HECKENAST GUSZTÁV SAP TÁRAK - EPA · 2006. 4. 3. · 56 HECKENAST GUSZTÁV...

56

HECKENAST GUSZTÁVkönyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4. sz.), megjelent és minden könyvárusnál kaphatók:

az 1870. évre szóló áíalánosaii kedvelt dús tartalmu

SAP TÁRAKugymint:

Lidércz-naptár.Rémtörténetek, kalandok, bűnesetek, lélekjelenések stb. gyüjteménye. Sok

képpel. Ára 60 kr.

NEVESSÜNK!Uj hninori$ztikii8 naptár.

Számos fametszetekkel, szines borítékban. — Ara 40 kr.

István bácsi naptára.Szerkeszti Majer István. — Ára 50 kr.

Protestáns képes-naptár.Szerkesztette Ballagi Mór, tanár. Ára 50 kr.

Falnsi gazda naptára.A földmivelés, kertipar és gazdaság évi közlönye, földbirtokosok, kertész-

gazdák, lelkészek, iskolatanitók és gazdatiszteknek ajánlva.

Szerkeszti Dr. Farkas Mihály, földbirtokos. — Ara 80 kr.

Borászati naptár.Szerkeszti Gyürky Antal. — Ára 80 kr.

Elsö magyar

katonai naptár.Magában foglalja a honvéd-törzstisztok arczképcsarnokát és az uj honvéd-tisztikar névsorát. Szerkeszti Bethlen Oliver, a „Honvéd" lap szerkesztője.

Ára 60 kr.

Népzászló-naptár.A magyar nép számára. Sok sikerült képpel szines borítékban.

Szerkeszti Áldor Imre. — Ára 40 kr.

Balpárti népnaptár.Balpárti polgártársai számára. — Szerkeszti Vasgyuró Tamás. — Ára

50 krajczár.

A magyar gazda

tárcza-naptára.Szerkeszti Kégly Sándor. — Kemény vászonkötésbon 1 ft.

Jó" barát.Nagy képes naptár.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, terjedelmes és poiitos tisztnévtárral, számos képpel. Szerkeszti Réthi Lajos. — Ára 1 forint.

Országgyülési naptár.Az országgyűlésre vonatkozó s más érdekes közleményekkel, számos

képpel. Szerkeszti Szemes Pál. — Ára 60 kr.

Magyar családi naptár.Ára 60 kr.

Bleuer iííuftrirter

für iíngant unfc2Rtt öíeten £oljfdjnttten unt> colortrtem f>0 fr.

Határidő-naptár,hivatalnokok, ügyvédek, jogyzők, orvosok, gazdatisztek számára. Kötre

1 forint 20 krajczár.

Magy. nök házi naptára.Szerkeszti Benj iozky Irma. — Ára 60 kr.

Kisgazdák naptára.A magyar nép számára. Sok hasznos közleménynyel, szines boritékban.

Megírta egy kisgazda. — Ára 30 kr.

I

Tizenhetedik évfolyam.

Pest, január 30-án 1870.

r.n E l* f i«*<*« föltételek : a Vasárnapi Ujsa* e« Politikai U.jdonsaítok ejtyűtt: Egész évre 10 ft. - Félévre 5 ft.P " " V a s a r " a P Í VJMf: %éSz évre 6 ft. Fél évre 8 ft. - Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. ŐO kr.

többszöri igtatásnil ^ ^ k r a i ^ A r l " "g-dij, külön minden igtatás ,rtán V

*"*v* l ' ? m k u i l>' l«">tí>S»k«< illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnil 10 krajcárba; háromszor- vagy" Klad°-I»vll«»l'™k számára hirdetményeket elfogad B.esbe,,: Opprlik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haaseusfein ,•• Vogler, Wollzeile Nro. 9 . -

Alkotmányos életünk régi bajnokainaksorai egyre ritkulnak. Az emberi élet rövidhatárok közé szoritott természete hozza eztmagával, mint hogy az erdő agg törzsei iselkorhadva kidőljenek rendre, s az ifjabbhajtásoknak adjanak helyet, hogy azok isbüszke sudarakká nőhessek ki magukat. Smindamellett reánk nyomasztó hatást <rya-korol s aggályokat költ bennünk mindenregi törzs kidőlése. Alkotmányos életünkhusz évig szünetelvén, a nyilvánosság s küz-delmi tér hiánya mellett nem növekedhettekaz uj erők azon számban ésarányban, mint a régiek kidől-tek, s ujra megindult alkotmá-nyos életünk is ujabb még,mintsem az előbbi s folyvástmég támadó hézagokat pótol-hatná. Kétséget nem szenved,hogy ha helyzetünk megszilár-dul s parlamentáris életünk ésautonom kormányzatunk csakegypár évtizedet ér is meg, azuj sarjadzás födözni fogja min- >dig a régi törzsek kidöledezé-sét, mint uj erdő a réginekkopárait. A veszteségek veszte-segek maradnak azután is, s a ;

tisztelet- és kegyelet-sugallta ' ^fájdalommal lesznek emlegeten- -^Hídök mindig; de aránylag kisebb >^* ' '"veszteségek nem fognak oly í félénken érezhetők lenni s mé°- j ta legnagyobbak sem látszanak ^kipótolhatlanoknak. Most mégkétszerié érzünk minden csa-Past, mert nemcsak azokra em-lékeztetnek, a kiket elvesztet-tünk, hanem az utánok maradóürességre is, melyet rögtön"költeni nem tudunk., .. Gróf Bethlen Farkas, Kü-^iuömegye egyik kerületének^szágg v ü i é s i képviselője, kit ajja

U l hétfön kisértünk sirjába,elsőre"1 t a r t . o z o t t i s közéletünkközt fodiÜ k i t ü m> s«gei közé, de azon jelesektekintofí h,e lye t; k i k e t egyszerre minden

rwU-1~" mégis nehéznek érezzük.

(i r ó f B e t h 1 e n F a r k a s .(1813-1870.)

hasznosságu férfiu volt, s oly helyet töltöttbe, melyet utána jobban vagy ugy betölteninem igen sokan képesek. Kora halálát, életeötvenhetedik évében, nemcsak mint hü ha-zafiét s független elvek és meggyőződésemberéét, hanem ezért is őszintén sajnál-hatjuk.

Gróf Bethlen Farkas 1813-ban született,Nagy-Szebenben. Atyja, Pál gróf, egész ifjués férfi korát katonai szolgálatban töltötte;s bár kétszer nyugalomba lépve, a birodal-mat folyvást fenyegető veszélyek által két-

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-utcza 4-ik szám alatt).

'v^ P ^ mégis nehéznek érezzük,kan * • Pv^selöház egyik elismert pénzügyinak T * S a S a l l a n d ó Pénzügyi bizottságá-

ul*1) tevékenysége által gyakorlati

GRÓ F B E T H L E N FARKAS

szer ismét a tényleges hadi szolgálatba szó-littatott vissza, s 1809-ben is az insurrectióalkalmával, mint a vörös csákós huszárokőrnagya állt a csatatéren. Neje, szintén aBethlen család sarja, gróf Bethlen Luizavolt, kinek atyja József erdélyi kincstartósá- )

got viselt s hivatalánál fogva Szebenbenlakott. Farkas szülői is többnyire itt tartóz-kodtak; s mig a gróf háboruban járt, a grófnéatyja házánál időzött. Itt született 1810-benGábor, előbb az erdélyi királyi kormányszéktanácsosa, most a legfőbb itélőszék birája; sitt 18í3-ban Farkas. A fiuk állandóan anagyapai háznál maradtak, hogy szülőikfalura költözése után is városi nevelés- sképeztetésben részesülhessenek. Nevelteté-sök, a főúri családok szokása szerint, házinevelés volt, s jeles nevelőjök Csőreghy Fe-

renczre mindig tisztelettel selismeréssel emlékeztek, ki azöreg gróf Szebeni házában egész1824-ig vezette nevelésöket.

1825-ben a reformátusokkolozsvári kollégiumába men-tek, hogy a nyilvános iskolaelőnyeiben is részesüljenek, me-lyeket kár nélkül nem is mel-lőzhet az, ki a közélet s nyilvá-nosság pályájára szánja magát,mint ök mindketten. Farkas,csak tizenkét éves még, a gym-nasiumi osztályokat folytatta.Tehetséges, eleven, tüzlelkü, sőtszenvedélyes s a mellett kitartó

1 szorgalmú fiu volt; mint a fö-^ rangu gyermekek közül kévé-

je sen: az elvont tudományoktól,s a számoktól sem idegen.

Tanulói pályája még nemvolt befejezve, midőn Erdély-ben is hajnallott a politikaiébredés koránya. Az 1825- és30-diki pozsonyi országgyülé-sek viszhangjai ott is megren-dítették a levegőt; s az 1831-kilengyel fölkelés dics- és gyász-teljes lefolyása nemcsak azifjuság képzelödését, hanemminden hazafi szabadságszeretőszivét rezdülésbe hozta. Egyalkalom, midőn szerencsétlenlengyel foglyok kisértettek át

a városon, csaknem kanóczot dobott a lő-porba. Az ifjuság lázongva lepte el azutczákat s a foglyokat tettleg meg akartaszabadítani. Az eszélyesebb, bár szinténszabadelvü hazafiak, Bethlen János, Kendeffys többen, legnagyobb erőfeszítéssel alig vol-

5-ik szám.

.vá

58

tak képesek az ifjakat lecsillapítani. A tizen-nyolcz éves Bethlen Farkas is a szabadítokközt volt, s lóháton és kivont karddal jelentmeg a helyszinén, egész csapat ifjuság élén.Az ifjak közül többen, s köztök ö is, csaknehezen kerülték el, hogy komoly bajba nejussanak. Midőn három évvel utóbb az1834-diki országgyülés Kolozsvártt tartottaörökre emlékezetes üléseit, a szabadelvüköveteket támogató közvélemény, s az aztkifejező lelkes ifjuság élén találjuk mindiga fiatal Bethlen Farkast, ki a fiatalság hang-adói közé tartozott, s kit Wesselényi éstársai mindig fölhasználtak, ha tüntetésrevolt szükség, vagy ha — mire gyakrabbankerült a sor — az ifjuságot csillapítani, biz-tatni s irányozni kellé. /

1836-ban jogi tanulmányait! is teljesenbevégezvén, azok kiegészitése Végett rövidideig Maros-Vásárhelyit a királyi tábla mel-lett irnokoskodék; s 37-ben e minőségbenvolt jelen a Szebeni országgyülési ifjuságközött. 1839-ben nőül vette gr.Teleki Rózát,s Bonyhádon, küküllőmegyei birtokán tele-pedett meg. Részt vett a közélet kisebbszerü,de azért oly fontos mozzanataiban, a megyeiélet küzdelmeiben, s a szabadelvü párt leg-tüzesebb harczosai közé tartozott. Főgondjátazonban egyelöre magán ügyeire s gazdaságarendezésére és virágzóvá tételére forditotta.Rozzant ősi kastélyát Ízletes uj épitkezések-kel cserélte föl; gazdaságába uj rendszerthozott be; s különös szenvedélylyel fordulta gyümölcstenyésztés felé. Egyike lön Er-dély számos jeles pomologjai között is alegkitűnőbbeknek, s a Küküllei nyájas völ-gyében, az áldott és termékeny domboldala-kon ritka jelességü szölömivelést honosítottmeg. A tüzes ifju a gyakorlati életben ispáratlannak mutatta magát. Családi élete,bár kellemetlenségektől sem voli ment, gyer-mekekkel volt megáldva, s ö ritka melegszivvel csüngött rajtok. Szivét is ez oldalrólérte a legérzékenyebb csapás, mind azokközt, melyeket élete későbbi szakában szen-vednie kellett, s melyek sokat tettek arra,hogy testi és lelki erejét korábban megtör-jék, mint az évek tehették volna: tudni-illik legkedvesb leányának pár évvel ezelöttBécsben történt elhunyta, ki épen midőnférjét b. Apor Gézát az elsö fiával ajándé-kozta meg, anyai kötelességének áldozatáválett s atyja sebzett szivére gyógyithatlanfájdalom sebét vágta halálával.

Bethlen Farkas, mint megyéjének egyikkövete, az erdélyi országgyüléseken jelentmeg elöször. Az 1841-diki, bár még a sza-badelvü párt többségben volt, eredményeketnem igen birt fölmutatni, a kormánypártáltal elébe gördített akadályok miatt; migaz 1846-diki ellentéte az 1834-dikinek, amaradó párt tulnyomó többségével alkotvaamaz átkos urbéri törvényt, melyet 48szerencsére elsöpört. Mondanunk sem kell,hogy Bethlen Farkas a szabadelvü kisebb-séghez tartozott, mely Kemény Dénes veze-tése alatt az utolsóig küzdött a kornakmeg nem felelő urbéri törvény ellen, desikertelenül s csak egy meddő óvással appel-lálhatott a közvéleményre és az utókor íté-letére.

Az 1848-diki kolozsvári országgyülésenismét mint Küküllömegye követe vett résztaz unió kimondásában. S midőn az végrehajtatott, az erdélyi részekre a postaügyfőigazgatójává neveztetett ki a magyarminiszterium által. — Gyakorlati isméretei, szenvedélylyel üzött statisztikai srokon tanulmányai kiválólag képesítették őtez állásra; mely mellett azonban, Erdélyakkori hányatott helyzetében átalában isnagy tevékenységet fejthetett s fejtett is kia forradalom ügyében. Ennek legyőzetésé-

vel ö is perbe vonatott. De szabad lábonvédelmezhette magát Pesten, s 1850-benhaza bocsáttatott, csakhogy rendőri felügye-let alá helyezve bonyhádi birtokán, melyannyira terjedt, hogy magának a falut sokánem volt szabad elhagynia s a falusbiró pon-tos jelentést tartozott tenni minden látoga-tástól, melylyel rokonai vagy barátai Boay-hádon megajándékozták. Ö ez éveket otthongazdaságának s tanulmányainak élve, teljeselvonultságban töltötte. Tanulmányai leg-inkább a nemzetgazdaságra, pénzügyekre ésstatisztikára voltak irányozva. Órákat ésnapokat töltött nagy szorgalommal szedettadatai s pontosan készült táblázatai elött skimondhatlan örömet talált összevetéseinekeredményében.

1861-ben az ideiglenes magyar kormányKüküllömegye föispáni székébe ültette. Fő-ispánságát jellemzi azon körülmény, hogy azErdélyben oly éles nemzetiségi kérdés taláncsak Küküllömegyében veszté el mindenélét, bár az a legvegyesb ajku megyékegyike; s ezt Bethlen tapintatosságánaklehetett kizárólag tulajdonitani. De a csak-hamar ismét bekövetkezett alkotmánytalanidőszakkal nem maradt meg abban, meginttisztes magányába vonult. Az 1865/8"dikiországgyűlésre a megye felső kerülete kép-viselőjéül választotta s örömest jött ide, ahaza javára érvényesíteni kitartó tanulmá-nyozásagyümölcseit. Ugyan-e helyet foglaltael a jelen országgyülésen is, és pedig ezut-tal is kerületének egyhangu bizalma általküldve.

A törvényhozásban nem szónoklatok,hanem munkásság által tünt föl. Emlitettük,hogy mint szakember , kiváló jeles és hasz-nos tagja volt az állandó pénzügyi bizott-ságnak. Bár mint szónok is a jelesebbekközé tartozott. E sorok irója sohasem felejtiel azon beszédét, melyet mint Küküllömegyemegválasztott követe az 1848-diki kolozs-vári országgyűlésre, Dicső-Szent-Mártonba*,a megye székhelyén tartott. A zöld asztalonállva, a választói által átnyujtott zászlóvalkezében, a szabadság csaknem rajongó lel-kesedésével , valóban elragadó szónok volt.Az erdélyi muzeum - egylet megnyitó-gyü-lése alkalmával (1859. nov.), mikor a Ka-zinczy - ünnepélyek zaja már fölverte azországot, s az ily közintézeti ünnepély egypolitikai esemény jelentőségét öltötte fel, —a gróf Bethlen Farkas rögtönzött beszéde alegnagyobb hatásu volt, melyet a kik hal-lották, soká emlegettek s máig sem felejtet-tek el.

Mint ember egyenes lelkü, önzetlen störhetlen jellemű, szellem- és eszmedús tár-salgó s hazájáért és elveiért lángoló; birtamindazok tiszteletét és szeretetét, kik veleközelebbi érintkezésbe jöttek.

Kedélyét sulyos csapások renditettékmeg; s azzal együtt testi egészségét is. Rég-óta gerincz-sorvadásban szenvedett. De amult év deczemberében egy nagyobb meg-hűlés tüdövészszé fejtette ki régi baját. S azijesztő gyorsasággal növekedve, január 22-éntestvére, leánya s barátai karjaiból kiragadtaa haza egyik leghűbb, leghasznosabb s leg-függetlenebb lelkü fiát. _á—-->_

Küzdelem közt.Nyugalomról szóltok nekem,Biztatgattok a magánynyalA hol nincs más, egyedül csönd,És a csöndben csalogánydal;Azt mondjátok, hogy majd ottanTöbb örömöt ad az élet,S csak a híre száll el hozzámFájdalomnak, szenvedésnek.

Hallgassatok! hallgassatok!Nem kell nekem csönd mög álom:Tespedő tó mind a kettő,Mind a kettőt úgy utálom —Mit nekem csend és madárdal!Gyermekszivek játszi tárgya :Igézőbb hang, csábítóbb hangCsattog fel a vész dalába'!

Ah, e daltól mint hevül felHalvány arczom, tépett lelkem;Mennyi szépség, mennyi nagyságVan ebben a küzdelomben!És e bú, mely — tán akarva —Kétségeknek habján ringat:öntudatlan' a boldogságCsókját osztja ajkaimnak.

Mit bánom, hogy a magasságCsillagatlan és sötét lett!Mit bánom, hogy egymagámbanKüzdők s egymagámban égek!Tűzhányó bérez lett szivemből,Forr, mozog benn' minden láva —Lám, hogyan kifényesül ráA sötét föld éjszakája !

Szélvész! hányd tovább hajómat,Szakgasd össze vitorlámat;Ne halljam még hirét sem aPihenésnek, megnyugvásnak,Itt várom be, mikor az égVillámát fejemre küldi —Itt, e vészes tenger felett,Akarok megsemmisülni!

^ Endrődi Sándor.

Dr. Schütte, Szathmári és Wimpeiler.(Vége.)

