Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszereimunkavedelem.dsgi.hu/MV3_w1.pdf · RULA -...

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének

módszerei

Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei

Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981)

• 0. Bevezetés

• 1. Tárgy

• 2. Alkalmazási terület

• 3. Fogalom meghatározások

• 4. Általános irányelvek

3. Fogalom meghatározások I.

• 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába

• 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény

• 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések)

• 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje

3. Fogalom meghatározások II.

• 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész• 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak

a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális)

• 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások)• 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és

követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát

• 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszűntethető

4. Általános irányelvek

• 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása

• 4.2 A munkakörnyezet kialakítása

• 4.3 A munkafolyamat kialakítása

4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása

• Kialakítás a testméretek figyelembevételével

• Igénybevétel csökkentése Testhelyzetek és váltogatásuk

Izomerők

Testmozgások összhangja

• Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa

Kezelőelemek száma, típusa, működtető testrész

4.2 A munkakörnyezet kialakítása

• A, munkatér méretei • B, szellőzés• C, munkahelyi klíma• D, világítás• E, munkatér, munkaeszköz színe• F, akusztika• G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések• H, veszélyes anyag, sugárzás• I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatósok ellen

4.3 A munkafolyamat kialakítása

• A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén)

• B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén)

• C, tevékenységcsere

• D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott)

Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell:

• E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és éjszaka

• F, az egyéntől, illetve életkortól függő teljesítőképesség elérése

• G, az egyéni fejlődés

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése

Az értékelés célja:

• A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés felmérése.

• Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása.

• A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével.

• Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése

• Stb..

Az ergonómiai program várható eredményei

• Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások

• Növekbő munkahatékonyság

• Javuló egészségi állapot

• Cökkenő hiányzás és fluktuáció

• Javuló alkamazotti morál

Előkészítés

• Információgyűjtés a tevékenységről

a felhasználókról

a technológiáról

a környezetről

• Lehetőségek és korlátok felmérése (elvi, technikai, tér-idő stb.)

• Követelményjegyzék és ütemterv készítése

• Előzetes értékelés

• Módszer kidolgozása

• Pilot study

• Munkahelyek felvételezése

• Értékelés

• Megvalósítás

• Ellenőrző vizsgálat

Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése

Értékelés várható eredményei

• Globális és konkrét megállapítások

• Grafikus, táblázatos, szöveges információk

• Minősítés Tevékenységenként

Munkahelyenként

Műhelyszinten

• Felhasználás Fejlesztési stratégia

Akcióterv

Operatív intézkedés

Kompenzáció

Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban

• Problémafeltárás – Hol a baj?

• Tervezés – Megfelel-e az előírásoknak, szabványoknak, ajánlásoknak?

• Tesztelés – Lehet-e javítani?

• Összehasonlítás – Melyik megoldás a jobb?

• Értékelés – Valóban jó?

• Ellenőrzés – Még mindig megfelelő? Lehet még javítani?

Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz

A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani

20%

80%

A 80:20-as Pareto szabály

• Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges.

Alkalmazható módszerek

• Ellenőrzőlista GME list

Check-Points

• Szubjektív fáradtságérzés megítélése

• Video playback

• Toyota módszer

• Kérdőív

• Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA)

GME ergonómiai ellenőrzőlista

Nyak hát

Kar könyök

kéz

Derék Comb térd

Leírás

1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például:

a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje

vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például

a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol

vagy térdel?

4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével?

5. Dolgozik a vállával és a

kezeivel?

6. A feladatok többségét kinyújtott

és megfeszített karral végzi?

7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli?

8. Tart kinyújtott kézzel súlyos tárgyakat vagy eszközöket? P

9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg

kell fognia súlyokat?

11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám

használata a kezet vagy a csuklót?

14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely?

Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás • Jelölje a terhelt testtájakat! • Kövesse a fehér mezőket jobbra! • A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett

szempontok közül? • Ha igen, jelölje azt pipával

Váltogatják a különböző munkahelyeket? Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel,

világítással vagy a környezettel? Használnak személyes munkavédelmi eszközöket,

bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ön felügyeli a munkáját?

Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg!

Ergonómiai ellenőrző listák

• Anyagmozgatás és tárolás• Kéziszerszámok• Termelő berendezések biztonsága• Munkahely kialakítás fejlesztése• Világítás• Építmények• Veszélyes anyagok és tényezők kezelése• Jóléti létesítmények• Munkaszervezet

Anyagmozgatás és tárolás

• Ki vannak jelölve és szabadok a szállítási útvonalak?

• A folyosók és az átjárók elég szélesek a kétirányú forgalomhoz?

• A szállítási útvonalak felülete sík, csúszás- és akadálymentes?

• A hirtelen nagy magasságkülönbséget áthidaló kis lépcsők helyett legfeljebb 5-8% emelkedésű lejtők vannak?

• A munkaterület elrendezése a lehető legkisebb anyagmozgatást teszi szükségessé?

• Taligát, kézikocsit vagy más kerekes eszközzel történik az anyagmozgatás?

Anyagmozgatás járommal

Kéziszerszámok

• Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak?

• A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják?

• Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak?

• Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak?

• Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához?

• A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő szerszámokat)?

Termelő berendezések biztonsága

• Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől?

• A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből?

• A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól?

• A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet?

• A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve?

• A természetes elvárásoknak megfelelően kell a kezelőszerveket működetni?

Biztonsági megoldások

Munkahely kialakítás fejlesztése

• A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik?

• Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelőszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben?

• A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához?

• A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelőszervek könnyen elérhetőek?

• Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van?

Rongycsavarás

Könyök kint

Rossz vibráció

Vállak túl magasan / alacsonyan Komfort zóna Rossz rálátás

Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I.

Fenék fent Vízszintes távolság

Törzscsavarás Álló- ülőmunka Statikus munka

Hajlított csukló

Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II.

PROBLÉMA

GÉP

GÉP

GÉP

EGYENES VONALÚ SZERSZÁM

A CÉL 900-OSELFORDÍTÁSA

Világítás

• A lehető legtöbbet használják a napfényt?

• Ha több világítás kell, világos színezésűek a falak?

• Ki vannak világítva a folyosók, lépcsők, felhajtók és más területek, ahol emberek lehetnek?

• Egyenletesen világos a munkaterület a világosság különbségek csökkentésére?

• A dolgozóknak elegendő a világítás, és így mindig hatékonyan és kényelmesen tudnak dolgozni?

• Az ellenőrző és precíziós munkához helyi világítás is biztosított?

A fényerősség eloszlása a munkahelyen természetes és mesterséges megvilágítás esetén

A színvisszaadás a megvilágító fény színhőmérsékletének és a megvilágítás erősségének függvényében

Építmények

• A dolgozókat védik a közvetlen hőtől?

• Védik a munkahelyet a külső hidegtől és melegtől?

• A hideg vagy meleg hőforrásokat elszigetelik?

• Hatásos elszívó rendszer teszi biztonságossá és hatékonnyá a munkát?

• A természetes légmozgás növelésével szükség esetén javítják a beltéri klímát?

• Fejlesztik és karbantartják a légcsere berendezéseit a jó munkahelyi levegőminőség érdekében?

Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására, ha az ember ruhátlan, Yaoglu nyomán Hamar

Nomogram az effektív hőmérséklet kiszámítására ruhában, Yaoglu nyomán Wenzel

Az emberek véleményének megoszlása különböző effektív hőmérséklettel kapcsolatban Wenzel

Veszélyes anyagok és tényezők kezelése

• A zajos berendezéseket vagy részeiket szigetelik?

• Az eszközöket és gépeket rendszeresen karbantartják a zajcsökkentés érdekében?

• Lehetséges a meglévő zaj mellett a kommunikáció, a biztonságos és hatékony munka?

• A dolgozókat érő rezgést csökkentik a biztonság, egészség és munkahatékonyság növelése érdekében?

• Hő ellen és áramütés ellen jól szigetelt kézilámpákat használnak?

• A fényforrások és elektromos csatlakozások és vezetékek biztonságosak?

