View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-2
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az
anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek
elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a
személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és
érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.
Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a
kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a
kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló
ismeretszerzés és a tanulás.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli
érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető
képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt
nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói
tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.
A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos
magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a
helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új
elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének
elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják
és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti
rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle
kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet
megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,
a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek
fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az
irodalmi kultúra megismertetése.
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd
képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és
megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz
kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése,
egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos
tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott
befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a
társas kapcsolatok fejlődésére.
A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező
feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az
ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.
1–2. évfolyam
A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az
olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti
motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya
fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez
kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a
ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban.
Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és
megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos,
énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok
átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti
alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,
tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös
tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek
kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes
(internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok,
közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő
médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép
kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít
néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés
folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket,
viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló
információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud
kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.
A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a
magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi
tudatosság fejlesztése.
Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes
beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás
életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.
Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással
kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a
tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás
folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások,
gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.
Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a
különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat
a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle
használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik
feltétele a szókincs árnyalt ismerete.
Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A
fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei
szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.
A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a
legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és
kreatív használatára nevelni.
Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és
betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan
írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel
az életkorban elvárható követelményeknek.
Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az
emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a
magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A
fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással
párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító
tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.
Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi
tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő
időtartamban legyenek képesek irányítani.
Az évfolyamok óraszámai
Az anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a
tematikai egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra.
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma
1. évfolyam 7 252
(144 olvasás, 108 írás)
2. évfolyam 7 252
(144 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás)
1. évfolyam
Évi óraszám: 252 (227+25)
Heti óraszám: 7
Az első évfolyamon megnöveltük a heti óraszámot 1 órával a szabadon tervezhető
órakeretből.
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Tematikai egység címe Órakeret
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása –
folyamatos 15 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése 25 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének
elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 70 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése 15 óra
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 2 óra
Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása 20 óra+ 4 óra gyak.
Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 50 óra+ 25 óra új
ismeret
Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése –
folyamatos
20 óra +5 óra
gyak.+ 2 óra
felmérés
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 9 óra
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
– folyamatos 1 óra
Szabadon felhasználható órakeret 25 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,
értelmezése és alkotása – folyamatos
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a
kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi
kapcsolattartás biztonságának elősegítése.
Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,
vélemények pontosabb kifejeztetése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés. A hangok
tiszta artikulációja, az időtartam
és a hangkapcsolatok helyes
kiejtése.
Szókapcsolatok, mondatok,
szövegek olvasásakor,
memoriterek elmondásakor a
hanglejtés, a hangsúly helyes
alkalmazása.
Az aktív szókincs bővítése,
pontosítása szövegkörnyezetben
történő értelmezéssel és képek,
képzetek, képi kompozíciók
fogalmi megfeleltetésével.
Mondatok összekapcsolása.
Összefüggő mondatok alkotása
képek, képsorok alapján adott
vagy választott témáról.
Páros és csoportos beszélgetés.
Szituációs játékokban a felnőttek
és a kortársak udvarias
megszólítása és a szituációnak
megfelelő nyelvhasználat
alkalmazása.
Nem verbális jelzések tartalmának
felismerése, használata beszéd
A tanuló
– érthetően beszél;
– megérti az egyszerű
magyarázatokat, utasításokat
és társai közléseit. A
kérdésekre értelmesen
válaszol;
– használja a bemutatkozás, a
felnőttek és a kortársak
megszólításának és
köszöntésének illendő nyelvi
formáit;
– bekapcsolódik a közös
tevékenységekbe.
Alkalmazkodik azok
szabályaihoz;
– eligazodik szűkebb
környezete társas
kapcsolatrendszerében.
Ének-zene; testnevelés
és sport: helyes
légzéstechnika.
Vizuális kultúra:
képek, képzetek, képi
kompozíciók; egyszerű
(pl. kitalált vagy átélt)
cselekmény
megjelenítése
képekkel (pl. rajzzal,
képsorozattal, fotóval)
megfelelő
hanghatásokkal (pl.
zörejjel, énekhanggal)
kiegészítve.
Dráma és tánc:
szituációs játékok.
Erkölcstan: én és
környezetem,
bemutatkozás,
önismeret.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
közben.
Önismereti gyakorlatok,
szerepjátékok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,
bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,
köszönetnyilvánítás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 1. –
az olvasástanulás előkészítése
Órakeret
25 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az olvasástanulás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Motiváció kialakítása, fejlesztése,
szorongásmentes olvasási
környezet megteremtése.
Az olvasáshoz szükséges
képességek és részképességek
fejlesztése (fonémahallás,
megkülönböztető képesség,
figyelem, tempó, ritmus,
szókincs, nyelvhasználati
szabályok, kommunikációs
képességek, irányok felismerése,
relációs szókincs, nyelvi
tudatosság).
A tanuló
– nyitott, motivált, érdeklődő az
olvasás tanulásában;
– rendelkezik a megfelelő
ismeretekkel és szókinccsel
az olvasást, írásbeliséget
illetően;
– részképességei elérték a
szükséges szintet.
Vizuális kultúra: ábra,
illusztráció,
reprodukció.
Ének-zene: ritmus,
tempó, dallam.
Matematika: irányok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás
jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség
kialakítása
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség
kialakítása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasásra vonatkozó szókincs,
pl. szerző, író, olvasó, cím,
szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
Az olvasás funkciójáról,
folyamatáról alkotott ismeret,
meggyőződés kialakítása,
fejlesztése.
Betűfelismerés, betű-hang,
fonéma-graféma azonosítási
szabályok, automatizált képesség.
Biztonságos betű-összevonási
képesség.
Olvasástechnikai hibák
felismerése, javítása.
A tanuló
– olvasási tevékenysége
motivált, érdeklődő;
– ismeri a magyar ábécé
nyomtatott kis és nagybetűit;
– ismeri a betű-hang, fonéma-
graféma megfeleltetési
szabályait;
– biztos betűfelismerési,
összevonási képességgel
rendelkezik;
– ismeri olvasással kapcsolatos
erősségeit, hibáit;
– rendelkezik az olvasásra,
annak folyamatára vonatkozó
szókinccsel, ismeretei az
életkornak megfelelőek;
– biztonsággal, pontosan olvas
szavakat, szószerkezeteket,
mondatokat életkori
sajátosságának megfelelő
egyszerű, rövid szövegeket.
Vizuális kultúra:
betűtípus, betűforma.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,
összefoglalás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő
olvasás előkészítése
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szövegértő olvasás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magabiztos néma és hangos
olvasás a mondat egyszerűbb,
életkori sajátosságoknak
megfelelő szintjén.
.
Olvasási stratégiák előkészítése:
érzékszervi képek alkotása,
grafikus szervezők, összefoglalás,
A tanuló
– ismert és begyakorolt
szöveget folyamatosságra,
pontosságra törekvően olvas
fel,
– felismeri, szükség esetén
modellkövetéssel javítja
olvasási hibáit,
– használja az előzetes
áttekintés, egyszerű
Matematika:
környezetismeret:
szóbeli és írásbeli
szövegértés.
Vizuális kultúra:
Mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
előzetes áttekintés.
Az explicit információk, állítások
megértése, értelmezése,
értékelése, egyszerű
következtetések levonása.
Mesék, narratív történetek értő
hallgatása, felidézése. (pl.
történetek a családi élet
eseményeiről; nemzeti
ünnepeinkről, jelképeinkről).
Mesekönyv készítése
illusztrációval.
összefoglalás, az érzékszervi
képek alkotásának stratégiáit
a megértés érdekében;
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott
szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl.
rajzzal,
montázskészítéssel).
Médiaélmények (pl.
tetszés, kíváncsiság,
rossz élmény)
felidézése, kifejezése
és megjelenítése
szóban, vizuálisan (pl.
rajzolás, bábkészítés)
vagy szerepjátékkal.
Jel, jelkép, piktogram.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel,
összefoglalás, előzetes áttekintés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése –
folyamatos
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.
A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a
ritmus és a zene révén.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.
A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.
Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,
mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar nép- és műköltészeti
alkotások megismertetése, a
népköltészetben megtestesülő
értékek, hagyományok
közvetítése.
.
A mese és a valóságleírás
különbségének tudatosítása.
A tanuló
– hallgat, olvas verset, mesét,
életkori sajátosságának
megfelelő irodalmi műveket;
– képes egyszerű irodalmi
szövegek felismerésére műfaji
jellemzőinek alapján (pl.
mese, költemény, mondóka,
találós kérdés);
– néhány verset, mondókát
Dráma és tánc:
dramatikus és
improvizációs játékok.
Ének-zene: ritmus,
ismétlődések.
Vizuális kultúra:
Jelmez, kellék, díszlet,
színpadi tér és lépték.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tapasztalatszerzés a verses és a
prózai szövegek formájának
különbségeiről.
Az olvasmány címének,
hangulatának megfigyelése;
témájának, szereplőinek, főbb
eseményeinek megnevezése (pl.
Arany László, Benedek Elek,
Móra Ferenc, Móricz Zsigmond,
Gárdonyi Géza Wass Albert,
Illyés Gyula meséi,
mesefeldolgozásai).
A szereplők cselekedeteinek
megítélése, tulajdonságaik
megfigyelése. Egyszerű oksági
összefüggések felismerése.
A cím és a tartalom
kapcsolatának felismerése.
A verses forma megfigyelése, a
ritmus, a rím, az ismétlődések
felfedezése, megtapasztalása.
Olvasmányok szerzőjének
megnevezése.
Rövid mesék, történetek
dramatikus, bábos megjelenítése.
elmond fejből;
– dramatikus játékokban
együttműködik s társakkal.
Különböző
médiaszövegek (pl.
animációs mesék)
cselekménye kezdő- és
végpontjának, a
cselekményelemek
sorrendjének
megfigyelése
közvetlen példák
alapján. Címadás.
Saját megélt élmények
és tapasztalatok
összevetése a média
által közvetített,
megjelenített
világokkal (pl.
gyermekműsorok,
gyermekújságok,
képregények,
életkornak megfelelő
rajzfilmek,
gyermekeknek készülő
internetes honlapok
alapján). A hang és
kép szerepe a
mesevilágban.
Erkölcstan: én és
szűkebb közösségeim.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses
mese, versszak, verssor, ritmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának
technikai alapozása
Órakeret
20 óra+ 4
óra
gyakorlás
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése,
gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság,
hallás fejlesztése.
Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető
képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága;
feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási
megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hangok helyének, időtartamának
megfigyelése szavakban.
Analizáló, szintetizáló feladatok
végzése.
Tájékozódás térben, síkban.
A füzet és az írószerek
használata.
Finommozgások,
mozgáskoordináció fejlesztése.
Vonalvezetési gyakorlatok,
betűelemek vázolása, írása.
Helyes írásszokások kialakítása
(testtartás, írószerfogás,
kézcsúsztatás).
A tanuló
– nyitott, motivált, érdeklődő az
írás tanulásában;
– előzetes képességei és
ismeretei megfelelőek az
írástanulás megkezdéséhez;
– finommotorikája, szem-kéz
koordinációja megfelelő
szintű;
– tisztában van az írás alapvető
funkcióival a mindennapi
életben.
Technika, életvitel és
gyakorlat: a
finommozgások
fejlesztése (pl.
gyurmázással).
Vizuális kultúra: a
finommozgások
fejlesztése rajzolással,
festéssel, mintázással.
Erkölcstan: az írott
nyelvi kommunikációs
viselkedés szabályai.
Ének-zene:
hallásfejlesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betűelem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő
gyakorlatok
Órakeret
50 óra+ 25
óra új
ismeret
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.
A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek
figyelembevételével.
Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az írott kis- és nagybetűk
szabályos alakítása, kapcsolása.
Betűkapcsolatok, rövid szavak
írása.
A hangok időtartamának jelölése.
Másolás írott, majd nyomtatott
mintáról: szavak, szókapcsolatok,
rövid mondatok írása.
Hat betűnél nem hosszabb szavak
A tanuló
– ismeri és használja a magyar
ábécé betűinek írott alakjait;
– írása rendezett, a betűket
olvashatóan alakítja és
kapcsolja egymáshoz.
Vizuális kultúra:
irányváltásokat segítő
vonalkombinációk
(vonalkötegek,
vonalgombolyagok
stb.) használata.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
látó-halló tollbamondásra írása.
Rövid szavak írása emlékezetből.
Rövid mondatok írása
tollbamondásra és emlékezetből.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű,
háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás
előkészítése – folyamatos
Órakeret
20 óra + 5
óra
gyakorlás
+ 2 óra
felmérés
Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:
az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes
szokásoknak a megerősítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályos betűalakítás és
betűkapcsolás a szavak,
szókapcsolatok, mondatok
írásakor.
Az íráshasználat normáinak
megtartása.
Elvárható tempójú írás.
Két-három összefüggő mondat
leírása másolással, tollbamondás
után.
Önállóan alkotott rövid mondatok
leírása. Naplóírás.
Helyes írásszokások alkalmazása
(testtartás, írószerfogás,
kézcsúsztatás).
A tanuló
– másoláskor nem vét
írástechnikai hibát;
– jelöli a mondatkezdést és a
mondatzárást;
– a gyakorolt szókészlet körében
alkalmazza a szókezdő
nagybetűt;
– ismeri az időtartam és a j hang
kétféle jelölési módját;
10-20 begyakorolt szó
esetében helyesen jelöli a j
hangot
– szövegminta alapján felismeri
és kijavítja hibáit.
Vizuális kultúra:
térérzékelés,
finommotorika,
esztétikai igényesség;
különféle vonaltípusok
készségfejlesztő
alkalmazása.
Testnevelés és sport:
harmonikus mozgás.
Ének-zene: tempó,
ritmus.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kisbetű, nagybetű; margó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
nevelési-fejlesztési
céljai
megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás
képességének támogatása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az önálló feladatvégzés egyes
lépéseinek megalapozása és
gyakorlása (könyvtárlátogatás,
könyvkölcsönzés;
gyermeklexikon használata.
Egyszerű ok-okozati összefüggés
felismerése; következtetések
levonása.
Tanulás több tevékenység és
érzékszerv segítségével: ritmus-,
mozgás- és beszédgyakorlatokkal
kombinált memória-gyakorlatok,
szövegtanulási technikák.
A fantázia és képzelet aktiválása
a megismerés érdekében.
A kép és a szöveg kapcsolata.
Illusztrált szövegekben a kép és a
szöveg kiegészítő hatása.
A könyvtárhasználat alapvető
szabályai. Írott nyelvi források,
információhordozók, könyvek,
újságok.
A tanuló
– a tanító irányításával
motiváltan tanul;
– a tanulási folyamat során
változatos tevékenységeket és
több érzékszervet is használ;
– szöveghűen felidézi a
következő szépirodalmi
műveket, illetve azok
részleteit: 2-3 mondóka,
kortárs magyar lírikusok
műveiből néhány alkotás.
Matematika;
környezetismeret:
önálló tanulás.
Vizuális kultúra: A
szöveget alkotó
betűformák és a
közlési tartalmak
kapcsolatának
felismerése. Kép és
szöveg kompozíciós
kapcsolatának
elemzése.
Mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott
szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl.
rajzzal,
montázskészítéssel).
Az életkori
sajátosságokhoz
igazodó
internethasználat
kockázatainak és
lehetőségeinek
felismerése (pl.
gyermekbarát
honlapok böngészése).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Könyvtár, lexikon, gyermekújság.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai
és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű
szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés
szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyszerű ítéletek alkotása a
mesék, versek, olvasott, hallott
irodalmi művek szereplőiről.
Alapvető erkölcsi, esztétikai
fogalmak, kategóriák kialakítása
(szép, csúnya, jó, rossz, igaz,
hamis).
A történetiségen alapuló
összefüggések megértése az egy
szálon futó történekben.
A megismert mese, történet
tanulságának összevetése saját
tapasztalatokkal, eseményekkel.
Egyszerű közmondások, szólások
megismerése, megfelelő
alkalmazása.
Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
A tanuló
– ismeri, megérti rövid, egy
szálon futó művek
segítségével a történeteket
bemutató művek
szerveződését, felépítését, az
összefüggések logikáját, az
ok-okozati viszonyt;
– képes állást foglalni, érvelni
alapvető erkölcsi
kérdésekben;
– meggyőződéssel képviseli a
legalapvetőbb emberi
értékeket;
– meghallgatja mások érvelését
is;
– képes beleélésre, azonosulásra
az életkori sajátosságainak
megfelelő művek befogadása
során;
– dramatikus és drámajátékok
segítségével képes átélni
mindennapi konfliktusokat,
azokat életkori szintjén
kezelni.
Dráma és tánc:
részvétel dramatikus
játékban.
Vizuális kultúra: átélt,
elképzelt vagy olvasott
esemény vizuális
kifejezése.
Erkölcstan:
családtagjaim, szeretet,
barátkozás
(konfliktushelyzetek
megélése játékokon
keresztül).
Környezetismeret: az
ember megismerése
(magatartásformák,
szabályok, viselkedési
normák); környezet és
fenntarthatóság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulság, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.
OPTIMUM KÖVETELMÉNY:
A fejlesztés várt
eredményei az
első évfolyam
végén
A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció
alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű
magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen
válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.
Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és
köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő
mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről.
Szöveghűen mondja el a memoritereket.
Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú
szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak
lényegét. Rövid szövegekből információk kiemelése, a leírt események
helyes sorrendjének felismerése.
Írása legyen rendezett, pontos.
Jelölje helyesen a j hangot 10-20 begyakorolt szóban. Mondatkezdés
nagybetűvel, mondat szavakra tagolt leírása segítséggel. A tanult
mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg
írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra
és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,
esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak
megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek
fejlesztése területén.
MINIMUM KÖVETELMÉNY:
Egyszerű szóbeli és írásos közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A
mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés,
bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra
törekvő olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Segítséggel
rövid szövegekből információk kiemelése.
A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel
megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb. 10 – a tanulók
által gyakran használt – szóban. Mondatkezdés nagybetűvel, mondat szavakra tagolt leírása
segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok írása másolással,
tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói
irányítással.
Szabadon felhasználható órakeret: 25 óra
Tematikai egység Téma Óraszám
Öko-hét
Találós kérdések az állatokról,
növényekről, természetről
Versek, mondókák az állatokról,
növényekről, természetről
Iskolai környezetünk védelme
(könyvkészítés)
Szógyűjtés (szókincsbővítés) a
szelektív hulladékgyűjtés kapcsán
Szelektív hulladékgyűjtés rajzzal a
naplóba
Játékos rejtvények
6 óra
Adventi–hét
Versek, mesék, történetek
Szógyűjtés és mondatalkotás
Szókincsbővítés bibliai történetek
révén
Könyvkészítés
6 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Üdvözlőkártya szövegének megírása
Játékos rejtvények
Eötvös-hét
Eötvös élete gyerekszemmel
Eötvös-kori iskola használati tárgyai,
korabeli nevük
Nyelvújítás előtt és után (szóírások)
Más népek meséi
Játékos rejtvények
Felkészülés a Gálára
6 óra
Egészség-hét
Találós kérdések a zöldségekről,
gyümölcsökről
Versek, mesék a gyümölcsökhöz
kapcsolódóan
Gyógynövények nevének gyűjtése,
leírása (kutatómunka)
Egyszerű recept leírása pl.: kamillatea
Fogunk védelme; fogkrémek nevének
gyűjtése, írása, mondatalkotás
Játékos fejtörők, rejtvények
6 óra
Tanulmányi kirándulásra
1 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
2. évfolyam
Évi óraszám: 252 óra (144 olvasás, 108 írás)
Heti óraszám: 7 óra
A második évfolyamon megnöveltük a heti óraszámot 1 órával a szabadon tervezhető
órakeretből.
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Tematikai egység címe Órakeret
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása –
folyamatos 18 óra
Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás
előkészítése 90 óra
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 13 óra
Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése –
folyamatos 32 óra+ 36 óra gyak
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták 20 óra
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 42 óra
A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 8 óra
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése – folyamatos 4 óra
Szabadon felhasználható órakeret: 25 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése
és alkotása – folyamatos
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a
kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi
kapcsolattartás biztonságának elősegítése.
Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések,
vélemények pontosabb kifejeztetése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés. A hangok
tiszta artikulációja, az időtartam
és a hangkapcsolatok helyes
kiejtése.
A tanuló
– érthetően beszél;
– megérti az egyszerű
magyarázatokat, utasításokat
és társai közléseit. A
Ének-zene; testnevelés
és sport: helyes
légzéstechnika.
Vizuális kultúra:
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Mondatok, szövegek olvasásakor,
memoriterek elmondásakor a
hanglejtés, a hangsúly helyes
alkalmazása.
Az aktív szókincs bővítése,
pontosítása szövegkörnyezetben
történő értelmezéssel és képek,
képzetek, képi kompozíciók
fogalmi megfeleltetésével.
Mondatok összekapcsolása.
Összefüggő mondatok alkotása
képek, képsorok alapján, adott
vagy választott témáról.
Páros és csoportos beszélgetés.
Szituációs játékokban a felnőttek
és a kortársak udvarias
megszólítása és a szituációnak
megfelelő nyelvhasználat
alkalmazása.
Nem verbális jelzések tartalmának
felismerése, használata beszéd
közben.
Önismereti gyakorlatok,
szerepjátékok.
kérdésekre értelmesen
válaszol;
– használja a bemutatkozás, a
felnőttek és a kortársak
megszólításának és
köszöntésének illendő nyelvi
formáit;
– bekapcsolódik a közös
tevékenységekbe.
Alkalmazkodik azok
szabályaihoz;
– eligazodik szűkebb
környezete társas
kapcsolatrendszerében.
képek, képzetek, képi
kompozíciók; egyszerű
(pl. kitalált vagy átélt)
cselekmény
megjelenítése
képekkel (pl. rajzzal,
képsorozattal, fotóval)
megfelelő
hanghatásokkal (pl.
zörejjel, énekhanggal)
kiegészítve.
Dráma és tánc:
szituációs játékok.
Erkölcstan: én és
környezetem,
bemutatkozás,
önismeret.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás,
bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés,
köszönetnyilvánítás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Olvasás, az írott szöveg megértése 3. –
a szövegértő olvasás előkészítése
Órakeret
90 óra
Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szövegértő olvasás előkészítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasásra vonatkozó szókincs,
pl. szerző, író, olvasó, cím,
szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
A tanuló
– rendelkezik az olvasásra,
annak folyamatára vonatkozó
szókinccsel, ismeretei az
életkornak megfelelőek;
Vizuális kultúra:
betűtípus, betűforma.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Magabiztos néma és hangos
olvasás a mondat egyszerűbb,
életkori sajátosságoknak
megfelelő szintjén.
Olvasási stratégiák előkészítése:
érzékszervi képek alkotása,
grafikus szervezők, összefoglalás,
előzetes áttekintés.
Az explicit információk, állítások
megértése, értelmezése,
értékelése, egyszerű
következtetések levonása.
Mesék, narratív történetek értő
hallgatása, felidézése. (pl.
történetek a családi élet
eseményeiről; nemzeti
ünnepeinkről, jelképeinkről).
Mesekönyv készítése
illusztrációval.
A szövegértés szövegtípusnak
megfelelő funkciójáról,
folyamatáról alkotott ismeret,
meggyőződés kialakítása,
fejlesztése.
.
A tanuló
– ismert és begyakorolt
szöveget folyamatosságra,
pontosságra törekvően olvas
fel,
– felismeri, szükség esetén
modellkövetéssel javítja
olvasási hibáit,
– használja az előzetes
áttekintés, egyszerű
összefoglalás, az érzékszervi
képek alkotásának stratégiáit
a megértés érdekében;
– a szöveg megértését
bizonyítja a következő
tevékenységekkel:
következtetés,
lényegkiemelés,
tartalommondás, események
összefoglalása, egyszerű
értékelése az életkornak
megfelelő szinten.
Matematika;
környezetismeret:
szóbeli és írásbeli
szövegértés.
Vizuális kultúra:
Mesék, gyermekiro-
dalmi alkotások és
azok animációs, filmes
adaptációinak össze-
hasonlítása, feldolgo-
zása. Az olvasott/felol-
vasott szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl. rajz-
zal, montázskészí-
téssel).
Médiaélmények (pl.
tetszés, kíváncsiság,
rossz élmény)
felidézése, kifejezése
és megjelenítése
szóban, vizuálisan (pl.
rajzolás, bábkészítés)
vagy szerepjátékkal.
Jel, jelkép, piktogram.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás,
előzetes áttekintés.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése –
folyamatos
Órakeret
13 óra
Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.
A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a
ritmus és a zene révén.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.
A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.
Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers,
mondóka, mese, szereplő).
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar nép- és műköltészeti
alkotások megismertetése, a
népköltészetben megtestesülő
értékek, hagyományok
közvetítése.
Ismerkedés hazai kisebbségek és
más népek irodalmának
alkotásaival.
A mese és a valóságleírás
különbségének tudatosítása.
Mondák, legendák a magyar nép
történetéből; rövid elbeszélések a
magyar történelem nagy
alakjairól.
Tapasztalatszerzés a verses és a
prózai szövegek formájának
különbségeiről.
Az olvasmány címének,
hangulatának megfigyelése;
témájának, szereplőinek, főbb
eseményeinek megnevezése (pl.
Arany László, Benedek Elek,
Móra Ferenc, Gárdonyi Géza,
Wass Albert, Illyés Gyula meséi,
mesefeldolgozásai).
A szereplők cselekedeteinek
megítélése, tulajdonságaik
megfigyelése. Egyszerű oksági
A tanuló
– hallgat, olvas verset, mesét,
életkori sajátosságának
megfelelő irodalmi műveket;
– képes egyszerű irodalmi
szövegek felismerésére műfaji
jellemzőinek alapján (pl.
mese, költemény, mondóka,
találós kérdés);
– néhány verset, mondókát
elmond fejből;
– dramatikus játékokban
együttműködik a társakkal.
Dráma és tánc:
dramatikus és
improvizációs játékok.
Ének-zene: ritmus,
ismétlődések.
Vizuális kultúra:
Jelmez, kellék, díszlet,
színpadi tér és lépték.
Különböző
médiaszövegek (pl.
animációs mesék)
cselekménye kezdő- és
végpontjának, a
cselekményelemek
sorrendjének
megfigyelése
közvetlen példák
alapján. Címadás.
Saját megélt élmények
és tapasztalatok
összevetése a média
által közvetített,
megjelenített
világokkal (pl.
gyermekműsorok,
gyermekújságok,
képregények,
életkornak megfelelő
rajzfilmek,
gyermekeknek készülő
internetes honlapok
alapján). A hang és
kép szerepe a
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
összefüggések felismerése.
.
A cím és a tartalom
kapcsolatának felismerése.