A szegény hátramaradott foglyoknakkinos érzelmeik lehettek s ugy hitték, hogya börtön ajtai reájok nézve örökre zárvamaradnak; amnestiához legalább legcseké-lyebb reményök sem maradott. A kiszökhe-tés tervét Szathmári készitette, mint kitünőmérnök, s mint a ki már tanulmányaiból azutolsó ablaknyilásig tökéletesen ismerte avárat.

Elsö emeleten laktak a Nro 6-ban; előszo-bájukból tágas kémény ment a padlásra, deezen erős rácsozat volt; ezt azonban nehányéjszaka lefürészelte Wimpeller, és a kéményoldalába lépcsözeteket tördeltek, hogy azöreges Szathmári is kimászhasson; a padlás-sal egy irányban kibontották a kéményoldalát, de csak a ragaszt távolitották el, atéglákat nappalra mindig vissza rakták; apadlás külső oldala egy magas tüz-fal volt,melyen minden 200 lépésnyire egy avar tete-jére nyiló vasajtó volt; ezek a vasajtók lát-szólag épek voltak, de valósággal a rozsdaannyira megette volt, hogy egy férfi, erőstaszítással akármelyik zárt feltörhette. Avár-sánezok tetejéről le lehetett menni lép-csőn az elsö árokba, onnan lépcsőn a köz-

Jbensö sáncz tetejére s igy tovább.

Igaz, hogy katona őrök álltak a lépcsőkkörül, de nagyon távol egymástól, s mig sé-tájok végéhez jutottak, addig husz ember isleszaladhatott a lépcsőn; hőseink pedig nap-pal ezt mind pontosan kiszámították.

Mellékes eszközök voltak: összeköttetéstszerezni a külvilággal — ezt már a foglyokáltal előbb is gyakorlott módon tették; ésigy egy josefstadti asszony a Metau vizénközel fekvő malom tulajdonosát egy bizonyoséjszakára megfogadta, hogy három urat, kiktudományos czélokból a hegyekbe akarnakmenni, fogatával Neustadt an der Metau-ba

k

vigven.yen.

Hőseink egyforma öltözeteket szereztek,s bár nem kis áldozattal, pénzök nagy részétmagukhoz keritettek. Nagyon ártatlan ké-pekkel tevék sétájukat mindennap és a tisz-tek s profószok minden módon kedvökbejártak e szerencsétlen hátramaradottaknak.

Különösen Szathmári és Wimpeller nagyontudták a szánalomra méltót játszani.

Megkérték a profószokat, hogy őket neháborgassák oly jókor, mert reggel nagyonszeretik az alvást, — aztán 10—ll óráig nemis ment feléjök senki, ök pedig a nagy ter-vekkel és nehéz munkával telt idö után (má-jus 13-tól jún. 26-ig) meghatározták a na-pot, melyen tervöket kiviszik.

Este 8 órakor szobájukba záratván, egy-mást lenyirták és teljesen leborotválkoztak— holott mindenik hosszu hajat és szakálthordott volt — aztán Szathmári imádkozott,Schütte meg ember-alakokat rakott össze azágyakba, a pokróczokkal betakarták a szo-kott módon és fejökbe hálósipkát huzták,Wimpeller meg krétával az ajtóra irta: Effu-git, évadit, erupit!

_ Ujonnan készitett ruháikat és fehér ru-hájokat gondosan összekötve egy lepedőbe,a már ujra kibontott lyukon Wimpeller apadlásra vitte. Ekkor levetkőzve, legelőbbSzathmári ment fel a kéményen — a szaba-dulás e csodálatos fekete utján; dr. Schütteegy kancsó vizet és szappant vitt magával,Wimpeller, a mosdótálat és törülközőt, sötegy n a gy füvész-szelenczét is. A kéménybenazonban csak mintegy két ölet kellett mászni,s igy szerencsésen hamar feljutottak mind ahárman. A padlásra érve, a koromtól meg-mosakodtak és uj ruháikba felöltöztek. - -Azután a vasajtóhoz közeledtek és azt ki-nyomták, mely némi zajt okozott ugyan sök egy perczig meg is álltak, de semmi to-vábbi neszt nem hallva, utjokat folytattákés az első vagy legmagasabb sáncztetörőlszerencsésen a közbelsö árokba értek. E pil-lanatban azonban lépéseket hallottak; köze-ledett az éji körjárat; ök a sánczfalhoz ta-padva hallották az évek óta megszokott:„Halt,werda? Patroll vorbei!" egyhanguzengését. Az itt töltött 6 — 7 percz volt ut-jok legkritikusabb ideje. Mikor aztán a kör-járat távozott, ők gyorsan fel a másodiksáneztetöre, aztán le még egyszer, pár lépéstfel g aztán menedékes oldalon siettek le aMetau vize felé, melyet át kellé gázolniok.Az előre kicsinált jelre megkapván a vála-szoló füttyentést, egyenesen a malomnaktartottak; a lovak be voltak fogva, ők a ko-csiba ültek, midőn hallották, hogy az óraéjféli 12-töt üt.

Képzelheted, tisztelt olvasóm, hogy akocsist ugyancsak sürgették a gyors hajfásra.De az éj nagyon sötét lévén, mégis éjfél után1 óra volt, midőn a csinos Neustadt város-kába érkeztek. Itt egy korcsmában valamitfalatoztak, uj kocsit fogadtak és ugy indultaka porosz határok felé.

Már szépen virradott, midőn kocsisuk-nak utasitást adva, az őrházak felé a kocsi-ról leszálltak és nagy tüzzel elkezdtek bota-nizálni. Wimpellert meg is szólitotta egyosztrák fináncz, hogy miféle járatban van-nak, s azt felelte, hogy ö prágai diák, ama-zok pedig professorok és botanizálunk. Afináncz látva, hogy semmi pakkjuk a nagyszelenczén kivül, mely tele volt virágaicsak annyit mormogott: „ostoba nép, a kiennyi burjánt összeszed!" s aztán nem tö-rődtek többé velök, ök pedig szépen elé éshátra sétálva, 5 és 6 óra között egész biz-tonságban porosz földön voltak s az elsöállomáson egy derekasabb fogatot kerítve —Breslau felé siettek.

A josefstadti fogda főnökei, tisztei, pro-*ö"szai és más őrei junius 26-án is oly mo-gorván kezdték napiszolgálatukat, mint évekota> söt nálok még valamivel zordonabb volt

z egyhanguság, mert a sok gazdag fogoly, r ki levén szabadulva, még azt sem re

telhetek, hogy a nap folytában valamizsiros üzletet tehetnek, de holmi más termé-

szetü nyugtalanságnak vagy valami ismeret-len vésztől való félelemnek még gondolatais távol volt tölök.

A stigliczeknek (igy hivták az apróbbkriminalitásokért elitélt katona tiszteket)elhozták a reggelit s a még ott levö egy-kétpolitikai fogolynak kiszolgáltatták, a mireszükségük volt.

Szathmáriék szobáját nem háborgattákreggel hétkor, de midőn 9 óra után a töb-bieket sétálni vitték, a káplár benézett aszobába: teljesen setét volt, az ablak egynyári pokróczczal be volt vonva. Midőn atöbbi már a vártetőn volt, kérdi a profósz:Hol van a három ur ? Még alusznak! felelt akáplár. Megyek és felköltöm, mondá a kedé-lyes öreg s lement a szobába: „Guten Mor-gen meine Herren, guten Morgen, bittéspazieren zu gehen!'* mondá szokott kedé-lyességével s az ablakhoz menve a két villá-val felszegezett pokróczot levonta róla.

A szobában mély csend volt, senki semfelelt; a három ágyban, három alak. Odalépett egyikhez, hogy felköltse és oh rémü-let! észre veszi, hogy csak ruha- és fadara-bokból van készitve, rohan a másodikhoz sigy tovább — végre iszonyu orditásban ki-törve, eszeveszetten rohan az örszobába s ottájultán esik össze.

A többi káplárok, az örkatonák, a had-nagy rárohannak, felmossák, kérdésekkelostromolják s fél órába kerül, mig szóhozjöhetve kidadogja a rettenetes hirt, hogy:Allé drei vntflohen! Senki se hiszi, mind aszobába mennek, aztán szét a fogdába, kere-sik, fürkészik; végre a nyomokra akadva,elöttök állott a kérlelhetetlen való. „Ja ja,sie sind hin!"

Végre is fél 11-re megszólaltak a várágyúi; és a 18 dörgés jelenté a vár és vidéklakóinak, hogy három politikai fogoly meg-szökött.

Lárma-dobot vertek, zúgtak a trombiták,talpra állott a katonaság és a gutgesinnt

^polgárság. Volt keresés mindenfelé és iszo-nyu visitatió minden gyanus háznál; de amenekülteket sehol se lehetett megtalálni.

Prágából a hadparancsnokság legjobbmérnökeit küldé el, hogy a tényállást meg-állapítsák; ő Felsége egyik szárnysegédétküldé Bécsböl a helyszinére, hogy minden-nek végére járva, jelentést tegyen; a leggya-korlottabb zsandárokat küldék üldözésre;de még annak se tudtak nyomára jöni, hogymerre mentek.

Egynehány alárendelt szolgát elcsaptak,a kőfalat bevakolták, a rácsokat visszahe-lyezték, a vasajtót megigazították s pár hó-napra, mint a világon oly sok eseményt: eztis elfelejtették.

A három menekültet a boroszlói polgároktárt karokkal fogadták. Egy előkelö ügyvédazonnal kimondta, hogy dr. Schüttét, minta ki Poroszországban született és poroszalattvaló a porosz kormány nem fogja kiadni— de a más kettőt, mint osztrák, illetőlegmagyar és lengyel alattvalókat bizonyosankiadják, ha megtalálják. A boroszlói nök te-hát gyüjtést rendezve, jó összeg pénzt adtakössze Szathmárinak és Wimpellernek, szá-mukra, természetesen álnévre, alkalmas út-leveleket szereztek és ök Berlint kikerülve,egyenesen Hamburgba mentek, dr. Schüttepedig Berlinbe.

Szathmáriék az egész dolgot leirva, egyhamburgi lapba közzétették — s ezt többekközt nekem is megküldötték Maros-Vásár-helyre, dr. Schütte pedig az Augsburgi Allg-Zeitung melléklapjában közölte az eseményt,és ő is többeknek megküldötte. Az osztráklapok is emliték röviden. Pár évvel azután1858-ban vagy 1859-ben egy erdélyi isme-

rősöm, az oly korán elhunyt nagy reményűPaget Olivér Londonban járván, mikor haza-jött, mondá, hogy egy Szathmári nevü bus-komor öreg ur tudakozott engem — és üd-vözletét küldte — de azóta többé semmihirt sem hallottam e három igazán bátorbajtársról. Deák Farkas.

Adalék a nyírbátori templomról irtczikkekhez.

Érdekkel olvastam O. P. barátom és Lehoczkyurnak a nyirbátori templomról irt közleményeit a„Vas.Ujság" mult évi 48 és 52-ik számaiban, annyi-val inkább, mert szülőföldem nevozctességéről vanszó azokban. A mit már O . . . P . . . nem tudott,azt L. ur kiegészitette; talán csakis annyi a tör-téneti bizonyosság, a mennyit a közlött feliratokigazolnak. A templom és ref. egyház bővebb tör-ténetét leirta Soltész Gedeon lelkész, Szini Károlyur ott laktában e kéziratot használat végett kikérteaz egyház levéltárából, de visszakerült-e tőle, aztnem tudom. Hogy miként jött az eredetileg katho-likus templom reformátusok birtokába, azt a száj-hagyomány ekként adja elő:

Az utolsó Báthorinak volt egy leánytestvére,ki a bátori várkastélyban bátyjával lakott. A feje-delem a szászokkal folytatott harcz miatt huzamo-sabban távol volt lakától, s midőn visszatért, nő-vérét nem találta. Bánatában vigasztalhatatlan lett,minden utat-módot megkísértett feltalálására, —hasztalan. Egy év leforgása után téli zord esténvecsernyére, átfázott koldus ment a templomba, segy zugban meghúzódva az álom elnyomta. Éjjelzajra és világosságra ébred, s akaratlanul tanujalett a verosbarátok erkölcstelen rablásának, kikegy esdeklő fiatal nőt kisértek fel a kriptából. Akoldus felismerte Báthori nővérét, kinek jótékony-ságából oly sokszor enyhületet nyert azelőtt, derejtekében megmozdulni sem mert. Reggeli misealkalmával kiszabadulván, egyenesen a fejedelemudvarának tartott, s egy apródnak jelenti, hogy őa fí'jodelommel akar beszélni igen fontos ügybon.Azonban kétszer elutasittatott, s csak harmadszor,— midőn kijelenté, hogy elveszett nővéréről akarbiztos tudósitást közölni, — boc3átotta a fejedelemmagához. Ott elmondá a templomi eseményt. Bát-hori különben is könnyön haragra lobbanó vér-rnérséklotü lévén, rettenetes boszut fogadott. Aszerzet minden tagját vendégségre hivta magához,s midőn azok egy nagy teremben összegyűlve vol-tak, fegyveres csapat rohant rájok és leölettek.

Nemcsak a tomplom körüli zárdában laktakbnrátok, hanem a mostani ref. lelkészi udvaron isvolt egy kisebbszerü laktanyájok, a mészárlás alkal-mával idö menekültek is lekonczoltatván, azért ne-veztetik ez utcza ma is vér-utezának. — Gyermekkoromban több, 16-ik századból való ozüst pénztleltünk azon udvaron és a mai veteményes kortben.

Báthori nővérét kiszabadította, de annakegészsége a lelki fájdalom, földalatti romlott lég,és gyermekszülés miatt annyira megromlott, hogykevés idő mulva meghalt. — Báthori Gábor ezértés ekkor adta a templomot a reformátusoknak. Ezvolt a 17-ik század első éveiben, a mikor a zárdátis földig leromboltatta.

Szabatos felmérés után tudom, hogy a bolt-hajtás középpontjától, a hol egy nagy kerek nyilasvan hagyva, — földszintig 10° 5' magasság van,az ablakok közöl 4° magas, egy 5°; az ablakok üve-gezése 1840-ben 1000 pengő forintba került.

Egyszer Fogarassy, még akkor czimzetes er-délyi püspöknek mutattam meg e tomplomot, smidőn egyik végéről,eltekintett a boltozaton, ezenszavakra fakadt: „En Európának sok országaitbejártam, do ily szép boltozatot egy templombansem láttam." — Igaz, hogy díszéből talán levonnaka boltozat terméskő hálófonalait tartó vashorgok,s keresztül fektetőit vasgerendák: de az 1834-kiföldrongés, mely ezen vidéken nagy mérvű volt,annyira megrázkódtatta az épületet, hogy csak ilyerősítések által lehetett biztositani fennállását.

Megnyug t a t^ s ul tudathatom a közlő urakkal,hogy 1867-bon a templom belsején költséges javí-tást tött az egyház, s a fal melletti remek művű fa-ragott és mozaik rakatu székezetek kitisztittattak,fénymázzal ujra bevonattak, és a kegyeletes meg-őrzés szempontjából ezentul nem használtatnak. —Mint nevezetességet említhetem meg, hogy ugy atemplom függőlegesen 7° magas labirinth-szerünagytotőzeténok gerendáiban — mely azonbanépen nem veszélyezteti a falat, mint O . . . P . . .hiszi, — mint a templom előtt álló, s a maga ne-

tiU

mébon szintén kolosszális terjedelmü 17° magasfatorony szorkezetében sehol vasszegek, kapcsokvagy erősítések nem találhatók, mindenütt csakfaszogek vannak alkalmazva.

A Báthori Gábor veres-márványszobra mégaz 1720-ki tatár duláskor romboltatott szét s csor-bittatott meg, a mikor aztán betétetett a temp-lomba. ^___ _. S. J.

A tél és a gyermekek.Nagyon régi szokás az életkorokat az éveknek

és napoknak szakaszaihoz hasonlitgatni. Mindunta-lan emlegetjük az élet tavaszát és telét, reggelétés estéjét. A legtöbb kis gyermek első verse, me-lyet megtanul és dicsekedve mond fől, arról szól,hogy az öregkor olyan, mint a tél, moly a szépévszakok eltűnte után következik (s valóban, azöregapa mosolya a vers e szavainál hasonlit a téliverőfényhoz); a férfikor olyan, mint a gyümölcsözőnyár; az ifjúkor, mint a tavasz; a gyormekkor pe-dig az a nap, melyen először fakad ibolya a réten.Erről szólott az én elsö betanult versem, erről amásé is.

Szintoly régi szo-kás, öregeknek, if-jaknak, gyermekek-nek hónapokat ad-ni, hogy ez a tie- Y;tek, ez meg a tietek.A deczember, aztmondják, az öre-geké. Valószinülegazért, mert deczem-berben van utolsónapja az esztendő-nek s az öregekre ;

se köszönt több ta-vasz. Az öreg anyó-kát oda képzeljüka jó meleg kályhamellé (melyben pat-tog a tűz) a mint anagy, kapcsos bib-liából rézfoglalatupápaszemén keresz-tül olvusgat. A minta befagyott, jégvi-rágos ablakokat tö-rülgeti karácsonyreggelén,hogy meg-lássa azokat, a kiktemplomba sietnek.A mint nézi, nézia hulló havat ésgondolkodik rajta,hogy megéri-e ő azt,mire a hó elolvad?Lám ő is csak várjaa vidám, tavaszi su-garakat, mint akár-mi gyermek.

Mert ugy mond-ják : hogy a májusmeg a gyermekeké.A gyermek szemeragyog legjobban,mikor a nyitott ab-lakon beszökkentelső meleg sugárhivja, csalja kifelé a szép, zöldülő pázsitra, me-lyen a kis, csacska ér kígyózik s a rügyező fákalján ibolyák tarkállanak. A gyermek arcza kipi-rul vidor játék közbon a zöld mezőn, mikor körül-tekint s vidám, derült életet lát maga körül min-denfelé, s oz a széles, nagy természet, melyneknöm szab többé szűk határokat a téli köd, ugyképzoli, hogy véges végig az — övé.