Az egyenlő hangosságszintek görbéi Robinson és Dadson szerint

Jóléti létesítmények

• Jó öltöző, mosdó és egészségügyi létesítmények biztosítják a jó higiénét és megjelenést?

• A jó teljesítmény és jóérzés érdekében rendelkezésre állnak ital automaták, étkező területek és mosdók?

• A szolgáltatásokat és a jóléti létesítményeket a dolgozókkal együtt fejlesztik?

• Vannak találkozó és képző helyek a dolgozóknak?

• Világosan ki vannak jelölve az egyéni védőeszköz-használatot követelő területek?

• Rendelkezésre állnak a kielégítő védelmet biztosító egyéni védőeszközök?

Munkaszervezet

• Bevonják a dolgozókat a napi munka megszervezésébe? • A munkaidő-beosztás tervezésekor megkérdezik a

dolgozókat?• Munkaproblémák megoldását dolgozói csoportok

bevonásával végzik?• Bevonják a dolgozókat a termelés átszervezésébe, vagy a

fejlesztésbe, ha biztonságosabb, könnyebb, hatékonyabb munkát alakítanak ki?

• Elismerik a munkahelyet vagy termelékenységet fejlesztő munkások segítségét?

Ellenőrző lista példák

Szubjektív fáradtság értékelő lap

Név Személyi kód

Dátum Idő

Egység neve Beosztás

Műszak jele Vizsgálatvezető

Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb

oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár Kellemetlenség Értékelő pontszám helye bal jobb Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb

Szubjektív fáradtságérzés eredmények

Összes Ülve Állva Felváltva

Szubjektív fáradtság értékelő lap

JSI – Job Strain Index

Munkaköri Terhelési Index alapadatai

• Az erőkifejtés mértéke !!!

• Az erőkifejtés időtartama

• Percenkénti ismétlődés

• Kéz és csukló helyzete

• A munkatevékenység sebessége !!!

• Napi expozíciós idő

JSI – Job Strain Index

JSI – Job Strain Index

• Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos

• Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye

• Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye

REBA - Gyors Teljes Test Értékelés

Acsoport

Törzs

Nyak

Lábak

"A" táblázatból

Terhelés/ErőMegfogás

Bcsoport

Felkar

Alkar

Csukló

"B" táblázatból

JB

B J

JB

"C" táblázatból

A pontszám

C pontszám

B pontszám

Tevékenységpontszám

REBA pontszám

A csoport: Törzs és nyak

A csoport: Lábak

„A” táblázat és terhelés/erő

B csoport: Felkar (jobb és bal)

B csoport: Alkar (jobb és bal)

B csoport: Csukló (jobb és bal)

„B” táblázat és megfogás

„C” táblázat és tevékenység pontszám

REBA – Értékelő lap

Acsoport

Törzs

Nyak

Lábak

"A" táblázatból

Terhelés/ErőMegfogás

Bcsoport

Felkar

Alkar

Csukló

"B" táblázatból

JB

B J

JB

"C" táblázatból

A pontszám

C pontszám

B pontszám

Tevékenységpontszám

REBA pontszám

REBA: Intézkedési szintek

RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer

• Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál.

• Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja.

• A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre.

• Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték.

• Gyors és könnyen kitölthető.• A RULA pontszámok az MSD kockázat csökkentéséhez szükséges

akciók fontosságát jelzik.• Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.

RULA – Értékelő lap

1. lépés: Felkar helyzete

2. lépés: Alkar helyzete

3. lépés: Csukló helyzete

1 pont,

ha a csukló főleg a középtartományban mozog.

2 pont,

ha a csukló a tartomány szélső helyzetében mozog.

4. lépés: Csukló csavarása

5. lépés: „A” táblázat

1 pont,

ha a testhelyzet statikus (tovább tart 1 percnél), vagy

ha a művelet legalább 4-szer ismétlődik percenként.

6. lépés: Izom használata

0 pont, ha nincs ellenállás, vagy a terhelés kevesebb mint 2kg és

megszakított.1 pont,

ha a terhelés vagy az erő 2-10kg között van és megszakított.

2 pont, ha a terhelés vagy az erő 2-10kg között van és állandó vagy ismétlődő.

