125 Mikulás-Télapó vers kicsiknek iskolásoknak felnőtteknek

IOT.hu—Színes hírportál pedagógusoknak

125 Mikulás/Télapó

vers

minden

korosztálynak

IOT.hu—Színes hírek pedagógusoknak

Babits Mihály - Emlékezés gyermeteg telekre

Telek jutnak eszembe, telek,

régi, kemény, csillagos telek,

murijáró szép falusi utcák, deres bajszok s nagy piros fülek.

Parasztszagú éjféli misék,

mennyi süllyedt, jámbor semmiség,

nagykendőbe bagyulált cselédek,

cukorbundás házak, tejes ég.

Bocsmód, még mint egész csöpp gyerek,

Pesten is átbújtam egy telet.

Csillagok és lámpák kavarodtak,

félelmes volt a sok emelet.

Nappal kezdődtek az éjszakák,

csilingelt és búgott a világ,

cicázott az ablakok visszfénye:

Mikulás ment a hátsó gangon át.

..............................................

Ó teleim, gyermeteg telek!

mily bolondul elfeledtelek.

Úgy megfakultatok, mint a gyöngy, ha

nem ringatja eleven meleg.

Némelyik már, mintegy szertehullt

láncnak szeme, halkan elgurult...

Pedig amint fogy-fogy a jövendő,

egyre-egyre drágább lesz a múlt.


Csányi György - Télapó kincsei

"Télapó! Télapó!

Hol van a te házad?

Ki adta? Ki varrta

báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek

honnan van a kincse?

Zimankós hidegben

van, ki melegítse?"

Szánomat szélsebes

három pejkó húzza,

kucsmás fenyők között

kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek

jóság a kilincse,

s édesanyák mosolygása

a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom

egyetlenegyszer sem:

az ő bársony pillantásuk

átmelenget engem.


Czeglédi Gabriella - Jön a Mikulás

Jön már, itt a Mikulás!

Fehérprémes,

hósapkás

Hétmérföldes

csizmája,

a világot bejárja.

A hatalmas

puttonya,

Ajándékkal

megrakva.

Jó gyermekek

megkapják,

Megtelnek a

Kiscsizmák


Czeglédy Gabriella - Télapó az úton

Szarvas húzza szélsebesen

Télapóka szánkóját.

Száguld a nagy hómezőkön,

el is hagy már hét határt.

Ajándékok szépen, sorban

a hatalmas zsákokban.

Télapóka becsempészi

a cipőkbe suttyomban.

Sietős az útja nagyon,

rövid már az éjszaka.

Várja őt az ablakokban

még sok üres kis csizma.


Devecsery László - Jön a Mikulás

A Mikulás gyorsan eljő

feje felett nagy hófelhő.

Rénszarvasok húzzák szánját,

hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,

hópihe ül a szakállán.

Mikor hozzád megérkezik,

cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,

a Mikulás néked int.


Devecsery László - Mikulás-játék

-Megérkeztem! Itt vagyok!

Ők meg pici krampuszok!

Eljöttem én hozzátok:

vidámságot kívánok!

Ajándékot kínálok,

nyissátok ki a szátok!

Kedves dallal köszöntsetek,

hisz itt vagyok közöttetek!

Ajándékom osztogatom,

jó gyereknek odaadom!

Visszatérek jövőre:

éppen egy esztendőre!

Szánkómra most visszaszállok:

rénszarvasok reám várnak.

Hópihékkel repülünk,

csengőszóval csendülünk.


Donászi Magda - Télapó érkezése

Megérkeztem Télországból,

kisgyerekek: -Jó napot!

Tudom, nagyon vártátok már,

hogy múljanak a napok.

Siettem is tihozzátok

csengős szánon, szaporán.

Szikrát szórt a szarvas talpa,

úgy suhant az út porán.

Fürge lába belefáradt.

Messzi van a mesevár.

Túl az ezer jéghegyerdőn,

hová sosem ér a nyár.

Ott van az én széllel-bélelt,

hóból épült palotám.

A kemény fagy jégvirágot

zúzmaráz az ablakán.

Van egy kicsiny toronyszobám.

Benne furcsa műszerek.

Vílághírű messzelátóm

jég-üvegén hókeret.

Ha én abba betekintek,

-higgyétek el nem csoda-

akármilyen messze laktok,

mégis ellátok oda.

Hol, mit láttam, nagy könyvembe

minden este beírom.

Megtelt könyvem sok-sok lapja,

elfogyott a papírom.

Tudjátok, hogy rádiómnak


Donászi Magda - Télapó ünnepén

Tipp-topp, tipp-topp,

Ki jön a nagy hóban?

Kipp-kopp, kipp-kopp,

Ki van az ajtóban?

Itt van már a

nagyszakállú

Télapó!Csupa hó!

Puttonyában dió, mogyoró!

Csitt-csatt, csitt-csatt,

örül a sok gyermek.

Hipp-hopp, hipp-hopp,

Télapó itt termett.

Mit hozott a

nagyszakállú

Télapó?Csupa jó!

Puttonyában dió, mogyoró!


Donászy Magda - Télapó

Télapóka öreg bácsi,

hóhegyeken éldegél.

Hóból van a palotája,

kilenc tornya égig ér.

Miklós-napkor minden évben

tele tömi puttonyát,

mézes-mázos ajándékkal

szánkázik az úton át.


Donászy Magda - Télapó ünnep

Itt van már a Télapó,

Tele van a zsákja,

Mosolyog az arca

Örömünket látva.

Énekeljünk néki, senki

nem vár biztatásra.

Így búcsúzik tőlünk:

A viszont látásra!


Donászy Magda - Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,

Télapó gyere már!

Jöjj el éljen a tél!

Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,

Öltöztesd fel a fát,

Hulljon rá pihe hó,

Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,

Télapó, gyere már!

Nyíljon már ki a zsák:

Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,

Télapó gyere már!

Jöjj el éljen a tél!

Tőled senki sem fél.


Donkó László - Leselkedő

A Mikulást egy este

a sok gyerek megleste.

Megleste. És mit látott?

Csinálta a virgácsot,

s belerakta puttonyba.

Jaj, csak tán nem azt hozza!

Nagy csizmáját krémezte,

azután meg fényezte.

Mit tett még a puttonyba,

a sok gyerek megtudta,

cipőjében mind benne

lesz is holnap reggelre.

Lesz ott minden földi jó:

arany alma, zöld dió,

csokiból lesz valahány,

a sok gyerek várja már.

Azért titkon egy este,

a Mikulást megleste...


Donkó László - Mikulás de csudás!

Mikulás, Mikulás,

mindene de csudás:

Legszebb a puttonya, ajándékból

minden jóból

ki nem fogy soha!

Mikulás, Mikulás,

mindene de csudás:

legjobb a jó szíve,

ajándéknál

dúsgazdagabb

jósággal van tele!


G. Szabó László - Télapó-várás

Eső szitál, hull a hó-

hol késel még, Télapó?

Lásd, együtt a sok gyerek,

várja, lesi léptedet.

A melegben ülni jó-

átfázhattál, Télapó!

Érezd otthon itt magad,

jöjj be, rakd le zsákodat!

Csevegj velünk, jót pihenj!

Mi könnyítünk terheden:

hagyd itt, amit rejt a zsák,

komótosan menj tovább!


Galambos Bernadett - Az ajándék

Mikulás ha volnék:

minden áldott éjjel,

havat szórnék két kezemmel

háztetőkön széjjel.

Mikulás ha volnék

decemberi éjben:

Járnék csengettyűkkel

fehér holdsütésben.

Mikulás ha volnék

szívem arany lenne:

Aranydiót, aranyalmát

raknék tenyeredbe!

Aranydióm, aranyalmám

szeretetté válna,

Melegsége nem férne be

pici, kis szobádba!


Gazdag Erzsi - Hóember

Udvarunkon, ablak alatt

Álldogál egy fura alak?

Hóból van a keze, lába,

Fehér hóból a ruhája,

Hóból annak mindene,

Szénből csupán a szeme.

Vesszőseprű hóna alatt,

Feje búbján köcsögkalap.


Gazdag Erzsi - Honnan jöttél Télapó?

– Honnan jöttél Télapó?

– Hóországból, hol a hó

hegyvastagnyi takaró,

a tenger meg hat akó.

Jegesmedve barátom

varrta meg a kabátom.

Kibélelte bundával,

hogy az úton ne fázzam.

Szarvasomat befogtam,

szíves szóval biztattam:

"úgy szaporázd a lábad,

szél se érjen utánad."

Meseország (világos)

Hóországgal határos.

S Meseországból az út

egyenesen ide fut.

Szerencsémre nyitva volt,

útközben egy mesebolt.

Jöttek elém tündérek,

megkérdezték mit kérek.


Gazdag Erzsi - Hull a hó

Hull a hó, hull a hó,

Mesebeli álom!

Télapó zúzmarát

Fújdogál az ágon.

A kis nyúl didereg,

Megbújik a földön:

Nem baj ha hull a hó,

Csak vadász ne jöjjön!

Parányi ökörszem

Kuporog az ágon,

Vidáman csipogja:

Süt még nap a nyáron!


