ű Részletes állattan II. - emk.nyme.huemk.nyme.hu/fileadmin/Image_Archive/emk/erfaved/_Seg/2012-Osz/E...Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében

1

Részletes állattan II.

Ősszájúak (Protostomia)• Spirális bordázódású állatok (Spiralia)

– Laposférgek (Platyhelminthes)– Kerekesférgek (Rotifera) vagy

(Rotatoria)– Buzogányfejű férgek (Acanthocephala)– Csillóshasúak (Gastrotricha)– Nyílférgek (Chaetognatha)– Gnathostomulida– Micrognathozoa– Cycliophora– Puhatestűek (Mollusca)– Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy

(Sipunculida)– Ormányosférgek (Echiurida)– Gyűrűsférgek (Annelida)– Zsinórférgek (Nemertea)– Nyelesférgek (Entoprocta)– Pörgekarúak (Brachiopoda)– Mohaállatok (Bryozoa)– Csöves tapogatósok (Phoronida)

• Vedlő állatok (Ecdysozoa)– Övesférgek (Kinorhyncha)– Farkosférgek (Priapulida)– Fonálférgek (Nematoda)– Húrférgek (Nematomorpha)– Karmos féreglábúak (Onychophora)– Medveállatkák (Tardigrata)– Ízeltlábúak (Arthropoda)

Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak

ARTHROPODA

CHELICERATA CRUSTACEA UNIRAMIA

ONYCHOPHORA MYRIAPODA

CHILOPODA

DIPLOPODA

PAUROPODA

SYMPHYLA

HEXAPODA

COLLEMBOLA

PROTURA

DIPLURA

THYSANURA

PTERYGOTA

Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak

Törzs: Arthropoda - ÍzeltlábúakTörzs: Arthropoda - Ízeltlábúak

• Egymásnak ellentmondó nézetek a származás tekintetében

• Monofiletikus vagy polifiletikus• Ad mono: gyűrüsférgekkel együtt közös őstől

• Ad poli: rákok, csáprágósok és uniramiakülön-külön

2

Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúaka jelenleg elfogadott rendszer

Arthropoda

Chelicerata Crustacea Myriapoda Hexapoda


Arthropoda


CRUSTACEA - Rákok

• 2 pár csáp• vízi életmód• testfelépítés: fej – tor – potroh • evolúciós irány: fej + 1. tori szelvény

összeforradása• kétágú végtagok (birámia)

– Belső láb (endopodit)– Külső láb (exopodit)

Alt. CRUSTACEA - Rákok

O. BRANCHIOPODA - Kopoltyúslábú rákokO. OSTRACODA - Kagylós rákok

O. COPEPODA - Evezőslábú rákokO. BRANCHIURA - Haltetvek

O. MALACOSTRACA - Felsőrendű rákok

BRANCHIOPODA -Kopoltyúslábú rákok

• Tócsarákok• Daphnia - fajok

(vízibolhák)

OSTRACODA - Kagylós rákok

3

OSTRACODA - Kagylós rákok COPEPODA - Evezőslábú rákok

• kandics

BRANCHIURA -Haltetvek

• Paraziták, mindegyik végtag kettős

O. MALACOSTRACA -Felsőrendű rákok

• R. Decapoda -Tízlábú rákok

• R. Isopoda - Ászkák

Rend: Decapoda – Tízlábú rákok

• Család: Astacidae–Astacus astacus - folyami rák–Astacus leptodactylus - kecskerák–Pacifastacus leniusculus – Amerikai

jelzőrák

Család: Astacidae• Astacus astacus - folyami rák

4


Megjelenés: – A tízlábú rákok közül a legnagyobb közép-európai, édesvízi faj. – A ♂ 18-25 cm, a ♀ 12-15 cm. Az állat vörösbarna, szürke vagy

sárgás. – A fejtoron a szem mögött 2 pár kitinléc látható. A fejtort egységes

hátpajzs borítja. Két összetett szemének, henger alakú nyele van. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. Az ollók alsó oldala vörös. Az uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, és a lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak.

