ÜZLETI JOG I. 2013/14 16. előadás - ESTIEM Wiki · a tőkepiac és befektetések joga az új...

1

ÜÜZLETI JOG I. 2013/14ZLETI JOG I. 2013/141616. el. előőadadááss

A gazdasA gazdasáági tgi táársasrsasáágok gok ááltalltaláános szabnos szabáályailyai

2

ÁÁttekintttekintéés:s:I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG

I.1 Általános jellemzők – típuskényszerA.) Az általános rész átfogó szabályozásra valótörekvése

B.) A jogi személy kritériumai

C.) Típuskényszer

D.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre

I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeA.) A létesítés szabadsága, mint alapelv

B.) Az eltérés engedése, mint főszabály

C.) Az eltérés lehetőségének korlátozása

D.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata

I.3 A társaság fogalmi ismérveiA.) Áttekintés

B.) A társaság, mint a magánautonómia terméke

C.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat

I.4 A társasági jog alapelveiA.) Az alapelvek első csoportja

B.) Az alapelvek második csoportja

I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületei A.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a B.) Egyéb jogterületek

I.6 Az állam, mint jogi személy

I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokA.) Magánjogi társaságok jogi szabályozásaB.) HatárterültetekC.) Társaságok nonprofit jellege

I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellek A.) ÁttekintésB.) Az angol-amerikai modellC.) A német (kontinentális) modell

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

II.1 Áttekintés

II.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalmaB.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozószabályainak területi hatálya

II.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése

II.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodószervezetekC.) A részvénytársaság jellemzőiD.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

II.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményeiB.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje

II.6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórumB.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita

II.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozószabályanyagának együttes alkalmazásaA.) A jogalkalmazás három szintjeB.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabályC.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között

II.8 A tag kizárásaA.) Feltételei, módjaB.) A kizárás alá vont tag jogi helyezeteC.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére

II.9 Kollektív kisebbségvédelemA.) A jogosultak köre, a jogok rendszereB.) A jogosultak köre, a jogok rendszereC.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezéseD.) Igényérvényesítés kezdeményezése

3

I. JOGI SZEMÉLY - GAZDASÁGI TÁRSASÁG

4

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerA.) Az általános rész átfogó szabályozásra való törekvése

- Általános rész (közös szabályok) az új Ptk.-ban:

terjedelme a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt

hatása

~ a jogalkalmazás során a jogi személyek

általános szabályai és a gazdasági társaságok

párhuzamosan jelennek meg

~ számos társasági jogi szabály általános jogi

személyi szabállyá lépett elő

5

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerB.) A jogi személy kritériumai

- A Ptk. 3:1-2. § szerint saját

név

székhely

elkülönült vagyon

önálló vagyoni felelősség

ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv

> absztrakt jogképesség > jogi személy csak a törvény által nem tiltott tevékenyég folytatására és erkölcsös célra alapítható

6

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerC.) Típuskényszer

- Jogi személy csak a törvényben meghatározott típusban alapítható:

ezeket részben a Ptk. szabályozza

részben más törvények határozzák meg

~ ezek mögöttes területe valamely a Ptk.-ban

szabályozott altípus (pl. gazdasági társaságok

joga) is lehet

további sajátosságok:

~ a közjogi jogi személyekről a Ptk. nem rendelkezik

~ a vállalatcsoport nem jogi személy > integrált

jogalanyiság

az állam sem jogi személy típus > de a polgári jogban jogi személynek tekintendő közjogi jogalany

> külön törvény egyedi jogi személyt (nem csak személytípust) is létre hozhat

7

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.1 Általános jellemzők – típuskényszerD.) A jogi személyre vonatkozó általános szabályok alkalmazási köre

- A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni:

ha a Ptk. az egyes jogi személy típusnál eltérően nem rendelkezik

ha külön tv. hoz létre jogi személyt /típust > az e törvényben nem szabályozott kérdésekben

ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel

8

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeA.) A létesítés szabadsága, mint alapelv

- A magánautonómia jegyében a természetes és jogi személyek:

szabadon határozhatnak a jogi személy létrehozásáról

szervezeti és működési szabályairól

> Ptk. 3:4. § (1) bek.

