Virtuális Világkönyvtár

A digitális világkönyvtárra A digitális világkönyvtárra való törekvésvaló törekvés

Készítette: Habók Lilla

2008. április 1.

Miért lenne jó?

Bárki könnyen, gyorsan hozzájuthat bármelyik könyvhöz a világ bármelyik részén

Kultúrák közötti megértés lehetősége Európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen

és soknyelvű hozzáférési pont Kutatók szabadon válogathatnak a

könyvritkaságok közt is Könnyen kereshetővé válna a tartalom A világhálóra felkerült könyvek szinte

halhatatlanok Fejlődő országoknak jelentős

Legkorábbi: Project Gutenberg

1971-ig visszanyúló könyvdigitalizáló mozgalom

Amerikai kezdeményezés

Kb. 21 ezer könyv 1994 német leágazás

(kb. 3000 könyv) Szövegalapú Hibák kijavítása

„A Nagyok” és a nagy csata: Google vs Microsoft

Mit lépett a Google?

2004. augusztus: Google Print Azoknak a könyveknek a tartalmában keres,

amelyeket a Google beszkennelt, digitális adatbázisában tárol

Segíti a felkutatást, de nem olvasható el a teljes mű Hivatkozás a könyvet áruló helyekre -> Google Book Search 2004. december: Google Book Library Project Könyvtárak anyagainak szkennelése: Stanfordi-,

Harvard-, Michigani-, Oxfordi Egyetem, New York-i Közkönyvtár

Hogyan működik? (http://books.google.com/)

hagyományos keresés Találatok kiegészítő

linkjeinél beszkennelt oldalak, képek vagy összefoglaló írások

Szerzői jogi feltételektől függ: belelapozás, böngészés

Kiadó weboldalához, könyvesbolthoz link

Nem exkluzív szerződéskötés

Mit vétett a vállalat?

2005. szeptember, Authors Guild sérelme: bedigitalizálta és elérhetővé tette a szerzői joggal védett kiadványokat

Védekezés: újabb esélyt adtak a kevésbé ismert kiadóknak és szerzőknek

Nincs szerzői jogsértés – csak szövegrészleteket tettek elérhetővé, teljes oldalakat csak a jogtulajdonos beleegyezésével

Kiadók félelme: senki nem vesz majd nyomtatott könyveket -> nem digitalizálják azokat, amiknek szerzői ellenzik

2005. december: az egyetemek a bedigitalizált minőséget kifogásolják – fáradságos munka, sok hibalehetőséggel

2006. június: a Google részsikerével zárul a Tudományos Könyvtársaság (WBG) által indított per

Egyéb problémák

bizonyos művek egyes országokban nyilvánosan elérhetők, más országokban védettség

Jean-Noel Jeanneney, a Bibliotheque Nationale vezetője szerint nő az angol nyelvű tartalmak dominanciája a világhálón és az amerikai szemlélet

Drótos László (OSZK MEK): amerikai történelemszemléletet is nő, továbbá Amerikában ügynökségek vásárolják fel a jogokat, míg Európában örökösöknél van

További lépések

2006. augusztus 31. Letölthető művek isCsatlakozik: Kaliforniai Egyetem,

Complutense Madrid Egyetem könyvtára, Bajor Állami Könyvtár (olasz, francia, spanyol, latin, ázsiai, kelet-európai nyelvű könyvek is)

Középkori könyveknél ScanRobot

Beszáll a

2006. október: Kirtas Technologies megbízása 2006. december: Live Search Books

bétaverziója –> külön weboldal helyett Live részeként szeretnék, így ugyanazon a felületen kereshetnénk interneten és a könyvek tartalmában

Okulva a hibából: csak szabadon hozzáférhető, nyilvános, a szerzői jog által nem védett művek; védett tartalmakról a kiadók határozhatnak

British Library, Torontói és Kalifornia Egyetem könyvtárának állománya

Live Search Books (http://books.live.com ?)

A keresés során megkapjuk a szükséges részleteket

Előzetes: könyvborító, tartalomjegyzék, összefoglaló

teljes műveket letölthetjük PDF formátumban

Kiadóhoz link Most nem működik Publisher Program: a

szerzők jelentkezhetnek, hogy digitalizálják írásaikat

További próbálkozások: Open Content Alliance (OCA)

Nyílt Tartalmak Szövetsége Internet Archive működteti 2007. januárig 100 ezer

könyvet digitalizált Tagjai többek közt: a

Kaliforniai Egyetem, Torontói Egyetem, Hewlett-Packard, az Adobe, Yahoo, a Microsoft.

