View
28
Download
2
Category
Preview:
DESCRIPTION
Szociológiai kutatás. 1. alkalom. A kurzus teljesítésének feltételei. Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás). Saját kutatási téma kiválasztása. Kérdőív megszerkesztése. Próbakérdezés. 30 fővel kitöltetni a kérdőíveket. Kapott eredmények elemzése. Tudományos igényű „tanulmány” írása. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás). Saját kutatási téma kiválasztása. Kérdőív megszerkesztése. Próbakérdezés. 30 fővel kitöltetni a kérdőíveket. Kapott eredmények elemzése. Tudományos igényű „tanulmány” írása.
HÉRA Gábor-LIGETI György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp.
BABBIE, Earl(2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp.
Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2-es margó, Sorkizárt bekezdések.
Hogyan keressünk szakirodalmat? Ne legyen plágium a dolgozatban! (Ctrl+C
Ctrl+V helyett elolvasom, majd saját szavaimmal leírom. Ilyenkor saját gondolatok is be fognak ugrani! Ekkor is kell hivatkozni.)
Szövegtörzsbe ágyazott jegyzet és végjegyzet javasolt, lábjegyzetbe csak a dolgozathoz kapcsolódó megjegyzéseket tegyük!
1. Kiindulópont: elmélet, probléma…2. A probléma megfogalmazása, célmeghatározás
(mit, miért, hogyan)3. Szakirodalmi háttér áttekintése, korábbi
kutatások tanulmányozása4. Hipotézis felállítása (végig tartsuk szem előtt!!!)5. Konceptualizáció6. Operacionalizáció (mérhetővé tétel)7. Mintavétel (reprezentativitás)8. Adatgyűjtés (pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés)9. Elemzés (tapasztalatok, kiinduló elméletekkel
való összevetés)10. Eredmények közzététele.
Fogalmak pontos tisztázása, meghatározása. Vizsgálat körének meghatározása, elemzési egységek
(egyén/háztartás/szervezet →kiket/miket, miért pont őket).
Területi lehatárolás. Indikátorok meghatározása (olyan mutatók, amik a főbb
jellegzetességeket viszonylag jól mérik). Kutatási módszerek kijelölése (egy vagy több módszer –
fontos, hogy mi a célunk). Időbeniség végiggondolása (mennyi időm van a
kutatásara). Vizsgálat időbeni megtervezése (Gantt-diagramm:
táblázatba foglalva a feladatok és a tól-ig időhatárok). Kutatás költségeinek végiggondolása, költségterv
készítése.
Szakirodalom tanulmányozása, problématerület mélyebb megismerése.
Kérdőív/interjúvázlat elkészítése. Mintavétel. Adatgyűjtés (megfigyelés, kérdőív,
interjú, előtte próbakérdezés). Adatfeldolgozás (Excel/SPSS). Tanulmány megírása, hipotézisek
elfogadása/elvetése.
1. Témaválasztás (miért ezt választottam, mit akarok pontosan kutatni → tkp. Bevezetés).
2. Szakirodalmi áttekintés, egyéb kutatások.3. Hipotézis.4. Vizsgálat alanyai, helyszíne.5. Vizsgálati módszer bemutatása.6. Adatelemzés.7. Összegzés (hipotézis elfogadása/elvetése).8. Jövőre utaló kép (esetleg szubjektív javaslatok).9. [Költségvetés (tudományos, megbízásos
munkáknál).]10. Irodalomjegyzék.11. Mellékletek (kérdőív).
Keresztmetszeti vizsgálat: „pillanatfelvétel”, egyszeri vizsgálat.
Longitudinális vizsgálat: időben egymást követő vizsgálatok› Trend-vizsgálatok (nagy populációban bekövetkező
változásokat vizsgálja) Több különböző időpontban: Kemény Gábor cigányságot vizsgáló
felmérései: 1971, 1993, 2003. Egy vizsgálat, amelyben korábbi dolgokra is rákérdezünk (milyen
volt az anyagi helyzete 10 éve).
› Kohorsz-vizsgálat (pl.: középiskolások)› Rendszeresen ismétlődő (pl.: népszámlálás 10-évente).
Átfedésmentes vizsgálatok. Átfedéses vizsgálatok.
› Panel-vizsgálatok
A szakirodalom tanulmányozása után érdemes feltenni.
A hipotézis fontos vezérfonal a kutatás során, szem előtt tartása biztosítja, hogy ne tegyünk fel irreleváns kérdéseket.
Kijelöljük vele a kutatás irányát, céljait.
