A határozatlan névelő ragozása

Az eddigiekben a magyar „a” illetve „az” határozott névelő német megfelelőjének (der, die, das)

ragozásával foglalkoztunk. Most pedig vetünk néhány pillantást a határozatlan névelő

ragozására. A határozatlan névelő egyébként az „egy” névelő, amelynek a német nyelvben

kettő, azaz kettő! alakja van: vagy „ein” vagy „eine”. Hogy melyiket kell használnunk, az azon

múlik, hogy milyen nemű a főnevünk. Hímnemű valamint semleges nemű (der és das

névelőjű) főneveknél az „ein” alakot, egy nőnemű (die névelőjű) főnév esetén pedig az

„eine” alakot kell használnunk. Pl. „egy kutya” (a „kutya” szó német megfelelője egy hímnemű

kifejezés: „der Hund”, tehát e főnév előtt az „ein” alakot használnunk:) „ein Hund”. Az „egy

macska” kifejezés esetén az „eine” alak használatos, hiszen a „macska” főnév a németben nőnemű,

névelője „die”. Tehát a kifejezés németül: „eine Katze”. Ha pedig egy semleges nemű főnévvel van

dolgunk, mondjuk… válasszuk az „autó” szót, amely a németben „das Auto”-ként él, ismét az „ein”

alakot kell segítségül hívnunk, hiszen egy „das” névelős főnévről van szó. „ein Auto”. Most

pedig következzen a határozatlan névelő ragozása a 4 esetben:

Alanyeset Tárgyeset Részes eset Birtokos eset

Hímnem: ein (der) einen (den) einem (dem) eines + (e)s (des + (e)s)

Nőnem: eine (die) eine (die) einer (der) einer (der)

Semleges nem: ein (das) ein (das) einem (dem) eines + (e)s (des + (e)s)

Többes szám: - - - -

Ha megfigyeljük, a határozatlan névelő ragjai tulajdonképpen megegyeznek a határozott

névelő ragjaival, amelyet a zárójelben feltüntetett alakok jól prezentálnak. Látható, hogy a

határozatlan névelő tárgyesetben ugyanúgy csak hímnemben változik: „einen” alakot ölt. A

nőnemű és semleges nemű főnevek határozatlan névelője – a határozott névelőhöz hasonlóan –

megegyezik az alanyesetű névelővel, tehát a szövegkörnyezet dönti el, hogy milyen esetben áll. Pl.

„Dort sitzt eine Frau.” Ott ül egy nő. (A „nő” kifejezés alanyesetű.) „Ich sehe eine Frau.”

Látok egy nőt. (A „nő” szó tárgyesetben van.)

Többes számban nem olvasható határozatlan névelő a táblázatban, melynek mindössze az az

oka, hogy nem létezik. Ugyanis nem mondjuk azt, hogy „egy autók” vagy „egy házak”.

Nézzünk néhány példát. „egy lánynak” Ez a kifejezés részes esetű, melyre a „-nak” rag utal. A

„lány” németül: „das Mädchen”, ez részes esetben „dem Mädchen” (a lánynak). Az „egy lány”

kifejezés német megfelelője: „ein Mädchen”, amely részes esetben magához veszi a részes esetű

határozott névelő (dem) ragját: „einem”-re változik. Tehát az „egy lánynak” kifejezés: „einem

Mädchen”. „egy széket” A kifejezés tárgyesetű, erre a „-t” rag mutat rá. A „szék” németül: „der

Stuhl”, ez tárgyesetben „den Stuhl” (a széket). Az „egy szék” kifejezés németül: „ein Stuhl”, amely

megkapja a tárgyesetű határozott névelő (den) ragját, szóval az „egy széket” németül: „einen

Stuhl”. „egy autót” „ein Auto”; „egy tanárnőnek” „einer Lehrerin”.

Birtokos esetben is használhatjuk természetesen a határozatlan névelőt. Vegyük az „egy férfinek

a felesége” példát. A birtokos az „egy férfi”, amely a németben hátul áll birtokos esetben, előre

pedig a birtok, a „feleség” kerül. Tehát: „die Frau eines Mannes”. „egy macskának a labdája”

„der Ball einer Katze”.

Beszélnünk kell úgynevezett határozatlan névmásokról is. A határozatlan névelő és határozatlan

névmás közötti különbség abban rejlik, hogy míg a határozatlan névelő mindig főnévvel áll,

addig a határozott névmás önállóan. Ezért is kapta ezt a nevet: névmás. Valami helyett mást

mondunk. Nézzünk is egy-két példát, amelyen szemléltetem, hogy mire is használhatjuk e

névmásokat:

„Hier steht ein Auto.” (Itt áll egy autó.) Ha a barátunk helyesel, hogy „igen, ott áll egy”, akkor már

nem említi meg ismét az „Auto” szót, hiszen már elhangzott. Ilyenkor ugyanúgy használjuk a

határozatlan névelőt (ein), azonban mivel az „ein” határozatlan névelő hímnemű és semleges

nemű főnévre is utalhat, meg kell említenünk valahogyan, hogy milyen nemű is az elhangzott

főnév. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy az eredeti főnév határozott névelőjét, ami jelen

esetben „das”, valahogyan összevonjuk az „ein” alakkal. Tehát „ein + das” = ein(e)s. Mint látjuk,

az „e” betű zárójelbe került, hiszen el is hagyhatjuk: „eins”. Hogy is néz ki ez mondatban? Lássuk:

- Hier steht ein Auto. (Itt áll egy autó.) - Dort sehe ich ein Radio. (Látok ott egy rádiót.)

- Ja, dort steht ein(e)s. (Igen, ott áll egy.) - Auch ich sehe ein(e)s. (Én is látok egyet.)

Vegyünk egy hímnemű példát is. „Itt áll egy férfi” „Hier steht ein Mann.” Ugyanaz történik,

mint az előbb; az „ein” határozatlan névelőt továbbra is használjuk a reagálásban, azonban mivel

egy hímenű főnevünk van, a „der” névelőt vonjuk össze az „ein” határozatlan névelővel: „ein + der

= einer”. Mondatban:

*Hier steht ein Mann. (Itt áll egy férfi.) - Dort liegt ein Hund. (Ott fekszik egy kutya.)

*Ja, hier steht einer. (Igen, itt áll egy.) - Auch hier liegt einer. (Itt is fekszik egy.)

További példák:

*Ich sehe eine Frau. (Látok egy nőt.)

*Auch ich sehe eine. (Én is látok egyet.)

- Im Park spaziert ein Kellner. (A parkban sétál egy pincér.)

- Auch hier spaziert einer. (Itt is sétál egy.)

*Ich helfe einem Mädchen. (Segítek egy lánynak.)

*Auch ich helfe einem. (Én is segítek egynek.)

A határozatlan névmás ragozása:

Alanyeset Tárgyeset Részes eset

Hímnem: einer einen einem

Nőnem: eine eine einer

Semleges nem: ein(e)s ein(e)s einem