KISGRAFIKA47. évfolyam. Megjelenik egy évben négyszer.Kiadja a „Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület”.Postacím: 1538 Budapest, Pf. 519., internetcím: www.kisgrafika.huSzerkesztőbizottság: dr. Arató Antal, Király Zoltán, dr. Soós ImreFelelős kiadó: Palásthy Lajos titkár; e-mail: info@kisgrafika.hu

2008/4KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPORGRAM TÁMOGATÁSÁVAL

T A R T A L O M

A fametsző Italo Zetti (2. rész) (G. C. Torre)

Beszámoló a XXXII. Exlibris Kongresszusról (Palásthy Lajos)

Kopasz Márta 97 éves (Zenei József)

A Biblia korai illusztrációi Perei Zoltán fametszetein (Arató Antal)

Látogatás Imets Lászlónál (Mayer József)

EGYESÜLETI HÍREK – HÍREK – LAPSZEMLE – KÖNYVESPOLC

KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL

Perei Zoltán fametszete, X1, 145×100

A fametszõ Italo Zetti(2. rész)

Gian Carlo Torre cikkével emlékezünk halálának harmin-cadik évfordulóján Italo Zettire, egyúttal köszönetet mondunkaz Italo Zetti alapítványnak, személy szerint a művész felesé-gének, Bianca Maria Zetti asszonynak, aki hozzájárult a cikk-ben bemutatott grafikák közléséhez.

Bramante és Parigi firenzei iskolájából érkező Italo Zettit aművészi útkeresés és kísérletezés vágya ösztönözi folyamato-san, ahogy Emilio Guicciardi 1960-ben megfogalmazza: „Aszínes fametszetei a legmerészebb eljárásokkal készülnek…,ugyanakkor a kikevert színek dinamikája nem feledteti az előzőkorszak erényeit. Mivel a fekete-fehér megoldások zordsága éskeménysége még mindig jelen van, éppen ezért legbelül érzi éstudja, hogy folytatni kell a kísérletezést, kutatást az ösztönöskeresés útvesztőjében. Így sikerül majd elérni a meditatív ésképzeletbeli motívumok együttes alkalmazását akképpen, hogyaz képes legyen megragadni és elbűvölni a képzeletet az olyanszínes kísérleti tanulmányok eredményei által, mint amiket atüzes színek, a felmagasztalt okkerek és lángoló rubinvörösek,a kedvenc színes szürkék és kékek használatában elért, vagy ageometrikus ötletek által kidolgozott.”

Nalda Mura 1976-ban írt sorai szerint „Zetti az állandó elé-gedetlenség kovászától ösztönzött humanista ember képvise-lője, aki hirtelen fellángolva képes a leggazdagabb technikaileleményekre és fantasztikus megoldásokra.”

A Sestri Levante-i tartózkodása ihlette nagy színes famet-szet-sorozatának („Sassi della Liguria”) megalkotására, amely-nek lapjait jól jellemzi „a geometrikus minták lényegisége,testessége és racionalitása” – Vanni Schweiler 1980-ban, a mi-lánói Braidense Nemzeti Könyvtárban elmondott szavai szerint.

A sorozat néhány lapját 1970-ben állították ki a II. FirenzeiGrafikai Biennálén és 1972-ben a milánói városi könyvtárban,amit Gian Franco Grechhi így összegzett: „Egy gazdag mű- vészi munkásság eredményeit látjuk, amely egyfajta egyéni látásmód mintapéldája gazdagon telítve sokféle technikai meg-oldással és ötletbeli, valamint előadási találékonysággal, ahola felvonultatott motívumok bőséges tárházát tökéletes technikaiés esztétikai kivitelezéssel ötvözi.”

Illusztrációs munkássága 1931-ben kezdődik, amikor isnégy éven át dolgozott a Toszkán Bank által kiadott VoceAmica című havilapnak. Ezt követően sokáig működött a mi-lánói Crimi, Garzanti, Hoepli, Cisalpino és a La Martinella, va-lamint a veronai Officina Bodoni kiadóknál. A bibliofilkiadványok sorából emlékezzünk a Vera és Pietro Malcovatimagánkiadásában megjelentetett „Storia dello scuopolo” ere-deti fametszetekkel díszített könyvére (Stamperia Valdonega diGiovanni Mardersteig, 1957), vagy Guido Cavalcanti verses-kötetére (Officina Grafica Lucini, Milano).

1967-ben kezd az utolsó, nagy munkát igénylő illusztrátorifeladathoz, amikor fametszeteket készít Sergio Bertelli gondo-zásában megjelentetett 11 kötetes, Nicoló Machiavelli összesműveit bemutató kiadványhoz. Mindeközben tíz éven át zsűri-tagja a Milánói Triennálénak, és egyúttal kurátora az ahhozkapcsolódó sajtótermékek kiadását felügyelő bizottságnak. Akönyvművészetének egy különleges része a művészi kézmű-ves technikával előállított, kézzel nyomtatott lapokhoz kap-csolódik, amiket a Lamberto Vitali történész műveihez készítetta Vitali testvérek tulajdonában lévő pesciai „Várműhelyben”.Kapott megbízást bélyegek, képeslapok és etikettkártyák ter-vezésére is.

Az alkalmazott művészetek terén is maradandót alkotott,amikor is a trieszti Lloyd cég ázsiai és afrikai hajóinak belső be-rendezéshez festett textilterveket, kartonokat, valamint Albis-sola Marinában kerámiával is foglalkozott. Ne felejtsük elfestészetét sem, amit ugyan sokszor félretett, de „ahol igazábólszabadon és legteljesebben kifejezhette képzeletének csapon-gásait” (Nalda Mura, 1995).

Az általa művelt összes technika közül az igazi szenvedélyszeretetével művelt fametszést kedvelte leginkább, s ha azokkifogástalan, „álomszerű” kivitelezését szemléljük, akkor cso-dálkozhatunk rá leginkább arra a 615 ex librisre és PF lapra,amit V. Salierno 1986-ban egy Shakespeare-idézettel így jel-lemzett:

„Amikor felfedezzük az ő (Zetti) reális és álomvilágát,ugyanabban az időben nem vagyunk talán ugyanabból azanyagból, mint amiből készültek a mi álmaink?” („Aren’t weperhaps made off the same stuff as our dreams are made on?”)Ez az álomszerű kivitelezés azonban egyfajta folyamatos elő-készítést igényelt, értendő ez alatt az állandó rajzi tervezés, adúcnak alkalmas fák kiválasztása és megmunkálása, és a nyom- ta tásra legmegfele-lőbb papír kiválasz-tása. Ex libriseinektémaválasztása a le-hető legsokrétűbb,található közöttükheraldikus vagy cí-meres lap, kalligra-fikus hatást keltőkönyvjegy, továbbázenei, művészeti,tengeri, erotikus,szimbolikus, zodiá-kus, mitologikus té-májú, azonkívül ma-gángyűjtők, egyesü-let és közintézményszámára készítettkönyvtárjegyek és Italo Zetti grafikája

Italo

Zet

ti gr

afik

ája

2 KISGRAFIKA 2008/4

emléklapok. Közülük körülbelül harminc az, amelyet eredeti-leg Corrado Millanta számára készített volna, de a művész ha-lála miatt ezek befejezetlenek maradtak, ennek ellenére azegyetemes ex libris története szempontjából mégis figyelemre-méltóak az egyes részleteik kidolgozottságai miatt. Könyvje-gyei, családi évfordulókra és egyesületi eseményekhez készítettalkalmi grafikái egyfajta rajzi szintézisük és az összetéveszt-hetetlen stílusuk miatt lettek széles körben elismertek.

1963-tól egyre hosszabbak a Toszkánia-beli és Sestri Le-vante-i tartózkodásai,mígnem 1978. július23-án a Pistoia mellettiCasore del Monte kis-városában hirtelen meg-halt. Majd egy évre rá,1979. május 14-én azErnesta Besso Alapít-vány Rómában meg ren-dezett ex libriskiállí tásán Gianni Man-tero így zárta Italo Zet-tiről megemlékezőszövegét: „A vélemé-nyem szerint a klasszi-kus ex libris utolsóművésze volt, aki az ál-tal szárnyalta túl mes te-reit, hogy olyanötletgazdagsággal ésemberi humánummalruházta fel a metszeteit,ami semmilyen mester-től el nem sajátítható.”

