--, J

Ujlt;.\\r~~4.,>' "'''\ti +-{!tí.>~ ~ ,ic ",I ; i'" 's, ~Wf/55. Nyolc év után •.. c. film cenzuraszö~~gé-;z;;;~lr;'l*t

, ,0, k== ==== = ==:= ===== == == === = == ~~~,,-,.'_cR,._",/". c-~~------========== .~.....--,.--- -_----

Nyolc év után .•• Operatőr: Neményi Ferenc, Tudományos munkatárs:Földvári Tamás, Dramaturg: Vitéz Gábor, Vágó: György Edit, Hang:Toldy Zoltán, Munkatársak: Fogarasi tva, Bánlaki Zoltán, BércziÁgnes, Fővilágositó: Kelemen László, Uyártásvezető: Pallós Éva,Rendező: György István, Készül t a rJiAFILNlNépszerű-tudományos ésOktatófilm Studiójában, Eng.sz. 5376/72.A Lobogó utcai Általános Iskola ballagásán a film készitői azokkalagyerekekkel kivintak találkozni, akikkel 8 esztendeje, az iskolakezdés első napjaiban ismerkedtek meg. Az akkori szereplőknek leve-titettük régi felvételeinket. Ekkor léptek a csalid védettségéből,az óvoda játékos világából, él. tanulás 9 a fegyelmeze tt munka világába.Nyolc évvel ezelőtti önmagukkal, s azokkal a szülői vágyakkal néznekszembe, amelyek bennük fogalmazódtak meg a kérdező kamera előtt. Aziskolába lépés napjaiban kilátásb~ helyezett szülői büntetés és juta-Lom , - amelyről a gyerekek meséltek, - abból a f eLtié't eLe z é sbő L fakadt,negy a gyerek ad oüt aágr-.', kiválóak, s ha megfelelően ösztönzik, ki.t unőtanuló le sz és képe s a szlilők vágyainak valóravál tására • A szülői kiván-ságoknak azonban gyakran ellentmond a gyerek képessége, érdeklődési kö-re, amely az évek mulásával egyre határozottabb formát ölt, s egyre többvit~ra ad alkalmat a családban. Most arra kérdésre keresünk választ,ho-gyan itélik meg az általános iskolában eltöltött nyolc év eredményeit,közelebb vitte-e őket céljaikhoz vagy sem? Hogyan alakitottaaz iskolaqrr-"!-,nl' SÓO"L'!,'JbJ'-' Cb '. hogyan illeszkedtek be az iskola osztályközösségébe, ésEl. kőz ö ss ég ek életét meghatározó együttélési normákat miként gyurták amaguk képér6.IÉnekl- ~8 hogy tetszel magadnak?- Magdi néni.- Hát biztosan nagyon féltem, ••. félhettem.- Hát nem akartál bejönni egyáltalán. Félénk voltál.- Nem jártam ó vod ábu sem é$ nem voltam, köz ös ségben , először voltam, •••

biztosan azért félhettem.Mi a czülőknek és a Ferinek is a véleménye" nyolc évből mennyi haszon-nal t elt el? !

2- Hát, jobbat is vártam tőle, de hát azért meg vagyok elégedve.- Ha egy ki.cs.it megszoritotta voLna , biztos jobb eredményt tudott volna

elérni.- S mi minden akartál lenni a nyolc év alatt?- Hát nagyon sok minden, autószerelő például.- Mióta határoztál igy~ hogy autószerelő leszel?

Hatodik osztály ota. De mir m.,~sgondolataim vannak.- S mit szóltak a sz~leid ehhez?- Ezt nem tu~om, őket nem tájékoztattam róla kUldnbsebben.- Arról, hogy autószerelő leszel?- Arról nem.- S mik ezek a más gondolatck most?- Hát most el szeretném végezni ezt a azakköz óp i akoLau 9 aztán ha Letet

a M~szaki Egyetemre bejutni.- Önnek mi a véleménye?- Hát nekem az a véleményem, ha kedve van, és igazán ugy érzi, hogy sze-

reti, szeretni fogja aztat, akkor hát pr6bálja meg és menjen éE csinál-ja. Mindent megadunk, eegitünk7 11o;y.tudja elvé,~)8zniaz iskoláját é s háthasznos tagja legyen a társadalomnak.

- Kinek a hatására választottad azt a pályát?- Hát magam találtarn ki, szóval, ho;y idemegyek, mert az autókat szeretem

és hát foglalkozok is velük különösebben. Ugy a könyve k is vannak róla,meg hát van a ••.

- Autógyüjtésed.- Ie;en.- Mióta gyüjtőd ezeket a Macth-box-okat?- Két éve.- Szülők nem terveznek kocsivás~rra?

Hát egyszer, majd ha a fiam megnől, és ha ugy képzeli, u_;ylenne, te-hetsége lesz, ho,~;ykocsit t.udunk venni , vagy kö zosen kisegitsük egy-mást, akkor esetleg ő majd vezeti, de én m.ár 00 m akarom.Szerlnted nem nagy vágy? ts elérhető?

- Elérhető, .pláne, amikor én már megnövök, hát akkor már közhasználaticikk lesz.

