Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, .

21

And�eides Gábor

A magyar zsidóság és a fasizmus a marcia su Romától �938��g

z olasz koló ia ���6�ba� a ag ar fő áros a is ege lékezett a fasiz�

us alapításá ak hetedik é fordulójáról. A egjele ő előkelőségeket a bua��t f��c�o ezetői, közöttük E eri o Fried titkár is köszö tötte, aki

társai al eg ütt az alkalo ak egfelelőe fekete i get iselt és kitűzte az a tik Ró a örökét szi olizáló köteges árdot, a f��c��t�

Az olasz fasiz usról, a kora eli ag ar a tisze ita lapok túl o órészt, i t z�idóelle es, a io alista szer ezetről tudósítottak ha goztat á a fasiz us és a a�

g ar faj édők közötti élt ag alós esz ere dszer közösségét. Fried I re E eri o Fried zárai� születésű délig ü öl s i portőr az első per ek e e é�tette igazá , m k�� az Egye lőség� í ű zsidó hetilap felkereste őt, az Akadé ia ut a � szá alatt, a ag arországi fas io akkori közpo tjá a : „Ige , zsidó vagyok, égpedig vallásos, jó zsidó. Csodálkozo azo , hogy ez eglepetést kelthet.”� A ag arázkodására, �

�z�� �t miért is kelt het eglepetést Mag arországo az, hog a fasiszta fas io ez��

tői között zsidó é el is lehet találkoz i Fried íg felelt: „Az olasz fas io egyáltalá e zsidóelle es. A fas iz us Olaszország a olasz sajátosság, e zeti alakulat,

���ly��� egyetle po tjá a si s e e, hogy a zs�dókat ár i ódo el yo ja […] Nálu k Itáliá a a se kérdezik eg a tö�vé yszék előtt álló felektől, legye az illető akár vádlott, akár ta ú, hogy i a vallása?”4 Ezt kö etőe pedig Mussoli it idézte: „fas iz us egy helyütt va : Olaszo�szág a .”5 és határozotta kijele tette, h��� „ ekü k az é redő agyarokkal se i esz ei közösségü k i se , és e lehet. Más a fas iz us és ás az, fajvédő ek le i. Magyarország ól a u erus lausus folytá el kellett távoz ia sok ezer zsidó diák ak, éppe e iatt az esz e ��

att, a elyet az é redők i auguráltak – Olaszország pedig efogadta ezeket a M��

gyarország ól távozó zsidó diákokat. Páduá a , Bolog á a , és ás egyete i vá-rosok a i de ütt agy szá al ta ul ak agyar zsidó diákok, akikkel egyáltalá-

a e éreztetik azt, hogy ők zs�dók.”�

Vajo i okozhatta a húszas é ek eghatározó ag ar szélsőjo oldali, a t �

sze ita szer ezeté ek fasiz us irá ti szi pátiáját, illet e a fas io ezetőjé ek e o zalo elöli határozott elzárkózását? Vajo az olasz zsidóság sorsá ak alakulását

Ma )adar Hor átország .! "# Eg e lőség í ű felekezeti és társadal i lapot . o e er $é alapították Budapeste .

Az újság a ag arországi eológ álláspo tot kép isel e ortodo részről fol a atosa a tá adások k%$reszttűzé e állt. A ag épszerűség ek ör e dő lapot az első zsidótör é szü tette eg de&$e eré e .

' Eg e lőség, . április .( )*+ U/*0 U/*7 U/*

:;<=>?<>@ Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától BCDFGHI

JJ

i de kor é ere fig elő ag ar zsidóság hog a látta a fasiz ust, iképpe é-lekedett a ak ezetőjéről? Roko sze es lehetett az É redő Mag arok Eg esülete szá ára, hog a fasiz us határozotta elutasította a szo ializ us és a li eraliz us ta ai ak túl o ó tö ségét, illet e „azok ro hal azá ól a ég életértékkel reKM

delkező ele eket egtartvá ” N teljese eg edül kor á zott eg országot. A fiatal fasiszta ozgalo agá ak i dikálta Itália ezetését, o d á „ i vittük az oOM

szágot a há orú a és i vezettük a győzele re.”P Az is kétségtele , – és a „re d” utá ág akozó ag ar szélsőjo szá ára az is kö ete dő példa lehetett – QRSV W

fasiz us kor á ra kerülésé el egszű tek azok a re dezetle , „a ar hikus” állWX

potok, a el ek i daddig eg ehezítették Olaszország kilá alását az első iláSX

há orús állapotok ól. A külpolitikai kara té a ergődő Mag arországot, a WX

g ar köz éle é t – íg ter észetese a ag arországi zsidóságot is – YZ[\][X

képpe eg ug ással tölthette el az is, hog Mussoli i e elt szót először a triWX

o i ékeszerződés igazságtala sága elle , és a ag ar re íziós go dolatok e^X

^]__` jYZ WpR[qW[ – legalá is az első időszak a – W vWwZwp_W YRpSW^RY W[_Zwp]YZX

tiz usát illeti a ag ar szélsőjRqq[Wx {wW^W_xRp[ZW x]^^]__`

Mussoli i és a fasiz us egítélése

A ag ar politika szá ára a fasiszta ezérrel aló sze él es tapasztalatszerzéwX

re első alkal ak eg ike X e adódott. Á ge o ai e zetközi ko fere ia alatt a ag ar diplo á ia ekkor ég e igazá kereste Mussoli i társaságát. Gróf Bá ff Miklós külüg i iszter| a felkí álkozó lehetőség el ulasztását késő ár saj álta ug a , de e politikai, i t i ká szépírói i őségé e : „Egyik agyar szár azású őis erősö , Türr Stefá ia}~ ajá lkozott, hogy Mussoli it Ge uá a hívja, ha találkoz i akar ék vele. É e fogadta el, a it utólag saj álok, ert

i t íróra érdekes tapasztalat lett vol a. De ár odahaza is az ú . „faj agyar” ozgal at, általá a i de olya szervezkedést, a i a gyűlölséget szítja, a y�M

ra utálta , hogy e vágyta itt ugya ilye irá y vezérével összejö i.”��

A Mussoli i el sze e i tartózkodás a hatalo ra kerülést kö etőe se söxX

ke t, a ag ar politikai köz éle é ét, politikafor áló értel iséget e töltötte el külö öse lelkesedéssel a fasiszta ezér koalí iós kor á á ak egalakulása. Sh o Kál á , aki a ��O��� �� ���� idejé a szegedi . g alogezred para s oka

olt aplójá a a Bá ff hoz haso lóa élekedett a fasiszta ezérről. Ő ár azo[X

qW[ Wp ]w]_^]S]w YWSVW� xö etőket se zárta ki: „Győzedel eskedett Olaszorszá�M

� ���������� ������� A fasiz us doktri ája� Gede test érek� ���������  ¡¡¡¢ £¤¢¥ ���������� ������� ¦§¨©ª«¨ª ¬­« ®¯ °ª±²¯³§ª±­ ²­§ ´¯¨©§ ²§ µª¶·¯¸¸§¶­±¸ª� ��¹����  £

arzo , [A Har i Fas iók egalakulásakor el o dott eszéd, Milá ó, . ár ius .] IN: º» ¼»��½»� ¾��¿�� ÀÁ¸ª·§ªÂ«¯°§¯ ²­® °¯¨©§¨¶ª� À±¸ª®ªÂ§¯ ²§ ¸­¨¸§ °¯¨©§¨¸§ ÃÄÃÄÅÃÄÆÇ� »������È��É�Ê�¹�� È�Ë����  ¡¡Ì¢ ÍÌ¢

