Embed Size (px)
Citation preview
Nemzeti jelképek
Nemzeti ünnepek
• Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A nemzeti ünnep a legtöbb országban valamely történelmi esemény, fordulópont (forradalom, függetlenség kikiáltása, köztársaság kikiáltása, felszabadulás, stb.) évfordulójához, monarchiákban pedig az uralkodó születésnapjához, vagy szimbolikus születésnapjához (pl. Nagy-Britannia) fűződik.
Nemzeti ünnepek
• Az államok amellett, hogy megünneplik saját nemzeti ünnepüket, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás nemzeti ünnepeit is.
• Vannak olyan országok, amelyek több nemzeti ünnepet tartanak számon. Nemzetközi viszonylatban azt a nemzeti ünnepet („állami ünnep”) vagy azokat a nemzeti ünnepeket kell figyelembe venni, amelyet vagy amelyeket a diplomáciai listákon hivatalosan ilyen minőségben bejelentenek.
Megünneplése• A nemzeti ünnep megünneplése országonként kialakult
hagyományok, szokások szerint történik, kerek évfordulókon rendszerint a szokásosnál nagyobb ünnepélyességgel. A nemzeti ünnepeknek az egyes országokban történő megünneplésének különböző formáival itt nem foglalkozhatunk, csak olyan mozzanataikkal, amelyek az általános protokollt érintik.
• Az egyes államok legmagasabb (államfői, kormányfői, országgyűlés elnöke) szinten táviratban üdvözlik egymást nemzeti ünnepeik alkalmából. (Szokásos még külügyminiszteri, esetleg GVB társelnöki szinten is.) E téren különös gonddal kell ügyelni a kölcsönösségre és az üdvözletek viszonzására.
Megünneplése• Kerek évfordulókkor, a nemzeti ünnep nagyobb szabású
megünneplésekor sor kerülhet magas szintű delegációk meghívására illetve küldésére is.
• A nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásra vagy esetleg más ünnepi eseményekre (díszünnepség, koszorúzási ünnepség) meghívják a Diplomáciai Testületet, amely kifejezi jókívánságait az államfőnek.
• Fontos, hogy a fogadó ország megfelelő szinten képviseltesse magát az illető ország nagykövetének fogadásán. Itt is érvényes a viszonosság, ha azt akarjuk, hogy a mi nemzeti ünnepünket megtiszteljék, nekünk is tiszteletben kell tartanunk mások nemzeti ünnepét.
Megünneplése• Sok országban a diplomáciai udvariasság szinte
kötelezően megköveteli, hogy a fogadó ország nemzeti ünnepén, illetve ünnepein az idegen külképviseletek kitűzzék zászlójukat, felhúzzák lobogójukat. Saját nemzeti ünnepükön természetesen mindig megteszik.
• Egyes országokban az is szokás, hogy egymás iránti udvariasságból a diplomáciai képviseletek kitűzik zászlójukat, felhúzzák nemzeti lobogójukat mindazon országok nemzeti ünnepein, amelyeknek diplomáciai képviselete van fogadó országukban, feltéve, hogy küldő államuk diplomáciai kapcsolatban áll velük.
Megünneplése
• Muzulmán országokban fordul elő, hogy a diplomáciai missziók a vallási ünnepeken is lobogóznak, és a fogadó ország hivatalos személyiségeinek, akikkel kapcsolatban állnak, gratuláló névjegyet küldenek.
• Konzulátusokra a lobogózással, szerencsekívánatok kifejezésével kapcsolatban fentebb elmondottak értelemszerűen alkalmazandók székhelyük, illetve helyi hatóságok vonatkozásában.
Megünneplése
• A nemzeti ünnepük alkalmával a diplomaták gratuláló névjegyeket (néha levelet is) küldenek egymásnak „p.f.f.n.” jelzéssel, amelyet megfelelő formában sürgősen meg kell köszönni „p.r.” jelzésű névjeggyel, illetve levélben.
• Diplomáciai képviseleteink a nemzeti ünnep alkalmával fogadásokat adnak. Ezenkívül alkalmanként és esetenkénti döntés alapján filmbemutató, kiállítás, stb. megrendezésére is sor kerülhet.
