180 nap alatt.pdf

8/16/2019 180 nap alatt.pdf

http://slidepdf.com/reader/full/180-nap-alattpdf 1/226

PHILIP YANCEY

TIM STAFFORD

180nap alatt

a Biblián át



Könyvünk egy száznyolcvan napos bibliaolvasó program.

A Biblia összes könyvéből legalább egy fejezetet tartalmazó

válogatás, valamint a részekhez fűzött rövid kommentárok

átfogó képet adnak a Szentírás »cselekményéről«, főbb

témáiról, és láthatóvá teszik az egyes könyvek közötti

összefüggéseket - érdekes perspektívát és új felfedezéseket

kínálva. A Biblia történetfolyamának jobb áttekintését segíti,

hogy a válogatás az események történeti sorrendjét követi.

Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egyképgalériába lépve - mielőtt részletesen szemügyre vennénk

a műveket - végigsétálnánk az egész galérián, bepillantva

minden egyes terembe, hogy átfogó képet kapjunk a kiállítás

koncepciójáról, arról a központi gondolatról, amely a képek

kiválasztása mögött húzódik. S miközben a termekben

sétálgatunk, rákapunk a művészet ízére, és kedvünk támad

ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a galériába, és

gyönyörködjünk a festményekben."

Philip Yancey ésTim Stafford

%harmat

www.harmat.hu

2500 Ft

ISBN 978-963-288110-2

8

http://www.harmat.hu/

http://www.harmat.hu/



PHILIP YANCEY - TIM STAFFORD

180 nap alatt

a Biblián át

HARMAT

Budapest, 2012



Study materials adapted from NIV Student Bibié

Originally published in the U.S.A. underthe tit le NIV Student Bibié

Copyright Notes by Philip Yancey and Tim StaffordUsed by permissioh.

All rights reserved.

Hungárián edition published under special arrangement

with The Zondervan Corporation, Grand Rapids, Michigan, U.S.A,

www.zondervan.com

Fordította: Csiszár István

Hungárián edition © 2012 by Harmat Kiadó

All rights reserved. Minden jog fenntartva.

ISBN 978-963-288-110-2

Ahol másként néni jelöltük, a bibliai, idézeteket

az 1975. évi új fordítású Biblia javított kiadásából vettük át.

(Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából

a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Búdapest, 2006).

http://www.zondervan.com/

http://www.zondervan.com/



TARTALOM

1. A cselekmény kibontakozik

□ 1. nap, 1Mózes 1: A kezdetek könyve......................................................

13□ 2. nap, 1Mózes 2: Egy nagyszerűpillanat..................... 15□ 3. nap, 1Mózes 3: A zuhanás.....................................................................16□ 4. nap, 1Mózes 4: Az ajtóban leselkedő bűn ...................... 18□ 5. nap, 1Mózes 7: Víz a la tt.........................................................................19□ 6. nap, 1Mózes 8: A szivárvány............................................................... 20

2. Egy nemzet születése

□ 7. nap, 1Mózes 15: A te rv ............................................................................21□ 8. nap, 1Mózes 19: Isten küldte katasztrófa............................................. 22□ 9. nap, 1Mózes 22: Végső vizsga.............................................................. 24□ 10. nap, 1Mózes 27: Jákob megszerzi az áldást.......................................26□ 11. nap, 1Mózes 28: Érdemtelenül............................................................. 28□ 12. nap, 1Mózes 37: Családi viszá lyok ...................................................... 29□ 13. nap, 1Mózes 41:'A színfalak m ög ö tt................................................... 30

□ 14. nap, 1Mózes 45: Hosszú megbocsátás................

31□ 15. nap, 2 Mózes 3: A cselekvés id eje ....................................................... 33□ 16. nap, 2 Mózes 1011 : A tíz csapás.........................................................34□ 17. nap, 2 Mózes 14: Csoda a Vörös-tengerné l..........................................36□ 18. nap, 2 Mózes 20: A tízparancsola t...................................................... 37□ 19. nap, 2 Mózes 32: Az álom szertefoszlik.............................................. 38□ 20. nap, 3 Mózes 26: Jogi kérdések......................................................... 39□ 21. nap, 4 Mózes 11: Megpróbáltatások a pusztában...............................40

□ 22. nap, 4 Mózes 14: Nyílt lázadás..........................................................

41□ 23. nap, 5 Mózes 4: Emlékeztető.............................................................. 42□ 24. nap, 5 Mózes 8: A siker veszélyei....................................................... 43□ 25. nap, 5 Mózes 28: Hangosan és érthetően..........................................45□ 26. nap, Józsué 2: Új kémek, új le lkűié t................................................... 46□ 27. nap, Józsué 6: Különös ta ktika............................................................47□ 28. nap, Józsué 7: Al<ik nehezen tanulnak...............................................48□ 29. nap, Józsué 24: Végre otthon .......................................................... 49□ 30. nap, Bírák 6: Bizonytalan vezető ...................................................... 50

□ 31. nap, Bírák 7: Valószínűtlen győzelem................................................

51□ 32. nap, Bírák 16: Superman csődje .......................................................... 53□ 33. nap, Ruth 1: Állhatatos szerete t...........................................................54

|5



TARTALOM

3. Az aranykor

□ 34. nap, 1Sámuel 3: Átmeneti ko r ............................................................

55□ 35. nap, 1Sámuel 16: Két király tö rténete .............................................. 56□ 36. nap, 23. zsoltár: A pásztor éneke..................................................... 57□ 37. nap, 1Sámuel 17: Az óriásölő ............................................................ 58□ 38. nap, 19. zsoltár: A természet tanítása ............................................... 59□ 39. nap, 1Sámuel 20: Jónátán hűsége.....................................................60□ 40. nap, 27. zsoltár: Fent és le n t............................................................. 61□ 41. nap, 2 Sámuel 6: A szenvedélyes király ...............................................62

□ 42. nap, 1Krónikák 17: Isten háza............................................................

63□ 43. nap, 103. zsoltár: Isten jósága............................................................. 64□ 44. nap, 2 Sámuel 11: Házasságtörés és gyilkosság................................ 65□ 45. nap, 2 Sámuel 12: Tetten érve ............................................................. 66□ 46. nap, 51, zsoltár: Igaz bűnvallés........................................................... 67□ 47. nap, 139. zsoltár: Dávid lelki ti tk a ........................................................ 68□ 48. nap, 1Királyok 3: Lenyűgöző képesség..............................................69□ 49. nap, 1Királyok 8: Fent a csúcson....................................................... 70

□ 50. nap, 84. zsoltár: Otthon, édes o tth o n .................................................71□ 51. nap, Példabeszédek 4: Életre szóló tanács....................................... 73□ 52. nap, Példabeszédek 10: Egysoros bölcsességek...............................74

□ 53. nap, Példabeszédek 12: Szóbeli d in am it .......................................... 75□ 54. nap, Énekek 2: Szerelmi tö rténe t................................................ 77□ 55. nap, Prédikátor 3: Mindennek megvan a maga ideje ...................... 78

4. Az északi királyság

□ 56. nap, 1Királyok 17: A prófé ták.............................................................. 79□ 57. nap, 1Királyok 18: Leszámolás a hegyte tő n.........................................81□ 58. nap, 2 Királyok 5: Különös talá lkozás............................................... 83□ 59. nap, Jóéi 2: A szó ereje ..................................................................... 84□ 60. nap, Jónás 3-4: Az ellenség szeretete...............................................85□ 61. nap, Ámdsz 4: A vándorpréd ikátor .................................................. 87□ 62. nap, Hóseás 1-3: Példázat a szeretetről.......................................... 88□ 63. nap, Hóseás 11: Megsebzett szerető ....................................................89

□ 64. nap, 2 Királyok 17: Post mortem......................................................

90

6



TARTALOM

5. A déli királyság

□ 65. nap, 2 Krónikák 20: Újra Jeruzsálemben ......................................... 91□ 66. nap, Mikeás 6: A tisztátalanság te rjed ............................................... 93□ 67. nap, 2 Krónikák 30: Ezékiás ünnepsége.......................................... 95□ 68. nap, Ézsaiás 6: Hatalom a trón m ögött .......................................... 96□ 69. nap, Ézsaiás 25: A remény üzenete................................................... 97□ 70. nap, 2 Krónikák 32: Harctéri leckék.................................................... 98□ 71. nap, Náhum 1: Igazságtétel az ellenség fe le tt...................................99□ 72. nap, Zofóniás 3: Romlott uralkodó osztály...................................... 100□ 73. nap, 2 Királyok 22: A csodagyerek

................................................. 101

□ 74. nap, Jeremiás 2: A nemzet hitehagyása.......................................... 102□ 75. nap, Jeremiás 15: A csökönyös prófé ta ............................................ 103□ 76. nap, Jeremiás 31: Izrael jö vő je ...........................................................104□ 77. nap, Jeremiás 38: A próféta életveszélyben.....................................105□ 78. nap, Habakuk 1: Vitában Is tennel.................................................... 106□ 79. nap, Jeremiás siralmai 3: A megrendült kö ltő ..................................107□ 80. nap, Abdiás: Nincs helye a kárörömnek.......................................... 108

6. Újrakezdés

□ 81. nap, Ezékiel 1: Fogságban................................................................109□ 82. nap, Ezékiel 2 3 : Megszilárdítás.................................................... 110□ 83. nap, Ezékiel 4: Hogy a nagyothallók is meghallják...........................111□ 84. nap, Ezékiel 37: A feltámadás napja ............................................... 112

□ 85. nap, Dániel 1: Az ellenség alkalmazásában.......................................113

□ 86, nap, Dániel 3: Tűzpróba...................................................................

114□ 87. nap, Dániel 5: Amilyen az apa, olyan a f ia ......................................... 115□ 88. nap, Dániel 6: Dániel leghosszabb éjszakája....................................116

□ 89. nap, Ezsdrás 3: Végre o ttho n .......................................................... 118□ 90. nap, Haggeus 1: A szükséges biz tatás.............................................. 119□ 91. nap, Zakariás 8: Emeljétek fel szemeteket........................................120□ 92. nap, Nehémiás 2: Rátermett vezető ................................................. 121□ 93. nap, Nehémiás 8: A gyász örömre fo rdu l.........................................122

□ 94. nap, Eszter 4: Egy nép életben maradása.........................

123□ 95. nap, Malakiás 2: Mélységes csa lódottság ........................................ 124



TARTALOM

Ζ μ '[‘"

· - Ζ·:< ' , ;Ρ !

7. A fájdalom kiáltásai□ 96. nap, Jób 1-2: Igazségtalan-e Isten? ................................................ 125□ 97. nap, Jób 38: Isten szól Jóbhoz.......................................................... 126□ 98. nap, Jób 42: Boldog befejezés....................................................... 128□ 99. nap, Ézsaiás 40: Kié a hatalom?..................................................... 129□ 100. nap, Ézsaiás 52: A szenvedő szolga................................................130□ 101. nap, Ézsaiás 53: Megsebzett gyógyító ............................................ 132□ 102. nap, Ézsaiás 55: Mindenek vége ...................................................... 133

8. Meglepő Messiás

□ 103. nap, Lukács 1: A végső remény.......................................................134□ 104. nap, Lukács 2: Ne fé lje tek ............................................................... 136□ 105. nap, Márk 1: Azonnali ha tás............................................................. 137□ 106. nap, Márk 2: Az ellenállás je lzőtüzei...............................................138□ 107. nap, János 3: Éjszakai ta lá lkozó......................................................139

□ 108. nap, Márk 3: Csodatételek és varázs lat.................................... .............

.....

□ 109. nap, Márk 4: Kemény ta la j........................................... 142□ 110. nap, Márk 5: Jézus és a betegség.................................................... 144□ 111. nap, Máté 5: Gyújtó hatású szavak....................................... 1451..1112. nap, Máté 6: A hegyi beszéd............................................................. 146□ 113. nap, Máté 13: Példázatok Isten országáról........................................147□ 114. nap, Márk 6: Hatalmi kontrasz t......................................................... 149□ 115. nap, Lukács 16: Két v ilá g.................................................................... 150□ 116. nap, Lukács 12: Jézus tanítása a pénzrő l.......................................... 151□ 117. nap, Lukács 18: A társadalom peremén

.......................................... 153

8. Válaszok Jézusnak

□ 118. nap, Lukács 15: Lebilincselő története k..........................................154

□ 119. nap, János 6: Az élet kenyere ........................................................ 155□ 120. nap, Márk 7: Ellentétes pólusok ..................................................... 156□ 121. nap, Máté 18: Kötelékektől szabadon............................................. 157

□ 122.nap, János 10: Nincsenek titko k .........................................................158□ 123. nap, Márk 8: Fordulópont............................................................. 159□ 124. nap, Márk 9: Akik lassan tanulnak................................................. 160□ 125. nap, Lukács 10: Valószínűtlen küldetés....................................... 161□ 126. nap, Márk 10: Szolgáló vezetés...................................................... 162



TARTALOM

□ 127. nap, Márk 11: Fokozódó ellenállás..................................................... 163

□ 128. nap, Márk 12: Tőrbe csalás................................................................

164□ 129. nap, Márk 13: A rettenetes n ap ...................................................... 165□ 130. nap, Márk 14: A végzet il la ta .......................................................... 166

9. A végső napok

□ 131. nap, János 14: Utolsó közös étkezés................................................ 167□ 132. nap, János 15: Élő kapcsola t............................................................. 168□ 133. nap, János 16: A bánat örömre fo rdu l............................................. 169□ 134. nap, János 17: Küldetés..................................................................... 170□ 135. nap, Máté 26: Találkozás a végzettel................................................ 171

□ 136. nap, Máté 27: Nincs igazság............................................................. 172□ 137. nap, Márk 15: Elhárul az akadály ....................................................... 173□ 138. nap, Máté 28: Az élet beszéde........................................ 174□ 139. nap, János 20: Terjed a szóbeszéd.................................................. 175□ 140. nap, Lukács 24: Az utolsó láncszem............................................... 176

10. Az ige terjed

□ 141. nap, Apostolok cselekedetei 1: Távozás....................................... 178□ 142. nap, Apostolok cselekedetei 2: Robbanás.................................... 179□ 143. nap, Apostolok cselekedetei 5: A döbbenet hu llám ai...................180□ 144. nap, Apostolok cselekedetei 9: Hátraarc.........................................181□ 145. nap, Galata 3: Törvényeskedés........................................................ 182□ 146. nap, Apostolok cselekedetei 16: Terelőút........................................184

□ 147. nap, Filippi 2: Viszontagságok között..............................................

185□ 148. nap, Apostolok cselekedetei 17: Vegyes eredm ény ....................... 186□ 149. nap, 1Thesszalonika 3-4: Felkészülés a végső do lgokra ............ 187□ 150. nap, 2 Thesszalonika 2: Téves szóbeszéd........................................188□ 151. nap, 1Korinthus 13: A szeretet himnusza........................................189□ 152. nap, 1Korinthus 15: Az utolsó ellenség............................................190□ 153. nap, 2 Korinthus 4: Égetett sá r ...................................................... 191□ 154. nap, 2 Korinthus 12: Dicsekvés a gyengeségekkel..........................192

|9



TARTALOM

11. Pál öröksége

□ 155. nap, Róma 3: Gyógyulás...................................................................

194

□ 156. nap, Róma 7: A törvény határa i........................................................195

□ 157. nap, Róma 8: A Lélek szerinti é le t.................................................. 197

□ 158. nap, Róma 12: Nézeteltérés a keresztények közö tt ...................... 199

□ 159. nap, Apostolok cselekedetei 26: Váratlan helyzet................... 200

□ 160. nap, Apostolok cselekedetei 27: Tökéletes v ih ar .......................... 201

□ 161. nap, Apostolok cselekedetei 28: Végre Rómában.......................202

□ 162. nap, Efezus 2: Börtönlevél............................................................... 204

□ 163. nap, Efezus 3: Siker történet............................................................

206□ 164. nap, Kolossé 1: A szakadék áthidalása............................................207

□ 165. nap, Filemon: Személyes szívesség................................................208

□ 166. nap, Titusz 2: Elintézetlen ügyek ................................................. 209

□ 167. nap, 1Timóteus 1: Aggasztó hírek.....................................................210

□ 168. nap, 2 Timóteus 2: Utolsó szavak.................................................... 211

12. Létfontosságú levelek

□ 169. nap, Zsidók 2: A nagy földre szállás................................................ 212

□ 170. nap, Zsidók 11: Mit jelent az igaz h it? ................................................213

I I 171. nap, Zsidók 12: Maratoni fu tás ......................................... 215

□ 172. nap, Jakab 1: Tedd, amit mondasz.................................................. 216

□ 173. nap, 1Péter 1: Aki egykor gyáva vo lt............................... 217

□ 174. nap, 2 Péter 1: Rejtett veszélyek...................................................... 218

□ 175. nap, Júdás: Vészharangkongatás.....................................................219

□ 176. nap, 1János 3: A kereszténység esszenciája..................................220□ 177. nap, 2-3 János: Rosszhiszemű megtévesztők.................................221

□ 178. nap, Jelenések 1: A végső s zó .......................................................... 222

□ 179. nap, Jelenések 12: A történelem másik o ldala ................................224

□ 180. nap, Jelenések 21: Vég és Kezdet....................................................226

10



BEVEZETŐ

A Biblia a hívők számára Isten által ihletett iratok gyűjteménye, kinyilatkoztatás, de

abban hívők és nem hívők is egyetértenek, hogy ez a különleges könyv az emberi-

ség évezredes tapasztalatait őrzi gazdagítva minden újabb nemzedéket. A legtöbb

háztartásban megtalálható, mégis kevesen ismerik és olvassák.

Könyvünk egy száznyolcvan napos bibliaolvasó programot tartalmaz. A száz-

nyolcvan bibliai fejezetből készült válogatás, valamint a hozzájuk fűzött rövid

kommentárok mintegy madártávlatból adnak rálátást a Bibliára. A száznyolcvan

szövegrészlet, amely a Biblia összes könyvéből legalább egy fejezetet tartalmaz,

átfogó képet ad a Szentírás cselekményéről", főbb témáiról, és láthatóvá teszi az

egyes könyvek közötti összefüggéseket.

A Biblia történetfolyamának jobb áttekintését segíti, hogy a válogatás a bibliai

események történeti sorrendjét követi. Miközben Dávid életének eseményeiről 01-

vasunk, megismerkedünk az általa írt zsoltárokkal is. Az ószövetségi próféták köny-

veinek egy-egy fejezetével párhuzamosan saját koruk történeti hátterét is meg-

ismerhetjük a Biblia történeti könyveiből válogatott megfelelő részletek alapján.

Ugyanígy a négy evangéliumból választott szövegrészietek összetett képet adnak

Jézus földi életéről, Pál apostol leveleit pedig Az apostolok cse/eA edefe/'ben leírt

élettörténetébe ágyazva ismerhetjük meg.

Ha mindössze 10-15 percet szánunk a napi szövegrészietekre, a száznyolcvan

napos beosztást követve akár fél év alatt átolvashatjuk a Bibliát, és megismerhetjük

annak legismertebb és legtöbbet idézett fejezeteit. Ez a vezérfonal, melynek célja,

hogy felkeltse az érdeklődést a Biblia olvasása és alaposabb megismerése iránt, a

Bibliában kevéssé járatosak számára áttekintést ad az egész könyvről, de érdekesperspektívát és új felfedezéseket kínál a Biblia rendszeres olvasói számára is.

Tekintsük ezt a válogatást olyan felfedezőútnak, mintha egy képgalériába lép-

ve - mielőtt részletesen szemügyre vennénk a képeket - végigsétálnánk az egész

galérián, bepillantva minden egyes terembe, hogy átfogó képet kapjunk a kiállítás

koncepciójáról, arról a központi gondolatról, amely a képek kiválasztása mögött

húzódik. S miközben a termekben sétálgatunk, rákapunk a művészet ízére, és ked-

vünk támad ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a galériába, és gyönyörködjünka festményekben.

Philip Yancey és Tim Stafford





A CSELEKMÉNY Ki BON 1A KO Z IK

1Mózes 1 I A kezdetek könyve: Nem a teremtés módjáról,I hanem a Teremtőről szól 1L (

1,1 31 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet... És látta Isten, hogy

minden, amit alkotott, igen jó ,"

A bibliai beszámoló - sőt, az egész világegyetem történelme - ezzel az egyszerű ki-

jelentéssel indul: Isten teremtette”. A fejezet további része pedig azt taglalja, hogy

mit teremtett: égitesteket, óceánokat, növényeket, madarakat, halakat, emlősálla-

tokát, majd végül a férfit és a nőt.

A leírás azonban nem sokat árul el arról, hogy Isten milyen eszközöket használt a

teremtéshez. Nem találunk benne magyarázatot a DNS-re, sem a teremtés mögöttmeghúzódó tudományos alapelvekre. A Biblia nyitó fejezete azonban két dolgot

határozottan állít:

1. A teremtés Isten műve. Akkor ezt mondta Isten,., azután ezt mondta Isten...

majd ezt mondta Isten” - ez a kifejezés adja az egész fejezet ritmusát. A pillangók,

vízesések, palackorrú delfinek, imádkozó sáskák, kenguruk - mind Isten elgondo-

lásai voltak. Ez a pompás világ Isten művészi géniuszának múzeuma. Mindaz, ami

ezután következik a Bibliában, ennek a fejezetnek az üzenetét húzza alá: Isten áll

az egész természet mögött. Minden héliumatom, minden spirális galaxis, mindenegyes élőlény azért létezik, mert Isten így akarta. Tekintsünk úgy Mózes első köny-

vének első három fejezetére, mint egy festőművész aláírására műve aljén. Mintha

Isten azt mondaná: Ez az én alkotásom."

2. A teremtett világ jó. Mint egy harang lágy zúgása, úgy kíséri végig ezt a fejezetet

egy másik kijelentés: És látta Isten, hogy ez jó.” Napjainkban egyre riasztóbb híreket

hallunk a természet állapotával kapcsolatban: globá-

lis felmelegedés, szennyezett óceánok, kipusztuló-

bán lévő fajok, az esőerdők pusztulása... A teremtés

óta sok minden megváltozott, elromlott. Mózes első

könyvének első fejezete egy romlatlan világot ábrázol,

amelyet Isten tervezett. Ami szépség ma fellelhető a

természetben, az - ha halványan is, de - ezt a hajdani

állapotot tükrözi vissza.

A Biblia ugyanazzal a képpel kezdődik és zárul: egy folyóval öntözött kert, és

emberek, akik Isten valóságos jelenlétében élnek. A tökéletességnek ez a két képemint zárójel veszi körül megsebzett bolygónk történetét.

Frank Borman kapitány, az amerikai Apollo űrhajó egyik asztronautája éppen

ezt a fejezetet olvasta fel a világűrben 1968 karácsonyán, amit a televízió egyenes 113

LétKérdések

Gondoljunk vissza egy olyan pillanatra, amikor komolyan felfigyeltünk a természet szépségére.



A CSELEKMÉNY KIBONTAKOZIK

adásban közvetített. Amint kitekintett a kabin ablakán, úgy látta a földet, mint va-

lami ragyogó színekben pompázó golyót, amely magányosan kering a világűr sö-

tétjében. Elképesztően gyönyörűnek, ugyanakkor rettenetesen sérülékenynek tűnt

számára. Éppen olyannak, mint Mózes első könyvének első fejezetében.



A C S E L E K M É N Y K I B O N T A K O Z I K

1 Mózes 2

2,7 Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét

lehelte orrába. így lett az ember élőlénnyé."

Míg az 1. fejezet kozmikus méretekben mutatta be a teremtést, a 2. fejezet mégis-

métli a történetet, ezúttal azonban az emberre szűkíti a figyelmet. Isten minden al-

kotása közül egyedül minket, embereket teremtett a saját képére és hasonlóságára

(1,26). Az Isten képmása” kifejezés sokféleképpen értelmezhető. Vajon a halhatat-

lanságra utal? Vagy az intelligenciára? Az alkotás képességére? Esetleg a kapcso-

latteremtés képességére? Talán akkor értjük meg legjobban ezt a kifejezést, ha úgy

képzeljük el az istenképűséget", mint egyfajta tükröt. Isten úgy teremtette meg az

embert, hogy ha ránéz, akkor önmagából lát valamit visszatükröződni.

Mózes első könyve arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ember alapvetően külön-

bözik minden más teremtménytől. Ösztönösen is felismerjük ezt a különbséget: a

törvény eltérő súllyal bünteti egy állat és egy ember megölését. Az emberi élet

szent". Minden teremtmény közül csupán az ember az, aki az élet leheletét magé-

tói Istentől kapta.

A történelem mozgásba lendül

A 2. fejezet az emberiség történelmének kezdetét mutatja be. Ádám - még a tö-

kéletesség állapotában is - magányosnak érzi magát, vágyakozik valaki után, ezért

Isten megteremti a nőt. Ettől kezdve a házasság el-

sőbbséget élvez minden más kapcsolattal szemben.

A munka is ekkor veszi kezdetét: Isten az emberre

bízza, hogy uralkodjon a többi teremtmény felett.

A boldog paradicsomi állapotot azonban beér-

nyékolja egy baljóslatú figyelmeztetés. A 17. versben

megjelenik egy Istentől kapott tilalom. Ádám és Éva

tökéletes szabadságot élvez, egyetlen kivételtől el-

tekintve, ami egyben engedelmességük próbája.

A művészek minden korban megpróbálták sza-

vakkal vagy képekkel visszaadni, milyen lehetett

a tökéletes világ: a szeretet és a szépség világa,amelyben nem volt sem bűn, sem szenvedés, sem szégyen. Az első két fejezet egy

ilyen világot ábrázol. Az azóta eltelt sok ezer év történetében ez volt az utolsó pil-

lanat, amelyről el lehetett mondani, hogy az emberek nem szégyellték magukat”. |15

LétKérdések

Gondoljunk egy közeli barátunkra vagy hozzá- tartozónkra. Hogyan tükrözi vissza Isten képmását? Van olyan tulajdonsága vagy jellem- vonása, amely kifejezi, milyen lehet maga Isten?

Egy nagyszerű pillanat: A világ, ahogyan Isten tervezte



A CSELEKMÉNY KI BONTAKOZI K

A zuhanás: Lázadás, meztelenség, rejtőzködés és szégyen

3,3 ...csak annak a fának a gyümölcséről, amely a kert közepén van, mondta

Isten: Nem ehettek abból, ne is érintsétek, m ert meghaltok. ”

A teológusok bűnbeesésnek" nevezik ezt az eseményt, ami azonban inkább egy

hatalmas zuhanás volt. Jóllehet Ádámnak és Évának mindene megvolt a paradi-

csomban, amire az embernek szüksége lehet, ám egy gondolat nyugtalanította

őket: Nem maradunk le valamiről? Nem tagad meg tőlünk valamit Isten? Hozzánk

hasonlóan ők sem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy kinyújtsák a kezüket azért,

ami nem őket illette.G. K. Chesterton így írt erről: Az egyetlen olyan dogma, amely tapasztalati úton

igazolható, az eredendő bűn dogmája.” Mózes első könyve kevés részlettel szol-

gál az első bűnesettel kapcsolatban. Sokan tévesen feltételezik, hogy a szexualitás

is szerepet játszott benne, holott sokkal alapvetőbb dolog forgott kockán. Isten

mindössze egyetlenegy fától tiltotta el Ádémot és Évát. A valódi kérdés az volt,

hogy ki határozza meg a szabályokat - az ember vagy Isten? Ádám és Éva döntése

örökre megváltoztatta a világot.

Mózes első könyve alapjaiban cáfolja az emberiség történelméről vallott köz-

keletű feltételezéseket. A teremtés könyve szerint a világ és az emberiség nem a

fokozatos és egyre jobb állapot felé tartó fejlődés útján halad. Éppen ellenkezőleg:

réges-régen zátonyra futottunk saját büszkeségünk és makacsságunk szikláin.

Azóta senki sem - maga Isten sem - elégedett az emberrel. Bár Isten jónak te-

remtette, az ember már a kezdeteknél engedetlenné vált Istennel szemben, és az-

óta is ennek a következményeitől szenvedünk. A teremtés könyvének első fejezetei

segítenek annak megértésében, hogy a világ miként lehet egyszerre hihetetlenülgyönyörű, ugyanakkor mélyen tragikus. Gyönyörű, mert Isten teremtette, és tragi-

kus, mert ránk bízta, mi pedig kudarcot vallottunk.

Valóban azt mondta Isten?

Ádám és Éva úgy reagál a bűnre, mint bárki más. Ésszerű magyarázatot keresnek

rá, megpróbálják igazolni magukat, és másra hárítják a felelősséget. A szerző hoz-

záteszi, hogy szükségét érzik annak, hogy elrejtőzzenek. Egymás elől is rejtőzköd-

nek, amikor eltakarják a testüket, mert most először szégyellik meztelenségüket. A legnagyobb változás azonban az Istennel való kapcsolatukban következett be.

Eddig szabadon jártak-keltek Isten előtt, és beszélgettek vele a kertben, akárcsak

161 egy jó baráttal. Most, amikor meghallják Isten hangját, elrejtőznek.



CSELEKMÉNY k ibontakoz ik

A három kérdés, amelyet Isten tesz fel Ádámnak és Évának, mindannyiunknak

szól: 1. Hol vagy? (Miért rejtőzöl előlem?) 2. Ki mondta neked, hogy meztelen vagy?(Miért másnak hittél, és nem nekem?) 3. Mit tettél?

(Kész vagy-e vállalni érte a felelősséget?)

A 3. fejezet a világot érintő hatalmas változó- Létkérdések

Éreztük már úgy az életünk során, hogy Isten

parancsai korlátoznak vagy megfojtanak min- két? Hogyan kezeltük ezt az érzést?

sokról szól, amelyek azért következnek be, mert a

teremtmények a maguk útját választották a Terem-

tőnek való engedelmesség helyett: elhatalmasodik

a szenvedés, a munka gyötrelmessé válik, és egy

olyan új fogalommal bővül az ember szókincse, mint

a halál. Ami addig tökéletes volt, örökre megromlott.

Minden háború, erőszak, minden tönkrement kap-

csolat, minden gyász és szomorúság erre az éden-

kerti eseményre vezethető vissza.

17



1 Mózes 4 | Az ajtóban leselkedő bűn: Az Isten eredeti tervét nélkülöző világ

4,7 Hiszen ha jó t cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jó l cselekszel,

a bűn az ajtó e lőtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta."


Mózes első könyve három fejezetben felvázolja az emberiség történelmének kéz-

detét, majd kibontakozik a történelem drámája: az első gyermekszülés (képzeljük

csak el a sokkot), az első istentiszteleti szertartás, az első munkamegosztás, az első

kiterjedt családok, az első városok és a kultúra első jelei - mind megjelennek a 4.

fejezetben. Egy tragikus esemény azonban az összes többit beárnyékolja: az első

haláleset - az egyik testvér megöli a másikat. Az első családon keresztül a bűn belép a világba, a második nemzedék pedig

már egymást gyilkolja. Mózes első könyvének korai fejezeteiben még azt látjuk,

hogy Isten gyakorta közbelép, hogy teremtett világának problémáit megoldja.

Nem hunyhat szemet a bűn felett, és személyre szabott büntetéssel sújtja Káint. Az

ember azonban egyre mélyebbre süllyed, ami különösen Kain egyik leszármazottja,

Lámek személyében érhető tetten.

Egy lépést előre, egyet hátra

Ám nem csak szomorú események történnek. A civilizáció gyors fejlődésnek indul:

megjelenik a földművelés, elterjed a bronz- és vasszerszámok használata, az em-

berek felfedezik a zenét és a művészeteket. Az em-

beriség eredeti rendeltetésének megfelelően kezdi

birtokba venni a teremtett világot.

Az előrelépések ellenére azonban a történelem

tovább csúszik a lázadás lejtőjén. Ádám és Éva után

minden egyes ember ugyanazzal a döntéssel szem-

besül: engedelmeskedik Isten szavának, vagy szem-

beszáll vele. Fárasztó egyhangúsággal mindannyian

ugyanazt az utat választják, mint ősszüleik. Isten

figyelmeztető szava, amelyet Káinnak mondott, mindenkire vonatkozik: Fia pedig

nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál

rajta.”

LétKérdések

Vajon m it mondanánk, ha Isten személyesen megjelenne,

és felelősségre vonna a bűneink miatt?

181



LLEKMÉNY KIBONTAKOZIK

1 Mózes 7 Víz alatt: Végítélet és második esély

7,4 Mert hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt bocsátók

a földre, és eltörtök a föld színéről minden élőt, amelyet alkottam."

Az erőszak és a lázadás spirálja tovább gyűrűzik lefelé, míg Isten egyszer döntő

elhatározásra jut. Az 1Mózes 6,6 minden bizonnyal a legmegrendítőbb kijelentés,

amelyet valaha is leírtak: Megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és meg-

szomorodott szívében.” Világosan látszik, hogy a nagy kísérlet az emberrel elbu-

kott. Isten, aki annyira elégedett volt a teremtett világgal, most készen áll, hogy

elpusztítsa azt. Nem tűrheti tovább az erőszakot, amely elterjedt az egész világon.Számos kultúrában léteznek legendák egy hatalmas özönvízről: Közel-Keleten,

Ázsiában, Dél-Amerikában. Különösen egy babilóniai irat, a Gilgames-eposz tártál-

máz sok párhuzamot a 7. fejezetben feljegyzett beszámolóval. Mózes első könyve

azonban úgy ábrázolja az özönvizet, mint Isten közbelépését a lázadó emberiség-

gél szemben, és nem pusztán mint valami véletlen katasztrófát, amely földrajzi

okokból vagy klímaváltozás miatt következett be. A tajtékzó vizek a vízözön tör-

ténetében azt jelképezik, hogy milyen messzire sodródott az emberiség Istentől.

A vízáradat étsöpör városokon és falvakon, erdőkön és pusztákon, elpusztítva min-den élőlényt és ember alkotta tárgyat.

Néhány túlélő

Noé bárkája - egy ormótlan nagy hajó, amely átvészeli a vihart - másfajta jel-

kép: Isten irgalmának jelképe. Isten gondoskodik róla, hogy a föld kapjon egy

második esélyt, ezért megparancsolja Noénak, hogy őrizzen meg egy-egy párt

minden fajból. .....

Az első emberek lázadása káros hatással volt LétKérdések

az egész teremtett világra. Isten döntése azonban,

hogy megkíméli Noét és családját, a reménység

üzenetét hordozza. Ettől a nyolc embertől szármáz-

nak majd a következő nemzedékek, és bennük foly-

tatódik az a történet, amely Istennek a népe iránti el

nem múló szeretetéről szól.

Egyetértünk-e azzal a közkeletű nézettel, hogy mindenkinek magának kell meghatároznia, m i a jó és a rossz, a helyes és a helytelen?




ígéretet tesz

8,21 Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember

szívének szándéka ifjúságától fogva."

Mózes első könyvének sötét hangneme hirtelen világosra vált. Noé és családja

kilép a bárkából a szárazföldre, ahol épp most kezd kihajtani az új élet. Az első

jelzés a föld gyógyulásáról egy galambtól érkezik, amely egy olajággal tér vissza

a bárkához.

Hosszú évek után először az emberek valóban Isten tetszését keresik. Noé

első dolga, hogy hálaáldozatot mutasson be, amelyre Isten ünnepélyes ígérettelválaszol. Ez az első szövetség a Bibliában azok közül, amelyeket Isten kötött az

emberekkel. Míg a későbbi szövetségek kifejezetten Izrael népére vonatkoznak, ez

a szövetség minden élőlényre kiterjed,

A szomorú valóság

A szövetség feltételei jól tükrözik, hogy Ádám bukása milyen mélyen érintette

a teremtett világot. Az emberiség bűne beárnyékolja az egész természetet. Féle-

lem és rettegés árnyéka vetül még az állatvilágra is. Isten szövetsége alkalmazkodikazokhoz a szomorú változásokhoz, amelyek a teremtett világ eredeti rendjétől való

eltérést tükrözik. Számot vet azzal, hogy az emberek továbbra is ölni fogják, nem-

csak az állatokat, hanem egymást is.

Isten megígéri, hogy történjen bármi, soha töb-

bé nem pusztítja el az életet ilyen tömeges mére-

tekben, Esküt tesz arra, hogy más módot keres az

emberi lázadás és erőszak kezelésére: bér gonosz

az ember szívének szándéka ifjúságától fogva”

( 8,21).

