View
22
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Mezőgazdaság a szerb határ mentén. INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16. Az 1990 utáni magyar agrárfejlődés néhány jellemzője. Magyarországon 1945 után már a 3. tulajdon- és birtokrendezésen van túl az agrárágazat. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
INNOAXIS projekt
Farkas Jenő Zsolt
Szabadka2010. november 16.
AZ 1990 UTÁNI MAGYAR AGRÁRFEJLŐDÉS NÉHÁNY JELLEMZŐJE
• Magyarországon 1945 után már a 3. tulajdon- és birtokrendezésen van túl az agrárágazat.
• 1990 után a mezőgazdaság bocsátotta ki a legtöbb foglalkoztatottat, mély válságba került, az állattenyésztés termelési volumene jelentősen csökkent.
• Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kulcskérdése volt a mezőgazdaság felkészítése, és a kedvező csatlakozási feltételek elérése.
• A magyar vidékfejlesztési programok eredményeinek hiánya, leszakadó vidéki térségek.
• Új kihívások: globális klímaváltozás lokális hatásai, változó agrártámogatások, kereskedelmi liberalizáció
AGRÁRTÁMOGATÁSI KERETEK
• 1992 multifunkcionális mezőgazdaság– Jelentése: A mezőgazdaságnak a fenntartható mezőgazdálkodáson és a
vidékfejlesztésen belül többféle célja és funkciója van.• 2003 KAP reform – vidékfejlesztés mint az agrárpolitika II. pillére• 2008 Budget Health Check további reformokra van szükség
környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság a vidéki területek versenyképességének javítása
• Aktuális feladatok és kérdések Magyarország szempontjából:– a KAP reformjának támogatása,– a hazai álláspont és stratégiai irányok kialakítása,– a kialakítandó vidékfejlesztési politikának melyek legyenek a célterületei? – milyen fejlesztési prioritásokat rendeljünk az egyes vidéki tértípusok mellé?
A MAGYAR VIDÉKI TERÜLETEK
BÁCS-KISKUN MEGYE MEZŐGAZDASÁGA 1990 UTÁN• A terület agrárfejlődése eltért az ország többi területétől. • A kárpótlás következményeként a földtulajdon és a földhasználat
szétvált. • Speciális eleme a térség 1990 utáni agrárfejlődésének, hogy a
Kiskunsági Nemzeti Park az agrárszektor meghatározó földtulajdonosa és egyben gazdálkodója lett.
• Tájökológiai diverzitás megőrzése, de instabil a földhasználat.• 1990 után 50 000 fővel csökkent a mezőgazdasági
foglalkoztatottak száma. • Kialakult egy jelentős számú ún. családi gazdálkodói réteg.• A családi gazdaságok megye agrárfejlesztésének gazdasági-
társadalmi alapját képezhetik a jövőben.• A gazdálkodók száma stabilizálódott, a probléma az elöregedés.• A termelési specializációk megőrzése részben sikerült.
VÉDETT TERÜLETEK A VIZSGÁLT TÉRSÉGBEN
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ÉS A TÁJ
Nyilvános vita, 2010. okt. 20., Szeged
FÖLDHASZNÁLAT 2006
FELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK HAZÁNKBAN 1990-2000 KÖZÖTT
FELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK 1990-2006 KÖZÖTT
TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA 1960-2000 KÖZÖTT
AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG 2009
TERMELÉSI SPECIALIZÁCIÓK
Kistérségnév Termelési körzet
Mezőgazdasági népsűrűség
Mezőgazdasági népsűrűség
fő/km2
Társas vállalkozások
aránya
Regisztrációban a cégek aránya %
Átlagos üzemméret (ha)
Bajai Bácska alacsony 4,7 magas 5,9 33,7Bácsalmási Bácska átlagos 6,4 alacsony 2,8 25,5
Kiskunhalasi Homokhátság átlagos 7,1 átlagos 3,2 18,4Kiskunmajsai Homokhátság magas 9,8 alacsony 3,1 10,4Jánoshalmai Homokhátság magas 8,5 átlagos 4,0 18,2
Kistérségnév Termelési körzet
Meghatározó művelési ágak
Megyei részesedés
alapján
Termésterület alapján
Megyei termésterületből való részesedés
szerint
A megyei termelésből 30 % feletti részesedésű
növények
Bajai Bácska szántó-erdőkomplex (szántó-gyümölcs-erdő)
Kukorica-búzaKukorica-búza-árpa-napraforgó
szójabab, repce
Bácsalmási Bácska szántó Kukorica-búza Kiskunhalasi Homokhátság szántó-erdő erdő Kukorica-búza mák
Kiskunmajsai Homokhátság komplex Tritikále-kukorica
Tritikále
Jánoshalmai Homokhátság szántó-erdő Kukorica-búza
Kistérségnév Termelési körzet Egyéb specialitások Állattenyésztés szerepe Állattenyésztés ágazatai
Bajai Bácska spárga Meghatározó Komplex szerkezet
Bácsalmási Bácska mák Kiegészítő jellegű SertésKiskunhalasi Homokhátság - Átlagos Juh
Kiskunmajsai Homokhátságburgonya, fóliás és üvegházinövények
Kiegészítő jellegű Baromfi
Jánoshalmai Homokhátság - Kiegészítő jellegű Baromfi (sertés)
AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER KRITIKÁJA LOKÁLIS SZINTEN
• A speciális támogatások ellenére sem sikerült az elmúlt években a fiatal gazdálkodók számát növelni.
• A földhasználati változások gyakran „ellentmondásban vannak” a környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatokkal. – 2004 után a szőlőültetvény kivágási támogatások lettek a Duna-Tisza
közi Homokhátságon a meghatározók.• A szántóterületek 85 %-án jelenleg ún. „GOF” növényeket
termelnek.• Az állattenyésztés volumene 1990 óta mintegy 60 %-kal csökkent,
oka részben a szigorúbb szabályozás.
agrártámogatások fenntarthatóságHiányoznak a lokális célok és eszközök!
EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN
• Azonos természeti feltételekből következő együttműködési lehetőségek:– Agrár-környezetgazdálkodás– Homokhátság alatti vízbázis megőrzése és védelme– Technológia transzfer lehetősége
• Jelentős különbségek a gazdasági és társadalmi feltételrendszerben:– Agrártámogatási rendszer különbözősége– Ellenérdekeltség (mint 2002-ben Görögo. és Portugália a magyar mezőgazdaság
értékelésekor)– Árukapcsolatok nehézkessége
JAVASLATOK
• A fenntartható (harmonikus) vidékfejlesztésének feladatai és irányai a térségben:– környezeti kihívások kezelésére kidolgozott adaptációs stratégia– komplex társadalmi és gazdasági problémákat érintő
vidékfejlesztési stratégia – fő iránya a gazdaság diverzifikációja és a népesség megtartása. Főbb fejlesztési területek:
• A multifunkcionális mezőgazdaság elemeinek kiterjesztése.
• Az agrártermelésre épülő környezet- és élelmiszeripar.
• Kiegészítő vidéki turizmus.
Köszönöm a figyelmet!
Recommended