Î . április . és . de e er . között a Bethle Ïkor á külüg i isztere.ÐÑ Türr Ist á tá or ok leá a.ÐÐ Gróf BÁNFFY Miklós: Egy erdélyi gróf e lékiratai. E lékei ől – huszo öt év� Òeliko Kiadó� ��Ï

�������  ¡Í£¢ ££¡¢

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ÓÔÕÓÖ Új× és Jele kori Eg ete es TöØté eti Ta szék, Budapest, Ù

ÚÛ

a a fasiz us, Mussoli i került hatalo ra. Ne örülte eki, ert előre látta és érezte , hogy az olasz szélsőjo oldali erők forradal i uralo ra jutása erős hÜÝ

tással lesz álu k is a kialakul i kezdő szélsőjo oldali ozgalo ra, vagy o djuk irá yzatra. Az ilye ek ha ar talál ak utá zásra, ert i de stré er politikus Mussoli i, ozgal i vezér akar le i.”Þß

Éppe ezért érdekes, hog e sokkal Mussoli i koalí iós kor á á ak eàá

alakulását kö etőe aga Friedri h Ist á Þâ is úg élekedett, hog : „Látszólagos erők egy ország a sak izo yos ideig aradhat ak hatal o . A törté ele is

eg utatta, hogy sak té yleges erőkkel lehet kor á yoz i és ezt láto egiãÝ

étlőd i Olaszország a , a ikor Mussoli i kor á yalakításra kapott eg ízÜÝ

tást.”Þä A húszas é ek elejé , a heterogé ag ar szélsőjo eg kezde é e olt a Mag ar Fas ista Tá or MFT el e ezésű politikai soportosulás, a el et Rako szk I á elüg i iszter g akorlatilag ég a egalakulás előtt etåæçèççé

Rako szk ha gsúl ozta, hog „... az a ozgalo , a ely Magyarországo a fas iz us jelszavai alatt készült, e haso ló az olasz fas iz ushoz. Ne haso ló,

ert az olaszországi fas iz us ak az volt a fő szá déka, hogy az ország re djét és fegyel ét iztosítsa. Ezzel sze e i dazok alapjá , a iket hivatali álláso ál fogva is erről a agyar ozgalo ról hallotta ké ytele vagyok egállapíta i, hogy ők e a fegyele egerősítésre töreksze ek, ha e kifejezette arra, hogy a kor á yzat hatal át aláássák, az álla fegyel ét tá adják.”Þêë

ìíîï ðàñæðçòðó

i ősít e a ak űködését az MFT űködését egtiltotta. Friedri h Ist á tiltíá

kozott o d á „a fas ista tá or e egyesület, e fejt ki se egyesületi, se ö képzőköri űködést, ha e egy eleve és lelkek e i di ká egerősödő irá yzat, a elyet agyo ehéz lesz feloszlat i. A fas ista esz ét szá os e zeôÝ

gyűlési képviselő is agáévá tette, ezt az esz ét a e zetgyűlése képviselõö öã

fogjuk és i s ódu k a a feloszlatás teki teté e a elügy i iszter úr kíváõÝ

ságá ak eleget te i.”Þ÷ ez azo a e olt elég, íg hát az MFT de e ðá

ré e il á os eg esületté alakul a fol tatta to á tulajdo képpe szi te észrðá

étle Þø politikai te éke ségétÞùéúûüýá e azutá a tria o i ékl ó ól sza adul i kí á ó Mag arország és az

„európai hátországát”Þþ eg ugtatóa egtere te i, ajd ezt kö etőe iztosí-

ÿ2Shvoy Kál á titkos aplója és e lékirata -1945. K�ssut� Kö kiadó, Budapest, . .

ÿ3 A olt kor á fő szi te i dig tagadta, hog a ag ar fasiszta ozgalo ezetéséhez érde i köze le e, á azo a azt szi te minden alkal�mmal megjeg�ezte, – mint a��g� tette azt a Nemzet�

g űlés . októ er �ai ülésé � „...őszi té és yílta eg o do , hogy fas ista vagyok.” �ttp://www�.arcanum.�u/�nap/�pt/a��06�6.�tm?�=pdf&q=WRD%�D%�8mag�ar%�0fascista%��&s=

ORT&m=0&a=recÿ Mag arság, . októ er . �.ÿ� Mag arság, ����. n��ember 7. �.ÿ� Mag arság, ����. n��ember ��. �.ÿ A ag ar fasiszta ozgal akról ő e e lásd: PAKSA Rudolf: A agyar szélsőjo oldal törté �-

��� Jaffa Kiadó, Budapest, . �86.ÿ� Késő Szitt ák� Mag ar Fas isták Tá ora é alatt politizált to á e for á ió.ÿ�

A Duna� ede ére o atkozó elképzeléseit Mussoli i eg �ban Ernst R. tar�emberggel, az

osztrák Hei ehr ezetőjé el fol tatott találkozójá fejtette ki: „A Du a- ede e a i európai háto�-

��������� Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától ����� !

