SZOMBAT, 1974 JANUÁ. R 2R Erdő- és fa-Magyar kiállítások...

Preview:

Citation preview

SZOMBAT, 1974. JANUÁR 2R

Erdő- és fa-gazdasági újítások

Pénteken a MEDOSZ Jó-kai utcai székházában az er-dő- és fagazdasági újítók és feltalálók országos tanácsko-zásán dr. Madas András me-zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondot-ta, hogy 1949 óta a fagazda-sági ésszerűsitők 54.000 ja-vaslatot nyújtottak be és az erdészetben, faipari üzemek-ben ebből 17 ezret meg is valósítottak. Az újítások gaz-dasági haszna meghaladja a 400 millió forintot. Felhívta a figyelmet arra, hogy pz elmúlt három évben a fagaz-dasági újítómozgalomban a megtorpanás jelei mutatkoz-nak; felére esett vissza a ja-vaslatok száma. Az újítások gazdasági eredménye és a kifizetett díjak összege azon-ban 1970 óta sem csökkent, egész sor nagy jelentőségű műszaki indítványt tettek az újítók, feltalálók.

A miniszterhelyettes arra figyelmeztetett, hogy az üze-mi vezetőknek az eddjsinél többet kell tenniük az újító-mozgalom felkarolására.

Magyar kiállítások külföldön Az idén mintegy 150 ma-

gyar képző- és iparművésze-ti, fotó- és dokumentációs ki-állítást rendez a Kulturális Kapcsolatok Intézete hatá-rainkon túl. Csaknem 30 or-szágban kerül sor az állam-közi kulturális munkater-vek, illetve a különböző kul-turális szervek közvetlen megállapodásai alapján ma-gyar bemutatókra, amelyek országunk életéről, kultu-rális tevékenységéről tá jé -koztatják a külföldet. Külö-nösen sok rendezvényt bo-nyolítanak le a baráti szo-cialista országokban. Itt várhatóan több mint félszáz kiállítással állunk a nyil-vánosság elé. A Szovjetunió-ban hét magyar tárlat vár-ja majd az érdeklődő kö-zönség látogatását, közöttük a Bernáth Aurél alkotásai-ból válogatott összeállítás, Magyarország részf vesz a VT. brnói nemzetközi al-kalmazott grafikai bienná-lén, az V. krakkói nemzet-közi grafikai és az ugyancsak V. varsói nemzetközi plakát-biennálén. Hazai képzőmű-

vészetünket képviseltetjük az I. erfurt i iparművészeti quadriennálén is. Bulgáriá-ban októberben a nagybá-nyai festőiskola reprezenta-tív tárlatát nyitják meg.

Érdekesnek ígérkezik az a magyar képzőművészeti és dokumentációs kiállítás, ame-lyet Bécsben avatnak fel az idén, Finnországban kortárs magyar képzőművészek mu-tatkoznak be. Nagy vissz-hangra számíthat Franciaor-szágban a márciusban meg-nyíló Bartók dokumentációs tárlat. Vándorkiállítás szem-lélteti a magyar textilmű-vészet stílusait, iskoláit Spa-nyolországban. .Teles alko-tások képviselik majd ha-zánkat az olyan tekintélyes külföldi seregszemléken, mint a nemzetközi Eiffel-kiállítás, a 37. velencei, a IV. firenzei grafikai bienná-lé. A magyar népművészei kedvelői számára nyílik tár-lat Ausztráliában, s magyar részvevők is szerepelnek a tokiói IX. nemzetközi blen-nálén és a torontói ipar-művészeti világkiállításon.

1974-ben várhatóan Argen-tínában, Peruban, Svájcban, Szíriában, Irakban, Libanon-ban, Máltán és Olaszország-ban lesz magyar hét. Ebből az alkalomból iparművészeti, könyv-, képzőművészeti, kis-plasztikái és grafikai bemu-tatók nyílnak. Magyar isko-lai szemléltetőeszközöket te-kinthetnek meg az érdeklő-dők Guineában. (MTI)

Tovább bővül a Zsiguli-program A Zsiguli-kooperáció nyo-

mán az idén 15 030 személy-autó érkezik a Szovjetunió-ból, 2650-nel több, mln t ta-valy. A ké t ország autóipari együttműködése ugyanis to-vább bővült.

A Zsiguli-programhoz 1973-ig évente 18-féle szerel-

| vényből — műszerfaltól az

ajtózárig — 300 000 készle-tet szállítottak a magyar vállalatok. 1974—75-re négy-féle alkatrészből 100 000-rel nagyobb a megrendelés a Zsiguli 210l-es gépkocsikhoz, és az ú j 2103-hoz is több al-katrészt szállítunk, mint ta-valy. Ennek megfelelően bő-vülnek a szovjet szállítások is.

