KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR...

44 2014. május

A kreatív ipar egyre fontosabb szerepet játszik

a gazdaságok és a társadalmak életében.

Számos ország a gazdasági és a társadal-

mi fejlődést ettől az iparágtól várja. Vajon a

közszféra mennyire felkészült a kreatív ipar

igényeire reagálni; meglátta-e és kibontakoz-

tatja-e a kreatív iparban rejlő lehetőségeket?

Létezik-e politikai elhatározás? Egyes orszá-

gokra jellemző politikai elkötelezettséget ke-

resek, amihez kiindulópontként a kulturális

politika vizsgálatát választottam, feltételezve,

hogy a kreatív ipar legszorosabban a kulturá-

lis politikához kötődik.

42 ország kulturális politikájáról készült úgy-

nevezett COMPENDIUM országtanulmányt

vettem elemzés alá. A COMPENDIUM

(Compendium of Cultural Policies and Trends

in Europe) egy web alapú és állandóan fris-

sülő információs és monitoring rendszer az

európai nemzetek kulturális politikájáról és

trendjeiről. Ezt a nemzetközi programot 1998

óta az Európa Tanács ERICarts (European

Institute for Comparative Cultural Research)

kezdeményezése fogja össze.

Azonos szempontok alapján készítette el vala-

mennyi ország az elemzését. A szerzők adott

ország független kulturális politikai szakértői,

akik az érintett minisztériummal konzultáltak

elemzésük elkészítésekor. A tanulmányok fe-

jezetei a történelmi háttér bemutatása után a

mai kulturális politika általános céljait és elveit

írják le, majd bemutatják a döntéshozatali ren-

det, az aktuális kulturális politikai kérdéseket

és vitákat, majd a jogi szabályozás és a finan-

szírozási rendszer következik, végül a kreativi-

tásról és a részvételről szóló résszel zárulnak.

A tanulmányok kitérnek többek között a

kultúra definíciójára, a kulturális diplomáci-

ára, a társadalmi kohézió vizsgálatára, az új

technológiák és a digitalizálás témakörére

Pupek Emese:

KÖZPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK A KREATÍV IPAR TERÜLETÉN –42 ORSZÁG KULTURÁLIS POLITIKÁJÁNAK

ELEMZÉSE ALAPJÁN

45 2014. május

a kultúrához való viszonyában, továbbá a

művészeti és kulturális oktatásra is.

Az alábbi 42 ország készítette el az elemzést:

Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium,

Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Ki-

rályság, Észtország, Finnország, Francia-

ország, Grúzia, Görögország, Hollandia,

Horvátország, Írország, Kanada, Lengyel-

ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia,

Macedónia, Magyarország, Málta, Mol-

dova, Monaco, Németország, Norvégia,

Olaszország, Oroszország, Örményország,

Portugália, Románia, San Marino, Spanyol-

ország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlo-

vákia, Szlovénia, Ukrajna, Vatikán.

31 ország tanulmánya 2012-ben vagy 2013-

ban készült, ami tehát az adatok 75 százalé-

kánál naprakész információt jelent.

Miért a kulturális politika a kiin-

dulópont?

A kulturális politika szakpolitikai eredetét a

francia forradalomig vezetik vissza, amikortól

a kultúrafogyasztást széleskörűvé nyitották,

az addigi elit jelleg helyett, mindenki számára

elérhetővé téve a kulturális „termékeket”. Az

állam meghatározó volt és maradt, de szere-

pe folyamatosan alakult.

A XIX. században a kultúrával kapcsolatban

az államnak elsősorban a kulturális öröksé-

gek védelmét kellett ellátnia, múzeumokat

létesített és tartott fenn, könyvtárakat üzemel-

tetett és fejlesztett, valamint galériák működé-

séhez járult hozzá. Később a kulturális politi-

ka összekapcsolódott a demokratizálás folya-

matával, ennek társadalmi hatásaival együtt,

mint például a személyiség kibontakozása,

a szabad kifejezés biztosítása, a sokféleség

megőrzése. A kulturális politika feladatai kibő-

vültek, egyre inkább előtérbe került a gazda-

sági fenntarthatóság kérdése, és a művészek,

a kulturális területen dolgozók munkakörül-

ményeinek megteremtése, majd a XX. század

végén, XXI. század elején színre léptek a kre-

atív ipar munkavállalói. 1997-ben az Egyesült

Királyság Munkáspárti kormánya az alábbi 13

szektort sorolta a kreatív iparágakhoz: hirde-

tés, építészet, művészet, számítógépjátékok/

46 2014. május

szabadidő szoftverek, kézművesség, design,

divat, film és videó, zene, előadóművészet,

nyomtatás, szoftver, televízió és rádió. Hol

húzódik a kultúra és a kreatív ipar határa,

van-e egyáltalán határa?

A nemzetek a kultúra fogalmát ritkán rögzítik

stratégiai dokumentumban, jogszabályban.

Vannak kivételek, mint például Azerbajdzsán,

Belgium, Észtország, ahol az alkotmányban

is van utalás a kultúrára. A kultúra meghatá-

rozásakor legtöbbször azt az alapot találjuk,

amit az UNESCO Kulturális Kifejezésmódok

Sokszínűségének Védelméről és Előmozdí-

tásáról szóló egyezmény 2007. – bevezető-

jében meghatározott: egy társadalom, vagy

annak csoportjának a szellemi, a materiális,

az intellektuális és az érzelmi jellemzői; ami

magában foglalja a művészetet, az irodalmat,

az életstílust, az egymás mellett élést, érték-

rendszereket, tradíciókat és hiteket.

Megkülönböztethetünk spirituálisabb és funk-

cionális értelmezést. Spirituális vagy emelkedett

definíción olyan megállapításokat értünk, hogy

kultúra minden, amit a civilizáció teremtett; vagy

amit az ember fizikai és szellemi képessége-

ivel fejleszt és tökéletesít. Ezt a fajta definíci-

ót használja Vatikán, Liechtenstein, Moldova,

Örményország, Oroszország, San Marino. A

funkcionális értelmezést használók szerepel-

tetik a tudományt, a kutatást, az oktatást, a

történelmet, a vallást és a kormányzati poli-

tikát is a kultúrával kapcsolatban, intézmény-

fenntartásról írnak (könyvtárak, múzeumok,

archívumok), örökségvédelemről, az alkotás

lehetővé tételéről és a társadalom részvételé-

ről a kulturális eseményeken.