"#

ta i szá dékozó Olaszország arátsági szerződését kötött, eg é el késő pedig Mussoli i az olasz sze átus a íg eszélt Mag arországról: „...a tria o i szerződés területi eghatározásai ál agyo is az eleve é e vágtak az ország ak s ehhez hozzá kell ég te ü k azt, hogy Magyarország a Du a völgyé e ezer év óta re dkívüli törté el i hivatást teljesít. A agyar e zet […] jo sorsot érde el […] az egyete es igazság, de Olaszország érdekei ek sze po tjá ól is kívá atos, hogy a agyar e zet ek ez a jo sorsa ekövetkezzék.”$'

Mussoli i és fasiszta re dszeré ek elfogadottsága eg re ag o lett Mag aro()

szágo . Gö ös G ula i iszterel ök első külföldi útja . o e er )é ár a fasiszta Itália ezetőjéhez ezetett. A ag ar kor á fő eg é irá t ár e is titko*)

ta az olasz kor á főt teki tette példaképé ek: „...alakja erőt és e ergiát sugároz, +;< e pedig szelle et. Zse ialitást és derűt áraszt szerteszét. É szívese vallo őt

i taképe ek, és szívese teki tek rá, i t aki ek példáját érde es követ i”$>@

húszas é ekhez képest ekkorra az olasz kor á főről alkotott éle é ek sokat á*)

BCFBGHI GF értékelések ár erő e ás politikai kör ezetről ta úskod ak. Dr. Ka ser Béla )LGM G Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyé Ta ul á yok Hü-lö le o atá a Mussoli i e erségét tárja ol asói elé és idézi az olasz álla é-del i tör é szék ezetőjé ek, Guido Cristi i tá or ok ak éle é ét, iszeri t „a Du e túl jóságos”$$

PQUFVM „ i de egyes alkalo al sak ho+szas rá eszélés utá sikerült reá ve i, hogy az álla védel i törvé yszék által eghozott halálos ítéletek végrehajtásá ak sza ad folyást e gedje .”$X Két eszte dő el késő Dr. Va ó TihG)

ér a Pa o hal i Sze le Kö yvtárá a a kö etkezőképpe di sérte Mussoli itY

„…a fasiz us, a ely ek szelle i gyökerei az ókori hZ a iz usig yúl ak, s a ely Ró a go dolatá ak egyete ességétől egter éke yítve és a XIX. századi ol[+; \<]^

újulás esz éit is a aga ódjá asszi ilálva Be ito Mussoli i dö e etes erejű egyé isége által a últhoz kap soló egészséges szál[kat egőrizte, egyúttal azo a a e zeti, sőt a világtörté ele ek is új utakat yitott.”$_

Végül pedig az )LGMI az olaszországi faji tör é ek elfogadásá ak é é e Dr. Badi s László, a Mag ar Tá irati Iroda ró ai tudósítója a `x{ {<{{ `Z++|]x}x `[^

gyarországért? í ű kö e skéjé e a kö etkező, kissé erőltetett egállapítást teszi az olasz i iszterel ök Mag arország felé tapasztalható szi pátiájá al ka~)

�UC*GBLGMY „[…] talá a legerőse első i doka Mussoli i agyar arátságá ak

szágu k. Ha le o du k róla, akkor egy az Európa szélé levő félsziget jele téktele szerepére kárhozta��

juk agu kat. Ezzel agyarázható agy érdeklődése i de irá t, a i Ausztriá a és Magyarorszá-go törté ik.” közli RÉTI G örg � ���������Ró a Berli ár yéká a Magyar�olasz diplo á iai kap sol��

tok a Gö ös�kor á y egalakulásától a erli i Háro hatal i Egyez é yig ������ ELTE Eöt ös Kiadó� ��������� ����� ���

�� Részlet Mussoli i a ró ai sze átus a . jú ���  ¡é el o dott eszédé ől IN: ¢£¤¤¥¦§¨§�

��©��ª� A fasiz us doktrí ája« Gede Test érek BT� ��������� ¬­­­� ����® GERGELY Je ő: Gö ös Gyula. Politikai pályakép� ¯ i e Kiadó, Budapest, ¬­­�� ¬�¬��� Dr. KAYSER Béla: Mussoli i és a fasiszta esz eta � Külö o at a Mag ar Jogászeg leti Értekezé-

sek és Eg é Ta ul á ok, . jú iusi szá , .�°

£ª��± Dr. VANYÓ Tiha ér: Mussoli i egyé isége. Pa o hal i Sze le Kö tára . sz. Pa o hal a

��² � ³�

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ´µ¶´· Új¸ és Jele kori Eg ete es Tö¹té eti Ta szék, Budapest, º

»¼

re dkívül fejlett törté el i érzéke. Mussoli i egész politikája élységes törté eti gyökerek ől táplálkozik és törté ele sze lélete is erős szállal fűzi a agyarsá½¾

hoz, a ely ek egyik legele i tulajdo sága éppe az erős törté el i érzék. Mu¿¾

soli i törté ele sze léleté ek középpo tjá a az a tik Ró a áll és a oder fas ista Olaszország az a tik Ró a irodal i és polgári hagyo á yai ak egyik ÀÁ¾

vá vivője. Mussoli i jól tudja, hogy Közép¾Európá a Magyarország a legerőse ástyája a ró ai hagyo á yok ak és a lati ivilizá ió ak.”ÂÃ

Ä ÅÆÇÇÈÉÊËÊÌkor á egalakulását kö etőe éhá appal a Múlt és JövőÍÎ

í ű zsidó lap is foglalkozott a ag ar fasiz us, a szélsőjo eg részé ek az olasz ese é ekre adott üd özlő reak iói al, fig ele re éltó ak és hús a ágó ak ítél é eg a kialakult hel zetet: „a közis ert, i dig felelőtle rétegek ujjo gó tapsa, a ely ek azo a fe yegető és efelé szóló ellékha gjai voltak. A fas is us evé ek, pre íze e szavá ak a agyar köztudat a hajítása, estersé-ges épszerűsítése és – ÏÁÐÑÒÓÔ ÔÕ – kisajátítása. Az olasz fas is us hívei tülköltek, az olasz fas isták igazát agyarázták és hu yorogtak hozzá a sze ükkel: látjátok, így is lehet!”ÂÖ Majd gú osa tette hozzá, hog : „Az a tisze itiz us újra akot lőtt! Egy elha arkodott gesztussal túlságosa ki találta utat i a foga fehérjét. A legrövide idő alatt i ár ásodszor. Legutó Ke ál pasá ak ×ÑÀ× le üdvlövé-¿eit. Díszkardot küldött a Közel¾Keletre és a török vezér kiutasította A atólia keresؾ

té y lakosait. Most a fas is us di sőítését sajátítja ki, és lá kiderül, hogy a fas isták e diszti gvál ak vallás szeri t.”ÂÙ

A fasiz us és a zsidóság

Való a e diszti g áltak allás szeri t. Már sak azért se , ert ikor . ár ius Ìá , a Mussoli i Milá ó a egalapította az Olasz Har i Fas iókat a

hallgatóság a tö zsidó szár azású is jele olt. Az olasz zsidók a e rége é-get ért első ilághá orú a üszke olasz hazafiké t küzdöttek, és haltak hősi halált a e zeti trikolórért. Sőt közülük éhá é el késő e is ke ese radikális ÚÌ

io aliz ustól áthatotta az úg e ezett „arditis o”ÂÛ ozgalo a is részt eÜÌ

tek. A zsidó polgárság ag része jói dulattal és re é ekkel teki tett a fasiz us egalakulására, tőle i teg a Risorgi e to efejezését, illetőleg a első re d

hel reállítását árta. A zsidóság a tö ségi társadalo hoz haso lóa aggodaloÝÌ

al teki tett a aloldali ozgal akra, az Európá a , a há orút kö etőe eg re tö hel e fel ukka ó forradal aktól aló félele az olasz zsidó polgárság köré-

