108

ÁRJEGYZÉKEazon

LEGUJABB MAGYAR KÖNYVEKNEKmelyek

HECKENAST GUSZTAVkiadó-hivatalában Pesten,

egyetem-utcza 4-ik szám alatt megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:

magyar nu KUIIOIUOH.Ilta'•Sssent-Katolna. Két( 3 9 2 ; 5 1 5 ^ A r a f ü z v e

kötet. Nyolczadrét4 f t .50kr .

Jósika Miklós. Emlékirat. E/ s m á s ° d i l c kötet- Nyolczan.

Jókai Mór. Milyenek a férfiak? 1 8 6 S

T a r t a l o m : A kardvas és a villám. - A hittagadó. — A vakmerő. — Egy csókegy szó. — A tudtán kivül férj. — Juida.

iuur. fl n ö k ? Elbf"szélések. Két kötet. Nyolczadrét

a HUR : ( 2 0 7 i 2 0 0 ] a p > B o r i t é k b a f ü ' Z T e 2 ft

Zilahy Károly. Hölgyek lantja. M.Kyarköitönők müveiből Szer-kesztve. Egy acíélmetszetttl 8 rét. Füzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

G o e t h e . A z ifju W e r i h e r k e s e r v e i . Forditotta Bajza12-rét. (191 lap.) Fűzve 1 ft. Diszkötésben egy fényképpel 2 ft. 40 kr.

Panlrhriíli VíílnO*!ltntf m u n k á i Korátok 8 eredeti kiadások alapjánl^SOKOÍIdl V d l U g d l U I I HlUUKdI. Toldy Ferencz által. A költő arcz-

ke'pévt'l. 8 rét. 3 kötet. Füzve 1 ft. 50 kr. Velinpapiron, diszkötéaben 3 ft.

Garay János. Szent László. Történeti költemény.Két kötet. (248, 208 lap.) Ára füzve 1 ft. 40 kr. Diszkötésben 2 ft.

r kOSZOrUSOk a l b u m a . Irói élet- és jellemrajzok. Irta ZilahyKároly. Mutatványokkal és tizennégy aezélmetszettel. N. 8-r. Diszkötésben 5 ft.

A magyar nép dalai és dallamai. Hangjegyekre tette ésSzini Karoly. 1865. Első füzet: 50 dal. (72 lap.) Ára 30 kr.E folyam 4 füzetből fog állani, mely 200 dalt és dallamot foglaland magában.

Schiller Frigy. A harmincz éves háboru története.Forditotta Torkos István. 8-rét, (423 lap.) Füzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

huszonhat nagy földképen egész földünk egyesrészeit ábrázolja az államok jelen területi viszonyai

szerint. Hunfalvy János felügyelete alatt kiadva. 12 ft.Magyar kézi-atlasz,

í a r o A P A t t í í r Nélkülözhetlen seitedkónyv, mely a történelem, természet 8 egyébI s l l i e i C l l d l . tudományok és müvészet köréből lehetőleg minél több érd- kes tár-

gyat és egyéniséget, betiisorozat.os rendben megismertet Tiz kötet: A—Zwingli.Ára egy kötetnek 1 ft út kötetbe vászonba kötve 12 ft.

Uj magyar-franczia és franczia-magyar szótár.A legjobb kútfők szerint szerkesztve. Harmadik tetemesen bövitett és javítottkiadás. Két kötet. 1865. Ára füzve 3 ft. 20 kr.

I . kötet: Franrzia-magyar resz. D'apres les meilleurs ouvrages publiées jusqu'ace jour et specialement d'aprí-s le dictionaira frangais de Mólé. (27 iv nyolczadrét.)Füzve •, 1 ft. 60 kr.

IL kötőt: Magyar-franczia résa.IrtaKanos Kálmán. (33 iv8r.)Fűzve 1 ft. 60 kr.

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, «aj.t müveibőiösszeállitva. Három kötet. N.-8-rét (384. 456, 395 lap). Ára füzve 7 ft. 50 kr.(Mindegyik kötet ajt. 30 krért külön is kapható.)

Salamon Ferencz. Magyarország a török hóditáskorában. Nagy 8-rét. (431 lap.) Borítékba füzve 2 ft. 80 kr.

Dr. Weber György. A világtörténet tankönyve.Tekintettel a műveltségre, irodalomra és vallásra. Toldalékul : A német és>magyar irodulom-történet vázlatban. A tizedik bővített kiadás után I-ső, Il-ikIII-ik, IV-ik és V-ik füzet. Nagy 8-rét. Egy-egy füzet 40 kr.

Dr. Kőnek Sándor. Az ausztriai birodalom, jeieSen amagyar korona országainak statistikai kézikönyve. Első, második és harmadikfüzet. A teljes munkának ára 5 ft

Fiedler Ignácz. A telekkönyvi törvény gyakorlatimazása. A telekkönyvi törvény mindazon részeivel, melyek a feleket érdeklik,okirati s kérvém i mintákkal és példákkal felvilágosítva, és azon rendeletekkel is,melyeknek közvetve a telekkönyvi ügyekre befolyásuk van. A felek és ügyködőkhasználatára. 1865. (XXIV. és 274 lap. Nagy 8-rét) Fűzve 2 ft.

Mezei gazda népszerü vezérkönyve,kosok, gazdatisztek és földmivesek használatára, de kiváltképen a magyar föld-mivelő nép számára; különös figyelembevételével annak, miképen lehet és kell agazdászatot czélszerüen rendezni, lehető legjövedelmezőbb fokra emelni és csino-sítani. Több gyakorlati földmivelők és gazdatisztek közremunkálásával GalgócziKároly által irott harmadik kiadás után negyedik kiadásban javította és bővítetteReischer Endre. 1865. (21 iv 8-rét.) Ára füzve 80 kr.

Robinson Crusoe élete és kalandjai. nT4S^áií°k!X.Ára fűzre 50 kr. Diszkötésben íft.

T A T O P F I r á l v t u n Különös tekintettel a müegyetemi, keres-JU/,St;i. l l d i y i d n . k e d e I m i s reáitanodai ifjútól, nemkülönben

gyakorlati kereskedők szükségleteire. A legtekintélyesebb bel- s külföldi munkáknyomán.

I. füzet: Átalanos s különös resz. (208 lap 8-rét.) Füzve 60 kr.II. füzet: Kereskedelmi irály. 1865. (836 lap 8-rét.) Fűzve 1 ft.

P a C Z Í g G. C . Korunk igényei szerinti gyakorlatiEgyuttal czélszerü és tanulságos kézi-könyv a földbirtokosok, bérnökök, mező-gazdaság-intézők, kezdö-gazdák s tanonezok, szóval mindazok számára, kiketérdekel a gyakorlati mezei-gazdaság, az ötödik kiadás nyomán hazánk viszo-nyaihoz alkalmazva, átdolgozta; Reischer Endre, volt keszthelyi gazdasági tan-intézetbeli vegjtan, gazdászat-, műtan- és számvitelnek tanára. Nagy 8-r. (437 1)Borítékba füzve ára 2 ft 60 kr

Magyar gazdasszony teendői tI Md I (N

g g £bajadonok számára Irta Medve Imre. (N. 8-rét. 500 lap.) Füzve 2 ft.

Galgóczi Károly. Kertészet kézikönyve. Tüzetesa konyhakertészet, virágmivelés és gyümölcs'enyésztés körében. Második kiadás.8-rét. (284 lap.). Ára ' 80 kr.

Tarkanyi Béla. Hajadonok őrangyala. *tató papiron két képpel vás?onba kötve 1 ft.Velinpapiron öt képpel bőrbe kötve, arany vágással 2 ft. 50 kr. Diszkötésben 5 ft.

7«í>hnlflfO Hpnri lr *A Áh í tat nrái Kivá logatva és fordítva Szász^SCnOKKL n e n i l K után A l l l l d l Oiai . Károly magyar tud. akadémiaitag által. Két kötet. 8-rét. (348, 441 lap.) Borítékba fűzve 2 ft. 50 kr.Velinpapiroson, diszkötésben 5 ft.

A ma (TV ar nmh ar L r n n w t á r a Pákh Albert, a Vasárnapi Ujság szer-Hldgy dl eiIIIJei RUIiy V Idid, kesztője felügyelete alatt. 100 iv 8-rét.Négy kötet 2 ft. Postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap.) Ára füzve 2 ft. 50 kr. Vászonba kötve 3 ft.

Ollendoríf H.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, nehány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni.A magyar tanulók használatára átdolgozta Egán James. Füzve 1 ft. 50 kr.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364Füzve

lap, 8-rét.)

Függelék az ideiglenes törvénykezési szabályokhoz.Az uj törvénykezési rendszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknekhivatalos felhivás és hiteles adatok nyomán összeáll tött teljes gyüjteménye. —Elsft folyam. 1861 — 1863. Második ujonnan átvizsgált kiadás. 8 rét. (227 lap.)Boritékba füzve • 2 ft.Második folyam. Elsö füzet. (1864. Január—junius. I—XXXII. sz.) 8-rét.(158 lap ) Boritékba füzve 1 ft. 40 kr.Második folyam. Második füzet. (1864. Julius—szeptemb. XXXIII—LXVII. sz.)8-rét. (53 lap.) Boritékba füzve 50 kr.Második folyam. Harmadik füzet. (1864. Oktob.— deczemb.XLVIII—LXII. sz..s az ezen folyamra kiterjedő betűrendes tárgymutató ) 8-r. (48 lap.) Füzve 40 kr.

totTAJBr^ Figyelmeztetés a t. cz. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincs. —• C X T I Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett tiiadő-hivntalhoz intézhetők, a mely a szétküldéstpontosan posta-uton eszközlendö és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 ftot tesz, bérmentesen. Az illető

vagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

""""* "^^ "lsyci" Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala,Kiadd-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-utcza 4-ik szám alatt).

1 ft. 50 kr.

összeg

Tizenkettedik évfolyam.

Pest, márczius 5-én 1865

Elöfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt •. Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.CsHpán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — ( snpan Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft.

Hirdetési dijak, a Vnsárnnpi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november l-töl kezdve : Egy, négyezer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krb«;htromesor- vagy többszöri igtatásnal csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haascngteiii és Vogler.— M.-Frankfurtban :Otto Mollien és Jatger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gaziláazati ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatas után 30 ujkr.

A magyarországi r. katholikus főpapság ítagjai között, kiknek arczképeit lapunkegyes folyamaiban már legnagyobb részbenközöltük, az elsö rangok egyikét foglalja ela kalocsai érsek, Kunszt József ö exeja.

Nem közölhetvén ezuttal a köztisztelet-ben álló egyháznagy teljes életrajzát, azonérdemeinek elősorolását is mellőzzük, me-lyeket hosszu egyházi pályája alatt szoro-san az egyházi ügyek terén szerzett. Legin-kább azon nemes tetteire szoritkozunk, me-lyek jótékony hatását a közmüvelődés és Inevelés ügye érezte. j

S e részben Kunszt Jdzseíérseket az érdem koszoruja alegméltóbban megilleti. Mióta őül a kalocsai érseki székben, az-óta e dus jövedelmü egyháziméltóságnak elhanyagolt anyagiviszonyai nem csak teljesenrendezve vannak, hanem a jöve-delem nagy része oly czéloknakis szolgál, melyek egy szellemi "'•'•'•érdekeket ápoló egyházi fejede- " - :

lem magas állásához s méltósá- •••-•-• :: 7gához teljesen ülök, s a jótékony ;;:-•'•'• Z \adományozó vallásos és hazafias "buzgalmáról s áldozatkészségérőltesznek örvendetes tanuságot.

Még friss emlékezetünkbenvan, hogy midőn nehány évvelezelött a tud. Akadémia házáraés tőkéjére az adakozás megin-dult, Kunszt József kalocsai ér-sek volt a legelsők egyike, a ki10,000 ftnyi összeggel nyitottameg az akadozások sorát, s tud-juk azt is, hogy nevével majdminden nevezetesebb irodalmi,müvészeti vagy jótékony sági hazaivállalatnál a pártfogók és gyá-Baolitók sorában találkozunk.

Azonban Kunszt József al-*otó kezét s áldozatkészségét^ginkább azon két nagyszerü

alapítványa fogja hirdetni, melyet Kaló-;léT I b a n a n a z a j nevelés érdekében!

°zott. _4Z egyik az uj nönövelde, ia másik a fögymnasium Kalocsán. •) A!wanynovelde megalapítása által az érsek a________^P~rti vidék egy nagy hiányát pó-

7. Í

Kunszt Jozsef, kalocsai érsek.tolta. E czélból már előre több magyar höl-gyet saját költségén a nevelői pályára képez-tefcett idegen zárdákban, a „Mi asszonyunk-ról" czimzett iskolanénék felügyelete alatt.1858-ban Kalocsán egy zárdaépület ópitésétkezdette meg s a csinos, kényelmes épület-ben 1860 őszével a nönövelde meg is nyilts azóta a legjobb sikerrel folytatják benne amagyar iskolanénék a fiatal női nemzedéknevelését.

Az uj növeldei épület, mely egyszerüugyan, de jó izléssel épült, és térés, Kalocsavárosának nem csak díszére szolgál, de a

l é P U l e t r a J 2 á t s leirását lásd V. U. 1861.(% számában.

K U N S Z T J Ó Z S E F .

czélnak teljesen meg is felel. Maga az épület741 D ölnyi tért foglal el, s ezt nehányholdra terjedő csinos kert köriti. A zárdában9 terem, 29 szoba s a mellett kellő mellékhelyiségek s gazdasági épületekkel van el-látva. Az alapitó érsek nem csak mindenépületi és felszerelési költséget, viselt, hanemaz intézetnek azonkivül még 105,000 forint-

nyi alapítványi összeget is rendelt. A nö-velde 70 növendékre van számitva. E mellett

: a nagyszerü épület alsó osztályába helyezteaz alapitó érsek a városi leányiskolát is,melyet mintegy 300 növendékleány veszigénybe.

Másik nagyszerü áldozata Kunszt Józseférseknek a nevelés terén, a kalocsai fögym-nasium s a vele kapcsolatban levö táp- ésnevelő-intézet volt. Kalocsán ugyan már arégibb idök óta állott fenn egy gymnasium,(hozzá való gyarló épülettel), azonban ez azidök folytán ugy megapadt, hogy az 1850.

évi tanrendszer-változás folytáncsupán négy osztályu algymná-ziummá sülyedt.

Az egész kalocsai vidék mé-lyen érezte egy teljes gymnáziumszükségét. Kunszt József érsekée téren is az érdem, hogy a hiá-nyon bőkezüen segitett s mostmár egy 8 osztályu főgymnáziums egy jól felszerelt konviktusfogadja magába Kalocsán a ta-nuló ifjuságot. A gymnáziumnagyszerü uj épülete csaknemegészen ujra épült s a régibőlcsak igen csekély rész használ-tatott fel. Hozzá van épitve egyigen diszes uj templom is. Mind-ezekre, s a gymnáziummal ösz-szeköttetésben levö konviktusraKunszt József 200,000 ftnyi ala-pitványt tett. Csak igy lett le-hetséges, hogy a gymnáziumbanegy tanuló egész évre nem fizettöbbet tandij fejében, mint 5 ftot,s a konviktusban egy növendékellátása nem kerül többe, mintösszesen 150 forintba. Azonnaloly nagy számmal is jelentkezteka növendékek, hogy az eredeti-leg csak 20 tanulóra tervezettkonviktus nagyobbitása szüksé-gessé vált.

A gymnázium épitése 1860. év tavaszá-tól októberig be lön fejezve, s 1342 Q ölnyitért foglal el a templommal együtt, melyegyszerü góth stylben van épitve. Az épületmagában foglal 8 tan- és 7 más nagy termets 37 szobát, a szükséges mellék helyisé*gekkel.

Mind a gymnázium, mind a nönövel

A Vasárnapi Ujság 1805. évi folyamából teljes számu példányok folyvást kaphatók.

10-ik szám.

noazóta élénk' virágzásnak örvend az alapitóérseknek folytonos éber felügyelete s szere-tetteljes ápolása alatt. S ha Kunszt Józseférsek nevét egyéb tettek nem hirdetnék, isa közjónak ho?/ott e két nagyszerü áldo-zat is elég volna arra, hogy tisztelettelemlékezzünk meg róla.

V i h a r a l a t t .Döbörög a kályha, nyikoro^ az ákácz;— Öreg Sára néni ugyan mér.t szunyókálsz?...Halljad a távolbanLovak körme dobban,Ah, nézd, az a mécs is fényesebben lobban! —— Ott jőnek, ott jőnek, köztük János fiad,Nem készitsz számára egy kis mézes italt? . . .Ott jön vőlegényemTiszta fehér ménen,Fogjad szivem, néném! megszakadni érzemf. . .

„Csöndesedj, csöndesedj Julcsa édes-lányom,Úgy szorul a keblem, ha dult arczod látom;Késő már az óra,Készülj nyugovóra;Nc figyelj, no ügyelj az éjjeli szóra."

Döbörög a kályha, nyikorog az ákácz;— ,,A vőlegényedre Julcsa hiába vársz!Hagyj azért te nyugton,Ha fejem lehajtom;Szegény jó fiamért s érted imádkozom. —

— Nézd amott van kardja, a falra aggatva,Finom selyem fátyol ott sötétlik rajta;S egy pár rozmaringszál,Mely a szélben himbál,Azt mondja,azt mondja,hogy ő többé nincs' már"...

Összedől a kályha, meghasad az ákácz;Az Istenért lányom, mondd ugyan mit csinálsz?•— ,,Ah, szegénynek vége! — —Elfolyt drága vére."Felsohajt az özvegy könyek közt az égre . . .

Majd lehajtja fejét, meglepi az álom,Talán fel sem ébred ezen a világon! . . .Véres kard a ládán,Halvány mécs a kályhán,S két halott ott fekszik a patyolat párnán.

Nemes Ödön.

A jurátus-világból.Novella.

Irta PÁLFFY ALBERT.(Folytatás.)

Másnap reggel Szikra Pál uram csakmint letünt tüudérálomra gondolt vissza alefolyt este kábitó boldogságaira! Azonban,a helyett hogy örvendett volna, mily sze-rencsésen esett át a megpróbáltatásokon,inkább elégedetlen volt önmagával. Szemre-hányást tett, hogy nem volt eléggé bátor,nem használta fel az alkalmat, nem ragadtameg fülénél fogva a kinálkozó szerencsét.

Több ügyességet és életrevalóságot tettvolna fel magáról. Vacsora alatt a ház leg-ifjabb kisasszonya mellett ült s mégis aligszólott hozzá egyet kettőt; még az sem ju-tott eszébe, hogy idöközönkint a lányka po-harába fris ivóvizet töltögessen. Peczkesen,minden könnyüség, kellem és otthoniasságnélkül ült székén, a helyett hogy egysze-rüen utánozta volna az előtte álló mintaké-pet, barátját, Sándort, a ki a második tálétel felhozásakor már negyedszer ujitá megszerelmi vallomásait a ház harminczhat éveskisasszonya elött.

Később tánczra kerekedett a társaság.Hogy Palkó barátunk a keringökbe, pol-kákba és franczia négyesekbe be nem keve-redett: ennek meg volt a maga természetesoka. Nem értett hozzá; de hogy még a csár-dás felhangzásakor sem tudott neki buz-dulni, ez örökös szégyen marad rajta. Pedigmindig készült hozzá: mindig csak valami

különösen kedvezö perczre várakozott, s haily pillanat bekövetkezett, rendesen épenakkor vitték el az orra elöl a tánczba szivekirálynéját, a szőke kékszemü Málcsi kis-asszonyt. S valóban rá nézve, az egész estély-nek más eredménye nem is lett, mint hogya kedves kis lány nevét megtanulta Mert amidőn végre mégis annyira neki bátorodottvolna, hogy öt tánczra hivja: ime kettőtvert éjfél után az óra s a vendégsereg, mintadott jelre, a szives háziasszony maraszta-lása daczára, fölkerekedett s eltávozott.

