SEGÉDLET A FELSŐOKTATÁSRA IRÁNYULÓ RENDSZER … · 2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer 24 2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a

SEGÉDLET

A FELSŐOKTATÁSRA IRÁNYULÓ

RENDSZER-ELLENŐRZÉSHEZ

1

2

A módszertani munkát felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató

Dr. Becker Pál főigazgató

A végrehajtásért felelős: Dr. Zöldréti Attila főcsoportfőnök

A módszertani munkát vezette: Bittó Zoltán számvevő igazgatóhelyettes

Összeállították: Bittó Zoltán számvevő igazgatóhelyettes

Horváthné Herbáth Mária osztályvezető főtanácsos

Dr. Kevevári Edit számvevő

A kiadásért felel: Dr. Csapodi Pál főtitkár

az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője a Módszertani Bizottság elnöke

A kézirat lezárva:

2009. december 16.

3

TARTALOMJEGYZÉK

ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK, FELADATOK 17

1. A helyszíni ellenőrzés szempontjai, eszközei és végrehajtása 17 1.1. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának általános kritériumai 17 1.2. A helyszíni ellenőrzés dokumentációs eszközei 19

2. Részletes ellenőrzési feladatok 21 2.1. Az állami és fenntartói beavatkozások, valamint azok hatásainak

értékelése a felsőoktatásban 21 2.1.1. Irányítási célok, szabályozás 22 2.1.2. Az ágazati irányításban közreműködő szervezetek és az

irányítás szintjén rendelkezésre álló feltételek, erőforrások 23 2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer 24

2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásának ellenőrzése 26 2.2.1. Az oktatás-képzési tevékenység és az új működési rend

megvalósítása 26 2.2.2. Kutatás-fejlesztési tevékenység 28 2.2.3. Intézményi finanszírozás és gazdálkodás 29 2.2.4. Beruházás, infrastruktúra-fejlesztés 31 2.2.5. Intézményi belső kontrollrendszer és ellenőrzési rendszer 32

3. A számvevői jelentések összeállítása, egyeztetése, felülvizsgálata 33 3.1. A számvevői jelentés összeállítása 33 3.2. Egyeztetés 34 3.3. Felülvizsgálat 35

4

5

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. sz. melléklet: Kérdésfa a felsőoktatási rendszer-ellenőrzéshez

2. sz. melléklet: Kérdések, kritériumok, adatforrások a felsőoktatásra irányuló rend-szer-ellenőrzéshez

3. sz. melléklet: Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke

4. sz. melléklet: A hallgatói létszám alakulása

5. sz. melléklet: A felsőoktatás oktatói létszáma

6. sz. melléklet: A felsőoktatás kiadásainak alakulása

7. sz. melléklet: A felsőoktatás állami támogatásának alakulása

8. sz. melléklet: A felsőoktatási intézmények teljesítménymutatói

9/a. sz. melléklet: Kérdőív a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére a felsőoktatásról

9/b. sz. melléklet: Kérdőív a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére a felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről

10/a. sz. melléklet: Az állami felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai

10/b. sz. melléklet: Az egyházi felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai

10/c. sz. melléklet: A magán felsőoktatási intézmények összegzett gazdálkodási adatai

11. sz. melléklet: Az ÁSZ felsőoktatásra irányuló ellenőrzései

12. sz. melléklet: A rendszerellenőrzés végrehajtásának és a számvevői jelentés-tervezet felülvizsgálatának szempontjai

FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE

1. sz. függelék: A felsőoktatás fejlesztése, mint nemzetstratégiai célkitűzés

2. sz. függelék: A döntéshozói beavatkozások rendszere és szintjei a felsőoktatásban

3. sz. függelék: Az intézmények fenntartók szerinti felsorolása (A magyarországi felsőoktatási intézmények)

4. sz. függelék: A felsőoktatási intézmények területi elhelyezkedése (grafikon)

5. sz. függelék: A felsőoktatási rendszer ellenőrzésének célja, jelentősége

6

7

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ÁKSZEI Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság ÁSZ Állami Számvevőszék Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.

(XII. 20.) Korm. rendelet CSEFT Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez E Eredményesség EDT Ellenőrzési Dokumentumtár EFT Európai Felsőoktatási Térség EU Európai Unió FEUVE Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés FIR Felsőoktatási Információs Rendszer FTT Felsőoktatási és Tudományos Tanács Ftv. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény G Gazdaságosság GDP Gross Domestic Product (Bruttó hazai termék) GT Gazdasági Tanács H Hatékonyság HÖK Hallgatói Önkormányzat HÖOK Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája IFT Intézményfejlesztési Terv KDT Központi Dokumentumtár Kht. Közhasznú Társaság KSH Központi Statisztikai Hivatal MAB Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MÁK Magyar Államkincstár MNV Zrt. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MUP Magyar Universitas Program MRK Magyar Rektori Konferencia NVT Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács OGY Országgyűlés OFI Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OH Oktatási Hivatal OHV Oktatói munka hallgatói véleményezése OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium OM Oktatási Minisztérium PhD Philosophiae Doctor PPP Public Private Partnership (köz- és magánszféra együttműkö-

dése) PSC (Public Sector Comparator) összehasonlító gazdaságossági

számítás SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat

8

TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program TDK Tudományos Diákkör ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv Vhr. Az Ftv. végrehajtási rendelete, a 79/2006. (IV. 5.)

Korm. rendelet VIDOR Vizsgálati Dokumentációs Rendszer Vtv. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

9

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

Akkreditáció: A felsőoktatási intézmények intézménylétesítéssel és működéssel kapcsolatos minőséghitelesítése.

Alapkutatás: Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lé-nyegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazás és felhasználás szándéka nélkül.

Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyeket elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

Államilag támogatott képzés:

A felsőoktatási intézményben folyó képzés költségeit az állami költségvetés viseli.

Átsorolás: A hallgató átsorolása a tanulmányi eredményei alapján az államilag támogatott képzésből a költségtérítéses, illetve költségtérítéses képzésből az államilag támoga-tottba.

Autonómia: A felsőoktatási intézmény Ftv-ben szabályozott önren-delkezése, amely biztosítja az intézmény önálló oktatási, kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdálkodási tevékenységét.

Bolognai Nyilatkozat: Az aláíró országok azt a célt tűzték ki, hogy a verseny-képességük biztosítása érdekében 2010-re egységes Euró-pai Felsőoktatási Térséget hoznak létre, amelyben össze-hangolják és összehasonlíthatóvá teszik a felsőoktatás-képzési rendszereiket.

Diákotthon: A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítását szolgáló létesítmény, intézmény, mely szervezetileg nem tartozik a felsőoktatási intézményhez.

Egyéb kutatóhely: Központi vagy helyi költségvetési szervezet vagy költség-vetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervezet intézmé-nye, amely nem kizárólagos alapfeladatként vagy alap-feladata mellett folyamatosan végez kutatási tevékeny-séget.

Felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási in-tézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplő felsőfokú szakképesítést ad.

Felsőoktatási kutató-hely:

Egyetemi, főiskolai szervezeti egység, amely az oktató-nevelő munka mellett, esetleg attól elkülönítve kutató-munkát végez. Számbavételi egységei a felsőoktatási intézmények egységei (intézet, laboratórium, tanszék-csoport vagy önállóan működő tanszék, klinika, továb-bá a felsőoktatási intézmények mellett működő kutató-intézetek).

10

Felsőoktatási Tudo-mányos Tanács:

Az oktatási és kulturális miniszter – a felsőoktatás fej-lesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben – döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete.

Fenntartói megálla-podás:

Az OKM és a felsőoktatási intézmény között létrejött szer-ződés, amely tartalmazza három évre az intézmény által vállalt teljesítménykövetelményeket, az állandó és válto-zó támogatások jogcímeit.

Foglalkoztatási köve-telményrendszer:

Tartalmazza különösen az egyes munkakörök betöltésé-vel kapcsolatos követelményeket, a pályázatok elbírálá-sának rendjét, az ösztöndíjak és juttatások rendjét, az adományozható címek feltételeit, az oktatók, tudomá-nyos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményér vonatkozó követelményrendszert.

Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés:

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszeré-nek önálló eleme, melynek kialakításával és működésé-vel biztosítható a rendelkezésre álló források szabálysze-rű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása.

Gazdasági Tanács: A felsőoktatási intézmény véleményező, a stratégiai dön-tések előkészítésében részt vevő és a döntések ellenőrzé-sében közreműködő szerv.

Hallgatói követel-ményrendszer:

Tartalmazza a felvételi eljárás rendjét; a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét. Ré-szét képezi a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a hallgatókat terhelő fizetési kötelezettség megállapításá-nak és teljesítésének rendje, valamint a hallgatói jutta-tások elosztásának rendje.

Hátrányos helyzetű hallgató:

Az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során csalá-di körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző véde-lembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvé-delmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt.

Képzési és kimeneti követelmények:

Azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek meg-szerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható.

Képzési idő: Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő.

Képzési program: Az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely • az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú to-

vábbképzési szak részletes képzési és tanulmányi kö-vetelményeit,

• felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá

• a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különö-

11

sen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellen-őrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.

Kísérleti fejlesztés: Olyan rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert meglévő ismereteken alapul és új anyagok, termékek és eszközök előállítására, új eljárások, módszerek és szolgáltatások beszerzésére és a már előállítottak vagy bevezetettek lé-nyeges tökéletesítésére irányul.

Kockázati mátrix: A kockázatfelmérés eredményének összegzése, melyben kimutatásra kerül a projekt egyes fázisaiban felmerülő kockázati elemek, valamint a kockázat viselője.

Kollégium: A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítását, valamint nevelési funkciót is ellátó, szervezetileg a felsőoktatási intézményhez tartozó, általa működtetett létesítmény, illetve intézmény, ahol a hallgatók érdekképviseletét a hallgatói önkormányzat látja el.

Költségtérítéses kép-zés:

A felsőoktatási intézményben folyó képzés költségeit a hallgató viseli.

Kredit: A hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kife-jezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szüksé-ges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent.

Kutatás-fejlesztés: Minden olyan alkotó jellegű tevékenység, melynek a célja az ismeretanyag bővítése, beleértve a természetre, az emberiségre, a társadalomra és a kultúrára vonatko-zó ismereteket, ezek felhasználását, új alkalmazási lehe-tőségek kidolgozását. A kutatás-fejlesztés jellemzői: az alkotás eleme, az újdonság eleme, a tudományos mód-szerek alkalmazása és új ismeret létrehozása. A K+F há-rom típusú tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizott-ság:

A felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer mű-ködésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület.

Magyar Rektori Kon-ferencia:

A felsőoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek vé-delmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendsze-rének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére.

Magyar Universitas Program:

A felsőoktatás átfogó fejlesztési programja, amely 2004-ben fogalmazta meg az új képzési rendszer bevezetését.

Mentorprogram: A képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrá-nyos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt.

12

Normatív költségveté-si támogatás elemei:

A hallgatói juttatásokhoz nyújtott-, képzési-, tudomá-nyos célú-, fenntartói- és egyes feladatokhoz nyújtott támogatás összessége.

Pályakövetési rend-szer:

A fiatal diplomás pályakezdők elhelyezkedésének vizsgá-lata, a karrier irodák és elhelyezkedést segítő intézmé-nyek információjával.

PPP (Public Private Partnership):

A közszféra és a magánszféra együttműködési formája, melyben a közfeladatok ellátásáért felelős állam – beru-házási, szolgáltatási feladatainak szervezésekor – komp-lex módon együttműködik a magánszféra szereplőivel. Az együttműködés tervezési, építési, működtetési, finan-szírozási feladatokban egyaránt megvalósulhat.

PSC (Public Sector Comparator) számí-tás:

A PPP modellek pénzügyi értékelésének módszere olyan összehasonlítás, mely a PPP projekt nettó jelenértékre diszkontált ráfordításait állítja szembe a hagyományos állami megvalósítás diszkontált ráfordításaival.

Refinanszírozási nye-reség:

Refinanszírozás azt jelenti, hogy a kezdeti finanszírozási formában felvett források visszafizetésre kerülnek, és ezeket pótlandó, új pénzügyi források bevonására nyílik mód, új feltételekkel. A refinanszírozásból adódó nyere-ség az az összeg, mely az eredeti és az új finanszírozási struktúra pénzügyi terhének különbségéből adódik.

Rétegzett mintavétel: Az alapsokaságot valamilyen szempont szerint csoporto-sítjuk. A felsőoktatási intézmények ellenőrzési kiválasz-tásánál az állami-, egyházi és magán intézményeket a felsőoktatási intézmények száma és állami támogatása szerint csoportosítjuk. A rétegzés az egyes csoportokból külön-külön és egymástól függetlenül, egyszerű véletlen eljárással, az Excel program véletlen szám generálásával történik. Az eljárás mindegyik réteg reprezentációját biztosítja.

Saját bevétel: Az államháztartáson kívüli források (beleértve minden olyan, az Európai Uniótól származó támogatást, amely-hez nem az állami költségvetésen keresztül jut a felsőok-tatási intézmény, továbbá a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség teljesítéseként elszámolt forrásokat is), valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó bevételek.

Szak: Valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges kép-zési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egysé-ges rendszerét tartalmazó képzés.

Szakirány: A szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szak-tudást biztosító képzés.

Szenátus: A felsőoktatási intézmény döntést hozó és a döntés vég-rehajtását ellenőrző testülete.

Távoktatás: Sajátos információ-technológiai és kommunikációs tan-eszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsola-tára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés,

13

amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű kép-zés tanóráinak harminc százalékát.

Telephely: Az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezkedését szolgáló feladatellátási hely.

Teljesítménykövetel-mények:

A hároméves fenntartói megállapodásban az IFT alap-ján meghatározott oktatási, kutatási, gazdálkodási, irá-nyítási, valamint együttműködési területre jellemző mu-tatók, amelyek a felsőoktatási intézmény teljesítmény-céljainak teljesítését mérik.

Tudományos célú tá-mogatás:

Az intézményben folyó képzéssel összefüggő kutatási célok megvalósulását biztosító forrás.

Felhasznált források:

• A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény • A számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai (ÁSZ; 2008.) • Szabályzat a számítógépes Vizsgálati Dokumentációs Rendszer alkalmazásá-

nak rendjéről (ÁSZ; 2009.)

14

15

BEVEZETÉS

Az Állami Számvevőszék a közfeladatok és közszolgáltatások ellátásában a döntéshozók – Országgyűlés, Kormány – beavatkozásait rendszerellenőrzés ke-retében vizsgálja. Az ellenőrzés középpontjában a beavatkozás által kialakított rendszer áll, valamint a megvalósítás folyamatára ható, illetve abban részt vevő szereplők állnak.

A magyar felsőoktatást, mint nagy ellátó rendszert az Állami Számvevőszék – mindenkori stratégiai célkitűzéseinek megfelelően – folyamatában és visszatérő jelleggel ellenőrzi. A további felsőoktatási ellenőrzésekhez kíván segítséget adni a rendszerellenőrzési módszertan figyelembevételével elkészített Segédlet.

A felsőoktatás stratégiai ágazatnak tekinthető a magyar nemzetgazdaságban annak a felismerése nyomán, hogy a felsőoktatás a gazdasági versenyképesség egyik fő motorja az erősödően tudásalapú globális gazdaságban, s benne az Európai Unióban (EU). Magyarország 1999-ben az ún. Bolognai Nyilatkozat aláírásával vállalta – 10 évre szóló munkaprogram alapján legkésőbb 2010-ig – a magyar felsőoktatás ésszerű harmonizációját az EU tagországainak felsőok-tatásával, és az Európai Felsőoktatási Térségbe történő integrálódásunkat an-nak érdekében, hogy elősegítsük a világ legversenyképesebb, tudásalapú térsé-gének kialakítását.

A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb célkitűzései közé tartozik:

• az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőoktatási képzési rendszer beveze-tése (alapképzés és mesterképzés);

• a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése;

• a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése;

• a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének beve-zetése.

EU-s csatlakozásunk és fenti vállalásaink a magyar felsőoktatásban gyökeres változtatásokat, fejlesztéseket, a felsőoktatás versenyké-pességének és minőségének javítását, piacgazdasághoz igazítását, gazdálkodási önállóságának növelését, emiatt rendszerbeli döntés-hozói beavatkozást igényeltek.

A felsőoktatási változásokat a 2004. évben kialakított Magyar Universitas Program és a 2005. évben az Országgyűlés által elfogadott új felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. törvény) alapozták meg, mint a rendszerbeni döntéshozói beavatkozások. (A felsőoktatási rendszerváltozás és a felsőoktatás fejlesztésének szükségességét, mint nemzetgazdasági stratégiai cél-kitűzéseket az 1. sz. függelék részletezi.)

A döntéshozók beavatkozásai hierarchikusan felépülő szervezetrendszerben va-lósulnak meg. (Ezek felsőoktatásban kialakult rendszerét és szintjeit a 2. sz. függelék szemlélteti.)

16

Jelenleg 70 intézmény alkotja a felsőoktatási intézményrendszert, amelynek szerkezetében állami, egyházi és magán fenntartású intézmények léteznek. (Az intézmények fenntartók szerinti felsorolását a 3. sz. függelék, területi elhelyez-kedésüket a 4. sz. függelék mutatja be.)

Az Állami Számvevőszék rendszerellenőrzési módszertana rendszerellenőrzési területként határozza meg a közszolgáltatásokat érintő beavatkozásokat, így a nagy ellátórendszerek, közöttük a felsőoktatás jelentős átalakítását. A 2004-től terjedő időszakban az EU-csatlakozás következményeként alapvető változások zajlottak, illetve zajlanak folyamatosan a magyar felsőoktatásban, ezért célsze-rű e rendszerbeli változások ellenőrzése, értékelése.

Felsőoktatásra irányuló rendszerellenőrzésünk azt vizsgálja, hogy a döntéshozói beavatkozások következményeként az állami irányítás és intézményrendszer szintjein eredményesen, hatékonyan, gazdasá-gosan teljesültek-e a tervezett célok, amelyeket a beavatkozással el akartak érni.

Az ellenőrzés célját, jelentőségét, tevékenységi területeit az 5. sz. függelék fog-lalja magában. Az ellenőrzés – az irányítás eszköz- és kontrollrendszere szintjén – kiterjed az Oktatási és Kulturális Minisztériumra, az Oktatási Hivatalra, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bi-zottságra, a Magyar Rektori Konferenciára, a Felsőoktatási és Tudományos Ta-nácsra – az intézményrendszer szintjén – az állami támogatás és hallgatói lét-szám alapulvételével rétegzett mintavételezéssel kiválasztott – állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményekre.

A felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzéshez készített módszertani segédlet alapvető célja az, hogy iránymutatással szolgáljon a felsőoktatás egészének rendszerszemléletű ellenőrzése, s ezen belül a felsőoktatás szintjei és egyes rész-területei, tevékenységei teljesítményellenőrzés-rendszerellenőrzés típusú vizsgá-latai végrehajtásához, különös tekintettel a helyszíni ellenőrzés lefolytatására.

17

ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK, FELADATOK

1. A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS SZEMPONTJAI, ESZKÖZEI ÉS VÉGREHAJ-

TÁSA

1.1. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának általános kritériu-mai

Az ellenőrzés végrehajtása az ellenőrzési program jóváhagyását követően, a helyszíni vizsgálat megkezdésétől a számvevői jelentések elkészültéig tartó fo-lyamatot fogja át.

A helyszíni ellenőrzés lefolytatása az ellenőrzési program alapján történik, amely az ellenőrzésben résztvevők számára kötelező utasítás. Az el-lenőrzési program birtokában a helyszíni ellenőrzés kezdetén a számvevőnek ismernie és értenie kell az ellenőrzés tárgyát, célját és fel kell készülnie az ellen-őrzési programban szereplő feladatai végrehajtására. A vizsgálat – ellenőrzési program szerinti – végrehajtásához az ellenőrzési munka megfelelő irányításá-ra, megszervezésére, felügyeletére és a munka előre haladásának rendszeres ér-tékelésére is szükség van.

A helyszíni ellenőrzést a számvevők önállóan végzik. A vizsgált szerve-zetekkel – az állami irányításban részt vevő és közreműködő szervezetekkel, minisztériumi háttérintézményekkel, felsőoktatási intézményekkel – a kijelölt kapcsolattartón keresztül veszik fel a kapcsolatot, amely folyamatos kapcsolat-tartássá válik. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása folyamatos – szükség szerinti gyakoriságú – vezetői kontroll mellett történik. Ez biztosíthatja a számvevők közötti információáramlást, az egységes ellenőrzési szemléletet.

Az ellenőrzött felsőoktatási rendszert, a vizsgálat tárgyát képező ál-lami irányítási-szabályozási szintet, valamint felsőoktatási intézmé-nyi rendszert és annak állami támogatást hasznosító tevékenységeit objektív, külső álláspontból kell ellenőrizni, annak érdekében, hogy – az esetenként elkerülhetetlenül eltérő nézőpontok ellenére – független megállapí-tások szülessenek. Ehhez a felkészülés és előkészítés időszakában összegyűjtött információk, kérdőívek, statisztikai és tanúsítványi adatok mellé további bizo-nyítékokat kell gyűjteni. Ennek körében kiemelt szerepet kapnak az interjúk és a helyszínen kiválasztott dokumentumok (pl. az ellenőrzött szervezet vezetői-nek intézkedése és a belső, illetve a külső ellenőrzés jelentéseinek tartalma, de ide sorolható a gazdasági vezetőkkel és a felsőoktatás más szereplőivel: okta-tókkal, hallgatókkal készített interjúk összevetése, elemzése). Az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat elemezni és értékelni kell. Esetleges ellentmondások esetén az ellenőrzöttek képviselőivel történő konzultáció, valamint további bi-zonyítékok szerzése szükséges.

A bizonyítékok gyűjtése során törekedni kell arra, hogy a helyszíni vizsgálat ke-retében már bekért, illetve bekérni tervezett dokumentumokat a számvevők fo-

18

lyamatosan egyeztessék, illetve tájékozódjanak a VIDOR rendszer Központi Do-kumentumtárában már szereplő, ellenőrzöttektől korábban átvett dokumen-tumokról (szabályzatok, gazdasági beszámolók, intézkedési tervek stb.). Ugyan-is a többszörös adat- és dokumentum bekérések rontják az ellenőrzés hatékony-ságát, emellett ezzel az ellenőrzött szervezetek részéről érkező – a visszatérő adatkérésre vonatkozó – kifogásokat lehet megelőzni.

Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei, módszerei lehetnek: szem-le, megfigyelés, interjú, tájékoztatáskérés, teljességi nyilatkozat, visszaigazolás, számítás, összehasonlítás.

A helyszíni ellenőrzés során a friss, aktuális adatokkal kell dolgozni amellett, hogy maximálisan támaszkodni kell az előkészítés során kért felsőoktatással összefüggő tanúsítványi és kérdőíves adatszolgáltatásra, illetve azok szúrópró-baszerű kontrollját a helyszíneken el kell végeznie a számvevőnek.

A felsőoktatási rendszer, a felsőoktatási folyamatok, szervezetek és a különböző felsőoktatási tevékenységek értékeléséhez, a következtetések levonásához végre kell hajtani az előkészítés fázisában, az előtanulmányban rögzített irányítási és végrehajtási belső kontrollok tesztelését. Ezzel a számvevő megerősítést kap ar-ról, hogy a kulcskontrollok léteznek, eredményesen vagy nem kellő eredmé-nyességgel működnek. A helyszíni ellenőrzés során elemző eljárásokat is el kell végezni, amelyek főként az adatok közötti összefüggéseket bizonyítják.

A rendszerellenőrzés során kiemelten figyelni kell az ellenőrzési programban szereplő felsőoktatási teljesítmény-kritériumok – ered-ményességi, gazdaságossági, hatékonysági kritériumok – értelmezé-sére és alkalmazására. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a teljesítményre vonatkozó valamennyi lényeges tényezőt számba vettünk, értelmeztünk-e, s az ezekre vonatkozó bizonyítékok teljes körűen rendelkezésre állnak-e.

Alapvető ellenőrzési előírás, hogy a feltárt tények – dokumentumok-kal, vagy számszakilag – bizonyító erejűek legyenek. Ezzel csökkenthe-tő ugyanis a nem megfelelő következtetés levonásának kockázata, illetve elke-rülhető az egyeztetési eljárás elhúzódása. Már menet közben törekedni kell az elmarasztaló megállapítással érintett terület vezetőjével való folyamatos egyez-tetésre.

Kiemelten kell kezelni azokat a megállapításokat, amelyek az ellenőrzöttek ré-széről – főként Oktatási és Kulturális Minisztérium, Oktatási Hivatal, állami, egyházi és magán felsőoktatási intézmények – ellenvéleményt váltanak ki, il-letve, ahol eltérő álláspont alakul ki. Ezek rögzítése az ÁSZ jelentés összeállítá-sához szükséges, mert előrevetítik, hogy e megállapítások várhatóan az ÁSZ és az ellenőrzött szervezet közötti egyeztetés kritikus pontjait jelenthetik. Ezért fon-tos szempont az ezekre vonatkozó bizonyítékok fokozott beszerzése.

A helyszíni ellenőrzés végrehajtása folyamatos, az ellenőrzési program végre-hajtását célzó vezetői kontroll mellett történik. A vezetői kontroll célja:

• a számvevők folyamatos tevékenységének, ellenőrzési programhoz igazo-dásának, a feladatvégzés aktuális eredményeinek figyelemmel kísérése;

19

• információgyűjtés és intézkedés az ellenőrzés módszerét, irányát érintő megállapítások, információk, valamint az ellenőrzést akadályozó tényezők kapcsán.

A helyszíni ellenőrzés során folyamatosan összegezni kell a számvevők addig megszerzett ismereteit, megállapításait, és ezeket meg kell ismertetni az ellen-őrzésben résztvevőkkel. Ugyanis a leggondosabb előkészítés mellett is előfor-dulhat, hogy a helyszíni tapasztalatok alapján egy-egy frissebb információ kö-vetkeztében a vizsgálati szempontokat bővíteni, illetve módosítani kell.

A vezetői kontroll kétszintű, egyrészt a számvevői tevékenység kontrollja a vizs-gálatvezető által, másrészt a főcsoportfőnök kontrollja az ellenőrzés aktuális helyzetére irányulóan.

A helyszíni ellenőrzés ideje alatt a felügyeleti kontroll beszámoltatás, az ún. fél-idős értekezlet formájában valósul meg az ellenőrzésért felelős főigazgató részé-ről.

1.2. A helyszíni ellenőrzés dokumentációs eszközei

Az ellenőrzés alapdokumentuma a jóváhagyott ellenőrzési program. A program az ellenőrzés fő kérdésének megválaszolására irányul, és rendszer-szemléletben alábontva tartalmazza az ellenőrzés során megválaszolandó kér-déseket, figyelembe veendő vizsgálati szempontokat.

Az ellenőrzési program világosan elkülönített, hármas tagolásban

• a vizsgálat célja;

• az ellenőrzés szempontjai;

• az ellenőrzés szervezése

fejezetekben határozza meg az ellenőrzési célokat, az ún. kérdésfa bontására épülő ellenőrzési szempontokat, a vizsgálati területeket, az ellenőrzött szerveze-teket, az alkalmazott vizsgálati eljárásokat, a megszerzendő ellenőrzési bizonyí-tékok jellegét, megszerzésük módszereit, az ellenőrzés végrehajtásának, illetve az ellenőrzés egyes szakaszainak időbeli ütemezésére és a végső határidőre vo-natkozó előírásokat.

A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzési program dokumentációs, a számvevő részéről kötelezően hasznosítandó mellékletét képezik a következők:

• a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke;

• a rendszerbeli beavatkozás célját, tartalmát meghatározó kormányprog-ram, ágazati stratégia;

• az azonosított probléma pontos, világos megfogalmazását alátámasztó mérési eredmények, statisztikák, tanulmányok;

• az ellenőrzéshez kapcsolódó szakmai fogalomtár;

20

• az ellenőrzött rendszer folyamatábrája;

• a kérdésfa;

• a kérdések, kritériumok, adatforrások;

• a teljesítménymutatók, teljesítmény-kritériumok;

• a tanúsítványok;

• a kérdőívek;

• az ellenőrzéshez kapcsolódó egyéb kimutatások, ábrák, diagramok;

• az előző számvevőszéki ellenőrzések megállapításai, javaslatai.

Az ellenőrzési program és mellékletei mellett a számvevők megkap-ják az előkészítés során elkészített és összeállított háttéranyagokat. Ezek a következők:

• előtanulmány;

• előkészítés során gyűjtött dokumentumok;

• ellenőrzést indító „brain storming” emlékeztető;

• fókuszcsoporti emlékeztető;

• az ellenőrzött szervezetek és azok kapcsolattartóinak elérhetőségi jegyzéke;

• megbízó levelek.

Az előkészítés során gyűjtött dokumentumok a helyzetfelmérés keretében vég-zett információ- és adatgyűjtés eredményei, amelyek a helyszíni ellenőrzés so-rán hasznosulnak.

Ezek körébe tartoznak az ellenőrzési célokhoz és feladatokhoz aktuálisan kap-csoló alábbi dokumentumok:

• a felsőoktatási szabályozás eszköztára, ezen belül a felsőoktatás ágazati irányításának jogi eszközei, pl. a felsőoktatási törvény, valamint a végre-hajtást szabályozó kormány- és miniszteri rendeletek, és az egyéb jogi esz-közök, illetve a felsőoktatási intézmények működését szabályozó dokumen-tumok (pl. intézményfejlesztési tervek, intézményi belső szabályzatok, SZMSZ, oktatói-kutatói követelményrendszer, informatikai szabályzat), el-járásrendek, rektori utasítások, szenátusi és GT-határozatok;

• a felsőoktatási rendszer működését és fejlesztését célzó szakmai stratégiák, programok, illetve az azokat megalapozó hatástanulmányok, dokumen-tumok;

• az oktatás-képzési tevékenységgel összefüggő előterjesztések, beszámolók, értékelések, statisztikai adatok (OKM, MAB, MRK, FTT, KSH);

• a kutatás-fejlesztési tevékenységről szóló szakmai koncepciók, programok, értékelések, nemzetközi- és belföldi együttműködési megállapodások;

21

• a felsőoktatás állami támogatásával, finanszírozásával, gazdálkodásával, beruházási tevékenységével kapcsolatos pénzügyi dokumentumok, a pá-lyázatokról, illetve a források felhasználásáról szóló beszámolók; a pénz-ügyi, finanszírozási, költségvetési adatok kimutatásai;

• az ellenőrzött szervezetek (OKM, illetve felsőoktatási intézmények) belső el-lenőrzéseinek, valamint az ellenőrzött tevékenységre vonatkozó felügyeleti, illetve külső ellenőrzések dokumentumai;

• a felsőoktatással foglalkozó korábbi ÁSZ jelentések.

2. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK

A felsőoktatásra irányuló rendszerellenőrzés helyszíni vizsgálata során arra az alapkérdésre keressük a választ, hogy a felsőoktatás – új felsőoktatási törvényre és a Magyar Universitas Programra épülő – átalakítása és fejlesztése következ-tében javult-e az oktatás és kutatás versenyképessége, az oktatás és a gazdaság együttműködésének hatékonysága; a felsőoktatási feladatok ellátása eredmé-nyesen, gazdaságosan és hatékony közpénz-felhasználást biztosítva valósult-e meg?

A döntéshozói beavatkozás az állami illetve fenntartói irányítás szintjén ma-gában foglalja az ágazati célok meghatározását, a szabályozási környezetet, a feltételrendszer biztosítását, a belső kontroll és ellenőrzési rendszer működését. Az intézményrendszerben a beavatkozás hatásainak értékeléséhez szükséges az intézményeken belüli feladatellátást, azaz az oktatás-képzési tevékenységet, működési rendet, kutatás-fejlesztési tevékenységet, intézményi gazdálkodást, beruházást, infrastruktúra-fejlesztést, emellett a belső kontrollrendszert és el-lenőrzési rendszer működését vizsgálni.

Az ellenőrzést rendszerszemléletben, a felsőoktatásra irányuló rendszerbeli be-avatkozásokra, azok nyomán tett intézkedésekre és azok hatására fókuszálva kell elvégezni. Az ellenőrzés alapkérdésének megválaszolásához az előkészítés során kialakultak azok a súlypontok, amelyek vizsgálata, értékelése alapján kielégítő és megalapozott véleményt lehet mondani a felsőoktatási rendszer át-alakításának, fejlesztésének és versenyképességének eredményességéről, a gaz-daságos és hatékony közpénzfelhasználásról.

Az ellenőrzés során megválaszolandó kérdéseket a rendszerszemléletben összeállított kérdésfa tartalmazza, ezeket a szintén előzetesen meghatározott kritériumok figyelembevételével kell megválaszolni. (A kérdésfát az 1. számú, az eredményességi, gazdaságossági és hatékonysági kritériumokat a 2. számú melléklet tartalmazza.)

2.1. Az állami és fenntartói beavatkozások, valamint azok ha-tásainak értékelése a felsőoktatásban

Ennek keretében azt kell értékelni, hogy az – új felsőoktatási törvé-nyen alapuló – állami irányítás elősegítette, biztosította-e a felsőok-tatási közfeladatok eredményes ellátását. Ezen belül vizsgálni kell a stratégiai jellegű célkitűzések kialakításának megalapozottságát, a szabályozá-

22

si környezet alkalmasságát, az irányításban közreműködő szervezetek, a ren-delkezésre álló feltételek és erőforrások, kitűzött célok teljesítéséhez való hozzá-járulását. Az eredmények mellett értékelni kell a kontrollrendszer működését.

Az állami/fenntartói beavatkozások értékelésének helyszíni ellenőrzését az or-szággyűlési- és kormány hatáskörökben tett intézkedések áttekintésével együtt az ágazati irányítást végző OKM-nél, OH-nál, OFI-nál, valamint a felsőoktatás irányításában közreműködő szervezeteknél (MAB, MRK, FTT, HÖOK) kell vég-rehajtani.

2.1.1. Irányítási célok, szabályozás

E témakörben alapvető ellenőrzési szempont, hogy az állami irányítás megtette-e a kitűzött célok érdekében szükséges intézkedéseket, azaz, hogy a felsőoktatási rendszer fejlesztésének koncepciója, valamint az erre épülő szabályozási környezet hozzájárult-e a felsőoktatási feladatok minőségi, ver-senyképes, eredményes ellátásához.

Ezen belül értékelni kell, hogy:

• a felsőoktatási rendszer törvényi átalakítását célzó döntéshozói beavatko-zás megalapozott felsőoktatási stratégiára épült-e; az OKM kidolgozta-e a felsőoktatás középtávú fejlesztési tervét; a kormányprogram végrehajtása-ként hatályba lépett Magyar Universitas Program infrastruktúra-fejlesztési célkitűzései, előirányzatai megalapozottak voltak-e;

• a felsőoktatási intézményrendszer működésére, szakmai tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó új szabályozás elősegítette-e a kitűzött célok el-érését, a szabályozási változás kihatásait elemezték-e hatástanulmányok-ban, a jogszabályi változások előkészítése, módosítása során az ágazati irá-nyító szerv képviselői, illetve a döntés-előkészítők kikérték-e a felsőoktatási intézmények, az érintett szakmai, társadalmi, gazdasági szerveztek véle-ményét;

• a finanszírozási rendszer módosításával, a rendszer egyes elemeibe beépül-tek-e teljesítménykövetelmények, ezek ösztönzőleg hatnak-e az oktatás mi-nőségének javítására, a felsőoktatási intézmény működésének hatékonysá-gára; a teljesítmény-mutatók biztosítják-e az intézményi teljesítmények összehasonlíthatóságát; a hároméves fenntartói megállapodáson nyugvó állami intézményi finanszírozási rendszer kiszámítható és átlátható-e;

• az ágazati felügyelet meghatározta-e az ágazati minőségpolitika elveit, ké-szültek-e ajánlások az OKM részéről az ágazati minőségpolitika keretében a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira és az intézményi minő-ségfejlesztési programok elkészítéséhez.

Az ellenőrzés során rendszer- és teljesítményszemléletben, az előké-szítés során megfogalmazott kritériumok mentén választ várunk e kérdéskörben:

• arra, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása és fejlesztése a gazdaságpo-litikai célkitűzésekkel összhangban levő, társadalmi és demográfiai válto-

23

zásokat figyelembe vevő fejlesztési koncepcióra épült-e; prognosztizálták-e a felsőoktatási rendszer átalakításának lehetséges hatásait;

• a felsőoktatás középtávú terveit a felsőoktatás fejlesztési stratégiát figye-lembe véve dolgozták-e ki;

• a felsőoktatás szabályozási környezete elősegítette-e a stratégiai célok meg-valósulását;

• a finanszírozási rendszer ösztönzően hatott-e az erőforrások hatékony fel-használására, a minőség fokozására;

E témakörben a helyszíni ellenőrzés végrehajtásához feltétlenül szükséges és használatos adat- és dokumentumforrásként említendők a stratégiai cé-lokat, fejlesztési programokat, terveket megalapozó hatástanulmányok, szakér-tői vélemények, a jogszabályok megalkotását megalapozó előterjesztések, a jogszabályi változások indoklásai, a finanszírozási rendszerrel összefüggő jog-szabályok, intézményi megállapodások, a minőségpolitika terén kialakított ágazati iránymutatások, ajánlások.

A jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

2.1.2. Az ágazati irányításban közreműködő szervezetek és az irányí-tás szintjén rendelkezésre álló feltételek, erőforrások

E pontban az állami irányítás alapvető stratégiai- és szabályozási elemein kívüli további eszközrendszer – az ágazati irányításban közre-működő szervezetek, háttérintézmények, az irányítás szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, a működést szolgáló pénzügyi erőforrások – ellen-őrzésére fókuszálunk.

A fentiekre irányuló vizsgálati kérdésünk a rendszerbeli beavatkozás nyomán az, hogy a felsőoktatás ágazati irányításában közreműködő szervezetek, az irányítás szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a működtetést szolgáló pénzügyi erőforrások hozzájárultak-e a közfeladatok eredményes ellátásához?

Ezen belül értékelni kell:

• az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek (MAB, MRK, FTT, HÖOK) és háttérintézmények (OH, OFI) jogszabályban meghatározot-tak szerinti feladatellátását, tevékenységüket a döntéshozatalban, a straté-giai célok megvalósításában, a felsőoktatási feladatok végrehajtásában;

• az irányításban részt vevő intézményeknél, testületeknél a megfelelő tárgyi és informatikai feltételek rendelkezésre állását, a feladatok ellátásához iga-zodó létszámmal és szervezeti struktúrával való működést, a feladatellátási párhuzamosságok kiszűrését, a szakértői foglalkoztatás indokoltságát és hasznosságát;

• a stratégiai célokhoz és a munkaerő-piaci igényekhez egyaránt igazodó ál-lami források biztosítását a felsőoktatási feladatok ellátásához; a finanszí-

24

rozás igazodását a feladatok költségigényéhez, az állami támogatás reálér-tékének megőrzését, a pályázati úton elnyert támogatások feladatellátás-ban, felsőoktatási minőségjavításban biztosított szerepét.

Az előkészítés során kialakított teljesítmény-kritériumok alapján a kérdéskörben a következőket értékeljük kiemelten:

• eredményességi szempontból célszerű értékelni az állami hatáskörök ellátásában közreműködő szervezetek jogszabályi feladatainak teljesülését, a döntéshozatal és a stratégiai célok megvalósulása terén kifejtett segítő és közreműködő szerepüket, működésükhöz szükséges tárgyi, személyi és in-formatikai feltételek biztosítását, a felsőoktatási feladatok ellátásához biz-tosított állami források stratégiai célokhoz igazodó tervezettségét, az állami támogatás reálértékének megőrzését, a felsőoktatási célok elérését ösztönző pályázati támogatási rendszert;

• gazdaságossági kritériumok figyelembevételével értékeljük az irányí-tásban közreműködő szervezetek létszámának feladatellátáshoz igazodá-sát, a szakértői megbízások indokoltságát, a megbízásos feladatok haszno-sulását, a feladatellátás költségigényét figyelembe vevő finanszírozást;

• hatékonysági teljesítmény-kategóriaként minősítjük az irányításban közreműködő intézmények, testületek optimális szervezeti struktúráját, a párhuzamos feladatellátás kiküszöbölését, a felsőoktatási pályázati támo-gatási rendszer ösztönző szerepét a minőség és versenyképesség növelése szempontjából.

Az előbbi gazdaságossági, hatékonysági kritériumok utalnak arra, hogy a fel-sőoktatás irányítását végző és abban közreműködő szerveztek mennyire felké-szültek feladataik ellátására. Egyes kritériumok hiányos teljesülése korlátozza, illetve hátrányosan befolyásolhatja a felsőoktatási célkitűzések megvalósítását.