Magyarország nemzeti ünnepei:
• J) cikk• (1) Magyarország nemzeti ünnepei:• a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom
és szabadságharc emlékére;• b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az
államalapító Szent István király emlékére;• c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és
szabadságharc emlékére.• (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
A Magyarország nemzeti ünnepei
• A Magyarország legfőbb nemzeti (állami) ünnepe, amelyet diplomáciai képviseleteink ilyen minőségben jelentenek be fogadó államaiknál, Augusztus 20-a, az államalapító Szent István ünnepe.
Protokolláris teendők
• Korábban szokás volt, hogy a küldő állam nemzeti ünnepe alkalmából a protokoll a Külügyminisztérium részéről egy nappal az ünnep előtt, de legkésőbb annak reggelén „p.f.” jelzésű névjegyet küldött a külképviselet vezetőjének.
• Egyes országokban a külügyminiszter és felesége a misszióvezető házaspárnak a protokollon keresztül virágkosarat küld a nemzeti ünnep napján, a fogadás előtt.
Névjegyek, fogadások• Külföldön misszióvezetőink kapnak, illetve
küldenek névjegyet, virágot nemzeti ünnep alkalmából.
• Mindkettőt illik mielőbb megköszönni, számon tartani és alkalomadtán viszonozni.
• A nemzeti ünnepi fogadásokon, meghívás esetén, illik (a képviseletvezetőnek szinte kötelező) megjelenni, miután a viszonosságot számon tartják, s a saját fogadásunkon a magas részvételi szint csak így biztosítható.
Beszédek, táviratok
• A nagykövet esetleges beszéde országa nemzeti ünnepén a televízióban, a rádióban, valamint sajtó megemlékezések az ünnepről elsősorban nem a protokoll, hanem a tájékoztatás, sajtó területéhez tartoznak.
• A táviratküldésről már ejtettünk szót a fejezet elején.
Magyar zászló és címertörténet 1867-1918
Osztrák-magyar birodalmi 1915
Ausztria-Magyarország kiscímere 1915-18
Magyarország középcímere 1915-18
Magyar zászló és címertörténet
• Rákosi-címer és magyar zászló• A második világháborút követően a köztársaság
kikiáltásának napján (1946. február 1.) vált hivatalos magyar címerré a Kossuth-címer, a történelem során harmadszor. A Kossuth-címer állami jelképként tiszavirág életű volt születésekor 1849-ben valamint 1918-ban, a második világháború után azonban majdnem három évig testesítette meg az államiságot.
KOSSUTH-CÍMERKOSSUTH
RÁKOSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ• A Rákosi-diktatúra megszilárdulásával a fontos
állami jelképek formabontáson mentek keresztül. Az alkotmány életbelépésének napján (1949. augusztus 20.) törvényerőre emelkedett a köznyelvben Rákosiról elnevezett új címer, amelyet a magyar zászló közepén is kötelező volt elhelyezni. Egyértelműen szovjet minta alapján készült a címer, a magyar hagyományokból semmit sem merített. A heraldika ebben a korszakban áltudománynak minősült, így nem meglepő, hogy egy kötelező tartalmi elem, a pajzs lemaradt. A hiányosság miatt a diktatúra jelképe tulajdonképpen nem minősül címernek.
Rákosi-”címer” pajzs nélkül 1949-1956
RÁKOSI
Kádár kora
• 1956. októberében ismét a Kossuth-címer használata tért vissza, majd
• 1957. májusától a Kádárról elnevezett címer vált hivatalossá, amely csak annyival bizonyult szerencsésebb választásnak elődjéhez képest, hogy a (Kossuth-címert imitáló) pajzsot nem felejtették el rátenni.
Kádár-címer pajzzsal 1957-1990
• 1957-90
Magyar címer
• I) cikk• (1) Magyarország címere hegyes talpú,
hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
• mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst kettõs kereszt. A pajzson a magyar
• Szent Korona nyugszik.
1990-
• 1990
Címerhasználat• 1. § (1) Magyarország címerét (a továbbiakban: címer) az
Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a bíróság, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a köztestületek, valamint a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.
Címerhasználat• (2) A köztársasági elnök a két angyallal mint
pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.