Þß Dr. BADICS László: àáâ tett Mussoli i Magyarországértã Stádiu , Budapestä åæçèé êêé ëìíőszó: gróf Galeaazo Cia o

Þî )sidó irodal i, ű észeti és kritikai fol óirat.Þï Múlt és Jö őä åæêêé ðñòìóôìõ åöé ÷éÞø

ùñéÞú Az arditók ardito, arditi/olasz: erész, ak erő azok a spe iális roha osztagosok oltak az olasz

királ i hadsereg e ä akik szá ára szi te sose létezett lehetetle . A ilághá orút kö etőe az arditók dö tő tö sége satlakozott a fasiszta ozgalo hoz Federazio e Nazio ale Arditi d’Italia . A zsidó szár azású olaszok a radikális aloldali politikai erők sorai a is jele tős ará a jele oltak.

ûüýþÿiýÿs Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától 1938-�g

26

e tapi tható á ált. Az, hog a fasiz ust a zsidó ag polgárság e le e sülen�

dő része tá ogatta eg általá e olt is eretle : „...a ozgalo agy zsidói ��,

akik karjukkal, szájukkal és pé zükkel szi té ott ágál ak a fas isták tülekedők tá-orá a . Mert ott va ak. Tudu k agyszerű olasz zsidó saládok fiairól, kapitali��

ta világvállalatok zsidó vezetőiről, izraelita hitközségek és sze tegyletek el ökeiről,akik együtt küzdöttek és győztek a fas iz us kereszté y híveivel.”�0 – tudósított a Múlt és Jövő, ezt kö etőe pedig fig ele re éltó jö e dölést� egállapítást tett: „ha esz éjük uk i fog, ők és hitsorsaik lesz ek az első áldozatok.”��

A ma�c�a u Roma�t kö etőe Be ito Mussoli i alig eg e eszte dőse lett Itália i iszterel öke. A fő áros elle i „kato ai ak ió a ” zsidó szár azású fasiszta ett részt�, akkor, ikor a párt ak pedig közel �� zsidó tagja olt. Mu�

soli i ég a ar ia su Ro a előestéjé kijele tette: „Zsidókérdés e létezik or�

szágu k a és re éljük e is lesz soha, legalá is addig e , a íg a io iz us e állítja az olaszországi zsidókat azo dile a elé, hogy választa i kellje az

olasz a yaország és egy ásik ország között.”�4 A kor á parla e ti izal i sza�azásá pedig leszögezte: „Mi de vallás tisztelet e lesz tartva, külö ös teki te��

tel az uralkodóra: a katolikusra.”�5

A io ista ozgalo egerősödésétől nem kellett tarta i. A húszas�ha�m�nca

é ek e az itáliai zsidó társadalo túl o ó része eg általá e olt fogéko a io�

iz usra, a XIX. század égé eli dult zsidó e zeti ozgalo ra és ideológiára. Ellen�

kezőleg, dö tőe a ti io isták oltak, ha goztat á , hog Mussoli i al egtere tő-dött a perspekti ikus olasz jö ő korszaka, ők pedig hozzájárultak a ko szolidá ió és a

ékesség lehetőségéhez, i s tehát se i oka a io iz us ta ai ak elfogadásá�a.

Az e�yeítés után az ország a a politikai pártok teki teté e a tisze itiz usról, g akorlatilag e eszélhetü k. A egelőző é századok a az itáliai zsidóság asszi ��

lá iója i d a ugat, i d a kelet�európaihoz képest re dkí üli ódo előrehaladt. A

juda�zmu mellett kitartó ró ai, illet e olaszországi zsidók szá ára az eg esítés törté-el i pilla ata a gettók ezárását, az e eri jogok kiterjesztését, e a ipá ió egin�

dulását, agas társadal i és politikai pozí iók el erésé ek lehetőségét jele tette.�

A századforduló és a últ század első időszaká a az olaszországi izraelita al�

lású lakosság szá a � főre olt tehető � e Olaszország ak illió

�� Múlt és Jö ő� ����� ��v��b�� ��� ����

U����

L� S���p�� ����� !�p���b�� �"� #��p://www���$#%v%�&� ���p��%�/$��p�����/ �p�%���$��_&� ���p�/

�� '� ���$#/�$�%���v%�w��/I���%(�)/p�*�����+/ ���%$&�%(��""�_��_����_ ��)�_���+_�+"�+7��/� Más források ás szá ot e líte ek Ri hard J.B. Bos orth ausztrál törté ész zsidó szár azású fasisztát e lít, akik részt

v����' ����$%� ; <��áb��� L(�: BOSWO<TH� <%$#��( �J� B�: %��� ��"��� RAI Corre a l’a o= >? f@CDECFG K M?E KNPKE /L� (%Q� � (�&&� ��!!�/ #��p://www�V�;�;b��$��/

w��$#XvY ��Q��I(Zw��[Q���;��Y��&�Q;�\

U���]

B^LT<`q^LLI� `����%�: L’uo o uovox q��(�(��%� q%&���{<���� ����� +�7��| Példá ak okáért zsidó szár azású és a gol g ökerekkel re delkező o&� ����{b�� ^��� �� }��#��

Ró a polgár estere, de szi té zsidó szár azású olt áró Sid e So i o i iszterel ök, és késő i tö szörös i iszter, haso lóa a késő i kor á fő Luigi Luzzattihoz, aki a últ század tízes é ei ek elejé állt rö id ideig a ka i et élé .

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ~��~� Új� és Jele kori Eg ete es Tö�té eti Ta szék, Budapest, �

��

lakosa olt . A zsidók tö ire északi ag árosok a , a tö e zetiségű, akkor ég az Osztrák–������ �������iához tartozó kikötő áros a , Trieszt e , fejlett

gazdasággal és iparral re delkező Tori ó a és Milá ó a , közép�itáliai ároso��

a , Ferrará a és Bolog á a , ala i t a fő áros a éltek ag o szá a . Nápol ki si zsidó közösségé kí ül déle g akorlatilag e éltek zsidók.