Mintegy reggeli kilencz óra lehetett, amidőn Palkó az éj fáradalmai és csalódásaiután, felébredhetett. Kiugrott ágyából s öl-tözködni kezdett. Mindennapi ruhája, a teg-napi grófoskodás után igen kopottnak, visel-tesnek s a divattól elmaradottnak látszottelőtte. Szerencséjére birt annyi ösztönnel,hogy Ízléstelennek tartotta, már korán reg-gel báliasan öltözködni, fekete frakkba, fehérmellény s glacé keztyübe; habár diák korá-ban azt hitte, hogy a nagy urak otthon reg-geltől estig foly vást, igy vannak felkráglizva,igy reggeliznek, igy vetik magukat a pam-lagra, ha az inas behozza ezüst tálczán a„Pesti Hiríap," „Regélő" vagy a „Honderű"legujabb számát, s talán még igy kelnekutazásra, igy mennek ki lovagolni a városba,vagy épen vadászni is az erdőkre.

Elhatározta, hogy mihelyt kikapja, mintzongora- és német nyelvmester elsö havidi-ját, azonnal könnyü, csinos nyári öltözéketcsináltat, hogy igy külsejében a mindenna-piság és a teljes parádé között a különbségne legyen oly szembeszökő.

Egyszersmind feltévé magában, hogydaczára pályája ily szerencsés kezdetének,nem hanyagolja el azt, a miért Pestre jött,hanem felkeresi a personális expedituráját,beadja iskolai bizonyítványát, s azt is, a mita patvariáról hozott, s felesküszik a tek. kir.tábla hites jegyzőjének.

Épen készen volt s csak kalapjáról akartamég leverni a tegnapi port, a midőn kivülrölmegcsattintja valaki az ajtó kilincsét, s ba-rátja Sándor toppant be hozzája.

A fiu egészen magán kivül volt. Szemeforgott, haj szálai az ég felé meredeztek, nyak-kendőjének csokra félre állott, halvány voltés reszketett, épen mint a szinpadon Lend-vay a kétségbeesteket, s a rögtön megörül-teket szokta volt játszani.

— Az ég irgalmára: mi lelt ?— Hah! — válaszolt az érkezett s mint-

egy kimerülve erejéből, a legközelebbi székrehanyatlott. — Mint irigylem szörnyü fleg-mádat. Te délig nyujtózkodol az ágyban saz alatt fejünk fölött ránk gyújtják a házat!

— Mit hallok! Tüz volt nálatok. Porráégett a gyönyörü Halberhuber palota?

— Ha csak e volna a baj ! de ugy tuddmeg, barátom, hogy ha ma estére vitézülhelyet nem állunk, fenekestől felfordul ahaza!

— A haza! Elrémitesz beszédeddel. Ta-lán csak nem tört be Belgrád alatt, a török,s tán már láttad is a véres kardot, melyet anádor ősi szokás szerint az országban ke-resztül hordoztat.

Ne tréfálj, mert még ennél is nagyobba veszedelem. Képzeld, s dühödj! Itt a fő-városban, a haza szivében, a hol ezer darabjuratus, annyi jurista, doktor, chirurgus,annyi velünk tartó szabó, asztalos, lakatos,varga és csizmadia legény lakik egymáshátán: itt Pesten! ma estére pecsovics de-monstráczió készül!

— Hogyan? pecsovics demonstráczió?— Ugy van; ennyire jutottunk! igy en-

engedtük megerősödni fejünk fölött az ellen-séget : s az ujságok mégis azt merik firkálni,hogy türelmesek legyünk egymás vélemé-

nye iránt! az én s társaim türelme azonban,ily dolgok hallatára keté szakadt. Remélemrád is számithatunk?

— Testestől lelkestől a tietek vagyok;de még nem mondtad, honnan mutatkozika förgeteg?

— Hallatlan vakmerőség! Képzeld, azalatt, hogy mi, fajankók és elkorcsosodottivadék módjára, kottilionozunk Halberhuberuram salonjában: öt lovas hintó érkezikPestre; a kocsis büszkén pattogtatja az os-tort, s behajt a szép-utczán egy két emele-tes házba!

— S ki ült a kocsiban?- Ö !— ö ? kit értesz ez alatt?— Kit mást, mint a kiről másfél esztendő

óta minden ujság, szörnyűségeket ir! Ö vanitt, köztünk, falaink között, L . . . ur, a H.megyei hires adminisztrátor, s pártja előrebegyülekezve, felfogadta egy ezred zeneka-rát, s ma estére fáklyás-zenét akar nekiadni, s mellé még dikcziót is tart!

— Ez nem fog megtörténni.Én is azt mondtam, s ugyanezt mondta,

Kálmán, Géza, Béla, Gyula, s mindenki akivel találkoztam. A gyülés is elhatározta,hogy ezt, bár mibe kerüljön, meg kell aka-dályozni.

— Micsoda gyűlésről beszélsz? TalánPestvármegye is bele akarna a dologba szó-lani.

— A gyülés, mely ily határozatot ho-zott, több tekintélylyel bir, mint akármelyvármegye közgyülése. Az ifjuság, a juratuskar, szóval: az ország közvéleménye hatá-rozott; ma én voltam az elnök, én mondtamki ily értelemben a többséget, ezelött félórá-val, a Pillwaxban!

— Helyes! nagyon helyes. S te a gyűlés-ből egyenesen hozzám siettél? Barátom,most ismerlek még csak igazán, szivedre. Deesküszöm, meg is felelek bizalmadnak, s látnifogod,hogy a hol legény kell a gátra, vitézlöSzikra Pál uram kemény marka jobban érta fokos forgatásához, mint ujjai a zongorabillentyűihez. Tehát, az ifjuság közgyülése,vette fel az elébe dobott keztyüi, s a nyilthadizenetre, az irtó háboru minden borzal-maival fog választ adni? Hah hogy mégalig van reggel tiz óra; a nap pedig olyhosszu, hogy estig egy ezred év folyhat le!Hány órakor lesz az ütközet?

— Pontosan nem modhatom meg idejét.Fáklyás zenék alkalmával azonban eddig azvolt a szokás, hogy akkor indult a tisztelgőcsapat, a midőn a szinházban az előadásnaképen vége volt.

— Mit adnak ma a szinházban?— A „Szökött katoná"-t.— Annál jobb. Ugy hallom, ezt a dara-

bot nagyon járják; tömérdek ember lesz aHatvani-utcza szögletén a Landerer nyom-dája előtt, s lesz ki megvigye hirét, mire ké-pes a magyar ifjuság, ha becsület-kérdés fo-rog szóban. Mit mondana a liberális opposi-tió az angol és a franczia parlamentben, haazt olvasnák Londonban a „Times"-böl,Párisban a „National"-ból, hogy a magyarifjuság csak szájhösökböl áll: akik tudnakugyanéijeneket kiáltani a megyegyüléseken,de ha az ellenség a közelben mutatkozik, sa föváros szabadelvü hirét kompromittálnivakmerősködik, gyáván összeteszi kezét, sengedi, hogy tormát reszeljenek az orra alá!

Igy beszélt azon időben a juratus: vagylegalább ez volt modora, ez volt kurialisstylusa, mert hogy nem épen igy is gondol-kodott, magától érthető. Szava kevesebbvolt, mint valóság, de mégis több, minttréfa. A fiatalkori tüz melege volt ez, melya köznapiságnál nagyobb tettekre vágyott,de hiányozván az alkalom, azt ragadta meg,

a mi elébe vetődött, s képzelősködött, minthanagy szerepet viselhetne azokban.

Annyi igaz, hogy az azon párt részéröl,Pesten, elöször tervezett fáklyás-zenét azifjuság, saját maga ellen intézett inpertinensprovokácziónak tekintette. Mint láttuk, vi-tatkoztak, gyüléseztek, söt határoztak is fö-lötte, a nélkül, hogy egyszersmind valakit, avégrehajtással is megbíztak volna.

Erre nézve biztosan számíthattak a régiközmondásra: mundus se expediet. Elég volt:„megindítani a közvéleményt;" elég voltmegpendíteni az eszmét, kikiáltani a jelszót;a többi önként fog- bekövetkezni.

TT •

Ugy is történt.A közönség épen a szinházból tért haza,

a midőn a nagy kaszárnyából rudakra tüzöttlámpa-kiséret mellett a teljes zenekar meg-indult, s ezen ritkábban elöforduló jele-net azonnal sok bámészkodót gyüjtött egybe.A fáklyákat a szomszéd utczák valamelyi-kében gyujtogatták meg. Mindössze tizenképezték a tisztelgők seregét, de a gyüle-vész tömeg közöl akadtak elegen, a kik örö-mest vettek kezükbe fáklyát, már csak azértis, hogy legalább egy félórára, mint „vár-megyisták" figuráihassanak.

Helybe érkezvén, a karmester intésére ráreccsentettek az elmaradhatlan Rákóczyindulóra, s a nagydob dübögése, a trombitákharsogása, a helyszinére csalá a szomszédbólazokat is, a kik már ágyban feküdtek.

A következö perczekben az ellenség tá-bora is összegyűlt, s hadi positiót vett aHorváth- és Cziráky ház szegleténél, a nél-kül, hogy mozgalmait vezéri kéz intéztevolna. A kik ma reggel a Pillwaxban gyü-léskedtek, csak mint történetesen arra sétál-gatok voltak jelen, s mintha most vennékelöször hirét a dolognak, apró körökreoszolva megtevék észrevételeiket az ellenfél„szemtelen elbizottság"-ára. Tudták, hogynem is kell több a czél elérésére.

Történetesen épen ujra kövezték akkora Szép-utczát, igen csinos, de a mostanhasználni szokottnál sokkal nagyobb koczka-kövekkel. A régi kövezet apró rendetlenalaku kövekből állott, mely felszedetvén,helyenkint rakásra volt hordva.

E fölfödözés végtelenül csábitó erövelbirt. — Ritka eset, hogy egy fegyvertelentábor épen az ütközet mezején egyszerre,véletlenül, ily roppant mennyiségben, készmuniczióra találjon. Ez döntötte el a napsorsát.

Anélkül, hogy összebeszélés, vagy titkosbiztatás, vagy épen megvesztegetés történtvolna, akadtak a tömegben oly önkéntesvállalkozók, a kik, kedvük szerinti köveketválogatva, dobálózni kezdenek a tisztelgőkfelé, épen akkor, a midőn a zenekar a Rá-kóczy-induló trio-jára jutott volna.

A köveket jobbára csak ugy a földöngurítottak előre, mint a kuglizásnál szokás.Ugy látszott, nem volt senkinek szándéka,valakit agyonverni; csak azt lehetett látni,a mint a fáklyatartók ugyancsak emelgetiklábaikat, a mindig sürübben érkező „geller"-lövések ellen.

Az ötödik, hatodik lövésre a fáklyás-zene czentruma ingadozni látszott; a hat-vani-utcza szögletét elfoglaló tömeg mindin-kább előre nyomult. Az ünnep hőse, a kikész dikczióval várta a pillanatot, melyben°véi közé az utczára léphessen, sejtve a ve-s z e d e l m e t ) p a r a n c g o t adott a kapu megnyitá-sára hogy a ködobálások sűrűsödésénekesetére, vagy n a e z t aprókövek kartácsa,vagy epén a négyszögü kövekből bomba-hullás váltaná fel, a tisztelgő hadi biztosvisszavonulási u t a t nyerhessen.

E közben a zaj nevekedett. Egy hangkiáltá az ablakból. „Gyönyörü liberalismus,

ha még a vélemény-szabadságot sem tanul-tuk meg tisztelni!" Az utcza nem maradtadós a felelettel: „Felséges példája a sze-rénységnek: hatan vagytok az egész város-ban, kik igy gondolkodtok, s török muzsi-kával boszantjátok a békés polgárokat."

A botrány még tovább is ily alakbanfolyt volna. Azonban a banda karmesterekinyilatkoztatta, hogy ily dolgokban nemszokta a tréfát érteni. Emberei — mondá —ha fegyvertelenül is jöttek ide, viselik azegyenruhát s nem hozhatja őket oly za-varba, hogy vagy ökölharczra kényszerülje-nek szállni a csőcselékkel, vagy megfuta-modni a közápor elöl. Ezt mondva, eloltatáa lámpákat, összeszedeté a kiosztott hangje-gyeket, és szokott sorban hazafelé indult,épen azon irányban, a hol legtöbb za-vargó állott. Ezek, a zenekart, mint ez ügy-ben neutrális csapatot, szóbeli hántássalsem illetve, utjára menni engedek s aztánösztönszerüleg rohantak a tisztulni kezdőcsatatér elfoglalására.

A rohanók elsö sorában egyetlen egyjuratus sem volt; legalább más nap nemhallotta senki, hogy valamelyik társuk meg-sebesült volna. Pedig a keletkezett vereke-dés igen regényes színezettel birt. A roha-nók a tömeg erejével akarták a fáklyásokatleverni, ezek pedig az égő szövétnekkel döf-kölöztek a támadók felé, s ezen nevezetesestén igen sok orr megsült, és még többszakái cs bajusz elperzselődött vala.

Ez lön vége a szép - utczai fáklyás-ze-nének. (Folytatása

Látogatások a/, észak-amerikai Egye-sült-államok elnökénél.

(Vége.)

Az amerikai köztársaság köztudomás szerint,azoknak, kik körüle érdemeket szereztek, semmitsem ad mást jutalmul, mint csengő pénzt; semérmeket, sem csillagokat, kereszteket, sem bármi-féle diszjeleket, s még azt sem engedi, hogy pol-gárai és tisztviselői európai hatalmaktól ily tiszteletadományokat elfogadjanak. — Azonban mégisvan ez alól is kivétel. A falusi nép egy bizonyososztályának azon előjoga van, hogy feldíszítése-ket s rendjeleket nemcsak elfogadhat, hanem azok-kal földiszitve, az elnök levéején is megjelenhet.

Ha valamely panaszló vagy kérelmező kül-döttség érkezik egyik vagy másik távoli néptörzs-től, s ez azon sok nyomás miatt, melyet a nagyköztársaság a bennszülöttek felett gyakorol, igeagyakori eset, akkor az elnök — atyja a vereseknekugy, mint a fehéreknek, — ezek számára is meg-nyitja levéeje ajtait. És a jámbor emberek meg isjelennek tolmácsaikkal az estélyen, kezet szorita-nak az elnökkel és más nagy férfiakkal, és elosz-lanak a termekben, mint a többiek.

A társaság előkelőbb része többnyire az el-nök és családja lakosztályai mellett levő kisebbtermekben csoportosul össze; a tömeg pedig egynagy terembe tolul, mely a szobasor végén tárulfel. Ott felharsan a zene, ugyanazon zenekar, me-lyet a kerti estélyeken hallhatni. Táncz perszenincs; mindamellett csakhamar alakul — átalánosamerikai szokás szerint — egy kör, mely egy bi-zonyos nemét a polonaise-nek járja.

Azon férfiak, kik hölgyet magukkal nem hoz-tak, kiválasztanak egyet, s elkezdenek a terembenkörben forgolódni. Ha a terem tulnépes, akkora karavánszerü tarka csoport a szomszédszo-bákba is benyomul, mig csak a puszta falak elnem állják az utat s akkor aztán visszakanyaro-dik oda, honnét kiindult. Vannák, kik két óráigis elvándorolgatnak türelmesen e hullámzó ka-nyargások alatt. A kör közepén egy oszlop kép-ződik álló férfiakból, kik az előttük ellépdelőcsinos lánczfüzért szemlélgetik,smajd egyik, majdmásik párhoz csatlakoznak társalogni.

E különös szokást Washington egyéb társas-köreiben 8 New Yorkban is tapasztaltam, termeszetesen csak az előkelőbb körökben. A mint 50vagy 100 amerikai együtt van, minden összebe-szélés nélkül mindjárt megalakul ez a keringülőpolonaise, mely sokszor csak az estély végévelszünik meg. Még a tengeri utazások alkalmával

is, ha kedvező idő van, ily szép rendben forgo-lódnak a gőzhajókon az amerikai nők és férfiak.Gőzhajókon, hol a tér oly szük, s a hol szeretnémégis mindenki tagjait egy kevéssé kinyujtóz-tatni, e körforgás igen helyén van. Valószinülegott is találtatott fel, s hajósok által ültettetett áta szárazföld termeibe, a mint hogy még igen sokdolog van, ami az amerikait arra emlékezteti,hogy ők a tengerről fedezték fel s hóditák meghazájokat és hogy ők oly nép, mely tengeri hajó-soktól származik. Egyébkint az amerikainaknyugtalan, mozgékony természete is idézhette előama különös szokást; ugy látszik, mintha mégtársalgásaikat is futva akarnák teljesiteni.

É szokás nagyban elüt a párisi, spanyolor-szági, és egyéb európai országok társalgási szel-lemétől, a hol a hölgyekkel társalgás alatt jobbszeretünk egy pamlagra vagy kerevetre kényel-mesen letelepedni, s ehhez is, hacsak lehet, a szo-bának egy kedélyes szegletecskéjét szoktuk vá-lasztani.

De Amerikában még sok helyen hiányzanaka gazdag bútorzatok, ülő- és heverő-helyek s havolnának is ilyenek, nagyobb összejövetelek al-kalmával kihordatnak, hogy a szoba annyi embertfogadhasson be, a mennyit csak lehetséges, s ilyen-kor aztán persze hogy jobb a lábakat mozgásbahozni, mint a fuladásig telt teremben egy helybenlegyökerezni.

A veresbőríieket is elsodorta a forgótömeg;komoly, méltóságos arczczal lépegettek többipolgártársaik közt.

Csak egyetlen egy testszin nem látható a„fehér ház" levéein, s gyermekeinek egy bizonyoss népes osztályával nem szoríthatott még kezet aa köztársaság nagy atyja; ámbár semmi kétségetsem szenved, hogy egy beszédes, művelt s tanultvéger-re], (vannak igen müvelt orvosok, theolo-gusok köztök) sokkal érdekesebb társalgást foly-tathatna, mint egy ily szótlanul büszke, merevenmaga elé néző canadai Jcazik atyafival.

Kevéssel kilencz óra előtt a zenekar az ameri-kai néphymnust, a „Yankee doodle"-t kezdi ját-szani. Ez a riadó és takarodó jel az elnök levéejé-ről, mely rendesen ezen nagyon triviális amerikainemzeti dallal, néha a nemesebb „Hail Columbiái-val végződik, mint Angliában minden hivatalosvagy nyilvános összejövetel a „God savé theQ l

A társaság távozása, különösen ha igen né-pes volt, nem kis nehézséggel jár, a kalapok, ka-bátok, köpönyegek és esernyők kézhezkeritésetekintetébői. Mindenki most az előszobában lera-kott ezen tárgyakhoz rohan, s könyörtelenül selővigyázat nélkül dul a ruhahalmaz közt, hogysajátját megkeresse, s utoljára szerencsésnek tartjamagát, ha hideg és eső ellen bármiféle védő esz-közt talál, mit számára a többiek hátra hagytak.Legalább ezt tapasztaltam egyszer az utóbbipraesidensek egyikének bucsu-levéején. Hogymegtörténik-e többször is, — nem tudom. — Kü-lönben minden összejövetel a „fehérházban" egy-szerüen s józanon megy végbe. Frisitők, theavagy bármi esteli féle sohasem fordul elő. Ven-dégségeket, bálokat az elnök nem ad. Takarékos-sági tekintetek tiltják ezket. Ennélfogva igen he-lyén van, hogy ezen levéek oly korán, már kilenczórakor végződnek. Ekkor még mindenkinek vanideje, hogy más, e tekintetben előnyösebb társa-ságokban keressen kárpótlást.

