Kővágószőlős településrendezési terve, alátámasztó munkarész végleges

K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA

Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: [email protected]

KÕVÁGÓSZÕLÕS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

SZAKÁGI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Alátámasztó munkarészek

Kõvágószõlõs településrendezési eszközei

2

l. ELÕZMÉNYEK

Kõvágószõlõs Község Önkormányzata 2011. év végén a frissen elkészült településfejlesztési koncepciót alapul véve a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött. 2012. év elején elindította a felülvizsgálattal kapcsolatos egyeztetési eljárást, az elõzetes véleményezés megtörtént. Ezt követõen az önkormányzat 2012. év nyarán a tervezési munkát újonnan felmerülõ fejlesztési célok pontosítása idejére felfüggesztette. A tervezési munka újraindításakor 2013. év elején mind a településrendezési eszközök elkészítésének tartalmi követelményeiben és eljárásrendjében, mind pedig az építésügyet érintõ jogszabályokban alapvetõ változások léptek életbe. Az önkormányzat az új településrendezési eszközöket praktikusan az új jogszabályi környezethez kívánja igazítani, ezért a korábban tervezett felülvizsgálat helyett a hatályos településfejlesztési koncepción alapuló, az új jogszabályi környezethez igazodó új településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat elkészítésérõl döntött. Az új településrendezési eszközök természetesen tartalmazzák a hatályos tervben szereplõ, továbbra is élõ fejlesztési elképzeléseket is. A település területére jelenleg a következõ településrendezési eszközök vannak hatályban: • Településszerkezeti terv és leírás többször módosítva – 19/2010. (lll.18.) Kt. sz.

határozat (egységes szerkezetben az 1. és 3. üzem térségére 2004-ben készült és 2005-ben módosított településszerkezeti tervvel)

• Az 1. és 3. üzem térségére készült településszerkezeti terv leírása - 7/2004. (lV.29.) Kt. sz. határozattal elfogadva, az 58/2005.(Xll.22.) Kt. sz. határozattal módosítva

• HÉSZ és szabályozási terv a volt 1. és 3. üzem térségének kivételével a település közigazgatási területére vonatkozóan – 13/2000.(Xll.15.) Ör. sz. rendelet a 7/2004.(V.15.), a 10/2007.(X.08.) és a 3/2010.(III.30.) Ör. sz. rendeletekkel módosítva

• HÉSZ és szabályozási terv a volt 1. és 3. üzem térségére – 8/2004.(V.15.) Ör. sz. rendelet a 8/2005.(XII.30.) Ör. sz. rendelettel módosítva

A TERVEZÉSI MUNKÁBAN RÉSZT VEVÕ SZAKTERVEZÕK ÉS SZAKÉRTÕK • Településtervezés – Pap Zsuzsa (Kokas és Társa Tervezõ Kft.) – TT/1É-02-0179 • Kulturális örökségvédelem – Kovaliczky Gergely régész-muzeológus, régészet – Balog

Farkas Csaba (Pécsi MérMû Bt.), építészet • Tájrendezés – Lukács Vilmosné (Flóra Bt.) • Közlekedés – Tompos Antal (Pécsi Úttervezõ Kft.) • Közmûellátás

• Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés – Bruckner Erzsébet (Pécsi Mélyépítõ Iroda Kft.)

• Villamos energiaellátás – Dlusztus Alajos (tervezõ-vállalkozó) • Hírközlés – Elekes Jenõ (UMTEL Bt.)

• Környezetvédelem – Lovasi Katalin (PRODUCTUS Bt.) • Mérnökgeológiai szakvélemény – Kraft János geológus SZAKIRODALMI, TANULMÁNY- ÉS TERVELÕZMÉNYEK • Kõvágószõlõs hatályos, többször módosított településrendezési terve és helyi építési

szabályzata – Kokas és Társa Építész és Településtervezõ Iroda, 2000-2010.



3

• Kõvágószõlõs településfejlesztési koncepciója – 113/2011.(X.17.) Kt. sz. határozattal elfogadva

• Országos területrendezési terv - 2003. évi XXVI. Tv. • Baranya megye területrendezési terve - 9/2005.(V.12.) Kgy. Rendelet a 14/2012.(VI.1.)

Önkormányzati rendelettel módosítva • Kõvágószõlõs helyi esélyegyenlõségi programja 2013-2018 A TERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT ALAPTÉRKÉP • Digitális földnyilvántartási adatállomány a település közigazgatási területérõl –

adatszolgáltató Kõvágószõlõs önkormányzata A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVBEN SZEREPLÕ FEJLESZTÉSEK Falusias lakóterület

• A Nyírfa utca déli folytatása a Rákóczi úttal párhuzamosan – továbbra is aktuális • A Petõfi utca déli folytatása és átkötése a Rákóczi út felé – részben megvalósult • Az Arany János utca déli folytatása és kicsatlakozása a 66136 sz. útra, átkötése a

Vörösdomb felé és ennek déli bõvítése – részben megvalósult Kertvárosias lakóterület

• A települést északról övezõ, belterületbe csatolt területek, valamint a Vörösdomb – részben megvalósult

• A Sajgói úttól északra húzódó domboldal – továbbra is aktuális • További, észak felõl foghíjszerûen becsatolásra kerülõ területek – részben

megvalósult Településközpont vegyes terület

• A kialakult épületsor fokozatos zártsorúsítása – továbbra is aktuális • Közcélú funkciók elhelyezése a meglévõ épületek átépítésével, bõvítésével –

részben megvalósult Kereskedelmi, szolgáltató terület

• A Rákóczi út déli, bevezetõ szakasza – továbbra is aktuális • A lakóterület és a 66136 sz. út közötti területsáv – részben megvalósult • A 6605 sz. út 6-os úti csatlakozása mellett – továbbra is aktuális

Ipari gazdasági terület

• Egyéb ipari területen o Az 1. üzemtõl északra és nyugatra fekvõ területen – a terület

elõkészítése megtörtént o A 6605 sz. út két oldalán – továbbra is aktuális o Az ÉDÜ területén – a terület elõkészítése megtörtént, létrejött a

Pannova Ipari Park • Jelentõs mértékû zavaró hatású területen

o Az 1. üzemtõl nyugatra fekvõ területen – a terület elõkészítése megtörtént

o Az ÉDÜ területén – a terület elõkészítése megtörtént, létrejött a Pannova Ipari Park



4

• A 4.üzem területe Még nem volt ismert a távlati hasznosítás, valószínûsíthetõ volt a gazdasági területi besorolás megtartása – távlati hasznosítás (gyepesítés, emlékhely) ismertté vált - megvalósult

Különleges terület

• Kemping a Vörösdomb területének lakóterület felé nézõ részén – továbbra is aktuális

• Környezeti nevelési módszertani központ a Vörösdombi 1614/2 és 1629/1-2 hrsz. ingatlanok felhasználásával – intézményi területként továbbra is aktuális

Közlekedési terület

• 6-os út négynyomúsítása – továbbra is aktuális • 6.sz. út – 6605. sz. út csomópontjának korszerûsítése - megvalósult • Szentlõrinc – Pécs vasúti fõvonal két vágányosra bõvítése – továbbra is aktuális • Sajgói utca és folytatása Cserkút felé gyûjtõúttá fejlesztése – lekerült a napirendrõl • Pécs – Szentlõrinc regionális kerékpárút kiépítése – továbbra is aktuális • Önálló gyalogutak kiépítése a belterületen – továbbra is aktuális

Zöldterület

• Közpark kialakítása a temetõ déli oldalán – továbbra is aktuális • Közpark kialakítása az Újteleppel szemben – továbbra is aktuális rekreációs

területként • Közpark kialakítása az Újteleptõl nyugatra húzódó völgyben – továbbra is aktuális

rekreációs területként Vízgazdálkodási terület

• A Kajdács-patak északi szakaszára telepített horgásztó déli folytatásaként újabb horgásztó kialakítása – vízjogi engedéllyel rendelkezik

II. ALAPADATOK A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Forrás: Helyi esélyegyenlõségi program DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG A lakónépesség számának alakulása 2007-2012

lakónépesség

2007 (fõ) 1356 fõ

2008 (fõ) 1317 fõ

Lakónépesség számának változása (%) 97.12 %

2009 (fõ) 1288 fõ




5

2010 (fõ) 1279 fõ


2011 (fõ) 1262 fõ


2012 (fõ) n.a. fõ

Lakónépesség számának változása (%) n.a. %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Látható, hogy öt év alatt csaknem 100 (94) fõvel 7 %-kal csökkent a lakónépesség száma. Ennek több oka lehet: elvándorlás, az élve születések csökkenése. Az állandó népesség megoszlása nemenként és korcsoportonként 2011-ben

állandó népesség száma 1316 fõ 686 fõ

nõ 52 % 630 fõ

férfi 48 % 40 fõ

0-2 évesek 3 % 103 fõ

0-14 éves nõk 8 % 87 fõ

0-14 éves férfiak 7 % 25 fõ

15-17 éves nõk 1.9 % 24 fõ

15-17 éves férfiak 1.8 % 354 fõ

18-54 éves nõk 27 % 415 fõ


60-64 éves nõk 3.5 % 46 fõ


65 év feletti nõk 7.7 % 68 fõ

65 év feletti férfiak 5.2 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR



6

A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkezõ személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei idõpontjában jelen voltak-e. A nõk többségben vannak, amint az a táblázatból látható, az idõsek, tehát a 65 év fölöttiek között még jobban látható ez a különbség. 2012–ben elmondható, hogy az életkori vonatkozásban a 18-34 éves korú lakosok aránya 5%-kal nõtt, a 35-49 évesek aránya 10%-kal csökkent, az 50-61 éves korúak aránya több mint 8%-kal nõtt, míg a 62 év és ennél idõsebbek aránya közel 7,5%-kal csökkent.

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fõ 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fõ jut. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemzõ: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedõ. Kõvágószõlõs öregedési indexe száz alatt van, tehát fiatalos a népességszerkezet, de az is látszik, hogy az öregedési folyamat már elindult.

Ez az adat Kõvágószõlõs vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemzõ. Természetesen itt is további tényezõket szükséges figyelembe venni. Amint az látható, Kõvágószõlõsre az elvándorlás jellemzõ, de ez eléggé hektikus képet mutat. Nincs állandó tendencia, bár 2012-es adat nem áll rendelkezésre, de fokozódni látszik az elvándorlás. Érdemes lenne az eltávozókat megkérdezni, mi az oka az elvándorlásuknak.



7

5. számú táblázat - Természetes szaporodásélve születések

számahalálozások száma

természetes szaporodás (fõ)

2008 10 11 -12009 15 22 -72010 10 12 -22011 16 15 12012 n.a. n.a. #ÉRTÉK!

A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. Amint a táblázatból és a diagramból kiolvasható magasabb a halálozások száma, mint az élve születéseké. Jó hír, hogy a legutolsó ismert adat viszont megfordítani látszik a tendenciát, mert 2011-ben egyel több születés történt, mint elhalálozás. A Családsegítõ adatai alapján: „A családi összetétel tekintetében a házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élõk 18 év alatti gyermekes ügyfelek aránya több mint 8%-kal, a házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élõ gyermek nélküli ügyfelek aránya 10%-kal nõtt. A 18 év alatti gyermeket egyedül nevelõ ügyfelek aránya stagnált, az egyedül élõ ügyfelek aránya közel 12%-kal csökkent és végül az egyéb családi összetételrõl nyilatkozók aránya közel 7%-kal, szintén csökkent. Az utóbbi kategóriába azok tartoznak, akik egyéb családtagjaikkal élnek egy háztartásban (nagyszülõ, testvér, stb.).” Összefoglalva a fenti táblázatok és diagramok adatait, a lakónépesség száma folyamatosan csökken, 5 évre vetítve mintegy 7 %-kal. A nõk többségben vannak a településen, ez a késõbbiekben azért lehet fontos, mert az esélyegyenlõségi program egyik célcsoportja a nõk. 10 éves idõintervallumban, két népszámlálási idõszak között a település öregedési indexe mintegy 15 %-kal emelkedett. Tehát folyamatosan öregszik a település. Ennek egyik oka lehet a természetes szaporodás csökkenése, bár az utolsó ismert adat bizakodásra adhat okot. FOGLALKOZTATOTTSÁG A településen hosszú évekig uránbánya mûködött. A lakosság legnagyobb része a bányában dolgozott, de közvetve vagy közvetlenül a bányához kapcsolódva szerezte jövedelmét. 32 év után 1997-ben zárták be az utolsó aknát is a település közelében. Addig gyakorlatilag nem volt számottevõ munkanélküliség a településen. A bányászfizetések magasnak számítottak és az akkor, vagy az óta nyugdíjba vonult bányászok nem élnek rossz jövedelmi viszonyok között. Gyakorlatilag az óta van munkanélküliség. Azokban az években a romák és a nemzetiség is a bányában dolgozott, vagy a bányához kapcsolódó munkahelyekrõl szerezte jövedelmét. A bányabezárások elõtt nem volt gond a pályaválasztással, hiszen gyakorlatilag egyenes út vezetett a fiataloknál a „jól fizetõ” bányába. Nem volt különbség a bányászok között, dolgozott együtt, roma, magyar és más nemzetiségû (pl. lengyel) bányász is. A falu portáin is látszik még a viszonylagos jólét. Tiszta, rendezett és élhetõ a település. Etnikai konfliktus nem volt soha településen, sõt külsõ szemlélõk szerint példás az együttélés és az együttmûködés a roma, nem roma és egyéb nemzetiségek között a faluban.



8

nõ férfi összesen

fõ fõ fõ fõ % fõ % fõ %2008 507 499 1006 18 3,6% 29 5,8% 47 4,7%2009 494 431 925 52 10,5% 38 8,8% 90 9,7%2010 497 503 1000 35 7,0% 47 9,3% 82 8,2%2011 492 485 977 41 8,3% 49 10,1% 90 9,2%2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

3.2.1. számú táblázat - Nyi lvántartott álláskeresõk s záma és aránya, 15-64 évesek száma15-64 év közötti lakónépessé g (fõ) nyilvántartott álláskeresõk száma (fõ)

nõ férfi összesenév

A nyilvántartott álláskeresõk száma a 2009-es adatokhoz képest a nõk esetében csökkenõ tendenciát mutat. Ez azért elehet csalóka, mivel a törvényi szabályozás miatt sokan kiesnek a nyilvántartásból.

2008 2009 2010 2011 2012nyilvántartott álláskeresõk

száma összesenfõ 44 93 84 91 #ÉRTÉK!

fõ 1 3 4 7 n.a.% 2,3% 3,2% 4,8% 7,7% #ÉRTÉK!fõ 7 17 13 11 n.a.% 15,9% 18,3% 15,5% 12,1% #ÉRTÉK!fõ 7 10 11 15 n.a.% 15,9% 10,8% 13,1% 16,5% #ÉRTÉK!fõ 11 14 14 10 n.a.% 25,0% 15,1% 16,7% 11,0% #ÉRTÉK!fõ 3 13 10 18 n.a.% 6,8% 14,0% 11,9% 19,8% #ÉRTÉK!fõ 5 13 9 8 n.a.% 11,4% 14,0% 10,7% 8,8% #ÉRTÉK!fõ 4 13 14 11 n.a.% 9,1% 14,0% 16,7% 12,1% #ÉRTÉK!fõ 5 8 7 11 n.a.% 11,4% 8,6% 8,3% 12,1% #ÉRTÉK!fõ 1 2 2 0 n.a.% 2,3% 2,2% 2,4% 0,0% #ÉRTÉK!fõ 0 0 0 0 n.a.% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK!

56-60 év

61 év felett

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

31-35 év

36-40 év

41-45 év

46-50 év

51-55 év

20 éves és fiatalabb

21-25 év

26-30 év

A településen az álláskeresõk száma öt év alatt jelentõsen megemelkedett. Kicsivel több, mint duplájára emelkedett 4-5 év alatt. Ráadásul itt csak a nyilvántartott álláskeresõk adatai jelennek meg.

évKözfoglalkoztatásban

résztvevõk száma

Közfoglalkoztatásban résztvevõk aránya a te lepülés aktív korú

lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevõ romák/cigányok

száma

Közfoglalkoztatásban résztvevõk romák aránya az aktív korú

roma/cigány lakossághoz képest

201029 3,9 1,8 0,9

201131 4,1 1,9 1,1

201232 4 2 1

3.2.9. számú táblázat - Közfogl alkoztatásban résztve võk száma

2010 óta, a közfoglalkoztatásban 29-32 fõ vesz részt folyamatosan. A település aktív korú lakosságához képest ez 4 %-os átlagot mutat. Az roma/cigány lakosság aránya ehhez



9

képest nagyon szerény, 1% átlag körüli részvétellel mozog. Kijelenthetõ, hogy helyben nem jelentõs arány az aktív korúak számához képest. A közfoglalkoztatottakat általában a település rendezésével bízzák meg, füvet nyírnak, szemetet szednek, virágot ültetnek, télen havat lapátolnak. Mindig tudnak számukra megfelelõ munkát biztosítani.

évregisztrált

vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak

száma

kivetett iparûzési adó

befizetett iparûzési adó

mûködõ foglalkoztatási programok száma

helyben

foglalkoztatási programokban

részt vevõk száma2008

130 12 3 12 30 000 000 27 000 000 0 0

2009129 11 3 11 35 000 000 32 000 000 0 0

2010128 11 3 13 38 000 000 35 000 000 0 0

2011125 11 3 11 40 000 000 36 000 000 0 0

2012120 10 3 13 38 000 000 34 000 000 0 0

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés e sélyének helyi potenciálja - vállalkozások

A település lakosságszámához képest a regisztrált vállalkozások száma magasnak tûnik. Ez annak köszönhetõ, hogy a falu határában egy ipari park mûködik, ahová számos cég tette telephelyét. Ez az iparûzési bevételeken is látszik. Ez azonban nem látszik a foglalkoztatásban a településen. A helyi cégek kevés esetben foglalkoztatnak helyieket. Az állami szektorban, gyakorlatilag az önkormányzat, állandó létszámmal mûködött 2012. december végéig. 2013-tól az Önkormányzatnál foglalkoztatott létszám 17 fõ. A volt legnagyobb foglalkoztató az uránbánya már rég bezárta kapuit. LAKÁSÁLLOMÁNY A szociális lakások tulajdonosa elõzõleg a Pécsi Ingatlankezelõ Vállalat volt, de az önkormányzat kezelésébe és tulajdonába kerültek ezek a lakások, gyakorlatilag a lakókkal együtt. Az önkormányzat lehetõséget biztosított a lakóknak, hogy megvásárolhatják az ingatlant, többen éltek is a lehetõséggel, de többen bérlõként laknak tovább az ingatlanokban. A kedvezményes bérleti díjat az önkormányzat helyi rendeletben állapította meg.

évösszes

lakásállomány (db)bérlakás állomány

(db)szociális

lakásállomány (db)

egyé b lakáscélra használt nem

lakáscélú ingatlanok (db)

ebbõl elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító lakások

száma



száma



száma



száma

2008505

0 0 0 7 0 35 2

2009511

0 0 0 7 0 35 2

2010 513 0 0 0 7 0 35 2

2011515

0 0 0 6 0 36 2

2012 516 0 0 0 6 0 37 3

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány



10

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA A település közintézményei a belterületen három nagyobb csoportban helyezkednek el: • A Hõsök tere - igazgatási funkciók

• 2013. január 1-tõl megalakult a Kõvágószõlõsi Közös Önkormányzati Hivatal. A

közös hivatal Bakonya, Cserkút és Kõvágószõlõs közigazgatási területén lát el hatósági feladatokat és az önkormányzat által meghatározott munkát.

• A Rákóczi út Hõsök tere - Kossuth Lajos utca közötti szakaszán kialakult teresedés -

mûvelõdési, kereskedelmi-szolgáltató és vendéglátó funkciók

• Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (Buzás Andor Mûvelõdési ház)

E helyen kapott helyet a községi könyvtár, az eMagyarország pont (3 számítógép áll rendelkezésre a nyitva tartási idõ alatt a lakosság számára), itt tarthatják gyûléseiket és rendezvényeiket a civil szervezetek, klubok.

• Helytörténeti gyûjtemény • COOP ABC • Posta • Vegyesbolt • Borozó, Vendégház • Uránbányászati kiállítás

• A Rákóczi út Újteleptõl északra esõ szakasza - oktatási és egészségügyi funkciók

• Óvoda és Általános iskola sportcsarnokkal

Az általános iskola állami irányításba vétele miatt megváltozott az Általános Nevelési Központ, mely három egységbõl állt; általános iskola, óvoda és konyha. Az általános iskola leválása miatt megszûnt az Intézményfenntartó Társulás (Bakonya, Cserkút, Kõvágószõlõs, Kõvágótöttös). Az óvoda és a konyha egyedül a Kõvágószõlõsi Önkormányzat irányítása alá került. Az adminisztrációs feladatokat a Kõvágószõlõsi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, a munkáltatói jogok a kõvágószõlõsi polgármester hatáskörébe kerültek.

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fõ fõ fõ fõ %

2010/2011 n.a. n.a #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

2011/2012 43 47 90 25 27,8%

2012/2013 43 46 89 23 25,8%

4.4.7. számú táblázat - Által ános iskolában tanuló száma

tanév

napközis tanulók száma



11

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 év folyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 é vfolyamon összesen db

2010/2011 4 4 8 na na #ÉRTÉK! 1

2011/2012 4 4 8 na na #ÉRTÉK! 1

2012/2013 4 4 8 na na #ÉRTÉK! 1

4.4.8. számú táblázat - Általános iskol ák adatai

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

tanév

általános iskolai osztályok száma

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

Az óvoda telephelyeinek száma

Hány településrõl járnak be a gyermekek

Óvodai férõhelyek száma

Óvodai csoportok száma

Az óvoda nyitvatartási ideje (.. .h-tól ...h-ig):

A nyári óvoda-be zárás idõtartama: ()Személyi feltételek Fõ Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 4 0

Ebbõl diplomás óvodapedagógusok száma 4 0

Gyógypedagógusok létszáma

n.a. n.a.

Dajka/gondozónõ 2 0

Kisegítõ személyzetn.a. n.a.

6 h-tól 17h-ig

nem engedélyezték

4

60

2

4.4.1. számú táblázat - Óvodai neve lés adatai

1

db

• Egészségház

Háziorvosi ellátás mûködik a településen, védõnõi szolgálat, családsegítõ szolgálat, gyermekjóléti szolgálat és fogorvos. Háziorvosi rendelés minden hétköznap van, a háziorvos gyermekorvosi feladatokat is ellát. Védõnõi fogadóóra minden hétköznap 8.00-9.00 óra között látogatható. Csecsemõ és terhes tanácsadás egyszer egy héten érhetõ el. A fogorvosi ellátás minden hétköznap elérhetõ. Ügyeletek:

- Felnõtt ügyelet minden nap a Pécs Lánc utcai rendelõben érhetõ el, - Gyermek ügyelet állandóan elérhetõ 10 km-re a Pécsi Gyermekklinikán.

Sokan más településre, többségben Pécsre viszik gyermekorvoshoz a gyerekeket. A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma 2011-ben 17 344. A háziorvoshoz 3 településrõl is járnak betegek, Kõvágószõlõs, Cserkút, Bakonya.



12

A településen nincs bölcsõdei ellátás és családi napközi. Legközelebbi bölcsõde a 10 km-re található megyeszékhelyen, Pécsett található. A településen mûködõ IKSZT, azaz a Buzás Andor Mûvelõdési Ház azonban egy olyan állandó programot szervezett, amely a gyermekek (különösen a 0-5 évesek) foglalkoztatását, óvodai felkészítését célzó nappali, délelõtti szabadidõs, fejlesztõ program. A szolgáltatás tartalma, hetente egy Baba-mama klub, vagy Babahang nevû program. A Baba-mama klubban a gyereke és az anyukák beszélgethetnek, játszhatnak közösen és fejlesztõ tanárral vagy védõnõvel közösen tanulhatnak egymástól. A Babahang zenei elemekkel tarkított mondókás, játékos fejlesztõprogram, ami profi mûvészek és szakemberek segítségével zajlik.

A település területén elszórtan elhelyezkedõ egyéb kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátó és intézményi funkciók:

• Gyógyszertár - Újtelep • Vegyesboltok, presszó - Újtelep • Római katolikus templom és plébániahivatal - Rákóczi út - Mûemlék

Civil szervezetek

• Zsongorkõ Baráti Kör • Csipkebogyó Faluszépítõ és Kulturális Egyesület

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A környéken lévõ nagyobb munkahelyek a következõk:

• SAMPO Kft. • Triklin Kft. • Austenit Rt. • Profi Plán Kft. • Juhász Kft. • Geochem Kft • MecsekÖko Zrt. • P-Tex Kft • Strabil Kft • Texim Kft • ERLA Kft • JÉWÉ Kft • Szõlõsplast Kft • Rotaqua Kft. • Szõlõsplast Kft. • Uránusz Kft.

