View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
SEGÉDLET
A FELSŐOKTATÁSRA IRÁNYULÓ
RENDSZER-ELLENŐRZÉSHEZ
1
2
A módszertani munkát felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató
Dr. Becker Pál főigazgató
A végrehajtásért felelős: Dr. Zöldréti Attila főcsoportfőnök
A módszertani munkát vezette: Bittó Zoltán számvevő igazgatóhelyettes
Összeállították: Bittó Zoltán számvevő igazgatóhelyettes
Horváthné Herbáth Mária osztályvezető főtanácsos
Dr. Kevevári Edit számvevő
A kiadásért felel: Dr. Csapodi Pál főtitkár
az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője a Módszertani Bizottság elnöke
A kézirat lezárva:
2009. december 16.
3
TARTALOMJEGYZÉK
ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK, FELADATOK 17
1. A helyszíni ellenőrzés szempontjai, eszközei és végrehajtása 17 1.1. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának általános kritériumai 17 1.2. A helyszíni ellenőrzés dokumentációs eszközei 19
2. Részletes ellenőrzési feladatok 21 2.1. Az állami és fenntartói beavatkozások, valamint azok hatásainak
értékelése a felsőoktatásban 21 2.1.1. Irányítási célok, szabályozás 22 2.1.2. Az ágazati irányításban közreműködő szervezetek és az
irányítás szintjén rendelkezésre álló feltételek, erőforrások 23 2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer 24
2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásának ellenőrzése 26 2.2.1. Az oktatás-képzési tevékenység és az új működési rend
megvalósítása 26 2.2.2. Kutatás-fejlesztési tevékenység 28 2.2.3. Intézményi finanszírozás és gazdálkodás 29 2.2.4. Beruházás, infrastruktúra-fejlesztés 31 2.2.5. Intézményi belső kontrollrendszer és ellenőrzési rendszer 32
3. A számvevői jelentések összeállítása, egyeztetése, felülvizsgálata 33 3.1. A számvevői jelentés összeállítása 33 3.2. Egyeztetés 34 3.3. Felülvizsgálat 35
4
5
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. sz. melléklet: Kérdésfa a felsőoktatási rendszer-ellenőrzéshez
2. sz. melléklet: Kérdések, kritériumok, adatforrások a felsőoktatásra irányuló rend-szer-ellenőrzéshez
3. sz. melléklet: Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke
4. sz. melléklet: A hallgatói létszám alakulása
5. sz. melléklet: A felsőoktatás oktatói létszáma
6. sz. melléklet: A felsőoktatás kiadásainak alakulása
7. sz. melléklet: A felsőoktatás állami támogatásának alakulása
8. sz. melléklet: A felsőoktatási intézmények teljesítménymutatói
9/a. sz. melléklet: Kérdőív a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére a felsőoktatásról
9/b. sz. melléklet: Kérdőív a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére a felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről
10/a. sz. melléklet: Az állami felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai
10/b. sz. melléklet: Az egyházi felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai
10/c. sz. melléklet: A magán felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai
11. sz. melléklet: Az ÁSZ felsőoktatásra irányuló ellenőrzései
12. sz. melléklet: A rendszerellenőrzés végrehajtásának és a számvevői jelentés-tervezet felülvizsgálatának szempontjai
FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE
1. sz. függelék: A felsőoktatás fejlesztése, mint nemzetstratégiai célkitűzés
2. sz. függelék: A döntéshozói beavatkozások rendszere és szintjei a felsőoktatásban
3. sz. függelék: Az intézmények fenntartók szerinti felsorolása (A magyarországi felsőoktatási intézmények)
4. sz. függelék: A felsőoktatási intézmények területi elhelyezkedése (grafikon)
5. sz. függelék: A felsőoktatási rendszer ellenőrzésének célja, jelentősége
6
7
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
ÁKSZEI Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság ÁSZ Állami Számvevőszék Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.
(XII. 20.) Korm. rendelet CSEFT Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez E Eredményesség EDT Ellenőrzési Dokumentumtár EFT Európai Felsőoktatási Térség EU Európai Unió FEUVE Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés FIR Felsőoktatási Információs Rendszer FTT Felsőoktatási és Tudományos Tanács Ftv. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény G Gazdaságosság GDP Gross Domestic Product (Bruttó hazai termék) GT Gazdasági Tanács H Hatékonyság HÖK Hallgatói Önkormányzat HÖOK Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája IFT Intézményfejlesztési Terv KDT Központi Dokumentumtár Kht. Közhasznú Társaság KSH Központi Statisztikai Hivatal MAB Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MÁK Magyar Államkincstár MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MUP Magyar Universitas Program MRK Magyar Rektori Konferencia NVT Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács OGY Országgyűlés OFI Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OH Oktatási Hivatal OHV Oktatói munka hallgatói véleményezése OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium OM Oktatási Minisztérium PhD Philosophiae Doctor PPP Public Private Partnership (köz- és magánszféra együttműkö-
dése) PSC (Public Sector Comparator) összehasonlító gazdaságossági
számítás SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat
8
TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program TDK Tudományos Diákkör ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv Vhr. Az Ftv. végrehajtási rendelete, a 79/2006. (IV. 5.)
Korm. rendelet VIDOR Vizsgálati Dokumentációs Rendszer Vtv. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
9
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR
Akkreditáció: A felsőoktatási intézmények intézménylétesítéssel és működéssel kapcsolatos minőséghitelesítése.
Alapkutatás: Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lé-nyegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazás és felhasználás szándéka nélkül.
Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyeket elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
Államilag támogatott képzés:
A felsőoktatási intézményben folyó képzés költségeit az állami költségvetés viseli.
Átsorolás: A hallgató átsorolása a tanulmányi eredményei alapján az államilag támogatott képzésből a költségtérítéses, illetve költségtérítéses képzésből az államilag támoga-tottba.
Autonómia: A felsőoktatási intézmény Ftv-ben szabályozott önren-delkezése, amely biztosítja az intézmény önálló oktatási, kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdálkodási tevékenységét.
Bolognai Nyilatkozat: Az aláíró országok azt a célt tűzték ki, hogy a verseny-képességük biztosítása érdekében 2010-re egységes Euró-pai Felsőoktatási Térséget hoznak létre, amelyben össze-hangolják és összehasonlíthatóvá teszik a felsőoktatás-képzési rendszereiket.
Diákotthon: A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítását szolgáló létesítmény, intézmény, mely szervezetileg nem tartozik a felsőoktatási intézményhez.
Egyéb kutatóhely: Központi vagy helyi költségvetési szervezet vagy költség-vetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezet intézmé-nye, amely nem kizárólagos alapfeladatként vagy alap-feladata mellett folyamatosan végez kutatási tevékeny-séget.
Felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási in-tézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.
Felsőoktatási kutató-hely:
Egyetemi, főiskolai szervezeti egység, amely az oktató-nevelő munka mellett, esetleg attól elkülönítve kutató-munkát végez. Számbavételi egységei a felsőoktatási intézmények egységei (intézet, laboratórium, tanszék-csoport vagy önállóan működő tanszék, klinika, továb-bá a felsőoktatási intézmények mellett működő kutató-intézetek).
10
Felsőoktatási Tudo-mányos Tanács:
Az oktatási és kulturális miniszter – a felsőoktatás fej-lesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.
Fenntartói megálla-podás:
Az OKM és a felsőoktatási intézmény között létrejött szer-ződés, amely tartalmazza három évre az intézmény által vállalt teljesítménykövetelményeket, az állandó és válto-zó támogatások jogcímeit.
Foglalkoztatási köve-telményrendszer:
Tartalmazza különösen az egyes munkakörök betöltésé-vel kapcsolatos követelményeket, a pályázatok elbírálá-sának rendjét, az ösztöndíjak és juttatások rendjét, az adományozható címek feltételeit, az oktatók, tudomá-nyos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményér vonatkozó követelményrendszert.
Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés:
Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszeré-nek önálló eleme, melynek kialakításával és működésé-vel biztosítható a rendelkezésre álló források szabálysze-rű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.
Gazdasági Tanács: A felsőoktatási intézmény véleményező, a stratégiai dön-tések előkészítésében részt vevő és a döntések ellenőrzé-sében közreműködő szerv.
Hallgatói követel-ményrendszer:
Tartalmazza a felvételi eljárás rendjét; a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét. Ré-szét képezi a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a hallgatókat terhelő fizetési kötelezettség megállapításá-nak és teljesítésének rendje, valamint a hallgatói jutta-tások elosztásának rendje.
Hátrányos helyzetű hallgató:
Az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során csalá-di körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző véde-lembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvé-delmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.
Képzési és kimeneti követelmények:
Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek meg-szerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.
Képzési idő: Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.
Képzési program: Az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely • az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú to-
vábbképzési szak részletes képzési és tanulmányi kö-vetelményeit,
• felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá
• a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különö-
11
sen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellen-őrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.
Kísérleti fejlesztés: Olyan rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert meglévő ismereteken alapul és új anyagok, termékek és eszközök előállítására, új eljárások, módszerek és szolgáltatások beszerzésére és a már előállítottak vagy bevezetettek lé-nyeges tökéletesítésére irányul.
Kockázati mátrix: A kockázatfelmérés eredményének összegzése, melyben kimutatásra kerül a projekt egyes fázisaiban felmerülő kockázati elemek, valamint a kockázat viselője.
Kollégium: A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítását, valamint nevelési funkciót is ellátó, szervezetileg a felsőoktatási intézményhez tartozó, általa működtetett létesítmény, illetve intézmény, ahol a hallgatók érdekképviseletét a hallgatói önkormányzat látja el.
Költségtérítéses kép-zés:
A felsőoktatási intézményben folyó képzés költségeit a hallgató viseli.
Kredit: A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kife-jezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szüksé-ges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent.
Kutatás-fejlesztés: Minden olyan alkotó jellegű tevékenység, melynek a célja az ismeretanyag bővítése, beleértve a természetre, az emberiségre, a társadalomra és a kultúrára vonatko-zó ismereteket, ezek felhasználását, új alkalmazási lehe-tőségek kidolgozását. A kutatás-fejlesztés jellemzői: az alkotás eleme, az újdonság eleme, a tudományos mód-szerek alkalmazása és új ismeret létrehozása. A K+F há-rom típusú tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizott-ság:
A felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer mű-ködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület.
Magyar Rektori Kon-ferencia:
A felsőoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek vé-delmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendsze-rének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére.
Magyar Universitas Program:
A felsőoktatás átfogó fejlesztési programja, amely 2004-ben fogalmazta meg az új képzési rendszer bevezetését.
Mentorprogram: A képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrá-nyos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt.
12
Normatív költségveté-si támogatás elemei:
A hallgatói juttatásokhoz nyújtott-, képzési-, tudomá-nyos célú-, fenntartói- és egyes feladatokhoz nyújtott támogatás összessége.
Pályakövetési rend-szer:
A fiatal diplomás pályakezdők elhelyezkedésének vizsgá-lata, a karrier irodák és elhelyezkedést segítő intézmé-nyek információjával.
PPP (Public Private Partnership):
A közszféra és a magánszféra együttműködési formája, melyben a közfeladatok ellátásáért felelős állam – beru-házási, szolgáltatási feladatainak szervezésekor – komp-lex módon együttműködik a magánszféra szereplőivel. Az együttműködés tervezési, építési, működtetési, finan-szírozási feladatokban egyaránt megvalósulhat.
PSC (Public Sector Comparator) számí-tás:
A PPP modellek pénzügyi értékelésének módszere olyan összehasonlítás, mely a PPP projekt nettó jelenértékre diszkontált ráfordításait állítja szembe a hagyományos állami megvalósítás diszkontált ráfordításaival.
Refinanszírozási nye-reség:
Refinanszírozás azt jelenti, hogy a kezdeti finanszírozási formában felvett források visszafizetésre kerülnek, és ezeket pótlandó, új pénzügyi források bevonására nyílik mód, új feltételekkel. A refinanszírozásból adódó nyere-ség az az összeg, mely az eredeti és az új finanszírozási struktúra pénzügyi terhének különbségéből adódik.
Rétegzett mintavétel: Az alapsokaságot valamilyen szempont szerint csoporto-sítjuk. A felsőoktatási intézmények ellenőrzési kiválasz-tásánál az állami-, egyházi és magán intézményeket a felsőoktatási intézmények száma és állami támogatása szerint csoportosítjuk. A rétegzés az egyes csoportokból külön-külön és egymástól függetlenül, egyszerű véletlen eljárással, az Excel program véletlen szám generálásával történik. Az eljárás mindegyik réteg reprezentációját biztosítja.
Saját bevétel: Az államháztartáson kívüli források (beleértve minden olyan, az Európai Uniótól származó támogatást, amely-hez nem az állami költségvetésen keresztül jut a felsőok-tatási intézmény, továbbá a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség teljesítéseként elszámolt forrásokat is), valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó bevételek.
Szak: Valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges kép-zési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egysé-ges rendszerét tartalmazó képzés.
Szakirány: A szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szak-tudást biztosító képzés.
Szenátus: A felsőoktatási intézmény döntést hozó és a döntés vég-rehajtását ellenőrző testülete.
Távoktatás: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs tan-eszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsola-tára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés,
13
amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű kép-zés tanóráinak harminc százalékát.
Telephely: Az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezkedését szolgáló feladatellátási hely.
Teljesítménykövetel-mények:
A hároméves fenntartói megállapodásban az IFT alap-ján meghatározott oktatási, kutatási, gazdálkodási, irá-nyítási, valamint együttműködési területre jellemző mu-tatók, amelyek a felsőoktatási intézmény teljesítmény-céljainak teljesítését mérik.
Tudományos célú tá-mogatás:
Az intézményben folyó képzéssel összefüggő kutatási célok megvalósulását biztosító forrás.
Felhasznált források:
• A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény • A számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai (ÁSZ; 2008.) • Szabályzat a számítógépes Vizsgálati Dokumentációs Rendszer alkalmazásá-
nak rendjéről (ÁSZ; 2009.)
14
15
BEVEZETÉS
Az Állami Számvevőszék a közfeladatok és közszolgáltatások ellátásában a döntéshozók – Országgyűlés, Kormány – beavatkozásait rendszerellenőrzés ke-retében vizsgálja. Az ellenőrzés középpontjában a beavatkozás által kialakított rendszer áll, valamint a megvalósítás folyamatára ható, illetve abban részt vevő szereplők állnak.
A magyar felsőoktatást, mint nagy ellátó rendszert az Állami Számvevőszék – mindenkori stratégiai célkitűzéseinek megfelelően – folyamatában és visszatérő jelleggel ellenőrzi. A további felsőoktatási ellenőrzésekhez kíván segítséget adni a rendszerellenőrzési módszertan figyelembevételével elkészített Segédlet.
A felsőoktatás stratégiai ágazatnak tekinthető a magyar nemzetgazdaságban annak a felismerése nyomán, hogy a felsőoktatás a gazdasági versenyképesség egyik fő motorja az erősödően tudásalapú globális gazdaságban, s benne az Európai Unióban (EU). Magyarország 1999-ben az ún. Bolognai Nyilatkozat aláírásával vállalta – 10 évre szóló munkaprogram alapján legkésőbb 2010-ig – a magyar felsőoktatás ésszerű harmonizációját az EU tagországainak felsőok-tatásával, és az Európai Felsőoktatási Térségbe történő integrálódásunkat an-nak érdekében, hogy elősegítsük a világ legversenyképesebb, tudásalapú térsé-gének kialakítását.
A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb célkitűzései közé tartozik:
• az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőoktatási képzési rendszer beveze-tése (alapképzés és mesterképzés);
• a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése;
• a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése;
• a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének beve-zetése.
EU-s csatlakozásunk és fenti vállalásaink a magyar felsőoktatásban gyökeres változtatásokat, fejlesztéseket, a felsőoktatás versenyké-pességének és minőségének javítását, piacgazdasághoz igazítását, gazdálkodási önállóságának növelését, emiatt rendszerbeli döntés-hozói beavatkozást igényeltek.
A felsőoktatási változásokat a 2004. évben kialakított Magyar Universitas Program és a 2005. évben az Országgyűlés által elfogadott új felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. törvény) alapozták meg, mint a rendszerbeni döntéshozói beavatkozások. (A felsőoktatási rendszerváltozás és a felsőoktatás fejlesztésének szükségességét, mint nemzetgazdasági stratégiai cél-kitűzéseket az 1. sz. függelék részletezi.)
A döntéshozók beavatkozásai hierarchikusan felépülő szervezetrendszerben va-lósulnak meg. (Ezek felsőoktatásban kialakult rendszerét és szintjeit a 2. sz. függelék szemlélteti.)
16
Jelenleg 70 intézmény alkotja a felsőoktatási intézményrendszert, amelynek szerkezetében állami, egyházi és magán fenntartású intézmények léteznek. (Az intézmények fenntartók szerinti felsorolását a 3. sz. függelék, területi elhelyez-kedésüket a 4. sz. függelék mutatja be.)
Az Állami Számvevőszék rendszerellenőrzési módszertana rendszerellenőrzési területként határozza meg a közszolgáltatásokat érintő beavatkozásokat, így a nagy ellátórendszerek, közöttük a felsőoktatás jelentős átalakítását. A 2004-től terjedő időszakban az EU-csatlakozás következményeként alapvető változások zajlottak, illetve zajlanak folyamatosan a magyar felsőoktatásban, ezért célsze-rű e rendszerbeli változások ellenőrzése, értékelése.
Felsőoktatásra irányuló rendszerellenőrzésünk azt vizsgálja, hogy a döntéshozói beavatkozások következményeként az állami irányítás és intézményrendszer szintjein eredményesen, hatékonyan, gazdasá-gosan teljesültek-e a tervezett célok, amelyeket a beavatkozással el akartak érni.
Az ellenőrzés célját, jelentőségét, tevékenységi területeit az 5. sz. függelék fog-lalja magában. Az ellenőrzés – az irányítás eszköz- és kontrollrendszere szintjén – kiterjed az Oktatási és Kulturális Minisztériumra, az Oktatási Hivatalra, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bi-zottságra, a Magyar Rektori Konferenciára, a Felsőoktatási és Tudományos Ta-nácsra – az intézményrendszer szintjén – az állami támogatás és hallgatói lét-szám alapulvételével rétegzett mintavételezéssel kiválasztott – állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményekre.
A felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzéshez készített módszertani segédlet alapvető célja az, hogy iránymutatással szolgáljon a felsőoktatás egészének rendszerszemléletű ellenőrzése, s ezen belül a felsőoktatás szintjei és egyes rész-területei, tevékenységei teljesítményellenőrzés-rendszerellenőrzés típusú vizsgá-latai végrehajtásához, különös tekintettel a helyszíni ellenőrzés lefolytatására.
17
ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK, FELADATOK
1. A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS SZEMPONTJAI, ESZKÖZEI ÉS VÉGREHAJ-
TÁSA
1.1. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának általános kritériu-mai
Az ellenőrzés végrehajtása az ellenőrzési program jóváhagyását követően, a helyszíni vizsgálat megkezdésétől a számvevői jelentések elkészültéig tartó fo-lyamatot fogja át.
A helyszíni ellenőrzés lefolytatása az ellenőrzési program alapján történik, amely az ellenőrzésben résztvevők számára kötelező utasítás. Az el-lenőrzési program birtokában a helyszíni ellenőrzés kezdetén a számvevőnek ismernie és értenie kell az ellenőrzés tárgyát, célját és fel kell készülnie az ellen-őrzési programban szereplő feladatai végrehajtására. A vizsgálat – ellenőrzési program szerinti – végrehajtásához az ellenőrzési munka megfelelő irányításá-ra, megszervezésére, felügyeletére és a munka előre haladásának rendszeres ér-tékelésére is szükség van.
A helyszíni ellenőrzést a számvevők önállóan végzik. A vizsgált szerve-zetekkel – az állami irányításban részt vevő és közreműködő szervezetekkel, minisztériumi háttérintézményekkel, felsőoktatási intézményekkel – a kijelölt kapcsolattartón keresztül veszik fel a kapcsolatot, amely folyamatos kapcsolat-tartássá válik. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása folyamatos – szükség szerinti gyakoriságú – vezetői kontroll mellett történik. Ez biztosíthatja a számvevők közötti információáramlást, az egységes ellenőrzési szemléletet.
Az ellenőrzött felsőoktatási rendszert, a vizsgálat tárgyát képező ál-lami irányítási-szabályozási szintet, valamint felsőoktatási intézmé-nyi rendszert és annak állami támogatást hasznosító tevékenységeit objektív, külső álláspontból kell ellenőrizni, annak érdekében, hogy – az esetenként elkerülhetetlenül eltérő nézőpontok ellenére – független megállapí-tások szülessenek. Ehhez a felkészülés és előkészítés időszakában összegyűjtött információk, kérdőívek, statisztikai és tanúsítványi adatok mellé további bizo-nyítékokat kell gyűjteni. Ennek körében kiemelt szerepet kapnak az interjúk és a helyszínen kiválasztott dokumentumok (pl. az ellenőrzött szervezet vezetői-nek intézkedése és a belső, illetve a külső ellenőrzés jelentéseinek tartalma, de ide sorolható a gazdasági vezetőkkel és a felsőoktatás más szereplőivel: okta-tókkal, hallgatókkal készített interjúk összevetése, elemzése). Az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat elemezni és értékelni kell. Esetleges ellentmondások esetén az ellenőrzöttek képviselőivel történő konzultáció, valamint további bi-zonyítékok szerzése szükséges.
A bizonyítékok gyűjtése során törekedni kell arra, hogy a helyszíni vizsgálat ke-retében már bekért, illetve bekérni tervezett dokumentumokat a számvevők fo-
18
lyamatosan egyeztessék, illetve tájékozódjanak a VIDOR rendszer Központi Do-kumentumtárában már szereplő, ellenőrzöttektől korábban átvett dokumen-tumokról (szabályzatok, gazdasági beszámolók, intézkedési tervek stb.). Ugyan-is a többszörös adat- és dokumentum bekérések rontják az ellenőrzés hatékony-ságát, emellett ezzel az ellenőrzött szervezetek részéről érkező – a visszatérő adatkérésre vonatkozó – kifogásokat lehet megelőzni.
Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei, módszerei lehetnek: szem-le, megfigyelés, interjú, tájékoztatáskérés, teljességi nyilatkozat, visszaigazolás, számítás, összehasonlítás.
A helyszíni ellenőrzés során a friss, aktuális adatokkal kell dolgozni amellett, hogy maximálisan támaszkodni kell az előkészítés során kért felsőoktatással összefüggő tanúsítványi és kérdőíves adatszolgáltatásra, illetve azok szúrópró-baszerű kontrollját a helyszíneken el kell végeznie a számvevőnek.
A felsőoktatási rendszer, a felsőoktatási folyamatok, szervezetek és a különböző felsőoktatási tevékenységek értékeléséhez, a következtetések levonásához végre kell hajtani az előkészítés fázisában, az előtanulmányban rögzített irányítási és végrehajtási belső kontrollok tesztelését. Ezzel a számvevő megerősítést kap ar-ról, hogy a kulcskontrollok léteznek, eredményesen vagy nem kellő eredmé-nyességgel működnek. A helyszíni ellenőrzés során elemző eljárásokat is el kell végezni, amelyek főként az adatok közötti összefüggéseket bizonyítják.
A rendszerellenőrzés során kiemelten figyelni kell az ellenőrzési programban szereplő felsőoktatási teljesítmény-kritériumok – ered-ményességi, gazdaságossági, hatékonysági kritériumok – értelmezé-sére és alkalmazására. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a teljesítményre vonatkozó valamennyi lényeges tényezőt számba vettünk, értelmeztünk-e, s az ezekre vonatkozó bizonyítékok teljes körűen rendelkezésre állnak-e.
Alapvető ellenőrzési előírás, hogy a feltárt tények – dokumentumok-kal, vagy számszakilag – bizonyító erejűek legyenek. Ezzel csökkenthe-tő ugyanis a nem megfelelő következtetés levonásának kockázata, illetve elke-rülhető az egyeztetési eljárás elhúzódása. Már menet közben törekedni kell az elmarasztaló megállapítással érintett terület vezetőjével való folyamatos egyez-tetésre.
Kiemelten kell kezelni azokat a megállapításokat, amelyek az ellenőrzöttek ré-széről – főként Oktatási és Kulturális Minisztérium, Oktatási Hivatal, állami, egyházi és magán felsőoktatási intézmények – ellenvéleményt váltanak ki, il-letve, ahol eltérő álláspont alakul ki. Ezek rögzítése az ÁSZ jelentés összeállítá-sához szükséges, mert előrevetítik, hogy e megállapítások várhatóan az ÁSZ és az ellenőrzött szervezet közötti egyeztetés kritikus pontjait jelenthetik. Ezért fon-tos szempont az ezekre vonatkozó bizonyítékok fokozott beszerzése.
A helyszíni ellenőrzés végrehajtása folyamatos, az ellenőrzési program végre-hajtását célzó vezetői kontroll mellett történik. A vezetői kontroll célja:
• a számvevők folyamatos tevékenységének, ellenőrzési programhoz igazo-dásának, a feladatvégzés aktuális eredményeinek figyelemmel kísérése;
19
• információgyűjtés és intézkedés az ellenőrzés módszerét, irányát érintő megállapítások, információk, valamint az ellenőrzést akadályozó tényezők kapcsán.
A helyszíni ellenőrzés során folyamatosan összegezni kell a számvevők addig megszerzett ismereteit, megállapításait, és ezeket meg kell ismertetni az ellen-őrzésben résztvevőkkel. Ugyanis a leggondosabb előkészítés mellett is előfor-dulhat, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján egy-egy frissebb információ kö-vetkeztében a vizsgálati szempontokat bővíteni, illetve módosítani kell.
A vezetői kontroll kétszintű, egyrészt a számvevői tevékenység kontrollja a vizs-gálatvezető által, másrészt a főcsoportfőnök kontrollja az ellenőrzés aktuális helyzetére irányulóan.
A helyszíni ellenőrzés ideje alatt a felügyeleti kontroll beszámoltatás, az ún. fél-idős értekezlet formájában valósul meg az ellenőrzésért felelős főigazgató részé-ről.
1.2. A helyszíni ellenőrzés dokumentációs eszközei
Az ellenőrzés alapdokumentuma a jóváhagyott ellenőrzési program. A program az ellenőrzés fő kérdésének megválaszolására irányul, és rendszer-szemléletben alábontva tartalmazza az ellenőrzés során megválaszolandó kér-déseket, figyelembe veendő vizsgálati szempontokat.
Az ellenőrzési program világosan elkülönített, hármas tagolásban
• a vizsgálat célja;
• az ellenőrzés szempontjai;
• az ellenőrzés szervezése
fejezetekben határozza meg az ellenőrzési célokat, az ún. kérdésfa bontására épülő ellenőrzési szempontokat, a vizsgálati területeket, az ellenőrzött szerveze-teket, az alkalmazott vizsgálati eljárásokat, a megszerzendő ellenőrzési bizonyí-tékok jellegét, megszerzésük módszereit, az ellenőrzés végrehajtásának, illetve az ellenőrzés egyes szakaszainak időbeli ütemezésére és a végső határidőre vo-natkozó előírásokat.
A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzési program dokumentációs, a számvevő részéről kötelezően hasznosítandó mellékletét képezik a következők:
• a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke;
• a rendszerbeli beavatkozás célját, tartalmát meghatározó kormányprog-ram, ágazati stratégia;
• az azonosított probléma pontos, világos megfogalmazását alátámasztó mérési eredmények, statisztikák, tanulmányok;
• az ellenőrzéshez kapcsolódó szakmai fogalomtár;
20
• az ellenőrzött rendszer folyamatábrája;
• a kérdésfa;
• a kérdések, kritériumok, adatforrások;
• a teljesítménymutatók, teljesítmény-kritériumok;
• a tanúsítványok;
• a kérdőívek;
• az ellenőrzéshez kapcsolódó egyéb kimutatások, ábrák, diagramok;
• az előző számvevőszéki ellenőrzések megállapításai, javaslatai.
Az ellenőrzési program és mellékletei mellett a számvevők megkap-ják az előkészítés során elkészített és összeállított háttéranyagokat. Ezek a következők:
• előtanulmány;
• előkészítés során gyűjtött dokumentumok;
• ellenőrzést indító „brain storming” emlékeztető;
• fókuszcsoporti emlékeztető;
• az ellenőrzött szervezetek és azok kapcsolattartóinak elérhetőségi jegyzéke;
• megbízó levelek.
Az előkészítés során gyűjtött dokumentumok a helyzetfelmérés keretében vég-zett információ- és adatgyűjtés eredményei, amelyek a helyszíni ellenőrzés so-rán hasznosulnak.
Ezek körébe tartoznak az ellenőrzési célokhoz és feladatokhoz aktuálisan kap-csoló alábbi dokumentumok:
• a felsőoktatási szabályozás eszköztára, ezen belül a felsőoktatás ágazati irányításának jogi eszközei, pl. a felsőoktatási törvény, valamint a végre-hajtást szabályozó kormány- és miniszteri rendeletek, és az egyéb jogi esz-közök, illetve a felsőoktatási intézmények működését szabályozó dokumen-tumok (pl. intézményfejlesztési tervek, intézményi belső szabályzatok, SZMSZ, oktatói-kutatói követelményrendszer, informatikai szabályzat), el-járásrendek, rektori utasítások, szenátusi és GT-határozatok;
• a felsőoktatási rendszer működését és fejlesztését célzó szakmai stratégiák, programok, illetve az azokat megalapozó hatástanulmányok, dokumen-tumok;
• az oktatás-képzési tevékenységgel összefüggő előterjesztések, beszámolók, értékelések, statisztikai adatok (OKM, MAB, MRK, FTT, KSH);
• a kutatás-fejlesztési tevékenységről szóló szakmai koncepciók, programok, értékelések, nemzetközi- és belföldi együttműködési megállapodások;
21
• a felsőoktatás állami támogatásával, finanszírozásával, gazdálkodásával, beruházási tevékenységével kapcsolatos pénzügyi dokumentumok, a pá-lyázatokról, illetve a források felhasználásáról szóló beszámolók; a pénz-ügyi, finanszírozási, költségvetési adatok kimutatásai;
• az ellenőrzött szervezetek (OKM, illetve felsőoktatási intézmények) belső el-lenőrzéseinek, valamint az ellenőrzött tevékenységre vonatkozó felügyeleti, illetve külső ellenőrzések dokumentumai;
• a felsőoktatással foglalkozó korábbi ÁSZ jelentések.
2. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK
A felsőoktatásra irányuló rendszerellenőrzés helyszíni vizsgálata során arra az alapkérdésre keressük a választ, hogy a felsőoktatás – új felsőoktatási törvényre és a Magyar Universitas Programra épülő – átalakítása és fejlesztése következ-tében javult-e az oktatás és kutatás versenyképessége, az oktatás és a gazdaság együttműködésének hatékonysága; a felsőoktatási feladatok ellátása eredmé-nyesen, gazdaságosan és hatékony közpénz-felhasználást biztosítva valósult-e meg?
A döntéshozói beavatkozás az állami illetve fenntartói irányítás szintjén ma-gában foglalja az ágazati célok meghatározását, a szabályozási környezetet, a feltételrendszer biztosítását, a belső kontroll és ellenőrzési rendszer működését. Az intézményrendszerben a beavatkozás hatásainak értékeléséhez szükséges az intézményeken belüli feladatellátást, azaz az oktatás-képzési tevékenységet, működési rendet, kutatás-fejlesztési tevékenységet, intézményi gazdálkodást, beruházást, infrastruktúra-fejlesztést, emellett a belső kontrollrendszert és el-lenőrzési rendszer működését vizsgálni.
Az ellenőrzést rendszerszemléletben, a felsőoktatásra irányuló rendszerbeli be-avatkozásokra, azok nyomán tett intézkedésekre és azok hatására fókuszálva kell elvégezni. Az ellenőrzés alapkérdésének megválaszolásához az előkészítés során kialakultak azok a súlypontok, amelyek vizsgálata, értékelése alapján kielégítő és megalapozott véleményt lehet mondani a felsőoktatási rendszer át-alakításának, fejlesztésének és versenyképességének eredményességéről, a gaz-daságos és hatékony közpénzfelhasználásról.
Az ellenőrzés során megválaszolandó kérdéseket a rendszerszemléletben összeállított kérdésfa tartalmazza, ezeket a szintén előzetesen meghatározott kritériumok figyelembevételével kell megválaszolni. (A kérdésfát az 1. számú, az eredményességi, gazdaságossági és hatékonysági kritériumokat a 2. számú melléklet tartalmazza.)
2.1. Az állami és fenntartói beavatkozások, valamint azok ha-tásainak értékelése a felsőoktatásban
Ennek keretében azt kell értékelni, hogy az – új felsőoktatási törvé-nyen alapuló – állami irányítás elősegítette, biztosította-e a felsőok-tatási közfeladatok eredményes ellátását. Ezen belül vizsgálni kell a stratégiai jellegű célkitűzések kialakításának megalapozottságát, a szabályozá-
22
si környezet alkalmasságát, az irányításban közreműködő szervezetek, a ren-delkezésre álló feltételek és erőforrások, kitűzött célok teljesítéséhez való hozzá-járulását. Az eredmények mellett értékelni kell a kontrollrendszer működését.
Az állami/fenntartói beavatkozások értékelésének helyszíni ellenőrzését az or-szággyűlési- és kormány hatáskörökben tett intézkedések áttekintésével együtt az ágazati irányítást végző OKM-nél, OH-nál, OFI-nál, valamint a felsőoktatás irányításában közreműködő szervezeteknél (MAB, MRK, FTT, HÖOK) kell vég-rehajtani.
2.1.1. Irányítási célok, szabályozás
E témakörben alapvető ellenőrzési szempont, hogy az állami irányítás megtette-e a kitűzött célok érdekében szükséges intézkedéseket, azaz, hogy a felsőoktatási rendszer fejlesztésének koncepciója, valamint az erre épülő szabályozási környezet hozzájárult-e a felsőoktatási feladatok minőségi, ver-senyképes, eredményes ellátásához.
Ezen belül értékelni kell, hogy:
• a felsőoktatási rendszer törvényi átalakítását célzó döntéshozói beavatko-zás megalapozott felsőoktatási stratégiára épült-e; az OKM kidolgozta-e a felsőoktatás középtávú fejlesztési tervét; a kormányprogram végrehajtása-ként hatályba lépett Magyar Universitas Program infrastruktúra-fejlesztési célkitűzései, előirányzatai megalapozottak voltak-e;
• a felsőoktatási intézményrendszer működésére, szakmai tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó új szabályozás elősegítette-e a kitűzött célok el-érését, a szabályozási változás kihatásait elemezték-e hatástanulmányok-ban, a jogszabályi változások előkészítése, módosítása során az ágazati irá-nyító szerv képviselői, illetve a döntés-előkészítők kikérték-e a felsőoktatási intézmények, az érintett szakmai, társadalmi, gazdasági szerveztek véle-ményét;
• a finanszírozási rendszer módosításával, a rendszer egyes elemeibe beépül-tek-e teljesítménykövetelmények, ezek ösztönzőleg hatnak-e az oktatás mi-nőségének javítására, a felsőoktatási intézmény működésének hatékonysá-gára; a teljesítmény-mutatók biztosítják-e az intézményi teljesítmények összehasonlíthatóságát; a hároméves fenntartói megállapodáson nyugvó állami intézményi finanszírozási rendszer kiszámítható és átlátható-e;
• az ágazati felügyelet meghatározta-e az ágazati minőségpolitika elveit, ké-szültek-e ajánlások az OKM részéről az ágazati minőségpolitika keretében a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira és az intézményi minő-ségfejlesztési programok elkészítéséhez.
Az ellenőrzés során rendszer- és teljesítményszemléletben, az előké-szítés során megfogalmazott kritériumok mentén választ várunk e kérdéskörben:
• arra, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása és fejlesztése a gazdaságpo-litikai célkitűzésekkel összhangban levő, társadalmi és demográfiai válto-
23
zásokat figyelembe vevő fejlesztési koncepcióra épült-e; prognosztizálták-e a felsőoktatási rendszer átalakításának lehetséges hatásait;
• a felsőoktatás középtávú terveit a felsőoktatás fejlesztési stratégiát figye-lembe véve dolgozták-e ki;
• a felsőoktatás szabályozási környezete elősegítette-e a stratégiai célok meg-valósulását;
• a finanszírozási rendszer ösztönzően hatott-e az erőforrások hatékony fel-használására, a minőség fokozására;
E témakörben a helyszíni ellenőrzés végrehajtásához feltétlenül szükséges és használatos adat- és dokumentumforrásként említendők a stratégiai cé-lokat, fejlesztési programokat, terveket megalapozó hatástanulmányok, szakér-tői vélemények, a jogszabályok megalkotását megalapozó előterjesztések, a jogszabályi változások indoklásai, a finanszírozási rendszerrel összefüggő jog-szabályok, intézményi megállapodások, a minőségpolitika terén kialakított ágazati iránymutatások, ajánlások.
A jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.
2.1.2. Az ágazati irányításban közreműködő szervezetek és az irányí-tás szintjén rendelkezésre álló feltételek, erőforrások
E pontban az állami irányítás alapvető stratégiai- és szabályozási elemein kívüli további eszközrendszer – az ágazati irányításban közre-működő szervezetek, háttérintézmények, az irányítás szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a működést szolgáló pénzügyi erőforrások – ellen-őrzésére fókuszálunk.
A fentiekre irányuló vizsgálati kérdésünk a rendszerbeli beavatkozás nyomán az, hogy a felsőoktatás ágazati irányításában közreműködő szervezetek, az irányítás szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a működtetést szolgáló pénzügyi erőforrások hozzájárultak-e a közfeladatok eredményes ellátásához?
Ezen belül értékelni kell:
• az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek (MAB, MRK, FTT, HÖOK) és háttérintézmények (OH, OFI) jogszabályban meghatározot-tak szerinti feladatellátását, tevékenységüket a döntéshozatalban, a straté-giai célok megvalósításában, a felsőoktatási feladatok végrehajtásában;
• az irányításban részt vevő intézményeknél, testületeknél a megfelelő tárgyi és informatikai feltételek rendelkezésre állását, a feladatok ellátásához iga-zodó létszámmal és szervezeti struktúrával való működést, a feladatellátási párhuzamosságok kiszűrését, a szakértői foglalkoztatás indokoltságát és hasznosságát;
• a stratégiai célokhoz és a munkaerő-piaci igényekhez egyaránt igazodó ál-lami források biztosítását a felsőoktatási feladatok ellátásához; a finanszí-
24
rozás igazodását a feladatok költségigényéhez, az állami támogatás reálér-tékének megőrzését, a pályázati úton elnyert támogatások feladatellátás-ban, felsőoktatási minőségjavításban biztosított szerepét.
Az előkészítés során kialakított teljesítmény-kritériumok alapján a kérdéskörben a következőket értékeljük kiemelten:
• eredményességi szempontból célszerű értékelni az állami hatáskörök ellátásában közreműködő szervezetek jogszabályi feladatainak teljesülését, a döntéshozatal és a stratégiai célok megvalósulása terén kifejtett segítő és közreműködő szerepüket, működésükhöz szükséges tárgyi, személyi és in-formatikai feltételek biztosítását, a felsőoktatási feladatok ellátásához biz-tosított állami források stratégiai célokhoz igazodó tervezettségét, az állami támogatás reálértékének megőrzését, a felsőoktatási célok elérését ösztönző pályázati támogatási rendszert;
• gazdaságossági kritériumok figyelembevételével értékeljük az irányí-tásban közreműködő szervezetek létszámának feladatellátáshoz igazodá-sát, a szakértői megbízások indokoltságát, a megbízásos feladatok haszno-sulását, a feladatellátás költségigényét figyelembe vevő finanszírozást;
• hatékonysági teljesítmény-kategóriaként minősítjük az irányításban közreműködő intézmények, testületek optimális szervezeti struktúráját, a párhuzamos feladatellátás kiküszöbölését, a felsőoktatási pályázati támo-gatási rendszer ösztönző szerepét a minőség és versenyképesség növelése szempontjából.
Az előbbi gazdaságossági, hatékonysági kritériumok utalnak arra, hogy a fel-sőoktatás irányítását végző és abban közreműködő szerveztek mennyire felké-szültek feladataik ellátására. Egyes kritériumok hiányos teljesülése korlátozza, illetve hátrányosan befolyásolhatja a felsőoktatási célkitűzések megvalósítását.
Ennél a témakörnél szóba jöhető, helyszíni ellenőrzésnél használatos adatforrások: az irányításban közreműködő szervezetek SZMSZ-ei, egyéb bel-ső szabályozásai, feladatellátást igazoló dokumentumok, munkaköri leírások, szakértői megbízások, teljesítésigazolások, feladat végrehajtási beszámolók, fi-nanszírozási jogszabályok, háttérszámítások, költségvetési beszámolók, pályá-zati kiírások, bírálati dokumentumok, tanúsítványok, interjúk.
