LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I

LOVAK TAKARMÁNYOZÁS

A I.Összeállította:

Dr. TÓTH TAMÁSegyetemi docens

NYME-MÉK, Állattudományi IntézetTAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

Témakörök

A ló emésztési sajátosságai

Különböző korú és hasznosítású lovak

táplálóanyag-szükséglete

A lótakarmányok energiaértékelése

A ló emésztési sajátosságai

Az emésztőkészülék vázlatos ismertetése Előbél:

szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor a nyelőcső ferdén, hegyes szögben hatol az együregű

gyomorba (6-25 l) erős záróizom, a ló nehezen hány

Középbél: epésbél, éhbél, csípőbél

Utóbél: vakbél (30-50 l űrtartalmú) remesebél (tág és szűk remese, a tág remese U-alakú alsó

és felső fekvet. A jobb oldali fekvetek rögzítettek, a bal oldali nem bélcsavarodás, bélfekvetek szögben törése)

végbél (tágulékony)

A ló emésztési sajátosságai I. A ló lassan alaposan rág A poros, penészes takarmány kerülendő Roppantás: árpa, kukorica esetében A gyomoremésztés a ló számára korlátozott (naponta többször ürül) A keményítő egy része (10-30%-a) a vastagbélbe kerül A hőkezelés (pl. pelyhesítés) javítja a keményítő emésztését A ló zsíremésztése kiváló (90% körüli) – a viszonylag nagyobb

zsírtartalmú adagokat is jól tolerálja. Az elfogyasztott zsír megjelenik a testben – hizlalás esetén a

kukorica és lucernaliszt etetése kerülendő A vékonybél fehérjeemésztése 60-75%-os, az első számú limitáló

aminosavak a LYS és a MET A legtöbb mikroelem és vitamin a vékonybélben szívódik fel A Ca:P arány csak szélsőséges esetekben okoz problémát (a foszfor

a remesebélben szívódik fel)

A ló emésztési sajátosságai II. A vastagbélben intenzív mikrobás élet (a mikroflóra összetétele

a nyúléhoz hasonlít) Illó zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) képződnek

energiaellátás Túl sok abrak tejsavas erjedés ozmotikus hasmenés,

savós patairha-gyulladás Megfelelő nyersrost etetés 16-18% rost a szárazanyagban A kérődzőknél rosszabb, a monogasztrikusokénál jobb

rostemésztés Strukturális rost szerepe káros szokások felvétele A karbamid etetését kerülni kell (túl sok fehérje

májproblémák) A vakbélben és a remesében keletkeznek vitaminok (B-

csoportbeli és K-vitamin)

A lovak táplálóanyag-szükséglete a Magyar Takarmánykódex (2004) ajánlása alapján

A takarmányok energiájának átalakulása az állatok szervezetében

forrás: Schmidt (2003)

Takarmányok BRUTTÓ ENERGIÁJA (GE)(égéshő)

bélsár energia EMÉSZTHETŐ ENERGIA (DE)

vizelet energia metán energia METABOLIZÁLHATÓ ENERGIA (ME)

NETTÓ ENERGIA (NE)termikus energia

életfenntartó energia termelésre fordítható energia

az állat összeshőtermelése

Táplálóanyag-szükséglet I. A lovak energiaszükségletét, illetve a takarmányok

energiatartalmát emészthető energiában (DE) fejezzük ki (a metabolizálható energia az emészthetőnek a 82-90%-a) A fehérjeszükségletet (látszólagos) emészthető

nyersfehérjében A napi energia- és fehérjeszükséglet megállapítása:

életfenntartás növekedés vehemépítés munkavégzés

forrás: Fekete és Schmidt (2004)

Az életfenntartás táplálóanyag-szükséglete Az életfenntartás energiaigénye:

Nyugalmi állapotban lévő, minimális mozgást (takarmányfelvételt) végző állat igényét fedezi

10-35%-kal több, mint az alapanyagcsere igénye Az életfenntartás igényét a testtömegre (W) vonatkoztatjuk 600 kg testtömegig, DE (MJ/nap)= 5,9 + 0,13 ×W 600 kg testtömeg felett, DE (MJ/nap)= 7,6 + 0,16 × W –

0,00006×W2

W= testtömeg kg pl. 500 kg-os ló: 5,9+0,13×500=70,9 MJ DE/nap

Az életfenntartás fehérjeszükséglete: 0,6 g emészthető nyersfehérje/kg testtömeg

A növekedés táplálóanyag-szükséglete A növekedés energiaigénye:

a kifejlettkori testtömegtől és a növekedés gyorsaságától függ 1 kg testtömeg-gyarapodáshoz szükséges

energia (kJ DE)= 16 + 52x-28x2

X= a testtömeg és a kifejlettkori testtömeg aránya(pl. X=250/600, azaz 250 kg-os csikó testtömeg és 600 kg-

os kifejlettkori testtömeg) A növekedés nyersfehérje-szükséglete:

az emészthető energiaigény (DE) ismeretében számolható ki, pl. választott csikó nyersfehérje-igénye (g/nap)= DE×12

forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A vehemépítés és a szoptatás táplálóanyag-szükséglete A vehemépítés energiaigénye:

A vemhesség 9-11. hónapjában kell figyelembe venni, az életfenntartás energiaigényén felül a vemhesség 9. hónapjában +10-11%, a 10. hónapban +13-15%, a 11. hónapban +15-20%-kal több emészthető energia kell

A kisebb testtömegű fajtáknak (pl. póni) nagyobb az energiaigénye A vehemépítés nyersfehérje-szükséglete:

Ugyancsak a vemhesség utolsó 3-4 hónapjában kell többletet biztosítani

Minden MJ emészthető energiára 10,5 g nyersfehérje igény kell Szoptató kanca:

A napi tejtermelés a laktáció első felében a testtömeg 3, a másodikban a 2%-át teszi ki

(2 MJ energia és 2-2,1% nyersfehérje-tartalmú tej) 1 kg tej termeléséhez 3,3 MJ DE-t és 32-35 g emészthető nyersfehérjét kell biztosítani a napi takarmányadagban.