Életmódja: – Tisztavizű, oxigéndús, lassú folyású folyók, patakok és tavak lakója.

Parti üregekben és kövek alatt él. – Elsősorban dögevő, de vízinövényeket, férgeket, csigákat kagylókat

és apró halakt is fogyaszt. Főleg éjjel aktív.


Élőhelye:Lassú folyású folyók, patakok (Magyarországon például az Őrségi patakokban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével.

Szaporodása:Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek. Amíg szikanyaguk tart addig az anyaállatba kapaszkodva élnek.3-4 évesen ivarérett.

Jelentőség:Védett, eszmei értéke 10.000,- FtNatura 2000 II. & IV. mellékletA rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba), jelentős horgászata és a vizek szennyeződése megtizedelték állományát.

Család: Astacidae• Astacus leptodactylus - kecskerák


Megjelenés: – 20-26 cm. Színe fölül szürkés, vagy sárgászöld, szemének nyele

élénkpiros. – Rostruma fogazott szélű, ollói feltűnően hosszúak, igen keskeny

szárakkal. Fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van.

Életmódja: – Tisztavizű folyók, patakok és nagyobb tavak lakója. – Mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de

egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. Általában éjjel aktív.


Élőhelye:Folyó-, de főként a nagyobb állóvizekben (Magyarországon például a Balatonban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével. Közép-Európában nem honos élelmezési célokra telepítették be.

Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önállóéletet kezdenek.

Jelentőség:Védett, eszmei értéke 10.000,- FtA rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba) és a szennyezett vizek erősen megtizedelték állományát.

Család: Astacidae• Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák

5

Család: Astacidae• Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák

– Megjelenés:• A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak

(ellentétben a hazai rákfajokkal!)– Előfordulás:

• Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után)

– Életmód:• Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok.• Nappal is aktív (↔ hazai fajok)• Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek.

– Jelentőség:• Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat.

R. Isopoda - Ászkák

• vízi ászkák• szárazföldi ászkák

• Armadillidium vulgare -szürke gömbászkaerdő talaján, nedves pincékben

Amphipoda - Felemáslábú rákok

• bolharákok


Arthropoda


Alt. CHELICERATA -Csáprágósok

• testfelépítés: fejtor-potroh

• csáp nincs• Szájszerv - csáprágó• első láb

tapogatóláb• 4 pár járóláb

Alt. CHELICERATA -Csáprágósok

• O. ARACHNIDA - Pókszabásúak– R. Araneae - Szövőpókok– R. Trombidiformes – (Atkák)– R. Ixodida – Kullancs alakúak– R. Scorpiones - Skorpiók

6

R. Araneae - Szövőpókok Rend: Araneae – Szövőpókok

• Család: Miturgidae• Család: Araneidae• Család: Cybaeidae• Család: Lycosidae• Család: Atypidea• Család: Eresidae• Család: Nemesiidae• Család: Pisauridae• Család: Tetragnathidae

Család: Miturgidae

• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók

Család: Miturgidae• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók

– Megjelenése:• Csáprágójáról jól felismerhető

– Elterjedése:• Közép-Európától Közép-Ázsiáig.• Hazánkban a száraz meleg füves puszták lakója.

– Életmódja:• Petéit egy kb. 4cm hosszúságú zsákba rakja és harcosan

védelmezi az utódokat.– Jelentősége:

• Nem védett.• Harapása fájdalmas, érzékeny emberek esetén allergiás reakciót

válthat ki.• A klíma szárazodásával és melegedésével újabb területeken is

megjelenhet.