Csak ritka embernek jut szerencse: az elnökkenyerét és sóját élvezhetni. Ebédeket ritkán ad,és csak kisebb körben, melyhez csak a neki külö-nösen ajánlott idegenek s legmeghittebb barátaihivatnak meg. Időnkint nagyobb diplomatiaivendégségeket is kell ugyan tartania, de ezekrőlnem sok élvezetest s eredetit mondhatni.

De legmelancholikusabbnak tünt fel előttema „fehér ház" lakóinak életében az az ut és mód,melylyel az elnökök e háztól és ennek nyüzsgé-seitől bucsut vesznek. Ez oly republikánus, hogyugy szóljak formátlan, egyszerü vagy is inkábbbarátságtalan módon történik, a mint csak lehet.— Nézetem szerint valamint az elnök beiktatásas bevonulására a „fehér házba," ugy miután nehézfoglalatosságait a haza javára bevégezte, az ő ki-vonulására is valami hozzá illő formalitást vagyünnepélyességet kellene kitalálni. Hisz megünne-peljük mind a belépést az életbe a keresztségkor,mind a kilépést a temetés alkalmával! Hiszen egyelfoglalt vagy meghódolt vár parancsnoka is bi-zonyos udvariassági szabályok s megfelelő czere-moniák közt adja át a vár kapuinak kulcsait!Ilyesmiről a „fehérház'' lakójának változásakornincs gondoskodva.

Ha egy uján választott elnök, miután a Ca-

pitoliumban inauguráltatott, diadalmenetét tartjaresidencziájába, — elődei már akkor egész csend-hen kivonultak abból, mint nálunk a házbérlők ahatáridő lejártakor. Az előbbi elnököt és övéit,kiknek csillaga az ujabban feltünt nap által elho-mályosittatott, már rég elfeledte mindenki. Senkisem ügyelt rájok, senki sem adott nekik egy kiséji zenét dicsőségük utolsó napjaiban; semmi ko-szoru vagy egyéb tiszteletjel sem nyujtatott ne-kik; semmi köszönő szó sem intéztetett hozzájok.Csak egy vagy két ember vette észre véletlenül,amint az elnök neje és leányai,mig férje satyjoka Capitoliumban a nép előtt székéről lelépett, egypár kettős fogatú csézán, mindenféle málnávalmegrakottan, senkitől sem kisérve, a „fehérház"kapuján kihajtattak.

Ez — a mint mondom — igen barátságtalanmegválás, de egészen az amerikai költőietlenrepublikánus kormányzás szellemében történik. Eszellemmel nem találtatott megegyezőnek, hogya nagy birodalom elnökének, lelépése után, bármihaszon, tisztelet vagy kitüntetés maradjon osz-tályrészül. A mi európaifogalmaink szerint egy fér-fiut, ki oly magas polczonállt, hogy négy éven ke-resztül kormányozta erőskézzel viharban és napfény-ben egy nagy állam hajó-ját, — egy ily férfiut min-dig bizonyos nimbusnakkellene környezni; mint p.o. Rómában a konzulok, le-lépésök után mint konzula-res, bizonyos előjogokkalbirtak a szenátusban.

Ha nem is pompávals egy szentnek dicsfényével,de legalább az illendő ön-fenntartáshoz megkivántatószükségletekkel el kellenelátni a volt elnököt. Azegyesült-államok elnökeazonban uralkodása idejealatt évenkint megkapja azidőmulasztás s fáradozásais költségei megtérítéséülneki szánt 25 ezer dollárt,s ezzel punktum. Ha ebbőlsemmit sem tudott magá-nak megtakaritani, ugy amaga gondja, mikép fogmint ügyvéd, vagy posta-mester, vagy mint „farmer"megélhetni.

Mint egy kisajtolt czi-trom, ugy esik vissza a ho-mályba és feledékenységbe,melyből előlépett. Semmitisztelethely a szenátusban,semmi Cí.im, még csak egybársony gallér sem adatikneki kitüntetésül. Mi ne-künk európaiaknak ugy tet-szik, mintha ezzel a nagyköztársaság a maga becsü-letén s méltóságán ejtenecsorbát.

De különben a társa-ságokban sem adnak arrasemmit, hogy valaki egykoraz Egyesültallamok elnökeTolt.

Egy utazás alkalmával gjjgj^ ;találkoztam egyszer véletlenül egy ilyen expraesi-denssel, Mr. P—vál, Boston egyik nagy vendég-lőjében. Egy csapat bagórágó közt állt s rhumosvizet ivott. Útitáskáját hónalja alá véve, velünkegyütt omnibuszba ült. Az uton, mind azon he-lyeken, hol egykor — mig feje és eszköze voltpártjának, ujongva fogadák s vállaikon hordozák,most tökéletesen mellőzték, s nem is látszottakőt ismerni. Sehol sem gyültek körébe barátok,vagy háladatos párthivek. Mindenütt egyedül lá-tám őt elhagyottan, ismeretlenül tova haladni. —Minthogy hivatal és igy hatalom nélkül volt,senkinek sem volt már rá szüksége, és egészenelfeledte a demokratikus nép, melynél háládat-lanság az érdem, — feledékenység a multak iránt,kevésre becsülése a nagy szellemeknek s tehetsé-geknek, ugy látszik, hogy jelentékeny elemei, sőtszükséges kellékei az igazi republikánus szel-lemnek.

Az egyesült-államoknak valamely expraesi-dense, ha babérokon szeretne nyugodni, és azt azelégtételt 8 öntudatot akarja élvezni, hogy neve

112

mégis be fog iratni a történet könyvébe, nem tehetjobbat, mint lelépése után tüstént Európába jőni.Itt megadjuk neki mind azt, — koszorukat, tisz-telgéseket, kitüntetéseket, — melyek közül egyik-ben vagy másikban egyszer-másszor saját hon-fiai is részesithetnék. Kiss Elek.

Villámcsapás télen.Az első mennydörgés az évben, mintegy csal-

hatatlan jele szokott lenni annak, hogy már itt atavasz; s minthogy a lég villanyossággal még ek-kor nem telik meg nagyon, a tavaszi felhők isminden kártétel nélkül vonulnak el, a nélkül,hogy belőlök haragos villám sújtana a földre.Csak a nyári hőség napjaiban látjuk gyakortaczikázni a szemkápráztató villámokat, s hallunkegyes balesetekről, melyeket néha a földre pat-tant égi szikra okozott.

Annál felötlőbbj tünemény volt ez évbenNürnbergben azon gyujtó villámcsapás, mely a

Nürnbergi templom tornya, jan. 6-ikán villám által meggyujtva.

télhkellő közepén, január 6-ikán, a Szent-Lőrincztemplomát találva, annak egyik tornyát elham-vasztotta. Mint a német lapok irták, ez alkalom-mal különösen Dél-Németországon is hasonlóvillanyos felhők borongtak, de kárt a villám seholsem tett.

Nürnbergben az emlitett napon, hatalmashózivatar alkalmával a felhők nem birták már ela villanyfolyamot, melylyel terhelve voltak, s avillám este mintegy 9 óra tájban, épen a Szt.-Lőrincztemplom egyik magas tornyát találta.

A pompás torony a gomb alatt azonnallángra gyült, s minthogy a magasban oltani épennem lehetett, a tüz mindig beljebb hatolt, migvégre a torony, egéuz a kő ivezetekig lángbanállt. A látvány, mit e rendkivüli tüz okozott, va-lóban boiv.aztó szép volt. A sötét éjben magasanégő lángok kisérteti fénybe boriták a várost; mintvalami óriási fáklya messze bevilágitá utját arendkivüli eset bámulására összesereglő népnek.A fecskendők vizsugarai meg sem közelitek aláng magasságát, s igy alig maradt egyéb hátra,

mint nyugodtan szemlélni a vészt, melyben azércz-fedélzet is felolvadt s melyről a föl-föltá-támadó szél messze hordta az égő üszköket, a nél-kül, hogy egyéb szerencsétlenség történt volna.

Mint képünk mutatja, a templomnak mégiscaak egyik tornya hamvadt el, s másnap csak kor-mos falak jelölték a helyet, hol Nürnberg egyikbüszkesége állt, s mely ujra épitve még bizonyá-ra sokáig fennálló emléke lesz a téli villám rom-bolásának.

Képek a hazai népéletből.XLIV. A felsőbányái fazekas asszony.

Hazánk különféle vidékein a lakosok szoká-sai, életmódjuk annyira különbözők, hogy e saját-ságok ismertetése több tekintetben érdekes.

E lapok hasábjain már végig döczögött aborvizes székely, hadd ballagjon ide most a felső-bányai hires „edényes asszony" is, a honunk ke-leti megyéiben a falusi közönség között annyira

ismert fazekasnők, kik, ma-gasra tornyositott döczögőökrös szekereiken, bejárjákegy nyáron nemcsak Szat-márt, hanem a távolabbi al-földi megyéket is.

Már kora tavaszszalelkezdik válogatni a havon-kint égetett edényhalmaz-ból a fényesebb mázu, csen-gőbb kongásu és átalábanjobb kinézésü darabokat,s azokat koronkint félretéve,gyűjtögetik az „utra." Aváros, szerencsés fekvésénélfogva, e mesterséghez kü-lönös jó földet nyujt, melynemcsak helyben, de a vi-dék fazekasai előtt is kere-sett tárgy; ehhez járul abányászat által nyert „gé-lét" (silberfreie Glatte) is,mely bizonyos feloldás után,a kiégetendő cserépre ken-ve, annak fényes szint éstartósságot ad. Az igy el-készült cserép a hires ,,má-zos edényt" adja, mely azitteni fazekasokat oly jóhirre emelte a vidék előtt.

Midőn az aratás meg-történt, s már reménye vana fazekasnőnek, hogy a fa-lusi gazdák némi tisztabuzakészlettel birnak, meg-fogadja ismerős oláh sze-keresét, s felterhelteti aszekeret, mint az képünkönlátható.

Elindulás előtt a szom-szédoktól, ismerősöktől bu-csut vesz a fazekasnő, s az-tán elfoglalja a szekér ele-jén készitett ülését, mely-nél valamivel alább, a sze-keres oláh fia foglal helyet,lelógatva bocskoros lábát arud mellett két oldalon. —Majd meggyujtja az öregkurtaszáru pipáját, melyazért olyan kurtaszáru, hogyaz a nélkül is drága dohány

füstje kárba ne menjen s a mit szájába nem sziv-hat, az az orrába jusson, — végre jelt ad, s a jám-bor ökrös karaván megmozdul.

Megindulnak; azonban szokás szerint csakpár mérföldet tesznek egy napon, s aztán meg-telepednek az ut melletti gyepes helyen, hol migbarmaik legelnek, maguk is el kezdik sütögetniszalonnájukat, mely csaknem kizáró táplálékuk azut alatt.

Igy érnek el a megye nyugati részén fekvő sa gabnanemüekben dus falvakig, hol leginkább atemplomok körében szeretnek megtelepedni.Majd kirakják edényeik egy részét, mire a faluasszonyai is eljönnek, és kezdik szenielgetni, vá-logatni és kongatni a nekik tetsző vagy szükségesdarabokat, melyekért rendesen annyi gabonát ad-nak, a mennyi a vett edénybe bele fér.

És igy néha három-négyszer annyi értékübuzát vesznek be, mint a mennyi edényt hazulrólelvittek, s ez aztán csaknem egész télen fedezigabnaszükségleteiket. Néha megtörténik,hogy kéthónapig is oda barangolnak, türve, nélkülözve és

szenvedve. De daczára ennek legtöbben oromestteszik meg ez utat; sőt vannak, kik ha valamelyikévben nem mehetnek „utra," egészen roszul érzikmagukat. Különben e mozgalmas járaskelés afelső-bányai fazekasok életrevalósága és iparko-dásáról tanuskodik, mi különben is e vidék népétkiválólag jellemzi. Közli Varga Vilmos.

113

igaz voltáról az emlitett egyszerü kisérlet általkiki könnyen meggyőződhetik.

Igy tehát kaptunk egy képet, melyet mint-hogy a fény (világosság) hoz létre, joggal nevez-hetünk fényképnek, s mely annál élénkebb és

A fényképészet.(Photographia).

Századunk méltán számithatja büszkeségeiközé a fényképészet terén tett találmányait, annális inkább, minthogy egészen uj utat kellé e térentörnie, s a pálya, mely a kitüzött czélhoz vezethe-tett, telve volt áttörhetlennek látszó göröngyök-kel ugy annyira, hogy csupán a zászlóvivők er-nyedetlen buzgalmának köszönhető azon szép éshálás eredmény, melyet a közel mult nehány év-tized gyümölcsözött. — A kutató emberi ész fé-nyes diadalát fónnen hirdeti azon közelismerés éssok oldalú méltánylás, melyet a fényképészetszebbnél szebb termékei a közönség minden réte-gében kivívtak. — Csak alig nehány évtizeddelezelőtt csupán tehetősbjeink valának képesek sze-retteik, jó barátaik avagy elhunyt jeles őseikarczképeit megszerezni, s maguknak ezekből ér-dekes arczképgyüjteményt szerkeszteni: mig nap-jainkban megtehetik ezt azok is, kik a szüksége-sen felül fényüzési czikkekre csak jelentéktelenösszeget fordithatnak; sőt épen nem alaptalanazon remény, hogy nehány év mulva alig fogunkszegényebb sorsú családot is találhatni, mely leg-alább egy vagy két becses arczképet ne őrizne tisz-teletteljesen ; szóval a fényképészet napról napranagyobb kiterjedésnek örvend, s e tova terjedésételősegiti főleg azon körülmény, hogy az ugyszolvána közérdekeltség, s ezzel kapcsolatban a napi köz-beszéd tárgyává lőn.

Nem lehet tehát érdektelen ezen annyira föl-karolt tárgyról egyet mást közelebbről hallani.Lássuk mindenek előtt a fényképészet elméleté-nek kifejlődését, annak különféle módosításait, svégre jelen állását.

I.A sötét kamara (Camera obscnra.)

Ha egy, — közönségesen gyujtó — vagy na-gyitóüvegnek (tudományos néven „kétszer dom-boru"-nak) ne-vezett l encsé tvilágos ablak felé "%•'-• ,tartunk, és a len- ,cse háta mögé va-lami fehér lapotp. o. kemény pa-pirt tartván, ezta lencséhez majdközelebb, majdattól messzebbhiszszük: fogunkbizonyos távolsá- V *VRot találni,mely- ; , -kS'^;?^ben a fehér lapon ' " ' , ' , J \ * Í Í Í !az ablaknak éle- •".W**:*A-H".sen rajzolt képetünik elő. E képtoég é l é n k e b blesz, ha a fehérhátfalnak azonrészét, melyet akép elfoglal, va-lami fekete er-nyővel elárnyé-koljuk ; nagysá-gát illetőleg pe-dig, az a lencsedomborodásáhozképest nagyob-bodik vagy ki-eebbedik. Az igynyert tünékenyképen valamiszembeötlő sa-játságot veszünk

Sötét kamara. (Lásd a „Fényképészet" czimü czikket.)

szebb leend, minél jobban elzárjuk az oldalvi-lágitást. E végre készitettek a kutató természetbúvárok a fény behatása ellen teljesen megvédettkisebb vagy nagyobb térméjü szekrényt, melynekegyik falába üveg-lencsét illesztettek, ugy hogyaz előtte levő tárgyak képeit a szekrénynek átel-

megvan t.* \ a z egész for-d l t v a ; h

Képek a hazai népéletból: XLIV. Felsőbányai fazekas asszony.

p. o. az ablakban virágedény volt, azt j lenes oldalfalára vesse, mely képeket, hogy látha-fönn látjuk, ugy hogy a benne levö vi- | tokká tegyék, a fölfogó oldalt homályos uveg-

J- -' BJ &J - - - - ' ' - viaszos papirbol készitettek, ezek t. t.

. haa képenrag lefelé an, a mi viszont az erededetiben fönn böl avagy t . , . , ,van azt a képen lenn, nem különben a mi jobb nem átlátszók, hanem csak áttetszők, s igy^^Ke-felül van, azt bal felül fogjuk látni, s viszont. pet fölfogják és kivu ról nézve láthatóvá teszik.

Ezen megfordítás okának magyarázata kissé ! Az igy elkészített szekrényt sötét kamrának (ca-hosszassá tenné jelen ismertetésünket, azért elég ! mera obscura) nevezzük, melyet Porta nevü ter-iegyen most a tényt csak megemliteni, melynek ! mészettudós talált fel.

Nápolyban 1650-ben Porta készüléke két-ségkivül még nagyon tökéletlen volt, de azértmagában foglalta az alap elméletét, melyre azutókor czélszerü javitásait épitve, jelenleg mároly tökélylyel készitett sötét kamrákat vagyunkképesek fölmutatni, melyek mind tudományos,mind gyakorlati igényeinket teljesen kielégitik.

Egy ily ujabb szerkezetű sötét kamra láthatóaz ide mellékelt rajzon is.

Főalkatrészei: 1) A szekrény, mely a készí-tendő kép nagysága és a leveendő tárgy távolságaszerint kisebb vagy nigyobb termére vehető. Mi-nél közelebb van u. i. a leveendő tárgy, annálnagyobb leend a kép, s ezzel kapcsolatban aszekrény beltérméje is, és viszont. A szekrénybelseje, hogy minden világosságtól megvédessék,feketére van festve. 2) A szekrény hátulján vanalkalmazva D. homályos üveglap, mely mint tud-juk, a képet felfogja. D lapot ki is lehet venni ke-retestől, s helyébe más keretet tolni, mely a vilá-gosság iránt érzékeny lapot tartalmazza. Raj-zunkban a szekrény egyik oldalfala hiányoznilátszik, mi azonban csak azért történt, hogy igymintegy beláthassunk a sötét kamra belsejébe. 3)Az üveglencse, mely B rézcsőbe van foglalva; Bcső a lencsével együtt ismét C rézcsőben, mintvalami tokhan d csavar segélyével idestova moz-gatható, oly módon, mint ezt a távcsőveknél lát-juk. A lencse ki- és betolhatása arra való, hogy aleveendő tárgy képét D homályos üveglapon éle-sen rajzolva kapjuk meg.

Ha a képet D lapon csakugyan lehető legéle-sebben megkaptam, akkor azt mondom, hogy atárgy ,,be van igazítva." Azon pont, vagy ittazon egész lap (D), melyben a lencse az előttelevő tárgynak tiszta és éles képét adja, neveztetika lencse gyúpontjának (focus), mivel ha a lencséta napnak fordítjuk, akkor ez lesz azon bely, me-lyen képes a lencse gyujtani. Ezen részekből áll aszoros ártelemben vett sötét kamra, mely három-lábu állványon nyugszik, hogy ennek segélyévela gépet bárhol szilárdul felállíthassuk. Az emlitettalkatrészeken kivül szoktak még a fényképészetigépeken különféle mellékességek lenni, melyekazonban nagyobb részt a kényelem és izlésteljeskiállitás körébe tartoznak, azért ezek f ölemlitésé-vel nem, is akarjuk az olvasó figyelmét terhelni.Lássuk inkább a sötét kamra alkalmazását.

Kezdetben az egész készületnek használataabban állt, hogy a homályos üvegre vetett arcz-

vagy tájképet va-lami ügyes raj-zoló, mint máso-latot papirra le-rajzolá, vagy haa homályos üveghelyett finom pa-pir alkalmazta-tott, ugy az ezenlátszó tünékenyképet irón segé-lyével a papironállandóvá tévé.Annyi haszna te-hát már volt asötét kamrának,hogy az egy min-taképet adott ,mely után termé-szetesen köny-nyebb volt a ki-vánt képet elké-sziteni; ámde afáradság azértnem igen voltkisebb, azért isazon k e z d t e kgondolkodni atermészet-búvá-rok, vajjon nemlehetne-e a tüné-keny képet va-lami könnyebbmódon állandóvátenni ? S ime akutató emberiésznek végre issikerült a fényt

annyira hatalmába ejteni, hogy annak segélyévelképes a sötét kamrában lerajzolt kép másolatátegész hűségében előállítani.