2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer
A felsőoktatási rendszer irányításának, eredményes működtetésének kulcsfon-tosságú eleme a belső kontroll- és ellenőrzési rendszer kialakítása és működte-tése.
Ezzel összefüggésben a helyszíni ellenőrzés során az az alapkérdésünk, amelyre – a részletező szempontok megválaszolásával és szintézisével – választ keresünk, hogy az állami és fenntartói irányítás belső kontrollrend-szere, az ellenőrzési- és információs rendszer hozzájárult-e a felsőok-tatási feladatok eredményes, hatékony ellátásához, a vonatkozó jog-szabályok betartásához.
25
A fenti alapkérdésen belül a témakörben értékelni kell azt, hogy
• a felsőoktatással kapcsolatos állami hatás- és felelősségi körök egyértelmű-en meghatározottak-e és hozzájárultak-e a felsőoktatási feladatok eredmé-nyes ellátásához; megtörtént-e a felsőoktatási célok eléréséhez kapcsolódó kockázatok és azok lehetséges hatásainak meghatározása; kidolgoztak-e kockázatkezelési megoldásokat; az állami irányításban részt vevő szerveze-tek (OKM, MAB, MRK, FTT) kontrolltevékenységei – engedélyezés, jóváha-gyás, egyeztetés, a működési teljesítmény áttekintése – elősegítették-e a fel-sőoktatás feladatellátását eredményességét, szabályszerűségét;
• az ágazati tárca gondoskodott-e a FIR kialakításáról, működtetésének sze-mélyi és tárgyi feltételeiről, az adatkezelés ellenőrzéséről és az adatkapcso-latok más hatósági rendszerekhez való igazításáról;
• az OKM kialakította-e a folyamatok nyomon követéséhez, a döntések meg-alapozásához szükséges beszámoltatási és vezetői információs rendszert, ér-tékelték-e a felsőoktatási rendszer újraszabályozásának tapasztalatait;
• a minisztérium kidolgozta-e a hallgatói pályakövetési rendszer kialakítá-sának modelljét, a bevezetés koncepcióját; értékelte-e az információs és pá-lyakövetési rendszer működését, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, hasznosította-e az értékelés eredményeit;
• az OKM kialakította-e és működteti az ágazati ellenőrzés rendszerét; az se-gíti-e a fenntartói feladatok ellátását, a szabálytalanságok feltárását; meg-felelően hasznosultak-e az ellenőrzési tapasztalatok.
E témakörben kialakított kérdéseinkre adott válaszoknál, a következő telje-sítmény-kritériumokra kell összpontosítani:
• eredményességi alapon kell értékelni az állami irányításban részt vevő szervezetek hatásköreinek ellátását, a felsőoktatási rendszer átalakítása so-rán a kockázatok felmérését, azonosítását, a FIR Ftv. szerinti kialakítását és működését, az ellenőrzési és beszámolási rendszer, valamint hallgatói pá-lyakövetési rendszer kialakítását és működtetését, s az ellenőrzések során feltárt jogszabályi eltérésekhez kapcsolódó intézkedések megtételét;
• hatékonysági és gazdaságossági kritériumok mentén szükséges ér-tékelni az állami hatás- és felelősségi körök célszerű meghatározását, illet-ve szétválasztását, az irányítási szintek egymáshoz való viszonyát, a koc-kázatok beazonosítását, a FIR adatkapcsolatainak megvalósítását más ha-tósági rendszerekhez és a pályakövetési rendszer információinak meghatá-rozott célok érdekében történő hasznosítását.
A helyszíni ellenőrzés során a fenti kérdésekhez használható adat- és dokumentumforrások: hatásköri jegyzékek, feladatellátást igazoló doku-mentumok, kockázatelemzési dokumentumok, rendszerkialakítási koncepciók, rendszertervek, miniszteri előterjesztések, a szabályozások hatásait elemző elő-terjesztések, a megtett intézkedések dokumentumai.
26
2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásának ellenőrzése
A felsőoktatási rendszer – állami irányítás melletti – második szintjét az intéz-ményi rendszer képezi. A jelenleg működő egyetemek és főiskolák hármas fenntartói szerkezettel rendelkeznek, azaz állami, egyházi és magán felsőokta-tás intézményekként működnek. (A felsőoktatási intézményrendszer hallgatói létszámának alakulását a 4. sz. melléklet, az oktatói létszám helyzetének be-mutatását az 5. sz. melléklet rögzíti.)
A döntéshozói beavatkozás nyomán bekövetkezett működésbeli vál-tozások hatásának értékelése során vizsgálni kell azt is, hogy a ki-tűzött törvényi célok intézményi szinten gazdaságosan, hatékonyan, a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásával teljesül-tek-e. (A felsőoktatás kiadásainak alakulását a 6. sz. melléklet, a felsőoktatás állami támogatásának alakulását a 7. sz. melléklet mutatja be.)
A döntéshozói beavatkozás hatását, közpénzek hasznosulását az intézmények-ben megvalósuló oktatás-képzési tevékenység, kutatás-fejlesztési tevékenység, az intézményi finanszírozás és gazdálkodás, a beruházás és infrastruktúra-fejlesztés, s az intézményi belső kontroll és ellenőrzési rendszer, mint legjellem-zőbb tevékenységek eredményességének, hatékonyságának és gazdaságossá-gának ellenőrzése tükrében értékeljük. (A felsőoktatási intézmények teljesít-ménymutatóit a 8. sz. melléklet tartalmazza.)
2.2.1. Az oktatás-képzési tevékenység és az új működési rend megva-lósítása
A felsőoktatás állami támogatásának döntő része a felsőoktatási intézmények-ben folyó oktatás-képzési tevékenységet szolgálja. A 2005-ben elfogadott új fel-sőoktatási törvény, mint rendszerbeli döntéshozói beavatkozás alapvetően az oktatás-képzési tevékenység átalakítását, többciklusúvá tételét (főiskola és egyetemi képzésről az alap-, mesterképzésre való átállás) és európai uniós harmonizációját, piacgazdasághoz igazítását irányozta elő. A törvényi beavat-kozás az intézményi működési rend és a gazdasággal való együttműködés vál-tozására is irányult.
A helyszíni ellenőrzés során e témakörben az alapkérdés az, hogy a fel-sőoktatási intézmények – új szabályozás szerint átalakított – okta-tás-képzési tevékenysége, működési rendje, valamint a gazdasággal való együttműködése eredményesség- és hatékonyság-javulással járt-e?
E kérdésen belül értékelni kell:
• az ágazati stratégiával összhangban levő, intézményfejlesztési tervekre épülő, többciklusú oktatás-képzési szerkezet kialakítását, annak megalapo-zottságát és összhangját a munkaerő-piaci igényekkel, a szakstruktúra egymásra építettségét;
27
• a kreditrendszer biztosította szakok közötti átjárhatóságot, a hallgatói mo-bilitás alakulását, különös tekintettel a külföldi ösztöndíjrendszer és a di-ákhitel biztosította lehetőségekre;
• az intézményi minőségfejlesztési program kialakítását és az azok nyomán tett intézkedések hatását az oktatás minőségének színvonalára;
• az oktatói követelményrendszer és a minőségjavító differenciált bérezés ösz-szefüggéseit;
• a hallgatói juttatások és kötelezettségek rendjének változását, valamint az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolás alakulá-sát, és azok hatását a hallgatói teljesítményekre;
• a szervezeti és működési rend átalakítását, az átszervezés hatását a fel-adatellátás eredményességére, hatékonyságára; a gazdasággal való együttműködés javítását;
• a hallgatói pályakövetési rendszer kialakítását és visszahatását az intéz-mények oktatási stratégiai céljaira, képzési programjaira; az intézmény ál-tal indított képzések, a szakképzések összhangját a piaci kereslettel, a friss diplomások elhelyezkedésének helyzetét.
Az értékelés során ellenőrizni kell az intézményfejlesztési tervek illeszkedését az ágazati stratégia célokhoz, az oktatás-képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összhangját, az alap és mesterképzés közötti kapcsolatot, a szakstruk-túra kapcsolódását. Az oktatás-képzés átalakításának és a felsőoktatási hallga-tók elhelyezkedésének értékelésekor célszerű nemcsak intézményi, hanem un. külső szakértői véleményekre is támaszkodni. Az e célból készített kérdőíveinket – egyrészt a gazdasági érdekképviseletek, kamarák részére, másrészt a munka-erő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére – a 9/a-b. sz. mellékletben mutatjuk be.
A döntéshozói beavatkozás hatása a hallgatói teljesítményekre és mobilitásra, az oktatói munka színvonalára helyszíni interjúkkal, statisztikai és tanúsítvá-nyi adatok elemzésével, valamint az ezekből számított oktatás-képzési teljesít-ménymutatók elemzésével értékelhető. (9. sz. melléklet I.)
A teljesítményszemléletű kérdésfeltevések alapján a következőkre célszerű összpontosítani a válaszok kialakítása során:
• a döntéshozói beavatkozás eredményességét értékelő témák: az ok-tatás-képzési szerkezet stratégiai célokhoz és IFT-hez igazodása, a képzési helyek számának igazodása a munkaerő-piaci igényekhez, a hallgatói mobilitás biztosítása, az oktatás-képzés terén kialakított együttműködések számának növekedése, az intézmény zavartalan működését biztosító sze-mélyi feltételek és az oktatói utánpótlás biztosítása, az oktatói követel-ményrendszer meghatározása, betartása, az esélyegyenlőséget biztosító hallgatói juttatási- és térítési rendszer működtetése, az intézményi diplo-más pályakövetési rendszer célszerű kialakítása, eredményeinek hasznosu-lása;
28
• hatékonysági értékelést igénylő témák: az egymásra épülő képzési szak-struktúra kialakítása, az oktatás-képzés versenyképességét, minőségének javulását eredményező oktatói foglalkoztatási követelményrendszer, az ál-lamilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolás érvényre juttatása, annak hallgatói teljesítményekre gyakorolt hatása, a gyakorlat-igényes szakokon szakmai gyakorlat megszervezése során a gazdálkodó szervekkel történő együttműködés erősödése, a pályakövetési rendszer ta-pasztalatainak hasznosulása intézményi szinten.
A helyszíni ellenőrzés során a kérdéskörben hasznosítható adatforrások: az oktatás-képzés szabályozásával, ezen belül az oktatókra, valamint a hallga-tókra vonatkozó szabályozással összefüggő miniszteri rendeletek, intézményi előírások, működési rendek, képzési programok, hazai- és nemzetközi együtt-működési megállapodások, intézkedési tervek, beszámolók, értékelések, tanú-sítványi adatszolgáltatás, kérdőíves válaszok, interjú-válaszok.
2.2.2. Kutatás-fejlesztési tevékenység
A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének részét képezi – az oktatás-képzés mellett – a tudományos kutatás, amely elsődleges célja az új ismeretek megszerzése mellett azok átadásának biztosítása, a megszerzett, elért tudomá-nyos eredményeknek a közösség számára való közzététele, azok hasznosítása.
A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalma-zott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, vala-mint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. A felsőoktatási intézmény alap-feladata keretében szervezi e tevékenység feltételeinek biztosítását. A megvaló-sítás garanciáját az intézményfejlesztési terv részét képező kutatás-fejlesztési innovációs stratégia képezi. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban megha-tározottak szerint – kutatóegyetem minősítést kaphat.
A K+F tevékenység intézményi helyszíni ellenőrzése során arra az alapkérdésre keressük a választ, hogy a felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének szabályozása és a rendelkezésre álló K+F források megfelelően biztosították-e az intézményekben a kutatás-fejlesztési célkitűzések eredményes megvalósítását. Az alapkérdésen be-lül ellenőrzési szempontként értékelni kell:
• a K+F tevékenység központi szabályozásának hatását az intézményi tevé-kenységre, az intézményi kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolatának inten-zitását, a kutatóegyetem minősítésen keresztül az Európai Kutatási Térség-hez való kapcsolódást;
• az intézményi kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elkészítését, megala-pozottságát, célkitűzései megvalósulását, összhangját az IFT-vel;
• az intézményi kutatási teljesítmények, teljesítménymutatók, külső megbí-zások és termelésbe átadott K+F ismeretek alakulását;
29
• a K+F tevékenységhez rendelkezésre álló tárgyi, infrastrukturális és szemé-lyi feltételeket, elsődlegesen a kutatói szakemberállomány és utánpótlás meglétét, minőségi jellegű biztosítását;
• a kutatási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források biztosítását, az állami finanszírozás teljesítményalapúságát, a pályázati rendszerek működésének tapasztalatait, a kutatóhelyek bevételszerző tevékenységét.
A döntéshozói beavatkozás nyomán az intézményi kutatási eredményessége, hatékonysága alapvetően a tanúsítványi és statisztikai adatok, valamint az ezekből számított kutatási teljesítménymutatók elemzésével értékelhető. (9. sz. melléklet II.)
Az intézményi K+F tevékenység értékelése eredményességi és haté-konysági szempontok alapján történik.
• eredményesség alapján értékelendő: a kutatási feltételek javulása, az IFT-vel összehangolt innovációs stratégia és megalapozott kutatási terv al-kalmazása, a kutatóhelyi tervek céljainak megvalósulása, a K+F tevékeny-ség infrastrukturális, tárgyi, személyi feltételeinek biztosítása, a pályáztatás hozzájárulása a kutatási feladatok ellátásának eredményességéhez, a kuta-tásból származó bevételek gyarapodása;
• hatékonyság mentén értékelhető a kutatás és gazdaság kapcsolatá-nak erősödése (adatok, mutatók alkalmazásával), a felsőoktatási, akadé-miai és vállalati kutatóhelyek együttműködésének erősödése, az intézmé-nyi kutatási összegezett és fajlagos teljesítménymutatók javulása, a kutatá-si feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja, a kutatási eredmé-nyek hasznosulásának javulása.
A helyszíni ellenőrzésnél figyelembe vehető adatforrások, dokumen-tumok a következők: intézményi kutatás-fejlesztési innovációs stratégia, kuta-tási terv, kutatóhelyek közötti megállapodások, a kutatási tevékenység és telje-sítménymutatóinak értékelése, kutatási pályázati kiírások, pályázati értékelé-sek, intézményi beszámolók, tanúsítványi adatszolgáltatás, kérdőíves válaszok, interjúk.
2.2.3. Intézményi finanszírozás és gazdálkodás
Az Ftv. a felsőoktatási intézmények számára az alapító okiratukban meghatá-rozott feladatok végrehajtásához szükséges gazdálkodási jogosítványokat rögzí-ti, amelyek szerint az intézményi autonómia keretében gazdálkodhatnak. A rendelkezésükre bocsátott állami vagyonnak kezelői az intézmények. A felsőok-tatási intézmény működéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszközök, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei és saját bevéte-lei biztosítják.
Az intézményi finanszírozásról és gazdálkodásról szóló ellenőrzési fejezetnek az alapkérdése az, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodásának szabályozási változásaival elérték-e a kitűzött célokat?
30
Ezen belül kiemelten értékelni kell:
• az új Ftv. szerinti szabályozás hozzájárulását az intézményi pénzügyi forrá-sok és a gazdálkodási szükségletek összhangjának megteremtéséhez;
• az OKM-mel kötött hároméves finanszírozási megállapodások intézményi teljesítményekre gyakorolt hatását;
• az intézményi autonómia biztosította – a költségvetési szervekhez képest – önállóbb és szabadabb gazdálkodási lehetőségek kihasználását;
• az intézményi vagyongazdálkodás stratégiai jellegét, ezen belül az ingat-lanhasznosítás alakulását és hozzájárulását az intézményi működés ered-ményességéhez.
Az ellenőrzés során hangsúlyozott figyelemmel kell lenni a témakör teljesítmény-kategóriáira:
• eredményességi szempontok szerint kell értékelni: az intézményi finan-szírozásban és gazdálkodásban új Ftv. céljainak megvalósulását, a három-éves fenntartói megállapodásokban a felsőoktatási tevékenység eredmé-nyességét ösztönző teljesítménymutatók meghatározását, az intézmények vállalkozási tevékenységének eredményességét, a vagyongazdálkodási cé-lok teljesülését, az ingatlanállomány karbantartásának eredményességét.
• hatékonysági szempontok szerint kell értékelni a hároméves megállapo-dásokhoz rendelt teljesítménymutatók ösztönző hatását az erőforrások fel-használásnak hatékonyságára; a megállapodások értékelési tapasztalatai-nak hasznosulását, az intézményi autonómia által biztosított lehetőségek kihasználását, az ingatlanállomány optimális kihasználtságát, a felesle-gessé vált ingatlanok hasznosítását;
• gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni a pénzügyi forrá-sok és gazdálkodási szükségletek összhangja, az ingatlan-felújítások lebo-nyolítása és az ingatlanállomány karbantartásának ellenőrzése, értékelése során.
A helyszíni ellenőrzéskor a témakörben a következő adatforrásokat, do-kumentumokat célszerű alkalmazni: gazdasági tervek, számszaki és szö-veges költségvetési beszámolók, intézkedési tervek, hároméves fenntartói meg-állapodások és azok megalapozását szolgáló dokumentumok, hitelszerződések, állampapír-vásárlások dokumentumai, vagyongazdálkodási stratégia, ingat-lan-nyilvántartás, vállalkozói szerződések, ingatlanhasznosítási dokumentu-mok, tanúsítványi adat, szolgáltatás, interjúk. Az ellenőrzési megállapítások megalapozását segíti a 9. sz. melléklet III. pontjában bemutatott teljesítmény-mutatók számítása, alakulásuk elemzése.
(Az állami, egyházi és magán felsőoktatási intézmények – tanúsítványi adat-szolgáltatáson alapuló – összegezett gazdálkodás adatai a 10/a-c. sz. melléklet-ben találhatók.)
31
2.2.4. Beruházás, infrastruktúra-fejlesztés
A felsőoktatás oktatás-képzési és kutatási alapfeladatainak eredményes ellátá-sa igényli a magas színvonalú felsőoktatási infrastruktúra biztosítását. Ezt irá-nyozta elő a Magyar Universitas Program (1068/2004. (VIII. 9.) Korm. határozat) a 2005-től kezdődő időszak központi programjaként, az ál-lami és magán szektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés új-szerű formáinak alkalmazásával (PPP-konstrukció).
Ezen ellenőrzési témakörben az alapkérdés az, hogy a Magyar Universitas Program alapján a magántőke bevonásával megvalósu-ló infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatás fejlesztési céljaival össz-hangban, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználásával történik-e?
E kérdéskörön belül alapvetően értékelni kell:
• az infrastruktúra-fejlesztési program összhangját a felsőoktatás fejlesztési célokkal és az intézményfejlesztési tervekkel;
• a programban való intézményi részvétel és elbírálás szempontjainak kiala-kítását;
• a minisztérium és az intézmények közötti kötelezettségvállalás megosztásá-ra vonatkozó megállapodások megalapozottságát, a kötelezettségvállalás forrásainak biztosítását;
• a projektek közbeszerzési eljárásai, szolgáltatási követelményei pontos meghatározását, a magáncégekkel kötendő szerződések megalapozottsá-gát, tartalmi részletezettségét és helytállóságát, a szerződésekben a közér-dek megfelelő érvényesítését;
• a projektfolyamatok felügyeleti és intézményi ellenőrzését, a megvalósulás nyomon követését, értékelését és a szükséges intézkedések megtételét.
A helyszíni ellenőrzéskor e témakörön belül külön hangsúlyt kell he-lyezni a teljesítmény-követelmények megvalósítására, az alábbiak sze-rint:
• eredményességi értékelést kell végezni a fejlesztési program céljainak ösz-szehangoltsága, a fejlesztés nagyságrendjének indokoltsága, megalapozott-sága és tervezetthez képest történő megvalósítása terén; a kötelezettségvál-lalások jogszabályi előírásaival összefüggésben, a beruházási program fel-ügyeletének, ellenőrzési tapasztalatainak hasznosulása terén, a sikertelen közbeszerzési eljárások tapasztalatainak értékelése és hasznosítása, a szol-gáltatásokkal szembeni pontos követelmények meghatározása, a nem megfelelő teljesítés szankcionálása, a szolgáltatási díjelemek megalapo-zottsága és a projekt célok szerinti működtetése kapcsán;
• hatékonysági kritériumok alkalmazásával kell értékelni az oktatás-képzési feltételek és diákotthoni férőhelyek bővítésének alakulását a meg-levő kapacitás, a kihasználtság és a hallgatói létszám függvényében, a fej-lesztések hatékonysági követelményeinek meghatározását, a kötelezettség-
32
vállalásokra vonatkozó megállapodások hatástanulmányokkal, PSC-számításokkal való alátámasztását, a kedvezőtlen folyamatok befolyásolá-sához szükséges hatáskör, eszközrendszer biztosítását, hatékony módszerek kialakítását a projektfolyamatok ellenőrzéséhez, nyomon követéséhez, az új és felújított létesítmények kihasználtságát, a térítési díjak és a szolgálta-tások összhangját;
• gazdaságossági szempontok alapján kell értékelni a projektek PPP konstrukcióban történő megvalósításának indokoltságát, a kötelezettség-vállalások forrásainak biztosítását, az ehhez szükséges garanciák vállalá-sát, a projektek gazdaságosságát, összehasonlíthatóságát átláthatóan biz-tosító egységes számítási módszerek kidolgozását és alkalmazását, a szol-gáltatásokkal szembeni követelmények meghatározását, az optimális koc-kázatmegosztást, a vállalkozási hitelkonstrukció kiválasztását, a létesít-mény határidős átadását, a beruházás fajlagos bekerülési költségének ala-kulását, a létesítmény üzemeltetését.
A következő dokumentum- és adatforrások kerülhetnek alkalmazásra e témakör helyszíni ellenőrzése során: kormányhatározatok, felsőoktatás fejlesz-tési-, regionális- és intézményfejlesztési tervek, beruházási tervek és útmutatók, kockázatelemzések, kötelezettségvállalási megállapodások, PPP-tárcaközi bi-zottság jegyzőkönyvei, a projekttervezetek értékelési dokumentációi, ingatlan-értékesítési dokumentumok, bérleti-szolgáltatási szerződések, közbeszerzési eljá-rások lebonyolításáról készített jegyzőkönyvek, dokumentumok, üzleti tervek, pénzpiaci információk, összehasonlító elemzések, háttérszámítások, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, használatbavételi engedélyek, műszaki szakértői véle-mények, ingatlanpiaci információk, intézményi statisztikai adatok, tanúsítvá-nyi adatok, interjúk. A projektek eredményességének és hatékonyságának érté-keléséhez javasolt a 9. sz. melléklet IV. pontjában felsorolt mutatószámok elemzése, értékelése. (A magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztés esetén a gazdaságosság feltétele a PPP-konstrukció az állami megva-lósításénál alacsonyabb nettó jelenértéke; hatékonynak tekinthető pl. a PPP-konstrukcióban épült diákotthonok 95% feletti kihasználtsága.)
2.2.5. Intézményi belső kontrollrendszer és ellenőrzési rendszer
A felsőoktatási intézmények belső kontrollrendszerének vizsgálata teljesítmény-rendszerellenőrzés esetén azokra a belső kontrollokra irányul, amelyek segítik az ellenőrzött szervezet tevékenységének eredményes, hatékony és gazdaságos ellátását és biztosítják a vezetők információkkal történő ellátottságát. Az in-tézményi ellenőrzési rendszer egyaránt magában foglalja a belső és külső el-lenőrzés megvalósulását.
E témakörben a felsőoktatási intézmények ellenőrzésekor az alapvető kérdés az, hogy a kialakított belső kontroll- és ellenőrzési rendszer hozzájá-rult-e az intézmények szabályszerű, gazdaságos, eredményes és ha-tékony működéséhez?
33
A kérdéskörön belül ellenőrizni kell:
• az intézményi kontrollrendszer kiépítettségét, a szervezeti struktúrát, a ha-tás- és felelősségi körök egyértelmű meghatározását;
• a legfőbb döntéshozó testület, a Szenátus Ftv-ben előírt feladatainak ellátá-sát, a Gazdasági Tanács szerepét az intézményi döntés-előkészítéseknél, el-lenőrző szerepét, a döntések végrehajtásánál a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megvalósulását, intézkedéstételeit;
• a vezetői információs rendszer kialakítását, működését; a FIR megbízható adatokkal való feltöltését;
• a belső ellenőrzési rendszer működését, a hiányosságok feltárását követő intézkedések végrehajtását;
• a külső ellenőrzési rendszer (ÁSZ, ágazati, felügyeleti, fenntartói, hatósági) jelenlétét és működését az intézménynél, javaslataik realizálását.
(Az Állami Számvevőszék felsőoktatásra irányuló eddigi ellenőrzéseit a 11. sz. melléklet sorolja fel.)
Az intézményi belső kontroll- és ellenőrzési rendszer ellenőrzésekor
• eredményességi szempontból kell értékelni a belső kontroll környeze-tet, a kockázatok felmérését, kockázatkezelő módszerek kidolgozását, a Sze-nátus feladatellátását, a GT jogosítványainak érvényre juttatását, a FEUVE megszervezését, működését és intézkedéseit, a vezetői információs rendszer a FIR, a belső- és külső ellenőrzési rendszer működését, a feltárt hiányossá-gok megszüntetésére előirányzott intézkedéseket;
• hatékonysági kritériumok alapján célszerű értékelni a FEUVE mű-ködtetését, a FIR felé történő intézményi adatszolgáltatások teljes körű megvalósulását, a belső ellenőrzési rendszer hatékony működtetését.
E témakör ellenőrzése során az alábbi adatforrásokat, dokumentumokat célszerű igénybe venni, alkalmazni:
• az intézmény szervezeti struktúrájának folyamatábrája; kockázatkezelési és kockázatértékelési dokumentumok; szenátusi határozatok, előterjesztések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők; GT-ülési előterjesztések, határozatok, emlé-keztetők, FEUVE-szabályzat, az információs rendszerek (VIR, FIR) dokumen-tációi; belső ellenőrzési kézikönyv, éves belső ellenőrzési terv és jelentés a terv teljesítéséről; intézkedési tervek; kérdőívek; interjúk.
3. A SZÁMVEVŐI JELENTÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, EGYEZTETÉSE, FELÜL-
VIZSGÁLATA
3.1. A számvevői jelentés összeállítása
A helyszíni ellenőrzés befejezéseként az ellenőrzési szempontok és bizonyítékok alapján számvevői jelentéstervezet készül. A számvevői
34
jelentés szerkesztésénél az ellenőrzési program logikai egységét kell követni. A jelentéssel szembeni követelményeket az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézi-könyve, az SZMSZ és az ÁKSZEI Ügyrendje részletesen rögzíti. Ezek meghatároz-zák a jelentés szerkezetét, összetevőit és a szükséges eljárást.
A számvevői jelentésben foglalt megállapításokért a számvevő felel. Ezek a megállapítások alapozzák meg a számvevőszéki jelentéstervezet összeál-lítását, szintetizált lényegi megállapításait, következtetéseit. A számvevői jelen-tés nem publikus.
A számvevői jelentés-tervezetnek tartalmaznia kell:
• a program szempontjaira adott érdemi válaszokat, megállapításokat;
• a válaszok, megállapítások indoklását;
• a következmények, hatások értékelését.
A helyszíni ellenőrzés zárásaként a számvevőnek át kell tekintenie azt, hogy megállapításai, következetései megalapozottak, helytállóak-e, s azok alátámasztásához rendelkezésre állnak-e a szükséges ellenőrzési mun-kadokumentumok. Ezekről munkadokumentum jegyzéket kell készíteni. Az el-lenőrzési megállapításokat alátámasztó valamennyi dokumentumot – a 2009. második félévétől működő – számítógépes VIDOR rendszerben, az Ellenőrzési Dokumentumtárban rögzíteni kell. Ez a dokumentálás biztosítja azt, hogy a számvevő munkáját és az ellenőrzés folyamatát a vizsgálatvezetőn kívül a fő-csoportfőnök és a főigazgató is ellenőrizhesse. S ezen kívül hozzájárulhat az egyeztetési folyamatban beérkező észrevételek tisztázásához.
A számvevői jelentés összeállításánál törekedni kell a tömör, lényegre törő szö-vegezésre, nem lehetnek benne elnagyolt, bizonyítékokkal kellően alá nem tá-masztott megállapítások – a számvevőszéki jelentés megalapozottsága érdeké-ben.
3.2. Egyeztetés
A számvevői jelentéstervezetet külső egyeztetésnek kell alávetni. Alapvető kö-vetelmény az egyeztetésnél, hogy a beérkező észrevételek írásban, dokumentált formában történjenek. Ezeket a VIDOR rendszerben, az ún. belső KDT-ben is rögzíteni kell.
Az elkészült számvevői jelentéstervezetet megkapják a helyszíni ellenőrzésbe vont szervezetek, és arra 8 munkanapon belül észrevételt tehetnek. Az egyezte-tett számvevői jelentés az egyeztetési folyamatban beérkezett észrevételek tisz-tázása, a számvevők általi mérlegelése és bizonyítékok alapján történő figye-lembevétele nyomán alakul ki. A külső körből érkező észrevételekre a számve-vő írásban válaszol, amit egyeztet a vizsgálatvezetővel.
35
3.3. Felülvizsgálat
Az egységes szempontok szerint kialakított számvevői jelentés-tervezet – az erre rendszeresített kérdőívek megválaszolásával – kétszintű fe-lülvizsgálaton esik át.
Az első szintű felülvizsgálatot a jelentéstervezet egyeztetése előtt a vizsgálat ve-zetője végzi el, kiemelten a helyszíni ellenőrzésre kijelölt feladatok maradékta-lan elvégzésére, valamint a rögzített megállapítások bizonyítékokkal történő alátámasztottságára. Ezért a számvevői jelentést már a minőségbiztosítási szempontok teljesítésére gondolva kell összeállítani.
A második szintű főcsoportfőnöki felülvizsgálat értékeli az első szintű felülvizs-gálat megtörténtét, és megalapozottságát. A minőségi felülvizsgálat eredmé-nyét – az előírt munkalapok felhasználásával – a felülvizsgálatot végző rögzíti a VIDOR-ban.
A számvevői jelentéstervezet kétszintű felülvizsgálatának szempontjait a 12. számú melléklet tartalmazza.
Az ellenőrzés adatbázisát a vizsgálatvezető zárja le, aki meggyőződik arról, hogy a KDT-körbe tartozó összes dokumentum felvitelre került a VIDOR rend-szerbe és az EDT adatbázisban csak az ellenőrzés szempontjából lényeges do-kumentumok szerepelnek.
Budapest, 2009. december 16.
Dr. Becker Pál főigazgató
Mellékletek a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
KÉRDÉSFA
a felsőoktatási rendszer-ellenőrzéshez
Alapkérdés: A felsőoktatás – új felsőoktatási törvényre és a Magyar Universitas Prog-
ramra épülő – átalakítása és fejlesztése következtében javult-e az oktatás és kutatás versenyképessége, az oktatás és a gazdaság együttműködésének hatékonysága, a felsőoktatási feladatok ellátása eredményesen, gazdasá-gosan és hatékony közpénz- felhasználást biztosítva valósult-e meg?
1. Az állami irányítás – új felsőoktatási törvényen (Ftv.) alapuló – eszköz-
és kontrollrendszere elősegítette-e a felsőoktatásban a közfeladatok eredményes ellátását?
1.1. A felsőoktatási rendszer irányítási céljai, fejlesztésének koncepciója, vala-
mint az erre épülő szabályozási környezet hozzájárult-e a felsőoktatási fel-adatok minőségi, versenyképes, eredményes ellátásához?
1.1.1. A felsőoktatási rendszer törvényi átalakítása a munkaerő-piaci igényeket,
társadalmi és demográfiai változásokat figyelembe vevő, szakmailag megalapozott felsőoktatás-fejlesztési stratégiára épült-e? A stratégiai célo-kat, valamint a felsőoktatási rendszer működésének tapasztalatai alapján kidolgozta-e az OKM a felsőoktatás középtávú fejlesztési tervét? A Magyar Universitas Program (MUP) infrastruktúra-fejlesztésre irányuló célkitűzései szakmailag indokoltak, gazdaságilag megalapozottak voltak-e?
1.1.2. A felsőoktatási intézményrendszer működését, szakmai tevékenységét és
gazdálkodását érintő új szabályozás hozzájárult-e a kitűzött célok eléré-séhez? A jogszabályok előkészítése, módosítása során kikérték-e a felsőok-tatási intézmények, az érintett szakmai, társadalmi, gazdasági szervezetek véleményét, készült-e hatástanulmány?
1.1.3. A finanszírozási rendszer egyes elemei ösztönözték-e az intézményeket a
felsőoktatási tevékenység eredményességének javítására, a működés ha-tékonyságának fokozására? A finanszírozás teljesítménykövetelmények alapján történt-e? A teljesítménymutatók biztosítják-e az intézményi telje-sítmények összehasonlíthatóságát? A hároméves fenntartói megállapodá-son alapuló finanszírozási rendszer kiszámítható és átlátható-e? A nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó szabályozás biztosítja-e ezen intézmények működésének folyamatos és biztonságos el-látását?
1.1.4. Az OKM meghatározta-e az ágazati minőségpolitika elveit a felsőoktatás-
ra vonatkozóan? Az ágazati minőségpolitika elveinek kidolgozásában közreműködött-e a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság? Az ága-zati minőségpolitika keretében a Minisztérium kidolgozott-e ajánlásokat
2
a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, és azok megvalósítá-sához szükséges eszközökre? Készült-e ajánlás az intézményi minőségfej-lesztési programok elkészítéséhez?
1.2. A felsőoktatás állami irányításában közreműködő szervezetek és az irányítás
szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a működte-tést szolgáló pénzügyi erőforrások hozzájárultak-e a közfeladatok eredmé-nyes ellátásához? 1.2.1. Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek (MAB, FTT,
MRK, HÖOK) és háttérintézmények (OFI, OH) ellátták-e a jogszabályban meghatározott feladataikat? Tevékenységük segítette-e a döntéshozatalt, a stratégiai célok megvalósulását, a felsőoktatási feladatok ellátását?
1.2.2. A felsőoktatás irányításában résztvevő intézményeknél, testületeknél biz-
tosítottak voltak a megfelelő tárgyi és informatikai feltételek a feladatok ellátásához? A felsőoktatási irányításában részt vevő intézmények, testü-letek a feladatok ellátásához igazodó létszámmal és szervezeti struktúrá-val működtek-e? Feladatellátásukban tapasztalható-e párhuzamosság? A felsőoktatási háttérintézmények és az állami hatáskörök ellátásában köz-reműködő testületek feladatellátásuk során foglalkoztattak-e megbízott szakértőket? Szakmai és gazdaságossági szempontból indokoltak voltak és hasznosultak-e a megbízások?
1.2.3. Tervezetten – a stratégiai célokat és a munkaerő-piaci igényeket is figye-
lembe véve – határozták-e meg a felsőoktatási feladatok ellátásához biz-tosított állami forrásokat? A finanszírozás igazodott-e a feladatok költség-igényéhez? Biztosított-e az állami támogatás reálértékének megőrzése? A pályázati úton elnyerhető támogatások segítették-e az intézmények felső-oktatási feladatainak ellátását, minőségének javítását?
1.3. Az államháztartás belső kontrollrendszere, valamint az ellenőrzési és infor-
mációs rendszer hozzájárult-e a felsőoktatási feladatok eredményes, haté-kony ellátásához, a vonatkozó jogszabályok betartásához? 1.3.1. A felsőoktatással kapcsolatos állami hatás- és felelősségi körök egyértel-
műen meghatározottak-e, hozzájárultak-e a felsőoktatási feladatok ered-ményes ellátásához? A felsőoktatási stratégia kidolgozása során megtör-tént-e a célok elérésével járó kockázatok és azok lehetséges hatásának meghatározása? Kidolgoztak-e megoldásokat a kockázatkezelés módjaira vonatkozóan? A felsőoktatás állami irányításában részt vevő szervezetek (OKM, MAB, FTT, MRK) kontrolltevékenységei – engedélyezés, jóváha-gyás, egyeztetés, működési teljesítmény áttekintése – elősegítették-e a fel-sőoktatási feladatellátás eredményességét, szabályszerűségét?
1.3.2. A minisztérium gondoskodott-e a felsőoktatás információs rendszerének
(FIR) kialakításáról? Biztosítottak-e a FIR teljes felsőoktatási körben törté-nő bevezetésének és működtetésének személyi és tárgyi feltételei? A FIR-ből nyerhető információk megbízhatóságának növelése érdekében kiala-kítottak-e adatkapcsolatokat más hatósági rendszerekkel? A FIR adatai-
3
hoz történő hozzáférés megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? A miniszter gondoskodott-e a FIR jogszerű adatkezelésének rendszeres ellenőrzéséről?
1.3.3. Az OKM kialakította-e a folyamatok nyomon követéséhez, a döntések
megalapozott meghozatalához szükséges beszámoltatási és vezetői in-formációs rendszerét? Értékelte-e a minisztérium a felsőoktatási rendszer újraszabályozásának tapasztalatait? Az értékelés eredményei hasznosul-tak-e? Meghatározta-e a minisztérium a pályakövetési rendszer kialakítá-sának modelljét, a rendszerrel szemben támasztott alapvető célokat és követelményeket és a bevezetés koncepcióját? Értékelte-e az OKM az in-formációs és pályakövetési rendszer működésének eredményeit, a felsőok-tatás és a gazdaság kapcsolatát? Megfelelően hasznosította-e az értékelés tapasztalatait?
1.3.4. Az OKM kialakította-e az ágazati ellenőrzés szervezeti rendszerét? Az el-
lenőrzési rendszer működtetése segítette-e a fenntartói feladatok végrehaj-tását? A minisztérium biztosította-e a törvényességi ellenőrzés gyakorlá-sának feltételeit? Az ellenőrzések feltártak-e a jogszabályoktól való elté-rést? Az OKM értékelte-e és hasznosította-e az ellenőrzési tapasztalatokat?
2. A felsőoktatás intézményrendszerében – a döntéshozói beavatkozások
következményeként – biztosított-e a felsőoktatási feladatok eredmé-nyes ellátása, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználása mel-lett?
2.1. A felsőoktatási intézmények – új szabályozás szerint átalakított – oktatási-
képzési tevékenysége, működési rendje, valamint a gazdasággal való együtt-működése eredményesség- és hatékonyságjavulással járt-e? 2.1.1. Megtörtént-e, és megalapozott intézményfejlesztési tervekre (IFT) épült-e a
többciklusú oktatási-képzési szerkezet kialakítása? Az IFT, valamint a ki-alakított oktatási-képzési szerkezet összhangban van-e a felsőoktatás ága-zati stratégiai céljaival? A hallgatók és a munkaerő-piaci szereplők meg-felelő tájékoztatást kaptak-e az új képzési rendszerről, a végzettségek által nyújtott lehetőségekről? Az alap-és mesterképzés kialakítása során meg-alapozott, egymásra épülő szakstruktúra jött-e létre? Az azonos képzést nyújtó képzési helyek kialakítása során figyelembe vették-e a munkaerő-piaci igényeket, megvalósult-e az intézmények közötti együttműködés?
2.1.2. A kreditrendszer bevezetése megteremtette-e a különböző intézmények, il-
letve képzési ágak alapszakjai közötti átjárást, illetve a vertikális mobili-tást? A hallgatói mobilitás biztosítása érdekében megtörtént-e a tantervek képzési ágankénti összehangolása?
2.1.3. Eredményesek voltak-e az oktatás-képzés terén kialakított – országon be-
lüli és nemzetközi – együttműködések? Az Európai Gazdasági Térség or-szágaiban történő résztanulmányokra igénybe vehető ösztöndíj-rendszer és diákhitel lehetősége növelte-e a hallgatói mobilitást? Az idegen nyelv-tudás színvonala, valamint az idegen nyelven folyó képzés hozzájárult-e a hallgatói és oktatói mobilitás növekedéséhez? Az oklevelek nemzetközi
4
elismerését szolgáló oklevélmelléklet segíti-e a hallgatók külföldi tovább-tanulását, illetve munkavállalását?
2.1.4. Az intézményi és kapacitás akkreditációra vonatkozó szabályozás hozzá-
járult-e a minőségi oktatás feltételeinek megalapozásához? Az intézményi minőségbiztosítási/minőségirányítási rendszer működése hozzájárult-e a színvonalas oktatás-képzés biztosításához? Kidolgozták-e az intézmények minőségfejlesztési programjukat? A minőségfejlesztési programban meg-határozott értékelések nyomán megtörtént-e a szükséges intézkedések megtétele, valamint – a törvényben előírt módon – azok nyilvánosságra hozatala?
