Klasszikus kor

Klasszikus kor

Klasszikus korKr.e. 500-339

• A „Klasszikus” jelentése:– az a szellem, amely a klasszikus népek (görögök és

rómaiak) irodalmi, művészeti és erkölcsi életében megnyilvánul

– a maga nemében a legjobb, olyan, amely tökéletesen megfelel ideáljának, illetve szabályainak

– nagyság– maradandó alkotások– újkori stílusirányzat (a barokk után)– a civilizáció aranykora

Klasszikus kor vagy Görögország aranykora

• Athénra összpontosítva– Kezdet

• ión felkelés (amely az első nagy görög-perzsa összecsapáshoz vezetett)

• a perzsák végleges legyőzése• Marathón és Thermopülai

– Athéni terjeszkedés és gyarmatosítás• déloszi szövetség• peloponnészoszi háború• Athén és Spárta között• 27 éven keresztül tartott és Spárta győzött

– Periklész• Athén legjelentősebb vezetője volt• az Akropolisz megépítője• A déloszi szövetség pénzét használta különféle városfejlesztési

munkálatokhoz

• Hogyan hatottak a görög-perzsa háborúk a művészetre?

Mindennapi élet• Lakosság: 300000• Felnőtt férfiak: 50000• Nők:

– nem vehettek részt a város vezetésében

– a törvény őket is védte– kevesebbnek tartották őket a

férfiaknál

• Rabszolgák: – ők végezték az alanta munkák

legnagyobb részét– sok külföldi volt közöttük

Mindennapi élet

• több anyagi javuk volt• házaik egyszerűek voltak• az élelem egyszerű volt• a vallás jelentősége:

– mindennapos templomi szertartások– az istenek kegyeit keresték– hűség a polisz legfontosabb (városvédő)

istenéhez– többistenhívők (politeisták) voltak, de egyes

istenek „népszerűbbek” voltak

Dráma• A Dionüszosz ünnepekhez kapcsolódott

- az előadás egész nap tartott, egy nap 3 drámaíró 3 drámát mutatott be

● Az előadás módja- a színészek maszkot

viseltek- a női szerepeket is

férfiak játszották- kórus

- akkusztika- az előkelők a színpadhoz közel ültek - „deus ex machina” (isteni közbeavatkozás)

• Témák- elsősorban trójai és thébai mondakör

Dráma

• Tragédia– Thespis találta ki ezt a műfajt (Kr.e. a VI.

században) – a legfontosabb tudnivalók:

• Kb. 1000 színmű keletkezett, de csak 31 maradt fenn – Aiszkhülosztól, Szophoklésztól és Euripidésztől.

• Középpontjában egy konfliktus áll és egy tragikus hős, aki bátran szembeszáll az egész világgal, vállalja önmagát és valamilyen magasztos célért küzd. Általában hibái is vannak, ennek ellenére vagy épp ezért azonosulni tudunk vele. Egyedül harcol, magára marad és végül el is bukik, de erkölcsi győztesként bukik el. Konfliktusrendszer: a szereplők viszonyulása a konfliktushoz és ezzel együtt a tragikus hőshöz.

Dráma

• Aiszkhülosz (Kr.e. 525-456)

– Írásainak középpontjában a morális és vallási értékek állnak. Drámái többnyire jóval pozitívabban érnek véget, mint a „tragikus hármas” másik két képviselőjének (Euripidész, Szophoklész) munkái.

– Oreszteia trilógia• Agamemnón• Áldozatvivők• Eumeniszek

Dráma

• Szophoklész (Kr.e. 496-406)– Periklész barátja– nagy tekintély és vagyon– 123 tragédiát írt, amelyből csak 7 maradt fenn (pl.

Antigoné, Oidipusz király)– újítás: egy jelenetben az addigi kettő helyett három

szereplőt is szerepeltetett– bátran és lendületesen ábrázolta kora aktuális

politikai problémáit, és hősében Athénnak, a tengeri szövetség fejének kulturális küldetését dicsőítette

Dráma

• Euripidész (Kr.e. 484-406)

– mindent átalakított, az elődei által feldolgozott tárgyakat újra feldolgozta

– az isteneket és hősöket „lehúzta” a földre, és olyannak jellemezte az embert, amilyen

– a többi drámaírót felülmúlja a szenvedélyek, főleg a női lélek bemutatása, az érdekfeszítő bonyolítás, a valósághű jellemzések terén.