• (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó költségvetési szervek címerhasználatának eseteit, illetőleg a címernek e szervek épületein, helyiségeiben való elhelyezését a tevékenységi körük szerint feladatkörrel rendelkező miniszter rendeletben határozza meg.
• 2. § (1) A Magyar Közlöny címfeliratán a címert fel kell tüntetni.
Címerhasználat• (2) A címert a bankjegyen fel kell tüntetni, az állampapíron és a
pénzérmén fel lehet tüntetni.• 3. § Az 1. §-ban megjelölt szerv, illetve személy által használt címeres
körbélyegzőn a címer körül a szerv nevét, illetve a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.
• 4. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie.
• (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét.
Címerhasználat• (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata
kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.
• 5. § (1) Természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül - a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy személyek meghatározott csoportja tekintetében ettől eltérően rendelkezhet.
Címerhasználat
• (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Közlöny kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is.
• (3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szent Korona, címerpajzs) is alkalmazni kell.
• (4) A nem állami szervek miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a feladatkörükben kiadott okiratokon a címert és a címeres körbélyegzőt kötelesek használni.
Nemzeti zászló
• (2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ szélességû, sorrendben felülrõl piros, fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll,
• amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín a hûség, a zöld szín a remény jelképe.
Magyar zászló
Zászló,lobogó
• 6. § A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.
• 7. § (1) Azokon a középületeken, vagy azok előtt, amelyeket
• a) az Országgyűlés,• b) a köztársasági elnök,• c) az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Országos
Bírósági Hivatal és az ügyészségek
Zászló,lobogó• d) az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az
alapvető jogok biztosa,• e) a központi államigazgatási szervek,• f) a Magyar Honvédség,• g) az a)-f) pontban nem szereplő állami szervek, a helyi
önkormányzatok képviselő-testületei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények
• a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.
Zászló, lobogó• (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki
tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó.
• (3) Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épületére, illetve épülete előtt, továbbá a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt elhelyezett zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani.
• (4) Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását. Ez a rendelkezés az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épülete, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épülete tekintetében, továbbá nemzeti ünnepek idején nem alkalmazható.
Zászló,lobogó• (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete
kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet.
• (6) A közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni.
• 8. § A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek az állami felségjog jelzésére a lobogót használják a hajózásról szóló nemzetközi szerződések irányadó rendelkezéseivel összhangban.
Zászlófelvonás
3. A címer és a zászló engedélyhez kötött használata
• 9. § (1) Nemzetközi vásáron (különösen kiállításon, árubemutatón), nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvényen az ilyen esemény rendezésére vagy azon hivatalos részvételre jogosultak részére a címer eseti használatát a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezheti, ha a jogosult az esemény rendezéséhez vagy azon való részvételhez állami támogatásban részesült, és a nemzetközi vásár, rendezvény, valamint a rendező vagy a részvételre jogosult tevékenységének jelentősége a címer használatát indokolja.
Címer, zászló• (2) A kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti engedély megadása előtt kikéri
• a) nemzetközi vásár (különösen kiállítás, árubemutató) esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
• b) nemzetközi kulturális vagy társadalmi rendezvény esetén a külpolitikáért felelős miniszter és a rendezvény jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter
• véleményét.
Címer, zászló• 10. § (1) A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen
formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát.
4. A címer és a zászló engedélyhez nem kötött használata
• 11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.
• (2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (különösen politikai, gazdasági, tudományos) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata megengedett.
• (3) A címerrel ellátott zászló, lobogó használata az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megengedett
Méltóság
• 12. § A címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát.
Jelenlegi csapatzászló
A 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes
kérdéseiről• 1. § (1) Az Njt. 5/A. §-ában megjelölt
középületeken (a továbbiakban: középület), illetve azok előtt az e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni, illetve felvonni.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálasanyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről és színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1361-1988 szabványnak.
Zászló, lobogó• (3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének
megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.
• (4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell.
• (5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.
A zászlórúd
• 2. § A zászlót a mellékletben meghatározott méretű, fából készült zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet.
Az árboc• 3. § (1) A középületek előtt a lobogó
felvonásának céljára a mellékletben meghatározott méretű, fából készült árboc állítható fel. Az árboc nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet.