- Szülők dédelgettek-e valamilyen vágyat a Ferivel kapcsolatosan?- K~lönösebb vágyat nem dédelgettünk. Hát örülünk annak, hogy két egész-

séges gyerekünk van és hát aránylag elég jól tanul is, csak azt kérem,hogy mindig fegyelmezett és egyenes legyen, soha ne hazudj on, mindic;becsületes legyen, mert akkor nyugodtan alszik az ember~

3Ezt kérem tőle minden al.ka.Lomkor- és amit tudok, én mindent me gadok neki.Ő érettük élek.tn azért gondoltam rá néha, hogy azért t6b~ lesz mint' u:, mert hát a-

zért módja is van rá, esze is van hozzá, hát miért ne lenne, miértne lehessen mus?

- Örül ez a gyerek, vagy szornoru?- Ez?- Igen.- Szomoru.- Miért szomoru?- Mert intőt kapott.- És az intő 8Z fáj?- Nem.- Mi az intő?

Intő? Az, hogy rosszul tanul a gyerek, és akkor megveri anyukája, mertintőt kapott.

- Neked a nagy testvéred kapott r:i 7

4- B'izt os , hogy egyszer egyest kapott ez 8 k i ef azért mert ... biztos,

magaviseletéb51 egye~t kapott, mert rossz .. , rosszul viselkedett 8Ziskolában.T;:) mit fog szólni édesapád, ha egyest viszel haz.a?

- Lehet, hogy meg fog verni, vagy nem nézhetem a TV-t, vagy nem mehetekel velük cirkuszba, vagy nem játszhatok lent, vagy f5nt.

- A hármasért nem kApsz ki?- De egy kicsit kikapok azért, a hármasért is.- lhigyesért?- Azért nem.- Szóval négyest vihetsz haza?

..L

gem.- S ki fog veled tanulni?- Lehet, hogy ér: magam fogok tanulni. Mert anyu nem fog nekem segiteni.- Nliért?- Mert hét nem kell nekem segiteni, én lS meg tudom csinálni, amit a' ta-

nitó néni mond.- ts tényleg nem segitett senk~?- Amikor mondjuk olyan feladatot k~ptam amit .. hát nem tudtam megoldani,

azt édesapámtól v."--Jgyédesanytlmtól megkérdeztem , hogy ml az, hogy kellmegcsinálni, de azon kivül nem.

II. fel vonásNézd már meg k5zelebhről!

- Ez a mazsola volt, amit az asztalra akartam állitgatni, de nem sikerültés nagyon nehezen váltam meg tőle.

- S mennyi ideig volt Nálad?- Mennyi volt? Hát iskolában, amikor visszakaptDm a m9zso1át,akkor még

eleinte vittem magammal, mert ez volt a kabalám, utána már mindig fel-akasztottam a szegre, mint a futbalisták a futbalcip6ket és .•.

- Most is van kabalád?- ... Hát mikor tornásztam, akkor kutyám volt, ez a nagy fekete kutya,

utána aztán mikor abbahagytam, nincs kabalám annyira. Szóval van •..- A szerencsére nem épitesz soha?- Inkább a tudásrA.- kilyen pályát választottál?

Külkereskedelmi pályára szerettem volna menli, ab~8 az iskolába nem vet-tek :f51, igy most gimnáziumban t anu.l ok továb 1" de Flkülkereskedelmi pá-lyát még nem, szóval a reményt még nem hagyom abba, ott ép olyan érte-lemben szeretném menni, Flhol nyelveket tanulok, és kés5b~ a külkereske-delmi pályára szeretnék lépni.

- ts mit szól ehhez a pélyaválasztáshoz?- Hát nagyon sokat beszéltünk err6l,nt általában minden szü16 beszél .•.

Szerettlil';olna, hogy elő'3'zörorvos lesz, aztán m ive L a gyerek elég jóltanul, aztán ő is egy k i cei. ejjebb hagyo t t , mi is ugye .•.

- Mi az oka, hogy r-oraLo tt cl LjlJulmányi eredményed?- Hát elsf) sor-ban 8Z, rlOgy Tn!",}:" ke,leJeb"et is f'oglalkozok a tanulással.- nagyob". il köve t.eLmériy ü, és E kicsi t lusta ie vagyok.- Az, hogy ő nem fejti ld, a teljes Ambicióját a tanulásba és egy kicsit.

lazit, A h: p t~lán 8Z, ho!y e16g kényelmes élete van neki.- Jóska, te hogy latod ezt?- Igaza van apámnak.- tn ezerintem az .inu Lmány i eredm{nye, az, ha romlot t, nem azért romlot t

mert esetleg nem tud t e , hanern VE'lgyitt hon hagyta a f'üzetét, Vélgy nem cei-nálta meg a leckéjét, és szerintem, ha azért neki nincs is ötöse, hanemnégyest kapott például számtnnból, de az ötös tudása megvan, és a lényegaz, hogy él az életben hae aná Ln i f'ogja , ezt bármikor, akkor az sokkaltöbbet ér, hogy négyes tudással esetleg sokkal többet tud valaki, mintaki mindig szerencsés volt az életben és mindig ötöst kapott .

.- Nézd oeak ezt a képet! Melyik gyereknek van itt a legjobb dol.ga?- EnneK.- Melyikkel cserélnél?

AZZAl? Miért?- Mert még nem iskolás.

Mit mondott az anyuka, amikor is 3.S let tél?- Azt, hogy ha jó leezek, ka ácsonyra kapok egy biciklit.- Igen. ~s ha nem jól tanulsz?- Akkor meg kikapok.- Meglett az a bicikli?

