View
42
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Polgár az Európai Demokráciában OTV. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DEMOKRATIKUS DEFICITJE. Állatfarm csapat, 2006. február. I. rész. A PROBLÉMA BEMUTATÁSA. Tapasztalatok I. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Polgár az Európai Demokráciában OTV
A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DEMOKRATIKUS DEFICITJE
Állatfarm csapat, 2006. február
I. rész
A PROBLÉMA BEMUTATÁSA
Tapasztalatok I.
• iskolánk diákjainak többsége szerint a DÖK nem tudja megfelelően ellátni érdekképviseleti feladatait, nem a diákokat érintő legfontosabb problémákkal foglalkozik
• ennek következtében a DÖK tevékenységét nem övezi kellő érdeklődés
• ez azonban az iskolai nyilvánosság körében tapasztalhatóan az elismertség rovására megy
• ennek következménye, hogy népszerűségét nem megfelelő eszközökkel próbálja kivívni (pl. döntési jog követelése tanárok szakmai kompetenciába tartozó kérdésekkel kapcsolatban)
• gyakran előfordul, hogy az iskolai közügyek iránti érdektelenség miatt több osztály nem képviselteti magát a DÖK-ben, mert senki nem vállalja a feladatot
• az érdeklődők szűk köre végzi el a szervezési teendőket
• ez tovább növeli a diákok ellenérzését, mivel ez felülről szerveződő, tekintélyelvű szervezet látszatát kelti
• mindezek miatt a diákok távolinak érzik a DÖK-öt a mindennapi életüktől
• a DÖK nem tud megfelelően hozzájárulni az iskolai nevelés hatékonyságának növeléséhez
Tapasztalatok II.
A törvényi háttér I.
• a szabályozás legfontosabb forrása a Ktv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
• a Közoktatási törvény szerint a DÖK feladata a tanulók közösségének érdekképviselete
• a törvény nem írja elő a DÖK létrehozását, de amennyiben a tanulók elhatározásából létrejön, az iskolavezetésnek kötelessége foglalkozni az ott elfogadott javaslatokkal
A törvényi háttér II.
• az iskolaigazgatónak az általános együttműködési kötelezettség mellett konkrét ügyekben 30 napos határidőn belül érdemi választ kell adnia a DÖK megkeresésére
• a DÖK feladatainak ellátásához ingyenesen használhatja az iskolai helyiségeket
• a fenntartónak az iskola költségvetésében külön összeggel kell gondoskodnia a DÖK fenntartásáról
II. rész
DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK
Utánajárás
• nem csak a saját iskolánkban,
hanem annak 500 m-es körzetében
lévő három másik iskolában is vizsgáltuk a DÖK
működését, intézményi kereteiket
• mindegyik iskolában nagyon
segítőkészek voltak, és
készségesen megválaszolták
kérdéseinket
Közös hiányosságok
• megoldatlan a diákönkormányzat ülésein a napirend elfogadásának módja
• nincsen szabályozva az ülések gyakorisága• a szavazások nem titkosak• a diákönkormányzat nem képes hatékonyan fellépni,
ha a tantestület nem veszi figyelembe javaslataikat• nem sikerül megtalálni azokat az ügyeket, amelyek
valóban foglalkoztatják az iskolai diák-közvéleményt
• létszámhiánnyal, érdektelenséggel, apátiával küzdenek
A demokratikus szabályok megsértése
Beszámoltak olyan esetekről is, hogy a DÖK tisztújításán
• a jelöltek a főbb posztokról előre megbeszélt forgatókönyv szerint kölcsönösen visszaléptek
• csak egy jelöltre lehetett szavazni, nem volt lehetőség választásra, az elképzelések ütköztetésére
• aki a szavazás során nem tartott a többséggel (nemmel szavazott, illetve tartózkodott), azt lehurrogták, kiközösítették
A választáson nem személyekre, hanem elsősorban programokra kellene szavazni, amit évfolyamszintű előkészítő munka tehetne lehetővé!
További gyakori hiányosságok
• a diákönkormányzatnak csak pénzügyi elszámolási kötelezettsége van az iskolavezetés felé
• megoldatlan a DÖK intézményesített, független, kompetens felügyelete
• nincs vagy nagyon korlátozott az együttműködés az iskola többi érdekvédelmi testületével (pl. szülői vagy tanári munkaközösség)
A tapasztalatok összegzése
1. iskola 2. iskola 3. iskola 4. iskola
Ülésezési rend havonta két-havonta
havonta havonta
Részvétel formája
1 szavazat / osztály nyilvános ülések
képviselő (helyette
s)nyilvános
ülések
2 osztály-képvisel
ő
2 osztály-képvisel
ő
Tisztviselők elnök, két
alelnök
elnök, 3 alelnök
(évfolya-monként)
elnök, alelnök, titkár,
program-
felelősök
5 tagú IDB-
bizottság, elnök
Pozitív tapasztalatok
• a 2. számú iskolában arról számoltak be, hogy folyamatos segítséget kaptak a tantestülettől feladataik végrehajtásához
• a 3. számú iskolában az egyes területeknek (sport, kultúra stb.) külön felelősei vannak, ami hozzájárul a jobb ellenőrizhetőséghez
• a 4. számú iskolában folyamatos a kapcsolattartás az igazgatósággal, különválik a programszervezés és az érdekérvényesítés feladatainak végrehajtása
• a 4. számú iskolában a választás előtt kortesbeszédet tartanak a jelöltek, ami lehetővé teszi a különböző elképzelések ütköztetését
Tanár úr kérem…
• iskolajárásunk során a DÖK munkáját koordináló tanárokat is megkérdeztük, hogy szerintük mi a demokrácia
• ezzel kapcsolatban is találkoztunk sajnálatos hiányosságokkal
• több helyen egyáltalán nem tudtak válaszolni a kérdésre
• az egyik pedagógus szerint a demokrácia legfontosabb eleme, hogy „tényleg a köz érdekét szolgálja”
Következmények I.
