1

Vass Vilmos

A kreatív tanterv

Bevezető

A tantervről az utóbbi évtizedekben monográfiák, elemzések, cikkek egész sora jelent meg.

Számos jelző kapcsolható a tantervhez. A teljesség nélkül: alap, előíró, helyi, rejtett, deklarált,

elért, teljesített, tanított. A legritkább esetben bukkan fel a címben szereplő szerkezet.

Meglátásom szerint a tanterv és a kreativitás egymást nem kizáró fogalmak Ugyanakkor

mindkét fogalom jelentősen megváltozott és gazdagodott az évek során. A tanterv tudatosan

megtervezett curriculum. A curriculum műfaj elméleti kereteit Ralph Tyler 1949-ben megírt

munkájában (A tanterv és a tanítás alapvető elvei) dolgozta ki. (Tyler, 1949) A Tyler-

racionálé jelentősen befolyásolta a tantervről való szakmai és közgondolkodást. Tyler a

tananyag kiválasztásának forrásait és szűrőit az alábbiak szerint rendezte el. (lásd 1.sz.

táblázat)

TYLER-RACIONÁLÉ A tananyag kiválasztás forrásai (sources) A tananyag kiválasztás szűrői (screens) 1. A tanuló tanulási szükségletei,

érdeklődései, aspirációi stb. I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános

filozófiai (pl. a demokrácia). 2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a

műveltség iránt. 3. A szaktudományok képviselői által

relevánsnak tartott tudás köre.

II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek.

1. táblázat

A Tyler-racionálé (Báthory, 2000)

A tananyag kiválasztás forrásai esetében figyelmet érdemelnek a „tanuló tanulási

szükségletei, érdeklődései, aspirációi”, a szűrőknél a tanuláspszichológia által feltárt

fejlesztési lehetőségek. A „közös többszörös” a tanulásközpontú szemlélet, amely szorosan

kötődik a tanulók kreativitásának erősítéséhez is. Ez azt is jelenti, hogy a tantervek kiemelten

foglakoznak a kreativitás megjelenítésével. Nem elhanyagolható tényező a tanterv és a

kreativitás fogalmi összefüggéseinek vizsgálatakor az sem, hogy a curriculum jelentése:

program, tevékenységterv, folyamatterv. Maradjunk ez utóbbi jelentésnél. Nyilvánvaló, hogy

egy fejlesztési folyamat kreatív. Számos olyan tevékenység (tanulói, tanári) jelenik meg

2

benne, amely az alkotásra helyezi a hangsúlyt. Tyler koncepciója hamar meghódította a

tantervi világot. A curriculumelmélet műfaji fejlődésében két trend figyelhető meg. Az egyik

egy technokrata, a közgazdasági szemléletre épülő követelmény-taxonómiákat helyezi az

előtérbe. A másik egy rugalmasabb, a személyiségre figyelő tervezést, fejlesztést és értékelést

hangsúlyozza.(Perjés - Vass, 2008, 2009) A kreatív tanterv ez utóbbi folyamat egyik

„f őszereplője”.

Mi a kreativitás? Mindennapjaink tele vannak kreativitással. Képzeljük el, hogy egy kiadós

széllökés becsapja mögöttünk az ajtót. Lakáskulcsunk természetesen belül rekedt a zárban.

Először kiráz minket a hideg. (viharos szél esetén ez nem csoda) Majd ezt követően

másodpercek alatt különböző megoldások futnak át az agyunkon. A pótkulcs helyéről.

Felhívjuk a családtagjainkat. Szerzünk egy drótot, amivel kinyithatjuk az ajtót. Bemászunk a

hátsó ablakon. És még sorolhatnám. Hasonló helyzetek szinte mindennap adódnak. Leszakad

egy gombunk, elszakad a cipőfűzőnk, elmosódik a színházi sminkünk. A pillanat tört része

alatt a probléma megoldására számos kreatív ötlet jut az eszünkbe. Úgy tűnik, hogy a kellően

stresszes helyzet, a frusztráció egy bizonyos foka ahhoz kell, hogy hatékonyan és kreatívan

oldjuk meg a feladatokat. Egy jó ötlet ezek szerint a kreativitás „előszobája”. Vizsgáljunk

meg néhány kreativitás fogalmat. Hebb szerint: „A kreativitás képesség az új gondolatok

létrehozására.” De Bono „a megoldások többféle változatának a feltárásában” látja a