A verses forma megfigyelése, a
ritmus, a rím, az ismétlődések
felfedezése, megtapasztalása.
Olvasmányok szerzőjének
megnevezése.
Rövid mesék, történetek
dramatikus, bábos megjelenítése.
Az olvasmány tartalmához
kapcsolódó improvizációs és
beleélő játékok.
mesevilágban.
Erkölcstan: én és
szűkebb közösségeim.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda,
főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus,
ismétlődés, rím.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás
előkészítése – folyamatos
Órakeret
32 óra+
36 óra
gyakorlás
Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése:
az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes
szokásoknak a megerősítése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályos betűalakítás és
betűkapcsolás a szavak,
szókapcsolatok, mondatok és
rövid szövegek írásakor.
Az íráshasználat normáinak
megtartása.
Elvárható tempójú írás.
Két-három összefüggő mondat
leírása másolással, tollbamondás
után vagy emlékezetből.
A tanuló
– másoláskor nem vét
írástechnikai hibát;
– jelöli a mondatkezdést és a
mondatzárást;
– a gyakorolt szókészlet körében
alkalmazza a szókezdő
nagybetűt;
– ismeri az időtartam és a j hang
kétféle jelölési módját;
– szövegminta alapján felismeri
és kijavítja hibáit.
Vizuális kultúra:
térérzékelés,
finommotorika,
esztétikai igényesség;
különféle vonaltípusok
készségfejlesztő
alkalmazása.
Testnevelés és sport:
harmonikus mozgás.
Ének-zene: tempó,
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Önállóan alkotott mondatok
leírása.
Naplóírás.
Helyes írásszokások alkalmazása
(testtartás, írószerfogás,
kézcsúsztatás).
ritmus.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kisbetű, nagybetű; margó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő
és toldalék; mondatfajták
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Olvasás és írás ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás
biztonságának megalapozása.
A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak
használatának tudatosítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat, a szó, a hang, a betű
felismerése és megnevezése.
Az ábécé hangjainak felsorolása.
A betűrend használata gyakorlati
feladatokban.
A hangok csoportosítása fajtájuk
és időtartamuk szerint.
A szótagolás
szabályszerűségeinek
felismerése.
A szavak jelentést hordozó
szerepének ismerete.
A szótő felismerése, a toldalékok
jelölése.
A toldalékos szavak felismerése
szövegben. Szavak toldalékos
alakjának alkotása. A -ba, -be, -
ban, -ben, ragos szóalakok
helyes használata és leírása.
A tanuló
– felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat,
és a különféle
feladatmegoldásban használja
a szabályokat.
Környezetismeret:
állatok
kommunikációja, jel,
jelzés, információ;
lakóhely, közlekedés;
természeti ritmusok.
Vizuális kultúra:
hangfelvételek és
képfelvételek készítése;
a helyes kiejtés
vizsgálata a felvétel
segítségével.
Ének-zene:
ritmusjátékok
ütőhangszereken.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A beszélői szándék felismerése a
kijelentő és a kérdő
mondatokban. Megnevezésük.
Az -e kérdőszó helyes használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű;
magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék,
kijelentő mondat, kérdő mondat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
folyamatos
Órakeret
42 óra
Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges
nyelvtani fogalmak.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A helyesírási készség fejlesztése.
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok
alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabályszerűségek felismerése és
alkalmazása írásbeli
feladatokban. Hibajavításkor
indoklás a szabály felidézésével.
A helyesírási probléma
felismerése, a jelölés gyakorlása
szóelemzés segítségével.
Az írás és a helyes kiejtés
együttes alkalmazása.
A j és ly használata az ismert
szókincs körében.
Szabályismeret és alkalmazás:
– az időtartam jelölése;
– a kiejtéstől eltérő hang-
kapcsolatok;
– a hagyomány szerinti
írásmód;
– az elválasztás szabályai,
– a kijelentő és a kérdő mondat
jelölése.
A mondatkezdő nagybetű és a
megfelelő mondatvégi írásjel
A tanuló
– szükség szerint felidézi és
alkalmazza a helyesírási
szabályokat a begyakorolt
szókészlet körében;
– 30–40 begyakorolt szó
esetében helyesen jelöli a j
hangot;
– az egyszerű szavakat helyesen
választja el.
Ének-zene: egy adott
dallamhoz szöveg
alkotása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
jelölése, alkalmazása írásbeli
feladatokban.
A korosztálynak megfelelő
lexikonok, szótárak használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az előző évfolyamon elsajátított képességek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő
megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás
képességének támogatása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az önálló feladatvégzés egyes
lépéseinek megalapozása és
gyakorlása (könyvtárlátogatás,
könyvkölcsönzés;
gyermeklexikon használata;
beszélgetés a tanulás szerepéről,
fontosságáról, a tanuláshoz
szükséges információk
kereséséről és kezeléséről).
Egyszerű ok-okozati összefüggés
felismerése; következtetések
levonása.
Tanulás több tevékenység és
érzékszerv segítségével: ritmus-,
mozgás- és beszédgyakorlatokkal
kombinált memória-gyakorlatok,
szövegtanulási technikák.
A fantázia és képzelet aktiválása
a megismerés érdekében.
A kép és a szöveg kapcsolata.
Illusztrált szövegekben a kép és a
szöveg kiegészítő hatása.
A könyvtárhasználat alapvető
szabályai. Írott nyelvi források,
információhordozók, könyvek,
A tanuló
– a tanító irányításával
motiváltan tanul;
– a tanulási folyamat során
változatos tevékenységeket és
több érzékszervet is használ;
– szöveghűen felidézi a
következő szépirodalmi
műveket, illetve azok
részleteit: 2-3 mondóka,
József Attila: Altató; Nemes
Nagy Ágnes: Nyári rajz;
Petőfi Sándor: Anyám tyúkja,
Tamkó Sirató Károly egy
verse, Weöres Sándor három
költeménye, kortárs magyar
lírikusok műveiből néhány
alkotás.
Matematika;
környezetismeret:
önálló tanulás.
Vizuális kultúra: A
szöveget alkotó
betűformák és a
közlési tartalmak
kapcsolatának
felismerése. Kép és
szöveg kompozíciós
kapcsolatának
elemzése.
Mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott
szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl.
rajzzal,
montázskészítéssel).
Az életkori
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
újságok. Eligazodás a könyvek,
írott nyelvi források világában.
Gyermekújságok jellemzői
tartalomjegyzék alapján.
Tájékozódás a
gyermeklexikonokban betűrend
segítségével.
A könyvek jellemző adatainak,
részeinek megfigyelése (író, cím,
kiadó, a kiadás éve,
tartalomjegyzék).
sajátosságokhoz
igazodó
internethasználat
kockázatainak és
lehetőségeinek
felismerése (pl.
gyermekbarát
honlapok böngészése).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti
érzék fejlesztése – folyamatos
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Alapvető erkölcsi kategóriák felismerése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű
szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés
szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyszerű ítéletek alkotása a
mesék, versek, olvasott, hallott
irodalmi művek szereplőiről.
Alapvető erkölcsi, esztétikai
fogalmak, kategóriák kialakítása
(szép, csúnya, jó, rossz, igaz,
hamis). A történetiségen alapuló
összefüggések megértése az egy
szálon futó történekben.
Azonosulás, ítélet, érvelés
szépirodalmi szövegek kapcsán.
A megismert mese, történet
tanulságának összevetése saját
tapasztalatokkal, eseményekkel.
Egyszerű közmondások, szólások
megismerése, megfelelő
alkalmazása.
Mindennapi konfliktusok átélése
A tanuló
– ismeri, megérti rövid, egy
szálon futó művek
segítségével a történeteket
bemutató művek
szerveződését, felépítését, az
összefüggések logikáját, az
ok-okozati viszonyt;
– képes állást foglalni, érvelni
alapvető erkölcsi
kérdésekben;
– meggyőződéssel képviseli a
legalapvetőbb emberi
értékeket;
– meghallgatja mások érvelését
is;
– képes beleélésre, azonosulásra
az életkori sajátosságainak
megfelelő művek befogadása
során;
– dramatikus és drámajátékok
segítségével képes átélni
Dráma és tánc:
részvétel dramatikus
játékban.
Vizuális kultúra: átélt,
elképzelt vagy olvasott
esemény vizuális
kifejezése.
Erkölcstan:
családtagjaim, szeretet,
barátkozás
(konfliktushelyzetek
megélése játékokon
keresztül).
Környezetismeret: az
ember megismerése
(magatartásformák,
szabályok, viselkedési
normák); környezet és
fenntarthatóság.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
dramatikus játékokban,
drámajátékban (pl. bábjáték).
A múlt néhány emléke
környezetünkben (múzeumok,
emléktáblák, műemlékek,
emlékművek; tárgyak, fotók,
egyéb dokumentumok;
szokások).
Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
mindennapi konfliktusokat,
azokat életkori szintjén
kezelni.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.
OPTIMUM KÖVETELMÉNY:
A fejlesztés várt
eredményei a
második
évfolyam végén
A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció
alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű
magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen
válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.
Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és
köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő
mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről,
olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.
Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú
szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra
törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak
lényegét. Rövid szövegekből információk kiemelése, a leírt események
helyes sorrendjének felismerése. Írása legyen rendezett, pontos.
Az ábécé használata feladatmegoldásban. Ismerje fel és nevezze meg a
tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a
helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje
helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az
egyszerű szavakat.
Mondatkezdés nagybetűvel, a mondat szavakra tagolt leírása segítséggel.
A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid
szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után
tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,
esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak
megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek
fejlesztése területén.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Minimum követelmény:
Egyszerű szóbeli és írásos közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A
mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés,
bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra és
folyamatosságra törekvő olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések
segítségével. Rövid szövegekből információk kiemelése, a leírt események helyes
sorrendjének felismerése segítséggel.
Az ábécé használata egyszerű feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése
begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése kb. 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás
szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, a mondat
szavakra tagolt leírása segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű
mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után
tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.
Szabadon felhasználható órakeret: 25 óra
Tematikai egység Téma Óraszám
Öko-hét
Szelektív hulladékgyűjtés /napló/
Természeti környezetünk védelme
(könyvkészítés)
Könyvtári kutatómunka
Találós kérdések a növényekről és az
állatokról
Környezetünk természetes növény- és
állatvilága (Kiállítás megtekintése, és a
megfigyeltek leírása)
6 óra
Adventi–hét
Versek, mesék, történetek
(szókincsbővítés)
Üdvözlőkártya szövegének megírása
Az ünnepekhez kapcsolódóan
mondatalkotások és történet írása
Könyvkészítés
Könyvtári kutatómunka
Játékos rejtvények
6 óra
Eötvös-hét
Eötvös életéről rövid bemutató
megtekintése, lényeges mozzanatok
lejegyzése.
Élet a hatosztályos elemi
népiskolában.
Régen használt szavak gyűjtése.
(kutatómunka)
Múzeumlátogatás
Korabeli költők gyereknek szóló
írásai, könyvtári kutakodás
Felkészülés a gálára
6 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Egészség-hét
Találós kérdések a zöldségekről,
gyümölcsökről
Egészséges ételek receptjeinek
gyűjtése (kutatómunka)
Receptek leírása (saját szakácskönyv
készítése)
Versek, mesék a zöldségekhez
kapcsolódóan
Meseírás egy választott zöldségről,
gyümölcsről
Játékos fejtörők
6 óra
Tanulmányi kirándulás
1 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 3
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az
anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek
elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a
személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és
érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.
Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a
kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a
kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló
ismeretszerzés és a tanulás.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli
érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető
képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt
nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói
tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.
A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos
magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a
helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új
elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének
elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják
és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti
rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle
kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet
megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,
a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek
fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az
irodalmi kultúra megismertetése.
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd
képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és
megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz
kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése,
egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos
tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott
befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a
társas kapcsolatok fejlődésére.
A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező
feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az
ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.
3. évfolyam
A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése
képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi
tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való
kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi
magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció
ösztönzése, gyakoroltatása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló
megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető
szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a
tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való
figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok
szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a
magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás
megszerettetésére.
Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú
olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek
fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a
gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának
forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének
fejlődéséhez.
Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének
fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a
tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az
információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás
és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.
A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás
igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést
szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.
A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével
elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi
kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes,
változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.
3. évfolyam
Évi óraszám: 216 óra
Heti óraszám: 6 óra
A harmadik évfolyamon megnöveltük a heti óraszámot 2 órával a szabadon tervezhető
órakeretből.
1.félév 2.félév Összesen
Olvasás 4 óra 3 óra 126
Fogalmazás 1 óra 2 óra 54
Nyelvtan, helyesírás 2 óra 2 óra 72
Íráshasználat 1 óra 1 óra 36
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Tematikai egység Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés
fejlesztése 18
2. Olvasás, az írott szöveg megértése 61
3. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 21
4. Az íráshasználat fejlesztése 32
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
5. Fogalmazási alapismeretek 20
6. Szövegalkotási gyakorlatok 27
7.
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása: szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék;
mondatfajták, szavak, szófajok
28
8. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 32
9. A tanulási képesség fejlesztése (könyv-,
könyvtárhasználat) 21
10. Az ítélőképesség, az erkölcsi, a hit-, az esztétikai és a
történeti érzék fejlesztése 6
11. Szabadon tervezhető 22
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés
fejlesztése
Órakeret
15+3óra
Előzetes tudás
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid
válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak
alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,
megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének
egymással összefüggő fejlesztése.
A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a
pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív
szókincs intenzív gyarapítására.
A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés, a helyes
kiejtés, a mondat- és
szövegfonetikai eszközök
alkalmazása különféle
kommunikációs helyzetekben (pl.
párbeszéd, felolvasás,
kiscsoportos beszélgetés, vita,
beszámoló).
Felolvasáskor, szövegmondáskor
nonverbális eszközök használata
a kifejezés segítésében.
Vélemény kulturált
megfogalmazása.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az
üzenet lényegének és érzelmi
hátterének megfigyelése,
értékelése.
Állandósult szókapcsolatok,
szólások, közmondások
jelentésének, stílusértékének
értelmezése az olvasott
szövegekben.
A különböző tantárgyak
tanulásakor használt
szakkifejezések, olvasmányokból
kiemelt ritkábban használt szavak
célzott használatával az aktív
szókincs gyarapítása.
Néhány mondatos összefoglaló
szöveg alkotása olvasmányok,
szóbeli közlések tartalmáról,
gyűjtött tapasztalatokról,
megfigyelésekről.
Összefoglaló, rendszerező órák,
gyakorlás.
A tanuló
értelmesen és érthetően fejezi
ki gondolatait;
használja a mindennapi
érintkezésben az udvarias
nyelvi fordulatokat;
beszédstílusát beszélgető
partneréhez igazítja;
bekapcsolódik csoportos
beszélgetésbe, vitába,
történetalkotásba,
improvizációba, közös
élményekről,
tevékenységekről való
beszélgetésekbe, értékelésbe;
a közös tevékenységeket
együttműködő magatartással
segíti.
Minden tantárgy:
összefüggő beszéd,
érvelés.
Környezetismeret:
önfenntartás, légzés.
Vizuális kultúra:
Műalkotások
megfigyelése,
jellemzése,
értelmezése,
értékelése.
Médiaszövegek közötti
különbségek (pl.
televíziós
műsortípusok,
animációs mesefilmek,
sorozatok) felismerése
saját médiaélmények
felidézésén,
megjelenítésén (pl.
szerepjáték) és
közvetlen példákon
keresztül.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,
testtartás, távolságtartás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése
Órakeret 56+5
óra+4 óra
témahét+1 óra
tanulmányi
kirándulás
Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály
képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás
kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző
szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás
kialakítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Olvasástechnikák önálló
felismerése, folyamatos javítása,
biztos olvasási készség
kialakítása. Életkori
sajátosságoknak megfelelő
szépirodalmi, dokumentum
típusú, folyamatos, nem
folyamatos, kevert, egyéni, közös
és tankönyvi célú szövegek
megismerése, ezek megértése.
Az olvasmányhoz kapcsolódó
előzetes ismeretek, személyes
élmények, tapasztalatok
felidézése és megosztása.
Gondolatok és információk
értelmezése és integrálása,
tartalom, nyelvezet,
szövegszerkezet vizsgálata és
értékelése.
Az olvasás céljának, módjának az
olvasás megkezdése előtt való
tisztázása.
Összefoglaló, rendszerező órák,
gyakorlás. Tudáspróbák,
Témazárók. + Tanulmányi
kirándulás az olvasottakhoz
kapcsolódó helyszínre.
+ Témahét.
A tanuló
az olvasás terén motivált,
érdeklődő;
folyékony, automatizált
olvasástechnikával
rendelkezik a hangos és a
néma olvasás területén is;
felismeri és javítja a hibáit;
felismeri és megérti azokat a
különböző típusú, műfajú
szövegeket, amelyekről
tanult;
szintetizálja, értelmezi és
értékeli az életkori szintjének
megfelelő szöveg
információit és gondolatait;
megfelelő nyelvi
tudatossággal rendelkezik;
ismeri és tanítói segítséggel
használja a tanult olvasási
stratégiákat.
Matematika: szöveges
feladatok.
Környezetismeret:
önálló tanulás,
szövegfeldolgozás
kialakítása.
Erkölcstan: én magam;
az én világom.
Vizuális kultúra:
Személyes élmények
és irodalmi szöveg
alapján képek
készítése.
Képzőművészeti
műfajok.
Kérdések
megfogalmazása a
látott információra,
ismeretre, élményre
vonatkozóan.
Mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, műfaj, szövegértés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret 18+3
óra + 1 óra
múzeumlátoga
tás +1 óra
színházlátogat
ás
Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése
tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű
befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,
azonosulás) átélésének segítése.
Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra
hagyományainak megismerése.
Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások
megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasókönyvi szövegek
csoportosítása formájuk, műfajuk
és kommunikációs szándékuk
szerint.
Az olvasmányok témájának
megfigyelése, azonos témájú
szövegek összehasonlítása.
Hasonlóságok és különbségek
felfedezése különféle irodalmi
közlésformákban.
Művészi eszközök keresése lírai
és elbeszélő művekben (ritmus,
rím, refrén, hasonlatok).
Jellegzetes irodalmi témák,
motívumok felfedezése
olvasmányokban.
A művek szerkezeti jellemzőinek
megfigyelése, a tér-idő
változásainak felismerése.
Elbeszélések 20. századi
eseményekről, hősökről,
sorsokról. Az események
sorrendjének, a mesélő
személyének megállapítása.
Mesékre jellemző kezdő és
befejező fordulatok,
A tanuló
megnevezi olvasmányai
szerzőjét, szereplőit és azok
tulajdonságait, magyarázza
cselekedeteiket;
azonosítja a történet idejét és
helyszínét; a cselekmény
kezdő- és végpontját, a
cselekményelemek sorrendjét;
konkrét esetekben felismeri a
mesére jellemző fordulatokat,
szókapcsolatokat,
mesejellemzőket;
az egyszerű szerkezetű
mesék, elbeszélések tartalmát
időrendben, több összefüggő
mondattal mondja el.
Környezetismeret:
környezeti, természeti,
környezetvédelmi
témájú olvasmányok.
Ének-zene: a népdalok
szövege (kifejező
eszközök, nyelvi
fordulatok,
motívumok, természeti
képek).
Vizuális kultúra;
dráma és tánc: A
témához és a
tartalomhoz is
illeszkedő
kifejezőeszközök
elemzése, alkalmazása.
Mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása. Az
olvasott/felolvasott
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
szókapcsolatok, ismétlődő
motívumok felismerése.
Rövidebb irodalmi szövegek
(versek, mesék, elbeszélések)
önálló olvasása.
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal kombinált
memóriagyakorlatok,
fantáziajátékok, elképzelt és
valóságos helyzetek
megjelenítése. Részvétel
csoportos játékokban, állóképek
tervezése, kivitelezése és
megbeszélése.
A mozgás és a szövegmondás
összekapcsolása. A tanultak
felhasználása saját produkcióhoz,
bábelőadások, színházi előadások
megbeszélésekor.
Összefoglaló órák, témazáró.
+ Múzeumlátogatás,
színházlátogatás.
szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl.
rajzzal,
montázskészítéssel).
Az elbeszélő
személyének
azonosítása különböző
egyszerű
médiaszövegekben (pl.
animációs mesék).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,
találós kérdés, elbeszélés, főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés,
ellentét;
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az íráshasználat fejlesztése Órakeret 8+24
óra + 4 óra
témahét
Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott
mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,
emlékezetből.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás
és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,
esztétikumának értékként való elfogadása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az írástechnika fejlesztése,
helyes írásszokások
megszilárdítása (testtartás,
írószerfogás, kézcsúsztatás).
Az írás lendületének és
tempójának fokozása. Szósorok,
egyre bővülő mondatok írása
másolással, tollbamondás után,
Az új vonalrendszernek
megfelelő betűnagyság
elsajátítása. Betűhibák
kiküszöbölése. Kis és nagy abc
megszilárdítása.
Helyes szóköztávolság
megtartása. Sorok végigírása
szóvégi elválasztások
alkalmazásával.
Matematika;
környezetismeret:
olvasható, tetszetős és
rendezett füzetvezetés.
Magyar nyelv és
irodalom: minden
terület, ahol
íráshasználatra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
emlékezetből és akaratlagos
írással.
Nyomtatott és írott szöveg.
Szóegységek, mondategységek
bontása.
Próza és versforma külalaki
különbsége.
Írásszokások megerősítése.
Esztétikum, gazdaságos
elrendezés.
Felmérések.
+ Témahét
Sorrendiség helyes begyakorlása.
(betűkihagyás, betűcsere stb.)
Alakítási, kapcsolási,
lendületfejlesztő gyakorlatok az
írás eszközi használatával. A
figyelem tartósságának fokozatos
fejlesztése.
Próza és versírás leírásának
begyakorlása.
Hibátlan másolás nyomtatott
szövegről írottra.
A füzetvezetés
folyamatosságának betartatása,
rászoktatás.
Az olvashatóság javítása, tiszta,
rendezett külalak, egyéni elemek
figyelembevétele.
szükség van.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Íráskép, szövegkép, olvashatóság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Fogalmazási alapismeretek Órakeret 12+8
óra
Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és
lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző szövegformák
tartalmi és szövegszerkesztési
jellemzőinek ismerete.
Kellő tapasztalat a cím
szerepéről, jellemzőiről; a
szövegek felépítéséről; az
időrendről; az esemény, az
előzmény és a következmény
kapcsolatáról; a szöveg
kohéziójáról; a tématartásról; a
nyelvi megformáltságról; a
különböző szövegforma
jellemzőiről, a bekezdések
szerepéről.
A szövegalkotás műveleteinek
ismerete: anyaggyűjtés,
címválasztás, a lényeges
gondolatok kiválasztása,
elrendezése, az időrend
érzékeltetése, a szöveg tagolása
A tanuló
a tanult fogalmazási
ismereteket felhasználja
fogalmazáskészítéskor.
Környezetismeret;
matematika: érthető,
világos szóbeli
szövegalkotás.
Vizuális kultúra:
Egyszerű cselekmény
megjelenítése
képsorozattal (pl. rajz,
digitális fotó, rövid
animációs film) és
hangokkal.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
bekezdésekre.
Tanulmányi kirándulás, múzeum,
színházlátogatás, olvasott
anyagok során szerzett élmények
felhasználása.
Rendszerezés, számonkérés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,
befejezés; elbeszélés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret
21+6óra+4 óra
témahét+1 óra
tanulmányi
kirándulás
Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.
Képolvasás, mesemondás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák
megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének
továbbfejlesztésével.
Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult fogalmazási ismeretek
felhasználása a szöveg
alkotásakor.
Gondolatok, érzelmek,
vélemények kifejezése.
Közös, majd egyre önállóbb
írásbeli fogalmazások készítése
elbeszélő szövegformában.
A fogalmazás koherenciájának
megteremtése tématartással, a
mondatok kapcsolásával. A
fogalmazás témájának megfelelő
szavak és kifejezések használata,
a fölösleges szóismétlődés
kerülése.
A fogalmazások javítása a tanult
fogalmazási ismeretek
felhasználásával, a tanító
segítségadásával.
Összefoglaló, rendszerező órák,
felmérések. +Témahét.
+Tanulmányi kirándulás.
A tanuló
a tanult fogalmazási ismeretek
felhasználásával kb. egy oldal
terjedelmű elbeszélő
fogalmazást készít;
a fogalmazás témájának
megfelelő szavakat és
kifejezéseket használ;
a tartalmi egységek kezdetét
bekezdéssel jelzi;
a tanító útmutatásai alapján
kijavítja fogalmazási és
helyesírási hibáit.
jól olvasható írás, rendezett
füzet
Környezetismeret:
változatos élővilág; a
tanultak élményszerű
leírása.
Vizuális kultúra:
Természeti jelenség
megfigyelése, a
tapasztalatok leírása,
megjelenítése.
Egyszerű cselekmény
megjelenítése
képsorozattal (pl. rajz,
digitális fotó, rövid
animációs film) és
hangokkal
(médiaszöveg-írás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélés, történetmondás, téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása
és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok
Órakeret
18+10 óra
Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi
fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.
A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az
információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az
önellenőrzésben.
A nyelvi tudatosság fokozása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A felkiáltó, a felszólító és az
óhajtó mondatokban a beszélő
szándékának felismerése és
megnevezése szövegben.
A rokon értelmű és ellentétes
jelentésű szavak helyes
használata.
A tanult szófajok felismerése és
megnevezése szójelentés alapján
toldalékos formában is,
szócsoportokban, mondatban és
szövegben.
Különféle időben végbemenő
cselekvések, történések
megkülönböztetése. Az igeidők
helyes használata beszédben és
írásban. Az igekötők szerepének
és írásmódjának megfigyelése.
Tudatos alkalmazásuk.
A főnév fajtáinak csoportosítása,
megnevezése. (Élőlény, tárgy,
gondolati dolog, köznév,
tulajdonnév. )Többes számú
főnevek alkotása.
A -ba, -be, -ban, -ben ragos
főnevek helyes használata
mondatalkotással,
szövegértelmezéssel.
A melléknév szerepének ismerete
a nyelvhasználatban.
A fokozott melléknévi alakok
használata szövegalkotáskor.
A névelők szerepének ismerete.
A névelők helyes használata.
A személyes névmások
szerepének megértése,
alkalmazásuk a mondatokban.
A tanuló
felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat,
használja a szabályokat;
felismeri, megnevezi és
megfelelően jelöli a
mondatfajtákat;
toldalékos formájukban,
szövegben is felismeri és
megnevezi a tanult szófajokat;
a szövegkörnyezetnek
megfelelően használja az
igeidőket és az igekötőket;
alsó tagozaton tanult eddigi
anyanyelvi ismeretei
rendszerezettek.
