KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

Preview:

DESCRIPTION

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy. KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT. A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013. I. rész Külpolitikai ágazat. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika)2013.

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Választható vizsgatárgyKÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT

» Célkitűzések:

˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait,

˃ érdekérvényesítő eszközeit, ˃ célkitűzéseit, ˃ prioritásait, ˃ jogszabályalapjait, ˃ mozgásterének dimenzióit, ˃ eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi

hátteret, aktuális kihívásait, valamint ˃ az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának

alapjait, illetőleg ˃ az EU és Magyarország kül- és

biztonságpolitikájának kapcsolatát.

» A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat);

„Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum);

1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a 42-43. pontját ;

656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ;

1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?

Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők?

Magyarország helye, szerepe, mozgástere szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, nemzetközi szervezetekben való tagságunk

(EU, NATO)

Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?

Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

1987. Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)

1993. az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)

1999. az Amszterdami Szerződés eszközrendszere közös stratégiák közös álláspont közös akciók nemzetközi szerződések nyilatkozatok démarche

A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez

Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei

általános iránymutatások határozatok tagállamok közötti rendszeres együttműködés

Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén

Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

Mennyiben jelent változást Magyarországszámára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk?˃ Az Európai Unió Magyarország

külkapcsolatainak elsődleges terepe˃ Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere˃ Hatékony érdekérvényesítés eszközei:

határozott álláspont kompromisszumkészség

» Démarche» Kül- és biztonságpolitikai

főképviselő» Közös kül- és

biztonságpolitika (KKBP)» Az uniós Európai Külügyi

Szolgálat vezetője

» Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek?

» Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum?

» Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum?

» Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén?

» Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

» Célkitűzések:

˃ A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól.

˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt.

˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

» Külpolitika (fogalma, elemei)

Nemzeti érdekek meghatározásaKülpolitikai orientációk, célok

meghatározásaKülpolitikai cselekedetek

» Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet)

» A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

» A nemzetközi jog fogalma» Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya)» Melyek a nemzetközi jog forrásai?

Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint

Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

» Kialakulásának feltételei˃ Materiális feltétel˃ Pszichológiai feltétel (opinio iuris)

» Helye a jogforrási hierarchiában

» A kodifikáció jelentősége

» A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában

» Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei?

» Melyek a nemzetközi jog ius cogensei?

» Van-e a ius cogensek között hierarchia?

» Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

• Államok Melyek az államiság feltételei? (1933.

Montevideói egyezmény)

• (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO

• Magánszemélyek Mennyiben tekinthető a magánszemély a

nemzetközi jog alanyának?

• A jogalanyiság tartalma alanyonként

» Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés

» A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto

kormány között?

• A nemzetközi szervezetek általános jellemzői

• A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi

szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”?

• Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó

képviselet• Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi

szervezetek?• A kormányközi nemzetközi konferenciák

jelentősége

» Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában

» Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?Szerződés, egyezmény, megállapodás,

alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb.

» Nemzetközi szerződések osztályozásaA részes felek száma szerintUtólagos csatlakozhatóság szerintTárgya szerint

• Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a

külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.

• Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart?

• Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása

• Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére• Felhatalmazást követő eljárás

Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

» Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot)

» Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei?

» Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a

joghatása? Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye

és mi a funkciója? Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés

hatályba lépésének időpontja?

• Nemzetközi szerződések területi hatálya• Nemzetközi szerződések személyi

hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi

szerződés harmadik államra?• Nemzetközi szerződések időbeli hatálya

Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?

Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba

lépésével az ideiglenes alkalmazás?

• Nemzetközi szerződések érvénytelensége Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok

• Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános

szabályai alapján

• Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése?

» Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből?

» Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat

» Ius cogens» Szokásjog» Állam» (Kormányközi) nemzetközi

szervezet» Székhelyegyezmény» Nemzetközi szerződés» Fenntartás

» Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe!

» Melyek a nemzetközi jog alapelvei?» Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog

alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát?

» Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a 2005. évi L. törvény szerint?

» Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

» CélkitűzésekA vizsgázó ismerje meg:˃a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá ˃a nemzetközi és a belső jog viszonyát. ˃Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve ˃jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

» A külügyi hatalom fogalmaa külügyi hatalom mint hatáskörök

összességea külügyi hatalom egységességea külügyi hatalom által felölelt jogkörök

» A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység JellemzőiSpecifikumai

» Jogalkotási feladatkörNemzetközi szerződést kihirdető törvény

elfogadásának sajátosságai» A Kormány külpolitikai tevékenységének

ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog)

» Az Országgyűlés elnökének szerepköre» Az Országgyűlés Külügyi bizottsága» Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága» Az Országgyűlés Külügyi Hivatala» A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

» Képviseli Magyarországot» Elismeri a nemzetközi szerződés

kötelező hatályát» Aktív és passzív követküldési jogot

gyakorolMagyar nagykövetek és követek

megbízásaMás államok nagykövetei és követei

megbízólevelének átvétele

» Állampolgársági ügyek

» A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el

» A Kormány feladatai

» A Kormányfő feladatai

» A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai

» A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai

» A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében

» Más miniszterek feladatai

Felelős különösen (példálózó felsorolás): az egységes kormányzati külpolitika

koordinálásáért ; a kül- és biztonságpolitikáért; Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi

szervezetekben való képviseletéért; a konzuli szolgálat irányításáért; a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás

koordinációjáért, a diplomáciai és állami protokollért; egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok

előkészítéséért

» Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai?

» Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? központi igazgatási szerv képviseletet ellátó küldöttségek és

irodák

» Monizmus és dualizmus jellemzői» Inkorporáció és transzformáció fogalma» „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek

teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a

nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

» Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére?» Ha megállapításra kerül a vizsgált

jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a

jogszabályt? Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang

megteremtésére?» Jogalkotói feladattal kapcsolatos

mulasztás vizsgálata

» Előzetes (ex ante) normakontrollKik jogosultak indítványozásra és mikor?

(Két lépcsőben, vagylagosan…)Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az

Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg?

» Utólagos (ex post) normakontrollKik indítványozhatják?Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi

következményei?

» Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai Az Európai Koordinációs Tárcaközi

Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi

Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A külügyminiszter és az érintett

miniszterek A Kormány

» Külügyi hatalom» Külügyi közigazgatás» Aktív és passzív követküldés» Európai Külügyi Szolgálat» Monizmus és dualizmus» Inkorporáció és transzformáció» Nemzetközi szerződés

Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

» Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei?

» Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában?

» Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei?

» Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról?» Milyen elméletek léteznek a nemzetközi

jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert?

» Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

» Célkitűzések˃ A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a

Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a

külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági,

nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai

tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez

kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a

nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és

személyek kiváltságairól és mentességeiről.

˃ A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi

jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális

jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek

bemutatására, valamint ezek egymástól történő

elhatárolására.

˃ A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi

kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi

érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó

hazai szabályozást a külpolitikai látogatások

lebonyolításáról.

• Jogforrás• A Külügyminisztérium önálló szervezeti

egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek és …Kabinet, valamint …Titkárság

• A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Közigazgatási államtitkár Parlamenti államtitkár EU-ügyekért felelős államtitkár Helyettes államtitkárok

» A külképviseletek fajtái Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli

rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és

Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)

Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek

» A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint

» A diplomáciai képviseletKépviseli… (representatio)Védelmezi… (protectio)Tárgyal… (negotiatio)Tájékozódik… (informatio)Előmozdítja és fejleszti…

» Konzuli tevékenységet elláthat?

» A diplomáciai képviselet vezetője» A diplomáciai személyzet

˃ Ki az az első beosztott?˃ Mi a különbség az állandó és az

ideiglenes ügyvivő között?

» Igazgatási és műszaki személyzet» Kisegítő személyzet» Helyi alkalmazottak» A szakdiplomaták jogállása és

profiljai

» A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése

» A konzuli képviselet létesítése» A konzuli képviselet személyzete

A konzuli képviselet vezetőjeKonzuli tisztviselőKonzuli alkalmazottakKisegítő személyzet

» A magánszemélyzet tagjai» A konzuli képviselet főbb feladatkörei

(érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

» Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény

» A vonatkozó jogszabályok értelmében Ki és milyen eljárásban lehet

tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok

feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok

jogállását?» Magyar tiszteletbeli konzulok

világkonferenciája

» A konzuli igazgatás fogalomköre– Konzuli szolgálat– Konzuli védelem

» Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás)– Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati

útlevél– Hazatéréshez való jog

» Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet)– Vízum fogalma és fajtái– A schengeni rendszer sajátosságai– Harmadik országbeli állampolgárok

ellátása úti okmánnyal

» Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok– Születés, házasságkötés, halál

» Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok

» Hatósági jogkör gyakorlása» Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés,

közjegyzői minőségben történő eljárás– Mi a különbség az okirat és a

tanúsítvány között?» Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

» Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? » Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg

konzuli védelemre?» Mennyiben jogosult erre az állampolgár és

mennyiben köteles ezt nyújtani az állam?» Mely szervek feladata a diplomáciai védelem

és a konzuli érdekvédelem nyújtása?» Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi

lehetőségek

• Lobogó- és címerhasználat• Helyiségek sérthetetlensége

– Mi a helyzet az irattárakkal?• Adó- és illetékmentesség

– Mindenre kiterjed a mentesség?• Szabad mozgás és közlekedés joga• Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és

szerveivel• Diplomáciai futár sérthetetlensége• És ami nem szerepel a fentiek között?• Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása?

– Tűzoltószabály– Kisajátítás lehetősége

• Személyes sérthetetlenség• Magánlakás, levelezés sérthetetlensége• Joghatóság alóli mentesség

– Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól– Ki és hogyan mondhat le erről a

mentességről?• Adó- és illetékmentesség• Társadalombiztosítási szabályok alóli

mentesség• Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak

jogállása• A fogadó állam polgárának jogállása

• Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek?– Mit jelent a persona non grata kifejezés?

• A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén

• A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása– Funkcionális mentesség– Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan– Tanúvallomás tételére kötelezhetőek– Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

» A protokoll fogalma és jelentősége» Mikor használják a külügyi

kapcsolatokban a protokollt?˃ Mi történik a protokollszabályok

megsértése esetén?» Milyen feladatokat lát el a

Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya?» A külpolitikai látogatásokra vonatkozó

hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

• Külképviselet• Tiszteletbeli konzul• Vízum (és típusai)• Apostille• Diplomáciai védelem• Konzuli védelem• Persona non grata• Tűzoltószabály• Funkcionális mentesség• Protokoll• Közjogi méltóság

» Milyen önálló szervezeti egységei vannak a

Külügyminisztériumnak?

» Mire terjed ki a KüM közigazgatási államtitkárának a

funkcióköre?

» Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai?

» Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli

képviseletek személyzete?

» Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb

feladatai?

» Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli

érdekvédelemtől!

» Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli

képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

ALAPVETŐ FELADAT

A TAGÁLLAMOK SZABADSÁGÁNAK ÉS

BIZTONSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE, POLITIKAI ÉS

KATONAI ESZKÖZÖKKEL

ELEMEI

KOLLEKTÍV VÉDELEM

VÁLSÁGKEZELÉS

KOOPERATÍV BIZTONSÁG

A szövetségi kötelezettség része

Alapja Képesség katalógus

Egyetértési nyilatkozat

Szükségleti jegyzék

Szerződések

Készültségi és tervezési

rendszer

Válságreagálási kézikönyv

Válságreagálási intézkedések

Riasztási fokozatok

Kezdeményezés

Szövetségi

Tagállami

Nemzeti válságreagálási

rendszer

Elemei

Kölcsönös segítségnyújtási klauzula

Szolidaritási klauzula

Állandó strukturált együtműködés

Válságkezelési műveletek

Indulási alap

MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ÉS

VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI

MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI

STRATÉGIÁJA

NEMZETI KATONAI STRATÉGIA

ÁGAZATI STRATÉGIÁK

Biztonságpolitikai környezet

Alapvető értékek és érdekek

Biztonsági fenyegetések és kihívások

Nemzeti célok, feladatok

A biztonsági stratégia megvalósításának

eszközei

RENDELTETÉSE MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK,TERÜLETI ÉPSÉGÉGÉNEK, TÖRVÉNYES RENDJÉNEK, AZ ÉLET-ÉS VAGYONBIZTONSÁGNAK, A LAKOSSÁGNAK ÉS A KÖZJAVAKNAK A VÉDELME

ELEMEI

HONVÉDELEM

KATASZTRÓFAVÉDELEM

POLGÁRI VÉDELEM

KÖZPONTI SZERVEK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI TANÁCS KORMÁNY

KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG

TERÜLETI SZERVEK FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG

HELYI SZERVEK HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG POLGÁRMESTER

