaacutesaacutehoz Emliacuteteacutest tesz a kardok uumlzleti csalaacuterd ceacuteluacute aacutetalakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint arroacutel hogy a nyugat-euroacutepai (frank) kardok a sulaymānī kardokra hasonliacutetanak leginkaacutebb Baacuter a koraacutebban emliacutetett kereskedelmi uacutethoz csak aacutetteacutetelesen kapcsoloacutedik az Ibeacuteriai-feacutelsziget (Andalus) teruumlleteacuteről ismertek 10ndash11 szaacutezadra dataacutelhatoacute elefaacutentcsont dobozok amelyek faragvaacutenyain a nyugat-euroacutepai eacutes az iszlaacutem kardkultuacutera vegyuumlleacuteseacutere utaloacute aacutebraacutezolaacutesokat laacutethatunk FEHEacuteR 2001 12 31 46ndash47 vouml POLGAacuteR 2006 129 Joacuteval keacutesőbb maacuter a 12 szaacutezadban Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī Muʿrib ʿan baʿd ʿağāʾib al-maġrib c műveacuteben a Volga-Kaacutema videacutekeacuteről jegyezheti meg a feacutelkeacutesz kardok kereskedelmeacutenek szokaacutesaacutet bdquoAz itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zanğān-ban Abhar-ban Tabrīz-ban eacutes Iṣfahān-ban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Yūrā-ba szaacutelliacutetanirdquo ZIMONYI 2013 33ndash34 552 PRITSAK 1981 25 vouml POLGAacuteR 2006 28ndash29 553 BOacuteNA 2000 554 POLGAacuteR 200623 555 PIRENNE 1983 52 57 vouml SZAacuteNTOacute 2006 16ndash17
DOI 1015774PPKEBTK2019012
167
Mindemellett a zsidoacute kereskedők hateacutekonysaacutegaacutet jelzi kiterjedt nyelvtudaacutesuk (Ibn
Khordadbeh szerint arabul perzsaacuteul rūmī faranğī andalūsī eacutes aqlabī nyelven beszeacutelnek)
nyugat-euroacutepai piacaik (Narbonne Tolouse Verdun Mainz Regensburg) kereskedelmi
taacutersulaacutesaik kivaacuteltsaacutegaik eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteguumlk (Nagy Kaacuteroly Izsaacutek nevű koumlveteacutenek
diplomaacuteciai uacutetja Harunal-Rasidhoz Judas Hebraeus koumlvetjaacuteraacutesa Kopasz Kaacuterolynaacutel) Mindezt
kitűnően aposztrofaacutelja Pirenne megaacutellapiacutetaacutesa is miszerint bdquoa korabeli nyelvhasznaacutelatban a
Judaeus eacutes a mercator szavak csaknem rokon jelenteacutessel biacuternakrdquo556
Szorosabb oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutevel a frank uralkodoacutek
tiltoacuterendeletei iacutegy peacuteldaacuteul Nagy Kaacuteroly 805-ben kiadott diedenhofeni (Theodonis villa)
capitulare-ja amelyben a koumlvetkezőket iacuterja
bdquoA kereskedőkről van szoacute akik a szlaacutevok eacutes az avarok teruumlletreacuteszeire mennek hogy
meddig haladhatnak aacuteruikkalhellip Ne vigyenek magukkal eladaacutesra szaacutent fegyvert eacutes paacutenceacutelt Ha
meacutegis ilyesmit szaacutelliacutetoacutekra talaacutelnaacutenak minden vagyonukat el kell kobozni Ennek egyik fele a
palota reacuteszeacutere jusson maacutesik feleacuten osztozzon a feljebb emliacutetett missus eacutes a (csempeacuteszaacuterut)
fellelőrdquo557
Tehaacutet hivatalos fegyverkivitel nem ndash vagy csak engedeacutellyel ndash volt lehetseacuteges a Frank
Birodalomboacutel a teacuterseacutegben zajloacute fegyverkereskedelem csupaacuten a csempeacuteszet uacutetjaacuten volt
megoldhatoacute amelynek leacuteteacuteről pont a tiltoacuterendelet tanuacuteskodik Nagy Kaacuteroly rendelkezeacuteseacuteben
kiteacuter a birodalom hataacuterainaacutel leacutevő vaacutempontok feluumlgyeleteacutere is A szaacutesz Bardowiecktől
(Bardenowik) egeacuteszen az Enns mellett fekvő Lorchig (Lauriacum) kilenc aacutellomaacutest emliacutet a
koumlztes szakaszok feluumlgyeleteacutevel megbiacutezottak (missos) neveacutevel Ezek koumlzuumll Szaacutedeczky-
Kardoss Samu veacutelemeacutenye szerint keacutet vaacutempontot eacuterinthettek avar eacutes frank teacuterseacuteget oumlsszekoumltő
kereskedelmi uacutetvonalak Regensburgot ahol Audulfus Bajororszaacuteg prefektusa volt megbiacutezva
a feladattal valamint Lorchot amely az Ostrmark prefektusaacutenak Warnariusnak (Werner)
556 PIRENNE 1983 52 57 vouml POLGAacuteR 2006 23ndash29 557 SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 307 ldquoDe negotiatoribus qui partibus Sclavorum et Avarorum pergunt quosque procedere cum suis negotiis debeant id est partibus Saxoniae usque ad Bardaenowie ubi praevideat Hredi et ad Schezla ubi Madalgaudus praevideat et ad Magadoburg praevideat Aito et ad Erpesfurt praevideat Madalgaudus et ad Halazstat praevideat item Madalgaudus ad Foracheim et ad Breemberga et ad Ragenisburg praevideat Adulfus et ad Lauriacum Warnarius Et ut arma et brunias non ducant ad venundandumquod si inventi fuerint portantes ut omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter iamdictos missos ot inventorem dividaturrdquo MGH (1883) Cap 1 123 Nr 7 vouml HAMPTON 2011 37 POLGAacuteR 2006 129ndash130 A tiltoacuterendeletek gyakorlati elődjeacutenek tekinthető Ratchis langobard kiraacutely 746 koumlruumlli rendelete amelyben halaacutelbuumlnteteacutes eacutes vagyonelkobzaacutes terhe mellett tiltja a kiraacutelyi joacutevaacutehagyaacutes neacutelkuumlli uumlzenetkuumlldeacutest az avarokhoz SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 267
DOI 1015774PPKEBTK2019012
168
feluumlgyelete alaacute tartozott Polgaacuter Szabolcs szerint a rendelet kiadaacutesa időben egybeesik a kelet-
euroacutepai kereskedelem megeacuteleacutenkuumlleacuteseacutevel
Hogy a tiltaacutes elleneacutere mennyire maradt gyakorlat a fegyverexport arra a hat eacutevvel keacutesőbb
kiadott bolognai capitulare alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk amely tiltja hogy paacutenceacutelt vagy kardot
kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumll eladjanak vagy elajaacutendeacutekozzanak illetve koumltelezi az alattvaloacutekat
hogy jelentseacutek ha ezekből a fegyvertiacutepusokboacutel felesleg fordul elő558
II Kopasz Kaacuteroly 864-ben kelt pȋstres-i edictumaacuteban talaacutelhatoacute rendelkezeacuteseacutevel maacuter
halaacutelbuumlnteteacutes terhe mellett tiltotta a fegyverzet eacutes a lovak kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumlli eladaacutesaacutet
joacutellehet e korlaacutetozaacutes elsődlegesen a normann teacuterseacuteg ellen iraacutenyult
bdquohellipbűneink miatt szomszeacutedsaacutegunkba eacuterkeztek a normannok eacutes nekik paacutenceacutelokat
fegyvereket eacutes lovakat adtak vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent vagy eacuteppen kapzsi nyereseacutegvaacutegyboacutel e
taacutemogataacutessal melyet akaacuter egyes emberek kivaacuteltaacutesaacuteeacutert nyuacutejtottak nekik akaacuter neacutemi peacutenzeacutert
koacutetyavetyeacuteltek raacutejuk igen nagy kaacutert okoztak nekuumlnk eacutes kiraacutelysaacutegunknak eacutes Isten szaacutemos
templomaacutenak amely elpusztult eacutes szaacutemtalan kereszteacutenynek akit kifosztottak eacutes egyhaacutezunk eacutes
kiraacutelysaacutegunk erőforraacutesait kimeriacutetetteacutek ezeacutert hiacuteveink tanaacutecsaacuteval eacutes egyeteacuterteacuteseacutevel elrendeljuumlk
hogy baacuterki aki juacutelius koumlvetkező napjai e normannokroacutel szoacuteloacute tizenkettedik rendelet utaacuten
vaacuteltsaacuteg vagy maacutes haszon ceacuteljaacuteboacutel paacutenceacutelt vagy baacutermifeacutele fegyvert vagy lovat adomaacutenyoz
mint hazaacutejaacutenak aacuteruloacuteja eacutes kereszteacuteny hiteacutenek elhagyoacuteja honfitaacutersaacutenak pusztiacutetaacutesaacuteban
vonakodaacutes eacutes kivaacuteltaacutes neacutelkuumll eacuteleteacutetől megfosztasson Mindezt pedig gyorsan kell veacutegbevinniuumlk
kuumlldoumltteinknek eacutes az eloumlljaacuteroacuteknak nehogy magukat tudatlansaacutegukkal igazoljaacutekrdquo559
Az időszakban minden bizonnyal keacutenyesen eacuterintette a frank uralkodoacutet a birodalom
fegyvereinek eljuttataacutesa az eacuteszakiakhoz hiszen a vikingek ebben az időben maacuter komoly
558 HAMPTON 2011 37 559 A pȋstres-i edictumban a koraacutebbi capitulare is megerősiacuteteacutest nyert bdquoUt quoniam in praefatis capitulis continetur in libro tertio capitulo LXXV ut nullus sine permisso regio bruniam vel arma extraneo dare aut vendere praesumat et in eodem libro capitulo VI designata suntloca regni usque ad quae negotiatiores brunias et arma ad venundandum portare et vendere debeant quodsi inventi fuerint ultra portantes aut venundantes uacutet omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter missos regios et inventorem dividatur quia peccatis nostris exigentibus in nostra vicinia Nortmanni deveniunt et eis a nostris bruniae et arma atque caballi aut pro redemptione dantur aut pro pretii cupiditate venundantur com pro redemptione unius hominis ista donantur vel pro pauco pretio venundantur per hoc auxilium illis contra nos praestitum et regni nostri maximum fit detrimentum et multae Dei ecclesiae destruuntur et quamplurimi christiani depraedantur et facultates ecclesiasticae et regni exhauriuntur propterea una cum consensu atque consilio nostrorum fidelium constituimus ut quicumque post proximas Iulii Kalendas huius duodecimae indictionis Nortmannis quocumque ingenio vel pro redemtione vel pro aliquo pretio bruniam vel quaecumque arma aut caballum donaverit sicut proditor patriae et expositor christianitatis ad perditionem gentiliati sine ulla retractione vel redemtione de vita componat Quae omnia omnibus citissime a missis nostris et comitibus nota fiantne de ignorantia se excusare valeantrdquo MGH (1897) Cap 2 321 Nr 25 vouml HAMPTON 2011 37 HILL 2013 124ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
169
kaacuterokat okoztak a Rajna-videacutek duacutelaacutesaacuteval Mindazonaacuteltal a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem ebben az
esetben sem vaacutelaszthatoacute el teljes biztonsaacuteggal egymaacutestoacutel amennyiben fenntartjuk hogy a
Rajna-videacutek maacuter a vizsgaacutelt korszakban is a kardművesseacuteg koumlzponti reacutegioacuteja volt nem kizaacutert
hogy ez is vonzotta az eacuteszakiakat akik a teacuterseacutegbe eacuterkezveacuten a minőseacutegi fegyverekhez katonai
erejuumlktől fuumlggően vagy ingyen vagy peacutenzeacutert vagy akaacuter a hadjaacuteratuk soraacuten ejtett foglyok
vaacuteltsaacutegdiacuteja gyanaacutent jutottak hozzaacute Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az arabok aacuteltal foglyul
ejtett arles-i Rotland puumlspoumlk eseteacuteben is akiről az Annales Bertiniani-ban olvashatoacute (869)
hogy toumlbbek koumlzoumltt szaacutezoumltven frank kardot keacuternek eacuterte vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent A kardexport beacutekeacutes
kereskedelem formaacutejaacuteban is toumlrteacutenhetett hasonloacutet jegyez fel Sankt Gallen szerzetese a
vikingekről akik megjelentek Neacutemet Lajos udvaraacuteban hogy kardokat vaacutesaacuteroljanak560
A magyarokkal kapcsolatban Kristoacute Gyula jegyzi meg hogy jelenleacutetuumlk a
kereskedelemben a mohamedaacutenok eacutes a zsidoacutek mellett legkeacutesőbb 969-ben nyomon koumlvethető
elsősorban Szvjatoszlaacutev kijevi fejedelem azonos eacutevi tudoacutesiacutetaacutesaacuteban
bdquohellipott a foumlldem koumlzepe mivel oda gyűlik minden joacute a goumlroumlgoumlktől arany szoumlvetek bor
mindenfeacutele gyuumlmoumllcs a csehektől is meg a magyaroktoacutel is ezuumlst meg lovakrdquo561
Az előző kettőtől hasonloacutean nehezen elvaacutelaszthatoacute kategoacuteriaacutet keacutepez a fegyverek ajaacutendeacutek
formaacutejaacuteban leacutetrejoumlvő forgalma amely az orszaacutegok koumlzti diplomaacuteciai kapcsolatokban
fejthettek ki hataacutest ndash joacutellehet e transzfer sokkal keveacutesbeacute volt technoloacutegiai vonatkozaacutesuacute mint
ahogy a fentiekkel ellenteacutetben maga a taacutergy sem keacutepezte a kapcsolat elsődleges taacutergyaacutet Meacutegis
a diplomaacuteciai kommunikaacutecioacutenak iacutegy a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseknek vagy eacutepp a megelőző
koumlvetjaacuteraacutesoknak legalaacutebb annyira meghataacuterozoacute eleme lehetett a fegyverajaacutendeacutekozaacutes mint a
kinevezeacuteseknek a hűseacutegeskuumlknek a hatalmi fuumlggeacutesbe keruumlleacuteseknek Koraacutebbi időszakboacutel ide
tartozik Offa merciai kiraacutely ajaacutendeacuteka (fegyveroumlv hun kard keacutet selyempalaacutest) amelyet Nagy
Kaacuteroly 796-os hadjaacuterataacuteban zsaacutekmaacutenyolt az avaroktoacutel562
Mesterek mozgaacutesa
Zavialov modelleacutenek maacutesodik kategoacuteriaacuteja a mesterek mozgaacutesa ami toumlrteacutenhetett
keacutenyszerből (hadifogolykeacutent) vagy sajaacutet szaacutendeacutekboacutel is Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a hadjaacuteratokhoz
560 HAMPTON 2011 36ndash37 561 PUumlSPOumlKI 1989 175ndash176 vouml KRISTOacute 1995 204ndash205 562 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
170
legfeljebb koumlzvetetten kapcsoloacutedoacute eseteket is szuumlkseacuteghelyzetek eredmeacutenyezteacutek mint peacuteldaacuteul
az adott teacuterseacutegben kialakuloacute keresleti hiaacuteny vagy a hadjaacuteratok okozta munkaerőhiaacuteny
A viking taacutemadaacutesokkal kapcsolatban vetette fel G Duby hogy azoknak egyenesen
kedvező hataacutesa volt a korszak gazdasaacutegaacutera eacutes az eacuteletsziacutenvonalra mivel a fellazuloacute termeleacutesi
struktuacutera eacutes az aacuteltalaacutenos bizonytalansaacuteg sűrű lakoacutehely-vaacuteltoztataacutesra keacutesztette a parasztokat
akik iacutegy jobb lehetőseacutegekhez jutottak eacutes az uacutej letelepedeacutesi helyek is gazdagodtak a beaacuteramloacute
javakkal eacutes munkaerővel E gondolatmenettel kapcsolatban Baacutecsatyai Daacuteniel jegyezte meg
hogy a keacutet jelenseacuteg (a haacuteboruacute eacutes az azt koumlvető gazdasaacutegi fellenduumlleacutes) vizsgaacutelata nincs kellően
elvaacutelasztva egymaacutestoacutel ami egyoldaluacutevaacute teszi a megkoumlzeliacuteteacutest563
A 9 szaacutezadi magyar termeleacutesi viszonyok sem voltak mentesek az idegen munkaerőtől
Dienes Istvaacuten majd Kristoacute Gyula azon felveteacutese szerint a legtoumlbb keacutezműves mesterseacuteget bdquonem
etnikai eacutertelemben vett magyarokrdquo hanem segeacutedneacutepeik az alaacutevetett őslakosok eacutes az
bdquoidegenből behurcolt foglyokrdquo művelteacutek Analoacutegiakeacutent a Kazaacuter Birodalom mohamedaacuten
keacutezművesei keruumllnek emliacuteteacutesre valamint a csatlakozott kabar neacutepek khorezmi eacutes alaacuten
keacutezművesei akiket a magyarok kivaacutelogattak Hasonloacute helyzet aacutellhatott fenn az oumltvoumlsseacuteg tereacuten
amelynek művelői bdquoiraacuteni Kaukaacutezus-videacuteki a szasszanida műveacuteszet hagyomaacutenyait folytatoacute
mohamedaacuten illetve bizaacutenci műveacuteszetből meriacutetettek ihletetrdquo564
Baacuter konkreacutet peacutelda nem ismert nyugatroacutel eacuterkező szakemberekre felteacutetelezhető hogy e
keleti hagyomaacuteny a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenőbekoumlltoumlzeacutes utaacuten jelentősen aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
A modell harmadik kategoacuteriaacuteja Zavjalov szerint az oumltletek terjedeacutese ami a legnehezebben
megfoghatoacute eacutes az előző kategoacuteriaacutektoacutel neheacutezkesen elkuumlloumlniacutethető jelenseacuteg a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacuteben565 Esetuumlnkben azonban felteacutetelezhető egy olyan
bdquokoumlzvetettrdquo technoloacutegiai transzfer amelyet a harcteacuteri tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott
563 DUBY 1992 A DʼHaenensa kortaacuters euroacutepai toumlrteacutenetiacuteraacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterja a normann invaacutezioacuteroacutel kialakult negatiacutev emleacutekeket amelyek meglaacutetaacutesa szerint sablonossaacutegukkal tuacutelzoacute retorikaacutejukkal sok esetben torziacutethatjaacutek a korszak viszonyainak megismereacuteseacutet Mindemellett veacutelemeacutenye szerint a 9 szaacutezad kereskedelmeacuteben eacutes vaacuterosfejlődeacuteseacuteben nem tapasztalhatoacute toumlreacutes DʼHaenens A Les invasions normandes une catastrophe Questions dʼhistoire16 1970 Uő Les invasions normandes en Belgique au IXe siegravecle In Recueil de travaux drsquohistoire et de philologie IVe 38 Louvain 1967 vouml BAacuteCSATYAI 2017 13ndash16 564 DIENES 1972 35 57 vouml KRISTOacute 1995 203 565 Az elkuumlloumlniacuteteacutesi neheacutezseacutegekről ld HARAMZA 2017a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
171
igeacutenyek indukaacutelnak Ezaacuteltal az oumltletek terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja jelenti a kapcsolatot a keacutesziacuteteacutes
eacutes a hasznaacutelat azaz haditechnika eacutes harcaacuteszat koumlzoumltt
Ahogy koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a 9ndash10 szaacutezadi magyar haderő sokaacuteig bizonyiacutetottan
egyetlen fegyverneme a lovassaacuteg amely a 10 szaacutezad veacutegeacuten ndash 11 szaacutezad elejeacuten kibővuumll a
gyalogsaacuteggal A bővuumlleacutes mikeacutentje azonban nehezen modellezhető
A harcmodort a fent emliacutetett koumllcsoumlnhataacuteson vagyis a fegyverzettel folytatott dialoacutegusaacuten
kiacutevuumll a bdquoharcaacuteszati muacutelt eacutes joumlvőrdquo is meghataacuterozza Vagyis a csatateacuteri tapasztalatok amelyek
az alkalmazott taktika hateacutekonysaacutegaacutenak felmeacutereacuteseacutere eacutes egyben a haditechnikai eszkoumlzigeacuteny
megfogalmazaacutesaacutera szolgaacutelnak valamint ndash visszateacuterve a clausewitz-i gondolatmenethez ndash a
strateacutegiai gondolkodaacutes amely meghataacuterozza az uumltkoumlzet megviacutevaacutesaacutenak ceacuteljaacutet eacutes a
kimenetelből szaacutermazoacute eredmeacutenyek hadaacuteszati felhasznaacutelaacutesaacutet566
A 10 szaacutezad veacutegi hadaacuteszat valoacuteban megvaacuteltozott a szaacutezad koraacutebbi eacutevtizedeihez keacutepest
hiszen Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc ellen indiacutetott hadjaacuteratok 970 utaacuten az iacuterott forraacutesokboacutel nem
koumlvethetők nyomon A kereszteacutenyseacuteg mint aacutellamvallaacutes felveacutetele valamint az
aacutellamszervezeacutessel jaacuteroacute politikai harcok eacutes fegyveres konfliktusok vaacuteltozaacutesokat ideacutezhettek elő
a katonai vezeteacutes strateacutegiai koncepcioacuteiban Ezzel kapcsolatban azonban toumlrteacutenelmileg a
leginkaacutebb keacutezzelfoghatoacute toumlrteacuteneti peacutelda nem a nyugati mintaacutejuacute lovassaacuteg megjeleneacutese hanem a
vaacuterispaacutensaacutegok megszervezeacutese ami a vilaacutegi hatalomgyakorlaacutes alapjaacutet jelentette567 Szinteacuten a
koumlzrendűek katonai szerepeacutevel eacutes a vaacutermegyerendszer kieacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute a
legkonkreacutetabban oumlsszefuumlggeacutesbe a gyalogos harcmodor terjedeacutese is amely a nyugati tiacutepusuacute
(gyalogosan is hasznaacutelt) szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek alkalmazaacutesi teruumllete
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszevetve a kardok terjedeacutesi kategoacuteriaacuteit a felteacutetelezett szablyaműves tendenciaacutekkal az
alaacutebbi koumlvetkezteteacuteseket vonhatjuk le
A szablyaacutek mint fegyverfajta keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban ndash joacutellehet felteacuterkeacutepezettseacuteguumlk meacuteg
kezdetleges szinten aacutell ndash nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok hataacutesa
ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa Ennek leginkaacutebb keacutezzel
566 VESZPREacuteMY 2005 7 567 MAKK 2011 125ndash127
DOI 1015774PPKEBTK2019012
172
foghatoacute peacuteldaacutei azok a szablya markolatuacute kardok amelyek egyeacutertelműen maacutes keresztmetszetű
keacuteteacutelű eacutes egyenes kardokboacutel lettek aacutetalakiacutetva568
Az uacutej fegyvertiacutepus toumlbbfeacutele moacutedon is reacuteszt vehetett a Kaacuterpaacutet-medence
fegyverforgalmaacuteban amelyből a legvaloacutesziacutenűbb a zsaacutekmaacutenykeacutent bekeruumllő eacutes aacuterukeacutent kikeruumllő
fegyverek esete A hadviseleacutes vaacuteltozaacutesa a szervezett gyalogsaacuteg megjeleneacuteseacutevel eacuterhető a
leginkaacutebb tetten amely elsősorban az uacutejfajta aacutellamszervezeti adottsaacutegokkal hozhatoacute
oumlsszefuumlggeacutesbe
Nem elhanyagolhatoacute annak teacutenye sem hogy kontextusuk alapjaacuten a keacuteteacutelű kardok keveacutesbeacute
tekinthetők egy limitaacutelt taacutersadalmi csoport fegyvermelleacutekleteacutenek amiből felteacutetelezhetjuumlk
hogy a koraacutebban hataacuterozottabban elkuumlloumlnuumllő reacuteteg meacuteltoacutesaacutegjelveacutenye a 10 szaacutezad veacutegeacutere egy
olyan alternatiacutevaacuteval talaacutelta magaacutet szemben ami baacuter meacuteg mindig draacutegaacutebb fegyverfajtaacutenak
minősuumllt szeacutelesebb koumlroumlk szaacutemaacutera is eleacuterhető volt Nem kizaacuterhatoacute hogy a kardok
aacuteltalaacutenosabb elterjedtseacutege koumlvethető nyomon a Szent Istvaacuten-feacutele toumlrveacutenyalkotaacutesban is ami a
koumlzbiztonsaacuteg karddal toumlrteacutenő megseacuterteacuteseacutet taacutersadalmi rangra tekintet neacutelkuumll szigoruacutean
megtorolta
bdquoHogy a szilaacuterd eacutes makulaacutetlan beacuteke minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megmaradjon a
szuumlleteacutesre neacutezve nagyobbak eacutes kisebbek koumlzoumltt baacutermilyen helyzetűek is legyenek teljesen
megtiltjuk hogy baacuterki kardot raacutentson valaki seacuterelmeacutere Amit ha valaki ezutaacuten vakmerőseacutege
oumlsztoumlnzeacuteseacutere megkiacuteseacuterelne ugyanazzal a karddal veszejtseacutek elrdquo569
Mindehhez hozzaacute kell tennuumlnk hogy a fenti passzusban szereplő kardraacutentaacutes fogalmaacutet570
aacuteltalaacutenosabb koumlzbiztonsaacutegot veszeacutelyeztető cselekedetekkeacutent szokaacutes eacutertelmezni amelyeket
maacutes fegyverekkel is elkoumlvettek azonban az esetet oumlsszefoglaloacutean a kard jelkeacutepezte571
568 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 569 AacuteKIacuteF 58 570 bdquode evaginatione gladiirdquo TRIGLI 2018 535 571 Uo 540ndash546
DOI 1015774PPKEBTK2019012
173
BEFEJEZŐ GONDOLATOK
A honfoglalaacutes kori szablyaművesseacuteg fejlődeacuteseacutevel kapcsolatos kutataacutesok a koumlvetkező
eredmeacutenyeket hoztaacutek
A fegyverek formai adottsaacutegainak eacutes azok elterjedeacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel az alaacutebbi teacutezis
aacutellapiacutethatoacute meg
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi
suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre
helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a
Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-
medence keleti reacutegioacuteira jellemző Emellett megfigyelhető a Hp-SzpCcapHp-HfD klaszter-
metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza felső szakaszaacuten
A kijelenteacutest a 2 3 eacutes 6 elterjedeacutesi teacuterkeacutep valamint a metszetcsoport meghataacuterozaacutesaacutenak
alapjaacutet keacutepező klaszterelemzeacutesek taacutemasztjaacutek alaacute
A vizsgaacutelatok alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a
szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek keacutesőbbi faacutezisa joacutellehet időrendileg nehezen kuumlloumlniacutethető el a keacutet
csoport Az eacutermeacutes temetkezeacutesek terminus post queme alapjaacuten tett kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesi
kiacuteseacuterlet e felteacutetelezeacuteshez hasonloacute eredmeacutenyt mutat ugyanakkor az alacsony esetszaacutem
oacutevatossaacutegra int a nagyobb iacutevű kijelenteacutesek tereacuten
A fegyverek technoloacutegiai adottsaacutegainak vizsgaacutelataacuteboacutel koumlvetkező teacutezis
A vizsgaacutelt leletek eacutes a gnadendorfi szablya metallograacutefiai eredmeacutenyei korabeli alakiacutetaacutesi
technoloacutegia alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt
Ugyanakkor egyeacutertelmű peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid
ideig tartoacute intenziacutev lehűteacutes formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
174
Az aacutelliacutetaacutes alapjaacutet a SEM-EDS vizsgaacutelatok soraacuten felfedezett penge- eacutes ellenzőgomb-struktuacutera
valamint a megfigyelhető martenzites szoumlvetelem adja
A kardokhoz kapcsoloacutedoacute transzfer-kategoacuteriaacutek eacutes a szablyaművesseacuteg oumlsszeveteacutese alapjaacuten az
alaacutebbi teacutezis fogalmazhatoacute meg
A szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok
hataacutesa ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa A kardok
aacutetalakiacutetaacutesaacutera bizonyiacutethatoacutean csak markolati szinten keruumllt sor az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
fegyverek eacutes a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz tartozoacute gnadendorfi szablya homogeacuten
keresztmetszeteacuteben nincs nyoma az uacutejrahasznosiacutetaacutesnak
A szablyaművesseacuteg oumlnaacutelloacutesaacutega a koraacutebbi hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban kimutatott
koumlnnyűlovas harcmodor eacutes a klasszikus lovasiacutejaacutesz fegyverzet tovaacutebbeacuteleacuteseacutevel eacutes a nagy
vonalakban megfigyelhető tendenciaacutekkal (pengeacutek iacuteveacutenek noumlvekedeacutese a 11 szaacutezadra)
indokolhatoacute A kardpenge aacutetkovaacutecsolaacutesa rekonstruaacutelt technoloacutegiai sorrend eacutes a
keresztmetszeti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten vonhatoacute keacutetseacutegbe eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok
alapjaacuten sem bizonyiacutethatoacute iacutegy valoacutesziacutenűbb hogy a zsaacutekmaacutenykeacutent beeacuterkező fegyvereket a
koraacutebban felvaacutezolt fegyverforgalomban eacuterteacutekesiacutetetteacutek
Paacuter szoacuteban ki kell teacuternuumlnk az eddigi vizsgaacutelatok vakfoltjaira eacutes bőviacuteteacutesi lehetőseacutegeire
Az eacutertekezeacutes kataloacutegusa egy-egy keacuterdeacuteses peacuteldaacuteny behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval tovaacutebb
bőviacutethető ilyen peacuteldaacuteul a nyiacuteregyhaacutez-polyaacutekbokori vagy a laacutebatlani szablyalelet amelynek
szakirodalmi koumlzleacuteseiből nem volt egyeacutertelmű hogy a fegyver az avar vagy a honfoglalaacutes
kori lelőhelyről keruumllt-e elő Ugyanakkor a nagyobb reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok hivatkozaacutesa
alapjaacuten az utoacutebbi esetet valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk572 A metrikus adatok bőviacuteteacutese ndash kuumlloumlnoumlsen az
oumlsszeveteacutesre alkalmas eacutep aacutellapotuacute szablyaacutek (vagy egykor eacutep szablya meacuteretadatainak)
feldolgozaacutesa ndash egy aacuternyaltabb keacutepet adhat a csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegekről
Mind a statisztikai mind az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel az alacsony esetszaacutemok
nem teszik lehetőveacute hogy aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű toumlrveacutenyszerűseacuteget vonjunk le
koumlvetkezteteacutesuumll ezek aloacutel csupaacuten a keresztmetszetek eacutes ellenzők esete a kiveacutetel
572 REacuteVEacuteSZ 1996a 205
DOI 1015774PPKEBTK2019012
175
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le A
mintaveacutetel lehetőseacutegei korlaacutetozottak voltak a penge egyes szakaszairoacutel e moacutedszerrel van
ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mintaveacutetelt jelentősen korlaacutetozza a
taacutergyak aacutellaga eacutes a taacutergyak nem mellesleg indokolt műtaacutergyveacutedelmi helyzete is ami aacuteltalaacuteban
vizsgaacutelhatoacutesaacuteg fordiacutetottan araacutenyos vagyis aacuteltalaacuteban csak az olyan taacutergyakhoz sikeruumllt
hozzaacutefeacutereacutest nyerni amelyeknek vasmagja is seacuteruumlltebb Termeacuteszetesen mindez az
archeometallurgiai moacutedszerek szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute ugyanakkor a joumlvőre neacutezve remeacutenykeltő
hogy egyre toumlbb roncsolaacutesmentes moacutedszer jelenik meg a fegyverek technoloacutegiai
kutataacutesaiban573 Egyelőre azonban a relevaacutens informaacutecioacuteeacuterteacutek az eleacuterhető aacuter eacutes a
roncsolaacutesmentesseacuteg lehetőseacuteg-haacutermasaacuteboacutel csupaacuten kettőt vaacutelaszthat a kutatoacute
Iacutegy a fenti vizsgaacutelatokon kiacutevuumll meacuteg szaacutemos maacutes meacutereacutest is lehetett volna veacutegezni (HV
XRF ICP) amellyel az eredmeacutenyek meacuteg jobban beeacutepiacutethetők a nemzetkoumlzi archeometallurgiai
vizsgaacutelatokba azonban ezeket a technikai eacutes műtaacutergyveacutedelmi korlaacutetok maacuter nem tetteacutek
lehetőveacute Mindemellett a fent reacuteszletezett archeometallurgiai vizsgaacutelatok aacuteltal behatoacutebb keacutepet
nyerhetuumlnk a honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteroacutel
Ahogy azt koraacutebban megaacutellapiacutetottuk a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteban a
haditechnikai haacutetteacuter vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati vonatkozaacutesok
felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre Mint ahogy az eacutertekezeacutes eredmeacutenyei is mutatjaacutek egy
toumlrteacutenelmi eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kutataacutesa a vizsgaacutelatra hivatott diszcipliacutenaacutek koumlzoumltt
keacutepes egy tudomaacutenyos eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kialakiacutetaacutesaacutera A moacutedszer teacutenyleges
eacuterteacutekeacutet viszont a tovaacutebbi munkaacutek eredmeacutenyeinek eacutes azok tudomaacutenyos
visszacsatolhatoacutesaacutegaacutenak meacuterceacuteje fogja megszabni
573 SEGEBADE 1994 654ndash657
DOI 1015774PPKEBTK2019012
176
OumlSSZEFOGLALOacute
A 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek archeometallurgiai eacutes hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesai
A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa az elmuacutelt koumlzel szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute
fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően
uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni vizsgaacutelatukat Jelen eacutertekezeacutes egy aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten
adni azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket a szablyaacutek kutataacutesaacuteban eddig
alkalmaztak eacutes eleacutertek tovaacutebbaacute e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis kapcsolatot
teremteni
A szablyaacutek funkcionalitaacutesaacutenak kutataacutesa soraacuten a fegyver harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
tanulmaacutenyozaacutesa mellett fontos megvizsgaacutelni a keacutesziacuteteacutestechnika sajaacutetossaacutegait is a fegyver
formai eacutes technoloacutegiai jellemzőit Az R szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelv
segiacutetseacutegeacutevel lehetőseacuteg adoacutedott a fegyverek ndash oumlsszesen 140 lelet ndash meacuteretadatainak
rendszerezeacuteseacutere a statisztikai vizsgaacutelatok alapjaacuten megalkotott csoportok a koraacutebbi
kategorikus jelzők (hosszuacute szeacuteles) helyett egzakt szaacutemeacuterteacutekekre eacutepuumllnek Joacutellehet a
klasszifikaacutecioacute soraacuten elhanyagolhatatlan szerepuumlk van a formai sajaacutetossaacutegoknak ndash toumlbbek
koumlzoumltt ennek koumlszoumlnhető a markolatszereleacutekek hangsuacutelyos szerepe a csoportosiacutetaacutesban ndash az
egyenes kardok tendenciaacutejaacutet szemleacutelve azt laacutethatjuk hogy a technoloacutegiai jellemzők egyre
fontosabb teacutenyezőkkeacute vaacutelnak a tiacutepusok meghataacuterozaacutesa soraacuten
A metallograacutefiai vizsgaacutelatok eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes lehetőveacute teszi a műveleti
sorrend rekonstrukcioacutejaacutet amely aacuteltal aacuternyaltabb keacutepet nyerhetuumlnk a keacutesziacuteteacutestechnikaacuteroacutel akaacuter
a vaseacuterc kihozatalaacutenak akaacuter a kovaacutecsolaacutes eacutes hőkezeleacutes mikeacutentjeacutenek vagy a kohoacutesiacutetaacutes
időtartamaacutenak vonatkozaacutesaacuteban Az ARGUM szakemberei a Miskolci Egyetem Feacutemtani
Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai Inteacutezeteacutenek laboratoacuteriumaacuteban 4 fegyverlelet 6
mintaacutejaacuten (pengeacutek eacutes ellenzők) veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat SEM-EDS eacutes optikai
feacutenymikroszkoacutepos eljaacuteraacutessal az eredmeacutenyek az eacutertekezeacutes kereteacuteben keruumlltek kieacuterteacutekeleacutesre A
salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten meghataacuterozaacutesra keruumllt keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk ami alapjaacuten ndash
hasonloacutean a mikroszerkezet optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelataacuteboacutel kapott eredmeacutenyekhez ndash
koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a kohaacuteszat eacutes kovaacutecsolaacutes koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban
A fenti eredmeacutenyek eacutertelmezeacutese adaleacutekul szolgaacutel a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek valamint a
korabeli szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes forgalmaacutenak modellezeacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
177
RESUME
Archaeometallurgical and Military Historical Aspects of Sabers of the 9ndash10th Century
Carpathian Basin
In the last nearly one hundred and fifty years the research of armed forces of the Hungarian
conquest has evolved to be so diverse that it is hardly possible to conclude their investigation
with novel results in every aspect in a monographic work This dissertation aims to offer a
general overview about methods and results that have been applied and achieved in the
research of sabers and to establish practical connection between the different approaches
In researching the functionality of sabers besides studying the tactical use of the weapon it is
also important to examine the manufacturing process itself the morphological and
technological characteristics of the weapon Using a programming language and software (R)
for statistical computing we have the opportunity to interpret size measurement data of
sabers altogether 140 finds With the help of statistical analysis we have established new
categories defined by exact numeric values instead of the old system which differentiated
sabers according to main categories (ie short or long) Although morphological features are
still a key to categorizing weapons ndash and that is why hilt elements have a leading role in
classification ndash if we take a look at the tendencies of sword classification we can notice that
technological properties have more and more importance in grouping
Metallographic examinations and experiments offer great help in reconstructing the chaine
opegraveratoire to provide a more detailed picture about technology how much ore is required to
produce a blade how can the forging or quenching of steel be executed with contemporary
methods or how many hours does the smelting process take Specialists of ARGUM has
examined (with OM and SEM-EDS) 6 specimens of 4 weapon finds (blades and guards) in
the University of Miskolc Institute of Physical Metallurgy Metalforming and
Nanotechnology The results have been interpreted in the thesis by analyzing the slag
inclusions of blades and guards the proportion of chemical elements has been determined for
better understanding the conditions of the smelting and forging process By examining the
microstructures with optical microscopic methods it is possible to find traces of technology
such as welding or heat treatment
Interpreting the above results helps us to model the manufacturing process and turnover of
weapons and provide a stepping stone in understanding the evolution of sabers
DOI 1015774PPKEBTK2019012
178
FUumlGGELEacuteK
Irodalom
AITKEN 1982 Aitken M J Fizika eacutes reacutegeacuteszet (ford Benkő L Pinteacuter Gy) Budapest
1982
ALEXANDER
2001
Alexander D G Swords and sabers during the Early Islamic Period
Gladius 21 (2001) 193ndash219
AL-SUQRI et al
2017
Al-Suqri M N ndash Al-Kindi A K ndash Al-Kindi S S ndash Saleem N E
Promoting Interdisciplinarity in Knowledge Generation and Problem
Solving Hershey 2017
ANSTEE ndash BIEK
1961
Anstee J W ndash Biek L A Study in Pattern-Welding MedievArch 5 71ndash
93
ARBMAN 1937 Arbman H Schweden und das Karolingische Reich Studien zu den
Handelsverbindungen des 9 Jahrhunderts Stockholm 1937
ARENDT 1934 Arendt V V Tuumlrkische Saumlbel aus den VIIIndashIX Jahrhunderten In
Zakharov A A ndash Arendt V V Studia levedica Archaumlologische
Beitrag zur Geschichte der Altungarn im IX Jh (Studia levedica
Reacutegeacuteszeti adatok a magyarsaacuteg IX szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Archeologia
Hungarica 16 Budapest 1934 48ndash67
ARENDT 1936 Арендт В В О технике древнего клинкового произвоства Архив
истории науки и техники Труды Института Истории Науки и
Техники I8 (1936) 161ndash189
ASSMANN 2013 Assmann J A kulturaacutelis emleacutekezet ndash Iacuteraacutes emleacutekezeacutes eacutes politikai
identitaacutes a korai magaskultuacuteraacutekban (ford Hidas Z) Budapest 2013
AUGSBURG 2005 Augsburg T Becoming Interdisciplinary An Introduction to
Interdisciplinary Studies Cambridge 2005
AacuteGOSTON 2006 Aacutegoston G Toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Gondolatok a professzionaacutelis
eacutes neacutepszerű angolszaacutesz hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesroacutel HK 1192 (2006) 524ndash537
BACHRACH 2003 Bachrach D S Religion and the Conduct of War c 300 ndash c 1215
DOI 1015774PPKEBTK2019012
179
Woodbridge 2003
BACHRACH 2012 Bachrach D S Warfare in Tenth-Century Germany Woodbridge 2012
BAKAY 1965 Bakay K Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a magyar aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacuteseacutehez
DuDolg 1 (1965)
BAKAY 1967 Bakay K Archaumlologische Sudien zur Frage der ungarischen
Staatsgruumlndung ActaArchHung 19 (1967) 167ndash170
BAKAY 1978 Bakay K A magyar aacutellamalapiacutetaacutes Budapest 1978
BALOGH 2004 Balogh L Az Annales Bertiniani 839 eacutevi bejegyzeacutese eacutes a magyarok In
Balogh L ndash Keller L Fegyveres nomaacutedok ndash nomaacuted fegyverek Budapest
2004 112ndash123
BARTHA 1958 Bartha A Honfoglalaacuteskori kovaacutecsmesterseacuteguumlnkről TSz 13ndash4 (1958)
315ndash327
BARTHA 1961 Bartha A A honfoglalaacuteskori magyar kovaacutecsmesterseacuteg taacutersadalmi
haacutettereacutenek keacuterdeacuteseacutehez TSz 42 (1961) 133ndash154
BARTHA 1964 Bartha A Kijev eacutes Itil TSz 62 (1964) 223ndash254
BARTHA 1968 Bartha A A IXndashX szaacutezadi magyar taacutersadalom Budapest 1968
BAacuteCSATYAI 2016 Baacutecsatyai D A magyar kalandozoacute hadjaacuteratok latin nyelvű kuacutetfői Doktori
disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2016
BAacuteCSATYAI 2017 Baacutecsatyai D A kalandozoacute hadjaacuteratok nyugati kuacutetfői Budapest 2017
BAacuteLINT 1963 Baacutelint A Kiskundorozsma-Voumlroumlshomok dűlői leletek MFMEacute 1963 91ndash
100
BAacuteLINT 1969 Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovas temetkezeacutesek neacutehaacuteny keacuterdeacutese
MFMEacute 19691 107ndash114
BAacuteLINT 1970 Baacutelint Cs A kalandozoacute hadjaacuteratok uacutejabb eacutertelmezeacuteseacutehez Valoacutesaacuteg
19702 71ndash74
BAacuteLINT 1971a Baacutelint Cs X szaacutezadi temető a szabadkiacutegyoacutesi-paacutelligeti taacuteblaacuteban BMMK
1 (1971) 49ndash88
BAacuteLINT 1971b Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovastemetkezeacutesek MFMEacute 19712 85ndash
107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
180
BAacuteLINT 1976 Baacutelint Cs A magyarsaacuteg eacutes az uacuten Bielo brdoi kultuacutera In Horvaacuteth Attila
(szerk) Cumania IV Kecskemeacuteti Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
1976 225ndash254
BAacuteLINT 1980 Baacutelint Cs Der Landnahmenzeitliche Grabfund von Pestlőrinc
ActaArchHung 32 (1980) 241ndash250
BAacuteLINT et al
2013
Baacutelint Cs ndash Biacuteroacute Aacute ndash Bolloacutek Aacute ndash Csiky G ndash Koumlhler K ndash Langoacute P ndash
Patay-Horvaacuteth A ndash Takaacutecs M ndash Tuumlrk A Bizaacutenc Koumlzeacutep- eacutes Kelet-
Euroacutepaacuteban (reacutegeacuteszeti eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti kutataacutesok OTKA NK 72636
zaacuteroacutejelenteacutes 2013
BAacuteNDI 2000 Baacutendi Gaacuteborneacute (szerk) Fettich Naacutendor ostromnaploacuteja 1945 januaacuter 16
ndash februaacuter 19 Bp 2000 94
BAacuteNFFY 2009 Baacutenffy E Foumlldindulaacutes A reacutegeacuteszet vaacutelsaacutega eacutes vaacuteltozaacutesa napjainkban AM
20091 1ndash3
BAacuteNLAKY 2001 Baacutenlaky Joacutezsef A magyar nemzet hadtoumlrteacutenelme Arcanum Adatbaacutezis
2001 httpmekoszkhu0940009477htmlindexhtml (megtekinteacutes
ideje 2018 09 20)
BECK 1884 Beck L Die Geschichte des Eisens in technischer und
kulturgeschichtlicher Beziehung Braunschweig 1884
BEDŐ 2004 Bedő V Tudomaacutenykoumlzi beszeacutelgeteacutesek reacutegeacuteszet In Vilaacutegossaacuteg 20041
83ndash89
BENDE ndash
LŐRINCZY 1997
Bende L ndash Lőrinczy G A szegvaacuter-oromdűlői 10ndash11 szaacutezadi temető
MFMEacute 1997 201ndash285
BENKŐ 2010 Benkő E Feacutemfeldolgozaacutes a koumlzeacutepkorban In A koumlzeacutepkor eacutes kora-uacutejkor
reacutegeacuteszete Magyarorszaacutegon Budapest 2010 691ndash708
BENKŐ et al
2017
Benkő Elek ndash Bondaacuter Maacuteria ndash Kollaacuteth Aacutegnes (szerk) Magyarorszaacuteg
reacutegeacuteszeti topograacutefiaacuteja Muacutelt jelen joumlvő Budapest 2017 163ndash174
BIALEKOVAacute 2000 Bialekovaacute D Vasrudak In Wieczorek A ndash Hinz H M (szerk)
Euroacutepa koumlzepe 1000 koumlruumll Toumlrteacutenelmi műveacuteszeti eacutes reacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyok Az Euroacutepa Tanaacutecs 27 kiaacutelliacutetaacutesa (ford Havas L Aknai K
Antkowiak M Drewniak D Burnell S) Stuttgart 2000 125ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
181
BIRCH 2013 Birch T Does pattern-welding make Anglo-Saxon swords stronger In
Dungworth D ndash Doonan R C P (ed) Accidental and Experimental
Archaeometallurgy London 2013 127ndash134
BIacuteROacute 2012 Biacuteroacute Aacute Dating (with) weapon burials and the bdquoWaffenwechselrdquo A
preliminary report on new investigations of the so-called viking-age
swords in the Carpathian Basin from a chronological point of wiew In
Tobias B (Hrsg) Die Archaumlologie der fruumlhen Ungarn Mainz 2012
191ndash218
BIacuteROacute 2013 Biacuteroacute Aacute Fegyverek a 10ndash11 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Doktori
disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2012
BIacuteROacute ndash BENCSIK
2014
Biacuteroacute Aacute ndash Bencsik P Reacutegeacuteszeti leletanyagboacutel hagyomaacutenyeacuteleszteacutes (A
magyarhomorog-koacutenyadombi 103 siacuter iacutejrekonstrukcioacuteja) In Sudaacuter B ndash
Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet
Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 387ndash412
BIacuteROacute ndash LANGOacute
2013
Biacuteroacute Gy ndash Langoacute P bdquoDeo obdilis gens Hungarorumrdquooder bdquoauxilium
Dominirdquo ndash Die Ungarn und die christliche Welt im 10 Jahrhundert In
Rauben ndash Pluumlndern ndash Morden Nachweis von Zerstoumlrung und
kriegerischer Gewalt im archaumlologischen Befund Studien zu spaumltantike
und Fruumlhmittelalter V Verlag Dr Kovač Hamburg 2013 265ndash335
BENCSIK 2012 Bencsik Peacuteter A IXndashX szaacutezadi magyar iacutej in Seregszemle 101 (2012)
193ndash226
BLINDHEIM 1962 Blindheim Ch Smedgraven fra Bygland i Morgedal Viking 25 (1962)
25ndash80
BOBA 2005 Boba I Nomaacutedok normannok eacutes szlaacutevok Kelet-Euroacutepa a 9 szaacutezadban
In Petrovics Istvaacuten (szerk) Kijevtől Kalocsaacuteig Emleacutekkoumlnyv Boba Imre
tiszteleteacutere Budapest 2005 9ndash28
BOCK 1870 Bock F Der Schatz von St Veitin Prag Mittheilungen der K K
Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale
15 (1870)
BODRI 2014 Bodri M Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy Kaacuterpaacutet-medencei lelőhelyek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
182
MTA-BTK-MŐT honlapja
httparpadbtkmtahuregeszetlelohelyekkarpat-medence172-
puspokladany-eperjesvolgyhtml (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
BOGDAacuteL 1968 Bogdaacutel F A kovaacutecsmesterseacuteg kutataacutesa HOMEacute VII (1968) 157ndash170
BOLLOacuteK 2004 Bolloacutek Aacute Az Annales Bertiniani 839 eacutevi rhos koumlvetseacutege eacutes a magyarok
Sz 13 (2004) 349ndash380
BOLLOacuteK 2012 Bolloacutek Aacute Ornamentika a 10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Formatoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszethez
Doktori disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2012
BORSOS 1980 Borsos H Az abonyi honfoglalaacutes kori fegyvertoumlredeacutek kezeleacutese StudCom
9 (1980) 247ndash248
BOWLUS 2006 Bowlus Ch R The Battle of Lechfeld and its Aftermath August 955
Burlington 2006
BOWLUS 2008 Bowlus Ch R The Early Hungarians as Mercenaries 860ndash955 In
France J (ed) Mercenaries and Paid Men The Mercenary Identity in
the Middle Ages Proceedings of a Conference held at University of
Wales Swansea 7thndash9th July 2005 Leiden ndash Boston 2008 193ndash205
BOacuteNA 2000 Boacutena I A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban Budapest 2000
BOacuteNA 1971 Boacutena I Ein Vierteljahrhundert Voumllkerwanderungsforschung in Ungarn
ActaArchHung 23 (1971) 265ndash336
BOacuteTAacuteR 2001 Boacutetaacuter I Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszat nyomai Csiacutekszentsimonban I
Acta 2001II 165ndash174
BOumlHNE ndash
DANNHEIMER
1961
Boumlhne C ndash Dannheimer H Studien an Wurmbuntklingen des fruumlhen
Mittelalters Bayerische Vorgeschichtsblaumltter 26 (1961) 107ndash122
BRANDT 1830 Brandt H Geschichte des Kriegswesens Berlin 1830
BREacuteHIER 1999 Breacutehier Louis Bizaacutenc tuumlndoumlkleacutese eacutes hanyatlaacutesa (ford Baaacuten Istvaacuten)
Budapest 1999
BREszligLAU 1906 Harry Breszliglau Die Schlacht auf dem Lechfelde Historische Zeitschrift
DOI 1015774PPKEBTK2019012
183
XCVII 137ndash151
B SZABOacute 2002 B Szaboacute J Gondolatok a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadviseleacutesről A Kriacutemi
Kaacutensaacuteg vizsgaacutelataacutenak bevonaacutesa a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok kutataacutesaacuteba In
Balogh L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek
Budapest 2002 124ndash138
B SZABOacute 2007 B Szaboacute J Az Aacuterpaacuted-kor csataacutei a steppei neacutepek hadviseleacuteseacutenek
tuumlkreacuteben HK 1202 (2007) 501ndash526
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
B SZABOacute 2017 B Szaboacute J A koumlzeacutepkor magyarorszaacutegi koumlnnyűlovassaacutega Maacuteriabesnyő
2017
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
BUCHWALD 2005 Buchwald V F Iron and Steel in Ancient Times Koppenhaacutega 2005
BUDINSKY-
FETTICH 1973
Budinsky-Krička V ndash Fettich N Das altungarische Fuumlrstengrab von
Zempliacuten Pozsony 1973
CHALINE 2015 Chaline O A csata mint toumlrteacuteneti taacutergy (ford Maacuterkus Andrea) HK
1284 (2015) 1047ndash1060
COLES 1979 Coles J M Experimental archaeology London 1979
CORRADINI 2006 Corradini R Die Annales Fuldenses ndash Identitaumltskonstruktionen im
ostfraumlnkischen Raum am Ende der Karolingerzeit In Corradini R ndash
Meens R ndash Poumlssel C ndash Shaw Ph (eds) Texts and Identities in the
early Middle Ages Beacutecs 2006 121ndash136
CORRADINI 2008 Corradini R Das Bild der Ungarn in den Annales Fuldenses und bei
Johannes Aventinus In Zehetmayer R (Hrsg) Im Schnittpunkt
fruumlhmittelalterlicher Kulturen Niederoumlsterreich an der Wende vom 9
zum 10 Jahrhundert St Poumllten 2008 103ndash149 (NOumlLA Mitteilungen
aus dem Niederoumlsterreichischen Landesarchiv 13)
CSALLAacuteNY 1941 Csallaacuteny G Uacutejabb honfoglalaacuteskori leletek Szentes koumlrnyeacutekeacuteről FolArch
3ndash4 (1941) 182ndash192
CSEDREKI et al Csedreki L ndashGreiff Sndash Langoacute P ndash Stroumlbele F ndash Tuumlrk A Honfoglalaacutes
kori feacutemleletek anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai keacutesziacuteteacutestechnikaacutejuk eacutes
DOI 1015774PPKEBTK2019012
184
2015 nyersanyagforraacutesuk tuumlkreacuteben In Lőrinczy G ndash Tuumlrk A (szerk)
Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-torkolat nyugati
oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar Őstoumlrteacuteneti
Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 325‒339
CSEDREKI ndash
LANGOacute 2015
Csedreki L ndash Langoacute P Honfoglalaacutes kori ezuumlst taacutergyakon veacutegzett XRF eacutes
PIXE vizsgaacutelatok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszertani elemzeacutese In Lőrinczy G ndash
Tuumlrk A (szerk) Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-
torkolat nyugati oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar
Őstoumlrteacuteneti Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 353ndash356
CSIKY 2009 Csiky G Az avar kori szuacuteroacute- eacutes vaacutegoacutefegyverek Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK Budapest 2009
CSIKY 2015 Csiky G Avar-AgePolearms and EdgedWeapons Classification
Typology Chronology and Technology Leiden ndash Boston 2015
CSIKY 2016 Csiky G A szaacutemok bűvoumlleteacuteben Az avar kori vaacutegoacutefegyverek metrikus
adatainak eacuterteacutekeleacuteseacuteről In Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely
K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere
Budapest 2016 243ndash269
ČILINSKAacute 1966 Čilinskaacute Z Schlawisch ndash Awarisches Graumlberfeld in Noveacute Zaacutemky
Pozsony 1966
ČILINSKAacute 1973 Čilinskaacute Z Fruumlhmittelalterliches Graumlberfeld in Želovce Pozsony 1973
DAIM et al 2006 Daim F ndash Lauermann E Das fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Verlag des Roumlmish-Germanischen
Zentralmuseums Mainz 2006
DAVIDSON 1998 Davidson H E The Sword in Anglo-Saxon England Its Archaeology
and Literature Woodbridge 1998
DEEacuteR 1947 Deeacuter J Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81
(1947) 288ndash289
DENIG 1997 Denig H Alte Schmeidenkunst Damaszenstahl IndashII Kaiserslautern
1997
DOI 1015774PPKEBTK2019012
185
DIENES 1968 Dienes I A magyar honfoglalaacutes kora In Szombathy V (szerk) A
magyar reacutegeacuteszet regeacutenye Budapest 1968 135ndash194
DIENES 1972 Dienes I A honfoglaloacute magyarok Budapest 1972
DIENES 1996 Dienes I Honfoglalaacutes kori kovaacutecsaink egyik mesterfogaacutesaacuteroacutel FolArch
14 (1996) 181ndash199
DRENNAN 2009 Drennan R D Statistics for Archaeologists A Commonsense Approach
Dordrecht ndash Heidelberg ndash London ndash New York 2009 (első kiadaacutes 2004)
DOPSCH 2002 Dopsch H Arnulf und der Suumldosten ndash Karantanien Maumlhren Ungarn In
Fuchs F (Hrsg) Kaiser Arnolf das ostfraumlnkische Reich am Ende des 9
Jahrhunderts Regensburger Kolloquium 9ndash11 12 1999 Muumlnchen
2002 143ndash186
DOacuteKUS 1900 Doacutekus Gy Aacuterpaacutedkori siacuterleletek Zempleacuten vaacutermegyeacuteben ArchEacutert 20
(1900) 39 ndash 61
DONČEVA ndash
TOTEV 2011
Dončeva S ndash Totev B A New bdquoHungarianrdquo Type Saber from the
Outskirts of Pilska In Dončeva-Petkova L ndash Balogh Cs ndash Tuumlrk A
(eds) Avars Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia I софия ndash Piliscsaba 2011 121ndash
124
DONČEVA ndash
TOTEV 2018
Dončeva S ndash Totev B Two New bdquoBulgarianrdquo Type of Sabers from
Region of Shumen In Йотов В (ред) Военни експедиции
въоружение и снаряжение (античност и средновековие) Acta
Musei Varnaensis Xndash2 Варна 2018 129ndash132
DUBY 1992 Duby G The Early Growth of the European Economy Warriors and
Peasants from the Seventh to the Twelfth Century Ford Clarke H B
Ithaca NY 1992 (első megjeleneacutes 1974)
DZATTIATY 2014 Дзаттиаты Р Г Аланские древности Даргавса Владькаваз 2014
DZATTIATY et al
2018
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С ndash Царикаева З Х-М Оружие
населания центрального Кавказа VII-X вв по материалам
даргавсского могильника In Кавказ в системе культурных связей
Евразии в древноти и средневековые Карачаевск 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
186
DZATTIATY ndash
USPENSKIJ 2016
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С Катакомба Казарского времени
из Даргавского могильника в северной осетии PA 20162 150ndash168
EGER 2014 Eger C Zur Frage Byzantinischen Blankwaffen im Ausgehenden 6 und
7 Jahrhundert Schwerter mit bronzenem Parierstuumlck vom Typ Aradac-
Koumllked-Korinth Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen Zentralmuseums
61 (2014 megjeleneacutes alatt)
EDGE ndash
WILLIAMS 2003
Edge D ndash Williams A Some Early Medieval Swords in the Wallace
Collection and Elsewhere Gladius 23 (2003) 191ndash210
EDVI 1889 Edvi I A A vas toumlrteacutenete Koumlzeacutep- eacutes Eacuteszak-Euroacutepaacuteban a
neacutepvaacutendorlaacuteskorig Magyar Meacuternoumlk eacutes Eacutepiacuteteacutesz Egylet Koumlzloumlnye 1889
399ndash416 458ndash472 549ndash552
ELIADE 2004 Eliade M Kovaacutecsok eacutes alkimistaacutek Ford Vargyas Z Budapest 2004
ERDEacuteLYI 1964 Erdeacutelyi I A bodrogszerdahelyi honfoglalaacuteskori temető JAMEacute 4ndash5
(1964) 17ndash29
ERDEacuteLYI 1982 Erdeacutelyi I Az avarsaacuteg eacutes kelet a reacutegeacuteszeti forraacutesok tuumlkreacuteben Budapest
1982
ERDEacuteLYI 1994 Erdeacutelyi I Megjegyzeacutesek az uacutegynevezett Nagy Kaacuteroly-szablyaacuteroacutel Acta
Universitas de Attila Joacutezsef Nominante Opuscula Byzantina 9 (1994)
129ndash139
ERDEacuteLYI 2004 Erdeacutelyi I Őseink nyomaacuteban Budapest 2004
EVANS ndash
LOVELUCK 2009
Evans D H ndash Loveluck C Life and Economy at Early Medieval
Flixborough The Artefact Evidence Oxford 2009
FASOLI 1945 Fasoli G Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Firenze 1945
FEDOROV 1981 Федоров-Давыдов Г А Aрхеологическая типология и процесс
типообразования (На примере средневековых быс) In Ковальченко
И Д (ред) Математические методы в социально-экономических и
археологических исследованиях Москва 1981
FEDOROV 1987 Федоров-Давыдов Г А Статистические методы в археологии
Москва 1981
DOI 1015774PPKEBTK2019012
187
FEHEacuteR 2001 Feheacuter B A korai iszlaacutem feacutemművesseacuteg anyagai forraacutesai eacutes technikaacutei
Doktori disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2001
FETTICH 1931 Fettich N Adatok a honfoglalaacuteskor archaeoloacutegiaacutejaacutehoz ArchEacutert 45
(1931) 48ndash112
FETTICH 1933 Fettich N Az oroszorszaacutegi kereskedelmi utak eacutes az ősmagyarsaacuteg
Budapest 1933
FETTICH 1937 Fettich N A honfoglaloacute magyarsaacuteg feacutemművesseacutege Budapest 1937
FETTICH 1938 Fettich N A praacutegai Szent Istvaacuten kard reacutegeacuteszeti megvilaacutegiacutetaacutesban In
Sereacutedi Jusztiniaacuten Emleacutekkoumlnyv Szent Istvaacuten kiraacutely halaacutelnak kilencszaacutezadik
eacutevforduloacutejaacuten Budapest 1938 475ndash516
FEUERBACH
2002
Feuerbach A M Crucible Steel in Central Asia Production Use and
Origins Doktori disszertaacutecioacute University of London 2002
FODOR 1996 Fodor I Beacutecsi szablya Rakamaz-Straacutezsadomb Anarcs Balkaacuteny
Beregszaacutesz Beszterec Bodrogszerdahely Buj Gaacuteva-Szincsedomb
Gegeacuteny Nyiacuteregyhaacuteza-Jaacutenosbokor Oros Rakamaz-Fő u Rakamaz-
Tuacuteroacuteczi-part Reacutetkoumlzberencs Saacuterospatak Szabolcs megye ndash Ismeretlen
lelőhely Szabolcsveresmart Szabolcs-Vontatoacutepart Szolyva Tiszaberce-
Raacutectemető Tiszabezdeacuted Tiszaeszlaacuter-Bashalom Tiszaeszlaacuter-Sinkahegy
Tiszaeszlaacuter-Uacutejtelep Tiszaeszlaacuter-Voumlroumlsmarty u Tiszaloumlk-Kisvajasdomb
Tuzseacuter Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta Endrőd Hajduacutedorog Nagykoumlruuml
Szolnok-Straacutezsahalom Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszafuumlred
koumlrnyeacuteke Tiszafuumlred-Nagykenderfoumlldek Csongraacuted-Vendelhalom Kecel-
Vaacutedeacutei dűlő Muszka Oacuteszentivaacuten Saacutendorfalva Tiszakeacutecske-Oacutekeacutecske
Toumlroumlkkanizsa Versec Bana Ismeretlen lelőhely (Dunaacutentuacutel)
Sorokpolaacuteny Galgoacutec Noacutegraacutedsaacutep Soacuteshartyaacuten In Uő (főszerk) Wolf M
ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus
Budapest 1996 67ndash71 110ndash119 127ndash128 129ndash135 136ndash139 142ndash145
160ndash161 161ndash174 174ndash190 192ndash198 204ndash208 219 226ndash231 241ndash
244 282ndash292 294ndash296 305ndash307 322ndash325 340ndash341 344ndash345 348ndash
351 353ndash356 358 362ndash365 370 372ndash373 388ndash390 400ndash402 403ndash
107 434 437ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
188
FODOR 2000 Fodor I A beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard Szeged 2000
FODOR 2009 Fodor I Aacuterpaacuted-kori kovaacutecsműhely Hajduacutedorogon In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 97ndash100
FUCHS ndash NAacuteDORI
1958
Fuchs Erik ndash Naacutedori Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vas keacuteziszerszaacutem
metallograacutefiai vizsgaacutelata TSz 19583ndash4 323ndash330
FURET 2007 Furet F A kvantifikaacutecioacute a toumlrteacutenettudomaacutenyban (ford Neacutemeth O) In
Benda Gy ndash Szekeres A (szerk) Az Annales A gazdasaacuteg- taacutersadalom-
eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet francia vaacuteltozata Budapest 2007
GALLAGEO 2015 Gallageo J A Are Humanism and Mixed Methods Related Leibniczrsquos
Universal (Chinese) Dream JMMR 92 (2015) 118ndash132
GALLINA ndash
VARGA 2016
Gallina Zs ndash Varga S A Duna-Tisza koumlzeacutenek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-
kori temetői siacuter- eacutes kincsleletei I Kalocsai-Saacuterkoumlz a 10ndash11
szaacutezadban Szeged 2016
GAacuteLL 1999 Gaacutell E A honfoglaloacute magyarsaacuteg katonai-politikai rangreacutetegződeacutese
Rangjelző taacutergyak a 10 szaacutezadi magyar siacuterokban Acta Siculica 1 (1999)
191ndash216
GAacuteLL 2005 Gaacutell E Въоръжението и снаряжението Oт българското
средновековие (VIIndashXI век) HK 1183 (2005) 863ndash865
GAacuteLL 2007 Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg XndashXI szaacutezadi siacuter- eacutes
szoacutervaacuteny-fegyverleleteinek elemzeacutese HK 1202 (2007) 395ndash474
GAacuteLL 2010 Gaacutell E Burial Customs and the Question of 10th Century Populations in
the Transylvanian Basin ActaArchCarp 45 (2010) 271ndash314
GAacuteLL 2013A Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg 10ndash11 szaacutezadi
temetői Szeged 2013
GAacuteLL 2013B Gaacutell E The Question of Centres of Power in the light of 10th Century
Necropoles in the Transilvanian Basin ndash The case of the Cluj necropoles
In Hardt M ndash Tamaacuteska O H (Hrsg) Macht des Goldes Gold der
Macht Herrschafts- und Jenseitsrepraumlsentation zwischen Antike und
Fruumlhmittelalter im mittleren Donauraum Weinstadt 2013
DOI 1015774PPKEBTK2019012
189
GAacuteLL et al [in
press]
Gaacutell E ndash Nagy Sz ndash Peacuteter Sz S ndash Tuumlrk A Uacutejabb adatok a Kolozsvaacuter-
Zaacutepolya utcai 10 szaacutezadi temető hagyateacutekaacuteboacutel Reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti
eacuteszreveacutetelek Erdeacutely 10 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez Megjeleneacutes alatt
GEIBIG 1991 Geibig A Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum
12 Jahrhundert aus Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland
Neumuumlnster 1991
GOFFER 2007 Goffer Z Archaeological chemistry New Jersey 2007 (első
megjeleneacutes 1907)
GOumlMOumlRI 2000a Goumlmoumlri J (szerk) Az avar kori eacutes Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti
emleacutekei Pannoniaacuteban Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere I
Vasművesseacuteg Sopron 2000
GOumlMOumlRI 2000b Goumlmoumlri J Az avar kori eacutes XndashXI szaacutezadi vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti emleacutekei
Somogy megyeacuteben Somogyi muacutezeumok koumlzlemeacutenyei 14 (2000) 164ndash218
GOumlMOumlRI 2006 Goumlmoumlri J The Bloomery Museum at Somogyfajsz (Hungary) and some
Archaeometallurgical Sites in Pannonia from the Avar- and Early
Hungarian Period MJoM 2006 185ndash198
GOumlMOumlRI 2009 Goumlmoumlri J Eacutegi eacutes foumlldi kovaacutecs In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 7ndash15
GOumlMOumlRI 2011 Goumlmoumlri J Archeometallurgy in Hungary some Results and Questions
In Hošek J ndash Cleere H ndash Mihoacutek L The Archaeometallurgy of iron
Recent Developments in Archaeological and Scientific Research Institut
of Archaeology of the ASCR Praacutega 201165ndash72
GOumlMOumlRI 2012 Goumlmoumlri J A pannoacuteniai roacutemai kori vaskohaacuteszat tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek keacuterdeacutese
A sopron-deaacutek teacuteri Aacuterpaacuted-kori vasolvasztoacute műhelyek In Vida T
(szerk) Thesaurus avarorum Budapest 2012 25ndash36
GOumlMOumlRI 2016 Goumlmoumlri J A Taacuterkaacuteny helynevekről reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesben In
Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs
ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere Budapest 2016 439ndash460
DOI 1015774PPKEBTK2019012
190
GYAacuteNI 2006 Gyaacuteni G Elbeszeacutelhető-e egy csata hiteles toumlrteacutenete Metatoumlrteacuteneti
megfontolaacutesok HK 1191 (2006) 121ndash133
GYOumlRFFY 1959 Gyoumlrffy Gy Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről A nemzetseacutegtől a
vaacutermegyeacuteig a toumlrzstől az orszaacutegig Kurszaacuten eacutes Kurszaacuten vaacutera Budapest
1959
GYOumlRFFY 1983 Gyoumlrffy Gy A kabar keacuterdeacutes Forraacutes XV eacutevf 7 sz (1983) 29ndash33
GYOumlRFFY 1987 Gyoumlrffy Gy Az Aacuterpaacuted-kori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza IndashIV
Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1987
GYOumlRFFY 1990 Gyoumlrffy Gy (szerk) A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 1990
HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL1986
Halmaacutegyi Sz ndash Riedel L Reacutegi fegyverekről Budapest 1986
HAMPEL 1902 Hampel J Reacutegiseacutegek a honfoglalaacutes koraacuteboacutel ArchEacutert 22 (1902) 296ndash316
HAMPEL 1905 Hampel J Alterthuumlmer des fruumlhen Mittelalters in Ungarn IndashIII
Braunschweig 1905
HAMPEL 1907 Hampel J Uacutejabb tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kor emleacutekeiről Budapest
1907
HAMPTON 2011 Hampton Valerie Dawn Viking Age Arms and Armour Originating in
the Frankish Kingdom The Hilltop Rewiew 42 (2011) 36ndash44
HARAMZA 2012 Haramza M A damaszkuszi aceacutel reacuteszleges rekonstrukcioacuteja (Kiacuteseacuterleti
beszaacutemoloacute) Orpheus Noster 43 (2012) 81ndash84
HARAMZA 2014 Haramza M A IXndashX szaacutezadi hadjaacuteratok taacutersadalmi-politikai
vonatkozaacutesai Szakdolgozat KRE Budapest 2014
HARAMZA 2015 Haramza M A kovaacutecsolaacutes mint kutataacutesmoacutedszer ndash mit keres egy
keacutezműves szakma a toumlrteacutenettudomaacutenyban In Szaboacute I ndash Bohonyi N ndash
Haffner T ndash Hanzel A ndash Horvaacuteth O ndash Maacuterhoffer N ndash Molnaacuter E ndash Paacutel E
ndash Shchaub A ndash Varga Z (szerk) IDK 2015 Peacutecs 2015 05 14ndash15
Peacutecs 2015 71ndash79
HARAMZA 2016 Haramza M Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory A Study
of Weapon and Equestarian Burials in Viking-Age Denmark AD 800ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
191
1000 Copenhagen Publications from the National Museum 2014 HK
1292 (2016) 599ndash602
HARAMZA 2017a Haramza M Vlfberht ndash Egy kardfelirat eredete eacutes technoloacutegiaacuteja Micae 6
(2017) 103ndash117
HARAMZA 2017b Haramza M bdquoHa toumlrik ha szakadrdquo Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek teszteleacutese
Hataacutertalan Reacutegeacuteszet 22 (2017) 63ndash66
HARAMZA 2017c Haramza M Honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutese eacutes hasznaacutelata Hataacutertalan
Reacutegeacuteszet 24 (2017) 60ndash63
HARAMZA 2017d Haramza M Mikko Moilanen Marks of Fire Value and Faith Swords
with Ferrous Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200
AD) Archaeologia Medii Aevi Finnlandiae 21 Turku Suomen
Keskiajan Arkeologian Seura 2015 In Fejezetek a hadtoumlrteacutenelemből 5
Vaacutelogataacutes a ldquoHadtoumlrteacuteneti esteacutekrdquo előadaacutessorozat 2017-ben elhangzott
előadaacutesaiboacutel MHTT Peacutecs ndash Budapest 2017 129ndash137
HARAMZA ndash
THIELE 2015a
Haramza M ndash Thiele Aacute Toumlrteacuteneti keacuterdeacutesek műszaki vaacutelaszok In Pinteacuter
T (szerk) Dialoacutegus konferencia ELTE Budapest 2015 118ndash126
HARAMZA ndash
THIELE 2015b
Haramza M ndash Thiele Aacute Diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nyomai az 5 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben In Feheacuter B ndash Galambos I (szerk) Hunok a
toumlrteacutenelemben eacutes a hagyomaacutenyokban Budapest 2015 63ndash74
HAUPT ndash KOCKA
1996
Haupt H G ndash Kocka J Geschichte und Vergleich Ansaumltze und
Ergebnisse international vergleichende Geschichtsschreibung Frankfurt
ndash New York 1996 9ndash45
HAUSNER 2015 Hausner G Kincses Katalin Maacuteria (szerk) A magyar hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes
toumlrteacutenete eacutes aktuaacutelis keacuterdeacutesei HK 1284 (2015) 1204ndash1206
HEGEDŰS 1960 Hegedűs Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vastaacutergyak eacutes salakok metallograacutefiai
vizsgaacutelataacutenak tanulsaacutegai TSz 19601 119ndash129
HEREPEY 1895 Herepey K A gombaacutesi neacutepvaacutendorlaacutes kori siacuterokroacutel ArchEacutert 15 (1895)
426ndash430
HEWITT 1860 Hewitt J Ancient Armour and Weapons is Europe from the Iron Period
of the Northern Nations to the End of the Seventeenth Century Oxford
DOI 1015774PPKEBTK2019012
192
1860
HIDAacuteN 1995 Hidaacuten Cs L Iacutejak iacutejaacuteszok reacutegen eacutes ma Studia Nova 1995 101ndash113
HIDAacuteN 2000 Hidaacuten Cs L Mit jelent a koumlnnyű- eacutes mit jelent a neheacutezlovassaacuteg
Terminoloacutegiai probleacutemaacutek az bdquoeuraacutezsiai nomaacutedrdquolovassaacuteggal kapcsolatban
Taacutersadalom eacutes honveacutedelem 4 (2000) 7ndash20
HIDAacuteN 2009 Hidaacuten Cs L Koumlnnyűlovas fegyverzet eacutes hadviseleacutesi moacuted a XI-XIV
szaacutezadi Magyarorszaacutegon Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen
2009
HIDAacuteN ndash
SZŐLLŐSSY 2008
Hidaacuten Csaba ndash Szőllőssy Gaacutebor Fegyver- eacutes loacuteszerszaacutemgyűjtemeacuteny a
taacutepioacuteszelei Blaskovich Muacutezeumban Szentendre 2008
HILL 2013 Hill B E Charles the Baldrsquos rsquoEdict of Pȋtresrsquo (864) a Translation and
Commentary Szakdolgozat University of Minnesota Minnesota 2013
HOFFMEYER
1954
Hoffmeyer A B Middelalderens tveaeligggede svaeligrd en undersoslashgelse af
dets udviklingshistorie kronologi og nationalitet dets stilling i den
almindelige varingbenhistoriske udvikling og dets krigsmaeligssige betydning
Koppenhaacutega 1954
HOFFMEYER
1961
Hoffmeyer A B Introduction to the history of the European Sword
Gladius I (1961) 30ndash75
HOLL 2005 Holl I Koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet egy interdiszciplinaacuteris tudomaacuteny moacutedszertani
keacuterdeacutesei ArchEacutert 130 (2005) 181ndash194
HORVAacuteTH 2015 Horvaacuteth C Győr eacutes Moson megyeacutek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
temetői eacutes siacuterleletei Szeged 2015
HOŠEK ndash
HARAMZA 2018
Hošek J ndash Haramza M MetallographicExamination of Four 7thndash8th
Century Long-Blade Weapons from Želovce (Slovakia) AR 703 (2018)
468ndash482
HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935
Hoacuteman B ndash Szekfű Gy Magyar őstoumlrteacutenet I Budapest 1935
HOLUBIEV 2017 Голубєв А М Сравнительное исследование типов сабель
салтовской археологической культуры и технологии их
изготовления Revista Arheologică 131ndash2 (2017) 235ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
193
HOLUBIEV ndash
HOLUBIEVA 2012
Голубєв А М ndash Голубєва І В Однолезова зброя з довгим клинком
кочовиків VIImdashVIII cт Археологія 20124 42ndash54
HUSSON et al
2010
Husson F ndash Lecirc S ndash Pagegraves J Exploratory Multivariate Analysis by
Example Using R London ndash New York 2010
IGAZ 2007 Igaz L Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Magyarorszaacutegon eacutes kuumllfoumlldoumln neacutehaacuteny peacutelda
kuumlloumlnboumlző toumlrteacuteneti korszakok kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti uacuteton toumlrteacutenő bdquoeacuteletre
kelteacuteseacutererdquo Megjegyzeacutesek az Aacuterpaacuted-kor harcaacuteszataacutenak a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet
moacutedszereivel toumlrteacutenő rekonstrukcioacutes keacuterdeacuteseihez Aetas 224 (2007) 161ndash
169
IGAZ 2014 Igaz L Hagyomaacutenyőrzeacutes kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Elmeacutelet eacutes gyakorlat
Euroacutepaacuteban eacutes Magyarorszaacutegon In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs
ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 413ndash419
INKOVA 2013 Inkova M A Medieval Sabre and a Knife from the Exhibition of the
National Museum of History in Sofia Acta Militaria Medievalia 9 (2013)
63ndash88
IRAacuteSNEacute 1992 Iraacutesneacute Melis K Honfoglalaacutes kori leletek Budaoumlrs-Tűzkőhegyről
Budapest Reacutegiseacutegei 29 (1992) 95ndash107
ISTVAacuteNOVITS
2003
Istvaacutenovits E A Reacutetkoumlz honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori emleacutekanyaga
Nyiacuteregyhaacuteza ndash Budapest 2003
JAKAB 2009 Jakab A XndashXI szaacutezadi temető Nyiacuteregyhaacuteza-Felsősima hataacuteraacuteboacutel (M3-as
autoacutepaacutelya 161- lelőhely) JAMEacute 51 (2009) 79ndash124
JAKUHN 1939 Jakuhn H Eine Schwertform aus karolingischer Zeit Offa Berichte und
Mitteilungen des Museums vorsichtlicher Altertuumlmer in Kiel 4 (1939)
155ndash168
JANKOVICH 1835 Jankovich M Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene viteacuteznek - ki meacuteg a
rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett
tetemeiről rsquos oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg
Eacutevkoumlnyvei 1835 281ndash296
DOI 1015774PPKEBTK2019012
194
JEVGLEVSKIJ ndash
POTOMKINA
2000
Евглевский Л В Потемкина Т М Восточноевропейские
позднекочевнические сабли Степи Европы в эпоху средневековья 1
(2000) Донецк
JOTOV 1995 Йотов В За един тип сабя от ранното българско средновековие In
Тодоров П (ред) Българите в северното причерноморие
Изследвания и материали IV Велико Търново 1995 97ndash102
JOTOV 2004 Въоръжението и снаряжението Oт българското средновековие
(VIIndashXI век) Варна ndash Велико Търново 2004
JOTOV 2008 Jotov V A Note on the bdquoHungarian Sabersrdquo of Medieval Bulgaria In
Curta F (ed) The Other Europe in the Middle Ages Avars Bulgars
Khazars and Cumans Leiden ndash Boston 2008 327ndash338
JOHANNSEN 1953 Johannsen O Die Geschichte des Eisens Duumlsseldorf 1953
JOacuteSA 1914 Joacutesa A Honfoglalaacuteskori emleacutekek Szabolcsban ArchEacutert 343 (1914)
169ndash184
KALICZ ndash
RACZKY 1977
Kalicz N ndash Raczky P Uacutej-e az uacutejreacutegeacuteszet Megjegyzeacutesek a diffuacutezioacute
adaptaacutecioacute eacutes innovaacutecioacute keacuterdeacuteseihez Valoacutesaacuteg 206 (1977) 76ndash94
KALMAacuteR 1971 Kalmaacuter J Reacutegi magyar fegyverek Budapest 1971
KALMAacuteR 1959 Kalmaacuter J Keacutet koumlzeacutepkori kardroacutel ArchEacutert 86 (1959) 189ndash191
KALMAacuteR 1960 Kalmaacuter J Ingelri kard a toumlrteacuteneti muacutezeumban ArchEacutert 88 (1961) 115
KARAacuteCSONYI
1903
Karaacutecsonyi J Bihari honfoglalaacutes kori lovassiacuterroacutel ArchEacutert 23 (1903) 66ndash
67 405ndash412
KARLSSON 2000 Karlsson M Iron and Steel Technology in Hispano-Arabic and Early
Castilian Written Sources Gladius 20 (2000) 239ndash250
KATONA 2017 a Katona Cs Vareacuteg gaacuterdistaacutek Konstantinaacutepolyban In Antik tanulmaacutenyok
61 (2018) 209ndash224
KATONA 2017b Katona Cs Rusz-vareacuteg kereskedelmi uacutetvonalak a IXndashX szaacutezadi Kelet-
Euroacutepaacuteban eacutes a Kaacuterpaacutet-medence In NyJAMEacute 61 (2017) 1ndash20
KATONA 2018 Katona Cs Viking eacutes nomaacuted kiacuteseacuterettagok a 9ndash11 szaacutezadi kelet euroacutepai
udvarokban In Micae 7 (2018) 49ndash64
DOI 1015774PPKEBTK2019012
195
KELLER 2005 Keller M A megeacuterteacutes lehetőseacutege ndash az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes
hasznaacuteroacutel Aethas 204 (2005) 102ndash111
KELLER 2008 Keller M A koumlzeacutepiskolai tanaacutersaacuteg professzionalizaacutecioacuteja a 19 szaacutezad
maacutesodik feleacuteben magyar-porosz oumlsszehasonliacutetaacutesban Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK 2008
KELLNER 1997 Kellner M G Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von
der raquoGens detestandalaquo zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo Muumlnchen
1997
KHARLAMOV
2017
Харламов П В Сабли кочевников IXndashXI вв с территории степей
Волго-Угария Известия Самарского научного центра Российской
академии наук 193 (2017) 406ndash412
KHUDYAKOV
1980
Худяков Ю С Вооружение енисейских киргизов в VIndashXII вв
Новосибирск 1980
KIRAacuteLY 1974 Kiraacutely P A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes a Metoacuted-legendaacuteban
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest 1974
KIRPIČNIKOV
1966
Кирпичников А Н Древнерусское оружие I CA (1966)
KISS 2000 Kiss G Vas megye 10ndash12 szaacutezadi siacuter- eacutes kincsleletei Szombathely
2000
KISS 2018 Kiss M Skandinaacutev eredetű segeacutedneacutepek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a 9ndash11
szaacutezadban Moacutera Akadeacutemia 2 (2015) 237ndash252
KISS ndash BARHTA
1970
Kiss Aacute ndash Bartha A Graves from the Age of the Hungarian Conquest at
Bana ActaArchHung 22 (1970) 219ndash260
KOLBERG 2018 Kolberg A S Did Vikings Really go Berserk An Interdisciplinary
Critical Analysis of Berserks Journal of Military History 823 (2018)
899ndash908
KOLČIN 1953 Колчин В А Черная металлургия и металлообработка в древней
Руси (Домонголrsquoский Период) Москва 1953
KOLIAS 1988 Kolias T G Byzantinische Waffen Ein Beitrag zur Byzantinischen
DOI 1015774PPKEBTK2019012
196
Waffenkunde von den Anfaumlngen bis zur Lateinischen Eroberung Beacutecs
1988
KOŠTA ndash HOŠEK
2014
Košta J ndashHošek J Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014
KMOSKOacute 1997 Kmoskoacute M Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Budapest 1997
KOMAR 2018 Komar O A korai magyarsaacuteg vaacutendorlaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes reacutegeacuteszeti
emleacutekei (История и археология древних Мадьяр в эпохи миграции)
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia V Budapest 2018
KOVAacuteCS 1941 Kovaacutecs I Hogyan hasznaacutelta a honfoglaloacute magyar a szablyaacutet
Koumlzlemeacutenyek az Erdeacutelyi Nemzeti Muacutezeum eacuterem- eacutes reacutegiseacutegtaacuteraacuteboacutel 19411
129ndash131
KOVAacuteCS 1971 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok laacutendzsaacutei eacutes laacutendzsaacutes temetkezeacutesuumlk
Alba Regia 11 (1971) 81ndash108
KOVAacuteCS 1972 Kovaacutecs L J Kalmaacuter Reacutegi magyar fegyverek (Alte ungarische Waffen)
Budapest 1971 ActaArchHung 24 (1972) 428ndash435
KOVAacuteCS 1975 Kovaacutecs L A magyar honfoglalaacuteskori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok
aacutellaacutesaacuteroacutel HK 223 (1975) 515ndash529
KOVAacuteCS 1980a Kovaacutecs L Der Saumlbel von Benepuszta (Ladaacutenybene Komitat Baacutecs-
Kiskun Kreis Kecskemeacutet) ActaArchHung 32 (1980) 309ndash316
KOVAacuteCS 1980b Kovaacutecs L Воoружение венгров изобретателей родины сабли
боевые топоры копья Kandidaacutetusi disszertaacutecioacute keacutezirata (MTA
Keacutezirattaacutera ltsz D9070) Moszkva 1980
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyar laacutendzsaacutes siacuterjeloumlleacutes eacutes neacuteprajzi
megfelelői Előmunkaacutelatok a magyarsaacuteg neacuteprajzaacutehoz 10 (1982) 58ndash85
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L Szablya szavunk in EacuteT 3940 (1984 oktoacuteber 5) 1250
KOVAacuteCS 1983 Kovaacutecs L A HajduacuteboumlszoumlrmeacutenyndashErdős tanyai honfoglaloacute magyar siacuterlelet
HMEacute 5 (1983) 19ndash53
KOVAacuteCS 1990 Kovaacutecs L Szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes A keacuteteacutelű kardos 10-11 szaacutezadi
magyar siacuterok keltezeacuteseacutehez ArchEacutert 117 (1990) 39ndash49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
197
KOVAacuteCS 1992 Kovaacutecs L Honfoglaloacute magyar leletek a kajaacuterpeacutec-gyűri kavicsbaacutenyaacuteban
ComArchHung 1992 159ndash171
KOVAacuteCS 1994ndash
1995
Kovaacutecs L A Kaacuterpaacutet-medence keacuteteacutelű kardjai a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacuteből ComArchHung 1994ndash1995 153ndash189
KOVAacuteCS 1995 Kovaacutecs L Előkelő rusz viteacutez egy szeacutekesfeheacutervaacuteri siacuterban In Koszta L
(szerk) Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Kristoacute Gyula
tiszteleteacutere Szeged 1995 291ndash308
KOVAacuteCS 2002 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok bőrpaacutenceacuteljaacuteroacutel HK 1152 (2002)
311ndash334
KOVAacuteCS 2004 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In Kristoacute Gy (szerk) Haacuteboruacute eacutes
hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2004 284ndash392
KOVAacuteCS 2011 Kovaacutecs L A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Budapest 2011
KOVAacuteCS 2015 Kovaacutecs L A Taktakoumlz 10 ndash 11 szaacutezadi siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleletei valamint a
tiszaluacutec-sarkadi 11 szaacutezadi temető Szeged 2015
Kovaacutecs S 2010 Kovaacutecs S Tibor Szablyaacutek a keacuteső koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon FolArch
54 (2008ndash2010) 267ndash296
KOVAacuteTS 1996 Kovaacutets T A karosi honfoglalaacutes kori temetők feacutemanyagaacutenak restauraacutelaacutesa
HOM 33ndash34(1996) 693ndash700
KOVAacuteTS 2009 Kovaacutets T Vastaacutergyak konzervaacutelaacutesa eacutes restauraacutelaacutesa In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 21ndash23
KRALOVAacuteNSZKY
1962
Kralovaacutenszky A Saacuterbogaacuterd-Templom-dűlő ArchEacutert 89 (1962) 266
KRISTOacute 1980 Kristoacute Gy Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig Budapest
1980
KRISTOacute 1983 Kristoacute Gy Tanulmaacutenyok az Aacuterpaacuted-korroacutel Budapest 1983
KRISTOacute 1985 Kristoacute Gy Az augsburgi csata Budapest 1985
KRISTOacute 1986 Kristoacute Gy Az Aacuterpaacuted-kor haacuteboruacutei Budapest 1986
KRISTOacute 1993 Kristoacute Gy A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
198
Szeged 1993
KRISTOacute 1995 Kristoacute Gy A magyar aacutellam megszuumlleteacutese Szeged 1995
KRISTOacute 1996 Kristoacute Gy Magyarhonfoglalaacutes honfoglaloacute magyarok Budapest 1996
KRISTOacute 2002 Kristoacute Gy A korai Erdeacutely (895 ndash 1324) Szeged 2002
KRISTOacute 2003 Kristoacute Gy Haacuteboruacute eacutes hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2003
KRISTOacute 2007 Kristoacute Gy Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete Budapest 2007
KRUPNOVA 1973 Крупнова Е И Кавказ и Восточная Европа в древности Москва
1973
KUUN 1892 Kuun G Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orientalis
originis historia antiquissima IndashII Claudiopoli 1892ndash1895
KUumlRTI 1978-
1979
Kuumlrti B Honfoglalaacutes kori temető Szeged-Algyőn (Előzetes beszaacutemoloacute)
MFMEacute 1978 ndash791 323ndash347
KVASSAY 2009 Kvassay J Mire hasznaacutelhattak agyaggolyoacutekat az Aacuterpaacuted-kori
kovaacutecsműhelyekben In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 101ndash
104
K VEacuteGH 1970 K Veacutegh K Honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori siacuterleletek a miskolci
muacutezeumban HOMEacute 9 (1970) 79ndash108
LANGOacute 2000 Langoacute P Honfoglalaacutes kori temetők Szarvas teruumlleteacuten StudArch 6 (2000)
287ndash326
LANGOacute 2006 Langoacute P A Kaacuterpaacutet-medence 10 szaacutezadi emleacutekanyagaacutenak kutataacutesa mint
nemzeti reacutegeacuteszet Kutataacutestoumlrteacutenet aacutettekinteacutes Korall 24ndash25 (2006) 89ndash117
LANGOacute 2007 Langoacute P Amit elrejt a foumlldhellip A 10 szaacutezadi magyarsaacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutenak reacutegeacuteszeti kutataacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Budapest 2007
LANGOacute ndash TUumlRK
2003
Moacutera nyomaacuteban ndash Előzetes beszaacutemoloacute a Kiszombor hataacuteraacuteban 2003-ban
veacutegzett honfoglalaacutes kori lelőhelyek hitelesiacutető feltaacuteraacutesairoacutel In Toacuteth I
(szerk) Muacutezeumi kutataacutesok Csongraacuted megyeacuteben Szeged 2003
LAacuteSZLOacute 1943 Laacuteszloacute Gy A honfoglaloacute magyarok műveacuteszete Erdeacutelyben Kolozsvaacuter
1943
DOI 1015774PPKEBTK2019012
199
LAacuteSZLOacute 1976 Laacuteszloacute Gy Szoacutefejteacutes eacutes Reacutegeacuteszet NytudEacutert 89 (1976) 189ndash193
LAacuteSZLOacute 1977 Laacuteszloacute Gy Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok Budapest 1977
LAacuteSZLOacute 1995 Laacuteszloacute G Nyiacuteregyhaacuteza vaacuteros toumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja kezdetektől 1526-ig
Szabolcs-Szatmaacuter-Beregi Leveacuteltaacuteri Eacutevkoumlnyv 11 (1995) 521ndash543
LEHOacuteCZKY 1900 Lehoacuteczky T Honfoglalaacuteskori siacuterroacutel Beregszaacuteszon ArchEacutert 20 398ndash402
LENZ 1914 Lenz E Eine Saumlbelstudie Zeitschrift fuumlr historische Waffenkunde 66
(1914) 180ndash190
LESSING 1781 Lessing G E Theophili Presbyteri Diversarum Artium Schedula In G
E Lessing (Hrsg) Zur Geschichte und Litteratur VI Aus den Schaumltzen
der Herzoglichen Bibliothek zu Wolfenbuumlttel Braunschweig 1781 291-
424
LŐRINCZY ndash
SZALONTAI 1993
Lőrinczy G ndash Szalontai Cs Uacutejabb reacutegeacuteszeti adatok Csongraacuted megye
teruumlleteacutenek 6ndash11 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez I HOMEacute 30ndash312 (1993)
279ndash320
LUGOSI ndash
TEMESVAacuteRY
1988
Lugosi J ndash Temesvaacutery F Kardok Budapest 1988
MACKENZIE
2008
MacKenzie D S History of Quenching International Heat Treatment
and Surface Engineering 22 (2008) 68ndash73
MACKENZIE ndash
GRAHAM 2016
MacKenzie D S ndash Graham G Beer Blood and Urine ndash Mythological
Quenchants of Ancient Blacksmiths International Federation of Heat
Treatment and Surface Engineering IFHTSE-kongresszus 23 koumltete
2016 101ndash109
MADARAS 2001 Madaras L Keacuteső neacutepvaacutendorlaacutes kori X szaacutezadi eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
reacutegeacuteszeti lelőhelyek a Jaacuteszsaacutegban JMEacute 1975ndash2000 113ndash126
MADARAS ndash
SELMECZI 1996
Madaras L ndash Selmeczi L Keacutetpoacute Tiszajenő Tiszasuumlly In Fodor I
(főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg
Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 236ndash238 292ndash293
MAGYAR 2014 Toumlrteacutenelmi eacuteletmoacuted-rekonstrukcioacute avagy a 10ndash11 szaacutezadot bemutatoacute
reenactment koumlzpont Szigethalmon In In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
200
Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 421ndash423
MAKK 1998 Makk F A magyarok ungri neveacuteről Szolnoki Tudomaacutenyos Koumlzlemeacutenyek
1 (1998) 94ndash101 (uacutejrakoumlzoumllve In Uő A turulmadaacutertoacutel a
kettőskeresztig Szeged 1998 45ndash58)
MAKK 2011 Makk F Megjegyzeacutesek a Szent Istvaacuten-i aacutellamalapiacutetaacutes toumlrteacuteneteacutehez Aetas
261 (2011) 104ndash142
MAWDSLEY ndash
MUNCK 1996
Mawdsley E ndash Munck T Szaacutemiacutetoacutegeacutep a toumlrteacutenettudomaacutenyban (Ford
Turi Laacuteszloacute) Budapest 1996
MAY 2006 May T The Training of an Inner Asian Nomad Army in the Pre-Modern
Period The Journal of Military History 703 (2006) 617ndash635
MCCORMICK
2001
McCormic M Origins of the European Economy Communications and
Commerce AD 300ndash900 Massachusets 2015
MEDGYESI 2015 Medgyesi P Honfoglaloacutek a beacutekeacutesi taacutejakon Beacutekeacutes megye jelentősebb
10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei MMMEacute 3 (2015)
MEGAY 1956 Megay G A Miskolc-repuumllőteacuteri honfoglalaacuteskori magyar temető HOMEacute
4 (1956) 14ndash21
MEHOFER 2006 Mehofer M Technologische Analyse am Saumlbel In Daim F ndash
Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 159ndash308
MEHOFER ndash
GREIFF 2006
Mehofer M ndash Greiff S Archaumlometrische Untersuchungen an
Metallgegenstaumlnden In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das
Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz
2006 181ndash188
MERPERT 1955 Мерперт Н Я Из истории оружия племен Восточной Европы в
раннем средневековье СА 23 (1955) 131ndash168
MESTERHAacuteZY
1996
Mesterhaacutezy K Apatin Arad-Foumlldvaacuteri puszta Aacutertaacutend Beszterec
Budapest-Erzseacutebet-hiacuted Budapest-Farkasreacutet Buda pest-Kispest-
Szentlőrinc Budapest-Raacutekos palota Egyek Goumldoumlllő Ismeretlen lh (9
szoacutecikk) Jaacuteszfeacutenyszaru Karancslapujtő Kiraacutelyfoumlld Kunszentmaacuterton
DOI 1015774PPKEBTK2019012
201
Mohaacutecs-Teacuteglagyaacuter Nagyteremia Nyiacuteracsaacuted Oroshaacuteza Orsova
Pusztadobos Szabolcs m Szaacutezhalombatta Szeged-Szabadka hataacutera
Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Kiserdő Szob-Vendelin Szob-Ipoly-
menti orszaacuteguacutet Tiszanaacutena Tokaji kincs Toumlrtel Vereb Zsennye
In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute
magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 299 299 211 71 365
367 304 305 218 390 393 321 398 239 337 37 342 244 345 346
161 171 365 453 373 409 410 408 412 202 356 375 378
MEYNERT 1876 Meynert H Das Kriegswesens der Ungarn Beacutecs 1876
MIDDEL 2000 Middel M Kulturtransfer und historische Komparatistik ndash Thesen zu
ihrem Verhaumlltnis Comparativ 101 (2000) 7ndash41
MOILANEN 2015 Moilanen M Marks of Fire Value and Faith Swords with Ferrous
Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200 AD) Turku
2015
MOLNAacuteR 1942 Molnaacuter Erik Magyar őstoumlrteacutenet Budapest 1942
MORAN 2002 Moran J Interdisciplinarity London 2002
MORAVCSIK
1951
Moravcsik Gy Boumllcs Leoacute Taktikaacuteja mint magyar toumlrteacuteneti forraacutes Sz 85
(1951) 334ndash353
MORAVCSIK
1957
Moravcsik Gy Bizaacutenci kroacutenikaacutek a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel In
Antik Tanulmaacutenyok 4 (1957) 275-288
MORAVCSIK
2003
Moravcsik Gy Bevezeteacutes a bizantinoloacutegiaacuteba Szentendre 2003
MUSHET 1805 Mushet D Experiments on Wootz Philosophical Transactions of the
Royal Society of London 95 (1805) 163ndash175
MIASNIKOV ndash
IAROSLAVSCEVA
2017
Мясников В Ю ndash Ярославцева ЛГ Три средневековых клинка из
коллекции Национального музея Республики Бурятия Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 57ndash68
NADOLSKI 1954 Nadolski A Studia nad uzborjeniem polskim w X XI a XII wieku Acta
Archaeologica Universitatis Lodziensis 3 (1954)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
202
NAGY 1890 Nagy G A magyar koumlzeacutepkori fegyverzetről ArchEacutert 10 (1890) 289ndash301
NAGY 1945 Nagy T Avar kori temető eacutes honfoglalaacuteskori siacuterok Raacutekosroacutel előzetes
jelenteacutes Budapest Reacutegiseacutegei 14 (1945) 491ndash507
N BENKŐ 1980 N Benkő Zs Az abonyi honfoglalaacutes kori szablyatoumlredeacutek StudCom 9
(1980) 235ndash245
NELSON 1991 Nelson J The Annals of St Bertin Manchester 1991
NEPPER 1996 M Nepper I Berettyoacuteuacutejfalu Biharkeresztes Debrecen koumlrnyeacuteke
Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Bodaszőlő Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Vid Hajduacuteszoboszloacute
Hajduacutesaacutemson Koumlroumlsszegapaacuteti Puumlspoumlkladaacuteny Saacutetteacuterudvari-Hiacutezoacutefoumlld
Saacuterreacutetudvari-Poroshalom In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L
(szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996
215 216ndash217 218 220ndash224 225 232 240ndash241 245ndash256 257 ndash 276
277ndash281
NEPPER 2002 M Nepper I Hajduacute-Bihar megye 10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei IndashII Budapest
ndash Debrecen 2002
NEacuteGYESI 1996 Neacutegyesi L Haderőreform a 10ndash11 szaacutezadban Savaria 223 (1996) 219ndash
222
NEacuteGYESI 1999 Neacutegyesi L Szent Istvaacuten a katona Budapest 1999
NEacuteGYESI 2003 Neacutegyesi L Az Augsburgi csata HK 1161 (2003) 206ndash230
NEacuteGYESI 2000 Neacutegyesi L Gondolatok a Lovassaacuteg csapatnemeiről (A koumlnnyű eacutes
neheacutezlovassaacuteg problematikaacuteja) In Bende L ndash Lőrinczy G ndash Szalontai
Cs (szerk) Hadak uacutetjaacuten A neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak
konferenciaacuteja Szeged 2000 375ndash378
NEacuteGYESI 2012 Neacutegyesi L Az iacutej harci alkalmazaacutesa Seregszemle 101 (2012) 227ndash235
NOIRIEL 2001 Noiriel G A toumlrteacutenetiacuteraacutes bdquovaacutelsaacutegardquo ndash Elmeacuteletek iraacutenyzatok eacutes vitaacutek a
toumlrteacutenelemről tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacutetoacutel napjainkig (ford Czoch G Sohajda
F Takaacutecs Aacute K Horvaacuteth Zs Balaacutezs E Szekeres A) Budapest 2001
NORDMAN 1942 Nordman C A Vapnen i nordens forntid Stockholm 1942
OŢA 2015 Oţa S The Mortuary Archaeology of the Medieval Banat (10thndash14th
DOI 1015774PPKEBTK2019012
203
Centuries) Leiden ndash Boston 2015
OAKESHOTT
1964
Oakeshott E The Sword in the Age of Chivalry Woodbridge 1964
OAKESHOTT
1999
Oakeshott E The Archaeology of Weapons Arms and Armour from
Prehistory to the Age of Chivalry Woodbridge 1999 (első kiadaacutes 1960)
PANSERI 1965 Panseri C Damascus Steel in Legend and in Reality Gladius 4 (1965)
5ndash66
PASTUKHOV
2017
Пастухов А М К типологии рукоятей китайского клинкового
оружия ndash laquoпистолетнаяraquo рукоять как датирующий признак Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 69ndash90
PAULER 1900 Pauler Gy A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig Budapest 1900
PEARSON 1795 Pearson G Experiments and Observations to investigate the Nature of a
Kind of Steel manufactured at Bombay and therecalled Wootz with
Remarks on the Properties and Composition of different States of Iron
Philosophical Transactions of the Royal Society of London 85 (1795)
322ndash346
PEDERSEN 2014 Pedersen A Dead Warriors in Living Memory Koppenhaacutega 2014
PEETS 2003 Peets J The Power of Iron Iron Production and Blacksmithy in Estonia
and Neighbouring Areas in Prehistoric Period and the Middle Ages
Tallinn 2003
PETERSEN 1919 Petersen J De Norske Vikingesverd Christiania (Oslo) 1919
PETKES 2012 Petkes Zs Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori soros eacutes templom koumlruumlli
temetők siacuterleleteinek katasztere fejeacuter megyeacuteben Alba Regia 41 (2012)
67ndash120
PETKES ndash SUDAacuteR
2015
Petkes Zs ndash Sudaacuter B Honfoglaloacutek fegyverben Budapest 2015
PETROV 2018 Петров М съвременни реплики на саби от ранното българско
средновековие In Йотов В (ред) военни експедиции въоружение
и снаряжение (античност и средновековие) Acta Musei Varnaensis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
204
Xndash2 Варна 2018 151ndash158
PIASKOWSKI
1963
Piaskowski J Klasyfikacja struktury wtrąceń żużla i jej zastosowanie
dla określenia pochodzenia dawnych przedmiotoacutew żelaznych Kwartalnik
Historii Kultury Materialnej 11 (1963) 61ndash71
PIASKOWSKI
1970
Piaskowsky J The Achievements of Research carried out in Poland on
the History of Early Technology of Iron Archeologia Polonia 12 (1970)
187ndash215
PIRENNE 1983 Pirenne H A koumlzeacutepkori gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom toumlrteacutenete (ford Gyaacuteros
E) Budapest 1983
PINTER 2007 Pinter Z K Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele
IX ndash XIV) Nagyszeben 2007
PLEINER 1962 Pleiner R Stareacute evropskeacute kovaacuteistvi Praacutega 1962
PLEINER 1968 Pleiner R Iron Smelting Experiments in Protohistoric Furnaces in
Březno In Uő (ed) Presented at Actes du Xle Congres International
dHistoire de Science 6 Varsoacute ndash Krakkoacute 1968
PLEINER 1973 Pleiner R Metallography of Early Artifacts - the Problem of Welding
Together Iron and Steel Early Medeieval Studies 63 (1973) 17ndash28
PLEINER 2006 Pleiner R Iron in Archeology Early European Blacksmiths Praacutega 2006
PLEINER 2008 Pleiner R Ulfberht franskỳ mečiř raheacuteno středověku Z dějin hutnictviacute
Narodniacute technickeacute muzeum 38 (2008) 17ndash20
POLGAacuteR 2004 Polgaacuter Sz Kora-koumlzeacutepkori (9ndash12 szaacutezadi) kelet-euroacutepai
fegyverkereskedelemre utaloacute feljegyzeacutesek az iacuterott forraacutesokban In Balogh
L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek III
Szegedi Steppetoumlrteacuteneti Konferencia Szeged 2002 93ndash100
POLGAacuteR 2006 Polgaacuter Sz Kelet-Euroacutepa eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem a 8ndash10
szaacutezadban az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben Doktori disszertaacutecioacute SZTE-BTK
Szeged 2006
PRITSAK 1981 Pritsak O The Origin of Rusrsquo I Cambridge 1981
PUumlSPOumlKI 1989 Puumlspoumlki Nagy P Piacok eacutes vaacutesaacuterok kezdetei Magyarorszaacutegon 1000ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
205
1031 Pozsony 1989
RAAB 2015 Raab N The Crisis from Within Historians Theory and the
Humanities Leiden ndash Boston 2015
RAacuteCZ 2000 Raacutecz Aacute (szerk) Nagy keacutepes millenniumi hadtoumlrteacutenet Budapest 2000
RAacuteCZ 2009 Raacutecz Zs Avar kori oumltvoumls- eacutes kovaacutecsszerszaacutemok In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 67ndash96
REacuteVEacuteSZ 1984ndash85 Reacuteveacutesz L Voltak-e nagycsalaacutedi temetői a honfoglaloacute magyaroknak
MFMEacute 1984ndash852 615ndash640
REacuteVEacuteSZ 1989 Reacuteveacutesz L Előzetes jelenteacutes a karosi honfoglalaacutes kori temető aacutesataacutesaacuteroacutel
ArchEacutert 114 22ndash51
REacuteVEacuteSZ 1991 Reacuteveacutesz L Keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute tegezek a magyar honfoglalaacutes kori siacuterokban
HOMEacute 28ndash29 (1991) 31ndash50
REacuteVEacuteSZ 1996a Reacuteveacutesz L A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszei adatok a Felső-
Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc 1996
REacuteVEacuteSZ 1996b Reacuteveacutesz L Eperjeske Gesztereacuted Karos Tarcal Alsoacuteverecke Bodrogveacutecs
Keneacutezlő Kisdobra Maacutendok Mezőzombor Szerencs Tiszavasvaacuteri ndash Aranykerti
taacutebla Hencida Hoacutedmezővaacutesaacuterhely ndash Nagysziget Ladaacutenybene ndash Benepuszta
Soltszentimre solt Dunaszekcső Szabadbattyaacuten Aldebrő Besenyőtelek ndash
Szőrhaacutet Besenyőtelek ndash Tepeacutelypuszta Dormaacutend Efger ndash Szeacutepasszonyvoumllgye
Erdőtelek Hejce Heves Ismeretlen lelőhely Kassa videacuteke Kaacutel Kistokaj
Peacutetevaacutesaacutera Piliny ndash Leshegy Tarnaoumlrs Tiszaszederkeacuteny In Fodor I (főszerk)
Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi
kataloacutegus Budapest 1996 72ndash82 120ndash124 127 140ndash142 150ndash175 198ndash
200 233 308-312 338ndash340 351 352 368ndash370 381ndash388 391 392 396 397
399 402ndash405 411 414
REacuteVEacuteSZ 1997a Reacuteveacutesz L Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez
In Stamler I (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg aacutellama kultuacuteraacuteja eacutes az
ősi vastermeleacutes Somogyfajsz-Dunauacutejvaacuteros 1997 57ndash71
REacuteVEacuteSZ 1997b Reacuteveacutesz L Honfoglaloacute vezeacuterek kalandozoacute harcosok a karosi temetőkben
DOI 1015774PPKEBTK2019012
206
In Dobrossy I (szerk) Miskolc a millecentenaacuterium eacuteveacuteben 1 Miskolc
1997 92ndash100
REacuteVEacuteSZ 1999a Reacuteveacutesz L Emleacutekezzetek utatok kezdeteacutere Reacutegeacuteszeti kalandozaacutesok a
magyar honfoglalaacutes eacutes aacutellamalapiacutetaacutes koraacuteban Budapest 1999
REacuteVEacuteSZ 1999b Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tengőd-Heacutekuacutetpusztaacuten HOMEacute 37
(1999) 267ndash299
REacuteVEacuteSZ 2005 Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacuteblaacuten
JOMEacute 47 (2005) 161ndash213
REacuteVEacuteSZ 2006a Reacuteveacutesz L Auswertung der Funde In In Daim F ndash Lauermann E
(Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 119ndash158
REacuteVEacuteSZ 2006b Reacuteveacutesz L Zur absoluten Datierung fruumlhungarischer Graumlber
Archaumlologische datierung ndash naturwissenschaftliche Datierung In Daim
F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 189ndash210
REacuteVEacuteSZ 2006c Reacuteveacutesz L Ungarn in Zeitalter der Landnahme und der Staatsgruumlndung
In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab
von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 7ndash14
REacuteVEacuteSZ 2006d Reacuteveacutesz L A Gnadendorf-program Gondolatok egy siacuter feldolgozaacutesa eacutes
bemutataacutesa kapcsaacuten ComArchHung 2006 297ndash302
REacuteVEacuteSZ 2007 Reacuteveacutesz L Landnahmenzeitliches Graumlberfeld in Tiszavasvaacuteri-Araykerti
taacutebla ActaArchHung 58 (2007) 295ndash339
REacuteVEacuteSZ 2008 Reacuteveacutesz L Heves megye 10ndash11 szaacutezadi temetői Budapest 2008
REJHOLCOVAacute
1995
Rejholcovaacute M Das Graumlberfeld von Čakajovce (9 ndash 12 Jahrhundert)
Analyse Nyitra-Budapest 1995
RITTER ndash HORN
1986
Ritter H R ndash Horn T C R Interdisciplinary History A
Historiographical Review History Teacher 193 (1986) 427ndash448
ROESDAHL 1992 Roesdahl E (szerk) Wikinger Waraumlger Normannen Die Skandinavier
und Europa 800-1200 Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Mainz 1992
DOI 1015774PPKEBTK2019012
207
RUTTKAY 1975 Ruttkay A Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei SlovArch 23 (1975) 119ndash216
RUTTKAY 1976 RuttkayA Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei (II) SlovArch 24 (1976) 245ndash395
RYGH 1885 Rygh O Norske Oldsager Ordnede og forklarede Oslo 1885
SALAMON 1876 Salamon F A magyar haditoumlrteacutenethez a vezeacuterek koraacuteban Sz 10 (1876)
1ndash17 686ndash733 765ndash851
SCHULZE 1984 Schulze M Das Ungarische Kriegergrab von Aspres-legraves-Corps
Untersuchungen zu den Ungarneinfaumlllen nach Mittel- West- und
Suumldeuropa (899ndash955 n Chr) Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen
Zentralmuseums 31 (1984) 222ndash238
SCHULZE 2006 Schulze M Spuren der Ungarneinfaumllle des 10 Jahrhunderts In Daim
F (Hrsg) Heldengrab in Niemandsland Ein Fruumlhungarischer Reiter aus
Niederoumlsterreich Mainz 2006 43ndash66
SCHUMANN 2007 Schumann G Die Kunst des Damaszenerstahls Weimar 2007
SCOTT 1991 Scott D A Metallography and Microstructure of Ancient and Historic
Metals Los Angeles 1991
SEGEBADE1994 Segebade C The non-destructive investigation on medieval iron-based
weapons Nuclear Instruments and Methods in Physics Research A 353
(1994) 654ndash657
SELMECZI 1980 Selmeczi L Der Landnahmenzeitliche Fund von Keacutetpoacute ActaArchHung
32 (1980) 251ndash269
SEMYKIN 2015 Семыкин Ю А Черная металлургия и кузнечное произвоство
волжкой булгарии в 8 ndash начале 13 вв Казань 2015
SPAULDING 1953 Spaulding A C Statistical Techniques for the Discovery of Artifact
Types American Antiquity 184 (1953) 305ndash313
SPENGLER 1994 Spengler O A Nyugat alkonya A vilaacutegtoumlrteacutenelem morfoloacutegiaacutejaacutenak
koumlrvonalai (ford Juhaacutesz A Csejtei D) Budapest 1994 (első
megjeleneacutes 1918)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
208
S PEREacuteMI 2005 S Pereacutemi Aacutegota Avarok honfoglaloacutek Veszpreacutem megye reacutegeacuteszeti emleacutekei
az avar kortoacutel a XndashXI szaacutezadig Veszpreacutem 2005
STALSBERG 2008 Stalsberg A Herstellung und Verbreitung der Vlfberht-Schwertklingen
Eine Neubewertung Zeitschrift fuumlr Archaumlologie des Mittelalters 361
(2008) 89ndash118
STEUER 1987 Steuer H Der Handel der Wikingerzeit zwischen Nord- und Westeuropa
aufgrund archaumlologischer Zeugnisse In Duumlwel K (Hrsg)
Untersuchungen zu Handel und Verkehr der vor- und fruumlhgeschichtlichen
Zeit in Mittel- und Nordeuropa Goumlttingen 1987 113ndash197
STRAUB 1999 Straub P A honfoglalaacutes kori tegezcsontok időrendjeacutehez FolArch 5
(1999) 409ndash418
SUumlTTŐ 2011 Suumlttő Sz bdquoFalerishellip proiectisrdquo Liutprand vitatott feljegyzeacutese a
kalandozoacute magyarok felszereleacuteseacuteről Publicationes Universitas
Miskolciensis Sectio Philosophica 142 (2011) 169ndash177
SZABADOS 2007 Szabados Gy A reacutegi magyar taktika Aacuterpaacuted-kori iacuterott kuacutetfőkben A
steppei eredetű harci műveltseacuteg nyomai eacutes megjeleneacutese a XIII szaacutezad
veacutegeacuteig HK 1202 (2007) 475ndash500
SZABADOS
2010a
Szabados Gy A magyarok bejoumlveteleacutenek hadtoumlrteacuteneti szempontuacute
uacutejraeacuterteacutekeleacutese HK 1231ndash2 (2010) 215ndash235
SZABADOS
2010b
Szabados Gy Egy reacutegeacutesz toumlrteacutenetiseacutegeacuteről Kritikai eacuteszreveacutetelek Fodor
Istvaacuten uacutejabb iacuteraacutesai kapcsaacuten In Almaacutesi T ndash Reacuteveacutesz Eacute ndash Szabados Gy
(szerk) bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk
Ferenc tiszteleteacutere Szeged 2010 403ndash415
SZABADOS 2012 Szabados Gy Avar pusztalakoacutek eacutes birodalmi nagymorvaacutek A 9 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medence politikai eacutes ethnikai viszonyairoacutel In Kiss P A ndash Piti F
ndash Szabados Gy (szerk) Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok 7 A VII
Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged 2011 juacutenius 1ndash3) előadaacutesai
Szeged 2012 219ndash235
SZABOacute 1964 Szaboacute J Gy Honfoglalaacutes kori siacuterok Eger-Reacutepaacutestetőn EMEacute 2 (1964)
105ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
209
SZABOacute 1974 Szaboacute Z A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyos
vizsgaacutelata DissArch 23 (1974) 3ndash59
SZAacuteDECZKY
1992
Szaacutedeczky-Kardoss S Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai Budapest 1998
SZAacuteNTOacute 2001 Szaacutentoacute R Skandinaacutev forraacutesok adatai a kelet-euroacutepai steppeacutere In Maacuterton
A (szerk) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe Budapest 2001 173ndash180
SZAacuteNTOacute 2006 Szaacutentoacute R Koumlzeacutepkori egyetemes toumlrteacutenelem Teacuterkeacutepvaacutezlatok
gyűjtemeacutenye Szeged ndash Miskolc 2006
SZELESI 1972 Szelesi Z Szeged keacutepzőműveacuteszete MFMEacute 1972ndash19732 (vonatkozoacute
fejezet Munkaacutecsy bdquoHonfoglalaacutesrdquo-aacuteroacutel 37ndash48)
SZENDREI 1898 Szendrei J A bodrogveacutecsi honfoglalaacuteskori lelet ArchEacutert 18 (1898) 7ndash14
SZENTHE 2007 Szenthe G Gondolatok az Inquisitio de theloneis Raffelstettensis
kapcsaacuten Adatok a Karoling Birodalom keleti iraacutenyuacute szaacuterazfoumlldi
aacuteruforgalmaacutenak eacutes keleti hataacuterainak keacuterdeacuteseacutehez Vilaacutegtoumlrteacutenet 2007
(tavasz-nyaacuter) 18-30
SZEacuteCSI 1993 Szeacutecsi G A toumlrteacutenelmi megismereacutes alapjai Aetas 9 (1994) 5ndash26
SZEacuteLL 1941 Szeacutell M XI szaacutezadi temetők Szentes koumlrnyeacutekeacuten FolArch 3ndash4 (1941)
231ndash255
SZMONIEWSKI
2010
Szmoniewsky B Sz Axe-like Iron Bars in the Early Middle Ages from
Central and Northern Europe Some Comments In Măgureanu A ndash
Gaacutell E (ed) Icircntre stepă şi imperiu Studii icircn onoarea lui Radu Harhoiu
Bukarest 2010 289ndash295
SZŐKE 1941 Szőke B M Honfoglalaacuteskori magyar siacuterok Naszvadon FA 3ndash4 (1941)
214ndash224
SZŐKE 2013 Szőke B Pannoacutenia a Karoling-korban Akadeacutemiai doktori disszertaacutecioacute
MTA-BTK Budapest 2013
SZŐLLŐSSY 2001 Szőllősy G Mi ceacutelt szolgaacutel a szablya fokeacutele Kiacuteseacuterleti megkoumlzeliacuteteacutesek
WMMEacute 23 (2001) 275ndash293
SZVAacuteK 2009 Szvaacutek Gy (szerk) A normannkeacuterdeacutes az orosz toumlrteacutenelemben I
DOI 1015774PPKEBTK2019012
210
Forraacutesok Budapest 2009
TAKAacuteCS 2017 Takaacutecs R A nyugat-euroacutepai fegyverzet egyes elemei a 10 ndash 11 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Moacutera Akadeacutemia 4 (2017) 252ndash273
T BIacuteROacute 2012 T Biacuteroacute K Reacutegeacuteszet eacutes archeometria varaacutezsvessző divat rutin In
Kreiter A ndash Pető Aacute ndash Tugya B Koumlrnyezet ndash Ember ndash Kultuacutera A
termeacuteszettudomaacutenyok eacutes a reacutegeacuteszet paacuterbeszeacutede MNM Budapest 2012
263ndash270
TEMESVAacuteRY
1999
Temesvaacutery F Eleink Gyűjtoumltteacutekhellip Fegyverek hadiemleacutekek loacute- eacutes viseleti
tartozeacutekok a szentesi Koszta Joacutezsef Muacutezeumban Szeged 1999
TETTAMANTI
1975
Tettamanti S Temetkezeacutesi szokaacutesok a 10ndash11 szaacutezadban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben SC 3 Szentendre 1975
THIELE 2009 Thiele Aacute A bucavas koumlzeacutepkori előaacutelliacutetaacutesaacutenak korhű
gyaacutertaacutestechnoloacutegiaacuteja a korszerű anyagtudomaacuteny tuumlkreacuteben TDK-
dolgozat Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Budapest
2009
THIELE 2010 a Thiele Aacute A foumlldtől a vastaacutergyig TDK-dolgozat BME 2010
THIELE 2014 Thiele Aacute A foszfor szerepe a vas archeometallurgiaacutejaacuteban Doktori
disszertaacutecioacute BME Budapest 2014
THIELE 2018 Thiele Aacute The manufacturing technology of a pattern-welded knife from
Kobilić AR Megjeleneacutes alatt keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2018AR_M
anufact20(manuscript)pdf (megtekinteacutes ideje 2018 11 06)
THIELE ndash BAacuteN
2010
Thiele Aacute ndash Baacuten K A bucavaskohaacuteszat kora koumlzeacutepkori technoloacutegiaacuteja a
megvaloacutesiacutethatoacutesaacuteg tuumlkreacuteben BKL 1432 (2010) 7ndash12
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2011