2.1.5. Biztosítottak-e a felsőoktatási intézmények folyamatos működéséhez a
jogszabályokban előírt személyi feltételek? Kidolgozták-e az intézmények a foglalkoztatási követelményrendszert? Egyes oktatói munkakörök betöl-tésének feltételei, a határozatlan idejű munkaviszony előírása, valamint a differenciált bérezés lehetősége hozzájárultak-e az oktatás minőségének javulásához, biztosítják-e az oktatói utánpótlást? Szabályozták-e az okta-tói kereset-kiegészítés juttatásának feltételeit? Kiépült-e az oktatói munka véleményezésének rendszere, hasznosulnak-e annak tapasztalatai?
2.1.6. Az intézmények biztosítják-e a kiemelkedő képességgel rendelkezők tu-
dományos szintű felkészítését, a hátrányos helyzetű hallgatók tehetségé-nek kibontakozását? A hallgatókat terhelő fizetési kötelezettségek megál-lapításának és teljesítésének szabályozása, valamint a hallgatói juttatá-sok elosztási rendje összhangban van-e a jogszabályi előírásokkal, hozzá-járul-e a hallgatói teljesítmények javulásához és az esélyegyenlőség bizto-sításához? Az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti át-sorolás motiválta-e a hallgatókat a teljesítmények javítására?
2.1.7. Az intézmény az Ftv. előírásainak megfelelő módon és határidőre alakí-
totta-e ki szervezeti és működési rendjét? Értékelte-e az intézmény az át-szervezés hatását a feladatellátás eredményességére, hatékonyságára? A központosított felsőoktatási adatkezelés információi elősegítették-e az in-tézmények döntéseit, feladatellátását?
2.1.8. A képzési szerkezet kialakítása során az intézmények figyelembe vették-e
a munkaerő-piaci igényeket, támaszkodtak-e munkaerő-piaci előrejelzé-sekre? A felsőfokú pályakezdők iránti kereslet összhangban van-e a friss diplomások számával, végzettségével? Az intézmény által indított felsőfo-kú szakképzés, szakirányú továbbképzés igazodott-e a munkaerő-piaci igényekhez? A gyakorlatigényes képzési alapszakokon megvalósult-e a hallgatók összefüggő szakmai gyakorlatának megszervezése, a gazdálko-dó szervezetekkel való együttműködés?
2.1.9. Kialakították-e az intézmények pályakövetési rendszerüket? Megvalósult-e
az intézményi pályakövetési rendszer és a központi pályakövetési prog-ram információtartalmának összhangja? Biztosították-e a diplomás pá-lyakövetési rendszer (DPR) összehangolását a már működő hatósági és in-tézményi rendszerekkel? A pályakövetési rendszerben összegyűjtött ada-
5
tok megfelelő minőségű információt szolgáltatnak-e az intézmények okta-tási stratégiai céljainak, a konkrét képzési programok, illetve az egyes programokhoz rendelt kapacitások meghatározásához? Megtették-e az in-tézmények a pályakövetési rendszer információinak értékelése alapján indokolt intézkedéseket?
2.2. A felsőoktatás kutatás- fejlesztési tevékenységének szabályozása, és a rendel-
kezésre álló K+F források megfelelően biztosították-e az intézményekben a kutatás-fejlesztési célkitűzések eredményes megvalósítását? 2.2.1. Elősegítette-e a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) döntés-
előkészítő és értékelő tevékenysége a felsőoktatásban a kutatási feltételek biztosítását, a kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolatának erősítését? Meg-felelő-e az intézményi kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolata? Kialakult-e megfelelő kutatói kapcsolat és mobilitás a felsőoktatási intézmények, az akadémiai intézetek és a vállalati kutatóhelyek között, végeznek-e közös kutatásokat? A „kutatóegyetem” minősítés elősegítette-e a hazai felsőok-tatási intézmények kapcsolódását az Európai Kutatási Térség tevékenysé-géhez? A Kormány által alapított kutatói ösztöndíj elősegítette-e a kutatá-si tevékenység minőségének emelését?
2.2.2. Elkészítették-e az intézmények kutatási-fejlesztési innovációs stratégiáju-
kat az IFT-vel összhangban? Megalapozta-e – a stratégiai célokat is figye-lembe vevő – kutatási terv az intézmények K+F tevékenységét a vizsgált időszakban? Megvalósultak-e a tervekben előirányzott célkitűzések? A ku-tatóhelyek értékelték-e a terv megvalósítását, az éves teljesítménymutatók alakulását? Javult-e az intézmények kutatási aktivitása? Nőtt-e a külső megbízások száma és összege, valamint a termelésbe átadott K+F ismere-tek, eredmények száma és értéke? A fajlagos, egy kutatóra jutó hatékony-sági mutatók kedvezően alakultak-e a vizsgált időszakban?
2.2.3. Rendelkezésre álltak-e megfelelő infrastrukturális és tárgyi feltételek a ku-
tatási feladatok ellátásához? A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás hozzájárult-e a kutatás-fejlesztés személyi feltétele-inek biztosításához? A kutatási feladatok ellátásához az intézmények rendelkeznek-e megfelelő szakemberállománnyal (főfoglalkozású minősí-tett oktatók-kutatók, doktoranduszok), illetve segédszemélyzettel? Biztosí-tott-e a kutatóállomány utánpótlása?
2.2.4. A kutatási feladatok ellátásához szükséges források rendelkezésre álltak-e
a vizsgált időszakban az intézményeknél? A tudományos célú támogatá-sok elosztása során figyelembe vették-e a felsőoktatási intézmények kuta-tási teljesítményeit? A kutatási feladatok ellátását elősegítették-e a pályá-zat útján nyerhető források? A meghirdetett programok találkoztak-e a felhasználói igényekkel témakörök, határidő, futamidő szerint? Megfele-lőnek tartják-e a pályázati rendszereket az intézmények? Gondot jelentett-e a pályázatok előfinanszírozása? A pályázat kiírói értékelték-e az elért eredményeket, hasznosították-e az értékelés eredményét?
6
2.2.5. Javult-e a kutatóhelyek bevételszerző tevékenysége? Nőtt-e a külső megbí-zások száma és összege, valamint a termelésbe átadott K+F ismeretek, eredmények száma és értéke?
2.3. A felsőoktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodásának szabá-
lyozásával elérték-e a kitűzött célokat? 2.3.1. A hároméves fenntartói megállapodásokhoz kapcsolódóan az OKM segí-
tette-e tájékoztatókkal, segédanyagokkal az intézmények munkáját? Sza-bályozták-e a kötelező és választható teljesítménymutatók körét? Kialakí-totta-e az OKM az intézményi megállapodások elbírálásának szempontja-it? A hároméves megállapodáson alapuló finanszírozási rendszer hozzá-járult-e az intézményeknél a teljesítmények javulásához?
2.3.2. A felsőoktatás finanszírozásának és gazdálkodásának új Ftv. szerinti sza-
bályozása hozzájárult-e az intézményeknél a rendelkezésre álló pénzügyi források és a gazdálkodási szükségletek összhangjának megteremtéséhez? Elérték-e az intézmények a saját bevételek növekedését külső források be-vonásával? A tervek szerint alakultak-e a felsőoktatási intézmények gaz-dasági (vállalkozási) tevékenységének eredményei?
2.3.3. Éltek-e az intézmények a gazdálkodási autonómia nyújtotta lehetőségek-
kel (a saját bevételek külön számlán történő kezelése, az előirányzatok át-csoportosíthatósága, az év végi maradványok megtartása és akkumulálá-sa, az állampapír-jegyzés, hitelfelvétel, tulajdonszerzés, gazdasági társa-ság alapítása, részesedés szerzése)? Az intézményi autonómia által bizto-sított lehetőségek kihasználása megalapozott és eredményes volt-e?
2.3.4. Készítettek-e az intézmények az intézményfejlesztési tervhez igazodó va-
gyongazdálkodási stratégiát? Ebben meghatározták-e az alapfeladatok el-látásához illeszkedő ingatlangazdálkodási célokat? A rendelkezésre álló ingatlanállomány, annak területi elhelyezkedése, helyiségellátottsága biztosította-e az intézmény feladatainak ellátását? Az ingatlanok kihasz-náltsága hozzájárult-e az eredményes és gazdaságos intézményi műkö-déshez? Szükséges és indokolt volt-e ingatlanok bérbevétele? Megtörtént, és eredményes volt-e a használaton kívüli, feleslegessé vált ingatlan-állomány hasznosítása (bérbeadás, értékesítés)? Felhasználta-e az intéz-mény az ingatlanértékesítés bevételét fejlesztési célok finanszírozására? Az intézmények ingatlan beruházásai gazdaságosan és eredményesen hasznosultak-e? Az ingatlan fenntartáshoz, felújításhoz, karbantartáshoz biztosított források felhasználása gazdaságos és eredményes volt-e?
2.4. A Magyar Universitas Program (MUP) alapján a magántőke bevonásával
megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatás fejlesztési céljaival össz-hangban, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználásával történik-e? 2.4.1. Az infrastruktúra fejlesztési program célkitűzései igazodnak-e a felsőokta-
tás fejlesztési célokhoz? A meglevő felsőoktatási infrastruktúra (kollégiu-mok, oktatási infrastruktúra) állaga, kapacitáskihasználása, területi elhe-lyezkedése megalapozták-e a MUP fejlesztési célkitűzéseit? A tervezett ka-
7
pacitásnövekedés igazodik-e a demográfiai folyamatokhoz, valamint a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő hallgatói létszámhoz? Megalapo-zottak, és az intézményfejlesztési tervekkel összhangban vannak-e a prog-ramban résztvevő felsőoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztésre irányuló igényei?
2.4.2. Minisztérium minden intézmény számára megismerhetően és egyértel-
műen meghatározta-e a programban való részvétel feltételeit? Kialakítot-ták-e az intézményi igények elbírálásának szempontrendszerét? A támo-gatandó fejlesztésekhez meghatározott-e a felügyeleti szerv gazdaságos-sági, hatékonysági, kihasználtsági követelményeket? A szolgáltatási díj finanszírozhatósága érdekében érdekeltté tették-e a programban résztvevő intézményeket a saját bevételek növelésére?
2.4.3. A Minisztérium és az intézmények között a kötelezettségvállalás megosz-
tására vonatkozó megállapodások hatástanulmánnyal, összehasonlító gazdaságossági számítással (PSC) megalapozott beruházási programokra épültek-e? A kötelezettségvállalási megállapodások megkötését megelőző-en történt-e kockázatelemzés a Minisztérium részéről? A projekttervezete-ket a PPP Tárcaközi Bizottság, illetve a pénzügyminiszter véleményezte-e?
2.4.4. Kialakítottak-e jogszabályban rögzített eljárásrendet a programok lebo-
nyolításához? Meghatároztak-e számítási módszereket a projektek gazda-ságosságának megállapításához, összehasonlíthatóságának biztosításá-hoz? A programban résztvevő intézmények rendelkeznek-e jogszabályban biztosított lehetőséggel a szerződések megkötésére, valamint a szükséges garanciák vállalására? A jogszabályok biztosítják-e a befektetők föld-használati jogának megszerzését az állami tulajdonú ingatlanra, a fu-tamidő tartamára?
2.4.5. Hosszú távra biztosítottak-e a kötelezettségvállalás központi és intézményi
forrásai? A szolgáltatásvásárlás finanszírozásához kapcsolódó jogsza-bályok a közérdekeknek megfelelően járulnak-e hozzá a fizetőképes keres-let biztosításához? Az infrastruktúra-fejlesztési program finanszírozására fordítható ingatlanértékesítés lehetővé tétele nem veszélyezteti-e hosszabb távon a felsőoktatási intézmények működési feltételeinek biztosítását?
2.4.6. Gondoskodott-e az OKM a programok előkészítésének és megvalósításá-
nak minisztériumi felügyeletéről, ellenőrzéséről? Megtörtént-e a felügyele-ti szerv részéről a közbeszerzési eljárások ellenőrzése? Értékelte, összegezte-e a Minisztérium a sikertelen közbeszerzési eljárások okait, a tapasztala-tokat megosztotta-e a programban részt vevő intézményekkel? Segítette-e a Minisztérium az állami és intézményi érdekek érvényesülését típusszer-ződések rendelkezésre bocsátásával? A felügyeleti szerv rendelkezett-e megfelelő eszközökkel és hatáskörrel a kedvezőtlen projektfolyamatok be-folyásolásához? A projektfolyamatok ellenőrzéséhez eredményes és haté-kony módszereket alakítottak-e ki? Megvalósult-e a PPP konstrukcióban épített vagy korszerűsített létesítmények működtetésének folyamatos nyomon követése?
8
2.4.7. A programban résztvevő intézményeknél a közbeszerzési eljárások lebo-nyolítása a versenyfeltételek biztosításával, szabályszerűen, a Minisztéri-um jóváhagyásával történt-e? Pontosan, mindenre kiterjedően meghatá-rozták-e az intézmények a közbeszerzési kiírásokban a létesítménnyel szembeni követelményeket és az igényelt szolgáltatás tartalmát? A közbe-szerzési eljárások során a legelőnyösebb ajánlatot választották-e? Megtör-tént-e az intézmények részéről a sikertelen közbeszerzések okainak feltá-rása?
2.4.8. Pontosan rögzítették-e a szerződésekben a létesítménnyel, valamint a
nyújtandó szolgáltatásokkal szembeni követelményeket? A szerződések tartalmazták-e a szerződő felek közötti kockázatok megosztását, a nem megfelelő teljesítés esetén alkalmazandó szankciókat, ez megfelelt-e az in-tézményi és a közérdekeknek? A szerződéskötést megelőzően kikérte-e a felsőoktatási intézmény a KSH véleményét a projekt államháztartáson kí-vüli elszámolhatóságáról? Meghatározták-e a szerződéskötés utáni válto-zások nyomon követésére, valamint a teljesítés értékelésére vonatkozó el-járásokat, módszereket, szervezetet? Kijelölték-e a nyújtott szolgáltatások folyamatos ellenőrzéséért, értékeléséért felelős személyeket?
2.4.9. A szolgáltatási díj, valamint annak egyes elemei megalapozottak, az in-
tézményi érdekeknek megfelelőek-e? A beruházások megvalósításához felvett vállalkozói hitel feltételei az állami hitelfelvételnél kedvezőbbek voltak-e? A szolgáltatási díj fizetése során a felsőoktatási intézmények vi-selnek-e árfolyamkockázatot? Árfolyamkockázat viselése esetén a szolgál-tatási díj arányosan csökken-e? Rendelkeztek-e a szerződések a piaci hasznosításból származó bevételek és a refinanszírozási nyereség megosz-tásáról? A közérdekeknek megfelelően történt-e rendelkezés a futamidő le-jártát követően a létesítmény(ek) tulajdonjogáról?
2.4.10. A beruházások tervezése és kivitelezése a szerződésben meghatározott tar-
talommal és határidő betartásával valósult-e meg? A kivitelezés megfe-lelt-e megrendelői igényeknek, az intézményi és hallgatói elvárásoknak? A megvalósult fejlesztések fajlagos bekerülési költsége nem magasabb-e, mint a hasonló funkciójú és színvonalú létesítményeké?
2.4.11. A kialakított műszaki-technikai megoldások gazdaságos üzemeltetést biz-
tosítanak-e? Az új és felújított létesítmények fajlagos üzemeltetési díjtétele – a nyújtott szolgáltatási színvonalat is figyelembe véve – kedvezőbb-e, mint a hasonló célú létesítmények átlagának fajlagos üzemeltetési költsé-ge? Az üzemeltető által nyújtott – alapellátáshoz tartozó – szolgáltatások színvonala megfelel-e a megrendelői és hallgatói igényeknek, és a bérleti szolgáltatási szerződésben foglaltaknak? A szerződés szerinti szankciók kellően ösztönzők-e a szolgáltatók számára a szolgáltatás megfelelő szín-vonalú teljesítésére? Folyamatos-e a nyújtott szolgáltatások színvonalá-nak ellenőrzése? A szerződéstől eltérő teljesítés esetén megtörtént-e a szol-gáltatási díj csökkentése?
2.4.12. Biztosítják-e a szerződéses feltételek a szolgáltatásvásárlás teljes futamide-
jére a létesítmény állagának, az üzemeltetés színvonalának fenntartását?
9
Lehetőség van-e – a műszaki követelmények, megrendelői igények válto-zása esetén – a szerződéses feltételek újratárgyalására?
2.4.13. Az új és felújított létesítmények kihasználtsága megfelelő-e? A kollégiu-
mokban és diákotthonokban a hallgatók által fizetendő térítési díjak összhangban vannak-e a nyújtott szolgáltatások színvonalával, verseny-képesek-e az albérleti árakkal? A szolgáltatási díj finanszírozását biztosító források az intézményekben a tervek szerint alakultak-e? Ingatlanértéke-sítésből vagy a létesítmény piaci hasznosításából származó bevételt fel-használtak-e a szolgáltatási díj fedezetére? A PPP konstrukciókhoz kapcso-lódó kötelezettségvállalás mértéke megfelel-e a vonatkozó jogszabályok-nak?
2.5. A kialakított belső kontroll és ellenőrzési rendszer hozzájárult-e az intézmé-
nyek szabályszerű, gazdaságos, eredményes és hatékony működéséhez? 2.5.1. Az intézményi kontrollrendszer kiépítettsége, az intézmények szervezeti
struktúrája, a hatás- és felelősségi körök egyértelmű meghatározása a ve-zetés etikai elvárásai biztosítja-e az intézmény szabályszerű és eredmé-nyes működését? Az intézményi célok kijelölése során felmérték-e azok el-érésének kockázatait? Kialakították-e a kockázatkezelés módját?
2.5.2. A Szenátus ellátta-e a jogszabályban meghatározott feladatait? Érvénye-
sült-e az intézményeknél a Gazdasági Tanács (GT) véleményező szerepe a stratégiai döntéseknél, ellenőrző szerepe a döntések végrehajtásánál? Megfelelő gazdálkodási jogosítványokat biztosít-e a jelenlegi szabályozás a Gazdasági Tanács részére? Figyelemmel kísérte-e a Gazdasági Tanács a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesülését? A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) a feladatellátás teljes fo-lyamatát végig kísérte-e? Hiba, hiányosság esetén megtették-e a szükséges intézkedéseket?
2.5.3. A vezetői információs rendszer segítette-e a szakmai és a gazdálkodási
döntések meghozatalát és végrehajtását? Az informatikai rendszer megfe-lelő támogatást, pontos információkat nyújtott-e a döntéshozatalhoz és a feladatok ellátásához? Rendelkezik-e az intézmény rendszerbe integrált aktuális statisztikai- és megbízható teljesítmény adatokkal a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) felé történő adatszolgáltatás végrehajtásához?
2.5.4. Az intézménynél kialakították-e a belső ellenőrzési rendszert? A függetle-
nített belső ellenőrzés keretében tártak-e fel hiányosságokat? Megtették-e a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére?
2.5.5. Az intézmény tevékenységét érintette-e ágazati, hatósági vagy felügyeleti
ellenőrzés a vizsgált időszakban? Az ellenőrzések tártak-e fel hiányossá-gokat? A hiányosságok megszüntetése érdekében meghozták-e a szüksé-ges intézkedéseket? Az adott ellenőrzést megelőző öt évben volt-e az in-tézménynél állami számvevőszéki vizsgálat? A korábbi számvevőszéki el-lenőrzés során feltárt hiányosságok a vizsgált időszakban fennálltak-e? Hasznosultak-e a korábbi ellenőrzések javaslatai?
2. s
z. m
ellé
klet
a
fel
sőok
tatá
sra
irá
nyu
ló r
ends
zer-
elle
nőr
zési
Seg
édle
thez
K
érd
ések
, k
rité
riu
mo
k é
s a
da
tfo
rrá
sok
a
fel
sőo
kta
tásr
a i
rán
yuló
ren
dsz
er-e
llen
őrz
ésh
ez
A
lap
kér
dés
: A
fel
sőok
tatá
s –
új f
első
okta
tási
tör
vén
yre
és a
Mag
yar
Un
iver
sita
s Pr
ogra
mra
ép
ülő
– á
tala
kítá
sa é
s fe
jles
ztés
e kö
vetk
ezté
ben
ja
vult
-e a
z ok
ta-
tás
és k
uta
tás
vers
enyk
épes
sége
, az
okta
tás
és a
ga
zda
ság
együ
ttm
űkö
désé
nek
ha
téko
nys
ága
, a f
első
okta
tási
fel
ada
tok
ellá
tása
ere
dmén
yese
n,
gazd
asá
gosa
n é
s h
até
kon
y kö
zpén
z- f
elh
asz
ná
lást
biz
tosí
tva
va
lósu
lt-e
meg
?
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.
Az
áll
am
i ir
án
yít
ás
– ú
j fe
lső
ok
tatá
si t
örv
ényen
(Ftv
.)
ala
pu
ló
– es
zkö
z-
és
ko
ntr
oll
ren
dsz
ere
elő
seg
ítet
te-e
a
fe
lső
ok
tatá
sba
n a
kö
zfel
ad
ato
k e
red
mén
yes
ell
átá
sát?
1.1
A
fel
sőokta
tási
ren
dsz
er i
rán
yítá
si c
élja
i, f
ejle
szté
sén
ek k
on
-ce
pci
ója
, va
lam
int
az e
rre
épü
lő s
za
bá
lyozá
si k
örn
yezet
hoz-
zá
járu
lt-e
a
fe
lsőokta
tási
fe
lad
ato
k m
inősé
gi,
ve
rsen
ykép
es,
ered
mén
yes
ellá
tásá
hoz?
1.1
.1
A f
első
okta
tási
ren
dsze
r tö
rvén
yi á
tala
kítá
sa m
ega
lap
ozot
t fe
lső-
okta
tás-
fejl
eszt
ési s
tra
tégi
ára
ép
ült
-e?
A s
tra
tégi
ai
célo
kat,
va
lam
int
a f
első
okta
tási
ren
dsze
r m
űkö
dé-
sén
ek t
ap
asz
tala
tait
fig
yele
mbe
vév
e ki
dolg
ozta
-e a
z O
KM
a f
el-
sőok
tatá
s kö
zép
távú
fej
lesz
tési
ter
vét?
A M
agy
ar
Un
iver
sita
s Pr
ogra
m (
MU
P) i
nfr
ast
rukt
úra
-fej
lesz
tésr
e ir
án
yuló
cél
kitű
zése
i meg
ala
poz
otta
k vo
lta
k-e?
Sza
kma
ila
g m
ega
lap
ozot
t,
a
mu
nka
erő-
pia
ci i
gén
yeke
t, t
ár-
sada
lmi
és
dem
ográ
fia
i vá
lto-
záso
kat
figy
elem
be v
evő
fels
ő-ok
tatá
si
stra
tégi
a,
arr
a
épü
lő
közé
ptá
vú f
ejle
szté
si t
erv.
(E)
Az
infr
ast
rukt
úra
-fej
lesz
tési
cé
-lo
k sz
akm
ai
meg
ala
poz
otts
ága
, ga
zda
ságo
s m
ódsz
er
kivá
lasz
-tá
sa. (
E)
Fels
őokt
atá
s fe
jlesz
tési
str
até
gia
i cé
lok;
a
stra
tégi
át,
és
a k
özép
távú
fej
lesz
tési
ter
vet
meg
ala
poz
ó h
atá
sta
nu
lmá
nyo
k, s
zaké
r-tő
i vé
lem
énye
k.
Az
Ftv.
101
. §
(1)
beke
zdés
a.)
pon
tja
és
a
156.
§
(1)
beke
zdés
a
lap
ján
el
kész
ítet
t K
orm
án
y-el
őter
jesz
tés.
A M
UP
infr
ast
rukt
úra
-fej
lesz
tésr
e vo
na
t-ko
zó
célk
itű
zése
it
meg
ala
poz
ó h
átt
ér-
szá
mít
áso
k.
2
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.1
.2
A
fels
őokt
atá
si
inté
zmén
yren
dsze
r m
űkö
désé
t,
sza
kma
i te
vé-
ken
ység
ét é
s ga
zdá
lkod
ásá
t ér
intő
új
sza
bály
ozá
s el
őseg
ítet
te-e
a
kitű
zött
cél
ok e
léré
sét?
A j
ogsz
abá
lyok
elő
kész
ítés
e, m
ódos
ítá
sa s
orá
n f
igye
lem
be v
etté
k-e
a f
első
okta
tási
in
tézm
énye
k, a
z ér
inte
tt s
zakm
ai,
tá
rsa
dalm
i,
gazd
asá
gi s
zerv
ezet
ek v
élem
ényé
t, a
dön
tésh
ozói
bea
vatk
ozá
sok
a v
ált
ozá
sok
várh
ató
ha
tása
it,
kock
áza
tait
fel
mér
ő és
bem
uta
tó
ha
tást
an
ulm
án
yra
ép
ült
ek-e
?
A
fels
őokt
atá
si
ren
dsze
rre
vo-
na
tkoz
ó jo
gsza
bály
ok ö
sszh
an
g-ja
a f
első
okta
tás-
fejl
eszt
ési
stra
-té
gia
cél
jaiv
al.
(E)
Az
elők
észí
tés
sorá
n
ha
tást
a-
nu
lmá
ny
kész
ítés
e és
an
na
k fi
-gy
elem
bevé
tele
, a
sz
üks
éges
eg
yezt
etés
ek l
efol
yta
tása
. (E,
H)
Ftv.
és
a m
ódos
ítá
sok
indo
klá
sai.
A t
ör-
vén
y a
lka
lma
zásá
hoz
sz
üks
éges
jo
gsza
-bá
lyok
. Ftv
. 153
. §.
A f
első
okta
tási
in
tézm
énye
k, a
z ér
inte
tt
sza
kma
i, t
árs
ada
lmi,
ga
zda
sági
sze
rvez
e-te
k vé
lem
ényé
t ta
rta
lma
zó d
oku
men
tu-
mok
. A
jog
sza
bály
ok m
ega
lkot
ásá
t m
eg-
ala
poz
ó el
őter
jesz
tése
k.
A s
zabá
lyoz
ás
várh
ató
ha
tása
it e
lem
ző
tan
ulm
án
yok.
1.1
.3
A f
ina
nsz
íroz
ási
ren
dsze
r eg
yes
elem
ei ö
sztö
nöz
ték-
e a
z in
tézm
é-n
yeke
t a
z ok
tatá
s m
inős
égén
ek j
avít
ásá
ra,
a s
zerv
ezet
ha
téko
ny
mű
ködt
etés
ére?
A f
ina
nsz
íroz
ás
telj
esít
mén
yköv
etel
mén
yek
ala
p-
ján
tör
tén
t-e?
A t
elje
sítm
énym
uta
tók
bizt
osít
ják-
e a
z in
tézm
ényi
te
ljes
ítm
énye
k ös
szeh
aso
nlí
tha
tósá
gát?
A h
áro
mév
es f
enn
tart
ói
meg
áll
ap
odá
son
ala
pu
ló f
ina
nsz
íroz
ási
ren
dsze
r ki
szá
mít
ha
tó é
s á
tlá
tha
tó-e
?
A n
em á
lla
mi
fels
őokt
atá
si i
nté
zmén
yek
fin
an
szír
ozá
sára
von
at-
kozó
sz
abá
lyoz
ás
bizt
osít
ja-e
ez
en
inté
zmén
yek
mű
ködé
sén
ek
foly
am
ato
s és
biz
ton
ságo
s el
látá
sát?
Az
okta
tás
min
őség
ének
ja
vítá
-sá
ra,
a
mű
ködé
s h
até
kon
ysá
-gá
na
k fo
kozá
sára
ösz
tön
ző,
tel-
jesí
tmén
yköv
etel
mén
yeke
t tá
-m
asz
tó f
ina
nsz
íroz
ási
ren
dsze
r.
(E, G
, H)
Öss
zeh
aso
nlí
tha
tósá
got
bizt
osí-
tó t
elje
sítm
énym
uta
tók.
(E)
A n
em á
lla
mi
inté
zmén
yek
biz-
ton
ságo
s fe
lada
tell
átá
sát
bizt
o-sí
tó f
ina
nsz
íroz
ási
sza
bály
ozá
s.
(E, G
)
Ftv.
127
-133
. §; t
an
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
Kor
má
nyr
ende
lete
k a
fe
lsőo
kta
tási
in
-té
zmén
yek
kép
zési
, tu
dom
án
yos
célú
és
fen
nta
rtói
n
orm
atí
va
ala
pjá
n
tört
énő
fin
an
szír
ozá
sáró
l (8
/200
5.
(I. 1
9.);
10
0/20
07. (
V. 8
.); 5
0/20
08. (
III.
14.
)).
A v
izsg
ált
idő
sza
kra
von
atk
ozó
költ
ség-
veté
si t
örvé
nye
k.
A
há
rom
éves
fe
nn
tart
ói
meg
áll
ap
odá
-so
k, v
áll
alt
tel
jesí
tmén
ymu
tató
k.
Ftv.
134
-139
. §-o
k.
1.1
.4
Az
OK
M m
egh
atá
rozt
a-e
az
ága
zati
min
őség
pol
itik
a e
lvei
t a
fel
-ső
okta
tásr
a v
ona
tkoz
óan
? A
z á
gaza
ti m
inős
égp
olit
ika
elv
ein
ek
kido
lgoz
ásá
ban
kö
zrem
űkö
dött
-e
a
Ma
gya
r Fe
lsőo
kta
tási
A
kkre
ditá
ciós
Biz
otts
ág?
Az
Ftv.
ala
pjá
n a
MA
B k
özre
-m
űkö
désé
vel
kido
lgoz
ott,
a t
ör-
vén
yi c
élok
meg
való
sulá
sát
ösz-
tön
ző á
gaza
ti m
inős
égp
olit
ika
i el
vek.
(E)
Ftv.
103
. §
(1)
beke
zdés
d.)
pon
tja
, 10
4. §
(1
) be
kezd
és b
.) p
ontj
a,
108.
§ (
1)-(
2) b
e-ke
zdés
ek
szer
inti
m
inis
zter
i el
őter
jesz
té-
sek.
3
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.1
.4
Az
ága
zati
min
őség
pol
itik
a k
eret
ében
a M
inis
ztér
ium
kid
olgo
-zo
tt-e
a
ján
láso
kat
a
fels
őokt
atá
s vá
rha
tó
fejl
eszt
ési
irá
nya
ira
, cé
lja
ira
, és
azo
k m
egva
lósí
tásá
hoz
szü
kség
es e
szkö
zökr
e? K
észü
lt-
e a
ján
lás
az
inté
zmén
yi m
inős
égfe
jles
ztés
i p
rogr
am
ok e
lkés
zíté
-sé
hez
?
A f
ejle
szté
si i
rán
yoka
t, c
élok
at
a
meg
való
sítá
shoz
szü
kség
es e
sz-
közö
ket
meg
foga
lma
zó a
ján
lá-
sok.
A
fe
lsőo
kta
tási
in
tézm
é-n
yek
rész
ére
ajá
nlá
s ké
szít
ése.
(E
, H)
Ága
zati
m
inős
égp
olit
ika
el
vei,
kido
lgo-
zásá
na
k do
kum
entu
ma
i.
A f
első
okta
tás
fejle
szté
si i
rán
yair
a é
s a
meg
való
sítá
s m
ódja
ira
von
atk
ozó
OK
M
ajá
nlá
sok.
Ajá
nlá
sok,
seg
édle
tek
az
inté
zmén
yi m
i-n
őség
fejl
eszt
ési
pro
gra
mok
ki
dolg
ozá
sá-
hoz
.
1.2
A
fel
sőo
kta
tás
áll
am
i ir
án
yít
ásá
ba
n k
özr
emű
kö
dő
sze
rve-
zete
k é
s a
z ir
án
yít
ás
szin
tjén
ren
del
kez
ésre
áll
ó s
zem
élyi
és t
árg
yi
felt
étel
ek,
va
lam
int
a m
űk
öd
teté
st s
zolg
áló
pén
z-ü
gyi
erő
forr
áso
k h
ozz
ájá
rult
ak
-e a
kö
zfel
ad
ato
k e
red
mé-
nyes
ell
átá
sáh
oz?
1.2
.1
Az
áll
am
i h
atá
skör
ök e
llá
tásá
ban
köz
rem
űkö
dő t
estü
lete
k (M
AB
, FT
T, M
RK
, H
ÖO
K)
és h
átt
érin
tézm
énye
k (O
FI,
OH
) el
látt
ák-
e a
jo
gsza
bály
ban
meg
ha
táro
zott
fel
ada
taik
at?
Tev
éken
ység
ük
segí
-te
tte-
e a
dön
tésh
oza
talt
, a
str
até
gia
i cé
lok
meg
való
sulá
sát,
a f
el-
sőok
tatá
si f
ela
dato
k el
látá
sát?
Az
áll
am
i h
atá
skör
ök e
llá
tásá
-ba
n
közr
emű
ködő
sz
erve
zete
k jo
gsza
bály
ban
rö
gzít
ett
fela
da-
tain
ak
ellá
tása
. (E)
A d
önté
shoz
ata
l és
fel
ada
tell
á-
tás
elős
egít
ése
a t
estü
lete
k s
há
t-té
rin
tézm
énye
k á
lta
l. (E
, H)
Ftv.
109
-114
. §-
okba
n,
az
Okt
atá
si H
iva
-ta
lról
sz
óló
307/
2006
. (X
II. 2
3.)
Kor
m. r
ende
letb
en f
ogla
lt f
ela
dato
k el
lá-
tásá
t ig
azo
ló d
oku
men
tum
ok.
1.2
.2
A f
első
okta
tás
irá
nyí
tásá
ban
rés
ztve
vő i
nté
zmén
yekn
él,
test
üle
-te
knél
biz
tosí
tott
ak
volt
ak
a m
egfe
lelő
tá
rgyi
és
info
rma
tika
i fe
l-té
tele
k a
fel
ada
tok
ellá
tásá
hoz
?
A f
első
okta
tási
irá
nyí
tásá
ban
rés
zt v
evő
inté
zmén
yek,
tes
tüle
tek
a f
ela
dato
k el
látá
sáh
oz i
gazo
dó l
étsz
ám
ma
l és
sze
rvez
eti
stru
ktú
-rá
val
mű
ködt
ek-e
? Fe
lada
tell
átá
sukb
an
ta
pa
szta
lha
tó-e
pá
rhu
-za
mos
ság?
A f
első
okta
tási
há
ttér
inté
zmén
yek
és a
z á
lla
mi
ha
-tá
skör
ök e
llá
tásá
ban
köz
rem
űkö
dő t
estü
lete
k fe
lada
tell
átá
suk
Tárg
yi é
s in
form
ati
kai
felt
étel
ek
meg
léte
a f
első
okta
tás
irá
nyí
tá-
sába
n
rész
tvev
ő in
tézm
énye
k-n
él, t
estü
lete
knél
. (E)
A f
ela
date
llá
tásh
oz i
gazo
dó l
ét-
szá
m é
s sz
erve
zeti
str
ukt
úra
. (E
, G
, H)
Inte
rjú
k. T
an
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
Bes
zám
o-ló
k a
data
i.
Tan
úsí
tvá
ny.
Lé
tszá
mvá
ltoz
ás,
fe
lada
t-vá
ltoz
ás
ada
tai.
Mu
nka
köri
leír
áso
k.
A s
zaké
rtői
meg
bízá
sok.
A s
zaké
rtők
ált
al
elvé
gzet
t fe
lada
tok
ha
szn
osu
lásá
na
k do
-ku
men
tum
ai,
ere
dmén
yei.
4
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.2
.2
sorá
n f
ogla
lkoz
tatt
ak-
e m
egbí
zott
sza
kért
őket
? Sz
akm
ai
és g
az-
dasá
goss
ági
sze
mp
ontb
ól i
ndo
kolt
ak
volt
ak
és h
asz
nos
ult
ak-
e a
meg
bízá
sok?
Sza
kért
ői
meg
bízá
sok
sza
kma
i és
ga
zda
sági
in
doko
ltsá
ga.
(E,
G)
A s
zaké
rtői
meg
bízá
ssa
l el
láto
tt
fela
dato
k h
asz
nos
ulá
sa. (
E, G
)
Inte
rjú
k. T
an
úsí
tvá
nyo
k. K
érdő
íves
meg
-ké
rdez
és.
Hel
yszí
ni s
zem
le.
1.2
.3
Terv
ezet
ten
– a
str
até
gia
i cé
loka
t és
a m
un
kaer
ő-p
iaci
igé
nye
ket
is f
igye
lem
be v
éve
– h
atá
rozt
ák-
e m
eg a
fel
sőok
tatá
si f
ela
dato
k el
látá
sáh
oz b
izto
síto
tt á
lla
mi
forr
áso
kat?
A f
ina
nsz
íroz
ás i
gazo
-do
tt-e
a f
ela
dato
k kö
ltsé
gigé
nyé
hez
? B
izto
síto
tt-e
az
áll
am
i tá
-m
oga
tás
reá
lért
ékén
ek m
egőr
zése
?
A p
ály
áza
ti ú
ton
eln
yerh
ető
tám
oga
táso
k se
gíte
tték
-e a
z in
téz-
mén
yek
fels
őokt
atá
si f
ela
data
ina
k el
látá
sát,
min
őség
ének
ja
vítá
-sá
t?
A f
első
okta
tási
fel
ada
tok
ellá
tá-
sáh
oz b
izto
síto
tt á
lla
mi
forr
áso
k st
raté
gia
i cé
lokh
oz i
gazo
dó t
er-
veze
ttsé
ge. (
E, G
)
A
fela
date
llá
tás
költ
ségi
gén
yét
figy
elem
be
vevő
fi
na
nsz
íroz
ás.
(E
, G
) A
z á
lla
mi
tám
oga
tás
re-
álé
rték
ének
meg
őrzé
se. (
E)
A f
első
okta
tási
fel
ada
tok
min
ő-sé
gi
ellá
tásá
t és
ve
rsen
ykép
es-
ségé
t ös
ztön
ző
pá
lyá
zati
re
nd-
szer
. (E,
G, H
)
Ftv.
127
-133
/A §
-ai.
Kor
má
nyr
ende
lete
k a
fe
lsőo
kta
tási
in
-té
zmén
yek
kép
zési
, tu
dom
án
yos
célú
és
fen
nta
rtói
n
orm
atí
va
ala
pjá
n
tört
énő
fin
an
szír
ozá
sáró
l (8
/200
5.
(I. 1
9.);
10
0/20
07. (
V. 8
.); 5
0/20
08. (
III.
14.
)).
A
nor
ma
tív
költ
ségv
etés
i tá
mog
atá
sok
meg
áll
ap
ítá
sán
ak
há
ttér
szám
ítá
sai.
Köl
tség
veté
si t
örvé
nye
k. T
an
úsí
tvá
ny.
Pály
áza
ti
kiír
áso
k,
bírá
lato
k do
kum
en-
tum
ai.
OK
M p
ály
áza
ti n
yilv
án
tart
ása
: eg
y p
á-
lyá
zatr
a ju
tó t
ám
oga
tási
öss
zeg.
1.3
A
z á
lla
mh
ázta
rtá
s bel
ső k
on
troll
ren
dsz
ere,
va
lam
int
az e
llen
-őrz
ési
és
info
rmá
ciós
ren
dsz
er
hozzá
járu
lt-e
a
fe
lsőokta
tási
fe
lad
ato
k e
red
mén
yes,
ha
tékon
y el
látá
sáh
oz,
a v
on
atk
ozó j
og-
sza
bá
lyok b
eta
rtásá
hoz?
5
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.3
.1
A f
első
okta
táss
al
kap
csol
ato
s á
lla
mi
ha
tás-
és
fele
lőss
égi
körö
k eg
yért
elm
űen
meg
ha
táro
zott
ak-
e, h
ozzá
járu
lta
k-e
a f
első
okta
tási
fe
lada
tok
ered
mén
yes
ellá
tásá
hoz
?
A f
első
okta
tási
str
até
gia
kid
olgo
zása
sor
án
meg
tört
ént-
e a
cél
ok
elér
ésév
el j
áró
koc
káza
tok
és a
zok
leh
etsé
ges
ha
tásá
na
k m
egh
a-
táro
zása
? K
idol
gozt
ak-
e m
egol
dáso
kat
a k
ocká
zatk
ezel
és m
ódja
i-ra
von
atk
ozóa
n?
A f
első
okta
tás
áll
am
i ir
án
yítá
sába
n r
észt
vev
ő sz
erve
zete
k (O
KM
, M
AB
, FT
T, M
RK
) ko
ntr
ollt
evék
enys
égei
– e
nge
dély
ezés
, jó
váh
a-
gyá
s, e
gyez
teté
s, m
űkö
dési
tel
jesí
tmén
y á
ttek
inté
se –
elő
segí
tet-
ték-
e a
fel
sőok
tatá
si f
ela
date
llá
tás
ered
mén
yess
égét
, sz
abá
lysz
e-rű
ségé
t?