Mint fametsző, Italo Zetti joggal vívott ki nemzetközi elis-merést, számos kiállítása közül csak néhányat említsünk: az1932., 1934., 1936., 1942. és 1962. évi Velencei Biennálékonszerepelt; külföldön 1963-ban Berlinben, 1964-ben Varsóbanés Krakkóban, 1965-ben Pozsonyban és Prágában, majd 1970-ben ismét otthon, a Firenzei Nemzetközi Grafikai Biennálénkap aranyérmet. Művei számos olasz és külföldi múzeum gra-fikai gyűjteményében fellelhető: így a budapesti Szépművé-szeti Múzeumban, az amsterdami Rijksmúzeumban, a londoniBritish Múzeumban, a párizsi Nemzeti Könyvtárban, a SintNiklaas-beli Ex Libris Museumban, a firenzei Uffizi Képtár-ban, a velencei Ca’ Pesaróban lévő Modern Művészetek Mú-zeumában, a Carpiban lévő Fametszet Múzeumban és a milánóiBertarelli Gyűjteményben.

Gian Carlo TorreOlaszból fordította Ürmös Péter

Egyesületi hírek

A budapesti csoport az összejöveteleit továbbra is a József-városi Galériában (József körút 70.) tartja meg du. 5 órai kez-dettel, mindig az első szerdai napon. Vendégeket is szívesenlátunk, kérjük, hozza el ismerőseit is. Szeretnénk, ha mindenalkalommal ex libris cserére is sor kerülne.

Program:2009. január 7-én évértékelés és a 2009. évi program összeállítása.2009. február 4-én Tavaszy Noémi előadása a távol-keleti írásjelekről.2009. március 4-én Imre Lajos grafikusművész bemutatkozik.2009. április 1-jén az 50 éves évforduló eseményeinek előkészítése.

A KISGRAFIKA BARÁTOK KÖRE 50 éves fennállá-sának alkalmából április 18-án szombaton Országos Talál-kozót és ünnepi közgyűlést szervezünk a JózsefvárosiGalériában. Az esemény de. 10 órától du. 16 óráig fog tar-tani. Közben ünnepélyes kiállítás megnyitás.

Részletesebb programot később közlünk. A közelben olcsóés rendes étkezési lehetőség van. Kérjük, hogy tagjaink minélnagyobb számban vegyenek részt ezen a különleges eseményen.Kiadványt is szándékozunk megjelentetni ebből az alkalomból.

KIÁLLÍTÁSI FELHÍVÁS

A fennállásának jövőre ötvenedik évfordulóját ünneplőegyesületünk több kiállítással kíván megemlékezni erről a jeleseseményről. A tervek szerint kiállítanánk a korábbi jubileumitárlatot (amely Békés után még további négy helyszínen voltlátható), valamint az Artotékával közösen meghirdetett SzentLászló pályázat anyagát.

Külön az ötvenedik évfordulóra hirdetjük meg tagtársainkrészére azt a grafikai felhívást, amely anyagából állítanánkössze a harmadik kiállítást. Beadható minden olyan ex libris,emléklap és kisgrafika, amely a hagyományosan elfogadottsokszorosító grafikai technikákkal, valamint számítógépes el-járással készül, kizárva az egyedi grafikai műveket és fénymá-solással előállított lapokat.

Legnagyobb méretek nem haladhatják meg a 15×15 centi-métert. A grafikának tartalmaznia kell a „KBK 1959-2009” fel-iratot, és két példányban kérjük elküldeni titkárunk, PalásthyLajos címére: 1538 Budapest, Pf. 519. A borítékra kérjük rá-írni: KBK – 50. Beérkezési határidő: 2009. január 30.

Gyűjtőtársainktól is várunk olyan lapokat, amelyekkel a kö-rünkből már eltávozott művésztársainkra emlékezhetünk. A bo-rítékra ebben az esetben is kérjük ráírni a „KBK – 50” feliratot,valamint, ha lehetséges, itt is két példányt kérünk azért, hogylehetőségek szerint elnyert pályázatokból katalógust készíthes-sünk erre az alkalomra. A beadott művek az egyesület tulajdo-nában maradnak további bemutatás céljából.

Italo Zetti grafikája

Italo

Zet

ti gr

afik

ája

Józsa János fametszete, X2, 40×60

2008/4 KISGRAFIKA 3

BESZÁMOLÓ A XXXII. NEMZETKÖZIEX LIBRIS KONGRESSZUSRÓL

Mint ahogy már az előző nemzetközi kongresszusokon iselhatározásra került, 2008-ban a kongresszus megrendezésijogát Kína kapta meg. Az olimpia után a kínai főváros, Pekingalkalmasnak látszott egy ilyen rendezvény megtartására. Ázsi-ában ez volt az első eset erre.

Kína nagy lelkesedéssel látott neki a kongresszus megrende-zéséhez. 2008. október 13. és 17. között zajlottak le az eseményekPeking belső részében, a „Beijing World Art Museum” helyisé-geiben, mely a China Millenium Monument épületében van.

Az események meghirdetésével egyidejűleg nagyszabásúpályázatot is kiírtak a művészekszámára. A téma nem volt meg-kötve, de előnyben részesültekaz olimpia témáját feldolgozóex librisek. Számos díj is ki volttűzve a legjobb alkotások készí-tői részére. Az értékelő zsűri azalábbi díjakat osztotta ki:

Arany díjjal tüntették ki Ju-lian Jordanov bolgár művészmunkáját.

Ezüst díjjal Martin Baejensbelga, és Wu Bin kínai művészt.

Bronz díjjal Takeshi Katori japán, Jiri Brazda cseh és Vla-dimir Zuev orosz grafikust.

Oklevéllel tüntettek ki 49 grafikust, köztük kínai és egyébországbelit is. Magyar ilyen kitüntetést nem kapott.

A kiállításon 831 beküldött művet lehetett látni, talán egykicsit sok is, ha gondosan végig akarja nézni valaki. Az anyagegy nagy körfolyosó két oldalán került elhelyezésre, de jutottbelőle egy nagyobb terembe is. Tagjaink közül a következőkmunkái voltak láthatók: Ürmös Péter, Havasi Tamás, valamintErdélyből Takács Gábor és Ovidiu Petca, továbbá SalamonÁrpád Szlovéniából. Egyesületünkön kívüli, de magyar mű-vész szerepelt még Köllő Sándor pátyi grafikus és Lang Ágnes

kínai grafikus fametszete, X1/3 (2008), 55×135

Az ünnepélyes megnyitó képei

Csere

Takácsék a kiállításon

4 KISGRAFIKA 2008/4

tatabányai alkotó személyében. Ugyancsak MagyarországrólDudits Mónika egy lappal.

Ami a kongresszus szervezését illeti, rányomta bélyegét,hogy nincs gyakorlatuk ilyen esemény megrendezésében. Aszállodai árak az eredetileg közöltnél lényegesen drágábbakvoltak. A regisztráció sem ment zökkenőmentesen, vélhetőlegtöbbek között azért is, mert a kínaiak nevei kínai írásjelekkel,de a külföldiek értelemszerűen latin betűkkel kerültek rögzí-tésre. A szokásos kitűző helyett nyakba akasztható lapocskát

kaptak a résztvevők, erre kellett a fényképet is felragasztani aregisztráláskor, ami tovább növelte a bonyodalmakat, s a fény-képnek ilyen módon nem is volt értelme. Hamar kiderült, cél-szerű a lapocska hátára is felírni a nevet és az országot, hiszenötven százalék esélye volt, hogy éppen fordítva van. Túlnyo-mórészt természetesen kínaiak voltak a résztvevők (kb. 140 fő),

kínai grafikus munkája (1998), 77×100

kínai grafikus munkája, 100×75kínai grafikus fametszete, X1, 96×76

kínai grafikus munkája, 100×70

2008/4 KISGRAFIKA 5

és talán 80 körül lehetett a külföldiek száma. Pontos számotmég a búcsúvacsora során sem sikerült megtudni.

Egy tágas, de megfelelő szellőzés nélküli termet biztosítot-tak a cseréhez. Ez azonban senkit nem tartott vissza attól, hogyhárom napon keresztül élénk cserét bonyolítson, még azzalegyütt sem, hogy a kínaiak (főleg inkább művészek voltak)közül sokan nem tudtak angolul. Egyébként is nehéz volt az őangol kiejtésüket megérteni, hiszen másképp képzik a hango-kat.

Egy nap kirándulással telt el: A társaságot elvitték a NagyFalhoz. Mindenki számára különös élmény volt ez. Visszafeléhamisítatlan kínai ebédben volt részünk, csak pálcikával lehe-tett enni. Mindenki kapott egy kis tányért és egy csészét, majdelkezdték felhordani az asztalokra a sokféle (számunkra) kü-lönleges ételeket. Mindeni abból és annyit vett, amennyit jónaklátott. Elhízni nem lehet.