Gazdag Erzsi - Megjött a Télapó

Szánon jött. A hegyeken

fenyők búcsúztatták.

Zsákját tükrös hegyi tón

vízilányok varrták.

Medvék mézet gyűjtöttek

nyár derekán néki.

S egy kosárban áfonyát

küldött az ősz néni.

Pirosszemű mókusok

mogyorója csörren.

S megcsendül a kicsi szán

csengője a csöndben.

Itt van már az udvaron.

Toporog a hóban.

Teli zsákja a tiéd,

dúskálhatsz a jóban.


Gősi Vali - Levél a Mikulásnak

Van egy titkom, s most

megosztom veled,

Kedves Mikulás!

Az sem baj, ha ez a titok

ezután már nem lesz más,

csak egy kislány kívánsága,

- minden évben, Mikulásra -

aki mára megtanulta,

mi a legszebb, mi a jó.

Cukorkát és diót kaptam

tőled mindig, s mogyorót,

de a legszebb mégis az volt,

mikor anya átölelt egy

téli esten, s csizmámat

míg kifényezte, elmondott

egy valóságos, szép mesét.

Igaz mese volt ez arról,

hogy a legszebb ajándék

ha az ember szeretetét

- szíve kincsét - osztja szét.

Kapni öröm - mesélt anya -

a boldogság mégis az,

ha a szívünk rejtekében

élő kinccsel - szeretettel -

gazdagítunk másokat.

Ím, a titkom átadom most,

vidd és hirdesd, jó utat!

Add tovább az el nem fogyó


Gryllus Vilmos - Levél a Mikulásnak!

Fehér szakállú kedves Mikulás,

de szeretnék találkozni teveled!

És hogy tudd, hogy mit hozz majd,

azért írom neked a levelet.

Jól tudod te azt, kedves Mikulás,

tudod, hogy mi az, amit szeretek,

s hogy én abból meg tudok enni

egy egész táblát, nem csak egy szeletet!

Azt hozz nekem egy nagy zsákkal,

és ne csak mogyorót almával!

Fehér szakállú kedves Mikulás,

de szeretnék találkozni teveled!

És hogy tudd, hogy hova gyere majd,

azért írom neked a levelet.

Jól tudod te azt, kedves Mikulás,

tudod, hogy hanyadik az emelet

a mi házunkban, a mi utcánkban,

ahová én is naponta bemegyek.

Hogyha idejössz hajnalban,

kint lesz a cipőm az ablakban.

Ne feledd, Mikulás! Hajnalban

vár rád a cipőm az ablakban!


Gyurkovics Tibor - Vers a Mikuláshoz

Miki, Miki, Mikulás,

hova bújsz, hova állsz,

mennyi aranyat találsz

a csomagban?

Vár rád a gyerekcsapat,

ide add, oda add

a cukrot, a kosarat,

gyere gyorsan!

Azt hiszed, nem láttalak

a jegenyefák alatt?

Lopództál egy nagy halom

dióval a válladon!

Bármily csendben lépeget

bakancsod a rét felett,

minden gyerek észrevett

az ablakból tégedet!

Olyan ember vagy te, mint mi,

csak az ég ruhádra hinti

a havat, és ezüst,

csillogó hajad a füst.

Felhőből van a szakállad,

szél tömi meg a pipádat,

rókaprémből van a bundád,

szeretettel gondolunk rád!

Kitesszük az ablakunkba


Hárs László - Télapó igéző

Karácsonykor hull a hó,

Hóban topog Télapó.

Nem látható, hallható,

Zajtalan jár Télapó.

Szakálla fagy, bajsza dér,

Az üstöke zúzmara.

Otthonunkba ő betér,

De nem marad ott soha.

Ajándékot hagy nekem,

És elsuhan nesztelen.

Édes-kedves Télapó,

Ajándékot kapni jó.


Harsányi Lajos - Szent Miklós

Püspöksüvegben Istenének szolgált.

De esten titkon elsuhant a háztól,

Sok görbe utca híg sarában gázolt,

S megállt az elsötétült ablakoknál.

Három leánynak nászi pénzt vetett be,

Hogy meg ne rontsa ingatag szegénység.

S hogy éhesek a pékeket ne sértsék,

Cipókat csent a kormos tűzhelyekbe.

Azóta mindig kicsinyhez, nagyhoz,

Kitett cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,

A gyermek boldog, szinte égbe röppen.

Nehéz tarisznyát hord öles alakja.

Amit hozott, az ablakokba rakja,

Utána gyorsan - eltűnik a ködben.


Horváth Alíz - Télapónak!

Kedves Télapó!

Azt kívánom, legyen hó!

Fényes cipellőmbe ne tégy játékot,

Nem ajándékot várok!

Nem kell csoki, vagy bármilyen édesség,

Csak költözzön minden házba békesség!

Legyen mindenkinek meleg otthona, és családja,

Kerüljön az asztalukra ünnepi vacsora!

Az árva gyerekeknek adj szerető szülőket,

A szegényeknek sírig tartó menedéket!

Adj a betegeknek orvosságot,

Teremts a világban boldogságot!


Horváth P. Pál - Télapó

Pilinkélnek kósza pelyhek,

betakarnak rétet berket,

mindent beföd puha hó,

készülődhet Télapó.

Csengettyűs szán vígan csusszan,

hat rénszarvas nagyot szusszan,

s fölröppen, mint víg rigó,

útnak indul Télapó.


Jiri Wolker - Mikulás napján

Mikulás van, teljesül a kívánság

utazom haza a gyorsvonattal,

szememmel szelem a tájat mint a sűrű tejeskását,

melyet cukorral s fahéjjal beszórtak teljesen,

újságról, villamosról, utcákról megfeledkezem

a szürke kupéban,

az emberek közt, kik elutaznak vagy megérkeznek,

hogy szívüknek igaza legyen.

A szent estén

vonatunk ablakba tett cipőcske lett.

Mikulás bácsi, ide is jöjj, ne feledd,

hogy e nyugtalan gyerekek is sokat várnak tőled.

Ők útjaikkal át akarják ölelni a földet,

és szándékaikkal az eget.

A hit szavait mondd nekik, s lelj vigasztalni szót,

s kérlek, tegyél piros almát és arany diót

ebbe a Prága- Bohumin vonatba,

s az egész világ vonatába.


Jiri Wolker - Mikulás napján

Mikulás van, teljesül a kivánság,

utazom haza a gyorsvonattal,

szememmel szelem a tájat mint a sűrű tejeskását,

melyet cukorral s fahéjjal beszórtak teljesen,

újságról, villamosról, utcákról megfeledkezem

a szürke kupéban,

az emberek közt, kik elutaznak vagy megérkeznek,

hogy szívüknek igaza legyen.

A szent estén

vonatunk ablakba tett cipőcske lett.

Mikulás bácsi, ide is jöjj, ne feledd,

hogy e nyugtalan gyerekek is sokat várnak tőled.

Ők útjaikkal át akarják ölelni a földet,

és szándékaikkal az eget.

A hit szavait mondd nekik, s lelj vigasztalni szót,

s kérlek, tegyél piros almát és arany diót

ebbe a Prága-Bohumin vonatba,

s az egész világ vonatába.


Kanizsa József - Télapó

Sűrű pelyhekben hull a hó

Csiszeg-csoszog Télapó.

Nehéz puttony de nehéz,

Van benne alma, méz.

Virgács és játék ezernyi,

Télapó nem bírja elvinni.

Szánra teszi -hej halihó,

így folytatja Télapó.


Kapuvári Lídia - Levél a Télapóhoz

Télapó! Télapó!

Hová lettél? Hol a hó?

Tudja a házból az összes gyerek,

hogy ma levelet küldök Neked.

Üzenik ok is

mind a hóra várnak

Szánkózni szeretnének,

meg nagy-nagy hó csatákat!

"Nem kérek én egyebet,

csak amit a gyerekek:

diót, csokit, mogyorót,

Ráadásul minden jót."

S halljátok csak! Mily csuda:

termett ott egy mesefa.

Meseország közepén.

Arról szüreteltem én.

Szedtem róla száz mesét.

Mind a száza csuda szép,

altató és ringató.

Gyerekeknek ez való.

Zsákba raktam mind a jót:

diót, csokit, mogyorót,

babát, mackót, madarat,

tücsköt, szöcskét, bogarat.

Tücsök, szöcske megszökött,

megugrott egy híd fölött.

Elrepült a legyecske...


Kéri Mihályné - Mikulás

Miklós napja közelgőben,

szarvasok is készülőben.

Varázshatalommal felvértezve,

szállnak fel a levegőbe.

Lappföldön lakik a Mikulás,

alig várja az indulást.

Puttonyban az ajándékok kívánságra bekerültek,

figyelmét senki kérése el nem kerülte.

Nehéz feladat az övé,

tiszta szívvel megy a gyerekek közé.

Dalolnak a gyerekek, izgalomtól hevülten,

le sem veszik az ajtóról csillogó szemüket.

Nyílik az ajtó, eláll a sok lélegzet,

Mikulás helyett egy krampusz lépett be.

Kérdéseire válaszolva azonnal kiderül,

mindannyian jók voltak rendületlenül.

Így hát neki nem volt semmi dolga,

minthogy Mikulást hívja gyorsan.