Az
áll
am
i h
atá
s- é
s fe
lelő
sség
i kö
rök
egyé
rtel
mű
m
egh
atá
ro-
zása
, sz
étvá
lasz
tása
. (G
, H
) A
z á
lla
mi
irá
nyí
tás
hie
rarc
hiá
já-
na
k sz
intj
ei,
a s
zerv
ezet
ek e
gy-
má
shoz
va
ló v
iszo
nya
meg
fele
l-e
a b
eava
tkoz
ásh
oz k
ap
csol
ódó
fela
dato
kna
k. (
G, H
)
A f
első
okta
tás
áll
am
i ir
án
yítá
-sá
ban
rés
ztve
vők
ha
tásk
örei
nek
te
ljes
kör
ű e
llá
tása
. (E)
A f
első
okta
tási
str
até
gia
kid
ol-
gozá
sa,
a f
első
okta
tási
ren
dsze
r á
tala
kítá
sa s
orá
n a
koc
káza
tok
felm
érés
e,
azo
nos
ítás
a,
kock
á-
zatk
ezel
ési
terv
kid
olgo
zása
. (E
, H
)
Ftv.
99-
115.
§-o
k.
Kér
dőív
es f
elm
érés
. In
terj
ú.
A f
ela
date
llá
-tá
st
iga
zoló
do
kum
entu
mok
(k
inev
ezé-
sek,
fel
men
tése
k, e
nge
dély
ek,
irá
nye
lvek
, ér
téke
lés
stb.
).
A
fels
őokt
atá
si
stra
tégi
a
kido
lgoz
ásá
t,
fels
őokt
atá
si t
örvé
ny
előt
erje
szté
sét
meg
-a
lap
ozó
doku
men
tum
ok.
A k
ocká
zate
lem
zés
doku
men
tum
ai.
Koc
-ká
zatk
ezel
ési
terv
.
1.3
.2
A m
inis
ztér
ium
gon
dosk
odot
t-e
a f
első
okta
tás
info
rmá
ciós
ren
d-sz
erén
ek (
FIR
) ki
ala
kítá
sáró
l? B
izto
síto
tta
k-e
a F
IR t
elje
s fe
lsőo
k-ta
tási
kör
ben
tör
tén
ő be
veze
tésé
nek
és
mű
ködt
etés
ének
sze
mél
yi
és t
árg
yi f
elté
tele
i?
A
FIR
-ből
n
yerh
ető
info
rmá
ciók
m
egbí
zha
tósá
gán
ak
növ
elés
e ér
deké
ben
kia
lakí
tott
ak-
e a
datk
ap
csol
ato
kat
má
s h
ató
sági
ren
d-sz
erek
kel?
A F
IR a
data
ihoz
tör
tén
ő h
ozzá
féré
s m
egfe
lel-
e a
jog
-sz
abá
lyi
előí
ráso
kna
k? A
min
iszt
er g
ondo
skod
ott-
e a
FIR
jog
szer
ű
ada
tkez
elés
ének
ren
dsze
res
elle
nőr
zésé
ről?
A
fels
őokt
atá
s in
form
áci
ós
ren
dsze
rén
ek
Ftv.
el
őírá
sain
ak
meg
fele
lő k
iala
kítá
sa é
s m
űkö
-dé
se. (
E)
A F
IR f
elé
tört
énő
ada
tszo
lgál
ta-
táso
k te
ljes
kö
rű
meg
való
sulá
-sa
. (E)
Ada
tka
pcs
ola
t m
egva
lósí
tása
–
a F
IR-h
ez l
ogik
ail
ag
kap
csol
ha
-tó
–
má
s h
ató
sági
re
nds
zere
k-ke
l. (G
, H)
Az
Ftv.
35.
§,
103.
§ (
1) b
ekez
dés
a.)
, a
c.)
pon
tja
i.
A
FIR
ki
ala
kítá
sán
ak
kon
cep
ciój
a
és
ren
dsze
rter
ve.
Bes
zám
olók
a F
IR f
elé
tört
énő
ada
tszo
l-gá
lta
táso
k vé
greh
ajt
ásá
ról.
A j
ogsz
erű
ada
tkez
elés
ell
enőr
zésé
ről
ké-
szü
lt je
len
tése
k.
6
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
1.3
.3
Az
OK
M
kia
lakí
tott
a-e
a
fo
lya
ma
tok
nyo
mon
kö
veté
séh
ez,
a
dön
tése
k m
ega
lap
ozot
t m
egh
oza
talá
hoz
szü
kség
es b
eszá
mol
ta-
tási
és
veze
tői
info
rmá
ciós
ren
dsze
rét?
Érté
kelt
e-e
a m
inis
ztér
ium
a f
első
okta
tási
ren
dsze
r ú
jra
sza
bály
o-zá
sán
ak
tap
asz
tala
tait
? A
z ér
téke
lés
ered
mén
yei h
asz
nos
ult
ak-
e?
Meg
ha
táro
zta
-e a
min
iszt
ériu
m a
pá
lya
köve
tési
ren
dsze
r ki
ala
kí-
tásá
na
k m
odel
ljét
, a
ren
dsze
rrel
sze
mbe
n t
ám
asz
tott
ala
pve
tő
célo
kat
és k
övet
elm
énye
ket
és a
bev
ezet
és k
once
pci
ójá
t? É
rték
el-
te-e
az
OK
M a
z in
form
áci
ós é
s p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
mű
ködé
-sé
nek
ere
dmén
yeit
, a
fel
sőok
tatá
s és
a g
azd
asá
g ka
pcs
ola
tát?
M
egfe
lelő
en h
asz
nos
ítot
ta-e
az
érté
kelé
s ta
pa
szta
lata
it?
A
kia
lakí
tott
el
len
őrzé
si
ren
d-sz
er
bizt
osít
ja
a
foly
am
ato
k n
yom
on
köve
tésé
t,
az
ága
zati
dö
nté
sek
meg
hoz
ata
lát.
(E)
Az
új
sza
bály
ozá
s sz
erin
t á
tala
-kí
tott
fe
lsőo
kta
tási
re
nds
zer
mű
ködé
sén
ek
érté
kelé
se,
az
elem
zés
tap
asz
tala
tain
ak
ha
sz-
nos
ítá
sa. (
E, H
)
A
pá
lya
köve
tési
re
nds
zer
mo-
dell
jén
ek k
iala
kítá
sa.
A p
ály
a-
köve
tési
in
form
áci
ók m
egh
atá
-ro
zott
cé
lok
érde
kébe
n
tört
énő
ha
szn
osít
ása
. (E,
G, H
)
Az
Ftv.
10
3.
§ (1
) be
kezd
és
e.),
f.)
, g.
) p
ontj
ai,
10
4. §
(1
) be
kezd
és
a.)
p
ontj
a a
lap
ján
ké
szít
ett
min
iszt
eri
előt
erje
szté
-se
k.
A s
zabá
lyoz
ás
ha
tása
it e
lem
ző s
zakm
ai
érté
kelé
sek,
m
inis
zter
i, sz
aká
lla
mti
tká
ri
előt
erje
szté
sek.
A
z ér
téke
lése
k a
lap
ján
m
egte
tt in
tézk
edés
ek d
oku
men
tum
ai.
Ftv.
103.
§ (1
) be
kezd
és a
a.)
. és
ab.
) p
ont-
jai.
Az
OK
M á
lta
l el
kész
ítet
t ko
nce
pci
ó a
dip
-lo
má
s p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
kia
lakí
tá-
sáh
oz é
s be
veze
tésé
hez
.
A
pá
lya
köve
tési
re
nds
zer
tap
asz
tala
tai-
na
k ér
téke
lésé
t és
an
na
k h
asz
nos
ulá
sát
iga
zoló
dok
um
entu
mok
.
1.3
.4
Az
OK
M k
iala
kíto
tta
-e a
z á
gaza
ti e
llen
őrzé
s sz
erve
zeti
ren
dsze
-ré
t? A
z el
len
őrzé
si r
ends
zer
mű
ködt
etés
e se
gíte
tte-
e a
fen
nta
rtói
fe
lada
tok
végr
eha
jtá
sát?
A m
inis
ztér
ium
biz
tosí
tott
a-e
a t
örvé
-n
yess
égi
elle
nőr
zés
gya
korl
ásá
na
k fe
ltét
elei
t?
Az
elle
nőr
zése
k fe
ltá
rta
k-e
a j
ogsz
abá
lyok
tól
való
elt
érés
t? A
z O
KM
ért
ékel
te-e
és
ha
szn
osít
otta
-e a
z el
len
őrzé
si t
ap
asz
tala
toka
t?
Az
Ftv.
el
őírá
sain
ak
meg
fele
lő
elle
nőr
zési
ren
dsze
r ki
ala
kítá
sa.
(E)
Az
elle
nőr
zése
k á
lta
l fe
ltá
rt e
lté-
rése
k n
yom
án
in
tézk
edés
ek
meg
téte
le. (
E, H
)
Ftv.
104
. §
(1)
beke
zdés
a.)
pon
tja
, 10
5. §
(1
) be
kezd
és.
Az
elle
nőr
zési
re
nds
zer
kia
lakí
tásá
na
k m
inis
zter
elő
terj
eszt
ései
, dok
um
entu
ma
i.
Az
elle
nőr
zési
ren
dsze
r m
űkö
désé
ről
ké-
szít
ett
besz
ám
olók
és
érté
kelé
si d
oku
men
-tu
mok
.
2.
A f
első
ok
tatá
s in
tézm
ényre
nd
szer
ében
– a
dö
nté
sho
zói
bea
va
tko
záso
k k
övet
kez
mén
yek
ént
– b
izto
síto
tt-e
a f
el-
sőo
kta
tási
fel
ad
ato
k e
red
mén
yes
ell
átá
sa,
a k
özp
énze
k
ga
zda
ság
os
és h
até
ko
ny f
elh
asz
ná
lása
mel
lett
?
7
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.1
A
fel
sőokta
tási
in
tézm
énye
k –
új
sza
bá
lyozás
szer
int
áta
lakí-
tott
– o
kta
tási
-kép
zés
i te
véken
ység
e, m
űköd
ési
ren
dje
, va
la-
min
t a
ga
zd
asá
gga
l va
ló e
gyü
ttm
űköd
ése
ered
mén
yess
ég-
és
ha
tékon
ysá
gja
vulá
ssa
l já
rt-e
?
2.1
.1
Meg
tört
ént-
e, é
s m
ega
lap
ozot
t in
tézm
ényf
ejle
szté
si t
erve
kre
(IFT
) ép
ült
-e a
töb
bcik
lusú
okt
atá
si-k
épzé
si s
zerk
ezet
kia
lakí
tása
? A
z IF
T, v
ala
min
t a
kia
lakí
tott
okt
atá
si-k
épzé
si s
zerk
ezet
öss
zha
ng-
ban
va
n-e
a f
első
okta
tás
ága
zati
str
até
gia
i cé
lja
iva
l?
A h
all
gató
k és
a m
un
kaer
ő-p
iaci
sze
rep
lők
meg
fele
lő t
ájé
kozt
a-
tást
ka
pta
k-e
az
új
kép
zési
ren
dsze
rről
, a
vég
zett
sége
k á
lta
l n
yúj-
tott
leh
etős
égek
ről?
Az
ala
p-é
s m
este
rkép
zés
kia
lakí
tása
sor
án
meg
ala
poz
ott,
egy
-m
ásr
a é
pü
lő s
zaks
tru
ktú
ra jö
tt-e
lét
re?
Az
azo
nos
kép
zést
nyú
jtó
kép
zési
hel
yek
kia
lakí
tása
sor
án
fig
ye-
lem
be
vett
ék-e
a
m
un
kaer
ő-p
iaci
ig
énye
ket,
m
egva
lósu
lt-e
a
z in
tézm
énye
k kö
zött
i egy
ütt
mű
ködé
s?
A f
első
okta
tás
ága
zati
str
até
gia
i cé
lja
ihoz
ig
azo
dó,
meg
ala
po-
zott
IFT
, ok
tatá
si-k
épzé
si s
zerk
e-ze
t. (
E)
Az
ala
p-é
s m
este
rkép
zés
egy-
má
sra
ép
ülő
sz
aks
tru
ktú
rájá
-n
ak
kia
lakí
tása
. (E,
H)
Az
kép
zési
h
elye
k sz
ám
án
ak
iga
zodá
sa
a
mu
nka
erő-
pia
ci
igén
yekh
ez. (
E, G
)
Ftv.
151
. § (
5) b
ekez
dés,
158
. §.
Fels
őokt
atá
s á
gaza
ti s
tra
tégi
ai
célo
k.
IFT,
Ftv
. 12
. §
(1)
beke
zdés
, 32
. §
(1)
be-
kezd
és
mu
nka
erő-
pia
ci
előr
ejel
zése
k,
KSH
, ill
etve
Mu
nka
ügy
i Köz
pon
t a
data
i a
fe
lsőf
okú
vé
gzet
tség
űek
el
hel
yezk
edés
é-rő
l.
Hel
yszí
ni
inte
rjú
az
inté
zmén
y ve
zető
ivel
. H
all
gató
i ké
rdőí
vek.
Fe
lsőo
kta
táss
al
együ
ttm
űkö
dő g
azd
asá
gi é
rdek
kép
vise
le-
ti s
zerv
ezet
ek k
érdő
ívei
.
15/2
006.
(IV
. 3.)
OM
ren
dele
t a
z a
lap
- és
m
este
rkép
zési
sz
ako
k ki
men
eti
köve
tel-
mén
yeir
ől.
2.1
.2
A k
redi
tren
dsze
r be
veze
tése
meg
tere
mte
tte-
e a
kü
lön
böző
in
téz-
mén
yek,
ill
etve
kép
zési
ága
k a
lap
sza
kja
i kö
zött
i á
tjá
rást
, il
letv
e a
ver
tiká
lis
mob
ilit
ást
?
A h
all
gató
i m
obil
itá
s bi
ztos
ítá
sa é
rdek
ében
meg
tört
ént-
e a
ta
n-
terv
ek k
épzé
si á
gan
kén
ti ö
ssze
ha
ngo
lása
?
A h
all
gató
i m
obil
itá
s bi
ztos
ítá
-sa
. (E)
In
tézm
ényi
ké
pzé
si
pro
gra
mok
, ta
nte
r-ve
k,
a
tan
terv
ek
össz
eha
ngo
lásá
ra
vo-
na
tkoz
ó –
inté
zmén
yek
közö
tti
– m
egá
l-la
pod
áso
k.
Tan
úsí
tvá
nyi
a
dato
k.
Ha
llga
tói
kérd
ő-ív
ek.
Fels
őokt
atá
si i
nté
zmén
yek
közö
tti
kred
it-
meg
áll
ap
odá
sok.
In
tézm
ényi
, il
letv
e ka
ri
átv
étel
i sza
bály
zato
k.
8
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.1
.3
Ered
mén
yese
k vo
lta
k-e
az
okta
tás-
kép
zés
teré
n k
iala
kíto
tt –
or-
szá
gon
bel
üli
és
nem
zetk
özi –
egy
ütt
mű
ködé
sek?
Az
Euró
pa
i G
azd
asá
gi T
érsé
g or
szá
gaib
an
tör
tén
ő ré
szta
nu
lmá
-n
yokr
a i
gén
ybe
veh
ető
öszt
öndí
j-re
nds
zer
és d
iákh
itel
leh
etős
ége
növ
elte
-e a
ha
llga
tói
mob
ilit
ást
? A
z id
egen
nye
lvtu
dás
szín
von
a-
la,
vala
min
t a
z id
egen
nye
lven
fol
yó k
épzé
s h
ozzá
járu
lt-e
a h
all
-ga
tói
és o
kta
tói
mob
ilit
ás
növ
eked
éséh
ez?
Az
okle
vele
k n
emze
tköz
i el
ism
erés
ét
szol
gáló
ok
levé
lmel
lékl
et
segí
ti-e
a h
all
gató
k kü
lföl
di t
ová
bbta
nu
lásá
t, i
llet
ve m
un
kavá
l-la
lásá
t?
Az
okta
tás-
kép
zés
teré
n k
iala
kí-
tott
, h
aza
i és
n
emze
tköz
i eg
yütt
mű
ködé
sek
ered
mén
yes-
sége
. (E)
Az
öszt
öndí
jren
dsze
r és
diá
khi-
tel
igén
ybev
étel
i le
het
őség
, va
-la
min
t a
z id
egen
nye
lven
fol
yó
kép
zés
hoz
zájá
rulá
sa a
ha
llga
-tó
i m
obil
itá
s n
övek
edés
éhez
. (E)
A d
iplo
má
k n
emze
tköz
i el
ism
e-ré
sét
elős
egít
ő ok
levé
lmel
lékl
e-te
k ki
adá
sa. (
E)
Ftv.
31.
§ e
lőír
ása
i.
Má
s in
tézm
énye
kkel
lé
trej
ött
ha
zai
és
nem
zetk
özi
együ
ttm
űkö
dési
m
egá
lla
po-
dáso
k, v
ala
min
t a
z ez
ekrő
l ké
szít
ett
érté
-ke
lése
k, b
eszá
mol
ók.
Tan
úsí
tvá
nyo
k.
Ha
llga
tói
kérd
őív.
Fel
sőok
tatá
ssa
l eg
yütt
-m
űkö
dő g
azd
asá
gi é
rdek
kép
vise
leti
sze
r-ve
zete
k ké
rdőí
vei.
Ftv.
46.
§ (
4) b
ekez
dés,
a 6
2-63
. §-
ok,
és a
11
8. §
-ba
n f
ogla
lt e
lőír
áso
k.
2.1
.4
Az
inté
zmén
yi é
s ka
pa
citá
s a
kkre
ditá
ciór
a v
ona
tkoz
ó sz
abá
lyo-
zás
hoz
zájá
rult
-e a
min
őség
i ok
tatá
s fe
ltét
elei
nek
meg
ala
poz
á-
sáh
oz?
Az
inté
zmén
yi
min
őség
bizt
osít
ási
/min
őség
irá
nyí
tási
re
nds
zer
mű
ködé
se h
ozzá
járu
lt-e
a s
zín
von
ala
s ok
tatá
s-ké
pzé
s bi
ztos
ítá
-sá
hoz
? K
idol
gozt
ák-
e a
z in
tézm
énye
k m
inős
égfe
jlesz
tési
p
rog-
ram
juka
t? A
min
őség
fejl
eszt
ési
pro
gra
mba
n m
egh
atá
rozo
tt é
rté-
kelé
sek
nyo
má
n m
egtö
rtén
t-e
a s
züks
éges
in
tézk
edés
ek m
egté
te-
le,
vala
min
t –
a t
örvé
nyb
en e
lőír
t m
ódon
– a
zok
nyi
lvá
nos
ságr
a h
oza
tala
?
Az
IFT-
ben
meg
foga
lma
zott
cé-
lok,
a f
enn
tart
ói m
egá
lla
pod
á-
sokb
an
vá
lla
lt t
elje
sítm
énym
u-
tató
k és
a
ka
pa
citá
s a
kkre
ditá
ció
össz
ha
ngj
a. (
E)
Az
inté
zmén
yi m
inős
égfe
jles
zté-
si
pro
gra
mba
n
meg
ha
táro
zott
m
érés
, ér
téke
lés
végr
eha
jtá
sa;
a sz
üks
éges
in
tézk
edés
ek
meg
ho-
zata
la.
A
min
őség
fejl
eszt
ési
pro
gra
m v
égre
ha
jtá
sán
ak
nyi
l-vá
nos
ságr
a h
oza
tala
. (E,
G)
Ftv.
21.
§ (
2), (
6) b
ekez
dése
i elő
írá
sai.
IFT,
há
rom
éve
s fe
nn
tart
ói m
egá
lla
pod
á-
sok,
vá
lla
lt
telje
sítm
énym
uta
tók.
A
ka
-p
aci
tás
akk
redi
táci
ó do
kum
entu
ma
i.
Inté
zmén
yi m
inős
égfe
jlesz
tési
pro
gra
m.
Érté
kelé
s a
m
inős
égfe
jles
ztés
i p
rogr
am
-ba
n m
egh
atá
rozo
tt f
ela
dato
k vé
greh
ajt
á-
sáró
l. I
nté
zked
ési
terv
ek.
2.1
.5
Biz
tosí
tott
ak-
e a
fel
sőok
tatá
si i
nté
zmén
yek
foly
am
ato
s m
űkö
dé-
séh
ez a
jog
sza
bály
okba
n e
lőír
t sz
emél
yi f
elté
tele
k? K
idol
gozt
ák-
e a
z in
tézm
énye
k a
fog
lalk
ozta
tási
köv
etel
mén
yren
dsze
rt?
Az
inté
zmén
y za
vart
ala
n
mű
-kö
désé
t bi
ztos
ító
szem
élyi
fel
té-
tele
k m
eglé
te.
Az
okta
tói
utá
n-
pót
lás
bizt
osít
ása
. (E)
Ftv.
12.
§ (
3)-(
4) b
ekez
dése
i, 21
. §
(3)
be-
kezd
és,
86-8
8. §
-ok,
97.
§,
157.
§-o
kba
n
fogl
alt
elő
írá
sok.
9
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.1
.5
Egye
s ok
tató
i m
un
kakö
rök
bet
ölté
sén
ek f
elté
tele
i, a
ha
táro
zatl
an
id
ejű
mu
nka
visz
ony
előí
rása
, va
lam
int
a d
iffe
ren
ciá
lt b
érez
és
leh
etős
ége
hoz
zájá
rult
ak-
e az
okt
atá
s m
inős
égén
ek j
avu
lásá
hoz
, bi
ztos
ítjá
k-e
az
okta
tói
utá
np
ótlá
st?
Sza
bály
oztá
k-e
az
okta
tói
kere
set-
kieg
észí
tés
jutt
atá
sán
ak
felt
ét-
elei
t? K
iép
ült
-e a
z ok
tató
i m
un
ka v
élem
énye
zésé
nek
ren
dsze
re,
ha
szn
osu
lna
k-e
an
na
k ta
pa
szta
lata
i?
Az
okta
tás-
kép
zés
vers
enyk
épes
-sé
gét,
jó
m
inős
égét
bi
ztos
ító
fogl
alk
ozta
tási
kö
vete
lmén
yek
meg
ha
táro
zása
, és
azo
k be
tar-
tása
. (E,
H)
Az
Ftv.
egy
es r
ende
lkez
ései
nek
vég
reh
aj-
tásá
ról
szól
ó 79
/200
6.
(IV
. 5.)
K
orm
. ren
dele
t 5.
sz.
mel
lékl
ete.
Ala
pít
ó O
kira
t. M
űkö
dési
en
gedé
ly.
Tan
úsí
tvá
nyo
k. H
all
gató
i ké
rdőí
v. H
ely-
szín
i in
terj
úk.
Fogl
alk
ozta
tási
köv
etel
mén
yren
dsze
r.
2.1
.6
Az
inté
zmén
yek
bizt
osít
ják-
e a
kie
mel
kedő
kép
essé
ggel
ren
delk
e-ző
k tu
dom
án
yos
szin
tű f
elké
szít
ését
, a
há
trá
nyo
s h
elyz
etű
ha
ll-
gató
k te
het
ségé
nek
kib
onta
kozá
sát?
A h
all
gató
kat
terh
elő
fize
tési
köt
elez
etts
égek
meg
áll
ap
ítá
sán
ak
és t
elje
síté
sén
ek s
zabá
lyoz
ása
, va
lam
int
a h
all
gató
i ju
tta
táso
k el
oszt
ási
ren
dje
össz
ha
ngb
an
va
n-e
a j
ogsz
abá
lyi
előí
ráso
kka
l, h
ozzá
járu
l-e
a h
all
gató
i te
ljesí
tmén
yek
javu
lásá
hoz
és
az
esél
y-eg
yen
lősé
g bi
ztos
ítá
sáh
oz?
Az
áll
am
ila
g fi
na
nsz
íroz
ott
és k
ölts
égté
ríté
ses
kép
zés
közö
tti
áts
o-ro
lás
mot
ivá
lta
-e a
ha
llga
tóka
t a
tel
jesí
tmén
yek
javí
tásá
ra?
A t
ehet
ségg
ondo
zás
bizt
osít
ása
. (E
, H)
A
tan
ulm
án
yi
ered
mén
yeke
t ös
ztön
ző,
esél
yegy
enlő
sége
t bi
z-to
sító
tér
ítés
i és
ju
tta
tási
ren
d-sz
er k
iala
kítá
sa;
költ
ségt
érít
ésre
vo
na
tkoz
ó sz
abá
lyoz
ás
jogs
za-
bály
sze
rin
ti k
iala
kítá
sa. (
E, H
)
Ha
llga
tói
kérd
őív.
Hel
yszí
ni
inte
rjú
k.
51/2
002.
(II
. 26.
) K
orm
. ren
dele
t a
z eg
ye-
tem
i és
fői
skol
ai
ha
llga
tók
ált
al
fize
ten
dő
díja
król
és
té
ríté
sekr
ől,
vala
min
t a
ré
-sz
ükr
e n
yújt
ha
tó e
gyes
tá
mog
atá
sokr
ól.
175/
2006
. (V
III.
14.
) K
orm
. ren
dele
t a
fels
őokt
atá
si
ha
llga
tók
jutt
atá
sair
ól.
51/2
007.
(II
I. 2
6.)
Kor
m. r
ende
let
a f
első
-ok
tatá
sba
n r
észt
vevő
ha
llga
tók
jutt
atá
sa-
iról
és
az
ált
alu
k fi
zete
ndő
egy
es t
érít
é-se
kről
.
Ftv.
21.
§ (
4) b
ekez
dés
d.)
pon
t, 5
5. §
(1)
be
kezd
és, 1
26. §
-okb
an
fog
lalt
elő
írá
sok.
2.1
.7
Az
inté
zmén
y a
z Ft
v. e
lőír
ása
ina
k m
egfe
lelő
mód
on é
s h
atá
ridő
-re
ala
kíto
tta
-e k
i sz
erve
zeti
és
mű
ködé
si r
endj
ét?
Érté
kelt
e-e
az
inté
zmén
y a
z á
tsze
rvez
és h
atá
sát
a f
ela
date
llá
tás
ered
mén
yess
é-gé
re, h
até
kon
ysá
gára
?
A k
özp
onto
síto
tt f
első
okta
tási
ada
tkez
elés
in
form
áci
ói e
lőse
gíte
t-té
k-e
az
inté
zmén
yek
dön
tése
it, f
ela
date
llá
tásá
t?
Ered
mén
yes
és
ha
téko
ny
fel-
ada
tell
átá
st
bizt
osít
ó sz
erve
zeti
és
mű
ködé
si r
end.
A p
árh
uza
-m
os f
ela
date
llá
tás
kikü
szöb
ölé-
se. (
E, G
)
A
közp
onto
síto
tt
ada
tok
ha
sz-
nos
ulá
sa. (
G, H
)
Ftv.
21.
§ (
1)-(
2) b
ekez
dése
i, 1
54-1
55. §
-ok
előí
rása
i.
Inté
zmén
yi S
ZM
SZ,
Szer
veze
ti é
s m
űkö
-dé
si r
end.
Hel
yszí
ni
inte
rjú
k. T
an
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
10
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.1
.8
A k
épzé
si s
zerk
ezet
kia
lakí
tása
sor
án
az
inté
zmén
yek
figy
elem
be
vett
ék-e
a m
un
kaer
ő-p
iaci
igé
nye
ket,
tá
ma
szko
dta
k-e
mu
nka
erő-
pia
ci e
lőre
jelz
ések
re?
A f
első
fokú
pá
lya
kezd
ők i
rán
ti k
eres
let
össz
ha
ngb
an
van
-e a
fri
ss
dip
lom
áso
k sz
ám
áva
l, v
égze
ttsé
géve
l?
Az
inté
zmén
y á
lta
l in
díto
tt f
első
fokú
sza
kkép
zés,
sza
kirá
nyú
to-
vább
kép
zés
iga
zodo
tt-e
a m
un
kaer
ő-p
iaci
igé
nye
khez
?
A g
yako
rla
tigé
nye
s ké
pzé
si a
lap
sza
koko
n m
egva
lósu
lt-e
a h
all
-ga
tók
össz
efü
ggő
sza
kma
i gy
ako
rla
tán
ak
meg
szer
vezé
se,
a g
az-
dálk
odó
szer
veze
tekk
el v
aló
egy
ütt
mű
ködé
s?
A k
épzé
si s
zerk
ezet
és
a m
un
ka-
erő-
pia
ci
igén
yek
össz
ha
ngj
a.
(E, H
)
A
gya
korl
ati
gén
yes
sza
koko
n
össz
efü
ggő
sza
kma
i gy
ako
rla
t m
egsz
erve
zése
a
ga
zdá
lkod
ó sz
erve
zete
kkel
eg
yütt
mű
ködv
e.
(E, H
)
Mu
nka
erő-
pia
ci i
nfo
rmá
ciók
. Sz
aki
ndí
tá-
si d
oku
men
tum
ok.
1/20
06.
(II.
17.
) O
M r
ende
let
az
Ors
zágo
s K
épzé
si J
egyz
ékrő
l és
az
Ors
zágo
s K
épzé
si
Jegy
zékb
e tö
rtén
ő fe
lvét
el é
s tö
rlés
elj
árá
-si
ren
djér
ől.
10/2
006.
(IX
. 25.
) O
KM
ren
dele
t a
sza
k-ir
án
yú t
ová
bbké
pzé
s sz
erve
zésé
nek
ált
a-
lán
os f
elté
tele
iről
.
Inté
zmén
yi I
FT,
SZM
SZ,
Tan
ulm
án
yi é
s V
izsg
asz
abá
lyza
t,
Együ
ttm
űkö
dési
m
eg-
áll
ap
odá
sok.
Tan
úsí
tvá
ny.
Hel
yszí
ni
inte
rjú
k. F
első
ok-
tatá
ssa
l eg
yütt
mű
ködő
ga
zda
sági
érd
ek-
kép
vise
leti
sze
rvez
etek
kér
dőív
ei.
2.1
.9
Kia
lakí
tott
ák-
e a
z in
tézm
énye
k p
ály
akö
veté
si r
ends
zerü
ket?
Meg
-va
lósu
lt-e
az
inté
zmén
yi p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
és a
köz
pon
ti
pá
lya
köve
tési
pro
gra
m i
nfo
rmá
ciót
art
alm
án
ak
össz
ha
ngj
a?
Biz
-to
síto
ttá
k-e
a d
iplo
má
s p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
(DPR
) ös
szeh
an
-go
lásá
t a
má
r m
űkö
dő h
ató
sági
és
inté
zmén
yi r
ends
zere
kkel
?
A p
ály
akö
veté
si r
ends
zerb
en ö
ssze
gyű
jtöt
t a
dato
k m
egfe
lelő
mi-
nős
égű
in
form
áci
ót s
zolg
ált
atn
ak-
e a
z in
tézm
énye
k ok
tatá
si s
tra
-té
gia
i cé
lja
ina
k, a
kon
krét
kép
zési
pro
gra
mok
, il
letv
e a
z eg
yes
pro
gra
mok
hoz
ren
delt
ka
pa
citá
sok
meg
ha
táro
zásá
hoz
?
Meg
tett
ék-e
az
inté
zmén
yek
a p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
info
rmá
ció-
ina
k ér
téke
lése
ala
pjá
n in
doko
lt i
nté
zked
ések
et?
Az
inté
zmén
yi
pá
lya
köve
tési
re
nds
zer
céls
zerű
és
ha
tári
dőre
tö
rtén
ő ki
ala
kítá
sa;
az
inté
z-m
ényi
p
ály
akö
veté
si
ren
dsze
r,
vala
min
t a
köz
pon
ti p
ály
akö
ve-
tési
p
rogr
am
ös
szh
an
gján
ak
meg
való
sulá
sa. (
E, G
)
A
pá
lya
köve
tési
re
nds
zer
mű
-kö
désé
nek
, ta
pa
szta
lata
ina
k ér
téke
lése
, a
z ér
téke
lés
ha
szn
o-su
lása
á
gaza
ti
és
inté
zmén
yi
szin
ten
. (E,
H)
Ftv.
34.
§ (
6),
156.
§ (
2) b
ekez
dése
kben
fo
gla
lt e
lőír
áso
k.
Inté
zmén
yi
pá
lya
köve
tési
re
nds
zer
do-
kum
entá
ciói
és
ada
tai.
Köz
pon
ti p
ály
akö
veté
si p
rogr
am
. A
pá
-ly
akö
veté
sre
von
atk
ozó
inté
zmén
yi a
dat-
szol
gált
atá
s ta
rta
lmá
na
k és
m
ódjá
na
k O
KM
sze
rin
ti m
egh
atá
rozá
sa.
Mu
nka
erő-
pia
ci s
zerv
ezet
ek k
érdő
íve.
11
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.1
.9
A p
ály
akö
veté
si r
ends
zer
ada
tain
ak
fel-
dolg
ozá
sa, é
rték
elés
e. I
nté
zked
ési t
erve
k.
Reg
ion
áli
s M
un
kaü
gyi
Köz
pon
tok
ada
-ta
i. T
an
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
2.2
A
fe
lsőokta
tás
ku
tatá
s-fe
jles
zté
si te
véken
ység
ének
sz
abá
lyo-
zá
sa,
és a
ren
del
kez
ésre
áll
ó K
+F f
orr
áso
k m
egfe
lelő
en b
izto
-sí
tott
ák-e
a
z in
tézm
énye
kben
a
ku
tatá
s-fe
jles
zté
si cé
lkit
űzé-
sek e
red
mén
yes
meg
való
sítá
sát?
2.2
.1
Elős
egít
ette
-e a
Fel
sőok
tatá
si é
s Tu
dom
án
yos
Tan
ács
(FT
T) d
ön-
tés-
elők
észí
tő é
s ér
téke
lő t
evék
enys
ége
a f
első
okta
tásb
an
a k
uta
-tá
si f
elté
tele
k bi
ztos
ítá
sát,
a k
uta
tóh
elye
k és
a g
azd
asá
g ka
pcs
o-la
tán
ak
erős
ítés
ét?
Meg
fele
lő-e
az
inté
zmén
yi k
uta
tóh
elye
k és
a g
azd
asá
g ka
pcs
ola
-ta
? K
iala
kult
-e m
egfe
lelő
ku
tató
i ka
pcs
ola
t és
mob
ilit
ás
a f
első
-ok
tatá
si i
nté
zmén
yek,
az
aka
dém
iai
inté
zete
k és
a v
áll
ala
ti k
uta
-tó
hel
yek
közö
tt, v
égez
nek
-e k
özös
ku
tatá
soka
t?
A „
kuta
tóeg
yete
m”
min
ősít
és e
lőse
gíte
tte-
e a
ha
zai
fels
őokt
atá
si
inté
zmén
yek
kap
csol
ódá
sát
az
Euró
pa
i K
uta
tási
Tér
ség
tevé
ken
y-sé
géh
ez?
A K
orm
án
y á
lta
l a
lap
ítot
t ku
tató
i ös
ztön
díj
elős
egít
ette
-e
a k
uta
tási
tev
éken
ység
min
őség
ének
em
elés
ét?
Meg
fele
lő k
uta
tási
fel
téte
lek
biz-
tosí
tása
, a
ku
tatá
s és
a g
azd
a-
ság
kap
csol
atá
na
k er
ősöd
ése.
(E
, H)
A
fels
őokt
atá
si,
aka
dém
iai
és
váll
ala
ti
kuta
tóh
elye
k eg
yütt
-m
űkö
dése
. (H
)
A k
uta
tási
tev
éken
ység
min
ősé-
gén
ek e
mel
kedé
se.
A f
első
okta
-tá
si i
nté
zmén
yek
kap
csol
ódá
sa
az
Euró
pa
i K
uta
tási
Tér
ségh
ez.
(E)
Az
Ftv.
31
., 11
2.
§-a
i.
Az
FTT
dön
tés-
elők
észí
tő é
s vé
lem
énye
ző t
evék
enys
égé-
ről
kész
ült
dok
um
entu
mok
.
Ku
tató
hel
yek
közö
tti
meg
áll
ap
odá
sok.
K
érdő
ívek
, ta
nú
sítv
án
yi a
dats
zolg
ált
atá
s.
Ftv.
5. §
(6)
bek
ezdé
se.
A k
uta
tási
tev
éken
ység
tel
jesí
tmén
ymu
-ta
tóin
ak
érté
kelé
se.
2.2
.2
Elké
szít
etté
k-e
az
inté
zmén
yek
kuta
tási
-fej
lesz
tési
in
nov
áci
ós
stra
tégi
áju
kat
az
IFT-
vel
össz
ha
ngb
an
? M
ega
lap
ozta
-e –
a s
tra
té-
gia
i cé
loka
t is
fig
yele
mbe
vev
ő –
kuta
tási
ter
v a
z in
tézm
énye
k K
+F t
evék
enys
égét
a v
izsg
ált
idő
sza
kba
n?
Meg
való
sult
ak-
e a
ter
-ve
kben
elő
irá
nyz
ott
célk
itű
zése
k?
IFT-
vel
össz
eha
ngo
lt
kuta
tási
-fe
jles
ztés
i in
nov
áci
ós
stra
tégi
a és
m
ega
lap
ozot
t ku
tatá
si
terv
ki
dolg
ozá
sa. (
E)
Ftv.
27.
§ (
4) b
ekez
dése
. IF
T, i
nté
zmén
yi
kuta
tási
-fej
lesz
tési
in
nov
áci
ós s
tra
tégi
a é
s ku
tatá
si t
erv.
12
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.2
.2
A k
uta
tóh
elye
k ér
téke
lték
-e a
ter
v m
egva
lósí
tásá
t, a
z év
es t
elje
-sí
tmén
ymu
tató
k a
laku
lásá
t?
Javu
lt-e
a
z in
tézm
énye
k ku
tatá
si
akt
ivit
ása
? N
őtt-
e a
kü
lső
meg
bízá
sok
szá
ma
és
össz
ege,
va
la-
min
t a
ter
mel
ésbe
áta
dott
K+F
ism
eret
ek,
ered
mén
yek
szá
ma
és
érté
ke?
A f
ajl
ago
s, e
gy k
uta
tóra
ju
tó h
até
kon
ysá
gi m
uta
tók
ked-
vező
en a
laku
lta
k-e
a v
izsg
ált
idő
sza
kba
n?
A t
erv
célj
ain
ak
meg
való
sulá
sa,
an
na
k ér
téke
lése
. A
ku
tatá
si t
el-
jesí
tmén
ymu
tató
k ja
vulá
sa.
(E,
H)
Érté
kelé
s a
ku
tatá
si t
ervb
en e
lőir
án
yzot
t fe
lada
tok
meg
való
sítá
sáró
l.
2.2
.3
Ren
delk
ezés
re á
llta
k-e
meg
fele
lő i
nfr
ast
rukt
urá
lis
és t
árg
yi f
elté
-te
lek
a k
uta
tási
fel
ada
tok
ellá
tásá
hoz
?
A
kuta
tói
mu
nka
körb
en
fogl
alk
ozta
tott
akr
a
von
atk
ozó
sza
bá-
lyoz
ás
hoz
zájá
rult
-e
a
kuta
tás-
fejl
eszt
és
szem
élyi
fe
ltét
elei
nek
bi
ztos
ítá
sáh
oz?
A k
uta
tási
fel
ada
tok
ellá
tásá
hoz
az
inté
zmén
yek
ren
delk
ezn
ek-e
meg
fele
lő s
zake
mbe
ráll
omá
nn
yal
(főf
ogla
lkoz
á-
sú
min
ősít
ett
okta
tók-
kuta
tók,
do
ktor
an
dusz
ok),
il
letv
e se
géd-
szem
élyz
ette
l? B
izto
síto
tt-e
a k
uta
tóá
llom
án
y u
tán
pót
lása
?
A
kuta
tás-
fejle
szté
s in
fra
stru
k-tu
ráli
s, t
árg
yi é
s sz
emél
yi f
elté
t-el
ein
ek b
izto
sítá
sa. (
E)
Ftv.
66.
; 83.
, 84.
, 93.
§-a
i. K
érdő
ív.
Tan
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
In
terj
úk.
2.2
.4
A k
uta
tási
fel
ada
tok
ellá
tásá
hoz
szü
kség
es f
orrá
sok
ren
delk
ezés
re
áll
tak-
e a
viz
sgá
lt i
dősz
akb
an
az
inté
zmén
yekn
él?
A t
udo
má
-n
yos
célú
tá
mog
atá
sok
elos
ztá
sa
sorá
n
figy
elem
be
vett
ék-e
a
fe
lsőo
kta
tási
in
tézm
énye
k ku
tatá
si
telj
esít
mén
yeit
? A
ku
tatá
si
fela
dato
k el
látá
sát
elős
egít
etté
k-e
a p
ály
áza
t ú
tjá
n n
yerh
ető
for-
ráso
k? A
meg
hir
dete
tt p
rogr
am
ok t
alá
lkoz
tak-
e a
fel
ha
szn
áló
i ig
énye
kkel
tém
akö
rök,
ha
tári
dő,
futa
mid
ő sz
erin
t? M
egfe
lelő
nek
ta
rtjá
k-e
a p
ály
áza
ti r
ends
zere
ket
az
inté
zmén
yek?