Jelentõsnek mondható a faluban élõ egyéni vállalkozók száma. A településen kézimunka készítõ, fuvarozó, asztalos, autófényezõ, karosszéria lakatos, autószerelõ folytat gazdasági tevékenységet. A kiskereskedelem és a vendéglátás területén további 8 fõ talál megélhetést. Kõvágószõlõsön évtizedek óta az uránbányászat számított a meghatározó jövedelemszerzési forrásnak. A fokozatosan visszafejlesztett termelés sok helybéli család megélhetését tette kétségessé. A foglalkoztatottsági mutatókkal a „Település társadalma” címû fejezet foglalkozik.



13

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A kommunális hulladékot heti rendszerességgel a DélKom Kft. gyûjti, díját az önkormányzat fizeti az igénybevevõk helyett. Vezetékes víz és szennyvízszolgáltató a Tettye Forrásház Zrt., gáz és villamos energia szolgáltató az E-On. A vezetékes telefon és vezetékes internet szolgáltató a Magyar Telekom Kft.

III. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Kõvágószõlõs Baranya megye déli részén, a Pécsi járás területén fekvõ település. A megyeszékhely, Pécs távolsága mindössze 15 km. Kõvágószõlõs külterülete 1739 ha, belterülete 86 ha. A település a Kõvágószõlõsi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye. A közös hivatal Bakonya, Cserkút és Kõvágószõlõs közigazgatási területén lát el hatósági feladatokat és az önkormányzat által meghatározott munkát. Kõvágószõlõs a Jakab-hegy lábánál fekvõ négy szomszédos település (Cserkút, Kõvágószõlõs, Kõvágótöttös és Bakonya) közül hagyományosan központi szerepkört tölt be. Ez napjainkban elsõsorban egyes intézmények közös fenntartásában mutatkozik meg, az uránbánya mûködése idején azonban gazdasági szempontok is alátámasztották. Kõvágótöttös ugyan a közigazgatás átszervezésekor az Orfûi Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott, de a közlekedési kapcsolatok révén az intézmények használatában továbbra is Kõvágószõlõshöz kötõdik. A község közigazgatási területét déli negyedében metszi a település regionális kapcsolatait biztosító 6. sz. I. rendû fõút. Kõvágószõlõs napjainkig a történetileg kialakult útvonalon, a 6-os útról leágazó 6605 sz. összekötõ úton érhetõ el. Errõl az útról ágaznak le a „hegylábi” településeket feltáró bekötõutak. 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET Kõvágószõlõs a Nyugat-Mecsek déli oldalán, a Jakab-hegy lábánál fekvõ település. A település szerkezetét a közlekedési útvonalak meghatározó elemei mellett egyrészt a változatos domborzati viszonyokból, másrészt a 20. század második felében megindított uránbányászatból adódó tájhasználatok határozták meg. A külterületi tájhasználat a múlt század közepén a mainál természetközelibb állapotot tükrözött. A külterület északi egynegyedét a Mecsek erdõségei uralták. A beltelkek környezetében a mainál jelentõsebb szõlõterületek, illetve rétek és legelõk húzódtak. Kõvágószõlõs igazgatási területének déli fele zömmel szántóföld volt. A patakvölgyekben, elsõsorban a Malomsoron vizimalmok dolgoztak. Az egyik épület romjai még láthatók, de felszerelése már hiányzik. A tájhasználatban jelentõs változást az uránbányászat megindítása hozott. A bányaüzemek, meddõhányók, perkolációs területek az érintett települések közül leginkább Kõvágószõlõs tájhasználatában jelentettek döntõ változást. Ez a változás elsõsorban a településtõl délre húzódó szántókat érintette. Az üzemi területek és a meddõhányók megjelenésével a korábbi domborzat, és nem utolsósorban a látvány is sérült.



14

A belterület máig fennmaradt alapszerkezete, az utcák döntõ többsége a múlt század közepére kialakult. Kõvágószõlõs jellegzetes hegyvidéki település, zeg-zugos, törtvonalú utcákkal. A fõutca, a Rákóczi utca három nagyobb teresedést fûz fel (a templom körüli teresedés lakófunkcióval és a temetõvel övezve, a helytörténeti kiállítás körüli teresedés kereskedelmi-vendéglátó és tervezett mûvelõdési funkciókkal övezve, valamint a Hõsök tere lakó- és igazgatási funkciókkal övezve). Ezekbõl a teresedésekbõl indulnak észak felé, a hegyre felkúszó, a terepviszonyok miatt zeg-zugos, illetve dél felé, a völgybe ereszkedõ egyenesebb vonalú lakóutcák. A település alapszerkezete a másik két községhez hasonlóan már a múlt század közepére kialakult és zömmel be is épült. Fejlesztési igényt a század elsõ felében Pécs erõteljesebb iparosodása, de elsõsorban az ötvenes években az uránbányászat beindítása hozott. Ezek következtében kezdett el terjeszkedni a település elõször a Rákóczi utca vonalában családiházas beépítéssel dél felé, illetve kiépült a Nyírfa utca. Az erõltetett iparosítás munkáslakások építését tette szükségessé. Ennek következménye lett a falusias környezetben idegen többszintes, többlakásos Újtelep kialakítása. A legújabban beépült terület a Rákóczi utca keleti folytatásában a Sajgói út. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Falusias lakóterületek

• A Nyírfa utca déli folytatása a Rákóczi úttal párhuzamosan • A Sajgói utcától délre fekvõ terület az Arany János utca és a Cserkúti út között • Belterületbe vonás néhány telket érintõen északon és keleten

Intézmény terület

• Környezeti nevelési módszertani központ a Vörös-dombi 1614/2 és 1629/1-2 hrsz. ingatlanok felhasználásával

Kereskedelmi, szolgáltató terület

• A Rákóczi utca déli, bevezetõ szakaszának nyugati oldala • A 66136 sz. út és a lakóterület közti területsáv bõvítése • A 6605 sz. út 6-os úti csomópontjának környezete

Ipari terület

• A 6605 sz. út Ny-i oldala az 1. üzem és a volt tsz-major közti szakaszon – egyéb ipari terület

Különleges beépítésre szánt területek

• Idegenforgalmi célú terület a Sajgói utca déli végén kemping kialakítására • Idegenforgalmi célú terület a Dózsa György utca nyugati végén (1207/2 hrsz.) a falusi

és a borturizmushoz köthetõ tevékenység elhelyezése céljára BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési területek

Fõutak • M-60 autópályát a 6. sz. fõútra visszakötõ I. rendû fõút (pontos tervek ismerete híján

csak a településszerkezeti terven jelenik meg) Kerékpárutak • Pécs és Szentlõrinc között regionális kerékpárút a 6. sz. út vonalán (mivel a

kerékpárút párhuzamosan halad az útburkolattal, az út és a kerékpárút közös közlekedési területen belül helyezhetõ el)



15

Kiszolgáló utak az új lakóterületek feltárására • A Rákóczi utcától nyugatra • A Sajgói utcától délre Gyalogutak • Rákóczi utca és a tervezett nyugati lakóterület között a 132-133 hrsz. telkek déli

szélén • Mókus utca Rákóczi utca felõli könnyebb elérhetõsége érdekében a 629 hrsz. telek

nyugati szélén. Zöldterületek

• Közkert a temetõtõl délre

Erdõterületek • Az l. és lll. meddõhányó környezetében a vonatkozó tájrendezési tervekben elõírtakat

alapul véve védelmi rendeltetésû erdõterület kijelölése • A Kajdács-patak északi szakasza és a volt 1. perkoláció területén kialakított

iparterület közti védelmi rendeltetésû erdõsáv bõvítése dél felé Általános mezõgazdasági terület

• A hetvehelyi úttól keletre található szántók gyepesítése • Az igazgatási terület déli részén a földnyilvántartás szerinti erdõterületet (valójában

bozótos terület) legelõ mûvelési ágba sorolása Különleges beépítésre nem szánt területek - egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek

• Rekreációs célú területek o Kb. 7000 m2-es önkormányzati beruházás a hetvehelyi és a cserkúti út

sarkán a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók elhelyezésére, szabadtéri rendezvények lebonyolítására.

o Kb. 3,2 ha-on magánberuházás a Kajdács-patak hetvehelyi út alatti szakasza mentén a természeti adottságokat kihasználva vízfelület, továbbá a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók építményei elhelyezésére.

3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, SZABÁLYOZÁS A Pécsi Bányakapitánysággal és a BAMKH ÉÖH Állami Fõépítésszel kialakított közös szakmai álláspont alapján a mélymûvelésû bányatelkekkel érintett területekre a településszerkezeti és a szabályozási terv az OTÉK 6.§ (6) bekezdés szerinti egymás felett többszintes területfelhasználást alkalmaz. A felszíni területek területfelhasználási kategóriája a meglévõ és tervezett tényleges területhasználatot tükrözi, míg a felszín alatti területfelhasználási kategória különleges beépítésre nem szánt terület nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára. A településszerkezeti és a szabályozási terv a többszintes területfelhasználást külön jelkulccsal jelöli.



16

A FELSZÍNI TERÜLETEK 3.1 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 3.1.1 LAKÓTERÜLETEK A település lakóterületei zömmel az OTÉK szerinti „Falusias lakóterület” területfelhasználási kategóriába sorolhatók. Ezek elsõsorban a történetileg kialakult lakóutcák. Az uránbányászat beindulásakor megépült Újtelep a falusias környezetbe nem illeszkedõ telepszerû, háromszintes beépítése „Kisvárosias lakóterület” kategóriába sorolható. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A tervezett új lakóterületek „falusias lakóterület” kategóriába sorolhatók. A Nyírfa utca déli folytatása a Rákóczi úttal párhuzamosan

A területen kb. 30 db építési telek alakítható ki részben önkormányzati tulajdonban lévõ terület, részben magántulajdonban lévõ hátsókertek felhasználásával. A terület jelenleg is belterület.

A Sajgói utcától délre fekvõ terület az Arany János utca és a Cserkúti út között

A terület részben jelenleg is belterület, részben kiskert és 4. minõségi osztályú szántó. Utóbbiak belterületbe vonandók. A területen újonnan kb. 24 db építési telek alakítható ki, a kiskertek átminõsítésével kb. 10 db új építési telek jön létre.

Belterületbe vonás néhány telket érintõen északon és keleten

A korábbi önkormányzati döntések nyomán már a korábbi településszerkezeti tervben is szereplõ fejlesztés a település északi és keleti belterületi határvonala melletti kb. 10 db telket érint. A telkek belterületbe vonandók.

Falusias lakóterületen újonnan kialakítható építési telkek száma összesen kb. 74 db. SZABÁLYOZÁS Újtelep területén (kisvárosias lakóterület) az épületek közötti utak és zöldfelületek közhasználatúak. A területen új lakóépület nem építhetõ, de a meglévõ magastetõs épületek tetõtere a kialakult tetõkontúron belül beépíthetõ. A kialakult épületmagasság nem növelhetõ. A területen a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehetõség nyílik a helyi ellátást javító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók elhelyezésére. Szintén a szabályozási terven jelölt építési helyen belül nyílik lehetõség a területen lakók garázsellátását biztosító sorgarázsok bõvítésére, igény esetén újak építésére. Sorgarázs építése esetén fontos építészeti szempont a tömegükben egységes megjelenés és az egységes színezés.

A kisvárosias lakóterületre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 14.§-a tartalmazza. Falusias lakóterületen a HÉSZ-ben külön övezeti elõírások vonatkoznak a történetileg kialakult utcákra (Lf-K), az újonnan kialakuló összefüggõ lakóterületekre (Lf-1), valamint a foghíj jelleggel a kertes területbõl belterületbe kerülõ, illetve hátsókertek igénybevételével kialakuló telekcsoportokra (Lf-2). A történetileg kialakult utcák szabályozásánál elsõdleges szempont az illeszkedés. Az újonnan kialakuló lakóterületek egy-egy klasszikus értelemben vett kiszolgáló útra szervezõdnek, szabályozásuk a hagyományos falusias beépítéshez közelít, annál egy kicsit nagyobb fokú építészeti szabadságot engedve. Az Lf-2 övezet nagyobb telekterület igényû, szabadonálló beépítésû terület, szabadabb tömegformálást, de



17

építési telkenként kevesebb épület elhelyezését teszi lehetõvé. A telkek feltárása akár magánútról is biztosítható. Mindhárom övezeten belül további differenciálást jelent az, hogy az adott telek tájképvédelmi területen fekszik-e, vagy sem. Ez a tény elsõsorban az épületek építészeti kialakítását befolyásolja (tetõidom, hajlásszög, homlokzatszínezés). A telekstruktúra védelme érdekében mindhárom övezetre vonatkozó elõírás a nyeles telek kialakításának tiltása. A feltáró utak felõli kerítés anyaga és magassága szintén differenciált, a szabadonálló beépítésû övezetben élõsövény is telepíthetõ.

A falusias lakóterületre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 15.§-a tartalmazza. 3.1.2 VEGYES TERÜLETEK TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET A Rákóczi utca középsõ szakasza sorolható ide a 97/5 hrsz. közterülettõl az Arany János utca – Kossuth Lajos utca vonaláig. Ezen az utcaszakaszon az egyébként elszórtan elhelyezkedõ közintézmények besûrûsödnek, de a területen a lakófunkció is jelentõs. INTÉZMÉNY TERÜLET A település területén jelenleg a Rákóczi utca déli bevezetõ szakasza mellett található általános iskola – óvoda – orvosi rendelõ együttes sorolható intézmény terület kategóriába. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Környezeti nevelési módszertani központ

Magánberuházásban létesül a Vörös-dombi 1614/2 és 1629/1-2 hrsz. ingatlanok felhasználásával. A kialakításnál a tájbaillesztési szempontokat messzemenõen figyelembe kell venni.

SZABÁLYOZÁS A településközpont területére vonatkozó szabályozás célja a kialakult épületsor fokozatos zártsorúsítása, megteremtve a lehetõséget további közcélú intézmények elhelyezésére a meglévõ épületek átépítésével, bõvítésével. Az építészeti elõírások a hagyományos tömegalakítást, anyaghasználatot és színezést helyezik elõtérbe.

A településközpont területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 16.§-a tartalmazza. Intézményi területen az építési telkek beépítési módja szabadonálló, az épületek is szabadabban formálhatók. Differenciált szabályozás a tájképvédelmi területtel érintett telkekre vonatkozik.

Az intézményi területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 17.§-a tartalmazza. 3.1.3 GAZDASÁGI TERÜLETEK KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET A település területén jelenleg kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási kategóriába a 66136 sz. út és a lakóterület közti területsáv telephelyei, a 6605 sz. út keleti oldalán (Rákóczi utca déli bevezetõ szakasza) található telephelyek, továbbá a 6-os úti deltától északra található telephely területe sorolható.



18

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A Rákóczi utca déli, bevezetõ szakaszának nyugati oldala

A belterülethez dél felõl közvetlenül csatlakozó, jelenleg rendezetlen terület alakítható ki erre a célra. A lakófunkció távlatban megszüntetendõ.

A 66136 sz. út és a lakóterület közti területsáv bõvítése

A kialakult kereskedelmi, szolgáltató terület keleti irányban bõvíthetõ az Arany János utca vonaláig. A bõvítési terület kb. 0,8 ha.

A 6605 sz. út 6-os úti csomópontjának környezete

A kb. 3,2 ha-os területen elsõsorban nagyobb telekigényû kereskedelmi, szolgáltató, illetve raktározási funkciók elhelyezését kell szorgalmazni.

SZABÁLYOZÁS A kereskedelmi, szolgáltató területen a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti, a kialakítható telek paraméterei, az építési hely és az épületmagasság meghatározása a terület elhelyezkedésének és környezetének függvényében történt. Az építési telkek tájbaillesztése érdekében a növényesítés szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az építési telkek telekhatárai mellett lakóterülettel szomszédos telekhatárok esetében legalább 6 m széles, két lombkoronaszintû növényállomány, lakóterülettel nem szomszédos telekhatárok esetében a meglévõ épületállomány figyelembevételével legalább 1 sor védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn.

A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 18.§-a tartalmazza.

IPARI TERÜLET A település területén meglévõ ipari területek Golgota – egyéb ipari terület

A területen szorgalmazni kell az egy tulajdonban lévõ szomszédos ingatlanok egy helyrajzi számra egyesítését, ezzel a tulajdonviszonyok (közterület-nem közterület, magánút, szolgalmi jogok) tisztázódnának. Meg kell követelni a meglévõ barakk-épületek karbantartását, a meglévõ magánutak kiépítését, a környezet tisztántartását, növényesítését.

Az uránbányászattal kapcsolatos rekultivált üzemi területek:

ÉDÜ – Pannova Ipari Park – részben egyéb, részben a környezetre jelentõs hatást gyakorló terület 1.üzem térsége – részben egyéb, részben a környezetre jelentõs hatást gyakorló terület 3.üzem térsége – egyéb ipari terület

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A 6605 sz. út Ny-i oldala az 1. üzem és a volt tsz-major közti szakaszon – egyéb ipari terület

A terület a környezetre jelentõs hatást nem gyakorló üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál. Területe kb. 1,5 ha.

SZABÁLYOZÁS



19

A területen a kategória függvényében (egyéb ipari terület, vagy a környezetre jelentõs hatást gyakorló terület) a megengedett legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti, a kialakítható telek paraméterei, az építési hely és az épületmagasság meghatározása a terület elhelyezkedésének és környezetének függvényében történt. Az építési telkek tájbaillesztése érdekében a növényesítés szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az építési telkek telekhatárai mellett Az építési telkek telekhatárai mellett a meglévõ épületállomány figyelembevételével legalább 1 sor védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn.

Az ipari területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 19.§-a tartalmazza. 3.1.4 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A különleges területek részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók, részben tervezett fejlesztések. A különleges területre vonatkozó övezeti elõírásokat a HÉSZ 20.§-a tartalmazza. Temetõ területe

A temetõ területe távlatban megfelelõ, a fennmaradt régi, vörös homokkõ sírkövek megõrzendõk. Szabályozás A szabályozás a kialakult állapothoz igazodik. A terület még fel nem használt részein az elõfásítást, az utak, parcellák elõzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

Egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek • Római villa romja A terület és környezete védett régészeti lelõhely, a romok országos mûemléki védelem alatt állnak. • Volt vizimalom környezete A területen egyéni gazdálkodás folyik saját célú állattartással Szabályozás A szabályozás a kialakult állapothoz igazodik. A területen oldalhatáron álló beépítési móddal egy, legfeljebb egylakásos lakóépület és gazdasági épületek építhetõk gazdasági épület esetén legfeljebb 6,50 m, lakóépület esetén legfeljebb 4,50 m épületmagassággal. A megengedett legnagyobb beépítettség 15%, a legkisebb zöldfelület 50%. A területet keresztezõ árkok folyamatos karbantartásáról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodni kell. • Hulladékgazdálkodási célú területek

o Szennyvíztelep o Víztisztítási „csapadék” tározó

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Idegenforgalmi célú terület a Sajgói utca déli végén

A Vörösdomb területének a lakóterület felé nézõ részét az önkormányzat az idelátogató turisták elhelyezésére kemping céljára tartja fenn. A terület jelenleg is belterület. A kialakításnál a tájbaillesztési szempontokat messzemenõen figyelembe kell venni.



20

Szabályozás A területen szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 40%-os beépítettséggel, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel, legfeljebb 5,0 m épületmagassággal helyezhetõk el épületek. A legkisebb zöldfelület 40%.

Idegenforgalmi célú terület a Dózsa György utca nyugati végén (1207/2 hrsz.)

Magánberuházásban megvalósuló beruházás a falusi és a borturizmushoz köthetõ tevékenység, szálláshely szolgáltatás, az ezt kiszolgáló gazdasági funkciók, továbbá lakófunkció elhelyezésére. Szabályozás A területen szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 40%-os beépítettséggel, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel, legfeljebb 5,0 m épületmagassággal helyezhetõk el épületek. A legkisebb zöldfelület 40%.

3.2 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 3.2.1 KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Kõvágószõlõs Baranya megye középsõ részén, Pécs közelében található. A településtõl délkeletre ~12 km-re található az M-60 autópálya végpontja. A belterülettõl délre halad a 6. sz. Budapest- Pécs- Barcs országos I. rendû fõút (K.III.B). Kõvágószõlõs közelében II. rendû fõút nincs. A 6. sz. fõút a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton (K.V.B.) elérhetõ. A 6. sz. úttól délre halad a Budapest-Szentlõrinc-Pécs vasúti fõvonal, Kõvágószõlõstõl a legközelebbi vasútállomás Mecsekalja-Cserkút ≈6 km-re található, de ennek csak kis jelentõsége van, mert a Pécsi fõpályaudvar is ≈11 km-re a 6-os úton könnyen megközelíthetõ. Kõvágószõlõs és a szomszédos települések közötti kapcsolatok az összekötõ és bekötõ utakon megoldottak. Kõvágótöttös és Bakonya a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton (K.V.B.) és a 66134 és 66135 j. bekötõ utakon (K.V.C.), míg Cserkút a 66136 j. bekötõ úton (K.V.C.) érhetõ el. A település belsõ úthálózatának gerincét a 66107 sz. út (Rákóczi út) adja. Az út kategóriája belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C.). A burkolatszélesség ~5,0 m, kétoldalt vízelvezetõ árok és járda található (helyenként csak az egyik oldalon). A közterület szélessége 12-16 m. A Rákóczi úthoz csatlakozik a település többi lakó, kiszolgáló útja. Ezek kategóriája belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.B-D.). A burkolatszélesség 2,5-4,0 m között változik. Általában az egyik oldalon vízelvezetõ árok van. A kiszolgáló utak mentén járdák a közterület szélesség függvényében épültek. A közterületek szélessége 8-16 m között változik. A Pécsi vasútállomás ~12 km-re van a településtõl, így a vasúti személyszállítás jelentõsége kicsi. A településen belüli helyváltoztatásban jelentõs szerepe van a kerékpáros közlekedésnek, de önálló kerékpárforgalmi létesítmény nincs. A település területén a parkolás általában saját telken belül megoldott. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Külterületen Fõutak

• M-60 autópályát a 6. sz. fõútra visszakötõ I. rendû fõút Kerékpárutak

• Pécs és Szentlõrinc között regionális kerékpárút a 6. sz. út vonalán



21

Belterületen Kiszolgáló utak

• Az új lakóterületek feltárására o A Rákóczi utcától nyugatra o A Sajgói utcától délre

Gyalogutak • Rákóczi utca és a tervezett nyugati lakóterület között a 132-133 hrsz. telkek déli

szélén • Mókus utca Rákóczi utca felõli könnyebb elérhetõsége érdekében a 629 hrsz.

telek nyugati szélén. 3.2.2 ZÖLDTERÜLETEK A település meglévõ és tervezett zöldterületei közkertek. Kialakult, megõrzendõ közkertek

• Hõsök terén található közkert • Templom körüli közkert

Kialakult, megõrzendõ, területfelhasználási egységen belüli zöldfelületek

• Játszóterek • Újtelep - kisvárosias lakóterületen • COOP áruház mellett – településközpont területen

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Közkert a temetõtõl délre

Elsõsorban pihenési célra szolgáló terület, amely a fõ funkción túl a temetõ és a szomszédos lakóterület elválasztására szolgál. Területe kb. 2800 m2.

SZABÁLYOZÁS A közkertek területén területrendezés, növényfelújítás elõnevelt faanyaggal történhet. Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell elõnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhetõ. Az öntözés lehetõségét biztosítani kell. A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterûek legyenek. Az övezetben épület nem építhetõ. A meglévõ közkertek felújítása, valamint a tervezett közkertek kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezõi jogosultsággal rendelkezõ táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhetõ.

A zöldterületre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 23.§-a tartalmazza. 3.2.3 ERDÕTERÜLETEK Az igazgatási terület erdõborítottsága jelentõs. A terület északi harmadát szinte egyöntetû erdõség borítja. A terület a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, az országos ökológiai hálózaton belüli magterület, Natura 2000 terület. További nagykiterjedésû erdõ található a cserkúti határban, valamint a Pannova Ipari Park környezetében. Az elõbbi magterület, az utóbbi északi és nyugati része ökológiai folyosó. Az országos ökológiai hálózat részét képezõ erdõk védelmi rendeltetésûek, nagy részük kiváló termõhelyi adottságú. Az igazgatási terület középsõ és déli részén további, kisebb erdõfoltok találhatók. Ezek gazdasági rendeltetésûek, egy részük szintén kiváló termõhelyi adottságú.