A szivárvány méltó jelképe az Istennel kötött

első szövetségnek. Noé, akárcsak korábban Ádám,

esélyt kap arra, hogy újat kezdjen. Új mederbe te-

relheti az emberi civilizációt. Nem sokkal később

azonban Noé elődei útjára tér. Az utolsó jelenetben részegen és meztelenül hever

a sátrában (9,20-27). Ami eleinte új kezdetnek indul, arról kiderül, hogy nem más, mint az emberi el-

bukás régi történetének ismétlése.

Létkérdések

Egyetértünk-e azzal a közkeletű nézettel, hogy mindenkinek magának kell meghatároznia, m i a jó és a rossz, a helyes és a helytelen?

A szivárvány: Isten ünr

2 0 1



EGY NEMZET SZÜLETÉSE

1 Mózes 15 A terv: Az emberiség helyre.illitTisónak új útja

15,1 Ezek után az események után így szólt az Úr Ábrámhoz látomásban."

A súlyos emberi kudarcok áttekintése után Mózes első könyve hirtelen egyetlen

személyre fókuszálja a figyelmet: egy Ábrám (később Ábrahám) nevű embert vesz

nagyító alá. Szinte lehetetlen eléggé hangsúlyozni Ábrahám személyének jelentő-

ségét a Bibliában. A zsidók számára ő a nemzet ősatyja, számunkra azonban ennél

sokkal többet jelent. A botladozó kezdetek után úgy áll előttünk, mint a hit kima-

gasló példája, Olyan szoros a kapcsolata Istennel, hogy évszázadokon át magát

Istent is úgy emlegetik, mint Ábrahám Istenét’’.

Isten tehát kiválasztja az emberek egy kis csoportját, akikkel egyedülálló kap-

csolatot épít ki. A többi néptől elkülönítve Isten nagy becsben tartott népévé lesz-

nek. Ahelyett, hogy egy csapásra próbálná helyreállítani az egész világot, Isten egy

új népet hív létre, amely majd a saját példájával mutatja meg a többi népnek, hogy

jó dolog Istent szeretni és szolgálni. Ennek az új népnek az ősatyja Ábrahám.

Abrahám titka

Az 1Mózes 15,6 elárulja Ábrahám titkát: hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta előt.” Ábrahám bizalma lett az alapja annak a szövetségnek, amely utódai és az élő

Isten között jö tt létre.

Ószövetségi szövegek tucatjai részletezik Isten szövetségét - más szóval szerződé-

sét melyet választott népével kötött. (A testemen-

tűm szó jelentése: végrendelet.) Ebben a fejezetben

Isten egy tüzes látomással pecsételi meg az Ábra-

hámnak adott ígéreteket. Mire számíthat Ábrahám?

• Új földterületre, ahol élhet. Ábrahám azzal mutatjaki Istenbe vetett bizalmát, hogy elhagyja szülőföld-

jét, és több ezer kilométert vándorol Kánaán felé.

• Hatalmas és virágzó családra. Ábrahám ragasz-

kodik ehhez az álomhoz, melynek beteljesedése sokáig várat magára - alaposan

próbára téve a hitét.

• Nagy nemzetre, amely belőle származik. Ez az ígéret csak hosszú évszázadok múl-

va válik valóra. Csak Dávid és Salamon idején lesz a zsidó népből végre erős nemzet.

• Áldásra, amely az egész világra kiterjed. Isten már a kezdetektől világossá teszi,

hogy a zsidó népet választotta eszközül végső célja eléréséhez, ahhoz, hogy rajta

keresztül érjen el más nemzeteket. 121

§

;

,

LétKérdések

Milyen célt szolgál ma a

szövetség és a szerződés az emberek közötti kap- csőlátókban?



E G Y N EM ZET S Z Ü L E I É S E

1 Mózes 19 j isten küldte katasztrófa: Isten türelme elfogy

19,12-13 Ki van még itt hozzád tartozó? Vödet, fiaidat és leányaidat, meg min-

denedet, ami a tied a városban, vidd el erről a helyről! Mert mi el fogjuk pusztítani ezt a helyet."

Ebből a fejezetből megtudhatjuk, mivel kell szembesülnie Ábrahámnak, miközben

arra törekszik, hogy egy új és istenfélő népet hozzon létre. Unokaöccse Sodorna vá-

rosában él, a romlott városban, amely úgy tekint az idegen látogatókra - mint utóbb

kiderül: az angyalokra -, mint egy csoportos nemi erőszak elsődleges célpontjaira.

A szexuális erőszak azonban csupán egy volt a sodomaiak számos vétke között.

Ezékiel így ír Sodorna népéről: Bár fenségben, kenyérbőségben és zavartalan bé-

kességben volt része, de a nyomorultat és a szegényt mégsem támogatta.” (16,49)

A szörnyű állapotok ellenére Ábrahám kérésére Isten beleegyezik, hogy megkí-

méli a várost, ha tíz igaz embert talál benne, Amikor azonban Isten tíz igazat sem

talál, elfogy a türelme. Ismét a büntetés eszközével lép fel - ezúttal azonban csupán

a gonoszság két központját törli el a föld színéről.

Isten tette ezt?

A katasztrófákat vajon Isten büntetéseként kell értelmeznünk? Az árvizek, éhínsé-

gek, földrengések Isten haragjának következményei? A Biblia válasza erre az, hogy

néha igen, néha nem. Mózes első könyvében olvashatunk katasztrófákról, amelyek

- úgy tűnik - egyszerűen csak megtörténnek. Sem büntetés, sem figyelmeztetés

nincs a háttérben, bár Isten felhasználja őket tervének megvalósításához. Találunk

közöttük éhínséget (mint a 41. fejezetben, amikor József hatalomra került Egyip-

tómban), háborút (14. fejezet) és erőszakot (34. fejezet),

Néhány katasztrófának azonban kifejezetten Isten az előidézője, ilyen voltSodorna és Gomora elpusztítása. A Biblia nem sokat árul el azokról a tudományos

tényekről, amelyek a pusztulás mögött állnak. Vajon vulkánkitörés okozta a városok

megsemmisülését? A Biblia nem utal rá, a terület pedig, amely ma a Holt-tenger

mélyén fekszik, nem sok lehetőséget ad a vizsgálódásra. Mózes első könyve nem

a hogyan-ra, hanem a miért-re helyezi a hangsúlyt.

A meg nem tanult lecke

Évekkel korábban Ábrahám visszautasította az egyébként megérdemelt jutalmat

Sodorna városának vezetőitől, mert nem akarta, hogy bármi köze legyen ehhez

a városhoz (14,21-24). Lót azonban a jólét útját választotta, a könnyű és sikeres

életet a közeli termékeny síkságon. Annyira otthon érezte magát Sodomában, hogy




majdnem túl késő lett, mire rászánta magát a menekülésre. Tökéletes példája an-

nak az embernek, akinek élete olyannyira egybefonódott egy korrupt rendszerrel,hogy szinte le sem tud mondani róla.

Később Jézus Sodorna és Gomora példájával figyelmezteti azokat a városokat,

amelyek látták csodáit, mégsem akartak megtérni (Máté 11,24). Isten nem minden

Napjaink társadalmában melyek azok a visszás- Ságok, amelyekről úgy gondoljuk, hogy Isten szemében elfogadhatat-

esetben avatkozik be ilyen látványosan, hogy meg-

büntesse a bűnt, de a gonoszsággal szemben véges

a türelme.

tanok?

|23



E G Y N E M Z E 1 S ZÜ L I ! I: SE

Végső vizsga: Ábrahám hitének utolsó próbája1 Mózes 22m

22,2 Isten ezt mondta: Fogd a fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot,

és menj el Mórijjá földjére."

Ábrahám, aki szilárd hitéről vált ismertté, nem könnyen ju to tt el a hitnek erre

a fokára. Isten ugyan kijelenti Ábrahámnak a jövőre vonatkozó átfogó tervét, ennek

a tervnek a megvalósulásához azonban számtalan buktatón át vezet az út.

Eredetileg Isten Ábrahámnak ígéri Kánaán földjét, amikor azonban Ábrahám oda-

ér, szárazság sújtotta, aszályos vidéket talál, melynek lakói éheznek, ezért családjával

együtt Egyiptomba menekül. Ott Istenben való hite csődöt mond, hiszen a fáraó fő-

emberei előtt letagadja a feleségét, hogy saját bőrét mentse (lásd 12. fejezet).

Isten utódok sokaságát is ígéri Ábrahámnak, ami szintén próbára teszi a hitét.

Semmi sem jejent nagyobb gyönyörűséget Ábrahámnak, mint arról álmodozni,

hogy látszadozó gyermekeinek zsivaja tölti be a sátrát. De vajon ez az ígéret csu

pán durva tréfa lenne? Miié eléri a nyolcvanöt éves kort, Ábrahám már nem hisz

benne, hogy ez az ígéret a saját felesége által válik valóra, ezért rabnőjével hál. így

legalább lesz egy gyermeke, akii uéajátjának mondhat majd. Ábrahám kilencvenki

lent esztendős, amikot Isten megerősíti eredeti ígéretet, ő azonban Isten szemébenevet. Sára terhes lesz kilencvehévésen?

Mit akar Isten?

Miféle játékot játszik vele Isten? Vajon mit akar tőle? Isten hitet kíván, mondja a Biblia,

mégpedig teljes bizalmat, bármilyen valószínűtlennek tűnnek is a külső körülmények.

Ábrahám végül megtanulja, mit jelent hinni. Bármilyen különös, Ábrahámnak és Sá-

rának fia születik, és ezzel beteljesedik Isten ígérete. Azt már nem érik meg, hogy

lássák, amint sátraik boldog gyermekekkel telnek meg, vagy amint utódaik megso-

kasodnak, mint égen a csillag. Van azonban egy szeretett fiacskájuk, akit Izsáknak

neveznek, ami annyit jelent: nevetés”, mintha csak emlékeztetni akarná őket arra

a hatalmas abszurditásra, arra a csodára, hogy öregségükre gyermekük lett.

Ekkor Isten újabb hitpróba elé állítja Ábrahámot. Ez a próba oiyan súlyos, hogy

ehhez képest az összes többi gyerekjátéknak tűnik. A Biblia világossá teszi, hogy Is-

ten nem akarja, hogy Ábrahám véghezvigye a gyermekáldozatot. Évekkel később,

amikor az izraeliták gyermekeket áldoznak fel, Isten azt mondja erről: amit én nemparancsoltam, nem rendeltem, sőt eszembe sem jutott” (Jeremiás 19,5). Maga

Isten gondoskodik másik áldozatról: egy kosról, amely a szarvánál fogva beakad

241 a bozótba.



E G Y N E M Z E T S Z Ü L É T [ S E

Ábrahám azonban minderről még mit sem tud, mikor egyszülött fiával együtt

kapaszkodik felfelé a meredek hegyoldalon. (Később ugyanezen a hegyen épül felJeruzsálem, ahol Isten egyetlen Fiát adja áldozatul minden emberért.) Ábrahám

vakon engedelmeskedik Istennek. Túl sokszor von-

la ma kétségbe Isten szavát. Ez alkalommal el- LétKérdések

■,/éntan engedelmeskedik, nem számít, mibe kerül

Igaz, több mint száz év kellett hozzá, de Ábrahám Mi volt a legnehezebb hi t -

végre megtanult bízni Istenben. Ez a jelenet min- próba eddigi életünkben?

dennél ékesebben mutatja, miért nevezik őt a hit Hogyan taníto tt minket

emberének. /sfen arra hogy bízhatunk benne?

]25



EGY

NEM ZET SZ ÜL E I EL,

1 Mózes 27 ] Jákob megszerzi az áldást: Csalóként Isten családjában?

27,36 Már másodszor csalt meg engem! Elvette elsőszülöttségi jogomat, most

pedig elvette az áldásomat Is."

Sokan azért nem járnak templomba, mert úgy vélekednek: Túl sok ott a képmuta-

tó." Ez gyakran csupán kifogás, de sajnos van igazság benne. Egy vallásnak, amely

ilyen szigorú követelményeket támaszt, hogy lehet a követői között olyan sok em-

bér, aki nem teljesíti ezeket az elvárásokat?

Jákob élete ugyanezt a kérdést veti fel. Míg Ábrahám a hitéről vált ismertté,

unokája, Jákob a csalásairól ismert. Jákob úgy jön a világra, hogy egyik kezével

ikertestvére sarkába kapaszkodik, aki megelőzi őt ,1 születéskor. Szülei megörökítik

ezt a pillanatot, amikor a sarokfogó” vagy csaló” nevet adják neki.

A Biblia nem rejti véka alá Jákob fortélyos, csaló jellemét. Jákob kihasználja iker

testvérének gyenge pontját, hogy megkaparintsa az elsőszülöttségi jogot, ami az

örökösödésben előnyösebb pozíciót jelent számára (lásd 25.29-3J). Később, ami

kor látja, hogy apja továbbra is Ézsaunak kedvez, anyjával együtt újabb cselhez

folyamodik. Jákob kihasználva idős apja vakságét, csalással és hazugsággal szerzi

meg az áldást, amely jog szerint a bátyjának járna. Akkoriban az áldást egyfajta mágikus erőnek tekintették, amely jólétet közvetít

egyik nemzedékről a másikra, Izsák számára azonban még ennél is többet jelent.

Azt a szövetségi áldást adja tovább fia számára, amelyet apjától, Ábrahámtól ka-

pott - olyan áldást, amelyből egy nap majd létrejön Isten választott népe.

Igazságtalan választás?

Úgy tűnik, hogy Isten választása nem az ember viselkedésétől függ. Isten egy-szerűen azt választja, akit ő akar. Ebben az esetben Jákobot, a csaló, fiatalabbik

testvért választotta. Vajon igazságtalan az Isten? Éppen ezt a kérdést teszi fel Pál

apostol a Róma 9-ben. Arra a következtetésre jut, hogy nincs jogunk elmarasztal-

ni isten döntéseit, hiszen igen keveset tudunk, különösen Isten végtelen bölcses-

ségéhez képest. De ha nem is értjük Isten döntéseit, látnunk kell. hogy a Mózes

első könyvében szereplő minden elve tett” testvér - Kain, Kánaán, Izmáéi, Rúben,

Ézsau és Manassé - messze többet kap, mint amit érdemel. Isten védelme alattutódaik megsokasodnak, és nagy néppé lesznek.

Választott népe számára azonban Isten még nagyobb kiváltságot tartogat. Akár

261 jók, akár rosszak legyenek is, Isten áldásának közvetítőivé lesznek az egész világ



ÉGY NEMZE T SZÜ LE I E.SE

számára. Isten már Ábrahém elhívásakor kijelentette: Általad nyer áldást a föld

minden nemzetsége.” (12,3) Egy maroknyi ember kiválasztása által Isten áldásamindenkire kiterjed. Ábrahám kicsiny, esendő családja hatalmas, bár ugyanúgy

esendő néppé terebélyesedik, amelyből - amikor eljön az idő teljessége - megszü-

letik a hibátlan Jézus.

Nem csoda tehát, ha Pál azt írja, hogy nem a mi dolgunk megkérdőjelezni Isten

bölcsességét. Talán nem értjük, miért választ Isten olyan embereket, mint Jákob,

ezek a választások azonban kétségtelenül a jót munkálják.. Az egész világ előtt

nyitva áll a lehetőség, hogy csatlakozzon a választott néphez”. Ahogy Pál írja:

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által... Krisztusban

tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem sza-

bad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek

vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi

vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok” (Galata

3,26.28-29). Isten gyakran esendő embereket vá-

laszt arra, hogy nagyszerű dolgokat vigyen véghez.

Ugyan ki mondhatná neki, hogy mit akar a mai kép-mutatókkal?

LétKérdések

Az ószövetségi idők- ben nagy jelentőséggel bírtak az olyan beszédes" nevek, m in t Izsák ( neve- tés”) vagy Jákob ( sarok- fogd"). Illik-e ránk saját nevünk jelentése? Ameny- nyiben nem, milyen név illene hozzánk jobban?

r




Érdemtelenül: Jákob új identitást kap

28,15 Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak

erre a földre."

Pál apostol Jákob példáján mutatja be Isten kegyelmét. Ha Isten terve az, hogy

szent népet hozzon létre, miért egy csalóra esik a választása? Isten válasza így

hangzik: Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok.” (Róma

9,15) Pál kedvelt kifejezése, a kegyelem szó meg nem érdemelt ajándékot jelent. Ő

maga is átélte ezt, hiszen életének első felében Isten akaratával szemben hadako-

zott, Isten mégis szerette őt.

Jákob életének két jelenetében is tetten érhető a kegyelem működés közben.

Élete válságos pillanataiban, amikor már-már kicsúszik a lába alól a talaj, drámai

találkozásokat él át Istennel.

Első alkalommal, amint ebben a fejezetben olvashatjuk, Jákob egyedül indul út-

nak a pusztaságon át. Ézsau elől menekül, aki halálosan megfenyegette őt, miután

Jákob csalással megszerezte tőle elsőszülöttségi jogát. Isten azonban nem szem-

rehányással jön elé, hanem ragyogó ígéretekkel. Ebben a törékeny pillanatban Is-

ten megerősíti, hogy mindazok az áldások, amelyeket Ábrahámnak ígért, Jákóbra,a kegyvesztett szökevényre is vonatkoznak, Mintha életében először Jákob is el-

ismerné: az Úr lesz az én Istenem." (28,21) Az Istennel való találkozás emlékére

Jákob köveket állít fel azon a helyen szent oszlopként.

Az éjszakai birkózás

A következő találkozás (32. fejezet) évtizedekkel később történik, az Ézsauval való

kibékülést megelőző éjszakán. A közben eltelt évek során Jákob meggazdagodott,

és jó néhány kemény leckét megtanult, de a közel-gő találkozás olyan nyugtalansággal tölti el, hogy

reszket a félelemtől. Istenhez könyörög, hogy tartsa

meg ígéretét. Válaszként természetfeletti találko-

zést él át, amely éppolyan különös, mint az összes

többi, amelyet a Biblia feljegyez. Jákob, a sarokfo-

gó”, méltó ellenfélre talál: rá kell döbbennie, hogy

magával Istennel birkózik, A különös éjszaka utánJákob sántítani kezd - örök emlékeztetőként az Is-

tennel való birkózásra. Később Jákob az Izrael nevet kapja Istentől, ami azt jelenti:

harcos", és ez a név Isten kegyelmének végső pecsétje az életén. Jákob, a csaló

lesz a névadója Isten választott népének, az izraelitáknak.

LétKérdések

Ha nem is ilyen drámai módon, de találkoztunk-e már Istennel a szükség idején?

28




1 Mózes 37 | Családi viszályok: József és testvérei

37,19 Ezt mondták egymásnak: Nézzétek, o tt jön az álomlátó! Gyertek, öljük

meg!"

Mózes első könyve jó néhány testvérharcról beszámol: Kain és Ábel, Izsák és fél-

testvére, Izmáéi, Jákob és Ézsau. József történetében tizenegy testvér fog össze

egy ellen. Az elbeszélés üteme lelassul, amikor Józsefhez érkezik, és Mózes máso-

dik könyve sokkal több figyelmet szentel az ő élettörténetének, mint bárki másé-

nak. Nem is csoda, hiszen József élete minden idők legkalandosabb története. Egy

megvetett rabszolga és elítélt fogoly, aki a világ leghatalmasabb birodalmának má-

sodik számú vezetőjévé lép elő. A családregény egy olyan esemény elbeszélésével

indul ebben a fejezetben, amely csaknem tragédiához vezet.

Mint apjának nyilvánvalóan legkedvesebb gyermeke, József különösen érzéket-

lennek bizonyul testvérei féltékenységével szemben. Először akkor vonja magára

bátyjai haragját, amikor álmával henceg, amelyben ők mindannyian meghajoltak

előtte. Annyira elidegeníti magától a testvéreit, hogy bosszút forralnak ellene.

Kerülő út Egyiptomba

Testvérei először meg akarják ölni Józsefet. Az utolsó pillanatban azonban inkább

eladják őt utazó kereskedőknek, akik Egyiptomba tartanak. Sem testvérei, sem

apja - aki elhiszi, hogy vadállat támadt Józsefre - nem számítanak arra, hogy vala

ha is viszontlátják őt.

Istennek azonban más terve van. József álomfej-

tő képessége, melyet Istentől kapott, és amely mi-

att otthon bajba került, ott, a távoli Egyiptomban a

megmenekülés útját jelenti számára. Az álomfejtésajándéka lesz számára a belépőjegy a felemelkedés-

hez Egyiptomban, ahol nagy becsben tartják ezt a

képességet. József hamarosan a fáraó udvari taná-

csának az élén találja magát.

A történet azonban nem ér it t véget, mert Isten

azt akarja, hogy a családtagok megbocsássanak

egymásnak. József testvérei egy éhínség miatt

Egyiptomba mennek, hogy élelem után nézzenek.

Ott térdelnek József lábai előtt, akit nem ismernek fel, és engedélyt kérnek tőle,

hogy élelmet vásárolhassanak. Fordult a kocka: most József került olyan helyzetbe,

hogy bosszút állhat rajtuk.

LéiKérdések

Családunk hogyan kezeli a konfliktusokat? Kerül- tünk-e már összeütkö- zésbe hozzánk közel álló személlyel? Sikerült-e végül kibékülnünk? Hogyan juto ttun k el a megbékélésig?




1 Mózes 41 A színfalak mögött: Isten jót hoz ki a rosszból

41,15 Álmot álmodtam, de senki sem tudja megfejteni. Rólad azt hallottam,

hogy ha meghallod az álmot, meg tudod fejteni."

Mózes első könyve lenyűgöző betekintést enged abba, ahogyan Isten vezeti az em-

bereket. Néha, mint Ábrahám esetében, látványos formában, személyesen jelenik

meg, vagy angyalokat küld maga helyett. Jákobnak Isten vezetése egy titokzatos

éjszakai birkózásban, majd egy égig érő létráról szóló álomban jelenik meg. József

számára Isten vezetése igen közvetettnek és különösnek tűnhetett.

Józsefnek Isten nem angyalok által üzen, hanem álmokon keresztül. Ezek a kü-lönös, furcsa álmok először az egyiptomi börtönben vele együtt raboskodó cella-

társaitól, majd az egyiptomi fáraótól származnak. Isten kijelenti Józsefnek az álmok

pontos jelentését, így idővel magas tisztségbe emelkedik. Mivel az egyiptomiakat

lenyűgözték az álmok (ezt támasztják alá a régészek által feltárt hosszú álomfejtő

szövegek is), József, az álomfejtő hamarosan nagy tiszteletre és megbecsülésre

tesz szert a fáraó udvarában.

Isten keze a tragédiákbanJózsef életében Isten többnyire a színfalak mögött munkálkodik. A felszínen való-

jában inkább úgy tűnik, hogy József gyakran éppen az ellenkezőjét kapja annak,

amit érdemelne. Megfejti egy álom jelentését a testvéreinek, ők pedig bedobják

egy ciszternába. Ellenáll egy asszony szexuális csábításának, majd börtönbe kerül.

Megfejt egy másik álmot, és megmenti egy cellatár-

sa életét, aki azonnal megfeledkezik róla, mihelyt

kiszabadul a börtönből.

József azonban megingathatatlanul bízik Istenben.

Mózes első könyve talán ezért is szentel olyan nagy

figyelmet a történetének. Megpróbáltatásai során

megtanulja, hogy bár Isten nem akadályozza meg

mindig a nehézségeket, de mindig megszabadítja őt,

még a legsúlyosabb veszedelmekből is. József Isten kezét fedezi fel élete tragédiái-

bán. Az a hatalmas trauma például, hogy a testvérei eladják rabszolgának, a jót mun-

kálja József életében, hiszen így jut el a hatalom csúcsára, ami végül lehetővé tesziszámára, hogy megmentse családját az éhínségtől.

József végül elismeri: nem ti küldtetek ide, hanem Isten” (45,8). Könnyeivel

küszködve vallja meg hitét a testvérei előtt, akik annak idején meg akarták őt ölni:

Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt” (50,20).

LétKérdések

Amikor Istennek fontos üzenete van számunkra,

hogyan hozza ezt tudó- másunkra?

30




1 Mózes 45 | Hosszú megbocsátás: József leleplezi magát a testvérei előtt

45,4 Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba!"

Ebben a fejezetben a József és testvérei közötti hosszú rivalizálás drámai fordulatot

vesz. Az éhínség arra kényszeríti József fivéreit, hogy szülőföldjükről Egyiptomba

utazzanak, abba az országba, amely Józsefnek köszönhetően felkészült a vész-

helyzetre. Józseffel, a nagyhatalmú egyiptomi hivatalnokkal kell egyezkedniük, aki-

ben nem ismerik fel rég nem látott testvérüket. Hosszú, gyötrelmes vívódás zajlik

a fivérek szívében.

Józsefnek döntenie kell. Vagy ott, azonnal kibékül a testvéreivel, és tárt ka-rokkal fogadja őket, vagy bosszút áll rajtuk - akár ki is végeztetheti őket. Egyiket

sem teszi, Inkább egy sor alaposan eltervezett próbának veti őket alá. Követelőzik,

kicselezi, majd megvádolja őket, Csaknem két éven átjátssza velük ezt a játékot,

ami a végsőkig próbára teszi a fivéreket. Zavarodottságuk és félelmeik közepette

bűntudattal emlékeznek vissza arra, hogyan bántak el öccsükkel sok-sok évvel

korábban.

Bizony, a testvérünkért bűnhődünk most, mert láttuk az ő nyomorúságát, ami-

kor könyörgött nekünk, de nem hallgattunk rá. Emiatt ért utol bennünket ez a nyo-

morúság.” (42,21)

Maga József is óriási érzelmi nyomást él át: a megbocsátás feszültségét. Sze-

retne kibékülni a testvéreivel, akiket szeret, mégis nehéz ezt megtennie. Amíg el

nem ismerik vétküket, nem lehet szó valódi megbékélésről. József többször is köny-

nyékben tör ki, egy ízben olyan hangos zokogás fogja el, hogy még a szomszéd

teremben is meghallják.

Meglepő fordulat

Ebben a fejezetben a testvérek végre szembesülnek a döbbenetes igazsággal: az

a tizenéves fiú, akit eladtak rabszolgának, és kis híján megöltek, ma Egyiptom egyik

leghatalmasabb birodalmi tisztségviselője. Ő tartja kezében a sorsukat.

József azonban nem akar bosszút állni rajtuk, mert már tudja, hogy nyomorúsá-

gának esztendei Isten tervének részei voltak. Végre megbocsáthat nekik, és üdvö-

zölheti őket Egyiptom földjén. A megbékélés begyógyítja a régi sebeket, és végre

békességet hoz Jákob sokat szenvedett családjába.Ebben az értelemben József története Isten és népe történetét példázza. A bűn

felszámolásáért folytatott küzdelem, amely az édenkertben kezdődött, nem megy

könnyen végbe. Isten Fiának a halálába került. József története Jézusra mutat, akit |3!

Isten küldött népe megmentésére. Népe azonban gyűlölte és elárulta őt, akárcsak




Józsefet a saját testvérei. Isten mentő szándéka végül mind József, mind Jézus ese-

tében minden akadályt legyőzve győzedelmeskedik.

Egy nemzet születése

Isten nagy családot, népet és földet ígért Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak. Mó-

zes első könyvének végére még csak az első ígéret valósul meg: Jákob tizenkét

fiától egy sereg gyermek születik. A testvérek közötti megbékélés megnyitja az

utat Izrael gyermekei számára, hogy a tizenkét törzs

egyetlen családdá váljék - egy bimbózó nemzetté. A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogy ez a tizen-

két fiú semmivel sem jobb, mint bárki más. Közülük

tizenegyen végül is elárulták Józsefet.

Isten erre a meglehetősen ingatag alapra építi fel

népét, az izraelitákat (Jákob fiait). József sohasem

adta fel a reményt, hogy egyszer majd a többi ígéret

is beteljesedik. Halálos ágyán azt kéri, hogy csontjait

vigyék majd vissza magukkal arra a földre, amelyetIsten az ő apjának ígért (50,25). Mózes első könyve tehát boldog véget ér, bár nyit-

va hagyja a kérdést, hogy vajon mikor térnek vissza József csontjai arra a földre,

amelyet Isten ígért az őseinek. Mikor teljesednek be végre Isten ígéretei?

LétKérdések

Meg kellett-e küzdenünk már a megbocsátás logl-

kajával?

Van-e valaki az életünk- ben, akinek még nem tudtunk megbocsátani?

I




2 Mózes 3 j A cselekvés ideje: A vonakodó Mózes elhívása

3,11 Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kihozzam Izrael fiait Egyiptom-

ból?"

Mózes második könyvének bevezetése mindössze két versbe tömörít mintegy

négyszáz évet az izraeliták történelméből (1,6-7). Arról számol be, hogy Jákob

családja - amely Mózes első könyvének végén még elég kicsi ahhoz, hogy név sze-

rint felsorolja a fiait - idővel hatalmas, népes törzzsé növekedett. Isten terve kezd

kibontakozni, ám ekkor újabb akadályba ütközik: az egyiptomi birodalom a zsidók

ellen fordul, akik immár rabszolgaként görnyednek egy ellenséges fáraó uralma

alatt. Ugyanaz egyesíti őket, ami minden elnyomott népet egybekovácsol: a nyo-

morúság.

Ugyan ki hisz már ekkor Isten ígéreteiben, amelyeket Ábrahámnak, Izsáknak és

Jákobnak adott egykor? A rabszolgák naponta érzik a hátukon az egyiptomi haj-

csárok ostorcsapásait. Ami pedig az áhított ígéret földjét illeti, az valahol keleten

terül el, tucatnyi különböző király uralma alatt szétforgácsolva.

Isten azonban nem feledkezett meg a népével kötött szövetségről. Meglát-

tam népem nyomorúságát Egyiptomban” - mondja(3,7). Majd meglátod, mit cselekszem.,,” (6,1) A kö-

vetkező fejezetek Isten hatalmának a teremtés óta

leglenyűgözőbb megnyilvánulásairól számolnak be.

Ironikus választás

Istennek először is egy vezetőre van szüksége. Mó-

zest választja ki erre a feladatra, ami több szem-

pontból is ironikusnak tűnik. Isten negyven éven át

készítette fel Mózest a vezetői szerepre az egyipto-

mi uralkodó udvarában, majd újabb negyven éven

át a pusztában, ám - amint ez a fejezet is tanúsítja - Mózes vonakodik a feladattól.

Isten elhívása rendkívüli találkozás volt Mózes számára: lángoló bokor, egy hang

a semmiből, Isten kijelentése: Én vagyok... Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob

Istene” (3,6) mintegy utalva az ősatyáknak adott ígéretekre. Elérkezett a cse-

lekvés ideje. Isten maga választotta ki Mózest, hogy kivezesse népét az egyiptomirabszolgaságból az ígéret földjére, ahol szabadság vár rájuk.

LétKérdések

Előfordult-e már velünk, hogy - Mózeshez hason- lóan - úgy éreztük,

hiányosságaink alkalmat- tanná tesznek minket arra, hogy meg tegyük, am it Isten kér tőlünk?

33




μ 1 » ,

n_11 I A t1z csapás: Bizonyíték mind a zsidóknak, / mozes iu -ii mjnd az egyiptomiaknak

10,2 Beszéld majd el a fiaidnak és unokáidnak, am it Egyiptommal cselekedtem,

és jele imet is, amelyekkel sújtottam őket. Tudjátok meg ebből, hogy én va- gyök az Úr!"

A sáskák általában magukban ugrándoznak egyik fűszálról a másikra, és békésen

rágcsálják a leveleket és virágokat. Azután történik valami - akár az időjárásban,

akár a táplálék mennyiségében áll be változás -, és a sáskák nyugtalanná válnak,

a színük baljós rózsaszínre változik, és összezsúfolódnak.

így kezdődik a sáskajárás. Hatalmas zúgással közeledik a sokmilliós horda, amely

befeketíti az eget, eltakarva még a napfényt is. A sáskák csoportjai, mint a bombák,

úgy vetik rá magukat a termőföldre, majd szétszóródva elpusztítanak minden nö-

vényi életet maguk körül. Rovarirtó szerek permetezésével el lehet pusztítani közü-

lük pár milliót, de a vándorló sáskahad ügyet sem vet ilyen kis veszteségre. Egy al-

kálómmal megmérték egy ilyen sáskahad kiterjedését, amely átkelt a Vörös-tenger

felett: 24 kilométer széles, 5 kilométer mély, 161 kilométer hosszú volt. Miután partot

értek, a sáskák felfaltak minden terményt, bőrt, kerítéseket, sőt, még a szerszámok

nyelét is, mintegy 5180 négyzetkilométer elpusztított területet hagyva maguk után.

Miért volt szükség a csapásokra?

A 7-12. fejezet rövid, de szemléletes képekben mutatja be az Egyiptomot sújtó tíz

természeti csapást, melyeknek egyike volt a sáskajárás. A Biblia nem foglalkozik

azzal a kérdéssel, hogy mi okozta ezeket a természeti jelenségeket, csupán megái-

lapítja, hogy Isten hatalma soha nem látott módon nyilvánult meg bennük.

Ennek a kozmikus és drámai küzdelemnek - amelynek filmes ábrázolása igen-

csak próbára teszi a hollywoodi producerek lehetőségeit - egyetlen nyilvánvaló

célja van: a héber rabszolgák felszabadítása. Egy nemzet van születőben, és Isten

hatalmas beavatkozása szükséges ahhoz, hogy az izraeliták elszakadjanak Egyip-

tómtól, ahol az évszázadok alatt gyökeret eresztettek.

Valóban erőteljes késztetésre van szükségük a zsidóknak ahhoz, hogy törne-

gesen és hirtelen kivonuljanak Egyiptomból. És természetesen Egyiptom sem nézi

ölbe tett kézzel, hogy értékes rabszolgák ezrei szabadon kisétáljanak az országból.

A végső tekintély

A tíz csapás megalapozza Mózes tekintélyét. Vezetői szerepét vonakodva fogadta,

341 mivel kételkedett abban, hogy elnyeri-e az izraeliták bizalmát (4,1). A fáraóval való




drámai összeütközések azonban minden kételyt eloszlatnak. Csakis Mózes képes

kivezetni a népet a szolgaság földjéről.

De nemcsak Mózes szavahihetősége forog kockán, hanem Istené is. Vajon ő

is csak egy a sok közül a törzsi istenek sorában, akiket Egyiptomban imádnak?

Egyiptomban, a bálványimádás központjában, több

tucat istenség - köztük kígyók és ganajtúró boga-

rak is imádat tárgyát képezte. Ebben az össze-

függésben a csapások Isten hadjárataként jelennek

meg Egyiptom hamis isteneivel szemben. Ahogy őmaga kijelenti: ítéletet tartok Egyiptom minden is-

tene fölött” (12,12).

Létkérdések

Melyek napjaink

modern társadalmának bálványai"?

Mózes második könyvében több mint egy tucatszor hangzik el, hogy a csapé-

sok azért következnek be, hogy Izrael és Egyiptom megismerje Izrael Istenének

hatalmát. E tekintetben a csapások sorozata hatékonynak bizonyul. Annyira meg-

győzi az egyiptomiakat Isten hatalmáról, hogy rabszolgák ezreit hagyják elmen-

ni, sőt búcsúajándékként arannyal és ezüsttel is ellátják őket Egyiptom kincseiből.

A tíz csapás az izraeliták számára is olyan meggyőző, hogy otthonukat és múltjukathátrahagyva útra kelnek, és követik Mózest a sivatagba - egy új élet reményében.

135




Csoda a Vörös-tengernél: Az egyiptomiak meggondoljákmagukat

2 Mózes 14

14,29 Izrael fiai viszont szárazon mentek át a tenger közepén, és a víz falként

állt jobbró l és balról."

A fáraó és az egyiptomiak hamar megbánják, hogy elengedték a rabszolgákat.

Hamarosan egy harci kocsikkal és lovasokkal felszerelt hadsereg veszi üldözőbe

a védtelen izraelitákat.

A menekülőknek sem ta rt soká, hogy megbánják döntésüket. Am int meglátják

a fáraó őket üldöző seregét, a félelemtől reszketve azzal vádolják Mózest, hogy

a biztos pusztulásba vezeti őket.

Amint ez a fejezet nyilvánvalóvá teszi, az izraeliták Egyiptommal való végső ősz-szecsapását maga Isten rendezte, hogy egyszer s mindenkorra világossá váljon:

egyedül neki tulajdonítható a zsidó nép felszabadítása.

