Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás). Saját kutatási téma kiválasztása. Kérdőív megszerkesztése. Próbakérdezés. 30 fővel kitöltetni a kérdőíveket. Kapott eredmények elemzése. Tudományos igényű „tanulmány” írása.

HÉRA Gábor-LIGETI György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp.

BABBIE, Earl(2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp.

Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz, 2-es margó, Sorkizárt bekezdések.

Hogyan keressünk szakirodalmat? Ne legyen plágium a dolgozatban! (Ctrl+C

Ctrl+V helyett elolvasom, majd saját szavaimmal leírom. Ilyenkor saját gondolatok is be fognak ugrani! Ekkor is kell hivatkozni.)

Szövegtörzsbe ágyazott jegyzet és végjegyzet javasolt, lábjegyzetbe csak a dolgozathoz kapcsolódó megjegyzéseket tegyük!

1. Kiindulópont: elmélet, probléma…2. A probléma megfogalmazása, célmeghatározás

(mit, miért, hogyan)3. Szakirodalmi háttér áttekintése, korábbi

kutatások tanulmányozása4. Hipotézis felállítása (végig tartsuk szem előtt!!!)5. Konceptualizáció6. Operacionalizáció (mérhetővé tétel)7. Mintavétel (reprezentativitás)8. Adatgyűjtés (pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés)9. Elemzés (tapasztalatok, kiinduló elméletekkel

való összevetés)10. Eredmények közzététele.

Fogalmak pontos tisztázása, meghatározása. Vizsgálat körének meghatározása, elemzési egységek

(egyén/háztartás/szervezet →kiket/miket, miért pont őket).

Területi lehatárolás. Indikátorok meghatározása (olyan mutatók, amik a főbb

jellegzetességeket viszonylag jól mérik). Kutatási módszerek kijelölése (egy vagy több módszer –

fontos, hogy mi a célunk). Időbeniség végiggondolása (mennyi időm van a

kutatásara). Vizsgálat időbeni megtervezése (Gantt-diagramm:

táblázatba foglalva a feladatok és a tól-ig időhatárok). Kutatás költségeinek végiggondolása, költségterv

készítése.

Szakirodalom tanulmányozása, problématerület mélyebb megismerése.

Kérdőív/interjúvázlat elkészítése. Mintavétel. Adatgyűjtés (megfigyelés, kérdőív,

interjú, előtte próbakérdezés). Adatfeldolgozás (Excel/SPSS). Tanulmány megírása, hipotézisek

elfogadása/elvetése.

1. Témaválasztás (miért ezt választottam, mit akarok pontosan kutatni → tkp. Bevezetés).

2. Szakirodalmi áttekintés, egyéb kutatások.3. Hipotézis.4. Vizsgálat alanyai, helyszíne.5. Vizsgálati módszer bemutatása.6. Adatelemzés.7. Összegzés (hipotézis elfogadása/elvetése).8. Jövőre utaló kép (esetleg szubjektív javaslatok).9. [Költségvetés (tudományos, megbízásos

munkáknál).]10. Irodalomjegyzék.11. Mellékletek (kérdőív).

Keresztmetszeti vizsgálat: „pillanatfelvétel”, egyszeri vizsgálat.

Longitudinális vizsgálat: időben egymást követő vizsgálatok› Trend-vizsgálatok (nagy populációban bekövetkező

változásokat vizsgálja) Több különböző időpontban: Kemény Gábor cigányságot vizsgáló

felmérései: 1971, 1993, 2003. Egy vizsgálat, amelyben korábbi dolgokra is rákérdezünk (milyen

volt az anyagi helyzete 10 éve).

› Kohorsz-vizsgálat (pl.: középiskolások)› Rendszeresen ismétlődő (pl.: népszámlálás 10-évente).

Átfedésmentes vizsgálatok. Átfedéses vizsgálatok.

› Panel-vizsgálatok

A szakirodalom tanulmányozása után érdemes feltenni.

A hipotézis fontos vezérfonal a kutatás során, szem előtt tartása biztosítja, hogy ne tegyünk fel irreleváns kérdéseket.

Kijelöljük vele a kutatás irányát, céljait.

A vizsgált tulajdonságok, jellemzők kapcsolatát kell jelölnie.