Ennél a témakörnél szóba jöhető, helyszíni ellenőrzésnél használatos adatforrások: az irányításban közreműködő szervezetek SZMSZ-ei, egyéb bel-ső szabályozásai, feladatellátást igazoló dokumentumok, munkaköri leírások, szakértői megbízások, teljesítésigazolások, feladat végrehajtási beszámolók, fi-nanszírozási jogszabályok, háttérszámítások, költségvetési beszámolók, pályá-zati kiírások, bírálati dokumentumok, tanúsítványok, interjúk.

2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer

A felsőoktatási rendszer irányításának, eredményes működtetésének kulcsfon-tosságú eleme a belső kontroll- és ellenőrzési rendszer kialakítása és működte-tése.

Ezzel összefüggésben a helyszíni ellenőrzés során az az alapkérdésünk, amelyre – a részletező szempontok megválaszolásával és szintézisével – választ keresünk, hogy az állami és fenntartói irányítás belső kontrollrend-szere, az ellenőrzési- és információs rendszer hozzájárult-e a felsőok-tatási feladatok eredményes, hatékony ellátásához, a vonatkozó jog-szabályok betartásához.

25

A fenti alapkérdésen belül a témakörben értékelni kell azt, hogy

• a felsőoktatással kapcsolatos állami hatás- és felelősségi körök egyértelmű-en meghatározottak-e és hozzájárultak-e a felsőoktatási feladatok eredmé-nyes ellátásához; megtörtént-e a felsőoktatási célok eléréséhez kapcsolódó kockázatok és azok lehetséges hatásainak meghatározása; kidolgoztak-e kockázatkezelési megoldásokat; az állami irányításban részt vevő szerveze-tek (OKM, MAB, MRK, FTT) kontrolltevékenységei – engedélyezés, jóváha-gyás, egyeztetés, a működési teljesítmény áttekintése – elősegítették-e a fel-sőoktatás feladatellátását eredményességét, szabályszerűségét;

• az ágazati tárca gondoskodott-e a FIR kialakításáról, működtetésének sze-mélyi és tárgyi feltételeiről, az adatkezelés ellenőrzéséről és az adatkapcso-latok más hatósági rendszerekhez való igazításáról;

• az OKM kialakította-e a folyamatok nyomon követéséhez, a döntések meg-alapozásához szükséges beszámoltatási és vezetői információs rendszert, ér-tékelték-e a felsőoktatási rendszer újraszabályozásának tapasztalatait;

• a minisztérium kidolgozta-e a hallgatói pályakövetési rendszer kialakítá-sának modelljét, a bevezetés koncepcióját; értékelte-e az információs és pá-lyakövetési rendszer működését, a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, hasznosította-e az értékelés eredményeit;

• az OKM kialakította-e és működteti az ágazati ellenőrzés rendszerét; az se-gíti-e a fenntartói feladatok ellátását, a szabálytalanságok feltárását; meg-felelően hasznosultak-e az ellenőrzési tapasztalatok.

E témakörben kialakított kérdéseinkre adott válaszoknál, a következő telje-sítmény-kritériumokra kell összpontosítani:

• eredményességi alapon kell értékelni az állami irányításban részt vevő szervezetek hatásköreinek ellátását, a felsőoktatási rendszer átalakítása so-rán a kockázatok felmérését, azonosítását, a FIR Ftv. szerinti kialakítását és működését, az ellenőrzési és beszámolási rendszer, valamint hallgatói pá-lyakövetési rendszer kialakítását és működtetését, s az ellenőrzések során feltárt jogszabályi eltérésekhez kapcsolódó intézkedések megtételét;

• hatékonysági és gazdaságossági kritériumok mentén szükséges ér-tékelni az állami hatás- és felelősségi körök célszerű meghatározását, illet-ve szétválasztását, az irányítási szintek egymáshoz való viszonyát, a koc-kázatok beazonosítását, a FIR adatkapcsolatainak megvalósítását más ha-tósági rendszerekhez és a pályakövetési rendszer információinak meghatá-rozott célok érdekében történő hasznosítását.

A helyszíni ellenőrzés során a fenti kérdésekhez használható adat- és dokumentumforrások: hatásköri jegyzékek, feladatellátást igazoló doku-mentumok, kockázatelemzési dokumentumok, rendszerkialakítási koncepciók, rendszertervek, miniszteri előterjesztések, a szabályozások hatásait elemző elő-terjesztések, a megtett intézkedések dokumentumai.

26

2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásának ellenőrzése

A felsőoktatási rendszer – állami irányítás melletti – második szintjét az intéz-ményi rendszer képezi. A jelenleg működő egyetemek és főiskolák hármas fenntartói szerkezettel rendelkeznek, azaz állami, egyházi és magán felsőokta-tás intézményekként működnek. (A felsőoktatási intézményrendszer hallgatói létszámának alakulását a 4. sz. melléklet, az oktatói létszám helyzetének be-mutatását az 5. sz. melléklet rögzíti.)

A döntéshozói beavatkozás nyomán bekövetkezett működésbeli vál-tozások hatásának értékelése során vizsgálni kell azt is, hogy a ki-tűzött törvényi célok intézményi szinten gazdaságosan, hatékonyan, a feladatellátáshoz biztosított közpénzek hasznosulásával teljesül-tek-e. (A felsőoktatás kiadásainak alakulását a 6. sz. melléklet, a felsőoktatás állami támogatásának alakulását a 7. sz. melléklet mutatja be.)

A döntéshozói beavatkozás hatását, közpénzek hasznosulását az intézmények-ben megvalósuló oktatás-képzési tevékenység, kutatás-fejlesztési tevékenység, az intézményi finanszírozás és gazdálkodás, a beruházás és infrastruktúra-fejlesztés, s az intézményi belső kontroll és ellenőrzési rendszer, mint legjellem-zőbb tevékenységek eredményességének, hatékonyságának és gazdaságossá-gának ellenőrzése tükrében értékeljük. (A felsőoktatási intézmények teljesít-ménymutatóit a 8. sz. melléklet tartalmazza.)

2.2.1. Az oktatás-képzési tevékenység és az új működési rend megva-lósítása

A felsőoktatás állami támogatásának döntő része a felsőoktatási intézmények-ben folyó oktatás-képzési tevékenységet szolgálja. A 2005-ben elfogadott új fel-sőoktatási törvény, mint rendszerbeli döntéshozói beavatkozás alapvetően az oktatás-képzési tevékenység átalakítását, többciklusúvá tételét (főiskola és egyetemi képzésről az alap-, mesterképzésre való átállás) és európai uniós harmonizációját, piacgazdasághoz igazítását irányozta elő. A törvényi beavat-kozás az intézményi működési rend és a gazdasággal való együttműködés vál-tozására is irányult.

A helyszíni ellenőrzés során e témakörben az alapkérdés az, hogy a fel-sőoktatási intézmények – új szabályozás szerint átalakított – okta-tás-képzési tevékenysége, működési rendje, valamint a gazdasággal való együttműködése eredményesség- és hatékonyság-javulással járt-e?

E kérdésen belül értékelni kell:

• az ágazati stratégiával összhangban levő, intézményfejlesztési tervekre épülő, többciklusú oktatás-képzési szerkezet kialakítását, annak megalapo-zottságát és összhangját a munkaerő-piaci igényekkel, a szakstruktúra egymásra építettségét;

27

• a kreditrendszer biztosította szakok közötti átjárhatóságot, a hallgatói mo-bilitás alakulását, különös tekintettel a külföldi ösztöndíjrendszer és a di-ákhitel biztosította lehetőségekre;

• az intézményi minőségfejlesztési program kialakítását és az azok nyomán tett intézkedések hatását az oktatás minőségének színvonalára;

• az oktatói követelményrendszer és a minőségjavító differenciált bérezés ösz-szefüggéseit;

• a hallgatói juttatások és kötelezettségek rendjének változását, valamint az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolás alakulá-sát, és azok hatását a hallgatói teljesítményekre;

• a szervezeti és működési rend átalakítását, az átszervezés hatását a fel-adatellátás eredményességére, hatékonyságára; a gazdasággal való együttműködés javítását;

• a hallgatói pályakövetési rendszer kialakítását és visszahatását az intéz-mények oktatási stratégiai céljaira, képzési programjaira; az intézmény ál-tal indított képzések, a szakképzések összhangját a piaci kereslettel, a friss diplomások elhelyezkedésének helyzetét.

Az értékelés során ellenőrizni kell az intézményfejlesztési tervek illeszkedését az ágazati stratégia célokhoz, az oktatás-képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összhangját, az alap és mesterképzés közötti kapcsolatot, a szakstruk-túra kapcsolódását. Az oktatás-képzés átalakításának és a felsőoktatási hallga-tók elhelyezkedésének értékelésekor célszerű nemcsak intézményi, hanem un. külső szakértői véleményekre is támaszkodni. Az e célból készített kérdőíveinket – egyrészt a gazdasági érdekképviseletek, kamarák részére, másrészt a munka-erő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére – a 9/a-b. sz. mellékletben mutatjuk be.

A döntéshozói beavatkozás hatása a hallgatói teljesítményekre és mobilitásra, az oktatói munka színvonalára helyszíni interjúkkal, statisztikai és tanúsítvá-nyi adatok elemzésével, valamint az ezekből számított oktatás-képzési teljesít-ménymutatók elemzésével értékelhető. (9. sz. melléklet I.)

A teljesítményszemléletű kérdésfeltevések alapján a következőkre célszerű összpontosítani a válaszok kialakítása során:

• a döntéshozói beavatkozás eredményességét értékelő témák: az ok-tatás-képzési szerkezet stratégiai célokhoz és IFT-hez igazodása, a képzési helyek számának igazodása a munkaerő-piaci igényekhez, a hallgatói mobilitás biztosítása, az oktatás-képzés terén kialakított együttműködések számának növekedése, az intézmény zavartalan működését biztosító sze-mélyi feltételek és az oktatói utánpótlás biztosítása, az oktatói követel-ményrendszer meghatározása, betartása, az esélyegyenlőséget biztosító hallgatói juttatási- és térítési rendszer működtetése, az intézményi diplo-más pályakövetési rendszer célszerű kialakítása, eredményeinek hasznosu-lása;

28

• hatékonysági értékelést igénylő témák: az egymásra épülő képzési szak-struktúra kialakítása, az oktatás-képzés versenyképességét, minőségének javulását eredményező oktatói foglalkoztatási követelményrendszer, az ál-lamilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolás érvényre juttatása, annak hallgatói teljesítményekre gyakorolt hatása, a gyakorlat-igényes szakokon szakmai gyakorlat megszervezése során a gazdálkodó szervekkel történő együttműködés erősödése, a pályakövetési rendszer ta-pasztalatainak hasznosulása intézményi szinten.

A helyszíni ellenőrzés során a kérdéskörben hasznosítható adatforrások: az oktatás-képzés szabályozásával, ezen belül az oktatókra, valamint a hallga-tókra vonatkozó szabályozással összefüggő miniszteri rendeletek, intézményi előírások, működési rendek, képzési programok, hazai- és nemzetközi együtt-működési megállapodások, intézkedési tervek, beszámolók, értékelések, tanú-sítványi adatszolgáltatás, kérdőíves válaszok, interjú-válaszok.

2.2.2. Kutatás-fejlesztési tevékenység

A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének részét képezi – az oktatás-képzés mellett – a tudományos kutatás, amely elsődleges célja az új ismeretek megszerzése mellett azok átadásának biztosítása, a megszerzett, elért tudomá-nyos eredményeknek a közösség számára való közzététele, azok hasznosítása.

A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalma-zott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, vala-mint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. A felsőoktatási intézmény alap-feladata keretében szervezi e tevékenység feltételeinek biztosítását. A megvaló-sítás garanciáját az intézményfejlesztési terv részét képező kutatás-fejlesztési innovációs stratégia képezi. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban megha-tározottak szerint – kutatóegyetem minősítést kaphat.

A K+F tevékenység intézményi helyszíni ellenőrzése során arra az alapkérdésre keressük a választ, hogy a felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenységének szabályozása és a rendelkezésre álló K+F források megfelelően biztosították-e az intézményekben a kutatás-fejlesztési célkitűzések eredményes megvalósítását. Az alapkérdésen be-lül ellenőrzési szempontként értékelni kell:

• a K+F tevékenység központi szabályozásának hatását az intézményi tevé-kenységre, az intézményi kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolatának inten-zitását, a kutatóegyetem minősítésen keresztül az Európai Kutatási Térség-hez való kapcsolódást;

• az intézményi kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elkészítését, megala-pozottságát, célkitűzései megvalósulását, összhangját az IFT-vel;

• az intézményi kutatási teljesítmények, teljesítménymutatók, külső megbí-zások és termelésbe átadott K+F ismeretek alakulását;

29

• a K+F tevékenységhez rendelkezésre álló tárgyi, infrastrukturális és szemé-lyi feltételeket, elsődlegesen a kutatói szakemberállomány és utánpótlás meglétét, minőségi jellegű biztosítását;

• a kutatási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források biztosítását, az állami finanszírozás teljesítményalapúságát, a pályázati rendszerek működésének tapasztalatait, a kutatóhelyek bevételszerző tevékenységét.

A döntéshozói beavatkozás nyomán az intézményi kutatási eredményessége, hatékonysága alapvetően a tanúsítványi és statisztikai adatok, valamint az ezekből számított kutatási teljesítménymutatók elemzésével értékelhető. (9. sz. melléklet II.)

Az intézményi K+F tevékenység értékelése eredményességi és haté-konysági szempontok alapján történik.

• eredményesség alapján értékelendő: a kutatási feltételek javulása, az IFT-vel összehangolt innovációs stratégia és megalapozott kutatási terv al-kalmazása, a kutatóhelyi tervek céljainak megvalósulása, a K+F tevékeny-ség infrastrukturális, tárgyi, személyi feltételeinek biztosítása, a pályáztatás hozzájárulása a kutatási feladatok ellátásának eredményességéhez, a kuta-tásból származó bevételek gyarapodása;

• hatékonyság mentén értékelhető a kutatás és gazdaság kapcsolatá-nak erősödése (adatok, mutatók alkalmazásával), a felsőoktatási, akadé-miai és vállalati kutatóhelyek együttműködésének erősödése, az intézmé-nyi kutatási összegezett és fajlagos teljesítménymutatók javulása, a kutatá-si feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja, a kutatási eredmé-nyek hasznosulásának javulása.

A helyszíni ellenőrzésnél figyelembe vehető adatforrások, dokumen-tumok a következők: intézményi kutatás-fejlesztési innovációs stratégia, kuta-tási terv, kutatóhelyek közötti megállapodások, a kutatási tevékenység és telje-sítménymutatóinak értékelése, kutatási pályázati kiírások, pályázati értékelé-sek, intézményi beszámolók, tanúsítványi adatszolgáltatás, kérdőíves válaszok, interjúk.

2.2.3. Intézményi finanszírozás és gazdálkodás

Az Ftv. a felsőoktatási intézmények számára az alapító okiratukban meghatá-rozott feladatok végrehajtásához szükséges gazdálkodási jogosítványokat rögzí-ti, amelyek szerint az intézményi autonómia keretében gazdálkodhatnak. A rendelkezésükre bocsátott állami vagyonnak kezelői az intézmények. A felsőok-tatási intézmény működéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszközök, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei és saját bevéte-lei biztosítják.

Az intézményi finanszírozásról és gazdálkodásról szóló ellenőrzési fejezetnek az alapkérdése az, hogy a felsőoktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodásának szabályozási változásaival elérték-e a kitűzött célokat?

30

Ezen belül kiemelten értékelni kell:

• az új Ftv. szerinti szabályozás hozzájárulását az intézményi pénzügyi forrá-sok és a gazdálkodási szükségletek összhangjának megteremtéséhez;

• az OKM-mel kötött hároméves finanszírozási megállapodások intézményi teljesítményekre gyakorolt hatását;

• az intézményi autonómia biztosította – a költségvetési szervekhez képest – önállóbb és szabadabb gazdálkodási lehetőségek kihasználását;

• az intézményi vagyongazdálkodás stratégiai jellegét, ezen belül az ingat-lanhasznosítás alakulását és hozzájárulását az intézményi működés ered-ményességéhez.

Az ellenőrzés során hangsúlyozott figyelemmel kell lenni a témakör teljesítmény-kategóriáira:

• eredményességi szempontok szerint kell értékelni: az intézményi finan-szírozásban és gazdálkodásban új Ftv. céljainak megvalósulását, a három-éves fenntartói megállapodásokban a felsőoktatási tevékenység eredmé-nyességét ösztönző teljesítménymutatók meghatározását, az intézmények vállalkozási tevékenységének eredményességét, a vagyongazdálkodási cé-lok teljesülését, az ingatlanállomány karbantartásának eredményességét.

• hatékonysági szempontok szerint kell értékelni a hároméves megállapo-dásokhoz rendelt teljesítménymutatók ösztönző hatását az erőforrások fel-használásnak hatékonyságára; a megállapodások értékelési tapasztalatai-nak hasznosulását, az intézményi autonómia által biztosított lehetőségek kihasználását, az ingatlanállomány optimális kihasználtságát, a felesle-gessé vált ingatlanok hasznosítását;

• gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni a pénzügyi forrá-sok és gazdálkodási szükségletek összhangja, az ingatlan-felújítások lebo-nyolítása és az ingatlanállomány karbantartásának ellenőrzése, értékelése során.

A helyszíni ellenőrzéskor a témakörben a következő adatforrásokat, do-kumentumokat célszerű alkalmazni: gazdasági tervek, számszaki és szö-veges költségvetési beszámolók, intézkedési tervek, hároméves fenntartói meg-állapodások és azok megalapozását szolgáló dokumentumok, hitelszerződések, állampapír-vásárlások dokumentumai, vagyongazdálkodási stratégia, ingat-lan-nyilvántartás, vállalkozói szerződések, ingatlanhasznosítási dokumentu-mok, tanúsítványi adat, szolgáltatás, interjúk. Az ellenőrzési megállapítások megalapozását segíti a 9. sz. melléklet III. pontjában bemutatott teljesítmény-mutatók számítása, alakulásuk elemzése.

(Az állami, egyházi és magán felsőoktatási intézmények – tanúsítványi adat-szolgáltatáson alapuló – összegezett gazdálkodás adatai a 10/a-c. sz. melléklet-ben találhatók.)

31

2.2.4. Beruházás, infrastruktúra-fejlesztés

A felsőoktatás oktatás-képzési és kutatási alapfeladatainak eredményes ellátá-sa igényli a magas színvonalú felsőoktatási infrastruktúra biztosítását. Ezt irá-nyozta elő a Magyar Universitas Program (1068/2004. (VIII. 9.) Korm. határozat) a 2005-től kezdődő időszak központi programjaként, az ál-lami és magán szektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés új-szerű formáinak alkalmazásával (PPP-konstrukció).

Ezen ellenőrzési témakörben az alapkérdés az, hogy a Magyar Universitas Program alapján a magántőke bevonásával megvalósu-ló infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatás fejlesztési céljaival össz-hangban, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználásával történik-e?

E kérdéskörön belül alapvetően értékelni kell:

• az infrastruktúra-fejlesztési program összhangját a felsőoktatás fejlesztési célokkal és az intézményfejlesztési tervekkel;

• a programban való intézményi részvétel és elbírálás szempontjainak kiala-kítását;

• a minisztérium és az intézmények közötti kötelezettségvállalás megosztásá-ra vonatkozó megállapodások megalapozottságát, a kötelezettségvállalás forrásainak biztosítását;

• a projektek közbeszerzési eljárásai, szolgáltatási követelményei pontos meghatározását, a magáncégekkel kötendő szerződések megalapozottsá-gát, tartalmi részletezettségét és helytállóságát, a szerződésekben a közér-dek megfelelő érvényesítését;

• a projektfolyamatok felügyeleti és intézményi ellenőrzését, a megvalósulás nyomon követését, értékelését és a szükséges intézkedések megtételét.

A helyszíni ellenőrzéskor e témakörön belül külön hangsúlyt kell he-lyezni a teljesítmény-követelmények megvalósítására, az alábbiak sze-rint:

• eredményességi értékelést kell végezni a fejlesztési program céljainak ösz-szehangoltsága, a fejlesztés nagyságrendjének indokoltsága, megalapozott-sága és tervezetthez képest történő megvalósítása terén; a kötelezettségvál-lalások jogszabályi előírásaival összefüggésben, a beruházási program fel-ügyeletének, ellenőrzési tapasztalatainak hasznosulása terén, a sikertelen közbeszerzési eljárások tapasztalatainak értékelése és hasznosítása, a szol-gáltatásokkal szembeni pontos követelmények meghatározása, a nem megfelelő teljesítés szankcionálása, a szolgáltatási díjelemek megalapo-zottsága és a projekt célok szerinti működtetése kapcsán;

• hatékonysági kritériumok alkalmazásával kell értékelni az oktatás-képzési feltételek és diákotthoni férőhelyek bővítésének alakulását a meg-levő kapacitás, a kihasználtság és a hallgatói létszám függvényében, a fej-lesztések hatékonysági követelményeinek meghatározását, a kötelezettség-

32

vállalásokra vonatkozó megállapodások hatástanulmányokkal, PSC-számításokkal való alátámasztását, a kedvezőtlen folyamatok befolyásolá-sához szükséges hatáskör, eszközrendszer biztosítását, hatékony módszerek kialakítását a projektfolyamatok ellenőrzéséhez, nyomon követéséhez, az új és felújított létesítmények kihasználtságát, a térítési díjak és a szolgálta-tások összhangját;

• gazdaságossági szempontok alapján kell értékelni a projektek PPP konstrukcióban történő megvalósításának indokoltságát, a kötelezettség-vállalások forrásainak biztosítását, az ehhez szükséges garanciák vállalá-sát, a projektek gazdaságosságát, összehasonlíthatóságát átláthatóan biz-tosító egységes számítási módszerek kidolgozását és alkalmazását, a szol-gáltatásokkal szembeni követelmények meghatározását, az optimális koc-kázatmegosztást, a vállalkozási hitelkonstrukció kiválasztását, a létesít-mény határidős átadását, a beruházás fajlagos bekerülési költségének ala-kulását, a létesítmény üzemeltetését.

A következő dokumentum- és adatforrások kerülhetnek alkalmazásra e témakör helyszíni ellenőrzése során: kormányhatározatok, felsőoktatás fejlesz-tési-, regionális- és intézményfejlesztési tervek, beruházási tervek és útmutatók, kockázatelemzések, kötelezettségvállalási megállapodások, PPP-tárcaközi bi-zottság jegyzőkönyvei, a projekttervezetek értékelési dokumentációi, ingatlan-értékesítési dokumentumok, bérleti-szolgáltatási szerződések, közbeszerzési eljá-rások lebonyolításáról készített jegyzőkönyvek, dokumentumok, üzleti tervek, pénzpiaci információk, összehasonlító elemzések, háttérszámítások, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, használatbavételi engedélyek, műszaki szakértői véle-mények, ingatlanpiaci információk, intézményi statisztikai adatok, tanúsítvá-nyi adatok, interjúk. A projektek eredményességének és hatékonyságának érté-keléséhez javasolt a 9. sz. melléklet IV. pontjában felsorolt mutatószámok elemzése, értékelése. (A magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztés esetén a gazdaságosság feltétele a PPP-konstrukció az állami megva-lósításénál alacsonyabb nettó jelenértéke; hatékonynak tekinthető pl. a PPP-konstrukcióban épült diákotthonok 95% feletti kihasználtsága.)

2.2.5. Intézményi belső kontrollrendszer és ellenőrzési rendszer

A felsőoktatási intézmények belső kontrollrendszerének vizsgálata teljesítmény-rendszerellenőrzés esetén azokra a belső kontrollokra irányul, amelyek segítik az ellenőrzött szervezet tevékenységének eredményes, hatékony és gazdaságos ellátását és biztosítják a vezetők információkkal történő ellátottságát. Az in-tézményi ellenőrzési rendszer egyaránt magában foglalja a belső és külső el-lenőrzés megvalósulását.

E témakörben a felsőoktatási intézmények ellenőrzésekor az alapvető kérdés az, hogy a kialakított belső kontroll- és ellenőrzési rendszer hozzájá-rult-e az intézmények szabályszerű, gazdaságos, eredményes és ha-tékony működéséhez?

33

A kérdéskörön belül ellenőrizni kell:

• az intézményi kontrollrendszer kiépítettségét, a szervezeti struktúrát, a ha-tás- és felelősségi körök egyértelmű meghatározását;

• a legfőbb döntéshozó testület, a Szenátus Ftv-ben előírt feladatainak ellátá-sát, a Gazdasági Tanács szerepét az intézményi döntés-előkészítéseknél, el-lenőrző szerepét, a döntések végrehajtásánál a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megvalósulását, intézkedéstételeit;

• a vezetői információs rendszer kialakítását, működését; a FIR megbízható adatokkal való feltöltését;

• a belső ellenőrzési rendszer működését, a hiányosságok feltárását követő intézkedések végrehajtását;

• a külső ellenőrzési rendszer (ÁSZ, ágazati, felügyeleti, fenntartói, hatósági) jelenlétét és működését az intézménynél, javaslataik realizálását.

(Az Állami Számvevőszék felsőoktatásra irányuló eddigi ellenőrzéseit a 11. sz. melléklet sorolja fel.)

Az intézményi belső kontroll- és ellenőrzési rendszer ellenőrzésekor

• eredményességi szempontból kell értékelni a belső kontroll környeze-tet, a kockázatok felmérését, kockázatkezelő módszerek kidolgozását, a Sze-nátus feladatellátását, a GT jogosítványainak érvényre juttatását, a FEUVE megszervezését, működését és intézkedéseit, a vezetői információs rendszer a FIR, a belső- és külső ellenőrzési rendszer működését, a feltárt hiányossá-gok megszüntetésére előirányzott intézkedéseket;

• hatékonysági kritériumok alapján célszerű értékelni a FEUVE mű-ködtetését, a FIR felé történő intézményi adatszolgáltatások teljes körű megvalósulását, a belső ellenőrzési rendszer hatékony működtetését.

E témakör ellenőrzése során az alábbi adatforrásokat, dokumentumokat célszerű igénybe venni, alkalmazni:

• az intézmény szervezeti struktúrájának folyamatábrája; kockázatkezelési és kockázatértékelési dokumentumok; szenátusi határozatok, előterjesztések, jegyzőkönyvek, emlékeztetők; GT-ülési előterjesztések, határozatok, emlé-keztetők, FEUVE-szabályzat, az információs rendszerek (VIR, FIR) dokumen-tációi; belső ellenőrzési kézikönyv, éves belső ellenőrzési terv és jelentés a terv teljesítéséről; intézkedési tervek; kérdőívek; interjúk.

3. A SZÁMVEVŐI JELENTÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, EGYEZTETÉSE, FELÜL-

VIZSGÁLATA

3.1. A számvevői jelentés összeállítása

A helyszíni ellenőrzés befejezéseként az ellenőrzési szempontok és bizonyítékok alapján számvevői jelentéstervezet készül. A számvevői

34

jelentés szerkesztésénél az ellenőrzési program logikai egységét kell követni. A jelentéssel szembeni követelményeket az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézi-könyve, az SZMSZ és az ÁKSZEI Ügyrendje részletesen rögzíti. Ezek meghatároz-zák a jelentés szerkezetét, összetevőit és a szükséges eljárást.

A számvevői jelentésben foglalt megállapításokért a számvevő felel. Ezek a megállapítások alapozzák meg a számvevőszéki jelentéstervezet összeál-lítását, szintetizált lényegi megállapításait, következtetéseit. A számvevői jelen-tés nem publikus.

A számvevői jelentés-tervezetnek tartalmaznia kell:

• a program szempontjaira adott érdemi válaszokat, megállapításokat;

• a válaszok, megállapítások indoklását;

• a következmények, hatások értékelését.

A helyszíni ellenőrzés zárásaként a számvevőnek át kell tekintenie azt, hogy megállapításai, következetései megalapozottak, helytállóak-e, s azok alátámasztásához rendelkezésre állnak-e a szükséges ellenőrzési mun-kadokumentumok. Ezekről munkadokumentum jegyzéket kell készíteni. Az el-lenőrzési megállapításokat alátámasztó valamennyi dokumentumot – a 2009. második félévétől működő – számítógépes VIDOR rendszerben, az Ellenőrzési Dokumentumtárban rögzíteni kell. Ez a dokumentálás biztosítja azt, hogy a számvevő munkáját és az ellenőrzés folyamatát a vizsgálatvezetőn kívül a fő-csoportfőnök és a főigazgató is ellenőrizhesse. S ezen kívül hozzájárulhat az egyeztetési folyamatban beérkező észrevételek tisztázásához.

A számvevői jelentés összeállításánál törekedni kell a tömör, lényegre törő szö-vegezésre, nem lehetnek benne elnagyolt, bizonyítékokkal kellően alá nem tá-masztott megállapítások – a számvevőszéki jelentés megalapozottsága érdeké-ben.

3.2. Egyeztetés

A számvevői jelentéstervezetet külső egyeztetésnek kell alávetni. Alapvető kö-vetelmény az egyeztetésnél, hogy a beérkező észrevételek írásban, dokumentált formában történjenek. Ezeket a VIDOR rendszerben, az ún. belső KDT-ben is rögzíteni kell.

Az elkészült számvevői jelentéstervezetet megkapják a helyszíni ellenőrzésbe vont szervezetek, és arra 8 munkanapon belül észrevételt tehetnek. Az egyezte-tett számvevői jelentés az egyeztetési folyamatban beérkezett észrevételek tisz-tázása, a számvevők általi mérlegelése és bizonyítékok alapján történő figye-lembevétele nyomán alakul ki. A külső körből érkező észrevételekre a számve-vő írásban válaszol, amit egyeztet a vizsgálatvezetővel.

35

3.3. Felülvizsgálat

Az egységes szempontok szerint kialakított számvevői jelentés-tervezet – az erre rendszeresített kérdőívek megválaszolásával – kétszintű fe-lülvizsgálaton esik át.

Az első szintű felülvizsgálatot a jelentéstervezet egyeztetése előtt a vizsgálat ve-zetője végzi el, kiemelten a helyszíni ellenőrzésre kijelölt feladatok maradékta-lan elvégzésére, valamint a rögzített megállapítások bizonyítékokkal történő alátámasztottságára. Ezért a számvevői jelentést már a minőségbiztosítási szempontok teljesítésére gondolva kell összeállítani.

A második szintű főcsoportfőnöki felülvizsgálat értékeli az első szintű felülvizs-gálat megtörténtét, és megalapozottságát. A minőségi felülvizsgálat eredmé-nyét – az előírt munkalapok felhasználásával – a felülvizsgálatot végző rögzíti a VIDOR-ban.

A számvevői jelentéstervezet kétszintű felülvizsgálatának szempontjait a 12. számú melléklet tartalmazza.

Az ellenőrzés adatbázisát a vizsgálatvezető zárja le, aki meggyőződik arról, hogy a KDT-körbe tartozó összes dokumentum felvitelre került a VIDOR rend-szerbe és az EDT adatbázisban csak az ellenőrzés szempontjából lényeges do-kumentumok szerepelnek.

Budapest, 2009. december 16.

Dr. Becker Pál főigazgató

Mellékletek a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

KÉRDÉSFA

a felsőoktatási rendszer-ellenőrzéshez

Alapkérdés: A felsőoktatás – új felsőoktatási törvényre és a Magyar Universitas Prog-

ramra épülő – átalakítása és fejlesztése következtében javult-e az oktatás és kutatás versenyképessége, az oktatás és a gazdaság együttműködésének hatékonysága, a felsőoktatási feladatok ellátása eredményesen, gazdasá-gosan és hatékony közpénz- felhasználást biztosítva valósult-e meg?

1. Az állami irányítás – új felsőoktatási törvényen (Ftv.) alapuló – eszköz-

és kontrollrendszere elősegítette-e a felsőoktatásban a közfeladatok eredményes ellátását?

1.1. A felsőoktatási rendszer irányítási céljai, fejlesztésének koncepciója, vala-

mint az erre épülő szabályozási környezet hozzájárult-e a felsőoktatási fel-adatok minőségi, versenyképes, eredményes ellátásához?

1.1.1. A felsőoktatási rendszer törvényi átalakítása a munkaerő-piaci igényeket,

társadalmi és demográfiai változásokat figyelembe vevő, szakmailag megalapozott felsőoktatás-fejlesztési stratégiára épült-e? A stratégiai célo-kat, valamint a felsőoktatási rendszer működésének tapasztalatai alapján kidolgozta-e az OKM a felsőoktatás középtávú fejlesztési tervét? A Magyar Universitas Program (MUP) infrastruktúra-fejlesztésre irányuló célkitűzései szakmailag indokoltak, gazdaságilag megalapozottak voltak-e?

1.1.2. A felsőoktatási intézményrendszer működését, szakmai tevékenységét és

gazdálkodását érintő új szabályozás hozzájárult-e a kitűzött célok eléré-séhez? A jogszabályok előkészítése, módosítása során kikérték-e a felsőok-tatási intézmények, az érintett szakmai, társadalmi, gazdasági szervezetek véleményét, készült-e hatástanulmány?

1.1.3. A finanszírozási rendszer egyes elemei ösztönözték-e az intézményeket a

felsőoktatási tevékenység eredményességének javítására, a működés ha-tékonyságának fokozására? A finanszírozás teljesítménykövetelmények alapján történt-e? A teljesítménymutatók biztosítják-e az intézményi telje-sítmények összehasonlíthatóságát? A hároméves fenntartói megállapodá-son alapuló finanszírozási rendszer kiszámítható és átlátható-e? A nem állami felsőoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó szabályozás biztosítja-e ezen intézmények működésének folyamatos és biztonságos el-látását?

1.1.4. Az OKM meghatározta-e az ágazati minőségpolitika elveit a felsőoktatás-

ra vonatkozóan? Az ágazati minőségpolitika elveinek kidolgozásában közreműködött-e a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság? Az ága-zati minőségpolitika keretében a Minisztérium kidolgozott-e ajánlásokat

2

a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, és azok megvalósítá-sához szükséges eszközökre? Készült-e ajánlás az intézményi minőségfej-lesztési programok elkészítéséhez?

1.2. A felsőoktatás állami irányításában közreműködő szervezetek és az irányítás

szintjén rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a működte-tést szolgáló pénzügyi erőforrások hozzájárultak-e a közfeladatok eredmé-nyes ellátásához? 1.2.1. Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek (MAB, FTT,

MRK, HÖOK) és háttérintézmények (OFI, OH) ellátták-e a jogszabályban meghatározott feladataikat? Tevékenységük segítette-e a döntéshozatalt, a stratégiai célok megvalósulását, a felsőoktatási feladatok ellátását?

1.2.2. A felsőoktatás irányításában résztvevő intézményeknél, testületeknél biz-

tosítottak voltak a megfelelő tárgyi és informatikai feltételek a feladatok ellátásához? A felsőoktatási irányításában részt vevő intézmények, testü-letek a feladatok ellátásához igazodó létszámmal és szervezeti struktúrá-val működtek-e? Feladatellátásukban tapasztalható-e párhuzamosság? A felsőoktatási háttérintézmények és az állami hatáskörök ellátásában köz-reműködő testületek feladatellátásuk során foglalkoztattak-e megbízott szakértőket? Szakmai és gazdaságossági szempontból indokoltak voltak és hasznosultak-e a megbízások?

1.2.3. Tervezetten – a stratégiai célokat és a munkaerő-piaci igényeket is figye-

lembe véve – határozták-e meg a felsőoktatási feladatok ellátásához biz-tosított állami forrásokat? A finanszírozás igazodott-e a feladatok költség-igényéhez? Biztosított-e az állami támogatás reálértékének megőrzése? A pályázati úton elnyerhető támogatások segítették-e az intézmények felső-oktatási feladatainak ellátását, minőségének javítását?

1.3. Az államháztartás belső kontrollrendszere, valamint az ellenőrzési és infor-

mációs rendszer hozzájárult-e a felsőoktatási feladatok eredményes, haté-kony ellátásához, a vonatkozó jogszabályok betartásához? 1.3.1. A felsőoktatással kapcsolatos állami hatás- és felelősségi körök egyértel-

műen meghatározottak-e, hozzájárultak-e a felsőoktatási feladatok ered-ményes ellátásához? A felsőoktatási stratégia kidolgozása során megtör-tént-e a célok elérésével járó kockázatok és azok lehetséges hatásának meghatározása? Kidolgoztak-e megoldásokat a kockázatkezelés módjaira vonatkozóan? A felsőoktatás állami irányításában részt vevő szervezetek (OKM, MAB, FTT, MRK) kontrolltevékenységei – engedélyezés, jóváha-gyás, egyeztetés, működési teljesítmény áttekintése – elősegítették-e a fel-sőoktatási feladatellátás eredményességét, szabályszerűségét?

1.3.2. A minisztérium gondoskodott-e a felsőoktatás információs rendszerének

(FIR) kialakításáról? Biztosítottak-e a FIR teljes felsőoktatási körben törté-nő bevezetésének és működtetésének személyi és tárgyi feltételei? A FIR-ből nyerhető információk megbízhatóságának növelése érdekében kiala-kítottak-e adatkapcsolatokat más hatósági rendszerekkel? A FIR adatai-

3

hoz történő hozzáférés megfelel-e a jogszabályi előírásoknak? A miniszter gondoskodott-e a FIR jogszerű adatkezelésének rendszeres ellenőrzéséről?

1.3.3. Az OKM kialakította-e a folyamatok nyomon követéséhez, a döntések

megalapozott meghozatalához szükséges beszámoltatási és vezetői in-formációs rendszerét? Értékelte-e a minisztérium a felsőoktatási rendszer újraszabályozásának tapasztalatait? Az értékelés eredményei hasznosul-tak-e? Meghatározta-e a minisztérium a pályakövetési rendszer kialakítá-sának modelljét, a rendszerrel szemben támasztott alapvető célokat és követelményeket és a bevezetés koncepcióját? Értékelte-e az OKM az in-formációs és pályakövetési rendszer működésének eredményeit, a felsőok-tatás és a gazdaság kapcsolatát? Megfelelően hasznosította-e az értékelés tapasztalatait?

1.3.4. Az OKM kialakította-e az ágazati ellenőrzés szervezeti rendszerét? Az el-

lenőrzési rendszer működtetése segítette-e a fenntartói feladatok végrehaj-tását? A minisztérium biztosította-e a törvényességi ellenőrzés gyakorlá-sának feltételeit? Az ellenőrzések feltártak-e a jogszabályoktól való elté-rést? Az OKM értékelte-e és hasznosította-e az ellenőrzési tapasztalatokat?

2. A felsőoktatás intézményrendszerében – a döntéshozói beavatkozások

következményeként – biztosított-e a felsőoktatási feladatok eredmé-nyes ellátása, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználása mel-lett?

2.1. A felsőoktatási intézmények – új szabályozás szerint átalakított – oktatási-

képzési tevékenysége, működési rendje, valamint a gazdasággal való együtt-működése eredményesség- és hatékonyságjavulással járt-e? 2.1.1. Megtörtént-e, és megalapozott intézményfejlesztési tervekre (IFT) épült-e a

többciklusú oktatási-képzési szerkezet kialakítása? Az IFT, valamint a ki-alakított oktatási-képzési szerkezet összhangban van-e a felsőoktatás ága-zati stratégiai céljaival? A hallgatók és a munkaerő-piaci szereplők meg-felelő tájékoztatást kaptak-e az új képzési rendszerről, a végzettségek által nyújtott lehetőségekről? Az alap-és mesterképzés kialakítása során meg-alapozott, egymásra épülő szakstruktúra jött-e létre? Az azonos képzést nyújtó képzési helyek kialakítása során figyelembe vették-e a munkaerő-piaci igényeket, megvalósult-e az intézmények közötti együttműködés?

2.1.2. A kreditrendszer bevezetése megteremtette-e a különböző intézmények, il-

letve képzési ágak alapszakjai közötti átjárást, illetve a vertikális mobili-tást? A hallgatói mobilitás biztosítása érdekében megtörtént-e a tantervek képzési ágankénti összehangolása?

2.1.3. Eredményesek voltak-e az oktatás-képzés terén kialakított – országon be-

lüli és nemzetközi – együttműködések? Az Európai Gazdasági Térség or-szágaiban történő résztanulmányokra igénybe vehető ösztöndíj-rendszer és diákhitel lehetősége növelte-e a hallgatói mobilitást? Az idegen nyelv-tudás színvonala, valamint az idegen nyelven folyó képzés hozzájárult-e a hallgatói és oktatói mobilitás növekedéséhez? Az oklevelek nemzetközi

4

elismerését szolgáló oklevélmelléklet segíti-e a hallgatók külföldi tovább-tanulását, illetve munkavállalását?

2.1.4. Az intézményi és kapacitás akkreditációra vonatkozó szabályozás hozzá-

járult-e a minőségi oktatás feltételeinek megalapozásához? Az intézményi minőségbiztosítási/minőségirányítási rendszer működése hozzájárult-e a színvonalas oktatás-képzés biztosításához? Kidolgozták-e az intézmények minőségfejlesztési programjukat? A minőségfejlesztési programban meg-határozott értékelések nyomán megtörtént-e a szükséges intézkedések megtétele, valamint – a törvényben előírt módon – azok nyilvánosságra hozatala?