Vizuális kultúra: Jelek
a mindennapi életben.
Az időbeliség
ábrázolása a
képzőművészetben.
Környezetismeret:
tulajdonnevek a
térképeken.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Szóelemzés:
Szótő, toldalék szétválasztása a
tanult szófajok esetében. A
toldalék részeinek megnevezése.
Összefoglaló, rendszerező órák,
témazárók.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, határozott névelő, határozatlan névelő;
ige; igeragozás; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; személyes névmás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
Órakeret 28+4
óra
Előzetes tudás
A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet
körében.
A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.
Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.
Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyesírási készség fejlesztése.
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok
alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondatvégi írásjelek helyes
használata az egyszerű mondatok
végén.
Helyesírási szabályok
alkalmazása különböző
írástevékenységekben: igeidők,
ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú
igék; igekötős igék;
tulajdonnevek, fokozott
melléknevek; ragos névszók.
Hosszú hangok jelölése a
melléknevek végén.
A főnév -t toldalékának
(ragjának) és a múlt idő jelének
megkülönböztetése.
A j hang biztonságos jelölése a
tanult szófajok körében.
Gyakorlóórák, felmérések.
A tanuló
a mondatot nagybetűvel kezdi
és írásjellel zárja;
a begyakorolt szókészlet
körében biztonsággal
alkalmazza a tanult
helyesírási szabályokat;
írásbeli munkái rendezettek,
olvashatóak;
helyesírását önellenőrzéssel
felülvizsgálja, szükség esetén
javítja.
Környezetismeret:
térképvázlat készítése
tulajdonnevek
feltüntetésével.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése
Órakeret 14+7
óra+4 óra
témahét+1 óra
a városi
könyvtár
meglátogatása
Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és
nehézségek megnevezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanulás szerepe és módjai. Saját
tanulási folyamatunk
megismerése, hogyan tanulunk a
legkönnyebben, mi okoz
nehézséget. Gondolkodás a
gondolkodásunkról,
tanulásunkról. Egyszerű tanulási
módok, stratégiák. Tanulás
különböző típusú szövegekből.
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal kombinált
(koncentrációs)
memóriagyakorlatok,
szövegtanulási technikák.
Vázlatkészítés irányítással,
tanulás, összefoglalás vázlat
segítségével.
Ismerkedés különböző
információhordozókkal.
Adatok, információk gyűjtésének,
célszerű elrendezésének módjai.
Alapismeretek a könyvtár tereiről
és állományrészeiről. A könyvek
tartalmi csoportjai: szépirodalmi
művek, ismeretterjesztő irodalom,
kézikönyvek, elektronikus
információhordozók. Az
információk keresése és kezelése.
Különböző információhordozók a
lakóhelyi és az iskolai
könyvtárban. A könyvtár, mint
információs központ, a tanulás
bázisa, segítője. Ismerkedés
folyóiratokkal.
Iskolai könyvtári óra,+ városi
könyvtár meglátogatása,
A tanuló
ismeri a tanulási folyamat
alapvető jellemzőit;
azonosítja az információ
forrásait, ismeri azok
kezelését;
képes önálló tanulásra;
ismeri a saját tanulási
folyamatának, képességének
jellemzőit;
ismer és alkalmaz néhány
tanulási módot, stratégiát a
különböző tanulási feladatok
teljesítése érdekben;
a szövegből történő tanulás
során olvasási stratégiákat
használ;
információt keres, kezel
önállóan néhány forrásból;
szöveghűen felidézi a
következő szépirodalmi
műveket, illetve azok
részleteit: népdalszövegek,
József Attila: Betlehemi
királyok, Petőfi Sándor:
Füstbe ment terv; illetve
kortárs magyar lírikusok
műveiből néhány alkotás;
Vörösmarty Mihály: Szózat
című művéből, illetve
szépprózai művekből.
Környezetismeret:
jelenségek
megfigyelése, ok-
okozati kapcsolatok
keresése.
Vizuális kultúra: Képi
analógiák keresése a
tanult szövegekhez.
Kérdések
megfogalmazása a
látott információra,
ismeretre, élményre
vonatkozóan.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
programjainak figyelemmel
kísérése. Számonkérések
(memoriterek). + Témahét.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a
történeti érzék fejlesztése
Órakeret 6+1
óra
színházlátogat
ás
Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi
művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes
tetszésítéletek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű
szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés
szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Erkölcsi és esztétikai ítélet
megfogalmazása, érvelés a
vélemény mellett, vitakészség
kialakulása. A szépirodalmi
alkotásokban megismert
helyzetek, azok tanulságának
alkalmazása mindennapi
helyzetekben. A művek
tanulságainak értelmezése.
A saját vélemény mellett a nem
saját álláspont megjelenítésének,
átélésének képessége. Mások
véleményének megértése,
elfogadása. Vélemények
összevetése, különbségek és
hasonlóságok megfigyelése,
felismerése és kritikája.
A műélvezet, a beleélés mélyebb
megtapasztalása a fentiek
segítségével is. Mindennapi
konfliktusok átélése dramatikus
játékokban, drámajátékban (pl.
bábjáték) saját és más
álláspontból is.
+Színházlátogatás.
A tanuló
ismeri, megérti a történeteket
bemutató művek
szerveződését, felépítését, az
összefüggések logikáját, az
ok-okozati viszonyt;
képes állást foglalni, érvelni,
meggyőzni másokat alapvető
erkölcsi, esztétikai
kérdésekben;
meggyőződéssel képviseli a
legalapvetőbb emberi
értékeket, megérti mások
érvelését, elfogadja az övétől
eltérő véleményeket, képes
ezekkel is azonosulni;
képes beleélésre,
azonosulásra, érzelmeinek
kifejezésére az életkori
sajátosságainak megfelelő
történetek, művek befogadása
során;
dramatikus és drámajátékok
segítségével képes átélni
mindennapi konfliktusokat
Erkölcstan: Értékrend
alakulása. Szűkebb és
tágabb környezetem,
barátság.
Környezetismeret:
Környezeti rendszerek
állapota,
fenntarthatóság.
Egészséges életmód.
Viselkedési normák.
Vizuális kultúra;
Dráma és tánc: a
lényeg kiemelésének
lehetőségei a vizuális
kompozíciókban.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
saját és más álláspontból is,
azokat életkori szintjén
kezelni.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulság, vita, vélemény, konfliktus.
A fejlesztés várt
eredményei a 3.
évfolyam végén.
A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a
szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi
érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa
beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba,
improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való
beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő
magatartással segítse.
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.
Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az
olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.
Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes
tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség
szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben,
gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.
Használja az ismert kézikönyveket.
A memoritereket szöveghűen mondja el.
Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készítsen a
tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat
szövegben is.
A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult
helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak
legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén
javítsa.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,
esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak
megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek
fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen
összhangban, harmonikusan fejlődjön.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Szabadon felhasználható órakeret: 22 óra
Tematikai egység Óraszám
Öko-hét 4 óra
Adventi–hét 4 óra
Eötvös-hét 4 óra
Egészség-hét 4 óra
Múzeumlátogatás 1 óra
Színházlátogatás 2 óra
Tanulmányi kirándulás 2 óra
Városi könyvtár meglátogatása 1 óra
A továbbhaladás feltételei:
Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása
összefüggő mondatokkal, kérdések, vázlatpontok segítségével. Ismert feladattípusok írásbeli
utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő
olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó
feladatok megoldása. Feldolgozott szövegek érthető felolvasása felkészülés után.
Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról,képsor,vagy
adott szószerkezetek segítségével. Olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés.
Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel.
Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és
nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb
25-30 szóban. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak
helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A szöveg tagolása mondatokra, a
mondatkezdés és –zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése.
Mondatfajták felismerése.
Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a
produkciók megbeszélésében.
Használt eszközök: Olvasókönyv
Olvasás munkafüzet
Nyelvtan tankönyv
Anyanyelvi gyakorló
Fogalmazás munkafüzet
Vonalas füzetek
Interaktív tábla
Oktató cd-ék, DVD-ék
Feladatlapok
Könyvtári könyvek, szótárak, lexikonok stb.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Magyar nyelv és irodalom 4
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az
anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek
elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a
személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és
érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.
Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák
kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív
befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés
és a tanulás.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli
érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető
képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt
nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói
tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.
A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar
nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes
beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként
megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az
önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és
használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti
rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle
kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet
megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság,
a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek
fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az
irodalmi kultúra megismertetése.
Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét.
Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése.
Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó
szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás
véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés,
az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.
Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok
fejlődésére.
A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket
teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás
kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
4. évfolyam
A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése
képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi
tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való
kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi
magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció
ösztönzése, gyakoroltatása.
Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló
megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető
szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a
tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való
figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok
szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a
magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás
megszerettetésére.
Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú
olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek
fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a
gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának
forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének
fejlődéséhez.
Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének
fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a
tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az
információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás
és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.
A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás
igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést
szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.
A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével
elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi
kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes,
változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
4. évfolyam
Évi óraszám: 216 óra
Heti óraszám: 6 óra
A negyedik évfolyamon megnöveltük a heti óraszámot 2 órával a szabadon tervezhető
órakeretből.
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakörök Óraszám
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15
Olvasás, az írott szöveg megértése 72.5
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 45.5
Az íráshasználat fejlesztése 7.5
Fogalmazási alapismeretek 11
Szövegalkotási gyakorlatok 28
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása:
mondatfajták, szavak, szófajok 27.5
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 32
A tanulási képesség fejlesztése 14
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék
fejlesztése 14
Szabadon tervezhető 21
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés
fejlesztése
Órakeret 15
+ 4 óra
témahét
Előzetes tudás
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid
válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak
alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás,
megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének
egymással összefüggő fejlesztése.
A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a
pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív
szókincs intenzív gyarapítására.
A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyes beszédlégzés, a helyes
kiejtés, a mondat- és
szövegfonetikai eszközök
alkalmazása különféle
kommunikációs helyzetekben (pl.
párbeszéd, felolvasás,
kiscsoportos beszélgetés, vita,
beszámoló).
Felolvasáskor, szövegmondáskor
nonverbális eszközök használata
a kifejezés segítésében.
Vélemény kulturált
megfogalmazása.
Figyelem a beszélgetőtársra. Az
üzenet lényegének és érzelmi
hátterének megfigyelése,
értékelése.
Állandósult szókapcsolatok,
szólások, közmondások
jelentésének, stílusértékének
értelmezése az olvasott
szövegekben.
A különböző tantárgyak
tanulásakor használt
szakkifejezések, olvasmányokból
kiemelt ritkábban használt szavak
célzott használatával az aktív
szókincs gyarapítása.
Több mondatos összefoglaló
szöveg alkotása olvasmányok
tartalmáról, gyűjtött
tapasztalatokról,
megfigyelésekről.
A tanuló
értelmesen és érthetően fejezi
ki gondolatait;
használja a mindennapi
érintkezésben az udvarias
nyelvi fordulatokat;
beszédstílusát beszélgető
partneréhez igazítja;
bekapcsolódik csoportos
beszélgetésbe, vitába,
történetalkotásba,
improvizációba, közös
élményekről,
tevékenységekről való
beszélgetésekbe, értékelésbe;
a közös tevékenységeket
együttműködő magatartással
segíti.
Minden tantárgy:
összefüggő beszéd,
érvelés.
Környezetismeret:
önfenntartás, légzés.
Vizuális kultúra:
Műalkotások
megfigyelése,
jellemzése,
értelmezése,
értékelése.
Médiaszövegek közötti
különbségek (pl.
televíziós
műsortípusok,
animációs mesefilmek,
sorozatok) felismerése
saját médiaélmények
felidézésén,
megjelenítésén (pl.
szerepjáték) és
közvetlen példákon
keresztül.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Hosszabb szóbeli közlések
tartalmának rövidített elmondása.
+ Témahét (4 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték,
testtartás, térköz, távolságtartás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése
Órakeret
55.5 + 17 óra
+ 6 óra
témahét
Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály
képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás
kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző
szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás
kialakítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Életkori sajátosságoknak
megfelelő szépirodalmi,
dokumentum típusú, folyamatos,
nem folyamatos, kevert, egyéni,
közös és tankönyvi célú szövegek
megismerése, ezek megértése.
Globális és kereső olvasás,
grafikus szervezők (ábrák,
táblázatok, gondolattérkép,
fürtábra) alkalmazása a
hatékonyabb szövegértés
érdekében.
Az olvasmányhoz kapcsolódó
előzetes ismeretek, személyes
élmények, tapasztalatok
felidézése és megosztása.
Gondolatok és információk
értelmezése és integrálása,
tartalom, nyelvezet,
szövegszerkezet vizsgálata és
értékelése.
A következő olvasási stratégiák,
olvasást megértő folyamatot
segítő technikák ismerete,
alkalmazása a hatékonyabb
megértés érdekében:
a szöveg átfutása,
az előzetes tudás
aktiválása,
A tanuló
az olvasás terén motivált,
érdeklődő;
folyékony, automatizált
olvasástechnikával
rendelkezik a hangos és a
néma olvasás területén is;
felismeri és javítja a hibáit;
felismeri és megérti azokat a
különböző típusú, műfajú
szövegeket, amelyekről
tanult;
szintetizálja, értelmezi és
értékeli az életkori szintjének
megfelelő szöveg
információit és gondolatait;
megfelelő nyelvi
tudatossággal rendelkezik;
ismeri és tanítói segítséggel
használja a tanult olvasási
stratégiákat.
Matematika: szöveges
feladatok.
Környezetismeret:
önálló tanulás,
szövegfeldolgozás
kialakítása.
Erkölcstan: én magam;
az én világom.
Vizuális kultúra:
Személyes élmények
és irodalmi szöveg
alapján képek
készítése.
Képzőművészeti
műfajok.
Az elemi mozgóképi
szövegalkotó kódok
felismerése,
médiaszöveg olvasása.
Kérdések
megfogalmazása a
látott információra,
ismeretre, élményre
vonatkozóan.
Mesék,
gyermekirodalmi
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
jóslás, anticipáció.
Az olvasás céljának, módjának az
olvasás megkezdése előtt való
tisztázása.
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása.
- gyakorlás (2 óra)
- értő- és hangos olvasás mérése
(15 óra)
+ Témahét (6 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, műfaj, szövegértés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Órakeret
18.5 + 27 óra
+ 6 óra
témahét
Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése
tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű
befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás,
azonosulás) átélésének segítése.
Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra
hagyományainak megismerése.
Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások
megismerése.
Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az olvasókönyvi szövegek
csoportosítása formájuk, műfajuk
és kommunikációs szándékuk
szerint.
Az olvasmányok témájának
megfigyelése, azonos témájú
szövegek összehasonlítása (pl.
gyerekalakok és gyereksorsok).
Hasonlóságok és különbségek
felfedezése különféle irodalmi
közlésformákban.
Művészi eszközök keresése lírai
és elbeszélő művekben (ritmus,
rím, refrén, hasonlatok).
Jellegzetes irodalmi témák,
motívumok (pl. család, gyermek,
természet) felfedezése
olvasmányokban.
A művek szerkezeti jellemzőinek
megfigyelése, a tér-idő
A tanuló
megnevezi olvasmányai
szerzőjét, szereplőit és azok
tulajdonságait, magyarázza
cselekedeteiket;
azonosítja a történet idejét és
helyszínét; a cselekmény
kezdő- és végpontját, a
cselekményelemek sorrendjét;
konkrét esetekben felismeri a
mesére jellemző fordulatokat,
szókapcsolatokat,
mesejellemzőket;
az egyszerű szerkezetű
mesék, elbeszélések tartalmát
időrendben, több összefüggő
mondattal mondja el.
Környezetismeret:
környezeti, természeti,
környezetvédelmi
témájú olvasmányok.
Ének-zene: a népdalok
szövege (kifejező
eszközök, nyelvi
fordulatok,
motívumok, természeti
képek).
Vizuális kultúra;
dráma és tánc: A
témához és a
tartalomhoz is
illeszkedő
kifejezőeszközök
elemzése, alkalmazása.
Mesék,
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
változásainak felismerése.
Elbeszélések 20. századi
eseményekről, hősökről,
sorsokról. Az események
sorrendjének, a mesélő
személyének megállapítása.
Mesékre jellemző kezdő és
befejező fordulatok,
szókapcsolatok, ismétlődő
motívumok felismerése.
Rövidebb irodalmi szövegek
(versek, mesék, elbeszélések)
önálló olvasása.
Nagyobb terjedelmű, jellemzően
kortárs magyar és európai
gyermekirodalmi alkotás
(meseregény, ifjúsági regény,
mesés-, verseskötet) elolvasása a
tanító irányításával. Művek a
kortárs magyar irodalomból.
(Például: Békés Pál: Félőlény, A
bölcs hiánypótló; Berg Judit:
Rumini; Boldizsár Ildikó:
Boszorkányos mesék; Csukás
István: Süsü, a sárkány,
Keménykalap és krumpliorr, Pom
Pom összes meséi, gyerekversek;
Dávid Ádám: A Virág utcai
focibajnokság; Lázár Ervin:
Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi
János: Kövér Lajos színre lép;
Kányádi Sándor, Kovács András
Ferenc, Szabó T. Anna
gyermekversei; Tóth Krisztina:
Londoni mackók, Varró Dániel:
Túl a Maszat-hegyen.)
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal kombinált
memóriagyakorlatok,
fantáziajátékok, elképzelt és
valóságos helyzetek
megjelenítése. Részvétel
csoportos játékokban, állóképek
tervezése, kivitelezése és
megbeszélése.
A mozgás és a szövegmondás
összekapcsolása. Egyszerűbb
drámai konvenciók és a színházi
formanyelv alapjainak
tapasztalati megismerése (jelenet,
felvonás, kezdet és vég, díszlet,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott
szöveghez és a
levetített adaptációhoz
kapcsolódó élmények
megjelenítése és
feldolgozása (pl.
rajzzal,
montázskészítéssel).
A különböző
médiaszövegekben
megjelenő egyszerű
helyszín- és
időviszonylatok
megfigyelése és
értelmezése konkrét
médiaszövegeken
keresztül.
Az elbeszélő
személyének
azonosítása különböző
egyszerű
médiaszövegekben (pl.
animációs mesék).
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
berendezés, jelmez, kellék, fény-
és hanghatások). A tanultak
felhasználása saját produkcióhoz,
bábelőadások, színházi előadások
megbeszélésekor.
- tanulmányi kirándulás (2 óra)
- témazárók (4 óra)
- színházlátogatás (4 óra)
- ajánlott olv. feldolgozása (10
óra)
- készülődés a Gálára (3 óra)
- gyakorlás (4óra)
+ Témahét (6 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás,
találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat,
ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az íráshasználat fejlesztése Órakeret 7.5
+ 3 óra
Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott
mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül,
emlékezetből.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás
és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.
Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének,
esztétikumának értékként való elfogadása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az írástechnika fejlesztése,
helyes írásszokások
megszilárdítása (testtartás,
írószerfogás, kézcsúsztatás).
Az írás lendületének és
tempójának fokozása.
Szósorok, mondatok írása
másolással, tollbamondás után,
emlékezetből és akaratlagos
írással.
Az egyéni írás kialakítása a
rendezett, tiszta és olvasható
íráskép igényével. Szükség esetén
az olvashatóság javítása.
A tanuló
írása jól olvasható;
írástempója lendületes;
füzetvezetése rendezett.
Matematika;
környezetismeret:
olvasható, tetszetős és
rendezett füzetvezetés.
+ Témahét (3 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Íráskép, szövegkép, olvashatóság.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Fogalmazási alapismeretek Órakeret 11
óra
Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és
lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A különböző szövegformák
tartalmi és szövegszerkesztési
jellemzőinek ismerete.
Kellő tapasztalat a cím
szerepéről, jellemzőiről; a
szövegek felépítéséről; az
időrendről; az esemény, az
előzmény és a következmény
kapcsolatáról; a szöveg
kohéziójáról; a tématartásról; a
nyelvi megformáltságról; a
különböző szövegforma
jellemzőiről, a bekezdések
szerepéről.
A szövegalkotás műveleteinek
ismerete: anyaggyűjtés,
címválasztás, a lényeges
gondolatok kiválasztása,
elrendezése, az időrend
érzékeltetése, a szöveg tagolása
bekezdésekre.
A tanuló
a tanult fogalmazási
ismereteket felhasználja
fogalmazáskészítéskor.
Környezetismeret;
matematika: érthető,
világos szóbeli
szövegalkotás.
Vizuális kultúra: Az
elemi mozgóképi
szövegalkotó kódok
kreatív alkalmazása,
médiaszöveg írás.
Egyszerű cselekmény
megjelenítése
képsorozattal (pl. rajz,
digitális fotó, rövid
animációs film) és
hangokkal.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás,
befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS;
e-mail.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret 21
+ 7 óra
Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.
Képolvasás, mesemondás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák
megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének
továbbfejlesztésével.
Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult fogalmazási ismeretek
felhasználása a szöveg
alkotásakor.
Gondolatok, érzelmek,
A tanuló
a tanult fogalmazási ismeretek
felhasználásával kb. egy oldal
terjedelmű elbeszélő
Környezetismeret:
változatos élővilág; a
tanultak bemutató
leírása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
vélemények kifejezése.
Önálló írásbeli fogalmazások
készítése elbeszélő
szövegformában. A párbeszéd
beillesztése a történetmondásba.
Szemléletes leírások készítése
egyszerű tárgyról, növényről,
állatról. Jellemzés készítése
emberről.
Levélírás, levélcímzés. Rövid
szöveges üzenetek
megfogalmazása különféle
alkalmakra a címzett
személyének
figyelembevételével.
Fogalmazásíráskor a megfelelő
nyelvi eszközök alkalmazása.
A fogalmazás koherenciájának
megteremtése tématartással, a
mondatok kapcsolásával. A
fogalmazás témájának megfelelő
szavak és kifejezések használata,
a fölösleges szóismétlődés
kerülése.
A fogalmazások javítása a tanult
fogalmazási ismeretek
felhasználásával, a tanító
segítségadásával.
fogalmazást készít;
a fogalmazás témájának
megfelelő szavakat és
kifejezéseket használ;
adott vagy választott témáról
8–10 mondatos leírást készít a
tanult fogalmazási ismeretek
alkalmazásával;
a tartalmi egységek kezdetét
bekezdéssel jelzi;
figyel a bemutatás sorrendjére
és a nyelvi eszközök
használatára;
a tanító útmutatásai alapján
kijavítja fogalmazási és
helyesírási hibáit.
Vizuális kultúra:
Természeti jelenség
megfigyelése, a
tapasztalatok leírása,
megjelenítése.
Egyszerű cselekmény
megjelenítése
képsorozattal (pl. rajz,
digitális fotó, rövid
animációs film) és
hangokkal
(médiaszöveg-írás).
- gyakorlatok fogalmazások
előkészítésére, önálló
fogalmazások készítése (7 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő,
cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és
alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok
Órakeret
17.5 + 10 óra
Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.
A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az
információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az
önellenőrzésben.
A nyelvi tudatosság fokozása.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A rokon értelmű szavak, a
többjelentésű, azonos alakú
szavak helyes használata.
A tanult szófajok felismerése és
A tanuló
felismeri és megnevezi a
tanult nyelvtani fogalmakat,
használja a szabályokat;
Vizuális kultúra: Jelek
a mindennapi életben.
Az időbeliség
ábrázolása a
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
megnevezése szójelentés alapján
toldalékos formában is,
szócsoportokban, mondatban és
szövegben.
Különféle időben végbemenő
cselekvések, történések
megkülönböztetése. Az igeidők
helyes használata beszédben és
írásban. Az igekötők szerepének
és írásmódjának megfigyelése.
Tudatos alkalmazásuk.
A főnév fajtáinak csoportosítása,
megnevezése. Többes számú
főnevek alkotása.
A -ba, -be, -ban, -ben ragos
főnevek helyes használata
mondatalkotással,
szövegértelmezéssel.
A tulajdonnevek csoportjainak
megismerése: személynevek,
állatnevek, földrajzi nevek,
intézmények neve, márkanevek,
címek.
A melléknév szerepének ismerete
a nyelvhasználatban.
A fokozott melléknévi alakok
használata szövegalkotáskor.
A fokozott számnévi alakok
helyes használata.
A névelők és a névutók
szerepének ismerete. A névelők
helyes használata.
A névmások (személyes, mutató,
kérdő) szerepének megértése,
alkalmazásuk a mondatokban.
felismeri, megnevezi és
megfelelően jelöli a
mondatfajtákat;
toldalékos formájukban,
szövegben is felismeri és
megnevezi a tanult szófajokat;
a szövegkörnyezetnek
megfelelően használja az
igeidőket és az igekötőket;
alsó tagozaton tanult
anyanyelvi ismeretei
rendszerezettek.
képzőművészetben.
Környezetismeret:
tulajdonnevek a
térképeken.
- gyakorlás, rendszerezés,
ismétlés (3 óra)
- témazáró dolgozatok (7 óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév,
földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő;
névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás;
számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév,
határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása
Órakeret 28
+ 4 óra + 1
óra témahét
+ 1 óra
tanulmányi
kirándulás
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Előzetes tudás
A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet
körében.
A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.
Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.
Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyesírási készség fejlesztése.
A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok
alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondatvégi írásjelek helyes
használata az egyszerű mondatok
végén.
Helyesírási szabályok
alkalmazása különböző
írástevékenységekben: igeidők,
ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú
igék; felszólítást kifejező
igealakok; igekötős igék;
tulajdonnevek, fokozott
melléknevek és számnevek; ragos
névszók; névutós szerkezetek;
betűvel írt számnevek; a keltezés
többféle formája.
Hosszú hangok jelölése a
melléknevek végén.
A főnév -t toldalékának
(ragjának) és a múlt idő jelének
megkülönböztetése.
A j hang biztonságos jelölése a
tanult szófajok körében.
A tanuló
a mondatot nagybetűvel kezdi
és írásjellel zárja;
a begyakorolt szókészlet
körében biztonsággal
alkalmazza a tanult
helyesírási szabályokat;
írásbeli munkái rendezettek,
olvashatóak;
helyesírását önellenőrzéssel
felülvizsgálja, szükség esetén
javítja.
Környezetismeret:
térképvázlat készítése
tulajdonnevek
feltüntetésével.
Matematika:
számnevek helyesírása.
- tanultak elmélyítése, gyakorlása
(4 óra)
+ Témahét
+ Tanulmányi kirándulás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése Órakeret
14 óra
Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és
nehézségek megnevezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tanulás szerepe és módjai. Saját
tanulási folyamatunk
megismerése, hogyan tanulunk a
legkönnyebben, mi okoz
nehézséget. Gondolkodás a
gondolkodásunkról,
tanulásunkról. Egyszerű tanulási
módok, stratégiák. Tanulás
különböző típusú szövegekből.