�� ����� e , illió lakosú ország ele észő része olt zsidó, ők pedig i te��

rálódtak az olasz társadalo a. Ettől függetle ül a „va �� ������������� � ¡¢���£¤�

szág a ” kérésre lo ag A gelo Sa erdoti, ró ai főra i az Eg e lőség í ű lap t¥�

dósítójá ak � a íg álaszolt: „Olaszország a keveset törőd ek a zsidókkal, akik külsejük e se üt ek el ho fitársaiktól, legfelje sak i tellige iájukkal és szorgal ukkal tű ek ki. A fekete i ges fas isták között sok a zsidó; olasz ¤�¦�§�

szeri t a fajvédele ek se i köze si s az a tisze itiz ushoz s aga Mussoli i vallja, hogy a fas is us sajátságosa olasz a io aliz us, elytől a külföld supá a kezdet e hasz ált rutális eszközt, a gu i otot vette át.”¨©

ª «¬­®¯°±­ ¬¯ ¬²³®­¯´ ita politika felé fordul

Az a tisze itiz us a tö egek teki teté e eg általá e olt jelle ző, ag pro lé a Olaszország a . A ilághá orút kö etőe föl ukka tak ug a ol a kµ�

se ségi éle é ek, a kor összeurópai go dolkodására jelle ző klisék, a el ¶�

szeri t a forradal ak ak a zsidók az okai és a kiter elői, á ezek a társadalo ré-széről eghallgatásra e leltek. A fasiz us ak, az összes európai és e európai totalitárius re dszertől eltérőe e olt a tisze ita jellege·

¨¸

Mussoli i politikájá a �� ��¹µº�¶»µ¹��fordulatot hag o á osa az a esszi há orút kö ető épszö etségi ojkotthoz és a ak kö etkez é eihez szokás kö¹�

�µ· �� ��¼½�¼¾�os há orút kö etőe Olaszország elszigetelődött a e zetközi polµ�tika poro djá : a sokáig jói dulatú A glia elle féllé ált, és ¿À¥»�µ Fra iaország¨Á

se fol tatott tö é egértő politikát Itáliá al sze e . Az olasz politikai ezetés előtt fölsejlett eg totális elszigetelődés képe és kezdetét ette az az olasz� é et

arátság, a el egésze �ig tulajdo képpe felhőtle ek tű t, á a el et a alóság a szá os feszültség és elle t o dás terhelt.

�� ¶��µ� µÀ�¶� Â��¹ �� ��¹µº�¶»µ¹µ�»¥º Ã�À¹· �¥ºº�Àµ�µ „a zsidózásra éppoly k��

véssé volt fogéko y, i t az olaszok agy tö sége. A ikor tavaszá égis

ÄÅ Eg e lőségÆ ÇÈÉÊË ÌÍÎÏÐÑÏÒ ÇÓË ÊËÄÔ A fasiszta értel iségiek között két igazá egg őződéses, tö egekre g akorolt hatásukat teki t e

azo a jele téktele a tisze itát találu k. Gio a i Preziosi, a „Cio öl sei ek jegyzőkö yvei” í ű a tÕÖsze ita pa fletet olaszra fordító kiugrott papot, és Telesio I terla di újságírót. Elő i, a „×Ø ÙÚÛØ ÚÛØÜÚØÝØ” í ű lap főszerkesztőjeké t, utó i pedig az „ÞÜ ßàÙàáà” í ű ró ai lap a i tézett dühödt kiroha ásokat a

zsidóság elle . Sok teki tet e külö özött tőlük Giulio Cesare A drea E ola – âãäÕãå æÎÍäç –, aki ösztö ö-åÏÌ ÒÍèÍÌåéÏÌÎÏéÏêê ãëìçÌ ç ÌçíÕÍÌçäÕéÐãååçäî ç ÑçäÍäïçäÕ ÐÍéëçä ak és a de okrá ia elle i küzdele el, de sokszor taszították a korai fasiz us erőszakos ódszerei, ak iói. E ola, a spirituális rassziz us kép iselő-jeké t úg élte, Olaszország a Né etországgal elle tét e e égető pro lé a a zsidókérdés, á aÌÖ

ak sziszte atikus átteki tése, és szi te tartása Itália szá ára e lÏhet érdektele .Äð A fra ia szo ialista Léo Blu és között olt Fra iaország i iszterel öke.

ñòóôõöóõ÷ Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától øùúûüýþ

ÿ8

foglalkozni kezdett egy zsidótörvé y ki o sátásával, és az előkészítésére felkért egy «szakértő» gré iu ot, ezt elsősor a politikai egalkuvás ól tette.”40 E�t me�e�ő-zőe azo a - e E il Lud ig újságíró ak azt ilatkozta41, hog hazájá a

e létezik a tisze iti�mus, �93�-be�, Bari a százezrek előtt il á osa e-

széd e ítélte el a hitleri rassziz ust. őszé azutá Né etország a látog�-tott. Az út ag hatással olt rá. ta aszá pedig ár „kezdte gyötör i a á-sodre dűség és a le aradás kí ja Né etországhoz, illetve Hitlerhez képest […] Mussoli i frusztrálttá vált attól, hogy a é etek tervezett lépéseikről e ko zul�táltak vele, és ha véletle ül ige , sak azért, hogy eszé e e jusso ár it is köv��tel i az olasz teljesít é y fejé e .”42 I�yee�ett e�erül i, hog országa le aradjo az i ár eg értel űe aráti, szoros szö etséges Né etországgal sze e . Az a tisze ita politika egi dítását a é et ezetés e kérte Mussoli itől, erre -

atkozó kérés – legalá is jele is eretei k szeri t – �em h����tt e�.

Viszo lag ke ese et eszél ek arról, hog az -3�-�s ��t�s�em�t� p��t���

fordulatot ár egelőzték ol a ozza atok, a el ek – h� �em �s je�e�tette r�-

dikális sze efordulást az addigi politiká al – sze lélet eli áltozásról ta úskod-tak. Még ár iusá a éhá ap leforgása alatt tö a tifasiszta sopor-tt

4 tartóztatott le a re dőrség, a el ek tagjai dö tőe a tifasiszta zsidók oltak. Az őrizet e ételeket kö etőe Mussoli i sze él ese re delkezett, hog az ese-

é ekről eszá oló apilapok ak eg értel ű é kellett te i, hog zsidó szár �-

zású a tifasisztákról a szó, ajd ezt kö etőe az ország összes prefektusá al k�-utatást készíttetett, hog a hel i hi atalok a há „ e katolikus fu k io árius

dolgozik, és ők ilye vallást gyakorol ak.”44

A faji törvé yek és a agyar reakciók

Az olaszországi zsidóüldözés szepte erétől . július -ig tartó első időszakát ke é e zsidóelle es tör é kezés jelle ezte. Az álla i iskolák ól kiti �-tották a zsidó ta árokat és ta ulókat. Ezzel eg részt el ágták a fiatalok előtt a jö ő és a fele elkedés útját, ásrészt is ét az eg esítés előtti gettó-iskolákat, az izrael�-ta közösségek által űködtetett iskolákat hoztak létre. A hadsereg ől és a közszo�-gálat ól el o sátották a zsidókat, korlátozták i gatla hoz aló jogaikat, és kiutasí-tották azokat a zsidókat, akik a ilághá orút kö etőe költöztek Olaszország a. Az újo a érkezettek e kaphattak eutazási e gedél t, a rassziz us iológiai is-