2.1.5. Biztosítottak-e a felsőoktatási intézmények folyamatos működéséhez a

jogszabályokban előírt személyi feltételek? Kidolgozták-e az intézmények a foglalkoztatási követelményrendszert? Egyes oktatói munkakörök betöl-tésének feltételei, a határozatlan idejű munkaviszony előírása, valamint a differenciált bérezés lehetősége hozzájárultak-e az oktatás minőségének javulásához, biztosítják-e az oktatói utánpótlást? Szabályozták-e az okta-tói kereset-kiegészítés juttatásának feltételeit? Kiépült-e az oktatói munka véleményezésének rendszere, hasznosulnak-e annak tapasztalatai?

2.1.6. Az intézmények biztosítják-e a kiemelkedő képességgel rendelkezők tu-

dományos szintű felkészítését, a hátrányos helyzetű hallgatók tehetségé-nek kibontakozását? A hallgatókat terhelő fizetési kötelezettségek megál-lapításának és teljesítésének szabályozása, valamint a hallgatói juttatá-sok elosztási rendje összhangban van-e a jogszabályi előírásokkal, hozzá-járul-e a hallgatói teljesítmények javulásához és az esélyegyenlőség bizto-sításához? Az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti át-sorolás motiválta-e a hallgatókat a teljesítmények javítására?

2.1.7. Az intézmény az Ftv. előírásainak megfelelő módon és határidőre alakí-

totta-e ki szervezeti és működési rendjét? Értékelte-e az intézmény az át-szervezés hatását a feladatellátás eredményességére, hatékonyságára? A központosított felsőoktatási adatkezelés információi elősegítették-e az in-tézmények döntéseit, feladatellátását?

2.1.8. A képzési szerkezet kialakítása során az intézmények figyelembe vették-e

a munkaerő-piaci igényeket, támaszkodtak-e munkaerő-piaci előrejelzé-sekre? A felsőfokú pályakezdők iránti kereslet összhangban van-e a friss diplomások számával, végzettségével? Az intézmény által indított felsőfo-kú szakképzés, szakirányú továbbképzés igazodott-e a munkaerő-piaci igényekhez? A gyakorlatigényes képzési alapszakokon megvalósult-e a hallgatók összefüggő szakmai gyakorlatának megszervezése, a gazdálko-dó szervezetekkel való együttműködés?

2.1.9. Kialakították-e az intézmények pályakövetési rendszerüket? Megvalósult-e

az intézményi pályakövetési rendszer és a központi pályakövetési prog-ram információtartalmának összhangja? Biztosították-e a diplomás pá-lyakövetési rendszer (DPR) összehangolását a már működő hatósági és in-tézményi rendszerekkel? A pályakövetési rendszerben összegyűjtött ada-

5

tok megfelelő minőségű információt szolgáltatnak-e az intézmények okta-tási stratégiai céljainak, a konkrét képzési programok, illetve az egyes programokhoz rendelt kapacitások meghatározásához? Megtették-e az in-tézmények a pályakövetési rendszer információinak értékelése alapján indokolt intézkedéseket?

2.2. A felsőoktatás kutatás- fejlesztési tevékenységének szabályozása, és a rendel-

kezésre álló K+F források megfelelően biztosították-e az intézményekben a kutatás-fejlesztési célkitűzések eredményes megvalósítását? 2.2.1. Elősegítette-e a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) döntés-

előkészítő és értékelő tevékenysége a felsőoktatásban a kutatási feltételek biztosítását, a kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolatának erősítését? Meg-felelő-e az intézményi kutatóhelyek és a gazdaság kapcsolata? Kialakult-e megfelelő kutatói kapcsolat és mobilitás a felsőoktatási intézmények, az akadémiai intézetek és a vállalati kutatóhelyek között, végeznek-e közös kutatásokat? A „kutatóegyetem” minősítés elősegítette-e a hazai felsőok-tatási intézmények kapcsolódását az Európai Kutatási Térség tevékenysé-géhez? A Kormány által alapított kutatói ösztöndíj elősegítette-e a kutatá-si tevékenység minőségének emelését?

2.2.2. Elkészítették-e az intézmények kutatási-fejlesztési innovációs stratégiáju-

kat az IFT-vel összhangban? Megalapozta-e – a stratégiai célokat is figye-lembe vevő – kutatási terv az intézmények K+F tevékenységét a vizsgált időszakban? Megvalósultak-e a tervekben előirányzott célkitűzések? A ku-tatóhelyek értékelték-e a terv megvalósítását, az éves teljesítménymutatók alakulását? Javult-e az intézmények kutatási aktivitása? Nőtt-e a külső megbízások száma és összege, valamint a termelésbe átadott K+F ismere-tek, eredmények száma és értéke? A fajlagos, egy kutatóra jutó hatékony-sági mutatók kedvezően alakultak-e a vizsgált időszakban?

2.2.3. Rendelkezésre álltak-e megfelelő infrastrukturális és tárgyi feltételek a ku-

tatási feladatok ellátásához? A kutatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás hozzájárult-e a kutatás-fejlesztés személyi feltétele-inek biztosításához? A kutatási feladatok ellátásához az intézmények rendelkeznek-e megfelelő szakemberállománnyal (főfoglalkozású minősí-tett oktatók-kutatók, doktoranduszok), illetve segédszemélyzettel? Biztosí-tott-e a kutatóállomány utánpótlása?

2.2.4. A kutatási feladatok ellátásához szükséges források rendelkezésre álltak-e

a vizsgált időszakban az intézményeknél? A tudományos célú támogatá-sok elosztása során figyelembe vették-e a felsőoktatási intézmények kuta-tási teljesítményeit? A kutatási feladatok ellátását elősegítették-e a pályá-zat útján nyerhető források? A meghirdetett programok találkoztak-e a felhasználói igényekkel témakörök, határidő, futamidő szerint? Megfele-lőnek tartják-e a pályázati rendszereket az intézmények? Gondot jelentett-e a pályázatok előfinanszírozása? A pályázat kiírói értékelték-e az elért eredményeket, hasznosították-e az értékelés eredményét?

6

2.2.5. Javult-e a kutatóhelyek bevételszerző tevékenysége? Nőtt-e a külső megbí-zások száma és összege, valamint a termelésbe átadott K+F ismeretek, eredmények száma és értéke?

2.3. A felsőoktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodásának szabá-

lyozásával elérték-e a kitűzött célokat? 2.3.1. A hároméves fenntartói megállapodásokhoz kapcsolódóan az OKM segí-

tette-e tájékoztatókkal, segédanyagokkal az intézmények munkáját? Sza-bályozták-e a kötelező és választható teljesítménymutatók körét? Kialakí-totta-e az OKM az intézményi megállapodások elbírálásának szempontja-it? A hároméves megállapodáson alapuló finanszírozási rendszer hozzá-járult-e az intézményeknél a teljesítmények javulásához?

2.3.2. A felsőoktatás finanszírozásának és gazdálkodásának új Ftv. szerinti sza-

bályozása hozzájárult-e az intézményeknél a rendelkezésre álló pénzügyi források és a gazdálkodási szükségletek összhangjának megteremtéséhez? Elérték-e az intézmények a saját bevételek növekedését külső források be-vonásával? A tervek szerint alakultak-e a felsőoktatási intézmények gaz-dasági (vállalkozási) tevékenységének eredményei?

2.3.3. Éltek-e az intézmények a gazdálkodási autonómia nyújtotta lehetőségek-

kel (a saját bevételek külön számlán történő kezelése, az előirányzatok át-csoportosíthatósága, az év végi maradványok megtartása és akkumulálá-sa, az állampapír-jegyzés, hitelfelvétel, tulajdonszerzés, gazdasági társa-ság alapítása, részesedés szerzése)? Az intézményi autonómia által bizto-sított lehetőségek kihasználása megalapozott és eredményes volt-e?

2.3.4. Készítettek-e az intézmények az intézményfejlesztési tervhez igazodó va-

gyongazdálkodási stratégiát? Ebben meghatározták-e az alapfeladatok el-látásához illeszkedő ingatlangazdálkodási célokat? A rendelkezésre álló ingatlanállomány, annak területi elhelyezkedése, helyiségellátottsága biztosította-e az intézmény feladatainak ellátását? Az ingatlanok kihasz-náltsága hozzájárult-e az eredményes és gazdaságos intézményi műkö-déshez? Szükséges és indokolt volt-e ingatlanok bérbevétele? Megtörtént, és eredményes volt-e a használaton kívüli, feleslegessé vált ingatlan-állomány hasznosítása (bérbeadás, értékesítés)? Felhasználta-e az intéz-mény az ingatlanértékesítés bevételét fejlesztési célok finanszírozására? Az intézmények ingatlan beruházásai gazdaságosan és eredményesen hasznosultak-e? Az ingatlan fenntartáshoz, felújításhoz, karbantartáshoz biztosított források felhasználása gazdaságos és eredményes volt-e?

2.4. A Magyar Universitas Program (MUP) alapján a magántőke bevonásával

megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatás fejlesztési céljaival össz-hangban, a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználásával történik-e? 2.4.1. Az infrastruktúra fejlesztési program célkitűzései igazodnak-e a felsőokta-

tás fejlesztési célokhoz? A meglevő felsőoktatási infrastruktúra (kollégiu-mok, oktatási infrastruktúra) állaga, kapacitáskihasználása, területi elhe-lyezkedése megalapozták-e a MUP fejlesztési célkitűzéseit? A tervezett ka-

7

pacitásnövekedés igazodik-e a demográfiai folyamatokhoz, valamint a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő hallgatói létszámhoz? Megalapo-zottak, és az intézményfejlesztési tervekkel összhangban vannak-e a prog-ramban résztvevő felsőoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztésre irányuló igényei?

2.4.2. Minisztérium minden intézmény számára megismerhetően és egyértel-

műen meghatározta-e a programban való részvétel feltételeit? Kialakítot-ták-e az intézményi igények elbírálásának szempontrendszerét? A támo-gatandó fejlesztésekhez meghatározott-e a felügyeleti szerv gazdaságos-sági, hatékonysági, kihasználtsági követelményeket? A szolgáltatási díj finanszírozhatósága érdekében érdekeltté tették-e a programban résztvevő intézményeket a saját bevételek növelésére?

2.4.3. A Minisztérium és az intézmények között a kötelezettségvállalás megosz-

tására vonatkozó megállapodások hatástanulmánnyal, összehasonlító gazdaságossági számítással (PSC) megalapozott beruházási programokra épültek-e? A kötelezettségvállalási megállapodások megkötését megelőző-en történt-e kockázatelemzés a Minisztérium részéről? A projekttervezete-ket a PPP Tárcaközi Bizottság, illetve a pénzügyminiszter véleményezte-e?

2.4.4. Kialakítottak-e jogszabályban rögzített eljárásrendet a programok lebo-

nyolításához? Meghatároztak-e számítási módszereket a projektek gazda-ságosságának megállapításához, összehasonlíthatóságának biztosításá-hoz? A programban résztvevő intézmények rendelkeznek-e jogszabályban biztosított lehetőséggel a szerződések megkötésére, valamint a szükséges garanciák vállalására? A jogszabályok biztosítják-e a befektetők föld-használati jogának megszerzését az állami tulajdonú ingatlanra, a fu-tamidő tartamára?

2.4.5. Hosszú távra biztosítottak-e a kötelezettségvállalás központi és intézményi

forrásai? A szolgáltatásvásárlás finanszírozásához kapcsolódó jogsza-bályok a közérdekeknek megfelelően járulnak-e hozzá a fizetőképes keres-let biztosításához? Az infrastruktúra-fejlesztési program finanszírozására fordítható ingatlanértékesítés lehetővé tétele nem veszélyezteti-e hosszabb távon a felsőoktatási intézmények működési feltételeinek biztosítását?

2.4.6. Gondoskodott-e az OKM a programok előkészítésének és megvalósításá-

nak minisztériumi felügyeletéről, ellenőrzéséről? Megtörtént-e a felügyele-ti szerv részéről a közbeszerzési eljárások ellenőrzése? Értékelte, összegezte-e a Minisztérium a sikertelen közbeszerzési eljárások okait, a tapasztala-tokat megosztotta-e a programban részt vevő intézményekkel? Segítette-e a Minisztérium az állami és intézményi érdekek érvényesülését típusszer-ződések rendelkezésre bocsátásával? A felügyeleti szerv rendelkezett-e megfelelő eszközökkel és hatáskörrel a kedvezőtlen projektfolyamatok be-folyásolásához? A projektfolyamatok ellenőrzéséhez eredményes és haté-kony módszereket alakítottak-e ki? Megvalósult-e a PPP konstrukcióban épített vagy korszerűsített létesítmények működtetésének folyamatos nyomon követése?

8

2.4.7. A programban résztvevő intézményeknél a közbeszerzési eljárások lebo-nyolítása a versenyfeltételek biztosításával, szabályszerűen, a Minisztéri-um jóváhagyásával történt-e? Pontosan, mindenre kiterjedően meghatá-rozták-e az intézmények a közbeszerzési kiírásokban a létesítménnyel szembeni követelményeket és az igényelt szolgáltatás tartalmát? A közbe-szerzési eljárások során a legelőnyösebb ajánlatot választották-e? Megtör-tént-e az intézmények részéről a sikertelen közbeszerzések okainak feltá-rása?

2.4.8. Pontosan rögzítették-e a szerződésekben a létesítménnyel, valamint a

nyújtandó szolgáltatásokkal szembeni követelményeket? A szerződések tartalmazták-e a szerződő felek közötti kockázatok megosztását, a nem megfelelő teljesítés esetén alkalmazandó szankciókat, ez megfelelt-e az in-tézményi és a közérdekeknek? A szerződéskötést megelőzően kikérte-e a felsőoktatási intézmény a KSH véleményét a projekt államháztartáson kí-vüli elszámolhatóságáról? Meghatározták-e a szerződéskötés utáni válto-zások nyomon követésére, valamint a teljesítés értékelésére vonatkozó el-járásokat, módszereket, szervezetet? Kijelölték-e a nyújtott szolgáltatások folyamatos ellenőrzéséért, értékeléséért felelős személyeket?

2.4.9. A szolgáltatási díj, valamint annak egyes elemei megalapozottak, az in-

tézményi érdekeknek megfelelőek-e? A beruházások megvalósításához felvett vállalkozói hitel feltételei az állami hitelfelvételnél kedvezőbbek voltak-e? A szolgáltatási díj fizetése során a felsőoktatási intézmények vi-selnek-e árfolyamkockázatot? Árfolyamkockázat viselése esetén a szolgál-tatási díj arányosan csökken-e? Rendelkeztek-e a szerződések a piaci hasznosításból származó bevételek és a refinanszírozási nyereség megosz-tásáról? A közérdekeknek megfelelően történt-e rendelkezés a futamidő le-jártát követően a létesítmény(ek) tulajdonjogáról?

2.4.10. A beruházások tervezése és kivitelezése a szerződésben meghatározott tar-

talommal és határidő betartásával valósult-e meg? A kivitelezés megfe-lelt-e megrendelői igényeknek, az intézményi és hallgatói elvárásoknak? A megvalósult fejlesztések fajlagos bekerülési költsége nem magasabb-e, mint a hasonló funkciójú és színvonalú létesítményeké?

2.4.11. A kialakított műszaki-technikai megoldások gazdaságos üzemeltetést biz-

tosítanak-e? Az új és felújított létesítmények fajlagos üzemeltetési díjtétele – a nyújtott szolgáltatási színvonalat is figyelembe véve – kedvezőbb-e, mint a hasonló célú létesítmények átlagának fajlagos üzemeltetési költsé-ge? Az üzemeltető által nyújtott – alapellátáshoz tartozó – szolgáltatások színvonala megfelel-e a megrendelői és hallgatói igényeknek, és a bérleti szolgáltatási szerződésben foglaltaknak? A szerződés szerinti szankciók kellően ösztönzők-e a szolgáltatók számára a szolgáltatás megfelelő szín-vonalú teljesítésére? Folyamatos-e a nyújtott szolgáltatások színvonalá-nak ellenőrzése? A szerződéstől eltérő teljesítés esetén megtörtént-e a szol-gáltatási díj csökkentése?

2.4.12. Biztosítják-e a szerződéses feltételek a szolgáltatásvásárlás teljes futamide-

jére a létesítmény állagának, az üzemeltetés színvonalának fenntartását?

9

Lehetőség van-e – a műszaki követelmények, megrendelői igények válto-zása esetén – a szerződéses feltételek újratárgyalására?

2.4.13. Az új és felújított létesítmények kihasználtsága megfelelő-e? A kollégiu-

mokban és diákotthonokban a hallgatók által fizetendő térítési díjak összhangban vannak-e a nyújtott szolgáltatások színvonalával, verseny-képesek-e az albérleti árakkal? A szolgáltatási díj finanszírozását biztosító források az intézményekben a tervek szerint alakultak-e? Ingatlanértéke-sítésből vagy a létesítmény piaci hasznosításából származó bevételt fel-használtak-e a szolgáltatási díj fedezetére? A PPP konstrukciókhoz kapcso-lódó kötelezettségvállalás mértéke megfelel-e a vonatkozó jogszabályok-nak?

2.5. A kialakított belső kontroll és ellenőrzési rendszer hozzájárult-e az intézmé-

nyek szabályszerű, gazdaságos, eredményes és hatékony működéséhez? 2.5.1. Az intézményi kontrollrendszer kiépítettsége, az intézmények szervezeti

struktúrája, a hatás- és felelősségi körök egyértelmű meghatározása a ve-zetés etikai elvárásai biztosítja-e az intézmény szabályszerű és eredmé-nyes működését? Az intézményi célok kijelölése során felmérték-e azok el-érésének kockázatait? Kialakították-e a kockázatkezelés módját?

2.5.2. A Szenátus ellátta-e a jogszabályban meghatározott feladatait? Érvénye-

sült-e az intézményeknél a Gazdasági Tanács (GT) véleményező szerepe a stratégiai döntéseknél, ellenőrző szerepe a döntések végrehajtásánál? Megfelelő gazdálkodási jogosítványokat biztosít-e a jelenlegi szabályozás a Gazdasági Tanács részére? Figyelemmel kísérte-e a Gazdasági Tanács a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesülését? A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) a feladatellátás teljes fo-lyamatát végig kísérte-e? Hiba, hiányosság esetén megtették-e a szükséges intézkedéseket?

2.5.3. A vezetői információs rendszer segítette-e a szakmai és a gazdálkodási

döntések meghozatalát és végrehajtását? Az informatikai rendszer megfe-lelő támogatást, pontos információkat nyújtott-e a döntéshozatalhoz és a feladatok ellátásához? Rendelkezik-e az intézmény rendszerbe integrált aktuális statisztikai- és megbízható teljesítmény adatokkal a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) felé történő adatszolgáltatás végrehajtásához?

2.5.4. Az intézménynél kialakították-e a belső ellenőrzési rendszert? A függetle-

nített belső ellenőrzés keretében tártak-e fel hiányosságokat? Megtették-e a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére?

2.5.5. Az intézmény tevékenységét érintette-e ágazati, hatósági vagy felügyeleti

ellenőrzés a vizsgált időszakban? Az ellenőrzések tártak-e fel hiányossá-gokat? A hiányosságok megszüntetése érdekében meghozták-e a szüksé-ges intézkedéseket? Az adott ellenőrzést megelőző öt évben volt-e az in-tézménynél állami számvevőszéki vizsgálat? A korábbi számvevőszéki el-lenőrzés során feltárt hiányosságok a vizsgált időszakban fennálltak-e? Hasznosultak-e a korábbi ellenőrzések javaslatai?

2. s

z. m

ellé

klet

a

fel

sőok

tatá

sra

irá

nyu

ló r

ends

zer-

elle

nőr

zési

Seg

édle

thez

K

érd

ések

, k

rité

riu

mo

k é

s a

da

tfo

rrá

sok

a

fel

sőo

kta

tásr

a i

rán

yuló

ren

dsz

er-e

llen

őrz

ésh

ez

A

lap

kér

dés

: A

fel

sőok

tatá

s –

új f

első

okta

tási

tör

vén

yre

és a

Mag

yar

Un

iver

sita

s Pr

ogra

mra

ép

ülő

– á

tala

kítá

sa é

s fe

jles

ztés

e kö

vetk

ezté

ben

ja

vult

-e a

z ok

ta-

tás

és k

uta

tás

vers

enyk

épes

sége

, az

okta

tás

és a

ga

zda

ság

együ

ttm

űkö

désé

nek

ha

téko

nys

ága

, a f

első

okta

tási

fel

ada

tok

ellá

tása

ere

dmén

yese

n,

gazd

asá

gosa

n é

s h

até

kon

y kö

zpén

z- f

elh

asz

ná

lást

biz

tosí

tva

va

lósu

lt-e

meg

?

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.

Az

áll

am

i ir

án

yít

ás

– ú

j fe

lső

ok

tatá

si t

örv

ényen

(Ftv

.)

ala

pu

ló

– es

zkö

z-

és

ko

ntr

oll

ren

dsz

ere

elő

seg

ítet

te-e

a

fe

lső

ok

tatá

sba

n a

kö

zfel

ad

ato

k e

red

mén

yes

ell

átá

sát?

1.1

A

fel

sőokta

tási

ren

dsz

er i

rán

yítá

si c

élja

i, f

ejle

szté

sén

ek k

on

-ce

pci

ója

, va

lam

int

az e

rre

épü

lő s

za

bá

lyozá

si k

örn

yezet

hoz-

zá

járu

lt-e

a

fe

lsőokta

tási

fe

lad

ato

k m

inősé

gi,

ve

rsen

ykép

es,

ered

mén

yes

ellá

tásá

hoz?

1.1

.1

A f

első

okta

tási

ren

dsze

r tö

rvén

yi á

tala

kítá

sa m

ega

lap

ozot

t fe

lső-

okta

tás-

fejl

eszt

ési s

tra

tégi

ára

ép

ült

-e?

A s

tra

tégi

ai

célo

kat,

va

lam

int

a f

első

okta

tási

ren

dsze

r m

űkö

dé-

sén

ek t

ap

asz

tala

tait

fig

yele

mbe

vév

e ki

dolg

ozta

-e a

z O

KM

a f

el-

sőok

tatá

s kö

zép

távú

fej

lesz

tési

ter

vét?

A M

agy

ar

Un

iver

sita

s Pr

ogra

m (

MU

P) i

nfr

ast

rukt

úra

-fej

lesz

tésr

e ir

án

yuló

cél

kitű

zése

i meg

ala

poz

otta

k vo

lta

k-e?

Sza

kma

ila

g m

ega

lap

ozot

t,

a

mu

nka

erő-

pia

ci i

gén

yeke

t, t

ár-

sada

lmi

és

dem

ográ

fia

i vá

lto-

záso

kat

figy

elem

be v

evő

fels

ő-ok

tatá

si

stra

tégi

a,

arr

a

épü

lő

közé

ptá

vú f

ejle

szté

si t

erv.

(E)

Az

infr

ast

rukt

úra

-fej

lesz

tési

cé

-lo

k sz

akm

ai

meg

ala

poz

otts

ága

, ga

zda

ságo

s m

ódsz

er

kivá

lasz

-tá

sa. (

E)

Fels

őokt

atá

s fe

jlesz

tési

str

até

gia

i cé

lok;

a

stra

tégi

át,

és

a k

özép

távú

fej

lesz

tési

ter

vet

meg

ala

poz

ó h

atá

sta

nu

lmá

nyo

k, s

zaké

r-tő

i vé

lem

énye

k.

Az

Ftv.

101

. §

(1)

beke

zdés

a.)

pon

tja

és

a

156.

§

(1)

beke

zdés

a

lap

ján

el

kész

ítet

t K

orm

án

y-el

őter

jesz

tés.

A M

UP

infr

ast

rukt

úra

-fej

lesz

tésr

e vo

na

t-ko

zó

célk

itű

zése

it

meg

ala

poz

ó h

átt

ér-

szá

mít

áso

k.

2

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.1

.2

A

fels

őokt

atá

si

inté

zmén

yren

dsze

r m

űkö

désé

t,

sza

kma

i te

vé-

ken

ység

ét é

s ga

zdá

lkod

ásá

t ér

intő

új

sza

bály

ozá

s el

őseg

ítet

te-e

a

kitű

zött

cél

ok e

léré

sét?

A j

ogsz

abá

lyok

elő

kész

ítés

e, m

ódos

ítá

sa s

orá

n f

igye

lem

be v

etté

k-e

a f

első

okta

tási

in

tézm

énye

k, a

z ér

inte

tt s

zakm

ai,

tá

rsa

dalm

i,

gazd

asá

gi s

zerv

ezet

ek v

élem

ényé

t, a

dön

tésh

ozói

bea

vatk

ozá

sok

a v

ált

ozá

sok

várh

ató

ha

tása

it,

kock

áza

tait

fel

mér

ő és

bem

uta

tó

ha

tást

an

ulm

án

yra

ép

ült

ek-e

?

A

fels

őokt

atá

si

ren

dsze

rre

vo-

na

tkoz

ó jo

gsza

bály

ok ö

sszh

an

g-ja

a f

első

okta

tás-

fejl

eszt

ési

stra

-té

gia

cél

jaiv

al.

(E)

Az

elők

észí

tés

sorá

n

ha

tást

a-

nu

lmá

ny

kész

ítés

e és

an

na

k fi

-gy

elem

bevé

tele

, a

sz

üks

éges

eg

yezt

etés

ek l

efol

yta

tása

. (E,

H)

Ftv.

és

a m

ódos

ítá

sok

indo

klá

sai.

A t

ör-

vén

y a

lka

lma

zásá

hoz

sz

üks

éges

jo

gsza

-bá

lyok

. Ftv

. 153

. §.

A f

első

okta

tási

in

tézm

énye

k, a

z ér

inte

tt

sza

kma

i, t

árs

ada

lmi,

ga

zda

sági

sze

rvez

e-te

k vé

lem

ényé

t ta

rta

lma

zó d

oku

men

tu-

mok

. A

jog

sza

bály

ok m

ega

lkot

ásá

t m

eg-

ala

poz

ó el

őter

jesz

tése

k.

A s

zabá

lyoz

ás

várh

ató

ha

tása

it e

lem

ző

tan

ulm

án

yok.

1.1

.3

A f

ina

nsz

íroz

ási

ren

dsze

r eg

yes

elem

ei ö

sztö

nöz

ték-

e a

z in

tézm

é-n

yeke

t a

z ok

tatá

s m

inős

égén

ek j

avít

ásá

ra,

a s

zerv

ezet

ha

téko

ny

mű

ködt

etés

ére?

A f

ina

nsz

íroz

ás

telj

esít

mén

yköv

etel

mén

yek

ala

p-

ján

tör

tén

t-e?

A t

elje

sítm

énym

uta

tók

bizt

osít

ják-

e a

z in

tézm

ényi

te

ljes

ítm

énye

k ös

szeh

aso

nlí

tha

tósá

gát?

A h

áro

mév

es f

enn

tart

ói

meg

áll

ap

odá

son

ala

pu

ló f

ina

nsz

íroz

ási

ren

dsze

r ki

szá

mít

ha

tó é

s á

tlá

tha

tó-e

?

A n

em á

lla

mi

fels

őokt

atá

si i

nté

zmén

yek

fin

an

szír

ozá

sára

von

at-

kozó

sz

abá

lyoz

ás

bizt

osít

ja-e

ez

en

inté

zmén

yek

mű

ködé

sén

ek

foly

am

ato

s és

biz

ton

ságo

s el

látá

sát?

Az

okta

tás

min

őség

ének

ja

vítá

-sá

ra,

a

mű

ködé

s h

até

kon

ysá

-gá

na

k fo

kozá

sára

ösz

tön

ző,

tel-

jesí

tmén

yköv

etel

mén

yeke

t tá

-m

asz

tó f

ina

nsz

íroz

ási

ren

dsze

r.

(E, G

, H)

Öss

zeh

aso

nlí

tha

tósá

got

bizt

osí-

tó t

elje

sítm

énym

uta

tók.

(E)

A n

em á

lla

mi

inté

zmén

yek

biz-

ton

ságo

s fe

lada

tell

átá

sát

bizt

o-sí

tó f

ina

nsz

íroz

ási

sza

bály

ozá

s.

(E, G

)

Ftv.

127

-133

. §; t

an

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

Kor

má

nyr

ende

lete

k a

fe

lsőo

kta

tási

in

-té

zmén

yek

kép

zési

, tu

dom

án

yos

célú

és

fen

nta

rtói

n

orm

atí

va

ala

pjá

n

tört

énő

fin

an

szír

ozá

sáró

l (8

/200

5.

(I. 1

9.);

10

0/20

07. (

V. 8

.); 5

0/20

08. (

III.

14.

)).

A v

izsg

ált

idő

sza

kra

von

atk

ozó

költ

ség-

veté

si t

örvé

nye

k.

A

há

rom

éves

fe

nn

tart

ói

meg

áll

ap

odá

-so

k, v

áll

alt

tel

jesí

tmén

ymu

tató

k.

Ftv.

134

-139

. §-o

k.

1.1

.4

Az

OK

M m

egh

atá

rozt

a-e

az

ága

zati

min

őség

pol

itik

a e

lvei

t a

fel

-ső

okta

tásr

a v

ona

tkoz

óan

? A

z á

gaza

ti m

inős

égp

olit

ika

elv

ein

ek

kido

lgoz

ásá

ban

kö

zrem

űkö

dött

-e

a

Ma

gya

r Fe

lsőo

kta

tási

A

kkre

ditá

ciós

Biz

otts

ág?

Az

Ftv.

ala

pjá

n a

MA

B k

özre

-m

űkö

désé

vel

kido

lgoz

ott,

a t

ör-

vén

yi c

élok

meg

való

sulá

sát

ösz-

tön

ző á

gaza

ti m

inős

égp

olit

ika

i el

vek.

(E)

Ftv.

103

. §

(1)

beke

zdés

d.)

pon

tja

, 10

4. §

(1

) be

kezd

és b

.) p

ontj

a,

108.

§ (

1)-(

2) b

e-ke

zdés

ek

szer

inti

m

inis

zter

i el

őter

jesz

té-

sek.

3

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.1

.4

Az

ága

zati

min

őség

pol

itik

a k

eret

ében

a M

inis

ztér

ium

kid

olgo

-zo

tt-e

a

ján

láso

kat

a

fels

őokt

atá

s vá

rha

tó

fejl

eszt

ési

irá

nya

ira

, cé

lja

ira

, és

azo

k m

egva

lósí

tásá

hoz

szü

kség

es e

szkö

zökr

e? K

észü

lt-

e a

ján

lás

az

inté

zmén

yi m

inős

égfe

jles

ztés

i p

rogr

am

ok e

lkés

zíté

-sé

hez

?

A f

ejle

szté

si i

rán

yoka

t, c

élok

at

a

meg

való

sítá

shoz

szü

kség

es e

sz-

közö

ket

meg

foga

lma

zó a

ján

lá-

sok.

A

fe

lsőo

kta

tási

in

tézm

é-n

yek

rész

ére

ajá

nlá

s ké

szít

ése.

(E

, H)

Ága

zati

m

inős

égp

olit

ika

el

vei,

kido

lgo-

zásá

na

k do

kum

entu

ma

i.

A f

első

okta

tás

fejle

szté

si i

rán

yair

a é

s a

meg

való

sítá

s m

ódja

ira

von

atk

ozó

OK

M

ajá

nlá

sok.

Ajá

nlá

sok,

seg

édle

tek

az

inté

zmén

yi m

i-n

őség

fejl

eszt

ési

pro

gra

mok

ki

dolg

ozá

sá-

hoz

.

1.2

A

fel

sőo

kta

tás

áll

am

i ir

án

yít

ásá

ba

n k

özr

emű

kö

dő

sze

rve-

zete

k é

s a

z ir

án

yít

ás

szin

tjén

ren

del

kez

ésre

áll

ó s

zem

élyi

és t

árg

yi

felt

étel

ek,

va

lam

int

a m

űk

öd

teté

st s

zolg

áló

pén

z-ü

gyi

erő

forr

áso

k h

ozz

ájá

rult

ak

-e a

kö

zfel

ad

ato

k e

red

mé-

nyes

ell

átá

sáh

oz?

1.2

.1

Az

áll

am

i h

atá

skör

ök e

llá

tásá

ban

köz

rem

űkö

dő t

estü

lete

k (M

AB

, FT

T, M

RK

, H

ÖO

K)

és h

átt

érin

tézm

énye

k (O

FI,

OH

) el

látt

ák-

e a

jo

gsza

bály

ban

meg

ha

táro

zott

fel

ada

taik

at?

Tev

éken

ység

ük

segí

-te

tte-

e a

dön

tésh

oza

talt

, a

str

até

gia

i cé

lok

meg

való

sulá

sát,

a f

el-

sőok

tatá

si f

ela

dato

k el

látá

sát?

Az

áll

am

i h

atá

skör

ök e

llá

tásá

-ba

n

közr

emű

ködő

sz

erve

zete

k jo

gsza

bály

ban

rö

gzít

ett

fela

da-

tain

ak

ellá

tása

. (E)

A d

önté

shoz

ata

l és

fel

ada

tell

á-

tás

elős

egít

ése

a t

estü

lete

k s

há

t-té

rin

tézm

énye

k á

lta

l. (E

, H)

Ftv.

109

-114

. §-

okba

n,

az

Okt

atá

si H

iva

-ta

lról

sz

óló

307/

2006

. (X

II. 2

3.)

Kor

m. r

ende

letb

en f

ogla

lt f

ela

dato

k el

lá-

tásá

t ig

azo

ló d

oku

men

tum

ok.

1.2

.2

A f

első

okta

tás

irá

nyí

tásá

ban

rés

ztve

vő i

nté

zmén

yekn

él,

test

üle

-te

knél

biz

tosí

tott

ak

volt

ak

a m

egfe

lelő

tá

rgyi

és

info

rma

tika

i fe

l-té

tele

k a

fel

ada

tok

ellá

tásá

hoz

?

A f

első

okta

tási

irá

nyí

tásá

ban

rés

zt v

evő

inté

zmén

yek,

tes

tüle

tek

a f

ela

dato

k el

látá

sáh

oz i

gazo

dó l

étsz

ám

ma

l és

sze

rvez

eti

stru

ktú

-rá

val

mű

ködt

ek-e

? Fe

lada

tell

átá

sukb

an

ta

pa

szta

lha

tó-e

pá

rhu

-za

mos

ság?

A f

első

okta

tási

há

ttér

inté

zmén

yek

és a

z á

lla

mi

ha

-tá

skör

ök e

llá

tásá

ban

köz

rem

űkö

dő t

estü

lete

k fe

lada

tell

átá

suk

Tárg

yi é

s in

form

ati

kai

felt

étel

ek

meg

léte

a f

első

okta

tás

irá

nyí

tá-

sába

n

rész

tvev

ő in

tézm

énye

k-n

él, t

estü

lete

knél

. (E)

A f

ela

date

llá

tásh

oz i

gazo

dó l

ét-

szá

m é

s sz

erve

zeti

str

ukt

úra

. (E

, G

, H)

Inte

rjú

k. T

an

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

Bes

zám

o-ló

k a

data

i.

Tan

úsí

tvá

ny.

Lé

tszá

mvá

ltoz

ás,

fe

lada

t-vá

ltoz

ás

ada

tai.

Mu

nka

köri

leír

áso

k.

A s

zaké

rtői

meg

bízá

sok.

A s

zaké

rtők

ált

al

elvé

gzet

t fe

lada

tok

ha

szn

osu

lásá

na

k do

-ku

men

tum

ai,

ere

dmén

yei.

4

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.2

.2

sorá

n f

ogla

lkoz

tatt

ak-

e m

egbí

zott

sza

kért

őket

? Sz

akm

ai

és g

az-

dasá

goss

ági

sze

mp

ontb

ól i

ndo

kolt

ak

volt

ak

és h

asz

nos

ult

ak-

e a

meg

bízá

sok?

Sza

kért

ői

meg

bízá

sok

sza

kma

i és

ga

zda

sági

in

doko

ltsá

ga.

(E,

G)

A s

zaké

rtői

meg

bízá

ssa

l el

láto

tt

fela

dato

k h

asz

nos

ulá

sa. (

E, G

)

Inte

rjú

k. T

an

úsí

tvá

nyo

k. K

érdő

íves

meg

-ké

rdez

és.

Hel

yszí

ni s

zem

le.

1.2

.3

Terv

ezet

ten

– a

str

até

gia

i cé

loka

t és

a m

un

kaer

ő-p

iaci

igé

nye

ket

is f

igye

lem

be v

éve

– h

atá

rozt

ák-

e m

eg a

fel

sőok

tatá

si f

ela

dato

k el

látá

sáh

oz b

izto

síto

tt á

lla

mi

forr

áso

kat?

A f

ina

nsz

íroz

ás i

gazo

-do

tt-e

a f

ela

dato

k kö

ltsé

gigé

nyé

hez

? B

izto

síto

tt-e

az

áll

am

i tá

-m

oga

tás

reá

lért

ékén

ek m

egőr

zése

?

A p

ály

áza

ti ú

ton

eln

yerh

ető

tám

oga

táso

k se

gíte

tték

-e a

z in

téz-

mén

yek

fels

őokt

atá

si f

ela

data

ina

k el

látá

sát,

min

őség

ének

ja

vítá

-sá

t?

A f

első

okta

tási

fel

ada

tok

ellá

tá-

sáh

oz b

izto

síto

tt á

lla

mi

forr

áso

k st

raté

gia

i cé

lokh

oz i

gazo

dó t

er-

veze

ttsé

ge. (

E, G

)

A

fela

date

llá

tás

költ

ségi

gén

yét

figy

elem

be

vevő

fi

na

nsz

íroz

ás.

(E

, G

) A

z á

lla

mi

tám

oga

tás

re-

álé

rték

ének

meg

őrzé

se. (

E)

A f

első

okta

tási

fel

ada

tok

min

ő-sé

gi

ellá

tásá

t és

ve

rsen

ykép

es-

ségé

t ös

ztön

ző

pá

lyá

zati

re

nd-

szer

. (E,

G, H

)

Ftv.

127

-133

/A §

-ai.

Kor

má

nyr

ende

lete

k a

fe

lsőo

kta

tási

in

-té

zmén

yek

kép

zési

, tu

dom

án

yos

célú

és

fen

nta

rtói

n

orm

atí

va

ala

pjá

n

tört

énő

fin

an

szír

ozá

sáró

l (8

/200

5.

(I. 1

9.);

10

0/20

07. (

V. 8

.); 5

0/20

08. (

III.

14.

)).

A

nor

ma

tív

költ

ségv

etés

i tá

mog

atá

sok

meg

áll

ap

ítá

sán

ak

há

ttér

szám

ítá

sai.

Köl

tség

veté

si t

örvé

nye

k. T

an

úsí

tvá

ny.

Pály

áza

ti

kiír

áso

k,

bírá

lato

k do

kum

en-

tum

ai.

OK

M p

ály

áza

ti n

yilv

án

tart

ása

: eg

y p

á-

lyá

zatr

a ju

tó t

ám

oga

tási

öss

zeg.

1.3

A

z á

lla

mh

ázta

rtá

s bel

ső k

on

troll

ren

dsz

ere,

va

lam

int

az e

llen

-őrz

ési

és

info

rmá

ciós

ren

dsz

er

hozzá

járu

lt-e

a

fe

lsőokta

tási

fe

lad

ato

k e

red

mén

yes,

ha

tékon

y el

látá

sáh

oz,

a v

on

atk

ozó j

og-

sza

bá

lyok b

eta

rtásá

hoz?

5

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.3

.1

A f

első

okta

táss

al

kap

csol

ato

s á

lla

mi

ha

tás-

és

fele

lőss

égi

körö

k eg

yért

elm

űen

meg

ha

táro

zott

ak-

e, h

ozzá

járu

lta

k-e

a f

első

okta

tási

fe

lada

tok

ered

mén

yes

ellá

tásá

hoz

?

A f

első

okta

tási

str

até

gia

kid

olgo

zása

sor

án

meg

tört

ént-

e a

cél

ok

elér

ésév

el j

áró

koc

káza

tok

és a

zok

leh

etsé

ges

ha

tásá

na

k m

egh

a-

táro

zása

? K

idol

gozt

ak-

e m

egol

dáso

kat

a k

ocká

zatk

ezel

és m

ódja

i-ra

von

atk

ozóa

n?

A f

első

okta

tás

áll

am

i ir

án

yítá

sába

n r

észt

vev

ő sz

erve

zete

k (O

KM

, M

AB

, FT

T, M

RK

) ko

ntr

ollt

evék

enys

égei

– e

nge

dély

ezés

, jó

váh

a-

gyá

s, e

gyez

teté

s, m

űkö

dési

tel

jesí

tmén

y á

ttek

inté

se –

elő

segí

tet-

ték-

e a

fel

sőok

tatá

si f

ela

date

llá

tás

ered

mén

yess

égét

, sz

abá

lysz

e-rű

ségé

t?