22

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

• Az l. és lll. meddõhányó környezete a vonatkozó tájrendezési tervekben elõírtakat alapul véve védelmi rendeltetésû erdõterület lesz.

• A Kajdács-patak északi szakasza és a volt 1. perkoláció területén kialakított iparterület közti védelmi rendeltetésû erdõsáv megtartandó, dél felé bõvítendõ.

3.2.4 MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK KERTES MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET A település kertes mezõgazdasági területeinek legnagyobb része a belterülethez észak felõl csatlakozik. Kisebb foltban jelenik meg a belterülettõl keletre, nyugatra és délre. A mûvelési ág jellemzõen a szõlõ, a gyümölcsös és a kert, a telkek kisebb hányada gyep, illetve szántó. A belterülettõl északra elterülõ kertes mezõgazdasági terület a Mecseki borvidék Pécsi körzetének része, a szõlõkataszter szerinti I. minõségi osztályú szõlõterület. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

• Területi fejlesztés nem tervezett. • A minõségi fejlesztésre kell fokozott figyelmet fordítani. Ennek érdekében a területen

található szõlõültetvények megõrzendõk. • Mivel a terület Baranya megye területrendezési terve (a továbbiakban: BM TRT)

alapján országos jelentõségû tájképvédelmi terület, az épületállomány tájba illesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. A vonatkozó elõírásokat a HÉSZ-ben kell kidolgozni.

SZABÁLYOZÁS A HÉSZ kertes mezõgazdasági területre vonatkozó elõírásai kiemelt figyelmet fordítanak a terület elaprózódásának, illetve túlépítésének elkerülésére, az elhelyezhetõ épületek tájba illesztésére (épületmagasság, anyaghasználat és színezés). Kertes mezõgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

A kertes mezõgazdasági területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 25.§-a tartalmazza. ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET A település általános mezõgazdasági területei az igazgatási terület déli kétharmadán találhatók. Kõvágószõlõs területén a domborzati adottságokból és a talajviszonyokból, valamint a jelentõs kiterjedésû üzemi területekbõl adódóan az általános mezõgazdasági területek aránya viszonylag kicsi. A hetvehelyi úttól keletre és északra zömmel legelõ, ettõl nyugatra, illetve a vasúttól délre elsõsorban szántó a jellemzõ mûvelési ág. Az északi legelõk a BM TRT alapján országos jelentõségû tájképvédelmi területen találhatók, a vasúttól délre elterülõ szántók szintén a BM TRT alapján kiváló termõhelyi adottságúak. A Banya-völgy és a Vörös-domb térsége az országos ökológiai hálózaton belüli magterület, egyben Natura 2000 terület. A III. meddõtõl keletre, a cserkúti határban elterülõ legelõk is magterületen vannak. A közigazgatási terület délkeleti szélét borító legelõ az északi területekhez hasonlóan országos jelentõségû tájképvédelmi terület, emellett ökológiai folyosó. A 6-os úttól északnyugatra elterülõ szántók 1. minõségi osztályúak, a többi szántó 3.-6. minõségi osztályú.



23

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

• Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken az Országos Területrendezési Tervben és a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint kell eljárni.

• A hetvehelyi úttól keletre található szántók gyepesítését kell elõirányozni. • A BM TRT ajánlásai alapján a kiváló termõhelyi adottságú szántóterületet általános

mezõgazdasági terület kategóriába javasolt sorolni. Ennek megfelelõen az igazgatási terület déli részén a földnyilvántartás szerinti erdõterületet (valójában bozótos terület) legelõ mûvelési ágba célszerû sorolni.

SZABÁLYOZÁS A HÉSZ általános mezõgazdasági területre vonatkozó elõírásai meghatározzák a kialakítható legkisebb telekterületet és telekszélességet, bármilyen épület elhelyezését minimum 5000 m2-es telekterülethez kötik. Az elõírások differenciáltan szabályozzák a gazdasági és a lakóépületek kialakításának lehetõségeit, kitérnek az épületek tájbaillesztésére. Külön elõírás foglalkozik a birtokközpont kialakításának feltételeivel.

Az általános mezõgazdasági területre vonatkozó elõírásokat a HÉSZ 26.§-a tartalmazza.

3.2.5 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A település területe a Pécsi víz vízrendszerébe tartozik. A 6-os út térsége az 1. üzem déli határától a vasútig a pécs-tortyogói vízbázis hidrogeológiai „B” védõövezetében fekszik. A hidrogeológiai védõövezet határát a településszerkezeti terv a kijelölõ határozat alapján tünteti fel. A területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(Vll.18.) Korm.rendelet elõírásai érvényesek. A település területét két, észak-déli irányú állandó vízfolyás keresztezi. A Kajdács-patak a Banyavölgyben eredõ forrásból táplálva, felsõ szakaszán a hetvehelyi úttal párhuzamosan, attól keletre folyik. A településtõl nyugatra ezen a szakaszon magántulajdonban lévõ tó található, a tulajdonos további tó építésére vízjogi engedéllyel rendelkezik. A vízfolyás a hetvehelyi utat keresztezve eléri a volt 1. üzem területét, ahol egy szakaszon a földnyilvántartásban nem jelölve, magánterületen halad, majd a hetvehelyi út mellett éri el a 6-os utat. Ezt keresztezve kelet felé fordul és hagyja el Kõvágószõlõs területét. A Kajdács-patak 6-os út feletti bal parti mellékága Zsíd patak néven ismert, melynek két ága Kõvágószõlõs belterülete felõl érkezve, a III. meddõhányó K-i és Ny-i oldalán fut le. A Zsíd patakba lefutó árkok három ágon haladnak. A fõág a sportpálya mellett, a Rákóczi út, Hunyadi és Dózsa György utcák keresztezésével szeli át a belterületet. Alsó szakasza nagy esésû, benõtt mederrel, a sportpálya melletti és a Rákóczi utcát keresztezõ szakasz boltozott, zárt, kb 2,0 m átmérõjû csatorna. A Rákóczi út felett földárok található, a Hunyadi utca feletti szakasz magántelkeken halad keresztül. A Dózsa György utcai kétoldali árok a lépcsõsor mellett (fedett szakasz) csatlakozik a boltozott csatornához. Ugyanitt csatlakozik K-i irányból a Jókai utca felõl jövõ ág. Ez az Ady Endre és Jókai utca között magántelkek által közrezártan (külön helyrajzi számon) halad a község É-i határán lévõ forrásig. A csatlakozás felett az italbolt melletti szakasza fedett. A III. üzem felé tartó középsõ ág a Kossuth Lajos utca felõl érkezik, a Rákóczi utcát keresztezve az Arany János utcán, majd jelenleg külterületen halad tovább a cserkúti bekötõ



24

útig. A Kossuth Lajos utcai árok alsó szakasza burkolt, a Rákóczi utat boltozott híd alatt keresztezi, s burkolt mederrel folytatódik az Arany János utcában. A harmadik ág a Sajgó dûlõ felõl érkezik. A Sajgó dûlõben az árok magánterületen halad. A Sajgói út alatti szakasz rendezetlen. Külterületi szakasza burkolt. Kõvágószõlõs belterületének vízelvezetése a település Ny-i oldala kivételével a Zsíd patak vízgyûjtõjéhez, a település Ny-i oldala a Kajdács patak felsõ szakaszához tartozik. A vízelvezetés nyílt árkos, a szûkebb utcákban folyókás. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

• A vízelvezetõ rendszerek karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. • A Sajgói úttól délre beépítésre tervezett területen a házhelyosztás elõtt a vízfolyások,

árkok felmérését és rendezését el kell végezni. • A Kajdács-patak 1. üzemet keresztezõ, földnyilvántartásban nem szereplõ szakaszát

telekalakítással rendezni kell. 3.2.6 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK A település területén található, mocsár mûvelési ágú területek sorolandók ide. Területük az országos ökológiai hálózaton belüli ökológiai folyosó. Természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad. 3.2.7 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település különleges beépítésre nem szánt területeit a „TSZ-1” szerkezeti tervlap tünteti fel. A területek részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók, részben tervezett fejlesztések. Sportolási célú terület – sportpálya A nyírott füves labdarúgó pálya területe távlatban is megfelelõ, bõvítés nem tervezett. A területen a fõ funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezhetõk. Egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek

• Római villa körüli védõsáv A védõsávot a mûemlék római villarom védelmére jelölték ki, annak mûemléki környezetében található, védett régészeti lelõhely érinti. A területet zöldfelületként kell kezelni. A telepíthetõ növényzet elsõdlegesen gyep, vagy a régészeti lelõhelyet nem bolygató, alacsony gyökérzetû növényállomány.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek

• Rekreációs célú területek o Kb. 7000 m2-es önkormányzati beruházás a hetvehelyi és a cserkúti út

sarkán a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók elhelyezésére, szabadtéri rendezvények lebonyolítására.

o Kb. 3,2 ha-on magánberuházás a Kajdács-patak hetvehelyi út alatti szakasza mentén a természeti adottságokat kihasználva vízfelület,



25

továbbá a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók építményei elhelyezésére.

A FELSZÍN ALATTI TERÜLETEK A településszerkezeti terv a mélymûvelésû bányatelkekkel érintett területekre állapít meg felszín alatti területfelhasználást. A területfelhasználási kategória különleges beépítésre nem szánt terület nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK A területrendezési tervvel való összefüggések vizsgálatát és az összhang igazolását a településszerkezeti terv leírása tartalmazza. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL VALÓ ÖSSZHANG A településfejlesztési koncepciót 2011-ben Raffay Zoltán (Summa Cum Bt.) állította össze. A tervezetet a Képviselõ-testület 113/2011.(X.17.) Kt.sz. határozatával fogadta el.

Erõsségek Gyengeségek

− Kellemes természeti és lakóhelyi környezet − Pécs város közelsége − Kellõ mennyiségben rendelkezésre álló földterület

(gazdasági tevékenységekhez és lakásépítkezésekhez)

− Az ipari és lakóterületek elkülönülése − Viszonylag fiatal és közügyekben aktív lakosság − Iskolázott, fiatal és közügyekben aktív lakosság − Civil szervezetek

− Széthúzás, érdekütközések a lakosság körében

− Környezet állapota (szemét problémája)

− Játszóterek állapota

Lehetõségek Veszélyek

− Gyorsforgalmi út építésével Pécs és a megye felgyorsuló fejlõdése

− Ipari területek hasznosítása − Turizmus alternatív formáinak meghonosítása (falusi

turizmus, borturizmus) − Bõvülõ pályázati lehetõségek

− A közlekedési peremhelyzet fennmaradása

− A Dél-Dunántúl további leszakadása − A helyi lakosság közötti

kommunikáció, érdekegyeztetések megszakadása

A településfejlesztési koncepció településrendezési eszközöket befolyásoló megállapításai a következõk: Lakóhelyi funkciók erõsítése, helyi közösségi és szociális szolgáltatások fejlesztése • A zártkerti területek további belterületbe vonásának megakadályozása

A településszerkezeti tervben a korábbi tervben elhatározottakhoz képest újabb zártkerti területek belterületbe vonására nem kerül sor.



26

• A zártkerti területek beépíthetõségének szabályozása A HÉSZ kertes mezõgazdasági területre vonatkozó elõírásai (25.§) kiemelt figyelmet fordítanak a terület elaprózódásának, illetve túlépítésének elkerülésére, az elhelyezhetõ épületek tájba illesztésére (épületmagasság, anyaghasználat és színezés)

• Borvidék nyújtotta elõnyök kihasználása, falusi turizmus fellendítése A településszerkezeti tervben jelölt, a Dózsa György utca nyugati végén található 1207/2 hrsz. ingatlanon tervezett beruházás kifejezetten a borturizmus fellendítését célozza szállás szolgáltatással kiegészítve, a tervezett rekreációs területek pedig helyet adhatnak a borturizmushoz kapcsolódó rendezvényeknek.

Közösségfejlesztés • Lakossági rendezvények szervezése

A településszerkezeti terven kijelölt rekreációs célú területek lakossági rendezvények lebonyolítására is alkalmasak.

Munkahelyteremtés • Munkahelyteremtésre alkalmas területek kijelölése, ezen belül:

• Zajos és szennyezõ ipari tevékenység az ipari parkban és a belterületet nem zavaró gazdasági területeken legyen folytatható

• A belterületen elsõsorban egészségügyi, szociális, illetve kulturális szolgáltatások kapjanak helyet.

A településszerkezeti terv fenti elvárásoknak megfelel.

Turizmus szelíd, környezetkímélõ formáinak fejlesztése • Falusi turizmus, öko-, kerékpáros, bor- és egészségturizmus fejlesztése

A településszerkezeti terven turizmus fejlesztésre alkalmas területek a különbözõ idegenforgalmi célú különleges területek. A kerékpáros turizmus fejlesztését a szerkezeti terven jelölt kerékpáros útvonalak segíthetik elõ.

Kulturális és szórakozási lehetõségek bõvítése • Sportlétesítmények kialakítása, játszóterek felújítása

Új területek kijelölését nem igényli. Kõvágószõlõsi sajátosság, kuriózum kialakítása • Helyi kuriózum kialakítása esetén az ahhoz kötõdõ rendezvény lebonyolítása

A településszerkezeti terven rendezvények lebonyolítására alkalmasak a beépítésre nem szánt különleges területek rekreációs célra

Kõvágószõlõs építészeti emlékeinek megõrzése, a falukép megõrzése és fejlesztése • Helyi adottságokhoz illõ, a faluképbe harmonikusan illeszkedõ épületek építése

A HÉSZ falusias lakóterületre (15.§) és településközpont területre (16.§) vonatkozó elõírásai szabályozzák az illeszkedést a kialakult faluképhez, a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza a helyi védettségû építmények feltüntetését és listáját. Alátámasztó munkarészként helyi építészeti értékvizsgálat készült.

• Helyi lakosok kötelezése a porták rendben tartására Az önkormányzat külön önkormányzati döntésben foglalkozik a helyrehozatali kötelezettséggel (HÉSZ 2.függelék)



27

A helyi fiatalok letelepedésének, lakáshoz jutásának támogatása • Célszerû elkerülni az „alvóvárossá” válást és a település méretének túlzott mértékû

növekedését, de a helyben maradni szándékozó fiatalokat lehetõség szerint segíteni kell építési telek vásárlásában. Az önkormányzat kidolgozhat egy olyan támogatási konstrukciót, amelyet a helyi fiatalok vehetnek igénybe (kedvezményes áron telkek biztosítása, esetleg az építkezéshez nyújtott támogatás).

A településszerkezeti terven kijelölt és a szabályozási terven leszabályozott két új lakóterület lehetõséget nyújt új építési telkek kialakítására.

Külterületek, ipari park • A külterületekre és az ipari parkra vonatkozóan a közeljövõben Kõvágószõlõs nem tervez

változtatásokat bevezetni.

lV. TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 1. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.1. Természeti adottságok

Magyarország tájfelosztásában a terület a Mecsek-hegység kistájba, a Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék középtájba, és a Dunántúli dombság nagytájba tartozik. A kistáj Baranya és Tolna megye területén helyezkedik el. A kistájba tartozó mintegy 24 település részben természeti szépségeirõl, részben pedig ásványkincsérõl lett híres. A kistáj domborzatát a Zengõben, a Tubesben, és a Jakab-hegyben tetõzõdõ középhegység alkotja, mely D-DNY-É-ÉK –i csapású alacsony és középhegység, elegyengetett felszínek rendszere. Két nagyobb egységre osztható, a Nyugati Mecsekre, melyet a Ny-K-i csapású tetõhelyzetekben kiemelt tönkös sasbércek sorozata jellemez, és a Keleti Mecsekre, melyre a központból kiinduló sasbércsorok a jellemzõek. A tervezési terület a Ny-i Mecsekben helyezkedik el. Jellemzõ formatípusok még a hegylábi félsíkok és a törmelékkúpok, a pleisztocén völgyvállak rendszere a nagyobb völgyekben. A kistáj földtani adottságaira elsõként nevezetes az ipari kõszén, és az uránérc. Jellemzõ még a hasadóanyag elõfordulás, valamint a permi vörös homokkõ, és a téglagyári agyag. Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten nedves. Az éves napfénytartam 2060 és 2080 óra körüli, nyáron 810, télen 230 óra körüli. A téli napfényes órák száma kb. 10 %-al nagyobb, mint a környezõ kistájakon. D-en az évi csapadékösszeg 680-730 mm, É-on 750-800 mm. A legtöbb egynapos esõt Cserkúton észlelték. Az ariditási index D-en 0,96 -1,03, É-on 0,88-0,94. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség a csúcsokon megközelíti az 5 m/s-ot, a völgyekben a 3-3,5 m/s-ot. A területi adottságok és az éghajlat az erdõgazdálkodásnak, egyes kertészeti kultúráknak /szõlõtermesztés/, és kevéssé a szántóföldi növénytermesztésnek kedvez. A kistáj vízrajzi jellemzõi közül inkább a hegységi szakaszok a jellemzõk. Ezeket sok helyen a karsztos jelleg jellemzi. A forrásszakaszok tiszták, de a peremi részeken a települések közelében sok helyen elszennyezõdnek. A hegység forrásai a felszín alatti tározók túlfolyásainak tekinthetõk és tekintélyes vízhozamokat adnak.



28

A hegységi területeken hiányzik az állandó összefüggõ talajvízszint. Mélységük és elhelyezkedésük a szerkezet és a domborzat függvénye. Növényföldrajzi szempontból a kistáj a balkáni flóratartomány Pécsi flórajárásába tartozik. A terület fontosabb erdõtársulásai a cserszömörcés karsztbokorerdõk, a molyhos kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, valamint a mecseki bükkösök. A mezõgazdasági mûvelés elterjedt kultúrái a búza és a kukorica, jelentõsebb kertészeti kultúra az õszibarack és a szõlõ. A kistáj talajai kivétel nélkül erdõtalajok, legnagyobb részben agyagbemosódásos barna erdõtalajok, a hegységperemi lejtõkön barnaföldek alakultak ki. 1.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Eredendõen a területeken évezredek óta megtalálhatóak a különbözõ kultúrák, melyek ott is hagyták nyomaikat a területen. A bronzkor elõtti idõkben hatalmas erdõtömb borította a vidéket. Ez volt az elsõdleges tájhasználat. Ez utáni idõkben terjedt el a földmûvelés, és ekkor kezdtek területeket elhódítani az erdõbõl a földmûvelés számára. A Mecsekben élõ emberek ekkor már földvárakat építettek, melynek nyomai ma is megvannak. Ettõl kezdve különbözõ korszakokból való régészeti leletek találhatók a területen. Az erdõgazdálkodás azonban végigkísérte minden kornak a tájhasználatát. Kõvágószõlõs neve két fõbb tevékenységbõl ered: a szõlõmûvelésbõl és kõbányászati, kõfaragói tevékenységbõl. Az elõbbihez a Mecsek déli fekvésû lejtõi, az utóbbihoz a környéken található nagy mennyiségû homokkõ adta a kiváló lehetõséget. Korábbi idõkben a kiváló termõhelyû szõlõterületek körbevették a települést. A szõlõterületektõl D-re nagy kiterjedésû legelõterületek voltak, melyeket sok, a Mecsekrõl lezúduló vízfolyás szabdalt apróbb területekre. Ezeken a részeken az állattartásra voltak kedvezõbbek az adottságok. A nagy szõlõterületek az idõk folyamán lecsökkentek. Sajnálatos módon a felhagyott szõlõparcellák száma napjainkban is fokozatosan növekszik. A szántóföldi növénytermesztés a kiirtott erdõk helyén, az alacsonyabb hegylábi sík területeken fokozatosan állandósult. Az 50-es években a bányászat beindulásával újból jelentõs erdõterületeket irtottak ki. Kialakult az új településrész a Golgota, mely elsõsorban az idetelepült bányászoknak adott otthont. A 6-os úttól D-re esõ területrészeken is nagy kiterjedésû ipari üzem jött létre, mely a bányászati tevékenységhez kapcsolódott. A bányászati technológia nagy felszíni területeket vett igénybe a meddõ, és a technológiai végtermékek miatt. Ezeknek a területeknek a rekultivációja még a mai napig is folyik. Mivel a tájrehabilitációra még hosszú évekig szükség lesz, amelyet a szakmai megfelelõség szerint kell folyamatosan végezni, ezért a település D-i részét az OTRT és Baranya megye területrendezési terve komplex tájrehabilitációt igénylõ területként jelöli meg. Ez országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggõ területek tartoznak. Az övezet mind a településszerkezeti, mind pedig a szabályozási tervlapon feltüntetésre került. 1.2.2.Tájhasználati vizsgálat Nehezen lehet még egy olyan heterogén tájhasználatú tájat fellelni, mint amilyen Kõvágószõlõs külterületét jellemzi. Szántóföldi gazdálkodás, erdõgazdálkodás és neves



29

kertgazdálkodás, valamikori ipari tájhasználatú területek rekultivációval, természetvédelmi területek, vízvédelmi területek találhatók egymás mellett, vagy egymással átfedésben. Mezõgazdaság A mezõgazdasági területek nagyobb része a belterülettõl Ny-ra, és D-en a közigazgatási határ mentén helyezkednek el. A mezõgazdasági területek szántók, kert és ültevényterületek, /a valamikori zártkertek/, és gyepfelületek. A talajminõség meghatározza a mezõgazdasági termelés lehetõségeit. A tervezési terület nagyobb részén, a magasabb fekvésû területeken homokkõre települt podzolos barna erdõtalajok a jellemzõek. A mélyebb fekvésû részeken alluviális üledéken kialakult réti talajok jöttek létre. Az utóbbi helyeken jelentõsebb mértékû szántóföldi mûvelés folyik. A talaj védelme az állam és a földhasználó, ill. a beruházó és az üzemeltetõ közös feladata. A termõföld védelme érdekében a földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. A külterületen, a mezõgazdasági mûvelés alá tartozó területeken (termõföldön) történõ bármilyen jellegû beruházás esetében a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. Törvényben foglaltakat kell betartani. A 3.§ értelmében a termõföld mûvelési ágának megváltoztatását be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Az 5.§ értelmében a földhasználó köteles a termõföldet mûvelési ágának megfelelõen hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül köteles megakadályozni a gyomnövények megtelepedését. A III. fejezet szerint a termõföldön történõ, vagy arra hatást gyakorló beruházásokat úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett termõföldeken a talajvédõ gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Építési beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termõréteg megmentésérõl és hasznosításáról. Beruházások esetén talajvédelmi tervet kell készíteni, a 90/2008.(VII. 8) FVM rendeletben foglaltak szerint. Mélyfekvésû területek feltöltésénél a mezõgazdasági célú tereprendezés a 2007. évi CXXIX. törvény 49.§ szerint engedélyköteles tevékenység, az engedélyt a talajvédelmi hatóság adja ki. A 2007. évi CXXIX. törvény 9-13.§-a megfogalmazza a termõföld más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályokat. Termõföldet más célra csak kivételesen, elsõsorban a gyengébb minõségû termõföld igénybevételével lehet felhasználni. A törvény 10.§-a kimondja, hogy a termõföld más célú hasznosításának minõsül a termõföld belterületbe vonása. A tervezési terület szántóterületei közül vannak olyanok, amelyek különlegesen jó termõhelyi adottságokkal rendelkeznek. Ezzel az OTrT és a BMTrT is foglalkozik, és övezetként jelöli meg a területrendezési tervekben. A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület olyan országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkezõ, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezõgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 15.§ fogalmazza meg, A BMTrT a 2.10.2. fejezet alatt fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. A településszerkezeti tervlapon feltüntetésre került az övezet. A gyepvegetációk a külterület megõrzendõ értékei. A természetesen kialakult és kaszált gyepfelületek értékes lágyszárú növénytársulási viszonyokat õriztek meg, és tartanak fenn, melyekhez azután sajátos állatvilág is kapcsolódik. Ma már amikor a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó kemikáliák teljesen beszabályozzák a termesztett kultúrák növény és állatvilágát, a gyepfelületek élõvilága a legtermészetesebb ökoszisztémák egyikének tekintendõ, amelyet éppen ezért õriznünk kell. A gyepterületeket természeti területnek kell tekinteni a természet védelmérõl szóló törvény szerint (1996. évi LIII. törvény). Fenntartásuk módjáról a törvény 15.,16.,17.,21. §-a rendelkezik. A fenntartás során elsõdlegesen biztosítani kell a gyep szakszerû kezelését, ami vegetációs idõszakban



30

többszöri kaszálást jelent, továbbá kerülni kell a területen a különféle kemikáliák alkalmazását. Mentesíteni kell a gyepfelületeket az alkalmi és idõszakos hulladék depóniák elhelyezésének lehetõségétõl is. A gyepterületek mûvelési ág váltása esetén meg kell kérni a természetvédelmi hatóság engedélyét. Kertgazdálkodás – Szõlõtermesztés A térségben az ültetvényterületek /szõlõ/ kialakítása és mûvelése igen jelentõs, és azon túlmenõen optimális tájhasználatot jelent. A táj egésze beletartozik a Mecseki borvidék Pécsi körzetébe az 1997. évi CXXI. törvény értelmében. Ezek a területek az országos szõlõkataszter szerint I. osztályú területek, amelyek a minõségi bortermelésre alkalmasak. A törvény foglalkozik az árutermelõ szõlõ telepítésével és megszüntetésével, továbbá a borvidék területén telepíthetõ szõlõfajtákkal is. A Mecsekaljai borvidék területén telepíthetõ szõlõfajták a törvény szerint a következõk: ajánlott fajták: Chardonnay, Cirfandli, Olaszrizling, Sauvignon, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, kiegészítõ fajták: Furmint, Hárslevelü, Királyleányka, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Tramini, Zenit, Zengõ, Zöldveltelíni, Pinot noir, ültetvényes fajták: Ottonel muskotály, Bíbor kadarka, Blauburger, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt. A településszerkezeti és a szabályozási terv lehatárolja a szõlõkataszterrel érintett területeket. Erdõgazdálkodás A térségben az erdõgazdálkodás nagy jelentõségû, és terjedelmét tekintve is igen nagy területet foglal el. Az erdõterületek elsõsorban a település vonalától É-ra helyezkednek el, a meredek, és egyébként kevéssé termékeny felszíneken. Rendeltetésüket tekintve az erdõk gazdasági és védelmi céllal kerültek telepítésre. A védelmi cél elsõdlegesen a meredek hegyoldali részekre a jellemzõ, itt a talajvédelem, az erózióvédelem az, ami a telepített erdõ elsõdleges feladata. Ahol a természetvédelmi hatóság természetvédelmi területet jelölt ki, ott az erdõmûvelés, erdõfenntartás, és esetenként a telepítés is a természetvédelem érdekeit kell hogy szolgálja elsõdlegesen. A meglévõ erdõk mûvelése, az erdõk letermelése, és új erdõ telepítése a Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának engedélye alapján és felügyelete mellett végezhetõ. Ezen túlmenõen a meglévõ, és a jövõben telepítendõ erdõterületeken a telepítéstõl a letermelésig az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvényben és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendeletben foglaltakat kell betartani. Az erdõterületek jelentõs része különlegesen jó termõhelyi adottságokkal rendelkezik. Ezzel az OTrT és a BMTrT is foglalkozik, és övezetként jelöli meg a területrendezési tervekben. A kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezetbe az õshonos fafajokból álló erdõtársulások fenntartására leginkább alkalmas, és az erdõ hármas funkcióját egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdõterületek tartoznak. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 16.§-a alatt fogalmazza meg. A BMTrT a 2.10.4. fejezet alatt fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. Az övezet mind a településszerkezeti, mind pedig a szabályozási tervlapon feltüntetésre került. Ipari tevékenység által érintett területek A térség jelentõs ásványvagyona az ércbányászat által hasznosult. Ez föld alatti bányászati tevékenységet jelentett, melyhez a felszínen ipari telephelyek, és meddõhányók, valamint egyéb technológiai melléktermékek elhelyezését szolgáló területek kapcsolódtak. Ma már ezek helyén erdõsített dombok, és gyepesített sík rekultivált területek vannak, melyek formájukat tekintve tájbaillõek, funkciójukat tekintve az erdõ kifejlõdése után, hosszabb idõ múlva lesznek a táj biológiailag aktív részei.



