Állatanatómia és élettan

NymE-EMK Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

Kétéltűek - Amphibia

Modern rendszertan

Osztály - Kétéltűek (Amphibia)

• Az első, 2 pár járólábbal bíró szárazföldi gerincesek

• változó testhőmérséklet (poikilotherm),

• hibernálódás

• koponyájuk két nyakszirti bütyökkel (condylus occipitalis) mozgathatóan ízesül az első nyakcsigolyához

• csak egy keresztcsonti csigolyájuk (vertebra sacralis) van

Osztály - Kétéltűek (Amphibia)

• A kétéltűek vázrendszere csontos, de nagyon sok porcos elemet is tartalmaz, ezért embrionális jellegűnek mondható.

• Koponyájuk a halakéval szemben mozgathatóan kapcsolódik a nyakcsigolyákhoz.

• A végtagok és függesztőöveik fejlettek.

• A többi négylábú szárazföldi gerinceshez hasonlóan a végtagok itt is a halak páros úszóiból származtathatók

Bőrük három rétegből áll:

• felhám (epidermis),

• irha (cutis)

• bőralja (subcutis).

A felhám gyengén elszarusodó többrétegű laphám.

Ez a gyenge elszarusodás egy „kompromisszum” eredménye.

Osztály - Kétéltűek (Amphibia)

• A bőr középső rétege, az irha vérerekkel gazdagon átszőtt (bőrlégzés), mirigyeket, idegsejteket, simaizomrostokat és pigmentsejteket tartalmazó kötőszövetes réteg.

• A mirigyek között találhatók nyálkatermelők, ezek egyszerű bogyós mirigyek, de fajtól függően előfordulnak fehérjetermelők is. Ez utóbbiak méregmirigyek.

Osztály - Kétéltűek (Amphibia)

unkareflex

• Lárva állapotban (külső vagy belső) kopoltyúval lélegeznek

• később tüdő

• A bőrlégzés mindvégig jelentős mértékű, sőt felnőtt állatokban ez a fontosabb. (Ha egy békának elkötjük a hörgőit, kikapcsolva ezzel a tüdőt a légzésből, az állat életben marad. Ha azonban egy kísérlet során speciális olajjal kenik be az állatot, amely lehetetlenné teszi a bőrlégzést, az állat elpusztul.)

Osztály - Kétéltűek (Amphibia)

Keringés

• A lárvák keringése nagyon hasonló a halakéhoz

• Kifejlett állatok szíve háromüregű, két pitvarral és egy kamrával rendelkezik

Keringés

Kiválasztás

• Embrionális korban a kiválasztószerv elővese (pronephros),

• kifejlett állatokban ősvese (mesonephros) vagy a halakra jellemző hosszú szalag alakú ún. opistonephros, mely anatómiailag az ős- és utóvese helyén alakul ki.

ivarszervek

• Ivarszerveik párosan helyezkednek el

• A nőstények petevezetője a kloákába torkollik, a hímek heréi azonban a vesével állnak szoros kapcsolatban, és azon, valamint a Wolff-féle csövön keresztül ürítik a spermiumokat a kloákába. Hímeknél emiatt a szoros kapcsolat miatt húgyivarkészülékről vagy húgyivarszervről beszélünk.

• Párzószerv kizárólag a lábatlanoknál alakul ki.

• A megtermékenyítés rendszerint külső, és a vízben történik meg.

• Miközben a nőstény lerakja a petéket, a hím rájuk bocsátja a spermiumait.

• Egyes fajoknál előfordulhat belső megtermékenyítés. Náluk a nőstény megtermékenyített, fejlődő petét vagy eleven utódot hoz világra.

Rend: Farkos kétéltűek (Caudata)

• elöl 4 / hátul 5 ujj

• többrétegű hám (méreg) mirigyekkel

• ragadozók

• légzés: kopoltyú vagy tüdő

• keringés: szív pitvarai nem különültek el teljesen

• kiválasztás: ősvese

Neoténia

Rend: Békák (Anura)

Rend: Békák (Anura)

• kültakaró lárva/kifejlett korban eltérő

• végtag: egységes alkar és lábszárcsont

• száj: szaruállkapocs és apró fogacskák

• kicsapható nyelv • légzés: kopoltyú /bőrlégzés/

sövényrendszeres, osztatlan tüdő

• Nincs mellkas: "nyeli" a levegőt

Rend: Békák (Anura)

