Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat

K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA

Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: [email protected]

KÕVÁGÓSZÕLÕS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT

BALOG FARKAS CSABA (Pécsi Mérmû Bt.)

Építészeti értékvizsgálat és javaslat 2

Kõvágószõlõs településrendezési eszközei

1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Kõvágószõlõs története nem választható el a szomszédos Kõvágótöttös és Cserkút történetétõl, így a fejezet néhol ezekre a településekre is utal.

a település látképe a Petõfi utca felõl Az emberiség történetében mindenkor és mindenütt fontos szerepet töltöttek be a hegységek. Barlangjaik menedékül, lakóhelyül szolgáltak, élõviláguk táplálékot kínált a letelepülõ embernek, a nehezen járható erdõségek, a kiemelkedõ csúcsok pedig jó feltételét adták a rejtõzésnek, illetve a védekezésnek. Bizonyságul szolgálnak erre az emberi élet kezdetére utaló nyomok a barlangokban, a remetelakok, kolostorok, várak romjai. A hegységeknek eme korai szerepébõl nem maradt ki a Mecsek hegység vonulata sem. A Dél-Dunántúl állandó jellegû benépesedése barlangi leletek alapján az i.e. 5. évezredre tehetõ. Az õskori ember jelenlétét a Nyugati-Mecsekben több szórványlelet bizonyítja. Cserkúton a szõlõhegyen az újkõkorból származó kõék, törött kõbalta, gránitból készült kaptafa alakú balta került elõ, Kõvágótõttösön pattintott kovapengéket, nyéllyukas kõcsákányt, törött kõbaltákat találtak. Bronzkori szórványleletek is elõkerültek: Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett bronztû és edények, Cserkúton a Dulimán dülõben bronz tokosbalta és karperectöredékek, ismeretlen lelõhelyû töredékes bronzspirális és karperecek, Kõvágótõttösön bronz tokosbalta és tokos bronzlándzsa. Az i.e. elsõ évezred elején a nyugat felõl érkezõ és a Dunántúlon megtelepült urnasíros kultúra népe vette birtokba a Mecsek területét. Az õ emlékeik is megtalálhatók a Nyugati-Mecsek lábánál fekvõ települések (Kõvágótõttös, Kõvágószõlõs és Cserkút) területén, illetve a föléjük magasodó Jakab-hegy fennsíkján. Az i.e. 8.sz.-ban, a korai vaskor idején egy másik nép, a hallstatti kultúra népe építette települése védelmére a Jakab-hegy fennsíkját körülvevõ földsáncokat, amelyek a mai napig felfedezhetõk részben Kõvágószõlõs, részben Pécs területét érintve. Az erõdítmény már méreteit tekintve is egyedülálló a Kárpát-medencében. A település temetõje a földvártól nyugatra terült el. Az erdõben ma is látható mesterséges földhalmok mind egy-egy halomsírt



takarnak. A halottakat elhamvasztották, a hamvakat urnába tették, mellé használati tárgyakat helyeztek és kõgyûrûvel vették körül, majd földbõl halmot emeltek fölé. Kora vaskori leletek a másik két település területén is elõkerültek: Kõvágótõttõsön a cigánytelep közelében 2-2,5 m magas halmok láthatók, körülöttük sok cserép található a felszínen, Fehérkõn egy nagy és több kisebb halom fedezhetõ fel. Cserkúton kisgyermek urnasírjában urnát, csészét és behúzott peremû tálat találtak. A hallstatti kultúra népét követték az elsõ, név szerint ismert népek, az illírek és a pannonok, majd az i.e. 4.sz.-tól az õ helyüket a kelták vették át. Megszállták a Jakab-hegyi földvárat is. Ittlétüket bizonyítja a kõvágószõlõsi vízesésnél talált vaskard, lándzsahegy és vaskarperec, valamint a delta-útnál talált csontvázas sír is. Cserkúton kelta sírokból vaskardok és köpüs vaslándzsa került elõ. A Dunántúl területét ezután érte a római hódítás. A Mecsek déli és nyugati lejtõin épültek ki a nagy római útvonalak Savaria (Szombathely) és Gorsium (Tác) felé. A hegyvonulat római emlékekben nem gazdag, mivel a letelepülõk inkább a lankás, vagy sík területeken építkeztek. A Kõvágószõlõs területén található volt l. bányaüzemtõl északra, illetve nyugatra, a Kajdacsi-patak mentén azonban nagyobb település lehetett, amit edénytöredékek, bronztárgyak, római cserépmaradványok valószínûsítenek. A területen római kori sírokat is találtak hagymafejes fibula, bronzkarperec, csiholóvas, tányér és terra sigillata edénytöredék melléklettel. A meddõhányótól ÉNY-ra római villa nyomaira (kiszedett falak helye, terrazzo-padló, rostélyos kemence) bukkantak. (A villa területén késõbbi, a villa alapfalait átvágó, lV-V. szd.-i földbevájt lakóházat is találtak, közepén cölöplyukkal, ÉNY-i sarkában téglákkal kirakott aljú tûzhellyel. Ezen túl több paticsfalú, földbemélyített ház maradványa és hulladékgödör került elõ.) A cserkúti szõlõhegyen római kori agyagmécsest, hagymafejes bronzfibulákat, vastût, bronztöredékeket, kis oszloptöredéket találtak. Kõvágótõttösön Tótvártól DNY-ra római cserép és téglák, a szõlõkben sánc nyomai lelhetõk fel. Tortyogón a Vlll. sz. kútnál téglák, edénytöredékek és tetõfedõ cserepek kerültek felszínre. A virágzó római kultúrának a népvándorlás vihara vetett véget, a Mecsek vidékére is eljutottak a különbözõ népvándorláskori népek. A hegyvonulat a hunok, a keleti gótok, a gepidák, a longobárdok, majd az avarok uralma alá került. Ittlétüket a három település területén több régészeti lelet bizonyítja. Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett közmûépítésnél 15 népvándorláskori sírt találtak edény, kés, vaskarika, tûzcsiholó, nyílhegy, bronzcsat, ezüstkarika melléklettel. A községtõl 2 km-re délre 6 db csontvázas sír került elõ. A nõi sírokhoz gazdag melléklet tartozott: gyöngysor, csontfésû, csat, fibulák. Az 1. sír sugaras hátú fémtükre alapján a temetkezések Attila-korabeliek. Ugyanitt két lósírra is bukkantak. Cserkút területén a 6-os úttól északra 3, kelet-nyugat irányú sírt tártak fel nyílhegy, vashegy és patkó melléklettel. A Zsebe-domb fölötti Újhegy dûlõben valaha longobárd temetõ lehetett. Az itt talált nõi sír gazdag ezüstmellékletet tartalmazott (2 db ezüstfibula, 2 db ezüst fülbevaló, 2 db kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, 1 db ezüstgyûrû, 35 db ezüst ruhadísz, 10 db ezüst sodrony, 2 db ezüst karika). Ádám János szõlõjében 1932-ben 28 longobárd sírra leltek. Néhány sírt koporsó-formán kövekkel raktak körül. A sírokban gyöngyszemeket, késeket, fésûket és 8 db ezüstlemez-töredéket találtak. A települések területén számos avarkori emlék került elõ. Kõvágószõlõsön az uránbánya építkezései során (1954) több avar lovassírt dúltak fel, amelyekben zablákat és kengyeleket is elhelyeztek. A falutól 1,5 km-re délre lévõ dombtetõn csontvázak és egy lovassír került elõ. A településre bevezetõ úttól jobbra, az üzemekkel szemben nagykiterjedésû avar temetõ valószínûsíthetõ, amelyet az építkezések során feldúltak. Kecevölgyben két késõ-avarkori sírra bukkantak: az egyik egy gazdag mellékletû nõi sír, a másik pedig egy lósír. Cserkúton a Sántha-szõlõben 1959-ben avarkori edények és töredékeik kerültek felszínre. 1954-ben Kelenfi Nándor szõlõjében hét avar sír leletére bukkantak. Avarkori temetõ két sírjából préselt ezüstlemezekbõl álló nyakdísz, gyûrû, kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, fibulák, fülbevalók és övveretek kerültek elõ.