kreativitás lényegét. Guilford meglátása: „Divergens (különböző irányokban való)

gondolkodás a problémamegoldásban.” Mindegyik meghatározásban központi elem az új

gondolat és a sokféle megoldás. Nem egyszerűen ötletelésről és találgatásról van szó. Nem is

arról, hogy egy matematikai feladatnak csak egyféle megoldása lehet. Sőt ebben az esetben a

versek elemzésében sem fontos tényező, hogy mit gondolt a költő. A Pedagógiai Lexikon az

alábbiak szerint határozza meg a kreativitást: „Az embernek az a képessége, hogy túllép a

tanulással elsajátított tudásán, ahhoz viszonyítva újat fedez fel, eredeti produktumot hoz

létre.”1 Az új felfedezése és az eredeti létrehozása valóban „nagy lépéseket” igényel a

megszokott tanulási rutinokhoz képest. Ezek a „nagy lépések” azonban módszerekből és

tevékenységekből építkeznek. Nézzünk erre egy példát..

Az ötletbörze módszere (brainstorming) meghódította az üzleti világot. Van rá példa, hogy

egy délutáni acélipari szemináriumon 21 ezer ötlet vetődik fel. (De Bono, 2009) Vajon a

1 Pedagógiai Lexikon (szerk. Báthory Zoltán – Falus Iván). Keraban Könyvkiadó, Budapest. 1997. II. kötet 319-320. (a szócikk szerzője Kalmár Magda)

3

pedagógiában mi a helyzet? Induljunk ki abból az állításból, hogy a kreativitást nem pusztán a

génjeinkben hordozzuk. Kétségtelen tény, hogy az öröklött tényezőknek (ebben az esetben is)

nagy jelentősége van. Meggyőződésem szerint azonban tervezhető, tanulható és fejleszthető.

Egy kreatív tanterv ezt igazolja.

Tanulmányomban két kérdésre keresem a választ:

1. Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben?

2. Milyen a kreatív tanterv?

Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben?

A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. A

kreativitás fejlesztése alapvető feladat, amely a Nat-2007 közoktatásban betöltött szerepében,

az iskolai nevelés-oktatás közös értékeiben és legfontosabb céljaiban egyaránt megjelenik.

Nevezetesen a kulcskompetenciák fejlesztésében, a kiemelt és műveltségterületi fejlesztési

feladatokban részletesen is megfogalmazódik.

„A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a

személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.”2 A Nat-2007-ben az alábbi kilenc kulcskompetencia

definícióját és struktúráját (ismeretek, képességek, attitűdök) találhatjuk:

• Anyanyelvi kommunikáció

• Idegen nyelvi kommunikáció

• Matematikai kompetencia

• Természettudományos kompetencia

• Digitális kompetencia

• A hatékony és önálló tanulás

• Szociális és állampolgári kompetencia

• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

2 Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 19.

4

Első megközelítésben a kreativitás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

kulcskompetencia fejlesztésében jelenik meg erőteljesen. A kompetenciaterület

meghatározása is ezt a gondolatot erősíti.

„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése (kiemelés V.V.)

fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média

segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a

vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti

kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” A kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges

attitűdök között nem meglepő, hogy felfedezhetjük a kreativitás erősítésében jelentős szerepet

játszó nyitottságot, érdeklődést és fogékonyságot. A fentiek alapján azt is vélelmezhetnénk,

hogy a kreativitás tanulásának és fejlesztésének „terepe”a Művészetek műveltségi terület. A

zenei alkotóképesség és improvizáció, a dráma és a tánc és a vizuális kreativitás. Tantervi

szempontból a helyzet ennél összetettebb.

„Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek

támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a

kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek

fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan

fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus

gondolkodás, a kreativitás (kiemelés V.V.), a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás,

a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése."

