Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) - uni-bge.hu · Számvitel alapjai 3 – értékelés...

Számvitel alapjai

Előadás 2 (4*45 perc)

Előadó:

Dr. Veress Attila

egyetemi adjunktus

Minden jog fenntartva: Penta Unió Zrt.

A diasorozatot készítette: Veress Attila

Tárgyalásra kerülő témák:

I. Bevezetés az értékelésbe:

1. Értékcsökkenés

2. Készletértékelési eljárások

3. Külföldi pénzértékre szóló tételek értékelése

II. Eredménykimutatás

Mit is jelent az értékelés egy

eszköz esetében? • Bekerülési értéke (1)

• − Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2)

• − Évközi csökkenések értéke (3)

• − Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4)

• + Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5)

• + / − külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete (6)

• MÉRLEGÉRTÉK (7)

• + Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8)

• − Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9)

• Piaci érték (10)

Számvitel alapjai 3 – értékelés „sémája”

Értékcsökkenés

Az eszközök értékcsökkenése

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök

a tartós használat, a folyamatos fizikai és

erkölcsi avulás miatt értéküket fokozatosan

elvesztik, így azt költségként kell

elszámolni.

Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés

Példa (Terv szerinti és terven

felüli értékcsökkenés) • Az „ÉRTÉKCSÖKKENTŐ” Kft. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan

a következő gazdasági eseményeket ismeri:

1. A gép vételára az átutalásos számla alapján 600 EFt + 150 EFt ÁFA.

2. Szállítási díj átutalásos számla alapján 20 EFt + 5 EFt ÁFA.

3. A gépet október 1-jén rendeltetésszerűen használatba vették.

4. Elszámolásra került a gép tárgyévi értékcsökkenés.

Kiegészítő információk:

• A gép tervezett hasznos élettartama 5 év.

• Az eszköz tervezett maradványértéke 120 EFt.

• A vállalkozás az értékcsökkenést

a) eset lineáris

b) eset évek száma összege

c) eset fix kulcsos degresszív („Legyen 40 % a fix kulcs!)

d) eset teljesítményarányos (évenkénti teljesítmények: 1 600 gó, 2 600

gó, 2 400 gó, 2 200 gó, 1 200 gó) módszerrel számolja el.

Feladatok:

• Határozzuk meg az eszköz terv szerinti értékcsökkenését a tárgyévben és a tárgyévet követő évben!

• Könyveljük számlasorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az értékcsökkenést lineáris leírással számolja el!

1. feladatrész megoldása a) eset

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

• Bekerülési érték=600 + 20=620 EFt

• Amortizálandó érték=620 – 120=500 EFt

• Leírási kulcs=100 %/5 év=20 %

• 2010. évi ÉCS=500 EFt*20 %*(3 hó/12 hó)=25 EFt

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620

2011 620

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25

2011 620

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25

2011 620 100

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25 25

2011 620 100

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25 25

2011 620 100 125

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25 25 595

2011 620 100 125

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 25 25 595

2011 620 100 125 495

• 2011. évi ÉCS=500 EFt*20 %=100 Et

1. feladatrész megoldása b) eset

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

1. amortizációs év 5/15

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620

2011 620

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42

2011 620

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42 42

2011 620

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42 42 578

2011 620

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42 42 578

2011 620 158

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42 42 578

2011 620 158 200

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 42 42 578

2011 620 158 200 420

• 2010. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(3 hó/12 hó)=42 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =500 EFt*(5/15)*(9 hó/12 hó) +

• + 500 EFt*(4/15)*(3 hó/12 hó)=158 EFt

Évek száma

összege=1+2+3+4+5=15

Leírási kulcsok:

1. feladatrész megoldása c) eset

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

• Amortizálandó érték=„az amortizációs év első napjának NETTÓ ÉRTÉKE!”

• Leírási kulcs=40 %

• 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) +

• + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 62

2011 620 223

• 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) +

• + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 62 62

2011 620 223

• 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) +

• + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 62 62

2011 620 223 285

• 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) +

• + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 62 62 558

2011 620 223 285 335

• 2011. évi ÉCS=620 EFt*40 %*(9 hó/12 hó) +

• + (620 EFt*60 %)*40 %*(3 hó/12 hó)=223 EFt

1. feladatrész megoldása d) eset

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

• 1 gó-ra jutó ÉCS=500 EFt/10 000 gó=

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

Tervezett teljesítmény

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Összesen=10 000 gó

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 80

2011 620 130

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 80 80

2011 620 130

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 80 80 540

2011 620 130

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 80 80 540

2011 620 130 210

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Évek Bruttó

érték

Tárgyévi

Halmozott

Nettó

érték

2010 620 80 80 540

2011 620 130 210 410

• =0,05 EFt/gó

• 2010. évi ÉCS=

• =1 600 gó*0,05 EFt/gó=80 EFt

• 2011. évi ÉCS

• =2 600 gó*0,05 EFt/gó=130 EFt

1. év 1 600 gó

2. év 2 600 gó

3. év 2 400 gó

4. év 2 200 gó

5. év 1 200 gó

Példa megoldása

4. Szállítók 4. Adótartozás 1. Beruházások

1/1 600

1. Műszaki gépek

ÉCS 5. Értékcsökkenés

1/1 600

1/2 150

2/1 20

3/ 620

3/ 620 4/ 25 4/ 25

A két számla összevont egyenlege a NETTÓ ÉRTÉKET

mutatja. Számvitel alapjai 3 – értékcsökkenés

Miről kell dönteni egy tárgyi

eszköz és egy immateriális

jószág megszerzésekor?

