View
32
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK. VESZÉLYES. TERMÉSZET. Természeti katasztrófák száma: 1900-1990 I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után. A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000 ) (G. Berz, in: Geogr. Rundschau - 2002). - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
TERMÉSZETI ÉS ANTROPOGÉN VESZÉLYEK
VESZÉLYES TERMÉSZET
Természeti katasztrófák száma: 1900-1990
I. Burton-R. Kates-G. White (1993) után
A természeti katasztrófák okozta anyagi károk (1950-2000)
(G. Berz, in: Geogr. Rundschau - 2002)
Természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma:
1945 -1986
- ötéves bontás -
1945-51 252 000
1952-58 92 000
1959-65 239 000
1966-72 206 000 (706 000)
1973-79 221 000 (921 000)
1980-86 134 000 G. A. Tobin – B. E. Montz (1997) után
TERMÉSZETI
adottságok és értékek veszélyek
használjuk
(kihasználjuk)
védekezünk
megváltoztatjuk
újabb (használati) értékek Újabb, összetettebb veszélyek
A félév óraterve
Hetek száma
Időpont Téma
1 Szept 11 R e g i s z t r á c i ó s h é t
2 18 Általános tájékoztató, tematikakövetelmények, irodalom, bevezetés
3 25 Veszély és katasztrófa
4 Okt. 2 Kockázat és sebezhetőség
5 9 A veszélyek és a védekezés rendszere
6 16 Belső erők veszélyei - 1
7 23 NEMZETI ÜNNEP
8 30 S z a k m a i h é t
9 Nov. 6 Belső erők veszélyei -2
10 13 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -1
11 20 Litoszférikus veszélyek és katasztrófák -2
12 27 Légköri veszélyek
13 Dec. 4 Hidroszférikus veszélyek - 1
14 11 Hidroszférikus veszélyek - 2
15 18 Magyarországi veszélyek, Az értékek és veszélyek kapcsolatai
Ajánlott irodalom
Szabó J. 2001: Természeti katasztrófák és elhárításuk Távoktatási tananyag PHARE környezetvédelmi referensképzés számára
Debrecen, p.115.Szabó J. 2008: Veszélyes (?) Föld Földrajzi Közlemények, CXXXII./4, pp. 401-417Szabó J. 2003. Természeti érték kontra természeti veszély
In: Környezetvédelmi mozaikok – Tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára Szerk. Csorba P. Debrecen, pp. 363-371
Szabó J. 2007. A természeti veszélyek és katasztrófák elleni védekezés In: Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig Szerk. Tóth T – Bíróné Kircsi A., Debrecen, pp.279-290
Szabó J. 2006: A tömegmozgások geomorfológiai jelentőségéről és veszélyességéről Földrajzi Közlemények, 2006/3-4, pp. 135-154
Szabó J. 1999: A hollóházai földcsuszamlások (1999) az időjárás és a társadalmi felelősség tükrében In: Földtudományi tanulmányok, Szerk. Tar K. Debrecen, 2004, pp. 173-180.Szabó J. 2004: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján
Debreceni Szemle, 2004/1, pp. 60-76Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. – Szabó G. 2007. Természeti veszélyek Magyarországon Földrajzi Értesítő LVI. évf. 1-2, pp 15-37
AJÁNLOTT IRODALOM (folytatás)
Blaikie, P. et al. 1994. At Risk (Natural Hazards, People’s Vulnerability and Disasters) London/ New York, Routledge p. 284Bryant, E: 1993: Natural Hazards Cambridge University Press, p. 29Burton, I and Kates, R. W. 1964. The Perception of Natural Hazards in Resource Management Natural Resources Journal, 3, pp. 412-441Burton, J.- Kates, R. W.- White, G. F. 1993, The Evironment as Hazard The Guiford Press, New York/London p. 290.Coch, N. K.1995: Geohazards – Natural and Human Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Yersey p.481Kovach, R. L. 1995: Earth’s Fury – An Introduction to Natural Hazards and Disasters Standford Uni. P. 214Smith, K. (1992) Environmental hazards Routledge, London/New York, p. 389.Taylor, A. J. W. 1989.Disasters and disaster stress Stress in Modern Society Series, No. 10 New York: AMS PressTobin, G. A.- Montz, B. E. 1997. Natural Hazards The Guilford Press, New York/London, p. 388.