A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete A munkavégzés energia- és fehérje szükséglete:

számos tényező befolyásolja, pl. a munka nehézségi foka, az útviszonyok, a ló jártassága az adott munkában, környezeti tényezők, stb.

Könnyű munka: 20 kJ DE/óra Közepes munka: 74 kJ DE/óra Nehéz munka: 244 kJ DE/óra

Könnyű munka esetén 25, közepes munka végzésekor 50, nehéz munka végzésekor pedig 100%-kal célszerű emelni az életfenntartó energiaszükségletet

A munkavégzés többlet fehérjeigénye nem jelentős, 9,6 g nyersfehérje/MJ DE

forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A különböző hasznosítású lovak várható napi szárazanyag-fogyasztása (kg)

5,0

2,3

6,0

6,5

6,6

7,4

10,1

9,4

0 2 4 6 8 10 12

3 hónapos csikó

6 hónapos, választott csikó

Éves csikó

Másfél éves csikó

Kétéves

Kanca (vemhesség utolsó harmada)

Kanca (laktáció első fele)

Kanca (laktáció második fele)

Szárazanyag (kg/ nap)

forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A lovak várható napi maximális takarmányfogyasztása (a testtömeg %-ában)

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

2,5

3,0

2,3

2,0

1,5

2,0

0,5

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

Választott csikó

Éves csikó

Tenyészkanca

Csődör

Munka-és sportló

Pihenő ló

Szárazanyag-felvétel a testtömeg %-ában

Tömegtakarmány (max.) Abrak (max.)

forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A lótakarmányok energiaértékelése

A lótakarmányok (alapanyagok) hazai energiaértékelése

A lótakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki.

Kiszámítása: Hoffmann és Schiemann (1980) képletével (főleg szálas- és tömegtakarmányoknál) DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em.

nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a.

Harris és mtsai (1972) (abrakfélék): DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,16×TDN%+0,036× Nm.k.a.%-1,2

A lótápok energiaértékelése

Meyer és mtsai (1987) egyenletei:

DE (MJ/kg)=12,614+0,018× nyersrost-

0,00018×nyersrost2+0,00382×nyersfehérje

DE (MJ/kg)= em. nyersfehérje+0,99×nyersfehérje-

0,16×nyersrost-22,1

A takarmányok összetétele (egyszerűsített ábra)

TAKARMÁNY

VÍZ SZÁRAZANYAG

(pl. 1000 g zab)

(pl. 114 g) (pl. 886 g)

EREDETI ANYAGg/kg takarmány

MJ/kg takarmány

NyersfehérjeNyerszsírNyersrostNyershamuN-mentes kiv. a.stb.

TAKARMÁNY

VÍZ SZÁRAZANYAG

1000 g szárazanyagg/kg szárazanyag

MJ/kg szárazanyag

NyersfehérjeNyerszsírNyersrostNyershamuN-mentes kiv. a.stb.

(pl. 1000 g zab)

Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban) Szárazanyag: 886 g/kg takarmány Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány Nyerszsír: 37 g/kg takarmány Nyersrost: 118 g/kg takarmány Nyershamu: 30 g/kg takarmány N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány

A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): Nyersfehérje: 79% Nyerszsír: 69% Nyersrost: 26% Nyershamu: - N-mentes kivonat= 77%

DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×em. nyersfehérje+0,0341×em. nyerszsír+0,0185×em. nyersrost+0,0170×em. N-m.k.a.

DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,0242×(104×0,79)+0,0341×(37×0,69)+0,0185×(118×0,26)+0,0170×(597×0,77)=11,24 MJ/kg takarmány

Energiaértékelés Hoffmann és Schiemann (1980) alapján

Energiaértékelés Harris és mtsai (1972) alapján Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban) Szárazanyag: 886 g/kg takarmány Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány Nyerszsír: 37 g/kg takarmány Nyersrost: 118 g/kg takarmány Nyershamu: 30 g/kg takarmány N-mentes kivonat= sz.a. – (ny.f+ny.zs.+ny.r.+ny.h)= 597 g/kg takarmány

A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): Nyersfehérje: 79% Nyerszsír: 69% Nyersrost: 26% Nyershamu: - N-mentes kivonat= 77%

DE ló (MJ/kg takarmány)= 0,7+0,15×TDN% v. 0,16×TDN%+0,036 Nm.k.a.%-1,2 TDN (g/kg takarmány)= em. nyersfehérje + 2,25× em. nyerszsír + em.

nyersrost + em. N-mentes kivonható anyag)==(104×0,79)+(2,25×37×0,69)+(118×0,26)+(597×0,77)= 629,97 g/kg (~63%)

DE ló (MJ/kg takarmány)=0,7+0,15×63=10,15 MJ/kg takarmány DE ló (MJ/kg takarmány)= (0,16×63)+(0,036×59,7)-1,2= 11,03 MJ/kg takarmány