3 pont, ha a terhelés vagy az erő több mint 10 kg és állandó vagy ismétlődő. Hirtelen vagy gyorsan fellépő erő esetén.

7. lépés: Erőkifejtés/terhelés

9. lépés: Nyak helyzete

10. lépés: Törzs helyzete

11. lépés: Lábak helyzete

1 pont,• ha a lábak és a lábfej alátámasztott és stabil.

2 pont, • ha a lábak és a lábfej nincs megfelelően alátámasztva és/vagy nem kiegyensúlyozott a testhelyzet.

12. lépés: „B” táblázat

1 pont,

ha a testhelyzet statikus (tovább tart 1 percnél), vagy

ha a művelet legalább 4-szer ismétlődik percenként.

13. lépés: Izom használata

0 pont, ha nincs ellenállás, vagy a terhelés kevesebb mint 2kg és

megszakított.1 pont,

ha a terhelés vagy az erő 2-10kg között van és megszakított.

2 pont, ha a terhelés vagy az erő 2-10kg között van és állandó vagy ismétlődő.

3 pont, ha a terhelés vagy az erő több mint 10 kg és állandó vagy ismétlődő. Hirtelen vagy gyorsan fellépő erő esetén.

14. lépés: Erőkifejtés/terhelés

15. lépés: „C” táblázat

RULA – Értékelő lap

RULA: Intézkedési szintek

Módosított emelési egyenlet (RLE)

Ajánlott Emelési Tömeg Korlát (RWL) és Emelési Index (LI)

RWL=LC x HM x VM x DM x AM x FM x CM

Megfogás Gyakoriság

Aszimmetria TávolságFüggőleges helyzet

Vízszintes helyzet Teherállandó – 23 kg

Szorzók: 0-1

Kézi anyagmozgatás értékelő lap (Manual Handling Assessment Charts) (MAC)• Emelési műveletek

• Teherhordás (cipelés)

• Csoportos anyagmozgatás

Manual Handling Assessment Charts

(MAC)

•Logikus,

•Egyszerű,

•Áttekinthető,

•Szemléletes

Tömeg / Gyakoriság

Vízszintes távolság

KÖZELI:a felkar függőleges,a törzs egyenes

G/0

ENYHE:a felkar előrenyúlik a testtől

A/3

TÁVOLI:a felkar messze előre nyúlik,a tőrzs előre dől

R/6

ENYHE:a törzs előredől

A/3

Törzs fordítása, hajlítása

A teher és a kezekszimmetrikusak atest előtt

G/0

A teher és a kezekaszimetrikusan a test előtt.Egyenes testtarttás

A/1

Egykezes szállítás aaz egyik oldalon

R/2

Környezeti akadály

• Zavartalan mozgás: 0 pont (zöld)

• Emelés közben kényszer-testtartás a helyszűke miatt vagy a munkahely kialakítás miatt : 1 pont, (sárga)

• Erősen korlátozott testtarás: 3 pont (piros)

Megfogás lehetősége

• Célszerűen, jól tervezett markolatok vagy laza részek, melyek kényelmes fogást engednek: 0 pont (zöld)

• Tárolók gyengén kialakított markolatokkal vagy az ujjaknak derékszögben kell állniuk alul: 1 pont (sárga)

• Rosszul kialakított tárolók, lógó részek, szabálytalan testek, nehezen kezelhető, formátlan, kiszámíthatatlan terhek: 2 pont (piros)

Padozat minősége

• Száraz, tiszta, jó állapotú padló: 0 pont (zöld)

• Száraz padló, de rossz állapotban, egyenetlen, kopott: 1 pont (sárga)

• Szennyezett, nedves vagy lejtős padló, vagy bizonytalan alátámasztás: 2 pont (piros)

Egyéb körülmény

• Kirívó hőmérséklet;

• Erős légmozgás;

• Kirívó megvilágítási helyzet (sötét, vakító, gyenge kontraszt).