• (2) Gondoskodni kell az árboc környezetének esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról, valamint az árboc és környezete folyamatos tisztán tartásáról, karbantartásáról.
Melléklet a 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelethez
Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek• 1. 100x200 cm 2,5 m • 2. 150x300 cm 3,5 m • 3. 200x400 cm 4 m • 2. Lobogó- és a hozzá tartozó árbocméretekLobogó Árboc • 1. 100x200 cm 6 m • 2. 150x300 cm 9 m • 3. 200x400 cm 12 m
Az EU szimbólumai • Egyes törvényi rendelkezések megállapítása
(2004-es XXIX.tv)• Az európai zászló és az európai lobogó
használata• 139. § (1) Amennyiben ehhez a feltételek
adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az európai lobogót fel kell vonni - a (2) bekezdésben meghatározott intézmények, valamint az Országgyűlés épülete kivételével - azon középületeken, illetve középületek előtt, amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni, vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni.
EU
• (2) Az állam vagy valamely helyi önkormányzat által alapított, közfeladatot ellátó intézmény épületén - amennyiben ehhez a feltételek adottak - az európai zászló vagy lobogó elhelyezését az alapító kötelezővé teheti.
• (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályait rendelettel állapítsa meg.
308/2004. (XI. 13.) Korm. rendeletaz európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól
• 1. § (1) A Tv. 139. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt középületeken (a továbbiakban: középület) az azon kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell tűzni, amikor
• a) ennek tárgyi feltételei a középület és környezete építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és
• b) az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül biztosíthatóak.
EU• (2) A helyi vagy országos örökségi védelem alatt
álló épületek esetében az európai zászló kitűzéséhez az illetékes hatóság előzetes hozzájárulását ki kell kérni.
• (3) Az európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest bal kéz felől legyen. A zászlórúd hossza a nemzeti zászló rúdjáéval megegyezik.
• (4) Az európai zászlót rendszeresen - legalább háromhavonta - tisztítani, elhasználódása esetén pedig cserélni kell.
Elkészítése
• 3. § Az európai zászlót és az európai lobogót az e kormányrendelet mellékletében szereplő leírásnak megfelelően kell elkészíteni.
Az európai zászló és az európai lobogó leírása
• Az európai zászló és az európai lobogó (a továbbiakban együtt: a zászló) téglalap alakú, hossza a szélesség másfélszerese, a mező kék színű. A zászlón 12, egymástól azonos távolságra elhelyezkedő, aranyszínű csillag alkot kört, amelynek középpontja a téglalap átlóinak metszéspontja, sugara pedig a zászló szélességének harmada. A szabályos ötágú csillagok köré írható kör sugara a zászló szélességének 18-ad része. A csillagok oldalai a szemközti csúcsokat összekötő átlókra illeszkednek. Minden csillag egy csúcsa a felső lengőrész felé mutat. A 12 csillag az óra számlapján szereplő számokkal azonos módon helyezkedik el.
• A mező színe Pantone Reflex Blue szín, RGB skála esetén 0/0/153 elnevezésű színárnyalat, hexadecimál 000099.
• A csillagok színe Pantone Yellow szín, RGB skála esetén 255/204/0 elnevezésű színárnyalat, hexadecimál FFCC00.
EU
EU
Lobogózás és zászlóhasználat
• Az állami címert és a zászlót különös védelem illeti meg, a diplomáciai (konzuli) képviseletek által (hivatali épületükön, misszióvezetői rezidenciájukon, gépkocsijukon, stb.) használt állami zászlók, címerpajzsok sérthetetlenségét a fogadó államnak biztosítania kell.
Zászlóhasználat• A lobogót napkelte és napnyugta között kell az árbocra
felhúzni. Kitűzni csakis ép, tiszta állapotú zászlót szabad. A nemzeti zászlót a helyes irányba állítva úgy kell elhelyezni, hogy földre, vízbe, stb. ne érjen a selyme.
