1. Mutassa be az EU költségvetésének jellemzőit!(Órai anyag alapján)

Az EU költségvetése

Az EU költségvetésének alapelvei

10 alapelvet határoz meg, amely 1999. január 1-től él. A teljes anyag 1 dokumentumként kezelhető. Ettől az időponttól az elszámolási egység az euró hivatalosan is.

1. Egységesség elvekivételek:• rugalmassági mechanizmus• Szolidaritási Alap• Európai Fejlesztési Alap• EU hitelfelvételei és hitelnyújtásai• Európai Beruházási Bank

2. Bruttó költségvetés elve: (minden ki és befizetés egy nagy kalapba megy)kivételek:• mezőgazdasági felelősség-megosztási illeték• vámhatárokon beszedett jövedelem (25%-ot az államok visszakapják)

3. Éves költségvetés elve: Mindig az adott év január 1-től december 31-ig tart.kivétel:• több éves projektek

4. Részletesség elve

5. Költségvetési egyensúly elveáltalában deficites a mérleg, amelyet rendkívüli kiadásként rögzítenek a költségvetésben.

6. Gondos pénzkezelés elveÁr-Érték figyelése, ellenőrzés

7. Externalitás elveKülső határok, amelyek lehetnek + és – hatásuak.

8. Oszthatatlanság elveAlapvető cél az egységesség. Fontos a környezetvédelem, amely szintén csak egységes fellépéssel végezhető. (elvek,célok,végrehajtási utak meghatározása stb.)

9. Kohézió elve Az EU által támogatott államok gazdagodjanak, fejlődjenek és a szociális helyzetük is javuljon.

10. Szubszidiaritás elveA pénzt oda kell adni, ahol a legjobban tudja hatékonyan felhasználni.

A költségvetés bevételei

1.Vámok – VÁMUNIÓ

2. Közös Agrárpolitika alapján kivetett vámterhek, lefölözések, cukoradó (cukor és izoglükóz) pl.: Ipari és agrárvámok.(Traditional Own Resources – TOR)

1

3.Általános Forgalmi Adó (VAThozzájárulás) átutalás, amelyet havi gyakorisággal fizetnek be a tagországok. Jelenleg 0,5%,(remélem nem írtam el) amit befizetnek. Éves szinten megnézve általában a befizetett összegek jan.-nov-ig magasabbak, mint decemberben.

4. GNP-forrásA GNI források mértéke a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmével arányos, minden tagállamban egyforma kulcsot alkalmaznak, így a befizetések az egyes országok teherviselő képességét is figyelembe veszik.

5. egyéb bevételek: EU alkalmazottak jövedelem adója, vállalatok büntetései, késedelmi kamatok (marginális). Ezek értéke elhanyagolható.

A költségvetés kifizetései

1. Versenyképesség és kohézió (ez a tétel a legnagyobb érték)2. Természeti erőforrások (néha a vidékfejlesztés is ide tartozik, illetve benne van)3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jogérvényesülés4. Az EU mint globális szereplő5. Közösségi szervek igazgatása

Az EU kiadásainak megoszlása 2007-2013

Közösségi szervek igazgatása 5,9 %Versenyképesség és kohézió 44,2% CARPE 34 % (mezőgazdaság)Állampolgárság, szabadság, biztonság és jogérvényesülés 1,2%Az EU, mint globális szereplő 5,7%Vidékfejlesztés 11 %

Az európai költségvetés reformjai

Legtöbbet vitatott kérdések:• mezőgazdaság• struktúrapolitika (A régió fejlesztésről szól leginkább. A vita azon arról folyik, hogy kinek kellene többet befizetni és kit kellene leginkább fejleszteni!?)• többletköltségek elosztása

(nettó haszonélvező: többet kap vissza, mint amennyit befizet.nettó befizető: azok az országok, amelyek a közös költségvetésbe többet fizetnek be, mint amennyit onnan különböző jogcímeken visszakapnak.)