A honfoglaló magyarok a 9.sz. végén telepedtek meg Baranyában, kultúrájuk kezdeti emlékei a kereszténység felvételét követõ idõszakból maradtak fenn. A Szent István rendelkezése nyomán (minden tíz falu építsen egy templomot) felépült templomok némelyike fennmaradt az utókorra. Közéjük tartozik a Xll. és Xlll.sz.-ban épült cserkúti, kõvágószõlõsi és kõvágótõttösi templom is, amelyek országosan védett mûemlékek. A Pécstõl nyugatra fekvõ Mecsekalji települések elsõ írásos említése a Xlll. század végérõl való: 1290 körül a pécsi káptalan által állított nemes tanuk között Szöllõsiek és Cserkútiak (CHERKUTH) is vannak. Kõvágótöttöst 1302-ben említik elõször THUTHEUS néven. Kõvágószõlõs Brüsztle szerint nevét a többi „Szöllõs”-tõl megkülönböztetésül köves határa miatt kapta, kõvájást nem említ. Ennek ellenére valószínû, hogy a település nevét a falu határában folytatott szõlõmûvelésrõl, és a területén található kõbányáról kapta. Tõttös a kõbányászatra utaló „kõvágó” elõtagot hivatalosan csak 1904-tõl viseli a többi Tõttöstõl való megkülönböztetésül. Cserkút nevét „Csar”-ra keresztelt forrásáról kapta, ami fontos szerepet játszott a falu életében: ivó- és itatóvízként egyaránt használták, és ide jártak mosni az asszonyok. Az uránbányászat következtében vize elapadt, de a bányászat befejeztével 1990-ben újra megjelent. 1333-35-ben a pápai tizeddel kapcsolatos összeírásokban mindhárom települést említik, mint önálló pappal bíró helységet. Kezdetektõl fogva a pécsi káptalan birtokai. 1561-ben Kõvágószõlõsön 9 benépesített jobbágytelket számolnak. 1620-ban Kõvágószõlõs már önálló plébánia. 1695-ben a falu lakói római katolikus magyar parasztok, nemzetiségüket az itt élõk családnevei bizonyítják: Kovacs, Borbas, Haju, Berta, Herju, Petre, Konkol, Kelenffi, Farkis, Heydu. A török idõszakban a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor. A település a török uralom alatt is a pécsi püspökséghez tartoztak, de török földesuruk is volt. 1718-tól Kõvágószõlõsnek saját tanítója van. 1721-ben Kõvágószõlõs önálló plébánia, filiálisai Cserkút, Tõtös, Bakonya és Boda. Az ez évi Canoni Visitatio megállapítja, hogy a falunak régi, mûvészi értékû kõtemploma van boltíves szentéllyel, kõbõl hasított ajtókkal és ablakokkal, a déli ajtón 1512-bõl származó felirattal. A templom körül kõfallal körülvett temetõ található középkori kápolnamaradvánnyal. 1752-ben Kõvágószõlõs területén 62 lakóház és 3 vizimalom áll. Öt évvel késõbb az összeírások alapján a településen 523 római katolikus magyar lakik. A XVlll.sz. végén Pécs elnyerte a szabad királyi város rangot és ez lehetõvé tette a város és környékének gyorsabb ütemû fejlõdését. A békés fejlõdés eredményeként a XlX.sz. közepére nagyjából létrejött a város és környéke mai arculata. 1858-ban készült térképek szerint Kõvágószõlõs máig megmaradt alapszerkezete és beépítése kialakult ekkorra. Az iparosodás, a bányászat sok embernek adott munkalehetõséget. Ez érezhetõ a település népességszámának folyamatos növekedésén is. A népesség és a házak számának alakulása 1828 és 1877 között Kõvágószõlõs



népességszáma

házak száma

1828 142 1835-36 786 146 1838 759 146 1841 861 145 1845-46 890 151 1850 897 158 1857 960 171 1877 915 190 A lakosság mindvégig zömmel római katolikus magyar, a tanítás is magyarul folyik. 1867-ben említik, hogy Kõvágószõlõstõl DNY-ra földalatti római sírboltot találtak, belsõ falai többféle színû emberi és állati alakokkal voltak befestve, egy egyszerû kõkoporsó állt benne. A koporsót összetörték és eladták. Kõvágószõlõsön 1869-ben 5 középület és 175 magánépület állt, mindegyik földszintes. 1905-ben Kõvágószõlõs körjegyzõségi székhely lesz. Hozzátartozik Cserkút és Kõvágótõttös, 1938-tól pedig Bakonya is. A települést a szomszédos Kõvágótöttössel és Cserkúttal együtt 1928-ban villamosítják. A két világháború között a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állt, és megkezdõdött a Mecsek hegység turisztikai, idegenforgalmi hasznosítása is. Turistautakat, pihenõhelyeket jelöltek ki, vonzó lett a Jakab-hegy és környéke is. A népességszám és a lakásszám alakulása 1930 és 1970 között Kõvágószõlõs népesség

száma lakás-szám

1930 177 1940-41 671 178 1949-50 685 174 1960 1438 197 1970 1980 239 A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a vidéken. Az ötvenes évek erõltetett iparosítása bizonyos mértékig megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A Jakab-hegy lejtõi alatt megkezdett uránbányászat nyomán magas meddõhányók keletkeztek a növényi kultúrák és az erdõk helyén mindhárom település, de elsõsorban Kõvágószõlõs területét érintve. Az iparosítás miatt kibõvült munkalehetõségek következtében Kõvágószõlõs lakossága ugrásszerûen megnõtt. Napjainkra az uránbányászat megszûnésével a település életében eddig meghatározó jövedelemszerzési forrás elapadt, a jövõ megélhetési lehetõségeit az önkormányzatok a megüresedett üzemi létesítmények munkahelyteremtõ vállalkozások számára történõ hasznosításában, illetve a települések és környezetük épített és természeti értékein alapuló idegenforgalom fellendítésében látják.



(forrás: Bm. Levéltár, dr. Zsolt Zsigmond: Kõvágótöttös földrajzi nevei, Magyarország megyei kézikönyvei, A Mecsek természetjáró kalauza)

Elsõ katonai felmérés (1780-1784)



Második katonai felmérés (1806-1869)



Harmadik katonai felmérés (1869-1884)

Negyedik katonai felmérés (1896-1914)



2. TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1. Megközelítés Kõvágószõlõs a Nyugat-Mecsek déli oldalán, a Jakab-hegy lábánál fekvõ település. A megyeszékhely, Pécs távolsága 15 km. A település szerkezetét elsõsorban a változatos domborzati és talajviszonyok határozták meg. Megközelítése az õsi kereskedelmi útvonalak irányából, a mai 6-os út felõl (ma 6605 sz. út) történt. A szomszédos települések egymás közötti kapcsolata kevésbé jelentõs nyomvonalakon zajlott. 2.2. A külterületek szerkezete A külterületi tájhasználat a múlt század közepén a mainál természetközelibb állapotot tükrözött. A külterületek északi egyharmadát a Mecsek erdõségei uralták. A beltelkek környezetében a mainál jelentõsebb szõlõterületek, illetve rétek és legelõk húzódtak. Szõlõs területének déli fele zömmel szántóföld volt. A patakvölgyekben, elsõsorban a szõlõsi Malomsoron vizimalmok dolgoztak. Az épületek romjai néhol még láthatók, de felszerelésük már hiányzik. A tájhasználatban jelentõs változást az uránbányászat hozott. A bányaüzemek, meddõhányók, perkolációs területek döntõ változást jelentettek a tájhasználatban. Ez a változás elsõsorban a településtõl délre húzódó szántókat érintette. A meddõhányók megjelenésével a korábbi domborzat és nem utolsósorban a látvány is sérült. 2.3. A belterületek szerkezete A belterületek máig fennmaradt alapszerkezete, az utcák döntõ többsége a múlt század közepére kialakult. A település szerkezetére igaz a „nõtt” jelzõ, a falu az Árpád-kori templom körül kialakult településmag irányából terjeszkedett elsõsorban a domborzati viszonyok függvényében. Kõvágószõlõs jellegzetes hegyvidéki település, zeg-zugos, törtvonalú utcákkal. A fõutca, a Rákóczi utca három nagyobb teresedést fûz fel (a templom körüli teresedés lakófunkcióval és a temetõvel övezve, a helytörténeti kiállítás körüli teresedés kereskedelmi-vendéglátó és tervezett mûvelõdési funkciókkal övezve, valamint a Hõsök tere lakó- és igazgatási funkciókkal övezve). Ezekbõl a teresedésekbõl indulnak észak felé, a hegyre felkúszó, a terepviszonyok miatt zeg-zugos, illetve dél felé, a völgybe ereszkedõ egyenesebb vonalú lakóutcák. A település alapszerkezete a másik két községhez hasonlóan már a múlt század közepére kialakult és zömmel be is épült. Fejlesztési igényt a század elsõ felében Pécs erõteljesebb iparosodása, de elsõsorban az ötvenes években az uránbányászat beindítása hozott. Ezek következtében kezdett el terjeszkedni a település elõször a Rákóczi utca vonalában családiházas beépítéssel dél felé, illetve kiépült a Nyírfa utca. Az erõltetett iparosítás munkáslakások építését tette szükségessé. Ennek következménye lett a falusias környezetben idegen többszintes, többlakásos Újtelep kialakítása. A legújabban beépült terület a Rákóczi u. keleti folytatásában a Sajgói út. 3. TELEKALAKULATOK A község történetileg kialakult telekstruktúrája a hagyományos, szalagtelkes formát követi, valószínûleg elsõsorban a domborzati különbségek miatt a telekalakulatok utcánként egyedi jellegzetességeket mutatnak.



A hosszan elnyúló szalagtelkek a település domborzatilag kedvezõbb területein (Rákóczi utca és Hõsök tere nyugati oldala, a Hõsök terét délrõl övezõ teleksor, Dózsa György utca, Széchenyi utca keleti oldala) voltak jellemzõk. Szélességi méretük viszonylag jelentõs volt (14-22 m), mélységük elérte a 150-200 m-t, területük az 1800-3000 m2-t. A Petõfi és Arany János utcák telekalakulatai már a múlt században is falusi viszonylatban kicsik voltak, területük átlagosan 700 m2, de több helyen az 500 m2-t sem érte el. A hegyre kúszó zegzugos utcák (Mecsek, Ady Endre, Jókai, Kossuth Lajos utca) változatos formájú és méretû telkeket fûztek fel. Napjainkra a szalagtelkes struktúra eredeti formájában a Rákóczi utca-Dózsa György utca vonalától nyugatra maradt fenn. Az újabb telekosztások során a település középsõ része az eredeti állapothoz képest elaprózódott, a Hunyadi utca, Ady Endre utca, és a Jókai utca északi nyúlványa 400-700 m2-es lakótelkeket fûz fel. Nagy részük inkább széles, mint mély. Az új utcák közül a Zrínyi és Nyírfa utca a régi nagy telkek végein épült ki, azokon telekmegosztást hozva létre. A Sajgói út új telekosztása a déli oldalon mai viszonylatban nagyméretû, 18 m széles, 60-90 m mély, 1000-1500 m2 területû, az északi oldalon hasonló szélességû, de kisebb, 900-1200 m2-es telkeket eredményezett. Meg kell említeni a falusi telekstruktúrától teljesen idegen Újtelep telekalakulatait, ahol az eredetileg tömbtelekként mûködõ területen a lakóépületek ma már külön helyrajzi számon, saját külön telek nélkül úsznak a közterületben. 4. BEÉPÍTÉSI MÓD A település területén néhány kivétellel a hagyományos, fésûs, oldalhatáron álló beépítés dominál. Az épületek a telkek tájolásától függõen az északi, illetve a nyugati telekhatárra települtek. Néhol fordul csak elõ olyan utcaszakasz (a Rákóczi utca déli bevezetõ szakaszának újabb beépítése), ahol a szabadonálló beépítés jellemzõ. Szintén szabadonálló természetesen az Újtelep többszintes, többlakásos lakóépületeinek elhelyezése. 5. TELEKHASZNÁLAT A hagyományos, paraszti gazdálkodást folytató, hosszan elnyúló szalagtelkeken a 40-60 m mély lakó- és gazdasági udvar mögött a veteményeskert, majd a telek mélységének függvényében kisebb-nagyobb, takarmánytermesztésre szolgáló kert húzódik. A porták elrendezése soros. A lakóépületek fésûs beépítéssel, elõkert nélkül, az utcafrontra települtek. A gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal többnyire egybeépültek. A szélesebb telkeken, vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretû csûrök, pajták a lakó- és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak. Megjelennek azonban a hegyoldalban kialakított, inkább széles, mint mély lakótelkek. Ezeken az épületállomány az elõzõekhez hasonlóan helyezkedik el, de a nagy hátsókert helyett az oldalkertek mérete jelentõs. Az újabb beépítésû területeken megjelenik az elõkert (5-10, sõt helyenként 15 m), a gazdasági épületek mérete erõteljesen csökken, leválik a lakóépületrõl, sokszor csak garázs funkcióval (pl. Kõvágószõlõs, Rákóczi utca déli szakasza, Sajgói út). A telkek hátsó, beépítetlen részét elsõsorban veteményesnek használják. Külön kell foglalkozni a szõlõsi Újteleppel, ahol a lakóépületek mögötti közterületeken jobb-rosszabb minõségben, de megjelentek a garázssorok, helyenként bódészerû, lehangoló látványt nyújtó kialakításban. 6. ÉPÜLETÁLLOMÁNY