Ritmus-, mozgás- és
beszédgyakorlatokkal kombinált
(koncentrációs)
memóriagyakorlatok,
szövegtanulási technikák.
Vázlatkészítés irányítással,
tanulás, összefoglalás vázlat
segítségével.
Ismerkedés különböző
információhordozókkal.
Adatok, információk gyűjtésének,
célszerű elrendezésének módjai.
Alapismeretek a könyvtár tereiről
és állományrészeiről. A könyvek
tartalmi csoportjai: szépirodalmi
művek, ismeretterjesztő irodalom,
kézikönyvek, elektronikus
információhordozók. A szótárak
szerkezeti jellemzői (betűrend,
címszó), a szótárhasználat módja.
A lexikon és a szótár egyező és
eltérő vonásai.
Az információk keresése és
kezelése. Különböző
információhordozók a lakóhelyi
és az iskolai könyvtárban. A
könyvtár, mint információs
központ, a tanulás bázisa,
segítője. Ismerkedés
folyóiratokkal. Katalógusok
megfigyelése. A könyvtári
katalógus tájékoztató szerepe a
könyvek és egyéb
információforrások keresésében.
A tanuló
ismeri a tanulási folyamat
alapvető jellemzőit;
azonosítja az információ
forrásait, ismeri azok
kezelését;
képes önálló tanulásra;
ismeri a saját tanulási
folyamatának, képességének
jellemzőit;
ismer és alkalmaz néhány
tanulási módot, stratégiát a
különböző tanulási feladatok
teljesítése érdekben;
a szövegből történő tanulás
során olvasási stratégiákat
használ;
információt keres, kezel
önállóan néhány forrásból;
szöveghűen felidézi a
következő szépirodalmi
műveket, illetve azok
részleteit: népdalszövegek,
József Attila: Betlehemi
királyok, Mama; Petőfi
Sándor: Füstbe ment terv;
illetve kortárs magyar
lírikusok műveiből néhány
alkotás;
részletek Kölcsey Ferenc:
Hymnus; Petőfi Sándor:
Nemzeti dal; Vörösmarty
Mihály: Szózat című
művéből, illetve szépprózai
művekből.
Környezetismeret:
jelenségek
megfigyelése, ok-
okozati kapcsolatok
keresése.
Vizuális kultúra: Képi
analógiák keresése a
tanult szövegekhez.
Kérdések
megfogalmazása a
látott információra,
ismeretre, élményre
vonatkozóan.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a
történeti érzék fejlesztése
Órakeret 6
+ 8 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi
művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes
tetszésítéletek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű
szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés
szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.
Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Erkölcsi és esztétikai ítélet
megfogalmazása, érvelés a
vélemény mellett, vitakészség
kialakulása. A szépirodalmi
alkotásokban megismert
helyzetek, azok tanulságának
alkalmazása mindennapi
helyzetekben. A művek
tanulságainak értelmezése.
A saját vélemény mellett a nem
saját álláspont megjelenítésének,
átélésének képessége. Mások
véleményének megértése,
elfogadása. Vélemények
összevetése, különbségek és
hasonlóságok megfigyelése,
felismerése és kritikája.
A műélvezet, a beleélés mélyebb
megtapasztalása a fentiek
segítségével is. Mindennapi
konfliktusok átélése dramatikus
játékokban, drámajátékban (pl.
bábjáték) saját és más
álláspontból is.
Szülők, nagyszülők gyermekkora,
életmódja, tárgyi világa. Az idő
tagolására szolgáló kifejezések
használata; időrend.
A múlt emlékei környezetünkben
(múzeumok, emléktáblák,
műemlékek, emlékművek;
tárgyak, fotók, egyéb
dokumentumok; szokások).
Nemzeti ünnepeink, jelképeink.
A magyar szabadságküzdelmek
kiemelkedő alakjai.
Kiemelkedő magyar tudósok,
feltalálók, művészek, sportolók.
A tanuló
ismeri, megérti a történeteket
bemutató művek
szerveződését, felépítését, az
összefüggések logikáját, az
ok-okozati viszonyt;
képes állást foglalni, érvelni,
meggyőzni másokat alapvető
erkölcsi, esztétikai
kérdésekben;
meggyőződéssel képviseli a
legalapvetőbb emberi
értékeket, megérti mások
érvelését, elfogadja az övétől
eltérő véleményeket, képes
ezekkel is azonosulni;
képes beleélésre,
azonosulásra, érzelmeinek
kifejezésére az életkori
sajátosságainak megfelelő
történetek, művek befogadása
során;
dramatikus és drámajátékok
segítségével képes átélni
mindennapi konfliktusokat
saját és más álláspontból is,
azokat életkori szintjén
kezelni.
történetek olvasásakor,
megbeszélésekor képes
elkülöníteni a múltbeli és
jelenbeli élethelyzeteket,
történéseket.
képes felidézni történelmünk
és kultúránk néhány
kiemelkedő alakját, hozzájuk
tud rendelni néhány fontos
jellemzőt.
Erkölcstan: Értékrend
alakulása. Szűkebb és
tágabb környezetem,
barátság.
Környezetismeret:
Környezeti rendszerek
állapota,
fenntarthatóság.
Egészséges életmód.
Viselkedési normák.
Vizuális kultúra;
Dráma és tánc: a
lényeg kiemelésének
lehetőségei a vizuális
kompozíciókban.
- iskolai ünnepségek (2 óra)
- városunk műemlékeinek
megismerése (2 óra)
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
- szövegek híres magyarokról (4
óra)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód,
időrend.
Szabadon felhasználható órakeret: 22 óra
Tematikai egység Téma Óraszám
Öko-hét
Korábbi élmények elbeszélése
a hulladékgyűjtésről.
Ismeretközlő szöveg olvasása a
szelektív hulladékgyűjtés
témájában.
Szöveg másolása a
természetvédelemmel
kapcsolatban.
6 óra
Adventi–hét
Élménybeszámolók az
ünnepekkel kapcsolatban.
Bibliai történet olvasása.
Karácsonyi vers másolása.
6 óra
Eötvös-hét
Régi iskolai életről szóló
művek olvasása
Korabeli személynevek
írásának gyakorlása.
4 óra
Egészség-hét
Ismeretközlő szöveg olvasása
Egészséges ételek receptjeinek
másolása, gyűjtése.
4 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
A fejlesztés várt
eredményei a 4.
évfolyam végén
A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a
szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi
érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa
beszélgető partneréhez.
Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba,
improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való
beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő
magatartással segítse.
Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget.
Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az
olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.
Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes
tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség
szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben,
gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el.
Használja az ismert kézikönyveket.
A memoritereket szöveghűen mondja el.
Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.
Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat
szövegben is.
A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult
helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak
legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén
javítsa.
Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi,
esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak
megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek
fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen
összhangban, harmonikusan fejlődjön.
A továbbhaladás
feltételei
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban.
Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének
pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata
mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása
szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek
figyelembevételével a tanító kérdéseinek segítségével. Előzetes
fölkészülés után ismert témájú szöveg érthető fölolvasása. Önállóan
megismert – életkorhoz illő – szöveg néma olvasása, lényegének
megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a
mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek
felismerésében. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg
néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével.
Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének
megjegyzése.
Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával.
A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét
esetekben, záró írásjelük használata. Tanultszófajok felismerése
szövegben. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt
helyesírási hibák kijavítása.
A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek
tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók
felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a
produkciókat elemző megbeszélésekben.
Leírás készítése 5-6 mondatban a bemutatás sorrendjének megtartásával,
választott témáról (növény, állat, ember, tárgy). Kölcsey Ferenc Himnusz
című versének két versszaka, Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse,
valamint 4-5 egyéb vers, öt prózai szöveg.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM (ALAP, REÁL) A változat
5. osztály
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése
a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.
A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az
irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az
irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek,
amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a
műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza
meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János
vitéz és a mesék, az első közösen megismert regények során a nagy emberi
kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a
tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó
absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. A tanuló
részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az
effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.
Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az
5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji
különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására
az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,
személyes és olvasmányélmények alapján. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,
információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg
kapcsolatának magyarázatása; a címadás.
Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv
néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma
és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a
tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a
tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények
tiszteletben tartásának fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
5. osztály
Évi óraszám: 72 óra
Heti óraszám: 2 óra
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Mesék 10
2. Petőfi Sándor: János vitéz 15
3. Táj, szülőföld 5
4 A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés 5
5. Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok 15
6. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány 10
7. Szövegalkotás 5
8. Szabadon felhasználható órakeret 7
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mesék Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji
változatai.
Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és
világirodalmi, valamint kortárs példákkal).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető
magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében.
Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők
felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb
mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói
képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása,
mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás
fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli
kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök
bemutatása; művek, részletek előadása.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Mesék.
Nép- és műmesék. Hazai
nemzetiségek és más népek
meséi.
Verses és prózai formájú mesék.
A tanuló
ismert műfajú művek
olvasásával, értelmezésével
illeszkedik az új nevelési-
oktatási szakasz
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
történetekben a valós
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Meseregény(ek), meseregény-
részletek.
Példák különféle műfaji
változatokra (pl. tündér-
varázsmese, valódi mese,
hősmese, csalimese, láncmese,
hazugságmese, tréfás mese).
Állatmesék verses és prózai
formában (egy téma több
variánsa, pl. Aiszóposz,
Phaedrus, La Fontaine klasszikus
történetei és új átdolgozások).
irodalmi/képességfejlesztési
folyamatába (átismétel,
felidéz);
megismer műveket a magyar
népmesék, műmesék, hazai
nemzetiségek és más népek
meséi köréből;
tudatosítja a mese különféle
műfaji változatainak, illetve
egy-egy mű variánsainak
létezését, a népmese és a
műmese fogalmát;
tudatosítja a valóság és mese
(fikció) különbségét; egy-egy
feldolgozás verses és prózai
formáját;
alkalmazni tudja a műfajjal
kapcsolatos legfontosabb
fogalmakat;
képes
cselekményismertetésre, hős-
bemutatásra;
megtanul és előad
művet/műrészletet.
és a fiktív elemek
megkülönböztetése.
Dráma és tánc:
kifejező beszéd,
mesemondás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény,
mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Petőfi Sándor: János vitéz Órakeret
15 óra
Előzetes tudás
Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd,
leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés.
Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv,
Nemzeti dal).
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer
epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl.
tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes
jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi
sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége
különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé
válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére,
azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek
előadására.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
A János vitéz cselekménye,
szerkezete.
A mű mesei elemei
A tanuló
ismeri az epikai műnem
jellegét (tér, idő, cselekmény,
Erkölcstan: társas
kapcsolatok, segítő
kapcsolatok, felnőtté
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
(cselekmény, hősök) – népies
elbeszélő költemény/verses
mese.
Kukorica Jancsi útja, tettei,
választásai (értelmezés,
jellemzés).
A megjelenítés eszközei (az
egységenkénti feldolgozás során
néhány poétikai eszköz
megismerése: képek, pl.
hasonlat, megszemélyesítés,
metafora; alakzatok, pl. ellentét,
párhuzam, felsorolás,
megszólítás, felkiáltás, kérdés).
Verselési elemzések, ritmizálási
gyakorlatok.
szereplő, elbeszélő);
elemzi és minősíti ezeket a
viszonyokat, szempontokat a
János vitéz részletes
feldolgozása során;
jellemzi a mű szereplőit;
megismeri a kapcsolódó
elméleti fogalmakat (pl. verses
epika; elbeszélő költemény);
megkezdi az ismerkedést a
poétikai eszközökkel – a
szóképek, alakzatok
felismerése, megnevezése ettől
kezdve folyamatos feladat;
felismeri a versritmust;
képes önálló szövegalkotási
feladatok megoldására
(különféle közlésformák;
nézőpontváltás stb.);
képes saját véleményének
megfogalmazására;
alkalmas memoriterek
előadására (szövegrészletek a
műből).
válás, beavatás.
Ének-zene: ritmusérzék
fejlesztése, ritmizálás.
Vizuális kultúra;
mozgóképkultúra és
médiaismeret:
illusztrációk, a János
vitéz rajzfilmen,
hangoskönyvben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora,
ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es
sorfajta, páros rím.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Táj, szülőföld Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása.
Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az
irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika
nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok
megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Petőfi Sándor: Az Alföld (és más
műve, pl. Szülőföldemen, Úti
levelek).
Epikai művek (részletek) és lírai
alkotások magyar tájakról,
városokról (pl. Ady, Kosztolányi,
Szabó Lőrinc és mások művei),
illetve vallomások a szülőföldről.
A tanuló
tudatosítja, hogy vannak
gyakori témák, motívumok az
irodalomban;
megismeri, hogy a tematika
nem műnemhez, műfajhoz
kötődik;
érzékeli a szövegek műfaji
különbségét (mese –
Természetismeret: az
olvasott művek
topológiája.
Hon és népismeret:
hazai táj; az én
városom, falum.
Informatika:
tájékozódás,
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
dokumentum; lírai mű –
elbeszélés);
megfigyeli a jellegzetes
magyar tájak, városok
megjelenítésének formáit;
megismeri egy-egy jelentős
alkotónak a szülőföldjéhez, a
magyar tájhoz való
viszonyulását (ez is fejleszti,
alakítja a kötődés igényét;
azonosítja a művekben
megjelenített témát,
motívumot, gondolatot,
érzelmet, hangulatot;
Petőfi Sándor: Az Alföld
(elemzés és memoriter is).
információgyűjtés
tájakról, városokról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei -
bevezetés Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális
sajátosságáról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek
megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá
jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely
(tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló
és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is),
felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
A régió, lakóhely kultúrája,
emlékhelyei/az iskola névadója.
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
megismer valamely
kulturális, irodalmi, népi
hagyományt lakóhelye
(tájegység/település/kerület)
vagy iskolája vonatkozásában
(pl. felkeresnek egy irodalmi
emlékhelyet, emléktáblát,
szobrot);
ismerkedik jelenének
hagyományaival (pl.
nemzetiségi irodalom, folklór,
múzeum, színház), az ide
kötődő/kapcsolódó szerző
legalább egy irodalmi
művével;
Hon és népismeret:
hazai táj, helytörténet,
helyi hagyományok; az
én városom, falum;
hazai nemzetiségek
kultúrája és
hagyományai.
Vizuális kultúra:
folklór,
képzőművészet,
tárgykultúra, építészet
a településen, a
régióban.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
gyűjtőmunkája
eredményeképpen (internet-
használattal is) az anyagból
valamely prezentációt készít.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi
kapcsolatok
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai
alkotások, mesék, elbeszélések.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes
emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az
irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok
sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése,
ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése
bibliai, mitológiai történetekkel.
Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek
tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és
írásbeli közlésekben.
Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző
bemutatására, szöveghű tolmácsolására.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Családi, baráti kapcsolatok
sokfélesége az irodalmi
művekben.
A mitológiai és bibliai
történetektől (pl. Daidalosz és
Ikarosz, Gilgames és Enkidu;
Jákob és Ézsau) a kortárs
irodalomig, magyar és
világirodalmi szemelvényekkel.
Kisepikai (pl. Kosztolányi,
Karinthy művei) és nagyepikai
(teljes művek és részletek, pl.
Mark Twain, Jules Verne, J. K.
Rowling, E. Kästner), valamint
lírai alkotásokban.
Arany János: Családi kör –
versértelmezés.
A választott művekhez
kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló
az irodalmi művek
segítségével is megfigyeli az
emberi kapcsolatok
sokféleségét, a téma irodalmi
megjelenésének
változatosságát korszaktól,
műfajtól és formától
függetlenül;
felfedez archetipikus
helyzeteket bibliai, mitológiai
történetekkel;
felismer emberi
alaphelyzeteket és irodalmi
témákat, formákat;
részt vesz ajánlott
olvasmányok közös
feldolgozásában (pl. tér- és
időviszonyok, cselekmény,
szereplők, elbeszélői
nézőpont, szerkezet);
választhatja klasszikus és
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: ó- és
újszövetségi történetek;
ókori görög istenek,
hősök.
Ének-zene; vizuális
kultúra: mitológiai és
biblikus témák a
zenében, a
képzőművészetben.
Erkölcstan: család,
barátság.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
népszerű ifjúsági regények
bemutatását (szemelvények
vagy egyéni beszámolók,
ajánlások); az érdeklődés
felkeltésének céljából is (a
mű hatása);
gyakorolja a jegyzetelést,
vázlatkészítést;
képes Arany János Családi
kör című művének elemző
bemutatására (memoriter is);
képes véleménye szóbeli és
írásbeli megfogalmazására az
olvasott szövegek
szereplőinek tetteiről,
érzelmeiről, gondolatairól, a
megjelenített emberi
helyzetekről, folyamatos
fejlesztési célként.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – házi olvasmány Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények.
Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat,
szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi
értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás
támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú
megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség
továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél,
elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás.
Dramatikus játék előadása.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk -
sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok
(cselekményidő/külső, történelmi
idő), cselekmény, szerkezet,
szereplők/jellemek, kapcsolatok,
konfliktusok. Elbeszélői
nézőpont.
A mű fontos témái (pl. barátság,
közösség, önfeláldozás,
A tanuló
megismerkedik a házi
olvasmányok megközelítési
szempontjaival,
lehetőségeivel;
előzetesen felkészül a mű sok
szempontú megközelítésére
(feladatok; adatkeresés,
jegyzetelés, vázlatkészítés
stb.);
képes szövegalkotási
Erkölcstan: jó és rossz,
bűn és erény, a
lelkiismeret.
Dráma és tánc:
elbeszélő szöveg egy-
egy jelenetének
dramatizált
megjelenítése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
gyerekek-felnőttek, hűség-
árulás).
feladatok megoldására
(szóban/írásban), pl.
jellemzés, levél, elbeszélés,
jellemzés nézőpontváltással,
kreatív írás;
képes szövegrészlet
megtanulására, esetleg
jelenet, dialógus előadására,
dramatikus játékra.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus,
elbeszélői nézőpont.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegalkotás Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai:
Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások
tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos
fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez
(is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak
gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalmi művekhez kapcsolódó
szövegalkotási feladatok
készítése, különféle műfajokban
(elbeszélés, leírás, jellemzés,
levél, érvelő szöveg, kreatív
írások).
A tanuló képes
szövegalkotási
készségszintjének folyamatos
fejlesztésére, hibáinak
javítására;
az elbeszélés, leírás,
jellemzés közlésformáinak
gyakorlására;
rövid érvelő szövegek
készítésére;
néhány, különféle típusú, a
mindennapokban megjelenő
írott és elektronikus szöveg
elkészítésére (meghívó, e-
mail stb.).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek;
Természetismeret;
Vizuális kultúra;
Matematika:narratív
szövegek, leírások,
érvelő szövegek
alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása
1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepségek
megtekintése 1 óra
Egészségügyi
vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
A továbbhaladás feltételei:
Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Az olvasott
művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Történetmondás mindennapi
személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról,
személyről, tájról szóban vagy írásban. A gyakran használt és az olvasott művekben
előforduló szavak jelentésének értelmezése.
Optimum:
Mesebontás-tartalombontás élményszerűen. A mese szerepkörei, fordulatai. A tanulság önálló
megfogalmazása. A szereplők jellemzése, ítéletalkotás róluk.
A lírai helyzet, az életkép, a jellemkép, az időmértékes verselés, a rímelés, refrén, alliteráció
felismerése, megnevezése.
A költői képek felismerése, megnevezése.
Az olvasott kötelező olvasmány szereplőinek, cselekményének a bemutatása.
Memoriterek megtanulása.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Internet
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM (Humán) B változat
5. osztály
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése
a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.
A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az
irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az
irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek,
amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a
műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza
meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János
vitéz és a mesék, az első közösen megismert regények során a nagy emberi
kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a
tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó
absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. A tanuló
részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az
effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.
Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az
5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji
különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására
az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,
személyes és olvasmányélmények alapján. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,
információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg
kapcsolatának magyarázatása; a címadás.
Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv
néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma
és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a
tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a
tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények
tiszteletben tartásának fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
5. osztály
Éves óraszám: 108
Heti óraszám: 3
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Népköltészet, mesék 10
2. Összehasonlító gyakorlatok: történetmondás és
élménykifejezés 5
3. Petőfi Sándor: János vitéz 10+5
4 Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok 4
5. A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok és a
teremtés, eredet, hagyomány motívuma 15
6.
Egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívuma az
irodalmi művekben
Líra, mai gyerekversek
8+5
7.
Regényhősök összehasonlítása
Regény feldolgozás: Janikovszky Éva: A hét bőr/ Erich K.:
Emil és a detektívek
Tablókészítés, projektmunka
4+8
8.
Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak
jellemzői
3
9. Fogalomhasználat 6
10. Szabadon felhasználható órakeret 7
11.
Napjaink írói
Christine Nöstlinger: Gréti története/ Paul titkos naplója,
Suzie titkos naplója
4
12. Könyvajánló órák 2
13. Gyakorlás, összefoglalás, témazáró 8
14. Filmnézés: A Pál utcai fiúk, Emil és a detektívek 4
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Népköltészet, mesék Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Néhány klasszikus népmese és műmese történetének és alakjainak
ismerete, néhány népdal szövegének és dallamának ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A mesék történetének, jellemző motívumainak, nyelvi fordulatainak,
típusainak azonosításának, értelmezésének fejlesztése. A magyar
népmese-kincs felfedeztetése – az életkornak megfelelő
befogadóképesség korlátjainak figyelembevételével. A mese, mint
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
élményfeldolgozó kulturális eljárás eszközén keresztül a „megküzdés”, a
konfliktusok kezelése, a társas kapcsolatokra való nyitottság és más
erkölcsi értékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó magatartásminták
felfedeztetése.
A népdalszövegek néhány jellegzetes, visszatérő motívuma
felismerésének segítése. A magyar népdal-kincs felfedeztetése által a
nemzeti identitás erősítése. A népdal közösségi szerepének tudatosítása.
A lírai művekben kifejeződő élmény befogadásának előkészítése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
3-4 magyar népmese, művek
a népköltészetből, néhány
műmese a világirodalomból
és a magyar irodalomból,
beleértve a kortárs mesét is.
Különféle mesetípusok, pl.
állatmesék, tündérmesék,
varázsmesék, tréfás mesék.
(Például: Tündérszép Ilona és
Árgyélus, A kis fánkocska, A
legerősebb állat.)
Tipikus férfi- és nőalakok és
jellemző tulajdonságai a
népmesékben.
Legalább egy hosszabb vagy
két rövidebb mese
megtanulása kívülről.
Híresebb mesegyűjtők,
magyar és külföldi meseírók.
A mesék műfaji sajátosságai.
Magyar mesehősök.
A mesék csoportosítása,
tipizálása, a mesetípusokhoz
példaszövegek rendelése.
Különbségtétel a népmese és
a műmese között.
Különbségtétel mese és
valóság között.
A családi viszonyok (pl.
legkisebb fiú) kapcsán
bekapcsolódás a családi
élettel kapcsolatos
beszélgetésekbe.
Annak megfigyelése – a
szakkifejezés definiálása
nélkül –, hogy a mesei
erőpróbák általában fokozásos
szerkezetet mutatnak.
Ének-zene: énekelt népdalok.
Vizuális kultúra;
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: reflektálás
irodalmi, zenei, filmes
élményekre.
Informatika:
könyvtárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népdal, népmese, folklór.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Összehasonlító gyakorlatok: történetmondás és
élménykifejezés
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Népmese, műmese, népköltészet, műköltészet.
A tematikai egység
nevelési–fejlesztési
céljai
A népköltészet és a műköltészet epikus és lírai megnyilatkozásainak
megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás és az
általánosított jegyek összehasonlításának tevékeny alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mesés epikai művek és lírai
alkotások eltérő beszédmódja,
pl. népmesékben és ezekben a
mesékben: Csukás István: A
téli tücsök meséi, Tandori
2–3 alkotás megismerése az
összevetendő lírai és epikai
műcsoportból.
Tanári segítséggel közös
jellemzők kiemelése a konkrét
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
életmód a középkorban,
életmód a 20-21. században.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Dezső: Medvetalp és barátai,
Fésűs Éva: A palacsintás
király, Lázár Ervin: Molnár
fia zsák búzája; másfelől pl.
népdalok,lírai alkotások
olvasása : Nagy László: Adjon
az Isten, József Attila: A
bánat, Kosztolányi Dezső:
Öcsém, Ingrid Sjöstrand: Ha
volna apukám
művekből.
A közös jellemzők
összevetése a másik
műcsoport közös
jellemzőivel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A versbeli beszélő, a történet elbeszélője.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Petőfi Sándor: János vitéz Órakeret
10 óra+5
Előzetes tudás Petőfi Sándor néhány alkotása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések
megvitatásával (pl. Jancsi hanyagsága, az apa megbocsájtásra való
képtelensége, a zsiványok pénzének ügye, hűség a francia király
ajánlatánál.)
A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában az epikai
jellemzők felismertetése, a mű elemzése és minősítése adott
szempontokból (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). A mű
szereplői érzelmeinek megnevezése, kapcsolatuk értelmezésének
(egymásra hatásuk, együttműködésének, ellentéteik stb.) fejlesztése.
Együttműködés a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában.
Szóbeli és írásbeli fogalmazási képesség fejlesztése különböző
közlésformájú önálló gyakorlatok révén; élmények, vélemények
megosztása, memoriterek előadása során.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mese és valóság a János vitéz
történetében. A szerkezet és a
megjelenítés eszközei Petőfi
elbeszélő költeményében (a
fejezetek rendje,
csoportosíthatósága, a hős, a
kaland, az erkölcsi
választások). A mű mesei
elemei (cselekmény, hősök) –
népies elbeszélő
költemény/verses mese.
Kukorica Jancsi útja, tettei,
választásai (értelmezés,
jellemzés).
A megjelenítés eszközei (az
Tanári segítséggel rövid,
egyszerű tartalmi, szerkezeti
és stilisztikai elemzések
készítése a János vitézről.
Szerelem, hűség, önfeláldozás
felismerése János vitéz és
Iluska kapcsolatán keresztül.
Az osztállyal kooperálva a
jellemek elemzése, és ennek
kapcsán a saját önismeret
fejlesztése.
A szakkifejezések mind
tudatosabb használata írásbeli
szövegalkotásban,
feleletekben (hős, mese,
valóság, erkölcsi döntés),
értelmezésekben az esztétikai
Informatika: adatok,
illusztrációk, hanganyagok
keresése az interneten.
Vizuális kultúra: irodalmi és
képzőművészeti műfajok
közötti hasonlóságok és
különbségek felfedezése.