• Nincs: 0 pont (zöld)• Egy tényező: 1 pont (sárga)• Több tényező: 2 pont (piros)

Szállítási távolság

• 2-4 m: 0 pont (zöld)

• 4-10 m: 1 pont (sárga)

• 10m + : 3 pont (piros)

Akadályok az útvonalon

• Nincs akadály: 0 pont (zöld)

• Ha lejtőn felfelé kell vinni, lépcsőn fel, zárt ajtón át, veszélyes helyek közt, 2 pont (sárga)

• Létrán felvitel: 3 pont (piros)

Értékelő lap

PONTSZÁM

emelés szállítás csoport

4

3

0

0

0

0

1

0

9

1

Kockázati tényező

Teher súlya és az emelés gyakorisága

Kezek távolsága a hát alsó részétől

Függőleges emelési zóna

Törzs megcsavarodása/oldalra hajlásaAszimmetrikus törzs/teher (szállításnál)

Testhelyzetre ható kényszerek

A teher megfogása

Padló felülete

Egyéb környezeti tényezők

Szállítási távolság

Akadályok az útvonalon (csak szállítás)

Kommunikáció és koordináció(csak csoportos anyagmozgatás)

Más kockázati tényezők,például egyéni jellemzők,pszichoszociális tényezők, stb. Össz:

Video playback

• A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.

Toyota módszer

• A kritikus műveletek részletes elemzésének módszere, mely lehetőséget ad pl. optimális-elfogadható-elviselhetetlen kategóriákba sorolásra vagy a várható végrehajtási idő számítására.

• elérés

• megfogás és elengedés

• testmozgás

• kar mozgatás teherrel

• erőkifejtés (húzás, nyomás, csavarás)

• pozicionálás

Toyota módszer: Fizikai terhelés összesítés

Fizikai terhelés összesítéseÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés

Alapadatok K konvertálási tényező EREDMÉNY

Dátum: 96.07.04 Ütem egység/ K Alsó testrész terhelése:idő műszak tényező

Típus: 45 613 0,170 testhelyzet (P)= 1,8346 600 0,167 teheremelés (W)= 0,37 x 2 = 0,73

Változat: 47 587 0,16348 575 0,160 összesen = P + 2 x W = 2,57

Részleg: 49 563 0,15650 552 0,153

Team: 51 541 0,150 Felső testrész terhelése:52 531 0,14753 521 0,145 kar (A)= 5,9954 511 0,142 kéz (HND) = 2,44

Készítette: Szabó 55 502 0,139 erőkifejtés (HW) = 0,0056 493 0,137 szerszám (T) = 2,0057 484 0,135

Egyéb információ 58 476 0,132 Összesen = A + HND + HW + T = 10,43

Sorszám: Munkaidő/műszak= 460Megjegyzés:

Domináns kéz: Egység/műszak= 550 30-nál nagyobb pontszám esetén további részletes elemzés javasolt.

Rotáció: K tényező= egység/műszak 3600

Toyota módszer: Technológiai adatlapÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés

Műveletek Kezelt alkatrészek SzerszámigénySor Megnevezés, leírás Idő Hiv. Megnevezés, kód Db/ Hiv. Megnevezés Megjegyzés

szám [sec] szám ütem szám1 Termosztát tömítést berak 4 1/1 Termosztát 1 1/2 Termosztát tömítés 12 Termosztát csavarokat berak 4 2/1 Csavar 1 2/2 Csavar 13 Termosztátot lazán szerel 54 Termosztátot meghúz 11 4 Légkulcs 25AT5 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 5 Sziloplaszt 5 Sziloplaszt adagoló pisztoly6 Vezérműfedelet felrak 5 6 Vezérmű fedél 17 Operátor vissza 2

8 Önellenőrzés 5 3

Összes ütemidő: 46 Készítette: MGX Dátum: 1996.05.21.