A Delegátusok értekezletén felvették a FISAE kötelékébeaz ausztráliai egyesületet. Megerősítést nyert, hogy két évmúlva Törökország rendezi meg a következő kongresszust, Isz-tambulban. Finnország pedig jelezte, hogy 2012-ben ők sze-retnének a házigazdák lenni. Ezt a delegátusok egyhangúlagmegszavazták.

Palásthy Lajoskínai grafikus fametszete, X1, 50×140

kínai grafikus fametszete, X1/3 (2008), 75×105

kínai grafikus munkája, 137×100

kínai grafikus munkája (2004), 120×110

6 KISGRAFIKA 2008/4

KOPASZ MÁRTA 97 ÉVES

Kopasz Márta festő- és grafikusmű-vész 1911. október 26-án, Szent Dömötörnapján született Szegeden, a neves építészédesapja által tervezett Dózsa Györgyutca 7-9. számú palotában. A család apaiágon három évszázados, tősgyökeres sze-gedi és felsővárosi. A beregszászi szár-mazású édesanyját, Szeles Olgát 18 éves korában, mint Szegedlegszebb leányát, Munkácsy Mihály, a Honfoglalás címűképén, a vezéri sátor előtt álló, a gyermekét tartó asszonykéntörökítette meg. Kopasz Márta Szegeden végezte elemi iskoláités az Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban érettsé-gizett (ma Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szak-középiskola). Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Is-kolában tanult 1930-tól 1936-ig. A főiskolán Helbing Jenő,Simay Imre, Domanovszky Endre, Haranghy Jenő voltak a ta-nárai. Már ötödéves főiskolás korában országos lapot (MagyarÚriasszonyok) illusztrált. Kitüntetéssel diplomázott 1936-ban agrafika minden ágában, a grafikai tanszakon. Hét darabból állófametszet-sorozat volt a diplomamunkája (Márton szerzetescímmel dolgozta át a Hildebrand-legendát) egyéni szövegírás-sal. Pasztell akttanulmánya szintén nagy sikert hozott. 1936-ban ezzel nyerte el a Székesfővárosi Kereskedelmi- és Iparka-mara 900 pengős aktfestészeti díját. 1938-tól 1952-ig grafikailektor volt a szegedi tudományegyetemen, ezt követően 1952-től a Vinkler László által vezetett Rajz- és MűvészettörténetiTanszéken tanított, a Szegedi Pedagógiai Főiskolán. 1956-tól,létszámleépítés címén áthelyezték a Hámán Kató Általános Is-kolába. A neves szobrászművész, Tápai Antal, 1963-ban, a Tö-mörkény István Szakközépiskola megalakult művészeti tago-zatára hívta meg tanítani.

Kopasz Márta sok-oldalú művész. Nemtűri a skatulyákat. Ak-varelljei, pasztell- ésolajképei elsőrendűek.Grafikusként nagyonsokat tud a fekete és afehér harmóniájáról éssúlyairól. Arra töreke-dett, hogy grafikáinakegyéni stílusa mindigkülönböztesse meg!Az általa kialakított,ún. csipkés stílus anemzetközi mezőny-ben is egyedülálló!Minden fa- és linómet-szetét a világos foltha-tás, a változatos rit-mus, az ábrázolás és afölirat összhangja tesziegyedülállóvá.

Az 1930-as évekóta foglalkozik ex lib-ris készítéssel, és aHamburgban, 1966-ban megalakult ex lib-ris készítők nemzet-

közi szövetsége alapító tagjai sorába választotta. Képgrafikaimunkásságát színes tempera plakáttal kezdte („Két harsonás” c.plakát – 1959.) Fametszeteket pályája kezdetétől készít; diplo-mamunkája is az volt. A fa- és linómetszetein városképi és tör-ténelmi kompozíciós emberábrázolásokat jelenít meg. Joggalállapították meg róla, hogy műveinek lelkét a szegedisége adja.Legtöbb alkotásán megjeleníti a szeretett város egy-egy jelleg-zetes épületét, leggyakrabban a Dömötör tornyot, vagy neves,a várost formáló személyiségeit. A Múzsa sorozata (pl. Euterpe,Erato, Klio, Urania I, Urania II., Polyhymnia, Demétér, Daphne)nagy nemzetközi sikert aratott. A ’70-es években eszköztára anagy szaktudást és bravúros gyorsaságot igénylő olajfólia techni-kával bővült (Mit látott a Dömötör-torony, Dóm téri látomások).

1938-tól számtalan egyéni és kollektív tárlata volt hazánk-ban és a nagyvilágban. 1960 és 96 között 36 nemzetközi ex lib-ris kisgrafikai és képgrafikai kollektív tárlaton vett részt.Munkái neves külföldi kiadványokba és hazai, továbbá külföldiközgyűjteményekbe is bekerültek (Magyar Nemzeti Galéria,Lipcse, Párizs, Berlin, Tarnow). Publikációi külföldön is többkiadványban megjelentek.

Számos jelentős kitüntetésés díj tulajdonosa. Szülővá-rosa 1997-ben az első nőidíszpolgárává választotta. ASzegedi Tanárképző Főiskola1998-ban a Magister Emerituscímmel ismerte el munkásságát.

A hazai és nemzetközifestők és grafikusok közöttszámon tartott, és az ex librisműfajában kiemelkedő élet-művet alkotó Kopasz Mártaművésznőnek gratulálunk. Aköszönet és a hála mellett,csak mindenben jót, szépet ésderűset kívánhatunk!

Isten éltesse – Márta néni!Zenei József

Kopasz Márta linómetszete, X3 (1984)200×100

Kopasz Márta linómetszete, X3,95×60

Kopasz Márta linómetszete, X3,195×145

2008/4 KISGRAFIKA 7

8 KISGRAFIKA 2008/4

A BIBLIA KORAI ILLUSZTRÁCIÓIPEREI ZOLTÁN FAMETSZETEIN

Perei Zoltán (1913-1992) grafikusművész munkásságáról– egyéb publikációk mellett – számos cikk jelent meg lapunk-ban is, így aligha kell őt bemutatni a grafika barátainak. Ko-rábban ismertettük különböző grafikai sorozatait (Hangszerek,1980; Képes esztétikai kislexikon, 1980; Szobrok és dombor-művek, 1981; Fejek, 1991) stb.

E sorozatok közé tartozik az a húszegynéhány metszet, amitA lapdúcmetszet (Történet és technika) című terjedelmes ta-nulmányához készített, s amit a jászberényi könyvtár és a JászMúzeum jelentetett meg 1976-ban. Összefügg ez azzal, hogyPerei kizárólag a fametszet legősibb – Düreritől Holbeinig visz-szatekintő – technikáját, a lapdúcmetszetet (a hosszirányba vá-gott deszka megmunkálását) művelte, ami különösen nehéz ésigen nagy gyakorlatot, kitartást követelő feladat, hiszen a vésés,metszés során keletkezett hibákat kijavítani nem lehet.

Egyházi gyűjteményekben, nagy könyvtárakban tanulmá-nyozta a régi fametszetes kiadványokat, s mint egyik alkalom-mal írta: „…a magam örömére egy pár, a könyvnyomtatáskezdetekor vagy még korábban készült fametszetet lemásol-tam. Azért, mert ezeket igen megszerettem, s ha bármikor újramegnézem, sohasem tudom megunni őket. Alig várom, hogymásnap reggel folytathassam a munkát, s örülök, mert az ere-detinek teljesen megfelelő nyomatot kapok.” Elsősorban németés angol nyelvű forrásmunkák alapján írta meg tanulmányát,amit még kiegészített számos fametszettel, s kérte, hogy a ké-szülő ouvre-katalógus helyett („ez sokkal hasznosabb lenne,mint egy unalmas katalógus”) azt jelentessük meg. Ami nemkis munkát jelentett, mert a könyvtárnak csak egy rotaprint sok-

szorosítója volt, azaz a szöveget lemezre kellett gépelni, ki-hagyva az illusztrációknak szánt helyet, majd sokszorosítani,azt követően a szövegközi illusztrációkat (100-100 példány-ban) az általa kölcsönzött golyóspréssel egyenként lenyomtatni,s ha a nyomat nem sikerült, azt az oldalt újra sokszorosítani.Nem beszélve az akkor igen szigorú engedélyezési eljárásokról,lektorálásról (végül „kéziratként” jelentethettük meg), amiannál is nehézkesebb volt, mert a szöveg és az illusztrációkzöme bibliai vonatkozású. Természetesen a kiadás késett, s őkissé ingerülten írta: „Lesz-e valami kilátás könyvem kinyom-tatására? Mert ha valami ok miatt lehetetlen, akkor a szövegetlerövidítem és azt fatáblába fogom metszeni, még ha több évimunka is rámegy.” Nyilván úgy képzelte el, ahogy a középkori,40-50 lapos Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) készült,amikor egy dúcra metszették a képet és az azt magyarázó szö-vegeket, amiről egyébként a tanulmányában Táblanyomás cím-mel külön fejezetet szentelt. Végül a könyv napvilágot látott,néhány méltatás is megjelent róla, de a legnagyobb elismeréstaz jelentette, hogy még a British Múzeum könyvtára is kért cse-repéldányt. Végezetül érdemes megemlítenünk azt is, hogy amaga nemében egyedülálló sorozatot – amelyből néhányat be-mutatunk – Megay László a róla megjelent tanulmányában („Arajzok vén bolondja”. Perei Zoltán fametszeteiről, Kortárs,1987/9. sz.) – több ezer grafika közül – külön említésre méltó-nak tartotta: „Stílusgyakorlatként régi krónikák illusztrációitmetszette újra fába: esetleg azért, hogy átélje a hajdani előd áhí-tatát, amit az érezhetett, amikor vésőjével a Szűzanya palástjátilleti…”