Irodalmi szövegek vizuális
nyelvre fordításának
lehetőségei.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
egységenkénti feldolgozás
során néhány poétikai eszköz
megismerése: képek, pl.
hasonlat, megszemélyesítés,
metafora; alakzatok, pl.
ellentét, párhuzam, felsorolás,
megszólítás, felkiáltás,
kérdés). A költői képek
felismerésének a
gyakoroltatása, elmélyítése.
Az ütemhangsúlyos verselés.
Vázlatírás az egyes
egységekhez. Fogalmazás
készítése: elbeszélés.
szempont is egyre adekvátabb
érvényesítése.
A János vitéz egy részletének
szöveghű felidézése.
Illusztrációk, hanganyagok
keresése a János vitézhez az
interneten.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélő költemény, fantasztikum, mesebeli lény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tematikus–motivikus összevetési gyakorlatok Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Petőfi Sándor: János vitéz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismertetése, hogy az irodalom a mindennapi élettel és a
személyes tapasztalatokkal párhuzamos problémafolyamokra utal,
azokat ábrázolja és elemzi a maga eszközeivel.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Emberi élethelyzetek
felidézése és elemzése a
János vitéz jelenetei kapcsán,
pl. meggyőzés (a
patakparton), fenyegetés (a
gazda), gyász (Iluska
elvesztése), alkoholizmus
(zsiványok), karrier (Jancsi
huszárnak áll).
Csoportmunkában vagy tanári
irányítással tematikus
kristályosodási pontok
kiragadása a
történetfolyamból.
A történetben megragadható
téma, tematika, motívum
megnevezése, fogalmi
körülírása.
A műben tematizált és
fogalmilag megragadott
életkérdés, dilemma, helyzet
összevetése mindennapi
tapasztalatokkal, más
emberekre vonatkozó
megfigyelésekkel.
Erkölcstan: néhány drámai
élethelyzet serdülőkorban és
felnőttként.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Élethelyzet, dilemma.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok
és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi
művek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány
fogalmának megértése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mitológiai és bibliai
történetek.
Petőfi Sándor: Az Alföld és
még egy vers, Arany János:
Családi kör című verse. Ezen
túl több más, a témához
kapcsolódó – különböző
korokból származó – mű,
beleértve a régióhoz, a
lakóhelyhez kötődő irodalmi
emlékeket is.
A tematikába tartozó néhány
jellegzetes motívum
megkeresése, kigyűjtése,
azonosítása, ezek
előfordulásainak ismételt
összevetése, ezen keresztül
fokról fokra előrelépés a saját
és más kultúrák
megértésében.
Egy-egy motívum
ismétlődéséről, variálódásáról
egyre önállóbb vázlatkészítés,
és saját vázlat alapján
felkészülés.
A beszélgetésekben vélemény
megfogalmazása saját
szavakkal a témába tartozó
emberi hitek, kötődések
jelentőségéről. Törekvés a
toleráns fogalmazásra és
civilizált érvelésre
vitapartnereivel szemben.
A nemzedékek együttélésének
motívumai kapcsán részvétel
a családi élettel kapcsolatos
beszélgetésekben (családi
kapcsolatok, szerepek,
munkamegosztás).
Petőfi: Az Alföld és Nemzeti
dal című műveinek szöveghű
felidézése.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: ősi
hiedelmek és mítoszok.
Vizuális kultúra: A nemzeti
művészet nagy korszaka - a
romantika és a historizmus.
Természetismeret: Rendszer
és környezete. Magyarország
és a Kárpát-medence tájai,
tájegységei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mítosz, életkép, idill, tájleírás.
Tematikai egység/ Egyén és közösség, gyermek és felnőtt motívuma az Órakeret
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Fejlesztési cél irodalmi művekben 8 óra+5
Előzetes tudás Ifjúsági regények az alsó tagozatról.
Gyerekekhez közel álló versek.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Olvasmányélmények megosztása, az érzelmek kifejezése.
Erkölcsi kérdések felismertetése, az erkölcsi ítélőképesség fejlesztése a mű
által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. barátság, közösség,
önfeláldozás, gyerekek-felnőttek viszonya, hűség-árulás).
Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása,
felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és
írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok
megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés
nézőpontváltással, kreatív írás.
Történetrészletek dramatikus megjelenítése, a különböző ifjúsági
olvasmányokban az egyén és közösség, gyermek és felnőtt
motívumainak értelmezése. A lírai művekben a képiség, a zeneiség, az érzelmek megjelenítése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Molnár Ferenc: A Pál utcai
fiúk, valamint más ifjúsági
regények. (A választhatóság
körébe beleértve a legfrissebb
művek közül is mindazokat,
amelyek nem feltétlenül
rendelkeznek esztétikai
értékkel, de az érdeklődést
jobban kielégítő
„eszközolvasmánynak”
tekinthetők.)
Mai gyerekversek, a Friss
tinta c. kötetből / Szabó
Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes,
Ápriliy Lajos gyerekekhez,
gyerekekről szóló műveinek
értelmezése.
A tananyagba beemelt
olvasmányok részleteinek
közös olvasása (is). Az
értelmes és pontos, tiszta,
tagolt, megfelelő ritmusú
felolvasás gyakorlása.
A Pál utcai fiúk
történetrészleteinek
mozgással összekötött,
dramatikus formában történő
közös elmondása, eljátszása.
A betegség-motívum
tudatosítása Nemecsek sorsa
kapcsán.
Olvasónaplóban,
jegyzetekben tanári
segítséggel hibák javítása,
órai megbeszélések alapján
saját munka kiegészítése.
Önálló tájékozódás írók
műveiről, értékes és népszerű
gyermekirodalmi művekről,
könyvtárban való
visszakeresésük.
Versmondás átéléssel, rím-
keresés.
Vizuális kultúra: Budapest
historikus építészete és
szobrászata Molnár Ferenc
korában.
Erkölcstan: önbecsülés,
közösséghez tartozás.
Informatika:
könyvtárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Közönség, fogadtatás, regény, ifjúsági regény.
Líra, rím.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Regényhősök összehasonlítása Órakeret
4 óra+8
Előzetes tudás Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A megismert regények hőseinek jellemezése és jellemvonásaik, illetve
személyiségük egészének – értékeléssel vagy értékelés nélkül –
összevetése más művek karaktereivel.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A Molnár-mű és más
regények hőseinek
párhuzamos jellemzése és
szembeállítása:
Janikovszky Éva: A hét bőr/
Erich K.: Emil és a detektívek
A téma lezárásaként
tablókészítés, projektmunka.
A regény feldolgozása tanári
irányítással.
Az elemzés tárgyául
választott karakter műbeli
felbukkanásainak
megfigyelése.
A rá vonatkoztatható
információk összegyűjtése.
Következtetéseket levonása
tetteiből, szavaiból, az
elbeszélő és más szereplők rá
vonatkozó állásfoglalásaiból.
A következtetések
összefoglalása és listázása
minőségjelzős
szerkezetekben.
A vizsgálódása eredményének
összevetése más szereplők
ugyanilyen elemzésével.
Erkölcstan: pozitív és negatív
személyiség-vonások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Karakter, személyiség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak
jellemzői
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle
szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az 5. évfolyamon megismert
művek feldolgozása kapcsán:
a jellemzés tartalmi és formai
követelményei, az elbeszélés,
a leírás sajátosságai, az
egyszerűbb dialogikus formák,
A tematikai egységben
szereplő szövegműfajok
rutinos megkülönböztetése, és
ilyenek alkotása is.
A különféle irodalmi
művekben olvasottak önálló
Dráma és tánc: dramatikus
népszokások.
Vizuális kultúra: népművészet
tárgyi emlékei.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
dramatikus népszokások
tipikus jegyei.
reprodukálása elbeszélésben,
leírásban, jellemzésben.
A szövegműfajok
különbségeinek érzékelése, és
megnyilatkozásokban
számadás ezekről a
különbségekről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műnem, líra, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Fogalomhasználat Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az 5. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak megértése és aktív
használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. Az
absztrakciós képesség, a fogalmi gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Elbeszélő és lírai művek,
amelyekkel kapcsolatban a
fogalmak felmerülnek.
Igényes és az értelmezést
segítő fogalomhasználat.
A művekről beszélve,
beszélgetve a fogalmak értő
használata.
A fogalomhasználatot segítő
szótár- és lexikonhasználat.
Vizuális kultúra; Ének-zene:
fogalmak,.pl. látványelemzés,
kompozíció, szín, kontraszt,
variáció; zenei műfajok, zenei
elemek, pl. tempó, karakter,
dallam, hangszín, dinamika,
tonalitás, formai megoldások.
Természetismeret:
körfolyamatok, ciklusok,
események ismétlődése,
felépítésbeli hasonlóságok.
Informatika:
könyvtárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népdal, mese, ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség;
cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező
tizenkettes; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény;
történetmondás; nézőpont, cselekményszál.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Napjaink írói Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A 20-21. században született írók, költők és műveinek megnevezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ráirányítani a figyelmet a napjainkban születő művek megismerésének
a fontosságára. Olvasóvá nevelés.
A kiválasztott mű témájának értelmezése, szereplők bemutatása,
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
jellemzése.
Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés.
Vázlatkészítés.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Népszerű írók, költők pl.
J.K.Rowling, Lackfi János,
Nógrádi Gábor megemlítése.
Christine Nöstlinger: Gréti
története / Paul titkos naplója,
Suzie titkos naplója c.
művének a feldolgozása.
A mű közös feldolgozása,
megbeszélése.
Vázlatkészítés.
Erkölcstan: titkok, barátság
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Regény, cselekmény, tér-idő viszonyok, szerkezet, konfliktus.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepség
megtekintése
1 óra
Egészségügyi vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
Optimum:
A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete
említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. El tudja
különíteni a rímes, ritmikus szöveget a prózától. Meg tudja nevezni, melyik műnem mond el
történetet, melyik jelenít meg konfliktust párbeszédes formában, és melyik fejez ki érzést,
élményt.
El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti
egységeket. Össze tudja foglalni az olvasott hosszabb művek cselekményét, meg tudja
különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény.
Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket.
Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.
Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni.
Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és
álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Internet
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV (ALAP, REÁL, HUMÁN)
5. osztály
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése
a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.
A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.
Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid
idő alatt meg tudnak ismerni. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni.
Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a
megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen
képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is
alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány mondatos
vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás
szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények
megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző
vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére,
megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső,
értelmező olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása;
a címadás.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb
nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának
fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
5. osztály
Évi óraszám: 72
Heti óraszám: 2
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 8
2. Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 9
3. Írás, fogalmazás 9
4. Helyesírás 9
5. A szavak szerkezete és jelentése
18
6. A nyelv szerkezete
12
7. Szabadon felhasználható órakeret 7
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre.
Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő
követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és
alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással,
interaktív olvasásértéssel).
A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés,
hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának
segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos
szövegmondással.
Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a
kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező
kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes
beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas
viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése,
a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése.
A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.
Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid
összefoglaló reprodukálása.
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben.
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz.
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben
történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.
Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja
különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok
(férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek)
között.
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.
A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a
következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy
példa elemzésével.
Dráma és tánc:
kommunikációs
kapcsolatteremtés,
szituációk,
helyzetgyakorlatok.
Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.
Természetismeret: Az
ember értelmi
képességének, érzelmi
intelligenciájának
alapvonásai; , az
érzékszervek szerepe.
Erkölcstan: önismeret, a
személyes kapcsolatok,
a beszélgetés
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Beszédhelyzet, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna,
kód, üzenet, kapcsolat).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Órakeret
9 óra
Előzetes tudás
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és
után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és
megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora
szerint elvárható értelmezése és értékelése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó
szövegeken.
Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem
folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez
tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb
ábrák, grafikonok értelmeztetése.
Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a
megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos
olvasása.
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése
különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken.
Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való
Matematika;
Természetismeret:
szövegértés, a
feladatok szövegének
értelmezése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
bővítése (szintézis, szelektív olvasás).
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók
használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat)
korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon),
ismeretterjesztő forrásokban.
A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének
követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika
felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.
A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép
összefüggéseinek feltárása, értelmezése.
Informatika:
Adatkezelés,
adatfeldolgozás,
információmegjeleníté
s; internetes források
adatainak
megkeresése,
csoportosítása.
Vizuális kultúra:
szöveg és kép
összefüggései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret
9 óra
Előzetes tudás
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének
képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,
konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete,
alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása.
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a
lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg
tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság,
szövegalkotás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése,
javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés
módjainak fejlesztése.
Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív
szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások
megismertetése, alkalmazásának segítése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az
esztétikus, olvasható kézírásra.
Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.
Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az
írott mű elkészítéséhez.
A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a
vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs
használata.
Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban:
mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.
Idegen nyelvek:
udvariassági
formulák, egyszerű
üzenetek
megfogalmazása a
tanult idegen nyelven.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: narratív
szövegek,
történetmondás
történelmi
eseményekről,
hősökről.
Természetismeret:
anyaggyűjtés,
vázlatkészítés.
Vizuális kultúra: a
szöveg képe.
Informatika: internetes
kapcsolattartó műfajok;
rajzos-szöveges
dokumentumok
létrehozása,
átalakítása,
formázása.
.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret
9 óra
Előzetes tudás A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a
szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár
használata tanári segítséggel.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási
szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló
alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban.
A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a
helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.)
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
önálló használatának kialakítása.
A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi
norma tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,
hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és
szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan.
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az
írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll
és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok
segédeszközök használatával.
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes
helyesírásra.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Idegen
nyelvek; Vizuális
kultúra;
Természetismeret;
Informatika: a
tantárgyra jellemző
fogalmak,
tulajdonnevek,
földrajzi nevek,
digitális kifejezések
helyesírása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve,
egyszerűsítés elve), elválasztás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok,
összetett szavak tagjai.
Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő
alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;
közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk
ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak
tapasztalati úton történő fölfedeztetése.
A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések
rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése.
Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat
többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.
Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon
keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert
idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek
fölfedeztetése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.
Az ige és főnév szemantikája.
Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és
hangalakja közötti összefüggés megfigyelése.
Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének,
szerkezetének, használati körének megfigyelése.
A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének
megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal.
Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések
csoportos és önálló feltárása.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv
szókincse, néhány
állandósult
szókapcsolata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon-
és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult
szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján
toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk
írott és beszélt szövegben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének
megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének
részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának tudatosítása.
(pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus.)
A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő
megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének
részletesebb vizsgálata.
A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a
képzési módok megfigyelése.
A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:
– magánhangzók, mássalhangzók;
– magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
– mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.
Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási
szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az
írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend,
illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás,
rövidülés.
A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd
változattól.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv
hangállománya,
hangtani, szótani
szerkezete.
Természetismeret: az
ember hangképző
szervei.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogalmak Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás,
részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepség
megtekintése
1 óra
Egészségügyi vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
A továbbhaladás feltételei:
A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes
alkalmazásuk. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás.
Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok
megoldására. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes
jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének
értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. Jártasság a
korosztály számára készült szótárak használatában.
Optimum:
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Törekszik
az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Képes önálló feladatvégzésre az
információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és
korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).
Felismeri a kommunikáció tényezőit, a magán- és mássalhangzó- törvényeket adott
szavakban.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Interne
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM (ALAP, REÁL) A változat
6. osztály
A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az
irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az
irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek,
amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a
műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza
meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a Toldi,
a mondák és a közösen megismert terjedelmesebb regények során a nagy emberi
kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a
nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A
tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában,
amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.
A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6.
évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez.
Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes
néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról.
Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és
olvasmányélmények megfogalmazására.
Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására
különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.
Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló
olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás.
Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány
sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és
hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát,
továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi
formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
6. osztály
Évi óraszám: 72
Heti óraszám: 2
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Ballada 5
2. Monda, rege 5
3. Arany János: Toldi 15
4. Érzelmek, hangulatok, gondolatok 10
5. Próbatételek, kalandok, hősök 15
6. Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány 10
7. Szövegalkotás 5
Szabadon felhasználható órakeret 7
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Ballada Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet
megkülönböztetése.
Hangsúlyos verselés; rím.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának
megismerése; magatartásformák, erkölcsi értékek elemzése.
Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok
megvitatása.
Arany János: A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett
szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők,
magatartásformák).
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Egy népballada értelmezése és
előadása (pl. Kőmíves Kelemen
vagy Kádár Kata).
A műfaji sajátosságok
megfigyelése, elemzése
(szaggatottság, kihagyás,
elhallgatás stb.).
Arany János: A walesi bárdok –
egy műballada értelmezése és
A tanuló
megismeri a ballada műfaji
jellemzőit, sajátos
szerkesztés- és
előadásmódját;
tudja, hogy a népköltészeti
alkotások többféle
változatban létezhetnek;
elő tud adni egy népballadát
(memoriter);
Erkölcstan: bűn,
erény, lelkiismeret.
Ének-zene: népdal,
népballada.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
előadása.
Egyszólamú, egyenes vonalú
(lineáris) szerkezet.
Műfaji sajátosságok (pl.
kihagyásosság) és művészi
megoldások (pl. ismétlés,
fokozás, szórendcsere/inverzió,
versforma, zeneiség).
Magatartásformák; bűn és
bűnhődés, lélektaniság.
értelmezi Arany János A
walesi bárdok című balladáját
(memoriter);
műismereti minimuma: egy
népballada és egy Arany-
ballada.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés,
spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Monda, rege Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Mondák, legendák. Mitológiai történetek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való
eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos
felidézése, következtetések megfogalmazása, korábbi és új szövegek
megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a
kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás
fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének
beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző
bemutatása.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar mondák, pl. őstörténeti
mondák/eredetmondák, történeti
mondák, helyi mondák (pl. A
fehér ló mondája; vármondák,
Lehel, Zotmund mondája).
Arany János: Rege a
csodaszarvasról – műértelmezés.
A csodaszarvas-monda
feldolgozása(i) és a történeti
források.
A tanuló
a már korábbról ismert művek
olvasásával felidézi a műfaji
sajátosságokat;
felidéz népköltészeti
műfajokat;
megismer, rendszerez
mondatípusokat;
kreatív írásokat készít (pl.
helyi monda,
keletkezéstörténet);
képes Arany János Rege a
csodaszarvasról című
művének elemző
bemutatására (részletek,
memoriter is), a mondai
anyag és a művészi
feldolgozás összevetésére.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
forrástípusok,
forráselemzés;
történetek és
magyarázatok a
magyarság
vándorlásáról és a
honfoglalásról.
Ének-zene: népdalok
felidézése.
Vizuális kultúra:
honfoglaláskori
művészet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Arany János: Toldi Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek
(szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a
szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és
időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások
értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék,
az ítélőképesség fejlesztése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
A Toldi cselekménye, szerkezete.
Toldi Miklós helyzete, tettei,
magatartása (értelmezés,
jellemzés); kapcsolatai,
konfliktusai (elemzés).
Arany lélekábrázolása (családi
kapcsolatok; bűn és
megtisztulás).
A megjelenítés eszközei (az
egységenkénti feldolgozás során
a poétikai eszközök elemzése:
képek, pl. hasonlat,
megszemélyesítés, metafora;
alakzatok, pl. ellentét, párhuzam,
túlzás, felsorolás, részletezés,
szótőismétlés).
Verselési elemzések, ritmizálási
gyakorlatok.
A tanuló
felismeri az elbeszélő
költemény műfaját;
elemzi a tér- és
időviszonyokat; ismeri a
cselekményt; jellemzi a
szereplőket és minősíti
kapcsolataikat a Toldi
részletes feldolgozása során;
alkalmazza a kapcsolódó
elméleti fogalmakat (pl.
verses epika; elbeszélő
költemény);
felismeri a poétikai
eszközöket (szóképek,
alakzatok), a versritmust;
képes önálló szövegalkotási
feladatok megoldására
(különféle közlésformák;
nézőpontváltás stb.);
képes saját véleményének
megfogalmazására;
tud memoritereket előadni
(szövegrészletek a műből).
Erkölcstan: bűn és
erény, lelkiismeret,
megtisztulás.
Ének-zene: ritmizálási
gyakorlatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás,
felező 12-es, sormetszet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Érzelmek, hangulatok, gondolatok Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Lírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség.
Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi
Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy
alkotásáról (memoriterek is).
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi
életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú
szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák
azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére
(az ábrázolás irányultsága alapján).
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Témák, motívumok lírai
alkotásokban (pl. természet,
évszakok, napszakok, szerelem).
A lírai műnem sokszínűsége:
változatos szerkezeti
megoldások, képiség, zeneiség,
hangnemek – eltérő alkotói
magatartások.
Szemelvények a magyar
irodalom különféle műfajú
alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz
Mihály, József Attila, Petőfi
Sándor, Radnóti Miklós, Szabó
Lőrinc, Weöres Sándor műveiből
– értelmezések, poétikai és
verstani gyakorlatok.
A választott művekhez
kapcsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló
megkülönbözteti az epikai és
lírai műnemet (az ábrázolás
irányultsága alapján);
felismeri a lírai műnemnek a
líra alanyára
vonatkoztatottságát (bármely
líratípusban, pl. gondolat-
vagy hangulatlíra);
bővíti ismereteit a
kifejezésmódokról;
felismer jellemző témákat,
motívumokat (pl. természet,
évszakok, napszakok);
felismeri a művészi
stíluseszközöket és elemzi
azok hatását.
Ének-zene:
megzenésített versek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Próbatételek, kalandok, hősök Órakeret
15 óra
Előzetes tudás Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi
alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok
szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek).
Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző
korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói
tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi
feldolgozása révén.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
A hősies magatartás néhány
példája, változata; a próbatételek,
kalandok szerepe.
A görög mitológiától és a
A tanuló
megismer az irodalmi művek
segítségével néhány példát a
hősies magatartásra;
megfigyeli, hogy a
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: hősök,
történetek, legendák
elemzése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Bibliától (pl. Héraklész,
Odüsszeusz; Dávid és Góliát,
Sámson) a klasszikus és a kortárs
ifjúsági irodalomig (kis- és
nagyepikai művek, műrészletek;
verses és prózai formák).
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi –
műértelmezés.
Szerkezet (a négy levonás
kapcsolódása; ismétlés és
fokozás); a konfliktusok jellege;
népiesség és időmértékes forma.
próbatételek, kalandok
miként formálják a
személyiséget, jellemet;
a „próbatétel, kaland,
hősiesség” tematika alapján is
felismer emberi
alaphelyzeteket és irodalmi
témákat, formákat; felismeri
az emberi kapcsolatok
sokféleségét és a téma
megjelenésének
változatosságát korszaktól,
műfajtól és formától
függetlenül;
felfedez archetipikus
helyzeteket bibliai, mitológiai
történetekkel;
részt vesz ajánlott
olvasmányok közös
feldolgozásában (tér- és
időviszonyok, cselekmény,
szereplők, elbeszélői
nézőpont, szerkezet stb.
elemzésében);
választhatja klasszikus és
népszerű ifjúsági regények
bemutatását (szemelvények
vagy egyéni beszámolók,
ajánlások); az érdeklődés
felkeltésének céljából is (a
mű hatása);
gyakorolja a jegyzetelést,
vázlatkészítést;
képes Fazekas Mihály Lúdas
Matyi című művének elemző
bemutatására, esetleg egyik
levonásának dialogikus
megjelenítésére;
képes vélemény szóbeli és
írásbeli megfogalmazására az
olvasott szövegek
szereplőinek tetteiről,
érzelmeiről, gondolatairól, a
megjelenített emberi
helyzetekről, folyamatos
fejlesztési célként.
Vizuális kultúra:
hősök, próbatételek,
kalandok
képzőművészeti
megjelenítése.
Erkölcstan: a
próbatétel, kaland,
hősiesség lehetséges
összefüggései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma,
daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gárdonyi Géza: Egri csillagok – házi olvasmány Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Korábban olvasott regények, ifjúsági regények.
Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat,
szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet,
hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A
házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek
felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására,
értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok
azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási
gyakorlatokkal.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Gárdonyi Géza: Egri csillagok –
sok szempontú megközelítés.
Tér- és időviszonyok
(cselekményidő/külső, történelmi
idő), cselekmény, szerkezet; a
szereplők csoportjai,
kapcsolataik; konfliktusok.
Elbeszélői nézőpont,
jellemábrázolás, ábrázolásmód.
Bornemissza Gergely életútja.
A mű fontos témái (történelem,
hősiesség, barátság, szerelem,
árulás stb.) és motívumai (pl.
hold, csillag, gyűrű).
A tanuló
alkalmazza a házi
olvasmányok korábban
megismert megközelítési
lehetőségeit;
előzetesen felkészül a mű sok
szempontú értelmezésére
(feladatok; adatkeresés,
jegyzetelés, vázlatkészítés
stb.);
képes szövegalkotási
feladatok megoldására
(szóban/ írásban), pl. leírás,
jellemzés, elbeszélés
nézőpontváltással, levél,
kreatív írás;
képes szövegrészlet
megtanulására, esetleg
jelenet, dialógus előadására,
dramatikus játékra.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: adott
történetekben a valós
és fiktív elemek
megkülönböztetése.
Informatika: egynyelvű
szótárak (pl.
jelképszótár,
szimbólumszótár)
használata.
Természetismeret: a
regényhez kapcsolódó
topológia.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegalkotás Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra
növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos
gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális
műfajainak alkalmazása.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalmi művekhez kapcsolódó
szövegalkotási feladatok
készítése, különféle műfajokban
(elbeszélés, leírás, jellemzés,
levél).
Érvelő szövegek.
Kreatív írások.
A tanuló képes
az elbeszélés, leírás,
jellemzés közlésformáinak
folyamatos gyakorlására;
rövid érvelő szövegek
készítésére;
néhány, különféle típusú, a
mindennapokban megjelenő
írott és elektronikus szöveg
elkészítésére (meghívó, e-
mail stb.);
saját hibáinak felismerésére,
javítására, igényli ezek
kiküszöbölését gyakorlással,
feladatmegoldással, és
törekszik készségszintjének
folyamatos fejlesztésére.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek;
Természetismeret;
Matematika; Vizuális
kultúra: narratív
szövegek, leírások,
érvelő szövegek
alkotása.
Informatika: a digitális
írásbeliség
kapcsolattartó
műfajainak ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepség
megtekintése
1 óra
Egészségügyi vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
A továbbhaladás feltételei:
Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Egyszerűbb
olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések
bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma,
műfaj.
Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a
főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés,
képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos
megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített
élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Optimum:
Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a
ritmikus szöveget a prózától. Képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz
és Toldi Miklós alakjáról. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni. Össze
tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét, meg tudja különböztetni, melyik közülük a
regény és melyik az elbeszélő költemény.
Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket.
Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani az erkölcsi értékeket.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Internet
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM B változat
6. osztály
A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az
irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az
irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek,
amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a
műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza
meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a Toldi,
a mondák és a közösen megismert terjedelmesebb regények során a nagy emberi
kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a
nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A
tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában,
amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek.
