View
215
Download
1
Category
Preview:
Citation preview
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
1
INNOVÁCIÓS
HÍRLEVÉL
KU
TATÁ
S é
s FE
JLES
ZTÉS
I. évfolyam 8. szám 2017. AUGUSZTUS
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
2
T
A
R
T
A
L
O
M
INNOVA eredmények: 2017 .........................................3
Több mint 400 millió forint támogatást kapott az MTA
Wigner fizikai kutatóközpontja……………………………..4
Pálinkás támogatta az uniós partnerségi programok
számának csökkentését ...............................................5
Energiát gyűjt be és ad tovább a kínai kutatók által
kifejlesztett karkötő ....................................................7
Alapot hozott létre a Toyota technológiafejlesztő
startup-vállalkozások finanszírozására ...................8
Nincs új a nap alatt: ismét az ipar igényeihez kellene
alkalmazkodni a kutatóknak .....................................9
Az ABB innovatív REACT inverterével optimális lehet
a napenergia felhasználás ..........................................12
IPAR 4.0 iparstratégia ..................................................13
MISZ Startup Tagozat ..................................................14
Harsányi István-díj pályázat ......................................15
Kutatók Éjszakája idén szeptember 29-én ...............15
Innovációs teljesítmények elismerése a
Műegyetemen ................................................................17
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
3
INNOVA EREDMÉNYEK: 2017
Mozgalmas félévet tudhatunk magunk mögött: külső partnereink
részéről az utóbbi időben számos pályázatírásra és
projektmenedzsmentre vonatkozó felkérést kaptunk, melynek
köszönhetően közel
30 nemzetközi és
hazai pályázatban
vettünk részt.
Az Interreg Europe
harmadik pályázati
felhívásának
keretében 2 db
nemzetközi projekthez
sikerült csatlakoznia ügynökségünknek. A SAVE SME projekt esetében projekt
partner szerepet betöltve, a SESAME projektekben pedig úgynevezett
tanácsadó partnerként várjuk a projektek értékelésének eredményeit. A
projektek által ügynökségünk igyekszik hozzájárulni a térségben működő KKV-
k versenyképességnek és sikerességnek fokozásához, infrastrukturális
kapacitások továbbfejlesztéséhez, a szolgáltatások bővítéséhez, a minőségi
színvonal emeléséhez és az innováció ösztönzésére irányuló törekvések
megvalósulásához.
Mint arról már korábban beszámoltunk a 2016-ban benyújtott SMART_watch
című Interreg Central Europe projektet támogatásban részesítették, mely
tevékenységeit ügynökségünk nemzetközi konzorcium tagjaként valósítja meg
az elkövetkező 3 évben. A projekt fő témája az Intelligens Szakosodási
Stratégiák, valamint azok végfelhasználóinak valós igényei közötti kapcsolat
feltérképezése, illetve ellenőrző, monitoring rendszer kiépítése.
A jelenleg is megvalósítás alatt álló I-MAILE projektben végzett kiváló
munkánknak köszönhetően a vezető partner felkért minket a Horizon 2020
program keretében benyújtott LEA (Learntech Accelerator) című projektben
való részvételre. A projekt támogatást nyert, ügynökségünk partnerként vesz
részt a megvalósításban, mely során a konzorcium tagjainak célja a különböző
oktatási technológiai innovációs megoldások elterjesztése. (nyert)
A 2017. februárban zárult Smart@Fire projekt keretében szerzett
tapasztalatoknak köszönhetően, az INNOVA felkérést kapott az Erasmus+
pályázati konstrukció keretében megvalósuló FireVall (Firefighting
Volunteering For All) című projektben való közreműködésre. A projekt az
önkéntes tűzoltó egyesületek működésének jó gyakorlat cseréjére helyezi a
hangsúlyt, a megvalósítás során ügynökségünk a kommunikációs feladatokért
lesz felelős.