Az

áll

am

i h

atá

s- é

s fe

lelő

sség

i kö

rök

egyé

rtel

mű

m

egh

atá

ro-

zása

, sz

étvá

lasz

tása

. (G

, H

) A

z á

lla

mi

irá

nyí

tás

hie

rarc

hiá

já-

na

k sz

intj

ei,

a s

zerv

ezet

ek e

gy-

má

shoz

va

ló v

iszo

nya

meg

fele

l-e

a b

eava

tkoz

ásh

oz k

ap

csol

ódó

fela

dato

kna

k. (

G, H

)

A f

első

okta

tás

áll

am

i ir

án

yítá

-sá

ban

rés

ztve

vők

ha

tásk

örei

nek

te

ljes

kör

ű e

llá

tása

. (E)

A f

első

okta

tási

str

até

gia

kid

ol-

gozá

sa,

a f

első

okta

tási

ren

dsze

r á

tala

kítá

sa s

orá

n a

koc

káza

tok

felm

érés

e,

azo

nos

ítás

a,

kock

á-

zatk

ezel

ési

terv

kid

olgo

zása

. (E

, H

)

Ftv.

99-

115.

§-o

k.

Kér

dőív

es f

elm

érés

. In

terj

ú.

A f

ela

date

llá

-tá

st

iga

zoló

do

kum

entu

mok

(k

inev

ezé-

sek,

fel

men

tése

k, e

nge

dély

ek,

irá

nye

lvek

, ér

téke

lés

stb.

).

A

fels

őokt

atá

si

stra

tégi

a

kido

lgoz

ásá

t,

fels

őokt

atá

si t

örvé

ny

előt

erje

szté

sét

meg

-a

lap

ozó

doku

men

tum

ok.

A k

ocká

zate

lem

zés

doku

men

tum

ai.

Koc

-ká

zatk

ezel

ési

terv

.

1.3

.2

A m

inis

ztér

ium

gon

dosk

odot

t-e

a f

első

okta

tás

info

rmá

ciós

ren

d-sz

erén

ek (

FIR

) ki

ala

kítá

sáró

l? B

izto

síto

tta

k-e

a F

IR t

elje

s fe

lsőo

k-ta

tási

kör

ben

tör

tén

ő be

veze

tésé

nek

és

mű

ködt

etés

ének

sze

mél

yi

és t

árg

yi f

elté

tele

i?

A

FIR

-ből

n

yerh

ető

info

rmá

ciók

m

egbí

zha

tósá

gán

ak

növ

elés

e ér

deké

ben

kia

lakí

tott

ak-

e a

datk

ap

csol

ato

kat

má

s h

ató

sági

ren

d-sz

erek

kel?

A F

IR a

data

ihoz

tör

tén

ő h

ozzá

féré

s m

egfe

lel-

e a

jog

-sz

abá

lyi

előí

ráso

kna

k? A

min

iszt

er g

ondo

skod

ott-

e a

FIR

jog

szer

ű

ada

tkez

elés

ének

ren

dsze

res

elle

nőr

zésé

ről?

A

fels

őokt

atá

s in

form

áci

ós

ren

dsze

rén

ek

Ftv.

el

őírá

sain

ak

meg

fele

lő k

iala

kítá

sa é

s m

űkö

-dé

se. (

E)

A F

IR f

elé

tört

énő

ada

tszo

lgál

ta-

táso

k te

ljes

kö

rű

meg

való

sulá

-sa

. (E)

Ada

tka

pcs

ola

t m

egva

lósí

tása

–

a F

IR-h

ez l

ogik

ail

ag

kap

csol

ha

-tó

–

má

s h

ató

sági

re

nds

zere

k-ke

l. (G

, H)

Az

Ftv.

35.

§,

103.

§ (

1) b

ekez

dés

a.)

, a

c.)

pon

tja

i.

A

FIR

ki

ala

kítá

sán

ak

kon

cep

ciój

a

és

ren

dsze

rter

ve.

Bes

zám

olók

a F

IR f

elé

tört

énő

ada

tszo

l-gá

lta

táso

k vé

greh

ajt

ásá

ról.

A j

ogsz

erű

ada

tkez

elés

ell

enőr

zésé

ről

ké-

szü

lt je

len

tése

k.

6

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

1.3

.3

Az

OK

M

kia

lakí

tott

a-e

a

fo

lya

ma

tok

nyo

mon

kö

veté

séh

ez,

a

dön

tése

k m

ega

lap

ozot

t m

egh

oza

talá

hoz

szü

kség

es b

eszá

mol

ta-

tási

és

veze

tői

info

rmá

ciós

ren

dsze

rét?

Érté

kelt

e-e

a m

inis

ztér

ium

a f

első

okta

tási

ren

dsze

r ú

jra

sza

bály

o-zá

sán

ak

tap

asz

tala

tait

? A

z ér

téke

lés

ered

mén

yei h

asz

nos

ult

ak-

e?

Meg

ha

táro

zta

-e a

min

iszt

ériu

m a

pá

lya

köve

tési

ren

dsze

r ki

ala

kí-

tásá

na

k m

odel

ljét

, a

ren

dsze

rrel

sze

mbe

n t

ám

asz

tott

ala

pve

tő

célo

kat

és k

övet

elm

énye

ket

és a

bev

ezet

és k

once

pci

ójá

t? É

rték

el-

te-e

az

OK

M a

z in

form

áci

ós é

s p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

mű

ködé

-sé

nek

ere

dmén

yeit

, a

fel

sőok

tatá

s és

a g

azd

asá

g ka

pcs

ola

tát?

M

egfe

lelő

en h

asz

nos

ítot

ta-e

az

érté

kelé

s ta

pa

szta

lata

it?

A

kia

lakí

tott

el

len

őrzé

si

ren

d-sz

er

bizt

osít

ja

a

foly

am

ato

k n

yom

on

köve

tésé

t,

az

ága

zati

dö

nté

sek

meg

hoz

ata

lát.

(E)

Az

új

sza

bály

ozá

s sz

erin

t á

tala

-kí

tott

fe

lsőo

kta

tási

re

nds

zer

mű

ködé

sén

ek

érté

kelé

se,

az

elem

zés

tap

asz

tala

tain

ak

ha

sz-

nos

ítá

sa. (

E, H

)

A

pá

lya

köve

tési

re

nds

zer

mo-

dell

jén

ek k

iala

kítá

sa.

A p

ály

a-

köve

tési

in

form

áci

ók m

egh

atá

-ro

zott

cé

lok

érde

kébe

n

tört

énő

ha

szn

osít

ása

. (E,

G, H

)

Az

Ftv.

10

3.

§ (1

) be

kezd

és

e.),

f.)

, g.

) p

ontj

ai,

10

4. §

(1

) be

kezd

és

a.)

p

ontj

a a

lap

ján

ké

szít

ett

min

iszt

eri

előt

erje

szté

-se

k.

A s

zabá

lyoz

ás

ha

tása

it e

lem

ző s

zakm

ai

érté

kelé

sek,

m

inis

zter

i, sz

aká

lla

mti

tká

ri

előt

erje

szté

sek.

A

z ér

téke

lése

k a

lap

ján

m

egte

tt in

tézk

edés

ek d

oku

men

tum

ai.

Ftv.

103.

§ (1

) be

kezd

és a

a.)

. és

ab.

) p

ont-

jai.

Az

OK

M á

lta

l el

kész

ítet

t ko

nce

pci

ó a

dip

-lo

má

s p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

kia

lakí

tá-

sáh

oz é

s be

veze

tésé

hez

.

A

pá

lya

köve

tési

re

nds

zer

tap

asz

tala

tai-

na

k ér

téke

lésé

t és

an

na

k h

asz

nos

ulá

sát

iga

zoló

dok

um

entu

mok

.

1.3

.4

Az

OK

M k

iala

kíto

tta

-e a

z á

gaza

ti e

llen

őrzé

s sz

erve

zeti

ren

dsze

-ré

t? A

z el

len

őrzé

si r

ends

zer

mű

ködt

etés

e se

gíte

tte-

e a

fen

nta

rtói

fe

lada

tok

végr

eha

jtá

sát?

A m

inis

ztér

ium

biz

tosí

tott

a-e

a t

örvé

-n

yess

égi

elle

nőr

zés

gya

korl

ásá

na

k fe

ltét

elei

t?

Az

elle

nőr

zése

k fe

ltá

rta

k-e

a j

ogsz

abá

lyok

tól

való

elt

érés

t? A

z O

KM

ért

ékel

te-e

és

ha

szn

osít

otta

-e a

z el

len

őrzé

si t

ap

asz

tala

toka

t?

Az

Ftv.

el

őírá

sain

ak

meg

fele

lő

elle

nőr

zési

ren

dsze

r ki

ala

kítá

sa.

(E)

Az

elle

nőr

zése

k á

lta

l fe

ltá

rt e

lté-

rése

k n

yom

án

in

tézk

edés

ek

meg

téte

le. (

E, H

)

Ftv.

104

. §

(1)

beke

zdés

a.)

pon

tja

, 10

5. §

(1

) be

kezd

és.

Az

elle

nőr

zési

re

nds

zer

kia

lakí

tásá

na

k m

inis

zter

elő

terj

eszt

ései

, dok

um

entu

ma

i.

Az

elle

nőr

zési

ren

dsze

r m

űkö

désé

ről

ké-

szít

ett

besz

ám

olók

és

érté

kelé

si d

oku

men

-tu

mok

.

2.

A f

első

ok

tatá

s in

tézm

ényre

nd

szer

ében

– a

dö

nté

sho

zói

bea

va

tko

záso

k k

övet

kez

mén

yek

ént

– b

izto

síto

tt-e

a f

el-

sőo

kta

tási

fel

ad

ato

k e

red

mén

yes

ell

átá

sa,

a k

özp

énze

k

ga

zda

ság

os

és h

até

ko

ny f

elh

asz

ná

lása

mel

lett

?

7

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.1

A

fel

sőokta

tási

in

tézm

énye

k –

új

sza

bá

lyozás

szer

int

áta

lakí-

tott

– o

kta

tási

-kép

zés

i te

véken

ység

e, m

űköd

ési

ren

dje

, va

la-

min

t a

ga

zd

asá

gga

l va

ló e

gyü

ttm

űköd

ése

ered

mén

yess

ég-

és

ha

tékon

ysá

gja

vulá

ssa

l já

rt-e

?

2.1

.1

Meg

tört

ént-

e, é

s m

ega

lap

ozot

t in

tézm

ényf

ejle

szté

si t

erve

kre

(IFT

) ép

ült

-e a

töb

bcik

lusú

okt

atá

si-k

épzé

si s

zerk

ezet

kia

lakí

tása

? A

z IF

T, v

ala

min

t a

kia

lakí

tott

okt

atá

si-k

épzé

si s

zerk

ezet

öss

zha

ng-

ban

va

n-e

a f

első

okta

tás

ága

zati

str

até

gia

i cé

lja

iva

l?

A h

all

gató

k és

a m

un

kaer

ő-p

iaci

sze

rep

lők

meg

fele

lő t

ájé

kozt

a-

tást

ka

pta

k-e

az

új

kép

zési

ren

dsze

rről

, a

vég

zett

sége

k á

lta

l n

yúj-

tott

leh

etős

égek

ről?

Az

ala

p-é

s m

este

rkép

zés

kia

lakí

tása

sor

án

meg

ala

poz

ott,

egy

-m

ásr

a é

pü

lő s

zaks

tru

ktú

ra jö

tt-e

lét

re?

Az

azo

nos

kép

zést

nyú

jtó

kép

zési

hel

yek

kia

lakí

tása

sor

án

fig

ye-

lem

be

vett

ék-e

a

m

un

kaer

ő-p

iaci

ig

énye

ket,

m

egva

lósu

lt-e

a

z in

tézm

énye

k kö

zött

i egy

ütt

mű

ködé

s?

A f

első

okta

tás

ága

zati

str

até

gia

i cé

lja

ihoz

ig

azo

dó,

meg

ala

po-

zott

IFT

, ok

tatá

si-k

épzé

si s

zerk

e-ze

t. (

E)

Az

ala

p-é

s m

este

rkép

zés

egy-

má

sra

ép

ülő

sz

aks

tru

ktú

rájá

-n

ak

kia

lakí

tása

. (E,

H)

Az

kép

zési

h

elye

k sz

ám

án

ak

iga

zodá

sa

a

mu

nka

erő-

pia

ci

igén

yekh

ez. (

E, G

)

Ftv.

151

. § (

5) b

ekez

dés,

158

. §.

Fels

őokt

atá

s á

gaza

ti s

tra

tégi

ai

célo

k.

IFT,

Ftv

. 12

. §

(1)

beke

zdés

, 32

. §

(1)

be-

kezd

és

mu

nka

erő-

pia

ci

előr

ejel

zése

k,

KSH

, ill

etve

Mu

nka

ügy

i Köz

pon

t a

data

i a

fe

lsőf

okú

vé

gzet

tség

űek

el

hel

yezk

edés

é-rő

l.

Hel

yszí

ni

inte

rjú

az

inté

zmén

y ve

zető

ivel

. H

all

gató

i ké

rdőí

vek.

Fe

lsőo

kta

táss

al

együ

ttm

űkö

dő g

azd

asá

gi é

rdek

kép

vise

le-

ti s

zerv

ezet

ek k

érdő

ívei

.

15/2

006.

(IV

. 3.)

OM

ren

dele

t a

z a

lap

- és

m

este

rkép

zési

sz

ako

k ki

men

eti

köve

tel-

mén

yeir

ől.

2.1

.2

A k

redi

tren

dsze

r be

veze

tése

meg

tere

mte

tte-

e a

kü

lön

böző

in

téz-

mén

yek,

ill

etve

kép

zési

ága

k a

lap

sza

kja

i kö

zött

i á

tjá

rást

, il

letv

e a

ver

tiká

lis

mob

ilit

ást

?

A h

all

gató

i m

obil

itá

s bi

ztos

ítá

sa é

rdek

ében

meg

tört

ént-

e a

ta

n-

terv

ek k

épzé

si á

gan

kén

ti ö

ssze

ha

ngo

lása

?

A h

all

gató

i m

obil

itá

s bi

ztos

ítá

-sa

. (E)

In

tézm

ényi

ké

pzé

si

pro

gra

mok

, ta

nte

r-ve

k,

a

tan

terv

ek

össz

eha

ngo

lásá

ra

vo-

na

tkoz

ó –

inté

zmén

yek

közö

tti

– m

egá

l-la

pod

áso

k.

Tan

úsí

tvá

nyi

a

dato

k.

Ha

llga

tói

kérd

ő-ív

ek.

Fels

őokt

atá

si i

nté

zmén

yek

közö

tti

kred

it-

meg

áll

ap

odá

sok.

In

tézm

ényi

, il

letv

e ka

ri

átv

étel

i sza

bály

zato

k.

8

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.1

.3

Ered

mén

yese

k vo

lta

k-e

az

okta

tás-

kép

zés

teré

n k

iala

kíto

tt –

or-

szá

gon

bel

üli

és

nem

zetk

özi –

egy

ütt

mű

ködé

sek?

Az

Euró

pa

i G

azd

asá

gi T

érsé

g or

szá

gaib

an

tör

tén

ő ré

szta

nu

lmá

-n

yokr

a i

gén

ybe

veh

ető

öszt

öndí

j-re

nds

zer

és d

iákh

itel

leh

etős

ége

növ

elte

-e a

ha

llga

tói

mob

ilit

ást

? A

z id

egen

nye

lvtu

dás

szín

von

a-

la,

vala

min

t a

z id

egen

nye

lven

fol

yó k

épzé

s h

ozzá

járu

lt-e

a h

all

-ga

tói

és o

kta

tói

mob

ilit

ás

növ

eked

éséh

ez?

Az

okle

vele

k n

emze

tköz

i el

ism

erés

ét

szol

gáló

ok

levé

lmel

lékl

et

segí

ti-e

a h

all

gató

k kü

lföl

di t

ová

bbta

nu

lásá

t, i

llet

ve m

un

kavá

l-la

lásá

t?

Az

okta

tás-

kép

zés

teré

n k

iala

kí-

tott

, h

aza

i és

n

emze

tköz

i eg

yütt

mű

ködé

sek

ered

mén

yes-

sége

. (E)

Az

öszt

öndí

jren

dsze

r és

diá

khi-

tel

igén

ybev

étel

i le

het

őség

, va

-la

min

t a

z id

egen

nye

lven

fol

yó

kép

zés

hoz

zájá

rulá

sa a

ha

llga

-tó

i m

obil

itá

s n

övek

edés

éhez

. (E)

A d

iplo

má

k n

emze

tköz

i el

ism

e-ré

sét

elős

egít

ő ok

levé

lmel

lékl

e-te

k ki

adá

sa. (

E)

Ftv.

31.

§ e

lőír

ása

i.

Má

s in

tézm

énye

kkel

lé

trej

ött

ha

zai

és

nem

zetk

özi

együ

ttm

űkö

dési

m

egá

lla

po-

dáso

k, v

ala

min

t a

z ez

ekrő

l ké

szít

ett

érté

-ke

lése

k, b

eszá

mol

ók.

Tan

úsí

tvá

nyo

k.

Ha

llga

tói

kérd

őív.

Fel

sőok

tatá

ssa

l eg

yütt

-m

űkö

dő g

azd

asá

gi é

rdek

kép

vise

leti

sze

r-ve

zete

k ké

rdőí

vei.

Ftv.

46.

§ (

4) b

ekez

dés,

a 6

2-63

. §-

ok,

és a

11

8. §

-ba

n f

ogla

lt e

lőír

áso

k.

2.1

.4

Az

inté

zmén

yi é

s ka

pa

citá

s a

kkre

ditá

ciór

a v

ona

tkoz

ó sz

abá

lyo-

zás

hoz

zájá

rult

-e a

min

őség

i ok

tatá

s fe

ltét

elei

nek

meg

ala

poz

á-

sáh

oz?

Az

inté

zmén

yi

min

őség

bizt

osít

ási

/min

őség

irá

nyí

tási

re

nds

zer

mű

ködé

se h

ozzá

járu

lt-e

a s

zín

von

ala

s ok

tatá

s-ké

pzé

s bi

ztos

ítá

-sá

hoz

? K

idol

gozt

ák-

e a

z in

tézm

énye

k m

inős

égfe

jlesz

tési

p

rog-

ram

juka

t? A

min

őség

fejl

eszt

ési

pro

gra

mba

n m

egh

atá

rozo

tt é

rté-

kelé

sek

nyo

má

n m

egtö

rtén

t-e

a s

züks

éges

in

tézk

edés

ek m

egté

te-

le,

vala

min

t –

a t

örvé

nyb

en e

lőír

t m

ódon

– a

zok

nyi

lvá

nos

ságr

a h

oza

tala

?

Az

IFT-

ben

meg

foga

lma

zott

cé-

lok,

a f

enn

tart

ói m

egá

lla

pod

á-

sokb

an

vá

lla

lt t

elje

sítm

énym

u-

tató

k és

a

ka

pa

citá

s a

kkre

ditá

ció

össz

ha

ngj

a. (

E)

Az

inté

zmén

yi m

inős

égfe

jles

zté-

si

pro

gra

mba

n

meg

ha

táro

zott

m

érés

, ér

téke

lés

végr

eha

jtá

sa;

a sz

üks

éges

in

tézk

edés

ek

meg

ho-

zata

la.

A

min

őség

fejl

eszt

ési

pro

gra

m v

égre

ha

jtá

sán

ak

nyi

l-vá

nos

ságr

a h

oza

tala

. (E,

G)

Ftv.

21.

§ (

2), (

6) b

ekez

dése

i elő

írá

sai.

IFT,

há

rom

éve

s fe

nn

tart

ói m

egá

lla

pod

á-

sok,

vá

lla

lt

telje

sítm

énym

uta

tók.

A

ka

-p

aci

tás

akk

redi

táci

ó do

kum

entu

ma

i.

Inté

zmén

yi m

inős

égfe

jlesz

tési

pro

gra

m.

Érté

kelé

s a

m

inős

égfe

jles

ztés

i p

rogr

am

-ba

n m

egh

atá

rozo

tt f

ela

dato

k vé

greh

ajt

á-

sáró

l. I

nté

zked

ési

terv

ek.

2.1

.5

Biz

tosí

tott

ak-

e a

fel

sőok

tatá

si i

nté

zmén

yek

foly

am

ato

s m

űkö

dé-

séh

ez a

jog

sza

bály

okba

n e

lőír

t sz

emél

yi f

elté

tele

k? K

idol

gozt

ák-

e a

z in

tézm

énye

k a

fog

lalk

ozta

tási

köv

etel

mén

yren

dsze

rt?

Az

inté

zmén

y za

vart

ala

n

mű

-kö

désé

t bi

ztos

ító

szem

élyi

fel

té-

tele

k m

eglé

te.

Az

okta

tói

utá

n-

pót

lás

bizt

osít

ása

. (E)

Ftv.

12.

§ (

3)-(

4) b

ekez

dése

i, 21

. §

(3)

be-

kezd

és,

86-8

8. §

-ok,

97.

§,

157.

§-o

kba

n

fogl

alt

elő

írá

sok.

9

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.1

.5

Egye

s ok

tató

i m

un

kakö

rök

bet

ölté

sén

ek f

elté

tele

i, a

ha

táro

zatl

an

id

ejű

mu

nka

visz

ony

előí

rása

, va

lam

int

a d

iffe

ren

ciá

lt b

érez

és

leh

etős

ége

hoz

zájá

rult

ak-

e az

okt

atá

s m

inős

égén

ek j

avu

lásá

hoz

, bi

ztos

ítjá

k-e

az

okta

tói

utá

np

ótlá

st?

Sza

bály

oztá

k-e

az

okta

tói

kere

set-

kieg

észí

tés

jutt

atá

sán

ak

felt

ét-

elei

t? K

iép

ült

-e a

z ok

tató

i m

un

ka v

élem

énye

zésé

nek

ren

dsze

re,

ha

szn

osu

lna

k-e

an

na

k ta

pa

szta

lata

i?

Az

okta

tás-

kép

zés

vers

enyk

épes

-sé

gét,

jó

m

inős

égét

bi

ztos

ító

fogl

alk

ozta

tási

kö

vete

lmén

yek

meg

ha

táro

zása

, és

azo

k be

tar-

tása

. (E,

H)

Az

Ftv.

egy

es r

ende

lkez

ései

nek

vég

reh

aj-

tásá

ról

szól

ó 79

/200

6.

(IV

. 5.)

K

orm

. ren

dele

t 5.

sz.

mel

lékl

ete.

Ala

pít

ó O

kira

t. M

űkö

dési

en

gedé

ly.

Tan

úsí

tvá

nyo

k. H

all

gató

i ké

rdőí

v. H

ely-

szín

i in

terj

úk.

Fogl

alk

ozta

tási

köv

etel

mén

yren

dsze

r.

2.1

.6

Az

inté

zmén

yek

bizt

osít

ják-

e a

kie

mel

kedő

kép

essé

ggel

ren

delk

e-ző

k tu

dom

án

yos

szin

tű f

elké

szít

ését

, a

há

trá

nyo

s h

elyz

etű

ha

ll-

gató

k te

het

ségé

nek

kib

onta

kozá

sát?

A h

all

gató

kat

terh

elő

fize

tési

köt

elez

etts

égek

meg

áll

ap

ítá

sán

ak

és t

elje

síté

sén

ek s

zabá

lyoz

ása

, va

lam

int

a h

all

gató

i ju

tta

táso

k el

oszt

ási

ren

dje

össz

ha

ngb

an

va

n-e

a j

ogsz

abá

lyi

előí

ráso

kka

l, h

ozzá

járu

l-e

a h

all

gató

i te

ljesí

tmén

yek

javu

lásá

hoz

és

az

esél

y-eg

yen

lősé

g bi

ztos

ítá

sáh

oz?

Az

áll

am

ila

g fi

na

nsz

íroz

ott

és k

ölts

égté

ríté

ses

kép

zés

közö

tti

áts

o-ro

lás

mot

ivá

lta

-e a

ha

llga

tóka

t a

tel

jesí

tmén

yek

javí

tásá

ra?

A t

ehet

ségg

ondo

zás

bizt

osít

ása

. (E

, H)

A

tan

ulm

án

yi

ered

mén

yeke

t ös

ztön

ző,

esél

yegy

enlő

sége

t bi

z-to

sító

tér

ítés

i és

ju

tta

tási

ren

d-sz

er k

iala

kítá

sa;

költ

ségt

érít

ésre

vo

na

tkoz

ó sz

abá

lyoz

ás

jogs

za-

bály

sze

rin

ti k

iala

kítá

sa. (

E, H

)

Ha

llga

tói

kérd

őív.

Hel

yszí

ni

inte

rjú

k.

51/2

002.

(II

. 26.

) K

orm

. ren

dele

t a

z eg

ye-

tem

i és

fői

skol

ai

ha

llga

tók

ált

al

fize

ten

dő

díja

król

és

té

ríté

sekr

ől,

vala

min

t a

ré

-sz

ükr

e n

yújt

ha

tó e

gyes

tá

mog

atá

sokr

ól.

175/

2006

. (V

III.

14.

) K

orm

. ren

dele

t a

fels

őokt

atá

si

ha

llga

tók

jutt

atá

sair

ól.

51/2

007.

(II

I. 2

6.)

Kor

m. r

ende

let

a f

első

-ok

tatá

sba

n r

észt

vevő

ha

llga

tók

jutt

atá

sa-

iról

és

az

ált

alu

k fi

zete

ndő

egy

es t

érít

é-se

kről

.

Ftv.

21.

§ (

4) b

ekez

dés

d.)

pon

t, 5

5. §

(1)

be

kezd

és, 1

26. §

-okb

an

fog

lalt

elő

írá

sok.

2.1

.7

Az

inté

zmén

y a

z Ft

v. e

lőír

ása

ina

k m

egfe

lelő

mód

on é

s h

atá

ridő

-re

ala

kíto

tta

-e k

i sz

erve

zeti

és

mű

ködé

si r

endj

ét?

Érté

kelt

e-e

az

inté

zmén

y a

z á

tsze

rvez

és h

atá

sát

a f

ela

date

llá

tás

ered

mén

yess

é-gé

re, h

até

kon

ysá

gára

?

A k

özp

onto

síto

tt f

első

okta

tási

ada

tkez

elés

in

form

áci

ói e

lőse

gíte

t-té

k-e

az

inté

zmén

yek

dön

tése

it, f

ela

date

llá

tásá

t?

Ered

mén

yes

és

ha

téko

ny

fel-

ada

tell

átá

st

bizt

osít

ó sz

erve

zeti

és

mű

ködé

si r

end.

A p

árh

uza

-m

os f

ela

date

llá

tás

kikü

szöb

ölé-

se. (

E, G

)

A

közp

onto

síto

tt

ada

tok

ha

sz-

nos

ulá

sa. (

G, H

)

Ftv.

21.

§ (

1)-(

2) b

ekez

dése

i, 1

54-1

55. §

-ok

előí

rása

i.

Inté

zmén

yi S

ZM

SZ,

Szer

veze

ti é

s m

űkö

-dé

si r

end.

Hel

yszí

ni

inte

rjú

k. T

an

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

10

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.1

.8

A k

épzé

si s

zerk

ezet

kia

lakí

tása

sor

án

az

inté

zmén

yek

figy

elem

be

vett

ék-e

a m

un

kaer

ő-p

iaci

igé

nye

ket,

tá

ma

szko

dta

k-e

mu

nka

erő-

pia

ci e

lőre

jelz

ések

re?

A f

első

fokú

pá

lya

kezd

ők i

rán

ti k

eres

let

össz

ha

ngb

an

van

-e a

fri

ss

dip

lom

áso

k sz

ám

áva

l, v

égze

ttsé

géve

l?

Az

inté

zmén

y á

lta

l in

díto

tt f

első

fokú

sza

kkép

zés,

sza

kirá

nyú

to-

vább

kép

zés

iga

zodo

tt-e

a m

un

kaer

ő-p

iaci

igé

nye

khez

?

A g

yako

rla

tigé

nye

s ké

pzé

si a

lap

sza

koko

n m

egva

lósu

lt-e

a h

all

-ga

tók

össz

efü

ggő

sza

kma

i gy

ako

rla

tán

ak

meg

szer

vezé

se,

a g

az-

dálk

odó

szer

veze

tekk

el v

aló

egy

ütt

mű

ködé

s?

A k

épzé

si s

zerk

ezet

és

a m

un

ka-

erő-

pia

ci

igén

yek

össz

ha

ngj

a.

(E, H

)

A

gya

korl

ati

gén

yes

sza

koko

n

össz

efü

ggő

sza

kma

i gy

ako

rla

t m

egsz

erve

zése

a

ga

zdá

lkod

ó sz

erve

zete

kkel

eg

yütt

mű

ködv

e.

(E, H

)

Mu

nka

erő-

pia

ci i

nfo

rmá

ciók

. Sz

aki

ndí

tá-

si d

oku

men

tum

ok.

1/20

06.

(II.

17.

) O

M r

ende

let

az

Ors

zágo

s K

épzé

si J

egyz

ékrő

l és

az

Ors

zágo

s K

épzé

si

Jegy

zékb

e tö

rtén

ő fe

lvét

el é

s tö

rlés

elj

árá

-si

ren

djér

ől.

10/2

006.

(IX

. 25.

) O

KM

ren

dele

t a

sza

k-ir

án

yú t

ová

bbké

pzé

s sz

erve

zésé

nek

ált

a-

lán

os f

elté

tele

iről

.

Inté

zmén

yi I

FT,

SZM

SZ,

Tan

ulm

án

yi é

s V

izsg

asz

abá

lyza

t,

Együ

ttm

űkö

dési

m

eg-

áll

ap

odá

sok.

Tan

úsí

tvá

ny.

Hel

yszí

ni

inte

rjú

k. F

első

ok-

tatá

ssa

l eg

yütt

mű

ködő

ga

zda

sági

érd

ek-

kép

vise

leti

sze

rvez

etek

kér

dőív

ei.

2.1

.9

Kia

lakí

tott

ák-

e a

z in

tézm

énye

k p

ály

akö

veté

si r

ends

zerü

ket?

Meg

-va

lósu

lt-e

az

inté

zmén

yi p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

és a

köz

pon

ti

pá

lya

köve

tési

pro

gra

m i

nfo

rmá

ciót

art

alm

án

ak

össz

ha

ngj

a?

Biz

-to

síto

ttá

k-e

a d

iplo

má

s p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

(DPR

) ös

szeh

an

-go

lásá

t a

má

r m

űkö

dő h

ató

sági

és

inté

zmén

yi r

ends

zere

kkel

?

A p

ály

akö

veté

si r

ends

zerb

en ö

ssze

gyű

jtöt

t a

dato

k m

egfe

lelő

mi-

nős

égű

in

form

áci

ót s

zolg

ált

atn

ak-

e a

z in

tézm

énye

k ok

tatá

si s

tra

-té

gia

i cé

lja

ina

k, a

kon

krét

kép

zési

pro

gra

mok

, il

letv

e a

z eg

yes

pro

gra

mok

hoz

ren

delt

ka

pa

citá

sok

meg

ha

táro

zásá

hoz

?

Meg

tett

ék-e

az

inté

zmén

yek

a p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

info

rmá

ció-

ina

k ér

téke

lése

ala

pjá

n in

doko

lt i

nté

zked

ések

et?

Az

inté

zmén

yi

pá

lya

köve

tési

re

nds

zer

céls

zerű

és

ha

tári

dőre

tö

rtén

ő ki

ala

kítá

sa;

az

inté

z-m

ényi

p

ály

akö

veté

si

ren

dsze

r,

vala

min

t a

köz

pon

ti p

ály

akö

ve-

tési

p

rogr

am

ös

szh

an

gján

ak

meg

való

sulá

sa. (

E, G

)

A

pá

lya

köve

tési

re

nds

zer

mű

-kö

désé

nek

, ta

pa

szta

lata

ina

k ér

téke

lése

, a

z ér

téke

lés

ha

szn

o-su

lása

á

gaza

ti

és

inté

zmén

yi

szin

ten

. (E,

H)

Ftv.

34.

§ (

6),

156.

§ (

2) b

ekez

dése

kben

fo

gla

lt e

lőír

áso

k.

Inté

zmén

yi

pá

lya

köve

tési

re

nds

zer

do-

kum

entá

ciói

és

ada

tai.

Köz

pon

ti p

ály

akö

veté

si p

rogr

am

. A

pá

-ly

akö

veté

sre

von

atk

ozó

inté

zmén

yi a

dat-

szol

gált

atá

s ta

rta

lmá

na

k és

m

ódjá

na

k O

KM

sze

rin

ti m

egh

atá

rozá

sa.

Mu

nka

erő-

pia

ci s

zerv

ezet

ek k

érdő

íve.

11

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.1

.9

A p

ály

akö

veté

si r

ends

zer

ada

tain

ak

fel-

dolg

ozá

sa, é

rték

elés

e. I

nté

zked

ési t

erve

k.

Reg

ion

áli

s M

un

kaü

gyi

Köz

pon

tok

ada

-ta

i. T

an

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

2.2

A

fe

lsőokta

tás

ku

tatá

s-fe

jles

zté

si te

véken

ység

ének

sz

abá

lyo-

zá

sa,

és a

ren

del

kez

ésre

áll

ó K

+F f

orr

áso

k m

egfe

lelő

en b

izto

-sí

tott

ák-e

a

z in

tézm

énye

kben

a

ku

tatá

s-fe

jles

zté

si cé

lkit

űzé-

sek e

red

mén

yes

meg

való

sítá

sát?

2.2

.1

Elős

egít

ette

-e a

Fel

sőok

tatá

si é

s Tu

dom

án

yos

Tan

ács

(FT

T) d

ön-

tés-

elők

észí

tő é

s ér

téke

lő t

evék

enys

ége

a f

első

okta

tásb

an

a k

uta

-tá

si f

elté

tele

k bi

ztos

ítá

sát,

a k

uta

tóh

elye

k és

a g

azd

asá

g ka

pcs

o-la

tán

ak

erős

ítés

ét?

Meg

fele

lő-e

az

inté

zmén

yi k

uta

tóh

elye

k és

a g

azd

asá

g ka

pcs

ola

-ta

? K

iala

kult

-e m

egfe

lelő

ku

tató

i ka

pcs

ola

t és

mob

ilit

ás

a f

első

-ok

tatá

si i

nté

zmén

yek,

az

aka

dém

iai

inté

zete

k és

a v

áll

ala

ti k

uta

-tó

hel

yek

közö

tt, v

égez

nek

-e k

özös

ku

tatá

soka

t?

A „

kuta

tóeg

yete

m”

min

ősít

és e

lőse

gíte

tte-

e a

ha

zai

fels

őokt

atá

si

inté

zmén

yek

kap

csol

ódá

sát

az

Euró

pa

i K

uta

tási

Tér

ség

tevé

ken

y-sé

géh

ez?

A K

orm

án

y á

lta

l a

lap

ítot

t ku

tató

i ös

ztön

díj

elős

egít

ette

-e

a k

uta

tási

tev

éken

ység

min

őség

ének

em

elés

ét?

Meg

fele

lő k

uta

tási

fel

téte

lek

biz-

tosí

tása

, a

ku

tatá

s és

a g

azd

a-

ság

kap

csol

atá

na

k er

ősöd

ése.

(E

, H)

A

fels

őokt

atá

si,

aka

dém

iai

és

váll

ala

ti

kuta

tóh

elye

k eg

yütt

-m

űkö

dése

. (H

)

A k

uta

tási

tev

éken

ység

min

ősé-

gén

ek e

mel

kedé

se.

A f

első

okta

-tá

si i

nté

zmén

yek

kap

csol

ódá

sa

az

Euró

pa

i K

uta

tási

Tér

ségh

ez.

(E)

Az

Ftv.

31

., 11

2.

§-a

i.

Az

FTT

dön

tés-

elők

észí

tő é

s vé

lem

énye

ző t

evék

enys

égé-

ről

kész

ült

dok

um

entu

mok

.

Ku

tató

hel

yek

közö

tti

meg

áll

ap

odá

sok.

K

érdő

ívek

, ta

nú

sítv

án

yi a

dats

zolg

ált

atá

s.

Ftv.

5. §

(6)

bek

ezdé

se.

A k

uta

tási

tev

éken

ység

tel

jesí

tmén

ymu

-ta

tóin

ak

érté

kelé

se.

2.2

.2

Elké

szít

etté

k-e

az

inté

zmén

yek

kuta

tási

-fej

lesz

tési

in

nov

áci

ós

stra

tégi

áju

kat

az

IFT-

vel

össz

ha

ngb

an

? M

ega

lap

ozta

-e –

a s

tra

té-

gia

i cé

loka

t is

fig

yele

mbe

vev

ő –

kuta

tási

ter

v a

z in

tézm

énye

k K

+F t

evék

enys

égét

a v

izsg

ált

idő

sza

kba

n?

Meg

való

sult

ak-

e a

ter

-ve

kben

elő

irá

nyz

ott

célk

itű

zése

k?

IFT-

vel

össz

eha

ngo

lt

kuta

tási

-fe

jles

ztés

i in

nov

áci

ós

stra

tégi

a és

m

ega

lap

ozot

t ku

tatá

si

terv

ki

dolg

ozá

sa. (

E)

Ftv.

27.

§ (

4) b

ekez

dése

. IF

T, i

nté

zmén

yi

kuta

tási

-fej

lesz

tési

in

nov

áci

ós s

tra

tégi

a é

s ku

tatá

si t

erv.

12

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.2

.2

A k

uta

tóh

elye

k ér

téke

lték

-e a

ter

v m

egva

lósí

tásá

t, a

z év

es t

elje

-sí

tmén

ymu

tató

k a

laku

lásá

t?

Javu

lt-e

a

z in

tézm

énye

k ku

tatá

si

akt

ivit

ása

? N

őtt-

e a

kü

lső

meg

bízá

sok

szá

ma

és

össz

ege,

va

la-

min

t a

ter

mel

ésbe

áta

dott

K+F

ism

eret

ek,

ered

mén

yek

szá

ma

és

érté

ke?

A f

ajl

ago

s, e

gy k

uta

tóra

ju

tó h

até

kon

ysá

gi m

uta

tók

ked-

vező

en a

laku

lta

k-e

a v

izsg

ált

idő

sza

kba

n?

A t

erv

célj

ain

ak

meg

való

sulá

sa,

an

na

k ér

téke

lése

. A

ku

tatá

si t

el-

jesí

tmén

ymu

tató

k ja

vulá

sa.

(E,

H)

Érté

kelé

s a

ku

tatá

si t

ervb

en e

lőir

án

yzot

t fe

lada

tok

meg

való

sítá

sáró

l.

2.2

.3

Ren

delk

ezés

re á

llta

k-e

meg

fele

lő i

nfr

ast

rukt

urá

lis

és t

árg

yi f

elté

-te

lek

a k

uta

tási

fel

ada

tok

ellá

tásá

hoz

?

A

kuta

tói

mu

nka

körb

en

fogl

alk

ozta

tott

akr

a

von

atk

ozó

sza

bá-

lyoz

ás

hoz

zájá

rult

-e

a

kuta

tás-

fejl

eszt

és

szem

élyi

fe

ltét

elei

nek

bi

ztos

ítá

sáh

oz?

A k

uta

tási

fel

ada

tok

ellá

tásá

hoz

az

inté

zmén

yek

ren

delk

ezn

ek-e

meg

fele

lő s

zake

mbe

ráll

omá

nn

yal

(főf

ogla

lkoz

á-

sú

min

ősít

ett

okta

tók-

kuta

tók,

do

ktor

an

dusz

ok),

il

letv

e se

géd-

szem

élyz

ette

l? B

izto

síto

tt-e

a k

uta

tóá

llom

án

y u

tán

pót

lása

?

A

kuta

tás-

fejle

szté

s in

fra

stru

k-tu

ráli

s, t

árg

yi é

s sz

emél

yi f

elté

t-el

ein

ek b

izto

sítá

sa. (

E)

Ftv.

66.

; 83.

, 84.

, 93.

§-a

i. K

érdő

ív.

Tan

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

In

terj

úk.

2.2

.4

A k

uta

tási

fel

ada

tok

ellá

tásá

hoz

szü

kség

es f

orrá

sok

ren

delk

ezés

re

áll

tak-

e a

viz

sgá

lt i

dősz

akb

an

az

inté

zmén

yekn

él?

A t

udo

má

-n

yos

célú

tá

mog

atá

sok

elos

ztá

sa

sorá

n

figy

elem

be

vett

ék-e

a

fe

lsőo

kta

tási

in

tézm

énye

k ku

tatá

si

telj

esít

mén

yeit

? A

ku

tatá

si

fela

dato

k el

látá

sát

elős

egít

etté

k-e

a p

ály

áza

t ú

tjá

n n

yerh

ető

for-

ráso

k? A

meg

hir

dete

tt p

rogr

am

ok t

alá

lkoz

tak-

e a

fel

ha

szn

áló

i ig

énye

kkel

tém

akö

rök,

ha

tári

dő,

futa

mid

ő sz

erin

t? M

egfe

lelő

nek

ta

rtjá

k-e

a p

ály

áza

ti r

ends

zere

ket

az

inté

zmén

yek?

Gon

dot

jele

n-

tett

-e a

pá

lyá

zato

k el

őfin

an

szír

ozá

sa?