1. Mennyi a hasznos élettartam

hossza?

2. Mekkora a várható maradványérték?

3. Milyen módszerrel határozza meg az

évenkénti értékcsökkenés összegét?

A rendeltetésszerű

használatbavételkor, az üzembe

helyezéskor az értékcsökkenés

elszámolására TERVET kell készíteni

Ez a TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS!

Fontos: Az üzembe helyezést hitelt

érdemlő módon dokumentálni kell!

Hasznos élettartam

Hasznos élettartam az az időszak, amely

alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó

a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi

avulás, az eszköz használatával

kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó

tényezők figyelembe vételével várhatóan

használni fogja.

Maradványérték

A maradványérték a hasznos élettartam

végén az adott eszköz várhatóan

realizálható értéke, amelyet a

rendeltetésszerű használatbavételkor, az

üzembe helyezés időpontjában

rendelkezésre álló információk alapján kell

megállapítani.

Az amortizálandó érték

meghatározása

Bekerülési érték - Maradványérték

azt kell meghatározni, hogy mennyi

legyen az évenként elszámolandó

értékcsökkenés összege

Alkalmazható módszerek

lineáris

degresszív

progresszív

Lehetőség

A 100 000 forint egyedi beszerzési,

előállítási érték alatti vagyoni értékű

jogok, szellemi termékek, tárgyi

eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó

döntésétől függően - a használatbavételkor

értékcsökkenési leírásként egy összegben

elszámolható!

Számvitel politikai döntés kell!

Nem számolható el terv szerinti

értékcsökkenés: • földterület, telek (a bányaművelésre,

veszélyes hulladék tárolására igénybevett

földterület, telek kivételével),

• erdő bekerülési értéke után,

• képzőművészeti alkotás, régészeti lelet

bekerülési értéke után és

• üzembe nem helyezett beruházásnál.

Terven felüli értékcsökkenés

• Terven felüli értékcsökkenést kell

elszámolni, ha

• az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide

nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke

tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen

eszköz piaci érték

• egyéb okok miatt

„Ilyen” egyéb okok például:

• Az eszköz feleslegesség vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány miatt nem használható vagy használhatatlan,

• a vagyoni értékű jog a a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve eredménytelen lesz,

• stb.

Mit jelent a terven felüli

értékcsökkenés visszaírása?

Ha az eszköz piaci értéke jelentősen

meghaladja a könyv szerinti értéket,

csökkenteni kell az elszámolt terven felüli

értékcsökkenést.

A VISSZAIRÁS összege nem lehet több,

mint a korábban terven felüli

értékcsökkenésként elszámolt összeg.

Nem számolható el terv szerinti,

illetve terven felüli

értékcsökkenés • a már teljesen leírt,

• a terv szerinti

értékcsökkenés a

tervezett

maradványértéket

elért immateriális

jószágnál, tárgyi

eszköznél!

1. Immateriális javak, Tárgyi

eszközök ÉCS 5. Értékcsökkenés

Értékcsökkenés könyvviteli

elszámolása

8. Egyéb ráfordítások

1/ Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása

2/ Terven felüli értékcsökkenés elszámolása

Készletértékelési eljárások

1. Felhasználás 40 t*??? NY 10 t*10 EFt/t

2. Anyagok

Tekintsünk egy vásárolt

készlethez tartozó főkönyvi

számlát!

1.Beszerzés 20 t*12 EFt/t

2.Beszerzés 25 t*11 EFt/t

Számvitel alapjai 3 – készletértékelési eljárások

Megoldási lehetőségek

• Átlagáron való értékelés

• Legutolsó beszerzési áron való értékelés (FIFO)

• Legelső beszerzési áron való értékelés (LIFO)

• Legmagasabb beszerzési áron való értékelés (LOFO)

• Legalacsonyabb beszerzési áron való értékelés (HIFO)

Példa (készletértékelési eljárások)

Megnevezés Mennyiség

Érték

EFt/tonna

Nyitó 10 10

Beszerzés 1 20 12

Beszerzés 2 25 11

Felhasználás I. 40 ……….

Feladat:

• Határozza meg a felhasználás értékét FIFO, LIFO, HIFO, LOFO és a csúsztatott átlagáras módszerrel!

Megoldás • FIFO eljárással=10*10 + 20*12 + 10*11=450 EFt

• ZÁRÓ KÉSZLET=15*11=165 EFt

• LIFO eljárással=25*11 + 15*12=455 EFt

• ZÁRÓ KÉSZLET=5*12 + 10*10=160 EFt

• HIFO eljárással=20*12 + 20*11=460 EFt

• ZÁRÓ KÉSZLET=10*10 + 5*11=155 EFt

• LOFO eljárással=10*10 + 25*11 + 5*12=435 EFt

• ZÁRÓ KÉSZLET=15*12=180 EFt

• Átlagáras megoldással

• Átlagár=(10*10 + 20*12 + 25*11)/55=11,18 EFt/t

• Felhasználás=40*11,18=447,2 EFt

• ZÁRÓ KÉSZLET=15*11,18=167,7 EFt

FIFO módszer

(first in - first out)

Azt feltételezi, hogy először a

kezdeti állományt és az első

szállításokat használják fel vagy

értékesítik, és ezáltal a mérleg

fordulónapon meglévő állomány az

utoljára történt raktárba

érkezésekből áll össze.