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
4
És végezetül néhány eredmény számokban:
2 db nemzetközi pályázatot nyújtottunk be a Europe for Citizens
Programon belül a Town Twinning felhívásra,
2 db nemzetközi projektet állítottunk össze a Horizon 2020 program
AGRI-SIMPLE-08-2017 felhívásra,
4 db nemzetközi projektet állítottunk össze a Visegrádi Alap felhívására
8 db GINOP 2.1.4-15 - Innovációs Voucher pályázatot nyújtottunk be
Büszkék vagyunk arra, hogy a megyében elsőként állítottuk össze az EU-
KP_16-Az Európai Unió horizont 2020 programjában, valamint egyéb
közös EU-regionális programokban való magyar részvétel ösztönzése
pályázatot a Debreceni Egyetem részére
GINOP-5.2.4-16 - Gyakornoki program pályakezdők támogatására: 11 db
összeállított pályázat
TÖBB MINT 400 MILLIÓ FORINT
TÁMOGATÁST KAPOTT AZ MTA WIGNER
FIZIKAI KUTATÓKÖZPONTJA
Ultranagy sebességű kapcsolók kutatására 440 millió forint támogatást
nyert el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai
Kutatóközpontja a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az MTA
kutatóközpontja.
A közlemény szerint a
pályázati támogatás
lehetővé teszi egy
korszerű,
Magyarországon
egyedülálló, a tervezett
kutatásokhoz optimális
lézerrendszer
beszerzését, a
kutatóközpont több
meglévő
laboratóriumának műszeres továbbfejlesztését, és legalább nyolc új kutatói
álláshely létesítését.
A kutatóközpontban a támogatásnak köszönhetően kutatások kezdődnek
olyan molekulákkal és nanooptikai rendszerekkel, amelyek a későbbiekben
újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak. Ezek a rendszerek
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
5
a jelenlegi mikroelektronikai eszközök kapcsolási sebességét több
nagyságrenddel múlhatják felül.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatócsoportja is foglalkozik
olyan anyagi rendszerekkel, amelyekkel növelni lehet a kapcsolási sebességen.
Forrás: www.innoportal.hu
PÁLINKÁS TÁMOGATTA AZ UNIÓS
PARTNERSÉGI PROGRAMOK SZÁMÁNAK
CSÖKKENTÉSÉT
Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának Észtország soros
elnökségének keretében megrendezett 2017. július 25-i találkozóján
Pálinkás József a kutatás-fejlesztés gazdasági növekedésre gyakorolt
kedvező hatása és a nemzeti és uniós programok közötti koordináció
fontossága mellett érvelt.
A tallini informális Versenyképességi Tanácsülésen az Unió innovációt
ösztönző keretprogramja, a Horizont 2020 program félidei értékelésének és a
„Lamy-csoport” jelentésének alapján az uniós kutatási és innovációs
befektetések hatásával és értékével, valamint az európai kutatás-fejlesztési és
innovációs partnerségek szerepével kapcsolatban cseréltek véleményt a
tagállamok képviselői. A következő uniós keretprogram koncepcióját
megalapozó, 2016-ban létrehozott szakértői csoport vezetője, Pascal
Lamy bemutatta azokat az ajánlásokat, amelyek véleményük szerint a jövőben
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
6
az uniós kutatási és innovációs befektetések hatásainak maximalizálásához
vezethetnek.
Az értékelés és a jelentés rávilágított arra, hogy bár a K+F+I befektetések
megtérülési rátája magas, mégis nehéz számszerűsíteni hozzájárulásukat a
társadalmi célokhoz, az életminőség javításához és a növekedéshez. Ezért mind
uniós, mind nemzeti szinten jelentősen növelni kell a finanszírozást, és
nagyobb figyelmet kell szentelni a döntéshozók és a közvélemény
tájékoztatásának arról, hogy a kutatási ráfordítások milyen széles körben fejtik
ki társadalmi és gazdasági hatásaikat és milyen jelentős hozzáadott értékéket
hoznak létre. Meg kell győzni a költségvetési politika alakítóit is a kutatás-
fejlesztési és innovációs terület növekvő és fenntartható finanszírozásának
szükségességéről.