A település épületállományának építészeti karaktere hasonló vonásokat mutat a környezõ Kõvágótöttös és Cserkút településsel. Adódik ez a hasonló földrajzi fekvésbõl, a domborzati viszonyokból, a települések egymáshoz való közelségébõl és nem utolsó sorban az itt dolgozó, valószínûleg azonos stílusjegyeket tanult iparosok szakértelmébõl. 6.1 Épülettömegek A hagyományos lakóépületek egyszerû, arányos tömegûek, földszintesek. Homlokzataik szélessége az egyszerû parasztházak esetében 6 m körüli, de a polgárházak esetében sem haladja meg a 9 m-t. A módosabb épületek az utcafronttal párhuzamos épületszárnnyal befordultak, az utca vonalától hátrahúzott keresztszárny nem jellemzõ. Az udvari bejárat bõvül csak esetenként zárt „koldusállás”-sal, amelynek fedése a fõtömegre merõleges gerincû kontyolt fiatetõ. A parasztházak párkánymagassága sík terepen nem haladja meg a 4 m-t, de lejtõs terepen, fõleg, ha az utca felõl pincelejáró nyílik, a lejtõ alján elérheti a 4,5-5,0 m-t. A polgárházak magasabbak, utcai párkánymagasságuk 4,5-5,5 m. A lakóudvar végén keresztbeforduló nagy gazdasági épületek gerincmagassága a lakóépületét eléri, sõt helyenként meg is haladja. A közelmúltban épült lakóépületek közül a sátortetõs családiházak kontúrja közel négyzetes, építménymagasságuk 4,5 m körüli. Ugyanez az érték jellemzõ a hetvenes-nyolcvanas években épült épületekre is, ahol megjelent a tetõtérbeépítés. Az épületek szélességi mérete 10-12 m-re nõtt, ami aránytalanul nagy tömegeket eredményezett. A szõlõsi Újtelep lakóházai telepszerû, többlakásos, háromszintes épületek, a lejtõs terep miatt átlagosan 10 m körüli építménymagassággal, a maga nemében arányos tömegekkel. 6.2 Alaprajz Az épületek alaprajzi kialakítása változatos. A hagyományos parasztházak alaprajzi elrendezése soros. A tornác egyik településen sem jellemzõ, ha volt is, az átalakítások során teljes hosszában beépült, az alaprajz kétsorossá bõvült. A második utcai helyiség (szoba, ritkábban kamra) az udvarra néz. Az épületek egy bejáraton keresztül közelíthetõk meg, ami az udvarról nyílik. A bejáratot többnyire semmi sem védi, néhány esetben épült csak elé eleinte valószínûleg nyitott, majd körbefalazott és nyílásokkal ellátott „kódisállás”. 6.3 Lábazat A lakóépületek lábazati anyaga hagyományosan a területen bányászott vörös homokkõ, amelyet néhol levakoltak, és a felmenõ falakétól elütõ színûre meszeltek. A gazdasági épületek lábazata szintén vörös homokkõ, többnyire nyers, látható állapotban tartva. Az újabb beépítések esetében is jellemzõ a terméskõ lábazat, de itt már a vakolt tégla használata is gyakori, illetve a hetvenes-nyolcvanas évek épületei többnyire nyersbeton lábazatra épültek. . 6.4 Falazóanyag A lakóépületek közül a hagyományos parasztházak felmenõ falai vályogtéglából készültek. A módosabb házak esetében az égetett tégla is elõfordul. A polgárházak falazóanyaga elsõsorban a kõ, vályog-, vagy égetett téglával vegyítve.



Az egyszerûbb gazdasági épületek (baromfi- és disznóólak) vályogból készültek, a komolyabb csûrök, pajták, górék azonban elsõsorban vörös homokkõ, több helyen nyers tégla falazatúak. A néhány helyen fennmaradt régi présházakat vályogból építették. Az újabb épületek esetében a kõ és vályog helyét az égetett tégla vette át. 6.5 Tetõ A történetileg kialakult, többnyire oldalhatáron álló lakóépületek az utcára merõleges, 40-45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek. Jellemzõ az utca felõl megjelenõ teljes, vagy csonkakonty. Oromfalas kialakítás esetén a tetõ túlnyúlása legfeljebb egy cserépnyi. A módosabb parasztházak az utcával párhuzamos épületszárnnyal befordultak, amit a tetõgerinc is követ. A nagyobb polgárházak esetében az utcai épületszárny hangsúlyos, magasabb gerincû nyeregfedésébe az alacsonyabb udvari épületszárny hátulról metsz bele. A tetõ itt általában mindkét oldalról kontyolt. A tetõszerkezet szarufás. A ll.világháború után épült épületeknél jelenik meg a sátortetõ, a hetvenes-nyolcvanas évek épületei ismét visszatérnek a nyeregtetõhöz, de ekkor már nem jellemzõ a kontyolás, hiszen a nyereg alatt megjelenik a tetõtérbeépítés. Kõvágószõlõsön a Sajgói úti beépítésnél a nyeregtetõ az utcával párhuzamos. A tetõfedõ anyag hagyományosan a hódfarkú cserép. Ezt sok helyen a sajtolt cserép váltotta fel. Több épületen használtak síkpalát a tetõ fedésére. Az újabb épületeken divatossá vált a betoncserép alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a magyar falusi utcaképbõl kirívó színû (kék, zöld) tetõfedõ anyagok. A kõvágószõlõsi Újtelep egy részén lapostetõs épületek találhatók, a hetvehelyi elágazástól délre álló házak kontyolt nyeregtetõvel épültek. Fedésük síkpala. A gazdasági épületek szintén szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek, macskalépcsõs, oromfalas lezárásúak. A tetõhéjalás zömmel hódfarkú cserép. 6.6 Homlokzatosztás, díszítés A történetileg kialakult parasztházak eredeti utcai nyílásrendje szerint az utcára többnyire két kis ablak néz, az udvari homlokzatra az utcaival megegyezõ arányú ablakok kerültek. A többnyire kétsorossá bõvült alaprajz következtében kialakult második utcai helyiség ablaka legtöbbször az udvarra néz. Az épületek egybejáratúak, a feltárás az udvar felõl történik. A parasztházak két jellegzetes típusa lelhetõ fel egyszerûbb és díszesebb formában, valamint egymás közti átfedésekkel.



Ún. „füles” homlokzat, kontyolt tetõvel, két utcai ablakkal, magasított lábazattal, az utca felõl pincelejáróval, vagy anélkül. A homlokzatot lizénák, vakolatból képzett könyöklõk és szemöldö-kök tagolják eklektikus díszítõele-mekkel.

Oromfalas utcai lezárás legfeljebb egy cserépsornyi tetõtúlnyúlással, két utcai ablakkal, magasított lábazattal, utcai pincelejáróval. Az utcai homlokzat egyszerûbb, vízszintes osztásként legfeljebb egy cserepezett vízvezetõ párkány tagolja. Díszítõelemek nincse-nek, vagy csak kisebb kiállású kerete-zésként jelentkeznek.

Az eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a hármasablak lépett, megbontva a hagyományos homlokzatosztást. Az átalakítások során a régi vakolatdíszítés is sérült, gyakran el is tûnt. Sok a lecsupaszított utcai homlokzatú épület. A polgárházak az utcafronton hosszan elnyúló homlokzatúak. Ha az épület nem foglalja el a teljes telekszélességet, az utcai homlokzaton csak az egységes, szimmetrikus ablakosztás



jelenik meg. A lábazat magasított, esetleg pinceablakokkal megosztott. A homlokzatot függõleges irányban lizénák tagolják, az ablakokat egyszerûbb esetben falsávkeretezések, díszesebb épületnél vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenõ könyöklõk, illetve erõsen tagolt, eklektikus szemöldökök hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes telekszélességet elfoglalja, az utcai homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat. A jellegzetes, nagyméretû gazdasági épületek homlokzata nyers homokkõ, nyers tégla, vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások környékét a falazattól eltérõ színû, a felületbõl kiugró, míves téglaarchitektúrájú falsávkeretezések díszítik. Az újabban épült lakóházakon egyértelmûen nõtt a nyílások mérete, az elõregyártott, nagyméretû, a négyzeteshez közelítõ arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. A homlokzatdíszítés szinte teljesen eltûnt, legfeljebb vízszintes vakolatosztás jelenik meg az ablakok alján és tetején. 6.7 Ablakok A nyílászárók fa szerkezetûek. Az ablakok valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redõny. A hagyományos ablakok kapcsolt gerébtokosak, többnyire háromszemûek, alul két nyíló szárnnyal. Egy-két helyen maradt csak fenn hatszemû, két nyíló szárnyú, teljes magasságában nyíló ablak. Sok helyen az eredeti két kisebb ablak helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került. 6.8 Utcai kerítés A hagyományõrzõ utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és építõanyagok felhasználásával történt. Elsõdleges alapanyag a környéken bányászott vörös homokkõ, a tégla és a kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fõ típusa figyelhetõ meg:

• tömör kõkerítés tömör deszka, vagy áttört kovácsoltvas kapuzattal, a kapu két oldalán kõoszlop, tégla fejezettel