LIFO módszer

(last in - first out)

Azt feltételezi, hogy először az

utolsóként beszerzett

állományokat használják fel vagy

értékesítik, és ezáltal a mérleg

fordulónapi állomány az elsőként

beszerzett készletekből tevődik

össze.

HIFO módszer

(highest in - first out)

Azt feltételezi, hogy az elszámolási

időszakban először a legmagasabb

beszerzési- vagy előállítási

költségű készletet használják fel,

értékesítik, és ezáltal a fordulónapi

készletérték a legalacsonyabb áru

készletekből tevődik össze.

LOFO módszer

(lowest in - first out)

Azt feltételezi, hogy az elszámolási

időszakban először a

legalacsonyabb beszerzési ill.

előállítási költségű készleteket

használják fel, értékesítik, és

ezáltal a mérleg fordulónapi

értékben a legmagasabb értékű

készletek szerepelnek.

Példa (anyagok főkönyvi

elszámolás 1) • A „Termelő” Zrt. „AA” típusú alapanyag készletével

kapcsolatosan a következő információkat ismeri: – Nyitó készlet=10 kg*100 Ft/kg

– Beszerzés 1=20 kg*(120 Ft/kg + 30 Ft ÁFA/kg)

– Felhasználás 1=24 kg

– Beszerzés 2=30 kg*(110 Ft/kg + 27,5 Ft ÁFA/kg)

– Felhasználás 2=28 kg

– ZK mennyiségi nyilvántartás alapján

=10 kg + 20 kg – 24 kg + 30 kg – 28 kg=8 kg

– ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 kg

• Kiegészítő információ: FIFO!!!

Feladat:

• Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket!

Megoldás (folyamatos mennyiségi

és értékbeli nyilvántartás)

• Felhasználás 1=10 kg*100 Ft/kg + 14 kg*120 Ft/kg=2 680 Ft

• „Maradt”=6 kg*120 Ft/kg

• Felhasználás 2=6 kg*120 Ft/kg + 22 kg*110 Ft/kg=3 140 Ft

• „Maradt”=8 kg*110 Ft/kg

• Hiány=2 kg*110 Ft/kg=220 Ft

• Záró készlet (mérlegérték)=6 kg*110 Ft/kg=660 Ft

4.Szállítók. 2. Alapanyagok

NY 1 000

4. Adótartozás

8. Egyéb ráfordítások 5. Anyagköltség

2/ 2 680

1/2 600

5/ 220

1/1 2 400

1/1 2 400 1/2 600

3/1 3 300 3/1 3 300

3/2 825

4/ 3 140

5/ 220

• „A 2. Alapanyagok számlát időszak közben folyamatosan könyveljük!”

2/ 2 680

4/ 3 140

Külföldi pénzértékre szóló

eszközök és kötelezettségek

értékelése

Hol találhatók külföldi pénzértékre

szóló eszközök a mérlegben?

• Befektetett pénzügyi eszközök

• Követelések

• Értékpapírok

• Pénzeszközök

• Adott előlegek

• (Aktív időbeli elhatárolások)

Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Milyen formában jelenhetnek meg

külföldi pénzértékre szóló

kötelezettségek a mérlegben?

• Kölcsönök

• Hitelek

• Szállítói tartozások

• stb.

Milyen mélységig tanítjuk a külföldi

pénzértékre szóló tételeket a

számvitel alapjai tantárgyrésznél?

• „Csak” a külföldi vevőkövetelés és a

külföldi szállítói tartozás értékelésével

foglalkozunk!

• Feltételezzük, hogy a vállalkozás nem

rendelkezik devizaszámlával.

„Értékelés” bekerüléskor

Lapozzuk fel a számviteli törvényt!

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a

devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre

szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,

illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a

szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6)

bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított

forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,

kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a

fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a

ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba

vételi árfolyamot meghatározni.

Fontos!!!

• Választott árfolyam lehet:

– a választott hitelintézet által meghirdetett

deviza vételi és deviza eladási

árfolyamának átlaga, vagy

– a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,

hivatalos devizaárfolyama

ESETLEG

– deviza vételi

– deviza eladási

Példa (vevőkövetelés

értékelése) • A „VEVŐK” Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a

teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért árukészletet exportált. Az értékesített árukészlet könyv szerinti értéke 4 500 EFt. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR.

a) variáció

• Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 6 080 000 Ft

• (20 000 GAR*304 Ft/GAR).

b) variáció

• Pénzügyi rendezés december 19-én, a jóváírás forint összege 5 940 000 Ft

• (20 000 GAR*297 Ft/GAR).

Példa megoldása

a) variáció

9. Árbevétel 3. Vevők

1/ 6 000

9. Pénzügyi műveletek

bevételei

3. Elszámolási betét

1/ 6 000 E: 0

2/1 6 080

2/2 80

A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell

elszámolni! Számvitel alapjai 3 – külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Példa megoldása

b) variáció

9. Árbevétel 3. Vevők

1/ 6 000

8. Pénzügyi

műveletek ráfordításai

1/ 6 000 E: 0

2/1 5 940

2/2 60

A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell

Realizált árfolyam-különbségek a

követeléseknél

• Kiegyenlítéskori árfolyam:

– Ft jóváírás esetén: vételi árfolyam

– „egyéb esetben”: „Majd pénzügyi számvitel 1-

nél!”