Carlos Moedas, KFI politikáért felelős európai biztos hozzászólásában a feladat-
orientált megközelítés fontosságát emelte ki a programok tervezésének
folyamatában, valamint a nyílt tudomány szerepét hangsúlyozta a kutatás-
fejlesztés és innováció hatásainak elérésében.
A tanácskozás során Pálinkás elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési befektetések
egyre komplexebbek és a szakpolitika részéről jogos igény a befektetések
megtérülésének mérése és eredményességének nyomonkövetése. A kutatás-
fejlesztés alapjaiban járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a
fenntarthatósághoz, enélkül nem hozható létre jóléti társadalom. Kiemelte,
hogy központi kérdés a kreatív, tehetséges kutatók képzése. Véleménye szerint
a KFI befektetések hatékonyságának európai szintű növelése a nemzeti és uniós
programok közötti koordináción, a feladat-vezérelt pályázati kiírásokon,
valamint a keretprogram és a Strukturális Alapok közötti valós szinergiákon
keresztül valósítható meg. Ez utóbbi zökkenőmentes megvalósításához az
uniós állami támogatások szabályrendszerének rugalmasabbá tételére van
szükség.
A partnerségekről szóló vitában Moedas európai biztos az érdekelt partnerek
közötti stabil együttműködési környezet létrejöttének fontosságára mutatott
rá.
Pálinkás hozzászólásában elmondta, hogy a jól működő partnerségek
alapfeltétele, hogy a résztvevők kompetenciái és kapacitásai kiegészítsék
egymást. A partnerségek nagy és komplex feladatokat valósítanak meg, ezért
hosszú távú, szilárd együttműködésen kell alapulniuk, elengedhetetlen a
partnerek komoly elköteleződése. Felszólalásában a többi tagállami
hozzászólóval együtt támogatta az uniós partnerségi programok számának
csökkentésére vonatkozó elképzeléseket, kifejezve reményét, hogy a
partnerségek hatékonyabban működnek majd a következő KFI
keretprogramban.
Forrás: www.innoportal.hu
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
7
ENERGIÁT GYŰJT BE ÉS AD TOVÁBB A KÍNAI
KUTATÓK ÁLTAL KIFEJLESZTETT KARKÖTŐ
Kínai kutatók kifejlesztettek egy karkötőt, amely begyűjti a csukló
mozgásakor keletkező biomechanikus energiát, amelyet át lehet
alakítani elektromossággá és fel lehet használni elektronikai eszközök
akkumulátorának feltöltéséhez.
Vu Zsi-ji és munkatársai a Csunkgingi Műszaki Egyetemen és
szecsuáni Kínai Műszaki Fizikai Akadémián az Applied Physics Letters
tudományos folyóiratban tették közzé tanulmányukat a fejlesztésről.
Az energiabegyűjtő karperecet fel lehet használni a különféle tevékenységek
megfigyeléséhez használt nyomkövetők, okosórák akkumulátorának és az
egészségi állapotot figyelő applikációknak a töltéséhez – mondta el Vu a
Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak.
A karperec az elektromágneses kölcsönhatás alapelvén működik, amikor egy
vezetőben elektromos feszültség indukálódik. A karperec külső burkában
elektromosságot vezető réztekercs forog egy belső burok körül. Ebben a belső
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
8
burokban helyeztek el két mágnest, amely forog a viselő csuklómozgására.
Ahogy a mágnes a réztekercsen áthalad, az elektromágneses indukciónak
köszönhetően feszültséget termel.
Farady törvénye szerint a megtermelt feszültség mennyisége egyenesen arányos
azzal, ahányszor a mágnes megfordul a karkötőben. Minél gyorsabb a mozgás,
annál nagyobb áramot termel a karkötő. A kutatók bemutatták, hogy egyetlen
csuklórázásból a karkötő képes feltölteni egy kicsiny akkut körülbelül egy
volttal a másodperc törtrésze alatt, és több mint egy milliwatt áramot termelni.
A karkötő legnagyobb előnye, hogy képes átalakítani a haladó mozgást minden
irányban rotációs mozgássá – magyarázta Vu.
