INNOAXIS projekt

Farkas Jenő Zsolt

Szabadka2010. november 16.

AZ 1990 UTÁNI MAGYAR AGRÁRFEJLŐDÉS NÉHÁNY JELLEMZŐJE

• Magyarországon 1945 után már a 3. tulajdon- és birtokrendezésen van túl az agrárágazat.

• 1990 után a mezőgazdaság bocsátotta ki a legtöbb foglalkoztatottat, mély válságba került, az állattenyésztés termelési volumene jelentősen csökkent.

• Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kulcskérdése volt a mezőgazdaság felkészítése, és a kedvező csatlakozási feltételek elérése.

• A magyar vidékfejlesztési programok eredményeinek hiánya, leszakadó vidéki térségek.

• Új kihívások: globális klímaváltozás lokális hatásai, változó agrártámogatások, kereskedelmi liberalizáció

AGRÁRTÁMOGATÁSI KERETEK

• 1992 multifunkcionális mezőgazdaság– Jelentése: A mezőgazdaságnak a fenntartható mezőgazdálkodáson és a

vidékfejlesztésen belül többféle célja és funkciója van.• 2003 KAP reform – vidékfejlesztés mint az agrárpolitika II. pillére• 2008 Budget Health Check további reformokra van szükség

környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság a vidéki területek versenyképességének javítása

• Aktuális feladatok és kérdések Magyarország szempontjából:– a KAP reformjának támogatása,– a hazai álláspont és stratégiai irányok kialakítása,– a kialakítandó vidékfejlesztési politikának melyek legyenek a célterületei? – milyen fejlesztési prioritásokat rendeljünk az egyes vidéki tértípusok mellé?

A MAGYAR VIDÉKI TERÜLETEK

BÁCS-KISKUN MEGYE MEZŐGAZDASÁGA 1990 UTÁN• A terület agrárfejlődése eltért az ország többi területétől. • A kárpótlás következményeként a földtulajdon és a földhasználat

szétvált. • Speciális eleme a térség 1990 utáni agrárfejlődésének, hogy a

Kiskunsági Nemzeti Park az agrárszektor meghatározó földtulajdonosa és egyben gazdálkodója lett.

• Tájökológiai diverzitás megőrzése, de instabil a földhasználat.• 1990 után 50 000 fővel csökkent a mezőgazdasági

foglalkoztatottak száma. • Kialakult egy jelentős számú ún. családi gazdálkodói réteg.• A családi gazdaságok megye agrárfejlesztésének gazdasági-

társadalmi alapját képezhetik a jövőben.• A gazdálkodók száma stabilizálódott, a probléma az elöregedés.• A termelési specializációk megőrzése részben sikerült.

VÉDETT TERÜLETEK A VIZSGÁLT TÉRSÉGBEN

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ÉS A TÁJ

Nyilvános vita, 2010. okt. 20., Szeged

FÖLDHASZNÁLAT 2006

FELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK HAZÁNKBAN 1990-2000 KÖZÖTT

FELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK 1990-2006 KÖZÖTT

TALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA 1960-2000 KÖZÖTT

AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG 2009

TERMELÉSI SPECIALIZÁCIÓK

Kistérségnév Termelési körzet

Mezőgazdasági népsűrűség

Mezőgazdasági népsűrűség

fő/km2

Társas vállalkozások

aránya

Regisztrációban a cégek aránya %

Átlagos üzemméret (ha)

Bajai Bácska alacsony 4,7 magas 5,9 33,7Bácsalmási Bácska átlagos 6,4 alacsony 2,8 25,5

Kiskunhalasi Homokhátság átlagos 7,1 átlagos 3,2 18,4Kiskunmajsai Homokhátság magas 9,8 alacsony 3,1 10,4Jánoshalmai Homokhátság magas 8,5 átlagos 4,0 18,2

Kistérségnév Termelési körzet

Meghatározó művelési ágak

Megyei részesedés

alapján

Termésterület alapján

Megyei termésterületből való részesedés

szerint

A megyei termelésből 30 % feletti részesedésű

növények

Bajai Bácska szántó-erdőkomplex (szántó-gyümölcs-erdő)

Kukorica-búzaKukorica-búza-árpa-napraforgó

szójabab, repce

Bácsalmási Bácska szántó   Kukorica-búza    Kiskunhalasi Homokhátság szántó-erdő erdő Kukorica-búza   mák

Kiskunmajsai Homokhátság komplex  Tritikále-kukorica

Tritikále  

Jánoshalmai Homokhátság szántó-erdő   Kukorica-búza    

Kistérségnév Termelési körzet Egyéb specialitások Állattenyésztés szerepe Állattenyésztés ágazatai

Bajai Bácska spárga Meghatározó Komplex szerkezet

Bácsalmási Bácska mák Kiegészítő jellegű SertésKiskunhalasi Homokhátság - Átlagos Juh

Kiskunmajsai Homokhátságburgonya, fóliás és üvegházinövények

Kiegészítő jellegű Baromfi

Jánoshalmai Homokhátság - Kiegészítő jellegű Baromfi (sertés)

AZ AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER KRITIKÁJA LOKÁLIS SZINTEN

• A speciális támogatások ellenére sem sikerült az elmúlt években a fiatal gazdálkodók számát növelni.

• A földhasználati változások gyakran „ellentmondásban vannak” a környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatokkal. – 2004 után a szőlőültetvény kivágási támogatások lettek a Duna-Tisza

közi Homokhátságon a meghatározók.• A szántóterületek 85 %-án jelenleg ún. „GOF” növényeket

termelnek.• Az állattenyésztés volumene 1990 óta mintegy 60 %-kal csökkent,

oka részben a szigorúbb szabályozás.

agrártámogatások fenntarthatóságHiányoznak a lokális célok és eszközök!

EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN

• Azonos természeti feltételekből következő együttműködési lehetőségek:– Agrár-környezetgazdálkodás– Homokhátság alatti vízbázis megőrzése és védelme– Technológia transzfer lehetősége

• Jelentős különbségek a gazdasági és társadalmi feltételrendszerben:– Agrártámogatási rendszer különbözősége– Ellenérdekeltség (mint 2002-ben Görögo. és Portugália a magyar mezőgazdaság

értékelésekor)– Árukapcsolatok nehézkessége

JAVASLATOK

• A fenntartható (harmonikus) vidékfejlesztésének feladatai és irányai a térségben:– környezeti kihívások kezelésére kidolgozott adaptációs stratégia– komplex társadalmi és gazdasági problémákat érintő

vidékfejlesztési stratégia – fő iránya a gazdaság diverzifikációja és a népesség megtartása. Főbb fejlesztési területek:

• A multifunkcionális mezőgazdaság elemeinek kiterjesztése.

• Az agrártermelésre épülő környezet- és élelmiszeripar.

• Kiegészítő vidéki turizmus.

Köszönöm a figyelmet!