„ÉLMÉNY TÁR ÚJRATÖLTVE” – AVAGY ÉLMÉNYALAPÚ, KOOPERATÍV MÓDSZERTANÚ, KÖZÖSSÉGI TANODA PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSA GYÁRVÁROSON

HELYZETELEMZÉS

Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” – avagy élményalapú, kooperatív módszertanú, közösségi tanoda program megvalósítása Gyárvároson című pályázati anyag elkészítését helyzet- és szükségletelemzéssel kezdtük, abból a célból, hogy megfelelő alapot biztosítsunk, a környezetébe jól illeszkedő fejlesztő/támogató projekt kidolgozásához. Az előzetes felmérés több szinten zajlott:

adat- és dokumentumelemzés (Helyi Esélyegyenlőségi Program HEP; Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-20; Stratégia: küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen UNDP)

helyi szakmai partnereinkkel (szociális és oktatási területen, gyermekkel foglalkozó szakemberek) való egyeztetés, az együttműködésünk tapasztalatainak összegyűjtése

műhelybeszélgetés, az együttműködés további lehetőségeiről a Tanoda Platform kezdeményezésére

közösségi tervezés olyan szülőkkel, akiknek a gyerekei már járnak/jártak a tanodánkba, ez 8-10 szülőt jelent, akik kéthetente járnak a tanodába gyűlésekre

saját tapasztalatainkra támaszkodtunk, amelyeket az elmúlt 5 évben a megvalósulás helyszínén szereztünk, 2013. májusa óta az Élmény Tár Tanodát működtetve. A TÁMOP-3.3.9.A pályázatot sikeresen megvalósító szakmai stáb, a zárás után több alkalmas tervezési folyamatot valósított meg, amely során az eddigi eredményekre építve fektették le, jelen szakmai koncepció kereteit.

Az Élmény Tár Tanoda tágabb környezete, Pécs keleti városrésze, leszakadó terület, amelyet a városi infrastruktúrafejlesztések és társadalmi befogadást erősítő projektek rendre elkerülnek.1 Pécs területén jelenleg nyolc szegregátumot azonosítanak, ezekből kettő az Élmény Tár szűk vonzáskörzetében, Gyárvárosban található (északi: Álmos u. és Előd u.; déli: Csaba u., Mohácsi út és vasút közötti terület). A városvezetés is érzékeli, hogy ezt, az eddig el nem ért, területet is szükséges fejlesztés tárgyává tenni, azonban ezekben az esetekben a fejlesztés legcélravezetőbb irányának a fizikai felszámolást, a lakófunkció végleges megszűntetését látják. Ehhez 2018-2020-as határidőt rendeltek2, vagyis a EFOP-3.3.1-15 konstrukció által érintett időszakban nem is terveznek foglalkozni az itt élő gyerekekkel, családokkal, kijelenthető, hogy az Élmény Tár Tanodához hasonló civil 1 HEP felülvizsgálat 20152 Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-20

1

kezdeményezések nélkül egy újabb generációnyi hátrányos helyzetű gyerek esélyei vesznek el. A településrésznek nincs igazi központja, ezt a hiányzó funkciót a város a Puskin tér és a Budai vám közötti terület fejlesztésével látja pótolhatónak, itt található tanodánk.

Pécsett évről évre nő a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok száma, fokozódik a gyermekszegénység erőteljes jelenléte. A családok megtartóerejének gyengülése hozzájárul a fiatalok deviáns karrier felé sodródásához és fokozódó kihívás elé állítja a közoktatási, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszert.3 A városrészben élő népesség iskolai végzettsége a városi átlagnál alacsonyabb, a foglalkoztatottak népességen belüli aránya alacsony, magas a munkanélküliségi ráta, kevés és alacsony színvonalú szolgáltatás kínálat. A két korábban nevesített szegregátumra jellemző, hogy: magas a 14 év alatti lakosság aránya (30% felett), a munkanélküliség több generációs probléma (a rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya 30% alatt van), a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak aránya magas (az egyikben 60%, a másikban 90%), így a jövőbeli kilátások elég negatívak.4 A Budai-Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményeiben az átlaghoz képest kimagaslóan felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű diákok (a gyerekek 55,2 % hátrányos helyzetű és 18,3%-a halmozottan hátrányos helyzetű). A Budai Városkapu Iskolákban a továbbtanulási arányok nagymértékben eltérnek a városi átlagtól: a diákok jóval nagyobb aránya tanul tovább szakiskolában, illetve egy részük egyáltalán nem is tanul tovább, míg 3 a városrészben az elmúlt évhez képest 15%-al nőtt a családsegítőhöz forduló kliensek száma; 2014-ben a védelembe vett gyerekek 44% az I.sz Területi Szociális Központhoz tartozott, amelyhez Gyárvárosi is tartozik4 HEP felülvizsgálat 2015

2

szakközépiskolába és gimnáziumba csak nagyon kis hányaduk jelentkezik. A város iskoláinak kompetenciamérési eredményei pontosan tükrözik a hátrányos helyzetben élő és problémákkal küzdő tanulók elhelyezkedésének mintázatát, a két alulteljesítő góc közül az egyik a Budai Városkapu. Az Élmény Tár tanodások innen jönnek.

Az emberség erejével Alapítvány 2009 nyarán kezdett dolgozni Gyárvárosban, 2013 májusa óta üzemeltetjük itt az Élmény Tár Tanodát, melyet a TÁMOP-3.3.9.A pályázati támogatás lezárulta után is tovább tudtunk működtetni, jelenleg pénzügyi erőforrásaink végén járunk, de együtt maradt a szakmai stáb magja. Tanodánkat a szakma elismeri, olyan partnerségekben veszünk részt, mint a „DeMo” Demokrácia Iskolája és a Tanoda Platform. Helyben rendelkezünk a sikeres működéshez elengedhetetlen intézményi (iskolák, szociális ellátó rendszer) kapcsolatokkal. Nagy hangsúlyt fektetünk az önkéntességre, melynek egyik bázisa az iskolai közösségi szolgálat, a másik pedig a Pécsi Tudományegyetemmel meglévő többszálú kötődés (egyik munkatársunk külső óraadó a szociális munkás képzésben, valamint évek óta gyakorló helyként funkcionálunk több kar hallgatói számára is). A Budai Városkapu Iskola tagintézményeivel, a „közös gyerekeinken” túl is együtt dolgozunk, élmény alapú, nem-formális tanulási folyamatokat valósítunk meg együtt (pl.: nyári táborok, művészeti nevelés, stb.).5 A tanoda program mellett jelenleg, egy teljes tanévet felölelő demokráciára nevelési programot dolgozunk ki a Bártfa Utcai Általános Iskolával közösen.

Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” elsődleges célcsoportja a Pécs keleti városrészében élő és/vagy tanuló, általános iskola alsó és felső tagozatos és középiskolás korú fiatalok, az ő családjaik (szüleik, óvodáskorú testvéreik). Kiemelt célcsoportként tekintünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy roma fiatalokra. Szem előtt tartjuk, hogy ne egy szegregált szigetet hozzunk létre, így az „ÉLMÉNY-TÁR” tanodába bárki jöhet, aki az életkori kritériumoknak megfelel, de a kiírásban meghatározott arányokat megtartjuk. A nyitott programokon fokozottan törekszünk a résztvevők sokszínűségére. Ezeket azért fontos megjegyezni, mert a társadalmi életben mindenképp szükséges a különböző hátterű emberek együttműködése, elfogadó együttélése. Ezért törekszünk arra, hogy a tanodánk védett környezetet jelentsen, de ne egy zárt burkot, amelyben csak problémás élettörténetek jelennek meg. Az eddigi tanoda tapasztalataink megerősítettek benne, hogy változást csak rendszer szintű beavatkozással lehet elindítani és fenntartani, azért a szülők közösségi műhelye jelen pályázati időszak alatt is folytatódik.

5 Néhány példa: http://menedekpecs.hu/az-integracio-elmenye-1-szakasz, Nincs tanítás, csak tanulás! https://www.youtube.com/watch?v=vIHy45zH06Q

3

Ez alapján a szakmai programban 3 kulcs területet azonosítottunk: iskolai eredményesség, egészséges személyiségfejlődés, közösségi aktivitás. A projekt céljait ezen vonalak mentén bontottuk ki, konkretizáltuk.

Célunk, hogy az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” kedvezményezettjeinek:

iskolai eredményessége javuljon: érdemjegyeik átlaga növekedjen, elköteleződjenek a hozzáértés (képesítés) fontossága mellett, tudatosuljon bennük, hogy miben tehetségesek és melyek az érdeklődési köreik, képessé váljanak személyes életútjaik megtervezésére, megvalósítására, elkerüljék a korai iskola elhagyást.

személyisége fejlődjön: erősödjön a pozitív énképük, mélyebb önismerettel rendelkezzenek, megtapasztalják a közösség erejét, a saját felelősséget, az alkotás és az „én is képes vagyok valamire” élményét, találjanak egy biztonságos környezetet, felszerelkezzenek pozitív megküzdési technikákkal.

ösztönözzük közösségi aktivitását: felfedezzék a csapatmunka erősségeit, értékként tekintsenek a sokszínűségre, képesek legyenek a konfliktusok kezelésére, értsék a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, vegyenek részt közösségi kezdeményezésekben.