9

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeB.) Az eltérés engedése, mint főszabály

- Az alapítók a létesítőokiratban

az egymás közötti és

a jogi személyhez fűződő viszonyaikban

a jogi személy szervezetének és működésének szabályozásánál

általános jelleggel eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozószabályaitól

10

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeC.) Az eltérés lehetőségének korlátozása

- Semmis az eltérés:

ha törvény tiltja

ha nyilvánvalóan hitelezői jogot sért

ha nyilvánvalóan munkavállalói jogot sért

ha a tagok kisebbségének jogait sérti nyilvánvalóan

a jogi személy törvényes működése feletti felügyeletet akadályozza

> mindez az alapításkor előre tekintve nehezen állapítható meg

11

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.2 A szabályozástól való eltérés lehetőségeD.) Az eltérés jogalkalmazói vizsgálata

- Ha nincs eltérést kötelezően tiltó rendelkezés:

elvileg a létesítő okiratban minden olyan esetben is mód van eltérésre, mikor a jogszabály (nyelvileg) kötelező módon van megfogalmazva

ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy az eltérés

~ nem ütközik-e az adott jogi személy

típus jogi lényegébe

~ nem sérti-e jelentősen a hitelezők,

munkavállalók, kisebbség v. felügyelet

érdekeit

> az (előkészület alatt lévő) cégeljárási törvény további kötelező szabályokat állapíthat meg

12

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiA.) Áttekintés

1) a privátautonómia terméke - elhatárolandó a közjogi társulásoktól

2) a gazd. társaságot mellérendelt, autonóm privát jogalanyok szabadon, önkéntesen, főszabályként szerződéssel hozzák létre

3) a társasági szerződés többalanyú, többoldalú tartós, kooperációs – szervező

4) a társasági működés szervezett és szervezeti keretek között zajlik szervezet, ügyintézés cégnév > a társaság a cégnév alatt jogképes

megállapodás

13

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiB.) A társaság, mint a magánautonómia terméke

- A társaság a privátautonómia körébe tartozik > elhatárolandó a közjogi társulásoktól, amelyek

közjogi alanyok társulási technikát felhasználó közösségei (pl. önkormányzati – így kistérségi – társulások), vagy

társasági alapú közjogi személyek (pl. köztestületek – így az MTA, gazdasági és foglalkozási kamarák, hegyközségek stb.), vagy

államközi megállapodáson alapuló nemzetközi közjogi társaságok.

- A civiljogi társaság–közjogi társulás elhatárolása > határesetek, pl. az erdőbirtokossági társulatok (1994. évi XLIX. törvény) és a

vízgazdálkodási társulatok (1995. évi LVIII. törvény) vegyesen közjogi és magánjogi elemeket tartalmaznak

a rájuk vonatkozó törvény mondja meg, hogy mennyiben kell az adott szervezettípusra

~ a civiljogi, illetve ~ a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazni

> a két hivatkozott törvény a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozást jelölte meg mögöttes jogterületként

14

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.3 A társaság fogalmi ismérveiC.) A társaság, mint különleges, szerződésen alapuló kapcsolat

- A gazdasági társaság mellérendelt és autonóm privát jogalanyok közt szabadon és önkéntesen, a társaságban részt vevők jogügyleti akaratából, főszabályként szerződéssel keletkezik kivételek

~ kényszertársulások > jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményeként keletkeznek (pl. vízközmű társulat) ~ koncessziós társaság > kötelezően létrehozandó gazdasági társaság ~ objektív jogközösségek > nincs jogügyleti akarat (családjogi, örökjogi, illetve egyéb tulajdonközösségek)

a szerződési jelleg ~ vagy közvetlenül állapítható meg (társasági szerződéssel valólétrehozás)~ vagy közvetetetten (alapszabály szervezeti aktus, amit azonban atársulni kívánók a kölcsönös és egybehangzó jogügyleti akarattal

fogadnak el> a szerződési jelleg alóli kivétel: az egyszemélyes társaságok alapító okirata >

egyoldalú jogügylet

15

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelveiA.) Az alapelvek első csoportja