ér ei alapjá állapították eg, hog ki a „zsidó”, és – �93�. �vember �5-é –

�� ORMOS Mária: Politikai esz ék, politikai gyakorlatok a � . század a � N���ilág Kiadó, Bud������� ����� ����

�� A szó a forgó i terjú�kötet � e jele t eg ag arul az Athe aeu Kiadó go dozásá a �

M ssoli i vallo ásai í el.�!U"�

�# A soporthoz ol a jele tős zsidó szár azású a tifasiszta olaszok tartoztak, i t Carlo Le i ag L�"$� G%$&'()*�

��U"�

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. +/T+6 Új7 és Jele kori Eg ete es Tö:té eti Ta szék, Budapest, ;

<=

egtiltották eg es házasságok kötését.>? A@ „árja olaszok” háztartási alkal azoBCtakké t e állalhattak u kát zsidó lakásá a , a zsidókat kizárták a párt, illet e a fasiszta tö egszer ezetek tagjai ak sorá ól. Az e lített öt é alatB D@FHJDH

eg etle zsidót e öltek eg Itáliá a , e oltak pogro ok, fizikai erőszakot elük sze e éhá ritka ki ételtől elteki t e e alkal aztakK>O

ará ár iztos té ké t kellett kezel i az olasz politiká a ekö etkPCzett áltozást, a zsidóelle esCa tisze ita irá a törté ő el ozdulást. Az Itáliá ól érkező eg re rossza hírek a „Ne hiszü k az olasz a tisze itiz us a ” í ű kétség eesett terjedel es írás egszületését ered é ezte az Egye lőség Q@PRC

kesztőségé e . Az . augusztus Cé egjele t írás az elkerülhetetle ek láBCszó jogfosztások elle ére íg fogal azott: „Ne tudjuk elképzel i, e tudjuk eSVhi i, hogy ilyes i egvalósuljo olya ország a , ely ek agy uralkodója,

yo a tró ra lépése utá hadügy i iszterré evezte ki a zsidó [GiuseppeVWXYX]

Ottole ghi tá or okot, aki őt a turi i kato ai iskolá a evelte és aki őt udapesti útjára is elkísérte. A ai olasz uralkodó, aki ily ódo egy zsidó hitű tá or ok ak a Z[\[S^_[` cqwx{xVA.G.] Luzzatti sze élyé e olasz zsidó politikust evezett ki Itália

i iszterel ökévé is és az ő uralkodása alatt volt zsidó hitű külügy i isztere és pé zügy i isztere, vala i t zsidó hitű főpolgár estere Ró á ak. Itália ai uraSV

kodója aráti köré e ég a is ige sok zsidót találu k és sak ige rövid ideje a ak, hogy az uralkodópár leá yát a ró ai főra i oktatta a keleti yelvekre.”>| És a fasiszta ezérről a ag ar zsidóság köré e kialakult képpel is szöges elle tét e álltak azok a hírek, a el ek Ró á ól Budapestre érkeztek. Hisze égis Mussoli i }F~B D@ „��x ����V��Z �[{Z�x^�^^� �� �S��� [{�[^[�[� ���wx^ � �agyar zsidó diá-kok előtt is, aki Páduá a fogadta őket, közös fé yképre levétette agát velük és vigasztaló eszédet i tézett hozzájuk, ely e éppe azokkal az üldözésekkel sze e vigasztalta eg őket, elyek zsidó vallásuk ól s az ahhoz való ragaszk�Vdásuk ól érik őket.”>�

Szi té eze a áro , éhá appal az elő ieket egelőzőe „azo agy eg e sülés és forró lelkesedés folytá , a ely a agyar zsidóságot Itáliához és a

fas iz us vezéréhez fűzi.”>�� D�P~� „ e sak a ól az érdeklődés ől fakadt, hogy �� olasz e zet volt az első, a ely Magyarországot e zetközi elszigeteltségé ől kiragadta, ha e spe iálisa agyar zsidó érzel i források ól Mert Mussoli i volt jófor á az egyetle , aki a u erus lausus következté e a hazai egyete ekről �x����wS^ ��{��� zsidó diákok százait efogadta. Nevét lege dás esz é yi alakká avatták a padovai, a olog ai, pisai és a tö i egyete i városok diákta yái ak sze vedő ártírjai – »a földi jóság«` »az e eri eg e sülés« egtestesítőjeké t tisztelték, aki ek segítő keze akkor utatkozott, a ikor a leg agyo szükség volt

����������� ����� �¡ A zsidók deportálása Olaszország a , ¢ : a agyar zsidók sorsa£

�¤¤¥¡¦¦§§§¨�©ª�¨�«¦¬� �­¦�­®¤¯ °®±²¯ª¦³´µ����� ��®¶¬®¶¤µ�·­�©¯ªµ©�¥¯¶¤® ®­®µ¸ ®­·¯¶­·®¹º®±¨¥©¬�»¼¯¨

�½ Eg e lőség� ¾¿ÀÁ¨ ®«¹«­·¤«­ ¾¾¨ ¨�ü¯¨

�Ä Eg e lőség, . július . .

ÅÆÇÈÉÊÇÉË Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától ÌÍÎÏÐÑÒ

ÓÔ

rá, és aki az »érde es« pártfogását – ár ilye felekezethez tartozott is az illető –soha se tagadta eg.”ÕÖ ×Ø Egye lőség hossza szólt a fasiszta tudósok faji eÙÚhatározásairól, az „árja” ÛÜ×ÝØ Þ×ß àáÛÜógiai defi í iójáról. A ikk hossza sorolta Mussoli i és a fasiz us érde eit, i dazo segítséget, a el et az olasz és ag ar zsidóság Mussoli i ek köszö hetett. E ek e lítése fo tos olt, ert, „a ikor Né etország a a ai uralo elkezdődött a fas ista Itália lett a klasszikus példája a ak, hogy de okratikus parla e t élkül, teki télyâelvvel kor á yzott orszáãâ

ak se kell okvetle ül a tisze itá ak le i, hogy az álla polgári egye lőség e sak az úgy evezett de okrata álla ok privilégiu a.”Õä