Thiele Aacute ndash Deacuteveacutenyi L Rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek a 10 szaacutezadi fajszi
tiacutepusuacute bucakemenceacuteben In Csibi V J (szerk) OGEacuteT 2011 ndash XIX
Nemzetkoumlzi Geacutepeacutesz Talaacutelkozoacute Kolozsvaacuter 2011 364ndash367
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2012
Modelling possibilities of the medieval bloomery process under
laboratory conditions Materials Science Forum 729 (2012) 290ndash295
THIELE ndash Thiele Aacute ndash Haramza M A koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
211
HARAMZA 2014 archaeometallurgiaacuteja eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai ndash fegyvertoumlrteacuteneti
kitekinteacutes HK 127 (2014) 145ndash160
THIELE ndash TOumlROumlK
2011
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B Vastermeleacutes vaskihozatal eacutes a kohoacutesiacutetott
gyepvaseacutercek minimaacutelisan szuumlkseacuteges vastartalma az avar eacutes az Aacuterpaacuted-
kori vasbucakohaacuteszatban AM 84 345ndash450
THIELE et al
2013
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Kucypera P ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G
M A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes (damaszkolaacutes) szerepe a kora koumlzeacutepkori
kardpengeacutekben Keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2013HU_D
amaszk20(manuscript)pdf(megtekinteacutes ideje 2018 11 12)
THIELE et al
2014a
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Haramza M Koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutekben
felhasznaacutelt vasoumltvoumlzetek ndash kilenc koumlzeacutep-euroacutepai damaszkolt kard- eacutes
keacutespenge archeometriai vizsgaacutelata Gesta 13 (2014) 79ndash89
THIELE et al
2014b
Thiele Aacute ndashHošek J ndash Haramza M ndash Toumlroumlk B Revealing the Surface
Pattern of Medieval Pattern-Welded Iron Objects ndash Etching Tests
Conductedon Reconstructed Composites Archeologia Technica 25
(2014) 18ndash24
THIELE et al
2014c
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G M A diacutesziacutető
kovaacutecshegeszteacutes (pattern-welding) szerepe 2ndash10 szaacutezadi kard- eacutes
keacutespengeacutekben Korhűen rekonstruaacutelt vasanyagok marataacutesi vizsgaacutelata AM
112 (2014) 127ndash136
THIELE et al
2015
Thiele Aacute ndashHošek J ndashKucypera P ndash Deacuteveacutenyi L The Role of Pattern-
Welding in Historical Swords ndash mechanical testing of materials used in
their manufacture Archaeometry 574 (2015) 720ndash739
THOMPSON KLEIN
1990
Thompson Klein J Interdisciplinarity History Theory and Practice
Detroid 1990
THOMPSON KLEIN
ndash DOTY 1994
Thompson Klein J ndash Doty W G Interdisciplinary studies today San
Francisco 1994
TOBIAS 2008 Tobias B Fruumlhmittelalterliche Graumlber mit Beigabe von
Schmeidenwerkzeugen Doktori disszertaacutecioacute Uniwersitaumlt Wien Beacutecs
DOI 1015774PPKEBTK2019012
212
2008
TOLMAČEVA
2001
Толмачева М М Клинковое оружие салтовской культуры (техника
и технология) Археология Восточно европейской Лесостепи
Воронеж 2001
TORMA ndash
VESZPREacuteMY
2009
Torma B Gy ndash Veszpreacutemy L (szerk) Egy elfeledett diadal A 907 eacutevi
pozsonyi csata Budapest 2009
TORMEY 2017 Tormey W Magical (and Maglined) Metalworkers Understanding
Representations of Early and High Medieval Blacksmiths In Classen
A Magic and Magicians in the Middle Ages and the Early Moderny
Time The Occult in Pre-Modern Sciences Medicine Literature
Religion and Astrology Berlin ndash Boston 2017
TOYNBEE 1973 Toynbee Arnold Joseph Constantine Porphyrogenitus and His World
Oxford University Press London 1973
TOacuteTH 2014 Toacuteth A A nyiacuteri mezőseacuteg a 10ndash11 szaacutezadban Szeged 2014
TOacuteTH 2015 Toacuteth F bdquoNagyon hasznos volna ha a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes fokozottabban
koncentraacutelna a konkreacutet hadműveletek leiacuteraacutesaacuterardquo Bemutatjuk Olivier
Chaline-t a Sorbonne (Paris IV) professzoraacutet HK 1284 (2015) 1083ndash
1088
TOumlLL 2009 Toumlll L A harci veacutertezetek toumlrteacutenete A nyugat-euroacutepai hadviseleacutesben
alkalmazott testveacutedelmi rendszerek fejlődeacutestoumlrteacutenete a 10 szaacutezadtoacutel a 16
szaacutezadig Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen 2009
TOumlROumlK 2010a Toumlroumlk B Archeometallurgia ndash a muacutelt kohaacuteszata a jelen műszaki
vizsgaacutelataival a joumlvő reacutegeacuteszettudomaacutenyaacuteeacutert Gesta 9 (2010) 25ndash29
TOumlROumlK 2010b Toumlroumlk B Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszati műhelyek metallurgiaacuteja a műszaki
vizsgaacutelatok tuumlkreacuteben Gesta 9 (2010) 227ndash232
TOumlROumlK 2011 Toumlroumlk B Vaseacuterc vasbuca vastaacutergy ndash Az első magyar vaskohaacuteszok
műhelyei eacutes technikaacuteja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben BaacutenyKoumlzl 62 (2011) 3ndash29
TOumlROumlK 2013 Toumlroumlk B Archeometallurgia Digitaacutelis tananyag ME Miskolc 2013
httpmetontuni-miskolchuwp-contentuploads20140301-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
213
Archeometallurgiapdf (megtekinteacutes ideje 2015 02 01)
TOumlROumlK ndash THIELE
2014
Toumlroumlk B ndash Thiele Aacute Extracting phosporic iron under laboratorial
conditions smelting bog iron ores Material Science and Engineering 47
(2013)
TUumlRK 2011 Tuumlrk A A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr Doktori
disszertaacutecioacute SZTE-BTK Szeged 2011
TUumlRK 2014 Tuumlrk A A korai magyar toumlrteacutenelem eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr
Budapest ndash Szeged 2014
TYLECOTE 1962 Tylecote R F Metallurgy in Archaeology London 1962
TYLECOTE 1987 Tylecote R F History of Metallurgy London 1987 (első megjeleneacutes
1976)
TYLECOTE ndash
THOMSEN 1973
Tylecote R F ndashThomsen R The Segregation and Surfaceenrichment of
Arsenic and Phosphorus in Early Iron Artefacts Archaeometry 152
(1973) 193ndash198
UNDSET 1890 Undset I Egy tuacuteroacuteczmegyei leletről ArchEacutert 10 (1890) 164ndash167
VANPOOL ndash
LEONARD 2011
VanPool T L ndash Leonard R D Quantitative Analysis in Archaeology
Oxford 2011
VAJAY 1968 Vajay Sz Der Eintritt des ungarischen Staumlmmebundes in die
europaumlische Geschichte (862-933) Mainz 1968
VARGA 2013 Kocsisneacute Varga Zs Honfoglalaacutes kori temető CsongraacutedndashVendelhalmon
Acta Universitatis Szegediensis 2013 105ndash143
VEacuteGH 1992 Veacutegh K Honfoglalaacutes kori siacuterleletek Tiszaszederkeacutenyből ArchEacutert 119
(1992) 62ndash67
VESZPREacuteMY
2000
Veszpreacutemy L A koumlnnyűlovassaacuteg probleacutemaacutei az Aacuterpaacuted-kori
eacutevszaacutezadokban In Soumlptei Istvaacuten (szerk) Huszaacuterok a toumlrteacutenelem
forgoacutesziacutenpadaacuten Saacutervaacuter 2000 17ndash24
VESZPREacuteMY
2005
Veszpreacutemy L A modern hadtudomaacuteny szuumlleteacutese In Uő (szerk) A korai
strateacutegiai gondolkodaacutes Budapest 2005
VESZPREacuteMY Veszpreacutemy L A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesai HK 119 (2006) 517ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
214
2006 524
VESZPREacuteMY
2007
Veszpreacutemy L Aventinus hiacuteradaacutesa a magyarok 907 eacutevi győzelmeacuteről
(Csata Pozsonynaacutel) TSz 49 (2007) 1ndash17
VESZPREacuteMY
2008a
Veszpreacutemy L Az Aacuterpaacuted- eacutes Anjou-kor csataacutei hadjaacuteratai Budapest
2008
VESZPREacuteMY
2008b
Veszpreacutemy L Lovagvilaacuteg Magyarorszaacutegon Budapest 2008
VESZPREacuteMY
2010
Veszpreacutemy L A helyeacutet kereső hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Nemzetkoumlzi eacutes hazai
tapasztalatok Aetas 254 (2010) 28ndash38
VESZPREacuteMY
2013
Veszpreacutemy L A magyarorszaacutegi hun hagyomaacuteny legkoraacutebbi iacuterott forraacutesai
eacutes euroacutepai kapcsolatuk Acta Historica 135 (2013) 25ndash44
VESZPREacuteMY
2014a
Veszpreacutemy L Az 1000 előtti Pannoacuteniaacutera eacutes magyarokra vonatkozoacute latin
nyelvű forraacutesok In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash
Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA
BTK Budapest 2014 273ndash288
VESZPREacuteMY
2014b
Veszpreacutemy L Itt a magyar hol a magyar Megjegyzeacutesek a korai nyugati
kalandozaacutesok [907ndash933] forraacutesaihoz eacutes időrendjeacutehez in HK 1261
(2014) 77ndash89
VESZPREacuteMY ndash
TORMA 2009
Veszpreacutemy L ndash Torma B Gy A Lech mezei csataacutehoz vezető uacutet Magyar
kalandozoacutek neacutemet foumlldoumln 954-ben HK 1281 (2015) 3ndash30
WALTON 1995 Walton S Words of Technological Vitrue bdquoThe Battle of Brunanburhrdquo
and Anglo-Saxon Sword Manufacture Technology and Culture 36 (1995)
987ndash999
WAYMAN 2000 Wayman M L Archaeometallurgical contributions to a better
understanding of the past Materials Characterization 45 (2000) 259ndash
267
WHEELER 1927 Wheeler R E M London and the vikings London 1927
WILCOCK 1999 Wilcock J D Getting the Best Fit 25 Years of Statistical Techniques in
Archaeology In Dingwall L ndash Exon S ndash Gaffney V ndash Laflin S ndash
Leusen M (eds) Archaeology in the Age of the Internet CAA97
DOI 1015774PPKEBTK2019012
215
Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology
Proceedings of the 25th Anniversary Conference University of
Birmingham April 1977 Oxford 1997 35ndash51
WILLIAMS 1977 Williams R A Methods of Manufacture of Swords in Medieval Europe
Illustrated by the Metallography of Some Examples Gladius 13 (1977)
75ndash101
WILLIAMS 1980 Williams R A The Manufacture of Mail in Medieval Europe a
Technical Note Gladius 15 (1980) 105ndash134
WILLIAMS 2003 Williams R A The Knight and the Blast Furnace Leiden ndash Boston
2003
WILLIAMS 2007 Williams R A Crucible steel in medieval swords In La Niece S ndash
Hook D ndash Craddock P (ред) Metals and Mines Studies in
Archaeometallurgy London 2007
WILLIAMS 2009 Williams R A A Metallurgical Study of Some Viking Swords Gladius
29 (2009) 121ndash184
WILLIAMS 2012 Williams R A The Sword and the Crucible Leiden ndash Boston 2012
WEGELI 1904 Wegeli R Inschriften auf mittelalterlichen Schwertklingen Lipcse
1904
ZAVIALOV 2011 Zavialov V I Archaeological metallography in Russia historiographic
notes In Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (eds) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
scientific research Praacutega 2011 199ndash210
ZAVIALOV et al
2009
Завьялов В И ndash Розанова Л С ndash Терехова Н Н История
кузнечнава ремесла финно-угорских народов Поволжья и
Предуралья к проблеме этнокультурных взаимодейсвий москва
2009
ZAVIALOV et al
2011
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N
Archaeometallography in solving historical and cultural problems In
Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (ed) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
DOI 1015774PPKEBTK2019012
216
scientific research Praacutega 2011 211ndash222
ZAVIALOV et al
2012
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N Traditions and
innovations in the production culture of Northern Rusrsquo (ford Avilova
L I) Moszkva 2012
httpswwwacademiaedu11260808Traditions_and_innovations_in_the
_production_culture_of_Northern_Rus_ (megtekinteacutes ideje 2018 11
02)
ZAVIALOV ndash
TEREKHOVA
2016
Zavialov V I ndash Terekhova N N The blacksmithrsquos craft of the
Novgorod Land in the period of the State formation (9ndash11 cc)
Konferencia-előadaacutesszoumlveg In Iron and Society before 1350 Stockholm
2016 10 20ndash21
ZIMONYI 2013 Zimonyi I A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek sarokpontjai Akadeacutemiai
doktori disszertaacutecioacute MTA-BTK Szeged 2013
ŻABIŃSKI et al
2012
Żabiński G ndash Mitchell R A ndash Fritz F A Falchion Langes Messer
Fencing Treatise by Johannes Leckuumlhner (1482) Siemianowice Śląskie ndash
Irving ndash Hamburg 2012
ZSIDAY 2014 Zsiday Zsuzsanna Szemelveacutenyek az al-Ṭabarī iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute
keacutezikoumlnyveacuteből Eacuterdekesseacuteg a X szaacutezad keleti fegyver- eacutes hadelmeacuteleti
irodalmaacuteboacutel in HK 1271 (2014) 181ndash203
Forraacutesok
AacuteKIacuteF Kristoacute Gyula (szerk) Az aacutellamalapiacutetaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai
Szegedi Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 1999
DAI Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa (ford
Moravcsik Gyula) Szeged 2003
DDA Teophilus Presbyter A kuumlloumlnfeacutele művesseacutegekről (De diversis artibus)
(ford Takaacutecs Vilmos) Budapest 1984
FKIK Feheacuter Bence Forraacutesok a korai iszlaacutem kardművesseacuteg toumlrteacuteneteacutehez
PPKE-BTK Piliscsaba 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
217
FontByz Moravcsik Gy Az Aacuterpaacutet-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai
(Fontes Byzantini historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex
stripe Aacuterpaacuted descendentium) Budapest 1984
HKIacuteF Kristoacute Gy A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Szeged 1995
IHKM Elter Istvaacuten Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel Szegedi
Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 2009
MEH Gyoumlrffy Gy A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel Kortaacutersak eacutes
kroacutenikaacutesok hiacuteradaacutesai Budapest 2002
MGH Monumenta Germaniae Historicae
SS rer Germ Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi
SzISzLK Zaacutevodszky Levente A Szent Istvaacuten Szent Laacuteszloacute eacutes Kaacutelmaacuten korabeli
toumlrveacutenyek eacutes zsinati hataacuterozatok forraacutesai Fuumlggeleacutek A toumlrveacutenyek
szoumlvege Szent Istvaacuten Taacutersulat Tudomaacutenyos eacutes Irodalmi Osztaacutelya
Budapest 1904
Adatbaacutezisok adattaacuterak
EMIR Egyseacuteges Muacutezeumi Informaacutecioacutes Rendszer reacutegeacuteszeti adatbaacutezisa
httpadamesarpade-mirhu8880adamphp (megtekinteacutes ideje 2018
10 09)
MILK Magyarorszaacuteg Iparreacutegeacuteszeti Lelőhelykatasztere
httpsarcheoindustrysitescom (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
MNM-RA Magyar Nemzeti Muacutezeum Reacutegeacuteszeti Adatbaacutezis
httpsarcheodatabasehnmhuhu (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
ReacutegAd Reacutegeacuteszeti Adattaacuter574
574 E roumlvidiacuteteacutes minden esetben a vonatkozoacute muacutezeum roumlvidiacuteteacutese utaacuten keruumll kiiacuteraacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
218
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok
Acta Acta a Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum eacutes a Szeacutekely Nemzeti Muacutezeum
Eacutevkoumlnyve Sepsiszentgyoumlrgy
ActaArchCarp Acta Archaeologica Carphatica Krakkoacute
ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae Budapest
AM Archeometriai Műhely Budapest
AR Archeologickeacute rozhledy Praacutega
ArchEacutert Archeoloacutegiai Eacutertesiacutető Budapest575
ArchBulg Archaeologia Bulgarica Sofia
BaacutenyKoumlzl Baacutenyaacuteszattoumlrteacuteneti Koumlzlemeacutenyek Rudabaacutenya
BKL Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Lapok Budapest
BMMK A Beacutekeacutes Megyei Muacutezeumok Koumlzlemeacutenyei Beacutekeacutescsaba
ComArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae Budapest
DissArch Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis
de Ronaldo Eoumltvoumls nominantae Budapest
DuDolg Dunaacutentuacuteli Dolgozatok Peacutecs
EMEacute Agria ndash Az Egri Muacutezeum Eacutevkoumlnyve ndash Annales Musei Agriensis Eger
EacuteT Eacutelet eacutes Tudomaacuteny Budapest
FolArch Folia Arcaeologica Szeged576
FontesArchHung Fontes Archaeologici Hungariae Budapest
Gesta Gesta ndash A Miskolci Egyetem Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezeteacutenek
Folyoacuteirata Miskolc
HK Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyek Budapest
HMEacute Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
575 Az ArchEacutert reacutegi (1869ndash1880) szaacutemai megjegyzeacutessel (bdquoreacutegi szaacutemozaacutesrdquo) lettek elkuumlloumlniacutetve az 1881-ben uacutejrainduloacute uacutej folyam peacuteldaacutenyaitoacutel 576 A Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyveacutenek reacutegeacuteszeti kiadvaacutenysorozata 1995-től
DOI 1015774PPKEBTK2019012
219
HOMEacute A Hermann Ottoacute Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Miskolc
IPEK IPEK Jahrbuch fuumlr praumlhistorische und etnolographische Kunst Berlin -
Lipcse
JAMEacute A Nyiacuteregyhaacutezi Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Nyiacuteregyhaacuteza
JMEacute A Jaacutesz Muacutezeum Eacutevkoumlnyve
JMMR Journal of Mixed Methods Research Newbury Park
JPMEacute A Janus Pannonius Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Peacutecs
MedievArch Medieval Archaeology Durham
MFMEacute Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szeged
МИА Материлы и Исследования по Археологии СССР Moszkva
Micae Micae Medievales Budapest
MJoM Metalurgija ndash Journal of Metallurgy Belgraacuted
MMMEacute Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Beacutekeacutescsaba
NK Numizmatikai Koumlzloumlny Budapest
NytudEacutert Nyelvtudomaacutenyi Eacutertesiacutető Budapest
ReacutegFuumlz Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek MNM Budapest
Savaria Savaria ndash A vas megyei muacutezeumok eacutertesiacutetője Szombathely
StudCom Studia Comitatensia ndash Tanulmaacutenyok Pest megye muacutezeumaiboacutel
Szentendre
Sz Szaacutezadok Budapest
СА Советская Археология Moszkva ndash Leningraacuted
TSz Toumlrteacutenelmi Szemle Budapest
WMMEacute Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szekszaacuterd
DOI 1015774PPKEBTK2019012
220
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek
AJM Arany Jaacutenos Muacutezeum Nagykőroumls
AMM Arad Megyei Muacutezeum Arad
BBM Balassa Baacutelint Muacutezeum Esztergom
DIM Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum Eger
DJM Damjanich Jaacutenos Muacutezeum Szolnok
DM Deacuteri Muacutezeum Debrecen
ERNM Erdeacutelyi Romaacuten Nemzeti Muacutezeum Kolozsvaacuter
FM Finta Muacutezeum Tuacuterkeve
HIM Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Budapest
HMH Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
HMM Hansaacutegi Muacutezeum Mosonmagyaroacutevaacuter
HOM Herman Ottoacute Muacutezeum Miskolc
HPHGY Horvaacuteth Peacuteter Helytoumlrteacuteneti Gyűjtemeacuteny Jaacuteszjaacutekoacutehalma
HVM Vaacuterosi Muacutezeum (Okresneacute muacutezeum) Hlohovec
JAM Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Nyiacuteregyhaacuteza
JATE Joacutezsef Attila Tudomaacutenyos Egyetem Reacutegeacuteszeti Tanszeacuteke Szeged
JM Jaacutesz Muacutezeum Jaacuteszbereacuteny
JPM Janus Pannonius Muacutezeum Peacutecs
KBM Koumlzponti Baacutenyaacuteszati Muacutezeum Sopron
KFM Kubinyi Ferenc Muacutezeum Szeacutecseacuteny
KJMK Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
KJMSZ Koszta Joacutezsef Muacutezeum Szentes
KPM Kiss Paacutel Muacutezeum Tiszafuumlred
KRRI Kolozsvaacuteri Romaacuten Reacutegeacuteszeti Inteacutezet Kolozsaacuter
DOI 1015774PPKEBTK2019012
221
KSZM Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Vychodoslovenskeacute Muacutezeum) Kassa
LDM Laczkoacute Dezső Muacutezeum Veszpreacutem
LFM Liszt Ferenc Muacutezeum Sopron
MFM Moacutera Ferenc Muacutezeum Szeged
MKM Maacutetyaacutes Kiraacutely Muacutezeum Visegraacuted
MMM Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Beacutekeacutescsaba
MNM Magyar Nemzeti Muacutezeum Budapest
NM Neacuteprajzi Muacutezeum Budapest
NKM Nagyvaacuteradi Koumlroumlsoumlk videacuteke Muacutezeum
NYM Nyitrai Muacutezeum Nyitra
RM Rippl-Roacutenai Muacutezeum Kaposvaacuter
RGZ Roumlmisch Germanisches Zentralmuseum
SM Savaria Muacutezeum Szombathely
SZIKM Szent Istvaacuten Kiraacutely Muacutezeum Szeacutekesfeheacutervaacuter
SZKJM Szaacutentoacute Kovaacutecs Jaacutenos Muacutezeum Oroshaacuteza
SZNM Szlovaacutek Nemzeti Muacutezeum (Slovenskeacute Narodneacute Muacutezeum) Pozsony
TJMH Tornyai Jaacutenos Muacutezeum Hoacutedmezővaacutesaacuterhely
TJMK Thormai Jaacutenos Muacutezeum Kiskunhalas
TSM Tessedik Saacutemuel Muacutezeum Szarvas
TLM Tary Laacuteszloacute Muacutezeum Csongraacuted
VKM Viski Kaacuteroly Muacutezeum Kalocsa
VPM Vasvaacuteri Paacutel Muacutezeum Tiszavasvaacuteri
XJM Xantus Jaacutenos Muacutezeum Győr
DOI 1015774PPKEBTK2019012
2
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese 78
Formacsoportok eacutes metrikus adatok 82
A markolat 82
Markolatgomb 82
Ellenző 84
A huumlvely 89
Fuumlggesztőfuumll 89
Huumlvelyveacuteg 89
A penge formai jellemzői 90
Metrikus vizsgaacutelatok 92
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek 93
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis) 95
Choroloacutegia 106
Oumlsszegzeacutes 108
TECHNOLOacuteGIA 114
Metallograacutefiai bevezeteacutes 114
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek 117
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok 123
Alkalmazott moacutedszerek 124
Eredmeacutenyek 125
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 125
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 126
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 127
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely 128
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 129
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter 130
Chaicircne opegraveratoire 132
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes 133
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes 135
3 Kohoacutesiacutetaacutes 135
4 Homogenizaacutelaacutes 137
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn 142
DOI 1015774PPKEBTK2019012
3
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes) 146
7 Hőkezeleacutes 147
8 Oumlsszeilleszteacutes 153
Oumlsszegzeacutes 155
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS 158
Taacutergyak mozgaacutesa 162
Mesterek mozgaacutesa 169
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese 170
Oumlsszegzeacutes 171
BEFEJEZŐ GONDOLATOK 173
OumlSSZEFOGLALOacute 176
RESUME 177
FUumlGGELEacuteK 178
Irodalom 178
Forraacutesok 216
Adatbaacutezisok adattaacuterak 217
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok 218
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek 220
DOI 1015774PPKEBTK2019012
4
KOumlSZOumlNETNYILVAacuteNIacuteTAacuteS
Tisztelettel eacutes koumlszoumlnettel adoacutezom a koumlvetkező szemeacutelyeknek akik segiacutetseacutege neacutelkuumll e munka
nem joumlhetett volna leacutetre
Mindenekelőtt Feleseacutegemnek eacutes csalaacutedtagjaimnak a folyamatos eacutes faacuteradhatatlan segiacutetseacutegeacutert
anyagi eacutes erkoumllcsi taacutemogataacuteseacutert
Dr Veszpreacutemy Laacuteszloacute igazgatoacute uacuternak (Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum) eacutes Dr Toumlroumlk Beacutela
inteacutezetvezető uacuternak (ARGUM ME Metallurgiai Inteacutezet) teacutemavezetői munkaacutejukeacutert Dr
Kovaacutecs Laacuteszloacutenak (MTA-BTK RI) szakmai tanaacutecsaieacutert valamint a teacutemaacuteban veacutegzett aacutetfogoacute
gyűjteacuteseacutenek eacutes kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja keacutezirataacutenak rendelkezeacutesre bocsaacutejtaacutesaacuteeacutert Dr Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM SzTE-BTK) szakmai tanaacutecsaieacutert eacutes a leletanyaghoz valoacute
hozzaacutefeacutereacutesemben toumlrteacutenő orszaacutegos kiterjedtseacutegű segiacutetseacutegnyuacutejtaacuteseacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes
Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak (AacutesaTaacuters Kft) a laborban vizsgaacutelt leletek restauraacutelaacutesaacuteeacutert
tovaacutebbaacute az ARGUM munkataacutersainak a szablyaleletek archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteeacutert Dr
Goumlmoumlri Jaacutenosnak (MTA-VEAB) Dr Thiele Aacutedaacutemnak (BME) eacutes Dr Jiři Hošeknek
(Archeologickyacute uacutestav AV ČR) az archeometallurgia moacutedszertanaacuteban nyuacutejtott szakmai
tanaacutecsaikeacutert Dr Joacutezsa Moacutenikaacutenak (Johann Bernoulli Institute for Mathematics and Computer
Science Faculty of Mathematics and Natural Sciences University of Groningen) eacutes Dr Heacuteger
Tamaacutesnak (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) a metrikus vizsgaacutelatokban eacutes
rendszerezeacutesuumlkben nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Dr Vladimir Igoroyevič Zavialovnak (Institut
Archeologii RAN) Dr Font Maacutertaacutenak (PTE-BTK-TTI Koumlzeacutepkori eacutes Korauacutejkori Tanszeacutek) eacutes
Dr Tuumlrk Attilaacutenak (MTA-BTK MŐT PPKE-BTK) az orosz nyelvű szakirodalomban nyuacutejtott
segiacutetseacutegeacuteeacutert Dr Langoacute Peacuteternek (MTA-BTK RI PPKE-BTK) Dr B Szaboacute Jaacutenosnak
(BTM) Dr Nagy Balaacutezsnak (ELTE-BTK) Dr Bertoacutek Gaacutebornak (JPM PPKE-BTK) Dr
Gaacutell Erwinnek (Institutul de Arheologie Vasile Pacircrvan) Dr Feheacuter Benceacutenek (MKI) Paveł
Kucyperanak (Uniwersytet Mikołaja Kopernika) Dr Valeri Jotovnak (Vaacuternai Toumlrteacuteneti
Muacutezeum) Dr Alan Williamsnek (Wallace Collection) Dr Christoph Egernek (LVR
Xanten) Dr Neacutegyesi Lajosnak (NKE) Dr Romhaacutenyi Beatrixnak Dr Vaacuterady Zoltaacutennak Dr
Hidaacuten Csabaacutenak (KRE-BTK) Dr Biacuteroacute Aacutedaacutemnak Dr Ioan Stanciunak (Institutul de
Arheologie şi Istoria Artei) Dr Nagy Leventeacutenek Dr Fazekas Ferencnek eacutes Dr Kiss
Attilaacutenak (PTE-BTK Reacutegeacuteszeti Tanszeacutek) Dr Galambos Istvaacutennak (NEB TITE) Gulyaacutes
Andraacutesnak (Jaacutesz Muacutezeum) Dr Boacutetaacuter Istvaacutennak (Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum) Dr Nevizaacutenszky
DOI 1015774PPKEBTK2019012
5
Gaacutebornak (Archeologickyacute uacutestav SAV) Nikolina Antonićnak (Sveučilišta u Zagrebu) Ondřej
Mertaacutenak (Technickeacute muzeum v Brně) eacutes Ivan Marija Hrovatinnak (Univerza v Ljubljani)
szakmai taacutemogataacutesukeacutert
Dr Szoumlreacutenyi Gaacutebor Andraacutes osztaacutelyvezetőnek Dr Csengeri Piroskaacutenak Horvaacuteth Antoacuteniaacutenak
eacutes Kalaacuteszdi Gyoumlrgynek (HOM) a szablyaleletek laborvizsgaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutert valamint Dr
Jakab Attila osztaacutelyvezetőnek eacutes a JAM munkataacutersainak Puskaacutes Joacutezsefnek (MNM) Florin
Margineannak (AM) Bajusz Maacutetyaacutesnak Diana Jegarnak eacutes Demjeacuten Andreaacutenak (KENM) az
NKM munkataacutersainak sziacuteves segiacutetseacuteguumlkeacutert eacutes a leletekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutes lehetőveacute teacuteteleacuteeacutert
Deeacutesy Veronikaacutenak (PPKE-BTK) eacutes Dr Lőnhaacutert Tamaacutesnak (BBTE) a CEEPUS-
oumlsztoumlndjprogram koordinaacutelaacuteseacutert tovaacutebbaacute a Posta Beacutela Egyesuumllet tagjainak a Kolozsvaacuteron
toumlltoumltt idő alatti segiacutetőkeacutesz baraacuteti hozzaacuteaacutellaacuteseacutert
Dr Csornay Boldizsaacuter igazgatoacute uacuternak Gaacutel Eacuteva osztaacutelyvezetőnek eacutes Simon Beacutela toumlrteacuteneacutesznek
eacutes reacutegeacutesz-technikusnak (JPM) valamint minden kolleacutegaacutemnak aki a taacutemogatta kutatoacutemunkaacutem
Veacutegezetuumll kiemelten Nagy Tibor kovaacutecsmesternek valamint minden keacutezműves
mesterembernek eacutes hagyomaacutenyőrzőnek akik gyakorlati laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutetetteacutek e munka
megszuumlleteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
6
BEVEZETEacuteS
bdquoA 10 szaacutezadi szablyaacutekroacutel annak elleneacutere hogy nagy neacutepszerűseacutegnek oumlrvendenek a
szakemberek koumlreacuteben egyetlen kimeriacutető elemzeacutes sem jelent meg mind a mai napigrdquo Gaacutell
Erwin fenti kijelenteacuteseacutehez egyből hozzaacutefűzi hogy kiveacutetelt keacutepez Kovaacutecs Laacuteszloacute Vooruženie
vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja (1980) c kandidaacutetusi disszertaacutecioacuteja
amely azonban nem keruumllt kiadaacutesra1
A fenti ideacutezet utaacuten felteacutetelezhető lenne hogy jelen munka e hiaacuteny betoumllteacuteseacutere szuumlletett
azonban ez csak reacuteszben igaz A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa ugyanis az elmuacutelt koumlzel
szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet
minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni a jelenseacuteg vizsgaacutelataacutet A
sokreacutetűseacuteg felaproacutezoacutedaacutest hozott magaacuteval eacutes baacuter e tudomaacutenyos fejlődeacutes alapvetően noumlvelte a
korszakkal kapcsolatos ismereteinket maacutera toumlrteacuteneacutesz reacutegeacutesz termeacuteszettudoacutes (leginkaacutebb
anyagmeacuternoumlk fizikus keacutemikus illetve geoloacutegus) eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneacutesz keacutepesiacuteteacutessel is
rendelkezni kellene ahhoz hogy valaki egy szemeacutelyben kimeriacutető elemzeacutest veacutegezhessen a
teacutemaacuteban Ennek koumlszoumlnhetően a fegyverkutataacutesban egyre gyakoribbak a tudomaacutenykoumlzi
egyuumlttműkoumldeacutesek amelyek tapasztalatai azonban azt mutatjaacutek hogy kezdetlegesseacuteguumlkből
fakadoacutean a diszcipliacutenaacutek koumlzti kommunikaacutecioacutes feluumlletek meacuteg rendkiacutevuumll instabil aacutellapotban
vannak baacutermilyen uacutej jelenseacuteg vizsgaacutelata koumlnnyen deformaacutelja azokat eacutes felboriacutetja az addigi
hangsuacutelyokat araacutenyokat eacutes a dialoacutegus szerkezeteacutet Ugyanis hiaacuteba aacutell ugyanaz a fegyvertiacutepus a
kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak foacutekuszaacuteban a feltett keacuterdeacutesek olyannyira elteacuterők hogy
gyakorlatilag a vizsgaacutelt jelenseacuteg sem egyezik meg Eacutepp ezeacutert szuumlkseacuteg van az
interdiszciplinaacuteris kommunikaacutecioacute megerősiacuteteacuteseacutere
Iacutegy az eacutertekezeacutes is inkaacutebb paacuterbeszeacuted indiacutetaacutesaacutera alkalmas aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten adni
azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket esetuumlnkben a szablyaacutek kutataacutesaacuteban
eddig alkalmaztak tovaacutebbaacute (eacutes mindenekelőtt) e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis
kapcsolatot teremteni
1 GAacuteLL 2013 736 KOVAacuteCS 1980b
DOI 1015774PPKEBTK2019012
7
I METODIKA
Alkalmazott taacuterstudomaacutenyok poziacutecioacute a toumlrteacutenetiacuteraacutesban
Egy fegyvertoumlrteacuteneti teacutemakoumlr kutataacutestoumlrteacuteneti-moacutedszertani megkoumlzeliacuteteacutese annak
interdiszciplinaritaacutesa miatt vaacutelik oumlsszetetteacute nemcsak azeacutert mert a tudomaacutenyaacuteg fejlődeacuteseacuteben
szerepet jaacutetszoacute időkoumlzben oumlsszekapcsoloacutedoacute azonban toumlrteacutenelmi taacutevlatokban vizsgaacutelva
kuumlloumlnaacutelloacute diszcipliacutenaacutek oumlnaacutelloacute kutataacutestoumlrteacutenettel eacutes moacutedszertannal rendelkeznek hanem a
tudomaacutenyos eredmeacutenyek bdquoeredezteteacuteserdquo okaacuten is vagyis annak koumlszoumlnhetően hogy a fentiek
mellett meacutegsem lehet minden tudomaacutenyos moacutedszert eacutes eredmeacutenyt egyeacutertelműen csak egy
tudomaacutenyteruumllethez koumltni
A fegyverek vizsgaacutelata kuumlloumlnfeacutele legtoumlbbszoumlr hadtoumlrteacuteneti-harcaacuteszati taacutersadalmi-
szimbolikus eacutes leguacutejabban technoloacutegiai aspektusokboacutel toumlrteacutenik amelyekben hol a leiacuteraacutes hol
az oumlsszehasonliacutetaacutes mutatkozik dominaacutensnak Elsődleges harcaacuteszati alkalmazaacutesuk
tanulmaacutenyozaacutesa reacuteveacuten fontos reacuteszeacutet keacutepzik a hadtoumlrteacuteneti munkaacuteknak miacuteg szimbolikus ndash a
viseletben temetkezeacutesben eacutes maacutes emberi gondolkodaacutest mentalitaacutest esetleg hitvilaacutegot
taacutergyiasiacutetoacute formaacuteban betoumlltoumltt ndash szerepuumlkneacutel fogva adaleacutekanyagul szolgaacutelhatnak az adott
korszak taacutersadalmi viszonyainak megismereacuteseacutehez Ez utoacutebbi kategoacuteria nemcsak a
meacuteltoacutesaacutegjelveacutenykeacutent funkcionaacuteloacute reprezentatiacutev peacuteldaacutenyokat foglalja magaacuteban hanem az adott
taacutergy korabeli jelkeacuteprendszere aacuteltal birtokolt jelenteacutestoumlbbletet is2 Iacutegy baacuter kidolgozottsaacutegukat
illetően koraacutentsem tekinthetők egy taacutersadalmi reacuteteg eszkoumlzeacutenek a fegyverek toumlrteacuteneti
vizsgaacutelataacutenak kifejezetten a korszakra vonatkozoacutean fontos keacuterdeacutese a taacutergytiacutepus aacuteltal
elkuumlloumlniacutethető taacutersadalmi csoportok meghataacuterozaacutesa Ugyancsak egy meghataacuterozott reacuteteg eacutes a
fegyverek elsődleges (időnkeacutent pedig kizaacuteroacutelagos) kapcsolataacuteboacutel adoacutedik az is hogy e taacutergyak
nemcsak a haacuteboruacute hanem az adott reacuteteg reprezentaacutecioacutes teveacutekenyseacutegeinek iacutegy vadaacutesz-
paacuterbaj- vagy sporteszkoumlzekeacutent is eacutertelmezhetőek Ennek koumlszoumlnhetően ugyancsak szaacutemottevő
a magaacutenkeacutezben majd koumlzjavakkeacutent fennaacutelloacute műgyűjtemeacutenyek fegyveranyaga amelyek
elsődleges eacutertelmezeacutesi koumlzege nem a had- hanem a műveacuteszettoumlrteacutenet Ez miben sem
mutatkozik meg jobban minthogy a fegyverek meghataacuterozaacutesaacutenak igen gyakori reacutesze a
formavilaacutegukban eacutes diacutesziacutetettseacuteguumlkben fellelhető stiacutelusjegyek alapjaacuten toumlrteacutenő műveacuteszettoumlrteacuteneti
korszak szerinti beosztaacutes amely a romanikus időszakot illetően vaacutelik gyakorivaacute eacutes egeacuteszen a
2 Vizsgaacutelt korszakunk szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereit a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes a harcos taacutersadalmi reacutetegek elsődleges jelekeacutent tartja szaacutemon a kiraacutelysaacutegok kereszteacuteny jelkeacuteprendszereacuteben a kard az igazsaacuteg eacutes az iacuteteacutelet taacutergyiasult formaacuteja HARAMZA 2017 103
DOI 1015774PPKEBTK2019012
8
20 szaacutezad fegyveranyagaacuteig meghataacuterozoacute3 Mindemellett a műveacuteszettoumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutes a
9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek eseteacuteben csak visszafogottan a szereleacutekek időnkeacutent előforduloacute
ornamentikaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteban jaacutetszik szerepet
A gyűjtemeacutenyek inteacutezmeacutenyesedeacuteseacutevel a fegyverek rendszerezeacuteseacutere eacutes mint toumlrteacutenelmi
jelenseacuteg a taacutergyi forraacutesok leiacuteraacutesaacutera leginkaacutebb alkalmas egyuacutettal a toumlrteacutenettudomaacutenytoacutel
fokozatosan eltaacutevolodoacute reacutegeacuteszettudomaacuteny szinteacuten fontos szegmenseacutet keacutepzi a fegyvertoumlrteacuteneti
kutataacutesoknak A toumlrteacutenettudomaacutenyroacutel levaacuteloacute folyamatosan oumlnaacutelloacutesodoacute diszcipliacutena legfőkeacutepp a
taacutergytiacutepusok rendszerezeacuteseacutere eacutes a konkreacutetabb dataacutelaacutesaacutera alkalmas tipoloacutegia tipokronoloacutegia
moacutedszereacutevel leacutepett be a vizsgaacuteloacutedaacutesokba Iacutegy az esetenkeacutenti leletkontextusnak koumlszoumlnhetően a
műveacuteszettoumlrteacutenet eredmeacutenyeihez keacutepest szűkebb időintervallumokba lehetett sorolni a
fegyvereket
A kuumlloumlnboumlző teruumlleteknek termeacuteszetesen akadnak aacutetfedeacutesei A dataacutelhatoacute
műveacuteszettoumlrteacuteneti stiacutelusjegyek reacuteszeacutet keacutepzik a formai jellemzők eacutes vaacuteltozaacutesaik időrendiseacutegeacutet
rekonstruaacuteloacute tipoloacutegiai rendszereknek vagy eacutepp az adott fegyvertiacutepus maacuter emliacutetett
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek A siacuterreacutegeacuteszet szocioarcheoloacutegiai jellegeacuteneacutel fogva a toumlrteacutenettudomaacuteny
taacutersadalmi vonatkozaacutesuacute kutataacutesaiba kapcsoloacutedott be kivaacuteltkeacutepp a jelen munkaacuteban taacutergyalt
korszakokat illetően ahol belső iacuterott primer forraacutesok hiacutejaacuten a taacutergyi emleacutekezet feleacuterteacutekelődik
A reacutegeacuteszet az esemeacutenytoumlrteacutenet rekonstruaacutelaacutesaacuteban is fontos szerepet jaacutetszik
Hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes historiograacutefia
Az elmuacutelt eacutevtizedek hadtoumlrteacutenelmi taacutergyuacute historiografikus gondolkodaacutesa szinte
egyoumlntetűen megemleacutekezik a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes 20 szaacutezadi perifeacuteriaacutera keruumlleacuteseacuteről amely a
fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet sem hagyta eacuterintetlenuumll4 Oliver Chaline a Sorbonne (Paris IV)
egyetemi tanaacutera szerint a hadtoumlrteacutenelem eacutes azon beluumll kivaacuteltkeacutepp a csataleiacuteraacutes műfaja kettős
vaacutelsaacutegba keruumllt a 20 szaacutezad elejeacuten egyreacuteszt a politikai esemeacutenyek valamint bdquoa miniatuacuteraacutek eacutes
csatakeacutepekrdquo mint bdquotoumlrteacuteneti tabloacutekrdquo haacutetteacuterbe szorulaacutesa okaacuten maacutesreacuteszt a csataacutek
esemeacutenytoumlrteacuteneti aacutebraacutezolhatatlansaacutega (időben eacutes teacuterben nehezebben behataacuterolhatoacute mivolta)
3 Fontos megjegyezni hogy a műveacuteszettoumlrteacuteneti moacutedszer nemcsak a diacutesziacuteteacutes elsődleges jegyeit (pengeacuten eacutes szereleacutekeken talaacutelhatoacute mintaacutezatok aacutebraacutezolaacutesok feliratok) hanem a fegyver alapvető formai-alaki jellemzőit (iacutevek vastagsaacutegok vonalvezeteacutesek) mint egyfajta maacutesodlagos ornamentikaacutet is stiacutelusjegykeacutent eacutertelmezi 4 B SZABOacute 2010 13 Uő 2017 12 HAUSNER 2015 1204ndash1206 AacuteGOSTON 2006 524ndash537 CHALINE 2015 1047ndash1060 Ahogy Aacutegoston Gaacutebor gyakran ideacutez neacutev neacutelkuumll egy toumlrteacuteneacutesz kolleacutegaacutet A hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes uacutegy viszonyul a toumlrteacutenetiacuteraacuteshoz mint a katonazene a zeneacutehezrdquo AacuteGOSTON 2006 524
DOI 1015774PPKEBTK2019012
9
veacutegett5 A csataleiacuteraacutes modern műfajaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok koumlzoumltt emliacuteti a fegyvereket eacutes
tartja neacutelkuumlloumlzhetetlennek ezzel egyuumltt meacutegis sok esetben mellőzoumlttnek vizsgaacutelatukat is
joacutellehet a haditechnikai jellegű megkoumlzeliacuteteacutes szineacuten nem uacutejkeletű a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesban6
A koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok hadtoumlrteacuteneti jelentőseacutegeacutet szinteacuten indokolja a
forraacutesszegeacutenyseacuteg amely a 16 szaacutezad előtti korszakra jellemző Gyaacuteni Gaacutebor moacutedszertani
felveteacuteseire reflektaacutelva Veszpreacutemy Laacuteszloacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy koumlzeacutep-euroacutepai
viszonylatban a koumlzeacutepkori (illetve a 16 szaacutezad előtti) tematikaacutejuacute kutataacutesokhoz bdquonem aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre kifejezetten raquohadtoumlrteacutenetilaquo forraacutesanyag s a toumlrteacuteneacutesz keacutenytelen a
legkuumlloumlnboumlzőbb műfajuacute forraacutesok (kolostori kroacutenikaacutek szentek eacuteletrajzai kiraacutelyi
adomaacutenylevelek stb) adatfoszlaacutenyaiban olvasnirdquo7
Nem csoda hogy a belső forraacutesok hiaacutenyaacuteval kuumlszkoumldő 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem (eacutes aacuteltalaacutenosan a korszak toumlrteacutenetiacuteraacutesa) maacutes diszcipliacutenaacutekkal egyuumlttesen tud
aacutetfogoacute keacutepet alkotni a korszak viszonyairoacutel Ilyen moacutedon a korszak hadtoumlrteacutenet kutataacutesaiban
elengedhetetlen a fegyverleletek speciaacutelis forraacutesanyagaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa Baacuter a taacutersadalmi
demograacutefiai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezeti keacuterdeacuteskoumlroumlk biacuterjaacutek legnagyobb meacuterteacutekben a toumlrteacutenetiacuteraacutes
figyelmeacutet bdquoidőről időre szoacutehoz jutnak a haditechnikai technikai eacutes műszaki fejlődeacutesnek akaacuter
kizaacuteroacutelagossaacutegot is tulajdoniacutetoacute taacutebor keacutepviselői is (technological determinism) baacuter a
taacutersadalomtoumlrteacuteneti iskola ez utoacutebbit is veacuteglegesnek tűnően megingattardquo8
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg harcaacuteszataacuteval eacutes fegyverzeteacutevel kapcsolatos tudomaacutenyos
vitaacutek historiograacutefiaacutejaacutet leguacutejabban oumlsszefoglaloacute B Szaboacute Jaacutenos a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes periferikus
kiszorulaacutesaacutehoz hozzaacutefűzi nem volt ez mindig iacutegy a vizsgaacutelt korszak hadi viszonyainak
kutataacutestoumlrteacuteneteacuteben9
A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes korai szakaszaacuteboacutel ismert Horvaacuteth Mihaacutely eacutes szellemi
oumlroumlkoumlse Ipolyi Arnold kutataacutesai akiknek munkaacuteiboacutel a honfoglalaacutes- eacutes a reformkori
5 Chaline O La bataille comme objet dʼhistoire Forschungen zur westeuropaumlischen Geschichte 322 (2005) 1ndash14 A magyar fordiacutetaacuteshoz ld CHALINE 2015 6 Chaline elsősorban a fegyverhasznaacutelat eacutes a hateacutekonysaacuteg megismereacuteseacutenek fontossaacutegaacutet hangsuacutelyozza CHALINE 2015 1053ndash1054 vouml TOacuteTH 2015 128 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesprobleacutemaacuteival kapcsolatban Veszpreacutemy Laacuteszloacute szinteacuten megemleacutekezik korai tanulmaacutenyokroacutel ndash F Lott (1946) L Noeumlttes (1931) ndash amelyek a fegyverek vizsgaacutelata hasznaacutelatuk elmeacuteleti rekonstrukcioacuteja reacuteveacuten koumlzeliacutetik meg a katonai konfliktusok lefolyaacutesaacutet bdquo(hellip) ha nem is tudjuk mi toumlrteacutent legalaacutebb a fennmaradt fegyverek alapjaacuten tudjuk valoacutesziacutenűsiacuteteni (hellip)rdquo VESZPREacuteMY 2006 520 7 VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 Uő 2006 517ndash524 vouml GYAacuteNI 2006 121ndash133 8 VESZPREacuteMY 2010 30 9 B SZABOacute 2010 13ndash38 Uő 2017 12ndash51 A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld meacuteg VESZPREacuteMY 2008b 13ndash19 A tovaacutebbiakban a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll toumlbbnyire a fegyverzet keacuterdeacuteseacutere koncentraacutelva keruumll bemutataacutesra a kutataacutestoumlrteacutenet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
10
Magyarorszaacuteg oumltvoumlzete taacuterul az olvasoacutek eleacute Joacute peacuteldaacuteja ennek Horvaacuteth 1842-es akadeacutemiai
szeacutekfoglaloacuteja amelynek teacutemaacuteja a honfoglaloacutek jogegyenlőseacutegen alapuloacute katonai szervezete
A 9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg had-eacutes fegyvertoumlrteacuteneteacutehez kapcsoloacutedoacute aacuteltalaacutenos seacutemaacutek a 19
szaacutezad maacutesodik feleacutenek tudomaacutenyos gondolkodaacutesaacutera vezethetőek vissza10 Ekkor alakult ki a
honfoglalaacutesra a kalandozoacute hadjaacuteratokra eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes korszakaacutera vonatkoztathatoacute kelet-
nyugat nomaacuted-letelepedett pogaacuteny-kereszteacuteny koumlnnyű- eacutes neheacutezlovas szablya eacutes kard
ellenteacutetpaacuterok sora amelyek idővel aacuternyaltabbaacute vaacuteltak azonban a jelenseacuteg polaritaacutesa csak az
elmuacutelt eacutevtizedekben kezdett igazaacuten realizaacuteloacutedni
Hermann Meynert bdquoveteraacuten osztraacutek hadtoumlrteacutenetiacuteroacuterdquo neveacutehez koumltődik az a moacutedszer
miszerint a 9ndash10 szaacutezadi hadtoumlrteacuteneti esemeacutenyekből koumlvetkeztetett a magyar hadsereg
taktikai eacutes fegyverzetbeacuteli vaacuteltozaacutesaira Szinteacuten ő emelte ki elsőkeacutent a magyar taktikaacuteban
dominaacutens iacutejhasznaacutelatot11 Munkaacutessaacutega mellett a korai időszakboacutel meg kell emliacuteteni Salamon
Ferenc teoacuteriaacutejaacutet aki Boumllcs Leoacute Taktika c műve alapjaacuten hiacutevta fel a figyelmet a taacutevolsaacutegi eacutes
koumlzelharci fegyverek vaacuteltaacutesaacutera12 A szaacutezad veacutegeacuten Nagy Geacuteza munkaacutessaacutega nyomaacuten alakul ki a
honfoglaloacute magyarokra maacuteig jellemző koumlnnyűlovas haderőnem keacutepe13 A gondolatmenet a
koumlvetkező szaacutezad elejeacuten Darkoacute Jenő bdquoturaacuteni taktikaacutejaacutevalrdquo folytatoacutedott14 Az ő munkaacuteihoz iacutert
kritikai eacuteszreveacuteteleket Toacuteth Zoltaacuten akinek meglaacutetaacutesa szerint az elhaloacute feacutelben leacutevő 11 szaacutezadi
magyar koumlnnyűlovassaacuteg szerepeacutet a betelepuumllő keleti neacutepek (kunok eacutes besenyők) vetteacutek aacutet15
B Szaboacute Jaacutenos fent emliacutetett munkaacutejaacuten kiacutevuumll toumlbben is foglalkoztak a kelet-nyugat seacutema
aacuternyalaacutesaacuteval A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll csak a fegyvernemek teacutemakoumlreacuteben toumlbb tanulmaacuteny
szuumlletett amely a koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg kettősseacutegeacutet kiszakiacutetja a keleti nomaacuted eacutes a nyugati
letelepedett ellenteacutetsorozat bipolaritaacutesaacuteboacutel Neacutegyesi Lajos előteacuterbe helyezi a koumlnnyű- eacutes
neheacutezlovas fogalmak eredeti jelenteacuteseit amelyek elsődlegesen a fegyvernemek harcaacuteszati
alkalmazaacutesaacuteval a csata koumlzbeni feladataik sajaacutetossaacutegaacuteval hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes csak
10 H Brandt maacuter 1830-ban emliacuteteacutest tesz a magyarokroacutel hadtoumlrteacuteneti munkaacutejaacuteban BRANDT 1830 11 MEYNERT 1876 B SZABOacute 2017 14ndash17 12 SALAMON 1876 1ndash17 686ndash733 765ndash851 B SZABOacute 2017 16 13 bdquo(hellip) a gyorsasaacutegban volt legfőbb erejuumlk a taacutemadaacutesnaacutel veacutedekezeacutesneacutel egyaraacutent s harcmoacutedjuk ezen alapjellege aztaacuten megszabta fegyverkezeacutesuumlk moacutedjaacutet is Keruumlltek mindent ami a koumlnnyű mozgaacutesban akadaacutelyukra vaacutelt volna a neheacutez fegyverzetet paacutenceacutelt nagy pajzsot s veacutedelmuumll inkaacutebb csak vastag nemezből vagy bőrből keacuteszuumllt ruhaacutet viseltek (hellip) A loacutehaacutetra valoacute alkalmazaacutesra szaacutent koumlnnyű taacutemadoacute fegyverek a test veacutedelmezeacuteseacuteneacutel a legszuumlkseacutegesebbre valoacute szoriacutetkozaacutes eacutes minden alkalmatlan vagy foumlloumlsleges teher elkeruumlleacutese s aztaacuten a loacute kellő foumllszereleacutese keacutepezik tehaacutet ama fegyverkezeacutesi moacutedot mely az aacutezsiai- eacutes kelet-euroacutepai pusztasaacuteg valamennyi lovas neacutepeacuteneacutel iraacutenyadoacute szempont voltrdquo NAGY 1890 289ndash301 Szinteacuten Nagynaacutel jelenik meg az bdquoaacuterjardquo neacutepek szuacuteraacutesra eacutes a bdquoturaacutenirdquo neacutepek vaacutegaacutesra alkalmas fegyvereinek elkuumlloumlniacuteteacutese B SZABOacute 2017 24 14 Uo 29 15 Uo 37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
11
maacutesodlagosan tartozik hozzaacute a fegyverzet Hidaacuten Csaba pedig a keacutesőbbi korok
terminoloacutegiaacutejaacutenak visszavetiacuteteacuteseacutere eacutes ennek veszeacutelyeire hiacutevja fel a figyelmet16
A honfoglaloacute hadikultuacutera reacutegeacuteszete
A magyar reacutegeacuteszet tudomaacutenytoumlrteacuteneteacuteben maacuter a kezdetektől meghataacuterozoacute szerepet
jaacutetszott a 9ndash10 szaacutezad vizsgaacutelata amely magaacuteba foglalta a korai magyar toumlrteacutenelem egy
bizonyos szakaszaacutet a honfoglalaacutes reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacutet tovaacutebbaacute bdquokalandozoacute hadjaacuteratokrdquo eacutes az
aacutellamalapiacutetaacutes taacutergyi emleacutekezeteacutet eacutes az ebből levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket A honfoglalaacutes kori
fegyverzettel ezen beluumll is a szablyaacutekkal szaacutemos reacutegeacutesz foglalkozott ndash reacuteszuumlk csak
eacuterintőlegesen peacuteldaacuteul aacutesataacutesi dokumentaacutecioacute vagy egy adott temető feldolgozaacutesa kapcsaacuten
maacutesok ceacuteliraacutenyosan
A teacutema leguacutejabb kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacutesa Langoacute Peacuteter tollaacuteboacutel szaacutermazik17 A
szerző haacuterom nagyobb tudomaacutenytoumlrteacuteneti szakaszt elkuumlloumlniacutetve (felvilaacutegosodaacutes eacutes romantika
pozitivizmus modern reacutegeacuteszet) a magyar reacutegeacuteszet kialakulaacutesaacutet 1761-re Johann Ferdinand
Miller munkaacutejaacutenak megjeleneacuteseacutere vezeti vissza amely feacutemjelezte a kialakuloacute diszcipliacutena
kezdeti eacuterdeklődeacutesi koumlreacutet a roacutemai kori reacutegiseacutegeket Emellett maacuter a 18 szaacutezad veacutegeacuten
megjelentek magyar vonatkozaacutesuacute reacutegeacuteszeti munkaacutek is a Szent Korona eacutes Lehel kuumlrtje
kapcsaacuten18
A Magyar Nemzeti Muacutezeum 1802-es megalakulaacutesa a korszellemnek megfelelően
nagyban muacutelott a nemzeti eacuterzelmű befolyaacutesos arisztokraacutecia taacutemogataacutesaacuten Ezidőben alakultak
ki a modern nemzeti eacuterzeacutes elemei amelyek hataacutessal voltak a tudomaacutenyra Kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutes
terelődoumltt a magyarsaacuteg etnogeneziseacutere eacutes a korai magyar toumlrteacutenelem tovaacutebbi szakaszaira19 A
honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacutese a kezdetektől fogva aktuaacutelpolitikai szempontokkal
kapcsoloacutedott oumlssze bdquoE koumllcsoumlnhataacutes nyilvaacutenvaloacutean keacutetoldaluacute volt az eszmeaacuteramlatok
ugyanuacutegy taacuteplaacuteltaacutek eacutes befolyaacutesoltaacutek a tudomaacutenyos magyaraacutezatokat mint ahogy meriacutetettek
belőluumlkrdquo20
16 NEacuteGYESI 2000 375ndash378 VESZPREacuteMY 2000 17ndash24 HIDAacuteN 2000 7ndash20 vouml Uő 2009 17 LANGOacute 2007 vouml LANGOacute 2006 18 Uo 29ndash37 19 Uo 30ndash31 20 LANGOacute 2006 89
DOI 1015774PPKEBTK2019012
12
A szablyaacutek kutataacutesa emblematikus jelenseacuteg a honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszet
historiograacutefiaacutejaacuteban amelynek kezdeteacutet 1834-től a ladaacutenybene-benepusztai szablyaacutet is
tartalmazoacute leletegyuumlttes előkeruumlleacuteseacutetől szokaacutes szaacutemon tartani21
A 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől figyelhető meg a tudomaacutenyteruumlletek erőteljesebb
differenciaacuteloacutedaacutesa ndash hasonloacute szakosodaacutes figyelhető meg a muacutezeumok gyűjtemeacutenyeacuteben ami
paacuterhuzamosan toumlrteacutent Christian Juumlrgensen Thomsen tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedjaacutenak
elterjedeacuteseacutevel Ez alapjaacuten sor keruumllt a honfoglalaacutes kori leletek osztaacutelyozaacutesaacutera is amelyet
elsőkeacutent Hampel Joacutezsef veacutegzett el Ebben nemcsak az egyes taacutergycsoportok reacuteszletes leiacuteraacutesaacutet
alkotta meg de analoacutegiaacutekat is gyűjtoumltt azokhoz Hampel mellett Pulszky Ferenc eacutes Nagy Geacuteza
gyűjtőmunkaacuteja majd az első vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni időszakboacutel Laacuteszloacute Gyula neacuteprajzi eacutes Fettich
Naacutendor oumltvoumlstechnikai megkoumlzeliacuteteacutesei emliacutetendők meg a honfoglalaacutes kori pozitivista
reacutegeacuteszettel kapcsolatban22
Szinteacuten e ponton kell megemliacuteteni a fegyvertipoloacutegiai (elsősorban kardtipoloacutegiai)
rendszerek feleacutepuumlleacuteseacutet amely neacutemi előzmeacutennyel a 19 szaacutezad veacutegeacuteről23 a 20 szaacutezad maacutesodik
feleacuteben vaacutelt intenziacutevveacute A korai munkaacutekboacutel ismert J Petersen De norske vikingesverd En
typologisk-kronologisk studie over vikingetidens vaaben c tanulmaacutenya24 amely szaacutez eacutev utaacuten
is ndash mondhatni ndash a leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer a 8ndash11 szaacutezad
klasszifikaacutelaacutesaacutera Petersen munkaacutejaacuten kiacutevuumll a legaacuteltalaacutenosabban alkalmazottak koumlzeacute sorolhatoacute
E Oakeshott25 eacutes A Geibig26 tanulmaacutenya de napjainkban is laacutetnak napvilaacutegot olyan iacuteraacutesok
amelyek a kardok csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegeit egyre oumlsszetettebb eacutes naprakeacuteszebb
szempontrendszerrel alapozzaacutek meg27
21 Bővebben ld Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes c fejezet 22 Uo 29ndash33 Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a műtaacutergyveacutedelem reacutegi-uacutej eacutertelmeacutet ismerhetjuumlk meg Fettich Naacutendor ostromnaploacutejaacuteboacutel Egeacutesz uton suumlrgettem Molnost siessuumlnk mert rossz előeacuterzetem van hosszuacute ideig vagyunk taacutevol valami baj lesz a muacutezeumban ennyi idő alatt Teacutenyleg maacuter a muacutezeumkertben hatalmas uumlvegcsoumlroumlmpoumlleacutest hallunk Előszoumlr arra gondoltunk hogy a mi uumlvegező embereink szedik ki az uumlvegtaacuteblaacutekat De koumlzelebb eacuterve vilaacutegosan kivehettuumlk hogy rombolaacutesroacutel van szoacute Rohantunk foumll meggyőződni a valoacutesaacutegroacutel Az előcsarnokban talaacuteltunk haacuterom orosz katonaacutet a mi lakosaink koumlzuumll Egyik erősen ittas volt Diacuteszmagyar szablya volt a kezeacuteben A maacutesik egy szeacutep barokk-veretes huumlvelyű szablyaacutet forgatott Egyenest ehhez leacuteptem eacutes ereacutelyesen raacuteszoacuteltam raquoez muacutezeumi eacutepuumllet itt nem szabad jaacuterkaacutelni a kardokat azonnal adjaacutek visszahellip stblaquo Erre a siheder leteacuterdelt eacutes keacutet keacutezzel nyujtotta feleacutem a disz-szablyaacutet Intettem neki hogy hagyja a feneacutebe a guacutenyoloacutedaacutest mire foumll is kelt eacutes azt magyaraacutezta hogy taacutersa be van rugva azeacutert toumlrt-zuacutezott 1945 februaacuter 04 vasaacuternap (Pest Magyar Nemzeti Muacutezeum) BAacuteNDI 2000 94 23 HEWITT 1860 RYGH 1885 24 PETERSEN 1919 25 OAKESHOTT 1960 26 GEIBIG 1991 27 A tipoloacutegiai rendszerekről eacutes moacutedszertanukroacutel bővebben ld Tipoloacutegia Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
13
Amiacuteg a romantikaacutet eacutes a pozitivista korszakot a nemzeti eacuterzeacutes koumlzhangulata eacutes eszmeacuteje
hataacuterozta meg uacutegy a vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni tudomaacutenyos eacuteletet a marxizmus Ahogy az maacuter
koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt ebben az időben dominaacutenssaacute vaacutelt a reacutegeacuteszet a 9ndash10 szaacutezadi magyar
hadtoumlrteacutenelem keacuterdeacuteseiben is A marxista toumlrteacutenettudomaacuteny keacutepviselői28 uacutegy tekintettek a
reacutegeacuteszetre mint egyfajta toumlrteacutenelmi kiegeacutesziacuteteacutesre amely bdquoreacuteszben tovaacutebbi forraacutesanyagot
szolgaacuteltat a korai időszakokra eacutes a kultuacutertoumlrteacuteneti fejlődeacutes mineacutel jobb megismereacutese mellett
magyaraacutezatot nyuacutejt a korai taacutersadalomtoumlrteacutenet keacuterdeacuteseirerdquo29
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a koumlzelmuacuteltig egyre ceacuteliraacutenyosabban jelentek meg munkaacutek
napjaink reacutegeacuteszeitől a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal eacutes harcaacuteszattal kapcsolatban Ide
tartozik Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben megjelent munkaacuteja amelyben az iacuterott eacutes taacutergyi forraacutesanyag
oumlsszeveteacuteseacutevel a zsaacutekmaacutenyolt javak kuumlloumlnoumlsen a peacutenzmennyiseacuteg eacuterteacutekbecsleacuteseacutere tett
kiacuteseacuterleteket30
28 Molnaacuter Erik joacute peacuteldaacuteja a korszak marxista toumlrteacutenelemfelfogaacutesaacutenak ami nemcsak a munkaacuteiban alkalmazott historizaacuteloacute terminoloacutegiaacuten (osztaacutely neacutelkuumlli őstaacutersadalom katonai demokraacutecia őskommunista paacutesztortaacutersadalom) hanem a vizsgaacutelt teacutemakoumlroumlkoumln eacutes a feleacutepiacutetett struktuacuteraacutekon keresztuumll is megfigyelhető Molnaacuter alapvetően a gazdasaacutegi jelenseacutegekre eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokat vizsgaacutelta elmeacutelete szerint az ugor kor volt a paacutesztoreacuteletre valoacute aacutetteacutereacutes ideje eacutes a magyar neacutep kialakulaacutesa a vagyon eacutes az ebből szaacutermazoacute taacutersadalmi reacutetegek eacutes a toumlrzsi taacutersadalom kifejlődeacutese Az ugor korban alakult ki a vagyon kifejlődoumltt alakja a nagycsalaacutedi koumlztulajdonok helyett megjelentek a magaacutentulajdonok Alapvetően patriarchaacutelis jellegű taacutersadalmi keacutepet aacutelliacutetott fel amit toumlbbek koumlzoumltt a feacuterfikeacutezben leacutevő magaacutentulajdonnal igazolt MOLNAacuteR 1942 39ndash77 Ugyanakkor a hadszervezet vizsgaacutelata soraacuten el kellett ismernie a korabeli kuumlloumlnaacutelloacute katonai tisztseacutegek fennaacutellaacutesaacutet mint a horka vagy a gyula Molnaacuter szerint a gyula eacutes a kende tisztseacutege eredetileg toumlroumlk alakulatok meacuteltoacutesaacutegnevei voltak eacutes helytartoacutei funkcioacutet toumlltoumlttek be A toumlrzsszoumlvetseacuteg maga egy katonai jellegű alakulat volt a nemzetseacutegek oumlnaacutelloacutesaacutegaacuten nem vaacuteltoztatott Uo 78ndash110 29 LANGOacute 2007 34 30 Kovaacutecs a peacutenzlelet vizsgaacutelataacuteval maacuter koraacutebbi munkaacuteiban is foglalkozott Korszakunkhoz kapcsoloacutedoacute munkaacutei a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll Uő Zur Deutung der Muumlnze mit der Umschrift LANCEA REGIS ActaArchHung 28 (1976) 123ndash145 Uő A Kaacuterpaacutet-medence IXndashX szaacutezadi francia peacutenzei eacutes a kiskunfeacutelegyhaacutezi siacuterlelet ArchEacutert 112 (1985) 36ndash51 Uő Maacuteramarosi dirhemek Egy arab kereskedő ezer eacuteves kincse EacuteT 4229 (1987) 904ndash906 Uő A magyar honfoglalaacutes kori peacutenzleletek keltező eacuterteacutekeacuteről HOMEacute 25ndash26 (1988) 161ndash175 Uő Megjegyzeacutesek Gedai Istvaacuten A magyar peacutenzvereacutes kezdetei c koumlnyveacutehez Sz 122 (1988) 674ndash693 Uő Muumlnzen aus der ungarischen Landnahmezeit Archaumlologische Untersuchung der arabischen byzantinischen westeuropaumlischen und roumlmischen Muumlnzen aus dem Karpatenbecken des 10 Jahrhunderts FontesArchHung 19 (1989) 1ndash189 NK 88ndash89 (1989ndash 90) 63ndash76 Uő A kora Aacuterpaacuted-kori magyar peacutenzvereacutesről Eacutermetani eacutes reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a Kaacuterpaacutet-medence Szent Istvaacuten eacutes II Beacutela uralkodaacutesa koumlzoumltti időszakaacutenak (1000ndash1141) eacutermeacuteiről Doktori eacutertekezeacutes keacutezirata Bp 1994 Uő Megjegyzeacutesek a kora Aacuterpaacuted-kori numizmatika eacutes a reacutegeacuteszet kapcsolataacutehoz In A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Konferencia Szegeden 1993 oktoacuteber 25ndash26 Szerk Nagy Aacutedaacutem Szeged 1994 103ndash113 Uő Ami a zsaacutekmaacutenyboacutel megmaradt in Veszpreacutemy Laacuteszloacute Honfoglaloacute őseink Bp 1996 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel Sz 130 (1996) 823ndash860 Uő Die Variante des Denars vom Typ LANCEA REGIS in einem maumlhrischen Schatzfund ActaArchHung 48 (1996) 197ndash208 A kora Aacuterpaacuted-kori peacutenzuacutejiacutetaacutesroacutel In Krankovics I A numizmatika eacutes a taacuterstudomaacutenyok Debrecen 1996 9ndash22 Eacuterintőlegesen kapcsoloacutedik Uő Volt-e a honfoglaloacute magyaroknak kauricsigapeacutenzuumlk A keacuterdeacutes aacuteltalaacutenos eacutes konkreacutet megkoumlzeliacuteteacutese Sz 133 (1999) 63ndash84
DOI 1015774PPKEBTK2019012
14
Iraacutenyvonalak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokban
Bővebb aacutettekinteacutesre szorul a fegyverek toumlrteacuteneti vizsgaacutelata amely oumlsszetett fejlődeacutesi uacuteton
eacuterkezett el jelen aacutellapotaacuteig olyannyira szerteaacutegazoacute moacutedon hogy a mai napig sem
beszeacutelhetuumlnk egyseacuteges fegyvertoumlrteacutenet-iacuteraacutesroacutel Alapvetően keacutetfajta egymaacutestoacutel a
tudomaacutenytoumlrteacutenet időrendjeacuteben nem elkuumlloumlniacutethető megkoumlzeliacuteteacutest lehet megkuumlloumlnboumlztetni a
fegyverek azonosiacutetaacutesaacutet aacuteltalaacutenos jellemzőik meghataacuterozaacutesaacutet korszakhoz fegyveres
kultuacuteraacutehoz esetleg etnikumhoz vagy egy adott hadviseleacutes fegyver- vagy csapatnemeacutehez
toumlrteacutenő kapcsolaacutesukat magaacuteba foglaloacute leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenetet valamint az előzőek
eredmeacutenyeit felhasznaacuteloacute azonban elsősorban nem az azonosiacutetaacutesra hanem a tovaacutebbgondolt
toumlrteacutenetiseacutegre a fegyvert meghataacuterozoacute jegyek mint nyomok szimboacutelumok emleacutekek
vizsgaacutelataacutera foacutekuszaacuteloacute oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenetet Az előbbi iraacuteny identitaacutes- miacuteg az
utoacutebbi relaacutecioacute-orientaacutelt31 Termeacuteszetesen e keacutet iraacutenyvonal aacuteltalaacuteban nem kuumlloumlnuumll el eacutelesen
egymaacutestoacutel a legtoumlbb esetben mind leiacuteroacutei mind oumlsszehasonliacutetoacutei vonaacutesai is vannak a
fegyvertoumlrteacuteneti munkaacuteknak azonban nagy aacuteltalaacutenossaacutegban laacutethatoacute hogy az adott kutataacutes
mire helyezi a hangsuacutelyt egy taacutergyleiacuteraacutesokboacutel kiinduloacute de azokon tuacutelhaladoacute toumlrteacuteneti vagy
eacutepp reacutegeacuteszeti kieacuterteacutekeleacutesre vagy eacutepp fordiacutetva egyes toumlrteacuteneti-reacutegeacuteszeti jelenseacutegek alapos
jellemzeacuteseacutere amely magaacuteba foglal egy taacutegabb kontextusba toumlrteacutenő elhelyezeacutest is
A leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
A leiacuteroacute megkoumlzeliacuteteacutes elsősorban az inteacutezmeacutenyesedett eacutes magaacutenkeacutezben leacutevő
fegyvergyűjtemeacutenyek szakirodalma amely a fegyverek azonosiacutetaacutesaacutera toumlrteacuteneti haacutetteruumlk
meghataacuterozaacutesaacutera szoriacutetkozik eacutes a gyűjtemeacutenyek hosszabb időintervallumot aacutetfogoacute anyaga
valamint a fenti moacutedszerekből nyert tapasztalatok alapjaacuten von le aacuteltalaacutenos
toumlrveacutenyszerűseacutegeket egyes fegyvertiacutepusokkal kapcsolatban Az oumlsszehasonliacutetoacutei vonalra
jellemző kapcsolatisaacutegot valamint a fejlődeacutes dinamizmusaacutet szinteacuten a fegyver leiacuteraacutesaacutera annak
kontextusakeacutent kutatja eacutes ismerteti
A korai időkből ide tartozik Toacuteth Zoltaacuten (1888ndash1958) munkaacutessaacutega aki a Magyar
Nemzeti Muacutezeum Hadtoumlrteacuteneti Gyűjtemeacutenyeacutenek őrekeacutent iacuterta meg Attilarsquos Schwert Studie
uumlber die Herkunft des sogenannten Saumlbels Karls des Grossen in Wien c műveacutet A keacutet
vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltti időszaktoacutel Kalmaacuter Jaacutenos (1898ndash1977) geacutepeacuteszmeacuternoumlk a Magyar Nemzeti
31 A felosztaacutes a toumlrteacutenetiacuteraacutes maacutes teruumlletein is eacuterveacutenyes ld KELLER 2005
DOI 1015774PPKEBTK2019012
15
Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre is e leiacuteroacute moacutedszert alkalmazta Reacutegi magyar fegyverek (1971) c
koumlnyve ndash Toumlll Laacuteszloacute szavaival eacutelve ndash a fegyvertoumlrteacutenet bdquobibliaacutejaacutenakrdquo szaacutemiacutet a mai napig32 ndash
joacutellehet a meacuteltatoacute szavak utaacuten maga is hozzaacuteteszi hogy Kalmaacuter metodikailag Boeheim eacutes
Demmin egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi a 20 szaacutezad koumlzepeacutere helyenkeacutent meghaladott munkaacuteira
taacutemaszkodott
Beszeacutedesebb a kibontakozoacute reacutegeacutesz eacutes toumlrteacuteneacutesz dialoacutegus nyomait magukon hordozoacute
művek szaacutermaztak Csillag Ferenc (1907ndash1989) ezredestől eacutes Temesvaacutery Ferenctől (1931ndash
2006) aki Kalmaacuterhoz hasonloacutean a Magyar Nemzeti Muacutezeum Fegyvertaacuteraacutenak őre eacutes egyszerre
kutatoacuteja volt Temesvaacutery a rsquo60-as eacutevektől kezdte el publikaacutelni a muacutezeum anyagaacutet amit aztaacuten
a rsquo70-es eacutevektől Lugosi Joacutezsef is folytatott33
A leiacuteroacute műfajban toumlbbszoumlr előforduloacute gondolat a Kaacuterpaacutet-medence mint kelet eacutes nyugat
uumltkoumlzőpontja amely nem csupaacuten egy korszak metszeteacutet hanem eacutevszaacutezadokon aacutetiacutevelő
fegyvereken aacutet vizsgaacutelt toumlrteacutenelem aacuteltalaacutenos eacuterzeteacutet taacuterja eleacutenk34
A leiacuteraacutes kedvelt taacutergyai koumlzeacute tartozik egy adott korszak reprezentatiacutev emblematikus
fegyvere Korszakunkat illetően ilyennek tekinthető a beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard ndash amit
mi sem peacuteldaacutez jobban mint hogy pont ezen a ciacutemen jelent meg 2000-ben Fodor Istvaacuten
koumlnyve amelyben a keacutet fegyver eredeteacutet ornamentikaacutejaacutet eacutes alaki sajaacutetossaacutegait valamint a
magyar toumlrteacutenelemben betoumlltoumltt helyuumlket mutatja be35 A beacutecsi szablyaacutet maacuter neacutegy eacutevvel
koraacutebban a honfoglalaacutes 1100 eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel megnyiacutelt A honfoglaloacute magyarsaacuteg c
kiaacutelliacutetaacuteshoz iacutert kataloacutegusaacuteban is ismerteti amely a magyarorszaacutegi muacutezeumok tovaacutebbaacute a
Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Kassa) valamint a Przemysli Muacutezeum kiaacutelliacutetaacutesi anyagaacutenak
reprezentatiacutev vagy egyes lelettiacutepusokat peacuteldaacutezoacute taacutergyak szoumlveges-feacutenykeacutepes bemutataacutesaacutet
tartalmazza36
A beacutecsi szablyaacuteval [I1 Keacutep] kapcsolatban Toacuteth Zoltaacuten nyomaacuten eacutes a pengeacuteben
megfigyelt elgoumlrbuumlleacutes valamint az elpattant berakaacutes alapjaacuten Erdeacutelyi Istvaacuten vetette fel annak
lehetőseacutegeacutet is hogy a fegyver roumlvid ideig volt csak siacuterbana kardos-szablyaacutes temetkezeacutesekben
időnkeacutent előforduloacute moacutedon meghajliacutetva37 Ezt a lehetőseacuteget azonban Fodor elutasiacutetotta
32 TOumlLL 2009 15 Kalmaacuter munkaacutejaacuteroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute iacutert recenzioacutet Uő 1972 428ndash435 33 TOumlLL 2009 15 34 TEMESVAacuteRY 1982 5 HIDAacuteN ndash SZŐLLŐSSY 2008 35FODOR 2000 36 Uő 1996 67ndash71 vouml ALEXANDER 2001 212ndash213 37 Erdeacutelyi a kijevi szablya hasonloacutean berakaacutesos pengeacutejeacutet hozta paacuterhuzamnak amelyet a temetkezeacutes soraacuten valoacuteban oumlsszehajtogattak ERDEacuteLYI 1994 132ndash133
DOI 1015774PPKEBTK2019012
16
Eacuterveleacutese szerint a halott mellől nem lehetett roumlvid időn beluumll kivenni a fegyvert hosszabb idő
eltelteacutevel pedig vesziacutetett volna napjainkig megőrzoumltt joacute aacutellapotaacuteboacutel Keacuterdeacuteses hogy adott
esetben egy siacuterfelnyitaacutessal (akaacuter siacuterrablaacutessal) mennyi időt vaacutertak
Fodor 2000-ben megjelent munkaacuteja nagyban taacutemaszkodik Erdeacutelyi tanulmaacutenyaacutera
helyenkeacutent kritikai eacuteszreveacutetelekkel kiegeacutesziacutetve azt38 A keacutet munka toumlbb eredet-miacutetoszt is eleacutenk
taacuter a beacutecsi szablyaacutet illetően A fegyver II Frigyes koronaacutezaacutesaacutetoacutel (1220) reacutesze volt a neacutemet-
roacutemai csaacuteszaacuterok koronaacutezaacutesi jelveacutenyeinek eacutes a 18 szaacutezad veacutegeacuteig Aachenben őrizteacutek 1801-
ben szaacutelliacutetottaacutek aacutet Beacutecsbe jelenlegi őrzeacutesi helye a Kunsthistorisches Museum Shatzkammer
Aacutetszaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben Gottlieb Murr felfigyelve a szablya keleties vonaacutesaira aacutem
szemeacutelyesen azt nem vizsgaacutelva Hārūn ar-Rašīd szemeacutelyeacutevel hozta azt oumlsszefuumlggeacutesbe
elkeacutepzeleacutese szerint a bagdadi kalifa ajaacutendeacutekozta e fegyvert Nagy Kaacuterolynak iacutegy keruumllt
Aachenbe A Nagy Kaacuteroly-szablya narratiacutevaacuteja maacuter ekkor sem volt uacutejkeltű egyes felfogaacutesok
szerint III Ottoacute emelte ki a frank csaacuteszaacuter siacuterjaacuteboacutel Ez alapjaacuten felvetődoumltt az is hogy Nagy
Kaacuteroly az avar-hadjaacuteratok egyikeacuteből ndash peacuteldaacuteul a fia Pippin aacuteltal vezetett 796-os hadjaacuterat
soraacuten amikor a ringet is kifosztottaacutek ndash keruumllt a szablya a frankokhoz Ez oumlnmagaacuteban nem
lenne elkeacutepzelhetetlen hiszen iacuterott forraacutesok tanuacuteskodnak arroacutel is hogy az avar veacutedelmi
rendszerből zsaacutekmaacutenyolt előkelő taacutergyakat kuumlloumln megbecsuumlleacutessel kezelteacutek ezek akaacuter meacuteg a
diplomaacuteciaacuteban rendszeresen gyakorolt ajaacutendeacutekozaacutes taacutergyaacutet is keacutepezhetteacutek Nagy Kaacuteroly 796-
ban bdquoegy (fegyver) oumlvet egy hun kardot eacutes keacutet selyempalaacutestotrdquo adomaacutenyozott Offa kiraacutelynak
Az avarokroacutel szoacuteloacute iacuterott forraacutesok jeles kutatoacuteja Szaacutedeczky-Kardoss Samu az avarkeacutent
azonosiacutethatoacute gladium Huniscum frank udvarba keruumlleacuteseacutet a ring kifosztaacutesaacuteval hozza
oumlsszefuumlggeacutesbe Mercia uralkodoacutejaacutenak toumlrteacutenő ajaacutendeacutekozaacutesaacutehoz pedig a koumlvetkezőt fűzi hozzaacute
bdquoAngliaacuteban talaacuten () eacuteppen az Offaacutenak kuumlldoumltt ajaacutendeacutek nyomaacuten jaacutert hiacutere a nagy zsaacutekmaacutenynak
amelyet a frank kiraacutely hadai szereztek az avaroktoacutel ezt mutatjaacutek az Annales Nordhumbrani eacutes
a Chronicon Melronese jelen paragrafusba felvett reacuteszeirdquo39 Termeacuteszetesen a forraacutesban
szereplő hun kardot semmi alapunk nincs a beacutecsi szablyaacutera vonatkoztatni ndash maacuter csak azeacutert
sem mert annak merciai uacutetja teljesen elteacuter a fegyver ismert haacutetteacutertoumlrteacuteneteacutetől ndash azonban az
eset joacute peacutelda arra hogy valoacuteban zsaacutekmaacutenyolhattak előkelő fegyvereket a teacuterseacutegből
Az avar eredet mellett koraacuten megjelentek a magyar szaacutermazaacutessal kapcsolatos elmeacuteletek
is Toacuteth Zoltaacuten 1928-as akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute beszeacutedeacuteben majd a maacuter emliacutetett Attilarsquos
Schwert c koumlnyveacuteben megemleacutekezik Noppius 1632-ben megjelent munkaacutejaacuteroacutel amelyben a
38 ERDEacuteLYI 1994 129ndash139 vouml FODOR 2000 7ndash20 39 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
17
szablya szinteacuten magyar eredetűnek van leiacuterva Toacuteth nagyban taacutemaszkodott Nagy Geacuteza
szaacutezadforduloacutes munkaacutessaacutegaacutera aki a fegyver nyugatra keruumlleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet a 955-oumls
augsburgi vereseacutegben illetve a Salamon kiraacutely neacutemet szoumlvetseacutegeseinek megajaacutendeacutekozaacutesaacuteban
laacutetta keacutesőbb uacutegy gondolta hogy Salamon anyja Anasztaacutezia kiraacutelyneacute ajaacutendeacutekozta 1063-ban a
szablyaacutet Nordheimi Ottoacutenak aki Salamont katonailag taacutemogatta Laacuteszloacuteval eacutes Geacutezaacuteval
szemben40 Baacuter Nagy eredetkeacuterdeacuteshez kapcsoloacutedoacute elmeacuteletei keacutesőbb bővuumlltek ndash tovaacutebbi
elkeacutepzeleacutese szerint az Aba nemzetseacuteg felteacutetelezett khorezmi rokoni kapcsolatai
eredmeacutenyezteacutek a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Szamarkandeacutes Bokhara koumlrnyeacuteki szamanida
fegyverműhelyből szaacutermazoacute szablya Euroacutepaacuteba keruumlleacuteseacutet ndash a nemzeti koumlztudatban aacuteltalaacuteban
pusztaacuten az Anasztaacutezia-feacutele narratiacuteva aacutegyazoacutedott be a leginkaacutebb Ez termeacuteszetesen nem zaacuterta ki
a joacuteindulattal is csak hipotetikusnak nevezhető Aba-vonalroacutel valoacute gondolkodaacutes lehetőseacutegeacutet
Az ajaacutendeacutekozaacutest mint esemeacutenyt valamint Anasztaacuteza szemeacutelyeacutet mint ajaacutendeacutekozoacutet Lambert
hersfeldi szerzetes 1071-es feljegyzeacuteseacutere szokaacutes eredeztetni amelyben nemcsak a bdquokardrdquo
aacutetadaacutesaacuteroacutel iacuter hanem ndash aacutetemelve a reacuteszletet a 4 szaacutezadi Iordanes Getica c műveacuteből41 ndash arroacutel
is hogy ez a fegyver Mars isten kardja amely Attilaacutehoz keruumllt bdquoaki ezzel sanyargatta Gallia
neacutepeacutetrdquo42
Iacutegy lett a fegyver a magyarorszaacutegi Attila-hagyomaacuteny emblematikus jelkeacutepe joacutellehet
jelenlegi ismereteink alapjaacuten sem a Hun Birodalom sem az Avar Kaganaacutetus sem az
Abbaacuteszida Kalifaacutetus fegyverkultuacuteraacutejaacuteba nem illeszkedik ez a fegyvertiacutepus ellenben mind
formaacuteja mind diacutesziacutetettseacutege szempontjaacuteboacutel annaacutel jobban elhelyezhető a 9ndash10 szaacutezadi koumlzeacutep-
40 NAGY 1896 350 vouml ERDEacuteLYI 1994 130 FODOR 2000 12 ndash 13 41 Iordanes ezt a reacuteszletet maacuter maga is aacutetemelte Priscos egy eacutevszaacutezaddal koraacutebbi iacuteraacutesaacuteboacutel FODOR 1996 69 42 Az ajaacutendeacutekozaacutes mellett Lambert műveacuteben kiteacuter az bdquoIsten kardjardquo megtalaacutelaacutesaacutenak koumlzeacutepkori legendaacutejaacutera is bdquoNotatum autemest hunc ipsum gladium fuisse quo famosissimus quondam rex Hunorum Attila in necem christianorum atque in exeidium Galliarum hostiliter debachatus fuerat Hunc siquidem regina Ungariorum mater Salomonis regis duci Baioariorum Ottoni dono dederat cum eo suggerente atque annitenterex filium eius in regnum paternum restituisset Cumque eum dux Otto filio Dedi marchionis Dedi iuniori in argumentum pignusque individuae dilectionis ad tempus prestitisset illo ut predictum est perempto regni et per regem Liupoldo huic casu obvenerat Unde plerique ducis Ottonis fautores divino hunc iudicio per eum qui ducis Ottonis fuisset gladium occisum interpretabantur eo quod ad illum persequendum et de palacio eiciendum is potissimum regem instigasse diceretur Legitur autem de hoc gladio in Gestis Gestarum qui et Gothi dicuntur quod Martis quondam fuerit quem bellandi presidem et militarium armorum primum repertorem gentiles mentiebantur eumque post multa tempora pastor quidam in terra leviter absconsum deprehenderit ex sanguine bovis cuius pedem dum in gramine pasceretur vulneraverat isque eum Attillae regi detulerit divinatumque illi fuerit omnium tunc temporis auspicum responsis quod gladius idem ad interitum orbis terrarum atque ad perniciem multarum gentium fatalis esset Quod verum fuisse oraculum multarum nobilissimarum in Galiis civitatum hodieque testatur excidia in tantum uacutet gladius vindex irae Dei sive flagellum Dei a barbaris quoque diceretur Haec quoniam gladii huius mentio inciderat per excessum sint dicta Lampertus Hersfeldiensis Annales MGH 1894 130ndash131 vouml FODOR 2000 12 A Bambergben iskolaacutezott szerzetes hozzaacutefűzi hogy a fegyver minden birtokloacutejaacutera szerencseacutetlenseacuteget hozott iacutegy a lovaacuteroacutel sajaacutet kardjaacuteba eső Meerseburgi Lipoacutetra VESZPREacuteMY 2013 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
18
kelet-euroacutepai eacutes koumlzeacutep-aacutezsiai szablyaacutek koumlzoumltt Az azonban nem egyeacutertelmű hogy lehet-e
konkreacutet esemeacutenyhez koumltni a beacutecsi szablya szaacutermazaacutesaacutet valamint jelenlegi őrzeacutesi helyeacutere
keruumlleacuteseacutet mivel a forraacutesokban nem szerepel olyan ismertető leiacuteraacutes amely alapjaacuten
egyeacutertelműen azonosiacutetani lehetne ezt a peacuteldaacutenyt
A fegyverek identitaacutesaacutenak ilyenfajta esemeacutenytoumlrteacutenethez vagy konkreacutet keacutesziacuteteacutesi helyhez
eacutes eacutevszaacutemhoz koumltődő meghataacuterozaacutesa metodika szempontjaacuteboacutel egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak
tekinthető Annak gyakorlata ugyanis hogy a fegyvert konkreacutet eacutevszaacutemokhoz vagy
daacutetumokhoz lehessen rendelni a 14ndash15 szaacutezadtoacutel alakult ki alapvetően az akkori fegyverzet
kapcsaacuten Ez időben vaacutelik jellemzőveacute hogy formai adottsaacutegok stiacutelusjegyek vagy akaacuter
mesterjegyek alapjaacuten biztonsaacuteggal lehet egy joacutel dataacutelhatoacute eacutes lokalizaacutelhatoacute műhelyre vagy
fegyverkeacutesziacutető (esetleg paacutenceacutelkovaacutecs) munkaacutessaacutegaacutera visszavezetni az eredetet Mineacutel előbbre
haladunk az időben annaacutel egzaktabb koumlvetkezteteacuteseket vonhatunk le elsősorban a
mesterjegyek alapjaacuten egyre gyakrabbaacute vaacutelik az eacutevszaacutemok megjeleniacuteteacutese is mind a taacutemadoacute-
mind a veacutedőfegyverzeten Szinteacuten a 14 szaacutezadtoacutel vaacutelik gyakorlattaacute a kuumlloumlnfeacutele leltaacuterkoumlnyvek
szaacutemadaacuteskoumlnyvek eacutes inventaacuteriumok vezeteacutese melyekben ugyancsak talaacutelunk informaacutecioacutekat
egyes előkelőbb fegyverekről
Minden bizonnyal ennek nyomaacuten alakulhatott ki a keacuteső-koumlzeacutepkorra annak igeacutenye hogy a
fegyvergyűjtemeacutenyek reacutegebbi darabjairoacutel is rendelkezzenek azonosiacutetaacutesra alkalmas
informaacutecioacuteval emiatt kiacuteseacuterletet tettek a keacutesziacuteteacutes helyeacutenek idejeacutenek eacutes a gyűjtemeacutenybe keruumlleacutes
moacutedjaacutenak meghataacuterozaacutesaacutera amelyek a sajaacutet koruk fegyverei eseteacuteben ismertek voltak
Hasonloacute eset aacutellhat fenn beacutecsi szablyaacutehoz hasonloacutean nemzeti ereklyekeacutent szaacutemon tartott
praacutegai kardnaacutel amiről a 14 szaacutezad derekaacuten keacuteszuumll leltaacuterfeljegyzeacutes A fegyver egyik
legkoraacutebbi eacutes legreacuteszletesebb bemutataacutesa Fettich Naacutendortoacutel szaacutermazik Fettich az 1938-as
jubileumi koumltetben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban emliacuteti hogy a fegyver maacuter a Szent Vid-
szeacutekesegyhaacutez 14 szaacutezadi leltaacuteraacuteban43 legkoraacutebban 1354-ben is szerepel majd 1355-ben
egyeacutertelműen Szent Istvaacuten kardjakeacutet van azonosiacutetva44
Fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a fenti korai fegyverek meghataacuterozaacutesaacuteval szembeni igeacuteny
megfogalmazoacutedaacutesa igazolhatoacute-e a 14ndash15 szaacutezadban a keacutesőbbi fegyvertoumlrteacuteneti munkaacutek nem
szenteltek kellő figyelmet arra hogy kuumlloumlnvaacutelasszaacutek az egyes korszakok fegyvereinek
43 A kardot sokaacuteig a szeacutekesegyhaacutezban őrizteacutek jelenleg Jiřiacute Hošek elmondaacutesa alapjaacuten a puumlspoumlki palotaacuteban 44 bdquoGladius Sancti Stephani regis Ungarorum cum manubrio eburneordquo- hasonloacute szoumlvegreacuteszlet szerepel az 1368-as leltaacuterban is A manubrio eburneo kapcsaacuten a kutatoacutek vitatjaacutek hogy a Petersen T-tiacutepusuacute markolat csont alapanyaga valoacuteban elefaacutentcsontboacutel van-e FODOR 2000 25ndash26 vouml FETTICH 1938 727
DOI 1015774PPKEBTK2019012
19
informaacutecioacute-kapacitaacutesaacutet Ebből szaacutermazhat az a hiba hogy a kora-koumlzeacutepkori fegyvereken
azokat az informaacutecioacutekat keacuterjuumlk szaacutemon amelyeket a keacutesőbbi korok fegyverei teljesen maacutes
forraacuteskoumlruumllmeacutenyekkel ndash bővebb leiacuteraacutesokkal eacutes szaacutemos aacutebraacutezolaacutessal ndash szolgaacuteltatnak
szaacutemunkra
A fentieket figyelembe veacuteve ceacutelravezetőbbnek tekinthető egy olyan iraacuteny amely taacutegabb
kategoacuteriaacutekat hasznaacutel a proveniencia eacutes a fegyver adott teacuterseacutegbe keruumlleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacuteben ami
veacutegeredmeacutenyeacuteben nem zaacuterja ki a konkreacutetumok lehetőseacutegeacutet sem
A beacutecsi szablya eredete eseteacuten ilyen kezdemeacutenyezeacutesnek tekinthetők Erdeacutelyi Istvaacuten eacutes
Fodor Istvaacuten felteacutetelezeacutesei amelyekkel a penge eacutes a szereleacutekek ornamentikaacuteja alapjaacuten aacutelliacutetotta
paacuterhuzamba a szablyaacutet maacutes peacuteldaacutenyokkal amelyek Belső-Aacutezsia eacutes a Kijevi Rusz teacuterseacutegeacuteből a
Kaukaacutezus előtereacuteből vagy eacutepp a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből szaacutermaznak45
Oumlsszesseacutegeacuteben a beacutecsi szablya koumlruumlli vitaacutekkal joacutel illusztraacutelhatoacutek a leiacuteroacute fegyvertoumlrteacutenet
vizsgaacutelt teacutemaacutenkhoz kapcsoloacutedoacute keacuterdeacutesei a szablya mint fegyver eacutes mint egyes peacuteldaacutenyok
formai eacutes technoloacutegiai jellemzői az ezekhez kapcsoloacutedoacute esemeacutenytoumlrteacuteneti kontextus valamint
mindezek figyelembeveacuteteleacutevel a proveniencia lehetőseacutegei
Az oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacutenet
A fegyvertoumlrteacutenet relaacutecioacute-orientaacutelt oumlsszehasonliacutetaacutesainak alapveteacutese hogy mint minden
alkotaacutes a fegyver is keacutesziacuteteacutese eacutes alkalmazaacutesa reacuteveacuten keruumll kapcsolatba az emberrel eacutes e
kapcsolatok megismereacutese reacuteveacuten bontakozik ki emleacutekeacuterteacuteke A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
viszonyrendszere egyuumlttesen is vizsgaacutelhatoacute hiszen a fegyver keacutesziacuteteacutese hataacutessal volt annak
baacutermilyen ndash konkreacutet vagy szimbolikus ndash hasznaacutelataacutera az alkalmazaacutesboacutel nyert tapasztalatok
pedig igeacuteny formaacutejaacuteban visszahatottak a keacutesziacuteteacutesre Az oumlsszehasonliacutetaacutes probleacutemafelveteacuteseken
keresztuumll toumlrteacutenik amelyek lehetnek kronologikus vagy kategorikus jellegűek Azaz
kuumlloumlnboumlző (esetuumlnkben legtoumlbbszoumlr taacutersadalmi-szimbolikus harcaacuteszati vagy technoloacutegiai)
vonatkozaacutesokban vizsgaacutelhatjuk egy adott jelenseacuteg (peacuteldaacuteul egy fegyvertiacutepus vagy annak
alkalmazaacutesi moacutedja) időbeli vaacuteltozatait vagy egy adott korszak joacutel elkuumlloumlniacutethető de bizonyos
tekintetben hasonloacute jellegű egymaacutesra reflektaacuteloacute vagy egymaacutes alternatiacutevaacutejakeacutent leacutetező
jelenseacutegeit (peacuteldaacuteul kard eacutes szablya kapcsolata vagy a fegyverzet harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
vaacuteltozaacutesa a kapcsolatban ndash egymaacutessal szemben vagy szoumlvetseacutegben ndash aacutelloacute hadi kultuacuteraacutekban) 45 ERDEacuteLYI 1994 131ndash139 FODOR 2000 13ndash19 A fegyver alaki jellemzői eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamok a Tipoloacutegia eacutes a Modellezeacutesi lehetőseacutegek c fejezetben keruumllnek kifejteacutesre
DOI 1015774PPKEBTK2019012
20
Kronologikus probleacutemafelveteacutes a szablya fejlődeacutestoumlrteacutenete
A fenti iraacutenyt koumlvetve tehaacutet a 9ndash10 szaacutezadi szablya eseteacuteben a korszakbeli egyeacuteb
fegyverek ndash toumlbbek koumlzoumltt a maacutes teruumlletről szaacutermazoacute szablyaacutek ndash eacutes a szablya egyeacuteb
időszakunkkal szomszeacutedos perioacutedusainak valamint az időszakon beluumlli formai-technoloacutegiai
vaacuteltozatoknak vizsgaacutelata is reacuteszeacutet keacutepezheti az oumlsszehasonliacutetaacutesoknak Ez utoacutebbi időrendiseacuteget
vizsgaacuteloacute keacuterdeacuteskoumlr megfeleltethető a fejlődeacutestoumlrteacutenetnek is valamint a reacutegeacuteszet aacuteltal
alkalmazott evoluacutecioacutetipoloacutegiaacutenak eacutes ceacutelja a fegyvertiacutepus vaacuteltozaacutesainak kronologikus
aacutebraacutezolaacutesa valamint a hataacuteskeacutent kapcsoloacutedoacute esemeacutenyek gazdasaacuteg- eacutes hadtoumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok
vizsgaacutelata
A szablya kialakulaacutesa eacutes a 10 szaacutezadig toumlrteacutenő fejlődeacutese (az idő- eacutes teacuterbeli kiterjedtseacuteg
az egyes vaacuteltozatok vonatkozaacutesaacuteban valamint a koumlztuumlk fennaacutelloacute kapcsolat keacuterdeacutesesseacutege) mind
a hazai mind a nemzetkoumlzi szakirodalomban vitatott amelyet vaacuteltozoacute terjedelemben maacuter
toumlbben is oumlsszefoglaltak46
Laacuteszloacute Gyula Egravetudes archegraveologiques sur lrsquohistorie de la sociegravetegrave dews avares c
munkaacutejaacuteban kifejti veacutelemeacutenyeacutet miszerint egy olyan neacutep hozhatta be e fegyvert 670 utaacuten a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amely előtte a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi
disszertaacutecioacutejaacuteban raacutemutat hogy a szablya kialakulaacutesaacutet nem lehet egy konkreacutet etnikumhoz
koumltni Veacutelemeacutenye szerint a kialakulaacutesban a Kaukaacutezus-videacuteki neacutepek a Fekete-tenger eacuteszaki
partvideacutekeacuten eacutelő szarmata toumlrzsek eacutes Deacutel-Szibeacuteria nomaacutedjai egyuumlttesen vettek reacuteszt bdquoaz aacutezsiai
nomaacutedok eacutes azok akik veluumlk hadban aacutellottakrdquo47
A bdquoszaltovoacute-majakirdquo hataacutest Erdeacutelyi Istvaacuten maacuter az avar szablyaacutek eseteacuteben is
valoacutesziacutenűsiacutetette amellyel egyuumltt a fegyver aacutezsiai eredeteacutet is hangsuacutelyozta48 Arendt a fokeacutel
megjeleneacuteseacutet az erősebben paacutenceacutelozott bdquoneheacutezlovassaacutegrdquo kialakulaacutesaacuteval hozza kapcsolatba49 ndash
tehaacutet a fegyvertiacutepus megjeleneacutese egy uacutejfajta csapatnem eacutes ezaacuteltal egy uacutejfajta harcaacuteszati
feladat ellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute fegyverre valoacute igeacuteny megjeleneacuteseacutevel kapcsolhatoacute oumlssze Tuumlrk Attila
a szablyaacutek 7 szaacutezadi kelet-euroacutepai megjeleneacuteseacutet a kazaacuterokhoz koumlti50
46 KOVAacuteCS 1980b 1ndash18 ERDEacuteLYI 1982 179ndash181 CSIKY 2009 125ndash128 47 Kovaacutecs itt Kirpičnikovot ideacutezi KIRPIČNIKOV 1966 61 KOVAacuteCS 1980b 2 48 ERDEacuteLYI 1982 181 49 ARENDT 1934 65 vouml ERDEacuteLYI 1982 179 50 TUumlRK 2014 121
DOI 1015774PPKEBTK2019012
21
Arendt 1934-es munkaacutejaacuteban 31 szablyaacutet sorol fel a kelet-euroacutepai leletekből amelyeket
veacutelemeacutenye szerint keacutet koumlzoumls dolog jellemez szűk keltezhetőseacuteg (8 szaacutezad veacutege ndash 9 szaacutezad)
eacutes uacutejszerű megjeleneacutesuumlk Arendt veacutelemeacutenye szerint ugyanis a szatovoacutei szablyaacutek a legelsők a
teacuterseacutegben nincs konkreacutet fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyuumlk51
Kalmaacuter Jaacutenos monograacutefiaacutejaacuteban foglalkozik ugyan a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutevel azonban
annak keacutesőbbi szakasza (a 12 szaacutezadtoacutel felfeleacute) kap nagyobb hangsuacutelyt A honfoglaloacute
szablyaacutekroacutel mint a fejlődeacutestoumlrteacutenet kezdeti aacutellomaacutesaacuteroacutel csupaacuten annyit emliacutet hogy e tiacutepus a
12 szaacutezadi anyagban maacuter nem lelhető fel eacutes baacuter a koumlzeacutepkori magyar harcaacuteszatban veacutegig
ismert a szablya ndash 14 szaacutezadi hasznaacutelataacutera hozza peacuteldaacutenak a Keacutepes Kroacutenika miniatuacuteraacuteit ndash az
Aacuterpaacuted-kori szablyahasznaacutelatot inkaacutebb a magyar hadikultuacutera keletről eacuterkező elemeivel ndash
peacuteldaacuteul besenyők eacutes kunok ndash hozza oumlsszefuumlggeacutesbe52 Mindazonaacuteltal Kalmaacuter aacutetfogoacute
munkaacutejaacuteban meacuteg nem keruumll sor az iacutevelt pengeacutek eredeteacutenek eacutes fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenyainak
hangsuacutelyozott szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera53
A tudomaacuteny keacutepviselőinek toumlbbseacutege egyeteacutertett abban hogy a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablya a koumlnnyűlovas harcmodorral hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe amely a 11 szaacutezadra legalaacutebbis
haacutetteacuterbe szorult eacutes a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutetől egyre inkaacutebb jellemző nyugat-euroacutepai neheacutez
fegyverzetű lovassaacutegnak adta aacutet a helyeacutet A 11 szaacutezadra egy fejlődeacutestoumlrteacuteneti szakadeacutek
jelentkezik a szablya toumlrteacuteneteacuteben aminek hadaacuteszati eacutes taacutersadalmi jelentőseacuteget is
tulajdoniacutetanak a hiaacutetus maacuter idejekoraacuten alapjaacutet keacutepezte a magyarok harcaacuteszataacuteval a
hadsereget alkotoacute taacutersadalmi reacutetegekkel etnikumokkal eacutes csapatnemekkel kapcsolatos
aacutetalakulaacutesok hipoteacuteziseinek valamint a fegyvertiacutepus alternatiacutevaacutejakeacutent eacutertelmezett egyenes
kardok dominanciaacutejaacuteval kapcsolatos felveteacuteseknek
Kategorikus probleacutemafelveteacutes a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
A vizsgaacutelt korszak fegyvertoumlrteacuteneteacutenek kategorikus probleacutemafelveteacutese a szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes vitaacutejaacuteban emblematizaacuteloacutedik A keacuterdeacutes azonban csak a jelkeacutepe egy oumlnmagaacuten
tuacutelmutatoacute toumlbb mint szaacutez eacuteve tartoacute tudomaacutenyos vitaacutenak amely a magyar harcaacuteszat eacutes 51 ARENDT 1934 48 vouml MERPERT 1955 149 2 j 52 Szinteacuten a betelepuumlleacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe a 11ndash14 szaacutezad koumlzti szablyaacutekat Kovaacutecs S Tibor ugyanakkor raacutevilaacutegt arra hogy nem kizaacuteroacutelag a kunok eacutes besenyők lehettek koumlnnyűlovasok a 13 ndash 14 szaacutezadi magyar haderőben Uő 2010 267 53 A 13 szaacutezadtoacutel egyre jobban megfigyelhető nyugati-euroacutepai iacutevelt szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (falchion messer) kialakulaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhattak keleti hataacutesok (a sztyeppi nomaacutedokon kiacutevuumll ide sorlolhatoacute a koumlzel-keleti befolyaacutes is) ugyanakkor belső fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekkel (saxok) is rendelkezhetnek SEITZ 1965 187ndash192 OAKESHOTT 2000 152 ŻABIŃSKI et al 2012 10ndash29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
22
fegyverrendszer 9ndash11 szaacutezadi vaacuteltozaacutesa eacutes az e moumlgoumltt rejlő hadaacuteszati politikai eacutes taacutersadalmi
aacutetrendeződeacutesek koumlruumll alakult ki eacutes formaacuteloacutedik54 A keacuterdeacuteskoumlr tehaacutet egyaraacutent eacuterinti a
honfoglaloacute magyar anyagi kultuacuteraacutetoacutel idegen fegyverek megjeleneacuteseacutenek moacutedjaacutet a magyar
hadsereg csapatnemeinek (koumlnnyű- eacutes neheacutezlovassaacuteg) araacutenyaacutenak vaacuteltozaacutesaacutet a nomadizmus eacutes
a letelepedeacutes keacuterdeacuteseacutet a kereszteacuteny aacutellam megszervezeacutese koumlruumlli politikai feszuumlltseacutegeket eacutes
vaacuteltozaacutesokat eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a kora Aacuterpaacuted-kori krisztianizaacutecioacute folyamataacutet is
Ugyanakkor mint oumlsszehasonliacutetoacute fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutes koumlzvetlenuumll a fegyverzet vaacuteltozaacutesaacuten
keresztuumll is vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelnak az egymaacutestoacutel nehezen elvaacutelaszthatoacute teacutemakoumlroumlk
A korai időszakboacutel szaacutermazik Jankovich Mikloacutes Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene
viteacuteznek - ki meacuteg a rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett tetemeiről rsquos
oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről c munkaacuteja55 amelyet A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg Eacutevkoumlnyveiben
koumlzoumllt az egy eacutevvel koraacutebban előkeruumllt ladaacutenybene-benepusztai fegyveres siacuter paacutesztorok aacuteltal
fellelt maradvaacutenyairoacutel Baacuter a jelenteacutes maacuteig hasznaacutelhatoacute leletkoumlzleacutesnek szaacutemiacutet az előkeruumllő
szablyaleletet teacutevesen keacuteteacutelű kardkeacutent azonosiacutetotta sőt a szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutest
eleve ki is zaacuterta arra valoacute hivatkozaacutessal hogy az a toumlroumlk elleni harcok soraacuten terjedt csak el a
magyar harcaacuteszatban56 Hozzaacute kell tenni hogy Jankovich nem laacutethatta az eredeti taacutergyat
mivel azt a paacutesztorok elosztottaacutek maguk koumlzoumltt eacutes csiholoacutet keacutesziacutetettek belőle El kellett telnie
valamennyi időnek mire a ladaacutenybenei kardboacutel szablya lett Fettich Naacutendor eacutes Zichy Istvaacuten
toumlbbek koumlzoumltt e kardnak veacutelt fegyverre alapozta azon aacutelliacutetaacutesaacutet miszerint a honfoglaloacute
magyarsaacuteg maacuter a 9 szaacutezad soraacuten hasznaacutelt egyenes keacuteteacutelű kardokat ndash ennek korrigaacutelaacutesaacutet pedig
toumlbb iacutezben Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte57
A keacuteteacutelű kardok 10 szaacutezadi elterjedeacuteseacutenek oumlsszekapcsolaacutesa a csapatnemek aacutetalakulaacutesaacuteval
tovaacutebbaacute a jelenseacuteg konkreacutet politikai vaacuteltozaacutesokhoz toumlrteacutenő kapcsolaacutesa Toacuteth Zoltaacutennaacutel majd
54 Uacutejabban oumlsszefoglalta BIacuteROacute 2012 B SZABOacute 2017 55 JANKOVICH 1835 B Szaboacute Jaacutenos e munkaacuteval peacuteldaacutezza a 19 szaacutezadi nyugatellene hangveacutetelt eacutes aacutelliacutetja paacuterhuzamba napjaink alternatiacutev toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteval a nemzeti oumlneacuterzet eacutes a bdquonemzetveacutedelemrdquo mint bdquokisebbrendűseacutegi komplexusrdquo menteacuten B SZABOacute 2017 13ndash14 Kovaacutecs 1980a 309ndash316 56 A honfoglaloacutek keacuteteacutelű kardhasznaacutelataacutenak neacutezete maacuter koraacutebban elterjedt Fejeacuter Gy a koumlvetkezőkeacutepp iacuter Jankovich gyűjtemeacutenyeacuteről 1817-ben bdquokezembe fogtam arsquo nagy pallosokat milyenek arsquo X szaacutezadtoacutel fogva naacutelunk is gyakoroltattakrdquo Uo 63 57 KOVAacuteCS 1980a 309ndash316 Uő 1981 Uő 1995 291ndash308 Dienes Istvaacuten szinteacuten gyanuacuteval kezelte Jankovich taacutergyneacutelkuumlli taacutergyleiacuteraacutesaacutet a fegyver eredeteacutevel kapcsolatban meacutegis azt jegyezte meg bdquoA kutatoacutek aacuteltalaacuteban elkeacutepzelhetőnek tartjaacutek hogy a benepusztai viteacuteznek Etelkoumlzből magaacuteval hozott egyenes normann jellegű kardja volt baacuter ez csak kiveacutetelkeacuteppen fordulhatott előrdquo DIENES 1968 140 VOuml LANGOacute 64 21 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
23
Bakay Korneacutel munkaacutejaacuteban figyelhető meg a leginkaacutebb58 de maacuter Meynert munkaacutejaacuteban is
talaacutelkozhatunk a koumlzelharc eacutes a neheacutezfegyverzet teacuternyereacuteseacutenek elmeacuteleteacutevel59 Kovaacutecs Laacuteszloacute a
kalandozoacute hadjaacuteratok teacuterszűkuumlleacutese menteacuten uacutejragondolt hadvezeteacutesben laacutetta a kardok
terjedeacuteseacutenek haacutettereacutet60
Biacuteroacute Aacutedaacutem daacuten eacutes lengyel analoacutegiaacutekat hozva peacuteldaacutenak a 10 szaacutezadban nagyobb
mobilitaacutest mutatoacute skandinaacutev harcosokkal hozza oumlsszefuumlggeacutesbe az eacuteszaki leletanyag
temetkezeacutesben valoacute előfordulaacutesaacutet szem előtt tartva a lehetseacuteges rusz kapcsolatok relevanciaacutejaacutet
is61
B Szaboacute Jaacutenos a keacutesőbbi szaacutezadok magyar koumlnnyűlovassaacutegaacuteboacutel kiiindulva nem tartja
szuumlkseacutegszerűnek a csapatnem aacutetalakulaacutesaacutet az uacutej fegyvertiacutepus elterjedeacuteseacutevel szinteacuten nem zaacuterja
ki a keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver paacuterhuzamos hasznaacutelataacutenak lehetőseacutegeacutet62
Interdiszciplinaritaacutes a fegyvertoumlrteacutenetben
A toumlrteacuteneti taacutergyuacute kutataacutesok interdiszciplinaacuteris jellege egyreacuteszt a 20 szaacutezad
toumlrteacutenetiacuteraacutesaacutenak paradigmavaacuteltaacutesai menteacuten maacutesreacuteszt a reacutegeacuteszettudomaacuteny maacuter koraacuten
megjelenő diszcipliacutena-integraacuteloacute keacutepesseacutegeacutenek hataacutesaacutera bontakozott ki Az előbbit nemcsak az
Annales aacuteltal feacutemjelzett toumlrteacutenetiacuteroacutei fordulatok jelentetteacutek hanem a szubsztantiacutev felfogaacutest
felcsereacutelő toumlrteacuteneti gnoszeoloacutegia amelynek keacuterdeacutesfelveteacutesei ndash ti hogy bdquomikeacutent
rekonstruaacutelhatoacutek a toumlrteacutenelmi eacutes taacutersadalmi oumlsszefuumlggeacutesek az emberi cselekveacutesnek mint ezen
oumlsszefuumlggeacutesek alapteacutenyeacutenek a megeacuterteacutese reacuteveacutenrdquo63 ndash oacutehatatlanul az interdiszciplinaritaacutes feleacute
sodortaacutek a toumlrteacuteneti kutataacutesokat Koumlszoumlnhetően annak hogy a taacutersadalomtudomaacutenykeacutent
meghataacuterozott toumlrteacutenetiacuteraacutes elsődlegesen olyan tudomaacutenyaacutegak koumlzuumll vaacutelasztott
dialoacuteguspartnert amely maga is taacutersadalmi vagy legalaacutebbis antropogeacuten jelenseacutegeket vizsgaacutel
58 BAKAY 1965 21ndash30 Uő 1967 167ndash170 Szinteacuten Bakay volt aki a szablya eacutes kard hasznaacutelati modellezeacuteseacutevel taacutemasztotta alaacute a kard nagyobb hateacutekonysaacutegaacutet A elmeacuteleteacutet azoacuteta toumlbben is caacutefoltaacutek BIacuteROacute 2012 204 B SZABOacute 2017 154 59 B SZABOacute 2017 15 60 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 61 BIacuteROacute 2012 191ndash218 62 B SZABOacute 2017 164ndash167 63SZEacuteCSI 1993 5
DOI 1015774PPKEBTK2019012
24
(demograacutefia szocioloacutegia koumlzgazdasaacutegtan) a legtoumlbb interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munka
gazdasaacuteg- eacutes taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesuacute64
Tehaacutet az interdiszciplinaritaacutes menteacuten nemcsak az eddig ismeretlen tudomaacutenyteruumlletek
eredmeacutenyei hanem struktuacuteraacuteik is hatottak Ugyanakkor nemcsak a taacutersadalomtudomaacutenyok
leacuteptek be a toumlrteacuteneti kutataacutesok teruumlleteacutere hanem a termeacuteszettudomaacutenyok is ami elsősorban az
empirikus megismereacutes eszkoumlztaacuteraacutenak bővuumlleacuteseacutet ezen beluumll is leginkaacutebb a kvantitatiacutev
moacutedszerek megjeleneacuteseacutet jelentette65 Joacutel peacuteldaacutezza ezt az analitikus toumlrteacutenetfilozoacutefia kieacutepuumlleacutese
eacutes bdquoa toumlrteacuteneti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi magyaraacutezat moacutedszertani egyseacutegeacutenek neopozitivista
eszmeacutejerdquo66 ndash miacuteg a gyakorlatban az interdiszciplinaacuteris toumlrteacutenetiacuteroacutei munkaacutek koumlzleacutesi feluumlleteinek
rsquo60-as eacutevekbeli kitaacutegulaacutesa menteacuten koumlvethető nyomon a tudomaacutenykoumlziseacuteg kibontakozaacutesa67
Az interdiszciplinaritaacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln eacuterdemes megvizsgaacutelni a reacutegeacuteszet helyzeteacutet
Nemcsak azeacutert mert a reacutegeacuteszeti kutataacutesokban jelent meg a leghamarabb termeacuteszettudomaacutenyos
moacutedszer integraacutelaacutesa ndash a tudomaacutenyaacuteg elsőkeacutent a geoloacutegia feleacute nyitott a stratigraacutefiai moacutedszer
alkalmazaacutesaacuteval68 ndash hanem azeacutert is mert az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln
fontos a reacutegeacuteszet eacutes toumlrteacutenettudomaacuteny kapcsolataacutenak alakulaacutesa ndash joacutellehet a keacutet maacutera teljesen
oumlnaacutelloacutenak mondhatoacute diszcipliacutena nem vaacutelaszthatoacute el fejlődeacutestoumlrteacutenetuumlk minden iacutezeacuteben
egymaacutestoacutel69 A reacutegeacuteszet eszkoumlztaacuteraacutenak termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerekkel toumlrteacutenő
folyamatos bővuumlleacutesi ritmusaacutet ndash legyen szoacute akaacuter a laborvizsgaacutelatokroacutel akaacuter a terepi
dokumentaacutecioacute vagy eacutepp a taacuteveacuterzeacutekeleacutes technoloacutegiai fejlődeacuteseacuteről ndash eacutes a tudomaacutenyaacuteg aacuteltalaacutenos
fejlődeacuteseacutet a processzuaacutelis vagy maacutes neacuteven uacutejreacutegeacuteszet teacuternyereacutese gyorsiacutetotta fel Az uacutej
64 Az interdiszciplinaritaacutesroacutel oumlsszefoglaloacutean ld meacuteg AUGSBURG 2005 MORAN 2002 AL-SUQRI et al 2017 THOMPSON KLEIN ndash DOTY 1994 Gazdasaacutegi vonatkozaacutesban Barry A ndash Born G ndash Weszkalnys G Logics of interdisciplinarity Economy and Society 371 20ndash49 65 Baacuter fogalom szerint boumllcseacuteszettudomaacutenynak tekinthető a fenti eszkoumlz- eacutes struktuacutera bővuumlleacuteshez tartozik a matematikai moacutedszerek alkalmazaacutesa eacutes a szeriaacutelis toumlrteacutenelem mint oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes megjeleneacutese Bővebben ld FURET 2007 66 (Hempel-Popper-feacutele bdquoaacutetfogoacute toumlrveacutenyrdquo-modell) SZEacuteCSI 1993 5 Vitatott hogy pontosan meddig tart a termeacuteszettudomaacuteny strukturaacutelis befolyaacutesa A legszeacutelsőseacutegesebb iraacutenyvonalnak keacutetseacutegtelenuumll a spengleriaacutenus toumlrteacutenelemfilozoacutefia mondhatoacute amely a toumlrteacutenelmi jelenseacutegek ok-okozati oumlsszefuumlggeacuteseacutenek kutataacutesaacuteban eacutes az ezekre eacutepuumllő tendenciaacutek modellezeacuteseacuteben is a mechanikus vilaacutegeacuteszleleacutes jegyeit laacutetja bdquoA toumlrteacutenelemnek ilyesfajta ndash bdquopragmatikusrdquo ndash feldolgozaacutesa nem volna maacutes mint egyfajta aacutelcaacutezott termeacuteszettudomaacuteny melyből a materialisztikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes koumlvetői egyaacuteltalaacuteban nem csinaacutelnak titkot mikoumlzben ellenfeleik meacuteg e keacutetfeacutele eljaacuteraacutes [ti a mechanikus eacutes organikus toumlrteacutenelemfelfogaacutes dichotoacutemiaacuteja] hasonloacutesaacutegaacuteval sincsenek tisztaacutebanrdquo SPENGLER 1994 11 67Historical Methods A Journal of Quantitative and Interdisciplinary History (1967ndash68) The Journal of Interdisciplinary History (1969) metodikailag kapcsoloacutedik Comparative Studies in Society and History (1958) Az bdquointerdiszciplinaacuterisrdquo mint kifejezeacutes maacuter az rsquo50-es eacutevekben is hasznaacutelatban volt azonban divattaacute csak egy eacutevtizeddel keacutesőbb vaacutelt a tudomaacutenyban RITTER ndash HORN 1986 429 RAAB 2015 24ndash50 68 Boucher des Perthes francia őskorkutatoacute (1788ndash1868) veacutegzett elsőkeacutent reacutetegtani vizsgaacutelatokat relatiacutev kronoloacutegia meghataacuterozaacutesaacutera BEDŐ 2004 83ndash89 69 LANGOacute 2007 172ndash180
DOI 1015774PPKEBTK2019012
25
iraacutenyvonal kialakulaacutesa szinteacuten a rsquo60-as eacutevekhez koumlthető70 eacutes megfigyelhető rajta a
termeacuteszettudomaacutenyok erős befolyaacutesa (peacuteldaacuteul a kultuacutera-fogalom vaacuteltozaacutesaacuteban) Baacutenffy Eszter
a szakmaisaacuteg hataacuterainak elmosoacutedaacutesa eacutes a nagyfeluumlletű feltaacuteraacutesok diktaacutelta uacutej tempoacute mellett a
termeacuteszettudomaacutenyok teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteban laacutetja a reacutegeacuteszettudomaacuteny jelenlegi aacutellapotaacutenak eacutes
neheacutezseacutegeinek okaacutet71
A hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban is egyre gyakrabban fordulnak elő interdiszciplinaacuteris
munkaacutek amelyek koumlzoumltt nem ritkaacutek a termeacuteszettudomaacutenyos tanulmaacutenyok72 Ez azzal is
magyaraacutezhatoacute hogy a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes koraacutebban emliacutetett marginalizaacutecioacutejaacutenak probleacutemaacuteja
toumlbbek koumlzoumltt eacuteppen a fent emliacutetett kvantifikaacutecioacuteban laacutetszik megoldoacutedni eacutes ebben egyre
nagyobb szerepe van a fegyvertoumlrteacutenetnek is amely a fegyverek eseteacuteben egy metrikusan
vizsgaacutelhatoacute technoloacutegiaacutejaacutet eacutes hataacutesfokaacutet tekintve modellezhető jelenseacuteget eacutertelmez
A fegyverzet kutataacutesa a tudomaacutenyaacutegak eacutes moacutedszerek oumlsszefonoacutedaacutesaacutenak egyik ikonikus
peacuteldaacuteja Ahogy egy fegyvert nemcsak korszaka taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi viszonyaira utaloacute
emleacutekkeacutent eacutertelmeznek hanem annak legkoumlzvetlenebb koumlzegeit a keacutesziacuteteacutest eacutes az alkalmazaacutest
vizsgaacuteljaacutek elkeruumllhetetlen a boumllcseacuteszettudomaacuteny eredeti hataacuterainak aacutetleacutepeacutese eacutes műszaki
ismeretek termeacuteszettudomaacutenyos moacutedszerek vagy adott esetben ndash az interdiszciplinaritaacutest is
meghaladva ndash nem tudomaacutenyos szakmaacutek eszkoumlzeinek eacutes moacutedszereinek alkalmazaacutesa
Ahogy az maacuter a bevezeteacutesben emliacuteteacutesre keruumllt az eacutertekezeacutes jelentős reacuteszeacutet keacutepzi a fenti
tudomaacutenykoumlzi egyuumlttműkoumldeacutesek koumlzuumll az archeometallurgia Mivel a szablyaacutenak elsősorban
feacutem reacuteszei (penge ellenző markolatveacuteg eacutes fuumlggesztőszereleacutekek) maradtak foumlnn ndash akaacuter mint
produktumot akaacuter mint hasznaacutelati eszkoumlzt vizsgaacuteljuk ndash a feacutemtechnoloacutegiai jellemzők
megismereacutese elkeruumllhetetlen A keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelataacuteban a
funkcionalitaacutes aspektusaacuteboacutel kiemelt jelentőseacutege van a penge mechanikai tulajdonsaacutegainak
ami előteacuterbe helyezi a vas archeometallurgiaacutejaacutet