Dráma• Arisztophanész (Kr.e. 450-385)

– A görög komédia atyja• Happy End• nem akart mindenáron vicces lenni

– Több műve szólt a háború hiábavalóságáról• Madarak• Lüszisztráté

– Kifigurázta Aiszkhüloszt és Szophoklészt is

Zene

• Platón hitt az ethosz szerepében

– a zene képes hatni az emberek éltére

• A zene formálja a lelket• Zenei skála (Püthagorász)• A zenének a görög drámában is szerepe volt

– hozzájárult az opera kialakulásához • Zeneszerszámok: líra, cimbalom, tamburin,

furulya

Művészet

• Preklasszikus– egyszerű agyagedények– geometrikus díszítés – átmenet az emberábrázolás

felé (tökéletes szimmetria)– szobrászat – szimbolikus

emberábrázolás• túlzott arányosság• általánosítás• drámai kifejezésmód hiánya• realizmus hiánya

Művészet

• Klasszikus szobrászat– Jelentős újítások:

• jobb technikák• valósághű ábrázolás• a szépség szeretete

– Jellemzők:• Pontos arányok – aranymetszés • Pheidiász – a legnagyobb szobrász • Parthenón, Olümpiai Zeusz-templom

– Vázák• mitológiai jelenetek• Polügnotosz

Építészet

• A templomok eredetileg egyszerűek és téglalap alakúak voltak – két oszlop a bejáratnál– oszlopok körös-körül

• Oszloprendek

Dór Ión Korinthoszi

Építészetszakkifejezések

Építészet

• Arányosságra törekedtek.• Az olümpiai Zeusz temploma

ÉpítészetAz Akropolisz: Parthenón

Építészet• A Parthenón

– Periklész megbízásából Pheidiász tervei alapján– a Déloszi Szövetség pénzéből finanszírozták– Pheidiász volt az építkezés felügyelője– ión vonásokkal kombinált dór oszlopok

• felfelé vékonyodó oszlopok• egymáshoz nagyon közel találhatóak • ez tette szükségessé az optikai

korrekció alkalmazását: a sarokoszlopok megvastagítását, tengelyüknek kissé befelé hajlítását és a szomszédjaiktól való távolság felére csökkentését

Építészet• A Parthenón (rekonstrukció)

– A dór stílusú templom központi celláját egy fal két részre osztja: a keleti, nagyobb cellájában Athéna Parthenosz szobra

• A késő klasszikus korban hiányzott a kezdeményezőkészség, nem voltak annyira merészek, hogy eredetit alkossanak

Történetírás

• Hérodotosz (Kr.e. 484-420)– a történetírás atyja– igyekezett elhatárolni magát a mítoszoktól – törekedett rá, hogy megragadja az

események közti belső, törvényszerű összefüggést, az emberi történelem alaptörvényét

– nagyon olvasott volt– műve, amelyet „Történelem” címen

emlegetnek, a görög-perzsa háborúkról szól

Történetírás

• Thuküdidész (Kr.e. 470-405)– Kiemelkedő hadvezér/történetíró volt.

• mivel nem tudott egy várost megvédeni a spártaiak ellen, száműzték Athénból

• jelentős szónoklatokat is belefoglalt művébe

• sokan kritizálták, mivel nem hallhatta mindezeket a szónoklatokat

– Története a háború befejezése előtt véget ért

• lehet, hogy ő is a háborúban halt meg

„A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az

egyszerű emberek.”

(Arisztotelész)

Az elmúlt évszázadokban szokás volt az ókori görög kultúrával kapcsolatban a „görög csodát” emlegetni. Ez épp annyira indokolatlan, mint az újabban divatossá váló teljes tagadása. Anélkül, hogy a kérdésre egyetlen, egyedül érvényes választ kellene keresni, egyet érdemes kiemelni. A görögök öröksége a mitológia, de a mitológia cáfolata is; tőlük származik a demokrácia fogalma, de első, máig megfontolást érdemlő kritikái is; ők fedezték fel a művészi ábrázolás olyan eszközeit, mint a perspektíva, az árnyékolás vagy a színek egymásra hatása, de Platónnál olvashatunk először arról, hogy mindez szemfényvesztés, és az igazi, érvényes művészet absztrakt formákban fejezi ki magát. Vagyis az igazi „csoda”, amit tőlük örökölni lehet és kell, a nyitottság a másképp gondolkodásra, másképp kifejezésre, a másképp nézésre, az emberi természetek és lehetőségek sokféleségének felismerésével és elfogadásával.

(Szilágyi János György)

Köszönöm a figyelmet.