Igaz, hogy a gyermekeknek kedves a tavasz;de azért kedves a tél is, mely az öregeknek vanszánva. Jól esik benn a meleg szobában üldögélniesténként, mikor odakünn fehér hó borit mindentés kegyetlen hideg szél jajgat és nyargal. Jól esikbenn a félhomályos szobában körülvenni az öreg-anyót, körülvenni minden oldalról ugy, mint amese „bingeni püspökét" és ölébe hajtani le anehezítő fejeket. Jól esik, a mint az ő ránczos ujjaisimogatják a kipirult arezokat és ajkai gyönyörű-séges szép mesét mondanak az Árgirus királyfirólés az aranyhaju királykisasszonyról, kinek hamu-pipőkévé kellé lennie, vagy egy régi, kedves daltdudolnak és a gyermekek hallgatják, csak hall-gatják, (és ez a dal fülükbe fog zengeni sokáig,nagyon sokáig az élet zaja, lármája közt is,) sbámulnak a falon mozgó árnyakra, melyeket akályha lobogó lángja festett oda; bámulnak és

ugy tetszik nekik, mintha egyre sebosebben tán-czolnának az árnyak, azután meg mintha egyszerremegköszönnék egymásnak a tánczot és fölhagyná-nak vele, még cseng fülükbe az öreganya meséje,dala; de nem hallják már, mignem édesanyjok

! csókja fölébreszti. Milyen szép téli kép!j Hát még a karácsony és ujesztendő napja!Szinte látom tündökleni a fölczifrázott fenyőfá-kat, melyek csak az aranyos dióknak és viaszgyer-tyáknak érzik sulyát és hintázzák a hajánál fogvafelkötött bábut. Sokkal fényesebb e fánál a gyer-mokek szeme és nehezebb szive az örömtől. Ujesz-tendőkor szüleiknek adják ezt vissza. És aközbenfoly a diózás. Az édesanya alig győzi kiszolgál-tatni az éléskamrából a sok diót, mely játék köz-ben mindegyik kezében fogy a nélkül, hogy el-nyernék a többiek. Az aranyos diókat kímélikeleinte, utóbb azoknak sincs irgalom, s ha szétnem szedik is, legalább a kő küszöbön fütyülővécsiszolják. Igy azután még egyszer örülnek neki.

Csupa öröm éo gyönyörüség lánczolata egészéletük. Telük, tavaszuk, nyaruk és őszük. Hát jmég a szabad mulatságok télen, mikor ropog a hóaz ember lába alatt, kemény, hideg a levegő és a

inány alkotmányos érzületében, moly a közteher-viselés elvét vallja, vagy pedig nem. Az utóbbiesetben forradalomhoz folyamodnak. A szánt egy-szerüen fölforditják és erőszakkal elfoglalják. Azelőbbi esetben a bonnülőkhöz illedelmes felszólí-tást intéznek, hogy: „szállj ki Balázs a szánkából,mert nem pénzed ára." Azután foly a mulatságtovább.

Hát akorcsolya éscsuszka? A patakon akkoraa lárma, hogy behallik a faluba. Az egyik röpül,mint a nyil, a másik félénken csoszog előre, aharmadik már elterpeszkedvo fekszik a jégen. Deazért mind valamennyi egyformán mulat.

Bizony a gyermekeknek a tél is csakugy azörömök ideje, mint a tavasz s az öregek tavaszszalis csak azon gondolkodnak, hogy kinyilnak-e mégegyszer a virágok, mig . . . Beöthy Zsolt.

Téli kép. — (Greguss János eredeti rajza.)

patak fenékig olyan, mint a csont. Akkor van csakélet! A domb hátáról a szánkók egész karavánjaereszkedik alá. Az egyik leér a völgybe, ott állmög; a másik felfordul ut közben s a gazdájanégy-kézláb röpül utána, ugy hogy mire leér, nemlehet róla tudni, hogy hó-ember-e vagy valóságosgyerek? És a mi a legnagyobb boldogságuk, nemjut eszökbe összehasonlítani az ereszkedőt az élet-tel, molyen épen ugy nincs visszatérés, a ki egy-szer lefelé indult, mint a domboldalon. Van, a kielér a völgybe s ott tünik el a ködben. Van, a kiutközben, féluton, még hamarabb dül föl. A töb-biek keresztül rajta s tovább!

A melyik helység dombbal és ennélfogvadomboldallal nem dicsekedhetik, ott az ereszkedéstermészetesen lehetetlen. Foly a szánkázás sikon.Versenyre áll a szánkók ezer neme. Ott nyujtjaelőre hosszu talpait az idomtalan paraszt-szánkó,melybe öton-hatan beülnek. Másik öten-hatan be-fogják magukat és nagy nehezen megindul a mu-latság. A formás, csinos uri szánkó, melyben csake g v gyerek ül s a másik huzza, gunyolódva, sebe-sen rohan ol a nehézkos bátya mellett. Mikor alovak mogunják a mulatságot és „kormányra"jutni szeretnének, különböző eljáráshoz folyamod-nak a szerint, a mint vagy biznak a jelenlegi kor-

Az auteuili esemény.A hirlapolvasó közönség előtt eléggé ismere-

tesek az auteuili véres dráma részletei; lapunk is,fi társlapja, a Politikai Újdonságok, kimeritőleg

közölte azokat, ugya mint a párisi la-

c pok hozták, mert a~"'-' valódi tényállást s

annak némely vég-zetes részloteit csaka törvényes vizsgá-lat deritendi föl,talán az sem — csakaz isten s a két je-lenvolt tudja, kikkÖ2ül egyiknek ta-lán érdekében álleltagadni az igazat.

Január 10-kén,hétfőn Noir Viktorfiatal hirlapiró és a„Marseillaise" czi-mü köztársasági irá-nyu lap szerkesztő-je, Fonvielle Ulrikbarátja- s munka-társával BonapartePéter herczeghez

(Lucián herczeglegifjabb fiához)

mentek, becsület-beli számadást kérnitőle Groussot Pas-kál nevében, egysértő czikk miatt,melyet a herczeg a„L'avenir de la Cor-se"-ban tett közzéez utóbbi ellen.

Mikép folyt loa kihívók s a kihí-vott közt a szóvál-tás : arra két, egy-mással ellenkező

tanu él csak; a her-czeg és Fonvielle.Mert a tény az,hogy Noir Viktorta herczeg egy zaeb-pisztolylyal sziven

lőtte, s a szerencsétlen áldozatnak csak annyi erejevolt még, hogy a szobából ki és a lépcsőn lotán-toroghatott, s mire egy közeli gyógyszertárbabevitték, kiadta lelkét. Fonvielle azt állitja,hogy a herczeg minden ok nélkül lőtt Noirra; aherczeg ellenben, hogy őt Noir pofon ütötte, s őcsak rögtöni elégtételt vett a gyalázatért, melynekbélyegét megtorolatlanul egy perczig som visel-hette arczán. Melyik fogja bebizonyitni vagyvalószínűbbé tenni tudni állítását: attól függ aherczegre mondandó itélet minősége s mértéke.A herczeg esküdtazéki eljárást s itéletet kért;de valószinüleg rendes törvényszék itélend azügyben.

Képünk a lövés perczet ábrázolja.A L'Illustration czimü kitünő franczia képes

ujság szerkesztősége engedélyt nyert a herczegcsaládjától, hogy a véres dráma színhelyéről többeredeti rajzot vehessen föl s azokat lapjában kö-zölhesse. Ezek elseje a jelen kép eredetije, mely aszobát, hol a szerencsétlen esemény történt, fény-képezés utján teljes hűséggel vette föl, á cselekvőszemélyokot pedig a legmegbizhatóbb szóbeli elő-adás után helyezte el. A herczeg egy lépést előretéve, lő; Noir Viktor mellén találva, hátra hanyat-lik; Fonvielle pedig az ajtót keresi. — A követ-

l

kező perczben utána is két golyót küldött a her-czeg, de csak ruhája szegélyét találták.

A sálon nem fejedelmi fényt, hanem a polgárigazdagság s kényelem jellegét viseli magán. — Abutorok vörös bíborral vannak bevonva s a famunkarajtok előkelő és ízletes. A teremben egyetlen egykép függ, III. Napoleon egy fényképe. A kandallófölött ingaóra, az első császárság korabeli ízlés-ben; s egy vert ezüst mű, mely a szent-ilonai sirtábrázolja. A háttérben a közép bejárás, nagyszárnyajtó, melyen Grousset Paskál segédei be-léptek; a herczeg jobbról jött elfogadásukra, 8miután a Grousset részéről átnyujtott kihivó lo-velet elolvasta, állt meg a terem azon pontján,hol képünk mutatja.

61

hogy becsukják okot, helységről helységre járnakcsavarogva (mint nálunk is), s olykor-olykor jelétadják annak is, hogy nem egészen olyan bolondok,mint a közönség hiszi. Ilyen csavargó volt DaftWillie egyik déli megyében. Néhány uri emberkorcsolyázni akart egy tavon, de nem voltak biz-tosak, vajjon a jég megbirja-e őket. Meglátjákott ólálkodni a bolondot, s odahívják, hogy menjenelől a jégre, majd ők utána mennek. Willie ravaszulrázta fejét, mondván: „Több becsületet tanultamén, hogy sem urak előtt menjek."

Egy vidéki öreg pap, a régi iskolából, egyikvasárnap felmont a szószékbe, zsebében egy ócskaprédikáczióval, melynél nem vette észre, hogy amolyok a két első levelet már ugy elpusztították,hogy nem lehetett a textust elolvasni. De nemhozta őt zavarba ilyen csekélység, hanem a mintészrevette a dolgot, egyszerűen kijelenté a gyü-

a skót az élet minden viszonyára a nélkül, hogyérzéketlen volna, itt a következő példa. Egy öroghaszonbérlő haldoklóit, s mikor már a vége feléjárt, felesége igy szólitotta mög: „Willie, Willie, amig beszélni tudsz, mondd meg nekünk, milyenszemfödelet óhajtasz, kerekot-o vagy négy szög-letest?" Willie ezen kérdésre megfelelvén, azutánazt kérdezték tőle, hogy a siratóknak öt ujju koz-tyűjök legyen-e vagy csak két ujjú; s miután erreis megfelelt, csak akkor hagyták csendesen ki-múlni.

Ecryík edinburghi papnak, ki ismeretes voltcsipös Tiumoráról, volt egy oladó leánya, ki mái-valamivel túl volt a szépség és fiatalság korán. Aleány kapta magát, s áttért a püspöki vallásra, amit a doktor elég jó képpel fogadott, s egy naponkérdé tőle, hogy nincs-e szándéka magát konfir-

j máltatni'. „Én nem tudom, — felelt a leány, —

Az auteuili esemény. — Noir Viktor meggyilkoltatása Bonaparte Péter herczeg által.

Adomák és jellemvonások a skótéletből.

• — Dean Ramsay könyve. —

(Folytatás.)

Szerzőnek hat külön fejezetre osztja könyvét'szólván az elsőben nehány átalános vonásról, amásodikban a vallásos érzelem és cselekvényekről,a harmadikban a régi skót vendégeskedésről, anegyedikben a régi cselédekről, az ötödikben askót nyelvben és közmondásokban nyilatkozó hu-morról, s a hatodikban vegyes tréfás történetekről.Mi követni fogjuk e felosztást, bemutatván nehányérdekes részt e fejezetekből.

Skócziának különösen hegyesebb vidékeinmeglehetös számba vannak folyvást a bárgyúk vagyféloszűok, kik nem lévén elég ártalmasok arra,

lekezetnek, mondván: „Atyámfiai, ugy látom, hogya féreg megette prédikácziómnak az elejét, a igynöm tudom megmondani micsoda a textus, hanemcsak kezdjük el ott, a hol a moly meghagyta, majdrájövünk a textusra később."

Egy másik agg legény pap szintén felment aszószékbe vasárnap, skót szokás szerint már ki isjelentette onnan, hogy hányadik zsoltárt fogjákénekelni, mikor észreveszi, hogy a prédikácziójátotthon felejtette. Hirtelen föláll a szószékben, meg-állítja az éneklőket, s oda szól gazdasszonyához:„Anna, édes fiam, hibát kövottünk el ma. Eredjcsak haza, ott lesz a csíkos tarisznyában a prédi-káczióm, hozd ol azt, mi pedig addig énekelünkaz isten dicsőségére, mig te visszajösz." Anna ter-mészetesen szót fogadott, meghozta a prédikácziot,és nem lőn semmi baj az istentiszteletben.

Világositáaára annak, hogy minő hidogen néz

azt mondják, hogy Mr. Craig (a pap) mindégmegcsókolja a confirmándusokat, a. kiket már elő-készített, s én azt nem állhatnam ki." — „Igazán,Jenny,-mondá hunyoritva a doktor — azt hiszem,ha Craio-Eduárd egy csókot adna nokod,nem igenkárhoznál el töle, mi?"

A következő történet a hideg, megfontolteljárást bizonyitja, mely jellemzi a skótot. Ré-gebben, mikor még a párbajvivás meglehetősközönséges volt, egy angol gentleman nagy ven-dégséget adott Invernessben, a hol a vendégeketloginkább azon csodák elbeszélésével mulattatta, amelyeket Indiában látott és tett, a honnan nemrégtért viasza, különösen a tigriseket növesztette meg,a molyekkel utazása közben találkozott, s egyebekközt felhozta, hogy ő maga lőtt egyet, mely hosz-szabb volt 40 lábnál. Egy jelenvolt skót gentle-man, ki azt gondolta, hogy ez már mégis túlmegy

63

I

&?. utazónak elnézett előjogán, hidegen jegyzémeg, hogy az csakugyan nagy tigris lehetett; deő biztositja azt a gentlemant, hogy ennok azországnak északi részén még csodálatosabb állatokvannak, s egyebek közt nöm rég fogtak ki Thur-sonál egy halat, a mely szélesebb volt egy félmér-toldnél. Az angol észrevette a gúnyt, azonnal el-hagyta a szobát haragosan, és segédei által elég-tételt vagy magyarázatot kért a skóttól, kiről azthitte, hogy őt megsértette. A nagy hal elbeszélőjenyugodtan felelé: „Jól van jól urak, ha önökbarátja elenged valamit a tigris hosszából, majdmeglátjuk, mit lehet tenni a hal szélességével."

A kihivás visszavágásához is ért a 3kót meg-lehetősen. Egy utazó uri omber a falusi borbélyértküldött, rendkivül meleg időben, hogy az őt borot-válja mög. A mütét alatt észrevette, hogy a bor-bély meglehetősen be van csipve, a mennyibon

helybon 8 frt, vidékre 12 frt. (Keletkezett 1764.júl. 14-én.)

Hermannstadter Zeitung vereinigt mit derit Sie-benbürger Boté. (N-Szeben.) Szerk, és kiadjaSteinhaiisen Tódor. L X X X I I . évf. Ára helyben9 frt, vidékre 13 frt. (Keletkezett 1789-ben mintSiebenbürgor Boté.)

Agramer Zeitung. (Zágráb.) Szerk. ChernelF . XLV. évf. Ára helyben 12, vidékre 16 frt.(Kelotkezott 1826-ban.)

Arader Zeitung. (Arad.) Szerk, és kiadja Gold-scheider H. X I X . évf. Ára helyben 14, vidékre16 frt. (Keletkezett 1852-ben.)

Temesvarer Zeitung. (Tomosvár.) Szerk. Dr.Zilahy Pál, kiadja Uhrmann M. X I X . évf. Arahelyben 12 frt, vidékre 16 frt. (Keletk. 1852-ben.)

Pester Lloyd. Szork. Dr. Falk Miksa, kiadjaLloyd-társulat. X V I I I . évf. Ára az estilappal s

kétszer-háromszor már megvágta arczát. Hogy ezt heti melléklappal együtt helyben 20 frt, vidékrea lehető leggyöngédobb módon tudtára adja neki, 22 frt. (Keletkezett 1854. jan. l-jén.)csendesen mogjegyzé: „Ugy látszik, barátom,hogy ez a meleg idő ogy kissé reszketővé tette akezét." A borbély nyugodtan válaszolt: „Nemuram, nem az a baj, hanem az ön bőrét tette ameleg felette lágygvá" •

Egy tubák-kedvelő highlandi megy az utczán,8 egyik vendéglő kapujában meglát álldogálni egynagy derék embort, kinok különösen hatalmas orr-lyukai vonták magukra figyelmét a kissé piszeorron. Szívélyes arczczal oda megy hozzá, s udva-riasan megkinálta tubákkal Az ideg k i égy ,riasan megkinálta tubákkal. Az idegon egyszinte sértve érezte magát, s csak ugy félv

gy kisség gy félvállról

viszonzá: „Nöm szoktam tubákolni." „Milyen kár,viízonzá a másik — mikor olyan kitünő alkalma-tosság Vfm hozzá."

Pester Autogr. Correspondenz. Szerk.és kiadjaLichtenstein F. L. V. évf. Megjelenik hetenként13-szór. Ára ogy évre 240 frt. *) (Keletkezett1866-ban.)

Pester Journal. Szerk. Dr. Lőbo Otto, kiad-ják Singer A. C. és Schnitzer J . IV. évf. Ára hely-ben 10 frt, vidékre 12 frt. (Keletkezett 1867. jan.l-jén.)

Ungarischer Lloyd. Szerk. Weiszkircher Ká-roly, kiadják Rothfeld S. és Weiszkircher Károly.I I I . évf. Ára az estilappal és heti melléklapokkalegyütt helyben 16, vidékre 18 frt. (Keletkezett1867. decz." 25-én.)

Neuer Temesvarer Zeitung. (Temesvár.)Szerk.Strasser Albert, kiadják Förk Gusztáv és Strasser

Egy gorombaságáról és aljas bánásmódjáról j Albert. I I I . évf. Ara helyben l l frt, postán 15 frt.jól ismert skót tanácsbiró, midőn földjeire kocsi- (Keletkezett 1868. jan. 2-án.)zott volna ki, kocsija nagyot döczczent a kapu Neue freier Lloyd. Szerk. Horn Ede, kiadjafilőtf- hi-vorn fcnvnn RoHon.t oa »V,̂ „,W.K., ;xn- = < J ó k a i Mór. I L évf. Ara az ostilappal együtt hely-

bon 16 frt, vidékre 18 frt. (Keletkezett 1869. jún."

előtt heverő kövön. Rettenetes méregbe jött, sazonnal megparancsolá a mindenesnek, hogy akövot oltakaritsa onnan, mire visszatér. Azonbana kő csak ottmaradt, 8 visszajövot ujra keresztülmenvén rajta a kerék, a kocsit becsületesenmegrázta. A gazda még dühösebben mint olőbb,szokott durva nyelvén rákiált a mindenesro: „Tegazember, ha azt a kövot mindjárt a pokolbanem takarítod onnan, összetöröm a fejed." „Jólvan, jól, mondá a cseléd nyugodtan, mégis jobbvolna nz égbe takarítani valahogy, ott levésbbélenno uraságodnak utjában."