70 Az archeometria mint a reacutegeacuteszet eacutes a termeacuteszettudomaacutenyok (elsősorban keacutemia fizika bioloacutegia) C F C Hawkes professzor 1958-as elnevezeacutese AITKEN 1982 9 71 Szinteacuten az uacutejreacutegeacuteszet viacutevmaacutenyainak koumlvetkezmeacutenye lett az addigi metodikaacutet eacutes eredmeacutenyeket relativizaacuteloacute posztmodern reacutegeacuteszet ami bdquoegy duumlhoumldt reakcioacute az uacutejreacutegeacuteszet vulgaacuteris megfogalmazaacutesairardquo BAacuteNFFY 2009 2ndash3 BEDŐ 2004 86ndash90 A probleacutemaacutekroacutel bővebben ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet Az interdiszciplinaritaacutes bdquoklasszikusabbrdquo vaacutelfajairoacutel (a leletvizsgaacutelat eredmeacutenyeinek oumlsszeveteacutese maacutes forraacutestiacutepusokkal eacutes eacutertelmezeacutesi koumlzeguumlkkel) Holl Imre iacutert bővebb beszaacutemoloacutet a koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet vonatkozaacutesaacuteban HOLL 2005 181ndash194 Az uacutejreacutegeacuteszet hazai recepcioacutejaacuteroacutel bővebben KALICZ ndash RACZKY 1977 76ndash94 72 Peacuteldakeacutent emliacutetve a Journal of Military History 2018 juacuteliusi szaacutemaacuteban jelent meg tanulmaacuteny a berserkerek csatateacuteri mentaacutelis aacutellapotaacutenak vaacuteltozaacutesairoacutel illetve azok poszttraumaacutes stressz zavarral toumlrteacutenő oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutesaacutegaacuteroacutel Kolberg 2018 899ndash908 Hasonloacutekeacutepp egyre toumlbb interdiszciplinaacuteris munka jelenik meg maacutes hadtoumlrteacuteneti folyoacuteiratban (War in History Militaumlrgesichtliche Zeitschrift) Szinteacuten ide tartozoacute munka amely a Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyekben jelent meg THIELEndashHARAMZA 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
26
A fenti viszonylatban nem tuacutelzaacutes azt aacutelliacutetani hogy a kard- eacutes szablyaművesseacuteg
legfontosabb alkotoacuteeleme a penge elkeacutesziacuteteacutese ezaacuteltal a vasművesseacuteg amelynek teljes koumlrű
kutataacutesaacutera oumlnmagaacuteban nem voltak elegendők a boumllcseacuteszettudomaacutenyok adta eszkoumlzoumlk iacutegy ndash
leginkaacutebb a termeacuteszettudomaacutenyokat maacuter reacutegebb oacuteta is magaacuteba integraacuteloacute reacutegeacuteszetnek
koumlszoumlnhetően ndash maacutes tudomaacutenyaacutegak is helyet kaptak a munkaacuteban peacuteldaacuteul a fizika keacutemia
vagy a geoloacutegia Emellett kialakultak uacutej a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott aacutegak is mint az ipar- vagy
technikatoumlrteacutenet az iparreacutegeacuteszet73 az archeometallurgia vagy a moacutedszerkeacutent szaacutemon tarthatoacute
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet A toumlrteacutenettudomaacuteny szerepe toumlbbfeacutelekeacutepp is meghataacuterozhatoacute az ilyen
jellegű kutataacutesokban a legfontosabbak koumlzeacute azonban a vizsgaacutelati taacutergy (fegyverművesseacuteg)
teacuter- eacutes időbeli elhelyezeacutese valamint a vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető toumlrteacuteneti (haditechnikai
gazdasaacutegtoumlrteacuteneti) tanulsaacutegok levonaacutesa74
A disszertaacutecioacute archeometallurgiai vonatkozaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutesai elsősorban a vasművesseacuteg
fegyver- eacutes technikatoumlrteacuteneteacutehez koumlzvetlenuumll kapcsoloacutedoacute teruumlleteacutenek a kovaacutecsmesterseacutegnek
ezen beluumll a fegyverkovaacutecsolaacutesnak korszakot eacuterintő behatoacutebb megismereacuteseacutere iraacutenyulnak
mindazonaacuteltal a vizsgaacutelt teacutemakoumlr nem vaacutelaszthatoacute el teljesseacutegeacuteben a vas előaacutelliacutetaacutesaacutenak
folyamataacutetoacutel Enneacutelfogva szuumlkseacuteges aacutettekinteni a keacutesziacuteteacutestechnika kutataacutesaacutenak fejlődeacuteseacutet is
A vasművesseacuteg kutataacutestoumlrteacuteneteacutenek korai szakasza
A vasművesseacuteg elsőkeacutent maacutes mesterseacutegekkel egyuumltt jelent meg a toumlrteacuteneti taacutergyuacute
munkaacutekban Keacutetseacutegkiacutevuumll az egyik legjelentősebb eacutes vizsgaacutelt korszakunkhoz legkoumlzelebb aacutelloacute
technoloacutegiai teacutemaacutejuacute forraacutes a bizaacutencinak tartott Teophilus Presbyter (1070kndash1125) benedek
rendi szerzetes 1100 koumlruumll iacutert De diversis artibus75 ciacutemű munkaacuteja amely korszakaacutenak szaacutemos
mesterseacutegeacutet eacutes azoknak praktikaacuteit jegyzi le Ezek koumlzoumltt talaacutelhatunk a tinta- eacutes
festeacutekkeacutesziacuteteacutesre az uumlvegfesteacutesre a bőrcserzeacutesre eacutes ruhafesteacutesre valamint a harmadik
koumlnyvben feacutemművesseacutegre (legfőkeacutepp az aranyművesseacutegre) vonatkozoacute feljegyzeacuteseket toumlbbek
73 Goumlmoumlri Jaacutenos megfogalmazaacutesaacuteban az iparreacutegeacuteszet a gyaacuteripar kialakulaacutesa előtti időszak technoloacutegiai alapanyag-előaacutelliacutetaacutesi eacutes megmunkaacutelaacutesi viszonyait vizsgaacutelja a manufakturaacutelis ipari emleacutekeken keresztuumll Ebben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszik a termeacuteszettudomaacutenyokkal folytatott tudomaacutenykoumlzi paacuterbeszeacuted amely az adott reacutegeacuteszeti emleacutek technoloacutegiai jellemzőinek archeometriai vizsgaacutelataacuteban valoacutesul meg Uő Az MRT eacutes a MILK Reacutegeacuteszeti topograacutefiai munkaacutelatok eacutes Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere a koraacutebbi egyuumlttműkoumldeacutes eacutes a joumlvőbeni oumlsszehangolaacutes lehetőseacutegei BENKŐ et al 2017 163ndash174 74 Az archeometallurgia toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegakkal eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszettel valoacute viszonyaacuteroacutel bővebben iacuter Toumlroumlk B Uő 2013 vouml Uő 2010a 25ndash29 75Vagy Schedula diversarum artium Termeacuteszetesen szaacutemolni kell azzal hogy a 12 szaacutezad elejeacuten keletkezett mű maacuter nem ugyanazokat a vasművesseacutegi viszonyokat taacuterja eleacutenk
DOI 1015774PPKEBTK2019012
27
koumlzoumltt a kovaacutecsműhelyekkel eacutes egyes szerszaacutemaival kapcsolatos leiacuteraacutesokat76 A forraacutes
toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt legelőszoumlr 1781-ben Gotthold Ephraim Lessing
szerkeszteacuteseacuteben77
A gazdasaacuteg- eacutes technikatoumlrteacuteneti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutetől fektettek
nagyobb hangsuacutelyt a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutere hazai eacutes kuumllfoumlldi reacuteszről egyaraacutent
Magyarorszaacutegon a vasművesseacuteg oktataacutesaacutenak inteacutezmeacutenyesuumlleacutese a 18 toumlrteacuteneti taacutevlatainak
kutataacutesa pedig a 19 szaacutezadig vezethető vissza A Baacutenyaacuteszati-Kohaacuteszati Taninteacutezet 1735-oumls
megalakulaacutesa utaacuten negyvenkeacutet eacutevvel leacutetrejoumltt a Kiraacutelyi Magyar Egyetemen valamint a Fizikai
eacutes Mechanikai Muacutezeum A Magyar Nemzeti Muacutezeumban orszaacuteggyűleacutesi toumlrveacutenybe foglalt
felaacutelliacutetaacutesaacutenak eacuteveacuteben pedig Technoloacutegiatoumlrteacuteneti Osztaacutely is műkoumldoumltt miacuteg 1868-ban
elindiacutetottaacutek a Baacutenyaacuteszai eacutes Kohaacuteszati Lapok c szakfolyoacuteiratot amelyben hangsuacutelyosan kuumlloumln
rovatban taacutergyaltaacutek a vasgyaacutertaacutes aktuaacutelis technoloacutegiai keacuterdeacuteseit majd paacuter eacutevized eltelteacutevel
aacutellandoacutesultak a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutevel kapcsolatos tanulmaacutenyok is78
A 19 szaacutezad koumlzepeacutetől egyre toumlbb a toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg nyomait kutatoacute
megmozdulaacutesra talaacutelunk peacuteldaacutet ndash alapvetően az elsődleges vasipar a vaskohaacuteszat taacutergyi
hagyateacutekai keruumllnek elő vassalakok eacutes vasbucaacutek79 1896-boacutel szaacutermazik az első olyan rajz
ami egy Gyalaacuteron feltaacutert kemenceacutet aacutebraacutezol joacutellehet a leiacuteraacutes nem maradt meg az emliacutetett rajz
pedig fenntartaacutesokkal kezelendő80
A kaacuterpaacutet-medencei vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacuteről a 19 szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdve
szaacutemos tanulmaacuteny jelent meg reacutegeacuteszek technikatoumlrteacuteneacuteszek meacuternoumlkoumlk eacutes termeacuteszettudoacutesok
tollaacuteboacutel Ezekről 1968-ban Bogdaacutel Ferenc iacutert kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacutet81 A dualizmus-
kori hazai szakemberek tudomaacutenyos munkaacuteikat a korszak nagyobb euroacutepai tanulmaacutenyaira
alapoztaacutek Ilyen Ludwig Beck hazai reacuteszről az 1880-as eacutevek veacutegeacuten megismert Die Geschichte
des Eisens in technischer und kulturgeschichtlicher Beziehung c iacuteraacutesa amely nagy hataacutest
76 Szerszaacutemok koumlzuumll iacuter fujtatoacutekroacutel (De follibus) uumlllőkről (De incudibus) kalapaacutecsokroacutel (De malleis) fogoacutekroacutel (De forcipibus) huacutezoacutevasakroacutel (De ferris per quae fila trahuntur) 77Lessing 1781 291ndash424 A 19 szaacutezad elejeacutetől napjainkig e munka toumlbbszoumlr is kiadaacutesra keruumllt ezek koumlzuumll a koraacutebbiak Ch delrsquoEscalopier Theophili Presbyteri libri III seu Diversarum artium schedula Paris 1843 R Hendrie An essay up on various arts in three books by Theophilus called also Rugerus priest and monk London 1847 J J Bourasseacute Essai s sur divers arts en trois livres par Theacuteophile precirctre et moine Paris 1863 A Ilg Theophilus Presbyter Diversarum artium Schedula Wien 1874 3-357 78 BKL I1 (1868) vouml BENKŐ 2010 691 79Vasbucaacutenak nevezzuumlk a kohaacuteszat vastermeacutekeacutet A buca vagy buga kifejezeacutes a kovaacutecs szaknyelvben is megtalaacutelhatoacute iacutegy nevezik azt az idomszelveacutenyt vagy maacutes formaacutejuacute toumlmoumlr vasat ami a kovaacutecsmunkaacutek kiinduloacute anyaga 80 TOumlROumlK 2013 9ndash20 81 Bogdaacutel veacutelemeacutenye szerint a vasművesseacuteg azon beluumll is a kovaacutecs mesterseacuteg toumlrteacuteneteacutenek van az egyik legroumlvidebb kutataacutesi előzmeacutenye Uő 1968 157ndash170
DOI 1015774PPKEBTK2019012
28
gyakorolt toumlbbek koumlzoumltt a magyar tudomaacutenyos eacuteletre is Beck a kezdetektől ndash von den aumlltesten
Zeit ndash a 18 szaacutezad veacutegeacuteig dolgozta fel a vasművesseacuteg toumlrteacuteneteacutet82 Magyar reacuteszről pedig
kiemelkedő Edvi Illeacutes Aladaacuter haacuteromkoumltetes monograacutefiaacuteja83
Az első vilaacuteghaacuteboruacute laacutethatoacutean a tudomaacutenyos eacutelet e vonalaacutet is megszakiacutetotta a haacuteboruacute
idejeacuteből nincsen ismeretuumlnk ilyen jellegű munkaacuteroacutel a keacutet haacuteboruacute koumlzoumltti időszakban pedig
csak kisebb cikkek jelennek meg kisipari szaklapokban84
Klasszikus interdiszciplinaritaacutes a termeacuteszettudomaacutenyok integraacutecioacuteja
Igazi fellenduumlleacutes az 50-es eacutevektől figyelhető meg a haacuteboruacutes időszak lecsengeacutese mellett
nyilvaacutenvaloacutean az akkori politikai ideoloacutegia eacutes gazdasaacutegi vezeteacutes aacuteltal favorizaacutelt neheacutezipar
előretoumlreacutese nyomaacuten is
Az archeometallurgia tekinteacutelyes orosz (illetve szovjet) kutataacutestoumlrteacutenete B A Kolčin
munkaacutessaacutegaacutera vezethető vissza85 Kolčin a 10ndash13 szaacutezadi Rusz Fejedelemseacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető 286 vastaacutergyon veacutegzett archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit
mutatja be valamint a Rusz vasművesseacutegeacutenek rekonstrukcioacutejaacutet a kapcsoloacutedoacute moacutedszerek eacutes
eszkoumlzoumlk ismerteteacuteseacutevel86
Az orosz kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent kifejezetten a szablyaleletek eacutes
aacuteltalaacutenossaacutegban a fegyverleletek valamint mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk metallograacutefiai elemzeacutese
is Koumlzuumlluumlk szablyaacutekkal foglalkozott V V Arendt A B Sibileva metallurgus professzor
segiacutetseacutegeacutevel keacutet tuumlrk szablya technoloacutegiaacutejaacutera eacutes karbontartalmaacutera tesznek megaacutellapiacutetaacutesokat
joacutellehet az eredmeacutenyek a rsquo30-as eacutevek szovjet metallograacutefiai kutataacutesmoacutedszertanaacutenak bővebb
ismerete hiaacutenyaacuteban nehezen eacuterteacutekelhetők illetve szolgaacutelnak oumlsszehasonliacutetaacutesi alapul87
82 BECK 1884 Műveacutenek aacutelliacutet emleacuteket Otto von Johannsen hasonloacute ciacutemen iacutert koumlnyve amely szinteacuten aacutetfogoacute jelleggel a kezdetektől a modern korig taacutergyalja a vaselőaacutelliacutetaacutest eacutes feldolgozaacutest JOHANNSEN 1953 83 Edvi 1889 A fentin kiacutevuumll toumlbb tanulmaacuteny is megjelent a szaacutezadforduloacute koumlrnyeacutekeacuten pl Kerpely Antal Das Eisenhuumlttewesen in Ungarn sein Zustand und seine Zukunft Selmecbaacutenya 1872 Peacutech Antal Jelenteacutes a selmeczi eacutes dioacutesgyőri keruumlletben eacutes Reacutezbaacutenya videacutekeacuten leacutetező aacutellami baacutenyaacutek eacutes kohoacutek aacutellapotaacuteroacutel Budapest 1873 Teacuteglaacutes Gaacutebor A vasbaacutenyaacuteszat őshazaacuteja s a nyugat-aacutezsiai eacutes euroacutepai vasipar uacutettoumlrői eacutes terjesztői in BKL 1908 I 593ndash603 Uő Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszati maradvaacutenyok a DunandashRajna koumlzeacuteről In BKL IV1 (1907) I 86ndash88 ld meacuteg BOGDAacuteL 1968 6 j 84 TOumlROumlK 2013 9ndash20 85 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 86 KOLČIN 1953 A ciacutemben is szereplő bdquofekete feacutemrdquo kifejezeacutes ritkaacuten a magyar szakkifejezeacutesek koumlzoumltt is előfordul eacutes a vasoumltvoumlzetekre eacutertendő 87 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
29
E I Krupnova maacuter az optikai feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutes moacutedszereacutet
mutatja be amivel egyeacutertelműen koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati metoacutedusaihoz J Piaskowski
ndash akiről nem mellesleg fontos megjegyezni hogy az archeometallurgia Lengyelorszaacutegi
kibontakozaacutesaacuteban jaacutetszott jelentős szerepet ndash Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt
metszetről eacutes a kimetszeacutesi helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot88 amit a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere alkalmaznak eacutes szinte minden orosz nyelvű
archeometallurgiai tanulmaacutenyban iacutegy Krupnova munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute A szerző egy
10ndash13 szaacutezadra keltezettnizhny archyz-i szoacutervaacuteny szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken
mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat89 Uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai gazdagodtak
M M Tolmačeva90 valamint Yu A Semykin91 iacuteraacutesaival Napjainkban az orosz teacuterseacuteg
archeometallurgiaacutejaacuteban meghataacuterozoacute Kolčin egykori taniacutetvaacutenya V I Zavyalov munkaacutessaacutega
is92 akinek nemcsak a vizsgaacutelatok kieacuterteacutekeleacuteseacutenek hanem a termeleacutes modellezeacuteseacutenek93
valamint a reacutegeacuteszeti metallograacutefia eacutes archeometallurgia metodikai keacuterdeacuteseinek eacutes a toumlrteacuteneti
tudomaacutenyokkal valoacute kapcsolataacutenak vonatkozaacutesaacuteban94 is egyre toumlbb munkaacuteja jelenik meg
Az rsquo50-es eacutevekben hazaacutenkban is a koraacutebbinaacutel nagyobb meacuterteacutekű fejlődeacutes ment veacutegbe a
toumlrteacuteneti feacutemművesseacuteg kutataacutesaacutenak eszkoumlzeinek eacutes intenzitaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban A bdquovas eacutes
aceacutel orszaacutegaacutenakrdquo időszakboacutel ismertek az első magyar metallograacutefiai vizsgaacutelatok Zoltay Endre
la-Teacutene kori keacutest eacutes pajzsdudort Fuchs Erik eacutes Naacutedori Zoltaacuten reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute
keacutesleletet95 nem sokra raacute Hegedűs Zoltaacuten honfoglalaacutes kori salakokat eacutes nyiacutelhegyeket
vizsgaacutelt96
A salakvizsgaacutelat azonban nemcsak kohaacuteszati vagy kovaacutecsolaacutesi teveacutekenyseacuteg oumlnaacutelloacute
leletkeacutent előkeruumllő melleacutektermeacutekeineacutel hanem az elkeacutesziacutetett vastaacutergyakban talaacutelhatoacute
salakzaacutervaacutenyok eseteacuteben is egyre inkaacutebb meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a rsquo60-as eacutevektől
Ekkor maacuter oumlsszetevőket eacutes a kohaacuteszatra jellemző vegyuumlleteket is egyre inkaacutebb igyekeztek
azonosiacutetani
88 PIASKOWSKI 1970 188 89 KRUPNOVA 1973 214ndash215 90 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 91 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 92 V I Zavialov L S Terekhova eacutes N N Rozanova toumlbb iacutezben hivatkoznak Kolčinra mint mesteruumlkre ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 93ZAVIALOV et al 2009 ZAVIALOV et al 2012 94 ZAVIALOV 2011 199ndash205 ZAVIALOV et al 2011 211ndash220 95 Fuchs eacutes Naacutedori aacuteltal vizsgaacutelt taacutergy nagy valoacutesziacutenűseacuteggel az anyagaacuteban diacutesziacutetett pengeacutek speciaacutelis diacutesziacutető kovaacutecshegesztett vaacutelfajaacuteba tartozik FUCHS ndash NAacuteDORI 1958 323ndash330 96 HEGEDŰS 1960 119ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
30
J Piaskowski maacuter emliacutetett tanulmaacutenyaiban toumlbbszoumlr is foglalkozott salakvizsgaacutelattal
tovaacutebbaacute sziacutenkeacutepelemzeacutes alapjaacuten igyekezett megalkotni egyfajta salaktipoloacutegiaacutet is97 amelynek
jelentőseacutege napjainkra neacutezve abban aacutell hogy maacuter idejekoraacuten szuumllettek olyan besorolaacutesi
moacutedszerek amelyek a leletek aacuteltalaacutenos alaki jellemzőivel szemben a labortechnikai
vizsgaacutelatokboacutel koumlvetkeztethető technoloacutegiai parameacutetereket tekintetteacutek elsődleges
rendszerezeacutesi alapnak Mindez meacuteg annak elleneacutere is előreleacutepeacutest jelentett a leletvizsgaacutelat
egzaktsaacutegaacuteban hogy az aacuteltalaacutenos tipoloacutegiai rendszerekhez hasonloacutean a mikroszkoacutepos
elemzeacuteseknek is reacuteszeacutet keacutepezte (eacutes keacutepzi) egyfajta morfoloacutegia
Mindemellett a magyar tudomaacutenyos eacuteletben megjelennek a vasművesseacuteg
taacutersadalomtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taglaloacute munkaacutek is elsősorban Bartha Antaltoacutel Bartha kuumlloumln
kiteacutert a mesterseacutegek toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutenak tudomaacutenyelmeacuteleti vonatkozaacutesaira98 valamint a 9ndash
10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyokra ezen beluumll elsősorban a foumlldműveleacutes szerepeacutere a
nomadizmusban Ibn Rusta iacuteraacutesai alapjaacuten e gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg kialakulaacutesaacutet a 9 szaacutezadra
helyezte99 Baacuter Bartha Molnaacuter Erik tudomaacutenyos vezeteacutese alatt iacuterta munkaacutejaacutet toumlbb helyen is
tuacutelleacutepett Molnaacuter elmeacuteletein100
Mind a vasművesseacuteg mind a fegyvertoumlrteacutenet oldalaacuteroacutel fontos megemliacuteteni Szaboacute Zoltaacuten
tanulmaacutenyaacutet amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10 szaacutezadra keltezhető
fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek eredmeacutenyei alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere Ismereteink szerint magyar viszonylatban
itt keruumllt sor előszoumlr 10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyver archeometallurgiai vizsgaacutelataacutera is101
Szinteacuten technoloacutegiai eacutes egyben fegyvertoumlrteacuteneti feldolgozaacutesnak tekinthető Halmaacutegyi
Szabolcs eacutes Riedel Loacuteraacutent Reacutegi fegyverekről c leiacuteroacute jellegű munkaacuteja amely a 97 A tipoloacutegia alapjaacutet a mikroszkopikus keacutepelemzeacutes (salakzaacutervaacutenyok sziacutene eacutes alakja) eacutes a vizsgaacutelt oumlsszeteacutetel adja ndash ez utoacutebbi magas illetve alacsony előfordulaacutesi araacuteny meghataacuterozaacutesaacutet jelenti haacuterom a salakokban gyakran előforduloacute vegyuumlletneacutel (Al2O3 P2O5 MnO) PIASKOWSKI 1963 61ndash71 vouml PIASKOWSKI 1970 190ndash192 212 12 j 98 Ld Moacutedszertani neheacutezseacutegek c fejezet 99 A 9ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegi viszonyok vizsgaacutelataacutehoz a 17 szaacutezadi burjaacutet neacuteprajzi anyagot valamint a korhoz kapcsoloacutedoacute kirgiz eacutes tuvai reacutegeacuteszeti dokumentaacutecioacutet is felhasznaacutelta A gazdaacutelkodaacutes jellegeacutere eacutes egyes elemeire (pl serteacutestenyeacuteszteacutesre) szoacuteetimoloacutegiaacuteboacutel koumlvetkeztetett (bolgaacuter toumlroumlk alaacuten eacutes iraacuteni eredetű szavak alapjaacuten) A taacutersadalmi keacutep vizsgaacutelataacutenaacutel egeacuteszen az aacuteltala finnugornak tartott reacutegeacuteszeti korszakig visszament eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacuteben a kora vaskortoacutel a 10 szaacutezad veacutegeacuteig olyan taacutersadalomszerkezetről beszeacutelhetuumlnk bdquoamelyben meacuteg nem volt osztaacutelyrendrdquo BARTHA 1968 84ndash89 vouml ERDEacuteLYI
2004 122ndash126 100 Toumlbbek koumlzoumltt azon a marxi szemleacuteleten ami a gazdasaacutegra eacutepuumllő taacutersadalmi vonaacutesokra fektet hangsuacutelyt a toumlrzsszoumlvetseacutegek eacutes korai aacutellamok egymaacutes koumlzoumltti harcaacuteval szemben Ez utoacutebbira peacutelda a Kijevi Rusz eacutes a Kazaacuter Kaganaacutetus ellenteacutete melytől Bartha Antal Kijev eacutes Itil ciacutemű műveacuteben iacutert BARTHA 1964 2 223ndash253 vouml ERDEacuteLYI 2004 126 101 SZABOacute 1974 A vizsgaacutelatroacutel bővebben ld Technoloacutegia Archeometallurgiai vizsgaacutelatok Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
31
fegyvergyűjtemeacutenyek szellemiseacutegeacuteben szuumlletett eacutes a fegyver mint műtaacutergy műszaki-
technoloacutegiai aspektusait mutatja be102 A koumlnyv kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok alapanyagait eacutes
technoloacutegiai jellemzőit ismerteti kiteacuterve a fegyverek aacutellagmegoacutevaacutesaacutera eacutes vizsgaacutelataacutera is
toumlbbek koumlzoumltt a fegyvermaacutesolatok keacuterdeacuteseacutere a roncsolaacutes eacutes roncsolaacutesmentes vizsgaacutelatokra
valamint a mesterbeacutelyegekre
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy a 19 szaacutezad veacutegeacuten valamint a rsquo50-es eacutevekben
fejlődoumltt ugraacutesszerűen a toumlrteacuteneti vasművesseacuteg eacutes ezzel egyuumltt vaacuteltozoacute meacuterteacutekben a
fegyvertechnoloacutegia toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesa A vasművesseacuteg teacuternyereacutese a toumlrteacuteneti munkaacutekban
koumlzel egyidejűleg bontakozott ki az bdquointerdiszciplinaacuteris forradalommalrdquo Mindkeacutet fellenduumlleacutesi
korszak mint tudomaacutenytoumlrteacuteneti jelenseacuteg az inteacutezmeacutenyesedeacutesen keresztuumll ragadhatoacute meg a
legjobban vagyis a teacutemaacutera specializaacuteloacutedott szakfolyoacuteiratok megjeleneacuteseacutevel eacutes azoknak a
tudomaacutenyos bizottsaacutegoknak a megalapiacutetaacutesaacuteval amelyen keresztuumll lehetőseacuteg nyiacutelt a teacutema
kutatoacutei szaacutemaacutera hogy kutataacutesi eredmeacutenyeiket elsősorban egymaacutessal tovaacutebbaacute a teacutemakoumlr iraacutent
eacuterdeklődőkkel megosszaacutek Ilyen moacutedon joumltt leacutetre 1966-ban a Comitegrave pour la Sidegraverurgie
Ancienne de lrsquoUISSP103
A magyar tudomaacutenyos eacutelet oldalaacuteroacutel megemliacutetendő Goumlmoumlri Jaacutenos jelenre kihatoacute
munkaacutessaacutega Az MTA Veszpreacutemi Albizottsaacutegaacuten beluumll megszervezte az Iparreacutegeacuteszeti eacutes
Archeometallurgiai Munkabizottsaacutegot ami maacuter alakulaacutesaacutenak eacuteveacuteben megszervezte az első
hazai iparreacutegeacuteszeti konferenciaacutet104 Az albizottsaacuteg munkaacutessaacutega mellett a Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti
Bizottsaacuteg az Orszaacutegos Magyar Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Egyesuumllet tudomaacutenyos teveacutekenyseacutege
is az rsquo50-es eacutevektől tarthatoacute szaacutemon105 Mindebben kiemelkedő szerepet jaacutetszott Goumlmoumlri
Jaacutenos akinek munkaacutessaacutega nyomaacuten eacutepuumllt ki toumlbbek koumlzoumltt a Magyarorszaacutegi Iparreacutegeacuteszeti
Lelőhelykataszter (MILK)106 Jelen korunkban a koumlzelmuacuteltban is tanuacutei lehetuumlnk teacutemaacuteba vaacutegoacute
szerveződeacuteseknek inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseknek eacutes az egyetemek eacutes kutatoacuteinteacutezetek meacutereacutestechnikai
fejlődeacuteseacutenek 2009-ben Thiele Aacutedaacutem indiacutetotta el Somogyfajszon az Őskohaacutesz Taacutebort 2011-
ben pedig a Miskolci Egyetem keretein beluumll megalakult az inteacutezmeacuteny kuumlloumlnaacutelloacute
102 Fő teacutemaacutei a kuumlloumlnboumlző fegyvertiacutepusok keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja (kuumlloumlnoumls tekintettel a vasművesseacutegre) tovaacutebbaacute a fegyverek eredetiseacutegeacutenek eacutes műszaki hibaacuteiknak vizsgaacutelata aacutellagmegoacutevaacutesa javiacutetaacutesa HALMAacuteGYI-RIEDEL 1986 103 TOumlROumlK 2010a 25ndash29 104 A XX szaacutezadi vasművesseacuteg-kutataacutesnak a fentieken kiacutevuumll is szaacutemos inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutet ismerjuumlk Ilyen peacuteldaacuteul az 1955-ben Miskolc-Dioacutesgyőroumln megalakult Koumlzponti Kohaacuteszati Muacutezeum valamint a 1956-os budapesti alapiacutetaacutesuacute Kohaacuteszati Toumlrteacuteneti Bizottsaacuteg TOumlROumlK 2013 14ndash20 105 BENKŐ 2010 691 106 GOumlMOumlRI 2000a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
32
archeometallurgiai kutatoacutecsoportja az ARGUM Toumlroumlk Beacutela vezeteacuteseacutevel E kutatoacutecsoport
alkotta jelen eacutertekezeacutes inteacutezmeacutenyi eacutes labortechnikai haacutettereacutet is
Gyakorlati megkoumlzeliacuteteacutes rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek
Napjainkban egyre toumlbb olyan jelenseacuteg figyelhető meg amikor a műszaki tudomaacutenyok
alkalmazott teruumlletei valamint keacutezműves szakmaacutek leacutepnek be a toumlrteacutenelmi taacutergyuacute
vizsgaacuteloacutedaacutesok sziacutentereacutere eacutes paacuterbeszeacutedet folytatnak a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet alapvetően kutatni
hivatott toumlrteacutenettudomaacutennyal eacutes reacutegeacuteszettel Az archeometriai meacutereacuteseken alapuloacute szerszaacutem-
eacutepuumllet- eacutes viseletrekonstrukcioacutek valamint egyeacuteb kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti munkaacutek mellett mind a
tudomaacutenyos mind a koumlzeacuterdeklődeacutes felől kituumlntetett figyelemben reacuteszesuumll a letűnt korok
fegyverzeteacutenek eacutes azok keacutesziacuteteacutesi technikaacutejaacutenak felkutataacutesa Enneacutelfogva a kovaacutecs szakma
egyszerre lehet egy toumlrteacuteneacutesz ceacutelteruumllete eacutes eszkoumlze ndash az előbbi a fent emliacutetett megismereacutesi
szaacutendeacutek az utoacutebbi e szaacutendeacutekhoz szuumlkseacuteges speciaacutelis laacutetaacutesmoacuted elsajaacutetiacutetaacutesa veacutegett107
A fegyverkovaacutecsolaacutes maacuter a korai időkben is olyan foglalkozaacutes lehetett amihez nem volt
elegendő csupaacuten a technikai kivitelezeacutes ismerete A kovaacutecs szakma nem meruumllt ki a vasak
kard alakuacutera kalapaacutelaacutesaacuteban egy-egy pengeacuteben szaacutemos tudomaacuteny ndash fizika keacutemia geoloacutegia ndash
oumltvoumlződoumltt a gyakorlati tudaacutessal Nem csoda hogy a koumlzgondolkodaacutes de sok esetben meacuteg
maguk a szakemberek is az alkiacutemia misztikumaacuteba emelteacutek a feacutemmegmunkaacutelaacutesi technikaacutekat
művelői pedig egyszerre vaacuteltak neacutepuumlk megbecsuumllt taacutersadalmilag meacutegis elszigetelt tagjaivaacute108
Napjainkban hasonloacute sejtelmesseacuteg vaacutelasztja el a kiacutevuumllaacutelloacutet e szakmaacutetoacutel eacutes egyben a ma
embereacutet a toumlrteacuteneti feacutemművesseacutegtől Magyaraacutezatok hiacutejaacuten a raacutenk maradt leiacuteraacutesokban is sokszor
keveredhettek a szakraacutelis eacutes a profaacuten elemek a riacutetuskeacutent alkalmazott technikaacutek eacutes
alapanyagok a praktikai okokboacutel felhasznaacutelt paacuterjaikkal Mindennek tisztaacutezaacutesa nemcsak a kor
technikai sziacutenvonalaacuteba enged betekinteacutest nyerni Megismerhetjuumlk hogyan gondolkodott a
107 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a keacutezműves szakmaacutek toumlrteacuteneti kutataacutesokban betoumlltoumltt szerepeacuteről eacutes az ezzel kapcsolatos kilaacutetaacutesokroacutel toumlbb alkalommal is koumlzoumllte veacutelemeacutenyeacutet HARAMZA ndash THIELE 2015a HARAMZA 2015 Ez utoacutebbi eseteacuteben a koumltet szerkesztői oumlnkeacutenyesen eacutes indokolatlanul tetteacutek hozzaacute a tanulmaacuteny ciacutemeacutehez bdquoA neacuteprajz eacutes a politoloacutegia metszeteacutebenrdquo ndash e ciacutemreacutesz tehaacutet nem keruumll megjeleniacuteteacutesre 108 M Eliade a koumlvetkezőkeacutepp fogalmazza meg a kovaacutecsolaacutes misztikumaacutet bdquohellipa vasoumlntőben a kovaacutecsban eacutes az alkimistaacuteban az a koumlzoumls hogy valamennyien sajaacutetos maacutegikus kapcsolatkeacutent eacutelik meg az anyaghoz valoacute viszonyulaacutest ez az eacutelmeacuteny a monopoacuteliumuk a titkot szakmai beavataacutesi riacutetusok soraacuten adjaacutek tovaacutebb valamennyien eacutelőnek eacutes szentnek tekintik a munkaacuteba vett anyagot munkaacutejuk pedig ezen anyag aacutetalakiacutetaacutesaacutet bdquotoumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutetrdquo bdquoaacutetleacutenyegiacuteteacuteseacutetrdquo ceacutelozza (hellip) az anyaggal valoacute effajta rituaacutelis kapcsolat azt felteacutetelezi hogy az ember ilyen vagy olyan formaacuteban beavatkozzon az eacuterc-szubsztanciaacutek sajaacutet eacuteletritmusaacutebardquo ELIADE 2004 11 vouml GOumlMOumlRI 2009 7ndash15
DOI 1015774PPKEBTK2019012
33
reacutegmuacutelt embere a feacutemről milyen szimboacutelumrendszerben jelent meg a kovaacutecsolaacutes eacutes hogyan
helyezhető mindez el az akkori taacutersadalomban
Egyre toumlbb peacuteldaacutet talaacutelunk reacutegi fegyverek rekonstrukcioacuteira maacutesolataira ndash az ilyen jellegű
munkaacutek szinteacuten alkalmasak arra hogy koumlzelebb keruumlljuumlnk a korabeli technoloacutegiai
viszonyokhoz A rekonstrukcioacutes munkaacutek azonban nemcsak a maacutesolatkeacutesziacuteteacutesben meruumllnek ki
bdquoma Magyarorszaacutegon maacuter nem lehet figyelmen kiacutevuumll hagyni azt az igeacutenyt miszerint a
szaktudomaacutenyok keacutepviselőinek az eddigineacutel sokoldaluacutebb szerepet szuumlkseacuteges vaacutellalniuk
toumlrteacutenelmuumlnk szeacutelesebb koumlrű megismereacuteseacutebenrdquo109
A kuumlloumlnboumlző taacutergyi rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek soraacuten egyre toumlbb szakma leacutepett be a
toumlrteacuteneti kutataacutesokba A termeacuteszettudomaacutenyok analitikus moacutedszereinek fenti ceacutelokra toumlrteacutenő
alkalmazaacutesa mellett taacutegabb eacutertelemben e jelenseacuteg is ndash kuumlloumlnboumlző keacutezműves szakmaacutek
technikai ismereteinek integraacutelaacutesa az adott toumlrteacuteneti keacuterdeacutes vaacutelaszkereseacuteseacutebe ndash
interdiszciplinaacuteris vagy fogalom szerint metadiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutesnek nevezhető A
jelenseacuteg ilyesfajta definiaacutelaacutesaacutet nemcsak a tudomaacuteny hataacuterait meghaladoacute ismeretanyaggal eacutes
tapasztalaacutesi formaacuteval valoacute kapcsolat teszi indokolttaacute hanem a keacutezműves szakmaacuteknak az a
sajaacutetossaacutega hogy az emliacutetett munkadarabokkal eacutes anyagokkal koumlzvetlen kapcsolatboacutel
szaacutermazoacute tapasztalaacutes egyfajta toumlrteacuteneti előzmeacutenye eacutes egyben szuumlleteacutesi koumlzege is napjaink
műszaki eacutes termeacuteszettudomaacutenyos ismereteinek eacutes moacutedszereinek
Eacuterezhető hogy a tudomaacutenyok egyes teruumlletei maacutes diszcipliacutenaacutekkal vannak aacutetfedeacutesben
Kivaacuteltkeacutepp igaz ez a toumlrteacutenettudomaacutenyra mely az emberi eacutelet szinte baacutermely reacuteszeacutere
vonatkoztathatoacute muacutelttal foglalkozva szaacutemos lehetőseacuteget ad a tudomaacutenyos egyuumlttműkoumldeacutesekre
hiszen mindennek van toumlrteacutenete mely nagyobb oumlsszefuumlggeacutesekbe eacutertelmezeacutesi rendszerekbe
helyezhető el A 20 szaacutezad első feleacuteben kezdett a koumlzeacuterdeklődeacutes a toumlrteacutenelem eddig nem
vagy csak alig kutatott reacuteszletei feleacute fordulni110 Iacutegy eacuterteacutekelődoumltt fel az eacuteletmoacutedtoumlrteacutenet a
viselet- a fegyver- eacutes nem utolsoacute sorban a technikatoumlrteacutenet is Hogy egy toumlrteacuteneti hogyan-
keacuterdeacutes menteacuten mikeacutepp keruumllt be a vizsgaacutelat taacutergya annak eszkoumlzei koumlzeacute azt leginkaacutebb a
kutataacutesnak mint emberi teveacutekenyseacutegnek a jellemvonaacutesain keresztuumll lehet a legjobban
109 IGAZ 2014 413 vouml Uő 2007 161ndash169 Hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban VESZPREacuteMY 2010 36 110 Ez elsősorban a tudomaacutenyos koumlzeacuterdeklődeacutest jelenti a szaacutezad veacutegeacutere azonban nemcsak szakmai koumlroumlk tudhattaacutek magukeacutenak az effeacutele bdquomegismereacutesi igeacutenyeketrdquo Magyar viszonylatban nem tudomaacutenyos vonalon a rsquo80-as eacutevekre helyezhetők azok a kezdemeacutenyezeacutesek melyek reacutegebbi korszakok eacutes neacutepek kultuacuteraacutejaacutenak valamint eacuteletmoacutedjaacutenak ndash elsősorban a honfoglalaacutes utaacuteni időszaknak eacutes az Aacuterpaacuted-kornak ndash meacutelyebb tapasztalati szintű megismereacuteseacutere iraacutenyultak Ezeket a napjainkban is hasonloacute teveacutekenyseacuteget folytatoacute Magyar Attila a rendszervaacuteltaacutest megelőző eacutevtized identitaacuteskereső koumlzhangulataacutenak velejaacuteroacuteikeacutent eacutertelmezte MAGYAR 2014 vouml HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
34
szemleacutelni M J Oakeshott angol filozoacutefus szerint az emberi teveacutekenyseacuteg sajaacutetja hogy a
figyelem egy meghataacuterozott de veacutegeredmeacutenyeacuteben belaacutethatatlan iraacutenyba mozdul el mely
folyamatosan alakiacutetja a cselekveacutest eacutes cselekvőt egyaraacutent bdquoA figyelem iraacutenya ugyanis
mikoumlzben koumlvetjuumlk kiformaacutelhat magaacutenak egy karaktert eacutes sajaacutetos raquogyakorlattaacutelaquo vaacutelhat A
teveacutekenyseacuteget veacutegző szemeacutelyt pedig nem az aacuteltala eleacutert eredmeacutenyek minősiacutetik hanem az a
hajlama ahogy szem előtt tartja a raquogyakorlatlaquo szokaacutesaitrdquo111
A toumlrteacuteneti muacutelt megismereacuteseacutenek neheacutezseacutegeivel kuumlzdő kutatoacute pedig igyekszik olyan
moacutedszereket alkalmazni mellyel a legjobban megkoumlzeliacutethető a vizsgaacutelat taacutergya A toumlrteacuteneti
vasművesseacuteg eseteacuteben a figyelem koumlzeacuteppontjaacuteban a vas előaacutelliacutetaacutesa eacutes megmunkaacutelaacutesa aacutell az
oakeshotti logika tuumlkreacuteben tehaacutet egy emberi teveacutekenyseacuteg ndash nevezetesen a toumlrteacuteneti kutataacutes ndash
egy maacutesik emberi teveacutekenyseacuteg ndash a baacutenyaacuteszat a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes ndash megismereacuteseacutere
iraacutenyul Nem csoda haacutet ha egy muacuteltbeacuteli produktiacutev munka kutataacutesaacutenak moacutedszereacutet ugyanazon
munka reproduktiacutev elemeiben veacuteljuumlk felfedezni112 valamint hogy egy toumlrteacuteneti
gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacute a technikai kivitelezeacutes gyakorlati tapasztalatai
aacuteltal is igyekszik laacutetoacutekoumlreacutet szeacutelesiacuteteni113
Moacutedszertani neheacutezseacutegek
Manapsaacuteg az interdiszciplinaritaacutes egyeacutertelműen pozitiacutev fogadtataacutesnak oumlrvendhet
Valamifeacutele minőseacutegi toumlbbletet eacuterzuumlnk egy tudomaacutenyos munkaacuteban amennyiben az
interdiszciplinaacuteris hiszen utal egy uacutejszerű toumlbboldaluacute eacutes a remeacutenyek szerint szeacutelesebb
laacutetoacutekoumlrű megkoumlzeliacuteteacutesre Meacutegis talaacuten leginkaacutebb az uacutejszerűseacutegből adoacutedoacutean fel kell tennuumlnk a
keacuterdeacutest milyen meacuterteacutekben hasznos az egyuumlttműkoumldeacutes mennyire eacuteri el a ceacuteljaacutet egyaacuteltalaacuten mit
is lehet ebben az esetben ceacutelnak megjeloumllni Milyen kilaacutetaacutesok eacutes veszeacutelyek rejlenek az
egyuumlttműkoumldeacutesekben eacutes hogyan biztosiacutethatoacute az előbbi kieacutepiacuteteacutese eacutes az utoacutebbi elkeruumlleacutese
Mindenkeacutepp előnyeacutere vaacutelhat a toumlrteacutenettudomaacutenynak ha empirikus eszkoumlzei bővuumllnek eacutes
a toumlrteacuteneti kutataacutesok uacutej megismereacutesi formaacutekhoz juthatnak Az uacutej formaacutek helyes integraacutelaacutesa azt
eredmeacutenyezheti hogy toumlbb keacuterdeacutest tudunk feltenni eacutes a tanulmaacutenyozott korszak nagyobb
metszete lesz belaacutethatoacute A fejlett termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelatok eacutepp azeacutert tudnak
segeacutedanyagok lenni a toumlrteacuteneti tudomaacutenyaacutegak szaacutemaacutera mert a meacutereacuteseken alapuloacute objektivitaacutes 111 OAKESHOTT 2006 177 112 A bdquoreacutegi mesterekrdquo is a kiacuteseacuterletezeacutes uacutetjaacuten keruumlltek koumlzelebb egy-egy technoloacutegiai probleacutema megoldaacutesaacutehoz PLEINER 1973 17 113 Szablyarekonstrukcioacutera a bolgaacuter leletek alapjaacuten peacutelda PETROV 2018 151ndash158
DOI 1015774PPKEBTK2019012
35
erejeacutevel toumlrnek be azokra a feheacuter foltokra ahol eddig csak hipoteacutezisek leacuteteztek Azonban az
objektivitaacutesnak is megvan a maga veszeacutelye Erre meacuteg a marxista toumlrteacutenetiacuteraacutes vonalaacuteba
sorolhatoacute Bartha Antal is felhiacutevta a figyelmet a mesterseacuteg tanulmaacutenyozaacutesakor elkuumlloumlniacutetve az
emberi alkotaacutes aacuteltal leacutetrejoumltt toumlrteacuteneti taacutergyakat a termeacuteszeti taacutergyaktoacutel Meacuteg az ember keze
nyomaacutenak felismereacutese sem mentesiacutet minket az objektivista technicizmustoacutel114 Ilyenformaacuten
ezek a toumlrteacuteneti taacutergyak az emberi emleacutekezeacutes egy moacutedjaacutet jelentik szaacutemunkra hiszen minden
kor embere bdquoa ceacutelszerűseacutegről keacutenyelemről eacutes szeacutepseacutegről alkotott elkeacutepzeleacuteseit s ezaacuteltal
bizonyos fokig oumlnmagaacutet is ilyesmikbe horgonyozza Ilyen formaacuten ezek a taacutergyak a sajaacutet keacutepeacutet
tuumlkroumlzik oumlnmagaacutera a muacuteltjaacutera őseire stb emleacutekeztetik Az eacuteleteacutet oumlvező dologi vilaacuteg
időkivetiacutetője a jelennel egyuumltt a muacutelt kuumlloumlnfeacutele reacutetegeire is utalrdquo115
A kovaacutecsolaacuteson vagy baacutermely szakmaacuten keresztuumll mely ezeket a taacutergyakat megalkotta
keacutepes a muacuteltat vizsgaacuteloacute egyeacuten munkadarabkeacutent tekinteni a toumlrteacuteneti taacutergyakra is iacutegy maga a
szakma kiszeacutelesiacuteti a taacutergyi emleacutekezet horizontjaacutet
Ellentmondaacutesosnak tűnhet hogy a technicista objektivizmus veszeacutelye mellett probleacutemaacutet
jelenthet az objektivitaacutes hiaacutenya a maacutesik tudomaacuteny eredmeacutenyeinek interpretaacutecioacuteja soraacuten Ezzel
kapcsolatban G Noiriel a koumlvetkezőket fogalmazza meg bdquoMeacuteg az interdiszciplinaritaacutest
taacutemogatoacute iraacutenyzatokon beluumll is megfigyelhetuumlnk feacutelreeacuterteacuteseket melyek aacuteltalaacuteban abboacutel
erednek (hellip) hogy egy tudomaacutenyteruumllet keacutepviselői az aacuteltaluk művelt teruumlletre jellemző
feladatoknak eacutes szuumlkseacutegszerűseacutegeknek megfelelően aacutetalakiacutetjaacutek aacutet a rokon tudomaacutenyokboacutel
koumllcsoumlnzoumltt eacuterveketrdquo116
Kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyteruumlletek kapcsolataacutenak alapfelteacutetele a koumlzoumls taacutergy A koumlzoumls mivolt
azonban csak az adott tudomaacutenyok alapvetően elteacuterő eacutertelmezeacutesi rendszereinek korlaacutetai koumlzoumltt
valoacutesulhat meg Egy tudomaacutenyteruumllet koumlzleacutese ndash legyen az keacuterdeacutes adat vagy felveteacutes ndash egy
maacutesik szakteruumllet szaacutemaacutera mindig interpretaacutecioacutera szorul a koumlzleacutes olyan moacuteduacute bdquolefordiacutetaacutesaacuterardquo
hogy az elhelyezhetőveacute vaacuteljon a koumlzleacutesbefogadoacute teruumlleten eacutes az eacutertelmezhetőseacutege aacuteltal
serkentse az idegen befogadoacutekoumlzeg funkcioacuteit Hogy mennyire sikeresek az effeacutele szellemi
transzplantaacutecioacutek azt a tudomaacutenyok eacutes a koumlzleacutesek jellegeacutenek viszonya hataacuterozza meg Az
egyuumlttműkoumldő tudomaacutenyaacutegak azonban sok esetben alapszinten sem tanulnak meg egymaacutes
nyelveacuten enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatnaacutenk hogy a boumllcseacuteszettudomaacuteny keacutepviselői reacuteszeacuteről
hasonloacute sejtelmes miszticizmus veszi koumlrbe korunk termeacuteszettudoacutesait mint amivel a reacutegmuacutelt
114 BARTHA 1958 316 115 ASSMANN 1999 20 116 NOIRIEL 2001 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
36
koumlzhiedelme a vasműveseket felruhaacutezta Nem csoda hogy Noiriel az interdiszciplinaacuteris
fejlődeacutesben a tudomaacutenyos nyitottsaacuteg helyett tovaacutebbi izolaacutecioacutes folyamatot veacutelt foumllfedezni
bdquo(hellip) a filozoacutefiai divatok hataacutesaacutera aacuteltalaacuteban szaporodtak a kis raquointerdiszciplinaacuterislaquo műhelyek
is amelyek mindegyikeacutenek megvolt a sajaacutet raquoparadigmaacutejalaquo de egymaacutessal valoacutedi paacuterbeszeacutedet
nem folytattak hacsak azeacutert nem ndash baacuter ez paacuterbeszeacutednek nem nevezhető ndash hogy a toumlrteacuteneti
megismereacutes raquoalapjairoacutellaquo vitatkozzanak Mikoumlzben folyton arroacutel panaszkodtak hogy az
raquoakadeacutemikuslaquo toumlrteacutenetiacuteraacutes marginalizaacutelja őket az uacutej aacuteramlatok keacutepviselői sohasem vetteacutek a
faacuteradtsaacutegot ndash pedig ezt kellett volna tenniuumlk ndash hogy felvegyeacutek a kapcsolatot a koumlreiken kiacutevuumll
aacutelloacute toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes megkiacuteseacutereljeacutek meggyőzni őketrdquo117
Egyelőre hasonloacute az archeometallurgia helyzete is napjainkban mint amit Baacutenffy Eszter
a szaacutemiacutetoacutegeacutephasznaacutelat kezdeti időszakaacuteval kapcsolatban megfogalmazott118 sok esetben a
vizsgaacutelat indiacuteteacuteka az adott munka formai minőseacutegeacutenek emeleacutese baacutermifeacutele toumlrteacuteneti
koumlvetkezteteacutes levonaacutesa neacutelkuumll
Keacutetseacuteg kiacutevuumll fontos tehaacutet hogy a technikatoumlrteacutenet humaacuten eacutes termeacuteszettudomaacutenyos oldala
folyamatos paacuterbeszeacutedben aacutelljanak egymaacutessal Toumlrteacuteneacutesz reacuteszről ez a megfelelő keacuterdeacutesfelteveacutes
eacutes a kapott eredmeacutenyek toumlrteacuteneti kontextusba helyezeacuteseacutet jelenti Emellett ipari szakmaacutek ndash joacutel
alkalmazva ndash gyakorlatias laacutetaacutesmoacutedjukkal segiacutethetik a tudomaacutenykoumlzi kutataacutesokat Rosszul
alkalmazva viszont olyan megaacutellapiacutetaacutesokat vonhat le egy keacutezműves szakember amire
oumlnmagaacutetoacutel nem jogosult a szellemi munka pedig tudomaacutenytalannaacute vaacutelik Mindazonaacuteltal egy
maacutes moacutedszerrel dolgozoacute mesterember is komolyan előmozdiacutethatja a tudomaacutenyt keacutetkezi
munkaacutejaacuteval119
A jelenkori mesterseacutegen keresztuumll veacutegzett muacutelteacutertelmezeacutes bizonyos szinten lehetőseacuteget
nyuacutejthat arra is hogy a jobban megeacutertsuumlk az akkori fegyverkeacutesziacuteteacutest a kohaacuteszatot vagy eacutepp a
kovaacutecs szakmaacutet A taacutersadalmi elszigeteltseacuteg eacutes a misztikus megjeleneacutes jobban eacutertelmezhetőveacute
vaacutelhat a jelenkori kovaacutecshagyomaacutenyokon keresztuumll ugyanakkor uumlgyelnuumlnk kell a
historizaacutecioacutes veszeacutelyekre Ugyanis a rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek eacutes a muacuteltbeli munkamenet koumlzt
a taacutergyak formai-anyagi jellemzőin kiacutevuumll biztos egyezeacutesnek csupaacuten az intuitiacutev eacutes gyakorlati 117 Uo 62 118 bdquo(hellip) az első szaacutemiacutetoacutegeacutepes adatbaacutezisok meacuteg olyan kezdetlegesek voltak hogy baacuterki aki egy kicsit is eacutertett a vizsgaacutelt teacutemaacutehoz fejből megmondhatta azok eredmeacutenyeacutet meacutegis a moacutedszer haladoacutenak tűnt mert raquovolt benne szaacutemiacutetoacutegeacuteplaquordquo BAacuteNFFY 2009 2 Koraacutebban E Mawdsley eacutes T Munck szinteacuten felhiacutevtaacutek a figyelmet arra a hibaacutera hogy a kvantifikaacutecioacute ndash maacutes interdiszciplinaacuteris csapaacutesvonalhoz hasonloacutean ndash sok esetben csak egyfajta tudomaacutenyos kozmetikumkeacutent keruumllt felhasznaacutelaacutesra bdquo(hellip) a bonyolult statisztikai elemzeacutes egyszerűencsak megaacutellapiacutetotta uacutejra azt ami maacuter amuacutegy is nyilvaacutenvaloacute voltrdquo MAWDSLEY ndash MUNCK 1996 105 119 IGAZ 2014 413ndash416 HARAMZA ndash THIELE 2015a 118ndash126 Mindemellett meg kell jegyezni hogy a toumlrteacuteneacutesz illetve reacutegeacutesz sajaacutet kompetenciaacuteinak aacutetleacutepeacuteseacutevel szinteacuten torziacutethatja a vizsgaacutelt mesterseacutegekről alkotott keacutepet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
37
megkoumlzeliacuteteacutes tekinthető amellyel a kutatott technoloacutegia feltalaacutelaacutesakor is eacuteltek Azonban a
műveleti sorrend (chaicircne opegraveratoire) modellezeacutese maacuter nem csupaacuten eacutesszerűseacuteg eacutes
gyakorlatiassaacuteg keacuterdeacutese Mivel a legnagyobb probleacutemaacutet pont a leacutenyegi reacutesz a korabeli
szakemberek alapanyagokkal kapcsolatos ismereteinek felteacuterkeacutepezeacutesi neheacutezseacutege adja a
kiacuteseacuterletek sem garantaacuteljaacutek hogy ugyanarra a moacutedszerre bukkanunk raacute ndash meacuteg ha toumlbb
megoldaacutest is talaacutelunk az elkeacutesziacuteteacutesre ndash mint amit az adott korszakban alkalmaztak Iacutegy a
kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet megfelelő anyagismeretek mellett reaacutelis hipoteacutezisek felaacutelliacutetaacutesaacutera az
elmeacuteletek gyakorlati ellenőrzeacuteseacutere valamint a ritkaacuten előforduloacute korszakbeacuteli technoloacutegiai
feljegyzeacutesek bdquoforraacuteskritikaacutejaacuterardquo a legalkalmasabb120
Ezek feacutenyeacuteben fontos folyamatosan uacutejravizsgaacutelni annak keacuterdeacuteseacutet hogy a vizsgaacutelati
moacutedszer eszkoumlzei milyen moacutedon befolyaacutesolhatjaacutek a korszakroacutel toumlrteacutenő keacutepalkotaacutest
Nyilvaacutenvaloacutean lehetetlen lenne rekonstruaacutelni egy koumlzeacutepkori kovaacutecsmester teljes eacuteleteacutet akkori
fizikumaacutet eacutes szellemi kapacitaacutesaacutet melyek egyeacutenenkeacutent is jelentős moacutedon vaacuteltozhattak pontos
eacuteletritmusaacutet eacutes az abboacutel szerzett szakmai gyakorlatot taacuteplaacutelkozaacutesaacutet betegseacutegeit higieacuteniai
aacutellapotaacutet melyek kihataacutessal lehettek teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacutere Mindezek miatt kellő oacutevatossaacuteggal
kell a moacutedszert alkalmaznunk nehogy a jelen munkaviszonyait vetiacutetsuumlk vissza a toumlrteacuteneti
korokra
A tudomaacutenytoumlrteacutenetek megfelelő oumlsszhanjaacuteban folytatott interdiszciplinaacuteris
kutatatoacutemunka reaacutelis megkoumlzeliacuteteacutesi moacuted vaacutelhat jelenkorunk hadtoumlrteacuteneacutesze szaacutemaacutera bdquoaki
műholdas teacuterkeacuteppel csillagaacuteszati szaacutemiacutetoacutegeacutepes programmal a kezeacuteben a korabeli fegyverek
rekonstruaacutelt hateacutekonysaacutegi mutatoacuteival uacutejkori katonai szabaacutelyzatok felhasznaacutelaacutesaacuteval jaacutetssza
uacutejra a toumlrteacuteneteket ez esetben az uumltkoumlzetet uacutegy ahogy az nagy valoacutesziacutenűseacuteggel lefolyhatott
Nyugodtan megteheti sőt meg is kell tennie csak moacutedszertani korlaacutetait eacutes felelősseacutegeacutet nem
szabad szem elől vesziacutetenierdquo121
Az eacutertekezeacutes metodikaacuteja eacutes ceacutelkitűzeacutesei
A fegyverzet fejlődeacuteseacutenek fő mozgatoacuterugoacutejaacutet keacutet nagyobb dialoacutegusban hataacuterozhatjuk
meg amelyből az ismertebb a taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverek bdquoversenyerdquo E modell menteacuten
tanulmaacutenyozta disszertaacutecioacutejaacuteban Toumlll Laacuteszloacute a koumlzeacutepkori testveacutedelmi rendszerek
fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutet bdquoA harcaacuteszatban a taacutemadaacutes eacutes veacutedelem soha nem egyensuacutelyra toumlrekszik
120 HARAMZA 2017d 131 121 VESZPREacuteMY 2006 523
DOI 1015774PPKEBTK2019012
38
hanem mindig valamelyik teacutenyező foumlleacutenybe keruumlleacutese mozgatja a haditechnikai fejleszteacuteseket
Ez a vaacuteltozaacutes folyamatos aacutembaacuter gyorsasaacutega hullaacutemzoacute eacutes a koumlzeacutepkori fegyverfejleszteacutesek
nagyon hasonloacute vonaacutesokat mutatnak a mai fegyverkezeacutesi versenyhez vagyis a paacutenceacutelok eacutes a
paacutenceacuteltoumlrő eszkoumlzoumlk raquoveteacutelkedeacuteseacutehezlaquordquo122
A taacutemadoacute- eacutes veacutedőfegyverzet kapcsolata eacutes az egyensuacutelyboriacutetoacute fegyverek megjeleneacutese
mellett fontos megemliacuteteni a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat vagyis a haditechnika eacutes a harcaacuteszat
kapcsolataacutet Ahogy az elkeacutesziacutetett fegyverzet meghataacuterozta az adott hadi kultuacutera harcaacuteszataacutet ez
utoacutebbi a fegyveres uumltkoumlzetekből nyert tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott igeacuteny
formaacutejaacuteban visszahatott a keacutesziacuteteacutestechikaacutera E visszahataacutes reacuteszben a taacutemadoacute- eacutes
veacutedőfegyverek versenyeacutenek is megfeleltethető hiszen az alkalmazott fegyver
hateacutekonysaacutegaacutenak meacuterceacuteje toumlbbek koumlzoumltt az ellenseacuteges testveacutedelmi rendszer aacutettoumlrhetőseacutege volt
Ilyen moacutedon a keacutet dialoacutegus kapcsolata a koumlvetkezőkeacutepp aacutebraacutezolhatoacute
Jelen eacutertekezeacutes egy meghataacuterozott taacutemadoacutefegyverneacutel megfigyelhető keacutesziacuteteacutes-hasznaacutelat
koumllcsoumlnhataacutesra foacutekuszaacutel Ahogy az a fenti moacutedszertani oumlsszefoglaloacuteboacutel kideruumllt a szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvertiacutepusok haditechnikai haacutettereacutenek vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati
vonatkozaacutesainak felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre
A fegyverzet keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban megjelenő hataacutesok nyomon koumlveteacuteseacutevel kapcsolatban
eacuterdemes kiemelni a kulturaacutelis (ez esetben technoloacutegiai) transzfer gondolatkoumlreacutet is A
transzferek vizsgaacutelata egyfajta modellezeacutesi lehetőseacuteg amely elsőkeacutent az
irodalomtudomaacutenyban alakult ki eacutes amely soraacuten az iraacutenyzat keacutepviselői bdquoa vizsgaacutelati egyseacutegek
sajaacutetossaacutegainak oumlsszehasonliacutetaacutesa helyett a koumlztuumlk leacutevő kapcsolatra koumllcsoumlnhataacutesra azaz
transzferre helyezik a hangsuacutelytrdquo123
122 TOumlLL 2009 53 123 KELLER 2004 102ndash111 Ld meacuteg Uő 2008 58 MIDDEL 2000 7ndash41 HAUPT ndash KOCKA 1996 9ndash45
DOI 1015774PPKEBTK2019012
39
Az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes toumlbb ponton strukturaacutelisan szembehelyezkedik a nemzeti
toumlrteacutenetiacuteraacutessal nagyobb oumlsszefuumlggeacutesrendszerben vizsgaacutel egy jelenseacuteget felsziacutenre hozva a maacutes
teacuterseacutegekből kultuacuteraacutekboacutel nemzetekből szaacutermazoacute hataacutesokat124
A transznacionalitaacutes gondolatkoumlre tuacutelmutat a toumlrteacuteneacuteszkeacutepzeacutes jellegeacuteből fakadoacute nemzeti
kereteken eacutes azok kombinaacutecioacutejaacuten az esemeacutenyeknek egy olyan szintje amely nem bonthatoacute
fel nemzeti komponensekre ndash meacutegis a transzfer vizsgaacutelata mint oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszer csak
reacuteszben keacutepes meghaladni a nemzeti oumlsszefuumlggeacutesrendszerben toumlrteacutenő eacutertelmezeacutest125 Baacuter a
kapcsolatok vizsgaacutelata kiszeacutelesiacuteti az adott keacuterdeacutes eacutertelmezeacutesi rendszereacutet nem tud elszakadni
az oumlsszekoumltoumltt pontoktoacutel amelyek neacutelkuumll maga a kapcsolat is meghataacuterozhatatlan eacutertelmetlen
lenne bdquoahhoz hogy a kapcsolatot elemezni eacutes eacutertelmezni tudja tisztaacuteban kell lennie a
transzfer keacutet alanya koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekkel eacutes azokkal a kontextusokkal ahonnan a transzfer
indul eacutes ahovaacute eacuterkezikrdquo126
Joacutellehet a kulturaacutelis transzfer elmeacuteleteacutet a legtoumlbb esetben csak az elmuacutelt keacutetszaacutez eacutevre
alkalmaztaacutek127 mind hazai mind kuumllfoumlldi reacuteszről szaacutemtalan peacuteldaacutet talaacutelunk a korszakhoz eacutes
teacutemakoumlrhoumlz kapcsoloacutedoacute transzferorientaacutecioacutejuacute tudomaacutenyos munkaacutekra Fegyver- eacutes
technikatoumlrteacuteneti vizsgaacutelatok eseteacuteben ezeket legtoumlbbszoumlr a műhelyhagyomaacutenyok kutataacutesaacuteval
eacutes a proveniencia-vizsgaacutelattal lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni128 A reacutegeacuteszettudomaacuteny Dienes
Istvaacuten eacutes Boacutena Istvaacuten oacuteta szinteacuten felfigyelt arra hogy a korai Magyar Fejedelemseacuteg hataacuterai
nehezen jeloumllhetők ki129 ndash mint ahogy leletek alapjaacuten nem jeloumllhetők ki az egyes reacutegeacuteszeti
kultuacuteraacutek hataacuterai hiszen az elterjedeacutesnek nem elhanyagolhatoacute potenciaacutelis teacutenyezője az 124 Mindebben neacutemi ideoloacutegiai toumlltoumlttseacuteget is eacuterzeacutekelhetuumlnk H Kaelbe szerint a kulturaacutelis transzfer eacutes a transznacionalitaacutes iraacutenyzata mint szemleacuteletvaacuteltaacutes az Euroacutepai Unioacute gazdasaacutegi politikai eacutes hatalmi poacutelus recepcioacutejaacuteval eacutes ehhez kapcsoloacutedoacutean a nemzeti koumltődeacutesektől eltaacutevolodoacute individualizaacutecioacutes folyamatok okozta globaacutelis eacuterteacutekorientaacutecioacutekkal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Kaelbe veacutelemeacutenyeacutet illetően ndash hasonloacutean a globalizmus gondolatkoumlreacutehez ndash nem egyoumlntetű a pozitiacutev fogadtataacutes Ennek elleneacutere a transznacionalitaacutes nemcsak toumlrteacutenettudomaacutenyi moacutedszertan hanem egyben toumlrteacutenelmi jelenseacuteg is Werner M ndashZimmermann B (szerk) De la comparison agrave lrsquohistorie croiseacutee Paris 2004 vouml KELLER 2008 60ndash61 Hasonloacute iraacutenyelvek eacuterveacutenyesuumllnek J Black bdquoEuroacutepa-cenrikusrdquo nyugati hadtoumlrteacutenetiacuteraacutessal szembeni kritikaacutejaacuteban is Ugyanakkor bizonyos fogalmak (peacuteldaacuteul bdquodoumlntőrdquo uumltkoumlzet) csak a nyugati gondolkodaacutesmoacutedban eacutertelmezhetők VESZPREacuteMY 2010 30ndash31 125 Amennyiben egy taacutersadalmi kulturaacutelis eacutes politikai vaacuteltozaacutest egy magasabb szintű kontextusban eacutertelmeznek ami nem jelent maacutest mint a jelenseacutegek kivaacuteltoacute okainak eacutes hataacutesainak (adott esetben az okra valoacute visszahataacutesaacutenak) szeacutelesebb koumlrű eredezteteacuteseacutet a hataacutesok lokalizaacutelaacutesaacutera ugyanuacutegy elkuumlloumlniacutetett kultuacuterkoumlr- vagy nemzetfogalmakat alkalmaznak amelyeknek ugyanuacutegy sajaacutetos jellemzőik kell hogy legyenek Bizonyos eacutertelemben a kapcsolatok jellege is a nemzetek (vagy elkuumlloumlniacutethető kultuacuteraacutek) jellemzője a sajaacutet jegyekkel rendelkező alanyok lehataacuteroljaacutek a transzfereket eacutes kihatnak a minőseacuteguumlkre ndash emiatt mindenkeacutepp szuumlkseacuteges a kapcsolatok eacutes transzferek aacuteltalaacutenos jellegeacutenek eacutes helyzeti (nemzeti) jellemzőinek szeacutetvaacutelasztaacutesa 126 KELLER 2008 59 127 A szűk időintervallum a vizsgaacutelati taacutergy moacutedszertani haacutettere kieacutepiacuteteacutesi neheacutezseacutegeacutenek tudhatoacute be KELLER 2008 61 Esetuumlnkben magyaraacutezhatoacute azzal is hogy a korszakban maacutes jellegű nemzetfogalmak voltak jelen a transznacionalitaacutes gondolatkoumlre alapvetően nem a koumlzeacutepkori bdquonemzettudathozrdquo tartozoacute emleacutekezetre reflektaacutelt 128 ZAVIALOVet al 2011 211ndash222 129 BOacuteNA 2000 25ndash28 33ndash37 70ndash71 76ndash82 DIENES 1972 25ndash26
DOI 1015774PPKEBTK2019012
40
akkulturaacutecioacute sem A reacutegeacuteszettudomaacutenyban ndash hasonloacutean a transzfer-kutataacuteshoz ndash az elteacuterő
entitaacutesuacute csoportok koumlzti kapcsolat a lokaacutelis lekeacutepződeacuteseinek vagyis a frontier-zoacutenaacuteknak
kutataacutesaacuteval vizsgaacutelhatoacute130
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyvertoumlrteacutenet eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen hasznos lehet e
megkoumlzeliacuteteacutes mind az ethnoszfogalom korabeli viszonyok szerinti aacuteteacuterteacutekeleacutese mind a
behataacuterolt fegyverkultuacuteraacutek koumlzoumltti koumllcsoumlnhataacutes vizsgaacutelata vonatkozaacutesaacuteban A honfoglaloacute
magyarsaacuteg fegyvertoumlrteacutenetben szaacutemtalan keacuterdeacuteskoumlr tekinteteacuteben vizsgaacutelhatoacutek transzferek a
Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutes előtti kapcsolatokboacutel szaacutermazoacute haditechnikai fejlődeacutes
keacuterdeacutese az uacutegynevezett első generaacutecioacutes fegyverzet elkuumlloumlniacuteteacutese a 9ndash10 szaacutezadi katonai
akcioacutek haditechnikai vonatkozaacutesai a 10 szaacutezad veacutegi aacutellamszervező harcok soraacuten
bekoumlvetkezett harcaacuteszati eacutes taacutersadalmi vaacuteltozaacutesok eacutes az ehhez kapcsoloacutedoacute szablya-kard
fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre kapcsaacuten Mindez nem marad meg csupaacuten a had- eacutes fegyvertoumlrteacutenet
szintjeacuten az emliacutetett folyamatok taacutersadalmi-politikai vaacuteltozaacutesokkal hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe
Meacutegis fegyvertoumlrteacuteneti oldalroacutel koumlzeliacutetve a keacuterdeacuteshez azt laacutethatjuk hogy transzferre
technoloacutegiai eacutes harcaacuteszati vonatkozaacutesokban keruumll sor
E hataacutesok eacutes kapcsolatok vizsgaacutelata a fent reacuteszletezett interdiszciplinaritaacutes eacutes egy
bizonyos meacuterteacutekig a metodoloacutegiai pluralizmus jegyeacuteben toumlrteacutenik131 A koraacutebban felvetett
fegyvertoumlrteacuteneti keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa mindenekelőtt a keacuterdeacuteskoumlr elsődleges forraacutesaacutenak a
fegyvereknek eacutes funkcionalitaacutesuk behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval vaacutelik lehetőveacute ami elsősorban a
forraacutescsoporttal kapcsolatos empirikus ismereteink pontosiacutetaacutesaacuten eacutes uacutejra rendszerezeacuteseacuten
keresztuumll kivitelezhető Iacutegy az eacutertekezeacutesben taacutergyalt fegyveranyaggal kapcsolatban mind az
eddigi tipoloacutegiai rendszereket figyelembe veacuteve formai adottsaacutegaik eacutes metrikus adataik
rendszerezeacuteseacutevel (makroszkoacutepia) mind anyagszerkezetuumlk eacutes keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk elemzeacutese
soraacuten nyert eredmeacutenyeket taacutegabb technoloacutegiai kontextusba helyezve (mikroszkoacutepia)
vonhatunk le koumlvetkezteteacuteseket a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteroacutel
A rendelkezeacutesuumlnkre aacutelloacute meacuteretadatok statisztikai elemzeacuteseacutevel lehetőseacuteguumlnk nyiacutelik
formacsoportok meghataacuterozaacutesaacutera amely kiegeacutesziacuteteacutes gyanaacutent szolgaacutelhat az eddigi
130 LANGOacute 2006 91 131 Joacutellehet napjainkban az interdiszciplinaritaacutes aacuteltalaacuteban interperszonalitaacutessal jaacuter egyuumltt J A Gallego a multimetodoloacutegiaacutet eacutes a kevert moacutedszerek (mixed methods ndash nem azonos a kevert eacuterveleacutes probleacutemakoumlreacutevel) alkalmazaacutesaacutet a humanista polihisztorsaacuteghoz hasonliacutetja Uő 2015 118ndash132 Ugyanakkor maacuter az interdiszciplinaritaacutes korai faacutezisaacuteban megjelentek olyan ellenveteacutesek (Kuhn Feyerabend) amelyek keacutetseacutegbe vontaacutek a kuumlloumlnboumlző termeacuteszetű tudomaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutesek koumlzti szemantikai kapcsolatot Ebből fejlődoumltt ki az oumlsszemeacuterhetetlenseacuteg teacutezise (incompatibility thesis) amely napjainkban elsősroban a kvantitatiacutev eacutes kvalitatiacutev vizsgaacutelatok egymaacutesnak toumlrteacutenő megfelelteteacuteseacutet tagadja
DOI 1015774PPKEBTK2019012
41
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerekhez Az archeometallurgiai vizsgaacutelatok lehetőveacute teszik hogy a
fegyverek anyagoumlsszeteacuteteleacuteről eacutes ezaacuteltal mechanikai tulajdonsaacutegukroacutel is megaacutellapiacutetaacutesokat
tegyuumlnk Termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute neacutegy honfoglalaacutes kori szablyaacuten veacutegzett
technoloacutegiai vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei
szablyaművesseacutegeacuteről hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek
legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes
kori szablyaleleteken ndash legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai
vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon A vizsgaacutelatok koumlzvetlen ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai
nyomok behatoacutebb megismereacutese valamint a kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő
oumlsszehasonliacutetaacutes ezaacuteltal az eredmeacutenyek nemzetkoumlzi tudomaacutenyos gondolkodaacutesba valoacute
bekapcsolaacutesa
DOI 1015774PPKEBTK2019012
42
HADTOumlREacuteTNETI HAacuteTTEacuteR
A fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak elsődleges eacutertelmezeacutesi kontextusakeacutent szaacutemon tartott
keacutesziacuteteacutestechnika eacutes harcaacuteszati alkalmazaacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi keacuterdeacuteseket vet fel Miacuteg a
keacutesziacuteteacutestechnika oldalaacuteroacutel a fegyver mechanikai tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute alaki
(geometriai) eacutes technoloacutegiai (alapanyagra eacutes megmunkaacutelaacutesra vonatkozoacute) jellemzők keacutepzik a
kutataacutesok elsődleges taacutergyaacutet132 addig a harcaacuteszati alkalmazaacutes tanulmaacutenyozaacutesa toumlrveacutenyszerűen
egy taacutegabb kontextus tovaacutebbi hadműveleti szintek133 eacutertelmezeacuteseacutenek szuumlkseacutegszerűseacutegeacutet
hozza magaacuteval Enneacutelfogva a fegyver alkalmazaacutesaacutenak taacutegabb kontextusakeacutent tekinthetuumlnk a
9ndash10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyverzeteacutere ami koumllcsoumlnhataacutesban aacutell a csapatnemek fejlődeacuteseacutevel
(koumlnnyű aacutetmeneti vagy neheacutez lovassaacuteg) eacutes azok harcaacuteszati feladataival ugyancsak fontos
szempont hogy e feladatok milyen jellegű harcaacuteszati eacutes hadaacuteszati ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben
fogalmazoacutednak meg134 Ezeacutert fontos a hadi esemeacutenyek nyomon koumlveteacutese is amely maacutesfelől
eacutepp uacutegy szolgaacutelhat a koraacutebban emliacutetett haditechnikai koumllcsoumlnhataacutes alanyainak vizsgaacutelataacutera
mint a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat tanulmaacutenyozaacutesaacutera
A hadműveacuteszet jellemzői a 9ndash10 szaacutezadi hadjaacuteratok tuumlkreacuteben
A 9ndash10 szaacutezadi magyar katonai akcioacutek nem a honfoglalaacutessal kezdődtek Sőt ndash joacutellehet
reacutegeacuteszetileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute ndash bizonyos forraacutesok alapjaacuten maacuter felvethető a keacuterdeacutes a
132 Ez meacuternoumlki megkoumlzeliacuteteacutes toumlbbek koumlzoumltt a diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacutek mechanikai tulajdonsaacutegainak kutataacutesaacutehoz szolgaacuteltatott kiinduloacute alapot Egy alkalmilag oumlsszeaacutellt kutatoacutecsoport ndash amelynek jelen eacutertekezeacutes iacuteroacuteja is tagja volt ndash Magyarorszaacutegon (BME) is vizsgaacutelt diacutesziacutető kovaacutecshegesztett pengeacuteket A csoport tagjai az eacutertekezeacutes szerzőjeacuten kiacutevuumll Thiele Aacutedaacutem Toumlroumlk Beacutela Jiřiacute Hošek eacutes Paweł Kucypera A munka soraacuten SEM-EDS moacutedszerrel (ld Technoloacutegia c fejezet) sikeruumllt meghataacuterozni a pengeacutek oumlsszeteacuteteleacutet amely alapot szolgaacuteltatott proacutebatestek előaacutelliacutetaacutesaacutera eacutes mechanikai vizsgaacutelatok folytataacutesaacutera (Charpy-feacutele uumltvehajliacutetoacute haacuterompontos hajliacutetoacute- eacutes szakiacutetoacutevizsgaacutelat majd az eredmeacutenyek kieacuterteacutekeleacuteseacutere MCA ndash Multi-Criteria Analysis) a harc koumlzben feleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel (uumlteacutesszerű ndash dinamikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel egyszerű ndash statikus hajliacutetoacute igeacutenybeveacutetel eacutes a penge geometriaacuteja aacuteltal meghataacuterozott szuacuteraacutesboacutel toumlrteacutenő kihajlaacutes) szemben mutatott ellenaacutellaacutessal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute anyagjellemzők megismereacuteseacutere A felveteacutest miszerint a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem az anyagminőseacuteg javiacutetaacutesaacutera hanem a penge diacutesziacuteteacuteseacutere szolgaacutelt a minőseacutegellenőrző moacutedszer is megerősiacutetette (a kotrasztanyagkeacutent felhasznaacutelt foszforvas szilaacuterdsaacutega a nemesiacutetett anyagokhoz hasonloacutean nagy azonban a sziacutevoacutessaacutega joacuteval elmarad azokeacutetoacutel) Kapcsoloacutedoacute publikaacutecioacutek eacutes bővebb leiacuteraacutesok a munkaacuteroacutel THIELE et al 2013 THIELEet al 2014a 18ndash24 THIELEet al 2014b 18ndash24 THIELEet al 2014c 127ndash136 THIELEet al 2015 720ndash739 vouml HARAMZA 2017a 103ndash117 T Birch szinteacuten veacutegzett mechanikai vizsgaacutelatokat diacutesziacutető kovaacutecshegesztett proacutebatesteken eacutes hasonloacute eredmeacutenyekre jutott BIRCH 2013 127ndash134 Szinteacuten hasonloacute koumlvetkezteteacutest vontak le a Wallace Collection munkataacutersai A Williams eacutes D Edge is kora-koumlzeacutepkori kardok vizsgaacutelataacuteboacutel EDGE ndash WILLIAMS 2003 203 133 VESZPREacuteMY 2005 7 134 Ahogy Bakay Korneacutel fogalmaz bdquoA honfoglalaacutes eacutes az aacutellamalapiacutetaacutes koumlzoumltti eacutevszaacutezad talaacuten legtoumlbbet vitatott keacuterdeacutese a magyarok kalandozoacute hadjaacuteratai A romantikus toumlrteacutenetiacuteraacutes nem egyszer uacutegy tuumlntette fel mintha a magyar neacutep kuumlzdoumltt volna Euroacutepaacuteval s bdquoolykor az egeacutesz nemzet loacutera uumlltrdquo A maacutesik szeacutelsőseacuteges neacutezet szerint viszont bdquoszegeacutenylegeacutenycsapat rohanta le eacutes sarcolta Euroacutepaacutetrdquo Megtudhatjuk-e e nagyszabaacutesuacute katonai akcioacutek valoacutedi indiacuteteacutekaacutetrdquo Uő 1978 27
DOI 1015774PPKEBTK2019012
43
magyarsaacuteg 7 szaacutezadi jelenleacuteteacutet illetően is a Fekete-tenger eacuteszaki partvideacutekeacuten135 Hunoi eacutes
vengre elnevezeacutesű segeacutedcsapatokkal a Krum bolgaacuter kaacuten macedoacuteniai (811 juacutenius 26) eacutes
hadrianopolisi (813 aacuteprilis 14) győzelmeacuteről feljegyzett forraacutesokban talaacutelkozunk136
A 830-as eacutevekből neacutegy olyan forraacutest ismeruumlnk melyek a magyarok első al-dunai
megjeleneacuteseacutevel hozhatoacute kapcsolatba Az első eacutes a leghitelesebb Gyoumlrgy Baraacutettoacutel (Georgios
Monachos) szaacutermazik Omurtag nagy bolgaacuter kaacuten halaacutela utaacuteni időkről eacutes a Krum-feacutele
győzelem koumlvetkezmeacutenyekeacutent rabszolgaacutevaacute lett macedoacuten hadifoglyok hazateacutereacutest beszeacuteli el a
bolgaacuterok segiacutetseacuteguumll hiacutevtaacutek szoumlvetseacutegeseiket ndash akik ungrok tuumlrkoumlk eacutes hunok neacuteven ismeretesek
ndash (Οὔγγροι Τοῦρϗοι Οὖννοι)137 a Dunaacutetoacutel eacuteszakra deportaacutelt foglyok laacutezadaacutesaacutenak levereacuteseacutehez
Az esemeacuteny 836 eacutes 840 koumlzeacute dataacutelhatoacute138
A maacutesodik forraacutes Hincmar reimsi eacutersek frank birodalmi eacutevkoumlnyvebizonytalan forraacutes a
magyarok korai emliacuteteacutese szempontjaacuteboacutel A Saint Bertin-i eacutevkoumlnyv (ma Saint Omer Annales
Bertiniani teacutevesen Bertincourt-i) az utoacutebbi eacutevekben vonta magaacutera a magyar kutatoacutek
figyelmeacutet toumlbb vonatkozaacutesban is139 Tudjuk hogy az eacutevkoumlnyv keacutezirataacutet csak itt talaacuteltaacutek meg
de ott soha nem iacutertaacutek Ebben fordul elő előszoumlr az bdquoUngrirdquo alak a 862 eacutevneacutel140 miacuteg az
Annalles Sangallenses bejegyzeacutese 863-boacutel meacuteg hunokat (bdquogens Hunnorumrdquo) emliacutet Ezt koumlveti
135 Hitvalloacute Theophanes bizaacutenci szerzetes emliacuteteacutest tesz 813-ig terjedő Kronograacutefiaacutejaacutenak a 679ndash680-ra vonatkozoacute reacuteszeacuteben a Hepta genai-roacutel melyet valoacutesziacutenűleg teacutevesen a szlaacutevok koumlzeacute sorol A terminus technicus paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute maacutes forraacutesokkal is a Heacutet Toumlrzs kifejezeacutes Constantinos Porphyrogenetos iacuteraacutesaacuteban (De administrando imperio ld DAI vouml MEH 112ndash127) is előfordul Anonymus pedig a Hetumoger (Heacutetmagyar) fogalmaacutet hasznaacutelja a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre Theophanes a kazaacuterokat keleti tuumlrkoumlknek nevezi ami koumlvetkeztetni enged nyugati tuumlrkoumlk jelenleacuteteacutere is Ez utoacutebbi fogalma egy keacutesőbbi bizaacutenci forraacutesban jelenik meg Nikolaosz Muumlsztikosz konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenaacutel aki a magyarokat nevezi nyugati tuumlrkoumlknek BOacuteNA 2000 9ndash14 vouml KRISTOacute 1993 83 136 BREacuteHIER 1999 98ndash100 KRISTOacute 1980 17 Nem egyeacutertelmű emliacuteteacutesek vannak Krum halaacutela (814 aacuteprilis 14) utaacuteni időszakboacutel egy a kazaacuterok ellen hadakozoacute meg nem nevezett neacutepről BOacuteNA 2000 9ndash14 137 KRISTOacute 1980 38 vouml MEH 102 MORAVCSIK 1957 275ndash288 A kutatoacutek aacuteltalaacuteban megegyeznek abban hogy mindhaacuterom neacutev a magyarokra eacutertendő Keacutesőbb az ungri neacutepnevet a szlaacutev eacutes a nyugati a hun-t a nyugati eacutes a tuumlrk-oumlt a bizaacutenci forraacutesok hasznaacuteljaacutek a magyarsaacutegra A bizonyiacutetoacute erejű ezek koumlzuumll a tuumlrk megnevezeacutes Egyes neacutepek elnevezeacuteseacutet nagyban befolyaacutesoltaacutek a forraacutesiacuteroacute ismeretei valamint az hogy milyen formaacuteban talaacutelkozott az adott neacuteppel eacutes mihez tudta azt koumltni Egy keacutesőbbi peacuteldaacuteval eacutelve a keresztes haacuteboruacutek idejeacuten Ibn al-Qalanisi bdquofranjoknakrdquo nevezi a nyugatroacutel eacuterkező keresztes lovagokat ld Maalouf Amin A keresztes haacuteboruacutek arab szemmel Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 2012 A 9 szaacutezadi magyarsaacuteg eseteacuteben az elnevezeacutes a kazaacuter kapcsolatra utalhat TUumlRK 2011 188 138 Kiraacutely Peacuteter 831ndash832 taacutejeacutekaacutera teszi a felkeleacutest KIRAacuteLY 1974 8 Gyoumlrgy Baraacutet pontos daacutetumot nem iacuter ezeacutert arra a forraacutesban szereplő nevek alapjaacuten lehet csak koumlvetkeztetni Vazul a keacutesőbbi II Baszileosz csaacuteszaacuter Mihaacutely uralkodaacutesaacutenak idejeacuten szuumlletett eacutes huszonoumlt eacuteves koraacuteban teacutert vissza a foglyokkal HKIacuteF 142ndash145 Iacutegy a laacutezadaacutest a kutatoacutek toumlbbseacutege 386 eacutes 840 koumlzeacute teszi (Pauler Gyula 839-re Kuun Geacuteza 839ndash840-re Vajay Szabolcs 836-ra Gyoumlrffy Gyoumlrgy eacutes Kristoacute Gyula 836-838-ra) TUumlRK 2011 188 vouml KIRAacuteLY 1974 8 PAULER 1900 14ndash15 KUUN 1892 131 VAJAY 1968 11 MEH 102 KRISTOacute 1980 38ndash39 139BAacuteCSATYAI 2017 39ndash41 Az bdquoUngrirdquo eacutertelmezeacutese koumlruumlli vitaacutera MAKK 1998 a vita irodalmaacuteval uacutejabban SZŐKE 2013 264 Tovaacutebbi probleacutemaacutekra BOLLOacuteK 2004 BALOGH 2004 Kiadaacutesa Grat F ndash Vielliard J ndash Cleacutemencet S (szerk) Annales de Saint-Bertin Paacuterizs 1964 140 Ez eacutevben juthatott el előszoumlr a magyarok hiacutere Reimsbe BAacuteCSATYAI 2017 40 862 Baacutecsatyai Daacuteniel hadtoumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja Uo 225ndash229 Uő 2016 226ndash230
DOI 1015774PPKEBTK2019012
44
majd az bdquoUngarirdquo hasznaacutelataacuteval 889-es eacutevneacutel az Altahenses breves (bdquoUngari egressirdquo)
valamint Regino joacutel ismert passzusai Felmeruumllt hogy a 862 eacutev eseteacuteben nem szaacutemolhatunk-e
keacutesőbbi betoldaacutessal az eacutevenkeacutenti kalandozaacutesok megindulaacutesa utaacuteni eacutevtizedekből Persze mivel
az bdquoUngrirdquo elnevezeacutesre ez legreacutegebbi eacutevkoumlnyves forraacutesunk az egyeacutertelműen sosem lesz
tisztaacutezhatoacute a felmeruumllt gyanuacute aloacutel Annyi kiegeacutesziacuteteacutes tehető hogy a magyarok
bdquoismeretlenseacutegerdquo keleti-frank-bajor teruumlleten a 860-as eacutevektől megkeacuterdőjelezhető s nagyon
koumlnnyen lehet hogy eacutevtizedekkel koraacutebban maacuter megfordultak a birodalom hataacuteraacuten fizetett
segeacutedhadkeacutent aneacutelkuumll hogy valamelyik annalista lejegyezte volna
Ha a szoumlveg leguacutejabb kiadoacutejaacutenak J Nelsonnak igaza van akkor Prudentius Troyes
puumlspoumlkeacutenek 861-es halaacutela utaacuten Hincmar reimsi eacutersek 863-toacutel vezeti a bejegyzeacuteseket egeacuteszen
882-ig iacutegy 862-re vonatkozoacutean Hincmar legkoraacutebban 863-ban maacuter akaacuter be is szuacuterhatta a
magyarokra vonatkozoacute pontosiacutetaacutest141 Egyuacutettal bdquoismeretlenseacuteguumlkrdquo toposznak is tekinthető ami
meacuteg Reginoacutenaacutel is bdquoinauditardquo formaacuteban megjelenik A keacuterdeacutest legutoacutebb vizsgaacuteloacute Richard
Corradini szerint is mindaddig amiacuteg a magyarok leginkaacutebb a frankok szoumlvetseacuteges
segeacutedcsapataikeacutent jelentek meg nem keltettek tuacutel nagy eacuterdeklődeacutest s meacuteg a Fuldai
eacutevkoumlnyvek is hallgat roacuteluk 892-ig142 Eacuterveleacuteseacutet megerősiacuteti H Dopsch aki eacuteppen az bdquoAnnales
Bertinianirdquo kapcsaacuten utal arra hogy Karlmann 861-ben eacuteppen a morva Rastislavval
szoumlvetkezett apja Neacutemet Lajos ellen Koumlnnyen lehet baacuter forraacutesunk nincs raacute hogy a morvaacutek
oldalaacuten magyarok is megjelentek a harcokban amire ndash nyilvaacuten neheztelően ndash felfigyeltek a
birodalomban is Raacuteadaacutesul az eacutevkoumlnyvnek tudomaacutesa van a Rastislav-feacutele szoumlvetseacutegről143
Az eacutevkoumlnyvek 839 eacutevi rhos koumlvetseacutegnek a magyarokkal (barbaacuter szerfelett vad eacutes
hatalmas neacutepek) valoacute kapcsolatba hozaacutesaacutet Bolloacutek Aacutedaacutem eacutes Balogh Laacuteszloacute egymaacutestoacutel
fuumlggetlenuumll elutasiacutetaacutessal feleacuterő erős fenntartaacutesokkal illetteacutek144
Az Annales Bertiniani csak koumlzvetve Teophilos maacuter a bizaacutenci csaacuteszaacuter eacutes Jaacutembor Lajos
frank csaacuteszaacuter koumlzoumltti diplomaacuteciai kapcsolat folytaacuten iacuter felteacutetelezhetően a magyarokroacutel (839)
Amennyiben ez a forraacutes a magyarokkal azonosiacutethatoacute hadtoumlrteacutenetileg csupaacuten annyi szerepe
141 NELSON 1991 9ndash10 Prudentius halaacutela utaacuten a keacutezirat visszakeruumll a kiraacutelyi udvarba ahonnan Hincmar azt valamikor 861 eacutes 866 koumlzoumltt kapja meg eacutes laacutet hozzaacute a folytataacuteshoz Jean Bolland koumlnyvtaacuteraacuteban a 17 szaacutezadban volt meacuteg az eacutevkoumlnyveknek egy 863-ig terjedő keacutezirata ami talaacuten az eacutevkoumlnyviacuteroacutek szemeacutelyeacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltaacutest jelezheti Hincmar egyeacutebkeacutent amellett hogy tiszteletben tartotta Prudentius szoumlvegeacutet olykor-olykor nem riadt vissza az interpolaacutecioacutektoacutel amire szinteacuten Janet Nelson hoz peacuteldaacutekat Baacuterki is volt a magyarokra vonatkozoacute reacutesz szerzője annak lejegyzeacuteseacutere mindenkeacuteppen az eacutevkoumlnyv folytatoacutejaacutenak szemeacutelyeacuteben beaacutelloacute vaacuteltaacutes idejeacuten keruumllt sor VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 142 CORRADINI 2008 120ndash121 Oumlsszefoglaloacutean CORRADINI 2006 VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 143 DOPSCH 2002 175 az eacutevszaacutemot hiteleskeacutent fogadja el SZŐKE 2013 vouml VESZPREacuteMY 2014a 273ndash288 144 BOLLOacuteK 2004 eacutes BALOGH 2004
DOI 1015774PPKEBTK2019012
45
van hogy potenciaacutelis veszeacutelyforraacuteskeacutent emliacuteti őket145 Ilyen szempontboacutel hasonloacute jelentőseacutegű
Teophanes Constantius eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese a kazaacuter koumlvetjaacuteraacutesroacutel
Teophilos csaacuteszaacuternaacutel146 mely soraacuten a kazaacuterok Sarkel erődjeacutenek feleacutepiacutetteteacuteseacutere keacuterteacutek a
csaacuteszaacutert Az eacutepiacutetkezeacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutenek okaacutet toumlbb kutatoacute a magyar taacutemadaacutesokban laacutetja147
Baacuter vitatottabb de ugyancsak Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutere szoktaacutek vonatkoztatni Ibn Ruszta leiacuteraacutesaacutet is
bdquoa kazaacuterok reacutegebben koumlruumllsaacutencoltaacutek magukat a magyarok eacutes maacutes neacutepek taacutemadaacutesaival
szembenrdquo148 Az is koumlzismert hogy magyar hadak maacuter a honfoglalaacutes előtt jaacutertak a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben eacutes felmeacuterhetteacutek a koumlrnyező teruumlletek foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait is Ez
rajzoloacutedik ki a honfoglalaacutest megelőző hadjaacuteratokboacutel eacutes azok szoumlvetseacutegi rendszereiből149
A 895-oumls magyar honfoglalaacutest keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlat előzte meg 894-ben Egyreacuteszt VI
Boumllcs Leoacuten koumlvete Niketas Skleros kereste fel a magyarokat eacutes fogadta őket zsoldba a
bolgaacuterok ellen150 Simeon a bolgaacuter uralkodoacute ugyanis lerohanva Traacutekiaacutet eacutes Macedoacuteniaacutet eacutes
megverve az ellenaacutelloacute bizaacutenci sereget 894-ben maacuter Konstantinaacutepolyt fenyegette Bizaacutenc ez
aacuteltal egy keacutetfrontos haacuteboruacuteba keveredett ugyanis 886 eacutes 900 koumlzoumltt az Abbaacuteszida Kalifaacutetus
ellen is hadat viselt eacutes joacutellehet nagyobb oumlsszecsapaacutesokra nem keruumllt sor a csaacuteszaacuteri haderőt
lekoumltoumltte az arab konfliktus Ezeacutert igyekezett olyan szoumlvetseacutegest keresni aki szinteacuten feszuumllt
viszonyban van a bolgaacuterokkal Iacutegy a vaacutelasztaacutes a tőluumlk eacuteszakra eacutelő magyarokra esett151 A
magyar hadsereget a forraacutesok szerint Aacuterpaacuted fia Levente (Lionutika) vezette aki előszoumlr a
bolgaacuter partveacutedő gyepűt majd a belső teruumlleteket (Preszlaacutev Madara) is sikeresen megtaacutemadta
145 A bizaacutenci csaacuteszaacuter egy barbaacuter eacutes vad neacutepről adott hiacutert Jaacutembor Lajosnak eacutes segiacutetseacuteget keacutert hogy koumlveteit segiacutetse egy keruumllő uacuteton valoacute hazateacutereacutesben a veszeacutely elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben HKIacuteF 183ndash184 A veszeacutelyt jelentő neacutepet toumlbben a keacutesőbbi 862-es tudoacutesiacutetaacutes koraacutebban nem ismert ellenseacutegeivel azonosiacutetottaacutek TOYNBEE 1973 431-445 Felteacutetelezhető az is hogy ez egybefuumlgg a Gyoumlrgy Baraacutet aacuteltal emliacutetett magyar hadi vaacutellalkozaacutessal ami iacutegy Hincmar eacutersek műveacuteben taglalt időpont (839) eleacute dataacutelhatoacute Ezt az elmeacuteletet a Koumlzeacutepső-Dnyeper menti 9 szaacutezadi reacutegeacuteszeti leletek (Subotca-horizont) sem zaacuterjaacutek ki TUumlRK 2011 189 A lelethorizontroacutel bővebben KOMAR 2018 146 DAI 42 fejezet 147 pl BOacuteNA 2000 GYOumlRFFY 1959 79 KRISTOacute 1996 16-17 TUumlRK 2011 189ndash190 148 KMOSKOacute 1997 209 vouml Tuumlrk 2011 190 149 Az Annales Bertiani tudoacutesiacutet arroacutel hogy 860-861-ben Ratislav morva fejedelem hiacutevaacutesaacutera a magyarok megtaacutemadtaacutek a Neacutemet Lajos ellen fellaacutezadoacute frank tartomaacutenyt 881 szeptember 1-jeacuten ugyancsak morva oldalon Szvatopluk szoumlvetseacutegeacuteben (zsoldosaikeacutent) egeacuteszen Beacutecsig (ad Wienam) nyomulnak előre 892-ben Arnulf keleti frank kiraacutely oldalaacuten az alamannokkal eacutes a bajorokkal szoumlvetseacutegben avatkoznak be a morva-frank konfliktusokba BOacuteNA 2000 9-14 vouml BIacuteROacute et al 277 150 Ebben az időben uacutejult ki előszoumlr bolgaacuter-bizaacutenci ellenteacutet a 815-oumls fegyverszuumlneti egyezmeacuteny oacuteta Ez idő taacutejt joacute kapcsolat aacutellt fenn a keacutet birodalom koumlzoumltt aminek jele volt toumlbbek koumlzoumltt az is hogy a bolgaacuter uralkodoacute a 860-as eacutevekben felvette a kereszteacutenyseacuteget 893-ban azonban a szerződeacutest alaacuteiacuteroacute Oumlrmeacuteny Leoacutet bdquoFeacutelgoumlroumlgrdquo Simeon vaacuteltotta aki maacuter a bizaacutenci troacutenra is igeacutenyt tartott Az ehhez szuumlkseacuteges konfliktus uumlruumlgyeacuteuumll a keacutet orszaacuteg rossz kereskedelmi kapcsolata szolgaacutelt BOacuteNA 2000 9ndash14 25ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 151 Bizaacutenc haderejeacutenek megosztottsaacutegaacutehoz hozzaacutejaacuterultak azok a kaloacuteztaacutemadaacutesok amelyeket Boumllcs Leoacute troacutenra keruumlleacuteseacutetől fogva inteacuteztek a kreacutetaiak eacutes a sziacuteriaiak a Szigettenger szigetei ellen Iacutegy a bizaacutenci politikaacutera jellemző moacutedon az ellenseacuteg ellenseacutegeacutevel koumltoumlttek szoumlvetseacuteget BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 8
DOI 1015774PPKEBTK2019012
46
Ez lehetőseacuteget adott Nikephoros Phokasnak hogy a birodalom aacutezsiai teruumlleteiről
aacutetcsoportosiacutetott haderőkkel uacutej frontot nyisson Ezt laacutetvaacuten Simeon laacutetszoacutelagosan beacutekeacutet keacutert
azonban ekoumlzben ellentaacutemadaacutest indiacutetott eacutes Bulgarophuumlgonnaacutel vereseacuteget meacutert a csaacuteszaacuteriakra152
Ugyanebben az eacutevben ősi sztyeppi szokaacutes szerint szerződeacutest koumltoumltt Aacuterpaacuted Szvatoplukkal153
melynek eacutertelmeacuteben a magyarok eacutes a morvaacutek koumlzoumls erővel megtaacutemadtaacutek eacutes felduacuteltaacutek
Pannoacuteniaacutet Ezek utaacuten felteacutetelezhető hogy nem vonultak ki a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből hanem a
Felső-Tisza-videacuteken alakiacutetottak ki szaacutellaacutest A hadjaacuterat idejeacuten vagy annak soraacuten maghalt
Szvatopluk is eacutes ez a morva-magyar szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet eredmeacutenyezte ndash ugyanis a
sztyeppi szokaacutes szerint a szerződeacutest nem a neacuteppel hanem az uralkodoacuteval koumltik154
A honfoglalaacutes maacutesik előzmeacutenye az aacutezsiai hullaacutemszerű neacutepesseacutegmozgaacutes amit Iszmaacuteil ibn
Ahmad szamanida uralkodoacute karlukok elleni taacutemadaacutesa vaacuteltott ki A karlukok vereseacuteget
szenvedtek eacutes a laacutethatoacute nyomaacutes hataacutesaacutera nyugati eacutes eacuteszaki szomszeacutedjaikat a kimekeket eacutes az
oguzokat (uacutezokat) taacutemadtaacutek meg eacutes mozdiacutetottaacutek ki szaacutellaacuteshelyuumlkről A kimekek eacutes oguzok
sajaacutet teruumlleteikről keleti iraacutenyboacutel kiszoriacutetva szinteacuten nyugati iraacutenyba vonultak tovaacutebb eacutes a
Volgaacutetoacutel keletre leacutevő besenyők lakhelyeire nyomultak be A besenyők aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a
Donon majd a magyar teruumlletekre eacuterkezve elkezdteacutek kiszoriacutetani a magyarsaacutegot Etelkoumlz keleti
reacuteszeacuteből Ez az Aacutezsiaacuteboacutel kiinduloacute folyamat a bolgaacuterok eacutes a besenyők koumlzti szoumlvetseacutegi
rendszerek aacuteltal keruumllt oumlsszefuumlggeacutesbe az euroacutepai toumlrteacuteneacutesekkel Ezt a szoumlvetseacuteget Simeon a
bizaacutenci katonai esemeacutenyek utaacuten koumltoumltt meg eacutes megaacutellapodott a besenyőkkel hogy azok
megtaacutemadjaacutek eacutes megsemmisiacutetik a magyarokat155 Erre a taacutemadaacutesra 895 folyamaacuten keruumllhetett
sor amikor a magyar haderő feltehetően a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben tartoacutezkodott A besenyők
taacutemadaacutesa tehaacutet a magyar utoacuteveacutedet eacuterte amelyet kiűzoumltt az Etelkoumlz teruumlleteacuteről156
152 A magyar haderőt Eusztatiosz drungariosz (tengernagy) hajoacuteztatta aacutet az Al-Dunaacuten BOacuteNA 2000 14ndash28 BREacuteHIER 1999 139ndash147 KRISTOacute 2003 9 153 A szerződeacuteskoumlteacutes menete nagy valoacutesziacutenűseacuteggel azonos volt az Omurtag bolgaacuter kaacuten eacutes V Leoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltt megkoumltoumltt 813-as konvencioacuteval melynek kelleacutekeit (kancsoacute viacutez koumlteg fű nyereg kantaacuter ketteacutevaacutegott kutya) a Feheacuter loacute mondaacuteja is megőrizte Ehhez hasonloacute szerződeacuteskoumlteacutesről Arnulf eseteacuteben is tudunk 899-ből ezt bizonyiacutetja Theotmar eacutes Liutprand iacuteraacutesa Itt szinteacuten talaacutelunk peacuteldaacutet ketteacutevaacutegott kutyaacutekra eacutes farkasokra (per canem seu lupum sacramenta et pacem egisse) amit rituaacutelis oumlnelaacutetkozaacutesnak is szoktak nevezni (bdquoIacutegy vaacutegjanak szeacutet engem iacutegy oumlmoumlljoumln a veacuteremrdquo) BOacuteNA 2000 25ndash26 30ndash31 154 Uo 25ndash28 155 Simeon szaacutendeacutekai vitatottak egyesek szerint a bosszuacutevaacutegytoacutel vezeacuterelve aacutellapodott meg a besenyőkkel KRISTOacute 2003 7ndash9 Maacutes veacutelemeacuteny szerint a kivaacuteltoacute okot a csaacuteszaacuter Kaacuterpaacutet-medencei ambiacutecioacutei adtaacutek A teruumlletet maacuter birtokba venni szaacutendeacutekozoacute magyarsaacuteg toumlrekveacutesei iacutegy bolgaacuter eacuterdekeket seacutertettek ami a kiraacutelyt taacutemadaacutesra sarkallta RAacuteCZ 2000 A besenyők is eacuterdekeltek voltak a magyarok megtaacutemadaacutesaacuteban nekik teruumlletszerzeacutesi ceacuteljaik a magyarok aacuteltal lakott Etelkoumlzre estek Erre azeacutert is szuumlkseacuteg volt mert őket a maacuter emliacutetett oguzok tartottaacutek nyomaacutes alatt 156 Ezt taacutemasztja alaacute Regino Apaacutet eacutes Constantinos Porphyrogenetos feljegyzeacutese is bdquoA mondott neacutepet tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnakrdquo Regino
DOI 1015774PPKEBTK2019012
47
A honfoglalaacutesban jelentős szerepet jaacutetszott a 896-os szoumlvetseacuteg amit a magyarok
oktoacuteberben koumltoumlttek Arnulffal a keleti frank uralkodoacuteval157 Ennek eacutertelmeacuteben a magyarok
899 oktoacutebereacuteben Pannoacuteniaacuten keresztuumll Itaacuteliaacutera toumlrtek Foroiuliumban erőszakos felderiacuteteacuteseket
veacutegeztek eacutes felduacuteltaacutek Treviso Vincenza Verona Brescia Bergamoacute eacutes Milaacutenoacute koumlrnyeacutekeacutet A
hadjaacuterat soraacuten eljutottak egeacuteszen Paviaacuteig az Itaacuteliai Kiraacutelysaacuteg fővaacuterosaacuteig ahonnan sziacutenlelt
visszavonulaacutesba kezdtek A forraacutesok Berengaacuter seregeacutet nagyobbnak jegyezteacutek fel ami
feltehetőleg kellő okot adott az uralkodoacutenak az elbizakodottsaacutegra158 eacutes iacutegy elutasiacutetotta a
magyar feacutel taacutergyalaacutes-kezdemeacutenyezeacuteseit Veacuteguumll a Brenta keacutet partjaacutenaacutel taacuteborozott le a keacutet
ellenseacuteges sereg Olasz reacuteszről a sebes sodraacutesuacute eacutes meacutely medrű Brenta-folyoacutet termeacuteszetes
akadaacutelynak veacutelve a hidak őrzeacuteseacutere hagyatkoztak A magyarok azonban aacutetuacuteszattak a folyoacuten eacutes
Chronicon HKIacuteF 197 bdquoMiutaacuten azonban Simeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek (itt feltehetően a 894 eacutevi hadjaacuteratroacutel van szoacute) a besenyők Simeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjeik őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onnanrdquo DAI 101 vouml MEH 115 A csalaacutedok kiirtaacutesa erős tuacutelzaacutes lehet eacutes a besenyő hadjaacuteratok suacutelya is keacuterdeacuteses (erről bővebben ld A hadjaacuteratok ceacutelja eacutes szervezettseacutege c alfejezetet) A besenyők maguk is menekuumlltek az oguzok elől eacutes ekoumlzben ndash szaacutemukra igen kedvező moacutedon ndash eacuterte őket a bolgaacuter szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Iacutegy az sem egyeacutertelmű hogy a magyarok elleni hadjaacuteratuk mennyire volt előre kitervelt 157 880-ban halt meg Karlmann keleti frank kiraacutely akit III Vastag Kaacuteroly koumlvetett a troacutenon A csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere azonban Karlmann toumlrveacutenytelen fia a karintiai (Carantania) groacutef Arnulf is vaacutegyott Ezeacutert 887-ben Frankfurtban katonai puccsal eltaacutevoliacutetotta a hatalomboacutel nagybaacutetyjaacutet III Kaacuterolyt A meguumlresedett troacutenra toumlbben is igeacutenyt tartottak Szaacutermazaacutesaacutenaacutel eacutes rangjaacutenaacutel fogva ez leginkaacutebb Berengaacuter friauli őrgroacutefot illette volna aki Nagy Kaacuteroly deacutedunokaacuteja Jaacutembor Lajos unokaacuteja Neacutemet Lajos keleti frank kiraacutely eacutes Kopasz Kaacuteroly nyugati frank kiraacutely unokaoumlccse volt Helyzeteacuteneacutel fogva azonban sokkal kevesebb eseacutellyel biacutert mivel meacuteg sajaacutet itaacuteliai kiraacutelyi ciacutemeacutet is csak nagyon nehezen tudta megtartani az elsősorban a nyugati frank troacutenra vaacutegyoacute Spoletoacutei II Wido (Guido) spoletoacutei eacutes camerinoacutei dux-szal szemben aki a paacutepaacutet maga melleacute aacutelliacutetva toumlbb uumltkoumlzetben (ezekből a legjelentősebbnek a Trebbia folyoacute-menti csata mondhatoacute) egeacuteszen Friaulig visszaszoriacutetotta Berengaacutert Guidonak sem volt azonban eseacutelye Paacuterizs groacutefjaacuteval Odoval (Eudes) szemben A keacuterdeacutesben a paacutepa V Istvaacuten szemeacutelye is doumlntő szerepet jaacutetszott aki előszoumlr Arnulfnak ajaacutenlotta fel a csaacuteszaacuteri ciacutemet a roacutemai arisztokrataacutek ellen nyuacutejtandoacute segiacutetseacutegeacutert Aacutem ennek Arnulf nem tudott eleget tenni 890-ben iacutegy Guido kihasznaacutelva az alkalmat előszoumlr magaacutet csaacuteszaacuterraacute (890 februaacuter 21) majd fiaacutet Lambertet taacuterscsaacuteszaacuterraacute (891 maacutejus) koronaacuteztatta az uacutej paacutepaacuteval Formosusszal (891ndash896) amit termeacuteszetesen egyik veteacutelytaacuters sem ismert el maacuter csak tekinteacutelybeli okokboacutel sem ndash a langobard Guido nem bitorolhatta Nagy Kaacuteroly oumlroumlkseacutegeacutet a bdquofrank leszaacutermazottakrdquo szerint Arnulf tehaacutet Berengaacuterral szoumlvetkezve elfoglalta Bergamoacutet eacutes groacutefjaacutet felakasztatta a puumlspoumlke pedig Metzbe menekuumllt Ez elrettentő peacutelda volt a toumlbbi Guido-paacuterti olasz vaacuteros szaacutemaacutera Arnulfnak azonban vissza kellett teacuternie a pannoacuten teruumlletekre a koraacutebban maacuter emliacutetett magyar-morva taacutemadaacutes miatt ahol aztaacuten sikerrel megveacutedte Mosaburgot Ez utaacuten is neki kedvezett a szerencse 894-ben meghalt Szvatopluk eacutes Guido is Lambert pedig meacuteg tuacutel kicsi volt ahhoz hogy meghataacuterozoacute politikai erőt keacutepviseljen erre meacuteg oumlzvegy anyjaacuteval Ageltrudaacuteval egyuumltt sem volt keacutepes Arnulf szaacutemaacutera a nyugati politikai helyzet eacutes a keleten kialakult bdquobeacutekeacutesrdquo viszonyok (a morva eacutes magyar passzioacute mellett Simeon szorult helyzeteacuteből adoacutedoacutean megerősiacutetette a frank-bolgaacuter szoumlvetseacuteget) lehetőveacute tetteacutek hogy 896 februaacuter 22-eacuten Roacutemaacuteba vonuljon eacutes csaacuteszaacuterraacute koronaacuteztassa magaacutet Formosusszal Miutaacuten 898 oktoacuteber 15-eacuten Lambert egy vadaacuteszbalesetben meghalt Berengaacuterban uacutejboacutel megerősoumldoumltt a szaacutendeacutek a csaacuteszaacuteri ciacutem megszerzeacuteseacutere Az akkor maacuter betegeskedő Arnulf poziacutecioacutejaacutenak megveacutedeacutese eacuterdekeacuteben a magyarokat hiacutevta segiacutetseacuteguumll BOacuteNA 2000 29ndash32 vouml BIacuteROacute et al 277ndash278 158 A velencei kroacutenika szerint Berengaacuter serege 15000 fős volt ami haacuteromszoros tuacutelerőt jelentett volna a hadjaacuteratban nem teljes leacutetszaacutemmal reacutesztvevő magyar haderővel szemben A forraacutesok tuacutelzoacute szaacutemadatai mellett felteacutetelezhető hogy valoacuteban leacutetszaacutemfoumlleacutenyben volt az itaacuteliai sereg BOacuteNA 2000 32
DOI 1015774PPKEBTK2019012
48
kivaacutertaacutek a megfelelő pillanatot amikor az itaacuteliai sereg megpihen majd vaacuteratlan rajtauumlteacutessel
hatalmas vereseacuteget meacutertek raacutejuk159
Miutaacuten legyőzteacutek Berengaacuter seregeacutet 899 december 13-aacuten Vercellire taacutemadtak majd 900
januaacuter 26-aacuten Modenaacutet 28-aacuten pedig a nonantolai kolostort vetteacutek be Meacuteg 899-ben juacutenius 29-
eacuten Velenceacutet is megtaacutemadtaacutek eacutes a tengeren lovakkal beuacuteszatva felgyuacutejtottaacutek Cittanuovaacutet
Equlioacutet Fineacutet Chioggaacutet eacutes Capo drsquoArgineacutet160 Rialtoacutet is megkiacuteseacuterelteacutek eleacuterni de itt Pietro
doacutezse tartoacuteztatta fel a magyar sereget161 Ekoumlzben a nemzetkoumlzi szintre fejlődoumltt morva
testveacuterhaacuteboruacuteboacutel II Mojmir keruumllt ki győztesen az Arnulf taacutemogataacutesaacutet eacutelvező II
Szvatoplukkal szemben Arnulf csaacuteszaacuter 899 december 8-aacuten Regensburgban meghalt ami a
magyarok szaacutemaacutera a szoumlvetseacuteg felbomlaacutesaacutet jelentette eacutes beacutekeacutet koumltve Berengaacuterral kivonultak
Itaacuteliaacuteboacutel162 A kivonulaacutes azonban nem vetett veacuteget a hadjaacuteratnak mert az Itaacuteliaacuteboacutel toumlrteacutenő
visszavonulaacutes egyben a Dunaacutentuacutelra valoacute taacutemadaacutest is jelentette amivel a teruumllet birtokba
veacuteteleacutet keacutesziacutetetteacutek elő Pannoacuteniaacutera ekoumlzben az Alfoumlldről is taacutemadtak163 Az Aventinus-kivonat
szerint meacuteg ebben az eacutevben azonban feltehetően a koumlvetkező eacutevben leacuteptek be a bajor-morva
konfliktusba előszoumlr az előbbi majd az utoacutebbi oldalaacuten Ennek soraacuten Linzig előretoumlrve
teljesen birtokba vetteacutek Pannoacuteniaacutet valamint az Enns folyoacuteig terjedő teruumlleteket az egykori
Ostmarkot164
A magyarsaacuteg kaacuterpaacutet-medencei megjeleneacutese termeacuteszetesen meacuteg nem tette az uacutejonnan
elfoglalt teruumlleteiken valoacute fennhatoacutesaacutegukat euroacutepai szinten elfogadottaacute A 900-as eacutevek elejeacuten
leggyakrabban hataacuter menti oumlsszecsapaacutesok fordultak elő mint a 901 vagy 902 eacutevi katonai
akcioacutek 902 nyaraacuten toumlrteacutenhetett Kurszaacuten vezeacuter meggyilkolaacutesa a Fischa-folyoacutenaacutel 906-ban
szinteacuten hadjaacuteratot vezettek Szaacuteszorszaacutegba A bajor teruumlletek azonban egyelőre kiestek a
159 Liutprand Antapodosis MEH 215ndash217 vouml KRISTOacute 1986 17ndash18 160 Jaacutenos diakoacutenus jegyzi le a Velencei kroacutenikaacuteban hogy bdquolovaikon eacutes bőrhajoacuteikonrdquo jutottak be Velenceacutebe melynek haacuteborgataacutesa egy eacutevig tartott A bőrhajoacutek alatt olyan bőrtoumlmlőket eacuterthetuumlnk amiket a lovak oldalaacuten felfuacutejva jutottak aacutet a szigetre Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenika MEH 205 161 Baacutecsatyai Daacuteniel veacutelekedeacutese szerint ekkor keruumll sor az altinoacutei monostor felgyuacutejtaacutesaacutera is BAacuteCSATYAI 2017 225 162 Arnulf II Szvatopluk taacutemogataacutesaacuteval hadjaacuteratot vezetett Arbo eacutes Isnarik laacutezadoacute hataacutergroacutefok ellen is akik iacutegy II Mojmir oldalaacuten lettek eacuterdekeltek Isnarik a haacuteboruacute utaacuten az uacutej morva uralkodoacute udvaraacuteba menekuumllt BOacuteNA 2000 29ndash33 A Berengaacuterral koumltoumltt szoumlvetseacutegről Jaacutenos diakoacutenus iacutegy iacuter bdquoBerengaacuter kiraacutely tehaacutet tuacuteszok eacutes ajaacutendeacutekok adaacutesaacuteval raacutevette az emliacutetett magyarokat hogy Itaacuteliaacuteboacutel vonuljanak ki mindazzal a zsaacutekmaacutennyal egyuumltt amit szereztekrdquo Jaacutenos diakoacutenus Velencei kroacutenikaacutek MEH 205 163 BAacuteCSATYAI 2017 225 BOacuteNA 2000 33 164 Aventinus-kivonat HKIacuteF 265 Valoacutesziacutenűleg az Oacuteperencia neacutev is az Enns-folyoacuten tuacuteli teruumlletekre utal (neacutemetuumll ober Enns) iacutegy a magyar mesevilaacutegban szereplő Oacuteperenciaacutes tenger az Atlanti-oacuteceaacuten lehet HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935 132
DOI 1015774PPKEBTK2019012
49
magyar akcioacuteraacutediuszboacutel ami egy magyarok elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutere adott lehetőseacuteget165
Erre 907-ben keruumllt sor Juacutenius 17-eacuten indult meg a neacutemet sereg Ennsburgboacutel Haacuterom reacuteszre
tagoloacutedva a Duna menteacuten haladva egy heacutet alatt juacutenius 24-eacuten eacuterhetteacutek el a Beacutecsi-erdőt majd
csataacutera keacutet nappal raacute juacutenius 26-aacuten keruumllhetett sor a Fischa-folyoacute menteacuten A neacutemet haderők
tovaacutebbhaladva veacuteguumll juacutelius 3-aacuten vagy az akoumlruumlli napokban Pozsony koumlrnyeacutekeacuten szenvedtek
doumlntő vereseacuteget mely soraacuten a sereg nagy reacutesze eacutes toumlbb előkelő is elesett koumlztuumlk Liutpold
bajor őrgroacutef a freisingi eacutes a brixeni puumlspoumlkoumlk eacutes a salzburgi eacutersek Theotmaacuter166
A pozsonyi csata utaacuten a magyarsaacuteg maacuter nem csupaacuten egyfajta bdquokuumllső veszeacutelytrdquo jelentett
Euroacutepaacutera Maacuter a honfoglalaacutes előtt is olyan politikai teacutenyezője volt a kontinens nemzetkoumlzi
hatalmi viszonyainak amelyet egy nagyhatalom sem hagyhatott figyelmen kiacutevuumll 907 utaacuten
azonban enneacutel sokkal koumlzvetlenebbuumll eacuterintette a teacuterseacuteget a magyarok kuumllpolitikaacuteja aminek
oka nemcsak a teacuterbeli koumlzelseacuteg hanem a taacutemadoacutebb magatartaacutes is167 908-ban egy eacutevvel a
pozsonyi csata utaacuten peacuteldaacuteul magyarok uacutejra Szaacuteszorszaacutegra majd Tuumlringiaacutera taacutemadtak168 909-
ben Arnulf bajor herceg169 szabad aacutetvonulaacutest biztosiacutetott a magyar seregeknek Bajororszaacutegon
akik eacuteltek is ezzel a lehetőseacuteggel iacutegy a taacutemadaacutes Svaacutebfoumlldet eacuterte ahol veacuteguumll vereseacuteget
szenvedtek a honfoglalaacutes oacuteta előszoumlr170 A koumlvetkező eacutevben az Arnulffal koumltoumltt megaacutellapodaacutes
eacutertelmeacuteben Bajorfoumlldoumln keresztuumllvonulva taacutemadtak uacutejra Alamanniaacutera ahol 910 juacutenius 12-eacuten 165 BAacuteCSATYAI 2017 226 A magyarok 901-ben vezettek Karintia ellen sikertelen 902-ben Morvaorszaacuteg ellen sikeres hadjaacuteratot Valoacutesziacutenűleg 902 nyaraacuten toumlrteacutent Kusaly vezeacuter meggyilkolaacutesa egy laacutetszoacutelagos taacutergyalaacutes kereteacuteben amit Liutpold dux eacutes Richarius puumlspoumlk hiacutevott oumlssze a Fischa-folyoacutenaacutel Egyes veacutelemeacutenyek a mereacutenyletet keacutesőbbre dataacuteljaacutek pl KRISTOacute 2003 23ndash25 ndash Kr u 904) ha viszont Richarius halaacutelaacutet 902 szeptember 16-aacutera helyezzuumlk ez nem lehetseacuteges BOacuteNA 2000 34 166 A 907-es neacutemet hadjaacuterat toumlrteacuteneacuteseiről toumlbb forraacutesboacutel is eacutertesuumllhetuumlnk ezekből az egyik legjelentősebb Aventinus eacutevkoumlnyve Aventinus-kivonat HKIacuteF 267ndash276 vouml BIacuteROacute ndash LANGOacute 2013 277ndash278 BAacuteCSATYAI 2017 226 Oumlsszefoglaloacutean TORMA-VESZPREacuteMY 2009 a 907ndash933 koumlzti időrendi keacuterdeacutesekről VESZPREacuteMY 2014b Uő 2007 1ndash17 A hadsereg haacuterom reacuteszre tagoltsaacutega egeacuteszen a roacutemai hadműveacuteszetre visszavezethető Szinte teljesen ugyanezt az uacutetvonalat hasznaacutelta Nagy Kaacuteroly is a791-es avarellenes hadjaacuterataacutehoz amiről minden bizonnyal Aventinus is tudott A Duna jobb partjaacuten a sereg a reacutegi limes vonalaacutet koumlvette ezzel paacuterhuzamosan haladt az eacuteszaki hadsereg is a sereg harmadik reacutesze pedig a Dunaacuten haladt hajoacutekon A Fischa-menti uumltkoumlzet utaacuten a magyar haderők folyamatosan zavartaacutek az ellenseacuteges sereg immaacuter magyar fennhatoacutesaacuteg alatt leacutevő teruumlleten toumlrteacutenő előrehaladtaacutet ami az uacutetvonalhosszuacutesaacutegok kuumlloumlnbseacutegei miatt eleve nem volt koumlnnyű Iacutegy a neacutemet seregek meneteacutenek oumlsszehangoltsaacutega megszakadt Az Aventinusnaacutel szereplő augusztusi daacutetumokat oumlsszevetve a Reichenaui necrologiumban talaacutelhatoacute adatokkal felteacutetelezhető hogy a pozsonyi csata utaacuten a magyar hadsereg az Enns-neacutel egy uacutejabb vereseacuteget meacutert a menekuumllő bajorokra BOacuteNA 2000 34ndash35 vouml VESZPREacuteMY 2008a 83ndash89 2008 Uő 2008b 20ndash30 2014 79 167 Szabados Gy Aacutellam eacutes ethnosz a IX-X szaacutezadi magyar toumlrteacutenelemben MTA-BTK-MŐT Budapest 2013 168 Ennek a hadjaacuteratnak esett aacuteldozatul Rudolf wuumlrzburgi puumlspoumlk Burchard tuumlringiai őrgroacutef eacutes Egino badanachgau-i groacutef Pontosabb leiacuteraacutesokat toumlbbek koumlzoumltt Johannes Rothe 1421 koumlruumlli kroacutenikaacutejaacuteboacutel (Tuumlringische Lendeschronik und Eisenacher Chronik) VESZPREacuteMY 2014a 80 vouml KRISTOacute 1980 239 169 A pozsonyi uumltkoumlzetben elesett Liutpold fia 170 909 juacutelius 30-aacuten toumlrt be Freising vaacuterosaacuteba egy hangsuacutelyozottan kis csapat mely a doacutemot ahovaacute a lakossaacuteg menekuumllt maacuter nem tudta elfoglalni Az ostrommal egyheacutet utaacuten (augusztus 11) hagytak fel eacutes a zsaacutekmaacutennyal visszavonultak Augusztus 11-eacuten azonban a Rott-folyoacutenaacutel utoleacuterteacutek eacutes szeacutetverteacutek a csapatot Arnulf lovasai BOacuteNA 2000 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
50
győztek az első Lech-mezei csataacuteban171 Tovaacutebbi sikereket eacutertek el bajor frank szaacutesz eacutes svaacuteb
teruumlleteken aacutem visszafeleacute Neuchingneacutel a bajorok vereseacuteget meacutertek raacutejuk 911-ben első
alkalommal aacutetkelve a Rajnaacuten Burgundiaacuteba vonultak a magyarok majd 912-ben ismeacutet
hadjaacuteratot vezettek a frank Konraacuted ellen172 913-ban uacutejra Burgundiaacuteba vonultak aacutem visszauacuteton
az Inn folyoacute mellett Arnulf uacutejboacutel legyőzte őket Ezt a katonai sikereacutet a magyarokkal valoacute beacuteke
heacutet eacuteves megszilaacuterdiacutetaacutesaacutera hasznaacutelta fel valoacutesziacutenűleg ennek koumlszoumlnhető hogy 914-ben tizenoumlt
eacutev utaacuten előszoumlr nem indult magyar hadjaacuterat Euroacutepa ellen173 A raacute koumlvetkező eacutevben azonban
tovaacutebb folytatoacutedtak a hadi vaacutellalkozaacutesok keacutet iraacutenyba Egyreacuteszt Svaacutebfoumlld Tuumlringia
Szaacuteszorszaacuteg eacutes Daacutenia ellen maacutesreacuteszt X Jaacutenos paacutepa megsegiacuteteacuteseacutere aki iacutegy csaacuteszaacuterraacute