Ezentúl célunk, hogy az évek során és az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” során kialakult jó gyakorlatokat elérhetővé tegyük, terjesszük:

országos szinten, hálózatokban, tanulmányutak, szakmai látogatások során

a vándor tanoda kezdeményezéssel (lásd később), helyi, gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára

a nyitott programokkal és főként online média eszközökkel a többségi társadalom irányába, előmozdítva a társadalmi befogadást

A szakmai program kialakításánál szem előtt tartottuk a sokszínűség, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő tevékenységet és a képességeihez illő fejlődési tempót. Fontos, hogy a fiatalok megkapják azt a kibontakozási lehetőséget, amelyet a formális oktatási rendszer és a családjaik nem biztosítanak számukra, eközben minél több élmény és pozitív megerősítés érje őket, amihez ritkán jutnak hozzá.

 Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” program egy korábban elkezdett szakmai folyamatba ágyazódik be. Ez vonatkozik az együttműködésekre is. Nem titkolt célunk, hogy a meglévő partnerségeket fenntartsuk, a meglévő ismeretségekből partneri együttműködések alakuljanak és újabb szakmai szereplőkkel is megismerkedjünk.

4

Biztos kapcsolatunk van az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ meszesi egységével. Az együttműködés lényege, hogy szükség és igény esetén kétirányú kliens delegálás történik szervezeteink között, valamint a „közös” gyerekek/családok kapcsán rendszeres információ csere zajlik. Tanodánk munkatársa részt vesz a minket érintő esetkonferenciákon.A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, egy szomorú apropó (egy gyermek kiemelési ügy) teremtette meg a rendszeres kapcsolatot, azonban azóta is valósítunk meg alkalmi tapasztalat cseréket és közös programokat. Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” során létrejövő Vándor tanoda kezdeményezés egyik helyszíne, a Szikla utcai Befogadó Otthon lesz. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés jó példát mutathat a gyermekvédelmi szakellátás más intézményei számára is. Több éves partneri viszony áll fenn a Budai Városkapu Iskola 3 tagintézményével: a gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskolával, a Bártfa Utcai Általános Iskolával és a Vasas-Somogy-Hird Általános Iskolával. Eddigi tanodás gyerekeink és a további célcsoportunk ezekbe az oktatási intézményekbe jár. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tagintézmény vezetőkkel, az iskolai szociális munkásokkal, valamint a hozzánk járó gyerekek osztályfőnökeivel, tanáraival. Bevonjuk őket ezentúl a nyitott tanoda programokba, valamint nem-formális tanuláson alapuló eseményeket is valósítunk meg közösen (pl.: élménypedagógiai programok).A Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házzal (Nevelők Háza Egyesület) az előző tanoda projekt során is együtt dolgoztunk, nyitott programok megvalósításában, esélyegyenlőségi képzések szervezésében. Ezt folytatjuk tovább, például a tavaszi Gyárváros Forgatagok megvalósításában és azzal, hogy mentoraink részt vesznek szakmai képzéseiken, például a tanulásmódszertanhoz kapcsolódóan. Koska Évához az iroda vezetőjéhez bármikor fordulhatunk esélyegyenlőségi kérdésekkel, problémákkal. A városban és az országban is több tanodával dolgozunk együtt, rendszeresek a szakmai találkozók, egyeztetések és a közös programok (pl.: tanodák éjszakája). A jelenlegi pályázati anyag készítése során, a Tanoda Platform műhelyén, több tanodával közösen megállapodtunk (némelyekkel írásban, némelyekkel szóban), hogy tanulmányutakat szervezünk egymáshoz a projekt során. Ebből a körből két szervezettel kötöttünk megállapodást, a Motiváció Oktatási Egyesülettel és a Faág Baráti Kör Egyesülettel. A leírt együttműködések jó tervezéssel és kapcsolattartással, hasznos erőforrásokat jelentenek az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” sikeres megvalósításához.

ALAPVETŐ ESZMEISÉG

Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” tanodaprogram legfontosabb jellemzője a gyermekközpontú szemlélet. A projekt gazdája, Az emberség erejével

5

Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány), mely már hosszú évek óta aktívan foglalkozik fiatalokkal és napi szinten jelen van a program célterületén. Az elmúlt két és fél évben az Alapítvány a célterületen valósította meg az „ÉLMÉNY TÁR”: élményközpontú, kooperatív módszertanú tanodaprogram Gyárvároson elnevezésű TÁMOP 3.3.9.A-12/2-2012-0096 azonosítószámú pályázatot. A szervezet tagjai és önkéntesei az évek során több szakterületről érkeztek a szervezetbe, szerteágazó tapasztalati háttérrel. A szakmai érdeklődés és a gyermekek iránti elköteleződés az, ami a szervezetben tevékenykedő embereket egyesítette, összekovácsolta, versenyképes megvalósítói teamet hozván létre belőlük. A team rendszeres és koncepciózus munkájának gyümölcseként a célterületen sikerült egyrészt egy biztos szakmai hátteret és rendszert kialakítani a fiatalokkal való foglalkozások tekintetében, másrészt bizalmi légkört kialakítani a környéken élőkkel, ezért gyermekeiket nyugodt szívvel bízzák szakembereinkre a programok során. Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” tanoda program megalkotása során a szakmai megvalósító team bevonásával meghatároztuk a jelenlegi és leendő munkánk alappillérét, a gyermekközpontú működési modellt. Ennek a szemléletnek értelmében a programban munkálkodó szervezeti tagok, munkavállalók és önkéntesek (későbbiekben megvalósítók) a következőket mindig szem előtt tartják:

- minden megvalósító figyelemmel kísérik a programban résztvevő fiatalok személyes fejlődését, testi és lelki állapotainak változásait

- a fentieket figyelembe véve, minden megvalósító, legjobb szakmai tudása szerint segít a hozzá tartózó fiatalnak (mentoraltjának), hozzásegítve ezzel őt az egészséges testi –lelki fejlődéshez, boldoguláshoz

- minden megvalósító elköteleződik saját, folyamatos szakmai fejlődése mellett, amelynek érdekében képzéseken, tanulmányutakon vesz részt, szakemberekkel ismerkedik s kapcsolatokat épít

- a megvalósítók folyamatos szakmai fejlődésüket a fiatalok fejlődésének szolgálatába állítják

Előzmények

2010 és 2013 között a célterületen Menedék Ifjúsági Klubként működtettük felkereső-, prevenciós- és közösségi ifjúsági programunkat. Ez a tevékenység akkor harminc körüli gyermeklétszámmal zajlott. A gyermekek korosztályi megoszlása nagyon széles volt: 0-18 év. Kisgyermekes szülők érkeztek hozzánk, a baba-mama klubba, az általános iskolás gyerekek a minden délután nyitva tartó ifjúsági irodai szolgáltatást és az általános képességfejlesztő ifjúsági klubot vették akkor igénybe, a középiskolás korosztály pedig a média klub szolgáltatásunkat preferálta ebben az időben.

6

2013 és 2015 között valósítottuk meg a területen az „ÉLMÉNY TÁR”: élményközpontú, kooperatív módszertanú tanodaprogram Gyárvároson elnevezésű programunkat, amely bebetonozta szervezetünket és szakmai munkánkat a városrészben.

Az „ÉLMÉNY-TÁR” programban azóta is résztvevő tanulók több, mint fele roma származású. Ezen kívül a tanulók legalább 70%-nak jellemző a hátrányos helyzetű státusz, akiknek legalább 70%-a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A tanodába tanulóinak a fele 5.-12. évfolyamos tanuló. Az „ÉLMÉNY-TÁR” tanulói létszáma jelenleg 35 fő, akiknek mindegyikére rendelkezünk egyéni fejlesztési tervvel, melyeket havonta frissítünk és nyomon követünk. Tanodánkat a korábbi pályázati finanszírozás lezárultával, más forrásból, főként önkéntes munkával tovább működtetjük, bízva abban, hogy 2016 tavaszán a jelenlegi EFOP-3.3.1-15 konstrukcióval tudjuk évekre stabilizálni munkánkat.

CSALÁD KÖZPONTÚ SZEMLÉLET

Az „ÉLMÉNY-TÁR” tanoda-program a fiatalok segítését akkor tartja hatékonynak, ha a folyamat bizonyos részeibe a gyerekek családjait is aktívan be lehet vonni. Ezért a gyermekközpontú szemlélet mellé erős családcentrikus gondolkodás társul. Mint, ahogyan az „ÉLMÉNY-TÁR” tervezett tematikus programjaiból is látszik majd, arra törekszünk, hogy az idősebb korosztályt, a szülőket, nagyszülőket is minél inkább belevonjuk a fiatalokkal folytatott munkába, lehetőség szerint az ő boldogulásukat is segítsük. Ennek érdekében ismét személyes igényfelmérést végzünk, arra vonatkozóan, hogy az idősebb generációknak mire van leginkább szüksége a területen (munkavállalási tanácsadás, gyermekmegőrzés, jogorvoslat, egészségügyi tanácsadás, stb.). Ezeket a szolgáltatások kínáljuk majd a gyermekekkel eltöltött szabadidős és rendszeres, tematikus foglalkozásokon, műhelyeken kívül.