31

A felszíni üzemi területek területarány tekintetében jelentõs helyet foglalnak el. A volt I. üzem területe, és a volt III. üzem területe egymástól elkülönülve helyezkednek el. A volt III. üzem területe aránylag áttekinthetõbb, a volt I. üzem területe több kisebb-nagyobb különbözõ telephelyet foglal magában. Ezek a telephelyek fokozatosan alakulnak, változnak, jó példái annak, hogy a telken belüli rendezettség, a tájhoz és a tevékenységhez méltó épített környezet kialakítása folytán tájkímélõ területhasználat alakítható ki ebben a természeti környezetben is. Az az állapot, hogy az egyes üzemek, üzemrészek új tulajdonossal, és módosult feladatkörrel mûködnek azt bizonyítja, hogy erre az ipari-gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató feladatokat ellátó területre a jövõben szükség van, a funkció életképes, és mûködik. 1.3. Védett, védendõ táji-természeti értékek, területek A terület természeti adottságainak sokféleségébõl adódik, hogy védelemre érdemes természeti értékekben, területekben gazdag a táj. Ezeknek az értékeknek és területeknek állapotértékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése céljából különféle területi védettségi kategóriák, és védelmi rendszerek jöttek létre, melyek egy része Kõvágószõlõs területén is megjelenik. A Természetvédelmi Törvény (TVT), az Országos Területrendezési Terv (OTrT), és Baranya Megye Területrendezési Terve (BMTrT), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) határozza meg a különbözõ védettségi kategóriákat. Az egyes védelem alatt álló területek több esetben átfedik egymást. Az egyes védettségi kategóriák egymás mellé vannak rendelve. 1.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendõ területek Országos jelentõségû tájképvédelmi terület az Országos Területrendezési Tervben került lehatárolásra, melyet a megyei területrendezési terv is alkalmaz. Ezekhez a területekhez a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendõ tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkezõ területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT a 18.§ -a alatt fogalmazza meg. A BMTrT a 2.10.7 fejezetben fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. Az övezet mind a településszerkezeti, mind pedig a szabályozási tervlapon feltüntetésre került. 1.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Kõvágószõlõs közigazgatási területének északi harmada a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Ezt a nagy kiterjedésû védett természeti területet 2009. április 25-én a 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendeletben tették közzé. A tájvédelmi körzet teljes területe 10 316 ha, melybõl védett természeti terület 9625 ha. A Tájvédelmi körzet kezelõje a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A Tájvédelmi körzet létesítésének célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élõ védett növény- és állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú megõrzése, valamint az erdõben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természet-közeli módon végzett erdõgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elõsegítése Ugyancsak a nemzeti természetvédelem oltalma alatt állnak a források, amelyek akár állandóan, akár idõszakosan jelennek meg, ex lege védettnek kell tekinteni. A források természeti emléknek minõsülnek. Errõl nyilatkozik az 1996. évi LIII. tv. 23.§, és 28.§.-a



32

Egyedi tájértékekben is gazdag a település, melyek megõrzése ugyancsak nemzeti érdek. Egyedi tájértéknek minõsül az 1996..évi LIII. törvény 6.§-a értelmében az adott tájra jellemzõ természeti érték, képzõdmény, és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentõsége van. A község területén az egyedi tájértékek felkutatása megtörtént, és az a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál rögzítésre került. Ezek sorát a következõ táblázat rögzíti. megnevezés jelzet fellelhetõség pontos

hely tulajdo-

nos kezelõ

Avargyûrû Kõvágószõlõs 026 Jakabhegyi kolostor körül a gyûrûben

063/3-4, 068/11-12, 089/3-5 090/1 által közrefogva

M.Állam DDNP

Babás-szerkövek

Kõvágószõlõs 029 Kõvágószõlõs felett a hegyoldalban

072 M.Állam DDNP

fakereszt Kõvágószõlõs 008 Templomtér feszület Kõvágószõlõs 007 Templomtér Gesztenye-fasor

Kõvágószõlõs 009 Templom és temetõ között

halomsírok Kõvágószõlõs 025 Jakab-hegy É-i területe

063/3 M.Állam DDNP

határjelzõ fák Kõvágószõlõs 001 Kõvágószõlõs és Cserkút külterületi határán

081 Önko. Önko

Hõsök emlékmûve és park

Kõvágószõlõs 020 Hõsök tere faluközpont

Istár kereszt Kõvágószõlõs 005 Templom és temetõ között

Jubileumi kereszt

Kõvágószõlõs 030 Kõvágószõlõs felett a hegyoldalon

M.Állam DDNP

kút Kõvágószõlõs 012 Kossuth u. 14. lakóház Kõvágószõlõs 011 Rákoczi u. 60. lakóház Kõvágószõlõs 013 Széchenyi u.4. lakóház Kõvágószõlõs 014 Rákoczi u. 26. lakóház Kõvágószõlõs 015 Rákoczi u.12. lakóház Kõvágószõlõs 016 Hõsök tere 4. Mária szobor Kõvágószõlõs 019 Ráoczi u. 34. 97/2 Önko. Önko. Misa kereszt Kõvágószõlõs 022 Rákoczi u.16. 97/1 egyház ÖNko Pálos kolostorrom

Kõvágószõlõs 031 Jakab-hegy, Zsongor-kõ mellett

R.k. plébánia Kõvágószõlõs 010 Rákoczi u.70 Póka-híd Kõvágószõlõs 017 Rákoczi u. templom

elötti tér 97/1 Önko Önko

R.k. templom és környezete

Kõvágószõlõs 003 Rákoczi és Széchenyi u. keresztezõdése

1/8 egyház egyház

Sajgó kereszt Kõvágószõlõs 002 Saigói út 322 egyház Önko. Sasfészek Kõvágószõlõs 028 Zsongorkõtõl Ny-i

irányban 068/11 M.Állam DDNP



33

Síd hídja Kõvágószõlõs 021 Hunyadi utca 224/4 Önko. Önko. Szent József szobor

Kõvágószõlõs 006 A templom mögött

temetõ Kõvágószõlõs 004 Templomtér 5/1,5/2 egyház egyház tûzoltószertár Kõvágószõlõs 018 Rákoczi u. 243 Önko Önko Uránbányászati emlékmû

Kõvágószõlõs 023 Rákoczi u, Kõvágószõlõs újtelep

97/3 Önko. Önko.

vásáros út Kõvágószõlõs 024 Petõc akna 067/1 M.Állam DDNP Zsongor-kõ Kõvágószõlõs 027 Jakab-hegy,

kolostortól DNy-ra az avargyûrû mentén

073 M.Állam DDNP

Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állnak a település területén a Natura 2000 hálózat területei. Az ökológiai hálózat, és a Natura 2000 terület, mivel természeti területre vonatkoznak, mint két védettségi kategória sok helyen ugyanazt a területet fedi le. A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi alapját a 2004. 05. 01-tõl hazánkban is életbe lépõ Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvekre épülõ Natura 2000 területekre vonatkozó, és annak részletes szabályairól szóló kormányrendelet képezi (az Európai Habitat Directiva 92/43EBC és Bird Directiva 79/49/EEC). Az irányelvek értelmében a veszélyeztetett fajoknak kedvezõ természetvédelmi helyzetet kell biztosítani, különös tekintettel a vonuló madárfajok populációinak és élõhelyeinek megóvására. Hazánk természeti értékeinek hosszú távú megóvása szempontjából kulcsfontosságú, hogy értékes, védendõ területeink a Natura 2000 hálózat részévé váljanak, és ezáltal olyan európai szintû jogi és anyagi eszközökhöz jussanak, amelyek az eddiginél hatékonyabb védelmet biztosítanak. A hálózat hazai létrehozását a 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet megerõsítette. 2006-ban megjelent az a rendelet, amely kihirdetésre is került 45/2006.(XII.8) KvVM számon. 2010-ben a helyrajzi számok további pontosítása történt meg az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésü területekkel érintett földrészletekrõl szóló 14/2010.(V.11) KvVM rendeletben. A rendelet a kijelölt területeken elõforduló közösségi jelentõségû élõhelytípusok, valamint vadon élõ növényi-és állatfajok élõhelyének megõrzése által a biológiai sokféleség fenntartásához, megõrzéséhez szükséges szabályokat tartalmazza, támaszkodva a 45/2006(XII.8) KvVM rendeletben meghatározott védettségi kategóriákra. Kõvágószõlõs közigazgatási területén a Natura 2000 területeket a szerkezeti és a szabályozási terv lehatárolja.

Különleges madárvédelmi területek – Mecsek HUDD 10007 04/2, 04/5, 07/6, 013/4, 015/1, 015/2, 016/1, 016/2, 017, 018, 019/2, 020, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 038, 044/2, 045, 046/1, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 049, 050, 051, 052, 053, 054, 055, 056, 057, 058, 059, 060, 061, 062, 063/1, 063/3, 063/4, 064/1, 064/2, 065/1, 065/2, 066, 067/2, 068/5, 068/6, 068/8, 068/10, 068/11, 068/12, 068/14, 068/15, 071, 072, 073, 075, 076, 078/1, 078/3, 078/4 Kiemelt jelentõségû természetmegörzési területek - Mecsek HUDD 2030 03, 04/2, 04/3, 04/5, 04/6, 04/7, 04/8, 04/10, 04/11, 04/12, 04/13, 04/14, 04/15, 04/16, 05, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 010, 011/3, 011/4, 011/10, 011/11, 012, 013/1, 013/2, 013/3, 013/4, 014, 015/1, 015/2, 016/1, 016/2, 017, 018, 019/2, 020, 021, 022, 023, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 035, 036, 037, 038, 042/2, 044/1, 044/2, 045, 046/1, 046/2, 046/3, 047, 048/1, 048/2, 049, 050, 051, 052, 053, 054, 055, 056,



34

057, 058, 059, 060, 061, 062, 063/1, 063/3, 063/4, 064/1, 064/2, 065/1, 065/2, 066, 067/1, 067/2, 068/5, 068/6, 068/8, 068/9, 068/10, 068/11, 068/12, 068/13, 068/14, 068/15, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078/1, 078/3, 078/4, 079, 080/4, 080/6, 0105/2, 0105/3, 0109, 0110, 0111, 0112, 0114/5, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119, 0120/3, 0120/4, 0120/5, 0120/6, 0126, 0127/1, 1701/a, 1701/b, 1702, 1705, 1706, 1711, 1712, 1713, 1714/2, 1714/1a, 1714/1b, 1714/1c, 1714/1d, 1714/1f, 1715, 1730, 1732, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1740, 1741, 1742/1, 1742/2, 1743, 1745, 1752, 1753, 1753, 1754, 1757, 1758, 1759/1, 1759/2, 1760, 1761, 1762, 1763, 1764, 1767, 1768

Az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 6.§-a a mezõgazdasági területek között meghatároz un. természetközeli területeket is. 30/A § szerint, ezeken a területeken építményt elhelyezni nem lehet. A szerkezei és a szabályozási tervlap a mocsaras területeket jelöli természetközeli területként. 1.3.3.Ökológiai hálózat Az országos területrendezési terv által lehatárolt terület az országos ökológiai hálózat övezete. Az ökológiai hálózat az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentõségû természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtõ ökológiai folyosók egységes, összefüggõ rendszere tartozik. Az ökológiai hálózat elemeit a megyei területrendezési terv különíti el további övezetekre (magterület, pufferterület, ökológiai folyosó). Az OTrT 13.§-a meghatározza az övezetre vonatkozó legfontosabb kötelezettségeket, nevezetesen: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetõ ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élõhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elõírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.” Kõvágószõlõs területét az ökológiai hálózat jelentõs mértékben érinti. Az érintett terület döntõ többsége magterület, és csak kis területi hányaddal jelenik meg az ökológiai folyosó. Lehatárolását a településszerkezeti és a szabályozási terv tartalmazza. A lehatárolás módja jelenleg csupán területi. Pontos, területegységre meghatározható helyrajzi számos felsorolás egyelõre nincs. A helyrajzi számokon alapuló területlehatárolás hiányában a területhasználat sem kérhetõ számon maradéktalanul. Az OTrT 23-24.§-a fogalmazza meg a magterület és az ökológiai folyosó övezeteken belül végezhetõ tevékenységeket, és azok módját. Az övezetek tervi feltüntetése a BMTrT alapján történt. Magterület: Az országos ökológiai hálózat része, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élõhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemzõ természetes élõvilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentõségû fajnak adnak otthont. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 23 §-a alatt fogalmazza meg



35

Az új településszerkezeti terv a Cserkúti út környékét, mint a település egyetlen fejlesztésre elõirányozható részét, a korábbi településszerkezeti tervvel összhangban lakóterületi fejlesztésre, a Vörös-dombtól északra található néhány volt zártkerti ingatlant pedig intézményi célú fejlesztésre irányozza elõ. Mivel magterület területén az OTRT 17.§-ban rögzítettek szerint beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki, fenti területekre vonatkozóan az önkormányzat a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. Törvény 23/A.§ (2) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezi a magterület lehatárolásának pontosítását. A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. Törvény 23/A.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek elõzetes adatszolgáltatásának figyelembe vételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére esõ része legfeljebb +/- 5%-kal változhat.

BMTrT szerinti lehatárolástól való eltérést igazoló számítás

BMTrT alapján a település területén lehatárolt, magterülettel érintett terület: 878,3 ha Tervezett beépítésre szánt terület:

8,8 ha, a teljes terület 1 %-a Ez az érték a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXl. Tv. 23/A.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti +/-5%-os eltérésen belüli.

Ökológiai folyosó: Az országos ökológiai hálózat része, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésû, folytonos vagy megszakított élõhelyek, élõhelysávok, élõhelymozaikok, élõhelytöredékek, élõhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntõ részben természetes eredetûek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élõhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 24 §-a alatt fogalmazza meg. Szintén a korábbi tervekkel összhangban az ökológiai folyosóval érintett Gálfi malom és környezete továbbra is beépítésre szánt területi besorolást kap (különleges terület, illetve kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület). Mivel ökológiai folyosó területén az OTRT 18.§-ban rögzítettek szerint beépítésre szánt terület nem jelölhetõ ki, fenti területre vonatkozóan az önkormányzat a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. Törvény 23/A.§ (2) bekezdés c) pontja alapján kezdeményezi az ökológiai folyosó lehatárolásának pontosítását.

BMTrT szerinti lehatárolástól való eltérést igazoló számítás

BMTrT alapján a település területén lehatárolt, ökológiai folyosóval érintett terület: 81,8 ha Tervezett beépítésre szánt terület:

1,9 ha, a teljes terület 2,3 %-a Ez az érték a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXl. Tv. 23/A.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti +/-5%-os eltérésen belüli.

A területileg összefüggõ ökológiai hálózat fenntartása érdekében a településszerkezeti terv a Gálfi malom térségében megszûnõ ökológiai folyosó pótlására az ettõl nyugatra található 0218/1, 0215/2 és 0218/2 hrsz. (összesen 2,8 ha) földrészletek ökológiai folyosóvá minõsítésére tesz javaslatot. A kijelölés elõsegítése érdekében a területet erdõterület



36

kategóriába sorolja. A kijelöléssel a BMTRT szerinti ökológiai folyosó területe összességében 0,9 ha-ral nõ. 1.4. Tájhasználati konfliktusok, problémák értékelése Kõvágószõlõs közigazgatási területe táji értékekben igen gazdag, hiszen a tájvédelmi kategóriák legtöbb eleme megjelenik a területen. Ez a tájhasználat szempontjából nagy odafigyelést, és felelõsséget jelent. A meglévõ természeti táji értékeket meg kell védenünk. Ehhez nagy segítséget jelentenek az egyes tájvédelmi kategóriákhoz tartozó elõírások, melyeket be kell tartani. A tájhasználatot a eredeti állapot erõsítése felé kell mozdítani. Ez a belterületi, iparterületi fásítások szakszerû intenzifikálását, a rekultivált területek folyamatos szakmai felügyeletét és fejlesztését, és a védelem alatt álló területek elõírás szerinti használatát jelenti. Három fõ irány a védelem alá helyezett értékek fenntartása, a történelmileg kialakult tájhasználat megtartása, és a volt és meglévõ ipari tevékenységhez tartozó területek tájbaillesztése. A védelem alá helyezésnél konfliktusként jelenik meg az ökológiai folyosó kijelölése a település D-i részén, és a magterület kijelölése a település K-i részén, a belterületen. Mindkét terület védettségét felül kell vizsgálni, mert az elõírások a már korábban kialakult, és meglévõ adottságok miatt nem tarthatók be. Az ipari tevékenységgel érintett területek tájbaillesztésére különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, különös tekintettel a meglévõ természeti értékekre. A rekultiváció és a tájrendezés nagy erõvel zajlik, vannak is eredmények. Egészen addig, míg a teljes rekultiváció be nem fejezõdik a térségben, és az ipari tevékenységek tájbaillesztése maradéktalanul meg nem történik, addig ez marad a tájhasználat egyik konfliktuspontja. 2. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A település déli határától északra, valamint a Budapest-Pécs vasútvonaltól délre cél a történetileg kialakult tájhasználat és tájszerkezet megtartása, esetenkénti javítása (a községtõl nyugatra egységes gyepfelületek kialakítása, a vízfolyás menti tófejlesztés, a közigazgatási terület déli szélének mezõgazdasági hasznosítása). A volt üzemi területek térségében a tájrendezési tervek alapján kell tovább folytatni a területek rekultivációját. A közigazgatási területen végzett minden, szakmai elõírásoknak megfelelõ rekultivációs tevékenység a tájhasználatot optimalizálja. A lakóterületi fejlesztéseket lehetõség szerint a jelenlegi belterületi határon belül kell végezni. 2.2. Természetvédelmi javaslat A tervezési terület nagy része valamilyen elõírás szerinti természetvédelmi oltalom alatt áll. Van olyan terület, melyre több típusú védelmi elõírás vonatkozik. Ezeket az elõírásokat a terület fenntartása során figyelembe kell venni, és be kell tartani.



37

2.3.Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslat A helyi építési szabályzat tartalmazza a tájképvédelmi területekre és valamennyi övezetre vonatkozó építési elõírásokat. Ezeket maradéktalanul be kell tartani. 2.4. Biológiai aktivitásérték változása A biológiai aktivitásérték számítást a településszerkezeti terv leírása tartalmazza. 3. KÕVÁGÓSZÕLÕS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE Kõvágószõlõs településképe sajátos. A hegyre felkúszó falu, és az azon túli apró volt zártkerti szõlõparcellák alkotják a történelmi magot. Ettõl D-re valamikor gyepterületek voltak. Az ipari tevékenység – uránérc bányászat eredményeként ez a táj jelentõs mértékben átalakult. Bár az érc kitermelése a föld alatt folyt, a tevékenységhez kapcsolódóan megjelentek a föld feletti üzemegységek építményei, továbbá a bányászat természetes velejárójaként megjelentek a meddõ depóniák és a perkolációs dombok, mint az uránbányászat sajátos technológiai egységei. Így Kõvágószõlõs lakott helyétõl D-re, a 0239-0247-096 hrsz-ú utak, és a 6-os sz. út közötti terület sajátos ipari tájjá alakult, melyre a roncsolt felszínrészletek növekedése, és a durva, termeléscentrikus tájhasználat volt a jellemzõ. Mivel a földfelszíni ipari tevékenység építményeket, telephelyeket igényelt, kialakultak az üzemek, nevezetesen az 1. üzem, 3. üzem, ércdúsító üzem - valamint a településtörténeti hagyományoktól eltérõ, az odatelepült munkások elhelyezésre szolgáló Golgota településrész. A település bányászati-ipari jellegének erõsödése a települési környezet zöldterületi jellegének alakulására erõsen rányomta a bélyegét, és ez a mai napig látható. 3.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei 3.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Általános vizuális értékek abból adódnak, hogy Kõvágószõlõs rendkívül sajátos adottságú település. Az egész település É-D irányba lejt, az utcák valósággal felfutnak a hegyre, hiszen az utcák többsége É-D irányú. A Jakab-hegy sziluettje, és a védett területek erdõtömbje karakteresen öleli észak felõl a települést. Délrõl nyitott a táj, csupán az ércbánya meddõhányójának terepkontúrja jelenik meg közelrõl. A kilátási-rálátási viszonyok fõként É-i irányban aktívak. A település minden pontjáról jól látható a Jakab-hegy képe. A település történelmi része az ipari környezettõl elhatárolódva fejlõdött, és megjelenésében és hangulatában is sajátos, értékes lakókörnyezetté alakult. A nagyváros, Pécs közelségében Kõvágószõlõs az a kistelepülés, ahova a vidék szépségét élvezni akarók települnek ki a zsúfolt városból. Ez fõként azért van, mert a település épített környezete rendezett, szép, és megõrizte a természetes környezettel a közvetlen kapcsolatot. A természeti adottságok miatt a település rekreációs értékei jelentõsek, és ezek az ipari hatások ellenére megmaradtak. Átlépve a falu határát, az ipari környezetnek a legcsekélyebb jelei sem fedezhetõk fel. Annál inkább érezhetõ a természeti táj és az épített környezet harmonikus kapcsolata. A település É-i irányban a volt zártkerti településrészben folytatódik. Itt a területek jelentõs felaprózódása megtörtént, de a beépítés nem követte szorosan ezt az aprózódást. A zártkerti területek elsõsorban szõlõterületként kerültek hasznosításra, hiszen a természeti adottságok is ehhez megfelelõek.