További támogatások: Bostoni Közkönyvtár, Getty Kutatóintézet, Metropolitan Művészeti Múzeum

Google Book Search | Open Content Alliance

Mindent indexel "amíg a jogtulajdonos

nem kéri, nem vesszük le"

digitalizálás után tiltható vagy korlátozható az elérhetőség és keresés

Előre köt megállapodásokat

csak jogilag teljesen tiszta tartalmakat digitalizál

Nem kell korlátozni, mivel megengedték

Mindkettőnek tagja pl. a Kaliforniai Egyetem

Európai Digitális Könyvtár (EDL)www.europeana.eu

Az Európai válasz Jean-Joel Jeanneney, a

Francia Országos Könyvtár (BNF) volt igazgatójának kezdeményezése

francia-magyar-portugál digitális könyvtár lesz

2007. március: párizsi könyvvásáron mutatták be

Cél: óvni, hozzáférhetővé tenni a kulturális értékeket

Sok támogatást kap, még nem kereshető

Austrian Literature Online (ALO)

A program példájára osztrák kezdeményezés

célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára

Tagok: Osztrák Nemzeti Könyvtár, Graz, Linz, Innsbruck

Jelezhetik a hibákat, megjegyzéseket fűzhetnek

szakemberek a nyílt hozzáférés elvének támogatói -> nincs jogvédelem

Kis ország önerőből is képes lehet rá…

UNESCO + amerikai Kongresszus könyvtár

2006-ban jelentették be közös digitális könyvtár létrehozását

ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket ingyen

Cél: kultúrák közötti megértés elősegítése, kulturális értékek megőrzése

7 nyelven lesz kereshetőElsősorban nem angol nyelvű ritkaságokSzabadon másolható lesz

Million Book Projecthttp://www.ulib.org/

Résztvevők: Carnegie Mellon Egyetem, Zhejiang Egyetem, Indiai Tudományos Intézet, Alexandriai Könyvtár

1,5 millió könyv I. sz. 1000 körüli

dokumentumok is, de többség XX-XXI. Századi

ezer szakember naponta 7000 könyvet digitalizál

Nemes cél: a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele.

Az Európai Parlament (EP) támogat

a szerzői jogokkal nem védett könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is "lapozhatóvá" tenné

Felszólította a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében!

érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre, megemlíti az Europeana projektet

kéri az összes európai könyvtárat, bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogvédelemtől mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban

Cél: európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférés

„Kisebb” projektek

Mozart 4000 kézzel írt kottaoldalának digitalizálása (2005)

1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Biblia

Trieri Egyetem 170 000 euróért készítette el a Grimm testvérek 32 kötetes német szótárának digitális másolatait (Google ebből az összegből 4000 könyvet digitalizáltatott volna)

British Library egész állományának digitalizálása (ebbe szállt be a Microsoft)

Mi a helyzet, Magyarország?

1994-től Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu/, több mint ötezres állomány, csak magyar nyelv/vonatkozás, szerzői jogok miatt nem minden dokumentum publikus

1997 Neumann-ház, Neumann János Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/

1998 Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) http://www.irodalmiakademia.hu/

2007. november: Google program magyarításának terve, lehetőség a magyar kiadóknak, hogy közzétegyék a műveket, ezzel az ország járna jól

2008. február: 20. század történelmét feldolgozó portál, OSzK budapesti újságai 1900- 1999-ig (most 1903-ig) http://www.huszadikszazad.hu

Magyar Google könyvkereső jelenleg

Tévhit a virtuális világkönyvtárról

Nem helyes az a megközelítés, hogy az elektronikus formátumban közzétett alkotások mellett elsorvad a nyomtatott könyv szerepe.

Példa: Kertész Imre Sorstalanság című könyve a Nobel-díjról szóló hír megjelenése után néhány nappal elérhető volt a DIA weboldalán

Az ingyenesen elérhető digitális változatot néhány hónap alatt hetvenezren töltötték le

a nyomtatott könyv - jellemzően 2000 - forintos áron - kétszázezer példányban fogyott el.

A problémák összegzése

Jogi kérdések: körültekintőnek kell lenni a témában, és mindig megkérdezni a jogutódokat vagy a kiadókat, ha be akarják digitalizálni az adott könyvet

Különböző országokban különböző törvények Minőségi kérdések: fáradságos munka minden egyes könyvet

külön digitalizálni, nagy a hibaszázalék, ha mindezt még gyorsan is szeretnénk csinálni

Bár nagy összegeket áldoznak rá, a pénz sosem lehet elegendő mindenhová

Sok nagyobb kezdeményezés, mégsem átfogó, lassíthatja a munkát, hogy a vállalkozások nem egyeztetnek egymással, így ugyanazt a könyvet többször is digitalizálhatják

Virtuális Világkönyvtár csak akkor jöhet létre, ha tényleg benne van a világ összes országa