Polgári Jog VII. 2019. szeptember10. Bevezetés a ... VII. 1...Polgári Jog VII. 2019....

Polgári Jog VII.2019. szeptember 10.

Bevezetés a kereskedelmi jogba. Kereskedelmi jogi gyökerek. Atipikus

szerződések a Ptk-n belül és kívül. Releváns jogforrások ismertetése.

1. előadás

Dr. Gyulai-Schmidt AndreaPázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest

1

TEMATIKA2019/2020. TANÉV I. FÉLÉV NAPPALI TAGOZAT

¢ szeptember 10. Bevezetés a kereskedelmi jogba. Európai és magyar kereskedelmi jogi gyökerek. Atipikus szerződések karaktere, áttekintése a Ptk-n belül és kívül. Releváns jogforrások ismertetése.

¢ szeptember 17. Speciális alanyok, tárgyak és tartalmak a kereskedelmi ügyletekben. Speciális szerződéskötési módok (elektronikus kereskedelem, közvetítők, fogyasztói szerződések). Az adásvételi szerződés altípusai és speciális esetei.

¢ szeptember 24. Fogyasztóvédelmi jog I. (fogyasztóvédelem a köz- és magánjog határán, a fogyasztó jogállása, szabályozása a Ptk.-ban)

¢ október 1. Fogyasztóvédelmi jog II. (egyes szerződéstípusok, Ptk.-n kívüli szabályozás)

2

TEMATIKA 2.

¢ október 8. Szerződések a köz- és magánjog határán, komplex szerződési képződmények (közbeszerzési és koncessziós szerződések), támogatási szerződés.

¢ október 15. Vállalkozási típusú szerződések (tervezés, kivitelezés, közszolgáltatási szerződés). Közraktárak tevékenysége.

¢ október 22. Közvetítők a kereskedelmi jogügyletekben (bizományi szerződés, közvetítői szerződés, szállítmányozás, bizalmi vagyonkezelés), tőzsdeügyletek.

¢ november 5. Bank- és finanszírozási ügyletek I. (bankhitel, bankkölcsön, bankszámla, bankgarancia, akkreditív, befektetési szerződések). Átalakuló pénzforgalom, fizetési módozatok. A devizahitelezés dilemmái.

3

TEMATIKA 3.

¢ november 12. Finanszírozási ügyletek II. Lízing (bérlet, haszonbérlet). Faktoring. Franchise.

¢ november 19. Előadás zh. aláírásért és megajánlott jegyért (kötelező)

¢ november 26. Bevezetés az értékpapírjogba, alapfogalmak, csoportosításuk. Tőkepiaci alapvetések.

¢ december 3. Egyes értékpapírok részvény, váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, közraktárjegy (közraktári szerződés).Pótzh. az aláírásért előadás után

¢ december 10. Elővizsga4

MI A KERESKEDELMI JOG? 1.

¢ Van-e egyáltalán?

¢ Ha van, mit értünk alatta?� A gazdasággal összefüggő jogi normák együttese.� Rendkívül heterogén

¢ De magánjogi kötődés¢ Ptk.-hoz való kötődés¢ Szükség van-e kereskedelmi jogi kódexre?

5

MI A KERESKEDELMI JOG? 2.

¢ Ha van, akkor minek a része és mi van benne?

6

MI A KERESKEDELMI JOG? 3.

7

ÚJ KAPCSOLÓDÁSI PONTOK

8

Új Ptk.

Versenyeztetési eljárás

Gt.Elektr.keresk.

A KERESKEDELMI JOG FOGALMA

¢ A kereskedő = vállalkozások joga¢ Üzletszerű gazdasági tevékenységre vonatkozó

szabályok összessége¢ Keresztbenfekvő jogterület (jogág?)¢ Köz- és magánjogi elemek egyaránt megjelennek

benne¡Polgári jog¡Munkajog¡Pénzügyi jog¡Közigazgatási jog ¡büntetőjog 9

SAJÁTOS JELLEG

Üzleti szerződésekPtk-n belül (+atipikus)

és Ptk.-n kívül

Magánélet alkalmi ügyletei

Magánjog

10

Fogy. szerz.

TÖRTÉNETI GYÖKEREK 1.¢ Római jog (szerződési tipológia alapja, societas)¢ Középkor (Volksrecht-ek, helyi jogok, széttagoltság)¢ Átfogó joganyag kellett a kereskedők számára

� rugalmas szabályozás, szokásjog� Az ügyletkötés biztonsága, méltányolható jogok védelme,

értékpapírok kialakulása, Hansa-városok¢ XIX. századi nacionalizmus – liberalizmus –

jogegységesülés¢ Kodifikációk: kazuizmus helyett generálklauzulák

� Jóhiszeműség és tisztesség, tájékoztatás elve, pacta sunt servanda, diszkrimináció tilalma, joggal való visszaélés tilalma

� A szokásjog kiszorul� Kereskedelmi törvénykönyvek – a jog cementálódik � Mögöttes jog a Ptk.