• kiegyenlített követelés kiegyenlítéskori árfolyam

alapján meghatározott forintösszege

• - követelés könyv szerinti értéke

• =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/−)

Realizált árfolyamkülönbségek

a követeléseknél • A „devizás” követelésekkel kapcsolatos

realizált árfolyamkülönbségek

meghatározása:

– Realizált árfolyamnyereség, HA:

Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam

– Realizált árfolyamveszteség, HA:

Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam

Példa (szállítói tartozás

értékelése) • Az „SZÁLLÍTÓK” Kft. tárgyév december 15-én

(Legyen a teljesítés napja!) 20 000 GARAS-ért anyagkészletet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az ÁFA 0 %, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR.

a) variáció

• Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 6 080 000 Ft

(20 000 GAR*304 Ft/GAR).

b) variáció

• Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 5 940 000 Ft (20 000 GAR*297 Ft/GAR).

Példa megoldása

a) variáció

4. Szállítók 2. Anyagok

1/ 6 000

8. Pénzügyi műveletek

ráfordításai

1/ 6 000 E: 6 081 2/1 6 080 2/1 6 080

2/2 80

A realizált ÁV-et a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell

Példa megoldása

b) variáció

4. Szállítók 2. Anyagok

1/ 6 000

9. Pénzügyi

műveletek bevételei

1/ 6 000 E: 5 941 2/1 5 940 2/1 5 940

2/2 60

A realizált ÁNY-et a pénzügyi műveletek bevételei között kell

Realizált árfolyam-különbségek a

kötelezettségeknél

• Kiegyenlítéskori árfolyam:

– Ft számláról történő kiegyenlítés esetén:

eladási árfolyam

– „egyéb esetben”: „Majd pénzügyi számvitel 1-

nél!”

• kiegyenlített kötelezettség kiegyenlítéskori

árfolyam alapján meghatározott forintösszege

• - kötelezettség könyv szerinti értéke

• =ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (−/+)

Realizált árfolyamkülönbségek

a kötelezettségeknél • A „devizás” kötelezettségekkel kapcsolatos

realizált árfolyamkülönbségek

meghatározása:

– Realizált árfolyamveszteség, HA:

Kiegyenlítéskori árfolyam > KSZ árfolyam

– Realizált árfolyamnyereség, HA:

Kiegyenlítéskori árfolyam < KSZ árfolyam

Külföldi pénzértékre szóló

eszközök és kötelezettségek

fordulónapi értékelése

1. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése

2. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása

3. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása

4. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra.

Példa (fordulónapi értékelés) A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközei és

kötelezettségei a fordulónapra vonatkozóan a következők:

A fordulónapi választott árfolyam 309 Ft/GAR

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310

Valutapénztár 200 308

Devizaszámla 300 312

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet=

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE

Valutapénztár 200 308 FEL

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE

Devizaszámla 300 312 LE

Bejövő

számla 1

400 305

Devizahitel 500 315

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE

Bejövő

számla 1

400 305 FEL

Devizahitel 500 315

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE

Bejövő

számla 1

400 305 FEL

Devizahitel 500 315 LE

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Bejövő

számla 1

400 305 FEL

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Valutapénztár 200 308 FEL + 200*1= + 200

Bejövő

számla 1

400 305 FEL

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900

Bejövő

számla 1

400 305 FEL

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900

Bejövő

számla 1

400 305 FEL - 400*4= - 1 600

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900

Bejövő

számla 1

400 305 FEL - 400*4= - 1 600

Devizahitel 500 315 LE + 500*6= + 3 000

Megoldás

Megnevezés Összeg

(GARAS)

Könyv

szerinti

árfolyam

(Ft/GARAS)

Átértékelés

iránya

Egyedi árfolyam-

különbözet

(eredmény-

előjelesen)

Kimenő

számla 1

100 310 LE - 100*1= - 100

Devizaszámla 300 312 LE - 300*3= - 900

Bejövő

számla 1

400 305 FEL - 400*4= - 1 600

Devizahitel 500 315 LE + 500*6= + 3 000

ÖSSZEVONT árfolyam-különbözet= + 600

Könyvviteli elszámolás

3. Valutapénztár 3. Devizabetét 3. Vevők

E: 31 000

4. Szállítók

4. Egyéb hosszú

lejáratú hitelek 3. „Technikai”

E: 61 600 E: 93 600 1/3 900 1/1 100

E: 122 000

2/ 600

E: 157 500

1/2 200

1/4 1 600

1/5 3 000 1/1 100 1/2 200

1/3 900

1/4 1 600

1/5 3 000

2/ 600

9. Pénzügyi

műveletek bevételei

FONTOS!!!

Az összevont árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai

között kell elszámolni.

Eredménykimutatás

Egy fontos összefüggés!

• Vezessük le egy vállalkozás tárgyévi

(2X09. év) eredményét!

• BEVÉTELEK 1 000

• RÁFORDÍTÁSOK 600

• Adózás előtti eredmény 400

• Adó 100

• Adózott eredmény 300

• Osztalék 120

• Mérleg szerinti eredmény 180

Megnevezés 2X09. év 2X10. év 2X11. év

D/ Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de (−)

IV. Eredménytartalék

VII. MSZE

• Most nézzük meg a saját tőke mérlegrészletét!