A p

ály

áza

t ki

írói

ért

ékel

-té

k-e

az

elér

t er

edm

énye

ket,

ha

szn

osít

ottá

k-e

az

érté

kelé

s er

ed-

mén

yét?

A k

uta

tási

fel

ada

tok

és a

ren

-de

lkez

ésre

á

lló

forr

áso

k ös

sz-

ha

ngj

a. (

E, H

)

A p

ály

ázt

atá

s h

ozzá

járu

lása

a

kuta

tási

fe

lada

tok

ellá

tásá

na

k er

edm

énye

sség

éhez

. (E)

Tan

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

In

tézm

ényi

bes

zá-

mol

ók. K

uta

tási

pá

lyá

zati

kií

ráso

k.

A p

ály

áza

tok

ered

mén

yess

égér

ől k

észü

lt

érté

kelé

sek.

Inte

rjú

k.

2.2

.5

Javu

lt-e

a k

uta

tóh

elye

k be

véte

lsze

rző

tevé

ken

ység

e? N

őtt-

e a

kü

l-ső

meg

bízá

sok

szá

ma

és

össz

ege,

va

lam

int

a t

erm

elés

be á

tado

tt

K+F

ism

eret

ek, e

redm

énye

k sz

ám

a é

s ér

téke

?

A k

uta

tásb

ól s

zárm

azó

bev

éte-

lek

gya

rap

odá

sa. (

E)

A k

uta

tási

ere

dmén

yek

ha

szn

o-su

lásá

na

k ja

vulá

sa. (

H)

Tan

úsí

tvá

nyi

ada

tok.

13

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.3

A

fel

sőokta

tási

in

tézm

énye

k f

ina

nsz

írozá

sán

ak é

s ga

zd

álk

o-

dá

sán

ak s

za

bá

lyozá

sáva

l el

érté

k-e

a k

itű

zött

cél

oka

t?

2.3

.1

A

há

rom

éves

fe

nn

tart

ói

meg

áll

ap

odá

sokh

oz

kap

csol

ódóa

n

az

OK

M s

egít

ette

-e t

ájé

kozt

ató

kka

l, s

egéd

an

yago

kka

l a

z in

tézm

é-n

yek

mu

nká

ját?

Sza

bály

oztá

k-e

a k

ötel

ező

és v

ála

szth

ató

tel

je-

sítm

énym

uta

tók

köré

t?

Kia

lakí

tott

a-e

a

z O

KM

a

z in

tézm

ényi

m

egá

lla

pod

áso

k el

bírá

lásá

na

k sz

emp

ontj

ait

?

A h

áro

mév

es m

egá

lla

pod

áson

ala

pu

ló f

ina

nsz

íroz

ási

ren

dsze

r h

ozzá

járu

lt-e

az

inté

zmén

yekn

él a

tel

jesí

tmén

yek

javu

lásá

hoz

?

A

meg

áll

ap

odá

sokh

oz

ren

del-

het

ő te

ljesí

tmén

ymu

tató

k m

eg-

ala

poz

ása

, h

ozzá

ren

delé

se

a tö

rvén

yi c

élok

hoz

. (E,

H)

A

meg

áll

ap

odá

sok

elbí

rálá

si

szem

pon

tja

ina

k ki

ala

kítá

sa. (

E)

A

meg

áll

ap

odá

sokb

an

fo

gla

l-ta

k te

ljes

ítés

ének

ért

ékel

ése.

Az

érté

kelé

s ta

pa

szta

lata

ina

k h

asz

nos

ulá

sa. (

E, H

)

A m

inis

ztér

ium

ált

al

kész

ítet

t tá

jéko

zta

-tó

k és

seg

éda

nya

gok.

Az

áll

am

i fe

lsőo

k-ta

tási

in

tézm

énye

kkel

kö

tött

fe

nn

tart

ói

meg

áll

ap

odá

sok

doku

men

tum

ai.

Ftv.

13

3/A

. §

ala

pjá

n

kia

lakí

tott

ke

ret-

meg

áll

ap

odá

s.

A m

egá

lla

pod

áso

kba

n f

ogla

lta

k id

őará

-n

yos

telje

síté

sén

ek é

rték

elés

éről

kés

zíte

tt

doku

men

tum

ok.

Inté

zked

ési

terv

ek.

2.3

.2

A

fels

őokt

atá

s fi

na

nsz

íroz

ásá

na

k és

ga

zdá

lkod

ásá

na

k ú

j Ft

v.

szer

inti

sza

bály

ozá

sa h

ozzá

járu

lt-e

az

inté

zmén

yekn

él a

ren

del-

kezé

sre

áll

ó p

énzü

gyi

forr

áso

k és

a g

azd

álk

odá

si s

züks

égle

tek

össz

ha

ngj

án

ak

meg

tere

mté

séh

ez?

Elér

ték-

e a

z in

tézm

énye

k a

sa

ját

bevé

tele

k n

övek

edés

ét k

üls

ő fo

r-rá

sok

bevo

ná

sáva

l? A

ter

vek

szer

int

ala

kult

ak-

e a

fel

sőok

tatá

si

inté

zmén

yek

gazd

asá

gi (

váll

alk

ozá

si)

tevé

ken

ység

ének

ere

dmé-

nye

i?

A

ren

delk

ezés

re

áll

ó p

énzü

gyi

forr

áso

k és

a g

azd

álk

odá

si s

zük-

ségl

etek

öss

zha

ngj

a. (

E, G

)

Az

inté

zmén

yek

váll

alk

ozá

si

tevé

ken

ység

ének

er

edm

énye

s-sé

ge. (

E)

Az

Ftv-

ben

meg

foga

lma

zott

cél

ok a

lap

-já

n k

észí

tett

ga

zda

sági

ter

vek

és m

egfo

-ga

lma

zott

el

várá

sok

kim

un

kálá

sain

ak

doku

men

tum

ai.

A

fin

an

szír

ozá

si

ren

dsze

r ér

téke

lésé

nek

do

kum

entu

ma

i.

Szá

msz

aki

és

sz

öveg

es

költ

ségv

etés

i be

-sz

ám

olók

. Ta

nú

sítv

án

yok.

In

terj

ú.

2.3

.3

Élte

k-e

az

inté

zmén

yek

a g

azd

álk

odá

si a

uto

nóm

ia n

yújt

otta

le-

het

őség

ekke

l (a

sa

ját

bevé

tele

k kü

lön

szá

mlá

n t

örté

nő

keze

lése

, a

z el

őirá

nyz

ato

k á

tcso

por

tosí

tha

tósá

ga,

az

év v

égi

ma

radv

án

yok

meg

tart

ása

és

akk

um

ulá

lása

, a

z á

lla

mp

ap

ír-j

egyz

és,

hit

elfe

lvé-

tel,

tula

jdon

szer

zés,

ga

zda

sági

tá

rsa

ság

ala

pít

ása

, ré

szes

edés

sz

erzé

se)?

Az

inté

zmén

yi a

uto

nóm

ia á

lta

l bi

ztos

ítot

t le

het

őség

ek

kih

asz

ná

lása

meg

ala

poz

ott

és e

redm

énye

s vo

lt-e

?

Az

inté

zmén

yi a

uto

nóm

ia á

lta

l bi

ztos

ítot

t le

het

őség

ek

kih

asz

-n

álá

sa, e

redm

énye

sség

e. (

E, H

)

Szá

msz

aki

be

szá

mol

ók,

tan

úsí

tvá

nyo

k,

hit

elsz

erző

dése

k,

áll

am

pa

pír

-vá

sárl

ás

doku

men

táci

ói. I

nte

rjú

.

Az

inté

zked

ések

et m

ega

lap

ozó

szá

mít

á-

sok,

dok

um

entu

mok

.

14

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.3

.4

Kés

zíte

ttek

-e a

z in

tézm

énye

k a

z in

tézm

ényf

ejle

szté

si t

ervh

ez i

ga-

zodó

va

gyon

gazd

álk

odá

si s

tra

tégi

át?

Ebb

en m

egh

atá

rozt

ák-

e a

z a

lap

fela

dato

k el

látá

sáh

oz i

lles

zked

ő in

gatl

an

gazd

álk

odá

si c

élo-

kat?

A r

ende

lkez

ésre

áll

ó in

gatl

aná

llom

án

y, a

nn

ak

terü

leti

elh

elye

z-ke

dése

, h

elyi

sége

llá

tott

sága

biz

tosí

tott

a-e

az

inté

zmén

y fe

lada

ta-

ina

k el

látá

sát?

Az

inga

tla

nok

kih

asz

ná

ltsá

ga h

ozzá

járu

lt-e

az

ered

mén

yes

és

gazd

asá

gos

inté

zmén

yi m

űkö

désh

ez?

Szü

kség

es é

s in

doko

lt v

olt-

e in

gatl

an

ok b

érbe

véte

le?

Meg

tört

ént,

és

ered

mén

yes

volt

-e a

ha

szn

ála

ton

kív

üli

, fe

lesl

e-ge

ssé

vált

in

gatl

an

-áll

omá

ny

ha

szn

osít

ása

(bé

rbea

dás,

ért

ékes

í-té

s)?

Felh

asz

ná

lta

-e a

z in

tézm

ény

az

inga

tla

nér

téke

síté

s be

véte

lét

fejl

eszt

ési c

élok

fin

an

szír

ozá

sára

?

Az

inté

zmén

yek

inga

tla

n b

eru

há

zása

i ga

zda

ságo

san

és

ered

mé-

nye

sen

ha

szn

osu

lta

k-e?

Az

inga

tla

n f

enn

tart

ásh

oz,

felú

jítá

shoz

, ka

rba

nta

rtá

shoz

biz

tosí

-to

tt f

orrá

sok

felh

asz

ná

lása

ga

zda

ságo

s és

ere

dmén

yes

volt

-e?

IFT-

h

ez

iga

zodó

va

gyon

gaz-

dálk

odá

si

stra

tégi

a,

inga

tla

n-

gazd

álk

odá

si c

élok

. (E)

A f

első

okta

tási

fel

ada

tok

ellá

tá-

sát

bizt

osít

ó in

gatl

an

áll

omá

ny.

(E

)

A r

ende

lkez

ésre

áll

ó in

gatl

an

ál-

lom

án

y op

tim

áli

s ki

ha

szn

ált

sá-

ga (

fajl

ago

s m

uta

tók

ala

pjá

n).

(H

)

A

fele

sleg

essé

vá

lt

inga

tla

nok

er

edm

énye

s h

asz

nos

ítá

sa. (

E, H

)

A b

eru

há

záso

k, f

elú

jítá

sok

meg

-fe

lelő

el

őkés

zíté

se,

ered

mén

yes

és

gazd

asá

gos

lebo

nyo

lítá

sa,

felh

asz

ná

lói

igén

yekn

ek t

örté

nő

meg

fele

lése

. (E,

G)

Az

inga

tla

ná

llom

án

y fo

lyam

a-

tos

karb

an

tart

ásá

na

k er

edm

é-n

yes,

ga

zda

ságo

s bi

ztos

ítá

sa. (

E,

G)

IFT,

va

gyon

gazd

álk

odá

si

stra

tégi

a

és

terv

.

Inga

tla

n-n

yilv

án

tart

ás.

Ta

nú

sítv

án

yok

(az

inté

zmén

y in

gatl

an

air

ól,

okta

tási

és

nem

okt

atá

si c

élú

hel

yisé

geir

ől,

azo

k ki

-h

asz

ná

ltsá

gáró

l)

Inte

rjú

k. T

an

úsí

tvá

nyo

k (a

bér

beve

tt é

s bé

rbe

ado

tt i

nga

tla

nok

ról)

In

gatl

an

bérl

e-ti

sze

rződ

ések

.

Ber

uh

ázá

si

pro

gra

mte

rv,

beru

há

zás

fi-

na

nsz

íroz

ási

ala

pok

má

ny.

Köz

besz

erzé

si

törv

ény.

A

kö

zbes

zerz

ési

eljá

rás

doku

-m

entu

ma

i.

Vá

lla

lkoz

ói

szer

ződé

sek,

á

t-a

dás-

átv

étel

i je

gyző

kön

yv.

A k

arb

an

tart

ásr

a é

s fe

lújí

tásr

a v

ona

tko-

zó e

rede

ti,

mód

osít

ott

és t

elje

síte

tt e

lői-

rán

yza

tok.

2.4

A

Ma

gya

r U

niv

ersi

tas

Pro

gra

m (

MU

P)

ala

pjá

n a

ma

gá

ntő

ke

bev

on

ásá

val

meg

való

suló

in

fra

stru

ktú

ra-f

ejle

szté

s a

fel

sőok-

tatá

s fe

jles

zté

si cé

lja

iva

l öss

zh

an

gba

n,

a közpén

zek

ga

zd

a-

ságos

és h

até

kon

y fe

lha

szn

álá

sáva

l tö

rtén

ik-e

?

15

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.1

Az

infr

ast

rukt

úra

fej

lesz

tési

pro

gra

m c

élki

tűzé

sei

iga

zodn

ak-

e a

fe

lsőo

kta

tás

fejle

szté

si c

élok

hoz

?

A

meg

levő

fe

lsőo

kta

tási

in

fra

stru

ktú

ra

(kol

légi

um

ok,

okta

tási

in

fra

stru

ktú

ra)

áll

aga

, ka

pa

citá

skih

asz

ná

lása

, te

rüle

ti e

lhel

yez-

kedé

se m

ega

lap

oztá

k-e

a M

UP

fejl

eszt

ési

célk

itű

zése

it?

A t

erve

zett

ka

pa

citá

snöv

eked

és

iga

zodi

k-e

a

dem

ográ

fia

i fo

lya

ma

tokh

oz,

vala

min

t a

mu

nka

erő-

pia

ci i

gén

yekn

ek m

egfe

lelő

ha

llga

tói

lét-

szá

mh

oz?

Meg

ala

poz

otta

k, é

s a

z in

tézm

ényf

ejle

szté

si t

erve

kkel

öss

zha

ng-

ban

va

nn

ak-

e a

p

rogr

am

ba

n

rész

tvev

ő fe

lsőo

kta

tási

in

tézm

é-n

yek

infr

ast

rukt

úra

-fej

lesz

tésr

e ir

án

yuló

igén

yei?

Az

infr

ast

rukt

úra

fe

jles

ztés

i p

rogr

am

öss

zha

ngj

a a

fel

sőok

-ta

tás

fejl

eszt

ési c

élok

kal.

( E

)

Az

új

diá

kott

hon

i fé

rőh

elye

k és

ok

tatá

si

infr

ast

rukt

úra

ka

pcs

o-ló

dása

a

fe

jlesz

ten

dő

kép

zési

te

rüle

tekh

ez. (

E, H

)

A f

érőh

elyb

ővít

és n

agy

ságr

end-

jén

ek,

meg

ala

poz

otts

ága

, a

m

eglé

vő

kap

aci

tás,

a

ki

ha

sz-

ná

ltsá

g,

vala

min

t a

vá

rha

tó

ha

llga

tói

léts

zám

fü

ggvé

nyé

-be

n. (

E, H

)

Az

IFT-

k és

a

z in

fra

stru

ktú

ra-

fejl

eszt

és ö

sszh

an

gja

. A

z in

téz-

mén

yi

igén

yek

meg

ala

poz

ott-

sága

. (E,

H)

Áll

am

refo

rm

terv

ek;

Kor

má

nyp

rogr

am

-ok

; Fe

lsőo

kta

tás

fejl

eszt

ési

terv

, ok

tatá

s-p

olit

ika

i ko

nce

pci

ó; A

fel

sőok

tatá

sról

szó

-ló

tör

vén

y.

2091

/200

3.

(V. 1

5.)

Kor

m. h

atá

roza

t a

K

orm

án

ypro

gra

m

ala

pjá

n

léte

síte

ndő

10

000

di

áko

tth

oni

férő

hel

y vá

lla

lkoz

ói

ala

pon

tör

tén

ő m

egva

lósí

tásá

ról.

2207

/200

4. (

VII

I. 2

7.)

Kor

m. h

atá

roza

t a

z O

kta

tási

M

inis

ztér

ium

fe

lügy

elet

e a

lá

tart

ozó

fels

őokt

atá

si i

nté

zmén

yek

infr

ast

-ru

ktú

ra f

ejle

szté

si p

rogr

am

ján

ak

akt

uá

lis

fela

data

iról

.

KSH

de

mog

ráfi

ai

ada

tai,

p

rogn

ózis

ai,

tan

ulm

án

yai.

Az

OK

M f

első

okta

tási

sta

-ti

szti

kái,

tan

ulm

án

yai;

Reg

ion

áli

s fe

jlesz

-té

si t

erve

k.

A p

rogr

am

ban

rés

ztev

ő in

tézm

énye

k in

-té

zmén

yfej

lesz

tési

ter

vei,

ber

uh

ázá

si t

er-

vei,

azo

k ér

téke

lésé

nek

dok

um

entu

ma

i.

2.4

.2

Min

iszt

ériu

m

min

den

in

tézm

ény

szá

má

ra

meg

ism

erh

etőe

n

és

egyé

rtel

mű

en m

egh

atá

rozt

a-e

a p

rogr

am

ban

va

ló r

észv

étel

fel

-té

tele

it?

Kia

lakí

tott

ák-

e a

z in

tézm

ényi

igé

nye

k el

bírá

lásá

na

k sz

emp

ont-

ren

dsze

rét?

A

tá

mog

ata

ndó

fe

jles

ztés

ekh

ez

meg

ha

táro

zott

-e

a

felü

gyel

eti

szer

v ga

zda

ságo

ssá

gi,

ha

téko

nys

ági

, ki

ha

szn

ált

sági

kö

vete

lmén

yeke

t? A

szo

lgá

lta

tási

díj

fin

an

szír

ozh

ató

sága

érd

e-ké

ben

érd

ekel

tté

tett

ék-e

a p

rogr

am

ba

n r

észt

vevő

in

tézm

énye

ket

a s

ajá

t be

véte

lek

növ

elés

ére?

A

rész

véte

li

felt

étel

ek

min

den

ér

inte

tt s

zám

ára

meg

ism

erh

ető,

eg

yért

elm

ű m

egh

atá

rozá

sa.

(E,

H)

Az

inté

zmén

yi i

gén

yek

elbí

rálá

-si

sz

emp

ontj

ain

ak

kia

lakí

tása

a

z ok

tatá

spol

itik

ai

célo

k és

a

hos

szú

tá

vú

kap

aci

tásk

iha

sz-

ná

ltsá

g sz

em

előt

t ta

rtá

sáva

l. (E

)

Az

inté

zmén

yfej

lesz

tési

és

beru

há

zási

ter

-ve

k ké

szít

ésén

ek s

zem

pon

tren

dsze

re,

ké-

szít

ésü

khöz

kia

dott

útm

uta

tók.

A

sajá

t be

véte

lek

felh

asz

ná

lha

tósá

gára

vo

na

tkoz

ó sz

abá

lyoz

ás.

16

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.2

A

tá

mog

ata

ndó

fe

jles

ztés

ekh

ez

gazd

asá

goss

ági

, h

até

kon

ysá

gi,

kih

asz

ná

ltsá

gi

köve

telm

énye

k m

egh

atá

rozá

sa a

Min

iszt

ériu

m

rész

éről

. (E,

H)

2.4

.3

A M

inis

ztér

ium

és

az

inté

zmén

yek

közö

tt a

köt

elez

etts

égvá

lla

lás

meg

oszt

ásá

ra

von

atk

ozó

meg

áll

ap

odá

sok

ha

tást

an

ulm

án

nya

l, ös

szeh

aso

nlí

tó g

azd

asá

goss

ági

szá

mít

áss

al

(PSC

) m

ega

lap

ozot

t be

ruh

ázá

si

pro

gra

mok

ra

épü

ltek

-e?

A

köte

leze

ttsé

gvá

lla

lási

m

egá

lla

pod

áso

k m

egkö

tésé

t m

egel

őzőe

n t

örté

nt-

e ko

cká

zate

lem

-zé

s a

Min

iszt

ériu

m r

észé

ről?

A p

roje

ktte

rvez

etek

et a

PPP

Tá

rca

kö-

zi B

izot

tsá

g, i

llet

ve a

pén

zügy

min

iszt

er v

élem

énye

zte-

e?

Ha

tást

an

ulm

án

nya

l,

PSC

sz

á-

mít

áss

al

meg

ala

poz

ott

köte

le-

zett

ségv

áll

alá

sra

vo

na

tkoz

ó m

egá

lla

pod

áso

k. (

E, H

)

A P

PP T

árc

akö

zi B

izot

tsá

g/ i

ll.

pén

zügy

min

iszt

er

véle

mén

yé-

nek

fig

yele

mbe

véte

le a

pro

jekt

-te

rvez

etek

elb

írá

lásá

ná

l. (

E)

A p

roje

ktek

min

iszt

ériu

mi

véle

mén

yezé

-se

, ko

cká

zate

lem

zése

a k

ötel

ezet

tség

vál-

lalá

si m

egá

lla

pod

áso

kat

meg

előz

ően

.

A P

PP T

árc

akö

zi B

izot

tsá

g ü

lése

inek

jeg

y-ző

kön

yvei

, a

pro

jekt

-ter

veze

tek

érté

kelé

-sé

nek

dok

um

entá

ciói

.

2.4

.4

Kia

lakí

tott

ak-

e jo

gsza

bály

ban

rög

zíte

tt e

ljá

rásr

ende

t a

pro

gra

-m

ok l

ebon

yolí

tásá

hoz

? M

egh

atá

rozt

ak-

e sz

ám

ítá

si m

ódsz

erek

et

a p

roje

ktek

ga

zda

ságo

ssá

gán

ak

meg

áll

ap

ítá

sáh

oz,

össz

eha

son

-lí

tha

tósá

gán

ak

bizt

osít

ásá

hoz

?

A

pro

gra

mba

n

rész

tvev

ő in

tézm

énye

k re

nde

lkez

nek

-e

jogs

za-

bály

ban

biz

tosí

tott

leh

etős

égge

l a

sze

rződ

ések

meg

köté

sére

, va

-la

min

t a

szü

kség

es g

ara

nci

ák

váll

alá

sára

?

A j

ogsz

abá

lyok

biz

tosí

tjá

k-e

a b

efek

tető

k fö

ldh

asz

ná

lati

jog

án

ak

meg

szer

zésé

t a

z á

lla

mi

tula

jdon

ú i

nga

tla

nra

, a

fu

tam

idő

tart

a-

má

ra?

Jogs

zabá

lyba

n r

ögzí

tett

elj

árá

s-re

nd,

va

lam

int

leh

etős

ég a

z in

-té

zmén

yek

szá

má

ra

a

szer

ző-

désk

ötés

hez

, a

köt

elez

etts

égvá

l-la

lásh

oz

szü

kség

es

gara

nci

ák

váll

alá

sára

. (E,

G)

A

pro

jekt

ek

gazd

asá

goss

ágá

t,

össz

eha

son

líth

ató

ságá

t bi

ztos

ító

szá

mít

ási

mód

szer

ek k

idol

gozá

-sa

. (G

)

Az

áll

am

i tu

lajd

onú

te

lken

a

befe

ktet

ők r

észé

re f

öldh

asz

ná

la-

ti jo

g bi

ztos

ítá

sa. (

E)

A

fels

őokt

atá

s in

fra

stru

ktú

ra

fejl

eszt

ési

pro

gra

mjá

hoz

ka

pcs

olód

ó jo

gsza

bály

ok.

A k

öz-

és m

agá

nsz

féra

egy

ütt

mű

ködé

sére

vo

na

tkoz

ó jo

gsza

bály

ok, e

ljá

rásr

end.

A

hos

szú

tá

vú

köte

leze

ttsé

gvá

lla

lásr

a vo

na

tkoz

ó jo

gsza

bály

ok.

Áll

am

há

zta

rtá

si

törv

ény.

Po

lgá

ri

tör-

vén

ykön

yv. K

özbe

szer

zési

tör

vén

y.

Az

elle

nőr

zés

idős

zaká

na

k kö

ltsé

gvet

ési

törv

énye

i.

17

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.5

Hos

szú

tá

vra

biz

tosí

tott

ak-

e a

köt

elez

etts

égvá

lla

lás

közp

onti

és

inté

zmén

yi

forr

ása

i?

A

szol

gált

atá

svá

sárl

ás

fin

an

szír

ozá

sáh

oz

kap

csol

ódó

jogs

zabá

lyok

a k

özér

deke

knek

meg

fele

lően

já

ruln

ak-

e h

ozzá

a f

izet

őkép

es k

eres

let

bizt

osít

ásá

hoz

?

Az

infr

ast

rukt

úra

-fej

lesz

tési

pro

gra

m f

ina

nsz

íroz

ásá

ra f

ordí

tha

tó

inga

tla

nér

téke

síté

s le

het

ővé

téte

le n

em v

eszé

lyez

teti

-e h

ossz

abb

tá

von

a f

első

okta

tási

in

tézm

énye

k m

űkö

dési

fel

téte

lein

ek b

izto

sí-

tásá

t?

A h

ossz

ú t

ávú

köt

elez

etts

égvá

l-la

lás

forr

ása

ina

k bi

ztos

ítá

sa.

(E,

G)

A

meg

fele

lő

kih

asz

ná

ltsá

got,

va

lam

int

az

iga

zsá

gos

teh

ervi

-se

lést

biz

tosí

tó t

ám

oga

tási

ren

d-sz

er k

iala

kítá

sa. (

E, H

)

A

fels

őokt

atá

si

inté

zmén

yek

ált

al

kizá

róla

g ga

zda

ságo

san

n

em

ha

szn

osít

ha

tó

inga

tla

nok

ér

téke

síté

se,

bevé

teln

ek f

elh

asz

-n

álá

sa a

szo

lgá

lta

tásv

ásá

rlá

sra

. (G

)

Az

inté

zmén

yek

előz

etes

sz

ám

ítá

sai

a

szol

gált

atá

si d

íj fe

deze

tét

bizt

osít

ó be

vé-

tele

kről

, va

lam

int

a d

iáko

tth

onok

, ko

llé-

giu

mok

vá

rha

tó

felt

öltö

ttsé

gérő

l,

és

az

okta

tási

in

fra

stru

ktú

ra

kih

asz

ná

ltsá

gá-

ról.

A f

első

okta

tásr

ól s

zóló

tör

vén

y, a

fel

sőok

-ta

tási

h

all

gató

k ju

tta

tása

it

sza

bály

ozó

korm

án

yren

dele

t.

Az

inté

zmén

yek

ált

al

szol

gált

ato

tt t

an

ú-

sítv

án

yi a

dato

k a

sa

ját

bevé

tele

k, k

iem

el-

ten

a

z in

gatl

an

érté

kesí

tésb

ől

szá

rma

zó

bevé

tele

k fe

lha

szn

álá

sáró

l.

A f

eles

lege

ssé

vált

in

gatl

an

ok é

rték

esít

é-sé

nek

dok

um

entá

ciój

a.

2.4

.6

Gon

dosk

odot

t-e

az

OK

M a

pro

gra

mok

elő

kész

ítés

ének

és

meg

va-

lósí

tásá

na

k m

inis

ztér

ium

i fe

lügy

elet

éről

, el

len

őrzé

sérő

l? M

egtö

r-té

nt-

e a

fel

ügy

elet

i sz

erv

rész

éről

a k

özbe

szer

zési

elj

árá

sok

elle

n-

őrzé

se?

Érté

kelt

e, ö

ssze

gezt

e-e

a M

inis

ztér

ium

a s

iker

tele

n k

özbe

-sz

erzé

si e

ljá

ráso

k ok

ait

, a

tap

asz

tala

toka

t m

egos

ztot

ta-e

a p

rog-

ram

ban

rés

zt v

evő

inté

zmén

yekk

el?

Segí

tett

e-e

a M

inis

ztér

ium

az

áll

am

i és

in

tézm

ényi

ér

deke

k ér

vén

yesü

lésé

t tí

pu

ssze

rződ

ések

re

nde

lkez

ésre

boc

sátá

sáva

l?

A f

elü

gyel

eti

szer

v re

nde

lkez

ett-

e m

egfe

lelő

esz

közö

kkel

és

ha

tás-

körr

el a

ked

vező

tlen

pro

jekt

foly

am

ato

k be

foly

áso

lásá

hoz

? A

pro

-je

ktfo

lya

ma

tok

elle

nőr

zésé

hez

ere

dmén

yes

és h

até

kon

y m

ódsz

e-re

ket

ala

kíto

tta

k-e

ki?

Meg

való

sult

-e a

PPP

kon

stru

kció

ban

ép

í-te

tt v

agy

kor

szer

űsí

tett

lét

esít

mén

yek

mű

ködt

etés

ének

fol

yam

a-

tos

nyo

mon

köv

etés

e?

A b

eru

há

zási

pro

gra

m f

elü

gye-

leté

nek

, el

len

őrzé

sén

ek m

egva

-ló

sulá

sa. (

E)

A s

iker

tele

n k

özbe

szer

zési

elj

á-

ráso

k ta

pa

szta

lata

ina

k ér

téke

lé-

se, h

asz

nos

ítá

sa. (

E, H

)

A k

edve

zőtl

en f

olya

ma

tok

befo

-ly

áso

lásá

hoz

m

egfe

lelő

h

atá

s-kö

r,

eszk

özre

nds

zer

bizt

osít

ása

. (E

, H)

Köz

besz

erzé

si k

iírá

sok,

ajá

nla

tok,

a k

öz-

besz

erzé

si

eljá

ráso

k do

kum

entá

ciói

. A

si

kert

elen

kö

zbes

zerz

ésre

, ok

ain

ak

elem

-zé

sére

von

atk

ozó

doku

men

táci

ó.

A

beru

há

zási

p

rogr

am

el

len

őrzé

sén

ek,

felü

gyel

etén

ek

doku

men

tum

ai:

m

onit

or-

ing

ren

dsze

r ki

dolg

ozá

sa,

jegy

zőkö

nyv

ek,

felj

egyz

ések

, in

tézm

énye

ktől

be

kért

be

-sz

ám

olók

, ada

tok.

Bér

leti

-szo

lgá

lta

tási

sz

erző

dése

k.

A

fel-

ügy

elet

et

ellá

tó

szem

élye

k,

szer

veze

tek

meg

ism

erés

e, m

egbí

záso

k, f

ela

datk

örén

ek

meg

ism

erés

e.

OK

M

Szer

veze

ti

Mű

ködé

si

Sza

bály

zata

.

18

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

Ha

téko

ny

mód

szer

ek k

iala

kítá

-sa

a p

roje

ktfo

lya

ma

tok

elle

nőr

-zé

séh

ez,

nyo

mon

kö

veté

séh

ez.

(H)

OK

M t

ájé

kozt

ató

i, ú

tmu

tató

i a

pro

gra

m-

ban

rés

ztve

vő i

nté

zmén

yek

szá

má

ra.

2.4

.7

A p

rogr

am

ban

rés

ztve

vő i

nté

zmén

yekn

él a

köz

besz

erzé

si e

ljá

rá-

sok

lebo

nyo

lítá

sa a

ver

sen

yfel

téte

lek

bizt

osít

ásá

val,

sza

bály

sze-

rűen

, a M

inis

ztér

ium

jóvá

ha

gyá

sáva

l tö

rtén

t-e?

Pon

tosa

n,

min

den

re

kite

rjed

ően

m

egh

atá

rozt

ák-

e a

z in

tézm

é-n

yek

a k

özbe

szer

zési

kií

ráso

kba

n a

lét

esít

mén

nye

l sz

embe

ni

kö-

vete

lmén

yeke

t és

az

igén

yelt

szo

lgá

lta

tás

tart

alm

át?

A k

özbe

szer

-zé

si e

ljá

ráso

k so

rán

a l

egel

őnyö

sebb

ajá

nla

tot

vála

szto

ttá

k-e?

M

egtö

rtén

t-e

az

inté

zmén

yek

rész

éről

a s

iker

tele

n k

özbe

szer

zése

k ok

ain

ak

felt

árá

sa?

A s

zolg

ált

atá

ssa

l sz

embe

ni

kö-

vete

lmén

yek

pon

tos,

a h

all

gató

i és

a

z in

tézm

ényi

ér

deke

knek

m

egfe

lelő

m

egh

atá

rozá

sa.

(E,

H)

A k

özbe

szer

zési

eljá

ráso

k so

rán

a

ve

rsen

yfel

téte

lek

meg

léte

. A

le

gelő

nyö

sebb

ajá

nla

t ki

vála

sz-

tása

. (G

, E)

A k

özbe

szer

zési

elj

árá

sok

doku

men

tum

ai.

Köz

besz

erzé

si

eljá

ráso

k le

bon

yolí

tásá

ról

kész

ült

jegy

zőkö

nyv

ek.

2.4

.8

Pon

tosa

n r

ögzí

tett

ék-e

a s

zerz

ődés

ekbe

n a

lét

esít

mén

nye

l, v

ala

-m

int

a n

yújt

an

dó s

zolg

ált

atá

sokk

al

szem

ben

i kö

vete

lmén

yeke

t?

A s

zerz

ődés

ek t

art

alm

azt

ák-

e a

sze

rződ

ő fe

lek

közö

tti

kock

áza

tok

meg

oszt

ásá

t,

a

nem

m

egfe

lelő

te

ljesí

tés

eset

én

alk

alm

aza

ndó

sz

an

kció

kat,

ez

meg

fele

lt-e

az

inté

zmén

yi é

s a

köz

érde

kekn

ek?

A s

zerz

ődés

köté

st m

egel

őzőe

n k

ikér

te-e

a f

első

okta

tási

in

tézm

ény

a K

SH v

élem

ényé

t a

pro

jekt

áll

am

há

zta

rtá

son

kív

üli

els

zám

olh

a-

tósá

gáró

l?

Meg

ha

táro

ztá

k-e

a s

zerz

ődés

köté

s u

tán

i vá

ltoz

ások

nyo

mon

kö-

veté

sére

, va

lam

int

a t

elje

síté

s ér

téke

lésé

re v

ona

tkoz

ó el

járá

soka

t,

mód

szer

eket

, sz

erve

zete

t? K

ijel

ölté

k-e

a n

yújt

ott

szol

gált

atá

sok

foly

am

ato

s el

len

őrzé

séér

t, é

rték

elés

éért

fel

elős

sze

mél

yeke

t?

A b

eru

há

záss

al

és a

nyú

jtan

dó

szol

gált

atá

sokk

al

szem

ben

i kö

-ve

telm

énye

k rö

gzít

ése.

Op

tim

á-

lis

kock

áza

tmeg

oszt

ás.

A

n

em

meg

fele

lő t

elje

síté

s sz

an

kcio

ná

-lá

sán

ak

szer

ződé

sben

tö

rtén

ő m

egh

atá

rozá

sa. (

E, G

)

A

fejl

eszt

és

áll

am

há

zta

rtá

son

kí

vüli

els

zám

olh

ató

sága

. (E)

A t

elje

síté

s ér

téke

lési

mód

szer

e-in

ek

kido

lgoz

ása

. A

sz

erző

dés

utá

ni

vált

ozá

sok

keze

lésé

re v

o-n

atk

ozó

ren

delk

ezés

ek r

ögzí

tése

. A

h

atá

skör

ök

és

a

fele

lőss

ég

egyé

rtel

mű

meg

ha

táro

zása

. (E

, G

)

A

fels

őokt

atá

si

inté

zmén

y és

a

m

agá

n-

pa

rtn

er k

özöt

t lé

trej

ött

bérl

eti

és s

zolg

ált

a-

tási

sze

rződ

ések

és

mel

lékl

etei

k.

A

ma

gán

pa

rtn

er

ált

al

a

közb

esze

rzés

i fe

lhív

ásr

a b

enyú

jtot

t a

ján

lat.

A K

SH v

élem

énye

a p

roje

ktek

ről.

Meg

áll

ap

odá

sok,

re

nde

lkez

ések

a

te

lje-

sítm

énym

érés

és

ér

téke

lés

mód

szer

eirő

l. M

un

kakö

ri l

eírá

sok,

meg

bízá

sok.

19

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.9

A s

zolg

ált

atá

si d

íj, v

ala

min

t a

nn

ak

egye

s el

emei

meg

ala

poz

ot-

tak,

a

z in

tézm

ényi

ér

deke

knek

m

egfe

lelő

ek-e

? A

be

ruh

ázá

sok

meg

való

sítá

sáh

oz f

elve

tt v

áll

alk

ozói

hit

el f

elté

tele

i a

z á

lla

mi

hi-

telf

elvé

teln

él k

edve

zőbb

ek v

olta

k-e?

A s

zolg

ált

atá

si d

íj fi

zeté

se

sorá

n a

fel

sőok

tatá

si i

nté

zmén

yek

vise

lnek

-e á

rfol

yam

kock

áza

-to

t? Á

rfol

yam

kock

áza

t vi

selé

se e

seté

n a

szo

lgá

lta

tási

díj

ará

nyo

-sa

n c

sökk

en-e

?

Ren

delk

ezte

k-e

a s

zerz

ődés

ek a

pia

ci h

asz

nos

ítá

sból

szá

rma

zó

bevé

tele

k és

a r

efin

an

szír

ozás

i n

yere

ség

meg

oszt

ásá

ról?

A k

özér

-de

kekn

ek m

egfe

lelő

en t

örté

nt-

e re

nde

lkez

és a

fu

tam

idő

lejá

rtá

t kö

vető

en a

léte

sítm

ény(

ek)

tula

jdon

jogá

ról?

A s

zolg

ált

atá

si d

íjele

mek

meg

-a

lap

ozot

tsá

ga.

A

váll

alk

ozói

h

itel

felv

étel

in

doko

ltsá

ga,

a h

i-te

l ig

ényb

evét

el e

seté

n a

ked

ve-

ző

hit

elko

nst

rukc

ió

kivá

lasz

tá-

sa. (

E, G

)

A k

özér

deke

knek

meg

fele

lő r

en-

delk

ezés

a l

étes

ítm

ény

tula

jdon

-jo

gáró

l.

A

léte

sítm

ény

pia

ci

ha

szn

osít

ásá

ból

szá

rma

zó b

evé-

tele

k és

a r

efin

an

szír

ozá

si n

ye-

resé

g m

egos

ztá

sa. (

E, G

)

Bér

leti

-szo

lgá

lta

tási

sze

rződ

ések

. Pé

nzp

ia-

ci i

nfo

rmá

ciók

. Koc

káza

ti m

átr

ix.

A

szol

gált

atá

si

díje

lem

eket

m

ega

lap

ozó

há

ttér

szá

mít

áso

k.

Üzl

eti t

erve

k.

Kol

légi

um

ok é

s a

z ok

tatá

si i

nfr

ast

rukt

úra

fa

jla

gos

mű

ködé

si

költ

sége

iről

sz

erze

tt

info

rmá

ciók

.

Árf

olya

mok

a

laku

lásá

ra

von

atk

ozó

in-

form

áci

ók.

2.4

.10

A b

eru

há

záso

k te

rvez

ése

és k

ivit

elez

ése

a s

zerz

ődés

ben

meg

ha

tá-

rozo

tt t

art

alo

mm

al

és h

atá

ridő

bet

art

ásá

val

való

sult

-e m

eg?

A

kivi

tele

zés

meg

fele

lt-e

meg

ren

delő

i ig

énye

knek

, a

z in

tézm

ényi

és

ha

llga

tói

elvá

ráso

kna

k?

A m

egva

lósu

lt f

ejle

szté

sek

fajl

ago

s be

kerü

lési

köl

tség

e n

em m

a-

gasa

bb-e

, m

int

a h

aso

nló

fu

nkc

iójú

és

szín

von

alú

lét

esít

mén

ye-

ké?

A

léte

sítm

ény

inté

zmén

yi

és

ha

llga

tói

érde

kekn

ek m

egfe

lelő

te

rvez

ése,

kiv

itel

ezés

e és

ha

tár-

időb

en t

örté

nő

áta

dása

. (E,

G)

A b

eru

há

zás

fajl

ago

s be

kerü

lési

kö

ltsé

gén

ek m

egfe

lelő

sége

a h

a-

son

ló

célú

és

sz

ínvo

na

lú

léte

-sí

tmén

yekh

ez v

iszo

nyí

tva.

(G

)

Áta

dás-

átv

étel

i je

gyző

kön

yvek

.

Ha

szn

ála

tba

véte

li e

nge

dély

.

Mű

sza

ki s

zaké

rtői

vél

emén

yek.

Üzl

eti t

erve

k és

azo

k te

ljes

ülé

se.

Öss

zeh

aso

nlí

tó e

lem

zése

k a

fa

jla

gos

be-

ruh

ázá

si k

ölts

égek

meg

ítél

éséh

ez.

A s

zolg

ált

atá

st i

gén

ybe

vevő

in

tézm

ény

ille

téke

sein

ek é

s a

z in

tézm

ény

ha

llga

tói-

na

k ké

rdőí

ves

meg

kérd

ezés

e.

2.4

.11

A k

iala

kíto

tt m

űsz

aki

-tec

hn

ika

i m

egol

dáso

k ga

zda

ságo

s ü

zem

el-

teté

st b

izto

síta

na

k-e?