F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u
ALAPOT HOZOTT LÉTRE A TOYOTA
TECHNOLÓGIAFEJLESZTŐ STARTUP-
VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA
Kockázati tőkebefektető alapot hozott létre a Toyota Motor Corp. 100
millió dollár alaptőkével startup-vállalkozások finanszírozására négy, az
autóipar szempontjából kulcsfontosságú technológiai területen a
Nikkei beszámolója szerint.
A mesterséges
intelligencia, a
robotika, az önvezető
járművek és a felhő-
technológia
fejlesztésében
ígéretesnek tűnő
startup-
vállalkozások
támogatását szolgáló
befektetési alapot a
Toyota mesterséges
intelligencia terén végzett kutatásainak összehangolására tavaly létrehozott
kutató intézete, a Toyota Research Institute (TRI) kezeli majd.
A TRI a kutatások finanszírozása mellett képzéssel, személyzeti munkával és
vállalkozási inkubátor-szolgáltatások nyújtásával is támogatja a startup-
vállalkozásokat. A TRI öt év alatt egymilliárd dollárt szán robottechnológiai,
mesterséges intelligencia, fuvarmegosztás és hasonló kulcsfontosságú
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
9
területeken technológiai fejlesztések finanszírozására fordítani. Az újonnan
létesített százmillió dolláros alap is ennek a részét képezi.
Forrás: www.innoportal.hu
NINCS ÚJ A NAP ALATT: ISMÉT AZ IPAR
IGÉNYEIHEZ KELLENE ALKALMAZKODNI A
KUTATÓKNAK
Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő
ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez – mondta az MTI-
nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI)
Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások most
közzétett eredményéről beszélt.
“Pénz nélkül nem
lehet kutatni,
de a pénz
önmagában
nem is
elegendő.
Nagyon fontos,
hogy a források
felhasználása
hatékony
legyen, a
valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a
kiválasztási rendszer útján kell biztosítani” – fogalmazott.
Hozzátette: csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív
vállalkozásokat kiegyensúlyozottan, kiszámítható versenypályázati
rendszerben ösztönző finanszírozással érhető el az innovációs teljesítmény
fokozatos javulása. Ezért az NKFI Hivatal mára olyan pályázati portfoliót
alakított ki, amelyből az innovatív vállalkozások és vállalatok mellett a fiatal
kutatók, a már jelentős elismertséggel rendelkező tudósok, a kutatóintézetek is
nyerhetnek forrásokat az alapkutatásokban, a fejlesztésben és az innováció
terén egyaránt és a programok a célzottan támogatják a vállalati és kutatói
együttműködéseket.
Pálinkás elmondta: az innovációs teljesítményt mérő statisztikai adatok
jellemzően több évvel korábbi állapotot rögzítenek, így a jelenlegi forrásbőség
és az egyes pályázói csoportokat célzottan támogató konstrukciók hatása a
most megjelenő, az innovációs teljesítményt a korábbi évek alapján mérő
adatokban még nem érzékelhető.
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
10
Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési
területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400
milliárd forintos keretösszegű forrás, amelyről 2015-től 2017 első feléig
támogatói döntés született és a következő négy évben kerül felhasználásra.
Hozzátette: a 2021-2022-es magyarországi adatokon látszania kell azoknak az
eredményeknek, hogy most sokkal többet fordítunk kutatás-fejlesztésre és
innovációra, mint tettük ezt 2014 előtt. Ehhez hozzájárulnak a vállalkozások
innovációs tevékenységét célzottan ösztönző programok is.
Úgy vélte, ha jól hasznosulnak a tavaly és idén eddig soha nem látott
keretösszegekben meghirdetett kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokban
elérhető források, néhány éven belül növekszik az innovációs teljesítmény és
jelentősen erősödhet a hazai innovatív vállalkozások nemzetközi
versenyképessége, szemben a 2007-2015 közötti időszakkal, amikor jelentősen
kisebb mértékű volt a ráfordítás és ez érződik az innovációs teljesítmény 2015-
2016-os adatain is.