Egyedül Isten műve

A kivonulásról szóló beszámoló hangsúlyozza, hogy mindez Isten műve. Az izraeli

sereg nem lenne képes ellenállni a hatalmas egyiptomi túlerőnek. Amikor a fáraó

a menekülő törzsek nyomába küldi harci kocsijainak seregét, az izraeliták reszket-

nek, mint a nyárfalevél. Miután Isten levezényel egy látványos felmentő hadmúve-

letet, a felszabadított foglyok csupán az alázat és a dicséret hangján szólalhatnak

meg - büszkeségnek nincs helye.

Az Istentől való függés mintája az egész könyvön végighúzódik. Amikor a pusz-

fai vándorok ivóvize elfogy, Isten gondoskodik róluk, Amikor élelmiszerkészletük

kimerül, Isten visel róluk gondot. Amikor támadók törnek rájuk, Isten megvédi őket.

Mózes második könyve több csodáról - Isten köz-

vetlen, természetfeletti beavatkozásáról - számolbe, mint a Biblia bármely más könyve, az evangéliu-

mókát leszámítva.

A Vörös-tengeren való átkelés hatalmas csodá-

ja adja az alaphangját a zsidó nép történelmének,

amely a kezdetektől fogva mindvégig nem más,

mint Isten munkálkodása népe életében.

LétKérdések

Tapasztaltunk-e már a tenger vizének ketté- választásához hasonló csodát, amikor Isten megmentett m inket valamitől, ami kárunkra le tt volna?

361




2 Mózes 20 A tízparancsolat: Az Isten által elvárt minimum

20,20 Ne féljetek, mert azért jö tt Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és

hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetekl"

Szinte mindenki hallott már a tízparancsolatról. Legtöbbünk számára ez jelenti az

erkölcsiség alapjait, amit Isten elvár tőlünk. A pusztában vándorló izraeliták szá-

mára azonban a tízparancsolat ennél sokkal többet jelent - nem mást, mint egy

hatalmas áttörést.

A körülöttük élő népek, amelyek számos különféle istenséget imádtak, örökös

rettegésben éltek isteneik kiszámíthatatlansága miatt. Ki tudná megmondani, mi

dühíti fel őket, vagy mivel lehet elnyerni a tetszésüket? Most azonban maga Isten,

a világegyetem teremtője nyújt át az izraelitáknak egy szerződést, amelyet saját

kezével írt alá. Ezentúl mindig tudni fogják, hogy pontosan mit vár tőlük Isten, és

hol állnak a vele való kapcsolatukban, A tízparancsolat az izraeliták mint nemzet

számára a bizalom és a biztonság alapját jelenti.

Ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld”

- mondja Isten (19,5-6). Olyan nemzetet akar magának, amelyhez nincs fogható:

modellértékű társadalmat, amelynek középpontjában az Isten iránti elkötelezett-ség áll. Az izraeliták várakozással tekintenek Mózesre, amint felkapaszkodik a söté-

ten füstölgő hegyre, hogy Istennel találkozzon.

Minden jelenlevő tisztában van ennek a talál- ■ LétKérdések

kozásnak a jelentőségével, amelyet mennydörgés, '

villámlás és hangos kürtzengés kísér. Még a föld is

megremeg a lábuk alatt.

Hogyan hangzanának a tízparancsolat tiltásként megfogalmazott

parancsolatai, ha felszólító módban fogalmaznánk őket (azaz: Ne tedd...!" helyett Tedd...!")?

ígéretes szerződés

Ebből a sínai-hegyi találkozásból születik a tízparan-

csolat. A Biblia majd tovább részletezi a szövetségi

szerződést, de a tízparancsolat fejezi ki azt a ma-

gatartást, amit Isten elvár a népétől. Megtesszük

mindazt, amit az Úr mondott” - kiáltja egy akarattal az egész nép (19,8).

Az égbetörő remények napja ez. Ha engedelmeskednek, akkor az izraeliták

mentesek lesznek a betegségektől, bő termésben lesz részük, asszonyaik sok gyér-meket szülnek, hadseregük győzelmet arat - más szóval a nép soha nem látott

jólétben és biztonságban élhet, távol azoktól a problémáktól, amelyek a legtöbb

ember mindennapi életét kísérik (23,20-28). Cserébe Isten annyit kér az izraeliták-

tói, hogy engedelmeskedjenek az it t felsorolt parancsolatoknak.




Az álom szertefoszlik: Az izraeliták életébena régi történet ismétlődik

2 Mózes 32

32,31 Visszatért tehát Mózes az Úrhoz, és ezt mondta: »0, jaj! Igen nagy vétket

követett el ez a nép, m ert aranyból csinált istent magának.«"

A 20. fejezetben született fényes reménység örökre meghal a 32. fejezetben. Mózes

negyven napon át Isten jelenlétében tartózkodik a Sínai-hegyen, ahol átveszi a sző-

vétség feltételeit, melyek minden addiginál szorosabb kapcsolatot tesznek lehető-

vé Isten és ember között. Ami azonban odalent, a hegy lábánál történik, az minden

képzeletet felülmúl. Az egész Bibliában nincs élesebb kontraszt, mint e között a két

jelenet között.

Az izraeliták - ugyanazok az emberek, akik látták az egyiptomi tíz csapást,

akik száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren, akik vizet ittak a kősziklából, akik

jóllaktak az égből hulló mannával - most Istenükről megfeledkezve unatkoznak,

türelmetlenkednek, lázadoznak és féltékenykednek. Mire Mózes leereszkedik a Sí-

nai-hegyről, Isten népe pogányok módjára táncol egy aranyszobor körül.

Mózes dühbe gurul, és földhöz vágja a kőtáblékat, amelyeket magától Istentől

kapott. Isten haragja is olyan nagy, hogy csaknem elpusztítja a megátalkodott

népet.

Mózes kegyelemért könyörög

A történetben számos párhuzam figyelhető meg az emberiség első lázadásával,

amely az 1Mózes 3-ban olvasható. Az ember mindkét esetben nyíltan szembesze-

gül az őt kegyelmébe fogadó Isten világos parancsával, A lázadók mindkét esetben

körmönfont magyarázkodással állnak elő, hogy indokolják viselkedésüket. S végül

az emberek mindkét esetben eljátsszák egyedülálló

kiváltságaikat, és súlyos büntetésben részesülnek.

Egy pillanatra úgy tűnt, hogy az izraeliták valami

újat valósítanak meg az emberiség történelmében:

egy egész nemzet elkötelezi magát Isten követésé-

re. Ehelyett ugyanaz a régi történet ismétli önma-

gát. Mindegy, hogy Isten milyen feltételeket szab,

az ember mindig megtalálja a módját annak, hogy

megszegje azokat.Ebből a komor háttérből csupán egyetlen reménysugár ragyog fel. Mózes, a nép

dadogó és vonakodó vezetője végre felnő a feladatához. Ékesszóló imádsága meg-

381 hallgatásra talál, és Isten még egy esélyt ad Izrael népének.

LétKérdések

Vajon m i lehetett az oka az izraeliták lázadásának? Voltunk-e m ár m i is ha- sonló helyzetben?




3 Mózes 26 | Jogi kérdések: Az engedelmesség és a lázadás következményei

26,3-4 Ha rendelkezéseim szerint éltek, és parancsaimat megtartjátok, és

végrehajtjátok azokat, akkor esőt adok a szokott időben, a föld megadja termését, és a mező fája is megtermi gyümölcsét."

Mózes harmadik könyve annyira idegennek tűnik a modern világ számára, hogy

még azok az olvasók is, akik elhatározták, hogy végigolvassák az egész Bibliát,

gyakran elakadnak ennél a könyvnél. A Biblia egyéb részeitől eltérően ebben

a könyvben kevés történet vagy szereplő található, és költemény sincs benne. Az

egész könyv egy törvénygyűjtemény, tele részletes szabályokkal és előírásokkal.Számos törvény és szabály - amely azt a célt szolgálja, hogy Isten elkülönítsen”

egy népet a maga számára - az Újszövetségben megváltozik. Mégis hasznos lehet

ezeknek a törvényeknek a tanulmányozása, mivel betekintést nyújtanak Isten ren-

delkezéseibe olyan kérdésekben, mint a föld művelése, a szegényekkel való törődés,

valamint a családon belüli bántalmazás és a felebaráttal szembeni visszaélések.

A törvények sokfélesége jól mutatja, hogy Isten jelen kíván lenni az izraeliták

életének minden területén, beleértve a nemi élet, a ruházkodás, a testékszerek és

az étrend kérdéseit is. Isten azáltal bontakoztatja ki népére vonatkozó tervét, hogyegy olyan kultúrát hoz létre, amely eltér a környező népek kultúrájától.

39

Nemzeti átalakulás

Az izraeliták bizonyára gyakran felte tték magukban a kérdést: Feltétlenül fontos

követnünk ezeket a szőrszálhasogató törvényeket? A 26. fejezet végérvényesen

megválaszolja ezeket a kérdéseket.

Az Egyiptomban tö ltö tt négy évszázad után

az épphogy felszabadult rabszolgáknak, akik már

maguk is egyiptomivá váltak, teljes átalakulásra

van szükségük. Pontosan ez az, amit Isten tesz ve-

lük - olyan identitást ad nekik, amely éles ellentét-

ben áll a szomszédos pogány népek identitásával.

Bár monotonnak tűnik ez a törvénygyűjtemény,

Istennek az a szenvedélyes vágya húzódik mögötte,

hogy egy különleges népet hozzon létre, amely méltó arra, hogy az ő identitását hor-dozza. Isten törvényei nem szabadon választható alternatívák az izraeliták számára.

Engedelmességük jutalma az lesz, hogy a világ irigyelni fogja Isten népét. De mi

lesz, ha engedetlenné válnak? Isten részletesen felvázolja előttük, milyen büntetésre

számíthatnak ebben az esetben,

Létkérdések

Mindannyian bizonyos szabályrendszer szerint éljük az életűnket.

Saját életünkben milyen törvényekhez alkalmaz- kódunk?




Megpróbáltatások a pusztában: Isten karja túl rövid?4 Mózes 11

11,23 Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszé-

dem, vagy sem."

Amikor az izraeliták átkeltek a Sínai-félszigetre, tele voltak reménnyel és lelkese-

déssel. A rabszolgaság láncaitól végre megszabadulva útra keltek az ígéret földje

felé. A hosszú hetek, hónapok és évek azonban, amelyeket a sivár pusztaságban

való bolyongással töltöttek, felemésztették minden lelkesedésüket.

Mózes negyedik könyve kendőzetlen őszinteséggel beszéli el, mikét történt,

hogy a rövid kirándulásból negyvenéves kerülő út lett. Ahogy az étel miatti ál-landó panaszkodásuk mutatja, az izraeliták gondolkodása meglehetősen kicsi-

nyes problémák körül forog. Kevés kivételtől eltekintve mindennap ugyanazt azt

ételt eszik. A manna (szó szerinti jelentése: Mi ez?") minden éjszaka a harmattal

együtt érkezik az égből, és olyan látványt nyújt reggelenként, mintha dér boríta-

ná a földet. A monoton étrend jelentéktelen dolognak tűnhet a rabszolgaságból

való szabadulásért cserébe, a nép mégis folytonosan zúgolódik.

A zúgolódók törzse

A lázongás, amelyről ez a fejezet szól, az egész pusztai vándorlásra jellemző. Minél

gyerekesebben viselkedik a nép, vezetőiknek annál inkább szigorú szülőként kell

fellépniük. Mózest és Istent egyaránt felbőszíti az izraeliták állandó zúgolódása.

Igaz, a körülmények nehezek. A népnek a tűző

napon kell menetelnie a barátságtalan pusztaság-

bán, az ellenséges hadaktól való állandó fenyege-

tettségben. Megpróbáltatásaikban valójában hit-

próbával szembesülnek: bíznak-e abban, hogy Isten

gondoskodik róluk nehéz körülményeik között is?

Betartják-e az Istennel kötött szövetség feltételeit,

és rábízzák-e magukat az ő megígért védelmére?

Isten így felel az izraeliták kétségeire: Hát olyan

kevés az Úr ereje?” (11,23), majd még nagyobb cső-

dákat ígér nekik.

LétKérdések

Előfordul-e velünk néha, hogy zúgolódunk Istennel szemben? Ha igen, általa-

bán m i váltja k i belőlünk a panaszkodást?

4 0 1




4 Mózes 14 | Nyílt lázadás: A pusztai vándorlás fordu lópontja

14,11 És ezt mondta az Úr Mózesnek: Meddig utál engem ez a nép, és meddig

nem hisz bennem a sok je l ellenére sem, amelyeket közöttük tettem?!''

A legtöbb ókori nép történelme hatalmas harcosok hőstetteiről és feddhetetlen

vezetőkről szól. A Biblia meghökkentően másfajta képet tár elénk, amint az Mózes

negyedik könyvének nyers realizmusában is tetten érhető, amikor zúgolódásokról

és lázadásokról számol be.

Ez a fejezet azt a tragikus vízválasztót beszéli el, amely az Egyiptomból való ki-

vonulás óta a legdöntőbb esemény a nép életében. Az izraeliták az ígéret földjénekhatárán állnak. Ha Istenre bízzák magukat, elhagyhatják végre az embert próbáló

pusztaságot, és bemehetnek az élelemmel és vízzel bővelkedő földre. A katonai

felderítők már közelednek, hogy beszámoljanak a Kánaán földjén szerzett tapasz-

talataikról.

A nép azonban az átélt csodák ellenére sem bízik Istenben. Megrettennek a ké-

mek jelentésétől, és hangosan jajveszékelnek, hogy miért is hagyták el Egyiptomot.

A félelem nyílt lázadáshoz vezet: Izrael fiai szembefordulnak Mózessel és testvéré-

vei, Áronnal. Az ígéret földjének határán inukba száll a bátorságuk, és megfuta-

módnak.

A terv későbbre halasztva

Isten, aki ellen a lázadás valójában irányult, elutasítva érzi magát, mint egy eldo-

bott szerető, Látva, hogy a lázongó nép még nem áll készen arra, hogy elfoglalja

az ígéret földjét, későbbre halasztja terve megváló-

sítását. A lázadással szembesülve úgy dönt, hogymegvárja, míg felnő az izraeliták új nemzedéke.

Akik eredetileg rabszolgák voltak, nem mennek be

az ígéret földjére.

Ez az oka annak, hogy abból a sok ezer ember-

bői, akik kijöttek Egyiptomból, mindössze két fel-

nőtt, Józsué és Káléb éri meg, hogy bemehessen az

ígéret földjére. A nép többi tagja - mindazok, akik a

kivonuláskor húsz éven felül voltak - a sivatagban

leli halálát,

.3: Kérdések

Saját életünkben mik azok az óriások", amelyek félelmet keltenek bennünk? Mit teszünk, amikor elbátortalano- dunk?



EGY NEMZET SZÜl ETÉSE

Emlékeztető: Lelkesítő beszéd a határhoz érve5 Mózes 4

4,9 Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azok-

ról, amiket saját szemeddel láttál; ne vesszenek el emlékezetedből egész életedben!”

Négy évtizeddel az egyiptomi kivonulás után Izrael népe ismét az ígéret földjének

határához érkezett. Miután a hitetlen és zúgolódó régi nemzedék tagjai meghaltak

és el lettek temetve a pusztában, egy új nemzedék várja izgatottan, hogy bevonul-

jón és birtokba vegye a földet. Egyiptom már csupán halvány gyermekkori emlék

Isten népe számára, amely immár saját kulturális identitással rendelkezik.

Az ígéret földjének határán az idős Mózes három beszédet tart. Ez az utolsólehetősége, hogy még egyszer tanácsolja és lelkesítse a népet, amelyet negyven

mozgalmas éven át vezetett. Szenvedélyesen és a könnyeivel küszködve eleveníti

fel lépésről lépésre népe történelmét.

Mózes második, egyben leghosszabb beszédében megismétli mindazokat

a törvényeket, amelyeket a nép a szövetség részeként elfogadott. De beszéde

nem a törvények száraz felsorolásából áll. Mózes visszaemlékezésében újra átéli

és megeleveníti a történteket. Beszédét személyes emlékek, illusztrációk és hirte-

len érzelemkitörések tarkítják.

Ami előttük áll

Ebben a fejezetben Mózes arra a nevezetes napra emlékezik, amikor Isten a szövet-

séget szerezte a Sínai-hegyen, Fennhangon idézi fel a fekete felhőket, a mélységes

sötétséget és a lobogó tüzet. Isten semmiféle alakot nem öltött magára, figyelmez-

teti az izraelitákat Mózes, ezért tehát ők se kövessék el azt a hibát, amibe a szüleik

beleestek, amikor aranyból öntöttek maguknak bálványt. Mózes újra és újra hang-súlyozza: meg ne feledkezzetek a leckéről, amelyet

a pusztában tanultatok.

A figyelmeztetésen túl Mózes arra buzdítja az

izraelitákat, hogy vegyék komolyan egyedülálló el-

hívásukat, amelyet mint nemzet kaptak Istentől. Ha

követik Isten törvényeit, akkor a szövetség bőséges

áldásokat tartogat számukra: zavartalan békéssé-

get, egészséget és jólétet, A többi nép felfigyel majd

rájuk, és meg akarja ismerni Istenüket.

Mózes csodálattal szemléli mindazt, amit Isten érte és az izraelitákért tett. Utol-

só beszédében ezt a hálát és csodálatot adja tovább a következő nemzedéknek.

LétKérdések

Ha visszatekintenénk saját

történetünkre, ahogy Mózes tette az izraeliták előtt, milyen tanulságot

vonhatnánk le belőle? Miért lehetünk hálásak?




5 Mózes 8 A siker veszélyei: Amikor megkapjuk, amit akarunk

8,13-14 ...amikor elszaporodnak marháid és juhaid, lesz sok ezüstöd és ara-

nyad, és bővében leszel mindennek, akkor fö l ne fuvalkodjék a szíved, és el ne feledkezz Istenedről, az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom

földjéről, a szolgaság házából!"

Amikor rosszul álinak a dolgok, nem szégyelljük Istenünket. Olyankor szók-

tűk szégyellni őt, amikor jól mennek a dolgaink.” Alexander Szolzsenyicin írta

ezeket a szavakat, hogy megindokolja, miért éppen egy szibériai koncentrációs

táborban tanult meg imádkozni. Akkor fordult az imádság felé, amikor más re-

ménye már nem maradt. Letartóztatása előtt, amíg jól ment a sora, ritkán jutott

eszébe Isten.

Ugyanerről beszél Mózes is búcsúbeszédében. Az izraeliták megtanultak Isten-

re hagyatkozni a Sínai-pusztában, ahol minden egyes nap Isten gondoskodására

voltak utalva, hogy élelemhez és vízhez jussanak. Most azonban, amikor a Jordán

folyó partján állnak, nehezebb hitpróba elé néznek. Mózes jobban fél az eljövendő

jóléttől, mint a sivatag kietlenségétől. Az ígéret földjén, ezen a patakokban, gyű-

mölcsfákban és más értékes kincsekben gazdag földön Izrael fiai könnyen megfe-ledkezhetnek Istenről, és maguknak tulajdoníthatják sikereiket.

Miért fél Mózes a bőségtől?

Ezért buzdítja Mózes a népet újra és újra: Emlékezzetek!” Emlékezzetek az egyip-

tömi rabszolgaság napjaira, és arra, ahogyan Isten megszabadított benneteket.

Emlékezzetek a megpróbáltatásokra a mérhetetlen, sivár pusztaságban, és Isten

hűségére, amelyet ott is tapasztaltatok. Emlékezzetek különleges elhívásotokra,

amely arra figyelmeztet, hogy milyen nagy becsben tart Isten titeket. Ha majd

jólétben éltek, akkor se felejtsétek el, amit menekültekként a Sínai-pusztában ta-

nultatok.

Mózesnek alapos oka volt az aggodalomra. Isten világosan elmondta neki, mi

történik majd a jövőben: Mert beviszem őt arra a tejjel és mézzel folyó földre,

amelyet esküvel ígértem meg atyáinak, Eszik, jóllakik, meghízik, és mégis más is-

tenekhez fordul: azoknak szolgálnak, engem pedig megvetnek, és megszegik sző-

vétségemet,” (31,20) A Biblia következő könyveiből kiderül, hogy mindaz, amit Isten előre megmon-

dott, és amitől Mózes óva intette az izraelitákat, valóra válik. Az ígéret földjére

való bevonulás után a nép hűtlenné vélik Istenhez, és jóvátehetetlenül megszegi 143




LétKérdések

Életünk mely szakaszát tartjuk a legsikeresebb- nek"? Milyen volt akkori- bán az Istennel való kapcsolatunk?

a szövetséget. Végül jólét és boldogság helyett

szolgaság és szenvedés vár rájuk.Való igaz, hogy ha az ember sikeres, kevésbé érez

késztetést arra, hogy Istenre hagyatkozzon, mint

amikor sürgető szükség veszi körül. Súlyos veszély-

nek vagyunk kitéve, amikor elérjük, amit akarunk.

441




5 Mózes 28 í Han90san és érthetően: A mondd és mutasd”° I megerősíti a szövetség jelentőségét

28,47-48 Nem szolgáltál Istenednek, az Úrnak örömmel és jó szívvel, amikor

bőven volt mindened. Éhezve és szomjazva, mezítelenül és mindent nélkülözve szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket rád bocsát az Úr."

Mózes ötödik könyvének felépítése szorosan követi azokat a korabeli hűbéri szer-

ződéseket”, amelyek a nép és az uralkodó viszonyát szabályozták. Mózes könyve

ebben a szerződéses formában rögzíti Isten és az izraeliták kapcsolatát.

Az uralkodói szerződések betetőzését az áldások és az átkok felsorolása jelen-

tette, amelyeket a szerződésben foglaltak megtartása, illetve megszegése vont

maga után. Ehhez hasonló módon Mózes három nagy beszéde közül a harmadik az

áldásokat és átkokat foglalja össze (27-33. fejezet),

Az izraeliták ezúttal optimisták, Mint a gyerekek, olyan türelmetlenül állnak

a régóta áhított föld határén. Mózes azonban nem osztja optimizmusukat, Ismerve

népe állhatatlanságát, sejti, hogy a jövő nagy valószínűséggel a múlthoz lesz ha-

sonló. A könyv utolsó fejezetei Mózes borúlátásáról árulkodnak.

Három emlékeztetőMózes az itt megörökített beszéddel kezdi mondanivalóját. Egyszerű és könnyed

kifejezésekkel ecseteli a szövetség megtartásának áldásait. Amikor azonban az

Istennel kötött szövetség megszegésének következményeiről beszél, nyelvezete

megváltozik. A csapások és a lehetséges katasztrófák leírásának célja, hogy enge-

delmességre késztesse hallgatóságát.

Mintegy elismerve, hogy a szavak önmagukban

nem elég erőteljesek ahhoz, hogy az üzenet eljusson

az izraelitákhoz, Mózes három nagyszabású szem-

léltetőeszközrő! is gondoskodik. Először is, festő-

két jelöl ki, hogy hatalmas meszelt kövekre írják fel

a törvény szavait, így a törzsek, miközben Kánaán

földje felé menetelnek, el fognak haladni a szövet-

ség látható emlékeztetői mellett. Azután kikiáltókat

is kiválaszt, hogy fennhangon hirdessék a szövetség alapját képező szabályokat.

Végül Mózes szívhez szóló éneket tanít az izraelitáknak (32. fejezet), hogy annakszavait énekelve haladjanak át az Istennel kötött szövetség vizuális és szóbeli em-

lékeztetői között.

LétKérdések

Napjainkban is érvénye- sek az ebben a fejezetben leírt alapelvek? Miért, illetve m iért nem?

145




Józsué 2 Új kémek, új lelkűiét: Egy prostituált segít előkészíteni az utat

2,24 Ezt mondták Józsuának: Bizony, kezünkbe adta az Úr azt az egész földet,

máris reszket tőlünk annak a földnek minden lakója."

Izrael népének története - ahogy Mózes második, negyedik és ötödik könyvében

láthattuk - számos negatív tanulsággal szolgál, és Mózes búcsúbeszédei továb-

bi kudarcokat vetítenek előre. Az Ószövetségben azonban felcsillannak a remény

fénysugarai is, amelyek között talán Józsué könyve ragyog a legfényesebben.

Józsué könyvének nyitó jelenete egy korábbi eseményt idéz fel. Miután végig-

hallgatták Mózes utolsó beszédeit, az izraeliták felsorakoznak a Jordán folyó part-

ján, hogy számot adjanak hitükről és bátorságukról. Készen állnak végre, hogy

átkeljenek az ígéret földjére? Vagy legendás vezetőjük, Mózes nélkül megismétlik

elődeik hibáit? Negyven évvel korábban Izrael népe gyáván meghátrált a kocká-

zatok láttán.

Az új nemzedék

Egészen új lelkűiét jellemzi az új nemzedéket, erre utal az ebben a fejezetben leírt

kémtörténet is. A negyven évvel korábbi felderítő misszió után a tizenkét kém kö-zül mindössze ketten nyilatkoztak derűlátóan. Ez alkalommal éppen Józsué, a két

optimista kém egyike vezeti az izraelitákat.

Józsué gondosan megválogatja kémeit, akiknek jelentése éles ellentétben áll

a korábbi kémek beszámolójával (lásd 4 Mózes 13,31-33). Az új kémek azzal a hírrel

térnek vissza, hogy Isten az izraeliták kezébe adta

Kánaán földjét, sőt, azt állítják, hogy a kánaániták

valósággal reszketnek az izraeliták közeledésének

hírére.

A fejezet főszereplője, Ráháb, a pogány pros-

tituált a zsidó történetek kedvelt alakjává vált az

idők során, és a bibliai szerzők is elismeréssel szól-

nak róla. Példája bizonyítja, hogy Isten méltányolja

a valódi hitet minden emberben - olyannyira, hogy

Ráháb, Jerikó ostromának túlélője Jézus egyenes

ági felmenője lesz.

LétKérdések

Mózes és Józsué kémei ugyanazt a földet tekin- tették meg, mégis teljesen másként nyilatkoztak róla. Amikor akadályokkal találjuk szemben magunkat, problémát vagy inkább lehetőséget látunk bennük?

46




Józsué 6 Különös taktika: Sajátos katonai hadművelet

6,16 Amikor hetedszer fújták meg a papok a kürtöket, ezt mondta Józsué a

népnek: Kiáltozzatok, m ert nektek adja az Úr a várost"

Azok a súlyos kudarcok, amelyeket az izraeliták a Sínai-pusztéban elszenvedtek,

engedetlenségük következményei voltak. Az isteni vezetés - nappal sötét felhő,

éjjel tűzoszlop formájában - félreérthetetlen volt. A nép azonban nem követte Is-

ten útmutatását, inkább a saját feje után ment. Vajon az ő gyermekeik, a következő

nemzedék, amely most menetel az ígéret földje felé, másként viselkedik majd?

Kánaán lakosai, akiknek fülébe juto tt a hír az izraeliták hódító szándékáról, a legrosz-szabóra készülnek. A honfoglalók útjába eső első város, Jerikó lakói úgy készülnek a tá-

madásra, hogy elbarikádozzák magukat a város falai között. Döbbenten figyelik, amint

az izraeliták - katonai manőver helyett - istentiszteleti szertartáshoz készülődnek.

Isten próbára teszi az izraeliták engedelmességét. Ahelyett, hogy megrohamoz-

nák a falakat, folyamatosan kerülgetniük kell azokat. Kardok helyett kürtöket hasz-

nálnak. Az izraeliták bizarr taktikája, amelyet Jerikó ostrománál alkalmaznak, nem

hagy kétséget afelől, hogy egyedül Isten az, aki cselekszik. Egy hadsereg aligha

remélhet győzelmet pusztán attól, hogy körbejár és kiáltozik!

■j

Létkérdések

47

Miért kellett Jerikónak elpusztulnia?

Bármilyen különös, Jerikó falai leomlanak, és az izraeliták elfoglalják a várost. Akár

csak a tíz csapás Egyiptomban, Jerikó elpusztítása - a város valószínűleg a holdis

ten tiszteletének kánaáni központja volt - nyílt hadüzenetet jelentett a térség po-

gány istenségei és a zsidók Istene között.

Bár a kánaánitákkal szembeni bánásmód kegyet-

lennek tűnik, a Biblia világossá teszi, hogy Kánaán

lakosai saját bűneikkel és romlottságukkal végérvé-

nyesen eljátszották az ország feletti jogukat. A törté-

nészek a kánaáni népek gonoszságának számos bizo-

nyítékát tárták fel. A kánaáni templomok prostitúció,

orgiák és emberáldozat helyszínei voltak. Régészeti

feltárások során számos korsó került elő, melyekben

a Baalnak feláldozott csecsemők csontjait tartották.Mielőtt Mózes átküldte az izraelitákat a Jordán folyón, ezt mondta nekik: eze-

két a népeket gonoszságuk miatt űzi ki előled Istened, az Úr" (5 Mózes 9,5). Ám

amint azt Ráháb története mutatja, azok a kánaániták, akik Istenhez fordultak,

megmenekültek.

Előfordult-e már velünk, hogy ostobának vagy nevetségesnek éreztük magunkat miközben Isten tervét igyekeztünk meg- valósítani az életünkben?




Józsué 7 j Akik nehezen tanulnak: Lopás, vereség, bizalmi válság

7,8 Ó, Uram! Mit mondjak most, hogy Izrael máris meghátrált ellenségei előtt?"

Szinte elkerülhetetlen volt, hogy az izraeliták elbízzák magukat Jerikó elfoglaló-

sa után. Mivel egyetlen nyílvessző kilövése nélkül sikerült elfoglalni egy erődített

várost, a következő település, Aj aprócska városa veszélytelen célpontnak tűnik.

Néhány ezer harcos menetel Aj felé. Nem sokkal később ugyanezek a harcosok -

leszámítva a sebesülteket és a halottakat - fejvesztve menekülnek az ostromlott

városból.

A két történet - győzelem Jerikónál, vereség Aj városánál - párhuzamba ál-lítása fontos üzenetet hordoz. Ha az izraeliták engedelmeskednek Istennek, és

belé helyezik bizalmukat, akkor bármilyen akadályt képesek leküzdeni. Másrészt

azonban, ha csökönyösen a saját fejük után mennek, a legkisebb akadályban is

megbotlanak.

Vissza az alapokhoz

Ez a megalázó vereség, amely olyan hamar történt a Jerikónál aratott hatalmas

győzelem után, még Józsuát is megrendíti. Amikor rádöbben, hogy Isten védelmenélkül Izrael népe reménytelenül sebezhetővé válik - esélyük sincs, hogy kimentsék

magukat a.csapdából -, Józsué elcsügged.

Az Ajnál elszenvedett vereség egyetlen ember

kapzsisága miatt következik be, aki ellenszegült Is-

ten utasításainak, és elvett a kiirtandó dolgokból. A

vétkes drasztikus büntetésben részesül. A tapaszta-

latlan népnek látnia kell, hogy mi történik, ha nem

veszi komolyan Isten szavát.

Az Aj városánál szerzett fájdalmas tapasztalat

révén Józsué mint vezető egy másik fontos leckét

is megtanul. Ákán bűnének nyilvánosságra hozatala nyomatékosan a nép tudtára

hozza, hogy Isten parancsait maradéktalanul végre kell hajtaniuk, még a hadviselés

kérdésében is. Isten sem a hazugságot, sem a fosztogatást nem tűri meg, bármeny-

nyíre is jellemző ez a megszálló seregekre.

LétKérdések

Egy ilyen látszólag jelen- téktelen" bűn, m int Ákán

csalása, m iért já rhatott ennyire súlyos követkéz-

ménnyel?




Józsué 24 | Végre otthon: Józsué búcsúbeszéde

24,24 A nép így felelt Józsiiénak: Az Urat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, ésaz

ő szavára hallgatunk."

Élete végéhez érve Józsué ott áll Izrael fiai előtt, hogy búcsúbeszédet intézzen

hozzájuk. Vezetése alatt jól ment a nép sora. Józsué utolsó beszédében Isten cse-

lekedeteit összegzi, és emlékezteti az izraelitákat az Istennel való szövetségükből

fakadó kötelezettségeikre.

Józsué beszéde sok tekintetben hasonló Mózes lényegesen hosszabb beszédei-

hez, amelyek Mózes ötödik könyvében találhatók. Mint említettük, ezek a beszédek

azoknak a hűbéri szerződéseknek a mintáját követik, amelyeket uralkodók kötöttek

népükkel.

Józsué minden egyes pontnál hangsúlyozza, hogy sikerük egyetlen forrása Is-

ten: Földet adtam nektek, amelyen nem ti dolgoztatok, városokat, amelyeket nem

ti építettetek” (24,13). Isten elhívta Ábrahámot, és utódokkal áldotta meg őt, majd

kihozta Izrael népét az egyiptomi rabszolgaságból, végül pedig átvezette őket

a pusztán. Most pedig, Józsué idejében Isten újabb szövetségi ígérete vált valóra:

az izraeliták birtokba vehették az ígéret földjét.

József csontjait eltemetik

Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni” - ezekkel a szavakkal állítja

döntés elé hallgatóságát Józsué beszédének csúcspontján. A jelenlévők mindany-

nyian hűséget esküsznek Istennek, annak az Isten-

nek, aki megtartotta velük kötött szövetségét. Jó-

zsué ünnepélyesen megerősíti a szövetséget, majd

elbocsátja a népet.Józsué könyve jelképes cselekménnyel ér véget:

az izraeliták végre eltemethetik József földi marad-

ványait (24,32), Több mint négyszáz éven át őrizték

ezeket a maradványokat Egyiptomban, várva a na-

pót, amikor visszatérhetnek a megígért földre (lásd

1Mózes 50,25). Pusztai vándorlásuk során a törzsek negyven éven át hordozták

József csontjait. Most Ábrahám utódai végre hazaértek, és a halott is békében nyu-

godhat.

LétKérdések

Melyek azok az ígéretei Istennek, amelyek betel-

jesedtek az életünkben? És melyek azok, amelyeknek a teljesülésére még várunk?

149




Ríráií κ I Bizonytalan vezető: Isten kibontakoztatja GedeonI rejtett képességeit

6,23 Az Úr azonban ezt mondta neki: Békesség neked, ne félj, nem halsz meg!"

Józsué könyvének örömteli hangneme A bírák könyvében hirtelen keserűre vált.

Az izraeliták - figyelmen kívül hagyva Józsué parancsát, hogy tisztítsák meg az or-

szágot - letelepednek Kánaán pogány lakosai között, és hamarosan a szokásaikat

is átveszik. A nép vezető nélkül marad. Nyolcvan éven át két kiváló vezetőt követ-

tek - Mózest és Józsuét -, akik most pótolhatatlannak bizonyulnak. Mivel a tizenkét

törzs szétszóródik, és egymástól távoli vidékeken települ le, Isten bírákat támaszt,

ők lesznek a törzsek helyi vezetői.

Gedeon, az egyik legismertebb bíró kezdetben kevés jelét mutatja a bátorság-

nak. Először akkor találkozunk vele, amikor éppen titokban csépli a gabonáját, ne-

hogy a megszálló midjániták elkobozzák a terményt. A midjániták olyan keményen

uralják Izrael népét, hogy a zsidók csak nagyritkán tudják learatni saját terményü-

két. Sokan elrejtőznek, és barlangokban élnek a hegyekben.

Gedeonnak nincs semmiféle hősies terve, amíg az Úr angyala meg nem jelenik

neki, hogy a midjániták elleni harcra szólítsa. Ki? Én?" - kérdezi reszketve Gedeon.

Gedeon kiteszi a gyapjút

Gedeon kételyei nem alaptalanok. Ha közelebbről szemügyre vesszük az életét,

láthatjuk, milyen alapanyaggal kénytelen dolgozni Isten. Gedeon családja és kö-

zössége a Baalt imádta, nem az Urat. Magát Gedeont is megbénítja a félelem, még

a csata előestéjén is. Isten világos utasításával ellenkezik, újra és újra jelet kér, húzza

az időt, és csak az éj leple alatt meri lerombolni Baal oltárét.

Milyen bizonyítékra van szükség, hogy az ember megbizonyosodjon Isten aka-

rata felöl? Egyes körökben manapság a gyapjú kitevése" azt jelenti, hogy szokatlandolgokat kérnek Istentől, hogy megbizonyosodjanak az isteni vezetés felől. Gedeon

tette azonban a történet összefüggéseit figyelembe

véve sokkal inkább a hit hiányára mutat, semmint az

isteni vezetés keresésének mintájául szolgál. Még

azután is, hogy Isten angyala biztosítja Gedeont a

siker felől, ő másodszor, sőt harmadszor is csodás

jelet kér Istentől, mielőtt rá merné bízni magát azígéretére,

Isten elfogadja Gedeon ingatag hitét, és megadja neki a megerősítést, amit kér,

501 és végül bátor vezetőt farag belőle.