„Ne íráljuk a yilatkozatot, de eheze értjük eg” – szögezte le az åãæçèéő-ség ajd, tö po to is rá ilágított az úg e ezett „ a ifesto della razza” êÜÚ

le t o dásaira, tö ek között a kö etkezőre: „Azt o dja a yilatkozat, hogy a zsidóság soha e asszi ilálódott az olaszsággal, ert a zsidóság keleti faji elçâ

ek ől tevődött össze. De hát e keletről jöttâe az a re geteg görög, aki ellepte DélâItáliát s az a sok százezer ara , e is eszélve egyé keleti épekről, akik a ró ai uralo alatt ott egtelepedtek? S ha az ezeréves együttélés, az európai klí-

a és a lati kultúra ezeket európaivá avatta, vajo e váltak európaikká azok a zsidók is, akik áig a zsidó e zeti álla egszű ése előtt agy szá a telepeëâtek eg Itália földjé ? Ne legyü k pápá ak a pápá ál! Ferdi a d Gregoroviusâ çìa tiszta árja, keletâporosz, Ró a agy törté etírója, aki él jo a se ki se is eíâte az olasz etelepüléseket és épvá dorlás korát – azt írta a ró ai zsidókról, hogy ők „ Die eizige le e de Reste des alte Ro ” „Az egyedül élő aradvá yai a régi Ró á ak”Õî A ilatkozat ug a ást o d – szögezte le égezetül az írás Ú „de az olasz zsidóság asszi ilálódott, sak e teljese felszívódott.”Õï

A u erus clausus és a fasiszta Olaszország

Mag arországo az első ilághá orút és a forradal akat kö etőe országosa erős a tisze ita közha gulatot a kor á az . é i XXV. tör é ikkel, ag is a èðñçíðò

óéôðòðòÝØ×Ü áÙõêöêØê÷÷ „leszerel i és izo yos érték e kielégíte i”øÕù ú „zsidó” û×Ùõ

„izraelita” sza ak e fordultak elő az elfogadott tör é szö egé e , de se ki előtt e olt kétséges, hog a ak legfő élja e olt ás, i t a ag ar zsidó ifjúság

diplo ássá álásá ak korlátozása, ezáltal pedig az úg e ezett kereszté középosØÚtál ól szár azó ifjúság elő re jutásá ak egkö ítése olt. A ag arországi zsidó ifjúság ag része külföldi – jele tős rész e olaszországi – eg ete ekre ké szerült.

Olaszország szélesre tárta eg ete ei ek kapuit a ta ul i ág ó ag arországi zsidó ifjúság előtt, akiket ag ar és olasz ked ez é ek is segítettek. Az åãæçèéő-

üýþÿ.

ü1þÿ.

ü2þÿ.

ü3þÿ.

ü4 ROMSICS Ig á : Magyarország törté ete a XX. század a � Osiris Kiadó, Budapest, �005. ��0. A

zsidóelle es tör é ről ő e e lásd ug a ott.

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ELTE� Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, �

��

ség í ű apilap � e alakította eg a külföldi zsidó diákak iót. Olaszország�

a pedig ár � a e kellett ta díjat fizet ie a külföldi diákok ak – ig i�

sak jelképes összeg e került ta ulásuk –, illet e szá ukra e létezett eiratko�

zási határidő teki t e, hog irataikat ag ehézségek árá tudták sak eszerez i. Giulio Rei , ag is Rei G ula a űszaki eg ete har adé es eg ész ér ök hall�gatója „Hogya á ik a fas ista kor á y a agyar zsidó diákokkal?” í ű� f n�i�

ek e e lített Egye lőség í ű lap a ará egjele t eszá olójá a külö kie elte azt a páratla előzéke séget és ud ariasságot a el et az olasz h�

tóságok az idege ekkel, íg a ag ar zsidó ifjakkal sze e is ta úsítottak, és ajd hozzát �� � „… szót akarok szól i a fas is usról és a fas isták viselkedéséről a zs��

dókkal sze e ...a fas isták vezető e erei között szá os zsidó va . Szá os köz�

életi előkelőség, ipari, kereskedel i vezető e ere a fas is us ak zsidó. De soha egy szó se esik ezek ek zsidó voltáról. Mi de jó hazafi felekezetre való teki tet

élkül egye lő jogokat élvez, egye lő terheket hord és egye lőe egvédetik á��

tal azás elle ár ely részről jöjjö is az.”��

Az ezt kö ető é ek e az Egye lőség igy k � �� min n olyn f jle é ről �

szá ol i� a el az olaszországi zsidóság irig lésre éltó hel zeté el, ag éppe az olasz eg ete eke ta uló ag ar diákok életé el oltak kap solat a . III. Viktor E á uel olasz királ és sászár ag arországi látogatásakor is szó a kerültek �

olaszországi eg ete eke ta uló ag ar diákok, hisze a udapesti látogatásra é��

kező uralkodó ak – és köz et e Mussoli i ek – szá tala szülő köszö te eg az Itália iztosította lehetőséget. Köztük olt Klei Ig á erdő é ei alo tulajdo os és eg eskereskedő, aki a kö etkező köszö őle elet i tézte az olasz álla főhöz: „Fogadja Felséged hódoló hálás köszö ete yilvá ítását, a iért agas re del��

tével ege gedte, hogy a agyar zsidó diákok ta ul á yaikat efejezhessék az olasz egyete eke . Iste éltesse Felségedet saládjával sokáig és érezze agát ke��

le ese a i eg so kított hazá k a , ely rajo gó szeretettel veszi körül.”�6Kl �

i Ig á üd özlő soraira e sokára, Vi i ag arországi kö ete keresztül n m�o�

kára álasz is érkezett: „Tisztelt Ura ! Őfelsége a király és sászár egkapta �z� �

hódoló sürgö yt, a elyet Ö volt szíves az ő legutolsó udapesti látogatása alka��

á ól hozzá i téz i. Azt a eg ízást kapta , közölje Ö el Őfelségé ek hálás köszö etét az Ö kedves ege lékezéséért. Kitű ő tisztelettel, Olaszország követe Vi i”�7 Tíz é alatt Bari, Bolog a, Co o, Fire ze, Mila o, Mode a, Nápol , Pado a, Pa ia, a fő áros Ró a, Sie a, Tori o, ala i t Trieszt eg ete ei fordultak eg és szereztek diplo át ag arországi zsidó fiatalok.

Az Olaszország a ta uló ag ar diákokról az első ugtala ító hírek szepte eré e érkeztek el a ag ar zsidó köz éle é hez. A u erus lausus

iatt Olaszország a ta ul i ké szerült ag ar fiatalok sorsát i dig szí é iselő Egye lőség kko� – eg édesa ára hi atko�v – közölte, hog ár az el úl� �n�

é e , ag is az ��8� é i eg ete i eiratkozásoko elutasították azokat a �

�� Eg e lőség� . július . .�� Eg e lőség, . jú ius . � �!