Az

új

és f

elú

jíto

tt l

étes

ítm

énye

k fa

jla

gos

üze

mel

teté

si d

íjté

tele

– a

nyú

jtot

t sz

olgá

lta

tási

szí

nvo

nal

at

is f

i-gy

elem

be v

éve

– ke

dvez

őbb-

e, m

int

a h

aso

nló

cél

ú l

étes

ítm

énye

k á

tla

gán

ak

fajl

ago

s ü

zem

elte

tési

köl

tség

e?

Ga

zda

ságo

s ü

zem

elte

tést

biz

to-

sító

m

űsz

aki

-tec

hn

ika

i m

egol

-dá

sok.

(G

)

Sza

kért

ői v

élem

énye

k.

Meg

ren

delő

i és

ha

llga

tói

inte

rjú

k, k

érdő

-ív

es m

egké

rdez

és.

Bér

leti

-szo

lgá

lta

tási

sze

rződ

ések

.

20

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.11

Az

üze

mel

tető

ált

al

nyú

jtot

t –

ala

pel

látá

shoz

ta

rtoz

ó –

szol

gált

a-

táso

k sz

ínvo

na

la m

egfe

lel-

e a

meg

ren

delő

i és

ha

llga

tói

igén

yek-

nek

, és

a b

érle

ti s

zolg

ált

atá

si s

zerz

ődés

ben

fog

lalt

akn

ak?

A s

zer-

ződé

s sz

erin

ti s

zan

kció

k ke

llőe

n ö

sztö

nző

k-e

a s

zolg

ált

atók

szá

-m

ára

a s

zolg

ált

atá

s m

egfe

lelő

szí

nvo

na

lú t

elje

síté

sére

? Fo

lya

ma

-to

s-e

a n

yújt

ott

szol

gált

atá

sok

szín

von

alá

na

k el

len

őrzé

se?

A s

zer-

ződé

stől

elt

érő

telje

síté

s es

etén

meg

tört

ént-

e a

szo

lgá

lta

tási

díj

cs

ökke

nté

se?

A

bérb

eadó

-szo

lgá

lta

tó

ált

al

nyú

jtot

t sz

olgá

lta

táso

k m

egfe

le-

lése

a m

egre

nde

lői

és a

ha

llga

-tó

i ig

énye

knek

, va

lam

int

a

szer

ződé

sben

fog

lalt

akn

ak.

(E)

A

léte

sítm

ény

meg

fele

lő

áll

a-

gán

ak,

ü

zem

elte

tési

sz

ínvo

na

-lá

na

k fe

nn

tart

ásá

t ga

ran

táló

sz

erző

dés

(ka

rba

nta

rtá

si,

felú

jí-

tási

köt

elez

etts

ég).

(E,

G)

A

szol

gált

atá

si

szín

von

al

fo-

lya

ma

tos

elle

nőr

zésé

nek

biz

tosí

-tá

sa. (

E)

Tan

úsí

tvá

nyi

ada

tszo

lgá

lta

tás.

Bér

leti

, a

lbér

leti

díj

akr

ól s

zerz

endő

sta

tisz

-ti

kai

ada

tok.

Inga

tla

np

iaci

in

form

áci

ók.

Tan

úsí

tvá

nyo

k,

inté

zmén

yi

besz

ám

olók

, fő

kön

yvi k

imu

tatá

sok.

Mű

sza

ki á

tvét

el d

oku

men

tum

ai,

mű

sza

ki

elle

nőr

zési

jegy

zőkö

nyv

ek.

Inté

zmén

yi s

tati

szti

ka,

tan

úsí

tvá

nyi

ada

t-sz

olgá

lta

tás.

2.4

.12

Biz

tosí

tjá

k-e

a s

zerz

ődés

es f

elté

tele

k a

szo

lgá

lta

tásv

ásá

rlá

s te

ljes

fu

tam

idej

ére

a l

étes

ítm

ény

áll

agá

na

k, a

z ü

zem

elte

tés

szín

von

a-

lán

ak

fen

nta

rtá

sát?

Leh

etős

ég v

an

-e –

a m

űsz

aki

köv

etel

mén

yek,

m

egre

nde

lői

igén

yek

vált

ozá

sa e

seté

n –

a s

zerz

ődés

es f

elté

tele

k ú

jra

tárg

yalá

sára

?

A s

zerz

ődés

es f

elté

tele

k ú

jra

tár-

gya

lásá

na

k le

het

őség

e a

m

ű-

sza

ki

köve

telm

énye

k,

a

meg

-re

nde

lői

igén

yek

vált

ozás

a e

se-

tén

. (E)

Bér

leti

-szo

lgá

lta

tási

sze

rződ

ések

.

2.4

.13

Az

új

és f

elú

jíto

tt l

étes

ítm

énye

k ki

has

zná

ltsá

ga m

egfe

lelő

-e?

A

koll

égiu

mok

ban

és

diá

kott

hon

okba

n a

ha

llga

tók

ált

al

fize

ten

dő

térí

tési

díj

ak

össz

ha

ngb

an

va

nn

ak-

e a

nyú

jtot

t sz

olgá

lta

táso

k sz

ínvo

na

láva

l, ve

rsen

ykép

esek

-e a

z a

lbér

leti

ára

kka

l?

A s

zolg

ált

atá

si d

íj f

ina

nsz

íroz

ásá

t bi

ztos

ító

forr

áso

k a

z in

tézm

é-n

yekb

en

a

terv

ek

szer

int

ala

kult

ak-

e?

Inga

tla

nér

téke

síté

sből

va

gy a

lét

esít

mén

y p

iaci

ha

szn

osít

ásá

ból

szá

rma

zó b

evét

elt

fel-

ha

szn

ált

ak-

e a

szo

lgá

lta

tási

díj

fed

ezet

ére?

A

léte

sítm

énye

k m

egfe

lelő

ki

-h

asz

ná

ltsá

ga (

H)

A b

érle

ti d

íj f

izet

ési

köte

leze

ttsé

g te

ljes

ítés

ét

bizt

osít

ó fo

rrá

sok

terv

sze

rin

ti a

laku

lása

. (E)

A P

PP k

ötel

ezet

tség

váll

alá

s m

ér-

téke

az

inté

zmén

y év

es d

olog

i és

fe

lha

lmoz

ási

cél

ú e

lőir

án

yza

ta-

ina

k 10

%-á

t m

eg n

em h

ala

dja

. (E

)

A k

ollé

giu

mi

díja

król

, va

lam

int

a t

érít

és

elle

néb

en

igén

ybe

veh

ető

szol

gált

atá

sok

díja

iról

sze

rzet

t in

form

áci

ók,

ada

tok,

fel

-do

lgoz

ott

kérd

őíve

k.

Az

inga

tla

nér

téke

síté

si é

s bé

rbea

dás

do-

kum

entá

ciói

.

PPP

köte

leze

ttsé

gvá

lla

lásr

ól s

zóló

meg

ál-

lap

odá

sok

(fin

an

szír

ozá

si m

egá

lla

pod

ás,

sz

olgá

lta

tási

sze

rződ

és).

21

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.4

.13

A P

PP k

onst

rukc

iókh

oz k

ap

csol

ódó

köte

leze

ttsé

gvá

lla

lás

mér

téke

m

egfe

lel-

e a

von

atk

ozó

jogs

zabá

lyok

na

k?

A

térí

tési

dí

jak

és

a

nyú

jtot

t sz

olgá

lta

táso

k ös

szh

an

gja

. (E

, H

)

Éves

kö

ltsé

gvet

ési

törv

énye

k.

Tan

úsí

tvá

-n

yok.

2.5

A

kia

lakít

ott

bel

ső k

on

troll

és

elle

nőrz

ési

ren

dsz

er h

ozzá

já-

rult

-e a

z i

nté

zm

énye

k s

za

bá

lysz

erű,

ga

zd

asá

gos,

ere

dm

énye

s és

ha

tékon

y m

űköd

éséh

ez?

2.5

.1

Az

inté

zmén

yi

kon

trol

lren

dsze

r ki

épít

etts

ége,

a

z in

tézm

énye

k sz

erve

zeti

str

ukt

úrá

ja,

a h

atá

s- é

s fe

lelő

sség

i kö

rök

egyé

rtel

mű

m

egh

atá

rozá

sa a

vez

etés

eti

kai

elvá

rása

i bi

ztos

ítja

-e a

z in

téz-

mén

y sz

abá

lysz

erű

és

ered

mén

yes

mű

ködé

sét?

Az

inté

zmén

yi c

élok

kije

lölé

se s

orá

n f

elm

érté

k-e

azo

k el

érés

ének

ko

cká

zata

it?

Kia

lakí

tott

ák-

e a

koc

káza

tkez

elés

mód

ját?

Az

inté

zmén

y sz

abá

lysz

erű

és

er

edm

énye

s m

űkö

désé

t bi

ztos

ító

kon

trol

lkör

nye

zet

kia

lakí

tása

. (E

)

A c

élok

elé

résé

vel

járó

koc

káza

-to

k fe

lmér

ése,

ko

cká

zatk

ezel

ési

mód

szer

ek k

idol

gozá

sa. (

E)

SZM

SZ,

mu

nka

köri

leí

ráso

k. A

sze

rvez

eti

stru

ktú

ra f

olya

ma

tábr

ája

.

Kü

lső

és b

első

ell

enőr

zése

k je

gyző

kön

yvei

, va

lam

int

az

elle

nőr

zés

meg

áll

ap

ítá

saih

oz

kap

csol

ódó

inté

zked

ési t

erve

k.

IFT-

hez

, in

tézm

ényi

ter

vekh

ez k

ap

csol

ódó

kock

áza

tért

ékel

és é

s ke

zelé

s do

kum

entu

-m

ai.

2.5

.2

A S

zen

átu

s el

látt

a-e

a jo

gsza

bály

ban

meg

ha

táro

zott

fel

ada

tait

?

Érvé

nye

sült

-e a

z in

tézm

énye

knél

a G

azd

asá

gi T

an

ács

(G

T) v

éle-

mén

yező

sze

rep

e a

str

até

gia

i dö

nté

sekn

él,

elle

nőr

ző s

zere

pe

a

dön

tése

k vé

greh

ajt

ásá

ná

l? M

egfe

lelő

ga

zdá

lkod

ási

jog

osít

ván

yo-

kat

bizt

osít

-e a

jele

nle

gi s

zabá

lyoz

ás

a G

azd

asá

gi T

an

ács

rés

zére

? Fi

gyel

emm

el k

ísér

te-e

a G

azd

asá

gi T

an

ács

a f

első

okta

tási

in

téz-

mén

y ga

zdá

lkod

ásá

ban

a s

zakm

ai

ha

téko

nys

ág

és a

ga

zda

sá-

goss

ág k

övet

elm

énye

inek

érv

énye

sülé

sét?

A

foly

am

atb

a

épít

ett

előz

etes

és

u

tóla

gos

veze

tői

elle

nőr

zés

(FEU

VE)

a f

ela

date

llá

tás

telj

es f

olya

ma

tát

végi

g kí

sért

e-e?

Hib

a,

hiá

nyo

ssá

g es

etén

meg

tett

ék-e

a s

züks

éges

in

tézk

edés

eket

?

A

Szen

átu

s Ft

v.

előí

rása

iba

n

rögz

ítet

t jo

gain

ak

érvé

nye

sülé

se

és a

fel

ada

tok

ellá

tása

: a

z in

-té

zmén

y ké

pzé

si é

s ku

tatá

si f

el-

ada

tain

ak

meg

ha

táro

zása

, a

zok

végr

eha

jtá

sán

ak

elle

nőr

-zé

se;

az

inté

zmén

y el

emi

költ

-sé

gvet

ésén

ek,

éves

, il

letv

e év

en

túli

köt

elez

etts

égvá

lla

lási

ter

vé-

nek

, va

gyon

gazd

álk

odá

si

ter-

vén

ek,

éves

kö

ltsé

gvet

ési

be-

szá

mol

ójá

na

k jó

váh

agy

ása

. (E)

A G

T tö

rvén

yben

rög

zíte

tt j

oga

-in

ak

érvé

nye

sülé

se é

s fe

lada

ta-

ina

k el

látá

sa:

az

inté

zmén

yfej

-le

szté

si t

erv,

éve

s kö

ltsé

gvet

és,

Ftv.

27-

28.

§-ok

, 15

4. §

(1)

bek

ezdé

sben

fo

gla

lt e

lőír

áso

k.

Előt

erje

szté

sek,

jeg

yzők

önyv

ek,

emlé

kezt

e-tő

k.

Szen

átu

si h

atá

roza

tok.

Ftv.

23-

26.

§-ok

, 15

4. §

(2)

bek

ezdé

sben

fo

gla

lt e

lőír

áso

k.

A G

azd

asá

gi T

an

ács

Ügy

ren

dje.

A

tan

ács

ülé

si

előt

erje

szté

sek,

em

léke

zte-

tők.

Ga

zda

sági

Ta

ná

cs h

atá

roza

tai.

22

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.5

.2

kö

ltsé

gvet

ési

besz

ám

oló,

ga

z-dá

lkod

ó sz

erve

zet

ala

pít

ása

, h

i-te

lfel

véte

l vé

lem

énye

zése

; a

z in

tézm

ény

mű

ködé

sén

ek,

gaz-

dálk

odá

sán

ak,

a

z a

lap

ító

ok-

ira

tba

n

meg

ha

táro

zott

fe

lada

-to

k vé

greh

ajt

ásá

na

k á

ttek

inté

-se

. (E)

A f

olya

ma

tba

ép

ítet

t el

őzet

es é

s u

tóla

gos

veze

tői

elle

nőr

zés,

m

egsz

erve

zése

és

ha

téko

ny

mű

-kö

dtet

ése.

(E,

H)

Inté

zked

ések

er

edm

énye

sség

e,

ha

tása

. (E)

Ftv.

29.

§ (

3) b

ekez

dés

előí

rása

.

FEU

VE

sza

bály

zat.

2.5

.3

A v

ezet

ői i

nfo

rmá

ciós

ren

dsze

r se

gíte

tte-

e a

sza

kma

i és

a g

azd

ál-

kodá

si d

önté

sek

meg

hoz

ata

lát

és v

égre

ha

jtás

át?

Az

info

rma

tika

i re

nds

zer

meg

fele

lő t

ám

oga

tást

, p

onto

s in

form

áci

óka

t n

yújt

ott-

e a

dön

tésh

oza

talh

oz é

s a

fela

dato

k el

látá

sáh

oz?

Ren

delk

ezik

-e a

z in

tézm

ény

ren

dsze

rbe

inte

grá

lt a

ktu

áli

s st

ati

sz-

tika

i- é

s m

egbí

zha

tó t

elje

sítm

ény

ada

tokk

al

a F

első

okta

tási

In

-fo

rmá

ciós

Ren

dsze

r (F

IR)

felé

tör

tén

ő a

dats

zolg

ált

atá

s vé

greh

aj-

tásá

hoz

?

A v

ezet

ői i

nfo

rmá

ciós

ren

dsze

r bi

ztos

ítja

m

ega

lap

ozot

t dö

nté

-se

k m

egh

oza

talá

t és

vé

greh

aj-

tásá

t (E

).

Az

info

rma

tika

i re

nd-

szer

pon

tos

és h

até

kon

y m

űkö

-dé

se. (

E)

A

FIR

fe

lé

tört

énő

inté

zmén

yi

ada

tszo

lgá

lta

táso

k te

ljes

körű

m

egva

lósu

lása

. (E,

H)

Az

info

rmá

ciós

ren

dsze

r do

kum

entá

ciói

.

SZM

SZ.

Kér

dőív

ek.

Inte

rjú

k. I

nfo

rma

tika

i sz

aké

rtő

véle

mén

ye.

2.5

.4

Az

inté

zmén

ynél

kia

lakí

tott

ák-

e a

bel

ső e

llen

őrzé

si r

ends

zert

? A

fü

gget

len

ítet

t be

lső

elle

nőr

zés

kere

tébe

n t

árt

ak-

e fe

l h

ián

yoss

á-

goka

t? M

egte

tték

-e a

szü

kség

es i

nté

zked

ések

et a

hiá

nyo

ssá

gok

meg

szü

nte

tésé

re?

A b

első

ell

enőr

zési

ren

dsze

r ki

-a

lakí

tása

, er

edm

énye

s m

űkö

d-te

tése

. (E,

H)

Bel

ső E

llen

őrzé

si K

ézik

önyv

.

Éves

bel

ső e

llen

őrzé

si t

erv

és t

elje

síté

se.

23

KÉ

RD

ÉSE

K

KR

ITÉ

RIU

MO

K

AD

AT

FO

RR

ÁSO

K

2.5

.4

In

tézk

edés

ek k

idol

gozá

sa a

fel

-tá

rt h

ián

yoss

ágo

k m

egsz

ün

teté

-sé

re. (

E)

Éves

jel

enté

s a

bel

ső e

llen

őrzé

si t

evék

eny-

ségr

ől. I

nté

zked

ési t

erve

k.

2.5

.5

Az

inté

zmén

y te

véke

nys

égét

éri

nte

tte-

e á

gaza

ti,

ha

tósá

gi v

agy

fe

lügy

elet

i el

len

őrzé

s a

viz

sgá

lt i

dősz

akb

an

? A

z el

len

őrzé

sek

tár-

tak-

e fe

l h

ián

yoss

ágo

kat?

A h

ián

yoss

ágo

k m

egsz

ün

teté

se é

rde-

kébe

n m

egh

oztá

k-e

a s

züks

éges

in

tézk

edés

eket

?

Az

ado

tt e

llen

őrzé

st m

egel

őző

öt é

vben

vol

t-e

az

inté

zmén

ynél

á

lla

mi

szá

mve

vősz

éki

vizs

gála

t? A

kor

ább

i sz

ám

vevő

szék

i el

len

-őr

zés

sorá

n f

eltá

rt h

ián

yoss

ágo

k a

viz

sgá

lt i

dősz

akb

an

fen

ná

ll-

tak-

e? H

asz

nos

ult

ak-

e a

kor

ább

i el

len

őrzé

sek

java

sla

tai?

Az

ága

zati

, h

ató

sági

és

felü

gye-

leti

ell

enőr

zés

ált

al

felt

árt

hiá

-n

yoss

ágo

k m

egsz

ün

teté

se. (

E)

Az

ÁSZ

el

len

őrzé

si

java

sla

tai-

na

k h

asz

nos

ulá

sa,

a h

ián

yos-

ságo

k m

egsz

ün

teté

se. (

E)

Kim

uta

tás

az

ága

zati

, h

ató

sági

és

törv

é-n

yess

égi e

llen

őrzé

sekr

ől.

Elle

nőr

zési

do

kum

entu

mok

, je

gyző

kön

y-ve

k. I

nté

zked

ési t

erve

k.

ÁSZ

jel

enté

sek.

ÁSZ

utó

elle

nőr

zése

k m

eg-

áll

ap

ítá

sai.

Bel

ső e

llen

őrzé

s m

egá

lla

pít

á-

sai.


Jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek jegyzéke

Törvények: 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1990. évi XII. törvény a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról (hatálytalan: 2006. március 1-

jétől) 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CXXXVI. törvény az Országos Tudományos Kutatási Alapprogra-

mokról 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról (hatálytalan: 2006.

július 1-jétől) 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felso-

rolásáról (hatálytalan: 2006. június 9-től) 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon

használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról

2

2003. évi XV. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (hatályos: 2004. május 1-

jétől) 2004.évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innová-

cióról 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (hatályos: 2006. március 1-jétől) 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (hatályos: 2006. július

1-jétől) 2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felso-

rolásáról (hatályos: 2006. június 9-től) 2006. évi XCIX. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének

végrehajtásáról 2006. évi CIX. törvény a kormányzati szervezetalakítással összefüggő

törvénymódosításokról 2006. évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését

megalapozó egyes törvények módosításáról 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 2007. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének

végrehajtásáról 2007. évi CXLVI. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését

megalapozó egyes törvények módosításáról 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről 2008. évi IX. törvény a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszava-

zásokon hozott döntések végrehajtásáról 2008. évi CII. Törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

3

Kormányrendeletek: 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes in-tézményeknél történő végrehajtásáról

156/1997. (IX. 19.) Korm. rendelet a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bo-

lyai János Kutatási Ösztöndíjról 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert

nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról (hatálytalan: 2008. június 15-től)

162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet az oktatási miniszter feladat- és hatásköréről

(hatálytalan: 2006. augusztus 1-jétől) 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes tudományterületekhez tartozó tudo-

mányágak, valamint művészeti ágak felsorolá-sáról (hatálytalan: 2007. március 22-től)

218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámoló-készítési és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak

általános szabályairól (hatálytalan: 2006. de-cember 1-jétől)

51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről

(hatálytalan: 2007. március 22-től) 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a külföldiek magyarországi és a magyarok kül-

földi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről (hatálytalan: 2006. szeptember 1-jétől)

160/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő

díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról (hatálytalan: 2006. szeptember 1-jétől)

193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről

4

240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyv-vezetési kötelezettségének sajátosságairól

154/2004. (V. 14.) Korm. rendelet az egyes tudományterületekhez tartozó tudo-

mányágak, valamint a művészeti ágak felsorolá-sáról szóló 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról (hatálytalan: 2008. május 16-tól)

381/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet be-

vezetésének egyes szabályairól (hatálytalan: 2005. december 30-tól)

8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartá-

si normatíva alapján történő finanszírozásáról (hatálytalan: 2007. május 16-tól)

17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról (ha-

tálytalan: 2007. október 4-től) 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, vala-

mint a szakindítás eljárási rendjéről (hatályos: 2005. december 30-tól)

51/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a Felsőoktatási Regisztrációs Központról és eljárá-

sának részletes szabályairól (hatálytalan: 2007. január 1-jétől)

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtá-sáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről (hatályos: 2006. március 22-től)

68/2006 (III.28) Korm. rendelet a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsról 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (hatá-lyos: 2006. április 13-tól)

167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az oktatási és kulturális miniszter feladat- és ha-

tásköréről (hatályos: 2006. augusztus 1-jétől) 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási hallgatók juttatásairól (hatályos:

2006. szeptember 1-jétől; hatálytalan: 2007. au-gusztus 1-jétől)

237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

(hatályos: 2006. december 1-jétől)

5

307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról (hatályos: 2007. január 1-

jétől) 313/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Kincstári Vagyoni Igazgatóságról (hatálytalan:

2008. január 1-jétől) 24/2007. (II. 28.) Korm. Rendelet a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes

szabályairól 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a

doktori fokozat megszerzésének feltételeiről (ha-tályos: 2007. március 22-től)

51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásai-

ról és az általuk fizetendő egyes térítésekről (ha-tályos: 2007. augusztus 1-jétől)

100/2007. (V. 8.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartá-

si normatíva alapján történő finanszírozásáról (hatályos: 2007. május 16-tól; hatálytalan: 2008. március 17-től)

101/2007. (V. 8.) Korm. rendelet a Deák Ferenc Ösztöndíjról 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról (hatá-

lyos: 2007. október 4-től) 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos

célú és fenntartói normatíva alapján történő fi-nanszírozásáról (hatályos: 2008. március 17-től)

66/2008. (III. 29.) Korm. rendelet egyes, a képzési hozzájárulásra vonatkozó kor-

mányrendeleteknek a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések vég-rehajtásáról szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosításáról (hatályos: 2008. április 1-jétől; hatálytalan: 2008. május 1-jétől)

118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű

jogszabályok és jogszabályi rendelkezések tech-nikai deregulációjáról (hatályos: 2008. május 16-tól)

137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert

nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosí-tásáról (hatályos: 2008. június 15-től)

6

Miniszteri rendeletek: 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtá-sáról (hatálytalan: 2006. március 22-től)

6/2001. (II. 23.) OM rendelet a Széchenyi István Ösztöndíjról 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárá-si rendjéről (hatályos: 2006. április 1-jétől)

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok kimeneti köve-

telményeiről 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet a szakirányú továbbképzés szervezésének általá-

nos feltételeiről (hatályos: 2006. október 3-tól) Kormányhatározatok: 2091/2003. (V. 15.) Korm. határozat a Kormányprogram alapján létesítendő 10 000

diákotthoni férőhely vállalkozói alapon történő megvalósításáról

2098/2003. (V. 29.) Korm. határozat az állami és a magánszektor közötti fejlesztési,

illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról (hatályos: 2007. feb-ruár 28-ig)

1068/2004. (VII. 9.) Korm. határozat a Magyar Universitas Programról, valamint az új

felsőoktatási törvény koncepciójáról 1092/2004. (IX. 29.) Korm. határozat a 2005-ben felvehető államilag finanszírozott

hallgatói összlétszámról 2207/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó

felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesz-tési programjának aktuális feladatairól

2227/2005. (X. 26.) Korm. határozat a 2006-ban az első évre felvehető államilag tá-

mogatott hallgatói létszámkeretről 1108/2006. (XI. 20.) Korm. határozat a 2007-ben a felsőoktatásban felvehető, állami-

lag támogatott hallgatói létszámkeretről 1077/2007. (X. 4.) Korm. határozat a 2008-ban a felsőoktatásba felvehető, államilag

támogatott hallgatói létszámkeretről

7

2028/2007 (II. 28) Korm. határozat az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról (hatályos: 2007. feb-ruár 28-tól)

1051/2008 (VII. 28) Korm. határozat a 2009-ben a felsőoktatásba felvehető, államilag

támogatott hallgatói létszámkeretről

4. sz. melléklet

a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

adatok: fő

1. Hallgatói létszám képzési formák szerint 424 161 381 019 90%

2. Nappali tagozat 231 482 242 928 105%

3. Esti tagozat 11 798 7 071 60%

4. Levelező tagozat 150 787 111 100 74%

5. Távoktatás 30 094 19 920 66%

6. Hallgatói létszám képzési szintek szerint 424 161 381 019 90%

7. Felsőfokú szakképzés 10 498 15 677 149%

8. Alapképzés (Bsc) 15 110 191 561 1268%

9. Főiskolai szintű képzés 226 528 59 366 26%

10. Mesterképzés (Msc) - 6 999

11. Egyetemi szintű képzés 138 994 62 897 45%

12. Osztatlan képzés - 20 030

13. Doktori képzés 7 965 6 911 87%

14. Szakirányú továbbképzés 25 066 17 578 70%

15. Államilag támogatott hallgatói létszám képzési formák szerint 216 463 211 711 98%

16. Nappali tagozat 185 350 184 238 99%

17. Esti tagozat 2 552 1 734 68%


19. Távoktatás 0 0

20. Költségtérítéses hallgatói létszám képzési formák szerint 207 698 169 308 82%

21. Nappali tagozat 46 132 58 690 127%

22. Esti tagozat 9 246 5 337 58%


24. Távoktatás 30 094 19 920 66%

25. Költségtérítéses/összes hallgató aránya 49% 44% 91%

26. Államilag támogatott/összes hallgató aránya 51% 56% 109%

27. Államilag támogatott létszámkeret 62 000 56 000 90%

28. Jelentkezett hallgatók száma 149 829 96 986 65%

29. Felvett hallgatók száma 102 960 81 101 79%

30. Új belépők száma 98 377 78 820 80%

31. Felvett/jelentkezett hallgatók aránya 69% 84% 122%

*OKM: Statisztikai gyorstájékoztató a 2008/2009. tanévi adatgyűjtés előzetes adatairól.

Forrás:

OKM: Statisztikai tájékoztató, Felsőoktatás 2005/2006.

Országos Felsőoktatási Információs Központ (www.felvi.hu)

A hallgatói létszám alakulása

Sor-szám

Megnevezés2005.

október 15.2008.

október 15.*Index:

2008/2005.

5.

sz.

mell

ékle

t

a f

els

őokta

tásr

a i

rán

yu

ló r

en

dsz

er-

ell

en

őrz

ési

Segéd

leth

ez

ad

ato

k: fő

szá

ma

%-a

2000/2

001.

2 9

99

5 1

95

5 3

87

3 5

17

01 1

89

235

4 3

51

22

87

35 8

21

37,2

%

2001/2

002.

3 0

39

5 2

55

5 4

57

3 6

43

01 3

24

221

3 9

24

22

86

36 0

69

37,7

%

2002/2

003.

2 9

50

5 4

30

5 5

08

3 8

45

01 1

90

233

3 9

95

23

15

16 2

71

38,2

%

2003/2

004.

3 0

10

5 6

10

5 5

33

3 8

98

01 1

75

244

3 8

18

23

28

86 4

61

38,5

%

2004/2

005.

3 1

31

5 7

92

5 6

67

4 0

31

01 1

05

253

3 8

08

23

78

76 5

28

38,6

%

2005/2

006.

3 2

24

5 8

70

5 5

06

3 7

56

01 0

44

219

3 5

69

23

18

86 4

61

38,7

%

2006/2

007.

3 2

21

5 7

96

5 2

11

3 6

03

0986

223

3 0

36

22

07

66 4

29

39,3

%

2007/2

008.

3 2

47

5 8

09

4 9

47

3 6

65

0894

240

3 5

74

22

37

66 4

59

39,5

%

2008/2

009.

3 2

29

5 8

78

4 9

13

3 3

59

225

827

215

3 7

16

22

36

26 2

74

39,1

%

* A

z a

da

tok a

ta

névek e

lső f

élé

vén

ek o

któ

ber

15-i

ad

ata

i.

** K

oll

égiu

mi

tan

áro

kka

l együ

tt.

Fo

rrá

s:

Okta

tás-

sta

tisz

tika

i évkön

yvek (

OK

M)

A f

első

ok

tatá

s o

kta

tói

léts

zám

a

Ta

név

*T

an

ár

Do

cen

sA

dju

nk

tus

Ta

ná

rseg

édG

ya

ko

rno

kL

ekto

rT

estn

evel

ő

tan

ár

Eg

yéb

o

kta

tó *

*Ö

ssze

sFő

fog

lalk

ozá

súb

ól

nő

k

6.

sz.

mell

ékle

t

a f

els

őokta

tásr

a i

rán

yu

ló r

en

dsz

er-

ell

en

őrz

ési

Segéd

leth

ez

A k

ölt

ségveté

s fe

lsőokta

tási

kia

dá

sai

foly

ó á

ron

226 7

72,0

234 9

68,0

253 1

74,0

266 6

79,1

Bru

ttó n

em

zeti

term

ék (

GD

P)

21 9

97 3

74,0

23 7

85 2

44,0

25 4

19 1

64,0

26 4

69 8

00,0

A k

ölt

ségveté

s fe

lsőokta

tási

kia

dá

sai

a G

DP %

-áb

an

1,0

3%

0,9

9%

1,0

0%

1,0

1%

Infl

áci

ó -

fogya

sztó

i á

r-in

dex

103,6

%103,9

%108,0

%106,1

%

A k

ölt

ségveté

s fe

lsőokta

tási

kia

dá

sai

2005. évi

áro

n226 7

72,0

226 1

48,2

225 6

21,1

223 9

92,9

A k

ölt

ségveté

s fe

lsőokta

tási

kia

dá

sain

ak v

ált

ozá

sa e

lőző

évh

ez

kép

est

2005. évi

áro

n-

-0,3

%-0

,2%

-0,7

%

Ha

llga

tók s

zám

a ö

ssze

sen

(fő

) (o

któ

ber

15-i

ad

ato

k)

424 1

61

416 3

48

397 7

04

381 0

19

Egy h

all

ga

tóra

ju

tó k

ölt

ségveté

si k

iad

ás

- f

oly

ó á

ron

(eFt/

fő/é

v)

534,6

564,4

636,6

699,9

- 2

005. évi

áro

n (

eFt/

fő/é

v)

534,6

543,2

567,3

587,9

* 2008. m

áju

si O

KM

sta

tisz

tika

i a

da

tszo

lgá

lta

tás

Fo

rrá

s:

Ma

gya

r st

ati

szti

ka

i évkön

yvek (

KSH

)

Okta

tás-

sta

tisz

tika

i évkön

yvek (

OK

M);

A f

els

őo

kta

tás

kia

dá

sain

ak

ala

ku

lása

A k

özp

on

ti k

ölt

ség

veté

s fe

lső

ok

tatá

ssa

l k

ap

cso

lato

s k

iad

ása

i (M

Ft)

2005.

2006.

2007.

2008.*

7. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

adatok: M Ft

Állami felsőoktatási intézmények támogatása 176 932,4 180 379,7 198 214,0 215 980,4 185 620,0

Működési támogatás 160 868,4 165 858,2 190 968,2 206 595,3 179 459,9

Felhalmozási kiadások támogatása 16 064,0 14 521,5 7 245,8 9 385,1 6 160,1

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Felsőoktatás fejlesztési program - 130,0 1 003,2 1 345,5 333,5

Felsőoktatási intézmények hallgatóinak juttatásai (egyházi, alapítványi, magán)

2 586,7 3 007,0 3 661,1 3 795,0 3 845,0

Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 2 248,5 2 289,0 2 420,0 2 490,0 2 520,0

Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) - - - - 100,0

Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) 4 976,2 4 884,1 5 327,0 5 800,0 5 700,0

Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)

2 325,3 2 516,9 2 773,0 2 600,0 2 750,0

Hallgatók kollégiumi és lakhatási támogatása 191,1 - - - -

Gyakorló iskolák normatív támogatása - - - 47,9 150,0

Felsőoktatási feladatok támogatása 735,8 1 409,0 938,0 1 107,6 1 256,3

Felsőoktatási programfinanszírozások - - - - -

Felsőoktatási oktatói-kutatói ösztöndíjak 158,1 86,8 1,5 2,8 50,0

Felsőoktatás kiegészítő támogatása 8,9 73,2 62,3 10,5 100,0

Hallgatói információs központ (EISZ) támogatása - 368,8 - - -

Felsőoktatási információs rendszerek működtetése 298,6 - 630,0 790,0 500,0

Felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak működtetése

- - - - 161,0

Felsőoktatási szakkollégiumok támogatása - - - 47,7 50,0

Felsőoktatási társadalmi szervezetek, testületek, bizottságok támogatása

107,0 120,0 - -

Pedagógus díszdiploma 7,5 6,7 8,2 8,2 50,0

Tankönyv-, jegyzet-, könyvtár támogatási pályázat 117,9 145,0 - - -

Elektronikus információ szolgáltatás nemzeti program 35,9 111,9 - - -

Maradvány elszámolás - 216,9 72,7 - -

Kis létszámú szakok, kiemelkedő intézmény teljesítmény, szakkollégiumok, doktori iskolák, tehetséggondozás támogatása

279,7 162,2 19,2 250,0

Felsőoktatási kutatási programok 1,9 - 1,1 1,2 145,3

Egyéb felsőoktatási regionális feladatok támogatása - - - 100,0 -

Felsőoktatási testületek támogatása 0,0 103,5 260,0 270,0 320,0

MAB támogatása - 80,0 200,0 210,0 250,0

FTT támogatása - 23,5 60,0 60,0 70,0

A felsőoktatás állami támogatásának alakulása

Mutató/Év2005.

teljesítés2006.

teljesítés2007.

teljesítés2008.

teljesítés2009. eredeti előirányzat*

OTDK támogatása - - - - -

Felsőoktatási felújítások és fejlesztések 108,0 616,4 494,9 423,5 240,0

Felsőoktatási felújítási programok - - - - 150,0

Egyházi felsőoktatási intézmények felújítási, fejlesztési programjai

108,0 97,0 90,0 90,0 90,0

Egyházi felsőoktatással kapcsolatos beruházások, felújítások

- 519,4 190,5 13,6 -

Nem állami felsőoktatási intézmények felújítás, beruházás

- - 214,4 300,0 -

Közoktatási intézmények beruházásai (egyéb felsőfokú oktatási tev.)

- - - 19,9 -

Hozzájárulás PPP programokhoz 0,0 491,0 550,1 0,0 6 923,8

Hozzájárulás oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához

- 202,3 129,7 - 4 204,5

Hozzájárulás meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához

- 253,2 381,8 - 2 511,8

Hozzájárulás új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához - 35,5 38,6 - 207,5

Felsőoktatási támogatás összesen 190 104,0 198 826,6 215 641,3 233 859,9 209 608,6

Működési támogatás 173 932,0 183 067,7 206 347,3 222 705,8 195 951,2

Fejlesztési, felhalmozási támogatás 16 172,0 15 758,9 9 294,0 11 154,1 13 657,4

Fogyasztói árindex változása (%) 103,6% 103,9% 108,0% 106,1% 103,7%

Felsőoktatási támogatások 2005. évi árszinten 190 104,0 191 363,4 192 173,1 196 426,9 169 775,7

Kettő évvel korábbi bruttó átlagkereset növekedés (%) 112,0% 106,0% 108,8% 108,2% 108,0%

Hallgatók száma (fő) 424 161,0 416 348,0 397 704,0 381 019,0 381 019,0

Államilag támogatott hallgatók száma (fő) 216 469,0 218 777,0 212 405,0 211 777,0 211 777,0

Egy hallgatóra jutó állami támogatás 2005. évi árszinten (MFt/fő)

0,448 0,460 0,483 0,516 0,446

Egy államilag támogatott hallgatóra jutó állami támogatás 2005. évi árszinten (MFt/fő)

0,878 0,875 0,905 0,928 0,802

* 2009. májusi adat

Forrás:

Támogatások 2005. évi árszinten (2006., 2007., 2008. tény, 2009. évi eredeti előirányzat alapján számolva)

749 739,1 1,0

Támogatás 4 évre 2005. évi árszinten 760 416,0

OKM éves beszámolók

Oktatás-statisztikai évkönyv 2005/2006., 2006/2007., 2007/2008.

KSH fogyasztói árindex 2005., 2006., 2007., 2008. évekre

MNB előrejelzés fogyasztói árindex 2009. évre


A felsőoktatási intézmények teljesítménymutatói

I. Az oktatás-képzés teljesítménymutatói

1) A kimenet eredményessége (2.1.1; 2.1.8)

• a végzett hallgatók közül a 6 hónapon belül elhelyezkedettek aránya;

• az intézmény végzettjei aránya a munkanélkülieken belül;

• a régió végzettjeiből a régióban elhelyezkedők aránya;

• a diplomás munkanélküliek között az intézményben végzettek aránya;

• a külföldön elhelyezkedők aránya;

• a munkáltatók pozitív és negatív visszajelzéseinek alakulása;

• a végzettek pozitív és negatív visszajelzéseinek alakulása.

2) A személyi feltételek biztosítása (2.1.5) • egy oktatóra jutó hallgatók száma (nappali, levelező, távoktatás);

• egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma;

• a teljes munkaidőben alkalmazott oktatók aránya;

• oktatók megoszlása foglalkoztatási kategóriák, életkor, minősítés szerint;

• az oktatók részaránya az intézményi alkalmazottakon belül.

3) Mobilitás (2.1.2, 2.1.3)

• külföldi részképzésben résztvevő hallgatók aránya;

• külföldi hallgatók aránya a felvettek, hallgatók, végzettek között;

• külföldi intézményben oktatók, dolgozók aránya;

• több mint 1 hónapot az intézményben töltő vendéghallgatók aránya;

• több mint 1 hónapot az intézményben töltő vendégoktatók aránya.

4) Szerkezet (2.1.1; 2.1.6)

• egy szakra jutó hallgatók száma;

• a hallgatók megoszlása a képzés jellege, tagozata, finanszírozása szerint;

• államilag támogatott hallgatók számának változása;

• államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók részaránya;

• államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés közötti átsorolások száma és annak változása.

5) Együttműködés (2.1.3)

• külső partnerek közreműködésével megvalósuló képzési programok szá-ma, aránya;

• a külső együttműködők között a regionálisak aránya (gazdasági, felsőok-tatási, kutatási együttműködések szerinti bontásban);

• a közös oktatási programoknál kötelezően feldolgozandó tananyagok (tankönyv, egyéb irodalom, jogszabály, eljárás, mű, stb.) száma, ezek megoszlása eredet szerint;

• a felhasznált tananyagokon belül a multimédiás tananyagok aránya;

• a saját fejlesztésű tananyagokon belül a kívülről vásárolt/szerzett modu-lok aránya, költségrészesedése;

• a külső fejlesztésű tananyagokhoz eladott/átadott saját fejlesztésű modu-lok száma, bevétele kiadáshoz viszonyítva;

2

• a felhasznált tananyagokon belül az idegen nyelvűek aránya, megoszlá-sa szakcsoportonként nyelvek és eredet szerint;

• gazdálkodó szervezetekkel, alapítványokkal, egyéb szervezetekkel kötött finanszírozási megállapodások, általuk alapított ösztöndíjak száma;

• külföldi intézményben oktató dolgozók aránya;

• több mint egy hónapot az intézménynél töltő vendégoktatók aránya;

• külföldi képzésben résztvevő hallgatók aránya;

• az intézménynél több mint egy hónapot töltő vendéghallgatók aránya.

6) Regionális szerep (2.1.1; 2.1.8) • a régióbeliek a jelentkezők, a felvettek, a hallgatók és a végzettek között;

• a régióból felsőfokú tanulmányokat folytatókon belül az intézmény része-sedése;

• a régió diplomásain belül az intézményben végzettek aránya.