Jött is nehéz puttonyával a hátán,

mi könnyebb volt, a gyerekek mosolyát látván.

Szólt az ének, szavaltak a gyerekek,

ajándékosztásban a krampusz sem volt rest.

Fáradtságát kipihenve továbbáll a nagy szakállú,

kórus zengte utána, jövőre is várunk!


Kiss Viktória - Hulló hóban

Szent Miklós a hulló hóban

puttonyával körbe jár,

s bekopogtat minden házba,

minden kisgyereket megtalál.

Fehérség a puszta tájon

s minden csupa rónaság,

csak Télapó jön, hosszú, hosszú szánkaján.


Kormos István - Télapó munkában

Erdőben csöpp ház,

elbújva szinte.

Előtte sétál

három szén-cinke,

tetes teteje

nagy piros kucsma!

Micsoda ház ez?

Biza nem kocsma!

Télapó lakik

magában ottan -

Nézzünk be loppal,

Micsinál mostan?

Abban a házban,

a nagy szobában

Télapó ül egy

sámlin magában,

kicsi a sámli,

de nagy a gondja,

mert kinn a zord szél

a havat hordja,

és Télapónak

indulni kéne -

Ki mondaná meg,

ugyan mivégre?

Hát Télapónak

azért kell menni,

mert ma estére

várja mindenki.

Dugig a zsákja,


Kozma László - A Mikulás mosolya

Hogyha baj ér, bánat, szégyen,

Bízzál Myra püspökében.

Elhozza csillagos éjen

Ajándékát észrevétlen.

Cipődet ablakba tedd ki,

Kincseit szívedbe rejti,

Ahogy tette sokszor régen.

Megjön sűrű hóesésben.

Arcát senki meg ne lássa,

Rejti fehér nagy szakálla.

Találkozhatsz véle bárhol,

Megismered mosolyáról.

Kitől jót és szépet várhatsz,

Bizony Ő: a Mikulás az.

Csengettyűje szól a szánnak:

Itt volt, de már messze vágtat.

Hiszen gondja van, temérdek:

Kincsét osztja a reménynek.

Aranyszarvas, hogy repítse,

Megérkezzen minden szívbe.

Hogyha jól és szépen várod,

Magadban is megtalálod.

Nemcsak várni, hogy mit kapnál:

Az a legtöbb, ha te adtál.

A szívedben, hogyha érzed,


Lupsánné Kovács Eta - Hogyha jön a Télapó

Szikrázzon az ezüst hó,

mikor jön a Télapó,

világítson csillagfény,

el ne tévedjen a Rén!

Száguldjon, mint gondolat,

teljesítsen álmokat.

Minden házba, tanyákra,

eljusson tömött zsákja.

Télapó kis-inasa

- a mesés bizalmasa -

intézi az ügyeket,

tegnap jött az üzenet.

Csomaggal teli a szán,

címzetthez jut valahány.

A teli szán jön, robog,

télapóka bekopog,

sok-sok ablakon benyit,

elosztja a kincseit.

Üres szánnal elrepül,

árnyéka hóra vetül.


Magosrévi Jolán - Egy kis tévedés

Tegnap este a sötétben

Öreg bácsit láttam:

-Ez csak a Mikulás lehet-

Mindjárt kitaláltam.

Nem szaladtam el előle,

Köszöntöttem szépen

A sapkámat megemeltem,

A szemébe néztem.

Rám mosolygott, belenyúlt a

Kabátja zsebébe,

Egy szép piros almát tartott

Felém a kezébe.

Nekem adta és azt mondta:

-Jó fiú vagy, látom.

El is küldöm a Mikulást

Hozzád, kis barátom.

Ni, nem is a Mikulás volt!

-Akkor vettem észre,

Mikor nagyapó nevetve

Kapott az ölébe!


Magosrévi Jolán - Várjuk a Mikulást

Jó Mikulás bácsit

Jaj, de nagyon várom!

Nemsokára eljön

Csilingelő szánon.

Almával, dióval

Teli van a zsákja,

Bőven mér belőle

Minden topánkába.

Kis cipőmet kitisztítom fényesre,

Kiteszem az ablakukba ma este.

Ha erre jár a Mikulás, meglátja,

Tudom, benyúl jó mélyre, a zsákjába!

Nincs ott híjja a diónak, fügének…

Színig tölti mind a két kis cipőmet.

Azt hiszem, hogy virgácsot most nem kapok:

A Mikulás tudja ám, hogy jó vagyok!


Mándy Stefánia - Mikulás

És jó sétálni kézen állva

És jó sétálni lábon is,

Ha hó hull, nap süt, télbe – nyárba,

A várba,

És csússzunk le, röpít a ródli,

Hej rugdalózni, forgolódni,

De jó lesz aztán lenn a hóban,

És Pampulák majd

Felnevet:

„Fehér, fehér, fehér valóban!

És jó a bukfenc itt a hóban,

És nap fricskázza a jeget,

De most már gyertek!”

Mire leérsz, egyet se gondolsz:

A hógolyóból szilvásgombóc.

Hát tömjétek a fejetek!

Aztán fürdés és indulás.

Aludni kell, álmodni

Róla,

Már azt se tudom, mire kérjem,

Hogy puttonya biztos beférjen.

Mert elgondolni is csudás:

Még el se érsz a rézkilincsig,

Még azt se tudod, hogy ki

Nincs itt,

És máris jön a

Mikulás!


Martonosi Mirella - Mikulás-váró

Megérkezett a tél,

vadul fúj a szél.

Mindent leborít

a fehér hó s a dér.

Jön a Mikulás

rénszarvasszánon,

hogy kiraktam a csizmám,

már nem is bánom.

Lábbelikben cukor,

kis zenélő csupor,

labda, baba, mackó,

hintalóra: patkó!

Örül minden gyerek.

Ugrándozik, nevet.

Keresik a Mikulást.

De már késő! Odébbállt.


Mentovics Éva - Álom

Éj sötétjében

ringat az álom,

álmomban én is

Télapót várom.

Reggelre foszlik,

illan az álom…

Télapó jár itt,

rénszarvas szánon.


Mentovics Éva - Hiányzol már Télapó

Télapóka kapja már

zsákszámra a levelet.

Minden gyermek azt írja:

- Gyorsan gyere, ha lehet!

Itt a tél és hull a hó,

hiányzol már Télapó!


Mentovics Éva - Mikulás-Köszöntő

Édes, kedves Mikulás,

köszöntünk most téged.

Eljöttél az idén is,

ahogy megígérted.

Látjuk, hogy a tartásod

teli zsáktól görnyedt.

Rakd le nehéz puttonyod,

pihenj meg egy csöppet!

Sok-sok színes ajándék

nyomja fáradt vállad.

Tudjuk, hogy a Világot

több százszor bejártad.

Tudjuk, hogy a szánoddal

tovasiklasz újra.

Néhány darab sütivel

gyűjts erőt az útra.


Mentovics Éva - Télapó az oviban

Tavaly télen az oviban

nálunk járt a Télapó.

Arca kedves és mosolygós,

haja fehér, mint a hó.

Egymás után minden ovis

a térdére ülhetett.

Nagyon meg voltunk hatódva,

s úgy mondtuk a verseket.

Télapóka mesélt nekünk,

s készült rólunk egy fotó.

Mivel nekem nagyon kedves,

szobám falán látható.

Amikor a képre nézek

eszembe jut, mit mondott:

- Egy év múlva újra jövök,

s hozok nektek csomagot.

Eltelt egy év, december van,

s készülünk az oviban:

verseket és dalt tanulunk,

s előadjuk majd vígan.

Ha betoppan, dallal várjuk

kedves öreg Télapót.

Reméljük, hogy úgy, mint tavaly,

most is hoz majd minden jót.


Mentovics Éva - Télapóka az ágyamnál

Képeskönyvet nézegettem,

benne tarka képeket.

S amíg néztem, olvasgattam,

lehunytam a szememet.

Elaludtam, s azt álmodtam:

könyvecskémből a képek

kisétáltak szobácskámba,

és az összes feléledt.

Télapóka ágyamnál ült,

s víg meséket olvasott…

Mese végén asztalkámra

helyezett egy csomagot.

Kedves, kicsiny tündérleánykák

rajzoltak és festettek,

s a mikuláscsomag mellé

letettek egy kis könyvet.

Apró, pajkos kis manócskák

csiszoltak és faragtak…

Kis ágyacskát készítettek

alvós - Panna babámnak.

Korán reggel felébredtem,

s nem hittem a szememnek…

Álmomból az ajándékok

szekrénykémen hevertek.


Mikulásdal - Hull a pelyhes

Hull a pelyhes fehér hó,

jöjj el kedves télapó.

Minden gyermek várva vár,

vidám ének hangja száll.

Van zsákodban minden jó,

piros alma, mogyoró.

Jöjj el hozzánk, várunk rád,

kedves öreg télapó!

Nagyszakállú télapó,

jó gyermek barátja.

Cukrot, diót, mogyorót

rejteget a zsákja.

Amerre jár reggelig,

kis cipőcske megtelik.

Megtölti a télapó,

ha üresen látja.