A kulcskompetenciák szintjén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése magában foglalja a

kreatív (kiemelés V.V) nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A

digitális kompetencia területén „az egyénnek értenie kell, miként segíti az információs

társadalom technológiája a kreativitást (kiemelés V.V.) és az innovációt”. A szociális

állampolgári kompetencia többek között az „egyéni döntések kritikus és kreatív (kiemelés

V.V.) elemzési képességének” a fejlesztését igényli. A kezdeményezőképesség és vállalkozói

kompetencia fejlesztésében is jelentős szerepet játszik a kreativitás. „A pozitív attitűdöt a

kreativitás (kiemelés V.V.) és innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint

a munkában egyaránt.” Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

5

kulcskompetenciájáról más esett szó. Közvetve a kreativitás tanulását és fejlesztését erősíti az

idegen nyelvi kommunikációban megfogalmazott szövegalkotási képesség, a „kultúrák

közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság” attitűdje. Hasonló a helyzet a

matematikai kulcskompetencia esetében is. Kiemelten szerepel a gondolkodásfejlesztés és a

problémamegoldás képessége. A természettudományos kulcskompetencia definíciójában

szerepel a változások megértésének a képessége és a kíváncsi attitűd. „A hatékony és önálló

tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és

képességeit helyzetek sokaságában használja”.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül Az Énkép, önismeret kiemelten kezeli a személyiség

„befogadó-alkotó tevékenységét”. A Környezettudatosságra nevelés kiemelt fejlesztési feladat

alapvetően fontosnak tartja a „kreatív gondolkodást”. A tanulás tanításában előtérbe kerül a

„kreatív gondolkodás” (kiemelés V.V.) fejlesztése. Közvetve a kreativitás tanulásának és

fejlesztésének lehetősége megjelenik a Hon- és népismeret kiemelt fejlesztési feladatban,

amikor a tanulók „tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók” tevékenységével

ismerkednek.

A Magyar nyelv és irodalom alapelvei, céljai között a kreativitással kapcsolatban

megfogalmazódik az, hogy egyrészt lehetőséget teremt a „képzelet, a kreativitás és a kritikai

gondolkodás” fejlesztésére, másrészt etekintetben a műveltségi területnek meghatározó

szerepe van. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatok között markánsan megjelenik a

drámapedagógia: „Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal.” Különféle dramatikus

formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat).” Az

írásbeli szövegek alkotásában jelentős fejlesztési feladat a „kreatív írás”. Például „a szövegek

átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes

játékok, párbeszédek írása, dramatizálás” mind, mind olyan feladatok, amelyek a kreativitás

tanulását és fejlesztését segítik. Hasonlóan nagy jelentőséggel bírnak a kreatív

„történetelbeszélési és történetátírási gyakorlatok”. A művek befogadásában alapvető „az

elsajátítás és kreativitás kettőségének megértése”. A Matematika műveltségi terület

alapelveiben és céljaiban érdemes felfigyelni az alkotótevékenység és a kreatív

gondolkodásmód hangsúlyozására. A fejlesztési feladatok szerkezetében önállóan jelenik meg

az „alkotás és kreativitás”. Például állítások, kérdések, saját gondolatok megfogalmazása,

fogalmak és modellek alkotása. A motiváltsággal kapcsolatos fejlesztési feladatok között az

„én találtam ki” élménye konkrétan is megfogalmazódik. Az Ember és társadalom műveltségi

6

terület fejlesztési feladatai között kiemelten szerepel rajzok, modellek, makettek,

tárgymásolatok és egyéb tárgyak készítése. „Események, történetek, jelenségek, mozgásos,

táncos, dramatikus megjelenítése.” Az Ember a természetben műveltségi terület alapelveiben

és céljaiban markánsan megjelenik a „kreatív ember” formálásának az igénye. A fejlesztési

feladatokban közvetve a problémamegoldás játszik főszerepet. Pontosabban a problémák

kritikus felvetése, felismerése, megoldása és értékelése. A természettudományos megismerés

egyik fontos fejlesztési feladata „új kísérleti eszközök megismerése és kreatív használata”.

Megjelenik a kreativitás tanulásának és fejlesztésének feladata a Tájékozódás az élő és

élettelen természetről című fejezetben is. A Földünk-környezetünk műveltségi terület

fejlesztési feladataiban előtérbe kerülnek a szerepjátékok. Különös tekintettel a „környezetben

lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatására”, a személyes vélemények

megvédésére. Ez utóbbi esetben a feladat összetett, a szerepjáték mellett fontos szerep jut az

érvelésnek és a vitának is. A kreativitás tanulásának és fejlesztésének „kincsesbányája” a

Művészetek műveltségi terület. Központi szerepet kap a „művészi alkotás”, az

„élményszerűség”, a „harmonikus személyiség kialakulása”. A kreatív feladatok közül

figyelmet érdemel az Ének-zene területén a „tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért

csoportos előadása”, az „egyéni előadásmód fejlesztése”, az „önálló kezdeményezés

erősítése”. Fontos feladat a „zenei fantázia fejlesztése”, a „rögtönzött dallamalkotás”. A

Dráma és tánc területén fontos szerepet kapnak az „egyszerűbb ön- és társismeretei játékok”.