38

A környezõ erdõk, a településszéli szõlõterületek vizuálisan elsõdlegesen érzékelhetõ zöldterületi elemek, kondicionáló hatásúak, és a zöldfelületi karaktert elsõdlegesen meghatározzák, és egyúttal a rekreációs értékek elsõdleges hordozói. 3.1.2 A lakókörnyezet zöldfelületi elemei és fejlesztési javaslata • Szép, és a település karakterét erõsíti az Önkormányzat épülete elõtt kialakított közpark.

A jövõben ezt, mint megõrzendõ értéket kell kezelni, és folyamatos felújítással kell fenntartani.

• A templom és a temetõ környéke rendkívüli hangulatú, szépen kialakított a területük. A területeket változatlan jelleggel, és változatlan rendezettséggel kell a jövõben is megõrizni. A temetõ fontos kegyeleti helye a településnek. A temetõk fenntartásának és üzemeltetésének, valamint a temetkezésnek a rendjét az 1999. évi XLIII. törvény, és a végrehajtásról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szabályozza. A törvényben, és a végrehajtási utasításban foglaltakat be kell tartani.

• A volt zártkerti területrészen a beépítést nem szabad fokozni. A zártkerti területrész a tájhasználat megõrzése mellett /szõlõtermesztés, kertgazdálkodás/ a jelenlegi beépítési sûrûséggel õrizendõ meg.

• A jövõben is változatlan medervonallal õrizendõ meg a hegyrõl lefutó vízfolyás, árok. • Megõrzendõk a játszóterek, melyek az értékes játszószerekkel a falukép

jellegzetességeivé váltak. • Az épített környezet és a táj kapcsolatában semmiféle torzulás nem engedhetõ meg. A

falusias beépítést meg kell õrizni, és erõsíteni kell a jövõben is. Ez az, ami Kõvágószõlõs igazi varázsát jelenti.

• A település déli részén a lakóterület-bõvítések déli oldalán megmaradt gyepes felületet a jelenlegi formájában meg kell õrizni.

• Az utcakép kialakításban az egyéni kezdeményezéseknek szabad utat lehet engedni. A lakosságban olyan sok igyekezet, és értékmegõrzõ képesség van, amit célszerû az utcafásításba is átmenteni.

• Új közkertek alakíthatók ki a belterületen. A temetõ déli oldalán kijelölt közkert a temetõ és a lakóterület összezártságát hivatott oldani.

• A 6605 sz. út K-i oldalán kijelölt rekreációs terület a település kapuját is szimbolizálja. Kialakításával majdan a D-i rész üzemi épületei teljes lezárást nyernek, továbbá K-rõl a meddõhányó körvonalainak tompításával egyértelmûen kellemes “zöld kerettel“ fogja nyitni a település látványát.

• A Golgota területe jelenlegi állapotában rendezésre szorul, építészeti és kertépítészeti eszközök alkalmazásával.

• Tekintettel az utcák kialakulására, a változó szélességre, a kiteresedéseknél egy-egy un. jelzõ fa telepítése az idõk folyamán értékes táji elemmé válhat.

3.1.3 Az ipari-szolgáltató területek (környezet) zöldfelületi elemei és fejlesztési javaslata Ezek a területek egyértelmû fejlesztési területek. Az évtizedekkel ezelõtti durva, tájromboló elemek helyébe tájbaillesztett, rekultivált területek, és ipari-szolgáltató területek alakulnak ki, melyek további tájbaillesztését kertépítészeti módszerekkel is támogatni kell. Így idõvel ezek a területek is a település zöldfelületi rendszerének értékes elemei lesznek. • A meddõhányók dombszerû kialakítása, földtakarása, fásítása megtörtént. Sajnálatos

módon, és a dolog természetébõl adódóan összefüggõ erdõállomány ezeken a területeken csak hosszú idõ elteltével lesz, mivel az extrém termõhelyi körülmények csak igen lassú fejlõdést engednek meg a növényzet számára. Szerencsésnek ítélhetõ meg az a helyzet, hogy a befásodás a területen elkezdõdött. Értékes, kondicionáló növényállomány azonban csak évtizedek múlva várható ezen a területen. A fásított



39

meddõhányókon a fásítás eredményét évrõl évre szakmai szempontból felül kell vizsgálni, és értékelni, minõsíteni kell. Indokolt esetben a szükséges szakmai intézkedéseket meg kell tenni.

• A bányászati technológiához szervesen kapcsolódó un. perkolációs területek felszámolása is megtörtént. Itt az eredeti terephez igazodva a végleges hasznosításig (ipari gazdasági terület) gyepfelületet alakítottak ki.

• Az ipari gazdasági területeken a telephelyek rendjét, és a telephelyek intenzív fásítását felül kell vizsgálni. A funkciónak megfelelõ áttekinthetõséggel, és rendezettséggel, valamint a növényzet takaró, és látványt oldó képességének alkalmazásával lehet ezeket a területeket ténylegesen tájba illeszteni.

• A volt I. üzem területén meglévõ régi telephelyeken a kerítés mentén folyamatos fa és cserjesorral kell a telket lehatárolni. Ahol van fasor, de hiányos, ott új telepítéssel ki kell egészíteni. Ezen túl a telken belüli anyagmozgatás ismeretében és figyelembe vételével a burkolat nélküli felszíneken facsoportokat kell telepíteni, õshonos, lombhullató fafajokból.

• A 097/16, 097/17, és 097/12 hrsz-ú területek a volt IlI. üzem területei, melyeken üzemi épületek vannak ma is. Ez az üzemi épülettömb elhasználódott állapotban, tájba illesztés nélkül jelenik meg a tájban, és így erõsen tájromboló hatású. Erre a tömbre a tájba illesztés érdekében tájtervezõ által készített komplex fásítási tervet kell készíteni, és ennek a tervnek az alapján kell a telephelyeket fásítani. A terület jól látható helyen van a Cserkút-Kõvágószõlõs közötti összekötõ út mellett, így a terület zavaró látványa nemcsak a természeti környezetet, de a lakókörnyezetet is terheli.

• Új telephelyek kialakítása is várható, hiszen a volt I. üzem területén belül a már felszámolt telephelyek üres telkein és a perkolációs dombok helyén kialakított gyepes terület ezt a területhasznosítást teszi lehetõvé. Az új telephelyeken következetesen ki kell alakítani a telekhatáron a védõfásítást. A telephelyen belüli burkolatlan felületet fásítani kell.

• Tekintettel az igen kedvezõtlen talajviszonyokra, a fásítást tervszerûen táj-, vagy kertépítész által készített szakterv alapján kell végrehajtani. Az építészeti-mûszaki dokumentációnak kertépítészeti leírást és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

• Az épített környezet összképe, tájba illeszkedése szempontjából nagyon fontos a telephelyek közti utak – utcák - állapota, útszegélyek rendezettsége. Erre fokozott figyelmet kell fordítani.

• A tájalakítás szempontjából nagy jelentõsége van a területen belül a fontosabb utak tájfásításának, nevezetesen a 6605 sz. út menti fásításnak, a 0222/5 hrsz. út, 022/8 hrsz.-u út, 0222/52 hrsz.-u út teljes hosszában történõ fásításának. A szakmai - táji megfelelõség érdekében ezekre az utakra tájépítész szakember által készített komplex fásítási tervet kell készíteni, és az elkészült terv alapján kell a fásítást kivitelezni. Bárhogy is alakul az ipari gazdasági területek fejlõdése, ezek a fasorok kifejlett állapotukban igen értékes táji elemek lesznek.

• A volt I. üzem környezetében igen értékes táji elem a 0232/2 hrsz.-ú területen lévõ erdõrészlet. Ezt az erdõrészletet D-i irányban indokolt megnövelni, és így a késõbbiekben ennek az erdõrészletnek a takaró - funkcióhatároló hatása jól fog érvényesülni.

3.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése A falusias beépítésû lakóterület zöldfelületi ellátottsága megfelelõ. A közterületi zöldfelületi elemeken túlmenõen az egyéni tulajdonú kertek is részt vesznek ebben. A külterületen a tájvédelmi körzet területei is betöltenek zöldfelületi funkciókat.



40

3.2. Zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái • A rekultivált területek növényállománya. Az erdõsített meddõhányók csak hosszú

évtizedek múlva fognak biológiailag altív zöldfelületként mûködni, és szervesen belesimulni a tájba.

• Az ipari-szolgáltató területeken történõ tájbaillesztõ fásítás ugyancsak hosszú idõ múlva fogja vizuális, és funkcionális hatását elérni.

• A község turisztikai szerepét növelni kell. Ehhez szakszerûen, igényesen fenntartott zöldterületek kellenek. Nyári idõszakban biztosítani kell a zöldterületek locsolását.

• A zöldterületeket, az utcafásításokat, a vízfolyás menti területeket állandó újragondolás által látványossá és vonzóvá kell tenni.

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE

4.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata A zöldfelületi elemekrõl szóló fejezet úgy taglalja a zöldfelületi elemeket, hogy egyúttal a zöldfelületi fejlesztéseket is magában foglalja.

4.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása A falusias jellegû lakóterület, a kertes családi házas beépítés, a közeli szõlõmûvelésû és kertes területek a szabadidõ eltöltéséhez elegendõ teret biztosítanak. A meglévõ zöldfelületek – közkertek a közösségi igények kielégítéséhez elegendõnek bizonyulnak. Ezért a meglévõnél több zöldfelületi igény nem jelentkezik. 4.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erõsítésére vonatkozó javaslatok Amennyiben a meglévõ közkertek jelenleginél intenzívebb növényesítése megtörténik, akkor az ökológiai szerepük is növekszik.

V. KÖZLEKEDÉS 1. Elõzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelõzményeket vettük figyelembe: • Országos területrendezési terv - 2003. évi XXVI. Tv. • Baranya megye területrendezési terve - 9/2005.(V.12.) Kgy. Rendelet a 14/2012.(VI.1.)

Önkormányzati rendelettel módosítva • Pécs Délnyugati elkerülõ, 58.sz. fõút – 6.sz. fõút közötti szakasz megvalósíthatósági

tanulmány – C-TERV Kft., 2013. 2. A vizsgálatok összefoglaló értékelése A tervezési terület Kõvágószõlõs település közigazgatási területe. Kõvágószõlõs Baranya megye középsõ részén, Pécs közelében található. A településtõl délkeletre ~12 km-re található az M-60 autópálya végpontja. A belterülettõl délre halad a 6. sz. Budapest- Pécs- Barcs országos I. rendû fõút (K.III.B). Kõvágószõlõs közelében II. rendû fõút nincs. A 6. sz. fõút a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton (K.V.B.) elérhetõ. A 6. sz. úton a megyeszékhely Pécs és az országos úthálózat többi útja jól megközelíthetõ. Kõvágószõlõs regionális közúti kapcsolatai jók.



41

A 6. sz. úttól délre halad a Budapest-Szentlõrinc-Pécs vasúti fõvonal, Kõvágószõlõstõl a legközelebbi vasútállomás Mecsekalja-Cserkút ≈6 km-re található, de ennek csak kis jelentõsége van, mert a Pécsi fõpályaudvar is ≈11 km-re a 6-os úton könnyen megközelíthetõ. Kõvágószõlõs regionális közlekedési kapcsolatai jók. Kõvágószõlõs és a szomszédos települések közötti kapcsolatok az összekötõ és bekötõ utakon megoldottak. Kõvágótöttös és Bakonya a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton (K.V.B.) és a 66134 és 66135 j. bekötõ utakon (K.V.C.), míg Cserkút a 66136 j. bekötõ úton (K.V.C.) érhetõ el. A térség úthálózatának forgalmi terhelése 2011. évi adatok szerint:

Út ÁNF ( E/nap) Nehéz tgj. forgalom (j/nap)

6. sz. fõút (203394-206250 sz. között) 13576 1554 6. sz. fõút (206250-216700 sz. között) 12921 1125 6605. j. összekötõ út (0-9638 sz. között) 2534 120 66107. j. út (0-1100 sz. között) 1391 70 66136. j. út (0-1800 sz. között) 586 28

A település belsõ úthálózatának gerincét a 66107 sz. út (Rákóczi út) adja. Az út kategóriája belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C.). A burkolatszélesség ~5,0 m, kétoldalt vízelvezetõ árok és járda található (helyenként csak az egyik oldalon). A közterület szélessége 12-16 m. A Rákóczi úthoz csatlakozik a település többi lakó, kiszolgáló útja. Ezek kategóriája belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.B-D.). A burkolatszélesség 2,5-4,0 m között változik. Általában az egyik oldalon vízelvezetõ árok van. A kiszolgáló utak mentén járdák a közterület szélesség függvényében épültek. A közterületek szélessége 8-16 m között változik. A települést a PANNON VOLÁN Pécs – Bakonya, Pécs – Kõvágótöttös és Pécs – Kõvágószõlõs között közlekedõ járatai érintik. Hétköznap 21, hétvégén 10-14 járatpár közlekedik. A Hõsök terén lévõ autóbusz fordulótól a település egésze 500 m-en belül megközelíthetõ. A Pécsi vasútállomás ~12 km-re van a településtõl, így a vasúti személyszállítás jelentõsége kicsi. A településen belüli helyváltoztatásban jelentõs szerepe van a kerékpáros közlekedésnek, de önálló kerékpárforgalmi létesítmény nincs. A település területén a parkolás általában saját telken belül megoldott. 3. Közlekedésfejlesztési javaslat 3.1. A várható forgalom elõrebecslése A településen áthaladó 6.sz. Budapest – Barcs fõúton a jelenlegi forgalom elérte az eltûrhetõ szinthez tartozó forgalomnagyságot. A tervezett közúthálózati fejlesztések megvalósításáig a motorizáció terjedésébõl adódó forgalomnövekedés miatt egyre többször, egyre nagyobb mértékû forgalmi torlódások várhatók. A 6605 sz. Kõvágószõlõs-Hetvehely összekötõ úton a korábbi 2000-ben készült településrendezési tervben 2015-re becsült ~5500 E/nap helyett csak jóval kevesebb a forgalom, így 10-15 éves távlatban is kevesebb, ~3500 E/nap forgalom várható. A bekötõ utakon viszont a korábban becsültnél nagyobb a forgalom, távlatban a 66107. j. Kõvágószõlõsi bekötõ úton ~2000 E/nap, a 66136. j. Kõvágótöttösi bekötõ úton ~900 E/nap forgalom várható. A település többi, nem országos útjain a forgalomnagyság várhatóan 500 E/nap alatt marad. A 6. sz. fõút kivételével, ahol kapacitás bõvítés szükséges, a többi úton a forgalmi kapacitáshoz távlatban a 2x1 forgalmi sáv elegendõ.



42

3.2. Regionális kapcsolatok fejlesztése Közúti közlekedés A korábbi rendezési tervben leírt közlekedési fejlesztésekhez képest a térség gyorsforgalmi és fõúthálózati fejlesztései átalakultak. Az Országos és a Baranya Megyei Területrendezési Terv az M-60 autópályát I. rendû fõútként folytatja Barcs irányába. Az 1270/2013. számú Kormányhatározat viszont az M-60 autópálya határig történõ kiépítését tartalmazza 2020-ig. A nyomvonal nem érinti Kõvágószõlõs területét, de szerepe jelentõs a jelenlegi 6. sz. fõút tehermentesítése miatt. Az autópálya és a fõút nyomvonala azonos, a nyomvonal nem érinti Kõvágószõlõs területét, de szerepe jelentõs a jelenlegi 6. sz. fõút tehermentesítése miatt. Kõvágószõlõs területét érinti az M-60 autópályát a 6. sz. fõútra visszakötõ I. rendû fõút, amelynek nyomvonala a C-Terv Kft. által készített tanulmányterv „A” változata lesz. Vasúti közlekedés Kõvágószõlõs területén halad a Dombóvár – Szentlõrinc – Pécs - Pécsbánya rendezõ vasúti fõvonal (A.2), Baranya megye legfontosabb vasútvonala. A létesítmények állapota, a biztosító berendezési felszereltség és a villamos vontatás miatt a jobb minõségû vasútvonalak közé tartozik. Távlatban a vasútvonalra fejlesztési követelmény a 160 km/h megengedett sebesség és a második vágány kiépítése. A második vágány számára a terület biztosított. Kõvágószõlõs regionális közlekedési kapcsolatai jelenleg is jók, a közúthálózat fejlesztések után még tovább javulnak. 3.3. Kõvágószõlõs és a szomszédos települések kapcsolatai A közúthálózat fejlesztési tervek mellékúthálózat fejlesztést nem tartalmaznak. Kõvágószõlõs kapcsolatai a szomszédos településekkel megoldottak, ilyen jellegû fejlesztésre nincs szükség. 3.4. Kõvágószõlõs belsõ úthálózatának fejlesztése A meglévõ úthálózat lényeges megváltoztatását nem tervezzük. Az országos közutak átkelési és bevezetõ szakaszainak besorolása belterületi mellékút, gyûjtõút. (B.V.c.C.). Az új lakó és kiszolgáló utakat a terület felhasználás változásával összhangban tervezzük. (B.VI.d.B-D.) A közlekedési terület szélessége 7-16 m. A tervezett utak javasolt keresztmetszeti kialakítását a tervezett jellemzõ keresztszelvények tervlapon mutatjuk be. 3.5. Közforgalmú közlekedés Autóbusz-közlekedés A meglévõ autóbusz közlekedésben lényeges változás nem várható. A három megállóhely pár a település keleti végének kivételével 500 m-en belül elérhetõ. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedésnek a személyforgalomban nincs szerepe. Kerékpár-közlekedés A kerékpár közlekedésnek mind a helyi forgalomban, mind a turisztikában egyre nagyobb szerepe van. Távlatban a 6. sz. út vonalán Pécs és Szentlõrinc között regionális kerékpárút halad. A településen belüli kerékpáros forgalom nagysága nem indokolja önálló kerékpárutak építését.



43

Gyalogos közlekedés Az utak mellett a hiányzó járdák megépítését folytatni kell. Önálló gyalogutat terveztünk a Rákóczi utca és a tervezett nyugati lakóterület között a 132-133 hrsz. telkek déli szélén, valamint a Mókus utca Rákóczi utca felõli könnyebb elérhetõsége érdekében a 629 hrsz. telek nyugati szélén. 3.7. Gépjármûvek elhelyezése Új létesítmények elhelyezésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket saját telken belül meg kell építeni. 4. Közlekedési területek szabályozása A. B. C. D. E. Út Közlekedési

terület szab. tervi jele

Kategória jelenleg Kategória távlatban

Közlekedési terület

szélessége 1. 6. sz. Budapest –

Pécs – Barcs fõút KÖu-1 külterületi I. rendû

fõút (K.III.B.)

külterületi I. rendû fõút (K.III.B.)

40 m

2. 6605. j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ út

KÖu-2 külterületi mellékút, összekötõ út (K.V.B.)

külterületi mellékút, összekötõ út (K.V.B.)

meglévõ (11-18 m)

3. 66135. j. Kõvágótöttösi bekötõút 66136. j. Cserkúti bekötõút

KÖu-2 külterületi mellékút, bekötõút (K.V.B.)

külterületi mellékút, bekötõút (K.V.B.)

meglévõ (16-22 m)

meglévõ

(14-20 m) 4. Mezõgazdasági

utak Szélesítés esetén

KÖu-3 külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.C.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.C.) külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.C.)

meglévõ (4-12 m)

min. 10,0 m

5. 6605. j. út átkelési és a 66107. j. út bevezetõ szakasza

KÖu-4 belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C.)

belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C.)

meglévõ (16-20 m)

meglévõ

(12-18 m)

6. Szélesített kiszolgáló utak Meglévõ kiszolgáló utak

KÖu-5 belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.B-D.) belterületi mellékút, kiszolgáló út (B.VI.d.B-D.)

(B.VI.d.B.-C.) (B.VI.d.B.-D.)

min 10,0 m

meglévõ (4-20 m)

7. Önálló gyalogút KÖu-6 gyalogút B.VIII. 3 m, 4 m



44

VI. KÖZMÛVESÍTÉS 1. VÍZELLÁTÁS 1.1. Ivóvízellátás A meglévõ vízellátó rendszer a volt uránbánya, illetve annak üzemei ellátására épült ki, s errõl a rendszerrõl biztosították a község vízellátását is. A vízellátó rendszer a Tortyogói vízbázishoz kapcsolódik. Errõl a rendszerrõl biztosítják Kõvágószõlõs és Cserkút községek, valamint Kõvágótöttös és Bakonya vízellátását is. A térség meghatározó vízfogyasztója korábban a bánya volt, ezen belül a ma iparterületként funkcionáló I. és III. üzem területének vízellátása is. A vízellátó rendszer: A Tortyogói vízmûtõl induló 200 NÁ vezeték az I. vízlépcsõbe érkezik, ahol 2 x 250 m3-es víztároló medence található. A medencék túlfolyószintje: 205,32 mBf. A gépházba telepített szivattyúkon keresztül emelik a vizet a II. vízlépcsõ medencéjébe, a medence térfogata 250 m3, túlfolyószintje: 257.64 mBf. A medence ellennyomó rendszerrel üzemel. A II. vízlépcsõrõl emelik tovább a vizet a Tótvári vízmûbe, ahol 2 x 250 m3-es medence található. Kõvágószõlõs felsõ zónája, és a többi település Tótvárról egy nyomáscsökkentõn keresztül van ellátva. A tótvári tároló túlfolyószintje: 378,2 mBf. A nyomáscsökkentõvel kialakított zónahatár szintje 309,00 mBf. Kõvágószõlõs és Cserkút községek vízellátásának rekonstrukciója 1999-ben valósult meg. A rekonstrukció után alakult ki a jelenlegi rendszer. Kõvágószõlõsön két zóna alakult ki, az alsó zóna a II. vízlépcsõ által meghatározott szintet látja el, ehhez kapcsolódik a Cserkút bekötõút (66136. sz.) mellett, attól D-re, a volt III. üzem területének vízellátása. A felsõ zóna ellátási szintje a nyomáscsökkentõvel beállított 309,0 mBf.-i szint. A községi hálózatok 90 – 110 KPE csõbõl épültek ki. Az I. üzemhez kapcsolódó területet a Tortyogói vízmûtõl az I. vízlépcsõ tárolóiba vizet szállító 200 NÁ PVC nyomóvezeték érinti, a korábbi szabályozási tervben is jelzett, üzemeltetõ által szükséges rekonstrukciója, (a perkolációs területen átmenõ vezetékszakaszon) nem történt meg, ma is indokolt. Az I. üzem irányába, az úttal párhuzamosan egy 150 NÁ acél (MECSEKÉRC Rt. adatszolgáltatása szerint 250 NÁ) vezeték húzódik, melyet az üzemeltetõ (Tettye Forrásház Zrt.) evvel az átmérõvel nem kíván fenntartani, azaz a csõbehúzásos rekonstrukciót tartja indokoltnak. (Ez a rekonstrukciós igény is szerepelt a korábbi szabályozási terv közmû munkarészében.) A 6605. sz. Kõvágószõlõs - Hetvehely bekötõúttól Ny-ra elhelyezkedõ, volt I. üzemen belül a vízellátó hálózat alapvezeték szinten rendezett. A Tortyogóról jövõ, I. vízlépcsõre dolgozó 200 NÁ vezetékrõl egy 150 NÁ PVC vezeték ágazik le, s halad Mecsek ÖKO telephelyéig. Errõl a vezetékrõl több helyen 100 NÁ mûanyag vezeték ágazik le. A kiépült alaphálózat lehetõséget teremt a terület rendezett vízellátására, a telephelyeken belül esetlegesen megmaradt régi acél, illetve horganyzott vezetékek cseréje már az egyes vállalkozások, üzemek feladata. Az I. ütem területén a kommunális vízfogyasztás nem jelentõs, az ipari üzemek részére azonban fontos szempont, hogy a tüzivízet hálózatról lehessen biztosítani. Tettye Forrásház Zrt. a megfelelõ hálózati vízminõség fenntartását a tüziviz tárolással történõ biztosításával tartja lehetségesnek garantálni. Az I. üzem területén 50 m3 tüzivíztároló medence, továbbá a



45

terület ÉK-i sarkán (a DAF Szerviz és Alkatrész telephelyén) a Kajdács patakra létesített 2 db tüzivíz tározó tó található. A volt III. üzem területén 100 m3 térfogatú tüzivíz tároló medence található. 1.2. Ipari vízgazdálkodás 1.21. Az ipari vízgazdálkodási tevékenység Az uránbánya felhagyásához, illetve rekultivációjához kapcsolódó tevékenység a következõk szerint foglalható össze: Az I. bányaüzem területén (a Kõvágószõlõsi bekötõúttól Ny-ra) lévõ meddõhányó rekultivációja még 1992-ben megtörtént. A meddõhányót, a terület lejtési viszonyainak megfelelõen lapburkolattal ellátott övárok veszi körül, a meddõhányó felszíni, illetve fakadó vizeinek elvezetésére, mely két nyeletõ fúráson keresztül az I. Bányaüzem üregrendszerébe juttatják le, ahonnan késõbb kiemelek és urán-mentesítik. A III. üzemi meddõhányó, a Zsid patak völgyében található, a volt III. üzemtõl D-re, ez az uránérc bányászat legnagyobb meddõhányója. A meddõhányó rekultivációja részben megtörtént. A meddõhányót körülfogó övárok vizének befogadására egy bányavíz tározót létesítettek, 1000 m3 tároló térfogattal. A tározó vízelvezetését betétpallós elzárású vb akna szabályozza, ahonnan egy 300 NÁ acél csövön keresztül a víz egy nyelõkútba kerül. A meddõhányótól É-ra lévõ területek csapadékvíz elvezetése érdekében a Zsid patakot, illetve a meddõhányó K-i oldalán egy mellékágát váltották ki, burkolt mesterséges mederre. A meddõhányón átszivárgó és az eredeti felszínbe beszivárgó vizek, az I. Bányaüzem depressziójába kerülnek. Itt ugyanis – hatósági elõírásra – a felszíntõl számítva kb. 100 m-es depressziót tartanak fenn, a tortyogói vízbázis védelme érdekében. Az innen kiemelt víz urán-mentesítésre kerül. Az M3-as meddõhányó és környezetének területe természetes szigetelésû aljzattal rendelkezik (agyagos allúvium), így lehetett alkalmas a perkolációs meddõ, illetve az É-i bányaüzemek meddõinek befogadására. Az ipari vezeték rendszer rekonstrukciójával együtt került megvalósításra, hogy valamennyi emelt és tisztított ipari víz, a kutak védõterületén kívül, egy ponton kerül bevezetésre a Pécsi vízbe. Az ipari vízgazdálkodás adatai, létesítményei, az alkalmazott technológiák a vízjogi üzemeltetési engedély alapján: Vízforgalmi adatok: Engedélyezett vízkivétel: - Bányaüzembõl kitermelt, tisztítást igénylõ, ivóvízként nem használható rétegvíz Q = 4000 m3/d. - É-i bányaüzemekbõl kiemelt és fakadó vizek: Q = 2200 m3/d. Északi bányaüzemekbõl származó, tisztítást nem igénylõ csurgalék vizek: Q = 750 m3/d Zagyterekbõl származó szabadvíz és pórusvíz mennyisége: Q = 250.000 m3. Zagyterek környezetében kármentesítés címén kiemelt tisztítás igénylõ víz rádiummentesítõn és sótalanítón tisztítva. Perkolációs terekbõl származó „szabadvizek és mosóvizek” mennyisége, rádium-mentesítõn és sótalanítón tisztítva: Q = 300.000 m3.