Létkérdések’.:.V:·!j

Hogyan tapasztaltuk Isten világos vezetését, amikor szükségünk volt rá?




Bírák 7 | Valószínűtlen győzelem: Gedeon harcba száll a túlerővel szemben!:

7,2-3 ...így fog dicsekedni Izrael velem szemben: Az én kezem szabadított meg

engem! Most azért hirdesd ki ezt a nép füle hallatára: Aki fél és retteg, az térjen vissza...”

Amikor eljön az idő, hogy Gedeon harcba szólítsa Izrael népét, Isten olyan uta-

sításokat ad neki, amelyek egy tapasztalt tábornokot is pánikba ejtenének,

nemhogy egy olyan zöldfülű hadvezért, mint Gedeon! Az utasításokat követve

Gedeon harminckétezer főről mindössze háromszázra csökkenti seregének lét-

számát. Ha ekkora létszámbeli hátránnyal is képesek lesznek győzelmet aratni,

az minden kétséget kizáróan bizonyítja majd, hogy Isten munkálkodik, és méltó

a bizalmukra.

Ismerve Gedeon bizonytalanságát, Isten türelmesen dolgozik azon, hogy bá-

torságot öntsön belé. Addig biztatja és tanácsolja őt, míg Gedeon szinte egyetlen

éjszaka alatt erős és határozott tábornokká válik. A kürtöket és a fáklyákat meg-

félemlítő hadicselként használva a maroknyi sereg szétszórja és megfutamítja az

ellenséget.

Mielőtt Gedeon vezetővé lépett volna elő, Izrael népe a portyázó beduin tör-zseknek kiszolgáltatva élte mindennapjait, akik elorozták a helyi földművesek

terményét és javait. Most azonban az ő vezetése alatt a kicsiny izraeli hadsereg

elpusztítja a szétszóródott midjánitákat, és ez a győzelem elhozza a szabadság kor-

szakét. Talán ez leginkább magát Gedeont lepte meg.

Közönséges alapanyag

Gedeon valószínűtlen kiválasztása - döbbenetes győzelméről nem is beszélve -

olyan mintát állít, amely A bírák könyvében többször is ismétlődik. Abban a korban,

amikor a nőket másodrangú állampolgároknak tekintették (lásd 9,54:19,24), Isten

Debórát választja ki, hogy vezesse népét. Egy másik bíró, akit Isten vezetőnek jelöl

ki, Jefte, egy gyülevész népségből álló banda vezéreként a társadalom kivetettjé-

nek számított.

Valójában az egész Bibliában azt láthatjuk, hogy Isten ilyen selejt anyagból

dolgozik’’. Izrael népe sem lenyűgöző képességei miatt nyerte el a kiválasztást.

Műveletlen rabszolganép volt, amely minduntalan megfeledkezett Isten jóságáról,Izrael fiai, akárcsak vezetőik, újra és újra érdemtelennek bizonyultak. Isten válasz-

tása azonban nem a látszólag kiváló képességű emberekre esik, de még csak nem

is azokra, akik természetüknél fogva jók”. Isten a közönséges alapanyagból hoz ki 151




nagyszerű dolgokat, hogy az egész világ előtt nyíl-

vánvaló legyen: a dicsőség egyedül és kizárólag őtilleti meg.

Pál apostol ezt a gondolatmenetet folytatja,

amikor több mint ezer évvel később ezt írja: Mert

nézzétek csak a ti elhivatásotokat, testvéreim; nem

sokan vannak közietek, akik emberi megítélés sze-

rint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat

választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a

bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy

megszégyenítse az erőseket... hogy amint meg van írva: »Aki dicsekszik, az Úrral

dicsekedjék.«" (1 Korinthus 1,26-27.31)

LétKérdések

Körülményeinket vagy ké- pességeinket figyelembe véve, tapasztaltuk-e már, hogy Isten valószínűtlen módon használt minket?

I




Bírák 16 | Superman csődje: Moralitásjáték Sámson főszereplésével

16,28 Ó, Uram, Uram! Emlékezz meg rólam, és erősíts meg engem még most

az egyszer, én Istenem, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két sze- memért!"

A leghíresebb bíró a könyv vége felé jelenik meg, és a Biblia négy teljes fejezetet

szentel arra, hogy elbeszélje életének szappanoperába illő eseményeit. Míg Gede-

on esete azt mutatja meg, miként tud használni Isten egy szerény képességekkel

rendelkező embert (7. fejezet), Sámson története ennek éppen az ellenkezőjét il-

lusztrálja: hogyan herdálja el a lehetőségeit egy rendkívüli képességekkel megái-dott ember.

Amikor Sámson színre lép, Izrael népe ismét idegen elnyomás alatt sínylődik.

A Biblia világossá teszi, hogy Isten fontos küldetést tartogat Sámson számára,

népe vezetőjévé akarja őt tenni. Sámson természetfeletti képességekkel rendel-

kezik. Amikor az Úr Lelke leszáll rá, képes széttépni egy oroszlánt, vagy fél kézzel

elbánni egy egész hadsereggel. Sámson azonban, ahogy ifjúkorának eseményei

mutatják, úgy használja az erejét, hogy az inkább egy fiatalkorú bűnözőre emlékez-

tét, semmint egy lelki vezetőre.

Fordulatos befejezés

Mint valami lázadó tinédzser, Sámson olyan feleséget választ magának, aki várha-

tóan a lehető legtöbb szomorúságot okozza majd a szüleinek - és Istennek. Sám-

són házassága alig egy hétig tart, majd nem sokkal . ..................

később egy filiszteus prostituált karjaiban vigasz-

talódik. A 16. fejezetben arról olvashatunk, milyen

ostobán elherdálja hatalmas erejét, miközben egy

harmadik nővel, a csábító Delilával enyeleg,

Sámson története a középkorban népszerű mo-

ralitásjátékokra emlékeztet. Miközben fizikai erejét

tekintve nem akad párja a világon, erkölcsi erejét

szinte bárki túlszárnyalhatná. Erkölcsi botlásai csak-

nem felfoghatatlannak tűnnének, ha nem ismétlőd-

nének meg azóta is egyes lelki vezetők életében szinte minden nemzedékben.Sámson élete vége felé úgy tűnik, hogy a pogányok és isteneik csúfos vereséget

mértek Izrael Istenére. Ám Sámson - és Isten - még tartogat egy utolsó meglepe-

tést a filiszteus elnyomók számára.

LétKérdések

Életünknek mely területén tudjuk legjobban kibonta- koztatni képességeinket? Melyek azok a területek, ahol többe t hozhatnánk

ki magunkból?




Ruth I Állhatatos szeretet: Két özvegyasszony, akik a legnehezebbK U 1 n I időkben sem hagyják el egymást.

1,18 Amikor látta, hogy mindenáron vele akar menni, nem erőltette tovább."

Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak...” - e szavakkal kezdődik ez

az elbűvölő történet, amely két nehéz sorsú özvegyasszonyról szól. Ruth könyve,

amely a bírák korában játszódik, egyetlen család történetét beszéli el, amely kaoti-

kus, viharos időkben vívja küzdelmét a megmaradásért. Stílusát tekintve az olyan

egyszerű, falusi életet idéző történetekre emlékeztet, mint amilyen a Hegedűs a

háztetőn című színdarab.

Kánaán földjén olyan súlyos éhínség támad, hogy a zsidó Naomi és családja el-

lenséges nép földjére vándorol, hogy életben maradjon. Naomi mindkét fia pogány

nőt vesz feleségül, és a család még mindig idegen földön él, amikor Naomi férje,

majd mindkét fia meghal. Naomi úgy dönt, hogy visszatér szülőföldjére. Ez a könyv

elsősorban Naomi menye, Ruth rendíthetetlen hűségéről szól.

A szerző hangsúlyozza, hogy Ruth móábita származású volt, ami nagy hatással

lehetett a könyv eredeti olvasóira. Móáb és Izrael népe esküdt ellenségei voltak

egymásnak, ezért Ruth nagy kockázatot vállal, amikor olyan földre költözik, mely-

nek lakói esetleg megvetett idegenként bánnak majd vele. Útközben Ruth áttér azigaz Isten hitére, és ragaszkodik ahhoz, hogy Naomival együtt térjen vissza Izrael

földjére.

Az élet egy apró szelete

Ennek a rövid kis könyvnek többféle olvasata is lehetséges. Olvashatjuk úgy, mint

egy hétköznapi életképet az ókori időkből, vagy mint olyan történetet, amely Isten

gondoskodásáról tanúskodik a szükségben lévők

iránt, de olvashatjuk úgy is, mint a soha el nem múló

barátság inspiráló történetét. Ruth végül szerető

férjet kap, és mindkét asszony biztonságos megél-

hetést talál egy férfiak által uralt társadalomban.

De talán akkor járunk legközelebb a könyv szer-

zőjének eredeti szándékához, ha egy misszió törté-

neteként olvassuk Ruth könyvét, amely Isten kegyelméről és elfogadó szeretetéről

beszél azok iránt, akik nem tartoznak ugyan Izrael törzseihez, de a szívük Isten utánvágyik.

LétKérdések

Van-e olyan barátunk, aki a nehézségek ellenére is kita rto tt mellettünk?

54



AZ ARANYKOR

Átmeneti kor: A bírák és a királyok kora között1 Sámuel 3

3,19 Sámuel felnövekedett. Az Úr pedig vele volt, és semmit sem engedett

földre hullani igéiből."

Isten legtöbb ígérete, amelyet Izrael népének adott, a bírák korára beteljesedett,

így az is, hogy a nép végre a saját földjén élhet. Ennek ellenére valami nyilvánvalóan

hiányzik. A törzsek között felosztott területeknek ezt a lazán összetartozó halmazát

senki sem nevezné egységes nemzetnek. A bírák korában az izraelita törzsek lég-

alább annyiszor keveredtek összetűzésbe egymással, mint ahányszor ellenséges

szomszédaikkal harcoltak.

A könyv kezdetén Izrael állandó ellenségei, a filiszteusok - kihasználva az izrae-

liták egységének hiányát - egyre beljebb nyomulnak az ország területére. Izrael ka-

tonai gyengeségének következtében az ószövetségi történelem legsötétebb napjai

következnek, amikor a filiszteusok zsákmányul ejtik a szövetség ládáját. Sokakban

felmerül a kérdés: vajon Isten elhagyta Izraelt?

55

Hírek, amelyekbe belecsendül a fül

Abban az időben ritkaság volt az Ür igéje, nem volt gyakran látomás." (3,1) A 3.fejezetből kiderül, hogy Isten közvetlenül beavatkozik a dolgok menetébe, ahogy

Ábrahám vagy Mózes esetében tette, amikor új vezetőt hívott el népe számára.

Akkor az Úr ezt mondta Sámuelnek: Én olyan dolgot fogok véghezvinni Izraelben,

hogy aki csak hallja, belecsendül a két füle.” (11. vers)

Sámuel már gyermekként meghallja Isten szavát. Továbbítja az üzenetét, még

akkor is, ha az feddést tartalmaz Éli főpap számára, aki gyerekkora óta neveli őt.

Ez a korai jelzés is arra utal, hogy Sámuelből igaz

próféta lesz, mivel a hamis próféták többnyire csakkellemes híreket közvetítenek.

Sámuel végül mint a bírák korából a királyság ko-

rába való átmeneti korszak vezetője áll az egész nép

élén. Képzettsége szerint pap, így ő lesz Izrael vallá-

si vezetője is. Amikor pedig a szükség úgy hozza, a

katonai vezetésben is a nép élére áll, és győzelmes

hadjáratot vezet, visszafoglalva az elvitatott területeket.

Végül Isten útmutatása alapján Sámuel keni fel Izrael első két királyát. E sokféle

szerep betöltésével Sámuel fontos örökséget hagy maga után: neki sikerül egy év-

század óta először egyesítenie Izrael törzseit. A vezetése alatt érkezik el az ország

az államiság küszöbéig. Úgy tűnik, Isten mégsem feledkezett meg a szövetségéről.

LétKérdések

Éreztük már úgy, hogy Isten konkrét feladatra hív el minket? Miként vála- szóltunk az elhívásra?



AZ ARANYKOR

1 Sámuel 16 | Két király története: Isten Dávidot választja Saul helyett

16,12 Akkor ezt mondta az Úr: Rajta! Kend fel, m ertő az!"

Izrael első királya hatalmas ígéretet kap uralkodása elején. Ám hamarosan elvesz-

ti vezetői képességeit. Kudarcának oka, hogy nem hajlandó elismerni, hogy Izrael

népének valódi uralkodója maga Isten. Saul csillaga ezzel leáldozik, és Isten keresni

kezdi az utódját.

A kiszemelt utód szinte mindenben különbözik

elődjétől. Senki, még saját apja sem látja Dávidban,

a fiatal pásztorfiúban a királyi képességeket. Istenazonban egészen másfajta mércével mér: Az em-

bér azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi,

ami a szívben van." (16,7) A szerény kezdetek, vala-

mint sok hiányossága ellenére Dávid Izrael történél-

mének legnagyobb királya lesz.

Mi teszi őt alkalmassá a királyságra? Bár első rá-

nézésre nem tesz lehengerlő benyomást, Dávid al-

kalmas arra, hogy Isten munkálkodjon a szívében. Egész élete azt bizonyítja, hogyszereti Istent, és teljes szívéből bízik benne, éppen úgy, ahogyan azt Isten törvénye

megkívánja (5Mózes 6,4-5).

LétKérdések

Vajon azok a vezetői készségek, amelyek Isten szerint fontosak, előnyére vagy hátrányára lennének annak, aki az ország első emberének tisztségére

pályázik?



AZ ARANYKOR

23. zsoltár | A pásztor éneke: A bátor harcos, aki verset ír

23,4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te

velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem."

Dávid sokoldalú személyiség volt. Bár bátran kiállt egy olyan óriással szemben,

mint a majd két és fél méter magas filiszteus Góliát, mégsem illik rá a macsó” har-

cos sztereotípiája. Dávid eredetileg zenészi, és nem katonai képességeivel hívta fel

magára Saul király figyelmét, aki azért vitette őt a katonai táborba, mert hárfajáté-

kával megnyugtatta zaklatott idegeit.

Dávid költő is volt. A 150 zsoltárnak több mint a fele neki tulajdonítható. Ebbőla jól ismert zsoltárból kiderül, mi volt Dávid költői képességének és hitének titka.

Évszázadok óta emberek milliói merítenek vigaszt és inspirációt abból, hogy saját

imádságukként mondják el a 23. zsoltár ékesszóló szavait, amelyeket a pásztorfi-

úból lett király írt.

A költemény, amely bizonyára Dávid gyermekkori pásztorélményeiből táplálko-

zik, természeti képekből kiindulva (sziklák, barlangok, csillagok, harcmezők, juhok)

fejezi ki szerzője mély bizalmát Isten iránt. A vallásos költészet eme gyönyörű sorait

a pásztoréletből merített metaforák fűzik össze.

Rendíthetetlen bizalom

Dávid Istenbe vetett bizalmának lényegét örökíti meg ez a zsoltár. A juhok vakon

bíznak vezetőjükben. Ha a vezérjuh lezuhan egy szikláról, az egész nyáj követi őt.

Ilyen rendíthetetlen bizalomra törekedett Dávid az Istennel való kapcsolatában.

De senki sem vetheti Dávid szemére, hogy rózsás, romantikus életszemlélete

volt. Az előző, 22. zsoltárból éppen azt derül ki, hogy

mennyire kemény, nyers és. könyörtelenül őszinte

tudott lenni. Dávidnak különleges képessége volt

arra, hogy körülményeitől függetlenül mindig Istent

tekintse élete középpontjának - akkor is, ha hitéből

vigaszt merített, de akkor is, ha éppen kegyetlenül

elhagyatva érezte magát. Ezek a harci kocsikat,

amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedigIstenünknek, az Úrnak a nevét” írta a katona, aki üldöztetése idején éveken át

kényszerült arra, hogy harci szekerek és lovak elől meneküljön (20,7).

LétKérdések

t ■

Saját hitünk vajon a 23. zsoltár gyermeki hitéhez,

vagy inkább a 22. zsoltár hajszálon függő hitéhez áll közelebb?

57



AZ ARANYKOR

1 Sámuel 17 j Az óriásölő: Dávid első nagy győzelme

17,37 Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog

menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is."

Dávid gyermekkorának ez az izgalmas és a szemtanú beszámolójának részletessé-

gével leírt eseménye talán az egyik legismertebb bibliai történet, amely reményt

kínál mindazoknak, akik elnyomott és kiszolgáltatott helyzetben élnek.

Dávid több mint másfél évtizedet tölt azzal, hogy Saul király haragja elől bujkál.

A király ellenséges indulata nagy valószínűséggel Dávidnak erre a hőstettére vezet-

hető vissza. Saul, a hatalmas sereg vezére, sátrában ül, megrettenve az óriás Góliát

szitkozódásától. A félelem az egész izraeli hadsereget demoralizálja. Eközben Dávid,

aki túl fiatal még a páncél viseléséhez, bátran előáll, hogy megküzdjön a felfegyverzett

fíliszteussal. Nem csoda, hogy Saul megneheztel a rendkívüli ifjúra, és félni kezd tőle.

Az it t leírt jelenet nem olyan képtelenség, mint talán első olvasásra tűnhet.

A párbaj, vagy a két szembenálló hadsereg egy-egy képviselőjének bajvívása az

ókorban elfogadott módja volt a vitás kérdések rendezésének. Mindkét sereg lég-

kiválóbb harcosa küzdött meg egymással, és kettejük párharca döntötte el a csata

sorsát. Ennek eredetileg mágikus jelentése volt. Hitük szerint a párharc eredményeaz istenek döntését tükrözte, a vesztes félnek tehát értelmetlen lett volna egész

seregével harcba bocsátkozni" - írja Tóm Wolfe Az igazak című könyvében.

Dávid erejének titka

Pásztorfiúként Dávid sok magányos órát töltött a pusztában, ahol tökélyre vitte

a parittyával való lövést. Mégsem saját képességeiben bízva számít a győzelemre.

Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izrael

csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akitte kicsúfoltál” - kiáltja oda az óriásnak (17,45). Isten-

be vetett bizalma felér Góliát erejével.

A Józsué és Gedeon által követett hagyományt

folytatva Dávid teljes bizalmát Istenbe veti. Saul

király tragédiája, hogy sohasem tanulta meg ezt a

leckét. Amikor Góliát elesik, a filiszteus sereg megfu-

tamodik. Nem sokkal később Izrael népe az utcákon

táncolva énekli: Megölt Saul ezer embert, Dávid

meg tízezer embert!” (18,7)

581 A nép kezdi felismerni Dávidban azokat a képességeket, amelyek alkalmassá

tehetik ő t a királyságra. Saul azonban nem hajlandó harc nélkül lemondani a trónról.

LétKérdések

Vannak-e olyan veszélyek vagy félelmek az életünk- ben, amelyekkel kapcsolatban Isten arra kér, hogy bízzuk magunkat rá

teljesen?



AZ ARANYKOR

19. zsoltár | A természet tanítása: Isten nevei adják a kulcsot

19,15 Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kő-

sziklám és megváltóm/"

Mivel Dávid élete nagy részét a szabad ég alatt töltötte, nem meglepő, hogy az álta-

la írt zsoltárokban nagy hangsúlyt kap a természet iránti szeretet. A 19. zsoltárban

Dávid két legkedvesebb témája szólal meg: Isten gondoskodása a földről, valamint

választott népéről, Izraelről.

Dávid a természet dicséretéből indul ki, amikor rácsodálkozik az égboltra, mely

az egész földet beborítja. Izrael népe - pogány szomszédaival ellentétben - nemtisztelte istenekként a napot és a csillagokat, inkább a hatalmas Isten keze munkáját

látta bennük, aki gondot visel minden teremtményéről.

Amiről a teremtett világ beszél

A Biblia következetesen úgy beszél a teremtett világról, mint ami Istenről ad kinyi-

latkoztatást, még ha korlátozott mértékben is. Az égitestek nem istenségek (lásd

5 Mózes 4,19), és nem irányítják az emberek sorsát

(lásd Ézsaiás 47,13). Ugyanakkor mint Isten alkotá-sai, az ő hatalmas erejét és dicsőségét tükrözik. Pál

apostol hasonlóan érvel a Róma 1,18-20-ban

G. K. Chesterton találó megfogalmazása szerint a

természet inkább a nővérünk, mint az anyánk. Hoz-

zánk hasonlóan a természet is Isten teremtménye,

amely bepillantást enged az isteni művész alkotó-

munkájába.

Létkérdések

Mit nyilatkoztat k i Isten önmagáról a terem tett világon keresztül? Isten törvénye (útmutatása az élethez) m it árul el a jelleméről?

59



1 Sámuel 20 Jónátán hűsége: Barátság, amelynek a trón az ára

20,32 Jónátán azonban így válaszolt apjának, Saulnak: Miért kell meghalnia?

Mit követett el?"

Ráérezhetünk Dávid személyiségének erejére, ha megfigyeljük, milyen hatással volt

a környezetében élő emberekre. Ebben a fejezetben Dávid és Jónátán örök barát-

ságáról olvashatunk, melynek kezdetei Dávid ifjúkorába nyúlnak vissza, mielőtt be-

következett volna a végérvényes szakítás Saul királlyal. Jónátán királyfi olyan nagy-

ra értékeli a Dáviddal való barátságát, hogy a trónról is hajlandó lemondani érte.

Miután a vacsoraasztalnál történt drámai jelenetben Saul felfedi gyilkos szándé-

kát, Jónátán figyelmezteti Dávidot. Ezzel ádáz harc veszi kezdetét a bukott király és

a leendő király között. Saul, az Isten által elvetett király foggal-körömmel ragaszko-

dik hatalmához, és üldözni kezdi Dávidot híveinek táborával együtt.

A következő néhány év eseményei híven tükrözik kettejük jellemének különbö-

zőségét. Saul, bár jól tudja, hogy Dávidot illeti Izrael trónja, életének hátralévő ré-

szét azzal tölti, hogy ellenáll Isten akaratának, Ezzel ellentétben Dávid csodálatos

türelemről tesz tanúságot, miközben várja, hogy a prófécia beteljesedjen - anélkül,

hogy saját kezébe venné az események irányítását. Jónátán két tűz közé kerül, ám

apjával szemben barátja, Dávid mellé áll.

LétKérdések

Mint a Shakespeare-drámákban

A könyv további részében az események úgy bonyolódnak, mint egy Shakespeare-

tragédiában. Saul király, az ókori Macbeth, elveszíti az önmaga feletti uralmat, és

a teljes romlás útjára lép. Fia szövetséget köt Dá-

viddal, leánya, aki közben Dávid felesége lett, szín-

tén elpártol apjától. A haragtól elborult elméjű Saulegyre megátalkodottabban üldözi Dávidot. Képes

lesz-e Dávid kitartani, hogy túlélje őt?

Dávid kétségbeejtő helyzetben van. Egyetlen

támasza Isten ígérete, hogy egy napon ő lesz Izrael

királya. Bár a körülmények a végsőkig próbára teszik

az ígéretbe vetett hitét, Dávid eltökélten várja, hogy

Isten hozza el a megfelelő pillanatot. Végül Saul saját maga vet véget az életének

Végre Dávid örökölheti Izrael trónját.

Van-e olyan szoros kap-

csolatunk, m int amilyen

Dávid és Jónátán barátsá-

ga volt? Milyen barátnak

bizonyulunk a nehézségek

idején?



AZ ARANYKOR

7 7 c1 tá1· I Fent és lent: A zsoltárok őszinte bepillantást engednekí i . zsonar ן g |é|ek mé|ységejbe

27,5 Megóv engem sátrában a veszedelem napján.’’

A zsoltárok - melyek nagy részét Dávid királynak tulajdonítja a hagyomány - mint

ablakok bepillantást nyújtanak szerzőik életébe. Sokak számára talán meglepő,

hogy ezekben a zsoltárokban aligha találkozunk azzal a békességgel és nyugalom-

mai, amit általában a lelki” emberekről szokás feltételezni. A zsoltáros gyakorta

kifakad Istennel szemben, és öt vádolja, amikor a dolgok rosszra fordulnak, vagy

enyhülésért könyörög hozzá.

Néhány kivételtől eltekintve a zsoltárok nem nevezhetők kegyes, lelki elméiké-

déseknek. Gyakran szitkozódnak az ellenség miatt, aki cselszövésben mesterkedik

és erőszakot tervez. A zsoltárírók számára az Istenbe vetett hit egyben állandó

küzdelmet is jelent ezekkel a hatalmas erőkkel szemben, amelyek olykor sokkal

valóságosabbnak tűnnek, mint maga Isten. A szerzők gyakran elhagyatottnak, ki-

használtnak és elárultnak érzik magukat.

A menedéket nyújtó szikla

A 27. zsoltár strófái között éles hangnemváltások vannak. Az első versszak azIstenbe vetett bizalom bátor megvallásával kezdődik. A második strófa a szerző

valódi lelkiállapotáról árulkodik: belefáradva a menekülésbe, arra a napra áhíto-

zik, amikor végre biztonságban pihenhet Isten kö-

zelében. A harmadik strófában a zsoltáros minden

magabiztossága elszáll, és segítségért könyörög. A

zsoltár végül nyugodtabb hangnemben ér véget,

egy olyan tanáccsal, amelyre Dávidnak nagy szűk-

sége van: Várj az Úrra!” A megpróbáltatásokban megerősödik és meg-

szilárdul Dávid Istenbe vetett hite. Azokban az évek-

ben, amikor törvényen kívüli kivetettként Saul király

elől bujkált, kősziklák között talált menedéket a pusztában. Dávid tapasztalt har-

cosként tisztában volt vele, milyen értékes az ilyen védelem. Ezekre az időkre em-

lékezve zsoltárában Istent nevezi kősziklájának és menedékének, elismerve, hogy

igazi védelmezője maga Isten.

Létkérdések

Érzelmi és lelki életünk kiegyensúlyozott, vagy

inkább hullámhegyek és mélységek között hányó- dunk?



AZ ARANYKOR

2 Sámuel 6 A szenvedélyes király: Dávid nyilvános örömtánca

6,21-22 Az Úr színe e lőtt jártam szent táncot. És ha még ennél Is jobban meg-

alázkodom, és még alávalóbb leszek magam előtt, akkor is tisztelni fognak a szolgálók."

Dávid életét nyomon követve kikerülhetetlenül adódik a kérdés: egy olyan ember,

akinek ennyire nyilvánvaló hibái voltak, hogyan részesülhetett abban a megbecsü-

lésben, hogy Isten szíve szerint való embernek" nevezzék (Apostolok cselekedetei

13,22)? A 6. fejezetben leírt jelenet talán választ ad erre a kérdésre.

Első hivatalos intézkedéseként Dávid a frigyládáért küld, amelyet fél évszázad-

dal azelőtt raboltak el a filiszteusok. Azt tervezi, hogy Jeruzsálemben, az új fővá-

rosban helyezi el a ládát, ezzel a jelképes gesztussal is hangsúlyozva, hogy Izrael

igazi uralkodója nem emberi király, hanem maga Isten.

A szövetség ládája viszontagságos úton kerül Jeruzsálembe. Figyelmen kívül

hagyva Isten utasításait, az izraeliták ökrös szekéren szállítják a ládát. Ezt a mód-

szert a filiszteusoktól látták, akik így vonultatták fel isteneiket. Isten azonban azt

parancsolta a lévitáknak, hogy a ládát a vállukon vigyék. Útközben baleset történik,

egy ember meghal, Dávid megrémül, és a láda három hónapig egy család házánálragad.

Elszabadult érzések

Amikor a láda végül kürtzengés és a tömeg hangos kiáltozásának kíséretében Je-

ruzsálembe érkezik, Dávid király önmagáról megfeledkezve féktelen örömében

cigánykerekeket hány az utcán.

A jelenet, amelyben a fenséges király népe szeme láttára tébo lyodottként ugrál,

a királyi etikett minden szabályát megsérti. Felesége megbotránkozva tesz szem-

rehányást neki, Dávid azonban helyreigazítja: ő csakis Isten előtt táncolt, senki más

előtt, és nem érdekli, hogy mások mit gondolnak,

amíg az ő egyszemélyes nézőközönsége” érzi szí-

vének örömujjongását.

Dávid örömtánca elárulja, hogy sokkal szenve-

délyesebb érzéseket táplál Izrael Istene iránt, mint

bárki vagy bármi más iránt. A nép a saját szemévelszerezhet erről tudomást.

LétKérdések

Ereztük-e már úgy, hogy Isten iránti érzéseink túl-

csordulnak"? Tapasztal- tunk-e ilyesmit másoknál?

6 21



AZ ARANYKOR

Isten háza: Isten kihagyja Dávidot a templomépítésből1 Krónikák 17

17,8 Olyan nevet szereztem neked, amilyen neve csak a legnagyobbaknak van

a földön."

Dávid, miután a frigyládát Jeruzsálembe viteti, arról álmodozik, hogy templomot

épít Izrael Istenének, amelyben a szövetség ládája is méltó helyet kaphat. Abban az

időben, amikor a pogány templomokat a világ csodái között tartják számon, Dávid

elérkezettnek látja az időt, hogy az igaz Istent megillető hajlékot” építtessen.

Isten azonban prófétáján keresztül tudatja Dáviddal, hogy nem ő fogja felépíteni

a templomot. Harcosként Dávid sok vért ontott, és Isten nem akarja, hogy a nekiszentelt templomot olyan ember építse fel, akinek vér tapad a kezéhez (22,8). Isten

Dávid fiát, Salamont bízza majd meg a feladattal.

Bár Isten megvétózta" Dávid templomépítési tervét, sokkal többet ígér neki

cserébe. Az Izrael népével kötött szövetségét megerősítve megígéri Dávidnak,

hogy leszármazottaiból olyan házat” épít, amely örökre megmarad. Dávid fejet

hajt Isten előtt, és a hálaadás hangján fakad fel imádságban.

Híres családfa

Ez az ígéret, amelyet Isten egy meghitt beszélgetésben adott Dávidnak, elhinti

a magvát annak a reménységnek, amely sokéig ott él majd a zsidó nép szívében:

a királyi Messiás, a Felkent eljövetelének ígérete.

Saulnak, Izrael első királyának dinasztiája szinte még LétKérdések

el sem kezdődött, máris véget ért. Dávid dinasztiájá-

ból királyok hosszú sora származik majd, amelynek Mit szeretnénk véghez

csúcsa az lesz, amikor Betlehemben, Dávid váró- vinni Istenért?

sában” megszületik Isten Fia, a királyok Királya.

Vajon beteljesedett Isten ígérete? Az a tény, hogy az embereket ma is foglalkoz-

tatja Dávid és a kicsinyke Izrael többi királyának története, és az ő leszármazottját

tekintik az igaz Messiásnak, önmagáért beszél.

(Sámuel könyve éppúgy, mint A királyok és A krónikák könyvei különböző né-

zőpontból ugyan, de ugyanazt a történetet beszélik el gyakran egymással átfedés-

ben. A krónikák első könyvének ez a fejezete csaknem szóról szóra megegyezik

Sámuel második könyvének 7. fejezetével.)

63



AZ ARANYKOR

Isten jósága: Történelmi leckék megzenésítve103. zsoltár

103,8 Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.

Amikor az izraeliták Istent dicsérték, gondolatban mindig felelevenítették, hogyan

szabadította meg őket Isten a rabszolgaságból, és hogyan vezette be őket az ígé-

rét földjére. Tanulmányozták a Tórából (a Biblia első öt könyvéből) az erről szóló

beszámolókat, és énekeket írtak ezen események emlékére. A zsoltárok mint afféle

történelmi leckék emléket állítottak a múltnak, különösen a Mózes vezetésével tör-

tént rendkívüli szabadításnak.

Ezek az emlékek azonban nem mindig voltak pozitívak. Izrael népe nyers öszin-

teséggel idézte fel az ősök lázadásait, zúgolódását és hálátlanságát. Mégis nyomós

okuk volt a boldog örvendezésre: Isten ígéretéhez híven szerette őket. A zsoltárírók

Izrael történelmének eseményeiben Isten kegyelmének félreérthetetlen jeleit lát-

ták. Bár nem érdemelték meg, Isten kiárasztotta rájuk szeretetét.

A megértő Isten

A 103. zsoltárnak az Isten jósága” címet adhatnánk.

Miután feleleveníti a betegség, az elnyomás, a bűnés a lázadás sötét korát, bámulattal mutat rá Isten

szabadító tetteire, melyekkel mindezt megváltoz-

tatta. Isten megérti az emberi gyengeséget, és nem

sújt le haraggal, mivel tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk."

Kudarcaink ellenére kifogyhatatlan, örök szeretettel fordul felénk.

Az egész zsoltár azt az örömüzenetet hirdeti, hogy nem azt kapjuk, amit meg-

érdemeltünk. A zsoltáríró végigpásztázza az egész világegyetemet, majd visszatér

az első versek személyes hangjához: az Istent dicsérő ember hálaadásához.

LétKérdések

Amikor visszatekintünk a múltunkra, inkább a győ- zelmekre vagy a kudar- cokra gondolunk?

641



A Z A R A N Y K O R

cámnoi 11 I Házasságtörés és gyilkosság:I A király mindent megtehet, amit csak akar?

11,27 De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett."

Dávid és Betsabé története a világ legszokványosabb lőve story”-jaként indul: a

férfi meglátja a nőt, elcsábítja, a nő pedig terhes lesz. Nincs ebben semmi rend-

kívüli. A bulvárlapok tele vannak ugyanennek a témának a modern változataival.

A király helyére tegyünk egy politikai vagy vallási vezetőt, Betsabé helyére pedig

egy fotómodellt, és ugyanazt a helyzetet látjuk magunk előtt. Mi ebben a különös?

A botrány aligha lepi meg a király alattvalóit. Mint a legtöbb ember, ők is hoz-

zászoktak már, hogy a vezetők, akik a törvényeket hozzák, gyakran meg sem pro-

bálják betartani azokat. Évezredek óta számtalan vezető és politikus követi ezt

a mintát, minél több zsákmányt, pénzt és előjogokat szerezve magának. (A ró-

maiak később találó kifejezéssel jelö lték ezt a magatartást: rex lex, azaz a király a

törvény”, jóllehet inkább fordítva kellene lennie: lex rex, azaz a törvény a király".)

Senki sem kérdőjelezi meg, hogy Dávidnak jogában áll-e más feleségével hálni.

A történet nem utal arra, hogy akár a király szolgái, akár maga Betsabé egy szóval

is tiltakozott volna. Akkor áll elő a probléma, amikor kiderül, hogy az asszony terhes.

Egyik bűn leplezi a másikat

Napjainkban, ha egy vezető Dávid helyzetébe kerül,

talán az abortuszt, a bizonyíték” megsemmisítését

választja. Dávid másfajta tervet eszel ki a történ-

tek leplezésére. Hazahívja Betsabé férjét, Óriást a

hadseregből, remélve, hogy a feleségével hál, így

később senki sem vitatná, hogy ki a gyermek apja.

Úriás megingathatatlan kötelességtudata azon-

bán keresztülhúzza Dávid tervét. Ami ezután követ-

kezik, klasszikus példája annak, hogy egyik bűntett

vonzza a másikat. Végül Dávid, az Isten szíve szerint való férfi” megszegi a hatodik,

a hetedik, a kilencedik és a tizedik parancsolatot. Úriásnak meg kell halnia hűsége

miatt, és vele együtt sok más izraelita harcos is elesik.

Ebben a történetben Dávid egy machiavelliánus politikusra emlékeztet: hideg,

mint a vas, és gátlástalanul visszaél a hatalmával. Mégsem ütközik ellenállásba, Amit a király akar, azt meg is kapja - vitának helye nincs. Ilyen az élet.

Dávid hűtlenségének története ezzel akár véget is érhetne, csakhogy a fejezet

végén ott áll egy baljóslatú mondat, amely csupán annyit mond: De az Úrnak nem 165

tetszett, amit Dávid elkövetett.”

LétKérdések

Voltunk-e már olyan helyzetben, amikor jóvátehe- tetten do lgot követtünk el, mint Dávid, és meg-

próbáltunk kiu tat keresni szorult helyzetünkből?