Az NKFI Hivatal most közzétett felfedező kutatásokat ösztönző 2017. évi
eredményhirdetéséről szólva kiemelte: 2017-ben négyszáz kutató és kutatási
projekt – a beadott pályázatok mintegy harminc százaléka – nyert
összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást az alapkutatásokat
ösztönző programokban. A támogatás negyven százalékát negyven év alatti
kutatók nyerték el. A szervezet három milliárd forintos keretösszeggel új
kiválósági pályázatot is útjára indított, amelynek keretében olyan vezető
kutatók kaphatnak támogatást, akik az elmúlt tízéves teljesítményük alapján a
nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe, a felső tíz százalékba tartoznak. Az
Élvonal program nyertes pályázói öt évre maximum háromszázmillió forintos
támogatást kapnak – fűzte hozzá Pálinkás, aki szerint a pályázat segít
ösztönözni a világ élvonalába tartozó magyar tudósokat, hogy Magyarországon
hozzanak létre olyan kutatócsoportokat, tudományos műhelyeket, amelyek
nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.
Kitért arra is, hogy nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget
kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására európai uniós és magyar
forrásból. Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre
a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron,
Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, míg az NKFI Alapból három közép-
magyarországi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME),
az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen
(SZIE) működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.
A centrumoknak az a célja, hogy az ipari igényeket és az egyetemi alkalmazott
tudományi és innovációs kutatási programokat közelebb hozzák egymáshoz –
emelte ki Pálinkás József, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy zseniális kutatói
ötletből rövid időn belül új termék szülessen, ennél jóval gyakoribb, amikor az
ipari vállalatok keresnek megoldást egy-egy felmerülő problémára. A
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
11
Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok abban segítenek, hogy a
meglévő és a jövőben beszerzendő kutatási infrastruktúra képes legyen
kiszolgálni az ipari vállalatok igényeit a legkisebbektől a legnagyobbakig. A
központok ugyanis lehetőséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozásoknak
is, amelyek egyébként nem tudnának költséges kutatás-fejlesztési
tevékenységet végezni.
Pálinkás kitért arra is, hogy több mint 140 millió eurót (42 milliárd forintot)
nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió Horizont 2020
(H2020) kutatási, fejlesztési és innovációs programjában, a közvetlenül az
Európai Bizottság felhívásain elnyerhető forrásokból. Ezzel az eredménnyel a
magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak.
F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u
AZ ABB INNOVATÍV REACT INVERTERÉVEL
OPTIMÁLIS LEHET A NAPENERGIA
FELHASZNÁLÁS
Az ABB Lakóépületekhez Tervezett Energiatároló Rendszere Elősegíti Az
Energia Hatékony, Igényekhez Igazodó Felhasználást.
Az ABB a megújuló energia tárolási és átalakítási technológia (Renewable
Accumulator and Conversion Technology / REACT) kereskedelmi forgalomba
hozatalával jelentős előrelépést tett a lakóépületek energiafelhasználásának
optimalizálása irányába, mivel a rendszer a beépített, nagy teljesítményű két
kilowattórás akkumulátora segítségével
tárolja a fel nem használt energiát.
A 4,6 kW-os vagy 3,6 kW-os egyfázisú
inverter és a lítiumion-akkumulátor
egy házban helyezkedik el. A REACT
segítségével a háztulajdonosok a
kiépített fotoelektromos napenergia-
hasznosító rendszerükkel a
csúcsidőben megtermelt fölös
energiát el tudják tárolni a nagy
energiaigényű időszakokra, így azt
vagy reggel használhatják fel, amikor
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
12
mindenki munkába készül, vagy este, amikor mindenki hazaérkezik.
Giovanni Frassineti, az ABB napenergia üzletágának vezetője így nyilatkozott a
most forgalomba hozott REACT-ról: „Mindig arra törekszünk, hogy a
tapasztalatainkra és az iparágban elért technológiai fejlődésre alapozva
termékeink a legjobb teljesítményt érjék el.”