Mikulásdal - Pattanj pajtás

Pattanj pajtás, pattanj Palkó,

nézd, már nyílik ám az ajtó,

Kinn pelyhekben hull a hó,

s itt van, itt a télapó.

Meg-megrázza ősz szakállát,

puttony nyomja széles vállát,

Benne dió, mogyoró,

itt van, itt a télapó.


Mikulásdal - Télapó itt van

Télapó itt van, hó a subája,

Jég a cipője, leng a szakálla.

Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.

Két szarvas húzta, szán repítette,

Gömbölyő zsákját százfele vitte.

Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.

Oly fehér a rét, a róna,

mintha porcukorból volna,

Nagy pelyhekben hull a hó,

csakhogy itt vagy télapó.


Molnár Gyula - Télapó

Üstököm, ha megrázom,

dér csillog a faágon.

Szakállamból hull a hó,

én vagyok a Télapó.

Puttony van a hátamon,

nehéz terhét vállalom.

Figyeljetek gyerekek,

mennyi mindent cipelek.

Hét zacskóban mosolyt hoztam,

szép gondosan csomagoltam,

csengő, bongó furulyaszó

kísér, mint víg útravaló.

Hoztam nektek fiúk, lányok

bő zsákokban boldogságot,

bátorságot, békességet

- jó sokáig élvezzétek!

Kaptok tőlem ráadásul

Télapónak tarsolyából

csokit, fügét, cukrot, kekszet,

mind elhoztam, ami termett.

Fellegűző palástom

szétterítem vállamon.

Szakállamból hull a hó,

megérkezett Télapó.


Móra László - Mikulás

Én vagyok ám ritka ember!

Jövök, ha itt a december.

Ki vagyok? – hisz jól tudjátok!

Mikulás néz itt most rátok.

Aki jó lesz, gyerekek,

Ahhoz mindjárt elmegyek!

Viszek neki mogyorót,

Friss fügéből kóstolót,

Huszárcsákót, falovat,

Képeskönyvet, jót, sokat.

De ez csak a jóknak jár,

A rosszakra virgács vár.

Csípős virgács, nyakleves,

Berci, Laci, ne nevess!

Majd estére meglátom,

Kinek nyissam a zsákom?

Majd estére meglátom,

Hol hagyjam a virgácsom!


Mysty Kata - Sok-sok gyerek szívet vár

Mikor jössz vén Mikulás,

sok-sok gyerek szívet vár!

Hozz törődést, hozz eleget,

karjukat tárják ki neked!

Hozz nagyon sok örömet!

Víg kedvet tölts beléjük!

Legyen belőle tartalék!

Szeretetük áramoljék!

A kézbe vett ajándék

egy jelképes üzenet,

s a szívben egy dobbanás,

lelkesítő pillantás.

Szeretet-ajándék máglya;

melegsége teleknek!

Belülről érlel vetést,

csodatevőt és mesést! [poet.hu]


Nagy Katalin - Télapó

Figyeljetek gyerekek!

Szorgalmasak legyetek.

Eljön majd a Télapó,

De csak ahhoz, aki jó.

Legyetek hát ti is jók,

Kaptok diót, mogyorót,

Fehérlik már kint a hó,

Jól csúszik a kis szánkó.

Kopognak az ajtón már,

Jó télapó ott kint vár.

Nyisd az ajtót, Pistike,

Hadd jöjjön hát ide be.

Útja nagyon sietős,

Még sok gyerek várja őt.

Szeretnénk, ha jövőre

Hozzánk ismét eljönne.


Nagy Renáta - Télapó útja

Szemben velem üveghegyek,

a tetejük cukorsüveg.

Tejfehér a határ,

Télapó erre jár!

Lába nyomán zúzmara,

havas, jeges az útja.

Kíséri a förgeteg,

meghozza az ünnepet.


Nemes Nagy Ágnes - Az óvoda vendége

Lámpagyújtó este van már,

Erdő, mező csupa hó.

Mérföldjáró csizmájában

Útnak indul Télapó.

Felkapja a puttonyát is,

S nagy csizmája messze lép.

Idelátszik már a város,

Cseng a röpke nótaszó:

-Nálunk is van játéksarok,

Jöjj el, jöjj el, Télapó!


Niczky Géza - Mikulás

Ki lehet a Mikulás?

Ugyanaz, vagy mindig más?

Gyerek, néni, vagy bácsi?

Esetleg lehet bárki?

Honnan jön, és hol élhet?

Mi lesz hogyha eltéved?

Ki segíthet szegénynek?

Ezek furcsa rejtélyek.


Nuridsány László - Télapó

Ki kószál ilyenkor térdig érő hóban,

Mintha a világon más dolga sem volna?

Csizmája nyakig ér, szakálla hófehér,

Kócosra zilálta a zord és jeges szél.

Az ajkán mosoly ül, dudorászik vígan.

Dala messze hangzik, azt hallgatják Csíkban.

„Csingiling, csingiling,

Selymes hó hull ott kint.

Vígan siklik, száll a szánkó,

Csingiling, csingiling.”

Szánkóját megrakta mindenféle jóval

Sok-sok édességgel, dió-mogyoróval.

Siet, el ne késsen, röpíti a szánja

Hiszen minden gyerek napok óta várja.

A dombtetőn felül maga is a szánra

Ismeri az utat – száz éve is járja.

Nem is kell kérdeznem - gondolom gyerekek-

Hogy ez a kis öreg, kicsoda, ki lehet.

Télapó! Ő bizony, aki minden évben

Megjelenik nálad, titokban, szerényen.

És a kis csomagot elhozza időre,

S elrejti fényesre kefélt kis cipődbe.

No meg a virgácsot! Mert biz’ azt is hagy ott,

De csakis annak, aki néha rossz volt.


Nyquist Gizella - Köszönet

Mikulás bácsi! Eljöttél.

Úgy vártalak Téged!

Meglepetést is hagytál:

csokit, könyvet – szépet.

Hálás vagyok, tudnod kell,

minden apróságért,

s virgács nélkül kedvesebb

idén az ajándék.

Tavaly az is ott lapult

egyik csizmácskámban,

azóta már jó vagyok,

eléd állok bátran.

Megköszönöm még egyszer

mindazt, amit hoztál.

Pihenj sokat, Télapó,

keményen dolgoztál!


Ölbey Irén - Mikulás

A lángoló hold mindent

Kék ezüstbe von.

Jó Mikulás szánkója

Fut a kék havon.

Kicsi angyal a kocsis,

Pattog ostora.

Suhan a szán, hat tüzes

Őz a paripa.

Alusznak a kis tanyák

S a nagy városok,

Csak a fehér, tiszta hó

És a hold lobog.

Faluszélén s a város

Végén Mikulás

Leszáll szépen, s kinyílik

Zsákja, a csodás.

Alusznak a gyermekek,

Ámde az alatt

Jó Mikulás az ablak

Alatt elhalad.

Telerakja a cipőt

S csizmát az angyal

Mogyoróval, cukorral

S arany naranccsal.

Néha a jó Püspöknek

Felzeng a szava:

„Virgácsot is tégy, fiam,

Ide – amoda.

Nem árt olykor a virgács,

Jó az, hogyha van,

Orvosság az néha nap,


Osvát Erzsébet - Búcsúzik Télapó

Csomagol

Télapó,

Lejárt az ideje.

Tenger sok

a dolga,

kapkod, fő a feje.

Maradt egy kis

hó még,

jól becsomagolja:

-No, most már

indulok-

Csendesen mormolja.

Messzire

kísérik

a szarkák, verebek.

Cserregik,

csipogják

-Télapó, ég veled!


Osvát Erzsébet - Jön, jön Télapó

Puha pihe pilinkél,

Megpihen a fán.

Csilingelve, csengettyű közeleg a szán.

Tornyos kucsmájában

Télapó ül benne.

Arca, orra piros,

Mintha festve lenne.

Huncut hópelyhecskék

Bajuszára szállnak

S kacagva-nevetve

Hinta-palintáznak.

Télapó szánkóján

Sok-sok fenyőfácska,

A szánon meg ott van

Ezerzsebű zsákja.

Mi van a zsebekben?

Megsúgom tinektek:

Szebbnél-szebb ajándék

A jó gyerekeknek.

Ma este Télapó

S ezerzsebű zsákja

Elindul kincsével

Ha senki sem látja,

Csendben házról-házra.

Évi, Peti, Zsuzska

Várja is már nagyon.

Itt lesz nemsokára

S kipi-kop,

Kipi-kop

Kopog az ablakon.


Osvát Erzsébet - Mennyi apró télapó

Hull a hó,

hull a hó,

mennyi apró télapó!

Igaziak, elevenek,

Izgő-mozgó hóemberek.

Nagykabátjuk csupa hó.

Honnan e sok télapó?

Kik ezek,

Mik ezek

az apróka

Télapóka - emberek?

Óvodások mennek

sorba,

záporozó, habos

hóban


Osvát Erzsébet - Tél, örömhozó

Hull a hó, hull

Halkan, fehéren.

Tenyérnyi kék sincs

Már az égen.

Sűrű rajokban

Pöttöm pelyhek

Minden ablakba

Be-belesnek.

Szánkó mocorog

A padláson:

Véget ért már a

Nyári álom.

A gyereksereg

Virgonc nagyon.