Később lesz alkalmunk látni több példáját askót házicseléd nyugodt önelégültségének, ittcsak egyet a sokközül, a gyors elhatározásra. Egysuhanczot inasnak fogadtak fel Oijy uri házba, smegmondták noki, hogy ha a kozéro bizott chinaiedényekből csak egyet is oltör, azonnal olbocsát-tatik. Egy napon nagy ebéd volt a háznál, s szük-ségl ől rábíztak egy csomó tányért, hogy azt vigyefel a konyhából az ebédlőbe. Utközben a lépcsőnolcsuszott, s a tányérok darabokra törtek. A fiúott hagyva a cserepeket, ment fel egyenesen azebédlőbe, s bedugván a fejét az ajtón bekiáltott:„A tányérok eltörtek, én pedig jó egészséget ki-vánok."

Egylairdnek a nojo a presbytori egyházhoztartozott, maga pedig egyik legbuzgóbb hive volta püspökinek. Az asszony egyszor elhivatá sajátöreg falusi papját, s kitünő ozsonnával vendégeltemeg, mikor épen a laird nem volt otthon. Azon-ban mielőtt az asztalt elhordtak volna, hirtolonbelépett a férj, s/nem igon örülvén az ilyon időnkívüli vendégeskedésnek, egyenesen rászól nejére:„Helen Guthrie, csak nem gondolnám, hogy lelkedüdvösségét az én lisztes-zsákjaim árán akarnádmegvásárolni."

Azzal a felolettel sem érné be a, zsinat, a me-lyiket az örog asszony adott mikor censeálták acatfchismusból: mik'az isten parancsolatai? „Iga-zán, uram, ő maga tudhatja azt legjobban." Az serosz a mit egy másik kátéból vizsgált asszonyadott a nem rég elhunyt dr. Johns tonnák, kimellesleg mondva nagyon szép omber volt. Az asz-szony a kérdésre, bizalmasan vorogetvén a dok-tor vállát, mondá: „Csak mondja meg maga, szépdoktor, sonki sem tudja azt olyan szépen elmon-

összesen - = 1 1 .

II. Pol i t ikai heti lapok.Kronstadter Zeitung. (Brassó.) Szerk, és kiadja

Gött János. X X I I . évf. Megjelen, hetenként 4-szer.Ára helyben 5 frt 25 kr, vidékro 6 frt 30 kr.

Budapester Nachrichten. (Buda.) Szerk. Gold-berg L. Kiadja Neumann E. X I . évf. Megjelenikhetenként 2-szer. Ára helyben 4 frt, vidékre 5 frt.

Ungarúches Fremdenblatt. Szerk, és kiadjaChorini Zsigmond. IX. évf. Ára 6 frt. ' «»

Siebenbürgische Blatter. (N.-Szeben.) Szerk,dr. Kautzner Ferencz, kiadja Filtsch S. I I I . évf.Mogjelenik hetenként 2-szer. Ára holyben 6 frt,vidékre 7 frt.

Ungarische Presse. Szerk. Beermann Gyula.X I I I . évf. Ára 4 frt.

Die Drau. (Eszék.) Szerk. Frank J . I I I . évf.Megjelenik hetenként 3-szor. Ára helybon 10 frt,vidékre 12 frt.

Bethien'8 Diplom. Wochenschrift. Szerk. gr.Bethlen Miklós. IL évf. Ára 4 frt.

Der Grenzbote. (Zimony.) Szerk, és kiadjaSoppron J . C. IL évf. Ára 6 frt.

Echó aus Siebenbürgen. (Gyula Fehérvár.)Szork. Folsthal Miksa. I . évf. Ára 6 frt,

lás és közoktatásügyi m. kir. miniszterium. SzorkKörnyei János. I I I . évf. Mogjel. hetenk. 1-szor.Ára 3 frt.

Összesen = 3.

V. I luinoriszt ikus lapok.

Neuer freier Styz.MottékhTpjn: „DieLaterne."Szerk, és tulajd. Singer A. C. és Schnitzer J . V I I I .évf. Ára 6 frt.

Die Fackel. Szerk, és kiadja Boldini RóbertV. évf. Ára 6. frt.

Kobold. Szerk. Adler Móricz, kiadja Sonnen-thal. IV. évf. Ára helybon 4 frt., vidékre 4 frt.80 kr.

Die Fuchtel. Irja és kiadja Hugó Károly. I I I .évf. Ára 6 frt.

Satan. Kiadja Schalinger Zsigmond. Szerk.Gottseiboiuns (álnév). I I I . évf. Megjol. havonk.3-szor. Ára 2 frt. 25 kr.

Saphirs Styx. ,,Der Volkswirth" és „DieGeissel" melléklapokkal. Szerk, és kiadja SaphirEde. IL évf. Ára 5 frt.

Die Reichsgelse. Szork. és kiadja Fuchs H.Utazó kezelő Stoininger I I . I I . évf. Ára 6 ft.

Összesen = 7.

VI. Szaklapok.Notirungen der Pester Börse und Kornhalle.

Kiadjabörzenap7 frt.

a a pesti börze. I X . évf. Megjelen mindenaap délutánján. Ára helyben 6 frt., vidékre

Ö,sszeson 9.

dani.' (Folyt. kÖT.)

A német hírlapirodalom Magyaror-szágon 1870-ben.

I- Politikai napilapok.

Stadtische Pressburger Zeitung. (Pozsony.)Tulajdonos Pozsony városa, szerk. Höchell Her-

iiadja Schreiber Alajos. CVII. évf. Áramann,

IU. Vegyes tartalmu lapok.Bürgerfreund. Szerk. Müller Károly. IV. évf.

Megjelen havonk. 2-szer. Ára 4 frt.Die Donau. Szerk. dr. Síegmund Vilmos, ki-

adja Zeislor M. IL évf. Ára 6 frt.Jüdische Pester Zeitung. Szerk. Reiss M. I I .

évf. Ára holybon 4 frt., vidékre 4 frt. 80 kr.Pest-Ofner Blatter. Kiadják Hűmmel Vilmos

és Fellermsiyer Nep. János. IL évf. Ára 3 frt.Kreuzer-Journal. Szerk, és kiadja Tottau

Lázár. I. évf. Mogjelen hetenk. 6-szor. Ára 3 frt.20 kr., egyes szám l kr.

összesen = 5.

IV. Egyházi és iskolai lapok.

Der Glaubensbote. Szerk. König R- VII. évf.Megjel. havonk. 2-szer. Ára 4 frt.

Ungarischer Schulbote. (Buda.) Kiadják ésszork. Schwicker J . H. és Rill Jozsef. I I I . évf. Meg-jel, havonk. 2-szor. Ára 3 frt.

Volksschullehrer-Blatt. (Buda.) Kiadja a val-

*) E szokatlanul magas sír megértésére megjegyezzük,hogy e leönyomatu lap, a nagyobb napilapok vezérczikkeitkivonatban (azok megjelenésével egyidejüleg), valamint azországgyülési s egyéb tárgyalásokat és hireket leggyor-sabban adja, leginkább a külföldi lapok szerkesztőségeiszámára.

National-Herren-Mode Journal. Szork. és ki-adják Hoffmann és Török. V I I . évf. Megjel. min-den hónap első hetében. Ára 6 frt.

Ungarische Mediz.-Chirurg. Presse. „DerHonvédarzt" havi melléklettel. Szerk, és kiadjadr. Mangold Heinrich. VII . évf. Ára 6 frt.

Pester Börsenbericht. Kiadja SchönbergerLajos. I I I . évf. Ára 5 frt.

Der Landwirth. Az Ungarischer Lloyd hetimelléklapja. I I I . évf.

Gewerbe Zeitung. Az Ungarischor Lloyd hetimelléklapja. I I I . évf.

Dav. Fischof's Finanaieller Wáchter. Szerk,és kiadja Fischof David. IL évf. Ára 12 frt.

Wochenblatt für Land- und Forstwirthschaft.A Pester Lloyd mellék lapja. I. évf.

Összesen — 8.

VII. Vidéki lapok (nem politikai t a r t a l o m m a l . )

Gr.-Becskereker Wochenblatt.) (N.-Becske-rok.) Szerk, és kiadja Pleitz Pál X X . évf. Ara4 frt. 48 kr.

Neusatzer Lokalblatt und Bacskaer Boté.(Ujvidék.) Szork. és kiadja Fuchs I. X I V . évf.Ára 5 frt. 48 kr.

Werschetzer Gebirgsbote. (Versecz.) Szerk, éskiadja Kirchner I. E. X I V . évf. Ára helyben 4frt. 50 kr., vidékre 5 frt. 50 kr.

Krassoer Zeitung. (Lugos.) Szerk. WontzelyJános. X I I I . évf. Ára holyben 5 frt, vidékre 5 frt60 kr.

Bistrizer Wochenblatt, (Besztercze) Szerk.KointzelGyörgy, kiadja Brestowsky Károly. V I I I .évf. Ára helyben 2 frt. 40 kr., vidékre 3 frt.

Esseker Lokalblatt und Landbote. (Eszék.)Szerk, és kiadja Lehmann Károly. VIL évf. Árahelyben 2 frt, vidékre 2 frt, 60 kr.

Nera. B.-Weiszkirchner Wochonblatt. (Fe-hértemplom.) Szerk, és kiadja Wundor I. IV. évf.Ára 4 frt. 40 kr.

Oedenburger Nachrichten. (Sopron.) Szerk.Schindler Feroncz. I I I . évf. Megjel. hetonk. 2-szer.Ára helyben 6 frt. vidékre 7 frt. 60.

Pancsovaer Wochenblatt. (Pancsova.) Szerk.Sibenhaar A. kiadó-nyomdász felelőssége alatt. I I I .évf. Ára helyben 3 frt. 60 kr. vidékre 4 frt. 20 kr.

Siebenbürgisch deutsches Wochenblatt. (N.-Szoben.) Szerk. ifj. Drotleff József. III . évf. Ára5 frt.

Die Donau. (Pozsony.) Szerk, és kiadjaPfeiffer Károly. IL évf. Ára 4 frt. 8O._

Neuer Oraviczaer Berggeist.(Ornvicza.) Szerk,és kiadja Wunder I. nyomdász Fehértemplomban.Ára helyben 4 frt., vidékre 4 frt. 40 kr.

Der Morgenstern. (Sopron.) Szerk, és kiadjaBenisch Károly. II. évf. Megjel. havonk. 2-szer.Ára 3 frt.

Slavonia. (Eszék.) Szerk, és kiadja WaverkaJ. F. Megjel. hetenk. 2-szer. IL évf. Ara holyben6 frt., vidékro 7 frt. 60.

Esseker Allgemeine Illustrirte Zeitung. (Eszék.)Szerk, és kiadja Lohman Károly. IL évf. Arahelyben 4 frt. 80 kr., vidékro 6 frt.

Tirnauer Wochenblatt. (Nagy-Szombat.)

Szork. és kiadja Winter Zs^mond nyomdász. ILévf. Ára 4 frt 80. .

Neutra - Trenchiner Nachrichten. (Nyitra.)Szerk. Proksch A. kiadja Moossnor J . l l . évi. Arahelyben 3 frt. 40 kr., vidékre 4 frt.

összesen = 1 7 .VIlI. Hirdetési lapok.

Temesvarer Anzeiger. (Temesvár.)f A f 80 k

Temesvarer Anzeiger. ( ) KiadjaMaszner G. O. III . évf. Ara 1 frt. 80 kr.

Allgemeiner Anzeiger. .(Buda.) Szerk, és kiadjaBauszner József. III. évf. Ara 4 frt.

összesen = 2.IX. Folyóiratok.

Verhandlungen und Mittheilungendes Sieben-bürgischen Vérein* für Naturwissenschaften.{K.-Szebon.) Szerk, a társulati választmány. XXI.évf. Megjel. havonként.

Schul- und Kirchenbote für das Sachsenland.(N.-Szebon.) Szerk, és kiadja Obert Ferencz. V.évf. Megj. havonk. 1-szor. Ara 2 frt. 40 kr.

összesen = 2.Merjelen összesen 64 német hírlap és fo-

lyóirat,' és pedig 32 a fővárosban, 32 avidéken. Közli Szinnyei József.

júl. 2-án Mariott Frigyes Shell Mound Lake-ben,Kaliforniában „Avitor" név alatt egy nagy, épencsak o célra épitott helyiségben állitott ki. Képünkis ezt mutatja. Az egésznek szivar alakja van, segy 37 láb hosszu s közepén l l láb átmérőjü, nád-dal vagy sodronynyal körülfont léglapdából áll.Mindkét oldalánjszárnyalaku készülékek vannak, shátulsó végén egy csavar van alkalmazva szárnyak-kal, melyeknek mozgatására egy gőzgép s/.olgál.A mint beszélik, zárt helyen az ,,Avitor" igenkitünőnek mutatkozott, mig ellenben a szabadbanez is csak olyan, mint az eddigi léghajók, mert ezis nagyoa ki van téve a légáramlatok hatásának.

S. L

E g y v e l e g .** (Budapest népessége.) A népszámlálás

adatai már együtt vannak, s Pesten következő

G ő z - l é g h a j ó .Egy oly készülék föltalálása, molylyol nem-

csak a° magasba fölemelkedni, hanom ott egy-szersmind bármely irányban, még az uralkodólégáramlatokkal szemben is szabadon mozogni ésröpködni lehessen — egy szóval a kormányozhatóléghajó föltalálása egyike ama fontos feladatok-nak, melyeknek megoldásával az emberi elmo ésföltaláló szollom folytonosan foglalkozik. Pedig aszaktudósok nagy többsége e feladat megoldásátlehetetlennek nyilvánitotta. Hanem azért oko-san teszszük, ha előbb jól megfontoljuk a dol-got, mielőtt végleges itéletet hoznánk róla, mertmáris nagyon sok minden megtörtént, a mit ré-gebben lehetetlennek tartottak. A legtöbb idevonatkozó kisérletet Es^ak - Amerika ifigyosült-AUamaiban tottók. E kísérletek eredményeiről a„Scientific american" értesiti a tudós világotidőnként. Az emlitett folyóirat következő közle-ménye bizonyára olvasóinkat is érdekelni fogja.

Dr. Andrews Perth Amboy-ban, Uj - Jersey.államban egy idő óta nagyon sokat foglalkozott•a léghajózással s tetemes vagyonának jó nagyrészét efféle kísérletekre áldozá. Közelebbről egyléghajót készitett, melytől a legjobb eredményeketvárhatjuk. E léghajó tulajdonképeni lényoge akövetkező szerkezetből ál l : három hengerből,melyeknek mindenike 100 lábnyi hosszu és átmé-rője 20 láb. E hengerek mindazáltal csak hosszu-ságuk háromnegyed részéig hengeralakuak, mórtkétfolől kúpban végződnek. A három hengerogész hosszában erősen össze van kötve és vízszin-tesen fekszik. Tolt állapotban 70,000 köblábnyigáz fér beléjök s könenygázzal telve 5720 ftnyihorderővel birnak. Az igy elkészitott léghajóbizonyos kormánylapátszorü készülékkel van el-látva. Ezalatt mintegy 30 lábbal, sok sodrony-nyal és kötéllel megerősítve egy nádból font és 16láb hosszu, nyilt, ugynovozett sálon függ a légha-jósok számára és ennek hosszában belől egy simasinen mozgó kötél van fektetve, melyen valami su-lyos anyag egy csavar és a terein két végénalkalmazott gördülő csiga segélyévol a terem egyikvé"étől a másikig tolható. A sulytömeg rendszerinta terem közepén nyugszik, moly fölé a sinut némieséssol bir. Ha például a sulytömegot a terem hátsórészo felé toljuk, akkor a léghajóvizszintes helyzeté-ből ahoz 10—20 foknyira elhajolt helyzetbe jut , shaeoy kevés terhet kivetünk, emelkedni fog, s'ezzelegyidőben a rája ható felsőbb lovegőrétog előrefoo-ja hajtani. Mikor aztán a kivánt magasság elva'n érve, a sulyt a terem előrészébo vonják, mi-nek következtében a léghajó ellenkező iránybanismét ferde helyzetbe jön a vízszintes fekvéshez, sha ugyanekkor egy kovés gázt is bocsátunk ki,folytonos előrehatoló mozgással fog a földre erosz-kedni. Ekkor aztán ujból terhet lehet fölvenni, segy erősen összenyomott köuenygázzal telt gáztar-tóból, melyet magukkal hordanak, a kiszabadultgáz ujjal pótolható, s ismét mint előbb, fölemel-kedni, s ez eljárást a hányszor tetszik, ismételnilehot. Dr. Andrews, a mint mondják, egy ilyenléghajóval már tött i« egy utazást, hanem azt eddigmég nyilvánosságra nem jutott okokból azóta nemjsmétolto.

Egy másikléghajót kisérlet-mintaképen ! 869.

számokat tüntetnek ki. A belvárosban lakik:12,139 férfi és 12,203 nő, összeson 24,342 lélok; aLipótvárosban 10,411 férfi, 11,395 nő, összesen21,806 lélok; a Terézvárosban 38,012 férfi, 35,879nő, összesen 73,891 lélek; a Ferenczvárosban10,983 férfi, 10,458 nő, összeson 21,441 lélek; aJózsefvárosban 21,332 férfi, 20,099 nő, összesen41,341 lélok; a kültelkekon 7672 férfi, 5947 nő,összesen 13,619 lélok; Kőbányán 2447 férfi, 1813nő, összesen 4260. Vagyis Pest lakossága 200,824lélok, 102,996 férfi és 97,824 nő. Buda összes la-kossága 54,577. E szerint a testvér fővárosnakmindössze 255,401 lakója van. Megjegyzendő,hogy Budának az 1857-iki /isszeiráskor 55,240lakója volt. Most azonban Ó-Buda nincs hozzászámitva.

(A húsfogyasztás befólyáxa a mezei gazda-

csaknem kizárólag e czélra termesztett takarmány-növényekkel hizlaltatott.