„Büszkék vagyunk termékeink piacvezető minőségi színvonalára.
Meggyőződésünk, hogy ügyfeleink is elégedettek lesznek a lakóépületek
napenergia-tárolásában újításnak számító REACT termékünkkel, amelyet úgy
alakítottunk ki, hogy az magába foglalja a füzér invertereink minden nagy
teljesítményű elemét.”
A beépített terheléskezelőnek, a kettős maximális teljesítmény-pont követő
áramkörnek, valamint a széles bemeneti feszültségtartománynak
köszönhetően a REACT az energiatermelés és az otthonok energiafogyasztási
szintjének összehangolásával optimalizálni tudja az energiafelhasználást.
A felhasználók – a rendelkezésre álló tárolt energia függvényében – akár négy
készüléket is beprogramozhatnak. A rendelkezésre álló fotoelektromos
energiára vagy az akkumulátorban tárolt villamos energiára támaszkodó
segédüzemi kimenet lehetővé teszi, hogy a készülékeket áramkimaradás idején
is használni lehessen.
Az energiatároló rendszert hosszú életciklusra terveztük. Az akkumulátor
várható élettartama 10 év. Plusz akkumulátormodulok segítségével akár hat
kilowattórára is megnövelhető az energiafogyasztás szintje. A könnyű
üzemeltetés szempontját szem előtt tartva az ABB lehetővé teszi a felhasználók
számára, hogy a REACT beépített wifi segítségével, illetve a megfelelő
okostelefon vagy táblagép alkalmazással még akkor is ellenőrizni és kezelni
tudják az energiafelhasználást, amikor nincsenek otthon.
F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
13
IPAR 4.0 IPARSTRATÉGIA
2017. július 24-én, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Ipar 4.0
Nemzeti Technológiai Platform együttműködésével elindította az Ipar
4.0 stratégiáról és intézkedési programjáról szóló előterjesztés előzetes,
informális konzultációs folyamatát.
Az egyeztetésre
az NGM
felsővezetői
közül többek
között Lepsényi
István,
államtitkár
és Marczinkó
Zoltán helyettes
államtitkár kérte
fel
Szövetségünket. A
Magyar Innovációs Szövetség képviseletében a rövid - három napos felkészülési
idő ellenére - hét fős szakértői csapat jelent meg az államtitkári
tárgyalóban. Dr. Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnök
vezetésével, Monszpart Zsolt és Frischmann Gábor, a MISZ alelnökei,
valamint több tagozatvezető és aktív tag: Dr. Charaf Hassan, tanszékvezető a
BME részéről, Hild Imre, a Startup tagozat elnöke, továbbá Dr. Marczis
Balázs, a R. Bosch Kft fejlesztési igazgatója és Jakab Roland, az Ericsson
vezérigazgató-helyettese.
Az ülésen az NGM részéről elhangzott, hogy az informális egyeztetés célja a
kormány-előterjesztés előkészítésének felgyorsítása, a vélemények minél
hatékonyabb becsatornázása.
A MISZ résztvevői szerint a stratégia professzionális munka eredménye,
ugyanakkor helyenként túl részletes, terjedelmes, egyes részeinél igen
bonyolultan és gyakran nagyon általánosan fogalmaz, így lényege, üzenetei
nehezen érthetők. Fontos kérdésként vetette fel több hozzászóló az Ipar4.0
speciális vállalatközi (nagyvállalatok és KKV-k, start-up-ok speciális
kapcsolata), K+F+I és oktatás-vállalati kapcsolatrendszerét. Hangsúlyos téma
volt az oktatás kérdése, egyetemek - ipar kapcsolata, mennyiségi és minőségi
szempontból egyaránt. Felvetették a MISZ résztvevők az egyes programok,
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
14
kezdeményezések közötti átfedések kérdését, mind tartalmi harmonizálás,
mind a rendelkezésre álló humán-erőforrás korlátozottsága, mind a
finanszírozási források összehangolt és optimális hasznosítása szempontjából.
Szokásunkhoz híven ismét felvetettük a valódi hatáselemzések
szükségességének kérdését.