Nem lett meg, Rztán utána nem lS Akartam, hogy meglegyen.- Sose volt biciklid azóta?- Sose, nem is kivántam, ho~y legyen.- Fius szórakozásnak tartod~- Hát nem tudom, nem nekem való a

Szüleid közül ki az, ak i .ink.abb akar t.a, hogy jól t anu l j ?- Szerintem mind a kettő egyformán.- Egyformán? SeTTwi kül önb s ég nem v olt ,- l~em,nem._.Mégis, ki vol t az, Aki 8 leckéidet el1ennri zte, k i.kér de zte, v0gy meg-

nézte az ellen6rz6könyvedet?

- 6 -- Alsótagozatban mind a ketten, aztan fels5 tagozatoan 5-6.-ban az apu

inkább kikérdezte matematika-fizika~ ami nehezebben ment~ de a többitnem~ meg most hetedikben a kémiát. Meg elmagyarázta, amit nem értettem.

- Vitatkoztunk elég gyakran vele. Ő nem akarta elhinnl, amit mondtam,hogyaz •.•, az száz százalékig a valóság, de aztán a végén csak rájött9hogyigazam volt és jóváhagyta.

- A kislány 8 éves eredményével elégedett?- Kérem, nagyon meg vagyok elégedve vele.- A pályaválasztásával is?- Azzal nem.- Miért?- Azzal nem va ey ck megelégedve? mert Kati nagyon szereti a kisg~7erekeket

és én azt szerettem volna, hogy 5 gyerekorvos legyen.- Elment t51e a kedvem, nem tudom miért~ ugy szeretem a gyerekeket most

is, mint aze15tt, de nem szeretném azt a pályát választani.- Ugy vagyok vele, hogy inkább az legyen, amit 5 akar és nem akarom befo-

lyásolni ilyen szempontból.Ugy is hiába lenne~ mert én azsZdretnék lenni, ami én szeretnék lenni,és arra fogok ugyis törekedni, ugyhogy, legf~ebb, ha talán elmenne agimn~ziumban a kedvem t51e, akkor még mehetek az orvosi egyetemre is.

- Külker szakra nagyon nagy a verseny. Ha nem sikerül?Abba a gimnáziumba kell menned, ahová nem szivesen mennél?

- Nem, nem, nem megyek oda. Nem tudom.mi az- Mit fogsz csin~lni, ha nem veszBek fel az Eötvös-be?- Fellebbezek.- Fellebbezel? Helyes.- Kezd el a mesét!- Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy egy anyu, anyuka meg egy,

meg egy, két kis testvér. Aztán egyik reggel az egyik kistestvér e15-veszi a táskáját és bekap ••• bepak ••. bepakolja a könyveit, meg a toll-tartóját, és elmegy az iskolába és a tanitó néni, azt mondja: szervuszfiacskám, a kisfiu meg olyan szépen tanult, hogy kapott egy ötöst és

aztán elköszönt a tanitó nénit51 és aztán anyukája otthon megdicsérteés adott neki pénzt menjen le a cukiba, vehet maginak egy fagyit. Itt avége, fuss el véle!Sok fagylaltot kaptál nyolc év alatt az ötösökért?

- Igen kaptam.rl~ fagylaltot&ett meg igy, a 8 éval tt1

7- Hátha fagylaltba mérjük, hát volt mikor olyan hete volt, hogy sok jutott

neki, ugye, de aztán volt, mikor egyse.- Ki állította meg ezt aszisztémát?- Hát azt hi...;,~m,hogy én állitottam meg, mert később eZj eLe í.nt c volt ez

a kezdeménye z ó s, de aztán már csak az volt, hogy pénzt kaptam, Szóval,nem effektiv az 5t5sért, talán valami kellett, hogy azon a héten jolmegy, hát kaptam pénzt.

- S mi az, amit vártatok a gyerektől? Mennyire váltotta..be a b ozz áf üz ö t treményeket?

- 1J1egkeLl, mond j aa,hogy nem vartam csodákat. Nem is lett belőle csoda,hiszen a gyerek szakmunkás lesz, gépjármüszerelő, egjT olyan emeltszintüiskolában, ahonnan aztán tovább fog mGnni, és le fog ér~tségizni, vé-leményem szerint ez a legjobb megoldás, amit lehetett tennünk és ottkezdi, esetleg a szakmát, ahol tényleg, a reszelésnél még a gépjClrmLÍ-szakmában is, akkor nyilvánvaló, hogy meg fogja jol tanulni a szakmátés annak minden csinya-binnyat, ahogy szoktuk mondani.

- Egyetértesz édesapáddal?- 1,::;8 n , egyetértek, szerintem ie jobb, hogy ő , •• Lpar-Lá skoLaban tanulok,

mert nem is nagyon szer-et tem magoIni és szerintem nem birnám ki, hogymég most négy évig magoljak és jobban szeretem a gyakorlati dolgokat.

- vnnek mi a véleménye erről?- ftn szerettem volna, ha előbb leérettségizik, Mert azért érettségi nél-

kül ma már, de hát én is azt mond om, hogy ne erőltesse, ha nincs kedve atanuláshoz, akkor menjen és tanulja ki a szakmat, nagyon jó,ügyes kezevan, nem félek, hogy nem fogja megállni a helyét.