Előző tanoda-programunk megvalósítása során beindult és bevált több hasznos szolgáltatás a szülőkhöz, a tanodás diákok családjaihoz kapcsolódóan. Ezeket a tapasztalatokat, jó gyakorlatokat is felhasználtuk az új tanoda-programunk tervezésekor és beépítettük a szakmai koncepciónkba. Ilyen bevált módszerek voltak: szülőklub, érdekérvényesítő munkacsoport, szociális és jogsegély szolgáltatás, mediáció.

Az előző tanoda-programunknak jelenleg is zajlik az utóélete:- a program keretében létrehozott kapacitásokat, képességfejlesztő

eszközök, elért eredmények publikálása és fenntartása- a programban részt vett, egyéni fejlesztési tervvel rendelkező

tanulók fejlődésének, boldogulásának figyelemmel kísérése, nyomon követése

- program utáni folyamatos képességfelmérések

7

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, TEHETSÉG KIBONTAKOZTATÁS

Tanodai programunk célja, hogy a képességek és az önismeret fejlesztése mellett azonosítsuk a lappangó tehetségeket a tanodába járó, szociokulturálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek között. Az ilyen gyermekek esetében a klasszikusnak számító tehetségazonosító és képességvizsgáló eljárások (intelligenciatesztek, tudáson alapuló tesztek) nem hatékonyak és nem szolgálnak megbízható eredménnyel, emiatt számos hátrányos helyzetű gyermek tehetsége marad kiaknázatlan. Az ingerszegény környezetből érkező gyerekek képességei alacsony szintűnek tűnhetnek, de fejlődési potenciáljuk jelezi igazi képességeiket. Éppen ezért olyan módszereket kívánunk alkalmazni, amelyek alkalmasak a latens, ki nem fejlődött képességek megállapítására. Egyik gyakran alkalmazott eszközünk a tehetségek azonosítására a Feuerstein-féle „Dynamic Assessment” módszer, ami nem csak a gyermek tudását vizsgálja, hanem azt is, hogy milyen mértékben változtatható, fejleszthető.

A tehetség megjelenésére alkalmas környezetet kívánunk teremteni, és a megjelenő tehetségeket azonosítva, azoknak további fejlődési lehetőséget biztosítunk tematikus programjainkon keresztül. A foglalkozásainkon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden tanuló egyéni módon és ütemben haladjon, képességeinek és tanulási preferenciáinak megfelelően. Felmérjük és figyelembe vesszük a gyermekek tanulási stílusát. A tanulási stílus olyan egyéni, stabil vonások összessége, mely befolyásolja a gyermek információfeldolgozását és azt, ahogyan észlelik a környezetüket.A tanulási stílussal harmonizáló oktatásnak köszönhetően a tanulás több sikerélménnyel szolgál a gyermek számára, így pozitív hatást gyakorol a továbbtanulási, majd a pályaválasztási érdeklődésre.

Példa az egyéni igényekhez alkalmazkodó oktatásra Öndifferenciáló módszer: amennyiben a gyerekek különböző modalitások, információ-feldolgozó rendszerek közül választhatnak, hamar kiderül, melyek az általuk preferált tanulási stílusok. Nem fog minden alkalommal ennek megfelelő típusú feladatot választani, de a tendencia látszani fog. Megadjuk a lehetőséget a gyermeknek, hogy válasszon, milyen módon tanulna legszívesebben (auditív, vizuális stílus, mozgásos, társas).A tanulási stílussal rokon fogalom a kognitív tanulási stratégia. Ezek az egyéni stratégiák olyan kognitív, információ feldolgozó technikák, melyek útmutatóként szolgálhatnak a képességek fejlesztéséhez és a tudás felhasználásához. Ezek a stratégiák gyakorolhatók és fejleszthetők. Automatizálhatók, illetve a helytelen stratégiák „elfelejtése” is tanítható. Tanodánk demokratikus szemléletben szervezi a foglalkozásait és egyéni fejlesztéseit. Fontosnak tartjuk, hogy a tanodába járó diákok megtanulják megfogalmazni, gondolataikat és képesek legyenek azokat kommunikálni,

8

elmondani véleményüket. A program során eddig is az ő igényeikre, szükségleteikre építettünk, ahhoz alkalmazkodva alkottuk meg a kereteket, hogy a lehetős legtökéletesebb személyre szóló fejlesztést kaphassák meg a tanoda-programban résztvevő diákok. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az önálló munka mellett képes legyen egy csapat részeként működni, társaival együtt dolgozni. A gyermek képességeinek kibontakozásában és fejlesztésében kiemelt szerepet játszik a környezete, szociális kapcsolatai, a családi háttér, valamint a társak, a kortárs csoport, mint katalizátor a tehetség kibontakozásában. Ezért a tanoda foglalkozásaiba bevonjuk a gyermekek családját, elsősorban a szülőket. Célunk, hogy a szülő aktívan bevonódjon a gyermek tanulási folyamatába, a tanodai foglalkozásokon kívül is, aktív szabadidő programokon keresztül. Az előző tanoda-program megvalósítása során egy támogató családi háttér kialakításában segítettünk a szülőknek, ahol a szülő a tanodai foglalkozásokon kívül, azok után is segíteni tudja a gyermek tanulását és képességeinek kibontakozását. Ezt a rendszert szeretnék tovább támogatni, mentorálni az új tanoda-programunkban is.

Az „ÉLMÉNY TÁR ÚJRATÖLTVE” fontos eleme a közösségi szemlélet. A szakmai koncepció és a megvalósítási terv megalkotásába már a kezdeteknél bevontuk a szervezetünk célcsoportjába tartozó diákokat és családjaikat. Az Alapítvány által működtetett Demokrácia Műhely keretein belül közösségi tervezési folyamatot indítottunk, melyben feltérképeztük a gyerekek és a családjaik szükségleteit, igényeit és az új megvalósítással kapcsolatos ötleteiket. Második lépésként közösen elkészítettük a terület problématérképét, amely során kirajzolódtak a fejlesztési lehetőségek. Az így összegyűlt anyagokat kategorizáltuk és fontossági sorrendet állítottunk fel a megoldási lehetőségeket is számba véve. Így tiszta kép alakult ki a teendőkről és a cselekvési lehetőségekről. Ezeket feladatokká alakítottuk, amelyekhez felelősöket rendeltünk.

Öt éve vagyunk jelen Gyárváros közösségi életében, öt éve foglalkozunk ezen a területen a hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű célcsoport fejlesztésével, támogatásával. Az öt év során jól definiálható szakmai fejlődésen, tanulási folyamaton ment keresztül az Alapítvány és főképpen a mélyszegénységben élőkkel folytatott fejlesztő, támogató tevékenységünk. Ezt a tudást folyamatosan rögzítettük, dokumentáltuk szakmai platformokon, kiadványokban, belső adminisztrációs rendszerünkben. Ezt a gyakorlati tudást szeretnénk továbbadni, átörökíteni a Pécsen működő, hasonló profilú szervezeteknek, intézményeknek. Különösképpen azoknak, akik mélyszegénységben élő vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. (Pl.: lakásotthonok, átmeneti otthonok, szociális intézmények ifjúsági klubjai – családsegítő szolgálatok közösségi programjai, egyéb civil szervezetek, egyéb tanodák.) Tanoda-programunk ezen részét Vándor tanoda

9

részprogramnak nevezzük. Ezt a programot minden pénteken, más-más helyszínen fogjuk megvalósítani, minden helyszínre havi egyszer fogunk tudni eljutni. A helyszínek négyheti váltásban ismétlődnek:

1. Baranya Megyei Gyermekvédelmi és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szikla utcai Befogadó OtthonEzen a helyszínen a foglalkozások célja az állandóan változó csoport miatt elsősorban az élményszerzés és a sikerélményeken keresztül történő önbizalom erősítés lesz. Ebbe az intézménybe általában a gyermekek nagyon zavaros életszakaszban kerülnek be. Kiemelik őket a családjukból és egy átmeneti időszakra bele kell szokniuk egy teljesen új és más környezetbe, az addig megszokott életvitelük felborul. Ebben az átmeneti időszakban fogja őket segíteni a Vándor Tanoda programelem. Az élményalapú foglalkozások segítenek a gyermekeknek feldolgozni a változásokat, sikerélményeken keresztül erősödik önértékelésük és nem élik meg olyan nagy traumaként a családjukból való kikerülést.

2. Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti IskolaMunkatársaink már rendelkeznek helyismerettel, beágyazottsággal ebben az intézményben is; évek óta segítik az itt folyó délutáni szakmai munkát, tanulássegítő foglalkozásokban vesznek részt, azoknál asszisztálnak. Ezen a programhelyszínen ezért egy projekt módszertanon alapuló, folyamatos tanulássegítő programsorozatot valósítunk majd meg, állandó csoporttal – minden foglalkozáson ugyanazok a diákok vesznek majd részt.

3. Pécsi Hajnóczy József KollégiumEzen a programhelyszínen a középiskolás korosztály lesz a célcsoportunk. A kötelező közösségi szolgálat minden érettségit adó intézmény tanulóját érinti. Tanodánkban az év közepe óta működik az a gyakorlat, hogy középiskolás fiatalokat vonunk be a tanoda diákjainak mentorálási folyamataiba. A középiskolás fiatalok kortárs mentorként segítik a felnőtt mentorok munkáját és erősítik a gyerekekkel való hatékony munkát. Ezért ezen a programhelyszínen elsősorban az aktív társadalmi szerepvállalásra és a segítő munka iránt érdeklődők gyakorlatszerzésének lehetőségeire fogunk fókuszálni.