A vizsgált tulajdonságok, jellemzők kapcsolatát kell jelölnie.
Egyszerű, tömör megfogalmazás. Legyen egyértelműen igazolható vagy
cáfolható! Támaszkodjon a meglevő ismeretekre,
tudásanyagra! Egyértelmű, világosan megfogalmazott
fogalmakat használjunk (nem jó pl. „boldogság”…)
Konceptualizáció:› a vizsgálat során használt fogalmak
pontos tisztázása, meghatározása (pl. „jogtudatos”).
› Fogalmainkat úgy kell átdolgozni, hogy a vizsgálat során értelmezhetőek legyenek a megkérdezett számára (is).
› Ezt az átalakítást az indikátorok és dimenziók meghatározásánál tudjuk elvégezni.
Dimenziók: › Azok a tényezők, melyek fogalmaink
meglétét/hiányát jelölik, fogalmaink lényeges alkotóelemei.
› A dimenziók kiválasztása a kutatón múlik, de fontos, hogy az egyes dimenziók között ne legyen átfedés, a dimenziók lehetőleg fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát.
Indikátorok: az egyes dimenziók empirikus mutatókon (=indikátor) keresztül mérhetők (tkp. az egyes kérdések, és az ezekre adható válaszok).
A konceptualizált („letisztított, meghatározott”) fogalmak mérhetővé tétele
Azaz: hogyan, milyen formában tegyük fel kérdéseinket a kérdőívben: a mi fogalmainkat lefordítjuk a válaszadó nyelvére.
Pl. el kell döntenem, hogy egy kérdést hogyan teszem fel: nyílt vagy zárt formában (függ attól, hogy mit kutatok).
1. Milyen információkra van szükségünk?2. Milyen típusú (önkitöltő/kérdezőbiztos) kérdőívet, milyen
módszerrel (posta, telefon, internet, szermélyes, kombinált) kérdezek le.
3. Mely kérdéseket tesszük fel nyitott és melyeket zárt formában?4. Írjuk le a kérdések konkrét megfogalmazását!5. Döntsük el, hogy milyen típusú skálákat, táblázatokat vagy
különleges eszközöket használunk a kérdőívben (ha használunk).
6. Határozzuk meg a kérdések megfelelő sorrendjét úgy, hogy „gördülékeny” legyen, ha kell, ellenőrző kérdésekkel!
7. Határozzuk meg a kérdőív szerkezetét, elrendezését, küllemét!8. Végezzük el e próbakérdezést, ha kell, javítsuk a hibákat!
Végig a hipotézis lebegjen a szemünk előtt, hogy ne térjünk el a tárgytól!
A hipotézisben megfogalmazottaktól (kutatási témánk) ne térjünk el, de azt alaposan járjuk körül.
Pl. a téma szempontjából van-e értelme rákérdezni a családi állapotra?
A kérdőív megszerkesztése előtt döntsük el!
Függ a témától, lehetőségeinktől.› Kényes témánál jobb az önkitöltős kérdőív.› Más módszernél más a kiküldött kérdőívek
és a visszaérkezett válaszok aránya.› Más-más célközönséget tudunk elérni (pl.
interneten keresztül).
Nyitott kérdés: felteszem a kérdést, de nem adok meg válaszlehetőségeket. Több információt kapok, a „miértekre” érdemes nyitott formában rákérdezni.
Zárt kérdés: kész válaszok közül kell a megkérdezettnek választania. Könnyebb elemezni, a „mi” kérdésekre kapunk jól elemezhető választ.
Általában mindkettőt használjuk, sok zárt, kevesebb nyitott kérdést (pl. zárt, utána egy nyitott: miért…; vagy zárt válaszlehetőségek, de nyitott „egyéb” lehetőség).
Kérdéseink legyenek viszonylag rövidek, érthetőek (függ a megkérdezettek tulajdonságaitól is)!
NT, NV lehetőségek felkínálása fontos. Teljesség és kizárólagosság teljesüljön: minden lehetséges
válasz szerepeljen, és ne legyen átfedés (pl. jövedelem)!
A kérdőív minden egyes szavát pontosan át kell gondolni!› Mit kellene tenni az … ügyben → 82%› Mit tudnánk tenni az … ügyben → 77%› Mit lehetne tenni az … ügyben → 63%
Magázódjunk, ha nem csak fiatalokat kérdezünk meg! Tökéletesen érthető kérdéseket tegyünk fel (idegen szavak,
kétértelmű szavak/kifejezések mellőzése)! A tulajdonságjelző mellékneveknek szenteljünk külön
figyelmet (pl. mindenki/gyakorlatilag mindenki/a döntő többség/ igen nagy többség…)
Soha ne használjunk sugalmazott kérdéseket! Legyünk objektívek a kérdésfeltevésnél, mintavételnél egyaránt!