- Az a véleményem erről, hogy ami igazságos, megfelelő és a gyermek azem-pont jából s a neveltetésének a szempontjából fontos, azt kőnnyü lenyel-ni, hlszen nem vagyunk elfogultak. Sem afaleségem, sem én. Hiszen agyereknek az eLköve tkeaodnő időben jól kell produkálni magát, és jószakmunkássá kell, hogy válljon, és ezt azért hangsulyoztam ki, merthiszen sok szülő ráerőszakolja a gyerekére azt, hogy milyen pályátválasszon, hiszen ma a divatos pályák, ugye ku.lker-eskedeLnri. szak ésegyéb más ehhez hasonló dolog, ami talán ugymond a szülők szempont,jábólis többet hozhatna a konyhára. Ez nálunk nem 19y van. Es elfogultsá-gunk csak abban nyilvánul meS7 ho6Y a gyerek egy megfelelő komoly szak-mát kapjon és lábra tudjon állni a későbbiek folyamán.

8

III. felvonás- Niesélj l_ A kisgyerek indul az óvoda- az iskolába, ott van mellette a testvére,

és azt mcndj a , hogy ne menjél az Lsk oLaba , mert ott ".agyon r-osaz leszneked9 ott csak egész nap a padban ülsz és nem adnak neki ételt.

- Szeretsz iskolába jarni?- Igen.

Hát én hallottam már olyat 9 hogy egy kisfiu nagyon jó volt9 mégsem sze-retett iskolába járni.

- Azért~ mert nem tudta7 milyen az iskola.- Te mit gondolsz9 milyen az iskola?

JI- Jó az iskolában?- Lze no •- Öregem, egesz nap a padban ülsz!- Miért, de akkor tanulok, és akkor okos leszek.

Azt mondtad9 hogy szeretsz iskolába járni.Most mir szeretek7 mert most már az évvége közeledik. Gondolom, mertmár kibirom ezt a kis időt.

- Mi akarsz lenni?- Hit biológus és valami élővilággal kapcsolatos p;Ü,j.irél9erdész 7 álLlt-

orvos .••- Tudatában vagy annak, hogy ehhez sokat kell tanulni?- Hát igen tudüm9 nagyon sokat kell.- Ön meg van elégedve a fiJ. pá.l yavá laszt ásáva.L?

A pályaválasztással meg. Csak nekem is az a véleményem, hogy nagyonsokat kell tanulni, hogy ezt a célt elérje.

- És eddig hogy tanult a Gabi?- Tanulhatott volna jobban is.- Önnek mi a véleménye erről?- Bizony többet vártam tőle9 és hát kicsit kien~edett.- Milyen ösztönzést alkalmaztak?- Tulajdonképpen nem alkalmaztunk ilyen forintos ösztónzést? és talán

rossz jegyné17 dorgálaS7 jó jegynél dicséret, de azt, hogy ötósértforint, vagy öt forint, azzal én nem értettem egyet; az teljesen fö-Lö sleges, hát . •• mert pénzkereseti lehetőségnek venné f l a gyerr_~k,hJgy jól tanul.

9Az iskolának nemcsak ismereteket kell adnia, hanem a közösségi életreis nevelnie kell. Az iskolában töltött évek alatt? - a család mellett,az osztály a gyerekek legfontosab!:;közössége. Kötődésük kezdetben a ta-nitóhoz a legerősebb. Egymás közötti kapcsolataik még felületesek? mulé-konyak. Idővel azonban tartós b 'J.rátságokszövődnek. Érvénye sűL a vonza-Lom , az ellenszenv, amelyet a bontakozó, erős ő dő oszt álykolle kt.Lva egyrehatározottaoban motivál. A szülők, a testvérek, a tanitók véleményformá-ló hatása mellett egyre jobban érvényesül az osztályközösség vélemény-formáló hatása, azé a kOllektiváé, amely közös célokért, egymást segitve,közos értékek alapján egymást formálva dolgozik. A továbbiakban azt vizs-gáljuk, hogy a közösségi véleménycsere, akarat-kifejezés és döntés elsőgyakorló-terepe az osztálykollektiva milyen nyomokat ha3yott szc 'plőink-ben, milyen értékekkel, a közösségi viselkedés milyen jegyeivel lépnek azélet következő lépcsőfokára?- Mennyi idő telt el, amig valahogy egy kollektivává gyuró~ott ez a kis

közösség?- Hát egy jó év telt azóta addig, mert hÁt idegenek voltunk egymással és

hogyha másokat ismer az ember, azért jobban tud hozzájuk alkalmazkodniés hamarabb megbarátkozik velük.

- És a kollektiva csak alkalmazkodás?- Hát elsősorban mig összekerülnek alkalmazkodni kell, utána aztán ••. a

megérteni egymást, ismerni egymás szok á sai t , tehát lény egében az ernber-nek ismerni kell, hogy jó erős kollektiva legyen.

- A későbbiekben komolyabb volt ez a kollektiva?- Komolyabb volt, mert megértették egymást és, illetve megértettük egy-

mást és ezért segitettük egymást tanulásban és mondjuk, ha valaki ros z-szabb tanuló volt, akkor foglalkoztunk velük és hát öS2zejárogattunkuszodába, futbalpályára, együtt szórakozunk és szóval sokkal jobbanösszekovác8olódott az osztály, mint amikor összekerültünk.

- Hogyan alakult ki ez a közösség, kialakult-e? Mennyire vagy megelégedvevele?

