169-170. SZÁM HITKÖZSÉGI HÍRADÓ · PDF filemáromiak. Arcok, életek mosolyognak, szomorkodnak hat és fél évtizeddel a tra-gédia után a megsárgult fotókon. Ennyi id

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b169-170.SZÁM

2010. JÚNIUS-JÚLIUS – TAMMUZ-AV 5770. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VIII. REG. ÉVFOLYAM 6-7. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

A Szlovák Zsidó Örökség Központ(ÖK) és a KZSH szervezésében június29-én került sor a Komárom ZsidóÖröksége című konferenciára a Men-házban. Pasternák Antal, a KZSH el-nökének köszöntése után dr. MarošBorský az ÖK vezetője mutatta be aközpontot a résztevőknek, akik Komá-romból, Bártfáról, Nyitráról, Pozsonyból

és Érsekújvárból érkeztek. PaszternákTamás a KZSH programkoordinátora aMenház felújítását ismertette, majdkörbevezette a vendégeket az épület-ben.

A program további részében dr. Mo-nika Vrzgulová, a pozsonyi HolokausztDokumentációs Központ vezetője mu-tatta be széleskörű oktatási és publiká-

ciós tevékenységüket. Különösen ér-dekes volt dr. Jana Svantnerová, azÖK művészettörténészének beszámo-lója a KZSH 37 judaikájának felméré-séről és dokumentációjáról.

A konferencia kérdésekkel, ötletbörzé-vel zárult. Köszönet illeti Haas Judit iro-davezetőt, az esemény háziasszonyát.

PT

Támogatónk

Velünk éltekA Komáromi Zsidó Hitközség kiadá-sában július elején megjelent VargaLászló: Velünk éltek című könyve,amely a nagymegyeri zsidóság törté-netét mutatja be 250 oldalon. Aműben teljes terjedelmében olvasha-tó Weisz Jehosua: Nagyme-gyertől Givatayimig című élettörté-nete. A könyv megrendelhető aKZSH titkárságán és a [email protected] címen- ára 4 EUR (postakölt-séggel és csomagolással 5 EUR).

Komárom Zsidó ÖrökségeKonferencia a Menházban

Előzetes

Zsidó Kultúra Európai NapjaSzeptember 5-én, vasárnap indul őszi programsorozatunk. A Zsidó Kultúra Eu-rópai Napján egésznap várjuk az érdeklődőket. Délelőtt a zsidó hitközségek ésközösségek regionáális találkozója kezdődik, majd Bina Stiefel rebecen kóserebédjét fogyasztjuk el. Délután beszélgetünk a közelgő zsidó ünnepekről, PappRichárd kulturális antropológus a zsidó humorról mesél. Kiosztjuk a Kehila és aKehila haver díjakat. A délutánt a budapesti Lauder Iskola Zmirim Klezmer Együt-tese zárja. A részletes programot az augusztusi számban olvashatják.

Valamennyi olvasónknak jó pihenést és kellemes nyarat kívánunk!

Dr. Jana Svantnerová, az ÖK művészettörténészének beszámolója

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klu-bot támogatták: A. és S. N. (Izrael) ésanonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük.

� Új könyvekkel gazdagodott aKZSH Spitzer Béla Kiskönyvtára,amely a nyári szünet után ismét vár-ja az olvasókat.

� Továbbra is várjuk önkéntesek je-lentkezését a könyvtár katalogizálásimunkálataihoz.

� Pályázati támogatást nyertünk prog-ramjainkhoz az EZRA alapítványtól ésa JDC szlovákiai képviseletétől.

� Június és július hónapok folyamána régió számos közösségétől kaptunkmeghívást mártírmegemlékezésekre.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2010. június-július

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás ([email protected]), Paszternák András ([email protected]), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: [email protected], tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Interjúk túlélőkkelA pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeuma dr. MartinKorčok igazgatóhelyettes vezetésével interjúkat készített a Holokauszt túlélői-vel, köztük a KZSH két tagjával Elena Horskával és Ladislav Urbannal. Az in-terjúk a www.edah.sk honlapon szöveges formában is olvashatók, illetve vi-deoként megtekinthetők.

A titkárság híreiA KZSH tiktársága Haas Judit irodavezető nyári szabadsága miatt júliusban ésaugusztusban zárva tart, a fogadóórák elmaradnak. Az ügyek intézésére sze-mélyesen kizárólag augusztus első és utolsó hetében nyílik lehetőség (hétfőn15:00-17:00-ig és a csütörtökön 10:00-12:00-ig). Megkereséseiket addig le-vélben és a [email protected] címen várjuk. Szeptembertől újra a megszokottrendben működik az iroda.

Temetői hírekA KZSH ezúton kéri a hozzátartozókat,hogy a 2010. évi temetőgondozási díjata titkárságon vagy átutalással szíves-kedjenek befizetni minél hamarabb.

A látogatók jelzései alapján a sírkert-ben megnőtt a kullancsveszély. Kérjük,hogy a temetőlátogatáskor kullancsri-asztó szerről gondoskodjanak!

Luach 5771A KZSH titkárságán már megrendelhető az 5771-es zsinagógai év naptára (ma-gyar vagy cseh változat). Igényüket a 7731-224-es számra vagy a [email protected] címre várjuk.

2010. június-július HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ

2010. szeptember 8., szerda, 18:30:Erev Rosh HasanahA zsidó újév beköszöntése. Az esti Istentisztelet után ünne-

pi vacsorával várunk mindenkit a Wallenstein Zoltán teremben.

2010. szeptember 9., csütörtök, 18:30Rosh Hasanah 1. napjaAz ünnep első napjának délutánján kerül sor a hagyomá-

nyos Taslich szertartásra, a Tanház a Menházban sorozatkeretében közösen tanulunk majd a zsidó újév szokásairólkezdő szinten, mindenkinek ajánljuk.

2010. szeptember 10., péntek, 18:30Rosh Hasanah 2. napjaAz ünnep ezekben az órákban ér véget, a délutáni imát a

Szombat köszöntése követi. Shabat Hagadol, a 10 bűnbá-nó nap egyetlen szombatja kiemelt jelentőségű a két legna-gyobb zsidó ünnep között. Köszöntsük együtt! A szombat-fogadás után Kiddusra kerül sor a Wallenstein Zoltán te-remben. A szombatról és a 10 napról közösen tanulunk aTanház a Menházban keretében.

2010. szeptember 17., péntek, 18:30Kol NidréA böjt kezdete: 18:42

Kivételes alkalom, amikor a szombatok szombatja JomKippur Shabatra esik. A legnagyobb zsidó ünnepen egy-szerre köszöntjük az ünnepet és a Szombatot.

2010. szeptember 18.,szombat, 10:00Jom KippurA böjt vége: 19:45Jom Kippur délelőttjén a hagyományos Mazkiron emléke-

zünk az elhunytakra, a Tanház a Menházan keretébenegyütt tanulunk az ünnep jelentőségéről. 19:00-kor vissza-térünk a zsinagógába, meghallgatjuk a Neilát, a záróimát,majd Havdalával búcsúzunk az ünneptől. Közösen törjükmeg a 25 órás böjtöt tejes ételek fogyasztásával.

2010. szeptember 26., vasárnap, 14:30SzukkotA Sátoros ünnepen a Shalom klub összejövetelén együtt

ünnepelünk a tavaly ajándékba kapott sátrunkban. Különle-ges programmal várunk mindenkit.

Kérjük Kedves Olvasóinkat, hogy az időpontokat mármost szíveskedjenek feljegyezni. A KZSH tagjainak kislétszáma miatt nagyon fontosnak tartjuk, hogy mindenkiott tudjon lenni. A végleges imarendet augusztusi szá-munkban közöljük.

Előzetes imarend az 5771. év Nagyünnepeire


Paszternák Tamás, koordinátor kö-szöntötte a megjelenteket, köztük a vá-ros, Komárom-Esztergom Megye, atársegyházak és a régió zsidó közössé-geinek képviselőit. Pasternák Antal aKZSH elnöke felidézte az 1944-ben tör-ténteket, a megmaradt közösség általazóta megtett utat valamint szólt a jelennagy kihívásairól. Komárom városa ne-vében dr. Bastrnák Tibor polgármesteremlékezett. Schwezoff Dávid kántorgyászimája után dr. Schőner Alfréd, fő-rabbi, az Országos Rabbiképző – ZsidóEgyetem rektora beszélt arról a korról,„amikor a nők örültek, ha elvetéltek”. AKadis elmondása után a megjelentek atemetőben található tömegsírnál he-lyezték el az emlékezés köveit.

A szomorú évforduló jövőbe mutatómozzanata volt, amikor dr. SchőnerAlfréd elhelyezte az izraeli Ágnes ésSmuel Navon által ajándékozott mezüzéta felújított Menház kapuján. Ezt követőena város, Komárom-Esztergom megye ésa hitközség képviselői megkoszorúzták azsinagóga falán található emléktáblákat,majd a jelenlévők gyertyát gyújtottak azsinagógai mártíremlékműnél.