A skáláknál MINDIG szimmetrikus legyen a megfogalmazás! Mindig egyértelműek legyenek a kérdések (pl. bruttó vagy
nettó/egyéni, egy főre jutó vagy háztartási jövedelem…)
Névleges skála: a számok csupán sorszámok. (pl. mely népcsoportot fogadná el szomszédjának? 1. zsidó 2. német…)
Sorrendi skála (pl. rangsorolás: a felsorolt számozatlan lehetőségeket kell sorba állítani).
Intervallumskála (rangsorolás: osztályozza őket 1-5-ig, mint az iskolában).
Aránymérőskála (osztályozás pl. 0-100-ig 0: legrosszabb, 100: legjobb, a többit érzése szerint helyezze el).
FONTOS, hogy egy kérdőíven belül ne változzon a számok jelentése (pl. 1-es végig a legrosszabb választ jelentse)!
Szimmetrikus differenciálskála (általában 7 fokozatból álló skálán kell osztályozni, ahol két végpontot megadunk (megbízható…….megbízhatatlan)
Guttmann-skála: egymondatos állítások sorozata, mely általában a válaszadó nézeteit, elveit tükrözheti (társadalmi távolság mérése; igen-nem válaszlehetőségek).
Likert-skála: egy állítással mennyire ért vagy nem ért egyet (Teljesen egyetértek-részben egyetértek-részben nem értek egyet-egyáltalán nem értek egyet).
› A megfogalmazás szimmetrikus legyen!› Összeg jellegű skála: minden kérdésemre kijön egy átlagos számérték.› A válaszok száma lehet páros (mindenképp döntenie kell valamelyik
irányban), vagy páratlan (megadom a pártatlanság lehetőségét, ilyenkor célszerű legalább 5-fokú skálát megadni).
Először legyen rövid bevezető szöveg! Tartalmazza a kérdező/megbízó nevét, célját, biztosítsa az anonimitást, az önkéntességet és azt, hogy nem fog sehol megjelenni az ő véleménye, legfeljebb összesített statisztikai adat formájában.
Ha van „szűrő kérdés”, akkor mindenképp ezzel kezdjünk! A későbbiekben is lehetnek ilyen kérdések egy-egy témánál (pl.
„ha igen, ugorjon a 8-as kérdésre!”). A kérdőívnek legyen egy íve, látható/érezhető legyen, hogy
honnan hová akarok eljutni! A „könnyebb” kérdésekkel célszerű kezdeni, a nehezebben érthető
vagy kényesebb kérdések később legyenek! Ha több témát érintünk, lehetnek átvezető szövegek
(kérdezőbiztos szóban is elmondhatja, önkitöltősnél legyen leírva). A demográfiai kérdések lehetnek az elején vagy a végén, egy
csoportot alkossanak, amit háttér-információként kérdezünk meg. A végén köszönjük meg a segítséget!
Ne legyen zsúfolt! Legyen rajta a nyomtatás dátuma, hogy ne keveredhessen
más hasonló kérdőívekkel (akkor, ha több kutatást is végzünk).
A kérdéseket sorszámmal lássuk el, ezek jól láthatóan különüljenek el válaszlehetőségek sorszámaitól!
Egységesen karikázni/ikszelni/aláhúzni kelljen, ezt tisztázzuk az elején!
Jelezzük, hogy egy vagy több válaszlehetőség adható! Jobb az egyoldalas kérdőív, mert lekérdezéskor könnyebb
lapozni, a tinta biztos nem fog átütni. A kérdéseket simán, kis betűkkel írjuk, a kérdezőbiztosnak
vagy a kitöltőnek szánt utasításokat CSUPA NAGY BETŰVEL! Zárt kérdésnél, ha nincs túl sok válaszlehetőség (kb 5), akkor
azokat egymás alá, egy oszlopba tegyük! Értékelő skálánál lehet egymás mellé is.
10-25 kérdezés (nekünk most 5) Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát (hány
perc)! Győződjünk meg róla, hogy teljesen
érthető-e a kérdőív! Ha javítanunk kellett a kérdőíven, újra
próbakérdezést kell végeznünk. A tesztelést élesben végezzük! (Ha
középiskolásokat fogok vizsgálni, akkor a próbakérdezést is rajtuk kell elvégezni.)
Recommended