Berz, G. 2002. Naturkatastrophen im 21. Jahrhundert Geographische Rundschau, H3211, pp. 9-14Schneider, G. 1980: Naturkatastrophen
Stuttgart-Enke, p. 364
VESZÉLY
hazard,
Gefahr
Értelmezés:
viszony, vonatkozás (kölcsönösség is!)
hatástér,
hatásidő
Jellege, természete:
Fenyegető (minden természeti jelenség lehet fenyegető)
A veszély lehet:
- jelenség
Hordozói: anyagok, formák, alakzatok
- helyzet vagy állapot
- külső (természeti) vagy belső (társadalmi)
és annak átmenetei
A természeti veszély a geofizikai folyamatok és az ember konfliktusának következménye (Smith 1992)
Veszélyek az időben - azonos jelenség súlyának változása
a. technikai-gazdasági fejlődés miatt
b. a társadalom belső változásai (pl. kapcsolatrendszere) miatt
– új jelenség felismerése miatt
A jelenségek veszélyességének fizikai alapjai:
Méret (energia, viszonylagosság)
Gyakoriság („minél nagyobb, annál ritkább”)
Periodicitás (a szabályosság jelentősége – a szabályosság sérülése)epizódikus jelenségek
Sebesség: nagy sebesség – meglepetés, extrém kis sebesség – észrevétlenség)
Időtartam (rövid – hosszú)
Térbeli kiterjedés:hatásterület nagysága, földrajzi megoszlása
Térbeli koncentráció (a diffúzió szerepe)
. A természeti jelenségek katasztrófaveszélyességének megítélését segítő fizikai paraméterek
A folyamat fizikai jellemzőjeA szélső értékek jellege
Nagyság (a folyamat energiája) kicsi ----------- nagy
Sebessége lassú -----------gyors
Gyakorisága ritka -----------gyakori
Időtartama rövid --------- hosszú
Periodicitása szabályos ------ szabálytalan
Térbeli kiterjedése korlátozott ----------jelentős
Térbeli koncentrációja diffúz ------- koncentrált
Katasztrófa disaster
Katastrophe
-Esemény, eseménysor : amely kárt, veszteséget okoz
-Állapot: ha a megelőzés, az elhárítás vagy a következmények felszámolása „meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét jelenti”
Mikor beszélünk katasztrófáról?
határértékek (áldozatszám, anyagi kár)
A korrekt adatmegállapítás objektív és szubjektív nehézségei
Az áldozatszám és az anyagi veszteségek földrajzi kettőssége
„Szegénység --- katasztrófa --- szegénység” ördögi köre
Natural disasters: a normal state of affairs (Tobin&Montz)
A katasztrófák néhány jellemzője:
Időtartam:
relatív rövidség (és ami hosszabbítja)
akkumulálódó hatások
Előrejelezhetőség - váratlanság:
felkészülés – elhárítás (kárcsökkentéstől a folyamatgátlásig)
a tudomány szerepe
Összekapcsolódás (dominóeffektus):
az összekapcsolódás típusai
egyszeres---többszörös,
természeti --- társadalmi
Katasztrófák a térben
Földrajzi elterjedés.
Természeti folyamatok térbeli rendje
A társadalmak sebezhetőségi különbségei
Katasztrófák az időben
A gyakoriság növekedésének kérdése
- a természeti oldalról
- a társadalom oldaláról
A súlyosság kérdése
Növelő tényezők:
- a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása
- a bonyolultsági fok növekedése (a pusztulásé is!)
Csökkentő tényezők:
- a társadalom energiáinak növekedése
-a segítség javuló esélyei
??
Katasztrófák a térben
Földrajzi elterjedés.