Számos ország nem elégszik meg azzal,

hogy a kultúrát egyszerűen a művészettel

azonosítsa. Ezek szerint az országok szerint

a kultúra életmódot is jelent, emberi jogokat,

értékrendszert, tradíciókat és hitet. A hang-

súlyt tehát ők (Ausztria, Bulgária, Finnország,

Franciaország, Görögország, Grúzia, Horvát-

ország, Lengyelország, Németország, Olasz-

ország, Örményország, Szlovénia, Vatikán) az

értékteremtésre helyezik, fontosnak tartják a

kultúra tradícióteremtő és megőrző szerepét,

identitásképző természetét. Itt megjelenik

47 2014. május

többször a fogalom kibontásakor a nyelv vé-

delme és fejlesztése a kultúra által, de akár a

viselkedés és az öltözködés is, mint a kultúra

része. A kultúra ad viselkedési mintát a kö-

vetkező nemzedéknek és a betelepülőknek,

közvetít információt a generációk között és

köt össze nemzeteket. Nagy a szerepe tehát a

kultúrának a társadalmi kohézió megteremté-

sében, a nemzetközi kapcsolatok építésében,

segíti egymás megértését, segít a szocializá-

cióban, egyén integrálásában a társadalomba.

A kultúra hozzájárul minden állampolgár intel-

lektuális, érzelmi és morális fejlődéséhez.

A kultúra definiálásakor egyes nemzetek

más szektorokat is – leginkább az oktatást,

kutatást, örökségvédelmet, turizmust; illet-

ve intézményeket, mint könyvtár, múzeum,

archívum, galériák, műemlékek – említenek.

A kultúra definíciója helyett több ország

felsorol művészeti ágakat, legtöbbször a

következőket: építészet, zene, előadó mű-

vészet, irodalom, vizuális művészetek, film,

audiovizuális művészetek, új média, nyom-

tatás, opera, cirkusz, tánc stb.

Csehország, Franciaország, Lengyelország,

Litvánia, Málta, Románia, Svájc az állam és

a gazdaság fejlesztésének alapforrásának

tekinti a kultúrát és a kreativitást. A kultúra

definíciókban megjelenik a kreatív szektor

Finnország, Magyarország, Spanyolország

és Svédország esetében. Több ország említi

a kreativitást, de a fenti eseteket kivéve, nem

a kreatív ipart értik alatta, hanem a művészeti

kibontakozást.

Sokszor szinonimaként használják a kultu-

rális iparágak és a kreatív iparágak fogal-

mát, azonban van közöttük különbség. A

kreatív iparban, a kreatív gazdaságban és a

tudásintenzív iparágakban a művészet és a

kultúra az alkotó elem, jelentős szerep jut a

technikai változásoknak is (world wide web,

új technológia stb.). A kreatív ipar az informá-

ción, tudáson és kommunikációs szektoron

alapul, a kultúrából táplálkozik, új termékeket,

48 2014. május

szolgáltatásokat hoz létre, a végeredmény va-

lamilyen szellemi tulajdon. A kreatív iparágak

szerzői jogi alapú ágazatok.

A Pricewaterhouse Coopers Global

Entertainment and Media Outlook prog-

nózisai szerint a kreatív ipar értéke és be-

vételeinek aránya növekedést mutat.1 Nö-

vekszik a kulturális termékek előállítása,

terjesztése, fogyasztása és kereskedelme.

60 éve még a „kultúripar” fogalma volt hasz-

nálatos, majd az 1980-as évekre „kulturá-

lis iparágak”-ra változott, ami komplexebb

struktúrát takart, dinamizmust, technika és

kommunikációs eszközök, valamint piaci

modell használatát. Összekapcsolódott a

termék és a kultúra. Ez a fajta változás ha-

tott helyi szinteken is, az önkormányza-

tok gazdasági ösztönzőt láttak a kulturá-

lis iparágakban. Majd a kis- és középvál-

lalkozások meghódították ezt a szférát. A

kreatív ipar új és újfajta munkahelyeket

hoz létre, új lendületet képvisel.

1 http://www.pwc.com/outlook Tanulmányok, előrejelzések. 2013. december 20.

Kreatív ipar politikák és programok

A kreatív ipar úttörő szerepet játszik a tudás-

alapú gazdaságban és társadalomban. Ezt

felismerve az országok hozzáláttak a szfé-

ra felméréséhez, legtöbbször kormányzati

megrendelésre tanulmányokat készítettek

(Csehország, Észtország, Macedónia, Por-

tugália) és számos ország kidolgozott kreatív

ipar stratégiát (Finnország, Málta, Románia,

Spanyolország, Svédország, Szerbia), illetve

kormányprogramba is beépítették a terveket

(Ausztria, Litvánia, Egyesült Királyság).

Finnországban már 2004-ben elkészült az első

nemzeti kreatív stratégia, amelynek megalko-

tásába bevonták a civil- és kutatótársadalom,

valamint az üzleti élet szereplőit is. Finnország

szerint mivel a művészet és a kultúra hat a gaz-

dasági növekedésre, ezért a 2020-ig megter-

vezett stratégiájában azt a célt tűzte ki, hogy az

intellektuális képességek és a kreativitás alap-

ján rangsorolt országlistán a világon az első

10-ben lesz, ezen cél eléréséhez elsősorban a

kulturális kompetenciák erejét hangsúlyozza.

49 2014. május

A máltai Vision 2015-ben „Országunk a kre-

ativitás országa legyen!” jelmondat jelenik

meg. Szerbia 2010-ben rögzítette, hogy a

kreatív ipart fejleszteni kell, ebből az elha-

tározásból született meg a Creative Serbia

2020 program, amely kutatásokat ösztönöz a

szférában, a városokban kívánja elősegíteni a

közfigyelem kreatív iparra való irányítását és

mindenféle – nem csak pénzügyi – támogatá-

sokat tartalmaz a kreatív ipar számára.

Ha minden ország nem is rendelkezik ennyire

nagy ívű víziókkal és konkrét, csak a kreatív

ipart középpontba állító dokumentummal,

abban a vizsgált államok hozzáállása közös,

hogy elismerik, a kulturális és kreatív ipar-

ágakban jelentős lehetőségek rejlenek, az

adott ország gazdasági és társadalmi életé-

nek fejlesztéséhez hozzájárulnak. A folyamat-

nak csak az elején tartanak, és az átütő siker

előtt álló akadályt elsősorban a technika és

a jól képzett munkaerő hiányában nevezik

meg, az alacsony finanszírozás és az admi-

nisztrációs hiányosságok mellett. A vállalko-

zói ismeretek növelése a kulturális szektorban

több esetben fontos tényezőként kiemelésre

kerül. Románia 2007-ben fogadott el Nem-

zeti Fejlesztési Tervet a Kulturális Szektorról,

amelyben célként a gazdasági dimenzió elő-

mozdítását jelöli ki. Lettország a 2006–2013-

as időszakra vonatkozó stratégiai dokumen-

tumában szerepel, hogy a kreatív iparágak

gazdasági, kulturális és/vagy szabadidős ter-

mékeket állítanak elő, fejlesztenek, használ-

nak, terjesztenek, állítanak ki, őriznek meg;

mindezzel pedig hozzájárulnak a jóléthez és

munkahelyeket hoznak létre; ezért kezeli pri-

oritásként Lettország a kreatív ipar területén

a vállalkozói kezdeményezésektámogatását.