koronaacutezhatta I Berengaacutert (915 december 15)174
A hadjaacuteratok toumlbbiraacutenyuacutesaacutega ez utaacuten elterjedtteacute vaacutelt 916-ban egyreacuteszt Arnulf
taacutemogataacutesaacutera kuumlldtek segiacutetseacuteget a bajor hatalmi harcokba ez eacutevben meacuteg sikertelenuumll maacutesreacuteszt
nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a meacuteg ebben az eacutevben elindiacutetott hadjaacuterat mellett ndash ami 917 januaacuter 21-
eacutere eleacuterte Baacutezelt Elzaacuteszt Lotaringiaacutet eacutes Burgundiaacutet ndash egy maacutesik csapat Deacutel-Galliaacutera taacutemadt
Itaacutelia felől 917-ben szinteacuten keacutet iraacutenyba Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc teacuterseacutegeacutebe indult sikeres
akcioacute175 A koumlvetkező hadi vaacutellalkozaacutesra ismereteink szerint 919-ben keruumllt sor Konraacuted halaacutela
utaacuten Madaraacutesz Henrik keruumllt troacutenra akit a magyarok maacuter roumlgtoumln uralkodaacutesaacutenak elejeacuten
megtaacutemadtak hogy felmeacuterjeacutek az uralkodoacute politikai-katonai erejeacutet Szaacuteszorszaacutegra taacutemadva a
Puumlnchen melletti Weser forraacutesvideacutekeacuten győztek Henrik felett Meacuteg ebben az eacutevben Itaacutelia ellen
is vonultak
171 Liutprand leiacuteraacutesa alapjaacuten az első Lech-mezei csata a Brenta-menti uumltkoumlzethez hasonloacutean zajlott le A magyarok sziacutenlelt visszavonulaacutessal tőrbe csaltaacutek az ellenseacuteges haderőket majd hajnalban a folyoacuten aacutetuacuteszatva bekeriacuteteacutest veacutegeztek eacutes nyiacutelzaacuteporral megsemmisiacutetetteacutek azokat Az oumlsszecsapaacutesban toumlbb előkelőseacuteg is eacuteleteacutet vesztette mint Gausbert (Gozbert) eacutes Managolt groacutef Tiacutez nappal az első Lech-mezei csata utaacuten a frank seregek foumlloumltt is győzelmet arattak a magyarok itt a lotharingiai Konrad Gebhart herceg eacutes a ladengau-i Liudger groacutef esett el BOacuteNA 2000 37 KRISTOacute 2003 31-32 Liutprand Antapodosis MEH 216 BAacuteCSATYAI 2017 226 172 IV (Gyermek) Lajos 911 szeptember 24-i halaacutela utaacuten Konraacuted keruumll a troacutenra (911 november 12) 173 A maacutesik ok a frank-bajor konfliktus lehetett ami miatt Arnulf Magyarorszaacutegra menekuumllt Konraacuted elől 174 915-ben indult meg egy itaacuteliai reconquista mely soraacuten X Jaacutenos paacutepa lombard fejedelmek (pl Alberik) eacutes a szaraceacuten szoumlvetseacutegből kiszakadt naacutepolyi eacutes gaetai csapatok valamint a toscanai sereg segiacutetseacutegeacutevel megtaacutemadta a Garigliano melletti arab taacutemaszpontot amit aztaacuten a ligaacutehoz csatlakozoacute Bari bizaacutenci sztrateacutegosz blokaacuted alaacute vett eacutes haacuteromhavi ostrom utaacuten elfoglalta Ennek koumlszoumlnhetően megnőtt Itaacuteliaacuteban a bizaacutenci befolyaacutes (Langobardia thema) BREacuteHIER 1999 147ndash150 KRISTOacute 2003 26ndash27 175 914-ben uacutejult ki a bizaacutenci-bolgaacuter konfliktus miutaacuten Mikloacutes felruacutegta a keacutet orszaacuteg egyezmeacutenyeacutet A bizaacutenciak a besenyőkkel szoumlvetseacutegben taacutemadtaacutek meg a bolgaacuterokat akik a magyarokhoz fordultak segiacutetseacutegeacutert Leoacuten Phoacutekasz parancsnok 917-ben megszaacutellta Bulgaacuteriaacutet miacuteg Romanosz Lekapeacutenosz a csaacuteszaacuteri flottaacutet iraacutenyiacutetotta a Dunaacuten Ioacuteanneacutesz Boacutegasz pedig a besenyőket vezette Simeon szerencseacutejeacutere a vezeacuterek koumlzoumltt konfliktus taacutemadt amit kihasznaacutelva a bolgaacuter uralkodoacute a magyarokkal szoumlvetseacutegben előszoumlr Ankhilaiosznaacutel verte szeacutet a Meszeacutembriaacuteba visszavonuloacute goumlroumlg sereget majd Kataszuumlrtainaacutel aratott győzelmet Konstantinaacutepolyt ugyan nem tudta bevenni de visszavonulaacutes koumlzben veacutegigpusztiacutetotta Bizaacutencot BREacuteHIER 1999 149ndash150 VESZPREacuteMY 1996 110ndash111 Arnulfot csak 917 aacuteprilis 13-aacuten sikeruumllt visszajuttatni a hatalomba amit I Konraacuted uacutejabb hadjaacuterattal (918) proacutebaacutelt megdoumlnteni azonban egy uumltkoumlzetben szerzett sebbe belehalt (december 23) BOacuteNA 2000 43ndash44 38
DOI 1015774PPKEBTK2019012
51
Valoacutesziacutenűleg 921-ben toumlrteacutent Verdun felgyuacutejtaacutesa (ezt előbbre 917-re is dataacuteljaacutek)176 922-
ben (februaacuter 4) pedig Apuliaacuteban hadakoztak Ugyanebben az eacutevben hiacutevta segiacutetseacuteguumll a
magyarokat a troacutenjaacuteroacutel elűzoumltt Berengaacuter iacutegy Verona eacutes Brescia koumlzoumltt a Berengaacuter troacutenjaacutera
helyezett cislapinai Rudolfra meacutertek vereseacuteget177 923-ban Berengaacuter iraacutenyiacutetaacutesaacutera a magyar
seregek deacutelre vonultak Ekoumlzben Rudolf visszaszerezte a hatalmat Paacuteviaacuteban Berengaacuternak
pedig a Firenzuolaacutenaacutel elszenvedett vereseacuteg utaacuten Veronaacuteba kellett visszavonulnia
924-ben a magyarok Berengaacuter uacutejboacuteli hiacutevaacutesaacutera Itaacutelia uacutejonnan kikiaacuteltott kiraacutelya ellen
vezettek taacutemadaacutest eacutes felgyuacutejtottaacutek Paacuteviaacutet majd az Alpokon keresztuumllvaacutegva Gallia feleacute
elhagytaacutek Itaacuteliaacutet 924 aacuteprilis 7-eacuten azonban politikai ellenfelei megoumllteacutek Berengaacutert Provence-i
Hugo eacutes Rudolf igyekeztek a magyarokat beszoriacutetani az Alpok szorosai koumlzeacute azonban ez
sikertelennek bizonyult a magyarok kitoumlrve a hegyseacutegből Gothiaacutera taacutemadtak Rudolf eacutes Hugo
nem hagytak fel az uumlldoumlzeacutessel eacutes veszteseacutegeket okoztak a magyar hadseregnek Mindekoumlzben
Szaacuteszorszaacuteg teruumlleteacuten is harcokat viacutevott egy maacutesik csapat Ebből veacuteguumll sikeruumllt elfogni egy
magyar főembert akit a magyarok annyira kedveltek hogy vele valamint maacutes ajaacutendeacutekok
kiacuteseacutereteacuteben Henrik beacutekeacutet tudott vaacutesaacuterolni178 II Burgundi Rudolf ellen ekoumlzben laacutezadaacutes toumlrt
ki A magyarok Rudolf elleneacuteben taacutemogattaacutek Provance-i Hugoacutet eacutes 926 aacuteprilis 29-eacuten győztes
csataacutet viacutevtak Novaraacutenaacutel Paacuter heacutetre raacute Hugoacutet kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek179 Ugyanebben az eacutevben egy
maacutesik iraacutenyba Bajororszaacuteg eacutes Alamannia ellen is indult magyar sereg melyek ellenaacutellaacutest nem
tapasztalva kisebb csapatokra szakadtak eacutes vaacuteratlanul toumlrtek raacute a telepuumlleacutesekre Iacutegy eacuterkeztek el
Augsburgig amit aztaacuten sikertelenuumll ostromoltak180 A hadjaacuterat soraacuten maacutejus 1-jeacutere Sankt
Gallen monostoraacuteig is eljutott egy csapat akikről egy bolond szerzetes Heribald elbeszeacuteleacutese
176 Verdun felgyuacutejtaacutesaacuteroacutel megoszlanak a veacutelemeacutenyek Vayai Szabolcs 921 tavaszaacutera teszi (VAJAY 1968 62) miacuteg G Fasoli 917-re dataacutelja (FASOLI 1945 81 147 j vouml KRISTOacute 1980 253) KOVAacuteCS 2011 108 Fasoli munkaacutejaacuteroacutel ld meacuteg Deeacuter Joacutezsef Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81 (1947) 288ndash289 177 KRISTOacute 2003 32-35 178 Widukind Res gestae Saxonicae KOVAacuteCS 110ndash111 179 926ndash945948 Widukind Res gestae Saxonicae HKIacuteF 220 vouml KRISTOacute 2003 35-36 BOacuteNA 2000 44ndash45 180 Ennek koumlvetkezmeacutenye lett a wormsi birodalmi gyűleacutesen kihirdetett vaacuterrendelet amely hataacutesaacutera orszaacutegszerte vaacuterakat eacutepiacutetettek a magyarok ellen Ennek kapcsaacuten joggal vethető fel a keacuterdeacutes hogy mennyire voltak felkeacuteszuumllve a magyarok vaacuterak beveacuteteleacutere Erről toumlbbek koumlzoumltt Anonymustoacutel is informaacuteloacutedhatunk akinek leiacuteraacutesaiban ha az esemeacutenyeket nem is fogadjuk el hitelesnek talaacutelunk peacuteldaacutet vaacuterak beveacuteteleacutere Keacuterdeacuteses hogy mennyire biacutezhatunk meg ebben hiszen ez egyben azt is jelenteneacute hogy a magyar hadseregnek megvoltak az ehhez szuumlkseacuteges felteacutetelei ndash akaacuter tapasztalatot akaacuter felszereleacutest illetően ndash amiket maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute betelepuumlleacutes előtt meg kellett szerezniuumlk ERDEacuteLYI 2004 118 A vaacutereacutepiacutetkezeacuteseken kiacutevuumll Henrik a beacutekeacutet egy uumltőkeacutepes hadsereg toborzaacutesaacutera hasznaacutelta fel melynek legfőbb eleme a neheacutezlovassaacuteg volt Ennek parancsba lett adva a szoros csatarend minden aacuteron valoacute tartaacutesa KRISTOacute
2003 36ndash37
DOI 1015774PPKEBTK2019012
52
alapjaacuten taacutejeacutekozoacutedhatunk181 Sankt Gallenből aztaacuten Konstanz feleacute tovaacutebbvonulva a Rajna keacutet
partjaacuten szaacutelltak meg aacutem az eacutejszaka a deacuteli oldalon aacutellomaacutesozoacute seregen helyi erők rajtauumltoumlttek
amire a tuacuteloldalt leacutevők azonnal aacutetkeltek a folyoacuten taacutersaik segiacutetseacutegeacutere Ez utaacuten Elzaacuteszra
taacutemadtak ahol legyőzteacutek Liutfredet majd uacutejra keacutet reacuteszre osztoacutedtak A sereg egyik fele
Lotaringiaacuten keresztuumll az Ardennek-hegyseacutegig a maacutesik Franciaorszaacutegon aacutet az Atlanti-oacuteceaacuten
partjaacuteig vonult
927-ben X Jaacutenos testveacutereacutenek Peacuteternek hiacutevaacutesaacutera uacutejra Itaacuteliaacuteba vonultak hogy taacutemogassaacutek
Peacutetert roacutemai ellenfeleivel szemben akik Orataacuteba szoriacutetottaacutek az őrgroacutefot A hadjaacuterat soraacuten a
magyarok felduacuteltaacutek Toscanaacutet Deacutel-Itaacuteliaacutet eacutes Apuliaacutet182 Az ezt koumlvetkező hat eacutevből nincs
ismert hadjaacuterat ami csak a szaacuteszoktoacutel megvaacutesaacuterolt beacuteke eseteacuteben indokolt egyeacutertelműen 933-
ban ismeacutet keacutetiraacutenyuacute katonai akcioacutet indiacutetanak Itaacuteliaacuteba eacutes Szaacuteszorszaacutegba ndash ez utoacutebbinaacutel
magyaraacutezat Madaraacutesz Henrik adoacutemegtagadaacutesa Tuumlringiaacutera taacutemadva a nyugati kuumlloumlniacutetmeacuteny
uacutejabb keacutet reacuteszre szakadt az egyik Szaacuteszorszaacutegra toumlrt itt azonban az egyesuumllt tuumlringiai eacutes szaacutesz
erők szeacutetszoacutertaacutek a sereget A keleten maradt seregreacutesz ostromba kezdett ezt azonban Henrik
lovas serege hiuacutesiacutetotta meg maacutercius 15-eacuten az Unstrut-folyoacute koumlzeleacuteben leacutevő Riade mellett
viacutevott csataacuteban A forraacutesok megoszlanak a veszteseacutegekről mindenesetre a csata kimenetele
vereseacuteg volt a magyarok szaacutemaacutera183 Az oumlsszecsapaacutest Henrik megfesttette a merseburgi
palotaacutejaacutenak falaacuten innen kapta a csata a merseburgi-elnevezeacutest amely aztaacuten a IXndashX szaacutezadi
181 Ez a forraacutes bdquoemberkoumlzeli keacutepet nyuacutejt a toumlbbi forraacutesban csak alaktalan barbaacuter toumlmegkeacutent aacutebraacutezolt kalandozoacutekroacutelrdquo Uo 37 Szerzetestaacutersaival ellenteacutetben Heribald nem menekuumllt a megerősiacutetett helyre bdquomivel a kolostor gazdaacuteja nem adta ki meacuteg az eacutevre a sarura valoacute bőrtrdquo Ekkehard Casus Sancti Galli MEH 223 A magyarok eacuteszrevetteacutek hogy bdquoegyuumlgyűrdquo ezeacutert megkiacutemeacutelteacutek az eacuteleteacutet eacutes a kolostor udvaraacuten rendezett lakomaacuten is reacuteszt vehetett amit a magyarok mindaddig tartottak amiacuteg felderiacutetőik nem eacuterkeztek meg Ekkor elindultak eacutes kisebb fegyveres oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak Konstanz feleacute melyet keacutesőbb eleacuterve annak kuumllső falaacutet felgyuacutejtottaacutek MEH 221ndash229 251 182 Baacuter poziacutecioacutejukat mind a paacutepa mind oumlccse vissza tudtaacutek szerezni keacutesőbb mindketten politikai aacuteldozatok lettek Ezutaacuten Sergius paacutepa toumlrveacutenytelen fia foglalta el a paacutepai szeacuteket XI Jaacutenos neacuteven (931ndash936) BOacuteNA 2000 45 183 Liutprand szerint a magyarokat megsemmisiacutetetteacutek Liutprand Antapodosis MEH 218 A Salzburgi Eacutevkoumlnyv annyit emliacutet az esemeacutenyről hogy bdquohellip Henrik kiraacutely haacuteboruacutet viselt a magyarok ellen eacutes legyőzte őkethelliprdquo Annales Iuvavenses HKIacuteF 210 Widukind pedig a koumlvetkezőkeacutepp szaacutemol be az uumltkoumlzetről bdquoA katonaacutek (hellip) amint laacutettaacutek az első a koumlzeacutepső eacutes a haacutetsoacute hadsorok koumlzt is megfordulni a fővezeacutert eacutes előtte az angyalt ndash merthogy legnagyobb zaacuteszloacutejuk ennek neveacutevel eacutes keacutepmaacutesaacuteval volt eacutekesiacutetvendash bizakodaacutes eacutes erős elszaacutentsaacuteg szaacutellta meg őket A kiraacutely pedig attoacutel tartva hogy az ellenseacuteg a paacutenceacutelos katonasaacuteg laacutettaacuten tuumlsteacutent a megfutamodaacutest vaacutelasztja ndash ahogy az be is koumlvetkezett ndash kikuumlldte a tuumlringiaiak hadtesteacutet kisszaacutemuacute neheacutez fegyverzetű erővel hogy keruumlljoumln a koumlnnyűfegyverzetű ellenseacuteg haacutetaacuteba eacutes terelje őket egeacuteszen a hadsereg koumlzeleacutebe Ez meg is toumlrteacutent aacutem mindazonaacuteltal amint azok eacuteszrevetteacutek a paacutenceacutelos sereget annyira futaacutesnak eredtek hogy nyolc meacuterfoumlldoumln keresztuumll alig neacutehaacutenyukat tudtaacutek csak levaacutegni vagy fogsaacutegba ejteni Taacuteborukba azonban betoumlrtek eacutes minden foglyot kiszabadiacutetottakhelliprdquo Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 222ndash223
DOI 1015774PPKEBTK2019012
53
hadi esemeacutenyek egyik emblematikus vereseacutegekeacutent keruumllt be a koumlztudatba joacutellehet a
toumlrteacutenettudomaacutenyban mind pontos kimenetele mind jelentőseacutege vitatott184
934-ben uacutejabb hadi vaacutellalkozaacutesok indultak nyugat (ennek soraacuten a Metzig jutottak) eacutes
Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mely soraacuten első alkalommal jutottak el a fővaacuterosig Konstantinaacutepolyig185
935-ben ismeacutet nyugatra (Burgundiaacuteba eacutes Aquitaacuteniaacuteba) vonultak majd miutaacuten eacutertesuumlltek arroacutel
hogy Rudolf kiraacutely ellenuumlk vonul aacutetmentek Itaacuteliaacuteba 936-boacutel nincs tudomaacutesunk hadjaacuteratroacutel
azonban ebben az eacutevben halt meg II Burgundi Rudolf (juacutelius 11-eacuten) akinek oumlzvegyeacutet
Provance-i Hugoacute vette el a keleti frank troacutent pedig Ottoacute oumlroumlkoumllte akit apjaacutehoz hasonloacutean
bdquoproacutebaacutera tettekrdquo a magyarok eacutes a koumlvetkező eacutevben hadjaacuteratot indiacutetottak ellene Frankfoumlldre
betoumlrve Szaacuteszorszaacutegra taacutemadtak azonban Ottoacute eleacutejuumlk vonult eacutes megfutamiacutetotta őket A
magyar hadakat egeacuteszen a Metzig uumlldoumlzte amelyen aacutetkelve a magyarok Lotaringiaacutera
taacutemadtak eacutes az orleacuteans-i helyi oumlsszecsapaacutes utaacuten tovaacutebb vonultak nyugat feleacute Maacutercius 24-e
koumlruumll a Paacuterizs koumlzeli Sens vaacuterosaacutenaacutel jaacutertak majd az Atlanti-oacuteceaacuten partvideacutekeacutet uacutejboacutel eleacuterve
visszafordultak eacutes kifosztottaacutek Burguniaacutet valamint Itaacuteliaacutet186 Visszafeleacute azonban a helyi
lakosok187 csapdaacutejaacuteba esve toumlbben is meghaltak eacutes a rabolt kincseket elvesziacutetetteacutek
184 BAacuteCSATYAI 2017 160 228 BOacuteNA 2000 39 Minden bizonnyal szerepet jaacutetszott a vereseacuteg abban hogy a szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok gyakorisaacutega visszaesett egeacuteszen Henrik halaacutelaacuteig (936 juacutelius 2) Ezt azonban sokkal inkaacutebb magyaraacutezza a 933-as magyar hadjaacuterat katonai felderiacuteteacutes-jellege (ennek jegye a sereg toumlbb reacuteszre szakadaacutesa is) mint doumlntő vereseacuteg volta amit mi sem bizonyiacutet jobban mint hogy a koumlvetkező eacutevben uacutejra keacutet iraacutenyba indultak hadjaacuteratok 185 Az aacuteprilisi balkaacuteni hadjaacuteratroacutel arab eacutes bizaacutenci forraacutesboacutel is olvashatunk Al-Masūdī szerint a magyarok a besenyőkkel szoumlvetseacutegben vonultak Bizaacutenc ellen Romanosz Lekapeacutenosz csaacuteszaacuter Theophanes patrikioszt biacutezta meg a taacutergyalaacutessal aki peacutenzeacutert kivaacuteltotta a hadjaacuterat soraacuten foglyul ejtett bizaacutenciakat KRISTOacute 2003 43ndash45 Masūdī baacuter a hadsereg leacutetszaacutemaacutet eltuacutelozza (60000 főre becsuumlli a magyarok eacutes besenyők egyuumlttes erejeacutet) a hadi esemeacutenyekről eacutes az ezzel kapcsolatos harcaacuteszati elemekről hiteles keacutepet ad Eszerint a magyarok előszoumlr Wlndr vaacuterosra taacutemadtak melyet nem tudtak egyből bevenni Az ostromlaacutes koumlzben a csaacuteszaacuter felmentő sereget kuumlldoumltt eacutes az első oumlsszecsapaacutes a bizaacutenciaknak kedvezett maacuter csak leacutetszaacutemfoumlleacutenyuumlk miatt is A csapatok eacutejszaka is csatarendben maradtak majd a tuumlrk (magyar-besenyő) sereg taacutemadaacutest indiacutetott A mozdulatlan dereacutekhad előtt a jobb eacutes balszaacuterny egymaacutest folyamatos forgaacutessal vaacuteltva az ellenseacuteg arcvonalaacutehoz koumlzel lovagolva aacutellandoacute nyiacutelzaacutepor alatt tartotta azt Veacuteguumll a bizaacutenciak rohamot indiacutetottak aminek a tuumlrkoumlk utat nyitottak majd uacutejra lőni kezdtek raacutejuk eacutes megfutamiacutetottaacutek őket Ez utaacuten Konstantinaacutepoly alaacute vonultak eacutes negyven napig ott taacuteboroztak Al-Masūdī Murūğal-dahab HKIacuteF 53ndash56 Romanosz csaacuteszaacuter azon elkeacutepzeleacutese miszerint a bolgaacuterokat uumltkoumlzőaacutellamkeacutent hasznaacutelja a magyarok ellen nem vaacutelt be BREacuteHIER 1999 158ndash159 186 Itaacuteliaacuteban Capua koumlrnyeacutekeacuten arattak győzelmet amiről Leo Marsicanus Mone Cassino-i szerzetes emleacutekezik meg bdquo(hellip) meacuterhetetlenuumll sok magyar Capuaacutera szaacutellva koumlrnyeacutekeacuten elpusztiacutetott eacutes felpreacutedaacutelt mindent Hasonloacutekeacuteppen cselekedtek Benevento videacutekeacuten is eacutes Sarnoacutet Nolaacutet meg egeacutesz Liburiaacutet bakalandoztaacutek eacutes elpusztiacutetottaacutek mivel senki nem akadt aki ilyen sokasaacuteggal keacutepes lett volna szembeszaacutellni majd uacutejra visszateacutertek Capuaacutehoz eacutes 12 napon aacutet a Galliano nevű mezőn taacuteboroztak Mivel embereink koumlzuumll sokat elfogtak ez idő taacutejt ezek kivaacuteltaacutesaacutera nem keveacutes holmit adtunk aacutet nekikhelliprdquo Leo Marsicanus Chronica monasterii HKIacuteF 259 187 A Koumlzeacutepső-Abruzzoacutek lakoacutei A szerző aacuteltal emliacutetett marsusok eacutes pelignusok neacutepei egyeacutertelműen historizaacutecioacutenak szaacutemiacutetanak Leo Marsicanus Montecassino kroacutenikaacuteja MEH 230ndash231 (549 j)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
54
938-ban Tuumlringiaacuten aacutetkelve uacutejboacutel Szaacuteszorszaacutegra toumlrtek azonban a szaacuteszok
megfutamiacutetottaacutek őket188 Ezek utaacuten ndash joacutellehet indultak meacuteg hadjaacuteratok a teacuterseacuteg ellen peacuteldaacuteul
954-ben vagy 955-ben ndash a 937 eacutes 938 eacutevi vereseacutegekkel nagymeacuterteacutekben alaacutebb hagyott
Szaacuteszorszaacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak szaacutendeacuteka Ezen kiacutevuumll is kezdtek leszűkuumllni a katonai
vaacutellalkozaacutesok lehetőseacutegei amit csak tovaacutebb fokozott a magyarbaraacutet Arnulf 937-es halaacutela189
940-ben Itaacutelia ellen indult uacutejabb hadjaacuterat mely soraacuten eljutottak Roacutema teacuterseacutegeacuteig aacutem a
longobaacuterdoktoacutel vereseacuteget szenvedtek 941-ben deacuteli iraacutenyba toumlrteacutent taacutemadaacutes azonban a
hadsereg az Al-Dunaacuten valoacute aacutetkeleacutesneacutel a folyoacute sebes sodra miatt akkora veszteseacutegeket
szenvedett hogy nem tudta folytatni a hadjaacuteratot eacutes keacutenytelen volt meacuteg a harc előtt
visszafordulni
942-ben az előbbiekkel ellenteacutetben egy uacutejabb nagyszabaacutesuacute nyugati hadjaacuteratot indiacutetottak
Ennek soraacuten Itaacuteliaacutera toumlrve Hugoacute kiraacutelyra taacutemadtak aki peacutenzeacutert beacutekeacutet vaacutesaacuterolt majd tuacuteszok
fejeacuteben vezetőt adott a magyarok melleacute Tovaacutebb haladva előszoumlr a Via Domitiaacuten majd a Via
Augustaacuten190 haladva Ibeacuteriaacuteba vonultak Az toumlrteacutentekről arab forraacutesok is taacutejeacutekoztatnak minket
Ibn Hayyān szaacutemol be az esemeacutenyekről191
945-ben uacutejabb keacutetiraacutenyuacute hadjaacuterat indult Bizaacutenc eacutes az Enns feleacute192 947-ben Taksony
Aacuterpaacuted unokaacuteja vezetett hadjaacuteratot Itaacutelia feleacute Eljutottak Otrantoacuteig veacutegigduacuteltaacutek az Appennini-
188 Widukind Res gestae Saxonicae In KRISTOacute 2002 189 KRISTOacute 2003 45ndash48 Arnulf halaacutela utaacuten Ottoacute előszoumlr fiaacutet Ebehardot majd oumlccseacutet Bertoldot (943 augusztus 12) helyezte az uralkodoacutei szeacutekbe 190 BOacuteNA 2000 50 191 bdquo(hellip) a Konstantinaacutepoly moumlgoumltt eacutelő turkok feacutelelmetes neacutepe Andaluacutezia felsőveacutegeinek muszlimjai ellen taacutemadt Vaacuteratlanul szaacutelltak alaacute Kataloacutenia felől feacutelelmetes toumlmegekben Taacuteborukat a Felső Veacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosa ellen uumltoumltteacutek fel s [inneacutet] inteacutezteacutek portyaacuteikat az arabok erődiacutetmeacutenyei ellen (hellip) E vad neacutep taacutemadaacutesa Andaluacutezia Felső Veacutegei ellen Kataloacutenia felől joumltt Amerre csak vonultak mindenkit leigaacuteztakrdquo A forraacutes fogolyejteacutesekről is beszaacutemol Az esemeacutenyek koumlzuumll kiemelkedik Leacuterida ostroma bdquoA felsőveacutegek szeacuteleacuten Leacuterida vaacuterosaacutenak kapujaacuteban šawwāl hoacute 19-eacuten csuumltoumlrtoumlkoumln uumltoumlttek taacutebort Előőrseik [innen kiindulva] toumlrtek be Odegraven-ba Cerdanyaba eacutes Huesca vaacuterosaacuteba Foglyul ejtetteacutek Yahyāibn Muhammad ibn al-Tawīl-t Barbastro vaacuterosaacutenak uraacutet szombaton letaacuteborozaacutesuk harmadik napjaacuten Igen nagyszaacutemban voltak hatalmas toumlmegben [joumlttek] (hellip) Ezek a turkok Leacuterida vaacuterosaacutet nyolc napig tartottaacutek ostrom alatt Isten azonban megoacutevta tőluumlk a muszlimokat [akik] sokasaacuteguk elleneacutere is felvetteacutek veluumlk a harcotrdquo Az ostrom sikertelenseacutegeacutet veacuteguumll az ellaacutetaacutes neheacutezseacutegeacutevel magyaraacutezza bdquoAz eacutelelmuumlk elfogyott eacutes az orszaacuteg kivetette őket magaacuteboacutel (hellip) Isten ellenseacutegeinek az eacutelelme elfogyott eacutes a takarmaacutenynak is hiacutejaacuten lettek [uacutegyhogy] teljesen szeacutetzilaacuteloacutedtak Isten megeleacutegelte tetteiketrdquo A visszavonulaacuteskor a magyar sereget uacutejabb neacutemet taacutemadaacutes eacuterte Ibn Ḥayyān Kitāb al-muqtabis HKIacuteF 61-66 vouml IHKM 192 A 945-oumls hadjaacuterat soraacuten Bizaacutenci oldalroacutel ismeacutet Theophanes Patrichios koumltoumltt veluumlk beacutekeacutet ekkor oumlt eacutevre Nyugaton sikeres betoumlreacutest veacutegeztek az Ennstől 30-40 kilomeacuteterre aacutem Bertold herceg a Traun-folyoacute melletti Welsneacutel (Trungowe-neacutel) szeacutetverte a zsaacutekmaacutennyal megrakodott visszafeleacute haladoacute magyar sereget 947-ben hatalomvaacuteltaacutes is toumlrteacutenik Bertold halaacutela (november 28) utaacuten Ottoacute oumlccse Henrik keruumll hatalomra BAacuteCSATYAI 2017 228 KRISTOacute 2003 49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
55
feacutelszigetet 948-ban az uacutej bajor-karantaacuten herceg Henrik ellen mentek aki szinteacuten megaacutelliacutetotta
a magyar taacutemadaacutest193
A harcok egyre koumlzelebb keruumlltek az Enns-hez ennek koumlvetkezmeacutenye hogy 950-ben
Henrik betoumlrt magyar teruumlletekre eacutes foglyokkal valamint hadizsaacutekmaacutennyal teacutert vissza A
koumlvetkező esztendőben a neacutemet teruumlleteket elkeruumllve Eacuteszak-Itaacuteliaacuten eacutes az Alpokon keresztuumll
megtaacutemadtaacutek Aquitaacuteniaacutet eacutes csaknem az egeacutesz nyaacuteron itt tartoacutezkodtak Ekkor uacutejabb
hatalomvaacuteltaacutes zajlott le ezuacutettal Itaacutelia eacuteszaki reacuteszeacutet szerezte meg Ottoacute eacutes uralta koumlzoumlsen
oumlccseacutevel Henrikkel A visszafeleacute vonuloacute magyar sereget novemberben megtaacutemadtaacutek eacutes
vereseacuteget meacutertek raacutejuk
A hadjaacuteratok teacuterbeszűkuumlleacutesi folyamataacutet 953-ban egy laacutezadaacutes akasztotta meg mely neacutemet
teruumlleteken robbant ki eacutes Ottoacute ellen iraacutenyult fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf herceg eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted lotaringiai herceg vezeteacuteseacutevel felteacutetelezhetően az itaacuteliai teruumlletek egyenlőtlen
elosztaacutesa miatt Hozzaacutejuk csatlakozott Frigyes mainzi eacutersek is a neacutemet egyhaacutez feje A laacutezadoacute
nemesek 954-ben kuumllső segiacutetseacuteghez folyamodtak194 Iacutegy keruumllt sor arra hogy magyarok
Karintiaacuten eacutes Bajororszaacutegon keresztuumll Konraacuted vezeteacuteseacutevel Frankfoumlldre taacutemadtak195 Belgium
teruumlleteacutet veacutegigostromolva196 Cambrai alaacute vonultak itt esett el Bulcsuacute rokona is A magyar
vezeacuter a tetem fejeacuteeacutert lemondott volna minden fogolyroacutel eacutes zsaacutekmaacutenyroacutel azonban a vaacuteros
veacutedői elutasiacutetottaacutek iacutegy a magyarok tuumlzes nyilakkal felgyuacutejtottaacutek a vaacuterat197 Ezek utaacuten deacutelre
vonultak ahol francia aacutes burgund teruumlletekre taacutemadtak198 A csataacuteknak eacutes a betegseacutegeknek
azonban sokan aacuteldozatul esetek iacutegy Eacuteszak-Itaacuteliaacuten keresztuumll hazateacutertek
193 BAacuteCSATYAI 2017 228 BOacuteNA 2000 40 vouml BAacuteNLAKY 2001 194bdquo(hellip) feltuumlzelteacutek a magyarokat az ősi veszedelmet hogy taacutemadjaacutek meg az aacuteltaluk megosztott orszaacutegot uacutegy veacutelteacutek hogy vagy teljesen megszabadulnak iacutegy az őket szorongatoacute gondtoacutel vagy neacutemikeacutepp csoumlkkenteni tudjaacutek azt Erről az esetről csak annyit hogy a magyarok kegyetlen eacutes oly vadneacutepe amelyhez hasonloacutet a mi videacutekuumlnk meacuteg sohasem laacutetott ndash miutaacuten a rossz alattvaloacutek behiacutevtaacutek ndash aacutetkelveacuten Germaacuteniaacuten eacutes Gallia legtoumlbb tartomaacutenyaacuten ndash ahol maacuter reacutegoacuteta a frankok hiacuteres neacutepe lakik ndash mindent eloumlzoumlnloumltt hogy tűzzel-vassal pusztiacutetsonrdquo Folciun Gesta abbatum Lobiensium HKIacuteF 229 VESZPREacuteMY ndash TORMA 2009 3ndash30 BAacuteCSATYAI 2017 229 195 Ottoacute ugyan hadba vonult a magyarok ellen Liudolf tovaacutebbkuumlldte őket eacutes maacutercius 1-jeacuten aacutetkeltek a Rajnaacuten 196 Az ostromok eacutes kisebb oumlsszecsapaacutesok soraacuten a legtoumlbb helyen nem uumltkoumlztek komolyabb ellenaacutellaacutesba Ezen kiacutevuumll volt olyan eset mikor a termeacuteszeti viszonyok akadaacutelyoztak meg (pl a Sambre-voumllgyi Lobbes kolostor mellett eső miatt nem tudtak tovaacutebb harcolni) Folcuin Gesta Abbatum Lobiensium vouml Annales Laubienses in BAacuteNLAKY 2001 233 fejezet 197 Eleinte a vaacuteros szeacutekesegyhaacuteza lett volna a ceacutelpont ezt azonban nem sikeruumllt felgyuacutejtani iacutegy a kuumllvaacuterosok megmaradt reacuteszeit raboltaacutek ki eacutes pusztiacutetottaacutek el Szent Gangerich monostoraacutet is feleacutegetteacutek papjai koumlzuumll toumlbbet megoumlltek Uo 233 f vouml Gesta Episcoporum Cameracensium A honfoglalaacutes kori nyiacutelhegy-leletanyagboacutel talaacutelunk olyan peacuteldaacutenyokat melyekről kialakiacutetaacutesuk alapjaacuten felteacutetelezhető hogy tűzgyuacutejtaacutesra hasznaacutelhattaacutek Ilyen pl a saacuterreacutetudva-hiacutezoacutefoumlldi temető 214 siacuterjaacuteban talaacutelt deltoid alakuacute koumlzepeacuteben keacutetoldalt aacutettoumlrt nyiacutelhegy vagy a nagymeacuteretű koumlzepeacuten ovaacutelis alakban aacutettoumlrt noacutegraacutedsaacutepi lelet melyeket Fodor Istvaacuten gyuacutejtoacutenyiacutelhegyekkeacutent azonosiacutetott NEPPER 1996 273 402 198 BAacuteCSATYAI 2017 266 Toumlbbek koumlzoumltt a koumlvetkező helyeket eacuterintetteacutek Vermandois Peronne Saint Quentin videacuteke Laon Rheims Chalons (Catalaunum) Burgundia teruumllete eacutes Eacuteszek-Itaacutelia BAacuteNLAKY 2001 233 f
DOI 1015774PPKEBTK2019012
56
955-ben egy uacutejabb hadjaacuterat indult abban a hitben hogy az orszaacutegban tart meacuteg a laacutezadaacutes
ez azonban addigra maacuter befejeződoumltt199 Bajororszaacutegon eacutes Svaacutebfoumlldoumln aacutethaladva a magyar
csapatok eljutottak az Iller vonalaacuteig majd augusztus folyamaacuten a csapatokra szakadt koumlteleacutekek
elkezdtek gyuumllekezni Augsburg alatt a vaacuteros beveacuteteleacutere Az ostrom augusztus 9-eacuten kezdődoumltt
meg majd egy napra raacute megeacuterkeztek a felmentő csapatok is (Ottoacute kiraacutely eacutes veje Voumlroumls
Konraacuted) Amikor ennek hiacutere eljutott a magyar sereghez felhagytak az ostrommal eacutes
felkeacuteszuumlltek a kiraacutelyi sereg megtaacutemadaacutesaacutera200 Augusztus 9-e az oumlsszecsapaacutes előkeacutesziacuteteacuteseacutevel
telt el aacutellandoacute felderiacuteteacutesek folytak mindkeacutet oldalroacutel Maacutesnap hajnalban a neacutemet sereg
megindult a magyar taacutebor feleacute201 A magyar hadsereg feluumllmuacutelvaacuten Ottoacute szaacutemiacutetaacutesait a vonuloacute
neacutemet haderőt haacutetulroacutel taacutemadta meg Ez eleinte felfordulaacutest okozott a neacutemet seregben
azonban Konraacuted eacutes Ottoacute rohamai miatt a magyarok koumlzelharcba keveredtek mely soraacuten a
nehezebb felszereleacutesű erre a harcmoacutedra alkalmasabb neacutemet lovassaacuteg szerzett foumlleacutenyt A
menekuumllő magyarokat a neacutemetek tovaacutebb uumlldoumlzteacutek eacutes Widukind szerint csaknem teljesen
elpusztiacutetottaacutek őket A menekuumlleacutes szaacutendeacutekaacutet megerősiacutethette az hogy augusztus 11-eacuten uacutejabb
oumlsszecsapaacutesra keacutenyszeruumlltek a Lech-mezőn Boleszlaacutev herceg cseh szoumlvetseacuteges hadaival
szemben202 Augusztus 12-eacuten Ebersburgnaacutel neacutemet keacutezre keruumlltek a magyar vezeacuterek Leacutel
Bulcsuacute eacutes Suacuter is ndash az oumlltoumlzeacutekuumlket diacutesziacutető tetemes mennyiseacutegű nemesfeacutemből aranykehely eacutes
ezuumlstkereszt keacuteszuumllt203 ndash akiket Regensburgba szaacutelliacutetottak eacutes augusztus 15-eacuten akasztoacutefaacuten
kiveacutegeztek Ehhez a motiacutevumhoz koumltető Lehel kuumlrtjeacutenek fennmaradt mondaacuteja mely eacuterdekes
moacutedon nem Ottoacutet oumlroumlkiacuteti meg hanem Konraacutedot ndash talaacuten Voumlroumls Konraacutedra emleacutekezve aki az
augusztus 10-i uumltkoumlzet soraacuten elesett204
199 Ottoacute az eacutev első feleacuteben bevette Regensburgot a laacutezadaacutes feacuteszkeacutet 200bdquoA kiraacutely [Bulcsuacute vezeacuter] pedig megbeszeacutelve veluumlk [a magyarokkal] a dolgot Isten ajaacutendeacuteka folytaacuten elaacutellt a vaacuteros ostromaacutetoacutel eacutes elindult a dicsőseacuteges kiraacutely ellen azzal a szaacutemiacutetaacutessal hogy őt leverveacuten győzteskeacutent visszateacuter eacutes a vaacuterost eacutes az egeacutesz orszaacutegot szabadon birtokaacuteba veszirdquoAugsburgi Gerhard Szent Uldarik eacutelete MEH 243 201 BAacuteCSATYAI 2017 229 A csataacutet feljegyző forraacutesok szerint (Keacutezai Simon A magyarok toumlrteacutenete Widukind Res gestae Saxonicae Augsburgi Gerhard Szent Udalrik eacutelete MEH 171ndash187 232 ndash 239 241ndash251 vouml KSMMK I15sect) a neacutemet sereg a magyar rajtauumlteacutest megelőzveacuten nehezen jaacuterhatoacute terepen haladt Uo 238 vouml Bowlus 2006 8ndash15 Widukindtoacutel tudhatjuk a neacutemet hadsereg pontos vonulaacutesi sorrendjeacutet 1ndash3 csapat bajor (vezeacuter Bajor Henrik herceg) 4 frank (v Konraacuted herceg) 5 kiraacutelyi (legio regia v Ottoacute kir) 6 svaacuteb (v Burchard herceg) 7 cseh A csapattestek leacutegioacutera toumlrteacutenő felosztaacutesa historizaacuteloacute ezeacutert szaacutemeacuterteacuteke meghataacuterozhatatlan 202 BOWLUS 2006 97ndash173 vouml KRISTOacute 1985 81ndash102 NEacuteGYESI 2003 206ndash230 203 BOacuteNA 2000 55 204 bdquoKonraacuted herceg ugyanis viteacutezuumll harcolva lelkeacutenek heveacutetől eacutes a nap tuumlzeacutetől mely tuacutelsaacutegosan nagy volt ezen a napon eacutegetőforroacutesaacutegot eacuterez eacutes mikoumlzben megoldja paacutenceacuteljaacutenak koumlteleacutekeit levegő utaacuten kapkod egy a torkaacuteba eloumllről belefuacuteroacutedoacute nyiacutel aacuteltal uumltoumltt seb koumlvetkezteacuteben elesik Testeacutet a kiraacutely parancsa eacutertelmeacuteben nagy tisztesseacuteggel felszedik eacutes Wormsba szaacutelliacutetjaacutek s ott eltemetikrdquo Widukind Res gestae Saxonicae (III47) MEH 239
DOI 1015774PPKEBTK2019012
57
Az augsburgi csata utaacuten a magyarok felhagytak a nyugati hadivaacutellalkozaacutesokkal ndash joacutellehet
nem is hiacutevtaacutek őket ndash eacutes deacuteli iraacutenyba Bizaacutenc ellen indiacutetottak hadjaacuteratot Erről konkreacutet
ismeretuumlnk előszoumlr a 959 majd a 961 eacutevet illetően vannak205 A deacuteli lehetőseacutegek is kezdtek
beszűkuumllni a nyugati viszonyok pedig a centralizaacutecioacutes folyamatokkal tovaacutebb romlottak habaacuter
ez utoacutebbiak mindig egyuumltt jaacutertak uacutejabb hatalmi harcokkal is Ezeacutert nem csoda hogy maacuter
kevesebb mint egy eacutevvel keacutesőbb is 962-ben uacutejboacutel jelen volt a magyarsaacuteg a nyugat-euroacutepai
politikai szoumlvetseacutegi rendszerek alakulaacutesaacuteban206 968-ban ismeacutet deacuteli iraacutenyba indultak magyar
seregek ekkor egyeacutertelműen fogolyszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel207
Az utolsoacute magyar hadjaacuterat mely a 9ndash10 szaacutezadi taacutemadaacutessorozatok jegyeit oumlltoumltte magaacutera
970-ben zajlott eacutes a Bolgaacuter Birodalom 963-as ketteacuteszakadaacutesa volt fő kivaacuteltoacute oka208 A bizaacutenci
sereget Iohannes Tzimiskes hadvezeacuter eacutes Bardas Skleros magistros vezette A szoumlvetseacuteges
haderők aacutetkelve a Balkaacuten-hegyseacutegen Arkadiopolisznaacutel taacuteboroztak le eacutes vaacutertaacutek be a
bizaacutenciakat Haacutermas felosztaacutesban a bolgaacuterok eacutes az oroszok alkottaacutek az első reacuteszt miacuteg a
magyarok eacutes a besenyők oumlnmagukban kuumlloumln-kuumlloumln aacutelltak fel A csata elejeacuten sikeruumllt a
bizaacutenciaknak a besenyőket felmorzsolniuk majd győzelmet arattak a maacutesik keacutet seregreacuteszen is
Az uumltkoumlzetről bizaacutenci forraacutes is beszaacutemol ndash hatalmasnak tartja a szoumlvetseacutegesek veszteseacutegeit bdquoA
sok tiacutezezernyi barbaacuterboacutel mindoumlssze neacutehaacuteny menekuumllt megrdquo209 Ezzel az esemeacutennyel zaacuterult le a
taacutergyalt korszak magyar taacutemadaacutessorozata
205 959 aacuteprilis 11-eacuten (huacutesveacutetkor) Apor (Opour) vezeacuterlete alatt egeacuteszen Konstantinaacutepolyig előrenyomultak itt azonban egy eacutejszakai rajtauumlteacutes soraacuten megfutamiacutetottaacutek őket Valoacutesziacutenűleg ehhez a hadjaacuterathoz kapcsoloacutedik Botond legendaacuteja is A 961-es hadjaacuteratot szinteacuten eacutejszakai rajtauumlteacutesnek koumlszoumlnhetően sikeruumllt megaacutelliacutetani a bizaacutenciaknak KRISTOacute 2003 56ndash57 206 962 februaacuter 2-aacuten XII Jaacutenos paacutepa (Octavianus) csaacuteszaacuterraacute koronaacutezta Ottoacutet akit meacuteg II Berengaacuter ellen hiacutevott segiacutetseacuteguumll Utoacutelag azonban raacutejoumltt hogy ezzel komoly rivaacutelist teremtett magaacutenak iacutegy egy bdquoligardquo szervezeacuteseacutebe kezdett (tervezett tagjai bizaacutenciak cordobai arabok provence-i szaraceacutenok magyarok) I (Vasfejű) Pandulf beneventumi herceg azonban elvaacutegta az itaacuteliai-magyar diplomaacuteciai vonalat (titkos koumlveteket fogott el megszerzett egy paacutepai oacutelombullaacuteval hitelesiacutetett kiacuteseacuterőlevelet eacutes ezeket Ottoacute kezeacutebe juttatta) Ottoacute a bekeriacutető hadművelet megelőzeacutese eacuterdekeacuteben 963 november 3-aacuten seregeacutevel Roacutemaacuteba vonult eacutes az ott oumlsszehiacutevott zsinaton megfosztotta hatalmaacutetoacutel Octavianust eacutes helyeacutere december 6-aacuten a hozzaacute hű VIII Leoacutet emelte Roacutemaacuteban polgaacuterhaacuteboruacute robbant ki melynek csak a keacutet paacutepa keacutesőbbi halaacutela (964 maacutejus 7 XII Jaacutenos 965 maacutercius VIII Leoacute) vetett veacuteget BOacuteNA 2000 64ndash67 207 Thesszalonikeacute mellett 300 portyaacutezoacute elfogott 500 goumlroumlgoumlt Ezen felbaacutetorodva Konstantinaacutepoly mellett 200 magyar is foglyokat ejtett azonban visszafeleacute haladvaacuten elővigyaacutezatlanok voltak eacutes koumlzuumlluumlk 40-en fogsaacutegba estek Őket a csaacuteszaacuter testőrei koumlzeacute soroztaacutek be KRISTOacute 2003 57 208 Nikola caacuter (Ny-Bulgaacuteria) fuumlggetleniacutetette magaacutet Peacuteter caacutertoacutel (K-Bulgaacuteria) Ugyanebben az időben Nikeforosz csaacuteszaacuter keruumllt a bizaacutenci troacutenra eacutes megtagadta az adoacutet Peacuteter caacutertoacutel valamint keacuterte a kijevi fejedelmet Svjatoslavot hogy taacutemadja meg Kelet-Bulgaacuteriaacutet Ennek a keacutereacutesnek a fejedelem eleget is tett eacutes fogsaacutegba vetette a bolgaacuter caacuteri csalaacutedot Hadi sikerei utaacuten azonban a magyarokkal a besenyőkkel eacutes a melleacute aacutellt bolgaacuterokkal szoumlvetseacutegben Bizaacutenc ellen vonult Uo 64-67 VOuml KRISTOacute 2003 56ndash58 209 KRISTOacute 2003 57-58 A csata utaacuten Joannes Tzimiskes tovaacutebb uumlldoumlzte a taacutemadoacute sereget (egeacuteszen Szilisztraacuteig) 971 aacuteprilisaacuteban felmentette Nagy Preslavot (K-Bulgaacuteria fővaacuterosa) Az eacutev maacutesodik feleacuteben kiterjesztette Thrakia thema hataacuterait az Al-Dunaacuteig majd II Boriszt (Peacuteter fiaacutet) feleseacutegeacutevel eacutes a preslavi ikonnal Konstantinaacutepolyba vitte
DOI 1015774PPKEBTK2019012
58
A fentiek alapjaacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a hadjaacuteratok kiterjedtseacutegeacutere is A katonai
konfliktusokat taacutevolsaacuteg alapjaacuten keacutet nagyobb kategoacuteriaacuteba sorolhatjuk hataacuter menti
oumlsszecsapaacutesok eacutes hosszabb hadjaacuteratok210 A forraacutesok aacuteltal emliacutetett hadi vaacutellalkozaacutesok mintegy
tizenoumlt nagyobb de meacutegis konkreacutetnak nevezhető toumlrteacutenelmi teruumlletet eacuterintenek Ezek sok
esetben meacuteg tovaacutebb is bonthatoacutek peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok eseteacuteben sokszor talaacutelkozunk az
eacuteszak-itaacuteliai Lombardia teruumlletmegnevezeacutessel211 Maacutes alkalommal hiaacutenyzik a konkreacutet
megnevezeacutes eacutes csak koumlvetkeztetni lehet arra hogy a megemliacutetett taacutejegyseacutegek hova tartoznak
Az eacuterintett teruumlletek koumlzuumll kiemelkedő Itaacutelia valamint Szaacuteszorszaacuteg Ezek utaacuten Bizaacutenc eacutes
uacutejabb neacutemet teruumlletek koumlvetkeznek A taacutevolabbi nyugat- eacutes eacuteszak-euroacutepai videacutekek a ritkaacutebban
taacutemadottak Nyilvaacutenvaloacutean a koumlzelebbi teruumlleteket gyakrabban laacutetogataacutek eacutes ha maacuteseacutert nem is
aacutetvonulaacutesi teruumlletkeacutent a legtoumlbb hadjaacuteratban eacuterintettek ezeket Enneacutelfogva a forraacutesokban
kevesebbszer előforduloacute Tuumlringia Karintia eacutes Bajororszaacuteg teruumlleteacuten minden bizonnyal
toumlbbszoumlr fordult meg magyar sereg A keacuterdeacutes aacuternyalaacutesa ceacuteljaacuteboacutel lehetőseacuteg szerint eacuterdemes
megkuumlloumlnboumlztetni aacutetvonulaacutesi eacutes ceacutelteruumlleteket ami azonban toumlbb szempontboacutel sem
egyeacutertelmű Peacuteldaacuteul zsaacutekmaacutenyolaacutes eacutes fogolyszerzeacutes nemcsak egy adott hadjaacuterat veacutegső
szakaszaacuten jelentkezett hanem nagy valoacutesziacutenűseacuteggel kezdettől fogva212 Ez aloacutel csak az olyan
esetek kiveacutetelek amikor egy uralkodoacuteval egyezseacuteget koumltve a magyar sereg az adott videacuteken
szabad aacutetvonulaacutest kapott213 Eacutelesebben elvaacutelaszthatoacutek az emliacutetett teruumllettiacutepusok azokban az
esetekben amikor konkreacutet hiacutevaacutesroacutel katonai felderiacuteteacutesről vagy adoacutefizeteacutes kikeacutenyszeriacuteteacuteseacuteről
van szoacute Az ilyen esetekben a hadjaacuterat kezdeti szakaszain toumlrteacutenő rablaacutesok elleneacutere is koumlnnyen
levaacutelaszthatoacute hogy melyik videacutek volt az eredeti ceacutel eacutes melyek a koumlztes teruumlletek
Egy-egy teacuterseacutegben ndash kuumlloumlnoumlsen a gyakran laacutetogatott teruumlletek eseteacuteben ndash a taacutemadaacutesok
előfordulaacutesa aacuteltalaacuteban időszakaszhoz is koumlthető Iacutegy peacuteldaacuteul az itaacuteliai hadjaacuteratok Arnulffal
koumltoumltt 896-os szoumlvetseacuteg alapjaacuten 899-ben kezdődtek meg eacutes egeacuteszen 954-ig tartottak A
szaacuteszorszaacutegi hadjaacuteratok időszaka 906 eacutes 955 koumlzeacute helyezhető Bizaacutenc ellen is maacuter viszonylag
koraacuten 916-ban indult katonai akcioacute a deacuteli hadsziacutenteacuter azonban csak a hadjaacuteratok utolsoacute
BOacuteNA 2000 BREacuteHIER 1999 210 Kiterjedtseacuteg szempontjaacuteboacutel harmadikkeacutent a belhaacuteboruacutek helyi eacuterdekeltseacutegű fegyveres konfliktusok lenneacutenek megemliacutethetők ezek azonban nem egyeacutertelműen tartoznak a katonai akcioacutek fogalomkoumlreacutebe Ld Szent Istvaacuten vonatkozoacute toumlrveacutenyeacutet Decretum I S Stephani regis 75 sect SzISzLK 151 ndash 152 AacuteKIacuteF 68-69 vouml KRISTOacute 1986 160 KRISTOacute 2003 208 211 Lombardia vagy Longobardia kifejezeacutessel talaacutelkozhatunk a Gesta Ungarorumban Theotmaacuter salzburgi eacutersek IX Jaacutenos paacutepaacutehoz iacutert leveleacuteben a Bajor eacutevkoumlnyvekben eacutes Ibn Hayyānnaacutel is MEH 167 210 250 257 212 Pl a 926-os hadjaacuteratot feljegyző Ekkehard Sankt Gallen-i toumlrteacuteneteiben megemliacuteti hogy nem nyitottaacutek fel a boroshordoacutekat bdquomivel szekereiken maacuter bőviben voltak az ilyen zsaacutekmaacutenynakrdquo MEH 224 213 Pl a 910-es hadjaacuteratban megaacutellapodaacutes szerint szabadon vonultak aacutet Bajorfoumlldoumln eacutes Svaacutebfoumlldre taacutemadtak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
59
szakaszaacuteban a 950-es eacutevektől keruumllt előteacuterbe Lehetseacuteges hogy Bizaacutenc egyfajta hadaacuteszati
alternatiacutevaacutet is jelenthetett a magyarok szaacutemaacutera mivel a bdquoklasszikusrdquo vereseacutegek (Riade 933
Augsburg 955) utaacuten mindkeacutet alkalommal indult iraacutenyaacuteba magyar hadsereg Ahogy a nyugati
katonai lehetőseacutegek kezdtek egyre inkaacutebb bezaacuterulni uacutegy terelődoumltt a figyelem egyre jobban
Bizaacutencra iacutegy 959-től 970-ig nagyobb kiterjedtseacutegű hadi vaacutellalkozaacutesok tekinteteacuteben a deacuteli
iraacuteny lett a meghataacuterozoacute
A koumlzelharci fegyverek taktikai alkalmazaacutesa
A temetkezeacutesekből ismert fegyverfajtaacutek
A 9ndash10 szaacutezadi magyar fegyverzet harcaacuteszati szerepeacutenek rekonstruaacutelaacutesaacutehoz ndash kuumlloumlnoumls
tekintettel a koumlzelharci szerepvaacutellalaacutesokra ndash toumlbb forraacutescsoport aacutell rendelkezeacutesre Ezek koumlzuumll
elsődleges szerepe van a temetkezeacuteseknek ndash hiszen a korszak melleacutekletes temetkezeacutesei
nemcsak a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok primer forraacutescsoportjaacutet a fegyverleleteket foglalja
magaacuteban hanem annak kontextusakeacutent taacutempontot nyuacutejt a fegyverek viseleacutesi moacutedjaacutenak
uacutejragondolaacutesaacutehoz Mindemellett a szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is214
Roumlviden a taacutevolsaacutegi fegyverekről is szoacutet kell ejtenuumlnk mint a honfoglalaacutes kori
temetkezeacutesekben leggyakrabban jelentkező fegyverfajtaacuteroacutel A siacuterokban előforduloacute fegyverek
zoumlme nyiacutel de nagy szaacutemban fordulnak elő iacutej-applikaacutecioacutek valamint az iacutejaacutesz felszereleacutes egyeacuteb
tartozeacutekai (iacutej- eacutes vesszőtegez)215 Az iacutej taacuterolaacutesaacutera keacutetfeacutele tegezt is hasznaacuteltak az uacutegynevezett
keacuteszenleacuteti tegezt eacutes puzdraacutet (ilyet fedezett foumll peacuteldaacuteul Fettich Naacutendor a keneacutezlői II temető 39
siacuterjaacuteban) amelyek az iacutej felajzott eacutes nyugalmi aacutellapotaacuteban toumlrteacutenő taacuterolaacutesaacutera voltak
214 A temetkezeacutesek bővebben a Tipoloacutegia Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek c fejezetben keruumll bemutataacutesra 215 REacuteVEacuteSZ 1999b 167 BIacuteROacute ndash BENCSIK 2014 BENCSIK 2012 193ndash226 S PEREacuteMI 2005 53 Oumlsszetett (kompozit) visszahajloacute (reflex) iacutejakroacutel szaacutemol be Regino apaacutet majd az őt keacutesőbb forraacutesul hasznaacuteloacute Aventinus amikor a magyarok szaru nyilairoacutel (corneis arcubus) iacuter Ezen kiacutevuumll talaacutelunk peacuteldaacutet X szaacutezadi arab leiacuteraacutesra is (Abūʼl-Ḥusayn ʿAlī b al-Ḥusayn al Masūdī Kitāb Murūdj al-dhalab wa maʿādin al-djawhar (Aranymezők eacutes draacutegakőbaacutenyaacutek) ami megemliacuteti a magyarok iacutejhasznaacutelataacutenak jelentőseacutegeacutet a bizaacutenci csapatokkal szemben a furūsiyya irodalomban talaacutelhatoacute ceacuteliraacutenyosan az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute forraacutesban (Abū Muḥammad ʿAbd al-Raḥmān Aḥmad al Ṭabarī Kitāb al-wāḍiḥ fī al-Ramī [Az iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute vilaacutegos koumlnyv]) pedig az iacutejfesziacuteteacutesi technikaacutek mellett szoacute esik a fegyver reacuteszeiről is ZSIDAI 2014 181ndash203 VESZPREacuteMY 2008 (2) 25 vouml Regino Chronicon MEH 199 A nyiacutelvesszők anyaga fenyő nyaacuter nyiacuter vagy juhar lehetett keacuteszuumllhetett lekerekiacutetett deszkaacuteboacutel de a legjobb vesszőanyag a cserjevessző A siacuterokban fennmaradt hegyek koumlzuumll a leggyakoribb a roumlvid vagy hosszuacute vaacutegoacuteeacutelű rombusz alakuacute nyiacutelhegy de előfordul guacutela kuacutep vagy fullaacutenk alakuacute uacuten paacutenceacuteltoumlrő villaacutesan fecskefarok alakuacute vagy eacutek alakuacute hegy is HIDAacuteN 1995 101ndash105 vouml U KŐHALMI 1972 FODOR 1996 131 KRISTOacute 1986 229
DOI 1015774PPKEBTK2019012
60
alkalmasak216 Ellenteacutetben maacutes lovasnomaacuted neacuteppel (pl hunok) az iacutejnak mint fegyvernek
oumlnmagaacuteban nem volt rangjelző szerepe Azonban meacuteltoacutesaacutegjelveacutenynek szaacutemiacutetott a maacuter emliacutetett
keacuteszenleacuteti iacutejtegez amely helyenkeacutent gazdagon diacutesziacutetett veretes volt
A nemzetkoumlzi eacutes a hazai kutataacutes egeacuteszen a 90-es eacutevek elejeacuteig uacutegy veacutelte hogy ilyen
eszkoumlzt a szkiacutetaacutek eacutes a kunok koumlzti időkben nem hasznaacuteltak sztyeppi lovaskatonaacutek217 A
szaacutezadveacutegi aacutesataacutesok nyomaacuten azonban toumlbb olyan peacuteldaacutenyra bukkantak melyet egyeacutertelműen
azonosiacutetani lehetett magyar honfoglalaacutes kori keacuteszenleacuteti tegezkeacutent Baacutelint Csanaacuted hiacutevta fel a
figyelmet elsőkeacutent a keacuteszenleacuteti tegez mongol korszak előtti megjeleneacuteseacutere Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
raacutemutatott arra hogy a 8ndash10 szaacutezadban nemcsak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben de az euraacutezsiai
sztyeppeacuteken (Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a barbai sztyeppeacuten a Vjtaka-videacuteken eacutes Eacuteszak-Kaukaacutezusban)
aacuteltalaacutenosan ismert eacutes hasznaacutelt volt ez a fegyvertaacuteroloacute eszkoumlz azonban veretekkel diacutesziacutetett
rangjelző peacuteldaacutenyok csak a Felső-Tisza videacutekre fordultak elő Ezek koumlzuumll kiemelkedőnek
szaacutemiacutet az eperjeskei eacutes a karos-eperjesszoumlgi siacuterokboacutel előkeruumllt lelet218
Koumlnnyen lehet hogy a karosi lelőhelyek leletanyaguk (gazdagsaacuteguk archaikus vonaacutesaik
eacutes a taacutergytiacutepusok) alapjaacuten a honfoglaloacute magyarok első generaacutecioacutejaacuteboacutel szaacutermaznak valamely
fejedelem fegyveres kiacuteseacutereteacutenek temetői lehettek A II52 siacuterban lelhető fel leginkaacutebb a maacuter
emliacutetett napszimboacutelum aacutebraacutezolaacutesa a szvasztikaacutes korong koumlruumll elkuumlloumlniacutetett 4 veret az
eacutegtaacutejakat a kuumllső koumlrben elhelyezkedő 9 pedig a napsugarakat jelkeacutepezheti Mindezt
216 REacuteVEacuteSZ 1996a 153ndash175 217 REacuteVEacuteSZ 1991 31 vouml U KŐHALMI 1972 107ndash109 218 REacuteVEacuteSZ 1991 31ndash47 vouml BAacuteLINT 1988 28ndash29 Az eperjeskei temető megmentett siacuterjai haacuterom sorba rendeződnek ezek koumlzuumll a 2 eacutes a 3 szaacutemuacuteban talaacuteltak keacuteszenleacuteti tegezt Mindkettő vezeacuteri siacuter lehet amire a tegezleleteken kiacutevuumll a bennuumlk talaacutelhatoacute tarsolylemezek alapjaacuten is koumlvetkeztetni lehet REacuteVEacuteSZ 1996b 72ndash76 vouml Uő 1984ndash85 621ndash625 A karos-eperjesszoumlgi temetők leletanyagaacutenak egy reacutesze maacuter a 19 szaacutezadboacutel ismert 1899-ben mezőgazdasaacutegi munkaacutek soraacuten toumlbb siacutert is felduacuteltak mely leletanyagaacutenak egy reacuteszeacutet Doacutekus Gyula mentette meg 1935-ben szőlőtelepiacuteteacutesek folytaacuten tovaacutebbi 40-50 siacuter semmisuumllt meg Meacuteg ez eacutev tavaszaacuten taacutert fel Horvaacuteth Tibor tovaacutebbi 13 siacutert A maacutesodik temető 73 siacuterjaacutet Reacuteveacutesz Laacuteszloacute taacuterta fel 1986 eacutes 1990 koumlzoumltt A harmadik temető 19 siacuterja 1988 eacutes 1990 koumlzoumltt keruumllt elő Mindhaacuterom temető leletanyaga szoros kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal (valoacutesziacutenűleg mindegyiket azonos időszakban nyitottaacutek a 9 szaacutezad veacutegeacutetől a 10 szaacutezad koumlzepeacuteig temetkezhettek ide Az innen szaacutermazoacute keacuteszenleacuteti tegezek a leggazdagabban diacutesziacutetettek (a szaacutejnyiacutelaacutesuktoacutel egeacuteszen az aljukig) koumlzepuumlkoumln feltehetőleg napszimboacutelumot megjeleniacutető kompoziacutecioacuteval (II52 III11) Ezek mellett nagy valoacutesziacutenűseacuteggel előfordult a II60 siacuterban eacutes a I1 siacuterban is valamint maacutes lelőhelyeken (peacuteldaacuteul Naszvad 2 siacuter Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 11 siacuter Keneacutezlő-Fazekaszug 3 siacuter Rakamaz-Straacutezsadombi dűlő Tarcal-Rimai dűlő) Ezekre a merev iacutejapplikaacutecioacutek eacutes a fuumlggesztőszereleacutekek elhelyezkedeacuteseacuteből lehet koumlvetkeztetni Ezen kiacutevuumll vannak olyan leletek is melyekről tuacutel keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesre a besorolaacuteshoz (Ilyen peacuteldaacuteul Saacuterospatak-Baksahomok Soacuteshartyaacuten-Muraacuterhegy 4 siacuter Sorokpolaacuteny-Berekalja 115 siacuter Szakaacuteld-Mulatoacutedomb eacutes Tiszaloumlk-Kisfaacutestanya) Vezeacuteri siacuterokat illetően a gesztereacutedineacutel eacutes a benepusztainaacutel nem doumlnthető el a zempleacuteniben biztosan nem volt keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute REacuteVEacuteSZ 1996b 82ndash83 99ndash105 Uő 1991 31ndash50 vouml Uő 1989 22ndash51 Uő 1997a 57ndash71 Uő 1997b 92ndash100 Uő 1999b 118ndash129
DOI 1015774PPKEBTK2019012
61
oumlsszevetve a tarsolyok eacutes a veretes oumlvek felső-Tisza-videacuteki talaacutelatsűrűseacutegeacutevel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a
Felső-Tisza videacuteket a 9 szaacutezad első feleacutere dataacutelva nagyfejedelmi koumlzpontkeacutent azonosiacutetotta219
Emellett kisebb szaacutemban előfordulnak koumlzelharci fegyverek is iacutegy fokosok eacutes baltaacutek eacutes
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (kardok eacutes szablyaacutek) is A baltafeacuteleacutek tanulmaacutenyozaacutesakor nyolc tiacutepust
kuumlloumlniacutetett el egymaacutestoacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban220 Ezek a fegyverek
előaacutelliacutetaacutesa egyszerűbb iacutegy minden bizonnyal olcsoacutebb is aminek koumlszoumlnhetően ndash a reacutegeacuteszeti
leletek előfordulaacutesi raacutetaacutejaacuteval ellenteacutetben ndash szeacutelesebb koumlroumlkben hasznaacutelatos lehetett mint a
szablya Ehhez koumlthető vizsgaacutelati neheacutezseacuteguumlk is sok esetben probleacutemaacutet jelent a fegyver eacutes a
szerszaacutem koumlzoumltti hataacuter meghuacutezaacutesa (peacuteldaacuteul a baltaacutek eseteacuteben) Valoacutesziacutenűleg a szeacutetvaacutelasztaacutesra
nincs is minden esetben szuumlkseacuteg hiszen keacutesőbb is talaacutelkozunk olyan peacuteldaacutekkal hogy
alacsonyabb taacutersadalmi reacutetegből szaacutermazoacute harcos nem kizaacuteroacutelag harcaacuteszati ceacutelra keacuteszuumllt
eszkoumlzzel hadakozott Kialakiacutetaacutesuknaacutel fogva a harcban is maacuteshogy alkalmaztaacutek ezeket a
fegyvereket toumlbbek koumlzoumltt paacutenceacutelok beuumlteacuteseacutere
Az uumltő-vaacutegoacute fegyvertiacutepus mellett megemliacutetendők a szaacutelfegyverek csalaacutedjaacuteba tartozoacute
kopjaacutek Ezekből rendkiacutevuumll keveacutes lelet maradt fenn azonban a forraacutesok megemleacutekeznek
hasznaacutelatukroacutel221 Ezeket a fegyvereket nem a siacuterba temetteacutek hanem valoacutesziacutenűleg a siacuterra
szuacutertaacutek ezeacutert maradt fenn annyira keveacutes (mindoumlssze oumlt) lelet a Kaacuterpaacutet-medence teruumlleteacuteről
Vizsgaacutelatuk soraacuten taacutempontot jelenthetnek azok a nomaacuted lovasaacutebraacutezolaacutesok (pl szuleki
sziklarajz pendzsikenti nagyfreskoacute nagyszentmikloacutesi kincs 2 sz korsoacute) melyeken zaacuteszloacutes
kopjaacuteval talaacutelkozhatunk222
bdquoMarokfegyverekrerdquo is talaacutelunk peacuteldaacutet a 9ndash10 szaacutezadboacutel ezek egyenes vagy enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű keacutesek voltak223 azonban elterjedeacutesuumlk annyira aacuteltalaacutenos valamint annyira neheacutez
esetuumlkben kuumlloumlnbseacuteget tenni szerszaacutemok eacutes fegyverek koumlzoumltt hogy egyelőre aligha vonhatunk
le belőluumlk hadtoumlrteacuteneti koumlvetkezteteacuteseket
219 Uo31ndash47 Ezen kiacutevuumll toumlbb olyan teacuterseacuteget talaacutelunk melyről felteacutetelezhető hogy előkelő temetkezeacutesi helye volt (pl Csongraacuted-Vendehalom VARGA 2013) azonban a Felső-Tisza-videacutek leletanyaga a leggazdagabb 220 Balta baacuterd fokos baacuterd baltaacutes baacuterd fokos balta kettős fokos nyeacuteltaacutemaszos balta baltaacutes szekerce KOVAacuteCS 1980b 101ndash110 ld meacuteg U KŐHALMI 1972 221 Bővebben ld Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben c fejezet 222 Bővebben ld U KŐHALMI 1972 keacutepjegyzeacutekeacutet 223 A szaacutemosboacutel csupaacuten egy előlhelyt megemliacutetve honfoglaloacute keacutesre peacuteldaacutek a saacuterreacutetudvar-hiacutezoacutefoumlldi leletek melyeknek pengeacuteje egyenes eacutele enyheacuten iacutevelt (51 siacuter 214 siacuter) NEPPER 1996 250ndash260
DOI 1015774PPKEBTK2019012
62
Koumlzelharci fegyverek alkalmazaacutesa az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben
Az iacuteraacutesos utalaacutesok oumlsszhangba hozhatoacutek a temetkezeacutesek vizsgaacutelataacuteboacutel nyert
tapasztalattal toumlbbfeacutele koumlzelharci fegyvert koumlztuumlk hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvereket is
hasznaacutelhattak ndash ezekre kuumlloumlnfeacutele kifejezeacuteseket hasznaacuteltak az iacuterott forraacutesokban A goumlroumlg
nyelvű szoumlvegekben legtoumlbbszoumlr a spatheacute (σπάθη) eacutes xiphos (ξίφος) kifejezeacutesek
szerepelnek224 miacuteg a latin nyelvű forraacutesokban aacuteltalaacuteban szinteacuten a spatha valamint a gladius
(Regino Chronicon) kifejezeacutesekkel talaacutelkozhatunk
Aacuteltalaacutenossaacutegban megfogalmazhatoacute probleacutema hogy e terminusok nehezen
vonatkoztathatoacutek konkreacutetan a szablyaacutera mint a forraacutesok keletkezeacutesi koumlzege szaacutemaacutera keveacutesbeacute
ismert fegyvertiacutepusra225 Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert Regino apaacutet eacutevkoumlnyveacuteben a gladius kifejezeacutes inkaacutebb
egyfajta aacuteltalaacutenos eacutertelemben szerepel a magyar harcaacuteszatot illetően
bdquo(hellip) karddal csak keveseket de sok ezreket oumllnek meg nyilaikkal amelyet olyan uumlgyesen
lőnek ki szaru-iacutejaikboacutel hogy loumlveacuteseik ellen alig lehet veacutedekeznirdquo226
A forraacutes tehaacutet emliacuteti a koumlzelharci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutet ennek ritka
előfordulaacutesaacutet pedig az aacuteltalaacutenossaacutegban kedvelt taacutevolsaacutegi harccal eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes
hadicseleacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe
bdquoUgyanis arcvonalban koumlzelről harcolni vagy vaacuterosokat ostrommal bevenni nem tudnak
Előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute lovaikon harcolnak gyakran sziacutenlelnek futaacutest is Eacutes nem
tudnak sokaacuteig harcolni egyeacutebkeacutent ha akkora lenne a kitartaacutesuk is amilyen erős a taacutemadaacutesuk
akkor elviselhetetlenek lenneacutenek Toumlbbnyire a heves viadal koumlzepeacuten abbahagyjaacutek az uumltkoumlzetet
eacutes keveacutessel utoacutebb a futaacutesboacutel visszafordulnak a csataacuteba eacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo227
Baacuter e foumlnti bekezdeacutes pont azon reacuteszek koumlzeacute tartozik amelyet a pruumlmi apaacutet Marcus
Iunianus Iustinus Vilaacutegkroacutenikaacutejaacutenak szkiacutetaacutekra vonatkozoacute reacuteszeiből vett aacutet228 az aacutetveacutetel okaacutet
224 KOLIAS 1988 133 225 KELLNER 1997 129 226 Regino Chronicon MEH 199 bdquo(hellip) perpaucos gladio multa milia sagittis interimunt quas tanta arte ex corneis arcubus dirigunt uacutet earum ictus vix precaveri possitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 227 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889) 228 Historiae Philippicae XLI 2 vouml Emberger P Zum Fortwirken des Iustinus in der fruumlhmittelalterlichen Chronik des Regino von Pruumlm Gymnasium Zeitschrift fuumlr Kultur der Antike und humanistische Bildung 118 (2011) 585ndash609
DOI 1015774PPKEBTK2019012
63
minden bizonnyal az egyezeacutesben ndash vagy legalaacutebbis a hasonloacutesaacutegban ndash kell keresnuumlnk Ez
hasonloacute lehetegy maacutesik kortaacuters a magyarok harcaacuteszataacutet aacuteltalaacutenosan jellemző forraacutes eseteacutehez
meacutegpedig VI Boumllcs Leoacuten Taktika (Τακτικά) c műveacuteben talaacutelhatoacute aacutetemeleacuteseihez amelyeket a
bizaacutenci csaacuteszaacuter Maurikios 6 szaacutezad veacutegi ndash 7 szaacutezadi Strategikon (Στρατηγικόν) c
munkaacutejaacuteboacutel vett aacutet eacutes amelyek eredetileg a tuumlrkoumlkkel kapcsolatosak Moravcsik Gyula
magyaraacutezata szerint azonban Leoacuten csaacuteszaacuter tudataacuteban volt a kuumlloumlnbseacutegnek ezzel egyuumltt
reacuteszleteiben megfeleltethetőnek talaacutelhatta a koraacutebbi leiacuteraacutest a 9 eacutes 10 szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelő
magyarokra eacutes bolgaacuterokra229
A Taktikaacuteban megismerkedhetuumlnk a magyarok fegyverzeteacutevel eacutes annak hasznaacutelati
moacutedjaacuteval
bdquoFegyverzetuumlk kard bőrpaacutenceacutel iacutej eacutes kopja s iacutegy a harcokban legtoumlbbjuumlk keacutetfeacutele fegyvert
visel vaacutellukon kopjaacutet hordanak kezuumlkben iacutejat tartanak eacutes amint a szuumlkseacuteg megkiacutevaacutenja hol az
egyiket hol a maacutesikat hasznaacuteljaacutek Uumlldoumlzteteacutes koumlzben azonban inkaacutebb iacutejukkal vannak
foumlleacutenybenrdquo230
Visszateacuterve a taacutevolsaacutegi harc Taktika eacutes a Regino-eacutevkoumlnyv aacuteltal sugallt hangsuacutelyossaacutegaacutera
a koumlzelharccal szemben azt laacutethatjuk hogy e neacutezet vaacutelt aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute a tudomaacutenyos
koumlzgondolkodaacutesban A magyar harcaacuteszat leiacuteraacutesaacutera aacuteltalaacuteban a koumlnnyűlovassaacuteg jellemzőit eacutes
harcteacuteri feladatkoumlreit alkalmaztaacutek a gyorsasaacutegot mozgeacutekonysaacutegot a manőverezeacutest eacutes a
meglepeteacutes szerű taacutemadaacutesokat A leggyakrabban emliacutetett harcaacuteszati elemek a lesveteacutes az
uumlldoumlzeacutes eacutes a sziacutenlelt megfutamodaacutes231
Itt kell roumlviden kiteacuternuumlnk a forraacutesok nyuacutejtotta megismereacutesi lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutera
hiszen azok a feljegyzeacutesek amelyek a magyarok aacuteltal oly sokszor lerohant eacutes kifosztott
teruumlletekről szaacutermaznak nem valoacutesziacutenű hogy objektiacutev keacutepet szolgaacuteltatnak az adott teruumlletet
baacutermilyen szinten megszaacutelloacute annak gazdasaacutegi keacuteszleteit nagymeacuterteacutekben igeacutenybe vevő eacutes
lakossaacutegaacutet pusztiacutetoacute illetve elrabloacute idegen hadseregről A forraacutesok hadtoumlrteacuteneti informaacutecioacute- 229 MORAVCSIK 1951 346 ndash 352 vouml B SZABOacute 2010 41ndash42 230 bdquoὉπλίζονται δέ σπατίοις καί λωρικίοις καί τόξοις καί κονταρίοις ὅϑεν ἐν ταῖς μάχαις διπλοῦν ἄρμα οι πλείονες αὐτῶν ἐπιφέρονται ἐν τοῖς ὤμοις τά κοντάρια ἀναβαστάζοντες καί τά τόξα ἐν ταῖς χερσί κατέκοντες καί ἀμφοτέροις κατά τήν ἀπαντῶσαν χρείαν κεχρημένοι διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοιςrdquo Az utolsoacute mondatreacutesz (διοκόμενοι δέ μᾶλλον προτεροῦσι τοῖς τόξοις) a csaacuteszaacuter betoldaacutesa Maurikios szoumlvegeacutebe Boumllcs Leoacuten Taktika FontByz Cap 49 vouml MEH 108 HKIacuteF 105 49 Felmeruumllhet a keacuterdeacutes hogy hogyan hasznaacutelhattaacutek felvaacuteltva a keacutet keacutetkezes fegyvert valamint hogy a kopjaacutenak hol lehetett a viseleacutesi helye hol taacuteroltaacutek ha nem tartottaacutek keacutezben Ennek megvaacutelaszolaacutesaacutera kuumlloumlnboumlző kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eacutes keleti analoacutegiaacuteboacutel meriacutető (B SZABOacute 2010 51ndash54) megoldaacutesok szuumllettek 231 Hoacuteman Baacutelint ndash Szekfű Gyula Magyar toumlrteacutenet I Bp 1929 105 MEYNERT 1876 1ndash26 SALAMON 1876 765ndash777 P SZATHMAacuteRY 1878 515ndash527 587ndash592 HAZAY 1888 550ndash553 DARKOacute 1916 8ndash9 A teacutema historiograacutefiai aacutettekinteacuteseacutehez ld B SZABOacute 2010 39ndash40
DOI 1015774PPKEBTK2019012
64
eacuterteacutekeacutevel kapcsolatban jegyzi meg az Aacuterpaacuted-kori taktikaacutet vizsgaacuteloacute Szabados Gyoumlrgy hogy a
forraacuteseacuterteacuteket jelentősen behataacuterolja az esemeacutenyeket feljegyző kuumllfoumlldi szemeacutelyek
taacutejeacutekozottsaacutega (vagy az esetek toumlbbseacutegeacuteben eacutepp taacutejeacutekozatlansaacutega) a hadaacuteszatban valamint
hogy egy-egy időszak katonai intenzitaacutesaacutenak megismereacutese szinteacuten nagyban fuumlgg a
forraacutesadottsaacutegoktoacutel232
Mindemellett ndash ahogy azt a fejezet elejeacuten is laacutethattuk ndash a lovasnomaacuted vagy
bdquokoumlnnyűlovasrdquo taktika nem meruumllt ki a sziacutenlelt visszavonulaacutesban ugyanuacutegy reacutesze volt a
koumlzelharc amely soraacuten a maacuter emliacutetett szablyaacutet (valamint a kardot) fokos- eacutes baltafeacuteleacuteket
valamint szaacutelfegyvereket (kopja laacutendzsa) hasznaacuteltak
Mivel a szablya lovas fegyver iacutegy a fegyvernemnek megfelelően alapvetően
rohamozaacutesra hasznaacuteltaacutek Aacuteltalaacutenosan elterjedt neacutezet az is hogy a gyorsasaacutegra eacutes
manőverezeacutesre eacutepuumllő koumlnnyűlovas harcmodorhoz kapcsoloacutedik a leginkaacutebb a relatiacuteve kis
toumlmegű hosszuacute pengeacutejű fegyver233 Azonban amennyiben a magyar hadseregben nem volt
kuumlloumln gyalogsaacuteg eacutes valoacuteban toumlbbnyire egy fegyvernemből tevődoumltt oumlssze a haderő nem
valoacutesziacutenű hogy a lovassaacutegnak csupaacuten bdquokoumlnnyűlovasrdquo feladatokat kellett betoumlltenie234 iacutegy
akaacuter e koumlzelharci fegyverek is toumlbbfeacutele moacutedon keruumlltek alkalmazaacutesra
Az iacuterott forraacutesoktoacutel a fenti terminoloacutegiai probleacutemaacutek okaacuten sem vaacuterhatoacute a szablyahasznaacutelat
konkreacutet emliacuteteacutese azonban aacuteltalaacutenosan a koumlzelharci vaacutellalaacutesaacutera e forraacutestiacutepus alapjaacuten haacuterom
esetben keruumll sor
232SZABADOS 2007 495ndash496 Szabados Gyoumlrgy 28 uumltkoumlzetet sorol fel az Aacuterpaacuted-korboacutel amelyek iacuterott forraacutesai a lovasnomaacuted harcmodor kontinuitaacutesaacuteroacutel is megemleacutekeznek Brenta (899) Pozsony (907) Augsburg (910) Merseburg (933) ismeretlen hely (Bizaacutenc ellen 934) Augsburg (955) Arkadiopolis (970) Oroszlaacutenos (1028) Raacuteba vonala eacutes Beacutecs (1030) Neacutemetfoumlld (Aba Saacutemuel hadjaacuterata 1042) Meacutenfő (1044) Hainburg (1050) Veacutertes (1051) Kerleacutes (1068) Al-Duna (1091 1150 1154) Přemyśl (1099) Olsava folyoacute (1116) Lajta-Fischa folyoacute koumlze (1146) Zimony (1167) Staacutejerorszaacuteg (1233) Muhi (1241) Morvamező (1260 1278) Hoacuted-toacute (1282) Borostyaacutenkő (1285) Goumlllheim (1298) Uo 2007 475ndash500 233 bdquoоружие маневренной конной борьбыrdquo KIRPIČNIKOV 1966 61 Kirpičnikov itt N Ya Merpert veacutelemeacutenyeacutet ismeacutetelte meg de hasonloacute gondolat meruumll fel a jenyiszej-videacuteki kirgiz fegyvereket vizsgaacuteloacute Khudyakov valamint a bolgaacuter leletenyyagot vizsgaacuteloacute Jotov munkaacutejaacuteban is KHUDYAKOV 1980 45 MERPERT 1955 155 JOTOV 2004 59 234 Az uacutejabb amerikai szakirodalomban toumlbbszoumlr iacuternak a honfoglaloacutek gyalogsaacutegaacuteroacutel vouml Veszpreacutemy Laacuteszloacute ismerteteacuteseit Charles R Bowlus The Battle of Lechfeld and Its Aftermath August 955 The End of the Age of Migrations in the Latin West Ashgate Publ Comp Aldershot 2006 HK 119 (2006) 1089ndash1093 Uő Bernard S Bachrach ndash David S Bachrach Warfare in Medieval Europe c 400ndashc 1453 Routledge London ndash New York 2017 HK 1311 (2018) 139-141
DOI 1015774PPKEBTK2019012
65
1 Befejező rohamoknaacutel
Toumlbbek koumlzoumltt olyan esetekről talaacutelhatoacute feljegyzeacutes amikor a magyarok tervszerűen
bocsaacutetkoznak koumlzelharcba amihez a fent sorolt harcaacuteszati elemeket hasznaacuteljaacutek
előkeacutesziacutető elemnek Kitűnő peacutelda erre Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-
Masʿūdī (896ndash956) 943ndash947 koumlzoumltt iacutert Murūğ al-ḏahabciacutemű műve amelyben a
megemleacutekezik Wlndr vaacuterosaacutenak ostromaacuteroacutel eacutes a Bizaacutenc foumlloumltt aratott magyar-
besenyő győzelemről
bdquoAz ő soraik ugyanis rendezett aacutellapotban maradtak eacutes nem bomlottak fel A
lovasosztagok jobbroacutel eacutes balroacutel szaacuteguldoztak Előkeruumlltek a kardok is Elsoumlteacutetuumllt a
laacutethataacuter eacutes sűrűn hangzott a lovasok kiaacuteltaacutesardquo235
Ez a reacuteszlet a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek hasznaacutelataacutenak egyik legkonkreacutetabb emliacuteteacutese
B Szaboacute Jaacutenos az uumltkoumlzet forraacutesboacutel toumlrteacutenő modellezeacutese Anonymos Byzantinos ndash
Syrianos magister hadaacuteszati munkaacutejaacutehoz hasonliacutetotta a magyar-besenyő csatarendet
amely centrumboacutel osztagokra tagolt szaacuternyakboacutel aacutellt A szaacuternyak szerepe az ellenseacuteges
erő bomlasztaacutesaacuteban aacutellt majd a bizaacutenci (bomlott alakzatuacute) roham soraacuten szeacutetnyitottak
eacutes a vaacuterakozoacute fősereggel koumlzrefogtaacutek a taacutemadoacutekat majd nyiacutelzaacuteporral veacuteguumll pedig
koumlzelharci fegyverekkel semmisiacutetetteacutek meg az ellenseacuteges haderőt236
2 Lesveteacutesekneacutel meglepeteacutesszerű taacutemadaacutesoknaacutel
A koumlzelharc bizonyos helyzetekben maacutes moacutedon a maacuter emliacutetett lesveteacutesek aacuteltal keruumllt
előkeacutesziacuteteacutesre
bdquoE buzdiacutetoacute beszeacutedtől visszanyerve leacutelekjelenleacutetuumlket haacuterom felől lesbe aacutelliacutetanak
csapatokat ők maguk meg a folyoacuten aacutetkelve egyenesen az ellenseacuteg koumlzepeacutebe rohantak
A kereszteacutenyek koumlzuumll ugyanis a legtoumlbben az alkudozaacutesok miatti hosszas vaacuterakozaacutesban
kifaacuteradva taacuteborszerte leszaacutelltak a loacuteroacutel hogy feluumldiacutetseacutek magukat eacutetellel A magyarok
oly hirtelenseacuteggel doumlfteacutek le ezeket hogy egyeseknek az eacutetelt a torkukban szuacutertaacutek aacutet
maacutesokat megakadaacutelyoztak a futaacutesbanhelliprdquo237
235Abu al-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn ibn ʿAlī al-Masʿūdī Murūğ al-ḏahab HKIacuteF 38 236 A bizaacutenci haduumlgyi eacutertekezeacutestől annyiban teacuter el a 932-es uumltkoumlzet lefolyaacutesa hogy a műben neheacutezfegyverzetű eacutes iacutejaacutesz gyalogsaacuteg keacutepezi a dereacutekhadat miacuteg a magyar-besenyő hadsereg eseteacuteben a centrum is lovassaacutegboacutel aacutellhatott B Szaboacute hozzaacutefűzi a csata forraacutes szerinti lezajlaacutesa ugyan keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten az esemeacuteny megoumlroumlkiacutetője bdquonem felteacutetelezte hogy az aacuteltala toumlroumlknek nevezett neacutepek a fegyverzetuumlk miatt lettek volna haacutetraacutenyban egy ilyen oumlsszecsapaacutesbanrdquo Uő 2017 112ndash113 237 Liutprand Antapodosis MEH 217
DOI 1015774PPKEBTK2019012
66
Hasonloacute lefolyaacutesuacute az első lechfeldi uumltkoumlzet is (910 juacutenius 12) amelyet a neacutemet
csapatok ellen viacutevtak
bdquoTehaacutet meacuteg mielőtt bdquoAurora elhagynaacute Titonus saacutefraacutenysziacutenű aacutegyaacutetrdquo a magyarok neacutepe
oumlldoumlkleacutesre szomjasan eacutes vaacutegyoacutedva a harcra meglepi a meacuteg aacutesiacutetozoacute kereszteacutenyeket
mert toumlbbeket a nyiacutel előbb eacutebresztett fel mint a kiaacuteltozaacutes maacutesokat pedig akiket
aacutegyukban doumlftek keresztuumll sem a zaj sem a sebek nem eacutebresztettek maacuter fel mivel
előbb szaacutellott el belőluumlk a leacutelek mint az aacutelomrdquo238
A keacutet forraacutesreacuteszlet annyira hasonloacute moacutedon aacutebraacutezolja a 899-es eacutes a 910-es uumltkoumlzetet
hogy felmeruumll annak gyanuacuteja is hogy mindez egy Liutprand-feacutele seacutema amelyre a keacutet
kuumlloumln időpontban toumlrteacutent aacutem hasonloacute kimenetelű csata toumlrteacuteneteacutet feleacutepiacuteti
Mindemellett keacutetseacutegtelen hogy az iacuterott forraacutesokban talaacutelunk utalaacutest a lesveteacutesből
inteacutezett koumlzelharcba torkolloacute rohamra
Figyelemremeacuteltoacute kuumlloumlnbseacuteg a keacutet oumlsszecsapaacutes koumlzoumltt hogy a lech mezei uumltkoumlzet soraacuten
nem sikeruumllt egyből legyőzni az ellenseacuteget sőt a csata hajnaltoacutel napnyugtaacuteig tartott
bdquoA lenyugvoacute nap maacuter heacutet oacuteraacutet mutatott eacutes a hadiszerencse Lajos reacuteszeacutenek kedvezett
amikor a tuumlrkoumlk minthogy nem ravaszsaacuteg neacutelkuumll valoacutek szemtől szembe cselt vetnek eacutes
futaacutest sziacutenlelnek Amikor a kiraacutely neacutepe a cselveteacutest nem sejtve a legerősebb lenduumllettel
uumlldoumlzőbe veszi őket a lesben aacutelloacutek minden oldalroacutel előjoumlnnek eacutes megsemmisiacutetik a
győzteseket azok akiket maacuter legyőzoumlttnek veacuteltekrdquo239
Maacutes reacuteszről a leiacuteraacutes rendkiacutevuumll hasonloacute Regino koraacutebban ideacutezett jellemzeacuteseacutehez
amelyben a magyarokat előreszaacuteguldoacute vagy meghaacutetraacuteloacute futaacutest sziacutenlelő sokaacuteig
harcolni nem keacutepes azonban erős taacutemadaacutesokat inteacutező harcosoknak iacuterja le aki a heves
viadal koumlzepeacuten abbahagyott csataacuteba visszafordulnak (bdquoeacutes amikor azt hinneacuted hogy maacuter
győzteacutel eacuteppen akkor jutsz halaacutelos veszedelemberdquo)240
A gyakori visszavonulaacutesok szolgaacutelhattak a csapatok uacutejrarendeződeacuteseacutere is valamint azt
sejtetik hogy a homogeacuten fegyvernemű haderő koumlzelharci fegyvereit a rohamok soraacuten
mozgaacutesban vetette be eacutes a tuacutelsaacutegosan hosszuacute ideig helyvaacuteltoztataacutest neacutelkuumlloumlző harc
238 Uo 214 239 Uo 214 A hosszan tartoacute oumlsszecsapaacutes jelenseacutegeacutere B Szaboacute Jaacutenos figyelt fel Uő 2017 109 240 Regino Chronicon MEH 199 bdquoComnius enim in acie preliari aut obsessas expugnare urbes nesciunt Pugnant aut procurrentibus equis aut terga dantibus saepe etiam fugam simulant Nec pugnare diu possunt ceterum intolerandi forent si quantus est impetus vis tanta et perseverantia esset Plerumque in ipso ardore certaminis prelia deserunt ac paulo post pugnam ex fuga repetunt ut cum maxime vicisse te putes tunc tibi discrimen subeundum sitrdquo MGH SS rer Germ 50 1890 133 (AD 889)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
67
kedvezőtlen volt szaacutemukra iacutegy az ilyen helyzetből igyekeztek kikeruumllni eacutes
uacutejrarendeződni
3 Koumlzelharcra keacutenyszeruumllve
Termeacuteszetesen egy kedvezőtlen kimenetelű uumltkoumlzet soraacuten is szorulhattak koumlzelharci
fegyverek alkalmazaacutesaacutera ezek az esetek azonban eacutelesen elkuumlloumlnuumllnek a tervezetten
vaacutellalt keacutezitusaacutektoacutel Ide sorolhatoacute a 955-oumls augsburgi uumltkoumlzet amelyről Widukind a
koumlvetkezőkeacutepp emleacutekezik meg
bdquoAz ellenseacuteg koumlzuumll a baacutetrabbak előszoumlr ellenaacutelltak azutaacuten amikor laacutettaacutek hogy taacutersaik
haacutetat fordiacutetanak megreacutemuumllve eacutes a mieink koumlzeacute keveredve elpusztiacutettatnakrdquo241
Szinteacuten ide tartozik a 933-as merseburgi (vagy riadei) csata Koumlzvetlenuumll az uumltkoumlzetet
megelőzően az alaacutebbi bdquotanaacutecsot adtardquo (rendelte el) Madaraacutesz Henrik a katonaacuteinak
bdquoAmikor elkezditek a harcot senki ne proacutebaacutelja előzni bajtaacutersaacutet meacuteg ha gyorsabb is a
lova hanem egyik oldalroacutel a pajzsoktoacutel veacutedve a pajzsokon fogjaacutetok fel az első
nyiacutelloumlveacuteseket azutaacuten heves vaacutegtataacutessal eacutes a leghevesebb lenduumllettel rohanjatok raacutejuk
hogy maacutesodszor ne tudjaacutek kilőni raacutetok nyilaikat mindaddig amiacuteg nem eacuterzik a
fegyvereitek aacuteltal uumltoumltt sebeketrdquo242
A fenti reacuteszben fontos az időziacuteteacutes Liutprand meacuteg nem az uumlldoumlzeacutesről beszeacutel hanem a
harc elkezdeacuteseacuteről iacutegy valoacutesziacutenű hogy maacuter a kezdő roham is bomlott alakzatban
toumlrteacutent a szaacutesz haderőneacutel Amennyiben sziacutenlelt megfutamodaacutesroacutel lenne szoacute nem lenne
valoacutesziacutenű hogy a nyugati lovasok az első eacutes a maacutesodik nyiacutel kiloumlveacutese koumlzoumltt olyan
sebesseacuteget tudnaacutenak eleacuterni lovaikon amellyel behozzaacutek a lemaradaacutest Tehaacutet Henrik
reakcioacuteja a toumlbbnyire kiismert magyar taktikaacutera nem a sziacutenlelt megfutamodaacutes alatti
uumlldoumlzeacuteshez valoacute alakzati zaacutertsaacuteg hanem a taacutevolsaacutegi előny felszaacutemolaacutesa a
legbiztonsaacutegosabb veacutedekezeacutessel lassabb uumltemben oumlsszezaacutert alakzatban koumlzeledve az
ellenseacuteghez majd az első nyilak kiloumlveacutese utaacuten ndash amit ezek szerint aacuteltalaacuteban egyszerre
eacutes nem folyamatosan lőttek ki ndash a lovasroham miatt egymaacutes feleacute egyeacutebkeacutent is
koumlzeledő seregek koumlzti taacutevolsaacuteg eacutes ezzel egyuumltt a megfutamodaacutes eacutes az uacutejboacuteli
iacutejhasznaacutelat lehetőseacutegeacutenek teljes felszaacutemolaacutesa Amennyiben hitelesnek tartjuk a leiacuteraacutest
241 Widukind Res gestae Saxonicae MEH 239 242 Liutprand Antapodosis MEH 218
DOI 1015774PPKEBTK2019012
68
azzal is szaacutemolhatunk hogy egy lovasroham soraacuten legfeljebb mintegy haacuterom
alkalommal lőhettek ki nyilat a magyar katonaacutek243
Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk az első eacutes maacutesodik esetet amelyek soraacuten tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcot a magyar haderő azt aacutellapiacutethatjuk meg hogy a koumlzelharcok egy gondosan
előkeacutesziacutetett lovasrohamot jelentettek A roham koumlzvetlen előzmeacutenye egy helyzeti előny mint
az ellenseacuteg sorainak megbontaacutesa nyilazaacutessal vagy taacutemadaacutes meglepeteacutesszerűseacutege Vagyis
bizonyos meacuterteacutekig szokaacutes lehetett az uumltkoumlzetek soraacuten figyelni annak lehetőseacutegeacutet hogy az
ellenseacuteget megrohanhassaacutek
Az ellenseacuteges hadakra mineacutel gyengeacutebb zavarodottabb vagy akaacuter kiszolgaacuteltatottabb
aacutellapotukban toumlrteacutenő csapaacutesmeacutereacutes a keacutesőbbiekben sem aacutellt taacutevol a magyar hadműveacuteszettől244
A rohamot koumlvetően felteacutetelezhetően csak kis ideig vaacutellaltak keacutezitusaacutet majd a csapatok
uacutejrarendezeacutese eacutes az ellenseacuteg sorainak maguk utaacuten csalaacutesaacuteval toumlrteacutenő megbontaacutesa utaacuten a
rohamot uacutejboacutel koncentraacutelt erővel a zavarodott bomlott alakzatok ellen voltak keacutepesek
inteacutezni Mindez rendkiacutevuumll hasonliacutet a 7 szaacutezadi Maurikios-feacutele Strategikon aacuteltal emliacutetett
lovassaacutegi manőverekre amelyeket a bizaacutenciak B Szaboacute felteacutetelezeacutese szerint az alaacutenoktoacutel
vettek aacutet Ezek szerint a lovasokat cursorokra (taacutemadoacutek) eacutes defensorokra (veacutedők) osztjaacutek eacutes a
veacutedők feladata hogy szeacuteles taacutevkoumlzoumlket hagyva lehetőveacute tegyeacutek a taacutemadoacutek szaacutemaacutera a
visszavonulaacutest eacutes az uacutejboacuteli (akaacuter egyuumlttes) taacutemadaacutest245
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt laacutethatjuk hogy baacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar taktika tuacutelnyomoacute reacuteszt a
taacutevolsaacutegi harcra eacutes a manőverező-keacutepesseacutegre eacutepuumllt tervezetten toumlbbfeacutele indiacutettataacutesboacutel vaacutellaltak
koumlzelharcot is (rajtauumlteacutesek befejező csapaacutesmeacutereacutesek) amelyet az iacuteraacutesos emliacuteteacutesen kiacutevuumll a
temetkezeacutesekben fellelhető fegyveroumlsszeteacutetel is bizonyiacutet
Mivel toumlrteacutenelmileg nem alaacutetaacutemaszthatoacute a 9ndash10 szaacutezadi magyar gyalogsaacuteg leacutetezeacutese a
felteacutetelezhetően egyfeacutele fegyvernemből aacutelloacute haderő lovascsapatainak olyan harcaacuteszati
feladatokat is el kellett tudni laacutetni amely egy differenciaacuteltabb haderő eseteacuteben nem a
243 Nemreacuteg hasonloacute tanulsaacuteggal Tompa Balaacutezs veacutegzett kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti vizsgaacutelatokat a lovasroham soraacuten toumlrteacutenő loumlveacutesek eacutes fegyvervaacuteltaacutesok lehetőseacutegeiről 244 Ilyenek a folyoacuten aacutetkelő ellenseacuteg megtaacutemadaacutesaacutenak esetei is peacuteldaacuteul Meacutenfő (1044) Haram (1128) Zimony (1165) Moson koumlrnyeacuteke (1271) B SZABOacute 2017 126 245 Maacutes esetekben nem keruumll sor cursor-defensor elkuumlloumlniacuteteacutesre hanem keacutet szaacuternyra osztjaacutek a hadsereget bekeriacuteteacutes ceacuteljaacuteboacutel Uo 118ndash120
DOI 1015774PPKEBTK2019012
69
lovasiacutejaacutesz harcosok csatateacuteri szerepkoumlreacutehez tartozott Eacuteppen ezeacutert felteacutetelezhető hogy egyes
csapatok fegyverzetuumlket tekintve jobban a koumlzelharcra voltak berendezkedve
Az iacuterott forraacutesokban megfigyelhető hogy toumlbb alkalommal is sor keruumll tervezetten vaacutellalt
koumlzelharcra eacutes iacutegy a koumlzelharci fegyverek hasznaacutelataacutera Ezek koumlzoumltt azonban csak egy esetben
keruumllnek emliacuteteacutesre konkreacutetan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek (Masʿūdī Boumllcs Leoacuten Regino apaacutet)
amelyek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a szablyaacuteknak feleltethetők meg
A harcaacuteszati alkalmazaacutesra vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek alacsony szaacutema eacutes szűkoumlsseacutege miatt
egyelőre nem laacutetszik annak lehetőseacutege hogy a koumlzelharccal kapcsolatosan tovaacutebbi reacuteszletek is
megaacutellapiacutethatoacutek legyenek mint peacuteldaacuteul a keacutezitusaacuteba bocsaacutetkozaacutes moacutedja gyakorisaacutega eacutes
annak esetleges időbeli vaacuteltozaacutesa valamint az ehhez kapcsoloacutedoacute koumlzelharci fegyverek araacutenya
amelyre inkaacutebb a reacutegeacuteszeti forraacutesok bővuumlleacutese eacutes interpretaacutecioacuteja adhat megfelelő vaacutelaszt
Annyi bizonyos hogy a magyar hadsereg nem csak veacuteletlenszerűen vagy keacutenyszerből vaacutellalta
a koumlzelharcot amely szinteacuten aacuternyalja a forraacutesokboacutel elsődlegesen megismerhető toumlbbnyire iacutejat
hasznaacuteloacute eacutes koumlnnyen megfutamodoacute lovasnomaacuted harcos keacutepeacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
70
TIPOLOacuteGIA
Az eacutertekezeacutes primer forraacutescsoportja a fegyverleletek
A kutataacutes soraacuten 140 olyan fegyverleletet sikeruumllt felgyűjteni amelyek 9ndash10 szaacutezadi
magyarok anyagi kultuacuteraacutejaacutehoz koumlthető szablyakeacutent lettek azonosiacutetva246 A Kaacuterpaacutet-medencei
leleteken kiacutevuumll haacuterom nyugat-euroacutepai lelőhelyről szaacutermazoacute fegyver is a listaacuteba keruumllt az
augsburgi az aspres-legraves-corps-i eacutes a gnadendorfi szablya [I2ndash3 Keacutep] Ezek koumlzuumll az
augsburgi peacuteldaacuteny [I4 Keacutep] ndash joacutellehet formai sajaacutetossaacutegai alapjaacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a 9ndash
10 szaacutezadi magyarsaacuteghoz koumlthető ndash nem egyeacutertelmű koumlzleacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben247 valamint
az előkeruumlleacutesi koumlruumllmeacuteny ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban egyelőre fenntartaacutessal a formai jellemzők eacutes
metrikus adatok rendszerező vizsgaacutelatain kiacutevuumll lett kezelve [No 0]
Tovaacutebbi 10 fegyverre nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a bdquohonfoglaloacute magyar szablyardquo
meghataacuterozaacutes ezek a Jegyzeacuteken kiacutevuumlli fegyverek c taacuteblaacutezatban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
A kuumlloumln listaacutezaacutes oka esetenkeacutent vaacuteltozoacute Ahogy azt maacuter az eacutertekezeacutes moacutedszertani
fejezeteacuteben is laacutethattuk a Beacutecsben őrzoumltt ismeretlen lelőhelyű szablya nem egyeacutertelműen
koumlthető a honfoglaloacute magyar fegyverkultuacuteraacutehoz baacuter e besorolaacutes valoacutesziacutenűsiacutethető A fegyver
eredeteacutevel kapcsolatos vitaacutek tovaacutebbaacute a sajaacutetos formai eacutes metrikus tulajdonsaacutegai oacutevatossaacutegra
intenek bennuumlnket a toumlbbi szablyalelettel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes soraacuten
Kovaacutecs Laacuteszloacute kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban listaacutejaacuteba vette a laacutebatlani szablyaacutet amelyet
ellenzője alapjaacuten a legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel honfoglalaacutes kori ugyanakkor szakirodalmi
meghataacuterozaacutesa bizonytalan248 Bizonytalan koumlzleacutes helyzete aacutell fenn a kispesti napkori eacutes
nyiacuteregyhaacutezi leletekneacutel is honfoglaloacute szablyakeacutent valoacute emliacuteteacutesuumlk szakirodalmilag nem
igazolhatoacute egyeacutertelműen249
246 A listaacutet a Kataloacutegus A honfoglaloacute magyar szablyaacutek lelőhelyei c taacuteblaacutezata tartalmazza A tovaacutebbiakban az emliacuteteacutesre keruumllő szablyaacutek eseteacuteben hivatkozott No e lista szerinti sorszaacutemot jelenti (pl [No 15] a taacuteblaacutezat 15 szablyaacutejaacutera hivatkozik) 247 M Schulze keacutet feacutenykeacutepet koumlzoumll a fegyverről amelyről megaacutellapiacutethatoacute hogy az a keacutep keacutesziacuteteacutese idejeacuten eacutep eacutes joacute aacutellapotuacute volt tovaacutebbaacute azonosiacutethatoacute az ellenző eacutes a penge-keresztmetszet tiacutepusa A szerző ezen kiacutevuumll egy aacuteltalaacutenos hosszeacuterteacuteket (770mm) az őrzeacutesi helyet (Archaumlologische Staatsamlung Muumlnchen) eacutes a koumlzleacutest engedeacutelyeztető neveacutet emliacuteti meg (L Hamser) vagyis felteacutetelezhetően a taacutergynak egyeacuteb koumlzleacutese nincs Schulze a fegyver Augsburg deacutel-keleti peremeacuteről toumlrteacutenő előkeruumlleacuteseacutet uacutegy eacutertelmezi hogy azt a 955-oumls csata vagy a koraacutebbi magyar katonai akcioacutek soraacuten vesztette el egy magyar harcos Uő 2006 50ndash51 248 KOVAacuteCS 1980b No 85 vouml ReacutegFuumlz I31 110-111 No 156 MTA-BTK ReacutegAd 14599 249 A nyiacuteregyhaacuteza-polyaacutekbokori lelőhely toumlbb szakirodalomban is szerepel honfoglalaacutes korikeacutent (LAacuteSZLOacute 1995 526 JAKAB 2009 79ndash124) Ugyanakkor magaacuteroacutel a fegyverről az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja nem talaacutelt relevaacutens szakirodalmi koumlzleacutest
DOI 1015774PPKEBTK2019012
71
Maacutes esetekben nem a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz toumlrteacutenő kapcsolaacutes hanem a
szablyakeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutes vaacutelik keacutetseacutegesseacute A szeacutekesfeheacutervaacuter-demkoacutehegyi fegyvert a
2000-es eacutevek elejeacuteig toumlretlenuumll szablyaacutenak tartotta a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes250 azonban
napjainkra felmeruumllt annak lehetőseacutege is hogy szablyamarkolatuacute kardnak teikntsuumlk Joacutellehet
a szablyamarkolatuacute pengeacutek aacuteltalaacuteban szeacutelesebbek egyeacutertelműen az eacuteszaki-nyugati tiacutepusuacute
spathakhoz koumlthetők eacutes ellenzőjuumlk kovaacutecsoltvas Ez leacutenyegileg nem vaacuteltoztat azon hogy a
szeacutekesfeheacutervaacuteri lelet pengeacutejeacutenek iacuteveltseacutege eacutes keresztmetszete alapjaacuten nem lehet teljes
biztonsaacuteggal a szablyaacutek koumlzeacute sorolni A keresztmetszet vaacutelt doumlntőveacute az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
szablyaacutek listaacuteba veacutetele soraacuten ugyanis toumlbb enyheacuten vagy egyaacuteltalaacuten nem iacutevelt pengeacutevel is
talaacutelkozunk ezek azonban keresztmetszetileg (egyeacutelűseacuteg veacutegeacuten fokeacutelesedeacutes) a szablyaacutekkal
egyeznek meg251
Hasonloacute a helyzet az abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutekkel amelyet előkeruumlleacutese utaacuten a
leletet koumlzlő N Benkő Zsuzsanna szablyakeacutent azonosiacutetott azonban maacuter tanulmaacutenyaacuteban is
hangot adott Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutelemeacutenyeacutenek miszerint a 144cm-es pengeszakasz egyenes foka
alapjaacuten a fegyver inkaacutebb az egyeacutelű szablyamarkolatuacute kardokhoz tartozhat252
Meacuteg keveacutesbeacute egyeacutertelmű az Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuterjaacuteban talaacutelt vasrozsda amelyet
kardkeacutent szablyakeacutent vagy tegez vaspaacutelcaacuteikeacutent is eacutertelmeztek maacuter253 Szinteacuten vitatott a
szentes-szentlaacuteszloacutei pengetoumlredeacutek meghataacuterozaacutesa A temető anyagaacutet reacuteszletesen koumlzlő Szeacutell
Maacuterta vaskeacuteskeacutent definiaacutelta az 5 siacuter elhunytjaacutenak jobb kezeacuteneacutel előkeruumllt taacutergyat azonban a
Koszta Joacutezsef Muacutezeum hadi emleacutekeit feldolgozoacute Temesvaacutery Ferencneacutel maacuter
szablyatoumlredeacutekkeacutent keruumllt emliacuteteacutesre Tekintetbe veacuteve a pengetoumlredeacutek meacutereteit (H 182mm
SZ 22ndash27mm) tovaacutebbaacute a rajzokon megfigyelhető vaacutellazaacutes-szerű kiugraacutest valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk
hogy Temesvaacutery aacutellaacutespontja a hiteles azonban a lelet behatoacutebb vizsgaacutelata neacutelkuumll csupaacuten
rajzokra taacutemaszkodva nem lehet biztonsaacuteggal aacutellaacutest foglalni a keacuterdeacutesben
250 MESTERHAacuteZY 1996 374 251 Biacuteroacute Aacutedaacutem alkalmazta az bdquoegyenes egyeacutelű kardrdquo kifejezeacutest neacutegy honfoglaloacute szablyaacutera Biharkeresztes-Vasuacutetaacutellomaacutes Nemesoacutecsa Csongraacuted-Vendelhalom Szob-Vendelin BIacuteROacute 2012 202 Elkeacutepzelhető hogy az avar fegyverkutataacutesok paacuterhuzamaacuteval eacutelve e fegyverekneacutel is Csiky Gergely aacuteltal az egyenes fokeacuteles kardokra alkalmazott bdquoprotoszablyardquo kifejezeacutes lenne a legceacutelravezetőbb CSIKY 2009 124 Ugyanakkor nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre elegendő informaacutecioacute ahhoz hogy időrendileg kellő biztonsaacuteggal elkuumlloumlniacutetsuumlnk egy speciaacutelis fegyvertiacutepust 252 N BENKŐ 1980 237 244 21 j A tanulmaacutenyban Benkő Zs Kovaacutecs L lektori veacutelemeacutenyeacutere hivatkozott keacutesőbbi munkaacuteiban Kovaacutecs egyeacutertelműen szablya markolatuacute kardkeacutent definiaacutelta a fegyvert KOVAacuteCS 1990 39ndash49 Bővebben az azonosiacutetaacutes lehetőseacutegeiről ld Technoloacutegia Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek c fejezet 253 BAKAY 1965 7ndash8 Uő 1967 125 KOVAacuteCS 1994ndash95 161 REacuteVEacuteSZ 2008 109
DOI 1015774PPKEBTK2019012
72
Ezeken kiacutevuumll vannak olyan lelőhelyeink amelyekről szinte semmilyen meacutervadoacute
informaacutecioacuteval nem rendelkezuumlnk ahhoz hogy baacutermit is aacutelliacutetsunk a kapcsoloacutedoacute fegyverekről
csupaacuten egy vagy keacutet szakirodalmi koumlzleacutesre talaacutelunk peacuteldaacutet amely nem reacuteszletezi az előkeruumlleacutes
eacutes az azonosiacutetaacutes mikeacutentjeacutet
A korszak fegyverzeteacutenek kutataacutesaacutenaacutel komoly jelentőseacutege van a temetkezeacuteseknek ndash
hiszen elsődlegesen a korszak melleacutekletes temetkezeacuteseacutenek kontextusaacuteboacutel rekonstruaacutelhatoacute a
fegyverek viseleacutesi moacutedja valamint az hogy egyaacuteltalaacuten milyen tiacutepusok voltak hasznaacutelatosak
az adott hadi kultuacuteraacuteban A szablyaacutek tovaacutebbi leletasszociaacutecioacutejaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten pedig
koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk a fegyver taacutersadalmi szerepeacutere is A szablyaacutes temetkezeacutesek
vizsgaacutelataacutenaacutel elengedhetetlen taacutempontot nyuacutejt a napjainkban egyre bővuumllő honfoglalaacutes kori
corpus-sorozat amely Kiss Attila koraacutebbi munkaacutejaacuteval kiegeacuteszuumllve immaacuter tiacutez koumltetben
Baranya megye Győr eacutes Moson megyeacutek Hajduacute-Bihar megye Vasmegye valamint a Felső-
Tisza-videacutek a Reacutetkoumlz a nyiacuteri Mezőseacuteg Taktakoumlz a Duna-Tisza koumlze az Erdeacutelyi-medence a
Baacutensaacuteg eacutes a Patrium teacuterseacutegeacuteben fellelt siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleleteket dolgozza fel254
A kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs
Laacuteszloacute veacutegezte el Vooruženie vengrov obretatelej rodiny sabli boevye topory kopja ciacutemmel
iacutert kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban 1981-ben Munkaacuteja a mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg
fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera A kutataacutes előzmeacutenyeacutenek Kovaacutecs 1966-ban iacutert szakdolgozata
tekinthető amelyben szinteacuten a teljes Kaacuterpaacutet-medence honfoglalaacutes kori fegyveranyagaacutet
dolgozta fel azonban csak szakirodalomra eacutepiacutetkezve255 Teljeskoumlrű feldolgozaacutest Szaboacute Jaacutenos
Győző is veacutegzett a szablyaacutekkal kapcsolatban azonban ndash ahogy arroacutel Kovaacutecs Laacuteszloacute is
megemleacutekezik kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban ndash eredmeacutenyeit nem koumlzoumllte csupaacuten egy koraacutebbi
tanulmaacutenyaacuteban dolgozott fel 61 siacuterleletet256
Kovaacutecs Laacuteszloacute aacuteltal vizsgaacutelt fegyverek mintegy fele (71 db) dokumentaacutelt siacuterfeltaacuteraacutes
eredmeacutenyekeacutepp miacuteg a toumlbbi kiveacutetel neacutelkuumll szinteacuten temetkezeacutesből azonban nem megfigyelt
koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szoacutervaacutenyleletkeacutent laacutetott napvilaacutegot Előkeruumlleacutesuumlk szerint neacutegy csoportra
osztotta a szablyaacutekat 1 Hiteles siacuterleletek a 10 szaacutezadboacutel (71 db) 2 Ellenőrizhető 254 KISS 1983 HORVAacuteTH 2015 NEPPER 2002 KISS 2000 REacuteVEacuteSZ 1996a ISTVAacuteNOVITS 2003 TOacuteTH 2014 KOVAacuteCS 2015 GALLINA ndash VARGA 2016 GAacuteLL 2013 A korszak taacutergyi hagyateacutekaacutenak feldolgozaacutesaacutera valoacute igeacuteny maacuter a rsquo60-as eacutevekben megfogalmazoacutedott amelynek szisztematikus megvaloacutesiacutetaacutesa 1994-ben indult meg Kovaacutecs Laacuteszloacute eacutes Reacuteveacutesz Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben httpregeszetbiblu-szegedhuindexphpkutatastudomanyos-programokhonfoglalas-kori-corpus-sorozat [megtekinteacutes ideje 2018-09-11] Bizonyos eacutertelemben Fodor A honfoglaloacute magyarsaacuteg (1996) c munkaacuteja is ide sorolhatoacute joacutellehet e koumltet nem reacutegioacutenkeacutent mutatja be a temetkezeacuteseket hanem a millenniumi kiaacutelliacutetaacutes anyaga szemszoumlgeacuteből 255 Kovaacutecs L Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori fegyverek Szakdolgozat keacutezirat Budapest 1966 256 SZABOacute 1964 105ndash139 Azonban ezidőtaacutejt maacuter 120-naacutel is toumlbb peacuteldaacutenyt ismertek KOVAacuteCS 1980b 58 104 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
73
szoacutervaacutenyleletek a 10 szaacutezadboacutel (36 db) 3 Bizonytalan adatok (28 db) 4 A szakirodalomban
10 szaacutezadra keltezett de ellenőrizhetően maacutes koruacute fegyverek (12 db)
Kovaacutecs kuumlloumln gyűjteacutest veacutegzett a hiteles siacuterokboacutel szaacutermazoacute szablyaacutek temetkezeacutessel
kapcsolatos informaacutecioacuteiroacutel (aacutesataacutes vezetője eacutes eacuteve temetkezeacutes tiacutepusa elhalaacutelozaacutesi kor
temetkezeacutes keltezhetőseacutege melleacutekletek) Meglaacutetaacutesa szerint a szablyaacutet aacuteltalaacuteban huumlvellyel
helyezteacutek a siacuterba ndash ebből egy esetben fordul elő (Kolozsvaacuter Zaacutepolya utca 6 siacuter [XV Taacutebla])
hogy fegyver eacutes huumlvelye kuumlloumln a bal laacutebnaacutel eacutes jobb karnaacutel keruumllt elő ndash a markolat- eacutes
fuumlggesztőszereleacutekek hiaacutenyaacutet pedig a siacuterok bolygatottsaacutegaacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe de elismeri
hogy hiteles temetkezeacutesekből is keruumllt elő ellenző neacutelkuumlli szablya257 A fegyvert toumlbb moacutedon
helyezhetteacutek az elhunyt melleacute Lehetett 1) markolataacuteval a medencecsontnaacutel (az esetek
toumlbbseacutegeacuteben viseleacuteseacutenek megfelelően a csont bal oldalaacutenaacutel)258 2) heggyel a laacutebak feleacute a
comb eacutes laacutebszaacuter csontjaival paacuterhuzamosan illetve 3) a koponya iraacutenyaacuteba a gerinccel
paacuterhuzamosan tovaacutebbaacute 4) markolataacuteval a vaacutellnaacutel (41 a mellkason keresztbe vagy 42 a testtel
paacuterhuzamosan heggyel a laacutebak feleacute) 5) a koumlnyoumlkneacutel (heggyel a koponya feleacute) 6) a keacutezfejneacutel
(heggyel a koponya feleacute)259 vagy 7) a koponyaacutenaacutel (heggyel a laacutebak feleacute) Ez utoacutebbi a
nagykőroumlsi szablya eseteacuteben fordul elő itt a fegyvert eacutellel felfeleacute temetteacutek el260 Kovaacutecs
Laacuteszloacute oumlsszegzeacuteskeacutepp a koumlvetkező gondolatot fogalmazta meg a szablyaacutek temetkezeacutesen beluumlli
előfordulaacutesi helyeacutevel kapcsolatban bdquoA szablyaacutek elhelyezeacuteseacuteben keveacutes volt a rituaacutelis
megkoumltoumlttseacuteg a halottnak a maacutesvilaacutegra raquojaacuteroacutelaquo fegyvereacutet egyszerűen csak melleacute helyezteacutekrdquo261
A temetkezeacutesi szokaacutesok eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatban a szakirodalomban felmeruumllt a
bdquofordiacutetott vilaacutegrdquo elkeacutepzeleacutese valamint a visszateacutereacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak szaacutendeacuteka amire a
heggyel a koponya feleacute temetett fegyverekből koumlvetkeztettek262 Ugyanakkor nem valoacutesziacutenű
hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutesnak lehet ilyen szerepe ndash az akadaacutelyozoacute funkcioacute eseteacuteben
257 Kitűnő peacutelda erre a napjainkban előkeruumllt jaacuteszfeacutenyszarui szablyalelet esete is de ide sorolhatoacutek a koumlvetkező lelőhelyek szablyaacutei is Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy 12 siacuter Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter Tiszabezdeacuted 10 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart C eacutes D siacuter Kovaacutecs szerint hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg a naszvadi szablya megrongaacutelt ellenzője eseteacuteben is amelyet kultikus taacutergyrongaacutelaacutesnak tekintett SZŐKE 1941 218 KOVAacuteCS 1980b 32 65166 j 258 Kovaacutecs Laacuteszloacute ez alapjaacuten felteacutetelezte 11 esetben az oumlvre csatolt szablyaacutes temetkezeacutest is az aacuteltala vizsgaacutelt esetek egyharmadaacutenaacutel pedig fordiacutetott moacutedon jobb oldalra toumlrteacutenő fegyver-elhelyezeacutest jegyzett fel amit a fordiacutetott maacutesvilaacutegkeacuteppel hozott oumlsszefuumlggeacutesbe Uo 34 Baacuter napjainkban szaacutemos moacutedon rekonstruaacuteljaacutek a lovasiacutejaacuteszat loumlveacutestechnikaacutejaacutet nem tarthatoacute kizaacutertnak hogy hasonloacute okokboacutel talaacutelkozunk heggyel foumllfeleacute tegezbe helyezett nyiacutelvesszőkkel a siacuterokban 259 Uo 33ndash34 260 Uo 66173 j 261 KOVAacuteCS 1980b 35 TETTAMANTI 1975 109ndash111 262 BAacuteLINT 1971 75 KOVAacuteCS 1980b 35 67 177 j
DOI 1015774PPKEBTK2019012
74
nehezebben lenne eacutertelmezhető a gazdagabb siacuterok szablyaacuteinak előkelőseacutege mint amennyiben
a halottat tuacutelvilaacutegra kiacuteseacuterő eszkoumlzoumlk kontextusaacuteroacutel beszeacuteluumlnk
A temetkezeacutesi riacutetusok mellett fontos szempontot keacutepeznek a szablyaacutes siacuterok taacutersadalmi
vonatkozaacutesai is Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a szablyamelleacuteklettel eltemetett egyeacuteneket a fejedelmi vagy
legalaacutebbis vezető poziacutecioacuteban leacutevő szemeacutelyek fegyveres kiacuteseacutereteikeacutent azonosiacutetotta azokban a
temetőkben ahol nagy araacutenyban fordultak elő fegyveres siacuterok263 Szinteacuten előszeretettel
tulajdoniacutetottak e fegyvertiacutepusnak rangjelző szerepet Ezzel szemben az idők soraacuten egyre
inkaacutebb uralkodoacutevaacute vaacutelt az elkeacutepzeleacutes miszerint a szablya gazdasaacutegi staacutetuszt fejezett ki264
Teacuteny hogy maacuter csak előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacuteneacutel fogva sem engedhette meg magaacutenak baacutermilyen
taacutersadalmi reacuteteg e fegyver siacuterba helyezeacuteseacutet ami ezaacuteltal fuumlggoumltt az anyagi helyzettől
(elsősorban a gyaacuteszoloacute koumlzoumlsseacuteg anyagi helyzeteacutetől) Iacutegy mindenkeacutepp szaacutemolnunk kell
egyfajta gazdasaacutegi limittel ami nem zaacuterja ki ndash sőt inkaacutebb sejteti ndash hogy a fegyver enneacutel
konkreacutetabb (katonai vagy taacutersadalmi) rangot is jeloumllt
Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jutott Gaacutell Erwin is a leletasszociaacutecioacute eacutes a choroloacutegia vizsgaacutelata
soraacuten Veacutelemeacutenyeacutet az oumlvveretes temetkezeacutesek joacuteval aacuteltalaacutenosabb elterjedeacuteseacutevel e siacuterok
tartalmaacuteval (35 olyan esetet emliacutet amikor oumlvveretes siacuterban nem talaacutelhatoacute fegyver) valamint
embertani elemzeacutesek eredmeacutenyeivel (a keneacutezlői eacutes a karosi temetők csak szablyaacutes siacuterjai
maturusok vagy senilisek) taacutemasztja alaacute265 A gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes katonai staacutetuszok
esetenkeacutenti jelzeacuteseacutet azonban nincs okunk a Kaacuterpaacutet-medence egeacuteszeacutere kivetiacuteteni mint ahogy
egyelőre az sem vilaacutegos bdquohogy egy taacutergy egyszer mieacutert keruumll a siacuterba maacuteskor mieacutert nemrdquo266
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja
A koumlzeacutepkori fegyverkutataacutesokban neacutelkuumlloumlzhetetlen szerep jut a tipoloacutegiai rendszereknek
Ez toumlbbek koumlzoumltt annak is betudhatoacute hogy a korszakboacutel nem aacutell rendelkezeacutesuumlnkre kellő
mennyiseacutegű iacuteraacutesos feljegyzeacutes amely alapjaacuten a fegyverek visszavezethetők szűkebb idő-
intervallumokra eacutes reacutegioacutekra ndash ezen beluumll műhelyekre vagy a fegyver esetleges
rendszeresiacuteteacuteseacutenek főbb helyeire Ez utoacutebbi alatt termeacuteszetesen nem egy adott tiacutepus modern
eacutertelemben vett egyseacutegesiacutetett rendszeresiacuteteacuteseacutet kell eacuterteni hanem olyan hatalmi koumlzpontokat
263 REacuteVEacuteSZ 1996a 264 GAacuteLL 2007 420 vouml JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 265 A veretes oumlvet eacutes szablyaacutet is valamint a csak veretes oumlvet tartalmazoacute siacuterok elhunytjainak eacuteletkora a fentiekneacutel vaacuteltozeacutekonyabb (pl Gnadendorf) Uo 420ndash421 266 Uo 421
DOI 1015774PPKEBTK2019012
75
amelyek a tiacutepust preferaacuteltaacutek eacutes beeacutepiacutetetteacutek a harcaacuteszatukba gondoskodtak a beszerzeacutesről eacutes
ezaacuteltal az adott fegyverkultuacutera jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt Ennek nyomon koumlveteacutese tehaacutet a fegyver
alaki-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegain ornamentikaacutejaacuten valamint a ritkaacutebb esetben előforduloacute
berakaacutesokon eacutes feliratokon mint mesterjegyeken keresztuumll lehetseacuteges
Bizonyos eacutertelemben a fegyvertipoloacutegiai rendszerek tekinthetők a fejlődeacutestoumlrteacutenet
reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek azonban elsődleges felhasznaacutelaacutesuk inkaacutebb a reacutegeacuteszeti anyag
eacutertelmezeacuteseacuteben rejlik (identitaacutes-meghataacuterozaacutes keresztdataacutelaacutes)267
Az euroacutepai reacutegeacuteszetben a 9ndash10 szaacutezadi fegyvereket illetően maacutes fegyverfajtaacutek (baltaacutek
laacutendzsaacutek) mellett komoly hagyomaacutenya van az egyenes kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak Ennek
aacutettekinteacutese toumlbb szempontboacutel is relevaacutens az eacutertekezeacutes szempontjaacuteboacutel Egyreacuteszt a csoportosiacutetaacutes
moacutedszertani fejlődeacutese a szablyaacutek kutataacutesa szaacutemaacutera is relevaacutens tanulsaacutegokkal szolgaacutelhat
Maacutesreacuteszt mint laacutethattuk e keacutet szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvernek koumlzoumls toumlrteacuteneti aspektusai is vannak
amelyben a keacutesőbbi kutataacutesokban meghataacuterozoacute lehet az időrendileg is azonosiacutethatoacute
csoportokba toumlrteacutenő besorolaacutes valamint a kardtiacutepusok kaacuterpaacutet-medencei elterjedeacuteseacutenek
vizsgaacutelata
A teljesseacute igeacutenye neacutelkuumll aacutettekintve a kardok tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet268
laacutethatjuk hogy alaki jellegzetesseacutegeinek tudomaacutenyos megfigyeleacutese egeacuteszen a 19 szaacutezad
koumlzepeacuteig nyomon koumlvethető269 Az egyik ha nem a legkoraacutebbi kardtipoloacutegiai rendszerezeacutest
O Rygh veacutegezte el Norske Oldsager Ordnede og forklarede c munkaacutejaacuteban amely soraacuten a
norveacuteg leleteket vizsgaacutelva 17 csoportot kuumlloumlniacutetett el270