4. Pécsi Tudományegyetem Gyakorló IskolaEz a programhelyszín egy jó módú, belvárosi iskola, ahova nagyon nyitott szülők, érdeklődő gyermekei járnak. Az itt tartott foglalkozásokkal szeretnénk egy érzékenyítő képet adni az ide járó gyerekeknek és szüleiknek arról, hogy milyen hátrányokkal küzdenek a mélyszegénységben élők. Ez ismét nagyon fontos pillére annak, hogy társadalmilag aktívvá, felelősségteljesen viselkedővé, elfogadóvá és ne kirekesztővé váljon a felnövekvő generáció.

A Vándor tanoda programelemben résztvevő, „külsős gyerekekre” nem készítünk egyéni fejlesztési tervet, viszont a velük dolgozó szakembereknek

10

segítünk azok kialakításában egy szakmai tapasztalatcsere keretén belül. Elsődleges célunk a jó gyakorlatok átadása és a gyerekek mobilitásának (fizikai és társadalmi értelemben is) növelése.

GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁS

ÜTEMTERV

Az „ÉLMÉNY-TÁR” program felépítése a következőképpen alakul

1. szakasz – újradefiniálás, bevonási szakasz (a nyitott tanoda helyszínek esetében)2016. március- május

- a célcsoport aktív felkészítése a programra – résztvevő fiatalok és családjaik

- aktív együttműködés újradefiniálása az oktatási intézményekkel – változások ismertetése, a tanoda-programba kerülés folyamatának ismertetése tantestületi értekezleteken

- szakmai eszmecsere a szociális intézményekkel, együttműködő tanodákkal

- szerződések megkötése, adminisztráció aktualizálása, a folyamatok formalizálása

- Vándor tanoda helyszínekkel való együttműködés kereteinek konkretizálása, formalizálása, a nyitvatartási rend meghatározása

- Vándor tanoda helyszíneken a célcsoporttal való megismerkedés, beágyazódás, bizalmi kapcsolat kialakítása, csapatépítés

- a Vándor tanoda helyszínek szakmai megvalósítóival való tapasztalatcserék megkezdése, módszertani eszmecsere

- adminisztráció, nyilatkozatok kitöltése, háromoldalú szerződések megkötése

2. szakasz - felvezető képességfejlesztő és csapatépítő rész

2016. június - augusztus- összevont ismerkedő és csapatépítő programok a Vándor tanoda

programelem és az „ÉLMÉNY TÁR” állandó diákjainak a részvételével - élménypedagógiás és színházterápiás eszközök használatával

- heti rendszerű klubfoglalkozások a résztvevő fiataloknak – képességfelmérés és egyéni fejlesztési tervek újradefiniálása

- a Vándor tanoda programelem résztvevőire nem készítünk egyéni fejlesztési tervet, viszont a velük dolgozó szakembereknek segítünk azok kialakításában egy szakmai tapasztalatcsere keretén belül

11

3. szakasz – rendszeres tanoda folyamat2016. szeptember – 2018. augusztusAz „ÉLMÉNY-TÁR” Tanoda felépítését a Részletes program alszakasz tartalmazza

3/a. szakasz – nyári megtartó rész- nyári képességfejlesztő tábor élménypedagógiás és

színházterápiás eszközök használatával- családi aktív szabadidős programok- képességfejlesztő műhelyek, klubfoglalkozások

4. szakasz – a program utóélete- a program keretében létrehozott kapacitásokat, képességfejlesztő

eszközök, elért eredmények publikálása és fenntartása- a programban részt vett, egyéni fejlesztési tervvel rendelkező

tanulók fejlődésének, boldogulásának figyelemmel kísérése, nyomon követése

- program utáni folyamatos képességfelmérések

Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” Tanoda tevékenysége, eredményei, a program egésze, a befejezést követően szervezetünk tevékenységének részévé válik és a program során elért eredmények továbbfejlesztik szakmai tevékenységünk és még hatékonyabbá teszik működésünket. Az előző tanoda pályázat tapasztalatai és eredményeit is sikeresen építettük be mostani munkánkba.

RÉSZLETES PROGRAM

A folyamatos és meghatározott időterv szerint 15:00 és 19:00 között tanodánk a mindennapi iskolai kihívásokra reagáló és azokat megoldani kívánó tevékenységeket valósít meg, valamint teret biztosít a kreatív önismeretnek és képességfejlődésnek az élménypedagógia szemléletét tartva szem előtt. A délutáni tevékenységeknek három egymástól elkülöníthető része van:

1, Tanulássegítő szegmens: fejlesztő szegmens: csoportos vagy egyéni tevékenység – cél az egyéni

tanulási képességek fejlesztése a résztvevő gyermekeknél szaktantárgyi készségfejlesztés rész: elsősorban egyéni felkészítés,

amennyiben a csoport létszáma és homogenitása megengedi, akkor csoportosan – önkéntes tanulástámogatók bevonásával a cél tanulópárok vagy mikro csoportok kialakítása

2, Készségfejlesztő, önismereti foglalkozások szegmens: élménypedagógián és drámapedagógián alapuló az egyéni sikeresség

megalapozását és fejlesztését célzó, csoportos vagy egyéni foglalkozások cél a részképességek fejlesztése és a pozitív énkép erősítése

sikerélmények megszerzésén keresztül3, Közösségfejlesztő és társadalmi felelősségvállalást erősítő szegmens:

12

olyan csoportos tevékenységek megvalósítása, mely az együttműködés és a felelős társadalmi részvételt erősítik, fejlesztik

ezek szabadidős és önkéntes programok, valamint demokratikus alapokon működő klubfoglalkozások keretében valósulnak meg

A program során kiemelt célunk, hogy mindhárom tevékenységi szegmensben a tanulmányi elmaradás feloldását, illetve a társas készségek kialakítását olyan kompetencia fejlesztéssel, és olyan pedagógia eszközökkel segítsük elő, melyek alkalmasak a hagyományos iskolai struktúrába történő integrálódáshoz és eredmények felmutatásához, mindezt az önálló tanulás képességének fejlesztésével, párosítva a csoportban történő sikeres tevékenykedés képességének kialakításával. Az egyéni tevékenység mind az iskolában mind a munkaerőpiacon lényeges kompetencia, de a nem hanyagolható el a csoportban való munka képességének fontossága sem, hiszen az iskolában és a munkahelyeken is rendszerint csoportos munkavégzés zajlik.

1. Tanulássegítő szegmens

A tanodai tevékenységek megtervezése a Tanoda Sztenderd segédlet követésével és alkalmazásával készült el.

A tanulássegítő szegmensben nem csupán a diákok iskolai feladatainak felügyelt elkészítse zajlik, hanem olyan fejlesztő, ösztönző munka, melynek során több alegység színesíti a fejlesztői munkát.

a) Iskolai helyzetelemzés

Ebben a fejlesztési szegmensben előzetes helyzetelemzés alatt felmérjük a diákok iskolai állapotát, melynek során konzultálunk a szülőkkel, az iskolával (tanáraikkal) és a diákokkal. A helyzetfelmérés alatt feltárjuk, melyek a krízistantárgyak, melyekben teljesít megfelelően, jól vagy kiválóan diák. A tanodai munkában eddig is részt vevő fiatalok esetében ez a tevékenység folytatólagos lehet, így növelve a fiatalok sikeres életpályamodelljének kialakítását, megvalósulását.A helyzetfelmérést követően – amennyiben lehetséges – kialakítjuk a tanulócsoportokat. A helyzetelemzés folyamatos tevékenység, hiszen a fejlődés, illetve az esetleges problémák ilyen módon kerülhetnek felszínre. A helyzetfelmérés követés részét képzi az egyéni portfóliónak, amely az egyéni fejlesztési terveket és az egyéni haladási napolókat is tartalmazza.

b) Tanulócsoportok és munkacsoportok

A munkacsoportokban a diákok közösen készülnek az iskolai feladatokra, egymást segítve, motiválva. A projektfeladatok során mindenki külön

13

feladatrészeket készít el, majd közösen feldolgozva azokat valósítják meg a projekt egészét. A munkacsoportok során a diákok kommunikációs problémamegoldó, koncentrációs készségei és képessége a nem formális nevelési elvárásoknak megfelelően fejleszthető.Hasonló korosztályú gyermekek munkacsoportban dolgozhatnak, több egységben (kooperatív munkacsoportok, epochális rendszerek, egyéb szerkezetű tanulócsoportok). A tanulócsoportok kialakításának célja, hogy a diákok azonos vagy különböző tudásszinttel, egymást segítve, egymással együttműködve dolgozzanak. A fejlesztőmunka során kialakítunk munkacsoportokat, melyek egyrészt a projektfeladatok megvalósításában, illetve az iskolai felkészülésben is közösen dolgoznak. A munkacsoportok nem állandó munkacsoportok, a gyerekek igényei és a szükséges fejlesztési irány szerint változtathatók.