Az emléknap lezárásaként az Euró-pa udvarban nyílt meg a besztercebá-nyai Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeu-ma és Komárom város közös rendezé-sében az „Auschwitz album” című sza-badtéri kiállítás, kilencedik városként

Szlovákiában. A múzeum igazgatójá-nak beszédét követően Schwezoff Dá-vid kántor énekelt, majd az érdeklődőkmegtekintették a kiállítást.

Csendes emlékezés – Mártírnap Komáromban

A mezüze felszögelése a felújított Menházon

Az előző évekhez képest csendesebben emlékezett a Komáromi Zsidó Hit-község a helyi és környékbeli zsidóság deportálásának 66. évfordulóján.A maroknyi túlélő többsége megromlott egészségi állapota miatt már nemtudott kijönni a temetőbe, kevesebben érkeztek külföldről is…

Dr. Schőner Alfréd, főrabbi az OR-ZsErektora

Komárom város képviselői koszorúznak. Szabó Béla, alpolgármester, BastrnákTibor, polgármester és Andruskó Imre, az MKP helyi elnöke


Kik ők? A válasz egyszerű, nem tudjuk.Az idén tavasszal egy csodálatos hetettölthettünk Izraelben, a Komáromi ZsidóHitközség által szervezett Jövőre Jeruzsá-lemben című oktatási program keretében.Utunk során ellátogattunk Cfátra, a Ma-gyarakjú Zsidóság Emlékmúzeumába. Ittmegkérdeztük, mi újat tudnak mutatni Ko-máromról. A dokumentumok mellett ez akét fénykép került elő. Mindössze annyi in-formációval, hogy az egyiken a komáromizsidó egyetemisták, a másikon komáromimunkaszolgálatosok látszanak. Ennyit tu-dunk semmi mást.

Két fénykép, rajta fiatal emberek, volt ko-máromiak. Arcok, életek mosolyognak,szomorkodnak hat és fél évtizeddel a tra-gédia után a megsárgult fotókon. Ennyi idősem volt elég, hogy mindenkiről tudjuk ki isvolt ő. Áldozat lett? Hol? Merre? Netán túl-élte? Esetleg volt családja, gyermekei,testvérei?

Egyszerű kérdések, melyeket a hétköz-napi életben könnyen megkérdezhetünk afényképen szereplőktől vagy leszármazot-taiktól… Itt azonban nem egyszerű a törté-net, a szereplők jelentős része valószínű-leg a kemény munkaszolgálatban haltmeg, gyermekeik, feleségeik, szüleik pedig66 évvel ezelőtt a két Komáromból indulttranszport utasai lehettek.

Június 12-én és 15-én két vonat gördültki a dél-komáromi állomásról, melyek nemhagyományos kocsikból álltak, a marhava-gonokban szerelvényenként 3150 utasutazott embertelen körülmények között. Akomáromi gettó maradék ezer lakóját a du-naszerdahelyikkel együtt deportálták.

Komáromi emberek- talán a fényké-peken láthatók is- hagyták el ekkor sze-retett városukat. Nem önként mentek…Hogy hova, ezt valószínűleg ők akkornem tudták. Hogy tudták-e mások?Nagy kérdés…

Ma már tudjuk, a végállomás Auschwitz-Birkenau volt. Komáromiak ezreinek utolsóállomása. Idősek, akik itt éltek egész éle-tükben. Fiatalok és középkorúak, akik ittnőttek fel és gyermekek, a jövő komáromipolgárai, akik előtt állt volna minden, hanem zsidónak születtek volna… Szerettékvárosukat, Komáromot. Sétálgattak a Ná-dor utcán, a Klapka téren, itt volt boltjuk, ét-termük, iskolába jártak, ünnepeken pedigelmentek a három működő zsinagógaegyikébe.

Idilli világ lehetett volna, ha nincsenekezek az évek. Hogy történt mindez? Kik

tették? Hogy miért hagyták? Kérdések,melyekre ma is keressük a választ. A vá-laszkeresés egyik meghatározó állomásaa szembenézés. Ennyi idő után közös fel-adatunk. Nemcsak a zsidó közösségnek,hanem a városnak, a környék falvainakmindenkinek.

Szembenézni a múlttal, megismerni a té-nyeket. Elszámolni közel 2000 komáromihelyi segédlettel történt halálával, a fel nemnőtt és a meg nem született gyermekeksorsával segíthet megismerni városunkmúltját. A munka jó része hátra van még.

A Komáromi Zsidó Hitközség az elmúltévtizedben oktatási programokat szervezett,szemináriumokat, kiállításokat rendezett, be-mutatva a múltat, segítve a feldolgozást, azemlékezést. Ezeknek a programoknak egyközös tulajdonsága volt, valamennyi zárt tér-ben, itt a temetőben, a Menházban vagy aziskolákban valósult meg.

A mai napon a besztercebányai SzlovákNemzeti Felkelés Múzeumával és Komá-rom városával közösen egy új kezdemé-nyezésnek lehetnek szemtanúi. Délután félegykor nyílik meg az Európa udvarban azAuschwitz Album szabadtéri kiállítás. Ta-valy a Selye János Gimnázium adott ott-hont a tárlat magyar változatának. Mátólegy hónapig minden, a belvárosban sétálókomáromi polgár vagy vendég a bilkeitranszport képeit láthatja. Fontos találkozá-si pont, az emlékezés új formája, felkiáltás.

A kárpátaljai falu, köztük a Jákob testvé-rek Auschwitz- Birkenauba érkezése egye-dülálló dokumentum, amely a Holokauszthiteles bizonyítékaként mára már bejárta avilágot. Bízunk abban, hogy a komáromiakis megállnak pár percre és elgondolkodnakmajd azon, miért…

Jelképes helyre kerül az album az elsőkomáromi zsinagógával szembe, az Euró-pát bemutató szobrok és házak közé, óha-tatlanul feltéve a kérdést, hogyan is hagy-hatta egész Európa e barbár tettet…

Az emlékezés napja a mai, nemcsakKomáromban, hanem a környéken is.Olyan településeken, ahol egykoron jelen-tős közösség élt, mára már szinte semmisem maradt.

Ki kell emelni a régió azon falvait és vá-rosait, ahol a hat évtizedes csendet éshallgatást megtörve az elmúlt évekbenmegmozdult valami. Aktív helyi nem zsidópolgárok önkéntes munkája teremtettemeg a csodát, az emlékezés csodáját,megidézve a múltat, a majdnem elfeledettközösségeket.

Pár héttel ezelőtt Martoson avattunk em-léktáblát, a 19 helyi áldozat emlékére. A kez-deményezők az ottani református lelkészházaspár Szénási Lilla és Szilárd voltak.

Ma délután először a Duna túlpartjára,Ácsra vezet az emlékezés útja. Egy évvelezelőtt itt is megmozdult valami. Petraso-vits Annának és munkatársainak köszön-hetően emlékkő került a vasútállomás mel-lé, összefoglaló készült a város életét évti-zedeken át befolyásoló zsidó közösségről.Ősszel a londoni Abelesz úrnak és segítői-nek jóvoltából csodálatosan szép sírkertlett az addig inkább dzsungelhez hasonlítózsidó temetőből…

A délután utolsó állomása Nagymegye-ren lesz. A hat éve felállított emléktáblánálgyűlnek majd össze a város polgárai, a he-lyi történelemtanár, Varga László vezetésé-vel. Ezúttal már sajnos nem tudják felolvas-ni, a betegeskedő a nagymegyeri születésű,Izraelben élő Weisz Józsua levelét, de el-jönnek és emlékeznek. Az alkalomra hit-községünk jelenteti meg a tanár úr Velünkéltek című könyvét. Ez a mű 250 oldalonmutatja be a megyeri zsidóság gazdagmúltját, szenvedéseit, majd pusztulását.

Három pozitív példa, emberek, akikszabadidejükben tettek valamit, ami sza-vakkal aligha kifejezhető. Végigtekintve arégió térképén felmerül a kérdés, hányhelyen és mennyit lehetne még tenni…Reméljük, lesznek még követőik, és egy-szer minden fényképről tudjuk majd, ki ismosolyog ránk…

A délután megemlékezései közül egyesemény emelkedik ki, egy furcsa szó,mezüze felhelyezés. Egy érdekes szó,melyet ma már kevesen ismernek itt a kör-nyéken. Nem is olyan régen minden zsidóotthon és közösségi épület valamennyi aj-taján ott volt ez a kis jel a tórai idézettel,mutatva ezzel a hagyományokkal valókapcsolatot, a zsidó életformát. Ma a Men-ház új kapuja mellé kerül majd a tok a kiskóser pregamen tekerccsel.