Arató Antal

LÁTOGATÁS IMETS LÁSZLÓNÁL

Jó sorsom úgy hozta, hogy ez évben ismét székely körutattehettem Erdélybe, ahol előzetes megbeszélés alapján látogatásttehettem a Csíkszeredán élő Imets László grafikusművésznél,aki nagy örömünkre a KBK tagja is.

Imets László 1934. március 13-án született Zsögödön. Kö-zépiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte és itt érettsé-gizett. Faipari technikusként, majd ezt követően édesapjaszövetkezeti kerámiaműhelyében dolgozott – s innen a Hargitamegyei Néptanács helységrendezési osztályára kerül, ahol többmint húsz évig építész-technikusként ténykedett egészen 1990-ben történt nyugdíjazásáig.

Kezdeti rajzolás, víz- olaj- és pasztellfestés, illetve díszke-rámia-készítés után 1966-tól Gy. Szabó Béla bíztatására fa-metszéssel foglalkozik.

Fehérvonalas metszeteinek témája a csíki és gyergyói táj, ahegyek-völgyek szemet ingerlő vonalai s hideg fényei, de elő-szeretettel készít dokumentumértékű lapokat műemlékeinkről,művelődéstörténeti jelentőséggel bíró épületeinkről. Kisgrafi-káin, ex librisein állandó kísérletezésekkel tanulmányozza sajátértékítélete szerinti panteonját, de szakadozott, szálkás vona-laival, tömör fekete mezőkben az ellenfény leheletfinomanavagy erőteljesen, foltszerűen képviselő vonásaival urbánuséletképeket, a női test szépségét elemző, vagy éppen egzoti-kumtól fűtött kompozíciókat készít.

15 fametszetből álló keresztúti sorozatot készített a tusnád-fürdői és a maroskeresztúri római katolikus templomoknak. Asorozat hársfából faragott dombormű változata a kézdivásár-helyi római katolikus templom belsejét díszíti.

Perei Zoltán fametszete, X1, 140×77

2008/4 KISGRAFIKA 9

Imets László illusztrálta az alábbi könyveket: Imets Dénes:Repülj, madár, repülj… (1970), Kövesdi Kiss Ferenc: Remény-ség-dajkálók (1977), valamint Domokos Pál Péter: Bartók Bélakapcsolatai a moldvai csángó-magyarokkal (1981) c. könyvét.

Szűkebb hazájában 1967-től napjainkig számos egyéni ésközös kiállításon volt jelen munkáival.

Megnyílt a világ is előtte, sikeres kiállítása volt 1991-benClevelandban, Chicagóban és New Jerseyben.

Otthon állandó kiállítója az országos grafikai tárlatoknakKolozsváron és Bukarestben.

A magyar gyűjtőkkel régi a kapcsolata, mert kisgrafikai ésex libris alkotásait részben a külföldi, de itthon is bemutatottkiállításain megismerték. (Lugano 1978, 1991, és Vilnius 1994,valamint Stockholm 1996.)

Magyarországi kiállításai: 1992-ben Sopronban és Komlón,1993-ban Miskolcon, 1995-ben Budapesten, 2001-ben Makón.

Legutóbb ismét Sopronban volt 2002 nyarán nagysikerű ki-állítása, amelyet az ottani erdélyi kör elnöke: Ury Előd nagy-részben feltett az internetre, ahol az ma is megtekinthető ahttp://www.cyberpress.hu/article_plain.php?id=5440 honlapon.

A műteremben elfogyasztott kitűnő kávé után a látogatástCsíkszereda általa történő idegenvezetésével egy várossétávalfejeztük be, amikor is büszkén mutatta meg a Makovecz ter-vezte szép templomot is.

E kiváló művész és magyar ember jellemét tükrözi a bú-csúzáskor elmondott életszemlélete, amelyet nekünk is megkell őriznünk:

„Mint önerőből önképezte művelője a képzőművészetnek,38 évi állami alkalmazotti mivoltom mellett dolgoztam az al-kotás benső, csendes imádságos örömében pihenést és a nehézidőkben túlélést keresve és találva. A természet szépségében aTeremtő keze nyomát szemlélve és abban gyönyörködve rajzol-tam, festettem és faragtam képekbe az életünket, ezért az elis-merés egyedül Őt illeti.”

Mayer József

Imets László fametszete, X1 (1983), 130×75 Imets László fametszete, X2, 125×60

Imets László fametszete, X2, 115×80

HÍREK

A békedíjas üzeneteEbben az esztendőben kapott Nobel-békedíjat Finnország

egykori elnöke, Martti Athisaari, akinek itt közölt ex librise jólérzékelteti a megegyezésre törekvő tárgyalóképességét. Akönyvjegyet az egyik, nemzetközileg elismert finn grafikus-művész, Pentti Kaskipuro készítette.

Az 1997-ben megal-kotott, C4 technikájúkisgrafika az elnök 60.születésnapjára készült.A 90×88 milliméteresmetszet családja aján-déka volt.

Az előzményekheztartozik, hogy Athisaa-rinak az otthonában márvolt egy grafikája a mű-vésztől. Ez kerek asztaltábrázolt, körülöttehárom székkel. A kom-pozíció azt a helyszínt ábrázolta, ahol a család egy-egy beszél-getésre összeülni szokott, hogy „megjavítsa a világot”. A képfelirata a Symposium szó volt, melyet görög betűkkel vésett felaz alkotó a rézlemezre. A mű annyira tetszett az Athisaari csa-ládnak, hogy a témát könyvjegy formában is ábrázoltatni kí-vánták.

Szándékuk találkozott a művészével. Kaskipuro ugyaniskorábban is foglalkozott a kerek asztal és székek témájával,melyet a saját otthonában található környezetből merített.

Leila LehtirantaAngolból fordította: Soós Imre

*Fery Antal emléktáblája előtt

Emléktáblát avattunk, Fery Antal egykori lakóházának kapujában (Bp. XI., Fehérvári út 7.). A család ezúttal fejezi kiköszönetét mindazoknak, akik adományaikkal a tábla elkészít-tetéséhez hozzájárultak. A tábla leleplezése és megáldása 2008november 24-én történt. Ez alkalomból Soós Imre az alábbi be-széddel emlékezett meg a grafikusművészről:

Kedves Emlékező Közönség!Emléktáblát, szobrot néha azért állít az utókor embere, hogy

megnyugtassa lelkiismeretét. Aki ilyen alkalommal megszólal,az avató, a felejtés függönyét húzza szét, felidézve az eltávozottérdemeit.

Amikor most Fery Antalról egykori lakóháza kapujánálmegemlékezünk, nem ilyen kötelesség letudása történik.

Számunkra ő a halhatatlan barát képében él ma is. A jelen-levők közül sokunkat fűzték hozzá a szeretet, tisztelet, nagyra-becsülés szálai. Sokunkban él elevenen ma is istenhitének,pózmentes egyéniségének, emberségének, sőt nagyszerű hu-morának emléke is.

Művei nemcsak szülővárosában, a szerencsi múzeum Fery-emlékszobájában hirdeti nagyságát. Számtalan alkotása szólma is gyűjtők mappáiban itthon és világszerte zseniális met-szőkészségéről, fantáziájáról, magyarságáról. Szám szerint kétés félezer darabot kitevő fametszet életműve alapján őt aszakma a magyar grafika stílusteremtő mesterének tekinti.

„Úgy éreztem, régóta ismertem” – írta elhunytakor Mariode Filippis, a neves gyűjtő, aki számos kiadványt jelentetettmeg róla Itáliában. A két barátnak életükben nem sikerült ta-lálkozniuk, Filippis mégis így fejezte be idézett levelét: „Műveitökéletesen kifejezték veleszületett művészi tehetségét, melyúgy tört a felszínre, mint a régi mesterek művészete.”

