Lipidek anyagcseréje és az ateros z k ler óz is (érelmeszesedés)

22.9.2009 ateromisk.ppt 1

Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)

Rácz Olivér

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

22.9.2009 ateromisk.ppt 2

Zsírok az emberi szervezetben - kémia

FELOSZTÁS Zsírsavak és a triacilglicerolok Koleszterin és származékaik Foszfolipidek, más összetett zsírokFUNKCIÓK Energia tartalék (zsírszövet) Sejtmembrán (kettős réteg) Szigetelő réteg az idegrendszerben Hormonok (mellékvese, nemi hormonok)

22.9.2009 ateromisk.ppt 3

Triacilglicerolok (TAG) és a zsírsavak

15 kg 500 000 kJ energia,3 hónapra elég Táplálékból és szintézis a sejtekben Lebontás a beta oxidáció során Kétatomos maradékok a Krebs ciklusba

– energiatermelés Különböző zsírsavak – telített, telítetlen,

többszörösen telítetlen, rövid – hosszú szénláncú

22.9.2009 ateromisk.ppt 4

Telített zsírsavak – szilárd zsírok

Kaprilsav 8 Kaprinsav 10 Laurinsav 12 kókuszolaj, babérlevél Mirisztinsav 14 szerecsendió, mirtusz Palmitinsav 16 tej, pálmaolaj Sztearinsav 18 hús Arachidinsav 20 földimogyoró Behensav 22 Lignocerinsav 24

22.9.2009 ateromisk.ppt 5

Telítetlen zsírsavak - olajok

MUFA = egy kettős kötés Palmitolajsav 16:1;9 Olajsav 18:1;9 Erukasav 22:1;13 Nervonsav 24:1;15 PUFA = két vagy több Linolsav 18:2; 9,12

22.9.2009 ateromisk.ppt 6

Telítetlen zsírsavakPUFA 3 - 6 -linolénsav 18:3; 6,9,12 -linolénsav 18:3; 9,12,15 Arachidonsav 20:4; 5,8,11,14 Növényi olajak, halakEsszenciális zsírsavakExtraságok EPA 20:5; 5,8,11,14,17

(eikosapentanic acid) DHA 22:6; 4,7,10,13,16,19 DHA

(dokosahexaenic acid)

22.9.2009 ateromisk.ppt 7

Koleszterin

Csak 140 g az egész testben– 25 g vérben (liporoteinek), májban,

emésztőrendszerben – 15 g zsírszövet (!!!)– 45 g izmok, érfal– 55 g idegrendszer

1-2 g – napi forgalom

22.9.2009 ateromisk.ppt 8

22-es csapdája

Koleszterin– Táplálékból– Szintézis acetátból minden sejtben– Lebontás nincs– Kiválasztás: epesavak epe, széklet

LDL koleszterin– Már a normális koncentráció (2,5 mmol/l)

káros az érfalnak

22.9.2009 ateromisk.ppt 9

A vérben nincs koleszterin és TAG!Csak lipoproteinek - 3 család (LP)

Gömbölyű részecskék, a belekben ill. a májban keletkeznek.– Hidrofil felület, foszfolipidek, fehérjék– Hidrofób belső (TAG, CH)– Gyors dinamika – lipidek, fehérjék cseréje –

egymás között, érfallal Kilomikrónok kilomikrón maradékok VLDL IDL LDL „a rossz koleszterin“ HDL „a jó koleszterin“

22.9.2009 ateromisk.ppt 10

Nvezéktan

Ultracentrifúga– Very low density lipoprotein = VLDL– Low density lipoprotein = LDL– High density lipoprotein = HDL– IDL ? = intermediate (VLDL - LDL)– Chylomikron/kilomikron = chylus,nyiroknedv

Gyakorlatban nem használják, a nevezéktan megmaradt

22.9.2009 ateromisk.ppt 11

Kilomikrónok

Bél hámsejtjei (enterociták) apoB48 Viszik a táplálék zsírmolekuláit a

zsírszövetbe, májba, máshova 3 – 6 órával étkezés után maximális

koncentráció, lassan csökken (9 óra) A maradékok a májba (ha nem, baj)

22.9.2009 ateromisk.ppt 12

VLDL – LDL család

Máj, endogén TAG, CH B100 és mások VLDL IDL LDL máj LDL sokáig kering, károsulhat

oxidáció, stb. A károsult részecskék rossz úton

térnek vissza a májba, aterogének

22.9.2009 ateromisk.ppt 13

A koleszterin reverz transzportja - HDL

Máj – majdnem üres diszkoid részecske Több apoprotein Elviszik a fölös koleszterint a szövetekből

(a részecske megtelik, gömbölyödik) Intenzív csere a többi LP-vel Lipidek leadása a májban

22.9.2009 ateromisk.ppt 14

Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől komoly orvosi probléma– Az emberek fiatalon haltak meg– Nem volt labor, EKG

Rokitansky (Bécs, 1852) inkrusztációs [trombogén] elmélet

Virchow (Berlin, 1855) infiltrációs [lipid] teória Framingham vizsgálat (1948) 2000 25 elmélet, számtalan epidemiológiai

tanulmány

22.9.2009 ateromisk.ppt 15

Az érelmeszesedés– Nem betegség, de kóros folyamat– Már egészen fiatal korban elkezdődik, de

sokáig nem okoz betegséget– Nem meszesedés (csak a végén)– De: szívinfarktus, agyi katasztrófa,

végtagok rossz vérellátása, stb.

22.9.2009 ateromisk.ppt 16

Mi a lipidek és az ateroszklerózis közötti összefüggés lényege ???

„Jó és rossz“ lipidek Az epidemiológiai tanulmányok csak

statisztikák, nem adnak választ a „miért? “-re

Az ateroszklerózis az endotel hosszantartó károsításának a következménye (response to injury)

Nem csak a lipidek

22.9.2009 ateromisk.ppt 17

A koronária betegség rizikófaktorai

Alapvető, biológiai– életkor, nem, családi anamnézis (= gének)

Biokémia, klasszikus– koleszterin (§ 22), LDL-CH, TAG, HDL-CH

Biokémia, újabbak– crp (gyulladás)– fibrinogén, homocystein, ferritin (Popeye) – kis LDL, oxidált LDL

22.9.2009 ateromisk.ppt 18

A koronária betegség rizikófaktorai

Táplálkozás, életmód– zsírok, édességek, antioxidáns és rost

deficit– DOHÁNYZÁS, KEVÉS TESTMOZGÁS

Betegségek– elhízás, diabetes, hypertónia,

veseelégtelenség Genetikai RF

– LDL receptor hibája (FH), apo E variánsok és sok más

22.9.2009 ateromisk.ppt 19

Egy a Framingham tanulmány eredményiből

LDL-CH HDL-CH

5,68 4,13 2,58

0.65 2,9 1,9 1,31,16 1,6 0,9 0,61,68 0,8 0,5 0,42,20 0,4 0,3 0,2

Dohányzás – minden csoportban a duplája

22.9.2009 ateromisk.ppt 20

Labor megjegyzések Összkoleszterin – olyan nincs is TAG – gyors kilengések HDL koleszterin – alapvető paraméter LDL koleszterin – egyenlet ???

LDL = TCH – (HDL-CH + TAG/2,2) LDL koleszterin direkt mérés !

22.9.2009 ateromisk.ppt 21

Normális (?) értékek

T-CH < 5,0 mmol/l HDL-CH > 1,0 mmol/l LDL-CH < 3,0 mmol/l (2,5 mmol/l) TAG < 2,0 mmol/l