267 A tipoloacutegiai rendszereket is kronoloacutegiai-fejlődeacutestoumlrteacuteneti vonatkozaacutesaik vaacutelasztjaacutek el az egyszerű klasszifikaacutecioacutetoacutel A fegyverekkel toumlrteacutenő keltezeacutes egyik magyar peacuteldaacuteja a Szeacutekesfeheacutervaacuter-bikaszigeti fegyveres temetkezeacutes feldolgozaacutesa amelyet Kovaacutecs Laacuteszloacute a megtalaacutelt kard alapjaacuten helyezett el időben ndash joacutellehet koumlzleacutese szerint a taacutergy eredete eacutes ideje vitatott Ugyanitt hiacutevta fel a figyelmet Kovaacutecs a kettős keltezeacutes problematikaacutejaacutera is KOVAacuteCS 1995 291ndash308 268 A koumlzelmuacuteltban napvilaacutegot laacutetott kardokkal foglalkozoacute tanulmaacutenyokban toumlbb helyen talaacutelhatunk aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről A teacutemaacuteban megjelent leguacutejabb munkaacutek Fedir Androshchuk Meči vikingov Kiev 2013 Lena Tharinglin Bergman ndash Birgit Arrhenius Excavations at Helgouml XV Weapon Investigations Helgo amp the Swedish Hinterland 2005 Jiři Košta ndash Jiři Hošek Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014 Stefan Maumlder Staumlhle Steine und Schlangen zur Kultur- und Technikgeschichte von Schwertklingen des fruumlhen Mittelalters Denzlingen 2009 Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory a Study of Weapon and Equestarian Burials in Viking-age Denmark AD 800ndash1000 Copenhagen 2014 Valeri Jotov The Viking in the Balkans Varna 2003 Alan Williams The Sword and the Crucible A History of the Metallurgy of European Swords up to the 16th Century Leiden 2012 269 A korszakra jellemző taacutegabb idő-intervallumot aacutetoumllelő monografikus munkaacutek koumlzuumll kiemelkedik J Hewitt 1860-ban iacutert haacuteromkoumltetes műve amelyben főleg latin eacutes goumlroumlg nyelvű iacuterott forraacutesok eacutes aacutebraacutezolaacutesok alapjaacuten rendszerezi a korszak fegyverzeteacutet emellett rajzokat is koumlzoumll korabeli kardokroacutel HEWITT 1860 32ndash40 270 RYGH 1885 489ndash495 501ndash507 vouml KOŠTAndashHOŠEK 2014 29
DOI 1015774PPKEBTK2019012
76
Komolyabb maacuteig hatoacute visszhangot keltett J Petersen tanulmaacutenya271 amelynek
jelentőseacutegeacutet mi sem bizonyiacutetja jobban mint hogy szaacutez eacutev utaacuten is az egyik ha nem a
leggyakrabban hasznaacutelt tipoloacutegiai rendszer amelyet 8ndash11 szaacutezadi euroacutepai kardok
azonosiacutetaacutesaacutera alkalmaznak mindemellett koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve alapjaacutet keacutepzi a legtoumlbb
kardtipoloacutegiai rendszernek is272 Maacuter a 20 szaacutezad elejeacuten megfigyelhető a Petersen-tipoloacutegia
alkalmazaacutesa Euroacutepa kuumlloumlnboumlző reacutegioacuteiban273
A rendszer neacutepszerűseacutegeacutet J Košta haacuterom teacutenyezővel magyaraacutezta a leletek magas
szaacutemaacuteval a metodikai megalapozottsaacuteggal valamint aacutetfogoacute eacutes ezaacuteltal aacuteltalaacutenosan eacutes nagyobb
teacuterseacutegben alkalmazhatoacute kategoacuteriaacutek megalkotaacutesaacuteval274 Petersen klasszifikaacutecioacutejaacutet alapvetően
nem a pengeacutekre eacutepiacutetette mivel azok a fegyverek markolataacuteval szemben mind az alaki
adottsaacuteg mind a leletek megtartaacutesa szempontjaacuteboacutel keveacutesbeacute voltak alkalmasak meacutereacutesre eacutes
rendszerezeacutesre mint a fegyverek markolatai275
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ndash kuumlloumlnoumlsen a szaacutezad veacutege feleacute ndash egyre toumlbb tanulmaacuteny
vagy monograacutefia vette goacutercső alaacute a kardok klasszifikaacutecioacutejaacutenak problematikaacutejaacutet 1960-ban
jelent meg E Oakeshott The Archaeology of Weapons Arms and Armour from Prehistory to
271 PETERSEN 1919 272 A keveacutes kiveacutetel koumlzeacute tartozik B Muumlhlen Die Kultur der Vikinger in Ostpreuszligen (1975) c tanulmaacutenya amelyben a koraacutebbi kelet-porosz videacutekről szaacutermazoacute kardokat (koumlztuumlk a jellegzetes Y-alakuacute markolatveacuteggel ellaacutetott fegyvereket) mutatja be KOŠTAndashHOŠEK 2014 29 273 A kontinensről előkeruumllő fegyverekre az egyik legkoraacutebban H Arbman alkalmazta a besorolaacutesi szempontrendszert aki 1937-es tanulmaacutenyaacuteban a frank-viking kapcsolatokat vizsgaacutelta ARBMAN 1937 Hasonloacutean H Jakuhn aki kiegeacutesziacutetette a Petersen-tipoloacutegiaacutet a Mannheim-tiacutepussal (JAKUHN 1939 155ndash168) tovaacutebbaacute Sir R E M Wheeler aki London and the vikings c műveacuteben vizsgaacutelt a viking invaacutezioacute koraacuteboacutel szaacutermazoacute brit kardokat amelyeket egy egyszerűsiacutetett rendszerben heacutet kuumlloumlnaacutelloacute tiacutepusra osztott (WHEELER 1927) C A Nordman pedig a Skandinaacutev teacuterseacuteg egeacuteszeacutere kiterjesztette az emliacutetett tipoloacutegiai rendszert (NORDMAN 1942) Szinteacuten Petersen rendszereacutet alapul veacuteve a norveacuteg kutatoacute metodikaacutejaacutet egeacutesziacutetette ki A Bruhn Hoffmeyer a markolatveacutegek behatoacutebb tanulmaacutenyozaacutesaacuteval eacutes az euroacutepai kardok fejlődeacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacuteseacutevel HOFFMEYER 1954 Uő 1961 30ndash75 Itt kell megjegyezni hogy a kardmarkolat reacuteszeit szaacutemos moacutedon szokaacutes nevezni ami a magyar fegyvertoumlrteacuteneti szakirodalomban bizonyos meacuterteacutekű terminoloacutegiai zavart ideacutezett elő Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja egy koraacutebbi tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletezte az elnevezeacutesek egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeit amely alapjaacuten a markolatot zaacuteroacute elemet markolaveacutegkeacutent vagy felső ellenzőkeacutent (a keacutesőbbi kardoknaacutel egyeacutertelműbben markolatgombkeacutent) lehet definiaacutelni HARAMZA 2017a 103ndash105 274 Košta haacuterom teacutenyezője 1) 1773 szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverről gyűjtoumltt adatot amelyből hozzaacutevetőlegesen 100 peacuteldaacutenyt hasznaacutelt foumll a tipoloacutegia megalkotaacutesaacutehoz 2) A klasszifikaacutecioacute tereacuten toumlbb fegyvertiacutepusra eacutes azok kapcsolataacutera is kiteacutert amiben meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a temetkezeacutesek vizsgaacutelata is Vagyis a klasszifikaacutecioacuteban nem az egyes leletek formai eacutes ornamentikai jellemzőinek reacuteszletes leiacuteraacutesa dominaacutelt hanem az előfordulaacutes kontextusa eacutes a kombinaacutecioacute maacutes fegyverekkel 3) Amellett hogy a fegyverekről gyűjtoumltt adatok reacuteszletesek Petersen egyszerűsiacutetett csoportokat alkotott meg amelyeket keacutesőbb toumlbb maacutes teacuterseacuteg fegyvereit vizsgaacuteloacute kutatoacute is alkalmazhatott tovaacutebbfejleszthetett KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 275 Vouml HARAMZA 2017a 107 KOŠTAndashHOŠEK 2014 30ndash31 PEDERSEN 2014 74ndash75
DOI 1015774PPKEBTK2019012
77
the Age of Chivalry c oumlsszefoglaloacute munkaacuteja amelyben maacuter sokkal nagyobb hangsuacutelyt kapott
a pengeacutek vizsgaacutelata276
A szlaacutev teacuterseacuteg fegyverkultuacuteraacuteja is a szaacutezad maacutesodik feleacutetől vaacutelt igazaacuten kutatottaacute 1961-ben
jelent meg a Sovetskaya Archeologia c folyoacuteiratban A N Kirpičnikov Drevnerusskoe oružie
c tanulmaacutenya277 amely a koumlzeacutepkori fegyvertoumlrteacutenet orosz nyelvű szakirodalmaacutenak egyik
alapműve lett Kirpičnikov az 9ndash11 szaacutezadi egyenes keacuteteacutelű kardok elemzeacuteseacutet Petersen
rendszere alapjaacuten veacutegezte el kiegeacutesziacutetve azt a teacuterseacuteg fegyvereire alkalmazhatoacute tovaacutebbi
tiacutepusokkal (peacuteldaacuteul lokaacutelis A-tiacutepus)278 Ezen kiacutevuumll maacutes szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ndash iacutegy a szablyaacutek
ndash leiacuteraacutesaacutet a Kijevi Ruszban toumlrteacutenő megjeleneacutesuumlket eacutes alapvető klasszifikaacutecioacutes besorolaacutesukat
is ismertette279
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben szaacutemos tipoloacutegiai rendszer szuumlletett280 amelyek koumlzuumll
kiemelkedő A Geibig Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum 12 Jahrhundert aus
Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland c alkotaacutesa281 Geibig toumlbb iacutezben is hasonliacutethatoacute
Petersenhez A munka ugyanis forraacutesanyagaacutet tekintve lokaacutelis ndasha Petersen-tipoloacutegia alapjaacutet
keacutepző norveacuteg leletanyagot kiegeacutesziacuteti a neacutemet fegyverleletekkel ndash ugyanakkor metodikailag
globaacutelis toumlrveacutenyszerűseacutegeket rendszerező elveket fogalmaz meg iacutegy maacutes teruumlletek
fegyveranyagaacutera is alkalmazhatoacute Mindemellett kapcsoloacutedik a maacutesik ndash mondhatni ndash
legneacutepszerűbb rendszer metodikaacutejaacutehoz Oakeshott pengecsoportosiacutetaacutesa is alapot keacutepzett a
klasszifikaacutecioacutenaacutel Geibig oumlsszesen 14 pengetiacutepust kuumlloumlniacutetett el a 8ndash12 szaacutezadban előforduloacute
kardok eseteacuteben amiből az 1ndash5 csoportok tartoznak vizsgaacutelt korszakunkhoz282 A
markolatszereleacutekekneacutel kombinaacutecioacutestiacutepusokba rendezte az egyes elemek bdquohaacuteromdimenzioacutesrdquo
keacutepeacutet vagyis a markolatveacutegeket illetve markolatgombokat valamint az ellenzőket eluumllső
276 Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy Oakeshott csoportjai koumlzuumll csak egy tiacutepus (X) alkalmazhatoacute igazaacuten a 9ndash10 szaacutezadra alapvetően a tipoloacutegiai rendszer a koumlzeacutepkor keacutesőbbi szakaszaacuteban vaacutelik hasznaacutelhatoacutevaacute OAKESHOTT 1999 277 KIRPIČNIKOV 1961 278 bdquoA местныйrdquo Uo 20 Munkaacutejaacuteban a 13 szaacutezadig terjedő időszakot vizsgaacutelja 279 Uacutejabban a rusz teacuterseacuteg kardművesseacutegeacutet F Androŝuk vizsgaacutelta Meči vikingov c koumlnyveacuteben amely kijevi megjeleneacuteseacutet koumlvetően egy eacutevvel keacutesőbb angolul is kiadaacutesra keruumllt Uő Viking Swords Swords and Social Aspects in Weponry in Viking Age societies Stockholm 2014 Lengyel teruumlleten A Nadolski munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhetően keruumlltek feldolgozaacutesra a 10ndash12 szaacutezadi pengeacutek Nadolski egy uacutej tiacutepust igyekezett koumlruumllhataacuterolni amely meglaacutetaacutesa szerint Petersen X tiacutepusaacuteboacutel fejlődoumltt ki NADOLSKI 1954 280 G C Dunning eacutes V I Evison The place of Westminster Sword (1961) F Stein Adelsgraumlber des achten Jahrhunderts in Deutschland (1967) W Menghin Neue Inschriftenschwerter in Suumlddeutschland und die Chronologie karolingischer Spaten auf dem Kontinent (1980) M Muumlller-Wille Zwei karolingischer Schwerter aus Mitelnorwegen (1982) S H Nordhagen Sverd (1972) 281 GEIBIG 1991 282 Uo 85ndash86
DOI 1015774PPKEBTK2019012
78
oldalsoacute eacutes feluumllneacutezetből is vizsgaacutelta (Seitenansicht Schmalseitenansicht Aufsicht)283 Geibig
erősseacutege hogy sajaacutet tipoloacutegiai rendszereacutet igyekezett oumlsszevetni az eddigi rendszerek
kategoacuteriaacuteival is284
Szinteacuten Geibigneacutel től dataacutelhatoacutean vaacutelt gyakorlattaacute a penge technoloacutegiai tulajdonsaacutegainak
eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumainak vizsgaacutelata is tovaacutebbaacute a fegyverek metrikus vizsgaacutelatai alapjaacuten toumlrteacutenő
kategoacuteriaacutek ndash iacutegy peacuteldaacuteul a pengetiacutepusok hosszuacutesaacutegi intervallumainak ndash leacutetrehozaacutesa
A kardtipoloacutegia tudomaacutenytoumlrteacuteneti fejlődeacuteseacutenek szemmel laacutethatoacute meacuterfoumlldkoumlvei J
Petersen E Oakeshott eacutes A Geibig rendszerei amelyek menteacuten a markolatszereleacutek- eacutes
morfoloacutegia-alapuacute klasszifikaacutecioacutetoacutel eljutunk a fegyver egeacuteszeacutet szemleacutelő eacutes az alaki jellemzők
mellett a technoloacutegiai eacutes funkcionaacutelis sajaacutetossaacutegokat is figyelembe vevő rendszerezeacutesi
elvekig Egy-egy rendszer eredmeacutenyesseacutegeacutenek mutatoacuteja aacuteltalaacutenos alkalmazhatoacutesaacutega volt
amelynek alapja a nagy szaacutemban előforduloacute taacutergyak behatoacute elemzeacuteseacuteben eacutes az ezekre
feleacutepiacutetett egyszerűsiacutetett formacsoportok leacutetrehozaacutesaacuteban aacutellt
A fegyver funkcionalitaacutesaacutenak megismereacutese elsősorban az alaki eacutes a technoloacutegiai
adottsaacutegok megismereacuteseacuten keresztuumll lehetseacuteges A fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacutet egyik
legfrissebben oumlsszegző J Hošek eacutes J Košta is az alaki adottsaacuteg mellett egyre fontosabb
kriteacuteriumnak laacutetjaacutek a penge belső szerkezeteacutenek vizsgaacutelataacutet ismereteacutet is285
A szablya tipoloacutegiai rendszerezeacutese
Kevesebb proacutebaacutelkozaacutes toumlrteacutent a szablyaacutek formai-időrendi csoportosiacutetaacutesaacutera joacuteval kisebb
szaacutemuacute tiacutepusszaacutemmal Ez elsősorban annak tudhatoacute be hogy a markolat- eacutes szereleacutekorientaacutelt
klasszifikaacutecioacutes moacutedszerek szaacutemaacutera a szablyaacutek kevesebb elkuumlloumlniacuteteacutesi lehetőseacuteget tartogattak
valamint hogy nem alakult ki egyseacuteges szempontrendszer e fegyverfajta tanulmaacutenyozaacutesaacutera
mi toumlbb euraacutezsiai elterjedeacuteseacutenek viszonylataacuteban nem is toumlrteacutent meg az egyes reacutegioacutek
fegyvereinek kronoloacutegiai egyezteteacutese Ezaacuteltal a szablyaacutenak mint taacutergytiacutepusnak nincs egy
aacuteltalaacutenos tipokronoloacutegiaacuteja286 csupaacuten lokaacutelis eacutes esetenkeacutenti kontextus alapjaacuten veacutegzett
dataacutelaacutesok (temetkezeacutes illetve keltező eacuterteacutekű koumlzoumls előfordulaacutesuacute taacutergyak) emellett az
283 Uo 21ndash82 284 Uo 89ndash90 285KOŠTAndashHOŠEK 2014 271 A technoloacutegiaacuteroacutel mint kronoloacutegiai indikaacutetorroacutel ld WAYMAN 2000 259ndash267 286 Ez aloacutel egyeduumll neacutemileg kiveacutetelt keacutepezb A B Jevglevskij eacutes T M Potomkina alaacutebb bemutatott rendszere JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 Az egyseacuteges vizsgaacutelat hiaacutenyaacuteroacutel eacutes a terminoloacutegiai-metodikai elteacutereacutesekről ld meacuteg HOLUBIEV ndash HOLUBIEVA 2012
DOI 1015774PPKEBTK2019012
79
intenziacutevebb előfordulaacutesi teruumlletein (a Magyar Fejedelemseacuteg a Kazaacuter Birodalom eacutes a Kijevi
Rusz teacuterseacutege Kaukaacutezus előtere) talaacutelhatoacute peacuteldaacuteiboacutel kiindulva toumlrteacutentek proacutebaacutelkozaacutesok
szablyatipoloacutegiaacutek kialakiacutetaacutesaacutera
Az egyik legkoraacutebbi szablyaacutekat formai adottsaacutegaik alapjaacuten szisztematikusan bemutatoacute
tanulmaacuteny V V Arendt munkaacuteja ami a 8ndash9 szaacutezadi Kaukaacutezus- eacutes Donyecvideacutek
fegyverleleteit dolgozza fel Arendt maacuter hasznaacutel alapvető formatiacutepusokat mind az ellenzők
mind a markolatveacutegek eseteacuteben azonban hataacuterozottabb tipoloacutegiai rendszerezeacutest nem veacutegez
Fejlődeacutestoumlrteacutenet modellezeacuteseacutere egyeduumll a vizsgaacutelt szablyaacutek ornamentikaacuteja kapcsaacuten
vaacutellalkozik amelyet a Tang-kori kiacutenai eacutes az Altaacutej-videacuteki műveacuteszetre eredeztet287 de
ugyancsak reacuteszeacutenek tekinti a tarcali [XIII2 Keacutep] eacutes a gesztereacutedi szablya [IX1 Keacutep]
diacutesziacuteteacuteseacutet Az ornamentikai fejlődeacutes zaacuteroacuteelemekeacutent tartja szaacutemon a beacutecsi szablyaacutet amelyet
Černaja Mogila hasonloacute diacutesziacuteteacutesű kuumlrtjei eacutes a novarassijski bdquokardrdquo analoacutegiaacuteja alapjaacuten a 9
szaacutezadra keltez288
N Ya Merpert toumlbbek koumlzoumltt a 8ndash10 szaacutezadra keltezhető kazaacuter vagy szaltovoacutei enyheacuten
iacutevelt pengeacutejű szablyatiacutepust mutatja be joacutellehet a fegyver fejlődeacuteseacutere vonatkozoacutean tovaacutebbi
reacutegeacuteszeti bizonyiacuteteacutekok hiaacutenyaacuteban ndash a szaltovoacute pengeacuteket szinteacuten vizsgaacuteloacute V V Ardenthez
hasonloacutean289 ndash meacuteg nem von le koumlvetkezteteacuteseket Tuumlrk Attila az orosz szakirodalmak alapjaacuten
e fegyvertiacutepus koumlzvetlen fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenyekeacutent emliacuteti meg a maacuter koraacutebban taacutergyalt
egyenes pengeacutejű fokeacuteles kardokat290
A N Kirpičnikov maacuter emliacutetett munkaacutejaacuteban 150 10ndash13 szaacutezadi oroszorszaacutegi szablyalelet
keruumllnek bemutataacutesra a kardok eacutes scramasaxok mellett Tipoloacutegiaacutejaacutera eacutepuumll Ruttkay Alexander
rendszerezeacutese is aki a Szlovaacutekia teruumlleteacuten előkeruumllő 9ndash14 szaacutezadi fegyverleleteket eacutes
lovasfelszereleacuteseket foglalta oumlssze291
A korszak alaacuten fegyverkultuacuteraacutejaacutenak gazdag taacutergyi emleacutekanyagaacutet foglalja magaacuteban az
eacuteszak-oszeacutet nekropolisz Dargavs amelyet R G Dzattiaty dolgozott fel a rsquo90-es eacutevek
elejeacutetől292 Dzattiaty 78 katakomba 200 fegyvereacutet P S Uspenskij eacutes Z Kh-M Carikayeva
287 Szinteacuten a taacutevol-keleti kapcsolat taacutergyi bizonyiacuteteacutekakeacutent tartja szaacutemon a raacutejabőroumls (Trygon Sephon) markolatboriacutetaacutest Ugyanakkor a Tang-kori műveacuteszet erős szasszanida hataacutesa miatt nem egyeacutertelmű hogy az orosz teacuterseacutegbe melyik videacutekről eacuterkeznek a motiacutevumok ARENDT 1934 63ndash64 288 Uo 64ndash65 289 ARENDT 1934 290 MERPERT 1955 131ndash167 TUumlRK 2011 123ndash124 291 RUTTKAY 1975 119ndash216 Uő 1976 245ndash395 292 A temetkezeacutesek toumlbb iacutezben keruumlltek koumlzleacutesre DZATTIATY 2014 DZATTIATY ndash USPENSKIJ 2016 150ndash168 DZATTIATY et al 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
80
koumlzreműkoumldeacuteseacutevel rendszerezte amely soraacuten a pengeacutek293 eacutes a markolatszereleacutekek294 egyaraacutent
osztaacutelyozaacutesra keruumlltek
A szablyaacutek meacutereacutestechnikaacutejaacuteval kapcsolatban fontos moacutedszertani felveteacuteseket taglal A M
Holubiev eacutes I V Holubieva Odnolezova zbroya z dovgim klinkom kočovikiv VIIndashVIII st
(2012) c munkaacuteja
V Jotov a bolgaacuter teacuterseacuteg 7ndash11 szaacutezadi fegyverzeteacuteről eacutes lovasfelszereleacuteseacuteről (oumlsszesen
847 leletről) Vborbaženieto i snayraženieto Ot blgarskoto srednovekovie (VIIndashXI vek)
ciacutemmel iacutert monograacutefiaacutejaacuteban szinteacuten kuumlloumln fejezetet szentel a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute
fegyvereknek Az Al-Duna videacutekeacutenek szablyaacuteit markolat- eacutes fuumlggesztőszereleacutekeik alapjaacuten
csoportosiacutetja295 A szerző kuumlloumln figyelmet szentel a fegyveranyag csoportosiacutetaacutesaacutera szolgaacuteloacute
terminoloacutegia tisztaacutezaacutesaacutera eacutes kuumlloumlnbseacuteget tesz fegyverfajta fegyverkategoacuteria (eacutes alkategoacuteria)
fegyvertiacutepus fegyveraltiacutepus (variaacutecioacute) eacutes fegyvercsoport koumlzoumltt296 Munkaacutejaacutenak
moacutedszertanaacutehoz tartozik a fegyverleletek keacutepi aacutebraacutezolaacutesokkal toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesa is297
Jotov terminoloacutegiaacutejaacutetoacutel elteacuterő csoportosiacutetaacutesi rendszert hasznaacutelt P V Kharlamov a Volga-
Uraacutel-videacutek 9ndash11 szablyaacuteinak klasszifikaacutecioacutejaacutenaacutel A pengeacutek iacutevmagassaacutega szerint osztaacutelyokra
hosszeacuterteacutekuumlk szerint csoportokra ellenzők szerint tiacutepusokra eacutes markolatveacutegződeacutesek szerint
variaacutensokra osztotta a teacuterseacuteg fegyvereit298
Kharlamov iacutevmagassaacuteg szerint elkuumlloumlniacutetett osztaacutelyait A B Jevglevskij eacutes T M
Potomkina keacutesei nomaacuted (позднекочевнические) vagyis a 10 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 14
szaacutezad koumlzeacute keltezhető szabyaacutekroacutel iacutert munkaacutejaacutera eacutepiacuteti299 amely vizsgaacutelt korszakaacutenak 372
szablyaacutes temetkezeacuteseacuteből 135 peacuteldaacutet hasznaacutel fel a klasszifikaacutecioacutehoz ami Fedorov-Davidov
293 I o (=osztaacutely) egyenes egyeacutelű pengeacutek II o 1ndash2 t (=tiacutepus) iacutevelt pengeacutek DZATTIATY et al 2018 326ndash327 294 Uo 326ndash327 295 JOTOV 2004 59ndash73 vouml GAacuteLL 2005 863ndash865 JOTOV 1995 Uő 2010 296 Fegyverfajta (bdquoвидrdquo ndash kuumlloumlnboumlző rendelteteacutesű eacutes kialakiacutetaacutesuacute fegyverek) fegyverkategoacuteria eacutes alkategoacuteria (bdquoкласrdquo bdquoподкласrdquo ndash azonos funkcioacutejuacute fegyverek) fegyvertiacutepus (bdquoтипrdquo ndash egy adott fegyverfajtaacuten beluumlli csoport) fegyveraltiacutepus vagy variaacutecioacute (bdquoподтипrdquo bdquoвариантrdquo ndash egy adott tiacutepus kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatai) eacutes fegyvercsoport (Груп ndash toumlbb alakjaacuteban funkcioacutejaacuteban megegyező tiacutepus) Uő 2004 11ndash12 vouml GAacuteLL 2005 863 297 Koraacutebbi metodikaacutejaacutet kifejtve a kategorizaacutelaacutes fogalomrendszereacutere valamint a terminoloacutegiai tisztaacutezaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutere Jotov a koumlzelmuacuteltban Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middle Ages) ciacutemmel megrendezett konferenciaacuten tartott Бележки по методологията за проучване при античното и средновековното оръжие и снаряжение ndash Notes on methodology of exploring at Ancient and Medieval Weapons and Military Equipments c előadaacutesaacuteban is felhiacutevta a figyelmet (Byala 2019 05 16ndash18) 298 Iacutevmagassaacuteg I o (=osztaacutely) 01ndash19cm II o 19 ndash 4cm Pengehossz I1 cs (=csoport) Hplt=90cm I2 cs Hpgt90cm II1 cs Hpgt90cm KHARLAMOV 2017 406ndash412 299 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
81
1966-ban koumlzoumllt statisztikai moacutedszereire taacutemaszkodik300 A vizsgaacutelat a pengeacutek metrikus
adatokkal leiacuterhatoacute jellemzőit (szeacutelesseacuteg hosszuacutesaacuteg iacutevmagassaacuteg) dolgozza fel toumlbbleacutepcsős
moacutedszerrel
1 Meacuteretadatok felveacutetele haacuterom parameacuteter szerint (iacutevmagassaacuteg hajlaacutesi maximum eacutes
szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacutegi araacuteny) majd csoportosiacutetaacutesuk megfelelő parameacuteterenkeacutent
haacuterom-haacuterom csoportba301
2 A kapott csoportokboacutel kombinaacutecioacutes tiacutepusok leacutetrehozaacutesa ezek alapjaacuten az előforduloacute
leletek kategorizaacutelaacutesa302
3 Korrelaacutecioacutes vizsgaacutelat a rendszerezett ellenzők markolatveacutegek tiacutepusaival eacutes
variaacutecioacuteival valamint a markolati dőleacutesszoumlgek csoportjaival303
4 Veacutegezetuumll a komplex fegyvervizsgaacutelatboacutel kialakiacutetott formacsoportok elterjedeacutesi
mintaacutezataacutenak bemutataacutesa a tanulmaacutenyozott fegyverek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak
megalkotaacutesa a koraacutebbi oumlsszeveteacutesekből304
Mint az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a kaacuterpaacutet-medencei honfoglaloacute magyar fegyverek
tipoloacutegiai rendszerezeacuteseacutet Kovaacutecs Laacuteszloacute veacutegezte el kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Munkaacuteja a
mai napig hasznaacutelt a teacuterseacuteg fegyveranyagaacutenak besorolaacutesaacutera (kuumlloumlnoumlsen az aacuteltala
megkuumlloumlnboumlztetett nyolc baltatiacutepus vaacutelt ismertteacute) iacutegy jelen eacutertekezeacutes tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese
is a Kovaacutecs-feacutele szablyatipoloacutegiaacutet tekinti kiindulaacutesi pontnak
Annak ceacuteljaacuteboacutel hogy a fegyverfajta elterjedeacuteseacutet taacutegabb kontextusban is eacutertelmezni
tudjuk a formatiacutepusok tanulmaacutenyozaacutesa soraacuten fontos felfigyelni a szablyatipoloacutegiai rendszerek
aacutetfedeacuteseire Az alaacutebbiakban Kovaacutecs Laacuteszloacute formacsoportjai keruumllnek bemutataacutesra eacutes
oumlsszehasonliacutetaacutesra Jotov eacutes Kirpičnikov bolgaacuter eacutes rusz szablyaacutekroacutel alkotott rendszereivel
300 FEDOROV 1981 267ndash317 vouml Uő 1987 301 Az iacutevmagassaacuteg eacuterteacutekei (К=кривизна) eacutes a hosszuacutesaacuteg-szeacutelesseacuteg haacutenyadosaacuteboacutel aacutelloacute araacutenyszaacutemok (П=пропорциональное соотношение длины и ширины клинка) alsoacute eacutes felső hataacutereacuterteacutekkel keruumllnek csoportosiacutetaacutesra (К1 01ndash19cm К2 2ndash4cm К3 41ndash59cm П1 18ndash25 П2 26ndash33 П3 34ndash41) miacuteg a hajlaacutesi maximum (У=участок миксимального изгиба клинка) vagyis a penge azon szakasza ahol a legnagyobb iacutevmagassaacuteg meacuterhető a penge alsoacute koumlzeacutepső eacutes felső harmada szerint oszlik haacuterom csoportra (У1 felső harmad У2 koumlzeacutepső harmad У3 alsoacute harmad) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 122ndash129 vouml FEDOROV 1987 71 302 Oumlsszesen 27 elmeacuteleti kombinaacutecioacutes tiacutepust hoz leacutetre (К1У1П1 К1У1П2hellip К3У3П3) ezek koumlzuumll azonban csak 19 csoportba keruumllnek teacutenylegesen besorolhatoacute taacutergyak Nulladik kombinaacutecioacutekeacutent (К0У0П1) lett feltuumlntetve egy iacutevmagassaacutegi adattal nem rendelkező kairkai szablya) JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 121ndash125 303 Uo 129ndash146 304 Uo 146ndash176
DOI 1015774PPKEBTK2019012
82
Formacsoportok eacutes metrikus adatok
A metrikus vizsgaacutelatok a meacuterhető adatok leveacuteteleacutet iacutegy a penge eseteacuteben elsősorban a
hosszuacutesaacuteg szeacutelesseacuteg vastagsaacuteg meacuteretadatainak roumlgziacuteteacuteseacutet jelentik A szablyaleiacuteraacutesokban toumlbb
helyen elkoumlvetett hiba hogy a penge iacutevesedeacuteseacutet morfoloacutegiai jelenseacutegkeacutent kezelik holott
ennek van meacuterhető oldala is joacutellehet csak az esetek korlaacutetozott szaacutemaacuteban
A markolat
A fegyver penge feleacute hajloacute markolata305 az avar kori uacuten protoszablyaacutek (egyenes pengeacutejű
fokeacuteles kardok)306 időszakaacuteban a szuacuteraacutest segiacutethette elő azonban a penge iacutevesedeacuteseacutenek
megjeleneacuteseacutevel maacuter a vaacutegaacutesban is komolyabb szerepet jaacutetszhatott ndash erre utalnak azok a
markolatszereleacutekek amelyek a fegyver markolata iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő mozgataacutesakor taacutemasztottaacutek
meg a kezet Ilyen peacuteldaacuteul a karosi II11-es siacuter ujjtaacutemasza [X1 Keacutep]307 amelynek
fejlődeacutestoumlrteacuteneti előzmeacutenye a szaltovo-majaki fegyverekneacutel megfigyelt ujjelosztoacute tuumlskesor
lehet Az iacutevelt markolat mind az euroacutepai mind az aacutezsiai fegyverkultuacuteraacuteban az egykezes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek jellegzetesseacutegeacuteveacute vaacutelt308
A fegyver szereleacutekei markolat eacutes a huumlvely feacutem alkatreacuteszei amelyek Kovaacutecs tipoloacutegiai
rendszereacuteben szereleacutekfajtaacutenkeacutent tiacutepusokra lett osztva ndash ez aloacutel csupaacuten a markolattoumlvet boriacutetoacute
lemez keacutepez kiveacutetelt ndash az alaacutebbiakban e kategoacuteriaacutek keruumllnek felsorolaacutesra
Markolatgomb
A markolatkupakok keacutet aacuteltalaacutenos csoportja menteacuten mindhaacuterom tipoloacutegiai rendszer csaknem
teljesen megfeleltethető egymaacutesnak
1 Hengeres kupakok309 amelyek keacuteszuumllhettek vas vagy reacutez alapuacute oumltvoumlzetből is (ez utoacutebbi
keacutepzi az 1A altiacutepust) Ovaacutelis metszetű veacuteguumlk feleacute enyheacuten keskenyedő henger alakuacute
kupakok amelyeket egy vagy keacutet szegeccsel erősiacutetettek a markolatra [T1M1 Keacutep]
305 Kovaacutecs Laacuteszloacute 27 peacuteldaacutenyon veacutegzett meacutereacutest amely soraacuten a kihajlaacutesi szoumlg meacuterteacutekeacutet 2ndash20deg koumlzeacute tette KOVAacuteCS 1980b 21 306 CSIKY 2009 124 307 HARAMZA 2017c 308 Peacuteldakeacutent emliacutethető A M Pastukhov aki a 17ndash19 szaacutezadi bdquopisztoly alakuacuterdquo (eacutertsd hajliacutetott) markolatokattal ellaacutetott kiacutenai szablyaacutek tiacutepusait eacutes dataacutelaacutesi lehetőseacuteguumlket mutatta be PASTUKHOV 2017 69ndash90 309 Keacutep KOVAacuteCS 1980b 147 5 Taacutebl
DOI 1015774PPKEBTK2019012
83
2 Koumlrte alakuacute markolatgombok310 amelyek az előbbiekkel szemben nem teljesen zaacutert
palaacutestuacuteak hanem a nyuacutejtott feacutelgoumlmb alakuacute veacutegződeacutesből egy-egy nyuacutelvaacuteny indul ki eacutes
fekszik foumll a markolat mindkeacutet profiljaacutera Kovaacutecs kuumlloumln tiacutepuskeacutent (2A) emliacuteti a beacutecsi
szablya markolatgombjaacutet ndash amelynek nyuacutelvaacutenyai a profilokra merőlegesen a markolat
eluumllső eacutes haacutetulsoacute oldalaacutera (a markolat iacuteveacutenek belső eacutes kuumllső feleacutere) taacutemaszkodik ndash
szinteacuten a szaltovoacute-majaki kultuacuteraacutehoz kapcsolva a formaacutet azonban megjegyzi hogy a
fegyver ornamentikaacuteja bdquomaacuter a magyarsaacuteg iacutezleacuteseacutet koumlvetirdquo311 A koumlrte alakuacute
markolatgombok paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacutek a szaltovoi szablyaacutek
markolatveacutegződeacuteseivel312 A bolgaacuter fegyverek koumlzuumll a iarebicai debrenei popinai
szablyaacutek eacutes tovaacutebbi eacuteszak-nyugat-bulgaacuteriai szoacutervaacutenyleletek mutatnak alaki
hasonloacutesaacutegot [T1M2 Keacutep]313
Kovaacutecs 1980b 1A-B 2A-B
Kirpičnikov 1966 1 2
Jotov 2004 1 2
A keacutet tiacutepussal kapcsolatban megfigyelhető egy minőseacutegi eloszlaacutes is az 1-es tiacutepus
kidolgozottsaacutegra egyszerűbb miacuteg a 2-es a magasabb minőseacutegű peacuteldaacutenyoknaacutel fordul elő
Kirpičnikov ndash aki szerint a szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutera elsődlegesen az ellenzők majd a
markolatveacutegek jelentenek alapot ndash az oacuteorosz teruumlleteken a 10 szaacutezad elejeacuten aacutellhattak aacutet a
koumlrte formaacutejuacute markolatveacutegekről a hengeres kialakiacutetaacutesuacuteakra miacuteg az előbbi tiacutepus a 11 szaacutezad
soraacuten maacuter nem is fordult elő orosz teacuterseacutegben314 Az orosz kutatoacute markolatzaacuteroacute elemekről
alkotott csoportosiacutetaacutesa teljesen megfeleltethető Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacutenek
310 Keacutep Uo 147 5 Taacutebl 311 Uo 23 312 JOTOV 2004 69 313 Uo 65ndash69 314 KIPRIČNIKOV 1966 68
DOI 1015774PPKEBTK2019012
84
Ellenző
Az ellenző szerepe a hasznaacutelat soraacuten elsősorban a fegyvert tartoacute keacutez megtaacutemasztaacutesa eacutes a
pengeacutere toumlrteacutenő raacutecsuacuteszaacutestoacutel valoacute veacutedelme hasznaacutelaton kiacutevuumll a szablya huumlvelyben toumlrteacutenő
roumlgziacuteteacutese volt315 Tehaacutet az ellenző elsődleges funkcioacuteja a szerző veacutelemeacutenye szerint nem az
ellenseacuteges vaacutegaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem hanem a kitaacutemasztaacutes amely megakadaacutelyozza hogy a
szuacuteraacutes eseteacuten tovaacutebbcsuacutesszon a keacutez a pengeacutere
Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a lecsuacuteszott vaacutegaacutesokkal szemben tanuacutesiacutetott veacutedelem mint az
ellenző elsődleges funkcioacuteja egy teacuteves interpretaacutecioacute amely a keacutesőbbi hosszuacute keresztvasuacute
szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek funkcionalitaacutesaacutenak extrapolaacutecioacutejaacuten alapszik Ez a fegyverhasznaacutelati
moacuted kuumlloumlnoumlsen a 12 szaacutezad soraacuten kifejlődő eacutes a 13 szaacutezadtoacutel folyamatosan elterjedő
hosszuacutekardok gyalogos hasznaacutelataacutenaacutel alaacutetaacutemasztott ebben az esetben a fegyver keresztvasa
nemcsak a haacuteriacutetaacutesban hanem olykor koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszott vagyis a pengeacutek
haacuteriacutetaacutes soraacuten kialakult eacuterintkezeacuteseacuteben amelyből kuumlloumlnboumlző beforgataacutesokat viacutevoacutecseleket
lehetett veacutegrehajtani316 Mindez azonban egyuumltt kellett hogy jaacuterjon a penge mechanikai
tulajdonsaacutegainak jelentős fejlődeacuteseacutevel amely soraacuten nemcsak az egyenes pengeacutek de a
szablyaacutek is egyre inkaacutebb alkalmassaacute vaacuteltak a haacuteriacutetaacutesra Ez a techika azonban az ezredforduloacute
pengeacuteinek anyagminőseacutegeacuteről rendelkezeacutesre aacutelloacute tudaacutesunk tuumlkreacuteben keacutetseacuteges
Tehaacutet joacutellehet a szablyaacutek ellenzője is veacutedhetett a vaacutegaacutesok ellen hosszuacutesaacutegaacuteboacutel adoacutedoacutean
keveacutes az eseacutelye hogy elsődlegesen ezzel a ceacutellal keacutesziacutetetteacutek Az eacutertekezeacutes iacuteroacutejaacutetoacutel fuumlggetlenuumll
hasonloacute megaacutellapiacutetaacutesra jutott Cristoph Eger is a koraiszlaacutem kardok roumlvid keresztvasaacuteval
kapcsolatban317
315 HARAMZA 2017c 316 A koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacuteroacutel toumlbb keacutesőkoumlzeacutepkori-korauacutejkori viacutevoacutekoacutedex is megemleacutekezik iacutegy peacuteldaacuteul Joachim Meyer A viacutevaacutes szabad lovagi eacutes nemesi műveacuteszeteacutenek alapos leiacuteraacutesa (1570) c műveacuteben az alaacutebbi moacutedon definiaacutelja a technikaacutet bdquoA lekoumlteacutes az amikor keacutet kard talaacutelkozik eacutes keresztezik egymaacutes uacutetjaacutet ezzel megaacutelliacutetva a maacutesikat eacutes helyet adva tovaacutebbi munkaacutera Lictenawer iacutegy beszeacutel erről raquoA lekoumlteacutes nem maacutes mint egy beszeacutelő ablak mert amikor a kardjaacuten vagy megeacuterezheted hogy gyenge vagy erős eacutes azt is hogy meglaacutethatod hogy merre vannak a nyiacutelaacutesailaquordquo (Ford Berki Andraacutes) httpdocplayerhu36103740-Joachim-meyer-hosszukard-es-tor-a-vivas-szabad-lovagi-es-nemesi-muveszetenek-alapos-leirasa-1570-forditotta-berki-andrashtml (megtekinteacutes ideje 2019 05 21) 317 Eger C Archaeological evidence for Byzantine and Early Islamic weapons in the Near East In Военни експедиции въоръжение и снаряжение (античност и средновековие) ndash Military campaigns Weaponry and Military Equipment (Antiquity and Middel Ages) Byala 2019 05 16ndash18 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute megkoumlszoumlnni C Egernek hogy hozzaacutefeacutereacutest biztosiacutetott megjeleneacutes alatt aacutelloacute keacutezirataacutehoz amelyben szinteacuten kifejtette fenti veacutelemeacutenyeacutet ld EGER 2014 Joacutellehet a kezet veacutedő funkcioacutet is megemliacuteti T Kolias szinteacuten megjegyezte a bizaacutenci szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek ellenzőjeacutevel kapcsolatban hogy megakadaacutelyozzaacutek a keacutez pengeacutere csuacuteszaacutesaacutet eacutes segiacutetseacuteguumlkkel erősebb szuacuteraacutest lehet kifejteni KOLIAS 1988 143
DOI 1015774PPKEBTK2019012
85
Kovaacutecs Laacuteszloacute az ellenzőket haacuterom fő tiacutepusba sorolta amelyből a 1-es tovaacutebbi haacuterom
altiacutepusra oszlik [T2 Taacutebla]
Az 1-es tiacutepusba tartozoacute ellenzők jellegzetesseacutege a goumlmbszerű veacutegződeacutes altiacutepusai
alapanyaguk szerint keruumlltek szeacutetvaacutelasztaacutesra Ezek koumlzuumll 1V tiacutepusuacute318 ezuumlst alapuacute oumltvoumlzetből
keacuteszuumllt ellenzőre csupaacuten egyetlen ismert peacutelda van [No 81 XIX1 Keacutep] iacutegy alapvetően a
vasoumltvoumlzetből kovaacutecsolt 1A eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt 1B tiacutepusok eseteacuteben lehet
tendenciaacutekat vizsgaacutelni A 2-es eacutes 3-as tiacutepusuacute ellenzők alapanyaga vas a 2-es tiacutepus az 1A-toacutel
csupaacuten annyiban teacuter el hogy nem gombban hanem koumlrlapban veacutegződik egyes veacutelemeacutenyek
szerint ez a kezdeti formaacuteja a csoacutenak alakuacute kerekded veacutegű ellenzőknek319 alapanyaga szinteacuten
vasoumltvoumlzet A 3-as tiacutepusba szinteacuten egy fegyver tartozik [No 122 XXVII1 Keacutep] amelynek
szaacuterai csuacutecsosan levaacutegott veacutegűek ndash korabeli paacuterhuzamok hiaacutenyaacuteban Ruttkay a 10 szaacutezad 2
feleacutere keltezi a fegyvert320
Kovaacutecs 1980b 1 2 3
Kirpičnikov 1966 IA IIB II
Jotov 2004 3A 2B 1
Az 1A (IA) formailag megegyezik A N Kirpičnikov eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute rendszereacuteben
csoacutenakszerűen kiszeacutelesedő goumlmbben veacutegződő szaacuteraival a penge feleacute hajlik Kirpičnikov e
hajlaacutest egyfajta fejlődeacutestoumlrteacuteneti iraacutenynak laacutetja a goumlmbben veacutegződő ellenzőkneacutel A 2-es eacutes 3-
as tiacutepusok a Kirpičnikov-feacutele tipoloacutegiai rendszerben formailag a IIB eacutes a II-es tiacutepusokhoz
aacutellnak a legkoumlzelebb azonban ezeket nem lehet biztonsaacuteggal egyezeacutesnek nevezni321 A vola-
uraacutel videacuteki szablyaacutek koumlzuumll Kharlamov II11-es tiacutepusa mutat alaki hasonloacutesaacutegot az 1A
ellenzőtiacutepussal322
A bolgaacuter leletanyagban fellelhető ellenzők alapanyaga vasoumltvoumlzet iacutegy magaacutetoacutel eacutertetődő
hogy a Kovaacutecs 1B eacutes 1V altiacutepusokra nincs teljes paacuterhuzam A Kovaacutecs 1A-val leginkaacutebb Jotov
10 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezett 3-as tiacutepusa feleltethető meg annak A eacutes B variaacutecioacutei
318 Kovaacutecs Laacuteszloacute disszertaacutecioacutejaacutenak eredeti nyelve orosz ennek koumlszoumlnhető az altiacutepusok A-B-V alfabetikus jeloumlleacutese 319 TUumlRK 2011 98 Uő 2014 123ndash124 320 KOVAacuteCS 1980b 26 vouml RUTTKAY 1975 288 321 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash71 vouml KOVAacuteCS 1980 24ndash26 322 KHARLAMOV 409ndash410
DOI 1015774PPKEBTK2019012
86
egyaraacutent mutatnak alaki hasonloacutesaacutegokat323 Ugyanakkor a markolat iraacutenyaacuteba enyheacuten
csuacutecsosodoacute Jotov 3A-variaacutens alakilag leginkaacutebb a Kovaacutecs 1B-altiacutepusokkal egyeztethető
oumlssze baacuter a fent emliacutetett Kovaacutecs 1A is tartalmaz formailag megegyező peacuteldaacutenyokat [No 53
XI Taacutebla] Miacuteg Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutet (szoros eacutertelemben veacuteve 1A altiacutepusaacutet) Jotov bdquomagyar
szablyakeacutentrdquo324 aposztrofaacutelja addig Jotov a sajaacutet rendszereacuteben 2B-variaacutensnak feleltette meg a
Kovaacutecs 2-es tiacutepust melyet bdquobolgaacuterkeacutentrdquo325 jegyez ndash utalva ezzel az egyes tiacutepusok aacuteltala
felderiacutetett elterjedeacutes suacutelypontjaacutera Mindazonaacuteltal az elterjedeacutes ndash eacutes adott esetben a szaacutermazaacutes ndash
effeacutele megoszlaacutesa koraacutentsem ennyire markaacutensan lehataacuterolhatoacute Jotov az 1A bolgaacuter peacuteldaacutein
keresztuumll Merpert326 koraacutebban megfogalmazott gondolatmeneteacutehez kapcsoloacutedva elutasiacutetotta
az adott formavilaacuteguacute fegyverkultuacutera zaacutertsaacutegaacutet327 miacuteg a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutekat a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteval hozta oumlsszefuumlggeacutesbe328 Hasonloacute szerkezetű ellenzők figyelhetők meg Holubiev
aacuteltal koumlzoumllt szaltovoacutei leletek koumlzoumltt is329
A korongban veacutegződő ellenzők maacutesik fejlődeacutesi vonala Bizaacutenc iraacutenyaacuteba mutat G B
Baranov veacutelemeacutenye szerint a bdquobolgaacuter tiacutepusuacuterdquo szablyaacutek bizaacutenci paramerionok amelyek
nemcsak az eacuteszak-blogaacuter teruumlleteken de a Dnyeszter koumlzeacutepső folyaacutesaacutenak videacutekeacuten is
megjelennek330 Itt azonban kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk Jotov 2-es tiacutepusaacutenak keacutet variaacutensa
koumlzoumltt amelyekből a 2B feleltethető meg a Kaacuterpaacutet-medencei leletekkel miacuteg a 2A markolat
feleacute megnyuacuteloacute ellipszis aacutetmetszetű foglalata nemcsak a paramerionok de a spathaacutek eseteacuteben
is megfigyelhető
Mivel csupaacuten roumlvidebb leiacuteraacutesok eacutes rajzok aacutellnak rendelkezeacutezuumlnkre Kovaacutecs 3-as tiacutepusaacutehoz
ndash Kirpičnikov-feacutele rendszer eseteacutehez hasonloacutean ndash csak felteacutetelesen lehet formailag egyező
tiacutepust rendelni Jevglevskij eacutes Potomkina rendszereacuteből (III4 variaacutens) Kovaacutecs 2-es tiacutepusa
Jevglevskij-Potomkina II2a alvariaacutensaacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba ennek fő jellemzői a lefeleacute
aacutelloacute korongban veacutegződő szaacuterak Kovaacutecs 1-es tiacutepusaacutehoz keacutet variaacutens (I2 I3) rendelhető
amelyek a Jotov-feacutele rendszerhez hasonloacutean az ellenző szaacuterainak penge feleacute hajlaacutesaacuteban annak
vonalvezeteacuteseacuteben kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel Ilyen moacutedon Jevglevskij-Potemkina I2-es
323 JOTOV 2004 68ndash73 324 Uő 2008 327ndash338 vouml DONČEVA - TOTEV 2011 121ndash124 325 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 326 MERPERT 1955 166 327 JOTOV 2008 327 328 Uő 1995 97ndash102 DONČEVA - TOTEV 2018 129ndash132 329 HOLUBIEV 2017 235ndash249 330 BARANOV 2016 76ndash92 Kolias sziteacuten felhiacutevta a figyelmet a paramerionok eacutes a malaja pereščepinai bdquonomaacuted szablyardquo koumlzti formai hasonloacutesaacutegra joacutellehet a forraacutesok aacuteltal emliacutetett bdquoπαραμήριονrdquo kifejezeacutest nem tartja konkreacutet fegyvertiacutepussal megfeleltethetőnek KOLIAS 1988 138
DOI 1015774PPKEBTK2019012
87
variaacutensa Jotov 3B variaacutensaacutenak miacuteg az I3-as variaacutens Jotov 3A variaacutensaacutenak feleltethető
meg331
Ahogy a fentiekből kideruumllt Kovaacutecs Laacuteszloacute 1A altiacutepusa olyan ellenzőket foglal magaacuteba
amelyeket a korszak tipoloacutegiai rendszerei toumlbb esetben tovaacutebbi variaacutensokra bontottak Ezek
tuumlkreacuteben a goumlmbben veacutegződő vasellenzők 1A tiacutepusa haacuterom tovaacutebbi variaacutensra oszthatoacute
Mindhaacuterom variaacutensra egyoumlntetűen jellemző hogy a markolattuumlske befogaacutesaacutera nem
csupaacuten egy egyszerű nyiacutelaacutest uumltoumlttek az ellenzőbe hanem annak kuumllső reacutesze keretszerűen
foglalt magaacuteba egy merőleges lemezt amely elvaacutelasztotta egymaacutestoacutel a pengetoumlvet eacutes a
markolatfaacutet A kuumllső bdquokeretrdquoegyfajta gyűrűkeacutent fogta koumlzre a markolat penge felőli veacutegeacutet
maacutesik oldalaacuteroacutel pedig a huumlvely torkolataacutenak eacutes az ellenzőnek aacutetfedeacuteses zaacuteroacutedaacutesa tette
lehetőveacute hogy a fegyver stabilan roumlgziacutetve legyen a huumlvelyben A fegyver lovon toumlrteacutenő
viseleacuteseacuteneacutel ez (valamint a fegyver megfelelő fuumlggeszteacutese) elsődleges kriteacuterium amit az
eacutertekezeacutes iacuteroacuteja tapasztalati uacuteton nyert ismereteivel is igazolni tud egy rossz zaacuteraacutesuacute szablya a
loacute gyorsabb jaacuteroacutemoacutedjaiban (főleg az uumlgeteacutesben de vaacutegta koumlzben is) rendszerint kiugrik a
huumlvelyből Ez nem a fegyver kieseacuteseacutet jelenti (rossz felfuumlggeszteacutes eseteacuten meacuteg ez is
bekoumlvetkezhet) de akaacuter a penge 20-30 cm-es szakasza is kicsuacuteszhat ami eacuteles fegyver eseteacuten a
lovat eacutes a lovast egyaraacutent veszeacutelyezteti332 Ugyanakkor fontos hogy a szablyaacutet gyorsan elő
lehessen raacutentani iacutegy nem szerencseacutes ha a penge egeacutesz hosszaacuteban szorul a huumlvelyben Ha ez a
szoriacutetaacutes a huumlvely torkolataacutenak eacutes a toumlbb esetben lemezzel boriacutetott pengetőnek a
kapcsoloacutedaacutesaacutenaacutel alakul ki a fegyver gyors előraacutentaacutesa eacutes biztonsaacutegos viseleacutese egyaraacutent
biztosiacutetott Mindez illeszkedik abba a tendenciaacuteba amit Csiky Gergely figyelt meg a csillag
alakuacute ellenzővel felszerelt avar szablyaacutek eseteacuteben amit az oszmaacuten kori szablyaacutek hasonloacute
kialakiacutetaacutesuacute ellenzőjeacutehez eacutes zaacuteroacutedaacutesaacutehoz hasonliacutetott333
Az 1A1 variaacutens ndash hasonloacutean Kirpičnikov aacuteltal aacutebraacutezolt IA tiacutepusaacutehoz334 ndash toumlmoumlr szaacuterakkal
rendelkezik amelyeket forrasztaacutessal vagy tűzi hegeszteacutessel roumlgziacutethettek az ellenző koumlzeacutepső
pengeacutet eacutes markolatot egyaraacutent magaacuteba foglaloacute elemhez
Az 1A2 variaacutensnaacutel a lemez a szaacuterak veacutegződeacuteseacuteig kitart a szaacuterak a veacutegződeacutesig nyitottak335
eacutes keretszerűen fogjaacutek koumlzre a lemezt Kuumlloumln koumlzeacutepső elem nincs
331 JEVGLEVSKIJ ndash POTEMKINA 2000 129ndash130 vouml JOTOV 2004 69ndash71 332 Ilyen moacutedon Meerseburgi Lipoacutet bdquoAttila kardjaacutetoacutelrdquo lelt halaacutelaacutenak legendaacuteja is a gyenge zaacuteroacutedaacutes eseteacutet oumlroumlkiacutetheti meg 333 CSIKY 2009 166 334 KIRPIČNIKOV 1966 62
DOI 1015774PPKEBTK2019012
88
Veacuteguumll az 1A3 variaacutensok a rekeszes felosztaacutesuacute ellenzők amelyekneacutel a nyitott szaacuterakban
nem eacuter veacutegig a belső lemez hanem egy arra merőleges lemezfallal lekeriacutetetteacutek majd a
legnagyobb valoacutesziacutenűseacuteggel forrasztaacutessal illesztetteacutek oumlssze az 1A2-es variaacutenshoz hasonloacute
kerettel
Ide tartoznak a Magyar Nemzeti Muacutezeum őrzeacuteseacuteben leacutevő kassai [XI Taacutebla] eacutes keneacutezlői
[XIII Taacutebla] szablyaellenzők is A gyaacutertaacutestechnoloacutegia kutataacutesa szempontjaacuteboacutel sokat
szaacutemiacutetott hogy a kassai szablyaacuteroacutel el lehetett taacutevoliacutetani az ellenzőt iacutegy annak illeszkedeacutese is
vizsgaacutelhatoacutevaacute vaacutelt A vaacutellazaacutes miatt a pengeacutere kizaacuteroacutelag a markolattuumlskeacuten keresztuumll
helyezhető fel az ellenző ami egyben kizaacuterja annak lehetőseacutegeacutet hogy a markolatfa előbb
keruumllt raacute Ugyanakkor az ellenző koumlzeacutepső reacutesze illeszkedett a markolatfa pengető felőli veacutegeacutere
eacutes fedte a pengető kezdeti szakaszaacutet A szaacuterakban feluumllneacutezetből koumlzvetlenuumll a veacutegződeacutes előtt
egy haacuteromszoumlg alakuacute aacutettoumlreacutes figyelhető meg Az aacutettoumlreacutes penge felőli falai az ellenző keacutet kuumllső
falaacuteval egyfajta keretet alkotnak Az aacutettoumlreacutes behatoacutebb vizsgaacutelata soraacuten toumlbb alkalommal
megfigyelhető hogy az ellenző belsejeacutet haacuterom bdquorekeszrerdquo osztja egy kuumlloumln belső szerkezet
amelyre keretszerűen illeszkedik az ellenző kuumllső reacutesze
Elkeacutepzelhető hogy a rekeszes felosztaacutesroacutel iacutert Hampel Joacutezsef is az egyik demecser-
borsovapusztai szablyaacuteval kapcsolatban joacutellehet a leiacuteraacutes nem vonatkoztathatoacute egyeacutertelműen a
munkaacuteban aacutebraacutezolt fegyverre
bdquofuumlggeacutelyes fala mandola idomra csuacutecsosodott keacutetfeleacute eacutes keacutet tompa csuacutecsban szeacutelesbuumll a
penge tengelyeacuten eacutes markolataacuten a markolat tuumlskeacutejeacutevel a fala belsejeacutet koumlzepett viacutezszintesen eacuterő
lemez reacuteveacuten fuumlggoumltt oumlssze ennek a lemeznek keacutet veacutege nem eacuter a csuacutecsig de hajlaacutesban
foumlluumllkunkorodikrdquo336
Paacuterhuzamkeacutent ebben az esetben is a kelet-euroacutepai koumlzeacutep- eacutes belső aacutezsiai peacuteldaacutekat
eacuterdemes emliacuteteni V Yu Myasnikov eacutes L G Yaroslavsteva 2017-es munkaacutejukboacutel haacuterom
burjaacutetfoumlldi hosszuacutepengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvert (egy karikaacutes markolatuacute kardot egy bdquopallostrdquo eacutes
egy szablyaacutet) mutatnak be Ebből a pallos az egyeduumlli amelyik a korszakunkba (8ndash11
szaacutezad) helyezhető el azonban a fegyverek ellenzőjeacuteneacutel (kivaacuteltkeacutepp a korai karikaacutes markolatuacute
kardnaacutel) hasonloacute oumlbloumls csoacutenakszerű kiszeacutelesedeacutes figyelhető meg amelyre a szerzők kuumlloumln
335 A hosszaacuteban oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel forrasztottaacutek vagy tűzi hegesztetteacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a veacutegződeacuteseket Bővebben ld Technoloacutegia c fejezet tovaacutebbaacute HOLUBIEV 2017 235ndash249 336 HAMPEL 1902 299 vouml Uo 298 1ndash2 aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
89
felhiacutevjaacutek a figyelmet337 Ez a szerkezet szinteacuten a huumlvely torkolataacuteval toumlrteacutenő zaacuteroacutedaacutest eacutes a
markolat stabilitaacutesaacutet szolgaacutelhatta
A huumlvely
A penge hosszuacutesaacutegaacutet eacutes iacuteveacutet koumlvető huumlvely csak keveacutes esetben maradt meg vizsgaacutelhatoacute
aacutellapotban azonban toumlbb alkalommal megfigyelhetők a pengeacuten fa lenyomatok raacuteiacutezesuumlleacutesek
amelyek alapjaacuten koumlvetkeztetni lehet a siacuterba helyezeacutesre Mivel az eacutertekezeacutes elsősorban a
szablya pengeacutejeacutenek eacutes markolatszereleacutekeinek funkcionalitaacutesaacutera eacutes technoloacutegiaacutejaacutera foacutekuszaacutel a
fuumlggesztőszereleacutekek csak nagyobb formai csoportjuk szerint keruumllnek emliacuteteacutesre
Fuumlggesztőfuumll
1 D-alakuacute paacutentos fuumlggesztőfuumllek ndash szerkezetuumlk azonos alapanyaguk eacutes kiviteluumlk
vaacuteltozoacute338
2 Y-alakuacute fuumlggesztőfuumllek ndash a fuumlggesztőpaacutentjuk eddig meacuteg ismeretlen tegezekhez is
alkalmaztaacutek őket339
3 Lemezes fuumlggesztőfuumllek ndash aranyboacutel eacutes reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt peacuteldaacutenyai
ismertek340
Huumlvelyveacuteg
Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint alacsony szaacutemuk miatt hasznaacutelatuk nem lehetett aacuteltalaacutenos Gyűjteacuteseacuteben
haacuterom csoportot kuumlloumlnboumlztet meg
1 Lapiacutetott ovaacutelis metszetű henger alakuacute huumlvelyveacutegek
2 Hasonloacute formaacutejuacute huumlvelyveacutegek az előoldalon liacutera alakuacute kivaacutegaacutessal
3 Goumlmboumls veacutegű huumlvelyveacutegek ndash Kovaacutecs ez utoacutebbiba sorolta a beacutecsi szablyaacutet amely mellett
egyeacutertelműbb előfordulaacutesnak szaacutemiacutet a gnadendorfi szablya341
337 A szerzők a ладьевидное kifejezeacutest hasznaacuteljaacutek tehaacutet az emberi keacutezben talaacutelhatoacute szinteacuten oumlbloumls sajkacsontra hasonliacutetjaacutek az ellenzőtiacutepust MIASNIKOV ndash IAROSLAVSTEVA 2017 60 338 Arany- ezuumlst- reacutez- eacutes vasoumltvoumlzetekből egyaraacutent Uo 27 63 146 j 339 Uo 28 340 Uo 28
DOI 1015774PPKEBTK2019012
90
A penge formai jellemzői
A pengeacutek formai jellemzőibe keresztmetszetuumlk eacutes annak vaacuteltozaacutesai tartoznak A szablyaacutek
eseteacuteben haacuterom alapvető keresztmetszet-tiacutepust kuumlloumlniacutethetuumlnk el
1 Konvex oumltszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejat neacutelkuumlli egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A keacutesekkel ellenteacutetben jellemzőjuumlk hogy az eacutelezeacutes nem a penge
fokaacutetoacutel (haacuteromszoumlgű keresztmetszet) hanem hozzaacutevetőlegesen a szeacutelesseacuteg feleacutetől
indul csak el
2 Konkaacutev heacutetszoumlgű keresztmetszet ndash pengevaacutejattal ellaacutetott egyeacutelű fegyverek
keresztmetszete A pengevaacutejatnak vagy sok esetben veacutercsatornaacutenak nevezett keacutetoldali
iacutevelt bemeacutelyedeacutes aacuteltalaacuteban 10-12mm-es szeacutelesseacutegben jelentkezett a penge profiljaiban
Szerepe nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a penge kikoumlnnyiacuteteacutese a suacutelypont markolat iraacutenyaacuteba
toumlrteacutenő eltolaacutesa342 valamint a fegyver harckoumlzben felleacutepő igeacutenybeveacutetelekkel tanuacutesiacutetott
ellenaacutelloacutesaacutegaacutenak noumlveleacutese volt
3 Rombikus vagy lencse alakuacute keresztmetszet ndash keacuteteacutelű penge vaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszete A penge ebben az esetben a koumlzepe feleacute eacuteri el a maximaacutelis
vastagsaacutegot Ez a tiacutepus szablyaacutek eseteacuteben csak az előbbi keacutet tiacutepus egyikeacutevel fordul elő
a penge hegy felőli szakaszaacuten fokeacutel vagy elman gyanaacutent343 Kovaacutecs Laacuteszloacute szerint a
keacuteteacutelűseacuteg kiveacutetel neacutelkuumll a honfoglalaacutes kori szablyaacutek mindegyikeacuten megtalaacutelhatoacute iacutegy ezt
a korszak aacuteltalaacutenos ismertetőjegyeacutenek tekinti344
A keacuteteacutelű hegyben veacutegződeacutes funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatban toumlbb elmeacutelet szuumlletett
Egyesek szerint a fokeacutel a fegyver visszaraacutentaacutesakor ejtett sebet a ceacutelponton ami a viacutevaacutesnaacutel
jelenthetett előnyt mivel iacutegy a pengeacutevel nem vaacutert moacutedon is taacutemadhattaacutek az ellenfelet Kovaacutecs
Istvaacuten szerint a fegyvert szuacuteraacutesra is hasznaacutelhattaacutek azonban miacuteg a fegyver első eacuteleacutevel a lovast
taacutemadtaacutek feluumllről indiacutetott vaacutegaacutesokkal addig a lovat alulroacutel a fokeacutellel Elkeacutepzeleacuteseacutet arra is
341 Uő 1980b 28 342 Ezen a ponton ellent kell mondanunk Kovaacutecs Laacuteszloacute azon meglaacutetaacutesaacutenak miszerint a pengevaacutejat ceacutelja a suacutelypont hegy feleacute tolaacutesa lett volna KOVAacuteCS 1980b 20 Mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek suacutelypontja aacuteltalaacuteban a pengetőtől szaacutemiacutetott 140ndash200 mm koumlzoumltt helyezkedik el a pengevaacutejat jelentős reacutesze (toumlbb mint a keacutetharmada) a penge suacutelypont utaacuteni szakaszaacutet eacuterinti Koumlvetkezeacuteskeacutepp egy pengevaacutejat neacutelkuumlli pengeacutenek a pengetőtől taacutevolabbra esik a suacutelypontja Szinteacuten a markolat neheacutezzeacute teacutetelt segiacutetetteacutek elő egyes markolatszereleacutekek (pl markolatkupak) joacutellehet funkcioacutejuk elsődlegesen nem a fegyver suacutelyozaacutesa hanem a markolat statikaacutejaacutenak javiacutetaacutesa lehetett 343 E toumlroumlk kifejezeacutes a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fokeacuteltiacutepusra utal ARENDT 1934 59 21a j 344 Uo 1981 20
DOI 1015774PPKEBTK2019012
91
alapozza hogy a bdquolebediairdquo ujjelosztoacute tuumlskeacutek nem tetteacutek lehetőveacute hogy a fegyvert első eacuteleacutevel
előre vagy haacutetra forgassaacutek345
A fokeacutel kialakulaacutesaacuteban azonban valoacutesziacutenűleg a szuacuteraacutes jaacutetszott nagyobb szerepet a
mindkeacutet oldalon eacuteles pengeacutet koumlnnyebben hateacutekonyabban be lehetett szuacuterni a ceacutelpontba eacutes ki
lehetett huacutezni belőle A toumlbbnyire vaacutegtaacuteboacutel taacutemadoacute lovasnak kulcsfontossaacuteguacute volt hogy ezt
roumlvid időn beluumll meg tudja tenni346 A szablyaacuteval toumlrteacutenő szuacuteraacutest az eacutel feleacute hajloacute markolat is
segiacutetette ami iacutegy a pengeacutevel enyhe S alakot vett foumll
Mindemellett a forma a vaacutegaacutesra is alkalmas volt Ahogy az koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a
szablya vaacutegaacutesra toumlrteacutenő hasznaacutelata nemcsak a keacutesőbbi időkből ismert peacuteldaacutein hanem a
korszakunkra dataacutelhatoacute szablyaacutek egyes jegyein is nyomon koumlvethető elsősorban a markolat
azon reacuteszein amelyekről felteacutetelezhető hogy a keacutez haacutetracsuacuteszaacutesaacutet akadaacutelyoztaacutek
Kirpičnikov felteacutetelezeacutese szerint az egyenes kardok peacuteldaacutejaacutenak eacutes a lovasharcok
tapasztalatainak hataacutesaacutera fejlődthettek penge feleacute hajloacute szaacuterakkal a goumlmbben veacutegződő
ellenzők a hajlaacutes keacutenyelmesebbeacute tette a fegyvert a vaacutegaacuteshoz valamint alkalmassaacute tette arra
hogy gyorsabban lehessen egymaacutes utaacuten toumlbb mozdulattal is taacutemadni vele ami kulcsfontossaacuteguacute
volt a lovasharcban347
Keveacutesbeacute maradt meg a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutesban Arendt a fokeacutel kialakulaacutesaacutera
vonatkozoacute neacutezete veacutelemeacutenye szerint ez a fegyver ellensuacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelt348 Baacuter a szuacuteraacutesra
eacutes vaacutegaacutesra egyaraacutent hasznaacutelhatoacute eacutel szaacutendeacutekos kialakiacutetaacutesa alapjaacuten Arendt elmeacuteleteacuteneacutel toumlbb
felteacutetelezhető annak rendelteteacuteseacuteről fontos szempont hogy a fegyver suacutelypontja a
markolatszereleacutekek suacutelyozaacutesa mellett a keresztmetszet megvaacuteltoztataacutesaacuteval (adott szakaszon
toumlrteacutenő szűkiacuteteacuteseacutevel) befolyaacutesolhatoacute eacutes ez ndash ha nem is oumlnmagaacuteban ndash szinteacuten szerepet
jaacutetszhatott a fokeacutel kialakulaacutesaacuteban
Szinteacuten a formaisaacuteghoz tartozik az esetenkeacutent felleacutepő pengetőboriacutetoacute lemez amely keacutetfeacutele
hosszuacutesaacutegban eacutes formaacuteban jelentkezik a penge kezdeti szakaszaacuten
1 ellenzővel paacuterhuzamos roumlvid lemezboriacutetaacutes teriacuteteacuteke teacuteglalap alakuacute (Keneacutezlő II29)
2 kinyuacuteloacute teriacuteteacuteke T-alakuacute (Arad-Csaacutelya Pestszentlőrinc Ismeretlen lh 6)349
345 KOVAacuteCS 1941 129ndash131 A keacutesőbbiekben egy eacuterdekes vizsgaacutelati teacutemaacuteja lehet a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszetnek is hogy milyen mozgaacutest enged az ujjelosztoacute tuumlskesor 346 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293 347 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 348 ARENDT 1934 59 349 Ld II Taacutebla V Taacutebla 1 Szlaacutev szakirodalmakban Г-alakuacute lemezboriacutetaacuteskeacutent is szerepel INKOVA 2013 63
DOI 1015774PPKEBTK2019012
92
A pengetőboriacutetoacute lemez funkcioacuteja elsősorban a huumlvelyben toumlrteacutenő toumlkeacuteletes zaacuteroacutedaacutes A
penge eacutele a pengetoumlvoumln eacutert veacuteget aacuteltalaacuteban a fegyver veacutegig volt eacutelezve ez aloacutel a penge
kezdeti szakasza sem volt kiveacutetel350 ndash ez szinteacuten indokolttaacute tette a pengetőboriacutetoacute lemezek
alkalmazaacutesaacutet
A leletek jelentős haacutenyadaacutenaacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute eacutepen maradt pengevaacutejat figyelhető meg
mindkeacutet profilban Ennek szeacutelesseacutege aacuteltalaacuteban 10 mm meacutelyseacutege 1ndash15 mm ndash ez az eacuterteacutek a
penge hosszaacuten a hegy feleacute haladva nem vagy csak nagyon kis meacuterteacutekben vaacuteltozik
Metrikus vizsgaacutelatok
Ahogy azt a bemutatott tipoloacutegiai rendszerek kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből laacutethattuk a
taacutergyleiacuteraacutesnaacutel egyre fontosabb szerepet kap a kategorikus jelzőkkel toumlrteacutenő jellemzeacutessel
szemben (hosszuacute roumlvid szeacuteleshellip stb) az egzakt adatok felveacutetele eacutes interpretaacutecioacuteja iacutegy a
szaacutemadatok egyre meghataacuterozoacutebbak a klasszifikaacutecioacuteban is
A honfoglalaacutes kori szablyaacutek metrikus vizsgaacutelatai soraacuten aacuteltalaacuteban a penge keruumllt előteacuterbe
elsődlegesen annak hosszuacutesaacutega szeacutelesseacutege eacutes fokeacuteleacutenek hossza maacutesodlagosan a penge
vastagsaacutega a markolat eacutes az ellenző hossza eacutes a fegyver egeacutesz hossza lett vizsgaacutelva Joacutellehet
koraacutebban toumlrteacutenetek raacute kiacuteseacuterletek a fegyver iacutevmagassaacutega nem keruumllt vizsgaacutelatra Ennek oka
hogy az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a koraacutebbi moacutedszereket nem talaacutelta kellően objektiacutevnek ahhoz hogy
rendszerezeacutes alapjaacuteul szolgaacuteloacute adatokat nyerjen a sok esetben erősen korrodaacutelt eacutes egy adott
penge szakaszaacuten beluumll is vaacuteltozoacute meacuterteacutekben iacutevesedő pengeacutekről351 ugyanakkor a keleti
paacuterhuzamok arra engednek koumlvetkeztetni hogy az iacutevmagassaacuteg tovaacutebbaacute a penge szeacutelesseacutegi eacutes
hosszuacutesaacutegi meacuteretadatai keveacutesbeacute szaacutemiacutetanak kronoloacutegiai indikaacutetornak352
Az adatok rendszerezeacutese szinteacuten toumlbb neheacutezseacutegbe uumltkoumlzik Neacutemely esetekben nem
egyeacutertelmű hogy a hosszuacutesaacuteg a pengeacutere vagy az egeacutesz fegyverre vonatkozik353 a
350 Ismeruumlnk olyan fegyvereket ahol a penge toumlveacutet neacutegyzetes keresztmetszetűnek hagyjaacutek meg hiszen itt a vaacutegoacuteeacutelnek nincs funkcioacuteja 351 A pengeacutek iacuteveacutenek meacutereacuteseacutere dolgozott ki moacutedszert V V Arendt eacutes S A Pletneumlva Kovaacutecs Laacuteszloacute 21 penge iacutevesedeacuteseacutet meacuterte meg amelyből aacuteltalaacutenosan csekeacutely goumlrbuumlletűnek iacuteteacutelte meg a szablyaacutekat KOVAacuteCS 1980b 19 58ndash59 107ndash108 j 352 Baacuter a kelet-euroacutepai szablyaleleteket feldolgozoacute tanulmaacuteny a markolatszereleacutekek menteacuten sem tud egyeacutertelmű kronoloacutegiai koumlvetkezteteacuteseket levonni (a korai ellenzők kis szaacutemban az Arany Horda idejeacuteről is fellelhetők) a mi esetuumlnkben koumlnnyebben lehet egyfajta relatiacutev időrendiseacuteget valoacutesziacutenűsiacuteteni az ellenzőtiacutepusok eacutes a penge keresztmetszeti (szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg araacutenybeli) vaacuteltozaacutesai alapjaacuten JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 178 353 Ugyanakkor meglepő moacutedon a fegyverek eredeti koumlzleacuteseacuteben nyomon koumlvethető hogy pengehosszroacutel vagy teljes hosszroacutel van szoacute iacutegy van lehetőseacuteguumlnk a szeacutetvaacutelasztaacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
93
markolathosszok pedig a fegyver aacutellapotaacutetoacutel fuumlggően vonatkozhattak csupaacuten egy
markolattuumlskeacutere vagy egy eacutepen maradt ellenzőtől markolatveacutegig tartoacute markolatra
A listaacutezott szablyaleletek metrikus adatai eacutes az egyes fegyverekhez tartozoacute
formacsoportok a Kataloacutegus A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c
taacuteblaacutezataacuteban keruumlltek oumlsszefoglalaacutesra
Eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegek
Ahogy azt koraacutebban laacutethattuk a szablyaacutek adatainak rendszerezeacutese toumlbbfeacutele moacutedon
toumlrteacutenhet A klasszifikaacutecioacute alapjaacutet aacuteltalaacuteban a formai jellemzők az ornamentika eacutes a
fegyverszereleacutekek adjaacutek azonban ahogy arra J Hošek eacutes J Košta raacutemutattak egyre inkaacutebb
megjelennek szempontkeacutent a technoloacutegiai jellemzők354 Ezen kiacutevuumll meghataacuterozoacute szerepet
toumlltenek be a metrikus adatok amelyek rendszerezeacuteseacutere egyre toumlbb adatelemző moacutedszer aacutell
rendelkezeacutesuumlnkre iacutegy eleacuterhetőveacute vaacutelik egy magasabb fokuacute egzaktsaacuteg a fegyvervizsgaacutelat egy
olyan teruumlleteacuten amelyen valoacuteban erre lenne szuumlkseacuteguumlnk
Ugyanakkor a matematikai moacutedszerek gyenge pontjai aacuteltalaacuteban a valoacutesaacuteggal toumlrteacutenő
eacuterintkezeacutes ndash a valoacutesaacuteg interpretaacutecioacuteja ndash menteacuten alakulnak ki ami esetuumlnkben a toumlrteacutenelmi
valoacutesaacuteg ezerarcuacutesaacutegaacuteban mutatkozik meg az egzaktsaacuteg halaacutelaacutet jelenti hogy a fegyverek
vizsgaacutelt parameacuteterei az idő soraacuten toumlbbszoumlr is vaacuteltozhattak egy tipoloacutegiai rendszer szaacutemaacutera
pedig oumlnmagaacuteban meacuteg az sem egyeacutertelmű hogy a taacutergy milyen formaacutejaacuteban keruumll
osztaacutelyozaacutesra A toumlbbszoumlroumlsen korrodaacutelt sok esetben toumlredeacutekes aacutellapotuacute vastaacutergyakat ugyanis
nem oumlnmagukban hanem preszumptiacutev moacutedon előaacutelliacutetaacutesuk soraacuten nyert adottsaacutegaik
relaacutecioacutejaacuteban eacutertelmezzuumlk vagyis a besorolaacutes olyan jellemzők alapjaacuten toumlrteacutenik amelyre az
esetek meghataacuterozoacute reacuteszeacuteben csak koumlvetkeztetni lehet Iacutegy a moacutedszer baacuter egzaktumokra eacutepuumll
alapvetően egy becsleacutesből indul ki a meacutereacutestechnika pedig nem keacutepes megszabadulni az
elmeacuteleti rekonstrukcioacutetoacutel valoacute fuumlggeacuteseacutetől355
A toumlmeg meacutereacuteseacutere az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja toumlbb okboacutel sem vaacutellalkozott Egyreacuteszt a
toumlmegeacuterteacutekek szakirodalmi emliacuteteacutese rendkiacutevuumll silaacuteny leggyakrabban a fegyver hosszeacuterteacutekei
ezek koumlzuumll is az oumlsszegeacuteszhossz eacutes a pengehossz van csak feljegyezve Maacutesreacuteszt a meacutert adatok
354 Ld Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek klasszifikaacutecioacuteja c fejezet 355 Kitűnő peacutelda erre a pengeacutek kiindulaacutesaacutenak vagy eacutepp toumlredeacutekesseacuteguumlknek megaacutellapiacutetaacutesa ami szinteacuten a fegyver egykori alakjaacutenak felteacutetelezeacutese szerint toumlrteacutent a vizsgaacutelatok soraacuten azok a pengeacutek lettek eacutep aacutellapotuacutekeacutent meghataacuterozva amelyeknek mind a kiindulaacutesa (vagyis a pengető vaacutellazaacutesa illetve az ellenző eacutes a pengető talaacutelkozaacutesa) mind a hegykikeacutepzeacutes elindulaacutesa (drasztikus szeacutelesseacutegcsoumlkkeneacutes a penge veacutegeacuten) megfigyelhető volt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
94
meacuteg keveacutesbeacute adnak reaacutelis keacutepet a penge eredeti tulajdonsaacutegairoacutel a korroacutezioacute sokkal jobban
befolyaacutesolja az eredmeacutenyt Harmadreacuteszt eacutes nem utolsoacute sorban nem aacutellt rendelkezeacutesre egy
egyseacuteges meacutereacutestechnikai haacutetteacuter ndash a nagyobb meacuterlegek pontatlansaacuteguk miatt voltak
hasznaacutelhatatlanok a kisebbekre pedig sok esetben a penge gyenge megtartaacutesa miatt nem
lehetett raacutehelyezni a fegyverleletet Felteacutetelezhetően ezen okoknaacutel fogva nem vizsgaacuteltaacutek
maacutesok sem a toumlmeget nagyobb rendszeresseacuteggel
Mindemellett a statisztikai kapcsolatvizsgaacutelatok toumlbb ponton keacutepesek hozzaacutejaacuterulni a
szablyaacutek tipoloacutegiai rendszereacutenek optimalizaacutelaacutesaacutehoz Ezen feluumll azok a statisztikai
adatelemzeacutesi moacutedszerek (kontextuaacutelis szeriaacutecioacute klaszteranaliacutezis) amelyek mostanra
gyakorlattaacute vaacuteltak a reacutegeacuteszeti anyag interpretaacutecioacutejaacuteban előrevetiacutetik annak szuumlkseacutegesseacutegeacutet is
hogy a koraacutebbi formacsoportok kategorikus jelzőit szaacutemszerűsiacutetsuumlk
Ezen a ponton figyelhetuumlnk fel a szablyavizsgaacutelat egy tovaacutebbi aspektusaacutera a koraacutebbi
megkoumlzeliacuteteacutesek a taacutergy metrikus jellemzeacuteseacutet aacuteltalaacuteban egy szeacutelesseacutegi eacutes hosszuacutesaacutegi adattal
bdquointeacutezteacutek elrdquo mely utoacutebbinaacutel joacute esetben sikeruumllt meghataacuterozni hogy az a fegyver egeacuteszeacutere
vagy csupaacuten a pengeacutere vonatkozik Ezeket az adatokat a tipoloacutegiai besorolaacutesok tovaacutebbi formai
jellemzőkkel egeacutesziacutetetteacutek ki amelyeket a fentiekben ismertettuumlnk
Ugyanakkor a fegyvertipoloacutegia kutataacutestoumlrteacuteneteacuteből azt is laacutethatjuk hogy a 20 szaacutezad
utolsoacute harmadaacutetoacutel egyre nagyobb hangsuacutelyt kap a penge vizsgaacutelata amelyneacutel egyeacutertelmű
hogy a formai jellemzeacutes nem ragadhat le csupaacuten kettő vagy haacuterom meacuteretadat ismerteteacuteseacutevel
hiszen egy fokozatosan keskenyedő eacutes veacutekonyodoacute taacutergyroacutel van szoacute
13 esetben az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek 50 mm-es beosztaacutessal lettek veacutegig meacuterve a penge egeacutesz
hosszaacuten olyan moacutedon hogy a pengető kezdeti reacutesze jelentette a nullpontot (itt toumlrteacutent az első
meacutereacutes ami a kiinduloacute Szp- eacutes Vp-eacuterteacuteket adta meg ndash ezek voltak a legmagasabb eacuterteacutekek
innentől a penge fokozatosan keskenyedett eacutes veacutekonyodott) A vizsgaacutelat ceacutelja az volt hogy ne
csupaacuten egy szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekkel rendelkezzuumlnk ndash tekintve hogy ezek az eacuterteacutekek a
penge egeacuteszeacuten beluumll vaacuteltoznak ndash hanem az eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacutet a keskenyedeacutes eacutes veacutekonyodaacutes
meacuterteacutekeacutet is eacuterzeacutekeljuumlk Termeacuteszetesen az erős korroacutezioacute ma maacuter nem teszi lehetőveacute hogy a
penge eredeti meacutereteit vizsgaacuteljuk iacutegy az sem meglepő hogy a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese nem
hoz magaacuteval folyamatos szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekcsoumlkkeneacutest meacutegis az alaacutebbi diagramon
keacutet tendencia figyelhető meg az Szp- eacutes Vp-eacuterteacutekek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatban
DOI 1015774PPKEBTK2019012
95
Diagram a szablyapengeacutek szeacutelesseacutegi eacutes vastagsaacutegi eacuterteacutekeinek vaacuteltozaacutesaacuteroacutel
A pengetőtől taacutevolodva mindkeacutet parameacuteter eseteacuteben megfigyelhető a csoumlkkeneacutes ami az
Szp eseteacuteben araacutenyaacuteban is nagyobb meacuterteacutekű A Vp eseteacuteben aacuteltalaacutenosan elmondhatoacute hogy a
pengetőtől szaacutemiacutetott 100-150mm-en meacuteg nem figyelhető meg a veacutekonyodaacutes a penge tovaacutebbi
szakaszaacuten azonban folyamatos Az Szp kezdő eacuterteacuteke maacuter az első 50mm-en beluumll is csoumlkken
150mm utaacuten pedig aacutetlagban tovaacutebbi 5mm-t csoumlkken
Klasszifikaacutecioacute a leiacuteroacute statisztika moacutedszereivel (EDA korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes klaszteranaliacutezis)
A fegyverek statisztikai vizsgaacutelata elsősorban funkcionalitaacutesuk megismereacuteseacuteben segiacutet
minket Csiky Gergely az avar kori bdquopengefegyverekrdquo metrikus vizsgaacutelataacuteval kapcsolatban a
koumlvetkezőt jegyzi meg
bdquoA vaacutegoacutefegyverek funkcionaacutelisan koumlzelharci taacutemadoacutefegyverek s iacutegy az emberei kar
meghosszabbiacutetaacutesaacutenak tekinthetők a pengeacutek meacutereteinek vizsgaacutelatai emiatt e taacutergya legfőbb
funkcionaacutelis jellegzetesseacutegeacutet taacuterjaacutek felrdquo356
Exploratiacutev adatanaliacutezisnek (EDA) nevezzuumlk azokat a statisztikai aacutebraacutezolaacutesi moacutedszereket
amelyek az adatok termeacuteszeteacutenek eacutes oumlsszefuumlggeacuteseinek megismereacuteseacuteben adnak taacutempontot357
356 CSIKY 2016 243ndash269
DOI 1015774PPKEBTK2019012
96
A hagyomaacutenyos pontdiagram mutatkozott a legalkalmasabbnak arra hogy a csoportosiacutetaacutesi
lehetőseacutegeket megjeleniacutetsuumlk ugyanakkor a dobozaacutebraacutekkal lehetőseacuteg nyiacutelt oumlsszehasonliacutetoacute
vizsgaacutelatot veacutegezni egy kategorikus (keresztmetszeti tiacutepus ellenző alapanyaga) eacutes egy vaacuteltozoacute
adatsor (csontvaacutezhossz eacutes a fegyver metrikus adatai) koumlzoumltt358
A korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes keacutet vaacuteltozoacute koumlzti lineaacuteris kapcsolat becsleacuteseacutere alkalmas A kapcsolat
lehet egyenesen vagy fordiacutetottan araacutenyos illetve hiaacutenyzoacute amely szerint a korrelaacutecioacutes
koefficiens eacuterteacuteke +1 eacutes -1 koumlzoumltt mozog (a 0 eacutertelemszerűen a kapcsolat hiaacutenyaacutet jeloumlli)359 A
koefficiens eacuterteacuteke fuumlggetlen a vizsgaacutelt vaacuteltozoacutek megadott meacuterteacutekegyseacutegeitől amely
esetuumlnkben a hosszeacuterteacutekekben (cm mm) eacutes az elhunyt koraacuteban (eacutev) jelenik meg
A vizsgaacutelatot jelentősen befolyaacutesolhatjaacutek az uacuten outlier (kiugroacute) eacuterteacutekek ami miatt
kuumlloumlnoumlsen fontos volt hogy a toumlredeacutekes pengeacutek tuacutel alacsony hosszeacuterteacutekei ki legyenek szűrve a
munka előtt Amennyiben az adatsorok koumlzoumltt lineaacuteris kapcsolat eacuterzeacutekelhető az a fegyver
aacuteltalaacutenos jellemzeacuteseacuteben segiacutet minket amennyiben nem talaacutelhatoacute kapcsolat nagyobb eseacutelyuumlnk
van a klaszteranaliacutezis alapjaacuten toumlrteacutenő klasszifikaacutecioacutes kiegeacutesziacuteteacutesekre
Ahogy az alaacutebbiakban laacutethatoacute a kettő egyuumlttesen jelenik meg vagyis kirajzoloacutednak
aacuteltalaacutenos tendenciaacutek a fegyver meacuteretbeli vaacuteltozaacutesaival kapcsolatban ugyanakkor e tendenciaacutek
aacuternyalhatoacutek
A vizsgaacutelatok legnagyobb gyengeacuteje hogy a meacuteretadatok silaacuteny koumlzleacutese valamint a leletek
vizsgaacutelhatatlansaacutega miatt meglehetősen alacsony esetszaacutemokkal lehetett csak dolgozni
Ahogy az alaacutebbi taacuteblaacutezatban is laacutethatoacute a maximaacutelis esetszaacutem ami a teljes hossz eacutes az
ellenzőtiacutepusok kiveacuteteleacutevel oumlnmagaacuteban kevesebb mint a leletek feleacutet jelenti tovaacutebb aproacutezoacutedott
a kuumlloumlnboumlző parameacuteterek oumlsszeveteacuteseacuteneacutel360
357 DRENNAN 2009 321ndash322 httpxeniasotehuhubioscidocsbiometrlectureeda (megtekinteacutes ideje 2018 10 28) 358 DRENNAN 2009 37ndash50 J Hošek eacutes J Košta a mikulčicei kardok formai csoportosiacutetaacutesaacutet szinteacuten exploratiacutev moacutedszerekkel veacutegezte HOŠEK ndash KOŠTA 2014 253ndash261 359 Uo 209ndash210 vouml WILCOCK 1999 36ndash37 360 Az oszlopok utolsoacute vastagon szedett eacuterteacuteke az adott parameacuteter esetszaacutemaacutet a foumlloumlttuumlk leacutevő eacuterteacutekek az adott keacutet kategoacuteria oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak esetszaacutemait jeloumlli Kor=elhalaacutelozaacutesi kor Csvh=csontvaacutezhossz a tovaacutebbi jeloumlleacutesek feloldaacutesaacutehoz ld A honfoglaloacute szablyaacutek formai eacutes metrikus jellemzői c taacuteblaacutezat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
97
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz Tk Te
Te 30 22 57 47 32 28 40 78
Tk 17 11 41 33 28 25 53
Sz 13 11 29 26 17 39
Hf 14 8 39 40 43
Hp 19 14 54 61
Oumlssz 26 20 77
Csvh 26 30
Kor 43
A fegyveres temetkezeacutesek szakirodalmi emliacuteteacuteseacuteből sajnos csak korlaacutetozott szaacutemban
ismertek informaacutecioacutek az elhunyt koraacuteval eacutes alkati sajaacutetossaacutegaival (iacutegy a csontvaacutez hosszaacuteval)
kapcsolatban Aacuteltalaacuteban emliacuteteacutesre keruumll a csontvaacutez aacutellapota amely toumlbb esetben gyenge
megtartaacutesuacute hiaacutenyos vagy erősen roncsolt Ennek egyik fő oka hogy a lelőhelyek jelentős
reacutesze ma is aktiacutev foumlldműveleacutes alatt aacutelloacute teruumllet eacutes a kuumlloumlnboumlző talajlaziacutetoacute talajforgatoacute
technikaacutek az előforduloacute reacutegeacuteszeti objektumokat nem hagyjaacutek eacuterintetlenuumll Emellett 43 esetben
becsuumllteacutek fel a lehetseacuteges elhalaacutelozaacutesi kort amiből azt laacutethatjuk hogy az esetek toumlbbseacutegeacuteben
maturus eacutes senilis koruacute feacuterfiak melleacutekletekeacutent szerepel a szablya de maacutesodlagosan
adultusoknaacutel is megtalaacutelhatoacute Az egyetlen iuvenis koruacute a gnadendorfi siacuter elhunytja361 A 30
csontvaacutezhosszadat az eacuteletkori vaacuteltozaacutesokat nem koumlveti az alkalmazott statisztikai
moacutedszerekkel kimutathatoacute uacuteton362
361 Az esetek egy reacuteszeacuteneacutel szaacutemszerűsiacutetve szűkebb intervallumban keruumllt meghataacuterozaacutesra az elhalaacutelozaacutesi kor Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (mat) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (40ndash50) Gnadendorf (iuv) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (27ndash31) 58 siacuter (36ndash40) Karos-Eperjesszoumlg I2 siacuter (mat) II5 siacuter (sen) II6 siacuter (sen) II11 siacuter (sen) II20 siacuter (sen) II36 siacuter (sen) II41 siacuter (mat) II50 siacuter (matsen) II52 siacuter (mat) III11 siacuter (mat) Keneacutezlő-Fazekaszug I3 (matsen) I14 (matsen) I18 (matsen) I25 (matsen) II29 (matsen) Kolozsvaacuter Szaacutentoacute u 4 siacuter (35ndash39) 22 siacuter (40ndash59) 25 siacuter (60ndash65) Kolozsvaacuter Zaacutepolya u 6 siacuter (20ndash40) 10 siacuter (35ndash40) Ladaacutenybene-Benepuszta (ad) Maroskarna (50ndash55) Nagykőroumls-Fekete-dűlő 2 siacuter (mat) Naszvad-Partok-dűlő 3 siacuter (mat) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (23ndash40) 22 siacuter (30ndash60) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (mat) 264 siacuter (ad) Saacuterreacutetudvari-Poroshalom 1 siacuter (40ndash45) Szabadkiacutegyoacutes-Paacutelligeti taacutebla 1 siacuter (mat) Szeged-Alsoacutegyő 18 siacuter (mat) Tiszaeszlaacuter-Bashalom Fenyvespart IC (11) siacuter (ad) ID (10) siacuter (ad) II1 siacuter (40ndash50) II7 (ad) II8 (63ndash72) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla (53ndash57) 362 A csontvaacutezhossz eacutes eacuteletkor korrelaacutecioacutes koefficiense 01935858 amely gyenge lineaacuteris kapcsolatra utal A szablyaacutes temetkezeacutesek koumlzoumllt csontvaacutezhosszai a koumlvetkezők (cm) Budapest-Raacutekos 1 siacuter (169) Csongraacuted-Vendelhalom 1955 eacutevi siacuter (167) Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter (152) Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Erdős tanya (176) Kaacutel-Legelő 2 siacuter (158) 58 siacuter (172) Karos-Eperjesszoumlg II5 siacuter (164) II6 siacuter (170) II11 siacuter (161) II20 siacuter (165) II36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
98
A fenti esetszaacutemok vizsgaacutelataacuteval az alaacutebbi aacutetlag- eacutes hataacutereacuterteacutekek aacutellapiacutethatoacutek meg az
elhunytakkal eacutes szablyaacutejukkal kapcsolatban
Elhunyt Szablya
Kor Csvh Oumlssz Hp Hf Sz
Min kb 16 135 453 468 75 20
Max kb 70 176 990 800 370 45
Aacutetlag 4747 16527 79968 70795 21023 308
Mediaacuten 50 166 815 710 210 30
Az adatok vizsgaacutelata egy nyiacutelt forraacuteskoacuteduacute szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelvvel
(R) toumlrteacutent363 A vizsgaacutelat soraacuten toumlbb leiacuteroacute statisztikai moacutedszer is alkalmazaacutesra keruumllt
A fent emliacutetett korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesokon (Cor) eacutes exploratiacutev adatelemzeacutesi moacutedszereken
(egyseacutegesen EDA) kiacutevuumll a kutataacutes fontos reacuteszeacutet keacutepezte a klaszteranaliacutezis matematikai
klasszifikaacutecioacutes moacutedszere (Ward)364
A hierarchikus agglomeratiacutev (oumlsszevonaacuteson alapuloacute) algoritmusokban minden adat kuumlloumln
klaszterről indul eacutes egy maacutesikkal ketteseacutevel alkotnak uacutej klasztereket (dimenzioacutecsoumlkkenteacutes) A
kialakult klaszterhierarchia fa (dendrogram) formaacutejaacuteban keruumll megjeleniacuteteacutesre Az
agglomeratiacutev klaszteranaliacutezisek koumlzuumll az egyik leggyakrabban alkalmazott Ward-feacutele
eljaacuteraacutessal toumlrteacutent az adatok vizsgaacutelata365
siacuter (157) II41 siacuter (174) II52 siacuter (167) III11 siacuter (176) Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter (163) Kisdobra-Liga homok 1 lovassiacuter (173) Kolozsvaacuter-Szaacutentoacute u 4 siacuter (157) 25 siacuter (173) Kolozsvaacuter-Zaacutepolya u 4 siacuter (170) Maroskarna (169) Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy 16 siacuter (170) 22 siacuter (165) Saacuterreacutetudvari-Hiacutezoacutefoumlld 66 siacuter (161) 264 siacuter (173) Saacutetteacuterudvari-Poroshalom 1 siacuter (161) Tiszaeszlaacuter-Bashalom IC (11) siacuter (162) ID (10) siacuter (165) II7 siacuter (135) II8 siacuter (163) Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacutebla 1 siacuter (160) A temetkezeacutesek szakirodalmi emliacutetettseacutegeacuteről egyuacutettal az elhunyttal kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesokroacutel bővebben ld Kataloacutegus Honfoglaloacute szablyaacutek előkeruumlleacutese c taacuteblaacutezat kigyűjtoumltt szakirodalma 363 httpswwwr-projectorg (megtekinteacutes ideje 2018-09-30) HUSSON et al 2010 Itt kell kuumlloumln kiemelni Joacutezsa Moacutenika (University of Groningen Systems Control and Applied Analysis ndash Bernoulli Institute) eacutes Heacuteger Tamaacutes (MTA-ELTE Geometriai eacutes Algebrai Kutatoacutecsoport) matematikusok neacutelkuumlloumlzhetetlen szakmai segiacutetseacutegeacutet E szemeacutelyekkel az interdiszciplinaacuteris egyuumlttműkoumldeacutes moacutedszertani előzmeacutenyeacutenek a szerző MA-s szakdolgozata tekinthető amelyben a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratok teruumlleti kiterjedtseacutege eacutes gazdasaacutegi hozama koumlzti kapcsolatokat kutatta HARAMZA 2014 364 DRENNAN 2009 309ndash320 WILCOCK 1999 37 HUSSON et al 2010 169ndash204 SPAULDING 1953 305ndash313 365 DRENNAN 2009 316ndash318 A klaszertelemzeacutesek fajtaacuteiroacutel ld meacuteg Ilonczai Zs Klaszter-analiacutezis eacutes alkalmazaacutesai MSc-Szakdolgozat ELTE-ITK Budapest 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
99
A moacutedszerek az alaacutebbi eredmeacutenyeket hoztaacutek366
1 par 2 par Esetszaacutem Moacutedszer367 Eredmeacuteny
1 Hp368 Csvh 14 Cor 02586888
2 Hp Szp 26 Cor 05164005
3 Hp Hf 40 Cor 05123449
4 Tk Szp 25 EDA ld 2 boxplot
5 Tk Hp 33 EDA ld 3 boxplot
6 Hp Szp 26 Ward EDA ld 1 dendrogram 1 diagram
7 Hp Hf 40 Ward EDA ld 2 dendrogram 2 diagram
1 A Hp eacutes a Csvh koumlzti korrelaacutecioacute vizsgaacutelataacutenak keveacutesbeacute a klasszifikaacutecioacuteban mint inkaacutebb
a temetkezeacutessel eacutes a fegyver hasznaacutelataacuteval kapcsolatos keacuterdeacutes tekinteteacuteben volt
szerepe Talaacutelhatoacute-e lineaacuteris oumlsszefuumlggeacutes a pengehossz eacutes az eltemetett testmagassaacutega
(eacutes ezaacuteltal karhossza) koumlzoumltt tehaacutet mennyire koumlvette a szablya az elhunyt fizikai
sajaacutetossaacutegait
E keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa hozzaacutejaacuterul ahhoz is hogy felmeacuterjuumlk Mennyire volt
szemeacutelyre szabott a siacuterba helyezett szablya eacutes mennyire felteacutetelezhető annak
hasznaacutelata
Termeacuteszetesen a Hp eacutes a Csvh kapcsolataacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel nem lehet teljes
biztonsaacuteggal koumlvetkeztetni a szemeacutelyre szabottsaacutegra eacutes a hasznaacutelatra hiszen
366 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja a fentieken kiacutevuumll tovaacutebbi statisztikai vizsgaacutelatokat is veacutegzett ezek eredmeacutenyei azonban nem jaacuterultak hozzaacute eacuterdemben a fenti rendszerezeacuteshez Neacutemely kiegeacutesziacutető vizsgaacutelat a laacutebjegyzetekben szerepel 367 Cor=korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes EDA=exploratiacutev adatelemzeacutes (boxplot diagram) Ward=Ward-feacutele klaszteranaliacutezis 368 Egyeacuteb parameacuteterekkel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra a pengehosszuacutesaacuteg eacutes nem a fegyver teljes hosszuacutesaacutega volt alkalmas Baacuter a keacutet eacuterteacutek koumlzti kimagasloacutean erős korrelaacutecioacute (0829063) alapjaacuten szinte irrelevaacutensnak tarthatjuk a kuumlloumlnbseacutegteacutetelt a teljes hosszeacuterteacutek teljesen maacutes moacutedon reagaacutel a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutesoknaacutel Peacuteldakeacutent emliacutethető a 2 vizsgaacutelatban szereplő hosszuacutesaacuteg eacutes szeacutelesseacuteg oumlsszeveteacutese a szeacutelesseacutegi eacuterteacutekek a penge hosszuacutesaacutegaacuteval 05164005-oumls koefficienssel korrelaacutelnak miacuteg a szeacutelesseacuteg eacutes a teljes hossz eacuterteacutekei -004964242-es koefficienssel tehaacutet az utoacutebbi esetben nem fedezhető fel lineaacuteris kapcsolat A nagy kuumlloumlnbseacuteg egy maacuter emliacutetett probleacutemaacuteval magyaraacutezhatoacute ti hogy esetenkeacutent a szablyaacuteknak csupaacuten a markolattuumlskeacuteje maacutes esetekben az egeacutesz markolat megmaradt ami esetlegesseacute teszi a hosszeacuterteacutekeket eacutes a szeacutelesseacuteghez toumlrteacutenő viszonyulaacutesukat
DOI 1015774PPKEBTK2019012
100
egyaacuteltalaacuten nem biztos hogy az egyezeacutes a fegyver kialakiacutetaacutesa soraacuten is szempont volt
illetve hogy a kapcsolat felteacutetlenuumll lineaacuteris369
Ennek elleneacutere fontos volt elveacutegezni a szaacutemiacutetaacutest az esetleges egybeeseacutes
bdquoremeacutenyeacutebenrdquo mivel a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyvertiacutepusoknaacutel eddig meacuteg nem alakult ki maacutes
moacutedszer a fegyver eacutes a szemeacutely koumlzti hasznaacutelati kapcsolat eacuterteacutekeleacuteseacutere370 Korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutessal azonban nem eacuteszlelhető lineaacuteris kapcsolat a Csvh eacutes a Hp koumlzoumltt
2 A csoportosiacutethatoacutesaacuteg eacutes szoacuteroacutedaacutes meacuterteacutekeacutet hivatott felkutatni egy klaszterelemzeacutest
megelőző szaacutemiacutetaacutes a pengeszeacutelesseacuteggel kapcsolatban Mennyire vaacuteltozeacutekonyak a
pengeacutek szeacutelesseacutegi adatai eacutes mutatnak-e lineaacuteris kapcsolatot a penge hosszuacutesaacutegaacuteval
Ebben az esetben a koefficiens eacuterteacuteke +05 foumlleacute esik ami hataacuterozott (baacuter koraacutent sem
teljes) korrelaacutecioacutet mutat a keacutet parameacuteter koumlzoumltt
3 Az előző vizsgaacutelathoz hasonloacute ceacutellal keruumlltek oumlsszeveteacutesre a Hp eacutes a Hf meacuteretadatai A
koefficiens ebben az esetben is +05 foumlloumltt van
Az 2-es eacutes a 3-as vizsgaacutelat eseteacuteben tehaacutet lineaacuteris kapcsolat fedezhető fel vagyis
aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy mineacutel hosszabb volt a penge annaacutel nagyobb volt a
szeacutelesseacutege illetve annaacutel gyakrabban volt hosszabb fokeacutele Ugyanakkor e tendenciaacutet tovaacutebb
lehet aacuternyalni egymaacutestoacutel elkuumlloumlniacutethető kuumlloumlnboumlző linearitaacutesuacute formacsoportok felkutataacutesaacuteval
369 Szaacutemiacutetaacutesba kell ugyanis venni az időbeli eacutes regionaacutelis elteacutereacuteseket szokaacutesokat mint a fegyver beszerzeacutese illetve keacutesziacuteteacutese mind a siacuterba helyezeacutese tereacuten 370 E keacuterdeacutesben fegyvertiacutepusonkeacutent vaacuteltoznak a vizsgaacutelati lehetőseacutegek Peacuteldaacutenak okaacuteeacutert az iacutejak hasznaacutelataacutehoz szuumlkseacuteges speciaacutelis izommunka nyomon koumlvethető a csontokon (hipertroacutefiaacutek enthesopathiaacutek artroacutezisok) amiből vissza lehet koumlvetkeztetni a fegyver teacutenyleges hasznaacutelataacutera ndash vagyis megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelik hogy egy iacutejas-nyilas temetkezeacutes elhunytja valoacuteban iacutejaacutesz volt-e vagy sem Tihanyi B ndash Bereczki Zs ndash Molnaacuter E ndash Berthon W ndash Reacuteveacutesz L ndash Dutour O ndash Paacutelfi Gy Investigation of Hungarian Conquest Period (10th c AD) archery on the basis of activity-induced stress markers on the skeleton - preliminary resultsActa Biologica Szegediensis 591 (2017) 65ndash77 Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy Harcos vagy nem harcos Adatok a 10 szaacutezadi magyarsaacuteg fegyveres siacuterjainak eacuterteacutekeleacuteseacutehez In Tuumlrk A ndash Balogh Cs ndash Major B ndash Sudaacuter B Hadak Uacutetjaacuten XXIV a neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak XXIV konferenciaacuteja Bp ndash Esztergom 2015 557ndash596 Berthon W ndash Tihanyi B ndash Paacutelfi Gy ndash Dutour O ndash Coqueugniot H Can micro-CT and 3D imaging allow differentiating the main aetologies of entheseal changes In Gaacutel Sz S (szerk) The Talking Dead - New results from Central- and Eastern European Osteoarchaeology Proceedings of the First International Conference of the Toumlroumlk Aureacutel Anthropological Association from Tacircrgu Mureş Kolozsvaacuter 2016 29ndash41 A szablya eacutes egyaacuteltalaacuten a koumlzelharci fegyverek eseteacuteben nem ismert olyan csontokon előforduloacute marker amely vizsgaacutelataacuteval koumlzelebb juthatunk az elhunyt eacutes a melleacute helyezett fegyver kapcsolataacutenak megismereacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
101
Boxplot Az 1 eacutes 2 keresztmetszeti tiacutepusokhoz kapcsoloacutedoacute pengehosszuacutesaacutegok (bal) eacutes
pengeszeacutelesseacutegek (jobb) oumlsszesiacutetett dobozaacutebraacuteja
4 5 E vizsgaacutelatok ceacutelja a metrikus adatok keresztmetszeti tiacutepusok szerinti csoportosiacutetaacutesa
Ezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy baacuter alig teacuternek el egymaacutestoacutel az 1-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute Hp mediaacutenja magasabb a 2-es tiacutepusnaacutel ugyanakkor a
koumlzeacutepső keacutet kvartilist magaacuteba foglaloacute dobozok aacuteltal kirajzolt intervallumokat
figyelembe veacuteve laacutethatoacute hogy a 2-es tiacutepusuacute pengevaacutejattal rendelkező pengeacutek aacutetlagban
hosszabbak voltak a pengevaacutejat neacutelkuumlliekneacutel Ez utoacutebbi tendenciaacutet taacutemasztja alaacute a keacutet
tiacutepus alsoacute eacutes felső kvartiliseinek szoacuteroacutedaacutestartomaacutenya ami alapjaacuten az is kijelenthető
hogy a 650mm alatti Hp-eacuterteacutekek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel 1-es miacuteg a 740mm felettiek 2-
es tiacutepusba sorolhatoacutek Az Szp eseteacuteben egyeacutertelműen a pengevaacutejat neacutelkuumlli
keresztmetszet eacuterteacutekei a magasabbak ndash tehaacutet a pengevaacutejatos pengeacutek karcsuacutebbak voltak
ndash joacutellehet itt is aacutetfedeacutes laacutethatoacute eacutes a keacutet mediaacuten itt is koumlzel van egymaacuteshoz
Mindez megerősiacutethet minket annak felteacutetelezeacuteseacuteben hogy a pengevaacutejat szerepe
alapvetően a fegyver harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetelekkel szembeni ellenaacutellaacutesaacutenak noumlveleacutese volt
iacutegy az ilyen pengeacuteket koumlnnyebben lehetett hosszabbra kovaacutecsolni mivel az igeacutenybeveacutetelek
nem terhelteacutek olyan szinten az anyagot hogy elgoumlrbuumlljoumln vagy eltoumlrjoumln a penge
6 7 A pengeacutek metrikus vizsgaacutelata a klaszertanaliacutezis moacutedszereacutevel teljesedik ki A 2-es eacutes
3-as vizsgaacutelatokban oumlsszevetett Hp eacutes Szp valamint a Hp eacutes Hf lineaacuteris kapcsolatot
mutatott ugyanakkor nem egyeacutertelmű hogy a linearitaacutes egyforma meacuterteacutekű Az alaacutebbi
vizsgaacutelatok raacutevilaacutegiacutetottak hogy e tendenciaacutekon beluumll is vannak elkuumlloumlnuumlleacutesek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
102
1 dendrogram Hp-Szp ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B C D)371
A Hp-Szp oumlsszeveteacuteseacuteből (26 eset) szaacutermazoacute adatok a fenti dendrogram szerint neacutegy
nagyobb klaszterbe sorolhatoacutek amelyek aacuteltalaacutenos jellemzői az alaacutebbi taacuteblaacutezat szerint
foglalhatoacutek oumlssze
A B C D Hp Szp Hp Szp Hp Szp Hp Szp
Eset 9 4 5 8 Min 686 32 556 20 737 26 650 24 Max 800 40 640 28 755 30 705 31 Aacutetlag 738 35 598 25 749 29 686 27 Mediaacuten 732 35 579 25 750 30 685 26
A klaszterek eacuterteacutekhataacuterai koumlzoumltt tehaacutet aacutetfedeacutesek vannak azonban az is laacutethatoacute hogy a
B-klaszter eacuterteacutekei a legalacsonyabbak miacuteg az A-klaszter tartalmazza a leghosszabb eacutes
legszeacutelesebb szablyapengeacuteket A kettő koumlzoumltt elhelyezkedő C- eacutes D-klaszterek eacuterdekesseacutege
371 A klaszterszaacutemok mindkeacutet dendrogram eseteacuteben a lista szaacutemait jeloumllik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
103
hogy a Hp-Szp lineaacuteris kapcsolata esetuumlkben fordiacutetott vagyis a roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek
nagyobb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel A tendenciaacutek tovaacutebb aacuternyalhatoacutek a keresztmetszeti tiacutepusok
figyelembe veacuteteleacutevel amelyek a klaszterekkel egyuumlttesen a koumlvetkező keacutepet adjaacutek
1 diagram A Hp-Szp klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
Az oumlsszeveteacutes megerősiacuteti a 4-es eacutes 5-oumls vizsgaacutelat koumlvetkezteteacuteseacutet vagyis hogy a
pengevaacutejatos pengeacutek aacuteltalaacutenossaacutegban hosszabbak eacutes keskenyebbek voltak A diagramroacutel az is
kivehető hogy a 2-es tiacutepushoz tartozoacute pontadatok zoumlme alacsonyabb szeacutelesseacutegi eacuterteacutekkel
rendelkezik mint a hozzaacutejuk hosszuacutesaacutegban koumlzel aacutelloacute 1-es tiacutepusuacute peacuteldaacutenyok
A Hp-Hf-alapuacute klaszterelemzeacutes soraacuten a koumlzoumls előfordulaacutes magasabb volt (37 eset) ennek
koumlszoumlnhetően a klaszterek felaacutelliacutetaacutesa is nagyobb reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutent
Ebben az esetben szinteacuten neacutegy fő klaszter lett elkuumlloumlniacutetve azonban a B-klaszter toumlbbihez
viszonyiacutetottan magas esetszaacutema eacutes metrikus tulajdonsaacutegai lehetőveacute tetteacutek hogy keacutet
alcsoportra bontsuk (a dendrogramon laacutethatoacute hogy elsőkeacutent a B1 eacutes B2 vonoacutedik oumlssze)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
104
2 dendrogram Hp-Hf ndash hierarchikus agglomeratiacutev klaszteranaliacutezis
(klaszterek jobbroacutel balra A B1 B2 C D)
Ezek alapjaacuten a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteből szaacutermazoacute klaszterelemzeacutes oumlsszefoglalaacutesa az alaacutebbi
taacuteblaacutezatban laacutethatoacute
A B1 B2 C D Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf Hp Hf
Eset 5 10 9 5 11 Min 579 745 700 200 650 167 703 283 737 175 Max 695 145 732 238 703 220 747 370 800 260 Aacutetlag 647 125 714 212 683 187 724 323 757 215 Mediaacuten 656 145 718 208 685 180 720 320 750 223
A 3-as vizsgaacutelat korrelaacutecioacutes szaacutemiacutetaacutesa szerinti lineraacutes kapcsolat a Hp eacutes a Hf folyamatos
noumlvekedeacuteseacuteben mutatkozik meg Ugyanakkor az Szp-Hp oumlsszeveteacuteseacutevel szemben itt nem
eacuteszlelhető hogy baacutermelyik klaszter a pozitiacutev eacuterteacutekű korrelaacutecioacute linearitaacutesaacutet koumlvetneacute sőt a
legroumlvidebb Hp- eacutes Hf-adatokat tartalmazoacute A-klaszter valamint a leghosszabb Hf-t magaacuteba
foglaloacute C-klaszter eseteacuteben fordiacutetott araacutenyuacute noumlvekedeacutes figyelhető meg vagyis e keacutet esetben a
roumlvidebb pengeacutek rendelkeznek hosszabb fokeacutellel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
105
3 diagram Hp-Hf klaszterek
(keresztmetszet fekete=1 keacutek=2 szuumlrke=ismeretlen)
A szoacuteraacutes nagyobb a B- eacutes D-klaszterek eseteacuteben joacutellehet a B1- eacutes D-klaszterek 2-es
keresztmetszeti tiacutepushoz tartozoacute peacuteldaacutenyai mutatnak a korrelaacutecioacute iraacutenyaacuteval megegyező
linearitaacutest A Hp-eacuterteacutekek a D-klaszterneacutel miacuteg a Hf a maacuter emliacutetett C-klaszterneacutel a legnagyobb
A klaszteranaliacutezis eredmeacutenyei tehaacutet keacutetfeacutelekeacutepp illeszkednek a korrelaacutecioacutes
szaacutemiacutetaacutesokhoz egyreacuteszt aacuteltalaacutenossaacutegban megerősiacutetik a lineaacuteris kapcsolatot szeacutelesseacuteg eacutes
hosszuacutesaacuteg valamint penge- eacutes fokeacutelhosszuacutesaacuteg koumlzoumltt ezt a linearitaacutest toumlbb klaszter oumlnaacutelloacutean is
lekoumlveti Maacutesreacuteszt aacuternyaljaacutek a relaacutecioacutet eacutes bizonyos esetekben talaacutelunk peacuteldaacutet ellenteacutetes
tendenciaacutera is
A szeacutelesseacuteg-hosszuacutesaacuteg oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a C- eacutes meacuteg nagyobb meacuterteacutekben a D-klaszter
fordiacutetott araacutenyuacute kapcsolatot mutat vagyis a hosszuacutesaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel itt csoumlkken a szeacutelesseacuteg
Emellett a Hp-Hf oumlsszeveteacuteseacuteneacutel a D-klaszter valamint az A-klaszter 2-es keresztmetszeti
tiacutepusba tartozoacute peacuteldaacutenyainaacutel fedezhető fel az előbbihez hasonloacute tendencia
Mindazonaacuteltal a fenti eredmeacutenyek az alacsony esetszaacutemok miatt meacuteg nem alkalmasak
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
106
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket Mindoumlssze 15 eset
van Hp-Hf-Szp adathaacutermassal rendelkező szablyaacutera szemben a Hp-Szp 26 es Hp-Hf 40
adataacuteval es főkeacutent a Hp-Hf klaszterek alulreprezentaacuteltak
Pusztaacuten a szaacutemok alapjaacuten is a legmeggyőzőbb a Hp-HszC eacutes Hp-HfD klaszterek
egybeeseacutese (4 eset) főleg hogy a Hp-HszC klasztereben leacutevő 5 szablya koumlzuumll 4-neacutel van Hf-
adat is eacutes ezek mindegyike a Hp-HfD klaszterbe esik Tovaacutebbaacute a Hp-HfD-klaszterben a Hp-
Szp adattal rendelkezők koumlzuumll csak egy loacuteg ki joacutellehet toumlbbneacutel nincs adat
A maacutesodik egybeeseacutes a Hp-SzpD- eacutes a Hp-HfB-klaszterek koumlzoumltt van (5 eset ebből
B12 B23) itt azonban maacutes egybeeseacutesek is előfordulnak372
Choroloacutegia
Az emliacutetett 139 szablyalelet eloszlaacutesaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a lelőhelyek az Eacuteszaki-
koumlzeacutephegyseacuteg koumlruumll iacutevesen a Duna felső valamint a Tisza felső eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa tovaacutebbaacute a
Maros eacutes a Koumlroumlsoumlk menteacuten oumlsszpontosulnak ami nagyjaacuteboacutel a letelepedeacutes elsődleges reacutegioacuteit
fedhette le [1 Teacuterkeacutep] Ez aloacutel csak az Erdeacutelyi-medence kiveacutetel amelynek csupaacuten nyugati
oldalaacuteroacutel ismeruumlnk szablyaleleteket ugyanakkor Kolozsvaacuteron Karoshoz hasonloacutean szinteacuten
kimagasloacute szaacutemban keruumlltek elő szablyaacutek joacutellehet nem olyan koncentraacutelt moacutedon mint az
eperjesszoumlgi temetők eseteacuteben
Az elterjedeacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki feleacutet eacutes szoacutervaacutenyosan a Dunaacutentuacutel eacuteszak-
nyugati reacuteszeacutet is eacuterinti itt azonban keveacutesbeacute kapcsoloacutednak a lelőhelyek folyoacutehoz mint az a
Tiszaacutentuacutel eseteacuteben tapasztalhatoacute A Deacutel-Dunaacutentuacutelon valamint a Maros folyaacutesaacutetoacutel deacutelre a
Baacutecska eacutes Baacutensaacuteg teacuterseacutegeacuteből maacuter nem ismert egyeacutertelműen a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz
koumlthető szablyaacutes lelőhely baacuter maacutes honfoglalaacutes kori fegyver (kard laacutendzsa balta iacutej
nyiacutelvesszők sisak) keruumllt elő e teruumlletekről is Ezek koumlzuumll ki kell emelni a Kiss Attila aacuteltal
koumlzoumllt majsi temetőt amely mind siacuterszaacutemaacutet mind fegyveranyagaacutet illetően tekinteacutelyes
forraacutesanyagot keacutepez a honfoglalaacutes kutatataacutesaacuteban373 tovaacutebbaacute a baacutenaacuteti szablyaleleteket
amelyek toumlbbseacutegeacuteről azonban nem rendelkezuumlnk elegendő informaacutecioacuteval ahhoz hogy
meghataacuterozhatoacute legyen a korszak eacutes a kultuacutera S Oţa emliacuteteacutese szerint a tamaacuteslakai szablyaacuten
kiacutevuumll amely egy kun harcos siacuterjaacuteboacutel szaacutermazik sem rajz sem reacuteszletes leiacuteraacutes nem talaacutelhatoacute e
372 A keacutet egybeeseacutes tehaacutet Hp-SzpCcapHp-HfD Hp-SzpDcapHp-HfB Minden tovaacutebbi egybeeseacutes csupaacuten 1 esetben fordul elő Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpDcapHp-HfC Ezen kiacutevuumll tovaacutebbi 1 esetben előforduloacute egybeeseacutesek Hp-SzpAcapHp-HfB1 Hp-SzpAcapHp-HfC Hp-SzpDcapHp-HfA Hp-SzpBcapHp-HfA tovaacutebbaacute a maacuter emliacutetett Hp-SzpAcapHp-HfD 373 KISS 1982
DOI 1015774PPKEBTK2019012
107
fegyverekről ndash joacutellehet Oţa Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es cikkeacutere hivatkozva a kiszombori szablyaacutet
is ide sorolja amelyről nem rendelkezuumlnk bővebb ismeretekkel374
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacuterseacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű375
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-klaszterek teacuterbeli elkuumlloumlnuumlleacutese reacuteszlegesen figyelhető csak meg [4ndash
5 Teacuterkeacutep] Aacuteltalaacutenosabb szoacuteraacutest mutatnak a Hp-SzpA-B- eacutes a Hp-HfB1-B2- klaszterek
eacuteszaknyugati suacutelypontuacute elterjedeacutest mutat a Hp-SzpD- eacutes Hp-HfA-klaszter eacuteszakkeleti
orientaacutecioacutejuacute a Hp-HfC-klaszter eacutes kifejezetten a Tisza felső folyaacutesaacutera oumlsszpontosulnak a Hp-
SzpC- eacutes Hp-HfD-klaszterek peacuteldaacutenyai
A Hp-Szp- eacutes Hp-Hf-dendrogram oumlsszeveteacuteseacuteből a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport
koumlvette le a felső-tiszai toumlmoumlruumlleacutest miacuteg a Hp-SzpDcapHp-HfB metszetcsoportja elszoacutertan
egymaacutestoacutel taacutevol keruumllt elő Ugyanakkor az elterjedeacutes vizsgaacutelataacutenaacutel laacutethatjuk hogy bizonyos
esetekben hasonloacute metrikus adottsaacutegai vannak az egymaacuteshoz koumlzeli előfordulaacutesuacute
lelőhelyeknek [6 Teacuterkeacutep]
Hasonloacute tendenciaacutekat figyelt meg Csiky az avar kori szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek eseteacuteben az
azonos lelőhelyről szaacutermazoacute peacuteldaacutenyok metrikus adatai toumlbb esetben koumlzel esnek egymaacuteshoz
(vagy megegyeznek) ami alapjaacuten egy koumlzoumls műhelyt esetleg mestert felteacutetelezett376
Mindazonaacuteltal az előkeruumlleacutes (legtoumlbbszoumlr temetkezeacutes) eacutes a műhely teacuterbeli kapcsolata eacutes ezzel
a műhelyhagyomaacutenyok lokalizaacutelaacutesa is keacuterdeacutes marad Ahogy az a koumlvetkező fejezetben
reacuteszletezeacutesre keruumll erősen felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek
374 OŢA 2015 153ndash154 vouml LANGOacute ndash TUumlRK 2003 206 20 j Tovaacutebbi baacutenaacuteti szablyalelőhelyek Oţa munkaacutejaacuteban Szakaacutelhaacuteza ndash Nagyősz Berekszoacute eacutes Petnek ndash a szerző a baacutensaacutegi szablyaacutekkal kapcsolatban aacuteltalaacutenos ismeacuterveket emliacutet meg a penge eacutes a markolat kikeacutepzettseacutegeacuteről valamint a 10 szaacutezad maacutesodik feleacutere helyezhető gyakori előfordulaacutesukroacutel 375 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 376 CSIKY 2016 266
DOI 1015774PPKEBTK2019012
108
Oumlsszegzeacutes
A kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek kapcsaacuten a tipoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes nemcsak a fegyver
fejlődeacutestoumlrteacutenete eacutes belső kronoloacutegiaacuteja szempontjaacuteboacutel fontos hanem hosszuacutetaacutevon a reacutegeacuteszet
honfoglaloacute leletanyaggal kapcsolatos tudomaacutenyos vitaacuteihoz ndash iacutegy peacuteldaacuteul az első generaacutecioacute
keacuterdeacuteseacutehez vagy az eacutertekezeacutesben bővebben vizsgaacutelt szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteseacutehez ndash
is adaleacutekanyagul szolgaacutelhat A fenti vizsgaacutelatok alapjaacuten toumlbb kiegeacutesziacutető megjegyzeacutes is fűzhető
a honfoglaloacute magyar szablyaacutek klasszifikaacutecioacutejaacutehoz eacutes funkcionalitaacutesaacutehoz
Mindenekelőtt ki kell emelni hogy a vizsgaacutelhatoacutesaacuteg meacuterteacuteke oacutevatossaacutegra int A
statisztikai elemzeacutesek gyengeacutejeacutet tehaacutet az alacsony esetszaacutem jelenti vagyis hogy 139
szablyaacutenak nem sokkal toumlbb mint a feleacuteről szaacutem szerint 77 esetben rendelkezuumlnk teljes
hosszadattal tovaacutebbaacute 61 Hp- 43 Hf- eacutes 39 Sz-adattal tiacutepusadatokboacutel 53 esetben van
ismeretuumlnk keresztmetszeti eacutes 78 esetben ellenzőtiacutepusroacutel (mindemellett a fegyver adatai
tovaacutebbi 30 csontvaacutezhosszuacutesaacuteggal eacutes 43 elhalaacutelozaacutesi korral egeacuteszuumllnek ki) Ugyanakkor a
vizsgaacutelt korszak mind időben mind teacuterben visszafogott koumlzel maacutesfeacutel eacutevszaacutezadot eacutes a Kaacuterpaacutet-
medence teacuterseacutegeacutet foglalja csupaacuten magaacuteban Iacutegy ndash baacuter jelen eacutertekezeacutes eredmeacutenyeinek
koumlnyvelhető el a felső-tiszai formacsoport valamint a penge kuumlloumlnboumlző parameacutetereinek
korrelaacutecioacuteja nyomaacuten felteacutetelezett aacuteltalaacutenosabbnak mondhatoacute tendenciaacutek ndash egy keacutesőbbi igazaacuten
hasznaacutelhatoacute szablyatipoloacutegiai rendszert a kronoloacutegiai eacutes choroloacutegiai keretek taacutegiacutetaacutesa utaacuten
lehetne feleacutepiacuteteni Ahogy azt a tipoloacutegiai rendszerek aacuteltalaacutenos ismerteteacuteseacuteből is laacutethattuk a
szerencseacutes idő- eacutes teacuterbeli keretek megvaacutelasztaacutesa valamint az ebből fakadoacute leletszaacutemok
klasszifikaacutecioacutes kuumlszoumlboumlt eleacuterő mennyiseacutege kardinaacutelis keacuterdeacutes a rendszer sikeresseacutege
szempontjaacuteboacutel A pozitiacutev peacutelda J Petersen mellett hadd keruumlljoumln megemliacuteteacutesre egy sikertelen
proacutebaacutelkozaacutes Z K Pinter Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele IX ndash
XIV) c munkaacuteja amelyben a teacuterbeli tuacutelkorlaacutetozottsaacutegot a szerző ndash talaacuten akaratlanul is ndash az
idő-intervallum taacutegiacutetaacutesaacuteval igyekezett ellensuacutelyozni Ugyanakkor a koumlnyvből laacutethatoacute hogy az
alacsony esetszaacutemot olyannyira felaproacuteztaacutek a vizsgaacutelat dimenzioacutei (pengetiacutepus
markolattiacutepusok keresztvas-variaacutensok markolatgomb-formaacutek valamint az ebből oumlsszeaacutellt
bdquokombinaacutecioacutes tiacutepusokrdquo) hogy egy-egy tiacutepusba egy vagy maximum kettő konkreacutet peacutelda
tartozik377 Tehaacutet az olyan klasszifikaacutecioacutes proacutebaacutelkozaacutesok soraacuten amelyekneacutel a leletek alacsony
eacutes az osztaacutelyozaacutesi szempontok magas szaacutema dominaacutel azzal kell szembesuumllnuumlnk hogy szinte