11

TÖRTÉNETI GYÖKEREK 2.¢ Magánjogi dualizmus

� Handelsgesetzbuch, Code de Commerce� 1875. évi XXXVII. tc. a kereskedelmi törvényről (291–298. §§

még hatályban)¢ Nálunk derékba töri a szocializmus

� kerüli a kereskedelmi jogi terminológiát (pl. gazdasági jog, gazdasági társaság)

¢ 1990 után marad a quasi monista szemlélet, de elfogadják a Gt.-k sorozatát.

¢ A Ptk. nem különíti el a gazdaság ügyleteit a magánszféra ügyleteitől, de ...

¢ Új Ptk. új szemlélet12

MI A KERESKEDELMI JOGÜGYLET?

¢ Alanyi értelemben legalább az egyik alanya vállalkozás.¢ Korábban kereskedő, majd gazdálkodó szervezet, aki

saját neve alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűen, üzletszerűen (profitorientáltan) foglalkozott.

¢ Kereskedelmi jogi szerződés a kereskedő/vállalkozás azon ügyletei, amelyek az üzlet folytatásához tartoznak.

¢ Megfelelő tudás és szakértelem¢ Fokozott jogi elvárások

13

EGYENJOGÚSÁG VAGY EGYENSÚLYTALANSÁG

¢ A polgári jog szerződései mellérendelő ügyletek¢ Az üzleti életben csak, ha V/V ügylet¢ Ez az alapállás torzulhat ha:

� Állam/ Vállalkozás� Vállalkozás/ Fogyasztó

¢ Ezekben az esetekben a jog súlyozottan figyelembe veszi a gyengébb fél érdekeit.

¢ Az erősebb féllel szemben magasabb mérce érvényesül

14

A KERESKEDELMI JOGÜGYLET TÁRGYA

¢ A kereskedelmi jogügylet tárgya szerint minden olyan ügyletet magában foglal, amit korábban a kereskedő/ vállalkozás tevékenysége, gazdálkodása, üzletvitele körében, illetve azzal összefüggésben köt. (Ptk. 8:1. §)

¢ A Kt. szerződéstípusai: � Ingó dolgok adásvétele (kereskedelmi vétel)� Szállítási szerződés� Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés� Vállalkozási szerződés (beruházási, építési szerződés)� Fuvarozási szerződés, szállítmányozás, bizomány� Közraktári ügylet� Biztosítás� értékpapírügyletek, bank- és pénzszolgáltatási ügyletek � kereskedelmi közvetítés

15

A SZERZŐDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA

16

AZ ÜZLETI ÉLET SZERZŐDÉSEI¢ Kereskedelmi ügylet minden olyan jogügylet, amit a

vállalkozás tevékenysége, gazdálkodása, üzletvitele körében, illetve azzal összefüggésben köt.

¢ A gazdasági élet változásai hatására a kereskedelmi ügyletek sora folyamatosan változik, bővül.

¢ Jellemzi ezeket, hogy � (1) általában írásban kötik, bár az írásbeliség nem mindig

feltétel, � (2) általában hosszabb távúak, illetve (3) tömegesen jönnek

létre, gyakran (4) nagyobb volumenűek, � (5) az általános szerződési feltételek alkalmazása.� (6) Dinamikus piaci kapcsolatokat szabályoznak, miközben

(7) a szokások szerepe kiemelkedő.� (8) Jellemzi ezeket az atipikusság (a jog lassabban reagál).� (9) Nemzetközi jelleg.

17

ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK – ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK

¢ A 90-esévektől barterügylet, lízing, faktoring, franchise

¢ Atipikus szerződés:� A gazdasági fejlődés, a joggyakorlat változása hívta életre� Általában idegen nevük van� A Ptk. 6:1 § (3) bek. és a 6:59 § a magánautonómia

(típusszabadság) szerint a szerződések – ha nem ütköznek jogszabályba – tetszőleges tartalommal köthetőek.

� A nevesített vegyes szerződések egy része bekerül az új Ptk.-ba.

� Külföldi minták, hazai szokások

18

MI AZ ATIPIKUS SZERZŐDÉS?¢ Az atipikus szerződések olyan kereskedelmi jogügyletek,

amelyek a régi római jogi – polgári jogi szerződési alaptípusokba nem sorolhatóak be. A szerződő felek az üzletszerű gazdálkodással és tömegtermeléssel járó modernkori változások hatására a hagyományos szerződési alaptípusokat ötvözik (vegyes szerződések), vagy torzítják, túlterjeszkednek rajtuk (nevesítetlen megállapodások).