Norvégia egyre növekvő figyelemmel tekint a

kultúra gazdasági lehetőségei felé. 2007-ben

a norvég Kereskedelmi és Ipari Minisztérium

elindított egy tervet kultúra és üzlet együtt-

működéséről. Dániában erőfeszítéseket tesz-

nek a tradicionálisabb iparágak és a kultúra

közötti együttműködések előmozdítására,

hogy a kulturális iparon belül is erősebb üzleti

képességek legyenek és a tradicionálisabb

ágak használják a művészeti produktumokat

50 2014. május

és képességeket a termékeik és szolgálta-

tásaik fejlesztése során. Litvániában még a

2008–2012-es kormány programjában is he-

lyet kapott a kreatív ipar az alábbiakkal: növel-

ni kell a kreatív ipar részesedését a GDP-ben;

kidolgozni, hogyan lehet támogatni és fejlesz-

teni a kreatív ipart a művészet, a tudomány, a

tréningek és az üzleti egyetemek összes kap-

csolódásával; infrastruktúrafejlesztés; kreatív

iparba beruházások elősegítése (pénzügyi

befektetés növelése).

A kulturális politikák fontosnak tartják a

nemzetközi jelenlétet, a hazai kulturális ér-

tékek megismertetését a világgal, ami na-

gyon pozitívan tud hatni a nemzeti egység

megerősítésére is. A kreatív ipar esetében a

nemzetköziesedés elsődlegesen, mint gaz-

dasági szempont jelenik meg. A nemzetközi

kapcsolatok létesítése, a nemzetközi jelenlét

az együttműködések erősítéséhez és a társa-

dalmi és gazdasági fejlődéshez járul hozzá.

A kreatív ipar globális szinten teljesedik ki a

nemzeti kulturális értékekből táplálkozva. A

vizsgált országok közül Dánia, Finnország,

Csehország és Lettország rendelkezik olyan

stratégiával a kreatív ipar számára, ahol a

nemzetközi jelleg dominál. Dánia a kreatív

iparral kapcsolatban legfontosabb célként a

nemzetköziesedést tűzi ki, a nemzetközi háló-

zatokban való aktív részvétellel. Finnország,

Csehország és Lettország exporttámogatást

kíván nyújtani a kreatív ipar termékeinek és

szolgáltatásainak. Részletesen kidolgozott

tervvel rendelkezik Finnország, ahol már 2007

óta az Oktatási és Kulturális Minisztérium tá-

mogatja a kreatív ipar nemzetköziesítését és

a vállalkozóiságot. Ehhez európai uniós for-

rásokat is felhasználnak, a legjelentősebb

a 2008-ban elindított 2013-ig tartó „Nemzeti

program a vállalkozói tevékenységek növelé-

sének és nemzetköziesítésének elősegítésére

a kreatív ipar területén” című projekt, melynek

költségvetése 14,6 millió euró. Csehország-

ban a Design for Export program keretében

szakértők segítenek a kreatív iparban alkotók-

nak, hogy kijussanak külföldi vásárokra, kiállí-

tásokra. Macedóniában is megkülönböztetett

figyelmet kap a design, ami gyorsan növekvő

51 2014. május

alszektora a kreatív iparnak, és általában há-

rom csoportba sorolják a designt: ipari, belső-

építészeti és grafikai design. Észtországban

2007 a Design Éve volt, és 2008-ban megala-

kult az Észt Design Központ. A lett Kulturális

Minisztérium a kreatív iparágak közül a design

és az audiovizuális médiát/multimédiát kezeli

kiemelten, ezek exportpotenciálja miatt. Az

audiovizuális szektor kiemelt figyelmet kap

még Spanyolországban, illetve a filmipar tá-

mogatásának is célja, hogy a spanyol filmeket

nemzetközi színtéren tegyék híressé.

Az államok támogatást nem csupán a nem-

zetközi jelenléthez nyújtanak. Legtöbb eset-

ben a kreatív iparágak közül a filmipart támo-

gatják. A filmipar állami támogatása nem új és

nem is meglepő, hiszen a filmipar költséges

ágazat, és a sokszor szűk hazai piac, nyel-

vi nehézségek miatt tisztán piaci viszonyok

között nem működőképes. Azon országokat

mégis érdemes kiemelni, akik valami miatt

megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre

a részterületre. Ukrajnában például 2006. évi

támogatásokhoz képest (20,4 millió hrivnya)

az állam 2012-ben sokszorosát (145,9 millió

hrivnya) adta a szektornak és az adózási sza-

bályokat is kedvezőbbé tették. Jelentős támo-

gatást nyújt még Ausztria, Bulgária, Görög-

ország, Lengyelország, Lettország Litvánia,

Moldova, Monaco, Norvégia, Oroszország és

Svédország is a filmiparnak.

Az állami támogatások legnagyobb össze-

gét tehát a filmipar kapja, a legtöbb figyel-

met a támogatással a nemzetközi jelenlétre

irányítják, ezeken túl a gazdasági potenciál

növelésére is fordítanak állami forrást. Ez

utóbbi célt például az inkubátorok, a klasz-

terek és a kis- és középvállalkozások segít-

ségével kívánják elérni.

Lettország külön program keretében Rigában

a kreatív ipar üzletei számára inkubátort ho-

zott létre 2,4 millió eurós támogatással. Portu-

gália is támogatta a kreatív ipar területén létre-

jött inkubátorokat, valamint északi régióiban

kreatív ipar klasztereket. Oroszország szintén

külön figyelmet fordít a kreatív ipar klasztere-

sedésének elősegítésére. 2000-ben alakult

meg Moszkvában az első kreatív klaszter

52 2014. május

(Winzavod Moscow Centre for Contemporary

Art), amit később több is követett (ARTPLAY

Design Centre, Loft Project ETAGI Szentpéter-

vár). Spanyolország a kreatív ipar előtt álló ki-

hívásként jelöli meg a klaszterek működését,

amit a regionális fejlesztés egyik sarokkövé-

nek tart, a gazdasági fejlődés forrásának, és

mivel a klasztereken belül nyílik kedvező lehe-

tőség az új technológiák használatára, ezek

elterjesztését szintén támogatja állami forrás-

ból. Spanyolország felismerte a kis- és közép-

vállalkozások kulcsszerepét a kreatív ipar te-

rületén, és azt, hogy tőkére van szükségük a

modernizációhoz, innovációhoz és technikai

fejlesztésekhez. Támogatást nyújt számukra,

hogy növelni tudják a legális tartalmakat az

Interneten, és segíti a kis- és középvállalko-

zásokat, hogy plusz forrásokat szerezzenek.