Szándék és valóság

Bence Pali bácsi

Tiszteletre és figyelemre-méltó a szándék, amellyel az ú j sorozatot megalkották és ú t jára bocsátották a m ű f a j szakértői, televíziós és szírt-házi rendezők, a különböző színházak művészei. Az „És színész benne minden férfi és nő..." című drámamű-faj-történeti adások célja kettős; pedagógiai, ameny-nyiben darabjai „beépíthe-tők" az iskolai tanmenetbe, tanulók és tanárok felhasz-nálhat ják ismereteik bővíté-sére, illetve tanítási módsze-reik megújítására; népműve-lői, amennyiben valamennyi nézőjének segít eligazodni a görög drámától a mai szín-házig vezető úton úgy, hogy magyarázza és szemlélteti a m ű f a j koronként, alkotón-ként változó jellegzetessé-geit.

A népművelő szándék in-dította el a ma még szokat-lan, de mindenképpen hasz-nos, jó értelmű propagandát, amelynek során különböző szervek és Intézmények fog-tak össze a sorozat hatásá-nak fokozásáért. A könyvtá-rak felkészültek, hogy a da-rabokhoz kapcsolódó köny-vek eljussanak az érdeklő-dőkhöz; az ifjúsági szerveze-tek a népművelési intézet és a televízió vitákat, ankétokat szeretne rendezni, amelye-ken amatőr színjátszók, minden színházbarát és ér-deklődő találkozhat az alko-tókkal; pályázatot hirdettek, a dolgozatokban vélem én vt mondanak majd a pályázók a színházi szerzőkről, az előadókról stb; a tömegkom-

munikációs kutatóközpont vizsgálatokat végez a sorozat fogadtatásáróL

Amikdr megkezdődött a Kalandozás Kétezer év szín-padán, joggal várta tehát minden néző, hogy lényeges és érdekes dolgokat ismer meg — elsőként a görög színház világából. Kiderült azonban, hogy az alkotók szándéka és a megvalósult adás két különböző dolog. Gyárfás Miklós bevezetője jól érthetően és élvezhetően indított el bennünket a kö-zös kalandozásra. Kazimir Károllyal folytatott beszélge-téséből is. A két drámából — Aiszkhülosz: Perzsák és Szo-phoklész: Antigoné — kira-gadott részletek, a közbe-ékelt magyarázatok, egészé-ben a műsor mégsem tudott megfelelni felfokozott vára-kozásainknak. A hibát első-sorban a módszerben kell keresni. A művek drámai „csúcspontjainak" jelentősé-gét, súlyát és mondanivaló-jának teljességét nem tudjuk érzékelni-érteni, ha — mint a műsorban — összefüggé-seikből, a drámai fejlődés menetéből kiragadva áll í t ják elénk. Még akkor sem, ha némi magyarázat előzi meg őke t Ez a módszer valahol elveszejti a görög d r ám a lé-nyegét: képtelen érzékeltet-ni a drámai konfliktusok nagyságát, mert nem enged bepillantást az odáig vivő előzményekbe. A drámák nagyon jó ismerőinek még így Is élvezhető illusztrációk lehettek volna a réseletek, ha kellő erejű színészi játék se-

gíti jobban rögzíteni őket. A művészek előtt azpnban szinte megoldhatatlan feladat tornyosult: nagyon nehéz mély átéléssel tolmácsolni a „drámafolyamból", összefüg-géseiből kiszakított részlete-ket.

Ma, szombaton este Szako-nyi Károly: Adáshiba cíifiű komédiáját közvetítik a Pes-ti Színházból, felvételről. Éj-szakai előadásban Grigorij Csuhraj: Emlékezés című do-kumentumfilmjét láthatjuk, amelyben a sztálingrádi csa-tára emlékeznek szovjet em-berek. Holnap, vasárnap Tö-röcsik Marival beszélget Vt<-ray Tamás az Ötszemközt újabb adásában.

S. E.

Ha messziről jött ember keresi Tápén Nagy Pált, bi-zony kérdőn néznek rá j a a jámbor tápaiak, hogy mond-ja meg a másik nevét, a tá-pait, mert bizony Nagy Pali van egy szakajtóra való is, s az úristen se tud közöttük eligazodni melléknevük is-merete nélkül. Mert Tápén mindenkinek van csúf-, vagv ragadványneve. Anélkül nem is igaz tápai. Közel így ál-lunk ezzel a dologgal az or-szág minden falujában, mert ez a szokás tipikusan falu-si i— de Bence Pali bácsi, azaz Nagy Bence Pál csak egy van ezen a földkereksé-gen, az is Tápén. Ja úgy! Hát hogyne ismerném, — mondja a megkérdezett — s már is tiszta a dolog.