Gon
dot
jele
n-
tett
-e a
pá
lyá
zato
k el
őfin
an
szír
ozá
sa?
A p
ály
áza
t ki
írói
ért
ékel
-té
k-e
az
elér
t er
edm
énye
ket,
ha
szn
osít
ottá
k-e
az
érté
kelé
s er
ed-
mén
yét?
A k
uta
tási
fel
ada
tok
és a
ren
-de
lkez
ésre
á
lló
forr
áso
k ös
sz-
ha
ngj
a. (
E, H
)
A p
ály
ázt
atá
s h
ozzá
járu
lása
a
kuta
tási
fe
lada
tok
ellá
tásá
na
k er
edm
énye
sség
éhez
. (E)
Tan
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
In
tézm
ényi
bes
zá-
mol
ók. K
uta
tási
pá
lyá
zati
kií
ráso
k.
A p
ály
áza
tok
ered
mén
yess
égér
ől k
észü
lt
érté
kelé
sek.
Inte
rjú
k.
2.2
.5
Javu
lt-e
a k
uta
tóh
elye
k be
véte
lsze
rző
tevé
ken
ység
e? N
őtt-
e a
kü
l-ső
meg
bízá
sok
szá
ma
és
össz
ege,
va
lam
int
a t
erm
elés
be á
tado
tt
K+F
ism
eret
ek, e
redm
énye
k sz
ám
a é
s ér
téke
?
A k
uta
tásb
ól s
zárm
azó
bev
éte-
lek
gya
rap
odá
sa. (
E)
A k
uta
tási
ere
dmén
yek
ha
szn
o-su
lásá
na
k ja
vulá
sa. (
H)
Tan
úsí
tvá
nyi
ada
tok.
13
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.3
A
fel
sőokta
tási
in
tézm
énye
k f
ina
nsz
írozá
sán
ak é
s ga
zd
álk
o-
dá
sán
ak s
za
bá
lyozá
sáva
l el
érté
k-e
a k
itű
zött
cél
oka
t?
2.3
.1
A
há
rom
éves
fe
nn
tart
ói
meg
áll
ap
odá
sokh
oz
kap
csol
ódóa
n
az
OK
M s
egít
ette
-e t
ájé
kozt
ató
kka
l, s
egéd
an
yago
kka
l a
z in
tézm
é-n
yek
mu
nká
ját?
Sza
bály
oztá
k-e
a k
ötel
ező
és v
ála
szth
ató
tel
je-
sítm
énym
uta
tók
köré
t?
Kia
lakí
tott
a-e
a
z O
KM
a
z in
tézm
ényi
m
egá
lla
pod
áso
k el
bírá
lásá
na
k sz
emp
ontj
ait
?
A h
áro
mév
es m
egá
lla
pod
áson
ala
pu
ló f
ina
nsz
íroz
ási
ren
dsze
r h
ozzá
járu
lt-e
az
inté
zmén
yekn
él a
tel
jesí
tmén
yek
javu
lásá
hoz
?
A
meg
áll
ap
odá
sokh
oz
ren
del-
het
ő te
ljesí
tmén
ymu
tató
k m
eg-
ala
poz
ása
, h
ozzá
ren
delé
se
a tö
rvén
yi c
élok
hoz
. (E,
H)
A
meg
áll
ap
odá
sok
elbí
rálá
si
szem
pon
tja
ina
k ki
ala
kítá
sa. (
E)
A
meg
áll
ap
odá
sokb
an
fo
gla
l-ta
k te
ljes
ítés
ének
ért
ékel
ése.
Az
érté
kelé
s ta
pa
szta
lata
ina
k h
asz
nos
ulá
sa. (
E, H
)
A m
inis
ztér
ium
ált
al
kész
ítet
t tá
jéko
zta
-tó
k és
seg
éda
nya
gok.
Az
áll
am
i fe
lsőo
k-ta
tási
in
tézm
énye
kkel
kö
tött
fe
nn
tart
ói
meg
áll
ap
odá
sok
doku
men
tum
ai.
Ftv.
13
3/A
. §
ala
pjá
n
kia
lakí
tott
ke
ret-
meg
áll
ap
odá
s.
A m
egá
lla
pod
áso
kba
n f
ogla
lta
k id
őará
-n
yos
telje
síté
sén
ek é
rték
elés
éről
kés
zíte
tt
doku
men
tum
ok.
Inté
zked
ési
terv
ek.
2.3
.2
A
fels
őokt
atá
s fi
na
nsz
íroz
ásá
na
k és
ga
zdá
lkod
ásá
na
k ú
j Ft
v.
szer
inti
sza
bály
ozá
sa h
ozzá
járu
lt-e
az
inté
zmén
yekn
él a
ren
del-
kezé
sre
áll
ó p
énzü
gyi
forr
áso
k és
a g
azd
álk
odá
si s
züks
égle
tek
össz
ha
ngj
án
ak
meg
tere
mté
séh
ez?
Elér
ték-
e a
z in
tézm
énye
k a
sa
ját
bevé
tele
k n
övek
edés
ét k
üls
ő fo
r-rá
sok
bevo
ná
sáva
l? A
ter
vek
szer
int
ala
kult
ak-
e a
fel
sőok
tatá
si
inté
zmén
yek
gazd
asá
gi (
váll
alk
ozá
si)
tevé
ken
ység
ének
ere
dmé-
nye
i?
A
ren
delk
ezés
re
áll
ó p
énzü
gyi
forr
áso
k és
a g
azd
álk
odá
si s
zük-
ségl
etek
öss
zha
ngj
a. (
E, G
)
Az
inté
zmén
yek
váll
alk
ozá
si
tevé
ken
ység
ének
er
edm
énye
s-sé
ge. (
E)
Az
Ftv-
ben
meg
foga
lma
zott
cél
ok a
lap
-já
n k
észí
tett
ga
zda
sági
ter
vek
és m
egfo
-ga
lma
zott
el
várá
sok
kim
un
kálá
sain
ak
doku
men
tum
ai.
A
fin
an
szír
ozá
si
ren
dsze
r ér
téke
lésé
nek
do
kum
entu
ma
i.
Szá
msz
aki
és
sz
öveg
es
költ
ségv
etés
i be
-sz
ám
olók
. Ta
nú
sítv
án
yok.
In
terj
ú.
2.3
.3
Élte
k-e
az
inté
zmén
yek
a g
azd
álk
odá
si a
uto
nóm
ia n
yújt
otta
le-
het
őség
ekke
l (a
sa
ját
bevé
tele
k kü
lön
szá
mlá
n t
örté
nő
keze
lése
, a
z el
őirá
nyz
ato
k á
tcso
por
tosí
tha
tósá
ga,
az
év v
égi
ma
radv
án
yok
meg
tart
ása
és
akk
um
ulá
lása
, a
z á
lla
mp
ap
ír-j
egyz
és,
hit
elfe
lvé-
tel,
tula
jdon
szer
zés,
ga
zda
sági
tá
rsa
ság
ala
pít
ása
, ré
szes
edés
sz
erzé
se)?
Az
inté
zmén
yi a
uto
nóm
ia á
lta
l bi
ztos
ítot
t le
het
őség
ek
kih
asz
ná
lása
meg
ala
poz
ott
és e
redm
énye
s vo
lt-e
?
Az
inté
zmén
yi a
uto
nóm
ia á
lta
l bi
ztos
ítot
t le
het
őség
ek
kih
asz
-n
álá
sa, e
redm
énye
sség
e. (
E, H
)
Szá
msz
aki
be
szá
mol
ók,
tan
úsí
tvá
nyo
k,
hit
elsz
erző
dése
k,
áll
am
pa
pír
-vá
sárl
ás
doku
men
táci
ói. I
nte
rjú
.
Az
inté
zked
ések
et m
ega
lap
ozó
szá
mít
á-
sok,
dok
um
entu
mok
.
14
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.3
.4
Kés
zíte
ttek
-e a
z in
tézm
énye
k a
z in
tézm
ényf
ejle
szté
si t
ervh
ez i
ga-
zodó
va
gyon
gazd
álk
odá
si s
tra
tégi
át?
Ebb
en m
egh
atá
rozt
ák-
e a
z a
lap
fela
dato
k el
látá
sáh
oz i
lles
zked
ő in
gatl
an
gazd
álk
odá
si c
élo-
kat?
A r
ende
lkez
ésre
áll
ó in
gatl
aná
llom
án
y, a
nn
ak
terü
leti
elh
elye
z-ke
dése
, h
elyi
sége
llá
tott
sága
biz
tosí
tott
a-e
az
inté
zmén
y fe
lada
ta-
ina
k el
látá
sát?
Az
inga
tla
nok
kih
asz
ná
ltsá
ga h
ozzá
járu
lt-e
az
ered
mén
yes
és
gazd
asá
gos
inté
zmén
yi m
űkö
désh
ez?
Szü
kség
es é
s in
doko
lt v
olt-
e in
gatl
an
ok b
érbe
véte
le?
Meg
tört
ént,
és
ered
mén
yes
volt
-e a
ha
szn
ála
ton
kív
üli
, fe
lesl
e-ge
ssé
vált
in
gatl
an
-áll
omá
ny
ha
szn
osít
ása
(bé
rbea
dás,
ért
ékes
í-té
s)?
Felh
asz
ná
lta
-e a
z in
tézm
ény
az
inga
tla
nér
téke
síté
s be
véte
lét
fejl
eszt
ési c
élok
fin
an
szír
ozá
sára
?
Az
inté
zmén
yek
inga
tla
n b
eru
há
zása
i ga
zda
ságo
san
és
ered
mé-
nye
sen
ha
szn
osu
lta
k-e?
Az
inga
tla
n f
enn
tart
ásh
oz,
felú
jítá
shoz
, ka
rba
nta
rtá
shoz
biz
tosí
-to
tt f
orrá
sok
felh
asz
ná
lása
ga
zda
ságo
s és
ere
dmén
yes
volt
-e?
IFT-
h
ez
iga
zodó
va
gyon
gaz-
dálk
odá
si
stra
tégi
a,
inga
tla
n-
gazd
álk
odá
si c
élok
. (E)
A f
első
okta
tási
fel
ada
tok
ellá
tá-
sát
bizt
osít
ó in
gatl
an
áll
omá
ny.
(E
)
A r
ende
lkez
ésre
áll
ó in
gatl
an
ál-
lom
án
y op
tim
áli
s ki
ha
szn
ált
sá-
ga (
fajl
ago
s m
uta
tók
ala
pjá
n).
(H
)
A
fele
sleg
essé
vá
lt
inga
tla
nok
er
edm
énye
s h
asz
nos
ítá
sa. (
E, H
)
A b
eru
há
záso
k, f
elú
jítá
sok
meg
-fe
lelő
el
őkés
zíté
se,
ered
mén
yes
és
gazd
asá
gos
lebo
nyo
lítá
sa,
felh
asz
ná
lói
igén
yekn
ek t
örté
nő
meg
fele
lése
. (E,
G)
Az
inga
tla
ná
llom
án
y fo
lyam
a-
tos
karb
an
tart
ásá
na
k er
edm
é-n
yes,
ga
zda
ságo
s bi
ztos
ítá
sa. (
E,
G)
IFT,
va
gyon
gazd
álk
odá
si
stra
tégi
a
és
terv
.
Inga
tla
n-n
yilv
án
tart
ás.
Ta
nú
sítv
án
yok
(az
inté
zmén
y in
gatl
an
air
ól,
okta
tási
és
nem
okt
atá
si c
élú
hel
yisé
geir
ől,
azo
k ki
-h
asz
ná
ltsá
gáró
l)
Inte
rjú
k. T
an
úsí
tvá
nyo
k (a
bér
beve
tt é
s bé
rbe
ado
tt i
nga
tla
nok
ról)
In
gatl
an
bérl
e-ti
sze
rződ
ések
.
Ber
uh
ázá
si
pro
gra
mte
rv,
beru
há
zás
fi-
na
nsz
íroz
ási
ala
pok
má
ny.
Köz
besz
erzé
si
törv
ény.
A
kö
zbes
zerz
ési
eljá
rás
doku
-m
entu
ma
i.
Vá
lla
lkoz
ói
szer
ződé
sek,
á
t-a
dás-
átv
étel
i je
gyző
kön
yv.
A k
arb
an
tart
ásr
a é
s fe
lújí
tásr
a v
ona
tko-
zó e
rede
ti,
mód
osít
ott
és t
elje
síte
tt e
lői-
rán
yza
tok.
2.4
A
Ma
gya
r U
niv
ersi
tas
Pro
gra
m (
MU
P)
ala
pjá
n a
ma
gá
ntő
ke
bev
on
ásá
val
meg
való
suló
in
fra
stru
ktú
ra-f
ejle
szté
s a
fel
sőok-
tatá
s fe
jles
zté
si cé
lja
iva
l öss
zh
an
gba
n,
a közpén
zek
ga
zd
a-
ságos
és h
até
kon
y fe
lha
szn
álá
sáva
l tö
rtén
ik-e
?
15
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.1
Az
infr
ast
rukt
úra
fej
lesz
tési
pro
gra
m c
élki
tűzé
sei
iga
zodn
ak-
e a
fe
lsőo
kta
tás
fejle
szté
si c
élok
hoz
?
A
meg
levő
fe
lsőo
kta
tási
in
fra
stru
ktú
ra
(kol
légi
um
ok,
okta
tási
in
fra
stru
ktú
ra)
áll
aga
, ka
pa
citá
skih
asz
ná
lása
, te
rüle
ti e
lhel
yez-
kedé
se m
ega
lap
oztá
k-e
a M
UP
fejl
eszt
ési
célk
itű
zése
it?
A t
erve
zett
ka
pa
citá
snöv
eked
és
iga
zodi
k-e
a
dem
ográ
fia
i fo
lya
ma
tokh
oz,
vala
min
t a
mu
nka
erő-
pia
ci i
gén
yekn
ek m
egfe
lelő
ha
llga
tói
lét-
szá
mh
oz?
Meg
ala
poz
otta
k, é
s a
z in
tézm
ényf
ejle
szté
si t
erve
kkel
öss
zha
ng-
ban
va
nn
ak-
e a
p
rogr
am
ba
n
rész
tvev
ő fe
lsőo
kta
tási
in
tézm
é-n
yek
infr
ast
rukt
úra
-fej
lesz
tésr
e ir
án
yuló
igén
yei?
Az
infr
ast
rukt
úra
fe
jles
ztés
i p
rogr
am
öss
zha
ngj
a a
fel
sőok
-ta
tás
fejl
eszt
ési c
élok
kal.
( E
)
Az
új
diá
kott
hon
i fé
rőh
elye
k és
ok
tatá
si
infr
ast
rukt
úra
ka
pcs
o-ló
dása
a
fe
jlesz
ten
dő
kép
zési
te
rüle
tekh
ez. (
E, H
)
A f
érőh
elyb
ővít
és n
agy
ságr
end-
jén
ek,
meg
ala
poz
otts
ága
, a
m
eglé
vő
kap
aci
tás,
a
ki
ha
sz-
ná
ltsá
g,
vala
min
t a
vá
rha
tó
ha
llga
tói
léts
zám
fü
ggvé
nyé
-be
n. (
E, H
)
Az
IFT-
k és
a
z in
fra
stru
ktú
ra-
fejl
eszt
és ö
sszh
an
gja
. A
z in
téz-
mén
yi
igén
yek
meg
ala
poz
ott-
sága
. (E,
H)
Áll
am
refo
rm
terv
ek;
Kor
má
nyp
rogr
am
-ok
; Fe
lsőo
kta
tás
fejl
eszt
ési
terv
, ok
tatá
s-p
olit
ika
i ko
nce
pci
ó; A
fel
sőok
tatá
sról
szó
-ló
tör
vén
y.
2091
/200
3.
(V. 1
5.)
Kor
m. h
atá
roza
t a
K
orm
án
ypro
gra
m
ala
pjá
n
léte
síte
ndő
10
000
di
áko
tth
oni
férő
hel
y vá
lla
lkoz
ói
ala
pon
tör
tén
ő m
egva
lósí
tásá
ról.
2207
/200
4. (
VII
I. 2
7.)
Kor
m. h
atá
roza
t a
z O
kta
tási
M
inis
ztér
ium
fe
lügy
elet
e a
lá
tart
ozó
fels
őokt
atá
si i
nté
zmén
yek
infr
ast
-ru
ktú
ra f
ejle
szté
si p
rogr
am
ján
ak
akt
uá
lis
fela
data
iról
.
KSH
de
mog
ráfi
ai
ada
tai,
p
rogn
ózis
ai,
tan
ulm
án
yai.
Az
OK
M f
első
okta
tási
sta
-ti
szti
kái,
tan
ulm
án
yai;
Reg
ion
áli
s fe
jlesz
-té
si t
erve
k.
A p
rogr
am
ban
rés
ztev
ő in
tézm
énye
k in
-té
zmén
yfej
lesz
tési
ter
vei,
ber
uh
ázá
si t
er-
vei,
azo
k ér
téke
lésé
nek
dok
um
entu
ma
i.
2.4
.2
Min
iszt
ériu
m
min
den
in
tézm
ény
szá
má
ra
meg
ism
erh
etőe
n
és
egyé
rtel
mű
en m
egh
atá
rozt
a-e
a p
rogr
am
ban
va
ló r
észv
étel
fel
-té
tele
it?
Kia
lakí
tott
ák-
e a
z in
tézm
ényi
igé
nye
k el
bírá
lásá
na
k sz
emp
ont-
ren
dsze
rét?
A
tá
mog
ata
ndó
fe
jles
ztés
ekh
ez
meg
ha
táro
zott
-e
a
felü
gyel
eti
szer
v ga
zda
ságo
ssá
gi,
ha
téko
nys
ági
, ki
ha
szn
ált
sági
kö
vete
lmén
yeke
t? A
szo
lgá
lta
tási
díj
fin
an
szír
ozh
ató
sága
érd
e-ké
ben
érd
ekel
tté
tett
ék-e
a p
rogr
am
ba
n r
észt
vevő
in
tézm
énye
ket
a s
ajá
t be
véte
lek
növ
elés
ére?
A
rész
véte
li
felt
étel
ek
min
den
ér
inte
tt s
zám
ára
meg
ism
erh
ető,
eg
yért
elm
ű m
egh
atá
rozá
sa.
(E,
H)
Az
inté
zmén
yi i
gén
yek
elbí
rálá
-si
sz
emp
ontj
ain
ak
kia
lakí
tása
a
z ok
tatá
spol
itik
ai
célo
k és
a
hos
szú
tá
vú
kap
aci
tásk
iha
sz-
ná
ltsá
g sz
em
előt
t ta
rtá
sáva
l. (E
)
Az
inté
zmén
yfej
lesz
tési
és
beru
há
zási
ter
-ve
k ké
szít
ésén
ek s
zem
pon
tren
dsze
re,
ké-
szít
ésü
khöz
kia
dott
útm
uta
tók.
A
sajá
t be
véte
lek
felh
asz
ná
lha
tósá
gára
vo
na
tkoz
ó sz
abá
lyoz
ás.
16
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.2
A
tá
mog
ata
ndó
fe
jles
ztés
ekh
ez
gazd
asá
goss
ági
, h
até
kon
ysá
gi,
kih
asz
ná
ltsá
gi
köve
telm
énye
k m
egh
atá
rozá
sa a
Min
iszt
ériu
m
rész
éről
. (E,
H)
2.4
.3
A M
inis
ztér
ium
és
az
inté
zmén
yek
közö
tt a
köt
elez
etts
égvá
lla
lás
meg
oszt
ásá
ra
von
atk
ozó
meg
áll
ap
odá
sok
ha
tást
an
ulm
án
nya
l, ös
szeh
aso
nlí
tó g
azd
asá
goss
ági
szá
mít
áss
al
(PSC
) m
ega
lap
ozot
t be
ruh
ázá
si
pro
gra
mok
ra
épü
ltek
-e?
A
köte
leze
ttsé
gvá
lla
lási
m
egá
lla
pod
áso
k m
egkö
tésé
t m
egel
őzőe
n t
örté
nt-
e ko
cká
zate
lem
-zé
s a
Min
iszt
ériu
m r
észé
ről?
A p
roje
ktte
rvez
etek
et a
PPP
Tá
rca
kö-
zi B
izot
tsá
g, i
llet
ve a
pén
zügy
min
iszt
er v
élem
énye
zte-
e?
Ha
tást
an
ulm
án
nya
l,
PSC
sz
á-
mít
áss
al
meg
ala
poz
ott
köte
le-
zett
ségv
áll
alá
sra
vo
na
tkoz
ó m
egá
lla
pod
áso
k. (
E, H
)
A P
PP T
árc
akö
zi B
izot
tsá
g/ i
ll.
pén
zügy
min
iszt
er
véle
mén
yé-
nek
fig
yele
mbe
véte
le a
pro
jekt
-te
rvez
etek
elb
írá
lásá
ná
l. (
E)
A p
roje
ktek
min
iszt
ériu
mi
véle
mén
yezé
-se
, ko
cká
zate
lem
zése
a k
ötel
ezet
tség
vál-
lalá
si m
egá
lla
pod
áso
kat
meg
előz
ően
.
A P
PP T
árc
akö
zi B
izot
tsá
g ü
lése
inek
jeg
y-ző
kön
yvei
, a
pro
jekt
-ter
veze
tek
érté
kelé
-sé
nek
dok
um
entá
ciói
.
2.4
.4
Kia
lakí
tott
ak-
e jo
gsza
bály
ban
rög
zíte
tt e
ljá
rásr
ende
t a
pro
gra
-m
ok l
ebon
yolí
tásá
hoz
? M
egh
atá
rozt
ak-
e sz
ám
ítá
si m
ódsz
erek
et
a p
roje
ktek
ga
zda
ságo
ssá
gán
ak
meg
áll
ap
ítá
sáh
oz,
össz
eha
son
-lí
tha
tósá
gán
ak
bizt
osít
ásá
hoz
?
A
pro
gra
mba
n
rész
tvev
ő in
tézm
énye
k re
nde
lkez
nek
-e
jogs
za-
bály
ban
biz
tosí
tott
leh
etős
égge
l a
sze
rződ
ések
meg
köté
sére
, va
-la
min
t a
szü
kség
es g
ara
nci
ák
váll
alá
sára
?
A j
ogsz
abá
lyok
biz
tosí
tjá
k-e
a b
efek
tető
k fö
ldh
asz
ná
lati
jog
án
ak
meg
szer
zésé
t a
z á
lla
mi
tula
jdon
ú i
nga
tla
nra
, a
fu
tam
idő
tart
a-
má
ra?
Jogs
zabá
lyba
n r
ögzí
tett
elj
árá
s-re
nd,
va
lam
int
leh
etős
ég a
z in
-té
zmén
yek
szá
má
ra
a
szer
ző-
désk
ötés
hez
, a
köt
elez
etts
égvá
l-la
lásh
oz
szü
kség
es
gara
nci
ák
váll
alá
sára
. (E,
G)
A
pro
jekt
ek
gazd
asá
goss
ágá
t,
össz
eha
son
líth
ató
ságá
t bi
ztos
ító
szá
mít
ási
mód
szer
ek k
idol
gozá
-sa
. (G
)
Az
áll
am
i tu
lajd
onú
te
lken
a
befe
ktet
ők r
észé
re f
öldh
asz
ná
la-
ti jo
g bi
ztos
ítá
sa. (
E)
A
fels
őokt
atá
s in
fra
stru
ktú
ra
fejl
eszt
ési
pro
gra
mjá
hoz
ka
pcs
olód
ó jo
gsza
bály
ok.
A k
öz-
és m
agá
nsz
féra
egy
ütt
mű
ködé
sére
vo
na
tkoz
ó jo
gsza
bály
ok, e
ljá
rásr
end.
A
hos
szú
tá
vú
köte
leze
ttsé
gvá
lla
lásr
a vo
na
tkoz
ó jo
gsza
bály
ok.
Áll
am
há
zta
rtá
si
törv
ény.
Po
lgá
ri
tör-
vén
ykön
yv. K
özbe
szer
zési
tör
vén
y.
Az
elle
nőr
zés
idős
zaká
na
k kö
ltsé
gvet
ési
törv
énye
i.
17
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.5
Hos
szú
tá
vra
biz
tosí
tott
ak-
e a
köt
elez
etts
égvá
lla
lás
közp
onti
és
inté
zmén
yi
forr
ása
i?
A
szol
gált
atá
svá
sárl
ás
fin
an
szír
ozá
sáh
oz
kap
csol
ódó
jogs
zabá
lyok
a k
özér
deke
knek
meg
fele
lően
já
ruln
ak-
e h
ozzá
a f
izet
őkép
es k
eres
let
bizt
osít
ásá
hoz
?
Az
infr
ast
rukt
úra
-fej
lesz
tési
pro
gra
m f
ina
nsz
íroz
ásá
ra f
ordí
tha
tó
inga
tla
nér
téke
síté
s le
het
ővé
téte
le n
em v
eszé
lyez
teti
-e h
ossz
abb
tá
von
a f
első
okta
tási
in
tézm
énye
k m
űkö
dési
fel
téte
lein
ek b
izto
sí-
tásá
t?
A h
ossz
ú t
ávú
köt
elez
etts
égvá
l-la
lás
forr
ása
ina
k bi
ztos
ítá
sa.
(E,
G)
A
meg
fele
lő
kih
asz
ná
ltsá
got,
va
lam
int
az
iga
zsá
gos
teh
ervi
-se
lést
biz
tosí
tó t
ám
oga
tási
ren
d-sz
er k
iala
kítá
sa. (
E, H
)
A
fels
őokt
atá
si
inté
zmén
yek
ált
al
kizá
róla
g ga
zda
ságo
san
n
em
ha
szn
osít
ha
tó
inga
tla
nok
ér
téke
síté
se,
bevé
teln
ek f
elh
asz
-n
álá
sa a
szo
lgá
lta
tásv
ásá
rlá
sra
. (G
)
Az
inté
zmén
yek
előz
etes
sz
ám
ítá
sai
a
szol
gált
atá
si d
íj fe
deze
tét
bizt
osít
ó be
vé-
tele
kről
, va
lam
int
a d
iáko
tth
onok
, ko
llé-
giu
mok
vá
rha
tó
felt
öltö
ttsé
gérő
l,
és
az
okta
tási
in
fra
stru
ktú
ra
kih
asz
ná
ltsá
gá-
ról.
A f
első
okta
tásr
ól s
zóló
tör
vén
y, a
fel
sőok
-ta
tási
h
all
gató
k ju
tta
tása
it
sza
bály
ozó
korm
án
yren
dele
t.
Az
inté
zmén
yek
ált
al
szol
gált
ato
tt t
an
ú-
sítv
án
yi a
dato
k a
sa
ját
bevé
tele
k, k
iem
el-
ten
a
z in
gatl
an
érté
kesí
tésb
ől
szá
rma
zó
bevé
tele
k fe
lha
szn
álá
sáró
l.
A f
eles
lege
ssé
vált
in
gatl
an
ok é
rték
esít
é-sé
nek
dok
um
entá
ciój
a.
2.4
.6
Gon
dosk
odot
t-e
az
OK
M a
pro
gra
mok
elő
kész
ítés
ének
és
meg
va-
lósí
tásá
na
k m
inis
ztér
ium
i fe
lügy
elet
éről
, el
len
őrzé
sérő
l? M
egtö
r-té
nt-
e a
fel
ügy
elet
i sz
erv
rész
éről
a k
özbe
szer
zési
elj
árá
sok
elle
n-
őrzé
se?
Érté
kelt
e, ö
ssze
gezt
e-e
a M
inis
ztér
ium
a s
iker
tele
n k
özbe
-sz
erzé
si e
ljá
ráso
k ok
ait
, a
tap
asz
tala
toka
t m
egos
ztot
ta-e
a p
rog-
ram
ban
rés
zt v
evő
inté
zmén
yekk
el?
Segí
tett
e-e
a M
inis
ztér
ium
az
áll
am
i és
in
tézm
ényi
ér
deke
k ér
vén
yesü
lésé
t tí
pu
ssze
rződ
ések
re
nde
lkez
ésre
boc
sátá
sáva
l?
A f
elü
gyel
eti
szer
v re
nde
lkez
ett-
e m
egfe
lelő
esz
közö
kkel
és
ha
tás-
körr
el a
ked
vező
tlen
pro
jekt
foly
am
ato
k be
foly
áso
lásá
hoz
? A
pro
-je
ktfo
lya
ma
tok
elle
nőr
zésé
hez
ere
dmén
yes
és h
até
kon
y m
ódsz
e-re
ket
ala
kíto
tta
k-e
ki?
Meg
való
sult
-e a
PPP
kon
stru
kció
ban
ép
í-te
tt v
agy
kor
szer
űsí
tett
lét
esít
mén
yek
mű
ködt
etés
ének
fol
yam
a-
tos
nyo
mon
köv
etés
e?
A b
eru
há
zási
pro
gra
m f
elü
gye-
leté
nek
, el
len
őrzé
sén
ek m
egva
-ló
sulá
sa. (
E)
A s
iker
tele
n k
özbe
szer
zési
elj
á-
ráso
k ta
pa
szta
lata
ina
k ér
téke
lé-
se, h
asz
nos
ítá
sa. (
E, H
)
A k
edve
zőtl
en f
olya
ma
tok
befo
-ly
áso
lásá
hoz
m
egfe
lelő
h
atá
s-kö
r,
eszk
özre
nds
zer
bizt
osít
ása
. (E
, H)
Köz
besz
erzé
si k
iírá
sok,
ajá
nla
tok,
a k
öz-
besz
erzé
si
eljá
ráso
k do
kum
entá
ciói
. A
si
kert
elen
kö
zbes
zerz
ésre
, ok
ain
ak
elem
-zé
sére
von
atk
ozó
doku
men
táci
ó.
A
beru
há
zási
p
rogr
am
el
len
őrzé
sén
ek,
felü
gyel
etén
ek
doku
men
tum
ai:
m
onit
or-
ing
ren
dsze
r ki
dolg
ozá
sa,
jegy
zőkö
nyv
ek,
felj
egyz
ések
, in
tézm
énye
ktől
be
kért
be
-sz
ám
olók
, ada
tok.
Bér
leti
-szo
lgá
lta
tási
sz
erző
dése
k.
A
fel-
ügy
elet
et
ellá
tó
szem
élye
k,
szer
veze
tek
meg
ism
erés
e, m
egbí
záso
k, f
ela
datk
örén
ek
meg
ism
erés
e.
OK
M
Szer
veze
ti
Mű
ködé
si
Sza
bály
zata
.
18
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
Ha
téko
ny
mód
szer
ek k
iala
kítá
-sa
a p
roje
ktfo
lya
ma
tok
elle
nőr
-zé
séh
ez,
nyo
mon
kö
veté
séh
ez.
(H)
OK
M t
ájé
kozt
ató
i, ú
tmu
tató
i a
pro
gra
m-
ban
rés
ztve
vő i
nté
zmén
yek
szá
má
ra.
2.4
.7
A p
rogr
am
ban
rés
ztve
vő i
nté
zmén
yekn
él a
köz
besz
erzé
si e
ljá
rá-
sok
lebo
nyo
lítá
sa a
ver
sen
yfel
téte
lek
bizt
osít
ásá
val,
sza
bály
sze-
rűen
, a M
inis
ztér
ium
jóvá
ha
gyá
sáva
l tö
rtén
t-e?
Pon
tosa
n,
min
den
re
kite
rjed
ően
m
egh
atá
rozt
ák-
e a
z in
tézm
é-n
yek
a k
özbe
szer
zési
kií
ráso
kba
n a
lét
esít
mén
nye
l sz
embe
ni
kö-
vete
lmén
yeke
t és
az
igén
yelt
szo
lgá
lta
tás
tart
alm
át?
A k
özbe
szer
-zé
si e
ljá
ráso
k so
rán
a l
egel
őnyö
sebb
ajá
nla
tot
vála
szto
ttá
k-e?
M
egtö
rtén
t-e
az
inté
zmén
yek
rész
éről
a s
iker
tele
n k
özbe
szer
zése
k ok
ain
ak
felt
árá
sa?
A s
zolg
ált
atá
ssa
l sz
embe
ni
kö-
vete
lmén
yek
pon
tos,
a h
all
gató
i és
a
z in
tézm
ényi
ér
deke
knek
m
egfe
lelő
m
egh
atá
rozá
sa.
(E,
H)
A k
özbe
szer
zési
eljá
ráso
k so
rán
a
ve
rsen
yfel
téte
lek
meg
léte
. A
le
gelő
nyö
sebb
ajá
nla
t ki
vála
sz-
tása
. (G
, E)
A k
özbe
szer
zési
elj
árá
sok
doku
men
tum
ai.
Köz
besz
erzé
si
eljá
ráso
k le
bon
yolí
tásá
ról
kész
ült
jegy
zőkö
nyv
ek.
2.4
.8
Pon
tosa
n r
ögzí
tett
ék-e
a s
zerz
ődés
ekbe
n a
lét
esít
mén
nye
l, v
ala
-m
int
a n
yújt
an
dó s
zolg
ált
atá
sokk
al
szem
ben
i kö
vete
lmén
yeke
t?
A s
zerz
ődés
ek t
art
alm
azt
ák-
e a
sze
rződ
ő fe
lek
közö
tti
kock
áza
tok
meg
oszt
ásá
t,
a
nem
m
egfe
lelő
te
ljesí
tés
eset
én
alk
alm
aza
ndó
sz
an
kció
kat,
ez
meg
fele
lt-e
az
inté
zmén
yi é
s a
köz
érde
kekn
ek?
A s
zerz
ődés
köté
st m
egel
őzőe
n k
ikér
te-e
a f
első
okta
tási
in
tézm
ény
a K
SH v
élem
ényé
t a
pro
jekt
áll
am
há
zta
rtá
son
kív
üli
els
zám
olh
a-
tósá
gáró
l?
Meg
ha
táro
ztá
k-e
a s
zerz
ődés
köté
s u
tán
i vá
ltoz
ások
nyo
mon
kö-
veté
sére
, va
lam
int
a t
elje
síté
s ér
téke
lésé
re v
ona
tkoz
ó el
járá
soka
t,
mód
szer
eket
, sz
erve
zete
t? K
ijel
ölté
k-e
a n
yújt
ott
szol
gált
atá
sok
foly
am
ato
s el
len
őrzé
séér
t, é
rték
elés
éért
fel
elős
sze
mél
yeke
t?
A b
eru
há
záss
al
és a
nyú
jtan
dó
szol
gált
atá
sokk
al
szem
ben
i kö
-ve
telm
énye
k rö
gzít
ése.
Op
tim
á-
lis
kock
áza
tmeg
oszt
ás.
A
n
em
meg
fele
lő t
elje
síté
s sz
an
kcio
ná
-lá
sán
ak
szer
ződé
sben
tö
rtén
ő m
egh
atá
rozá
sa. (
E, G
)
A
fejl
eszt
és
áll
am
há
zta
rtá
son
kí
vüli
els
zám
olh
ató
sága
. (E)
A t
elje
síté
s ér
téke
lési
mód
szer
e-in
ek
kido
lgoz
ása
. A
sz
erző
dés
utá
ni
vált
ozá
sok
keze
lésé
re v
o-n
atk
ozó
ren
delk
ezés
ek r
ögzí
tése
. A
h
atá
skör
ök
és
a
fele
lőss
ég
egyé
rtel
mű
meg
ha
táro
zása
. (E
, G
)
A
fels
őokt
atá
si
inté
zmén
y és
a
m
agá
n-
pa
rtn
er k
özöt
t lé
trej
ött
bérl
eti
és s
zolg
ált
a-
tási
sze
rződ
ések
és
mel
lékl
etei
k.
A
ma
gán
pa
rtn
er
ált
al
a
közb
esze
rzés
i fe
lhív
ásr
a b
enyú
jtot
t a
ján
lat.
A K
SH v
élem
énye
a p
roje
ktek
ről.
Meg
áll
ap
odá
sok,
re
nde
lkez
ések
a
te
lje-
sítm
énym
érés
és
ér
téke
lés
mód
szer
eirő
l. M
un
kakö
ri l
eírá
sok,
meg
bízá
sok.
19
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.9
A s
zolg
ált
atá
si d
íj, v
ala
min
t a
nn
ak
egye
s el
emei
meg
ala
poz
ot-
tak,
a
z in
tézm
ényi
ér
deke
knek
m
egfe
lelő
ek-e
? A
be
ruh
ázá
sok
meg
való
sítá
sáh
oz f
elve
tt v
áll
alk
ozói
hit
el f
elté
tele
i a
z á
lla
mi
hi-
telf
elvé
teln
él k
edve
zőbb
ek v
olta
k-e?
A s
zolg
ált
atá
si d
íj fi
zeté
se
sorá
n a
fel
sőok
tatá
si i
nté
zmén
yek
vise
lnek
-e á
rfol
yam
kock
áza
-to
t? Á
rfol
yam
kock
áza
t vi
selé
se e
seté
n a
szo
lgá
lta
tási
díj
ará
nyo
-sa
n c
sökk
en-e
?
Ren
delk
ezte
k-e
a s
zerz
ődés
ek a
pia
ci h
asz
nos
ítá
sból
szá
rma
zó
bevé
tele
k és
a r
efin
an
szír
ozás
i n
yere
ség
meg
oszt
ásá
ról?
A k
özér
-de
kekn
ek m
egfe
lelő
en t
örté
nt-
e re
nde
lkez
és a
fu
tam
idő
lejá
rtá
t kö
vető
en a
léte
sítm
ény(
ek)
tula
jdon
jogá
ról?
A s
zolg
ált
atá
si d
íjele
mek
meg
-a
lap
ozot
tsá
ga.
A
váll
alk
ozói
h
itel
felv
étel
in
doko
ltsá
ga,
a h
i-te
l ig
ényb
evét
el e
seté
n a
ked
ve-
ző
hit
elko
nst
rukc
ió
kivá
lasz
tá-
sa. (
E, G
)
A k
özér
deke
knek
meg
fele
lő r
en-
delk
ezés
a l
étes
ítm
ény
tula
jdon
-jo
gáró
l.
A
léte
sítm
ény
pia
ci
ha
szn
osít
ásá
ból
szá
rma
zó b
evé-
tele
k és
a r
efin
an
szír
ozá
si n
ye-
resé
g m
egos
ztá
sa. (
E, G
)
Bér
leti
-szo
lgá
lta
tási
sze
rződ
ések
. Pé
nzp
ia-
ci i
nfo
rmá
ciók
. Koc
káza
ti m
átr
ix.
A
szol
gált
atá
si
díje
lem
eket
m
ega
lap
ozó
há
ttér
szá
mít
áso
k.
Üzl
eti t
erve
k.
Kol
légi
um
ok é
s a
z ok
tatá
si i
nfr
ast
rukt
úra
fa
jla
gos
mű
ködé
si
költ
sége
iről
sz
erze
tt
info
rmá
ciók
.
Árf
olya
mok
a
laku
lásá
ra
von
atk
ozó
in-
form
áci
ók.
2.4
.10
A b
eru
há
záso
k te
rvez
ése
és k
ivit
elez
ése
a s
zerz
ődés
ben
meg
ha
tá-
rozo
tt t
art
alo
mm
al
és h
atá
ridő
bet
art
ásá
val
való
sult
-e m
eg?
A
kivi
tele
zés
meg
fele
lt-e
meg
ren
delő
i ig
énye
knek
, a
z in
tézm
ényi
és
ha
llga
tói
elvá
ráso
kna
k?
A m
egva
lósu
lt f
ejle
szté
sek
fajl
ago
s be
kerü
lési
köl
tség
e n
em m
a-
gasa
bb-e
, m
int
a h
aso
nló
fu
nkc
iójú
és
szín
von
alú
lét
esít
mén
ye-
ké?
A
léte
sítm
ény
inté
zmén
yi
és
ha
llga
tói
érde
kekn
ek m
egfe
lelő
te
rvez
ése,
kiv
itel
ezés
e és
ha
tár-
időb
en t
örté
nő
áta
dása
. (E,
G)
A b
eru
há
zás
fajl
ago
s be
kerü
lési
kö
ltsé
gén
ek m
egfe
lelő
sége
a h
a-
son
ló
célú
és
sz
ínvo
na
lú
léte
-sí
tmén
yekh
ez v
iszo
nyí
tva.
(G
)
Áta
dás-
átv
étel
i je
gyző
kön
yvek
.
Ha
szn
ála
tba
véte
li e
nge
dély
.
Mű
sza
ki s
zaké
rtői
vél
emén
yek.
Üzl
eti t
erve
k és
azo
k te
ljes
ülé
se.
Öss
zeh
aso
nlí
tó e
lem
zése
k a
fa
jla
gos
be-
ruh
ázá
si k
ölts
égek
meg
ítél
éséh
ez.