D/ Saját tőke

I. Jegyzett tőke

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke

I. Jegyzett tőke 500

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke

II. Jegyzett, de (−) 200

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke

IV. Eredménytartalék 0

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke 480

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke 480

I. Jegyzett tőke 500 500

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke 480

II. Jegyzett, de (−) 200 0

VII. MSZE 180

D/ Saját tőke 480

VII. MSZE 180 200

D/ Saját tőke 480

IV. Eredménytartalék 0 180

VII. MSZE 180 200

D/ Saját tőke 480 880

VII. MSZE 180 200

I. Jegyzett tőke 500 500 500

II. Jegyzett, de (−) 200 0 0

VII. MSZE 180 200

VII. MSZE 180 200 220

IV. Eredménytartalék 0 180 380

VII. MSZE 180 200 220

D/ Saját tőke 480 880 1 100

IV. Eredménytartalék 0 180 380

VII. MSZE 180 200 220

Beszámoló, mint a tájékoztatás

eszköze

• MÉRLEG

• EREDMÉNYKIMUTATÁS

• KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Eredménykimutatás fogalma

• Olyan számviteli okmány, amely egy adott

időszakra vonatkozóan, a törvényben

meghatározott szerkezetben, összevontan

és pénzértékben kifejezve tartalmazza a

tárgyévi mérleg szerinti eredmény

levezetését.

Eredménykimutatás • A mérleg szerinti eredményt levezető számviteli okmány. (A vállalkozás

jövedelemtermelő képességét bemutató dokumentuma.)

Legfontosabb jellemzők:

• adott időszakra vonatkozóan mutatja az eredményt

• egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal készül

• ezer forintban készül, de 100 milliárd forint feletti mérlegfőösszeg esetében millió forintra kerekítve kell készíteni

• három oszlopot tartalmaz

• 2*2 változatban készülhet

• a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személynek kell aláírnia

• letétbe kell helyezni és közzé kell tenni

• egyes sorok elhagyhatók, ha azokban sem az előző évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat

• egyes tételek további tagolása, részletezése megengedett

• új tételek is felvehetők

• az alkalmazott séma megváltoztatható, de biztosítani kell az összehasonlíthatóságot

A számviteli eredmény

levezetésének általános sémája

BEVÉTELEK

- RÁFORDÍTÁSOK

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

- Társasági adó

ADÓZOTT EREDMÉNY

+ eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

- jóváhagyott osztalék, részesedés

=MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Mérleg szerinti eredmény

A tárgyévi realizált adózott eredményből a

tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott

vagyonrész, mely mutatja az eredmény

hozzájárulását a saját tőkéhez.

Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg

szerinti eredménye?

adatok millió forintban

Megnevezés

1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset

F. Adózott eredmény 8 8 -8 -8 8

22. Eredménytartalék igénybevétele

osztalékra, részesedésre

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

kifizetésre kerülő osztalék!

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0

Megnevezés

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 -8

Megnevezés

0 4 4 0

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 -8

Megnevezés

0 4 4 0

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 -8 -8

Megnevezés

0 4 4 0 0

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 -8 -8

Megnevezés

0 4 4 0 0

2 12 4 0 0

G. Mérleg szerinti eredmény 6 0 -8 -8 8

Eredménykategóriák

• Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

• Pénzügyi műveletek eredménye

• Szokásos vállalkozási eredmény

• Rendkívüli eredmény

• Adózás előtti eredmény

• Adózott eredmény

• Mérleg szerinti eredmény

Eredménykategóriák tartalma

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye:

• A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat

Pénzügyi műveletek eredménye:

• A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja.

Rendkívüli eredmény:

• A rendszeres üzletmeneten kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki.

Az eredménykimutatás

lehetséges formái a 2000. évi C.

törvény alapján

• Összköltség

eljárással

-lépcsőzetes szerkezetben

(„A” változat)

-mérlegszerű

formátumban („B”

változat)

• Forgalmi költség

eljárással

-lépcsőzetes szerkezetben („A”

változat)

-mérlegszerű formátumban („B”

változat)

2*2 VÁLTOZAT

Összköltség és forgalmi költség eljárás

Összköltség "A" Forgalmi "A"I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele

03. Saját termelésű készletek állományváltozása 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04. Saját előállítású eszközök aktívált értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke

II. Aktívált saját teljesítmények értéke 05. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke

III. Egyéb bevételek II. Értékesítés közvetlen költségei

Ebből: visszaírt értékvesztés III. Értékesítés bruttó eredménye

05. Anyagköltség 06. Értékesítési, forgalmazási költségek

06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Igazgatási költségek

07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Egyéb általános költségek

08. Eladott áruk beszerzési értéke IV. Értékesítés közvetett költségei

09. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke V. Egyéb bevételek

IV. Anyagjellegű ráfordítások VI. Egyéb ráfordítások

10. Bérköltség Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok

V. Személyi jellegű ráfordítások

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye

Üzemi eredmény levezetése

Összköltség alapján:

Árbevétel

+ASTÉ

+Egyéb bevétel

-Anyagjellegű ráfordítások

-Személyi jellegű

ráfordítások

-Értékcsökkenési leírás

-Egyéb ráfordítások

Forgalmi alapján:

Árbevétel

-Értékesítés közvetlen

költségei

-Értékesítés közvetett

költségei

+Egyéb bevételek

-Egyéb ráfordítások

Összefüggés a két eljárás

között:

Anyagjellegű ráfordítások

+Személyi jellegű ráfordítások

+Értékcsökkenési leírás

-Aktivált saját teljesítmények értéke=

Értékesítés közvetlen költségei

+Értékesítés közvetett költségei

Egyszerűsítve:

Anyagköltség

+ Igénybe vett szolgáltatások értéke

+ Egyéb szolgáltatások értéke

+ Bérköltség

+ Személyi jellegű egyéb kifizetések

+ Bérjárulékok

+Értékcsökkenési leírás

-Aktivált saját teljesítmények értéke

Értékesítés elszámolt önköltsége

+Értékesítés közvetített költsége

Költségnemek

7 db!!!