Köszönet a barátoknak és sok jó ügy fáradhatatlan motor-jának, Fery Veronikának a ma felavatott emléktábláért. A ma-gyar kisgrafika felejthetetlen Mesterére emlékezteti majd ez azutókort, azon a helyen, ahol varázslatos művészete sokak gyö-nyörűségére egykor kiteljesedett.

A Szerk.*

A szegedi KBK csoport művész tagjai között is meghatá-rozó személyiség László Anna, akit Kopasz Márta művésznőmár növendék korában is kiemelkedő tehetségű grafikus ígé-retnek tartott. Művészete kiteljesedésekor pedig „szellemi örö-kösének” nevezett meg.

A Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete kezdeményezőrendezésével a Belvárosi Kamara Galériában (Vaszy Viktor tér2.) szeptember 19-én nyílt meg László Anna grafikusművészŐSZI HANGULAT című kiállítása. Dr. Vörös Gabriella egye-temi oktató megnyitójában azzal indította méltatását, hogyLászló Anna művészetének két meghatározó eseménye, hogytápéi lakos és tanár. A tápéi élet mindennapjai szerves kapcso-latot jelentenek a természetből érkező legváltozatosabb imp-ressziókkal. A végtelen kék ég, az életüket meghatározó ésjelentő Tisza. Az erdős ligetek, a végtelenbe táguló alföld min-den pillanatban ihlető forrása a művésznek. Méltatta grafikusikvalitásait, a vonalvezetése biztonságát és karakterformáló ere-jét. Mesterségbeli felkészültségét kiváló minőségű és finomankimunkált zománcképei is méltóan képviselik. Az itt be nemmutatott, de más kiállításain jelenlévő kitűnő akvarelljei is ada-lékok szakmai felkészültségéhez. Precizitás, gondosság és pon-tosság jellemzi László Anna művészetét – méltatta a kiállításonbemutatott alkotásokat Vörös Gabriella. Jelezte ismételten,

P. Kaskipuro hidegtű rajza, C4 (1997), 90×88

10 KISGRAFIKA 2008/4

hogy a kiállító művésznő másik jellemző tevékenysége a taní-tás. Amilyen kiváló művész, olyan kiváló tanár is: precíz, gon-dos, pontos. Ezekből a tevékenységekből áll össze egy munkásélet minden szépsége és gazdagsága. Élt a neki adatott tehet-séggel. Komolyan, elmélyülten dolgozik és az élete munkássá-gát jelentő műveket megmutatja, átadja az embereknek. Ezáltalhat, formál és az életet szebbé, gazdagabbá is teszi. Az ŐSZIHANGULAT képei is azáltal érik el igazi hatásukat, hogy fel-ébresztik bennünk a féltést az életünket jelentő természet iránt.Arra serkentenek, hogy mindannyian aktívan részesei legyünke szépségek megóvásának. A szép és gazdag kiállítás jelentőseseménye a városnak.

Zenei József*

Tóth Rózsa grafikusművészKönyves Vasárnapja

a szegedi Somogyi Könyvtárban

2008. október 12-én nyílt meg Tóth Rózsa grafikusművészVers-formák című kiállítása a Somogyi Könyvtár Könyves Va-sárnap rendezvényei sorában. Sikaláné Szente Ildikó igazgató-helyettes méltatta a számítógépek világában az olvasás maijelentőségét. A kiállított illusztrációk kapcsán méltatta az iro-dalom és a képzőművészet kapcsolatát. Kiemelte az emberiségkulturális örökségének tárházát jelentő könyvtárak életünketátfogó jelentőségét. Örömmel üdvözölte Tóth Rózsa művésznőtörekvését, amellyel a versnek, mint irodalmi alkotásnak a jobbmegértését segítő illusztrációival jelent meg ezen a KönyvesVasárnapon megnyíló kiállításon.

A megnyitó közönségének figyelmébe ajánlotta, hogy a mű-vésznő életében és munkásságában nagyon jelentős helyet elfoglaló költők verseinek illusztrációiból állította össze a tár-lókban és a falakon bemutatott negyvenhét illusztrációját. TóthRózsa megköszönte a kiállítás lehetőségét a Somogyiban, merta hely szelleme ihletően alkalmas a vers illusztrációi bemuta-tására és azok befogadására. Elmondta, hogy a tankönyvekbentalálható mind a hatvanhat József Attila verset – objektív (fehér)háttérrel – illusztrálta. Reméli, hogy ezáltal is olcsóbb és egy-szerűbb lesz majd (valamikor) illusztrált verses tankönyveknyomtatása. Közülük most harminchármat tekinthetnek meg atárlókban a látogatók. Példaként néhányat: Betlehemi királyok,Kései sirató, Favágó, Éhség, Óda, Születésnapomra, Holtvidék, Ringató, Reménytelenül, A Dunánál, Hosszú út az éjsza-kába…

Tóth Rózsa által faragott keretekben, többdúcos színes nyo-mással hét Ady vers illusztrációját is megtekinthette a közön-ség. A Fölszállott a páva illusztrációján pl. két pávát láthattunk,mert a versben is így szerepel, hogy „fényes büszke pávák…”A Héja nász az avaron című vers többdúcos lapján a vörössela húsába vájás fájdalmasságát, a Csolnak a Holt-tengeren vers-nél a több színes dúccal pedig a szerelmi érzéseket, és a távo-linak és a közelinek az érzékelését kívánta segíteni.

Reményik Sándor kötetéből hét kiválasztott vershez készí-tett illusztrációkat. Mindegyikük – pl. a Havasi Feszület, aSzappanbuborék, az Elhagyott harangláb, az Akácosok őszutólján – a halkszavú költő embersége, mély érzelmeket fel-táró verseinek a megértése ihlette. Jobban szeretni és ezáltal jólmeg is érteni ajánlotta a tárlat látogatóinak figyelmébe a ver-seket és az illusztrációkat. Remélte és kérte azok együttes ér-telmezését és átélését.

A megnyitó résztvevőinak mindegyikét a művésznő egy-egy József Attila vers illusztrációjával ajándékozta meg.

Zenei József*

A szegedi csoport további eseményei:A nyáron Bakacsi Lajos, Rácz Mária, Sárszegi György és

Szilágyi Magdolna meglátogatta R. Pap Piroskát új budafokilakásán. Jó baráti hangulat volt, telefonon fogják tartani a kap-csolatot. R. Pap Piroskát szívesen látjuk a budapesti összejö-veteleken!

Júniusban rendezték meg a XVIII. Szegedi RajzpedagógiaiTárlatot a felújított Vedres István Építőipari Szakközépiskoladísztermében. A kiállítást megnyitotta, a művészeket és műve-iket bemutatta Tandi Lajos főszerkesztő, kritikus. Szeged Me-gyei Jogú Város Önkormányzatának díját Bakacsi Lajos, aKBK aktív művésztagja kapta. Gratulálunk, jó egészséget ésalkotó kedvet kívánunk!

Szeptember 25-én nyílt meg az Olasz Intézet Szegedi Kul-turális Központjában a Biblia éve alkalmából a Corpus témábankiírt kiállítás, melyen a nagyszámú rangos vendégeket prof. PálJózsef konzul üdvözölte. Köszöntőt mondott őexc. Pado GuidoSpinelli az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete. Atárlatot rendezte és bemutatta Tandi Lajos. Örömmel fedeztükfel a színvonalas gazdag anyagban Bakacsi Lajos és LászlóAnna alkotásait.

Rácz Mária

A szegedi csoport mély fájdalommal jelenti, hogyOltvai Ferencné Simon Klárika kedves tagtársuk2008. október 3-án elhunyt. Emlékét megőrizzük!

Tóth Rózsa tusrajza, P1 (1989), 190×120

2008/4 KISGRAFIKA 11

Nem mindennapi kiállítás nyílt szeptemberben Budapesten,a MORO ANTIK cég boltjában. Svájcban élő honfitársnőnkVermes Júlia gyűjteményének legszebb darabjait láthatta a kö-zönség. A grafikai gyűjteményéről Európa-szerte ismert gyűj-tőtárs ezúttal mintegy 700 darabból álló levélbontó (más névenpapírvágó) kollekcióját állította ki. Valamennyi darabot bemu-tatja az alkalomra készült, közel 300 oldalas katalógus, mely-hez maga a gyűjtő írt bevezetőt. Ebben ismerteti szándékát:„Emléket állítani ennek a művészet- és kultúrtörténeti szem-pontból is érdekes tárgynak.” A kitűnő ízléssel rendezett minitárlatot néhány szép ex libris, ritka könyvek és a kort érzékel-tető újságpéldányok tették még élményszerűbbé.