46

Víztisztítási technológiák: - Uránmentesítés (szorbciós oszlopokon) az I. üzem területén lévõ bányavíz kezelõ állomáson, a tisztítómû kapacitása: Q = 4800 m3/d. - Rádiummentesítés és sótalanítás a volt ÉDÜ vízkezelõ üzemében, a tisztítómû kapacitása: Q = 4800 m3/d. Befogadó: A Pécsi víz (35 + 721 km szelvényébe) Bányavíz tisztító mûtárgyai: - A kiemelt bányavíz puffer és pihentetõ tározója, fóliaszigeteléssel kialakítva, 1000 m3-es térfogattal. (Megszüntették, már nem üzemel.) - A tisztított bányavíz vasbeton tározója, térfogata 500 m3. - Vegyi technológiai berendezések: szorbciós oszlopok, gyanta puffertartály, gyanta zsomp, puffer tartályok. Csõvezetékek és funkciójuk: - Bányavíz kiemelés az I. aknából, bányavíz tisztítóba vezetés, 150 NÁ acélcsövön. - Bányavíz visszavezetés a bányaüregekbe, a bányavíz tisztítóból az S1 fúrólyukba, 100 NÁ acélcsövön. - Bányavíz-tisztítóból locsolóvíz szállítás a III. bányaüzembe, acélcsövön. - (A tisztított bányavíz elvezetése a Kajdács patakba, 250 NÁ acélcsövön.) - A bányavíz-tisztító és a nyomáskiegyenlítõ akna közötti 250 NÁ acél vezeték, üzemszerûen már nem mûködik. - Bányavíz-tisztító és S3 nyelõkút közötti 250 NÁ vezeték, csak üzemzavar esetén mûködik, a víz visszavezetését biztosítja a bányába. - Nyomáskiegyenlítõ akna és a volt ÉDÜ területén lévõ rádiummentesítõ és sótalanító üzem közötti 250 NÁ acél vezeték. - 1000 m3-es tározó és bányavíz-tisztító közötti 150 NÁ acél vezeték. A rádiummentesítõ és sótalanító üzem technológiai berendezései és csõvezetékei, valamint a torkolati vízhozam-mérõ mûtárgy a tervezési területen kívül esnek, nem részletezzük. Az ipari vízgazdálkodáshoz tartozó vezetékeket, a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. adatszolgáltatása alapján, a közmû átnézeti helyszínrajzon tüntettük fel. 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS A Bakonya-Boda–Cserkút-Kõvágószõlõs–Kõvágótöttös települések szennyvízcsatornázása projekt keretében Kõvágószõlõs teljes körû csatornázása 2005-ben megvalósult, közvetlenül a már meglévõ közcsatornára csatlakozva. Az akkor meglévõ szennyvízcsatorna hálózat az iskola, a többszintes lakóterület, az I. és III. üzem területérõl gyûjtötte össze és a 6-os út alatti szennyvíztisztító telepre vezette a szennyvizeket. A tisztítótelep területén átemelõ épült s onnan nyomóvezetéken a cserkúti bekötõút vonaláig, gravitációs vezetéken a VÍZIG telephelyén lévõ átemelõig, az átemelõ és a pellérdi út között húzódó nyomóvezetéken keresztül, a pellérdi útnál csatlakozott a szennyvíztisztító telepre menõ vezetékhez, ahonnan a szennyvizek a Pécs-pellérdi tisztítótelepre kerülnek. A tervek a községek teljes körû csatornázásán túl figyelembe vették a csatorna nyomvonala mentén keletkezõ, a tervezés idõszakában prognosztizálható ipari szennyvizek mennyiségét is. A régi községi szennyvíztisztító telep a projekt megvalósulása után megszüntetésre került. Településen belül gravitációs hálózat épült ki, az utcai gyûjtõk átmérõje DN 200 mm, anyaga KG-PVC. Egyes utcákban nyomott szennyvízcsatorna létesült, házi beemelõkkel.



47

Településen belül 1 átemelõ építésére volt szükség, az ÉK-i utcák (Sajgó dûlõ és utca, Rákóczi úti és kapcsolódó gyûjtõk) vizének befogadóba juttatásához. A kõvágószõlõsi bekötõúttal párhuzamos, szennyvíztelepre vezetõ régi közcsatorna nem került átépítésre. Üzemeltetõ Tettye Forrásház Zrt. véleménye szerint a vezeték mûszaki állapota erõsen kifogásolható, átépítése indokolt. (A III. üzem felõl jövõ csatorna a 90-es évek elején, a III. üzemi szennyvíztisztító telep megszüntetésével épült.) Fontos lenne, hogy a közcsatornába bevezetett szennyvizek minõsége megfeleljen az elõírásoknak, s az ipari üzemek kicsatlakozása elõtt, szükség esetén elõtisztító kerüljön beépítésre. A III. üzemi meglévõ szennyvízcsatornák rekonstrukciója, Mecsekérc Rt. tájékoztatása szerint megtörtént. A volt ÉDÜ, ma Pannova Ipari Park területén a szennyvízcsatorna hálózat rekonstrukciója megtörtént. Az ipari park szennyvizeit területen belül összefogva, átemelõbe vezetik, ahonnan nyomóvezetéken keresztül a 6-os út alatti új közüzemi átemelõhöz csatlakoznak. 3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, VÍZRENDEZÉS A vizsgált területek a Pécsi víz vízrendszerébe tartoznak, a felszíni vizek befogadója a Kajdács patak, a Tortyogói árok. A Kajdács patak a MECSKÉRC Környezetvédelmi RT. kezelésében van, és az ipari vezeték rendszerhez tartozik. A patak felújítása után jelenlegi kezelõje az Önkormányzat kezelésében kívánja átadni. Ehhez az I. üzem területén biztosítani kell, hogy a patak önálló helyrajzi számmal rendelkezzen. (Egy szakasza még az üzemi területhez tartozik.) A Kajdács patak felsõ szakasza a Kõvágószõlõs – Hetvehely úttal párhuzamosan, attól Ny-ra húzódik. A volt I. üzem területénél a patak völgye az úttól eltávolodik, s Kõvágószõlõs zártkerti részén folytatódik. A Tortyogói árok külterületen halad, a 6-os út felett két ágra szakad, a 6-os út feletti szakasza rendezetlen, rendezése indokolt. Az ellaposodó terület vizenyõs, csapadékos idõben a földutak járhatatlanok. A Tortyogói árok mellékágába, a Rókás patakba vezetik be a volt perkolációs területrõl lefolyó felszíni vizeket. A Kajdács patak 6-os út feletti bal parti mellékága Zsid patak néven ismert, melynek két ága Kõvágószõlõs belterülete felõl érkezve, az u.n. III. meddõhányó K-i és Ny-i oldalán fut le. A K-i ághoz csatlakozik a Balázs völgyön keresztül, a Cserkút forrástól induló vízfolyás. A Zsid patak vízgyûjtõjéhez tartozik Kõvágószõlõs belterülete, a település Ny-i oldala kivételével, mely a Kajdács patak felsõ szakaszának vízgyûjtõjén helyezkedik el. A Zsíd patakba lefutó árkok, a cserkúti bekötõúton keresztül, a volt III. bányaüzem irányába, három ágon haladnak: A fõág a sportpálya mellett, a Rákóczi út, Hunyadi és Dózsa György utcák keresztezésével szeli át a Kõvágószõlõs belterületét. Az árkot közvetlenül érintõ vízgyûjtõn fejlesztés nem várható, ennek megfelelõen a lefolyó víz arányának növekedése sem várható. A III. üzem felé tartó középsõ ág a Kossuth Lajos utca felõl érkezik, a Rákóczi utcát keresztezve az Arany János utcán, majd külterületen halad tovább, a cserkúti bekötõ útig.



48

A harmadik ág a Sajgó dûlõ felõl érkezik. A Sajgói út alatti szakasz rendezetlen, külterületi szakasza burkolt, rendezett, tudomásunk szerint a bánya rendezte. Az I. üzem területén belül a korábbi nyílt burkolt árkos vízelvezetés nagy része ma is üzemel. Szakági bemérése szükséges. A Mecsekérc Rt. Környezetvédelmi bázis területén zárt csapadékvíz elvezetõ hálózatot építettek ki 300-as, a befogadó Kajdács patak elõtt 400 mm-es átmérõvel. A terület többi részén a jelenlegi vízelvezetés felülvizsgálata, a zárt vízelvezetés kiépítésének megfontolása javasolt. A III. üzem területén zárt vízelvezetõ csatorna nem található. 4. GÁZELLÁTÁS A környezõ települések vezetékes gázellátása 1998-ban épült ki, középnyomású hálózattal, polietilén csõbõl. A gázvezeték a 6-os út felõl, Bakonya vonalában épült ki, a TSZ út mellett érkezik be a Kõvágótöttös településre, 160-as átmérõvel. Kõvágószõlõsre, Kõvágótöttös irányából a golgotai út mellett, az Újtelep alatt érkezik a vezeték, 110-es átmérõvel. Az I. üzem területén a 2000-ben épült ki a gázvezeték. A terület a 6-os út felõl érkezõ 90 mm átmérõjû, középnyomású gázvezetékrõl van ellátva. Az I. üzem területén belül 63 mm-es hálózat épült ki az egyes üzemek ellátására. A községi hálózat kiépítésekor a III. üzem területe felé egy leállást biztosítottak. A meglévõ községi, illetve a 6-os út melletti, a kõvágószõlõsi leágazásig kiépített DN 160 mm átmérõjû, 4 bar nyomású vezetékrõl a beépítésre kijelölt területek gázellátása megoldható. A tényleges megoldásra vonatkozóan, a konkrét igények alapján az E-ON Gázszolgáltató Zrt-hez kell fordulni. 5. VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS Kõvágószõlõs község villamos energiaellátásának jelenlegi állapota összetett módon, az elmúlt idõszakok fejlesztéseinek eredményeképpen alakult ki. A település bel- és a községi infrastruktúrához tartozó külterületi villamos energiaellátását az E.ON Zrt. Pécsi Régiója szolgáltatja. Az energiaellátást a 6. sz. fõközlekedési út É-i oldalán húzódó Pécs – Szigetvár irányú 20 kV-os, 3x95mm2-es gerinc középfeszültségû szabadvezetéki hálózatról szerelt, ún. Kõvágószõlõsi leágazásról üzemeltetett TR. állomások biztosítják. A 20kV-os gerinchálózat a „Pécs-Kertváros” nevû 120/20/10kV-os E.ON Zrt. tulajdonú / kezelésû alállomásból került kivezetésre. A TR. állomások mindegyike a szabadvezetékes hálózatról szerelt leágazással táplált 20/0,4 kV-os típus oszloptranszformátor állomás. A Kõvágószõlõs község külterületéhez tartozó – a 6-os fõközlekedési út északi és déli oldalán lévõ – ipari és gazdasági területek ellátását jelenleg a „KVSZ Kõvágószõlõs” nevû 120/35/6kV-os alállomás biztosítja. Maga az alállomás az Áramhálózati Zrt. szempontjából „idegen” állomás, a korábbi uránbányászathoz szükséges ipari tevékenységeket és üzemeket szolgálta ki. Az E.ON Zrt. - az országos fõvezetéki hálózat részeként – az alállomást ellátó 120kV-os nagyfeszültségû hálózatot kezeli. A meglévõ üzemelõ községi energiaellátási állapot A hálózatok kialakítása és a TR. állomások elhelyezése szerint:



49

- Kõvágószõlõs község bel- és külterületének villamos energiaellátására az elmúlt

idõszakban 7 db 20/0,4kVos oszloptranszformátor állomást létesítettek, ezekbõl jelenleg 5db állomás üzemel. Az üzemelõ állomások mindegyike az E.ON Zrt. tulajdonában és kezelésben van. Üzemen kívül található 2 db állomás: az E.ON Zrt. tulajdonában lévõ „Kõbánya-TSZ” nevû, valamint az E.ON Zrt. szempontjából ún. idegen „Mûanyagüzem” nevû üzemi tulajdonú oszloptranszformátor állomás.

- A település belterületét 3 db: „Újtelep”, „Rákóczi” és „Sajgó” néven dokumentált E.ON Zrt. kommunális állomás látja el villamos energiával.

- A Kõvágószõlõsi 20 kV-os 3x50 mm2 szabadvezetéki hálózatok az EON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tulajdonában vannak és kialakításuk a TR. állomások táplálása szempontjából megfelelõnek minõsíthetõ.

Terhelési viszonyok szerint: - A kommunális TR. állomások lehetõség szerint fogyasztói súlypontokban kerültek

telepítésre és rendelkeznek tartalék kapacitással. - A kisfeszültségû 0,4 kV-os erõsáramú villamos energia hálózat kiépítettsége

gyakorlatilag 100 %-os, és megfelelõ minõségû. - A villamos energiaellátás jelenleg mindenütt megoldott, az egyedileg jelentkezõ kisebb

energiaigények, esetleges új épületek hálózatra történõ rácsatlakoztatása - családi házak, vagy egyéb fogyasztók – ellátása folyamatosan biztosított.

- A közvilágítási rendszer kiépítettsége is gyakorlatilag 100 %-os, minden utcában megtalálható, és korszerûsítése az elmúlt években megtörtént.

- A kisfeszültségû hálózatok - energiaellátás és közvilágítás – kialakítása oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerû.

Technikai adatok:

Alkalmazott érintésvédelem: Középfeszültségen ( 20 kV): Védõföldelés Kisfeszültségen (0,4 kV): NULLÁZÁS

A villamos energia ellátás tervezett állapota Kõvágószõlõs településszerkezeti terve a meglévõ belterületekhez illeszkedõen új falusias lakóterületeket, intézmény területet, kereskedelmi szolgáltató és ipari területeket, valamint idegenforgalmi, vízgazdálkodási és sportolási célú területet határoz meg. A település tervezett fejlesztéseinek villamos energiaellátása a következõképpen határozható meg: • A tervezett falusias lakóterület ellátását – mely a településközponttól DNy-ra helyezkedik

el a meglévõ 66107 sz. út Ny-i oldalánál – a meglévõ kommunális „Újtelep” nevû 20/0,4kV-os oszloptranszformátor állomásról lehet biztosítani. A transzformátor állomás kapacitását az igényeknek megfelelõen lehet transzformátor cserével, illetve az állomás átépítésével bõvítetten biztosítani.

• A település központtól keletre tervezett falusias lakóterület, intézmény és idegenforgalmi terület energiaellátását a meglévõ kommunális „Sajgó” nevû 20/0,4kV-os oszloptranszformátor állomásról lehet biztosítani. A transzformátor állomás kapacitását itt is az igényeknek megfelelõen lehet transzformátor cserével, illetve az állomás átépítésével bõvítetten biztosítani.

• A településközponttól É-ra tervezett idegenforgalmi célú terület ellátását a meglévõ kommunális „Rákóczi” nevû 20/0,4kV-os oszloptranszformátor állomásról – annak esetleges bõvítésével - lehet biztosítani.



50

• A településközponttól D-re tervezett kereskedelmi szolgáltató terület energia ellátását a meglévõ 20kV-os légvezetéki hálózatról leágazottan táplált új OTR állomással lehetséges biztosítani.

• A belterülettõl délre tervezett külterületi gazdasági területek villamos energiaellátását a fent nevezett Kõvágószõlõsi 3x50mm2-es 20kV-os szabadvezetékrõl történõ leágazással szerelt – teljesítmény igény szerint szükséges nagyságú és típusú - 20/0,4kV transzformátor állomás(ok) létesítésével lehetséges megoldani.

A volt uránbányászati területek – jelenleg ÉDÛ terület - helyén lévõ üzemek és az ezen térségben tervezett új ipari parki fejlesztések igény szerinti ellátása javaslatunk szerint a továbbiakban is meglévõ „KVSZ” alállomásból biztosítható. Megjegyezzük, hogy ez az E.ON Zrt. szempontjából „idegen” alállomás 2 db 120/35kV-os 40MVA-os transzformátorral és - ismereteink szerint - az Áramhálózati Zrt.-vel 24MVA-os szerzõdött rendelkezésre álló teljesítménnyel rendelkezik. Az állomás középfeszültségû transzformációja 2 db 35/6kV-os, 10MVA-os mezõvel került annak idején kialakításra. A térség kisfeszültségû ellátását 6/0,4kV-os transzformátorok biztosítják. Ez az uránbányászattól „örökölt”, speciálisnak mondható mûszaki megoldás már nem kompatibilis a jelenleg alkalmazott általános magyarországi energiaellátási rendszerekkel, ill. gyakorlattal, és a 40MVA-os jelen formában már indokolatlanul nagyteljesítményû NAF/KÖF transzformátorokkal jelentõs hálózati veszteséget termel. Az alállomás korszerûsítése, átépítése a hosszabb távra tervezett és stabil villamos teljesítményigénnyel prognosztizált ipari és gazdasági beruházások esetén már erõsen javasolt.

6. HÍRKÖZLÉS 6.1 A TELEPÜLÉSEN MEGLÉVÕ ÉS TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK (az érintett távközlési szolgáltatók nyilatkozatai alapján) Magyar Telekom Ny. Rt. Fejlesztési és Nyilvántartási Osztály Kõvágószõlõs településen a távközlõ hálózat jónak mondható. Hálózatfejlesztést jelenleg nem tervezünk. A folyamatosan jelentkezõ igényeket kisebb építéssel ki tudjuk elégíteni. Amennyiben nagyobb beépítésre szánt terület, lakópark kerül kialakításra, kérjük azt osztályunk felé jelezni. A tervezési, engedélyeztetési folyamat, kivitelezés 6-8 hónapot vesz igénybe. Vodafone Magyarország Zrt. Kõvágószõlõsön egy bázisállomást üzemeltetünk 40 m magas rácsos tornyunkon. (EOV:577881, 81585). Fejlesztést nem tervezünk. Telenor Magyarország Zrt. Kõvágószõlõsön a Telenor Magyarország Zrt. nem rendelkezik saját toronnyal, tartószerkezettel. T- Mobile Távközlési Rt. A tárgyi településen nem üzemeltetünk állomást és a közeljövõben nem is szándékozunk építeni. Antenna Hungária Rt Építéskorlátozás és egyeztetési Csoport: Tájékoztatom, hogy a fent nevezett terv és annak helyszínei, az Antenna Hungária Zrt. optikai alépítmény és mikrohullámú hálózatát nem érintik. A területre jellemzõ magassági korlátozások ez esetben figyelmen kívül hagyhatók. Az Antenna Hungária Zrt. mûszaki osztálya hozzájárulását adja a terv engedélyeztetéséhez és kivitelezéséhez. Társaságunk az adott területen nem tervez hálózat fejlesztést. Az egyeztetés az Antenna Hungária Zrt. vezetékes kábelhálózatára vonatkozik és egy évig érvényes.



51

Invitel Zrt A bemutatott kiviteli tervek alapján megállapítom hogy a tervezett létesítmény az Invitel Távközlési Zrt. tulajdonába és fenntartásában lévõ hálózat nyomvonalát nem érinti. 6.2 ÚJ TÁVKÖZLÉSI (HÍRKÖZLÉSI) MAGASÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI

• Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát,

antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó mûtárgyat önálló építményként, vagy meglévõ épületre, építményre elhelyezni tilos.

• Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony,

antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó mûtárgy a külön jogszabályban elõírtak figyelembevételével helyezhetõ el.

VII. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

HELYZETFELTÁRÓ, - ELEMZÕ, -ÉRTÉKELÕ ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA 1.1. Elõzmények Kõvágószõlõs község településrendezési eszközeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrõl, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekrõl szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2012. évi Kormányrendelet) alapján a KOKAS ÉS TÁRSA KFT. állította össze. Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet és a többször módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.), valamint az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szerint „a település egészére készülõ településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv” esetén minden esetben környezeti vizsgálat készítése szükséges. A környezeti értékelés elkészítése a tervezési folyamat szerves részét képezi. 1.2. A környezetalakítási, környezetvédelmi munkarész módszertana Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem elõtt tartva a vizsgálat általános szempontjai a következõk szerint rögzíthetõk: – A helyzetfeltárás keretében történik a környezeti alapállapot és a jellemzõ

környezetterhelések vizsgálata a hatályos elõírások, követelmények tükrében. A vizsgálatok során megállapításra kerül a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintõ javaslatok.

– A tervezési folyamat követi a 2012. évi Kormányrendelet szerinti helyzetelemzés és a helyzetértékelés az 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott településrendezési tervezési folyamatot, nevezetesen az önkormányzat által határozatban elfogadott településfejlesztési koncepció alapján a szerkezeti terv elõkészítését, majd a továbbtervezés során a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat kimunkálását. A településrendezési eszközöket államigazgatási eljárásban történõ egyeztetés és a lakosság, valamint civil szervezetek tájékoztatása, bevonása után a képviselõtestület önkormányzati rendeletben hirdeti ki.



52

– A környezeti értékelés során az államigazgatási szervek (elõzetes, majd végleges egyeztetési vélemény), az érintett lakosság, és a szervezetek módosíthatják, javíthatják a terv minõségét, melyet a szakági tervezõk integrálnak az egyes dokumentumokba. Ezért szükséges az államigazgatási szervek érdemi véleményének a megismerése.

– Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkezõ véleményeltéréseket egyeztetõ tárgyalás keretében – kompromisszumra törekedve – kell tisztázni. A tervet készíttetõ önkormányzat illetve a tervezõ az eltérõ vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését.

– A környezeti értékelés készítésénél az önkormányzat meglévõ és környezetvédelmet érintõ, területfelhasználásra hatással bíró tervei, statisztikai és környezetterheléssel összefüggõ adatok, helyszíni ellenõrzõ vizsgálatok tapasztalatai, az államigazgatási szervek és közüzemi szervek elõzetes adatszolgáltatásai, véleményei vehetõk figyelembe. A tervkészítésre rendelkezésre álló idõszak nem teszi lehetõvé kutatások, ciklusok monitorizálását, így ezek bizonytalanságával készíthetõk el a településrendezési eszközök.