A Z A R A N Y K O R

2 Sámuel 12 | Tetten érve: Ki merné megkérdőjelezni a király hatalmát?

12,5 Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Ná-

tánnak: Az élő Úrra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette l"

Akik elnyomás alatt élnek, gyakran felteszik a kérdést: Ki számoltatja el az uralko-

dót?” Számos országban senki. Isten azonban kezdettől fogva úgy rendelkezett,

hogy választott népe, Izrael uralkodója az ő képviselője legyen, nem pedig a végső

tekintély. Ezért - miután Dávid vétkezett - Isten Nétán prófétát bízta meg azzal,

hogy feddje meg a királyt.

Korábban Nátán közvetítette Isten ígéretét Dávid király számára arról, hogy

megépíti Dávid házát” (1 Krónikák 17). Ez alkalommal a fortélyos próféta csapdát

állít Dávidnak. Megindító esetet mond el neki, amely egy gazdag emberről szól, aki

visszaél a hatalmával. Nátán a király mint Izrael legfelsőbb bírája elé tárja az ügyet,

hogy ítéletet mondjon.

Dávid habozás nélkül meghozza az ítéletet: ez a kegyetlen ember halált érdé-

mell Amint ezt kimondja, Nátán is közli a maga elmarasztaló ítéletét: Te vagy az

az ember!”

Dávid legnagyszerűbb pillanata

Ebben a drámai jelenetben megmutatkozik Dávid nagysága. Megölethette volna

Nátánt. Vagy kigúnyolhatta volna, és kidobathatta volna a palotából. Dávid azon-

bán tudja, hogy Nátán Isten nevében szól, ezért elismeri: Vétkeztem az Úr ellen!”

(12,13) Ebben a bűnvallásban - amely Dávid életének talán legszebb pillanata - jól

megmutatkozik, mi tette őt Isten szíve szerinti emberré. Bár ő a király, megalázza

magát a királyok Királya előtt.

Dávid vonakodás nélkül elismeri, hogy nem csu-pán Úriás és az országa ellen vétkezett, hanem az

Úr ellen is. Dávid nagysága abban is megmutatkozik,

hogy mentes az uralkodókra jellemző arroganciától.

Szembenéz az igazsággal, és bűnbánatot tart.

Bár Isten azonnal megbocsát, Dávid tettének kő-

vetkezményei generációkon át megmételyezik a királyságot. Mindenekelőtt elvesz-

ti erkölcsi hitelét a családjában. Az ezt követő években Dávid egyik fia megerősza-kolja a saját nővérét, egy másik fia bosszúból megöli a testvérét, majd lázadást szít

Dávid ellen. Dávid király a hatalommal való visszaélés káros mintáját örökíti tovább,

661 ám utódaira - tőle eltérően - nem jellemző a megbánásra való készség.

LétKérdések

Mi az első reakciónk, amikor valaki felhívja a figyelműnket arra, hogy hibát követtünk el?



A Z A R A N Y K O R

51. zsoltár | Igaz bűnvallás: Izrael és a hősök emlékezete

51,12 Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg ben-

nem!"

Ez a zsoltár szívbemarkoló emléket állít Dávid bűnbánatának, miután vétkezett

Hetsabéval. Ahhoz nem kell nagy bátorság, hogy a király négyszemközt megvallja

erkölcsi botlását a prófétának. Az azonban egészen más, amikor bűnvallását vers-

bo foglalja, amelyet azután szerte az országban - végül pedig az egész világon -

megismernek majd az emberek.

Minden nemzetnek vannak hősei. Izrael népe azonban, talán egyedülálló mó-

dón, szent iratai között örökíti meg legnagyobb hősének botlásait. Izrael történél-

mének legnagyobb királya a legnagyobb gonoszságot követte el. Ez a gyönyörű

zsoltár, amely valószínűleg az istentiszteleti bűnvalláshoz is mintául szolgált, azt

bizonyítja, hogy Izrael népe végül nem annyira katonai és politikai sikerei miatt

emlékezik Dávidra, hanem inkább alázata és kudarcainak beismerése miatt.

A zsoltár lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a bűnbánat lépcsőin. Leírja

az állandó bánkódást, ahogy Dávid újra és újra felidézi gondolatban a történteket,

valamint az emésztő bűntudatot, a szégyent, majd végül a reményt, hogy a bűn-bánatból egy új kezdet lehetősége nyílik.

Dávid hatalmas öröksége

Dávid az'ószövetségi törvény uralma alatt élt, amely szigorú büntetést - megkö-

vezés általi halált - írt elő az általa elkövetett vétkekre. Figyelemre méltó azonban,

I togy ez a zsoltár túlmegy a törvény merev előírásain, és leleplezi a bűn igazi termé-

•,/étét, amely abban áll, hogy megrontja az Istennel

való kapcsolatot.

Egyedül ellened vétkeztem" - kiélt fel Dávid.

Semmiféle rituális áldozatbemutatás vagy vallásos

ceremónia nem képes eltörölni a bűntudatot, amit

érez. Isten a töredelmes és megtört szívet” akarja

látni. Ez megvolt Dávidban. Jól tudta, hol a helye

Isten előtt, és ez az alázat tette őt népe szemében

kimagasló példaképpé.

Izrael legnagyobb királyának az elbukása is nagy volt. Azonban sem ő, sem más

nem zuhanhat olyan mélyre, ahol Isten megbocsátó szeretete ne érné el.

: ; .. Lé.Kérdések

Tudnánk-e tisztelni azt a

vezetőt, aki - mint Dávid

- nyilvánosan beismerné

a hibáját?

167



A Z A R A N Y K O R

Dávid lelki titka: Mit árulnak el a zsoltárok a hősről?

139,23 Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd

meg gondolataimat!"

A kéjsóvár és bosszúálló Dávid király végül mint Isten barátja vonul be a köztudat-

ba. Izraelben jó ideig úgy beszéltek Istenről, mint Dávid Istenéről. Miben állt Dávid

titka? Ez a fenséges zsoltár megadja a választ a kérdésre.

A 139. zsoltárból kiderül, milyen meghitt kapcsolatban állt Dávid Istennel. Dávid-

nak talán eszébe jutott időnként, hogy elfusson Isten elől, ám végül arra a felisme-

résre jutott, hogy bármit is tesz, bárhova megy, Isten elől nem tud elbújni. Ha Isten

ismeri minden gondolatát és szándékát, hogyan is futhatna el előle?

Dávid zsoltárai azt a tudatos törekvését örökítik meg, hogy mindennapi életét

alárendelje annak a lelki valóságnak, amelyet a világban is és önmagában is tapasz-

talt. Dávid arra törekedett, hogy átélje Isten jelenlétét és a tőle való függését, azaz

Istent életének minden részletébe bevonja.

Látható és láthatatlan dolgok

Bár rendkívüli tettei miatt (vadállatokat ölt meg puszta kézzel, legyőzte Góliátot,túlélte Saul támadásait, megfutamította a filiszteusokat) népe hősként ünnepelte,

Dávid mindig arra törekedett, hogy Istent állítsa a középpontba. Egész életében

mélyen hitt abban, hogy a láthatatlan világ minden tekintetben éppolyan valósa-

gos, mint a látható, fizikai környezet - a kardok, a lándzsák, a barlangok és a trón-

székek világa.

Dávid szilárdan hitte, hogy fontos Isten szemében. Egy alkalommal, miután épp-

hogy megmenekült ellensége kezéből, azt írta: Tágas térre vitt ki engem [Isten],

megmentett, mert gyönyörködik bennem.” (18,20) Más alkalommal pedig így vi-

tatkozott Istennel: Mit használ neked a vérem, ha

leszállók a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá _: »:Kérdések

lett, hirdeti-e hűségedet?" (30,10) A 139. zsoltár jól · ■'

tükrözi, milyen csodálattal tekintett Dávid Isten sze- Hogyan tapasztaljuk Isten

retetére és gondviselésére. jelenlé tét az életünkben?

Dávid zsoltárainak érzelmi magaslatait és mély-

ségeit látva úgy tűnhet, hogy egyfajta spirituális terápiaként írta azokat, mintegyrábeszélve magát a hitre olyankor, amikor lelkileg és érzelmileg mélyponton érezte

magát. Most, évszázadokkal később, ugyanezek az imádságok nekünk is segíthet-

681 nek abban, hogy - mint a hit lépcsői - az önmagunk körül való forgásból Isten

valóságos jelenlétébe vezessenek bennünket.



A Z A R A N Y K O R

1 Királyok 3

3,12 Olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt

előtted, és nem támad utánad sem."

Salamon, Dávid fia, a koraérett herceg már fiatalon mindent megkap az élettől. Még

Isten is különleges adománnyal ruházza fel őt. A fiatal Salamon álmot lát, amelyben

olyan lehetőséget kap, amiről minden ifjú titokban álmodozik. Isten felkínálja neki,

hogy kérhet tőle bármit, amire vágyik. Amikor Salamon bölcsességet kér, Isten rá-

adásként gazdagságot, dicsőséget és békét is ad neki.

Az a tény, hogy Salamon bölcsességet kér, mert jó király akar lenni, azt mutatja,

hogy már ifjúként is bölcs volt. A bölcsességgel együtt járó alázat és szerénység

azonban nem marad Salamonnal élete végéig.

A 2. és 3. fejezet bemutatja Salamon ellentmondásos személyiségét. A 2. feje-

zetben leírt hatalmi harcok során sokkal kegyetlenebbnek bizonyul apjánál. Ezzel

neheztelést vált ki Izrael északi törzseiben, ami végül polgárháborúhoz vezet. A 3.

fejezetben azonban hűséges, bölcs és alázatos uralkodóként látjuk Salamont. Tra-

gikus, hogy amint uralma növekszik, egyre inkább a sötétebb oldala kerül előtérbe.

Nagyzási hóbort

Az itt olvasható híres jelenet a salamoni bölcsesség" legnagyszerűbb példája. Sok

közel-keleti ország gyakorlatában ma is az uralkodó testesíti meg a legfelsőbb

bíróságot" az igazságszolgáltatásban. Salamon me-

rész indítványa kikényszeríti az igazságot, és véget

vet a méltatlan civakodásnak.

Már Salamon uralkodásának kezdetén is, amely-

ről ez a fejezet szól, tetten érhetők a veszély árul-

kodó jelei. Salamon az egyiptomi fáraó lányát veszi

feleségül, és veszélyes politikai szerződéseket ír alá.

Nyilvános égőáldozata, amelyben ezer állatot áldoz

fel látványosan a legnagyobb áldozóhalmon, éles

ellentétben áll apjának, Dávidnak Isten előtti alázatával. Az új király hajlamos a

túlzásokra legyen szó istentiszteleti szertartásról, építkezésről vagy szexről - ami

bukását vetíti előre.

LétKérdések

Milyen természetes

képességekkel rendelke-

zünk? Miként használjuk

ezeket az ajándékokat

Isten szolgálatára?

Lenyűgöző képesség: Az ember, akinek mindene megvolt



A Z A R A N Y K 0 R

Királyok 8 | Fent a csúcson: Salamon felszenteli a dicsőséges templomot

8,66 Azok áldották a királyt, és hazamentek örvendezve és vidám szívvel

azért, mert sok jó t te tt az Úr szolgájával, Dáviddal és népével, Izraellel."

Salamon költséget nem kímélve építi Isten lakóhelyét. A templom, amelyen két-

százezer munkás dolgozik, hamarosan a világ egyik csodájaként lesz ismert. Tá-

volról nézve úgy ragyog, mint egy hóval borított hegytető. Az épület belsejében

a falak, de még a padlózat is színarany borítástól ragyognak.

A 8. fejezetben leírt jelenet sok tekintetben az Ószövetség csúcspontját, Isten

Izraellel kötött szövetségének a beteljesedését jelenti. Salamon összehívja az egész

népet, hogy felszenteljék Isten templomát. Miközben emberek ezrei figyelik a ha-

talmas, nyilvános ceremóniát, az Úr dicsősége leszáll, hogy betöltse a templomot.

Még a papok is visszahőkölnek a hatalmas erő láttán.

Isten Salamon templomát teszi meg földi tevékenysége központjának, és a tö-

meg két héten át ünnepel. A bronzból készült emelvényen térdelve Salamon király

fennhangon imádkozik: Örömmel építettem neked lakásul házat, maradandót,

örök lakóhelyül.” Majd maga is megdöbbenve így folytatja: De vajon lakhatik-e Is-

ten a földön? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged,hát még ez a ház, amelyet én építettem!"

Látható bizonyíték

Ez valóban Isten műve! Ábrahámnak és Mózesnek tett ígéretei végre valóra váltak.

Salamon imája a legfennköltebb imádság, amely valaha elhangzott. Imájában át-

tekinti a szövetség történetét, majd arra kéri Istent,

hogy a templomban való jelenlétével pecsételje

meg ezt a szövetséget. Isten így válaszol: Meg-hallgattam imádságodat és könyörgésedet, amikor Van-e olyan ígérete Isten-

könyörögtél előttem. Megszentelem ezt a templo- nek, amelynek a betelje-

mot, amelyet építettél, hogy ott legyen az én nevem sülésére várunk?

mindörökké. Ott lesz a szemem és a szívem is min-

denkor.” (9,3)

Izrael népének végre van országa, amelyet megerősített határok vesznek körül,

és Isten jelenlétének ragyogó jelképe közöttük lakik. Senki sem kételkedhet többéIsten hűségében.

(7



A Z A R A N Y KOR

84. zsoltár Otthon, édes otthon: Miben áll a templom jelentősége?

84,2 Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem

az Úr udvarai után."

Az otthon az a hely, ahol fáradt testünk és sebzett lelkünk biztonságban meg-

pihenhet. Isten házában olyan otthonra találhat az ember, amelynek mélységes

vigasztalásét minden porcikájában átérzi. A zsoltáríró kijelenti, hogy inkább eltol-

tene egyetlen napot Isten közelségében, dicsérve őt, mintsem ezer napot bárhol

másutt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora jelentőséggel bírt a temploma zsidóság száméra a történelem során. Büszkék voltak építészeti szépségére

(mint ahogy ma is csodálattal adózunk Chartres vagy a Notre-Dame katedrá-

lisa előtt), a templomnak azonban messze nem csak szimbolikus értéke volt.

Izrael egész vallási életének központja volt ez az épület - a ház, amelyben Isten

lakott.

A hithü zsidók arccal a tem plom felé fordulva mondták el napi imádságaikat,

és évente három alkalommal elzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy kifejezzék hó-

dolatukat Isten előtt a velük kötött szövetségért, Sokan meg voltak győződve ar-ról, hogy a templom mágikus módon megvédi őket az ellenséges megszállókkal

szemben. Amíg a templom állt, némelyek úgy vélték, hogy idegen hadsereg be

sem teheti a lábát Jeruzsálembe. A próféták azonban élesen elítélték ezeket az

alaptalan feltételezéseket (lásd Jeremiás 7,4).

A templom lakói

Ez a zsoltár jól tükrözi a hívek rajongását templomuk iránt. Kórah fiai, akik a zsoltártszerezték, a Dávid király által alapított papi kórus tagjai voltak, ők biztosították az

istentiszteletek zenei kíséretét. Amint a zsoltáros a templom felé tart zarándokúba

során, öröme és várakozása szinte oázissá varázsolja a pusztaságot. Szinte irigyli

a verebeket és a fecskéket, amelyek a templom falain belül építik fészküket, mert

azok állandóan Isten házában élhetnek.

A zsoltáríró lelkesedésének tárgya, a Salamon által épített dicsőséges templom

mintegy háromszáznyolcvan éven át állt. A babilóniaiak Kr. e. 586-ban elpusztítot-

ták. Később a zsidók újjáépítették, de eredeti nagyszerűségét már nem nyerte visz-sza. Évszázadokkal később a muzulmánok mecsetet építettek a lerombolt templom

helyszínén, amely sohasem veszítette el megszentelt jelentőségét a zsidóság szá-

mára. Még ma is sokan szorgalmazzák Izraelben a templom újjáépítését. 171



A Z A R A N Y K O R

LétKérdések

Az istentisztelet unalmas vagy inkább izgalmas dolog számunkra? Miért? Olvassuk el a 84. zsoltárt mint imádságot, amelyben arra kérjük Istent,

hogy Szentlelke által állandóan a szivünkben lakozzon.

Az Újszövetség a Szentlélek templomának ne-

vezi azokat, akik Krisztus által üdvösségre jutottak(1 Korinthus 6,19). Isten sokkal inkább a hívőkbenlakik, mint holmi épületekben.

7 2



A Z A R A N Y K O R

Életre szóló tanács:Ha Salamon saját bölcsességét követte volna...

Példabeszédek 4

4,18 Az igazak ösvénye olyan, m int a felragyogó világosság, mely egyre világo-

sabb lesz délig."

Bár Salamon élete vége felé letért Isten útjáról, hatalmas tehetségével és képessé-

geivel sok nemes célt megvalósított. A művészetek területén számos remekművet

alkotott, írásai a bibliai irodalom részét képezik. Istentől kapott természetfeletti böl-

csességétől vezérelve több mint ezer dalt komponált, és háromszor annyi példáza-

tót írt, melyeknek egy részét A példabeszédek könyve tartalmazza.

Ez a fejezet jól tükrözi az egész könyv hangnemét. A bölcs apa maga köré gyűj-ti gyermekeit, és felfedi előttük életének titkait. (Ha ezt a mai apák is megtennék,

nem lennének olyan népszerűek a sikeres élet receptjét kínáló Hogyan legyünk

gazdagok és boldogok?” típusú önsegítő könyvek.)

Élethosszig tartó keresés

Mielőtt felfedné titkait, a példabeszédek szerzője le-

szögezi, hogy az általa tanított bölcsességeket nem

lehet egy sor tedd!” és ne tedd!” paranccsá degra-

dálni. A bölcsesség nem sajátítható el afféle gyors-

talpaló” tanfolyamon. Egész életen át tartó keresést

kíván, amely végül elöljáróinknál is bölcsebbé tehet.

Ennek az életformának a jutalma olyan bőséges,

hogy megér minden áldozatot: minden szerzemé-

nyeden szerezz értelmet.” (7. vers)

Amikor a szerző szembeállítja egymással az igazak és a gonoszok útját”, az

emberben ösztönösen felmerül a kérdés, vajon mire vihette volna Salamon, ha

következetesen megfogadja a saját tanácsát.

Létkérdések

Látunk-e példát a mai

világban a bölcsességnek

arra az odaadó keresésé-

re, amelyre ez a fejezet

bátorít? Milyen törekvések

töltik k i manapság az

emberek életét?

173



A Z A R A N Y K O R

| Egysoros bölcsességek:I A példabeszédek értelmezésének kulcsa

Példabeszédek 10

10,8 A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig el-

bukik."

A példabeszédek könyve általános érvényű igazságokat állapít meg, nem pedig

szigorú és merev szabályokat ad. Mikor például azt olvassuk a 10,4-ben, hogy aki

lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít”, tudjuk,

hogy mélyen igaz ez a megállapítás, jóllehet mindannyian ismerünk elkényeztetett

gazdag gyerekeket, akárcsak szorgalmas embereket, akik legjobb igyekezetük el-

lenére is szűkösen élnek.

Jellegzetes stílusa miatt, amely főként tömör, csattanós egysorosokból” áll,

A példabeszédek könyve másfajta megközelítést igényel, mint a Biblia többi irata.

Nehéz egyszerre egy fejezetnél többet olvasni belőle. (A könyv 31 fejezete ellenben

éppen elolvasható egy hónap alatt.) Ezt a könyvet kis adagokban kell magunkhoz

venni - ízlelgetve, alaposan megemésztve, hogy mélyen felszívódjon.

Költői eszközök

A könyv olvasása során hasznos lehet, ha van némi fogalmunk az i tt használt iro-dalmi eszközökről, különösen a parallelizmusról”. Ez a héber költészetre jellemző

költői eszköz azt jelenti, hogy ugyanaz a gondolat egy kicsit más megfogalmazás-

bán is megismétlődik. A 10. vers például szinonim parallelizmust használ: Aki ka-

csingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.” A második tagmondat

aláhúzza és kiszínezi az első mondat üzenetét.

A 10. fejezetben azonban több antitetikus parallelizmus, azaz ellentétes gondo-

latpár fordul elő, mint például a 4. versben: Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de

a szorgalmas munka meggazdagít.” A két ellentétes megállapítást gyakran a de"

kötőszó kapcsolja össze.

Mindkét fajta parallelizmus esetén az adja a megfejtés kulcsát, ha összehason-

lítjuk a példázat két felének egymással párhuzamos

kifejezéseit. A 4. versben a szorgalmas” kifejezés

párja a lusta”, a meggazdagít” szó ellenpárja az

elszegényedik”, Néha éppen ezekben az összeha-

sonkásokban bomlanak ki a példabeszédek finom jelentésárnyalatai.

LétKérdések

Ebből a fejezetből melyik

példázat vonatkozik ránk

leginkább?



A Z A R A N Y K O R

Szóbeli dinamit: Bölcs tanítások a nyelv használatárólPéldabeszédek 12

12,18 Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdőfés, a bölcsek nyelve pedig

gyógyít"

Ki a legbölcsebb ember, akit ismerünk? Talán egy idősebb ismerősünk jut eszünk-

be, aki tele van élettapasztalattal, és fanyar humorral, színesen tud beszélni az élet

dolgairól. Salamon bizonyára ilyen ember volt, aki ízes falatokban" adta tovább

bölcs meglátásait. A példabeszédek könyvében több humorral találkozunk, mint

bárhol másutt a Bibliában. Nyilván Salamon sem üldögélt egész nap bölcs mondá-

sokat ontva magából. Valószínű, hogy azokat a mondásokat, amelyek fennmarad-

l:ak ebben a könyvben, életének késői szakaszában gyűjtötték össze különösebb

rendszerezettség nélkül. így a könyv első olvasatra azt a benyomást keltheti, mint-

ha egy szótárt olvasgatnánk: rövid és tömör gondolatok követik egymást, amelyek

között alig van, vagy egyáltalán nincs semmiféle összefüggés.

A látszólagos véletlenszerűség ellenére ismerős témák bukkannak fel ezekben

a mondásokban: a nyelv helyes és helytelen használata, gazdagság és szegény-

ség, önmérséklet és az önuralom elvesztése, lustaság és kemény munka. Érdemes

az egyes témákat nyomon követni az olvasás során,

75

A szavak ereje

Égy ilyen témát kiragadva, olvassunk el néhányat azokból a példabeszédekből,

amelyek a szavak erejéről szólnak. A mondások összessége bölcs és kiegyensú-

lyozott szemléletmódról tanúskodik a beszéddel kapcsolatban, miközben rámutat

a szavakban - akár a legegyszerűbbekben is - rejlő erőre, pozitív és negatív érte-

lemben egyaránt.

Mi baj lehet a beszéddel, amíg valaki nem hazudik? - kérdezhetnénk. A példa-

beszédek számtalan veszélyre hívják fel a figyelmet. A szavaknak olyan hatalmas

erejük van, mint a dinamitnak, akár ölni is tudnak. __ - ___ __

De az igazmondással is okozhatunk károkat. A sza- LétKérdések

vak ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy megállít-

suk vele barátunkat, ha rossz úton jár. A példabe- Mondtunk mostanában

szédek könyve kiemeli a pletykálkodás veszélyeit, olyasmit, amitlegszíve-

de azt is, hogy a helyénvaló intés életmentő lehet. sebben visszavonnánk?Milyen megerősítő szava- kát mondtunk az utóbbi időben?



A Z A R A N Y K O R

Élet és halál van a nyelv hatalmában” - állítja a 18,21-ben. A példabeszédek olva-

sása megtanít arra, hogyan használhatjuk a beszéd képességét az élet érdekében.

Néhány szó a szavakról

Példázatok a szavak fontosságáról: 10,11.20; 12,14; 15,4; 17,10; 18,21; 25,11

Példázatok a helytelen beszédről: 6,16-19; 11,9.12-13; 12,18; 13,3; 16,27-28; 18,8.13;

26,23-28; 29,5

Példázatok a helyes beszédről: 10,14.21.32; 12,25; 15,1-2.23.28; 16,13.23-24; 17,27-28;

25,12.15; 27,5-6; 28,23

Példázatok a szavakban rejlő veszélyekről: 10,19; 14,23

761



A Z A R A N Y K O R

Énekek 2 | Szerelmi történet: Szókimondó könyv

2,4 Bevisz engem a borozóházba, és zászló felettem a szerelme." (Károli)

Valószínűleg több dal született a világon a romantikus szerelemről, mint bármi

másról. Salamon, akinek hétszáz felesége és háromszáz ágyasa volt, enyhén szólva

a romantika megszállottja lehetett. A szerelem iránti rajongása azonban végül sok

bánatot okozott számára. Az Énekek éneke (amely Salamon énekeként is ismert)

azonban magasztos és gyönyörű szerelemről énekel.

A költemény a szerelmespár költői párbeszédéből áll. Mint általában a szerel-

mesek, a világról megfeledkezve csak egymással vannak elfoglalva. A kedves”a szerelmet a katonai zászlóhoz hasonlítja, amely a

csatában közös egységben harcoló katonákat tar-

tóttá össze. A harc zajában és porában a katonák-

nak szükségük volt egy látható jelre, hogy be tudják

tájolni magukat. A szerelmesek számára a szerelem

nyílt és látható megvallása az a zászló’’, amely ősz-

szetartja őket.

Az Énekek éneke szókimondó nyelvezetét né-

melyek talán túl merésznek tartják, de ugyanez el-

mondható számos egyéb bibliai szakaszról is. Ez a fejezet Isten kinyilatkoztatásé-

nak részeként bizonysága annak, mekkora ereje van az egymás iránt elkötelezett

férfi és nő izgalmas és szépségekkel teljes szerelmének.

............

LétKérdések

Milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat ez a fejezet a modern kori szerelmes dalokkal?

\



A Z A R A N Y K O R

Mindennek megvan a maga ideje: A gazdagok és a szegények problémái

Prédikátor 3

3,10 Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek,

hogy bajlódjanak velük."

Sokan csodálkoznak, hogy kerülhet a Bibliába egy olyan irat, mint A prédikátor

könyve. Igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” - hangzik a prédikátor

kétségbeesett kiáltása (1,2), Üzenete és hangneme talán inkább egy modern kori

kiábrándult egzisztencialista könyvbe illene, mint a Szentírásba,

Bár a könyv nem tesz említést a szerző nevéről, olyan utalásokat tartalmaz,

amelyek valószínűsítik, hogy ha nem is a szerzője, de inspirációjának forrása Sala-mon király lehetett, Annak az embernek a történetét beszéli el, aki a világon a lég-

gazdagabb, legbölcsebb és leghíresebb férfi volt, és aki az élet minden lehetséges

élvezetébe belekóstolt. A prédikátor végül kétségbeesetten omlik össze. Úgy érzi,

elpazarolta életét.

A szerző éles hangulati váltásai miatt a könyv egészét kell figyelembe vennünk,

ha meg akarjuk ragadni a prédikátor üzenetét. A 3. fejezet az egész könyv kereszt-

metszetét adja. Megrendítő költeménnyel kezdődik, amely az időről szól, majd az

élet nagy kérdésein való töprengéssel folytatódik.

Teher és remény

Hiába szánta életét az élvezetek hajszolására, a prédikátor nem talál megelégedést.

A halál fenyegető közelsége még az elégedettség ritka pillanatait is elrontja. A pré-

dikátor szerint nincs értelme az életnek Istentől távol, ám emberként nem foghatjuk

fel az élet értelmét, hiszen csak Isten ismerheti azt,

Ugyanakkor Isten az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta” (3,11).

Ezért van az, hogy mindig valami többre vágyunk: olyan élvezetekre, amelyek

örökké tartanak, olyan szeretetre, amely nem múlik el, és arra, hogy munkánk gyű-

mölcsében gyönyörködhessünk.

A prédikátor tehát kétféle lelkiállapot között in- .................. ,

gadozik: érzi a kétségbeesés lehúzó erejét, ugyan- : LétKérdések

akkor vonzalmat is érez valami magasabb iránt. A

prédikátor könyve olyan, mint egy személyes hangú 4 prédikátor fájdalma-

napló, melynek írója saját egyensúlykeresését örö- san őszintén számol be kft! meg kétségeiről és kétségbe-

eséséről. A 3. fejezet mely részeivel tudunk különö- sen is azonosulni?



AZ ESZ AK I K RÁLt SÁG

1 Királyok 17 j A próféták: Isten hőseinek új nemzedéke

17,21 Istenem, Uram! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe!"

Bár Salamon uralkodása alatt Izrael népe aranykorát éli, végül a király gyengeségei

komoly károkat okoznak az országnak. Pazarló beruházásai miatt súlyos adóterheket

szab ki a népre, és sokakat kényszermunkára fog. Erkölcsi kudarca aláássa a nemzet

lelki egységét, és az Istennel kötött szövetség ragyogó látomása hamarosan elhal-

ványul, Salamon halála után Izrael két királyságra szakad, és a pusztulás felé halad.

Az ország kettészakadása utáni kor történelmének olvasása különösen is za-

varba ejtő. A két királyságnak összesen harminckilenc uralkodója és vagy két tucatprófétája van. A könnyebb tájékozódás érdekében nem árt szem előtt tartanunk

az alábbi tényeket:

• Izrael a szakadár északi királyság, amely tíz törzsből áll, és fővárosa Samária.

Izrael minden egyes királya hűtlennek bizonyul Istennel szemben.

• Júda a déli királyság, amelyet két törzs alkot, és amelynek fővárosa Jeruzsá-

lem. Júda királyai Dávid leszármazottai, akik közül némelyek hűségesek maradnak

Istenhez és a vele kötött szövetséghez.

Bár a Biblia név szerint beszámol mind a harminckilenc uralkodóról, történe-

tűk elhalványul Salamon uralmához képest. Isten most a hősök új nemzedékéhez,

a prófétákhoz fordul.

A földönfutó próféta

Illés, a legvadabb és egyben legtitokzatosabb próféta, mindenki másnál jobban ér-

zékelteti a döntő fordulatot. Míg Salamon király ékszereket és finom ruhákat hordott,

és aranyozott palotában lakott, addig Illés durva teveszőr ruhát hord, a pusztában

alszik, és alamizsnáért könyörög vagy imádkozik. Olyan korban lép színre, amikor

Izrael (az északi királyság) politikailag virágzik, lelkileg azonban hanyatlásnak indul,

A 17. fejezetben a menekülő Illést látjuk, aki vándorlása közben hitét egyedül

Istenbe veti. Amikor megéhezik, hollók táplálják. Amikor az ivóvize elfogy, Is-

ten különös módon épp egy szegénységtől sújtott özvegyasszony házába küldi

őt. Az özvegyasszony, aki még csak nem is izraelita, a gonosz Jezábel királynészülőföldjén él, ami rendkívül veszélyes hely az üldözött próféta számára. Az

özvegyasszony azonban befogadja Isten prófétáját, és megosztja vele utolsó

falatját. Jézus később úgy utal erre a történetre, mint ami azt bizonyítja, hogy 17,:!

Istennek a pogényokkal is terve van (lásd Lukács 4,25-26).



A Z É S Z A K I K I R Á L Y S Á G

Illés komor próféta, akit hol depressziós roham, hol az önmagában való kétel-

kedés gyötör. Isten azonban mellette áll, és bátorítja őt. A történet, amelyben Illésmeggyógyítja az özvegyasszony fiát, azt mutatja,

hogy Isten nem feledkezett el a kisemberekről·'

sem. Izrael sorsa azon múlik, hogy hallgat-e a nép

az Illéshez hasonló prófétákra.

Létkérdések

Kellett-e már Istenhez fór- dúlnunk betegség idején? Mi történt?




Leszámolás a hegytetőn:Egyetlen próféta nyolcszázötven ellen

1 Királyok 18

18,21 Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig

a Baal, akkor őt kövessétek!"

Drámaiságát tekintve kevés jelenet vetekszik azzal a történettel, amely a szél-

járta Kármel hegyén játszódott le, ahol a jó és a gonosz erői csaptak össze egy-

mással. Az olyan mítoszteremtő könyvekben, mint Tolkien A gyűrűk ura című

regénye, vagy az olyan filmekben, mint a Csillagok háborúja, kozmikus összeüt-

közések víziója elevenedik meg. A 18. fejezetben leírt történet azonban nem mi-

tosz. Ezen a napon egyetlen próféta egymaga elbánik egy királlyal és csaknem

ezer papjával.

illés bevonulása nagy feltűnést kelt, amikor fekete teveszőr ruhájában végigmegy

a fényűző Saméría teraszos utcáin. Megjelenése éles kontrasztban áll Baal papjaival,

akik fehér vászonköntöst viselnek, és magas, csúcsos süveg van a fejükön. Illés három

évvel korábban a pusztulás egyszerű és népszerűtlen üzenetét hirdette ki: Ezekben

az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra.” (17,1)

Ez a jövendölés nyílt szembeszegülés volt Baal követőivel, akik hittek abban, hogy

istenük az időjárást is képes irányítani.Miután átadta az üzenetet, Illés nyomtalanul eltűnt. Az elkövetkező három évben

országos körözést adtak ki ellene, hiszen egyedül neki állt hatalmában, hogy újra esőt

hozzon. Illés próféta az itt leírt jelenetben tér vissza Samáriába.

Illés kihívása

Izrael népe válaszúthoz érkezett. Nem ez vo lt az első eset, hogy egy király bálvány-

imádást vitt a zsidó vallásba, Aháb király azonban hírhedt feleségével, Jezábellel

együtt ennél is tovább megy. Jezábel királyné nemrég gyilkos hadjáratra adottparancsot, amelynek célja, hogy megsemmisítse Isten igaz prófétáit, és pogány

papokat állítson helyettük.

Illés próféta, akinek neve azt jelenti: az Úr az én Istenem”, tüske a királyné

szemében.

Illés döntő összecsapásra hívja ki a Baal-prófétákat, amelyben bebizonyosodik,

ki az igazi Isten. Az egyik oldalon Baal és Asérá nyolcszázötven papjának fényes

tábora sorakozik, a másik oldalon Isten magányos, egyszerű prófétája áll.

Illés megengedi, hogy a pogány prófétáké legyen az első forduló. Amint az

oltár körül táncolnak és isteneikhez esdekelnek, Illés a háttérből szemléli a lát-

ványosságot, és gúnyolódásával őrjöngésbe kergeti a Baal-papokat. Kiáltsatok |g!

hangosabban, hiszen isten ő! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van,




vagy talán alszik, és majd fölébred" - kiáltja oda nekik. A papok kardokkal vagdos-

sák magukat, míg a vérük is kicsordul. Amikor Illésre kerül a sor, úgy bánik a tömeggel, mint egy bűvészmester. Már-

már úgy tűnik, hogy Illés szemfényvesztésre készül, amikor a csoda megtörténik:

tűz száll alá az égből. Ami azt illeti, korántsem egyenlő esélyekkel vívott küzde-

lemről van itt szó.

Hangoka pusztában

A bibliai történelemnek. Illés kora az egyik olyan korszaka, amikor a legtöbb cső-da történik az izraeliták életében. Isten utolsó figyelmeztetése ez a lázadó északi

királyság számára. Mivel Izrael uralkodói és papjai egyre romlottabbá válnak, A ki-

rályok első és második könyve az Illéshez hasonló prófétákra irányítja a figyelmet.

Ezek a próféták szavaikkal és tetteikkel Isten hatalmát képviselik. Idővel a próféták

jelentősége eléri, sőt meg is haladja a királyokét.

Függetlenül attól, hogy az államigazgatásban dolgoznak, vagy alkalmanként

előjönnek a pusztából, az igazi próféták egyedül Istennek tartoznak felelősséggel.

Elmarasztalják a hamis” prófétákat, akik a király alkalmazásában állva többnyire aztmondják, amit a király hallani kíván.

A próféták arról az Istenről tesznek bizonyságot,

aki a történelemben munkálkodik. Isten néha hallgat,

olykor pedig lassú és titokzatos módon cselekszik.

Alkalmanként azonban közvetlen, sőt látványos be-

avatkozással mutatja meg hatalmát. Ekkor Isten pró-

fétája az események középpontjában áll, akárcsak Illés a Karmel hegyén.

Nem minden próféta hagyott hátra írásos emléket, ahogyan Illés vagy Elizeus pró-

féta sem. Az Ószövetség hatvanhat könyvéből tizenhét a fennmaradt prófétai írá-

sokból áll, melyeknek többsége abból a korból való, amelyről a királyok két könyve

beszél.