Kevesen gondolták 1944 nyarán, amikorállat módjára hajtották el a város zsidó kö-zösségét, még kevesebben 1945 nyarán,a visszatérők közül, majd még ennél is ke-vesebben 1968-ban az akkori forradalomután, amikor a komáromi zsidó fiataloknagy része elment, hogy egyszer mégmegújul a ház és olykor a zsidó ima és kö-zösségi élet hangjai lepik majd be a mamár 114 éves falakat.

És ma mégis itt vagyunk, 66 évvel a de-portálások után a komáromi zsidó közös-ség él és tárt karokkal vár minden érdeklő-dőt. Hogy mi lesz a jövő? Nem tudni… Egyazonban biztos, mindannyinkon múlik…

Jöjjenek Önök is velünk ezen az úton, ajövő útján, ünnepeljenek, örüljenek, tanul-janak, emlékezzenek velünk…

Pasternák Antal

Két különleges régi fényképKét különleges régi fénykép tekint ránk az idei Holokauszt megemlékezés meg-hívójáról. Valószínűleg mindenki, aki kézbe vette a kis kék lapot, arra gondolt, kikis lehetnek e fotókon. Ezekkel a kérdésekkel köszöntöm a 66. évfordulón velünkemlékezőket.


Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

A rövid emlékezést követően a teme-tő előtt került sor a délutáni imára, me-lyen több, Ácsról származó, emlékeznivisszatérő ortodox hittestvérünk is résztvett a Londonban élő Abelesz Jisroelvezetésével. Eljött Deutsch Gábor azOR-ZsE tanára és a környékbeli közös-ségek képviselői, ott volt Winkler Miksa,aki a temető rendbetételét koordinálta.

A Mártírnap a vasútállomás mellettiemlékműnél folytatódott, majd egy helyiétteremben – polgármesteri beszéddel,emlékműsorral - zárult az idei ácsi meg-emlékezés sorozat. A kántori teendőketSchwezoff Dávid látta el.

A késő délutáni órákban, a hagyomá-nyoknak megfelelően Varga László ta-nár úr szervezésében a nagymegyeriekhajtottak fejet a város elpusztított zsidóközösségének emléke előtt a kultúrházfalán lévő emléktáblánál. Szavalatok, aBárdos Lajos Vegyeskar által előadotténekek tették még emelkedettebbé azünnepséget. Varga László a hitközségmúltjáról szólt, Radnóti Zoltán rabbi azemlékezés fontosságára hívta fel a fi-gyelmet. Schwezoff Dávid gyászimája

után a város, helyi társadalmi szerveze-tek, iskolák, a dunaszerdahelyi és a ko-máromi hitközség képviselői helyeztékel az emlékezés virágait és köveit amárványtáblánál. Az idei rendezvényszomorú mozzanata volt, hogy a közös-ség emlékét szívén viselő, Izraelben élőWeisz Jehosua, súlyos betegsége miattmár nem küldhette el levelét, amelyeteddig minden évben felolvastak a meg-emlékezésen.

PA

Ahol nem akarnak megfeledkezni a múltról

Ács és Nagymegyer is emlékezettA Petrasovits Anna által vezetet Ács Városért Társaság szívén viseli az egy-kori ácsi zsidó közösség emlékének ápolását. Az idei emléknap a felújítotttemetőben kezdődött, ahol Radnóti Zoltán rabbi idézte fel a hitközség dicsőmúltját, és emlékeztetett a népirtás tragikus – napjainkban is intő példakéntszolgáló – brutalitására.

Megemlékezés Tatán és Tatabányán

Június első vasárnapján mártírmegemlékezést tartottak Tatán és Tatabá-nyán. A műemlék tatai zsidó temetőben Einhorn László köszöntötte a meg-jelenteket, majd Darvas István rabbi és Zucker Immánuel kántor vezették amegemlékezést. A temető ravatalozójában évről évre összegyűlnek a vá-rosból elszármazottak és a szimpatizánsok, akik az Istentisztelet után elhe-lyezik az emlékezés kavicsait a mártírok emlékművénél.

A következő helyszín a tatai zsinagóga kertjében volt, az itt felállított Komá-rom-Esztergom Megyei Holokauszt emlékműnél Kerti Katalin, a megyei önkor-mányzat képviselője üdvözölte a megjelenteket. Az idei szónok Vámosi András,tatai származású, Budapesten élő filmrendező volt (gondolatai olvashatják la-punkban). Beszéde után Téri Sándor színművész szavalata hangzott el. A prog-ram a rabbi úr beszédével és a kántor gyászimájával zárult.

Az 1-es számú főút mellett, az erdőben eldugva találjuk az egykori felsőgal-lai, ma tatabányai zsidó temető pár sírkövét. A sírkertet a rendszerváltás óta ahelyi Hit Gyülekezete emlékparkká alakította. A megemlékezések sor itt zárult,a város és a társegyházak képviselőinek jelenétében. Megjelentek a SzenesHanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület tagjai, Ádám Róbert János vezetésével,a MAZSIHISZT-t Gönci Péter képviselte.

Sándor Tamás túlélő gondolata után, Karsai László történész emlékezett. Meg-hallgathattuk a gyülekezet fiataljainak műsorát. Az esemény a rabbi úr, a kántor úrés dr. Oláh János, az OR-ZsE tanárának vezetésével közös Kadissal zárult.

PT

Az ácsi temetőben összegyűlt emlékezők

Emlékezés az ácsi vasútállomáson


A helyi zsidóság eredetre nézve rég-óta letelepedett, javarészt a 18. századközepén az Eszterházy-féle betelepíté-si hullámmal együtt érkezett, jobbáracseh-morva származású csoport volt.Van tudomásunk olyan, a 18. századvégéről származó, úgynevezett MAS-KIR, azaz halotti könyvről, amely a tataihitközség vezetőit s adakozóit soroljafel, köztük igen sok olyan családnévvel,amelyek a 19-20. század fordulója nagynemzedékének őseit jelölik: Leopold,Pollák, Wessel, Kellner, Pressburger.Ez azt jelenti, hogy a helyi zsidóság vi-szonylag régen beilleszkedett a helyitársadalomba, s ekkor már tulajdonkép-pen az asszimiláció előrehaladott fokánállt. Alátámasztja ezt a megállapítást azis, hogy 1880-ban az 1037 helyi zsidó-ból 847, azaz 82 % vallotta magát ma-gyar anyanyelvűnek.

A SOA óta minden évben megemlé-kezünk az ezerfőnyi tatai szidóság hat-száz mártírjáról a temetőben. Itt atemplomnál ennél a drámaian meg-komponált szobornál – amely LugossyMária alkotása – 2004 óta állunk megkegyelettel.

Engem különösen megrendít, hogyitt állhatok. Ugyanis gyermekkorom-ban, a nagyon kis létszámú hitközségújra éledezésekor, itt ismerkedtemKlein Tibor főrabbi Talmud Tóra óráina héber betűkkel a zsidó kultúrával.Génius loci. Talán ezért is szeretnék amai napon vállaltan nagyon személyeslenni, beszélni arról a város számára isértékes polgárságról, akik két csoport-ban a tojásválogatótól, a kijelölt gettó-tól, ezen az úton, a templom mellett el-haladva meneteltek a vasútállomásig.

Itt kezdődődött a halálmenet. Itt me-neteltek azok a magyar állampolgárokakiket, a történelem szégyenére elhur-coltak otthonaikból, kiszakítottak a kö-zösségükből, és elvették tőlük azt azelemi jogukat, hogy a hazájuk kultúrá-ját, tudományát, gazdaságát, továbbgyarapítsák. Tatának mindörökreegyütt kell élni a 600 soha vissza nemtért polgártársának az emlékével és

azzal a tudattal, hogy az elpusztított ár-tatlan gyerekekből nem lett felnőtt,nem lett anya, apa, közösséget gyara-pító társadalmat építő magyar állam-polgár.

Ma már alig van abból a kevés túlé-lőből is, aki még emlékezni tud Gold-berger Izidor főrabbira, a chevra kadi-sa előljáróira: az elnök Brüll Ignácra,az alelnök Dukász Jenőre, a pénztá-

ros Ganz Györgyre, az ellenőr WeiszMihályra, nagypapámra, és a titkárra,Dr. Füredi Lajosra. Nem tudok felsorol-ni 600 nevet, de azért hadd említsemmeg néhányukét, hogy legalább a mainapon tovább élhessenek az emléke-zetünkben. Dr. Balla János orvos,Bőhm Pál, Dukász József, EnglanderFerenc, Grossmann Izidor, Hacker Jó-zsef, Dr. Kellner Sándor, Király Samu,Schwarcz József, Stern Sándor, We-ichsler Béla.