Egyszerű, tömör megfogalmazás. Legyen egyértelműen igazolható vagy

cáfolható! Támaszkodjon a meglevő ismeretekre,

tudásanyagra! Egyértelmű, világosan megfogalmazott

fogalmakat használjunk (nem jó pl. „boldogság”…)

Konceptualizáció:› a vizsgálat során használt fogalmak

pontos tisztázása, meghatározása (pl. „jogtudatos”).

› Fogalmainkat úgy kell átdolgozni, hogy a vizsgálat során értelmezhetőek legyenek a megkérdezett számára (is).

› Ezt az átalakítást az indikátorok és dimenziók meghatározásánál tudjuk elvégezni.

Dimenziók: › Azok a tényezők, melyek fogalmaink

meglétét/hiányát jelölik, fogalmaink lényeges alkotóelemei.

› A dimenziók kiválasztása a kutatón múlik, de fontos, hogy az egyes dimenziók között ne legyen átfedés, a dimenziók lehetőleg fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát.

Indikátorok: az egyes dimenziók empirikus mutatókon (=indikátor) keresztül mérhetők (tkp. az egyes kérdések, és az ezekre adható válaszok).

A konceptualizált („letisztított, meghatározott”) fogalmak mérhetővé tétele

Azaz: hogyan, milyen formában tegyük fel kérdéseinket a kérdőívben: a mi fogalmainkat lefordítjuk a válaszadó nyelvére.

Pl. el kell döntenem, hogy egy kérdést hogyan teszem fel: nyílt vagy zárt formában (függ attól, hogy mit kutatok).

1. Milyen információkra van szükségünk?2. Milyen típusú (önkitöltő/kérdezőbiztos) kérdőívet, milyen

módszerrel (posta, telefon, internet, szermélyes, kombinált) kérdezek le.

3. Mely kérdéseket tesszük fel nyitott és melyeket zárt formában?4. Írjuk le a kérdések konkrét megfogalmazását!5. Döntsük el, hogy milyen típusú skálákat, táblázatokat vagy

különleges eszközöket használunk a kérdőívben (ha használunk).

6. Határozzuk meg a kérdések megfelelő sorrendjét úgy, hogy „gördülékeny” legyen, ha kell, ellenőrző kérdésekkel!

7. Határozzuk meg a kérdőív szerkezetét, elrendezését, küllemét!8. Végezzük el e próbakérdezést, ha kell, javítsuk a hibákat!

Végig a hipotézis lebegjen a szemünk előtt, hogy ne térjünk el a tárgytól!

A hipotézisben megfogalmazottaktól (kutatási témánk) ne térjünk el, de azt alaposan járjuk körül.

Pl. a téma szempontjából van-e értelme rákérdezni a családi állapotra?

A kérdőív megszerkesztése előtt döntsük el!

Függ a témától, lehetőségeinktől.› Kényes témánál jobb az önkitöltős kérdőív.› Más módszernél más a kiküldött kérdőívek

és a visszaérkezett válaszok aránya.› Más-más célközönséget tudunk elérni (pl.

interneten keresztül).

Nyitott kérdés: felteszem a kérdést, de nem adok meg válaszlehetőségeket. Több információt kapok, a „miértekre” érdemes nyitott formában rákérdezni.

Zárt kérdés: kész válaszok közül kell a megkérdezettnek választania. Könnyebb elemezni, a „mi” kérdésekre kapunk jól elemezhető választ.

Általában mindkettőt használjuk, sok zárt, kevesebb nyitott kérdést (pl. zárt, utána egy nyitott: miért…; vagy zárt válaszlehetőségek, de nyitott „egyéb” lehetőség).

Kérdéseink legyenek viszonylag rövidek, érthetőek (függ a megkérdezettek tulajdonságaitól is)!

NT, NV lehetőségek felkínálása fontos. Teljesség és kizárólagosság teljesüljön: minden lehetséges

válasz szerepeljen, és ne legyen átfedés (pl. jövedelem)!

A kérdőív minden egyes szavát pontosan át kell gondolni!› Mit kellene tenni az … ügyben → 82%› Mit tudnánk tenni az … ügyben → 77%› Mit lehetne tenni az … ügyben → 63%

Magázódjunk, ha nem csak fiatalokat kérdezünk meg! Tökéletesen érthető kérdéseket tegyünk fel (idegen szavak,

kétértelmű szavak/kifejezések mellőzése)! A tulajdonságjelző mellékneveknek szenteljünk külön

figyelmet (pl. mindenki/gyakorlatilag mindenki/a döntő többség/ igen nagy többség…)

Soha ne használjunk sugalmazott kérdéseket! Legyünk objektívek a kérdésfeltevésnél, mintavételnél egyaránt!