Az egyórás megbeszélés végén Lepsényi István megköszönte a véleményeket
és javaslatokat, legnagyobb részüket beépítendőnek értékelte. A konzultációk
után elkészítik az anyag következő verzióját, amely a kormány elé kerül.
F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u
MISZ STARTUP TAGOZAT
2017. június 29-én, a Magyar Innovációs Szövetség székházában dr.
Pakucs János, MISZ tiszteletbeli elnök koordinálása mellett, megalakult
és megtartotta első ülését a Szövetség Startup Tagozata.
Egyelőre a tagozatot a korábban létező Startup Panel tagjai alkotják, kiegészülve 2 új taggal, Sebestyén Tamás, igazgatóval, MNKH Innovációs Igazgatóság és Mihalik Dávid, igazgatóval, Startup Hungary Módszertani Koordinációs Központ. A Tagozatba a Szövetség minden tagja beléphet.
A Tagozat célja, hogy felmérje és nyomon kövesse a magyar startup ökoszisztéma fejlődését és évente egy áttekintést nyújtson róla. Mint eddig is, a Szövetséghez véleményezésre, társadalmi egyeztetésre érkező startup világot érintő előterjesztéseket és tervezeteket is a Tagozat fogja
feldolgozni. A tervek között szerepel még egy kedvezményrendszer felállítása is, melyet piaci szereplők nyújtanának kifejezetten a Startup Tagozat tagjainak. A Tagozat elnöke Hild Imre, akinek elérhetősége: hildimre@gmail.com
F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
15
HARSÁNYI ISTVÁN-DÍJ PÁLYÁZAT
A Manager Képzés Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített, kiemelkedő színvonalú tudományos diákköri munkák, kutatási munkák, szakdolgozatok, diplomamunkák, PhD-disszertációk elismerésére a 2017. évre ismételten kiírta a Harsányi István-díj pályázatot.
A beadási határidőre, 2017. június 27-ig 18 pályamunka érkezett. A beérkezett munkák referálása júliusban megkezdődött. A díjak odaítélésére augusztus legvégén kerül sor. Az
ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg.
F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA IDÉN SZEPTEMBER 29-ÉN
Szeptember utolsó péntekén Magyarország ismét csatlakozik ahhoz az
egész Európában ünnepelt fesztiválhoz, amelyet Kutatók Éjszakája
néven ismertünk meg már több mint egy évtizede.
Az első ilyen eseményen még csak néhány intézmény nyitotta meg kapuit, és szervezett érdekes programokat, tavaly már 46 város közel 200 helyszínén 2000-nél is több program várta a sok tízezer érdeklődőt. Európa-szerte több mint egy millióan vettek részt az ünnepen közel félezer városban, és itthon hozzávetőleg ennyi emberhez jutott el az esemény híre.Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, a programok vonzóak és elég érdekesek ahhoz, hogy a gyerekektől az idősekig mindenki megtalálja az
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
16
őt érdeklő eseményeket. Az Európai Bizottság Marie Skłodowska-Curie Akciója azért hirdeti meg és támogatja pályázattal is évről évre ezt az eseményt, mert Európa jövőbeli versenyképességének a tudományos kutatás és az innováció a záloga. Kiemelten fontos, hogy felhívjuk erre a fiatalok figyelmét, hiszen ők lesznek a jövő kutatói és fejlesztői. A rendezvény során a látogatók beléphetnek máskülönben zárt laboratóriumokba, megismerkedhetnek a tudományos kutatás számos új eredményével, sok helyen játékos formában sajátíthatnak el tudományos ismereteket. A tavalyi tapasztalatokra építve idén is szervezünk a rendezvényt megelőző héten egy gerillaakciót, amelynek keretében ismert tudománynépszerűsítő szakemberek Budapest egy forgalmas pontján próbálják bevonni a járókelőket tudományos kísérletekbe. Az EU rendezésre kiírt pályázatát tavaly két esztendőre nyerte az RCISD (Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont) vezetésével működő konzorcium, amelynek további tagjai a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) és a Hétfa Alapítvány. Az eseménysorozat főtámogatója hagyományosan az Ericsson Magyarország Kft. A Kutatók Éjszakáján kiállítanak többek között a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjai és kiemelt dicséretben részesült diákjai is. A részletes programok szeptember elejétől lesznek olvashatók a Kutatók Éjszakája honlapján: http://kutatokejszakaja.eu., valamint a Kutatók Éjszakája Facebook oldalán: https://www.facebook.com/kutatokejszakaja
Forrás: www.innovacio.hu
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
17
INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYEK ELISMERÉSE A
MŰEGYETEMEN
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. évi legkiemelkedőbb innovációs eredményeit elismerő okleveleket adott át Józsa János rektor és a díjat alapító Pro Progressio alapítvány elnöke, a MISZ tiszteletbeli elnöke, Pakucs János a pályázaton nyertes két kutatócsoport vezetőjének az Együttható - Bemutatkozik a BME
Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ konferencia keretében.