¢ Új szerződési technikák jelennek meg, például az elektronikus kereskedelem, távollévők között kötött szerződések vagy az üzleten kívüli kereskedés. Megjelennek az egységesítésre, standardizálásra irányuló, illetve a túl részletező, önszabályozó jellegű megoldások. 19

ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK PÉLDÁUL

¢ Atipikus szerződések az új Ptk. elfogadásáig például: a lízing, a faktoring és a franchise. Ilyenek még továbbá a koncesszió, a szindikátusi szerződés, a PPP-szerződés, a konzorciós szerződés, a kereskedelmi ügynöki szerződés, valamint egyes speciális fogyasztói szerződések. Az ún. közbeszerzési szerződés hátterében szintén a Ptk. áll, de a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint speciális annak létrejötte, érvényessége, tartalma, teljesítése és módosítása is.

20

AZ ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA

21

ÁL-ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK

¢ Külföldi eredetű elnevezés, pl. dealeri szerződés, outsoursing szerződés, befektetési szerződés, disztribútori szerződés, szolgáltatási szerződés.

¢ Céljuk főként a vállalkozások közötti tartós jogviszony kialakítása

¢ Valójában vegyes vagy már nevesített szerződésnek felelnek meg.

22

RELEVÁNS JOGSZABÁLYOK

¢ kötelmi jog - kereskedelmi jog ¢ bankjog, befektetés, értékpapír¢ fogyasztóvédelem

23

KÖVETELMÉNYRENDSZER

¢ Aláírás feltétele � Előadás (jelenlét + 1 zh., minimum elégséges)� Gyakorlat (jelenlét + 2 zh. minimum 2,00 átlag)

¢ Megajánlott jegy� A három zh. legyen egyenként legalább közepes (3).

¢ Cél: � nagyobb motiváció a megajánlott jegyre� Elővizsgázók nagyobb száma, kevesebb elégtelen (1)

¢ Nehézség: az előadás zh.-nak is tétje van és nagyobb anyagrészt ölel fel, de hiányzás, vagy elégtelen esetén lehet illetve kell pótolni.

¢ Könnyebbség: már a közepes (3) is lehet megajánlott. 24

A MEGAJÁNLOTT JEGY SZÁMÍTÁSA

¢ A megajánlott vizsgajegy az előadáson megírt dolgozat és a szeminárium-vezető által adott összesített jegy átlagából tevődik össze, ami legalább legyen közepes (3), azaz az elérhető pontszámok 70%-a. A szemináriumi összesített jegy akkor lehet közepes, ha a két ott megírt dolgozat átlaga legalább 3.00 és nincs közte elégséges (2) vagy annál rosszabb osztályzat. Megajánlott jegyet tehát az kaphat, akinek mindhárom zh.-ja legalább közepes (3).

¢ Az elégtelent (1) ki kell javítani, a hiányzó zh.-t pótolni kell.

¢ Megajánlott jegy érdekében közepesnél rosszabb jegyet nyom nélkül javítani pl: elégségest (2) egyszer lehet.

¢ Esetleg jobb jegy javítása a gyak.vez. kompetenciája. 25

BILLEGŐ JEGY

¢ A gyakorlati 2 zh. mellett számít az órai aktivitás¢ Ha a szemináriumi jegyek átlaga kétesélyes eredményt

ad (3,5 vagy 4,5), akkor nincs automatikus felkerekítés.

¢ A megajánlott jegy kiszámítása végül az előadáson írt dolgozat osztályzatából és az összesített szemináriumi osztályzat átlagából tevődik össze. Billegő jegy esetén az előadás osztályzata irányadó. Tehát közepes (3) előadás és jó (4) gyakorlati jegy közepes (3) megajánlott jegyet jelent, míg fordított esetben jó (4) előadás és közepes (3) gyakorlati jegy jó (4) megajánlott jegyet hoz. Közepes (3) és jeles (5) esetén az eredmény mindig jó (4). 26

TANKÖNYVEK

¢ Csécsy/ Fézer/ Hajnal/ Károlyi/ Petkó/ Törő/ Zoványi: Ügyletek a kereskedelmi jogban, Debrecen 2019 (e-könyv)

¢ Papp Tekla: Atipikus szerződések, HVG-ORAC 2019.¢ Csehi Zoltán: Kötelmi Jog-II., Menedzser Praxis Kiadó,

Budapest 2015.¢ Auer/ Balogh/ Jenovai/ Juhász/ Papp/ Strihó/ Szeghő:

Atipikus szerződések, Opten 2015.¢ Ajánlott irodalom:

� Fuglinszky/Tőkey, Szerződési jog Különös rész, ELTE 2018.� Tomori Erika: Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása, Mobil

Kiadó 2016.� Csehi Zoltán: Hitel- és számlaszerződések a 2013. évi V.

törvényben, Budapest 2014. 27

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

28