Soós Imre*

A lengyelországi Łódźban rendezett 13. Nemzetközi Kis -grafikai Triennálén Magyarországot három művész képviseltemunkáival: Haász István, Kőhegyi Gyula és Székely Géza.

Soós Imre*

Az Újpest Galériában novemberben volt látható az Orszá-gos Kisgrafikai Kiállítás. Ezen mintegy 120 művész alkotásaszerepelt, közülük hatvanan külföldről küldték be pályaművü-ket. Egyesületünk tagjai közül König Róbert, Kőhegyi Gyulaés Budai Tibor vett részt az immár kilencedik alkalommal meg-rendezett, nívós tárlaton. A MAGYAR NEMZET november 8-ánmegjelent számában P. Szabó Ernő cikke részletesen ismertetiaz eseményt. „Az origami hajtogatói” című írása KőhegyiGyula alkotásától kölcsönözte címét, utalva ezzel e műfajbanrejlő nagy lehetőségekre, melyet Budai Tibor ironikusan fo-galmazott (Mindig magasabbra?) címe is sugall. A szerző a tár-lat anyagában annak a tanulságát véli felfedezni, hogy a mű-vészet logikája nem a kétszer kettő igazsága szerint működik.

Soós Imre*

A pekingi FISAE kongresszusra készülve Kínában a fővá-roson kívül is megpezsdült az élet a könyvjegyművészet terü-letén; ennek jegyében alig pár évvel ezelőtt létrejött Sanghajbana FUXIANZHAI EXLIBRIS MUSEUM.

Két év alatt két nagysikerű nemzetközi meghívásos könyv-jegykiállítást bonyolítottak le, amelyekről jó minőségű, színeskatalógusokat adtak ki. 2007-ben 170 művész a világ minden-részéről közel 300 ex librist küldött el a pályázatra. A díjazot-tak között sok kínai grafikust találunk, mellettük kiemeltszámban szerepeltek a szovjet utódállamok orosz, örmény ésukrán művészei. A többi európai országot két állam, Belgium(M. L. Baeyens) és Bulgária (J. Jordanov, E. Penkov) művé-szei reprezentálták a jutalmazottak között. Magyarországotegyedüli meghívottként Ürmös Péter képviselte.

A 2008-as második kiállításra az előzőeknél többen kaptakmeghívást, és a díjazottak köre is bővült. Az előző év nyerte-seinek legtöbbje újra a kitüntetettekközé került, de most már több euró-pai, köztük cseh, észt, német, olaszés szlovák művész is kapott elisme-rést. Magyarországról külön felké-résre készült lapokkal Vén Zoltánszerepelt, valamint Ürmös Péter pe-kingi Fisae-lapját állították ki. Sala-mon Árpád Szlovéniát képviseltemetszetével.

Ürmös Péter

Varga P. András grafikusművész, tanár kiállítása Újpesten2008. október 18-án az Újpest-Belsővárosi Református Egy-házközség Gyülekezeti Házában került megrendezésre. Meg-nyitotta Ürmös Péter. A kiállítás november 2-ig volt látható.

*A Szerbiában lévő Pančevoi (Pancsovai) Történeti Archí-

vum másodízben rendezett ex libris biennálét 2008-ban. A „vi-lágítótorony” témakörében meghirdetett pályázatra közelnegyven ország művészei készítettek lapokat. A kiállításról szí-nes és fekete-fehér reprodukciókból álló, jól szerkesztett kata-lógus tudósít. Magyarországról Havasi Tamás (számítógépesgrafikával), Kozák Attila (vegyes technikával készített műve),Sós Evelin (elektrografikával) és Ürmös Péter (linómetszettel)szerepeltek a kiállításon. Erdélyből többek között Jorga Ferenc,Károly-Zöld Gyöngyi és Ovidiu Petca, Szlovéniából SalamonÁrpád küldte el művészi könyvjegyeit.

A kiállítás katalógusának bevezetőjében külön bekezdés-ben emlékeznek meg Andruskó Károlyról és a világszerte elis-mert könyvjegyművészeti munkásságáról, valamint több mint200 fametszetes minikönyveiről.

Ürmös Péter*

A válasz jogán

A KISGRAFIKA 2008/3. számának Könyvespolc rovatábanSoós Imre: „Kalendárium, Kalevala az ex librisen” c. írásávalkapcsolatosan néhány téves állítást szeretnék eloszlatni. Min-denek előtt nem egy megjelent kiadásról van szó, hanem egy ki-adásra javasolt, mindössze egy példányban készült naptárról. Jó-magam nem vagyok gyűjtő avagy „orvos-amatőr grafikus”,mindössze egy közel négy évtizede grafikával foglalkozó köz-gazdász, fogász-technikus, akit az erdélyi szakirodalom grafi-kus és művészeti íróként tart számon. Egyet kell értenem viszontazzal, hogy a Kalevala irodalom több fordítást ismer, így indo-kolt, sőt szükséges a fordító nevének feltüntetése. A fordító neveNagy Kálmán, és az 1972-ben kiadott Kalevala címen megje-lent munkáról van szó. Az egyesület emblémáját csak mint ja-vaslat használtam a címlapon. A „több szem többet lát” meg-jegyzéshez: A szóban forgó kalendárium alkotója nyitottmindenfajta módosításra.

Takács Gábor (Kolozsvár)*

Mezőmegyeren 2008. október 29-én nyílt meg MoskálTibor: „Balaton és Erdély határok nélkül” című kiállítása. Sza-lóczi Piroska erdélyi balladákat adott elő. A kiállítás november15-ig volt látható.

Békéscsabán Meskó Anna (1943-2007) emlékkiállításaPóka György kiállításával együtt került megrendezésre a bé-késcsabai Nyugdíjas Egyesületben. A kiállítást Albrecht Dürer(1471-1528) emlékére ajánlották. Nyitva 2008. december 30-ig.

Répcelakon id. Ürmös Péter és ifj. Ürmös Péter kiállításaoktóber 7-én nyílt meg.

Budapesten a Csokonai Művelődési Házban október 10-tőlKőhegyi Gyula tárlatát nézhették meg az érdeklődők.

A tatai vár lovagtermében Szentessy László tagtársunk gra-fikái, és Kerti Károly György festményeiből nyílt jubileumi ki-állítás október 25-én.

A Józsefvárosi Galériában Kerékgyártó László: Őszi reggelc. kiállításának megnyitójára került sor november 5-én. Meg-nyitotta Ürmös Péter, közreműködött tekerőlanton Bella Péter.E kiállításra következő számunkban még visszatérünk.

12 KISGRAFIKA 2008/4

LAPSZEMLE

(Szerkeszti Soós Imre)

A NIPPON EXLIBRIS ASSOCIATION NEWSLETTER144. száma arról ad hírt, hogy „Papír kincsek” címmel rendez-tek kiállítást Nomi város múzeumában, ahol 54 tablón mintegyezer japán ex libris volt látható. Ez alkalommal előadás is el-hangzott „a grafika négy nyomási módszeréről”.

A japán egyesület országos találkozóját novemberben rende-zik meg Tokióban, a Washington Hotelben. Részvételi díj, mely-ben az ebéd és a „szuvenír” költsége is benne van: 15 000 yen.

A lapszám új rovattal gazdagodott: „Elkészítem az ex libri-sét” címmel három alkotó ajánlata olvasható könyvjegy készí-tésére. Közlik a művész címét, adatait és egy alkotása képét.Közülük ketten darabonként 1500 yenért vállalnak aquatintavagy számítógépes könyvjegyet. Egyikük pedig 50 darab, sokszínben nyomott fametszet készítését vállalná 50 000 yen díja-zásért.

A „tengeren túli” művészek részére nyitott rovatukban 2 ol-dalon át ismertetik Jiri Brazda cseh művész munkásságát.

♣A szlovén OBVESTILA 177. számában gyászkeretes írás-

ban méltatják a február 28-án elhunyt Andruskó Károly (1915-2008) érdemeit, hangsúlyozva, hogy a vajdasági Zentánszületett művész nagy barátja volt Szlovéniának és a szlové-neknek.

♣A KNIZNI ZNACKA 3/2008. számának vezércikke arról

szól, hogy a cseh egyesület 90 évvel ezelőtt, 1918. november16-án alakult meg. 1920-tól már folyóiratot is kiadtak Könyv-jegy címmel. 1923-ban már 300 tagot számlált az egyesület.Közben összevonták az egyesületet a könyvbarátokéval. Azezzel egyet nem értők Cseh Exlibriskör néven 1925-ben újegyesületet hoztak létre, melynek létszáma elérte a 200-at. Je-lenleg a SSPE a világ egyik legnagyobb egyesülete. Lapjuk, aKnizni Znacka, 1994 óta évente négyszer jelenik meg.