• A diplomáciai képviseletek (konzulátusok), ha nem tartják állandóan felvonva a lobogójukat (saját és idegen nemzeti ünnepeken kívül) a nemzetközi diplomáciai udvariasság szellemében mindig kitűzik zászlójukat akkor is, ha a fogadó államba idegen államfő érkezik hivatalos látogatásra. Magától értetődik ez, ha a küldő állam államfője látogat el hivatalosan fogadó államukba.
Zászlóhasználat• Az 1961. évi Bécsi Szerződés a diplomáciai
kapcsolatokról 20. cikke kimondja:• „A képviseleteknek és vezetőjének joga van
arra, hogy kitűzze a küldő állama lobogóját, címerét a képviselet helységeire - ideértve a képviselet vezetőjének lakását is - valamint a képviselet vezetőjének közlekedési eszközére.”
• Megteheti a külképviselet azt is, hogy nem tartja állandóan kitűzve állami lobogóját, hanem csak bizonyos alkalmakkor tűzi ki külképviseletén.
Zászlóhasználat• Az 1963. évi konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi
Szerződés 29. cikke szerint:• „1. A küldő államnak joga van, hogy nemzeti
lobogóját és címerét - a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően - a fogadó államban használja.
• A küldő állam nemzeti lobogója és címere kitűzhető a konzuli képviselet épületére, annak kapujára, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására és - ha hivatalos útra használja - közlekedési eszközeire is.
• A jelen cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait és szokásait.”
Zászlóhasználat
• Főkonzulátus (konzulátus) a nemzeti lobogó kitűzésében hasonlóképpen jár el, mint a diplomáciai képviselet. Ettől annyiban lehet eltérés, hogy bizonyos államok nem engedik meg konzulátusoknak a nemzeti lobogó használatát abban az esetben, ha a konzulátus a fővárosban van és ugyanott diplomáciai képviselet is működik.
• A diplomáciai képviseletek általában kizárólag nemzeti lobogóikat tűzik ki.
Zászlóhasználat• Amikor azonban a fogadó állam államfője
különleges alkalommal, szertartásos látogatásra jelenik meg a külképviseleten, udvariasságból kitűzhető az államfő személyes lobogója. Ilyen esetben lehetséges mindkét zászlót kitűzni. Egyes országokban az államfőnek külön zászlója van, mely a nemzeti zászlótól különbözik, vagy kiegészítő elemekkel van ellátva. A személyes államfői zászlót az államfő megérkezésekor tűzik ki és távozásakor bevonják. A magyar gyakorlatban külön elnöki zászló nincsen.
Zászlóhasználat• Amennyiben egy diplomáciai misszió
egyidejűleg több ország zászlaját tűzi ki, minden zászlónak külön rúdon kell kitűzve lennie. Ilyenkor a zászlók azonos magasságban vannak, és nagyjából azonos méretűek. A zászlókat a diplomáciai képviseletek, pontosabban a nagykövetek helyi rangsorának sorrendjében kell kitűzni, a főhelyet, a középső helyet azonban minden esetben a küldő állam zászlója foglalja el, tőle jobbra rangsor szerint a második, balra a harmadik stb, következik,
A lobogó kitűzésének rendje szemből nézve
É P Ü L ET
• 4 2 1 3 5• * * * * *• saját nemzeti • lobogó
Zászlóhasználat
• A külföldön tartózkodó állampolgárok nem jogosultak saját lakásukat, házukat nemzeti lobogóval díszíteni, ehhez engedélyt kell szerezniük a helyi hatóságoktól. Kedvező esetben mindkét zászló kitűzhetik, de az udvariasság megköveteli, hogy a helyi zászló legyen a fő helyen.
Zászló etikett
• Ha több zászló lobog egy épületen, mindig a rangban elsőt húzzák fel először és vonják be utoljára.
• A zászló nem kerülhet földre.• A sérült vagy szakadt zászlót meg kell
javítani vagy ki kell cserélni.• Két nemzeti zászlót sohasem húzunk fel
egy árbocra.
Zászló etikett
• Nem használható nemzeti zászló dekorációs vagy reklámcélokra, nem lehet sírba leereszteni sem. A nemzeti zászló nem használható fel asztal, szék letakarására, ládák eltakarására vagy színpad aljának, tetejének takarására. Nem tilos ugyan, de lehetőleg kerüljük el szobor, emléktábla avatásán lepelként való használatát. A nemzeti színű szalag átvágásánál ügyeljünk arra, hogy az elvágott szalag ne kerüljön a földre.