• téglafejezetes kõ oszlopok közötti kovácsoltvas mezõk kõ lábazaton • alacsony kõfalon míves fejezetû tégla pillérek közötti kovácsoltvas mezõk • tisztán kovácsoltvas kerítés

Néhány esetben a három fõ típus egyes jegyei keverednek, vagy a kerítésre vakolat kerül. A felsorolt kerítéstípusok a település területén sajnos nem általánosak, sok helyen az utcai kerítés alapanyaga igénytelen, geometriai mintákban összehegesztett szögvas, vagy egész egyszerûen drótfonat. 7. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A településképet alapvetõen meghatározza a változatos terepfelszín és a kanyargós utcarendszer, ahol a fésûs beépítésû szalagtelkeken az utcára merõleges ill. párhuzamosan álló lakóházak rendje a jellemzõ. A település utcái összességében rendezett képet mutatnak, amit az utak minõsége, a karbantartott padka és a bejáró hidak kialakítása határoz meg. Az utca fásítás már nem ennyire egységes, sok helyen az örökzöldek túlnõttek és takarják az épületeket. Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota különbözõ, a lakóházak egy része szépen felújított ill. karbantartott állapotú, más részük felújításra szorul. Felújításra többnyire a homlokzatok várnak, de az épületek díszítései még fellelhetõk. A tetõfedéseket néhány épületen elõrelátóan felújították. Erõsen leromlott állapotú épületek nem jellemzõek.



a Rákóczi utca zártsorú házsora a megújult közösségi házzal, háttérben a mûemlék templommal

a Sajgói út eleje a mûemlék R. k. plébániaházzal és templommal



a Rákóczi utca eleje háttérben a Mecsek vonulatával

a Rákóczi utca házsora, melyben a hagyományos népi lakóházak és a polgárházak is megtalálhatók



a Rákóczi utca díszes polgárháza, mellette a terméskõ kerítéssel és a jellegzetes épített kiskapuval

a Hõsök tere a Rákóczi utca irányából, háttérben a Mecsek vonulatával



a Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán megújult tér a millenniumi emlékmûvel

a mûemlék templom látképe a temetõ felõl



a templom megközelítése a temetõ felõl

a templom déli oldalán haladó járda a vadgesztenye sorral



8. VÉDETTSÉGEK 8.1. MÛEMLÉKI Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u., hrsz.: 1 M 266 Bírság kategória: II. R.k. plébániatemplom, román, XIII. sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512; újjáépítés, késõ barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)

Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75., hrsz.: 2/12 M 8737 Bírság kategória: III. R.k. plébániaház, barokk, 1784.

Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/51 M 11045 Bírság kategória: II. Római villa, és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványai

Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/15 M 11360 Bírság kategória: II. Aknatorony 8.2. HELYI EGYEDI VÉDELEM HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK H1 • Rákóczi u. 14. hrsz.: 130 lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés • Rákóczi u. 16. hrsz.: 131 utcai kerítés • Rákóczi u. 22. hrsz.: 135 utcai kerítés • Rákóczi u. 26. hrsz.: 139/1, 139/2 lakóépület • Rákóczi u. 28. hrsz.: 140/1 utcai kerítés • Rákóczi u. 33. hrsz.: 65 lakóépület • Rákóczi u. 37. hrsz.: 57 lakóépület, utcai kerítés • Rákóczi u. 47. hrsz.: 50 lakó- és gazdasági épület • Rákóczi u. 52. hrsz.: 358/1 utcai kerítés kapu • Rákóczi u. 54. hrsz.: 347 uránbányász helytörténeti kiállítás, volt

iskolaépület, bányász emlékmû • Rákóczi u. 56. hrsz.: 345 gazdasági épület, utcai kerítés • Rákóczi u. 59. hrsz.: 37 lakóépület, utcai kerítés • Rákóczi u. 60. hrsz.: 342/1 lakóépület • Rákóczi u. 61. hrsz.: 36/1 utcai kerítés • Rákóczi u. 66. hrsz.: 337 lakóépület • Rákóczi u. 67. hrsz.: 28 gazdasági épület, utcai kerítés • Rákóczi u. 70. hrsz.: 335 lakóépület • Rákóczi u. 71. hrsz.: 10/1 utcai kerítés • Rákóczi u. hrsz.: 10/2 gazdasági épület, utcai kerítés



• Rákóczi u. 36. hrsz.: 243 Helytörténeti Kiállítás épülete (volt tûzoltószertár)

• Rákóczi u. hrsz.: 97/8 feszület, kereszt, szobor • Rákóczi u. hrsz.: 97/3 feszület • Rákóczi u. hrsz.: 5/1 temetõ utcai kerítés • Rákóczi u. hrsz.: 97/1 híd (Póka-híd) • Hõsök tere 1. hrsz.: 170 utcai kerítés • Hõsök tere 4. hrsz.: 156/1 lakóépület (vendégház) • Hõsök tere 8. hrsz.: 237 utcai kerítés • Hõsök tere 10. hrsz.: 239 utcai kerítés • Hõsök tere 11. hrsz.: 241 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés • Hõsök tere 12. hrsz.: 242 községháza, utcai kerítés • Hõsök tere hrsz.: 174 millenniumi emlékmû, I-II. világháborús emlékmû,

Szent István szobor • Orgona u. 1. hrsz.: 175 lakóépület • Orgona u. 3. hrsz.: 176 lakóépület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 5. hrsz.: 231 gazdasági épület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 11. hrsz.: 226/1 lakóépület • Dózsa Gy. u. 16. hrsz.: 187 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 22. hrsz.: 200/1 utcai kerítés • Dózsa Gy. u. 24. hrsz.: 201/2 utcai kerítés kapu • Kossuth L. u. 3. hrsz.: 339 utcai kerítés • Kossuth L. u. 4. hrsz.: 350 utcai kerítés kapu • Kossuth L. u. 14. hrsz.: 287 utcai kerítés kapu • Hunyadi u. 3. hrsz.: 246 lakóépület, utcai kerítés • Ady E. u. 14. hrsz.: 220/1 gazdasági épület, utcai kerítés • Arany J. u. 4. hrsz.: 8 gazdasági épület, utcai kerítés kapu • Széchenyi u. 2. hrsz.: 334 lakóépület (vendégház), utcai kerítés • Sajgói út hrsz.: 318/2 présház, utcai kerítés • zártkert hrsz.: 1498 présház • Sajgói utca hrsz.: 651 feszület • Babás-szerkövek hrsz.: 072 Jubileumi kereszt • Jakab-hegy földsánc nyugati része István-kilátó H2 • Petõfi S. u. 8a. hrsz.: 43/2 utcai kerítés részlet • Rákóczi u. 48. hrsz.: 360 kapu • Széchenyi u. 5. hrsz.: 327/2 pince ajtó kõkeret



ORSZÁGOS VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNY



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u.

HELYRAJZI

SZÁM VÉDETTSÉGI

KATEGÓRIA

1

M

FUNKCIÓ

R. k. plébániatemplom

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK R. k. plébániatemplom, román, XIII. sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512; újjáépítés, késõ barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75.

HELYRAJZI

SZÁM VÉDETTSÉGI

KATEGÓRIA

2/12

M

FUNKCIÓ

R. k. plébániaház

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK R. k. plébániaház, barokk, 1784.