Igen, ma már alig emlékszik rá vala-ki, hogy a főtéren a gang alatt Zontágrövidárus kereskedése volt, mellette acukorka üzlet, kicsit arrébb a SchwarzPista kocsmája, lejjebb Wolf Béla szö-vetet árult, aztán tovább Krausz, a sö-rös lakott. Az Englander nyomda és ki-adó elválaszthatatlan volt a várostól. AGrünfeld kereskedés vagy a fűszeresKahán, a vendéglős Steiner Bandi, aszódás Wolf Karcsi része volt egy lük-

tető városi élet polgárságnak. A má-ból visszanézve úgy tűnik a hiányukpótolhatatlan.

Miközben fejet hajtunk az elvesztettrokonaink, barátaink, ismerőseink em-léke előtt nem feledkezhetünk meg avészkorszak idején az üldözötteket se-gítő, menteni próbáló tisztességesnem zsidó állampolgárokról. Azokról azsidó-keresztény kultúra mentén szo-cializálódott „igazakról”, akiknek soktúlélő élete köszönhető.

Álljon itt egy példa; Apám, mint mun-kaszolgálatos elég ramaty állapotbanmenetelt, fején súlyos orbánccal. Felis-merte őt az akkor katonai rangbanszolgáló orvos, Dr. Toronyi Ottó. Elégfurcsa véletlen találkozás volt távol azotthontól. Toronyi dr. vállalta azt a nemkicsi rizikót, hogy megállította a mene-tet, és ellátta az apámat. Lehet, hogyez volt túlélésének egyik záloga.

Az én nagyszüleim az 1890-es évekelején jöttek a városba, még a „boldogbékeidőben”. Ebben, az akkor dinami-kusan fejlődő városban épített nagya-pám a korabeli viszonyokhoz képestmodern, emeletes házat; a földszintentöbb száz m2 üzlethelyiséggel, raktárak-kal műhelyekkel. A családom adott a vá-rosnak orvost, ügyvédet, nyomdát, mintmár említettem, hitközségi elöljárót. Decsak a nagymama volt közülük olyanbölcs és előrelátó, hogy 1944 áprilisban,a deportálás előtti napon, még a legjobbpillanatban, gyorsan meghaljon.

Szóval ez a hely nekem nagyon is be-lül van… Túl sok élmény és emlék kötide ahhoz, hogy ne a szívemből be-széljek. Nézzünk szembe együtt a múlt-tal, és gondoljunk előre együtt a jövőbe.

Próbáljunk bizakodni a holnapban,mert a múlt gyalázatát idéző hangok,melyek mostanság egyre harsányab-ban uszítanak az igazak ellen, bizonyszorongásra adnak okot.

Befejezésül csak annyit, van egy kis-város Németországban, aminek ahelységnév táblája alatt van egy felirat,melyen ez olvasható: „Itt 1944-ben 300zsidó élt. Egy napon megbolondultunk,és a szomszédainkat, barátainkat a ha-lálba küldtük“. Remélem, lesz egyszerMagyarországon is egy város, talánéppen TATA, ahol egy ilyen tábla fo-gadja az érkezőket.

Vámosi András filmrendező beszéde

Gondolatok TatárólEmlékezni, emlékeztetni jöttünk. Fejet hajtani a mártírjaink előtt. Hatvan-hat éve, hogy megtörtént az elképzelhetetlen. Magyar állampolgárokat azakkori eszetlen hatalom faji alapon, kegyetlen körülmények között, az em-beri méltóságot semmibe véve vesztőhelyre hurcolt.


Somogyi Zsófia, a ház munkatársa,művészettörténész köszöntötte a meg-jelenteket, köztük: Jaromír Plíšeket, aCseh Köztársaság budapesti nagykö-vetét, Michal Černýt, a budapesti CsehCentrum igazgatóját és Fritz Zsuzsát,a Bálint Ház igazgatóját.

A nagykövet úr megnyitó szavait kö-vetően a lévai származású Bányai el-nök úr tökéletes magyarsággal szólt aképeslapokról, az eddigi kiállításokról.Az eseményt a Bálint Ház és a CsehCentrum közösen szervezte. Bízunkabban, hogy sokan látják majd a kü-lönleges tárlatot, melynek része a ko-máromi neológ zsinagógát ábrázolóképeslap.

Végül álljon itt a kiállítás szórólapjántalálható bemutatás:

„A képeslap a 19. század második fe-lének a találmánya. Abban az időben ezvolt a kommunikáció egyetlen olcsó,gyorsan és könnyen hozzáférhető esz-köze. A televíziót, rádiót és filmet még

nélkülöző korban többet mondott el egyszűkszavú híradásnál. A képeslap mind-máig megőrizte információs, esztétikaiés képzőművészeti jelentőségét.

A zsidó tematikájú képeslapok két-ségkívül a legszebbek közé tartoznak.A korhoz kötődő szépségen kívül a le-törölhetetlen szomorúság hordozói:egy olyan világot tükröznek, amelyetszinte teljesen elpusztítottak, s kis hí-ján nyom nélkül elveszett. Ez a világazonban tovább él a korabeli képes-lapokon és fényképeken.

A Prágában élő František Bányaiképeslapjain 19. századi zsinagógá-kat láthatunk szerte Európából, élet-képeket és tipikus alakokat a középés kelet-európai régió zsidó közössé-geinek mindennapjaiból. Találunkmajd vicces, karikatúraszerű lapokat,és olyanokat is, amelyek a zsidóságkülönféle szimbólumait hordozzák.Némelyiken kézzel írott megjegyzésekolvashatóak: valaki, valamikor bizto-san üzenetet küldött általuk. Nem a jö-vőnek szánt sorok – melyek a múltrólmesélnek, ma.

A múltra vetett pillantás

Régi zsidó képeslapok

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

Május 9-én, a győzelem napjának reggelén különleges kiállítás nyílt a bu-dapesti Bálint Zsidó Közösségi Ház nagytermében. František Bányai, aPrágai Zsidó Hitközség elnökének híres zsinagógákat és zsidó tárgyú ké-peslapokat tartalmazó gyűjteménye a világ számos pontján megfordultmár, most lehetőség nyílt a szinte egész Közép-Kelet Európát felölelő tár-lat budapesti bemutatására.

Június első hetében a komáromi Holo-kauszt megemlékezések részeként, aSelye János Egyetem (SJE) Pedagó-giai Kara szervezésében, a PanthaRhei könyesboltban mutatták be MilošŽiak – a Szovák- Izraeli Kereskedelmi

Kamara elnöke – Nemes lelkek parkjacímű könyvét. A Nemes lelkek parkjáta közelmúltban nyitották meg Zólyom-ban. A modern emlékmű azoknak azsidómentőknek állít emléket, akikmentés közben életüket vesztették. A

park része a Szlovák Zsidó ÖrökségÚtjának. A könyv egyik tanulmánya,melynek szerzője Szarka László, aSJE Pedagógiai Karának dékánja –Alapy Gáspár komáromi polgármestertevékenységét mutatja be.

A könyvbemutatót L. Juhász Ilonaés Szarka László vezették, megjelenta KZSH teljes vezetősége is. Köszöneta szervezőknek.

Könyvbemutató a Pantha Rhei-ben

Nemes lelkek parkja

TV-felvételJúlius első péntekén Komáromba érkezett a Magyar Televí-zió Az utódok reménysége című zsidó vallási műsoránakstábja, Török Ilona rendező és Kocsi Zsolt szerkesztő –műsorvezető vezetésével. A hat órán át tartó felvétel céljaaz volt, hogy a lehető legteljesebb képet adja hitközsé-günkről. Felvételek készültek a Menházban, a temetőben, amikvében. Láthatók voltak az egykori zsinagógák emléktáb-lái és az Európa udvarban felállított Auschwitz Album címűkiállítás is. Interjúalanyként Pasternák Antal elnök, KollárZoltán vezetőségi tag, Ádám Róbert János a tatabányaiSzenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület elnöke ésPaszternák Tamás koordinátor szólaltak meg. A felvétel aMagyar Televízió honlapján látható az Interneten. A Magyar Televízió stábja a temetőben


Mace sz Maci é s Sófár Süni kalandjai avagy az ifjúság o ldala

Az oldal a Jewish Child´s day támogatásával jött létre!

Ági és Smuel Navon a Menházban

Látogatók KomárombanNagy örömünkre ismét városunkba látogatott Ági és

Smuel Navon az izraeli Bnei-Brakból. Ági néni és Smuel bá-csi 18 éven át vezette a szarvasi Lauder/Joint tábor kóserkonyháját. Vendégeink megtekintették a felújított Menházat,melynek bejáratára a házaspár által tavaly adományozottmezüze került fel. A Schnitzer Ármin Mikromúzeum és a zsi-nagóga után az Európa udvarban Auschwitz album kiállításmegtekintése következett. A város központjából utunk a Bá-

bolna melletti Bana községbe vezetett, a helyi katolikusplébániára, ahol 66 évvel ezelőtt a helyi lelkész megmen-tette az Ausztria felé tartó halálmenetből megszököttSmuel bácsi életét. Felemelő és egyben megrendítő él-mény volt visszautazni a történelem vérzivataros esemé-nyeinek helyszínére, meghallgatni, hogy azokban a sötétidőkben is akadtak IGAZ emberek, mint az akkori helyiplébános Nagy Ferenc.