1.3. A környezetalakítási, környezetvédelmi munkarész tematikája A településrendezési terv készítõi a jogszabályi követelményeknek megfelelõ megrendelõi akarattal egyezõen készítették el a környezetalakítási és környezetvédelmi munkarészt, a terv dokumentálásakor, szerkesztésekor figyelembe vették a környezeti értékelés általános követelményeit. A környezeti értékelés általános tartalmi követelményeit a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete tartalmazza, amely a 2012. évi Kormányrendelet 2. sz. melléklete figyelembevételével alkalmazható a településrendezési eszközök kidolgozása során. A településszerkezeti és szabályozási tervek, valamint a helyi építési szabályok készítésével szemben támasztott követelmények figyelembe vételével, a fent rögzített általános módszertan alapján a környezeti értékelés részletes tematikája a következõk szerint rögzíthetõ: 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamata

Elõzmények, módszertan, tematika tartalma, a településrendezési tervek más részeihez való kapcsolódása, a kidolgozás egyéb szempontjai.

2. A településrendezési tervek célja és tartalma A településfejlesztési elképzelések és tervek rövid ismertetése, a településrendezési terv összefüggése más tervekkel, programokkal.

3. A környezeti hatások értékelése, helyzetfeltárás, helyzetelemzés 3.1. A rendezési tervek készítése során figyelembe vett tervek és programok 3.2. A környezeti állapot értékelése és a rendezési tervek készítése során figyelembe

vett meglévõ környezethasználatok. A talaj és a vizek védelme

A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelése, a talaj- és vízvédelmi követelmények.

A levegõminõség védelme A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelése, a levegõtisztaság-védelemmel kapcsolatos követelmények.

Hulladékgazdálkodás A jelenlegi helyzet elemzése, helyzetértékelése, a hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelmények.

Zaj elleni védelem A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelése, környezeti zajvédelmi követelmények.

4. A településrendezési tervek alkalmazása esetén várható környezetet érõ hatások



53

4.1. A településrendezési terv összevetése az országosan és helyi szinten elvárható környezet- és természetvédelmi célokkal, követelményekkel

4.2. A környezetet érintõ hatások elõrejelzése, helyzetértékelés és alátámasztó javaslat A talaj és vizek védelme A levegõminõség védelme Hulladékgazdálkodás Zaj elleni védelem

5. Javaslat a településrendezési tervekhez kapcsolódó önkormányzati intézkedésekre, monitorizálásra

6. Összefoglalás 1.4. A környezeti vizsgálat településrendezési eszközök más részeihez való kapcsolódása A részletes vizsgálaton alapuló környezeti értékelés mind a településszerkezeti tervet, mind a szabályozási tervet megalapozó, elhagyhatatlan tervrészlet és kiemelt szerepkörû a környezetkímélõ építések helyi rendjének, szabályozásainak kialakításában. Településszerkezeti terv az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetõségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelõen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. A fentiek alapján megállapítható, hogy a környezeti értékelés a településrendezési eszközök megalapozója, az eredmények szervesen beépülnek és meghatározói a településrendezési terveknek, illetve a helyi építési szabályzatoknak. 1.5. A kidolgozás egyéb szempontjai A környezeti értékelés készítésekor, a környezetalakítási munkarész kidolgozásakor feltétlen figyelembe kell venni a tervek érvényességének idõkorlátait is, valamint a magasabb szintû tervek (országos, megyei) hatályos követelményrendszerét. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv elkészítésérõl kell gondoskodnia. A megváltozott országos és megyei területrendezési tervek is indukálják a felülvizsgálat elvégzését. A helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet elõzetesen módosítani kell. A követelményeknek megfelelõen tehát a környezeti értékelést is tízéves idõintervallumra szükséges meghatározni, ebben azonban jelenleg hat év felett a környezetvédelmi tervi ellátottságok hiányában gyengeségek várhatók. Különös figyelmet érdemel az Országos Területrendezési Tervben (OTRT) és az azzal harmonizált Baranya Megyei Területrendezési Tervben foglaltak figyelembevétele.



54

Az OTRT-hez készített stratégiai környezeti értékelés a megyei infrastruktúra hálózat terveinek kialakítását meghatározta, így ezekhez kell alkalmazkodni a településrendezési eszközök készítése során. 2. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK CÉLJA ÉS TARTALMA 2.1. A településfejlesztési célok, elképzelések A terület- és településrendezési tervezés célja, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket szolgáló új területfelhasználási módok javítsanak a társadalom életkörülményein, a fenntartható fejlõdés pedig megkívánja, hogy mindez a meglévõ nemkívánatos környezeti állapotokon való javítással történjen. Kõvágószõlõs község településrendezési eszközeinek készítése során a környezetalakítási és környezetvédelmi vizsgálat fõ célja – a tervezési folyamat szerves részeként – az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a rendezési terv és így a terület fejlesztése környezetbarát legyen. A terv készítése során így figyelembevételre került, hogy a településen megvalósítható létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése révén a környezethasználat úgy legyen szervezhetõ és végezhetõ, hogy

– a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ; – megelõzhetõ legyen a környezetszennyezés; – kizárja a környezetkárosítást.

A környezethasználatot az elõvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások (zaj, hulladékkeletkezés) elleni védelemmel kell megvalósítani. 2.2. A település közigazgatási területe kialakult, illetve tervezett területfelhasználásának ismertetése Kõvágószõlõs kialakult településszerkezetének meghatározó elemei a közlekedési nyomvonalak: Kõvágószõlõs Baranya megye középsõ részén, Pécs közelében található. A településtõl délkeletre ~12 km-re található az M-60 autópálya végpontja. A belterülettõl délre halad a 6. sz. Budapest- Pécs- Barcs országos I. rendû fõút (K.III.B). Kõvágószõlõs közelében II. rendû fõút nincs. A 6. sz. fõút a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton (K.V.B.) elérhetõ. A 6. sz. úton a megyeszékhely Pécs és az országos úthálózat többi útja jól megközelíthetõ. Kõvágószõlõs regionális közúti kapcsolatai jók. A 6. sz. úttól délre halad a Budapest-Szentlõrinc-Pécs vasúti fõvonal, Kõvágószõlõstõl a legközelebbi vasútállomás Mecsekalja-Cserkút ≈6 km-re található, de ennek csak kis jelentõsége van, mert a Pécsi fõpályaudvar is ≈11 km-re a 6-os úton könnyen megközelíthetõ. Kõvágószõlõs regionális közlekedési kapcsolatai jók. Kõvágószõlõs és a szomszédos települések közötti kapcsolatok az összekötõ és bekötõ utakon megoldottak. Kõvágótöttös és Bakonya a 6605 j. Kõvágószõlõs – Hetvehely összekötõ úton és a 66134 és 66135 j. bekötõ utakon, míg Cserkút a 66136 j. bekötõ úton érhetõ el. A település belsõ úthálózatának gerincét a 66107 sz. út (Rákóczi út) adja. Az út kategóriája belterületi mellékút, gyûjtõút. A Rákóczi úthoz csatlakozik a település többi lakó, kiszolgáló útja.



55

A tervezett területfelhasználás ismertetése

A felszíni területek

A beépítésre szánt területek

Lakóterületek

A település lakóterületei zömmel az OTÉK szerinti „Falusias lakóterület” területfelhasználási kategóriába sorolhatók.

Vegyes területek

Településközpont terület

Intézmény terület

Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület

Különleges beépítésre szánt területek

A település különleges beépítésre szánt területei részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók, részben tervezett fejlesztések.

A beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek Zöldterületek Erdõterületek Mezõgazdasági területek

Kertes mezõgazdasági terület Általános mezõgazdasági terület

Vízgazdálkodási területek Természetközeli területek Különleges beépítésre nem szánt területek

A felszín alatti területek

A szerkezeti terv a mélymûvelésû bányatelkekkel érintett területekre állapít meg felszín alatti területfelhasználást.

A területfelhasználási kategória különleges beépítésre nem szánt terület nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára.

2.3. A településrendezési terv összefüggése más tervekkel, programokkal A település fejlõdése, „mûködése” is hatással van a környezõ tájra, módosíthatja, változtathatja annak elemeit. A települési eredetû környezetszennyezés, levegõszennyezés, szennyvíz- és hulladék-elhelyezés, a település közlekedési struktúrája, a létesítmények



56

parkolási lehetõségei közvetlenül befolyásolják a település és környéke környezeti minõségét. Az OTRT és a Baranya Megyei Területrendezési Terv kedvezõ helyzetbe hozta a települést. A területrendezési tervvel való összhang igazolását a szerkezeti terv leírása részletesen tartalmazza. A településkörnyék ezért a helyi adottságoktól függõen többé-kevésbé sajátos konfliktusterület, amelynek fejlesztése, rendezése az országos közúthálózat-fejlesztéssel és a település érdekeivel összhangban, együttesen történhet. A települési környezet minõségét a késõbbiekben bemutatott föld-, víz-, levegõtisztaság-védelem, valamint a jelentõs hatások (zajterhelés, hulladékok) elleni védelem koordinált érdekei együttesen határozzák meg. A környezeti elemek védelme és a jelentõs hatások elleni védelem, valamint a település mûködésének, mûködtetésének összehangolt tevékenysége túlmutat a helyi építési szabályzat elkészítésének keretein. A környezet védelmét szolgáló fejlesztési program különösen nagy súllyal jelentkezhet a település életében és az önkormányzatok feladatainak ellátásában. Az építésügyi igazgatás feltételeinek biztosítása, a településüzemeltetés, a vállalkozási tevékenység támogatása, a költségvetés nehézségeibõl adódó konfliktusok kezelése és az életkörülmények javítását szolgáló intézkedések, valamint a nem kívánatos környezeti állapotokon való javítás érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben megfogalmazottak szerint kell elkészíteni a környezetvédelmi programot. A hivatkozott törvény alapján a települési környezetvédelmi programot a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a rendezési tervekkel összhangban kell kialakítani, melyben természetesen szerepelnek az építésügyi igazgatásra vonatkozó intézkedések és az üzemeltetéssel kapcsolatos projektek is. A környezetvédelmi jogszabályok jelentõs módosulása, a feladat- és hatáskörök változása miatt célszerû a program folyamatos aktualizálása, mely szerint idõszakonként, de legalább kétévente felül kell vizsgálni és a végrehajthatóság érdekében módosítást kell eszközölni.

• Baranya megye Területrendezési terve által meghatározottan a települést érintõ térségi övezetek: – Kiváló termõhelyi adottságú erdõterület – Térségi komplex tájrehabilitációt igénylõ terület – Kiváló termõhelyi adottságú szántóterület – Országos és térségi jelentõségû tájképvédelmi terület – Kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminõség-védelmi terület – Magterület, ökológiai folyosó és puffer övezeti területe – Vízerózión kitett terület – Földtani veszélyforrás terület övezete – Együtt tervezhetõ térség övezete – Országos komplex táj rehabilitációt igénylõ terület övezete

A szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási elõírások az országos településrendezési és építési követelményekrõl (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet szerint készíthetõk el. Az adottságok és a fejlesztési elképzelések, a koncepció nem igényli a hatályos jogszabályoktól való eltérést az azokban meghatározott szabályoktól eltérõen.



57

3. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE 3.1. A rendezési tervek készítése során figyelembe vett tervek és programok A rendezési tervek készítése során elsõsorban a következõ tervek és programok lettek figyelembe véve: – Országos Területrendezési Tervrõl szóló módosított 2003. évi XXVI. törvény – Baranya Megye Területrendezési Terve – Nemzeti Környezetvédelmi Program – Országos Hulladékgazdálkodási Terv 3.2. A környezeti állapot és értékelése és a rendezési tervek készítése során figyelembe vett környezethasználatok A hatályos jogszabályok követelményei szerint a környezetvédelmi szempontokat a területrendezés során érvényre kell juttatni. A területfejlesztés, területrendezés környezetvédelemmel kapcsolatos igényeinek megfogalmazásához alapvetõen a következõk vizsgálata szükséges: – a meglévõ települési környezet jelenlegi állapotának értékelése, a jellemzõ

környezetterhelések elemzése, – a vonatkozó követelmények, szabályozási elõírások ismertetése. 3.2.1. A TALAJ- ÉS A VIZEK VÉDELME A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelése A település területe a Pécsi víz vízrendszerébe tartozik, a felszíni vizek befogadója a Kajdács patak, a Tortyogói árok. A település területét két, észak-déli irányú állandó vízfolyás keresztezi. A Kajdács-patak a Banyavölgyben eredõ forrásból táplálva, felsõ szakaszán a hetvehelyi úttal párhuzamosan, attól keletre folyik. A településtõl nyugatra ezen a szakaszon magántulajdonban lévõ tó található, a tulajdonos további tó építésére vízjogi engedéllyel rendelkezik. A vízfolyás a hetvehelyi utat keresztezve eléri a volt 1. üzem területét, ahol egy szakaszon a földnyilvántartásban nem jelölve, magánterületen halad, majd a hetvehelyi út mellett éri el a 6-os utat. Ezt keresztezve kelet felé fordul és hagyja el Kõvágószõlõs területét. A Kajdács-patak 6-os út feletti bal parti mellékága Zsíd patak néven ismert, melynek két ága Kõvágószõlõs belterülete felõl érkezve, a III. meddõhányó K-i és Ny-i oldalán fut le. A Zsíd patakba lefutó árkok három ágon haladnak. A 6-os út térsége az 1. üzem déli határától a vasútig a pécs-tortyogói vízbázis hidrogeológiai „B” védõövezetében fekszik. A hidrogeológiai védõövezet határát a településszerkezeti terv a kijelölõ határozat (8009-21/2008.-9826. ügyiratszámú határozat) alapján tünteti fel. A területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(Vll.18.) Korm.rendelet elõírásai érvényesek. Kõvágószõlõs a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévõ települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny és a sérülékeny vízbázisra, illetve nyílt karsztterületekre tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi területen fekvõ település.



58

Kõvágószõlõsön nyílt külterületi karszt terület található, amely a 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató szerint a következõ hrsz-ú ingatlanokat érinti: 022, 023, 024, 0,25,026, 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034, 046/1, 053. Jelenleg a volt ÉDÜ területének nagy hányadán befejezõdött a hátrahagyott szennyezõdések aktív kárelhárítása. A beavatkozás a környezetvédelmi hatóság által is lezárásra került az iparvasút nyomvonala, valamint a 0165/28 és a 016/2 hrsz-ú ingatlanok déli perifériáján található kutak területének a kivételével. A kármentesítés folytatását továbbra is biztosítani kell. Mezõgazdasággal összefüggésben meghatározó a szántóföldi növénytermesztés. A talajerõ-utánpótlásnál figyelembe kell venni a település adottságait. A település nitrátérzékeny területen fekszik, így be kell tartani a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében érvényesíteni a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet elõírásait és be kell tartani az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben rögzített „helyes mezõgazdasági gyakorlat” szabályait. Talaj- és vízvédelmi követelmények A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kõzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termõképessége, szerkezete, víz- és levegõháztartása, valamint élõvilága védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetõk el, amelyek a föld mennyiségét, minõségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. A termõföldön történõ beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. Újabb területek belterületbe vonása, a termõföldön történõ beruházások a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévõ talajvédelmi létesítmények mûködõképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. Az elõírásokat a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következõ esetekben a törvény szerint:

− erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajmûvelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerû területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdõsávok létesítésével kellõképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termõföldet,

− a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történõ meszezés,

− szikesedés elleni talajjavítás, − homoktalajok javítása, − tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok

megszüntetésének érdekében, − mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják, − szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termõföldön történõ

elhelyezése,



59

− hígtrágya kijuttatása termõföldre. A vizek mezõgazdasági eredetû nitrát-szennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint Kõvágószõlõs nitrát-érzékeny területû település, így különösen az állattartó telepeken be kell tartani a vizek mezõgazdasági eredetû nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint a „helyes mezõgazdasági gyakorlat” szabályait. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül, ha az építési tevékenység

a) külterületi ingatlanon elhelyezkedõ bányászati vagy gázipari létesítmény biztonsági övezetében, vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg;

b) felszínmozgás-veszélyes területen valósul meg; c) 300 m2-nél nagyobb alapterületû, bányászati módszerekkel kialakított földalatti

térségekkel rendelkezõ területet érint; d) belterületen gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény biztonsági

övezetében valósul meg, és az építtetõ a gázipari létesítmény üzemeltetõjének külön jogszabály szerinti nyilatkozatában foglalt feltételeket vagy az egyetértés megtagadását sérelmesnek tartja

a Bányakapitányság szakhatósági közremûködését kell igényelni. Az a)-c) pontok esetében a bányakapitányság feladata annak elbírálása, hogy az építés a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett mûszaki biztonsági és építésföldtani szakkérdések szempontjából engedélyezhetõ-e. A d) pont esetében a bányakapitányság feladata annak elbírálása, hogy a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény üzemeltetõjének nyilatkozata, vagy az egyetértés megtagadása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e.

A bányászati tevékenység és az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeit a a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19,) Korm. rendelet tartalmazza. Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rögzíti, hogy “erdõterületet termelésbõl kivonni csak kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdõterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található arra alkalmas földterület”. Általánosságban azonban gazdasági, lakó- és egyéb kivett terület kialakítása céljából belterületbe vonni és mûvelésbõl kivonni erdõterületet csak kivételes esetben, más lehetõség hiányában szabad. Belterületbe vonással együtt járó igénybevétel esetén be kell szerezni az erdészeti hatóság elõzetes elvi engedélyét, amennyiben az igénybevételre várhatóan 5 éven belül kerül sor. Az erdõ elsõdleges rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges (a települési önkormányzat jegyzõje jogosult kezdeményezni a változtatást), illetve a rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezõnek kell megtérítenie. Az erdõterületekkel kapcsolatos egyéb, általános elõírásokat is a 2009. évi XXXVII. törvény és végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet rögzíti. A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történõ beavatkozások - esetén biztosítani kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényezõ fennmaradjon, a vízi és víz közeli élõvilág



60

fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elõsegítõ körülmények ne romoljanak. A felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából Kõvágószõlõs fokozottan érzékeny és a sérülékeny vízbázisra, illetve a nyílt karszt terültekre tekintettel kiemelten érzékeny besorolású település a felszín alatti víz szempontjából a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet elõírásai szerint. A felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. A földtani közeg és megvalósulása esetén a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. A földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2006. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei határozzák meg a határértékeket. Élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. A település szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésénél a határértékek betartása kiemelt szempont. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, melynek 28. § (1) bekezdése szerint vízjogi engedély szükséges – jogszabályban meghatározott kivételektõl eltekintve – vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) figyelembe kell venni. A beruházási programok megvalósítása során, új kút fúrásakor, szennyvíz-elõkezelésnél, csatornázásnál, átfogó vízrendezésnél, vízfolyás-rendezésnél, stb. kell a szükséges engedélyezéseket lefolytatni. A vízjogi engedélyt a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségtõl kell megkérni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak betartásával. A tervek engedélyezése csak a szabályozási elõírásokban rögzített, és minden esetben kötelezõen bevonandó szakhatóságok, valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok, és más eljárásban eljáró hatóságok pozitív állásfoglalása alapján történhet. A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket – melyeket a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza - be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell. Valamennyi vízfolyást vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. A vízgazdálkodási területeken csak a vízgazdálkodás létesítményei helyezhetõk el, ahol a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében a meder part élétõl számítottan az állami kezelésû vízfolyások esetén vízfolyások vonatkozásában 6-6 m távolságon belül épület nem helyezhetõ el, és ott csak gyepgazdálkodás folytatható. A közcélú belterületi medrek partján 3-3 m védõtávolságot kell biztosítani.



61

Mélyfekvéses területeken építési tevékenység csak a talajvíz szintek vizsgálata alapján engedélyezhetõ, mezõgazdasági tevékenység, pedig csak a földhasználók kockázatára végezhetõ. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó mûszaki szabályairól szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet szerint kell az erre vonatkozó tevékenységet (mûszaki tervezés, kivitelezés, fenntartás, üzemeltetés) folytatni. A vizek és közcélú vízi-létesítményekkel kapcsolatban a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet elõírásait kell érvényesíteni. Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvízkezelõ, -tározó mûtárgyak és szállító vezetékek védõterületeirõl és védõsávjairól a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete rendelkezik. A lehatárolt védõterületen belül a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 5. számú melléklete szerint lehet építési tevékenységet folytatni. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet rögzíti az elõzetes (környezeti) vizsgálat, a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások szabályait. Az építési engedélyezési eljárások során a „zöldhatóság” a környezeti hatások jelentõségének vélelmezése esetén dönthet a környezetvédelmi engedélyezési kötelezettségrõl a Kormányrendelet 2/A §-a szerint. Az elõzetes vizsgálati eljárás során a „zöldhatóság” dönt, hogy környezeti hatásvizsgálat (további eljárást igényel!) elvégzését szükségesnek tartja-e. 3.2.2. A LEVEGÕMINÕSÉG VÉDELME A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelése Kõvágószõlõs település levegõminõségi állapotát jellemzõen a közlekedési eredetû légszennyezõ-anyag kibocsátás határozza meg. Jelentõs környezetterhelõ hatású légszennyezõanyag-kibocsátó a település belterületén nem található. A tervezett fejlesztések megvalósításával várhatóan nem romlik a település levegõminõségi állapota. A fejlesztési terület levegõminõségét

• az egyedi fûtések, • a közlekedés és az • egyéb gazdasági és ipari tevékenységek

emissziója határozza meg. Kõvágószõlõs közigazgatási területén hat bejelentés köteles légszennyezõanyag-kibocsátó telephely található. Az I. Bányaüzem és a Környezetvédelmi Bázis mellett a kis volumenû tevékenységek (acélöntöde, autófényezõ, mûanyagfeldolgozó és raktározás) kibocsátásai nem meghatározóak. Meghatározó a kisebb telephelyek közül a fûtési eredetû, illetve fosszilis energiahordozó felhasználásából származó légszennyezõanyagok kibocsátása. Az egyedi és lakossági fûtések energiahordozó felhasználásából keletkezõ emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésbõl származó átlagos légszennyezõanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetõk. A területen való beruházások során energiatakarékos



62

mûszaki megoldásokat és környezetkímélõ energiahordozókat (földgáz) kell alkalmazni az elérhetõ legjobb technika szintjének megfelelõen. A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a földgázrendszer továbbfejlesztését és a megújuló energiahordozók igénybevételét. A közlekedési eredetû légszennyezõanyag-kibocsátás A település levegõminõségi állapotára a közlekedésbõl származó légszennyezõanyag-kibocsátás gyakorolja a legnagyobb hatást. A közlekedés légszennyezõanyag kibocsátása az út mellett elhelyezkedõ területeken észlelhetõ légszennyezõanyag-terhelés. Jelenleg nem tapasztalható a közlekedési eredetû légszennyezõ anyagok kritikus, jelentõsebb zavaró hatása, azonban a forgalom növekedése indokolja a település közlekedési kapcsolatainak, útjainak fejlesztését, korszerûsítését. A légszennyezõanyag-terhelés csökkentése érdekében meg kell oldani az eddig még stabil szilárd burkolattal el nem látott útszakaszok por-mentesítését, javítását. A levegõtisztaság-védelemmel kapcsolatos követelmények A levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint kell gondoskodni a levegõ minõség megõrzésérõl és javításáról. A levegõterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyezõ forrás) az elérhetõ legjobb technika alapján, jogszabályban, illetõleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegõvédelmi követelményeket kell megállapítani. A levegõterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011.(I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A levegõterheltségi szint, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások, a diffúz források (pl.: hígtrágya tárolók, stb.) vizsgálatára, ellenõrzésére és értékelésére, valamint mindezek üzemeltetõire a 6/2011.(I. 14.) VM rendelet követelményei vonatkoznak.

A légszennyezettség egészségügyi határértékei egyes légszennyezõ anyagokra vonatkozóan

Határérték (µg/m3) Légszennyezõ anyag [CAS szám]

Veszélyességi fokozat órás 24 órás éves

Kén-dioxid [7446-09-5] III. 250 125 50 Nitrogén-dioxid [10102-44-0] II. 100 85 40

Szén-monoxid [630-08-0] II. 10.000 5.000* 3.000 Szálló por (PM10) III. - 50 40 * Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma, amelyet az órás átlagok alapján készített 8 órás mozgó átlagértékekbõl kell kiválasztani. A község jelenlegi állapotának megfelelõ, az alapállapotot jelentõ levegõminõségi helyzetének megítéléséhez a terület légszennyezettség paramétereit az egészségügyi határértékekkel kell összevetni. A nagyobb hõteljesítményû (140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenõ teljesítményû) tüzelõberendezések légszennyezõanyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet tartalmaz elõírásokat. A fûtõmû, erõmû nagyságrendû teljesítményekre (50 MWth felett) külön jogszabályok rendelkeznek.