E találmány kétségkivül egyike a legelmé-sebbeknek, ámde a czél kivitele körüli érdem nemkizárólag a fénytané (Optica), hanem egyszers-mind a vegytané, melylyel kölcsönös szövetségbekellett lépnie, hogy a fölvett eszmét valósithassa.

iipj

M i

i .

i'r

Á

fii

lI.Elsö lépés a fényképészei terén.

Az első tapasztalati alapokra fektetett ki-sérleteket e tárgyban Wedgewood és Davy hiresangol természettudósok tevék, kik az ezüst sók-nak azon ismert tulajdonát, melynélfogva a vilá-gosságnál megfeketülnek, arra akarák fölhasz-nálni, hogy igy a sötét kamra tünékeny képétállandósítsák.

Eme kisérlet mindenesetre igen helyes lépésvolt a kitüzött czél felé, azonban sajnos, hogy azemlitett vegyészek itt is, mint minden kezdemé-nyezésnél nehézségekre bukkanván, a jól kez-dett ut kiegyenlítésétől visszarettentek. Áttevékugyanis ily eljárás mellett a tünékeny képet ezüstsó oldatával itatott papirra, minthogy ott, hováa lencse világos sugarakat vetett, p. o. az arczon,— az érzékenyitett papir csakugyan megfeketült,mig ellenben ott, hová sötét p. o. fekete ruháróljövő sugarak estek, a különben is fehér papir vál-tozatlan maradt: igen, de az igy létrejött képegész ellentéte volt az eredetinek, minthogy a miaz eredetiben fehér volt, az itt fekete lett, és vi-szont, azonfölül ezen visszás kép is, melyet a fény-képészetben nemlegesnek (negativ) nevezünk, csakaddig volt látható, mig sötétben maradt; a mintazonban világosságra hozatott, a papir azon he-lyeken is megfeketüit, melyek a sötét kamrábanváltozatlanok, vagyis fehérek maradtak; a vilá-gosságon tehát megfeketült az arcz is, kéz is, ésigy a világos és sötét helyek közti szinkülönbségtöbbé nem volt észrevehető, vagyis a kép ismételtünt. E két bal körülmény annyira lehangolá anevezett két természettudóst, hogy fölhagytak areménynyel is, ily módon valaha czélt érhetni. —Ezen időtől fogva az emlitett fontos kérdés nyu-godott, mig 183y-ben egyszerre azon hir kezdettterjedni miszerint bizonyos Daguerre nevü fran-czia a föladatot szerenesésen megfejtette. A dologmibenléte tulajdonkép ez: Daguerre, már 1824-ben kezdé a fényképészet körüli tanulmányait; ése végre több rendű kisérletet is tőn. 1826-banszövetkezett bizonyos Niepce nevü honfii ársavai,s most már kölcsönösen tették kísérleteiket. 1833-ban meghalt Niepce és igy az elkezdett mü bevég-zése egyedül Daguerre maradt, ki tanulmányai-nak eredményét 1839-ben a közönség legnagyobbbámulatára csakugyan közzétette.

A franczia kormány ezen elmés találmánytjutalmazandó, Daguerrének b'000 frankot, — nem-különben az elhunyt Niepce iránti elismerését nyil-vánítandó, fiának 4000 frankot utalványozott.Francziaország e nemes bőkezüsége által is eléggébebizonyitotta, hogy a tudományok, és szépmüvé-szetek kifejlődését és föl virágzását szivén hor-dozza.

Francziaország tehát nemes büszkeséggeladta át e szép találmányt, mint ajándékot azegész müvelt világnak, mit ez csakugyan nagyérdekeltséggel el is fogadott.

De lássuk már Daguerre eljárását legalábbfőbb alapvonalaiban, mely annál kevésbbé leendérdektelen, minthogy még jelenleg is számos ilymódon készitett fénykép kering a közönség között.

III.Daguerre eljárásn. (Daguerreo-typia.)

Daguerre fémlemezekre készité képeit; vettt. i. jól kisimított és egyik felén megezüstözöttrézlapot, melynek ezüstös részét iblanyból (Jod)fejlesztett gőz fölé tartá. A finom gőz alakbanfölszálló iblany vegyileg egyesült a rézlap ezüst-jével, vele e.ziW-iblagot (argentum jodatum) ké-pezett, mely a f ny behatása iránt nagyon érzé-keny, miért is az egész műtétet sötétben, vagygyenge gyertyafénynél avagy végre sárga üvegenát jövő világosságnál kellett végezni; a fény asárga szinre ugyanis semmi vegyhatással sem bir.

Az igy érzékenyitett lapot a világosságtólteljesen megvédetten keretestől bele tévé D laphelyett a sötét kamra hátulsó részébe, ugy hogyaz érzékeny rézlap épen D homályos üveg helyétfoglalta el. (Lásd a fentebbi ábrát).

Ha már most az érzékenyitett lap előtt levőtolókat kihuzta, világos, hogy a lencse a leveendőtárgy képét az ezüst iblagréte -re vetette. Azonidő, mely alatt az érzékeny lap a fény behatásá-nak ki van téve, a fényképészetben kitevési időnekvagy csak kitevésnek (expositio) neveztetik, s avilágítás ereje, remkülönben a lap érzékenységeszerint változó (1 másodpercztől egész nehányperczig). A kitevési idő lefolyta után Daguerre atolókával ismét elzárta utját a lencséről jövő su-garaknak, s az érzékeny lapot keretestől bevitte

114

sötét dolgozó szobájába. A rézlapot megnézve,semmi változást nem lehetett rajta észrevenni,ámbár az ezüst iblagréteg vegyileg átalakulástszenvedett; azon helyeken ugyanis, melyekre vi-lágos sugarak estek, az ezüst az iblanytól fényha-tás következtében elvált, mig ott, hová sötét su-garak jöttek, az ezüst-iblag egyesülve maradt;ámde ezen változás csupán vegytani, és szemeink-kel észre nem vehető.

A kép tehát már rajta volt a lapon, csakhogy még nem lehetett látni, azért is az ilyen ké-pet l'ifipangónak szoktuk hivni; hogy pedig a képlátható legyen, a végből Daguerre a rézlap érzé-keny felét higany (eleven kéneső) gőz fölé tar-totta, s ime az előbb lappangó kép mostmár telje-sen kivehetővé lett; oka pedig az, minthogy azonhelyeken, melyeken az ezüst, társától, az iblanytólelvált (tehát a világos helyeken) az első (ezüst) ahiganyt maga mellé vévé, s vele félig fénylőegyesületet (foncsort, milyen a tükrök hátuljánlátható) képezett; ott ellenben, hol az ezüstiblaga fény által szét nem bontatott, (tehát a sötét he-lyeken) a higany-gőz egészen hatástalan maradt.

Most még ezen épen maradt ezüstíblagotkellett eltávolitani, hogy az alatta levő tisztafénylő ezüst legyen ismét látható, ezt pedig Da-guerre konyhasó oldatával eszközlé; ez ugyanisaz ezüst-iblagot képes föloldani, mig az ezüsttelegyesült higanyt sértetlenül hagyja. S ezzel készvolt a kép, melyet most már ki lehetett a világos-ságra is vinni, a nélkül, hogy többé változástszenvedett volna.

A mint az eddigiekből kitetszik, Daguerreképeit csupán a félig fénylő foncsor és az egészentündöklő ezüst közti fénykülönbség képezi, melykülönbség pedig épen nem nagy, s ez az oka,hogy képei nem igen erős kinyomatuak, vagymint nevezni szoktuk, nem erősek; továbbá azily módon készitett kép csak bizonyos iránybólnézve látható, akkor t. i. ha a tündöklő ezüst fö-lület sötét tárgyról jövő sugarakat hajt a nézőszemébe, s igy sötétnek látszik; mig a foncsorttermészetes fehér szinében látja a szemlélő. S ezmindenesetre nagy hiánya Daguerre képeinek;hozzájárul ehhez még az is, hogy a képek a légbehatása követKeztében mind inkább vesztenekélénkségökből, nemkülönben azon önmérgezésiveszély, melylyel az iblany- és higany-gőzök fej-lesztése jár, 8 ezen árnyoldalak elég okot szol-gáltattak arra, hogy a vegyészek uj, előnyösebbmód föltalálásáról gondolkodjanak. (Vége követk.)

Kígyós falu községi törvényei a multszá/ad elejéről.

Beregmegyében, Beregszászhoz egy, Mun-kácshoz négy órányi távolságra van Kigyós, egypiczi kis falu, melynek neve a Vasárnapi Ujságolvasó-közönsége előtt talán most fordul megelőször.

Hogy Kigyóst kik birták, kik épitették, an-nak a falu ládájában — illetőleg levéltárában —semmi nyoma; annyi bizonyos, hogy igen régi, anép szájhagyomány után beszéli, hogy a Paulinusbarátoké is volt, ezt igazolni látszik, egy kis ha-rang, melyen latin nyelven ez van. „Szent Pálkönyörögj érettünk,'1 s több dűlő föld elnevezéseis hihetővé teszi ezt, p.o. „Barátoké," „Filléreké,"„Kápolna."— Mondják, hogy a templom alatteirbolt van, melyben az elhunyt szerzetesek nyug-szanak, azonban álmukat megzavarni senki nemakarja, pedig nem hiszem, hogy az irástudó szer-zet valami becses irott emléket ne adhatna amai kornak, de nem is igen nagy kedve lehetsenkinek felbontani a sírboltot, mert alig párévvel ezelőtt egy nem messze levö egyházra, melyleégett templomában igy keresgetett, csaknemreá fogták, hogy barbár és sirboltrabló. — Tem-ploma a lengyelek berohanásakor elpusztittatott,s igy a község is. — Mikor épült fel ujra,azt semlehet tudni. Szegény lehetett az egyház, mertcsak alamizsnából építhetek fel. — Vég és Sascsaládok tagjai járnak a templomi első székbe, ske-gyeletesen őrzik őseik emlékét. — Mint mondják,alamizsna gyűjtés végett olyan helyeken is jár-tak, hol a Jézus nevét nem ismerték — hihetőlegTörökországban — s ott keserves rabságot szen-vedtek hitökért. — Csaták színhelye is lehetett ehatár, ezt mutatja a dűlök nevezése, „Király tá-bora," „Zokoli pallója." Salánk.hol Rákóczy gyü-léskedett, -s Kovászó, hol vár volt, melyet Il-dikJános rontatott le, közel vannak ide. — Jelenlege község gróf Károlyi György birtokába jutott.— A község a földbirtokra nézve már igen régen,

az erdőre nézve valami 10, a szőlődézsmára nézvevalami 6 éve a mélt. grófi családdal kiegyezett,világos példájául annak, hogy a hol a nép lelké-szére hallgat, a hol konkolyhintö nincs, ott meg-van, vagy meglesz a szép egyezség. — Jelenlega község 236 reform., 3 r. kath., 5 e. g. kath., 15héber, s igy összesen 259 lelket számlál. — A népmunkás és serény.

Van e községnek egy régi pec3étnyomója segy régi tányéra ónból, körül rajta az apostolok,közbül a megváltó, évszám nincs rajta. *)

Van e község ládájában a község tagjai általszerkesztett régi irott törvény, ezen sincs évszám.Ugy tudom, Ugocsamegye Dabolcz községében isvan ily irott törvény, a melyet minden birótétel-kor aláirtak a község tagjai. E törvények igen ér-dekesek, először azért, mert kitünik belőlök, hogya magyar ember mindig gyülölte a bünt, s a bü-nöst szigoruan büntette, másodszor pedig azért,mert az is kitünik ezekből,hogy a magyar mindigszeretett maga magának törvényt hozni, mig sokczivilizált nemzet máig sem képes beleélni magátaz alkotmányosságba. Közlöm ezen törvények •<élőbeszédjét, s belőle egy pár czikket; betűrőlbetűre :

„Kigyósi lakosokirott törvényei melyeket közönségesen tartoznakmeg tartani, magok közöt és másokkal is megtar-tatni, valakik a helység elött törvéaykezni akar-nak, mellyek ez alább meg irt mód szerint igykövetkeznek."

„Mi Kigyósi Birák u. m. fő Biró Vég Ferencz,fű eskütt Balog Páll, eskütt Biró Mester Tamás,Tanácsbeliek Mester Páll, Kaszoni Mihály és CsökMihály, nem különben az egész helység lakosi,adgyuk tutokra, minden rendbéli jó Urainknak,minthogy ország utában titeket szegény helyse- •günk, a sok alá és feljárók által, és azok körülvéghezment sok szolgálatok miatt, az erőnk felettvaló adózások miatt is, és a mi keservesebb, azIsten igaz iteletibül, a fold lakosit pusztitó dög-halál, helységünk régi öreg jámborai, az erősiffjakkal és lakosokkal együtt megemésztettek,mellyek miatt helységünk is egy idejig pusztánmradott vala, ez okokra nézve helységünk régitörvénnyel is mind adig mig puszta helységünkbevisza nem szállánk, és meg nem erösödénk, mint-egy halgatásban voltának. — Annakokáért hogyaz Isten tiszteitessék közöttünk, egymásnak isbecsületit jobban megadnék, minden dolgok isrendesebben folynának közöttünk, ez okból isIsten áldásit, helységünkre és személlyünkre vár-hatnók helységünk törvényeitt Isten segedelmeáltali újabban, ez alább megirt mód szerint eké-pen írattuk le, a mely igy következik:

Elsö törvény. Valaki Isten és felebarátjaellen, atta és teremtette mondással káromkodik,elsőben ez a büntetése: a nyaka kalodába tétetik,annak utánna Ecclesiát kövessen, ha pedig a ka-lodába nem akarna menni, a Birónak leszen ha-talma rajta; az ollyat engedetlenül egy forintigmegbüntetheti. Másodszor pedig ha újjabban afenn megirt káromkodásba esik valaki, két forintlészen a büntetése. — Harmadszor is ha ezen vé-tekben esik valaki, három forinttal megbüntette-tik, és mind annyiszor Ecclesia követésben ejtimagátt, és ezen megirt büntetéseket a vétkes,semmiképen el nem kerülheti.

Második törvény: Ha valaki ismét oly szitko-zódással szitkozódik, ki szokott törvényével fa-lunknak ellenkezik, az ollyanoknak ez lészenbüntetése, hogy az ollyanok Vasárnap kalodábanlegyenek, a harangozástól fogva addig, mig azIsteni szolgálat végben nem megyén, a Predikatio-végben menvén, mingyárt Ecclesia követisre elö-álljon, ha a kalodában nem akarna állani, akkoriBirákkal az iránt megegyezhet, de az Ecclesiakövetis el nem engedtetik.

Harmadik törvény: Valaki helységünk lakosiközzül helységünkön vagy helységünk lakosi köz-zül akárkit is ok nélkül elvádolná vagy elárulna,ez is megbizonyosodván a vádló ellen, három fo-rintig megbüntettetik.

Negyedik törvény: Valaki vakmerőképen valagyilkosságban esik, Isten és Ország törvénye sze-rint megölettessék.

Ötödik törvény • Valamely férfi feleséges lé-szen, és valamely asszony férnél leend és paráz-

*) A pecsétnyomón látható : Régiós. I. H. S. (Jesu&Hominum Salvator), továbbá egy kigyó, a község czimere,s ezeket virág keríti; az évszám is látható, de én biztosanki nem vehettem. Mint használták régi elöjáróink, nemtudom, de azt láthatni, hogy száma ol van verve. Jelenlegegy kisebb pecsétnyomót használ a község. — F. J. (AküUdott lenyomatot átadtuk dr. R. F. urnak. Szerk.)

naságban esik, és rájok bizonyosodik elegendő-képen, ha a férfi feleségénekés az asszony paráznaurának meg nem kegyelmez, az ilyenek is Isten,Orszáo- és Falunk törvénye szerint füvitehel ölet-tessenek meg, ha pedig a férfi parázna felesigit,vao-y az Asszony paráznaságban esett urát meg-gratiáztatni kivánnya, ez ilyenek három forintalbüntetetnek meg, annak utánna egymást meg kellcsapniok az arra rendeltetett helyen; ezek utánkét hétig az isteni szolgálatra, a poenitentia tar-tásra szorgalmatosán feljárjon, a két hét eltelvén,Istent és Ecclesiát megkövesse.

Hatodik törvény: Ha pedig szabad szemilyekparáznaságban esnek, az ollyakat megfogatván,egymást csapják meg, elszaladván a Biró a kertgyepüjén belől szabadosán megfoghattya és fog-tathattya, ha pedig elszaladhatánd, külgyön be afalubirájának egy forintot, külső büntetistől meg-menekedik, mindazonáltal tizenötöd napig poeni-tentiát tartván Ecclesia követésre köteleztetik.

Hetedik törvény: A ki lopásban találtatik u.m. ha szőlőt lop, süvegei, tarisznyával, sakkal ésegyib edinyekkel kivált éczakának idején, azolyan lopó felakasztatik, egyéb féle g yümölcsötha nős ember lop, három forintal megbüntetessék,Ecclesiát is kövessen, a nőtelen egy forintal bün-tetesik meg, egyéb büntetistől megmenekedik.

Nyolczadik törvény : Valaki Templomot,Házat, Kalyibát vagy Pinczét verne fel, nemkü-lönben marhát vagy egyéb jószágot, három forintérőt lopna, az olyanoknak is halál lészen fejekenérdemük szerint.

Tizenegyedik törvény : Senki is urára vagymásra ne tilcson, ha pedig tilt, három forint bűn-tetisbe esik.

Tizenötödik törvény : Ha valaki Birónak, fő-Eskütnek, Eskütbirónak, kerüllőnek vagy tanács-beli _ embernek választatik, a becsületes falutólsenki magát el ne tilcsa, ha pedig megtiltya, há-rom forintal megbüntettetik.

^ Tizenhatodik törvény: Törvényszékben ülvéna ^ . ! r ^ ' a PÖrösökön kivül senki ne szóljon, miga pörösök ben vadnak, a pörösök is pedig becsü-lettel szóllyanak, a törvényszékből senki a pörö-söknek tanácsot ne adjon, se pedig egymást nebecstelenicsék, a kik ezek ellen cselekesznek,mindenkor hatalmon maradnak, mely mindannyi-szor hatvannégy pénzt teszen.

Tizennyolczadik törvény: A ki Biráktól téte-tet határt bontogat és megháborit, félkezin marad,melyet husz forintokon válthat meg.

Tizenkilenczedik törvény : A ki más szöllöjitel kapállya és a megbántódott fél Birákott viszenki az ellen, a ki az ő örökségét elkapálta, azollyan valahány helyen elkapálta, mindannyi gi-rán marad, azaz annyiszor való három-háromforintokon, és a megsértődött félnek is mindenkölcsigin elmarad.

Huszonhnrmadik törvény : Ha a férfi felesé-gével fekvő jószágot szerez avagy pénzen vészen,a z °ly jószágnak harmada a feleséget illeti, ha azoröklevélben neve világosan fel lészen irva; igyércs minden egyébféle együttszerzet és keresetjószágokról is."

Ezen községi törvények, ugylátszik, a multszázad elején hozattak. A község vénei mind tud-ják, hogy meg van, de az élőbeszédben emlitettelőjárókra senki nem emlékezik, noha a Vég,Mester, Balog, Kászoni és Csók családok képe-zik ma is jobbára a községet.

Közli Férge József.

C s ö r s z á r k a .Egy felsőbb helyről a községekhez érkezett

körlevél szerint, a magyar akadémia archaeologiaibizottmánya feladatául tűzte ki, a Csörsz árkánaknevezett legészakibb római vallumot az erdélyidáciai vallummal öszeköttetésbe hozni. Az emli-tett körlevél szerint az akadémiai bizottmánynakszüksége volna e czélra vonatkozó régibb térké-pekre, rajzokra, s néphagyományokra, melyekután ezen tárgyat felderitni lehetne.