Család: Araneidae

• Argiope bruennichi – Darázspók

Család: Araneidae• Argiope bruennichi – Darázspók

– Megjelenés:• Darázsmintázat a potrohon. A hím 2, a nőstény 3,5-4cm

nagyságú.– Előfordulás:

• Elterjedési területe:• Hazánkban bokros, füves területeken nem ritka.

– Életmód:• Tipikus hálószövő pók, de többnyire társas.• A hímek a nőstények közvetlen közelében várják annak

kifejlődését, hogy a még lágy csaprágók (és ezzel együtt az elfogyasztás) veszélyeit elkerüljék.

– Jelentőség:• Nem védett

7

Család: Cybaeidae

• Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók)

Család: Cybaeidae• Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók)

– Megjelenés:• Fejtora sötétbarna, potroha szürke. A nőstény fejtorának hasi oldalát és

egész potrohát ezüstösen csillogó levegőréteg borítja, a hímnél ez hiányzik.

• A hím 10-15mm, a nőstény 8-9mm. – Előfordulás:

• Eurázsiai elterjedésű (Angliától Szibériáig).• Növényekkel sűrűn benőtt, különböző méretű állóvizek lakója. Gyakori

lápos tavakban, vizesárkokban, halastavakban.– Életmód:

• Az egyetlen pókfaj, amely egész életében víz alatt él. Levegővel töltött tágas harangot létesít a víz alatt. Finom szőrzete lehetővé teszi, hogy a víz felszínéről levegőbuborékokat vigyen a víz alá.

• A petékből kikelő fiatal pókok két év alatt érik el végleges testhosszúságukat, ekkor válnak ivaréretté.

– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft• A vizek szennyeződése következtében száma egyre fogy.

Család: Lycosidae

• Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók

Család: Lycosidae• Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók

– Megjelenés:• Szongáriai testvérére nagyban hasonlító, ám annál kb. egy centivel

kisebb termetű pókunk.• Elkülönítés: a lábak térdízületei alatti szőr alapján: ha fekete, akkor

szongáriai, ha sárga, akkor pokoli. • A pokoli cselő mintázata erőteljesebb, kissé kontrasztosabb a

szongáriainál.– Előfordulás:

• Ez a pók is földbe vájt függőleges járatokban él, a bejáratot kicsikét megemeli, így egy mini-vulkánhoz hasonló képződményt készít.

– Életmód:• Kedvezőtlen időjárás esetén lezárja a bejáratot. Elterjedtebb, gyakoribb

a szongáriainál, nem csupán a száraz, szikes-homokos talajú síkvidéki területeken él, hanem a lazább talajszerkezetű, gyér növényzetű, nedvesebb-hűvösebb dombvidéki helyeken is általánosan megtalálható.

– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft

Rend: Trombidiformes

• Család: Eriophyidae– Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka

• Család Tetranichidae– Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka

Család: Eriophyidae

• Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka

8

Család: Eriophyidae• Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka

– Megjelenés:• A faj a gubacsról egyértelműen felismerhető (az atka kb. 0,2mm

nagyságú).– Előfordulás:

• Európa jelentős részén előfordul,• Hazánkban mindenhol gyakori, ahol hársfa van.

– Életmód:• A fák kérgén és a rügyek környékén telel át, majd a levelek

megjelenésével oda vándorol és megkezdi a gubacsok képzését.

• A gubacsok védelmében fejlődik ki az utódnemzedék, amely ősszel innen védett helyre (pl. kéregrepedés) vonul telelni.

– Jelentőség:• Esetenként tömegesen lép fel, de kártételének pontos hatása

nem ismert.

Család Tetranichidae

• Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka

Család Tetranichidae• Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka

– Megjelenés:• Apró termetű (kb. 0,5mm) atka, amely felismerhető az oldalán

található két sötétebb foltról, illetve a levelekre szőtt laza hálóról.– Előfordulás:

• Európában gyakori, hazánkban elsősorban mezőgazdasági ártevőként tartják számon

• Rendkívül polifág– Életmód:

• A levelek fonákán szivogat, igen apró sárga foltokat eredményezve.