** (A pénz értéke különböző időkben, különö-sen a gabonaár irányában.) A „Journ. <]' agricul-turo pratiquo" következő érdekes összeállításbanadja elő egy hectoliter (körülbelől egy pozs. mérő)buza értékét hajdantól kezdve mostanig: Athéné-ban Demosthenos korában 4 frank 73 centimé (ügyfrankban 100 centimé van, 2 s fél cent. — 2 kr.,1 frank = . 40 kr.), Rómában a konzulok alatt 4 fr.42 cent.; Francziaországban Nagy Károly alatt4 fr. 24 cont.; VII. Károly alatt 4 fr. 99 cent.;1512-dik évben 5 fr. 45 c ; 1536-ban 22 fr. 37 c ;1610-ben 22 fr. 7 c.; 1640-ben 22 fr. 68 c ; 1789-bon 23 fr. 72 c ; 1830-ban 24 fr. 8 c ; 1839-ben25 frank. — Gartner (jeles államgazda) azt jegyzimög a feuebbi adatokhoz, miszerint nöm a buzaértéke emelkedett, hanom tulajdonkép a nemeserezek, arany és ezüst értéke csökkent. Egy mérő

j buza mai nap sem ad se több, se kevesebb táp-anyagot, mint Mózes vagy Szolon idejében, deminél nagyobb tömegre halmozódik összo a vertarany és ezüst, annál többet kell belőle egy mérőgabonáért adni; mi különösen kitetszik onnan,hogy Amerika fölfedezése után, a spanyolok tö-mérdek aranyat s ezüstöt hozván be, a terményekára rögtön felszökkent. — Feltünő egyébiránt,hogy a zab, árpa és rozs ára 1500 óta keveset vál-tozott: 1510 ben egy heet. rozs ára 14 fr. 72 cent.,árpa 13 ir. 25 c , zlb 8 fr. 1 c. volt, — 1839-benpedig rozs 14 fr. 8t c , árpa 13 fr. 72 c , zab 8 fr.8 c. - (G. L.)

** (Lovak megáldatása Rómáhan.) A „Sza-bad Egyház" szerkesztője irja Rómából: „SzentAntal apát napján, f. hó 17 én a camalduli apá-czák templomában, mely a rS. Maria Maggiore

Gőzlégliajó.

ságra Angliában.) Blumenbach emliti, hogy atermészetbúvárok sokáig tanakodtak afölött, vajjonaz ember fű- vagy husevő állat-e? s hozzáteszi:hogy biz az mindenevő. Do ha o jeles tudós az an-golokat vette volna, ugy okot bizonyosan a hus-ovők közé sorolandotta, mert náluk régibb és ujabbidőbon mindig tulnyomó volt a hus élvozete. —•Mennyi juhhús fogyhatott ol e szigeten a 16-dikszázadban, különösen kitünik azon szerfölötti fon-tosságból is, melylyel Angliában a gyopjutermelésés kivitol már akkoron birt. S mily nagy volt ahúsfogyasztás a 18-dik század elején, mutatják alegjobb angol statisztikusok egyikének im e szavai:,az angol nem szeroti a növényfélét, hanem csak

a hust." Azóta mostanig a húsfogyasztás legalábbis azon arányban növekedhetett, a mint a népességés keresetmód szaporodott. S épen a tetemes hús-fogyasztás következtében az állattenyésztés mindignaqyban űzetvén, ezáltal nemcsak a nyert trágya-mennyiség növekedett a gazdaságokban, hanema váltógazdaság bevitele s terjedése is szerfölöttkönnyittetett az angol f öldmivelésnél, mely a 18.század vége felé lassanként kiszorító, — az egykorAno-liában is uralkodott három nyomásos gazdál-kodást, s a szalmás-növények közé lóhert vagyrépát sorolni mindinkább közönségessé vált. ílyeljárás mellett, sok takarmány- és virágzó állatte-nyésztéssel birván, a föld nöm zsaroltatott ki, s agabnafélé'v folyvást gazdagon termettek aránylagkisebb területokon. Á tetomes húsfogyasztás annálhatályosb emeltyűje lőn az angol mezei gazdasággyarapodásának, minthogy ez országban csupánmarhatenyésztésre alkalmas vidék kovés volt;továbbá a szeszfőzés, még miután a mult század-ban a szeszes italok gyártása nagyon elterjedt iá,Ano-liában sohasem üzetott oly mértékben, hogy ahulladékokkal sok marhát lehetett volna hizlalni.A vágómarha, legalább a mult század közepe ota,

basilika szomszédságában fekszik,rek s ogyéb állatok megáldása történt. E naponvan a templom búcsúja, s az Iston háza, olaszszokás szerint, ilyenkor aranyozott s ogyéb szinüfüggönyökkel lőn feldíszítve. Kora reggeltől sz.misék mondatnak^ az énekes nagy miso tizenegyórakor tartatott. En tiz óra tájban jöttem oda, atemplom bajárata eiőtt elhintett borostyán-levelekkellemes illatot terjesztettek. Bonn kevés ájtatos-kodót találtam, de azért folyton jöttek-mentek azemberek. A kisebb terjedelmü templom közepénegy oszlop molletti íróasztalnál, melyon szent ké-pek, breviárium, viasz-gyertyák, rituilesírószerekhevertek, ogy karingos, stólás pap ült. Ő beírta aszent mise-adományokat, s elfogadta a szentelésérthozott alamizsnákat. Képekot is lehete itt kapni,melyek sz. Antalt ábrázolák, de az"1 ' 1<"T''"káhh ntemplom ajtaja előtt áruitattak. A - ,belül, sz. Antal életének ogyo3 jeleneteit,^ pusz-tában az ördögökkeli viszontagságait, stb. ábrázolófreskók diszositík. Delin. Marca János müvé. Igenkiváncsi voltam a lovak msgáldatását látni. Kevésidő mulva, a karinges papot egy szolga kihívta atemplom ajtajához, utánok a miniszter szentolt vi-zet vitt és egy fából készült s-nag-y forgács cso-korral ellátott aspor3oriumot. Kimentem az ajtó-hoz, hol körülbelül harminc?: ember, közöttöknehány franczia jv.ip is várta a jelcnetot, melynekcsakhamar tanúi levőnk. Egyfogatu kocsi állottelöttünk, melynek hátsó oldalához egy másik lóvolt kötve. A pap a legfelsőbb lépcsőn állva a szo-kásos, kezdő versiculussal két latin imát mondottel, kérvén az Istent, hogv szt. Antal közbenjárásaáltal OZ'ÍU állatok minden bajtól megóvassanak sazon felül az emberek is a szent férfiu példájánjóra bu/duljanak. Ezen rövidke imák után, a lo-vaknak, szentelt viz általi, hármas meghintése kö-vetkezett ezen formula kiséretében:

65

im*

I

64

„Per interccssionem beati Antoiiii abbaist,liberentur haec animalia ab omnibus malis." —A pap elvégezvén ténykedését a templomba visz-szatért, s az illető kocsi tova robogott. Nehánypercz mulva egy uri lovat hoztak, fején zöld tolllobogott, s farka veres selyem pántlikával voltbefonva. A papot ismét kihívták áldást osztani.Majd ogy szép hintóközeledett feltollazottgyönyörünégy lótól ragadtatva, az áldás helyére: a papelkezdi imáit s e közben egy lovag is oda ugrat, segy bérkocsi, melyben két idősb nő ült. A lovagülve lován kalapot emelt, hasonlag a bérkocsis a

bakon, a nők pedig keresztet vétenek, midőn azáldást hozó viz szentelt cseppjei az állatokra hul-lottak. E csoportozat még szét som oszlott, s imeegy zuáv szép nyerges lovat vezet olé.

A katona leveszi sapkáját, a pap imádkozik,s ogy szegény ember a büszke katona ló mellé kétlekonyuló rongyos gebét állit, hogy azok is meg-áldassanak. És e jelenetek ismétlődnek, kisebb-nagyobb változatossággal az ogész nyolc^ad alattnaponként. Ezek kiválólag a lótulajdonosok és akocsisok kedves napjai, habár most az egykoriünnepélyesség hanyatló félbon van. Itteni polgá-

roktól hallottam, hogy előkelő urak legügyesebbkocsisaikra bizták e napon lovaikat, s egy-egykocsi előtt a legszebben feldiszitve tizenkét pár lótánczolt, egyetlen kocsis által kormányoztatva abakról. Midőn az áldás helyéről visszatértek, akocsisok, merész kanyarulatokkal a legszükebbutczákon hajtottak keresztül a közönség tapsviha-raitól kisérve. — E napokban a tüzérség s a lovasezredek lovai fognak megáldatni, nem különbena posta s egyéb állami vagy municipalis lovak. Apápai udvar lovai vasárnap f. hó 23-kán ünnepé-lyesen fognak az áldás temploma elé vonulni."

Pál-fordulása.gy jelentősége van a gazda közönségre,

mikor minden gazdasági tudomány csak jó re-ménységben áll, — megvárni, hogy tavasz nyiltávalmit ád a jó ég; vizsgálni, hogy mi van a szürkeföllegekbe irva; fagy, hó, vagy időlágyitó eső sahhoz lehet irányozni a készülődéseket a tavaszivetéshez, a mi igen fontos foglalkozás, ha valaki amunkát nöm akarja a körmére égetni.

A gazda embernek sok tudománynyal kellbirnia a „kisujjában;" sok olyan jolekot és körül-ményeket megsejtoni, a melyekről könyvek nembeszélnek, melyeknek csak az emberi ész és ta-pasztalás tudják kifürkészni paragraphusait.

A gazda embernek csillagásznak, időjósnakés nagy természettudósnak kell lennie; csillagokés idök járásából sokszor biztosan rá merik fognia kalondáriumi ,,havazás" vagy „tartós jó idő"-re,hogy „az igéret, nem adomány!"

A gazda embernek állat-tanulmánynyal iskell birnia; a macskát megfigyeli és megjósolja azesőt; — a kajla nem ereszti alá a borját, be kellütni a tartós melegnek, — noki még a szamár ordi-tás is jó szó, mely szelet hoz.

A legfontosabb időjósló-állat azonban a bar-langi medve.

Ki ne hallotta volna az öreg maczkónak jószokását, hogy az egész telet végig aluszsza.

Tél kezdetével befekszik a barlangba és tavaszkezdetével kijön a lyukból. A hosszu álom közepénegyszer, Pál-fordulása napján, — legalább igy tartjaezt a köznép hite, néha pedig össze is üt a való-sággal — a maczkó folébred a barlangban. Föl-ébred, megmosdik szőrös bocskorával ea kifészkelimagát odújából. A lyuk eiőtt körülnéz és észlel.

Ha az idő zord,szeles; a zúzmarás erdő fagyosgalyai recsegnek, ropognak, madár csak a hollóvalami elveszett őz hulláján rákkor az öreg maczkóbele prüsszent ogyet a világba, megrázza bundájátés neki indul az itéletes vidéknek.

Tudja az öreg, hogy a tél most adja ki a mér-gét s egy pár nap kiállott szenvedéséért nemsokáig késik a megérdemelt napsugár, lombos árnyés az árnyban gondtalanul pihenő zsákmány . . .

De ha az odúból kiczammogó medvét kelle-mes nap, olvadó idő, meleg eső, s egy-két ostobaczinke a rügyezni kezdő ágakon ugrálva fogadja:az öreg kellotlenül megrázza fejét, egyet ordit azerdő sürüjébe, rosz kedvvel visszaballag barlang-jába, megpihent oldalára fordul és alszik tovább,mig az idő kibomolja magát.

Azt is tudja az öreg, hogy az a korai napsu-gár csak csalogatja a rügyeket és az ágakra azostoba czinket,de tél vége és a tavasz kezdete mégmessze van.

Beüt a hideg kétszerezett erővel, és koránkicsalt rügyek, ostoba czinkék megfizetik a koraimeleget.

Pál-fordulása napján fordul mög a medve abarlangjában, és Páltbrdulás napján fordul meg azidőjárás állandóra.

És ezért nevezi a magyar ember január 25-étPálfordulásának.

Medvo-járá8os vidéken száz kőzül küenezven-kiloncz esetben bizonyosra fogják a. jó időt, ha aváratlan és hivatlan vendég megjelenik a csorda,vagy a ménes körül.

Az első állat tehát, mely a közeledő tavaszthirdeti, a medve, s hálából az emberiség rendez azodúból kikelt maczkónak mulattatására — medve-vadászatokat, és isznak előre a medve bőrére na-gyokat a medve-toron.

Hogyos vidékeken a medve-vadászok nagyontudják, mi az a medve-tor.

A medvetort előre szokták rendezni, s csak avadászat után sül ki, hogy ki fizeti meg a tor árát.

Már az olyan statútum forma, hogy a ki a?első medvét meglátja, annak a költségére megy amulatság . . .

T Á R H Á Z .K—on van egy közmondás: „megfizette, mint

Lukács bácsi a medve-tort."E közmondás azon mulatságos történetek

egyikének köszöni életét, a milyenek különösenmedve-vadászatok alkalmával oly gyakran előfor-dulnak, s melyek százféle variatiókban egy vadásztársaság lakomájának elmaradhatlan fűszorét ké-pezik.

Lukács bácsi nagy vadász volt a maga idejé-ben; még most, hajlott korában is vadászat azélete, s ha nem vehet részt fáradságos hegymászá-sokban, legalább azzal mulatja magát, hogy avadásztanyán rendezi a lakomát és hallgatja afiatalabbak hárijánosos kalandjait.

És elhisz nekik mindont, hisz maga is átmentilyféléken nem egyszer.. . Eégebben történt, mégakkor, midőn Lukács bácsi a vadászati babérokatbokrosával szedte.

Pálnapja előtt megülték a vadászok a medve-tort : gyönyörü csikorgós, zúzmarás idő volt, amikor még a jó kutyát sem szokták kiverni a ház-ból. A vadászoknak ilyen idő a gyönyörü. Hajnali4 órakor már viszhangzott erdő és hegy a hajtókutyák ugatásától.

A vadászok szép tisztás helyre értek, a honnéta galytalan fatörzsök között napfoljöttével messzeellehetett látni, s kiki kiválasztá a maga legjobbhelyét, Lukács bácsi oda állt, a honnan a csordásszerint tegnap a medve kilátogatott a világba.

Megindult kiki a maga irányába.Egyszer csak vagy ötven lépésről Lukács

bácsi valami fekete bozontos állatot lát, háttal ogyodúból kifelé vaczkolódni. Ködös volt az idő, nemvehette ki, öreg medve-o, vagy csak bocs?

Mindegy! Lukács bácsi fölemelte fegyverét;akkor látta, hogy az odúból még egy bunda kezdkifelé tolódni.

De már az sok a jóból. — Ha az egyiket lelövi,mit csinál a másikkal, az őt szonika megeszi.

Legjobb lesz megoldani a kereket, mig a bestiaészre nem veszi, s elkezdte az öreg a retirádát;haj de a bundásokse vették tréfára a dolgot; utánaLukács bácsinak. Futottak veszettül, hol a vadászelől, hol a vadállat hátul. Lukács bácsi orditott aversenyhez. Jön a medve, jön a medve.

Lukács bácsi már érezte a medve körmét ahátában, látta, hogy fogy a spátiumő és az üldözőkközött; már gondolatban elkezdott búcsúzni a vi-lágtól, jóbarátoktól, a mikor egy életmentő fene-ketlen sziklahasadék tágult utjába. A sziklahasadékoldalában törpe bokrok nőttek, azok föltartják őt.

Nem sokat habozott. Elől tűz, hátul viz, pus-káját elvetette, istennek ajánlotta lelkét, s inkábbesett mint mászott le a mélységbe, s mintegy kétölnyirc a meredek tetejéről, esés közben beleakadtegy galagonyába, s keserü csöppeket izzadva meg-húzta magát a mentő bokor alatt, és félholtan csakugy lopva mert fölfelé tokinteni.

A parton még folyton az üldözőket látta, sugy tetszett neki, hogy az egyik lefelé kacsingat,mintha utána akarná csinálni a salto mortálét. . .

Érezte, hogy sommivé kell lennie; ereje fo-gyott, és utolsó porczeit arra használta, hogy elát-kozva még azt is, a ki a puskaport, puskát ésmedve-vadászatot kigondolta.

Az éktelen orditozásra összefutottak a többiekis, és látták a kétségbeesett versenyt, három emberközt, kiknek ketteje, mint minden erdöcsösz, télenkifordított subával alig birt nyomába érni az észnélkül futamodónak.

Messziről meg nem érthették a dolgot; annálnagyobb volt aztán a nevetés, mikor urambátyámataz a két medve, a ki a gödörbe bele kergette, egyleeresztett kötelen félholtan huzta ki a bokor alól.

Lukács bácsi simította volna aztán a dolgot,de biz a „tort" neki kellett megfizetni, mert ő láttaaz első medvét, még pedig párosával.

Ilyen vadász dolgok gyakoriak a medvojárásosvidékeken, s Lukács bácsi már annyira belenyu-godott e „stiklibo", hogy mai napság maga dicsok-

szik találékonyságával, melynek nagyszerü hatásátcsakis ogy kis tévedés rontotta el.

Pál-fordulása mult kedden megint vigan töltel K — on; s hogy ott nem lehettem, a helyett imevegyétek ezt a nehány emléksort ti derék medve-vadászok. Talán Lukács bácsi se haragszik vaocrérte, hogy ilyen hüen lerajzoltam. Varga János.

Egy hangverseny a japáni udvarnál.Azon ajándékok közt, melyeket ő Felsége a

japáni császárnak küldött, egy pompás Bösendor-fer-zongora is van. B. Eansonnet, a ki az ajándé-kok átadásával megbizatott, érdekes dolgokatbeszél ennek viselt dolgairól.

Az expedicziót a mikádo nyilvános kihallga-táson fogadta a császári palotában, melyet a japá-niak O-Schironak neveznek. A kihallgatási teremtágas, három oldalról mindenféle elszőnyegzettfülkékkel köritve. E fülkék egyikében áll a trón,fekete fényezett fából, arany pántokkal. Ugyan-ilyenek a terem oszlopai is. A falak világoskékszinre vannak festve, a padozat szőnyegekkel bo-ritva. A bútorzat művészi alkotásu.

A mikádo a trónon ült s a tisztelgés fogadá-sára fölállt, a mikor is nehány pillanatra előtűntfiatal arcza, melyet — mikor ül, mindig egy a trónmennyezetére akasztott áttetsző szőnyeg takar-Jobbra, balra a tróntól álltak a testőrök fantaszti-kus nemzeti, 8 a miniszterek és diplomaták európaiöltözetben. A japán „zászlós urak" vörös bársonyöltönyt viseltek.

Ö császári japán fölségét idegen ember fianem méltó színről szinre látni, ezt a törvények istiltják. Azért privát-audiencziára idegent nem iseresztenek magas szine elé. Miután azonban a napfia is csak oly gyarló, mint más ember fia: őt isháborgatta a kiváncsiság, mi lehet az a nagy izé,a mi abban a furcsa faskatulyában van ? Mégisszerét kellett valahogy ejteni, kielégiteni ő magas-ságának tudni-vágyát a zongora iránt.