Sajnos, hogy a községek a kivánt adatokkalnem rendelkezhetnek s csak a Csörsz-árok vonalakörül eső községek némelyike hozhat fel néphagyo-m á n y után valamely homályos adatot; a kutatás* T ^ u é n y e a l ' g n a sikeretlen nem leend, mert sza-.zaüokon át a nép száján maradt Csörsz királyárka nevezetnél s a nagyszerü árok létezésénélegyebet nem tudunk.. . . . A/uhrt a Csörsz-árok vonalát nehány mér-foldnyi hosszúságon megnéztem, kiváncsi lettemtudni azt is, ki volt azon Csörsz király, a ki anagyszerü árkot vonatta s mi czélja rolt az árok-

115

nak? Előbb az árok vonalán eső községek lako-saihoz fordultam, kiktől csak annyit hallhattam,hogy a „Csörsz király huzattá az árkot a törökökbetörése ellen." Ezzel nem levén kíváncsiságomkielégítve, régi magyar irók könyveiben kutat-tam, de csupán két írónál, ugymint Budai Esaiaspolgári lexiconában és Béla király névtelen jegy-zőjének magyar nyelven kiadott könyvében ta-láltam Csűrsz vagy Csörsz királyról igen rövidemlitést.

Budai Esaias polgári lexikonának I. darabja519-ik lapján következőket olvastam: „Curzán,Kund fijá. A tudós Katona ugy tartja, hogy enneka Curzának vagy Curznak neve még ma is fenn-forog Magyarországban, t. i. azt az árkot, melyÁrokszállás nevü helységnél kezdődik és a Tiszafelé tizenöt mérföldig tart, Csűrsz király árkánakvagy rövidebben Csűrsz ároknak hivják. A Curznevet mai Írásmód szerint Csürsznek írhatjuk."

Budai Esaias ezen közlése a kíváncsiságotmég jobban fokozza, mert ebből még azt is lelietkövetkeztetni, hogy Kund fiát Curzánt maga Ka-tona keresztelte Csürsznek, mert CurzánbólCsürszt kihozni merész dolog, de ha Curzán voltis Csűrsz, annak királyságáról mit sem emlitKatona.

Béla király névtelen jegyzőjének magyarforditásában a 10-ik lapon a hét vezér közt csu-pán annyi van emlitve „Könd Csörsz atyja."A névtelen jegyző egyebet nem emlit, már pedigha Csörsz, Könd vezér fia király volt, még pedigMagyarországban, hol a Csörsz árka létezik, elnem hihető, hogy a tudós krónikairó meg nemiitette volna, mikép Szent István előtt már egy

Csörsz nevü király is létezett Magyarországban.Miután homály fedi ugy a Csűrsz vagy

Csörsz király létét s nevezetét, mint a nagyszerüárok czélját, azt hiszem, a tudományos világ so-kak kíváncsiságát elégítené ki, ha a Csűrsz vagyCsörsz király névről s az árok czéljáról kimeritőfelvilágositást bocsátana közre. *)

Uj-Hartyánban 1864. ápril 23-án.Radimeczky Mihály, jegyző.

A viz szine.Wittstein kísérleteket tett a viz szine felett,

melyeknél következő eredményekhez jutott:1. A tiszta viz nem színtelen, hanem kék.2. Az ásványanyagok, melyek valamely viz-

ben vannak, ennek szinét nem változtatják meg.3. A különböző szinek, melyeket a vizek a

természetben mutatnak, a felolvadt szerves anya-goktól származnak.

4) Ezen szerves anyag a vizben feloldottállapotban van. Feloldását az égvény (alkáli)eszközli. A viz, ha e szerves anyag nagyobbmennyiségben van benne, mély barnafekete, haritkább oldatban jelenkezik, sárga vagy barna, ésaz ugynevezett telepitvény-savakhoz (Humus-saure) tartozik.

5. A feloldott szerves anyag mennyisége egye-dül a jelenlevő égvény mennyiségétől függ.

6. Minél kevesebb szerves anyagot tartalmaza viz, annál kevésbbé tér el szine a kéktől; aszerves anyag szaporodásával a kék szin lassankinta zöldbe, és ebből a sárgába és barnába megyát, mi az által történik, hogy a szerves anyagszaporodása által a kék szin lassankint vissza-szorittatik.

7. Mialatt a televénysav a viz szinét meg-változtató egyik feltétel, minden vizben bővenfeltalálható, a másik feltétel, az égvény, nagyonegyenlőtlen métékben van eloszolva. Ennélfogvaa (szabad) égvényben legszegényebb vizek min-dig a kékszinhez közelednek; és csak az égvényszaporodásával, illetőleg a feloldott tele vény-savnak ezáltal eszközölt szaporodásával vészenfel a viz zöld, sárga és barna szint.

8. A viz által érintett kő természete tehátcsupán csak a viz szinére nézve irányadó.

9. A viz színének időszaki változásai nemonnan származnak, mintha a vizben levő szervesanyag szaporodnék vagy fogyna, hanem légkör:befolyásokból támadnak.

10. Átalános szabályként elfogadhatjuk, hogya viz annál puhább, minél inkább a barna színhezés annál keményebb, minélinkább a kék színhezközelit. Ennek oka azonban nem a szerves anyag

*) Több régiségtudósunk már a mult nyáron beutaztaa Csörsz árka vidékét s a kutatás eredményét közzé ifogja tenni. Addig is jó volna, ha az illető vidék értelmesebbjei mielőbb köziének velünk az e tárgyu mondákathagyományokat, adatokat stb. — Szerk.

lagyobb vagy kisebb mennyiségében kéréseink),lanem a nagyobb vagy kevesebb égvénytarta-omban, mitől aztán megint a szerves anyagmennyisége függ. — Dr.B.L.

Egyveleg.*" (Gázrobbanás Stuttgartban.) A mult hó

19-én nagy szerencsétlenség történt Stuttgartban,melynek több emberélet is esett áldozatul. Az

miitett nap estéjén, kevéssel 6 óra előtt, egy ház;ázrobbanás által, melynek ágyulövésszerü robajalhangzott az egész városban, romokba dőlt. A

ház lakói már egész napon át nagy gázszagotéreztek, s felhívták a háztulajdonost, hogy nézzenennek oka után. A háztulajdonos délután falurament, s neje kutatá a gázkiömlés okát. Szeren-csétlenségére égő gyertyával lépett be a raktárba,hol a gázometer volt, az explózió azonnal meg-történt, s első áldozata e nő lett. Kívüle még egygyermek s egy iparos fiu, ki ép akkor ment a házelőtt, azonnal agyonsujtatott; három más személykisebb-nagyobb mértékben megsérült. A robbanásoly borzasztó volt, hogy az összes szomszéd házakablakait bezuzta, s az utczán által más házakba isröpültek kövek. A közel Szent-Lénárt-templomablakai is szintén bezúzattak, s ezek között egyzép üvegfestmény is, mely csak tavaly készült.

*• (Egy fiatal Nimród.) Tebessa környéke alegkitünőbb vadászterek egyike, hol nemcsak afranczia, hanem az arab vadász is üzi kedvteléseit.Az utóbbiak közt azonban kevés van, ki a szár-nyasokon s legfölebb a hyénán túl nagyobbra isvállalkoznék. A rettegett oroszlánnal kevés merszembeszállani, s e bátrak sorában legkitünőbbgy alig tizennyolcz éves ifju, ki már húsz orosz-

lánt ejtett el, mindig egyedül és lesből. A beduinifju külseje épen nem árulja el benne az oroszlán-ölőt; arcza szelid, barátságos kifejezésü, testalkatagyöngéd, vékony. Egyetlen fegyvere, késén kivül,nyomorú arab cső, mely sodronynyal van agyá-hoz erősitve; de oly biztosan czéloz vele, hogygolyója soha sem hibázza el a kellő pontot. Tü-relme és kitartása bámulatos. Utolsó oroszlánaután két hónapig járt, éjjel nappal nyomozva éslesve azt valamely fán vagy sziklahasadékban,mig biztos lövésre nyilt alkalma, mert a nélkülsoha sem lő.

** (Ügyes iparlovag.) A franczia császárné enapokban az olasz operában az előadás alatt hosz-szasan nézegetett egy, a szomszéd páholyban ülőkeleti arczvonásu nőre, kinek millió sugárban ra-gyogó értékes fülbevalói közfigyelmet ébresztet-tek. Midőn fölvonások közt e nő férje eltávozott,egy idegen ur lépett a páholyba, s a császárnénevében a fülbevalók egyikét megtekintésül kérte.A meglepett úrhölgy a legnagyobb készséggelengedelmeskedett, s midőn férje visszatért, sietettőt a történetről értesiteni. A kevésbbé hiszékenyférj rögtön utána látott e hir mibenlétének s csak-hamar kisült, hogy a kérdéses ur ügyes tolvajvolt. Másnap a reggeli órákban a férj a rendőr-ségre ment ez ügyben intézkedni; — ezalatt egyrendőr jelent meg nejénél a fogadóban s a kuta-tások megindithatása végett a másik függőt ishivatalosan kérte. A jámbor nő ezt is odaadta, scsak mire férje hazajött, tünt ki, hogy az állitóla-gos rendőr és a tegnapi iparlovag bizonyosan jóczimborák voltak.

** (A festett zöld szin veszélyes volta.) Dr.Felletár Emil, a pesti kir. egyetemen a törvény-széki vegytan magántanára, közelebb egy czikketközöl a „P. H."-ben, mely a zöld szinü szövetek,falfestések, művirágok stb. veszélyességét gyakor-lati példákkal igazolja. Ez azonban csak a mireny-zölddel (arsenikum) festett kelmékre áll. Többiközt felemlíti, hogy Erdmann, lipcsei tanár, egy20 rőfös, mirenyzöldre festett báli ruhában, 900szemer fehér mirenyt talált, azaz oly mennyiséget,mely 450 felnőtt ember megölésére elégséges.

** (A drágaság Mexikóban), a mint irják, olyrendkivüli, hogy egy szivar ára 1 reál, egy feketekávé, egy korty pálinka 1 reál. Egy reál pedig ami pénzünk szerint =» 50 kr. ezüstben; kisebbpénz nincs; egy napszámos kap egy napra 4—6frtot. Egy pár csizma 40 ft., egy öltözet 160 ft.S ez nem annyira a bőr vagy kelme, hanem akézművesek hiányában van igy. A posztó vagybőr talán olcsóbb mint nálunk, hanem alig vanmesterember, ki készítene valamit.

** (Langieviczet szabadon bocsátották.) Áta-lában az internált lengyelek is megmenekültek, snagy részök már átlépte az osztrák határokat.

116

B. Jósika Miklós meghalt.Ujabb gyászt kell jelentenünk A magy a

regényirodalom megalapitója, és hosszuidőn át fáradhatatlan bajnoka, báró JósikaMiklós, mint a távsürgöny jelenti, febr. 27-dikén Drezdában elhunyt. A majdnem 71évig terjedő munkás élet, a végső perczig anemzetnek volt szentelve; azért ha nemmondja is a nyelv, de a sziv érzi, hogy bennemit vesztettünk. Jósika Miklós 1794. ápril28-án született Tordán s elöbb a katonaipályán küzdött, majd az irodalom zászlójaalatt szerzett magának hervadhatlan babé-rokat, az élet és a történet nagy iskolájábólmeritett, mintegy 150kötetre menő, regényeiáltal. A honfi és iró müveinek sorát, arczké-pével együtt, lapunk 1861-iki évfolyamának8-ik számában hun jellemezve találja az ol-vasó, ki a magasröptü költöi lélek elköltö-zése által meghatva, velünk együtt szivbőlmond áldást az idegen hantok alatt nyugvómagyar hamvaira!

Irodalom és mü veszet.** Cm politikai hetilapra) folyamodott en-

gedélyért b. Eötvös József, s szerkesztőül KeletiKárolyt terjesztette föl.

** (Zilahy Károly munkáit) az elhunytnak ba-rátai, u. m. Dalmady, Tolnai s többen egyesülvekiadni szándékoznak, s az erőteljes tollú és sokirányban képzett iró munkáira ki is bocsá-tották az előfizetési fölhívást. A két kötetből állógyüjtemény elsö kötete költeményeit, sok humor-ral és életismerettel irott beszélyeit, — a má-sodik kötet élénk, tanulságos útirajzait, széptaniértekezéseit, bírálatait, s Teleki László klasszikusbecsü művéről, a ,,Kegyencz"-ről irt tanulmányáttartalmazza. Több szép lyrai költemény, beszély,Ariosto remek „Orlando furioso"-ja egy részénekerőteljes fordítása s nehány érdekes útirajz ittlát előszőr napvilágot. A gyüjteményt az irónakkimeritő életrajza előzi meg. A diszes alakban,velinpapiron, legalább 30 ivre terjedő két kötetelőfizetési ára 2 forint, mely ápril közepéig Eg-genberger könyvkereskedésébe (Pest,Fereneziek-tere 5. sz.) küldendő. Gyüjtők hat előfizető utánegy tiszteletpéldányt kapnak. — A munka márteljesen rendezve sajtó alatt van.

** (Uj nemzetgazdasági munka.) Becskerekena napokban a következő czimü könyv jelent meg:„Észrevételek azon tervre, mint lehetne Pestetjobb levegőveljobb kutakkal ellátni és nemzet-gazdászatunkat 5 millió ft. tőke befektetésével,évenkinti 5 millió ftnyi jövedelemmel gyarapi-tani." Irta Poroszkay Ignácz mérnök. — Szerző eművecskében a tavaly általa külön füzetben ki-adott saját tervére tett megjegyzéseket ismerteti,részletezi s ezzel összeköttetésben az alföldi csa-tornázásravonatkozó nézeteit fejtegetni. Szerzőnekterve legf. helyen is figyelemre méltónak találta-tott 8 hivatalos fizetésének meghagyása mellett,egy évi szabadságidőt engedélyeztek arra, hogyezen év alatt a helyszinén tapasztalatokat sze-rezve, tervét ujabb müszaki bírálat alá bocsássa.

** (Gazdasági könyvre) nyit előfizetést Te-legdi L. könyvkiadó Debreczenben. A munkaczime: „Népszerü útmutatás az okszerű dohány-termelésre," irta Gulácsy Imre, mely művet a leg-első szakembereK is jelesnek, s irodalmunkbanhiányt pótlónak találták, s mely ennélfogva mező-gazdáink körében nagy elterjedésre számolhat. —Ára 1 ft. 40 kr., képnélküli kiadásban 1 ft. Áprilelején okvetlenül megjelenik, hogy még az idénhasznos útmutatóul szolgálhasson.

*• (Egy zongora-művésznő hangversenye) leszma, márcz. 5-ikén d. u. 3 órakor az Európa ter-mében. Schuller Luiza kisasszony ki Zenészetikörökben már Pesten is kitünő próbáit adtamüvészetének, ma az egyetemi dalárda és többmüvész közremüködésével nagy hangversenyt adkövetkezö műsorral: 1. „Naptól virit-', férfi-kar,Zimay Lászlótól, énekli a magyar egyetemidalárda. 2. Hargverseny, Larghetto afietuoso,zongorára és négyes kísérettel, Weber C. M.-től,a hangversenyzőnő és több, a nemzeti szinház ze-nekari tagja által előadva. 3. „A kesergő leány."Magyar dal, énekli Rabatinszky Mari k. a. 4Hangverseny ,,Lucrecziá"-ból, előadja a hangver-

T A R H A Z.senyzőnő. 5 Egy magyar théma körülírása, Willmers Rudolftól, 106. mű, előadja a hangverseny-zonő. 6. „Bucsu-dal", férfi-kar Mendelssohntólénekli a magyar egyetemi dalárda. 7. GrandiPolca de Concert, Wallacetól, előadja a hangversenyzőnő. Hely ára: Egy körszék 3 ft., számozotülés 2 ft., bemenet 1 ft.

ipar, gazdaság, kereskedés.x* (A szegedi iparos ifjuság) önkészitette

iparczikkekből a mult héten kiállitást rendezett,hol több érdekes és szépen készitett kézmű voltszemlélhető.

f (A dohánytermesztést,) mint a hivataloslapnak Bécsből irják, a pénzügyminiszterium ugyakarja előmozdítani, hogy jutalomdijakat biztositazon községi előljárók és jegyzők részére, kik adohánytermesztés elősegítése körül maguknakérdemeket szereztek. A jutalom minden, a községterületén dohánytermesztésre szánt kataszterihold után 15 ujkrajczár, melyben a községi birós jegyző, vagy csak egyik részesül, ahhozképest,

a mint e részben mindkettő vagy csak egyik mű-ködött közre.

S (Megengedett marhavásárok.) Nagyvára-don és Élesden, a marhavásárok tartását, a vészmegszüntével, ujra megengedték.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) mennyi-

égtani s természettudományi osztályainak febr,27-én tartott ülésében Balogh Kálmán és GregussGyula 1. tagok székfoglaló értekezéseit olvasták

öl. — Ezután Schwarz Gyula tartott hosszabbrtekezést a világrendszer isméjéről. Még egy be-

jelentett értekezés, az idő rövidsége miatt el-maradt.

** (A kir. magyar természettudományi társu-lat) márczius 8-án szerdán d. u. 5 órakor a ma-gyar akadémia termében szakgyülést fog tartani,midőn 1) Kruspér István a noniusról, 2) Ifjabbdr. Hasenfeld Manó az ásványvizek szénsavaképződéai helyéről fog értekezni.

** (A pesti Lloyd-társulat közgyülése) febr.28. napján folyt le. Elnöke Jálits Ferencz, KernTakab mint e társulat alapitója s igazgatója fe-itt mondott emlékbeszédet, melyben kiemeli né-ai Kern Jakab érdemeit; emliti, mennyit fárado-

zott a közügy, jelesen az ipar s kereskedelemterén, mily önzetlenül felkarolt minden hazaiipart s kereskedelmi mozgalmat, s különösen azontevékenységét jellemzé, melyet a Lloyd-társulatlétesítése s igazgatása körül kifejtett. Az emlék-beszéd után az évi jelentések felolvasása követ-kezett.

** (Uj kaszinó.) Hajdu-Doroghon kaszinóalakult. Elnökké Farkas Lajos, jegyzővé, DáliáiP. László, pénztárnokká Tanács Mihály, könyv-tárnokká Ilkovics László választattak meg.

** (Az erdélyi lótenyésztési- és verseny-egylet)ez évi közgyülését márczius utolsó napján délelőttfogja Kolozsvártt a kaszinó-teremben tartani.

Mi ujság?** (A farsangon) is szerencsésen átestünk. El

lehet róla mondani, hogy az uralkodó pénztelenviszonyok között, várakozáson felüli élénkségetfejtett ki. S a mily nehezen indultak meg eleintea pesti uj vigadóban rendezett bálok, épen olyfeltünő nagy látogatásnak örvendettek a farsangmásodik felében. Hogy azonban valami különös jókedv uralkodott volna e bálokon, azt nem mond-hatni.

•* (A lefolyt farsang) egyik legvigabb táncz-vigalma a pesti csizmadia ifjuság „társalgásibálja" a három-dob-utczai „nemzeti teremben"m. hétfőn volt. Már csak azért is külön kell megem-lítenünk e mulatságot, mert a jó kedv mellett egykomoly gondolatra is jutott benne idő. A bálutáni reggel ugyanis a tánczteremből egyenesene lapok szerkesztési irodájába tartottak a bál lel-kes rendezői s itt átadták nekünk a bálköltségeiután fennmaradt összeget, hogy azt nevökbena tud. akadémia alaptőkéje számára átszolgáltas-suk. (Lásd alább az adakozási rovatot). Megér-demli a lelkes ifjuság, hogy egy éljent kiáltsonneki minden olvasó.