– Jelentőség:• Mezőgazdaságban esetenként tömegesen lép fel.

R. Ixodida – Kullancs alakúak• Ixodes ricinus - kullancs

R. Ixodida – Kullancs alakúak• Ixodes ricinus - kullancs

Megjelenés:♀ 3-3,6 mm (jóllakott állapotban 11 mm), ♂ 2,4-2,8 mm. ♀ és nimfa hátát nem fedi ”pajzs” ezért képes tágulni. Nincs szemük. Szívóormánnyal rendelkeznek. Lárvának 3 pár lába van.

Előfordulás:A leggyakoribb kullancsfaj Európában, így Magyarországon is. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható. Előfordulását elsősorban a gazdafaj megléte illetve a megfelelő páratartalom határozza meg.

Életmód:Több mint 300 gazdafajjal rendelkezik. Fiatal lárvák kisemlősökön, elsősorban rágcsálókon, gyíkokon és énekesmadarakon táplálkoznak. A nimfák és a kifejlett egyedek nagyobb testűemlősökön és az emberen szívnak.

Jelentőség:Vektora a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumnak és a kullancsencephalitis vírusnak továbbá az anaplazmózisnak és egyes Rickettsia-fajoknak is.

R. Scorpiones - Skorpiók

• Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió

9

R. Scorpiones - Skorpiók

• Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió

Megjelenés:3-4 cm nagyságú. Sötétbarna színű. Utolsó potrohszelvény hólyagszerűen duzzadt, ez rejti a méregtövist. Csáprágók, ollószerűtapogatók, 4 pár láb. 23 alfaját különítik el.

Előfordulás:Romániában, elsősorban a Dunától északra előforduló faj. A köves élőhelyeket kedveli.

Életmód:Éjszaka aktív, nappal kövek alatt rejtőzködik.Kisebb ízeltlábúakra vadászik.

Jelentőség:Igen szűk areával rendelkezik.


Arthropoda


MYRIAPODA - Ezerlábúak• sok szelvény• szelvényenként 1,

vagy 2 pár láb• fej elhatárolódik, de a

törzs többi része nem• szelvényszerző

(anamer) fejlődés, ahogy nő egyre több szelvény

• nem monofiletikus

MYRIAPODA - Ezerlábúak

• Chilopoda - Százlábúak• Diplopoda - Ikerszelvényesek• Pauropoda - Villáscsápúak• Symphyla - Szövőcsévések

Chilopoda - Százlábúak• testszelvények száma változó: 15-180• szelvényenként 1-1 pár láb• első törzsszelvény végtagjai átalakultak állkapcsi

lábbá• állkapcsi láb tövénél méregmirigy• Tömösváry-féle szerv

CHILOPODA – Százlábúak

• Család: Scolopendridae– Scolopendra cingulata – Öves

szkolopendra

10

Scolopendra cingulata – Övesszkolopendra

• Megjelenés:– Legnagyobb termetű százlábú fajunk (max. 10-12cm).

• Elterjedés:– Mediterrán elterjedésű, amely nálunk, a Vértes hegységben éri

el elterjedésének északi határát.• Életmód:

– A lerakott petéket az anya védelmezi, kikelésük után egy ideig az anya hátán maradnak.

– Színük eleinte acélkék, pirosas fejjel csak később alakul ki az idősebb példányokra jellemző sárgásbarna színezet.

• Jelentőség:– Védett, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.