Pali bácsi 1890. január já-ban született, Pálfordulóra Édesapját Nagy Benedeknek, — tápai nevén csak egy-szerűen Bencének — hfvták, innen van az ő Bence Pali neve. Az édesanyjának „első szüleménye" volt. Hónapos gyerekből lett huszártrombi tás, aki az első világháború alatt megjárta- a fél világot. Ázsiában 1500 magyar ka-tonának főzött, s szakács-tudományát később Itthon is gyakorolta sok-sok lakoda-lomban. De megjárta vala-hol Lembergben a halottas kamrát is, a felszedett kole-rával, ahova halottnak hitt állapotban rakták be. Ám Pali bácsi roppant erős szer-vezetű volt. „aszongyák, igazi kun vagyok" — és megma-radt. „De kárnak" — mert az apja azzal fogadta haza-jövet, „ereggy, telelj ott, ahun nyaraltál!" Ttthon ke-serű szájízzel kezdte az éle-tet, de munkaszeretete le-

Nagy sikerű dalest

I Z e b m a n n Béla fe lvé te le

Kohut Magda Aiszkhülosz Perzsák cfmfi drámaiában

Lengyel Ildikó és Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház élvonalbeli opera-énekesei nagy sikerű dalestet adtak csütörtökön este a Tö-mörkény István gimnázium és művészeti szakközépisko-la koncerttermében.

Lengyei Ildikó minden művet meleg átérzéssel tol-mácsolt. Dicséretet érdemel finom muzikalitása, a zene iránti alázata és szeretete. A két régi olasz áriában, vala-mint a két-két Beethoven-és Schumann-dalban előnyö-sen használta ki sötét tónusú hangjának kifejező zengését. Német szövegkiejtése szinte eszményi. A szünet után há-rom Wolf-dalt, majd Vaszy Viktor: Az ősz című igen ki-fejező művét énekelte. Befe-jezésül pedig igen ritkán hallott művei, Ravel: Ma-dagaszkári dalaival a jándé-kozott meg bennünket Ro-mán Zoltán (fuvola). Kedves Tamás (gordonka), valamint zongorakísérőjánek. Katona Irénnek közreműködésével. Nagy elismeréssel kell szól-ni mind a négyük munkájá-ról — a Ravel-mű gondos és igen erőteljes előadásáról. Lengyel Ildikóra, mint dal-énekesre, minden bizonnyal Kálmánnal, további babérok várnak.

győzte nagy bánatát. Kor-dézott a Tisza-töltés fejelé-sén, volt aratógazda, csép-lőbanda-gazda, malomba járt őrletni, s lassan „mögtolla-sodtam én, mint a kis pa-csirta." Aztán azt gondolta, illenék asszonynak való után nézni. Az idő is kezdett sie-tősebben haladni, hót dön-tött és megházasodott. Aztán jöttek a gyerekek: Ferkó, Anna és Regina. Felesége

pul a notesz, a ceruza. Ál-talában elmondom, hogy mi érdekel, sőt veszi a lapot, csak győzzem követni. Gyak-ran szó esik a tápai rétről, hiszen évtizedeket ott töl-tött, mint szolgaember. S most, amikor a tápai ré t történetén dolgozom, Pali bá-csi az én segítségem. A szá-zadfordulótól 1960-ig szinte minden tanyának és istál-lónak a tulajdonosát ismer-te, mint a Terhes Gané Györgyöt, Molnár Gulyás Andrást, a birkás Epröst, a Bezdánt, vagy éppen a Sze-ged-Alsóvárosról kitelepült „szerdás" Dobót, akinek az előneve onnan van, hogy el-ment a kocsmába vasárnap és csak szerdán ment haza.

Ilyenkor télen nagyon unalmasan telnek a napok, a hetek. De azért néhány percre kiül a kiskapuba né-zelődni. Ha jobb idő mutat-kozik, kisétál a sarki kis-padhoz, megnézi, nem vit-te-e el valaki az utcasarkot. Amikor megbizonyosodik, hogy minden rendben, visz-szaballag a székhez, üldö-gélve dalolgat még egy ke-veset. Mikor ezt is meg-únja, behúzódik a melegre, s „számolom, hogy hány hét a világ." Alszik egy sort. Nyáron majd más lesz. Alig várja, horv megjöjjenek a fecskék. Ügy tatszik, azok hozzák vissza Pali bécsi élet-kedvét is, mert amikor az első hírhozó megérkezik, at-tól kezdve naphosszat üldö-gél a kiskaouban, ahol kf-