A s
zolg
ált
atá
st i
gén
ybe
vevő
in
tézm
ény
ille
téke
sein
ek é
s a
z in
tézm
ény
ha
llga
tói-
na
k ké
rdőí
ves
meg
kérd
ezés
e.
2.4
.11
A k
iala
kíto
tt m
űsz
aki
-tec
hn
ika
i m
egol
dáso
k ga
zda
ságo
s ü
zem
el-
teté
st b
izto
síta
na
k-e?
Az
új
és f
elú
jíto
tt l
étes
ítm
énye
k fa
jla
gos
üze
mel
teté
si d
íjté
tele
– a
nyú
jtot
t sz
olgá
lta
tási
szí
nvo
nal
at
is f
i-gy
elem
be v
éve
– ke
dvez
őbb-
e, m
int
a h
aso
nló
cél
ú l
étes
ítm
énye
k á
tla
gán
ak
fajl
ago
s ü
zem
elte
tési
köl
tség
e?
Ga
zda
ságo
s ü
zem
elte
tést
biz
to-
sító
m
űsz
aki
-tec
hn
ika
i m
egol
-dá
sok.
(G
)
Sza
kért
ői v
élem
énye
k.
Meg
ren
delő
i és
ha
llga
tói
inte
rjú
k, k
érdő
-ív
es m
egké
rdez
és.
Bér
leti
-szo
lgá
lta
tási
sze
rződ
ések
.
20
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.11
Az
üze
mel
tető
ált
al
nyú
jtot
t –
ala
pel
látá
shoz
ta
rtoz
ó –
szol
gált
a-
táso
k sz
ínvo
na
la m
egfe
lel-
e a
meg
ren
delő
i és
ha
llga
tói
igén
yek-
nek
, és
a b
érle
ti s
zolg
ált
atá
si s
zerz
ődés
ben
fog
lalt
akn
ak?
A s
zer-
ződé
s sz
erin
ti s
zan
kció
k ke
llőe
n ö
sztö
nző
k-e
a s
zolg
ált
atók
szá
-m
ára
a s
zolg
ált
atá
s m
egfe
lelő
szí
nvo
na
lú t
elje
síté
sére
? Fo
lya
ma
-to
s-e
a n
yújt
ott
szol
gált
atá
sok
szín
von
alá
na
k el
len
őrzé
se?
A s
zer-
ződé
stől
elt
érő
telje
síté
s es
etén
meg
tört
ént-
e a
szo
lgá
lta
tási
díj
cs
ökke
nté
se?
A
bérb
eadó
-szo
lgá
lta
tó
ált
al
nyú
jtot
t sz
olgá
lta
táso
k m
egfe
le-
lése
a m
egre
nde
lői
és a
ha
llga
-tó
i ig
énye
knek
, va
lam
int
a
szer
ződé
sben
fog
lalt
akn
ak.
(E)
A
léte
sítm
ény
meg
fele
lő
áll
a-
gán
ak,
ü
zem
elte
tési
sz
ínvo
na
-lá
na
k fe
nn
tart
ásá
t ga
ran
táló
sz
erző
dés
(ka
rba
nta
rtá
si,
felú
jí-
tási
köt
elez
etts
ég).
(E,
G)
A
szol
gált
atá
si
szín
von
al
fo-
lya
ma
tos
elle
nőr
zésé
nek
biz
tosí
-tá
sa. (
E)
Tan
úsí
tvá
nyi
ada
tszo
lgá
lta
tás.
Bér
leti
, a
lbér
leti
díj
akr
ól s
zerz
endő
sta
tisz
-ti
kai
ada
tok.
Inga
tla
np
iaci
in
form
áci
ók.
Tan
úsí
tvá
nyo
k,
inté
zmén
yi
besz
ám
olók
, fő
kön
yvi k
imu
tatá
sok.
Mű
sza
ki á
tvét
el d
oku
men
tum
ai,
mű
sza
ki
elle
nőr
zési
jegy
zőkö
nyv
ek.
Inté
zmén
yi s
tati
szti
ka,
tan
úsí
tvá
nyi
ada
t-sz
olgá
lta
tás.
2.4
.12
Biz
tosí
tjá
k-e
a s
zerz
ődés
es f
elté
tele
k a
szo
lgá
lta
tásv
ásá
rlá
s te
ljes
fu
tam
idej
ére
a l
étes
ítm
ény
áll
agá
na
k, a
z ü
zem
elte
tés
szín
von
a-
lán
ak
fen
nta
rtá
sát?
Leh
etős
ég v
an
-e –
a m
űsz
aki
köv
etel
mén
yek,
m
egre
nde
lői
igén
yek
vált
ozá
sa e
seté
n –
a s
zerz
ődés
es f
elté
tele
k ú
jra
tárg
yalá
sára
?
A s
zerz
ődés
es f
elté
tele
k ú
jra
tár-
gya
lásá
na
k le
het
őség
e a
m
ű-
sza
ki
köve
telm
énye
k,
a
meg
-re
nde
lői
igén
yek
vált
ozás
a e
se-
tén
. (E)
Bér
leti
-szo
lgá
lta
tási
sze
rződ
ések
.
2.4
.13
Az
új
és f
elú
jíto
tt l
étes
ítm
énye
k ki
has
zná
ltsá
ga m
egfe
lelő
-e?
A
koll
égiu
mok
ban
és
diá
kott
hon
okba
n a
ha
llga
tók
ált
al
fize
ten
dő
térí
tési
díj
ak
össz
ha
ngb
an
va
nn
ak-
e a
nyú
jtot
t sz
olgá
lta
táso
k sz
ínvo
na
láva
l, ve
rsen
ykép
esek
-e a
z a
lbér
leti
ára
kka
l?
A s
zolg
ált
atá
si d
íj f
ina
nsz
íroz
ásá
t bi
ztos
ító
forr
áso
k a
z in
tézm
é-n
yekb
en
a
terv
ek
szer
int
ala
kult
ak-
e?
Inga
tla
nér
téke
síté
sből
va
gy a
lét
esít
mén
y p
iaci
ha
szn
osít
ásá
ból
szá
rma
zó b
evét
elt
fel-
ha
szn
ált
ak-
e a
szo
lgá
lta
tási
díj
fed
ezet
ére?
A
léte
sítm
énye
k m
egfe
lelő
ki
-h
asz
ná
ltsá
ga (
H)
A b
érle
ti d
íj f
izet
ési
köte
leze
ttsé
g te
ljes
ítés
ét
bizt
osít
ó fo
rrá
sok
terv
sze
rin
ti a
laku
lása
. (E)
A P
PP k
ötel
ezet
tség
váll
alá
s m
ér-
téke
az
inté
zmén
y év
es d
olog
i és
fe
lha
lmoz
ási
cél
ú e
lőir
án
yza
ta-
ina
k 10
%-á
t m
eg n
em h
ala
dja
. (E
)
A k
ollé
giu
mi
díja
król
, va
lam
int
a t
érít
és
elle
néb
en
igén
ybe
veh
ető
szol
gált
atá
sok
díja
iról
sze
rzet
t in
form
áci
ók,
ada
tok,
fel
-do
lgoz
ott
kérd
őíve
k.
Az
inga
tla
nér
téke
síté
si é
s bé
rbea
dás
do-
kum
entá
ciói
.
PPP
köte
leze
ttsé
gvá
lla
lásr
ól s
zóló
meg
ál-
lap
odá
sok
(fin
an
szír
ozá
si m
egá
lla
pod
ás,
sz
olgá
lta
tási
sze
rződ
és).
21
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.4
.13
A P
PP k
onst
rukc
iókh
oz k
ap
csol
ódó
köte
leze
ttsé
gvá
lla
lás
mér
téke
m
egfe
lel-
e a
von
atk
ozó
jogs
zabá
lyok
na
k?
A
térí
tési
dí
jak
és
a
nyú
jtot
t sz
olgá
lta
táso
k ös
szh
an
gja
. (E
, H
)
Éves
kö
ltsé
gvet
ési
törv
énye
k.
Tan
úsí
tvá
-n
yok.
2.5
A
kia
lakít
ott
bel
ső k
on
troll
és
elle
nőrz
ési
ren
dsz
er h
ozzá
já-
rult
-e a
z i
nté
zm
énye
k s
za
bá
lysz
erű,
ga
zd
asá
gos,
ere
dm
énye
s és
ha
tékon
y m
űköd
éséh
ez?
2.5
.1
Az
inté
zmén
yi
kon
trol
lren
dsze
r ki
épít
etts
ége,
a
z in
tézm
énye
k sz
erve
zeti
str
ukt
úrá
ja,
a h
atá
s- é
s fe
lelő
sség
i kö
rök
egyé
rtel
mű
m
egh
atá
rozá
sa a
vez
etés
eti
kai
elvá
rása
i bi
ztos
ítja
-e a
z in
téz-
mén
y sz
abá
lysz
erű
és
ered
mén
yes
mű
ködé
sét?
Az
inté
zmén
yi c
élok
kije
lölé
se s
orá
n f
elm
érté
k-e
azo
k el
érés
ének
ko
cká
zata
it?
Kia
lakí
tott
ák-
e a
koc
káza
tkez
elés
mód
ját?
Az
inté
zmén
y sz
abá
lysz
erű
és
er
edm
énye
s m
űkö
désé
t bi
ztos
ító
kon
trol
lkör
nye
zet
kia
lakí
tása
. (E
)
A c
élok
elé
résé
vel
járó
koc
káza
-to
k fe
lmér
ése,
ko
cká
zatk
ezel
ési
mód
szer
ek k
idol
gozá
sa. (
E)
SZM
SZ,
mu
nka
köri
leí
ráso
k. A
sze
rvez
eti
stru
ktú
ra f
olya
ma
tábr
ája
.
Kü
lső
és b
első
ell
enőr
zése
k je
gyző
kön
yvei
, va
lam
int
az
elle
nőr
zés
meg
áll
ap
ítá
saih
oz
kap
csol
ódó
inté
zked
ési t
erve
k.
IFT-
hez
, in
tézm
ényi
ter
vekh
ez k
ap
csol
ódó
kock
áza
tért
ékel
és é
s ke
zelé
s do
kum
entu
-m
ai.
2.5
.2
A S
zen
átu
s el
látt
a-e
a jo
gsza
bály
ban
meg
ha
táro
zott
fel
ada
tait
?
Érvé
nye
sült
-e a
z in
tézm
énye
knél
a G
azd
asá
gi T
an
ács
(G
T) v
éle-
mén
yező
sze
rep
e a
str
até
gia
i dö
nté
sekn
él,
elle
nőr
ző s
zere
pe
a
dön
tése
k vé
greh
ajt
ásá
ná
l? M
egfe
lelő
ga
zdá
lkod
ási
jog
osít
ván
yo-
kat
bizt
osít
-e a
jele
nle
gi s
zabá
lyoz
ás
a G
azd
asá
gi T
an
ács
rés
zére
? Fi
gyel
emm
el k
ísér
te-e
a G
azd
asá
gi T
an
ács
a f
első
okta
tási
in
téz-
mén
y ga
zdá
lkod
ásá
ban
a s
zakm
ai
ha
téko
nys
ág
és a
ga
zda
sá-
goss
ág k
övet
elm
énye
inek
érv
énye
sülé
sét?
A
foly
am
atb
a
épít
ett
előz
etes
és
u
tóla
gos
veze
tői
elle
nőr
zés
(FEU
VE)
a f
ela
date
llá
tás
telj
es f
olya
ma
tát
végi
g kí
sért
e-e?
Hib
a,
hiá
nyo
ssá
g es
etén
meg
tett
ék-e
a s
züks
éges
in
tézk
edés
eket
?
A
Szen
átu
s Ft
v.
előí
rása
iba
n
rögz
ítet
t jo
gain
ak
érvé
nye
sülé
se
és a
fel
ada
tok
ellá
tása
: a
z in
-té
zmén
y ké
pzé
si é
s ku
tatá
si f
el-
ada
tain
ak
meg
ha
táro
zása
, a
zok
végr
eha
jtá
sán
ak
elle
nőr
-zé
se;
az
inté
zmén
y el
emi
költ
-sé
gvet
ésén
ek,
éves
, il
letv
e év
en
túli
köt
elez
etts
égvá
lla
lási
ter
vé-
nek
, va
gyon
gazd
álk
odá
si
ter-
vén
ek,
éves
kö
ltsé
gvet
ési
be-
szá
mol
ójá
na
k jó
váh
agy
ása
. (E)
A G
T tö
rvén
yben
rög
zíte
tt j
oga
-in
ak
érvé
nye
sülé
se é
s fe
lada
ta-
ina
k el
látá
sa:
az
inté
zmén
yfej
-le
szté
si t
erv,
éve
s kö
ltsé
gvet
és,
Ftv.
27-
28.
§-ok
, 15
4. §
(1)
bek
ezdé
sben
fo
gla
lt e
lőír
áso
k.
Előt
erje
szté
sek,
jeg
yzők
önyv
ek,
emlé
kezt
e-tő
k.
Szen
átu
si h
atá
roza
tok.
Ftv.
23-
26.
§-ok
, 15
4. §
(2)
bek
ezdé
sben
fo
gla
lt e
lőír
áso
k.
A G
azd
asá
gi T
an
ács
Ügy
ren
dje.
A
tan
ács
ülé
si
előt
erje
szté
sek,
em
léke
zte-
tők.
Ga
zda
sági
Ta
ná
cs h
atá
roza
tai.
22
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.5
.2
kö
ltsé
gvet
ési
besz
ám
oló,
ga
z-dá
lkod
ó sz
erve
zet
ala
pít
ása
, h
i-te
lfel
véte
l vé
lem
énye
zése
; a
z in
tézm
ény
mű
ködé
sén
ek,
gaz-
dálk
odá
sán
ak,
a
z a
lap
ító
ok-
ira
tba
n
meg
ha
táro
zott
fe
lada
-to
k vé
greh
ajt
ásá
na
k á
ttek
inté
-se
. (E)
A f
olya
ma
tba
ép
ítet
t el
őzet
es é
s u
tóla
gos
veze
tői
elle
nőr
zés,
m
egsz
erve
zése
és
ha
téko
ny
mű
-kö
dtet
ése.
(E,
H)
Inté
zked
ések
er
edm
énye
sség
e,
ha
tása
. (E)
Ftv.
29.
§ (
3) b
ekez
dés
előí
rása
.
FEU
VE
sza
bály
zat.
2.5
.3
A v
ezet
ői i
nfo
rmá
ciós
ren
dsze
r se
gíte
tte-
e a
sza
kma
i és
a g
azd
ál-
kodá
si d
önté
sek
meg
hoz
ata
lát
és v
égre
ha
jtás
át?
Az
info
rma
tika
i re
nds
zer
meg
fele
lő t
ám
oga
tást
, p
onto
s in
form
áci
óka
t n
yújt
ott-
e a
dön
tésh
oza
talh
oz é
s a
fela
dato
k el
látá
sáh
oz?
Ren
delk
ezik
-e a
z in
tézm
ény
ren
dsze
rbe
inte
grá
lt a
ktu
áli
s st
ati
sz-
tika
i- é
s m
egbí
zha
tó t
elje
sítm
ény
ada
tokk
al
a F
első
okta
tási
In
-fo
rmá
ciós
Ren
dsze
r (F
IR)
felé
tör
tén
ő a
dats
zolg
ált
atá
s vé
greh
aj-
tásá
hoz
?
A v
ezet
ői i
nfo
rmá
ciós
ren
dsze
r bi
ztos
ítja
m
ega
lap
ozot
t dö
nté
-se
k m
egh
oza
talá
t és
vé
greh
aj-
tásá
t (E
).
Az
info
rma
tika
i re
nd-
szer
pon
tos
és h
até
kon
y m
űkö
-dé
se. (
E)
A
FIR
fe
lé
tört
énő
inté
zmén
yi
ada
tszo
lgá
lta
táso
k te
ljes
körű
m
egva
lósu
lása
. (E,
H)
Az
info
rmá
ciós
ren
dsze
r do
kum
entá
ciói
.
SZM
SZ.
Kér
dőív
ek.
Inte
rjú
k. I
nfo
rma
tika
i sz
aké
rtő
véle
mén
ye.
2.5
.4
Az
inté
zmén
ynél
kia
lakí
tott
ák-
e a
bel
ső e
llen
őrzé
si r
ends
zert
? A
fü
gget
len
ítet
t be
lső
elle
nőr
zés
kere
tébe
n t
árt
ak-
e fe
l h
ián
yoss
á-
goka
t? M
egte
tték
-e a
szü
kség
es i
nté
zked
ések
et a
hiá
nyo
ssá
gok
meg
szü
nte
tésé
re?
A b
első
ell
enőr
zési
ren
dsze
r ki
-a
lakí
tása
, er
edm
énye
s m
űkö
d-te
tése
. (E,
H)
Bel
ső E
llen
őrzé
si K
ézik
önyv
.
Éves
bel
ső e
llen
őrzé
si t
erv
és t
elje
síté
se.
23
KÉ
RD
ÉSE
K
KR
ITÉ
RIU
MO
K
AD
AT
FO
RR
ÁSO
K
2.5
.4
In
tézk
edés
ek k
idol
gozá
sa a
fel
-tá
rt h
ián
yoss
ágo
k m
egsz
ün
teté
-sé
re. (
E)
Éves
jel
enté
s a
bel
ső e
llen
őrzé
si t
evék
eny-
ségr
ől. I
nté
zked
ési t
erve
k.
2.5
.5
Az
inté
zmén
y te
véke
nys
égét
éri
nte
tte-
e á
gaza
ti,
ha
tósá
gi v
agy
fe
lügy
elet
i el
len
őrzé
s a
viz
sgá
lt i
dősz
akb
an
? A
z el
len
őrzé
sek
tár-
tak-
e fe
l h
ián
yoss
ágo
kat?
A h
ián
yoss
ágo
k m
egsz
ün
teté
se é
rde-
kébe
n m
egh
oztá
k-e
a s
züks
éges
in
tézk
edés
eket
?
Az
ado
tt e
llen
őrzé
st m
egel
őző
öt é
vben
vol
t-e
az
inté
zmén
ynél
á
lla
mi
szá
mve
vősz
éki
vizs
gála
t? A
kor
ább
i sz
ám
vevő
szék
i el
len
-őr
zés
sorá
n f
eltá
rt h
ián
yoss
ágo
k a
viz
sgá
lt i
dősz
akb
an
fen
ná
ll-
tak-
e? H
asz
nos
ult
ak-
e a
kor
ább
i el
len
őrzé
sek
java
sla
tai?
Az
ága
zati
, h
ató
sági
és
felü
gye-
leti
ell
enőr
zés
ált
al
felt
árt
hiá
-n
yoss
ágo
k m
egsz
ün
teté
se. (
E)
Az
ÁSZ
el
len
őrzé
si
java
sla
tai-
na
k h
asz
nos
ulá
sa,
a h
ián
yos-
ságo
k m
egsz
ün
teté
se. (
E)
Kim
uta
tás
az
ága
zati
, h
ató
sági
és
törv
é-n
yess
égi e
llen
őrzé
sekr
ől.
Elle
nőr
zési
do
kum
entu
mok
, je
gyző
kön
y-ve
k. I
nté
zked
ési t
erve
k.
ÁSZ
jel
enté
sek.
ÁSZ
utó
elle
nőr
zése
k m
eg-
áll
ap
ítá
sai.
Bel
ső e
llen
őrzé
s m
egá
lla
pít
á-
sai.
3. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke
Törvények: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1990. évi XII. törvény a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (hatálytalan: 2006. március 1-
jétől) 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXXXVI. törvény az Országos Tudományos Kutatási Alapprogra-
mokról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról (hatálytalan: 2006.
július 1-jétől) 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felso-
rolásáról (hatálytalan: 2006. június 9-től) 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon
használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról
2
2003. évi XV. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (hatályos: 2004. május 1-
jétől) 2004.évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innová-
cióról 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (hatályos: 2006. március 1-jétől) 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (hatályos: 2006. július
1-jétől) 2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felso-
rolásáról (hatályos: 2006. június 9-től) 2006. évi XCIX. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének
végrehajtásáról 2006. évi CIX. törvény a kormányzati szervezetalakítással összefüggő
törvénymódosításokról 2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését
megalapozó egyes törvények módosításáról 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 2007. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének
végrehajtásáról 2007. évi CXLVI. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését
megalapozó egyes törvények módosításáról 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről 2008. évi IX. törvény a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszava-
zásokon hozott döntések végrehajtásáról 2008. évi CII. Törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről
3
Kormányrendeletek: 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes in-tézményeknél történő végrehajtásáról
156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bo-
lyai János Kutatási Ösztöndíjról 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert
nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról (hatálytalan: 2008. június 15-től)
162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről
(hatálytalan: 2006. augusztus 1-jétől) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes tudományterületekhez tartozó tudo-
mányágak, valamint művészeti ágak felsorolá-sáról (hatálytalan: 2007. március 22-től)
218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámoló-készítési és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak
általános szabályairól (hatálytalan: 2006. de-cember 1-jétől)
51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről
(hatálytalan: 2007. március 22-től) 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a külföldiek magyarországi és a magyarok kül-
földi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről (hatálytalan: 2006. szeptember 1-jétől)
160/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő
díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról (hatálytalan: 2006. szeptember 1-jétől)
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
4
240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyv-vezetési kötelezettségének sajátosságairól
154/2004. (V. 14.) Korm. rendelet az egyes tudományterületekhez tartozó tudo-
mányágak, valamint a művészeti ágak felsorolá-sáról szóló 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról (hatálytalan: 2008. május 16-tól)
381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet be-
vezetésének egyes szabályairól (hatálytalan: 2005. december 30-tól)
8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartá-
si normatíva alapján történő finanszírozásáról (hatálytalan: 2007. május 16-tól)
17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról (ha-
tálytalan: 2007. október 4-től) 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, vala-
mint a szakindítás eljárási rendjéről (hatályos: 2005. december 30-tól)
51/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a Felsőoktatási Regisztrációs Központról és eljárá-
sának részletes szabályairól (hatálytalan: 2007. január 1-jétől)
53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtá-sáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről (hatályos: 2006. március 22-től)
68/2006 (III.28) Korm. rendelet a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsról 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (hatá-lyos: 2006. április 13-tól)
167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az oktatási és kulturális miniszter feladat- és ha-
tásköréről (hatályos: 2006. augusztus 1-jétől) 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási hallgatók juttatásairól (hatályos:
2006. szeptember 1-jétől; hatálytalan: 2007. au-gusztus 1-jétől)
237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól
(hatályos: 2006. december 1-jétől)
5
307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (hatályos: 2007. január 1-
jétől) 313/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kincstári Vagyoni Igazgatóságról (hatálytalan:
2008. január 1-jétől) 24/2007. (II. 28.) Korm. Rendelet a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes
szabályairól 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a
doktori fokozat megszerzésének feltételeiről (ha-tályos: 2007. március 22-től)
51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásai-
ról és az általuk fizetendő egyes térítésekről (ha-tályos: 2007. augusztus 1-jétől)
100/2007. (V. 8.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartá-
si normatíva alapján történő finanszírozásáról (hatályos: 2007. május 16-tól; hatálytalan: 2008. március 17-től)
101/2007. (V. 8.) Korm. rendelet a Deák Ferenc Ösztöndíjról 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról (hatá-
lyos: 2007. október 4-től) 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos
célú és fenntartói normatíva alapján történő fi-nanszírozásáról (hatályos: 2008. március 17-től)
66/2008. (III. 29.) Korm. rendelet egyes, a képzési hozzájárulásra vonatkozó kor-
mányrendeleteknek a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések vég-rehajtásáról szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosításáról (hatályos: 2008. április 1-jétől; hatálytalan: 2008. május 1-jétől)
118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű
jogszabályok és jogszabályi rendelkezések tech-nikai deregulációjáról (hatályos: 2008. május 16-tól)
137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert
nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosí-tásáról (hatályos: 2008. június 15-től)
6
Miniszteri rendeletek: 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtá-sáról (hatálytalan: 2006. március 22-től)
6/2001. (II. 23.) OM rendelet a Széchenyi István Ösztöndíjról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárá-si rendjéről (hatályos: 2006. április 1-jétől)
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok kimeneti köve-
telményeiről 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet a szakirányú továbbképzés szervezésének általá-
nos feltételeiről (hatályos: 2006. október 3-tól) Kormányhatározatok: 2091/2003. (V. 15.) Korm. határozat a Kormányprogram alapján létesítendő 10 000
diákotthoni férőhely vállalkozói alapon történő megvalósításáról
2098/2003. (V. 29.) Korm. határozat az állami és a magánszektor közötti fejlesztési,
illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról (hatályos: 2007. feb-ruár 28-ig)
1068/2004. (VII. 9.) Korm. határozat a Magyar Universitas Programról, valamint az új
felsőoktatási törvény koncepciójáról 1092/2004. (IX. 29.) Korm. határozat a 2005-ben felvehető államilag finanszírozott
hallgatói összlétszámról 2207/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó
felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesz-tési programjának aktuális feladatairól
2227/2005. (X. 26.) Korm. határozat a 2006-ban az első évre felvehető államilag tá-
mogatott hallgatói létszámkeretről 1108/2006. (XI. 20.) Korm. határozat a 2007-ben a felsőoktatásban felvehető, állami-
lag támogatott hallgatói létszámkeretről 1077/2007. (X. 4.) Korm. határozat a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető, államilag
támogatott hallgatói létszámkeretről
7
2028/2007 (II. 28) Korm. határozat az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról (hatályos: 2007. feb-ruár 28-tól)
1051/2008 (VII. 28) Korm. határozat a 2009-ben a felsőoktatásba felvehető, államilag
támogatott hallgatói létszámkeretről
4. sz. melléklet
a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
adatok: fő
1. Hallgatói létszám képzési formák szerint 424 161 381 019 90%
2. Nappali tagozat 231 482 242 928 105%
3. Esti tagozat 11 798 7 071 60%
4. Levelező tagozat 150 787 111 100 74%
5. Távoktatás 30 094 19 920 66%
6. Hallgatói létszám képzési szintek szerint 424 161 381 019 90%
7. Felsőfokú szakképzés 10 498 15 677 149%
8. Alapképzés (Bsc) 15 110 191 561 1268%
9. Főiskolai szintű képzés 226 528 59 366 26%
10. Mesterképzés (Msc) - 6 999
11. Egyetemi szintű képzés 138 994 62 897 45%
12. Osztatlan képzés - 20 030
13. Doktori képzés 7 965 6 911 87%
14. Szakirányú továbbképzés 25 066 17 578 70%
15. Államilag támogatott hallgatói létszám képzési formák szerint 216 463 211 711 98%
16. Nappali tagozat 185 350 184 238 99%
17. Esti tagozat 2 552 1 734 68%
18. Levelező tagozat 28 561 25 739 90%
19. Távoktatás 0 0
20. Költségtérítéses hallgatói létszám képzési formák szerint 207 698 169 308 82%
21. Nappali tagozat 46 132 58 690 127%
22. Esti tagozat 9 246 5 337 58%
23. Levelező tagozat 122 226 85 361 70%
24. Távoktatás 30 094 19 920 66%
25. Költségtérítéses/összes hallgató aránya 49% 44% 91%
26. Államilag támogatott/összes hallgató aránya 51% 56% 109%
27. Államilag támogatott létszámkeret 62 000 56 000 90%
28. Jelentkezett hallgatók száma 149 829 96 986 65%
29. Felvett hallgatók száma 102 960 81 101 79%
30. Új belépők száma 98 377 78 820 80%
31. Felvett/jelentkezett hallgatók aránya 69% 84% 122%
*OKM: Statisztikai gyorstájékoztató a 2008/2009. tanévi adatgyűjtés előzetes adatairól.
Forrás:
OKM: Statisztikai tájékoztató, Felsőoktatás 2005/2006.
Országos Felsőoktatási Információs Központ (www.felvi.hu)
A hallgatói létszám alakulása
Sor-szám
Megnevezés2005.
október 15.2008.
október 15.*Index:
2008/2005.
5.
sz.
mell
ékle
t
a f
els
őokta
tásr
a i
rán
yu
ló r
en
dsz
er-
ell
en
őrz
ési
Segéd
leth
ez
ad
ato
k: fő
szá
ma
%-a
2000/2
001.
2 9
99
5 1
95
5 3
87
3 5
17
01 1
89
235
4 3
51
22
87
35 8
21
37,2
%
2001/2
002.
3 0
39
5 2
55
5 4
57
3 6
43
01 3
24
221
3 9
24
22
86
36 0
69
37,7
%
2002/2
003.
2 9
50
5 4
30
5 5
08
3 8
45
01 1
90
233
3 9
95
23
15
16 2
71
38,2
%
2003/2
004.
3 0
10
5 6
10
5 5
33
3 8
98
01 1
75
244
3 8
18
23
28
86 4
61
38,5
%
2004/2
005.
3 1
31
5 7
92
5 6
67
4 0
31
01 1
05
253
3 8
08
23
78
76 5
28
38,6
%
2005/2
006.
3 2
24
5 8
70
5 5
06
3 7
56
01 0
44
219
3 5
69
23
18
86 4
61
38,7
%
2006/2
007.
3 2
21
5 7
96
5 2
11
3 6
03
0986
223
3 0
36
22
07
66 4
29
39,3
%
2007/2
008.
3 2
47
5 8
09
4 9
47
3 6
65
0894
240
3 5
74
22
37
66 4
59
39,5
%
2008/2
009.
3 2
29
5 8
78
4 9
13
3 3
59
225
827
215
3 7
16
22
36
26 2
74
39,1
%
* A
z a
da
tok a
ta
névek e
lső f
élé
vén
ek o
któ
ber
15-i
ad
ata
i.
** K
oll
égiu
mi
tan
áro
kka
l együ
tt.
Fo
rrá
s:
Okta
tás-
sta
tisz
tika
i évkön
yvek (
OK
M)
A f
első
ok
tatá
s o
kta
tói
léts
zám
a
Ta
név
*T
an
ár
Do
cen
sA
dju
nk
tus
Ta
ná
rseg
édG
ya
ko
rno
kL
ekto
rT
estn
evel
ő
tan
ár
Eg
yéb
o
kta
tó *
*Ö
ssze
sFő
fog
lalk
ozá
súb
ól
nő
k
6.
sz.
mell
ékle
t
a f
els
őokta
tásr
a i
rán
yu
ló r
en
dsz
er-
ell
en
őrz
ési
Segéd
leth
ez
A k
ölt
ségveté
s fe
lsőokta
tási
kia
dá
sai
foly
ó á
ron
226 7
72,0
234 9
68,0
253 1
74,0
266 6
79,1
Bru
ttó n
em
zeti
term
ék (
GD
P)
21 9
97 3
74,0
23 7
85 2
44,0
25 4
19 1
64,0
26 4
69 8
00,0
A k
ölt
ségveté
s fe
lsőokta
tási
kia
dá
sai
a G
DP %
-áb
an
1,0
3%
0,9
9%
1,0
0%
1,0
1%
Infl
áci
ó -
fogya
sztó
i á
r-in
dex
103,6
%103,9
%108,0
%106,1
%
A k
ölt
ségveté
s fe
lsőokta
tási
kia
dá
sai
2005. évi
áro
n226 7
72,0
226 1
48,2
225 6
21,1
223 9
92,9
A k
ölt
ségveté
s fe
lsőokta
tási
kia
dá
sain
ak v
ált
ozá
sa e
lőző
évh
ez
kép
est
2005. évi
áro
n-
-0,3
%-0
,2%
-0,7
%
Ha
llga
tók s
zám
a ö
ssze
sen
(fő
) (o
któ
ber
15-i
ad
ato
k)
424 1
61
416 3
48
397 7
04
381 0
19
Egy h
all
ga
tóra
ju
tó k
ölt
ségveté
si k
iad
ás
- f
oly
ó á
ron
(eFt/
fő/é
v)
534,6
564,4
636,6
699,9
- 2
005. évi
áro
n (
eFt/
fő/é
v)
534,6
543,2
567,3
587,9
* 2008. m
áju
si O
KM
sta
tisz
tika
i a
da
tszo
lgá
lta
tás
Fo
rrá
s:
Ma
gya
r st
ati
szti
ka
i évkön
yvek (
KSH
)
Okta
tás-
sta
tisz
tika
i évkön
yvek (
OK
M);
A f
els
őo
kta
tás
kia
dá
sain
ak
ala
ku
lása
A k
özp
on
ti k
ölt
ség
veté
s fe
lső
ok
tatá
ssa
l k
ap
cso
lato
s k
iad
ása
i (M
Ft)
2005.
2006.
2007.
2008.*
7. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
adatok: M Ft
Állami felsőoktatási intézmények támogatása 176 932,4 180 379,7 198 214,0 215 980,4 185 620,0
Működési támogatás 160 868,4 165 858,2 190 968,2 206 595,3 179 459,9
Felhalmozási kiadások támogatása 16 064,0 14 521,5 7 245,8 9 385,1 6 160,1
Fejezeti kezelésű előirányzatok
Felsőoktatás fejlesztési program - 130,0 1 003,2 1 345,5 333,5
Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai (egyházi, alapítványi, magán)
2 586,7 3 007,0 3 661,1 3 795,0 3 845,0
Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 2 248,5 2 289,0 2 420,0 2 490,0 2 520,0
Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) - - - - 100,0
Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 4 976,2 4 884,1 5 327,0 5 800,0 5 700,0
Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)
2 325,3 2 516,9 2 773,0 2 600,0 2 750,0
Hallgatók kollégiumi és lakhatási támogatása 191,1 - - - -
Gyakorló iskolák normatív támogatása - - - 47,9 150,0
Felsőoktatási feladatok támogatása 735,8 1 409,0 938,0 1 107,6 1 256,3
Felsőoktatási programfinanszírozások - - - - -
Felsőoktatási oktatói-kutatói ösztöndíjak 158,1 86,8 1,5 2,8 50,0
Felsőoktatás kiegészítő támogatása 8,9 73,2 62,3 10,5 100,0
Hallgatói információs központ (EISZ) támogatása - 368,8 - - -
Felsőoktatási információs rendszerek működtetése 298,6 - 630,0 790,0 500,0
Felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak működtetése
- - - - 161,0
Felsőoktatási szakkollégiumok támogatása - - - 47,7 50,0
Felsőoktatási társadalmi szervezetek, testületek, bizottságok támogatása
107,0 120,0 - -
Pedagógus díszdiploma 7,5 6,7 8,2 8,2 50,0
Tankönyv-, jegyzet-, könyvtár támogatási pályázat 117,9 145,0 - - -
Elektronikus információ szolgáltatás nemzeti program 35,9 111,9 - - -
Maradvány elszámolás - 216,9 72,7 - -
Kis létszámú szakok, kiemelkedő intézmény teljesítmény, szakkollégiumok, doktori iskolák, tehetséggondozás támogatása
279,7 162,2 19,2 250,0
Felsőoktatási kutatási programok 1,9 - 1,1 1,2 145,3
Egyéb felsőoktatási regionális feladatok támogatása - - - 100,0 -
Felsőoktatási testületek támogatása 0,0 103,5 260,0 270,0 320,0
MAB támogatása - 80,0 200,0 210,0 250,0
FTT támogatása - 23,5 60,0 60,0 70,0
A felsőoktatás állami támogatásának alakulása
Mutató/Év2005.
teljesítés2006.
teljesítés2007.
teljesítés2008.
teljesítés2009. eredeti előirányzat*
OTDK támogatása - - - - -
Felsőoktatási felújítások és fejlesztések 108,0 616,4 494,9 423,5 240,0
Felsőoktatási felújítási programok - - - - 150,0
Egyházi felsőoktatási intézmények felújítási, fejlesztési programjai
108,0 97,0 90,0 90,0 90,0
Egyházi felsőoktatással kapcsolatos beruházások, felújítások
- 519,4 190,5 13,6 -
Nem állami felsőoktatási intézmények felújítás, beruházás
- - 214,4 300,0 -
Közoktatási intézmények beruházásai (egyéb felsőfokú oktatási tev.)
- - - 19,9 -
Hozzájárulás PPP programokhoz 0,0 491,0 550,1 0,0 6 923,8
Hozzájárulás oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához
- 202,3 129,7 - 4 204,5
Hozzájárulás meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához
- 253,2 381,8 - 2 511,8
Hozzájárulás új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához - 35,5 38,6 - 207,5
Felsőoktatási támogatás összesen 190 104,0 198 826,6 215 641,3 233 859,9 209 608,6
Működési támogatás 173 932,0 183 067,7 206 347,3 222 705,8 195 951,2
Fejlesztési, felhalmozási támogatás 16 172,0 15 758,9 9 294,0 11 154,1 13 657,4
Fogyasztói árindex változása (%) 103,6% 103,9% 108,0% 106,1% 103,7%
Felsőoktatási támogatások 2005. évi árszinten 190 104,0 191 363,4 192 173,1 196 426,9 169 775,7
Kettő évvel korábbi bruttó átlagkereset növekedés (%) 112,0% 106,0% 108,8% 108,2% 108,0%
Hallgatók száma (fő) 424 161,0 416 348,0 397 704,0 381 019,0 381 019,0
Államilag támogatott hallgatók száma (fő) 216 469,0 218 777,0 212 405,0 211 777,0 211 777,0
Egy hallgatóra jutó állami támogatás 2005. évi árszinten (MFt/fő)
0,448 0,460 0,483 0,516 0,446
Egy államilag támogatott hallgatóra jutó állami támogatás 2005. évi árszinten (MFt/fő)
0,878 0,875 0,905 0,928 0,802
* 2009. májusi adat
Forrás:
Támogatások 2005. évi árszinten (2006., 2007., 2008. tény, 2009. évi eredeti előirányzat alapján számolva)
749 739,1 1,0
Támogatás 4 évre 2005. évi árszinten 760 416,0
OKM éves beszámolók
Oktatás-statisztikai évkönyv 2005/2006., 2006/2007., 2007/2008.
KSH fogyasztói árindex 2005., 2006., 2007., 2008. évekre
MNB előrejelzés fogyasztói árindex 2009. évre
8. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
A felsőoktatási intézmények teljesítménymutatói
I. Az oktatás-képzés teljesítménymutatói
1) A kimenet eredményessége (2.1.1; 2.1.8)
• a végzett hallgatók közül a 6 hónapon belül elhelyezkedettek aránya;
• az intézmény végzettjei aránya a munkanélkülieken belül;
• a régió végzettjeiből a régióban elhelyezkedők aránya;
• a diplomás munkanélküliek között az intézményben végzettek aránya;
• a külföldön elhelyezkedők aránya;
• a munkáltatók pozitív és negatív visszajelzéseinek alakulása;
• a végzettek pozitív és negatív visszajelzéseinek alakulása.
2) A személyi feltételek biztosítása (2.1.5) • egy oktatóra jutó hallgatók száma (nappali, levelező, távoktatás);
• egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma;
• a teljes munkaidőben alkalmazott oktatók aránya;
• oktatók megoszlása foglalkoztatási kategóriák, életkor, minősítés szerint;
• az oktatók részaránya az intézményi alkalmazottakon belül.
3) Mobilitás (2.1.2, 2.1.3)
• külföldi részképzésben résztvevő hallgatók aránya;
• külföldi hallgatók aránya a felvettek, hallgatók, végzettek között;
• külföldi intézményben oktatók, dolgozók aránya;
• több mint 1 hónapot az intézményben töltő vendéghallgatók aránya;
• több mint 1 hónapot az intézményben töltő vendégoktatók aránya.
4) Szerkezet (2.1.1; 2.1.6)
• egy szakra jutó hallgatók száma;
• a hallgatók megoszlása a képzés jellege, tagozata, finanszírozása szerint;
• államilag támogatott hallgatók számának változása;
• államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók részaránya;
• államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolások száma és annak változása.
5) Együttműködés (2.1.3)
• külső partnerek közreműködésével megvalósuló képzési programok szá-ma, aránya;
• a külső együttműködők között a regionálisak aránya (gazdasági, felsőok-tatási, kutatási együttműködések szerinti bontásban);
• a közös oktatási programoknál kötelezően feldolgozandó tananyagok (tankönyv, egyéb irodalom, jogszabály, eljárás, mű, stb.) száma, ezek megoszlása eredet szerint;
• a felhasznált tananyagokon belül a multimédiás tananyagok aránya;
• a saját fejlesztésű tananyagokon belül a kívülről vásárolt/szerzett modu-lok aránya, költségrészesedése;
• a külső fejlesztésű tananyagokhoz eladott/átadott saját fejlesztésű modu-lok száma, bevétele kiadáshoz viszonyítva;
2
• a felhasznált tananyagokon belül az idegen nyelvűek aránya, megoszlá-sa szakcsoportonként nyelvek és eredet szerint;
• gazdálkodó szervezetekkel, alapítványokkal, egyéb szervezetekkel kötött finanszírozási megállapodások, általuk alapított ösztöndíjak száma;
• külföldi intézményben oktató dolgozók aránya;
• több mint egy hónapot az intézménynél töltő vendégoktatók aránya;
• külföldi képzésben résztvevő hallgatók aránya;
• az intézménynél több mint egy hónapot töltő vendéghallgatók aránya.