- Hát eleinte nem volt valami jó közösségünk~ de mostmár azt hiszem kezdettkialakulni ez a közösség.

- Kialakul-e jó kollektiva az osztályban?- Hát .•. Szerintem nem. Vannak az osztályban különféle bar~ti körök.- Vannak az osztályból barátaid?- Hát jóba vagyunk az osztálytásainkkal, szóval egymással jó kapcsolat füz

- 10 -egymáshoz és jó osztály szerlntem a milyenk, de azért ugy magatártásbannem. Ugya kózós:ég az jó.

- Fogod az iskola elvégzése után tartani a kapc so.Lat ot az osztály társaid-dal?

- Hát azt nem hiszem9 hogy fogom tartani.- A gyerekek maguk menny i r-e érzik az oe zt eLyk öz öas ége t ~ amelybe most tar-

toznak? Erről szeretnénk az Ön/k vé Lemé nyé t megkérdezni.-Hát első osztályba közösségről még nem lehet beszélni. A kózósség macja

is első osztály második felében kezdett a gyerekekben kialakulni. Hogyközösség, az második osztály felére már b í.zonyo s értelemben mondható. Ak-kor megjelennek a kózbsségben az alá-, fólé-, mGllérendeltségi viszo-nyok és ha ezt ügyesen továbbviszik~ akkor. ugy az ötódik osztály elejéremondhatjuk azt, hogy kialakul egy közósség.

-Észrevették-e, hogy jó irányban hatott-e rá az, hogy egy kollektivábakerült?

-Nagyon jó hatással volt ra a koLlektLva , mert nagyon sok játékot? r-er.tanult. Habár az utóbbi időben ez nem nagyon mutrtkczik meg, mert ahogykamaszodik, egy kicsit rendetlenebb, mint azelőtt volt, de az annak tud-ható be, hogy sok a tanulvinalója. Tehát inkább le van kötve egyéb dolgok-kal, mint az itthoni rendcsinálásaal.Habár itthon ki van adva neki 2. :neg-felelően, hogy mit kell neki csinálni. Például ~_~ódaviz-készités, sze-mét-levitel és egyéb dolgok, ami például a szobarendben nyilvánul ~g. rra~evvel bizony van összetüzés.

-Szerintem amióta kialakult az osztályban a közösség, e~yre jobban elha-nyagoljuk az otthoni dolgokat és inkább az utc in vagy maah oI egY!ilássalfoglalkozunk, szóval járunk moziba és inkább elhanyagoljuk az otthoni te-en.doket (s.

- Ezt én inkább megcáfolnám, pláne a Tibi eS'3t2;ben,murt a mu.l tkor is ta-lálkoztunk és ő mondta, hegy mennyi dolgom van, el kell menni ide-oda

és szóval S6 ••• mindenki r-é szben segit otthon tiakar i t ásban , mgg szóval azegész bevásárlásban is.

-De nem szive sen csinálja. Azért csLná.l j a mert hát me; kell csinálni. ÉsLegazí.vesebben a munka heLyet t lent lenne. És én ahogy a Tibit ismerem ésáltalában szokott lenni - cl mamája leküldi a Közértbe~ akkor aszatyorrallejön játszani. 'I'a.l á.l kozi.k velünk és akkor .~átszun yette.

- i�. :J.bi!

-Hát ebben is van igazság~ illega más í.kban is van igazs3.g. Azért mert , hogy-ha például valakinek j6 napja van az iskolában, nemtudomén kap j6 ötöst1

II -ötösöket kap, aztán valami neki bejön7 szóval örü17 akkor az hazamegY7az j az orid j ák neki, hogy menj el Köz é rt be , nem fog mor-o gni , hanem el-magy simán. Szóval elm.egy a Köz ó rt oe, és azzal akár madarat is lehet fo-gatni.

-Szerintem is a Tibinek van igaza, abban7 hogy,hogy egyre jobban elhanya-goljuk az otthoni munkát 7 mivel hát megmondoúl őszintén &1 lS elhanyagolom,legfeljebb vásárolni megyek.

-Ná.Lunk , Lányckn á.l természetes, bObY otthon t.obbo t f3egitünk most mar. Deviszont otthon azt nem értik meg, ho~,y akármennyit segitünk., most márelvégre nyolcadikosok vagyunk - és nekünk is lehetnek külön pro:jramjaink.És otthon minél többet csinálunk, annál tobbre vágynak.

- ~n, hát nem szivesen segitek én sem. De azért segitek, ha kalI.-Mi vá.l Le.Lnán., , legalábbis én vállanák el munk á t , szóval,de. ugy, hogy,hogy egyszerre mindent. Van olyan eset~amikor leküld anyu a Kózértbe,feljövök, akkor nekilátok olvasni, akkor jut eszébe, hogy~ elfelejtettemvalamit, menj le mégegyszer! Megint feljöv~k; jaj7 hát még le kell vinnia szemetet is. N~m, nem mincs egy nyugodt percem, ez aZ7 ami nem jó ebben.