Ennélfogva kiürítettek egy császári pavillont,elvivén belőle azon keresztfalakat, melyek aztmintegy 60 kis szobára oszták. Ez könnyü munkavolt, levén a falak is, mint Japánban a legtöbbholmi — papírból. Csak egy válaszfalat hagytak,mely a termet két szakaszra osztá: a» egyikbenvolt Ransonnet és a zongora, a másikban a mikádoés az udvar.

Az adott jelre R. elkezdte a chromatikuscálát. Ez végtelenül tetszett a japán uraságok-

nak, s ebben hasonlítanak a törökökhöz: azoknakis a stimmolés tetszik legjobban. Mendolsohn ésStrausz iránt nem mutattak kellő méltánylatot.

Valami két óra hosszáig muzsikáltatott ma-gának a mikádo, akkor azután kijelenté, hogytökéletesen meg van elégedve.

Viszonzásul két kis csomagot küldött a báró-nak egy kis rakás czukros süteménynyel s mindon-féle szinre festett kalácscsal rizslisztből.

Az egyik csomagban egy arany dohánydobozvolt sajátságos faragványokkal és zománczolássaljapán izlés szorint, kitünő művészettel. Fedőjéntájkép, oldalain virágok láthatók.

A másik csomagban pedig volt egy darab —füstölt hal, mely azt jelenté, hogy az ajándokküldője egyszerü halász. A japánok t. i. halászok-tól származtatják magukat.

Mily sajátságos vegyüléke e kis történet ajapán észjárásnak.

Császárjuk arczát nem láthatja idegen, mertaz olyan nagy ur. Csak a japán részesül o szeren-csében, tehát „választott nép." S mégis az „urakura" akkor sem mulasztja el szerény származásátelárulni, mikor leginkább tündököl. Gőg és alázata legmagasabb fokon, összekeverve.

Mondja meg már most valaki: aristokraták-ea japánok, vagy demokraták? Tors K.

Melléklet a Vasárnapi Ujság 5-ik számához 1870. jan. 30.Irodalom és művészet.

= (^Kisfaludy-társaság uj kiadásai) A Kis-faludy-társaság pártolói illetményéből közelebb-ről négy uj kötet jelent mög, megannyi nagybecsüajándék az irodalom barátainak. Az elsö, melymég 1867-re szól Vachott Sándor összes költemé-nyeinek egy uj s az eddigieknél sokkal teljesebb,nagyszámu itt először megjelenő költeményt ma-gában foglaló kiadása. Vachott jobb daliroinkegyike, egyszerü s nemes érzés, tisztán kezeltműforma s csinos nyelv jellemzik költeményeit.Nemcsak nem avultak el még azok, de visszaha-tásul a terjedő ízléstelenség ellen, nagyon ishelyén van uj megjelenésök. — Részben 1867-re,részben már 186S-ra szol a Nibelungok, o-németeposz, forditotta Szász Károly. E ritka becsü mű,melyet Ráth Mór diszkiadásában ismer már amagyar olvasó világ, itt olcsóbb, de azért csinoskiadásban,kétségkivül még nagyobb elterjedéstnyerend. Érdekes élőbeszédet képez hozzá azonbecses értekezés, melyet a fordító a Nibelungok

ábrázolva, a mint egy könyvből olvasgat. Á ne-gyedik, legpompásabb kiállitásu codex ez. Ágostonműve: „De civitate Dei." Folió-nagyság, finom

könyvadományaiért, — ugyszintén Timár Károly,kolozsmonostori tanárnak az „Erdélyi gazda" díj-mentes megküldéseért őszinte köszönetünket nyil-

hártya; pompás betük, s minden lapon a sorok előtt vánitom. Koppély Géza, e. titkár.végig miniatur-arabeszkrajzok. Összesen a négykönyv 1028 hártyalevélből áll, melyek becseegyenkint is legalább egy aranyra volna tehető. —A felolvasás végeztével Rómer kétségét fejezi ki,hogy a harmadik codexen látható alak Mátyástábrázolná. Ipolyi kérvényt óhajt terjesztetni akormányhoz a többi codexok átvizsgálhatásának stalán egyszersmind megszerzésének közvetitése skieszközlése iránt. Henszlmann bizottságot kivánkiküldetni ez ügyben. Végre is a tárgy a közelebbiösszes ülésre haíasztatott. — A második felolva-sást Télfy Ivan tartá, bemutatva Hoffer Endrekörösi tanár értekezését: „A történeti módról a

Egyház és iskola.** (A leikéri apátságot) hir szerint Horváth

Mihály nyeri el.Mint beszélik, ez 5000 ftot jövedel-mező apátságra páter Mayer, ő Felsége gyóntatójais pályázott, de a primás visszautasitá e pályáza-tot, mert magyar egyházi javak csak magyar hon-polgároknak adományozhatok.

** (Fogarasvidék tanfelügyelője,)Réthi Lajos,decz. közepén nyitotta meg az iskolatanács ülését.Ezután Pánczél Károly a magyar és Meceángörög szertartási! esperes a román jegyzőkönyvvezetésével mogbizattak. A nyelvkérdés itt is fel-

görög igetanban.'- „ „ . . . , . - n ütötte üstökét, hogy ha két nyelven vezettetik a~=(A Kisfaludy-társaság) jan 26-i u esen Dux ^ ^ au"thenticus? Eköny-

Adolf „Eszméka vidéki szinészet rendezése korul" Jn̂ fn eimé ra-esedhrtő kérdésnek a tanfelügyelő

czimü értekezését, Székács József 18 eredeti epi- j k ^^ | j : e j c n t e s e vetett véo-et, ho°r mind a

miábankötetet, Kazinczy Gábor kitünő

c z i m ü értekezését, Székács József 18 eredeti epi-g r a m m á j á t o i v a 8 t f t fól._ Greguss titkár bejelenté,J K

Je n defry A r p á d u r , m i n t a Kisfal udy- é.

ho*v-k tekintetik

. - , . - — . , , ~i ai- c * • a <• i összesen 90 iskola van, s átlag véve évi költségetagja, a bizottmány részéröl 2, t ftot es 6 aranyat , ̂ i ( l k o l é n a k : 9 4 > m o n d d . kilenczvennégy forint.

Ipar. gazdaság, kereskedés.** (Megkaptuk a Pestvárosa) által Hamburgba

iküldött bizottmán jelentését a közvágóhidak,. r . . , „.„„v .„í,„™. , j - - , (Megkaptuk a Pestvárosa) által H g

tásában. A negyedik mű végre Thakeray, a hí- ] yajda János és Dux Adolf belső tagoknak, John kiküldött bizottmány jelentését a köz-vágóhidakres angol humorista vig beszélyemek első kötete, ; nowrina kültagnak választattak. A tanköltemé- | ról és egyéb berendezésekről szerzett tapasztala(a második sajtó alatt) mely két remek beszélyt ^ n y e ! < r e érkezett pályamüvek közül az „Esti órák'- | iránt, a mellékelt rajzlapokkal együtttartalmaz Balázs Sándor^ eleven, szabatos és igen | c z ; m u t dicsérettel emelték ki, de jutalomra nem j Hiánynak a közvágóhidak iránt szerzet

eddigi szokástól, azonnal egyenként is könyvárusiforgalomba bocsátja, és pedig igen mérsékeltárakon, melyek a pártoló előfizetés árait csakkevéssel múlják felül.

lése programmját igy állapiták meg: 1. Toldy Fe-rencz elnöki megnyitója; 2. Titkári jelentés ; 3.Emlékbeszéd Greguss Gyula fölött, GregussÁgosttól; 4. Költemény Dalmady Győzőtől; 5.

(4 honvéd-menház) bizottsága felszolitá j g z é p n o n k a , Rákosi Jenőtől: 6. Föloívasás a di-— ; Kálmánt hogy e czél javára emlékkönyvet j c s é r e t t e l kitüntetett pályaműből; 7. Uj pálya-hir-

"m szerkeszszen. Toth Kálmán elfogadta e megbizást, I Vetések " •> * '** (A nemz. szinházi enquete) •& heten a szinház

költségvetését tárgyalta, s erre a bizottság javasla-tán kivül Szerdahelyi külön javaslata volt előter-jesztve. — Ez utóbbiban a dráma és opera közt

fénykép-albumban fogja kiadni Ráth Mór, ki ez | n e m volt megállapitva a teherviselési arány s a

s az elöfizetési fölhívást legközelebb kiadja. Akiadási költségeket a bizottság utalványozza, s azegész tiszta jövedelem a monházé lesz.

(Az Eszterházy-képlár) szebb festvényeit

album jövedelmét e képtár megvételére - ! többség Csengeri felszólalására ezt fogadta cl,zik fordítani. A fényképeket közvetlenül az eredé- ! mivel a két műfaj közt nincs szükség olytiről veszik foi. A magyarázó szöveget két nyelven, elválasztásra, mikép az a szakbizottság mmagyarul és francziául nyomatják.

¥* („Petőfi apotheosisa") czim alatt Heckenast

szorosmunkála-

tában történt. A különjavaslatot vevén fel alapul atüzetes tárgyalásnál az igazgat*') fizetését 6000

Gusztávnál egy nap-yobb allegorikus kőraiz jelent j frtra állapitották meg. A szakvezetők fizetése*neg, melyet Kollarz rajzolt. Á költő sirja felett —koszoruval kezében egy nemtő lebeg. A síron lant,babér és kard nyugszik; oldalt fák látszanak s a

3_3000 frt, a titkáré 2000, a dramaturgé 2500.A drámai személyzet fizetésének megállapitásánálhosszabb vita támadt. Végre mind az opera, mind

háttérben a leszálló nap. A nemtő felett feihőkön ! a dráma költségére összesen 80—80,000 frtot ha-lcbeg a költő mellképe. A kép négv szögletében I tároztak meg A négy drámabiráló fizetése 1600 j

vannak éremalakban alkalmazva. A kép megren- i tiszteletdíjadeíési ára, csomagolással s postai bérmontes kül- I létre 20,000 frt, végül a szini tanodára 18,000 frtotfléssel együtt, 1 frt. 50 kr. ! állapitottak m3g

** "(Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi és társánál i ** (A tfrmesztttudomanyi társulat) mult hetimegjelentek: „Zwe^ Klavierstücke" szerzé s Ba- { szakgyülésen bzontagh&likljs „Az erjedés és azkalovich Emma k.'a.-nak ajánld Telbisz Euoén, N gomba-elmeiet"-roi értekezett. Utána Winklerára 80 kr; „NeueWelt Quadrille" Csillag Mórtól, ! Benő „A zsily-volgyi koszénmedenezét" ismerteié.ara 60 kr.

Közintézetek, egyletek.

Főleg kiemelte, mily nagy nemzetgazdasági fon-tosságu ezen harmadkori fekete szen, mely" a leg-

I jobb magyar kőszénnél: a pécsinél, csak igenkevéssel silányabb. Erdély vadregényes bérczei

tudományi— (A magyar tud. akadémia) nyelv-és szép- I alatt, a sojí helyütt 6, sőt 8000 láb magasságramányi osztályának j;m. 24-ki ülésén foglalta!; emelkedő csúcsok^ aljában ki lnagy kincs van olte-

tapasztalatA bizott-

szerzett tapaszta-eredményre is vezettek, s a

meg is kezdetett Hen-terve szerint. A közvágóhi-

dakon kivül, igen helyesen, egyebekre is kiter-jesztette a bizottmány figyelmét, nevezetesen acsatornázásra, kövezésre, házépítési modorra, tisz-tasági és egészségügyi viszonyokra sat. Különösena házépítési modor az, mely kiváló figyelmetérdemel, beleértve az utczák szélességét, a házakmagasságát és a szorosan vett épitési modort,mert ezek tekintetében Pesten roppant zürzavaruralkodik. Arra például semmi gond sincs fordítva,a mi Berlinben szabály, hogy a városban egy ház-nak sem szabad magasabbnak lennie az utcza szé-lességénél, ugy hogy ha az utcza harminczhat lábszéles, a ház magassága is csak harminezhat láblehet. — Emliti ugyan a jelentés, hogy nálunk iskészen vannak már az uj épitési rendszabályok, demég nem nyerték meg a közgyülés helybenhagyá-sát. Óhajtjuk, hogy mielőbb helybenhagyassanak,mert a jelenlegi rendszer melleit alig lesz tarkábbváro-« a világon, mint Pest.

Közlekedés.J (A nagyvárad-kolozsvári vasut megnyi-

tása) erdi'lyitörténiRév. Brátka. Csucsa, Bánffy-Hunyad, Egeres, M.-Nádas és Kolozsvár.

•f (Az uj-pesti magyar-fiumei hajógyárban)folyó hó 13 dikán bocsátották vizre az „Országosgőzhajótársaság" elsö vontató gőzhajóját „Bara-nyát," mel\" a jövő hóban már próbautját fogjamegtenni. Ugyan-e társaság részére Liverpoolbólaz első 6 hajó már megérkezett Uj-Pestre, hol összefognak állíttatni. Néhány hét mulva Liverpoolba

1 7 hajó fog idö érkezni o társaság részére.

Mi ujság?-'(A honvéd-menház) ügyében megtörtént az

cgyesséa; Vidacs János és iWváros kó/t. l iz holdki az Orczy-kert mellett az üllőiJfovia szeKrogiaiu u . . » v ^ y „ u u a . cjzuian mátrai i tog szolgaim, "« «CUAIVUI tetemesen eios?gitendi földet jelöltek ki az Orczy-keri ureusu az uuoi

G. értekezett a Konstantinápolyból legujabban ér- ! egyszersmind a nemzeti vagyonosodási. A zsily- vámsorompón kivül. Az összes tőkék, épületek éskezett négy Corvin codoxről.Bcvezetőleg köszönc- J völgyi kőszéntelepednek szép jövőjük van, s ha most fölszerelések a város kesébe adatnak, mely az ősz-

nevezetes

i ra

tet mond Ipolyi, Henszlmann és Kubinyi Ferencz j rögtön nem is, de rövid időn'bizonyára , . . , , _ . „ ,•Uraknak, kik 1862. tavaszán e becses emlékek föl- szerepet fognak játszani. Nemcsak a geológuskutatása végett Konstantinápolyban jártak. Mind hanem az üzletember figyelmét is mókán ma.mkría négy codex bársonyba van kötve s finom hár- j vonják.tyára, pompás irással és kitünő miniatur-initiá- ; ** (Az erdélyi gazdasági egylet) titkári állo-lékkal irva le. Az egyik Plautus 20 vigjátékát! mására kihirdetett pályázati határidő febr.vé^o^foglalja magában. A második codex Polybiosnak j meghosszabbittatott. •- °Perot általlatinraforditottötkönyvét tartalmazza. \ **(Hohenheimi magy. egi/let.JEgAatank ismétA harmadik codex, melynek fatáblájáról a bársonyboriték le van tépve, Trapozunti Györgynek, V.Miklós pápa titkárának Rhetorikáját foglalja ma-gában. A czimlapot gyönyörű színezéssel s dúsaranyozással festett miniatűr festmény képezi,melynek ogyik oldalán Mátyás koszorus fővel van

megalakult és tisztviselőkké következők választat-tak meg; elnökké Kupprecht Tasziló, titkárráKoppély (réza, köuyvtárnokká Ekkert József,pénztárnokká Balogh Kálmán. Az egylot nercbea,Liptny Pál urnak.̂ a párisi magyar egylot titká-rának'és Lovassi Ákos volt hohenheimi;''tanulónak

szes érték 5 preztjét a honvedek javára forditja.Mikor az utolsó 1848-diki honvéd is meghal, aváros az egfkwszei rendelkezik, azonban csupánnevelést czélokra.

— (A honvéd m»nházra) Vidacs Jánoshozujabbíin küldtek: egy Veres János urnál Csánonösszegyűlt vadásztársaság 45 frtot, Kisújszállás

_ . .. . ibrányiftot. — A honvéd-menház torvét Frey és Kauz^répítészek ingyen készítik.

** (Jótékonyczélu vadászat.) Kozel földbirto-kos Tárnokon Tétény mellett nagy vadászatot

I?*

rendezett, melyben 40 vadász és 200 hajtó vettrészt. A hajtóvadászaton jelentékeny számu vadatejtettek el. E vadakat árverés utján eladták, s abevett összog fele a honvédsegélyző egyletnek, felepedig a tiszavidéki vizkárosultak felsegéléséreszenteltetott.

** (B. Kaas ívorja.keletázsiaiexpeditioegyikmacyar tudósitója, ki kereskedelmi összekötteté-sek létesitéséro Japánban maradt el társaitól, febr.2-án érkezik Pestre.

** (A pesti nyomdászok) testülete a szedőktömeges felmondása ügyében gyülést tartott s egy-hangulag kimondta, hogy a szedők által megálla-pitott árszabályt ol nem fogadhatja. A szedőkárszabály-bizottságához azon választ intézték, hogya szedők által érintethetlen alap gyanánt felállí-tott árszabály mellett a grémium nem bocsátkoz-hatik további alkudozásokba.

** (Az igazságügyminiszteriumnak felmondtáka lakást.) Amizoui Károly helybeli kereskedő 240ezer frtért megvette a „Securitas" biztositó társa-ságtól a Deák- és Miatyánk utcza szegletén fekvőházat, melyet az igazságügyminiszterium bir bér-ben. Az uj háziur felmondta az igazságügyminisz-teriumnak a helyiségeket, ugy hogy egy fél évmulva ki kell költöznie.

** (Száz zongorát és 50 hegedűt) rendelt mega kultuszminiszter hazai képezdék számára.

**(A szentendrei választó-kerületbenjgr. RádayLászló helyébe közelebb uj követet választanak.Jelöltek : a baloldal részéről Luppa Péter megyeifőmérnök, a jobboldal részéről Harkányi Frigyes.

** (Pulszky Ferencz) az akadémia nyelvtudo-mányi osztályának elnöke, hetenként egy esti tár-salgásra hivta meg magához ez osztály tagjait.Tette pedig ozt azért, mivel tudósaink sehol semszoktak eszmecsere végett találkozni.

** (Hymen.) Kocsisov3zky Borcsa jan. 24-é;itartá menyegzojét Molnár Györgygyel, a budainépszinház művezetőjével.

,?% (Bérkocsi kocsis nélkül.) Vasárnap éjjelegy egyfogatu bérkocsi kocsis nélkül, egészen el-hagyatva, kóborolván a városligetben, az ottaniŐrség lotartóztatta s a gazdátlan lovat ea kocsitbevitték a városház udvarára.