Létkérdések

Ki tö lti be a mai korban a próféta szerepét?

821




Különös találkozás: A büszke tábornok találkozik a különc prófétával

2 Királyok 5

5,8 Jöjjön ide hozzám az az ember, és tudja meg, hogy van próféta Izraelben!

Izrael országa belülről Aháb király romlottsága miatt hanyatlik, kívülről pedig

,1 szomszédos Arám állam (a mai Szíria) támadásai gyengítik erejét. Vajon Elizeus-

nak, isten prófétájának nem inkább a honfitársain kellene segítenie? Az 5. fejezet-

ben azt látjuk, hogy Elizeus közbenjárásával meggyógyul az ellenség egyik magas

rangú tábornoka.

Elizeus hírneve olyan messze földre eljutott, hogy egy pogány király Isten pró-

létájától kér segítséget, amikor tábornoka megbetegszik. Naamán a gyógyulás

reményében Izraelbe zarándokol.

Eltérő bánásmód

Amilyen figyelmesen fordul Elizeus a szegények és az elnyomottak felé, annál nyer-

sebb bánásmódban részesíti a hatalmasokat, például Naamánt vagy - ahogy egy

másik helyen láthatjuk - Izrael királyét. A bizarr gyógykezelés, amelyet a próféta

Naamán tábornoknak elrendel, valamint az, ahogy visszautasítja a fizetséget, mé-

lyen sérti Naamán büszkeségét.Elizeus azonban semmi kétséget sem hagy afe-

lől, hogy a gyógyulás Isten műve, és nem emberi

varázserővel vagy titkos sámántechnikával vitte

véghez. Isten engedelmességet és alázatot követel

még egy olyan tábornoktól is, aki magas kitünte-

lésekkel és nagy vagyonnal rendelkezik.

Ebben a történetben, valamint még egy másik

esetben is (lásd 8,7-15), Elizeus Arám királyának,

Izrael ellenségének tesz szívességet. Szolgálata

elején Jézus is utal erre a történetre (Lukács 4,27),

hangsúlyozva Elizeus üzenetét: ne próbáljuk Istent keretek közé szorítani, őt nem

lehet manipulálni. A feltételeket ő szabja, mi pedig engedelmességgel tartozunk

neki.

1 LétKérdések

Egy író, Harold Myra, így fogalmazott: A kérész- tény élet azt jelenti, hogy Isten meglepetéseiből élünk." Szerzett már nekünk is meglepetést Isten?



A Z É S Z A K ; K I R Á L Y S Á G

: Jóéi 2 A szó ereje: Új próféták, eltérő megközelítés

2,11 Nagy és igen félelmetes az Úrnak a napja! Ki bírja ki azt!?"

Az olyan kivételektől eltekintve, mint Illés és Elizeus, Isten prófétái nem annyira

a természetfeletti megnyilvánulásokban, mint inkább Isten igéjének hatalmábar

bíztak. Jóéi is Isten szavának prófétái” közé sorolható.

Nem tudjuk pontosan, mikor hirdette Jóéi az üzenetét. Abban sem lehetünk bi-

zonyosak, hogy vajon az északi Izrael, vagy a déli Júda országában prófétáit. Ez a

titokzatos próféta izgalmas elbeszélő stílusban figyelmezteti népét a közelgő ka-

tasztrófára.

Háromrészes üzenet

Jóéi könyvének 2. fejezetében tömören mindaz megtalálható, amiről a többi ószö-

vetségi próféta írt.

Az ítélet napja. Majdnem az összes próféta írása félelmet keltő szavakkal kéz-

dődik. Néha ellenséges hadseregek támadására, máskor természeti katasztrófákra

figyelmeztetnek. Jóéi könyve eleven képekkel ábrázolja a sáskahadat, amely akár

valóságos hadsereget is jelképezhet. Akik átéltek sáskajárást, soha többé nem fe-lejtik el a sokkoló élményt. ........................

Felhívás a bűnbánatra. A prófétáknak nyomós

okuk volt arra, hogy a vészharangot kongassák,

hiszen az egyes katasztrófákban a nép Istennel

szembeni hűtlenségének következményét látták.

Arra szólítják a népet, hogy mielőbb térjenek meg

gonosz útjaikról. A Jóéi 2,13 ékesszólóan foglalja

egyetlen versbe a prófétai üzenet lényegét.

A reményteljes jövő. Minden bibliai próféta - bármilyen komor jövendöléssel áll

is elő - végül a reménység üzenetéig jut el. Ezek a reményteli próféciák olyan idők-

ről beszélnek, amikor Isten mindent helyreállít a földön, és amikor a világ végre

olyan lesz, amilyennek Isten eltervezte.

LétKérdések

Mikor fo rdult elő velünk, hogy megbántunk valamit, amit elkövettünk? Mi volt az eredménye?

841



A Z É S Z A K ! K I R Á L Y S Á G

Jónás 3-4

3,10 Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek a rossz útról, megbánta

Isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg."

Jónás nevéről a legtöbb embernek a tengeri vihar jut eszébe, és a próféta a hal

gyomrában. Az izgalmas cselekmény miatt azonban az olvasók könnyen szem

elől tévesztik a történet lényegét. Jónásnak azért kellett annyi viszontagságot

.ítélnie, mert fellázadt Isten ellen, aki megkegyelmezett a megszálló hatalom

népének.

Izrael egész történelme során olyan hatalmas birodalmak árnyékában élt, mint

I gyiptom, Asszíria vagy Babilon. Jónás könyve életszerűen mutatja be, milyen nehéz

megtartani az Újszövetség nagy parancsolatát: Szeressétek ellenségeiteket” (Máté

'1,44). Bár sokan elismeréssel tekintenek erre a parancsolatra, a gyakorlatban keve-

veknek sikerül megvalósítani.

Jónás valósággal megbotránkozik, amikor Isten azt mondja neki, hogy menjen

Nínivébe és prédikáljon a város lakóinak. Akkoriban Nínive az Asszír Birodalom fő-

városa volt, amely kegyetlen vérengzéseiről vált hírhedtté. (Hogy jobban megértsük

Jónás nézőpontját, gondoljunk azokra a modern kori országokra, amelyek az emberi jogok durva megsértéséről ismeretesek: a náci Németország, Kambodzsa, Kína, Ru-

.inda, Irak, a volt Jugoszlávia.)

Az asszír katonáknak nem jelentett lelkiismereti kérdést a felégetett föld” takti-

kája. Az ellenség városainak és földjeinek elpusztítása után általában lemészárolták

.1 legyőzött népet, vagy vaskampókat akasztottak az emberek orrába vagy alsó aj-

kába, így hurcolták el őket rabszolgának. Jónás esélyt sem akar adni a megtérésre

ennek a kegyetlen és erőszakos népnek.

Miért menekült Jónás?

A legtöbb ember számára ismerős Jónás menekülésének és a hallal való találkozó-

sának története, a 3. és 4. fejezet azonban a kevésbé ismert részleteket is feltárja.

A vonakodó próféta azért fu t el, mert fél, hogy Isten az ellenségnek is megbocsát.

I iőérzete beigazolódik: pusztán azzal, hogy kihirdeti az ítéletet, lelki ébredést indít

el a pogány Ninivében. A város olyan mélységes bűnbánatot tart, ami Isten népe

(Jetéből gyakran hiányzott. (Jézus később a megtérés példájaként állítja Ninive la-kosait saját korának megtéretlen zsidósága elé [lásd Máté 12,41].)

A legtöbb próféta boldog lett volna ilyen eredmények láttán, Jónás azonban egy

(száradt kúszónövény alatt duzzogva tesz szemrehányást Istennek, amiért megke- 185

gyelmezett Ninivének. Többé nem bízik Istenben - azaz nem bízik abban, hogy Isten

Az ellenség szeretete: Jónás kerülő útja Ninive felé



megbünteti Ninivét. Jónás óta többé nem feltételezhetjük, hogy Isten nem lesz újra

kegyelmes” - mondta Róbert Frost, a költő.

Jónás könyve kérdéssel zárul: korlátozhatjuk-e Isten kegyelmét és megbocsátó

irgalmát? A könyv azt is tudtunkra adja, mi Isten végső célja választott népével: Isten

azt akarja, hogy népe - akárcsak Jónás - más népe-

két is elérjen, hogy szeretetet és megbocsátást köz- LétKérdések

vetítsen feléjük.

Próbáltuk-e már valaha is

tudatosan szeretni ellen-

ségeinket"?




Ámósz 4 A vándorprédikátor: A vidéki fiú, akit sokkol a nagyváros

4,6 Én meg azt tettem veletek, hogy nem volt harapnivaló városaitokban, ke-

nyérhiány volt minden helységetekben, mégsem tértetek meg hozzám! - így szó! az Úr.”

Bár a Biblia prófétáinak társadalmi háttere és temperamentuma nagy változatossá-

got mutat, napjaink karikaturistái hajlamosak egyetlen sztereotip képpel ábrázolni

őket. Tény és való, hogy Ámószra jól illik ez a sztereotípia. Ő valóban az a próféta,

aki - kezében tiltakozó táblával - megáll az utcasarkon, és dühödt szidalmakat szór

a romlott világra. A sors fintora, hogy Ámósz éppen akkor bukkan fel Izraelben, ami-kor az északi királyság gazdaságilag virágzik. Az ország vezetői biztos kézzel kormá-

nyoznak, az emberek pedig jólétben élnek, és nem hallgatnak a próféta dörgedelmes

szónoklatára. Éppen ez az oka annak, hogy Ámósz olyan szenvedélyesen ostorozza

népét. Más prófétákkal ellentétben Ámósz paraszti sorból származott. A déli ország-

ból vándorolt Izraelbe, és tájszólása miatt gyakran válik a kifinomult városlakók vic-

celődésének céltáblájává. A puritán falusi élethez szokott próféta képtelen túltenni

magát az északi városok fényűző életmódján: díszes pamlagok, elefántcsontból fara-

gott ágyak, nyári házak, különleges húsáruk, finom borok. Ámósz azonban azt is látja, hogy ez a pazarló gazdagság igazságtalanságra épül.

A kereskedők alig várják, hogy vége legyen a szombatnak, hogy hamis mérleggel és

silány áruval csalva minél nagyobb haszonra tehessenek szert. Erős hadseregükben

bízva Izrael lakosai úgy vélik, nemzedékekre bebiztosították magukat.

Hamis biztonság

Ámósz arra figyelmezteti Izrael népét, hogy nem

száműzhetik Istent életüknek egy kis zugába,'hogy

- mint valami amulettet - akkor vegyék elő, amikor

éppen szükségük van rá. Isten nem házi kedvenc,

hanem hatalmas oroszlán. Ámósz könyvében szinte

halljuk félelmetes üvöltését.

Készülj Istened elé, Izrael!” (4,12) - kiáltja Ámósz az utcákon, ám szavainak ak-

koriban sem volt több foganatja, mint napjainkban. A próféta figyelmeztetése azon-

bán beigazolódik: rövid időn belül Izrael országa darabokra hullik. Alig harminc évvel Ámósz után az északi királyság megszűnik létezni.

Ámósz könyve nem túl kellemes olvasmány - üzenete azonban ma is aktuális,

amikor a nemzetek saját sikerességüket hazai bruttó össztermékükben és katonai

erejükben mérik. Már csak ezért is érdemes tanulmányozni Ámósz próféta írását.

LétKérdések

Milyen párhuzamokat fe- dezhetünk fel Ámósz kora és napjaink között?




Hóseás 1-3 I Példázat a szeretetről:I Hóseás odaadó szerelme hűtlen felesége iránt

3,1 Ezt mondta nekem az Úr: Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más

szeretője és házasságtörő."

Izrael népének széthullását látva Isten megszólítja Hóseást. A szenvedő népnek

vigasztalásra van szüksége, ezért Hóseás a kegyelem és megbocsátás reményteli

üzenetét hozza.

A próféták többnyire az emberek vétkeire irányítják a figyelmet, Hóseás azon-

bán Istenről beszél. Vajon mit érezhet Isten, amikor látja, hogy választott népe el-

utasítja őt, és idegen istenek után futkos?

Mintha a szavak túlságosan erőtlenek lennének üzenete súlyához képest, Isten

arra kéri a bátor Hóseást, hogy legyen ő maga az élő példázat. Feleségül vesz egy

laza erkölcsű nőt, akit Gómernak hívnak, és aki - önmagához hűen - hamarosan

otthagyja férjét, és házasságtörést követ el. Miközben Hóseás átéli ezt a drámát,

megérti, mit érezhet Isten, amikor Izrael elutasítja a szeretetét.

Szegény Hóseás akár egy szappanopera szereplője is lehetne. Gómer olyan

mélyre süllyed, hogy rabszolgának adja el saját magét, Hóseás azonban visszavá-

sárolja, megbocsát neki és újra feleségének tekinti. Ez a

minta aztán újra és újramegismétlődik, Gómernak két gyermeke születik - de vajon Hóseás a valódi apa?

A törvény szerint el kellene kergetnie parázna feleségét, vagy bíróság elé kellene

állítania őt. Amit Hóseás tesz - Istent követve -, az példa nélkül áll.

Megtört szív, megtört szövetség

Hóseás radikális szeretete Gómer iránt Isten örök

szeretetét jelképezi népe iránt. Bár Izrael népe sár-

ba tiporta Isten nevét, ő még mindig kész újra visz-szafogadni őket. Az Isten és Izrael közötti szövet-

ség és a házasság párhuzamba állításával Hóseás

könyvében találkozunk először, amely Istent mint

szerelmes vőlegényt ábrázolja, aki menyasszonya

után vágyakozik.

A szövetség megkötésekor Izrael örök szeretetet

és engedelmességet ígért Istennek, míg a halál el nem választ”. Isten nagy bánatá-ra azonban Hóseás korára ez a lángoló szeretet már rég kialudt. Mégis új esélyt ad

népének, és új szövetségre tesz ígéretet: Azon a napon férjednek fogsz hívni - így

881 szól a z ú r- , és nem hívsz többé Baalnak.” (2,18)

Hóseás Izrael és Isten

kapcsolatának több szintjét említi: udvarlás,

jegyesség, mézeshetek, hűtlenség, válás. Hol tar- tünk jelenleg Istennel való kapcsolatunkban ?




11,8 Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izrael?"

Sokan Istent olyan személytelen erőnek képzelik, mint amilyen például a gravitáció

törvénye. Hóseás ezzel szemben Istent személyként ábrázolja, aki szenvedélyesen

és dühösen, könnyezve és szeretetében megcsalatva bánkódik népe elutasító ma-

gatartása miatt.

Isten Hóseás boldogtalan házasságának példázatán keresztül ábrázolja saját

csalódását. Amikor Isten rátalált Izraelre, és első látásra beleszeretett, az olyan volt

mondja Isten -, mint amikor valaki szőlőt talál a pusztában (9,10). Amikor azonban

Izrael újra és újra visszaél a bizalmával, Isten úgy érzi magát, mint egy megcsalt

és megalázott szerelmes. Panasza - meglepő módon - az önsajnálat hangnemén

szólal meg: Ezért én olyan leszek Efraimban, mint a moly, és Júda házéban, mint

a rothadás.” (5,12)

A szeretet hatalma - és erőtlensége

Az elhagyott szerető erőteljes képe magyarázza, miért olyan hullámzóak Isten ér-

zései a 11. fejezetben. Isten az egyik pillanatban arra készül, hogy eltörölje Izraelt,majd hirtelen sírva fakad, és kitárt karokkal fordul felé, hogy a következő pillanat-

bán ismét az ítélethirdetés komor hangján szólaljon meg. Ez a hangulati ingadozás

talán irracionálisnak tűnik, de aki átélt már hasonló szerelmi csalódást, az jól ismeri

ezt a lelkiállapotot.

Van-e erőteljesebb emberi érzés, mint amit a szerelmi hűtlenség okoz? Kérdez-

zünk csak meg egy diáklányt, akit éppen most hagyott el a barátja az évfolyam

szépségkirálynője” kedvéért. Vagy hallgassunk

meg egy slágert, amely a hűtlenség okozta szívféj-dalomról szól. Esetleg lapozzuk fel a napilapokban

a gyilkosságokról szóló híreket, és látni fogjuk, hogy

sok esetben az elhidegült szeretővel való konfliktus

áll a háttérben.

Hóseás és Isten története eleven színekkel ábrázolja, milyen érzés reménytele-

nül szeretni valakit, és semmit sem kapni viszonzásul. Isten - bármilyen hatalmas

- nem kényszerítheti az embert arra, hogy szeresse őt.

LétKérdések

Éreztük-e már úgy, hogy valaki elárult minket?

89




Post mortem: Az északi királyság megszűnése

17,14 De ők nem hallgattak rájuk, hanem úgy megkeményítették nyakukat,

amilyen nyakasak voltak őseik is, akik nem hittek Istenükben, az Úrban."

Izrael eddigi történelme során számos kiemelkedő próféta próbálta változásra bírni

a népet. Ám sem Illés és Elizeus csodatételei, sem pedig Hóseás és Ámósz szén-

vedélyes kérlelése nem vezetett eredményre. Amikor közeledik a veszély, a nép

vezetői kapkodva katonai szerződéseket kötnek, és a szomszéd népek isteneihez

fordulnak segítségért. Izrael népe sohasem fordul teljes szívével Isten felé.

Ez a fejezet az északi királyság, Izrael halotti bizonyítványa. Izrael országa akkortűnik el a térképről, amikor királyai - minden prófétai intés ellenére Asszíriától,

majd Egyiptomtól próbálnak politikai védelmet vásárolni. Amikor Asszíria leleplezi

az árulást, hadseregével megszállja az országot.

A tíz elveszett törzs

A korábbi háborúk során az asszír hódítók a népirtás politikáját alkalmazták, meg-

semmisítve a legyőzött népet, elpusztítva országát és minden tulajdonát. Később

más haditechnikát alkalmaztak. A legyőzött népeket deportálták, és helyükre másmeghódított területekről származó idegeneket telepítettek. A meghódított népek

ez után a radikális szétszóratás után aligha voltak képesek újjászerveződni és fellá-

zadni, így nem jelentettek többé fenyegetést a birodalom számára.

Asszíria az északi királyság meghódítása után

ennek a deportáló politikának a jegyében mint-

egy 27 290 hadifoglyot hurcol el a szülőföldjéről -

szétszórva Izrael népének elveszett tíz .törzsét” -,

helyükre pedig más meghódított népcsoportokat

telepítenek. (Ide vezethető vissza a samaritánusok

eredete is, amely népcsoport az Újszövetségben is

megjelenik, sőt; megtalálható a modern Izraelben is

[lásd 17,24], Ez az etnikailag vegyes népcsoport az

élő Isten tiszteletéből átvett elemekkel keveri saját

vallását.)

A 17. fejezettől kezdve A királyok második könyve a déli királyság, Júda történe-téré tér át, amely a megmaradt két izraelita törzsből áll. A királyok második könyve

azt a diagnózist állítja fel, hogy az északi királyság legfőbb betegsége a bálvány-

901 imédás volt, és ez vezetett az asszír invázióhoz is. Sajnos a bálványimádás már a

déli királyságban is megvetette a lábát.

LétKérdések

A mai hívőket milyen

formában fenyegeti a bálványimádás veszélye?

A fogyasztói javak, írná- data"? Szex? Emberek? Eszmék? Valamilyen ideál?



A D É L I K I R Á L Y S Á G

2 Krónikák 20 Újra Jeruzsálemben: Néhány jó király is akadI 1

20,15 Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti hábo-

rútok ez, hanem Istené."

Bár a Biblia bepillantást enged az északi királyság, Izrael életébe is, amely megala-

pításának első napjaitól kezdve fokozatosan távolodik Istentől, sokkal több figyel·

met szentel a déli királyság, Júda történetének.

Juda lakossága alig ötödé Izrael népességének, így súlyos nehézségekkel

találja magát szembe. A déli királyságnak azonban néhány szempontból mégis

előnyös a helyzete. A királyi család, Dávid leszármazottai nagyrész kimarad-

nak az északi országot sújtó véres cselszövésekből és politikai intrikákból. A

jeruzsálemi templom hatalmas egységesítő erővel bír. Júda uralkodói közül (19

király és I királynő) legalább egy maroknyian olyan kimagasló lelkivezetői ké-

pességekről tesznek tanúságot, amelyhez hasonlót az északi országban hiába

is keresnénk.

Júda hűségesebbnek bizonyul az Istennel való szövetséghez, mint Izrael. Talán

ez a legfőbb oka annak, hogy közel másfél évszázaddal túléli Izrael országának

bukását.

Egy példaértékű vezető példaértékű imádsága

A 20. fejezet Jósáfátról, Júda első királyainak egyikéről, egy rendkívüli személyi-

ségről szól. Júda királyainak példája jól mutatja, hogy nem közönséges bátorságra

volt szükség ahhoz, hogy valaki csakis Istenre hagyatkozzon, különösen háború

idején. Jósáfát király iskolapéldáját mutatja a megfelelő uralkodói magatartásnak.

Amikor megszálló hadseregek fenyegetik, hatalmas közbenjáró imára hívja össze

az egész népet. A csata napján egy kórust küld a harcszíntérre, hogy a hadsereg

előtt menve Isten dicséretét énekeljék.

Bár Jósáfát taktikája jobban hasonlít egy istentiszteleti szertartáshoz, mintsem

háborús stratégiához, mégis működőképesnek bizonyul. Az ellenséges erők egy-

más ellen fordulnak, és Júda serege győztesen menetel haza.

A krónikák második könyvében két nagyszabású imádságot is találunk: Sa-

Iámon imáját a 6. fejezetben, valamint Jósáfát királyét a 20. részben, amelyre a

kommentátorok gyakran mint az imádság modelljére utalnak. Jósáfát imája Istendicsőítésével kezdődik, majd emlékezteti Istent korábbi ígéreteire, feltárja a prob-

lémát, végül segítségért könyörög. Jósáfát merészségét mutatja, hogy hálát ad

Isten válaszáért, még mielőtt az megérkezne.




p *

A sok szégyenfolttal tark ított történelmi beszámolóból szinte kiragyog a nem-

zeti hitnek ez a példája. Nyilvános imája és személyes példája által Jósáfát király

LétKérdések[

megmutatja, mi történhet, ha egy uralkodó teljes

bizalmát Istenbe veti.

Ismerünk olyan vezetőt, aki Jósa fáthoz hasonlóan Istenben bízik?

j




M Mjk . A tisztátalanság terjed:nmeas ^ vesz£|y előjelei mér délen is mutatkoznak

6,8 Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úri

Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Iste-

neddet szemben."

Ahogy a légszennyezettség nem áll meg az országhatároknál, és károsítja a szom-

szédos népek levegőjét is, ugyanúgy terjed az erkölcsi romlás, átlépve a nemzetek

határait. A korábbi próféták Izrael, az északi királyság gonoszsága ellen emelték fel

szavukat. Az évek múlásával azonban ugyanez a romlás járványszerűen átterjed a

déli Júda országára is. Elburjénzanak a különféle vallási kultuszok és szexuális per-verziók. Isten temploma elhanyagolt állapotban van. Az egyik hírhedt király, Áház

odáig megy, hogy saját gyermekeit ajánlja fel emberéldozatként.

Mikeás nagyjából ugyanabban az időszakban tűnik fel Júdában, amikor Ámósz

az északi Izrael országának bűnei ellen emeli fel a szavát. Ámószhoz hasonlóan

Mikeás is vidéki vándorprédikátor, aki kemény szavakkal figyelmezteti a népet. Sú-

lyos teherként éli át, hogy az ítélet üzenetét kell közvetítenie. Emiatt gyászolok

és jajgatok, mezítláb és ruhátlanul járok. Üvöltök gyászomban, mint a sakálok, és

jajgatok, mint a struccok” - írja önmagáról (1,8).

Mikeást magával ragadja a vészjósló üzenet, amelyet hirdet - nem csoda, ha

üvöltő sakálként láttatja magát. Júda rémülten figyeli, amint Asszíria, a kor politikai

és katonai nagyhatalma, eltiporja az északi országot. Hogyan kerülhetné el a déli

királyság, hogy hasonló sorsra jusson?

A megoldás Betlehemből jön

Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak?” - kérdezi Isten Mikeáson ke-resztül (6,3). Isten áttekinti a választott nép történelmét, emlékeztetve őket azokra

a hatalmas tettekre, amelyeket értük vitt véghez. Mikeás egyértelműen kijelenti,

hogy Isten őszinte, szívből jövő változást akar látni a nép életében, nem csupán

vallásos külsőségeket.

Arra a borúlátó következtetésre jut, hogy ugyanaz a sors vár népére, mint an-

nak északi rokonaira, hiszen ugyanaz a betegség fertőzte meg őket is. Ám mégis

látja a fényt a távoli jövőben. Miközben a közelgő ítéletre figyelmeztet, egy eljö-

vendő vezetőre, a Messiásra tesz utalást, aki a kicsiny Betlehem városából szár-mazik majd, és aki új reménységet kínál a világnak (5,2).

Évszázadokkal később, amikor messze földről érkezett csillagjósok keresik a

zsidók újszülött királyát, Heródes király írástudóktól tudakolja, hol kell megszület- 193




Mit kellene megváltoztat - nunk az életünkben, ha Mikeás szavait választa- nánk mottónknak: Élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légya/áza- tos Isteneddel szemben"?

nie a Messiásnak (lásd Máté 2,1-6). Az írástudók Mi-

keás próféta jövendölésére hivatkoznak, amely kijelenti, hogy a Messiás Betlehemből fog származni.

941




2 Krónikák 30 | Ezékiás ünnepsége: Ismét boldog napokat lát a nép

30,26 Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael

királyának az ideje óta nem történt ehhez hasonló Jeruzsálemben."

Miközben Júda helyzete fokozatosan romlik, és Mikeás próféta Isten figyelmeztető

üzenetét hirdeti, Júda trónjára ismét példaértékű király kerül. A krónikák második

könyve több figyelmet szentel Ezékiás királynak, mint bárki másnak. Ezékiás Júda

rapjaira borítja az asztalt. Ő, a világi uralkodó, a templomtéren állva felrázó beszé-

det intéz a papokhoz,

Ezékiás király egy hatalmas vallási örömünnep megrendezésének tervével áll

elő, hogy előmozdítsa Júda népének lelki megújulását. Még misszionárius” futé-

rókát is küld az északi ország elpusztított vidékeire, hogy meghívja az asszír had-

!árat túlélőit: csatlakozzanak jeruzsálemi testvéreikhez.

Egy hónappal későbbre halasztja a páska ünnepét, időt adva ezzel a papoknak

a felkészülésre, és a zarándokoknak arra, hogy időben megérkezzenek. Vannak,

akik szkeptikusan fogadják a tervet, a király felhívásának azonban súlya van. Két-

száz év után először gyűlik össze az egész nemzet egy vallási ünnepen.

95

A megújulás

Ez a fejezet nagyon hasonlít az 1 Királyok 8-ban leírt eseményre, amikor Salamon

király felszenteli a templomot. Ezékiás szeretné megújítani az Istennel kötött sző-

vétségét, abban reménykedve, hogy így elkerülhető Isten ítélete. Az ünnepség

részletei jól mutatják, mennyire félvállról vette Júda népe a szövetséget: nincs elég

pap Júdában, ezért Ezékiás kénytelen változtatni a szabályokon annak érdekében,

hogy minden ünnepre érkező zarándok részt vehessen a megtisztulás szertartá-

sában.

Ezékiás bölcsességére mutat, hogy a megújulás örömünnepét a páska idejére

szervezi. Izrael mint nemzet akkor jött létre, amikor Isten kiszabadította népét az

egyiptomi rabszolgaságból. Ezékiás erre az örök- . . ....... ....

ségre akarja emlékeztetni a nemzetet. LétKérdések

Kezdeti szkepticizmusa ellenére Júda népe vé- 3 -

gül összegyűlik az ünnepségre, és akárcsak Sa- Melyik volt az a lelki

Iámon idejében, további hét nappal megtoldja az esemény vagy ünnepünneplést. Az Ezékiás által kezdeményezett meg- az életünkben, amely a

újulás sikeresnek tűnik. legnagyobb hatást gyako-

rolta ránk?



A DELI KI RA _Y . AG

Hatalom a trón mögött: Ézsaiás szokatlan megbízatást kapEzsaiás 6

6,8 Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjék el, ki megy el kö-

vétségünkben?"

Ézsaiás próféta, az Ószövetség kiemelkedő alakja, személyes elhívást kap Istentől.

Az üzenetet szeráfok közvetítik. Ez a kifejezés csak itt fordul elő a Bibliában, és

annyit jelent: valami lángoló és káprázatos”. A szeráfok tehát angyalok, akik Isten

hírnökeiként jelennek meg.

Ézsaiás úgy látja, hogy Júda népe útelágazáshoz érkezett, különösen a hosszú

életű Uzzijjá király halála után (akit Azarjának is neveznek). Az északi országra jel-

lemző erkölcsi problémák a déli királyságra is átterjedtek. Júda válaszút előtt áll:

vagy megtalálja eredeti helyét mint Isten egyedülálló királysága, vagy végzetesen

eltávolodik Istentől.

Jótám és Áház király nem hallgat Ézsaiásra. Váratlan fordulatot jelent, hogy

Ezékiás, a következő király Ézsaiást teszi meg az egyik legbizalmasabb tanácsadó-

jának. A válságos pillanatokban mindig az elismert prófétához fordul tanácsért,

Királyok tanácsadója

A prófétákról az a sztereotip kép él a köztudatban, hogy az utcasarkon állva han-

gosan szidják a fennálló rendszert, Nem így Ézsaiás. Napjait a palota közelében

tölti mint a király bizalmas tanácsosa. (A 2 Krónikák 26,22 udvari krónikásként hi-

vatkozik Ézsaiásra.) Bár a többi királyi tanácsadó

igyekszik Ézsaiás életét megnehezíteni, ő mégsem « β LétKérdések

hajlandó tompítani az üzenetét. Négy király uralma

alatt is szilárdan kitart meggyőződése mellett, még Éreztük-e már úgy, hogy

akkor is, amikor elszántsága végül az életébe kerül. Isten nehéz feladatra hív Ezékiás megbízik Ézsaiásban. A király lelkes re- el minket?

formjai jórészt a próféta hatására vezethetők vissza.

Az ebben a fejezetben leírt isteni elhívás megmutatja, honnan merítette Ézsaiás

azt a bátorságot és elszántságot, amely Júda történelmének meghatározó alakjává

tette őt.



A D É L ; K I R Á L Y S Á G

Ézsaiás 25 | A remény üzenete: Honnan ered Ézsaiás optimizmusa?

25,8 Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden

arcról."

Amellett, hogy a király tanácsadójaként szolgál, Ézsaiás hatalmas írói tehetséggel

1endelkezik. Ékesszóló beszédeivel igyekszik felébreszteni Júda népét a lelki ká-

bultságból. A legtöbb prófétához hasonlóan üzenete két részből áll: az ítélet (amely

elkerülhetetlen, ha a nép meg nem tér) és a remény (egy olyan jövő reménysége,

amelyben Isten nem csupán Izrael népét, de az egész világot helyreállítja).

Egy jobb világ

Ézsaiás könyve azt az ősi emberi vágyat tükrözi, amely egy jobb világ után sóvárog.

A prófétának nincs kétsége afelől, hogy egy napon Isten ezt a sebzett földet olyan

új világgá változtatja, ahol nem lesz többé könny, fájdalom és halál. Az általa leírt

eljövendő világban vadállatok fekszenek egymás mellett békességben (11,6), és a

fegyverekből mezőgazdasági eszközöket kovácsolnak (2,4).

A történelem egy adott pontján úgy tűnhet, mintha Isten tehetetlen lenne,

vagy mintha egykedvű nemtörődömséggel nézné avilágot elborító erőszakot és gonoszságot. Az asz

szír megszállás láttán Jeruzsálem lakosai bizonyára

kétségbe vonták, hogy Isten törődik velük. Ézsaiás

a reménység üzenetével áll elő: Isten meg fog sza-

badítani. Ezt az üzenetet azután az egész világra

kiterjeszti. Még a halál Is meg fog semmisülni (25,7-8). Ézsaiás 24-27 a történelem

legvégső korszakába enged betekintést, amely egy olyan nagyszerű jövőt fest le,

amit még elképzelni is nehéz.

LétKérdések

Mi ad nekünk reményt a jövőre nézve?

I97



A D E L I K I R Á L Y S Á G

2 Krónikák 32 I Harctéri leckék:z I Ezékiás és Ézsaiás együtt néz szembe a válsággal

32,7 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír király-

tói, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, m int

ővele."

Egyetlen júdai király uralma idején sem volt folyamatosan béke az országban, így

A krónikák második könyvének számos eseménye a harctéren játszódik. Dióhéjban

összefoglalva a könyv a következő harci stratégiát javasolja: alázzátok meg maga-

tokát, és teljes bizalmatokat Istenbe vessétek - bármekkora legyen is az ellenfél

erőfölénye. Ha a magatok vagy hatalmas szomszédaitok katonai erejében bíztok,

bizonyosan veszíteni fogtok. Az ismerős minta ismétlődik: valahányszor egy erkölcstelen király romlásba viszi a

népet, Isten ellenséges hadsereget küld a nyakukra. Júda királyai gyakorta figyelmen

kívül hagyják a próféták intését, akik arra figyelmeztetik őket, hogy tekintsék a megszál-

lást Isten büntetésének. Kevés király volt, aki Istenben bízott a válságos helyzetben, Még

a legjobbak is a királyi kincstárhoz nyúlnak, hogy segítséget vásároljanak a szomszédos

népektől. Valahányszor ez történik, Júda mindig gyengébb lesz, mint azelőtt volt.

A krónikák második könyve azokra a felemelő pillanatokra irányítja a figyelmet,

amikor a király Istenhez fordul. Az ország helyreállításához újra kell tanulniuk azt

az egyszerű hitet, amely a múltban annyiszor győze-

lemre segítette őket. /*< LétKérdések

Csodálatos szabadításMit je len t ma teljes mér-

Talán Ezékiás az egyetlen olyan király, aki követi pró- tökben Istenben bízni? fétája tanácsait. A 32. fejezet arról a válságos hely-

zetről számol be, amellyel Ezékiásnak és tanácsadójának, Ézsaiásnak kellett szem-

benéznie, amikor Júda puszta léte kerül veszélybe. A hódításra éhes Asszíria betört

Júdába, és miután falvakat és városokat tett a földdel egyenlővé, Jeruzsálemet veszi

ostrom alá.

A falakon kívülről az asszírok propaganda-hadjárattal bombázzák Jeruzsálem

rémült lakosait. Gúnyolódás céltáblájává teszik a reménykedő izraelitákat, akik ab-

bán bíznak, hogy Isten majd csodát tesz. Ezékiás erkölcsi nagysága mutatkozik meg

abban, hogy Ézsaiás prófétával együtt imádkozni kezd (20. vers). Válaszként Isten

olyan csodát tesz, amely az asszír sereget meghátrálásra kényszeríti. A természetfeletti szabadításnak köszönhetően Júda megmenekül, de csak egy

981 időre. Amint ebből a fejezetből kiderül, Ezékiás király később meggondolatlanul el-

dicsekszik országának gazdagságával a feltörő Babilónia követei előtt. Júda lakosai

is elbízzák magukat arra a hamis reményre támaszkodva, hogy Jeruzsálem elpusz-

títhatatlan.



A D É l K I R Á L Y S Á G

Niáhiim 1 I Igazságtétel az ellenség felett:I Miért ne büntetné meg Isten Júda ellenségeit?

1,3 Türelmes az Úr, de nagy a hatalma; nem hagy az Úr büntetés nélkül."

Náhum egyértelmű előnye a legtöbb bibliai prófétával szemben, hogy az ellenség-

hez intézi üzenetét. Ézsaiás és Mikeás prófétát annyira megviselte a saját népükre

váró ítélet, hogy néha összeroskadtak a fájdalom súlya alatt. Náhum azonban bát-

ran ostorozza Asszíriát, amiért megsemmisítette az északi Izrael királyságát, és ha

Isten nem avatkozik csodálatosan közbe Ezékiás napjaiban, ugyanez történt volna

Náhum hazájával, Júdával is.

Asszíriát nem nehéz gyűlölni. Katonái megtizedelték a városokat, megláncolvahurcolták el a foglyokat, és az egykor termékeny szántóföldeket megmérgezték.

Asszíria végigpusztította az egész térséget a mai Törökországtól egészen a Per-

/sa-öbölig és Egyiptomig. Súlyos kérdés foglalkoztatja Júda lakosait, akik elszen-

védték az asszírok kegyetlenkedéseit. Hogy kérheti számon Isten a kicsiny Júda

népén annak bűneit, miközben büntetlenül hagyja a mindent és mindenkit eltipró

Asszíriát?

Mi vár Asszíriára

Náhum azzal a vakmerő próféciával áll elő, hogy Asszíria hamarosan megsem-

misül. Ki hiszi ezt el neki? Az Asszír Birodalom, amely már csaknem három év-

százada uralja a világot, nem tűnhet el a föld színéről! Náhum Kr. e. 700 körül

írja próféciáit. Évtizedekkel később, Kr. e. 612-ben

az utolsó asszír erődítmény is a babiloniak, majd a

perzsák kezére kerül.

Nem Náhum volt az első próféta, aki Asszíriá-hoz és annak fővárosához, Ninivéhez címezte üze-

netét. Évekkel korábban Jónás ugyanennek az ősi

ellenségnek hirdette a megtérés lehetőségét. Jónás

napjaiban Ninive lakosai meghallották az üzenetet, és Isten megkímélte a várost.

Változásuk azonban nem bizonyult tartósnak. Náhum korára Ninive visszatért régi,

gonosz életviteléhez.

A többi bibliai prófétához hasonlóan Náhum túllát a történelem félelmetes erő-

in, Jól tudja, hogy a birodalmak felemelkedése és bukása mögött sokkal hatalma-sabb erő működik, és ez az erő határozza meg a dolgok végkimenetelét, bármilyen

sokáig kell is várni rá.

LétKérdések

A modem kor mely igaz- ságtalanságai kiáltanak az égbe?

199




Romlott uralkodó osztály: A próféta próbálja megállítani Júda lecsúszását

Zofóniás 3

3,2 Nem hallgatott a szóra, nem fogadta meg az intést, nem bízott az Úrban,

nem járult Istene elé.”

Részben Mikeás és Ézsaiás próféta befolyásának köszönhető, hogy az istenfélő

Ezékiás király rendet teremtett Júda országában. Ritkán találkozunk Ezékiáshoz

hasonló jó királlyal, de ennél is ritkábban fordul elő, hogy két jó király következzen

egymás után. Ezékiás halála után Manassé foglalta el a trónt, aki az egyik leggono-

szabbjúdai király volt. Izrael és Júda királyai között a leghosszabb ideig tartó, mint-

egy fél évszázados uralma alatt Manassé mindent a visszájára fordít, amit Ezékiásmegvalósított.

Manassé király szégyentelen zsarnok, aki vérontással tölti meg Jeruzsálemet. (A

hagyomány szerint ő volt az, aki Ézsaiás prófétát kettéfűrészeltette.) Mire Manassé

meghal, alig marad valami Júdában, ami az Istennel kötött szövetségre emlékeztet-

ne. Hemzsegnek a pogány áldozóhelyek Jeruzsálemben, és az árusok házi Isten-

szobrokat, amuletteket és a boszorkányság különböző formáit reklámozzák. Isten

választott népe pogányságban a pogányokat is felülmúlja.

A következő király, Manassé fia, Ámón apjának nyomdokaiba lép, ám két év múl-va saját hivatalnokai fellázadnak ellene, és meggyilkolják. Júda népe az anarchia felé

sodródik. Az ifjú Jósiás herceg, akit Ámón támogatói koronáznak meg, aligha ad

Jósiás uralkodásának kezdeti időszakában Zofóniás próféta felemeli szavát a Júdát

elborító romlás ellen. Míg a próféták többsége paraszti sorból származik, Zofóniáselőkelő ősökkel büszkélkedhet. Származását Ezékiás királyig vezeti vissza. Ennek

ellenére meg sem próbálja védelmébe venni a felsőbb társadalmi osztályokat. Köz-

tisztviselők, papok, uralkodók, bírók, sőt próféták is céltáblájává válnak Zofóniás

bármiféle okot az optimizmusra.

Téves iránymutatás

Mi távolít el minke t

Istentől?

haragjának,

Júda vezetői a teljes önpusztítás felé vezetik né-

püket. Ha nem váltanak irányt, Jeruzsálemre ugyan-

az a sors vár, mint leigázott szomszédaira.

1001





A l>l LI K I '

,

Μ YSAG

j Jeremiás 2 j A nemzet hitehagyása: Júda érthetetlen viselkedése

2,12 Egek, ámuljatok ezen, borzadjatok, szörnyülködjetek nagyon! - így

szól az Úr.”

Jeremiás próféta erős érzelmi hullámzásokat él át, ami igehirdetésének hangvé-

telén is érződik. Ez a Biblia leghosszabb és talán legszenvedélyesebb könyve. (A

jeremiád szó, melynek jelentése hosszas panaszkodás”, valamelyest érzékelteti a

próféta gyászos hangnemét.)

Ez a fejezet, amely tele van erőteljes képekkel és szónoki kitörésekkel, jól szem-

lélteti Jeremiás stílusát. Szexuális hasonlattal ábrázolja Júda hűtlen magatartását

Istennel szemben. A népet egy prostituálthoz hasonlítja, aki minden zöldellő fa alá

lefekszik, mint tevekanca a párzási időszakban, vagy mint a vágyaitól megvadult

vadszamár,

A legdöbbenetesebb azonban, hogy mire vágyik Júda. Jeremiás képet képre

halmoz, hogy minél érzékletesebben fejezze ki megdöbbenését afelett, hogy Júda

népe felcserélte az élő Istent a szomszéd népek bálványaival, amelyek pedig csupán

haszontalan fa- és kődarabok. Olyan a csere, mondja, mintha az élő víz forrása he-

lyett repedezett falú ciszternát választanánk.

Végzetes vonzódás

Jeremiásnak két fő panasza van Júda népével szemben: a bálványimádás és az ide-

gén népekkel kötött szövetségek révén prostituálja magát. Amikor katonai fényé-

getés éri az országot, Júda nem Istenhez fordul, hanem a szomszédos birodalmak

egyikéhez, mint amilyen Asszíria, Egyiptom vagy Babilon.

Jósíás, a valaha élt legnagyszerűbb júdaí király nem sokkal korábban sikeres

kampányt folytatott, hogy kitakarítsa az országból a bálványokat (lásd 2 Királyok22-23). A második kísértésben azonban még Jósíás is elbukott, amikor beleavat-

kozott a szomszédos birodalmak hatalmi harcaiba.

Jeremiás tanácsa ellenére Jósíás személyesen vezeti

az egyiptomi csapatok elleni szerencsétlen hadjára-

tót, és elesik a csatában. Jeremiás gyászénekben állít

emléket a nagy királynak.

Júda sohasem gyógyul ki végzetes hibáiból. Elő-

szőr Egyiptom, majd Babilon ültet bábkirályt Júda

trónjára. Senki sem képes felrázni az országot, sem

lelki, sem politikai téren. Jósíás halála után Jeremiás négy gyengekezű király uralko-

dása idején végzi prófétai szolgálatát, akiket gúnyos beszédekben ostoroz.

LétKérdések

Ki az, akihez leginkább

hűségesek vagyunk?

Mennyire vagyunk húsé-

gesek Istenhez?






Izrael jövője: Jeremiás álmai választ adnak,ám további kérdéseket vetnek fel

Jeremiás 31

31,33 Ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izrael házával fogok kötni, ha eljön

az ideje - így szól az Úr Törvényemet a belsejükbe helyezem, szí- vükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.”

Jeremiás papi képzésben részesült, ezért fiatalkorától jól ismerte Isten és a válasz-

tott nép szövetségkötésének történetét. Felnőttkorában megismeri a közelmúlt

történelmét is, többek között azt, ahogyan az asszírok szétszórták a tíz északi tör-

zset. Hirtelen azonban arról kell prófétálnia, hogy Júda megmaradt két törzsére is

hasonló megpróbáltatások várnak, A babiloni seregek megszentségtelenítik Jeru-

zsálem szent városát, a népet pedig fogságba hurcolják.

Vajon Isten megszegte a szövetséget, és elvetette választott népét? Ebben a fe-

jezetben Jeremiás olyan látomássorozatot lát, amely sejteni engedi a választ. Látja,

hogy a maradék” túl fogja élni a babiloni megszállást. Isten nem vetette el végleg

a népét, de egy időre megengedi a büntetést a megtisztulás érdekében. Sőt, Isten

olyan jövőt ígér Izrael népének, amely messze felülmúlja a múltat.

Belülről kifeléBár a bibliamagyarázók között nincs teljes egyetértés ezeknek az ígéreteknek az

értelmezését illetően, néhány dolog azonban egyértelműnek tűnik. Isten új sző-

vétségét" ígér, amely jobb lesz, mint a megtört régi szövetség. Bármilyen nagysze-

rű is az írott törvény, mégsem képes megváltoztatni

az emberek belső állapotát - amint Izrael történél-

me bizonyítja. Valami többre van szükség.

Az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levél 8,8-12

ebből a fejezetből idéz egy szakaszt annak alátá-

masztására, hogy a keresztények miért nem az

ószövetségi törvények szerint élnek. A levél Jeremi-

ás próféciáját Jézusra alkalmazza, aki bűnbocsánatával új szövetséget szerep. Isten

a jövőben belülről kifelé haladva fogja megváltoztatni a népét, szívükbe helyezve

törvényét a Szentlélek által.

Jeremiás Istenről szóló kinyilatkoztatása nem tartalmaz részletes leírást a jövő

eseményeiről, inkább Isten hűségét és népe iránti szeretetét visszhangozza.

LétKérdések

Milyen ígéretei vannak Istennek az életünkre nézve?



A D E L I K I R A l Y S Á G

Jeremiás 38 | A próféta életveszélyben: Lehet még ennél is rosszabb?

38,2 Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhség és dögvész miatt fog

meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog."

Lgy ironikus zsidó átokszöveg így szól: Élj érdekes időkben!” Minél érdekesebb”

idők járnak, annál többet szenved a zsidó nép. Ahogy ebből a fejezetből is kiderül,

Jeremiás igen érdekes” időkben él. Alapos oka van a sírásra és a gyötrődésre.

Jeremiás öt király uralkodása idején él, kezdve Jóslással. Jósiás után mindegyik

király valamelyik környező nagy birodalom bábfigurája, és mindegyikük sok ke-

serűséget okoz Jeremiás prófétának. Az egyik király elrendeli, hogy téli szállásán

olvassák fel Jeremiás írásait. Amint felolvassák a tekercset, a király egy késsel da-

rabokra vágja az iratot, és a kályha tüzébe dobja (36,23).

Máskor a prófétát megverik és kalodába zárják, vagy börtönbe vetik, és amint

ebben a fejezetben láthatjuk, egy kútba dobják, hogy meghaljon. A bántalmazé-

sok azonban csak megerősítik Jeremiás elszántságát, aki megátkozza kínzóit, még

akkor is, amikor szabadon bocsátják a kalodából. Félelmeit és kétségeit csupán

Istennel osztja meg.

Mindvégig mellőzve

A 38. fejezetben leírt események Jeruzsálemben játszódnak a két évig tartó rétté-

uetes babiloni ostrom idején. A város éhező lakosai már alig állnak a lábukon. A vá-

ios vezetői kétségbeesetten igyekeznek lelket önte-

ni az emberekbe. Nem csoda hát, ha szembeszállnak

Jeremiás zord tanácsával: Mindenképpen elesünk,

ezért akár kiszökhetünk a falon át, vagy kinyithatjuk,1kapukat és beengedhetjük a babilóniaiakat.”

A következő fejezet Jeremiás próféciáinak be-

teljesedéséről számol be. A babiloni hadsereg be-

tör a városba, majd elfogja és megkínozza Cidkijjá

királyt. A hódítók azonban tisztelettudóan bánnak

leremiással, mert hallották, hogy ő a város feladását szorgalmazta.

LétKérdések

Voltunk-e már olyan helyzetben, amikor úgy

éreztük, hogy mindenki ellenünk fordult? Együtt tudunk érezni Jeremiás-

sál?

105



A D EL K I R Á L Y S Á G

Vitában Istennel: A próféta mindannyiunk kérdéseinek ad hangot

Habakuk1

1,3 Miért kell látnom a romlottságot, és néznem a nyomorúságot?’'

Az élet gyakran igazságtalannak tűnik. Ugyan mit követtek el azok a gyerekek,

akik Kalkutta, Rio de Janeiro vagy New York nyomornegyedeiben nőnek fel? Miért

juthatnak hatalomra olyan diktátorok, mint Hitler, Sztálin vagy Szaddám Húszéin,

hogy emberek milliói felett zsarnokoskodjanak? Miért halnak meg jóravaló embe-

rek életük virágjában, miközben aljas, hitvány emberek magas kort érnek meg?

Mindannyian hasonló kérdésekkel küszködünk, Habakuk próféta közvetlenül Is-

tenhez fordul ezekkel a kérdésekkel - és olyan választ kap, amire nem számít. Ha-

bakiik nem válogatja meg a szavait. Követeli, hogy Isten adjon magyarázatot, miért

nem tesz semmit az ellen a sok igazságtalanság ellen, amelyet a próféta maga körül

tapasztal.

A helyzet ura

Isten elmondja Habakuknak, hogy azért küldi a babiloni seregeket, hogy megbün-

tesse általuk Júdát. Habakuk megdöbbenve hallgatja ezeket a szavakat, hiszen az ő

szemében az ellenséges hatalom, Babilon sokkalta gonoszabbnak tűnik, mint Júda.Bár a babiloniaknak is vannak saját isteneik, Habakuk úgy látja, hogy Babilon pol-

gárai inkább kerítőhálójukat’', azaz saját katonai erejüket istenítik. Úgy tűnik, ezzel

Isten is egyetért, hiszen úgy beszél róluk, mint vétkesekről, akik a saját erejüket

istenítik" (1,11-16).

Habakuk könyve nem ad megoldást a gonosz

problémájára, Istennel folytatott párbeszéde azon-

bán meggyőzi a prófétát arról, hogy Isten kezéből

nem csúszott ki az irányítás, isten megígéri, hogya babiloniak elnyerik méltó büntetésüket. Az igaz-

ság Istene nem engedheti meg, hogy a gonoszság

győzedelmeskedjen, ezért végül hatalmas erővel

beavatkozik, és alapjaiban rázza meg a földet, míg a

gonoszságnak nyoma sem marad.

Istennel folytatott vitája során Habakuk az Isten elleni panasztól a 3. fejezetben

megénekelt hálaadó imádságig jut el.

Létkérdések

Fel tudunk-e idézni olyan időszakot az életünkből, amikor kétségek között vergődtünk, ám végül tapasztaltuk, hogy Isten igazságot tesz?



A DELI K IRÁI VSAG

Jeremiás siralmai 3 j A megrendült költő: Leírhatatlan szomorúság

3,22 Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma."

Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott” - ezekkel a szavakkal kezdődik a 3.

fejezet, amely híven tükrözi az egész könyv hangnemét. Júda királyát megbilincsel-

lék és megvakították, fiait pedig szeme láttára mészárolták le. Jeruzsálem - a szent

város, Júda fővárosa - az ellenség kezére került. A költő az üres utcákon kóborol, ahol

mindenfelé holttestek hevernek, és próbálja megérteni a felfoghatatlan tragédiát.

A Jeremiás siralmai némely tekintetben modern könyvnek tűnik, hiszen a XX.

század is számos tragédia tanúja volt. Erről szólnak a holokausztról szóló zsidó em-

lékíratok, Szolzsenyicin beszámolója a Gulágról, a drezdai és a hirosimai szemtanúk

visszaemlékezése, vagy a közelmúltból Kambodzsa, Ruanda és a volt Jugoszlávia

tragédiája. De az új évezred is számos tragédiát látott már. A 2001. szeptember 11-

lerrortámadásoktól egészen napjainkig - a legfrissebb eseményekről szóló híradó-

sok ugyanazt a borzalmat tükrözik, mint Jeremiás siralmainak könyve.

Az emberi tragédiákon túl másfajta bánat is nyomasztja a prófétát. A babiloni

katonák betörtek a templomba - pogányok a szentek szentjében! -, és kifosztották,

najd porig égették azt. A történetírók feljegyzése szerint, amikor a babiloni katonákmléptek a templomba, lándzsáikkal a levegőt vagdalták, a zsidók láthatatlan Istenét

l<eresve. Semmit sem találtak. Isten már elhagyta a templomot.

Kihez fordulhatnánk?I érKérdések

Amikor nehéz idősza- kon megyünk keresztül, gondolataink Isten felé fordulnak? Miben találunk

enyhülést ilyenkor?

107

A siralmak szerzője nem nevezi meg magát, de té-

mája és hangneme valószínűsíti, hogy Jeremiás írta

az összeaszott, öreg próféta, akit üldöztek, be-

börtönöztek, megkínoztak, verembe dobtak, majdsorsára hagytak. Mégsem saját sebeit siratja. Semmi

sem fogható ahhoz a bánathoz, amelyet Jeruzsálem

átongó sebeinek láttán érez.

Olyan volt az Úr, mint az ellenség” - szakad fel a prófétából a kiáltás, amely is-

merősen cseng mindazok fülében, akik olvasták Jeremiás könyvét. A borús hang-

nemben kezdődő fejezet kellős közepén azonban a szerző felidézi, mit tanult Istenről

még a boldogabb időkben. Isten jóságára, szeretetére és irgalmára emlékezik.Éppen ebben a zord könyvben hangzanak el azok a szavak, amelyek alapján ké-

sőbb a Húséged végtelen” kezdetű ének született. A szörnyű tragédia pillanataiban

Isten nagyon távolinak tűnhet. De ki máshoz fordulhatnánk? A siralmak könyvének

tanúsága szerint egyedül Istenben van remény.





Ü : F. A K Ξ Z D E

Ezékiel 1 j Fogságban: Váratlan találkozás Istennel

1,28 Ilyen volt az Úr dicsőségének a látványa,"

Nagyjairól jgyanaboar. az időben, amikor Jeremiás. Habakuk és Aocás próféta

Júdában prófétái, Ezékiel drámai elhívást kap fogságba hurcolt honfitársai szol-

gálatára. Ezékiel a foglyok első csoportjával érkezik Babilonba, mintegy nyolcszáz

kilométerre szülőföldjétől. Az izraelita foglyok egy folyó mellett telepednek le.

Mint a hadifoglyok általában, a babiloni száműzöttek is arra vágynak, hogy minél

előbb hazatérhessenek hazájukba. Jeremiás próféta, aki Jeruzsálemben maradt, le-

vélben tanácsolja és vigasztalja őket. A fogságban élő zsidók rémülten hallják a júdai

királyok lázadásáról szóló beszámolókat, és attól rettegnek, hogy a felkelés híre Jeni-

zsálern ellen fordítja Babilon haragját. Legyőzött népük jövőjéért aggódnak. Mi lesz,

ha a babilóniaiak elveszítik türelmüket, és elpusztítják a szent várost, Jeruzsálemet?

Isten vajon megengedne ilyen szörnyűséget?

Az elhurcolt, csüggedt lelkű izraelitáknak erős, tekintélyt parancsoló hangra van

szükségük, és ezt Ezékielberi meg is találják. Ezékiel fiatalkorában papi szolgálatra

készült, a deportálás azonban kettétöri a pályáját. Mire jó egy pap Babilonban, amikor

a templom Jeruzsálemben van? - teszi fel a kérdést magának. Isten azonban másszerepet szán Ezékielnek: ő lesz a fogságban élő zsidóság prófétája.

Határok nélkül

109

Ezékiel korában a legtöbb vallásban törzsi isteneket imádtak, amelyeknek hatás-

köre csak a törzs területének határáig ért. Számkivetett fogolyként Ezékiel tudni

szeretné, vajon szól-e hozzájuk Izrael Istene ennyire távol a templomuktól és az

otthonuktól. Isten félreérthetetlenül megjelenik Ezé-

kiélnék Babilonban. A próféta rémisztő látomásában

hatalmas forgószélben jelenik meg a fenséges és di-

csőséges Isten, aki az egész világ ura, és sokkal ha-

talmasabb, mint a babiloni seregek.

A lenyűgöző látomás hatására Ezékiel leborul a

földre, Isten Lelke azonban felemeli és új megbízatást

ad neki. A látomás után Ezékielben fel sem merül töb-

bé a kérdés, amely a többi foglyot nyomasztja: Vajon elhagyott bennünket Isten? Atermészetfeletti találkozás örökre meggyőzi őt arról, hogy Isten még mindig törődik

népével még a Babilonban élő foglyokkal is.

LétKérdések

Éreztük- e már úgy, hogy Isten elhagyott minket?

Hogyan jutottunk túl ezeken az érzéseken?



U .· R A K EZRE S

Megszilárdítás:Ezékie! bátorítást kap az előtte álló nehéz feladathoz

Ezékiel 2-3

2,6 Ha csalán és tövis szurkai is téged, ha skorpiók közt ülsz is, akkor se félj

beszédüktől, ne rettegj tőlük, hiszen engedetlen nép ez."

Az ortodox zsidó rabbik harmincéves kor alatt tiltják Ezékiel könyve első három

fejezetének olvasását. Azzal érvelnek, hogy a fiatalok még nem tudnák feldolgozni

az Úr dicsőségének ilyen közvetlen megnyilvánulását, amelyről ez a szakasz beszá-

mól. Magát Ezékielt is megviselte a látomásban átélt élmény. Több ízben is arcra

borul, és hét napig megszólalni sem képes.

Isten azért ad Ezékielnek ilyen hatalmas kinyilatkoztatást, mert ez is részét

képezi annak a felkészítésnek, melyben a próféta részesül, mielőtt hozzálátna

emberpróbáló feladatához. Ézsaiást kettéfűrészelték, Jeremiást kútba dobták,

Júda prófétáinak tehát bőven van okuk az aggodalomra. Vajon mi vár Ezékielre,

aki Isten igéjét viszi az ellenséges területen élő, keményszívű néphez? Isten már a

kezdetektől olyan élményben részesíti a prófétát, amelyet soha többé nem felejt

el, és amely után soha nem lesznek kétségei - bármilyen nehézségekkel kell is

szembenéznie.

Bátor, de magányos

Ezékielnek csökönyös és ellenszegülő hallgatósággal kell számolnia. Ez az oka ma-

gányosságának is. Az izraeliták afféle álmodozó mesemondónak tekintik Ezékielt.

Nem veszik komolyan, és csak gúnyolódnak pesszimista próféciáin. Ezékiel még-

sem veszíti el a reményt. A jelen tragédiáján túl tekintve látja, hogy eljön majd az

idő, amikor Isten helyreállítja népét és templomát.

Ezékiel hite megingathatatlan, mert szolgálaté-

nak elején kétszer is látomásban látta az Úr dicső-

ségét. Ezekből az élményekből merít bátorságot,

hogy felvegye a harcot ellenségeivel, akik mint tö-

visek és skorpiók” veszik őt körül.

LétKérdések

Milyen nehézségekkel ta- !áljuk magunkat szembe, amikor Istenről próbálunk

beszélni másokkal?

Iln



J J R A K E Z D É 5

Ezékiel 4 I H0?y a na9y°thallók is meghallják;^ I Ezékiel bármeddig kész elmenni

3,27 Aki hallgat rá ,, 1 / hallgat rá, aki nem törődik vele, az nem törődik vele.

Hiszen engedetlen nép ez!"

gyszer valaki azt kérdezte Flannery O’Connortól, a híres amerikai írónőtől, hogy

miért népesíti be regényeit annyi szélsőséges és excentrikus szereplővel. így vála-

volt: A nagyothallókkal kiabálni kell, a gyengén látóknak pedig hatalmas, feltűnő

alakokat kell rajzolni.’’

Valasza Ezékiel könyvének furcsaságaira is magyarázatot adhat. A próféta hall-

<latósága makacs és hajthatatlan emberekből áll, akik ellenállással fogadják a pró-

léta üzenetét, és Isten más hírnökeit is kigúnyolják. Isten ezért azt az utasítást adja

neki, hogy különleges módszerekkel juttassa célba üzenetét.

A 4. fejezet elbeszélése szerint Ezékiel pontosan végrehajtja az első szemléltető

oktatást: több mint egy éven keresztül minden reggel lefekszik a földre, arccal

Jeruzsálem kicsinyített modellje felé fordulva. A következő parancs azonban őt is

megdöbbenti: ételt kell készítenie magának, amelyet emberi ürülék lángjánál kell

megsütnie. Isten Ezékiel kérésére módosítja a parancsot, megengedve neki, hogy

marhatrágyát használjon emberi ürülék helyett.

ítélethirdetés

A hamis próféták arról győzködik a népet, hogy isten sohasem fogja megengedni,

hogy templomát és szent városát lerombolják. Ezékiel átkot mond ezekre a hamis

optimistákra, majd nyilvános tiltakozással és erőteljes szavakkal hirdeti ki Isten íté-

étét. Isten üzenetét olyan erőteljes módon adja át, hogy Izrael népe nem hagyhatja

0/t figyc- mén kívül.

Ezékiel szé sőséges stílusa sokat eiárai arról, aki Létkérdések

öt elküldte, és aki bármeddig kész elmenni, csak

hogy megértesse magát a vak és nagyothalló Iz- Mivel tudja Isten magára

raellel. így kiált hozzájuk: Életemre mondom - így vonni a figyelmünket?

szól az én Uram, az Úr -, hogy nem kívánom a bű-

nős ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek

meg, térjetek meg gonosz utaitokról! Miért halnátok meg, Izrael háza?’’ (33,11)



Ú J R A K E Z D É S

A feltámadás napja:Izrael megelevenedésének szemléletes jelképe

Ezékiel 37

37,3 Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok?’’

Miért kell Jeruzsálemnek elpusztulnia, és Júda ellenségeit miért éri el az erőszakos

vég? Isten válasza ez: azért, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr”. Ez a kifeje-

zés több mint ötvenszer visszhangzik Ezékiel könyvében. A 37. fejezetben hirtelen

hangnemváltás után Isten ugyanezzel a kifejezéssel magyarázza, miért hoz népére

boldog jövendőt. A sok sötét és komor prófécia után Ezékiel végre derűlátó, öröm-

teli üzenetet hirdethet.

Amikor az ítéletről prófétáit, senki sem figyelt rá. Ezékiel jövendölései azonban,

amelyeket Jeruzsálem pusztulásáról hirdetett, valóra váltak. Most, hét év látszólagos

némaság után ismét szóra nyitja száját, ez alkalommal azonban a fényes reménység

üzenete tör elő belőle.

Nincs még egy olyan fejezet Ezékiel könyvében, amely drámaibb módon közve-

títené a reménység üzenetét, mint a száraz csontok völgyéről szóló megdöbbentő

látomás. A tömegsírban szétszóródott, fehérlő csontok csodálatosan egymáshoz

illeszkednek, és a holtak életre kelnek.

Isten hazatérése

Ezékiel hallgatósága még fel sem ocsúdott azóta, hogy elérkezett hozzájuk a temp-

lom elpusztításának híre. A próféta azonban biztosítja őket arról, hogy Isten nem

vetette el végleg a népét. Isten hazatér, hogy ismét népe között lakozzék.

Ezékiel próféciája Izrael és Júda újraegyesüléséről kétségtelenül lázba hozza a

fogságban élőket, akik már több mint háromszáz éve, Salamon halála óta két ország-

ra szakadva élnek, melyek néha egymással is hábo-

rúban állnak. Ennek ellenére, akárcsak napjainkban

Észak- és Dél-Korea, nem felejtették el közös ere-

detüket. Isten azt ígéri, hogy újra egyesíti a tizenkét

törzset - még akkor is, ha az elhurcolt tíz törzs már

egy évszázada száműzetésben él szétszóródva más

népek között.

A könyv az újjáépült Jeruzsálem ragyogó látó-

másával ér véget. A bibliatudósok vitatkoznak azon,hogy Ezékiel szavai vajon a modern Izrael államra vonatkoznak-e - akár szó szerint,

akár jelképesen. Az azonban világos, hogy a jó hír az egész világot érinti. Az új város

1121 győzelmes neve ez lesz: Ott van az Úr!" (48,35)

LétKérdések

Hol tartunk lelki értelem- ben? A száraz csontok- nál? Alig állunk a lábun- kon? Élünk és virulunk? Mi a helyzet az egyházzal?



JJRAKEZDÉS

Dániel 1 I Az eNens®9 alkalmazásában:I Dániel a pogány hatalom központjában szolgál

1,20 Akármit kérdezett tőlük a király, bölcsesség és értelem dolgában tízszer

okosabbaknak találta őket egész országa minden mágusánál és varázsló- jánái"

Dániel - Ezékiel prófétához hasonlóan - már fiatalon felhívja magára a figyelmet

vezetői képességével, ám a babiloni megszállás az ő terveit is keresztülhúzza.

Mindkét próféta fogságba esik, és az ellenséges fővárosba deportálják őket. Sorsuk

további alakulásában is találhatunk hasonlóságokat.

Míg Ezékiel élete azzal telik, hogy a zsidó foglyoknak hirdeti (és előadja) Isten

üzenetét, Dániel a királyi palotában kap megbízatást. Dániel, aki magas beosz-

fást tölt be az idegen uralkodó szolgálatában Józsefre emlékeztet, aki szintén igen

magas pozícióba jutott egy idegen birodalom államigazgatásában. Amint ebből

a fejezetből kiderül, Dániel is úgy éri el sikereit, hogy közben nem enged erkölcsi

elveiből. Miközben egyre nagyobb sikereket ér el egy olyan közegben, amelyet

a törtetés és az intrika jellemez, szilárdan ragaszkodik vallási meggyőződéséhez.

Borotvaélen táncolva

A babilóniai főudvarmester a király parancsára mindent megtesz azért, hogy a ki-

választott zsidó fiatalokból kimossa” kulturális és vallási örökségüket. Új, pogány

neveket ad nekik, és a bálványáldozatként felajánlott ételekkel és borokkal traktálja

őket. A babiloni diplomataképző tanfolyam” anyaga, amelyben nagy hangsúlyt

kap a pogány vallás és asztrológia, önmagában is sérti a törvénytisztelő zsidó ifjak

jóérzését. Dániel és három barátja azonban sikerrel veszi az akadályokat, és kiváló-

ságukkal bámulatba ejtik a királyt, aki észreveszi, hogy a négy fiatal toronymagasan

felülmúlja nemcsak a kortársait, de még a mágusokat is.

A bibliai próféták történetében több példát is

láthatunk arra nézve, hogy miként szolgálhatja va-

laki egyszerre Istent és az államhatalmat. Az egyik

végletet Ámósz és Illés képviseli, akik kívülállóként a

társadalmi igazságtalanságokat ostorozták, Mások,

mint Jeremiás és Nátán, királyoknak adtak alkalmi

tanácsokat, de megtartották a tisztes távolságot.Ézsaiás és Sámuel hivatalos királyi tanácsadóként állt a hatalom szolgálatában.

Dániel próféta példája azt mutatja, hogy az ember akkor is megőrizheti tisztásé-

gát, ha egy zsarnoki rendszer keretein belül végzi a munkáját.

LétKérdések

Kellett-e m ár nehéz vagy népszerűtlen kérdésben állást foglalnunk?



Ú J R A K E Z D É S

Ψ ׳ μ t Dániel 3 Tűzpróba: Dániel három társa kemény hitpróbán esik át

3,15 Mert ha nem hódoltok, azon nyomban bedobnak benneteket az izzó

tüzes kemencébe. És van-e olyan Isten, aki az én kezemből ki tud sza- badítani benneteket?"

Dániel könyvének történeteit felnőttek és gyerekek egyaránt kedvelik. Ez a fejezet

azzal kezdődik, hogy a felfuvalkodott babiloni uralkodó kiad egy öntömjénező rende-

letet, melyben parancsot ad saját, toronyház méretű szobrának felállítására. A törté-

net olyan szenzációs szabadulással ér véget, hogy az uralkodó csaknem vallást vált.

Dániel (aki valószínűleg diplomáciai kiküldetésben volt ekkor) nem jelenik mega történetben. Nyilvánvaló, hogy ha ott lett volna, ő is ugyanazt az utat választotta

volna, mint három barátja, akik úgy látták, hogy Nebukadneccar rendelete lelki életük

tisztaságát veszélyezteti. Kettős elkötelezettségük nyílt konfliktusba kerül egymással

- nem szolgálhatják egyszerre Istent és Babilon királyát, A bálványimádás kérdésé-

ben nem ismernek megalkuvást. ■

Éppen a bálványimádás bűne juttatta Izrael népét fogságba. Nem számíthatnak

többé Isten áldására, ha úgy döntenek, hogy leborulnak Nebukadneccar és arany

képmása előtt. Dániel barátainak megalkuvást nem ismerő válasza azt mutatja, hogya babiloni fogság tisztító hatással volt a zsidóság új nemzedékére.

Megéri a kockázatot

Dániel könyve izgalmas olvasmány, hiszen Izrael történelmének ebben a meglehe-

tősen bizonytalan időszakában Isten csodák egész sorával lép közbe: természetté-

letti álmok, kézírás a falon, szabadulás a tüzes kemencéből és az oroszlánok vermé-

bői. Illés napjai óta nem tapasztalt Izrael népe ehhez fogható jeleket és csodákat.

Dániel és barátai a hit bármi áron való vállalására

adnak példát, amelyről később A zsidókhoz írt levél

11. fejezete is említést tesz. Amikor Isten iránti húsé-

gük miatt polgári engedetlenséghez folyamodnak,

vállalják annak következményeit is - függetlenül at-

tói, hogy megmenti-^ őket Isten, vagy sem. A későb-

biekben maga Dániel is átesik egy súlyos hitpróbán,

amely hasonlóan örömteli véget ér (lásd 6. fejezet). A tüzes kemencében való próbatétel olyan eredményre vezet, amit a három bá-

tor zsidó ifjú legmerészebb álmában sem remélhetett volna. Nemcsak hogy túlélik a

megpróbáltatást, de ennek köszönhetően a zsidó vallás Nebukadneccar egész to-

vábbi uralma alatt toleranciát élvez.

LétKérdések

Dániel barátainak kiál· lásából m it tanulhatunk a hitte l kapcsolatban (15-18. vers)?

14



Dániel 5 I Ami|yen az aPa>°'ν 3η a fia:I A zsarnok fia nem törődik az írással a falon

5,6 Közben a király arca elsápadt, gyötrő gondolatai támadtak, dereka eler-

nyedt, és még a térdei is reszkettek."

A csodák talán arra elegendőek, hogy az emberek felkapják a fejüket, de egyáltalán

nem garantálják a hosszú távú változást. A tüzes kemencénél történtek hatására

(3. fejezet) Nebukadneccar hirtelen nagy lelkesedést mutat a zsidók Istene iránt,

vallásos rajongása azonban - úgy tűnik - hamar alábbhagy.

Bélsaccar, a trónörökös a király fiaként maga is hallhatott a csodás események-

ről, emlékezete azonban még apjáénál is rövidebbnek bizonyul. Az 5. fejezetben az

új királyt egy államilag finanszírozott orgia kellős közepén találjuk, amint ezer ne-

messel és az alkalomra rendelt ágyasokkal mulatozik. Miután jelentések érkeznek

arról, hogy'ellenséges csapatok közelednek a főváros felé, a király afféle hurrikán-

partit” tart, hogy kifejezze megvetését az efféle rémhírek iránt. A mulatságnak

szokás szerint vallási jellege is van: a résztvevők bálványisteneiket imádják, és a

boriváshoz a jeruzsélemi templomból elrabolt szent edényeket használják.

A mulatozás félbeszakad

Bélsaccar istenkáromló mulatsága szolgáltatja a hátterét annak a jelenetnek,

amelyet mintha csak egy horrorfilmből vágtak volta ki: emberi kézfej jelenik meg,

amelyhez hátborzongató módon nem tartozik kar vagy test, és a falra ír valamit. A

király reszket és elsápad, szinte megkövül a rémülettől, mígnem az anyakirálynő-

nek eszébe jut, hogy van egy öreg zsidó próféta a palotában, aki természetfeletti

képességekkel rendelkezik.

Dániel cseppet sem változott a hosszú évek alatt. Tisztelettudóan elhárítja a

király által felajánlott pénzjutalmat, majd egy rögtönzött prédikáció után tolmá-

csolja az üzenetet. Jutalmul Dániel újabb magas

beosztást kap - amelyet azonban már nem áll mód-

jában betölteni. Még ugyanazon az éjszakán, egy

alattomos támadás következtében Babilon elesik,

és az ország a méd Dárius kezére kerül.