** (Jótékony czélu tánczvigalom.) Szabadkánfebr. közepén, a Szalay-árvák javára tánczvigal-mat rendeztek.

** (Rendkivüli hóesés.) A tél vége felé ugyancsak kiadja mérgét. A mult héten az ország nagyrészében oly rendkivüli hóesés volt, minőre azöregek is alig emlékeznék. Az alföldön és a bán-ságban néhol ölnyi magasra emelkedtek a hófu-vatagok, annyira, hogy Szegeden még a holtakatsem takaríthatták el. Dunántul szintén rendki-vüli hó esett, és sok helyen nem kis károkat oko-zott. A vasuti vonatok minden irányban elakadtaks nehány napig a közlekedés a fővárossal egészenmegszünt, az utakat néhol több ölnyi hófuvatagtakarta. Ha a tavasz gyorsan enyhe napokkal kö-szöntene be, sok folyamparti vidék ki lenne téveaz árvizek rombolásainak.

•* (Reviczky Szevér síremléke.) ReviczkySzevér sirjára diszes kőemléket fognak állitani,mely már kész Gerendái műtermében. Ez emlékegy magas tört szobor, alján egy kis koszoruval,melybe az elhunyt nevén, s végzetes elesténeknapján kivül a következő rövid sirvers fog vésetni:

Mindent, mi szép volt, forrón szeretett,Hazát, barátságot, becsületet;Szerette mindezt tullángolva, hőn:S ez egyikének áldozatja lón.

** (Hálátlan örökös.) Püspök-Bogádon amult hóban egy jó módú gazdát nejével együttgyilkos kezek megélesitett fejszével szörnyü mó-don megcsonkítottak, ugy hogy a férfi nehány napmulva meghalt, a nő sebeiben soká kinlódott. Aborzasztó tett végrehajtója a jószivü gazdánakfogadott fia volt, kit nevelőatyja 2 évvel ezelőttváltott ki a katonaságtól s egy év előtt pedig alegszebb és leggazdagabb bogádi leánynyal össze-házasított s egész vagyonának örökösévé tüzöttki. A gyilkost, öcscsével, kit véres tervének kivi-telére segédül megnyert, a pécsi megyeházi bör-tönbe szállitották.

(Elfogott bankjegyhamisító.) Budán e na-pokban fogták el Schwarz János nevü bankóha-misitót, kedvesével egy pozsonyi kardalnoknővel.Schwarz 22 éves, elegáns külsejü, azelőtt Bécsbenlakott. Százas és tízes bankjegyeket hamisitott;kézrekeritésére a nemz. bank 500 ft. jutalmat tü-zött ki. Midőn Budán a városkapitányság meg-lepte, oiy zavarba jött, hogy bünét azonnal be-vallá.

** (Sajátságos boszu.) Mint a „Hon"-nakalsó-fehérmegyei Pókafalváról irják, ott a kö-vetkező furcsa eset adta elő magát. Megürülvén

görög nem-egyesült papi állomás, az illető es-peresség a hely színére egy papjelöltet küldött ki,hogy értekezzék az egyház közönségével az illetőállomás végett. Ennek folytán a közönség pár-tokra szakadt: némelyek a kiküldött papjelöltetkívánták lelkészül megtartani, mig mások hatal-masan ellenkeztek, mondván, hogy majd kapnakők tetszés szerinti papot, nem kell nekik oktroy.

bből nagy korteskedés kerekedett. A papjelöltpártja nagyban folytatta működését tagjai szapo-rítására; némileg sikerült is. Mit látva az ellen-zék, egy még nem hallott módon akarák magukatmegboszulni a tulnyomó többség ellenében, s egy-szersmind a papjelöltet elriasztani az egyháztól,

éjen át, midőn az ellenfél csendesenü gyanisizendergett, behatoltak azon istállóba, melybenmiitett papjelölt lova volt bekötve s a szegénylárának levágták sörényét, farkát tövéből és fü-'eit. Másnap reggel nyergelni akar a papjelölt, be.s ment az istállóba; de kevésbe mult, hogy ha-nyatt nem esett, látván lovát ennyire elcsúfítva,A tettest nyomozzák. De hogy a pap tulajdonké-pen ki lett; arról hallgat a krónika.

* ; : (Állandó szinkör) fölállitását tervezikSzombathelyen, s e czélra az ujra alakult műked-velő szintársulat febr. 27-én fényes álezás és jel-mezes menettel összekötött tánczvigalmat rende-zett. Az emlitett czélra már eddig is van, bár mégcsekély, de még is létező pénzalap, s szeretjükhinni, hogy Szombathely lelkes közönsége, rész-vétével ezuttal is segitett közreműködni annakgyarapitásához.

** (Névmagyaritás.) Hörste János fehérme-gyei, baracsi lakos, vezetéknevét felsőbb engedélymellett „Kemény"-re változtatta.

** (Halálozás.) Németujvári gróf BatthyányiIstván, febr. 21-én Pesten elhunyt, 78 éves korá-ban. Nem tartozott ugyan azok közé, kik a poli-tikai küzdtéren is harczolnak a közügyekért, decsöndes visszavonultságában sok jócselekedetemegőrzi emlékét, s mint honfi, mint polgár, mintemberbarát, diszére vált nevének és hazájának.Hült porait a polgárdi családi sirboltba szállitot-ták örök nyugalomra.

117

Melléklet a Vasárnapi Ujság 10-ik számához 1865.•* (Halálozás.) Szirmay Antal, egykori zem-

pléni országgyülési követ, február 17-én, 80-dikévében, végeigyöngülés folytán, Kassán meghaltBéke poraira!

** (Halálozás.) Csabai Pál, ki 40 évet töltötta szini pályán s 30 évig volt a debreczeni szinházigazgatója, feb. 27-dikén Debreczenben meghalt

A magyar akadémia palotája.(LXXII. közlés).

A m. akadémia palotájának épitése alkalmá-ból a Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez ujabbanbeküldött adakozások:

LXXII. közlés: Pestről a csizmadia ifjuságaz 1865. febr. 27-én tartott társalgási bál fenma-radt tiszta jövedelme, Rapay Mihály, MiticzkiJános és Rafak József rendezők által, 8 ft. (azalaptökéhez).

Az előbbi I—LXXL közlésekkel együtt aV .\J.szerkesztőségéhez az akadémia számára bekülde-tett összesen:

15,097 ft. 1 kr., 1 régi római arany, 1 husz-frankos arany, 112 db. cs. arany, 22 db. kétpftostallér, 1 orosz tallér, 4 ujftos, 146 huszas, 18 ne-gyedftos, 1 db. 100 pftos, 10 db. 10 pftos nemzetiállamkolcsön-kötelezvény és 1 db. 100 pftos er-dél y i urb. kötelezvény.

Nemzeti szinház._ Péntek, febr. 24. „A mátrai vadászok." Ere-

deti vigj. 3 felv. Fáy Andrástól.Szombat, febr. 25. „Bánkbán." Eredeti opera

3 felv. Erkel Ferencztől.Vasárnap, febr. 26. „A csikos." Népszínmű 3

íelv. Szigligetitől.Hétfő febr. 27. „A nevelőnő." Vigj. 4 felv.

Francziából ford. Feleki.Kedd, febr. 28. „Sevillai borbély." Vig opera

2 felv. Rossinitől.Szerda, márcz. 1. Szavalat-, ének-, zene- és

ábra-akadémia. 2 szakaszban. A magyar gazd-aszonyok egylete javára. Hamvazó-szerda norma-nap, de a bibornok-primástól nyert egyházi enge-dély folytán, s előkelő köreink buzgalma követ-keztében ismét egy fényes estéről Írhatunk, melyazonkivül a jótékonyság oltárára is szép áldo-zatot hozott. Az előadást a nemzeti szinház zene-kara nyitotta meg, Wagner Rikhárd „Lohengrin"dalmüvének egy szép részével. Ezután HollánErnőné asszony szavalta nemes tüzzel és lelkesé-ig*3* Jókainak ez alkalomra irt költeményét:

>,Hölgyeink"-hez. Kralovánszky-Kiss Etelka aszz.s Balla Ilona k. a. nagy tetszés közt magyar

népdalokat énekeltek. Gr. Bethien Pálné, gr.bcnmidegg Já é s Kuluncsics-Hader Cecília

- annyiravitte, hogy a nagy müvész Laub, elismerése jeléülnem rég egy hegedüvonóval lepte meg. B. Am-brózy Gizella kisasszony, Kralovánszky - Kiss&telka asszony, Kendelényi Fanni kisasszony,báro Kemény Gábor és báró Ambrózy Bélaurak az „Alvajáro"-ból egy ötös dalt énekeltekmeglepő öszhanggal és szabatosaággal. Gróf Fes-tetics Leo szerzeményének Vörösmarty hymnu-sára, a zenekar által történt s tetszéssel fogadottelőadása után egy kis szünet következett, mi alatta magyar gazdasszonyok egylete sorsjátékánakhuzása történt meg. Az előadást a Barabás ismertképe nyomán rendezett „A meny megérkezése"néma ábra zárta be, melyben részt vettek: Özv.hr. Orczy Istvánné (örömanya), Vitális Mórné

(menyecske), báró Eötvös Ilona k. a. (nyoszoló-lány), gr. Königsegg Irma k. a., gr. ErdődyAgatha és Julia k. a., báró Révay Sarolta k. a.,báró Ambrózy Mária k. a., Kiss Irén k. a., grófZichy Nándorné, báró Vécsey Mari k. a., Cserno-vics Roxan k. a., gróf Erdődy István (örömapa),Jankovics László (násznagy), gr. Nádasdy Fe-rencz (ifju férj), Blaskovits Ernő (vőfény), gr.Károlyi Pista és Gyula, gróf Batthyány Elemér,gr. Erdődy László, gróf Wenckheim Frigyes, gr.Festetics Leo, b. Orczy Elek, Viktor és többen.A siker rendkivüli volt; a szinház minden zugá-ban megtelt. S mint halljuk, az előadást ismételniis fogják.

Csütörtök, márcz. 2. „Teli Vilmos." Opera 5felv.

SAKKJÁTÉK.— A pesti sakk-kör tornája nagy lendületet adott

a sakk-életnek ugy magában a körben, mint az egészfővárosban. Három rendbeli jutalom van kitűzve a majdandiadalmasok számára. A tornában a kör tagjai közöl 21-envesznek részt; mindegyik mindegyikkel egy-egy bevégzetteredményü játszmában mérkőzik, s a ki 20 közöl legtöbbetnyer, kapja az első dijat és igy sorba. A harcz eldőlésétkiváncsian várják, s annak idejében mi sem késünk a sakkkedvelőit az eredménynyel, valamint az előfordult kiválóbbszépségü játszmákkal megismertetni. Átalában, hogy asakk-kör már eddig is mily érdeket keltett, kitünik abból,hogy már magánkörben is foly egy sakk-torna Pesten;Debreczenben pedig, a mint értesülünk, sakk-kör alakitásáttervezik.

269-ik sz. feladv. — Healey F r a n k t ó l(Londonban).

Sötét.

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 265-dik számu feladvány megfejtése.(Stavenüter H. A.-tól Londonban.)

Világos. Sötét.1. Vfl—fö: Bhl—clfA)2. Fh8— c3 Bel—e3:f3. Kc4—b5 tetsz. szer.4. H.v.V.fmat.

Világos. A) Sötét.1 Fg6-f5:2. Fh8—e5f Kd6—e5:3. Hd8—f7f Ke5—e64. Kc4—cöfmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben : Fülöp József.P.-Őrsön: S. Gy- — Hátszegen: Dr. Fischer Henrik. —Sárospatakon: II. Nagy Lajos.— Hevesen: Tilkovszky Fr.— Pesten: A pesti sakk-kör.

Rövid értesítések. Heves. T. Fr. A feladványokatköszönettel vettük, s tüzetesen át fogjuk vizsgálni. —Debreczen. Z. J . Örömmel olvastuk, hogy a nagy magyarvárosban is sakk-kör alakul. Ha Angliában 100 sakk-kör•an, miért ne lehetne nálunk legalább kettő. A sakk irántiérdekeltség mutatná, hogy népünk még a játékok közöttis az iránt viseltetik legtöbb vonzalommal, mely a mulatságközben a számitó észnek is legtöbb táplálékot nyujt. Óhaj-tását teljesitni iparkodtunk, a feladvány birálat alatt van,reméljük, hogy megüti a mértéket.

Szerkesztői mondanivaló.7577. Albis. S. K. A közleményt, mint leginkább

magánügyre tartozót, mellőznünk kell. Lényeges része afennálló sajtórendszabályoknál fogva sem jelenhetnék meg.

7578. Zaránk. P. S. A régi okirat, bár csak töredék,egy 1609. évi végrendelet. Erdeke leginkább nyelvészetiszempontból van, s szakértői megvizsgálás után lehető leg-jobb hasznát fogjuk venni. Köszönet a szives figyelemért.

7579. Bécs. Kapta J. Az illető hivatalban megígér-ték, hogy 1 ft. árát küldnek ama lapból. — Magyar pálya-díjakra német nyelven irt müvekkel versenyezni nem lehet.Vajjon ki jöhetett ily gondolatra? — A többit elintéztük.— A „4 hasábu petit sor" a hirdetések között könnyenfelismerhető.

7580. Arad. Á. J. A becses értekezést köszönettelvettük, de megjelenését, lapunk terének másnemü elfoglal-tatása miatt későbbre vagyunk kénytelenek halasztani.Becses közleményeit mindenkor szivesen fogadjuk.

7581. Baja. Sz—i. Tényeket kérünk, uram, s minélkevesebb költői idézeteket egy vidéki tudósításban. Azegész nagy szótengerből egy árva hirecskét nem tudtunkkiböngészni. Pedig Baja városa megérdemelne egy jótudósítót.

7582. Duna-Vecse. B. J. Az „ajánlat" illető helyenfel fog használtatni. íly közlemények küldését jó volnagyakrabban megkisérteni.

7583. Jankovácz. A. I. A kérdezett német munkamagyar fordításban nem jelent meg, de van más eredetimagyar mű, mely kezdő zongorászok számára van irva.Ilyen a Bartalus István által irt „Magyar zongora-iskola",ilyen a „Zenekáté." Mind a kettő Rózsavölgyi kereskedéseutján kapható.

7584. Zombor. R. I. A szép fényképet köszönettelvettük. Gondunk lesz rá, hogy a fametszés megfelelőlegyen, s képtárunkban méltó helyet foglaljon el.

7585. Lebeny. H. A. A levelet átküldjük a „Gazd.Lapok"-hoz; ott talán tudnak valamit azon malom-rajzrólvagy gépről, melyet ön keres. Kedvező esetben a tudósitásel nem fog maradni.

7586. Bakony. Több elöfizető. A figyelmeztető szókatfigyelmesen olvastuk. Ua valóban ugy volna, a mintönök mondják, akkor az nálunk nem számitás, hanema véletlen sorrend müve. A mi álláspontunk e részbenrégóta ismeretes, s attól ezután sem fogunk eltérni.Különben e tárgyra majd még bővebben fogunk vissza-térni. Megérdemli, hogy egyszer tüzetesen megvizs-gáljuk.

7587. S.-Ecseg. V. J.-né. A legnagyobb készséggelválaszolnánk, de hosszu fejtörés után sem értjük azta kivánatot: „a párisi, londoni és bécsi tudakozó-intézetatreszét kérném alásan megküldeni." Bővebb utasitástkérünk.

Nyilt tér. •)— (A Klet-ital tárgyában.) A „Pesti

Napló" február 22-ki számában olvassuk: Te-kintetes Numvári Werther Frigyes urnak, mint acs. k. szabadalmozott Elei-ital feltalálójának tisz-telettel Budán saját gyárában.

Különösen tisztelt tekintetes ur!Nem mulaszthatjuk el tekintetes uraságodnak

az általa feltalált Élet-ital jótékony hatásárólmeggyőződve köszönetünket nyilvánítani. Melyrőla következő körülmény győzött meg bennünket,ugyanis: a most uralkodó typhus betegség elkerü-lésénél, különösen ajánlották az orvosok a szobák-nak szellőzését, és borovicskávali füstölését, melyalkalommal mi jónak láttuk,a borovicska-tartalom-mal is biró Élet-italt használatba venni, s meggyő-zödtünk róla, hogy ez mint kitünő gyomor-erősítő8 a lázat gátoló és a megromlott idegrendszertrendes állapotába visszahelyező szer, a fentneve-zett betegség elhárításánál hathatósan használt.Miért is ujabban köszönetünket nyilvánitva tisz-telettel maradtunk. — Nagy-Sápon 1865 év febr.14-én. — Mélyen tisztelt tekintetes uraságodnakalázatos szolgái Erős Zsigmond, ref. lelkész. —Dormány Imre, jegyző. — Juhász Mihály, biró.

*) E rovatban közlött ezikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a szerk.

Hónapi-ésnetinap

56789

10l l

HKatholikus és Protestáns

naptárMárczius

Vasár A 1 InvocavítHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.Szorab

frigyesAquin TamásI. János Kánt. fCzynl és MetudJézus tor. kor.fHeraklius f

A 1 JenőFrigyesFelicitásZoltánFrancziskaEtelkeSzilárdka

ET1-NAPTÁGörög-orosz

naptárFebruár (ó)

2Í C 1 böjtben22 Eugénia23 Polykárp24 Philemon25 Tarasius26 Porphyr 127 Prokopius

1 Izraeliták| naptára

Adar7Böjt,M.h.8 Esöünn.9 Juda

10l l Észt. f. b.12 Judás13 Sabbath

Holdfény változások. ® Holdtölte 12-én, l l óra 58

R.

hossza

6.

l l1111111111l l

p-12162023273135

N*

<S.6666666

perczkor

a pél

V-

37353331282624

nyüg.

<S.

5655555

p-

49515354555759

délelőtt.

íhossza

6.

12121212121212

48444037332925

llll i\á.

11012345

H

P-23191919202122

o l d

nyüg.

6.

1234455

p-

594831

740

534

TARTALOM.Kunszt József (arczkép). — Vihar alatt. Nemes Ödön

A jurátus-világból (folyt.). Pálffy Albert. — Látogatásokaz északameríkai Egyesült-államok elnökénél (vége). KissElek. — "Villámcsapás télen (képpel). — Képek a hazainépéletböl. XLIV.(képpel.) — A fényképészet (ábrával).—Kigyósfalu községi törvényei a mult század elejéről. —Csörsz árka. — A viz szine. — Egyveleg. — Tárház:Irodalom és müvészet. — Ipar, gazdaság, kereskedés. —Közintőzetek, egyletek. — Mj ujság? __ j^ m agyar Aka-démia-palotája. — Nemzeti szinház. — Sakkjáték. — Szer-kesztői mondanivaló. — Nyilt tér. — H e t i naptár.

Felelós szerkesztő Pákh Albert.(Lakikmagyar-utcza 1. sz.)

118 119

i -il

HIRDETÉSEK.Heckenast Gusztav könyvkiadó-Iiivatalában Pesten (egyetem-utcza 4. sz.) megjelentek,6 minden könyvkereskedésben, Pfeifer Ferdinánd pesti, Nágel és Wischan budai

könyvárusoknál kaphatók:

SZENT LÁSZLÓ.Történeti költemény, i*. Garayf János.

Gyémánt-kiadás.

Két kötet. (248, 208 lap.) Füzve 1 forint 40 krajczár.

A MAGYAR NÉP

DALAI és DALLAM AlHangjegyekre tette és kiadta

S Z I N I K Á R O L Y .Klsö fűzet. — 50 dal.

Nyolczadrét. (72 lap.) Fűzve 30 krajczár ausztriai értékben.K folyam 4 füzetből fog állani, mely 200 dalt és dallamot foglaland magában.

A kis magyaroknak küldi Lukács Bácsi.Sok benyomott képpel. (1—

K é t füzet. (9(5 lap.) Á r a füzetenkint 20 krajczár ausztr. ér ték.