Zászló etikett
• A nemzeti zászlóra nem szabad tűzni, hímezni vagy írni. Aláíratni a zászlón hagyott szegélyt lehet, úgy, hogy maga a zászló sértetlen maradjon.
• Amikor a zászló tiszteletadás tárgya (pl. zászlófelvonás, díszmenet, dísz szemle) mindenkinek csendben felé kell fordulnia, a férfiak leveszik fejfedőjüket, a katonák tisztelegnek.
Zászló etikett
• A nemzeti címer és zászló kereskedelmi felhasználásához engedély szükséges.
• A megsérült, elhasználódott nemzeti zászlót, lobogót méltósággal kell megsemmisíteni. Ennek módja az elégetés, különösebb ceremónia nélkül.
Az általános zászlósorrend a következő
• Saját nemzeti lobogó• Más nemzeti lobogók• Európa-zászló• Autonóm területek ( pl.Anglia, Skócia,
Wales vagy Flandria, Vallónia stb.)• Regionális, városi, megyei zászlók• Társulatok, klubok, iskolák, szervezetek
zászlói
A nemzeti lobogó, zászló egyedüli elhelyezése
• 1. A nemzeti lobogó két árboc esetén a szemben álló nézőnek balra essen. Ha több árboc van egy épület tetején vagy előtt, a nemzeti lobogót, amennyire lehet, a középsőre húzzuk fel.
• 2. Ha egy teremben emelvény mögé vagy a szószék mögé teszünk zászlót, akkor azt függeszthetjük a szónok mögé a falra, vagy lelógathatjuk a szónok mögött jobbra ( szemben ülő nézőknek balra).
• 3. Ha az előadóterem sarkában un. talpas zászlót helyezünk el, annak a szónoktól balra, a nézők, a hallgatóság jobbjára kell essen.
A beszélő háta mögött
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• Mindegyik külön árbocon, azonos magasságban, azonos méretűnek kell lennie, elsőség a hazai zászló illeti. Ha nem lehetséges az egyszerre történő felvonás és lehúzás, akkor a hazait kell elsőnek felhúzni és utolsónak levonni.
• Ha két nemzet lobogója kerül egymás mellé, a hazai kerül általában a szemben álló nézőnek a bal oldalára.
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• Ha két rudas zászlót keresztezünk, általában a hazai rúdja kezdődik ( a nézőnek) jobbra alul ás maga a textil kerül balra felül, a hazai zászló rúdja van a nézőkhöz közelebb.
• Három nemzeti lobogó, zászló esetén a hazai a fő helyen, középütt áll, a néző balján a második és jobbján a harmadik.
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• Több nemzeti lobogó, zászló esetén a nézőnek balra első helyen áll a hazai (első hely) a többiek csökkenő protokoll sorrendben következnek jobb felé. Az utolsó helyre ismét helyezhetünk hazai lobogót, zászlót.
• Pl. fal előtt:• 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• 6. Több, félkörben elhelyezett lobogó, zászló között a középső hely a fő hely, a hazai ide kerül.
• 7. Épület előtt, sportcsarnokban teljes körben álló nemzeti lobogók között a fő hely az épület bejáratával szemben van, a hazai zászló kerül ide.
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• Bejárat két oldalán, két sorban:• 15 16• 13 14• 11 12• 9 10• 7 8• 5 6• 3 4• 1 2
Több nemzeti lobogó, zászló esetén
• 9. V- alaknál elől középen van a fő hely, mintha a fenti ábra elé/alá egy 0-át írnánk, a többi zászló pedig a fenti rendben nyílik a V betű szára felé.
• 10. Ha menetben visznek nemzeti zászlókat egymás után, a hazai zászló van legelöl.
• 11. Ha több zászló alkot egy sort (arcvonal) javasolt, hogy a sor mindkét oldalán hazai zászló legyen. Ha csak egy hazai zászló van, akkor középen vigyék, ha a zászlók páros száma miatt ez lehetetlen, akkor a menet jobb oldalán ( a nézőnek balra).