Diplopoda - Ikerszelvényesek

• szelvényenként 2-2 pár láb (kivéve első 4 szelvényt)

• erdő talaján

Pauropoda -Villáscsápúak

• csáp:3 ostor + 1 gömböcske

• szelvényenként 1 pár láb (kivéve utolsószelvényt: 0)

• kis páncél minden páros szelvényen

Symphyla - Szövőcsévések

• 12 szelvényen lábak• 2 pár állkapocs• tracheanyílás a fej 2

oldalán• fehér és vak• test végén 2

szövőmirigy• talajlakó


Arthropoda


HEXAPODA (Insecta) – Rovarokrégi rendszertani felosztás

HEXAPODA (INSECTA)

COLLEMBOLA PROTURA DIPLURA THYSANURA

ARCHEAOGNATHA

ZYGENTOMA

PTERYGOTA

PALAEOPTERA

POLYNEOPTERA

PARANEOPTERA

OLIGONEOPTERA

11

Rovarok helye az állatvilágban

37 32772 600830 480Összesen:

2050400Siphunculata - vérszívó tetvek

1201 2003 300Mallophaga - rágó tetvek

1001502 600 .Psocoptera - portetvek

12085015 100Orthoptera - egyenesszárnyúak

1231 800Mantodea - fogólábuak

-42 000Isoptera - termeszek

18703 500Blattodea - csótányok

10411 300Dermaptera - fülbemászók

-5800takácsrovarok

803901 800álkérészek

901304 700szitakötők

502322 000kérészek

420300pikkelykék

4080300sertefarkúak

4001 0003 500ugróvillások

1081270hajnalrovarok

1670500lábaspotrohúak

MagyarEurópaVilágrovarcsoport megnevezése

Rovarok helye az állatvilágban

37 32772 600830 480Összesen:

10 00015 0001 00 000Hymenoptera - hártyásszárnyúak

4 0007 000150 000Lepidoptera - lepkék

2509005 350Trichoptera - tegzesek

10 00015 00085 000Diptera - legyék

701501 600Siphonaptera - bolhák

820350Mecoptera - csőrös rovarok

626500Strepsiptera - legyezőszárnyúak

10 00025 000350 000Coleoptera - bogarak

1002304 000Neuroptera -recésszárnyúak

1167160Raphidioptera - tevenyakú fátyolka

36250Megaloptera - vízi fátyolkák

6002 0007 200Sternorrhyncha - levéltetű alkatúak

4001 00035 000Auchenorrhyncha - kabócák

7001 50040 000Heteroptera - poloskák .

1005004 400Thysanoptera - tripszek

MagyarEurópaVilágrovarcsoport megnevezése

HEXAPODA – HATLÁBÚAK

• Osztály: ENTOGNATHA– Rend: Collembola – Ugróvillások

• Család: Entomobryidae– Tomocerus flavescens

– Rend: Diplura – Lábaspotrohúak– Rend: Protura – Előrovarok

• Osztály: INSECTA – ROVAROK

COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK

• igen apró testméret• belső (entognath)

szájszerv• csáp 4 ízű (másodlagos

tagolódás lehetséges)• jellegzetes testfelépítésű:

– hasi tömlő– akasztó– ugróvilla– max 6 potrohszelvény

COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK

• Tömösvári-féle szerv• előfordulás:

talajtakaró (magas légnedvességgel)

• életmód: növényi maradványok, mikroorganizmusok

• fejlődés: ametabolia• Faj: Tomocerus

flavescens

DIPLURA - LÁBASPOTROHÚAK

• apró termet• szájszerv kívülről

látható• Cercus (sok ízzel,

vagy fogószerű)• fejlődés: epimetabólia• előfordulás: erdő

alomtakarója• életmód: nem ismert

12

PROTURA - FÉLROVAROK (hajnalrovarok)

• apró, színtelen test• csáp és szem

hiányzik (1. pár láb módosul)

• lábtőízek száma: 1• potrohon

végtagcsökevények• előfordulás: erdei talaj• táplálék:

gombafonalak

Osztály: Insecta - Rovarok

• Következő file…

Documents

ű Részletes állattan II. - emk.nyme.huemk.nyme.hu/fileadmin/Image_Archive/emk/erfaved/_Seg/2012-Osz/E...Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében