2
ÚT A SZABADSÁGHOZ Radha Burnier – The Theosophist , 1999. április Az igazi vallásos tanítás egyik céla !elé"reszteni az e#"ereket a #ély és a #echanikus gondolkodás"&l és a""&l' hogy azt utánozzák' a#it #ások #i csináltak. (agyon er%s a hala# )nz%en élni' #ert #indenki )nz%' er%szakos )nvédele#"%l' és #ert #ásokat !el$l#*lni divatos' ragaszkodni a va k$zdeni érte' #ert a világias #agatartás és a propaganda "átoríta azt' és #indent' a#i "eolvaszta az egyént a #egszokott élet keretei"e. +anos' az vallások' távolr&l se# az intelligens kutatás vallásos szelle#ének éppen ellenkez%en tesznek. ,eny-g)z% hittel akadályozzák az e#"ereket a !$ gondolkodás"an. A papság' a#ely elvállalta a k)zvetít% szerepét sten és az k)z)tt' akadályozza az egyén"en a teles !elel%sségérzet ki!el%dés szavak tekintélye' a#elyet kérdezés és kutatás nélk$l el kell !ogadni' elt szelle#et. Az igazi tanít&k viszont szív$k)n viselik az /intelligencia !elé"resztés #egk$l)n")ztet% képesség (viveka) ki"ontakozása' a#i azzal kezd%dik' hogy #eglátuk' #i teszi az e#"eriséget ezredévek &ta elnéz%vé az er%szakkal' a kapzsisággal' az agresszi&val' st". sze#"en' vala#int érzékel$k )n ilyen #egnyilvánulások !eltételeit. A !igyele#' el#élkedés és tudatosság # az el#ét a kényszert%l és az egy!or#aságt&l val& #egsza"adulás el%tt. A hi engedel#esség' a h*z&dozás az egyén"en és a társadalo#"an #eglév% lelki té !igyelést%l és a hala# azt tenni' a#i pillanatnyilag kényel#es' ko#oly ak é"redésnek. 0zért #ondta Buddha2 3 Ne fogadjátok el azt, amit én mondok, h találjátok meg, mi az igazság .4 5eg kell gy%z%dn$nk r&la' hogy a világ * végtelen$l !ádalo#teliek és kell a változás' #ert csak akkor találhat& #e elhívés"e esés nélk$li !igyelés' az el%ítéletek nélk$li kutatás és az igaz !el!edezése szá#ára. (agyon kevés e#"er szereti #eghallgatni a k)zlést' a#i kirázza %t a to#p szívese""en #egreked "els%leg és #ásokt&l teszi !$gg%vé a #egváltását. +od világias ára#lással sokkalk)nnye""'#int #egtennia nagy er%!eszítést' hogy kiussunk "el%le a partra. A samsára &ceána tele van cápákkal és #ás vadállatokkal' a#int azt a klasszikus sz)veg íra' de az e#"erek #aradni' talán' #ert "izonytalanul érzik' hogy az is#ert rossz o""' #int 6sak t$rel#es és kitart& oda!igyeléssel' az élet alapvet% pro"lé#áin val gondolkodással és el#élkedéssel és a !el!og&képesség #egtisztításával és t)kéletesítésével lehet a tiszta éleslátást ki!eleszteni. (incs #ás lehet szá#ára' #int vállalkozni az )n!elesztésre' a#i lehetr)vid vagy hossz*' a ko#olyságt&l !$gg%en' a#it )n#aguk erre !ordítanak. A világ ne# tud #agát&l #egváltozni. A világot egyének alkoták #egváltoz& egyének tudák azt átalakítani.

15 Ut a Szabadsaghoz

Embed Size (px)

Citation preview

T A SZABADSGHOZ

t a szabadsghoz

Radha Burnier The Theosophist, 1999. prilisAz igazi vallsos tants egyik clja felbreszteni az embereket a mly fggsgbl s a mechanikus gondolkodsbl s abbl, hogy azt utnozzk, amit msok mindig is csinltak. Nagyon ers a hajlam nzen lni, mert mindenki nz, erszakosnak lenni nvdelembl, s mert msokat fellmlni divatos, ragaszkodni a vagyonhoz s kzdeni rte, mert a vilgias magatarts s a propaganda btortja azt, s megtenni mindent, ami beolvasztja az egynt a megszokott let kereteibe. Sajnos, az elfogadott vallsok, tvolrl sem az intelligens kutats vallsos szellemnek tmogatsaknt, ppen ellenkezen tesznek. Lenygz hittel akadlyozzk az embereket a fggetlen gondolkodsban. A papsg, amely elvllalta a kzvett szerept Isten s az emberek kztt, akadlyozza az egynben a teljes felelssgrzet kifejldst. Az rsok s szavak tekintlye, amelyet krdezs s kutats nlkl el kell fogadni, eltomptja a szellemet.

Az igazi tantk viszont szvkn viselik az intelligencia felbresztst. Ez a megklnbztet-kpessg (viveka) kibontakozsa, ami azzal kezddik, hogy megltjuk, mi teszi az emberisget ezredvek ta elnzv az erszakkal, a kapzsisggal, az agresszival, stb. szemben, valamint rzkeljk nmagunkban az ilyen megnyilvnulsok feltteleit. A figyelem, elmlkeds s tudatossg megnyitjk az elmt a knyszertl s az egyformasgtl val megszabaduls eltt. A hit, a vak engedelmessg, a hzdozs az egynben s a trsadalomban meglv lelki tnyezkre figyelstl s a hajlam azt tenni, ami pillanatnyilag knyelmes, komoly akadlyai az bredsnek. Ezrt mondta Buddha: Ne fogadjtok el azt, amit n mondok, hanem talljtok meg, mi az igazsg. Meg kell gyzdnnk rla, hogy a vilg tjai vgtelenl fjdalomteliek s kell a vltozs, mert csak akkor tallhat meg az er az elhvsbe ess nlkli figyels, az eltletek nlkli kutats s az igazsg kzvetlen felfedezse szmra.

Nagyon kevs ember szereti meghallgatni a kzlst, ami kirzza t a tompasgbl, szvesebben megreked belsleg s msoktl teszi fggv a megvltst. Sodrdni a vilgias ramlssal sokkal knnyebb, mint megtenni a nagy erfesztst, hogy kijussunk belle a partra. A samsra cenja tele van cpkkal s ms veszlyes vadllatokkal, amint azt a klasszikus szveg rja, de az emberek benne akarnak maradni, taln, mert bizonytalanul rzik, hogy az ismert rossz jobb, mint az ismeretlen.

Csak trelmes s kitart odafigyelssel, az let alapvet problmin val mly gondolkodssal s elmlkedssel s a felfogkpessg megtiszttsval s tkletestsvel lehet a tiszta lesltst kifejleszteni. Nincs ms lehetsg az egynek szmra, mint vllalkozni az nfejlesztsre, ami lehet rvid vagy hossz, a komolysgtl fggen, amit nmaguk erre fordtanak.

A vilg nem tud magtl megvltozni. A vilgot egynek alkotjk s csak a megvltoz egynek tudjk azt talaktani.