Előtérbe kerül az improvizáció (verbális, mozgásos). A Vizuális kultúra területén a kreativitás

fejlesztése szempontjából fontos az „önálló kérdések megfogalmazása”. Figyelemre méltó,

hogy a kreativitás önálló fejezetet kap. Ennek részei: az alkotóképesség, a problémamegoldás

és az önismeret, önértékelés, önszabályozás. „A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a

kreativitás működtetése, illetve fejlesztése.” Érdekes fejlesztési feladatok az alábbiak:

• Vizuális megjelenítés (történetek, versek, kitalált dolgok, események)

• Bábok készítése, dramatizált történet eljátszása

• Események megfogalmazása (elképzelt, valós)

• Tárgyak létrehozása, átalakítása

• Asszociációs játékok

• Árnyjátékok

• Gondolatok, hangulatok, érzelmek kifejezése

7

A Mozgóképkultúra és médiaismeret területén is megjelenik az alkotóképesség fejlesztése.

Jelesül az „egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése”,

valamint az „önportré, portré készítése” feladatokban. Az Informatika műveltségi terület

alapelvei és céljai között kiemelten szerepel a problémamegoldó gondolkodás. Ez több

fejlesztési feladatban is megjelenik (módszerek és eszközök kiválasztása). Közvetve az

alkotóképesség fejlesztése is szerepel a fejlesztési feladatok között. Például dokumentumok

(rajzos-szöveges, multimédiás) létrehozása és átalakítása. Az Életvitel és gyakorlati

ismeretek műveltségi terület alapelveiben és céljaiban kiemelt szerepet kap az alkotóképesség,

a kreativitás fejlesztése. Ennek megfelelően a fejlesztési feladatokban önálló blokk a

konstruálás, kivitelezés. Például „egyszerű alapanyagok kialakítása kézzel, egyszerű

eszközökkel”. A Testnevelés és sport műveltségi terület alapelvei és céljai között megjelenik

az „önkifejezés” és az „önmegvalósítás” igénye, a pszichomotoros cselekvéseken keresztül a

kreativitás fejlesztésének a feladata. A fejlesztési feladatokban figyelmet érdemelnek a

„koreografált játékok, a gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra,

gyermekdalokra koreografált mozgássorok”.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás tanulása és fejlesztése horizontális

szempont a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáiban, kiemelt és műveltségi területi

fejlesztési feladataiban egyaránt. Kiemelten szerepel az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai

és a műveltségi területek alapelvei között. A fejlesztési feladatok tevékenységei változatos,

sokszínű formában fejlesztik az alkotóképességet. Tantervelméleti szempontból a kreativitás

ennek megfelelően kereszttanterv, ám érzékelhető a fenti példákból, hogy annál lényegesen

több. Nem egyszerűen tantárgyközi tervezésről, fejlesztésről, értékelésről van szó, hanem

ennél mélyebb, kompetenciaterületeken és fejlesztési feladatokon átívelő transzdiszciplináris

személet következetes megjelenésének lehetünk tanúi. Nem elhanyagolható tényező az sem,

hogy az elemzett kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok némelyikében az alapelvek és

célok szintjén markánsan megjeleni a teljes személyiségfejlesztés igénye. „A Nat-ban

képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt

szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli

tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal

összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.”3 Ennek egyik

jelentős, meghatározó területe a kreativitás tanulása és fejlesztése. Ehhez professzionálisan

3 Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 36.

8

tervezett tanulási-tanítási folyamatok és tevékenységek kellenek. Más szóval a kreatív

curriculum.

Milyen a kreatív tanterv?

Mindenekelőtt érdemes leszögezni: a kreatív tanterv kellő mértékben rugalmas. A flexibilitás

e tantervi elve azt teszi lehetővé, hogy a tanulók és a pedagógusok is élvezzék és éljenek azzal

a szabadsággal, amit a kreatív tanterv biztosít. Vonatkozik ez a tanulói tevékenységekre, a

tanítási módszerekre, az eszközökre, az értékelésre. Mindenekelőtt azonban a tantervi térre és

időre. Ez nem a tantárgyakra forgácsoltság és a 45 perces tanórák zárt világa.