„Még egyszerűbben”

Költségnemek

- Aktivált saját teljesítmények értéke

=Értékesítés összes költsége

Esettanulmány

A „Nincs csak egy kisüzemem” Kft. termelő vállalkozás tárgyidőszaki gazdálkodásáról a következő információkat ismeri:

• Alapanyag felhasználás 500

• Dolgozó 1 (fizikai) bruttó bére 400

bérjárulékok 160

• Dolgozó 2 („portás”) bruttó bére 200

bérjárulékok 80

• Kisüzem ÉCS 70

• Hitelkamat 10

• Nyitó készlet=0

• Elkészült mennység 2 db

a) eset „nem adott el 1 db-ot sem ”

b) eset „eladott 1 db-ot 1 000-ért! ”

Készítsük el mindkét esetben az ÖSSZKÖLTSÉG és a FORGALMI eljárással

készülő erdménykimutatást az üzemi (üzleti) eredmény szintjéig!

Számítsuk ki először az

önköltséget!

• Önköltség=(500+400+160)/2 db=530/db

Megoldás a) eset

Forgalmi költség eredménykimutatás

• Árbevétel 0

• Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 0

• Értékesítés bruttó eredménye 0

• Értékesítés közvetett költségei 350

• A/ Ü (Ü) Eredménye - 350

Megoldás a) eset

Összköltség eredménykimutatás

• Árbevétel 0

• Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410

• STKÁV=Z – NY=2 db*530/db – 0= + 1 060

• A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye - 350

Megoldás b) eset

Forgalmi költség eredménykimutatás

• Árbevétel=1 db*1 000/db= 1 000

• Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

=1 db*530/db= 530

• Értékesítés bruttó eredménye 470

• Értékesítés közvetett költségei 350

• A/ Ü (Ü) Eredménye 120

Megoldás b) eset

Összköltség eredménykimutatás

• Árbevétel=1 db*1 000/db= 1 000

• Költségnemek=500+400+160+200+80+70= 1 410

• STKÁV=Z – NY=1 db*530/db – 0= + 530

• A/ Üzemi (Üzleti) tevékenység eredménye 120

Összköltség eljárással készülő

eredménykimutatás általános jellemzői • a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását

hangsúlyozza, függetlenül, hogy azok „megtérültek”-e vagy sem,

• az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását – részletező információk nélkül is – lehetővé teszi,

• Bruttó szemléletű

• a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi termelés (szolgáltatás) teljesítményét (aktivált saját teljesítmények) határozza meg,

• azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni: – amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek,

– ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű,

– a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám, stb.) nem jelentős,

– a vezetés információs követelménye nem jelentős,

– a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs

Forgalmi költség eljárással készülő

eredménykimutatás általános jellemzői

• az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja,

• Nettó szemléletű

• lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését,

• az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési, forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek),

• azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni:

– amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek,

– ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű,

– bonyolultabb a szervezeti struktúra,

– jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya,

– a vezetői információs igény jelentős

Az eredménykimutatás egyes

tételeinek tartalma

„Vetkőztessük le az eredménykimutatást”

Miért hozzák létre a vállalkozást?

A jövőbeni árbevétel reményében! Árbevétel:

• A szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások – árkiegészítéssel és felárral növelt,

– engedményekkel csökkentett

ÁFÁ-t nem tartalmazó-ellenértékét.

Az árbevételbe beszámít az árkiegészítés az adóhatósággal történő elszámolás alapján!

Az árbevétel elszámolásának alapfeltételei:

• A gazdálkodó már teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét és erről szabályszerűen kiállította a számlát és megküldte a vevőnek,

• a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését,

• a vevő a számlát nem kifogásolta meg, elfogadta.

Aktivált saját teljesítmények értéke

• Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.

Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV)

+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ)

=Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ)

Készítsünk valamit saját

vállalkozásban! • Összes közvetlen költség 200

• Elkészült az eszköz!

• A) eset STK (például késztermék)

• B) eset nem STK (például tárgyi eszköz)

Könyvviteli elszámolás (Összköltség eredménykimutatás):

1/ költségek elszámolása

T 51-57. Költségnemek-K 1-4. E/F 200

A/ eset

2/ készletre vétel

T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200

B/ eset

2/ költségek aktiválása

T 25. Késztermékek-K 581. STKÁV 200

SEEAÉ

• Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell

kimutatni

• Tartalmuk alapján tényleges eszközértéket

teremtenek

– a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között

állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök,

immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdése szerinti,

az eszközök értékét növelő munkák],

• Tartalmuk alapján tényleges eszközértéket

nem teremtenek (speciális elszámolások)

STKÁV

• A saját termelésű készletek üzleti év végi

záró állományának és az üzleti év elejei

nyitóállományának különbözetét kell

állományváltozásként figyelembe venni.