6) Regionális szerep (2.1.1; 2.1.8) • a régióbeliek a jelentkezők, a felvettek, a hallgatók és a végzettek között;
• a régióból felsőfokú tanulmányokat folytatókon belül az intézmény része-sedése;
• a régió diplomásain belül az intézményben végzettek aránya.
7) Kiválóság, tehetséggondozás (2.1.6) • hallgatói helyezés TDK konferenciákon;
• az intézmény helyezése hazai rangsorokban;
• az intézmény helyezése külföldi rangsorokban;
• hallgatóinak külföldi versenyteljesítménye;
• szakkollégiumok száma;
• szakkollégista hallgatók száma, aránya;
• kreditek súlyozott átlagának változása;
• minősített / kiváló oktatók száma, részaránya.
8) Esélyegyenlőség biztosítása (2.1.6)
• a hátrányos helyzetű hallgatók számának és részarányának alakulása;
• mentorprogramban résztvevő hallgatók száma. II. A kutatás-fejlesztés teljesítménymutatói
1) A kutatási tevékenység eredményessége, hatékonysága (2.2.2; 2.2.5)
• az értékesített szabadalmak száma, bevétele;
• a versenyszférából származó megbízás, bevétel;
• adott évben bejelentett s tudományos publikációk száma, összetétel, citációs indexek;
• helyezés az idézettségi és egyéb rangsoroknál;
• egy kutatási programra jutó oktatók/kutatók száma;
• a gazdasági szférából bevételt szerző tudományterületek, oktatók, kutatók aránya; bevétel/fő;
• sikeres EU-s pályázatokban közreműködő tudományterületek, kutatók aránya; bevétel/fő, kutatók kor szerinti megoszlása;
• sikeres hazai pályázatokban közreműködő tudományterületek, kutatók aránya; bevétel/fő, kutatók kor szerinti megoszlása;
• egy kutatóra jutó K+F bevétel és ráfordítás alakulása tudományterületen-ként és átlagosan;
• egy kutatóra jutó megbízások alakulása;
• egy kutatóra jutó K+F segédszemélyzet.
3
2) Pályázati tevékenység (2.2.4)
• benyújtott és elnyert pályázatok aránya;
• elnyert nemzetközi, EU-s pályázatok száma, értéke;
• elnyert hazai pályázatok száma, értéke;
• közpénzből, illetve magánpénzből származó bevétel aránya, növekedés;
• egy kutatóra jutó pályázatok, elnyert és felhasznált támogatások alakulá-sa.
3) Személyi feltételek (2.2.3)
• főfoglalkozású oktató-kutatók, minősített oktatók, doktoranduszok szá-ma, kor szerinti összetétele, annak változása;
• PhD fokozatot szerzők és az összes minősített száma, aránya.
4) Együttműködés (2.2.1)
• a magángazdasággal létrejött kutatási együttműködések számának és összetételének alakulása;
• más felsőoktatási, illetve kutatási intézménnyel létrejött kutatási együtt-működések számának és összetételének alakulása;
• máshol vezetett kutatási programokban történő részvétel száma, ezek megoszlása gazdasági, felsőoktatási és kutatási partner szerint, ezek ará-nya a saját vezetésű kutatásokhoz viszonyítva;
• egy kutatási programban résztvevő oktatók/kutatók, illetve szervezeti egy-ségek átlagos száma.
5) Regionális szerep (2.2.1)
• az intézmény kutatási megbízásain belül a régió aránya;
• a régió kutatási megbízásaiból az intézmény részesedés;
• a külső kutatási együttműködőkön belül a regionálisak aránya. III. A gazdálkodás, finanszírozás mutatói
1) Pénzhasznosítás mutatói (2.3.2; 2.3.3)
• egy hallgatóra jutó költségvetési bevétel;
• egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás;
• működési kiadások részaránya a költségvetési kiadásokból;
• felhalmozási kiadások részaránya a költségvetési kiadásokból;
• személyi juttatások és járulékok részaránya a működési kiadásokon belül;
• dologi kiadások részaránya a működési kiadásokon belül.
2) Külső források bevonásának eredményessége (2.3.2; 2.3.3)
• az intézmény egy dolgozóra, egy oktatóra, egy M Ft vagyonra vetített éves bevétele;
• oktatási, kutatási, egyéb bevétel aránya;
• személyi, dologi, működési kiadások aránya, felújítás, beruházás aránya;
• értékpapírok, részesedések állományának és azok hozamainak alakulása;
• állami támogatás/tárgyévi saját bevétel aránya az összes bevételen belül;
• a vállalkozási bevétel aránya a saját bevételeken belül.
4
3) Eladósodottság mutatói (2.3.3) • az intézmény év végi tartozásállománya, ebből hitelállomány
• a 30 napot meghaladó átlagos éves tartozásállománya, aránya a bevé-telhez.
4) Ingatlangazdálkodás (2.3.4)
• ténylegesen megvalósított férőhelybővítés/korszerűsítés időarányos alaku-lása a tervezetthez képest;
• beruházás tervezett költségkereten belüli megvalósulása;
• beruházás fajlagos bekerülési költségének megfelelősége a hasonló célú és színvonalú létesítményekhez viszonyítva;
• beruházási előirányzatok időszakonkénti alakulása;
• beruházás tervezett/tényleges ráfordítása;
• beruházás befejezésének tervezett/tényleges időpontja;
• fajlagos működési, karbantartási és felújítási kiadások alakulása, éven-kénti összehasonlítása;
• egy hallgatóra/egy oktatóra jutó oktatási terület, kollégiumi alapterület alakulása;
• oktatási/egyéb célú területek aránya;
• oktatási-kutatási területek tényleges/maximális kihasználtsága;
• oktatási-kutatási területek tényleges/tervezett kihasználtsága;
• alapfeladatra/más célra hasznosított ingatlanok száma;
• bérleti díjak alakulása;
• értékesítésből származó bevétel évenkénti alakulása;
• értékesítési és bérleti bevételek, valamint a költségvetési bevételek aránya;
• oktatási célú alapterület nagyságának változása;
IV. A magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra-fejlesztéshez kap-csolódó mutatószámok
1) A fejlesztések megalapozottsága (2.4.1)
• a hallgatói létszám alakulása, várható változása;
• a kollégiumi ellátottak száma az ellátást kérelmezőkhöz viszonyítva (tény és tervadatok);
• a kollégiumok, illetve oktatási infrastruktúra kihasználtsága (hallgatók/ férőhely) tény és tervadatok.
2) A fejlesztés gazdaságossága, finanszírozhatósága (2.4.3; 2.4.5)
• a PPP konstrukcióban megvalósuló projekt nettó jelenértéke állami meg-valósítás esetén (PSC- érték);
• a PPP projekt ráfordításainak nettó jelenértéke és a PSC érték viszonya;
• a PPP konstrukcióban megvalósuló fejlesztés üzemeltetési díjtételének aránya a hasonló saját üzemeltetésű létesítmények díjtételeihez viszo-nyítva;
• a PPP kötelezettségvállalás aránya a dologi és felhalmozási célú előirány-zatokhoz viszonyítva;
• a kollégiumi/ diákotthoni díjak és az albérleti díjak aránya;
• az árfolyamok és a kamat változása;
5
• az új létesítmények kihasználtsága (hallgatók/férőhely).
V. Belső kontroll és ellenőrzési rendszer
1) Szervezeti struktúra, hatáskörök (2.5.1) • a vezetési szintek száma (szervezeti tagoltság);
• szervezeti egységek számának alakulása;
• egy vezetőre jutó beosztottak száma, változása;
• egy oktatóra/kutatóra jutó egyéb dolgozók száma;
• telephelyek száma, átlagos távolságuk;
• kezdeményezéseken belül a különböző szervezeti szintek aránya, ebből a megvalósulók (pl. képzési program, kutatás stb.);
• egy kezdeményezésnél a döntés, illetve a megvalósítás átlagos ideje.
2) Információs rendszer működése, hatékonysága (2.5.3)
• a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) intézményi feltöltöttségének %-a;
• az intézménynél működő, egymással nem kompatibilis információs rend-szerek száma;
• az elektronikus és papír alapú adatszolgáltatás aránya;
• intézményi adatszolgáltatást bekérő szervezetek száma.
3) Belső és külső ellenőrzések (2.5.4) • a belső és külső ellenőrzések száma, aránya;
• az ellenőrzés megállapításait követő intézkedések száma, a megvalósítás átlagos időtartama.
9/a. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Neve:
Irányítószám
Út, utca (hsz.)
Telefonszám
Fax szám
E-mail címe
Irányítószám
Út, utca (hsz.)
Telefonszám
Fax szám
Adószám
A csatolt kérdőív adatait az intézmény nyilvántartásai alapján töltöttük ki.
Dátum
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1054 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.
a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére
a felsőoktatásról
KÉRDŐÍV
A kérdőív kitöltésének koordinálásáért felelős személy
………………………………………………………………………………………………………………..
Város (község) …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
(körzetszámmal)
(körzetszámmal)
…………………………………………………………………………………………………………………
Érdekképviseleti szervezet, kamara adatai
Szervezet ………………………………………………………………………………………………………….
neve: …………………………………………………………………………………………………………
Város (község) …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
(körzetszámmal)
szervezet vezetője
(körzetszámmal)
P.H.
……………………………………..
1.
-
-
-
-
-
-
-
2.
-
-
3.
-
-
4.
-
-
-
-
-
KÉRDŐÍV
a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére
a felsőoktatásról
Részt vett-e a gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara az új Ftv. és
annak módosításában, előkészítésében, véleményezésében?
Igen válasz esetén tett-e észrevételeket, javaslatokat?
igen
nem
csolata a felsőoktatási intézményekkel?
Igen válasz esetén sorolja fel az intézményeket!
igen
igen
nem
igen
nem
igen
A gazdasági érdekképviseleti szervezetnek, kamarának van-e együttműködési kap-
A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara véleménye szerint az új felsőoktatási
törvény hozzájárult-e a felsőoktatási képzés versenyképességének javulásához?
nem
Véleményük szerint javult-e a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények együtt-
működése (kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, kommunikációs csatornák), fejlőd-
tek-e az együttműködés lehetőségei az új Ftv. hatására?
nem
igen
nem
részben
Ha igen, az érdekképviseleti szervezet, kamara által tett észrevételeket, javaslatokat az OKM
figyelembe vette-e?
5.
-
-
-
-
-
-
-
-
- részt vesz a tantervek kidolgozásában
-
-
-
-
-
-
-
6.
-
-
-
-
-
-
7.
-
-
-
-
-
-
támogatja az egyetem/főiskola kutatói munkáját
részt vesz a tanulmányi versenyek szervezésében
számával?
sét?
Véleményük szerint a felsőfokú pályakezdők iránti piaci kereslet összhangban van-e
részt vesz tananyagok véleményezésében
Ösztöndíj létesítése esetén sorolja fel azokat!
a kamara/érdekképviseleti szerv alkalmazottja egyetemen/főiskolán tanít
igen
részt vesz egyetemi/főiskolai kutatásban
támogatja a hallgatók kutatói munkáját
részt vesz szakmai gyakorlat szervezésében
részt vesz a hallgatók vizsgáztatásában
a friss diplomások
végzettségével?
részben
nem
A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara milyen jellegű együttműködést tart
fenn a felsőoktatási intézményekkel? (Jelölje X-el, több válasz is lehetséges!)
nem
igen
részt vesz a tananyag kidolgozásában, fejlesztésében
prezentációkat, előadásokat tart
ösztöndíjat alapít
A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara segíti-e a pályakezdők elhelyezkedé-
Igen válasz esetén sorolja fel annak módjait!
nem
igen
részben
8.
-
-
-
-
-
-
-
- kommunikációs készség idegen nyelven
-
-
-
-
9.
-
-
-
10.
-
-
-
11.
-
-
-
-
-
-
rult-e a hallgatók magas színvonalú képzettségéhez?
nem
Igen válasz esetén, milyen módon
önálló munkavégzéshez szükséges készség
csapatmunkához szükséges készség
idegennyelv-ismeret
szervező készség
tapasztalatai, elégedettsége alapján! (1 - egyáltalán nem elégedett, 4 - nagyon
közi elismerését szolgáló oklevél-mellékletek segítenek-e a hallgatók külföldi tovább-
tanulásában, illetve munkavállalásában?
nem
részben
igen
igen
nem
részben
A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara tájékoztatja-e az intézményeket és
a hallgatókat a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségeiről, trendekről?
új készségek elsajátítása
jó kommunikációs készség
írásos szakmai anyagok készítése
Véleményük szerint a felsőoktatási intézmények által kiadott, az oklevelek nemzet-
igen
Az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben -
ösztöndíj rendszeren alapuló - résztanulmányok folytatásának lehetősége hozzájá-
etikus magatartás
A felsorolt készségekből, ismeretekből, komptenciákból, mivel rendelkeznek leg-
inkább a pályakezdő diplomások? Értékelje 1-4-ig terjedő skálán a foglalkoztatók
szakmai elméleti alapok
szakmai gyakorlati jártasság
informatikai ismeretek
elégedett)
12.
-
-
-
13.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
14.
-
-
-
15.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
építőmérnök (építő, építész)
közlekedési mérnök
igen
nem
részben
gépészmérnök
Milyennek ítéli meg a kezdő diplomások elhelyezkedési lehetőségét?
részben
Értékelje 1-4-ig a felsorolt okokat! (1=nem akadály, 4=leginkább adadály)
nem
A pályakezdők foglalkoztatását elősegítő állami intézkedés (start kártya) javította-e
a fiatalok elhelyezkedési lehetőségét?
igen
keresett szakma
túlkínálat
pedagógus (tanár, tanító)
A gazdaság szereplői rendelkeznek-e elegendő információval az új többciklusú kép-
zési rendszer kimeneti követelményeiről?
vegyészmérnök
jogász
bölcsész
informatikus
agrármérnök
kertészmérnök
közgazdász
felsőoktatás képzési szerkezete nem felel meg a gazdaság szükségletének
gyakorlati ismeretek hiánya
aktív nyelvtudás hiánya
Véleményük szerint mi az akadálya a diplomás pályakezdők elhelyezkedésének?
korszerű ismeretek hiánya
kommunikációs képesség hiánya
marketingmenedzser
humán erőforrás menedzser
közművelődés menedzser
informatikai ismeretek hiánya
környezetmérnök
villamosmérnök
elméletorientált képzés
a női munkavállalók esetében a későbbi gyermekvállalással járó kiesés
önálló munkavégző képesség hiánya
együttműködési készség hiánya
-
-
16.
dés - 1, a legjobban igazodó - 7)
-
-
-
-
-
-
-
17.
-
-
-
-
Dátum:
Kapják:
1. Magyar Ügyvédi Kamara
2. Magyar Építész Kamara
3. Magyar Könyvvizsgáló Kamara
4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
5. Magyar Mérnöki Kamara
6. Magyar Szállodaszövetség
7. Menedzserek Országos Szövetsége
8. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
9. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
10. Építési Vállalkozók Országos Szövetsége
11. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
12. Magyar Formatervezési Tanács
munakerő-piaci változásokról
a felsőoktatási intézmények és a hallgatók információhoz juttatása a várható
a képzések rugalmasabbá tétele (átjárhatóság)
hallgatói létszám központi meghatározása
minőségbiztosítási eszközöket (teljesítménymutatók alkalmazása)
szervezet vezetője
a hallgatói karrierirodák fejlesztése
tanulmányok alatti szakmai gyakorlat meghosszabbítása
a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködésének erősítése
a munkaerő-piaci igényekhez?
teljes mértékben
Kérjük a kérdőívet ne szerkesszék át, amennyiben megjegyzésük van valamely kérdéshez, azt a kérdőív
végén, a sorszám feltüntetésével jelezzék!
P.H.
…………………………………………..
jellemzően igen
jellemzően nem
egyáltalán nem
A válaszokat az üres mezőbe tett X-jellel, felsorolással, számok beírásával, illetve rövid indoklással
A felsőfokú intézmények által indított felsőfokú szakképzési programok igazodnak-e
kérjük megadni.
zodjon a gazdaság igényeihez, milyen módszereket helyeznének előtérbe? Rangso-
rolja 1-7-ig az intézkedéseket növekvő sorrendben! (A legkevésbé igazodó intézke-
Véleménye szerint annak érdekében, hogy a képzési program kínálata jobban iga-
a diploma szerzésének helye
a diploma eredménye
9/b. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Neve:
Irányítószám
Út, utca (hsz.)
Telefonszám
Fax szám
E-mail címe
Irányítószám
Út, utca (hsz.)
Telefonszám
Fax szám
Dátum
a felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1054 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.
a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére
KÉRDŐÍV
A kérdőív kitöltésének koordinálásáért felelős személy
………………………………………………………………………………………………………………..
Város (község) …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
(körzetszámmal)
(körzetszámmal)
…………………………………………………………………………………………………………………
Munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezet adatai
Szervezet ………………………………………………………………………………………………………….
neve: …………………………………………………………………………………………………………
Város (község) …………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
(körzetszámmal)
aláírás
(körzetszámmal)
P.H.
……………………………………..
1.
-
-
-
-
2.
-
-
-
-
3.
-
-
-
-
4.
- társadalomtudományok
(csökkentés)
- bölcsészettudományok
(csökkentés)
- műszaki tudományok
(növelés)
- természettudományok
(növelés)
KÉRDŐÍV
kel?
a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részérea felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről
képzés jobban illeszkedjen a munkaerő-piaci igényekhez?
Véleményük szerint elősegítette-e az új felsőoktatási törvény, hogy a felsőoktatási
Az államilag támogatott hallgatói helyek elosztásának (közgazdász, jogász, bölcsész,
egyáltalán nem
Megfelelő irányúnak és mértékűnek tartják-e az államilag támogatott hallgatói he-
lyek elmúlt két évben végrehajtott átcsoportosítását?
egyáltalán nem
teljes mértékben
összességében igen
összességében nem
Vannak-e megfelelő ismereteik a többciklusú - duális (egyetemi, főiskolai) helyett
háromciklusú (alap, mester, doktori) - képzési rendszer kimeneti követelményeiről?
teljes mértékben
agrár képzés csökkentése, műszaki és természettudományos képzés növelése) elmúlt
két évben végrehajtott változtatása összhangban van-e a munkaerő-piaci igények-
teljes mértékben
ellentétes korrekció szükséges
nagyobb korrekció szükséges
kisebb korrekció szükséges
igen
összességében igen
összességében nem
egyáltalán nem
összességében igen
összességében nem
- agrártudományok
(csökkentés)
- orvostudományok
(változatlan
5.
felsőfokú szakképzések?
-
-
-
-
szakirányú továbbképzések?
-
-
-
-
6.
-
-
-
-
7.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
8.
-
-
a szakdolgozat minősítése
az informatika ismeret
az intézmény neve
teljes mértékben
a szakmai gyakorlat színvonala
teljes mértékben
összességében igen
összességében nem
egyáltalán nem
Illeszkedik-e a munakerő-piaci igényekhez a 2005-2008. között indított:
Az oklevelek nemzetközi elismerését szolgáló melléklet segíti-e a hallgatók külföldi
elhelyezkedését?
teljes mértékben
összességében igen
összességében nem
összességében nem
egyáltalán nem
egyáltalán nem
összességében igen
Milyen mértékben befolyásolja az oklevelet szerzett hallgatók elhelyezkedését (kérjük
hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzák az alábbi szempontokat; 1 - nem befolyá-
solja, 4 - nagymértékben befolyásolja)
a nyelvtudás
a külföldi tanulmányok
a tanulmányi teljesítmény
a szakmai gyakorlat
az intézmény típusa (egyetem, főiskola)
a tagozat (nappali, esti, levelező)
a képzés típusa (államilag finanszírozott, költségtérítéses)
Kérjük értékelje, hogy véleményük szerint kielégítő-e:
jelenleg kielégítő
jelenleg nem kielégítő
az oktatott szakismeret alkalmazhatósága
-
-
9.
-
-
-
-
10.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
11.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Véleményük szerint a felsőoktatásban a felsorolt szakmák közül, melyek igazodnak
jobban a munkaerő-piaci igényekhez (kérjük, hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztá-
lyozzák a tudományterületeket; 1 - nem veszi figyelembe, 4 - teljes mértékben figye-
az elméleti képzés színvonala
az oktatott szakismeret naprakészsége
összességében igen
a szakmai gyakorlat színvonala
az elméleti képzés színvonala
az oktatott szakismeret naprakészsége
Kérjük értékeléjk az alábbi területeken tapasztaltak-e javulást a 2005-2008 közötti
időszakban (kérjük, hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzon; 1 - nem változott,
4 - kiváló)
az oktatott szakismeret alkalmazhatósága
lembe veszi)
jogász
bölcsész
pedagógus (tanár, tanító)
környezetmérnök
agrármérnök
kertészmérnök
informatikus
gépészmérnök
villamosmérnök
közgazdász
marketing menedzser
humán erőforrás menedzser
közművelődés menedzser
Megítélése szerint a frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségei javulnak-e az új felső-
oktatási törvény (többciklusú képzés) hatására az alábbi szakképzettségeknél:
összességében nem
jogász
bölcsész
pedagógus (tanár, tanító)
környezetmérnök
agrármérnök
kertészmérnök
informatikus
építőmérnök
közlekedési mérnök
vegyészmérnök
-
-
-
-
-
-
12.
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
- % %
13.
Túlkínálat: Túlkereslet:
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
- -
építőmérnök
közlekedési mérnök
vegyészmérnök
jogász
bölcsész
pedagógus (tanár, tanító)
környezetmérnök
agrármérnök
kertészmérnök
közművelődés menedzser
gépészmérnök
villamosmérnök
közgazdász
marketing menedzser
humán erőforrás menedzser
Kérjük határozzák meg, hogy az egyes szakmáknál mekkora túlkínálatot vagy túlke-
resletet tapasztalnak jelenleg (pl.: 10% vagy 50%)?
Túlkínálat Túlkereslet
informatikus
gépészmérnök
villamosmérnök
közgazdász
marketing menedzser
mákat, amelyekben túlkínálat, illetve túlkereslet van (max. 10-et)!
Jelöljék meg a fentieken kívül azokat a felsőfokú végzettséget igénylő konkrét szak-
közművelődés menedzser
humán erőforrás menedzser
14.
Dátum:
Kapják:
Regionális Munkaügyi Központok:
1. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
2. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
3. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
4. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
5. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
6. Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
7. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
8. Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája
Magán munkaerő-közvetítők:
1. GRAFTON RECRUIMENT Személyi Tanácsadó Kft.
2. P & BERT Management Consulting Group Szolgáltató Kft.
3. PANNONJOB Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
4. PROFIPOWER Magán-Munkaközvetítő Kft.
5. RECRUITMENT International Magyarország Kft.
6. Frissdiplomás Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
7. HVG Online Internetes Fejlesztő Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Zrt.
8. KELLY SERVICES Hungary Személyzeti Szolgáltató Kft.
9. NEXT SELECTION Személyzeti Tanácsadó Kft.
10. TRENKWALDER MULTIMAN Személyzeti Szolgáltató Kft.
11. FOCUS CONSULTING Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
…………………………………………..
aláírás
P.H.
végén, a sorszám feltüntetésével jelezzék!
A válaszokat az üres mezőbe tett X-jellel, felsorolással, számok beírásával, illetve rövid indoklással
kérjük megadni.
Kérjük a kérdőívet ne szerkesszék át, amennyiben megjegyzésük van valamely kérdéshez, azt a kérdőív
kalmazását tartanák fontosnak az egyes felsőoktatási intézmények képzési színvo-
nalának felmérésére a munkaerő-piaci igények szempontjából (pl.: a 6 hónapon be-
lül elhelyezkedők aránya, végzettek aránya a munkanélkülieken belül, stb.)?
Véleményük szerint a munkaerő-piac szempontjából milyen teljesítménymutatók al-
Magán munkaerő-közvetítőkből hallgatói, egyetemi szervezetek:
1. Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda Egyesület
2. Miskolci Egyetem
3. Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete
4. Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht.
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont
6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
7. Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Hallgatókért Diákszolgálat
10/a. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Sorsz.Mérték-egység
2005. év 2008. év 2005=100%
1. M Ft 326 541,69 385 089,93 117,93%
1.1 M Ft 239 667,56 285 607,64 119,17%
M Ft 158 409,35 198 437,57 125,27%
M Ft 27 975,15 25 948,23 92,75%
M Ft 13 390,21 20 391,62 152,29%
1.2 M Ft 86 874,13 99 482,29 114,51%
1.2.1 M Ft 63 434,32 82 248,17 129,66%
M Ft 29 508,93 36 181,04 122,61%
M Ft 3 048,15 4 290,60 140,76%
M Ft 2 369,81 3 607,27 152,22%
1.2.2 M Ft 712,76 3 300,13 463,01%
M Ft 493,12 943,68 191,37%
1.2.3 M Ft 23,22 1 834,45 7900,30%
1.2.4 M Ft 25 976,25 14 050,95 54,09%
2.
2.1 % 73,40% 74,17% 101,05%
2.2 % 26,60% 25,83% 97,10%
2.3 % 3,51% 4,31% 122,92%
3. M Ft 345 202,02 410 998,20 119,06%
4.
4.1 M Ft 22,00 29 124,98 132386,27%
4.2 M Ft 486,94 12 430,06 2552,69%
5.
5.1 M Ft 492,72 2 242,07 455,04%
* Az OKM felügyelete alá tartozó
** Az OEP támogatás nélkül.
Forrás:
Tanúsítványi adatszolgáltatás.
Az állami felsőoktatási intézmények
összegzett gazdálkodási adatai*
Megnevezés
Teljesített bevételek összesen (1.1 + 1.2 sorok összege)
Állami támogatás, támogatás értékű bevételek, átvett pénzeszközök összege**: 98 űrlap 71, 76, 91, 104 sorok összege
a.) normatív támogatás összege
b.) pályázati úton elnyert támogatás összege
c.) megállapodás alapján juttatott támogatás
Intézményi saját bevétel (1. sor - 1.1 sor)
Intézményi működési bevétel
a.) költségtérítés bevétele
b.) vállalkozási bevétel
c.) bérleti díjbevétel
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
- Ingatlan értékesítésből származó bevétel
Hozam és kamatbevételek
Előirányzati maradvány igénybevétele
Bevételi mutatók
Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1 sor/ 1 sor x 100)
Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2 sor / 1 sor x 100)
Részesedések állománya év végén (Mérleg 17, 49 sorok összege)
Intézményfejlesztés
Ingatlanértékesítésből fejlesztésre fordított összeg
A vállalkozási bevétel aránya az intézményi saját bevételeken belül (1.2.1/b sor/1.2 sor x 100)
Teljesített kiadások összesen (98 űrlap 57. sor)
Mérlegadatok
Értékpapírok állománya év végén (Mérleg 18, 50 sorok összege)
10/b. sz. melléklet
a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Sorsz.Mérték-egység
2005. év 2008. év 2005=100%
1. M Ft 9 081,92 10 752,18 118,39%
1.1 M Ft 7 318,80 8 349,51 114,08%
1.1.1 M Ft 163,02 133,09 81,64%
1.1.2 M Ft 6 799,61 7 763,33 114,17%
a.) normatív támogatás összege M Ft 6 323,39 7 335,20 116,00%
b.) pályázati úton elnyert támogatás összege M Ft 350,32 321,34 91,73%
c.) megállapodás alapján juttatott támogatás M Ft 105,09 91,70 87,26%
1.1.3 M Ft 47,34 36,00 76,05%
1.1.4 M Ft 308,83 417,99 135,35%
1.2 M Ft 1 763,12 2 402,67 136,27%
1.2.1 M Ft 1 342,27 1 772,72 132,07%
1.2.2. M Ft 20,31 23,85 117,43%
2.
2.1 % 80,59% 77,65% 96,36%
2.1.1 % 92,91% 92,98% 71,56%
2.1.2 % 2,23% 1,59% 139,85%
2.2. % 19,41% 22,35% 101,60%
2.3 % 1,15% 0,99% 79,07%
3. M Ft 9 657,32 10 310,59 106,76%
Forrás:
Tanúsítványi adatszolgáltatás.
Az egyházi felsőoktatási intézmények
összegzett gazdálkodási adatai
Megnevezés
Intézményi bevételek
Támogatások
Alapítói támogatás
Támogatás a központi költségvetésből
Támogatás helyi önkormányzattól
Egyéb támogatás
Intézményi saját bevételek
Költségtérítés bevétele
Vállalkozási tevékenység bevétele
Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2.sor/1.sor)
Vállalkozási bevétel a saját bevételeken belül (1.2.2.sor/1.2.sor)
Intézményi ráfordítások, illetve kiadások
Bevételi mutatók
Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1.sor/1.sor)
Központi költségvetés támogatás részaránya a támogatáson belül (1.1.2.sor/1.1.sor)
Alapítói támogatás az összes támogatáson belül (1.1.1.sor/1.1.sor)
10/c. sz. melléklet
a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Sorsz.Mérték-egység
2005. év 2008. év 2005=100%
1. M Ft 6 783,77 5 424,57 79,96%
1.1 M Ft 1 827,81 1 948,37 106,60%
1.1.1 M Ft 3,74 0,00 0,00%
1.1.2 M Ft 1 786,43 1 901,52 106,44%
a.) normatív támogatás összege M Ft 1 541,82 1 495,15 96,97%
b.) pályázati úton elnyert támogatás összege M Ft 24,61 87,51 355,59%
c.) megállapodás alapján juttatott támogatás M Ft 220,00 314,86 143,12%
1.1.3 M Ft 3,00 12,89 429,67%
1.1.4 M Ft 34,64 32,96 95,15%
1.2 M Ft 4 955,96 3 318,38 66,96%
1.2.1 M Ft 3 311,84 2 448,90 73,94%
1.2.2. M Ft 1 270,72 544,97 42,89%
2.
2.1 % 26,94% 35,92% 133,30%
2.1.1 % 97,74% 97,60% 0,00%
2.1.2 % 0,20% 0,00% 0,00%
2.2. % 73,06% 61,17% 91,10%
2.3 % 25,64% 16,42% 366,69%
3. M Ft 2 494,89 3 001,84 120,32%
Forrás:
Tanúsítványi adatszolgáltatás.
A magán felsőoktatási intézmények
összegzett gazdálkodási adatai
Megnevezés
Intézményi bevételek
Támogatások
Alapítói támogatás
Támogatás a központi költségvetésből
Támogatás helyi önkormányzattól
Egyéb támogatás
Intézményi saját bevételek
Költségtérítés bevétele
Vállalkozási tevékenység bevétele
Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2.sor/1.sor)
Vállalkozási bevétel a saját bevételeken belül (1.2.2.sor/1.2.sor)
Intézményi ráfordítások, illetve kiadások
Bevételi mutatók
Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1.sor/1.sor)
Központi költségvetés támogatás részaránya a támogatáson belül (1.1.2.sor/1.1.sor)
Alapítói támogatás az összes támogatáson belül (1.1.1.sor/1.1.sor)
11. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
Az ÁSZ felsőoktatásra irányuló
ellenőrzései
218 Jelentés a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről 318 Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellen-
őrzéséről (1996-1997.) 0311 Jelentés a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának ellenőrzéséről (2003.
március) 0433 Jelentés a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzé-
séről (2004. július) 0440 Jelentés a központi költségvetésből kutatás-fejlesztési célokra fordított pénzeszkö-
zök hasznosulásának ellenőrzésről (2004. augusztus) 0503 Jelentés a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről
(2005. február) 0615 Jelentés a felsőoktatási állami intézmények ingatlangazdálkodásának ellenőrzésé-
ről (2006. június) 0741 Jelentés a felsőoktatás kollégium beruházási programjának ellenőrzéséről (2007.
október) 0915 Jelentés a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről (2009. június)
12. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
A rendszerellenőrzés végrehajtásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálatának szempontjai
Értékelés
Kérdés Igen Nem Részben
Megjegyzés
1. A helyszíni ellenőrzés minden szakasza a rendszerellenőrzés programjának megfele-lően valósult-e meg?
2. A számvevő a programban meghatározott feladatainak maradéktalanul eleget tett-e?
3. A számvevői jelentés tartalmazza-e a hely-színi ellenőrzés során felmerült feladatvál-tozást, illetve annak okát?
4. Amennyiben lényeges eltérés történt az ellenőrzési programhoz képest, ennek indokát vezetői szinten engedélyezték-e?
5.
Az ellenőrzési programban és/vagy az Igazgatóság éves ellenőrzési tervében meghatározott időráfordításoktól eltérő lényeges eltérést, ennek okát igazolták-e?
6. A helyszíni ellenőrzést végző számvevő:
6.1 Megértette-e az ellenőrzés célját és a részé-re meghatározott ellenőrzési feladatokat?
6.2
Megismerte-e az ellenőrzött rendszer, tevé-kenyég, program lényeges jellemzőit, célja-it és a célok teljesítése érdekében alkalma-zott eszközöket, a rendszer struktúráját, kockázatait?
6.3
Megismerte-e a szervezetben kialakult ellenőrzési rendszert, eljárásokat, módsze-reket és technikákat, a kontroll környeze-tet?
6.4 Az ellenőrzési célokhoz és feladatokhoz tartozó ellenőrzési bizonyítékok megszerzé-séhez megfelelő és hatékony:
6.4.1 ellenőrzési eljárásokat alkal-mazott-e?
6.4.2 ellenőrzési módszereket, tech-nikákat alkalmazott-e?
6.5 Végrehajtotta-e a kontrollok megfelelő vizsgálatát és értékelését?
6.6 Indokoltan és megalapozottan támaszko-dott-e mások – belső ellenőrzés, külső szak-értők – munkájára?
6.7. Igénybe vett-e a számítógéppel támogatott ellenőrzési technikákat?
2
Értékelés Kérdés
Igen Nem Részben Megjegyzés
7.
Az ellenőrzött rendszer, tevékenység vagy program – ellenőrzési programban megha-tározott szempontok szerinti – értékelésé-hez (a megállapítások, következtetések alátámasztásához) a számvevő:
7.1 A teljesítmény-kritériumok alkalmazásá-val végezte-e el az elemzéseket?
7.2 A begyűjtött ellenőrzési bizonyítékok:
7.2.1 Elegendőek?
7.2.2 Relevánsak (tárgyhoz tartozó)?
7.2.3 Az ellenőrzött időszakra vo-natkoznak?
7.2.4 Megbízhatóak (hiteles)?
7.3 A begyűjtött ellenőrzési bizonyítékok alap-ján megtörtént-e:
7.3.1 Azok részletes kiértékelése?
7.3.2 A vonatkozó és lényeges meg-állapítások és következtetések kialakítása?
7.3.3 A bizonyossági szint meghatá-rozása?
7.3.4 Indokolt esetben a személyes felelősség felvetését alátámasz-tó körülmények tisztázása?
7.4 A számvevő által összeállított ellenőrzési dokumentáció:
7.4.1 Átfogó és részletes-e?
7.4.2 Az ellenőrzési bizonyíték:
7.4.2.1 Releváns (tárgyhoz tartozó)?
7.4.2.2 Ellenőrzött időszakra vonatko-zik-e?
7.4.2.3 Megbízható-e?
7.4.2.4 Elegendő-e?
7.4.2.5 A strukturált kérdésfa bontá-sának megfelelően támasztja-e alá a megállapításokat?
7.4.3
Tartalmazza-e a lefolytatott vizsgálati eljárásokra, művele-tekre, azok terjedelmére, jelle-gére és ütemezésére vonatkozó információkat?
7.4.4
Tartalmazza-e az olyan jelen-tős ügy dokumentumait, fel-jegyzéseit, amelyekre a szám-vevő szakmai döntés alapo-zott?
7.4.5
Alkalmas-e az ellenőrzési ered-mények (az egyes megállapítá-sok, következtetések) igazolásá-ra?
3
Értékelés
Kérdés Igen Nem Részben
Megjegyzés
7.4.6
Az ellenőrzési eljárásokra, műveletekre vonatkozó ténye-ket, adatokat, információkat, hitelt érdemlő formában (írá-sos és/vagy elektronikus, és/vagy egyéb adatformátum-ban) tartalmazza-e?
7.4.7 Tartalmazza-e az azonosítás-hoz szükséges hivatkozásokat?
7.4.8
Tartalmazza-e a személyes felelősség felvetését megalapo-zó, a bizonyításhoz nélkülöz-hetetlen dokumentumok hite-lesített másolatait?
8. Az előző pont részletes értékelése alapján az ellenőrzési dokumentáció alkalmas-e az elvégzett ellenőrzés rekonstruálására?
9. A helyszíni ellenőrzés a programban meghatározott időkeretek között való-sult-e meg?
10.
A számvevői jelentéstervezet az ellenőr-zött rendszerre (tevékenysége, program-ra) vonatkozóan az ellenőrzési program-ban foglalt szempontoknak megfelelő megállapításokat:
10.1 Teljes körűen tartalmazza-e?
10.2 Az ellenőrzési eredmények elemzése, értékelése, felülvizsgálata alapozza-e meg?
10.3 Tárgyszerűen, szakmailag megalapozott véleményként tartalmazza-e?
10.4 Érthetően, egyértelműen mutatja-e be?
10.5 Tartalmazza-e a hivatkozásokat, a meg-állapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokat?
10.6 Figyelembe vette-e a munkaértekezleten elhangzott módosításokat, javaslatokat?
10.7 Hitelesen tartalmazza-e az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó tényeket, adato-kat?
10.8 Tükrözi-e az ellenőrzési események igazo-lását?
10.9 A programban meghatározott teljesít-mény-kritériumok segítségével végezte el az elemzéseket?
11. Az egyes ellenőrzési megállapítások ré-szeként a számvevői jelentés-tervezet:
11.1 Objektíven bemutatja-e a tényhelyzetet?
11.2 Pontosan hivatkozik-e az ellenőrzési krité-riumokra?
4
Értékelés
Kérdés Igen Nem Részben
Megjegyzés
11.3 Meghatározza-e a tények és a követel-mények közötti lényeges eltéréseket?
11.4 Bemutatja-e az eltérések ok-okozati ösz-szefüggéseit?
11.5 Értékeli-e a lényeges eltérések bekövetke-zett vagy várható hatását?
12.
A számvevői jelentéstervezet tartalmaz-za-e a megfelelő hivatkozásokat a meg-állapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokra?
13.
A számvevői jelentéstervezetben a példa-ként leírt esetek, jelenségek és az ábrák, táblázatok megfelelően szemléltetik-e azokat a tényeket, amelyekre a megálla-pítások vonatkoznak?
14. Indokolt esetben a számvevői jelentéster-vezet tartalmazza-e a személyes felelős-ség felvetését?
15.
Felelősség felvetése esetén a tények, a követelmények, az eltérések és a hatások mellett a számvevői jelentés-tervezet tartalmazza-e:
15.1
A felelősként megjelölt személy felelőssé-gi körét megállapító jogszabály és/vagy belső szabályzat, és/vagy munkaköri leírás pontos hivatkozását?
15.2
A megállapított eltérés (lényeges hiba, hiányosság, szabálytalanság, mulasztás) és a felelősként megjelölt személy vétkes magatartása közötti közvetlen oksági összefüggést?
16. A számvevői jelentéstervezet összegző megállapításai és következtetései tartal-mazzák-e:
16.1 Az ellenőrzés megállapításainak össze-foglalását?
16.2 A legfontosabb következtetéseket?
16.3 A lényeges szabálytalanságokat, jogsér-téseket, mulasztásokat?
16.4 Az összegző megállapításokat, következ-tetéseket, ezeket alátámasztják-e a jelen-tés-tervezet részletes megállapításai?
17. A számvevői jelentés-tervezet:
17.1 A teljesítmény-kritériumoknak megfelelő megállapításokat?
17.1.1 Tárgyszerűen és egyértelműen mutatja-e be?
17.1.2 Hivatkozik-e a teljesítmény-követelményekre?
5
Értékelés
Kérdés Igen Nem Részben
Megjegyzés
17.1.3 Az elemzéseket, értékeléseket kérdőívek, tanúsítványok ala-pozzák-e meg?
17.1.4
A megállapításokhoz kapcso-lódnak-e táblázatok, ábrák, esettanulmányok, az összeha-sonlítás módszere?
17.1.5 Alkalmazták-e az interjúkészí-tés, fókuszcsoport, ötletcsoport módszerét?
17.2 Felépítése, szerkezete megfelel-e az ÁSZ szakmai szabályainak?
17.3
Megállapításainak sorrendje igazodik-e az ellenőrzési program szempontjai, illetőleg a logikai összefüggések szerinti sorrendhez?