Gyászlobogózás • A külképviseleteken félárbocra kell ereszteni a
nemzeti lobogót nemzeti gyász ill. a küldő állam államfőjének halála alkalmából.
• Fentieken kívül a fogadó állam államfőjének, kormányfőjének, parlamenti elnökének, külügyminiszterének vagy ott akkreditált misszióvezetőjének halála alkalmából is félárbocra eresztik a lobogót. Félárbocra eresztéskor a lobogót először teljesen fel kell húzni az árboc csúcsáig, majd onnan félig leereszteni. Levonáskor ugyanígy kell eljárni.
A gépkocsi zászló használata • A Bécsi Szerződés vonatkozó rendelkezéseit fentebb
idéztük.• Gépkocsi zászlót a külképviselet gépkocsiján kizárólag a
misszióvezető (id. ügyvivő is) használhat, a klasszikus diplomáciai gyakorlat szerint elvben csak akkor, ha hivatalos úton van. Gyakorlatilag azonban a gépkocsi zászlót ki kell tűzni olyankor is, ha a külképviselet vezetője a gépkocsiban ül. (Ugyanis mindig hivatalos minőségben tekinthető.) Nem szabad kitűzni a gépkocsi zászlót a misszióvezető gépkocsijára, ha a kocsiban nem tartózkodik a misszióvezető (pl. gépkocsivezető üres kocsival megy valahova érte, vagy felesége utazik a gépkocsiban, stb.).
A gépkocsi zászló használata• Bár az 1963. évi Bécsi Konvenció megengedi, mégis vitatott, hogy a
főkonzulátusok, konzulátusok vezetői használhatnak-e gépkocsi zászlót. Általában azonban a helyi hatóságok megengedik olyan hivatalos konzuli vezetőknek, akiknek székhelyén nincs országuknak diplomáciai képviselete és hivatalos úton járnak.
• Gépkocsi zászlókat szoktak használni a nagyköveti és követi megbízólevél átadása alkalmával, valamint idegen államfő, esetleg más magas szintű személyiség (miniszterrel bezárólag) hivatalos látogatása alkalmával is. Ilyenkor az a szabály, hogy a vendég zászlója mindig a gépkocsi menetirány szerinti jobb oldalán tűzendő ki (amelyik oldalon ül), a fogadó állam zászlója pedig a bal oldalon (ahol a fogadó állam képviselője ül). Ha a fogadó állam képviselője nem ül a gépkocsiban, akkor csak a vendég lobogóját tűzik ki.
A gépkocsi zászló használata• Maga a zászló 30x40 cm vagy 35x40 cm,
melyet egy kb, 50 cm-es , a kocsiszekrényhez bajonettzárral rögzíthető rúdra szerelnek fel, az ahhoz csatlakoztatható, vele párhuzamos 30-35 cm-es csőre.
• Ha az államfőnek ún. személyes zászlója van, a nemzeti zászló helyett azt tűzik ki kocsijára.
Asztali zászló
• Asztali zászlót szerződés, egyezmény aláírásakor, illetve ratifikációs okmányok kicserélésekor szoktak használni. A zászlók egyúttal jelölik az aláíró személyek helyét is.
• Tekintettel arra, hogy az asztali zászlók többnyire kicsinyített ún. keresztrudas zászlók, készítésénél előre tisztázni kell, hogy a zászlón levő címer, embléma ez esetben elfordulhat-e.
Zászlózás szabályai nemzetközi ünnepségek, kongresszusok és konferenciák alkalmával
• Nemzeti ünnepségek, kongresszusok, konferenciák alkalmával résztvevő delegációk országainak zászlói a delegációk rangsorolása sorrendjében szokásos elhelyezni az ünnepség, értekezlet színhelyét képző épület homlokzatán, előtérben vagy az ülésterem díszítésén, stb.
AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK• 13. § Magyarország Országgyűlése az állami
szuverenitásból következően a kimagasló teljesítmények megbecsülésére és elismerésére az alábbi állami kitüntetéseket és rendjeleket (a továbbiakban: állami kitüntetések) alapítja, illetve megújítja:
• a) Magyar Szent István Rend;• b) Magyar Corvin-lánc;• c) Magyar Becsület Rend;• d) Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt.