• „Vezető helyett vezérre vágynak a középiskolások”, Népszava 2006. február 11.
• ELTE TÁTK szociológiai tanszékének felmérése
• 2005 októbere és decembere között összesen 7000 9., ill. 11. évfolyamba járó diák
• a demokrácia intézményrendszerének, a demokratikus értékeknek az ismeretét vizsgálták
Következmények II.
A megkérdezettek• 33%-a elfogadja, hogy a
DÖK-ben a tanárok dominanciája érvényesül
• 85%-a természetesnek tartja, hogy a tanárok diktálják a házirendet
• 40%-a bármilyen büntetést elfogad amennyiben benne van a házirendben
• 33%-a elhiszi hogy az iskola megtagadhatja a bizonyítvány kiadását könyvtári tartozás esetén
Következmények III.
A diákok demokráciáról való tudásának hiányossága az ország közéletében való jártasságukra is kihat:
többségük nincs tisztában azzal, hogy Magyarországra a pártpluralizmus jellemző
70%-uk szerint az országnak nem törvények kellenek, hanem egy vezér, akiben a nép megbízik
80% szerint olyan pártra van szükség, amely „nem csak dumál, hanem oda is csap”
III. rész
MEGOLDÁSI JAVASLATOK
Iskolai szint
• meg kell határozni a diákönkormányzat feladatát
• szabályozni kell pontos hatáskörét, eszközeit
• biztosítani kell intézményes ellenőrzését• a sikeres érdekérvényesítés szempontjából
egyaránt fontos a kivívott jogokhoz való ragaszkodás és a más szervekkel való együttműködés, a kompromisszumkészség
Közös értékek meghatározása
• fontos az osztályközösségek értékrendjének kialakítása, a közös érdekek felismerése
• a mindenki által elismert értékek meghatározása iskolai szinten, amelyet az intézmény a szülők és diákok felé egyaránt közvetít
• ilyenek lehetnek a kiemelkedő teljesítmény, a szorgalom, a felelősségvállalás, a civil aktivitás
• az egyéni teljesítmény elismerésén alapuló értékrendet az osztályközösség íratlan normáinak, a házirendnek és a jogszabályoknak egyaránt tükrözniük kell
• lényeges volna az osztályszintről való továbblépés, az évfolyam szinten történő egyeztetés, ez a közös érdekek artikulálásának feltétele
Állampolgári ismeretek oktatása
• fontos lenne megismertetni a diákokkal a demokrácia intézményrendszerét és működését
• nálunk az állampolgári ismeretek tanítása történelemoktatás része, valamint választható tantárgy
• ezeknek a működési mechanizmusoknak nemcsak a tanórán elméletben, hanem az iskolai élet gyakorlatában is meg kellene jelenniük
• közélet ≠ politika!• 18 évesen a magyar állampolgárok választókká
válnak, nincs sok idő a demokrácia megtanulására
IV. rész
AKCIÓTERV
Több szinten megjelenő probléma…
• a probléma megismerése során rádöbbentünk, hogy ez a kérdéskör nem csupán a mi generációnkban és iskolánkban vetődik fel, hanem a társadalom széles rétegeit érintő probléma
• itt mutatkozik meg a demokráciával kapcsolatos tudás és demokratikus értékek ismeretének a hiánya
• nyilvánvaló, hogy ezt a komplex problémát több szinten is kezelni kell, mi igyekeztünk azokra a területekre koncentrálni, amelyekre mi magunk is hatással lehetünk
… többszintű megoldás
Osztályszint: aktív részvétel a DÖK-kel kapcsolatos
szabályozások megreformálásában figyelemfelkeltő kampány folytatása
Iskolai szint: a házirend felülvizsgálatának kezdeményezése az állampolgári ismeretek mint kötelező,
önálló tantárgy bevezetése Városi / országos szint:
önkormányzati / országgyűlési képviselőnk megkeresése az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatban
Küszöbön álló reformok I.
• iskolánk DÖK-jében jelenleg is napirenden van a még a rendszerváltás előtt elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) reformja
• már jeleztük az illetékeseknek, hogy részt kívánunk venni az iskolai közéleti fórumok, az eszmecsere és az érdekegyeztetés intézményeinek megreformálásában
• konkrét elképzeléseinket a vita márciusi időpontjáig a többi résztvevő javaslatainak megismerése után alakítjuk ki
Küszöbön álló reformok II.
• szükségesnek tartjuk iskolánk pedagógiai programjának felülvizsgálatát
• a célok között sajnálatosan nem szerepel, hogy a végzős diákok megismerkedjenek a demokrácia intézményeivel és értékrendjével (ennek következményeire a szociológiai felmérés kapcsán már utaltunk)
• a program értékként tünteti fel „a társadalmi normákhoz igazodó magaviseletet”, nem jelöli meg pontosan, hogy milyen normákról van szó
• a tantestület által megfogalmazott értékek között nem szerepel az egyéni felelősségvállalás és a versenyszellem fontossága, amelyek a tudatos döntéshozás képességének feltételei
Köszönjük szíves figyelmüket!
Az Állatfarm csoport
Recommended