A skáláknál MINDIG szimmetrikus legyen a megfogalmazás! Mindig egyértelműek legyenek a kérdések (pl. bruttó vagy

nettó/egyéni, egy főre jutó vagy háztartási jövedelem…)

Névleges skála: a számok csupán sorszámok. (pl. mely népcsoportot fogadná el szomszédjának? 1. zsidó 2. német…)

Sorrendi skála (pl. rangsorolás: a felsorolt számozatlan lehetőségeket kell sorba állítani).

Intervallumskála (rangsorolás: osztályozza őket 1-5-ig, mint az iskolában).

Aránymérőskála (osztályozás pl. 0-100-ig 0: legrosszabb, 100: legjobb, a többit érzése szerint helyezze el).

FONTOS, hogy egy kérdőíven belül ne változzon a számok jelentése (pl. 1-es végig a legrosszabb választ jelentse)!

Szimmetrikus differenciálskála (általában 7 fokozatból álló skálán kell osztályozni, ahol két végpontot megadunk (megbízható…….megbízhatatlan)

Guttmann-skála: egymondatos állítások sorozata, mely általában a válaszadó nézeteit, elveit tükrözheti (társadalmi távolság mérése; igen-nem válaszlehetőségek).

Likert-skála: egy állítással mennyire ért vagy nem ért egyet (Teljesen egyetértek-részben egyetértek-részben nem értek egyet-egyáltalán nem értek egyet).

› A megfogalmazás szimmetrikus legyen!› Összeg jellegű skála: minden kérdésemre kijön egy átlagos számérték.› A válaszok száma lehet páros (mindenképp döntenie kell valamelyik

irányban), vagy páratlan (megadom a pártatlanság lehetőségét, ilyenkor célszerű legalább 5-fokú skálát megadni).

Először legyen rövid bevezető szöveg! Tartalmazza a kérdező/megbízó nevét, célját, biztosítsa az anonimitást, az önkéntességet és azt, hogy nem fog sehol megjelenni az ő véleménye, legfeljebb összesített statisztikai adat formájában.

Ha van „szűrő kérdés”, akkor mindenképp ezzel kezdjünk! A későbbiekben is lehetnek ilyen kérdések egy-egy témánál (pl.

„ha igen, ugorjon a 8-as kérdésre!”). A kérdőívnek legyen egy íve, látható/érezhető legyen, hogy

honnan hová akarok eljutni! A „könnyebb” kérdésekkel célszerű kezdeni, a nehezebben érthető

vagy kényesebb kérdések később legyenek! Ha több témát érintünk, lehetnek átvezető szövegek

(kérdezőbiztos szóban is elmondhatja, önkitöltősnél legyen leírva). A demográfiai kérdések lehetnek az elején vagy a végén, egy

csoportot alkossanak, amit háttér-információként kérdezünk meg. A végén köszönjük meg a segítséget!

Ne legyen zsúfolt! Legyen rajta a nyomtatás dátuma, hogy ne keveredhessen

más hasonló kérdőívekkel (akkor, ha több kutatást is végzünk).

A kérdéseket sorszámmal lássuk el, ezek jól láthatóan különüljenek el válaszlehetőségek sorszámaitól!

Egységesen karikázni/ikszelni/aláhúzni kelljen, ezt tisztázzuk az elején!

Jelezzük, hogy egy vagy több válaszlehetőség adható! Jobb az egyoldalas kérdőív, mert lekérdezéskor könnyebb

lapozni, a tinta biztos nem fog átütni. A kérdéseket simán, kis betűkkel írjuk, a kérdezőbiztosnak

vagy a kitöltőnek szánt utasításokat CSUPA NAGY BETŰVEL! Zárt kérdésnél, ha nincs túl sok válaszlehetőség (kb 5), akkor

azokat egymás alá, egy oszlopba tegyük! Értékelő skálánál lehet egymás mellé is.

10-25 kérdezés (nekünk most 5) Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát (hány

perc)! Győződjünk meg róla, hogy teljesen

érthető-e a kérdőív! Ha javítanunk kellett a kérdőíven, újra

próbakérdezést kell végeznünk. A tesztelést élesben végezzük! (Ha

középiskolásokat fogok vizsgálni, akkor a próbakérdezést is rajtuk kell elvégezni.)