Kortárs csoportok A tanoda kiemelten fontosnak tartja, hogy a kortárs hatás elve érvényesüljön. Azaz a diákok ne csupán a mentoroktól és pedagógusoktól várják a segítséget, hanem képesek legyenek megfogalmazni a problémáikat, legyen bátorságuk segítséget kérni a kortársaiktól, és legyen bátorságuk segítséget nyújtani. Példa: amennyiben matematikából egy vagy több diák jól teljesít, arra fogjuk ösztönözni a csoportot, hogy a matematika házi feladat elkészítésében ők is segítsenek. Ez egyrészt önbizalmat és felelősségérzetet fejleszt a jobban teljesítő diákokban, segít a feladatok jobb megértését (hiszen ők „közelebb” vannak a tanulmányaikban a kortársaikhoz), jobb hangulatú tanulást eredményez.

Epochális rendszer„Az epochális oktatási rendszerben a tantárgyak helyét a 3-6 hét terjedelmű tematikus egységek, az úgynevezett epochák veszik át. Ezekben a modulokban a logikailag összetartozó elemek nem elkülönülten, hanem lehetőség szerint azok összetettségében, az egészből a rész felé haladva kerülnek tárgyalásra. Az epochához egy pedagógiai projekt elvégzése is társul.” Az epchális rendszerben egy tanegység 90 perc, így ezek a tanodai időkeretben is megvalósíthatóak.

Kooperatív oktatási rendszerA kooperatív oktatási rendszer kiépítés többek között Arató Ferenc és Varga Aranka által írt Együtt-tanulók kézikönyve, illetve Bacskay Bea, L. Ritók Nóra, Lénárd Sándor, Rapos Nóra által írt Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére című munkák alapján történik. A kooperatív tevékenységek célcsoportunkhoz alkalmazottan dolgozzuk ki. A kooperatív csoportok kialakítása, ami a kooperatív módszer lényeges eleme, az adott oktatási- vagy fejlesztési kívánalmak szerint változhat. Adott munkacsoportokban is a kooperatív munkát fogjuk ösztönözni, így azok a

14

közös munka elején lesznek kialakítva, úgy, hogy egy csoportban különféle képességű gyermekek legyenek, így a jobb képességű diákok ösztönzik a többieket a közös munkára, míg mások motiváltak lesznek a munkafolyamatokban való részvételre, hogy az építő egymásrautaltság elve kialakulhasson.

c) Tanulási műhelyek kialakítása

A tanulássegítő szegmensben kiemelt fontosságot kapnak a különféle, alkalmi és rendszeres tanulási műhelyek. Filmklubok, olvasókörök, további munkacsoportok, projektcsoportok kialakítása, létrehozása. A műhelyek kiemelt célja, hogy a direkt iskolai feladatokon túl, olyan készségek fejlesztését szolgálja, melyen keresztül a diákok rugalmas gondolkodását lehet kialakítani, készségeiket fejleszteni, mindezt úgy, hogy a klubok arculata illeszkedik a diákok igényeihez és képességeihez, illetve az iskolai elvárásokhoz.

Filmklubok A filmklubokban olyan, az iskolai témákhoz kapcsolód filmeket vetítünk, melyek kapcsolódnak az iskolai tanulmányokhoz. A filmek segítségével a diákok számára mindennap használt kommunikációs csatornát integrálunk a fejlesztésükbe, amely számukra nem idegen. Az alaposan megválogatott filmek szem előtt tartják a csoport vagy csoportok életkorát és az iskola igényeit. A filmek után megbeszéljük a filmeket csoportban, vagy valamilyen projektfeladat segítségével dolgozzuk fel azokat.Példa: a történelemtanuláshoz kapcsolódóan az Egri csillagok című filmet vetítjük. Utána motiválni fogjuk a gyerekeket, hogy keressék meg a különbségeket a film, könyv rövidített változata és Gárdonyi Géza klasszikusa között, akár 1-1 fejezet elolvasásával. Ez után csoportokban bemutatják egymásnak az eredményeket. Így a diákok egyrészt közös munkával megismerkednek a történet filmadaptációjával, a könyvvel magával, és egy olyan oktatási segédeszközzel, mint a klasszikus könyvek rövidített változata, úgy, hogy közben megértik az ezek között megjelenő különbségeket.

Olvasókörök – szövegértésA szövegértést sem a hagyományos módon igyekszünk megközelíteni, elvégezni. A havi rendszerességgel megvalósuló szövegértési projektek azt a célt szolgálják, hogy a résztvevő diákok gyakorlati és valós képet kapjanak az olvasás képesség-elsajátításának hasznosságáról. Ezek alatt az alkalmak alatt a résztvevők könyvtárakat, kiadókat, könyvesboltokat, antikváriumokat és egyéb írott szöveggel kapcsolatos intézményeket, helyszíneket látogatnak meg, ahol kreatív szövegértési feladatokat kell megoldaniuk, melynek a végén a projektmódszerben alkalmazott eszközökhöz hasonlóan egy végtermékkel zárul a program. Ez a módszer segíti a gyerekeket a kézzel fogható, valós tudás megszerzésében.

15

Tanodánk célcsoportja és családjaik, olyan környezetből jönnek, ahol kicsi a szókincs, más nyelven beszélnek, más szinonimákat használnak. Az iskolapadba, vagy előbb (óvodába) hátrányokkal kerülnek be, amit ha nem érzékelnek a szakemberek és nem fejlesztik a gyerekeket, akkor a problémáik tovább halmozódnak. Így történhet meg, hogy a gyerek meg tudna csinálni adott feladatot, végre tudja hajtani, csak nem érti az utasítást, így esélye sincs az elismerésére.A családoknál, akikkel foglalkozunk a könyv, újság, olvasás nem érték. Nincs benne a kultúrájukban, a szobában nincs polc, ahol könyvek állnának. Ez nem csak a művészeti értékek miatt lenne fontos, hanem azért is, mert ma nem igazán találhatunk olyan területet, ahol nincs szükség az írás-olvasás használatára, ezen belül is az értelmezést emelném ki. (buszmenetrend, hivatali papírok, iskolai teendők, posta).A magyar tanulók szövegértési képessége 2009 óta csökken, az OECD országok átlaga alatt teljesítünk. Kimutatható (Molnár & Józsa, 2006), hogy az általános iskola ötödik osztályában esik vissza a leginkább a szövegértési képesség, majd kis ütemben nő, de a gimnáziumban tanulók sem fejlődnek sokat. Az olvasás elsajátításához, nem elég az alsó osztályokban történő fejlesztés. Az oktatási rendszerünk pedig nem teszi lehetővé, hogy a szaktantárgyak mellett valaki figyeljen a szövegértési képességre is.Előnyei az olvasóknak: Az olvasási teljesítmény minden olyan tanulási tevékenységet befolyásol, amely írott szöveg segítségével történik. A tanulási motiváció és a tanulásmódszertan „magja” (a jól olvasók jobban szeretik az iskolát). Aki tud olvasni, később bepótolhatja a lexikális tudás hiányát.A szövegértés fejlesztésének egyik kulcsa, hogy különböző típusú szövegeket olvassunk. Ezt az iskola nem teszi lehetővé, nincsen változatos szöveg feldolgozás, általában nem motiválnak adott szövegek. Pedig a szövegértés a közös pontja az olvasási- motivációnak, stratégiának, képességnek.A tanulási eszköztár is fejlődik, bővül, a motiváción a képességgel, hogy eltudja olvasni, meg tudja érteni. Majd erre tud ráépülni a tanodai fejlesztés, ahol is a tanulási stratégiákat tudja elsajátítani a gyerek. Például, ha nehezen értünk meg a tankönyven valamit, akkor már a motivációnk is csökken, hogy bármit is kezdjünk adott tananyaggal. Ha ehhez még hozzá jön, hogy a gyermek magolva tanul, akár máris értelmetlen, unalmassá válik a gyermeknek.A módszerek közé tartozik, hogy elsődlegesen a szókincset fejlesszük. A biztonságos tájékozódás, kommunikáció, értelmezés miatt. Ezzel adhatunk egy irányt az olvasási képességnek. Fontos, hogy a gyereknek az érdeklődését felkeltsük, olyan szövegeket, feladatokat kell választani, amit szívesen olvas, csinál, majd amikor biztonságos mozog egy témában növelni a kihívást, nehézségi fokot. A szövegeknél fontos a típusok, terjedelmek, formák változatossága.A szövegértéssel nem csak az iskolai eredményességüket, hanem az érdeklődési körül bővítését, informálódó emberré, de legfőképpen a mindennapi életben való eligazodáshoz segítjük hozzá a gyereket.

16

Tudatosságra neveljük őket, érdeklődévé tesszük őket, lehetőségeket adunk a kezükbe. Az szövegértéssel tud a beszűkölt világuk kinyílni, ezt nyújtjuk nekik az olvasással.

d) Tanoda „értekezlet” – Demokrácia Műhely

A tanoda értekezlet során csoportos megbeszéléseket szervezünk, legalább kéthetente. Az „értekezletek” során a mentorok, a pedagógusok és a diákok közösen megbeszélik az elmúlt hetekben történt eseményeket. Mindez állandó helyzet-racionalizálást eredményez a mentorok és pedagógusok részéről, míg a diákok részéről a sikerek és a nehézségek artikulálást kezdeményezi.

e) Szaktantárgyi készségfejlesztő rész

A helyzetfelmérések után, a diákok egyéni igényire szabott szaktantárgyi készségfejlesztést szervezünk. Ebben a szegmensben elsősorban az egyéni tevékenységre koncentrálva dolgozzuk fel a krízistantárgyak okozta nehézségeket, mindegyik gyermeknél. Mindez jelenti a felkészülést az adott krízistantárgyakból, az értelmezést, feladatok gyakorlását, készülést a számonkérésekre. Amennyiben lehetséges, a szaktantárgyi korrepetálásba bevonjuk a jobban teljesítő diákokat, szoros szaktanári felügyelettel. Ennek a folyamatnak a célja az önálló tanulás képességének kialakítása, először a szaktanár, majd a kortárs bevonásával, végül az önálló munka képességének kialakításával. Ebbe a szegmensbe bevonunk szakmai gyakorlatos hallgatókat a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetéből.