Finnország, Spanyolország és Németország

kedvezőbb körülmények megteremtéséért az

olcsó kölcsönök, adózási engedmények, díjak,

ösztöndíj rendszer átalakításán dolgozik, hogy

a támogatott cégek működésük „kreatív” olda-

lára összpontosíthassanak. Németországban

start-up cégeket segítendő programokat mű-

ködtetnek, létrehozták a StartART hálózatot.

A fenti konkrét lépések még nem jelennek

meg Románia és Grúzia esetében, azonban

mindkét ország a kulturális politika céljai kö-

zött szerepelteti a kreatív ipar támogatását.

Több más ország stratégiája utal arra, hogy ki

kell dolgozni a megfelelő technikákat a kreatív

ipar kibontakozásához és számára a kedvező

környezet kialakításához. Ebből a szempont-

ból leginkább a kutatás-fejlesztés és innová-

ciós tevékenység segítése kerül elő (Belgium,

Finnország, Litvánia, Svájc, Svédország).

Finnország olyan konkrét lépésekről tárgyal a

kreatív ipar területén, amelyek a munkanélkü-

liség ellen hatnak, továbbá nyugdíj- és adó-

ügyi kérdésekről, ösztöndíjrendszerről stb. a

„11 lépés a kreatív Finnországért” 2006-os

program alapján, ami a kreatív fejlődésre fó-

kuszál a tudás alapú társadalomban.

Fontos cél Spanyolországban is a kreativitás

és innováció elterjesztése az állami iskolák-

ban; a tanítás, a specializáció, a kompeten-

ciafejlesztés, a kulturális menedzsment és a

53 2014. május

kulturális intézmények külföldi jelenléte. Díja-

kat (CreArte Award), ösztöndíjakat (FormArte,

CULTUREX) hozott létre a spanyol állam, segíti

a civil szektort kulturális promóciós tevékenysé-

gükben és a kulturális turizmus előmozdítását.

A kreatív ipar politikák és programok megva-

lósításához kezd kiépülni az intézményi hát-

tér. Az állami intézmények a kreatív ipar képvi-

selőinek különböző szervezeti struktúrákban

biztosítanak helyet. A kultúrával foglalkozó mi-

nisztériumokban találunk több példát főosz-

tály vagy igazgatóság formájában (Litvánia,

Spanyolország). Létezik támogató, szakértő

bizottság (Azerbajdzsán, Finnország, Szlové-

nia), vagy a támogató források elosztását vé-

leményező tanács (Ausztria). Számos ország-

ban a kreatív ipart gazdaságélénkítő jellege

miatt kezelik megkülönböztetetten, ezekben

az országokban az intézményi formák közül

az ügynökséget tartották megfelelőnek, hogy

elősegítsék a kreatív iparban rejlő gazdasági

lehetőségek kiaknázását (Ausztria, Dánia).

Tony Blair az Egyesült Királyságban már

1997-ben megalapította a Creative Industries

Task Force-ot, ami a kreatív ipart mérte és

stratégiát készített a kormányzatnak. Lettor-

szág kormánya 2006-ban létrehozta a konzul-

tatív szereppel bíró Design Bizottságot, majd

2011-ben a Kreatív Ipar Konzultatív Tanácsát.

Észtországban Design Központ, Lettország-

ban Kortárs Művészeti Központ működik. Lit-

vániában 2007-ben alakult meg a Kulturális/

Kreatív Iparágak Nemzeti Szövetsége, hogy

támogassa az együttműködést a művésze-

tek, kultúra, művész szervezetek, nem kor-

mányzati szervezetek, üzletek, tudományos

és oktatási szektor között, nemzetközi háló-

zatokban részvételüket támogassa. Málta –

korábban már említett – 2015-re „Országunk

a kreativitás országa legyen!” víziója meg-

valósításához létrehoztak alapot és munka-

csoportot, hogy a kereteket meghatározzák,

a cél elérését segítsék. Spanyolországban a

galíciai kormány 2008-ban létrehozta a Krea-

tív Iparágakat Fejlesztő Ügynökséget, amely-

nek feladata többek között, hogy elősegítse a

fejlesztéseket, növelje a versenyképességet,

innovációt, produktivitást és a nemzeti és

54 2014. május

nemzetközi együttműködéseket a kulturális

iparág, művészetek, előadók között, vala-

mennyi régióból. Magyarországon működik a

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi

tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.

Oroszországban létrehozták a Kulturális Po-

litikai Intézetet az Európa Tanács javaslatára,

amely nemzetközileg is aktív szerepet játszik.

Szentpéterváron megalakították a Kreatív

Iparágak Fejlesztő Központját, feladata a

kulturális közintézmények nem kereskedel-

mi vállalkozói kezdeményezéseinek segíté-

se (az üzlet és kultúra határán); képzések,

konzultáció; tanácsadás.

A szervezetek legtöbbje a kreatív iparral kap-

csolatban menedzsment tevékenységet vé-

gez, támogatják a szektort, előmozdítják a

közintézmények versenyképességét és a köz-

és magánszféra együttműködését. Az előbbi-

ek mellett tervező és szolgáltató tevékenysé-

get végeznek; illetve a nemzetközi kapcsola-

tokban nyújtanak segítséget.

Létezik a vizsgált országoknak egy olyan

csoportja, amelyek még a kulturális intéz-

ményrendszer függetlenségének kialakításán

dolgozik, feladata a szféra irányításában a

decentralizáció megvalósítása, a hatékony-

ság érdekében az átláthatóság előmozdítása,

mindez hat a kreatív iparra is.

A történelmi örökség nagy hatással van a kul-

turális politikára, eszközeire és prioritásaira.

Érthető módon a nagy történelmi infrastruktu-

rális örökséggel rendelkező országok priori-

tásai között előkelőbb helyen találjuk meg az

örökségvédelmet, mint az ilyen emlékhelyek-

kel kevésbé rendelkező országok esetében.

