View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Gazdálkodástudományi IntézetVállalatgazdaságtani Tanszék
Tárgyfelelős: Dr. Gabnai Zoltán
Prof. Dr. Nábrádi András és Prof. Dr. Bai Attila tananyagainak felhasználásával
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Stock és flow folyamatok
Basic accounting equation (Alap elszámolási egyenlet):
Idegen tőke (hitelezők)-Forgóeszközök+Befektetett
eszközök=Saját tőke
A vagyonváltozást elszámoló eredménykimutatás
G. Passzív időbeli
elhatárolások
F. Kötelezettségek
C. Aktív időbeli elhatárolások
E. CéltartalékokB. Forgóeszközök
D. Saját tőkeA. Befektetett eszközök
Passzívák
(Források)
Aktívák
(Eszközök)
Mérleg Adózott
eredmény
(flow)
Tárgy
időszaki
vagyon
(stock)
Tárgy évi
ráfor-
dítások
(flow)
Tárgy évi
hozamok
(flow)
Bázis
időszaki
vagyon
(stock)
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság és mérése
Mit értünk
hatékonyság alatt?
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Természettudomány-Társadalomtudomány
SzerkezetInput Output
Energetika: kinyert energia/ bevitt energia
TELJESÍTMÉNY: időegység alatt elvégzett munka
A hasznosított munka, energia vagy teljesítmény és a befektetett összes munka,
energia vagy teljesítmény hányadosát mechanikai hatásfoknak nevezzük
Eredményesség mérése„A stratégiának a termelékenység az eszköze, a versenyképesség pedig a megjelenési formája”
(Vörös, 2007)
• Eredményesség: • A kitűzött céloknak (output) való megfelelés mértéke
• Termelékenység• Egységnyi inputtal elérhető output (munkaerő, GDP)
• Többtényezős mutatók jelentősége (pl. gépesítés)
• Versenyképesség• Piaci részesedés, image, jövedelmezőség
• Önköltség/ár, minőség, idő, rugalmasság
• Hatékonyság
Input Vállalat Output
Eredmény / Tervezett eredmény
E/R
ráfordítás vett értelemben Tágabb
eredmény vett értelemben TágabbGHATÉKONYSÁ
A GAZDÁLKODÁS HATÉKONYSÁGA
Eredmény: - hozam (naturáliákban)- HÉ, ÁB, TÉ- NJ, BJ, FÖ, FH
Ráfordítás: - felhasznált erőforrások – naturáliákban / pénzben- lekötött termelési tényezők (tőke)
Kategóriák: naturális/ökonómiai, termelékenység/igényesség, ellátottság/eredmény-arányosság
Szintek: átlagos, pótlólagos, marginális
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság kategóriái
I/O viszonyítás alapján:
– O/I, vagy E/R Termelékenység, (pl.
egységnyi ráfordításra jutó eredmény),
ennek része a jövedelmezőség, ered-
ményesség, ráfordítás hatékonyság,
ROE, ROA, stb.
– I/O, vagy R/E Igényesség (pl.
egységnyi eredményhez szükséges
ráfordítás)
– I/I, vagy R/R Ellátottság (pl.
egységnyi ráfordításra jutó másik
erőforrás pl. Földterület / erőgép KW)
– O/O, vagy E/E Eredmény-arányosság
(pl. egységnyi eredmény-kategóriára
jutó eredmény, pl. árbevétel arányos
jövedelem, Return on Sales, ROS)
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
II. A ráfordítások szintje alapján:
1. Átlagos
ΣO / ΣI, vagy ΣE / ΣR 2. Pótlólagos
On - On-1 / In - In-1, En - En-1 / Rn - Rn-1
3. Marginális
A hatékonyság kategóriái
Ráfordítások
hatékonysága: adott
ráfordítás milyen irányú,
mértékű, naturálisan,
vagy pénzben kifejezett
eredményváltozást idéz
elő.
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
pl. az x4
pontban:
x
y
x
yR
4
4átlagos
pl. az x3 - x4
tartományban
A hatékonyság kategóriái
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
E E
E
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság kategóriái
A marginális (határ) hatékonyság mutatja, hogy
mennyi ráfordítást szabad eszközölni a max. J
érdekében.
A pótlólagos ráfordítás speciális esete, amikor:
.maxJΣ ,0JΔ ,1TKΔ
TÉΔ
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Hatékonyság
Naturális
Átlagos
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Pótlólagos
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Marginális
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Ökonómiai
Átlagos
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Pótlólagos
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Marginális
Termelékenység
Igényesség
Ellátottság
Eredmény-arányosság
Forrás: Nábrádi, 2018
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság elemzése
Termelési függvények
A ráfordítások hatékonyságának elemzése:
•Hozam, eredmény függvény
•TÉ függvény
•TK függvény
•NJ függvény
•MH függvény
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság elemzése
Egységnyi ráfordításra mindig azonos
nagyságú eredmény változás
következik be
A többletráfordítás hatékonysága
állandó.