7) Kiválóság, tehetséggondozás (2.1.6) • hallgatói helyezés TDK konferenciákon;

• az intézmény helyezése hazai rangsorokban;

• az intézmény helyezése külföldi rangsorokban;

• hallgatóinak külföldi versenyteljesítménye;

• szakkollégiumok száma;

• szakkollégista hallgatók száma, aránya;

• kreditek súlyozott átlagának változása;

• minősített / kiváló oktatók száma, részaránya.

8) Esélyegyenlőség biztosítása (2.1.6)

• a hátrányos helyzetű hallgatók számának és részarányának alakulása;

• mentorprogramban résztvevő hallgatók száma. II. A kutatás-fejlesztés teljesítménymutatói

1) A kutatási tevékenység eredményessége, hatékonysága (2.2.2; 2.2.5)

• az értékesített szabadalmak száma, bevétele;

• a versenyszférából származó megbízás, bevétel;

• adott évben bejelentett s tudományos publikációk száma, összetétel, citációs indexek;

• helyezés az idézettségi és egyéb rangsoroknál;

• egy kutatási programra jutó oktatók/kutatók száma;

• a gazdasági szférából bevételt szerző tudományterületek, oktatók, kutatók aránya; bevétel/fő;

• sikeres EU-s pályázatokban közreműködő tudományterületek, kutatók aránya; bevétel/fő, kutatók kor szerinti megoszlása;

• sikeres hazai pályázatokban közreműködő tudományterületek, kutatók aránya; bevétel/fő, kutatók kor szerinti megoszlása;

• egy kutatóra jutó K+F bevétel és ráfordítás alakulása tudományterületen-ként és átlagosan;

• egy kutatóra jutó megbízások alakulása;

• egy kutatóra jutó K+F segédszemélyzet.

3

2) Pályázati tevékenység (2.2.4)

• benyújtott és elnyert pályázatok aránya;

• elnyert nemzetközi, EU-s pályázatok száma, értéke;

• elnyert hazai pályázatok száma, értéke;

• közpénzből, illetve magánpénzből származó bevétel aránya, növekedés;

• egy kutatóra jutó pályázatok, elnyert és felhasznált támogatások alakulá-sa.

3) Személyi feltételek (2.2.3)

• főfoglalkozású oktató-kutatók, minősített oktatók, doktoranduszok szá-ma, kor szerinti összetétele, annak változása;

• PhD fokozatot szerzők és az összes minősített száma, aránya.

4) Együttműködés (2.2.1)

• a magángazdasággal létrejött kutatási együttműködések számának és összetételének alakulása;

• más felsőoktatási, illetve kutatási intézménnyel létrejött kutatási együtt-működések számának és összetételének alakulása;

• máshol vezetett kutatási programokban történő részvétel száma, ezek megoszlása gazdasági, felsőoktatási és kutatási partner szerint, ezek ará-nya a saját vezetésű kutatásokhoz viszonyítva;

• egy kutatási programban résztvevő oktatók/kutatók, illetve szervezeti egy-ségek átlagos száma.

5) Regionális szerep (2.2.1)

• az intézmény kutatási megbízásain belül a régió aránya;

• a régió kutatási megbízásaiból az intézmény részesedés;

• a külső kutatási együttműködőkön belül a regionálisak aránya. III. A gazdálkodás, finanszírozás mutatói

1) Pénzhasznosítás mutatói (2.3.2; 2.3.3)

• egy hallgatóra jutó költségvetési bevétel;

• egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás;

• működési kiadások részaránya a költségvetési kiadásokból;

• felhalmozási kiadások részaránya a költségvetési kiadásokból;

• személyi juttatások és járulékok részaránya a működési kiadásokon belül;

• dologi kiadások részaránya a működési kiadásokon belül.

2) Külső források bevonásának eredményessége (2.3.2; 2.3.3)

• az intézmény egy dolgozóra, egy oktatóra, egy M Ft vagyonra vetített éves bevétele;

• oktatási, kutatási, egyéb bevétel aránya;

• személyi, dologi, működési kiadások aránya, felújítás, beruházás aránya;

• értékpapírok, részesedések állományának és azok hozamainak alakulása;

• állami támogatás/tárgyévi saját bevétel aránya az összes bevételen belül;

• a vállalkozási bevétel aránya a saját bevételeken belül.

4

3) Eladósodottság mutatói (2.3.3) • az intézmény év végi tartozásállománya, ebből hitelállomány

• a 30 napot meghaladó átlagos éves tartozásállománya, aránya a bevé-telhez.

4) Ingatlangazdálkodás (2.3.4)

• ténylegesen megvalósított férőhelybővítés/korszerűsítés időarányos alaku-lása a tervezetthez képest;

• beruházás tervezett költségkereten belüli megvalósulása;

• beruházás fajlagos bekerülési költségének megfelelősége a hasonló célú és színvonalú létesítményekhez viszonyítva;

• beruházási előirányzatok időszakonkénti alakulása;

• beruházás tervezett/tényleges ráfordítása;

• beruházás befejezésének tervezett/tényleges időpontja;

• fajlagos működési, karbantartási és felújítási kiadások alakulása, éven-kénti összehasonlítása;

• egy hallgatóra/egy oktatóra jutó oktatási terület, kollégiumi alapterület alakulása;

• oktatási/egyéb célú területek aránya;

• oktatási-kutatási területek tényleges/maximális kihasználtsága;

• oktatási-kutatási területek tényleges/tervezett kihasználtsága;

• alapfeladatra/más célra hasznosított ingatlanok száma;

• bérleti díjak alakulása;

• értékesítésből származó bevétel évenkénti alakulása;

• értékesítési és bérleti bevételek, valamint a költségvetési bevételek aránya;

• oktatási célú alapterület nagyságának változása;

IV. A magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra-fejlesztéshez kap-csolódó mutatószámok

1) A fejlesztések megalapozottsága (2.4.1)

• a hallgatói létszám alakulása, várható változása;

• a kollégiumi ellátottak száma az ellátást kérelmezőkhöz viszonyítva (tény és tervadatok);

• a kollégiumok, illetve oktatási infrastruktúra kihasználtsága (hallgatók/ férőhely) tény és tervadatok.

2) A fejlesztés gazdaságossága, finanszírozhatósága (2.4.3; 2.4.5)

• a PPP konstrukcióban megvalósuló projekt nettó jelenértéke állami meg-valósítás esetén (PSC- érték);

• a PPP projekt ráfordításainak nettó jelenértéke és a PSC érték viszonya;

• a PPP konstrukcióban megvalósuló fejlesztés üzemeltetési díjtételének aránya a hasonló saját üzemeltetésű létesítmények díjtételeihez viszo-nyítva;

• a PPP kötelezettségvállalás aránya a dologi és felhalmozási célú előirány-zatokhoz viszonyítva;

• a kollégiumi/ diákotthoni díjak és az albérleti díjak aránya;

• az árfolyamok és a kamat változása;

5

• az új létesítmények kihasználtsága (hallgatók/férőhely).

V. Belső kontroll és ellenőrzési rendszer

1) Szervezeti struktúra, hatáskörök (2.5.1) • a vezetési szintek száma (szervezeti tagoltság);

• szervezeti egységek számának alakulása;

• egy vezetőre jutó beosztottak száma, változása;

• egy oktatóra/kutatóra jutó egyéb dolgozók száma;

• telephelyek száma, átlagos távolságuk;

• kezdeményezéseken belül a különböző szervezeti szintek aránya, ebből a megvalósulók (pl. képzési program, kutatás stb.);

• egy kezdeményezésnél a döntés, illetve a megvalósítás átlagos ideje.

2) Információs rendszer működése, hatékonysága (2.5.3)

• a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) intézményi feltöltöttségének %-a;

• az intézménynél működő, egymással nem kompatibilis információs rend-szerek száma;

• az elektronikus és papír alapú adatszolgáltatás aránya;

• intézményi adatszolgáltatást bekérő szervezetek száma.

3) Belső és külső ellenőrzések (2.5.4) • a belső és külső ellenőrzések száma, aránya;

• az ellenőrzés megállapításait követő intézkedések száma, a megvalósítás átlagos időtartama.

9/a. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

Neve:

Irányítószám

Út, utca (hsz.)

Telefonszám

Fax szám

E-mail címe

Irányítószám

Út, utca (hsz.)

Telefonszám

Fax szám

Adószám

A csatolt kérdőív adatait az intézmény nyilvántartásai alapján töltöttük ki.

Dátum

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

1054 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.

a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére

a felsőoktatásról

KÉRDŐÍV

A kérdőív kitöltésének koordinálásáért felelős személy

………………………………………………………………………………………………………………..

Város (község) …………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………..

(körzetszámmal)

(körzetszámmal)

…………………………………………………………………………………………………………………

Érdekképviseleti szervezet, kamara adatai

Szervezet ………………………………………………………………………………………………………….

neve: …………………………………………………………………………………………………………

Város (község) …………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………..

(körzetszámmal)

szervezet vezetője

(körzetszámmal)

P.H.

……………………………………..

1.

-

-

-

-

-

-

-

2.

-

-

3.

-

-

4.

-

-

-

-

-

KÉRDŐÍV

a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák részére

a felsőoktatásról

Részt vett-e a gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara az új Ftv. és

annak módosításában, előkészítésében, véleményezésében?

Igen válasz esetén tett-e észrevételeket, javaslatokat?

igen

nem

csolata a felsőoktatási intézményekkel?

Igen válasz esetén sorolja fel az intézményeket!

igen

igen

nem

igen

nem

igen

A gazdasági érdekképviseleti szervezetnek, kamarának van-e együttműködési kap-

A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara véleménye szerint az új felsőoktatási

törvény hozzájárult-e a felsőoktatási képzés versenyképességének javulásához?

nem

Véleményük szerint javult-e a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények együtt-

működése (kölcsönös tanácsadói kapcsolatok, kommunikációs csatornák), fejlőd-

tek-e az együttműködés lehetőségei az új Ftv. hatására?

nem

igen

nem

részben

Ha igen, az érdekképviseleti szervezet, kamara által tett észrevételeket, javaslatokat az OKM

figyelembe vette-e?

5.

-

-

-

-

-

-

-

-

- részt vesz a tantervek kidolgozásában

-

-

-

-

-

-

-

6.

-

-

-

-

-

-

7.

-

-

-

-

-

-

támogatja az egyetem/főiskola kutatói munkáját

részt vesz a tanulmányi versenyek szervezésében

számával?

sét?

Véleményük szerint a felsőfokú pályakezdők iránti piaci kereslet összhangban van-e

részt vesz tananyagok véleményezésében

Ösztöndíj létesítése esetén sorolja fel azokat!

a kamara/érdekképviseleti szerv alkalmazottja egyetemen/főiskolán tanít

igen

részt vesz egyetemi/főiskolai kutatásban

támogatja a hallgatók kutatói munkáját

részt vesz szakmai gyakorlat szervezésében

részt vesz a hallgatók vizsgáztatásában

a friss diplomások

végzettségével?

részben

nem

A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara milyen jellegű együttműködést tart

fenn a felsőoktatási intézményekkel? (Jelölje X-el, több válasz is lehetséges!)

nem

igen

részt vesz a tananyag kidolgozásában, fejlesztésében

prezentációkat, előadásokat tart

ösztöndíjat alapít

A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara segíti-e a pályakezdők elhelyezkedé-

Igen válasz esetén sorolja fel annak módjait!

nem

igen

részben

8.

-

-

-

-

-

-

-

- kommunikációs készség idegen nyelven

-

-

-

-

9.

-

-

-

10.

-

-

-

11.

-

-

-

-

-

-

rult-e a hallgatók magas színvonalú képzettségéhez?

nem

Igen válasz esetén, milyen módon

önálló munkavégzéshez szükséges készség

csapatmunkához szükséges készség

idegennyelv-ismeret

szervező készség

tapasztalatai, elégedettsége alapján! (1 - egyáltalán nem elégedett, 4 - nagyon

közi elismerését szolgáló oklevél-mellékletek segítenek-e a hallgatók külföldi tovább-

tanulásában, illetve munkavállalásában?

nem

részben

igen

igen

nem

részben

A gazdasági érdekképviseleti szervezet, kamara tájékoztatja-e az intézményeket és

a hallgatókat a piac szakmai elvárásairól, a lehetőségeiről, trendekről?

új készségek elsajátítása

jó kommunikációs készség

írásos szakmai anyagok készítése

Véleményük szerint a felsőoktatási intézmények által kiadott, az oklevelek nemzet-

igen

Az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben -

ösztöndíj rendszeren alapuló - résztanulmányok folytatásának lehetősége hozzájá-

etikus magatartás

A felsorolt készségekből, ismeretekből, komptenciákból, mivel rendelkeznek leg-

inkább a pályakezdő diplomások? Értékelje 1-4-ig terjedő skálán a foglalkoztatók

szakmai elméleti alapok

szakmai gyakorlati jártasság

informatikai ismeretek

elégedett)

12.

-

-

-

13.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

14.

-

-

-

15.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

építőmérnök (építő, építész)

közlekedési mérnök

igen

nem

részben

gépészmérnök

Milyennek ítéli meg a kezdő diplomások elhelyezkedési lehetőségét?

részben

Értékelje 1-4-ig a felsorolt okokat! (1=nem akadály, 4=leginkább adadály)

nem

A pályakezdők foglalkoztatását elősegítő állami intézkedés (start kártya) javította-e

a fiatalok elhelyezkedési lehetőségét?

igen

keresett szakma

túlkínálat

pedagógus (tanár, tanító)

A gazdaság szereplői rendelkeznek-e elegendő információval az új többciklusú kép-

zési rendszer kimeneti követelményeiről?

vegyészmérnök

jogász

bölcsész

informatikus

agrármérnök

kertészmérnök

közgazdász

felsőoktatás képzési szerkezete nem felel meg a gazdaság szükségletének

gyakorlati ismeretek hiánya

aktív nyelvtudás hiánya

Véleményük szerint mi az akadálya a diplomás pályakezdők elhelyezkedésének?

korszerű ismeretek hiánya

kommunikációs képesség hiánya

marketingmenedzser

humán erőforrás menedzser

közművelődés menedzser

informatikai ismeretek hiánya

környezetmérnök

villamosmérnök

elméletorientált képzés

a női munkavállalók esetében a későbbi gyermekvállalással járó kiesés

önálló munkavégző képesség hiánya

együttműködési készség hiánya

-

-

16.

dés - 1, a legjobban igazodó - 7)

-

-

-

-

-

-

-

17.

-

-

-

-

Dátum:

Kapják:

1. Magyar Ügyvédi Kamara

2. Magyar Építész Kamara

3. Magyar Könyvvizsgáló Kamara

4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

5. Magyar Mérnöki Kamara

6. Magyar Szállodaszövetség

7. Menedzserek Országos Szövetsége

8. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

9. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

10. Építési Vállalkozók Országos Szövetsége

11. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

12. Magyar Formatervezési Tanács

munakerő-piaci változásokról

a felsőoktatási intézmények és a hallgatók információhoz juttatása a várható

a képzések rugalmasabbá tétele (átjárhatóság)

hallgatói létszám központi meghatározása

minőségbiztosítási eszközöket (teljesítménymutatók alkalmazása)

szervezet vezetője

a hallgatói karrierirodák fejlesztése

tanulmányok alatti szakmai gyakorlat meghosszabbítása

a felsőoktatás és a vállalati szféra együttműködésének erősítése

a munkaerő-piaci igényekhez?

teljes mértékben

Kérjük a kérdőívet ne szerkesszék át, amennyiben megjegyzésük van valamely kérdéshez, azt a kérdőív

végén, a sorszám feltüntetésével jelezzék!

P.H.

…………………………………………..

jellemzően igen

jellemzően nem

egyáltalán nem

A válaszokat az üres mezőbe tett X-jellel, felsorolással, számok beírásával, illetve rövid indoklással

A felsőfokú intézmények által indított felsőfokú szakképzési programok igazodnak-e

kérjük megadni.

zodjon a gazdaság igényeihez, milyen módszereket helyeznének előtérbe? Rangso-

rolja 1-7-ig az intézkedéseket növekvő sorrendben! (A legkevésbé igazodó intézke-

Véleménye szerint annak érdekében, hogy a képzési program kínálata jobban iga-

a diploma szerzésének helye

a diploma eredménye

9/b. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

Neve:

Irányítószám

Út, utca (hsz.)

Telefonszám

Fax szám

E-mail címe

Irányítószám

Út, utca (hsz.)

Telefonszám

Fax szám

Dátum

a felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

1054 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.

a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részére

KÉRDŐÍV

A kérdőív kitöltésének koordinálásáért felelős személy

………………………………………………………………………………………………………………..

Város (község) …………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………..

(körzetszámmal)

(körzetszámmal)

…………………………………………………………………………………………………………………

Munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezet adatai

Szervezet ………………………………………………………………………………………………………….

neve: …………………………………………………………………………………………………………

Város (község) …………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………..

(körzetszámmal)

aláírás

(körzetszámmal)

P.H.

……………………………………..

1.

-

-

-

-

2.

-

-

-

-

3.

-

-

-

-

4.

- társadalomtudományok

(csökkentés)

- bölcsészettudományok

(csökkentés)

- műszaki tudományok

(növelés)

- természettudományok

(növelés)

KÉRDŐÍV

kel?

a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szervezetek részérea felsőoktatási hallgatók elhelyezkedéséről

képzés jobban illeszkedjen a munkaerő-piaci igényekhez?

Véleményük szerint elősegítette-e az új felsőoktatási törvény, hogy a felsőoktatási

Az államilag támogatott hallgatói helyek elosztásának (közgazdász, jogász, bölcsész,

egyáltalán nem

Megfelelő irányúnak és mértékűnek tartják-e az államilag támogatott hallgatói he-

lyek elmúlt két évben végrehajtott átcsoportosítását?

egyáltalán nem

teljes mértékben

összességében igen

összességében nem

Vannak-e megfelelő ismereteik a többciklusú - duális (egyetemi, főiskolai) helyett

háromciklusú (alap, mester, doktori) - képzési rendszer kimeneti követelményeiről?

teljes mértékben

agrár képzés csökkentése, műszaki és természettudományos képzés növelése) elmúlt

két évben végrehajtott változtatása összhangban van-e a munkaerő-piaci igények-

teljes mértékben

ellentétes korrekció szükséges

nagyobb korrekció szükséges

kisebb korrekció szükséges

igen



egyáltalán nem



- agrártudományok

(csökkentés)

- orvostudományok

(változatlan

5.

felsőfokú szakképzések?

-

-

-

-

szakirányú továbbképzések?

-

-

-

-

6.

-

-

-

-

7.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8.

-

-

a szakdolgozat minősítése

az informatika ismeret

az intézmény neve

teljes mértékben

a szakmai gyakorlat színvonala

teljes mértékben



egyáltalán nem

Illeszkedik-e a munakerő-piaci igényekhez a 2005-2008. között indított:

Az oklevelek nemzetközi elismerését szolgáló melléklet segíti-e a hallgatók külföldi

elhelyezkedését?

teljes mértékben




egyáltalán nem

egyáltalán nem


Milyen mértékben befolyásolja az oklevelet szerzett hallgatók elhelyezkedését (kérjük

hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzák az alábbi szempontokat; 1 - nem befolyá-

solja, 4 - nagymértékben befolyásolja)

a nyelvtudás

a külföldi tanulmányok

a tanulmányi teljesítmény

a szakmai gyakorlat

az intézmény típusa (egyetem, főiskola)

a tagozat (nappali, esti, levelező)

a képzés típusa (államilag finanszírozott, költségtérítéses)

Kérjük értékelje, hogy véleményük szerint kielégítő-e:

jelenleg kielégítő

jelenleg nem kielégítő

az oktatott szakismeret alkalmazhatósága

-

-

9.

-

-

-

-

10.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

11.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Véleményük szerint a felsőoktatásban a felsorolt szakmák közül, melyek igazodnak

jobban a munkaerő-piaci igényekhez (kérjük, hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztá-

lyozzák a tudományterületeket; 1 - nem veszi figyelembe, 4 - teljes mértékben figye-

az elméleti képzés színvonala

az oktatott szakismeret naprakészsége


a szakmai gyakorlat színvonala

az elméleti képzés színvonala

az oktatott szakismeret naprakészsége

Kérjük értékeléjk az alábbi területeken tapasztaltak-e javulást a 2005-2008 közötti

időszakban (kérjük, hogy 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozzon; 1 - nem változott,

4 - kiváló)

az oktatott szakismeret alkalmazhatósága

lembe veszi)

jogász

bölcsész


környezetmérnök

agrármérnök

kertészmérnök

informatikus

gépészmérnök

villamosmérnök

közgazdász

marketing menedzser



Megítélése szerint a frissdiplomások elhelyezkedési lehetőségei javulnak-e az új felső-

oktatási törvény (többciklusú képzés) hatására az alábbi szakképzettségeknél:


jogász

bölcsész


környezetmérnök

agrármérnök

kertészmérnök

informatikus

építőmérnök


vegyészmérnök

-

-

-

-

-

-

12.

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

- % %

13.

Túlkínálat: Túlkereslet:

- -

- -

- -

- -

- -

- -

- -

- -

- -

- -

építőmérnök


vegyészmérnök

jogász

bölcsész


környezetmérnök

agrármérnök

kertészmérnök


gépészmérnök

villamosmérnök

közgazdász

marketing menedzser


Kérjük határozzák meg, hogy az egyes szakmáknál mekkora túlkínálatot vagy túlke-

resletet tapasztalnak jelenleg (pl.: 10% vagy 50%)?

Túlkínálat Túlkereslet

informatikus

gépészmérnök

villamosmérnök

közgazdász

marketing menedzser

mákat, amelyekben túlkínálat, illetve túlkereslet van (max. 10-et)!

Jelöljék meg a fentieken kívül azokat a felsőfokú végzettséget igénylő konkrét szak-



14.

Dátum:

Kapják:

Regionális Munkaügyi Központok:

1. Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

2. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

3. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

4. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

5. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

6. Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

7. Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

8. Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodája

Magán munkaerő-közvetítők:

1. GRAFTON RECRUIMENT Személyi Tanácsadó Kft.

2. P & BERT Management Consulting Group Szolgáltató Kft.

3. PANNONJOB Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

4. PROFIPOWER Magán-Munkaközvetítő Kft.

5. RECRUITMENT International Magyarország Kft.

6. Frissdiplomás Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

7. HVG Online Internetes Fejlesztő Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Zrt.

8. KELLY SERVICES Hungary Személyzeti Szolgáltató Kft.

9. NEXT SELECTION Személyzeti Tanácsadó Kft.

10. TRENKWALDER MULTIMAN Személyzeti Szolgáltató Kft.

11. FOCUS CONSULTING Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

…………………………………………..

aláírás

P.H.

végén, a sorszám feltüntetésével jelezzék!

A válaszokat az üres mezőbe tett X-jellel, felsorolással, számok beírásával, illetve rövid indoklással

kérjük megadni.

Kérjük a kérdőívet ne szerkesszék át, amennyiben megjegyzésük van valamely kérdéshez, azt a kérdőív

kalmazását tartanák fontosnak az egyes felsőoktatási intézmények képzési színvo-

nalának felmérésére a munkaerő-piaci igények szempontjából (pl.: a 6 hónapon be-

lül elhelyezkedők aránya, végzettek aránya a munkanélkülieken belül, stb.)?

Véleményük szerint a munkaerő-piac szempontjából milyen teljesítménymutatók al-

Magán munkaerő-közvetítőkből hallgatói, egyetemi szervezetek:

1. Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda Egyesület

2. Miskolci Egyetem

3. Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete

4. Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht.

5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont

6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

7. Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Hallgatókért Diákszolgálat

10/a. sz. mellékleta felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

Sorsz.Mérték-egység

2005. év 2008. év 2005=100%

1. M Ft 326 541,69 385 089,93 117,93%

1.1 M Ft 239 667,56 285 607,64 119,17%

M Ft 158 409,35 198 437,57 125,27%

M Ft 27 975,15 25 948,23 92,75%

M Ft 13 390,21 20 391,62 152,29%

1.2 M Ft 86 874,13 99 482,29 114,51%

1.2.1 M Ft 63 434,32 82 248,17 129,66%

M Ft 29 508,93 36 181,04 122,61%

M Ft 3 048,15 4 290,60 140,76%

M Ft 2 369,81 3 607,27 152,22%

1.2.2 M Ft 712,76 3 300,13 463,01%

M Ft 493,12 943,68 191,37%

1.2.3 M Ft 23,22 1 834,45 7900,30%

1.2.4 M Ft 25 976,25 14 050,95 54,09%

2.

2.1 % 73,40% 74,17% 101,05%

2.2 % 26,60% 25,83% 97,10%

2.3 % 3,51% 4,31% 122,92%

3. M Ft 345 202,02 410 998,20 119,06%

4.

4.1 M Ft 22,00 29 124,98 132386,27%

4.2 M Ft 486,94 12 430,06 2552,69%

5.

5.1 M Ft 492,72 2 242,07 455,04%

* Az OKM felügyelete alá tartozó

** Az OEP támogatás nélkül.

Forrás:

Tanúsítványi adatszolgáltatás.

Az állami felsőoktatási intézmények

összegzett gazdálkodási adatai*

Megnevezés

Teljesített bevételek összesen (1.1 + 1.2 sorok összege)

Állami támogatás, támogatás értékű bevételek, átvett pénzeszközök összege**: 98 űrlap 71, 76, 91, 104 sorok összege

a.) normatív támogatás összege

b.) pályázati úton elnyert támogatás összege

c.) megállapodás alapján juttatott támogatás

Intézményi saját bevétel (1. sor - 1.1 sor)

Intézményi működési bevétel

a.) költségtérítés bevétele

b.) vállalkozási bevétel

c.) bérleti díjbevétel

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

- Ingatlan értékesítésből származó bevétel

Hozam és kamatbevételek

Előirányzati maradvány igénybevétele

Bevételi mutatók

Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1 sor/ 1 sor x 100)

Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2 sor / 1 sor x 100)

Részesedések állománya év végén (Mérleg 17, 49 sorok összege)

Intézményfejlesztés

Ingatlanértékesítésből fejlesztésre fordított összeg

A vállalkozási bevétel aránya az intézményi saját bevételeken belül (1.2.1/b sor/1.2 sor x 100)

Teljesített kiadások összesen (98 űrlap 57. sor)

Mérlegadatok

Értékpapírok állománya év végén (Mérleg 18, 50 sorok összege)

10/b. sz. melléklet



2005. év 2008. év 2005=100%

1. M Ft 9 081,92 10 752,18 118,39%

1.1 M Ft 7 318,80 8 349,51 114,08%

1.1.1 M Ft 163,02 133,09 81,64%

1.1.2 M Ft 6 799,61 7 763,33 114,17%

a.) normatív támogatás összege M Ft 6 323,39 7 335,20 116,00%

b.) pályázati úton elnyert támogatás összege M Ft 350,32 321,34 91,73%

c.) megállapodás alapján juttatott támogatás M Ft 105,09 91,70 87,26%

1.1.3 M Ft 47,34 36,00 76,05%

1.1.4 M Ft 308,83 417,99 135,35%

1.2 M Ft 1 763,12 2 402,67 136,27%

1.2.1 M Ft 1 342,27 1 772,72 132,07%

1.2.2. M Ft 20,31 23,85 117,43%

2.

2.1 % 80,59% 77,65% 96,36%

2.1.1 % 92,91% 92,98% 71,56%

2.1.2 % 2,23% 1,59% 139,85%

2.2. % 19,41% 22,35% 101,60%

2.3 % 1,15% 0,99% 79,07%

3. M Ft 9 657,32 10 310,59 106,76%

Forrás:


Az egyházi felsőoktatási intézmények

összegzett gazdálkodási adatai

Megnevezés

Intézményi bevételek

Támogatások

Alapítói támogatás

Támogatás a központi költségvetésből

Támogatás helyi önkormányzattól

Egyéb támogatás

Intézményi saját bevételek

Költségtérítés bevétele

Vállalkozási tevékenység bevétele

Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2.sor/1.sor)

Vállalkozási bevétel a saját bevételeken belül (1.2.2.sor/1.2.sor)

Intézményi ráfordítások, illetve kiadások

Bevételi mutatók

Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1.sor/1.sor)

Központi költségvetés támogatás részaránya a támogatáson belül (1.1.2.sor/1.1.sor)

Alapítói támogatás az összes támogatáson belül (1.1.1.sor/1.1.sor)

10/c. sz. melléklet



2005. év 2008. év 2005=100%

1. M Ft 6 783,77 5 424,57 79,96%

1.1 M Ft 1 827,81 1 948,37 106,60%

1.1.1 M Ft 3,74 0,00 0,00%

1.1.2 M Ft 1 786,43 1 901,52 106,44%

a.) normatív támogatás összege M Ft 1 541,82 1 495,15 96,97%

b.) pályázati úton elnyert támogatás összege M Ft 24,61 87,51 355,59%

c.) megállapodás alapján juttatott támogatás M Ft 220,00 314,86 143,12%

1.1.3 M Ft 3,00 12,89 429,67%

1.1.4 M Ft 34,64 32,96 95,15%

1.2 M Ft 4 955,96 3 318,38 66,96%

1.2.1 M Ft 3 311,84 2 448,90 73,94%

1.2.2. M Ft 1 270,72 544,97 42,89%

2.

2.1 % 26,94% 35,92% 133,30%

2.1.1 % 97,74% 97,60% 0,00%

2.1.2 % 0,20% 0,00% 0,00%

2.2. % 73,06% 61,17% 91,10%

2.3 % 25,64% 16,42% 366,69%

3. M Ft 2 494,89 3 001,84 120,32%

Forrás:


A magán felsőoktatási intézmények

összegzett gazdálkodási adatai

Megnevezés

Intézményi bevételek

Támogatások

Alapítói támogatás

Támogatás a központi költségvetésből

Támogatás helyi önkormányzattól

Egyéb támogatás

Intézményi saját bevételek

Költségtérítés bevétele

Vállalkozási tevékenység bevétele

Saját bevétel aránya az intézményi bevételeken belül (1.2.sor/1.sor)

Vállalkozási bevétel a saját bevételeken belül (1.2.2.sor/1.2.sor)

Intézményi ráfordítások, illetve kiadások

Bevételi mutatók

Támogatások aránya az összes bevételen belül (1.1.sor/1.sor)

Központi költségvetés támogatás részaránya a támogatáson belül (1.1.2.sor/1.1.sor)

Alapítói támogatás az összes támogatáson belül (1.1.1.sor/1.1.sor)


Az ÁSZ felsőoktatásra irányuló

ellenőrzései

218 Jelentés a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről 318 Jelentés a főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellen-

őrzéséről (1996-1997.) 0311 Jelentés a felsőoktatási intézményhálózat integrációjának ellenőrzéséről (2003.

március) 0433 Jelentés a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzé-

séről (2004. július) 0440 Jelentés a központi költségvetésből kutatás-fejlesztési célokra fordított pénzeszkö-

zök hasznosulásának ellenőrzésről (2004. augusztus) 0503 Jelentés a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

(2005. február) 0615 Jelentés a felsőoktatási állami intézmények ingatlangazdálkodásának ellenőrzésé-

ről (2006. június) 0741 Jelentés a felsőoktatás kollégium beruházási programjának ellenőrzéséről (2007.

október) 0915 Jelentés a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről (2009. június)


A rendszerellenőrzés végrehajtásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálatának szempontjai

Értékelés

Kérdés Igen Nem Részben

Megjegyzés

1. A helyszíni ellenőrzés minden szakasza a rendszerellenőrzés programjának megfele-lően valósult-e meg?

2. A számvevő a programban meghatározott feladatainak maradéktalanul eleget tett-e?

3. A számvevői jelentés tartalmazza-e a hely-színi ellenőrzés során felmerült feladatvál-tozást, illetve annak okát?

4. Amennyiben lényeges eltérés történt az ellenőrzési programhoz képest, ennek indokát vezetői szinten engedélyezték-e?

5.

Az ellenőrzési programban és/vagy az Igazgatóság éves ellenőrzési tervében meghatározott időráfordításoktól eltérő lényeges eltérést, ennek okát igazolták-e?

6. A helyszíni ellenőrzést végző számvevő:

6.1 Megértette-e az ellenőrzés célját és a részé-re meghatározott ellenőrzési feladatokat?

6.2

Megismerte-e az ellenőrzött rendszer, tevé-kenyég, program lényeges jellemzőit, célja-it és a célok teljesítése érdekében alkalma-zott eszközöket, a rendszer struktúráját, kockázatait?

6.3

Megismerte-e a szervezetben kialakult ellenőrzési rendszert, eljárásokat, módsze-reket és technikákat, a kontroll környeze-tet?

6.4 Az ellenőrzési célokhoz és feladatokhoz tartozó ellenőrzési bizonyítékok megszerzé-séhez megfelelő és hatékony:

6.4.1 ellenőrzési eljárásokat alkal-mazott-e?

6.4.2 ellenőrzési módszereket, tech-nikákat alkalmazott-e?

6.5 Végrehajtotta-e a kontrollok megfelelő vizsgálatát és értékelését?

6.6 Indokoltan és megalapozottan támaszko-dott-e mások – belső ellenőrzés, külső szak-értők – munkájára?

6.7. Igénybe vett-e a számítógéppel támogatott ellenőrzési technikákat?

2

Értékelés Kérdés

Igen Nem Részben Megjegyzés

7.

Az ellenőrzött rendszer, tevékenység vagy program – ellenőrzési programban megha-tározott szempontok szerinti – értékelésé-hez (a megállapítások, következtetések alátámasztásához) a számvevő:

7.1 A teljesítmény-kritériumok alkalmazásá-val végezte-e el az elemzéseket?

7.2 A begyűjtött ellenőrzési bizonyítékok:

7.2.1 Elegendőek?

7.2.2 Relevánsak (tárgyhoz tartozó)?

7.2.3 Az ellenőrzött időszakra vo-natkoznak?

7.2.4 Megbízhatóak (hiteles)?

7.3 A begyűjtött ellenőrzési bizonyítékok alap-ján megtörtént-e:

7.3.1 Azok részletes kiértékelése?

7.3.2 A vonatkozó és lényeges meg-állapítások és következtetések kialakítása?

7.3.3 A bizonyossági szint meghatá-rozása?

7.3.4 Indokolt esetben a személyes felelősség felvetését alátámasz-tó körülmények tisztázása?

7.4 A számvevő által összeállított ellenőrzési dokumentáció:

7.4.1 Átfogó és részletes-e?

7.4.2 Az ellenőrzési bizonyíték:

7.4.2.1 Releváns (tárgyhoz tartozó)?

7.4.2.2 Ellenőrzött időszakra vonatko-zik-e?

7.4.2.3 Megbízható-e?

7.4.2.4 Elegendő-e?

7.4.2.5 A strukturált kérdésfa bontá-sának megfelelően támasztja-e alá a megállapításokat?

7.4.3

Tartalmazza-e a lefolytatott vizsgálati eljárásokra, művele-tekre, azok terjedelmére, jelle-gére és ütemezésére vonatkozó információkat?

7.4.4

Tartalmazza-e az olyan jelen-tős ügy dokumentumait, fel-jegyzéseit, amelyekre a szám-vevő szakmai döntés alapo-zott?

7.4.5

Alkalmas-e az ellenőrzési ered-mények (az egyes megállapítá-sok, következtetések) igazolásá-ra?

3

Értékelés


Megjegyzés

7.4.6

Az ellenőrzési eljárásokra, műveletekre vonatkozó ténye-ket, adatokat, információkat, hitelt érdemlő formában (írá-sos és/vagy elektronikus, és/vagy egyéb adatformátum-ban) tartalmazza-e?

7.4.7 Tartalmazza-e az azonosítás-hoz szükséges hivatkozásokat?

7.4.8

Tartalmazza-e a személyes felelősség felvetését megalapo-zó, a bizonyításhoz nélkülöz-hetetlen dokumentumok hite-lesített másolatait?

8. Az előző pont részletes értékelése alapján az ellenőrzési dokumentáció alkalmas-e az elvégzett ellenőrzés rekonstruálására?

9. A helyszíni ellenőrzés a programban meghatározott időkeretek között való-sult-e meg?

10.

A számvevői jelentéstervezet az ellenőr-zött rendszerre (tevékenysége, program-ra) vonatkozóan az ellenőrzési program-ban foglalt szempontoknak megfelelő megállapításokat:

10.1 Teljes körűen tartalmazza-e?

10.2 Az ellenőrzési eredmények elemzése, értékelése, felülvizsgálata alapozza-e meg?

10.3 Tárgyszerűen, szakmailag megalapozott véleményként tartalmazza-e?

10.4 Érthetően, egyértelműen mutatja-e be?

10.5 Tartalmazza-e a hivatkozásokat, a meg-állapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokat?

10.6 Figyelembe vette-e a munkaértekezleten elhangzott módosításokat, javaslatokat?

10.7 Hitelesen tartalmazza-e az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó tényeket, adato-kat?

10.8 Tükrözi-e az ellenőrzési események igazo-lását?

10.9 A programban meghatározott teljesít-mény-kritériumok segítségével végezte el az elemzéseket?

11. Az egyes ellenőrzési megállapítások ré-szeként a számvevői jelentés-tervezet:

11.1 Objektíven bemutatja-e a tényhelyzetet?

11.2 Pontosan hivatkozik-e az ellenőrzési krité-riumokra?

4

Értékelés


Megjegyzés

11.3 Meghatározza-e a tények és a követel-mények közötti lényeges eltéréseket?

11.4 Bemutatja-e az eltérések ok-okozati ösz-szefüggéseit?

11.5 Értékeli-e a lényeges eltérések bekövetke-zett vagy várható hatását?

12.

A számvevői jelentéstervezet tartalmaz-za-e a megfelelő hivatkozásokat a meg-állapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokra?

13.

A számvevői jelentéstervezetben a példa-ként leírt esetek, jelenségek és az ábrák, táblázatok megfelelően szemléltetik-e azokat a tényeket, amelyekre a megálla-pítások vonatkoznak?

14. Indokolt esetben a számvevői jelentéster-vezet tartalmazza-e a személyes felelős-ség felvetését?

15.

Felelősség felvetése esetén a tények, a követelmények, az eltérések és a hatások mellett a számvevői jelentés-tervezet tartalmazza-e:

15.1

A felelősként megjelölt személy felelőssé-gi körét megállapító jogszabály és/vagy belső szabályzat, és/vagy munkaköri leírás pontos hivatkozását?

15.2

A megállapított eltérés (lényeges hiba, hiányosság, szabálytalanság, mulasztás) és a felelősként megjelölt személy vétkes magatartása közötti közvetlen oksági összefüggést?

16. A számvevői jelentéstervezet összegző megállapításai és következtetései tartal-mazzák-e:

16.1 Az ellenőrzés megállapításainak össze-foglalását?

16.2 A legfontosabb következtetéseket?

16.3 A lényeges szabálytalanságokat, jogsér-téseket, mulasztásokat?

16.4 Az összegző megállapításokat, következ-tetéseket, ezeket alátámasztják-e a jelen-tés-tervezet részletes megállapításai?

17. A számvevői jelentés-tervezet:

17.1 A teljesítmény-kritériumoknak megfelelő megállapításokat?

17.1.1 Tárgyszerűen és egyértelműen mutatja-e be?

17.1.2 Hivatkozik-e a teljesítmény-követelményekre?

5

Értékelés


Megjegyzés

17.1.3 Az elemzéseket, értékeléseket kérdőívek, tanúsítványok ala-pozzák-e meg?

17.1.4

A megállapításokhoz kapcso-lódnak-e táblázatok, ábrák, esettanulmányok, az összeha-sonlítás módszere?

17.1.5 Alkalmazták-e az interjúkészí-tés, fókuszcsoport, ötletcsoport módszerét?

17.2 Felépítése, szerkezete megfelel-e az ÁSZ szakmai szabályainak?

17.3

Megállapításainak sorrendje igazodik-e az ellenőrzési program szempontjai, illetőleg a logikai összefüggések szerinti sorrendhez?

17.4 Tömören, lényegre törően tartalmazza-e a megállapításokat és a megalapozó bizonyítékokat, hivatkozásokat?

17.5 Megállapításai közérthetőek és világo-sak-e?

17.6 A jelentés-tervezet megírásakor betartot-ta-e a sablon alkalmazására vonatkozó előírásokat?

Első szintű felülvizsgálat: Intézkedési javaslat*: A számvevői jelentés-tervezet a jelzett hiányosságok kijavítása után küldhető / ismételt felülvizsgálat után küldhető a II. szintű felülvizsgálatra. A felülvizsgálatot végezte: Időpont: Aláírás: Második szintű felülvizsgálat: A felülvizsgálat értékelése*: az egyeztetés eredményesen megtörtént, a számvevői jelentés-tervezet az ÁSZ szakmai követelményeinek megfelel / nem felel meg / részben felel meg. Intézkedési javaslat*: a számvevői jelentés-tervezet átadható / nem adható át, mivel ismé-telt első szintű felülvizsgálat és kiegészítés szükséges az ÁSZ szakmai követelményeinek megfelelőség biztosítása érdekében. A felülvizsgálatot végezte: Időpont: Aláírás: Megjegyzés: * a nem megfelelő megállapításrész törlendő

Függelékek a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

FÜGGELÉKEK

1. sz. függelék a felsőoktatásra irányuló rendszer-ellenőrzési Segédlethez

A FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSE, MINT NEMZETSTRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS

Az a felismerés, hogy a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés a gazdasági verseny-képesség motorjai az erősödően tudásalapú globális gazdaságban, minden ed-diginél fontosabbá tette a magas szintű felsőoktatást, és a felsőoktatási szakpo-litika nemzeti tervekben elfoglalt szerepének növekedését eredményezte. A fel-sőoktatás a humán tőke képzése, a tudásforrások építése, a tudás terjesztése és használata, valamint a tudás fenntartása területein járul hozzá hazánkban és az Európai Unió tagállamaiban egyaránt a társadalmi gazdasági fejlődéshez.