Az örökségvédelem elsősorban a turizmussal

kapcsolódik össze, ezen keresztül és ezen túl

pedig a kreatív iparhoz is kapcsolódik.

A programok és modellek keresése közben

érdemes egy másfajta történelmi hagyomány

hatásait is megvizsgálni, a szocializmus múlt-

ját, hiszen a modellváltás szintén hat a kreatív

ipar programokra.

A szocializmus időszakában a kultúra nagy je-

lentőséggel bírt, hiszen ez is az ideológiater-

jesztés egyik fontos eszköze, csatornája volt,

ezért érthető a magas állami költségvetési

55 2014. május

arány, amit kultúrára fordítottak, hogy a tár-

sadalom tagjai széleskörűen hozzáférjenek a

kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz. A

korszakot a centralizáció, intézményesítés és

állami monopólium jellemzi, kulturális ügyek-

ben döntés politikai szempontok alapján tör-

tént, cenzúra és politikai felügyelet alatt. A

célokat pártérdekek határozták meg. Ugyan-

akkor, az állam gondoskodott a klasszikus

vagy a magaskultúra támogatásáról, kulturá-

lis intézmények ellátottságáról és gondozá-

sáról, illetve ezek országos kiépítéséről. A jól

kiépített kulturális hálózat, centralizált admi-

nisztráció és szabályozottság a politikai célok

elérését biztosította. Nem volt forráshiánya a

kulturális intézményeknek,2 aminek hatása,

hogy a társadalom nagy mértékben volt kul-

túrafogyasztó. Mindez magyarázható továbbá

még azzal, hogy kevés egyéb lehetőség volt a

szórakozásra, és a kulturális intézményeknek

2 Lengyelországban például az állami költségvetés 1,25-1,81 százalékát biztosították a szocializmus időszaka alatt a kultúra támogatására, hogy a társadalom minél több tagja férhessen hozzá a kulturális termékekhez és szolgáltatásokhoz. 2011-ben a lengyel kormány az összköltségvetés 0,5 százalékát fordítja ugyanerre a célra. Forrás: http://www.culturalpolicies.net/web/countries.php?pcid=1360 2013.12.29.

volt a legnagyobb lehetőségük az információ

terjesztésére (rádió, televízió, film, nyomtatás

stb.). Ez a magas társadalmi részvétel legtöbb

helyen a nyolcvanas években tetőzött, a rend-

szerváltás után drasztikusan hanyatlott és a

mai napig nem érte el a korábbi szintet.

A szovjet kulturális modell megszűnésé-

vel ezek az országok a rendszerváltás utáni

közvetlen éveket úgy élik meg, mint a kultú-

ra nacionalizációját. Új prioritásokat kellett

találni, megfogalmazni; továbbá a művészek

szerepfelfogásán is változtatni kellett, hiszen

többségük a szabad alkotás korlátozását ne-

hezen megélve korábban ellenálló, defenzív

stratégiát követett, ezek helyett pedig mára

más célok keletkeztek. A civil társadalom fele-

lőssége is megnőtt, átértelmeződött. Néhány

ország (Azerbajdzsán, Örményország) ese-

tében még megoldandó feladat a jogszabá-

lyok kialakítása a kultúra területén, továbbá

a kulturális intézmények privatizációja, vagy

államtól önkormányzati tulajdonba helyezé-

se. A kultúra területén mindig is fontos tulaj-

donos volt az állam (múzeumok, archívumok,

56 2014. május

könyvtárak, operaházak stb.) mégis ezen in-

tézmények igazgatása, a menedzselés kérdé-

se más problémákkal terhes a posztszovjet

országokban. Több ország felismerte, hogy

stratégiát kell kidolgoznia a kultúra fejleszté-

sére (Azerbajdzsán, Örményország), de még

nem készítette el, illetve a kulturális politika

prioritásait még nem határozta meg (Örmény-

ország, Litvánia). A szovjet modell megszűné-

sével lényeges változás, hogy egyre kevesebb

állami forrás jutott az intézmények finanszírozá-

sára, és mivel kulcsszereplőnek tartják a kultúrát

a fejlesztésben, ezért piaci eszközöket és szpon-

zorokat kellett keresniük, vagyis a feladataik is

átalakultak. A változást a kommunikáció robba-

násszerű fejlődése és lehetősége (globalizáció)

változtatta meg, az ideológiai szabadság és a

„nemzeti” megnövekedett hangsúlya a kultúrá-

ban, valamint az európai uniós csatlakozás, illet-

ve ennek lehetősége.

Az Európai Unió hatása a kreatív

ipar programokra

Az Európai Unió fontos értéknek tartja a kul-

turális sokféleséget. 2000 óta használatos az

Európai Unió jelmondataként az „Egyesülve

a sokféleségben”, mely mondat utal a kultu-

rális, a nyelvi és a hagyománybeli különbö-

zőségekre mint értékekre. Az Európai Unió

kultúrával kapcsolatos kezdeményezésein és

támogatásain keresztül eléri céljai teljesítését,

mint az európai egység és az európai tudat

kialakítása, erősítése; az együttműködések

támogatása és a sokféleség megőrzése.

A Maastrichti Szerződés óta az európai uni-

ós kezdeményezések megszaporodtak a kul-

turális területen. A görög kulturális miniszter

Melina Mercouri kezdeményezésére 1985-től

hirdeti meg az Európai Tanács az Európa

kulturális városa programot, amit 1999-ben

változtattak Európa kulturális fővárosa névre.

Az Európa kulturális fővárosa címet egy évig

nyeri el egy – 2000-től akár több – város. A

program lehetőséget biztosít a kulturális élet

és kulturális fejlődés bemutatására és megújí-

tására, európai ismertség növelésére. Ezzel a

lehetőséggel mára Bulgária és Horvátország

kivételével minden tagállam élt, infrastruktu-

rális fejlesztéseket végeztek el, jelentős be-

ruházásokkal programokat és kezdeménye-

57 2014. május

zéseket indítottak el az Európa kulturális

fővárosa projekt hatására. Németország

például a 2010-es esseni Európa kulturális

fővárosa évében egy jelentős, úgynevezett

Ruhr2010 nevű program keretében 53 Ruhr

vidéki várossal és a másik két fővárossal

(Isztambul és Pécs) összefogva, „Change

through culture – culture through change”

jelmondattal hívta fel a figyelmet a kulturá-

lis szféra jelentőségére.