- Amikor magad Lemé sz nem jut eszedbe, hogya szemetet levidd egyszer:r3?-Hát én nem nézek a szemétbe, hogy mi van benníiJ.-~Jlc[5mOndomőszintén, látni szeretném azt a 14 éves Gyerekl=:t- u~:ylányt?

mint fiut, hogy aki mielőtt le>~y megnó zá , hogya szerne t esben sok vé'.n-J,IG kell-e vinni, hogy kell-e Közértbe menni. Szerintem ilyen nincsen,mort hogyha valaki eLdőn t í , hogy lemegy, akkor én biztos, uo gy nG:~l azt dő rr-töm 21 s hogy most a közértbe magyyk , hanem átmegyek a barátnőmhöz és Lentsét á Lunk ,

-Ná.l am , velem Ls megvolt már, hogy egy négyszer kimentem egy!náEuta.lla kö-zértbe 1 mert mindig morid t ák , hog~y? jaj? tejfölt hozzál? kenyeret hozzál?miért nem tudjak azt megmondani egys zerre? És ugyane z van a szemétte l is lhogy, ho~y lemegyek, le akarok menni biciklizni és addig a szeméttcl sem-mi baj nincs7 de abban a pillanatban, amikor bejelentem, hogy le szeret-nék menni biciklizni, azt mondja anyu, hogy; jó lemehetsz, de előbb viddle a szemetet. De mindig ekkor van, mikor le akarok menni ••.

- Egy kérdést mégg a tejfölt ki eszi meg?- Hát én szoktam magen.rL,-Ti maholnap az életbe kerűLtök , Mit gorido Ltok , az élet mi.t vár Tőletek<

a munkahelyen?- Hát normális, szóval rendes munkát, de ugy, hogyamunkaidőt is normá-

lisan be kell osztani. Szóval, hogy mindenre jusson idő.- És akkor mit csináltok? - amit akartok7 vagy amit mondanak?

12- Hát amit mondanak? természetesen amit meg kell csinálni benn a munkában.IV. felvonás- Az a ké r-d é sem , hoóY ha majd ti családfők lesztek? kk or

ját ok?hogy csinál-

1~ ,- em egeszen ugY9 mint a szüleim, Hát olyan dolgokban? hD6~r esetleg nemazt csinálnám mindig ho0';Y most teneked ez a d oLg od , hanem, hogy nem szab-nám meg neki a dolgokat.

- Te hagynád, hOGY azt csinálja a gyereked, amit akar?!- Nem azt c sí.ná.Ln á , amit akar, hanem én egy bizonyos feladatot adnák neki

és nem? nem mindig tetézném másikkal, amiben nem állapodtunk meg. És ha,amig azt az egy bizonyos feladatot, ő azt becsületesen elvégzi, akkor ne-kem semmi dolgom nincs t5bb vele. És, és azonkivül tanuljon.

- Én gy kicsit tobbet engednék meg a gyerekemnek? szóval mind amit hátitt engednek a szü l ők , meg egyeset 1{ és főleg nem verném meg a gyere-

kemet ~ nem ve rnórn , meg, bár, ha bármit c s í.n al legfeljebb megszidnám.- Milyen a jó osztálykozós2ég, Gabi?- Szerintem az a jó osztálykozosség •.. nemcsak abból áll, hogy,hogy mondjuk

megirja v01aki a leckét ~5 szünetben és nem mondjak bG, vagy pedig mmmendják meg a t an ar-nak, vagy pedig ma s egyéb ilyen dolog? hogy valamicsinytev3s és nem mondják, meg? hogy ki tettG, de 8Z szerlntem nemszÁp dolog, hogyha már valaki valamit c sinál, akkor azt vállalj ej. Sne azt, hogy más mondja meg, mert ez már ár-u.I kod ás , de mondja msg őmaga. S szerintem az a jó oszt á.Lyköz ö ss ég , ahol ez megvan , 8z613.1 uu.o-denkiben megvan az a, hát az a nem a büszkeség, hanem az 29 az, hogy ~n?én egy jó osztálykozosségben vagyok és, hogy én nem tehetem azt, hogy,hogy amiért én rosszat csináltam? b~nteSeGill az egész osztályt, most fur-csán hangzik, de illlndenkifölnö addig a szintig? hogy rájÖJjön hogy,nogy nem érdemes a másikat beköpni, hogyha valamit csinál, mert akKormagát nigyon lealacsonyitja.

,-Voltak olyan gyerekek az osztályban, vagif olyan gyerek, akit ki.k őzosi>-t; trte t e k?

- Ez , ez, ez a ki.kőző si t ó s ez ugy nyjiLvánu l. Gleg, t10gy ,::ondolom,hog} re mszólnak? hozz~, hogy nem érdekli? BzovaI nekik besz§lhetj u~yan az,mint-ha szóval nem? nem figyelnének rá egyáltalán.

- j!:;sez rossz lehet neki?- Ez nagyon rossz lehet blztosan.- S ~éged zavarna ez szintén?- Nagyon zavarna. Hogy nem tudok érintkezni senkivel, mert beszélek neki

és akkor mintha lepattanna minden.- Veled nem fordult elő, hogy rövid időre kigo}!J0'ztak?

13- Nem tudom~ nem hiszem, hogy elófordult. Esetleg olyan dolog volt~ bogy

elfelejtettek szólni valamiért, lehet~ hogy szándékosan vagy váletle-nlil, de elfelejtettek szólni~ ho~y megylink valahova. Például egyszerelmentlink uszodába és nekem nem szóltak.

- Rosszul esett?Hát ez elég rosszul esett és utána be is panaaz ol.t am, LlOgy miért nerc.szóltak?!

- Ellenkezójét tapasztaltam, amikor beteg voltam gyakran? hog:) napontajártak f ő L, a. leckét megmondani.