Egy további cikkük a most 100 éves cseh bibliofil egyesü-let jelentőségét méltatja.

A jubiláló két egyesületnek gratulálunk és további sikeresmunkálkodást kívánunk!

♣A pompás kiállítású belga BOOKMERK 27/2008. száma

50 kortárs ex libris képét közli eredeti színeikben. Az esemé-nyekről készült fényképek közlésével számolnak be a Graphiajubileumáról és St. Niklaas korábbi kiállításairól. Figyelmet ér-demel az új műveket bemutató sorozatuk, mely ezúttal Baejensszámítógépes remekeitől kezdődően 10 ilyen alkotással ismer-teti meg az olvasót. – A lapszám egy oldalnyi méltatást tartal-maz Gernot Blum könyvéről, mely 300 oldal terjedelembenközöl adatokat az erotikus ex librisekről.

♣A finnek EXLIBRIS ABEONSIS c. folyóiratának 63. száma

egy teljes oldalon közli a meghatározandó – főként skandiná-viai vonatkozású – könyvjegyeket. További két oldalon eredetiszínekben szerepelnek a természetjárást népszerűsítő könyvje-gyek. Kedves barátnőnk, Leila Lehtiranta, saját fényképévelindítja írását, melynek a szerkesztő „Leila rovata” címet adta.Sajnálatunkra tartalmának ismertetése angol nyelvű szövegük-

ben nem szerepel, így nem tudhatjuk, mit üzen a hosszabb be-tegségéből felgyógyult kedves hölgy az olvasóknak.

♣A Svájcban megjelenő SELCEXPRESS 73. számának első

cikke beszámol az ország exlibris egyesületének éves találko-zójáról, mely 50 résztvevővel Einsiedeln városban folyt le. Egytovábbi cikk az Ernst Barlach (1870-1938) emlékére készült exlibriseket mutatja be. Az írás azért időszerű, mert ebben az esz-tendőben volt a neves német szobrász halálának 70. évfordulója.

Hangulatos írás olvasható egy júliusban, Kelet-Poroszor-szágba tett utazásról, az érintett városokat ábrázoló könyvje-gyek bemutatásával.

A lap mellékleteként a tagok megkapták a Svájci ExlibrisClub ez évi ajándék-kiadványát. A nagyalakú, kartonkötésű, 34oldalas füzet Karl Roesch (1884-1939) grafikusról szól, szer-zője: Ursula Helg. A Svájcban számos falfestményt megalkotóművész levelezőlapok, plakátok tervezésével is foglalkozott.Kisgrafikáinak száma 33, ezek adatait részletesen tartalmazzaaz alkotásjegyzék-kiadvány, mely egyesületünk könyvtárábanmegtekinthető.

A lap 11. oldalán Vermes Júlia ex librise látható. EgbertHerfurth metszetén a Borsóhercegnőről szóló Andersen mesétfogalmazta át. Egy olvasói levél és baglyokat ábrázoló kisgra-fika kapcsán megtudtuk, mit jelent az a német nyelvű szólás-mondás, melynek magyar fordítása: „Baglyot Athénba vinni?”(Magyar változata ennek a hiábavaló munkát jelentő mondás-nak: Dunába vizet hordani.) A német mondás megfejtéséhezgondolatban Athénba kell mennünk. A város Nagy Sándor ide-

Herbert Ott fametszete, X2, 65×80jében igen gazdag volt. Bőségükhöz hozzájárult pénzérméjük,a tetradrachma is, mely Kr.e. 600 és 450 között volt forgalom-ban. Az egész görög világban elterjedt érmén Pallas Athéné is-tennő és jelkép-állata, a bagoly volt látható. A görög városezekben bővelkedett, tehát felesleges cselekedet volt ide mégtöbb, baglyos pénzt bevinni.

♣A dániai NORDISK EXLIBRIS TIDSSKRIFT 2008/3. szá-

mában nem mindennapi írást közöl: Egy 1936-ban elhangzottelőadás szövegét. A német és dán nyelven megjelent írás ErichBüttner német grafikus munkásságát méltatja. A művész abbanaz évben hunyt el 47 éves korában. Az eredetileg üvegművésza berlini Szecesszió tagjaként számos rajzos, klisé által sok-szorosított könyvjegyet készített, közöttük egyet Albert Eins-tein számára is. A cikket ezekből mintegy 40 darab, eredetiszínekben nyomott ex libris kíséri.

2008/4 KISGRAFIKA 13

Rövid írásában itt jelenti be Klaus Rödel szerkesztő, hogya tagság alacsony létszáma és az anyagi források csökkenésemiatt a lap a jövőben szerényebb formában fog megjelenni.

♣A Debrecenben megjelenő NÉZŐ ● PONT című irodalmi

és művészeti folyóirat gazdag tárháza a kulturális események-ről szóló közleményeknek, cikkeknek. A lapot írja, szerkeszti éskiadja Vitéz Ferenc. A 2008 nyarán megjelent 14-15. számbannéhány kisgrafikai témájú írással találkoztunk, ezért azokra ol-vasóink figyelmét felhívjuk.

A 397. oldalon kezdődik az a cikk, mely a Déry MúzeumBaráti Körének javasolja a grafikusokból és gyűjtőkből állókisgrafika-barát tagozat létrehozását. Indokolásként elmondja aszerző, hogy Debrecenben az 1930-as években pezsgő gyűjtő-élet folyt. Több sort tesz ki az itt tevékenykedett művészek név-sora. Itt alakult meg az Ajtósi Dürer Céh is. A II. világháborúután feloszlatták a gyűjtőkört, melynek újjáélesztésére 1970körül Nagy Dezső tett kísérletet. A most javasolt csoportosuláslétrejöttét a szerző a mai idősebb gyűjtő-generáció és a város-ban élő jeles grafikusok közreműködésével reméli. (Megvaló-sulása nagyban szolgálná a kisgrafika ügyét, ezért mielőbbisikerét kívánjuk!)

Egy további írás a Szilágyi Imre 70 kisgrafikáját tartalmazóminikönyvet ismerteti. (Csernáth Gábor említett kiadványárólelőző számunkban emlékeztünk meg.) A Bényei Miklós tanul-mánykötetéről szóló írás illusztrációja a neves helytörténeti ku-tató részére Szilágyi Imre által készített linómetszetű könyvjegy.

♣A NÉZŐ ● PONT 16-17. száma az előbbi kiadványt meg-

haladó, gazdag képanyaggal közöl cikket Medgyessyről, AbaNovákról, Holló Lászlótól, sőt Barabás Miklósról is. Kisgrafi-kai vonatkozású írásaik az 563. oldalon kezdődnek. Itt közlik a79. ünnepi könyvhét debreceni ex libriseit. Arról is említés tör-ténik, hogy Hajdúszoboszlón, 1986-ban létesült Cseh Gusztáv

állandó emlékkiállítása. Vitéz Ferenc egyszemélyes lapja ennekanyagát ismerteti. Méltatja a Hatvan főember és a Jeles házaksorozatokat, melyek lapjait a könyvjegyekhez sorolja, hiszenmindegyiküket „a hely szellemének adózó emléklapnak” tartja.Egyéb grafikáiról szólva kiemeli, hogy „a krónikás hitelessége,a mértani egyszerűségű rend, a pontos karakterrajz kellő össz-hangban volt nála a nem hétköznapi hangsúlyozásával”. A más-félszáz oldalas szám nívós, változatos tartalmával gazdagismeretanyagot kínál.

KÖNYVESPOLC

VITÉZ FERENC: AZ ÉRZÉKI VONALJózsa János képzőművész grafikai munkássága

A NÉZŐ ● PONT kiadása – Debrecen, 2008. november 17.

A 110 oldalas kötet a művész pályaképének ismertetésévelkezdődik. A Debrecenben 1936-ban született alkotó tanulmá-nyainak befejezése után szülővárosába tért vissza. 1959 ótarésztvevője az országos tárlatoknak, egyéni kiállításainakszáma a százat meghaladja. Oldalakat tesz ki elnyert díjainak,elismeréseinek felsorolása. Munkásságára a koronát tisztelői a2008-ban Debrecenben felavatott Józsa János Művészeti Ga-lériával tették fel.

A rövid bemutatás után a kötet első fő részében a szerző aművész által alkalmazott technikákat veszi sorra. Az „arany-tartaléknak” számító rajz mellett a fa- és linómetszet, rézkarc,litográfia, olaj- és üvegfestés bravúros tehetségű művelője, dea tűzzománc-művészetben is sajátos formanyelvet alakított ki.