STKÁV = ZÁRÓ STK – NYITÓ STK

Költségnemek az anyagjellegű

ráfordításokon belül • Anyagköltségként kell kimutatni az üzleti évben felhasznált vásárolt

anyagok értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét.

• Igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magába foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell figyelembe venni.

• Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

Költségnemek a személyi jellegű

ráfordításokon belül Bérköltségnek tekinthető:

• a bruttó kereset, beleértve az alapbért, törzsbért, bérpótlékokat, kiegészítő fizetést (pl.: a 13. havi, vagy további havi munkabérek)

• választott testületi tagok tiszteletdíját,

• külső előadók, tanácsadóknak, szakértőknek járó számfejtett összegek,

• prémiumok, jutalmak

• a bérnek minősülő személyi juttatást

A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak:

• a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét.

Bérjárulékok:

• a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék,

• az egészségügyi hozzájárulás,

• a munkaadói járulék,

• a szakképzési hozzájárulás,

• továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

• Itt kell elszámolni a rehabilitációs hozzájárulás és a kommunális adó összegét is.

Értékesítés elszámolt közvetlen

önköltsége

Értékesített STK bekerülési értéke

+ Értékesített szolgáltatás bekerülési értéke

=Értékesítés elszámolt önköltsége

Eladott áruk beszerzési értéke

(ELÁBÉ)

Az üzleti évben – általában – változatlan

formában eladott anyagok, áruk

bekerülési értékét foglalja magában.

Eladott (közvetített)

szolgáltatások értéke Közvetített szolgáltatás:

• Közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás.

FONTOS!

• Ha a megbízó és a megbízott között megkötött szerződés tartalmazza, hogy a megbízó által igényelt szolgáltatást a megbízott harmadik személyek (alvállalkozók) igénybe vételével tudja csak teljesíteni, és az később közvetítésre kerül a megrendelő felé, valamint a megbízott által a megbízónak kiállított számla tartalmazza közvetítés tényét, megtörténtét, az igénybe vett szolgáltatások részletezését, akkor az igénybe vett alvállalkozói szolgáltatás a Szt. értelmében is közvetített szolgáltatásnak minősül.

Értékesítés közvetett költségei

Igazgatási költségek

• Itt kell kimutatni az igazgatás személyi, anyagjellegű, valamint egyéb költségeit. Ide tartoznak a vállalati irányítással kapcsolatos költségek (ügyvezetés, gazdasági irányítás költségei, valamint a vállalkozás egészét érintő költségek.

Értékesítési és forgalmazási költségek

• Ilyen költségek az értékesítéssel kapcsolatos külön költségek, a késztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározási költségei, az értékesítő részlegek és irodák költségei, a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei, függetlenül attól, hogy az értékesítéshez hozzárendelhetők-e vagy sem.

Elkülönített egyéb általános költségek

• A működés egyéb közvetett költségei közé sorolhatók az alapítás-átszervezés költségei, a kutatással kapcsolatos költségek, garanciális javítás költségei és a főüzemi és segédüzemi fel nem osztott költségei.

Egyéb bevételek • Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó

árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

Összes bevétel

- Árbevétel

- Pénzügyi műveletek bevételei

- Rendkívüli bevételek

=EGYÉB BEVÉTELEK

Egyéb ráfordítások • Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó

árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem

kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek,

amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során

merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi

műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

Összes ráfordítás

- Árbevételhez kapcsolódó ráfordítások

- Pénzügyi műveletek ráfordításai

- Rendkívüli ráfordítások

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

Egyéb bevételekhez tartozik:

• minden káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételt minden

kapott bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, kártérítés

összegét,

• az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítéséből származó

bevételeket,

• az értékvesztések visszaírt összegét (kivéve: értékpapírok,

részesedések értékvesztésének visszaírt összege),

• az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli

értékcsökkenésének visszaírt összegét,

• a behajthatatlannak minősített és az előző üzleti év(ek)ben

hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összeget,

• céltartalék feloldását

• stb.

Egyéb ráfordításokhoz

tartozik: • minden káreseménnyel kapcsolatos ráfordítást,

• minden fizetett bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat,

kártérítés összegét,

• minden behajthatatlan követelésként a tárgyévben leírt

összeget,

• hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális

javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értékét,

• értékvesztések és terven felüli értékcsökkenések összegét

(kivéve: értékpapírok, részesedések értékvesztései),

• céltartalék képzését

• stb.