- A tanárok küldték föl~ vagy saját jószantakból jöttek?- Nem? mindig saját jószántukbó17 csak? csak a tanár azt kérdezi meg, hogy

ki lakik hozzá legközelebb. S azoknak mondják meg, hogy mond j át ok meg aleckét. De hát hogyha nem mondja a tanárnó, akkor,vagy a tanár, akkoris megmondják neki a leckét szóval. E..• ez is az osztályközösség,hogY7hogyha beteg, vagy nincs az osztálybffi,akkor is följárnak hozzá, sakkor legalább, ha egJ" ül van otth on, akkor legalább örül egy kicsit ~hogy meglátogatják, és gondolnak rá.

- És ezt Te természetesnek tartod?- Hát 7 most már természetesnek tartom, mert hát hogyha énhozzám feljártak.,

régebben? akkor az természetes? hogy én is ezt ugy viszmnozom, hogyhavalaki beteg és én akkor oda elmegyek hozzá, és akkor felviszem nekia leckét? vagy esetleg csak látógdtom? meglátogatom.

- Szerintem 8&,'Y jó osztálykollektiva, hát az ugy aLaku l , hogy elóször isa gyerekek? szóval nem hagyják hide6en egymást, és nem kopik be egymást 7mint ez régen szokott lenni? minden problémát közösen megt ár-gya.i nak , ninc 1:'olyan, hogy hogyhát egy? mert egy g;yerek is elronthat egy osztályközössé(j'get, nincs olyan, hogy igazságtalanul az osztály társait valamilyen testi-hibája, vagy valamilyen hibája m.i.at t , vagy kí.t agad j ák , vagy csuf oIj ák ,és hát ilyennek képzelem el az igazi osztályközösséget.Volt olyan eset az osztályban ami miatt a tanírok haragudtak és nemvolt igazuk?

- Hát azért volt olyan eset is, amikor nem volt igazuk •••- És olyan eset volt? hogy te kiálltál az osztály elé ée védted az osztcily

álláspontj át?Hát ugy még? hogy én egyedpl, nem? de eg~ "Tam, de szóval ilyesmibennem én szoktam vinni az osztályt.

14 -- Na most, ha ilyen igazságtalanságot tapasztal az osztály, - gondolj na-

gyobb esetekre, - amikor esetleg föl is háborodtatok; ki szoktatok áll-ni, hogy megvédjétek azt akivel szemben igazságtalanság történt?Ki szoktunk állni, mert akkor vagy azon az órán, veJ!,ya következő ó r án ,hát az előszokott fordulni, hogy nem jelentkezlink .0.

- Kifejezitek az e,~yüttérzést?- igen.- Na, de olyan előfordult-e már, hogy valamiben határozottan fölléptél,

határozotta például tel?- Hát ilyen nem nagyon fordult elő, mert, abból zürök lesznek, de ha az

egész osztály csinál, akkor nem csinálhatnak semmit, esetleg szünetbena folyosón áll az egész osztály, abból meg CSElk hecc lesz megint.

- A nagyon jó gyerekeket nem szereti a kollektiva?- illem.Nem szi.vesen veszi, mert azért akkor evvel nem lehe t sem v.i.dceLő d-:

ni, mert akkor megint megskrtőd~k, vagy 00.- Akiknek látszólag legkevesebb a konfliktusuk, tényleg legkeveseb~ a

konfliktusuk az iskolával és a családban is ugy tÜD.U:-_jól beille szked-nek, azokat nem igen fogadja el az oszt á.Ly , Vez é r-nek, hangadónak az ok.e t-h'11ánmég egy kicsit ki is közösitik, ez erős kifejezés ae, ilyen érzé-sem keletkezett, jogos-e az, mi a véleményük erről?

- Én szerintem a mai gyerekek közö t t , ennek az okát soknn.nder.ben kell enekeresni, szóval a mai gyerekek között az a sz í.mpat i kusabb , aki ellentmond szülőnek tanárnak, nemes céloknak, diktált feladatoknak és hogy,hogy éri el az ember, hogy, hogy azért a Kis Kati-félék véleménye érvé-nyesüljön az szőrnyü nehéz veritékes munkáb a kerü L, és nem sikerül nlÍn-dig, szóval. Nagyon szimpatikus az, hogyha a gyerekek elmondják a vé-leményüket, vitatkoznak7 csak a baj, hogy őka demokráciát mir eg) ki-csikét, szóval a de~okráciát, demokratikus gondolatit szeretnék, nem,nem tulzásba' "'ik.Ők, ők tiszteletlenségbe , a nemszófogadisban, nem-tanulisban és sok-sok mindenben azt nLszLk , hogy, ho ehhez neki jo!;avan. Aztán az , hogya taniraikka11 ahogy besvó l.nek , az rettenetes dologlassan1 meg a szüleikkel? szüleikrő17 ahogy beszélnek.

- Az oaztá.Lyban a legjobb tanulók között t ar-tanak sz ámou ?- Igen.- ts nem tapasztalsz a gyerekek részéről éppen ezért blzonyo2 irigységet

vagy •••Nem, hát talán most már nem~ mert most 8-ban meg 7~ben nem~ de azelőttigen. fts ötödiktől kezdve hát elég j61 beleillesz~ beleilleszkedtem azosztály t áz aas ág áb a , de szóval nem, nem a legjobban. Nem ugy, ahogy i-gazán kellett volna. Nem tudom mért, de biztos nekem is van SDk hib

15és azért is, de azért ugy érzem az osztály is eléggé hibás abban.