A Lisszaboni Stratégia fejlesztési faktora

a kultúra. Fontos lépés annak felismerése,

hogy a kultúra kapcsolatban van a know-how

befektetésekkel és innovációval. A 2007-es Eu-

rópai kulturális program a globalizálódó világ-

ban (COM(2007) 242) közlemény megállapítja,

hogy a kultúra számos társadalmi, gazdasági

és politikaterületen alapvető szerepet játszik,

éppen ezért kiemelten fontos az európai integ-

rációs folyamatban. A közlemény három priori-

tást határoz meg:

1) ösztönözni a kulturális sokféleséget és a

kultúrák közötti párbeszédet;

2) elősegíteni a kreativitást a növekedést és

munkahelyteremtést célzó lisszaboni stra-

tégia keretében;

3) előmozdítani nemzetközi kapcsolatokat,

amelyben a kultúra alapvetően meghatározó

tényező.

Az Európai Unió felhívta a figyelmet arra,

hogy a fejlesztési politikákban a kultúra sze-

repét erősíteni kell, ez a folyamat 2009-től el-

indult. 2010-ben az Európai Unió elfogadta a

zöld könyvet a kulturális és kreatív iparágak

potenciáljának felszabadításáról, amely-

ben megismerhető az Európai Unió víziója

a kultúra, kreativitás és innováció kibon-

takozásáról a kreatív iparban, arra bíztat-

va a politikusokat, hogy fejlesszék Európa

kreatív iparágait. Az európai kulturális és

kreatív ágazatok 2013-ban az európai GDP

4,5 százalékát tették ki, és az Európai Unió

58 2014. május

munkavállalóinak 3,8 százalékát foglalkoz-

tatták (8,5 millió fő).3

Az Európai Unió a kulturális és audiovizuális

ágazatokat már több mint húsz éve támogatja

például a Kultúra 2000, majd a Kultúra Prog-

ram 2007–2013, továbbá a MEDIA és MEDIA

Mundus (2011–2013) programokon keresz-

tül. Az előbbieket váltotta fel a Kreatív Euró-

pa 2014–2020 program; amellyel az Európai

Unió a korábbiaknál jelentősebb támogatást

kíván nyújtani a filmművészet, televízió, kul-

túra, zene, előadó-művészet, kulturális örök-

ségvédelem területén. Az Európai Uniónak a

támogatással célja, hogy a kulturális és kre-

atív ágazatok az európai munkahelyteremtés

és növekedés valódi motorjaivá váljanak.

Az Európai Unió a kulturális és kreatív ipart

kiemelten kezeli gazdaságélénkítő és munka-

helyteremtő szerepe miatt, mindez pedig stra-

tégiai dokumentumaiban is megjelenik. 2008

második felében elnöklő Németország speci-

ális figyelmet fordított elnökségi tevékenysé-3 Vö. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-1399_hu.htm Letöltés ideje: 2013.12.23.

ge alatt a kulturális szférára, rendezett három

nemzetközi konferenciát a kulturális és kreatív

ipar gazdaságélénkítő lehetőségéről, illetve

foglalkoztatásnövelő szerepéről. Spanyolor-

szág az előbbiekkel összhangban 2010-es

elnöksége alatt a kulturális területen három

prioritásra fókuszált: 1) helyi és regionális

fejlesztésben erősíteni a kulturális lehető-

séget; 2) a gazdasági fejlődés és a társa-

dalmi kohézió faktora a kultúra, ezt a szere-

pet erősíteni; 3) digitális kulturális tartalmak

terjesztését elősegíteni.

A kulturális program minden európai uniós

elnökség szerves része. Az elnökségek alatt

mindig rendeznek a széles közönség szá-

mára nyitott nemzeti és nemzetközi kulturális

eseményeket. Minden elnökség alatt lehető-

ség nyílik hivatalos találkozók lebonyolításá-

ra, általában miniszteri szintű eszmecserékig.

1983 óta minden évet az Európai Unió egy-

egy témának szentel, ezekre a témákra a tag-

államok felhívják a figyelmet, párbeszédet és

vitát kezdeményeznek, mind kiemelt fontos-

59 2014. május

ságú szakpolitikákról van szó, amelyek jelen-

tős kihívást is jelentenek. Számos év témája

kapcsolódik a kulturális és kreatív szférához.

1983-ban például a Kis- és középvállalkozá-

sok és kézműipar európai éve volt, 1985-ben

a zene, 1988-ban a mozi és televízió európai

éve következett, 2008-ban a kultúrák közötti

párbeszéd, majd 2009-ben a kreativitás és az

innováció európai évét tartottuk.

Az Európai Unió folyamatosan lehetőségeket

keres és teremt arra, hogy a tagállamok és az

Európai Unión kívüli országok is minél több

szférában működjenek együtt és ismerjék

meg egymást. Szlovénia 2008 első felében,

Lengyelország 2011 második felében elnök-

ségét arra használta fel, hogy nemzetközi

kulturális kapcsolatait építse és megismer-

tesse hazája kultúráját az európai országok-

kal. Lengyelország erre a tevékenység-

re külön programot is létrehozott (Polish

Presidency – Promesa) 20 millió lengyel

zloty költségvetéssel. Lengyelország ezen

túl együtműködést létesített elnöksége

alatt a kelet-európai országok művészeivel

(Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldo-

va, Örményország, Ukrajna). Csehország

elnöksége alatt hozta létre Közép-Európa

Kulturális Platformját (Platform „Culture

– Central Europe”), melynek tagjai Auszt-

ria, Lengyelország, Csehország, Magyar-

ország, Szlovákia és Szlovénia. A Platform

célja közép-európai országok információcse-

réjének és részvételének növelése az Európai

Unión belül és kívül egyaránt, továbbá a kö-

zös közép-európai identitás hangsúlyozása

és a művészetekben a kreatív erő szemlél-

tetése. A tagok eddig közel 50 támogatott

projektet hajtottak végre.

Szlovénia komolyan vette elnöksége alatt

a Kultúrák közötti párbeszéd európai évét,

részletes programokkal és költségvetéssel

támogatta annak kibontakozását, amit az

elnöklésben őt követő Franciaország is foly-

tatott. A Kreativitás és innováció európai éve

(2009) nem jelenik meg ennyire határozottan

az akkor elnöklő cseh, és az őt követő svéd

programokban. Magyarország elnöksége

alatt különösen fontos figyelmet szenteltek

60 2014. május

az Európa 2020 hosszú távú stratégia kidol-

gozására és ebben a kultúra helyére, szere-

pére, amelyről konferenciát is rendeztek 2011

első felében. A 2014–2020 közötti időszakban

működő Kreatív Európa program kidolgozása

aktív szakaszába érkezett 2012 első felében a

dán elnökség alatt. Ettől a programtól várják

a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés,

innováció és társadalmi kohézió előmozdítá-

sát, a kulturális és nyelvi sokféleség megőr-

zésének és kibontakozásának elősegítését, a

globalizáció és a digitális kor lehetőségeinek

nagyobb fokú kihasználását.