A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6.
évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez.
Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes
néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról.
Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és
olvasmányélmények megfogalmazására.
Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására
különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.
Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló
olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás.
Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány
sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és
hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát,
továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi
formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
6. osztály
Éves óraszám: 108
Heti óraszám: 3
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Monda, rege, ballada 8
2. Összehasonlítási gyakorlatok: mese, monda 5
3. Arany János: Toldi 10+5
4. Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok 5
5. Hősök a történetmondás műfajában 10
6.
Regényhősök összehasonlítása
Regény feldolgozás: Tatay Sándor: Kinizsi Pál / Nógrádi
Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában
Tablókészítés, projektmunka
6+9
7.
Képek és formák a költészetben
Gyerekversek értelmezése: Ami a szívedet nyomja c.
kötetből
14+6
8. Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak
jellemzői 4
9. Fogalomhasználat 4
Szabadon felhasználható órakeret (témahetek, iskolai
ünnepség megtekintése, tanulmányi kirándulás) 6
Napjaink írói
Nógrádi Gábor: Petepite / Marci öröksége / Papa, ne már! 4
Gyakorlás, összefoglalás, témazáró 8
Filmnézés: Egri csillagok 4
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Monda, rege, ballada Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A teremtés, eredet motívuma, a régióhoz kötődő irodalmi emlékek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mondák, regék, balladák megismerése révén a nemzeti
hagyományok, nemzeti kultúra és öntudat, hazaszeretet fogalmainak
megértése, fejlesztése. Annak belátása, hogy e műfajok alkalmasak
arra, hogy a nemzetek megfogalmazzák önmaguk számára
hagyományaik egy-egy részletét.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Két-három magyar történeti
monda, köztük népmonda,
egy népballada és
műballadaként A walesi
bárdok és még egy Arany-
ballada. Vörösmarty Mihály:
Szép Ilonka, Arany János:
Rege a csodaszarvasról.
Fejlődő vitakultúrával
részvétel különféle
beszélgetésekben a nemzeti
hagyományok, nemzeti
kultúra és öntudat,
hazaszeretet és európaiság
témájában.
Gyakorlatok az érvelési
kultúra sokágúvá
fejlesztésére.
A mondákban szereplő,
hasonló motívumok
megfigyelése és összevetése.
Az érvek csoportosítása és
szembeállítása.
A témával adekvát
területekről indokok,
magyarázatok, bizonyítékok
keresése.
Arany János egy balladájának
és egy népballada részletének
szöveghű felidézése.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
magyar nép eredete és
vándorlása.
Vizuális kultúra: a
honfoglaláskori művészet.
Természetismeret: ember és
természet kölcsönhatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Monda, rege, ballada, hagyomány, nemzeti hagyomány, nemzeti kultúra,
hazaszeretet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Összehasonlítási gyakorlatok: mese, monda Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Mesék, mondák.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A valóságból kiinduló és a valósághoz csak lazábban kötődő kisepikai
alkotások megfigyelése, a konkréttól való elvonatkoztatás, általánosítás
és az általánosított jegyek összehasonlítása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mesék és mondák
realitásának,
fantasztikumának,
cselekményalakításának,
helyszíneinek, szereplőinek
összevetése a hatás és az
elbeszélésmód szempontjából
(pl. ezen mondákon keresztül:
Timaffy László: A Duna
meséje, Lengyel Dénes:
Munkács vára, Komjáthy
István: Miért haragszik a
Balaton; illetve pl. ezen
meséken keresztül: Az őzfiú, A
23 alkotás megismerése
mindkét összevetendő
műcsoportból.
Tanári segítséggel közös
jellemzők kiemelése a konkrét
művekből.
A közös jellemzők
összevetése a másik
műcsoport közös
jellemzőivel.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
magyar történelem néhány
mondaköre.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
muzsikáló ezüstkecske, A
deákból lett király).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Valóság, fantasztikum, fikció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Arany János: Toldi Órakeret
10 óra+5
Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő költemény.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett
kérdések megvitatásával (pl. bűn-bűnhődés-elégtétel, megküzdés a
nehézségekkel, hősiesség, bátorság, becsület).
A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség
fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai;
magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs és az esztétikai
érzék fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Emberi kapcsolatok,
konfliktusok, lélekábrázolás a
Toldiban.
Toldi Miklós helyzete, tettei,
magatartása (értelmezés,
jellemzés); kapcsolatai,
konfliktusai (elemzés).
Arany lélekábrázolása
(családi kapcsolatok; bűn és
megtisztulás).
A történetmondás eszközei -
szerkezeti, előadás-, módbeli,
nyelvi sajátosságok.
A már tanult fogalmak
alkalmazása, és jelentésük
értelmezi (ütemhangsúlyos
verselés, bonyodalom stb.).
A Toldi-család viszonyairól
beszélgetve saját dilemmák
megfogalmazása a családi
élettel kapcsolatban.
A beszélő és az elbeszélő
szerepének elkülönítése.
A cselekmény kisebb-
nagyobb részeiről, illetve
egészéről áttekintő
összefoglalás, a jelenetek
fontosságának, jelentőségük
mibenlétének megvilágítása
szóbeli és írásbeli
megfogalmazásokban; a
szereplők megnevezése,
megfigyelése, , jellemzése.
A Toldi meghatározott
részletének szöveghű
felidézése.
Informatika: adatok keresése
Arany Jánosról.
Vizuális kultúra: a középkori
művészet jelentősebb emlékei
Magyarországon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mottó, páros rím, hangsúly, tiszta rím és asszonánc, beszélő, elbeszélő,
próbatétel.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tematikus-motivikus összevetési gyakorlatok Órakeret
5 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Előzetes tudás Arany János: Toldi.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma,
helyzet összevetése a mindennapi tapasztalattal.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Emberi élethelyzetek
felidézése és elemzése a Toldi
jelenetei kapcsán, pl.
társadalmi különbségek (hé,
paraszt…), kiszakadás a
családból (Miklós eltávozik),
hit és hitetlenség (2324.
ének), képmutatás (György a
király előtt) stb.
Csoportmunkában vagy tanári
irányítással tematikus
kristályosodási pontok
kiragadása a
történetfolyamból.
A történetben megragadható
téma, tematika, motívum
megnevezése, fogalmi
körülírása.
A műben tematizált és
fogalmilag megragadott
életkérdés, dilemma, helyzet
összevetése mindennapi
tapasztalatokkal, más
emberekre vonatkozó
megfigyelésekkel.
Erkölcstan: kortársi
csoportok, néhány drámai
élethelyzet serdülőkorban és
felnőttként.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Határhelyzet, döntési helyzet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Hősök a történetmondás műfajában Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Mesék, elbeszélések, mondák olvasása, feldolgozása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A regények világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok
felismerése. Jellemek és sorsok azonosítása. Az önismeret fejlesztése a
főbb karakterek jellemzése révén.
A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján olyan erkölcsi
értékek, mint a kötelességtudat, a munka, az áldozathozatal, a kitartás, a
segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség megbecsülése, a megküzdés
képességének fejlesztése,
Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése az Egri csillagokban
fölvetett kérdések megvitatásával (pl. hősiesség, bátorság, becsület,
kitartás, hűség, leleményesség).
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Elbeszélő költeményként
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi,
regényként Gárdonyi Géza:
Egri csillagok továbbá kortárs
vagy klasszikus ifjúsági
regények, vagy azok részletei.
A hosszabb művek
terjedelmesebb cselekménye
lényegének kiemelése és
rendszerezése is
vázlatkészítéssel, az adatok
csoportosításával.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: irodalmi
művek megjelenése a
filmművészetben, a Lúdas
Matyi rajzfilmen.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Helyzetek, kalandok,
konfliktusok, a regény világát
felidéző írói eszközök,
ismétlődő motívumok.
Jellemek és sorsok.
Az olvasott történet
részleteinek megjelenítése
drámajáték-helyzetek
megalkotásával,
dramatizálással,
improvizációval, utánzással.
A cselekmény utólagos
felidézése is a tanult
szakkifejezések használatával
(konfliktus, bonyodalom,
tetőpont stb.), a szereplők
jellemzése,
kapcsolatrendszerük feltárása.
Az Egri csillagok egy
részletének szöveghű
felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, jellemzés, leírás, párbeszéd, monológ, konfliktus,
bonyodalom, tetőpont.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Regényhősök összehasonlítása Órakeret
6 óra+9
Előzetes tudás Gárdonyi Géza: Egri csillagok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Regények hőseinek jellemzése, jellemvonásaik, illetve személyiségük –
értékeléssel vagy értékelés nélkül - összevetése más művek
karaktereivel.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A Gárdonyi-mű és más
regények hőseinek
párhuzamos jellemzése és
szembeállítása:
Tatay Sándor: Kinizsi Pál /
Harper Lee: Ne bántsátok a
feketerigót!
A téma lezárásaként
tablókészítés, projektmunka.
Az elemzés tárgyául választott
karakter műbeli
felbukkanásainak
megfigyelése.
A rá vonatkoztatható
információk összegyűjtése.
Következtetéseket levonása
tetteiből, szavaiból, az
elbeszélő és más szereplők rá
vonatkozó állásfoglalásaiból.
A következtetések
összefoglalása és listázása
minőségjelzős szerkezetekben.
Vizsgálódása eredményének
összevetése más szereplők
ugyanilyen elemzésével.
Erkölcstan:
személyiségvonások,
lelkiismeret, szándék,
konfliktus, döntés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jellem, jellemvonás, jellemzés.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Képek és formák a költészetben Órakeret
14 óra+6
Előzetes tudás Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség,
szerkezet eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése, érzelmek
árnyalt kifejezése, az empátia fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lírai alkotások elemzése
különböző korokból,
beleértve a régi magyar
irodalmat, nevezetesen
Csokonai: A Reményhez,
Janus Pannonius: Pannónia
dicsérete, továbbá néhány
lírai mű a más korokból
(például: Balassi Bálint),
valamint a 20–21. század
magyar költészetéből is (a
kortársak közül például
Lackfi János, Varró Dániel).
Kitekintés, más nemzetek lírai
alkotásai : Ami a szívedet nyomja
(svéd gyerekversek) c. kötetből való
versek értelmezése
A lírai formanyelv
sokféleségének bemutatása
példákon keresztül, írásbeli és
szóbeli ismertetésekben pedig
egyre gyakorlottabb rámutatás
a képiség, a zeneiség, a
szerkezet változataira,
eltéréseire és hasonlóságaira.
Az irodalmi művekben
megjelenített érzelmek,
motívumok visszaadása mind
többször saját szavakkal,
mégis szakszerűen használva
a kulcsfogalmakat. A művek
megismerése, megértése során
különböző olvasási stratégiák
alkalmazása.
Csokonai Vitéz Mihály A
Reményhez és Janus
Pannonius Pannónia dicsérete
című verseinek szöveghű
felidézése.
Ének-zene: énekelt versek.
Vizuális kultúra: az építészeti,
a képzőművészeti, a tárgyi
kultúra példái a késő
középkori, kora újkori
Magyarországon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak
jellemzői
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle
szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A 6. évfolyamon megismert
művek feldolgozása kapcsán:
A tematikai egységben
szereplő szövegműfajok
Dráma és tánc: dramatikus
népszokások.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
a jellemzés tartalmi és formai
követelményei, az elbeszélés,
a leírás sajátosságai, az
egyszerűbb dialogikus formák,
dramatikus népszokások
tipikus jegyei.
rutinos megkülönböztetése, és
ilyenek alkotása is.
A különféle irodalmi
művekben olvasottak önálló
reprodukálása elbeszélésben,
leírásban, jellemzésben.
A szövegműfajok
különbségeinek érzékelése, és
megnyilatkozásokban
számadás ezekről a
különbségekről.
Vizuális kultúra: népművészet
tárgyi emlékei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Fogalomhasználat Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A 6. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak megértése és aktív
használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. Az
absztrakciós képesség, a fogalmi gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Elbeszélő és lírai művek,
amelyekkel kapcsolatban a
fogalmak felmerülnek.
Igényes és az értelmezést
segítő fogalomhasználat.
A művekről beszélve,
beszélgetve a fogalmak értő
használata.
A fogalomhasználatot segítő
szótár- és lexikonhasználat.
Vizuális kultúra; Ének-zene:
fogalmak,.pl. látványelemzés,
kompozíció, szín, kontraszt,
variáció; zenei műfajok, zenei
elemek, pl. tempó, karakter,
dallam, hangszín, dinamika,
tonalitás, formai megoldások.
Természetismeret:
körfolyamatok, ciklusok,
események ismétlődése,
felépítésbeli hasonlóságok.
Informatika:
könyvtárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélés, regény; epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom,
tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős); allegória,
időmértékes verselés, versláb; konfliktus, epizód, motívum,
történetmondás; nézőpont, cselekményszál; alliteráció, metonímia;
rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és metaforikus).
Tematikai egység/ Napjaink írói Órakeret
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Fejlesztési cél 4 óra
Előzetes tudás A 20-21. században született írók, költők és műveinek megnevezése.
Az előző évben feldolgozott Christine Nöstlinger egyik műve.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Ráirányítani a figyelmet a napjainkban születő művek megismerésének
a fontosságára. Olvasóvá nevelés.
A kiválasztott mű témájának értelmezése, szereplők bemutatása,
jellemzése.
Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés.
Vázlatkészítés.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Népszerű írók, költők pl.
J.K.Rowling, Christine
Nöstlinger, Lackfi János,
Nógrádi Gábor megemlítése.
Nógrádi Gábor: Petepite /
Marci öröksége / Papa, ne
már!
A mű közös feldolgozása,
megbeszélése.
Vázlatkészítés.
Erkölcstan: titkok, barátság,
szerelem, család
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Regény, cselekmény, tér-idő viszonyok, szerkezet, konfliktus.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepség
megtekintése
1 óra
Egészségügyi vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
Optimum:
Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a rímes,
ritmikus szöveget a prózától. Meg tudja nevezni, melyik műnem mond el történetet, melyik
jelenít meg konfliktust párbeszédes formában, és melyik fejez ki érzést, élményt.
Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az
ütemhangsúlyos. Képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi
Miklós alakjáról.
Bemutatja 5-6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét.
El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti
egységeket.
Össze tudja foglalni az olvasott hosszabb művek cselekményét. Meg tudja különböztetni,
melyik közülük a regény és melyik elbeszélő költemény.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket.
Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.
Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus,
bonyodalom, tetőpont fogalmával.
Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni.
Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: líra, epika, dráma,
epizód, megszemélyesítés, metafora, hasonlat, ballada.
Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és
álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Internet
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV (ALAP, REÁL, HUMÁN)
6. évfolyam
A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése
a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével.
A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.
A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a
6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és
nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást
adni. Megszólalásaiban magyar órán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a
beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji
különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására
az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására,
személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha
a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek
megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális,
információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg
kapcsolatának magyarázatása; a címadás.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb
nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának
fontosságával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
6. osztály
Évi óraszám: 72
Heti óraszám: 2
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10
2. Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 13
3. Írás, fogalmazás 11
4. Helyesírás 13
5. A nyelv szerkezete 18
Szabadon tervezhető órakeret 7
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre.
Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő
követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és
alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással,
interaktív olvasásértéssel).
A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés,
hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának
segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos
szövegmondással.
Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a
kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező
kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes
beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A társas
viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése,
a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése.
A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang
kialakulásának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak
(hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás
erősítése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül
az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.
Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid
összefoglaló reprodukálása.
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben.
Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A
közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó,
hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása.
Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér,
idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek
létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben
történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.
Férfiak és nők, felnőttek és gyermekek kommunikációja
különbözőségeinek megfigyelése, kommunikációs (illem) szabályok
(férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek)
között.
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.
A kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek
(kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek
megfigyelése, értelmezése.
A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a
következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy
példa elemzésével.
Dráma és tánc:
kommunikációs
kapcsolatteremtés,
szituációk,
helyzetgyakorlatok.
Vizuális kultúra:
vizuális kommunikáció.
Természetismeret: Az
ember értelmi
képességének, érzelmi
intelligenciájának
alapvonásai; , az
érzékszervek szerepe.
Erkölcstan: önismeret, a
személyes kapcsolatok,
a beszélgetés
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs
folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat); zenei
eszköz (dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Órakeret
13 óra
Előzetes tudás
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és
után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és
megértése. A szöveg információinak és gondolatainak az életkora
szerint elvárható értelmezése és értékelése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó
szövegeken.
Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem
folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez
tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb
ábrák, grafikonok értelmeztetése.
Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a
megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése.
A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak
felismertetése, a nehézségek tudatosítása.
A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk
felismerésének képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos
olvasása.
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése
különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken.
Az ismert szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való
bővítése (szintézis, szelektív olvasás).
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók
használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat,
AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben
(szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.
A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének
követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika
felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.
Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott
szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg
mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg
szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek
feltárása, értelmezése.
Matematika;
Természetismeret:
szövegértés, a
feladatok szövegének
értelmezése.
Informatika:
Adatkezelés,
adatfeldolgozás,
információmegjeleníté
s; internetes források
adatainak
megkeresése,
csoportosítása.
Vizuális kultúra:
szöveg és kép
összefüggései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret
11 óra
Előzetes tudás
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének
képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,
konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete,
alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása.
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a
lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg
tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság,
szövegalkotás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése,
javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés
módjainak fejlesztése.
Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív
szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások
megismertetése, alkalmazásának segítése.
Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az
esztétikus, olvasható kézírásra.
Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.
Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az
írott mű elkészítéséhez.
A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a
vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.
Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek
megfigyelése.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs
használata.
Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban:
mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.
Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.
Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, - nagyság, sorköz, margó,
távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten
túli jelentése.
A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei,
hasonlóságai.
Idegen nyelvek:
udvariassági
formulák, egyszerű
üzenetek
megfogalmazása a
tanult idegen nyelven.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: narratív
szövegek,
történetmondás
történelmi
eseményekről,
hősökről.
Természetismeret:
anyaggyűjtés,
vázlatkészítés.
Vizuális kultúra: a
szöveg képe.
Informatika: internetes
kapcsolattartó műfajok;
rajzos-szöveges
dokumentumok
létrehozása,
átalakítása,
formázása.
.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon.
Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret
13 óra
Előzetes tudás A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a
szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. A Magyar helyesírási szótár
használata tanári segítséggel.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási
szabályok, normák megismertetése.
A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a
helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.)
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
önálló használatának kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az
írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll
és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok
segédeszközök használatával.
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes
helyesírásra.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek; Idegen
nyelvek; Vizuális
kultúra;
Természetismeret;
Informatika: a
tantárgyra jellemző
fogalmak,
tulajdonnevek,
földrajzi nevek,
digitális kifejezések
helyesírása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján
toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk
írott és beszélt szövegben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének
megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének
részletesebb vizsgálata.
Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani
viselkedésének megfigyeltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb
csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük
megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji
csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb
jellemzőinek megnevezése.
Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.
Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az
irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.
A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája,
szerkezete.
A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása
a szövegalkotásban.
A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése,
szóalkotási gyakorlatok.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv
hangállománya,
hangtani, szótani
szerkezete.
Természetismeret: az
ember hangképző
szervei.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv
hangtani, szótani szerkezetével.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév).
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Szelektív hulladékgyűjtés 1 óra
Egészséghét Egészséghez kapcsolódó
ismeretterjesztő szöveg feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Adventi hagyományok, szokások 1 óra
Eötvös-hét 1 óra
Iskolai ünnepség
megtekintése
1 óra
Egészségügyi vizsgálat 1 óra
Tanulmányi kirándulás 1 óra
A továbbhaladás feltételei:
A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz
alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi
és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú
szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett
elhelyezése. A tanuló felismeri a tanult alapszófajokat ( ige, főnév, melléknév, számnév,
határozószók, igenevek, névmások).
Optimum:
Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen
megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk
visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat
alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok ( ige, főnév, melléknév, számnév,
határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki
sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott
munkájában alkalmaz.
Eszközök, segédletek:
- tankönyv, munkafüzet
- az iskola könyvtárában található könyvek, lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Internet
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Magyar nyelv és irodalom
7. és 8. évfolyam
Ajánlott heti óraszám
Alap tagozat Humán tagozat Reál tagozat
7.
évfolyam
8.
évfolyam
7.
évfolyam
8.
évfolyam
7.
évfolyam
8.
évfolyam
magyar nyelv 1 2 2 2 2 2
irodalom 2 2 2 2 2 2
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra.
A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek
alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a
hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek
megfigyelése és alkalmazása.
A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése.
A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben.
A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása.
A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos
alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi
kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban.
Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában.
Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli
viselkedésének megfigyelése.
Empatikus együttműködés a beszédtárssal. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény,
állásfoglalás kialakítása.
Törekvés alkalmazkodni a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez, az árnyalatok
érzékeltetésére.
Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése.
Saját vélemény megfogalmazása, megvédése érvekkel; mások véleményének
meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.
Saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Mások véleményének tömör
reprodukálása többszereplős helyzetekben.
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése
drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték,
némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat, improvizáció, diákszínpadi előadás.
2. Olvasás, az írott szöveg megértése
Különböző szövegek néma és hangos olvasása.
A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező
olvasás.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos
olvasásban.
Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos
gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás,
jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre,
összefoglalás).
Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás.
Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel össze-
függésben az aktív szókincs gazdagítása önálló munkával, kooperatív módszerekkel.
Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek
önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalma-
zása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok,
válaszadás a kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás).
Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek
feltárása és értelmezése.
Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illuszt-
rációk értelmezése.
Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási
szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése,
kiküszöbölése.
Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás).
Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű
szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban.
A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei.
Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény
és elbeszélés).
Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfi-
gyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl.: hír és
kommentár).
Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és
megosztása.
Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek,
jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése.
A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi
kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.
Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek
szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő
emberi helyzetekről.
Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése,
vélemény megfogalmazása szóban és írásban.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
3. Írás, szövegalkotás
Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható,
esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása.
Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés
alapjainak elsajátítása.
Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása
különböző szövegtípusokban és műfajokban.
A különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény
készítése.
Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.
A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és alkalmazása. A tanult nyelvtani,
helyesírási ismeretek normakövető alkalmazása.
Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása.
Önkifejezés és kreativitás a különböző műfajokban (szövegek átírása különböző néző-
pontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása).
Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és
elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárláto-
gatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját
gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása.
Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalma-
zása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésé-
nek önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző
információhordozókból. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata.
Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus
tájékozódás).
Elemi gyakorlottság a források megjelölésében.
Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez,
megfogalmazásához.
Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép stb.) rövidebb
szövegek alapján.
Különböző információhordozók pl.: vizuális, audiovizuális, elektronikus: Internet
jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének
elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben.
Kulcsszó-keresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a
szöveg alapján.
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás
gyakorlása.
Információk, adatok visszakeresése tanítói/tanári irányítással. Szöveg értelmezése,
egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző
forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagya-
korlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek
pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése.
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
A nyelvi egységek közötti egyszerűbb rendszerszerű összefüggések felismerése (pl.:
hang, szó, szóelem).
A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (pl.: az
azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli
viselkedésével). A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének megfi-
gyelése.
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő
eljárásokkal.
Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (pl.: az egy- és több-
jelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése).
A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb
nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentés
megismerése.
Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a
nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs
területén).
A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírási
rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése.
Javítás tanári irányítással és önállóan. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek hasz-
nálatában.
A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése.
Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi
nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.
Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás
megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a
tanult nyelvtani jelenségek szintjén.
Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre
pontosabb megnevezése.
6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsola-
tának magyarázata; címadás.
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az
élmény- és tapasztalatszerzést.
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati,
erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló
olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből.
A zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk
felismerése.
Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk
megfigyelése.
Képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása. Jelentés-
teremtő szerepük megértése a lírai szövegben.
Ismerkedés különböző lírai műfajokkal.
Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai
sajátosságaik megértése.
A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma).
A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.
A kompozíció meghatározó elemeinek megismerése (pl.: tematikus szerkezet, térés
időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása).
A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű
témájának és hangulatának, hangnemének felismerése.
A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes
típusának megismerése.
Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása.
Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása. Kreatív elbeszélési és történet átírási
gyakorlatok.
A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív
írásban, az írásbeli fogalmazásokban.
Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek
azonosítása.
A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.
Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok,
fordulópontok és kitérők érzékelése.
Az idő- és térmegjelölések azonosítása, elemzése. Az elbeszélés és a történet időrendje
közötti eltérés érzékelése. Előreutalások és késleltetések azonosítása az elbeszélésben.
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet.
Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet érzékelése.
Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzetek
dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus
műrészletek közötti különbségekről.
Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgo-
zása. Az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések
azonosítása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek
megtapasztalása példák alapján.
A reklám és a popzene új szóbeli költészete.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése.
A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya.
Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása.
Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.
Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes
tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek
bevonásával.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról.
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formái, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének
megértése.
Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az
igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és
különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képes-
sége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték).
A tájékozódás igénye és képessége erkölcsi kérdésekben. Az igazság és a nézőpont, a
személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben.
Az empátia fejlesztése különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl.: helyzet-
gyakorlat).
A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet,
a ritmus és a zene révén.
Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás feldolgozása
csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával.
A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális
sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése.
Közműveltségi tartalmak
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés
1.2. Érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd
– megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés; a beszéd szupraszegmentális (folytonos)
tényezői a beszédszándéknak megfelelően;
– mindennapi beszédhelyzetek nyelvi mintái;
– nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző
kommunikáció.
1.3. Memoriterek értelmező tolmácsolása.
2. Olvasás, az írott szövegek megértése
2.1. Szövegértés
– a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás szövegfeldolgozási módja;
– a megértés egységei: szó, szószerkezet, mondat, bekezdés, szöveg;
– a nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői;
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
– gyakori szövegtípusok megértési stratégiái (szépirodalmi, ismeretterjesztő, tankönyvi
és médiaszövegek);
– ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel.
3. Írás, szövegalkotás
3.1. Folyékony írástechnika, olvasható, áttekinthető, a mondanivalót tükröző, tagolt íráskép
3.2. Szövegalkotás
– elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelő szöveg, egyéb, a mindennapokban
megjelenő írott és elektronikus szövegek (meghívó, e-mail, SMS, web2.0),
szabadírás;
– kommunikációs célok; szerkesztési, nyelvhelyességi, helyesírási normák.