- Van olyan.társaság az osztályban, amelyikbe szivesen tartoznál?k

- Nincs. UgyhoóY jóbavagyok mí.ndenkivel ~ például barátnőm soha nem voltköztük~ de hát tényleg hogyha énnekem lenne egy jó varátnőm, szeretném,például, hogyha gimnáziumban lenne s akkor együtt'_:;anulhatnékvele ,együttszórakozhatnánk, hát nagyon szeretném más, más környezetben~ más oszt~ly-ba járni, teljesen más kepp lenne mint itt voltam. ÉS tá~ké.I?aitifnnem~váa~-tállV:1.ii~€!Ggzeretnémhogyha sok barátom lenne, uj társaság, s megváltoznacrünCfDn.- Tudott-e a Katinak erről a problémájáról?

- Hát tudtam róla, de hát sajnos én ebben nem sokat tudtam tenni.V. felvonás- Gabi, milyen a jó barát?- A jó barát, az, az rendes, odaadó, főleg odaadó~ és hát kitart az ember

mellett jóban, rosszban. Például, például akkor hogyha mondjuk, hát egyneagy isten verekedés lenne~ és engem vagy velem, v gy őt, vagy valakit •.,velem kezdenek, és akkor nem az hogy~ az megy hogy, hogy de csak hog;haén azt mondom neki, hogy ne szólj bele a verekedésbe, akkor rem szólbele, de hogyha ők többen vannak és többek akarnak jönni verekedni,akkor nem az, hogy ő elmegy, kihuzza magát a verekedésbjl, hanem ő isbeszáll, és együtt küzdünk.

- fz egy kollektiva és hogyha netán-tán két ki skakas összekap, akkor atöbbi •• mia szerepe, biztatja, hogy csak üssék egymást, vagy próbálnakvégetvetni?

- Ha verekedik két gyerek~ akkor biztat juk, mink ellenezzük a verekedést,itt az osztályban, hát azért nem nagyon hagyjuk óket verekedni, ink~bbtanitás után a kiserdőbe kimegyünk és ott összeyerekednek, k~beálljukés nézzük őket. Már sokszor v©lt ilyen eset, régebben, most azóta mármellőzzük ezeket az •.•

-Szerintetek helyes ez gyerekek?!- Annyiból heLye s, hogy'nem az iskolában verekednek, mort , mer-t , ha az

iskolában verekednének például akkor hát a berendezést összetörnék.,vagyvalami ilyen komol: lj kár keletkezne ~ tehát, ha például a kiserdőbennem lehet selmi oihyankomo ..e komolyabb kár 9 meg a ••aztán a tanárok semlátják azt~ és igy~ és igy szerintlink ez ... ez igy van elintézve és igyvan jól.

- És ilyenkor hol a kollektiva?

- 16 -- Szerintem~ szerLnt em ez a verekedés és a harag nagyon-nagy kárára van az,

osztályközösségnek mert , mert hogyha ezentul mi.nd en héten egy-két Vi:3l'e-kedés lett volna, akkor hova jutott volna az osztályközösség?

- Szerintem nem helyes, amit a ~solt mond~ mert hát t· nincs amikJr hitmegverték egymást, s akkor, akkor utána nincsen hara~ és nincs olyan,hogy most ne ul barátkoz om veled, most nem ad Dm oda a ceruz áma t 7 il)" CS i-lyesmi, utána ninc2en.

-_~::'ogyhakét fél egyáltalán nem tud megegyezni, a két ember, nem tud cGbyezni, akkor döntse ol az eró szerintem, szerintem ez a, ez az igazsag.Nem tudnak beleegyezni, vagy megegyezni, bogy kinek van ii~aza.

- H~t mi, ha vorekedik két gyerek, azt mi nem dóntjUk al, hogy ffielyik-nek van igaza, mivel azt mi is sz:irteé Lve zzük , hogy verekednek és né zzük ,ha ve r-e kednek , és hát amelyik gyóz, annak van sokszor igaza. Szóval aznyer i. mes magának az igazságot.

- Tehát 3zerint az er6 dönti el, hDgy kinek van igaza? Gyerekek!- Hát eJ:;éggyerekes dolog, de hát igy van.- Ki a legerósebb az osztályban, a fiuk közUl?

Tehát neki van mindig igaza?- Nem szoktam v6Lekedni, mert én nem t:lrtom azt jó szokásnak, de könnyen

dUhbe gurulok és akkor .•. n~gyon rossz.IÉnekl

Nem hisszUk, hogya filmühkben megismert néhány fiatal jGlleméból, kö-zösségi maga.tart ásából , a dolgokról alkotott nézeteiból kiindulva bár-milyen általános ité~tet lehet alkotni. Meggy5zódésLink azonban, hogyaz ablak, amelyet világukra nyitottunk hasznos betekintésra ad le~tó-séget. Az itt ballagók a holnap felnótt állampolgárai.

Page 1Titles-- , J Ujlt

Page 2Page 3Titles3

Page 4Titles4

Page 5Page 6Page 7Page 8TitlesJI

Page 9Titles9

Page 10Page 11Page 12Page 13Titles13

Page 14Page 15Titles15

Page 16TitlesIÉnekl