Toyota módszer: Anyagkezelési adatlap

Ütemhely-azonosító: 102MMegnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés

Alkatrész adatai Tárolás adataiHiv. Megnevezés, Anyagszám Méret Tömeg Db/ Beépítési Tároló Db/ Tároló Megjegyzésszám HxSZxM [mm] [kg] ütem szint [mm] eszköz egység szint [mm]1/1 Termosztát 90442902 130x130x100 0,20 1 1060-1110 KLT4314 18 750-850 30csere/műszak1/2 Termosztát tömítés 90412738 80x40x1 0,01 1 Kézben KLT3214 1200 720-8202/1 Csavar 11094921 M8x85 1 Kézben KLT3214 200 720-820 3 csere/műszak2/2 Csavar 11094901 M8x30 1 Kézben KLT3214 600 720-8205 Sziloplaszt 1190 Sag. 1tubus kb. 1 műszak6 Vezérmű fedél 90528243 470x220x90 2,00 1 1190 1 Előszerelő forgó állvány

Szerszám és segédeszköz kezelési adatokHiv. Megnevezés Típus Erő/nyomaték Tömeg Elérési Elérési Használat idő Használati szám [N vagy Nm] [kg] idő[sec] szint [mm] ismétlődése [sec] szint [mm]

4 Légkulcs 25AT 20 Nm 1,50 1200 1 1080 Balanszer5 Sziloplaszt adagoló pisztoly 1-1.5 1000 8 1190

Készítette: MGX Dátum: 1996.05.21.

Toyota módszer: Testhelyzet

Toyota módszer: TörzsÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelésMűvelet Ciklusidő Tömeg Szint RB Összidő/műszak Idő Gyakoriság Pontok

Művelet leírása [kg] tényező H tényező műszakonként W =sorszáma S G R RBC H = S x K TC L GxLxRBCxTC/1000

1 Termosztát tömítést berak 4 0,2 1 0,3 0,611 0,6 550 0,02 2 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 3 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,004 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,005 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,006 Vezérműfedelet felrak 5 1,5 2 0,7 0,764 0,6 550 0,357 Operátor vissza 2 0,306 0,00

8 Önellenőrzés 5 3 0,458 0,00

550 motor/műszak Összesen: 46 7,028 0,370,153 K konvertálási tényező Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04

különböző magasság azonos magasság Időtényezőkód szint RB tényező kód RBC Összes óra (H) TC

fel le > 2.5 1váll 1 4 1 0,7 1 0,6 > 2.0 és < 2.5 0,9

könyök 2 3 0,9 0,6 2 0,3 > 1.5 és < 2.0 0,8csípő 3 2 0,7 0,5 3 0,6 > 1.0 és < 1.5 0,7

térd 4 1 0,5 0,4 4 0,9 > 0.5 és < 1.0 0,6padló 5 5 1,2 < 0.5 0,5

Toyota módszer: Kar

Toyota módszer: Kéz

Ütemhely-azonosító: 102M Erő FP PI PD P

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelés 10 2 1 5 1Művelet Kód Erő Pont Ciklusidő Összidő/műszak Pontok 20 3 1 5 2

Művelet leírása G HP S H HND 30 4 2 6 2sorszáma [N] H = S x K HND = HNDP x H 40 5 3 6 2

1 Termosztát tömítést berak FP 30 4 4 0,611 2,44 50 6 4 7 3 60 7 6 8 32 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 70 9 8 8 3 80 11 12 9 43 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,00 90 14 18 10 44 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,00 100 18 27 11 45 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,00 110 22 40 12 56 Vezérműfedelet felrak 5 0,764 0,00 120 28 60 13 57 Operátor vissza 130 35 89 14 5

140 44 132 16 58 Önellenőrzés 5 150 56 194 17 6

160 70 19 6170 89 21 6180 110 23 7190 138 25 7200 174 27 7

550 motor/műszak Részösszeg: 41 5,653 210 80,153 K konvertálási tényező Összesen: 2,44 220 8

Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04 230 8240 9

FP Nyomás ujjal 250 9PI Megfogás ujjakkal 260 9PD Nyomás tenyérrel 270 10P Nyomva tartás tenyérrel 280 10

290 10300 11

Toyota módszer: ElérésÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelésMűvelet Tömeg Pont Ciklusidő Összidő/műszak Pontok

Művelet leírása G HWP S H HWsorszáma [kg] H = S x K HW = HWP x H x G

1 Termosztát tömítést berak 4 0,611 0,00 2 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 0,00 3 Termosztátot lazán szerel 5 0,764 0,004 Termosztátot meghúz 11 1,681 0,005 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,833 0,006 Vezérműfedelet felrak 5 0,764 0,007 Operátor vissza 2 0,306 0,00