63

Egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásainak korlátozásáról illetve az oldószer-felhasználás küszöbértékeirõl, valamint kibocsátási határértékeirõl külön jogszabály rendelkezik a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelettel. Figyelembe kell venni az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluoir tartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekrõl szóló 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet követelményeket. A tervek készítése idõszakában a 3 kg hûtõközeg töltetû légkondicionáló vagy hûtõberendezéseket be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A levegõ védelmérõl szóló, módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5.§-a szerint a bûzkibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülõépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülõ, illetve a már mûködõ légszennyezõ források mûködésével összefüggõ építmény. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezõt terhelik. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet határozza meg. 3.2.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás helyzete Jelenleg a településen megoldott a kommunális jellegû szilárd hulladékoknak engedéllyel rendelkezõ lerakóba való szervezett szállítása. A település a mûködõ, illetve a továbbfejlesztésre tervezett Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében végzi a közszolgáltatás ellátását és a fejlesztései megvalósítását. A regionális hulladéklerakót nem a településen kívánják megvalósítani, így a településeken ezzel kapcsolatban nem szükséges területet biztosítani. Hulladékgyûjtõ pont létesítése segíti a szelektív gyûjtést. A hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelmények A hulladék gyûjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján kell szervezni és végezni. A hulladék “termelõ” köteles gondoskodni a hulladékok elõírásszerû gyûjtésérõl, tárolásáról, a területrõl történõ kiszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsõdleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe és levegõbe jutását. A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkezõ hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására, rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. A településen keletkezett lakossági hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag-tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédõszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem, stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani.



64

A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hulladéklerakók felülvizsgálatáról és továbbüzemeltetésük lehetõségeinek feltárásáról, a hasznosítható hulladékok szelektív gyûjtésének megteremtésérõl, a biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentésérõl (komposztáló telep létesítése). Meg kell teremteni a hulladékok átvételére egész évben alkalmas gyûjtõpontok és hulladékudvarok kialakításának lehetõségét, a bontási hulladékok válogatását, értékesítését, a megmaradó anyagok esetleges lerakását biztosító telep létesítését. A 2012. évi CLXXXV. törvény szerint el kellett készíteni a település komplex hulladékgazdálkodási tervét. A települési szilárd hulladékok kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mûszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet elvárásai teljesülésével a települési környezet környezetterhelése minimalizálható. A köztisztasággal összefüggõ, a rendezési tervvel egyidõben meghozandó rendeletben kell meghatározni a közterületen kijelölendõ hulladékgyûjtõ pontok helyét. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzõdésrõl a 224/2004. (VII. 22.) Kormányrendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 64/2008. (III. 28.) Kormányrendelet rendelkezik. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyûjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet elõírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladék termelõ köteles gondoskodni a hulladékok elõírásszerû kezelésérõl, melynek elsõdleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegõbe jutását. A hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkezõ állati tetem, hulladék. A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetû melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályokat a 45/2012.(V.8.) VM rendelet tartalmazza. Az állati hulladékok elhelyezése 2005. december 31-e után nem történhet dögkútban, dögtéren. A fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás a megnyugtató hosszú távú megoldás. Biztosított a fehérje-feldolgozó szervezet gyûjtõkonténerének elhelyezése a lakosság számára. Az elhullott állatok tetemeire, mint a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belõlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok szerint, valamint az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 1069/2009/EK rendelet 9. cikk szerinti 2. kategóriába sorolt állati hulladéknak ártalmatlanító üzembe történõ szállítás céljából erre engedéllyel rendelkezõ vállalkozásnak való átadása, vagy engedélyezett kiskapacitású hulladékégetõben történõ elégetése megfelelõ. Az állati tetemeket elszállításukig szilárd padozatú, mosható falfelületû, fedett, zárható, kerítés vonalában elhelyezett és kívülrõl üríthetõ hullatárolóban kell elhelyezni. 3.2.4. ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM A zaj- és rezgésvédelemrõl szóló jogszabályi elõírás alapján a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezés során érvényre kell juttatni. A területfejlesztés, terület-rendezés zaj szempontú környezetvédelmi igényeinek megfogalmazásához alapvetõen a következõk vizsgálata szükséges: – a meglévõ, jelenlegi állapot feltárása, elemzése, értékelése, – a vonatkozó követelmények, szabályozási elõírások ismerete,



65

– a területfejlesztés, területrendezés várható hatásainak elemzése és a helyi építési, szabályozási követelmények megfogalmazása.

A tervezés során alapvetõ feladat a lakosság megfelelõ környezeti komfortérzetének biztosítása érdekében a zajhelyzet vizsgálata. A vizsgálat során a beépített környezet zajhelyzetét értékeltük, valamint a tervezési terület beépítési lehetõségének környezetvédelmi megalapozását végeztük el. Ennek során értékelésre került a zajt kibocsátó létesítmények hatása a határoló települési környezetre. Annak érdekében, hogy a tervezési területen építendõ létesítmények a környezetükben élõ lakosságot a legkisebb mértékben zavarják, illetve a jogszabályban meghatározott és a nagyközség képviselõtestülete által elfogadott elõírásokat kielégítsék a szerkezeti terv készítése során vizsgálni kell a tervezési területen kialakítandó zajforrások környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezet domináns zajforrásainak kölcsönhatását. A létesítmények üzemeltetõinek biztosítaniuk kell, hogy a mûködésbõl eredõ zaj ne haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM – EüM együttes rendeletben elõírt zajterhelési határértéket. A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelés, feladatok A zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek teljesüléséhez a vizsgálati adatok ismeretében, illetve azok értékelését követõen kerülhetnek meghatározásra azok az intézkedések és feladatok, melyekkel a meglévõ káros mértékû terhelések csökkenthetõk, illetve egyidejûleg új terhelések kialakulása megakadályozható. A környezeti zajforrások közül – a zajforrások jellegének megfelelõen – a következõk vizsgálata szükséges: – közlekedési jellegû zajforrások (közúti, vasúti), – ipari (mezõgazdasági) jellegû zajforrások, – egyéb jellegû zajforrások (kereskedelmi-, vendéglátó-, kulturális- és sport-létesítmények

zajforrásai). Közúti közlekedés A közúti közlekedés által okozott zaj nagyságát alapvetõen a forgalom nagysága, a jármûösszetétel, haladási sebesség, az út paraméterei és a környezeti tényezõk határozzák meg. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértéke a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklet szerint kerül meghatározásra. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Mûszaki és Információs KHT. által kiadott „Országos Közutak 2007. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” adatainak, és az ÚT 2-1.302.2003 „Közutak távlati forgalmának meghatározása elõrevetítõ módszerrel” címû Útügyi Mûszaki Elõírás által megadott forgalomfejlõdési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik. Zajterhelési határérték új utakra, vagy megváltozott területi funkcióra a 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján: A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza az újonnan létesülõ vagy megváltozott területhasználatok esetében a közlekedéstõl származó zaj megengedett határértékeit. Országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, önkormányzati gyûjtõutaktól, vasúti mellékvonalaktól származó zajra:

falusias, kertvárosias és kisvárosias lakóterületen, különleges területek közül oktatási létesítményeknél, temetõnél és zöldterületen:

LTH nappal = 60 dB LTH éjjel = 50 dB



66

Országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi és fõutaktól, vasúti fõvonalaktól származó zajra:

falusias, kertvárosias és kisvárosias lakóterületen, különleges területek közül oktatási létesítményeknél, temetõnél és zöldterületen, nagyvárosias lakóterületen és vegyes területen, gazdasági területen levõ lakóépületeknél:

LTH nappal = 65 dB LTH éjjel = 55 dB Országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, önkormányzati gyûjtõutaktól, vasúti mellékvonalaktól származó zajra:

nagyvárosias lakóterületen, és vegyes területen, gazdasági területen levõ lakóépületeknél:

LTH nappal = 65 dB LTH éjjel = 55 dB

A fentiekben leírt határértékek új út létesítésekor, vagy a forgalmi viszonyok tartós megváltozását eredményezõ felújításakor, vagy a meglévõ út melletti új tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken érvényesek. Belsõ terület zajhelyzete Lakóterület és vegyes terület A tervezési terület belsõ elrendezése változatos képet mutat. Jelenleg nem ismert zavaró hatású tevékenység a településen. Gazdasági terület A gazdasági terület névbõl már közvetve adódik, hogy ott olyan tevékenységet folytatnak, mely a közvetlen környezetére viszonylag nagyobb terhelést okoz. A gazdasági területek elhelyezkedése kedvezõ, mivel a lakóterülettõl elkülönítve, nagyobb távolságban találhatók. Ennek a kedvezõ helyzetnek a megtartására a továbbiakban is törekedni kell. Szórakoztató ipar, vendéglátás A szórakoztatóipari, illetve vendéglátó létesítmények (italboltok, presszók, büfék) mûködési jellegükbõl adódóan közvetlen környezetüket terhelhetik. A lakossági zavarást általában a hangosító berendezések okozzák, panaszra adhatnak okot. Hangosító berendezésekre képviselõtestületi rendeletben elfogadott határérték betartását kell megkövetelni. Hangosító berendezésnek minõsül a zenegép (diszkóban, étteremben stb.), hangszórón közvetített ének és még tovább lehetne sorolni. A jogszabály értelmében a szórakoztatóipari létesítmények, illetve hangosító berendezések is üzemi létesítménynek minõsülnek, ezért a környezetükben is gondoskodni kell a zajterhelési határértékek betartásáról. Környezeti zajvédelmi követelmények A környezeti zaj- és rezgésvédelem területén érvényes rendeletek, elõírások megtartásával biztosítható a környezetvédelmi szempontból is megfelelõ települési környezet kialakítása. A területrendezés, településfejlesztés során kell érvényesíteni azokat az elõírásokat, melyekkel a káros hatások kialakulása megelõzhetõ, a meglévõ hatások csökkenthetõk, illetve bizonyos területeken a kedvezõ állapot megtartható. A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes kérdéseirõl szóló 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet, továbbá a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenõrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendeletek tartalmazzák.



67

A megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket a területi funkciótól függõen külön a nappali (600-2200) és külön az éjszakai (2200-600) idõszakra vonatkozóan a 27/2008.(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet mellékletei tartalmazzák. A Kormányrendelet értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendõ területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés megfeleljen a követelményeknek. Védendõ területeket pedig úgy kell kijelölni, hogy a megengedett határértékek teljesüljenek. A rendelet meghatározza a létesítéssel kapcsolatos követelményeket is. E szerint zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban elõírt zajterhelési határértékeket. Jelenleg a 27/2008.(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglaltak. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározásával és betartásával, illetve mûszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését. Korszerûsítés, útkapacitás bõvítés esetében, ha a változást megelõzõ állapotban már határérték túllépés ált fenn, akkor legalább a változást megelõzõ zajterhelés a követelmény. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítása, korszerûsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentõ létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén elõírni és biztosítani. Jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. A település területére, az OTÉK szerint meghatározott terület-felhasználási egységekre, illetve a beépítésre szánt területek esetén építési övezetekre, beépítésre nem szánt területek esetén övezetekre vonatkozóan, a zajterhelési határértékeket tartalmazó KvVM-EüM együttes rendelet figyelembevételével a következõ határértékek érvényesítendõk. Üzemi-, szolgáltató létesítmények esetében • lakó- és intézményterület laza beépítéssel OTÉK szerint: LKEL, Lf (kertvárosias, falusias lakóterület)

LTH nappal = 50 dB LTH éjjel = 40 dB • gazdasági terület, lakóépületekkel vegyesen

OTÉK szerint: Gip, Gksz LTH nappal = 60 dB LTH éjjel = 50 dB

Védett létesítmény, épület (lakó- és intézményépület) nélküli ipari- gazdasági területekre a hivatkozott KvVM-EüM együttes rendelet nem állapít meg zajterhelési határértékeket. Közlekedési létesítmények melletti területeken megengedett zajterhelési határértékek • Országos közúthálózatba tartozó összekötõ utak mentén, laza beépítésû lakó- és

intézményterületen (OTÉK szerint Lf) LTH nappal = 60 dB LTH éjjel = 50 dB

Újonnan létesülõ lakó- és közösségi épületekben a külsõ környezetbõl származó rezgések megengedett egyenértékû, súlyozott rezgésgyorsulás értékeit a KvVM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. 4. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ALKALMAZÁSA ESETÉN VÁRHATÓ KÖRNYEZETET ÉRÕ HATÁSOK



68

A települési környezet minõségét a környezeti elemek védelmével és a jelentõs hatások elleni védelem koordinált érdekei együttesen határozzák meg. A szerkezeti és szabályozási terv kidolgozása során a kedvezõ környezeti állapot megõrzését és javítását tûztük ki célul, így ennek a szempontnak való megfelelés értékelése a feladata a fejezetnek a területfejlesztés, területrendezés várható hatásainak elemzésével. 4.1. A településrendezési terv összevetése az országosan és helyi szinten elvárható környezet- és természetvédelmi célokkal, követelményekkel A rendezési tervek készítése során figyelembe vett, a 3.1. pontban részletezett tervekkel és regionális léptékû programokkal való összhang megteremtése volt a célja mind az önkormányzatnak, mind a tervezõknek. Minden tekintetben sikerült megteremteni a települési rendezési tervek összhangját a magasabb szintû tervekkel. A magasabb szintû jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelés természetesnek tekinthetõ. 4.2. A környezetet érintõ hatások elõrejelzése A környezeti alapállapot és a fejlesztési elképzelések, programok alapján a település-szerkezeti és szabályozási terv kialakításával várható környezeti hatások a követelményeknek megfelelõen a környezeti elemek rendszerei szerint, és a jelentõs környezeti hatások figyelembe vételével értékelhetõ. A környezeti értékelés alapján részletes helyi építési szabályzat javaslatot állítottunk össze a környezet és természetvédelmi szempontok figyelembevételével a 4.2.6. pontban foglaltak szerint. 4.2.1. A talaj és a vizek védelme A helyi építési szabályzat továbbra is rögzíti a hatályos jogszabályok elõírásival összhangba hozva a közmûvesítés mértékét a beépítés elõfeltételeként. A fejlesztések és a létesítmények megvalósítása fokozott kockázatot nem jelent a talajokra és a vizekre. A minimális kockázat mérséklésére adottak a mûszaki-szervezési lehetõségek. Külön figyelmet kell és lehet fordítani a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi területek védelmére. A kijelölt sérülékeny vízbázisok és karszt-területek védelme érdekében a követelmények figyelembevételének prioritást kell élvezni az építések során. Az elérhetõ legjobb technikai színvonalon megtervezett és kivitelezett beruházásokkal – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi követelmények, engedélyek elõírásainak maradéktalan betartásával – biztosítható a településrész fenntartható fejlesztése. Különösen nagy gondot kell fordítani az anyag- és üzemanyag-szállításokra és -tárolásokra, valamint a fejlesztési területek átfogó vízrendezésére. A szabályozási elõírásokban kiemelt szerepet kapott a beépítés elõfeltételeként a teljes körû közmûvesítés és az átfogó vízrendezés. A közterületek szabályozásával lehetõség nyílik a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésére és a csapadékvizek közterületen való elvezetésére a befogadóig. A szabályozási terv alkalmazásával biztosított a parti sávok és vízjárta területek védelme. Az egészséges ivóvízellátás a fejlesztési területeken megoldható. A technológiai jellegû vízfelhasználásokhoz a beruházóknak kell biztosítani a tevékenységükhöz szükséges vízigényt.

4.2.2. A levegõminõség védelme



69

A településszerkezeti és szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat alapján adottak az új, valamint a meglévõ létesítmények fejlesztése során a légszennyezõanyag-terheléssel járó tevékenységek engedélyezési keretei. Külön figyelmet érdemel a levegõvédelmi övezettel kapcsolatos szabályok alkalmazása. Kizárólag olyan fejlesztések engedélyezhetõk a fejlesztési területen, melyek a levegõminõségi határértékek betartását garantálják. A térség kedvezõ levegõminõségi helyzetének megõrzését illetve javítását szolgálja a tervezett elkülönülõ gazdasági területek kialakítása. A követelmények maradéktalan érvényesítése, az elérhetõ legjobb technika alkalmazása biztosíthatja a környezetminõség megóvását, javítását. 4.2.3. Hulladékgazdálkodás A fejlesztési területen a gazdálkodók számára elõírás a korszerû hulladékgazdálkodás. A fejlesztési területeken lehetõség nyílik térségi hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódó létesítmények kialakítására a gazdasági zónában. Ezért a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv lehetõséget biztosít a szervezõdõ hulladékgazdálkodási rendszer települést érintõ elemeinek kialakítására is. Az építési és bontási hulladékok kistérségi kezelõ telepe, valamint az állati eredetû hulladékok kistérségi gyûjtõhelye kiépült a térségben, így külön területhasználatot nem igényelnek a fejlesztési területen. 4.2.4. Zaj elleni védelem A tervezési terület állapotát, minõségét, a meglévõ és tervezett funkciók mûködését döntõen befolyásoló hatótényezõ a környezeti zaj, ezért a területrendezés és –fejlesztés során kiemelt feladat a jelenlegi helyzet javítása, ezzel egyidejûleg új terhelések kialakulásának megelõzése, illetve megakadályozása. A megelõzés érdekében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, rezgéstõl védendõ létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetõleg rezgésterhelési határértékeket. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelõ „zajhelyzet” elérése érdekében fontos azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minõségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhetõ el. A területrendezés és –fejlesztés során az OTÉK elõírásainak megfelelõ övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különbözõ övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel. Kõvágószõlõs közigazgatási területe közúthálózatának fejlesztésére kidolgozott tervek az utak nyomvonalai segítik a generálódó forgalom gyorsabb, biztonságosabb lebonyolítása valósítható meg. További utak tervezettek az újonnan kialakítandó lakó, illetve ipari-gazdasági területek feltárására. A település teljes területén, a lakóingatlanokon megengedett kisvállalkozások esetében az engedélyezés során az elõírt zajterhelési határértékek teljesülésének igazolását követelménynek kell tekinteni, annak érdekében, hogy a közvetlen környezetükben lévõ lakóterületek kedvezõ zajhelyzete megmaradjon, illetve a zajterhelés növekedése megakadályozható legyen.



70

A település zajhelyzetének további javítása érdekében a meglévõ épületek, illetve melléképületek részleges vagy teljes rendeltetésmód változását úgy kell kialakítani és engedélyezni, hogy a szomszédos ingatlanok építési övezeti funkciójának megfelelõ zajvédelmi követelmények, megengedett határértékek teljesülése biztosított legyen. Olyan rendeltetésmód változás nem engedélyezhetõ, amely alkalmas a szomszédos lakók nyugalmának zavarására. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelõ „zajhelyzet” elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minõségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhetõ el (pl. üzletek mûködésének szabályozása). Összefoglalóan megállapítható, hogy Kõvágószõlõs község településszerkezeti és szabályozási terve biztosítja a település jelenlegi kedvezõ környezeti minõségének és így a zajhelyzetének megtartását, és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét. 4.2.5. Javasolt környezet- és természetvédelmi, valamint kapcsolódó helyi építési szabályozási elõírások: Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint. b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet. c)A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell. e)Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése. f)A telkek területének az övezeti elõírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegõ, élõvíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés). b)A betartandó sugárvédelmi határértékek



71

Természetes átlagos háttérsugárzás a mecseki uránércbányászat által érintett területen:

Paraméter Háttér érték

Radon koncentráció szabadtéren 12 Bq/m3

Radon koncentráció beltérben 128 Bq/m3 Gamma dózisteljesítmény 250 nGy/h Talaj fajlagos aktivitása 180 Bq/kg

Meddõhányók, perkolációs terek, zagytározók rekultivációjának sugárvédelmi

követelményei:

paraméter érték Rn-222 exhaláció < 0,74 Bq/m2*sec Gamma dózisteljesítmény az objektum átlagára nézve* ≤ 250 nGy/h

* lokálisan sehol sem haladhatja meg a 450 nGy/h értéket.

Üzemi területek, épületek és közvetlen környezetük újrahasznosításának sugárvédelmi követelményei:

paraméter érték

Gamma dózisteljesítmény az objektum átlagára nézve* ≤ 250 nGy/h

* lokálisan sehol sem haladhatja meg a 450 nGy/h értéket.

A radioaktív anyaggal szennyezett hulladékok elhelyezésének és hasznosításának követelményei:

Fémhulladékok

Korlátozás nélkül hasznosíthatók Kötött felületi aktivitás kisebb, mint 0,05 Bq/cm2 (3 alfarészecske/cm2/perc)

Kohászati célra értékesíthetõk és bányászati célra hasznosítható

Kötött felületi aktivitás 0,05-0,5 Bq/cm2 közötti

Elhelyezés a III. meddõhányón Kötött felületi aktivitás nagyobb, mint 0,5 Bq/cm2 (30 alfarészecske/cm2/perc)

Egyéb hulladékok (építési törmelék, iszapok, fa, gumi, stb.)

Közönséges hulladékként kezelhetõ Fajlagos aktivitás kisebb, mint 200 Bq/kg Elhelyezés a III. meddõhányón Fajlagos aktivitás nagyobb, mint 200 Bq/kg

Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket. b)Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. c)Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl és a termõföld védelmérõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.



72

5. JAVASLAT A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKRE, MONITORIZÁLÁSRA A településszerkezeti és szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat a területfelhasználási kérdéseket és az építési tevékenység feltételrendszerét tisztázza. A településrendezési tervekhez kapcsolódó, azokkal összhangban, lehetõleg az elfogadásával egyidõben szükségszerû olyan önkormányzati intézkedések foganatosítása, melyek kezelik a településen meglévõ, esetleg bekövetkezõ környezeti konfliktusokat és meghatározzák a lakosság együttélési szabályait, valamint a kötelezõen igénybeveendõ közszolgáltatásokat. Kõvágószõlõs községben a következõ kapcsolódó intézkedésekre teszünk javaslatot: A település környezetvédelmi programjának kidolgozása, fejlesztése. A települési hulladékgazdálkodási tervek korszerûsítése a kistérségi lehetõségek és a regionális rendszer mûködési keretei szerint. A korszerûsített hulladékgazdálkodási tervek szerint a hulladékgazdálkodást érintõ helyi rendeletek megalkotása (köztisztasági, közszolgáltatási, stb.), aktualizálása. A csapadékvíz-elvezetõ rendszerek hidraulikai felülvizsgálata, átereszek kiváltása, összehangolása, az 5%-ot meghaladó lejtésû árokszakaszok burkolása szükséges, melyhez átfogó vízrendezési és vízkárelhárítási terv készítését javasoljuk. A levegõminõség megõrzése, az irritáló bûz és szaghatás elkerülése érdekében javasolt a tûzgyújtásra vonatkozó helyi rendelet megalkotása is. Szintén javasolt az épített és természeti környezetre vonatkozó helyi rendeletek megalkotása. Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelõ „zajhelyzet” elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minõségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhetõ el. A település lakóingatlanain megengedett kisvállalkozások esetében az engedélyezés során az elõírt zajterhelési határértékek teljesülésének igazolását követelménynek kell tekinteni, annak érdekében, hogy a közvetlen környezetükben lévõ lakóterületek kedvezõ zajhelyzete megmaradjon, illetve a zajterhelés növekedése megakadályozható legyen. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Kõvágószõlõs településszerkezeti és szabályozási tervei, valamint a helyi építési szabályzat kialakításához elkészítettük a környezetalakítási és környezetvédelmi munkarészhez szükséges környezeti értékelést. A környezeti hatások értékelését a meglévõ, a települési környezet minõségét, állapotát befolyásoló környezethasználatok feltárásával, elemzésével kezdtük. Célirányosan rögzítettük környezeti elemenként, szakterületenként a követelményeket, elvárásokat, melyek a környezethasználat minõsítésén túl a szabályozási terv kialakítását és a helyi építési szabályzat kereteit határozták meg. Összegeztük a területfejlesztés, területrendezés várható hatásait, a fejlesztési irányokat. Külön javaslatot adtunk a településrendezési tervekhez kapcsolódó egyéb önkormányzati intézkedésekre, melyek a települési környezetminõségnek a javítását eredményezhetik.



73

A helyi építési szabályzathoz az OTÉK-nak megfelelõen a környezet és természet védelmére vonatkozóan javaslatot készítettünk, melyben rögzítettük az általános követelményeket, a környezetterhelési határértékeket és a speciális eljárási szabályokat. Összefoglalóan megállapítható, hogy Kõvágószõlõs településszerkezeti és szabályozási terve, valamint helyi építési szabályzata segíti a település fenntartható fejlõdését, a kedvezõ környezeti helyzetének megtartását, további javítását és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét.

Design

Kővágószőlős településrendezési terve, alátámasztó munkarész végleges