A zsidó világ A mai zsidóság irányzatai

Bíró Tamás: A zsidóság irányzatai (2005-11-29) [email protected] http://www.let.rug.nl/~birot1/20

A zsidó világA mai zsidóság irányzatai

Tamás Bíró[email protected]



A zsidóság határán

Hol a zsidóság határa?• Szamaritánusok• Karaiták (Anan ben David, i.sz. 9. sz.)• Sabbataianusok (Dönme; Sabbatai Cvi,

1666.)

• Messiás hívő zsidók (Jews for Jesus)• (Messiás-hívő lubavicsiak?)


A zsidóság maHárom dimenzió:• Földrajz:

– Askenázok, szfaradiak, jemeniek, stb.• Ideológia:

– Haszidok vs. mitnagdim (litvákok)– Cionizmus (territorializmus, autonomizmus,…)

• A modernitásra adott válasz:– Reform vs. ortodoxia, és ami közte van


Földrajz• A zsidóság nincs centralizálva: helyi

autoritások• Földrajzi különbségek a minhagokban• Askenázi zsidóság: keresztény uralom alatt

10. sz. Németo. (É-Franciao.) 15-16. sz. Lengyelo. Oroszo. stb.Jiddisül beszélő (Judeo-német); Jüdisch-Deutsch

• Szfaradi zsidóság: - főleg muszlim uralom alattSpanyolo., Portugália 1492. Mediteráneum + Közel-KeletSpanyol menekültek (ladino nyelvű) + helyiek (arabul beszélő)17. sz. : Hollandia (Antwerpenből; portugál közösség), Anglia…

• Jemeni, perzsa, olasz, stb. közösségek


Mozgalmak?• Földrajz: csatlakozz a helyi közösséghez!• Középkor: tömeges migráció

Több közösség egy városban (pl. Amsterdam)

• Mozgalmak – modern jelenség: 18. századDecentralizálva, egy “ideológiát” követve- Haszidizmus vs. mitnagdim- Reform vs. ortodoxia- Cionizmus, mizrachi (= vallásos cionizmus)

Agguda, Bund, autonomizmus, territorializmus, stb.


Haszidizmus• Haszid (chaszid, pl. chaszidim)

– Bal Shem Tov (R. Israel ben Eliezer, kb. 1700-1760)– Népszerű kabbala (miszticizmus) – Lázadás a rabbinikus elitizmus ellen– Népi vallásosság (“csodarabbik”, legendák,…)– Rebbe: haszid csoport karizmatikus vezetője– Pszeudo-földrajzi “mozgalmak”:

X város rebbéje


Haszidok, mitnagged-ek• Haszidok: manapság: Szatmár, Lubavics (Chabad),

Gur, Belz…

• Mitnagged-ek:Mozgalom, a haszidizmushoz hasonlóan, XIX. sz. eleje– A hasszidizmus ellen – Jesiva-mozgalom– Muszár-mozgalom: etikai irodalom– Ma: „litvákok”, „litvisek”– Elijah of Vilna (GRA,a Vilna Gáon: 1720-1797)


Cionizmus és az arra adott válaszok

• A modern politikai cionizmus előfutárai• Herzl, 1897: modern politikai cionizmus• Cionizmus vs. territorializmus• Mizrachi: vallásos cionizmus, rav Kook• Agguda: ultra-ortodox politikai mozgalom• Autonomizmus, Jiddisizmus

Szekuláris, két háború közötti Kelet-Európa

• Vallásos anticionizmus (Szatmár, Neturé Karta)


“Bal” “Jobb”

Magyaro.: neológia ortodoxiaNémeto.: fő neo-ortodoxiaUSA: reform conservative orthodox (modern és ultra)

reconstructionismUK: liberal reform United Synagogues charedi

progressiveIsrael: (maszorti) vallásos charediNL: LJG PIG/NIK

Válasz a modernitásra


Haszkala• Haszkala = zsidó felvilágosodás• Három hullám:

– 1750-1800: Berlin, Moses Mendelssohn (1729-1786)– 1800-1850: Habsburg Birodalom– 1850-1900: a cári birodalom területe

• Asszimiláció vagy integráció?• A kultúra elemeinek átvétele:

– Nyelv (nyugati jiddis Jüdischdeutsch Hochdeutsch)– Viselkedési minták, öltözködés, stb.– Értékrend: tudomány, művészetek, esztétika…Nyugatról keletre: nagyobb zsidó lakosság + kevésbé vonzó környező

társadalom


A németországi reform• A németországi reform

– XIX. sz. eleje: 1810. Seesen, 1818. Hamburg, stb.• A környezethez való radikális hasonulás

– A sabbat áthelyezése vasárnapra– A Cionba való visszatérés és az áldozatokra való

utalások eltörlése az imákból– Prédikációk és imák a helyi nyelven (Hochdeutsch)– Esztétika: rövidebb imák, organa, templomszerű

zsinagógák, lelkészruhák a rabbik számára, stb.• Wissenschaft des Judentums (A. Geiger, Z. Fraenkel,…)

• A reform három fázisa: 1. Esztétika; 2. Tudományos-ideológiai; 3. Szervezeti


Ortodoxia

• Az ortodoxia szintén modern mozgalom:Szintén a modernitásra adott válasz: elvetés

• Chatam Szofer (Moses Schreiber, 1762-1839)– Pressburg (Pozsony, Bratislava)– “Az új tórailag

tiltva van”


Három út

• A modernitás tudatos támogatása: reform• A modernitás tudatos elvetése: ortodoxia• A többség: ideológiától mentes

pragmatizmus: – Lassú modernizáció– Hagyomány otthonról– A hagyomány lassú elveszése– Földrajzi és szociológiai tényezőktől függően,

különböző tempóban


Különböző modellek (1)• Hollandia:

Portugál és askenázi közösség.Nincs szakadás, az egész közösség lassan modernizálódik.Nézeteltérések, apróbb konfliktusok a szervezeten belül.II. Világháború után: ultraordoxia, reform (LJG)

• USA:Orthodoxy vs. Reform Conservative: szakadás a reformból jobbra (shrimps)Reconstructionists: a conservative-ból balra, ma már „szélsőbal” Reform: lassan visszahoz sok elemet a hagyománybólII. vh. után: conservative-ok balra mozognak (vs. conservadox csoportok)Ortodoxia: modern ortodoxia vs. charedim (“ultra-orthodox”)Új kérdések: szombati utazás, nők, homoszexualitás, “patrilinearity”…


Különböző modellek (2)• Németország:

A korai, radikális reform után: nincs szakadás, az egész közösség lassan modernizálódik.

Neo-ortodoxia (Frankfurt, Berlin):Samson Raphael Hirsch (1808-1888), Azriel Hildesheimer: szakadás jobbra

• Magyarország:– Korai reform: Chorin Áron,

stb., de sikertelen– Viszont:


Különböző modellek (3)• Magyarország: Kelet- és Nyugat-Európa határán

– Lassú modernizáció különböző tempóban:• Gyorsan modernizálódó, polgárosodó nagyvárosok

Mérsékelt reform = neológ / neológia• Nyugat-Mo., Közép-Mo.: közepes tempó

Hagyományosabb neológ / neológia

• Kelet-Mo.: lassú modernizáció Hagyományos: status quo ante (stateszku)

– Ortodoxia: Chatam Szofer követői + haszidok


Magyarország• Leopold (Lipót) Löw (1811-1875)

– 1840-es évek: elsők közt prédikál magyarul– 1848-49: Kossuth tábori rabbija

• Nagymihály-i ortodox rabbigyűlés (Michalovce)

– 1865. tilos: magyarul prédikálni, lelkész-szerű rabbi-öltözet, torony a zsinagógán, kórus, bima elől…

• Eötvös József : 1868-69 kongresszus szakadás• Ortodoxia: önálló felekezetként elismerik (1870)• Status quo ante: Kelet-Magyaro., a neológia helyett

• Azriel Hildesheimer: jesiva szekuláris tárgyakkal Kismartonban, majd Berlinbe megy, rabbiképzőt alapít


Ajánlott irodalom• Kiindulás bármely kérdésbe:

Encyclopaedia Judaica• Jakob Katz: Végzetes szakadás, Múlt és Jövő

Kiadó, 1999. (A House Divided, Orthodoxy, and Schism in Nineteenth-Century Central European Jewry, Oxford, 2002) (a németországi modern ortodoxia születése és a magyarországi szakadás története), és Jakob Katz más könyvei is.

• http://odur.let.rug.nl/~birot/zsido_iranyzatok.htm


Köszönöm a figyelmet!

Documents

A zsidó világ A mai zsidóság irányzatai