Beküldeteít.A cs. kir. szab. Kwizda Ferencz János korneubur£i fiditő-nedve kitünő hatha-

tósáéról a mult hóban több izben hoztunk elismerö-nyilatkozatokat, s ezen sokszoremlitett tárgyat lótulajdonosok- és mezeigazdákra nézve oly érdekeltnek tartjuk, misze-rint azt hiszszük, hogy rendkivüli szolgálatot vélünk tenni az által, hogy ha ezen folya-dékra az illetőket íigyelmetessé teszszük, s bátrak vagyunk az elöttünk fekvő iratokbólazon eseteket felhozni, melyekben a cs. kir. szab. üditó-nedv leghathatósb volta bebizo-nyult — ez azon eset, hol a meggyengült és száradt ivhur s inak ismét rugékonynyá sminden terhes munkához ismét képessé lesznek, s különösen ezen folyadék a lovakmegerősödésére szolgál. — E készítményt, szerencsés összeállítása, a legkitünőbb segéd-szerré teszi a bénaság meggyógyitása, az ivhur kitágulása s lábkificzamodások eseteiben,— továbbá a bélgörcs- és vesefájdalmakban, — ez utóbbi esetekben külsőleg használva.

(f^j"" A cs. kir. szab. flditö-nedv megrendelési forrását illetőleg a mai számbanmegjelent hirdetményre utalunk 9 8 4 (O

FOG-GYAPOT.Sokoldalú fáradozás és számos kisérlet után sikerült alalirtnak egy oly fog-

gyapotot feltalálni, mely által minden, bármi néven nevezendő fogfájás, kor- és nem-különbség nélkül megszünik.

Ezen gyapot akkép vétetik használatba, hogy annak az egyik vége meggyujtatik,és ismét eloltatik, ugy, hogy a gyapot folytonos szikrázása által kifejlődő füst beszivat-hassék. E végre a száj csukva tartatik, s a füst az orrba mindaddig felhuzatik, mig a szemkönyeket nem hallat. Ke r e m a im, gyógyszerész.

Magyar- cs IHrdélyorszá^ra nézve TÖRÖK JOZSEFgyógyszerész ur főraktárában, király-utcza 7. sz. a. P e s t e n , kapható.

Aradon Ring és Szarka, — B.-Csabán Latzay, — Beregszászon Buzát, — Debre-czenben Korsós, — Eszéken Deszáthy, — Eperjesen Makovitzky, — Egerben Weszely,— Gyöngyösön Kocziánovits, — Ipolyságon Sartorius, — Késmárkon Genersich, —Kassán Maleter. — Kecskeméten Handtl, — Kolozsvárit Wolf, - Léván Boleman,— Marosvásárhelyen Jeney, — Miskolczon Böszörményi, — Magyar-OvárottSziklay, — Nyíregyházán Matheides, — Nagyváradon Molnár, — NagykárolybanJelinek, — Nagy-Korftsftu Traxler, — Pakson Malatinczky, — Oroszházán Stauroczky,Pozsonyban Pisztory, — Pécsett Nentwieh, — Rimaszombaton Hamaliár, —Sz.-Fehérvárit Sáy, — Szathmárott Ember,— Szabadkán Joó, — Szegeden Aigner,— Szentesen Eisdorfer, — Szolnokon Scheftsik. — Temesvártt Pecher, — Tokajban

Krotzer, — T.-Ujlakon Royko, — Varasdon Halter gyógyszerész uraknál.

Egy kisebb csomag ára 30 kr., egy nagyobb csomagé 50 kr. a. é.Isméti eladók igen kedvezö engedményben részesülnek. 966 (7—12)

Csász. kir. szab.

ÜEITO-NEDV(Restitutions-Fluid)

lovak számáraKWIZDA FERENCZ JÁNOSTÓL

Korneuburgban.Elsö Ferencz József ausztriai császár Ő Felsége által, az ausztriai államok összes

területeire nézve— megelőzőleg annak gyakorlati használatát illetőleg a a magas császárikir ausztriai egészségügyi hatóság által történt megvizsgáltatása iolytán - egy kizáró-aaos .szabadalommal láttá o-t ,l,s a londoni 1862. évi világkiállitáson éremmel kitüntetve

- ó felségeik a. angol királynő s porosz király udvari istállóiban, az üdítőnedv készítő-iének az illető fólovászmesteri hivatalok részéről dr. Knauert fő-ldorvos bozzájárultávaltörtént, hivatalos megállapítás folytán, a legnagyobb eredménynyei ha-ználtatik; ezenüditönedv a lovat legnagyobb megerőltetéssel járó munkában a kesó korig folytonosanvidám s jó erőben fenntartja, s különösen terhes munka eiőtt s után erősitóleg hat.

Valódi minőségben kapható:i :ESTEN : TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnál, királyaiéra 7. ez. a.

Továbbá:B.-Gyannaton Omaszta F., — Debreczenben Bignio J., - Eperjesen Zsem-

bery Eszéken Beszáti, — Esztergomban Bier>>raue.r J. C, — GyöngyösönKoczianovien J., Győrött: Lehner F.,— Isperen Flamm J . , - Kassán Novelly A.,—Késmárkon Genersich, — Kolozsvártt Wolf J , — Komáromban Ziegler A. és fia,Lugoson Kronetter F., - Miskolczon Spuller J A., — Nagy-Becskereken Haidegger,— Nagv-Kanizsan Fesselhoffer és Rosenfeld, — Nagyszombatban Smekal és fia, —N.-Varádon Jánky A., - Pakson Flórián J., — Papán Be -rmülier W., — PécsettHáy E.,— Pozsonyban Schertz F ésHackenberger testv., — R.-Szombatban HamaliárA - Szabadkán Sztojkovits D , • Szegszárdon Hutter A , — Szolnokon Scheftsik,Székesfehérvártt Kovács P.,— Sopronban Müller és Mezey. - Trencsénben Weisz L.,Tepliczen Weisz L., — Varazsdon Halter F., — Zágrábban Mihics Gr., — Zala-egerszegen Hulinszky A.

V,%\ }ia!a«'fik f-rn 1 ft. 4 0 kr.Két palacssknál kevesebb nem rendelhető meg, a pakolásért 30 ujkr. számittatik.

J-* ' ~ Összetévesztések kikerülése tekintetéből, más hasonnevü nemVf V o S » szabadalmazott gyártmányokkal, — tisztelettel kérjük arra figyel-

mezni, hogy a cs. kir. szab. üditö-nedv palaczkjai czimképein a szabadalmi okirat, a"ondoni érem és a korneuburgi kerületi gyógyszertár ezégje van nyomva, ez utóbbi még

palaczkokra is beégetve. 98'2 (2—8)

Cs. kir. kizárólag szabadalmazott

Élet-ital (lebens-Trank)Biztos házi-szer

a mocsárláz, emésztési gyengeség, gyomorgörcs, hányás tengeri betegség mámorosság(ugynevezett Katzenjammer) álmatlanság stb. ellen, a többit, a használat, utasításokbanfelhozott számtalan orvosi bizonyítványok, melyek minden palaczkhoz mellekelve vannak,igazolják. Az itt meg nem nevezett kültartományokban fennálló raktárak, a becs. főrak-tárral hozattak összeköttetésbe. (Landstrasse. ViaduktNo. 82-8á.) -Megrendeléseketelfogad egyszersmind Numwári Werther Frigyes Elet-ital-gyara Budán (Neustift).4. már eddig megnevezett eladási helyeken kivül legujabban még a következö bizományos

uraknáfállittattak fel raktárak:| Szegeden Mahler H.és Iván-

kovics C.Szegszárdon: Gulter A.Szentenen: Weiner F.Sziszeken: Dierich.

gy-Rerannhan: Kunz J.Billeten: Tomanczy J''zenieden: Balogh SCsanádon: Jungh N.n.-FfildvárttBlümelhuberJ.Debreczenben: Geréby és

Hannig.Eszéken: Karlovics N.. gyógysz.

Ersekujvártt: Konlegner I.Ksztergomban: Kollár M.gyöngyösön: Kocziánovich

J. gysz.Gréczben: Knödl J.Győrben: Szailer és Czeip.llaczfelden: Telbisz J.

Kecskeméten: Papp M.Ko in aroin ba n : Kecskés J.Kalocsán : Szukovies Istv.Linczbeii: Melichár F. J.Leóbenben: Stollowszky F.

czukrász.Lovasberényhen: KrennL.N.-Szombat'ban: Smekal és

fia és Karner R.N.-Kikindán Heuduschka L.N.-Szőllösön KovácsM.gy.Pakson: Flórián J.Prágában : Schwertassek

testvérek.Pozsonyban: Richter C. és

Hackeuberger testv.

Székesfehérvártt: LégmáiA. és Stéger F. czukrász.

Szolnokon: Sehefrsik Istvgyógysz.

Temesvártt: HeuduschkaL,és Hein L.

Váczon : Trágor A. és Bodendorfer Gyula.

Veszprémben: FrömmelH,Zágrábban: Mihi? G. gysz

uraknál. 1001 Cl)

PATKÁNYOK ÉS EGEREbiztow és gyor* kiirtása 9 8 5 C 1 - 8 )

•gy csász. kir. kizár, szabadalm. irtószer által. — Gyertya-alakban 1 darab ára 50 k r

Valódi minőségben kapható:PESTEN: Török József gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik sz. a.,

továbbá:

Keszthelyen:Wünsch F.,— Kolozsvártt: Wolf J., — Pozsonyban: Scherz Fülöp,—Sopronban: Pachhofer,—Varasdon: HalterD.F.,—Veröczén: BászJ.K.uraknál.

A pozsonyi Urbanek-féle faiskolánakvégképeni eladása.

Főtisztelendő Urbanek Ferencz kanonok urnak faiskolája Pozsonyban, mely 30 évóta miveltetik, s közel 18,000 mind egészséges és erős nemesitett fát nagyobbrészt lobor-alakban, névszerint vagy 5000 darab almatát, 0000 darab körtefát, 60u darab cseresnye-és meggyfát, 1200 darab szilvafát, 1400 darab kajszinbaraczk-, iOOO darab őszí-baraczkfát,8000 darab szőlőtőkét, nagyobbrészt asztali-fajt, 200 db. birsfát, 100darab naszpolyafátfoglal magában, szabad kézből végképen eladatik. - A megrendelések Scherz Fülöpnagvkereskedő ur által (1. P o r z s o n y b a n ) , és Wrchowsky Nándor ügyvéd ur által(). P e s t e n , Dorottya-utcza, Wurmudvarban) elfogadtatnak es teljesítetnek, kik bér-mentes levelek folytán teljes fasorjegyzékekkel is szolgálhatnak.

Szálas fák 6' vagy még magasabb . . £ i i J , 50 kr.,Közép magasságú fák 5' és azonfelül : o o '« g 40 „Törpfák 4' „ - 2 £ « «0 „Ószi-baraczk „ „ í ?*,«" »Szóló-tökek (2 esztendősek) S £ ~ l u » . . . . _ .

A megrendelések csak akkor vétetnek figyelembe, ha a levélczim pontosan meg-határoztatik; a mód, hogy miképen történjék az elküldés, megjelöltetik, s a megrendelésiárösszegnek egy negyed része előre beküldetik. — Ha az elküldés vasuton vagy hajón,eszközlendő, ugy csak a hátralevő összeg utánvételével történhetik. 976 (3—3)

*C Q> XJ . 60 kr.60 „40 „40 „12 „

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4. sz.) megjelent,s Ráth Mór pesti, valamint Nágel és Wischán budai könyvárusoknál kaphatók:

Kiadja TOLDY ISTVÁN.kötet füzve 80 krajczár ausztriai érték.

1. Szigligeti Ede. Béldi Pál. A gróf Teloki-féle alapítványból száz arany pályadíjjaljutalmazott eredeti szomorujáték ör felvonásban. 8-rét (171 lap).

18. Sardou Viktor. A jó barátok. Szinmü négy felvonásban. Forditotta SzerdahelyiKálmán. 8-rét (179 lap).

3. Szigligeti Ede. Fenn az ernyő, nincsen kas. A gróf Teleki-féle alapítványbólszáz aranynyal dijazott eredeti vigjáték három felvonásban. 8-rét (155 lap).

4. Feuillet Oktave. A kísértés. Szinmü öt felvonásban. Forditotta Radnótfáy S. 8-rét.(128 lap).

* . Belot Adolf. A rendszeres férjek. Vigjáték három felvonásban. Francziából BerczikA. és Toldy I. 8-rét (118 lap).

8. Berczik Árpád. Ádám és Éva. Vigjáték egy felvonásban. — Fournier és Meyer,Chasse croise.Vigjáték egy felvonásban. Forditotta Toldy István. 8-rét (111 lap).

E szinmütár megindításával hézagot vélünk pótolni szépirodalmunkban. Mióta NagyIgnácz „Szinmütára1' megszünt, mind eredeti, mind idegenből áttett színművöknek nyom-tatásbani megjelenése nálunk a kivételek közé tartozik. Mily káros, mind drámai irodal-munkra, mind az olvasó-közönségre nézve is, a szinmüveknek ennyire meggyérült kiadása,azt előfordult alkalommal a magyar tudományos akadémia is kifejezte. (L. Magyar akad.Értesítő. 1858. V. sz. 281 lap.) Nagy mértékben indokul szolgált e vállalat megindításáraa most nevezett hazai tudományos intézetnek kifejezett nyilatkozata is. Tartalmazandjaa budapesti magyar színpadokon megfordult jó eredeti s forditott színmüveket. Eddigelémegjelent hat füzet. (1—3)

pénzváltó-irodájaa kereskedelmi testület (Lloyd) épületében

Pesten, Dorottya-utcza 14-ik sz. a.Az á l t a l a m r e n d e z e t t

sorsjogy-társulatok programmja.I. Befizetés 25 egy negyedévi részletekben:

A. 20 személy 20 hitelsorsjegyre 8 ft. '/« évenkint, — B. 18 személy 19 darabmind osztr, sorsjegyek) 4 ft. '/* évenkint, — C. 20 személy 20 darab 186460 ftos sorsjegyek 3 ft. % évenkint, — D. 10 szemelv 10 darab 1860 100 fto>sorsjegyek <$ lt. 1/t évenkint, f}^"" Bélyegdij részletszelvényenkint A. D.-né.1 ft. 30 kr., B. C-nél G8 kr.

SI. Beüzetés 25 havonkinti részletben:E, 10 személy 10 hitelsorsjegyre 6 ft. 80 kr. havonkint, — F. 10 személy 10 darab

151860. sorsjegyre 4 ft. 80 kr. havonkint, - G. 10 személy 10 darab '/i 1864.sorsjegyre 4 ft. 00 kr., — II. 10 személy 50 darab Rudolf-sorsjegyrfi 3 ft.20 kr. — iPF" Bélyegdij részletszeivényenkint E.-nél 1 ft. 30 kr , V. G.-nél99 kr., H.-nál 68 kr.

' Az e társaságokbani résztvevők az illető ré?zletbefizetési ivekben bejegy-zett sorsjegyekre közösen játszanak; a nyeremények, miután a kihuzott

sorsjegyek ujabbal helyettesittetnek, a résztvevők közt egyaránt osztatnakfel, s a részletfizetések letelte után az A. V. D. E. F. G. alattiak mind-egyikének egy eredeti sorsjegy szolgáltatik ki, —aH.-nál öeredeti sorsjegys a B.-nél az eladott sorsjegyekből reáesendő részletet kapja.

Alakitok továbbá kívánatra mindennemü zárt-t irsulatokat, tetszésszerinti sorsjegyekre a legjutányosb föltételek mellett.

Sorsjegy-árak havonkint! részlet-fizetéssel:Sorsjegyek, melyeknek árfolyam-értéke 40 ftig rugnak, első részlet-fizetés 4 ft.

» 40 fttól 100 ftig, „ „ 8 f t-„ ,. » 100 fttól 200 ftig, „ „ 1 2 f t-„ „ „ 200 fttól azonfelül „ „ 2 5 f t-

A legméltányosb föltételek mellett 10, 15, 20, 25 havi, vagy V* évenkintirészlet-fizetések is eszközölhetők.

ígérvények dijai:1 darab Credit, huzás április 1-én, 8 ft. 50 kr., — 1 darab Pálffy, huzás

márczius ló-én, 2 ft. 50 kr. — Bélyegdij 50 kr.

Különféle sorsjegyek összeállítása havonkinti részlet-fizetésmellett.

5 forint : 1 lludolf-, 1 Waldstein-, 1 1864-diki 50 ftos sorsjegy. — 1 forint:1 Salm-, 1 Genois-, 1 budai, 1 Rudolf-sorsjegy. — 9 forint : 1 Credit-, 1 Como-,1 Keglevich-sorsjegy. — í» forint : 1 1864-iki luÓ ftos, 1 Waldstein-, 1 Windischgratz-,1 Keglevich-sorsjegy. —10 forint : 1 Credit-, 1 Waldstein-, 1 Keglevich-, 1 Rudolf-,sorsjegy.— 10 forint : 1 Genois-, 1 Pálffy-, 1 Clari-, 1 l»6±-iki 50 ftos, 1 Keglevich-sorsjegy. — 12 forint : 1 Eszterházy-, 1 1864-iki 50 ftos, 1 budai sorsjegy. —* * torint : 1 Credit-, 1 Pálfy-, 1 Salm-, 1 Keglevich-sorsjegy. —15 forint : 1 Credit-,

— 30 forint : 1 1839-iki egész, 1 Credit, 1 1864-iki 50 ftos]

egyes sorsjegyekre, valamint társulati sorsjegyek rész-^gyeire, az ismert, föltételek alatt eszközölhetók.•bevásárlása és eladása mindennemü értékpapíroknak és pénzne-meknek, előlegezések, sorsjegyek- és állampapírokra, incasso ésmegbízások stb.tosan íeíeriiSJi meSrendeHsek titoktartás mellett Syorsan és pon-A V-i é ^ b , e l i ügynökök különös kedvezményben részesittetnek,s szükségleteik fedezése végett idejekorán hoz zám fordulhatnak.

Legbiztosabb szer a fogfájás ellen.Az átalánosan jónak tapasztalt fájdalom-csillapitó fog-cseppek, melyeket alulírott

délamerikai gyökerekből állit elö, s mely már európai hirünek örvend, s a legélel-mesebb orvosok által, mint ilyen, rendeltetik, az azt használni kívánók érdeke- éskényelmére minden időben valódi minőségben kapható :

Pesten, a magyarországi főraktárban, TÖRÖK J.gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik sz. alatt, s minden magyarországi gyógyszertárban

Egy üvegcse ára használati útmutatással 35 kr., 70 kr. és 1 ft. a. é.Isméti eladók 25% engedményben részesülnek.

Jovanovics Miklós,964 (5—0) a bécsi egyetem által oklevelezett fogorvos. Lakása Linczbea

Fontos mezei - gazdák és épitési vállalkozók számára!Van szerencsénk ezennel tisztelettel jelenteni, hogy tüKinentes

paíent-asplialt-liáztetó'-neniezeinkfőraktárát, mely már Magyarországban könnyü, tartós és olcsó háztetőző anyagnakismertetett el, — házak, csűrök, félszerek stb. tetőzésére — a cs. kir. osztrák birodalom

összes területeire nézve

PÜRNER KRISZTIÁN urraruháztuk át Pesten, 3 korona-nteza 23-ik szám alatt, hol is minden megkívántat^tudakozásokra kellő válasz adatik, s a megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

9 9 2 (2~10> Andr i son D. os fia Belfast-bán.

Pénzkölcsönöketföldbirtokosok, városok, községek és egyház-községek részére gyorsan és csekély díjazás

mellett eszközöl s illetőleg közvetít

az országosan engedélyezett ügynökségi irodaPesten, városház-utcza I-ső szám.

(Nagyobb összegek 4 hét alatt eszközöltetnek, kisebb kölcsönök eszközlése több időtigényel.)