PROPORCIONÁLIS
Egységnyi ráfordításra mindig az
előzőnél nagyobb eredmény változás
jut.
Az eredmény növekvő ütemben nő.
A többlet ráfordítás hatékonysága
növekvő.
PROGRESSZÍV
Egységnyi ráfordításra, mindig az
előzőnél kisebb eredmény változás jut.
Az eredmény csökkenő ütemben nő.
A többletráfordítás hatékonysága
csökken
DEGRESSZÍV
E E E
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A hatékonyság elemzése
A termelési függvény
Három tartomány jellemzi:
I.növekvő termelési Fv.
II.csökkenő termelési Fv.
III.depresszió
A többletráfordítás
hatékonysága változó.
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
E
A hatékonyság elemzése
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
TÉ
TK
A hatékonyság elemzése
.maxJΣ ,0JΔ ,1TKΔ
TÉΔ
Marginális (határ) hatékonyság
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Ráfordítás-hozam axiómák I.
1. Ugyanakkora ráfordításokkal kedvező (természeti) viszonyok
között nagyobb, kedvezőtlen (természeti) viszonyok között kisebb
hozamok állíthatók elő.
2. Ugyanakkora hozam előállításához kedvező (természeti)
körülmények között kisebb, kedvezőtlen (természeti) viszonyok
között nagyobb ráfordításokra van szükség.
3. A hozam bizonyos mennyisége természet által adott, de ez
eszköz- és munka ráfordításokkal jelentősen növelhető.
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Ráfordítás-hozam axiómák II.
4. Csökkenő hozadék törvénye: a növekvő ráfordítások egy
határon túl egyre kisebb hozam-növekményt eredményeznek, míg
végül az megszűnik.
5. Liebig - féle minimum törvény: a hozamot a minimumban lévő
termésnövelő tényező, határozza meg. Mindig a minimumban lévő
termelést növelő tényezőt kell emelni a hozam- növekmény céljából.
Termelési tényezők – hozamok összefüggése(Liebig-féle minimumelv)
B
K
F
T
E
B=biológiai
K=kémiai
F=fizikai
T=technikai
E=emberi
tényezők kenyérsütés
B=élesztő
K=adalékok
F=hőmérséklet
T=sütőgép
E=pék
Ráfordítás-hozam axiómák
6. Haszonáldozati költség elve: amennyiben a banki befektetés hozama
nagyobb, mint az adott ráfordítási szinttel elérhető jövedelmezőség, akkor
pénzünket nem a termelésbe, hanem a bankba kell fektetnünk.
7. Ekvimarginális hatékonyság: amennyiben nem adható ki optimális szintű
ráfordítás, akkor addig kell csökkenteni a ráfordítás színvonalát az egyes
ágazatokban, amíg minden ráfordításunk jövedelmezősége (nem a ráfordítási
szintje!) egyenlő nem lesz. Ez biztosítja a maximális üzemi eredményt.
8. Minden szempontból optimális ráfordítási szint nem létezik! Egyszerre
nem érhető el maximális jövedelem és maximális hatékonyság.
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása
A fedezeti mennyiség az a
kibocsájtási szint, ahol az árbevétel
megegyezik az összes termelési
költséggel.Számítása pl:
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Termék mennyiség, kibocsájtás (Q)
Árbevétel, TR
Teljes költség, TC
Változó költség, VC
Állandó Költség, FC
Árbevétel,Költség,
Jövedelem(P)
Fedezeti Összeg
Fedezeti pont
Fedezeti mennyiség
Jövedelem, I
A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása
Veszteség!
0
FP = ÁK / (Ár-VK)
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Árbevétel = Állandó Ktg + Változó Ktg
E.Ár x Fed m. = Állandó Ktg + (Fajlagos VKtg x Fed m.)
Állandó Ktg
Fed m. = ----------------------------
E.Ár- Fajlagos Változó Ktg
A fedezeti mennyiség számítása
Belső termelési tényezők nagyságának
arányainak változékonysága (technológia)
FÖLD TARTÓSAN
LEKÖTÖTT
ESZKÖZ
FORGÓ-
ESZK.
MUNKA-
ERŐ
A
B
C
D
E
GAZDASÁG
Pfau, 2001
Recommended