Módszertani eszközök összegzéseA fejlesztési program során olyan módszertani eszközöket használunk, melyek megfelelnek a (1) diákok életkorának, (2) tudásszintjüknek, (3) érdeklődésüknek, (4) a nem formális oktatási stratégiák elvárásainak, (5) munkaerőpiaci és iskolai elvárásoknak. A fejlesztői program módszertani kialakításában alapvetően a kooperatív oktatási elvek és a projektfeladatok kialakítása a cél, így a kooperatív oktatás során kidolgozott metodológia elvek érvényesülnek (építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók).

3. Készségfejlesztő, önismereti foglalkozások szegmens

16:30 és 19:00 között kreatív műhelyfoglalkozások közül lehet majd választani – a műhely foglalkozásokat minden időszakban a diákok aktuális érdeklődésére és igényeire igazítjuk – ez azért is fontos, mert az aktuális érdeklődési kör kielégítése elősegíti a magasabb színvonalú és hatékonyabb készség és képesség fejlődést.A műhelyek a következő módszerekkel, eszközökkel szerveződnek

17

színház pedagógia zenepedagógia sport általi nevelés média általi nevelés élménypedagógiai társasjáték pedagógia

Fix műhelyek lesznek:

a) színház, zene és média műhelyb) sport műhelyc) élménypedagógia műhelyd) társasjáték műhely

a) Színház , zene és média műhely

A csoport célja, hogy fejlessze a résztvevők önismeretét, valamint a fiataloknak lehetősége legyen behozni a saját történeteiket, problémáikat, amelyekre közösen keresnek megoldásokat. A színházcsoportban változatos drámapedagógiai módszerek kerülnek terítékre, mivel Németh Tamás, a műhely vezetője George Baal-tól tanulta módszerét, így a fórum színháztól, a palybacken keresztül a pszichodrámáig, terjed a skála, folyamatosan szem előtt tartva a célt, a résztvevők személyes fejlődését.

A fórum színház Augusto Boal brazil színházi szakember, rendező, politikus és népművelő által alapított színházi módszer a közösség/nézők bevonására és aktív részvételére épülő színházi forma, mely speciális dramaturgiájánál fogva különösen alkalmas pedagógiai célokra. Ennek a tanulási folyamatnak fő célkitűzése, hogy a színházi alkotófolyamatban részt vevők saját életük, az egész közösséget érintő problémákat fogalmaznak meg, majd az alapvető színházi nyelv, mozgásos és drámai alaptechnikák elsajátítása után színi jelenetek formájában feldolgozzák, és bemutatják az egész közösségnek. A bemutató interaktív közösségi eseményként értelmezhető, ahol a nézők a színházi előadás passzív befogadása helyett a drámai cselekményt aktívan befolyásoló, megváltoztató úgynevezett játszó-nézőkké válnak. A játszók tehát a testtudatot és mozgáskészséget fejlesztő játékos tréningen, majd az állóképtechnikán és a drámaíráson keresztül jutnak el a közösség problémáit magába foglaló jelenetek bemutatásáig, melyet az első lejátszás után a nézők változtatási javaslatai alapján a színészek újra lejátszanak, vagy egy-egy néző játszóként beléphet, és lecserélheti az addigi színészt, és saját játékával alakíthatja a történetet a megoldás irányába. Boal meggyőződése, hogy ha valaki egy fiktív színpadi történet főszereplőjeként megpróbálja megváltoztatni kilátástalannak tűnő helyzetét, és ez a kísérlet a darab képzeletbeli világában sikerül, akkor az átélt élmény cselekvési mintát ad a nézőknek, és elősegíti, hogy a valóságban is kézbe vegyék sorsuk irányítását.

18

Az amerikai Jonathan Fox alapította playback színházi forma ugyancsak a nézőkkel való interakción és a színészek improvizációs játékán alapul. A közösség tagjai/nézők megosztják aktuális hangulatukat, elmesélik napi élményeiket vagy akár életük egy meghatározó, emlékezetes eseményét, amit a közönséget és a nézőket összekötő játékmester interpretál a színészeknek, akik egy arra megfelelő improvizációs technikával, a hangulat/történet pilléreit kiemelve megjelenítik a mesélőnek. Életünk fontos eseményeinek elmesélése, legbensőbb érzéseink megosztása alapvetően olyan intim légkört képes teremteni, ami segíti a saját és mások érzéseivel való találkozást, a problémáinkra, örömeinkre, nehézségeinkre más nézőpontból való rátekintést, s a játszók improvizációjának (spontán, intuícióalapú, nem túlgondolt reflexió) visszatükröző szerepét, esetleges gátak, blokkok feloldását. Fiatalok közösségeivel rendkívül hatékonyan alkalmazhatóak az olyan alaptechnikák, mint az élőszobor, a párok (ambivalencia), a tabló, a paletta és a történetjátszás. Fejleszti az egymásra figyelést, az asszociációs készséget, saját érzelmek felismerését, megfogalmazását, megosztását egy nagyobb csoporttal, a test és a hang használatéval történő önkifejezést.

Zene

Célunk, hogy az érdeklődő és/vagy tehetséges gyerekek és fiatalok számára komplex szolgáltatásokat nyújtsunk ahhoz, hogy kibontakoztathassák, kifejezzék magukat és elindulhassanak az amatőr vagy a profi zenélés útján. A műhelymunka a népszerű könnyűzene tanítást tűzi ki célul.

A műhelyben nem a klasszikus zenetanítási lépések valósulnak meg, hanem a gyermekek igényeire. érdeklődésére építkezve, a gyakorlati tanítás oldaláról közelíti meg a zenélni tanulást. Így a gyakorlati hangszer és énekes oktatás során könnyebben megérthetik a zeneelméletet és a szolfézst. Az elméleti tanuláson kívül a könnyűzene értékteremtő nagyjaihoz is közelebb hozzuk a gyereket szerepjátékokon, drámapedagógiai foglalkozásokon keresztül.A műhely során a hangszerek kultúráját is megismerik a fiatalok. Ezt a témát szintén gyakorlati, nem-formális és informális eszközökkel közelítjük meg; hangszerkészítő mesterek látogatás, saját hangszerek készítése egyszerű használati tárgyakból vagy újrahasznosítással.Beszélgetéseket szervezünk aktív, híres zenészekkel, akiktől a fiatalok kerekasztal beszélgetés keretein belül, kötetlenül kérdezhetnek, beszélgethetnek az adott zenésszel.

Média

A műhelyfoglalkozások célja, a fiatalokat kritikus gondolkodásra ösztönözze, miközben digitális kompetenciáikat is fejleszti. Ezek az ismeretek a 21. században elengedhetetlenek és az élet sok területén

19

megkönnyíti a boldogulást. Elég csak arra gondolni, hogy a felsőoktatásban is már számos szakon elvárják a különböző képi kreativitást és technikai boldogulást egy-egy kurzus teljesítésénél. A korszerű technikák ismerete egyszerű és szabad önkifejezési lehetőséget is biztosít a fiatalok számára, amin keresztül önállóan kiélhetik kreativitásukat, különösebb anyagi nehézségek nélkül.Nem elhanyagolható cél és leendő eredmény a közösségfejlesztés, a csapatmunka és az együttműködő készség fejlesztése sem. Ezért a foglalkozás sorozatot úgy alakítottuk ki, hogy a benne résztvevő fiatalok egységes stábokban, specifikus szerkesztőségekben dolgoznak. Négy ilyen szerkesztőség fog elkülönülni, akiket a közös téma és cél fog egy, nagyobb egységbe olvasztani.A foglalkozások során szeretnénk elérni, hogy a fiatalok szabadidős tevékenységként felismerjék az aktív polgári részvétele fontosságát és elsajátítják a hatékony érdekérvényesítést és véleménynyilvánítást. Fontosnak tartjuk a kezdeményezőkészség megerősítését, a saját, kritikus gondolatok kifejezésének bátorítását és fontos társadalmi témák bemutatása a fiatalok szemüvegén keresztül. Az információs társadalom korában és felgyorsult napjainkban egyre fontosabbá válik a fiatalok számára is, hogy értesüljenek, lépést tartsanak az aktuális eseményekkel, és hogy azokat kritikusan tudják szemlélni, legyen azokról véleményük, melyet közérthető formában, kreatív módon meg is tudnak fogalmazni. A fiatalok ezen igények kielégítése miatt egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a közösségi médiákhoz, web kettes eszközökhöz (blogok, közösségi oldalak, videó megosztók). Sajnos ezeken a portálokon sokszor nem ellenőrzött a tartalom és ezáltal nem biztosított a fiatalok kellő mértékű fejlődése.

b) Sport műhely

A tanodába járó gyerekekkel és családjaikkal közösen felújítjuk a környék egyik füves sportpályáját. A közös munka eredményeként a helyben élő családok és gyerekek nemcsak birtoka és használatba vehetik azt, hanem mivel a saját kezük munkája, érdekükké válik a pálya rendben tartása is.