Rotterdam szindróma

• az EU vámjainak legfőbb beszedője Hollandia és Belgium• kisebb mértékű befizetést kell teljesíteniük e miatt a GNP hozzájárulásban• a kormány bevételei (25%-os hányad) jelentősebbek, mint más tagállamban

Az európai költségvetés reformjai

1970. Költségvetési Szerződés célja:

• saját forrás biztosítása a Közösségeknek• a Közösségek monetáris függőségének enyhítése• de az EK nem kap adószedési jogot (az EU nem állam, ezért nem szedhet be adót)(Az 1970. április 22-én aláírt Luxembourgi Szerződéssel kiterjesztették a Parlament költségvetési hatáskörét: a közös büdzsét már nemcsak megvitatták a képviselők, hanem azt jóvá is kellett hagynia a testületnek. Az 1975-ös költségvetési szerződés pedig

2

megadta a Parlamentnek azt a jogot, hogy kétharmados többséggel elutasíthatja az egész költségvetési tervezetet, azaz a közös költségvetés az Európai Parlament jóváhagyása nélkül már nem fogadható el.)

MacDougall jelentés

• 1977-ben reform javaslat• az EK-nak, mint pre-föderációnak a GDP 2,5-7,5 %-át kellene elosztania• nincs politikai egyesség(sikertelen lett ez a felülvizsgálat)

Az európai költségvetés reformjai

1984. Fontainbleau-i egyezmény (brit-francia)célja:• VAT forrás növelése• a britek befizetésének visszatérítése (a tagállamok befizetéseit egyenként átnézték és a befizetéseket + és – elosztja.)• mezőgazdaságra fordított összegek arányának csökkentése

1988. Delors - I. csomagcélja:• saját forrás rendszer átfogó reformja (GNPforrásbevezetése), így• a forrásoldal növelése• strukturális kifizetések emelése• mezőgazdasági kiadások fékezése

1992. Delors - II. csomag (elutasítják)célja:• GNP-forrás arányának növelése (1,34 %-ra) (a régiós fejlesztésre akarták költeni)• strukturális kifizetések növelése• ellenállásba ütközik a tagállamoknál

(DELORS-TERV - A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió (EMU) létrehozásának háromlépcsős terve (1989). Az első szakasz, amely a tőkemozgást liberalizálta, és szorosabb koordinációt helyezett kilátásba e területen, 1990. július 1-jén indult. A második lépcső (1994. jan. 1.- 1999. jan. 1.) fő feladata az Európai Központi Bank létrehozása volt. A harmadik lépcső a tényleges Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió kialakítása, melynek alapvető feltétele a tagországok valutaárfolyamainak végleges rögzítése.)

1999. Agenda 2000 (elfogadták)célja:• mezőgazdasági kifizetések visszaszorítása• strukturális kiadások arányának növelése• keleti bővítést finanszírozó alapok felállítása (SAPARD)• (GNP forrás növelése – elutasítva)

2007-2013 közötti időszak (ez inkább visszalépési szakasz)

• összbevételek a GNP 0,99-1,05 %-ára csökkennek• a mezőgazdaság visszaszorul• a belső politikák aránya növekszik• az új tagállamok felzárkóztatás nem célja a tervezetnek, (Lengyelország kb. 30 év alatt jut el az EU átlag 75 %-ra, Lettország 2041-ben)

3

Visszatérítés (rebate)

• az Egyesült Királyság ragaszkodik fenntartásához• a Bizottság általános rendszerré való átalakítást javasolta:• 4 éves átmeneti időszak alatt szűnne meg az exkluzív brit visszatérítés• (2006-ban 72 millió € a magyar kötelező befizetés)(Ma Svédország rengeteget befizet, de nem kapja vissza szinte a felét sem)

2014-21

• a Bizottság azt javasolja, hogy a bevételek reformjaként az energiahordozók áfáját és a társasági adó meghatározott %-át• közvetlen adóként kelljen befizetni az európai költségvetésbe• a harmadik forrás (VAT) megszűnne és felváltja a GNP forrás

Költségvetési eljárás (speciális eljárás az EU jogban)

• időrendileg legpontosabban szabályozott eljárás• végső szót a Parlament mondja ki• formája: európai rendelet(a 2011. évet úgy indítjuk, hogy a nem létező költségvetést pótolva az előzőt próbáljuk használni, az előző 1/12-ed részét befizetve)

4