- A társulási szabadság, a vállalkozói privát autonómia, a társulók akaratérvényesítésének elve > a gazdasági társaságnak elsősorban tulajdonosai gazdasági érdekét kell szolgálnia

- A magánautonómia összeegyeztetése a közérdekkel közérdekvédelmi okokból érvényesül a társasági jogban a

formakényszer és a cégjogi nyilvánosság elve. A diszpozitív jogi szabályozás mellett a társasági jogban jelentős

közérdekvédelmi szerepet játszanak a kötelező – imperatív és kógens – jogi normák.

- Tulajdon – és szektorsemleges szabályozás > egyenrangúság, szabad külföldi „betársulás”

- Kisebbségvédelem individuális kollektív

16

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.4 A társasági jog alapelveiB.) Az alapelvek második csoportja

- Az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek védelme > hitelezővédelem, pl.

csalárd csődök vállalatkiürítések ellen

- Felelős vállalatvezetés (corporate governance) a vállalatvezetés elidegenedése a tagoktól önérdekeik túlzott érvényesítése

korlátozás lehetőségei

- Munkavállalói participáció: (Mitbestimmung) a munkavállalók bevonása, a szociális béke biztosítása

17

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületeiA.) A társasági jog alapvető jogági jellege, anyagi és alaki társasági jog, a versenyjog és a társasági jog kapcsolata

- A gazdasági társaságok joga > civiljog> a Ptk. alapelveit a társasági jog terén is alkalmazni kell

- Cégjog: > a társasági „alaki” jog, 2006. évi. v. tv. szélesebb, mint a társasági jog, alapvetően eljárási jellegű

- A társasági jogba beépült konszernjogot eddig a Gt., a jövőben a Ptk. szabályozza

meghatározó befolyásolás jogkövetkezményei elismert és tényleges vállalatcsoport intézménye> ez a szabályozás csak a zártan működő rt.-kre és a kft.-kre vonatkozó német

típusú konszernjogot tartalmazza

- A nyilvánosan működő részvénytársaságok konszernjoga (vállalatfelvásárlás) > a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)

18

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.5 A társasági jog kapcsolódó jogterületeiB.) Egyéb jogterületek

- Értékpapír- és tőzsdejog a tőkepiac és befektetések joga az új Ptk. is ad alapszabályzást az értékpapírokra (6:565–

6:578. §).

- Számviteli jog (2000. évi C. tv.) és adójog

- Egyéb, a társasági működéshez kapcsolható területek, pl. bankjog munkajog biztosítási jog elektronikus médiák joga

19

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személyA.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban

- Az új Ptk. jogi személy könyve

hetedik része a jogi személy típusok között

utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban.

- Az új Ptk. szerint

az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli

a képviselet módját

~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény

határozza meg

~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt

törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig

~ az államháztartási törvény keretei között

~ másra is átruházhatja képviseleti jogát.

20

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.6 Az állam, mint jogi személyB.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban

- A Ptk. 3:406. §-a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot

polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége

költségvetési fedezet hiányában is terheli

> az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az „államháztartás részét képezőjogi személyekre” is

- Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben állójogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely

egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik)

illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki

> a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed

21

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokA.) Magánjogi társaságok jogi szabályozása

- A magánjogi társaságok két alapvető csoportja: a polgári jog által szabályozott non-profit társaságok a kereskedelmi (társasági) jog által szabályozott, üzletszerű vállalkozást

célzó gazdasági társaságok

- Nonprofit társaságok/társulások: polgári jogi társaság (Ptk. 568. § > Ptk. 6:498. §) egyesület (Ptk. 61. § > Ptk. 3:63. §) > a 2011. évi CLXXV. törvény az

egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

- Gazdasági társaság: üzletszerű közös gazdasági tevékenység közös vagyon

~ az üzleti tevékenység alapja~ fejlettebb társasági formáknál intézményesenelkülönül a tagok vagyonától