CÍM

Kõvágószõlõs

HELYRAJZI

SZÁM VÉDETTSÉGI

KATEGÓRIA

0222/51

M

FUNKCIÓ

Római kori villa és ókeresztény mauzóleum maradványai, római villa

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK Római kori villa és a hozzátartozó ókeresztény mauzóleum maradványai, római villa



CÍM

Kõvágószõlõs

HELYRAJZI

SZÁM VÉDETTSÉGI

KATEGÓRIA

0222/15

M

FUNKCIÓ

aknatorony

(forrás: www.pecsibanyasz.hu)

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK Aknatorony, ipari mûemlék, az uránbányászat elsõ szállító aknája. Az épületben jelenleg szivattyú mûködik, víztisztításra használják. A vörösréz emléktábla felirata:

URÁNÉRC BÁNYÁSZAT I. SZÁLLÍTÓAKNA KÕVÁGÓSZÕLÕS

ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNAMÉLYSÉG: 119 M

A MAGYAR URÁNBÁNYÁSZAT EGYETLEN FENNMARADT AKNÁJA MAI SZEREPE AZ URÁNNAL SZENNYEZETT

BÁNYAVÍZ KIEMELÉSÉVEL, A TORTYOGÓ ÉS A PELLÉRDI

VÍZBÁZIS VÉDELME. PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI

ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT. 2004



H1

HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 14.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

130

H1

FUNKCIÓ

lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Széles telken fésûs beépítés szerint, de az utcavonallal párhuzamosan álló fõhomlok-zattal épült polgárház és a mögötte található gazdasági épületek (góré, présház, istálló-pajta) jelentõs épületegyüttest alkotnak az utca kerítéssel együtt. Védendõ érték az épületek tömege, nyílásrendje, nyílászárói és a lakóépület eklektikus homlokzati díszítése. A lakóépület tetõfedését felújították.

A jelenleg lakatlan ingatlan gazdára találása. A lakóépületrõl hiányzó csatorna pótlása, sürgõs homlokzat-felújítás. A góré elõtti ólak kifutóit fedõ féltetõ elbontása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

131

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kovácsoltvas oszlopokkal, szerkezettel és faragott terméskõ lábazattal épült drótfonatos kerítés a településkép értékes eleme. Védendõ érték.

Az acélszerkezetek mázolása, állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

135

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A terméskõ lábazatos nyerstégla pillérekkel épült díszes kovácsoltvas, drótfonat betétes kerítés kapuk és a falazott tömör kerítés a településkép értékes eleme. Védendõ érték.

Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

139/1, 139/2

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonallal párhuzamosan épült, jelenleg két ingatlanra osztott polgárház a település egyik jelentõs épülete. A nyílásrend kivételével eredeti állapotban megmaradtak a védendõ értékek, így az épület tömege és homlokzatképzése, kapuja és pinceszinti nyílászárói. Tetõfedését felújították.

Az eredeti utcai nyílásrend helyreállítása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

140/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település jellegzetes tömör terméskõ kerítése a kiskapu építménnyel és a tégla fejezetes nagykapu pillérekkel védendõ értékek.

A lemezelt acél kapu cseréje fa szerkezetûre. A hiányzó jobb oldali tégla fejezetes pillér pótlása. Felújítás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

65

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonallal párhuzamosan álló, kontyos „füles” homlokzatképzésû „L” alakú polgárház a település egyik eredeti állapotában megmaradt épülete. Védendõ érték az épület egésze, így a tömeg, nyílásrend, nyílászárók és a homlokzatképzés. Lakóépület mögötti, az elsõ udvart keresztben lezáró gazdasági épület is értékes épület lehet.

Az épület elõtti örökzöldek az elmúlt tíz évben megnõttek, rontják az épület megjelenését. Javasolt helyettük környezetbe illõ lombhullató kisebb fák ültetése.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

57

H1

FUNKCIÓ

lakóépület, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló polgárház a település jellemzõ épülete az utcai díszes kovácsoltvas kerítéssel együtt. Védendõ érték az épület és a kerítés egésze. Az épület új betoncserép fedést kapott, ami jellegében kissé idegen az épülettõl.

A hiányzó ereszcsatorna pótlása. A homlokzat felújítása, kerítés felújítás és mázolás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

50

H1

FUNKCIÓ

lakó- és gazdasági épület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló polgárház a település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú épülete. Védendõ érték az épület tömege, nyílásrendje és homlokzatképzése. Az épület nyugati homlokzatához késõbb toldalékot építettek. A lakóépület mögötti tégla architektúrás gazdasági épület is védendõ.

Homlokzat-felújítás. Az épülettõl idegen toldalék elbontása.



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi u. 52

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

358/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés kapu

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településre jellemzõ kovácsoltvas díszítésû drótfonatos utcai kerítés kapu védendõ érték.

Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

347

H1

FUNKCIÓ

uránbányász helytörténeti kiállítás, volt iskolaépület, bányász emlékmû

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település fõutcájának jelentõs méretû épülete, amit magas utcai lábazata is hangsúlyoz. A volt iskolaépületben (, ami a helyiek elmondása szerint eredetileg csendõr laktanyának épült) jelenleg az uránbányászati kiállítás kapott helyet. Védendõ érték az épület tömege, eredeti utcai nyílásrendje és nyílászárói, az utcai kovácsoltvas kapuval és az udvaron álló bányász emlékmûvel együtt.

Az utcai szárny udvari bõvítésének lapostetõs tömege nem illeszkedik a magastetõs épülethez. Átalakítás esetén javasolt magastetõ építése, vagy a bõvítmény bontása. A további épületrészek felújítása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

345

H1

FUNKCIÓ

gazdasági épület, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Saroktelken, a mellékutca vonalán álló terméskõ falazatú gazdasági épület díszes nyerstégla architektúrás oromfalával a település egyedi építészeti értéke. Védendõ érték a terméskõ falazatú tömör utcai kerítéssel együtt.

Felújítás, a hiányzó tégla díszek pótlása a megmaradt részek mintája alapján.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

37

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az utcavonalra beforduló polgárház a település jellemzõ kontyolt „füles” homlokzatú épülete. Nyílásrendje 2+1+2 osztású. Védendõ érték az épület tömege, nyílásrendje, nyílászárói és homlokzatképzé-se az utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.

Homlokzat-felújítás. Szerencsésebb lenne a fehér redõnyök helyett sötétbarna beépítése.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

342/1

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt „füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett, így párkánymagasságával a településközpontban az egyik legmagasabb. Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az épület egésze. Tömör utcai kapuja hiányzik.

A hiányzó tömör utcai kapu pótlása a településen fellehetõ kapuk mintái alapján. Lábazati festés. Az épület elõtti örökzöldek takarják az utcaképet, javasolt helyettük kisebb lombhullató fák ültetése.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

36/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A terméskõ lábazatos nyerstégla pillérekkel épült díszes kovácsoltvas kerítés kapuk és a falazott tömör kerítés a településkép értékes eleme. Védendõ érték.

Felújítás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

337

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az épület egyike a településre jellemzõ hagyományos népi lakóházak közül. A tornác nélküli nyeregtetõs, oromfalas épület pince bejárata az utcáról nyílik. Az épület tetejét felújították, de jó érzékkel a kis ereszkinyúlást megtartották és a tetõ az oromfalon csak egy deszkányit nyúlik túl. Az oromfal párkánya és a nyílásrend eredeti állapotú, ablakait hagyományõrzõen cserélték ki. Védendõ érték az épület egésze.

Homlokzat-felújítás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

28

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A széles telek lakóépülettel átellenes oldalán, az utcavonalra merõlegesen épült terméskõ és nyerstégla falazatú gazdasági épület a település jellegzetes jó állapotú gazdasági épülete. Védendõ érték az épület egésze a díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.

Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

335

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templom környezetében álló fésûs beépítésû hagyományos lakóház méreteivel a népi épületeket idézi, de kontyolt tömegének „füles” utcai homlokzata az eklektikus díszítéssel együtt már a polgárházak mintájára készült. Pince ablakai az utcára néznek. Az épület felújított.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

10/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kovácsoltvas pillérekkel és kapukkal épült díszes kovácsoltvas kerítés a településkép értékes eleme, védendõ érték a terméskõ ciklop falazatú tömör kerítéssel együtt.