Késő délután a közeli viszontlátás reményében kö-szöntünk el vendégeinktől!

PA

Vendégeinkkel a Menház kapujában…

Megjelent a Zsidongó könyvek 6. darabja

Mit jelent zsidónak lenni?„Ezt a könyvet nem azért írtam, mert tudom a választ a címbenszereplő kérdésre. Számtalan szülőnek jelent problémát, hogya zsidóságról beszélgessen a gyerekével, mivel Ő maga is te-le van megválaszolatlan kérdésekkel a témát illetően. Továbbbonyolítja a helyzetet, hogy a legtöbb családban több vallásikultúra is jelen van. A gyerekek kérdései a hitről, Istenről és val-lásról szintén nem könnyítik meg a szülő feladatát.

Könyvemmel alkalmat szeretnék teremteni arra, hogy acsalád tagjai: nagyszülők, szülők, nevelőszülők és gyerekek,zsidók és nem zsidók, hívő és nem hívő emberek őszintén ésszabadon beszélgessenek egymással a zsidóságról, tabuk,elvárások, és előre megfogalmazott helyes válaszok nélkül.”Verő Bán Linda

A könyv angol nyelven is megjelent. Megrendelhető aKZSH titkárságán és a [email protected] címen.

Ági néni és Smuel bácsi Bana jelenlegi plébánosával


Vezetőségi ülésA Komáromi Zsidó Hitközség vezetősé-ge június 18-án, pénteken tartotta sorosülését a Menházban, ezen az elnökségvalamennyi tagja megjelent. PasternákAntal elnök megnyitója után Kollár Zol-tán ismertette a Menház felújításánakfolyamatát. Weissová Alica pénztáros atavasszal lezajlott könyvelőváltásról szá-molt be. Paszternák Tamás koordinátorvázolta a hitközség anyagi helyzetét, is-mertette a nemfizető bérlők adósságát.Több esetben jogi lépések szükségesek,melyekben dr. Novák Tamás vezetősé-gi tag nyújt segítséget. Vita alakult ki atemetői reklámtáblák bérleti díjával kap-csolatban, dr. Hanzlíková Daniela ve-zetőségi tag közölte a városban szoká-sos árakat. Haas Judit irodavezető a 2.generációnak nyújtandó segélyezés fel-

tételeiről tájékoztatott. Élénk vitát váltottki az Eötvös utca 9. rossz műszaki álla-pota, több tag ismét kezdeményezte azépület eladását, az ügyben döntés nemszületett, a KZSH vezetői megvizsgálják

a lehetőségeket. A tagok megállapítot-ták, hogy a hitközség továbbra nehézanyagi helyzetben van, jelenleg elsőd-leges feladat az elmaradt bérleti díjakbeszedése.

Kile Kaleidoszkóp

Péter bácsi 90. születésnapját készültünnepelni a család és a baráti kör. Péterbácsit mindenki szereti, jó humora van,mindenre emlékszik és nem fél az új-donságoktól. Feleségével, Ili nénivel 10éve öregotthonban laknak és azótanincs egy perc szabadideje sem. Az ott-honban gondoskodnak a lakók fizikai ésmentális állapotáról és a csoportos fog-lalkozások nagyon kedveltek.

Péter bácsi beiratkozott pár tanfo-lyamra, próbált sakkozni, kártyázni, raj-zolni és Jiddis nyelvet tanulni. Későbbbeiratkozott az otthoni ének és színját-szó csoportba. Mindenütt kitűnően érez-te magát, de igazán a számítógép okta-táson érezte, hogy új horizont nyílt mega világában.

Naponta szorgalmasan gyakorolt, ha-marosan élvezte a szörfölés és megta-nulta a számítógép sok előnyét. Fiai ésunokái boldogan nézték az új hobbit éshamarosan meglepték Péter bácsit egynotebookkal. Mivel egyik unokája kül-földön tanul, Péter bácsi nyitott e-mailfiókot, hogy tudjon az unokával, levelezi.

Szóval, Péter bácsi nagy lelkesedvesajátította el a modern világ újdonságait.A mobiltelefont is gyakran használjacsak smst nem szeret küldeni.

Mikor a család összejött, hogy a szü-letésnapot tervezzék, mindenki tudta-amodern világnak az étlap tervezésébenem lehet jelen. Mikor evésről van szó,Péter bácsi nem akar semmi újdonsá-got. Meg nem enne pizzát, hamburgert,sushit vagy más idegen ételt.

A családtagoknak tudták, hogy a töké-letes ünnepségre régi magyar ételt kellkészíteni. Mivel én a baráti körhöz tarto-zom megkértek egy sütemény készíté-sére, amely biztos, hogy Péter bácsi akedvére lesz. Rigó Jancsi tortát válasz-tottam és nem tévedtem.

Az ünnepség nagy siker volt. Péterbácsi és Illy néni ma is emlegetik a finomsüteményt. Péter bácsi e-mailben ismeg köszönte.

Rigó Jancsi6 tojás6 evőkanál cukor3 evőkanál liszt

3 evőkanál kakaó1 cs. sütőpör1 cs. vaníliás cukor1 evőkanál olajElkészítés:A 6 tojássárgáját 4 evőkanál cukorral

és a vaníliás cukorral kikeverjük. A ke-verékhez hozzáadagoljuk az olajt. A lisz-tet, a kakaót és a sütőport átszitáljuk. 6fehérjét habbá verjük 2 evőkanál cukor-ral. A tojássárgájához hozzákeverjük, afehérjét és a lisztet a kakaóval és a sü-tőport. A piskótát élőre melegített sütő-ben 30x35 centis tepsiben sütőpapíron25 percig sütjük.

Elkészítjük a krémet:10 dkg csokoládét felolvasztjuk 5 dkg

vajjal. 10 dl tejszint kemény habbá ver-jük. A kihűlt piskótát félbevágjuk. Az alsólapon elsimítjuk a csokoládé krémet ésrá a fele tejszínhabot. A másik lapot rá-tesszük, a tetejére kerül a krém és a tej-szín másik fele. Kihűlés után kockákravágva tálaljuk. A tejszínhabot lehet re-szelt csokoládéval díszíteni.

Jó étvágyat.Orna Mondshein,

Ashkelon, Izrael

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Születésnapi Rigó Jancsi

A Menház felújításaUtolsó szakaszáhozérkezett a homlok-zat felújítása. A Bol-di cég munkatársaimegkezdték a zsina-góga tűzfalának, il-letve az udvar hom-lokzatának rekonst-rukcióját.

Terveink szerint anyár végére valam-ennyi munkálat be-fejeződik.

6 SPRAVODAJCA Jún-Júl 2010

Dve zvlástne staré...(Pokračovanie zo strany 5.)Posledná zastávka popoludnia bude voVeľkom Mederi. Občania mesta sa podvedením učiteľa dejepisu pána LászlóaVargu zídu pri pamätnej tabuli inštalova-nej pred šiestimi rokmi. Tentokrát tu už,žiaľ, nebude možné prečítať list chorľa-vého Józsua Weisza, rodáka z VeľkéhoMederea, ktorý žije v Izraeli, ale prídu ľu-dia a budú spomínať.

Pri tejto príležitosti vydáva naša nábo-ženská obec knihu pána učiteľa pod ná-zvom Žili s nami (Velünk éltek). Toto die-lo na 250 stranách predstavuje bohatúminulosť veľkomederských Židov, ichutrpenie a neskoršiu záhubu.

Tri pozitívne príklady a ľudia, ktorí vovoľnom čase urobili niečo, čo slovami

ani nemožno vyjadriť. Prezerajúc si ma-pu regiónu, vynára sa otázka, na koľ-kých miestach a čo všetko by sa eštedalo urobiť. Veríme, že budeme mať na-sledovníkov a raz sa dozvieme, kto sa ztých starých fotiek na nás usmieva…

Spomedzi všetkých spomienok dneš-ného popoludnia predsa len jedna uda-losť vystupuje do popredia. Umiestneniemezüzy. Ide o zvláštny výraz, ktorý tuna okolí dnes málokto pozná. Nedávnobolo toto malé znamenie spolu s citátomz Tóry na dverách každého židovskéhoobydlia a spoločenskej budovy, pouka-zujúc tým na spätosť s tradíciami, na for-mu života Židov. Dnes sa malé puzdrospolu so zvitkom kóšer pergamenuumiestni vedľa novej brány Menházu.

Málo ľudí predpokladalo v lete roku1944, keď bola židovská komunita mes-

ta štvaná ako zver a málo z tých, ktorísa na jar roku 1945 vrátili, ešte menejtých, ktorých zasiahli udalosti roku 1968,keď väčšina mladých Židov z Komárnaodišla, že sa budova raz obnoví a žemedzi jej 114-ročnými stenami sa budúz času na čas ozývať židovské modlitbya hlasy žijúcej komunity.

A dnes sme tu predsa. 66 rokov podeportáciách komárňanská židovská ko-munita žije a s otvorenou náručou oča-káva každého záujemcu. Aká bude bu-dúcnosť? Nevedno…Jedno je však isté,záleží to od nás všetkých….Poďte s na-mi po tejto ceste aj vy, po ceste vedúcejdo budúcnosti. Oslavujte, radujte sa,učte a spomínajte s nami….

Ing. Anton Pasternák

Interview s preživšími Slovenské národné múzeum – Múzeum židovskej kultúrypod vedením námestníka riaditeľa dr. Martina Korčoka prip-

ravuje rozhovory s tými, ktorí prežili holokaust. Z našej ŽNOsa rozprávali s Elenou Horskou a Ladislavom Urbanom.Rozhovory si môžete prečítať v textovej forme, alebo pozrieťaj ako video na webovej stránke www.edah.sk

8. septembra 2010., streda, 18:30Erev Roš HašanaZačiatok židovského Nového roka.

Po večernej modlitbe vás so slávnost-nou večerou očakávame v sále Zoltá-na Wallensteina.

9. septembra 2010., štvrtok, 18:301. deň Roš HašanaV prvý deň sviatku poobede sa robí

tradičný tašlich, v Menháze sa v rám-ci nášho seriálu Učebňa budeme spo-lu učiť o zvykoch židovského Novéhoroku, na úrovni začiatočníkov, odporú-čame každému.

10. septembra 2010., piatok, 18:302. deň Roš HašanaSviatok sa skončí práve v túto hodi-

nu, po poobedňajšej modlitbe privítamesobotu. Šabat Hagadol je jedinou so-botu v priebehu 10 dní pokánia a má

mimoriadny význam medzi židovskýmisviatkami. Uvítajme túto sobotu spo-ločne. Po uvítaní bude v sále ZoltánaWallensteina kiduš. O tejto sobote a o10 dňoch pokánia sa budeme spoloč-ne učiť v rámci programu Učebňa vMenháze.

17. septembra 2010., piatok, 18:30Kol NidreZačiatok pôstu: 18:42Je to výnimočná príležitosť, keď so-

bota sobôt pripadá na Jom Kippur -najväčší židovský sviatok a teraz narazuvítame Jom Kipur a sobotu.

18. septembra 2010., sobota, 10.00Jom KippurKoniec pôstu: 19:45Doobeda sviatku Jom Kippur už tra-

dične spomíname na zosnulých (MAZ-KIR), teraz sa budeme spoločne učiť v

rámci programu Učebňa v Menháze. O19.00 hod. sa vrátime do synagógy amodlíme sa záverečnú modlitbu Neila,havdalou sa rozlúčime so sviatkom,.25-hodinový pôst ukončíme spoločnekonzumáciou mliečnych produktov.

26. septembra 2010., nedeľa, 14:30SukotSviatok stánkov budeme v klube Ša-

lom spoločne oslavovať v stánku, ktorýsme vlani obdržali ako dar. Príďte, oča-kávame vás so zaujímavým programom.

Vážení čitatelia, prosíme vás zaz-namenajte si naše programy dosvojich kalendárov. Je nás málo, apreto pokladáme za mimoriadne dô-ležité, aby ste všetci prišli. Defini-tívny program zverejníme v augus-tovom čísle.

-p-

Predbežný program modlitieb na Vysoké sviatky roku 5771.

Jún-Júl 2010 SPRAVODAJCA 5

Kto sú títo ľudia? Odpoveď je jedno-duchá, nevieme. Na jar tohto roku smemali možnosť stráviť nádherný týždeň vIzraeli, a to v rámci výukového programus názvom O rok v Jeruzaleme, ktorý or-ganizovala komárňanská Židovská ná-boženská obec. Počas našej cesty smenavštívili mesto Cfat a Múzeum maďar-sky hovoriacich Židov. Tu sme sa opý-tali, čo nového nám vedia povedať o Ko-márne. Popri rôznych dokumentoch saobjavili aj tieto dve fotografie. A spolu snimi iba toľko informácií, že na jednej fot-ke vidno komárňanských židovskýchštudentov, na druhej mladých komár-ňanských židovských mužov, zarade-ných do pracovnej služby. Toľko sme sadozvedeli, nič viac.

Dve fotky, na nich mladí ľudia, bývalíKomárňania. Na zažltnutých fotkách sausmievajú a smútia tváre, ľudské životy,šesť a pol desaťročí od tragédie. Ani tátodlhá doba nestačila na to, aby sme sa okaždom dozvedeli, kto vlastne bol. Stalisa obeťou? Kde? Alebo prežili? Prípad-ne mali rodinu, deti, súrodencov?

Jednoduché otázky, ktoré môžemev každodennom živote položiť ľuďomna fotkách, prípadne ich potomkom…V tomto prípade však nejde o jednodu-chý príbeh, väčšina účastníkov pravde-podobne podľahla tvrdej práci, ich deti,ženy, rodičia mohli byť pred 66 rokmipasažiermi dvoch komárňanskýchtransportov.

V dňoch 12. a 15. júna boli vypravenédva vlaky zo železničnej stanice južnéhoKomárna, ktoré nepozostávali z klasic-kých vagónov, vo vagónoch určenýchna prepravu dobytka odvážala každávlaková súprava 3150 pasažierov, ktorícestovali v neľudských podmienkach.Zvyšných 1000 obyvateľov komárňan-ského geta deportovali spolu s Dunaj-skostredčanmi.

Ľudia z Komárna, možno medzi nimiaj tí, ktorých vidíme na fotografii, opúšťa-li vtedy svoje milované mesto. Nešlidobrovoľne…Kam išli, to vtedy eštepravdepodobne nevedeli. Či to vedeliiní? Veľká otázka….

Dnes to už vieme, konečná zastávka

bola v Osvienčime – Birkenau. Poslednázastávka tisícky Komárňanov. Starcov,ktorí tu prežili celý život. Mladých a ľudístredného veku, ktorí tu vyrástli a detí,ktoré by predstavovali budúcnosť mesta,keby sa neboli narodili ako židovské de-ti….Milovali svoje mesto Komárno. Pre-chádzali sa po Palatínovej ulici, na ná-mestí Gen. Klapku, mali tu svoje obcho-dy, reštaurácie, chodili tu do školy a po-čas sviatkov chodili do jednej z troch je-stvujúcich synagóg.

Mohol by to byť idylický svet, nebyť tý-chto rokov. Prečo sa toto všetko stalo?Kto to spôsobil? Prečo to dovolili? Otáz-

ky, na ktoré dodnes hľadáme odpovede.Jednou z rozhodujúcich staníc pri hľada-ní odpovedí je postaviť sa im zoči-voči.Po takom dlhom čase je to spoločná úlo-ha nielen židovskej komunity, ale všet-kých obyvateľov mesta a okolitých obcí.

Pozrieť sa do očí minulosti, spoznaťfakty. Vyúčtovať so smrťou približnedvoch tisícok Komárňanov, ku ktorej do-šlo za miestnej asistencie, pomôcť spoz-nať minulosť nášho mesta prostredníc-tvom osudu detí, ktoré nikdy nedospeli adetí, ktoré sa nenarodili. Veľkú časť prá-ce máme stále pred sebou.

Komárňanská Židovská náboženskáobec usporiadala v uplynulom desaťročívýučbové programy, semináre, výstavy,pomáhajúc aj prostredníctvom nich spra-covať spomienky. Tieto programy malispoločného menovateľa, všetky boli

usporiadané v uzavretom priestore, tuna cintoríne, v budove Menház alebo naškolách.

Dnes môžeme byť v spolupráci sbanskobystrickým Múzeom SNP amestom Komárno svedkami novej ini-ciatívy. Poobede o pol jednej bude naNádvorí Európy pod holým nebomotvorená výstava Osvienčimský album.Vlani poskytlo domov maďarskej verziitejto výstavy Gymnázium Jána Selye-ho. Od dnešného dňa si môžu po dobujedného mesiaca obyvatelia mesta inávštevníci prehliadnuť fotografietransportu z obce Bilke. Výstava je dô-ležitým stretávacím bodom, novou for-mou spomínania, výkrikom.

Podkarpatská dedina, aj jedinečný do-kument Príchod bratov Jákobovcov doOsvienčimu – Birkenau, ktorý ako au-tentický dôkaz holokaustu obišiel celýsvet. Veríme, že aj občania Komárnasa na chvíľku zastavia a zamyslia nadtým, prečo….

Album bude umiestnený na symbolic-ké miesto, oproti komárňanskej synagó-gy, medzi sochy a domy predstavujúceEurópu, neodvratne nastoľujúc otázku,ako mohla Európa dopustiť tento barbar-ský čin …

Dnešný deň je dňom spomínania nie-len v Komárne, ale aj v jeho okolí. V ta-kých obciach, kde kedysi bývala vý-znamná komunita a kde dnes z nej užprakticky nič nezostalo.

Treba vyzdvihnúť tie obce a mestá re-giónu, kde sa v plynulých rokoch niečopohlo, nalomiac ticho a mlčanie. Aktívnapráca miestnych, nie židovských obča-nov vytvorila zázrak, a to zázrak veno-vaný spomienkam na minulosť, na tak-mer zabudnutú komunitu.

Pred pár týždňami sme odhalili v Mar-tovciach pamätnú tabuľu na počesť 19obetí. Iniciátorom bol manželský pármiestnych reformovaných pastorov, Lillaa Szilárd Szénásiovci. Dnes popoludníviedla naša cesta po prvýkrát na opačnýbreh Dunaja, do mesta Ács. Pred rokomsa aj tu niečo pohlo. Vďaka pani AnnePetrovics a jej spolupracovníkom bolvedľa železničnej stanice postavený pa-mätník, vyhotovený sumár o židovskejkomunite, ovplyvňujúcej po desaťročiaživot v meste.

Na jeseň bol vďaka pánovi Abeleszo-vi z Londýna a jeho spolupracovníkomdovtedy skôr džungľu pripomínajúci ži-dovský cintorín premenený na nádhernépohrebisko…

(Pokračovanie na strane 6.)

Dve zvláštne staré fotografieZ tohtoročnej pozvánky na spomienkovú slávnosť venovanú obetiam holo-kaustu na nás hľadia dve zvláštne staré fotografie. Pravdepodobne každý,kto si zoberie do ruky tento kúsok modrého papiera, bude premýšľať o tom,kto je na tých fotkách. Touto otázkou vítam na 66. výročí všetkých tu prí-tomných spomínajúcich.


Koordinátor Tamás Paszternák po-zdravil prítomných, medzi ktorými bolizástupcovia mesta, župy Komárom –Ostrihom, cirkví a aj zástupcovia ko-munít z regiónu. Predseda ŽNO AntonPasternák spomenul udalosti z roku1944, cestu ktorú zdolali tí, ktorí zosta-li nažive. V mene mesta Komárno pre-hovoril primátor mesta MUDr. TiborBastrnák. Po smútočnej modlitbe kan-tora Dávida Schwezoffa prehovoril rek-tor Židovskej univerzity a Rabínskehoseminára, hlavný rabín dr. Alfréd Schő-ner, vo svojom prejave povedal okreminého aj to, že to bola doba „keď sa že-ny tešili, keď potratili“. Po prednese

modliby kadiš prítomní umiestnili ka-mene spomienok k masovému hrobuna cintoríne.

Na tomto smutnom výročí bola mozai-

ka pripomínajúca budúcnosť, dr. AlfrédSchőner umiestnil na bráne Menházumezuzu, ktorú darovali Ágnes a SmuelNavonovci. Po tomto predstavitelia žu-py Komárom – Ostrihom a ŽNO umiest-nili vence na pamätnej tabuli, ktorá jeumiestnená na stene synagógy. Na ko-niec prítomní pri pamätníku martýrov za-pálili na ich pamiatku sviečky.

Na záver spomienok otvorilo Mú-zeum SNP z Banskej Bystrice a mestoKomárno na Nádvorí Európy výstavuAuschwitz Album, Komárno je devia-tym mestom, v ktorom usporiadali tútovýstavu. Po prejave riaditeľa múzeaspieval kantor David Schwezoff, ná-sledne si záujemci prezreli výstavu.

Tichá spomienka – Deň martýrov v Komárne

Tam, kde nechcú zabudnúť na minulosť

Spomínali vo VeľkomMederi a v Ácsi

Spoločnosť mesta Ács pod vedením Anny Petrasovics sastará o to, aby sa zachovala pamiatka bývalej židovskej ko-munity mesta. Tohtoročný pamätný deň sa začal v obnove-nom cintoríne, kde rabín Zoltán Radnoti hovoril o slávnej mi-nulosti komunity a pripomenul brutalitu, ktorá aj dnes je va-rovným príkladom tragického vykynoženia národa. Po krát-kej spomienke sa pred cintorínom pomodlili. Boli prítomní ajnaši ortodoxní súverci z Londýna pod vedením Jisroela Abe-lesa. Prišiel profesor Židovskej univerzity Gábor Deutsch,predstavitelia okolitých komunít a Miksa Winkler, ktorý ko-ordinuje údržbu cintorínov.

Spomienka pokračovala pri pamätníku umiestnenom pri

železničnej stanici a neskoršie v jednej reštaurácii prejavomprimátora mesta a pamätným programom. Kantorom bolDavid Schwezoff .

Neskoro poobede vo Veľkom Mederi zorganizoval pán pro-fesor László Varga už tradičné spomienkové popoludnie napamiatku zavraždenej židovskej komunity pri pamätnej tabulina stene kultúrneho domu. Odzneli básne a vystúpil Zmieša-ný spevácky súbor Lajosa Bárdosa . László Varga hovoril ominulosti náboženskej obce, rabín Zoltán Radnoti upozornil nadôležitosť spomínania, po smútočnej modlitbe kantora DavidaSchwezoffa pri mramorovej tabuli umiestnili kvety a kamenespomienok predstavitelia mesta, miestnych spoločenských or-ganizácií, škôl, ŽNO z Dunajskej Stredy a Komárna. Smutnáepizóda tohtoročnej spomienky bola, že Jehosua Weisz, kto-rý žije v Izraeli, z dôvodu vážnej choroby už nenapísal list, kto-rý doteraz každoročne čítali na spomienkovom zhromaždení..

PA

Na rozdiel od predchádzajúcich rokov bolo na spomienkovom stretnutí k66. výročiu deportácie Židov z Komárna a okolia trochu menej návštevní-kov. Je veľmi málo takých, ktorí prežili a aj tí majú podlomené zdravie anemohli prísť do cintorína, menej spomínajúcich prišlo aj zo zahraničia.

Jún-Júl 2010 SPRAVODAJCA 3

Ako spomínate na židovský život vPiešťanoch v čase svojho detstva?

Môj otec viedol dlhé roky ŽNO vPiešťanoch. Členovia obce boli väčši-nou starší ľudia. Bolo veľmi málo deti vmojom veku. Koncom 60-tych rokovpiešťanské kúpele začali navštevovaťžidia zo zahraničia. Tým sa znovu ob-novil židovský život v Piešťanoch. V kú-peľoch bola zariadená košerná reštau-rácia. Každý piatok večer a v sobotu sakonali bohoslužby v malej, preplnenejsynagóge.

Prichádzalo aj veľa chasidov v tradič-nom oblečení, hlavne z USA a Belgicka.Keď prechádzali cez kúpeľný ostrov dosynagógy, človek mal pocit, ako kebybol v malom Jeruzaleme (Mea Sharim).Toto obdobie malo na mňa obrovskývplyv. Vďaka patri predovšetkým mojim

drahým zosnulým rodičom, ktorí ma vy-chovali v židovskom duchu a v láske kžidovstvu. V roku 1971 som sa vydalado Holandska.

Aký je židovský život v Amsterda-me v súčasnosti?

V Holandsku žije vyše 40.000 Židov.Žijú harmonickým a spokojným životom.Máme ortodoxnú, ako aj liberálnu (ne-ologicku) komunitu, židovské školy, ži-dovskú nemocnicu a veľa mládežníc-kych organizácií. Primátor Amsterdamuje Žid. Je to už tradícia, pretože terajšíprimátor mesta je už štvrtý v poradí.

Židovská komunita v Holandsku máodjakživa veľmi dobre vzťahy s kráľovs-kou rodinou.

Prichádzate občas na Slovensko?

Na Slovensko prichádzam zriedka.Moja posledná návšteva bola v roku2005. Z diaľky sledujem činnosť ŽNO naSlovensku. S radosťou konštatujem, akosa komunity rozrastajú a akú dôležitúúlohu tu má mladá generácia. Zmenarežimu otvorila nové možnosti pre ži-dovské náboženské obce na Slovensku.Dôležité je investovať do mládeže, doich vzdelávania, výučby náboženstva(jahadut), ivrit hodín a židovských dejín.Židovstvo na Slovensku má podľa môj-ho názoru budúcnosť a o tom nesmiemepochybovať. Uvedomujem si, že to stojía bude stáť veľa síl.

Prajem vám veľa úspechov!

Galanta - Piešťany - Amsterdam

Rozhovor s Judit König – WeissovouNarodila som sa v roku 1948 v Galante. V roku 1952 som sa presťahovala srodičmi do Piešťan. Od roku 1971 žijem v Holandsku, v Amsterdame. Štu-dovala som psychológiu a niekoľko rokov som pracovala ako detská klinic-ká psychologička vo Fakultnej nemocnici v Amsterdame. V roku 1981 somsi otvorila súkromnú prax.

Predstavenie knihy v Pantha Rhei

Park ušľachtilých dušíPrvý júnový týždeň zorganizovala Pedagogická fakulta Univerzity H. Selyeho vKomárne v kníhkupectve Pantha Rhei predstavenie knihy Park ušľachtilých dušíod Miloša Žiaka, predsedu Slovensko – izraelskej obchodnej komory. Parkušľachtilých duší bol nedávno otvorený vo Zvolene. Moderný pamätník pripomí-na tých záchrancov Židov, ktorí zahynuli v priebehu záchrany. Jedna štúdiaknihy, ktorej autorom je dekan Pedagogickej fakulty Univerzity H. Selyeho Lász-ló Szarka, predstavuje činnosť primátora mesta Komárna Gáspára Alapyho.

Program viedli Ilona L. Juhász a László Szarka, na tejto udalosti bolo prítom-né celé vedenie ŽNO. Usporiadateľom ďakujeme!

Ági a ŠmuelNavon v Menháze

Veľmi sme sa tešili, že do nášho mes-ta zavítali manželia Navonovci z Izrae-la, z Bnei Braku. Ági néni a Šmuelbáči 18 rokov viedli košer kuchyňu vtábore Lauder/Joint v Szarvasi. Hos-tia si prezreli obnovený Menház, navchode ktorého je umiestnená nimi da-rovaná mezuza. Navštívili naše Mikro-múzeum Ármina Schnitzera a synagó-gu a výstavu Osvienčimského albumuna Nádvorí Európy. Z centra mestasme odišli do obce Bana neďaleko Bá-bolny, išli sme na katolícku faru, kdemiestny farár pred 66 rokmi zachránilživot Šmuel báčiho, ktorý utiekol zpochodu smrti. Bol to pozdvihujúci azároveň otrasný pocit, vrátiť sa na mi-esto udalostí krvavej histórie, vypočuťsi to, že aj v tých tmavých dobách boliSKUTOČNÍ ľudia, ako bol aj vtedajšífarár Ferenc Nagy.

Neskoro poobede sme sa rozlúčili snašimi hosťami v nádeji, že sa čosko-ro stretneme.

PA

Prerušená tradícia – vyhasne plameň spomienky?

So smútkom v srdci sme prijali správu, že v tomto roku sa v Izraeli už neusku-točnilo pamätné stretnutie pri príležitosti výročia deportácie z Komárna a z oko-lia. Oduševnení organizátori askara, tí ktorí dlhé desaťročia v Svätej zemi kaž-doročne chránili pamiatku obetí, pomaly odchádzajú. Zdravotný stav našich sú-vercov, ktorí sa vysťahovali z Komárna a okolia, už neumožňuje organizovanietakýchto stretnutí. Tieto stretnutia v meste Natanya boli miestom spomienok.Ročne raz sa stretli bývalí susedia, priatelia a ich deti, vnuci z rozličných miestIzraela.... Tradícia sa definitívne skončila a 66 rokov po tragických udalostiach.

Zhasne plameň spomienok?PA


Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Luach 5771V kancelárii ŽNO si už môžete objednať kalendár na rok 5771 (v slovenčine, češtinea v maďarčine). Nároky oznámte na tel. čísle 7731-224, alebo na e-mailovej [email protected] .

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: A.S. N. (Izrael) a darco-via, ktorí si priali zostať v anonymite.Ďakujeme!

� Naša knižnica Bélu Spitzera ob-držala ďalšie publikácie, po letnej pre-stávke opäť očakávame čitateľov.

� Aj naďalej očakávame dobrovoľní-kov, ktorí by kategorizovali knižnicu.

� Získali sme peniaze z verejnej sú-ťaže k našim programom z nadácieEZRA a od bratislavského zastupiteľ-stva JDC.

� V priebehu júna a júla sme obdrža-li niekoľko pozvánok z okolitých ko-munít na spomienkové stretnutia naobete holokaustu.

Zasadnutie vedeniaVedenie ŽNO v Komárne uskutočnilo v piatok 18. júna v Menháze. Zúčastnili sana všetci členovia. Ing. Anton Pasternák privítal prítomných a odovzdal slovoZoltánovi Kollárovi, ktorý referoval o stave obnovy Menházu.

Pokladníčka Ing. Alica Weissová oboznámila prítomných o výmene účtovní-ka, koordinátor Tamás Paszternák hovoril o finančnej situácii ŽNO, resp. odlhoch nájomníkov. Vo viacerých prípadoch bude treba uskutočniť právne akty,pričom pomoc poskytne člen vedenia JUDr. Vojtech Novák. Čulá diskusia bo-la v súvislosti s poplatkami za reklamné tabule umiestnené v cintoríne.

MUDr. Daniela Hanzlíková podala informáciu o cenách podobných tabúľv meste. Vedúca kancelárie Judita Haasová oboznámila prítomných s pod-mienkami poskytovania pomoci pre 2. generáciu. Prebehla živá diskusia o zlomstave objektu na Ulici Eötvösa č. 9., viacerí členovia iniciovali, aby sa preroko-vala otázka predaja, v tejto veci nevzniklo rozhodnutie, vedenie ŽNO ešte pre-šetrí možnosti.

Členovia vedenia ŽNO konštatovali, že aj naďalej pretrváva zlá finančná si-tuácia, momentálne je prvoradou úlohou zabezpečiť platby nájomcov.

PT

Správy sekretariátu

Judita Haasová odchádza na letnú do-volenku a z tohto dôvodu bude v mesia-coch júl a august kancelária zatvorená,nebudú stránkové dni. Na osobné vyba-vovanie záležitostí bude možnosť výlu-čne v prvý a posledný augustový týždeň(pondelok 15:00-17:00 a vo štvrtok10:00-12:00). Vaše žiadosti čakáme pí-somne na adrese [email protected] kancelárii bude práca prebiehať v ob-vyklom čase od septembra.

�

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JÚN-JÚL 2010. – TAMMUZ-AV 5770. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VIII. ROÈNÍK 6.-7. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

V Menháze sa uskutočnila konferenciaŽidovské dedičstvo Komárna, ktoré or-ganizovali spoločne Slovenské cen-trum židovského kultúrneho dedičstvaa ŽNO v Komárne. Po uvítaní AntonomPasternákom, predsedom ŽNO, pred-stavil riaditeľ centra, dr. Maroš Borský,prítomným z Komárna, Bardejova, Nit-ry, Bratislavy a z Nových Zámkov svoj

inštitút. Programový koordinátor Ta-más Paszternák oboznámil prítomnýchs rekonštrukciou objektu Menházu anásledne ich previedol touto budovou. V ďalšej časti PhDr.Monika Vrzgulová,CSc., vedúca Dokumentačného stre-diska holokaustu v Bratislave predsta-vila vzdelávaciu a publikačnú činnosťstrediska. Mimoriadne zaujímavá bola

prednáška historičky umenia dr. JanyŠvantnerovej o 37 komárňanských ju-daikách a ich dokumentácii.

Konferencia sa ukončila diskusiou,kde odznelo veľa nápadov. Osobitnávďaka patrí Judite Haasovej za prípra-vu a realizáciu celej akcie.

PT

Konferencia v Menháze

Židovské dedičstvo Komárna

RekonštrukciaMenházu

Obnova priečelia je v poslednej eta-pe. Pracovníci firmy Boldi začali re-konštrukciu steny synagógy a vnú-tornej steny dvora. Do konca leta bu-dú všetky práce dokončené.

Náš jesenný program sa začína 5. sep-tembra Európskym dňom židovskejkultúry, keď po celý deň očakávame vMenháze návštevníkov a záujemcov.Doobeda sa začína regionálne stretnu-tie židovských náboženských obcí a ko-munít. Na košer obed nás pozýva rebe-cen Bina Stiefel. Po obede bude rozho-

vor o blížiacich sa sviatkoch, kultúrnyantropológ Richard Papp bude hovoriť ožidovskom humore. Následne odovzdá-me cenu Kehila a Kehila haver. Na zá-ver nasleduje koncert budapeštianskejškoly Lauder – skupiny Zmirim Klezmer.Podrobný program zverejníme v augus-tovom čísle.

Predbežný program

Európsky deň židovskej kultúry

Všetkým našim čitateľom prajeme pokojné leto a príjemný odpočinok!

Documents

169-170. SZÁM HITKÖZSÉGI HÍRADÓ · PDF filemáromiak. Arcok, életek mosolyognak, szomorkodnak hat és fél évtizeddel a tra-gédia után a megsárgult fotókon. Ennyi id