Ugyanazon intézet által bármely pénzintézeteknél netalán már beadványozottkérvények sürgetése, valamint végleges elintéztetésök tárgyábani teendők véghezviteleelvállaltatik.

Végre biztos váltóknak elértékesitése is ezen ügynökség által mérsékelt dij melletteszközöltetik. _ , _ ,

Tettau liazar.993 (3—4) országosan engedélyezett ügynök.

SONNENFELD JÓ1SEFNagyváradon, sas-uteza 4-ik sz. alatti házában,

ajánlja nagy és dúsan fölszerelt

porczellán- és megáni-táráta legjutányosabb ár és pontos kiszolgáltatás mellett.

Abel- és külföldi legjelesebb gyárakkal levén összeköttetésben, oly helyzetbenvagyok, miként tisztelt vevőimnek a fentebbi áruknak minőségére ugy, mint áráraa legjutányosabb feltételeket szabhatom, s a házi fölszerelvények, etek-, kávé-,thea-, ivó- (üveg-) és mosdó-készletek, valamint ezek e»yes részei, nemkülön-ben vendéglők- és kávéházakban szükségelt üzletembe vágó czikkek kitünőválasztékbani megszerzésére kiváló gondot fordítottam; miről bárki meggyőződéstszerezhet magának, ha üzletemet az ezennel kikért látogatással tiszteli meg.

CCy Minden alaku és minőségü porczellán árukrai megrendelések elfogad-tatnak és azonnal legjobban foganatba vétetnek.

C5r~ Egyszersmind ajánlom ugyanazon házban levő, évek óta fennálló tartalom-dús s mindenkor jól berendezett

diszmü- é$ nürnbergi áriiláramat.Nagyvárad, február havában 1865. CA\I\T!?\T

963 (5-5) Viiviv

Van szerencsém a t. cz. gazdaközönséggel, malomtulajdonosokkal s technikaivállalatok birtokosaival ezennel tisztelettel tudatni, hogy szállitható

ügynökségét Magyarországra s a melléktartományokra nézve

HERSCH SAüíDOR F.urra ruháztam át, Pesten, két-sas-uteza 12-dik szám alatt. Ezen gépek nagyon kevéstért foglalnak el, és egészen felszerelve küldetnek szét, s igy mindjárt a megérkezéskorhasználatba vehetők. Rajzok és árszabályok kivánatra ügynökségem által ingyért ésbérmentesítve szolgáltatnak ki. Számos megrendelés reményében —- a legtisztelettel-jesben ajánlom magamat. __ 1 V

977 (3—3) Rue Chastillon X. arrondissement, Páris.

Gazdasági vetőmagvak,ugymint: luczerna és veres lóhere, burgundi takarmány és czukorrépa, fúmagvak,

akáczfa, baltaczim, burnot, titnótfü, muhar, bükköny és többféle magvak, kaphatók:

Halbauer é s Kölber-nél 988(S-T>Pesten, felső Dunasoron, Nákó-féle házban, a lánczhiddal szemben.

120 Tizenkettedik évfolyam.Heckenast Gusztav könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4. sz.) megjelentek"ea minden könyvkereskedésben kaphatók, valamint Grill Károly pesti, s Nágel sé

Wischán budai könyvárusoknál:

UJ iiiagyar-franczia é» franczia-magyar

SZÓTÁR,a legujabb kútfők szerint szerkesztve. Harmadik tetemesen javított és

bővített kiadás.

Elsö kötet: Franczia—magyar resz.9IOLÉ szótara után szerkesztve.

Kis nyolczadrét (415 lap.) Fűzve 1 ft. 60 kr.

Második kötet: Magyar — franczia rész.Irta BABOS KÁLMÁN.

jr„ Kis nyolczadrét. (515 lap.) Fűzve 1 ft. 60 kr.

IRÁLYT AN.Különös tekintettel

a müegyetemi, kereskedelmi * reáltanodái ifju§ágszükségleteire. _.

A legtekintélyesebb bel- és külföldi munkák nyomán.

MACUIK JÓZSEF,a budai József-műegyetemnél a magyar nyelv és irodalom tanára.

Elsö füzet: Átalános és különös rész.Nyolczadrét. (208 lap.) Ára fiO kr.

Második füzet: Kereskedelmi irály.(308 lap.) Ára t ft. (1—3)

«- Minden ham isiin sok ellen tiltakozunk, s azüvegek körülírását szives figyelembe venni kérjük.

AE átalánosan kedvelt s orvosilag jóváhagyott s megvizsgált

stájer növénynedvmell- és tüdőbetegek számára.

Egy ttveg ára 8§ krajczár ansztriai érték.

Engelhofer izom- és idegessentUja*Egy üveg ára 1 forint ansztr. érték.

Dr. Krombholz gyomor-liqueurje.Egy üveg ára 52 krajczár ansztr. érték.

Dr.

Már csak rövid ideig tartaz abbahagyott gróf HARRACH-féle janowitzi, morvaországi és

starkenbachi csehországi vászongyárból való

vásznak, asztalneműéit és zsebkendők

végképeni eladása,uj árleszállítás mellett, 35—40% elengedéssel.

A vászon valódiságaért s kibátlaiiságaért és igazimértékért kezeskedik.

1 vég 30 röfb's vászon ára most csak 9'/», 12, 14, 16, 17—19 ft.1 vég 42 röfös vászon ára most csak 16, 18, 20, 22—25 forint a legfinomabb.1 tuczat fehérvászon- és czérna-batisztkendö ára, most csak 1 ft. 90 kr., 3, 4, 6, 8,

10—12 ft. a legfinomabb.Törülköző-kendő, szines vászon-kendő, asztal-kendő tuezatja — 1 asztal-készlet

(1 abrosz 6 asztalkendővel) csak 6, 8—18 ft.Továbbá a mi hires vászon-készitményünk, mely Magyarországban legjobb és hami-

sitlannak van elismerve, s a fóuraságok és a papság által annyira kedvelt 00és 54 röfös (kézi fonatu) vászon ára csak 26, 30, 35, 40, 50—60 ft.; az ugyne-vezett batiszt-szövetek ára csak 65, 75—90 ft., a melyekből ezelött egy végára 150 ft. vo!t.

C^~~ Levélbeli megbízásokat, melyeket az igazgatóság a pénz előleges beküldésevagy postai utánvét mellett a leglelkiismeretesebben teljesit és bármelyvidékre elküld, — kéri ekként czimezni:

„An den lieinenwaaren- Ausverkauf, Freiung, Bank-Bazár, ncbcn dem graflich Harrach'schen Palais

in Wien.*4 9 6 9 (»-6)

Brünn szájvizeEgy üveg ára 88 krajczár ansztr- érték.

(Stomaticon).t~r w ' •

Folyvást egészen friss és legjobb minőségben kaphatók:Török József, gyógyszerész király-utcza 7-ik szám alatt, —Ebenführer A., Gyndele G., Gindrich J., Hansner F. L.,Höfler unokái. Kindl és Frühwirth, Köhler E., König \„Oszeczky és Schieszler, Reitszam Ferencz, Szenes Eduard7

Tobtsch C, Tunner J., Vághy K., Weiss FI. uraknál.Bakács Lajos udvari gyógyszerész, Boór C, Brnnner G. F.,Steden J., Prohászka és Schwarzmayer uraknál.

C3°* A valódi stájer növénynedv egyedüli készítője Purgleitner J.Grécaben kéri, hogy készítménye a kereskedésben ugyanezen nevezetalatt előforduló gyártmányokkal fel ne cseréltessék. — Továbbá

PESTEN

BUDÁN

JAMAICA- RHUMOK.a legfinomabb minőségtől a legolcsóbb minőségig

folyvást kaphatók:

Fuchs Gusztáv és társánál; Pesten, üorottj a-uíeza, a kereskedelmi testűlet épületében.

g g ^ Egy fél meszelyes próba-üvegcsék minden nemből ^ J Jkiszolgáltatnak. 960 (2-6)

Alsó-Lendván : Kiss A.Aradon : Tones és Frei-

berger.Aszódon : Hannisch A.Apatinban :Wény M., Wei-

dinger S.Aranyos -Maróthon : Sa-

masa J. B.Almáson : Beck K.Baánban : Sabinnoszky J.Baján : Stern K. és Dietzl

és Michitsch St., Herzfeldfiai.

Beregszászon : Buzáth gy.Berettyó-Újfaluban : Sav-

reti J. gysz.Bezdán : Schulz E. J.Besztercze-Bányán: Sztra-

kaS.Beszterczén : Kelp és társa,

Dietrich és Fleischer.Bialán : Knaus J.Bonyhádon Beck J.,Schanta

J. B.B.-Gyarmaton Sippler test-

vérek.Brassóban: Jekelius gyógy-

szerész.Csaczán : Eichwald M.Debreczenben Rothschneck

Kolbenberger E., NemetzJ., Czanak J., Papp G.,Borsosy.

Deésen : Szathmáry K.Déván : Büchler A., ötvös.Diákovártt : Bosniakovich.D.-F61dvártt : Timmer K.Esztergomban: Bierbrauer.Egerben : Weszely gysz.EperjesenZsemberyJ.,Papp

G. S.Eszéken : Deszathy S., Ar-

girovich G. és Károjlovichgyógysz.

Félegyhazan : Hunyady I.Fiuméban : Rigotti.Fogarason : Schranz G.Fehértemplomban : Joan-

novics és Boschits.Fehértemplom (Bánátban):

Schmitz G.FehértempIom(Erdélyben)

Barbulovics D.Galanthán : Wallandt Tód.Gyöngyösön Kocziánovich.Gynlán : Császár K.Győrött : Hergesell A.Hadersdorfban Martinides.Hradison: Beitl J.,GrigarP.Högyészen : Rausz St. özv.Hollitson : Mühlbauer.Hold-Mezö-Vásárhelyen:

Iglón : Inderka.Jassyban : Immervoll J. E.,

Schoidler.Kőszegen : Küttl és Strehle.Kolozsvártt: Kozák E.Kaposvárit : Kohn J.Karánsebesen: Stojesevics.Kassán : Novelly A.Késmárkon : Szopkó K. N.Kecskeméten : Gallé gysz.,

Handtl, Milhofer.Keszthelyen : Singer testv.Kis-Czell : Brunner G.Komáromban Gratschi gy.,

Ziegler A. és fia.Körmöcz-Bányán : Nem-

tsek J.KostelniczánRadakovicsM.Iiévan : Bolemann Ede.Lugoson : Popovicza D.,

Weisz testv., SchiesslerA.Makón : Ocsovsky S.Mártonvásáron Pintér J. E.Miskolczon : Böszörményi,

Spuller J. A.Mitroviczán: Kerstonovits.Mohácson : Kögl A.M.-Óvártt : Koller Alajos.Maros-Vásárhelyen . Fo-

garasi D.N.-Abonyban : Lukacz.Sí.-Becskereken : PyrraD.,

Danilovics G., Wegling ésHerschani, Schlesinger G.

N.-Bányán : Pap.N.-Kanizsán : Fábián özv.,

Zerkowich W. A.Nagy-Károlyban : Alex,

Saager.N.-Kikindán : Schanner.Nyitrán : Rippeli gysz.Nyíregyházán: Grünfeld J.

és Forgács G.N.-Szombaton : Keszely J.

és Panthotes.Nagy váradon Kiss S.,Röss-

ler J. K. és Rosenthal A.Oraviczán : Pintinger J.Orosházán : Székány Istv.Palánkán : Karvázy A.Pakson : Flórián J.Pancsován: Huber J., Kran-

csevics P., Joannovics D.U.,Joannovics J.B. és Kresa-dinacz M.

Pápán : Bermüller S.Péterváradon : Nagy Ign.,

Andres Ferencz.Pozsonyban: Schneeberger

és Heinrici, Pisztory.Pécsett: Berger C, Pucher

G., Rech W., Lakich F.,Obetka S.

Püspök-Ladányban: Haa-gen Alajos.

Rozsnyón : Pleymann A.,Madaras G.

Rimaszombatban Kretsch-már.

Rumán : Bogdánovich J.Sasváron : Müke gysz.Selmeczbányán Dimák J.E.Sellyén : Weigl József.Szentesen : Eiszdörfer G. ea

Frohaska J.Szegszárdon : Mihek J. és

Mihek N. J., Stern M.,Noviter A.

Szepsi-Sz.-Györgyön :Vi-tályos B.

Szegeden : HauerA.ésLan-sovits, Mészáros Pál.

Szolnokon : Scheftsik Istv.Szabadkán : Reisner A. S.Szebenben : Zöhrer J. F.Szécsényen : Schönberg A.Segesvárott: Misselbacher.Sz.-Kereszten : Detony V.Sopronban : Voga, Éder és

Rupprecht J.Szigetvárott: GrünhuthM.Sziszeken : Pokorny F.Szombathelyen : Pillich és

Albrecht F. R.Sz.-Fehérvártt: Légmán A.Sz.-Györgyön : KartinFer.Sümegen : Hirschler N.S.-Somlyón : Ruszka Ign.Tapolczán : Frisch József.Tapolcsánban KalabaC. A.Temesvártt : Jeney és Sol-

quir,Hain,Schidlo F. ,Fah-ner Károly.

Tatán : Nirtit gysz.Trencsénben : Kulka J.T.-Kanizsán Firigyházky P.Ujvidéken : Vidasits J. L.,

Milletits N.Újbányán : Hamel G.Uj-Verbászon : Singer H. -Varasdon : Dr. Halter.Veröczén : Doma.Verseczen Karnap E.,Obra-

dovics, Fuchs János, BlumJ Joannovics J. P.

Veszprémben Frömmel H.Váczon : Bodendorfer J.Vuko vártt Stanits Th., Mar-

kovits B.Zomborban : Weisz J. és

Popits István, Falcione,HeindlhoferR., Csarsch C.

Zimonyban : Treschtfik,Jo-annovics és Petrovics.

Z.-Egerszegen: Handler I.865 (9-12)Wágner. i ~

C T A stájer növénynedv fehér üvegekben árultatik, s felülről kup-alakban végződik, s ónlemezzel, melyen (valamint az üvegeken) , Apothekeínm Hirschen in Gratz" és J . P. A. nyomat szemlélhető jól elzárva -különben függvényekkel a a készítő saját neve almásával vannak ellátva.

Elöfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre ő ft.Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krb» ;kiromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg ée Altonaban : Haasenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban :Otto Mollirn és aeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gazJászát! ügynükség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatas után 30 ujkr.

Kiadö-tulajdonos Heckenast Gusztáv. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Hazánk legtudósabb férfiainak egyikétmutatjuk be ez arczképben és a jelen sorok-ban; mondhatni, azon férfiut, ki korát soktekintetben megelőzte. Vagy ki foglalatos-kodott nálunk másfél század elött a magyarirodalom történetével Bél Mátyáson, a sze-gény lelkészen kivül? És ki az ö úttöréseután is, egész a legujabb korig? Egyarántjeles volt ö, mint történettudós és mint nyel-vész, — saját vallása és egyháza iránti nemkevésbbé nagy érdemeit és szenvedéseitnem is emlitve — méltán megérdemli tehát,hogy a közjóra forditott e mun-kás élettel egy kissé megismer-kedjünk.

Született Bél Mátyás 1684.márcz. 24. Ocsován, Zólyomme-gyében, szegény, de tisztességesszülőktől, kiktől első oktatást isnyert. Ezek serdülő korában lát-ván kitünő tehetségeit, másokokos tanácsára tudományos pá-lyára szánták, s elöljáróban is Lo-sonezra küldték, hol BulyovszkyFerencz tanintézetet állitott voltnemes ifjak számára. Itteni ta-nulása alatt szülőit a halál el-ragadván, ezután sok kellemet-lenséggel kellett küzdenie. Tanu-lását Káinon folytatván, itt be-tegsége kényszerité szülőhelyérevisszatérni. Felgyógyulván, kétévig Alsó-Sztregován tanult, hon-nan l l éves korában Besztercze-bányán ment, s ott másfél évettöltött.

Ekkor a pozsonyi főiskolatanítványa lett, honnan 1700-bana magyar nyelv kedveért Vesz-prémbe, innen egy év mulvaPápára, később ismét Besztercze-bányán költözött. Ez utóbbin elyen a jeles Burius és PilárikJános vezetése alatt valamintátalában a tudományokban, ugykülönösen a keleti nyelvekben kitünö elő-menetelt tett.

Midőn 1704-ben Beszterczebányai Rá-kóczy hadai elfoglalták, tanulmányai befeje-zése végett Németországba, névszerint Hal-iéba ment. — A bölcsészetben, hittanban,egyháztörténetben s a héber és görög nyel-

B é l M á t y á s .(1684-1749.)

vekben való jártassága itt is figyelmet éb-resztvén, a hallei árvaház tanítójának alkal-maztaték. E mellett elvégezvén egyetemitanulmányait, csaknem egyszerre hivtak megBeszterczebányára és Ostfrieslandba. A ha-zaszeretet az első meghivás elfogadásárabirta.

Miután tehát a külföldön négy évet töl-tött volna, Berlinen és Boroszlón keresztül,hol több tudós férfiuval ismerkedett meg,Beszterczebányára ért. Igy lett itt tanár ésegyszersmind segédlelkész, ez utóbbi hiva-

B É L M Á T Y Á S .(Kupeczky egykoru rézmetszvénye után.)

tálra Pilárik István, selmeczi lelkész és su-perintendens által fölavatva. Nemsokárarendes lelkésznek választatott, megtartván^ amellett az iskolai igazgatóságot. Midőn pediga beszterczebányai evangélikusoktól a temp-lomot elvették, egyedül az utóbbi hivataltviselte. Heister elött öt is bevádolták ellen-

ségei, de ártatlansága kiderülvén, szabadonbocsáttatott. Azonban a vártemplom elvételes az ellene emelt vádak itteni tartózkodásátnem mutatván tanácsosnak, még azon évben(1714) szivesen fogadta a pozsonyi egyházmeghívását az ottani főiskolai igazgatóságra.Székfoglaló beszédében ,,de ludo bene acprudenter instituendo aperiundoque1' érte-kezett. Két év mulva Selmecz óhajtotta őtelsö német lelkésznek megnyerni; minthogyazonban a pozsonyi egyház is, valamely lel-készi állomás megürülése esetére, hasonló

ajánlattal tisztelte meg, ott ma-radt. És 1719-ben csakugyanpozsonyi lelkész lett, mely hiva-talában 30 évig áldásdusan mü-ködött, mig 1749. aug. 29-én,65 éves korában meghalt.

Hoványi ekkép jellemzi őt:„Középtermet, kissé vékony test,de munkaviselésre elég erős,hosszukás arcz, széles homlok,sas orr, kellemes hang, éles szem.Lelkületére nézve pedig tiszta, a

x legszelídebb erkölcsű, szerencsé-§PH||4.- ben nyájasság, balsorsban állha-

tatosság volt rajta látható."Érdemeit a külföld is elis-

merte és méltányolta; mert Lon-don, Berlin, Olmütz a tudományoktársaságába tiszteletbeli tagulválasztá. Moser János, Jakab ésBuderus Kereszt. Gottlieb pedigaz általok irt tudósok életrajz-gyűjteményében igen hizelgölegemlékeznek meg Belünkről. Far-kas György következő évversetirta halálára:

OLarVs In arte BeeL Matthias VlrreVerenDVs

eXVtVs Vita regna beata tenet.Irt magyar, német és latin

nyelven. Munkáinak hosszu soráta szük tér nem engedi közölni.Előttünk 22-nek czime fekszik.

Mi csak a hazai történelemre ésföldleírásra vonatkozókat emiitjük meg'Ilyenek:

De vetere litteratura hunno-scythica.Lipcse 1718. Ebben azt bizonyitja, hogy ahunoknak és a magyaroknak, midőn e ha-zába jöttek, saját, a többi európaiaktól

A Vasárnapi Ujság 1865. évi folyamából teljes számu példányok folyvást kaphatók.

11-ik szám.

Pest, márczius 12-én 1865.