17.4 Tömören, lényegre törően tartalmazza-e a megállapításokat és a megalapozó bizonyítékokat, hivatkozásokat?
17.5 Megállapításai közérthetőek és világo-sak-e?
17.6 A jelentés-tervezet megírásakor betartot-ta-e a sablon alkalmazására vonatkozó előírásokat?
Első szintű felülvizsgálat: Intézkedési javaslat*: A számvevői jelentés-tervezet a jelzett hiányosságok kijavítása után küldhető / ismételt felülvizsgálat után küldhető a II. szintű felülvizsgálatra. A felülvizsgálatot végezte: Időpont: Aláírás: Második szintű felülvizsgálat: A felülvizsgálat értékelése*: az egyeztetés eredményesen megtörtént, a számvevői jelentés-tervezet az ÁSZ szakmai követelményeinek megfelel / nem felel meg / részben felel meg. Intézkedési javaslat*: a számvevői jelentés-tervezet átadható / nem adható át, mivel ismé-telt első szintű felülvizsgálat és kiegészítés szükséges az ÁSZ szakmai követelményeinek megfelelőség biztosítása érdekében. A felülvizsgálatot végezte: Időpont: Aláírás: Megjegyzés: * a nem megfelelő megállapításrész törlendő
Függelékek a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
FÜGGELÉKEK
1. sz. függelék a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
A FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSE, MINT NEMZETSTRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS
Az a felismerés, hogy a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés a gazdasági verseny-képesség motorjai az erősödően tudásalapú globális gazdaságban, minden ed-diginél fontosabbá tette a magas szintű felsőoktatást, és a felsőoktatási szakpo-litika nemzeti tervekben elfoglalt szerepének növekedését eredményezte. A fel-sőoktatás a humán tőke képzése, a tudásforrások építése, a tudás terjesztése és használata, valamint a tudás fenntartása területein járul hozzá hazánkban és az Európai Unió tagállamaiban egyaránt a társadalmi gazdasági fejlődéshez.
1. A VIZSGÁLANDÓ TERÜLET BEMUTATÁSA
1.1. Felsőoktatás az EU-ban
Az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról szóló Római Szerződés még egy szót sem ejtett az oktatásról, amelyet kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó ágazatnak tekintett. Az 1957 óta eltelt közel fél évszázad alatt világmé-retekben, és az időközben 15, majd 27 országot tömörítő államközösséggé duz-zadt Európai Unión belül is olyan mélyreható társadalmi, gazdasági, technoló-giai és kulturális változások mentek végbe, amelyek gyökeresen megváltoztat-ták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott tudomá-nyos, közpolitikai gondolkodást és felfogást. A legjelentősebb fejleményeknek a nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító ún. globalizáció, a viharos tempójú tudományos-technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági, kulturális kihatásai minősülnek. A globalizáció kiélezte a gazdasá-gi, technológiai versengést, a tudomány és a technológia vívmányainak mi-előbbi gyakorlati alkalmazását a gazdasági növekedés, a jólét közvetlen hajtó-erejévé változtatta. Felértékelték a tudás, a készségek és az alkalmazkodó kész-ség eredőjének tekinthető emberi erőforrás minőségét, amely a versenyképesség meghatározó alkotóeleme. A versenyképes és a folyamatosan megújulásra ké-pes tudás elsődleges forrása az oktatás és a képzés. Az oktatási, képzési rendsze-rek minőségével, hozzáférhetőségével és hatékonyságával kapcsolatos kérdések nemzetállami ügyből közösségi szintű problémákká nőttek.
Az Európai Tanács 2000. év márciusi lisszaboni csúcsértekezlete azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamiku-sabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, ahol a tartós gazdasági növe-kedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A stratégia és így az egész életen át tartó tanulás megvaló-sításában az Európai Unió kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, képzésnek. A nyitott koordinációs módszer jegyében a tagállamok közötti szélesebb körű együttműködés területeit és az európai oktatási, képzési rendszerek konkrét számszerűsített céljait az Oktatás és Képzés 2010 elnevezésű 10 évre szóló mun-kaprogram jelölte ki.
Az Európai Unió a felsőoktatás terén a lisszaboni stratégiai célok megvalósítá-sának a garanciáját az Európai Felsőoktatási Térség megteremtésében jelölte
2
meg, amely a Bolognai Nyilatkozattal összhangban biztosítani fogja az euró-pai felsőoktatási rendszerek kompatibilitását és átjárhatóságát, és javuló szín-vonalának köszönhetően nemzetközi szinten növelni fogja vonzerejét.
A Bolognai Nyilatkozat, amelyet 1999 júniusában az oktatási miniszterek írtak alá, a Közösség gazdasági fejlődése érdekében, az oktatási piac vonzerejét nö-velve, az Európai Felsőoktatási Térség kialakítását jelölte meg elérendő célként. Az Európai Közösségben a „munkaerő szabad áramlása” a négy alapszabad-ság egyikeként az Európai Felsőoktatási Térségben kívánta biztosítani az okta-tóknak, kutatóknak és hallgatóknak a mobilitást, amely az együttműködés alapja és az innováció, a gazdasági fejlődés ösztönzője.
A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb 16) ön-ként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják, így az egyes or-szágok felsőoktatási rendszerei az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhat-nak. A legfontosabb célkitűzések közé tartozik a könnyen áttekinthető és össze-hasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése, az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer be-vezetése, a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése. Célkitűzései közé tartozik továbbá összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.
Az Oktatás és Képzés 2010 program fontos részét képezi a szakképzés eu-rópai szintű fejlesztésének. A 2002. évi Koppenhágai nyilatkozatban foglaltak-kal összhangban a szakképzés kapcsán a legfontosabb cél a szakképzés minő-ségének javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárható-ságának és átláthatóságának a biztosítása és az ehhez szükséges eszközök ki-dolgozása és egyetemes bevezetése1.
1.2. Felsőoktatás Magyarországon
A magyar felsőoktatási rendszerben a képzés – a 2005. évi felsőoktatási törvény hatálybalépését követően – képzési szintek és tagozatok szerint felsőfokú szak-képzés, főiskolai szintű képzés, egyetemi szintű, alap, mester, osztatlan, doktori képzés és szakirányú továbbképzés keretében folyik, nappali esti, levelező és távoktatás formában. A hallgatók tanulmányaikat államilag támogatott vagy költségtérítéses rendszerben végzik. A felsőoktatási intézmények fenntartók sze-rint állami, egyházi és magán, illetve alapítványi intézményekre oszlanak. Az állami fenntartású intézmények költségvetési szervként, a magán és alapítvá-nyi felsőoktatási intézmények közhasznú szervezetként vagy gazdasági társa-ságként, az egyházi felsőoktatási intézmények a rájuk vonatkozó sajátos szabá-lyok alapján működnek. A felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási, szerve-zeti és működési, gazdálkodási autonómiával rendelkeznek. Nyilvántartásaikat a működés formája szerint rájuk vonatkozó szabályok szerint vezetik.
1 Az Európai Unió és az oktatás-képzés – OKM honlap.
3
Az új felsőoktatási törvény hatálybalépését követően az intézmények száma nem változott. A 2008/2009-es tanév adatai alapján a felsőoktatási rendszer-ben 71 intézmény működött 173 karral. Az intézmények fenntartók szerinti megoszlása 30 állami (18 egyetem, 12 főiskola), 26 egyházi (5 egyetem, 21 fő-iskola), 15 magán, illetve alapítványi (2 egyetem, 13 főiskola) volt. Az állami fenntartású intézmények részaránya 43%, a karok tekintetében 74% volt.
A 2008/2009. tanévben a hallgatók száma 381 019 fő volt, ebből nappali tago-zaton 242 928 fő, levelező tagozaton 111 100 fő, távoktatásban 19 920 fő, esti tagozaton 7071 fő vett részt. Az összes hallgatók 86,3%-a állami, 5,9%-a egy-házi, 7,8%-a magán, illetve alapítványi fenntartású intézményekben folytatta tanulmányait. Az államilag támogatott hallgatók száma 211 711 fő, amely az összes hallgató 55,6%-a volt. A 2005. évhez viszonyítva a hallgatók száma 10,2%-kal (43 142 fő) csökkent, az államilag támogatott képzésben résztvevők-nél ez az arány 2,2% (4752 fő) volt. Képzési szintek és tagozatok szerint az ösz-szes hallgató 4,1%-a felsőfokú szakképzésben, 15,6%-a főiskolai, 16,5%-a egye-temi, 50,3%-a alap, 1,8%-a mester, 5,3%-a osztatlan, 1,8%-a PhD és DLA kép-zésben, 4,6%-a szakirányú továbbképzésben vett részt.
A felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a fenn-tartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei biz-tosítják. A felsőoktatás költségeihez hozzájárulhat a szakképzési hozzájárulás-ról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett. A felsőoktatási intézmény sa-ját bevételéből köteles fedezni az annak megszerzésével kapcsolatos költsége-ket, ráfordításokat. Az állami támogatások három csatornán keresztül jutnak el az állami felsőoktatási intézményekhez: a normatív finanszírozás rendszeré-ben, pályázati úton és megállapodások alapján nyújtott támogatások kereté-ben. A pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg.
A felsőfokú intézményekben folyó képzésre 2008. évben 231,1 Mrd Ft költségve-tési támogatást fordítottak, amely a GDP 1%-át tette ki. Az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás közel 0,7 M Ft volt. A költségvetési támogatásokból az ál-lami felsőoktatási intézmények 216,0 Mrd Ft-tal, az egyházi felsőoktatási in-tézmények 11,3 Mrd Ft-tal, az alapítványi felsőoktatási intézmények 3,2 Mrd Ft-tal, a gazdasági társaságok által fenntartott felsőoktatási intézmé-nyek 0,7 Mrd Ft-tal részesültek. A felsőoktatási törvény szerint történő új rend-szerű, háromelemű normatív finanszírozás bevezetésének időpontja 2007. ja-nuár 1-jéről 2008. január 1-jére módosult.
1.3. Kutatás-fejlesztés helyzete (KSH adatai alapján)
A modern felsőoktatási intézmények a képzés mellett a kutatás-fejlesztés és in-nováció színterei is. Egy ország tudományos kutatásának jelentős része a felső-oktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió evidenciaként tekinti a felső-oktatás és kutatás összekapcsolódását.
Az Európai Tanács 2006. márciusi ülésén meghatározott prioritások között vál-tozatlanul szerepel a kutatás-fejlesztés. Minden tagország jelentős erőfeszítése-
4
ket tett és tesz arra, hogy e területen minél nagyobb előrelépést sikerüljön elér-nie. Az országos K+F célkitűzéseket a kormányprogramok rögzítik.
A kormányzat 2006-2010. évi programjában feladatának tekinti a vállalati kuta-tás-fejlesztés és innováció támogatását, innováció-barát jogi és gazdasági kör-nyezet kialakítását állami források szabályait és intézkedéseit. A programokban kiemelten támogatják a fenntartható fejlődést szolgáló anyag- és energia haté-kony megoldások kidolgozását és alkalmazását. Célkitűzésként szerepelt a válla-latok emberi erőforrás igényét kielégítő szakképzés megteremtése, valamint a gyakorlatorientált doktori képzés. Ösztönzik a mobilitást: a nemzetközi tapaszta-latszerzést, a vállalatok és kutatóhelyek közötti szakemberáramlást, a tehetséges kutatók hazatérését, valamint kiemelkedő külföldi kutatók magyarországi K+F tevékenységét. Támogatják a felsőoktatás, a Magyar Tudományos Akadémia és az alapítványi kutatóhelyek együttműködését, az átjárhatóság növelését. A Kor-mány szükségesnek látja a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs intéz-ményi rendszer továbbfejlesztését annak érdekében, hogy növekedjen az intéz-mények nemzetközi kiválósága és az üzleti hatékonysága.
Az uniós célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re érjék el a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia. Az Európai Unió tagországainak kuta-tás-fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy száza-lékponttal elmaradnak (2007-ben az átlag 1,83% volt). Magyarországon 2007-ben a K+F ráfordítások növekedésében némi visszaesés tapasztalható, a GDP-hez viszonyított aránya 1%-ról 0,97%-ra mérséklődött. Mindez alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatásban működő kutatóhelyek K+F ráfor-dításainak csökkenéséből adódott; a vállalkozási szektor ráfordításai 7,7%-kal nőttek.
A kutatóhelyek száma 1,9%-kal nőtt, a K+F-ben foglalkoztatottaké azonban 1,8%-kal csökkent. 2007-ben összesen 2840 egység foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, 1,9%-kal több mint egy évvel korábban. Változatlanul a felsőokta-tásban működött a legtöbb kutatóhely: 1496, ez azonban 56-tal kevesebb a 2006. évinél. A kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 11-gyel, a vállalkozási kutatóhelyeké 98-cal emelkedett. Ezzel a kutatóhelyek szek-torok szerinti összetétele is módosult: a vállalkozások részaránya érzékelhetően, az államháztartási kutatóhelyeké kismértékben nőtt a felsőoktatás rovására.
A publikációs tevékenység hagyományosan a felsőoktatási intézmények-ben a legélénkebb, ahol a 100 kutatóra jutó magyar nyelvű könyvek száma 74 volt, 21-gyel több az egy évvel ezelőttinél, és 41-gyel több, mint a sok esetben főtevékenységként K+F-el foglalkozó állami kutatóhelyek esetében. Az üzleti szektorban a legalacsonyabb a fajlagos mutatók értéke, de ez folyamatosan emelkedik, ahogy a megjelent publikációkból is mind jelentősebb a szektor ré-szesedése: 2006-ban az összes könyv 1,5%-a, 2007-ben már 2,7%-a íródott vál-lalkozási kutatóhelyen.
A szabadalmi bejelentések számának csökkenése tovább folytatódott. 2007-ben 791 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés történt, 14,4%-kal kevesebb az előző évinél. A külföldről származó bejelentések száma a felére esett; a hazaiak esetében 4,1%-os csökkenés következett be.
5
Az új felsőoktatási törvény a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása céljá-ból rendelkezik a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás nevelésről. Előírja a felsőoktatási intézmények számára kutatási-fejlesztési stratégia készítését, amelyben meg kell tervezni a kutatási programokat, a pályázati eljárási ren-det, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködéssel kapcsolatos teendő-ket, a tudományos eredmények hasznosításának módját. A tudományos élet-ben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységé-hez kapcsolódó egyetem kutatóegyetem minősítést kaphat. A felsőoktatási in-tézmények tudományos kutatási tevékenységét nyolcévenként a Magyar Felső-oktatási Akkreditációs Bizottság értékeli.
A kutatás-fejlesztés állami finanszírozása döntően kétcsatornás rendszerű, a tudományos célú normatív állami támogatáson és a program-pályázati rend-szeren alapul. Ez utóbbi támogatás több országos és ágazati célprogramból tör-ténik (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap), amelynek nyomán egy intézet vagy kutatóhely számos for-rásból részesülhet nyertes pályázatok esetén.
2. AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY MEGALAPOZOTTSÁGA, ÖSSZHANG-
JA A FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJAIVAL
A Bolognai szerződésből hazánkra háruló feladatok teljesítése érdekében, az Oktatási Minisztérium 2002 szeptemberében indította el a Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez (CSEFT) projektet, melynek eredmé-nyeként 2003. év végére került véglegesítésre „A magyar felsőoktatás moderni-zációját az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozását célzó felsőokta-tás fejlesztés koncepciója” című vitaanyag, amelyet a tárca a felsőoktatási re-form szakmai alapdokumentumaként kezelt.
A vitaanyag a felsőoktatás reformját határozta meg célként, amelynek megva-lósítási területei az akadémiai, az intézményi, az irányítási rendszeri, a finan-szírozási reformok, megvalósításukat a 2006/2007. tanévben határozták meg2
Az akadémiai reform célja egy horizontálisan és vertikálisan is tagolt, világos és átjárható képzési struktúra létrehozása. Vertikálisan az egymásra épülő, alap-helyzetben 3 éves (180 kredites) alapképzési, 2 éves (120 kredites) mesterképzési és 3 éves (180 kredites) doktori ciklusokkal és ehhez illeszkedő felsőfokú szakkép-zés rendszere. Horizontálisan 12-15 nagy képzési terület, 25-30 képzési ág és 80-100 alapszak meghatározása. A képzési struktúrában a vertikális és horizontális mozgásokat a szerkezet hazai és nemzetközi összhangja alapján a kredit-elismerés és beszámítás elve alapján kell biztosítani.
Az intézményi reform az intézményrendszer szektor semleges átalakítását, az állami felsőoktatási intézmények átalakítását (alternatívaként módosított költ-ségvetési státusz vagy közhasznú társaságok 2005-től), az intézményi autonómia, az irányítási rendszer átalakítását (Irányító Testületek (IT) létrehozása, az aka-démiai és szervezetvezetési feladatok szétválasztása), az infrastruktúra és intéz-
2 „A magyar felsőoktatás modernizációját az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás fejlesztés koncepciója”című vitaanyag
6
ményi szolgáltatások (oktatást kiegészítő és kísérő) fejlesztését, az intézmény pol-gárainak jogállása és érdekérvényesítési lehetőségeinek kialakítását tartalmazza.
Az állami irányítási rendszer reformja keretében az állami feladatok meg-fogalmazása és az intézményrendszer működtetésének (intézményfenntartói, tu-lajdonosi, szolgáltatói és megrendelői feladatok újradefiniálása), a testületi dön-tési rendszernek (FTT, MAB, MRK), a fenntartókra és az intézményekre bízott dön-tések körének átalakítása történik.
A finanszírozási rendszer reformja az állami finanszírozási csatornák meg-határozását, a tehermegosztást, a háromcsatornás (képzési, fenntartói, tudomá-nyos) normatív finanszírozási rendszer, a pályázati források elosztási rendszeré-nek, a re strukturálás és intézményfejlesztési rendszer (teljesítmény mutatókhoz kötött), a hallgatói támogatási rendszer kialakítását tartalmazza.
A vitaanyag alapján készült el „A Magyar Universitas Programról, va-lamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról” című dokumentum, amely meghatározta az új felsőoktatási törvény fontosabb célkitűzéseit, eleme-it.
A program főbb céljai a képzési szerkezet, a minőségpolitika és minőségfejlesztés, az intézmények alapítása, jogállása és belső irányítása, az ágazati irányítás, fenntartói irányítás, hatósági jogkörök, az állami finanszírozás és intézményi gazdálkodás rendszerének átalakítása. A hallgatók helyzetének javítását, az ok-tatói jogállás és bérrendszer várható reformját, a kutatás-fejlesztési expanziót, valamint a törvény kapcsolódását a megvalósítást támogató fejlesztési progra-mokhoz (nemzeti fejlesztési terv, infrastruktúra program magántőke bevonásá-val, regionális operatív program).
Az előterjesztés alapján a Kormány 1068/2004. (VII. 9.) határozatával elfogad-ta a Magyar Universitas Program koncepcióját és új felsőoktatási törvény meg-alkotását rendelte el3.
A Magyar Universitas Program célkitűzéseinek részét képezi a magántőke be-vonásával 2005-2008 között megvalósítandó infrastruktúra-fejlesztési program. Ennek elemei között szerepel az új diákotthoni férőhelyek létesítése és a meglé-vő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése. A felsőoktatás oktatás-képzési és kuta-tási alapfeladatai megfelelő színvonalú ellátása igényli az infrastrukturális fel-tételek, az ingatlangazdálkodással összefüggő feladatok magas szintű biztosítá-sát.
Az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés újszerű formáinak alkalmazását a 2098/2003. (V.29.) Korm. határozat tette lehe-tővé. A PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban a közbeszerzési pályáza-ton nyertes magánbefektetők saját forrásból/vagy bankhitelből megvalósítják a beruházásokat, majd üzemeltetik a létesítményeket. A felsőoktatási intézmények hosszú távú szerződés alapján bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek, amelyek bizto-sítják a magánbefektetők számára a beruházási és üzemeltetési ráfordítások megtérülését. A szerződéses futamidő elteltével a felek megállapodásától függően
3 Előterjesztés a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új fel-sőoktatási törvény koncepciójáról 2004. június.
7
a beruházási ráfordítások megtérülése miatt alacsonyabb szolgáltatási díj ellené-ben folytatódik a szolgáltatás, vagy a létesítmény állami tulajdonba kerül.
Az államreform megvalósításáról szóló 1061/2006. (VI.15.) Korm. határozat az oktatást azon közszolgáltatások közé sorolta, ahol mélyreható és rendszer-szemléletű átalakításokat szükséges megvalósítani, amelynek célja a fenn-tartható finanszírozás biztosítsa, a minőség javítása és a hozzáférés igazságo-sabbá tétele.
3. A FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSA
3.1. Az új felsőoktatási törvény
Az Országgyűlés 2005. november 29-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt, amely átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változásokat. A törvény a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvényt váltotta fel, amely elfogadását követően harminc alkalommal került módosítására.
Az új felsőoktatási törvény a felsőoktatás feszültségeinek oldásához és felsőok-tatásunk európai közösségi vállalásainak teljesítéséhez kívánta megteremteni a jogi környezetet. A törvény kapcsolódik az Európai Közösség joganya-gához. A Római Szerződés alapján a felsőoktatás tartalmával, szervezeti fel-építésével kapcsolatos kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és e tárgykörben nincs jogharmonizációs kötelezettség. A magyar felsőoktatás azonban az európai egyetemek Magna Chartájának (1988), a Közösség nem-zetközi egyezményeinek aláírásával elkötelezte magát az európai felsőoktatás értékei mellett, és a törvényt a megállapodásokkal összhangban kellet megal-kotni.
Ennek érdekében kell biztosítani az oklevelek, a végzettségek összehasonlítha-tóságát, a képzési rendszerben az egymással illeszkedő többciklusú képzési szerkezet bevezetését, az összemérhetőséget és az átválthatóságot biztosító kredit alapú képzést, valamint a képzési tartalmakban az európai dimenziók megjelenítését, a közös képzések indítását, a minőségfejlesztés intézményi, nemzeti és közösségi szintjeinek kiépítését, összehangolását.
Az Európai Felsőoktatási Térség az egész életet átfogó tanulást és a felnőttokta-tásban felsőoktatás szolgáltató feladatának erősítését, a felsőoktatás-, kutatás-, gazdaság- és társadalomfejlesztés érdekében történő együttműködés lehetőségét kívánta megteremteni.
A törvény szektorsemlegesen kívánta szabályozni a felsőoktatási rendszer működését. Ennek megfelelően széleskörűen biztosítja a felsőokta-tási intézmény létesítésének jogát. Ez megkívánta, hogy minden felsőoktatási intézmény tekintetében meghatározásra kerüljenek azok a jogok és kötelezett-ségek, amelyek fenntartótól függetlenül megilletnek, illetve terhelnek vala-mennyi felsőoktatási intézményt. A törvény minden felsőoktatási intézmény ré-szére azonos jogokat kívánt biztosítani a szakmai, az igazgatási és a gazdasági döntések meghozatalában. Eltérés mutatkozik azonban az állami felsőoktatási
8
intézmények körénél, ahol az állam által rendelkezésére bocsátott vagyoni esz-közök miatt szigorúbb gazdálkodási szabályozás került meghatározásra. Ennek indoka, hogy a szabályozás nem avatkozik be azokba a vagyoni viszonyokba, amelyekben nem az állam a tulajdonos.
A törvény egyértelműen kívánta meghatározni a döntéshozatal szint-jeit. Az állam mellett korábban megjelent más intézményfenntartók miatt szükségessé vált a felsőoktatási intézmények létrehozásával, működtetésével kapcsolatos döntések körében az állami szerepkörök szétválasztása, attól füg-gően, hogy azok gyakorlására a közhatalmi funkciók alapján vagy intézmény-fenntartói szerepkörben kerül sor. A törvény valamennyi intézményfenntartó részére azonos jogosítványokat biztosít az intézmény létesítésében, feladatai-nak meghatározásában, az intézmény működésével kapcsolatos döntésekben, mindemellett deklarálja azt a fenntartói kötelezettséget, hogy biztosítania kell a működés megkezdéséhez és a folyamatos feladatellátáshoz szükséges feltéte-leket. Ez a fenntartói kötelezettség nem nélkülözheti azt a jogot, hogy a fenn-tartó határozza meg a felsőoktatási intézmény feladat-ellátási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó leghatékonyabb működési rend kialakításának alapelveit. Ugyanakkor rendelkezik a közhatalmi és ágazati irányításból adódódó felada-tok ellátásáról.
3.2. A törvény céljai
A törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogi garanciák megteremtése. A tanuláshoz való jog alapján a Ma-gyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felső-oktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá te-szik a felsőfokú tanulmányokra. A tanítás, a kutatás és a művészeti élet sza-badsága a felsőoktatásban a felsőoktatási intézmények autonómiáján keresztül valósul meg. A törvény céljait az alábbiakban jelölte meg:
A) megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmény a tör-vényben biztosított autonómia szerint működhessék, biztosítsa az autonó-mia gyakorlásában való részvételt az oktatók, a kutatók és a hallgatók szá-mára;
B) a magyar felsőoktatásnak az Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedéséhez szükséges keret-feltételek megteremtése, regionális dimenziójának erősítése;
C) a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása, feltételeinek biztosítása; megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, erősíteni a magyar felső-oktatás és a nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsőokta-tási intézmények a kutatás-fejlesztés egyik legjelentősebb bázisát képezzék;
D) a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősí-tése, valamint programjaiban és működésében a fenntartható fejlődés
9
biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetíté-se;
E) az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének szélesítése;
F) a kiemelkedő képességgel rendelkezők tudományos szintű felkészítése, hogy a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom lét-rejöttéhez;
G) a hallgatók felkészítése a nemzeti, az európai és az egyetemes érté-kek megismerésére, vállalására, az általános műveltség elmélyítésére, az autonóm gondolkodásra, a szociális- és moráliskérdések iránt nyitott gondol-kodásra, a civil társadalommal való együttműködésre, a szakmai és értelmi-ségi hivatás iránti elkötelezettségre;
H) a hallgatók és az oktatók jogainak, valamint kötelességeinek meg-határozása;
I) az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szem-pontjainak érvényesítése a felsőoktatásban;
J) a képzési szerkezet átalakításával lehetővé tenni a – hallgató munkaerő-piaci megjelenését biztosító – szakképzettség rövid képzési idő alatt történő megszerzését, a kimagasló képességűek részére a magasabb szintű tanul-mányok folytatását, további végzettség, szakképzettség megszerzését;
K) a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények szaksze-rű, hatékony, törvényes működéséhez, gazdasági önállóságához szükséges jogi feltételek meghatározása, a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködési képességének erősítése;
L) a felsőoktatás finanszírozási rendszerének szabályozása oly módon, hogy az elősegítse az intézményrendszer és az egyes intézmények ésszerű, a leghatékonyabb működést biztosító, finanszírozható átalakulását, a verseny-képes, magas színvonalú képzés érdekében a felsőoktatási intézmények haté-kony működését, az állami költségvetés mellett külső források bevonását;
M) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intéz-mények a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére.
A sok elemet tartalmazó célrendszer bonyolult szabályozási környezet kialakí-tását teszi szükségessé, amely a különböző társadalmi, gazdasági hatások eredményeként gyakori változtatásoknak van kitéve.
2. s
z. f
ügg
elék
a f
első
okta
tásr
a i
rán
yuló
ren
dsze
r-el
len
őrzé
si S
egéd
leth
ez
Mon
itor
ing.
- - -Sz
erve
zeti
és
mű
ködé
si r
end.
Tá
rgyi
fel
téte
lek.
Szel
lem
i er
őfor
ráso
k.In
tézm
ényi
m
inős
égfe
jles
ztés
i p
rogr
am
ok.
és s
zin
tjei
a f
első
ok
tatá
sba
n
Ága
zati
min
őség
fejl
eszt
ési
célo
k.
Köz
éptá
vú f
ejle
szté
si t
erv.
A f
első
okta
tási
tör
vén
y sz
ab
ály
ozá
sa.
A s
zakm
ai
mű
ködé
st, a
ga
zdá
lkod
ást
, a
fin
an
szír
ozá
st é
rin
tő k
orm
án
y- é
s m
inis
zter
i re
nde
lete
k, h
atá
roza
tok
enge
dély
ezés
e, d
önté
s, u
tasí
tás.
Bel
ső e
llen
őrzé
s.
Kü
lső
elle
nőr
zés.
Kon
trol
ltev
éken
ység
ek (
OK
M, M
AB
, FT
T, M
RK
)
Há
ttér
inté
zmén
yek.
Tá
rgyi
és
info
rma
tika
i fe
ltét
elek
.In
form
áci
óren
dsze
r (F
IR,
bes
zám
olta
tás)
.
Info
rmá
ciór
ends
zer
(FIR
, b
eszá
mol
ási
ren
dsze
r).
Ku
tatá
si t
erv.
Hu
má
ner
őfor
ráso
k.
Inté
zmén
yfej
lesz
tési
ter
v.
Ku
tatá
s-fe
jles
ztés
i és
in
nov
áci
ós s
tra
tégi
a.
SZM
SZ r
észe
i:
Fogl
alk
ozta
tási
kö
vete
lmén
yren
dsze
r.
Inté
zmén
yi g
azd
álk
odá
s sz
ab
ály
ozá
sa.
Ha
llga
tói
köve
telm
ényr
ends
zer.
Pén
zügy
i er
őfor
ráso
k.
A d
ön
tésh
ozó
i b
eava
tko
záso
k r
end
szer
e
I. Á
lla
mi/
fen
nta
rtó
i ir
án
yítá
s
Fels
őokt
atá
si s
tra
tégi
a.
Sza
bá
lyo
zás
Erő
forr
áso
kE
llen
őrz
és
Pén
zügy
i er
őfor
ráso
k.K
ontr
ollk
örn
yeze
t (á
lla
mi
ha
tásk
örök
meg
oszt
ása
).
Cél
ok
Bel
ső k
on
tro
ll
Okt
atá
s-ké
pzé
s -
kuta
tás-
fejl
eszt
és -
ga
zdá
lkod
ás
- b
eru
há
zás-
felú
jítá
s.
Hu
má
ner
őfor
ráso
k.
Mon
itor
ing
(pl.
DPR
).
Koc
káza
tért
ékel
és, -
keze
lés.
Bel
ső e
llen
őrzé
s.
Kü
lső
elle
nőr
zés
(ÁSZ
, á
gaza
ti, h
ató
sági
, fe
lügy
elet
i, f
enn
tart
ói).
II. Fe
lső
ok
tatá
si i
nté
zmén
yren
dsz
er
Kon
trol
lkör
nye
zet
(mű
ködé
si s
tílu
s,
ha
tásk
örök
).
Koc
káza
tért
ékel
és, -
keze
lés.
Kon
trol
ltev
éken
ység
ek (
FEU
VE,
GT
, Sz
ená
tus
mű
ködé
se).
3. sz. függelék a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
AZ INTÉZMÉNYEK FENNTARTÓK SZERINTI FELSOROLÁSA
(A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK)
I. Állami felsőoktatási intézmények
1. Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest) – BCE 2. Budapesti Gazdasági Főiskola (Budapest) – BGF 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest) – BME 4. Budapesti Műszaki Főiskola (Budapest) – BMF 5. Debreceni Egyetem (Debrecen) – DE 6. Dunaújvárosi Főiskola (Dunaújváros) – DF 7. Eötvös József Főiskola (Baja) – EJF 8. Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) – ELTE 9. Eszterházy Károly Főiskola (Eger) – EKF 10. Kaposvári Egyetem (Kaposvár) – KE 11. Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) – KRF 12. Kecskeméti Főiskola (Kecskemét) – KF 13. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Budapest) – LFZE 14. Magyar Képzőművészeti Egyetem (Budapest) – MKE 15. Magyar Táncművészeti Főiskola (Budapest) – MTF 16. Miskolci Egyetem (Miskolc) – ME 17. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Budapest) – MOME 18. Nyíregyházi Főiskola (Nyíregyháza) – NYF 19. Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) – NYME 20. Pannon Egyetem (Veszprém) – PE 21. Pécsi Tudományegyetem (Pécs) – PTE 22. Rendőrtiszti Főiskola (Budapest) – RTF 23. Semmelweis Egyetem (Budapest) – SE 24. Széchenyi István Egyetem (Győr) – SZE 25. Szegedi Tudományegyetem (Szeged) – SZTE 26. Szent István Egyetem (Gödöllő) – SZIE 27. Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest) – SZFE 28. Szolnoki Főiskola (Szolnok) – SZF 29. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Budapest) – ZMNE
II. Magán felsőoktatási intézmények
1. Andrássy Gyula Budapest Német Nyelvű Egyetem (Budapest) 2. Általános Vállalkozási Főiskola (Budapest) – AVKF 3. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (Budapest) – BKF 4. Budapesti Kortárstánc Főiskola (Budapest) 5. Gábor Dénes Főiskola (Budapest) – GDF 6. Harsányi János Főiskola (Budapest) – HJF 7. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (Buda-
pest) – HFF 8. Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár) – KJF 9. Közép-európai Egyetem (Budapest) – CEU 10. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tatabánya) – MÜTF
2
11. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete (Budapest) – MPANNI
12. Nemzetközi Üzleti Főiskola (Budapest) – TPFK 13. Tomori Pál Főiskola (Kalocsa) – TPFK 14. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (Budapest) 15. Zsigmond Király Főiskola (Budapest) – ZSKF
III. Egyházi felsőoktatási intézmények
1. Adventista Teológiai Főiskola (Pécel) – ATF 2. Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác) – AVKF 3. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (Budapest) – TKBF 4. Baptista Teológiai Akadémia (Budapest) – BTA 5. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (Budapest) – BHF 6. Debreceni Református Hittudományi Egyetem (Debrecen) – DRHE 7. Egri Hittudományi Főiskola (Eger) – EGHF 8. Esztergomi Hittudományi Főiskola (Esztergom) – ESZHF 9. Evangélikus Hittudományi Egyetem (Budapest) – EHE 10. Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (Szeged) 11. Győri Hittudományi Főiskola (Győr) – GYHF 12. Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest) – KGRE 13. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen) – KTIF 14. Pápai Református Teológiai Akadémia (Pápa) – PRTA 15. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) – PPKE 16. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (Pápa) – PHF 17. Pünkösdi Teológiai Főiskola (Budapest) – PTF 18. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest) – SSZHF 19. Sárospataki Református Teológiai Akadémia (Sárospatak) – SRTA 20. Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola (Budapest) – SSTF 21. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Szeged) – SZAGKHF 22. Szent Bernát Hittudományi Főiskola (szünetel) (Zirc) – SZBHF 23. Szent Pál Akadémia (Budapest) – SZPA 24. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (Budapest) – OR-ZSE 25. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola (Veszprém) – VHF 26. Wesley János Lelkészképző Főiskola (Budapest) – WJLF
5. sz. függelék a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez
A FELSŐOKTATÁSI RENDSZER ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA, JELENTŐSÉGE
A téma kiválasztása az ÁSZ stratégiájában és az ellenőrzési irányelvekben megfogalmazott alapelvek, célok és prioritások alapulvételével történt. Az Eu-rópai Unió célja, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé alakítsa. A megvalósításban kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, amely meghatározó az ország versenyképességének alaku-lásában is.
Az Állani Számvevőszék ellenőrzési stratégiájának része a közszféra átlátható, szabályszerű működésének, a költségvetési felelősség erősítésének támogatása, a szükséges változtatások kezdeményezése, az állami feladatok hatékony ellá-tásának elősegítése. A stratégia előtérbe helyezi a nagy ellátórendszerek – így a felsőoktatás – hatékonyabb működését elősegítő teljesítményeket, az ezekre épülő átfogó elemzéseket, helyzetértékeléseket. Az ÁSZ az ellenőrzési tevékeny-ségének fejlesztése keretében korszerű rendszerellenőrzéssé fejleszti az állami költségvetés fejezeteinek átfogó ellenőrzését, melynek révén elősegíti a belső kontrollrendszerek működésének fejlesztését is.
A vizsgálat témáját, célját, jelentőségét már előzetesen, a következő évi ÁSZ el-lenőrzési terv összeállításakor meg kell határozni.
A téma közepes kockázatú tevékenységet jelent a vizsgált szervezetrend-szer nagyságát és az új Ftv. módosításainak gyakoriságát tekintve, azonban az ÁSZ már korábban is vizsgálta a felsőoktatás egyes részterületeit, intézményeit mind szabályszerűségi ellenőrzési, mind teljesítmény-ellenőrzési módszerekkel.
A téma jelentőségét az adja, hogy az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény több mint egy évtizedes alkalmazását követően a 2005. évi CXXXIX. törvényben új jogszabályi alapokra helyezte a magyar fel-sőoktatást. Az új törvény elfogadását az Európai Gazdasági Térséghez és a vál-tozó társadalmi-piacgazdasági körülményekhez való illeszkedés indokolta. Az új jogszabályalkotás kiemelt célja a magyar felsőoktatás Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedéséhez szükséges keretfeltételeinek megteremtése volt. A felsőoktatási törvény alapvető céljai között megjelent a gazdasági versenyképesség javulásához és a tudásala-pú társadalom létrejöttéhez való hozzájárulás a minőségi képzésen, az oktatás és a kutatás egységének, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megte-remtésén keresztül, az oktatás-képzés és a gazdaság együttműködése hatékony-ságának javítása, az önálló gazdálkodás lehetősége, az intézményi autonómia biztosítása. A téma jelentőségét és az irányába megnyilvánuló közérdeklődést növeli, hogy a Kormányprogramok az ország fejlődésében kiemelt szerepet szántak a felsőoktatásnak, illetve az a tény, miszerint a felsőoktatásban a tör-vényi rendelkezéssel érintettek (hallgatók, oktatók, egyéb foglalkoztatottak) száma megközelítőleg félmillió fő.
2
A vizsgálat célja annak értékelése, hogy a felsőoktatás – új felsőoktatási tör-vényre és a Magyar Universitas Programra épülő – állami irányítása, intéz-ményrendszerének működése és fejlesztése biztosítja-e a felsőoktatási feladatok eredményes ellátását, a gazdaságos és hatékony közpénz-felhasználást.
Ezen belül:
• az állami irányítás – új felsőoktatási törvényen (Ftv.) alapuló – eszköz- és kontrollrendszere elősegítette-e a felsőoktatásban a közfeladatok eredmé-nyes ellátását;
• a felsőoktatás intézményrendszerében a döntéshozói beavatkozások kö-vetkezményeként – biztosított-e a felsőoktatási feladatok eredményes ellá-tása a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználása mellett.
A segédlet a felsőoktatás ellenőrzésének előkészítését és lefolytatását alapozza meg, az ÁKSZEI feladattervében rögzített ellenőrzések ütemének megfelelő szer-kezetben.
Az ellenőrzést – az OKM fejezettől, az OKM által fenntartott felsőoktatási in-tézményektől, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményektől, kama-ráktól, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő, illetve érdekképviseleti szerveze-tektől – bekért adatokra, dokumentumokra, a kapcsolódó számvevőszéki ellen-őrzések megállapításaira alapozva, a hatályos jogszabályok figyelembe vételé-vel, az ellenőrzéshez készített tanúsítványok és kérdőívek alapján, valamint a vizsgált szervezeteknél folytatott interjúkra támaszkodva a meghatározott telje-sítményellenőrzési kérdések és kritériumok mentén kell végrehajtani. Az ellen-őrzés során szerzett tapasztalatokat a jelentéstervezet készítése során fókuszcso-port keretében célszerű megvitatni az ágazati irányítás, a szakmai és érdekkép-viseleti szervezetek, valamint a helyszíni vizsgálatban érintett intézmények képviselőivel.
A felsőoktatás ellenőrzését rendszerszemléletben hajtjuk végre, elvi alapjai a „Módszertan a rendszerellenőrzéshez” és „Módszertan a teljesítmény-ellenőrzéshez” című ÁSZ dokumentumokra támaszkodnak.
Az ellenőrzés keretében áttekintjük és értékeljük:
• az OKM fejezetnél a felsőoktatás irányítási- és kontrollrendszerét, fejleszté-si koncepcióját, a szabályozási környezetet, az irányításban közreműködő intézményrendszer eredményességét;
• az államháztartás belső kontrollrendszerét, valamint ellenőrzési és infor-mációs rendszerének eredményességét, hatékonyságát a felsőoktatási fel-adatok ellátásában;
• a döntéshozói beavatkozás alapján létrejött új szabályozás eredményes-ségét az intézmények oktatási- képzési tevékenységében, működési rend-jében, kutatás-fejlesztési tevékenységében, finanszírozásában, gazdálko-dásában;
• a megvalósult és tervezett beruházások, infrastruktúra fejlesztések össz-hangját a felsőoktatás fejlesztési irányaival;
3
• az intézményi belső kontroll és ellenőrzési rendszer hozzájárulását a sza-bályszerű, eredményes és hatékony működéshez.
Budapest, 2009. december
Recommended