A kultúra területén az Európai Unió az audio-

vizuális és szerzői jogi területen, valamint a di-

gitalizálásban nagy erőfeszítéseket tett, ame-

lyeket kiemelten kezelt a lengyel elnökség és

az őt követő dán is. Ezekben a szakpolitikák-

ban megfogalmazott célokat és közösségi

szinten elért eredményeket nem csak a tagál-

lamok ültetik nemzeti környezetbe, de az Eu-

rópai Unión kívüli országok is felhasználják,

mércének tekintik, igazodnak hozzájuk.

Franciaország felvállalja vezető szerepét a

kulturális és kreatív ipar területén, a kulturá-

lis diplomáciában fontos szereplő, nemzet-

közi intézmények székhelyét adja (Párizs,

Strausburg), nemzetközi kulturális intézmény-

hálózata kiterjedt. Franciaország kulturális és

kreatív ipar területen a nemzeti mellett euró-

pai célokat is megfogalmaz. Dánia, Svédor-

szág és Olaszország szintén hangsúlyozza

szerepét és felelősségét európai színtéren,

ugyanezt hiányoljuk elsősorban Németor-

szág dokumentumaiból.

A nemzeti szakpolitikák tanulmányozásából

megállapítható, hogy néhány országcsoport

nagy hangsúlyt fektetett a kulturális és krea-

tív ipar területén az országok közötti együtt-

működésre, amire az európai uniós tagság is

kedvezően hatott. Közös intézmények, konk-

rét programok valósulnak meg a skandináv

államok között és a balti államok csoportjá-

ban. A 2009–2011 közötti időszakban a balti

országok összefogását minisztériumi szinten

is érvényesítette Észtország, Lettország és

Litvánia kormánya. Litvánia 2012–2014 között

800 ezer litast (LTL) költ évente arra, hogy

61 2014. május

részt vegyen a skandináv és a balti országok

kreatív ipar hálózatában. Megemlíthető továb-

bá a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyel-

ország, Magyarország, Szlovákia) együttmű-

ködése és kulturális alapja, ahol közös prog-

ramok finanszírozására van lehetőség.

Az Európai Unió meghatározó hatással van

a kreatív ipar fejlődésére európai és nemzeti

szinten egyaránt. Az Európai Unió program-

jai, támogatásai kijelölik a fejlesztések és a

lehetőségek irányait, kereteit.

Összegző megállapítások

A kreatív ipar fogalmának meghatározása, illet-

ve a szféra körülhatárolása igen nehéz feladat

és nemzetenként különböző hozzáállással ta-

lálkozhatunk, egy azonban közös: a kulturális

politikák valahogyan viszonyulnak a kreatív

iparhoz. A kulturális politikákról készült úgy-

nevezett COMPENDIUM országtanulmányok

egy folyamatosan frissülő és weben keresztül

elérhető adatbázist alkotnak, és azonos, előre

meghatározott tartalmi struktúrában készül-

nek. Ezek a tanulmányok több fejezetben is

utalnak a kreatív iparra; illetve „A kulturális / kre-

atív iparhoz kapcsolódó politikák és programok”

fejezetben, valamint „A kreativitás és a részvétel”

címszó alatt megkerülhetetlenül is foglalkozniuk

kellett a szerzőknek a témával.

Jelen tanulmány közpolitikai kezdeményezé-

seket keresett és talált, nem vizsgálta a jogi

környezetet vagy a finanszírozási hátteret

(mindkettőt külön fejezetekben tárgyalják az

országtanulmányok), és nem tért ki olyan té-

makörökre sem, amelyekhez szintén fontos

információk találhatók az írásokban, mint példá-

ul a témával kapcsolatos oktatási körkép, vagy a

társadalmi részvétel, digitalizálás és új technoló-

giák használata. Számos jó gyakorlat ismerhető

meg a tanulmányokból, bár kiforrott kreatív ipar

közpolitikai modellt nem találtunk.

Ma még a kulturális politika részeként vizs-

gálhatjuk a kreatív ipar közpolitikai kezde-

ményezéseit, bár a kreatív ipar fogalmának

elterjedése és politikai dokumentumokban

való megjelenése hatott más szakpolitikák-

ra. Több példát találunk arra is, hogy a kre-

atív ipar szektorközi jellege miatt ösztönzött

62 2014. május

intézmények közötti együttműködést, legin-

kább a kulturális minisztérium és a gazda-

sági fejlesztésért felelős minisztérium kö-

zött, illetve az oktatási és tudományos tárca

között. Ez figyelhető meg Észtországban,

Lettországban, Spanyolországban, Svédor-

szágban, ahol külön tanácsot is létrehoztak

a közintézményeken belül a kulturális és kre-

atív iparral való foglalkozásra. A kreatív ipar

növekedése pozitív hatással van az informá-

ciós és kommunikációs technológiákkal fog-

lalkozó iparágakra is, emellett hat a turizmus-

ra (Málta, San Marino, Spanyolország).

A kulturális politikák tárgya az örökségvéde-

lem, művészetek, média és egyre inkább a

kreatív ipar területei. A kreatív ipar nem lép a

kulturális politika helyébe, inkább abból táplál-

kozik. A kulturális örökségvédelem, a nemzeti

hagyományok, a történelem és a szokások, va-

lamint a kisebbségek (etnikai, vallási) kultúrájá-

nak megőrzése fontos érték. A kultúra értéket te-

remt, a kulturális politika alapvető célja ehhez a

megfelelő környezet biztosítása, és a kultúrához

való hozzáférés elérhetővé tétele a társadalom

széles rétegei számára. A társadalom bevo-

nása a kulturális és a kreatív tevékenységek-

be a közre és az egyénre is pozitívan hat, az

egyén fejlesztése a kultúra által kiemelt priori-

tás. A kreatív alkotás kedvező környezetének

megteremtése alapszükséglet a kultúra mű-

ködéséhez. A szabadság, a pluralizmus, a mi-

nőség, az innováció a kultúrában és a kultúra

által, és a kreativitás ezek által tud kibonta-

kozni. A modern társadalmak fontos eleme

a kultúra, amely hozzájárul minden állampol-

gár intellektuális, érzelmi és morális fejlődé-

séhez. A kreatív és értékformáló folyamatok

identitásképzőek, nemzetet összetartóak,

ugyanakkor nemezeteket és generációkat

összekötőek is.