Kacagás fut át

A friss havon.


Osvát Erzsébet - Van nekem egy csodás…

Van nekem egy csodás,

Csodás messzelátóm.

Azzal még az öreg

Télapót is látom.

Előveszem, nézem,

Vajon hol is lehet?

Hát éppen most indítja

Útjára a telet.

Fehér hópelyheit

Szárnyukra bocsátja.

Mint parányi pillék,

Szállnak földre, fákra.

Majd orrára biggyeszt

Egy nagy pápaszemet,

S böngészi, böngészi

A sok-sok levelet:

Mit kíván, mit óhajt

Ennyi embergyerek?

Zsófi ceruzát kér,

Nem is akármilyet:

Kerteket, várakat

Varázsló színest.

Petinek űrhajó

Minden vágya, álma.

Vele csillagokhoz

Vendégségbe járna.

Katica azt írja:

Kedvencemet kérem,

Azt a piszén pisze

Mackót hozd el nékem.

Hümmög Télapóka:


Papp László - Jön a Mikulás

Jön a Miklós, nem mumus,

Jancsi fiam, fuss, fuss, fuss!

Lám való

Két manó.

Kíséri a püspököt,

S nézi hol az üstökköd.

Jön a Miklós, ni, ni, ni!

Eléje megy a Mini.

Jó gyerek,

Nem remeg!

Két angyalka csodaszép,

Kislány mellé odalép.

Kosár van a kezükben,

Néz Mariska feszülten.

Angyal – kéz

Hamar kész.

Tele rakják kezeit,

Jó gyermeket szeretik!

És a Jancsi mit kapott?

Nyírfavesszőt, öt – hatot.

Hej, Jankó,

Így van jól!

Mert a virgács orvosság,

Rossz gyereknek ezt hozzák.


Patai Zsuzsanna - Téli havazás

Ezüst erdő didereg

Fenyőágra hó pereg

Vastag, puha takaró

Az ágakon csillogó

Az erdőben csilingel

Erősen a Télapó.


Pataki Edit - Mikulásváró

Mikulás a puttonyában

ajándékot rejteget.

Gyertek, gyertek, gyerekek!

Ugye, csupa jó gyerek van

körbe-körbe köztetek?

Mindenkinek jár ajándék:

szaloncukor, csoki, játék –

annak is, ki mindig jó volt,

s annak is, ki megjavult!


Pete László Miklós - Mikulás

Lehet szél vagy hófúvás,

Hófelhő-átvonulás,

Amikor jön a Mikulás,

Ragyognak a kicsi szemek,

Vár a sok-sok kicsi gyerek,

Ne törődj a hófúvással,

Hófelhő-átvonulással,

Gyere hozzánk, Mikulás!

Van ám nagy-nagy izgulás,

Suttogás meg pirulás,

Hogy jön-e a Mikulás.

Ragyog a hó, mint a prizma,

Ablakban a sok kis csizma,

Sokan várnak kipirulva,

Csacsogva, bízva, izgulva,

Gyere hozzánk, Mikulás!

Jégvirág az ablakokon,

Csizma ropog a friss havon,

Jön már, jön a Mikulás!

Sosem várják őt hiába,

Mindig elhozza a szánja,

Várja őt apraja-nagyja,

S őket cserben sose hagyja,

Itt van már a Mikulás!


Pete László Miklós - Télapó

Fönn, a messzi északon,

hol zord a tél, és metsz a szél,

Télapó és Télanyó,

háznépével éldegél.

Gondjuk nincs, csak évi egyszer,

mikor eljön az a nap,

mikor szegény Télapóra

a sok meló rászakad.

Ajándékot kell vinnie,

amit vár a sok gyerek.

Télapónak pörögni kell,

gyorsan, mint a fergeteg.

Egy estéje van csak reá,

hogy a sok-sok ajándék

oda kerüljön, ahová

rendeltette a szándék!

Figyelnie is kell neki,

tévednie nem szabad.

Elkeseredhet a Peti,

hogyha hajasbabát kap!

Eszterke meg talán nem is

örülne egy fúrógépnek,

vagy az ólomkatonáknak,

akik vezényszóra lépnek.

Mire végez a jó öreg,

reggel lesz, s a sok gyerek,

bár nem látja, mégis vígan

szánja után integet.


Petja Jordanova - Télapó

Télapó hegyormon állva

Néz a vacogó világra.

Kiürült tenyér a rét,

Csüggedt, ráncos arc az ég.

Levél – könnyeit kisírta,

Fázósan borong a nyírfa,

Dermedt ujjakként az ágak

Egymásba kapaszkodnának.

Hogy ne fázzon a didergő

Fonnyadt rét, ruhátlan erdő.

Télapó fehér subája

Ráterül puhán a tájra.


Pintér Petra - Várjuk a Mikulást!

Jó mikulás bácsit jaj, de nagyon várom!

Nemsokára eljön csilingelő szánon.

Almával, dióval teli van a zsákja,

bőven mér belőle minden topánkába.

Kis cipőmet kitisztítom fényesre,

kiteszem az ablakomba ma este.

Ha erre jár a Mikulás, meglátja,

tudom benyúl jó mélyre a zsákjába!

Nincs ott híjja a diónak, fügének...

Színig tölti mind a két kis cipőmet.

Azt hiszem, hogy virgácsot most nem kapok:

a Mikulás tudja ám, hogy jó kislány vagyok!


Pörzse Lenke - Búcsúzó Mikulástól

Kedves jó Mikulás,

Megköszönjük szépen,

Szívünk messze kísér,

A csillagos égen.

Világít előtted,

Mint egy pici lámpa.

Te vagy a gyermekek

Igazi barátja!

Áldjon meg a Isten,

Drága Püspök Bácsi!

Jóságodat áldjuk:

Jóska, Marcsa, Sári!


Radó Lili - Télapó érkezése

Téli estén szánkó siklik

Hull a hó, hull a hó.

Téli fehér égbolt alatt

Száll a szó, száll a szó.

Hová sietsz olyan nagyon

Télapó! Télapó!

Sietek a gyerekekhez

Hej hahó, hej hahó.

Idején kell megérkeznem

Úgy való, úgy való.

Csakhogy végre itt vagy újra

Jaj de jó! Jaj de jó!


Raggamby András - Télapó

Ormokon és völgy ölén,

Lassú szárnyon száll a hó,

Száz örömet hoz elém

Nagyszakállú Télapó.

Fenyőt, fénylő zúzmarát

Szelíd lankák rétjeit,

Ha az ezüst hegyen át

Csengős szánon érkezik.


Raggamby András - Télapó

Mi is van ma? Örömünnep!

Megjött a Télapó!…

A cipőkben – Ugyan nézd csak!-

Mindenféle jó!

Cukorka és csokoládé, füge, datolya.

Ó, hogy ragyog a sok gyerek boldog mosolya.

Ettől még jobban kedvre derül a jó télapó

S nagy pelyhekben hullani kezd

Hujjahó! – a hó.

A világra puha, fehér takaró terül,

S lejtős úton domboldalon

Száz kis szán repül!


Rátkai Ferenc - Szent Miklós püspökről

Szent Miklós püspökünkről szálljon ma az ének,

Jóságát, szeretetét köszönjük meg hívek.

Jöjj közénk, várva várunk, úgy mint egykor régen

Hadd legyen mindenkinek vigassága bőven.

Szent példád gyámolítson, lakjál mindig nálunk,

Úgy járjunk utaidon, ne csak mindig várjunk.


Rátkai Ferenc - Szent Miklóshoz

Minden évben hűségesen jársz,

szeretettől roskadozik lábad.

Úgy jársz titokban, ne is vegyük észre,

látja az ég, megfizet majd érte.

Ne csak szóval hirdesd érdemét,

ne csak várjuk mások segítségét.

Szent Miklós püspök légy segítség nékünk!

Példád követve szeressünk és éljünk.


Repity Zsuzsa - Két hegy között

Két hegy között kicsi szán,

Csengő rajta igazán.

Amerre jár hull a hó,

Ki ül benne? Télapó.

Hószakállú, bajuszos,

Nagykabátú, puttonyos.

Hósubájú, palástos,

Szaloncukros, virgácsos.


Repity Zsuzsa - Megjött a Télapó

Hó pihen a faágon,

Csilingel a csengő.

Télapó ül a szánon,

Szarvas húzza, kettő.

Messzi útról érkezett,

Jéghegy tetejéről.

Angyaloknak dala száll

Odafenn az égből.

Télapónak puttonya

A sok jóval töltve.

Két kis krampusz cimborája

Ugrál körülötte.

Reggelre már Télapó

Bejár minden házat.

Diót, almát osztogat

Gyerekeknek, százat.


Repity Zsuzsa - Mikulás-Köszöntő

Jégcsapok lógnak az ereszen,

Csilingel a csengő,

Azt várja csak kis Katóka,

Mit hoz neki őszapóka.

Piros ruhájú, fehér szakállú,

Földig ér kabátja,

Két szép szarvas nagy szánkóval

Az egeket szántja.


Repity Zsuzsa - Télapó

Télapó, télapó, szakállad fehér, mint

A hó.

Deres a bajszod, piros a ruhád,

Hátadon a teli zsák.