formakényszer, üzleti nyilvánosság > kereskedelmi regiszterbe valóbejegyzés

22

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokB.) Határterültetek

- Határterület: egyesülés, szövetkezet

- Egyesülés: korábban a Gt. szabályozta > önálló jogi személy típusként bekerült a Ptk.-ba

a tagok gazdálkodását koordináló jogi személy > kooperációs társaság

gazdasági eredménye a tagoknál jelentkezik> a gazdasági társaságok közös szabályai változatlanul irányadóak az

egyesülésekre

- Szövetkezet: egységes szabályozását korábban a 2006. évi X. tv. biztosította

középúton áll a részvénytársaság és az egyesület között részben nyereségérdekelt gazdálkodó szervezet> az új Ptk.-ban önálló jogi személy típus lett, amelynek nem mögöttes

jogterülete a gazdasági társaságok joga.

23

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.7 Nonprofit ill. gazdasági társaságokC.) Társaságok nonprofit jellege

- 2006-ban a Gt.-ben keletkezett – a korábban a Ptk.-ban szabályozott közhasznú társaság helyett – egy nonprofit társasági forma

nem önálló társasági forma volt, hanem a gazdasági társaságok valamennyi formájában létrejöhetett > kkt., bt., kft. és rt. egyaránt működhet nonprofit jelleggel

nem törekedhetett nyereségszerzésre > a közhasznú társaság intézménye 2007. július 1-jével (a már működő

társaságokra nézve 2 év átmeneti idővel) megszűnt

- Az új Ptk. a non-profit gazdasági társaság intézményét megszüntette a társasági szerződés azonban

~ a Ptk. diszpozitív szabályozásának felhasználásával~ a jövőben is kialakíthat nyerségre nem törekvő, non-profit formát.

24

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekA.) Áttekintés

- Két nagy társasági jogrendszer: angol-amerikai a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális >

ide tartozik a magyar jog is

- Az elmúlt évtizedek tendenciája: a két modell közeledése

~ az amerikai szemlélet behatolása~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac

EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között

25

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekB.) Az angol-amerikai modell

- Az angol-amerikai modell erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra

méretezett szabályok csekély társasági formaválaszték

~ a partnership nem társaság~ egy társasági forma: COMPANY

> zárt (close, private)> nyílt (public) vezető alakzat

összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető

~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen~ az egységes vezető szerv a board~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma

> minimális állami felügyelet mellett

26

I. JOGI SZEMÉLY – GAZDASÁGI TÁRSASÁG I.8 Nemzetközi társasági szabályozási modellekC.) A német (kontinentális) modell

- A német (kontinentális) modell: a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó

tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog

széles körű társasági formaválaszték~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző

a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír)

a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek

> intézményesített állami törvényességi felügyelet

II. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.1 Áttekintés

- A szabályozás sajátosságai az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát

kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések

(Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek

- Szabályozott kérdések a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §) formakényszer (Ptk. 3:89. §) a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §) a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §) választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §) a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása

(Ptk. 3:93. §)

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalma

- A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság

a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására

b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott

c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás

> eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiB.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység

- A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás

nyereségéből közösen részesednek

a veszteséget közösen viselik

főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak

> semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

- A 2006. évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát

nem jövedelemszerzésre irányult

a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság most a Ptk.-ból kikerült

a Ptk. 3:4. § általános eltérést engedő szabályozása folytán azonban

~ a társulók létrehozhatnak non-profit jellegű gazdasági társaságot is

~ függetlenül attól, hogy ilyet a Ptk. most már mint külön formát nem

intézményesít

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiC.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya

- A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket

a magyar cégeljárási jog alapján a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás

Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az 1997. évi CXXXII. törvény vonatkozik

- Ha magyar vállalat külföldön alapított társaságot, illetve külföldi székhelyű társaság tagjává válik> erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági

joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.)

- Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különlegesgaranciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma

- A gazdasági társaságnak főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok

korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaságlétrehozását is

a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják

- Az egyéni vállalkozónak • nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t

alapítania, hanem• a 2009. évi CXV. törvény szerint

~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai

- Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást:

természetes személy

~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul

felelős tagja

~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt

tag lehet

~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag

kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.-ben sem

egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja

nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll” > az eltiltás fogalmát azonban a Ptk. nem definiálja

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése

- Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2) bek.):

a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni

nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák

- Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-banszabályozott formákban alapítható:

közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság> ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel

rendelkező gazdasági társaságok

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodószervezetek

- A Ptk. erről nem rendelkezik, de a 2006-os Gt. alapján eddig tovább működhettek a korábban alapított közös

vállalatok (kv.) újat a harmadik Gt. hatályba lépése után már nem lehetett alapítani> a közös vállalatok Ptk. hatályba lépése utáni sorsáról a Ptké.-ben vagy az új

Ctv.-ben kell rendelkezni

- A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus

- Az egyesülés nem gazdasági társaság a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is

irányadóak

- A magyar jogban nincs mód csendes társaság betéti részvénytársaság alapítására

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői

- A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság

a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani

tagjai a részvényesek

„tiszta” tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál

létesítő okirata az alapszabály

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

- A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvetőkülönbségek vannak

a zártan működő (zrt.) és a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei

részvénytársaságok (nyrt.) között

- A Ptk. alapján minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus

nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt.

- Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményei

- A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra

a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg

kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok tagokkal való közlésére

> a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető megelektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapítóokirata) lehetővé teszi (3:91. §).

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeB.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje

- Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el

az ellenkező bizonyításig

~ a tértivevényen feltüntetett időpontban

~ ajánlott küldemény esetén a feladástól

számított ötödik munkanapon

a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti.

- Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEII.I6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum

- A Ptk. lehetővé teszi a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói

elbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését e lehetőségnek az igénybevételét

~ vagy a társasági szerződésben~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni.

- A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint a a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó

Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önállószabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el

- Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.6 Választottbírósági út igénybe vételeB.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita

- Társasági jogvitának minősül

a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita,

b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása

c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita,

d) a társaság és a vezető tisztségviselő(felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal valójogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe).

a választottbíróságihatáskört és az eljáróválasztottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni

az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodásigénybevételéről nem rendelkezik

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaA.) A jogalkalmazás három szintje

- A jogalkalmazás során a társasági jogban

a jogi személyek közös szabályait és

a társaságok közös szabályait együttesen kell alkalmazni

az általános szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha a törvény az egyes társasági formáknál eltérően nem rendelkezik

> a gazdasági társaságokra jellemző jó néhány szabály a jogi személyekre vonatkozó közös szabályokban található vagy azokhoz fűződik.

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaB.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály

- A legjelentősebb ilyen szabály > Ptk. 3:4. §

a gazdasági társaságokra vonatkozó Ptk.-beli szabályoktól (bizonyos kivételekkel)

a társulók társasági szerződésben általános jelleggel eltérhetnek

> ez éppen ellenkezője az eddigi szabályozásnak

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazásaC.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között

- A jogi személyek általános szabályai tartalmazzák:

a) felelősségátvitelt a kft.-nél és az rt.-nél a korlátolt felelősséggel visszaélőtagra (3:2. §),

b) az apportszabályt > a társasági vagyonhoz való nem pénzbeli hozzájárulás körülhatárolását (3:10. §),

c) azt, hogy a gazdasági társaság a bírósági cégjegyzékben való jogerős bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre (3:4. §),

d) a cégnyilvántartás nyilvánosságát > erről a Ctv. is részletesen rendelkezik (3:13. §),

e) azt, hogy a társasági szerződés érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzés után a törlés érdekében nem lehet hivatkozni > nem indíthatósemmisségi alapon törlési per (3:15. §),

f) azt, hogy a gazdasági társaság felett a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol (3:54. §),

g) hogy a társaság szerveinek határozatát milyen határidővel lehet bíróság előtt megtámadni (3:35–3:36. §).