RENDELTETÉSE

AZ ORSZÁGVÉDELEM TERÜLETI FELADATAINAK

ÖSSZEHANGOLÁSA

MŰKÖDÉSÉT

A FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

BIZTOSÍTJA

ELNÖKE

A KORMÁNYMEGBÍZOTT, HIVATÁSOS

KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI

HELYETTESSEL

RENDELTETÉSE A FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI

BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSÁVAL AZ

ORSZÁGVÉDELEM HELYI FELADATAINAK

ÖSSZEHANGOLÁSA , JÁRÁSI, KERÜLETI

HATÁSKÖRREL

MŰKÖDÉSÉT A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL

BIZTOSÍTJA

ELNÖKE A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL

VEZETŐJE, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

IRÁNYÍTJA A HONVÉDELMI ÉS

KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK

VÉGREHAJTÁSÁT A TELEPÜLÉSEN

MUNKÁJÁT KÖZBIZTONSÁGI REFERENS SEGÍTI

VESZÉLYHELYZETBEN A

KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK

IRÁNYÍTÁSÁT SZAKEMBER VESZI ÁT

VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK

MAGYAR HONVÉDSÉG

RENDVÉDELMI (KIEMELTEN A

KATASZTRÓFAVÉDELMI) SZERVEK

KIJELÖLT GAZDASÁGI ÉS EGYÉB SZERVEK

AZ ALAPTÖRVÉNYBEN LEÍRT TÉNYÁLLÁS

BEKÖVETKEZÉSEKOR

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

SZÜKSÉGÁLLAPOT

MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET

KÜLSŐ TÁMADÁS

VESZÉLYHELYZET

KIHIRDETÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

KORMÁNY

RENDELETI ÚTON RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

HADKÖTELEZETTSÉG

POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG

POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTBAN ÉS MEGELŐZŐ

VÉDELMI HELYZETBEN

ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI,

MEGJELENÉSI ÉS KATONAI SZOLGÁLATI

KÖTELEZETTSÉG

FEGYVERES SZOLGÁLAT

POLGÁRI SZOLGÁLAT

MEGHAGYÁS

FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS IDŐSZAKÁBAN ÉS

KATASZTRÓFA HELYZETBEN

ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI,

MEGJELENÉSI ÉS POLGÁRI VÉDELMI

SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

KIKÉPZÉS, GYAKORLAT

IDEIGLENES VAGY FOLYAMATOS SZOLGÁLAT

MENTESSÉGEK

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

KIHIRDETÉSEKOR, AZ ORSZÁGVÉDELEM

GAZDASÁGI ALAPJÁNAK

BIZTOSÍTÁSÁRA

MENTESSÉGEK

ADATSZOLGÁLTATÁS

ELŐKÉSZÜLETI TEVÉKENYSÉG

SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE, VAGY

VALAMELY TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ

TARTÓZKODÁS

MENTESSÉGEK

RENDELTETÉSE VAGYONI SZOLGÁLTATÁSOK

BIZTOSÍTÁSA A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ

SZERVEK RÉSZÉRE

GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁSI HELYZET

BEVEZETÉSE ESETÉN

KÜLÖNLEGES JOGREND KIHIRDETÉSE

ESETÉN

LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK

(KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK)

HORIZONTÁLIS ÉS ÁGAZATI KRITÉRIUMOK

JAVASLATTEVŐ HATÓSÁG, ÁGAZATI KIJELÖLŐ

HATÓSÁG

ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV, BIZTONSÁGI

ÖSSZEKÖTŐ, VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK AZONNALI JELENTÉSE

Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?

Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit! Jellemezze a különleges jogrendet! Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő

védelmi feladatokat! Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló

elhatározású válságreagáló műveletet! Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét! Melyek a hasonlóságok és különbségek a

Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?

Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

AZ 1995. ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ

ÁLLAMOT, HOGY SZUVERENITÁSÁNAK

BIZTOSÍTÁSÁRA NEMZETBIZTONSÁGI

SZOLGÁLATOKAT MŰKÖDTESSEN

A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG AZ

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT CSAK AKKOR

KORLÁTOZHATJA, HA AZT AZ ORSZÁG

NEMZETBIZTONSÁGÁNAK MEGÓVÁSA MEGKÍVÁNJA

INFORMÁCIÓS HIVATAL

ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL

KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT

NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT

HÍRSZERZÉS

KÉMELHÁRÍTÁS

ALKOTMÁNYVÉDELEM

NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS

IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETBIZTONSÁGI

BIZOTTSÁGA

ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI

BIZOTTSÁGA

KORMÁNY

BELÜGYMINISZTER

HONVÉDELMI MINISZTER

MINISZTERELNÖKSÉGET IRÁNYÍTÓ ÁLLAMTITKÁR

HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ÉS KÖZALKALMAZOTTAK

FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ

SZEMÉLYEK

NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK

TÁRSADALMI SZERVEZETHEZ BEJELENTÉS UTÁN

CSATLAKOZHATNAK

SZIGORÚ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI

ŐKET

TÖRVÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS EGYÉNI

FELELŐSSÉG

ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉG, UTASÍTÁSOS

RENDSZER

JELENTÉS JOGELLENES MŰKÖDÉS ESETÉN

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG

NYOMOZÓHATÓSÁGI JOGKÖRT NEM

GYAKOROLNAK

ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT TÖRVÉNYHEZ

KÖTÖTTEN KORLÁTOZHATNAK

FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN NYÍLT ÉS TITKOS

MÓDSZEREKET ÉS ESZKÖZÖKET ALKALMAZNAK

LŐFEGYVERT ÉS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZT

TÖRVÉNYBEN

MEGHATÁROZOTTAK SZERINT HASZNÁLHATNAK

JOGOSULTAK MÁS SZERV ÁLTAL KEZELT ADAT

MEGISMERÉSÉRE

TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT SZÁMUKRA AZ

ÁLTALÁNOS

ADATKÉRÉSI JOGOSULTSÁG

AZ ADATKÉRÉS MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ

KIZÁRÓLAG CÉLHOZ KÖTÖTT ADATKEZELÉS

KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT

KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT

DIFFERENCIÁLT KÜLSŐ ENGEDÉLYEZÉS

BÍRÓ

IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER

FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRÖKET

BETÖLTŐK

CÉL A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELDERÍTÉSE

AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL TÖRTÉNIK,

MEGTAGADÁSA KIZÁRÓ OK

AZ ELLENŐRZÉS MÉLYSÉGE-ARÁNYOSSÁG

BIZTONSÁGI SZAKVÉLEMÉNY

KÉTIRÁNYÚ GARANCIARENDSZER

ÓVJA A TÁRSADALMAT A SZOLGÁLATOK

TÚLKAPÁSAITÓL

ÓVJA A SZOLGÁLATOKAT A JOGELLENES

BEFOLYÁSOLÁSTÓL

» Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait!» Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a

nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre?» Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső

engedélyhez kötött információgyűjtés?» Milyen követelményeket támasztanak a

nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben?

» Melyek a fontos és bizalmas beosztásokat betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok?

» Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése?

» Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok?

» Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?

A VÉDELEM FOLYAMATOS AMIKOR A BIZTONSÁG SÉRÜL, AZT AZONNAL JELENTENI KELL

TELJESKÖRŰKITERJED MINDEN SZEMÉLYRE, AKI MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBA JUT, ÉS MINDEN MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓRA

ÉS ZÁRTBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS„AKINEK ISMERNIE SZÜKSÉGES”

SZEMÉLYI BIZTONSÁG

FIZIKAI BIZTONSÁG

ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG

(AZ INFORMÁCIÓK BIZTONSÁGA)

ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ VÉDELEM

KÖZPONTI SZERVEK

NEMZETI BBIZTONSÁGI HATÓSÁG

NATO KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ

EU KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ

HELYI SZERVEK

BIZTONSÁGI VEZETŐ

NYILVÁNTARTÓ

KEZELŐ PONT/PONTOK

NEMZETBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

SZAKVÉLEMÉNY

SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY

FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY

TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT

OKTATÁS

CÉLJA: AKADÁLYOZNI ÉS IDŐVESZTESÉGRE

KÉNYSZERÍTENI

FIZIKAI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK -

MÉLYSÉGI

VÉDELEM

BIZTONSÁGI TERÜLETEK

BIZTONSÁGI ELEMEK

MINŐSÍTÉS ÉS KEZELÉS

SOKSZOROSÍTÁS, FORDÍTÁS, KIVONAT

IRATTÁROZÁS

TOVÁBBÍTÁS

ÁTVÉTEL, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

BIZALMASSÁG, SÉRTETLENSÉG ÉS

RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

INFOSEC

COMPUSEC

COMSEC

TEMPEST

» Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket!

» Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket!

» Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket!

» Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket!

» Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ!

» Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány!

» Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép!

» Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!

Recommended