A tanodában munkálkodó mentorok egyike testnevelés tanár végzettségű és több éve aktívan foglalkozik gyermekek, hagyományostól eltérő sport aktivizálásával.

Mozgásos játékok

Csapat játékokról van szó, így nem csak a testmozgás valósul meg, hanem az együttműködés is. Cél, hogy olyan sportok is megjelenjenek, amelyekhez a fiataloknak maguktól nincs meg az eszköztára (pl.: floorball) és olyanok mozgásfajták is, amelyeket bármikor tudnak játszani maguktól is (pl.: számháború). Példa: Méta, régi magyar népi

20

sport, a baseballra hasonlít, igazából csak terület kell hozzá, meg egy labda, egy ütő és a csapatok, az egyik fél támad, a másik védekezik, az nyer akinek több emberre ér be a célba.

c) Élménypedagógiai játékok műhelye

Közösségfejlesztő játékok

A közösségfejlesztő gyakorlatok lényege egyrészről az, hogy a fiatalok, jobban, mélyebben megismerjék egymást, másrészt olyan problémahelyzetek elé állítsuk őket, amelyeknek a megoldása csak csapatban, közösen lehetséges. Példa: A lehetetlen küldetés, ahol a résztvevők egy idő keretet kapnak, amely alatt 10 részfeladatot kell megoldaniuk, a részfeladatok között van olyan, amit lehet kiscsoportban megvalósítani és van, amit csak nagycsoportban, a lényeg, hogy a közösség osztja be, hogy ki mivel foglalkozik és mikor, az eredményeket a végén bemutatják és együtt örülünk.

Kalandjátékok

A kalandjátékok lényege, hogy tematikus állomásokból állnak, ahol különféle feladatokat kell megoldani és pontokat szerezni. Az alap történet mindig valami a résztvevők által is jól ismert sztori. A kalandjátékok megvalósíthatóak a nagy közösség számára, vagy kisebb csoportokra is bonthatjuk a résztvevőket. Példa: Alíz Csodaországban, itt a különböző állomásokon megelevenednek a könyv szereplői, pontok helyett pedig fehér nyulakat kell gyűjteni, az állomásokon vannak drámás, outdooros és művészeti elemek.

Outdoor gyakorlatok

Az outdoor módszereknél fontos, hogy a résztvevő feszegesse a saját korlátait, természetesen úgy, hogy sikerélmény legyen a végkimenetele, valamint a résztvevők érezzék a csoport erejét, az egymás iránti bizalmat és egymást tudják segíteni a megoldásokban. Példa: Mocsár, a csapat minden tagjának át kell jutni A pontból B-be, úgy, hogy csak a segítségül kapott lépő négyzeteket használhatják, valamint két gerendát, ők találják ki, hogy miként haladnak, a lényeg, hogy mindenki átérjen úgy, hogy nem lép be a mocsárba, mert akkor elölről kell kezdeniük.

d) Társasjáték műhely

Társasjáték pedagógiai műhelyünk célja a különböző részképességek fejlesztése a folyamatos sikerélmény megszerzése, mely segíti a pozitív önkép kialakítását a résztvevőkben. Társasjátékokon keresztül nem csak egy-egy tantárgyi területet lehet elsajátítani, azok megtanulását támogatni (számtan, történelem, nyelvtan, stb.), hanem a társas kapcsolatokat és a szociális

21

készségeket is nagyban fejleszti. A különféle társasjátékok minden hónapban a csoport szükségletei, fejlesztendő területek tükrében lesznek kialakítva, előre meghatározott terv alapján.

Egyéni „esetmunka”

Célunk, hogy az informális közösségekben, a szociális munkából ismert egyéni esetkezelést is alkalmazzuk. Természetesen vezetünk esetkezelő lapokat és papíros egyéni fejlesztési tervet is. Pályaválasztási tanácsadóink, szakembereink rendelkezésre állnak a fiatalok számára, megismerkednek a személyes történeteikkel és segítenek az életpályájuk megtervezésében.

Az előző tanodai időszak alatt sikerrel fejlesztettük ki az egyéni portfólió rendszerünket, amelyben nem csupán a gyerekek készségeinek fejlődését tudjuk nyomon követni, hanem a szubjektívebb eredményeket is rögzíteni tudjuk. A gyermek egyéni portfóliójában rögzítésre kerül minden eredmény, adat, program részvétel, produktum, amelyben a gyermek részt vett, létrehozott. Egy ilyenfajta gyűjtemény nagyon hasznos, hiszen kéthavonta kiállítást rendezünk ezekből a portfóliókból, amelyekre meghívjuk a diákok szüleit, családját is. Ez ismét pozitív megerősítés a családok és a gyermekek számára egyaránt, hiszen végignézhetik mindazokat az eredményeket, élményeket, amelyeket a gyermek elért a tanodai munka során. A csoportokon belül pedig ismét pozitívan, ösztönzően hat egymás munkájának a megismerése, az elért eredmények a kevésbé aktív tagokat is motiválják.Az egyéni fejlesztési tervek és egyéni haladási naplók is a portfólió részét képzik. Ezek kialakítása és frissítése folyamatos és a diákok szüleivel és tanáraival folytatott megbeszéléseken, konzultációkon alapszik.

3. Közösségfejlesztő és társadalmi felelősségvállalást erősítő szegmens/Szabadidős tevékenységek és programok/

Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” mindennapi programjában is arra törekszünk, hogy aktív, személyes kapcsolatot alakítsunk ki mind a tanoda tanulóival, mind családjaikkal és ezt az eredményes együttműködést minél szélesebb körben megmutassuk a többségi társadalom felé is.Ezért sűrűn rendezünk szabadidős, tanodán kívül és tanodai nyitott programokat.

Nyitott tanodai programok (indikátorszám: 180 fő résztvevő, 6 alkalom)Minden tanévben félévente egyszer, a felvezető képességfejlesztő és csapatépítő részben egyszer és a két tanév közötti, nyári megtartó részben is szervezünk olyan programokat, amelyek során a tanoda kapui minden érdeklődő előtt megnyílnak és interaktív műhelyfoglalkozásokon, előadásokon keresztül bemutatkozik az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” programjai, csapata és a benne születő értékek. Szervezetünk jellemzője, hogy nem frontális előadásokkal bemutatókkal aktivizálja az érdeklődő látogatókat, környéken

22

élőket, hozzátartozókat, hanem aktívan bevonja őket a bemutatkozásba. A nyitott tanodai programokat a tanodai tanulókkal közösen fogjuk megtervezni és megszervezni, majd a lebonyolítást is közösen fogjuk végezni. A látogatók kipróbálhatják, átélhetik módszereinket, mindennapjainkat, programjainkat, ezáltal kerülve közelebb az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” világához.Előző tanoda programunk során a gyerekekkel és családjaikkal folyamatosan olyan programokat valósítottunk meg, mely közös tervezések és közös szervezések eredményei voltak. Ilyen programok voltak például: családi főzőverseny, kakaós kalács sütő verseny, sport nap, fellépés az idősek otthonában, sportpálya felújítás, stb.Ezek a programok többségükben olyan önkéntes programok is voltak, ahol a mélyszegénységben élő családok társadalmilag hasznossá váltak és a közjó számára hasznos feladatokat, tevékenységeket hajtottak végre.

Tanodán kívüli programok (indikátorszám: 12 alkalom)A tanodán kívüli programok teszik lehetővé, hogy időről időre a gyermekekkel és időnként családjaikkal közösen kiszakadjunk a jól megszokott környezetből, de mégis biztonságos közegben fejleszthessék kompetenciáikat.

Táborok

Ennek keretében hat alkalommal szervezünk tábort: nyári, őszi és tavaszi szünetek tan évente minden alkalommal, beleértve a felvezető szakaszt is. Ezek a táborok tan évente két alkalommal Pécsen kívül valósulnak meg: Sikondára és Cserkútra tervezzük a bentlakásos táborokat. Ezek a táborok elsősorban az élménypedagógia és a színházterápia eszközeivel operálnak. A szükséges csoport bizalmi légkör megteremtéséhez outdoor-os gyakorlatokat alkalmazunk, például építünk a fiatalok számára egy saját erdei kötélpályát, természetesen a szakembereink által biztonságosan megvalósítva. Sor kerül művészeti foglalkozásokra: free card készítésre, hangszer készítésre és zenélésre, land art alkotásra. A tábor alatt a résztvevők elkészítik és dekorálják saját szappanosdoboz autóikat és versenyeznek is velük. A tanodai tanulók pedig a tábor végére elkészítik saját lombházukat, amely megmarad az ifjúsági táborok területén a jövőben érkező gyerekcsoportoknak is.