Száll a dér, hull a hó, a tájon

Fagytakaró.

Karácsonyra ideérsz, a hidegtől sose

Félsz.

Arcod piros, szempillád deres, a sok

Gyerek örül, s te is nevetsz.

Zsákodban dió, keksz, kisvasút és

Babák, hátadon a teli zsák,

Kiteszed az ajándékot sietve és

Mész tovább.


Sarkady Sándor - Télapó

Hegyen, völgyön

Mély a hó,

Lassan lépked

Télapó.

Ősz szakállán

Dér rezeg,

Messzi földről

Érkezett.

Kampós botja

Imbolyog-

Puttonyában

Mit hozott?

Mindenféle

Földi jót;

Dundi diót,

Mogyorót.

Lassan lépked,

Mély a hó-

Siess jobban

Télapó!


Sárói Sándor - Télapó

Szép csendesen hull a hó,

Szánkóján a Télapó

Hegyen, völgyön át szalad

Van nála sok – sok csomag.

Minden faluba betér,

Tégedet is számon kér:

Jó voltál Pista?

Szót fogadtál Mariska?

Rögtön itt lesz minálunk,

Jó pajtások vigyázzunk,

Figyelem, csak figyelem

Lehet mindjárt itt terem.

Puttonyában sok – sok jó:

Alma, dió, mogyoró…

De hogy ki kap belőle,

Azt nem tudni előre.


Sümegi Attila - Télre váró télapó

Télapó ül a strandon

és várja már a telet,

mert egyedül unalmas már

télen végre mehet

A strandon van a szarvasa is

együtt úsznak a vízben

csak sajnos letört a

szarvas agancsa egy ízben.

Nyáron lehet kirándulni,

de a télapó azt nem szeret,

várja már a telet,

mikor végre mehet.

Mert nemcsak ő vár,

hanem a sok-sok gyerek

tisztítják a cipőiket,

igen nagyon lelkesek.

Lehull a hó,

télapó meg boldog

reméli, hogy idén

nem harapja meg bulldog.


Szabó Istvánné - Szent Miklós ünnepén

Így december elején,

Szent Miklós idején

apró kis szívek remegve

gondolnak a jó öregre,

az öreg Télapóra,

ki a vágyak tudója.

Én is sokat gondolok rá,

mert szeretem.

Hófehér szakálla,

piros csuklyás ruhája

álmomban elkísér

Szent Miklós idején..

Mindig jó leszek

és szót fogadok,

az óvodában sok

piros pontot kapok.

Így ábrándozik a kis gyerek,

hogy talán

a jószívû Télapó

sok szép ajándékkal

lepi meg.


Szabó Lőrinc - Télapó várás

Eső szitál, hull a hó.

Hol késel már Télapó?

Lásd együtt a sok gyerek.

Lesi, várja léptedet.

A melegben ülni jó.

Átfázhattál Télapó!

Érezd otthon itt magad.

Jöjj be, rakd le zsákodat.

Beszélj velünk és pihenj,

Mi könnyítünk terheden.

Hagyd itt, amit rejt a zsák.

Aztán csendben menj tovább.


Szalai Borbála - Az a huncut napsugár

Alvó fákra pihedunnát,

Pehelypaplant húz a tél.

Háztetőnkre kucsma került,

Meleg kucsma, hófehér.

Duzzadt, dagadt a nagy sapka,

Vastagon hullt rá a hó.

Kucsmájában a mi házunk

Olyan lett, mint Télapó.

Csodálkozva nézegette,

Bámulta a napsugár:

Nem igazi Télapó így!

Hol maradt a nagy szakáll?

Gondolt egyet, s munkájába

Azon nyomban belekezd:

Kucsma alól víz patakzik,

Ellepi a házereszt…

Addig sütött, addig tűzött

Az a huncut napsugár:

Míg a fénylő jégcsapokból

Elkészült a dús szakáll!


Szalai Borbála - Bőkezű volt Télapó

A sok gépnek most van ám csak melege!

Valóságos hegyet tol a hóeke.

Mert az idén bőkezű volt Télapó,

Nagy zsákjából csak úgy zúdult, dőlt a hó!

Hol szerzett ily töménytelen sok havat!?

Azt is szórta, ami tavaly megmaradt?

Essen a hó! Essen, ahogy belefér!

Az se baj, ha olyan lesz, hogy térdig ér!


Szalai Borbála - Pille szálldos, ezer pille

Pille szálldos, ezer pille,

Szárnya mindnek hófehér,

Kavarognak, táncot járnak:

Esik a hó, itt a tél!

Hulljatok csak, hópihécskék,

Kicsiny fehér csillagok,

Lombja vesztett kopár fákra

Díszes köntöst adjatok!


Nagy pelyhekben hull a hó…

Csengős szánon útnak indul

Dérszakállú Télapó.

Hegyek között visz az útja,

S fenyvesekbe is betér:

A sok hamvas fenyőfácska

Szánkójába alig fér.


Minden fehér, csupa hó,

Ajándékkal megrakodva

Jön már, itt van Télapó!

Csilingelő szánkójával

Most állt meg a ház előtt:

S hozza már a csillagszórós,

Fényben úszó zöld fenyőt.


Gyémántfényű lett a hó…

Örömtűz ég minden szemben,

Sziporkázó, ragyogó.


Szalai Borbála - Üzenet

Télországból

Fontos hír jött

Üzenet.

Gyors járású

Szélpostával

Érkezett:

„Ma éjszaka

Útnak indult

Télapó!”

A nagy hírre

Szállingózni

Kezd a hó.

Milliónyi

Hócsillagot

Hint a tél,

Fütyörészve

Nagy munkához

Lát a szél:

Hópihékből

Sző a fürge

Fergeteg

Puha, fehér

Gyémántfényű

Szőnyeget.

El is készül

Mire megjön

Télapó,

S mindent befed

Ez a puha

Csillogó takaró.


Számord Ignác - Mikulás bácsi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember

Hófehér szakálla, akárcsak a kender,

Játékkal megrakva hátán egy nagy puttony,

Hogy, aki jó gyerek, annak abból jusson.

Dió, füge, alma, no meg aztán más is.

Mogyorófa vesszejéből faragott virgács is.

Sutba vele, gyorsan, gyorsan, csiihi – puhi virgács,

minden gyermek igen jó itt, jöhet a Mikulás!


Számord Ignác - Mikulás köszöntő

Jó Mikulás bácsi,

Isten hozott nálunk!

Csakhogy itt vagy végre,

Olyan régen vártunk!

Ugye soká jöttél?

Ugye elfáradtál,

Mire a zsákoddal

Idáig jutottál?

Foglalj helyet, kérlek,

A nagy karosszékben,

Nézd, itt a jó meleg

Kályha közelében.

Ez a teli nagy zsák

Megnyomta a hátad.

Bizony nehéz ilyen

Öreg bácsikának.

Hogy megkönnyebbüljön,

Ürítsd hát ki, kérlek!

Hisz beroskad tőle

Gyenge, öreg térded!

Ami bent van, itt is

Jó helyre kerülne,

Neki a sok gyermek

Bizony megörülne.

Cukrot, fügét, diót

Szépen elosztanánk,

Jóságos szívedet

Örvendve áldanánk.


Szaszovszky József - Legenda nemcsak gyerekeknek

Volt egyszer egy titkos ügynök,

úgy nevezték: Miklós püspök.

Mürának volt püspöke,

s Istennek volt ügynöke.

Segíteni hogy lehetne,

valami jót hogy tehetne,

úgy, hogy észre se vegyék,

ezen buzgott a derék.

Élt akkor egy szegény ember,

nevelgetve türelemmel

szeme-fényét, virágát,

három árva leányát.

Hogyan adja férjhez őket,

honnan vegyen három vőket,

feje egyre ezen főtt,

s szegénysége nőttön-nőtt.

Hírét vette Miklós püspök,

Isten küldte titkos ügynök,

milyen nagy a szegénység,

hogy elkél a segítség.

Ki jár erre inkognitó?

Titokzatos ablaknyitó.

Kivesz, betesz valamit?

Csak az Isten tudja, mit.

Mikor felkel másnap reggel,

elámul a szegény ember:

kincset lel az ablakba',

lányát férjhez adhatja!

Így jár másnap, így harmadnap,

egyszer sem üres az ablak!

Ablak és szív kitárult,


Szegilongi Etta - A tél

Megjött a tél,

Hideg a szél,

Kopár a táj,

Eltűnt

A nyáj,

Semmi sem zöld,

Alszik a föld.

Szürke az ég,

Jeges a lég.

Esik a hó,

Lágy takaró.

Havas a rét…

Ó milyen szép!

Befagy a tó,

Siklani jó!

Öröm a jég!

Öröm a hó!

Üdv, Télapó!


Szegilongi Etta - Mikulás

Tudjátok-e mi lesz ma?

Mikulás jön, úgy biz a.

Este, mikor alusztok

S feljönnek a csillagok,

Nagy szakállú Mikulás,

Bizony csak ő, senki más.

A tejúton végigjön,

Jobbra, balra beköszön.

Hosszú fehér szakálla

Csak úgy röpül utána.

Nehéz zsák van a hátán,

Mégis lépdel szaporán.