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaA.) Feltételei, módja

- Főszabályként a tagot keresete alapján a társaságból ki lehet zárni

de csak akkor, ha a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné

a kizárásról a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes többséggel határoz > a határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál, mely

~ vagy elutasítja a társaság keresetét,

~ vagy kizárja a tagot

nem lehet kizárni

~ a nyilvánosan működő rt. részvényesét

(tehát az eddigi Gt.-beli szabályozással szemben

a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesét

igen)

~ azt a tagot, aki a társaság tag(köz)gyűlésében legalább a

szavazatok háromnegyedével rendelkezik

~ kétszemélyes társaságnál a másik tagot

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaB.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete

- A kizárási eljárás alá vont tag jogi helyzete

a tag kizárása a bíróság jogerős határozatával történik, addig tagsági jogviszonya fennmarad

a társaság kérésére (kérelemre) azonban a peres eljárás alatt a bíróság

~ az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti

~ ha részéről a tagsági jogok gyakorlása a társaság

súlyos érdeksérelmével járna

az esetleges nyereség – éppúgy, mint a többi tagot – a tagsági jogaiban felfüggesztett tagot is megilleti

a felfüggesztett tagot a felfüggesztés alatt a társaság által vállalt kötelezettség nem terheli

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.8 A tag kizárásaC.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére

- A tagsági jog felfüggesztése alatt

a létesítő okirat nem módosítható

nem hozható döntés másik tag kizárásáról, a társaság átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, valamint jogutód nélküli megszűnésről

- További változás: a Ptk. elhagyta a Gt. a kizárási perre vonatkozóspeciális szabályait (Gt. 48. § (2)-(3), részben (4) és (6)

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemA.) A jogosultak köre, a jogok rendszere

- A Ptk. az eddigi gyakorlatot folytatva kollektív kisebbségvédelmet is biztosít

azon tagok számára, akik

együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek

- Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok

a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (Ptk. 3:103. §)

egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése (Ptk. 3:104. §)

perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló ellen (Ptk. 3:105. §)

- A 3:106. § alapján a társasági szerződés nem csökkentheti a kollektív kisebbségi jogokat, a kisebbség terhére való bármilyen eltérés semmis.

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemB.) A jogosultak köre, a jogok rendszere

- A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével

ülés tartása nélküli döntéshozatal is kezdeményezhető

kezdeményezésnek az ügyvezetés köteles eleget tenni

ha ezt 8 napon belül nem teszi

~ az ülést a cégbíróság hívja össze

~ illetve felhatalmazza az indítványozókat

az ülés összehívására

a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni

- Változás:

az összehívásra nyitva álló határidő 30 napról 8 napra csökkent

„a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” (Gt. 49. § /1/ bek.) nem szerepel a Ptk.-ban

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemC.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése

- A társaság állandó könyvvizsgálójától különböző könyvvizsgáló egyedi vizsgálatának kezdeményezése

a vizsgálat tárgya

~ az utolsó beszámoló(mérleg) felülvizsgálata, vagy

~ az utóbbi két év valamely jelentős gazdasági eseménye, ill.

kötelezettségvállalása kapcsán

ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra az ezek külön könyvvizsgáló általi megvizsgálására vonatkozó vizsgálatotelrendelését a cégbíróságtól kell kérni

a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja, ha

~ a kisebbségi jogokkal

~ a kezdeményező tagok visszaélnek.

> a vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli > ha azonban a vizsgálat „nyilvánvalóan alaptalan” volt, a társaság a költségeket a kisebbségre háríthatja

II. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIII.9 Kollektív kisebbségvédelemD.) Igényérvényesítés kezdeményezése

- Ha a társaság legfőbb szerve

elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra

~ a vezető tisztségviselő,

~ felügyelőbizottsági tag vagy

~ a könyvvizsgáló elleni igény érvényesítését,

a kisebbség

~ a tag(köz)gyűlés ülésétől számított 30 napos

jogvesztő határidőn belül

~ az igényt a társaság javára maga

érvényesítheti.