A kreatív ipar szerepe a globális társadalom-

ban felértékelődött. A kreatív iparra jellemző,

hogy az alkotói a kulturális (sokszor nemzeti)

gyökerekből merítenek, szükségük van az ki-

fejezés szabadságára, eredményességükhöz

pedig a globális színtérre, a hálózatosodott

társadalomra. Ez a magas hozzáadott érték-

kel bíró munka, sok más szektort támogat

63 2014. május

(például a turizmust), és létrehoz egy vibráló

és innovatív környezetet, ami hat az emberekre

és az életükre. A tanulmány mindennek a köz-

politikai oldalát kutatta, és talált számos elemet,

ami miatt kijelenthető, hogy létezik támogató po-

litikai elköteleződés a kreatív ipar irányába.

Sok ország kiemelt figyelmet fordít a kreatív

iparra. Ausztria, Csehország, Észtország,

Finnország, Litvánia, Macedónia, Málta,

Nagy-Britannia, Portugália, Románia önálló

dokumentumban is foglalkozik a szféra jövő-

jével, kreatív ipar stratégiát készítenek, illetve

kormányprogramba is beillesztették az elkép-

zeléseket. Túlnyomó többségben jelenleg a

kulturális ipar és kreatív ipar fogalmak össze-

kapcsolódnak, a fenti példáktól eltekintve az

országok inkább együttesen kezelik, semmint

megkülönböztetik őket. A kulturális politika jó

kiindulópontnak bizonyult a vizsgálat szem-

pontjából, mert kapcsolata a kreatív iparral új,

mégis már konkrét célok és feladatok jelen-

nek meg a kulturális szakpolitikában a kreatív

iparra vonatkozóan.

A kreatív ipar programok és politikák elsőd-

leges feladatként a kreatív iparral kapcso-

latban a gazdasági ismeretek elterjesztését

és a vállalkozóiság nagyobb kibontako-

zását nevezik meg, mint kulcsfontosságú

elemet a sikerhez. Nagy hangsúlyt fektetnek

továbbá a nemzetközi kapcsolatokra és jelen-

létre, a kreatív ipar nemzetközi jellege miatt

ennek támogatására.

A nemzeti kreatív ipar programok sok közös

vonással rendelkeznek. Ennek oka leginkább

az lehet, ami a kreatív ipar jellegéből adódik,

vagyis a globális aktivizmus, tehát a közel

azonos kihívásoknak való megfelelés, az in-

fokommunikációs technológiák elterjedése, a

hálózatosodott társadalom igényei. A másik

ok összefügg az elsővel, miszerint nincsenek

nagy időbeni különbségek egyes nemze-

tek között a kreatív ipar kialakulását illetően.

Harmadszor az Európai Unió hatásaira lehet

utalni, hiszen számos európai uniós program,

támogatás és esemény segíti elő a szektor

fejlődését, továbbá a jogi harmonizálás és a

64 2014. május

szellemi tulajdonjogok valamint a digitalizálás

európai uniós szintű prioritásként való kezelése.

Igen erőteljes az Európai Unió elköteleződé-

se a kreatív ipar fejlesztése iránt, ezért nem

meglepő, hogy az Európai Unió szerepe meg-

határozó a korábban említett elemek (straté-

giák, jogszabályok, intézmények, támogatá-

sok stb.) kialakításakor és működtetésekor

a kreatív ipar előtérbe kerülésében, ami nem

csupán a tagállamok, vagy tagjelölt országok

esetében igaz, hanem a többi ország számá-

ra is mintaként szolgál.

Számos pénzügyi forrás áll rendelkezésre a

kreatív ipar fejlesztésére, amelyek legtöbbször

nemzetiek, de léteznek országcsoportok által

működtetett alapok (Visegrádi Alap, balti orszá-

gok összefogása); illetve európai uniós források.

Tartós, konkrét és eredményes nemzetközi

összefogásokra számos példát találunk első-

sorban a skandináv és a balti államok között,

valamint a Visegrádi Négyek csoportjában.

A kreatív ipar új iparág, amely egyre nagyobb

részesedéssel jelenik meg az országok gaz-

dasági mutatóiban, az ezen a területen foglal-

koztatottak száma és aránya növekedést mu-

tat. 42 ország kulturális politikájának tanulmá-

nyozásával az volt a cél, hogy megvizsgáljuk,

vajon van-e és ha igen, akkor milyen politikai

elköteleződés a szféra iránt. Összegzésként

megállapítható, hogy egyre inkább intézmé-

nyesül a szférával való foglalkozás. Bár elfo-

gultság lenne azt állítani, hogy valamennyi

ország elkötelezett a kreatív ipar irányába, de

az magabiztosan leszögezhető, hogy kulturá-

lis politikájuk részét képezi, igaz hol nagyobb

(Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország,

Litvánia, Lettország, Nagy-Britannia, Norvé-

gia, Spanyolország, Svédország), hol kisebb

mértékben (Bulgária, Írország, Lengyelor-

szág, Németország, Örményország, San

Marino, Szlovénia). A gazdasági és a társa-

dalmi fejlődés kitörési pontjaként készülnek

a kreatív iparral kapcsolatos stratégiák, és

valósulnak meg programok.

Pupek Emese a Budapesti Kommunikációs

és Üzleti Főiskola általános rektorhelyettese.

65 2014. május

Jelen publikáció a „VIADUKT – Vizuális anya-

nyelvünk, a digitális technológiák és az új

média hatásai a kreatív iparágakra és a tár-

sadalomra” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-

2012-0050 azonosítószámú pályázat kereté-

ben végzett kutatás eredménye. A támoga-

tás forrása az Új Széchenyi Terv Tudomány-

Innováció alprogramja.

Források jegyzéke

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-11-

1399_hu.htm Utolsó letöltés ideje: 2013. 12.2 3.

Compendium of Cultural Policies and Trends

in Europe. http://www.culturalpolicies.net/

web/countries-profiles-download.php Utolsó

letöltés ideje: 2013. 12. 23.

Hartley, JoHn –Potts, Jason –CunningHam,

stuart – Flew, terry – Keane, miCHael – BanKs,

JoHn: Key Concepts in Creative Industries.

London, SAGE Publications Ltd., 2013.

o’Connor, Justin: The cultural and creative

industries: a review of the literature. Leeds,

University of Leeds, 2007.

gattoway, susan – DunloP, stewart: A critique

of definitions of the cultural and creative

industries in public policy. International Jour-

nal of Cultural Policy, Vol. 13, No.1, 2007.