1. A VIZSGÁLANDÓ TERÜLET BEMUTATÁSA

1.1. Felsőoktatás az EU-ban

Az Európai Gazdasági Közösség megalapításáról szóló Római Szerződés még egy szót sem ejtett az oktatásról, amelyet kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó ágazatnak tekintett. Az 1957 óta eltelt közel fél évszázad alatt világmé-retekben, és az időközben 15, majd 27 országot tömörítő államközösséggé duz-zadt Európai Unión belül is olyan mélyreható társadalmi, gazdasági, technoló-giai és kulturális változások mentek végbe, amelyek gyökeresen megváltoztat-ták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott tudomá-nyos, közpolitikai gondolkodást és felfogást. A legjelentősebb fejleményeknek a nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító ún. globalizáció, a viharos tempójú tudományos-technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági, kulturális kihatásai minősülnek. A globalizáció kiélezte a gazdasá-gi, technológiai versengést, a tudomány és a technológia vívmányainak mi-előbbi gyakorlati alkalmazását a gazdasági növekedés, a jólét közvetlen hajtó-erejévé változtatta. Felértékelték a tudás, a készségek és az alkalmazkodó kész-ség eredőjének tekinthető emberi erőforrás minőségét, amely a versenyképesség meghatározó alkotóeleme. A versenyképes és a folyamatosan megújulásra ké-pes tudás elsődleges forrása az oktatás és a képzés. Az oktatási, képzési rendsze-rek minőségével, hozzáférhetőségével és hatékonyságával kapcsolatos kérdések nemzetállami ügyből közösségi szintű problémákká nőttek.

Az Európai Tanács 2000. év márciusi lisszaboni csúcsértekezlete azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamiku-sabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, ahol a tartós gazdasági növe-kedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A stratégia és így az egész életen át tartó tanulás megvaló-sításában az Európai Unió kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, képzésnek. A nyitott koordinációs módszer jegyében a tagállamok közötti szélesebb körű együttműködés területeit és az európai oktatási, képzési rendszerek konkrét számszerűsített céljait az Oktatás és Képzés 2010 elnevezésű 10 évre szóló mun-kaprogram jelölte ki.

Az Európai Unió a felsőoktatás terén a lisszaboni stratégiai célok megvalósítá-sának a garanciáját az Európai Felsőoktatási Térség megteremtésében jelölte

2

meg, amely a Bolognai Nyilatkozattal összhangban biztosítani fogja az euró-pai felsőoktatási rendszerek kompatibilitását és átjárhatóságát, és javuló szín-vonalának köszönhetően nemzetközi szinten növelni fogja vonzerejét.

A Bolognai Nyilatkozat, amelyet 1999 júniusában az oktatási miniszterek írtak alá, a Közösség gazdasági fejlődése érdekében, az oktatási piac vonzerejét nö-velve, az Európai Felsőoktatási Térség kialakítását jelölte meg elérendő célként. Az Európai Közösségben a „munkaerő szabad áramlása” a négy alapszabad-ság egyikeként az Európai Felsőoktatási Térségben kívánta biztosítani az okta-tóknak, kutatóknak és hallgatóknak a mobilitást, amely az együttműködés alapja és az innováció, a gazdasági fejlődés ösztönzője.

A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb 16) ön-ként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják, így az egyes or-szágok felsőoktatási rendszerei az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válhat-nak. A legfontosabb célkitűzések közé tartozik a könnyen áttekinthető és össze-hasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése, az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kreditrendszer be-vezetése, a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése. Célkitűzései közé tartozik továbbá összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése által az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.

Az Oktatás és Képzés 2010 program fontos részét képezi a szakképzés eu-rópai szintű fejlesztésének. A 2002. évi Koppenhágai nyilatkozatban foglaltak-kal összhangban a szakképzés kapcsán a legfontosabb cél a szakképzés minő-ségének javítása, valamint a szakképzési rendszerek európai szintű átjárható-ságának és átláthatóságának a biztosítása és az ehhez szükséges eszközök ki-dolgozása és egyetemes bevezetése1.

1.2. Felsőoktatás Magyarországon

A magyar felsőoktatási rendszerben a képzés – a 2005. évi felsőoktatási törvény hatálybalépését követően – képzési szintek és tagozatok szerint felsőfokú szak-képzés, főiskolai szintű képzés, egyetemi szintű, alap, mester, osztatlan, doktori képzés és szakirányú továbbképzés keretében folyik, nappali esti, levelező és távoktatás formában. A hallgatók tanulmányaikat államilag támogatott vagy költségtérítéses rendszerben végzik. A felsőoktatási intézmények fenntartók sze-rint állami, egyházi és magán, illetve alapítványi intézményekre oszlanak. Az állami fenntartású intézmények költségvetési szervként, a magán és alapítvá-nyi felsőoktatási intézmények közhasznú szervezetként vagy gazdasági társa-ságként, az egyházi felsőoktatási intézmények a rájuk vonatkozó sajátos szabá-lyok alapján működnek. A felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási, szerve-zeti és működési, gazdálkodási autonómiával rendelkeznek. Nyilvántartásaikat a működés formája szerint rájuk vonatkozó szabályok szerint vezetik.

1 Az Európai Unió és az oktatás-képzés – OKM honlap.

3

Az új felsőoktatási törvény hatálybalépését követően az intézmények száma nem változott. A 2008/2009-es tanév adatai alapján a felsőoktatási rendszer-ben 71 intézmény működött 173 karral. Az intézmények fenntartók szerinti megoszlása 30 állami (18 egyetem, 12 főiskola), 26 egyházi (5 egyetem, 21 fő-iskola), 15 magán, illetve alapítványi (2 egyetem, 13 főiskola) volt. Az állami fenntartású intézmények részaránya 43%, a karok tekintetében 74% volt.

A 2008/2009. tanévben a hallgatók száma 381 019 fő volt, ebből nappali tago-zaton 242 928 fő, levelező tagozaton 111 100 fő, távoktatásban 19 920 fő, esti tagozaton 7071 fő vett részt. Az összes hallgatók 86,3%-a állami, 5,9%-a egy-házi, 7,8%-a magán, illetve alapítványi fenntartású intézményekben folytatta tanulmányait. Az államilag támogatott hallgatók száma 211 711 fő, amely az összes hallgató 55,6%-a volt. A 2005. évhez viszonyítva a hallgatók száma 10,2%-kal (43 142 fő) csökkent, az államilag támogatott képzésben résztvevők-nél ez az arány 2,2% (4752 fő) volt. Képzési szintek és tagozatok szerint az ösz-szes hallgató 4,1%-a felsőfokú szakképzésben, 15,6%-a főiskolai, 16,5%-a egye-temi, 50,3%-a alap, 1,8%-a mester, 5,3%-a osztatlan, 1,8%-a PhD és DLA kép-zésben, 4,6%-a szakirányú továbbképzésben vett részt.

A felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a fenn-tartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz és államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei biz-tosítják. A felsőoktatás költségeihez hozzájárulhat a szakképzési hozzájárulás-ról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett. A felsőoktatási intézmény sa-ját bevételéből köteles fedezni az annak megszerzésével kapcsolatos költsége-ket, ráfordításokat. Az állami támogatások három csatornán keresztül jutnak el az állami felsőoktatási intézményekhez: a normatív finanszírozás rendszeré-ben, pályázati úton és megállapodások alapján nyújtott támogatások kereté-ben. A pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg.

A felsőfokú intézményekben folyó képzésre 2008. évben 231,1 Mrd Ft költségve-tési támogatást fordítottak, amely a GDP 1%-át tette ki. Az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás közel 0,7 M Ft volt. A költségvetési támogatásokból az ál-lami felsőoktatási intézmények 216,0 Mrd Ft-tal, az egyházi felsőoktatási in-tézmények 11,3 Mrd Ft-tal, az alapítványi felsőoktatási intézmények 3,2 Mrd Ft-tal, a gazdasági társaságok által fenntartott felsőoktatási intézmé-nyek 0,7 Mrd Ft-tal részesültek. A felsőoktatási törvény szerint történő új rend-szerű, háromelemű normatív finanszírozás bevezetésének időpontja 2007. ja-nuár 1-jéről 2008. január 1-jére módosult.

1.3. Kutatás-fejlesztés helyzete (KSH adatai alapján)

A modern felsőoktatási intézmények a képzés mellett a kutatás-fejlesztés és in-nováció színterei is. Egy ország tudományos kutatásának jelentős része a felső-oktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió evidenciaként tekinti a felső-oktatás és kutatás összekapcsolódását.

Az Európai Tanács 2006. márciusi ülésén meghatározott prioritások között vál-tozatlanul szerepel a kutatás-fejlesztés. Minden tagország jelentős erőfeszítése-

4

ket tett és tesz arra, hogy e területen minél nagyobb előrelépést sikerüljön elér-nie. Az országos K+F célkitűzéseket a kormányprogramok rögzítik.

A kormányzat 2006-2010. évi programjában feladatának tekinti a vállalati kuta-tás-fejlesztés és innováció támogatását, innováció-barát jogi és gazdasági kör-nyezet kialakítását állami források szabályait és intézkedéseit. A programokban kiemelten támogatják a fenntartható fejlődést szolgáló anyag- és energia haté-kony megoldások kidolgozását és alkalmazását. Célkitűzésként szerepelt a válla-latok emberi erőforrás igényét kielégítő szakképzés megteremtése, valamint a gyakorlatorientált doktori képzés. Ösztönzik a mobilitást: a nemzetközi tapaszta-latszerzést, a vállalatok és kutatóhelyek közötti szakemberáramlást, a tehetséges kutatók hazatérését, valamint kiemelkedő külföldi kutatók magyarországi K+F tevékenységét. Támogatják a felsőoktatás, a Magyar Tudományos Akadémia és az alapítványi kutatóhelyek együttműködését, az átjárhatóság növelését. A Kor-mány szükségesnek látja a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs intéz-ményi rendszer továbbfejlesztését annak érdekében, hogy növekedjen az intéz-mények nemzetközi kiválósága és az üzleti hatékonysága.

Az uniós célkitűzések között szerepel, hogy a tagállamok K+F ráfordításai 2010-re érjék el a GDP 3%-át, és a tagországok nemzeti ráfordításai 2/3 részének a vállalkozási szektorból kell származnia. Az Európai Unió tagországainak kuta-tás-fejlesztésre költött ráfordításai a célértéktől átlagosan több mint egy száza-lékponttal elmaradnak (2007-ben az átlag 1,83% volt). Magyarországon 2007-ben a K+F ráfordítások növekedésében némi visszaesés tapasztalható, a GDP-hez viszonyított aránya 1%-ról 0,97%-ra mérséklődött. Mindez alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatásban működő kutatóhelyek K+F ráfor-dításainak csökkenéséből adódott; a vállalkozási szektor ráfordításai 7,7%-kal nőttek.

A kutatóhelyek száma 1,9%-kal nőtt, a K+F-ben foglalkoztatottaké azonban 1,8%-kal csökkent. 2007-ben összesen 2840 egység foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, 1,9%-kal több mint egy évvel korábban. Változatlanul a felsőokta-tásban működött a legtöbb kutatóhely: 1496, ez azonban 56-tal kevesebb a 2006. évinél. A kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 11-gyel, a vállalkozási kutatóhelyeké 98-cal emelkedett. Ezzel a kutatóhelyek szek-torok szerinti összetétele is módosult: a vállalkozások részaránya érzékelhetően, az államháztartási kutatóhelyeké kismértékben nőtt a felsőoktatás rovására.

A publikációs tevékenység hagyományosan a felsőoktatási intézmények-ben a legélénkebb, ahol a 100 kutatóra jutó magyar nyelvű könyvek száma 74 volt, 21-gyel több az egy évvel ezelőttinél, és 41-gyel több, mint a sok esetben főtevékenységként K+F-el foglalkozó állami kutatóhelyek esetében. Az üzleti szektorban a legalacsonyabb a fajlagos mutatók értéke, de ez folyamatosan emelkedik, ahogy a megjelent publikációkból is mind jelentősebb a szektor ré-szesedése: 2006-ban az összes könyv 1,5%-a, 2007-ben már 2,7%-a íródott vál-lalkozási kutatóhelyen.

A szabadalmi bejelentések számának csökkenése tovább folytatódott. 2007-ben 791 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés történt, 14,4%-kal kevesebb az előző évinél. A külföldről származó bejelentések száma a felére esett; a hazaiak esetében 4,1%-os csökkenés következett be.

5

Az új felsőoktatási törvény a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása céljá-ból rendelkezik a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás nevelésről. Előírja a felsőoktatási intézmények számára kutatási-fejlesztési stratégia készítését, amelyben meg kell tervezni a kutatási programokat, a pályázati eljárási ren-det, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködéssel kapcsolatos teendő-ket, a tudományos eredmények hasznosításának módját. A tudományos élet-ben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységé-hez kapcsolódó egyetem kutatóegyetem minősítést kaphat. A felsőoktatási in-tézmények tudományos kutatási tevékenységét nyolcévenként a Magyar Felső-oktatási Akkreditációs Bizottság értékeli.

A kutatás-fejlesztés állami finanszírozása döntően kétcsatornás rendszerű, a tudományos célú normatív állami támogatáson és a program-pályázati rend-szeren alapul. Ez utóbbi támogatás több országos és ágazati célprogramból tör-ténik (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap), amelynek nyomán egy intézet vagy kutatóhely számos for-rásból részesülhet nyertes pályázatok esetén.

2. AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY MEGALAPOZOTTSÁGA, ÖSSZHANG-

JA A FELSŐOKTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLJAIVAL

A Bolognai szerződésből hazánkra háruló feladatok teljesítése érdekében, az Oktatási Minisztérium 2002 szeptemberében indította el a Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez (CSEFT) projektet, melynek eredmé-nyeként 2003. év végére került véglegesítésre „A magyar felsőoktatás moderni-zációját az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozását célzó felsőokta-tás fejlesztés koncepciója” című vitaanyag, amelyet a tárca a felsőoktatási re-form szakmai alapdokumentumaként kezelt.

A vitaanyag a felsőoktatás reformját határozta meg célként, amelynek megva-lósítási területei az akadémiai, az intézményi, az irányítási rendszeri, a finan-szírozási reformok, megvalósításukat a 2006/2007. tanévben határozták meg2

Az akadémiai reform célja egy horizontálisan és vertikálisan is tagolt, világos és átjárható képzési struktúra létrehozása. Vertikálisan az egymásra épülő, alap-helyzetben 3 éves (180 kredites) alapképzési, 2 éves (120 kredites) mesterképzési és 3 éves (180 kredites) doktori ciklusokkal és ehhez illeszkedő felsőfokú szakkép-zés rendszere. Horizontálisan 12-15 nagy képzési terület, 25-30 képzési ág és 80-100 alapszak meghatározása. A képzési struktúrában a vertikális és horizontális mozgásokat a szerkezet hazai és nemzetközi összhangja alapján a kredit-elismerés és beszámítás elve alapján kell biztosítani.

Az intézményi reform az intézményrendszer szektor semleges átalakítását, az állami felsőoktatási intézmények átalakítását (alternatívaként módosított költ-ségvetési státusz vagy közhasznú társaságok 2005-től), az intézményi autonómia, az irányítási rendszer átalakítását (Irányító Testületek (IT) létrehozása, az aka-démiai és szervezetvezetési feladatok szétválasztása), az infrastruktúra és intéz-

2 „A magyar felsőoktatás modernizációját az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás fejlesztés koncepciója”című vitaanyag

6

ményi szolgáltatások (oktatást kiegészítő és kísérő) fejlesztését, az intézmény pol-gárainak jogállása és érdekérvényesítési lehetőségeinek kialakítását tartalmazza.

Az állami irányítási rendszer reformja keretében az állami feladatok meg-fogalmazása és az intézményrendszer működtetésének (intézményfenntartói, tu-lajdonosi, szolgáltatói és megrendelői feladatok újradefiniálása), a testületi dön-tési rendszernek (FTT, MAB, MRK), a fenntartókra és az intézményekre bízott dön-tések körének átalakítása történik.

A finanszírozási rendszer reformja az állami finanszírozási csatornák meg-határozását, a tehermegosztást, a háromcsatornás (képzési, fenntartói, tudomá-nyos) normatív finanszírozási rendszer, a pályázati források elosztási rendszeré-nek, a re strukturálás és intézményfejlesztési rendszer (teljesítmény mutatókhoz kötött), a hallgatói támogatási rendszer kialakítását tartalmazza.

A vitaanyag alapján készült el „A Magyar Universitas Programról, va-lamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról” című dokumentum, amely meghatározta az új felsőoktatási törvény fontosabb célkitűzéseit, eleme-it.

A program főbb céljai a képzési szerkezet, a minőségpolitika és minőségfejlesztés, az intézmények alapítása, jogállása és belső irányítása, az ágazati irányítás, fenntartói irányítás, hatósági jogkörök, az állami finanszírozás és intézményi gazdálkodás rendszerének átalakítása. A hallgatók helyzetének javítását, az ok-tatói jogállás és bérrendszer várható reformját, a kutatás-fejlesztési expanziót, valamint a törvény kapcsolódását a megvalósítást támogató fejlesztési progra-mokhoz (nemzeti fejlesztési terv, infrastruktúra program magántőke bevonásá-val, regionális operatív program).

Az előterjesztés alapján a Kormány 1068/2004. (VII. 9.) határozatával elfogad-ta a Magyar Universitas Program koncepcióját és új felsőoktatási törvény meg-alkotását rendelte el3.

A Magyar Universitas Program célkitűzéseinek részét képezi a magántőke be-vonásával 2005-2008 között megvalósítandó infrastruktúra-fejlesztési program. Ennek elemei között szerepel az új diákotthoni férőhelyek létesítése és a meglé-vő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése. A felsőoktatás oktatás-képzési és kuta-tási alapfeladatai megfelelő színvonalú ellátása igényli az infrastrukturális fel-tételek, az ingatlangazdálkodással összefüggő feladatok magas szintű biztosítá-sát.

Az állami és magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés újszerű formáinak alkalmazását a 2098/2003. (V.29.) Korm. határozat tette lehe-tővé. A PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban a közbeszerzési pályáza-ton nyertes magánbefektetők saját forrásból/vagy bankhitelből megvalósítják a beruházásokat, majd üzemeltetik a létesítményeket. A felsőoktatási intézmények hosszú távú szerződés alapján bérleti-szolgáltatási díjat fizetnek, amelyek bizto-sítják a magánbefektetők számára a beruházási és üzemeltetési ráfordítások megtérülését. A szerződéses futamidő elteltével a felek megállapodásától függően

3 Előterjesztés a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új fel-sőoktatási törvény koncepciójáról 2004. június.

7

a beruházási ráfordítások megtérülése miatt alacsonyabb szolgáltatási díj ellené-ben folytatódik a szolgáltatás, vagy a létesítmény állami tulajdonba kerül.

Az államreform megvalósításáról szóló 1061/2006. (VI.15.) Korm. határozat az oktatást azon közszolgáltatások közé sorolta, ahol mélyreható és rendszer-szemléletű átalakításokat szükséges megvalósítani, amelynek célja a fenn-tartható finanszírozás biztosítsa, a minőség javítása és a hozzáférés igazságo-sabbá tétele.

3. A FELSŐOKTATÁS SZABÁLYOZÁSA

3.1. Az új felsőoktatási törvény

Az Országgyűlés 2005. november 29-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt, amely átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változásokat. A törvény a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvényt váltotta fel, amely elfogadását követően harminc alkalommal került módosítására.

Az új felsőoktatási törvény a felsőoktatás feszültségeinek oldásához és felsőok-tatásunk európai közösségi vállalásainak teljesítéséhez kívánta megteremteni a jogi környezetet. A törvény kapcsolódik az Európai Közösség joganya-gához. A Római Szerződés alapján a felsőoktatás tartalmával, szervezeti fel-építésével kapcsolatos kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és e tárgykörben nincs jogharmonizációs kötelezettség. A magyar felsőoktatás azonban az európai egyetemek Magna Chartájának (1988), a Közösség nem-zetközi egyezményeinek aláírásával elkötelezte magát az európai felsőoktatás értékei mellett, és a törvényt a megállapodásokkal összhangban kellet megal-kotni.

Ennek érdekében kell biztosítani az oklevelek, a végzettségek összehasonlítha-tóságát, a képzési rendszerben az egymással illeszkedő többciklusú képzési szerkezet bevezetését, az összemérhetőséget és az átválthatóságot biztosító kredit alapú képzést, valamint a képzési tartalmakban az európai dimenziók megjelenítését, a közös képzések indítását, a minőségfejlesztés intézményi, nemzeti és közösségi szintjeinek kiépítését, összehangolását.

Az Európai Felsőoktatási Térség az egész életet átfogó tanulást és a felnőttokta-tásban felsőoktatás szolgáltató feladatának erősítését, a felsőoktatás-, kutatás-, gazdaság- és társadalomfejlesztés érdekében történő együttműködés lehetőségét kívánta megteremteni.

A törvény szektorsemlegesen kívánta szabályozni a felsőoktatási rendszer működését. Ennek megfelelően széleskörűen biztosítja a felsőokta-tási intézmény létesítésének jogát. Ez megkívánta, hogy minden felsőoktatási intézmény tekintetében meghatározásra kerüljenek azok a jogok és kötelezett-ségek, amelyek fenntartótól függetlenül megilletnek, illetve terhelnek vala-mennyi felsőoktatási intézményt. A törvény minden felsőoktatási intézmény ré-szére azonos jogokat kívánt biztosítani a szakmai, az igazgatási és a gazdasági döntések meghozatalában. Eltérés mutatkozik azonban az állami felsőoktatási

8

intézmények körénél, ahol az állam által rendelkezésére bocsátott vagyoni esz-közök miatt szigorúbb gazdálkodási szabályozás került meghatározásra. Ennek indoka, hogy a szabályozás nem avatkozik be azokba a vagyoni viszonyokba, amelyekben nem az állam a tulajdonos.

A törvény egyértelműen kívánta meghatározni a döntéshozatal szint-jeit. Az állam mellett korábban megjelent más intézményfenntartók miatt szükségessé vált a felsőoktatási intézmények létrehozásával, működtetésével kapcsolatos döntések körében az állami szerepkörök szétválasztása, attól füg-gően, hogy azok gyakorlására a közhatalmi funkciók alapján vagy intézmény-fenntartói szerepkörben kerül sor. A törvény valamennyi intézményfenntartó részére azonos jogosítványokat biztosít az intézmény létesítésében, feladatai-nak meghatározásában, az intézmény működésével kapcsolatos döntésekben, mindemellett deklarálja azt a fenntartói kötelezettséget, hogy biztosítania kell a működés megkezdéséhez és a folyamatos feladatellátáshoz szükséges feltéte-leket. Ez a fenntartói kötelezettség nem nélkülözheti azt a jogot, hogy a fenn-tartó határozza meg a felsőoktatási intézmény feladat-ellátási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó leghatékonyabb működési rend kialakításának alapelveit. Ugyanakkor rendelkezik a közhatalmi és ágazati irányításból adódódó felada-tok ellátásáról.

3.2. A törvény céljai

A törvény célja a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges jogi garanciák megteremtése. A tanuláshoz való jog alapján a Ma-gyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felső-oktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá te-szik a felsőfokú tanulmányokra. A tanítás, a kutatás és a művészeti élet sza-badsága a felsőoktatásban a felsőoktatási intézmények autonómiáján keresztül valósul meg. A törvény céljait az alábbiakban jelölte meg:

A) megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmény a tör-vényben biztosított autonómia szerint működhessék, biztosítsa az autonó-mia gyakorlásában való részvételt az oktatók, a kutatók és a hallgatók szá-mára;

B) a magyar felsőoktatásnak az Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedéséhez szükséges keret-feltételek megteremtése, regionális dimenziójának erősítése;

C) a felsőoktatásban végzett kutatás támogatása, feltételeinek biztosítása; megteremteni az oktatás és a kutatás egységét, erősíteni a magyar felső-oktatás és a nemzetközi kutatás kapcsolatát, biztosítani, hogy a felsőokta-tási intézmények a kutatás-fejlesztés egyik legjelentősebb bázisát képezzék;

D) a magyar felsőoktatás társadalmi-gazdasági beágyazottságának erősí-tése, valamint programjaiban és működésében a fenntartható fejlődés

9

biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetíté-se;

E) az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, ennek keretei között a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségének szélesítése;

F) a kiemelkedő képességgel rendelkezők tudományos szintű felkészítése, hogy a korszerű ismeretek átadása járuljon hozzá a tudásalapú társadalom lét-rejöttéhez;

G) a hallgatók felkészítése a nemzeti, az európai és az egyetemes érté-kek megismerésére, vállalására, az általános műveltség elmélyítésére, az autonóm gondolkodásra, a szociális- és moráliskérdések iránt nyitott gondol-kodásra, a civil társadalommal való együttműködésre, a szakmai és értelmi-ségi hivatás iránti elkötelezettségre;

H) a hallgatók és az oktatók jogainak, valamint kötelességeinek meg-határozása;

I) az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szem-pontjainak érvényesítése a felsőoktatásban;

J) a képzési szerkezet átalakításával lehetővé tenni a – hallgató munkaerő-piaci megjelenését biztosító – szakképzettség rövid képzési idő alatt történő megszerzését, a kimagasló képességűek részére a magasabb szintű tanul-mányok folytatását, további végzettség, szakképzettség megszerzését;

K) a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatási intézmények szaksze-rű, hatékony, törvényes működéséhez, gazdasági önállóságához szükséges jogi feltételek meghatározása, a társadalom és a gazdaság, valamint a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködési képességének erősítése;

L) a felsőoktatás finanszírozási rendszerének szabályozása oly módon, hogy az elősegítse az intézményrendszer és az egyes intézmények ésszerű, a leghatékonyabb működést biztosító, finanszírozható átalakulását, a verseny-képes, magas színvonalú képzés érdekében a felsőoktatási intézmények haté-kony működését, az állami költségvetés mellett külső források bevonását;

M) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerének fejlesztésével annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intéz-mények a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon hasznosítható, magas színvonalú és továbbfejleszthető ismereteket közvetítsenek hallgatóik részére.

A sok elemet tartalmazó célrendszer bonyolult szabályozási környezet kialakí-tását teszi szükségessé, amely a különböző társadalmi, gazdasági hatások eredményeként gyakori változtatásoknak van kitéve.

2. s

z. f

ügg

elék

a f

első

okta

tásr

a i

rán

yuló

ren

dsze

r-el

len

őrzé

si S

egéd

leth

ez

Mon

itor

ing.

- - -Sz

erve

zeti

és

mű

ködé

si r

end.

Tá

rgyi

fel

téte

lek.

Szel

lem

i er

őfor

ráso

k.In

tézm

ényi

m

inős

égfe

jles

ztés

i p

rogr

am

ok.

és s

zin

tjei

a f

első

ok

tatá

sba

n

Ága

zati

min

őség

fejl

eszt

ési

célo

k.

Köz

éptá

vú f

ejle

szté

si t

erv.

A f

első

okta

tási

tör

vén

y sz

ab

ály

ozá

sa.

A s

zakm

ai

mű

ködé

st, a

ga

zdá

lkod

ást

, a

fin

an

szír

ozá

st é

rin

tő k

orm

án

y- é

s m

inis

zter

i re

nde

lete

k, h

atá

roza

tok

enge

dély

ezés

e, d

önté

s, u

tasí

tás.

Bel

ső e

llen

őrzé

s.

Kü

lső

elle

nőr

zés.

Kon

trol

ltev

éken

ység

ek (

OK

M, M

AB

, FT

T, M

RK

)

Há

ttér

inté

zmén

yek.

Tá

rgyi

és

info

rma

tika

i fe

ltét

elek

.In

form

áci

óren

dsze

r (F

IR,

bes

zám

olta

tás)

.

Info

rmá

ciór

ends

zer

(FIR

, b

eszá

mol

ási

ren

dsze

r).

Ku

tatá

si t

erv.

Hu

má

ner

őfor

ráso

k.

Inté

zmén

yfej

lesz

tési

ter

v.

Ku

tatá

s-fe

jles

ztés

i és

in

nov

áci

ós s

tra

tégi

a.

SZM

SZ r

észe

i:

Fogl

alk

ozta

tási

kö

vete

lmén

yren

dsze

r.

Inté

zmén

yi g

azd

álk

odá

s sz

ab

ály

ozá

sa.

Ha

llga

tói

köve

telm

ényr

ends

zer.

Pén

zügy

i er

őfor

ráso

k.

A d

ön

tésh

ozó

i b

eava

tko

záso

k r

end

szer

e

I. Á

lla

mi/

fen

nta

rtó

i ir

án

yítá

s

Fels

őokt

atá

si s

tra

tégi

a.

Sza

bá

lyo

zás

Erő

forr

áso

kE

llen

őrz

és

Pén

zügy

i er

őfor

ráso

k.K

ontr

ollk

örn

yeze

t (á

lla

mi

ha

tásk

örök

meg

oszt

ása

).

Cél

ok

Bel

ső k

on

tro

ll

Okt

atá

s-ké

pzé

s -

kuta

tás-

fejl

eszt

és -

ga

zdá

lkod

ás

- b

eru

há

zás-

felú

jítá

s.

Hu

má

ner

őfor

ráso

k.

Mon

itor

ing

(pl.

DPR

).

Koc

káza

tért

ékel

és, -

keze

lés.

Bel

ső e

llen

őrzé

s.

Kü

lső

elle

nőr

zés

(ÁSZ

, á

gaza

ti, h

ató

sági

, fe

lügy

elet

i, f

enn

tart

ói).

II. Fe

lső

ok

tatá

si i

nté

zmén

yren

dsz

er

Kon

trol

lkör

nye

zet

(mű

ködé

si s

tílu

s,

ha

tásk

örök

).

Koc

káza

tért

ékel

és, -

keze

lés.

Kon

trol

ltev

éken

ység

ek (

FEU

VE,

GT

, Sz

ená

tus

mű

ködé

se).


AZ INTÉZMÉNYEK FENNTARTÓK SZERINTI FELSOROLÁSA

(A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK)

I. Állami felsőoktatási intézmények

1. Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest) – BCE 2. Budapesti Gazdasági Főiskola (Budapest) – BGF 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest) – BME 4. Budapesti Műszaki Főiskola (Budapest) – BMF 5. Debreceni Egyetem (Debrecen) – DE 6. Dunaújvárosi Főiskola (Dunaújváros) – DF 7. Eötvös József Főiskola (Baja) – EJF 8. Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) – ELTE 9. Eszterházy Károly Főiskola (Eger) – EKF 10. Kaposvári Egyetem (Kaposvár) – KE 11. Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) – KRF 12. Kecskeméti Főiskola (Kecskemét) – KF 13. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Budapest) – LFZE 14. Magyar Képzőművészeti Egyetem (Budapest) – MKE 15. Magyar Táncművészeti Főiskola (Budapest) – MTF 16. Miskolci Egyetem (Miskolc) – ME 17. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Budapest) – MOME 18. Nyíregyházi Főiskola (Nyíregyháza) – NYF 19. Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) – NYME 20. Pannon Egyetem (Veszprém) – PE 21. Pécsi Tudományegyetem (Pécs) – PTE 22. Rendőrtiszti Főiskola (Budapest) – RTF 23. Semmelweis Egyetem (Budapest) – SE 24. Széchenyi István Egyetem (Győr) – SZE 25. Szegedi Tudományegyetem (Szeged) – SZTE 26. Szent István Egyetem (Gödöllő) – SZIE 27. Színház- és Filmművészeti Egyetem (Budapest) – SZFE 28. Szolnoki Főiskola (Szolnok) – SZF 29. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Budapest) – ZMNE

II. Magán felsőoktatási intézmények

1. Andrássy Gyula Budapest Német Nyelvű Egyetem (Budapest) 2. Általános Vállalkozási Főiskola (Budapest) – AVKF 3. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (Budapest) – BKF 4. Budapesti Kortárstánc Főiskola (Budapest) 5. Gábor Dénes Főiskola (Budapest) – GDF 6. Harsányi János Főiskola (Budapest) – HJF 7. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (Buda-

pest) – HFF 8. Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár) – KJF 9. Közép-európai Egyetem (Budapest) – CEU 10. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tatabánya) – MÜTF

2

11. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete (Budapest) – MPANNI

12. Nemzetközi Üzleti Főiskola (Budapest) – TPFK 13. Tomori Pál Főiskola (Kalocsa) – TPFK 14. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (Budapest) 15. Zsigmond Király Főiskola (Budapest) – ZSKF

III. Egyházi felsőoktatási intézmények

1. Adventista Teológiai Főiskola (Pécel) – ATF 2. Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác) – AVKF 3. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (Budapest) – TKBF 4. Baptista Teológiai Akadémia (Budapest) – BTA 5. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (Budapest) – BHF 6. Debreceni Református Hittudományi Egyetem (Debrecen) – DRHE 7. Egri Hittudományi Főiskola (Eger) – EGHF 8. Esztergomi Hittudományi Főiskola (Esztergom) – ESZHF 9. Evangélikus Hittudományi Egyetem (Budapest) – EHE 10. Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (Szeged) 11. Győri Hittudományi Főiskola (Győr) – GYHF 12. Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest) – KGRE 13. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen) – KTIF 14. Pápai Református Teológiai Akadémia (Pápa) – PRTA 15. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) – PPKE 16. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (Pápa) – PHF 17. Pünkösdi Teológiai Főiskola (Budapest) – PTF 18. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest) – SSZHF 19. Sárospataki Református Teológiai Akadémia (Sárospatak) – SRTA 20. Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola (Budapest) – SSTF 21. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Szeged) – SZAGKHF 22. Szent Bernát Hittudományi Főiskola (szünetel) (Zirc) – SZBHF 23. Szent Pál Akadémia (Budapest) – SZPA 24. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (Budapest) – OR-ZSE 25. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola (Veszprém) – VHF 26. Wesley János Lelkészképző Főiskola (Budapest) – WJLF


A FELSŐOKTATÁSI RENDSZER ELLENŐRZÉSÉNEK CÉLJA, JELENTŐSÉGE

A téma kiválasztása az ÁSZ stratégiájában és az ellenőrzési irányelvekben megfogalmazott alapelvek, célok és prioritások alapulvételével történt. Az Eu-rópai Unió célja, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé alakítsa. A megvalósításban kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, amely meghatározó az ország versenyképességének alaku-lásában is.

Az Állani Számvevőszék ellenőrzési stratégiájának része a közszféra átlátható, szabályszerű működésének, a költségvetési felelősség erősítésének támogatása, a szükséges változtatások kezdeményezése, az állami feladatok hatékony ellá-tásának elősegítése. A stratégia előtérbe helyezi a nagy ellátórendszerek – így a felsőoktatás – hatékonyabb működését elősegítő teljesítményeket, az ezekre épülő átfogó elemzéseket, helyzetértékeléseket. Az ÁSZ az ellenőrzési tevékeny-ségének fejlesztése keretében korszerű rendszerellenőrzéssé fejleszti az állami költségvetés fejezeteinek átfogó ellenőrzését, melynek révén elősegíti a belső kontrollrendszerek működésének fejlesztését is.

A vizsgálat témáját, célját, jelentőségét már előzetesen, a következő évi ÁSZ el-lenőrzési terv összeállításakor meg kell határozni.

A téma közepes kockázatú tevékenységet jelent a vizsgált szervezetrend-szer nagyságát és az új Ftv. módosításainak gyakoriságát tekintve, azonban az ÁSZ már korábban is vizsgálta a felsőoktatás egyes részterületeit, intézményeit mind szabályszerűségi ellenőrzési, mind teljesítmény-ellenőrzési módszerekkel.

A téma jelentőségét az adja, hogy az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény több mint egy évtizedes alkalmazását követően a 2005. évi CXXXIX. törvényben új jogszabályi alapokra helyezte a magyar fel-sőoktatást. Az új törvény elfogadását az Európai Gazdasági Térséghez és a vál-tozó társadalmi-piacgazdasági körülményekhez való illeszkedés indokolta. Az új jogszabályalkotás kiemelt célja a magyar felsőoktatás Európai Felsőoktatási Térségbe, valamint az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedéséhez szükséges keretfeltételeinek megteremtése volt. A felsőoktatási törvény alapvető céljai között megjelent a gazdasági versenyképesség javulásához és a tudásala-pú társadalom létrejöttéhez való hozzájárulás a minőségi képzésen, az oktatás és a kutatás egységének, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megte-remtésén keresztül, az oktatás-képzés és a gazdaság együttműködése hatékony-ságának javítása, az önálló gazdálkodás lehetősége, az intézményi autonómia biztosítása. A téma jelentőségét és az irányába megnyilvánuló közérdeklődést növeli, hogy a Kormányprogramok az ország fejlődésében kiemelt szerepet szántak a felsőoktatásnak, illetve az a tény, miszerint a felsőoktatásban a tör-vényi rendelkezéssel érintettek (hallgatók, oktatók, egyéb foglalkoztatottak) száma megközelítőleg félmillió fő.

2

A vizsgálat célja annak értékelése, hogy a felsőoktatás – új felsőoktatási tör-vényre és a Magyar Universitas Programra épülő – állami irányítása, intéz-ményrendszerének működése és fejlesztése biztosítja-e a felsőoktatási feladatok eredményes ellátását, a gazdaságos és hatékony közpénz-felhasználást.

Ezen belül:

• az állami irányítás – új felsőoktatási törvényen (Ftv.) alapuló – eszköz- és kontrollrendszere elősegítette-e a felsőoktatásban a közfeladatok eredmé-nyes ellátását;

• a felsőoktatás intézményrendszerében a döntéshozói beavatkozások kö-vetkezményeként – biztosított-e a felsőoktatási feladatok eredményes ellá-tása a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználása mellett.

A segédlet a felsőoktatás ellenőrzésének előkészítését és lefolytatását alapozza meg, az ÁKSZEI feladattervében rögzített ellenőrzések ütemének megfelelő szer-kezetben.

Az ellenőrzést – az OKM fejezettől, az OKM által fenntartott felsőoktatási in-tézményektől, a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményektől, kama-ráktól, a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő, illetve érdekképviseleti szerveze-tektől – bekért adatokra, dokumentumokra, a kapcsolódó számvevőszéki ellen-őrzések megállapításaira alapozva, a hatályos jogszabályok figyelembe vételé-vel, az ellenőrzéshez készített tanúsítványok és kérdőívek alapján, valamint a vizsgált szervezeteknél folytatott interjúkra támaszkodva a meghatározott telje-sítményellenőrzési kérdések és kritériumok mentén kell végrehajtani. Az ellen-őrzés során szerzett tapasztalatokat a jelentéstervezet készítése során fókuszcso-port keretében célszerű megvitatni az ágazati irányítás, a szakmai és érdekkép-viseleti szervezetek, valamint a helyszíni vizsgálatban érintett intézmények képviselőivel.

A felsőoktatás ellenőrzését rendszerszemléletben hajtjuk végre, elvi alapjai a „Módszertan a rendszerellenőrzéshez” és „Módszertan a teljesítmény-ellenőrzéshez” című ÁSZ dokumentumokra támaszkodnak.

Az ellenőrzés keretében áttekintjük és értékeljük:

• az OKM fejezetnél a felsőoktatás irányítási- és kontrollrendszerét, fejleszté-si koncepcióját, a szabályozási környezetet, az irányításban közreműködő intézményrendszer eredményességét;

• az államháztartás belső kontrollrendszerét, valamint ellenőrzési és infor-mációs rendszerének eredményességét, hatékonyságát a felsőoktatási fel-adatok ellátásában;

• a döntéshozói beavatkozás alapján létrejött új szabályozás eredményes-ségét az intézmények oktatási- képzési tevékenységében, működési rend-jében, kutatás-fejlesztési tevékenységében, finanszírozásában, gazdálko-dásában;

• a megvalósult és tervezett beruházások, infrastruktúra fejlesztések össz-hangját a felsőoktatás fejlesztési irányaival;

3

• az intézményi belső kontroll és ellenőrzési rendszer hozzájárulását a sza-bályszerű, eredményes és hatékony működéshez.

Budapest, 2009. december

Documents

SEGÉDLET A FELSŐOKTATÁSRA IRÁNYULÓ RENDSZER … · 2.1.3. Belső kontrollrendszer, ellenőrzési és információs rendszer 24 2.2. A felsőoktatási intézményrendszerben a