Élmény Kommandó családi programok

Az Élmény Kommandó keretein belül a projektgazda lelkes ifjúságsegítő fiatalokat von be az „ÉLMÉNY-TÁR” tevékenységébe. Az Élmény Kommandó egy különleges csapat, amelynek célja, hogy nem mindennapi, közösségi élményeket, programokat szervez a tanoda családjai részére. Röviden összefoglalva egy olyan programsorozat, amely gyerekekhez, fiatalokhoz és családjaikhoz visz el különleges készség- és közösségfejlesztő programokat, eseményeket, játékokat. Fontos kulcsszó a tevékenységében a bevonzás – a fiatalok és családok bevonzása. A gyerekek és családjaik élményhez juttatásán

23

kívül az önkéntességet, a társadalmi részvételt is ösztönzi – azaz szeretnénk, ha a Kommandóhoz önkéntes alapon csatlakoznának olyan jobb módú gimnazisták, egyetemisták, akik tevékenyen akarnak részt venni környezetük alakításában vagy akik még keveset találkoztak a szegénység vagy a kisebbség problémájával. Ez a programegység tartalmaz kirándulásokat, majálisokat, közös színházi előadások létrehozását.

Pályaválasztás, pályaorientáció

Előző tanoda programunk megvalósítása során kétféle pályaorientációs, rendszeres programot valósítottunk meg:

1. Pályaválasztási napEnnek keretében különböző tematikák mentén szakmák, iskolák képviselőit hívtuk meg tanodánkba, hogy a gyerekek forgószínpad vagy world caffe módszereket alkalmazva megismerhessék az általuk képviselt szakmák, iskolák jellemzőit.

2. Munkahely-, iskolalátogatásEzek keretében nem csak a tanodában találkozhattak a gyerekek a különböző iskolák és szakmák képviselőivel, hanem saját helyükön, működés közben nézhették meg azokat. Pl.: rendőrség, tűzoltóság, középiskolák, szakiskolák, gimnáziumok, újság szerkesztősége, stb.

Ez a módszer igen jól bevált az előző tanoda program megvalósítása során a pályaválasztás előtt álló diákoknál, így ezt a gyakorlatot szeretnék ezentúl is folytatni.

HUMÁNERŐFORRÁS Az „ÉLMÉNY-TÁR ÚJRATÖLTVE” szakmai megvalósítói rendszere egy mentorprogram. A menedzsment tagjain és a vezető tanárokon kívül több mentort is alkalmazunk. Minden mentor alá öt tanodai tanuló tartozik. A mentorok mind szakemberek, akik fiatal koruk ellenére nagy tapasztalattal rendelkeznek és több éve dolgoznak velünk a célterületen. Köztük van pszichológia szakos hallgató, szociális munkás, végzett ifjúságsegítő, andragógia szakos hallgató, outdoor tréner és testnevelő tanár is. A mentorok felelősek a hozzájuk tartozó tanulók fejlődéséért (elsősorban), feladatuk a velük kapcsolatban felmerülő problémák megoldása, a családdal és az oktatási intézményekkel történő folyamatos konzultáció, kapcsolattartás.A program menedzsmentjében dolgozók homogén összetétele hatékony munkát eredményez. A szakmai vezető és az esélyegyenlőségi munkatárs életkorát tekintve más generációhoz tartozik, mint a pénzügyi vezető és a projektmenedzser. Ám sikeres munkakapcsolatuk már több évre nyúlik vissza, ez is bizonyítván, hogy a korosztálybeli a tapasztalatcsere szintjén mutatkozik meg és szakmai sokszínűséget és rugalmasságot eredményez.

24

A program humán, reál és nyelv szakos tanári munkatársai is többnyire pályakezdő fiatalok, akik régebb óta munkálkodnak a szervezetben önkéntesként. Egyetemi éveik után ezzel szeretnénk a fiatalok munkanélküli helyzetén enyhíteni és lehetőséget teremteni számukra egy jó szakmai munkahelyen történő gyakorlatszerzésre. Valamint a megvalósítói teambe is koherensen illeszkednek.Összességében elmondható tehát, hogy az „ÉLMÉNY-TÁR” megvalósítói összeszokott, tapasztalt csoport, akik több éve aktívan és tevékenyen jelen vannak a célterületen, így hely és személyismerettel rendelkeznek, amely elengedhetetlen egy sikeres tanod-program megvalósításához.

Tanodánkban jelenleg is működik egy kistesó-nagytesó program, amelynek keretében a munkánkba bevonódó gimnazista, egyetemista vagy fiatal felnőtt önkéntesek tovább támogatják a gyermekeket és segítik a mentorok munkáját. Minden önkénteshez tartozik egy diák, akivel külön foglalkozik, jobban odafigyel rá, kicsit több időt szentel neki. Ez nagyban segíti a mentorok munkáját mivel így minden mentorált még nagyobb egyéni figyelmet kap, ami segíti őket az életben való boldogulásban.

ProjektmenedzsmentSzakmai vezető: Tasnádiné Hardy JuditProjektmenedzser: Mayer SzilviaPénzügyi vezető: Mayer SzilviaEsélyegyenlőségi munkatárs (önkéntes): Koska Éva

Szakmai megvalósítókHumán szakos tanár: Varga ZoltánReál szakos tanár: Tasnádiné Hardy Judit Vezető mentor: Tasnádi ZsófiaMentorok: Pintér Emese

Nagy MártonSudár ZsoltFúrós Anita

KOCKÁZATELEMZÉS

Korábbi tapasztalatainkra alapozva, négy nagyobb kockázati kört azonosítottunk és ezekhez rendeltünk, elsősorban preventív megoldásokat:

Célcsoport elérése, megtartásaA korai évekre volt inkább jellemző, hogy a szolgáltatás már működött, de nem értünk el vele annyi gyereket, mint amennyi kapacitásunk volt. A tanoda indulásakor hitet tettünk a felkereső ifjúsági munka mellett, vagyis, hogy ne csak várjuk a gyerekeket, hanem menjünk oda, ahol vannak, adjunk nekik ott élményeket, mutassuk meg mi várja őket az Élmény-Tárban. A kockázat megelőzése végett bejárunk az iskolába

25

osztályfőnöki órákra, tematikus napokra, nyári napközis táborokba, az Élménykommandó önkéntes csapatának segítségével pedig családi programokat szervezünk a környékbelieknek. A kockázati tényező tovább mozdulhat abba az irányba, hogy az elérés után, hogyan tartjuk meg a célcsoportot. Az előző projekt során volt lemorzsolódás, várhatóan most is lesz, ez a célcsoport sajátságosságaiból is következik. A lemorzsolódást megelőzendő folyamatosan bevonjuk a fiatalokat a tervezésbe, a szabályok kialakításába és minél több közösségi élményhez juttatjuk őket a mentori „családozásokon” és a tanodán kívüli programokon keresztül. Ezentúl, kapcsolatot tartunk a gyermek életében szerepet játszó minden fontosabb szereplővel (szülő, tanár, családgondozó, stb.).

Szakmai munka minőségeAz évek során sikerült kialakítanunk egy szakmailag kompetens stábot és megfelelő tudást felhalmoznunk egy tanoda működtetéséhez. Óriási hiba (gyakori is) lenne azt gondolnunk, hogy akkor ez egy befejezett állapot. Ez egyet jelenthez azzal, hogy a munkánk megragad egy szinten, amiben a megvalósítók és a célcsoport is motiválatlan, kedvetlen lesz. Ezért ösztönözzük a szakmai stáb tagjait, hogy vegyenek részt képzéseken, fejlesszék önmagukat és a megszerzett tudást hozzák be a tanodába, adják át a többieknek. Erre külön alkalmat rendszeresítettünk a heti beosztásba, ezek a szakmai találkozók. Évi két alkalommal elvonulást tartunk, amely egész napos közös műhelymunkát jelent, itt tudunk együtt tervezni, megoldani az esetleges rendszerszintű problémáinkat. Már az előző projekt időszakban is folyamatos volt a team szupervízió a tanodában, ezt folytatjuk jelen időszakban is, a korábbi szupervízor vezetésével.

Együttműködések folytonosságaKockázatként jelentkezik, hogy a megkötött együttműködések papíron maradnak, vagyis nem valósulnak meg tényleges közös munkában. Ezt azzal próbáljuk megelőzni, hogy olyan partnerekkel kötöttünk megállapodást, akikkel évek óta dolgozunk közösen, kitapasztaltuk az együttműködés mikéntjeit és mindkét fél látja a saját eredményeit, amelyet ennek köszönhet. Másrészt vállaljuk a kezdeményező, proaktív szerepet az együttműködésekben, mivel tényleg hiszünk benne, hogy emeli a szakmai munka minőségét.

FinanszírozásKockázatot jelent, hogy a jelen kiírás nem fedez minden felmerülő költséget, amellyel a tanoda sikeres üzemeltetése jár. A tavalyi év óta törekszünk rá, hogy más forrásokat is bevonjunk a tanoda működtetésébe (ezért is tudtunk egy pár hónapig talpon maradni a TÁMOP-3.3.9.A projektzárás után). A nyári táborokat például mind magánadományokból tervezzük megtartani, ezt idén már sikerült is az adhat.hu portálon keresztül, ezt tervezzük a későbbiekben is. Nyitunk a céges adományozás felé is, próbálunk kapcsolódni a vállalatok

26

társadalmi felelősségvállalás szemléletéhez és próbálunk olyan kereteket kialakítani, amelyek nekik is megfelelőek, vagyis kellő hírértéket biztosít adományuknak. Célunk, hogy az EFOP finanszírozás zárulta után, 2018 szeptemberétől is tovább tudjuk üzemeltetni az ÉLMÉNY-TÁR Tanodát.

27