Az 1-1 millió forintos díjat egy, a szennyvíztisztítás hatékonyságát növelő
projekt, illetve a tüdő rosszindulatú daganatainak - a jelenleg alkalmazott
vizsgálóeljárásokhoz képest hatékonyabb elvégzésére képes képfelvételi eljárás
nyerte el. Mindkét kutató csoport kutatási eredményeit a gazdaság élet
kiemelkedő szereplői hasznosították és jelentős gazdasági sikert, eredményt
értek el vele. A 2011-ben alapított díjat ötödik alkalommal adták át a
Műegyetemen
Innovációs díjak 2016:
Nem-levegőztetett bioreaktorok szennyvíztisztítási hatékonyságának
növelése a felszínen beoldódó oxigén úszó fedlappal való kizárásával
Dr. Jobbágy Andrea kutatásvezető, Dr. Bakos Vince, Simon József
Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú
rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztése
IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
18
Dr. Horváth Gábor, a fejlesztő csoport vezetője, Hadházi Dániel, Horváth
Áron, Czétényi Benjámin, Varga Róbert, Orbán Gergely, Szász Bence
Összefoglaló a díjnyertes innovációkról:
Nem-levegőztetett bioreaktorok szennyvíztisztítási hatékonyságának növelése
a felszínen beoldódó oxigén úszó fedlappal való kizárásával
A projekt eredményeiből kiindulva - Dr. Jobbágy Andrea ötlete alapján - a Karsai
Műanyagtechnika Holding cég, szoros együttműködésben és a Fővárosi
Csatornázási Művek Zrt. támogatásával, nemzetközi viszonylatban is elsőként
fejlesztett ki a technológiai körülményeknek megfelelő, úszó fedlapot (Floatseal-
t), és helyeztek rá az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telep anoxikus reaktorára,
egyértelműen kizárva az oxigén felszínen át történő bejutását és az ezzel járó
inhibíciós hatásokat a N és P eltávolításra és a biomassza szerkezet kedvezőtlen
alakulására.
Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi
radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztése
A BME VIK Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék (MIT) orvosi képdiagnosztikai eszközök kifejlesztésével foglalkozó csoportja egy három résztvevős konzorcium tagjaként digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztésében vett részt. A konzorcium tagjai: Innomed Medical Zrt (konzorciumvezető), Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika és a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék. A kutató-fejlesztő munka célja olyan orvosi képalkotó diagnosztikai eszköz kifejlesztése volt, mely elsődlegesen a mellkas (tüdő) kóros elváltozásainak - köztük elsődlegesen a tüdő rosszindulatú daganatainak - a jelenleg alkalmazott vizsgálóeljárásokhoz képest hatékonyabb elvégzésére képes. A közösen kifejlesztett eszköz, ill. világszínvonalú berendezés 2016-ban a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton a 2016. év legjelentősebb innovációs teljesítményéért az Ipar Innovációs díját is elnyerte. A sikeres innováció a piaci értékesítés során már az első évben közel 800 MFt többletbevételt eredményezett.
Recommended