Lenn a földön szánba ül,

Az utcákon úgy repül.

Minden házba befordul,

Az ajtó sem csikordul.

Nem is lép a sarkára,

Úgy surran a szobába.

Tiszta cipő várja ott,

Tesz is bele csomagot.

Diót, almát, mogyorót,

Minden kedvünkre valót.

Jó Mikulás, jöjj hozzánk,

Szép tiszta a mi utcánk.

A cipőnk is úgy ragyog,

Mint égen a csillagok.

Jók vagyunk, és jók leszünk,

S Téged nagyon szeretünk,

Édes Mikulás!


Szegilongi Etta - Téli dal

Megérkezett Télapó.

Jaj, de vígan hull a hó.

Csusszanhat már a szánkó,

Repülhet a hógolyó.


Szemendei Ágnes - Mikulás

Hullanak a pelyhek,

fehér már az erdő,

rénszarvas szánján,

Télapó is eljő.

Vidáman biztatja

szarvasait hangja.

Hohohohó rajta, a

Felhők között balra.

Lázasan dolgoznak

Apró gyermek kezek.

Cipőcskék az ablakba,

és kíváncsi kis fejek.

De erősebb az álom,

Ágyba viszi őket.

Így csak reggel látják,

a megtelt cipőket.


Szepesi Attila - Télapó éneke

Hipp-hopp fut a szán,

siklik szaporán.

Dobrokol a havon

szélvész paripám.

Hejhó ügyesen

vágtat tüzesen,

húzza a teli szánt

fénylő hegyeken.

Hipp-hopp fut a szán

villám-paripán,

végtelen utakon

dobban szaporán.


Szervác József - Mikulás hó

Azt álmodtam, mikulás hó esett.

Piros kucsmája volt a hónak,

Nagy puttonya, és abból holnap

Mindenfélét kapnak a gyerekek.

Szánkón jött le egy nagy égi házból

Előtte szállt az ostorpattogás.

És hóból volt az egész Mikulás,

A hó pedig csupa mikulásból.


Szőnyi Zoltán - Itt a tél

Hegyoldalban süvít a szán, mint a szél!

Ropog a hó, most igazán itt a tél!

Gólya, fecske Afrikába költözött,

Hóemberkénk új ruhába öltözött.

Hajladozó fák közé a szél csapott!

Csilingelnek, csengenek a jégcsapok!

Kertek alján botorkál a Télapó,

Puffan, huppan subáján a hógolyó.


Takács Laci - Decemberi jótevő

Decembernek kezdetén,

fent az égbolt közepén

Mikulás vagy Télapó?

Szánkra jön ezernyi szó.

Hiszen öröm minden szava,

éjszaka jön majd a java.

Egy napra tesz mindent fel ő,

gyorsasága elképesztő.

Csillagporral száll a szán,

rénszarvasok patkóján.

Házról-házra röppen szánja,

ki felnőtt, már meg se látja.

Jóllakottan indul útra,

kezdődhet az esti túra.

Piros pozsgás s oly vidám,

hol ő jár, ott a nóta száll.

Gyermekszemmel nézek égre,

mikor jön el hozzánk végre.

Izgatottan hunyom szemem,

csak cipőm biztos helyén legyen.

Mikulás, ó, megérkezett,

gyere, kérlek, itt a helyed.

Asztalomon keksz és tej,

meg kell enned, nem mész el!


Tarnóczi Köles Ildikó - Télapó jön

Szőrmekucsmás, piros subás,

nagybajuszos, nem óriás,

nem is törpe, picit görbe,

tele van a zsákja töltve.

Nesztelen jár, lopakodik,

ablakszélről leskelődik.

Szót fogadtál? Semmi gond!

A cipődet kipucold!

S ha felébredsz, reggelre

tudod-e, mit lelsz benne?


Theodor Storm - Szól az öreg Télapó

Szól az öreg Télapó:

ide figyelj, te lurkó,

egy szép mesét mesélek,

egyenesen tenéked!

Ballagtam az erdőben,

errefelé jövőben,

s egyszer csak egy nagy fáról

a kis Jézuska rám szól:

"Szedd a lábad, vén öreg,

várnak már az emberek!

Vidd a hírt, nézd, hogy ragyog,

gyújtok gyertya-csillagot!

Nyissatok kaput, szívet,

S ha lelketek megpihent,

Karácsony hoz örömöt,

nemsokára megjövök!"


Thuróczy Mária - Igaznak tűnt az álom

Igaznak tűnt az álom,

Hogy ezüst hó esett.

Tenyerembe fogtam

Az ezüst pelyheket.

Szikrázó hóból bunda

Fákon és háztetőn.

Ezüst a csillogása

Reggelre ébredőn.

Ezüstös könnyű szánon

Ezüst a Télapó

S a nyom, mit von a szánkó

Ezüsten látható.

Halk ezüstcsengő csengett

Amerre elhaladt,

S a házakon az ablak

Kigyúlt a hó alatt.

Igaz lett az álom

Fehér hó esett,

Igazi Télapó jött

Az álmodott helyett!


Tordon Ákos - Decemberi köszöntő

Csengős szánon jön a Tél,

Jön, jön nemsokára,

Hat hófehér hímszarvas

Lesz a paripája,

Felhő lesz az országút,

Kocsis a hóember,

Amerre jár hull a hó.

Köszöntlek, December!

Tél szolgája Öreg Fagy

Vele jön a szánon,

Bundát veszek, hadd jöjjön,

Így aztán nem bánom.

Szép Zúzmara asszonyság

Is jön Jégvirággal,

Ékszeresen, ragyogón,

Tündérszép világgal.

Mikulás és Karácsony

Ajándékot hoznak

Gyermekszívnek mindenhol

Örömet okoznak.

Telnek – múlnak a napok,

Álmodik az erdő,

Szilveszterrel búcsúzik

A régi esztendő.Csengős szánon jön a Tél,

Jön, jön nemsokára,

Hat hófehér hímszarvas

Lesz a paripája,

Felhő lesz az országút,

Kocsis a hóember,

Amerre jár hull a hó.

Köszöntlek, December!


Tordon Ákos - Télapó bundája

Télapónak hóbundája

Rongyos lett a sok hordásba,

Sok hordásba, viselésbe,

Ide – oda sietésbe.

Hópihe táncol a hóesésben,

Vásik a bunda a viselésben,

Sok viselésben

Elvásik,

Bizony jó lenne

Már másik.

Ágba akad, tovább szakad,

Ám Télapó nagyot kacag:

Ha szétszakad, azt se bánja,

Több hó hull majd a világra.

Hópihe táncol a hóesésben,

Vásik a bunda a viselésben

Sok viselésben

Elvásik,

Jövőre megládd

Lesz másik!


Tordon Ákos - Télapónak hóbundája

Télapónak hóbundája

rongyos lett a sok hordásban.

Sok hordásban, viselésben,

ide-oda sietésben.

Hópihe száll a hóesésben,

vásik a bunda a viselésben.

Sok viselésben elvásik,

jövőre meglásd lesz másik!


Tóth Anna - Télapó

Erdő szélén áll egy kunyhó,

Ezüstösen csillogó,

Öreg bácsi lakik benne,

Úgy hívják, hogy Télapó.

Sürög-forog reggel óta,

Várják már a gyerekek,

Zsákjában van ajándéka,

-Szívében a szeretet.

Alkonyatkor csilingelve

Útnak indul szánkóján,

Ablakokban kiscipőcskék

Tündökölnek, bárhol jár.

Hogyha alszol, s ajándékot

Visz neked a Télapó,

Betakar, mert ágyacskádról

Lecsúszott a takaró…


Tóthárpád Ferenc - Erre csörög a dió

Felhőt szánt a szánkó talpa,

piros ruhás ember rajta.

Mögötte nagy zsákokban

csokoládé s virgács van.

Előtte a szarvasok,

fölötte a csillagok,

alatta a föld forog:

kertek, házak, ablakok...

Ablakokban csizma ásít,

itt egy cipő, ott egy másik.

"Erre csörög a dió,

arra meg a mogyoró!"

"Mind-mind kapnak csomagot,

a kicsik és a nagyok."

A Mikulás mindent tud,

lesz, akinek virgács jut!


Újházy Irén - Levél Mikulásnak

Levelet küldök én

A virgács erdőbe,

Mikulás apónak

A saját kezébe.

Megírom majd nálunk

Csendesen lépkedjen,

Beteg édesanyánk

Nehogy felébredjen.


Untener Erika - Mikulás - váró

Csillog – villog a

Kis csizmám.

Szépen kipucoltam.

Még a hosszú fűzőjét is

Megigazítottam.

Alig várom már az estét,

Az ablakba teszem.

Izgulok, hogy a Mikulás

Vajon mit hoz nekem?

Kértem egy új

Játékmackót,

Egy kis édességet.

Tollat, színes ceruzákat

S egy kifestőkönyvet.

Anyu biztos átadta e

Fontos üzenetet:

Virgács nem kell melléje,

Mert jó gyerek leszek!


Utassy József - Hull a hó

Zirr, zurr, zurrogó!

Sziszeg a szél, hull a hó.


Ragyog a sok hógolyó.


Játszani jaj de jó!


állj be közénk Télapó!