CÜ ncKina. xcicaríztr , , . . . . varrta a tápai asszonyoknak v * n c s i gyereksereg veszi kö-

Gyimesi Kálmán éneklésé-ről csak felsőfokban lehet beszélni. Daléneklését bizo-nyára gondosan igyekezett megtisztítani az operai ha-tásoktól, ami azonbap néha mógis felfedezhető volt elő-adásmódján. Gyimesi hallat-lan hozzáértéssel, • a tanár rutinjával és fölényes bizton-sággal nyúlt az előadandó zenei anyaghoz. Schubert,

Schwannengesang-dalciklu-sának darabjait igen hangu-latosan énekelte, a lassúakat izzó szenvedéllyel, a gyorsa-kat- jókedvűen, sokszor hu-morosan és mindvégig remek ritmusérzékkel. Kiemelkedő vol) a Hasonmás című dal hátborzongatóan nagyszerű bemutatása. A szünet után énekelt Richárd Strauss-da-lok érzéki fényekben villód-zó, kissé ideges századfordu-lói világa legalább olyan •közel áll Gyimesihez, mint Schubert, még tiszta roman-tikája. Bódás Péter sokkal több volt, mint egyszerűen < az énekes zongorakísérő.! e Igazi kamaramuzsikus ő, aki partnerével azonosulva, a dalok formáit összetartva, hangulatait fokozva és mégis diszkréten, egyenrangú fél-ként zenélt együtt Gyimesi

a ruhát, a fityulát, mindent. Esténkint Pali bácsi gomb-lyukat varrt, később meg-tanulta a géppelvarrást is. „Nagyon szerettem varrni, addig is pihentem." Világ-életében dologszerető, ioar-kodó ember hírében állott. Lassan a gyerekek is kire-pültek a családi fészekből, „mindegyiknek mög volt a kellő kiházasítása, férjhöz-adása, a nagy lakodalom. Egy-egv tinót vágtam, jó bort vöttem, szóval megtöt-tem azt, amit egy apának tönni köllött." „Kanál, tányér nem ér egymáshoz csörrenés nélkül", — mondja „de azért mindég úgy röndözgettem sorsunkat, hogv szálába áll-jon a széna." Pali bácsi már (Jédi Három családja, négy unofcája és már két déduno-káia van „Hej, de Jó nek-tök, jó világba születtetök. csak maid élni tudjatok ve-le." Pali bácsi kifogyhatatlan a visszaemlékezésekből. Van az között jó is, rossz is, de mind érdekes, tanulságos. Nanonta átmegy hozzá szom-szédolni. Fejem olyankor magnetofon, zsebemben la-

rül, amint mesélni kezd. Meséibe találóan szövi bele életének egy-egy részletét, amellvel színesebbé teszt mondókáját. S mivel ő ma-ga is élvezi saját szerkeszté-sű meséit, a gyerekek moz-dulatlanul ülnek előtte a fű -ben, s tátott szájjal hall-gatják. Mindig úgy mesél, hogv inkább előadásként hat. s így a gyerekek újabb és újabb mesélésre kérik. Oly-kor-olykor huncut mosolya, máskor (neg kackiás bajusz-mozgása teszi élvezetesebbé meséit. Kiváltképpen akkor, ba katonaideiéből mond e! részleteket. Ilyenkor tölcsért formál kezeiből, hogy el-trombitál ja az ébresztőt, a takarodót, vagy énpen az in-dulók valamelyikét, és úgy trattararáz, hogv más réz-trombitán se játszana kü-lönben. Csillogó gyereksze-mek figyelik. Pali bácsi az ide látszó Tisza menti erdő-ség lombjait nézi, s eszébe jut gyermekkora, élete, sok régi történet a múltról, me-lyeknek szegény gazdagságát ls már csak tőle tudjuk.

If j. Lele József

Közszemlén a bennszülött csónak

Huszár Lajos

A Közlekedési Múzeum „Űj szerzemények kiállítása" újabb nem mindennapos tárggyal gyarapodott. Egyet 7 len fatörzsből kifaragott bennszülött csónakot helye-zett közszemlére a múzeum. A mintegy 8 méteres, 200 kiló súlyú, nyolcszemélyes

indonéz bennszülött csónakot egy hata 'mas tengeri vihar után — Szumátra partjait elhagyva — a nyílt tengeren fedezte fel a „Petőfi" tenger-járó motoroshajónk legény-sége. A vízen hintázó, telje-sen üres csónakot a h a j ó m a t r ó z a i k i h a l á s z t á k .

Recommended