1
Régi gyümölcseink Fajtaismertető lapok 11/50 Török Bálint Minden meghozza a maga gyümölcsét: ember, istenség, világ, mégpedig mindegyik a maga idejében. /Marcus Aurelius/ KMGYH (Stettini piros, Jankováci jeges alma, Vasalma) Érési ideje: November-február Gyümölcs: Nagy vagy igen nagy. Lapos gömbölyű. Egyik oldalán hízottabb, néha emelkedettebb mint a másikon. Rendesen szabályos gömbölyödésű. Héja sima, finom, gyengéd tapintatú, ledörzsölve fényes. Sárgászöld alapszínéből alig látható valami, mert a gyümölcs napos oldalát, sokszor az árnyékosabb része- it is sötétebb barnásvérpiros mosott fedőszín takarja. Pontozata ritka, a piros színben eléggé szembetűnő. Húsa zöldesfehér, sokszor zölden erezett, roppanó, teljes értével porhanyó, pezsgő. Leve igen bő, édes borízű, kellemes gyenge illattal emelet. Jól szállítha- tók, kitűnően és könnyen eltarthatók. Húsában sokszor jegeces, áttetsző, íztelen foltok keletkeznek. Fája: Erőteljes növekedésű, teljesen edzett. Kuszált, később lehajló ágai nagy, terebélyes koronát alkotnak. Kissé későn kezd teremni,de azután rendesen és igen bőven terem. A rendszeres metszést nem tűri, vadala- nyon, magastörzsű fának való. Mély termőrétegű, nyir- kosabb, kötöttebb talajban, párateltebb, hűvösebb ég- hajlat alatt érzi magát a legjobban. Származása bizonytalan. Hazai, illetve németországi eredetűnek is mondják. Szerkesztette: Póss Anett Fotó: Zaja Péter

11 Torok Balint

  • Upload
    kasy0

  • View
    6

  • Download
    3

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: 11 Torok Balint

Régi gyümölcseink

Fajtaismertető lapok 11/50

Török Bálint

Minden meghozza a maga gyümölcsét: ember,

istenség, világ, mégpedig mindegyik a maga

idejében. /Marcus Aurelius/

KMGYH

(Stettini piros, Jankováci jeges alma, Vasalma)

Érési ideje: November-február

Gyümölcs: Nagy vagy igen nagy. Lapos gömbölyű.

Egyik oldalán hízottabb, néha emelkedettebb mint a

másikon. Rendesen szabályos gömbölyödésű. Héja

sima, finom, gyengéd tapintatú, ledörzsölve fényes.

Sárgászöld alapszínéből alig látható valami, mert a

gyümölcs napos oldalát, sokszor az árnyékosabb része-

it is sötétebb barnásvérpiros mosott fedőszín takarja.

Pontozata ritka, a piros színben eléggé szembetűnő.

Húsa zöldesfehér, sokszor zölden erezett, roppanó,

teljes értével porhanyó, pezsgő. Leve igen bő, édes

borízű, kellemes gyenge illattal emelet. Jól szállítha-

tók, kitűnően és könnyen eltarthatók. Húsában sokszor

jegeces, áttetsző, íztelen foltok keletkeznek.

Fája: Erőteljes növekedésű, teljesen edzett. Kuszált,

később lehajló ágai nagy, terebélyes koronát alkotnak.

Kissé későn kezd teremni,de azután rendesen és igen

bőven terem. A rendszeres metszést nem tűri, vadala-

nyon, magastörzsű fának való. Mély termőrétegű, nyir-

kosabb, kötöttebb talajban, párateltebb, hűvösebb ég-

hajlat alatt érzi magát a legjobban.

Származása bizonytalan. Hazai, illetve németországi

eredetűnek is mondják.

Szerkesztette: Póss Anett

Fotó: Zaja Péter