Természeti folyamatok térbeli rendje
A társadalmak sebezhetőségi különbségei
Katasztrófák az időben
A gyakoriság növekedésének kérdése
- a természeti oldalról
- a társadalom oldaláról
A súlyosság kérdése
Növelő tényezők:
- a társadalom és anyagi értékek koncentrálódása
- a bonyolultsági fok növekedése
Csökkentő tényezők:
- a társadalom energiáinak növekedése
- a segítség javuló esélyei
Katasztrófák és a MÉDIA
• A hírközlés mint tájékoztató történeti fejlődése leírástól a tudósításig
• A média természete („szenzációéhség”)• Katasztrófahangulat kialakítása (pozitív oldal is!)• A média mint védelemszervező A katasztrófák formálják a médiát, de a média is formálja a katasztrófákat.Szemléleti hangsúlybeli különbségek 1980: CBC – tudományos, NBC – társalgási, ABC - melodramatikus
A TUDOMÁNYTALANSÁG SZEREPE ÉS VESZÉLYEIAz önmagát túlértékelő média!
KOCKÁZAT
RISIKO
KOCKÁZAT (risk, Risiko):valamely nem kívánatos esemény bekövetkezésének esélye adott helyen és időben. Természettudományos közelítés: frekvencia és magnitudó kérdése Társadalomtudományi közelítés: - a kockázatot az ember teremti
(esernyő, sín) - viselkedési stratégia (sorsjegy) - kockázat teremtés és döntési helyzet Kulcsfogalmak (mindkét oldalról): Kockázat (egyszerűen) = valószínűség x okozott kár (haszon)
Kockázat (Schneider – 1980 – szerint: kockázat = f (PA, PBA, PCB, C), ahol
PA = egy jelenség fellépésének becsült valószínűsége annak eddig megfigyelt
gyakorisága alapjánPBA = egy jelenség fellépésénél adott hatás feltételezett valószínűsége
PCB = az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás lehetőségének feltételezett
valószínűsége (expozició)C = következmények: az emberre vagy alkotásaira gyakorolt hatás nagysága,
ha azt vagy azokat az esemény vagy annak következményei érinti(k).
Környezeti javak értékelése (a lehetséges kár meghatározásához): „hedonista árazás”: valós adatok alapján következtetni arra, hogy az
emberek mennyit hajlandók fizetni a környezeti javakért
„esetleges értékelés”: az emberek véleménye, hogy mennyit hajlandók
fizetni a javakértFordított kiindulás: a kockázat vállalásából eredő haszon számítása
Elméleti megoldás: szisztematikus kockázatelemzés
Korondi E. (BGK GBI) utánKorondi E. (BGK GBI) után
A kockázatszámítás alapjai és lépései (Heinimann -1998)Kockázatanalízis Kockázatértékelés
Kockázatkezelés (rizikómanagement)
Kockázatanalízis:
1. A kutatási objektum leírása és lehatárolása leírás:
a rendszer egymással kapcsolatban álló részeinek és azok tulajdonságainak bemutatása lehatárolás: - térbeli, -környezeti feltételek szerinti (megmondani, hogy milyen feltételek mellett érvényes), - tematikus (folyamatok, károsodható objektumok és a szóba jöhető kártípusok kijelölése)
2. Veszélymegítélés (a veszélyazonosításból és a folyamatbecslésből kiindulva) azonosítás: - keletkezési (start) terület - tranzitterület (ahol a folyamatok mozognak), - felhalmozási terület folyamatbecslés: - a méret v. intenzitás és a potenciális folyamat gyakoriságának aránya, - periódikus és sporadikus folyamatok megkülönböztetése (bizonyos gyakorisággal legfeljebb milyen maximális események léphetnek fel.)
3. Expozicióanalízis (a potenciálisan érintett objektumok elemzése) Kárpotenciál: a természeti események által potenciálisan érintett objektumok mennyisége tér-
és időbeli elterjedésükben (szezonalitás) 4. Következményanalízis (az események várható hatásának becslése) a veszélyes folyamatok és az érinthető objektumok ismerete alapján „hatás-objektum–következmény” kapcsolat bizonytalanságai!
SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa!
Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán)
A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint)Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR = International Decade for Natural Disaster Reduction – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!)A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al. -1994 - szerint”
Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - az egyén szerepe - a társadalom mentális egészsége - a katasztrófatudat A katasztrófához viszonyulás típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)
A társadalom sebezhetőségét előidéző főbb okcsoportok (Blaikie et al -1994 - Szabó Judit - 1999 - fordítása után módosítva)
ALAPVETŐ OKOK DINAMIKUS FESZÜLTSÉGEK VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK
Korlátozott hozzáférés:a hatalomhozszervezetekhezforrásokhoz
Hiányok:helyi szervezetekoktatásmegfelelő képzéshelyi befektetésekhelyi piacsajtószabadságetikai normák a közéletben
Sérülékeny fizikai környezet:veszélyes fekvésvédtelen épületek és infrastruktura
Ideológiák:politikai rendszerekgazdasági rendszerek
Jelenlévő folyamatok (makro-erők):népességrobbanásgyors városiasodásfegyverkezésadósság spirálerdőirtástalajleromlás
Sérülékeny helyi gazdaság:megélhetés veszélyealacsony kereset
Sérülékeny társadalom:veszélyeztetett társadalmi csoportokhelyi (civil) szervezetek hiánya
„Közös megmozdulások”a katasztrófára való felkészülés hiányahelyi járványok gyakorisága
SEBEZHETŐSÉG (vulnerability, Verwundbarkeit) Sebezhetőség nélkül nincs katasztrófa!
Természeti oldalról: (katasztrófa veszélyes jelenség nélkül sincs!!) Nemcsak a társadalom sebezhető --- a természet sebezhetősége és társadalmi visszahatása (Példák: Mattmarksee, Izland –Laki vulkán)
A társadalmi sebezhetőség komponensei: (az International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies szerint)
Az anyagi oldal sérülékenysége A sebezhetőség csökkentésének korlátai: a költséghatékonyság (IDNDR – F. Press 1984) (a sebezhetőség csökkentése kockázatot teremt!)
A szervezeti rendből eredő sérülékenység „bizonyos gazdasági és politikai folyamatok eredményeként hogyan alakul ki a sérülékenység? Blaikie et al. -1994 - szerint” Szociálpszichológiai típusú sérülékenység - a társadalom mentális egészsége - az egyén szerepe - a katasztrófatudat (lelki felkészültség, érintettség foka)
A katasztrófához viszonyulás (érintettségi fok) típusai (Taylor – 1989): Elsődleges áldozatok Másodlagos áldozatok (családtagok elvesztése) Harmadlagos áldozatok (javak elvesztői) Negyedleges áldozatok (területen kívüli aggódók) Ötödleges áldozatok (pszichikai defektussal) Hatodlagos áldozatok (kívülálló, segítségre bíztató nyomorgók)
A KIALAKULÁS HELYE SZERINT
A HATÁSMECHANIZMUSA SZERINT
FONTOSABB TÍPUSOK
LITOSZFÉRA BELSŐ ERŐK KÖZVETLEN földrengés
vulkánkitörés
KÖZVETETT(vízzel)
tengerrengés(cunami)
KÜLSŐ ERŐK (szikla)omlás
földcsuszamlás
kő- és törmeléklavina
törmelék- és sárfolyás
talajsüllyedés
ATMOSZFÉRA A LEVEGŐ KÖZVETLEN HATÁSA
trópusi ciklon
tornádó
porvihar (homokverés!!)