mindegyik taacutergy maacutes tiacutepusba keruumll vagyis nem toumlrteacutenik klasszifikaacutecioacute
377 PINTER 2007 129ndash136
DOI 1015774PPKEBTK2019012
109
A fenti eredmeacutenyek is az alacsony esetszaacutemok miatt vaacutelnak oumlnmagukban alkalmatlannaacute
arra hogy hataacuterozott tipoloacutegiai csoportokat hozzunk leacutetre valamint hogy egyaacuteltalaacuten konkreacutet
szaacutemeacuterteacutekekkel kuumlloumlniacutetsuumlk el az egymaacutessal aacutetfedeacutesben leacutevő klasztereket ugyanakkor
kiegeacutesziacuteteacutesuumll szolgaacutelhatnak az eddigi besorolaacutesi struktuacuteraacutehoz eacutes az uacutejonnan előkeruumllt vagy
előkeruumllő taacutergyak eacutertelmezeacuteseacutehez Ezzel kapcsolatban a Hp-Szp eacuterteacutekek eacutes a keresztmetszeti
tiacutepusok alapjaacuten megfogalmazhatoacute egy csoportosiacutetaacutesi toumlrveacutenyszerűseacuteg miszerint a 2-es
keresztmetszeti tiacutepusuacute pengeacutek jellemzően hosszabbak eacutes keskenyebbek az 1-es
keresztmetszeti tiacutepusuacuteaknaacutel A toumlrveacutenyszerűseacuteg az alaacutebbi
Az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuteben ( )3910
gt0 +minus SzpHp miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eseteacuteben ( )3910
0 +minusle SzpHp
Ebből koumlvetkezik hogy akaacuter egy pengetoumlredeacutek szeacutelesseacutegi eacuterteacutekeacuteből eacutes keresztmetszeti
tiacutepusaacuteboacutel koumlvetkezteteacutest lehet tenni egy felső hataacuterra amelyen beluumlli a penge hossza
1-es keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten nagy valoacutesziacutenűseacuteggel ( ) 1039 times+lt SzpHp 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eseteacuten pedig ( ) 1039 times+ge SzpHp
Ezt a toumlrveacutenyszerűseacuteget a pontdiagram segiacutetseacutegeacutevel kaphatjuk meg a berajzolt egyenes
nem toumlkeacuteletesen de joacutel laacutethatoacutean elkuumlloumlniacuteti az 1-es eacutes 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacutekat
az oumlsszes 2-es tiacutepusuacute alatta van az 1-es tiacutepusuacuteak pedig keacutet kiveacutetellel foumlloumltte (az egyikkiveacutetel
az aacutebraacuten nem laacutetszik mert egybeesik egy maacutesik ponttal) Ezt a megfigyeleacutest fogalmazza meg
keacutepletek segiacutetseacutegeacutevel a fenti szabaacutely Az egyenesen pontosan elhelyezkedő szablyaacutekra a
( ) 1039 times+= SzpHp egyenlőseacuteg teljesuumllne az alatta (avagy jobbra) levőkneacutel tehaacutet a Hp eacuterteacutek
nagyobb a foumlloumltte (avagy balra) levőkneacutel kisebb Itt a 10 eacutes a 39 eacuterteacutekek az aacutebraacuten laacutethatoacute
egyenest jellemző parameacuteterek a 10 azt fejezi ki hogy az egyenesre eső szablyaacutek eseteacuten a
szeacutelesseacuteg 1 mm-es noumlvekedeacuteseacutevel a hosszuacutesaacuteg 10 mm-es noumlvekedeacutese jaacuter a 39 pedig egy
megfelelő normalizaacutelaacutes azt biztosiacutetandoacute hogy a 20 mm szeacutelesseacuteghez az 590 mm-es
hosszuacutesaacutegeacuterteacutek tartozzon ahogy azt az alaacutebbi aacutebraacuten laacutetjuk378
378 Az egyenest jellemző egyenlet koordinaacutetageometriai ismeretek alapjaacuten meghataacuterozhatoacute Ismeretes hogy egy (nem fuumlggőleges) egyenes egyenlete bxmy +times= alakra hozhatoacute ahol x eacutes y a mi esetuumlnkben a Hp eacutes Szp
adatoknak felelnek meg az m eacutes b parameacuteterek pedig az egyenesre jellemző szaacutemadatok (m az egyenes meredekseacutege avagy iraacutenytangense b pedig a fuumlggőleges iraacutenyuacute eltolaacutesaacutenak meacuterteacuteke) Az aacutebraacuteroacutel leolvashatoacute az egyenes keacutet pontja peacuteldaacuteul Hp=600 eacutes Szp=21 valamint Hp=800 eacutes Szp=41 ezeket behelyettesiacutetve a
bm +times= 60021 eacutes a bm +times= 80041 lineaacuteris egyenletrendszerhez jutunk melyet megoldva adoacutednak az m = 110 eacutes b = -39 eacuterteacutekek Innentől aacutetrendezeacutessel kapjuk a nevezett formulaacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
110
A Hp-Szp eacuterteacutekek elkuumlloumlniacutethetőseacutege a penge keresztmetszete alapjaacuten
A fegyverek elterjedeacutes-vizsgaacutelataacutet eacutes a klaszteranaliacutezis eredmeacutenyeit oumlsszevetve a
legmeggyőzőbb a Hp-SzpCcapHp-HfD metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza
felső szakaszaacuten A hasonloacute araacutenyok alapjaacuten neacutemi fenntartaacutessal felteacutetelezhetjuumlk hogy a
fegyvereknek a keacutesziacuteteacutesi moacutedja (vagy akaacuter helye is) hasonloacute volt
Mindemellett a formai azonossaacutegok iacutegy a statisztikai elemzeacutesek alapjaacuten megaacutellapiacutetott
toumlrveacutenyszerűseacutegek felfedezeacutese az eredmeacutenyek teljes koumlrű reacutegeacuteszeti interpretaacutecioacuteja hiacutejaacuten
(temetőmelleacutekletek szeriaacutecioacutes vizsgaacutelata tovaacutebbi fegyverek eacutes maacutes taacutergyak elterjedeacutesi
tendenciaacutei) egyelőre csak ihlet gyanaacutent eacutepiacutethető be a fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesokba379
Az esetszaacutem eacutes ezaacuteltal az osztaacutelyozhatoacutesaacuteg noumlveleacutese eacuterdekeacuteben a teacuter eacutes idő taacutegiacutetaacutesaacutet
mindenkeacutepp olyan fegyverkultuacuteraacutek iraacutenyaacuteba eacuterdemes megtenni amellyel a honfoglaloacute
magyarsaacutegnak erős valoacutesziacutenűseacuteggel kapcsolata volt ez biztosiacutetja a fejlődeacutestoumlrteacutenet
organikussaacutegaacutet Formai hasonloacutesaacuteguk eacutes időrendi koumlzelseacuteguumlk illetve egyezeacutesuumlk alapjaacuten
jelenlegi ismereteink szerint a vizsgaacutelatot elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteből eacutes a Dnyeper felső
szakaszaacuteroacutel szaacutermazoacute fegyverekre valamint az al-dunai bolgaacuter szablyaacutekra eacuterdemes
kiterjeszteni380 A statisztikai elemzeacutesek kilaacutetaacutesa szinteacuten a moacutedszerek e teruumlletek szablyaacuteira
379 Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni hogy a kuumlloumlnboumlző szempontrendszerű vizsgaacutelatok oumlsszeveteacutese hasonloacutean klasszifikaacutecioacutes zsaacutekutcaacutehoz vezethet hiszen az uacutejabb eacutes uacutejabb vizsgaacutelatok egyre inkaacutebb felaproacutezzaacutek az eredmeacutenyeket ami aacuteltal szinteacuten elvesziacutethetjuumlk a csoportosiacutetaacutes lehetőseacutegeit 380 KIRPIČNIKOV 1966 63 14 Aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
111
toumlrteacutenő kiterjeszteacuteseacuteben aacutell az esetleges koumlzoumls formacsoportok eacutes analoacutegiaacutek felderiacuteteacutese
eacuterdekeacuteben
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben A keacutet eloszlaacutesi teacuterkeacutep [2ndash3 Teacuterkeacutep] joacutel mutatja hogy az 1-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence
eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti
tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein
meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-medence keleti reacutegioacuteira jellemző ez aloacutel
csak a budapest-raacutekosi 1-es siacuter szablyaacuteja kiveacutetel amelynek leiacuteraacutesa nem egyeacutertelmű381
Ugyanakkor meg kell jegyezni hogy a keresztmetszeti tiacutepus csak nagyon gyenge
korrelaacutecioacutet mutatott ki az ellenzőtiacutepusokkal ami alapjaacuten egyezeacutes leginkaacutebb a 2-es
keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B-ellenzőtiacutepus koumlzoumltt aacutell fenn382 Tehaacutet aacuteltalaacutenossaacutegban
megaacutellapiacutethatoacute hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők a pengevaacutejatos szablyaacutek
eseteacuteben dominaacutelnak Termeacuteszetesen e tendencia aloacutel is van kiveacutetel [No 2]
A fegyvertiacutepus fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutehez szuumlkseacuteges kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesek csak nagy
aacuteltalaacutenossaacutegban szinteacuten hipotetikusan fogalmazhatoacutek meg Ahogy azt a fentiekből laacutethattuk a
keresztmetszeti tiacutepusok koumlzuumll a 2-es tiacutepuson fellelhető pengevaacutejat technoloacutegiai fejleszteacuteskeacutent
eacutertelmezhető amely alapjaacuten felteacutetelezhetneacutenk hogy a tiacutepus akaacuter a 9ndash10 szaacutezadi magyar
szablyaacutek eseteacuteben is keacutesőbbi megjeleneacutesű
Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es tanulmaacutenyaacuteban amelyben toumlbbek koumlzoumltt 12 szablyaacutes temetkezeacutes
peacutenzeacutermeacuteit vizsgaacutelja383 vilaacutegossaacute vaacutelik hogy az 1-es tiacutepus a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben meacuteg
mindenkeacutepp hasznaacutelatban volt Ebbe a tiacutepusba sorolhatoacute szablyaacutet tartalmazoacute eger-reacutepaacutestetői 1
siacuterboacutel egy meghataacuterozatlanul elpusztult dirhem keruumllt elő amely terminus post quemeacutet (TPQ)
Kovaacutecs 89596-ra tette Szinteacuten az 1-es tiacutepushoz kapcsoloacutedik a keneacutezlő-fazekaszugi I14-es siacuter
szablyaacuteja amely mellett talaacutelt oumlt eacuterme koumlzuumll az utolsoacute Nasr Ibn Ahmad 91617 koumlruumll veretett 381 A leiacuteraacutesboacutel nem egyeacutertelmű hogy az ellenző gombban vagy koumlrlapban veacutegződik NAGY 1945 493ndash494 382 A keresztmetszeti tiacutepus eacutes az ellenzőtiacutepus korrelaacutecioacutes koefficiense -02335006 ami azt jelenti hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus toumlbb esetben 1-es ellenzőtiacutepussal fordult elő Az alapanyagokkal (a korrelaacutecioacuteszaacutemiacutetaacutes soraacuten Fe=1 Cu=2 Ag=3) toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes 02675648-as eredmeacutenye a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzővel mutat gyenge egybeeseacutest (az Ag-alapanyag csupaacuten egyszer fordul elő ismeretlen keresztmetszeti tiacutepussal a Fe-alapanyag dominanciaacuteja eseteacuten pedig a vizsgaacutelati eredmeacuteny negatiacutev lett volna) 383 Kovaacutecs Laacuteszloacute a temetkezeacutesekben előforduloacute peacutenzek zaacuteroacuteeacutermeacutei alapjaacuten hataacuterozta meg az adott temetkezeacutes terminus post quemeacutet ami alapjaacuten felvaacutezolta a 12 szablyaacutes temetkezeacutes mechanikus kronoloacutegiaacutejaacutet TPQ89596 Biharkeresztes vasuacutetaacutellomaacutes Eger-Reacutepaacutestető 1 siacuter Oroshaacuteza-Pusztaszenttornya Reacutetkoumlzberenes-Paromdomb 1 siacuter Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7 siacuter TPQ907 Tiszasuumlly-Eacutehhalom TPQ915 Aspres-legraves-Corps Ladaacutenybene-Benepuszta TPQ91617 Keneacutezlő-Fazekaszug I14 siacuter TPQ91819 Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuter TPQ927 Eger-Szeacutepasszonyvoumllgy A siacuter TPQ942 Karos-Eperjesszoumlg II52 siacuter Kovaacutecs 1990 39ndash41
DOI 1015774PPKEBTK2019012
112
dirheme Szinteacuten a samanida uralkodoacutetoacutel szaacutermazik a Saacuterospatak-Baksahomok 1 siacuterjaacuteban
talaacutelt 91819 koumlruumll veretett eacuterme amely azonban 2-es keresztmetszeti tiacutepusuacute szablyaacuteval
egyuumltt keruumllt elő Ugyancsak 2-es tiacutepus figyelhető meg a Tiszaeszlaacuter-Bashalom II7-es
siacuterjaacuteban ahonnan Theophilos II Mikhael eacutes Konstantinos eacutermeacutei keruumlltek elő ndash ez alapjaacuten a
TPQ az eger-reacutepaacutestetői siacuterhoz hasonloacutean 89596-ra helyezhető Ugyanakkor az eger-
szeacutepasszonyvoumllgyi 2-es tiacutepusuacute szablya eacutermeacuteje I Romanos Lekapenos Chrisophoros
Lekapenos eacutes Konstantinos Porphyrogenetos uralkodaacutesa alatt keacuteszuumllt iacutegy a TPQ 927
Mindebből az laacutethatoacute hogy a keresztmetszeti tiacutepusok időrendileg nem kuumlloumlnuumllnek el
egymaacutestoacutel legalaacutebbis e 12 szablyaacutes-eacutermeacutes temetkezeacutes mechanikus időrendi sora alapjaacuten
Hasonloacute a helyzet a szablyaellenzők eseteacuteben is ahol haacuterom 1A tiacutepus az emliacutetett
tiszaeszlaacuteri (TPQ89596) benepusztai (TPQ91617) eacutes keneacutezlői (TPQ91819) siacuterokboacutel keruumllt
elő miacuteg az eger-reacutepaacutestetői (TPQ89596) a tiszasuumllyi (TPQ907) eacutes a karosi 52-es vezeacuteri siacuter
(TPQ942) 1B tiacutepusuacute ellenzőkkel ellaacutetott szablyaacutekat tartalmaz A kelet-euroacutepai paacuterhuzamokboacutel
szinteacuten valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből oumlntoumltt ellenzők a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacutetől terjednek el384
Oumlsszegezve az eacutermeacutes keltezeacutes lehetőseacutegeit azt laacutethatjuk hogy a koraacutebbinak felteacutetelezett
1-es keresztmetszeti eacutes 1A ellenzőtiacutepus terminus post queme a 10 szaacutezad első oumltoumldeacuteben zaacuterul
miacuteg a 2-es keresztmetszeti eacutes 1B ellenzőtiacutepus aacuteltalaacuteban keacutesőbbi keltezhetőseacutegű baacuter egyes
peacuteldaacutei (Tiszaeszlaacuter-Bashalom Eger-Reacutepaacutestető)385 a 9 szaacutezadig nyuacutelnak vissza Ugyanakkor
nem toumlrveacutenyszerű hogy a sokszor ruhadiacuteszkeacutent hasznaacutelt eacutermeacutek koumlzuumll a koraacutebbi keltezeacutesűek
koraacutebban is keruumlltek foumlldbe Oumlsszesseacutegeacuteben az eacutermeacutes siacuterok terminus post quem eacuterteacutekei szinteacuten
azt sugalljaacutek hogy a pengevaacutejatos szablyaacutek eacutes a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenzők keacutesőbbi
elterjedeacutesűek
A szablya időrendileg első ismertetőjegye a hegykikeacutepzeacutes eacutes ezaacuteltal a keresztmetszet
megvaacuteltozaacutesa a hegy felőli harmadon-oumltoumldoumln megjelenő fokeacutelesedeacutes a penge feleacute hajloacute
markolattal a szuacuteraacutesra tehette igazaacuten alkalmassaacute a fegyvert ahogy azt Szőllőssy Gaacutebor is
kimutatta kiacuteseacuterleteiben386 A fegyver funkcionalitaacutesaacutet tekintve azt laacutethatjuk hogy a fokeacutelen
kiacutevuumll az ellenző jaacutetszott fontos szerepet a szuacuteraacutes kivitelezeacuteseacuteben azzal hogy a nagy erőkifejteacutes
soraacuten megakadaacutelyozta hogy a fegyvert tartoacute keacutez a pengeacutere csuacutesszon Mivel a pengeacutek ekkor
meacuteg sem a szablyaacutek sem a kardok eseteacuteben nem rendelkeztek a keacutezfejneacutel nagyobb ellenzővel
384 KIRPIČNIKOV 1966 67ndash69 385 Ld XXV1 eacutes VIII1 Keacutep 386 SZŐLLŐSSY 2001 275ndash293
DOI 1015774PPKEBTK2019012
113
annak elsődleges funkcioacutejaacutet keveacutesbeacute a keacutez veacutedelmeacuteben mintsem az emliacutetett
ellentaacutemasztaacutesban valamint a szablyaacutek egy bizonyos csoportjaacutenaacutel a huumlvellyel toumlrteacutenő stabil
oumlsszezaacuteraacutesban laacutethatjuk
Ahogy arra doktori eacutertekezeacuteseacuteben az orosz kutataacutesok oumlsszefoglalaacutesa soraacuten Tuumlrk Attila is
kiteacutert a penge iacuteveltseacutege a 9 szaacutezadban kezdett megjelenni ami a vaacutegaacutes hateacutekonysaacutegaacutet noumlvelte
meg387 Ugyancsak a vaacutegaacutesra utaloacute jegyek lehetnek az ujjelosztoacute tuumlskeacutek valamint a honfoglaloacute
leletanyagban is előforduloacute ujjtaacutemasz ezek az elemek a fegyver fogaacutesaacutet annak alapvetően
nem a hegy (szuacuteraacutes) hanem a markolat iraacutenyaacuteba toumlrteacutenő elmozdiacutetaacutesa soraacuten (vaacutegaacutes) tette
biztosabbaacute A szerző a szablya gyalogosan eacutes lovon toumlrteacutenő hasznaacutelata soraacuten toumlbbszoumlr is
megfigyelte hogy a fegyver erőteljes vaacutegaacutesok ndash főkeacutent a ceacutelpont aacutetvaacutegaacutesa ndash eseteacuten koumlnnyen a
vaacutegaacutes iraacutenyaacuteba csuacuteszhat a keacutezből amit orvosolni lehet az ujjak ellentaacutemasztaacutesaacuteval valamint
megfelelően tapadoacute fogoacutefeluumllettel mint az esetenkeacutent megfigyelhető raacutejabőr388 Ugyanakkor
az ujjtaacutemasz funkcioacutejaacutet nem lehet kizaacuteroacutelag a vaacutegaacutesban meghataacuterozni mivel ndash a fokeacutelhez
hasonloacutean ndash a szuacuteraacutes utaacuten a ceacutelpontboacutel toumlrteacutenő kihuacutezaacutest is segiacutetette
Iacutegy kijelenthető hogy a fegyver funkcionalitaacutesaacuteval kapcsolatos keacuterdeacuteskoumlr ti hogy a fegyvert
szuacuteraacutesra vagy vaacutegaacutesra hasznaacuteltaacutek-e inkaacutebb fejlődeacutestoumlrteacutenetileg aacuternyalhatoacute az egyenes de
maacuter fokeacuteles pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacuteknaacutel alaki jellegzetesseacutegei alapjaacuten a szuacuteraacutes
dominaacutelt a fegyver 9 szaacutezadi fejlődeacutese azonban egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy vaacutegjanak
vele A keacutesőbbi (12ndash13 szaacutezadi) kelet-euroacutepai szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve nagy
vonalakban a pengeacutek szeacutelesedeacutese figyelhető meg ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt
magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes
pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi tiacutepusok koumlzoumltt
387 TUumlRK 2011 98ndash99 388 A raacutejabőr keacutesőbb pedig a caacutepabőr aacuteltalaacuteban az egykezes egyeacutelű fegyverek boriacutetaacutesaacutera szolgaacutelt ezeket a 19ndash20 szaacutezadi egyseacutegesiacutetett kardoknaacutel is alkalmaztaacutek a markolatfa boriacutetaacutesaacutera Pl LUGOSI ndash TEMESVAacuteRY 1988 No 90 269ndash271 277
DOI 1015774PPKEBTK2019012
114
TECHNOLOacuteGIA
Ahogy azt az előző fejezetből laacutethattuk a szablyapengeacutek harc koumlzben felleacutepő
igeacutenybeveacutetelekkel szemben mutatott ellenaacutellaacutesa az anyagminőseacutegen eacutes a penge geometriaacutejaacuten
muacutelik ndash iacutegy alapvetően a formai jegyek eacutes metrikus adatok valamint az anyagtulajdonsaacutegok
megismereacuteseacutere van szuumlkseacuteg a fegyver minőseacutegeacutenek eacutes hateacutekonysaacutegaacutenak meghataacuterozaacutesaacutehoz
Az archeometallurgiai vizsgaacutelatokboacutel megszerezhető informaacutecioacutek eacutertelmezeacuteseacutehez szuumlkseacuteges a
vas behatoacutebb anyagismerete
Metallograacutefiai bevezeteacutes
A vasoumltvoumlzetek keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlktől eacutes hőkezeltseacutegi aacutellapotuktoacutel fuumlggően lehetnek
laacutegyabb vagy kemeacutenyebb egyuacutettal sziacutevoacutesabb vagy ridegebb anyagok Napjainkban toumlbb
tiacutezezer kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű aceacutel koumlzuumll vaacutelaszthatunk anyagot szerkezeteinkhez
szerszaacutemainkhoz
Vasalapuacute oumltvoumlzeteink legfontosabb oumltvoumlzőeleme a karbon (C) de emellett szaacutemtalan maacutes
oumltvoumlzőelem (mangaacuten Mn szilicium Si kroacutem C nikkel Ni kobalt Co stb) pontosan
beaacutelliacutetott mennyiseacutegben valoacute jelenleacutete segiacuteti a koumlvetelmeacutenyeknek igeacutenybeveacuteteleknek
megfelelő tulajdonsaacutegok eleacutereacuteseacutet
Ezzel szemben a koumlzeacutepkorban csupaacuten keacutet oumltvoumlző jaacutetszott szerepet a vas
archeometallurgiaacutejaacuteban a karbon eacutes a foszfor (P) ezek mellett kis jelentőseacuteggel biacutert meacuteg az
arzeacuten (As)389 Neacutehaacuteny elem megjelenhetett tovaacutebbaacute a vastaacutergyak feluumlleteacuten paacuter
toumlmegszaacutezaleacutekos nagysaacutegrendben a kovaacutecsolaacutes soraacuten toumlrteacutenő izziacutetaacutes okozta leeacutegeacutes
eredmeacutenyekeacuteppen kialakuloacute feluumlleti duacutesulaacutesok miatt ilyenek voltak pl a reacutez eacutes a nikkel390 A
vasanyagok mechanikai tulajdonsaacutegait viszont csupaacuten a karbonnak eacutes a foszfornak a
vaskohaacuteszat soraacuten kialakuloacute mennyiseacutege hataacuterozta meg Ez a keacutet elem akaacuter neacutehaacuteny
toumlmegszaacutezaleacutekos mennyiseacutegben is bekeruumllhetett az előaacutelliacutetott vasbuca teljes teacuterfogataacuteba
speciaacutelisan nagy arzeacutentartalmuacute gyepvaseacutercek kohoacutesiacutetaacutesaacuteval pedig akaacuter a maacuter emliacutetett arzeacuten
is391
389 TYLECOTE ndash THOMSEN 1973 193ndash198 390 BUCHWALD 2005 292ndash335 391 THIELE 2014 13 42
DOI 1015774PPKEBTK2019012
115
Legnagyobb mennyiseacutegben a koumlzeacutepkorban az archeometallurgiaacuteban szokaacutesos
fogalmakkal eacutelve laacutegyvasat eacutes aceacutelt aacutelliacutetottak elő eacutes dolgoztak fel392 Az archeometallurgiaacuteval
foglalkozoacute szakirodalom a laacutegyvasnak aacuteltalaacuteban a nem edzhető kis szeacutentartalmuacute (C lt kb
03wt) vas-szeacuten oumltvoumlzetet nevezi aceacutelnak pedig az edzhető vas-szeacuten oumltvoumlzetet amelynek
szeacutentartalma akkoriban jellemzően 03wt-toacutel kb 1wt-og terjedt
Mivel a vasban leacutevő karbon mennyiseacutege alapvetően befolyaacutesolta az eleacuterhető mechanikai
tulajdonsaacutegokat ezeacutert a karbont a koumlzeacutepkorban is a vas legfontosabb oumltvoumlzőjeacutenek
tekinthetjuumlk Legnagyobb mennyiseacutegben bizonyaacutera laacutegyvasat hasznaacutelhattak fel a kor
kuumlloumlnboumlző szerkezeteihez egyszerű szerszaacutemaihoz Az aceacutelt felteacutetelezhetően kisebb
mennyiseacutegben aacutelliacutetottaacutek elő eacutes hasznaacuteltaacutek fel nagyobb igeacutenybeveacutetelű taacutergyakhoz peacuteldaacuteul
fegyverekhez (ezen beluumll is a hosszuacute pengeacutejű szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez)
Fontos szerepe volt meacuteg a vas archeometallurgiaacutejaacuteban a foszfornak is A koumlzeacutepkori
euroacutepai damaszkolt pengeacutekben diacutesziacutető ceacutelra ugyanis 04ndash15 wt foszfort tartalmazoacute vas-
foszfor oumltvoumlzeteket hasznaacuteltak fel393 de gyakori volt a rideg eacutes toumlreacutekeny foszforvasak
felhasznaacutelaacutesa alaacuterendeltebb ceacutelokra is394
A vasba bekeruumllő karbon mennyiseacutegeacutet elsősorban valoacutesziacutenűleg a vaskohaacuteszat soraacuten volt
lehetseacuteges bdquobeaacutelliacutetanirdquo Ekkor a kapott vasbuca teljes teacuterfogataacuteban kis vagy nagy szeacutentartalmuacute
lehetett Baacuter utoacutelag a vastaacutergyak feluumlleteacutet lehetseacuteges volt cementaacutelaacutessal karbonban duacutesiacutetani (a
technoloacutegia ismert volt maacuter a koumlzeacutepkorban is) ez csak a feluumlleti reacutetegekre terjedhetett ki kb
1ndash2 mm-es meacutelyseacutegben
392 PLEINER 2000 131ndash140 Uő 1973 17ndash28 393 THIELE 2014 34 394 BUCHWALD 2005 264ndash291
DOI 1015774PPKEBTK2019012
116
A szoumlvetelemek hőmeacuterseacuteklet eacutes karbontartalom fuumlggveacutenyeacuteben az alaacutebbi diagram szerint
vaacuteltozhattak
Vas-karbon aacutellapotaacutebra395
Szobahőmeacuterseacutekleten (α-vas aacutellapotban) a lassan hűlt oumltvoumlzetek alacsony C-tartalom
eseteacuten ferrites magasabb C-tartalomnaacutel a szoumlvetszerkezetben egyre nagyobb mennyiseacutegben
jelennek meg perlit szemcseacutek miacutegnem az eutektoidos oumlsszeteacutetelt (C=kb 08wt) eleacuterve a
szoumlvetszerkezet tisztaacuten perlitesseacute vaacutelik A szeacutentartalom tovaacutebbi noumlvekedeacuteseacutevel pedig a perlit
szemcseacutek koumlruumll egyre vastagodoacute szekunder-cementithaacuteloacute jelenik meg
Aacuteltalaacutenos tendenciakeacutent figyelhető meg hogy a szilaacuterdsaacuteg eacutes a sziacutevoacutessaacuteg fordiacutetottan
araacutenyos vagyis mineacutel kemeacutenyebb forma- eacutes eacuteltartoacutebb az anyag annaacutel koumlnnyebben fordulhat
elő toumlreacutes ndash eacutes fordiacutetva mineacutel sziacutevoacutesabb nehezen toumlrő az anyag annaacutel koumlnnyebben szenved
maradandoacute alakvaacuteltozaacutest csorbul ki vagy toumlrik el Hogy mi szaacutemiacutetott bdquojoacuterdquo vagy bdquorosszrdquo
395 Bicsak J Vasalapuacute szerkezeti anyagok httpattbmehuhonlap_BSc20kC3A9pzC3A9s20tantC3A1rgyaiBSc20kC3A9pzC3A9s20tC3A1rgyai20(201720szeptember201-tC591l)Anyagismeret20(mechatronikai20mC3A9rnC3B6k)LetC3B6lthetC59120segC3A9dletekacelok_otvozetek_hegesztespdf (megtekinteacutes ideje 2019 06 01)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
117
minőseacutegű vasnak azt nem a kemeacutenyseacuteg vagy a sziacutevoacutessaacuteg hanem az adott igeacutenybeveacutetellel
szemben mutatott ellenaacutellaacutes (az adott ceacutelra bdquoalkalmasrdquo eacutes bdquoalkalmatlanrdquo) hataacuterozta meg Az
olyan bdquoszerszaacutemokrdquo eseteacuteben mint a szablyaacutek amelyek nagyobb erőhataacutesnak voltak kiteacuteve a
kemeacuteny eacutel eacutes a sziacutevoacutes (laacutegy) mag kialakiacutetaacutesaacutera toumlrekedtek
A szilaacuterdsaacutegnoumlveleacutes eacuterdekeacuteben keacutepleacutekeny hidegalakiacutetaacutessal is megmunkaacutelhattaacutek a laacutegyabb
anyaguacute eszkoumlzoumlk igeacutenybe vett reacuteszeit ndash e gyakorlat amit bdquofelkalapaacutelaacutesnakrdquo is neveztek
sokaacuteig eacutelt a mezőgazdasaacutegi eszkoumlzoumlk (kapaacutek aacutesoacutek kaszaacutek) javiacutetaacutesaacutenaacutel karbantartaacutesaacutenaacutel ndash
ugyanakkor megjelentek kuumlloumlnfeacutele termokeacutemiai eljaacuteraacutesok is amelyekkel szinteacuten a mechanikai
tulajdonsaacutegokat javiacutetottaacutek396 Ebből a legismertebb az edzeacutes amely soraacuten egy bizonyos
lehűteacutesi sebesseacuteggel a γ-vas ausztenites szoumlveteleme martenzitteacute fejlődik (az α-vas kezdeti
perlit-ferrites szoumlvetelemei helyett) ami noumlveli az anyag kemeacutenyseacutegeacutet ugyanakkor sziacutevoacutessaacutega
nem csoumlkken olyan meacuterteacutekben mint a magas C-tartalmuacute cementites vasoumltvoumlzetek eseteacuteben
Egy harmadik lehetőseacuteg az oumltvoumlzeacutes amelyben maacuter nemcsak a karbontartalom hanem
maacutes anyagok iacutegy a maacuter emliacutetett foszfor is szerepet jaacutetszott A korszak rideg anyagai
ridegseacuteguumlket nem a C-tartalomnak mint inkaacutebb a P-tartalomnak koumlszoumlnhetteacutek ugyanakkor a
foszfor megfelelő kemeacutenyseacuteget adhatott egy vaacutegoacuteeacutelnek397
Előzmeacutenyek eacutes ceacutelkitűzeacutesek
9ndash10 szaacutezadra keltezhető szablyaleleteken eddig meacuteg csak korlaacutetozott szaacutemban veacutegeztek
metallograacutefiai vizsgaacutelatokat de annaacutel toumlbbszoumlr van ismeretuumlnk korszakra keltezhető kardok
(kuumlloumlnoumlsen az egyenes keacuteteacutelű kardok) vizsgaacutelati eredmeacutenyeiről valamint a honfoglaloacute magyar
anyagi kultuacuteraacuteba tartozoacute egyeacuteb vastaacutergyak archeometallurgiaacutejaacuteroacutel Ez utoacutebbival kapcsolatban
mindenkeacutepp ki kell emelnuumlnk a vaskohaacuteszat archeometallurgiaacutejaacutet a vasbucaacutek eacutes vassalakok
vizsgaacutelataacutet valamint Goumlmoumlri Jaacutenos iparreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesait398
Nem kapott kellő hangsuacutelyt Szaboacute Zoltaacuten A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes
termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacutelata c munkaacuteja amelyben a cikk szerzője toumlbbek koumlzoumltt 9ndash10
szaacutezadra keltezhető fegyveranyagon veacutegzett sziacutenkeacutepelemző vizsgaacutelatot eacutes tett ezek
eredmeacutenyei alapjaacuten koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere (Ni Co Mn Si Mg
As Sb Al) A vizsgaacutelt korszakot eacuterintő fegyverek koumlzoumltt a legtoumlbb frank szaacuternyas laacutendzsa
396 Az anyagjaviacutetoacute termokeacutemiai eljaacuteraacutesokroacutel bővebben ld Chaicircne opegraveratoire Hőkezeleacutes c fejezeteacutet 397 BUCHWALD 2005 264ndash291 398 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2000b 164ndash218 Uő 2006 185ndash198 Uő 2011 65ndash72 Uő 2012 25ndash36
DOI 1015774PPKEBTK2019012
118
volt de előfordul keacutet kard (Szob-Kiserdő 18 eacutes 21 siacuter) eacutes szaacutelfegyverek is ndash toumlbbek koumlzoumltt ez
utoacutebbi fegyvertiacutepushoz tartozik a majsi temető teacutevesen laacutendzsakeacutent azonosiacutetott kopjahegye
amely Szaboacute szerint damaszkolt peacuteldaacuteny399
Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek koumlzuumll az egyenes keacuteteacutelű kardokat elterjedeacutesuumlknek megfelelően
szaacutemos orszaacutegban vizsgaacuteltaacutek elsősorban az imeacutent emliacutetett damaszkolaacutes technoloacutegiaacuteja
menteacuten400 Enyhe tuacutelzaacutessal azt is mondhatjuk hogy a damaszkolt vagy diacutesziacutető
kovaacutecshegesztett pengeacutek keacutepezteacutek a 9ndash10 szaacutezadi kardok archeometallurgiai vizsgaacutelataacutenak
elsődleges keacuterdeacuteseacutet a jelenseacuteg ugyanis nemcsak technoloacutegiai szempontboacutel kuumlloumlnleges hanem
azeacutert is mert a pengeacuteken talaacutelhatoacute tűzihegesztett jegyek eacutes szavak alapjaacuten toumlbben tettek
koumlvetkezteteacuteseket a fegyverek keacutesziacuteteacutesi helyeacutere A korszakot illetően e technoloacutegia tudhatja
elsőkeacutent magaacuteeacutenak a műhelyhagyomaacutenyokra toumlrteacutenő visszavezeteacutes gyakorlataacutet401 Mivel a
kardok anyagvizsgaacutelata soraacuten a keacuterdeacutes inkaacutebb a penge szerkezeteacutere iraacutenyult eleinte elkeruumllteacutek
az eacuterteacutekes berakaacutest a vaacutegaacutes soraacuten Koumlzeacutep-euroacutepai viszonylatban kiemelkedő R Pleiner
munkaacutessaacutega aki a feacutemkohaacuteszat kutataacutesa mellett fegyverek gyaacutertaacutestechnoloacutegiai keacuterdeacuteseivel is
399 A bdquodamaszkolaacutesrdquo technoloacutegiaacuteja a Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezetben keruumll ismerteteacutesre A fentiekhez hozzaacute kell fűzni hogy a JPM Reacutegeacuteszeti Raktaacuteraacuteban talaacutelhatoacute majsi kopjaacutet a muacutezeum feacutemrestauraacutetoraacuteval tuumlzetesen megvizsgaacuteltuk de mintaveacutetel nyomaacutet nem talaacuteltuk rajta A segiacutetseacutegeacutert koumlszoumlnet Kiltau Kristoacutef restauraacutetornak (JPM) 400 Ezen a ponton eacuterdemes kuumlloumlnbseacuteget tenni azon anyagok koumlzoumltt amelyeket damaszkuszi aceacutelkeacutent ismeruumlnk eredetileg a szaknyelv aacuteltal wootz-nak nevezett főkeacutent Aacutezsia teruumlleteacuten gyaacutertott olvasztaacutesos eljaacuteraacutessal keacuteszuumllt hipereutektoidos anyagot eacutertjuumlk damaszkuszi aceacutel alatt A kuumlloumlnleges aceacutelfajta első tudomaacutenyos igeacutenyű leiacuteraacutesai a londoni Kiraacutelyi Termeacuteszettudomaacutenyos Taacutersasaacuteg koumlzlemeacutenyeiben jelentek meg 1795-ben G Pearson bővebb ismerteteacutest adott a bdquowootz neacuteven ismert anyagrdquo (bdquosubstance known by the name of wootzrdquo) jellemzőiről H Scott levele alapjaacuten valamint megaacutellapiacutetotta a feacutem fajsuacutelyaacutet PEARSON 1795 322ndash346 Tiacutez eacutevvel keacutesőbb D Mushet wootz pogaacutecsaacutek kovaacutecsolaacutesi lehetőseacutegeit vizsgaacutelta MUSHET 1805 163ndash175 Ettől kezdve a nyugati szakirodalom wootz-keacutent emliacuteti az eredeti damaszkuszi aceacutelt Ezen kiacutevuumll elterjedt a szlaacutev nyelvekben eacutes a toumlroumlkben a bulat elnevezeacutes ami az 9ndash12 szaacutezadi arab forraacutesokban fellelhető fūlād kifejezeacutesre vezethető vissza jelenteacutese oumltvoumlzet FKIK 13 Azonban a kifejezeacutes aacutetterjedt az Euroacutepaacuteban gyakori reacuteteges kompozitra is amely a La Tegravene-kor oacuteta ismeretes alapja nem az olvasztaacutes hanem a tűzi hegeszteacutes (tehaacutet kovaacutecsolaacutes aacuteltal keruumllnek anyagzaacuteroacute kapcsolatba kuumlloumlnboumlző keacutemiai oumlsszeteacutetelű vasoumltvoumlzetek) Az egyetlen koumlzoumls e kettőben az anyaguk inhomogenitaacutesa ndash a wootz eseteacuteben a haacuteloacutezatos-tűs megjeleneacutesű szekunder cementit szoumlvetelem vilaacutegos megjeleneacutese (Widmanstaumltten-szoumlvetszerkezet) a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes eseteacuteben az oumlsszekovaacutecsolt vasoumltvoumlzetek anyagminőseacutegbeli elteacutereacutese ndash ami kontrasztkeacutent jelenik meg a penge felsziacuteneacuten A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes toumlbbfeacutelekeacutepp megjelenhet a fegyverben egyeacutelű kardok eseteacuteben a pengeacutek fokaacutet keacuteteacutelű kardoknaacutel a penge profiljaacutet diacutesziacutetetteacutek iacutegy Tehaacutet maacuter a fegyveren valoacute elhelyezkedeacutes alapjaacuten sem igaz az hogy az eacutel tartoacutessaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutere szolgaacutelt ez a technika eacutelesen el kell kuumlloumlniacutetenuumlnk azoktoacutel az esetektől amikor laacutegyvas magra szuacuteroacute- vagy vaacutegoacutefeluumllet gyanaacutent kovaacutecshegesztettek a fegyverekre kemeacutenyebb aceacutelt SZABOacute 1974 29 PLEINER 1973 17ndash28 A kuumlloumlnfeacutele anyagminőseacutegű reacutetegekből oumlsszeaacutelliacutetott koumltegeket kuumlloumlnboumlző moacutedon alakiacutethattaacutek iacutegy toumlbbfeacutele damasztmintaacutezatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el (pl lapdamasztok vagy csavart damasztok) ANSTEE ndash BIEK 1961 73 88 BOumlHNE ndash DANNHEIMER 1961 PLEINER 1962 234 47 Keacutep 107ndash122 HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL 1986 78ndash79 THIELE et al 2015 2 HARAMZA 2017a 105ndash106 A technoloacutegiaacutek fogalmi elkuumlloumlniacuteteacuteseacuteről ld meacuteg THIELE ndash HARAMZA 2014 145ndash160 PANSERI 1965 5ndash66 A damaszkuszi aceacutel technoloacutegiaacutejaacuteroacutel eacutes mintaacuteiroacutel DENIG 1997 SCHUMANN 2007 Az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatroacutel koraiszlaacutem (9ndash10 szaacutezadra keltezhető) wootz-kohaacuteszati reacutegeacuteszeti emleacutekekről FEUERBACH 2002 401 A feliratos kardok euroacutepai kutataacutestoumlrteacuteneteacuteről oumlsszefoglaloacutean ld HARAMZA 2017a 103ndash117
DOI 1015774PPKEBTK2019012
119
foglalkozott402 Angolszaacutesz teruumlleten A Williams archeometallurgus munkaacutessaacutega mind a mai
napig meghataacuterozoacute Williams leginkaacutebb keresztmetszeti mintaacutek optikai feacutenymikroszkoacutepos
vizsgaacutelat alapjaacuten veacutegezte el a pengeacutek metallograacutefiai elemzeacuteseacutet403
Szinteacuten eacuterdemes roumlviden kiteacuterni a feliratos pengeacutek kaacuterpaacutet-medencei vonatkozaacutesaacutera is
amelyeken eddig meacuteg nem veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat VLFBERHT-feliratos
kardok koumlzuumll magyar vonatkozaacutesban a praacutegai Szent Vid Szeacutekesegyhaacutezban őrzoumltt Szent
Istvaacutennak tulajdoniacutetott kard ismert A fegyverről 1870-ben F Bock neacutemet kanonok keacutesziacutetett
aacutebraacutezolaacutest eacutes iacutert roumlvid ismertetőt ebben azonban meacuteg csak emliacuteteacutes szinten foglalkozik a
felirattal beazonosiacutetaacutesaacutet aacutellapota miatt nem tartja lehetseacutegesnek404 I Undset 1890-ben iacutert
beszaacutemoloacutejaacuteban tovaacutebbi megaacutellapiacutetaacutesokat tett a fegyver eredeteacutevel eacutes technoloacutegiaacutejaacuteval
kapcsolatban Hivatkozva A Lorange munkaacutejaacutera norveacutegiai leletekkel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe a
praacutegai kardot amelyekneacutel a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes gyakori technoloacutegia (bdquodoumlmoumlczkoumlltrdquo)
Valamint tanulmaacutenyaacuteban megjelent a feliratos bdquoULFBERNrdquo-pengeacutek alsoacute-rajna-videacuteki
eredetelmeacutelete405 Szent Istvaacuten halaacutelaacutenak kilencszaacutezadik eacutevforduloacutejaacutera iacutert emleacutekkoumlnyvben
Fettich Naacutendor szinteacuten foglalkozik a praacutegai karddal aacutem a kardpengeacutere eacutes a feliratra bővebben
nem teacuter ki alapvetően a szereleacutekek eacutes diacutesziacutetőmotiacutevumaik keacutepzik dolgozataacutenak taacutergyaacutet406
A 20 szaacutezad maacutesodik feleacuteben keacutet nagy iacutevű oumlsszefoglaloacute is keacuteszuumllt a Kaacuterpaacutet-medence
korszakhoz tartozoacute keacuteteacutelű kardjairoacutel Bakay Korneacutel eacutes Kovaacutecs Laacuteszloacute tollaacuteboacutel Mindkeacutet
tanulmaacuteny foglalkozik a vasberakaacutesos kardokkal Bakay Korneacutel iacuteraacutesaacuteban sor keruumll az
Ulfberht-neacutev filoloacutegiai eacutertelmezeacuteseacutere iacutegy a szoacutet keacutet reacuteszre a skandinaacutev Ulf-ra eacutes a frank
Behrt-re vaacutelasztja szeacutet eacuterzeacutekeltetve ezzel az Undset műveacuteben is tapasztalhatoacute tudomaacutenyos
felfogaacutest a frank hagyomaacutenyok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek elkeacutepzeleacuteseacutet az eacuteszaki leletanyagon407
Kovaacutecs Laacuteszloacute munkaacutejaacuteban toumlbb peacuteldaacuteny is emliacuteteacutesre keruumll Ezek alapjaacuten megfigyelhető hogy
a kaacuterpaacutet-medencei leletek koumlzuumll az INGELRI-felirat eacutes annak variaacutensai fordulnak elő
toumlbbszoumlr mint peacuteldaacuteul az 1962-ben Eacuterd-Dunamederből eacutes az 1971-ben Szeacuteplakroacutel előkeruumllt
fegyverek408 Ide sorolhatoacute az a kardlelet is amelyről egy maacutesik koumlzeacutepkori karddal
402 Kapcsoloacutedoacute munkaacuteja PLEINER 2008 17ndash20 403 WILLIAMS 2009 121ndash184 EDGE ndash WILLIAMS 2003 191ndash210 404 BOCK 1870 14 405 UNDSET 1890 164ndash166 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In KRISTOacute 2003 342ndash345 406 FETTICH 1938 475ndash516 407 BAKAY 1967 167ndash170 408 KOVAacuteCS 1994ndash1995 160 52 Keacutep 161 165 83 Keacutep 168 105 Keacutep 175ndash176 A kardroacutel A Ruttkay szlovaacutek reacutegeacutesz is iacuter hasonloacute jellegű tanulmaacutenyaacuteban RUTTKAY 1975 152 Nr 79 153 8 Keacutep 155 9 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
120
egyetemben Kalmaacuter Jaacutenos iacutert tanulmaacutenyt 1959-ben eacutes amelyek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten
bdquoa beacutekeszerződeacutesek eacutertelmeacuteben Jugoszlaacuteviaacutenak aacutetadandoacute műtaacutergyakrdquo koumlzoumltt szerepelnek409
Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacuteteacutest tesz berakaacutesos pengeacutekről mint a Malomszegneacutel vagy a
Gyetvaacutenaacutel fellelt darab410 Tovaacutebbi kaacuterpaacutet-medencei kardleletekneacutel szinteacuten keacuterdeacutes lehet a
berakaacutes vagy a diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes erre azonban csak labortechnikai vizsgaacutelatokkal lehet
biztos vaacutelaszt adni411
A fenti kuumlloumlnleges technoloacutegia mellett egyszerű anyagboacutel keacutesziacutetett pengeacutek is vizsgaacutelatra
keruumlltek iacutegy peacuteldaacuteul Hošek eacutes Košta tanulmaacutenyaacuteban ismertetett mikulčicei valamint
Moilanen aacuteltal vizsgaacutelt finnorszaacutegi leletek koumlzuumll A kaacuterpaacutet-medencei viszonylatban a
zsitvabesenyői412 a zseacutelyi413 vagy a korszakunkra keltezhető solt-reacutevbeacuteri kardot emliacutethetjuumlk
peacuteldakeacutent414
A 9ndash10 szaacutezadi szablyaacutek emliacutetett korlaacutetozott szaacutemuacute metallograacutefiai vizsgaacutelatai a
fegyverek előkeruumlleacuteseacutenek megfelelően leginkaacutebb kelet-euroacutepai eredmeacutenyek Az orosz
kutatoacutemunkaacutekban hamar megjelent a szablyaleletek metallograacutefiai elemzeacutese V V Arendt O
technike drevnego klinkovogo proizvodstva c tanulmaacutenyaacuteban keacutet tuumlrk szablya vizsgaacutelataacutet
mutatja be amelyből az egyik a 8 szaacutezad veacutege eacutes a 9 szaacutezad eleje koumlzeacute keltezhető Ennek
409 Ezek egyike a Szaacuteva bosna-gradiskai mederszakaszaacuten keruumllt elő felirataacutet SINIGELRINIS-keacutent vagy SINGELRINIS-keacutent azonosiacutetottaacutek amelyet Kalmaacuter hozott oumlsszefuumlggeacutesbe az INGEL-toumlvű kardfeliratokkal valamint Szent Laacuteszloacute hadjaacuteratival azonban ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesa indoklaacutes neacutelkuumlli A berakaacutes anyaga ebben az esetben sziacutenesfeacutem (reacutez alapuacute oumltvoumlzet) KALMAacuteR 1959 189ndash191 vouml Uő 1961 115 KOVAacuteCS 1994ndash1995 159 166 A kard formai jegyei alapjaacuten a 12 szaacutezad maacutesodik feleacutere keltezhető 410 A Malomszegneacutel (koraacutebban teacutevesen Malomfalva-Szentaacutenos koumlszoumlnet a korrekcioacuteeacutert Gaacutell Erwinnek) előkeruumllt darab egyik oldalaacuten bronzberakaacutes talaacutelhatoacute a maacutesik oldalon feliratmaradvaacutenykeacutent vagy betűszerű haacutetoldali jelkeacutent eacutertelmezett berakaacutes figyelhető meg (hellipIIShellipSI) KOVAacuteCS 1994ndash1995163 75 Keacutep 169 Kovaacutecs Laacuteszloacute szinteacuten emliacutet egy kardleletet Zsaacutembokreacutet-Na mohylku dűlőről Uo 173 132 Keacutep 179 Azonban az eredeti rajz Ruttkay tanulmaacutenyaacuteban a gyetvai (Detva) lelethez koumlthető Ez utoacutebbi lelőhelyről előkeruumllt peacuteldaacutenynaacutel Ruttkay torzioacutes (spiraacutelis) mintaacutejuacute damaszkolt intarziaacuteroacutel iacuter kettő egymaacutes feleacute neacutező patkoacute alak koumlzoumltt egy X-jel a penge maacutesik oldalaacuten pedig egy egyenlő szaacuteruacute kereszt eacutes mellette egy koumlr talaacutelhatoacute RUTTKAY 1975136 24 Keacutep Nr 29 137 31 Keacutep 411 A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nem minden esetben laacutethatoacute szabad szemmel Joacutellehet az esetek toumlbbseacutegeacuteben felleacutepő szelektiacutev korroacutezioacutenak koumlszoumlnhetően (anyagminőseacuteg szerint helyenkeacutent maacuteshogy korrodaacuteloacutedik a penge feluumllete) szemreveacutetelezeacutessel is megaacutellapiacutethatoacute koraacutebbi aacutellagmegoacutevoacute technikaacutek (pl lakkozaacutes) alkalmas arra hogy a penge felsziacuteneacutet elfedje Nem csoda hogy az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel maacuter idejekoraacuten megjelenik a radiograacutefia mint megelőző roncsolaacutesmentes keacutepalkotoacute moacutedszer Lang J ndash Barry A Swords of the Anglo-Saxon and Viking Periods in the British Museum A Radiographic Study In Hawkes S C (szerk) Weapons and Warfare in Anglo-Saxon England Exceter 1989 85ndash122 Uacutejabban Fell V ndash Mould Q ndash White R Guidelines on the X-radiography of archaeological metalwork Swindon 2006 412 HARAMZA ndash THIELE 2015b 63ndash74 413 HOŠEK ndash HARAMZA 2018 468ndash482 414 Eddig csak előadaacutes formaacutejaacuteban keruumllt koumlzleacutesre Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
121
bdquomakrostruktuacuteraacutejaacutebanrdquo415 aceacutel-vas reacutetegelt oumlsszehegeszteacuteseacutet416 aacutellapiacutetotta meg A B Sibileva
metallurgus professzor tovaacutebbaacute felbecsuumllteacutek az aceacutel reacutesz karbontartalmaacutet (08)417 Az
Arendt aacuteltal koumlzoumllt eredmeacutenyek eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeacutet a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai
elemzőmoacutedszerek megismereacutesi probleacutemaacutei okozzaacutek
E I Krupnova Kavkaz i Vostočnaya Evropa v drevnosti c munkaacuteja az optikai
feacutenymikroszkoacutepos metallograacutefiai elemzeacutessel maacuter koumlzelebb aacutell napjaink vizsgaacutelati
metoacutedusaihoz J Piaskowski Kolčin moacutedszerekeacutent emliacuteti a vizsgaacutelt metszetről eacutes a kimetszeacutesi
helyről keacutesziacutetett vaacutezlatrajzot amit a mai napig alkalmaznak a metallograacutefiai csiszolatok
szemcseszerkezeti vaacuteltozaacutesainak szemleacutelteteacuteseacutere418 amely Krupnova iacuteraacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute
A szerző egy 10ndash13 szaacutezadra keltezett nižniy arkhyz-i (Karacsaacutej- eacutes Cserkeszfoumlld) szoacutervaacuteny
szablyalelet pengeacutejeacuteből vett metszeteken mutatja be a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesokat iacutegy a penge
fokaacutetoacutel az eacutele feleacute haladva a perlit-ferrites szoumlvetelemeket felvaacuteltjaacutek a martenzites
szoumlvetelemek Kuumlloumln eacuterdekesseacuteg hogy a penge utolsoacute szakaszaacuten talaacutelhatoacute fokeacuteleacutenek mindkeacutet
eacuteleacuten jelzi a martenzit jelenleacuteteacutet mikoumlzben a penge magjaacuten megőrződoumltt a perlit-ferrites
szoumlvetszerkezet419 Hasonloacute metodikaacuteval uacutejabban a korszak szablyavizsgaacutelatai M M
Tolmačeva Klinkovoye oruzhiye Saltovskoy kulturi420 valamint Yu A Semykin Černaya
metallurgiya i kuznečnoe proizvostvo Volžkoy Bulgarii v 8 ndash načale 13 vv421 c iacuteraacutesaival
gazdagodtak Szinteacuten fontos megemliacuteteni A Holubiev Sravitelnoe issledovanie tipob sabel
saltovskoy archeologičeskoy kultury i technologii ih izgotovleniya422 eacutes M Inkova A Medieval
Sabre and Knife from the Exhibition of the National Museum of History in Sofia423 ciacutemmel iacutert
tanulmaacutenyaacutet joacutellehet Inkova munkaacuteja egy keacutesőbbi (12 szaacutezadtoacutel foumllfeleacute keltezhető) kipcsak
szablya eacutes keacutes SEM-EDX vizsgaacutelataacutet reacuteszletezi Holubiev a szaltovoacutei szablyaellenzők
koraacutebban emliacutetett foglalataacutenak technoloacutegiaacutejaacutet vizsgaacutelta
Ismereteink szerint az eddigi egyetlen biztonsaacuteggal honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
szablya amelyen archeometallurgiai vizsgaacutelatokat veacutegeztek csupaacuten a gnadendorfi siacuterboacutel
415 bdquoв макроструктуре () железный обухrdquo ndash Arendt itt felteacutetelezhetően a vasfegyver feluumlleteacutenek vizsgaacutelataacutera utal amelyen a reacutetegelt kovaacutecsolaacutesuacute taacutergyakat gyakorta egyfajta szelektiacutev korroacutezioacute eacuteri Uő 1936 166 416 Minden bizonnyal tűzi hegeszteacutes Ld Chaicircne opegraveratoire Alakiacutetaacutes uumlllőn c fejezet 417 A metoacutedus pontos beazonosiacutetaacutesaacutenak korlaacutetai a rsquo30-as eacutevek orosz metallurgiai elemzőmoacutedszerek megismereacutesi neheacutezseacutegei 418 PIASKOWSKI 1970 188 419 KRUPNOVA 1973 214ndash215 420 TOLMAČEVA 2001 66ndash75 421 SEMYKIN 2015 56ndash57 200 XLVI Taacutebla 29 33 45 206 LII Taacutebla 21ndash25 208 LIV Taacutebla 35 422 HOLUBIEV 2017 235ndash249 423 INKOVA 2013 63ndash88
DOI 1015774PPKEBTK2019012
122
1999-ben előkeruumllt lelet A szablya haacuterom avar szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverrel egyuumltt lett koumlzoumllve424 A
leleten veacutegzett SEM eacutes HV425 vizsgaacutelatok laacutegy perlit-ferrites szoumlvetelemet mutattak ki
Szinteacuten emliacuteteacutest kell tennuumlnk a keacutetes azonosiacutetaacutesuacute abony-pioacutecaacutesparti pengetoumlredeacutek
metallograacutefiai vizsgaacutelataacuteroacutel A fegyvert ndash minden bizonnyal a toumlredeacutekes szakasz egyenes foka
eacutes a latin kereszt inkrusztaacutecioacuteja miatt ndash a tudomaacutenyos koumlzgondolkodaacutes szablyamarkolatuacute
kardkeacutent tartja szaacutemon joacutellehet a pengetoumlvet boriacutetoacute reacutez lemez a szablyaacutek sajaacutetossaacutega 1A3
tiacutepusuacute ellenzőjeacutenek saacutergareacutezberakaacutesos diacutesziacuteteacuteseacutet az esztergomi szablyaacuteval aacutelliacutetjaacutek paacuterhuzamba
[VIII2andashb Keacutep] Nem zaacuterhatjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy ebben az esetben is egy
protoszablyaacuteval van dolgunk vagyis reacuteszeacutet keacutepezheti egy korai fejezetnek a honfoglaloacute
magyar szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacuteben Mivel a klaszteranaliacutezis soraacuten nem keruumlltek
elkuumlloumlniacuteteacutesre a koumlzel egyenes fokuacute peacuteldaacutenyok lehetőseacuteguumlnk van felbecsuumllni az abonyi
pengetoumlredeacutek hosszaacutet amely 1-es keresztmetszete eseteacuten 750mm-en beluumll valoacutesziacutenűsiacutethető426
A toumlredeacuteket a hagyomaacutenyos archeometallurgiai moacutedszerektől elteacuterően vizsgaacuteltaacutek ami
jelen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kizaacuterja az oumlsszehasonliacutetaacutes lehetőseacutegeacutet Baacuter roumlntgenfelveacutetel alapjaacuten
sikeruumllt kimutatni a markolattuumlskeacuten egy szabad szemmel nem laacutethatoacute szegecslyukat tovaacutebbaacute a
pengeacuteből a markolatboacutel eacutes az ellenzőből egyaraacutent vettek metszeteket ndash joacutellehet a mintaveacutetel
pontos helye nem ismert ndash eacutes a csiszolatokat optikai feacutenymikroszkoacutep alatt is vizsgaacuteltaacutek (az
ellenző csiszolataacuteroacutel meacuteg elektronmikroszkoacutepos keacutep is keacuteszuumllt) ezek pontos kieacuterteacutekeleacuteseacutet a
tanulmaacutenyban nem veacutegezteacutek el Adatok csupaacuten a restauraacutecioacute soraacuten eltaacutevoliacutetott rozsdaminta
roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelataacuteboacutel keruumlltek koumlzleacutesre amelyből az laacutethatoacute hogy az egy anyagboacutel
kovaacutecsolt pengeacuteben eacutes markolattuumlskeacuteben a hematit eacutes magnetit miacuteg az ellenző anyagaacuteban a
goethit eacutes lepodokrokit a dominaacutens A kuumlloumlnboumlző faacutezisoumlsszeteacutetel minden bizonnyal a
kuumlloumlnboumlző minőseacutegű alapanyag-vaacutelasztaacutessal magyaraacutezhatoacute427
Ahogy az maacuter koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt termeacuteszetesen az eacutertekezeacuteshez kapcsoloacutedoacute
vizsgaacutelatok nem adhatnak egy aacutetfogoacute keacutepet a korszak kaacuterpaacutet-medencei szablyaművesseacutegeacuteről
hiszen nagyobb toumlrveacutenyszerűseacutegek meghataacuterozaacutesaacutehoz a leletek legtoumlbbjeacuteről rendelkeznuumlnk
kellene metallograacutefiai ismeretekkel Ezzel szemben honfoglalaacutes kori szablyaleleteken ndash
legjobb ismereteink szerint ndash ezek a legelső archeometallurgiai vizsgaacutelatok Magyarorszaacutegon
424 A gnadendorfi D3-as siacuterb kardja eacutes a zilingtali D338-as eacutes a B23-as siacuterok szablyaacutei MEHOFER 2006 425 Vickers-kemeacutenyseacutegmeacutereacutes 426 ( ) 103936 times+ltHp 427 N BENKŐ 1980 235ndash245 BORSOS 1980 247ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
123
A vizsgaacutelatok ceacutelja tehaacutet a felfedezhető technoloacutegiai nyomok behatoacutebb megismereacutese a
kuumllfoumlldi meacutereacutesek eredmeacutenyeivel toumlrteacutenő oumlsszehasonliacutetaacutesra alkalmas parameacuteterek
felteacuterkeacutepezeacutese valamint a vasművesseacuteg maacuter ismert műveleti sorrendjeacutenek uacutejragondolaacutesa
speciaacutelisan a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja menteacuten
A technoloacutegiai nyomok vizsgaacutelata soraacuten az alaacutebbi keacuterdeacutesekre keresuumlnk vaacutelaszt
1 Talaacutelhatoacute-e olyan keacutemiai elem a salakzaacutervaacutenyokban (pl P As) amiből a 9 ndash 10 szaacutezadi
vasművesseacutegre jellemző biogeacuten gyepvaseacuterc kohoacutesiacutetaacutesaacutera koumlvetkeztethetuumlnk
2 A salakzaacutervaacutenyok FeO+MnOSiO2 araacutenya alapjaacuten milyen kihozataluacute vaskohaacuteszatot
valoacutesziacutenűsiacutethetuumlnk
3 Talaacutelhatoacute-e nyoma reacutetegelt kovaacutecsolaacutesnak diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutesnek tűzi
hegeszteacutesnek
4 Van-e nyoma hőkezeleacutesnek ami alapjaacuten a fegyver hasznaacutelataacutera koumlvetkeztethetuumlnk
A vizsgaacutelt peacuteldaacutenyok
A disszertaacutecioacute kereteacuteben a Herman Ottoacute Muacutezeum honfoglaloacute szablyaacuteiboacutel adoacutedott
lehetőseacuteg neacutegy peacuteldaacuteny vizsgaacutelataacutera amelyek lelőhelyei a koumlvetkezők428
Mintaszaacutem Lelőhely Vizsgaacutelat reacutesz
1 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 5 siacuter ellenzőgomb
2 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter penge
3 Karos-Eperjesszoumlg Libatanya II temető 20 siacuter penge
4 Ismeretlen lelőhelyű szablya429 penge
5 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
6 Miskolc-Repuumllőteacuter 5 siacuter ellenzőgomb
428 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja itt szeretneacute kifejezni koumlszoumlneteacutet az archeometallurgiai vizsgaacutelatok kivitelezeacuteseacuteeacutert kuumllső konzulenseacutenek Toumlroumlk Beacutelaacutenak valamint az ARGUM tagjainak Barkoacuteczy Peacuteter egyetemi docensnek eacutes Kovaacutecs Aacuterpaacuted anyagvizsgaacuteloacute meacuternoumlknek tovaacutebbaacute a taacutergyak eleacuterhetőveacute teacuteteleacuteeacutert Reacuteveacutesz Laacuteszloacute osztaacutelyvezetőnek (MNM reacutegeacuteszeti osztaacutely) a HOM munkataacutersainak Szoumlreacutenyi Gaacutebor osztaacutelyvezetőnek Horvaacuteth Antoacutenia reacutegeacutesznek Kalaacuteszdi Gyoumlrgy reacutegeacutesztechnikus-gyűjtemeacutenykezelőnek az adattaacuteri kutataacutesokban nyuacutejtott segiacutetseacutegeacutert Csengeri Piroska reacutegeacutesznek eacutes Kerteacutesz Gabriella technikusnak veacuteguumll de nem utolsoacute sorban a taacutergyak restauraacutecioacutejaacuteeacutert Gallina Zsolt reacutegeacutesznek eacutes Moacutericz Roacutebert restauraacutetornak 429 Ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteboacutel egy darabot őriznek a Herman Ottoacute Muacutezeumban [No 134]
DOI 1015774PPKEBTK2019012
124
A fegyverek archeometallurgiai vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel fontos leacutepeacutes előkeruumlleacutesuumlk eacutes
restauraacutecioacutejuk koumlruumllmeacutenyeinek pontos ismerete nemcsak a labormunka pontos reacutegeacuteszeti
haacutettereacutenek meghataacuterozaacutesa miatt hanem egyfajta archeometallurgiai forraacuteskritika gyanaacutent is
Pont a karosi leleteket restauraacuteloacute Kovaacutets Tibor volt az aki felhiacutevta a figyelmet arra hogy a
keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt heviacuteteacuteses eljaacuteraacutessal taacutevoliacutetottaacutek el az uumlledeacutekreacuteteget a vastaacutergyakroacutel430
ami alapjaacuten nem lehetuumlnk biztosak abban hogy e taacutergyaknak milyen volt eredeti
szoumlvetelemuumlk A restauraacutecioacute technikaacuteira azonban csak koumlvetkeztethetni tudunk mivel nem
maradt fenn jegyzőkoumlnyv Szerencseacutenkre pont a maacutesodik karosi temető feacutemtaacutergyainak
restauraacutecioacuteja reacuteszlegesen koumlzleacutesre keruumllt amely alapot szolgaacuteltat a moacutedszerek
felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Ezek alapjaacuten valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk hogy a restauraacutecioacute nem okozott olyan
vaacuteltozaacutest a taacutergyon amely a vizsgaacutelat eredmeacutenyeit befolyaacutesolhatnaacute
Alkalmazott moacutedszerek
A vizsgaacutelatokat a Miskolci Egyetem Feacutemtani-Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai
Inteacutezeteacutenek Komplex Keacutepelemző eacutes Mikroszerkezet Vizsgaacuteloacute Laboratoacuteriumaacuteban hajtottuk
veacutegre amely a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatoacutecsoportjaacutenak (ARGUM) is
aacutellandoacute műszeres infrastruktuacuteraacutet biztosiacutet
Az előkeacutesziacuteteacutes minden minta eseteacuteben azonos volt Nagy fordulatuacute veacutekony
bakelitkoronggal vaacutegtuk ki a mintaacutekat a taacutergyakboacutel uumlgyelve hogy ne melegedjenek fel
nagyon A mintaacutekat keacutetkomponensű polieacuteszter gyantaacuteba aacutegyaztuk be hogy koumlnnyebben
előkeacutesziacutethető legyen a vaacutegott feluumllet A vaacutegott feluumllete mechanikusan csiszoltuk majd
poliacuteroztuk Poliacuterozaacutes utaacuten 2-os nithal-ban marattuk Az előkeacutesziacutetett feluumlletet optikai
mikroszkoacuteppal vizsgaacuteltuk majd elektronmikroszkoacutepos vizsgaacutelatokat veacutegeztuumlnk
Az optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelatot Zeiss AxioImager M1m berendezeacutessel veacutegeztuumlk A
vizsgaacutelat segiacutetseacutegeacutevel a szoumlvetelemek faacutezisok alakjaacutet eloszlaacutesaacutet vizsgaacuteltuk aacuteltalaacutenos
szoumlvetkeacutepet kaptunk Paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal (SEM) maacuter nagyobb felbontaacutesuacute
keacutepeket is keacutesziacutethettuumlnk A SEM-vizsgaacutelatok alkalmaacuteval az egyes szoumlvetelemek araacutenyait
eloszlaacutesaacutet lokaacutelis szinten is megfigyelhettuumlk
A SEM-EDS vizsgaacutelatot Zeiss EVO MA10 tiacutepusuacute EDAX energiadiszperziacutev
mikroszondaacuteval felszerelt paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacuteppal veacutegeztuumlk A SEM-keacutepek egy reacutesze
430 KOVAacuteTS 1996 693ndash700 vouml Uő 2009 21ndash23
DOI 1015774PPKEBTK2019012
125
visszaszoacutert elektronokkal keacuteszuumllt (BSD jeloumlleacutessel) ez alapjaacuten a nagyobb rendszaacutemuacute elemek
teruumlletei vilaacutegosabbak a kisebb rendszaacutemuacuteakeacute soumlteacutetebbek Ez fontos informaacutecioacutet szolgaacuteltathat
abban a tekintetben hogy az aacuteltalaacuteban magas rendszaacutemuacute feacutemeket vilaacutegosabb teruumllet jelzi miacuteg
a soumlteacutetebb teruumllet rendszerint oxidos zaacutervaacutenyra szennyeződeacutesre utal
Az uacuten szekunder elektronokkal keacutesziacutetett keacutepek (SE1 jeloumlleacutessel) az egyes szoumlvetelemek
azonosiacutetaacutesaacutera azok araacutenyaacutenak formaacutejaacutenak vizsgaacutelataacutera ideaacutelisak Esetenkeacutent a SEM-keacutepek
szaacutemokkal jeloumllt helyein lokaacutelis EDS-spektrumokat is felvettuumlnk amely az adott pont keacutemiai
oumlsszeteacutetelről ad informaacutecioacutet toumlmegszaacutezaleacutekban A vastaacutergyak eseteacuteben gyakran emliacutetendő
szoumlvetelemek az alacsonyabb C-tartalmuacute ferrit eacutes a magasabb C-tartalmuacute perlit
Eredmeacutenyek
Minta 1 Ellenzőgomb Karos II5 [M1 Taacutebla]
Mivel a Karos II5-oumls szablyaacutenak csupaacuten az ellenzőjeacuteből maradtak meg toumlredeacutekek a
mintaveacutetel az ellenzőgombjaacuteboacutel toumlrteacutent [M11 Keacutep] A csiszolaton laacutethatoacute hogy az
alapanyag kis karbon-tartalmuacute laacutegyvas [M12 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető egy reacuteteges
szerkezet ami a kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutet mutatja A reacuteteges szerkezetet a kisebb mennyiseacutegű
perlitet tartalmazoacute saacutevok (nagyobb karbon-tartalmuacute saacutevok) eacutes sorba rendeződoumltt saacutevosan
sűrűsoumldő zaacutervaacutenyok mutatjaacutek [M13 Keacutep]
A perlitet tartalmazoacute saacutevokban a perlit mellett ferritet is laacutetunk ami haacuteloacutet alkot a perlit
koumlruumll eacutes uacuten Widmanstaumltten-szerkezetben fordul elő Ez arra utal hogy az ellenzőgomb
relatiacuteve gyorsan hűlt le de azeacutert meacuteg nem edzeacutesszerű koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt Az araacutenylag kis
meacuteretet figyelembe veacuteve az ilyen szerkezet kialakulaacutesaacutehoz a levegőn toumlrteacutent szabad hűleacutes is
elegendő
A perlites saacutevokon kiacutevuumll ferritet talaacutelunk a karbon-tartalomtoacutel fuumlggő szemcsemeacuterettel A
perlites nagyobb C-tartalmuacute saacutevokhoz koumlzel kis szemcsemeacuteretet attoacutel taacutevol nagyobb
szemcsemeacuteretet figyelhetuumlnk meg ami a karbon diffuacutezioacutejaacutenak eredmeacutenye [M14 Keacutep]
A SEM-EDS elemzeacutes soraacuten keacuteszuumllt felveacutetelek is ugyanazt az eredmeacutenyt adjaacutek mint az
optikai felveacutetelek [M15 Keacutep] A zaacutervaacutenyok reacuteszletes vizsgaacutelataacutet mutatja a koumlvetkező aacutebra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
126
I elemspektrum Minta 1 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A 4 aacutebraacuten elemzett zaacutervaacutenyt szaacutem jeloumlli Aacutetlagos oumlsszeteacutetele (toumlmeg-ban) O 1543
Mg 039 Al 442 Si 1514 P 205 K 154 Ca 307 Mn 119 Fe 5676 A
felveacutetelen is laacutetszik hogy a zaacutervaacuteny keacutetfaacutezisuacute A vilaacutegosabb szilikaacutet faacutezis goumlmboumlsoumldeacutese arra
utal hogy a kovaacutecsolaacutes magas hőmeacuterseacutekleten toumlrteacutent koumlzel a soumlteacutet szilikaacutet faacutezis
olvadaacutespontjaacutehoz
Minta 2 Szablyapenge Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M2 Taacutebla]
A kardot keresztmetszeteacuteben mintaacuteztuk meg [M21 Keacutep] Az oxidkeacutereg alatt egy koumlzel
ferrites mikroszerkezet laacutethatoacute A saacutevos hajtogataacutesra utaloacute jelleg enneacutel a taacutergynaacutel is
megfigyelhető Enneacutel a taacutergynaacutel is melegalakiacutetaacutes volt a kovaacutecsolaacutes utolsoacute faacutezisa [M22 Keacutep]
Nagyobb nagyiacutetaacutesban a ferrit mellett egyes saacutevokban kis mennyiseacutegű perlit figyelhető
meg a szemcsehataacuterokon [M23 Keacutep] Ennek a magasabb karbon-tartalom az oka Ugyancsak
emiatt ezekben a saacutevokban a ferrit szemcsemeacuterete kisebb
DOI 1015774PPKEBTK2019012
127
II elemspektrum Minta 2 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A kardban laacutethatoacute zaacutervaacutenyok mikroszerkezete nem azonosiacutethatoacute tisztaacuten oumlsszeteacutetele
toumlmeg-ban O 1908 Al 308 Si 2522 P 146 K 209 Ca 276 Fe 4632 Az
előző elemzeacutestől csak a nagyobb sziliacutecium tartalomban teacuter el
Nem kizaacutert hogy amiacuteg ez utoacutebbi a kohoacutesiacutetaacutesnaacutel keletkezett salakboacutel maradt zaacutervaacuteny
(baacuter az egyes faacutezisok neheacutez azonosiacutethatoacutesaacutega ezt nem taacutemasztja alaacute) addig a karosi
ellenzőgomb zaacutervaacutenya maacuter a kovaacutecsolaacutes alatt keletkezhetett [M24 Keacutep] Annak nagyobb
vas-oxid (wuumlstit) tartalma ezt sugallja ugyanakkor foszfor-tartalma nem ugyanis a
kovaacutecssalakok rendszerint sokkal kevesebb foszfort tartalmaznak mint a kohoacutesiacutetaacutesi salakok
Minta 3 Szablyapenge Karos II20 [M3 Taacutebla]
Ugyancsak a pengeacuteből vett mintaacutet vizsgaacuteltuk [M31 Keacutep]
Ebben a mintaacuteban a saacutevos szerkezet keveacutesseacute figyelhető meg tulajdonkeacuteppen egy
kisebb eacutes egy nagyobb karbon-tartalmuacute teruumlletet talaacutelunk [M32 Keacutep] A nagyobb karbon-
tartalmuacute teruumlleten koumlzel homogeacuten szerkezetet laacutetunk ami a ferritszemcseacutek koumlzoumltt megjelenő
szemcseacutes perlitet jelenti Ez a taacutergy alakiacutetaacutes utaacuten veacutegzett hőkezeleacuteseacutere utal Veacutelelmezhető
hogy a szablyaacutet hosszabb ideig tartottaacutek az ausztenit (γ-vas) ndash perlit aacutetalakulaacutes hőmeacuterseacuteklete
koumlruumll ekkor alakul ki a laacutethatoacute durvaszemcseacutes perlit Ez a hőkezeleacutes a kard kemeacutenyseacutegeacutenek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
128
megőrzeacutese mellett nagy sziacutevoacutessaacutegot adott a pengeacutenek Termeacuteszetesen nem egyeacutertelmű hogy
szaacutendeacutekoltan toumlrteacutent-e a hőkezeleacutes [M33ndash4 Keacutep]
III elemspektrum Minta 3 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A vizsgaacutelt zaacutervaacuteny oumlsszeteacutetele O 1517 Mg 078 Al 513 Si 1768 P 037
K 313 Ca 465 Fe 5309 Ugyancsak relatiacuteve kisebb sziliacutecium-tartalmuacute eacutes nagyobb
vasoxid-tartalmuacute mint a karosi ellenzőgomb eseteacuteben
Minta 4 Szablyapenge Ismeretlen lelőhely [M4 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablya eseteacuteben is a pengeacuteből vettuumlnk mintaacutet
[M41 Keacutep] A mozaikkeacutepen felfedezhető a saacutevos szerkezet ami ebben az esetben is utal a
kovaacutecsolaacutes technikaacutejaacutera azonban az utoacutelagos hőkezeleacutes hataacutesa szinte elnyomja ezt a jelleget
tisztaacuten csak a mozaikkeacutep taacuterja fel [M42 Keacutep]
A szelveacuteny bal oldalaacutetoacutel jobb feleacute vaacuteltozatos szoumlvetszerkezetet laacutetunk [M43 Keacutep]
Baloldalroacutel indulva egy nagyon finom perlites szerkezet laacutethatoacute ami nagyobb nagyiacutetaacutesban
neacutezve feacutelig goumlmboumlsoumldoumltt jelleget mutat ami hőkezeleacutesre utal Itt a karbon-tartalom magas
koumlzel 08
A szelveacuteny koumlzepeacuten egymaacutes mellett megtalaacuteljuk a finom perlites reacuteszeket eacutes a durva
perlitet [M44 Keacutep] Ez arra utal hogy az utolsoacute hőkezeleacutesneacutel nem volt ideje a teljes perlit-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
129
tartalomnak ausztenitteacute alakulnia mielőtt az intenziacutev hűleacutes megindult A jobb oldali eacutel feleacute
haladva talaacutelunk egy aacutetmeneti zoacutenaacutet amiben maacuter megjelenik a martenzit (gyakorlatilag a
legkemeacutenyebb szoumlvetelem az aceacutelban) [M45ndash6 Keacutep]
A jobb oldali eacutelt teljesen a martenzit toumllti ki A martenzitben ferritszigetek laacutethatoacutek Ez
akkor alakulhat ki ha a teruumllet ferrit-perlites volt a 08 karbon tartalomtoacutel kicsit kisebb
karbon-tartalommal eacutes nem toumlrteacutent meg itt sem a teljes ausztenitesedeacutes Az intenziacutev hűleacutes a
jobb oldali eacutelre koncentraacuteloacutedott itt edző hataacutesuacute volt majd a vas anyag hővezeteacutese miatt ez az
edzőhataacutes a keresztmetszetben a maacutesik eacutel feleacute folyamatosan csoumlkkent Ez a hőkezeleacutes nagy
kemeacutenyseacuteget biztosiacutetott az eacutelnek de kellő sziacutevoacutessaacutegot a szablya egeacuteszeacutenek
A zaacutervaacutenyok elemzeacutese soraacuten viszont magas sziliacutecium-tartalmuacute eacutes mangaacuten-tartalmuacute de
igen alacsony vasoxid-tartalmuacute zaacutervaacutenyokat talaacuteltuk mintha ezek homokzaacutervaacuteny lenneacutenek
(toumlmeg) O 2285 Mg 185 Al 507 Si 3556 K 267 Ca 626 Mn 1996 Fe
579 [M47 Keacutep]
IV elemspektrum Minta 4 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
Minta 5 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M5 Taacutebla]
Az ellenzőgomb saacutevos szerkezete a mozaikkeacutepen joacutel felfedezhető [M5ndash61 Keacutep] Az
anyagaacutet tekintve ferrit-perlites a koncentraacutecioacutet tekintve nagy kuumlloumlnbseacutegek nem fedezhetők
fel [M52ndash3 Keacutep] Mind a perlit koloacuteniaszerkezete mind a ferrit Widmanstaumltten-jellege
DOI 1015774PPKEBTK2019012
130
araacutenylag gyors de nem edzeacutesszerű lehűleacutesre utal ami a taacutergy kis meacutereteacutet tekintve ebben az
esetben is lehetett normaacutel levegőn toumlrteacutenő hűleacutes
V elemspektrum Minta 5 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
A zaacutervaacuteny vizsgaacutelat ebben az esetben is kis sziliacuteciumtartalmuacute zaacutervaacutenyt mutatott ki ndash
mint a karosi ellenzőgom eseteacuteben ndash aminek heterogeacuten szerkezete joacutel kirajzoloacutedik
Oumlsszeteacutetele (toumlmeg) O 1412 Mg 053 Al 299 Si 1277 P 122 K 150 Ca
223 Mn 126 Fe 6339 [M54 Keacutep]
Minta 6 Ellenzőgomb Miskolc-Repuumllőteacuter (Szirmabesenyő) 5 siacuter [M6 Taacutebla]
A metszet a miskolc-repuumllőteacuteri szablyaellenző maacutesik gombjaacuteboacutel lett veacuteve [M5ndash61
Keacutep] A mozaikfelveacutetelen laacutethatoacute a gomb saacutevos szerkezete [M62 Keacutep] Ebben az esetben
ferrit-perlites nagy karbontartalmuacute saacutevok eacutes ferrites saacutevok alkotjaacutek a szerkezetet A ferrit-
perlites tartomaacutenyokban Widmanstaumltten-ferrit laacutethatoacute ami ebben az esetben is a gyors lehűleacutes
jele A salakzaacutervaacutenyok viszonylagos rendezettseacutege a toumlbbi metszethez hasonloacutean itt is a
melegalakiacutetaacutesra eacutes az aacutetkovaacutecsolaacutesra utalnak
Nem kizaacutert hogy a minta koumlzepeacutet viacutezszintesen aacutetszelő vilaacutegos saacutev a tűzi hegeszteacutes
nyoma lehet amely a miskolci ellenző maacutesik gombjaacutenaacutel is felteacutetelezhető joacutellehet ez utoacutebbi
esetben erős korroacutezioacute fut szinte teljesen veacutegig a minta felsziacuteneacuten ami akaacuter a toumlkeacuteletlen koumlteacutest
jobban megtaacutemadoacute korroacutezioacute eredmeacutenye is lehet A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat ebben az esetben is kis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
131
sziliacutecium tartalmuacute vas-oxidos zaacutervaacutenyt mutatott ki O 941 Mg 123 Al 272 Si
976 P 158 K 100 Ca 207 Mn 066 Fe 7156
VI elemspektrum Minta 6 zaacutervaacutenyainak vizsgaacutelata
DOI 1015774PPKEBTK2019012
132
Chaicircne opegraveratoire
A fenti vizsgaacutelatok eredmeacutenyeit oumlsszevetve jelenlegi ismereteinkkel a koumlvetkező
technoloacutegiai folyamataacutebraacuteval modellezhetjuumlk a szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutet
DOI 1015774PPKEBTK2019012
133
A technoloacutegiai sorrend431 legtoumlbb munkafaacutezisa maacutes vastaacutergy keacutesziacuteteacutestechnikai
modellezeacuteseacutere is alkalmas lenne csak keveacutes ponton kapcsoloacutedik kizaacuteroacutelagosan a
szablyakeacutesziacuteteacuteshez Eacutepp ezeacutert a munkafaacutezisok eacutes a koumlztuumlk leacutevő kapcsolat reacuteszletezeacutese
aacuteltalaacutenosabb az adott munka viszonyai eacutes szerszaacutemai megismereacuteseacutere leginkaacutebb alkalmas
informaacutecioacutekra eacutepuumllt kuumlloumlnoumlsen a kardkeacutesziacuteteacutes analoacutegiaacuteinak felhasznaacutelaacutesaacuteval tovaacutebbaacute a
korakoumlzeacutepkori vasművesseacuteg aacuteltalaacutenos viszonyainak ismereteacuteben
1 Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes
A 9ndash10 szaacutezadi vaselőaacutelliacutetaacutes gyepvaseacutercből toumlrteacutenő direkt vasgyaacutertaacutes A gyepvaseacutercek
kuumlloumlnboumlző genetikaacutejuacuteak lehetnek leggyakrabban biogeacuten (bakteriaacutelis genetikaacutejuacute)
gyepvaseacuterccel talaacutelkozunk amelynek előfordulaacutesa a legtoumlbb esetben mocsaras aacuterterekhez
nyiacutelt vizek viacutez-uumlledeacutek hataacuterfeluumlleteacutehez koumlthető (sokszor laacutepeacutercnek vagy toacuteeacutercnek is nevezik)
A vasbakteacuteriumok eacuteletteveacutekenyseacutege oumlsszefuumlgg a termeacuteszetben előforduloacute vas ionokkal
folytatott redoxi reakcioacuteval amely soraacuten ferrihidrit keletkezik A ferrihidrit viacutezveszteacutessel
előszoumlr goethitteacute alakul aacutet432
Esetenkeacutent reacutegeacuteszetileg azonosiacutetott lelőhelyeken feltaacutert műhelyek koumlzeleacuteben is előfordul
vaseacuterc amelyről azonban nehezen doumlnthető el hogy a felhasznaacutelt vagy eacutepp a kiselejtezett
alapanyaghoz tartozik ndash e keacuterdeacutesben az eacutercek eacutes a termeacutekek egyuumlttes archeometriai vizsgaacutelata
segiacutethet433
Ahogy maacuter a Tipoloacutegia c fejezet oumlsszefoglalaacutesaacuteban emliacuteteacutesre keruumllt erősen
felteacutetelezhető hogy a nyersanyagforraacutesok melleacute telepedett vaselőaacutelliacutetoacute eacutes megmunkaacuteloacute
műhelyek a temetkezeacuteshez hasonloacutean egy adott telepuumlleacutes perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezhetteacutek A keacutepet
neacutemileg aacuternyalja hogy a kohoacutesiacutetott vas alapanyagot toumlbbfeacutele szaacutelliacutethatoacute eacutes minőseacutegileg
431 A folyamataacutebra keacutepeinek forraacutesa Fa szeniacuteteacutese Homogenizaacutelaacutes Ondrej Merta Vaseacutercbaacutenyaacuteszaacutes Gyepvaseacuterc Eacutercpoumlrkoumlleacutes Poumlrkoumllt eacuterc Salakcsapolaacutes Vasbuca Thiele Aacutedaacutem Markolat eacutes szereleacutekek elkeacutesziacuteteacutese Strohmayer Aacutedaacutem Szaboacute Gergely Keacutesz fegyver wwwiranytvhusitesiranytvhufilesstylesarticle_700publiccikk-kepek20140930img72892-eli-alakulat-egyedulallo-honfoglalas-kori-kiallitas-miskolcon-sok-keppel-tue-30-sep-2014jpg (megtekinteacutes ideje 2018 11 02) Toumlbbi sajaacutet keacutep 432 Fe2+ + 3H2O = Fe(OH)3 + 3H+ + e Fe(OH)3 rarr FeOOH + H2O THIELE 2014 12ndash14 vouml TOumlROumlK 2013 105ndash107 A koraacutebbi archeometallurgiai munkaacutek (R Pleiner A Williams) hagyomaacutenyait koumlvetve a keacutesziacuteteacutestechnika keacutemiai folyamatainak reakcioacuteegyenletei is bemutataacutesra keruumllnek 433 Eacuterceken az ARGUM toumlbb moacutedszerrel veacutegzett archeometriai vizsgaacutelatokat Induktiacutev Csatolaacutesuacute Plazma (ICP) Roumlntgen-Pordiffraktometria (XRD) Paacutesztaacutezoacute Elektronmikroszkoacutep (SEM) TOumlROumlK 2013 105ndash107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
134
ellenőrizhető formaacuteban is megtalaacuteltaacutek434 ami ndash ha nem is minden esetben ndash a taacutevolsaacuteg
bizonyiacuteteacuteka lehet a kovaacutecs- eacutes a kohaacuteszműhely koumlzoumltt Ugyanakkor főleg az avar kohoacutetelepek
feltaacuteraacutesakor előforduloacute uacutejraizziacutetoacute goumldroumlkkeacutent interpretaacutelt objektumok azt sejtetik435 hogy a
vasbuca kohoacuteboacutel toumlrteacutenő kiemeleacuteseacutevel nem eacutert veacuteget a vasműves teveacutekenyseacuteg a vasgyaacutertaacutes
helysziacuteneacuten ndash az uacutejraizziacutetoacute goumldroumlk azonban nem bizonyiacutetjaacutek hogy a vasat bizonyos meacuterteacutekű
homogenizaacutelaacuteson feluumll megmunkaacuteltaacutek esetleg a helysziacutenen hasznaacutelati taacutergy keacuteszuumllt volna
belőle Ha felteacutetelezzuumlk a kohaacutesz- eacutes kovaacutecsműhely kuumlloumlnaacutelloacutesaacutegaacutet a telepuumlleacuteshez
mindenkeacutepp az utoacutebbit tehetneacutenk koumlzelebb Joacutellehet a koumlzeacutepkori műhelyek perifeacuterikus
elhelyezkedeacuteseacutet felteacutetelezte Szaboacute Gyoumlrgy tűzveszeacutelyesseacuteguumlk miatt Hajduacutedorogon talaacutelunk
peacuteldaacutet olyan elhelyezkedeacutesre is ami alapjaacuten a falu koumlzepeacutere (templomtoacutel nem messze
lakoacutehaacutezak koumlzeleacuteben) helyezhetjuumlk a kovaacutecsműhelyt Hozzaacute kell tennuumlnk azonban hogy a
hajduacutedorogi műhely eseteacuteben nem egyeacutertelmű hogy a mellette leacutevő haacutezak a műhellyel egy
időben eacutepuumlltek Mindazonaacuteltal a feltaacuteraacutes eredmeacutenyeit koumlzlő Fodor Istvaacuten felhiacutevja a figyelmet
arra hogy az Aacuterpaacuted-kori telepuumlleacutesszerkezet szoacutert jellege miatt nem lehet a kora-koumlzeacutepkorra
raacutevetiacuteteni a keacuteső-koumlzeacutepkorboacutel ismert műhely-elhelyezkedeacutest436
Goumlmoumlri Jaacutenos figyelte meg annak tendenciaacutejaacutet hogy a kohoacutetelepek nyersanyagforraacutesok
koumlzeleacuteben lettek kialakiacutetva A keacutesei antikvitaacutes uacutethaacuteloacutezataacutet alapul veacuteve Goumlmoumlri uacutegy laacutetta hogy
a vasműves telepek a hadi utakhoz kapcsoloacutednak bdquohogy a korabeli hatalmi centrumok
mellett illetve a hadsereg csoportosiacutetaacutesi koumlrzeteiben eacutes felvonulaacutesi uacutetjai menteacuten is szuumlkseacuteg
volt a vastermelők eacutes vasművesek ndash elsősorban a fegyverkovaacutecsok ndash koncentraacuteltabb
jelenleacuteteacutererdquo437 Ugyanakkor megfogalmazta a keacutet szakma koumlzti mobilitaacutesbeacuteli kuumlloumlnbseacuteget is
bdquoA korai koumlzeacutepkori oumltvoumls vagy kovaacutecs ndash hogyha taacutersadalmi koumltoumlttseacutegei nem akadaacutelyoztaacutek ndash
koumlnnyen szaacutelliacutethatoacute műhelyfelszereleacuteseacutevel taacutevoli koumlrzetekbe is aacutettelepedhetett Sokkal
foumlldhoumlzkoumltoumlttebb a kohaacutesz aki a korai időkben meacuteg a baacutenyaacutesz eacutes a faszeacuteneacutegető is volt vagyis
tapasztalatai raquogeoloacutegus botanikus eacutes pirotechnikuslaquo egy szemeacutelybenrdquo438
E gondolatmenet aacuternyaltabban tuumlkroumlződik vissza a Taacuterkaacuteny-helyseacutegnevek vizsgaacutelataacuteban
amelyekben Goumlmoumlri ndash szembehelyezkedve Gyoumlrffy neacutezeteacutevel miszerint e helyek neacutevadoacutei a
tuumlrk szaacutermazaacutesuacute szakraacutelis kovaacutecsok ndash a 9 szaacutezadban eacutes 10 szaacutezad elejeacuteig tovaacutebbeacutelő avar eacutes
434 Ld Homogenizaacutelaacutes c fejezet Ugyanakkor erősen felteacutetelezhető hogy a feldolgozhatoacute eacutes minőseacutegileg ellenőrizhető bucaacutek egy nagyobb taacutevuacute vasforgalomnak (is) reacuteszeacutet keacutepezteacutek 435 TOumlROumlK 2013 125ndash126 436 FODOR 2009 97ndash100 437 GOumlMOumlRI 2012 29 vouml Uő 2000b 164ndash183 438 Uo 25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
135
bolgaacuter hagyomaacutenyokra eacutepiacutető magyar had- eacutes teruumlletszervezeacutes emleacutekeit valamint hadjaacuteratok
logisztikai haacutettereacutet biztosiacutetoacute eacutes az orszaacuteg strateacutegiai pontjait (hadiutakat vaacutemszedőhelyeket
reacuteveket koumlzlekedeacutes-strateacutegiai pontokat) őrző tisztseacuteget laacutetott
bdquoTehaacutet nem arroacutel van szoacute hogy toumlretlenuumll tovaacutebb eacutelt volna az avar vagy bolgaacuter
teruumlletszervezeacutesi struktuacutera csak a magyarok a tuumlrk hagyomaacutenyuacute hadszervezeacutes szabaacutelyai
szerint rendezteacutek el az ellenőrzeacutesuumlk alaacute vont videacutek gyeacuter lakossaacutegaacutenak beosztaacutesaacutet a hadjaacuteratok
zoumlkkenőmentes lebonyoliacutetaacutesa veacutegettrdquo439
A fegyvergyaacutertaacutes tehaacutet a nyersanyagbaacutenyaacuteszattal indult el amelynek helysziacutene bizonyos
meacuterteacutekig kapcsoloacutedott a tovaacutebbi munkafaacutezisokhoz ugyanakkor a vasmegmunkaacutelaacutes lokaacutelisan
uacutetvonalakkal vagy strateacutegiai pontokkal (akaacuter hatalmi koumlzpontokkal) is oumlsszefuumlggeacutesbe
hozhatoacute eacutes minden bizonnyal ezek a teacutenyezők egyuumlttesen hatottak a műhelyek
elhelyezkedeacuteseacutere
2 Eacutercpoumlrkoumlleacutes
A baacutenyaacuteszott eacuterc előkeacutesziacuteteacutest igeacutenyelt a kohoacutesiacutetaacuteshoz ami elsősorban a talajnedvesseacutegtől
valoacute mentesiacuteteacutest jelenti A hozzaacutevetőlegesen 400ndash800degC hőmeacuterseacutekleten faacuteval toumlrteacutenő
előpoumlrkoumlleacutes soraacuten a maacuter emliacutetett viacutezveszteacutessel kialakult az eacuterc kohoacutesiacutetaacutesra alkalmas formaacuteja a
hematit (Fe2O3)440
A feltaacutert nemeskeacuteri fajszi eacutes imolai tiacutepusuacute kohoacutetelepeken szinteacuten gyakran azonosiacutetottak
eacutercpoumlrkoumllő goumldoumlrkeacutent kisebb aacuteltalaacuteban ovaacutelis alakuacute objektumokat amelyek a
bucakemenceacutekneacutel kisebb meacuterteacutekben voltak kieacutegetve441
3 Kohoacutesiacutetaacutes
A kohoacutesiacutetaacutes soraacuten eacuterc eacutes faszeacuten442 egyuumlttes adagolaacutesaacuteval a poumlrkoumllt poroacutezus aacutellapotuacute
vaseacuterc előszoumlr magnetitteacute (Fe3O4) majd wuumlstitteacute (FeO) veacuteguumll sziacutenvassaacute redukaacuteloacutedott
valamint melleacutektermeacutekkeacutent fayalit (2FeOSiO2 a salak fő alkotoacuteja) keacutepződoumltt443
439 GOumlMOumlRI 2016 453ndash454 440 Kuumlloumlnboumlző araacutenyban az eacutercek termeacuteszetes előfordulaacutesaacuteban is megtalaacutelhatoacute a hematit jellemző alkotoacuteja a limonitnak is Vas-hidroxidos formaacuteboacutel 2FeOOH rarr Fe2O3 + H2O THIELE 2014 12ndash14 TOumlROumlK 2013 105 130ndash131 GOFFER 2007 11 441 GOumlMOumlRI 2000a TOumlROumlK 2010b 227ndash229 Uő 2013 108
DOI 1015774PPKEBTK2019012
136
A bucavasgyaacutertaacutes meacuteg gyenge vaskihozatallal műkoumldoumltt az eacuterc Fe-tartalmaacutenak jelentős
reacutesze a salakba eacutes nem a vasbucaacuteba jutott444
Sorra veacuteve a korszak vasműves lelőhelyeit azt laacutethatjuk hogy azok előfordulaacutesi
suacutelypontja inkaacutebb a Kaacuterpaacutet-medence nyugati feleacuten Pannonia teruumlleteacuten talaacutelhatoacute [7 Teacuterkeacutep]
Ugyanakkor eacuterdemes megjegyezni hogy az elterjedeacutest jelentősen meghataacuterozza a keacuterdeacuteskoumlr
kutatottsaacutega is445
A 9 szaacutezad veacutegeacuten jelenhetett meg a somogyfajszi kohoacutetiacutepus446 ami az elődjeacutetől ndash az
avar-kori nemeskeacuteri tiacutepustoacutel ndash legfőkeacutepp abban kuumlloumlnboumlzoumltt hogy a bucakemence a
műhelygoumldoumlr oldalaacuteba lett eacutepiacutetve ami a koraacutebbi szabadon aacutelloacute kohoacutekhoz keacutepest nagyobb
hőszigeteleacutessel biacutert valamint sokkal massziacutevabb volt ami a koraacutebbi kohoacutetiacutepusokkal szemben
a toumlbbszoumlri kohoacutesiacutetaacutest is lehetőveacute tette
A kemenceacutenek keacutet nyiacutelaacutesa volt a toroknaacutel toumlrteacutent a szeacuten eacutes a vaseacuterc adagolaacutesa valamint
ezen keresztuumll taacutevoztak el a kohoacutesiacutetaacutes soraacuten keletkezett gaacutezok447 az alsoacute szemkoumlzti nyiacutelaacuteson
huacuteztaacutek ki az elkeacuteszuumllt vasbucaacutet Ez utoacutebbit a kohoacutesiacutetaacutes ideje alatt egy kuumlloumln mellfallal takartaacutek
be amelyen csak a levegő bevezeteacuteseacutere szolgaacuteloacute fuacutevoacuteka valamint a salak csapolaacutesa szaacutemaacutera
hagytak nyiacutelaacutest [M81 aacutebra]448
442 PEETS 2003 37ndash39 443 A redukcioacute a C reakcioacutekeacutepesseacutegeacutenek eacutes a reakcioacute reverzibilitaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően megy veacutegbe a CO2 a faszeacuten C-tartalmaacuteval leacutep reakcioacuteba miacuteg az iacutegy keletkező CO keacutepes a vaseacuterc redukaacutelaacutesaacutera A CO karbonleadaacutes utaacuten magas hőmeacuterseacutekleten uacutejra reagaacutel a faszeacutennel (Boudouard-reakcioacute) CO2 + C harr 2CO A hematit ndash magnetit ndash wuumlstit ndash sziacutenvas folyamat az alaacutebbi reakcioacuteegyenletekkel iacuterhatoacute le 3Fe2O3 + CO rarr 2Fe3O4 + CO2 Fe3O4 + CO rarr 3FeO + CO2 FeO + CO rarr Fe + CO2
A wuumlstit egy reacutesze a sziliacutecium-tartalmuacute meddővel reagaacutelva fayalittaacute alakul 2FeO + SiO2 rarr 2FeOSiO2
WILLIAMS 2012 3ndash23 THIELE 2014 27ndash28 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 444 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 A bucavaskohaacuteszat metallurgiaacutejaacuteroacutel bővebben ld TYLECOTE 1987 BUCHWALD 2005 PLEINER 2006 THIELE 2014 Toumlroumlk 2010b 229ndash230 445 Goumlmoumlri Jaacutenos 2006-os tanulmaacutenya oacuteta (amely a reacutegeacutesz-archeometallurgus elsősorban Győr-Moson-Sopron- Vas- eacutes Somogy-megyeacutekben folytatott aacutesataacutesain eacutes gyűjtőmunkaacutejaacuten alapul) keruumlltek elő uacutejabb kohoacutek is emellett a tanulmaacutenyban nem szerepel akkor maacuter koumlzoumllt neacutepvaacutendorlaacutes kori bucakemence a Csiacuteki-medenceacuteből BOTAacuteR 2001 165ndash174 Elterjedeacutesről ld meacuteg Toumlroumlk 2011 3ndash12 446 GOumlMOumlRI 2006 191 447 A kiacuteseacuterleti kohoacutesiacutetaacutesok soraacuten e gaacutezokboacutel vett mintaacutek vizsgaacutelata szinteacuten hozzaacutejaacuterult a bucavaskohaacuteszat metallurgiai folyamatainak megismereacuteseacutehez THIELE 2014 28ndash29 448 A bodrog-alsoacutebűi fuacutevoacuteka toumlredeacutekeacuten rovaacutesok nyoma laacutetszik amelynek megfejteacuteseacutevel toumlbben is proacutebaacutelkoztak GOumlMOumlRI 2000b 196 IIIndashIV Taacutebla 198 VI Taacutebla MILK IR1021
DOI 1015774PPKEBTK2019012
137
A fent reacuteszletezett reakcioacute a kohoacute torkaacuteban kezdődoumltt majd a felvaacuteltva adagolt faszeacutenből
eacutes vaseacuterből aacutelloacute elegyoszlop folyamatos suumlllyedeacuteseacutevel egyre magasabb hőmeacuterseacutekletet eacutes
egyre meacutelyebb reacuteszt eacutert el a kemenceacuteben A kohoacute aljaacuteban (medenceacuteben) oumlsszegyűlő salak
mennyiseacutegeacutet az eacuterc minőseacutege hataacuterozta meg Amennyiben tuacutel sok volt benne a
szennyezőanyag koumlnnyen előfordulhatott hogy a salakmennyiseacuteg eleacuterte a fuacutevoacutekaacutet gaacutetolva
ezzel a levegő bejuttataacutesaacutet A salakcsapoloacute nyiacutelaacutes funkcioacuteja abban aacutellt hogy kritikus
salakmennyiseacuteg eseteacuten a salakot a fuacutevoacuteka alatt kifolyattaacutek a kemenceacuteből egy salakcsapoloacute
goumldoumlrbe449
A kohaacuteszathoz ndash eacutes aacuteltalaacutenossaacutegban a vaselőaacutelliacutetaacuteshoz eacutes megmunkaacutelaacuteshoz ndash hasznaacutelt
szerszaacutemokkal kapcsolatban neheacutez lenne kifejezetten magyar kultuacuteraacutehoz koumlthető
sajaacutetossaacutegokat megaacutellapiacutetani Goumlmoumlri Jaacutenos hiacutevta fel arra a figyelmet hogy ezek az eszkoumlzoumlk
kizaacuteroacutelag egy produktum leacutetrehozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel nyerteacutek el veacutegső alakjukat iacutegy valoacutesziacutenűleg
mindenhol arra toumlrekedtek hogy a ceacutelnak leginkaacutebb megfelelő szerszaacutemokhoz jussanak
hozzaacute
bdquoMindenhol igyekeztek a legtermeacutekenyebb eljaacuteraacutesokat meghonosiacutetani a műhelyek
formaacutejaacutet berendezeacuteseacutet a kohoacutek eacutepiacuteteacuteseacutet a ceacutelszerűseacutegnek megfelelően alakiacutetani hogy mineacutel
kisebb faacuteradtsaacuteggal aacutelliacutethassaacutek elő a vasatrdquo450
E logika menteacuten lehetseacuteges hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutetől elteacuterő reacutegioacutekban is hasonloacute
eszkoumlzoumlkkel rekonstruaacuteljaacutek a 9ndash10 szaacutezadi vasművesseacuteget451
4 Homogenizaacutelaacutes
A kiinduloacute alapanyag a vasbuca vagy vasbuga amely kuumlloumlnboumlző alakokban keruumllhetett a
kovaacutecsműhelybe Ez egy durvaacuten toumlmoumlriacutetett idomszelveacuteny amely meacuteg inhomogeacuten salakos
szivacsos szerkezetű ezaacuteltal oumlnmagaacuteban alkalmatlan szerszaacutemnak meacuteginkaacutebb fegyvernek
Az anyagminőseacuteget az anyag toumlbbszoumlri aacutetkovaacutecsolaacutesaacuteval javiacutetottaacutek amely soraacuten egyre
toumlmoumlrebb eacutes zaacutervaacutenymentesebb lett a buca
449 GOumlMOumlRI 2000a Uő 2006 193 THIELE 2014 6 10 THIELE ndash TOumlROumlK 2011 345ndash450 THIELE ndash BAacuteN 2010 7ndash12 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2011 364ndash367 THIELE ndash DEacuteVEacuteNYI 2012 290ndash295 450 GOumlMOumlRI 2000b 184 451 Peacuteldaacuteul hasonloacute fuacutejtatoacutet (Blaringsebelger) alkalmaztak a Tromsoslash Museum kiadvaacutenyaacuteban koumlzoumllt viking kori kovaacutecsolaacutes rekonstrukcioacutes munkaacutei soraacuten Hansen H J Vikingsmeden fra malm til staringl Tromsoslash 2007 81ndash87 Az olvasztaacutesi kiacuteseacuterletek szinteacuten koraacuten maacuter a rsquo60-as eacutevekben megjelentek Euroacutepaacuteban PLEINER 1968 163ndash167
DOI 1015774PPKEBTK2019012
138
A homogenizaacutelaacutes fő ceacutelja a zaacutervaacutenymentesiacuteteacutes volt vagyis a vasbuca szivacsos
szerkezeteacuteben talaacutelhatoacute salakzaacutervaacutenyok bdquokikovaacutecsolaacutesardquo a vasboacutel Ehhez a vasat előszoumlr
toumlmoumlriacutetetteacutek (zoumlmiacuteteacutes) majd folyamatos nyuacutejtaacutessal452 uacutejrahajtogataacutessal eacutes tűzi hegeszteacutessel
tisztiacutetottaacutek Emellett az aacutetkovaacutecsolaacutes nemcsak a salak mennyiseacutegeacutenek a csoumlkkenteacuteseacutet segiacutetette
elő hanem homogeacutenebb keacutemiai oumlsszeteacutetel leacutetrejoumltteacutet is peacuteldaacuteul a szeacuteneloszlaacutes szempontjaacuteboacutel
A tűzi hegeszteacutes vagy kovaacutecshegeszteacutes a kovaacutecsolaacutesi alapműveletek koumlzeacute tartozik
Ennek soraacuten kuumlloumlnaacutelloacute vasoumltvoumlzeteket hoznak anyagzaacuteroacute kapcsolatba hegeszteacutesi hőfokon
toumlrteacutenő oumlsszekovaacutecsolaacutessal453 A művelettel tehaacutet koumlteacutest hoztak leacutetre amely toumlbb kuumlloumlnaacutelloacute
elem oumlsszekapcsolaacutesaacutera volt alkalmas A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisa tehaacutet aacutetfedeacutest keacutepez a
kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes mesterseacutege koumlzoumltt nem tudni hogy pontosan milyen aacutellapotban
keruumllt aacutet az egyik műhelyből a maacutesikba a vas ndash maacuter ha egyaacuteltalaacuten helyileg elkuumlloumlniacutethető
egymaacutestoacutel a keacutet teveacutekenyseacuteg Annyi bizonyos hogy a fellelt vasbucaacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
aacuteltalaacuteban cipoacute formaacuteban keruumllnek elő amelyet sok esetben behasiacutetottak454 Euroacutepaacuteban ezen
kiacutevuumll hasznaacutelatos meacuteg keacutet veacutegeacuten lenyuacutejtott hegyes bucaacutek (vagy szarvas bucaacutek)455 eacutes hosszan
elnyuacutejtott baltaszerű idomszelveacutenyek formaacutejaacuteban ismert vas alapanyag ndash ez utoacutebbi vaacuteltozatot
kifejezetten a vas (egyes elkeacutepzeleacutesek szerint eacuteszak-deacuteli iraacutenyuacute)456 kereskedelmi forgalmaacuteval
szokaacutes oumlsszefuumlggeacutesbe hozni Feacutemtiacutepustoacutel fuumlggetlenuumll keveacutesbeacute valoacutesziacutenű hogy eacutercekkel is
kereskedtek volna ahogy azt Fettich Naacutendor felteacutetelezte a kora-koumlzeacutepkori urali
feacutemgazdasaacuteggal kapcsolatban457
A balta formaacutejuacute vasrudaknak előkeruumlleacutesuumlk szerint haacuterom nagyobb reacutegioacutejaacutet aacutellapiacutetotta meg
a taacutergytiacutepust behatoacutebban tanulmaacutenyozoacute B Sz Szmoniewski a Deacutel-Norveacutegiaacutet a morva reacutegioacutet
452 A teacuterfogataacutellandoacutesaacuteg elve alapjaacuten a kovaacutecsolaacutes soraacuten a keresztmetszet csoumlkkenteacutese a hossz noumlveleacuteseacutet eredmeacutenyezi 453 Az anyag olvadaacutesi hőmeacuterseacutekleteacuten ami a keacutemiailag tiszta vasnaacutel 1538degC vas-szeacuten oumltvoumlzetekneacutel karbontatrtalomtoacutel fuumlggően alacsonyabb A kovaacutecstűzben nyiacutelt oxidatiacutev leacutegkoumlrben a vas nem megolvad hanem elkezd eleacutegni kovaacutecs szakkifejezeacutessel eacutelve bdquohiccelrdquo Ebben a faacutezisban toumlrteacutenik a kuumlloumlnboumlző darabok oumlsszehegeszteacutese 454 A behasiacutetaacutes eacutertelme szinteacuten a minőseacuteg ellenőrzeacutese lehetet ilyen moacutedon metszetszerűen laacutetta a felhasznaacuteloacute hogy a termeacutek nemcsak a feluumlleteacuten hanem a belsejeacuteben is homogeacuten 455 O Johannsenneacutel Spitzbarren-keacutent szerepel a Rajna-videacuteken elterjedt bucaforma JOHANNNSEN 1953 60 45 Keacutep J Piaskowski koumlzeacutep-euroacutepai peacuteldaacutenyokat is emliacutet amelyeknek metallograacutefiai vizsgaacutelata a nyugati szarvasbucaacutekhoz hasonloacute eredmeacutenyeket hozott joacutellehet az aacuteltala emliacutetett peacuteldaacutenyok a keacuteső-Halstatt időszakaacutera keltezhetők PIASKOWSKI 1970 201 456 Ebben az esetben a koumlzeacutep-euroacutepai teacuterseacuteg volt a forgalom ceacutelpontja kiindulaacutesa pedig a skandinaacutev reacutegioacute K Walchowsky elmeacutelete (Ziemie Polskie a Wielkie Morawy Problem oddziaływań ideologicznych i politycznych w świetle archeologii 1981) J Adamczyk elveti a normann befolyaacutes gondolataacutet eacutes az oumlnaacutelloacute koumlzeacutep-euroacutepai gazdasaacutegi fejlődeacutes eredmeacutenyeacutenek tekinti a jelenseacuteget (Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu 2004) SZMONIEWSKI 2010 291 A fenti vita kitűnően feacutemjelzi a szlaacutev teacuterseacutegben felleacutepő normann hataacutes mibenleacuteteacutenek eacutes intenzitaacutesaacutenak keacuterdeacutesesseacutegeacutet 457 Joacutellehet itt Fettich elsősorban cinkre eacutes oacutenra utal FETTICH 1935 28 vouml Uő 1933
DOI 1015774PPKEBTK2019012
139
valamint a Felső-Visztula-videacuteket (ide tartozik a krakkoacutei depoacute is amely a legnagyobb szaacutemuacute
előfordulaacutesa e taacutergynak) Szmoniewski a 10 szaacutezad elejeacutere helyezi e forma koumlzeacutep-euroacutepai
elterjedeacuteseacutet458
A homogenizaacutelaacutes munkafaacutezisaacuteval kezdődik tehaacutet a vas melegalakiacutetaacutesa amely alatt a
vasoumltvoumlzet felheviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban toumlrteacutenő alapvetően formai alakiacutetaacutesaacutet eacutertjuumlk A
keacutesőbbi műveletek kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuterokon beluumll kell hogy toumlrteacutenjenek aminek
figyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa az anyag minőseacutegeacutetől fuumlggően annak fokozottabb reveacutesedeacuteseacutehez
dekarbonizaacuteloacutedaacutesaacutehoz durvaszemcseacutes uacutejrakristaacutelyosodaacuteshoz repedeacuteseacutehez vagy toumlreacuteseacutehez
vezethet Ugyanakkor nagy kuumlloumlnbseacutegek adoacutednak a mai vasoumltvoumlzetek eacutes a bucavasak
kovaacutecsolaacutesi moacutedjai koumlzoumltt Az egyik ilyen kifejezetten a kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacuteklethataacuter
amelyet mindig magasabb hőmeacuterseacutekletről tűzi hegeszteacutessel kezdtek459 Az aacuteltalaacutenos
kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekletek az alaacutebbi diagramon laacutethatoacutek
Kovaacutecsolaacutesi hőmeacuterseacutekleti hataacuterok460
458 Előfordulaacutesuk szerint Norveacutegia JOHANNNSEN 1953 61 46 Keacutep Resi H G The Norwegian iron bar deposits have they most to tell about productiondistribution or consumption A recent discovery at Gran in Oppland provides fresch evidence In Uő (szerk) Produksjon og samfunn Beretning fra 2 nordiske jernalder symposium paring Granavolden Oslo 1995 131ndash146 Lengyelorszaacuteg Adamczyk J Płacidła w Europie Środkowej i Wschodniej w średniowieczu Warsoacute 2004 Bochnak A Early Medieval Axe-like Iron Bar in the Collecion of the Numismatic Cabinet National Museum in Krakow Notae Numismaticae Zapiski numizmatyczne 11 (2016) 261ndash268 Rozmus D ndash Szmoniewski B Sz ndash Troncik A Early Medieval assemblage of iron artifacts from ldquoGoacutera Słupskordquo hillfort site 2 at Kostkowice Zawiercie district Śląskie voivodeship ActaArchCarp 41 (2007) 101ndash113 Neacutemetorszaacuteg Olhaver K Fruumlhmittelalterliche Eisenbarren aus Stareacute Mĕsto in Maumlhren Germania 23 (1939) 119ndash121 Szlovaacutekia BIALEKOVAacute 2000 125ndash126 Beacutereš J Neufunde von Aumlxtbarren aus der Nordslowakei ActaArchCarp 37 (2002) 137ndash148 Toumlredeacutekek keruumlltek elő Daacutenia eacutes Szloveacutenia teruumlleteacuteről is Oumlsszefoglaloacutean ld SZMONIEWSKI 2010 289ndash295 Szmoniewski a balta alakuacute vasrudakat alaki sajaacutetossaacutegaik szerint is csoportosiacutetotta 459 THIELE 2018 460 httpwwwuni-miskolchu~wwwfemszszabkov5htm (megtekinteacutes ideje 2018 10 14)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
140
A fentieknek megfelelően eacutes a 9ndash10 szaacutezadi szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverekhez koumlthető
anyagminőseacuteg ismereteacuteben a kovaacutecsolaacutes befejező hőmeacuterseacuteklete a GOS vonalon feluumll kell
hogy maradjon ugyanakkor a homogenizaacutelaacuteshoz kapcsoloacutedoacute uacutejrahajtogataacutes eacutes tűzi hegeszteacutes
nagyobb 1300degC foumlloumltti hőmeacuterseacutekletet igeacutenyelt
A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet tapasztalatai azt mutatjaacutek hogy a bucavas megmunkaacutelaacutesaacutet a
homogenizaacutelaacutes utaacuten meacuteg a nagyolaacutesi munkaacutek alatt is tűzi hegeszteacutesi hőmeacuterseacutekletről eacuterdemes
indiacutetani461
Ahogy az maacuter koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt tűzihegeszteacutes nyomai toumlbb esetben
felfedezhetők a vizsgaacutelt taacutergyakon is ezek azonban nagy valoacutesziacutenűseacuteggel keacutesőbbi
munkafaacutezisokhoz koumlthetők Az aacutetkovaacutecsolaacutes nyoma a salakzaacutervaacutenyok azonos vagy hasonloacute
elrendezőse is
A homogenizaacutelaacutest bdquotuacuteleacutelőrdquo salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten toumlbb olyan kiacuteseacuterőelem
jelenleacuteteacutere is figyelmesek lehetuumlnk amelyek alapjaacuten nemcsak a kovaacutecsolaacutesra hanem a
metallurgiaacutera eacutes a baacutenyaacuteszatra is koumlvetkezteteacuteseket tehetuumlnk
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatok eredmeacutenyeit a koumlvetkezőkeacutepp oumlsszesiacutethetjuumlk
Minta O Mg Al Si P K Ca Mn Fe
1 1543 039 442 1514 205 154 307 119 5676
2 1908 - 308 2522 146 209 276 - 4632
3 1517 078 513 1768 037 313 465 - 5309
4 2285 185 507 3556 - 267 626 1996 579
5 1412 053 299 1277 122 150 223 126 6339
6 941 123 272 976 158 100 207 066 7156
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelatboacutel laacutethatoacute hogy a mintaacutekban relatiacuteve alacsony foszfortartalom van
amely alapjaacuten nem koumlvetkeztethetuumlnk a taacutergyak biogeacuten gyepvaseacutercből toumlrteacutenő keacutesziacuteteacuteseacutere
Ugyanis ndash ahogy az fentebb reacuteszletezeacutesre keruumllt ndash a gyepvaseacuterc keletkezeacutesi helyei mocsaras
aacuterterek amelynek sok esetben magas a foszfaacutettartalma462 a fenti P-eacuterteacutekek azonban maacutes
461 A munkatapasztalati beszaacutemoloacuteeacutert koumlszoumlnet illeti Thiele Aacutedaacutemot 462 A biogeacuten gyepvaseacutercekneacutel a foszfaacutethoz hasonloacutean arzenaacutettartalom is előfordulhat THIELE 2014 13
DOI 1015774PPKEBTK2019012
141
genetikaacutejuacute vaseacutercek eseteacuteben is megtalaacutelhatoacutek biogeacuten gyepvaseacutercek eseteacuteben pedig joacuteval
magasabb
Az ismeretlen lelőhelyű szablyaacuteban a vizsgaacutelat soraacuten nem talaacuteltunk foszfort Szinteacuten e
penge salakzaacutervaacutenya rendelkezik kiemelkedően magas mangaacutentartalommal (1996) valamint
ebben az esetben talaacutelkozunk a legmagasabb kalciumtartalommal is (626)
A sziliacutecium a kohoacutesiacutetaacutes melleacutektermeacutekekeacutent keletkezett fayalit egyik főelemekeacutent keruumllt a
zaacutervaacutenyba Emellett a salakzaacutervaacutenyok magas Fe-tartalma arroacutel aacuterulkodik hogy a kohoacutesiacutetaacutes
gyenge kihozatallal jelentős anyagveszteseacuteggel zajlott Szaboacute Zoltaacuten jegyzi meg a
salakvizsgaacutelattal kapcsolatban hogy annak FeO+MnOSiO2 araacutenyaacuteboacutel koumlvetkeztethetuumlnk
arra hogy mennyire volt toumlkeacuteletes a kohoacutesiacutetaacutes mineacutel nagyobb a SiO2 reacuteszaraacutenya annaacutel
nagyobb volt a kohaacuteszati kihozatal Ugyanakkor a kihozatallal egyeneacuterteacutekű szempont volt a
salak kezelhetőseacutege is ami viszont nagy vastartalom eseteacuten volt joacute mert akkor folyt ki hiacutegan
a salak463 A mintaacutek salakzaacutervaacutenyainak elemspektrumaacuteban majdnem mindegyik esetben
rendkiacutevuumll magas a Fe araacutenya a salak anyagoumlsszeteacuteteleacutenek hozzaacutevetőlegesen a feleacutet (4632ndash
7156) teszi ki Ez aloacutel csak az ismeretlen lelőhelyű szablya a kiveacutetel [Minta 4]
(Fe=579)464 amely zaacutervaacutenya egyben a legmagasabb Si-tartalommal (3556) rendelkezik
E penge tehaacutet mind alapanyagaacutet mind technoloacutegiaacutejaacutet tekintve meghaladta a miskolci eacutes a
karosi fegyverek minőseacutegeacutet Tekintve hogy ez az egyetlen penge amelyben nem talaacutelhatoacute
foszfor valoacutesziacutenűleg a toumlbbitől elteacuterő eredetű vaseacutercből kohoacutesiacutetottaacutek alapanyagaacutet de
elkeacutepzelhető az is hogy meacutesz alkalmazaacutesaacuteval le tudtaacutek koumltni a vasbuca maradeacutek P-tartalmaacutet
aminek nyoma lehet az emliacutetett magas Ca-tartalom465
A zaacutervaacutenyvizsgaacutelat eredmeacutenyei okot adnak arra is hogy szaacutendeacutekos technoloacutegiai
elkuumlloumlniacuteteacutest felteacutetelezzuumlnk az egykori mesterek reacuteszeacuteről A maacutesodik legmagasabb Si-eacuterteacutek a
miskolci szablya pengeacuteje [Minta 2] eseteacuteben figyelhető meg (2522) ugyanakkor e fegyver
ellenzőgombjaihoz tartoznak a legalacsonyabbak (Si=976 1277) Ennek Fe-araacutenypaacuterai a
penge eseteacuteben 4632 (oumlnmagaacuteban magas de az ismeretlen lelőhelyű utaacuten a
legalacsonyabb) az ellenző gombjai eseteacuteben 6339 eacutes 7156 (a meacutert legmagasabbak) Az
egy fegyver eseteacuteben felleacutepő erős kontrasztossaacuteg ndash vagyis a penge zaacutervaacutenyaacutenak magas Si- eacutes
relatiacuteve alacsony Fe-tartalma eacutes az ellenzőgombok fordiacutetott araacutenya ndash alapjaacuten felteacutetelezhető
463 Koumlszoumlnet az informaacutecioacuteeacutert Thiele Aacutedaacutemnak aki beszaacutemolt arroacutel hogy a rosszan kezelhető salak akaacuter meg is szakiacutethatja a kohoacutesiacutetaacutest Bővebben a kiacuteseacuterleti vasolvasztaacutesroacutel ld THIELE 2009 THIELE 2010 464 Joacutellehet e szablya Mn-tartalma a legmagasabb (1996) 465 TOumlROumlK ndash THIELE 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
142
hogy a kohaacuteszat veacutegtermeacutekeit a kohoacutesiacutetaacutes eredmeacutenyesseacutege eacutes a fegyverhez valoacute felhasznaacutelaacutes
szempontjaacuteboacutel egyaraacutent csoportosiacutetottaacutek Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre juthatunk az abonyi penge
eacutes ellenző roumlntgendiffrakcioacutes vizsgaacutelata eseteacuten is ahol szinteacuten a penge eacutes a markolattuumlske
eseteacuteben detektaacuteltak kedvezőbb mechanikai tulajdonsaacutegot sejtető faacutezisoumlsszeteacutetelt
Ezt azonban nem lehet teljes biztonsaacuteggal kijelenteni hiszen a 46322522-es FeSi araacuteny
meacuteg mindig kedvezőtlen tendenciaacutejaacuteban az ellenzőgombokhoz hasonloacute kohaacuteszati eredmeacuteny
Maacutesreacuteszről nem toumlrveacutenyszerű hogy a fegyver ellenzője a pengeacutevel egyuumlttesen keacuteszuumllt a Mg-
eacutes Mn- tartalomboacutel kiindulva (ami a penge anyagaacuteban nem volt eacuteszlelhető) keacuteszuumllhetett
maacuteshol vagy maacutes időben
A homogenizaacutelaacuteshoz hasznaacutelt szerszaacutemok a melegalakiacutetaacutes eszkoumlzei lehettek iacutegy a
műveletet tűzi fogoacutekkal eacutes kalapaacutecsokkal veacutegezteacutek466 A kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes
raacutevilaacutegiacutetott arra hogy a buca zoumlmiacuteteacutese előszoumlr fa eszkoumlzoumlkkel (tőkeacuten fa kalapaacuteccsal)
hateacutekony csak azutaacuten keruumllhet az anyag kőre vagy vas uumlllőre eacutes lesz alakiacutethatoacute
vasszerszaacutemokkal A melegalakiacutetaacutes szerszaacutemainak megismereacuteseacutehez mind keacutepi mind taacutergyi
forraacutesok rendelkezeacutesuumlnkre aacutellnak a korszakboacutel Joacutellehet honfoglaloacute magyarkeacutent azonosiacutetott
műhely vagy annak eszkoumlzei sem telepuumlleacutesről sem siacutermelleacutekletkeacutent nem ismertek467 mind
korszakunkhoz kapcsoloacutedoacutean euroacutepai viszonylatban468 mind a Kaacuterpaacutet-medence teacuterseacutegeacuteből a
9 szaacutezadot megelőzően talaacutelunk peacuteldaacutet469
5 Alakiacutetaacutes uumlllőn
E munkafaacutezis keacutepzi a penge elkeacutesziacuteteacuteseacutenek leacutenyegi reacuteszeacutet amely szaacutemos metoacutedust foglal
magaacuteban A pengeacuten kiacutevuumll a koraacutebban emliacutetett vas ellenzőket tovaacutebbaacute a markolatkupak a
fuumlggesztőszereleacutekek eacutes a koptatoacute vasboacutel keacuteszuumllt vaacuteltozatait is eacuterinthette a keacutepleacutekeny alakiacutetaacutes
elsősorban azonban az első kettő tartozeacutekhoz (pengeacutehez eacutes ellenzőjeacutehez) kapcsoloacutedoacute eljaacuteraacutes
466 Hasonloacute eszkoumlzoumlk keruumlltek elő az oroszfoumlldi Staraja Ladoga szerszaacutemdepoacutejaacuteboacutel ROESDAHL 1992 197 467 A koumlzeacutep-avar-korboacutel 11 siacuter ismert amelybe toumlbb kovaacutecs eacutes oumltvoumls szerszaacutem lett elhelyezve a keacutesei avar-koroacutel 20 siacuter amely csupaacuten 1-2 szerszaacutemot tartalmaz Előforduloacute kovaacutecsolaacuteshoz (is) koumlthető taacutergyak kreacutetadarab eacutes rajztű kalapaacutecs tűzi fogoacute lyukasztoacute lemezvaacutegoacute olloacute veacuteső fűreacutesz reszelő droacutethuacutezoacute szegfejező fenőkő eacutes poliacuterozoacute szerszaacutemok valamint vas alapanyag RAacuteCZ 2009 67ndash96 A szerszaacutemmelleacutekletes kovaacutecs siacuterokroacutel bővebben ld TOBIAS 2008 Skandinaacutev előfordulaacutesukroacutel BLINDHEIM 1962 468 B A Kolčin gyűjteacuteseacuteben toumlbbek koumlzoumltt kovaacutecs eszkoumlzoumlk (uumlllők kalapaacutecsok tűzi fogoacutek eacutes vaacutegoacute lyukasztoacute erező szerszaacutemok) is koumlzleacutesre keruumllnek a 9ndash13 szaacutezadboacutel joacutellehet ezek nem keruumllnek szűkebb időrendi besorolaacutesra KOLČIN 1953 57ndash66 Hasonloacutean tiacutepusonkeacutent kataloacutegus formaacutejaacuteban mutatja be a vasmegmunkaacutelaacutes eszkoumlzeit (nyeles szerszaacutemok pontozoacutek eacutes lyukasztoacutek valamint reszelők) egy az angolszaacutesz teacuterseacuteg 7ndash10 szaacutezadi gazdasaacutegaacutet vizsgaacuteloacute munka EVANS ndash LOVELUCK 2009 317ndash321 469 RAacuteCZ 2009 67ndash96
DOI 1015774PPKEBTK2019012
143
volt470 A tűzi munkaacutekhoz a korszakra maacuter elterjedt tűzi fogoacutek eacutes uumlllők voltak hasznaacutelatban471
joacutellehet honfoglaloacute magyar kultuacuteraacuteboacutel ilyen peacuteldaacutenyok meacuteg nem ismertek A tűzifogoacutek
nyeleacutenek hosszuacutesaacutegaacutet a magas hőmeacuterseacutekleten zajloacute munka eacutes az izzoacute anyaggal valoacute baacutenaacutesmoacuted
indokolja
A kovaacutecs szaacutemaacutera megfelelő homogenizaacutelaacutes utaacuten a penge anyagaacutet nyuacutejtaacutessal
hegyezeacutessel472 eacutes leeacutelezeacutessel473 formaacuteltaacutek Az egy oldalon toumlrteacutenő leeacutelezeacutes maacuter oumlnmagaacuteban
iacuteveli a pengeacutet iacutegy az iacutevmagassaacutegot a leeacutelezeacutes utaacuteni egyengeteacutessel hataacuterozhattaacutek meg A fokeacutel
ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval keruumllt kialakiacutetaacutesra ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő
eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el
Hogy pontosan milyen sorrendben koumlvetkeztek egymaacutes utaacuten a kovaacutecsolaacutesi
alapműveletek illetve hogy az eljaacuteraacutes mennyi időt vett igeacutenybe valamint hogy bdquohaacuteny
melegbőlrdquo lehet egy szablyapengeacutet kikovaacutecsolni arra csak nagyobb aacuteltalaacutenossaacutegban lehet
vaacutelaszt adni mint ahogy jelenleg is vannak egymaacutestoacutel elteacuterő kovaacutecshagyomaacutenyok helyi
vaacuteltozatok egy-egy taacutergy elkeacutesziacuteteacuteseacutere
Emellett eacuterdemes kiemelni a szablyapenge kovaacutecsolaacutesaacutenak neacutehaacuteny jellegzetes jegyeacutet
amelyek visszavezethetők a forraacutesokra elsősorban a taacutergyi emleacutekekre eacutes az
archeometallurgiai vizsgaacutelatokkal felderiacutethető anyagtulajdonsaacutegokra Ilyen peacuteldaacuteul a
pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak keacuterdeacutese amelyet eddig csak feluumlletesen aacutebraacutezoltak iparreacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyokban474 A művelet eredmeacutenyes kivitelezeacutese keacutetoldaluacute megmunkaacutelaacutest igeacutenyelt