U"

#$%&'(%') Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától *9+/;<=

>?

g arországi ifjakat, akik első é fol a okra kí á tak ol a eiratkoz i. A ár eira@C

kozott hallgatók ta ul á ai ak fol tatása elé azo a ekkor e gördítettek akadál t. Az édesa a kérte a szerkesztőséget, hog i tézze Itália Du éjéhoz kDC

g el i kér é t, azok ak a diákok ak az érdeké e , akik Mussoli i jói dulata, á-torítása fol tá , az ő ag lelkű tá ogatásá al és egértésé el iratkoztaF bD GHHGF

idejé az olasz eg ete ekre „...hisze az e eriesség és az érző szív jogalapjá eg lehet e kegyel ez i azok ak a diákok ak, akik ek ár szerzett jogaik va ak

az olasz egyete eke , akik sokévi u kát áldoztak ár azért, hogy életpályájukra IJMkészülje ek és akik ek a karrierje tör e derék a ketté, ha hirtele le o sájtják előttük a soro pókat”NO. Körül elül háro héttel az újság örö el közölte a hog „az olasz kor á y se iféle akadályt e gördít az elé, hogy a ár eiratkozott külföldi zsidó egyete i hallgatók folytathassák ta ul á yaikat és letehessék vizPQ

gáikat. Csupá új eiratkozás és felvétel va eszü tetve az olasz egyete eke a külföldi zsidó diákok részére.”NR

S VGWa i t eg idejűleg fejez é ki „azt a re dületle ragaszkodást, elyet felekezetü k Magyarország agy arátja, az olasz i iszteXQ

el ök úr irá t érez.”YZ

Befejezés

Jele ta ul á terjedel i korlátai e teszik lehető é e – egg őződésü k szeri t ke éssé is ert és földolgozott – té a ő e kifejtését. Á az eddig eWC

[\H]\@@GF is ag o fo tos a alógiára hí ják föl a fig el et. Arra a párhuza ra, a el a ag ar zsidóság re é ei, és a ag ar diplo á iai ezetés árakozásai között tapasztalható a aráti Olaszország súl á al, erejé el és politikai ö állóságá-VGW FG^c_\WG@bGH`

hq \lasz zsidóság CwxCes tragédiája, él ségese egdö DH@D@@D G [GC

g ar zsidók tö egeit. Megdö e ésük legfájó oka az a salódás olt, a it az olasz politika a é et elképzelésekhez képest törté t fokozatos aláre delődésekor éreztek. A ag ar diplo á iai ezetéshez haso lóa – a el ag o sokáig rDC

é kedett, hog Olaszország egálljt para sol ajd a terjeszkedő á i Né e@C

ország ak – a ag ar zsidóság is re é kedett a a , hog a hitleri faji politika sose lépi át az Alpokat: „Mert a é et » ozgal at« sírájától fogva kísérte az a tisze ita urok, de a fas iz us a legutó i hetekig a » i de e zeti erőt«egyesítő ró ai »I{P|JP« szi ólu át követte és ég éhá y hó appal ezelőtt erő-se tévedett vol a az, aki a hivatalos fas ista politiká a a e zeti egységet gye}Q

gítő a tisze itiz ust tételezett vol a fel.”Y~. A ozgalo alapítói, szer ezői és hGC

lottai között ag szá a oltak zsidók. A ikor pedig az új fasiszta re dszerrel i_C

erkedett Európa, példá ak okáért az Eg e lőség főszerkesztője úg utatta D

��__\W�H�@ „ i t aki diktátor léte da ára – a zsidóság ak, de külö öse az olaszh�Q

�� Eg e lőség� ����� ���������� �� ���� Eg e lőség� ����� ���������� ��� ����

����� Eg e lőség� ����� ���������� �� ��

Hi du iste ek, sziá i tigrisek Balogh A drás é es. ����� Új  és Jele kori Eg ete es Tö¡té eti Ta szék, Budapest, ¢

££

i egyete ekre szorult agyar zsidó ifjúság ak arátja és agylelkü e é ása”¤¥

¦§¨©ª« ¬­®¨¯ °±²±³ e a há orú utá először ült össze a ag ar zsidóság parl´³

§­µ¶·­ „Kor á yzó Uru ko kívül sak a Du éhez e t hódoló felirat.”¤¸³

e lékezett a lap. Késő , ³ e tisztelgő látogatást tett Mussoli i él dr He esi ¹¨§ªµ

¤º udapesti főra i is, aki egköszö te a ag ar zsidó fiatalok tá ogatását. Az olasz társadalo a az a tisze itiz us elutasítása – külö öse a fiatalok köré-»­µ – i dig is eg ütt járt eg fajta é etelle ességgel. Olaszország azo a e©³

korra ár i de kérdés e – íg ´¼ ´µ¶¨½¼­§¨¶´ ¬ª¾¨¶¨©´ teki teté e – aláre d­³

lődött Né etország ak. Italo Bal o, aki lí iai kor á zósága idejé is kifejezette jó kap solatot ápolt a hel i zsidósággal e is tett lakatott szájára: „Mussoli i Né-

etország ipőjét tisztítja.”¿À ja uárjára pedig ár szerte Itáliá a az a oµ³

dás járta, iszeri t „Jo volt, ikor Mussoli i para solt.”¤¤

ÁÂÃÄÅ

ÁÆÃÄÅ

ÁÇÈÉÊÉËÌ ÍÎÏÐÑtől olt ra ija, Ñtől főra ija a Pesti Izraelita Hitközség ek, Ñ a ekö eÒÑ

kezett haláláig Ó ÔÓÕÖÓ×Ñzsidó kulturális élet ezető sze él isége. Ő olt, aki sze tesítette Falud G örg szülei ek eskü őjét Ñ e a Dohá ut ai zsi agógá a .

ÁØÙÚÚÛÜÝÚÞÙß àÓ×áÄâ ãäå æ çèéèê ëäììèçåíå æ å ìäèå îæéïéðñåê àò×ËÌÓß óÏÍóÅ ÍÐÏÅ

ÁÁôÛÞÞõÙß öÌòËÉ÷÷Éâ øåïéåè ùúûüýùúþþ ÿÓ áò×Ó dÌ öÌÄ×dÓnÄ ô×ònÄ öòÉ××Ì)Å ôÃR SÒÄ×ÌÓß àÌlÓnÄß óÏÏ6Å Í4ÏÅ

A��rei�es Gá or: A agyar zsidóság és a fasiz us a ar ia su Ro ától 1938-�g

��