** (Talált kincs.) Mult hót végén N.-Tótfalu-ban, mint a „Bihar" irja, egy pátztorgyermek egyiktelek végében egy nagy cserépedényben több ezerremenő ezüst tallér pénzt talált, melyek gyanithato-lag a 1(5. és 17-ik századból valók. — A találtkincsen azután a helybeli izraelita inditványáracsakhamar megosztakoztak, ugy hogy a véletlenültudomására jutott szolgabiró csak egyetlen egydarabot tudott már kezeihez kapni; azonban azosztozkodók ellen azonnal meginditotta a törvé-nyes nyomozásokat.

** (Névváltoztatás.) O Felsége megengedte,ho<*y Holczer Antal és Ignácz testvérek vezeték-nevüket nemességük épségben tartása mellett„Fáy'ra változtathassák. Doll Bálint nyüg. cs. k.főhadnagy és kiskoru gyermekei vezetéknevüket„Dollnai"-ra változtatták.

** (Bál a tébolydában.) Jövö hónapban a bu-dai tébolydában a. könnyebb betegek számára kéttánczmulatságot fognak rendezni.

"" (Magyar városok Amerikában.) Azaz: hogycsak a növök az, mint sok helyt édes hazánkbanis. Szabó Alevin minoritarendi missionárius irjaAmerikából a Gy. K.-nek küldött leveleben. Ame-rikai földabroszokon ki van téve Uj-Buda a Jow;iállam déli szélén. Illinois államban, termékenyhelyen szintén van egy magyar nevü város t. i.,,Buda" vasútállomással, ezenkivül különböző ál-íillamokban 9 hely viseli „Kossuth" nevét.

** (A párisi engesztelhetlenek) lakomávalünnepelték meg jan. 21-én, XVI. Lajos kivégez-tetésének napját. A lakomát St.-Mandéban tartot-ták meg. A szélső lapok is a maguk módja szerintmogemfékeztek e napról. A „Marseillaise" követ-kezőleg fejezto ki érzelmeit: „Atyáink! Ti jólcselekedtetek. Az emberiség lelkiismerete részete-ken áll, 80 év mulv.i veletek szavazunk. 3 h;i

kimondottuk volna is anyaktiló eltörlését, mi an-nak olőloges fenntartását kivánnók, egyedül akirályi törzsek részére.' A st.-mandéi lakománleveleket s pohárköszöntésoket olvastak fel Bar-bész, Louis Blanc, Mazzini. Garibaldi, Pyat, Pauly Angelo s másoktól, ittak az átalános köztársa-ságért, s énekelték a Marseillaiset, s — azutáncsendesen hazamentek.

<,*, (Ubryk Borbála ügyéhez.) A krakói hiva-talos lap a helytartóságnak a karmelita apáczák-hoz intézett rendeletét közli, melyben végrehajtásterhe alatt felhivatnak, hogy az elmeháborodottUbryk ellátására megkivántató költségeket fizes-sék le.

** (Az ungvári hitelbank pénztárnokára) M.B.-ra csütörtökön estve 7 óra tájban, épen midőna számadások készitésével volt elfoglalva, a pénztárelőszobájának ajtajából — rálőttek. A lövés azon-ban csak ruházatját érte s a gyertyát oltotta el;mire M. B. meglepetéséből magához tért, az illetőmár kereket oldott s elillant.

** (Harmincz mázsa dohányt) loptak el multhéten a pesti kincstári raktárból; pedig minden-felől katonák őrzik. Három hires tolvajra erősgyanu támadt, minek következtében nyomoztattakés elfogattak.

S^ (Furcsa történetet) irnak Pancsováról egybékés, türelmes férjről, s veszekedő, házsártosfeleaégéről. A férfi egyszer csnk eltünt 03 senkisem tudta hova. Némolyek azt hitték, elcsapíamagát a feleségétől s elszökött valahova; másokazonban azt gyaniták, hogy aligha el nem vesz-tette az asszony valami gyilkos szerrel. Ez igytartotí több hónapig. A gyanitgatásuak végrehivatalos vizsgálat lett vége, s akkor aztán megta-lálták a férjem uramat a — tyúkólban. Ott hevertaz istenadta egy kis rothadt szalmán, összeaszva,mint Ubrik Borbála, mindennemü férgektől lepve,tyúkok és galambok társaságában, hónapok ót;>, s

h idö l há d k á őy g g pnemhogy ^idöntött volna nehány deszkát az őt

k ] d é k k igy y

fogva tartó rozzant ketreczbő], de még mukkannisem mert, A miből A szomszédok megtudták volna,hol van?

*„,* (Kihágások a népszámlálás alkalmából.)A „Kolozsvári Közlony'-nek V. Sz.-Mihály köz-ségből irják, hogy ott a népszámlálás keresztül-vitele a paraszt nép között roppant izgatottságotidézett elő, s különösen a fiatalság zúgolódott.Midőn a fonóban egymásnak szemére vetették,hogv melyik leány milyen idős, a fiatalság pártraoszolva, t'. hó 12-én estvo annyira összeverekedett,hogy egy csaknem hulva maradt; a házasok köztmég nagyobb zavar V m, kinek neje idősebbnektaláltatott, elváláson töri fejét. Végül az a mu-latságos eset adta elő magát, hogy miután azösszeírás a régi conseriptiók szerint ment végheza születési év felolvasása alkalmával egy férj1840-ben és a neje 1845-ben születettnek talál-tattak. A férj könnyen elhitte, hogy neje ná-lánál öt évvel idősb és a legnagyobb haraggalhazamenve nejét jól megpáholta stb.

,./% (Patkó rablóbandájának) utolsó tagját anapokban fogták el Temesváron, nejével és egyczinkostársa vál együtt.

,*» fHalál tyúkszem következtében.) Schim-kovszky Domonkos,az államadóssági pénztár igaz-gatója, Bécsben t". hó 3-kán vérfeloszlás következ-tében meghalt. Muir tavaszon egy tyúkszem ki-vágása alkalmával kis ujját megsértő; kevés nap-pal azután megdagadt az ujj s a láb olyannyira,hogy Sen. kénytelen volt az ágyat őrizni. Nehézszolgálata mellett lábait nem kimélheté, s igydeczemberben ujra agyban fekvő beteg lőn s az-után az ágyat többé el sem hagyhatá. A lábat lekellett volna vágni, azonban a betegség már any-nyira előrehaladt, hogy a beteget nem lehetett ilyműtétnek alávetni, minthogy amugy •• kevés re-mény volt már egészsége visszanyerésére nézve.

Xemzeti szinház.Péntek, jan. 21. „Kisex gróf.'' Szomorujáték 5 felv.

Irta, Laube H., törd. Szigligeti.

Szombat, jan. 22. „Észak csillagú.'1 Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Meyerbeer.

Vasárnap, jan. 23. „Szentiván éjiálom." Színmü 5 felv.Irta Shakespeare; ford. Arany János; Zenéjét szerz. Men-delsohn Bódog.

Hétfő, jan. 24. „Az idegesek.1' Vigj. 3 felv. Irta Sardou,ford. Feleki M.

Kedd, jan. 25. „Teli Vilmos." Opera 4 felv. Zenéjétszerz. Kossini.

Szerda, jan. 26. „A Benoiton család." Színmü 5 felv.Irta Sardou V., ford. Csepregi.

, Csütörtök, jan. 27. „Lalla Soukh.'1 Opera 2 felv. Zené-jét szerz. Dávid Bódog.

Szerkesztői mondanivaló.— T.-Vezseny. P. I. Lehet, hogy az ön által kitett

hibák csakugyan hibák az értelem tekintetében. De utánanéztünk, s mind a nyírbátori templomi fölirat, mind a latinidézet valóban ugy szól, a mint mi közöltük. A hiba tehát,ha hiba, nem a mi közleményünké, hanem az eredetié', me-lyet nekünk hiven kellett másolnunk.

— Arad. V. J. Mindkét tárczát örömmel vettük snem kevésbbé örülünk az ígéretnek is jövőre.

— Arad. J. M. Óhajtását teljesítjük s emlékiratai köz-lését rövid idő alatt megkezdjük.

— Sz.-fehérvár. H—fi Dezső. A régiségek közül aVIII., XI. és XII. számuakat látni óhajtanók, ha sziveslenne beküldeni.

— Lacíhaza. A két közlemény megjött; az ől. szá-mot küldjük.

— Beihida. P. L. A folyóirat, melynek számára önczikket küld, s melyet rendesen megküldetni kér, már kétéve, hogy megszünt, s igy egyik kivánságát sem teljesít-hetjük.

— Kasea. N. Gr. Teljesen méltányoljuk a beküldöttarezkép és életrajz tárgyának érdemeit; de épen az egyháziférfiak közül is több arczkép vár közlésre szerkesztői tár-czánkban, s igy ezt későbbre kellene halasztanunk.

SAKKJATÉK.531 -ik sz. f. — König Antal-tói

(Prágában.)Sötét

• b c d e f gVilágot*.

Világos indul s a 4-dik lépésre mattot mond

h

Az 526-ik számu feladvány megfejtése.(Bayersdorfer A.-tól, Münchenben.)

Világos. Sö»ét.1. f 8 - f4 Fh2—f4f2. Kgö-fö He2-g3t3. Kf5-e6 Ha8-c7f4. Keb—d7 • • te*sz. sz.5. H vagy F ad mattot.

Helyesen fejtették m eg: Veszprémben:Fülöp Józsei.— Miskolczon: Czenthe József. — Jászkiséren: Galambos,István és László. — A pesti sakk-kö -̂.

— (A pesti sakk-kör) febr. 7-kén délután*4 órakor sakktornát rendez, melyen nomtagok isrészt vehetnek, ö t dij van kitüzve, u. m. tiz,öt, három, egy arany és két porosz tallér. A betét2 forint. Jelentések elfogadtatnak naponként &délutáni órákban a sakk-kör helyiségében- (Ná-dor-utcza, Velencze kávéház.) A torna közelebbi,részleteiről szintén itt lehet fölvilágositást nyerni.

—— —Hónapi-és

betinap

30, Vasár311 Hétfő

1 : Kedd•£ Szerel.3 Csőt.Ir-Pént.

i 5 Szóm.

- _

KnthoUku»«s

Hprotestáns

imptar

JanuárB 4 Martina sz.Nolosk. Péter #Ignácz püsp.Gyergy.sí.b.a.Balázs püsp.Izidor, AndrásÁgota sz. vert.

Hold v

i

B 4 Adelg. 'Virgil, Gula iBrigitta ;

E T 1 - N Aöröit-oro»« :

naptar

"Január (ó) ,18lí)20

Gvergy. sz. b.i|21BalázsIzidor iModestnltozAH.ii. #

222324

D Athanáz jMakár ap. !EuthvmMaximin :

Timotheu-i |Kelemen iXénia , ,j

Ismét holdujulás

PT ARIzraelitáit

naptarn

Sebat R.2$ Jonathan2!) Ant. hal.30 Roschod.

1 Adar R.- Í

3 Izsai.ís4 S3.Sabb

f.

310311312313314315310

P-25262728282930

Vi

ó.

7i

777-71

731-én i óra 57 perczkor

* PUI

P-32302827252523

ny

ó.

440

550

5

««•;

p-i

59:1

HhO8SÍ»

f.

296309

ihn3.1346.1

délután.

334346359

10

p-19124917335039

0 1 dkél

ó.

6t

P-4528

regg.8899

33592143

ny

i.

34

P-4346

este689

10

57147

TARTALOM.Gróf Bethlen Farkas (arczkép). — Küzdelem közt. —

Dr. Schütte, Szathmári és Wimpeller (vége). — A nyírbá-tori templomból irt ezikkekhez adalék. — A tél es a gyer-mekek (képpel). — Az auteuili esemény (képpel). — Ado-mák és jellemvonások a skót életből (folyt.). — A némethirlap irodalom Magyarországon 1870-ben. Gőz-léghajó(képpel). — Egyveleg. — Tárház. Pál-fordulása. — Egyhangverseny a japáni udvarnál. — Irodalom es müvészet. —Közintézetek, egyletek. - Egyház és iskola. - Ipar,gazdaság,kereskedés. —Közlekedés. — Mi ujság? — Nem-zeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. - Sakkjáték.—Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Na«y Miklós. (L. maff&.utcza 21. s*.)

j

HIRDETÉSEK.Dr. GROSSMANN,

szem- és fülorvosPESTEN,

Júzseftér I l i k sz. alatt, <ürosz-t'éle házban

ffly- Rendel hétköznapokon dél-előtti l l -12 és délutáu 2—4 óráig. —Szegények számára iügyen minden va-sárnap délelőtti órákban. 722 (3-12)

Heckenast Gusztav könyvkiadó-hivatalá-ban Pesten (egyetem-utcza 4. sz. a.), megje-lentek és minden hiteles könyvkereskedésben

kaphatók:

Horváth Mihály.

A magyarolc történeterövid előadásban,

Negyedik javított kiadás.1868. (586 lap, 8-rét) velinpapiron. angol

vászonba kötve 4 ft. 50 kr.

ROCK ISTVáN PESTEM,ajánlja

gépgyárából (soroksári-uteza 2. sz.)tisztogató és zsákolóval ellátott

e mellett

6 lovas hordozható hajtóművel, mely szintén uj szerkezetű % lóerejénél könnyebb járata,végre

Hentziuaiiii-féle, amerikai cséplö-gépeit1, 2, B, 4, 6 lóerővel; mindenféle nagyságu szecskavágÓ-Yép^ft.kéz-és lóerőre; különféle nagy-ságu répavágóit, kukoritizamorzsoltoit. ekeií. boronáit. bor-sajtéit, sódaráit. vala-mint ló-és gőzerőre alkalmazott öriéinalneait: minden nagyságu fekvögözgépeit mozdonyaités vízszivattyúit. Gyártmányainak jósága s tartósságáért kezeskedik,

ROCKL731 (2-ti) M. ggyártulajdonos.

Párisi legyezők2.50, 3,4, 5, 1Ü, 30 ftig.

Báli ruhák30, 35, 40, 50, ftig.

i. vege 3,4,5,0,8,15ftig.fi

Összes árjegyzék *W® *ibérnientve. >3\

Türsch F.-nél 'Í-1 I

Heckenast Gnszíav könyvkiadó-hivata-lában Pesten (egyetem-utoza 4.sz. a.), meg-jelent és minden hiteles könyvkereskedés-

ben kaphatók:

Tompa flihály.

Virágregék.Negyedik kiadás.

$92innyoiiiMtu czimmel.

; Heckenast Gusztav könyvkiadó-hívtalában Pesten, (egyetem-utcza 4. sz.)1 megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Gróf Cziráfey Antal.

í magyar közjog alapvonalai.Szerzö nyomán irta

Hegedü s Laj os.Második bővített kiadás. 1869. (8-rét. 400 lap.) Fűzve 2 forint.

Pesten, váczi-utcza 19. szám alatt í! 8 " r é t 8 2 ° 1;iP> f ú i 5 v e * f t - 3 " ""•> v»»zonb«köt\f 3 '.'*. tSO k . iliszkiadásban 5 ft.

1 0 0 0 frt fogadásul!hogy az égés/, birodalomban és sok más orszáaban senki

SZURIÁK

Gyermek fülbevalók 1 ft.70krtólésfelj.Fülbevalók gömbö-

2546 » —2 » 251 » 202 » 502 » 50

őü

lyűekFülbevalók hosszukKaresztekCsattokIng gombok . . . .Női gyűrűk jó kóveiNői pecsétnyomó

gyftrtikKarika gyürük .Férfi gyürük pecsét

nyomó forma . .Nyakkendő tűk . .Nyaklánczok, kereszt

vagymetállhoz. .MetállokMelltük (Broche) .Garniturok (Broche

és függő) 15 » —Karpereczek . . . . 18 » —Óralánczok rövidek 24 » —

— » Qü

» 75" öv» 50

arany-, ezüst- és drápkö-étoer-üyMePesten, ki^yé-ateza I. sz.

Kivonat a nagy árjegyzékből.Ajándék darabok

Hinden darab 3 próbás aranyból.Gyüszük — ft. tíükrtóléofelj.Csemegekés, és viil. — » 60 » » »Keresztek zomán-

czal nyakbaEmlék gyürük fel-

irássalGyermek játékok .Óralánczok . . . .Karpereezek . . . •Garniturok (Broche

és függő)Thea szűrők . . . .Czukor fogók . . •Keresztelési és bér-

málási emlék ké-pek

Só- és borstartókegyütt

Gyermek evőeszkö-zök tokban . . . . 5

Varrró eszközöktokban ö

Poharak tiGyertyatartók . . . 20 » —Iró eszközök . . . . 15 » —Csengetyü tálczával 25 » —Czukor edények . . 8 »' —

» —» —

6 » 506 » —6 » —

6 » •-•

•2 » 503 » -

2 v 50

3 » 50

50

Br a i i s w e t t e v JclironoiiK'ter cs nnio-as 4

sincs, ki miként

O8

í'i éven át külföldön és a franczia dveicz legjobb óragyáraiban az óramuvészet, mindentitkait magáévá tette, a hozzávaló gépeket beszerezte, és Münchenben az elméleti én

gyakorlat i vizsgálatot addig még senki általun1*- nem közelített eredménynyel letette xv*-̂ >

volna: ki továbbá üzlete 22 évi fönállása óta annyi -*"»s?~. » ^órát, és mindezeket, ujakat ugy mint javitásokat,saját találmányu gépek és eszközök segélyével, 40évi tapasztalás alapján, saját vezetése alatt oly jó <-.állapotba helyezte, és személyesen, a zsebórákat \ ,függő vagy fekvő, egyszóval minden helyzetben és K̂ -~»% -^J"rázkődásokban oly arányosan és pontosan szabá- . ^ í "lyozva adta volna át a t. cz. közönségnek, mint azt ^ *

tenni fogja. USP"* Azonfölül tőlem miaden óra vevője egy 10 évi, éső tette, és jövőbenminden javítás megrendelője 5 évi irásbeli jótállásról szóló iratot kap, használati uta-

sítással együtt.Hogy a mondottak folytán óráim minden tekintetben a legjelesebbek, iegpontosab-

bak és legjutányosablmk, az magától értetik.Igen gyakran ismétlődött utánrendelések és dicsérőlevelek cs. k. katonai és polgári

egyénektől, valamint órásoktól, még fővárosokból is, bizonyítványok, bizonyitékok tömény-telen száma, mik a mondottak igazságát megerösitik, nálam "megtekinthetők. Segédek

nagy száma, kik nálam dolgoztak és tanultak, ezt szintén bizonyíthatják.Arany- és ezüst órák és lánczok am. kir. ellenőri hivatal által megvizsgáltatvák, és minden

nemben a legnagyobb és legdiszesb választékban kaphatók.Férti órák. Frt. Kői órák. F r t -

Ezüst cyl. óra 4 rubinnal . . . . 10—12 | Ezüst cylinder 1 S — ^» » » felpattanó v. arany sz. 12—13 JAranv női órák 4 és 8 rub. • • • a 5 "~30

niturok, evökészletek.