természetes tűz
villámcsapás
A LEVEGŐ KÖZVETETT HATÁSA
VÍZ ÚTJÁN
felhőszakadás
hóvihar
jégeső
tengerszint emelkedés
HIDROSZFÉRA A VÍZ KÖZVETLEN
FELSZÍNIHATÁSA RÉVÉN
ÁRVÍZ (BELVÍZ)
hólavina
parti jég
jéghegy
A VÍZ KÖZVETETT
HATÁSA ÚTJÁN
SZÁRAZSÁG (ASZÁLY)
hullámzás
BIOSZFÉRA R é s z l e t e z é s n é l k ü l
A földrajzi burokból induló
TERMÉSZETI VESZÉLYEK
ÉS
KATASZTRÓFÁK
RENDSZERE
vörössel a Magyarországon
jellegzetes
típusok
A védelmi eljárás jellege
A védelmi eljárás iránya
AKTÍV PASSZÍV
A kiváltótermészeti
folyamatokrairányuló
tevékenység
Megelőzés (folyamatgátlás) Prognosztizálás - statisztikai alapon (közelítően) - a kibontakozó folyamat
alapján (pontosabban)
Természet- és környezetvédelem
Már megindult folyamat blokkolása, terelése
(pl. gát vagy torlaszrobbantás, lokalizációs vonal építése)
Humánirányúvédelmi
törekvések
Technikai (csapásálló létesítmény)
Társadalomszerkezeti (pauperizálódás ellen, szociális háló, demográfiaiprogramok)
Szociálpszichológiai prevenció
Katasztrófa elhárító szervezetek kiépítése
Menekülés
Művelés elhagyás
Utólagos kárfelszámolás: - rövid távú - hosszú távú
Fontosabb katasztrófavédelmi eljárások
TERMÉSZETI FOLYAMATRA IRÁNYULÓ AKTÍV VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK
Megelőzés: a kioldódás akadályozásaTípusfüggő: Kizárt: litoszférikus endogén (földrengés, vulkánkitörés, cunami) Alig: közvetlen és közvetett légköri (esőcsinálás??!) közvetett hidroszférikus (szárazság, hullámzás) Részleges: közvetlen hidroszférikus (árvizek) Jó esély: litoszférikus exogén (tömegmozgások)
Fordított közelítés: kiváltás, kanalizálás (utóbbi passzív!)
Prognosztizálás: alapvetően tudományfüggő Feltételei: becslési, statisztikai szinten: folyamat(mechanizmus) ismeret, földrajzi elterjedés ismerete, időbeli megjelenés ismerete nagypontossággal: többnyire csak a jelenség kialakulása utánFő ellentmondás: a nagypontosságú elkésik, az időben kiadott térben, időben bizonytalan javuló tendencia
Környezet- és természetvédelem elveinek helyes alkalmazása Ellentmondás: látszat - „zöld” fellépések egyes védekezési módok ellen valóság -a környezetkárosító védművek sokszor (szemiantropogén) veszélyfokozók! A környezetvédelem a legnagyobb időtávlatú, ezért a jelen cselekvési szinten a legnehezebben akceptálható veszélymegelőzés szószólója
A kiváltó (természeti) folyamatokra irányuló passzív védekezés
- folyamatblokkolás
-folyamatkanalizálás
Néhány jellemzője:
- csökkenő tervszerűség (olykor kapkodás)
- pazarló
- sokszor kevéssé hatékony
- a katasztrófa „áthárítása”
lehetőleg kerülendő, de soha nem kizárható
HUMÁN IRÁNYÚ AKTÍV VÉDELMI TÖREKVÉSEK
1. Technikai fejlődés és fejlesztés
a csapásállóság növelése
józan határok --- visszavonulás
2. A társadalom és kapcsolatrendszereinek megváltoztatása
szegények, gazdagok különbsége:
az esemény előtt
a gazdagság növekedése --- ellenállóbb létesítmények --- javuló túlélési esélyek
az esemény után
több tartalék -- jobb elosztás -- szervezettebb eljuttatás (jobb infrastruktúra, fejlettebb intézményrendszer)
3. Mentális felkészítés
- az arányos veszélyérzet és a hamis biztonságérzet különbsége ( pánikkérdés)
- a média felelőssége (tudománytalanság)
- az észérvekkel alátámasztott szükségszerűség és a rövidtávú érdekek ellentmondása
4. A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése
a kiépítés aktív eljárás, a működtetés passzív, de pánik-megelőző jellege miatt aktív is!