Varga Magda - Jön a Télapó

Bokron, fákon csillogó

Fehér zúzmara.

Megjött már a várva várt

December hava.

Útra kelt már Télapó,

S ha minden gyerek jó,

Szárnyakat kap az a nagy

Öreg vasszánkó.

Erdőn, mezőn át szalad

S amíg ideér,

Télapó nagy bundáját

Belepi a dér.

Csingi – lingi, csingi – lingi

Csilingel a szán,

Kis mókuska integet

Utána a fán.

Falu szélén áll egy kis

Madáretető,

Télapó a zsebéből

Magot szed elő.

Madárkáknak ünnepi

Asztalkát terít,

Merre csak jár Télapó

Mindenütt segít.

Csingi – lingi, csingi – ling,

Hali – hali – hó,

Nemsokára nálatok

Lesz már Télapó.


Varga Magda - Megjött Télapó

Csakhogy itt vagy Télapó,

Jaj de régen várunk,

Tedd le nehéz zsákodat,

Pihenj meg minálunk.

Hallgasd meg, hogy mit tudunk,

Mennyi kedves verset,

Jól van, gyere kisfiam,

Szavalj hát el egyet.

Peti gyerek bátran áll

Télapó elébe,

Meghajol, de jaj a vers

Nem jut az eszébe.

Télapó csak mosolyog,

Belenyúl zsákjába,

S pityergő Petinek

Almát nyom markába.


Varga Magda - Télapóvárás

Itt van a tél, kis falunkra

Hulldogál a hó,

Útra készül nemsokára

A jó Télapó.

Siess hozzánk Télapó, mert

Várunk már nagyon,

Hullj havacska, hogy szánkója

Csússzon hátadon.

Ha valahol elakadnál,

Üzenjél nekünk,

Mi innen az iskolából

Eléd sietünk.

Segít majd a szánkót tolni

Sok ügyes gyerek,

Útközben még dúdolgatunk

Szép énekeket.

Hogyha mégis elfáradnánk,

Lesz annyi eszünk,

Hogy a szánkó könnyebb legyen

Mindent megeszünk.


Veres Csilla - Télapókor

Jégvirágos téli éjben

visít a fagy, hull a hó,

szarvas-húzta csengős szánján

útjára kél Télapó.

Kis csizmácska, prémes bakancs,

tükörfényes valahány,

kerül bele mézes füge,

cukorszív meg fahuszár.

Télapónak puttonyában

varázslatból van elég,

ablakokon bekukucskál,

üres cipő van-e még?

Reggel a nagy gyereksereg

ámuldozik: hull a hó!

Álmok lepte téli éjben

itt is járt a Télapó!


Veress Miklós - Mese a Mikulásról

Hókastélyban jéglakás:

Ott lakik a Mikulás.

Szél a szánja – mégse fázik,

Úgy repül egy messzi házig.

Csengője a hópehely,

Szánkójának énekelj,

Mintha dallal idehúznád,

S tedd ki ablakba a csizmád.

Ne lesd meg a Mikulást,

Rajta a varázs a palást,

Leshetsz reggelig magadban,

Mert ha eljön, láthatatlan.

Mert ha tudnád, hol lakik,

S odaérnél hajnalig,

Jutnál mesebeli tájra.

Elolvadna palotája.

Megriadna és tova-

Röpítené fagylova,

A helyén meg, ide nézz csak,

Sírdogálna ezer jégcsap.


Hadd suhogjon a palást,

Jöjjön, jöjjön láthatatlan

Éjszakában és havakban.

Táncolj, örülj, énekelj,

Mint kerengő hópehely.

Csengőjüket fenyők rázzák,

Telis – teli cipőd, csizmád.



Erdő mélyén farakás,

Ott lakik a Mikulás.

Piros arca, mint kalács

Szakálla, mint faháncs.

Csalogasd ki, énekelj,

Mint kerengő hópehely.

Dalolj, dalolj havakat,

Álmodj paplanod alatt.


Rajta varázsos palást.

Úgy látsz át a süvegén,

Mint az ablak üvegén.

A puttonya félvagon,

Szánja vihar a havon,

Éjszakába ne tekints-

Meglesz reggelre a kincs.

Ott lakik ám a kalács

Ízében a Mikulás.

Szeme. Mint a hópehely,

Hogyha csillog, énekelj!



Erdőmélyen farakás,

ott lakik a Mikulás.

Piros arca, mint kalács.

Szakálla, mint a faháncs.

Csalogasd ki, énekelj,

mint kerengő hópehely.

Dalalj, dalolj havakat,

álmodj paplanod alatt.


rajta varázsos palást:

úgy látsz át a süvegén,

mint az ablak üvegén.

A puttonya fél vagon,

szánja vihar a havon,

éjszakába ne tekints-

meglesz reggelre a kincs.

Ott lakik ám a kalács

ízében a Mikulás.

Szeme, mint a hópehely,

hogyha csillog, énekelj! A pék szitál, az ég szitál,

havas a rét, lisztes a tál.

Kalács készül, esik a hó,

nemsokára jön Télapó!

És ahol jár, hópihe száll,

hópaplan alatt a fűszál.

Az őz is csak keresgélget,


Wagner Ildikó - A Mikulás

Itt van már a december,

Jaj de jó, jaj de jó.

Nemsokára megjön

A jó öreg Télapó.

Miklós napján érkezik,

Hat szarvas húzza szánját,

Ablakba tett kis cipők

Fényesen várják.

Hajnalodik, csillagok

Szaladnak elé,

Amint ballag a Mikulás

Már hazafelé.


Weöres Sándor - Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdő,

Télapó is már eljő.

Csendül a fürge száncsengő,

Véget ér az esztendő.

Tél szele hóval, faggyal jő,

Elkel most a nagykendő.

Libben a tarka nagykendő,

Húzza-rázza hűs szellő.

Suttog a fenyves, zöld erdő,

Rászitál a hófelhő.

Végire jár az esztendő,

Cseng a fürge száncsengő.


Z. Tábori Piroska - Isten hozott

Isten hozott, Mikulás,

Mit rejt a nagy zsákod?

Jó gyermeknek minden jót,

A rossznak virgácsot!


Z. Tábori Piroska - Ki jár ott…

Ki jár ott az úton

Sötét éjszakában?

Kezében kampós bot,

Hátán teli zsák van.

Mosolygós a képe,

Fehér a szakálla,

Hét mérföldet is lép

Hatalmas csizmája.

Megáll minden háznál,

Kinyílik az ablak.

Valamit tesz – vesz ott,

Aztán tovább ballag.

Kis cipő, nagy cipő

A száját kitátja,

Mind a jó Mikulás

Ajándékát várja.

Egyik kicsi cipőt

Telerakja jóval,

Másikat vesszővel,

Finom suhogóval.

Van itt aztán reggel

Nevetés meg sírás:

Minden ablak mellett

Ott járt a Mikulás.


Z. Tábori Piroska - Mikulás apónak

Mikulás apónak

Jaj, de nagy a zsákja!

Aki amit szeret

Benne megtalálja.

Csörög a friss dió,

Mosolyog az alma,

Ki nem fogy belőle,

Akárhogy folytatja.

Akad benne más is,

Könyv, cukorka, játék,

Minden jó gyermeknek

Aranyos ajándék.


Zahorán Ádám - December

Három napja hull a hó,

Sítalpat köt Télapó!

Munkát vállalt, jó sokat:

Fenyőfákat válogat.

Lerázza a havat róla,

És cukorral cicomázza.


Zelk Zoltán - Mikulás

Égi úton fúj szél,

hulldogál a hó.

Nem bánja azt, útra kél

Mikulás apó.

Vállán meleg köpönyeg,

Fújhat már a szél,

Nem fagy meg a jó öreg,

míg a földre ér.

Lent a földön dalba fog

száz és száz harang,

Jó hogy itt vagy Mikulás,

gilingi-galang.

Ablakba tett kiscipők,

várják már jöttödet,

Hoztál cukrot, mogyorót,

jóságos Öreg?!

-Hoztam bizony, hoztam én,

hisz itt az idő.

Nem marad ma üresen

egyetlen cipő.

Hajnalodik. Csillagok

szaladnak elé.

Amint ballag Mikulás

már hazafelé.


Zelk Zoltán - Télapó és a hóember

Én egy csókától hallottam,

csóka a toronytól,

a torony meg tavaly télen

hallotta a holdtól,

ha igazat mondanak a

csókák és a tornyok,

akkor én is ti néktek most

színigazat mondok.

Így kezdte a hold, a torony,

a csóka is így szólt:

az udvaron egy hóember

mit gondolt, nem gondolt,

azt gondolta, dehogy fog ő

egész télen állni,

ő lesz az első hóember,

ki megtanul járni.

Ennyit gondolt a hóember

egy szóval se többet,

s indulna már, mikor hallja,

jóestét köszönnek,

ő is köszön, ő is mondja:

"Jó estét kívánok!"

s látja, hogy egy piros csizmás

öreg ember áll ott.

Jó, hogy jöttél, öregember,

épp ebben a percben

gondoltam, hogy útra kelek,

induljunk hát ketten.

Documents

125 Mikulás-Télapó vers kicsiknek iskolásoknak felnőtteknek