Felújítás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi u.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

10/2

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A megosztott telken folytatódik a Rákóczi u. 71. lakóház terméskõ ciklop falazatú tömör kerítése. A telken keresztben, az Ady E. utcára épült nyers terméskõ falazatú gazdasági épület a település jellemzõ épülete. Terméskõ falai felett sajátosan nyerstégla a befejezés, ami az oromfalon is átfordul. Pajta kapuját új szerkezetre cserélték. Védendõ érték az épület egésze az utcai kerítéssel együtt.

Tetõ felújítás és a hiányzó istálló ajtó pótlása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

243

H1

FUNKCIÓ

Helytörténeti Kiállítás épülete (volt tûzoltó szertár)

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településközpontban álló volt tûzoltószertár új funkciót kapott, héjalását és homlokzati nyílászáróit felújították, de építészeti értékeit megõrizte. Védendõ érték az épület egésze.



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi u. templomkert

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

97/8

H1

FUNKCIÓ

feszület, kereszt, szobor

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templomkertben emelt építmények a településkép értékes elemei, védendõ értékek.

Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

97/3

H1

FUNKCIÓ

feszület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Rákóczi utca 16. számú ingatlan elõtt korábban álló kõ feszületet napjainkban mûkõre cserélték, de így is a településkép értékes eleme.



CÍM

Kõvágószõlõs, Rákóczi u. temetõ

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

5/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A templom melletti temetõ terméskõ falazatú tömör kerítése, faragott vörös homokkõ pillérek közötti régi kovácsoltvas kapuja és új díszes kovácsoltvas kerítése a településkép része. Védendõ értékek.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

97/1

H1

FUNKCIÓ

híd (Póka-híd)

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK

Településközpontban a fõutca terméskõ boltozatos, mellvédes meszelt hídja a településkép része. Védendõ érték.

Meszelés.



CÍM

Kõvágószõlõs, Hõsök tere 1.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

170

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán álló hagyományos lakóépületet a közelmúltban átalakították. Az átalakítás során (nagyobb ereszkinyúlás, hátra húzott ablak) az épület elveszette korábbi értékei, így már védelemre nem javasolt. Védendõ érték viszont a falazott pillérek közötti kovácsoltvas kapu és a terméskõ falazatú utcai kerítés.

A néhol sérült tömör kerítésfal javítása, a kovácsoltvas kapu mázolása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

156/1

H1

FUNKCIÓ

lakóépület (vendégház)

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt „füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett, így párkánymagasságával a településközpontban az egyik legmagasabb. Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az épület egésze. Ablakait napjainkban új szerkezetre cserélték, melyek vékony függõleges álosztása nem szerencsés.

A hiányzó homlokzatfestés pótlása a többi hasonló korú épülethez hasonlóan sárgás színre.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

237

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A nyers terméskõ lábazattal, pillérekkel készült kovácsoltvas kerítés és kapu a településkép szép eleme. Védendõ érték. Karbantartott állapotú.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

239

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település jellegzetes tégla fejezetes, nyers terméskõ kapu pillérekkel tagolt, vakolt-meszelt tömör kerítése védendõ érték.

A hiányzó kovácsoltvas kerítés kapu pótlása.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

241

H1

FUNKCIÓ

lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A településközpont két utcára is nézõ egyedi értékekkel bíró épületegyüttese több részbõl áll. A Hõsök terére nézõ kisházzal összeépült késõbbi polgárház az utcai kapun kívül eredeti állapotú. A telek hátsó részén beforduló kontyolt tömegû gazdasági épület és a tömör terméskõ kerítés a településkép jellegzetes eleme, háttere a Helytörténeti Kiállításnak. Védendõ érték az épületek egésze.

A kisház és a polgárház oromfalának csatlakozásánál a hózug bádogozásának megoldása, vizesedés megszüntetése. Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

242

H1

FUNKCIÓ

községháza, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A felújított községháza méreteivel a településközpont meghatározó épülete. Védendõ érték az épület tömege és nyílásrendje. Szerencsés, hogy faragott homokkõ pilléres kovácsoltvas kerítése eredeti állapotában megmaradt, így mintaként is szolgálhat.



CÍM

Kõvágószõlõs, Hõsök tere

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

174

H1

FUNKCIÓ

millenniumi emlékmû

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK

A községháza elõtti millenniumi emlékmûvet a felirat szerint 1896. május 10-én állították. A faragott vörös homokkõ obeliszk tetején Mária-szobor áll. A településkép jellegzetes eleme, védendõ érték. Az emlékmû környezetét korábban felújították, parkosították.



CÍM

Kõvágószõlõs, Hõsök tere

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

174

H1

FUNKCIÓ

I-II. világháborús emlékmû, Szent István szobor

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Hõsõk tere parkjában álló I-II. világháborús emlékmûvet a felirat szerint 1922. április 23-án állították. A vörös homokkõbõl faragott emlékmû tetején Turul madár díszeleg. A Szent István emlékmû késõbbi, gránit építményen fej plasztika és alatta országalma és jogar található. A településkép részei, így védendõ értékek.

Állagmegóvás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Orgona u. 1.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

175

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A fésûs beépítés szerint épült hagyományos népi lakóépület tömege, nyílásrendje, homlokzati díszítése eredeti állapotú. Csonka kontyos kialakítása egyedi érték. Védendõ az épület egésze.

A bejárat elõtti elõtetõ elbontása. A sérült falazott utcai kerítésrészek kiegészítése, a hiányzó kerítés kapuk pótlása.



CÍM

Kõvágószõlõs, Orgona u. 3.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

176

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos népi lakóépület a Rákóczi u. 70. szám alatti épülethez hasonló. Pince bejárata az utcai oromfalról nyílik. Az épület tömege, nyílásrendje, nyílászárói és homlokzati díszítése eredeti állapotú. Védendõ értékek a falazott utcai kerítéssel együtt. A tömör kerítés idõközben teli deszkázatú kerítés kaput kapott.

A lábazati vizesedés megoldása, homlokzat-felújítás. A héjalás cseréjénél nem oldották meg az oromszegély lezárását, pótlását el kell végezni.



CÍM

Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. u. 5.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

231

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos beépítésû telken keresztben álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla architektúrás gazdasági épület eredeti állapotú. A nyers terméskõ falazatú utcai kerítés nagy része megmaradt, de a kapukat lemezelt acél szerkezetre cserélték. Továbbá elbontották a kiskapu feletti építményt, ami még az 1999-es fényképeken még szerepel. Védendõ érték az épület és a kerítés egésze.

A kiskapu feletti felépítmény helyreállítása és a kapuk cseréje fa szerkezetre.



CÍM

Kõvágószõlõs, Dózsa Gy. 11..

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

226/1

H1

FUNKCIÓ

lakóépület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A telek utcafrontját kitöltõ „L” alakú polgárház a település jellegzetes kontyolt „füles” homlokzatképzésû épülete. Az épület teljesen alápincézett, így párkánymagasságával az egyik legmagasabb a településen. Eklektikus díszítésû homlokzata eredeti állapotú. Védendõ érték az épület egésze. Kapuját korábban újra cserélték, de sötétbarna mázolásával a homlokzatba illeszkedik.

Az épület vörös lábazata helyett kevésbé harsány festés (pl.:világosbarna).



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

187

H1

FUNKCIÓ

lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos „füles” homlokzatos népi lakóház tömege, utcai nyílásrendje, nyílászárója és homlokzati díszítése eredeti állapotú. Védendõ értékek a telken keresztben álló meszelt falú gazdasági épülettel és az utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.

Állagmegóvás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

200/1

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A nyers terméskõ falazatú lábazaton és tégla fejezetes pillérek között elhelyezett kovácsolt-vas elemekkel és kapuval napjainkban készült kerítés szép példája a hagyományõrzésnek. Védendõ értéket képvisel.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

201/2

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az egy oldalon megmaradt faragott homokkõ pillér és a kovácsoltvas kerítés kapu a településkép része. Védendõ érték.