A katasztrófa-elhárító szervezetek kiépítése
- a polgári védelem („légo”) létrejötte, - védelem a civilizációs eredetű katasztrófák ellen, - természeti veszélyek elleni védelem
katasztrófavédelem! Állomások:
Nemzetközi szinten: - 1925: genfi jegyzőkönyv - mérgesgázok és vegyi fegyverek tilalma, - 1949: genfi egyezmény - a háborúk áldozatainak védelme, - 1954: hágai konferencia - kulturális javak védelme nemzetközi . konfliktusok esetén, - 1977: berni jegyzőkönyv - a polgári védelem alapvető feladatairól
A magyar katasztrófavédelem fejlődése: - középkori előzmények, - 1886: Vízrajzi Osztály a Közlekedési Minisztériumban (Baross Gábor), - 1929: Vízrajzi Intézet megalakítása JELEN
KATASZTRÓFAVÉDELMI TÖRVÉNY
2011. évi CXXVIII. törvény
A katasztrófavédelem szervezete és feladatrendszere
1. Kormányzati szint
A kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek - előkészítése,- a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és- irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet.
háromszintű felépítés
Elnöke: a kormánymegbízottElnökhelyettesei: - a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a megyei katasztrófavédelmi igazgató,- a honvédelmi feladatok tekintetében a MH állományába tartozó tényleges állományú katonaTagjai:
- megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester,- megyei jogú város polgármestere,- a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,- a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,- az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,- a vízügyi igazgatási szerv képviselője,- a megyei védelmi bizottság titkára.
2. Területi szint (védelmi bizottságok)
2.1. Megyei Védelmi Bizottság
2.2 Helyi Védelmi Bizottság
a főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban.
Veszélyhelyzetben az irányítást a településen a katasztrófavédelem veszi át.
3. Helyi szint A polgármester a helyi katasztrófavédelmi feladatok letéteményese.
Veszélyhelyzet
„a Kormány az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”
Veszélyhelyzetet indokló események :- elemi csapások, természeti eredetű veszélyek ,- ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,- egyéb eredetű veszélyek.
Veszélyhelyzetben rendeleti úton – rendkívüli intézkedések vezethetők be-korlátozható a lakosság szabad mozgása
-elrendelhető:- a lakosság kimenekítése/kitelepítése, kiürítés- ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása,- mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele,- ingatlan igénybevétele, bontása.
- a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg,- gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, - polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg,- közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség,
HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET
-- központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság -- területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok
-- helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek
Humán irányú passzív védekezés
1. Menekülés
- legősibb, ösztönös (a tervszerűség növekvő elemeivel)
- időleges vagy végleges
- modern formája, a kitelepítés (passzív, de tervszerű)
előfeltétele a megfelelő szervek léte és működése
(passzív és aktív típus összekapcsolódása!!)
2. Műveléselhagyás
nem átgondolt stratégia, hanem kényszerű következmény
időleges --- tartós --- végleges
kvázi menekülés
(többnyire a természeti viszonyok egyirányú változása miatt)
3. Utólagos kárfelszámolás
Részei:
azonnali élet-és vagyonmentés, romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés
(időtartam hosszabbodás)
Kettőssége:
egyrészt eredményessége nő, ha volt funkcionáló elhárító szervezet, másrészt segíti azok kiépítését
Természeti és antropogén veszélyekKollokvium (írásbeli)
A félév konzultációs rendje:
Szeptember 17, 15-20 óra
A veszélyek és katasztrófák általános jellemzése
Veszély, katasztrófa, kockázat, sebezhezőség fogalma és kapcsolataik
A veszélyek és a védekezés rendszere
November 28, 8-14 óra
Az egyes veszélytípusok áttekintése
Jelenlegi katasztrófavédelmünk 1995/LVII. törvény a vízgazdálkodásról
232/1996: kormányrendelet, 10/1997 minisztériumi rendelet
1996/XXXVII. törvény a polgári védelemről, 1999/LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999 kormányrendelet, 48/1999 BM. rendelet
A katasztrófavédelem általános szervezete
1. Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Szervei:
Titkárság Veszélyhelyzeti Központ (a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer
működtetője) Operatív Törzs Tudományos Tanács Védekezési Munkabizottság
2. Megyei, fővárosi védelmi bizottságok, 3. Helyi védelmi bizottságok
A katasztrófavédelem szakmai irányítása 1. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM. OKF) főigazgatóval.
Végrehajtja és ellenőrzi a KKB intézkedéseit. 2. megyei szervek (igazgató) 3. polgárvédelmi kirendeltségek (polgármester) A katasztrófavédelem nemzeti ügy, állami feladat!! Források: költségvetési fejezetek és „vis maior” alap.
Recommended