Óralánczok hosszuk 383 (13) próbás ezüstből

Mária képek nyakba — ft. 15 krt. és félj.Keresztek — „ 30 » » »Mataillok fefnyilós. — » 50 » » »

gBT* Hivatalos próbával ellátva.Nehezebb arany e's ezüsttárgyak, u. m. lánczok, 6„,. ., - _ W V j

6, 12, 24 személyre, a munka ktilönfólesége szerint, gyártási áron számittatnak.A fantasie-darabok, finom drágaköves tárgyak, Loius Laine legujahb rajzai

után vannak dolgozva.Cserénél, az arany vagy ezüst egyenlő finomsága mellett, csupán a munka

fizettetik.Kijavítások, czimerek, betük metsze'se köbe vagy aranyba gyorsan eszközölte-

tik.— Saját használatunkra vásárlunk gyémántokat, gyöngyöket, szines köveket,6cska aranyat és ezüstöt.

Arany-ezütpénzt, bel- és külföldit beváltunk a napi árfolyam szerint.Vidéki megrendelések a szokott mődon pontosan teljesittetnek, és nem tet-

**5 tárgyak másért becseréltetnek. 6 7 8 (10-0)

arany szegélylyel, felpattanó . 18—14.cylinder óra 8 rub 15—17 ícylinder dupla tokkal . , . 15—17 !

» kristályüveggel . . 16 — 17;horg.-óra 15 rub. . . . . lö, 18—20!horg.-óra dupla tokkal. . 18,20—24;angol horgony-óra kristály-

üveggel . "ugyanazok duplatokkal . .tábori horgony-ura dupl.

női óra, zománcz. • " Q»detto, arany fed. • • • • • j b — Í 0detto, xománcz. gye"m- • • • *"—48női óra krist. üveggel . . .42—45detto, dupla tokkal 8 rub. , 45-48detto, zománcz. gyem. . . . 58-65női horgony-óra . . . . . 45-48

„ » krist. üvegg. 56—80„ " <lupl. tokkal 45—56

detto, zománcz. gyem. . . . 7 0 —80

18, 20—24. 22-28

22 28 „.horgony rem. fülnél felhúzható " I Serkentő, órával együtt'7 ft. 8 napos 13,mely

krist. üvegg 28—3ö gyertyát is gyujt 9 ft. 718 (6—17)v detto dupla tokkal . . . . 35—40 " Ezenkivül minden egyéb kivánható óra„ tábori horgony rem 38—45| kapható, ugy munkás-órák is.

Arany horgony-óra 15 rub. . . 35,40—44» » "arany fedéllel 45, 50, 55- -601 Inga-orák legnagyobb raktára.

horgony-óra dupla tokkal . • öf>—601 Mindennapi felhúzással» arany födéllel 63, 70, SO—100 j Minden 8 napi felh.

42—44. 56 — 75

• 75—130100-180

Ora- és félóra-ütésselNegyed- és óra-ütéssel •Hónap-szabályzó . . •Inga-órák bepakolásaért

10, l l , 12 lt-16, 20, 22 »30, 33, 35 "50, 55, 60 »28, 30,32 »

1 ft. 50 kr.

" horgony-óra krist. üvegg-2 » arany feilfiie» rem. arany fedéllel .» detto dupía tokkal . •

S í r Ezüst óralánczok 3—8 ftig, hosszuk V - 1 5 ftig, 3-mas számu aranylánczot rövid15-70 ftig, hosszu 35-100 ftig. $ « » órák, melyek nem tetszenének, kicseréltetnek.J&T Órák, arany s ezüst a legmagasb árig cserébe elfogadtatnak. P T vidéki megren-delések a pénzösszeg előleges beküldése vagy utánvét mellett pontosan teljesittetnek.

4'*

(is

Hatodik kiadás(magyar nyelven harmadik).

A nemi élet

titkai s veszélyétÉrtekezések a nemzés és nemi be-

tegségekről, az utóbbiak óv- és gyógy-módjaival. 616(6-12)

Függelékké! a bujakóri ragályzásrólés Dr. R o d e t, lyoni orvos

rtgályelleni legbiztosb óv-szeréről,

s férfi és uo; ivarszerek boncitani ábráival.Ára : 1 ujforint.

Postán megküldve 1<» krra! többutánvétellel 40 krral több.

Megrendelhető szerzőié! következöczim alatt:

Dr. Eiber V. P.Pesten, József-uteza 66-ik számu

saját Lázában.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalábanPesten (egyetem-uteza 4-ik szám), megjelen-tek cs minden hiteles könyvárusnál kaphatók

Adomák cs jellemvonásokn forradalom és honvéd-életből.

(8-rét 192 lap) fű ive 80 krajczár.

Köztudoinás.BARON TESTVEREK

bank- és pénzváltó-üzlete Pesten,legjutányosabb áron

veszi az uj magyarországi jelzálogos

szőlíkáltsági kötvényeket.728 (3-3)

Farsangi czikkekajánl i il

KERTESZ ÉS KÍSÉRTlYstcii, Dorottya-utcza 2. sz., a „magyar király'- czimn szállodával

szemközt.Báli legyezők.

Legujabb párisiak, változatos kiállításban1 f't. -20 krtól kezdve 30 ftig.

gyzők simák és áttöröttek 85 krtól2 ftig, selyem részekkel és festésekkeldiszitve, 2 ft. 20 krtól 10 ftig, melyutóbbiakból az idén különösen uj isajánlandó nemek jelentek meg tánozos-«ők és kiséro hölgyek számára.váUimintkiilönnemi: álarczi oHHzokoklu-;: illö iss.

Nag)* kedví'Hségm'K óiwmlru'k az idénar- uj :

i Le^yezö-horgok,

díszesen bronccból készülve s láncsocs-kíikkal ellátva, inch ékre a legyezők táncz-közben felfüggeszthetők, kiállításukhoz

köpést HU kr. — í! ftig darabja.

Álarczok.

Győrinek .Harczok 10 kr. —60 krig.Közönségesek urak és hölgyek számává

15 kr.--l ftig.Eredeti torzképek, áliatíejak stb. IU) kilói

4 ftig. Domino-álarezok sodronyból,selyem, atlasz és bársonyból 40 kriól2 ft. 60 krig.

Brillant álarczok igen könnyük és ked-veltek 1 ft. 20 k rtol ;i ftig.'

'lacfás pféli-orrok 16 — 60 krig.

Ékszerek,bőig;, ek os urak részeit'. legujabb izltobenaczél. tikiK.sbékaliéj, elefántcsont, kris-táh. earniol, jet, dobié ör, utánzott gyé-miítilok, utónzoti. kor.-;lgyöngyökböl stb.

készülve ói nevéü'etesón :Kkszer-készl<!tek,öss7,ehangzó izlésü mell-

tüt és fiilfiiggöket tartalmazók 76 krtólflOftig, melltük (Irochok) 10 krtól IUftig, legujabb hajdiszek Chignon bog-lárok és fésűk Ilf) krtól 10 ftig, nyak-ékek 10 ftig, iiigelő- és iiiRuj-gombokkészletekbci. is £> ki tól 7 ft. fto kriej.selmwl cs i,vakkeiidó-tük 10 krtól','.ftig, medaUloitok -V krtól 6 ftig. ór«-liínczok 10 krtól G fiig, sziniiáz és álar-ezos ékszerek.

Viaszg)öngjök,olcsók a báii ruhák djszi-tésébez és finom a valódiakhoz hasonlónyakpyöngyök 10 krtól 6 ftig sorja.

Báli bokréta tartók.Legujabb nemei felette du.-, wilasztékbau.

darabja 75 kitöl 8 flip.

mintákor^an sz

rckturui.iiai, meRiekir,th;'lsaját reucíoimém szerint ^

tc(<iek mojj.Füzértáncz (C'otillon) érmcir, sok meg-

lepő uj. nemekben. * du,- választokomtartatnak készletben.

íllalszciikAngol, irauezia cs belföldi készítmények

legkedveltebb nemei, ugyanis-:Szappanok 10 krtól 1 ft. SO krig. Hajke-

noesök ,'iö krtól 2 ft. 60krig. Haj-olajok:;6 krtól 1 ft. 50 krig. Bajuszpedrók 25krtól 1 ftig, fijgporok és Ibgtisztitó pé-pek 26 krtól 2 ftig

Legfinomabb illatszerek.melyeknek való-diságáért kezeskedünk: Farina J. Mkölnivize Bayley és társa Kssboquetie.Heudrie. Kimmel. Atkinson. Violet.Piiiüud a société liygicnique. Kigand,Treu-X(iglisch-féle,',ToekeyClubb. Vio-la, líczeda. Jasmin, rózsa, Patchouly.Ylang y láng és sok m:ii igen kedveltillatnemei 80 ki tól 4 ftig. és gyori.auáltalános kedveltségre jutott Kastnermagyar bokrétája üvegcséje 1 ft. 50kr.

Finom'arczfestékck 10 krtól S ftig. Pul-elierin 80 krtól 1 f't. 50 krig. Vinaigrede toilette 80 kriól 2 ftig. Rizspor 40krtól 3 ftig.

Arany, ezüst és gyémánt h;ij)»or 1 ff- 20 kr.

Egyéb pipere czikkekdús választékban és minden áron:

Haj. ruha, bársony és kalapkefék, fog-.köröm- és féstitisztitó kefécskék. Min-dennemü fésűk, kéi.i é> zsebbeli tük-rök, baj fürt-hengerelv és hajfiirt teker-csek, liajlúk. gombostűk, köröin-rf-í-zelók. kejztyii-gombolók és tágiiók.köröm-ollók, kolmiziS ollók sll>.

Kilián György m - kir. egy. könyvkereskedésének bizományában,Pesten, váczi utcza, Drasche-féle házban, megjelent:

KHKMiniWkézikönyv,müegyetemi, erdőszett és más rokon intézetek előadására

és mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra.

Irt a 725(2-2)

KRUSPÉR ISTVÁN, .;\ budai kir. Józfet'müegyetemen a gvakcrlati mértan és felső geoiliiíia tanára.

Wi kimyotnatu táblával. - ÁraTft.

Füszerkereskedés megnyitás.Van szerencséin e?ennel n t. cz. közönségnek tudomására hozni, misze-

rint a B. és J. czég alatti fűszerkercskedést átvettem, melyet ogyátalábanfriss árukkal ellátván, ezentul is főfeladatomnak tekintendem, a t. cz. közön-ség: becses bizalmát jó. olcsó cs pontos kiszolgáltatás által kiérdemelni. '

Ennek következtében, ajánlani

jóféle s tisztaizlésii

kávé csak 2 ft. 80 kr.5 í o n t

Portorico-kávé - 3 ít. 40 kr. Plant-Giylon-kávc . . 4 ft. 20 kr.Arany-Java-kávé • -i ,, 80 ,, Cuba-kávé egész finom 4 „ 40 „hnsuayra-kávé . • • 4 „ — ,. Gyöngy-kávc egész nn. 4 ,. 50 „

továbbá:

Czukor, bra>*nia i- l ' í l imiegy pi i l t 1 í'f.. legfinomabb janiaikai-rhum, Pecco-virá)S?- és Souchong-thea, sardinék, mustár és sajt-félék

a legjutányosb áron kaphatók Pesten,

Jármay Árminnál(ezelött Banlioíer és Jármay,)

a két szerecsen- és Laudon-utcza szögletén, 11-dik szám alatt

Vidéki megrendülések a pénzösszeg beküldése vagy utánvét, mellett a leg-íív-.'rsabbaii eszköxöltetnek. " 717 (7f-l2)

Lcvólbeli rnea;rcndelések kíilönö* figyelemmel ps svoi^an f sziihick. kérjük iizonb in » ki.líícndO társy nránnk k'ó7.eSi<ft Kroeáttát. Mep imn relrlö tárgyak vi>s7.uvt'íetn«k. 7-?r (•>~ :n

Hat vízimalom bérletéhez egy jóravaló szakavatott társ kereste-tik, levélben vagy személyesen is értekezni lehet Francsck Pál

. , bérlővel,vasuti cs posta állomás Issasze«h. 7^0 (<>-,%)

A <• fz- vidéki közönségnek! Üzletem könnyebb feltalá-lása tekintetéből szolgáljon tájékozásul az itt Eenyoinott tájrajz,mely a lánczhMtól veszi kiindulás: pontját!

j y : li.\ u. \i :-j • *~s*-

\ A \V •••{

Kiadó-tulajdonos HeckcnaM 4,nsz(iiv. — Nvomalott saját nyomdájában Pesten 1S7» (egyetem-uteza 1-ik szám alatt).

Tizenhetedik évfolyam.

Pest, február 6-án 1870.

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft.F~ Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jsag és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba; háromszor- vagytöbbszöri igtat&snál csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadi-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Mr. 22. és Haasenstein rs Vogler, Wollzeile Nro. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkrajezár.

Uly férfiut mutatunk be olvasóinknak,kiről egy idő óta az egész világ beszél, s kitFrancziaországban az uralkodó hatalomranézve félelmessé maga az uralkodó hatalomtett. Tapasztalásból tudjuk mi is, hogy azabsolut kormányok az árnyéktól is félnek,mint a kit a rosz lelkiismeret bánt. Ilyenárnyék volt ugy szólván Rochefort másfélévvel ezelött, midőn éles humorát és satyri-kus tehetségét, mely addig az élczlapokbanés ujdonság! rovatokban nagyrészt a társa-dalmi téren mozgott, a politikai térre vitteát. A kormány kezdte üldözni, s rövid időalatt nagy emberré tette a fran-czia nép szemében.

Rochefort 1830-ban született.Atyja marquis volt, s ő is visel-hetné a grófi czimet, de nem vi-seli. Ifjabb koráról kevés bizonyosadatunk van; azt mondják, hogynem volt mindig olyan demokrataés köztársasági, mint most, s azorleanistákkal tartott. Azt ismondják, hogy az ötvenes évek-ben a jelealegi kormány szolgála-tában állott, még pedig Hauss-mann mellett, kit késöbb annyitostorozott tollával. Mint iró ne-hány évvel ezelőtt a „Charivari"czimü élczlapban, s a „Figaro"-ban, a párisiak e kedvencz lapjá-ban, kezdett föltűnni, s irt nehányapró vígjátékot is. Hanem Ville-messant a „Figaro" szerkesztője,kinek elve senkivel sem rontaniel a barátságot, s ki különbenmindegyik párt kedvére tart mun-katársakat, kénytelen volt Roche-fortot munkatársai sorából elbo-csátani, mint mondják, a kormánykivánatára, mert a kormány ész-revette, hogy abban, a mit Roche-fort ir, a közönség a sorok közt isolvas, s e tekintetben Rochefortkülönös ügyességet fejtett ki acsászári család ellen intézett gú-nyolódásainak elburkolására.

Midőn 1868-ban az uj sajtó-törvény élet-^ épett, mely szerint arra, hogy valakiu-PoVnditson, n e m v o j t többé szükséges a

R o c h e f o r t H e n r i k .sem kellett, mert ö maga irta meg. Az elsőszám hatása rendkivüli volt; nem birtakannyit nyomatni, hogy mind el ne kapkod-ták volna. Telve volt az gúnynyal és a leg-kíméletlenebb élczekkel támadta meg acsászárt, a császárnét, a császári család többitagjait, a minisztereket és a szereplő egyéni-ségeket. Az első számot még nem foglaltákle, de sajtópert már ezért is kapott; a máso-dik és harmadik számot azonban lefoglal-tatta a kormány, mindazáltal sok példányjutott a közönség kezére, s ezek aztán ágió-val keltek. A három számért elitélték Roche-

engedélye, Rochefort elhatározta,gy maga ad ki lapot. Meg is inditotta a

,,l*nterne«. t (Lámpás), melyhez munkatárs

ROCHEFORT HENRIK.

fortot három évre és 30,000 frank birságra,de mielött elfogták volna, menekült Brüsz-szelbe. Itt folytatta lapját, s ő és barátjaiminden szám Francziaországba becsempészé-sére valami uj módot találtak ki, mig végrea belga kormány is felmondta a vendégsze-

retetet, s a „Lanterne" megszünt, hanemRochefort látogatására ezeren és ezeren jöt-tek Brüsszelbe, s a mit meg nem írhatott,elmondta szóval, s Rochefort a párisi népbálványa lett.

A mult évi átalános választások alkal-mával Páris egyik kerületében Jules Favreellen léptették fel, s ez hiba volt, mert a kö-zönség józanabb része még sem tekintetteméltónak arra, hogy Favre-val mérkőzzék.Meg is bukott, de miután Gambetta, kitPáris elsö kerülete és Lyon városa is meg-választott az utóbbi megbízatást fogadta el,

s az előbbiről lemondott, a pótvá-lasztás alkalmával Rochefort nagytöbbséggel választatott meg amérsékeltebb Carnot ellenében.

A kormány, s illetőleg a császár,birt annyi tapintattal, hogy szaba-don engedte visszajöni Franczia-országba Rochefortot, ki részt isvett a választási mozgalmakban,bár ez idő alatt a dicskör, mely-lyel a nép körülvette, kezdettmár homályosulni. Nem volt szó-nok, s az elsö napokban alig voltképes nehány szót elmondani vá-lasztói előtt, kik pedig folyvástszóra késztették. Az esküt, melyettörvény szerint Francziaország-ban minden képviselöjelölt kötelesletenni, letette ő is, bár ez az eskühűségre kötelez a császár és alkot-mány iránt; de Rochefort, midőne miatt kérdőre vonták, azt mon-dotta, hogy letesz ő még tiz eskütis, ha akarják, s meg fogja tartaniugy, mint Napoleon Lajos meg-tartotta azt az esküt, melyet1848-ban az alkotmányra és köz-társaságra tett.

Rochefort helyet foglalt a tör-vényhozótestületben, s szólott ismár nehányszor. Első nyilatkoza-tai higgadtak és parlamentarisokvoltak, hanem azóta már többször

• kitörtbelöle a„Lanterne"szerkesz-tője,sha csaklehet,igyekezikválasztói legfőbbkivánatának eleget tenni, s sértegeti a csá-szárt. A mult év vége felé politikai napilapotinditott „Marseillaise" czim alatt, melynek,okulva „Lanterne" példáján, egy ideig békéthagyott a kormány, bár folyton izgatott s

6-ik szám.