4. A tanulási képesség fejlesztése
4.1. Kulturált könyvtárhasználat, biztonságos internethasználat
4.2. Tanulást támogató eljárások
– jegyzetelés; adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források
segítségével, egynyelvű szótárak;
– vázlatkészítés különféle eljárásokkal: magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat;
– jegyzet, vázlat alapján önálló (szóbeli és írásbeli) szövegalkotás;
– ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozásuk: magyarázat, definíció, leírás,
adat, információ, gondolattérkép, ábra, ikon, grafikon, táblázat.
4.3. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek
– kérdésfeltevés, válaszadás, gondolatmenetek, magyarázatok, következtetések,
összefüggések, kreatív eljárások.
4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése
Teljes művek:
– Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső egy-egy műve; Arany János egy bal-
ladája, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete;
Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal;
– Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Vörösmarty Mihály: Szózat; Weöres Sándor egy
költeménye;
– kortárs magyar szerzők néhány költeménye.
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
5.1. A kommunikáció
– a kommunikáció folyamatának célja és tényezői, szóbeli kommunikációs helyzetek
(kérdezés, kérés; érv, érvelés; kisközösségi kommunikáció, kiselőadás, vita);
– a mindennapi kommunikációs helyzetek nyelvi mintái és magatartási szabályai: a
kapcsolatteremtés és -tartás szóbeli és írásbeli formái, nyelvi viselkedési normák.
5.2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia
– nyelvváltozatok, nyelvjárások;
– a hazánkban élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
5.3. A nyelvi egységek közötti egyszerűbb, rendszerszerű összefüggések
– a magyar beszédhangok rendszere, a magánhangzók, a mássalhangzók, az alapvető
hangtörvények. A beszéd hangzása (hangsúly, hanglejtés, dallam, szünet, tempó);
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
– szóelemek;
– szófajok, a szavak jelentése, alaki viselkedése, mondatbeli szerepe és
kommunikációs funkciója; a szószerkezetek;
– a szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata, az állandósult szókapcsolatok;
– a szókincs változása, régi és új szavak, kifejezések;
– mondat; szerkezet, modalitás;
– az írott nyelv normái: a magyar helyesírás alapelvei.
6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése
6.1. Műnemek és műfajok
– epika, líra, dráma;
– ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, mese, mítosz, monda, novella, regény; dal,
epigramma, elégia, életkép, himnusz, óda, rapszódia; komédia, tragédia.
6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai
– kompozíció, szerkezet, hatás;
– elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, epizód, helyszín, szereplő, leírás,
párbeszéd, jellemzés;
– szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők; lírai én, motívum;
– zeneiség, ritmus, ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, rím;
– drámajáték: helyzet, monológ, dialógus, jelenet, konfliktus.
6.3. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói és hatása
– ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét;
– szó szerinti és metaforikus jelentés; hasonlat, megszemélyesítés, metafora,
metonímia, allegória, szinesztézia, szimbólum.
6.4. Téma, motívum, vándormotívum, archetípusok
– természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szülő, gyerekek és
felnőttek, próbatételek, kaland, hősiesség, ars poetica.
6.5. Irodalmi alkotások elemzési, értelmezési eljárásai
6.6. Szerzők és művek
Epika:
– magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi;
mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok,
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye;
– Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája;
– Mikszáth Kálmán egy novellája Móricz Zsigmond egy műve
– továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete
István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);
– kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.
Líra:
– Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila,
Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc,
Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;
– kortárs magyar lírai alkotások.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
– A dráma és a színház világa: egy dráma.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
7.1. Hősök, magatartásminták, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások
– érzelmek, indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;
– az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása.
7.2. Zenei, képzőművészeti vonatkozások és kapcsolódások
7.3. Regionális és helyi kulturális kötődések
– irodalmi emlékhelyek.
7.4. Stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció és játék
– dialogikus szövegek, jelenetek, drámajáték.
7.5. Szórakoztató irodalom, filmes feldolgozások
Értékelési elvek A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni:
– megszerezte-e a kellő anyanyelvi és irodalmi ismereteket;
– képes-e a fogalmak önálló, pontos használatára; a szerzett tapasztalatok, ismeretek
önálló rendszerezésére; tudja-e alkalmazni megszerzett tudását
– képes-e önálló kutatómunkára, kézikönyvek, szakkönyvek és más információforrá-
sokban való eligazodásra (meg tudja-e állapítani, mennyire megbízható egy
információforrás; össze tudja-e vetni egymással a különböző forrásokból származó
információkat);
– mennyire tudja véleményét koherensen, a fogalmak pontos használatával kifejteni
szóban és írásban;
– mennyire vesz részt a tanórai, közös munkában.
Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos
ellenőrzése és értékelése. A magyar órákon értékeljük a tanulók
– szóbeli megnyilvánulását,
– írásbeli teljesítményét.
A szóbeli megnyilvánulások lehetnek
– feleletek,
– hozzászólások,
– a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok,
– kiselőadások stb.
Az írásbeli teljesítmények
– a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása,
– alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása,
– feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása,
– iskolai és házi dolgozatok (elbeszélés, leírás, jellemzés, érvelő, meggyőző
szövegtípusok, véleménynyilvánítás írásban, műértelmezés, levél, ismertetés
A témahetekre fordított órák témái: szövegértés az egészséges életmódhoz kapcsolódóan,
ismeretterjesztő szövegek feldolgozása, az advent eredete, az adventi szokások, karácsonyhoz
kötődő irodalmi alkotások, versek elemzése, értelmezése, bibliai történetek, báró Eötvös
József élete és kora, régi és magyar diákszavak, ismeretterjesztő szövegek az „öko”-
témákhoz kapcsolódóan.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A továbbhaladás feltételei 7. évfolyamon Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás,
hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait
követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról,
olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.
A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás,
szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.
Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek
szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai
alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A
szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb
összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás,
képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz,
cselekményvázlat írása.
Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos
megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult
nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a
tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának,
az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási
szótár önálló használata.
A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához
ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak
felhasználásával.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.
Optimum:
A felvilágosodás, klasszicizmus, versciklus, romantika, szónoki beszéd, alkalmi vers; szám-,
eredet-, eredmény-, hasonlító határozó, értelmező jelző.
Ellenőrzés:
Magyar irdalom:
Témazárók: A reformkor
Kisepikai műfajok
A regény változatai
Fogalmazások: Elbeszélés jellemzéssel
Elbeszélés párbeszéddel
Leírás
Magyar nyelv: Helyesírás év végén
A továbbhaladás feltételei 8 . évfolyamon
A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések
felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.
Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és
hatásának felismerése.
A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása,
memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi
előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő
stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok
stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük
példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló
véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a
XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a
korban.
A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.
A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani
jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a
jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása
szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása.
A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.
Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.
Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.
Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az
improvizációs játékokban.
Optimum:
Önéletrajzi regény, a realizmus, a naturalizmus, esszé, leoninus, szonett, impresszionizmus,
humoreszk, jellemkomikum, vízió, soráthajlás, képvers, paródia, tömegkommunikációs
műfajok sajátos jelentéstartalmú alárendelt összetett mondatok, feltételes, hasonlító,
nyelvcsaládok
Ellenőrzés:
Magyar irdalom:
Témazárók: A Nyugat első nemzedéke
Az irodalom nagy témái
A regény változatai
Év végén: szövegértés, irodalomelmélet
Fogalmazások: elbeszélés jellemzéssel
Kritika írása egy elemzett műről
Könyvajánlás, ismertetés
Magyar nyelv: A mondat- az összetett mondat, ismeretek az anyanyelvről, helyesírás év
végén
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak nem a minimum követelményt
tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. E
részlet célja elsősorban a legfőbb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a
megnevezése az évi anyagban. Tájékoztatásul szolgálhat arra, hogy amíg az osztály ezeket a
követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 20%-os keret terhére ne új
anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár
differenciáltan az elmaradt tanulókkal.
A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az
életkori teljesítőképességhez szabott megkövetelése. Az 5–6. évfolyamon a nyelvtani és
irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7–8. évfolyamon már a megnevezésük
fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása
feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tanulói teljesítmény értékelésének legfőbb szempontja a szövegértésben és
szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is)
az évfolyamon megkövetelhető szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az
irodalmi és az ismeretterjesztő művek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény
megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok
változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók
a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére elsősorban olyan írásbeli
és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legfőbb törekvéseivel
összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehetőséget adnak a nyelvi kreativitás, a
személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is.
A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgyűjtésen (könyvtári
búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy
műfajban (beszámoló, olvasónapló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás, műsorrészlet
stb.).
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV
(ALAP)
7. évfolyam
Évi óraszám: 36 óra
Heti óraszám: 1 óra
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 3
2. Olvasás, szövegértés 3
3. Írás, fogalmazás 3
4. Helyesírás 4
5. A nyelv szerkezete és jelentése + Összefoglalás 19
6. Szabadon tervezhető órakeret 4
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;
beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás,
távolság, külső megjelenés.
A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat,
valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek
tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.
. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés)
tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése.
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó
attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és
hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a
beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.
A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a
tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.
Minden tantárgy:
felszólalás, kiselőadás,
(ünnepi) beszéd, részvétel
beszélgetésben, vitában.
Vizuális kultúra: szöveg és
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,
vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása
a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.
Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti)
helyzetekben.
kép kapcsolata a vizuális
médiumokban.
Dráma és tánc: kifejező
szövegmondás dramatikus
játékban.
Ének-zene: beszédhang,
énekhang, beszédtempó,
ritmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása
különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba
felismerése, korrigálása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák
(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.
A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.
A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,
információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása
nyomtatott és elektronikus szövegekben.
Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes
információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából.
A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének
képességének fejlesztése.
A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak
felismertetése, a nehézségek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb
technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív
olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.
A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív
olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem
folyamatos szövegeken.
Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák
összefüggéseinek felfedése, értelmezése.
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdése.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.
Minden tantárgy: az
egyes tantárgyakban
olvasott szövegek
feldolgozásának
tantárgyi sajátosságai.
Informatika: keresési
ismeretek alkalmazása.
Vizuális kultúra: ábrák,
képek, illusztrációk
értelmezése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,
szövegfeldolgozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott
témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák,
érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak
felhasználásával.
A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás
folyamatközpontúságának alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai
kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a
szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés
képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.
Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a
műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.
Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő
kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.
A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.
A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,
következményeinek elemző megismerése, megvitatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos
jelölése.
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,
törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,
jellemzés, vélemény.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online
felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).
Informatika: a
szövegszerkesztő
programok lehetőségei.
Vizuális kultúra:
tipográfia ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,
blog; önéletrajz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,
hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás
folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő
helyesírás értelem tükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési
képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak
írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek
leggyakoribb szabályainak megismertetése.
A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az
értelemtükröztető rendszer megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle
írásbeli műfajokban. Összetett szavak helyesírásának alapvető
szabályainak megismerése, alkalmazása.
Informatika: a helyesírási
ellenőrző programok.
Vizuális kultúra:
tipográfiai ismeretek –
esztétikus és célszerű
íráskép.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése + Összefoglalás Órakeret
23 óra
Előzetes tudás
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,
melléknévi, határozószói igenév.
Mondatfajták típusai, használatuk.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és
szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának
felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi
kommunikációban.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.
A szóalkotási módok megismertetése.
A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök
tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,
szövegszervező ereje.
Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a
kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.
Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.
A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó
viszonyszók és mondatszók.
A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és
alkotásuk.
A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a
hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.
Vizuális kultúra: vizuális
kommunikáció, a
vizuális közlések
felépítése.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv
szóalkotása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik,
vonzatok.
A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai.
A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése
szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos
szóalkotás-képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség),
határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).
Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.
Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.
Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző
régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak
értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és
irodalmi példákon.
Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány
jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.
A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése,
összehasonlítása.
A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a magyarság
történetének kezdetei.
Ének-zene: régi és új
stílusú népdalok.
Szabadon tervezhető órakeret: 4 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Ismeretterjesztő szövegek az „öko”- hézhez
kapcsolódóan.
1 óra
Egészséghét Szövegértésaz egészséges életmódhoz kapcsolódóan,
ismeretterjesztő szövegek feldolgozása 1 óra
Adventi-hét Az advent eredete, adventi szokások, karácsonyhoz
kötődő irodalmi alkotások, versek elemzése, értelmezése,
bibliai történetek.
1 óra
Eötvös-hét báró Eötvös József élete és kora, régi és magyar
diákszavak
1 óra
Az évi 36 óra tartalmazza az összefoglaló-és a témazáró dolgozatok óráit is.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV
(HUMÁN, REÁL)
7.évfolyam
Évi óraszám: 72 óra
Heti óraszám: 2 óra
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma
Témakör Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 3
2. Olvasás, szövegértés 3
3. Írás, fogalmazás 3
4. Helyesírás 4
5. A nyelv szerkezete és jelentése 23
6. Szabadon tervezhető órakeret 7
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
Órakeret
3 óra + 2
óra
Előzetes tudás
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;
beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás,
távolság, külső megjelenés.
A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat,
valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek
tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.
A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés)
tudatosításával a nyelvi, nemzeti identitás erősítése.
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó
attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és
hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a
beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.
A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a
tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.
Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,
vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása
a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.
Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti)
helyzetekben.
+1 óra: Összefoglaló óra
+1 óra: Témazáró
Minden tantárgy:
felszólalás, kiselőadás,
(ünnepi) beszéd, részvétel
beszélgetésben, vitában.
Vizuális kultúra: szöveg és
kép kapcsolata a vizuális
médiumokban.
Dráma és tánc: kifejező
szövegmondás dramatikus
játékban.
Ének-zene: beszédhang,
énekhang, beszédtempó,
ritmus.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása
különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba
felismerése, korrigálása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák
(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.
A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.
A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,
információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása
nyomtatott és elektronikus szövegekben.
Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes
információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából.
A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének
képességének fejlesztése.
A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak
felismertetése, a nehézségek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb
technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív
olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.
A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív
olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem
folyamatos szövegeken.
Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák
összefüggéseinek felfedése, értelmezése.
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdése.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.
Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Minden tantárgy: az
egyes tantárgyakban
olvasott szövegek
feldolgozásának
tantárgyi sajátosságai.
Informatika: keresési
ismeretek alkalmazása.
Vizuális kultúra: ábrák,
képek, illusztrációk
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,
szövegfeldolgozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott
témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák,
érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak
felhasználásával.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás
folyamatközpontúságának alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai
kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, a
szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés
képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb.
Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a
műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.
Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő
kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.
A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.
A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,
következményeinek elemző megismerése, megvitatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos
jelölése.
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,
törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,
jellemzés, vélemény.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online
felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).
Informatika: a
szövegszerkesztő
programok lehetőségei.
Vizuális kultúra:
tipográfia ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,
blog; önéletrajz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírás
Órakeret
4 óra + 3
óra
Előzetes tudás Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,
hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás
folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő
helyesírás értelem tükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési
képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak
írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek
leggyakoribb szabályainak megismertetése.
A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása, az
értelemtükröztető rendszer megismertetése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle
írásbeli műfajokban. Összetett szavak helyesírásának alapvető
szabályainak megismerése, alkalmazása.
+2 óra: Helyesírás, helyesírásunk gyakorló órák
+1 óra: Tollbamondás
Informatika: a helyesírási
ellenőrző programok.
Vizuális kultúra:
tipográfiai ismeretek –
esztétikus és célszerű
íráskép.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése
Órakeret
23 óra +
24 óra
Előzetes tudás
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,
melléknévi, határozószói igenév.
Mondatfajták típusai, használatuk.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és
szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának
felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi
kommunikációban.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.
A szóalkotási módok megismertetése.
A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök
tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,
szövegszervező ereje.
Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a
kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.
+2 óra: az állítmány, az állítmány fajtái, gyakorlás
+1 óra: a tárgy gyakorlása
+1 óra: összefoglalás: az alany, az állítmány, a tárgy
+1 óra: témazáró dolgozat írása
+1 óra: a határozós szószerkezet
+1 óra: a helyhatározós szószerkezet
+1 óra: az időhatározós szószerkezet
+1 óra: a módhatározós szószerkezet
+1 óra: az eszközhatározós szószerkezet
+1 óra: az ok-és célhatározós szószerkezet
+1 óra: a fok-és mértékhatározós szószerkezet
+1 óra: az állapothatározós szószerkezet
+1 óra: a társashatározós szószerkezet
+1 óra: a részeshatározós szószerkezet
+1 óra: az állandóhatározós szószerkezet
Vizuális kultúra: vizuális
kommunikáció, a
vizuális közlések
felépítése.
Idegen nyelvek: a tanult
idegen nyelv
szóalkotása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
+2 óra: Hogyan használjuk a határozós szószerkezetek?
Készségfejlesztés, gyakorló órák. Összefoglaló órák.
+1 óra: témazáró dolgozat írása
+3 óra: a jelzők, a jelzős szószerkezetek (a minőség, a mennyiség,
a birtokos-és az értelmező jelzős szószerkezetek)
+2 óra: gyakorlás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség),
határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).
Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.
Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.
Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző
régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak
értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és
irodalmi példákon.
Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány
jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.
A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése,
összehasonlítása.
A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a magyarság
történetének kezdetei.
Ének-zene: régi és új
stílusú népdalok.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Ismeretterjesztő szövegek az „öko”- héthez
kapcsolódóan. 1 óra
Egészséghét Szövegértésaz egészséges életmódhoz kapcsolódóan,
ismeretterjesztő szövegek feldolgozása 2 óra
Adventi-hét
Az advent eredete, adventi szokások, karácsonyhoz
kötődő irodalmi alkotások, versek elemzése, értelmezése,
bibliai történetek.
2 óra
Eötvös-hét báró Eötvös József élete és kora, régi és magyar
diákszavak
2 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
MAGYAR NYELV
(ALAP, HUMÁN, REÁL)
8.évfolyam
Évi óraszám: 72 óra
Heti óraszám: 2 óra
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra
2. Olvasás, szövegértés 6 óra
3. Írás, fogalmazás 4 óra
4. Helyesírás 9 óra
5. A nyelv szerkezete és jelentése 29 óra
6. A nyelv állandósága és változása 7 óra
7. Szabadon tervezhető órakeret 7 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet;
beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus,
testtartás, távolság, külső megjelenés.
A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód,
kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel
formái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek
tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése.
Különféle iskolai közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a
helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs,
nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési
sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításával a nyelvi, nemzeti
identitás erősítése.
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, az elfogadó
attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és
hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a
beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.
A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a
tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.
Minden tantárgy:
felszólalás, kiselőadás,
(ünnepi) beszéd,
részvétel
beszélgetésben,
vitában.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben,
vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása
a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.
Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti)
helyzetekben.
A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés,
vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés,
kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő
beszédmód, szókincs használata.
Vizuális kultúra:
szöveg és kép
kapcsolata a vizuális
médiumokban.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás
dramatikus játékban.
Ének-zene:
beszédhang, énekhang,
beszédtempó, ritmus.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás,
köszöntő, ünnepi beszéd.
Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.
Sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása
különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba
felismerése, korrigálása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák
(intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.
A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.
A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák,
információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása
nyomtatott és elektronikus szövegekben.
Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes
információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség
szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő
manipulációk felismerésének képességének fejlesztése.
A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak
felismertetése, a nehézségek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb
technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív
olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.
A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.
A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív
olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem
folyamatos szövegeken.
Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák
Minden tantárgy: az
egyes tantárgyakban
olvasott szövegek
feldolgozásának
tantárgyi sajátosságai.
Informatika: keresési
ismeretek alkalmazása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
összefüggéseinek felfedése, értelmezése.
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,
a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdése.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.
Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat.
Vizuális kultúra: ábrák,
képek, illusztrációk
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg,
szövegfeldolgozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal.
Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok,
példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és
forrásainak felhasználásával.
A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás
folyamatközpontúságának alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai
kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége,
a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,
konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete,
alkalmazása stb.
Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a
műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.
Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő
kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.
A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.
A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek,
következményeinek elemző megismerése, megvitatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos
jelölése.
Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás
(hír, interjú, riport, tudósítás).
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása,
törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés,
jellemzés, vélemény.
Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online
felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).
Informatika: a
szövegszerkesztő
programok lehetőségei.
Vizuális kultúra:
tipográfia ismeretek.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment,
blog; önéletrajz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve,
hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás
folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő
helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési
képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak
írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek
leggyakoribb szabályainak megismertetése.
A nyelvtani ismeretek alapján megismert összetett szavak helyesírása,
az értelemtükröztető rendszer megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle
írásbeli műfajokban.
Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.
A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő)
írásmódja.
Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályainak megismerése,
alkalmazása.
Informatika: a
helyesírási ellenőrző
programok.
Vizuális kultúra:
tipográfiai ismeretek –
esztétikus és célszerű
íráskép.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont,
gondolatjel).
Egyenes, szabad függő, függő idézet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése Órakeret
29 óra
Előzetes tudás
Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév,
melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi,
melléknévi, határozószói igenév.
Mondatfajták típusai, használatuk.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és
szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának
felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi
kommunikációban.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.
A szóalkotási módok megismertetése.
A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták,
szövegszervező ereje.
Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a
kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.
Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.
A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó
viszonyszók és mondatszók.
A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és
alkotásuk.
A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a
hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.
Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik,
vonzatok.
A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai.
A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése
szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos
szóalkotás-képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
Vizuális kultúra:
vizuális
kommunikáció, a
vizuális közlések
felépítése.
Idegen nyelvek: a
tanult idegen nyelv
szóalkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.
Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és
bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.
Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség),
határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).
Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.
Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédige, igekötő.
Mondatszó, indulatszó, módosítószó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv állandósága és változása Órakeret
7 óra
Előzetes tudás A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése.
A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának
megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző
régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak
értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és
irodalmi példákon.
Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány
jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a magyarság
történetének kezdetei.
Ének-zene: régi és új
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata.
A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése,
összehasonlítása.
A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között.
Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.
stílusú népdalok.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét Ismeretterjesztő szövegek az „öko” - héthez
kapcsolódóan. 1 óra
Egészséghét Tollbamondás az egészséges életmód témaköréhez. 2 óra
Adventi-hét Az adventhez kapcsolódóan az ünnepkörhöz kapcsolódó
szavak, kifejezések keresése, betűrendbe sorolása,
magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása.
2 óra
Eötvös-hét Báró Eötvös József élete és kora. Régies nevek
helyesírása, mondatrészek kikeresése, felismerése,
mássalhangzó törvények alkalmazása, mondatok
felismerése.
2 óra
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM
(ALAP, REÁL, HUMÁN)
7. évfolyam
Évi óraszám: 72 óra (65+7)
Heti óraszám: 2 óra
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1. Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés,
novella, legenda, anekdota) 10 óra
2. Nagyepikai alkotás – regényelemzés 8 óra
3. Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal,
epigramma) 22 óra
4. Egy korstílus – a romantika 8 óra
5. Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a
romantikus korstílus (regényelemzés) 8 óra
5. Drámai műfajok (egy komédia) 8 óra
7. A média kifejezőeszközei (1)
Történet és elbeszélés a mozgóképen 1 óra
8. Szabadon tervezhető órakeret 7 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella,
legenda, anekdota)
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal).
Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés.
Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés,
párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet,
együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi
választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése.
Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Az egyes kisepikai műfajok
sajátosságai (pl. tér-,
időviszonyok, előreutalás,
késleltetés, nézőpont,
szerkesztésmód, szereplők,
hangnem, téma, motívumok).
Kosztolányi Dezső írásai (pl. Esti
Kornél) Mikszáth Kálmán és más
magyar elbeszélők alkotásai.
A tanuló kisepikai alkotásokban
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat;
érzékeli az elbeszélés és a
történet időrendje közötti
eltérést;
azonosítja az előreutalásokat,
késleltetéseket;
felismeri az elbeszélői
nézőpontot, beszédhelyzetet;
Erkölcstan:
nemzedékek, család,
felnőttek, gyerekek
kapcsolatai.
Dráma és tánc: érzelmi
tartalmak kifejezése
drámajátékban,
szerepjátékban.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
műelemzések nyomán rögzíti
az egyes műfajok
sajátosságait;
azonosítja az irodalom nagy
témáit, pl. család, iskola,
gyerekek és felnőttek,
próbatételek;
képes az irodalmi élmény
megosztására;
képes érzelmi tartalmak
felismerésére, erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére, pl.
indulatok, szeretet,
együttérzés, segítőkészség,
félelem, bizalom, hála;
memoriterek (prózaepikai
szövegrészletek) előadására.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény,
szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nagyepikai alkotás – regényelemzés Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni
olvasmányok, ifjúsági regények).
Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok,
cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők
rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás
érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása.
Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése.
Nagyepikai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása,
elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés
érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító
szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján
műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések
megfogalmazásának képessége.
Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása,
olvasmányainak ajánlása.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Mikszáth Kálmán: Szent Péter
esernyője – sok szempontú
megközelítés.
A tanuló nagyepikai
alkotás(ok)ban
azonosítja, elemzi az idő- és
Informatika: források
önálló feltárása és
felhasználása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet,
anekdotikusság.
A szereplők jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
Ajánlott és/vagy egyéni
olvasmányok, pl. Jules Verne,
Mark Twain, Dickens és mások
műveiből; a klasszikus és kortárs,
magyar és világirodalmi ifjúsági
irodalomból – műbemutatások,
értelmezések, ajánlások (a házi
olvasmányok megközelítési
szempontjainak alkalmazása,
önálló állásfoglalással).
térviszonyokat;
érzékeli az elbeszélés és a
történet időrendje közötti
eltérést;
azonosítja az előreutalásokat,
késleltetéseket;
felismeri az elbeszélői
nézőpontot, beszédhelyzetet;
a műelemzés nyomán rögzíti
a műfaji sajátosságokat;
azonosítja az irodalom nagy
témáit (pl. család, gyerekek és
felnőttek, próbatételek,
szerelem);
képes az irodalmi élmény
megosztására;
képes a szereplők
jellemzésére, tetteik
minősítésére; erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére;
memoriterek (prózaepikai
szövegrészletek) előadására;
képes annak felismerésére és
tudatosítására, hogy az
elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és
tapasztalatszerzést;
képes az irodalmi élmény
megosztására,
olvasmányainak ajánlására;
alkalmas az önálló
olvasmányválasztás
indoklására.
Földrajz: az olvasott
művek topológiája.
Erkölcstan: erkölcsi
dilemmák.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat,
epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Órakeret
22 óra
Előzetes tudás
Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény,
életkép.
Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés (ütem, felező 8-as, felező 12-
es.) Időmértékes verselés, versláb. Rím, rímelhelyezkedés, páros rím,
félrím, alliteráció. Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora.
Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet,
megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok)
felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a
belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek
fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep
elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi
tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú
megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Alkotások műfaji szempontokból
a magyar irodalom különféle
korszakaiból, pl. Ady Endre,
Arany János, Csokonai Vitéz
Mihály (A Reményhez), Janus
Pannonius (Pannónia dicsérete),
József Attila, Kölcsey Ferenc,
Petőfi Sándor, Radnóti Miklós,
Szabó Lőrinc, Vörösmarty
Mihály, Weöres Sándor műveiből
és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
Tematikus, motivikus
kapcsolódások felismerése – a
műválasztás felölel alapvető lírai
témákat (pl. természet, évszakok
és napszakok, szülőföld, haza,
család, szerelem, öntudat,
költősors, költészet/ars poetica).
Nemzeti himnuszunk, ódáink –
Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty:
Szózat; Petőfi: Nemzeti dal –
műértelmezések, sok szempontú
elemzések (pl. vershelyzet,
szerkezet, műfaji változat,
poétikai megoldások, versforma
Választható pl. József Attila,
Radnóti Miklós, Weöres Sándor,
Szilágyi Domonkos, Borbély
Szilárd)
A tanuló
felismeri az alapvető lírai
műfajok sajátosságait
különböző korok alkotóinak
művei alapján (elsősorban
19-20. századi alkotások);
felismeri néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a
megszólító-megszólított
viszony néhány jellegzetes
típusát;
azonosítja a művek
tematikáját, meghatározó
motívumait; felfedez műfaji
és tematikus-motivikus
kapcsolatokat;
azonosítja a zenei és ritmikai
eszközök típusait, felismeri
funkciójukat, hangulati
hatásukat;
azonosít képeket, alakzatokat,
szókincsbeli és mondattani
jellegzetességeket, a lexika
jelentésteremtő szerepét
megérti a lírai szövegekben;
megismeri a kompozíció
meghatározó elemeit (pl.
tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai
szerkezet, beszédhelyzet és
változása);
felismer érzelmi tartalmakat;
sok szempontú
megközelítésben elemez,
értelmez különféle műfajú
lírai alkotásokat és meg is
tanul néhányat (pl.
elégia/Csokonai Vitéz
Ének-zene: ritmusok,
ritmusfajták
azonosítása.
Vizuális kultúra: a
kompozíció szerepe a
festészetben,
építészetben.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Mihály: A Reményhez;
epigramma/Janus Pannonius:
Pannónia dicsérete);
sok szempontú
megközelítésben értelmezi,
elemzi nemzeti
himnuszunkat, ódáinkat
(Kölcsey: Hymnus;
Vörösmarty: Szózat; Petőfi:
Nemzeti dal; memoriterek is).
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes
időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus,
trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter,
pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat,
megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás,
szórendcsere.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egy korstílus – a romantika Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek
megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel.
Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel.
Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti
kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális
források használatával.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Egy korstílus – a romantika.
Egy-két szemelvény a korszak
jellemző alapvetéseiről,
törekvéseiről (pl. szabadság az
irodalomban; új, jellegzetes
műfajok; kevertség, töredékesség;
romantika és népiesség).
Szemelvények Kölcsey,
Vörösmarty, Petőfi korstílusra
jellemző, különféle műfajú,
tematikájú alkotásaiból (pl.
Kölcsey: Huszt; Vörösmarty:
Ábránd; Petőfi: Egy gondolat
bánt engemet…).
A tanuló
ismerkedik egy korstílussal, a
korstílus és egy-egy mű
közötti összefüggéssel;
ismerkedik a korszak irodalmi
életével (pl. folyóiratok,
színházi élet, irodalmi
kapcsolatok);
megismeri a korszakolás
nehézségeit; a romantika
hátterét, esztétikai elveit,
törekvéseit, ábrázolásmódját,
hangnemeit; a stílus
formajegyeit;
ismerkedik romantika és
népiesség, romantika és
reformkor összefüggésével;
jellemző műveken felismeri a
Vizuális kultúra:
romantikus
festmények, épületek,
viseletek.
Ének-zene: a zenei
romantika.
Informatika: önálló
ismeretszerzés, a
források azonosítása.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
legjellemzőbb romantikus
jegyeket, vonásokat;
felismer zenei és
képzőművészeti
vonatkozásokat,
kapcsolódásokat;
az önálló ismeretszerzés
többféle módszerével (pl.
internet, elektronikus
könyvtár) is gyűjt
információkat.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés,
romantikus képalkotás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nagyepikai alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus
korstílus (regényelemzés)
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus
korstílus.
Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok,
cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők
rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek
azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak,
döntéseinek mérlegelésére.
Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú
megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások,
késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők).
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás
(regényelemzés) - sok szempontú
megközelítés.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
(vagy esetleg egy másik regénye,
pl. Az új földesúr vagy A jövő
század regénye) – sok szempontú
megközelítés.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet.
Hősök, magatartásformák,
erkölcsi választások – a szereplők
jellemzése (egyéni
A tanuló egy Jókai-regényben
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat, az
előreutalásokat,
késleltetéseket, epizódokat; a
szereplők kapcsolatait, a
cselekmény elemeit;
felismeri az elbeszélői
nézőpontot, beszédhelyzetet;
műelemzés nyomán rögzíti a
műfaji sajátosságokat és
romantikus epika jellemzőit;
azonosítja a műben megjelenő
tematikát (pl. család,
szerelem, hősiesség,
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: a történelmi
regény eseményei és a
történelem.
Földrajz: az olvasott
Jókai-regény
topológiája.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Jókai-
regények filmes
adaptációi.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
állásfoglalással).
Regényműfaji változat (pl.
heroikus regény, irányregény,
utópia stb.).
A romantika megjelenési formái
(pl. szerkezet,
cselekményfordulatok, jellemek,
hangnem, előadásmód).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
hazafiság, önfeláldozás);
képes a szereplők
jellemzésére, tetteik
minősítésére; erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére;
alkalmas a megjelenített
értékek, erkölcsi kérdések,
motivációk,
magatartásformák
felismerése, értelmezésére;
alkalmas az irodalmi élmény
megosztására; beszámoló,
ajánlás készítésére, különféle
vélemények összevetésére;
képes memoriterek
(prózaepikai szövegrészletek)
előadására;
képes annak felismerésére és
tudatosítására, hogy az
elemző-értelmező olvasás
elmélyíti az élmény- és
tapasztalatszerzést.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus
hős, jellem, ábrázolásmód.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Drámai műfajok (egy komédia) Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Dramatikus játék, dialógus, szerepjáték, dráma, színház.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a
műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása.
Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti
hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített
konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum, mint
műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése.
Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás
megbeszélésében.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Drámai műfajok - egy komédia
sok szempontú megközelítése
Molière: Fösvény (esetleg pl.
Képzelt beteg) vagy Shakespeare
A tanuló
megismeri a drámai műnem
legfontosabb jellemzőit, a
komédia műfaját közös és
önálló olvasással,
Dráma és tánc: dráma
és színház, a színházi
megjelenítés,
szituáció, jellem,
díszlet, színpadi
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
egy vígjátéka vagy Szigligeti:
Liliomfi vagy Goldoni: Két úr
szolgája.
Tér- és időviszonyok, szereplők
rendszere, alapszituáció,
cselekmény, konfliktusok.
Drámai szerkezet.
A komikum megjelenési formái
(pl. helyzet- és jellemkomikum).
Komikus jellem, jellemtípus.
feldolgozással, műelemzéssel;
képes az epikai és a drámai
történetmegjelenítés közötti
hasonlóságok és eltérések
azonosítására;
a drámai szerkezet, drámai
jellem és nyelv néhány
jellemzőjének felismerésére;
a komikum mint műfajformáló
minőség felismerésére,
formáinak
megkülönböztetésére;
egy jellemtípus azonosítására;
képes szituációk és instrukciók
értelmezésére, esetleg
megjelenítésére;
alkalmas részlet
megtanulására, esetleg jelenet
előadására az olvasott drámai
műből, valamint egy látott
jelenet (színházi előadás vagy
felvétele) értelmezésére.
szövegmondás.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum,
jellemkomikum, típus, jellemtípus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média kifejezőeszközei (1)
Történet és elbeszélés a mozgóképen
Órakeret
1 óra
Előzetes tudás
Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő
egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat.
Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt.
Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-
okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a
cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.
Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni
mindennapi konfliktusokat.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás
erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent.
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és
konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a
médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban).
Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének
megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board,
animáció, interjú alkalmazásával).
A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a
jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti
egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata.
A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és
történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és
tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek
elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert
fogalmainak alkalmazása.
Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk,
közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő,
kifejezőkészség fejlesztése.
Vizuális kultúra: idő-
és térbeli változások
megjelenítése
képsorozatokkal.
Dráma-tánc: az
alapvető fogalmak
(történet, cselekmény,
szándék, feszültség,
konfliktus,
fordulópont stb.)
ismerete és
alkalmazása a saját
játékok értékelő
megbeszélése során.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció,
expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét 1 óra
Egészséghét 2 óra
Adventi-hét 2 óra
Eötvös-hét 2 óra
Ajánlott irodalom- még- a humán tagozaton: Tandori Dezső: A versreszelő, Szakács
Eszter:”Boldog, szomorú dal”, Ágai Ágnes: A titkokat…..,Kukorelly Endre:A szerelem
romjai,Csukás István:A sínen ül a fehér nyúl,Petri György:Nagymama
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
IRODALOM
(ALAP, REÁL, HUMÁN)
8. évfolyam
Évi óraszám: 72 óra (65+7)
Heti óraszám: 2 óra
Ajánlott irodalom a humán tagozaton:
Agatha Cristie: Tíz kicsi néger, Alexandre Dumas: A három testőr, Michael Ende:
Momo, Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Scott O Dell: Kék delfinek
szigete, Kányádi Sándor: Fától fáig, John Boyne: A csíkos pizsamás fiú, Anna Frank
naplója
A tematikai egységek áttekintő beosztása
Témakör
sorszáma Témakör Óraszám
1.
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella,
elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz,
ballada
13 óra
2. Nagyepikai alkotás – regényelemzés 8 óra
3.
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal,
epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra
17 óra
4. Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus
modernség)
6 óra
5.
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató
irodalom köréből - magyar vagy világirodalom,
regényelemzés
8 óra
5. Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia 7 óra
7. A média kifejezőeszközei (2)
A mozgókép és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése 3 óra
8. A média társadalmi szerepe, használata
A média nyelve, a médiaszövegek elemzése 3 óra
9. Szabadon tervezhető órakeret 7 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella,
elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz,
ballada
Órakeret
13 óra
Előzetes tudás
Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda,
mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota,
ballada.
Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés,
párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.
A tematikai
egység nevelési-Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak
felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
fejlesztési céljai indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).
Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések
alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások
megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Kisepikai alkotások - prózai és
verses műfajok.
Novella, elbeszélés, kisregény,
anekdota, karcolat, egyperces
novella, komikus eposz, ballada -
műfaji rendszerezés.
Tematikus kapcsolódások,
archetipikus helyzetek
felismerése (pl. gyerekkor-
felnőttkor, szegénység-
gazdagság, bűn-bűnhődés,
házastársi kapcsolatok, hűség,
kitartás, beavatás).
Kosztolányi Dezső, Móricz
Zsigmond, Mikszáth Kálmán,
Örkény István műveiből,
valamint választható:
Petőfi Sándor: A helység
kalapácsa – a komikus eposz
műfaji sajátosságai, illetve Arany
János egy balladája (pl. Zách
Klára; Szondi két apródja).
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
(részletek) – házi olvasmány.
A karcolatgyűjtemény szerkezete;
pár-novellák összevetése.
A tanuló
műelemzések során rögzíti az
egyes műfajok sajátosságait
is;
felismeri az epikus
közlésformát, valamint a
verses és a prózaforma
műfajmegkötő vagy műfaj-
független szerepét;
alkalmazza a művek már
ismert értelmezési
szempontjait (elemzi az idő-
és térviszonyokat, szerkezeti
megoldásokat,
előreutalásokat,
késleltetéseket);
felismeri az elbeszélői
nézőpontot, beszédhelyzetet;
azonosítja az irodalom nagy
témáit, pl. család, iskola,
gyerekek és felnőttek,
szegénység;
a kisepikai műfajok
rendszerezésével (eredet,
forma, műfaji jellemzők)
összefoglalja, átismétli a négy
év során megszerzett
ismereteit;
képes az irodalmi élmény
megosztására;
képes érzelmi tartalmak
felismerésére, erkölcsi
választások értelmezésére és
véleményezésére, pl.
indulatok, szeretet,
együttérzés, segítőkészség,
félelem, bizalom, hála stb.;
memoriterek (verses és
prózaepikai szövegrészletek)
előadására.
Vizuális kultúra:
témák, tematikus
kapcsolódások a
festészetben.
Erkölcstan: beavatás;
bűn, bűnhődés,
lelkiismeret.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás,
élménymegosztás.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet,
időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nagyepikai alkotás - regényelemzés Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések.
Nagyepikai alkotások közlésformái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők
jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi
választások értelmezésére, megbeszélésére, véleményezésére.
Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése,
feldolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az
irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek,
gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek,
szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a
szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek,
erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás – egy regény
sok szempontú megközelítése.
Pl. Tamási Áron: Ábel a
rengetegben vagy Szabó Magda:
Abigél vagy Móricz Zsigmond:
Légy jó mindhalálig (vagy egy
másik regénye, pl. Pillangó,
Árvácska) vagy Gárdonyi Géza:
A láthatatlan ember vagy egy
kortárs magyar vagy
világirodalmi alkotás.
Tér- és időviszonyok,
cselekmény, szerkezet, elbeszélői
nézőpont, hangnem,
ábrázolásmód.
Hősök, tettek, magatartásformák
– a szereplők jellemzése (egyéni
állásfoglalással).
Regényműfaji változat (pl.
fejlődésregény, történelmi
regény, példázatos regény).
Elemzések, értelmezések és
kreatív írások.
A tanuló nagyepikai
alkotás(ok)ban
azonosítja, elemzi az idő- és
térviszonyokat, a narráció
sajátosságait (az elbeszélés és
a történet időrendje,
előreutalások, késleltetések);
a műfaji változatot;
felismeri az elbeszélői
nézőpontot, beszédhelyzetet;
azonosítja az irodalom nagy
témáit, pl. szülő és gyerek,
gyerekek és felnőttek, iskola
és nevelés; beavatás,
próbatételek, szerelem.
A tanuló
képes a szereplők
jellemzésére, tetteik
minősítésére; alapvető emberi
helyzetek, erkölcsi
választások értelmezésére és
megbeszélésére,
véleményezésére;
felidézi és rendszerezi az
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: nagyepikai
alkotások
társadalomképe.
Erkölcstan: hősök,
tettek,
magatartásformák
értelmezése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
nagyepikai alkotások
filmes feldolgozásai és
hatásuk.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
olvasott, feldolgozott
regényeket (összefoglalás);
képes az irodalmi élmény
megosztására,
olvasmányainak ajánlására;
alkalmas az önálló
olvasmányválasztás
indoklására;
memoriterek (prózaepikai
szövegrészletek) előadására.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor,
példázat / parabola, történelmi regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal,
epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma.
Poétikai és verstani alapfogalmak.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése, hogy a líra különböző műfajai az emberi érzelmek,
erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét
teremtik meg.
Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet,
megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok)
felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék,
a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek
fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep
elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az
érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak
megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú
megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.
Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére,
közműveltségi helyének, szerepének megértésére.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Lírai és átmeneti műfajok,
műtípusok, pl. óda, dal,
epigramma, elégia, ekloga,
életkép, tájlíra, hangulatlíra,
gondolati líra - műfaji
rendszerezés.
Tematikus, motivikus
kapcsolódások felismerése (a
műválasztás felölel alapvető lírai
A tanuló
elemzi az alapvető lírai
műfajok sajátosságait
különböző korok alkotóinak
művei alapján, értelmezi
néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a
megszólító-megszólított
viszony néhány jellegzetes
típusát;
Ének-zene: dallam- és
ritmusvariációk;
énekelt versek,
ritmushatások; a
rockzene néhány
jellemzője.
Dráma és tánc:
kifejező
szövegmondás.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
témákat, pl. természet, évszakok
és napszakok, szülőföld, haza,
család, szerelem, háború,
szabadság, öntudat, költősors,
költészet / ars poetica).
Verstani, poétikai fogalmak
rendszerezése.
Szemelvények Ady Endre, Arany
János, Csokonai Vitéz Mihály,
Janus Pannonius, József Attila,
Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor,
Radnóti Miklós (Nem tudhatom),
Szabó Lőrinc, Vörösmarty
Mihály, Weöres Sándor műveiből
és kortárs magyar lírai
alkotásokból.
Szemelvények a reklám és a
popzene új szóbeli költészetéből.
A fogalmi háló a választott
művekhez kapcsolódik.
azonosítja a művek
tematikáját, meghatározó
motívumait; felfedez műfaji
és tematikus-motivikus
kapcsolatokat;
elemzi a zenei és ritmikai
eszközök típusait, felismeri
funkciójukat, hangulati
hatásukat;
elemzi a képeket, alakzatokat,
szókincsbeli és mondattani
jellegzetességeket, a lexika
jelentésteremtő szerepét
megérti a lírai szövegekben;
elemzi a kompozíció
meghatározó elemeit (pl.
tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai
szerkezet, beszédhelyzet és
változása);
elemzi a művekből feltáruló
érzelmi tartalmakat;
sok szempontú
megközelítésben elemez,
értelmez különféle műfajú
lírai alkotásokat és meg is
tanul néhányat (Ady Endre,
József Attila, Kosztolányi
Dezső, Weöres Sándor egy-
egy művét, Radnóti Miklós
Nem tudhatom című alkotását
és kortárs magyar szerzők
néhány költeményét;
rendszerezi műfajelméleti,
verstani, poétikai ismereteit
(ismétléssel is);
ismerkedik a reklám és a
popzene új szóbeli
költészetével, illetve ennek
helyével, szerepével,
hatásával a közműveltségben.
Társadalomismeret;
mozgóképkultúra és
médiaismeret: a
reklámeszközök és
hatásuk.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és
rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus
verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím,
rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés,
metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica,
inverzió.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus
modernség)
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A romantika, mint az utolsó egységes korstílus.
Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértése, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és
esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a
problémákra.
Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival –
pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-
egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az
önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A
regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti,
kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Stílusirányzatok a 20. század
elején (klasszikus modernség).
Az impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesszió stílus-
és formajegyei.
Jellemző művek, ábrázolásmódok
pl. Ady, Babits, Juhász Gyula,
Tóth Árpád műveiből.
A tanuló megismerkedik
egy korszak stílusirányzatai-
val – pl. impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesszió –,
az irányzatok és egy-egy mű
összefüggésével;
ismerkedik a korszak
irodalmi életével (pl. a
Nyugat szerepe, hatása;
irodalmi kapcsolatok);
megismeri a korszakolás
nehézségeit;
az irányzatok főbb esztétikai
elveit, törekvéseit,
ábrázolásmódját, stílus- és
formajegyeit (szimbólum-
használat és szimbolizmus
megkülönböztetésével);
jellemző műveken felismeri
az irányzatok jellegzetes-
ségeit, főbb vonásait;
az önálló ismeretszerzés
többféle módszerével (pl.
internet, elektronikus
könyvtár stb.) is gyűjt
információkat;
keres a korszakhoz regionális
és helyi kulturális
kötődéseket (bármely
művészeti ágból, pl. festészet,
szobrászat, építészet is).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismertek: a korstílusok
művelődéstörténeti,
életmódbeli
vonatkozásai.
Vizuális kultúra:
stílusirányzatok a 20.
század elején.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória,
szimbólum, összetett költői kép.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató
irodalom köréből - magyar vagy világirodalom,
regényelemzés
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen
értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji
változatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság
fejlesztése. Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a
személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló
indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek
különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris
irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak
esztétikai szempontú, kritikus értékelése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Nagyepikai alkotás az ifjúsági
és/vagy a szórakoztató irodalom
köréből – egy magyar vagy
világirodalmi regény sok
szempontú megközelítése.
A népszerű irodalom műfajai (pl.
ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus
regény, kalandregény, sci-fi),
megoldásai, hatása; hangnemei
(pl. humoros regény), formái (pl.
naplóregény, levélregény).
Pl. Golding: A Legyek Ura /
Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő
egy műve / Verne egy műve / egy
klasszikus bűnügyi regény.
A fogalmi háló a választott
művekhez kapcsolódik.
A tanuló
tudja alkalmazni a művek
megközelítésének (korábban
gyakorolt) lehetőségeit;
képes az irodalmi élmény
megosztására, olvasmányai-
nak ajánlására;
alkalmas az önálló olvas-
mányválasztás indoklására;
képes memoriterek (próza-
epikai szövegrészletek)
előadására;
tud tájékozódni erkölcsi
kérdésekben, és ezt igényli is;
megérti az igazság és
nézőpont, a személyes és a
közösségi igazság
konfliktusát;
képes az önálló műbefogadás
mind teljesebb élményére, a
hatás feldolgozására
(csoportos beszélgetésben
való részvétellel és egyéni
szövegalkotással egyaránt);
képes a tetszés- vagy
Társadalomismeret: a
bűnügyi regények
társadalomképe.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a populáris
kultúra műfajai,
jellemzői.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
filmtípusok,
műsortípusok (pl. sci-
fi; krimi).
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
véleménynyilvánítás
árnyaltabb nyelvi formáinak
alkalmazására, az eltérő
ízlésítéletek különbözősé-
gének megértésére;
képes a szórakoztató
irodalom, a populáris
irodalom egyes alkotásainak,
különféle filmes feldolgozá-
soknak esztétikai szempontú,
kritikus értékelésére.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény,
tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Órakeret
7 óra
Előzetes tudás A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások
mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív
értékekkel, magatartásokkal.
Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a
műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása.
Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik
elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség
megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle
dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat,
stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek
fejlesztése.
Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok
Drámai műfajok - egy tragédia
és/vagy egy komédia sok
szempontú megközelítése.
Shakespeare: Romeo és Júlia
(vagy egy Shakespeare-komédia
vagy Gogol: A revizor).
Tér- és időviszonyok, szereplők
rendszere, alapszituáció,
cselekmény, konfliktusok.
Drámai szerkezet.
A meghatározó minőség szerepe
(tragikus/komikus cselekmény;
A tanuló
felismeri és elemzi a drámai
műnem főbb jellemzőit, a
választott alkotás műfaját
közös és önálló olvasással,
feldolgozással, műelemzéssel;
elemzi a drámai szerkezet,
drámai jellem és nyelv
néhány jellemzőjét;
felismeri a
tragikumot/komikumot mint
műfajformáló minőséget,
elemzi a műbeli megjelenési
formáit;
Dráma és tánc: dráma
és színház; a tragikus, a
komikus minőség
megjelenítése; színházi
előadás elemzése,
értékelése.
Erkölcstan:
tragikus/komikus
történés, cselekmény;
érték, értékveszteség.
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
tragikus/komikus hős).
Hősök (egyéni és tipikus
vonások).
Tragikus bukás,
értékveszteség/komikus
lelepleződés.
tudja jellemezni a drámai
hősöket, elemezni
kapcsolataikat,
konfliktusaikat;
képes szituációk és
instrukciók értelmezésére,
esetleg megjelenítésére;
tud elemezni és értelmezni
egy látott jelenetet (színházi
előadás vagy felvétele);
alkalmas egy szövegrészlet
megtanulására, jelenet
előadására az olvasott drámai
műből vagy annak alapján;
különféle dramatikus formák
kipróbálása révén (pl.
helyzetgyakorlat,
stílusgyakorlat, dramatikus
improvizáció) fejlődik
empatikus készsége.
Kulcsfogalmak/
fogal
mak
Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus,
alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média kifejezőeszközei (2)
A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek
érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének
megfigyelése.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-
esztétikai mérlegelést és értékelést igényel.
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek
nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek
értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja
(a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói
szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).
Ének-zene: zenei
stílusok, műfajok
ismerete - dal, kánon,
kórusmű, szimfónia,
más hangszeres és
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének
meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű
filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a
személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv
használata).
A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik
tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).
zenekari művek,
opera.
Dráma és tánc:
alapvető tánctípusok,
táncstílusok és
kísérőzenéjük
azonosítása, mozgás-
vagy mozgásszínházi
formák
megkülönböztetése.
Vizuális kultúra:
Képzőművészeti
ágak, az építészet, a
design főbb
jellemzőinek
ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk,
thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika,
publicisztika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak.
A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek
ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása.
A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró,
fotóriporter) ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a
szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés
szükséges.
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása.
Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság
megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.
Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság
fejlesztése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai
képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához
(„írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra
vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott,
szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –,
például a kameramozgás – kódokat).
Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is)
alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken,
mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan
meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a
befogadótól.
A mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálata, meghatározása (a
tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság
öntudatlan azonosítása).
Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző
által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja
a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a
fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére.
Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció
egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban.
Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával
tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip
megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez.
A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak,
kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének
felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek
a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai).
A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak
érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon
jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.
Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített,
megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk,
életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és
az eltérések megfigyelése, megbeszélése).
Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű
indoklás az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek,
nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji,
nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon,
napisajtóban).
ismeretek: a médiumok
hírei és a környezetben
tapasztalt valóság
összehasonlítása.
Informatika:
algoritmus kódolása a
számítógép számára
egyszerű programozási
nyelven.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret,
egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia,
reprezentáció.
A fejlesztés várt
eredményei a
két évfolyamos
ciklus végén
A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan
részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben,
vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát,
nem nyelvi jeleit.
Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok
segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének
mozgatórugóit.
Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó)
megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a
szövegből információk visszakeresésére.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot
készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját
véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.
Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták
használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a
tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási
segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb
mozaikszók helyesírásában.
Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.
Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt
műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A
különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni
tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai
műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján
(elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű
beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes
típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez
műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai
eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít
képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a
lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a
kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és
időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét
szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői
szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód
eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok,
cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének
értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi
kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud
támaszkodni.
Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő
fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter,
disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus,
monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt,
amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika,
paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja
az alapvető információkat.
Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére.
Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző
írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből,
atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból.
Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az
elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az
audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának
Eötvös József Általános Iskola és AMI
Helyi tanterv 2013
legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az
önálló, kritikus attitűd.
Szabadon tervezhető órakeret: 7 óra
Témakör Téma Óraszám
Öko-hét 1 óra
Egészséghét 2 óra
Adventi-hét 2 óra
Eötvös-hét 2 óra
Recommended