• kültakaró lárva/kifejlett korban eltérő

• végtag: egységes alkar és lábszárcsont

• száj: szaruállkapocs és apró fogacskák

• kicsapható nyelv • légzés: kopoltyú

/bőrlégzés/ sövényrendszeres, osztatlan tüdő

• Nincs mellkas: "nyeli" a levegőt

Rend: Békák (Anura)

• keringés: szív 3 üregű (2 pitvar, 1 kamra)

• ivari dimorfizmus

• fejlődésük speciális: ebihal - béka (több lépcső)

• valamennyi faj védett

Üvegbéka

Rend: Békák

(Anura)

Modern rendszertan

Sauropsida

• Hüllők

• Madarak

Osztály: Hüllők (Reptilia)

• valódi szárazföldi állatok • ~8000 faj • tojással szaporodik • belső megtermékenyítés • evolúciós menet pontosan ismert • bőr felszínén vastag szaruréteg (kiszáradás elleni

védelem), mirigyekben igen szegény; magas keratin tartalom; bőrcsontok

• színváltoztatás hormonális és idegi szabályozás alatt áll

• differenciált tüdő • zárt vérkeringés négyüregű szívvel, de ez többnyire

nem osztott tökéletesen

keringés

• A legtöbb hüllő keringési rendszerét egy három üregű, két pitvarra és egy változóan tagolt kamrára osztott szív működteti

Légzés

• Minden hüllő tüdővel lélegzik.

• A vízi teknősök bőrének áteresztőképessége nagyobb, egyes fajok végbelénél pedig kopoltyúk fejlődtek ki

• Az alkalmazkodás azonban nem olyan mértékű, hogy a légzéshez nélkülözhető lenne a tüdő használata

Légzés

• A legtöbb hüllőnek nincs második szájpadlása, vissza kell tartaniuk a levegőt, amíg nyelnek.

• A krokodiloknál kifejlődött egy csontos második szájpadlás, amely lehetővé teszi a légzést akkor, amikor az állat igyekszik elnyelni a zsákmányát

Légzés

• A szkinkeknél (Scincidae család) különböző fejlettségi állapotban szintén megtalálható a csontos második szájpadlás.

• A kígyók kitágítják a légcsövüket, melynek toldalékai húsos szívószálként kiugranak, hogy lehetővé tegyék az állat számára a folyamatos légzést, a lenyelni kívánt zsákmány méretétől függetlenül.

Kiválasztás

• A kiválasztás nagyrészt két vese segítségével történik

• A hüllők veséje az emlősőkével és a madarakéval ellentétben nem képes a testfolyadékuknál sűrűbb vizeletet termelni

idegrendszer

• A hüllők idegrendszere fejlettebb, mint a kétéltűeké és számos tulajdonsága emlékeztet az emlősökére és a madarakéra

• Agyuk két féltekére oszlik, mérete nem haladja meg a testtömegük 1%-át, ennek azonban elég nagy részét képesek hasznosítani.

• Érzékszerveik rendkívül kifinomultak, különösen a kígyóké, amelyek Jacobson-féle szerve járulékos szaglószervként segíti a nyelv öltögetésével a szájba juttatott illatanyagok érzékelését. Emellett némelyik kígyófaj (óriáskígyók, csörgőkígyók) a zsákmány felderítését megkönnyítő infravörös sugarakat (hősugarakat) érzékelő gödörszervvel is rendelkezik, melynek képét agyuk neuronhálózata teszi élessé

Szaporodás • A teknősök kizárólag tojásokat raknak le, a gyíkok

és a kígyók között vannak elevenszülők is.

• A nemzés a farok tövénél található kloákán keresztül történik

• A magzatburkosok tojásait bőr- vagy mészszerű héj védi, az embriót pedig magzatburok veszi körül.

• A fejlődés során nincs lárvaállapot.

Rend: Teknősök (Testudines)

• bőrcsontok és ebbe beolvadt csigolyák, bordák + hátpáncél + haspajzs

• állkapocsban szarukáva

• jó szaglás (hüllőknél ritka)

• Család: Édesvízi teknősfélék (Emydidae) – ujjak között úszóhártya

– faj: Emys orbicularis - Mocsári teknős

Rend: Gyíkok (Sauria)

• pikkelyek és pajzsok

• külső fül és dobhártya

• zárt mellkas

• öncsonkítás (autotomia)

Rend: Kígyók (Serpentes) • hasoldalukon csak

egy széles pajzssor található

• végtagok hiányoznak

• méregfogak (idegméreg és hemolízis/vérelemek feloldódása)

Köszönöm a figyelmet!