hiszen egy lapos feluumlletű uumlllőn csak az egyik profilba lett volna lehetseacuteges az iacutevelt aacuterok
beleuumlteacutese Hogy ezt pontosan milyen moacutedszerekkel oldottaacutek meg illetve hogy ennek milyen
vaacuteltozatai alakulhattak ki arra a ma is eacutelő kovaacutecsmesterseacuteg gyakorlataacuteboacutel eacutes a korszak ismert
vasműves eszkoumlzeiből tudunk csak felteacutetelezeacuteseket tenni Iacutegy peacuteldaacuteul a Rusz teacuterseacutegeacuteben feltaacutert
telepuumlleacutesekről eacutes temetkezeacutesekből előkeruumllő vasműves eszkoumlzoumlket eacutes termeacutekeket oumlsszegyűjtő
eacutes eacutertelmező B A Kolčin emliacutet olyan ndash aacuteltala veacutesőnek nevezett ndash szerszaacutemokat amelyeket
melegalakiacutetaacuteshoz hasznaacuteltak475 eacutes a mai szaknyelven nyeles vaacutegoacute vagy erező szerszaacutemokkeacutent
470 A markolatkupak huumlvelykoptatoacute eacutes fuumlggesztőszereleacutekek eseteacuteben lemezmunkaacuteroacutel van szoacute amelynek egy reacutesze (manapsaacuteg legtoumlbb esetben az egeacutesze) hidegen is elveacutegezhető A korabeli viszonyokat eacutes anyagtulajdonsaacutegokat (esetleges zaacutervaacutenyossaacuteg illetve P-tatalom) valoacutesziacutenűsiacutethető hogy e tartozeacutekokat is eacuterte melegalakiacutetaacutes 471 Tharinglin-Bergmann L Blacksmithing in Prehistoric Sweden In CLARKE 1979 99ndash123 RAacuteCZ 2009 67ndash96 472 Speciaacutelis nyuacutejtaacutesi folyamat a penge hegyeacutenek kialakiacutetaacutesaacutera 473 A hegyezeacuteshez hasonloacute szeacutelesseacutegiraacutenyuacute (keresztiraacutenyuacute) nyuacutejtaacutes 474 R Pleiner műveleti sorrendet megjeleniacutető rekonstrukcioacutes rajzaacuten nem egyeacutertelmű a keacutetoldali pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutenak mikeacutentje PLEINER 1962 230 46 Keacutep 475 bdquo(hellip) когда обрабатываемый находится в нагретом состоянииhelliprdquo KOLČIN 1953 63 64 24 Keacutep
DOI 1015774PPKEBTK2019012
144
azonosiacutethatnaacutenk Szinteacuten előfordulnak olyan uumlllőbeteacutetek amelyekkel alulroacutel lehetett az
anyagot megmunkaacutelni476
A kovaacutecshagyomaacutenyokban ehhez hasonloacute moacutedon suumlllyeszteacutekes kovaacutecsolaacutessal oldjaacutek
meg a keacutetoldali megmunkaacutelaacutest [M82 aacutebra] A korszakban szinteacuten nem kizaacutert hogy a
pengevaacutejat kikovaacutecsolaacutesa nem egyszemeacutelyes munka volt hanem segeacutedlettel vagy ma is eacutelő
kovaacutecs szoacutehasznaacutelattal eacutelve bdquoraacuteverő inasokkalrdquo oldottaacutek meg Egy keacutez kellett ugyanis a
munkadarab tartaacutesaacutehoz (amit valoacutesziacutenűleg egy megfelelő suumlllyeszteacutekre uumlllőbeteacutetre tartottak
raacute) valamint egy domboruacute feluumlletű erezőszerszaacutem munkadarabra tartaacutesaacutehoz iacutegy egy
harmadik (eacutes negyedik) keacuteznek kellett a nyeles szerszaacutemra uumltnie A pengevaacutejat beuumlteacuteses
kialakiacutetaacutesa ndash ami a vizsgaacutelt szeacutelesseacutegi eacutes meacutelyseacutegi eacuterteacutekek (Sz10 mm M1ndash15 mm) csekeacutely
vaacuteltozaacutesa alapjaacuten is felteacutetelezhető ndash a penge iacuteveltseacutegeacutenek csoumlkkeneacuteseacutet okozta a penge a
leeacutelezeacutes hataacutesaacutera annak iraacutenyaacuteba domborodik a penge fokaacutenak vagy pengevaacutejataacutenak
kialakiacutetaacutesa szeacutelesedeacutest eacutes kiegyenesedeacutest eredmeacutenyez
Meglepő eredmeacutenyre jutott a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatban Gyűrűs Tibor
kiacuteseacuterleti reacutegeacutesz aki a pengekovaacutecsolaacutes soraacuten a neacutegyszoumlgletes idomszelveacutenyt enyheacuten
megmelegiacutetve szeacutelesseacutegeacuteben felzoumlmiacutetette majd a felzoumlmiacutetett szeacutelek egyikeacuteből alakiacutetotta ki a
penge eacuteleacutet a maacutesikboacutel pedig a fokaacutet Mivel az alacsony hőmeacuterseacutekletű zoumlmiacuteteacutes soraacuten a
nyomoacutekuacutepok nem az anyag teljes keresztmetszeteacuteben hanem csupaacuten a szeacutelein jelentkeztek a
koumlztes reacutesz a szeacutelek felzoumlmuumlleacuteseacutet iacutevesen koumlvette le amely a pengevaacutejat kialakulaacutesaacutehoz
vezetett Ilyen moacutedon nem volt szuumlkseacuteg kuumlloumln eszkoumlzre a pengevaacutejat kialakiacutetaacutesaacutehoz477
A keneacutezlői II29-es siacuterboacutel szaacutermazoacute szablya [No 59] markolattuumlskeacutejeacuten kisebb (paacuter mm-
es) szeacutelesseacutegű erezetek futnak (egymaacutes mellett kettő) amelyeket akaacuter a pengevaacutejat
bdquoelőerezeacutesekeacutentrdquo is lehet eacutertelmezni ndash vagyis elkeacutepzelhető hogy a tovaacutebbiakban ezeket az
aacuterkokat taacutegiacutetottaacutek megfelelő meacuteretűre Azonban a keresztvas pengeacuten roumlgzuumllt aacutellapota nem
teszi lehetőveacute hogy a fent emliacutetett peacuteldaacutenyon megfigyeljuumlk e keacutet aacuterok eacutes a pengevaacutejat
kapcsolataacutet iacutegy mindez csak felteacutetelezeacutes marad
Azokon a leleteken amelyeken nincs roumlgziacutetett ellenző eacutes eacutepen maradt a pengető eacutes a
markolattuumlske egy reacutesze vaacutellazaacutes talaacutelhatoacute a pengetoumlvoumln Ez lehet szoumlgletes (Ismeretlen lh
476 бородки Uo 65 Hozzaacute kell tenni Kolčin nem minden esetben hataacuterozza meg az egyes szerszaacutem vagy technoloacutegia pontos koraacutet ndash hasonloacutean a nyeles vaacutegoacutek eacutes az uumlllőbeteacutetek eseteacuteben sem ndash iacutegy elkeacutepzelhető hogy e szerszaacutemok is keacutesőbbi tanulmaacutenyaacuteban szinteacuten hangsuacutelyos 12ndash13 szaacutezadi korszak emleacutekei 477 Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja ezuacuteton is koumlszoumlneteacutet fejezi ki Gyűrűs Tibornak kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti eredmeacutenyei megosztaacutesaacuteeacutert
DOI 1015774PPKEBTK2019012
145
[No 132] Kassa [No 53]) vagy iacuteves (Tiszabezdeacuted [No 110]) Mindkeacutet esetben a taacutergyat az
uumlllő sarkaacutera tartottaacutek raacute eacutes uacutegy kovaacutecsoltaacutek Joacutellehet kardpengeacutek archeometallurgiai
vizsgaacutelatai arroacutel tanuacuteskodnak hogy a penge anyaga (eacutes a kiinduloacute vasbuca) heterogeacuten nincs
ok felteacutetelezni hogy a markolattuumlskeacutet kuumlloumln anyagboacutel kovaacutecsoltaacutek volna a pengeacutehez
A markolattuumlskeacuten talaacutelhatoacute lyukak a szegecs roumlgziacuteteacuteseacutere szolgaacuteltak A kassai szablya
eseteacuteben a markolatnyuacutelvaacutenyon leacutevő lyuk ovaacutelis Az alak magyaraacutezhatoacute azzal hogy a
lyukasztaacutes utaacuten meacuteg egyengettek a tuumlskeacuten478 ezeacutert a koumlr keresztmetszet elnyuacutelt
Valoacutesziacutenűtlen hogy a lyukasztaacutes alapvetően ovaacutelis alakot produkaacutelt
Szinteacuten fontos emliacuteteacutest tenni a fokeacutel valamint a penge siacutekjaacuteboacutel kiugroacute fajtaacutejaacutenak az
elman keacutesziacuteteacutestechnikai vonatkozaacutesairoacutel Ahogy azt maacuter koraacutebban taglaltuk a fokeacutel
kialakulaacutesaacutet aacuteltalaacuteban toumlbbfeacutele funkcionaacutelis okkal szokaacutes magyaraacutezni ndash szuacuteraacutes visszaraacutentaacutes
jobb suacutelypontboacutel kifolyoacutelag koumlnnyebb kezelhetőseacuteg ndash amelyek mellett a kiugraacutes jelenseacutegeacutere
technoloacutegiai eacutertelmezeacutest is talaacutelunk A fokeacutelt ugyanazzal a leeacutelező technikaacuteval lehet
kialakiacutetani ahogy a fegyver domboruacute oldalaacuten leacutevő eacuteleacutet keacutesziacutetetteacutek el Mivel az eacutel
kikovaacutecsolaacutesa soraacuten felleacutepő szeacutelesedeacutes csak egy szakaszra korlaacutetozoacutedik toumlrveacutenyszerűen
szeacutelesebb lesz a keacutet iraacutenyba leeacutelezett szakasz amelyet adott esetben a fok kiegyengeteacuteseacutevel
vagy eacutepp a pengevaacutejat keacutesőbbi beuumlteacuteseacutevel lehet korrigaacutelni
Arendt szerint a fokeacutel egyfajta bdquokopaacutesi tartaleacutekrdquo volt amely a penge eacutelettartamaacutenak
meghosszabbiacutetaacutesaacutera is szolgaacutelt479 erre azonban a penge siacutekjaacuteboacutel ki nem ugroacute fokeacutelek
vonalvezeteacutese nem ad kellő bizonyiacuteteacutekot
Szinteacuten a melegalakiacutetaacutes munkafaacutezisaacuteba tartozott a szablyaellenzők kikovaacutecsolaacutesa Ahogy
azt a vizsgaacutelt miskolci ellenzőgombok alapjaacuten felteacutetelezhető [Minta 5ndash6] a hosszaacuteban
oumlsszeillesztett szaacuterakat a veacutegeineacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltaacutek oumlssze ebből alakiacutetottaacutek ki a
veacutegződeacuteseket Ilyen moacutedon technoloacutegiailag az 1A2 eacutes 1A3 alvariaacutens koumlzelebb aacutell a szinteacuten
veacutegződeacutesekneacutel oumlsszeillesztett 2-es tiacutepushoz mint az 1A1 alvariaacutenshoz Ugyanakkor az
ellenző szerkezeteacutenek tovaacutebbi kialakiacutetaacutesaacutehoz a belső lemez eacutes az esetleges rekeszelő falak
oumlsszeilleszteacuteseacutehez maacuter finomabb technikaacutet forrasztaacutest alkalmazhattak
478 A lyukasztaacutes soraacuten a megmunkaacutelt anyagnak csak az alakja vaacuteltozik toumlmege eacutes teacuterfogata nem Iacutegy egy lyuk kialakiacutetaacutesa a markolattuumlskeacuten a tuumlske oldal iraacutenyuacute kiszeacutelesedeacuteseacutevel jaacuter egyuumltt aminek visszaegyengeteacutese azonban a lyuk szabaacutelyossaacutegaacutet torziacutetja 479 bdquoAz ismeacutetelt eacutelesiacuteteacutes ami a penge hosszuacute hasznaacutelataacutenaacutel szuumlkseacuteges elman neacutelkuumll a penge alsoacute harmadaacuteban befeleacute iraacutenyuloacute homoruacute vonal keletkezeacuteseacutehez vezet ami a kardot veacuteguumll hasznaacutelhatatlannaacute tenneacuterdquo ARENDT 1934 59 21aj Ebben az esetben azonban neacutemely esetekben a penge uacutejra- vagy tuacuteleacutelezettseacutegeacutenek is megfigyelhetőnek kellene lenni
DOI 1015774PPKEBTK2019012
146
A kettős koumlteacutesi moacutedszert A Holubiev vizsgaacutelatai is alaacutetaacutemasztjaacutek Holubiev a szaltovoacutei
kultuacuteraacuteba tartozoacute szablyaacutek pengeacutejeacuteből eacutes ellenzőjeacuteből vett mintaacutekon veacutegzett metallograacutefiai
vizsgaacutelatokat amelyek alapjaacuten megaacutellapiacutetotta hogy a bdquokompozitrdquo ellenzők oumlsszeilleszteacutese
soraacuten a fent emliacutetett keacutet moacutedszert alkalmaztaacutek Miacuteg az ellenző veacutegeit valamint a koumlzepeacuten
laacutethatoacute rombikus mintaacutezatot tűzi hegesztetteacutek addig a belső szerkezet kuumlloumlnaacutelloacute reacuteszeit
forrasztaacutessal roumlgziacutetetteacutek egymaacuteshoz [M83 aacutebra]480
6 Preciacutezioacutes munka (61 Felcsiszolaacutes)
A kovaacutecsolt munkadarabokat bdquohidegenrdquo vagyis maacuter nem heviacutetett keacutepleacutekeny aacutellapotban
hoztaacutek alakilag keacutesz aacutellapotba A munkafaacutezis reacuteszeacutet keacutepzi a felcsiszolaacutes eacutes az eacutelezeacutes
veacuteglegesiacuteteacutese is amelyet ndash amennyiben volt ndash hőkezeleacutes utaacuten veacutegeztek el A hőkezeleacutes soraacuten
toumlrteacutenő heviacuteteacutes ugyanis uacutejabb oxidreacuteteget hoz leacutetre a penge felsziacuteneacuten amit uacutejboacutel letisztiacutetottak
Hogy a pengeacutet valoacuteban feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek annak legjobb peacuteldaacuteja szinteacuten a berakaacutesok eacutes a
diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes alkalmazaacutesa ndash ezek felcsiszolaacutessal eacutes marataacutessal vaacuteltak igazaacuten
laacutethatoacutevaacute481
A korszakban keacutepi aacutebraacutezolaacutes eacutes taacutergyi emleacutekek egyaraacutent tanuacuteskodnak a pengeacutek
koumlszoumlruumlleacuteseacuteről reszeleacuteseacuteről Keacuteziszerszaacutemok tereacuten kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek a
reszelőleletek482 amelyek keacutesziacuteteacutestechnikaacuteja keacutesőbbi iacuterott forraacutesokboacutel ismert483 A 9
szaacutezadban keletkezett utrechti psalterium484 166 aacutebraacutezolaacutesa koumlzoumltt a 63 zsoltaacuter
illusztraacutecioacutejakeacutent szerepel egy aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű eacutes egy bdquocsiszoloacutepadrdquo amelyeken
kardpengeacuteket eacutelesiacutetenek csiszolnak485 A kardeacutelezeacutes keacutepi megjeleniacuteteacuteseacutet a zsoltaacuter alaacutebbi
480 HOLUBIEV 2017 235ndash249 481 A berakaacutes vagy a damaszkolaacutes kontrasztjaacutenak előhiacutevaacutesaacutera hasznaacutelhattak keacutensavat saleacutetromsavat csersavat ecetsavat citromsavat vagy borkősavat Ezek koumlzuumll a forraacutesok leggyakrabban a penge vitriolos bevonaacutesaacutet azaz keacutensavval toumlrteacutenő marataacutesaacutet emliacutetik Bővebben ld THIELEet al 2014c 127ndash136 A keacutesőbbi időkben a marataacutes maacutes moacutedon is szerepet jaacutetszott a fegyverművesseacutegben A diacutesziacuteteni kiacutevaacutent feluumlletet feacutemtisztaacutera csiszoltaacutek majd egy savaacutelloacute anyaggal vontaacutek be amibe aztaacuten karctűvel tudtak mintaacutezatot leacutetrehozni Veacuteguumll a pengeacutere vitt sav csak a felkarcolt feluumlletet taacutemadta meg iacutegy hozva leacutetre sziacutenkontrasztot Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek pengeacutein kiacutevuumll pajzsokat eacutes veacuterteket tehaacutet aacuteltalaacuteban nagyobb feluumlletű aceacuteltaacutergyakat is diacutesziacutetettek iacutegy Ennek oka hogy a formatartoacute aceacutelt nehezebb volt mechanikus uacuteton megmunkaacutelni a marataacutes viszont maacuter a keacutesz edzett aceacutelpengeacuten is hataacutesos HALMAacuteGYIndash RIEDEL 1986 63 482 Kolčin 24 reszelőről tesz emliacuteteacutest amelyeket moszkvai eacutes kijevi aacutellami gyűjtemeacutenyekben őriztek KOLČIN 1953 66ndash70 483 DDA Bővebben ld Hőkezeleacutes c fejezet 484 Utrecht Universiteitsbibliotheek MS Bibl Rhenotraiectinae I Nr 32 485 httputrechtpsalternlpagep=77ampres=3ampx=0ampy=631 (megtekinteacutes ideje 2018 10 18) WALTON 1995 987ndash999
DOI 1015774PPKEBTK2019012
147
reacuteszleteacutevel hozhatjuk oumlsszefuumlggeacutesbe bdquoNyelvuumlket mint a kardot eacutelezikhelliprdquo (Zsolt 634)486 ndash
tehaacutet Daacutevid kiraacutely ellenseacutegeivel szembeni segiacutetseacutegkeacuterő imaacutejaacutenak illetve az ellenseacuteg leiacuteraacutesaacutera
hasznaacutelt allegoacuteriaacuteknak keacutepi megjeleniacuteteacutese menteacuten keruumllt a Karoling zsoltaacutergyűjtemeacutenybe ndash a
viseleti elemekből eacutes a fegyverzetből koumlvetkeztethetően ndash sajaacutet korszakaacutenak fegyverkeacutesziacuteteacutesre
alkalmas szerszaacutema
Az aacutebraacutezolaacutesok megjelennek a 12 szaacutezad koumlzepeacuten keacuteszuumllt Edwin-psalteriumban is487
amelyeken meacuteg jobban kivehető az aacutellvaacutenyos koumlszoumlrű hasznaacutelata valamint egy olyan szinteacuten
az eacutelesiacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute művelet amelyet egy padra helyezett kard pengeacutejeacuten egy
vonoacutekeacuteshez hasonloacute keacutetkezes keacutezi szerszaacutemmal veacutegeznek488 Felteacutetelezhető hogy ez a
kardeacutelezeacutes egy aproacuteleacutekosabb faacutezisaacutet vagy a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutenak metoacutedusaacutet eacuterzeacutekelteti
ndash ez utoacutebbit az is indokolja hogy nagyobb feluumlletű csiszoloacuteszerszaacutemok nem alkalmasak a
vaacutejat megmunkaacutelaacutesaacutera mindazonaacuteltal a koraacutebban emliacutetett berakaacutesok eacutes damaszkolaacutesok
aacuteltalaacuteban ezen a reacuteszeacuten fordultak elő a pengeacutenek Iacutegy ha a keacutepi aacutebraacutezolaacutes maacutesra is utal
szuumlkseacutegesek voltak a penge eacutes kifejezetten a pengevaacutejat felcsiszolaacutesaacutera alkalmazhatoacute
szerszaacutemok maacuter a 9 szaacutezadban is489
7 Hőkezeleacutes
A miskolc-repuumllőteacuteri de meacuteg inkaacutebb az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute szablyapenge
metallograacutefiai vizsgaacutelata megingatja a honfoglaloacute magyar szablyaacutekkal kapcsolatban kialakult
de eacuterthető okokboacutel hivatalossaacute nem vaacutelt elkeacutepzeleacutest miszerint ebben az időben nem volt meacuteg
jellemző a hőkezeleacutes Ahogy az koraacutebban is emliacuteteacutesre keruumllt az eljaacuteraacutes ceacutelja a vasoumltvoumlzetek
486 Szent Istvaacuten Taacutersulat fordiacutetaacutesa eredeti bdquoQuia exacuerunt ut gladium lunguas suashelliprdquo Uo 487 Cambridge Trinity College Library MS R171 488 108-as illusztraacutecioacute Az utrechti eacutes az Edwin-psalterium kapcsolataacutehoz a 63 zsoltaacuter illusztraacutecioacuteiban ld Gibson M T ndash Heslop T A ndash Pfaff R W The Eadwine Psalter Text Image and Monastic Culture in Twelfth-Century Cantenbury Pennsylvania State University 1992 42 489 Hasonloacute technoloacutegiai haacutetteret igeacutenyelt a Kolozsvaacuter-Zaacutepolya utca 11 siacuter ezuumlstberakaacutesos szablyaacuteja is A forgaacutecsolaacutestechnika ismerteteacuteseacuteneacutel kell megemliacutetenuumlnk a fokeacutel kialakiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos terminoloacutegiai pontatlansaacutegot ti hogy a penge utolsoacute harmadaacutet a haacutetuljaacuten is bdquoeacutelesre koumlszoumlruumllteacutekrdquo GAacuteLL 2007 415 HARAMZA 2017b 62 Az aacuteltalaacutenos szoacutehasznaacutelattal ellenteacutetben mind a kiugroacute mind a penge siacutekjaacutet koumlvető fokeacutel eseteacuteben gyakorlati szemszoumlgből neacutezve nehezen elkeacutepzelhető hogy kialakiacutetaacutesa elsődlegesen koumlszoumlruumlleacutessel toumlrteacutent volna mivel idő eacutes alapanyag tekinteteacuteben is nagyobb veszteseacuteg keletkezik ebben az esetben Ezzel szemben az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja valoacutesziacutenűbbnek tartja a koraacutebbi alfejezetben bemutatott fokeacutel-kialakiacutetaacutesi technikaacutet Termeacuteszetesen nem zaacuterhatoacute ki teljesen a fenti szoacutehasznaacutelat indokoltsaacutega azonban a koumlztudatban minden bizonnyal megalapozatlanul valoacutesziacutenűleg napjaink technoloacutegiai viszonyai extrapolaacutelaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen aacuteltalaacutenosult a koumlszoumlruumlleacutessel kialakiacutetott fokeacutel hipoteacutezise
DOI 1015774PPKEBTK2019012
148
szoumlvetszerkezeteacutenek eacutes ezaacuteltal fizikai tulajdonsaacutegaiknak megvaacuteltoztataacutesa roumlvid időn beluumlli
hőmeacuterseacutekleti vaacuteltoztataacutesokkal490
A korai peacuteldaacutek elleneacutere a hőkezeleacutes iacuteraacutesos emliacuteteacutese csak a 12 szaacutezadtoacutel vaacutelik
gyakorivaacute491 Ekkor talaacutelunk peacuteldaacutet olyan receptekre is amelyek toumlbb esetben kuumlloumlnoumls
eljaacuteraacutesokat eacutes oumlsszetevőket emliacutetenek a vasak anyagtulajdonsaacutegainak javiacutetaacutesaacutera Mivel
egyelőre vizsgaacutelt korszakunk technoloacutegiai viszonyaihoz is ez az időszak aacutell a legkoumlzelebb
ceacutelszerű aacutettekinteni a termokeacutemiai eljaacuteraacutesok keacutesőbbi emliacutetettseacutegeacutet
A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll peacuteldakeacutent emliacutethetjuumlk a hőkezeleacutes korai vaacutelfajairoacutel
megemleacutekező Teophilus Presbytert aki reszelők eacutes veacutesők edzeacuteseacutere alkalmas metoacutedusokat
oumlroumlkiacutet meg Ezekneacutel a szerszaacutemoknaacutel fontos a forma- eacutes eacuteltartaacutes tehaacutet relatiacuteve magas
kemeacutenyseacutegre toumlrekedhettek maacuter a forraacutes keletkezeacuteseacutenek idejeacuten is Teophilus a veacutesők
edzeacuteseacuteneacutel feljegyzi hogy azok veacutegeacutet bdquotartsuk tűzbe eacutes amikor izzani kezd gyorsan vegyuumlk ki
eacutes viacutezben hűtsuumlk lerdquo492
Maacutes esetben a leiacuteraacutes enneacutel bővebb toumlbb anyag hasznaacutelataacutera is kiteacuter
bdquoEacutegesd el egy oumlkoumlr szarvaacutet tűzben eacutes reszeld le keverj hozzaacute egyharmad reacutesz soacutet eacutes
alaposan őroumlld meg Ezutaacuten tedd a reszelőt tűzbe eacutes amikor feheacuteren izzoacutevaacute vaacutelik szoacuterd raacute ezt
a kevereacuteket minden oldalroacutel Erre alkalmas szeacutenen fuacutejtasd suumlrgősen minden oldalroacutel
vigyaacutezva hogy a kevereacutek ne hulljon le roacutela Azonnal kiveacuteve a tűzből viacutezben egyenletesen
hűtsd le vedd ki eacutes lassan szaacuteriacutetsd meg tűzoumln Ilyen moacutedon lehet mindenfajta aceacuteltaacutergyat
edzenirdquo493
A fenti recept az edzeacutesen kiacutevuumll keacutet maacutesik a penge minőseacutegeacutet meghataacuterozoacute technoloacutegiaacutet is
megoumlroumlkiacutet Az egyik a beszoacuteraacutes (arab technoloacutegiai feljegyzeacutesekben taraḥ) amely aacuteltalaacuteban a
penge kuumlloumlnboumlző elegyekkel toumlrteacutenő bevonaacutesaacutet jelenti a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese vagy az
anyagminőseacuteg aacuteltalaacutenos javiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel494 A laacutegyvas feluumlleti cementaacutelaacutesaacutet felszeniacuteteacuteseacutet
490 SCOTT 1991 33ndash36 WILLIAMS 2007 17ndash18 491 Hőkezeleacutesről szaacutemol be toumlbbek koumlzoumltt Homeacuterosz is amikor a Kuumlklopsz szemeacutenek tuumlzes nyaacuterssal toumlrteacutenő kiszuacuteraacutesaacutet (eacutes annak hangjaacutet) a baltaacutek eacutes szekerceacutek edzeacuteseacutehez hasonliacutetja MACKENZIE 2007 69 492 DDA 86 Cap XX 493 DDA 85 Cap XVIII 494 Hogy az anyagminőseacuteget csupaacuten a feluumlleten vagy a munkadarab teljes egeacuteszeacuteben kiacutevaacutentaacutek befolyaacutesolni az a hajtogataacutesban mutatkozik meg
DOI 1015774PPKEBTK2019012
149
(egyben edzhetőveacute teacuteteleacutet) majd ezt koumlvetően feluumlleti hőkezeleacuteseacutet a mai szaknyelv
beteacutetedzeacutesnek is nevezi495
A maacutesik a normalizaacutelaacutes a GOS hőmeacuterseacuteklet +2050degC-roacutel szabad levegőn valoacute lehűteacutest
jelent) ndash bdquoszaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo ndash amelynek ceacutelja az edzeacutessel keletkezett marzenzites
szoumlvetszerkezetű anyag ridegseacutegeacutenek (eacutes ezzel egyuumltt sajnos a kemeacutenyseacutegeacutenek is) a
csoumlkkenteacutese
A megereszteacutes soraacuten a megereszteacutesi hőmeacuterseacuteklet noumlveleacuteseacutevel a martenzit a karbon egyre
intenziacutevebb diffuacutezioacuteja koumlvetkezteacuteben egyre kisebb kemeacutenyseacutegű eacutes egyre sziacutevoacutesabb
szoumlvetelemekkeacute alakul aacutet (vouml megeresztett martenzites szoumlvetszerkezet karbidkivaacutelaacutesokkal)
Nem elkeacutepzelhetetlen hogy az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute penge is effeacutele oumlsszetett
hőkezeleacutest kapott azonban a megereszteacutes szaacutendeacutekossaacutegaacutet nem vehetjuumlk biztosra
Egyeacutertelműbben a feluumlleti kemeacutenyseacuteg noumlveleacutese ceacuteljaacuteboacutel veacutegzett cementaacutelaacutes folyamata
jaacutetszoacutedik le a koumlvetkező edzeacutestechnikaacuteban
bdquoKeacutesziacutets kisebb reszelőket is hasonloacute moacutedon neacutegyszoumlgleteseket feacutelgoumlmboumllyűeket
haacuteromszoumlgűeket veacutekonyakat meacutegpedig laacutegyvasboacutel amelyet a koumlvetkező moacutedon edzhetsz
Amikor a reszelőket kalapaacuteccsal vaacutegoacuteval vagy keacutessel bemetszetted kend be avas
disznoacutezsiacuterral eacutes vedd koumlruumll kecskebak bőreacuteből vaacutegott sziacutejacskaacutekkal eacutes azokat fonallal koumlsd
raacutejuk Ezutaacuten egyenkeacutent fedd be peacutepesiacutetett agyaggal de a veacuteguumlket hagyd szabadon Amikor
megszaacuteradtak tedd őket a tűzre fuacutejtasd hevesen amiacuteg a bőr eleacuteg huacutezd ki gyorsan az
agyagboacutel viacutezben egyenletesen hűtsd le eacutes kiveacuteve szaacuteriacutetsd meg tűzoumlnrdquo496
Az agyagot hőaacutelloacutesaacutega eacutes szigetelő hataacutesa miatt a kohaacuteszat eacutes a kovaacutecsolaacutes egyaraacutent
előszeretettel hasznaacutelta A termokeacutemiai eljaacuteraacutesokban alapvetően keacutetfeacutele szigetelő szerep jutott
ennek az anyagnak az egyik a hőszigeteleacutes vagyis a penge kuumlloumlnboumlző reacuteszeit ndash egyeacutelű penge
eseteacuten a fokaacutet keacuteteacutelű penge eseteacuten a magjaacutet ndash agyag alapuacute bevonattal fedteacutek ami csoumlkkentette
a hevuumlleacutes meacuterteacutekeacutet Ezaacuteltal a pengeacutenek csupaacuten az eacutelei edződtek fel miacuteg a toumlbbi reacutesze
sziacutevoacutesabb maradt eacutes nem lett kiteacuteve a hővaacuteltozaacutesok okozta deformaacutecioacute veszeacutelyeacutenek
A jelenseacuteg leginkaacutebb a japaacuten kardművesseacuteg aacuteltal lett koumlzismert ahol szeacutenporral kevert
agyaggal fedteacutek a pengeacutek fokaacutet Az agyagos edzeacutes okozta anyagminőseacutegi elteacutereacutest a
495 TYLECOTE 1962 1ndash13 SZABOacute 1974 29 vouml Naumann F K Die Untersuchung alter eisener Fundstuumlcke und die dazu verwendeten Verfhren In Levey M Archaeological Chemistry Philadelphia 1967 186ndash188 496 DDA 85ndash86 Cap XIX
DOI 1015774PPKEBTK2019012
150
damaszkolaacuteshoz hasonloacutean előhiacutevtaacutek iacutegy figyelhető meg a japaacuten pengeacuteken az uacuten hamon
(edzeacutesi vonal)497
Itt eacuterdemes megemliacuteteni Kvassay Judit keacuterdeacutesfelveteacuteseacutet az aacuteltala oumlsszegyűjtoumltt főleg 11ndash
12 szaacutezadi kovaacutecsműhelyek hulladeacutekgoumldreiben előkeruumllt ismertlen rendelteteacutesű
agyaggolyoacutekkal kapcsolatban Felteacutetelezhetneacutenk hogy valamifeacutele nyersanyag taacuterolaacutesi
formaacutejaacuteroacutel van szoacute ami mind a tűzhely javiacutetaacutesaacutera mind a vastaacutergyak bevonaacutesaacutera alkalmas
volt azonban ezek az agyaggolyoacutek ki vannak eacutegve ndash ugyanakkor maacutesodlagos eacutegeacutes toumlbbszoumlri
heviacuteteacutes nyoma nem figyelhető meg rajtuk ndash eacutes a szemeacutetgoumldroumlkből keruumllnek elő vagyis
egyszeri hővel toumlrteacutenő eacuterintkezeacutes utaacuten funkcioacutejaacutet vesztette Mivel nem durvaacuten sovaacutenyiacutetott
anyagroacutel van szoacute koumlnnyen lehet hogy erősebb kovaacutecstűz mellett nem ennyire egyseacutegesen
szaacuteradt volna ki inkaacutebb felteacutetelezhető egy alacsonyabb eacutes tartoacutesabb hőhataacutes Tovaacutebbaacute mivel
a taacutergyon csupaacuten pelyvalenyomatok talaacutelhatoacutek nem felteacutetelezhetjuumlk hogy a kovaacutecstűzben
valamilyen vasnak a bevonata szigeteleacutese lett volna498
A 10 szaacutezadboacutel hőkezeleacuteshez toumlrteacutenő agyaghasznaacutelatra koumlvetkeztetett J Hošek eacutes J
Košta a mikulčicei kardok vizsgaacutelata soraacuten [M84 aacutebra] Az agyagbevonat alkalmazaacutesaacutenak
felteacutetelezeacutese soraacuten azonban szaacutemolni kell maacutes lehetőseacutegekkel is Az eacutertekezeacutes iacuteroacuteja gyakorlati
tapasztalatai alapjaacuten fenntartja annak lehetőseacutegeacutet is hogy a penge legveacutekonyabb ndash eacutes ezaacuteltal
gyorsabb hővaacuteltozaacutesra keacutepes ndash eacuteleit bevonat neacutelkuumll is fel lehet heviacuteteni joacutellehet e művelet
nem egyszerű hiszen a gyors hővaacuteltozaacutes mindkeacutet iraacutenyba eacuterveacutenyes Ugyanakkor a penge
tűzben toumlrteacutenő mozgataacutesaacuteval eacutes forgataacutesaacuteval nagyjaacuteboacutel egyseacutegesen lehet heviacuteteni csupaacuten az
eacuteleket
Mindehhez hozzaacute kell tenni hogy az egyeacuteni tapasztalatok modern anyagokkal (szabvaacuteny
vasoumltvoumlzetekkel eacutes nagyobb fűtőeacuterteacutekű kőszeacutennel) toumlrteacutenő munkaacutekboacutel szaacutermaznak
Mindazonaacuteltal ndash baacuter teacuteny hogy joacuteval nagyobb biztonsaacuteggal eacutes sokkal egyseacutegesebben lehet
agyag bevonattal heviacuteteni csupaacuten a penge eacuteleacutet ndash a kizaacuteroacutelag eacutelneacutel toumlrteacutenő edzeacutes nem
egyeacutertelmű bizonyiacuteteacuteka az agyaghasznaacutelatnak
Az agyag maacutesik szerepe a fent emliacutetett leacutegmentesiacuteteacutes ami lehetőveacute tette hogy az alatta
leacutevő anyagok koumlzoumltt diffuacutezioacute joumljjoumln leacutetre A koraacutebban szoacuteba keruumllt szaruhoz hasonloacutean a
497 Das A K ndash Takami G ndash Ohba T ndash Morito S ndash Yaso M Traditional Process Produces Lath Martensite Effectively Materials Australia 433 (2010) 1ndash5 Okayasu M ndash Sakai H ndash Tanaka T Mechanical Properties of Samurai Swords (Carbon Steel) Made using a Traditional Steelmaking Technology (tatara) Journal of Material Sciences amp Engineering 42 (2015) 498 KVASSAY 2009 101ndash104
DOI 1015774PPKEBTK2019012
151
kecskebőrrel is a feluumlleti felkemeacutenyedeacutes eleacutereacutese lehetett a ceacutel az agyaggal toumlrteacutenő bevonaacutes
elzaacuterta a levegő elől a vasat eacutes a bőrt eacutes a heviacuteteacutes soraacuten leacutetrejoumltt reduktiacutev leacutegkoumlrnek
koumlszoumlnhetően a bőr egyes anyagai (valoacutesziacutenűleg a karbontartalma) belediffundaacutelt a vasba499
Teophilus Presbyter feljegyzeacuteseiből tehaacutet uacutegy tűnik a 12 szaacutezadra500 fontos szemponttaacute
vaacutelt a vaseszkoumlzoumlk (kuumlloumlnoumlsen a szerszaacutemok) kemeacutenyseacutegeacutenek kialakiacutetaacutesa amit a kohaacuteszat
utaacuten kuumlloumlnboumlző termokeacutemiai eljaacuteraacutesokkal ndash cementaacutelaacutesi technikaacutekkal eacutes speciaacutelis
edzőkoumlzegek hasznaacutelataacuteval ndash igyekeztek eleacuterni Ez utoacutebbira a koumlzeacutepkor folyamaacuten szinteacuten
toumlbbfeacutele receptet jegyeztek le amelyek kuumlloumlnboumlző bizarr anyagokat emliacutetenek az izzoacute vas
lehűteacuteseacutehez
bdquoMeacuteg egy edzeacutesi moacuted van a gyakorlatban olyan vasszerszaacutemokhoz amelyekkel uumlveget eacutes
puhaacutebb koumlveket vaacutegnak meacutegpedig ez a koumlvetkező Veacutegy egy haacuterom eacuteves bakkecskeacutet koumlsd ki
haacuterom napra eacutelelem neacutelkuumll a negyedik napon adjaacutel neki harasztot enni semmi maacutest Amikor
maacuter keacutet napja ezt ette tedd be a koumlvetkező eacutejszaka egy fenekeacuten aacutetlyuggatott hordoacuteba
amelynek lyukai alatt egy nyitott edeacutenyt helyezteacutel el a vizelet oumlsszegyűjteacuteseacutere Amikor keacutet
haacuterom eacutejjelen aacutet ilyen moacutedon elegendő vizeletet gyűjtoumltteacutel oumlssze ereszd a bakot szabadon
ebben a vizeletben edzd a vasadat A voumlroumls hajuacute fiuacutegyerekek vizeleteacuteben is jobban edződnek a
vasszerszaacutemok mint a tiszta viacutezbenrdquo501
Teophilus Presbyter mellett a 12 szaacutezad veacutegeacuten eacutelő Murḍā b Alī b Murḍā b aṭ-Ṭarsūsī
szinteacuten megemleacutekezik a vizeletben502 toumlrteacutenő edzeacutesről Az eacutertelem birtokosainak magyaraacutezata
a haacuteboruacutekban a csapaacutesoktoacutel valoacute veacutedelem minőseacutegeacuteről eacutes az eszkoumlzeire vonatkozoacute
ismereteinek kiterjeszteacutese c munkaacutejaacuteban joacutellehet itt nem egyeacutertelmű hogy hőkezeleacutesről vagy
valamilyen beszoacuteraacutesos eljaacuteraacutesroacutel van szoacute
499 Hasonloacute cementaacutelaacutesi eljaacuteraacutes zajlik le az olvasztoacuteteacutegelyes vaskohaacuteszatban (wootz crucible steel) is amely soraacuten szinteacuten laacutegyvasat hasznaacutelnak alapanyagnak ebben az esetben azonban a vas elegyiacutetve van a karbon tartalmuacute cementaacuteloacute anyagokkal WILLIAMS 2007 233ndash242 Uő 2003 15 Ezekre a koraiszlaacutem vasműves feljegyzeacutesekben talaacutelunk peacuteldaacutet a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb anyagok emliacuteteacuteseacutevel Iacutegy peacuteldaacuteul az olvasztoacuteteacutegelybe gyakran raktak a laacutegyvas melleacute balzsamdioacutet kőrisbogarakat gyoumlngykagyloacutet graacutenaacutetalmaheacutejat vagy makkot) FKIK 46 62 65 500 A magasabb C-tartalmuacute vasoumltvoumlzetek előaacutelliacutetaacutesa azonban maacuter a koraacutebbi időkben is tendencia volt J Piaskowski archeometallurgiai vizsgaacutelatok alapjaacuten az aacuteltala kutatott szlaacutev teacuterseacuteget illetően a kora-koumlzeacutepkorra helyezi a szeniacutetett vasak gyakori előfordulaacutesaacutet (ezen kiacutevuumll a P-vasak gyakori hasznaacutelataacutet) PIASKOWSKI 1970 204ndash206 501 DDA 86 Cap XXI 502 A vizelet lehűleacutesi goumlrbeacutere gyakorolt hataacutesaacutet egy a keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutet reacuteszletező NASA-tanulmaacuteny alapjaacuten legutoacutebb D S MacKenzie eacutes G Graham vizsgaacutelta eacutes a lehűleacutes befolyaacutesolaacutesaacutet a benne talaacutelhatoacute soacutekkal (NaCl KCl) hoztaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 103 Mindez megfelel a mai napig eacutelő kovaacutecshagyomaacutenyoknak miszerint a vasat a gyorsabb hűleacutes eacuterdekeacuteben soacutes (NaCl) viacutezben edzik
DOI 1015774PPKEBTK2019012
152
bdquoVeszel olyan gombaacutet amelyet kiacutegyoacutegombaacutenak neveznek (ez azeacutert van mert aki eszi azt
megoumlli) Ez a hegyizeller eacutes kuumlloumlnoumlsen gyakran nő a nagy olajfaacutek alatt ilyen az is ami a
szamaacutertraacutegyaacuteban nő Megtoumlroumld kivonod a leveacutet a farsi ballagoacutefű leveacutet eacutes a liacutecium leveacutet
borseprőt eacutes tengeri tajteacutekot ammoacuteniaacutet kőrisbogarakat nedves beleacutendekfaacutet Ami ebből
szaacuteraz oumlsszezuacutezzaacutek eacutes belerakjaacutek ezekbe a folyadeacutekokba eacutes szűk nyakuacute edeacutenybe helyezik
Bedugaszoljaacutek a nyakaacutet eacutes negyven napig traacutegyaacuteban elaacutessaacutek amiacuteg fel nem oldoacutedik Amikor
toumlkeacuteletes veacutegy egy gyapjuacutet eacutes aacuteztasd aacutellott vizeletbe haacuterom napig aztaacuten vedd ki a vizeletből
szaacuteriacutetsd meg aacuternyeacutekban eacutes nedvesiacutetsd meg ebben a folyadeacutekban Melegiacutetsd foumll a kardot eacutes a
gyapjuacuteval nedvesiacutetsd ahogy a kardok vasait edzik eacutes ha beitta hűtsd ki eacutes boriacutetsd be
porralrdquo503
A koumlzeacutepkor folyamaacuten szaacutemos egzotikus edzőkoumlzeget emliacutetenek meacuteg ndash ilyen peacuteldaacuteul
oumlnaacutelloacute formaacuteban illetve maacutes anyagokkal keverve a soumlr a tej az ecet a meacutez vagy a veacuter504 ndash
amelyek nem egyeacutertelműen az egzakt technoloacutegiai viszonyokat mintsem inkaacutebb a kovaacutecsok
szemeacutelyeacutehez eacutes mesterseacutegeacutehez koumltődő misztikus hiedelmeket iacutegy a taacutersadalom viszonyulaacutesaacutet
tuumlkroumlzik505 ndash joacutellehet bizonyos esetekben hasznaacutelatuk technoloacutegiailag is indokolt
Annyi bizonyos hogy a megfelelő edzőkoumlzeg receptje maacutes munkafaacutezisokhoz koumlthető
forteacutelyokhoz hasonloacutean (diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes cementaacutelaacutes minőseacutegi szeacutenaceacutel kohoacutesiacutetaacutesa) a
feacuteltve őrzoumltt műhelyhagyomaacutenyok koumlzeacute tartozhatott amit joacutel peacuteldaacutez a 13 szaacutezadi Thiethrik-
saga toumlrpekiraacutelyaacutenak Albrichnak esete aki kilenc kiraacutelysaacutegon aacutet kereste a vizet amelyben a
legendaacutes Ekkisaxot leedzheti506
A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy a 12 szaacutezadban maacuter iacuteraacutesos nyoma is van a vastaacutergyak
anyagtulajdonsaacutegainak hőkezeleacutessel toumlrteacutenő javiacutetaacutesaacutera ami sok esetben taacutersul feluumlleti
kemeacutenyseacuteget noumlvelő eljaacuteraacutesokkal A miskolc-repuumllőteacuteri eacutes az ismeretlen lelőhelyről szaacutermazoacute
szablya archeometallurgiai vizsgaacutelataacuteboacutel a pengeacutek spontaacuten edzeacuteseacutere koumlvetkeztethetuumlnk de
nem zaacuterhatoacute ki a megereszteacutes munkafaacutezisa eacutes ezaacuteltal az oumlsszetett hőkezeleacutes (nemesiacuteteacutes)
tudatos alkalmazaacutesa sem
503 FKIK 62 504MACKENZIE ndash GRAHAM 2016 101ndash109 vouml MACKENZIE 2008 68ndash73 505 Eliade 2004 506DAVIDSON 1998 162 TORMEY 2017 122
DOI 1015774PPKEBTK2019012
153
8 Oumlsszeilleszteacutes
A szablya veacutegleges aacutellapotaacutet a markolat nyeleacutenek eacutes szereleacutekeinek kialakiacutetaacutesaacuteval eacutes
roumlgziacuteteacuteseacutevel valamint a huumlvely eacutes fuumlggesztőszereleacutekeinek kimunkaacutelaacutesaacuteval nyerte el A nem
vas alapanyaguacute feacutem szereleacutekek eacutes berakaacutesok elkeacutesziacuteteacuteseacutere az oumltvoumls mesterseacuteg
hagyomaacutenyaiboacutel koumlvetkeztethetuumlnk eacutes felteacutetelezzuumlk hogy a nemes- eacutes
sziacutenesfeacutemmegmunkaacutelaacutessal foglalkozoacute mesterek elkuumlloumlnuumlltek a vasművesseacuteg
szakembereitől507
Nemesfeacutem szereleacutekekkel kapcsolatos archeometallugriai vizsgaacutelatok eddig a
gnadendorfi508 maros-torkolati509 eacutes a karosi anyagon510 toumlrteacutentek amelyek koumlzuumll
egyeacutertelműen a Gnadendorfroacutel szaacutermazoacute szablya aranyozott reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt
huumlvelykoptatoacuteja kapcsoloacutedik az eacutertekezeacuteshez A koptatoacuten REM-EDX511 eacutes Mikro-RFA
507 Joacutellehet a pengeacutebe toumlrteacutenő sziacutenes- vagy ritkaacutebb esetben a nemesfeacutemberakaacutes a kovaacutecsolaacutes hagyomaacutenyaiban is jelen van iacutegy nem kizaacutert hogy az ilyen jellegű munkaacutekat abban az időben is a penge keacutesziacutetője veacutegezte el Ugyanakkor a sziacutenes- eacutes nemesfeacutemszereleacutekek kialakiacutetaacutesa egy teljesen maacutes jellegű műhelyhaacutetteret igeacutenyel amely csupaacuten eacuterintőlegesen keacutepezi az eacutertekezeacutes taacutergyaacutet A honfoglalaacutes kori oumltvoumlsseacuteg kutataacutesaacuteban elsősorban Fettich Naacutendor munkaacutessaacutega emelhető ki aki maga is oumltvoumlskeacutent eacutes reacutegeacuteszkeacutent kutatta előszoumlr az avar majd oroszorszaacutegi uacutetja utaacuten a honfoglaloacute magyar oumltvoumlsseacuteget is LANGOacute 2007 104ndash111 FETTICH 1937 Uő Garnitures des forreaux de sabres du temps des Avares en Hongrie Areacutethuse 4 (1926) 1ndash14 Uő Uumlber die Erforschung der Voumllkervanderungskunst in Ungarn IPEK (1926) 265ndash272 Uő Die altungarische Kunst Berlin 1942 Uacutejabban a neacutepvaacutendorlaacutes kori oumltvoumlsseacuteg reacutegeacuteszeteacuteben Raacutecz Zsoacutefia eacutes veacutegzett kutataacutesokat koraacutebban emliacutetett munkaacutejaacuteban a technoloacutegiaacuteval eacutes a szerszaacutemmelleacutekletes temetkezeacutesekkel kapcsolatban RAacuteCZ 2009 A honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszetről bővebben BOLLOacuteK 2008 Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti szemszoumlgből megemliacutetendő Strohmayer Aacutedaacutem munkaacutessaacutega aki oumltvoumlskeacutent toumlbb honfoglalaacutes kori taacutergyat rekonstruaacutelt Ld Uő A Kaacuterpaacutet-medencei 10 szaacutezadi treacutebelt oumltvoumlstaacutergyak keacutesziacuteteacutestechnikai sajaacutetossaacutegai cizellőr szemmel In bdquoHadak Uacutetjaacutenrdquo Neacutepvaacutendorlaacuteskor Fiatal Kutatoacuteinak XXII Konferecniaacuteja Visegraacuted 2012 10 4ndash6 508 MEHOFER ndash GREIFF 2006 181ndash188 509 CSEDREKIet al 2015 325ndash339 vouml CSEDREKI ndash LANGOacute 2015 353ndash356 510 A magyar honfoglalaacutes kori reacutegeacuteszeti hagyateacutek keleti kapcsolatrendszere a magyar őstoumlrteacutenet feacutenyeacuteben Reacutegeacuteszeti adatbaacutezis eacutes archaeometriai kutataacutesok (OTKA K 106369) c kutatoacuteprojekt kereteacuteben a karos III11-es siacuter 19 feacutemtaacutergyaacuten veacutegeztek mikro-PIXE (Reacuteszecske Indukaacutelt Roumlntgenemisszioacute) vizsgaacutelatokat a MTA Atommag Kutatoacute Inteacutezeteacuteben A vizsgaacutelati eredmeacutenyek egy 2018 november 14ndash15-re szervezett konferenciaacuten keruumllnek bemutataacutesra az eddig megjelent absztraktkoumltetből eddig meacuteg nem ismert hogy szablyaszereleacutek is van-e koumlztuumlk Csedreki L ndash Langoacute P ndash Tuumlrk A A honfoglalaacutes kori archeometriai kutataacutesok uacutejabb eredmeacutenyei ndash Karos-Eperjesszoumlg 3 temető 11 siacuter feacutemleleteinek mikro-PIXE moacutedszerrel veacutegzett anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai In A sziacutenesfeacutemművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben MTA X Osztaacutely Archeometriai Albizottsaacuteg MTA VEAB Iparreacutegeacuteszeti eacutes Archeometriai Munkabizottsaacuteg MTA-VEAB Keacutezművesipar-toumlrteacuteneti Munkabizottsaacuteg MNM Budapest 2018 november 14ndash15 511 A SEM eacutes a REM koumlzti kuumlloumlnbseacuteg a koumlvetkezőkeacutepp foglalhatoacute oumlssze A SEM a paacutesztaacutezoacute elektronmikroszkoacutep (Scanning Electron Microscope) a REM pedig reflexioacutes elektronmikroszkoacutep (Reflection Electron Microscope) A REM-neacutel a TEM-hez (transzmisszioacutes elektron mikroszkoacutep) hasonloacutean a mintaacutera egy szeacuteles elektronnyalaacuteb vetuumll de miacuteg a TEM-neacutel a veacutekony mintaacuten ez aacutetmegy eacutes a tuacuteloldalra aacutetjutott elektronokboacutel alkotnak keacutepet addig a REM-neacutel a nem veacutekony hanem vastagabb mintaacuteroacutel visszaverődő elektronokboacutel keacuteszuumll a keacutep A SEM-neacutel a keacutepalkotaacutes ezekhez keacutepest egeacuteszen maacutes bonyolultabb jelfeldolgozaacuteson alapszik A SEM-neacutel a minta feluumlleteacutet egy veacutekonyra oumlsszehuacutezott elektronnyalaacuteb lepaacutesztaacutezza eacutes pontroacutel pontra detektaacuteljaacutek a visszaverődő elektronokat (ezek a besugaacuterzoacute nyalaacutebboacutel verődnek vissza) vagy a szekunder elektronokat (ezek a minta anyagaacuteboacutel joumlnnek) eacutes ezekből a jelekből alkotnak keacutepet Tehaacutet a fő kuumlloumlnbseacuteg a SEM eacutes a REM koumlzoumltt a keacutepalkotaacutesi technika a SEM-neacutel egy veacutekony nyalaacuteb paacutesztaacutezza a mintaacutet a REM-neacutel pedig egy szeacutelesebb paacutesztaacutezoacute nyalaacuteb verődik roacutela vissza
DOI 1015774PPKEBTK2019012
154
vizsgaacutelatokat veacutegeztek a keacutemiai oumlsszeteacutetel megismereacutese ceacuteljaacuteboacutel (a tűzi aranyozaacutesuacute reacutez alapuacute
oumltvoumlzetből keacuteszuumllt koptatoacute jellegzetes szennyezőanyaga a cink eacutes az oacutelom volt) A szablya
eacuterdekesseacutege hogy egy perlit-ferrites vasboacutel keacuteszuumllt laacutegyvas pengeacutehez kifejezetten előkelő
szereleacutekeket taacutersiacutetottak
Az osztott markolatfaacutet (vagy csontot) elsődlegesen a szegecseleacutes maacutesodlagosan a markolat
szereleacutekei (ellenző markolatgyűrű markolatlemez eacutes markolatgomb vagy kupak) tartottaacutek
oumlssze512 A keacutet feacutel belsejeacutebe belefaragtaacutek a markolattuumlske negatiacutevjaacutet majd kifuacutertaacutek a
szegecseleacuteshez szuumlkseacuteges lyukakat Elkeacutepzelhető hogy a roumlgziacuteteacuteshez ragasztoacuteanyagot (pl
enyv) is hasznaacuteltak ennek nyoma azonban egyelőre nem ismert513 Keacutesőbbi peacuteldaacutet a maacuter
emliacutetett Shumen-reacutegioacuteboacutel előkeruumllő kipcsak szablya eseteacuteben talaacutelunk arra is hogy az ellenző
eacutes a pengető illeszkedeacuteseacutet kuumlloumln kemeacutenyforrasztaacutessal stabilizaacuteltaacutek514
A szegecseleacutes a keneacutezlői szablya eseteacuteben [No 59 XIII Taacutebla] figyelhető meg az egyik
legjobban mivel a markolatfa elkorhadt azonban a szegecs szinte teljesen eacutep maradt (ezt az
eacutep szegecsveacutegződeacutesből a szegecsfejből lehet megiacuteteacutelni) Ez egy hosszabb nyuacutejtott vagy
huacutezott koumlraceacutelboacutel (vashuzalboacutel) levaacutegott darab lehet A keacutet veacutege feleacute toumlrteacutenő enyhe vastagodaacutes
az eldolgozaacutes jele miutaacuten a markolattuumlske valamint a markolatfaacutek lyukaacuteba illesztetteacutek a
szegecset veacutegeit enyheacuten megkalapaacutelva fejezteacutek el Ez kuumlloumlnoumlsen a fegyver jobb profiljaacutera
igaz ahol a szegecs veacutege kerekded
A szegecset keacutet moacutedon aacutelliacutethattaacutek elő vagy uumlllőn nyuacutejtottaacutek le vagy ami keacutesőbbi korok
aacutebraacutezolaacutesai515 valamint az avar eacutes skandinaacutev oumltvoumls- eacutes kovaacutecssiacuterok melleacutekletei516alapjaacuten
valoacutesziacutenűbb bdquohuacuteztaacutekrdquo azaz egy vas sablonon aacutethuacutezva folyamatosan csoumlkkentetteacutek az anyag
keresztmetszeteacutet az iacutegy nyert huzalboacutel pedig meacuteretre vaacutegtaacutek a szegecsnek valoacute anyagot
Ugyanezt a technikaacutet hasznaacutelhattaacutek laacutencingek szemeinek mind a gyaacutertaacutesaacutehoz mind az
oumlsszekapcsolaacutesaacutehoz517
512 Az ellenzőket veacuteseacutessel vagy berakaacutesokkal is diacutesziacutethetteacutek Veacuteseacutesre peacutelda a nemesoacutecsai reacutezoumltvoumlzetből keacuteszuumllt ellenző gyenge vonalvezeteacutesű hosszanti veacutesete [No 80 XVIII Taacutebla] miacuteg berakaacutesra a tiszavasvaacuteri szablya [No 121 XXVII3 Keacutep] DIENES 1996 186ndash198 PETKES ndash SUDAacuteR 2015 122 513 Ezt az elkeacutepzeleacutest erősiacutetik egyes leletek bőrboriacutetaacutesaacutenak maradvaacutenyai is ndash amelyet szinteacuten ragasztaacutessal roumlgziacutethettek a markolatra ndash tovaacutebbaacute hogy az iacutejkeacutesziacuteteacuteshez szinteacuten hasznaacuteltak enyveket iacutegy a korabeli anyagismeretek adottak voltak a fegyverkeacutesziacuteteacutes ilyen jellegű munkaacutelataihoz Az iacutejrekonstrukcioacutekkal kapcsolatban ld BIacuteROacutendashBENCSIK 2014 387ndash412 enyvezeacutes Uo 407 514 INKOVA 2013 66 515 Pl Mendelsches Handbuch Nuumlnberg Staatsbibliothek (1425) 516 RAacuteCZ 2009 67ndash96 TOBIAS 2008 BLINDHEIM 1962 25ndash80 517 WILLIAMS 1980 105ndash134
DOI 1015774PPKEBTK2019012
155
Mindemellett talaacutelunk peacuteldaacutet olyan markolatnyuacutelvaacutenyra is amelyen nincs nyoma a
szegecseleacutesnek A budaoumlrs-tűzkőhegyi szablyaacuten restauraacutelaacutes soraacuten a korroacutezioacutereacuteteg eltaacutevoliacutetaacutesa
utaacuten vetteacutek eacuteszre hogy a markolaton nincsen szoumlg vagy szoumlglyuk iacutegy a markolatboriacutetaacutest nem
roumlgziacutethetteacutek szegecseleacutessel518 Baacuter a roumlgziacuteteacutes pontos moacutedszere nem egyeacutertelmű maacutes szuacuteroacute-
vaacutegoacute fegyverek ndash elsősorban a keacuteteacutelű egyenes kardok ndash eseteacuteben is fellelhető a szegecseleacutes
hiaacutenya
A sziacutenesfeacutemtechnikaacutek nemcsak a reacutez alapuacute oumltvoumlzetből keacuteszuumllt szereleacutekek
megmunkaacutelaacutesaacuteban hanem a vas reacuteszek kapcsolaacutesaacuteban is szerepet jaacutetszottak519 iacutegy peacuteldaacuteul
elkeacutepzelhető hogy a Tipoloacutegia c fejezetben emliacutetett rekeszes felosztaacutesuacute szablyaellenzők
belső szerkezeteacutenek felteacutetelezhetően kuumlloumlnaacutelloacute elemeit is forrasztaacutessal koumltoumltteacutek oumlssze mivel
ebben az esetben maacuter kuumlloumlnoumlsen figyelni kellett arra hogy ne deformaacuteloacutedjon el a munkadarab
Theophilus Presbyterneacutel talaacutelunk peacuteldaacutet vasak reacutezzel toumlrteacutenő forrasztaacutesaacutera is520
Oumlsszegzeacutes
A szablyaacutek archaeometriai vizsgaacutelataiboacutel kideruumllt hogy a korabeli alakiacutetaacutesi technoloacutegia
alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt Azonban egyeacutertelmű
peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid ideig tartoacute intenziacutev
lehűteacutes (viacutezbemaacutertaacutes) formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
A miskolci [Minta 5ndash6] ellenzőgombok eseteacuteben egyeacutertelműen megfigyelhetők a reacuteteges
szerkezet mellett a mintaacutekat keresztiraacutenyban aacutetszelő vonal amelyek koumlzuumll az egyik korroacutezioacute
formaacutejaacuteban jelenik meg [Minta 5] A keresztiraacutenyuacute vonalakat diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacuteskeacutent
lehet eacutertelmezni vagyis az ellenzőgombot (legalaacutebb) keacutet feacutelből alakiacutetottaacutek ki Mindez
megegyezik a makroszkoacutepia tanulsaacutegaiboacutel koumlvetkeztetett megmunkaacutelaacutessal kapcsolatos
hipoteacutezissel miszerint a kovaacutecsoltvas ellenzők (legalaacutebb egy reacuteszeacutenek) szaacuterai keacutet hosszanti
feacutelből lettek kialakiacutetva amelyeket az ellenző veacutegződeacuteseacuteneacutel tűzi hegeszteacutessel kapcsoltak oumlssze
518 IRAacuteSNEacute 1992 96 519 A forrasztaacutes a hegeszteacuteshez hasonloacutean oldhatatlan koumlteacutest hoz leacutetre feacutemek koumlzoumltt A kettő annyiban teacuter el egymaacutestoacutel hogy a forrasztaacutes soraacuten a forraszanyag olvadaacutespontja joacuteval alacsonyabb az alapanyagnaacutel iacutegy csupaacuten az előbbi olvad meg Ez lehetőveacute teszi hogy preciacutezioacutes munkaacutek utaacuten is alkalmazhatoacute nagyobb alakvaacuteltozaacutes neacutelkuumll A tűzi hegeszteacuteshez hasonloacutean a koumlteacutes leacutetrehozaacutesaacutenak akadaacutelya lehet a feluumlleti oxidreacuteteg keacutepződeacutese iacutegy itt is oxidfolyoacutesiacutetoacute szereket alkalmaznak 520 DDA 145ndash146
DOI 1015774PPKEBTK2019012
156
A vizsgaacutelati eredmeacutenyeket taacutegabb kontextusba helyezve oumlsszevetve a kortaacuters orosz eacutes
osztraacutek előfordulaacutesuacute szablyaleletekkel hasonloacute tendenciaacutet aacutellapiacutethatunk meg mint a korabeli
keacuteteacutelű kardok eseteacuteben relatiacuteve nagy a minőseacutegi megoszlaacutes a fegyver diacutesziacutetettseacutege nem
korrelaacutel a penge anyagminőseacutegeacutevel ugyanakkor vannak peacuteldaacutek a hőkezeleacutesre is521
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le Itt kell
beismerni a mintaveacutetel nyuacutejtotta lehetőseacutegek korlaacutetozottsaacutegaacutet is a penge egyes szakaszairoacutel e
moacutedszerrel van ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mineacutel nagyobb
teruumllet lefedeacutese eacuterdekeacuteben szokaacutes a mintaacutekat a penge felső eacutes alsoacute harmadaacuteboacutel venni
ugyanakkor a teljes keresztmetszet felteacuterkeacutepezeacutese szinteacuten hasznos a szoumlvetelemi vaacuteltozaacutesok
tanulmaacutenyozaacutesakor
A penge nagyobb szakaszaacuteroacutel valoacute ismeret tette lehetőveacute a mikulčicei kardok eseteacuteben
hogy kuumlloumlnboumlző edzeacutestechnikaacutekat kuumlloumlniacutetsenek el E I Krupnova aacuteltal emliacutetett egy anyagboacutel
kovaacutecsolt nizhny archyz-i szoacutervaacutenylelet eacutelein megfigyelhető martenzites szoumlvetelem eacuterdekes
technoloacutegiai keacutepet ad a fegyverről nemcsak a fegyver előoldali eacuteleacuten hanem a fokeacutelen is
megfigyelhető a hőkezeltseacuteg Az eacutelek feleacute noumlvekvő karbontartalommal kapcsolatban
felteacutetelezte G A Voznesensky hogy a fegyver eacuteleit cementaacuteltaacutek amelyhez agyagos
szigeteleacutest hasznaacuteltak522 Az ismeretlen lelőhelyű magyar szablya eseteacuteben enneacutel egyszerűbb
eljaacuteraacutest felteacutetelezhetuumlnk mivel a martenzit csupaacuten az egyik eacutelen jelentkezik valoacutesziacutenű hogy a
pengeacutet az előoldali eacuteleacuteneacutel heviacutetetteacutek [M42 Keacutep]
M M Tolmačeva munkaacutejaacuteban emliacutetett 9 szaltovoacutei szablya523 ndash eacutes az ezekből oumlsszesen 22
helyről vett minta524 ndash eseteacuteben szinteacuten gyakran megfigyelhető a magas karbontartalom eacutes
bizonyos fokuacute hőkezeltseacuteg [M7 Taacutebla] Aacuteltalaacuteban e hőkezelt teruumlletek a vaacutegoacuteeacutelhez koumlzel
esnek joacutellehet ezekben az esetekben keveacutesbeacute a cementaacutelaacutes mintsem a reacuteteges kompozit
egyszerűbb kivitele felteacutetelezhető Yu A Semykin aacuteltal vizsgaacutelt leletek hasonloacute tendenciaacutek
figyelhetők meg525 Szinteacuten e kompozit anyagot fedezhette fel Arendt az aacuteltala tuumlrkkeacutent
azonosiacutetott szablyaacutek eseteacuteben526
Ahogy fentebb emliacutetettuumlk magyar reacuteszről nem homogeacuten pengeacutekkel talaacutelkozunk amelyek
keresztmetszeti mintaacutejaacuteban nem laacutethatoacute nyoma tűzi hegeszteacutesnek iacutegy a vizsgaacutelt magyar
521 MOILANEN 2015 522 KRUPNOVA 1973 214ndash215 523 Nižna Lucircbacircnka Dmitrievka Maacircckoe selišče TOLMAČEVA 2001 67ndash72 524 Uo 75 1 Aacutebra 525 Novinki Bolrsquoše Tigany SEMYKIN 2015 56ndash57 526 ARENDT 1936 166
DOI 1015774PPKEBTK2019012
157
pengeacutek koumlzelebb aacutellnak a szinteacuten homogeacuten anyaguacute gnadendorfi pengeacutehez527 Termeacuteszetesen
az orosz leletekkel toumlrteacutenő oumlsszeveteacutes is keacutetseacutegeket vonhat maga utaacuten mivel ezek keltezeacutesi
ideje aacuteltalaacuteban taacutegabb intervallumban van megjeloumllve iacutegy nem nevezhetjuumlk biztonsaacuteggal
időben megegyezőnek a keacutet leletcsoportot Az oumlsszehasonliacutetaacutes soraacuten szinteacuten probleacutemaacutet jelent
hogy neacutemely vizsgaacutelat moacutedszertana nehezen deriacutethető fel528
527 MEHOFER 2006 528 ARENDT 1936
DOI 1015774PPKEBTK2019012
158
FEJLŐDEacuteSTOumlRTEacuteNETI KITEKINTEacuteS
A metrikus eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok eredmeacutenyeiben halvaacutenyan koumlrvonalazoacutedni
laacutetszanak a szablyaacutek műhelyhagyomaacutenyai eacutes a fegyver alaki sajaacutetossaacutegainak
fejlődeacutestoumlrteacutenete A műhelyhagyomaacutenyok elsődlegesen a formai-technoloacutegiai jegyek
egyezeacutese alapjaacuten mutathatoacute ki amelynek tovaacutebbi vizsgaacutelata taacutegabb kontextusban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuten kiacutevuumlli paacuterhuzamokkal egyuumlttesen lehet igazaacuten eredmeacutenyre vezető A technoloacutegiai
vizsgaacutelatoknaacutel a martenzites szoumlvetelem eacutes a szerkezetileg homogeacuten penge emelhető ki Ez
utoacutebbi mindhaacuterom vizsgaacutelt pengeacuteben megegyezik eacutes a gnadendorfi lelettel mutat
hasonloacutesaacutegot A kelet-euroacutepai szablyaacutekkal valoacute oumlsszeveteacutes soraacuten keveacutesbeacute talaacutelhatoacute egyezeacutes
mivel azok nagy reacuteszeacuteneacutel a penge alapanyaga toumlbb egymaacutestoacutel elteacuterő anyagminőseacutegű
vasoumltvoumlzetből lett reacutetegesen oumlsszekovaacutecsolva [M7 Taacutebla]
Az ismeretlen lelőhelyű eacutes a miskolci szablya eseteacuteben valoacutesziacutenűsiacutetett hasznaacutelat alapjaacutet a
gyors lehűteacutes adja ami az előbbineacutel leedződeacutessel jaacutert Ezzel szemben a gnadendorfi eacutes a
karosi (II20) penge laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt ugyanakkor ezekneacutel a fegyverekneacutel sem
zaacuterhatoacute ki a harcaacuteszati alkalmazaacutes A keacuteteacutelű kardok paacuterhuzamaacuteval eacutelve a vaacuteltozoacute
anyagminőseacuteg alapjaacuten a nem harcaacuteszati ceacutellal keacuteszuumllt bdquodiacuteszkardokatrdquo nem lehet
elkuumlloumlniacuteteni529
Azon kiacutevuumll hogy a hőkezeltseacuteg a korszakban nem nevezhető aacuteltalaacutenosnak sem a kardok ndash
eacutes ahogy azt a jelen vizsgaacutelatok is igazoltaacutek ndash sem a szablyaacutek eseteacuteben maacutes eacuterv is szoacutel
amellett hogy a laacutegyabb anyagboacutel keacuteszuumllt fegyvereket is hasznaacuteltaacutek Ugyanis ahogy azt az
előző fejezetben laacutethattuk az egyik legfontosabb kriteacuterium a penge homogenitaacutesa volt eacutes a
harc koumlzbeni igeacutenybeveacutetellel szembeni ellenaacutellaacutest sem elsősorban az alacsonyabb eacuterteacutekű
kemeacutenyseacuteg hanem sokkal inkaacutebb a foszfortartalom eacutes a megmaradt salakzaacutervaacutenyok
befolyaacutesolhattaacutek negatiacutevan Ha rangsorolni kell a lehetőseacutegeket kisebb veszteseacutegnek
szaacutemiacutetott ha a penge laacutegy anyaga miatt maradandoacute alakvaacuteltozaacutest szenvedett mintha ridegseacutege
vagy zaacutervaacutenyossaacutega miatt eltoumlroumltt Iacutegy a hasznaacutelatboacutel elsősorban a magas P-tartalmuacute eacutesvagy
jelentősen zaacutervaacutenyos fegyverek zaacuterhatoacutek csupaacuten ki530
529 MOILANEN 2015 102 280ndash281 530 Magas P-tartalomra peacutelda a koraacutebban emliacutetett solt-reacutevbeacuteri penge amelyneacutel az ARGUM 149-os eacuterteacuteket meacutert Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25
DOI 1015774PPKEBTK2019012
159
Ennek elleneacutere a martenzites szoumlvetelem kimutataacutesa nem irrelevaacutens hiszen ez szemmel
laacutethatoacute jele annak hogy a fegyvert keacutesziacuteteacutesekor hasznaacutelatra tervezteacutek
Mindemellett egyes esetekben a markolatszereleacutekek kopottsaacutegaacuteboacutel is koumlvetkeztethetuumlnk a
hasznaacutelatra (peacuteldaacuteul a karosi III11 szablya markolatgombja [X3 Keacutep])531
A fejlődeacutestoumlrteacutenettel kapcsolatban felteacutetelezeacutesuumlnk szerint az egyenes de maacuter fokeacuteles
pengeacutejű eacutes hajliacutetott markolatuacute szablyaacutek 9 szaacutezadi fejlődeacutese egyre inkaacutebb lehetőveacute tette hogy
a fegyverrel egyaraacutent szuacuterjanak eacutes vaacutegjanak A keacutesőbbi 12ndash13 szaacutezadi kelet-euroacutepai szablyaacutek
alaki sajaacutetossaacutegait szemleacutelve a pengeacutek esetenkeacutenti szeacutelesedeacutese eacutes iacutevmagasaacuteguk noumlvekedeacutese
figyelhető meg532 ami alapjaacuten a 10 szaacutezadi enyheacuten iacutevelt magyar szablyaacutek alaki sajaacutetossaacutegaacutet
egy aacutetmeneti szakaszkeacutent eacutertelmezhetjuumlk az egyenes pengeacutejű fokeacuteles pengeacutek eacutes a keacutesőbbi
tiacutepusok koumlzoumltt Tendenciakeacutent tehaacutet a fegyver enyhe iacutevesedeacutese valamint a pengevaacutejatosodaacutes
a hosszeacuterteacutek noumlvekedeacutese eacutes a keskenyedeacutes figyelhető meg ndash joacutellehet mindez csak
hipotetikusan jelenthető ki mivel a relatiacutev kronoloacutegia reacutegeacuteszetileg nem igazolhatoacute kellő
biztonsaacuteggal Ahhoz hogy e formai-technoloacutegiai sajaacutetossaacutegok kronoloacutegiai mutatoacutekkaacute
vaacutelhassanak a fegyveres temetkezeacutesek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera van szuumlkseacuteg
Mindemellett eacuterdemes azt is aacutettekinteni hogy a fenti megaacutellapiacutetaacutesok milyen moacutedon
hozhatoacutek oumlsszefuumlggeacutesbe a kaacuterpaacutet-medencei szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek araacutenybeli vaacuteltozaacutesaival
Ahogy azt a kutataacutestoumlrteacuteneti oumlsszefoglaloacuteban is laacutethattuk a szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes
teoacuteriaacuteja az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten egyre aacuternyaltabbaacute vaacutelt Mindebből laacutethatjuk hogy a felveteacutes
alapvető probleacutemaacutejaacutevaacute vaacutelt hogy toumlbb keacuterdeacutesre kiacutevaacuten egyszerre vaacutelaszolni amely a fegyverek
tanulmaacutenyozaacutesaacutet esemeacutenytoumlrteacuteneti prekoncepcioacutek keretei koumlzeacute szoriacutetja Ezeket az
aspektusokat Biacuteroacute Aacutedaacutem is igyekezett egymaacutestoacutel szeacutetvaacutelasztani533
Ugyanakkor az elmeacutelet meacuteg mindig toumlbb oldalroacutel kiegeacutesziacuteteacutesre szorul Ahogy arra Reacuteveacutesz
Laacuteszloacute is felhiacutevta a figyelmet a fegyverhasznaacutelat vaacuteltozaacutesaacutenak pontos felteacuterkeacutepezeacuteseacutehez a
temetkezeacutesek reacuteszletes elsősorban szeriaacutecioacutes vizsgaacutelataacutera lenne szuumlkseacuteg amely aacuteltal bdquoegy-egy
temetőn beluumll nyomon tudnaacutenk koumlvetni a neacutepesseacuteg esetleges vaacuteltozaacutesaacutet az elvaacutendorlaacutesokat eacutes
531 REacuteVEacuteSZ 1996 106ndash107 532 JEVGLEVSKIJ ndash POTOMKINA 2000 533 Biacuteroacute hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a keacuterdeacuteskoumlr a fegyveres temetkezeacutesek a harcaacuteszat eacutes az bdquoetnikai vaacuteltozaacutesokrdquo vizsgaacutelataacutenak metszeteacuteben aacutell BIacuteROacute 2012 207
DOI 1015774PPKEBTK2019012
160
a betelepiacuteteacuteseket E szempontboacutel elsőrendű fontossaacuteguacute lenne azon lelőhelyek vizsgaacutelata ahol
egy temetőn beluumll keruumllt elő szablya eacutes keacuteteacutelű kard isrdquo534
A temetkezeacutesek ilyen reacuteszletesseacuteggel toumlrteacutenő feldolgozaacutesa meghaladja jelen eacutertekezeacutes
kereteit ehelyett a koraacutebban emliacutetett moacutedszertani probleacutemaacutekra ndash a toumlbbszempontuacutesaacutegra
valamint a fegyvertoumlrteacutenet koraacutebban emliacutetett esemeacutenytoumlrteacuteneti kapcsoloacutedaacutesi pontjainak
keacuterdeacuteseacutere ndash szoriacutetkozunk
A fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes hasznaacutelataacutenak aacutellandoacute eacutes koumlrforgaacutesszerű koumllcsoumlnhataacutesaacutehoz a
szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes keacuterdeacuteskoumlre a haditechnika eacutes a harcmodor vaacuteltozaacutesainak
vonatkozaacutesaacuteban keruumll aacutettekinteacutesre vagyis a 10 szaacutezadi magyar fegyverkultuacuteraacuteba szervesen
nem illeszkedő kardtiacutepusok megjeleneacuteseacutenek koumlruumllmeacutenyei eacutes a helyi műhelyhagyomaacutenyokkal
valoacute kapcsolatuk valamint a lovas fegyvernemben eacutes harcaacuteszataacuteban felleacutepő vaacuteltozaacutesok
keruumllnek bemutataacutesra Ceacutelravezető moacutedszernek iacutegeacuterkezik megvizsgaacutelni azokat a kategoacuteriaacutekat
amelyen keresztuumll az uacutej haditechnika a magyarok szaacutemaacutera ismeretesseacute vaacutelt
Baacuter a 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem tekinthetjuumlk előzmeacuteny neacutelkuumllinek a keacuteteacutelű
egyenes kardok jelenleacuteteacutet a kialakiacutetaacutes tereacuten esetenkeacutent jelentkező paacuterhuzamok535 olyan
kulturaacutelis kapcsolatokat sejtetnek amelyek szerepet jaacutetszhattak a teacuterseacutegtől idegen
műhelyhagyomaacutenyok terjedeacuteseacuteben
A műhelyhagyomaacutenyok egymaacutesra hataacutesaacutet kivaacuteloacutean modellezi egy 2009-ben megjelent
orosz tanulmaacuteny amely a finnugor neacutepek kovaacutecsmesterseacutegeacutet eacutes az ezzel kapcsolatos
etnokulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutesok problematikaacutejaacutet dolgozza fel536 A szerzők a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacutet keacutet haacutetteacuterre vezetik vissza az uacutegynevezett technikai-
technoloacutegiai sztereotiacutepiaacutekra537 amelyekbe az adott kultuacutera aacuteltal hasznaacutelt alapanyagok
munkamoacutedszerek eacutes a raacute jellemző araacutenyok tehaacutet a lokaacutelisan kialakult gyakorlatok tartoznak
534 Reacuteveacutesz Kovaacutecs Laacuteszloacute 1990-es munkaacuteja alapjaacuten 12 peacuteldaacutet emliacutet szablyaacutet eacutes kardot egyaraacutent tartalmazoacute lelőhelyről Arad-Csaacutelya Csekej Aacutegcsernyő-Nagyreacuteti domb Miskolc-Repuumllőteacuter Napkor-Vaacuterosnameacutenyi u Nyiacuteregyhaacuteza-Polyaacutek-bokor Saacuterszentaacutegota-Felsőtoumlboumlrzsoumlk Szered-Maacutecsai dombok Szabolcsveresmart-Szeleacuterdomb Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Vendelin Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta REacuteVEacuteSZ 1996a 205 Ezek koumlzuumll toumlbb lelőhellyel is probleacutema adoacutedott a szakirodalmi visszakoumlvethetőseacuteguumlkben ld Tipoloacutegia c fejezet Szinteacuten fontos kiemelni a kardleletek felső-tisza-videacuteki koncentraacutecioacutejaacutet Reacuteveacutesz tudoacutesiacutetaacutesa szerint Kovaacutecs aacuteltal emliacutetett 92 lelőhelyből 21 tartozik ide Uo 205 535 A zoumlmeacuteben eacuteszak- eacutes nyugat-euroacutepai fegyverek mellett a kijevi Rusz iraacutenyaacuteboacutel is eacuterkezhettek fegyverek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Petersen E H S T T-1 U X eacutes Y tiacutepusuacute kardok fordulnak elő amelyek koumlzuumll az X tiacutepus a leggyakoribb TAKAacuteCS 2017 252 536 ZAVIALOV et al 2009 537 bdquoтехнико-технологический стереотипrdquo Uo 5ndash11
DOI 1015774PPKEBTK2019012
161
valamint az inkulturaacutelis expoziacutecioacutera538 vagyis az innovaacutecioacutek539 terjedeacuteseacutere amelyen beluumll
haacuteromfeacutele kulturaacutelis kapcsolatot kuumlloumlniacutetenek el
1 az elkeacutesziacutetett termeacutekek mozgaacutesa
2 a szakemberek mozgaacutesa
3 a technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
Ez utoacutebbiba tartozhatnak azok az oumltletek vagy akaacuter műhelytitkok amelyeket az idegen
kultuacuteraacuteboacutel eacuterkező mesterek vagy akaacuter a befogadoacute kultuacutera maacutes videacutekeken is dolgozoacute tanuloacute
szakmai keacutepviselői honosiacutetottak meg minden olyan tapasztalat amely egy uacutej forma vagy
technika utaacutenzaacutesaacutet tette lehetőveacute540
A fegyverek menteacuten felleacutepő transzferek e koumllcsoumlnhataacutesok speciaacutelis vaacutelfajainak
szaacutemiacutetanak Mint minden taacutergytiacutepus a kuumlloumlnboumlző fegyverek technoloacutegiai transzfereacutet is a taacutergy
funkcionalitaacutesa generaacutelta tehaacutet a meghataacuterozott ceacutelra toumlrteacutenő alkalmazhatoacutesaacutega segiacutetette egy
uacutej teacuterseacutegben valoacute elterjedeacuteseacutet akaacuter a koumlzvetiacutető kultuacutera teacuterseacutegben toumlrteacutenő megerősoumldeacutese akaacuter a
befogadoacute kultuacutera integraacuteloacute hataacutesa menteacuten
Mindazonaacuteltal a felteacutetelezhető transzferek vizsgaacutelata szempontjaacuteboacutel pont funkcionalitaacutesa
emeli ki a toumlbbi taacutergytiacutepus koumlzuumll a fegyvereket hiszen a hasznaacutelat ndash ebben az esetben
beleeacutertve a taacutergy elsődleges rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesaacutet ndash nemcsak a technoloacutegiai
koumllcsoumlnhataacutesok kivaacuteltoacute okakeacutent hanem oumlnmagaacuteban is koumllcsoumlnhataacuteskeacutent eacutertelmezhető Iacutegy a
fent emliacutetett technoloacutegiai transzfernek lehetőseacuteget adoacute kulturaacutelis koumllcsoumlnhataacutes elsődlegesen a
fegyver rendelteteacutesszerű alkalmazaacutesa menteacuten joumln leacutetre
Termeacuteszetesen a fegyver hasznaacutelata enneacutel toumlbb moacutedon keacutepes lehetett visszahatni a
keacutesziacuteteacutesre azonban maacutes alkalmazaacutesi teruumlletek jelenlegi ismereteink szerint nem keacutepeznek
kuumlloumln kategoacuteriaacutet a transzfer szempontjaacuteboacutel Ilyen peacuteldaacuteul a vadaacuteszat amely bizonyos
fegyvertiacutepusok (peacuteldaacuteul iacutej vagy laacutendzsa) eseteacuteben szinteacuten rendelteteacutesszerű hasznaacutelatnak vagy
az adott kultuacuteraacuten beluumlli kuumlloumlnfeacutele taacutersadalmi kommunikaacutecioacutes formaacutek ndash fegyverviseleacutes mint
hatalmi-gazdasaacutegi staacutetusz reprezentaacutecioacuteja fegyvermelleacuteklet-adaacutes a temetkezeacutesek soraacuten mint a
koumlzoumlsseacuteg elhunyttal valoacute kapcsolataacutenak kifejezőeszkoumlze541 ndash amelyek szimbolikus
felhasznaacutelaacutesi moacutedoknak tekinthetők eacutes ezaacuteltal hataacutessal vannak a viselt eltemetett illetve
538 bdquoинокультурные воздеиствияrdquo Uo 5ndash11 539 bdquoинновацииrdquo Uo 5ndash11 540 Uo 8ndash10 vouml HARAMZA 2017a 111ndash112 ZAVIALOV ndash TEREKHOVA 2016 ZAVIALOV et al 2012 541 PEDERSEN 2014
DOI 1015774PPKEBTK2019012
162
rendelteteacutesszerűen alkalmazott darab elkeacutesziacuteteacuteseacutere is azonban e folyamatok alapvetően az
adott kultuacuteraacuten beluumll zajlanak le A temetkezeacutes keacutesziacuteteacutesre gyakorolt hataacutesaacutenak hipoteacutezise egy
fontos szempontboacutel meacutegis meghataacuterozoacute a kardok technoloacutegiaacutejaacutenak eacutes iacutegy forgalmuknak
vizsgaacutelataacuteban amennyiben speciaacutelisan temetkezeacutesi ceacutelra keacutesziacutetettek vagy elkuumlloumlniacutetettek
fegyvereket azok kialakiacutetaacutesa nem felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi a korszak technoloacutegiai viszonyait Baacuter e
felteacutetelezeacutes toumlbbek koumlzoumltt eacutepp a siacuterokboacutel előkeruumllt kardleletek koraacutebban emliacutetett vaacuteltozoacute
anyagminőseacutege eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai menteacuten szuumlletett megalapozottsaacutega erősen
vitatott542
Taacutergyak mozgaacutesa
E kategoacuteriaacutek a leletekről megleacutevő ismereteinkből toumlrteacutenő visszakoumlvetkezteteacutes alapjaacuten
toumlbbnyire csak hipotetikusan aacutellnak fenn azonban neacutemelyikuumlk nyomon koumlvethető a korszak
esemeacutenytoumlrteacuteneteacuteben Ezek koumlzuumll a taacutergyak mozgaacutesa rajzoloacutedik ki a legjobban a korszakot
eacuterintő iacuterott forraacutesokban amely mellett erősen felteacutetelezhető az igeacuteny formaacutejaacuteban felleacutepő hataacutes
tehaacutet a harcteacuteri tapasztalatok fegyverkeacutesziacuteteacutesre gyakorolt befolyaacutesa is A 9ndash10 szaacutezadban
szaacutemolhatunk az eacuteszaki fegyveresek balkaacuteni eacuterdekeltseacutegeacutenek eacutes bizaacutenci katonai szolgaacutelatuk
kialakulaacutesaacuteval amelyben toumlbb aacutetvonuloacute uacutet is eacuterinthette az oacuteeacuteszaki sagaacutekban szereplő
Austrvegr-hez tartozoacute Kaacuterpaacutet-medenceacutet543 Emellett a haacuteboruacutek kimeneteluumlktől fuumlggően
szolgaacutelhattaacutek a fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutet a győztes hadviselő felek iraacutenyaacuteba
A fegyverek zsaacutekmaacutenykeacutent eacutes aacuterucikkeacutent toumlrteacutenő terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja ugyanannyira
nehezen vaacutelaszthatoacute el egymaacutestoacutel mint a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem teveacutekenyseacutege a
korszakban Georges Duby szerint ebben az időszakban a haacuteboruacuteskodaacutes egy bizonyos
taacutersadalmi reacuteteg termeleacutesi moacutedjaacutet a javak eloszlaacutesaacutenak egy speciaacutelis formaacutejaacutet jelentette
bdquomelynek jelentőseacutege a szerzett zsaacutekmaacutenyban eacutes az ellenseacutegnek okozott kaacuterban rejlettrdquo544
Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az araboknaacutel akik az eacuteves rabloacutehadjaacuteratra egy kuumlloumln
kifejezeacutest (sawārsquoif) hasznaacuteltak ami egyben annak taacutersadalmi megbecsuumlltseacutegeacutet is mutatja
Ugyancsak hasonloacute peacuteldaacutet talaacutelunk a skandinaacutev neacutepekneacutel a ruszoknaacutel a volgai eacutes a dunai
542 Haramza M ndash Langoacute P ndash Lukaacutecs N ndash Sz Wilhelm G 10 szaacutezadi fegyveres siacuter Soltroacutel ndash megjegyzeacutesek a korai keacuteteacutelű kardos siacuterokroacutel eacutes korai fegyverekről In Fiatal Koumlzeacutepkoros Reacutegeacuteszek 9 Konferenciaacuteja MNM Budapest 2017 11 23ndash25 543 KISS 2015 243 544 BAacuteLINT 1983 353
DOI 1015774PPKEBTK2019012
163
bolgaacuteroknaacutel az avaroknaacutel a kazaacuteroknaacutel a frankoknaacutel ndash beszeacutedes hogy Martell Kaacuteroly troacutenra
leacutepeacutese eacutes Nagy Kaacuteroly halaacutela koumlzt mindoumlssze nyolc olyan eacutev telt el amely soraacuten a frankok
nem viseltek haacuteboruacutet ndash sőt a bizaacutenciaknaacutel meacuteg olyan eset is előfordul amikor nem ellenseacuteges
teruumlleteken hanem sajaacutet foumlldjuumlkoumln fosztogattak Koumlzeacutep-Aacutezsiaacuteban a rabloacutehadjaacuterat bdquoadoacutezaacutesi
formaacutenakrdquo minősuumllt bdquoAz adoacute abboacutel aacutellott hogy megengedteacutek nekik hogy meghataacuterozott
időszakokban veacutegigjaacuterhattaacutek az orszaacutegot eacutes zsaacutekmaacutenyolhattakhellip Ilyen a toumlbbi neacutepnek is az
eacutelete a szomszeacutedaikat folyton taacutemadjaacutek majd ismeacutet megegyeznek veluumlkrdquo545
A 9ndash10 szaacutezadi magyar hadjaacuteratokkal kapcsolatban is felteacutetelezhető
fegyverzsaacutekmaacutenyolaacutes Az ilyen moacutedon bejoumlvő fegyverek azonban csak toumlredeacutekesen
koumlvethetők nyomon a reacutegeacuteszeti leletanyagban Eacutepp ennek nyomaacuten meruumllt fel annak
lehetőseacutege hogy e fegyvereket a magyar kovaacutecsok a bdquoharcmodoruknak megfelelőrdquo
fegyvernek alakiacutetottaacutek aacutet amelyre Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a zsaacutekmaacutenyolt oumltvoumlstaacutergyak hasonloacute
sorsaacuteval aacutelliacutetott paacuterhuzamba546
Az aacutetalakiacutetaacutes felveteacutese toumlbb szempontboacutel is keacutetseacutegeket hagy maga utaacuten A Reacuteveacutesz Laacuteszloacute
aacuteltal emliacutetett oumltvoumls-analoacutegiaacutetoacutel ugyanis bizonyos meacuterteacutekig elteacuter a vasművesseacuteg esete
Tekintetbe veacuteve a 9ndash10 szaacutezadi kardok eacutes szablyaacutek koumlzoumltti formai kuumlloumlnbseacuteget neheacutez
elkeacutepzelni a műveletet főkeacutepp a tuacutelnyomoacutereacuteszt keacuteteacutelű kardok eseteacuteben A szereleacutekek
(keresztvas eacutes markolatgomb) eltaacutevoliacutetaacutesa meacuteg oumlnmagaacuteban nem jelentett volna probleacutemaacutet
azonban a legtoumlbb esetben keacuteteacutelű szimmetrikus pengevaacutejatos meacutereteiben is elteacuterő kardok
szablyaacutevaacute toumlrteacutenő alakiacutetaacutesaacutehoz a fegyver keresztmetszeteacutet kellett volna aacutetkovaacutecsolni ami ndash a
kardok meacutereteacutenek megfelelő pengevaacutejatuacute vagy pengetoumlvű szablya ismereteacutenek hiaacutenyaacuteban ndash joacute
eseacutellyel a penge oumlsszehajtogataacutesaacuteval uacutejrahomogenizaacutelaacutesaacuteval lett volna megoldhatoacute Ebben az
esetben viszont nagy eseacutellyel tűzi hegeszteacutesi nyomokat kellene detektaacutelnunk a honfoglalaacutes
kori szablyapengeacutekben Ilyen moacutedon e művelet az ismert orosz vizsgaacutelatok alapjaacuten jobban
felteacutetelezhető lenne joacutellehet ez esetben is nehezen lehetne bizonyiacutetani az uacutejrahasznosiacutetaacutest
Tehaacutet a műveleti sorrendben olyan meacuterteacutekig kellett volna visszamenni hogy munka ideje eacutes
koumlltseacutege gyakorlatilag egy uacutej szablya elkeacutesziacuteteacuteseacutenek felelt volna meg547
545 Uo 351ndash352 (15 j) vouml SZEacuteKELY 2004 159-167 HARAMZA 2014 52 179 j 546 REacuteVEacuteSZ 1996a 205 vouml Kovaacutecs L Fegyver s viteacutez In Veszpreacutemy L (szerk) Honfoglaloacute őseink Budapest 1996 81ndash108 547 Egy maacutesik lehetőseacuteg a kardpengeacutek hosszanti elvaacutegaacutesa lehetne azonban ez esetben is olyan meacuterteacutekű keresztmetszeti csoumlkkeneacutessel kell szaacutemolnunk amelynek koumlvetkezteacuteben nehezen elkeacutepzelhető hogy uacutejrahajtogataacutes neacutelkuumll hasznaacutelhatoacute szablyapengeacutet keacutesziacutetettek a kardboacutel
DOI 1015774PPKEBTK2019012
164
Mindent egybevetve a szablyaacutevaacute alakiacutetaacutes jelen technoloacutegiai ismereteink eacutes a reacutegeacuteszeti
anyag tuumlkreacuteben azzal jaacutert volna hogy a mesterek a kardban nem laacutetnak toumlbbet mint egy
kovaacutecsolhatoacute vasbucaacutet Baacuter az uacutejrahasznosiacutetott kardok hipoteacuteziseacutenek igazolaacutesaacutehoz vagy
caacutefolaacutesaacutehoz minden egyes honfoglalaacutes kori szablyaacuteroacutel rendelkeznuumlnk kellene metallograacutefiai
vizsgaacutelati eredmeacutenyekkel jelenlegi tudaacutesunk alapjaacuten kijelenthető az eddigi vizsgaacutelatokboacutel
nem igazolhatoacute kovaacutecstechnikailag pedig nehezen valoacutesziacutenűsiacutethető az hogy eacutep aacutellapotuacute
keacuteteacutelű kardpengeacuteből egyeacutelű szablyapengeacutet kovaacutecsoltak volna Ezzel kapcsolatban fontos
megemliacuteteni a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek felteacutetelezhetően magas előaacutelliacutetaacutesi koumlltseacutegeacutet is amiből
fakadoacutean meacuteg nehezebben elkeacutepzelhető az ilyen jellegű aacutetalakiacutetaacutes Szinteacuten a kardok
eacuterteacutekesseacutege sugallja azt hogy maacutes taacuterggyaacute iacutegy mezőgazdasaacutegi eszkoumlzzeacute sem alakiacutetottaacutek aacutet e
fegyvereket mi toumlbb a vas alapanyag gyakori eleacuterhetőseacutegeacuteből eacutes a kard nemzetkoumlzi
fegyverkereskedelemben betoumlltoumltt szerepeacuteből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy e fegyver
vasanyaga lehetett az utolsoacute amiből maacutes fajta szerszaacutemot keacutesziacutetettek
Veacuteguumll az aacutetalakiacutetaacutes-elmeacutelet egyik kiindulaacutesaacutet eacuterdemes figyelembe venni amely alapjaacuten
maga a felveteacutes is aacuternyalhatoacute a teoacuteria toumlbbek koumlzoumltt egy keacuterdeacutes menteacuten fogalmazoacutedott meg
meacutegpedig hogy mieacutert csak ilyen alacsony szaacutemban keruumllnek elő a nyugati eacutes eacuteszaki kardok
amikor felteacutetelezhető hogy nagy mennyiseacutegben keruumlltek be ilyen taacutergyak a Kaacuterpaacutet-
medenceacutebe a hadjaacuteratok soraacuten Ezzel egyuumltt az is megfogalmazhatoacute keacuterdeacuteskeacutent hogy az
ismert 140 szablyalelet reaacutelisan tuumlkroumlzi-e akaacuter csak a felteacutetelezett katonai kiacuteseacuteret leacutetszaacutemaacutet
Amennyiben enneacutel nagyobbra valoacutesziacutenűsiacutetjuumlk mind a szablyaacutekat mind a kardokat hasznaacuteloacutek
csoportjaacutenak szaacutemaacutet felmeruumllhet annak lehetőseacutege is hogy e fegyverek jelentős reacutesze kisebb
meacuterteacutekű aacutetalakiacutetaacutessal tovaacutebboumlroumlklődoumltt a 11 szaacutezadra A pengeacutekre hangsuacutelyt fektető
tipoloacutegiai rendszerek (Oakeshott Geibig) ezzel egyuumltt pedig a formacsoport időrendi
interpretaacutecioacuteja lehetőveacute teszik hogy 10 szaacutezadi leletek keltezeacutesi intervalluma a koumlvetkező
szaacutezadra is kiterjedjen Iacutegy koumlnnyen lehet hogy a bdquoreacutegi pengeacuteketrdquo korszerűbb
markolatszereleacutekekkel ellaacutetva addig alkalmaztaacutek a katonai szolgaacutelat soraacuten ameddig teljesen el
nem hasznaacuteloacutedtak548 E felteacutetelezeacutest reacutegeacuteszetileg neheacutez lenne igazolni hiszen a 11 szaacutezadra
csak elveacutetve keltezhetők biztonsaacuteggal fegyvermelleacutekletes temetkezeacutesek
Itt eacuterdemes paacuterhuzamkeacutent megemliacuteteni H Haumlrke teoacuteriaacutejaacutet az angolszaacutesz temetkezeacutesekkel
kapcsolatban a csontvaacutezak eacutes a fegyverek oumlsszeveteacutese alapjaacuten kijelenthető hogy nincs
koumlzvetlen kapcsolat az eltemetett fegyver valamint az elhunyt kora eacutes fizikai keacutepesseacutegei
548 Ilyen elhasznaacuteloacutedaacutes lehetett az uacutejraeacutelezeacutes vagy uacutejraegyengeteacutes lehetőseacutegeacutenek megszűnte vagyis a penge tuacutelzott elveacutekonyodaacutesa elgoumlrbuumlleacutese vagy eltoumlreacutese ami utaacuten a harci eszkoumlz kiselejteződoumltt
DOI 1015774PPKEBTK2019012
165
koumlzoumltt Tehaacutet a fegyveres temetkezeacutesek inkaacutebb a taacutersadalmi-ideoloacutegiai bdquoharcos-staacutetuszrdquo
rituaacutelis manifesztaacutecioacuteja Ezt bizonyiacutetja az aacutetoumlroumlkiacuteteacutes szempontjaacuteboacutel is eacuterdekes jelenseacuteg az
angolszaacutesz fegyveres siacuterok eacutes a kroacutenikaacutekban emliacutetett csataacutek koumlzoumltt nincsen kronoloacutegiai
egyezeacutes ndash vagyis beacutekeidőben jellemzőbb volt a fegyver siacuterba helyezeacutese mint haacuteboruacutes
időszakban amikor szuumlkseacuteg volt raacute549 A peacutelda egyeacutertelműen elteacuter a honfoglaloacute magyar
temetkezeacutesektől ahol csupaacuten a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből indiacutetott hadjaacuteratok mintegy nyolcvan
esztendőt fednek le egyuacutettal erősen valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a fegyveres temetkezeacutesek tetemes
reacutesze keltezhető ez időszak alaacute Ugyanakkora az angolszaacutesz eset alapjaacuten eacuterdemes feltennuumlnk a
keacuterdeacutest hogy a fegyvermelleacuteklet-adaacutes riacutetusa felteacutetlenuumll tuumlkroumlzi-e az elhunyt
fegyverhasznaacutelataacutet (elsősorban nem a Tipoloacutegia c fejezetben reacuteszletezett korrelaacutecioacutes egyezeacutes
hiaacutenya hanem a szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek limitaacutelt temetkezeacutesi felhasznaacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel)
valamint hogy ha az emliacutetett fegyvertiacutepus temetkezeacutesi kontextusboacutel valoacute előfordulaacutesi szaacutemaacutet
keveacutesnek iacuteteacuteljuumlk meg nem lehetseacuteges-e hogy nagyobb reacuteszuumlk nem keruumllt foumlldbe
Ezen kiacutevuumll az bdquoeltűneacutesrdquo okaacutet kereshetjuumlk a fegyverforgalom keacutetoldaluacutesaacutegaacuteban is
amelynek legemblematikusabb formaacuteja keacutetseacutegtelenuumll a kereskedelem A 9ndash10 szaacutezadi kaacuterpaacutet-
medencei fegyverkereskedelemmel kapcsolatban csak korlaacutetozottan aacutellnak rendelkezeacutesre iacuterott
forraacutesok ami emliacuteteacutesuumlk ritkaacutessaacutega mellett annak is koumlszoumlnhető hogy az Euroacutepaacutet meghaladoacute
kelet-nyugati iraacutenyuacute kereskedelmi uacutetvonalak a koraacutebbi eacutevszaacutezadokhoz hasonloacutean inkaacutebb a
Foumlldkoumlzi-tengerhez eacutes a Mediterraacuteneumhoz koumlthetők A fegyverforgalmat emliacutető forraacutesok
zoumlmeacuteben azonban a kard a leggyakoribb fegyvertiacutepus
Abul-Qasim Ubaydallah ibn Abdallah ibn Khordadbeh Kitāb al Masālik wrsquoal Mamālik c
leiacuteraacutesaacuteban kuumlloumln kiteacuter a rusz (rūs) eacutes a raacutehdaacutenita (rāḏanīya) zsidoacute kereskedőkre akik Euroacutepa
teruumlleteacuteről toumlbbek koumlzoumltt kardokat exportaacutelnak550 Ugyan toumlbb elmeacutelet szuumlletett arra neacutezve
hogy a forraacutesban emliacutetett keacutet neacutepre mely helysziacutenek eacuterinteacutese vonatkozik annyi bizonyos
hogy a ruszok eacutes a raacutehdaacutenitaacutek kereskedelmi uacutetvonalai nyugat-keleti iraacutenyban eacuterintetteacutek az
Ibeacuteriai-feacutelszigetet a Frank Birodalmat Bizaacutencot a Kalifaacutetus teruumlleteacutet a Fekete-tenger eacutes a
Kaszpi-tenger koumlzti reacutegioacutekat Khoraszaacutent eacutes Kiacutenaacutet is A kardok szerepe a taacutevolsaacutegi
kereskedelemben nagy valoacutesziacutenűseacuteggel hozzaacutejaacuterult a korszak iszlaacutem fegyverirodalmaacutenak
kialakulaacutesaacutehoz is551
549 HARAMZA 2016 600 550 POLGAacuteR 2006 128ndash136 551 A korszakban kiemelkedő Ya-Qūb b Ishāqal-Kindī 833ndash841 koumlzoumltt iacutert Kardok eacutes fajtaacuteik c munkaacuteja Kindī a kardokat alapanyaguk minőseacuteguumlk (vagy koruk) maacutesodsorban szaacutermazaacutesai helyuumlk meacuteretuumlk eacutes mintaacutejuk alapjaacuten
DOI 1015774PPKEBTK2019012
166
Baacuter a taacutevolsaacutegi fegyverkereskedelem pontos ceacutelteruumlletei sem egyeacutertelműek ndash minden
bizonnyal nem csupaacuten egy teruumlletről van szoacute ndash a teveacutekenyseacutegben mindenkeacutepp ki kell emelni a
raacutehdaacutenita zsidoacute kereskedőket Egyes elkeacutepzeleacutesek szerint a zsidoacute kereskedők előnyben voltak
a 9ndash10 szaacutezadban mivel az arab hoacutediacutetaacutesok eacutes az arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten a kereszteacutenyek
eacutes a muszlimok nem tudtaacutek akadaacutelytalanul bejaacuterni a fent emliacutetett uacutetvonalakat552 Ehhez feacuterhet
neacutemi keacutetseacuteg hiszen pont a 10 szaacutezadboacutel ismeruumlnk nyugat-euroacutepai peacuteldaacutet maacutes vallaacutesuacute sokszor
hadban aacutelloacute neacutepek kereskedelmi kapcsolataacutera kereszteacuteny hadifoglyokboacutel lett rabszolgaacutek
egyik ha nem a legnagyobb felvevőpiacaacutet a kereszteacuteny Bizaacutenc jelentette553 a magyarok a
praacutegai piacon kereskedtek toumlbbek koumlzoumltt zsaacutekmaacutenyaikkal joacutellehet keacutesőbb eacutepp a kereszteacuteny
rabszolgaacutekkal toumlrteacutenő kereskedeacutes megakadaacutelyozaacutesaacutenak kudarcba fulladaacutesa keacutesztette
lemondaacutesra Szent Adalbert praacutegai puumlspoumlkoumlt 989-ben Felteacutetelezhetően a vallaacutesilag eacutes
politikailag kieacutelezett arab-bizaacutenci haacuteboruacutek idejeacuten is műkoumldtek rusz kereskedők akikről Ibn
Khordadbeh megjegyzi bdquoAacutelliacutetaacutesuk szerint kereszteacutenyek s a ğizyā-t (a tuumlrelmi adoacutet)
megfizetikrdquo554
H Pirenne jegyzi meg hogy a 7 szaacutezadi iszlaacutem behatolaacutes amellyel az antikvitaacutes utaacuteni
taacutevolsaacutegi kereskedelem visszaszorulaacutesaacutet eacutes fragmentaacuteloacutedaacutesaacutet is szokaacutes magyaraacutezni csak
reacuteszlegesen korlaacutetozta a kereszteacutenyek kereskedelmeacutet a Foumlldkoumlzi-tengeren Hasonloacutean nem
lehet a Nyugatroacutemai Birodalom szeacuteteseacuteseacutevel magyaraacutezni a fenti visszafejlődeacutest hiszen
ugyanuacutegy szerepet jaacutetszhatott a jelenseacutegben az arab hoacutediacutetaacutesokat megelőzően meginduloacute eacutes a
pestisjaacutervaacutenyokkal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute eacuteszaki iraacutenyuacute suacutelypont-aacutethelyeződeacutes amelynek
koumlszoumlnhetően indult viraacutegzaacutesnak Quentovic eacutes Durstede kikoumltővaacuterosa Ezeket maacuter nem az
arab hanem a viking invaacutezioacute semmisiacutetette meg555
csoportosiacutetja ndash esetenkeacutent a tiacutepusokhoz konkreacutet aacuterakat is rendelve ndash ami alapot nyuacutejt a 830 koumlruumlli iszlaacutem kardpiac rekonstruaacutelaacutesaacutehoz Emliacuteteacutest tesz a kardok uumlzleti csalaacuterd ceacuteluacute aacutetalakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint arroacutel hogy a nyugat-euroacutepai (frank) kardok a sulaymānī kardokra hasonliacutetanak leginkaacutebb Baacuter a koraacutebban emliacutetett kereskedelmi uacutethoz csak aacutetteacutetelesen kapcsoloacutedik az Ibeacuteriai-feacutelsziget (Andalus) teruumlleteacuteről ismertek 10ndash11 szaacutezadra dataacutelhatoacute elefaacutentcsont dobozok amelyek faragvaacutenyain a nyugat-euroacutepai eacutes az iszlaacutem kardkultuacutera vegyuumlleacuteseacutere utaloacute aacutebraacutezolaacutesokat laacutethatunk FEHEacuteR 2001 12 31 46ndash47 vouml POLGAacuteR 2006 129 Joacuteval keacutesőbb maacuter a 12 szaacutezadban Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī Muʿrib ʿan baʿd ʿağāʾib al-maġrib c műveacuteben a Volga-Kaacutema videacutekeacuteről jegyezheti meg a feacutelkeacutesz kardok kereskedelmeacutenek szokaacutesaacutet bdquoAz itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zanğān-ban Abhar-ban Tabrīz-ban eacutes Iṣfahān-ban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Yūrā-ba szaacutelliacutetanirdquo ZIMONYI 2013 33ndash34 552 PRITSAK 1981 25 vouml POLGAacuteR 2006 28ndash29 553 BOacuteNA 2000 554 POLGAacuteR 200623 555 PIRENNE 1983 52 57 vouml SZAacuteNTOacute 2006 16ndash17
DOI 1015774PPKEBTK2019012
167
Mindemellett a zsidoacute kereskedők hateacutekonysaacutegaacutet jelzi kiterjedt nyelvtudaacutesuk (Ibn
Khordadbeh szerint arabul perzsaacuteul rūmī faranğī andalūsī eacutes aqlabī nyelven beszeacutelnek)
nyugat-euroacutepai piacaik (Narbonne Tolouse Verdun Mainz Regensburg) kereskedelmi
taacutersulaacutesaik kivaacuteltsaacutegaik eacutes diplomaacuteciai teveacutekenyseacuteguumlk (Nagy Kaacuteroly Izsaacutek nevű koumlveteacutenek
diplomaacuteciai uacutetja Harunal-Rasidhoz Judas Hebraeus koumlvetjaacuteraacutesa Kopasz Kaacuterolynaacutel) Mindezt
kitűnően aposztrofaacutelja Pirenne megaacutellapiacutetaacutesa is miszerint bdquoa korabeli nyelvhasznaacutelatban a
Judaeus eacutes a mercator szavak csaknem rokon jelenteacutessel biacuternakrdquo556
Szorosabb oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutevel a frank uralkodoacutek
tiltoacuterendeletei iacutegy peacuteldaacuteul Nagy Kaacuteroly 805-ben kiadott diedenhofeni (Theodonis villa)
capitulare-ja amelyben a koumlvetkezőket iacuterja
bdquoA kereskedőkről van szoacute akik a szlaacutevok eacutes az avarok teruumlletreacuteszeire mennek hogy
meddig haladhatnak aacuteruikkalhellip Ne vigyenek magukkal eladaacutesra szaacutent fegyvert eacutes paacutenceacutelt Ha
meacutegis ilyesmit szaacutelliacutetoacutekra talaacutelnaacutenak minden vagyonukat el kell kobozni Ennek egyik fele a
palota reacuteszeacutere jusson maacutesik feleacuten osztozzon a feljebb emliacutetett missus eacutes a (csempeacuteszaacuterut)
fellelőrdquo557
Tehaacutet hivatalos fegyverkivitel nem ndash vagy csak engedeacutellyel ndash volt lehetseacuteges a Frank
Birodalomboacutel a teacuterseacutegben zajloacute fegyverkereskedelem csupaacuten a csempeacuteszet uacutetjaacuten volt
megoldhatoacute amelynek leacuteteacuteről pont a tiltoacuterendelet tanuacuteskodik Nagy Kaacuteroly rendelkezeacuteseacuteben
kiteacuter a birodalom hataacuterainaacutel leacutevő vaacutempontok feluumlgyeleteacutere is A szaacutesz Bardowiecktől
(Bardenowik) egeacuteszen az Enns mellett fekvő Lorchig (Lauriacum) kilenc aacutellomaacutest emliacutet a
koumlztes szakaszok feluumlgyeleteacutevel megbiacutezottak (missos) neveacutevel Ezek koumlzuumll Szaacutedeczky-
Kardoss Samu veacutelemeacutenye szerint keacutet vaacutempontot eacuterinthettek avar eacutes frank teacuterseacuteget oumlsszekoumltő
kereskedelmi uacutetvonalak Regensburgot ahol Audulfus Bajororszaacuteg prefektusa volt megbiacutezva
a feladattal valamint Lorchot amely az Ostrmark prefektusaacutenak Warnariusnak (Werner)
556 PIRENNE 1983 52 57 vouml POLGAacuteR 2006 23ndash29 557 SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 307 ldquoDe negotiatoribus qui partibus Sclavorum et Avarorum pergunt quosque procedere cum suis negotiis debeant id est partibus Saxoniae usque ad Bardaenowie ubi praevideat Hredi et ad Schezla ubi Madalgaudus praevideat et ad Magadoburg praevideat Aito et ad Erpesfurt praevideat Madalgaudus et ad Halazstat praevideat item Madalgaudus ad Foracheim et ad Breemberga et ad Ragenisburg praevideat Adulfus et ad Lauriacum Warnarius Et ut arma et brunias non ducant ad venundandumquod si inventi fuerint portantes ut omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter iamdictos missos ot inventorem dividaturrdquo MGH (1883) Cap 1 123 Nr 7 vouml HAMPTON 2011 37 POLGAacuteR 2006 129ndash130 A tiltoacuterendeletek gyakorlati elődjeacutenek tekinthető Ratchis langobard kiraacutely 746 koumlruumlli rendelete amelyben halaacutelbuumlnteteacutes eacutes vagyonelkobzaacutes terhe mellett tiltja a kiraacutelyi joacutevaacutehagyaacutes neacutelkuumlli uumlzenetkuumlldeacutest az avarokhoz SZAacuteDECZKY-KARDOSS 1998 267
DOI 1015774PPKEBTK2019012
168
feluumlgyelete alaacute tartozott Polgaacuter Szabolcs szerint a rendelet kiadaacutesa időben egybeesik a kelet-
euroacutepai kereskedelem megeacuteleacutenkuumlleacuteseacutevel
Hogy a tiltaacutes elleneacutere mennyire maradt gyakorlat a fegyverexport arra a hat eacutevvel keacutesőbb
kiadott bolognai capitulare alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk amely tiltja hogy paacutenceacutelt vagy kardot
kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumll eladjanak vagy elajaacutendeacutekozzanak illetve koumltelezi az alattvaloacutekat
hogy jelentseacutek ha ezekből a fegyvertiacutepusokboacutel felesleg fordul elő558
II Kopasz Kaacuteroly 864-ben kelt pȋstres-i edictumaacuteban talaacutelhatoacute rendelkezeacuteseacutevel maacuter
halaacutelbuumlnteteacutes terhe mellett tiltotta a fegyverzet eacutes a lovak kiraacutelyi engedeacutely neacutelkuumlli eladaacutesaacutet
joacutellehet e korlaacutetozaacutes elsődlegesen a normann teacuterseacuteg ellen iraacutenyult
bdquohellipbűneink miatt szomszeacutedsaacutegunkba eacuterkeztek a normannok eacutes nekik paacutenceacutelokat
fegyvereket eacutes lovakat adtak vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent vagy eacuteppen kapzsi nyereseacutegvaacutegyboacutel e
taacutemogataacutessal melyet akaacuter egyes emberek kivaacuteltaacutesaacuteeacutert nyuacutejtottak nekik akaacuter neacutemi peacutenzeacutert
koacutetyavetyeacuteltek raacutejuk igen nagy kaacutert okoztak nekuumlnk eacutes kiraacutelysaacutegunknak eacutes Isten szaacutemos
templomaacutenak amely elpusztult eacutes szaacutemtalan kereszteacutenynek akit kifosztottak eacutes egyhaacutezunk eacutes
kiraacutelysaacutegunk erőforraacutesait kimeriacutetetteacutek ezeacutert hiacuteveink tanaacutecsaacuteval eacutes egyeteacuterteacuteseacutevel elrendeljuumlk
hogy baacuterki aki juacutelius koumlvetkező napjai e normannokroacutel szoacuteloacute tizenkettedik rendelet utaacuten
vaacuteltsaacuteg vagy maacutes haszon ceacuteljaacuteboacutel paacutenceacutelt vagy baacutermifeacutele fegyvert vagy lovat adomaacutenyoz
mint hazaacutejaacutenak aacuteruloacuteja eacutes kereszteacuteny hiteacutenek elhagyoacuteja honfitaacutersaacutenak pusztiacutetaacutesaacuteban
vonakodaacutes eacutes kivaacuteltaacutes neacutelkuumll eacuteleteacutetől megfosztasson Mindezt pedig gyorsan kell veacutegbevinniuumlk
kuumlldoumltteinknek eacutes az eloumlljaacuteroacuteknak nehogy magukat tudatlansaacutegukkal igazoljaacutekrdquo559
Az időszakban minden bizonnyal keacutenyesen eacuterintette a frank uralkodoacutet a birodalom
fegyvereinek eljuttataacutesa az eacuteszakiakhoz hiszen a vikingek ebben az időben maacuter komoly
558 HAMPTON 2011 37 559 A pȋstres-i edictumban a koraacutebbi capitulare is megerősiacuteteacutest nyert bdquoUt quoniam in praefatis capitulis continetur in libro tertio capitulo LXXV ut nullus sine permisso regio bruniam vel arma extraneo dare aut vendere praesumat et in eodem libro capitulo VI designata suntloca regni usque ad quae negotiatiores brunias et arma ad venundandum portare et vendere debeant quodsi inventi fuerint ultra portantes aut venundantes uacutet omnis substantia eorum auferatur ab eis dimidia quidem pars partibus palatii alia vero medietas inter missos regios et inventorem dividatur quia peccatis nostris exigentibus in nostra vicinia Nortmanni deveniunt et eis a nostris bruniae et arma atque caballi aut pro redemptione dantur aut pro pretii cupiditate venundantur com pro redemptione unius hominis ista donantur vel pro pauco pretio venundantur per hoc auxilium illis contra nos praestitum et regni nostri maximum fit detrimentum et multae Dei ecclesiae destruuntur et quamplurimi christiani depraedantur et facultates ecclesiasticae et regni exhauriuntur propterea una cum consensu atque consilio nostrorum fidelium constituimus ut quicumque post proximas Iulii Kalendas huius duodecimae indictionis Nortmannis quocumque ingenio vel pro redemtione vel pro aliquo pretio bruniam vel quaecumque arma aut caballum donaverit sicut proditor patriae et expositor christianitatis ad perditionem gentiliati sine ulla retractione vel redemtione de vita componat Quae omnia omnibus citissime a missis nostris et comitibus nota fiantne de ignorantia se excusare valeantrdquo MGH (1897) Cap 2 321 Nr 25 vouml HAMPTON 2011 37 HILL 2013 124ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
169
kaacuterokat okoztak a Rajna-videacutek duacutelaacutesaacuteval Mindazonaacuteltal a haacuteboruacute eacutes a kereskedelem ebben az
esetben sem vaacutelaszthatoacute el teljes biztonsaacuteggal egymaacutestoacutel amennyiben fenntartjuk hogy a
Rajna-videacutek maacuter a vizsgaacutelt korszakban is a kardművesseacuteg koumlzponti reacutegioacuteja volt nem kizaacutert
hogy ez is vonzotta az eacuteszakiakat akik a teacuterseacutegbe eacuterkezveacuten a minőseacutegi fegyverekhez katonai
erejuumlktől fuumlggően vagy ingyen vagy peacutenzeacutert vagy akaacuter a hadjaacuteratuk soraacuten ejtett foglyok
vaacuteltsaacutegdiacuteja gyanaacutent jutottak hozzaacute Hasonloacute jelenseacuteg figyelhető meg az arabok aacuteltal foglyul
ejtett arles-i Rotland puumlspoumlk eseteacuteben is akiről az Annales Bertiniani-ban olvashatoacute (869)
hogy toumlbbek koumlzoumltt szaacutezoumltven frank kardot keacuternek eacuterte vaacuteltsaacutegdiacutej gyanaacutent A kardexport beacutekeacutes
kereskedelem formaacutejaacuteban is toumlrteacutenhetett hasonloacutet jegyez fel Sankt Gallen szerzetese a
vikingekről akik megjelentek Neacutemet Lajos udvaraacuteban hogy kardokat vaacutesaacuteroljanak560
A magyarokkal kapcsolatban Kristoacute Gyula jegyzi meg hogy jelenleacutetuumlk a
kereskedelemben a mohamedaacutenok eacutes a zsidoacutek mellett legkeacutesőbb 969-ben nyomon koumlvethető
elsősorban Szvjatoszlaacutev kijevi fejedelem azonos eacutevi tudoacutesiacutetaacutesaacuteban
bdquohellipott a foumlldem koumlzepe mivel oda gyűlik minden joacute a goumlroumlgoumlktől arany szoumlvetek bor
mindenfeacutele gyuumlmoumllcs a csehektől is meg a magyaroktoacutel is ezuumlst meg lovakrdquo561
Az előző kettőtől hasonloacutean nehezen elvaacutelaszthatoacute kategoacuteriaacutet keacutepez a fegyverek ajaacutendeacutek
formaacutejaacuteban leacutetrejoumlvő forgalma amely az orszaacutegok koumlzti diplomaacuteciai kapcsolatokban
fejthettek ki hataacutest ndash joacutellehet e transzfer sokkal keveacutesbeacute volt technoloacutegiai vonatkozaacutesuacute mint
ahogy a fentiekkel ellenteacutetben maga a taacutergy sem keacutepezte a kapcsolat elsődleges taacutergyaacutet Meacutegis
a diplomaacuteciai kommunikaacutecioacutenak iacutegy a szoumlvetseacutegkoumlteacuteseknek vagy eacutepp a megelőző
koumlvetjaacuteraacutesoknak legalaacutebb annyira meghataacuterozoacute eleme lehetett a fegyverajaacutendeacutekozaacutes mint a
kinevezeacuteseknek a hűseacutegeskuumlknek a hatalmi fuumlggeacutesbe keruumlleacuteseknek Koraacutebbi időszakboacutel ide
tartozik Offa merciai kiraacutely ajaacutendeacuteka (fegyveroumlv hun kard keacutet selyempalaacutest) amelyet Nagy
Kaacuteroly 796-os hadjaacuterataacuteban zsaacutekmaacutenyolt az avaroktoacutel562
Mesterek mozgaacutesa
Zavialov modelleacutenek maacutesodik kategoacuteriaacuteja a mesterek mozgaacutesa ami toumlrteacutenhetett
keacutenyszerből (hadifogolykeacutent) vagy sajaacutet szaacutendeacutekboacutel is Nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a hadjaacuteratokhoz
560 HAMPTON 2011 36ndash37 561 PUumlSPOumlKI 1989 175ndash176 vouml KRISTOacute 1995 204ndash205 562 SZAacuteDECZKY 1992 288
DOI 1015774PPKEBTK2019012
170
legfeljebb koumlzvetetten kapcsoloacutedoacute eseteket is szuumlkseacuteghelyzetek eredmeacutenyezteacutek mint peacuteldaacuteul
az adott teacuterseacutegben kialakuloacute keresleti hiaacuteny vagy a hadjaacuteratok okozta munkaerőhiaacuteny
A viking taacutemadaacutesokkal kapcsolatban vetette fel G Duby hogy azoknak egyenesen
kedvező hataacutesa volt a korszak gazdasaacutegaacutera eacutes az eacuteletsziacutenvonalra mivel a fellazuloacute termeleacutesi
struktuacutera eacutes az aacuteltalaacutenos bizonytalansaacuteg sűrű lakoacutehely-vaacuteltoztataacutesra keacutesztette a parasztokat
akik iacutegy jobb lehetőseacutegekhez jutottak eacutes az uacutej letelepedeacutesi helyek is gazdagodtak a beaacuteramloacute
javakkal eacutes munkaerővel E gondolatmenettel kapcsolatban Baacutecsatyai Daacuteniel jegyezte meg
hogy a keacutet jelenseacuteg (a haacuteboruacute eacutes az azt koumlvető gazdasaacutegi fellenduumlleacutes) vizsgaacutelata nincs kellően
elvaacutelasztva egymaacutestoacutel ami egyoldaluacutevaacute teszi a megkoumlzeliacuteteacutest563
A 9 szaacutezadi magyar termeleacutesi viszonyok sem voltak mentesek az idegen munkaerőtől
Dienes Istvaacuten majd Kristoacute Gyula azon felveteacutese szerint a legtoumlbb keacutezműves mesterseacuteget bdquonem
etnikai eacutertelemben vett magyarokrdquo hanem segeacutedneacutepeik az alaacutevetett őslakosok eacutes az
bdquoidegenből behurcolt foglyokrdquo művelteacutek Analoacutegiakeacutent a Kazaacuter Birodalom mohamedaacuten
keacutezművesei keruumllnek emliacuteteacutesre valamint a csatlakozott kabar neacutepek khorezmi eacutes alaacuten
keacutezművesei akiket a magyarok kivaacutelogattak Hasonloacute helyzet aacutellhatott fenn az oumltvoumlsseacuteg tereacuten
amelynek művelői bdquoiraacuteni Kaukaacutezus-videacuteki a szasszanida műveacuteszet hagyomaacutenyait folytatoacute
mohamedaacuten illetve bizaacutenci műveacuteszetből meriacutetettek ihletetrdquo564
Baacuter konkreacutet peacutelda nem ismert nyugatroacutel eacuterkező szakemberekre felteacutetelezhető hogy e
keleti hagyomaacuteny a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenőbekoumlltoumlzeacutes utaacuten jelentősen aacuteteacuterteacutekelődoumltt
A technoloacutegia elmeacuteleteacutenek terjedeacutese
A modell harmadik kategoacuteriaacuteja Zavjalov szerint az oumltletek terjedeacutese ami a legnehezebben
megfoghatoacute eacutes az előző kategoacuteriaacutektoacutel neheacutezkesen elkuumlloumlniacutethető jelenseacuteg a
műhelyhagyomaacutenyok fejlődeacuteseacuteben565 Esetuumlnkben azonban felteacutetelezhető egy olyan
bdquokoumlzvetettrdquo technoloacutegiai transzfer amelyet a harcteacuteri tapasztalatok menteacuten megfogalmazoacutedott
563 DUBY 1992 A DʼHaenensa kortaacuters euroacutepai toumlrteacutenetiacuteraacutes szaacutemlaacutejaacutera iacuterja a normann invaacutezioacuteroacutel kialakult negatiacutev emleacutekeket amelyek meglaacutetaacutesa szerint sablonossaacutegukkal tuacutelzoacute retorikaacutejukkal sok esetben torziacutethatjaacutek a korszak viszonyainak megismereacuteseacutet Mindemellett veacutelemeacutenye szerint a 9 szaacutezad kereskedelmeacuteben eacutes vaacuterosfejlődeacuteseacuteben nem tapasztalhatoacute toumlreacutes DʼHaenens A Les invasions normandes une catastrophe Questions dʼhistoire16 1970 Uő Les invasions normandes en Belgique au IXe siegravecle In Recueil de travaux drsquohistoire et de philologie IVe 38 Louvain 1967 vouml BAacuteCSATYAI 2017 13ndash16 564 DIENES 1972 35 57 vouml KRISTOacute 1995 203 565 Az elkuumlloumlniacuteteacutesi neheacutezseacutegekről ld HARAMZA 2017a
DOI 1015774PPKEBTK2019012
171
igeacutenyek indukaacutelnak Ezaacuteltal az oumltletek terjedeacuteseacutenek kategoacuteriaacuteja jelenti a kapcsolatot a keacutesziacuteteacutes
eacutes a hasznaacutelat azaz haditechnika eacutes harcaacuteszat koumlzoumltt
Ahogy koraacutebban emliacuteteacutesre keruumllt a 9ndash10 szaacutezadi magyar haderő sokaacuteig bizonyiacutetottan
egyetlen fegyverneme a lovassaacuteg amely a 10 szaacutezad veacutegeacuten ndash 11 szaacutezad elejeacuten kibővuumll a
gyalogsaacuteggal A bővuumlleacutes mikeacutentje azonban nehezen modellezhető
A harcmodort a fent emliacutetett koumllcsoumlnhataacuteson vagyis a fegyverzettel folytatott dialoacutegusaacuten
kiacutevuumll a bdquoharcaacuteszati muacutelt eacutes joumlvőrdquo is meghataacuterozza Vagyis a csatateacuteri tapasztalatok amelyek
az alkalmazott taktika hateacutekonysaacutegaacutenak felmeacutereacuteseacutere eacutes egyben a haditechnikai eszkoumlzigeacuteny
megfogalmazaacutesaacutera szolgaacutelnak valamint ndash visszateacuterve a clausewitz-i gondolatmenethez ndash a
strateacutegiai gondolkodaacutes amely meghataacuterozza az uumltkoumlzet megviacutevaacutesaacutenak ceacuteljaacutet eacutes a
kimenetelből szaacutermazoacute eredmeacutenyek hadaacuteszati felhasznaacutelaacutesaacutet566
A 10 szaacutezad veacutegi hadaacuteszat valoacuteban megvaacuteltozott a szaacutezad koraacutebbi eacutevtizedeihez keacutepest
hiszen Nyugat-Euroacutepa eacutes Bizaacutenc ellen indiacutetott hadjaacuteratok 970 utaacuten az iacuterott forraacutesokboacutel nem
koumlvethetők nyomon A kereszteacutenyseacuteg mint aacutellamvallaacutes felveacutetele valamint az
aacutellamszervezeacutessel jaacuteroacute politikai harcok eacutes fegyveres konfliktusok vaacuteltozaacutesokat ideacutezhettek elő
a katonai vezeteacutes strateacutegiai koncepcioacuteiban Ezzel kapcsolatban azonban toumlrteacutenelmileg a
leginkaacutebb keacutezzelfoghatoacute toumlrteacuteneti peacutelda nem a nyugati mintaacutejuacute lovassaacuteg megjeleneacutese hanem a
vaacuterispaacutensaacutegok megszervezeacutese ami a vilaacutegi hatalomgyakorlaacutes alapjaacutet jelentette567 Szinteacuten a
koumlzrendűek katonai szerepeacutevel eacutes a vaacutermegyerendszer kieacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute a
legkonkreacutetabban oumlsszefuumlggeacutesbe a gyalogos harcmodor terjedeacutese is amely a nyugati tiacutepusuacute
(gyalogosan is hasznaacutelt) szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek alkalmazaacutesi teruumllete
Oumlsszegzeacutes
Oumlsszevetve a kardok terjedeacutesi kategoacuteriaacuteit a felteacutetelezett szablyaműves tendenciaacutekkal az
alaacutebbi koumlvetkezteteacuteseket vonhatjuk le
A szablyaacutek mint fegyverfajta keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban ndash joacutellehet felteacuterkeacutepezettseacuteguumlk meacuteg
kezdetleges szinten aacutell ndash nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok hataacutesa
ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa Ennek leginkaacutebb keacutezzel
566 VESZPREacuteMY 2005 7 567 MAKK 2011 125ndash127
DOI 1015774PPKEBTK2019012
172
foghatoacute peacuteldaacutei azok a szablya markolatuacute kardok amelyek egyeacutertelműen maacutes keresztmetszetű
keacuteteacutelű eacutes egyenes kardokboacutel lettek aacutetalakiacutetva568
Az uacutej fegyvertiacutepus toumlbbfeacutele moacutedon is reacuteszt vehetett a Kaacuterpaacutet-medence
fegyverforgalmaacuteban amelyből a legvaloacutesziacutenűbb a zsaacutekmaacutenykeacutent bekeruumllő eacutes aacuterukeacutent kikeruumllő
fegyverek esete A hadviseleacutes vaacuteltozaacutesa a szervezett gyalogsaacuteg megjeleneacuteseacutevel eacuterhető a
leginkaacutebb tetten amely elsősorban az uacutejfajta aacutellamszervezeti adottsaacutegokkal hozhatoacute
oumlsszefuumlggeacutesbe
Nem elhanyagolhatoacute annak teacutenye sem hogy kontextusuk alapjaacuten a keacuteteacutelű kardok keveacutesbeacute
tekinthetők egy limitaacutelt taacutersadalmi csoport fegyvermelleacutekleteacutenek amiből felteacutetelezhetjuumlk
hogy a koraacutebban hataacuterozottabban elkuumlloumlnuumllő reacuteteg meacuteltoacutesaacutegjelveacutenye a 10 szaacutezad veacutegeacutere egy
olyan alternatiacutevaacuteval talaacutelta magaacutet szemben ami baacuter meacuteg mindig draacutegaacutebb fegyverfajtaacutenak
minősuumllt szeacutelesebb koumlroumlk szaacutemaacutera is eleacuterhető volt Nem kizaacuterhatoacute hogy a kardok
aacuteltalaacutenosabb elterjedtseacutege koumlvethető nyomon a Szent Istvaacuten-feacutele toumlrveacutenyalkotaacutesban is ami a
koumlzbiztonsaacuteg karddal toumlrteacutenő megseacuterteacuteseacutet taacutersadalmi rangra tekintet neacutelkuumll szigoruacutean
megtorolta
bdquoHogy a szilaacuterd eacutes makulaacutetlan beacuteke minden koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megmaradjon a
szuumlleteacutesre neacutezve nagyobbak eacutes kisebbek koumlzoumltt baacutermilyen helyzetűek is legyenek teljesen
megtiltjuk hogy baacuterki kardot raacutentson valaki seacuterelmeacutere Amit ha valaki ezutaacuten vakmerőseacutege
oumlsztoumlnzeacuteseacutere megkiacuteseacuterelne ugyanazzal a karddal veszejtseacutek elrdquo569
Mindehhez hozzaacute kell tennuumlnk hogy a fenti passzusban szereplő kardraacutentaacutes fogalmaacutet570
aacuteltalaacutenosabb koumlzbiztonsaacutegot veszeacutelyeztető cselekedetekkeacutent szokaacutes eacutertelmezni amelyeket
maacutes fegyverekkel is elkoumlvettek azonban az esetet oumlsszefoglaloacutean a kard jelkeacutepezte571
568 KOVAacuteCS 1990 39ndash49 569 AacuteKIacuteF 58 570 bdquode evaginatione gladiirdquo TRIGLI 2018 535 571 Uo 540ndash546
DOI 1015774PPKEBTK2019012
173
BEFEJEZŐ GONDOLATOK
A honfoglalaacutes kori szablyaművesseacuteg fejlődeacuteseacutevel kapcsolatos kutataacutesok a koumlvetkező
eredmeacutenyeket hoztaacutek
A fegyverek formai adottsaacutegainak eacutes azok elterjedeacuteseacutenek vizsgaacutelataacuteboacutel az alaacutebbi teacutezis
aacutellapiacutethatoacute meg
A penge keresztmetszeti tiacutepusai eacutes az ellenzőtiacutepusok hasonloacutean keacutet suacutelypontuacute eloszlaacutest
mutatnak a teacuterseacutegben az 1-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1A ellenzőtiacutepus elterjedeacutesi
suacutelypontja a Kaacuterpaacutet-medence eacuteszakkeleti teacutereacutegeacutere elsősorban a Felső-Tisza-videacutekre
helyezhető miacuteg a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a Duna felső folyaacutesaacutera eacutes a
Duna-Tisza koumlzeacutenek eacuteszaki teruumlletein meghataacuterozoacute A 2-es ellenzőtiacutepus szinteacuten a Kaacuterpaacutet-
medence keleti reacutegioacuteira jellemző Emellett megfigyelhető a Hp-SzpCcapHp-HfD klaszter-
metszetcsoport peacuteldaacutenyainak oumlsszpontosulaacutesa a Tisza felső szakaszaacuten
A kijelenteacutest a 2 3 eacutes 6 elterjedeacutesi teacuterkeacutep valamint a metszetcsoport meghataacuterozaacutesaacutenak
alapjaacutet keacutepező klaszterelemzeacutesek taacutemasztjaacutek alaacute
A vizsgaacutelatok alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 2-es keresztmetszeti tiacutepus eacutes az 1B ellenzőtiacutepus a
szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek keacutesőbbi faacutezisa joacutellehet időrendileg nehezen kuumlloumlniacutethető el a keacutet
csoport Az eacutermeacutes temetkezeacutesek terminus post queme alapjaacuten tett kronoloacutegiai elkuumlloumlniacuteteacutesi
kiacuteseacuterlet e felteacutetelezeacuteshez hasonloacute eredmeacutenyt mutat ugyanakkor az alacsony esetszaacutem
oacutevatossaacutegra int a nagyobb iacutevű kijelenteacutesek tereacuten
A fegyverek technoloacutegiai adottsaacutegainak vizsgaacutelataacuteboacutel koumlvetkező teacutezis
A vizsgaacutelt leletek eacutes a gnadendorfi szablya metallograacutefiai eredmeacutenyei korabeli alakiacutetaacutesi
technoloacutegia alapvetően egyfajta alapanyag kovaacutecshegeszteacutes neacutelkuumlli kovaacutecsolaacutesa volt
Ugyanakkor egyeacutertelmű peacutelda bizonyiacutetja azt hogy alkalmaztak szaacutendeacutekos hőkezeleacutest is roumlvid
ideig tartoacute intenziacutev lehűteacutes formaacutejaacuteban amely eredmeacutenyekeacutent edzett martenzites szoumlvet is
keletkezett Az ellenzőgombok eseteacuteben viszont maacuter a kis karbontartalmuacute laacutegyvas anyag
reacuteteges szerkezeteacutet eredmeacutenyező alakiacutetaacutestechnoloacutegiaacutet hasznaacuteltak
DOI 1015774PPKEBTK2019012
174
Az aacutelliacutetaacutes alapjaacutet a SEM-EDS vizsgaacutelatok soraacuten felfedezett penge- eacutes ellenzőgomb-struktuacutera
valamint a megfigyelhető martenzites szoumlvetelem adja
A kardokhoz kapcsoloacutedoacute transzfer-kategoacuteriaacutek eacutes a szablyaművesseacuteg oumlsszeveteacutese alapjaacuten az
alaacutebbi teacutezis fogalmazhatoacute meg
A szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteban nem koumlvethető nyomon Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllő kardok
hataacutesa ugyanakkor a kardokon megfigyelhető a szablyaművesseacuteg befolyaacutesa A kardok
aacutetalakiacutetaacutesaacutera bizonyiacutethatoacutean csak markolati szinten keruumllt sor az eacutertekezeacutesben vizsgaacutelt
fegyverek eacutes a honfoglaloacute magyar kultuacuteraacutehoz tartozoacute gnadendorfi szablya homogeacuten
keresztmetszeteacuteben nincs nyoma az uacutejrahasznosiacutetaacutesnak
A szablyaművesseacuteg oumlnaacutelloacutesaacutega a koraacutebbi hadtoumlrteacuteneti szakirodalomban kimutatott
koumlnnyűlovas harcmodor eacutes a klasszikus lovasiacutejaacutesz fegyverzet tovaacutebbeacuteleacuteseacutevel eacutes a nagy
vonalakban megfigyelhető tendenciaacutekkal (pengeacutek iacuteveacutenek noumlvekedeacutese a 11 szaacutezadra)
indokolhatoacute A kardpenge aacutetkovaacutecsolaacutesa rekonstruaacutelt technoloacutegiai sorrend eacutes a
keresztmetszeti kuumlloumlnbseacutegek alapjaacuten vonhatoacute keacutetseacutegbe eacutes archeometallurgiai vizsgaacutelatok
alapjaacuten sem bizonyiacutethatoacute iacutegy valoacutesziacutenűbb hogy a zsaacutekmaacutenykeacutent beeacuterkező fegyvereket a
koraacutebban felvaacutezolt fegyverforgalomban eacuterteacutekesiacutetetteacutek
Paacuter szoacuteban ki kell teacuternuumlnk az eddigi vizsgaacutelatok vakfoltjaira eacutes bőviacuteteacutesi lehetőseacutegeire
Az eacutertekezeacutes kataloacutegusa egy-egy keacuterdeacuteses peacuteldaacuteny behatoacutebb vizsgaacutelataacuteval tovaacutebb
bőviacutethető ilyen peacuteldaacuteul a nyiacuteregyhaacutez-polyaacutekbokori vagy a laacutebatlani szablyalelet amelynek
szakirodalmi koumlzleacuteseiből nem volt egyeacutertelmű hogy a fegyver az avar vagy a honfoglalaacutes
kori lelőhelyről keruumllt-e elő Ugyanakkor a nagyobb reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok hivatkozaacutesa
alapjaacuten az utoacutebbi esetet valoacutesziacutenűsiacutethetjuumlk572 A metrikus adatok bőviacuteteacutese ndash kuumlloumlnoumlsen az
oumlsszeveteacutesre alkalmas eacutep aacutellapotuacute szablyaacutek (vagy egykor eacutep szablya meacuteretadatainak)
feldolgozaacutesa ndash egy aacuternyaltabb keacutepet adhat a csoportosiacutetaacutesi lehetőseacutegekről
Mind a statisztikai mind az archeometallurgiai vizsgaacutelatoknaacutel az alacsony esetszaacutemok
nem teszik lehetőveacute hogy aacuteltalaacutenosabb eacuterveacutenyű toumlrveacutenyszerűseacuteget vonjunk le
koumlvetkezteteacutesuumll ezek aloacutel csupaacuten a keresztmetszetek eacutes ellenzők esete a kiveacutetel
572 REacuteVEacuteSZ 1996a 205
DOI 1015774PPKEBTK2019012
175
Keacuterdeacuteses marad hogy a pengeacutet milyen meacuterteacutekben eacutes mely reacuteszein edzetteacutek le A
mintaveacutetel lehetőseacutegei korlaacutetozottak voltak a penge egyes szakaszairoacutel e moacutedszerrel van
ismeretuumlnk de az egeacuteszeacutere csak koumlvetkeztetni tudunk A mintaveacutetelt jelentősen korlaacutetozza a
taacutergyak aacutellaga eacutes a taacutergyak nem mellesleg indokolt műtaacutergyveacutedelmi helyzete is ami aacuteltalaacuteban
vizsgaacutelhatoacutesaacuteg fordiacutetottan araacutenyos vagyis aacuteltalaacuteban csak az olyan taacutergyakhoz sikeruumllt
hozzaacutefeacutereacutest nyerni amelyeknek vasmagja is seacuteruumlltebb Termeacuteszetesen mindez az
archeometallurgiai moacutedszerek szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute ugyanakkor a joumlvőre neacutezve remeacutenykeltő
hogy egyre toumlbb roncsolaacutesmentes moacutedszer jelenik meg a fegyverek technoloacutegiai
kutataacutesaiban573 Egyelőre azonban a relevaacutens informaacutecioacuteeacuterteacutek az eleacuterhető aacuter eacutes a
roncsolaacutesmentesseacuteg lehetőseacuteg-haacutermasaacuteboacutel csupaacuten kettőt vaacutelaszthat a kutatoacute
Iacutegy a fenti vizsgaacutelatokon kiacutevuumll meacuteg szaacutemos maacutes meacutereacutest is lehetett volna veacutegezni (HV
XRF ICP) amellyel az eredmeacutenyek meacuteg jobban beeacutepiacutethetők a nemzetkoumlzi archeometallurgiai
vizsgaacutelatokba azonban ezeket a technikai eacutes műtaacutergyveacutedelmi korlaacutetok maacuter nem tetteacutek
lehetőveacute Mindemellett a fent reacuteszletezett archeometallurgiai vizsgaacutelatok aacuteltal behatoacutebb keacutepet
nyerhetuumlnk a honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutestechnikaacutejaacuteroacutel
Ahogy azt koraacutebban megaacutellapiacutetottuk a keacutesziacuteteacutes eacutes hasznaacutelat kapcsolataacuteban a
haditechnikai haacutetteacuter vizsgaacutelata az archeometallurgia miacuteg a harcaacuteszati vonatkozaacutesok
felkutataacutesa a hadtoumlrteacutenet hataacuteskoumlre Mint ahogy az eacutertekezeacutes eredmeacutenyei is mutatjaacutek egy
toumlrteacutenelmi eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kutataacutesa a vizsgaacutelatra hivatott diszcipliacutenaacutek koumlzoumltt
keacutepes egy tudomaacutenyos eacutertelemben vett koumllcsoumlnhataacutes kialakiacutetaacutesaacutera A moacutedszer teacutenyleges
eacuterteacutekeacutet viszont a tovaacutebbi munkaacutek eredmeacutenyeinek eacutes azok tudomaacutenyos
visszacsatolhatoacutesaacutegaacutenak meacuterceacuteje fogja megszabni
573 SEGEBADE 1994 654ndash657
DOI 1015774PPKEBTK2019012
176
OumlSSZEFOGLALOacute
A 9ndash10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medencei szablyaacutek archeometallurgiai eacutes hadtoumlrteacuteneti vonatkozaacutesai
A honfoglalaacutes kori fegyverzet kutataacutesa az elmuacutelt koumlzel szaacutezoumltven eacutev alatt olyan sokreacutetűveacute
fejlődoumltt hogy egy monografikus műben aligha lehet minden keacuterdeacuteskoumlrt illetően megfelelően
uacutejszerű eredmeacutenyekkel zaacuterni vizsgaacutelatukat Jelen eacutertekezeacutes egy aacuteltalaacutenos aacutettekinteacutest kiacutevaacuten
adni azokroacutel a moacutedszerekről eacutes eredmeacutenyeikről amelyeket a szablyaacutek kutataacutesaacuteban eddig
alkalmaztak eacutes eleacutertek tovaacutebbaacute e megkoumlzeliacuteteacutesi moacutedok koumlzoumltt kiacutevaacuten reaacutelis kapcsolatot
teremteni
A szablyaacutek funkcionalitaacutesaacutenak kutataacutesa soraacuten a fegyver harcaacuteszati alkalmazaacutesaacutenak
tanulmaacutenyozaacutesa mellett fontos megvizsgaacutelni a keacutesziacuteteacutestechnika sajaacutetossaacutegait is a fegyver
formai eacutes technoloacutegiai jellemzőit Az R szakteruumllet-specifikus programozaacutesi nyelv
segiacutetseacutegeacutevel lehetőseacuteg adoacutedott a fegyverek ndash oumlsszesen 140 lelet ndash meacuteretadatainak
rendszerezeacuteseacutere a statisztikai vizsgaacutelatok alapjaacuten megalkotott csoportok a koraacutebbi
kategorikus jelzők (hosszuacute szeacuteles) helyett egzakt szaacutemeacuterteacutekekre eacutepuumllnek Joacutellehet a
klasszifikaacutecioacute soraacuten elhanyagolhatatlan szerepuumlk van a formai sajaacutetossaacutegoknak ndash toumlbbek
koumlzoumltt ennek koumlszoumlnhető a markolatszereleacutekek hangsuacutelyos szerepe a csoportosiacutetaacutesban ndash az
egyenes kardok tendenciaacutejaacutet szemleacutelve azt laacutethatjuk hogy a technoloacutegiai jellemzők egyre
fontosabb teacutenyezőkkeacute vaacutelnak a tiacutepusok meghataacuterozaacutesa soraacuten
A metallograacutefiai vizsgaacutelatok eacutes a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutes lehetőveacute teszi a műveleti
sorrend rekonstrukcioacutejaacutet amely aacuteltal aacuternyaltabb keacutepet nyerhetuumlnk a keacutesziacuteteacutestechnikaacuteroacutel akaacuter
a vaseacuterc kihozatalaacutenak akaacuter a kovaacutecsolaacutes eacutes hőkezeleacutes mikeacutentjeacutenek vagy a kohoacutesiacutetaacutes
időtartamaacutenak vonatkozaacutesaacuteban Az ARGUM szakemberei a Miskolci Egyetem Feacutemtani
Keacutepleacutekenyalakiacutetaacutesi eacutes Nanotechnoloacutegiai Inteacutezeteacutenek laboratoacuteriumaacuteban 4 fegyverlelet 6
mintaacutejaacuten (pengeacutek eacutes ellenzők) veacutegeztek archeometallurgiai vizsgaacutelatokat SEM-EDS eacutes optikai
feacutenymikroszkoacutepos eljaacuteraacutessal az eredmeacutenyek az eacutertekezeacutes kereteacuteben keruumlltek kieacuterteacutekeleacutesre A
salakzaacutervaacutenyok vizsgaacutelata soraacuten meghataacuterozaacutesra keruumllt keacutemiai oumlsszeteacuteteluumlk ami alapjaacuten ndash
hasonloacutean a mikroszerkezet optikai mikroszkoacutepos vizsgaacutelataacuteboacutel kapott eredmeacutenyekhez ndash
koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a kohaacuteszat eacutes kovaacutecsolaacutes koumlruumllmeacutenyeivel kapcsolatban
A fenti eredmeacutenyek eacutertelmezeacutese adaleacutekul szolgaacutel a szablya fejlődeacutestoumlrteacuteneteacutenek valamint a
korabeli szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek keacutesziacuteteacuteseacutenek eacutes forgalmaacutenak modellezeacuteseacutehez
DOI 1015774PPKEBTK2019012
177
RESUME
Archaeometallurgical and Military Historical Aspects of Sabers of the 9ndash10th Century
Carpathian Basin
In the last nearly one hundred and fifty years the research of armed forces of the Hungarian
conquest has evolved to be so diverse that it is hardly possible to conclude their investigation
with novel results in every aspect in a monographic work This dissertation aims to offer a
general overview about methods and results that have been applied and achieved in the
research of sabers and to establish practical connection between the different approaches
In researching the functionality of sabers besides studying the tactical use of the weapon it is
also important to examine the manufacturing process itself the morphological and
technological characteristics of the weapon Using a programming language and software (R)
for statistical computing we have the opportunity to interpret size measurement data of
sabers altogether 140 finds With the help of statistical analysis we have established new
categories defined by exact numeric values instead of the old system which differentiated
sabers according to main categories (ie short or long) Although morphological features are
still a key to categorizing weapons ndash and that is why hilt elements have a leading role in
classification ndash if we take a look at the tendencies of sword classification we can notice that
technological properties have more and more importance in grouping
Metallographic examinations and experiments offer great help in reconstructing the chaine
opegraveratoire to provide a more detailed picture about technology how much ore is required to
produce a blade how can the forging or quenching of steel be executed with contemporary
methods or how many hours does the smelting process take Specialists of ARGUM has
examined (with OM and SEM-EDS) 6 specimens of 4 weapon finds (blades and guards) in
the University of Miskolc Institute of Physical Metallurgy Metalforming and
Nanotechnology The results have been interpreted in the thesis by analyzing the slag
inclusions of blades and guards the proportion of chemical elements has been determined for
better understanding the conditions of the smelting and forging process By examining the
microstructures with optical microscopic methods it is possible to find traces of technology
such as welding or heat treatment
Interpreting the above results helps us to model the manufacturing process and turnover of
weapons and provide a stepping stone in understanding the evolution of sabers
DOI 1015774PPKEBTK2019012
178
FUumlGGELEacuteK
Irodalom
AITKEN 1982 Aitken M J Fizika eacutes reacutegeacuteszet (ford Benkő L Pinteacuter Gy) Budapest
1982
ALEXANDER
2001
Alexander D G Swords and sabers during the Early Islamic Period
Gladius 21 (2001) 193ndash219
AL-SUQRI et al
2017
Al-Suqri M N ndash Al-Kindi A K ndash Al-Kindi S S ndash Saleem N E
Promoting Interdisciplinarity in Knowledge Generation and Problem
Solving Hershey 2017
ANSTEE ndash BIEK
1961
Anstee J W ndash Biek L A Study in Pattern-Welding MedievArch 5 71ndash
93
ARBMAN 1937 Arbman H Schweden und das Karolingische Reich Studien zu den
Handelsverbindungen des 9 Jahrhunderts Stockholm 1937
ARENDT 1934 Arendt V V Tuumlrkische Saumlbel aus den VIIIndashIX Jahrhunderten In
Zakharov A A ndash Arendt V V Studia levedica Archaumlologische
Beitrag zur Geschichte der Altungarn im IX Jh (Studia levedica
Reacutegeacuteszeti adatok a magyarsaacuteg IX szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Archeologia
Hungarica 16 Budapest 1934 48ndash67
ARENDT 1936 Арендт В В О технике древнего клинкового произвоства Архив
истории науки и техники Труды Института Истории Науки и
Техники I8 (1936) 161ndash189
ASSMANN 2013 Assmann J A kulturaacutelis emleacutekezet ndash Iacuteraacutes emleacutekezeacutes eacutes politikai
identitaacutes a korai magaskultuacuteraacutekban (ford Hidas Z) Budapest 2013
AUGSBURG 2005 Augsburg T Becoming Interdisciplinary An Introduction to
Interdisciplinary Studies Cambridge 2005
AacuteGOSTON 2006 Aacutegoston G Toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Gondolatok a professzionaacutelis
eacutes neacutepszerű angolszaacutesz hadtoumlrteacutenetiacuteraacutesroacutel HK 1192 (2006) 524ndash537
BACHRACH 2003 Bachrach D S Religion and the Conduct of War c 300 ndash c 1215
DOI 1015774PPKEBTK2019012
179
Woodbridge 2003
BACHRACH 2012 Bachrach D S Warfare in Tenth-Century Germany Woodbridge 2012
BAKAY 1965 Bakay K Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok a magyar aacutellamalapiacutetaacutes keacuterdeacuteseacutehez
DuDolg 1 (1965)
BAKAY 1967 Bakay K Archaumlologische Sudien zur Frage der ungarischen
Staatsgruumlndung ActaArchHung 19 (1967) 167ndash170
BAKAY 1978 Bakay K A magyar aacutellamalapiacutetaacutes Budapest 1978
BALOGH 2004 Balogh L Az Annales Bertiniani 839 eacutevi bejegyzeacutese eacutes a magyarok In
Balogh L ndash Keller L Fegyveres nomaacutedok ndash nomaacuted fegyverek Budapest
2004 112ndash123
BARTHA 1958 Bartha A Honfoglalaacuteskori kovaacutecsmesterseacuteguumlnkről TSz 13ndash4 (1958)
315ndash327
BARTHA 1961 Bartha A A honfoglalaacuteskori magyar kovaacutecsmesterseacuteg taacutersadalmi
haacutettereacutenek keacuterdeacuteseacutehez TSz 42 (1961) 133ndash154
BARTHA 1964 Bartha A Kijev eacutes Itil TSz 62 (1964) 223ndash254
BARTHA 1968 Bartha A A IXndashX szaacutezadi magyar taacutersadalom Budapest 1968
BAacuteCSATYAI 2016 Baacutecsatyai D A magyar kalandozoacute hadjaacuteratok latin nyelvű kuacutetfői Doktori
disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2016
BAacuteCSATYAI 2017 Baacutecsatyai D A kalandozoacute hadjaacuteratok nyugati kuacutetfői Budapest 2017
BAacuteLINT 1963 Baacutelint A Kiskundorozsma-Voumlroumlshomok dűlői leletek MFMEacute 1963 91ndash
100
BAacuteLINT 1969 Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovas temetkezeacutesek neacutehaacuteny keacuterdeacutese
MFMEacute 19691 107ndash114
BAacuteLINT 1970 Baacutelint Cs A kalandozoacute hadjaacuteratok uacutejabb eacutertelmezeacuteseacutehez Valoacutesaacuteg
19702 71ndash74
BAacuteLINT 1971a Baacutelint Cs X szaacutezadi temető a szabadkiacutegyoacutesi-paacutelligeti taacuteblaacuteban BMMK
1 (1971) 49ndash88
BAacuteLINT 1971b Baacutelint Cs A honfoglalaacutes kori lovastemetkezeacutesek MFMEacute 19712 85ndash
107
DOI 1015774PPKEBTK2019012
180
BAacuteLINT 1976 Baacutelint Cs A magyarsaacuteg eacutes az uacuten Bielo brdoi kultuacutera In Horvaacuteth Attila
(szerk) Cumania IV Kecskemeacuteti Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
1976 225ndash254
BAacuteLINT 1980 Baacutelint Cs Der Landnahmenzeitliche Grabfund von Pestlőrinc
ActaArchHung 32 (1980) 241ndash250
BAacuteLINT et al
2013
Baacutelint Cs ndash Biacuteroacute Aacute ndash Bolloacutek Aacute ndash Csiky G ndash Koumlhler K ndash Langoacute P ndash
Patay-Horvaacuteth A ndash Takaacutecs M ndash Tuumlrk A Bizaacutenc Koumlzeacutep- eacutes Kelet-
Euroacutepaacuteban (reacutegeacuteszeti eacutes műveacuteszettoumlrteacuteneti kutataacutesok OTKA NK 72636
zaacuteroacutejelenteacutes 2013
BAacuteNDI 2000 Baacutendi Gaacuteborneacute (szerk) Fettich Naacutendor ostromnaploacuteja 1945 januaacuter 16
ndash februaacuter 19 Bp 2000 94
BAacuteNFFY 2009 Baacutenffy E Foumlldindulaacutes A reacutegeacuteszet vaacutelsaacutega eacutes vaacuteltozaacutesa napjainkban AM
20091 1ndash3
BAacuteNLAKY 2001 Baacutenlaky Joacutezsef A magyar nemzet hadtoumlrteacutenelme Arcanum Adatbaacutezis
2001 httpmekoszkhu0940009477htmlindexhtml (megtekinteacutes
ideje 2018 09 20)
BECK 1884 Beck L Die Geschichte des Eisens in technischer und
kulturgeschichtlicher Beziehung Braunschweig 1884
BEDŐ 2004 Bedő V Tudomaacutenykoumlzi beszeacutelgeteacutesek reacutegeacuteszet In Vilaacutegossaacuteg 20041
83ndash89
BENDE ndash
LŐRINCZY 1997
Bende L ndash Lőrinczy G A szegvaacuter-oromdűlői 10ndash11 szaacutezadi temető
MFMEacute 1997 201ndash285
BENKŐ 2010 Benkő E Feacutemfeldolgozaacutes a koumlzeacutepkorban In A koumlzeacutepkor eacutes kora-uacutejkor
reacutegeacuteszete Magyarorszaacutegon Budapest 2010 691ndash708
BENKŐ et al
2017
Benkő Elek ndash Bondaacuter Maacuteria ndash Kollaacuteth Aacutegnes (szerk) Magyarorszaacuteg
reacutegeacuteszeti topograacutefiaacuteja Muacutelt jelen joumlvő Budapest 2017 163ndash174
BIALEKOVAacute 2000 Bialekovaacute D Vasrudak In Wieczorek A ndash Hinz H M (szerk)
Euroacutepa koumlzepe 1000 koumlruumll Toumlrteacutenelmi műveacuteszeti eacutes reacutegeacuteszeti
tanulmaacutenyok Az Euroacutepa Tanaacutecs 27 kiaacutelliacutetaacutesa (ford Havas L Aknai K
Antkowiak M Drewniak D Burnell S) Stuttgart 2000 125ndash126
DOI 1015774PPKEBTK2019012
181
BIRCH 2013 Birch T Does pattern-welding make Anglo-Saxon swords stronger In
Dungworth D ndash Doonan R C P (ed) Accidental and Experimental
Archaeometallurgy London 2013 127ndash134
BIacuteROacute 2012 Biacuteroacute Aacute Dating (with) weapon burials and the bdquoWaffenwechselrdquo A
preliminary report on new investigations of the so-called viking-age
swords in the Carpathian Basin from a chronological point of wiew In
Tobias B (Hrsg) Die Archaumlologie der fruumlhen Ungarn Mainz 2012
191ndash218
BIacuteROacute 2013 Biacuteroacute Aacute Fegyverek a 10ndash11 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Doktori
disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2012
BIacuteROacute ndash BENCSIK
2014
Biacuteroacute Aacute ndash Bencsik P Reacutegeacuteszeti leletanyagboacutel hagyomaacutenyeacuteleszteacutes (A
magyarhomorog-koacutenyadombi 103 siacuter iacutejrekonstrukcioacuteja) In Sudaacuter B ndash
Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet
Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 387ndash412
BIacuteROacute ndash LANGOacute
2013
Biacuteroacute Gy ndash Langoacute P bdquoDeo obdilis gens Hungarorumrdquooder bdquoauxilium
Dominirdquo ndash Die Ungarn und die christliche Welt im 10 Jahrhundert In
Rauben ndash Pluumlndern ndash Morden Nachweis von Zerstoumlrung und
kriegerischer Gewalt im archaumlologischen Befund Studien zu spaumltantike
und Fruumlhmittelalter V Verlag Dr Kovač Hamburg 2013 265ndash335
BENCSIK 2012 Bencsik Peacuteter A IXndashX szaacutezadi magyar iacutej in Seregszemle 101 (2012)
193ndash226
BLINDHEIM 1962 Blindheim Ch Smedgraven fra Bygland i Morgedal Viking 25 (1962)
25ndash80
BOBA 2005 Boba I Nomaacutedok normannok eacutes szlaacutevok Kelet-Euroacutepa a 9 szaacutezadban
In Petrovics Istvaacuten (szerk) Kijevtől Kalocsaacuteig Emleacutekkoumlnyv Boba Imre
tiszteleteacutere Budapest 2005 9ndash28
BOCK 1870 Bock F Der Schatz von St Veitin Prag Mittheilungen der K K
Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale
15 (1870)
BODRI 2014 Bodri M Puumlspoumlkladaacuteny-Eperjesvoumllgy Kaacuterpaacutet-medencei lelőhelyek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
182
MTA-BTK-MŐT honlapja
httparpadbtkmtahuregeszetlelohelyekkarpat-medence172-
puspokladany-eperjesvolgyhtml (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
BOGDAacuteL 1968 Bogdaacutel F A kovaacutecsmesterseacuteg kutataacutesa HOMEacute VII (1968) 157ndash170
BOLLOacuteK 2004 Bolloacutek Aacute Az Annales Bertiniani 839 eacutevi rhos koumlvetseacutege eacutes a magyarok
Sz 13 (2004) 349ndash380
BOLLOacuteK 2012 Bolloacutek Aacute Ornamentika a 10 szaacutezadi Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Formatoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kori diacutesziacutetőműveacuteszethez
Doktori disszertaacutecioacute PPKE-BTK Budapest 2012
BORSOS 1980 Borsos H Az abonyi honfoglalaacutes kori fegyvertoumlredeacutek kezeleacutese StudCom
9 (1980) 247ndash248
BOWLUS 2006 Bowlus Ch R The Battle of Lechfeld and its Aftermath August 955
Burlington 2006
BOWLUS 2008 Bowlus Ch R The Early Hungarians as Mercenaries 860ndash955 In
France J (ed) Mercenaries and Paid Men The Mercenary Identity in
the Middle Ages Proceedings of a Conference held at University of
Wales Swansea 7thndash9th July 2005 Leiden ndash Boston 2008 193ndash205
BOacuteNA 2000 Boacutena I A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban Budapest 2000
BOacuteNA 1971 Boacutena I Ein Vierteljahrhundert Voumllkerwanderungsforschung in Ungarn
ActaArchHung 23 (1971) 265ndash336
BOacuteTAacuteR 2001 Boacutetaacuter I Neacutepvaacutendorlaacuteskori vaskohaacuteszat nyomai Csiacutekszentsimonban I
Acta 2001II 165ndash174
BOumlHNE ndash
DANNHEIMER
1961
Boumlhne C ndash Dannheimer H Studien an Wurmbuntklingen des fruumlhen
Mittelalters Bayerische Vorgeschichtsblaumltter 26 (1961) 107ndash122
BRANDT 1830 Brandt H Geschichte des Kriegswesens Berlin 1830
BREacuteHIER 1999 Breacutehier Louis Bizaacutenc tuumlndoumlkleacutese eacutes hanyatlaacutesa (ford Baaacuten Istvaacuten)
Budapest 1999
BREszligLAU 1906 Harry Breszliglau Die Schlacht auf dem Lechfelde Historische Zeitschrift
DOI 1015774PPKEBTK2019012
183
XCVII 137ndash151
B SZABOacute 2002 B Szaboacute J Gondolatok a 9ndash10 szaacutezadi magyar hadviseleacutesről A Kriacutemi
Kaacutensaacuteg vizsgaacutelataacutenak bevonaacutesa a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok kutataacutesaacuteba In
Balogh L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek
Budapest 2002 124ndash138
B SZABOacute 2007 B Szaboacute J Az Aacuterpaacuted-kor csataacutei a steppei neacutepek hadviseleacuteseacutenek
tuumlkreacuteben HK 1202 (2007) 501ndash526
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
B SZABOacute 2017 B Szaboacute J A koumlzeacutepkor magyarorszaacutegi koumlnnyűlovassaacutega Maacuteriabesnyő
2017
B SZABOacute 2010 B Szaboacute J A honfoglaloacutektoacutel a huszaacuterokig Budapest 2010
BUCHWALD 2005 Buchwald V F Iron and Steel in Ancient Times Koppenhaacutega 2005
BUDINSKY-
FETTICH 1973
Budinsky-Krička V ndash Fettich N Das altungarische Fuumlrstengrab von
Zempliacuten Pozsony 1973
CHALINE 2015 Chaline O A csata mint toumlrteacuteneti taacutergy (ford Maacuterkus Andrea) HK
1284 (2015) 1047ndash1060
COLES 1979 Coles J M Experimental archaeology London 1979
CORRADINI 2006 Corradini R Die Annales Fuldenses ndash Identitaumltskonstruktionen im
ostfraumlnkischen Raum am Ende der Karolingerzeit In Corradini R ndash
Meens R ndash Poumlssel C ndash Shaw Ph (eds) Texts and Identities in the
early Middle Ages Beacutecs 2006 121ndash136
CORRADINI 2008 Corradini R Das Bild der Ungarn in den Annales Fuldenses und bei
Johannes Aventinus In Zehetmayer R (Hrsg) Im Schnittpunkt
fruumlhmittelalterlicher Kulturen Niederoumlsterreich an der Wende vom 9
zum 10 Jahrhundert St Poumllten 2008 103ndash149 (NOumlLA Mitteilungen
aus dem Niederoumlsterreichischen Landesarchiv 13)
CSALLAacuteNY 1941 Csallaacuteny G Uacutejabb honfoglalaacuteskori leletek Szentes koumlrnyeacutekeacuteről FolArch
3ndash4 (1941) 182ndash192
CSEDREKI et al Csedreki L ndashGreiff Sndash Langoacute P ndash Stroumlbele F ndash Tuumlrk A Honfoglalaacutes
kori feacutemleletek anyagoumlsszeteacuteteli vizsgaacutelatai keacutesziacuteteacutestechnikaacutejuk eacutes
DOI 1015774PPKEBTK2019012
184
2015 nyersanyagforraacutesuk tuumlkreacuteben In Lőrinczy G ndash Tuumlrk A (szerk)
Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-torkolat nyugati
oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar Őstoumlrteacuteneti
Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 325‒339
CSEDREKI ndash
LANGOacute 2015
Csedreki L ndash Langoacute P Honfoglalaacutes kori ezuumlst taacutergyakon veacutegzett XRF eacutes
PIXE vizsgaacutelatok oumlsszehasonliacutetoacute moacutedszertani elemzeacutese In Lőrinczy G ndash
Tuumlrk A (szerk) Reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyi adatok a Maros-
torkolat nyugati oldalaacutenak 10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez MTA BTK Magyar
Őstoumlrteacuteneti Teacutemacsoport ndash Kiadvaacutenyok 4 Budapest 2015 353ndash356
CSIKY 2009 Csiky G Az avar kori szuacuteroacute- eacutes vaacutegoacutefegyverek Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK Budapest 2009
CSIKY 2015 Csiky G Avar-AgePolearms and EdgedWeapons Classification
Typology Chronology and Technology Leiden ndash Boston 2015
CSIKY 2016 Csiky G A szaacutemok bűvoumlleteacuteben Az avar kori vaacutegoacutefegyverek metrikus
adatainak eacuterteacutekeleacuteseacuteről In Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely
K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere
Budapest 2016 243ndash269
ČILINSKAacute 1966 Čilinskaacute Z Schlawisch ndash Awarisches Graumlberfeld in Noveacute Zaacutemky
Pozsony 1966
ČILINSKAacute 1973 Čilinskaacute Z Fruumlhmittelalterliches Graumlberfeld in Želovce Pozsony 1973
DAIM et al 2006 Daim F ndash Lauermann E Das fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Verlag des Roumlmish-Germanischen
Zentralmuseums Mainz 2006
DAVIDSON 1998 Davidson H E The Sword in Anglo-Saxon England Its Archaeology
and Literature Woodbridge 1998
DEEacuteR 1947 Deeacuter J Fasoli Gina Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Sz 81
(1947) 288ndash289
DENIG 1997 Denig H Alte Schmeidenkunst Damaszenstahl IndashII Kaiserslautern
1997
DOI 1015774PPKEBTK2019012
185
DIENES 1968 Dienes I A magyar honfoglalaacutes kora In Szombathy V (szerk) A
magyar reacutegeacuteszet regeacutenye Budapest 1968 135ndash194
DIENES 1972 Dienes I A honfoglaloacute magyarok Budapest 1972
DIENES 1996 Dienes I Honfoglalaacutes kori kovaacutecsaink egyik mesterfogaacutesaacuteroacutel FolArch
14 (1996) 181ndash199
DRENNAN 2009 Drennan R D Statistics for Archaeologists A Commonsense Approach
Dordrecht ndash Heidelberg ndash London ndash New York 2009 (első kiadaacutes 2004)
DOPSCH 2002 Dopsch H Arnulf und der Suumldosten ndash Karantanien Maumlhren Ungarn In
Fuchs F (Hrsg) Kaiser Arnolf das ostfraumlnkische Reich am Ende des 9
Jahrhunderts Regensburger Kolloquium 9ndash11 12 1999 Muumlnchen
2002 143ndash186
DOacuteKUS 1900 Doacutekus Gy Aacuterpaacutedkori siacuterleletek Zempleacuten vaacutermegyeacuteben ArchEacutert 20
(1900) 39 ndash 61
DONČEVA ndash
TOTEV 2011
Dončeva S ndash Totev B A New bdquoHungarianrdquo Type Saber from the
Outskirts of Pilska In Dončeva-Petkova L ndash Balogh Cs ndash Tuumlrk A
(eds) Avars Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia I софия ndash Piliscsaba 2011 121ndash
124
DONČEVA ndash
TOTEV 2018
Dončeva S ndash Totev B Two New bdquoBulgarianrdquo Type of Sabers from
Region of Shumen In Йотов В (ред) Военни експедиции
въоружение и снаряжение (античност и средновековие) Acta
Musei Varnaensis Xndash2 Варна 2018 129ndash132
DUBY 1992 Duby G The Early Growth of the European Economy Warriors and
Peasants from the Seventh to the Twelfth Century Ford Clarke H B
Ithaca NY 1992 (első megjeleneacutes 1974)
DZATTIATY 2014 Дзаттиаты Р Г Аланские древности Даргавса Владькаваз 2014
DZATTIATY et al
2018
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С ndash Царикаева З Х-М Оружие
населания центрального Кавказа VII-X вв по материалам
даргавсского могильника In Кавказ в системе культурных связей
Евразии в древноти и средневековые Карачаевск 2018 326ndash330
DOI 1015774PPKEBTK2019012
186
DZATTIATY ndash
USPENSKIJ 2016
Дзаттиаты Р Г ndash Успенский П С Катакомба Казарского времени
из Даргавского могильника в северной осетии PA 20162 150ndash168
EGER 2014 Eger C Zur Frage Byzantinischen Blankwaffen im Ausgehenden 6 und
7 Jahrhundert Schwerter mit bronzenem Parierstuumlck vom Typ Aradac-
Koumllked-Korinth Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen Zentralmuseums
61 (2014 megjeleneacutes alatt)
EDGE ndash
WILLIAMS 2003
Edge D ndash Williams A Some Early Medieval Swords in the Wallace
Collection and Elsewhere Gladius 23 (2003) 191ndash210
EDVI 1889 Edvi I A A vas toumlrteacutenete Koumlzeacutep- eacutes Eacuteszak-Euroacutepaacuteban a
neacutepvaacutendorlaacuteskorig Magyar Meacuternoumlk eacutes Eacutepiacuteteacutesz Egylet Koumlzloumlnye 1889
399ndash416 458ndash472 549ndash552
ELIADE 2004 Eliade M Kovaacutecsok eacutes alkimistaacutek Ford Vargyas Z Budapest 2004
ERDEacuteLYI 1964 Erdeacutelyi I A bodrogszerdahelyi honfoglalaacuteskori temető JAMEacute 4ndash5
(1964) 17ndash29
ERDEacuteLYI 1982 Erdeacutelyi I Az avarsaacuteg eacutes kelet a reacutegeacuteszeti forraacutesok tuumlkreacuteben Budapest
1982
ERDEacuteLYI 1994 Erdeacutelyi I Megjegyzeacutesek az uacutegynevezett Nagy Kaacuteroly-szablyaacuteroacutel Acta
Universitas de Attila Joacutezsef Nominante Opuscula Byzantina 9 (1994)
129ndash139
ERDEacuteLYI 2004 Erdeacutelyi I Őseink nyomaacuteban Budapest 2004
EVANS ndash
LOVELUCK 2009
Evans D H ndash Loveluck C Life and Economy at Early Medieval
Flixborough The Artefact Evidence Oxford 2009
FASOLI 1945 Fasoli G Le incursioni ungare in Europa nel Secolo X Firenze 1945
FEDOROV 1981 Федоров-Давыдов Г А Aрхеологическая типология и процесс
типообразования (На примере средневековых быс) In Ковальченко
И Д (ред) Математические методы в социально-экономических и
археологических исследованиях Москва 1981
FEDOROV 1987 Федоров-Давыдов Г А Статистические методы в археологии
Москва 1981
DOI 1015774PPKEBTK2019012
187
FEHEacuteR 2001 Feheacuter B A korai iszlaacutem feacutemművesseacuteg anyagai forraacutesai eacutes technikaacutei
Doktori disszertaacutecioacute ELTE-BTK Budapest 2001
FETTICH 1931 Fettich N Adatok a honfoglalaacuteskor archaeoloacutegiaacutejaacutehoz ArchEacutert 45
(1931) 48ndash112
FETTICH 1933 Fettich N Az oroszorszaacutegi kereskedelmi utak eacutes az ősmagyarsaacuteg
Budapest 1933
FETTICH 1937 Fettich N A honfoglaloacute magyarsaacuteg feacutemművesseacutege Budapest 1937
FETTICH 1938 Fettich N A praacutegai Szent Istvaacuten kard reacutegeacuteszeti megvilaacutegiacutetaacutesban In
Sereacutedi Jusztiniaacuten Emleacutekkoumlnyv Szent Istvaacuten kiraacutely halaacutelnak kilencszaacutezadik
eacutevforduloacutejaacuten Budapest 1938 475ndash516
FEUERBACH
2002
Feuerbach A M Crucible Steel in Central Asia Production Use and
Origins Doktori disszertaacutecioacute University of London 2002
FODOR 1996 Fodor I Beacutecsi szablya Rakamaz-Straacutezsadomb Anarcs Balkaacuteny
Beregszaacutesz Beszterec Bodrogszerdahely Buj Gaacuteva-Szincsedomb
Gegeacuteny Nyiacuteregyhaacuteza-Jaacutenosbokor Oros Rakamaz-Fő u Rakamaz-
Tuacuteroacuteczi-part Reacutetkoumlzberencs Saacuterospatak Szabolcs megye ndash Ismeretlen
lelőhely Szabolcsveresmart Szabolcs-Vontatoacutepart Szolyva Tiszaberce-
Raacutectemető Tiszabezdeacuted Tiszaeszlaacuter-Bashalom Tiszaeszlaacuter-Sinkahegy
Tiszaeszlaacuter-Uacutejtelep Tiszaeszlaacuter-Voumlroumlsmarty u Tiszaloumlk-Kisvajasdomb
Tuzseacuter Uacutejfeheacutertoacute-Micskepuszta Endrőd Hajduacutedorog Nagykoumlruuml
Szolnok-Straacutezsahalom Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszafuumlred
koumlrnyeacuteke Tiszafuumlred-Nagykenderfoumlldek Csongraacuted-Vendelhalom Kecel-
Vaacutedeacutei dűlő Muszka Oacuteszentivaacuten Saacutendorfalva Tiszakeacutecske-Oacutekeacutecske
Toumlroumlkkanizsa Versec Bana Ismeretlen lelőhely (Dunaacutentuacutel)
Sorokpolaacuteny Galgoacutec Noacutegraacutedsaacutep Soacuteshartyaacuten In Uő (főszerk) Wolf M
ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus
Budapest 1996 67ndash71 110ndash119 127ndash128 129ndash135 136ndash139 142ndash145
160ndash161 161ndash174 174ndash190 192ndash198 204ndash208 219 226ndash231 241ndash
244 282ndash292 294ndash296 305ndash307 322ndash325 340ndash341 344ndash345 348ndash
351 353ndash356 358 362ndash365 370 372ndash373 388ndash390 400ndash402 403ndash
107 434 437ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
188
FODOR 2000 Fodor I A beacutecsi szablya eacutes a praacutegai kard Szeged 2000
FODOR 2009 Fodor I Aacuterpaacuted-kori kovaacutecsműhely Hajduacutedorogon In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 97ndash100
FUCHS ndash NAacuteDORI
1958
Fuchs Erik ndash Naacutedori Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vas keacuteziszerszaacutem
metallograacutefiai vizsgaacutelata TSz 19583ndash4 323ndash330
FURET 2007 Furet F A kvantifikaacutecioacute a toumlrteacutenettudomaacutenyban (ford Neacutemeth O) In
Benda Gy ndash Szekeres A (szerk) Az Annales A gazdasaacuteg- taacutersadalom-
eacutes művelődeacutestoumlrteacutenet francia vaacuteltozata Budapest 2007
GALLAGEO 2015 Gallageo J A Are Humanism and Mixed Methods Related Leibniczrsquos
Universal (Chinese) Dream JMMR 92 (2015) 118ndash132
GALLINA ndash
VARGA 2016
Gallina Zs ndash Varga S A Duna-Tisza koumlzeacutenek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-
kori temetői siacuter- eacutes kincsleletei I Kalocsai-Saacuterkoumlz a 10ndash11
szaacutezadban Szeged 2016
GAacuteLL 1999 Gaacutell E A honfoglaloacute magyarsaacuteg katonai-politikai rangreacutetegződeacutese
Rangjelző taacutergyak a 10 szaacutezadi magyar siacuterokban Acta Siculica 1 (1999)
191ndash216
GAacuteLL 2005 Gaacutell E Въоръжението и снаряжението Oт българското
средновековие (VIIndashXI век) HK 1183 (2005) 863ndash865
GAacuteLL 2007 Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg XndashXI szaacutezadi siacuter- eacutes
szoacutervaacuteny-fegyverleleteinek elemzeacutese HK 1202 (2007) 395ndash474
GAacuteLL 2010 Gaacutell E Burial Customs and the Question of 10th Century Populations in
the Transylvanian Basin ActaArchCarp 45 (2010) 271ndash314
GAacuteLL 2013A Gaacutell E Az Erdeacutelyi-medence a Partium eacutes a Baacutensaacuteg 10ndash11 szaacutezadi
temetői Szeged 2013
GAacuteLL 2013B Gaacutell E The Question of Centres of Power in the light of 10th Century
Necropoles in the Transilvanian Basin ndash The case of the Cluj necropoles
In Hardt M ndash Tamaacuteska O H (Hrsg) Macht des Goldes Gold der
Macht Herrschafts- und Jenseitsrepraumlsentation zwischen Antike und
Fruumlhmittelalter im mittleren Donauraum Weinstadt 2013
DOI 1015774PPKEBTK2019012
189
GAacuteLL et al [in
press]
Gaacutell E ndash Nagy Sz ndash Peacuteter Sz S ndash Tuumlrk A Uacutejabb adatok a Kolozsvaacuter-
Zaacutepolya utcai 10 szaacutezadi temető hagyateacutekaacuteboacutel Reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti
eacuteszreveacutetelek Erdeacutely 10 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez Megjeleneacutes alatt
GEIBIG 1991 Geibig A Beitraumlge zur morphologischen Entwicklung des Schwertes im
Mittelalter Eine Analyse des Fundmaterials vom ausgehenden 8 bis zum
12 Jahrhundert aus Sammlungen der Bundesrepublik Deutschland
Neumuumlnster 1991
GOFFER 2007 Goffer Z Archaeological chemistry New Jersey 2007 (első
megjeleneacutes 1907)
GOumlMOumlRI 2000a Goumlmoumlri J (szerk) Az avar kori eacutes Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti
emleacutekei Pannoniaacuteban Magyarorszaacuteg iparreacutegeacuteszeti lelőhelykatasztere I
Vasművesseacuteg Sopron 2000
GOumlMOumlRI 2000b Goumlmoumlri J Az avar kori eacutes XndashXI szaacutezadi vaskohaacuteszat reacutegeacuteszeti emleacutekei
Somogy megyeacuteben Somogyi muacutezeumok koumlzlemeacutenyei 14 (2000) 164ndash218
GOumlMOumlRI 2006 Goumlmoumlri J The Bloomery Museum at Somogyfajsz (Hungary) and some
Archaeometallurgical Sites in Pannonia from the Avar- and Early
Hungarian Period MJoM 2006 185ndash198
GOumlMOumlRI 2009 Goumlmoumlri J Eacutegi eacutes foumlldi kovaacutecs In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 7ndash15
GOumlMOumlRI 2011 Goumlmoumlri J Archeometallurgy in Hungary some Results and Questions
In Hošek J ndash Cleere H ndash Mihoacutek L The Archaeometallurgy of iron
Recent Developments in Archaeological and Scientific Research Institut
of Archaeology of the ASCR Praacutega 201165ndash72
GOumlMOumlRI 2012 Goumlmoumlri J A pannoacuteniai roacutemai kori vaskohaacuteszat tovaacutebbeacuteleacuteseacutenek keacuterdeacutese
A sopron-deaacutek teacuteri Aacuterpaacuted-kori vasolvasztoacute műhelyek In Vida T
(szerk) Thesaurus avarorum Budapest 2012 25ndash36
GOumlMOumlRI 2016 Goumlmoumlri J A Taacuterkaacuteny helynevekről reacutegeacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesben In
Kovaacutecs L ndash Reacuteveacutesz L ndash Bolloacutek Aacute ndash Gergely K ndash Kolozsi B ndash Pető Zs
ndash Szenthe G (szerk) Neacutepek eacutes kultuacuteraacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Tanulmaacutenyok Mesterhaacutezy Kaacuteroly tiszteleteacutere Budapest 2016 439ndash460
DOI 1015774PPKEBTK2019012
190
GYAacuteNI 2006 Gyaacuteni G Elbeszeacutelhető-e egy csata hiteles toumlrteacutenete Metatoumlrteacuteneti
megfontolaacutesok HK 1191 (2006) 121ndash133
GYOumlRFFY 1959 Gyoumlrffy Gy Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről A nemzetseacutegtől a
vaacutermegyeacuteig a toumlrzstől az orszaacutegig Kurszaacuten eacutes Kurszaacuten vaacutera Budapest
1959
GYOumlRFFY 1983 Gyoumlrffy Gy A kabar keacuterdeacutes Forraacutes XV eacutevf 7 sz (1983) 29ndash33
GYOumlRFFY 1987 Gyoumlrffy Gy Az Aacuterpaacuted-kori Magyarorszaacuteg toumlrteacuteneti foumlldrajza IndashIV
Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1987
GYOumlRFFY 1990 Gyoumlrffy Gy (szerk) A magyarsaacuteg keleti elemei Budapest 1990
HALMAacuteGYI ndash
RIEDEL1986
Halmaacutegyi Sz ndash Riedel L Reacutegi fegyverekről Budapest 1986
HAMPEL 1902 Hampel J Reacutegiseacutegek a honfoglalaacutes koraacuteboacutel ArchEacutert 22 (1902) 296ndash316
HAMPEL 1905 Hampel J Alterthuumlmer des fruumlhen Mittelalters in Ungarn IndashIII
Braunschweig 1905
HAMPEL 1907 Hampel J Uacutejabb tanulmaacutenyok a honfoglalaacutes kor emleacutekeiről Budapest
1907
HAMPTON 2011 Hampton Valerie Dawn Viking Age Arms and Armour Originating in
the Frankish Kingdom The Hilltop Rewiew 42 (2011) 36ndash44
HARAMZA 2012 Haramza M A damaszkuszi aceacutel reacuteszleges rekonstrukcioacuteja (Kiacuteseacuterleti
beszaacutemoloacute) Orpheus Noster 43 (2012) 81ndash84
HARAMZA 2014 Haramza M A IXndashX szaacutezadi hadjaacuteratok taacutersadalmi-politikai
vonatkozaacutesai Szakdolgozat KRE Budapest 2014
HARAMZA 2015 Haramza M A kovaacutecsolaacutes mint kutataacutesmoacutedszer ndash mit keres egy
keacutezműves szakma a toumlrteacutenettudomaacutenyban In Szaboacute I ndash Bohonyi N ndash
Haffner T ndash Hanzel A ndash Horvaacuteth O ndash Maacuterhoffer N ndash Molnaacuter E ndash Paacutel E
ndash Shchaub A ndash Varga Z (szerk) IDK 2015 Peacutecs 2015 05 14ndash15
Peacutecs 2015 71ndash79
HARAMZA 2016 Haramza M Anne Pedersen Dead Warriors in Living Memory A Study
of Weapon and Equestarian Burials in Viking-Age Denmark AD 800ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
191
1000 Copenhagen Publications from the National Museum 2014 HK
1292 (2016) 599ndash602
HARAMZA 2017a Haramza M Vlfberht ndash Egy kardfelirat eredete eacutes technoloacutegiaacuteja Micae 6
(2017) 103ndash117
HARAMZA 2017b Haramza M bdquoHa toumlrik ha szakadrdquo Szuacuteroacute-vaacutegoacute fegyverek teszteleacutese
Hataacutertalan Reacutegeacuteszet 22 (2017) 63ndash66
HARAMZA 2017c Haramza M Honfoglaloacute szablyaacutek keacutesziacuteteacutese eacutes hasznaacutelata Hataacutertalan
Reacutegeacuteszet 24 (2017) 60ndash63
HARAMZA 2017d Haramza M Mikko Moilanen Marks of Fire Value and Faith Swords
with Ferrous Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200
AD) Archaeologia Medii Aevi Finnlandiae 21 Turku Suomen
Keskiajan Arkeologian Seura 2015 In Fejezetek a hadtoumlrteacutenelemből 5
Vaacutelogataacutes a ldquoHadtoumlrteacuteneti esteacutekrdquo előadaacutessorozat 2017-ben elhangzott
előadaacutesaiboacutel MHTT Peacutecs ndash Budapest 2017 129ndash137
HARAMZA ndash
THIELE 2015a
Haramza M ndash Thiele Aacute Toumlrteacuteneti keacuterdeacutesek műszaki vaacutelaszok In Pinteacuter
T (szerk) Dialoacutegus konferencia ELTE Budapest 2015 118ndash126
HARAMZA ndash
THIELE 2015b
Haramza M ndash Thiele Aacute Diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes nyomai az 5 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben In Feheacuter B ndash Galambos I (szerk) Hunok a
toumlrteacutenelemben eacutes a hagyomaacutenyokban Budapest 2015 63ndash74
HAUPT ndash KOCKA
1996
Haupt H G ndash Kocka J Geschichte und Vergleich Ansaumltze und
Ergebnisse international vergleichende Geschichtsschreibung Frankfurt
ndash New York 1996 9ndash45
HAUSNER 2015 Hausner G Kincses Katalin Maacuteria (szerk) A magyar hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes
toumlrteacutenete eacutes aktuaacutelis keacuterdeacutesei HK 1284 (2015) 1204ndash1206
HEGEDŰS 1960 Hegedűs Zoltaacuten Honfoglalaacuteskori vastaacutergyak eacutes salakok metallograacutefiai
vizsgaacutelataacutenak tanulsaacutegai TSz 19601 119ndash129
HEREPEY 1895 Herepey K A gombaacutesi neacutepvaacutendorlaacutes kori siacuterokroacutel ArchEacutert 15 (1895)
426ndash430
HEWITT 1860 Hewitt J Ancient Armour and Weapons is Europe from the Iron Period
of the Northern Nations to the End of the Seventeenth Century Oxford
DOI 1015774PPKEBTK2019012
192
1860
HIDAacuteN 1995 Hidaacuten Cs L Iacutejak iacutejaacuteszok reacutegen eacutes ma Studia Nova 1995 101ndash113
HIDAacuteN 2000 Hidaacuten Cs L Mit jelent a koumlnnyű- eacutes mit jelent a neheacutezlovassaacuteg
Terminoloacutegiai probleacutemaacutek az bdquoeuraacutezsiai nomaacutedrdquolovassaacuteggal kapcsolatban
Taacutersadalom eacutes honveacutedelem 4 (2000) 7ndash20
HIDAacuteN 2009 Hidaacuten Cs L Koumlnnyűlovas fegyverzet eacutes hadviseleacutesi moacuted a XI-XIV
szaacutezadi Magyarorszaacutegon Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen
2009
HIDAacuteN ndash
SZŐLLŐSSY 2008
Hidaacuten Csaba ndash Szőllőssy Gaacutebor Fegyver- eacutes loacuteszerszaacutemgyűjtemeacuteny a
taacutepioacuteszelei Blaskovich Muacutezeumban Szentendre 2008
HILL 2013 Hill B E Charles the Baldrsquos rsquoEdict of Pȋtresrsquo (864) a Translation and
Commentary Szakdolgozat University of Minnesota Minnesota 2013
HOFFMEYER
1954
Hoffmeyer A B Middelalderens tveaeligggede svaeligrd en undersoslashgelse af
dets udviklingshistorie kronologi og nationalitet dets stilling i den
almindelige varingbenhistoriske udvikling og dets krigsmaeligssige betydning
Koppenhaacutega 1954
HOFFMEYER
1961
Hoffmeyer A B Introduction to the history of the European Sword
Gladius I (1961) 30ndash75
HOLL 2005 Holl I Koumlzeacutepkori reacutegeacuteszet egy interdiszciplinaacuteris tudomaacuteny moacutedszertani
keacuterdeacutesei ArchEacutert 130 (2005) 181ndash194
HORVAacuteTH 2015 Horvaacuteth C Győr eacutes Moson megyeacutek honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
temetői eacutes siacuterleletei Szeged 2015
HOŠEK ndash
HARAMZA 2018
Hošek J ndash Haramza M MetallographicExamination of Four 7thndash8th
Century Long-Blade Weapons from Želovce (Slovakia) AR 703 (2018)
468ndash482
HOacuteMAN ndash SZEKFŰ
1935
Hoacuteman B ndash Szekfű Gy Magyar őstoumlrteacutenet I Budapest 1935
HOLUBIEV 2017 Голубєв А М Сравнительное исследование типов сабель
салтовской археологической культуры и технологии их
изготовления Revista Arheologică 131ndash2 (2017) 235ndash249
DOI 1015774PPKEBTK2019012
193
HOLUBIEV ndash
HOLUBIEVA 2012
Голубєв А М ndash Голубєва І В Однолезова зброя з довгим клинком
кочовиків VIImdashVIII cт Археологія 20124 42ndash54
HUSSON et al
2010
Husson F ndash Lecirc S ndash Pagegraves J Exploratory Multivariate Analysis by
Example Using R London ndash New York 2010
IGAZ 2007 Igaz L Kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Magyarorszaacutegon eacutes kuumllfoumlldoumln neacutehaacuteny peacutelda
kuumlloumlnboumlző toumlrteacuteneti korszakok kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszeti uacuteton toumlrteacutenő bdquoeacuteletre
kelteacuteseacutererdquo Megjegyzeacutesek az Aacuterpaacuted-kor harcaacuteszataacutenak a kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet
moacutedszereivel toumlrteacutenő rekonstrukcioacutes keacuterdeacuteseihez Aetas 224 (2007) 161ndash
169
IGAZ 2014 Igaz L Hagyomaacutenyőrzeacutes kiacuteseacuterleti reacutegeacuteszet Elmeacutelet eacutes gyakorlat
Euroacutepaacuteban eacutes Magyarorszaacutegon In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs
ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 413ndash419
INKOVA 2013 Inkova M A Medieval Sabre and a Knife from the Exhibition of the
National Museum of History in Sofia Acta Militaria Medievalia 9 (2013)
63ndash88
IRAacuteSNEacute 1992 Iraacutesneacute Melis K Honfoglalaacutes kori leletek Budaoumlrs-Tűzkőhegyről
Budapest Reacutegiseacutegei 29 (1992) 95ndash107
ISTVAacuteNOVITS
2003
Istvaacutenovits E A Reacutetkoumlz honfoglalaacutes eacutes kora Aacuterpaacuted-kori emleacutekanyaga
Nyiacuteregyhaacuteza ndash Budapest 2003
JAKAB 2009 Jakab A XndashXI szaacutezadi temető Nyiacuteregyhaacuteza-Felsősima hataacuteraacuteboacutel (M3-as
autoacutepaacutelya 161- lelőhely) JAMEacute 51 (2009) 79ndash124
JAKUHN 1939 Jakuhn H Eine Schwertform aus karolingischer Zeit Offa Berichte und
Mitteilungen des Museums vorsichtlicher Altertuumlmer in Kiel 4 (1939)
155ndash168
JANKOVICH 1835 Jankovich M Egy magyar hősnek ndash hihetőleg bene viteacuteznek - ki meacuteg a
rsquotizedik szaacutezadrsquo elejeacuten Solt fejedelemmel I Berengaacuter csaacuteszaacuternak
diadalmas veacutedelmeacuteben Olaszorszaacutegban jelen volt uacutejdonnan felfedezett
tetemeiről rsquos oumlltoumlzeteacutenek eacutekesseacutegeiről A Magyar Tudoacutes Taacutersasaacuteg
Eacutevkoumlnyvei 1835 281ndash296
DOI 1015774PPKEBTK2019012
194
JEVGLEVSKIJ ndash
POTOMKINA
2000
Евглевский Л В Потемкина Т М Восточноевропейские
позднекочевнические сабли Степи Европы в эпоху средневековья 1
(2000) Донецк
JOTOV 1995 Йотов В За един тип сабя от ранното българско средновековие In
Тодоров П (ред) Българите в северното причерноморие
Изследвания и материали IV Велико Търново 1995 97ndash102
JOTOV 2004 Въоръжението и снаряжението Oт българското средновековие
(VIIndashXI век) Варна ndash Велико Търново 2004
JOTOV 2008 Jotov V A Note on the bdquoHungarian Sabersrdquo of Medieval Bulgaria In
Curta F (ed) The Other Europe in the Middle Ages Avars Bulgars
Khazars and Cumans Leiden ndash Boston 2008 327ndash338
JOHANNSEN 1953 Johannsen O Die Geschichte des Eisens Duumlsseldorf 1953
JOacuteSA 1914 Joacutesa A Honfoglalaacuteskori emleacutekek Szabolcsban ArchEacutert 343 (1914)
169ndash184
KALICZ ndash
RACZKY 1977
Kalicz N ndash Raczky P Uacutej-e az uacutejreacutegeacuteszet Megjegyzeacutesek a diffuacutezioacute
adaptaacutecioacute eacutes innovaacutecioacute keacuterdeacuteseihez Valoacutesaacuteg 206 (1977) 76ndash94
KALMAacuteR 1971 Kalmaacuter J Reacutegi magyar fegyverek Budapest 1971
KALMAacuteR 1959 Kalmaacuter J Keacutet koumlzeacutepkori kardroacutel ArchEacutert 86 (1959) 189ndash191
KALMAacuteR 1960 Kalmaacuter J Ingelri kard a toumlrteacuteneti muacutezeumban ArchEacutert 88 (1961) 115
KARAacuteCSONYI
1903
Karaacutecsonyi J Bihari honfoglalaacutes kori lovassiacuterroacutel ArchEacutert 23 (1903) 66ndash
67 405ndash412
KARLSSON 2000 Karlsson M Iron and Steel Technology in Hispano-Arabic and Early
Castilian Written Sources Gladius 20 (2000) 239ndash250
KATONA 2017 a Katona Cs Vareacuteg gaacuterdistaacutek Konstantinaacutepolyban In Antik tanulmaacutenyok
61 (2018) 209ndash224
KATONA 2017b Katona Cs Rusz-vareacuteg kereskedelmi uacutetvonalak a IXndashX szaacutezadi Kelet-
Euroacutepaacuteban eacutes a Kaacuterpaacutet-medence In NyJAMEacute 61 (2017) 1ndash20
KATONA 2018 Katona Cs Viking eacutes nomaacuted kiacuteseacuterettagok a 9ndash11 szaacutezadi kelet euroacutepai
udvarokban In Micae 7 (2018) 49ndash64
DOI 1015774PPKEBTK2019012
195
KELLER 2005 Keller M A megeacuterteacutes lehetőseacutege ndash az oumlsszehasonliacutetoacute toumlrteacutenetiacuteraacutes
hasznaacuteroacutel Aethas 204 (2005) 102ndash111
KELLER 2008 Keller M A koumlzeacutepiskolai tanaacutersaacuteg professzionalizaacutecioacuteja a 19 szaacutezad
maacutesodik feleacuteben magyar-porosz oumlsszehasonliacutetaacutesban Doktori disszertaacutecioacute
ELTE-BTK 2008
KELLNER 1997 Kellner M G Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von
der raquoGens detestandalaquo zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo Muumlnchen
1997
KHARLAMOV
2017
Харламов П В Сабли кочевников IXndashXI вв с территории степей
Волго-Угария Известия Самарского научного центра Российской
академии наук 193 (2017) 406ndash412
KHUDYAKOV
1980
Худяков Ю С Вооружение енисейских киргизов в VIndashXII вв
Новосибирск 1980
KIRAacuteLY 1974 Kiraacutely P A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes a Metoacuted-legendaacuteban
Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Budapest 1974
KIRPIČNIKOV
1966
Кирпичников А Н Древнерусское оружие I CA (1966)
KISS 2000 Kiss G Vas megye 10ndash12 szaacutezadi siacuter- eacutes kincsleletei Szombathely
2000
KISS 2018 Kiss M Skandinaacutev eredetű segeacutedneacutepek a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a 9ndash11
szaacutezadban Moacutera Akadeacutemia 2 (2015) 237ndash252
KISS ndash BARHTA
1970
Kiss Aacute ndash Bartha A Graves from the Age of the Hungarian Conquest at
Bana ActaArchHung 22 (1970) 219ndash260
KOLBERG 2018 Kolberg A S Did Vikings Really go Berserk An Interdisciplinary
Critical Analysis of Berserks Journal of Military History 823 (2018)
899ndash908
KOLČIN 1953 Колчин В А Черная металлургия и металлообработка в древней
Руси (Домонголrsquoский Период) Москва 1953
KOLIAS 1988 Kolias T G Byzantinische Waffen Ein Beitrag zur Byzantinischen
DOI 1015774PPKEBTK2019012
196
Waffenkunde von den Anfaumlngen bis zur Lateinischen Eroberung Beacutecs
1988
KOŠTA ndash HOŠEK
2014
Košta J ndashHošek J Early Medieval Swords from Mikulčice Brno 2014
KMOSKOacute 1997 Kmoskoacute M Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Budapest 1997
KOMAR 2018 Komar O A korai magyarsaacuteg vaacutendorlaacutesaacutenak toumlrteacuteneti eacutes reacutegeacuteszeti
emleacutekei (История и археология древних Мадьяр в эпохи миграции)
Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia V Budapest 2018
KOVAacuteCS 1941 Kovaacutecs I Hogyan hasznaacutelta a honfoglaloacute magyar a szablyaacutet
Koumlzlemeacutenyek az Erdeacutelyi Nemzeti Muacutezeum eacuterem- eacutes reacutegiseacutegtaacuteraacuteboacutel 19411
129ndash131
KOVAacuteCS 1971 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok laacutendzsaacutei eacutes laacutendzsaacutes temetkezeacutesuumlk
Alba Regia 11 (1971) 81ndash108
KOVAacuteCS 1972 Kovaacutecs L J Kalmaacuter Reacutegi magyar fegyverek (Alte ungarische Waffen)
Budapest 1971 ActaArchHung 24 (1972) 428ndash435
KOVAacuteCS 1975 Kovaacutecs L A magyar honfoglalaacuteskori fegyvertoumlrteacuteneti kutataacutesok
aacutellaacutesaacuteroacutel HK 223 (1975) 515ndash529
KOVAacuteCS 1980a Kovaacutecs L Der Saumlbel von Benepuszta (Ladaacutenybene Komitat Baacutecs-
Kiskun Kreis Kecskemeacutet) ActaArchHung 32 (1980) 309ndash316
KOVAacuteCS 1980b Kovaacutecs L Воoружение венгров изобретателей родины сабли
боевые топоры копья Kandidaacutetusi disszertaacutecioacute keacutezirata (MTA
Keacutezirattaacutera ltsz D9070) Moszkva 1980
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyar laacutendzsaacutes siacuterjeloumlleacutes eacutes neacuteprajzi
megfelelői Előmunkaacutelatok a magyarsaacuteg neacuteprajzaacutehoz 10 (1982) 58ndash85
KOVAacuteCS 1982 Kovaacutecs L Szablya szavunk in EacuteT 3940 (1984 oktoacuteber 5) 1250
KOVAacuteCS 1983 Kovaacutecs L A HajduacuteboumlszoumlrmeacutenyndashErdős tanyai honfoglaloacute magyar siacuterlelet
HMEacute 5 (1983) 19ndash53
KOVAacuteCS 1990 Kovaacutecs L Szablya-kard fegyvervaacuteltaacutes A keacuteteacutelű kardos 10-11 szaacutezadi
magyar siacuterok keltezeacuteseacutehez ArchEacutert 117 (1990) 39ndash49
DOI 1015774PPKEBTK2019012
197
KOVAacuteCS 1992 Kovaacutecs L Honfoglaloacute magyar leletek a kajaacuterpeacutec-gyűri kavicsbaacutenyaacuteban
ComArchHung 1992 159ndash171
KOVAacuteCS 1994ndash
1995
Kovaacutecs L A Kaacuterpaacutet-medence keacuteteacutelű kardjai a 10 szaacutezad maacutesodik
feleacuteből ComArchHung 1994ndash1995 153ndash189
KOVAacuteCS 1995 Kovaacutecs L Előkelő rusz viteacutez egy szeacutekesfeheacutervaacuteri siacuterban In Koszta L
(szerk) Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Kristoacute Gyula
tiszteleteacutere Szeged 1995 291ndash308
KOVAacuteCS 2002 Kovaacutecs L A honfoglaloacute magyarok bőrpaacutenceacuteljaacuteroacutel HK 1152 (2002)
311ndash334
KOVAacuteCS 2004 Kovaacutecs L Viselet fegyverek In Kristoacute Gy (szerk) Haacuteboruacute eacutes
hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2004 284ndash392
KOVAacuteCS 2011 Kovaacutecs L A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Budapest 2011
KOVAacuteCS 2015 Kovaacutecs L A Taktakoumlz 10 ndash 11 szaacutezadi siacuter- eacutes szoacutervaacutenyleletei valamint a
tiszaluacutec-sarkadi 11 szaacutezadi temető Szeged 2015
Kovaacutecs S 2010 Kovaacutecs S Tibor Szablyaacutek a keacuteső koumlzeacutepkori Magyarorszaacutegon FolArch
54 (2008ndash2010) 267ndash296
KOVAacuteTS 1996 Kovaacutets T A karosi honfoglalaacutes kori temetők feacutemanyagaacutenak restauraacutelaacutesa
HOM 33ndash34(1996) 693ndash700
KOVAacuteTS 2009 Kovaacutets T Vastaacutergyak konzervaacutelaacutesa eacutes restauraacutelaacutesa In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 21ndash23
KRALOVAacuteNSZKY
1962
Kralovaacutenszky A Saacuterbogaacuterd-Templom-dűlő ArchEacutert 89 (1962) 266
KRISTOacute 1980 Kristoacute Gy Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig Budapest
1980
KRISTOacute 1983 Kristoacute Gy Tanulmaacutenyok az Aacuterpaacuted-korroacutel Budapest 1983
KRISTOacute 1985 Kristoacute Gy Az augsburgi csata Budapest 1985
KRISTOacute 1986 Kristoacute Gy Az Aacuterpaacuted-kor haacuteboruacutei Budapest 1986
KRISTOacute 1993 Kristoacute Gy A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
198
Szeged 1993
KRISTOacute 1995 Kristoacute Gy A magyar aacutellam megszuumlleteacutese Szeged 1995
KRISTOacute 1996 Kristoacute Gy Magyarhonfoglalaacutes honfoglaloacute magyarok Budapest 1996
KRISTOacute 2002 Kristoacute Gy A korai Erdeacutely (895 ndash 1324) Szeged 2002
KRISTOacute 2003 Kristoacute Gy Haacuteboruacute eacutes hadviseleacutes az Aacuterpaacutedok koraacuteban Szeged 2003
KRISTOacute 2007 Kristoacute Gy Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete Budapest 2007
KRUPNOVA 1973 Крупнова Е И Кавказ и Восточная Европа в древности Москва
1973
KUUN 1892 Kuun G Relationum Hungarorum cum oriente gentibusque orientalis
originis historia antiquissima IndashII Claudiopoli 1892ndash1895
KUumlRTI 1978-
1979
Kuumlrti B Honfoglalaacutes kori temető Szeged-Algyőn (Előzetes beszaacutemoloacute)
MFMEacute 1978 ndash791 323ndash347
KVASSAY 2009 Kvassay J Mire hasznaacutelhattak agyaggolyoacutekat az Aacuterpaacuted-kori
kovaacutecsműhelyekben In Nagy Z ndash Szulovszky J (szerk) A
vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Szombathely 2009 101ndash
104
K VEacuteGH 1970 K Veacutegh K Honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori siacuterleletek a miskolci
muacutezeumban HOMEacute 9 (1970) 79ndash108
LANGOacute 2000 Langoacute P Honfoglalaacutes kori temetők Szarvas teruumlleteacuten StudArch 6 (2000)
287ndash326
LANGOacute 2006 Langoacute P A Kaacuterpaacutet-medence 10 szaacutezadi emleacutekanyagaacutenak kutataacutesa mint
nemzeti reacutegeacuteszet Kutataacutestoumlrteacutenet aacutettekinteacutes Korall 24ndash25 (2006) 89ndash117
LANGOacute 2007 Langoacute P Amit elrejt a foumlldhellip A 10 szaacutezadi magyarsaacuteg anyagi
kultuacuteraacutejaacutenak reacutegeacuteszeti kutataacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Budapest 2007
LANGOacute ndash TUumlRK
2003
Moacutera nyomaacuteban ndash Előzetes beszaacutemoloacute a Kiszombor hataacuteraacuteban 2003-ban
veacutegzett honfoglalaacutes kori lelőhelyek hitelesiacutető feltaacuteraacutesairoacutel In Toacuteth I
(szerk) Muacutezeumi kutataacutesok Csongraacuted megyeacuteben Szeged 2003
LAacuteSZLOacute 1943 Laacuteszloacute Gy A honfoglaloacute magyarok műveacuteszete Erdeacutelyben Kolozsvaacuter
1943
DOI 1015774PPKEBTK2019012
199
LAacuteSZLOacute 1976 Laacuteszloacute Gy Szoacutefejteacutes eacutes Reacutegeacuteszet NytudEacutert 89 (1976) 189ndash193
LAacuteSZLOacute 1977 Laacuteszloacute Gy Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok Budapest 1977
LAacuteSZLOacute 1995 Laacuteszloacute G Nyiacuteregyhaacuteza vaacuteros toumlrteacuteneti kronoloacutegiaacuteja kezdetektől 1526-ig
Szabolcs-Szatmaacuter-Beregi Leveacuteltaacuteri Eacutevkoumlnyv 11 (1995) 521ndash543
LEHOacuteCZKY 1900 Lehoacuteczky T Honfoglalaacuteskori siacuterroacutel Beregszaacuteszon ArchEacutert 20 398ndash402
LENZ 1914 Lenz E Eine Saumlbelstudie Zeitschrift fuumlr historische Waffenkunde 66
(1914) 180ndash190
LESSING 1781 Lessing G E Theophili Presbyteri Diversarum Artium Schedula In G
E Lessing (Hrsg) Zur Geschichte und Litteratur VI Aus den Schaumltzen
der Herzoglichen Bibliothek zu Wolfenbuumlttel Braunschweig 1781 291-
424
LŐRINCZY ndash
SZALONTAI 1993
Lőrinczy G ndash Szalontai Cs Uacutejabb reacutegeacuteszeti adatok Csongraacuted megye
teruumlleteacutenek 6ndash11 szaacutezadi telepuumlleacutestoumlrteacuteneteacutehez I HOMEacute 30ndash312 (1993)
279ndash320
LUGOSI ndash
TEMESVAacuteRY
1988
Lugosi J ndash Temesvaacutery F Kardok Budapest 1988
MACKENZIE
2008
MacKenzie D S History of Quenching International Heat Treatment
and Surface Engineering 22 (2008) 68ndash73
MACKENZIE ndash
GRAHAM 2016
MacKenzie D S ndash Graham G Beer Blood and Urine ndash Mythological
Quenchants of Ancient Blacksmiths International Federation of Heat
Treatment and Surface Engineering IFHTSE-kongresszus 23 koumltete
2016 101ndash109
MADARAS 2001 Madaras L Keacuteső neacutepvaacutendorlaacutes kori X szaacutezadi eacutes kora Aacuterpaacuted-kori
reacutegeacuteszeti lelőhelyek a Jaacuteszsaacutegban JMEacute 1975ndash2000 113ndash126
MADARAS ndash
SELMECZI 1996
Madaras L ndash Selmeczi L Keacutetpoacute Tiszajenő Tiszasuumlly In Fodor I
(főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg
Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 236ndash238 292ndash293
MAGYAR 2014 Toumlrteacutenelmi eacuteletmoacuted-rekonstrukcioacute avagy a 10ndash11 szaacutezadot bemutatoacute
reenactment koumlzpont Szigethalmon In In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
200
Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes
hagyomaacutenyőrzeacutes MTA BTK Budapest 2014 421ndash423
MAKK 1998 Makk F A magyarok ungri neveacuteről Szolnoki Tudomaacutenyos Koumlzlemeacutenyek
1 (1998) 94ndash101 (uacutejrakoumlzoumllve In Uő A turulmadaacutertoacutel a
kettőskeresztig Szeged 1998 45ndash58)
MAKK 2011 Makk F Megjegyzeacutesek a Szent Istvaacuten-i aacutellamalapiacutetaacutes toumlrteacuteneteacutehez Aetas
261 (2011) 104ndash142
MAWDSLEY ndash
MUNCK 1996
Mawdsley E ndash Munck T Szaacutemiacutetoacutegeacutep a toumlrteacutenettudomaacutenyban (Ford
Turi Laacuteszloacute) Budapest 1996
MAY 2006 May T The Training of an Inner Asian Nomad Army in the Pre-Modern
Period The Journal of Military History 703 (2006) 617ndash635
MCCORMICK
2001
McCormic M Origins of the European Economy Communications and
Commerce AD 300ndash900 Massachusets 2015
MEDGYESI 2015 Medgyesi P Honfoglaloacutek a beacutekeacutesi taacutejakon Beacutekeacutes megye jelentősebb
10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei MMMEacute 3 (2015)
MEGAY 1956 Megay G A Miskolc-repuumllőteacuteri honfoglalaacuteskori magyar temető HOMEacute
4 (1956) 14ndash21
MEHOFER 2006 Mehofer M Technologische Analyse am Saumlbel In Daim F ndash
Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 159ndash308
MEHOFER ndash
GREIFF 2006
Mehofer M ndash Greiff S Archaumlometrische Untersuchungen an
Metallgegenstaumlnden In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das
Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz
2006 181ndash188
MERPERT 1955 Мерперт Н Я Из истории оружия племен Восточной Европы в
раннем средневековье СА 23 (1955) 131ndash168
MESTERHAacuteZY
1996
Mesterhaacutezy K Apatin Arad-Foumlldvaacuteri puszta Aacutertaacutend Beszterec
Budapest-Erzseacutebet-hiacuted Budapest-Farkasreacutet Buda pest-Kispest-
Szentlőrinc Budapest-Raacutekos palota Egyek Goumldoumlllő Ismeretlen lh (9
szoacutecikk) Jaacuteszfeacutenyszaru Karancslapujtő Kiraacutelyfoumlld Kunszentmaacuterton
DOI 1015774PPKEBTK2019012
201
Mohaacutecs-Teacuteglagyaacuter Nagyteremia Nyiacuteracsaacuted Oroshaacuteza Orsova
Pusztadobos Szabolcs m Szaacutezhalombatta Szeged-Szabadka hataacutera
Szeacutekesfeheacutervaacuter-Demkoacutehegy Szob-Kiserdő Szob-Vendelin Szob-Ipoly-
menti orszaacuteguacutet Tiszanaacutena Tokaji kincs Toumlrtel Vereb Zsennye
In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute
magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996 299 299 211 71 365
367 304 305 218 390 393 321 398 239 337 37 342 244 345 346
161 171 365 453 373 409 410 408 412 202 356 375 378
MEYNERT 1876 Meynert H Das Kriegswesens der Ungarn Beacutecs 1876
MIDDEL 2000 Middel M Kulturtransfer und historische Komparatistik ndash Thesen zu
ihrem Verhaumlltnis Comparativ 101 (2000) 7ndash41
MOILANEN 2015 Moilanen M Marks of Fire Value and Faith Swords with Ferrous
Inlays in Finland During the Late Iron Age (ca 700ndash1200 AD) Turku
2015
MOLNAacuteR 1942 Molnaacuter Erik Magyar őstoumlrteacutenet Budapest 1942
MORAN 2002 Moran J Interdisciplinarity London 2002
MORAVCSIK
1951
Moravcsik Gy Boumllcs Leoacute Taktikaacuteja mint magyar toumlrteacuteneti forraacutes Sz 85
(1951) 334ndash353
MORAVCSIK
1957
Moravcsik Gy Bizaacutenci kroacutenikaacutek a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel In
Antik Tanulmaacutenyok 4 (1957) 275-288
MORAVCSIK
2003
Moravcsik Gy Bevezeteacutes a bizantinoloacutegiaacuteba Szentendre 2003
MUSHET 1805 Mushet D Experiments on Wootz Philosophical Transactions of the
Royal Society of London 95 (1805) 163ndash175
MIASNIKOV ndash
IAROSLAVSCEVA
2017
Мясников В Ю ndash Ярославцева ЛГ Три средневековых клинка из
коллекции Национального музея Республики Бурятия Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 57ndash68
NADOLSKI 1954 Nadolski A Studia nad uzborjeniem polskim w X XI a XII wieku Acta
Archaeologica Universitatis Lodziensis 3 (1954)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
202
NAGY 1890 Nagy G A magyar koumlzeacutepkori fegyverzetről ArchEacutert 10 (1890) 289ndash301
NAGY 1945 Nagy T Avar kori temető eacutes honfoglalaacuteskori siacuterok Raacutekosroacutel előzetes
jelenteacutes Budapest Reacutegiseacutegei 14 (1945) 491ndash507
N BENKŐ 1980 N Benkő Zs Az abonyi honfoglalaacutes kori szablyatoumlredeacutek StudCom 9
(1980) 235ndash245
NELSON 1991 Nelson J The Annals of St Bertin Manchester 1991
NEPPER 1996 M Nepper I Berettyoacuteuacutejfalu Biharkeresztes Debrecen koumlrnyeacuteke
Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Bodaszőlő Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny-Vid Hajduacuteszoboszloacute
Hajduacutesaacutemson Koumlroumlsszegapaacuteti Puumlspoumlkladaacuteny Saacutetteacuterudvari-Hiacutezoacutefoumlld
Saacuterreacutetudvari-Poroshalom In Fodor I (főszerk) Wolf M ndash Reacuteveacutesz L
(szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Budapest 1996
215 216ndash217 218 220ndash224 225 232 240ndash241 245ndash256 257 ndash 276
277ndash281
NEPPER 2002 M Nepper I Hajduacute-Bihar megye 10ndash11 szaacutezadi siacuterleletei IndashII Budapest
ndash Debrecen 2002
NEacuteGYESI 1996 Neacutegyesi L Haderőreform a 10ndash11 szaacutezadban Savaria 223 (1996) 219ndash
222
NEacuteGYESI 1999 Neacutegyesi L Szent Istvaacuten a katona Budapest 1999
NEacuteGYESI 2003 Neacutegyesi L Az Augsburgi csata HK 1161 (2003) 206ndash230
NEacuteGYESI 2000 Neacutegyesi L Gondolatok a Lovassaacuteg csapatnemeiről (A koumlnnyű eacutes
neheacutezlovassaacuteg problematikaacuteja) In Bende L ndash Lőrinczy G ndash Szalontai
Cs (szerk) Hadak uacutetjaacuten A neacutepvaacutendorlaacuteskor fiatal kutatoacuteinak
konferenciaacuteja Szeged 2000 375ndash378
NEacuteGYESI 2012 Neacutegyesi L Az iacutej harci alkalmazaacutesa Seregszemle 101 (2012) 227ndash235
NOIRIEL 2001 Noiriel G A toumlrteacutenetiacuteraacutes bdquovaacutelsaacutegardquo ndash Elmeacuteletek iraacutenyzatok eacutes vitaacutek a
toumlrteacutenelemről tudomaacutennyaacute vaacutelaacutesaacutetoacutel napjainkig (ford Czoch G Sohajda
F Takaacutecs Aacute K Horvaacuteth Zs Balaacutezs E Szekeres A) Budapest 2001
NORDMAN 1942 Nordman C A Vapnen i nordens forntid Stockholm 1942
OŢA 2015 Oţa S The Mortuary Archaeology of the Medieval Banat (10thndash14th
DOI 1015774PPKEBTK2019012
203
Centuries) Leiden ndash Boston 2015
OAKESHOTT
1964
Oakeshott E The Sword in the Age of Chivalry Woodbridge 1964
OAKESHOTT
1999
Oakeshott E The Archaeology of Weapons Arms and Armour from
Prehistory to the Age of Chivalry Woodbridge 1999 (első kiadaacutes 1960)
PANSERI 1965 Panseri C Damascus Steel in Legend and in Reality Gladius 4 (1965)
5ndash66
PASTUKHOV
2017
Пастухов А М К типологии рукоятей китайского клинкового
оружия ndash laquoпистолетнаяraquo рукоять как датирующий признак Теория и
практика археологических исследований 19 (2017) 69ndash90
PAULER 1900 Pauler Gy A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig Budapest 1900
PEARSON 1795 Pearson G Experiments and Observations to investigate the Nature of a
Kind of Steel manufactured at Bombay and therecalled Wootz with
Remarks on the Properties and Composition of different States of Iron
Philosophical Transactions of the Royal Society of London 85 (1795)
322ndash346
PEDERSEN 2014 Pedersen A Dead Warriors in Living Memory Koppenhaacutega 2014
PEETS 2003 Peets J The Power of Iron Iron Production and Blacksmithy in Estonia
and Neighbouring Areas in Prehistoric Period and the Middle Ages
Tallinn 2003
PETERSEN 1919 Petersen J De Norske Vikingesverd Christiania (Oslo) 1919
PETKES 2012 Petkes Zs Honfoglalaacutes- eacutes kora Aacuterpaacuted-kori soros eacutes templom koumlruumlli
temetők siacuterleleteinek katasztere fejeacuter megyeacuteben Alba Regia 41 (2012)
67ndash120
PETKES ndash SUDAacuteR
2015
Petkes Zs ndash Sudaacuter B Honfoglaloacutek fegyverben Budapest 2015
PETROV 2018 Петров М съвременни реплики на саби от ранното българско
средновековие In Йотов В (ред) военни експедиции въоружение
и снаряжение (античност и средновековие) Acta Musei Varnaensis
DOI 1015774PPKEBTK2019012
204
Xndash2 Варна 2018 151ndash158
PIASKOWSKI
1963
Piaskowski J Klasyfikacja struktury wtrąceń żużla i jej zastosowanie
dla określenia pochodzenia dawnych przedmiotoacutew żelaznych Kwartalnik
Historii Kultury Materialnej 11 (1963) 61ndash71
PIASKOWSKI
1970
Piaskowsky J The Achievements of Research carried out in Poland on
the History of Early Technology of Iron Archeologia Polonia 12 (1970)
187ndash215
PIRENNE 1983 Pirenne H A koumlzeacutepkori gazdasaacuteg eacutes taacutersadalom toumlrteacutenete (ford Gyaacuteros
E) Budapest 1983
PINTER 2007 Pinter Z K Spada şi sabia medievalacirc icircn Transilvania şi Banat (Secolele
IX ndash XIV) Nagyszeben 2007
PLEINER 1962 Pleiner R Stareacute evropskeacute kovaacuteistvi Praacutega 1962
PLEINER 1968 Pleiner R Iron Smelting Experiments in Protohistoric Furnaces in
Březno In Uő (ed) Presented at Actes du Xle Congres International
dHistoire de Science 6 Varsoacute ndash Krakkoacute 1968
PLEINER 1973 Pleiner R Metallography of Early Artifacts - the Problem of Welding
Together Iron and Steel Early Medeieval Studies 63 (1973) 17ndash28
PLEINER 2006 Pleiner R Iron in Archeology Early European Blacksmiths Praacutega 2006
PLEINER 2008 Pleiner R Ulfberht franskỳ mečiř raheacuteno středověku Z dějin hutnictviacute
Narodniacute technickeacute muzeum 38 (2008) 17ndash20
POLGAacuteR 2004 Polgaacuter Sz Kora-koumlzeacutepkori (9ndash12 szaacutezadi) kelet-euroacutepai
fegyverkereskedelemre utaloacute feljegyzeacutesek az iacuterott forraacutesokban In Balogh
L ndash Keller L (szerk) Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek III
Szegedi Steppetoumlrteacuteneti Konferencia Szeged 2002 93ndash100
POLGAacuteR 2006 Polgaacuter Sz Kelet-Euroacutepa eacutes a nemzetkoumlzi kereskedelem a 8ndash10
szaacutezadban az iacuterott forraacutesok tuumlkreacuteben Doktori disszertaacutecioacute SZTE-BTK
Szeged 2006
PRITSAK 1981 Pritsak O The Origin of Rusrsquo I Cambridge 1981
PUumlSPOumlKI 1989 Puumlspoumlki Nagy P Piacok eacutes vaacutesaacuterok kezdetei Magyarorszaacutegon 1000ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
205
1031 Pozsony 1989
RAAB 2015 Raab N The Crisis from Within Historians Theory and the
Humanities Leiden ndash Boston 2015
RAacuteCZ 2000 Raacutecz Aacute (szerk) Nagy keacutepes millenniumi hadtoumlrteacutenet Budapest 2000
RAacuteCZ 2009 Raacutecz Zs Avar kori oumltvoumls- eacutes kovaacutecsszerszaacutemok In Nagy Z ndash
Szulovszky J (szerk) A vasművesseacuteg eacutevezredei a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben
Szombathely 2009 67ndash96
REacuteVEacuteSZ 1984ndash85 Reacuteveacutesz L Voltak-e nagycsalaacutedi temetői a honfoglaloacute magyaroknak
MFMEacute 1984ndash852 615ndash640
REacuteVEacuteSZ 1989 Reacuteveacutesz L Előzetes jelenteacutes a karosi honfoglalaacutes kori temető aacutesataacutesaacuteroacutel
ArchEacutert 114 22ndash51
REacuteVEacuteSZ 1991 Reacuteveacutesz L Keacuteszenleacuteti iacutejtartoacute tegezek a magyar honfoglalaacutes kori siacuterokban
HOMEacute 28ndash29 (1991) 31ndash50
REacuteVEacuteSZ 1996a Reacuteveacutesz L A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszei adatok a Felső-
Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc 1996
REacuteVEacuteSZ 1996b Reacuteveacutesz L Eperjeske Gesztereacuted Karos Tarcal Alsoacuteverecke Bodrogveacutecs
Keneacutezlő Kisdobra Maacutendok Mezőzombor Szerencs Tiszavasvaacuteri ndash Aranykerti
taacutebla Hencida Hoacutedmezővaacutesaacuterhely ndash Nagysziget Ladaacutenybene ndash Benepuszta
Soltszentimre solt Dunaszekcső Szabadbattyaacuten Aldebrő Besenyőtelek ndash
Szőrhaacutet Besenyőtelek ndash Tepeacutelypuszta Dormaacutend Efger ndash Szeacutepasszonyvoumllgye
Erdőtelek Hejce Heves Ismeretlen lelőhely Kassa videacuteke Kaacutel Kistokaj
Peacutetevaacutesaacutera Piliny ndash Leshegy Tarnaoumlrs Tiszaszederkeacuteny In Fodor I (főszerk)
Wolf M ndash Reacuteveacutesz L (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg Kiaacutelliacutetaacutesi
kataloacutegus Budapest 1996 72ndash82 120ndash124 127 140ndash142 150ndash175 198ndash
200 233 308-312 338ndash340 351 352 368ndash370 381ndash388 391 392 396 397
399 402ndash405 411 414
REacuteVEacuteSZ 1997a Reacuteveacutesz L Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez
In Stamler I (szerk) A honfoglaloacute magyarsaacuteg aacutellama kultuacuteraacuteja eacutes az
ősi vastermeleacutes Somogyfajsz-Dunauacutejvaacuteros 1997 57ndash71
REacuteVEacuteSZ 1997b Reacuteveacutesz L Honfoglaloacute vezeacuterek kalandozoacute harcosok a karosi temetőkben
DOI 1015774PPKEBTK2019012
206
In Dobrossy I (szerk) Miskolc a millecentenaacuterium eacuteveacuteben 1 Miskolc
1997 92ndash100
REacuteVEacuteSZ 1999a Reacuteveacutesz L Emleacutekezzetek utatok kezdeteacutere Reacutegeacuteszeti kalandozaacutesok a
magyar honfoglalaacutes eacutes aacutellamalapiacutetaacutes koraacuteban Budapest 1999
REacuteVEacuteSZ 1999b Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tengőd-Heacutekuacutetpusztaacuten HOMEacute 37
(1999) 267ndash299
REacuteVEacuteSZ 2005 Reacuteveacutesz L Honfoglalaacutes kori temető Tiszavasvaacuteri-Aranykerti taacuteblaacuten
JOMEacute 47 (2005) 161ndash213
REacuteVEacuteSZ 2006a Reacuteveacutesz L Auswertung der Funde In In Daim F ndash Lauermann E
(Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von Gnadendorf
(Niederoumlsterreich) Mainz 2006 119ndash158
REacuteVEacuteSZ 2006b Reacuteveacutesz L Zur absoluten Datierung fruumlhungarischer Graumlber
Archaumlologische datierung ndash naturwissenschaftliche Datierung In Daim
F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab von
Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 189ndash210
REacuteVEacuteSZ 2006c Reacuteveacutesz L Ungarn in Zeitalter der Landnahme und der Staatsgruumlndung
In Daim F ndash Lauermann E (Hrsg) Das Fruumlhungarische Reitergrab
von Gnadendorf (Niederoumlsterreich) Mainz 2006 7ndash14
REacuteVEacuteSZ 2006d Reacuteveacutesz L A Gnadendorf-program Gondolatok egy siacuter feldolgozaacutesa eacutes
bemutataacutesa kapcsaacuten ComArchHung 2006 297ndash302
REacuteVEacuteSZ 2007 Reacuteveacutesz L Landnahmenzeitliches Graumlberfeld in Tiszavasvaacuteri-Araykerti
taacutebla ActaArchHung 58 (2007) 295ndash339
REacuteVEacuteSZ 2008 Reacuteveacutesz L Heves megye 10ndash11 szaacutezadi temetői Budapest 2008
REJHOLCOVAacute
1995
Rejholcovaacute M Das Graumlberfeld von Čakajovce (9 ndash 12 Jahrhundert)
Analyse Nyitra-Budapest 1995
RITTER ndash HORN
1986
Ritter H R ndash Horn T C R Interdisciplinary History A
Historiographical Review History Teacher 193 (1986) 427ndash448
ROESDAHL 1992 Roesdahl E (szerk) Wikinger Waraumlger Normannen Die Skandinavier
und Europa 800-1200 Kiaacutelliacutetaacutesi kataloacutegus Mainz 1992
DOI 1015774PPKEBTK2019012
207
RUTTKAY 1975 Ruttkay A Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei SlovArch 23 (1975) 119ndash216
RUTTKAY 1976 RuttkayA Waffen und Reiterausruumlstung des 9 bis zur ersten Haumllfte des
14 Jahrhunderts in der Slovakei (II) SlovArch 24 (1976) 245ndash395
RYGH 1885 Rygh O Norske Oldsager Ordnede og forklarede Oslo 1885
SALAMON 1876 Salamon F A magyar haditoumlrteacutenethez a vezeacuterek koraacuteban Sz 10 (1876)
1ndash17 686ndash733 765ndash851
SCHULZE 1984 Schulze M Das Ungarische Kriegergrab von Aspres-legraves-Corps
Untersuchungen zu den Ungarneinfaumlllen nach Mittel- West- und
Suumldeuropa (899ndash955 n Chr) Jahrbuch des Roumlmisch-Germanischen
Zentralmuseums 31 (1984) 222ndash238
SCHULZE 2006 Schulze M Spuren der Ungarneinfaumllle des 10 Jahrhunderts In Daim
F (Hrsg) Heldengrab in Niemandsland Ein Fruumlhungarischer Reiter aus
Niederoumlsterreich Mainz 2006 43ndash66
SCHUMANN 2007 Schumann G Die Kunst des Damaszenerstahls Weimar 2007
SCOTT 1991 Scott D A Metallography and Microstructure of Ancient and Historic
Metals Los Angeles 1991
SEGEBADE1994 Segebade C The non-destructive investigation on medieval iron-based
weapons Nuclear Instruments and Methods in Physics Research A 353
(1994) 654ndash657
SELMECZI 1980 Selmeczi L Der Landnahmenzeitliche Fund von Keacutetpoacute ActaArchHung
32 (1980) 251ndash269
SEMYKIN 2015 Семыкин Ю А Черная металлургия и кузнечное произвоство
волжкой булгарии в 8 ndash начале 13 вв Казань 2015
SPAULDING 1953 Spaulding A C Statistical Techniques for the Discovery of Artifact
Types American Antiquity 184 (1953) 305ndash313
SPENGLER 1994 Spengler O A Nyugat alkonya A vilaacutegtoumlrteacutenelem morfoloacutegiaacutejaacutenak
koumlrvonalai (ford Juhaacutesz A Csejtei D) Budapest 1994 (első
megjeleneacutes 1918)
DOI 1015774PPKEBTK2019012
208
S PEREacuteMI 2005 S Pereacutemi Aacutegota Avarok honfoglaloacutek Veszpreacutem megye reacutegeacuteszeti emleacutekei
az avar kortoacutel a XndashXI szaacutezadig Veszpreacutem 2005
STALSBERG 2008 Stalsberg A Herstellung und Verbreitung der Vlfberht-Schwertklingen
Eine Neubewertung Zeitschrift fuumlr Archaumlologie des Mittelalters 361
(2008) 89ndash118
STEUER 1987 Steuer H Der Handel der Wikingerzeit zwischen Nord- und Westeuropa
aufgrund archaumlologischer Zeugnisse In Duumlwel K (Hrsg)
Untersuchungen zu Handel und Verkehr der vor- und fruumlhgeschichtlichen
Zeit in Mittel- und Nordeuropa Goumlttingen 1987 113ndash197
STRAUB 1999 Straub P A honfoglalaacutes kori tegezcsontok időrendjeacutehez FolArch 5
(1999) 409ndash418
SUumlTTŐ 2011 Suumlttő Sz bdquoFalerishellip proiectisrdquo Liutprand vitatott feljegyzeacutese a
kalandozoacute magyarok felszereleacuteseacuteről Publicationes Universitas
Miskolciensis Sectio Philosophica 142 (2011) 169ndash177
SZABADOS 2007 Szabados Gy A reacutegi magyar taktika Aacuterpaacuted-kori iacuterott kuacutetfőkben A
steppei eredetű harci műveltseacuteg nyomai eacutes megjeleneacutese a XIII szaacutezad
veacutegeacuteig HK 1202 (2007) 475ndash500
SZABADOS
2010a
Szabados Gy A magyarok bejoumlveteleacutenek hadtoumlrteacuteneti szempontuacute
uacutejraeacuterteacutekeleacutese HK 1231ndash2 (2010) 215ndash235
SZABADOS
2010b
Szabados Gy Egy reacutegeacutesz toumlrteacutenetiseacutegeacuteről Kritikai eacuteszreveacutetelek Fodor
Istvaacuten uacutejabb iacuteraacutesai kapcsaacuten In Almaacutesi T ndash Reacuteveacutesz Eacute ndash Szabados Gy
(szerk) bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk
Ferenc tiszteleteacutere Szeged 2010 403ndash415
SZABADOS 2012 Szabados Gy Avar pusztalakoacutek eacutes birodalmi nagymorvaacutek A 9 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medence politikai eacutes ethnikai viszonyairoacutel In Kiss P A ndash Piti F
ndash Szabados Gy (szerk) Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok 7 A VII
Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged 2011 juacutenius 1ndash3) előadaacutesai
Szeged 2012 219ndash235
SZABOacute 1964 Szaboacute J Gy Honfoglalaacutes kori siacuterok Eger-Reacutepaacutestetőn EMEacute 2 (1964)
105ndash139
DOI 1015774PPKEBTK2019012
209
SZABOacute 1974 Szaboacute Z A frank szaacuternyas laacutendzsaacutek reacutegeacuteszeti eacutes termeacuteszettudomaacutenyos
vizsgaacutelata DissArch 23 (1974) 3ndash59
SZAacuteDECZKY
1992
Szaacutedeczky-Kardoss S Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai Budapest 1998
SZAacuteNTOacute 2001 Szaacutentoacute R Skandinaacutev forraacutesok adatai a kelet-euroacutepai steppeacutere In Maacuterton
A (szerk) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe Budapest 2001 173ndash180
SZAacuteNTOacute 2006 Szaacutentoacute R Koumlzeacutepkori egyetemes toumlrteacutenelem Teacuterkeacutepvaacutezlatok
gyűjtemeacutenye Szeged ndash Miskolc 2006
SZELESI 1972 Szelesi Z Szeged keacutepzőműveacuteszete MFMEacute 1972ndash19732 (vonatkozoacute
fejezet Munkaacutecsy bdquoHonfoglalaacutesrdquo-aacuteroacutel 37ndash48)
SZENDREI 1898 Szendrei J A bodrogveacutecsi honfoglalaacuteskori lelet ArchEacutert 18 (1898) 7ndash14
SZENTHE 2007 Szenthe G Gondolatok az Inquisitio de theloneis Raffelstettensis
kapcsaacuten Adatok a Karoling Birodalom keleti iraacutenyuacute szaacuterazfoumlldi
aacuteruforgalmaacutenak eacutes keleti hataacuterainak keacuterdeacuteseacutehez Vilaacutegtoumlrteacutenet 2007
(tavasz-nyaacuter) 18-30
SZEacuteCSI 1993 Szeacutecsi G A toumlrteacutenelmi megismereacutes alapjai Aetas 9 (1994) 5ndash26
SZEacuteLL 1941 Szeacutell M XI szaacutezadi temetők Szentes koumlrnyeacutekeacuten FolArch 3ndash4 (1941)
231ndash255
SZMONIEWSKI
2010
Szmoniewsky B Sz Axe-like Iron Bars in the Early Middle Ages from
Central and Northern Europe Some Comments In Măgureanu A ndash
Gaacutell E (ed) Icircntre stepă şi imperiu Studii icircn onoarea lui Radu Harhoiu
Bukarest 2010 289ndash295
SZŐKE 1941 Szőke B M Honfoglalaacuteskori magyar siacuterok Naszvadon FA 3ndash4 (1941)
214ndash224
SZŐKE 2013 Szőke B Pannoacutenia a Karoling-korban Akadeacutemiai doktori disszertaacutecioacute
MTA-BTK Budapest 2013
SZŐLLŐSSY 2001 Szőllősy G Mi ceacutelt szolgaacutel a szablya fokeacutele Kiacuteseacuterleti megkoumlzeliacuteteacutesek
WMMEacute 23 (2001) 275ndash293
SZVAacuteK 2009 Szvaacutek Gy (szerk) A normannkeacuterdeacutes az orosz toumlrteacutenelemben I
DOI 1015774PPKEBTK2019012
210
Forraacutesok Budapest 2009
TAKAacuteCS 2017 Takaacutecs R A nyugat-euroacutepai fegyverzet egyes elemei a 10 ndash 11 szaacutezadi
Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Moacutera Akadeacutemia 4 (2017) 252ndash273
T BIacuteROacute 2012 T Biacuteroacute K Reacutegeacuteszet eacutes archeometria varaacutezsvessző divat rutin In
Kreiter A ndash Pető Aacute ndash Tugya B Koumlrnyezet ndash Ember ndash Kultuacutera A
termeacuteszettudomaacutenyok eacutes a reacutegeacuteszet paacuterbeszeacutede MNM Budapest 2012
263ndash270
TEMESVAacuteRY
1999
Temesvaacutery F Eleink Gyűjtoumltteacutekhellip Fegyverek hadiemleacutekek loacute- eacutes viseleti
tartozeacutekok a szentesi Koszta Joacutezsef Muacutezeumban Szeged 1999
TETTAMANTI
1975
Tettamanti S Temetkezeacutesi szokaacutesok a 10ndash11 szaacutezadban a Kaacuterpaacutet-
medenceacuteben SC 3 Szentendre 1975
THIELE 2009 Thiele Aacute A bucavas koumlzeacutepkori előaacutelliacutetaacutesaacutenak korhű
gyaacutertaacutestechnoloacutegiaacuteja a korszerű anyagtudomaacuteny tuumlkreacuteben TDK-
dolgozat Budapesti Műszaki eacutes Gazdasaacutegtudomaacutenyi Egyetem Budapest
2009
THIELE 2010 a Thiele Aacute A foumlldtől a vastaacutergyig TDK-dolgozat BME 2010
THIELE 2014 Thiele Aacute A foszfor szerepe a vas archeometallurgiaacutejaacuteban Doktori
disszertaacutecioacute BME Budapest 2014
THIELE 2018 Thiele Aacute The manufacturing technology of a pattern-welded knife from
Kobilić AR Megjeleneacutes alatt keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2018AR_M
anufact20(manuscript)pdf (megtekinteacutes ideje 2018 11 06)
THIELE ndash BAacuteN
2010
Thiele Aacute ndash Baacuten K A bucavaskohaacuteszat kora koumlzeacutepkori technoloacutegiaacuteja a
megvaloacutesiacutethatoacutesaacuteg tuumlkreacuteben BKL 1432 (2010) 7ndash12
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2011
Thiele Aacute ndash Deacuteveacutenyi L Rekonstrukcioacutes kiacuteseacuterletek a 10 szaacutezadi fajszi
tiacutepusuacute bucakemenceacuteben In Csibi V J (szerk) OGEacuteT 2011 ndash XIX
Nemzetkoumlzi Geacutepeacutesz Talaacutelkozoacute Kolozsvaacuter 2011 364ndash367
THIELE ndash
DEacuteVEacuteNYI 2012
Modelling possibilities of the medieval bloomery process under
laboratory conditions Materials Science Forum 729 (2012) 290ndash295
THIELE ndash Thiele Aacute ndash Haramza M A koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutek
DOI 1015774PPKEBTK2019012
211
HARAMZA 2014 archaeometallurgiaacuteja eacutes mechanikai tulajdonsaacutegai ndash fegyvertoumlrteacuteneti
kitekinteacutes HK 127 (2014) 145ndash160
THIELE ndash TOumlROumlK
2011
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B Vastermeleacutes vaskihozatal eacutes a kohoacutesiacutetott
gyepvaseacutercek minimaacutelisan szuumlkseacuteges vastartalma az avar eacutes az Aacuterpaacuted-
kori vasbucakohaacuteszatban AM 84 345ndash450
THIELE et al
2013
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Kucypera P ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G
M A diacutesziacutető kovaacutecshegeszteacutes (damaszkolaacutes) szerepe a kora koumlzeacutepkori
kardpengeacutekben Keacutezirat
httpwwwbucavasgyuronetdatapublikaciokFolyoi+konfk2013HU_D
amaszk20(manuscript)pdf(megtekinteacutes ideje 2018 11 12)
THIELE et al
2014a
Thiele Aacute ndash Hošek J ndash Haramza M Koumlzeacutepkori damaszkolt pengeacutekben
felhasznaacutelt vasoumltvoumlzetek ndash kilenc koumlzeacutep-euroacutepai damaszkolt kard- eacutes
keacutespenge archeometriai vizsgaacutelata Gesta 13 (2014) 79ndash89
THIELE et al
2014b
Thiele Aacute ndashHošek J ndash Haramza M ndash Toumlroumlk B Revealing the Surface
Pattern of Medieval Pattern-Welded Iron Objects ndash Etching Tests
Conductedon Reconstructed Composites Archeologia Technica 25
(2014) 18ndash24
THIELE et al
2014c
Thiele Aacute ndash Toumlroumlk B ndash Haramza M ndash Juhaacutesz G M A diacutesziacutető
kovaacutecshegeszteacutes (pattern-welding) szerepe 2ndash10 szaacutezadi kard- eacutes
keacutespengeacutekben Korhűen rekonstruaacutelt vasanyagok marataacutesi vizsgaacutelata AM
112 (2014) 127ndash136
THIELE et al
2015
Thiele Aacute ndashHošek J ndashKucypera P ndash Deacuteveacutenyi L The Role of Pattern-
Welding in Historical Swords ndash mechanical testing of materials used in
their manufacture Archaeometry 574 (2015) 720ndash739
THOMPSON KLEIN
1990
Thompson Klein J Interdisciplinarity History Theory and Practice
Detroid 1990
THOMPSON KLEIN
ndash DOTY 1994
Thompson Klein J ndash Doty W G Interdisciplinary studies today San
Francisco 1994
TOBIAS 2008 Tobias B Fruumlhmittelalterliche Graumlber mit Beigabe von
Schmeidenwerkzeugen Doktori disszertaacutecioacute Uniwersitaumlt Wien Beacutecs
DOI 1015774PPKEBTK2019012
212
2008
TOLMAČEVA
2001
Толмачева М М Клинковое оружие салтовской культуры (техника
и технология) Археология Восточно европейской Лесостепи
Воронеж 2001
TORMA ndash
VESZPREacuteMY
2009
Torma B Gy ndash Veszpreacutemy L (szerk) Egy elfeledett diadal A 907 eacutevi
pozsonyi csata Budapest 2009
TORMEY 2017 Tormey W Magical (and Maglined) Metalworkers Understanding
Representations of Early and High Medieval Blacksmiths In Classen
A Magic and Magicians in the Middle Ages and the Early Moderny
Time The Occult in Pre-Modern Sciences Medicine Literature
Religion and Astrology Berlin ndash Boston 2017
TOYNBEE 1973 Toynbee Arnold Joseph Constantine Porphyrogenitus and His World
Oxford University Press London 1973
TOacuteTH 2014 Toacuteth A A nyiacuteri mezőseacuteg a 10ndash11 szaacutezadban Szeged 2014
TOacuteTH 2015 Toacuteth F bdquoNagyon hasznos volna ha a hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes fokozottabban
koncentraacutelna a konkreacutet hadműveletek leiacuteraacutesaacuterardquo Bemutatjuk Olivier
Chaline-t a Sorbonne (Paris IV) professzoraacutet HK 1284 (2015) 1083ndash
1088
TOumlLL 2009 Toumlll L A harci veacutertezetek toumlrteacutenete A nyugat-euroacutepai hadviseleacutesben
alkalmazott testveacutedelmi rendszerek fejlődeacutestoumlrteacutenete a 10 szaacutezadtoacutel a 16
szaacutezadig Doktori disszertaacutecioacute DE-BTK Debrecen 2009
TOumlROumlK 2010a Toumlroumlk B Archeometallurgia ndash a muacutelt kohaacuteszata a jelen műszaki
vizsgaacutelataival a joumlvő reacutegeacuteszettudomaacutenyaacuteeacutert Gesta 9 (2010) 25ndash29
TOumlROumlK 2010b Toumlroumlk B Aacuterpaacuted-kori vaskohaacuteszati műhelyek metallurgiaacuteja a műszaki
vizsgaacutelatok tuumlkreacuteben Gesta 9 (2010) 227ndash232
TOumlROumlK 2011 Toumlroumlk B Vaseacuterc vasbuca vastaacutergy ndash Az első magyar vaskohaacuteszok
műhelyei eacutes technikaacuteja a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben BaacutenyKoumlzl 62 (2011) 3ndash29
TOumlROumlK 2013 Toumlroumlk B Archeometallurgia Digitaacutelis tananyag ME Miskolc 2013
httpmetontuni-miskolchuwp-contentuploads20140301-
DOI 1015774PPKEBTK2019012
213
Archeometallurgiapdf (megtekinteacutes ideje 2015 02 01)
TOumlROumlK ndash THIELE
2014
Toumlroumlk B ndash Thiele Aacute Extracting phosporic iron under laboratorial
conditions smelting bog iron ores Material Science and Engineering 47
(2013)
TUumlRK 2011 Tuumlrk A A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr Doktori
disszertaacutecioacute SZTE-BTK Szeged 2011
TUumlRK 2014 Tuumlrk A A korai magyar toumlrteacutenelem eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr
Budapest ndash Szeged 2014
TYLECOTE 1962 Tylecote R F Metallurgy in Archaeology London 1962
TYLECOTE 1987 Tylecote R F History of Metallurgy London 1987 (első megjeleneacutes
1976)
TYLECOTE ndash
THOMSEN 1973
Tylecote R F ndashThomsen R The Segregation and Surfaceenrichment of
Arsenic and Phosphorus in Early Iron Artefacts Archaeometry 152
(1973) 193ndash198
UNDSET 1890 Undset I Egy tuacuteroacuteczmegyei leletről ArchEacutert 10 (1890) 164ndash167
VANPOOL ndash
LEONARD 2011
VanPool T L ndash Leonard R D Quantitative Analysis in Archaeology
Oxford 2011
VAJAY 1968 Vajay Sz Der Eintritt des ungarischen Staumlmmebundes in die
europaumlische Geschichte (862-933) Mainz 1968
VARGA 2013 Kocsisneacute Varga Zs Honfoglalaacutes kori temető CsongraacutedndashVendelhalmon
Acta Universitatis Szegediensis 2013 105ndash143
VEacuteGH 1992 Veacutegh K Honfoglalaacutes kori siacuterleletek Tiszaszederkeacutenyből ArchEacutert 119
(1992) 62ndash67
VESZPREacuteMY
2000
Veszpreacutemy L A koumlnnyűlovassaacuteg probleacutemaacutei az Aacuterpaacuted-kori
eacutevszaacutezadokban In Soumlptei Istvaacuten (szerk) Huszaacuterok a toumlrteacutenelem
forgoacutesziacutenpadaacuten Saacutervaacuter 2000 17ndash24
VESZPREacuteMY
2005
Veszpreacutemy L A modern hadtudomaacuteny szuumlleteacutese In Uő (szerk) A korai
strateacutegiai gondolkodaacutes Budapest 2005
VESZPREacuteMY Veszpreacutemy L A koumlzeacutepkori hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes forraacutesai HK 119 (2006) 517ndash
DOI 1015774PPKEBTK2019012
214
2006 524
VESZPREacuteMY
2007
Veszpreacutemy L Aventinus hiacuteradaacutesa a magyarok 907 eacutevi győzelmeacuteről
(Csata Pozsonynaacutel) TSz 49 (2007) 1ndash17
VESZPREacuteMY
2008a
Veszpreacutemy L Az Aacuterpaacuted- eacutes Anjou-kor csataacutei hadjaacuteratai Budapest
2008
VESZPREacuteMY
2008b
Veszpreacutemy L Lovagvilaacuteg Magyarorszaacutegon Budapest 2008
VESZPREacuteMY
2010
Veszpreacutemy L A helyeacutet kereső hadtoumlrteacutenetiacuteraacutes Nemzetkoumlzi eacutes hazai
tapasztalatok Aetas 254 (2010) 28ndash38
VESZPREacuteMY
2013
Veszpreacutemy L A magyarorszaacutegi hun hagyomaacuteny legkoraacutebbi iacuterott forraacutesai
eacutes euroacutepai kapcsolatuk Acta Historica 135 (2013) 25ndash44
VESZPREacuteMY
2014a
Veszpreacutemy L Az 1000 előtti Pannoacuteniaacutera eacutes magyarokra vonatkozoacute latin
nyelvű forraacutesok In Sudaacuter B ndash Szentpeacuteteri J ndash Petkes Zs ndash Lezsaacutek G ndash
Zsidai Zs Magyar Őstoumlrteacutenet Tudomaacuteny eacutes hagyomaacutenyőrzeacutes MTA
BTK Budapest 2014 273ndash288
VESZPREacuteMY
2014b
Veszpreacutemy L Itt a magyar hol a magyar Megjegyzeacutesek a korai nyugati
kalandozaacutesok [907ndash933] forraacutesaihoz eacutes időrendjeacutehez in HK 1261
(2014) 77ndash89
VESZPREacuteMY ndash
TORMA 2009
Veszpreacutemy L ndash Torma B Gy A Lech mezei csataacutehoz vezető uacutet Magyar
kalandozoacutek neacutemet foumlldoumln 954-ben HK 1281 (2015) 3ndash30
WALTON 1995 Walton S Words of Technological Vitrue bdquoThe Battle of Brunanburhrdquo
and Anglo-Saxon Sword Manufacture Technology and Culture 36 (1995)
987ndash999
WAYMAN 2000 Wayman M L Archaeometallurgical contributions to a better
understanding of the past Materials Characterization 45 (2000) 259ndash
267
WHEELER 1927 Wheeler R E M London and the vikings London 1927
WILCOCK 1999 Wilcock J D Getting the Best Fit 25 Years of Statistical Techniques in
Archaeology In Dingwall L ndash Exon S ndash Gaffney V ndash Laflin S ndash
Leusen M (eds) Archaeology in the Age of the Internet CAA97
DOI 1015774PPKEBTK2019012
215
Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology
Proceedings of the 25th Anniversary Conference University of
Birmingham April 1977 Oxford 1997 35ndash51
WILLIAMS 1977 Williams R A Methods of Manufacture of Swords in Medieval Europe
Illustrated by the Metallography of Some Examples Gladius 13 (1977)
75ndash101
WILLIAMS 1980 Williams R A The Manufacture of Mail in Medieval Europe a
Technical Note Gladius 15 (1980) 105ndash134
WILLIAMS 2003 Williams R A The Knight and the Blast Furnace Leiden ndash Boston
2003
WILLIAMS 2007 Williams R A Crucible steel in medieval swords In La Niece S ndash
Hook D ndash Craddock P (ред) Metals and Mines Studies in
Archaeometallurgy London 2007
WILLIAMS 2009 Williams R A A Metallurgical Study of Some Viking Swords Gladius
29 (2009) 121ndash184
WILLIAMS 2012 Williams R A The Sword and the Crucible Leiden ndash Boston 2012
WEGELI 1904 Wegeli R Inschriften auf mittelalterlichen Schwertklingen Lipcse
1904
ZAVIALOV 2011 Zavialov V I Archaeological metallography in Russia historiographic
notes In Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (eds) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
scientific research Praacutega 2011 199ndash210
ZAVIALOV et al
2009
Завьялов В И ndash Розанова Л С ndash Терехова Н Н История
кузнечнава ремесла финно-угорских народов Поволжья и
Предуралья к проблеме этнокультурных взаимодейсвий москва
2009
ZAVIALOV et al
2011
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N
Archaeometallography in solving historical and cultural problems In
Pleiner R ndash Hošek J ndash Cleere H ndash Mihok L (ed) The
archaeometallurgy of iron recent developments in archaeological and
DOI 1015774PPKEBTK2019012
216
scientific research Praacutega 2011 211ndash222
ZAVIALOV et al
2012
Zavialov V I ndash Rozanova L S ndash Terekhova N N Traditions and
innovations in the production culture of Northern Rusrsquo (ford Avilova
L I) Moszkva 2012
httpswwwacademiaedu11260808Traditions_and_innovations_in_the
_production_culture_of_Northern_Rus_ (megtekinteacutes ideje 2018 11
02)
ZAVIALOV ndash
TEREKHOVA
2016
Zavialov V I ndash Terekhova N N The blacksmithrsquos craft of the
Novgorod Land in the period of the State formation (9ndash11 cc)
Konferencia-előadaacutesszoumlveg In Iron and Society before 1350 Stockholm
2016 10 20ndash21
ZIMONYI 2013 Zimonyi I A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek sarokpontjai Akadeacutemiai
doktori disszertaacutecioacute MTA-BTK Szeged 2013
ŻABIŃSKI et al
2012
Żabiński G ndash Mitchell R A ndash Fritz F A Falchion Langes Messer
Fencing Treatise by Johannes Leckuumlhner (1482) Siemianowice Śląskie ndash
Irving ndash Hamburg 2012
ZSIDAY 2014 Zsiday Zsuzsanna Szemelveacutenyek az al-Ṭabarī iacutejaacuteszatroacutel szoacuteloacute
keacutezikoumlnyveacuteből Eacuterdekesseacuteg a X szaacutezad keleti fegyver- eacutes hadelmeacuteleti
irodalmaacuteboacutel in HK 1271 (2014) 181ndash203
Forraacutesok
AacuteKIacuteF Kristoacute Gyula (szerk) Az aacutellamalapiacutetaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai
Szegedi Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 1999
DAI Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa (ford
Moravcsik Gyula) Szeged 2003
DDA Teophilus Presbyter A kuumlloumlnfeacutele művesseacutegekről (De diversis artibus)
(ford Takaacutecs Vilmos) Budapest 1984
FKIK Feheacuter Bence Forraacutesok a korai iszlaacutem kardművesseacuteg toumlrteacuteneteacutehez
PPKE-BTK Piliscsaba 2000
DOI 1015774PPKEBTK2019012
217
FontByz Moravcsik Gy Az Aacuterpaacutet-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai
(Fontes Byzantini historiae Hungaricae aevo ducum et regum ex
stripe Aacuterpaacuted descendentium) Budapest 1984
HKIacuteF Kristoacute Gy A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Szeged 1995
IHKM Elter Istvaacuten Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel Szegedi
Koumlzeacutepkoraacutesz Műhely Szeged 2009
MEH Gyoumlrffy Gy A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel Kortaacutersak eacutes
kroacutenikaacutesok hiacuteradaacutesai Budapest 2002
MGH Monumenta Germaniae Historicae
SS rer Germ Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi
SzISzLK Zaacutevodszky Levente A Szent Istvaacuten Szent Laacuteszloacute eacutes Kaacutelmaacuten korabeli
toumlrveacutenyek eacutes zsinati hataacuterozatok forraacutesai Fuumlggeleacutek A toumlrveacutenyek
szoumlvege Szent Istvaacuten Taacutersulat Tudomaacutenyos eacutes Irodalmi Osztaacutelya
Budapest 1904
Adatbaacutezisok adattaacuterak
EMIR Egyseacuteges Muacutezeumi Informaacutecioacutes Rendszer reacutegeacuteszeti adatbaacutezisa
httpadamesarpade-mirhu8880adamphp (megtekinteacutes ideje 2018
10 09)
MILK Magyarorszaacuteg Iparreacutegeacuteszeti Lelőhelykatasztere
httpsarcheoindustrysitescom (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
MNM-RA Magyar Nemzeti Muacutezeum Reacutegeacuteszeti Adatbaacutezis
httpsarcheodatabasehnmhuhu (megtekinteacutes ideje 2018 10 09)
ReacutegAd Reacutegeacuteszeti Adattaacuter574
574 E roumlvidiacuteteacutes minden esetben a vonatkozoacute muacutezeum roumlvidiacuteteacutese utaacuten keruumll kiiacuteraacutesra
DOI 1015774PPKEBTK2019012
218
Eacutevkoumlnyvek folyoacuteiratok
Acta Acta a Csiacuteki Szeacutekely Muacutezeum eacutes a Szeacutekely Nemzeti Muacutezeum
Eacutevkoumlnyve Sepsiszentgyoumlrgy
ActaArchCarp Acta Archaeologica Carphatica Krakkoacute
ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae Budapest
AM Archeometriai Műhely Budapest
AR Archeologickeacute rozhledy Praacutega
ArchEacutert Archeoloacutegiai Eacutertesiacutető Budapest575
ArchBulg Archaeologia Bulgarica Sofia
BaacutenyKoumlzl Baacutenyaacuteszattoumlrteacuteneti Koumlzlemeacutenyek Rudabaacutenya
BKL Baacutenyaacuteszati eacutes Kohaacuteszati Lapok Budapest
BMMK A Beacutekeacutes Megyei Muacutezeumok Koumlzlemeacutenyei Beacutekeacutescsaba
ComArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae Budapest
DissArch Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis
de Ronaldo Eoumltvoumls nominantae Budapest
DuDolg Dunaacutentuacuteli Dolgozatok Peacutecs
EMEacute Agria ndash Az Egri Muacutezeum Eacutevkoumlnyve ndash Annales Musei Agriensis Eger
EacuteT Eacutelet eacutes Tudomaacuteny Budapest
FolArch Folia Arcaeologica Szeged576
FontesArchHung Fontes Archaeologici Hungariae Budapest
Gesta Gesta ndash A Miskolci Egyetem Toumlrteacutenettudomaacutenyi Inteacutezeteacutenek
Folyoacuteirata Miskolc
HK Hadtoumlrteacutenelmi Koumlzlemeacutenyek Budapest
HMEacute Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
575 Az ArchEacutert reacutegi (1869ndash1880) szaacutemai megjegyzeacutessel (bdquoreacutegi szaacutemozaacutesrdquo) lettek elkuumlloumlniacutetve az 1881-ben uacutejrainduloacute uacutej folyam peacuteldaacutenyaitoacutel 576 A Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyveacutenek reacutegeacuteszeti kiadvaacutenysorozata 1995-től
DOI 1015774PPKEBTK2019012
219
HOMEacute A Hermann Ottoacute Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Miskolc
IPEK IPEK Jahrbuch fuumlr praumlhistorische und etnolographische Kunst Berlin -
Lipcse
JAMEacute A Nyiacuteregyhaacutezi Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Nyiacuteregyhaacuteza
JMEacute A Jaacutesz Muacutezeum Eacutevkoumlnyve
JMMR Journal of Mixed Methods Research Newbury Park
JPMEacute A Janus Pannonius Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Peacutecs
MedievArch Medieval Archaeology Durham
MFMEacute Moacutera Ferenc Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szeged
МИА Материлы и Исследования по Археологии СССР Moszkva
Micae Micae Medievales Budapest
MJoM Metalurgija ndash Journal of Metallurgy Belgraacuted
MMMEacute Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Beacutekeacutescsaba
NK Numizmatikai Koumlzloumlny Budapest
NytudEacutert Nyelvtudomaacutenyi Eacutertesiacutető Budapest
ReacutegFuumlz Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek MNM Budapest
Savaria Savaria ndash A vas megyei muacutezeumok eacutertesiacutetője Szombathely
StudCom Studia Comitatensia ndash Tanulmaacutenyok Pest megye muacutezeumaiboacutel
Szentendre
Sz Szaacutezadok Budapest
СА Советская Археология Moszkva ndash Leningraacuted
TSz Toumlrteacutenelmi Szemle Budapest
WMMEacute Wosinszky Moacuter Muacutezeum Eacutevkoumlnyve Szekszaacuterd
DOI 1015774PPKEBTK2019012
220
Muacutezeumok eacutes egyeacuteb őrzeacutesi helyek
AJM Arany Jaacutenos Muacutezeum Nagykőroumls
AMM Arad Megyei Muacutezeum Arad
BBM Balassa Baacutelint Muacutezeum Esztergom
DIM Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum Eger
DJM Damjanich Jaacutenos Muacutezeum Szolnok
DM Deacuteri Muacutezeum Debrecen
ERNM Erdeacutelyi Romaacuten Nemzeti Muacutezeum Kolozsvaacuter
FM Finta Muacutezeum Tuacuterkeve
HIM Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Budapest
HMH Hajduacutesaacutegi Muacutezeum Hajduacuteboumlszoumlrmeacuteny
HMM Hansaacutegi Muacutezeum Mosonmagyaroacutevaacuter
HOM Herman Ottoacute Muacutezeum Miskolc
HPHGY Horvaacuteth Peacuteter Helytoumlrteacuteneti Gyűjtemeacuteny Jaacuteszjaacutekoacutehalma
HVM Vaacuterosi Muacutezeum (Okresneacute muacutezeum) Hlohovec
JAM Joacutesa Andraacutes Muacutezeum Nyiacuteregyhaacuteza
JATE Joacutezsef Attila Tudomaacutenyos Egyetem Reacutegeacuteszeti Tanszeacuteke Szeged
JM Jaacutesz Muacutezeum Jaacuteszbereacuteny
JPM Janus Pannonius Muacutezeum Peacutecs
KBM Koumlzponti Baacutenyaacuteszati Muacutezeum Sopron
KFM Kubinyi Ferenc Muacutezeum Szeacutecseacuteny
KJMK Katona Joacutezsef Muacutezeum Kecskemeacutet
KJMSZ Koszta Joacutezsef Muacutezeum Szentes
KPM Kiss Paacutel Muacutezeum Tiszafuumlred
KRRI Kolozsvaacuteri Romaacuten Reacutegeacuteszeti Inteacutezet Kolozsaacuter
DOI 1015774PPKEBTK2019012
221
KSZM Kelet-Szlovaacutekiai Muacutezeum (Vychodoslovenskeacute Muacutezeum) Kassa
LDM Laczkoacute Dezső Muacutezeum Veszpreacutem
LFM Liszt Ferenc Muacutezeum Sopron
MFM Moacutera Ferenc Muacutezeum Szeged
MKM Maacutetyaacutes Kiraacutely Muacutezeum Visegraacuted
MMM Munkaacutecsy Mihaacutely Muacutezeum Beacutekeacutescsaba
MNM Magyar Nemzeti Muacutezeum Budapest
NM Neacuteprajzi Muacutezeum Budapest
NKM Nagyvaacuteradi Koumlroumlsoumlk videacuteke Muacutezeum
NYM Nyitrai Muacutezeum Nyitra
RM Rippl-Roacutenai Muacutezeum Kaposvaacuter
RGZ Roumlmisch Germanisches Zentralmuseum
SM Savaria Muacutezeum Szombathely
SZIKM Szent Istvaacuten Kiraacutely Muacutezeum Szeacutekesfeheacutervaacuter
SZKJM Szaacutentoacute Kovaacutecs Jaacutenos Muacutezeum Oroshaacuteza
SZNM Szlovaacutek Nemzeti Muacutezeum (Slovenskeacute Narodneacute Muacutezeum) Pozsony
TJMH Tornyai Jaacutenos Muacutezeum Hoacutedmezővaacutesaacuterhely
TJMK Thormai Jaacutenos Muacutezeum Kiskunhalas
TSM Tessedik Saacutemuel Muacutezeum Szarvas
TLM Tary Laacuteszloacute Muacutezeum Csongraacuted
VKM Viski Kaacuteroly Muacutezeum Kalocsa
VPM Vasvaacuteri Paacutel Muacutezeum Tiszavasvaacuteri
XJM Xantus Jaacutenos Muacutezeum Győr
Recommended