A kreatív tanterv felépítése és szerkezete az alábbiakban foglalható össze:

• Átfogó, globális célok, alapelvek

• Részletes célkitűzések (fejlesztendő kompetenciák, interdiszciplináris tartalmak)

• Tanulói tevékenységek

• Tanári feladatok

• Eszközök

• Értékelés

Az átfogó, globális célok, alapelvek között egyértelműen szerepel a kreativitás tanulása és

fejlesztése. A tanterv orientációs pontjáról van szó. A további szerkezeti elemeket ez tartja

össze. A tantervi egymásra építettség (konzisztencia) legfontosabb „ragasztóanyagáról” van

szó. Ugyanakkor fontos szempont, hogy már a globális célok között jelenjen meg a teljes

személyiségfejlesztés. Ez egyrészt azért fontos, hogy jelezzük azt, hogy nem pusztán egy

művészeti nevelésre fókuszáló tantervben gondolkodunk. Másrészt a szövegértési-alkotási és

a matematikai kompetenciák fejlesztése a személyiség csak egy részét képezi. A

problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése a

részletes célok halmazát képezik. Ezek természetesen tovább bonthatók, ám célszerű

önmérsékletet tanúsítanunk. A túlzottal operacionalizált célmeghatározások a tanterv

rugalmasságát gyengítik. A fejlesztendő kompetenciák esetében bőséges a kínálat. A

kreativitás (mint a Nemzeti alaptanterv esetében láthattuk) horizontális szempont. Mindegyik

kulcskompetenciaterületen megjelenik. A kreatív tantervben nem a kompetenciák listázása

9

kerül az előtérbe, hanem a fejlesztéshez szükséges attitűdök. Az érdeklődés, a kíváncsiság, a

motiváció, az akarat erősítése fontos célkitűzése a kreatív tantervnek. A Nemzeti

alaptantervben megfogalmazott struktúrát is figyelembe véve (ismeret, képesség, attitűd), a

kreatív tantervben a hangsúly az attitűdökön van. Milyen tantervi tartalom alkalmas arra,

hogy az átfogó és a részletes célok megvalósuljanak? A kreatív tanterv számára ez nem

kardinális kérdés. Legfeljebb annyiban, hogy nem tantárgyi tananyag világában járunk. A

Tyler-racionálénak megfelelően a tananyag kiválasztásának szűrője a tanuló érdeklődése.

Ebben az esetben a tantervi tartalom a kreativitás tanulásának és fejlesztésének az eszköze.

(Vass, 2007)

A tanuló érdeklődése szerint kiválasztott tantervi tartalom esetében felmerül a kérdés: Melyik

fejlesztési szakaszról/szakaszokról van szó? A kreatív tanterv elsősorban a közoktatás

bevezető és kezdő szakaszára fókuszál. Különös tekintettel az óvodai és az általános iskolai

képzés közötti szakaszra. Ez nem véletlen, hiszen az óvodások (3-5 éves kor) 98%-a kreatív.4

Ennek megfelelően a tananyag akár témanapok köré is összpontosulhat. Például: Kalózok, Óz

a nagy varázsló, a Hősök napja, az Olimpiák.5 Az angol Nemzeti tantervben az is az első két

fejlesztési szakaszban a kreativitást fejlesztő témáknak számos példáját találunk: Egyszarvú a

hóban, Az óriás szeme, Hátborzongató jegesmedve.6

A kreatív tanterv összeállításakor - különösen a tanulói tevékenységek és a tanári feladatok

megjelölésénél - hat stratégiát érdemes figyelembe venni:

• A gyermek megismerése

• Az osztályközösség kialakítása

• Az osztály struktúrájának létrehozása

• A diákok tanulásának az irányítása

• A tanulás értékelése

• A szüli kapcsolat építése7

4 Az adat elhangzott Ken Robinson 2008. november 26-án Birminghamben tartott előadásán. 5 http://www.teachingexpertise.com/articles/the-road-to-a-creative-curriculum-3134 6 http://curriculum.qca.org.uk/key-stages-1-and-2/learning-across-the-curriculum/creativity/index.aspx 7 http://www.circleofinclusion.org/english/approaches/creative.html

10

A tanulói tevékenységek és a tanári feladatok kiválasztásánál jó kiindulási alap lehet a

bevezető és kezdő fejlesztési szakasz általános jellemzőinek a figyelembe vétele. „A bevezető

szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet

előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és

tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése

területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben

az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén –

funkciójából fakadóan – még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként

történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a Nat az első

két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. A fentiekkel összhangban a kezdő

szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a

negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által

meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat

fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.”8 A tanulásszervezésben

előtérbe kerülnek a motiváló módszerek. A csoportmunka, a játék, a vita, a kutató-felfedező

módszer és a projekt. (Báthory, 2000). Konkrét tanulói tevékenységeket tekintve például egy-

egy kitalált történet eljátszása, lerajzolása. A bábok elkészítése. A versek, dalok ritmusa

alapján táncok, mozgások koreográfiájának megformálása, bemutatása. Zeneszerzés. Tárgyak

elkészítése. Játékos mondókák írása. A példák vég nélkül sorolhatók. A tanár feladata a

kreativitás tanulásának és fejlesztésének a segítése, irányítása. Hálás szerep, hiszen együtt

lehet csodálkozni és örülni a tanulók ötleteinek, sikereinek. Biztosítani az fejlesztéshez

szükséges eszközöket, anyagokat. A tanulók értékelése erőteljesen fejlesztő (formatív), azaz a

tanulásuk érdekében történik. „A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának

gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, melynek célja a tanulási igények

meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.” Előtérbe kerül a szöveges, személyre szabott

értékelés. Az értékelő lap, az ellenőrzési lista, a portfolió, a tanulási napló, a tanulói

önértékelés. (Brassói – Hunya – Vass, 2005; Fejlesztő értékelés, 2005; Lénárd – Rapos, 2006)

A kreatív tanterv szerkezeti elemei egymásra épülnek. Valóban programként, folyamat- és

tevékenységtervként (curriculum) működnek.

8 Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007. 44.

11

A kreativitás tanulásának és fejlesztésének ideális szakasza az óvodáskor és a kisiskoláskor. A

kreatív curriculum elsősorban erre a fejlesztési szakaszra fókuszál. Vétek lenne azonban

lemondani a későbbi fejlesztésekről. A kulcskompetenciák megalapozásában,

megerősítésében, az általános műveltség megszilárdításában és elmélyítésében a

kreativitásnak jelentős szerepe van. Csíkszentmihályi Mihály gondolataival élve: „Jó dolog,

hihetetlenül jó, valami újat felfedezni.”9 A kreatív tanterv ezt az érzést segíti.

9 Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. Akadémiai Kidó, Budapest. 2008. 14.

12

Felhasznált irodalom

Báthory Zoltán – Falus Iván (főszerk.) (1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó,

Budapest.

Báthory Zoltán (2000): Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER Oktatási Kiadó, Budapest.

Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: A fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás

minőségének javítása. Új Pedagógiai Szemle. 2005. 7.sz. 4-18.

Csíkszentmihályi Mihály (2008): Kreativitás. Akadémiai Kiadó, Budapest.

De Bono, E. (2009): A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest.

Fejlesztő értékelés (2005). Országos közoktatási Intézet, Budapest.

Lénárd Sándor – Rapos Nóra (szerk.) (2006): Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az

adaptív tanulásszervezéshez. MAGTÁR 3. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

Nemzeti alaptanterv 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007.

Perjés István – Vass Vilmos: A curriculumelmélet műfaji fejlődése. Új Pedagógiai Szemle.

2008. 3.sz. 3-10.

Perjés István – Vass Vilmos (szerk.) (2009): A kompetenciák tantervesítése. AULA Kiadó,

Budapest.

Tyler, R. W. (1949): Basic Principles of Curriculum and Instruction. The University of

Chicago Press, Chicago.

Vass Vilmos: Az oktatás tartalma mint fejlesztési eszköz. Új Pedagógiai Szemle. 2007. 6.sz.

3-12.

Internetes források

http://www.circleofinclusion.org/english/approaches/creative.html (utolsó letöltés dátuma:

2009. 05. 13.)

http://www.teachingexpertise.com/articles/the-road-to-a-creative-curriculum-3134 (utolsó

letöltés dátuma: 2009. 05. 13.)

13

http://curriculum.qca.org.uk/key-stages-1-and-2/learning-across-the-

curriculum/creativity/index.aspx (utolsó letöltés dátuma: 2009. 05. 13.)