8 Önellenőrzés 5 3 0,458 0,00

550 motor/műszak Részösszeg: 46 7,028

0,153 K konvertálási tényező Összesen:Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04

Mozgás HWP

Egyszerű ÖsszetettGB1 1,5

2GB2 3 3

GB3 5 4

GB1 GB2 GB3

Toyota módszer: SzerszámokÜtemhely-azonosító: 102M

Megnevezés: Termosztát és vezérmű fedél szerelésBalanszer Tömeg Működési Kezelési Működési Kezelési Működés Kezelés K-M idő Pontok

Művelet I/N KG pont pont idő idő /műszak /műszak /műszak Tsor- Művelet leírása TO TH STO STH TOS THS SH T = TO x TOS

száma TOS = STO x KTHS = STH x K SH = THS - TOS + TH x SH

1 Termosztát tömítést berak 4 0,611 2 Termosztát csavarokat berak 4 0,611 3 Termosztátot lazán szerel 5 0,7644 Termosztátot meghúz 11 1,6815 Hengerfejet sziloplaszttal beken 12 1,8336 Vezérműfedelet felrak 5 0,7647 Operátor vissza 2 0,306

8 Önellenőrzés 5 3 0,458

550 motor/műszak Részösszeg: 46 0,000,153 K konvertálási tényező Működtetési hossz > 20 MM +1 pont 2,00

Készítette: Szabó Dátum: 96.07.04 Összesen: 2,00

Szerszám Tömeg [kg] TO TH Szerszám TO THbalanszer nincs bal.

<= 1.2 4 7 1 kinyomó pisztoly 3 1légkulcs >1.2 <=1.5 5 9 1 sealant 4 1

>1.5 <= 1.8 5 10 1 ES paint 5 1>1.8 <= 2.1 6 11 1 ívhegesztő 6 1

>2.1 6 12 1 ponthegesztő 4 3

Jack

• Ergonómiai célzatú alkalmazás,

• Termékek és munkafolyamatok értékeléséhez,

• Pontos digitális embermodellel dolgozik,

• Melyet a munkakörnyezet digitális modelljéhez illeszthetünk.

Push – Pull - Carry

Push – Pull – Carry 1.

Push – Pull – Carry 2.

Push – Pull – Carry 3.

Push – Pull – Carry 4.

Push – Pull – Carry 5.

Push – Pull – Carry 6.

Módosított emelési egyenlet (RLE)

Ajánlott Emelési Tömeg Korlát (RWL) és Emelési Index (LI)

RWL=LC x HM x VM x DM x AM x FM xCM

Megfogás Gyakoriság

Aszimmetria TávolságFüggőleges helyzet

Vízszintes helyzet Teherállandó – 23 kg

Szorzók: 0-1

Elengedni

Nyúlni

Illeszteni Mozgatni

Megfogni

Alapmozdulatok

Egyszerű vagy nehéz kezelhetőség illesztésénél

• Az illesztési körülmények Fogásváltoztatás szükséges

Takart illesztési hely

7,5 cm–nél nagyobb fogástávolság

Akadályoztatás az illesztési helyen fennálló helyhiány miatt

• Az illesztendő tárgyak állapota Éles peremű részek (sebesülési veszély)

Törékeny részek (sérülési veszély)

Síkos alkatrészek

Hajlékony alkatrészek

Az alkatrész súlya nagyobb 1 kg-nál

Mozdulatkialakítási alapelvek

• Lehetőség szerint csökkentsük a nyúlás és mozgatás mozdulathosszait!

• Tipizálással, megfelelő alak-, felület-, és méretkialakítással a megfogás módját egyszerűsítsük

• A kezek természetes mozgástartományának és a mozdulatsorrendnek megfelelő kialakítással csökkentsük a felesleges mozdulatokat

• A nagy ellenőrzési szükségletű, időigényes illesztéseket egyszerűsítsük• Általában kerüljük a nagyobb erőszükségletű mozdulatokat! • A kialakításnál törekedjünk az egyidejűleg mindkét kéz által végezhető

mozdulatok elvégzésének minél több lehetőségére!• Gondoljunk a balkezesekre is!