Az acélszerkezet mázolása.



CÍM

Kõvágószõlõs, Kossuth L. u. 3.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

339

H1

FUNKCIÓ

utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A faragott terméskõ lábazattal és pillérekkel épített kovácsoltvas kerítés a korabeli kerítésépítés szép példája. Védendõ érték.

Az acél elemek felújítása, mázolás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

350

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK Az eklektikus díszítésû hagyományos népi lakóház állapota idõközben leromlott, védelemre nem javasolt, de a faragott homokkõ pillérekkel épült kovácsoltvas kerítés védendõ érték.

Sürgõs felújítás.



CÍM


HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

287

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A faragott vörös homokkõ pilléres kovácsoltvas díszítésû, drótfonat betétes kerítés kapuk a településkép részei, védendõ értékek.

Állagmegóvás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Hunyadi u. 3.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

246

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A jellegzetes nyerstégla homlokzatképzésû polgárház rusztikus terméskõ ciklop lábazatával egyedi építészeti érték. Utcai homlokzata a településre jellemzõ módon „füles” kialakítású. Védendõ érték az épület egésze a faragott homokkõ kapu pilléres kovácsoltvas kerítéssel együtt.

Állagmegóvás. Kovácsoltvas kerítés javítása, mázolás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Ady E. u. 14.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

220/1

H1

FUNKCIÓ


VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A széles telek lakóépülettel átellenes oldalán, az utcavonallal párhuzamosan épült terméskõ és nyerstégla falazatú gazdasági épület a település jellegzetes jó állapotú gazdasági épülete. Védendõ érték az épület egésze a tömör terméskõ falazatú kerítéssel, faragott vörös homokkõ kapu oszlopokkal és díszes utcai kovácsoltvas kerítéssel együtt.

Állagmegóvás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Arany J. u. 4.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

8

H1

FUNKCIÓ

gazdasági épület, utcai kerítés kapu

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A hagyományos beépítésû telken keresztben álló jelentõs tömegû terméskõ és nyerstégla architektúrás gazdasági épület eredeti állapotú. A nyerstégla pilléres utcai kerítés és a kovácsoltvas drótfonatos kapu is megmaradt. Védendõ érték az épület egésze és a kerítés kapu.

Állagmegóvás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Széchenyi u. 2.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

334

H1

FUNKCIÓ

lakóépület (vendégház), utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A korábban is helyi védett „füles” homlokzatos hagyományos lakóépület utcai nyílásrendjét a javaslatnak megfelelõen helyreállították és az épületet felújították. A bejárat új fióktetõs elõtetõt kapott. Az utcai terméskõ falazatú és kovácsoltvas kerítést felújították. A karbantartott állapotú, vendégházként mûködõ együttes szép példája a hagyományõrzésnek.



CÍM

Kõvágószõlõs, Sajgói út

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

318/2

H1

FUNKCIÓ

présház, utcai kerítés

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település egyedi építészeti értéket képviselõ nyers terméskõ és téglaarchi-tektúrás présháza eredeti állapotú a hozzá kapcsolódó terméskõ támfal-kerítéssel együtt. Védendõ érték az épület tömege, nyílásrendje, nyílászárói, homlokzati architektúrája.

Felújítás.



CÍM

Kõvágószõlõs, zártkert

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

1498

H1

FUNKCIÓ

présház

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A település zártkerti részén álló présház jellegzetes „füles” homlokzattal készült. Karbantartott, eredeti állapotú épület. Védendõ érték az épület egésze.



CÍM

Kõvágószõlõs, Sajgói út

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

651

H1

FUNKCIÓ

feszület

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Sajgói úton állított feszület eredeti állapotú a kovácsoltvas kerítéssel együtt. A településkép részeként védendõ értéket képvisel.

Felújítás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Babás-szerkövek

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

072

H1

FUNKCIÓ

Jubileumi kereszt

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A Jakab-hegyen állított kereszt a település fölötti látvány része. Védendõ érték.

A mûkõ talapzaton repedések láthatók, sürgõs felújítás.



CÍM

Kõvágószõlõs, Jakab-hegy földsánc nyugati része

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

H1

FUNKCIÓ

István-kilátó

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A kilátó a Mecsek turisztikai történetének fontos része, a Mecsek Egyesület fennállásának már a második évében építtette 1892-ben. Lásd a részletes leírást is.

Sürgõs felújítás.



István-kilátó

Épült:1892.

Elhelyezkedés: Jakab-hegy. Földsánc nyugati része.

Tengerszint feletti magasság: 593 m.

Kilátó szint: jelenleg nem használható.

Építtetõ: Mecsek Egyesület kérelmére Szeifritz István kormányzókanonok.

Megközelítés: Égervölgybõl a Z és ZO jelzésen a Pálos-kolostor romjáig, innét a K úton nyugat felé, majd a földsáncon északra. Autóval a leggyorsabb: volt Petõcz aknától a K úton délre, majd a földsáncon északra.

A Mecsek Egyesület már fennállásának második évében maradandót alkotott, az István-kilátót. A földsánc nyugat részén, az 593 m magasan levõ háromszögelési ponton állították fel. Évkönyvükben a következõket olvashatjuk (korabeli helyesírással):

„Az elmult év folyamán készült el a Jakab-hegyi kilátó-torony is, melylyel –

egyesületünk kezdeményezésére nagys. Szeifritz István kormányzókanonok úr szíves közbenjárásával - a nagys. és fõtisztelendõ Káptalan ajándékozta meg kiránduló közönségünket. Nem mulaszthatjuk el, hogy õszinte hálás köszönetünket ujólag ki ne fejezzük a nagylelkü adományozóknak, kik egyesületünk nemes intenczióinak megvalósításában bennünket mindig oly hathatósan támogatnak." (1).

A kilátót a fent említett Szeifritz Istvánról nevezték el 1925-ben (egyes források Szeifriczként írják).

A torony négyszög alaprajzú, helyi kõbõl épült. Kívül vezetett fel a lépcsõ, tetejét korláttal övezték. A feljutáshoz kulcs kellett, ami a Jakab-hegyi vadászházban (a kilátó és a Pálos kolostor közt állt) volt átvehetõ (2). Korabeli leírások alapján észak, nyugat és dél felé nyújtott megfelelõ kilátást. Vendégkönyvet is elhelyeztek, ennek tanúsága szerint már 1894-ben legalább 600 látogatója volt! (3). Figyelembe véve, hogy Mecsekünkben a turistáskodás ekkor még alig indult meg, ezek igen figyelemre méltó adatok.

Felújítására 1975-ben került sor. Az 1979-ben kiadott Mecsek Turistakalauz már csak észak felé említ szép kilátást (4). Sajnos ismét romos, a leszakadóban levõ külsõ lépcsõ életveszélyes. Déli oldalát megbontották, a tátongó lyukon betekintve láthatjuk hogy mára felülrõl sem zárt.

Remélhetõleg sikerül megmentenünk az enyészettõl ezt a csodálatos kilátót, ami kevés száz évnél idõsebb turista emlékünk egyik jeles darabja is!

Forrás: www.???



István kilátó, 1959



István kilátó keletrõl napjainkban

István kilátó délrõl napjainkban



H2

HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYRÉSZEK



CÍM

Kõvágószõlõs, Petõfi S. u. 8a.

HELYRAJZI

SZÁM JAVASOLT

VÉDETTSÉG

43/2

H2

FUNKCIÓ

utcai kerítés részlet

VÉDENDÕ ÉRTÉKEK KORREKCIÓS JAVASLATOK A korábbi építészeti értékvizsgálatban õsi beépítést õrzõ portaként említett épület-együttesbõl mára c

Government & Nonprofit

Kővágószőlős építészeti értékvizsgálat