A második fő rész a művész témaválasztásának sokszínű-ségéről szól, néhány tekintélyes külföldi szaklap véleményétidézve. A harmadikban a szerző Józsa alkotó módszerét ele-mezve idézi egy mondását: „A műnek hasonlítania kell a mű-vészre.” Itt szólal meg a művész is, imponáló közvetlenséggel:„Nem igazán szeretek portrét festeni megrendelésre. Akkor már na-gyon szegénynek kell lennem, ha egy ilyen megbízást elvállalok.”

Az olvasó számára kincstár-értékű utolsó főrész címe: Az„arisztokratikus” szenvedély: Az ex libris bűvöletében. (A NagyDezsőtől idézett jelző arra utal, hogy a könyvjegyek készíttetéseaz egykori főurak passziója volt. Érdekes lenne annak kiderí-tése, hogy a könyvjegy mikor és hol vált gyűjtés tárgyává?)

Józsa János a múlt század 60-as éveiben kezdett el kisgra-fikával foglalkozni. Alkotásjegyzéke 1963-ban 3 darabbalindul. Számuk abban az évtizedben legfeljebb az évi 10-et kö-zelíti meg. 1970-től sokasodnak ilyen alkotásai, melyekről ta-lálóan állapítja meg a szerző, hogy nála az ex libris nemcsakkönyvjegy, hanem kézjegy is lesz. Ekkor már az igazi józsaivilág tárul a néző elé. Gondolatai egymást érik. Motívumai sű-rűsége ellenére sem zsúfoltak kisgrafikái. Sohasem kalandozik

Szilágyi Imre linómetszete, X3, Op. 798 (1999), 135×120

Józsa János fametszete, X2, 40×65

14 KISGRAFIKA 2008/4

el az elvontság felé. Realista módon áttekinthető, fegyelmezettképszerkezet jellemzi ezt a nagyon rokonszenves, emberi világot.

Nagy nyeresége a város kultúrájának ez a pompás, gazda-gon illusztrált kötet. A Szilágyi Imréről korábban megjelent (a2007/4. számunkban ismertetett) hasonló célú kiadvánnyalegyütt méltó képet vázol fel a Civis Város két legnagyobb gra-fikusának munkásságáról.

Soós Imre

Gian Carlo Torre: MONTAGNA INCARTATABellavite Kiadó, Olaszország, 2008. okt.,

280 oldal, több száz képpel.A kötet olasz nyelvű címének fordítása (Becsomagolt he-

gyek) nem sokat mond a magyar olvasónak. Ha azonban bele-lapoz, tapasztalhatja, hogy ebben a pompás, keménykötésűkötetben a hegyeket és az azokban folyó életet ábrázoló ex lib-risek káprázatos gazdagságát vonultatta fel a szerző.

Bevezetőül nyolc szakember olasz és angol nyelvű írásajárja körül azt a szimbolikus háromszöget, mely az ember, akönyv és a hegység egymáshoz való viszonyát jelképezi. Aszépséges kisgrafikákon, melyek nagy számban a XX. századelső felében keletkeztek, főként a magas hegységek látképe sze-repel. Az alpinizmus kezdetét 1786-tól, a Mont Blanc első meg-mászásától számítják. Ezt követte a Matterhorn (1865), majdaz Eiger (1938) meghódítása. Nem véletlen tehát, hogy a kö-tetben a kisgrafikák csoportosítása a Magasságok felé címet vi-selő fejezettel kezdődik. A gazdag tartalom érzékeltetésére azalábbiakban közlünk az abban szereplő 17 fejezetcímből néhányat: Hegyek és csúcsok, Gleccserek, folyók, tavak, Téli -sportok, Növényvilág, Állatvilág, Könyvek hegyekről, Könyv-hegyek, Zene, Munka a hegyekben.

A kötet 177 művész 271 kisgrafikájának reprodukcióját tar-talmazza, eredeti méretben és színekben. Japán mellett szintevalamennyi európai ország alkotóit képviselik ezek a könyvje-gyek. A magyar művészek közül Nagy László Lázár, Stettner

Béla, Moskál Tibor és Nagy Árpád Dániel 1-1 lappal szerepelitt. Andruskó Károlytól 3 linómetszetet közöltek. Ex libriseivela legnagyobb számban, 23 darabbal a német Adolf Kunst vanjelen. Az olasz Remo Wolf művészetét 18 alkotása képviseli.

Soós Imre

Stettner Béla fametszete, X2 (1960), 72×102

Josef Weiser linómetszete, X3 (1982), 150×105

Imet

s Lás

zló

fam

etsz

ete,

X2,

145

×65

2008/4 KISGRAFIKA 15

RESUMÉ

Nous publions la deuxième partie de l’article G. C. Torre. Sonessai – traduit par Péter Ürmös traite la carrière artistique dumaître italien de la xylographie, Italo Zetti.Notre secrétaire Lajos Palásthy écrit sur ses événements dePékin, à l’occasion du XXXIIème Congrès de l’ex libris.Le collectionneur József Zenei fait connaître l’activité artistiquede Márta Kopasz. L’excellent professeur âgée de 97 ans joue unrôle considérable dans la vie culturelle de la ville de Szeged.Arató Antal écrit sur la publication en 1976 de Zoltán Perei. Lefeu artiste possédait un talent admirable dans la technique X1de la xylographie. L’auteur analyse ses illustrations du livre,représentant les événements du Bible.Les collectionneur de Budapest, József Meyer, a visité LászlóImets artiste graveur vivant à Transylvanie. Son article éveilleles souvenirs du visite chez l’illustre artiste hongrois.Rubriques ultérieurs: Nouvelles, Revue de presse, Bibliophilie.

16 KISGRAFIKA 2008/4

Bordás Ferenc fametszete, X2, Op. 230 (1941), 107×88

Minden kedves olvasónknakáldott, szép karácsonyt

és boldog új évet kívánunk!

SUMMARY

G. C. Torre: Italo Zetti, Woodcut Artist (Part 2)The second half of Zetti’s career is described in a translationof Péter Ürmös.Lajos Palásthy: An Account of the 32nd Congress of FISAEThe exhibition showing the works submitted to an internationalcompetition was opened as a part of the congress in Beijing,China. Other events, virtues and shortcomings of the congressare also assessed.József Zenei: For Márta Kopasz’s 97th BirthdayThe Szeged-based artist’s activites and her leading role in theartistic life of the townAntal Arató: Early Biblical Illustrations on Zoltán Perei’s WoodcutsZoltán Perei’s book „Xylography” was published in Jászberényin 1976. The artist recreated woodcuts of old times for hisstudy. The author of this article helped the way of publishingand now he tells the story.József Mayer: Paying a Visit to László ImetsThe artist living in Csíkszereda, Transylvania (now Rumania)is visited by the collector from Hungary. Details of the artist’slife and works are surveyed.News, Reviews, Bookshelf.

AUSZUG

G.C.Torre: Der Holzschneider Italo Zetti (2. Teil)In dem von Péter Ürmös auf ungarisch übersetzten Artikel wirddie zweite Hälfte des Lebensweges I. Zetti dargestellt.Lajos Palásthy: Bericht über den XXXII. Ex Libris KongressIn Peking wurde gleichzeitig mit dem Kongress eine Ausstel-lung aus den auf die Preisausschreibung gesandten Werkeneröffnet; Vorkommnisse, Fehler und Tugenden des Kongresses.József Zenei: Márta Kopasz ist 97 Jahre alt.Die Darstellung der in Szeged lebenden Künstlerin, die imLeben der Kleingraphik von Szeged eine bedeutende Rolle hat.Antal Arató: Frühzeitige Illustrationen der Bibel auf denHolzschnitten von Zoltán PereiIm Jahre 1976 in Jászberény wurde das Werk „Holzstocksch-nitte” von Z. Perei ausgegeben, in dem er die alten Schnitte deralten Zeiten als Studium neu schaffte. Dieser Werk und dieUmstände des Erscheinens wird vom Autor dargestellt, wer da-mals die Ausgabe verwaltete.József Mayer: Besuch bei László ImetsDer Graphiker lebt und arbeitet in Csíkszereda (Siebenbürgen),er spricht dem Besucher über sein Leben und graphische Tä-tigkeit.Presseschau, Nachrichten, Bücherregale

ISSN 0209-6161 • Nyomdai előkészítés: Palásthy Bt. • www.PalasthyBt.hu • Nyomás: Opár Nyomda, Budapest

A Kisgrafika Barátok Köre Egyesület internetes honlapja a

w w w. k i s g r a f i k a . h ucímen érhető el.

Bord

ás F

eren

c fa

met

szet

e, X

2(1

937)

, 58×

78