Pénzügyi műveletek eredménye

Pénzügyi műveletek bevételei

- Pénzügyi műveletek ráfordításai

= Pénzügyi műveletek eredménye

Pénzügyi műveletek bevételei

• a kapott (járó) osztalék és részesedés,

• a részesedések értékesítésének

árfolyamnyeresége,

• a befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége,

• az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű

bevételek,

• a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (például:

külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és

kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereség)

Pénzügyi műveletek ráfordításai

• a befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamvesztesége,

• a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások,

• a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek

értékvesztése

• a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (például:

külföldi pénzértékre szóló eszközökkel és

kötelezettségekkel kapcsolatos

árfolyamveszteség)

Rendkívüli eredmény

Rendkívüli bevételek

- Rendkívüli ráfordítások

= Rendkívüli eredmény

Jellemzői:

függetlenek a vállalkozási tevékenységtől,

a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek,

a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban

Rendkívüli bevételek közé

tartozik:

• Apport létesítő okirat szerinti értéke

• Fejlesztési célra kapott támogatás

• Térítés nélkül átvett eszköz értéke

• Fellelt leltári többlet piaci értéke

• Elengedett kötelezettség összege

Rendkívüli ráfordítások közé

tartozik:

• Apportba adott eszköz nyilvántartás szerinti értéke

• Fejlesztési célra adott támogatás

• Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

• Átvállalt kötelezettség összege

Melyik eredménykimutatás sort érintik a

következő gazdasági események? • Belföldi vevőknek értékesített kereskedelmi áruk/késztermékek/”esetleg” anyagok ÁFA

nélküli eladási ára 240 000

• Belföldi értékesítések után utólag adott engedmények ÁFA nélküli értéke a helyesbítő

számla alapján 40 000

• Térítés nélkül átadott jármű bruttó értéke 5 000, a nettó értéke 1 000

• Értékesített irodai berendezések bruttó értéke 8 000, halmozott értékcsökkenése 6 000,

eladási ára ÁFA nélkül 1 600

• Lekötött bankbetétek után kapott kamatok 200

• Értékesített részvények eladási ára 5 200

• Értékesített részvények könyv szerinti értéke 4 800

• Kapott késedelmi kamatok 430

• Rövid lejáratú hitel után a tárgyévben kifizetett kamat 900

• Apportba adott műszaki gép bruttó értéke 7 000, nettó értéke 2 800, létesítő okiratban

meghatározott értéke 3 000.

• Tárgyévben felhasznált anyagkészlet könyv szerinti értéke 34 000

• Bankköltségek, biztosítási díjak 300

• A külföldi vevő pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyamnyereség 120

• Könyvviteli szolgáltatás díja az átutalásos számla alapján ÁFA nélkül 200

• Selejtezett egyéb berendezések bruttó értéke 3 000, az elhasználódás mértéke 80 %

Számvitel alapjai Előadás 2 (4*45 perc) - uni-bge.hu · Számvitel alapjai 3 – értékelés...

Documents

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL · 2017-09-26 · Előszó Pénzügyi számvitel feladatok IV ELŐSZÓ a 2017. évi harmadik (átdolgozott) kiadáshoz A „Pénzügyi számvitel feladatok”

KM C224e- · PDF fileMikroökonómia; makroökonómia; gazdasági jog; ... Vállalati pénzügyek és adózási alapok; számvitel alapjai; nemzetközi jog; statisztika;

online vizsgatár...SZÁMVITEL ALAPJAI 10 2. Feladat (5 pont) Könyvelje naplóban a következő gazdasági eseményeket ezer forintban! 1. A vállalkozás 2 000 e Ft kölcsönt adott

BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SZENT …szistvan.hu/dokumentumok/szakmaihelyitanterv/HT... · A konszern számvitel alapjai 2 Számvitel gyakorlat 0 140 A számvitel törvényi

028_Fgy_10 Számvitel alapjai példatár

Számvitel és pénzgazdálkodás II....Sztanó, I. (2015): A számvitel alapjai. Perfekt. Budapest. aláírás feltétele az elóadásokon való 50%-os részvétel. A tantárgyi követelmények

Kardos Barbara - Dr. Sztanó Imre - Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai

Dr. habilSzabó Lajos - · PDF fileMikroökonómia Marketing alapjai Pszichológia Vállalati gazdaságtan 2010.10.06. 16 Gazdasági jog Statisztika Számvitel alapjai Pénzügytan

SZÁMVITEL I. II. előadásgtk.uni-miskolc.hu/files/10472/Számvitel+alapjai+03.+ea.+Szabályoz… · SZÁMVITEL I. II. előadás Author: Kovács Balázs Created Date: 9/28/2016 9:34:42

GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT alapképzési szak · SZÁMVITEL ALAPJAI ... - Elsajátította a szakszerű és hatékony kommunikáció írásbeli és szóbeli formáit, az adatok

Vezetõi számvitel alapjai193.6.12.228/uigtk/uisz/vsz_l_1.pdf · Számvitel információs rendszer két alapvetõ területe Pénzügyi számvitel Vezetõi számvitel A pénzügyi

Pénzügyi számvitel II

Segédlet a pénzügyi számvitel oktatásához A Pénzügy ... · Segédlet a pénzügyi számvitel oktatásához A Pénzügy – számvitel szak levelez ő tagozatos III. évfolyamos

7.1. ábra. Az egykörös atomerőmű elvi kapcsolási sémája

Ir ányítandó folyamat sémája

Számvitel alapjai: Vagyon és mérleg A VÁLLALKOZÁS VAGYONAkenyeresmarti.hu/images/szamvitel-feladatok/vagyon-es-merleg.pdf · A vállalkozások az utolsó fillérig kötelesek

Lentner Számvitel jegyzet

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉS ... · Számvitel II. (Pénzügyi számvitel) Számvitel I. (Számvitel alapjai) Vállalatgazdaságtan II. Vállalatgazdaságtan

n tanuljuk. - easymaths.hu · A számvitel alapjai, a számvitel célja A számvitelnek két nagy tudományága ismert, ezeket pénzügyi és vezetői számvitelnek hívjuk. Felkészítő

Számvitel II