Ebből a történetből ered az angol nyelvben ma is

használatos kifejezés: kézírás a falon”, amely a tra-gédia előtti utolsó figyelmeztetést jelenti. Izrael és

Júda prófétái Isten kézírását” próbálták tolmácsolni a nép számára, ám kevés siker-

rel. Ezúttal Babilon, figyelmen kívül hagyva Dánielnek, Isten emberének figyelmez-

tető szavait, szinte kiprovokálja a büntetést, amint az a kézírásból világosan kiderül.

LétKérdések

Találkoztunk-e már

olyan élménnyel a saját

életünkben, m int am it a

kézírás a falon"je len tett

a kirá ly számára?



E A[;

Ú .· R A K E Z

ψ , .

Íz Dániel.6 ;Dániel leghosszabb éjszakája: Csodálatos következmény

6,21 Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan

tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?"

A fejezet azzal a tudósítással kezdődik, hogy új uralkodó kerül az ország élére.

Jól mutatja Dániel próféta figyelemreméltó képességeit, hogy idegenként is el-

ismerést szerez két szeszélyes babiloni rezsim idején, sőt, még a Méd-Perzsa

Birodalomban is. Amikor azonban kiszivárognak a hírek, hogy a király Dánielt

bízza meg az ország kormányzóinak vezetésével, a palota konspirációs gépezete

azonnal mozgásba lendül.

Ekkoriban Dániel már idős ember, valószínűleg a nyolcvanas éveiben jár. Az

államigazgatásban eltöltött hal; évtized után végül ő maga is hasonló helyzetbe

kerül, mint annak idején három barátja, akikre a tüzes kemence vart. Az ő életé-

ben is feloldhatatlan konfliktusba kerül egymással Isten törvénye és az ország

törvénye.

Az eltelt évek alatt Dániel Sokat veszített zsidó örökségéből, még a nevét is

babiloni névre változtatták. Bár nem gyakorolhatja istenhitét az előírások sze-

rint a jeruzsálemi templomban, Isten iránti hűsége változatlan. Dacolva a királyúj törvényével, az idős próféta továbbra is Jeruzsálem felé fordulva imádkozik,

naponta háromszor. A halálos fenyegetés sem tudja eltántorítani addigi gyakor-

latától.

Mártírok hangja

Az oroszlánok vermébe vete tt Dániel története különös jelentőséggel bír úgy a

zsidóság, mint a kereszténység számára, hiszen a történelem ismétli önmagát.

A Római Birodalom, Sztálin Oroszországa, Hitler Németországa, a kommunista

Kína - mind korlátozta a vallásgyakorlást, az egyház azonban mindegyiket túlél-

te, és az intenzív üldöztetések ellenére is növekedett. Azok közül, akiket hitükért

üldöznek, nem mindenki él át olyan csodálatos szabadulást, mint Dániel. Összes-

ségében azonban a mártírok arról tanúskodnak a világ előtt, hogy az igazi hitet

nem lehet elpusztítani, bármilyen súlyos is a megtorlás.

Dániel csodálatos módon megmenekül, és ez újabb csodához vezet. Dániel

hitét látva a perzsa uralkodó kibocsát egy kiáltványt, amelyben elrendeli, hogyországában m indenütt Dániel Istenét” féljék és tiszteljék. Hamarosan ugyanaz a

birodalom, amely törvényben ti lto tta be a zsidó vallást, hazakíséri szülőföldjükre

l;:| az izraeli foglyokat, és megengedi, hogy újjáépítsék templomukat.





Ezsdrás 3 j Végre otthon: A zsidó történelem keserédes napja

3,13 Úgyhogy a nép közül senki sem tudta megkülönböztetni az örömuj-

jongás hangját a sírás hangjától, m ert a nép igen hangosan ujjongott, és messzire ha llatszott a hangja."

A zsidó foglyok, köztük Dániel és Ezékiel próféta, több mint fél évszázadon kérész-

tül Babilonban éltek. Némelyek, mint Dániel, sokra vitték az idegen országban, de

egyetlen igaz zsidó sem érezte magát otthon idegen földön. Emésztő vágyako-

zással tekintenek szülőföldjük és Isten temploma felé. Némely zsoltárban meg-

hatóan tükröződik ez a vágyakozás: Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem em-lékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!” (Zsoltár 137,6)

A Babilont meghódító perzsa uralkodók a vallási türelem politikáját követve

engedélyt adnak arra, hogy a zsidó foglyok első hulláma hazatérjen Jeruzsálembe.

Az ő történetüket beszéli el Ezsdrás könyve,

A látvány, ami a hazatérőket fogadja, elkeserítő. A város falai lerombolva, alig

van olyan épület, amely épségben maradt, és Isten temploma csupán egy halom

törmelék.

Szomorú összehasonlítás

A 3. fejezet elbeszélése szerint a hazatérők azonnal munkához látnak. A templom

újjáépítését tekintik legfontosabb feladatuknak. Minden szükséges forrás a ren-

delkezésükre áll, hiszen a perzsák visszaadták az elrabolt ezüst és arany templomi

kincseket, A templom alapkövének letételekor az egész nép üdvrivalgásban és

ünneplésben tör ki.

Örömkiáltásuk azonban hangos sírással vegyül. Az idősebb hazatérők, akik

még emlékeznek Salamon templomának pompájára, keservesen sírnak. A régi

templom romokban hever, egy idegen hatalomtól

kellett engedélyt kérniük az újjáépítéshez, és koráb- LétKérdések

bi területüknek csupán töredékét kapták vissza. Hol

van már Dávid és Salamon korának dicsősége? Milyen kihívásokkal

nézünk szembe lelki éle- tünkben jelenleg? Bűn?

Lelki megalkuvás? A múlt hibáinak ismétlődése? Az Istenbe vetett bizalom

hiánya?



Ú IR A K E Z D I:: 3

Haaaeus 1 I A szükséges biztatás:99 I A szelíd és halk szavú prófétára hallgat a nép

1,5 Azért így szól a Seregek Ura: Gondoljátok meg, mi történ ik veletek!”

Az a kitörő lelkesedés, amellyel a hosszú babiloni száműzetésből visszatérők első

csoportja Jeruzsálembe érkezett, nem tart sokáig. Hamar feltámad az Izraellel

szomszédos népek ellenállása, akik nem nézik jó szemmel a régi ellenség újjáéledé-

sét. A templom helyreállítása különösen is riadalmat kelt bennük, hiszen hallottak

már történeteket Izrael Istenének csodálatos hatalmáról.

A makacs ellenállással szembesülve a zsidók lelkesedése alábbhagy, pontosab-

bán más irányba fordul. A templom újjáépítési munkái leállnak. A zsidók inkább azon

kezdenek munkálkodni, hogy egykori jólétüket visszanyerjék.

Haggeus próféta csaknem húsz évvel a hazatérők első csoportjának megérke-

zése után jelenik meg Jeruzsálemben, hogy szembeszálljon a növekvő apátiával és

zűrzavarral. A szelíd és halk szavú próféta higgadtan teszi fel szívbemarkoló kérdé-

seit: Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban

lakjatok, amikor a templom még romokban hever?” (1,4)

Fontossági sorrendHaggeus próféta arra kéri a hazatelepülőket, hogy vizsgálják felül fontossági sor-

rendjüket. Jézus szavai jól kifejezik Haggeus üzenetének lényegét: Ne aggódjatok

tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk ma-

gunkra?... De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadá-

sül megadatnak nektek.” (Máté 6,31.33)

Különös módon Haggeus szavai azonnali hatást

váltanak ki hallgatóiból. Húsz év után újra hozzálát-

nak a templom újjáépítéséhez. Isten szigora is azon-

nal megenyhül. Én veletek vagyok” - mondja nekik.

Haggeusnak, az utolsó próféták egyikének munkás-

sága arról tanúskodik, hogy Isten leghőbb vágya,

hogy irgalommal fordulhasson népéhez.

Lét Kérdések

Melyek azok a dolgok, amelyek könnyen eltéri- tenek minket attól, hogy fontossági sorrendünkhöz tartsuk magunkat?

!19.



Zakariás 8 I Eme,iétek fel szemeteket:a Zakariás előremutat a ragyogó jövő felé

8,6 Bár lehetetlennek tűnik a megmaradt nép számára, hogy ez így lesz ab-

bán az időben, az én számomra nem lehetetlen - így szól a Seregek Ura."

Haggeus próféta már két hónapja munkálkodik, amikor egy másik, fiatalabb profé-

ta, Zakariás csatlakozik hozzá, és együtt igyekeznek lelket önteni a Jeruzsálembe

visszatelepült izraelitákba. Míg Haggeus arra kéri a zsidókat, hogy gondolják végig

pillanatnyi helyzetüket, és tegyék meg a szükséges változtatásokat, addig Zakariás

arra szólítja fel őket, hogy tekintsenek messze túl a jelen korszakon, hogy lelki sze-

moik előtt felragyogjon az új Jeruzsálem, az igaz város”.

A fogságból visszatérő jeruzsálemiek csak a közvetlenül előttük álló célokra

összpontosítják figyelmüket. Ilyen a vetés közelgő ideje, az otthonteremtés a csa-

ládok számára, és az elhagyatott város benépesítése. Zakariás a távoli, ám sokkal

ragyogóbb jövő felé emeli tekintetüket, arra az időre, amikor Jeruzsálem világos-

ság lesz a föld népei számára, amikor népek özönlenek a városba, és arra kérik a

zsidókat: Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (23.

vers) Ahhoz, hogy Jeruzsálem népe erre alkalmassá váljon, mondja a próféta, az

új társadalomnak igazságra, becsületességre, tisztességre és békére kell épülnie.

Ez minden?

A zsidók, akik keményen dolgoznak a földig rombolt város újjáépítésén, valószínű

lég gyakran kérdezgetik egymástól: Ez minden, amit Isten számunkra tartogat?

Zakariás válasza határozottan: Nem!" A hazatért

foglyok ma még kicsiny közössége készíti majd elő a

Messiásnak, az egész föld megváltójának útját,

Haggeus útmutatását követve Zakariás is a

templom újjáépítésének fontosságát és sürgőssé-

gét hangsúlyozza. A két próféta együttműködése

nagy hatással volt honfitársaikra. A templom négy

ev múlva büszkén magasodik, hogy annyi idő után

újra emlékeztesse a népet az Istennel kötött szövetségre

I !Kérdések

Mikor tettük fel magunk-

nak utoljára a kérdést:

Ez minden, amit Isten

számomra tartogat?"



U J R A K Ξ Z D E S

Rátermett vezető:Nehémiás szívén v:seli Jeruzsálem újjáépítésétNehémiás 2

2,8 A király megadta ezt nekem Istenemnek hozzám való jóakarata folytán."

Évtizedekkel a fogságból való hazatérés után a zsidóknak végre van templomuk,

de ezen kívül nem sok mindent értek el. A szent város még mindig gyéren lakott,

főként azért, mert a legtöbben inkább a környékbeli falvakban telepedtek le. Az

idegenekkel való vegyes házasságok és keveredés miatt a zsidóság kulturális és

vallási öröksége a kihalás szélére került.

Hogyan lehet megállítani a további lecsúszást? Babilonban, a még mindig szám-

űzetésben élő zsidók között van egy ember, aki tudja, mit kell tenni. Akárcsak vala-

mikor Dániel, Nehémiás is magas rangra emelkedett az elnyomó hatalom (Perzsia)

kormányzati rendszerében, és idegen létére is sikeres pályát futott be. Amikora fü-

lébejutnak a Jeruzsálemről szóló csüggesztő hírek, úgy érzi, tennie kell valamit. En-

gedélyt kór a királytól, hogy hazatérjen, es segítsen a varos falainak újjáépítésében.

Szakszerű vezetés

Nehémiás Izrael olyan kiemelkedő vezetőinek sorába tartozik, mint Mózes, Sámu-

el, Dávid, Ezékiás és Jósiás. Napjaink vezetői közül sokan ma is ihletet merítenekNehémiás vezetői és menedzseri képességeinek tanulmányozásából.

Szigorúan véve Nehémiás nem próféta, bár mindenképpen az imádság embe-

re. Amikor a király előtt megjelenik, egy gyors imában Isten segítségét kéri a sors

döntő beszélgetéshez (2,4). Nehémiás emlékirataiba is beilleszti spontán imádsá-

gait. Néhány példa erre: 1,5-11; 3,36-57: 5,19: 6,9.14;

'3.14 22.51.

Nehémiás valahányszor újabb kihívással talál-

kozik, nagy hozzáértéssel, jó üzleti érzékkel, bátor-

sággal és Istenbe vetett bizalommal oldja meg a

problémákat, még akkor is, ha rögtönöznie kell. Mun-

kacsoportokat mozgósít, felveszi a harcot az ellenséggel, megreformálja a bírósági

rendszert, megtisztítja a vallási életet, és amikor szükséges, lelkesítő beszéddel szó■

lítja harcba a csapatokat. S mindezt az idő alatt teszi, amíg átmenetileg felmentést

kapott a perzsa udvarban betöltött közigazgatási feladatai alól.

I étKérdések

Ml lehet Nehémiás sikeré-

nek titka?

121



Ú J R A K E Z D I '

Nehémiás 8 | A gyász örömre fordul: Országos ünnepség

8,12 Ekkor elment az egész nép, hogy egyenek, igyanak és másoknak is

juttassanak belőle, és nagy öröm ünnepet tartsanak, mert megértették mindazt, amire oktatták őket."

Nehémiás önmagában is lenyűgöző személyiség, Ezsdrással együtt azonban felül-

múlhatatlan. Ők ketten nagyszerűen kiegészítik egymást. Nehémiás, aki kitűnő

politikai kapcsolatokkal rendelkezik, másokat is lelkesít tevékeny vezetői stílusával

és merész optimizmusával. Ezsdrás vezetői tekintélyét nem annyira személyisége,

mint inkább erkölcsi ereje adja. Egészen Áronig, Mózes testvéréig vissza tudja ve-

zetni papi családfáját, és rendkívüli elszántságról tesz tanúságot, hogy a papi tiszt-

ség becsületét helyreállítsa.

Nincs idő a sírásra

A 8. fejezet cselekménye akkor kezdődik, amikor Nehémiás már túl van a fal helyre-

állításának hatalmas munkáján. A zsidók végre biztonságban tudhatják magukat az

ellenségtől, és ünnepi szertartásra gyűlnek össze, melynek célja nemzeti identitá-

suk felélesztése. Szellemi vezetőjük, Ezsdrás intéz beszédet a hatalmas tömeghez. Az emelvényen állva elkezdi felolvasni azt a közel ezeréves dokumentumot, amely

Izrael népének Istennel kötött eredeti szövetségét tartalmazza.

Miközben Ezsdrás az ősi szöveget olvassa, zokogás fogja el a sokaságot. A Bib-

lia nem tér ki a sírás okára. Talán vétkesnek érzik magukat, hogy történelmük során

olyan sokszor megszegték a szövetséget? Vagy a

nosztalgia vett erőt rajtuk a régi szép időkre emlé-

kezve, amikor Izrael népe még teljes függetlensé-

get élvezett? Bármi is legyen az oka, ez most nem

a könnyek ideje.

Sokan komor és nehéz olvasmánynak tartják az

ószövetségi könyveket. A 9-12. versben azonban

Nehémiás és Ezsdrás arra biztatja a népet, hogy

hagyjanak fel a sírással, és készüljenek a hatalmas

ünnepségre. A szomorúság - mondják - nem illik egy ilyen szent naphoz. Valóban,

Isten örömöt akar, nem kesergést. A törvény felolvasását nyolcnapos sátoros ün-nép követi. Isten választott népe kezd felépülni, éppen úgy, ahogyan Jeruzsálem

kőfalai felépültek.

1221

LétKérdések

Milyen szerepet játszik az életünkben a Biblia? Szokott-e az olvasása ehhez hasonlóan erőtel-

jes érzéseket kiváltani belőlünk?



Ú I R A KE Z D É 3

Eszter 4 I E?y nép életben maradása:^ I Két ember, akik habozás nélkül cselekszenek

4,14 Ki tudja, nem éppen a mostani idő miatt jutottál-e királynői méltóságra?"

Nem minden zsidó tért haza a fogságból, amikor megadatott számukra a lehető-

ség. Némelyek olyannyira meggyökereztek a fél évszázados babiloni fogság alatt,

hogy amikor a lényegesen toleránsabb perzsa rezsim kiadja a parancsot, sok zsidó

a maradás mellett dönt.

A Perzsiában maradt zsidók hirtelen rendkívül válságos helyzetben találják

magukat. Sikereik irigységet váltanak ki környezetükből, és egy tekintélyes udva-

ri ember cselszövéshez folyamodik, melynek célja, hogy minden zsidót kiirtson az

országból. Eszter könyvének cselekménye tragikusan ismerős a mai zsidóság szá-

mára. Történelmük során - a rómaiak hadjárata, a középkori zsidóüldözések, az

oroszországi pogromok, Hitler végső megoldása” a teljes megsemmisítés állandó

fenyegetésével kellett szembenézniük.

A zsidó nő, aki biztonságban van

A fényűző palota rejtekében a szépséges Eszter királyné valószínűleg az egyetlen

zsidó Perzsiában, aki még nem hallott a népirtás tervéről. Ő maga nagy valószínű-séggel biztonságban van, nevelőapja, egyben nagybátyja, Mordokaj azonban arra

figyelmezteti, hogy a király haragja ugyanilyen könnyen ellene is fordulhat.

Mordokaj bízik Isten gondviselésében, és nem adja meg magát a sorsának. Hiszi,

hogy Isten meg tudja oltalmazni népét, és azzal is tisztában van, hogy talán éppen

az olyan emberek bátor fellépése által viszi véghez

tervét, mint amilyen Eszter és ő maga.

Eszter napjaiban egy királynénak nem volt köny-

nyű kiállnia a férjével szemben, különösen egy olyanférjjel szemben, mint Xerxész. Ha Eszter fellép népe

érdekében, saját életét is veszélyezteti. A 4. fejezet

Eszter dilemmáját mutatja be, majd pedig azt, hogy

végül milyen döntésre jutott. A könyv hátralévő ré-

szében a cselekmény számtalan fordulatot vesz: a

zsidók megmenekülnek, sőt, még meg is jutalmazzák őket, és végül az eredeti csel-

szövőt akasztják fel Mordokaj helyett. Eszter története kiemelkedő fejezetét képeziannak az elbeszélésnek, amely Isten szeretetéról szól a népe iránt, bár Isten neve

egyszer sem szerepel a könyvben.

Létkérdések

Valaki egyszer azt mondta, hogy a véletlenek által

Isten névtelenül munkál- kodik". Istennek tulajdo- nítjuk életünk véletlen történéseit"?

123



Ú J R A K E Z D E S

Malakiás 2 Mélységes csalódottság: Mi hasznunk Isten szolgálatából?

2,17 Hol van az igazságos Isten?"

Malakiás könyve, az utolsó ószövetségi könyv egyben a következő négyszáz éves

időszak nyitánya, melynek során nem volt újabb bibliai kinyilatkoztatás. Izrael né-

pének szempontjából ez a négy évszázadot felölelő korszak a reményvesztettség

időszaka volt. Hazatértek az ígéret földjére, ám ez az ország már csak félreeső tar-

tománya marad olyan nagy birodalmaknak, mint Görögország és Róma. A győzöl-

mes jövő és az egész világra kiterjedő béke, amelyről a próféták beszéltek, távoli

vágyálomnak tűnik csupán.

Még a helyreállított templom is fájdalmas emlékeket ébreszt, hiszen az új épü-

let a nyomába sem ér Salamon fenséges építményének. Általános fásultság és

mélységes csalódottság vesz erőt a zsidó népen, még Istennel szemben is.

Emlékeztető irattekercs

Malakiás párbeszédes formában írja meg könyvét, amelyben Izrael gyermekei” Is-

ten mint Atyjuk ele viszik sérelmeiket, megkérdőjelezve Isten szeretetét és igazsá-

gosságát. Minden sérelmük között az zavarja őket legjobban, hogy Isten követésenem hozta meg számukra a várt jutalmat. A 2,17 és 3,14 versekben a nép éles hang-

nemben arról panaszkodik, hogy nem látják értelmét Isten szolgálatának, hiszen

semmiféle előnyük nem származik belőle.

Válaszában Isten nem arról próbálja meggyőzni a népet, hogy az igazaknak

jobban megy soruk, hanem azzal bíztatja őket, hogy az igazak nevét felírja egy

emlékkönyvbe’’ (3,16), arra emlékeztetve ezzel a

népet, hogy egy napon, a távoli jövőben, Isten ki-

egyenlíti majd az igazság mérlegét, Egy nap min-denki előtt világossá válik Isten szolgálatának az ér-

téke, még akkor is, ha az a nap messze van, Malakiás

arra biztatja a népet, hogy emelkedjenek felül saját

önzésükön, és bízzanak a szövetség Istenében, aki

nem hagyja magára legféltettebb kincsét.

Malakiás üzenete legalább részben meghallgatásra talált. Az elkövetkező négy

évszázad során a különféle reformmozgalmakban újra fellángol a törvény megtar-tása iránti buzgóság. Ezek a mozgalmak egészen Jézus koráig tartanak.

Létkérdések

Mikor kérdőjeleztük meg utoljára Isten szerete-

té t és igazságosságát? Igazolta-e magát Isten előttünk?

i.





A F Á J D A L O M K I Á L T Á S A I

IJób 38 Isten szól Jóbhoz: Jób végre megkapja, amit kívánt

38,2 Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal?"

Alig néhány nap leforgása alatt Jób több tragédiát él át, mint a legtöbb ember egy

egész életen át. Még arra sincs lehetősége, hogy méltósággal viselje szenvedéseit,

hiszen felesége gúnyos szavait és barátai kioktatását is végig kell hallgatnia.

A fájdalom kérdésével kapcsolatban szinte minden lehetséges érv megjelenik

valahol Jób könyvében, ám úgy tűnik, hogy az érvek nem sokat segítenek a szén-

védő Jóbon. Úgy tűnik, jobban szenved kapcsolati válsága miatt, mint intellektu-

ális kételyei miatt. Jób azonban mindvégig következetesen ellenáll a gondolatnak,hogy hátat fordítson Istennek. Egyetlen kérése van csupán: magát Istent szeretné

hallani személyesen. Közvetlenül tőle szeretné hallani a magyarázatot.

Jób végre megkapja, amire vágyik. Isten válaszol neki, méghozzá olyan be-

szédben, amelyet gyakorta idéznek fenséges szépsége miatt. Némi iróniával Isten

éppen akkor szólítja meg Jóbot, amikor Elíhú azt fejtegeti, hogy miért nem számít-

hat Jób Isten közvetlen válaszára.

Isten beszél, Jób hallgat

Jób kérdések hosszú sorát gyűjtötte össze magában, de most Isten az, aki kérdez,

nem Jób. Övezd hát föl derekadat férfiasán! Én kérdezlek, te meg oktass engem!"

- kezdi Isten a beszédét.

Frederick Buechner, a neves amerikai teológus a következőképpen foglalja ősz-

sze mindazt, ami ezután következik Jób könyvében: Isten nem magyarázkodik,

hanem kitör. Azt kérdezi Jóbtól, hogy kinek gondolja magát. Elmagyarázni azokat

a dolgokat, amelyekre Jób magyarázatot vár, olyan, mintha Einstein relativitáséi-

méletét akarná valaki elmagyarázni egy tengeri kagylónak." Istennek nincs arra

szüksége, hogy Jób vagy bárki más tanácsot adjon neki, hogyan működtesse a

világot.

Isten egyetlen mozdulattal félresöpri a szenvedés kérdéséről folytatott, har-

mincöt fejezeten át húzódó vitát, és belekezd egy költeménybe, amely a terem-

tett világ csodáiról szól. Egyesével rámutat a teremtés remekműveire, amelyek

büszkeséggel töltik el. Mintha azt kérdezné Jóbtól: Szeretnéd egy időre átvenni

a világegyetem irányítását? Tessék, próbálj megtervezni egy struccot vagy egyhegyi kecskét, vagy akár csak egy hópelyhet.”

1261



A F Á J D A L O M K I Á L T Á S A I

Nem várt üzenet

Isten válaszában különös módon elő sem kerül a szenvedés témája. Jób mégis elé-gedettnek tűnik a válasszal, és alázattal hajt fejet Isten szavai előtt: Csodálatosab-

bak ezek, semhogy fe lfoghatnám” (42,3)

Isten szavai a Jóbhoz hasonló porszemnyi ember és a teremtés Istene között

feszülő hatalmas különbségre mutatnak rá. Isten végigmutat a természeti jelensé-

gek - a naprendszer, a csillagvilág, a viharok, vadállatok - hosszú során, amelyeket

Jób fel sem foghat. Mondanivalójának lényege vi-

lágos: ha arra is képtelen vagy, hogy a látható vi-

lágot felfogd, amelyben élsz, hogy merészelsz arra

gondolni, hogy megértheted azt a világot, amelyet

nem is látsz?

LétKérdések

Meglepődtünk Isten Jób- nak adott válaszán? Jób helyében milyen választ

vártunk volna Istentől?

127



A F Á J D A L 0 M K 1A L ! A S A I

Boldog befejezés: Miért elégszik meg Jób azzal, amit nem ért?

42,3 Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, sem-

hogy felfoghatnám."

Amit Isten mond, annál sokkal fontosabb maga a tény, hogy megjelenik Jóbnak. Is-

ten személyes jelenléte látványosan válaszolja meg Jób legnagyobb kérdését: Van

valaki odafent? Amikor Jób ezt megérti, porban és hamuban üive bűnbánatot tart.

Figyelemre méltó, hogy a bűnbánat szavait Jób még azelőtt mondja el, hogy

elveszett javaiból bármit is visszakapott volna, Még ott ül a hamuban, ruhátlanul,

fekélyektől borítva. Megtanult hinni a legnagyobb sötétségben is, amikor még re-ménye sincs arra, hogy sorsa jobbra forduljon.

Jób átmegy a vizsgán

Amikor Jóbnak leginkább szüksége lett volna Istenre, ő hallgatott. Éppen ez volt a

lényege a párbajnak, amely az 1. fejezetben kezdődik. A Sátán kihívóan azt állítja,

hogy Jób nyíltan megátkozza majd Istent (1,11), ám a végén elveszíti a fogadást. A

történtek ellenére Jób nem átkozza meg Istent. Akkor is ragaszkodik az igazságos

Istenbe vetett hitéhez, amikor minden tapasztalata ennek ellentmondani látszik.Végül Isten néhány szóban helyreigazítja Jóbotí Egyetlen ember sem képes

helyesen látni, miként működik a világ. Összességében azonban Isten megdicséri

Jóbót, és szolgájának nevezi őt. Ezékiel 14,14-ben Isten az igazlelkűség legnagy-

szerűbb példaképei közé sorolja őt.

Sorsforduló

Jób könyve meglepő fordulattal ér véget. Jób barátainak, akik a kegyességről

szónokoltak és közhelyeket puffogtattak, bocsánatot kell kérniük. Jób viszont, aki

dühöngött és jajveszékelt a csapások súlya alatt, bőséges jutalomban részesül: ti-

zennégyezer juhot, hatezer tevét, kétezer ökröt, ezer

szamarat és tíz új gyermeket kap. Öregen halt meg LétKérdések

Jób, az élettel betelve.” (42,17)

Jób könyve hatalmas vigasztalást jelentett az Ó- Éltünk-e már át súlyos

és Újszövetség közötti nehéz időszakban élt zsidók megpróbáltatásokat?

számára. Azt a megerősítő üzenetet közvetíti, hogy Hogyan viseltük őket? a szenvedés nem feltétlenül büntetés, sőt a megpró-

báltatásból talán nagy lelki győzelem születhet. Jób könyvének boldog befejezése is

!281 a próféták üzenetét visszhangozza, ébren tartva a reményt, hogy eljön még a boldog

jövő, a béke és a helyreállítás időszaka.



Ézsaiás 40 | Kié a hatalom? A történelem Isten szemével nézve

40,31 De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok,

futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el ."

A F Á J D A L O M K Á L T Á S Á l

Az ószövetségi kor vége felé a legtöbb zsidó szórványban él a Közel-Keleten, miu-

tán az asszír és babiloni megszállás következtében szétszóródtak. A Jeruzsálembe

hazatért kisebbség a perzsa uralom kormányzása alatt éli mindennapjait. A zsi-

dóság most ugyanazt a kérdést teszi fel egész nemzeti létével kapcsolatban, mint

amit Jób is kérdezett, miközben cserépdarabokkal vakargatta sebeit: Elhagyott

bennünket Isten? Lesz még jövőnk? Az összes próféta közül talán Ézsaiás vázolja fel a legtisztább képet arról, hogy

mire számíthat a zsidóság a jövőben. Régebbi beszédei a nép bűneit és hiteha-

gyását ostorozzák. A 40. fejezettől kezdve azonban Ézsaiás a gyengéd vigasztalás

hangján szólal meg.

Csepp a vödörben

Ézsaiás könyve kifejti, miért tartogat reményt a jövő nem csupán a zsidó nép, de

az egész világ számára. A könyv utolsó szakasza, amely a 40. fejezettel kezdődik,Istennek az égész világ feletti uralmát hirdeti. A népek olyanok előtte, mint egy

vízcsepp a vödörben... ott trónol a föld pereme fö lött, melynek lakói csak sáskáknak

tűnnek." Isten úgy jelenik meg, mint aki a természet, a történelem, sőt, az egész

világegyetem ura.

A babiloni megszállás csüggedt túlélőit mindez LétKérdések

arra emlékezteti, hogy Isten nem törölte el, nem is

vetette el választott népének maradékát. Mit jelentenek számunk-ra Ézsaiás szavai: Akik az Úrban bíznak, erejük megújul" (31. versj?

129



Ézsaiás 52 A szenvedő szolga: Ki ez a titokzatos személy?

52,13 E r e d m é n y e s le s z s z o lg á m m u n k á j a , m a g a sra e m e lk e d i k , Igen

h a t a l m a s l e s z ."

Ézsaiásnak a szenvedő szolgáról” szóló négy éneke az Ószövetség leggazda-

gabb és legtöbbet tanulmányozott fejezetei közé tartozik (42,1-9; 49,1-13; 50,4-

9; 52,13-53,12). Az 52, fejezet jól mutatja, miért váltottak ki ezek az énekek olyan

heves vitákat a rabbik között, miközben igyekeztek megérteni azokat. Az első

rész azl ,-1 dicsőséges jövőt vetíti elénk, amikor Isten helyreállítja a szent várost,

és a nép így kiált Jeruzsálemhez: A te Istened uralkodik!” Úgy tűnik, hogy Izrael

nép!' végül bosszút áll ellenségein.

A szerző azonban továbbmegy, és arról beszél, miként szabadítja meg Isten

Jeruzsálemet. Ekkor jelenik meg a szenvedő szolga titokzatos személye, akinek

emberhez nem méltó voll alakja”. Ki ez a szenvedő szolga? Egy ennyire erőt-

len személy miként arathat hatalmas győzelmet, világosságot hozva minden

nemzetnek?

A zsidó tudósok évszázadok óta töprengenek ezen a rejtélyen. Sokan az

egész héber Szentírás legfontosabb részének tekintik ezeket a fejezeteket,mégsem tudnak egyetértésre jutni abban, mire is gondolhatott a próféta.

Nép vagy személy?

Néha a versek úgy beszélnek a szolgáról, mint Izrael népének egészéről: Szol-

gám vagy, Izrael, rajtad mutatom meg dicsőségemet!” (49,3) Más helyeken úgy

tűnik, hogy a szolga egy bizonyos személyre vonatkozik, talán egy hatalmas

vezetőre, aki rettenetes szenvedéseken megy keresztül.

Bár Ézsaiás úgy mutatja be a szolgát, mint az egész emberiség szabaclítóját,

a róla szóló kép azonban inkább tragikus, mintsem hősies: Amikor kínozták,

alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy

mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját." (53,7)

Az Újszövetség válasza

A szenvedő szolga gondolata nem nyerte meg Izrael népének tetszését. Ők a

győzelmes Messiást várták. A szenvedő szolga képét évszázadokon át a feledéshomálya borította.

Szolgálatának elején egy drámai jelenetben Jézus a szenvedő szolgáról szóló

!3()1 énekekből idéz: Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának,

A F Á J DA L OM K I Á L T Á S A







A F Á J D A L O M K FALTA S A

Ézsaiás 55 | Mindenek vége: Végre békességben Istennel ..*iá·*·‘· .J.

55,12 Bizony, örömmel jö ttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A

hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind táp- sóinak."

Ez a fejezet olyan fennkölt szavakkal írja le a jövőt, hogy még a Jelenések könyve

sem múlja felül nyelvezetében, egyszerűen csak idézi Ézsaiás szavait. Minden, ami-

re vágyunk ezen a földön - békére, romlatlan bolygóra, arra, hogy vége legyen a

szenvedéseknek -, egy napon valóra válik,

Bár Ézsaiás szavai zűrzavaros időkben hangzanak el, amikor a zsidó nép idegen

hatalmaknak kiszolgáltatottan él, írásaiban nyomát sem találjuk a siránkozó hangvé-

telnek, amely újra és újra felbukkan a próféták igehirdetésében. Ézsaiás reménytel-

jes látomást kap a jövőről, amikor sem megszálló hadseregek, sem más viszontag-

ságok nem akadályozzák többé Isten tervének beteljesedését.

Ézsaiás könyve szilárdan állítja, hogy Isten nem szakított végleg Izrael népével.

Megjövendöli, hogy lesz egy nap, amikor a lerombolt szent város újjáépül, és soha

nem látott dicsőségben fog tündökölni. Az itt leírt ígéret azonban messze túlmegy

mindazon, ami Jeruzsálemben valaha is megvalósult. Olyan jövőt vázol fel, amely-ben nincs többé bűn és szomorúság, és amelyben örök békességben élünk majd

Istennel.

Hosszú várakozás

153

Talán nem értjük azt a folyamatot, amelyen a világnak keresztül keli mennie, míg

eléri ezt a jövőt: Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaltok

nem az én utaim - így szól az Úr.” Ez 3 fejezet azon-

bán világossá teszi, hogy Istennek a népével kötöttszövetsége örökké tart. Semmi sem törli el azt.

Az évtizedek és évszázadok során nagy bíró-

dalmak emelkednek és tűnnek el (Babilon, Perzsia,

Egyiptom, Görögország, Szíria, Róma), miközben

hadseregeik egymást űzik Izrael mezőin. Minden új

birodalom könnyűszerrel leigázza a zsidó népet.

Néha az egész nemzet a teljes megsemmisülésszélén áll. Négy évszázad választja el egymástól az Ószövetség utolsó prófétai sza-

vait Máté evangéliumától, amit gyakran a némaság négyszáz évének” neveznek.

Valóban törődik velünk Isten? Az emberek kétségbeesetten várják a Messiást.

Nincs más reménységük.

LétKérdések

Milyen változást szeret- nénk leginkább látni a világban? Találunk-e em- ütést Ézsaiás könyvében erről a változásról?



MEGLEPŐ MESSIÁS

Lukács ו I A V®9S° remény: Amikor úgy tűnik,LUKacs m^ r mjncjen remény odavan, megjelenik egy angyal

1,42 ...és hangos szóval kiá ltotta: »Áldott vagy te az asszonyok között, és

áldott a te méhed gyümölcse!«''

Létezik-e mélyebb emberi érzés, mint a remény? A tündérmesék, amelyek csak-

nem egyetemesnek mondhatók, nemzedékről nemzedékre tovább hagyomé-

nyozzák azt az elfojthatatlan érzést, hogy a gonosz erői elveszítik a harcot, és

végül a jóság és a bátorság győzedelmeskedik.

Azok számára, akikkel Lukács evangéliumának első fejezetében találkozunk,

minden reménység olybá tűnik, mint valami tündérmese. Hatalmas birodalmak

emelkednek és tűnnek el a Közel-Keleten, miközben a kicsiny Izrael népe sohasem

képes igazán kitömi a nagyhatalmak szorításából. Négy évszázadon keresztül nem

hangzik prófétai szó. Isten régóta figyelmeztetett, hogy elrejti arcát, most azonban

valóban sötét árnyék borul a világra.

Egy zsidó költő így festette le ennek a korszaknak a hangulatát:

Jeleket nem látunk,

próféta nincs többé,és senki sem tudja, meddig tart ez még.

Isten, meddig gyalázhat az ellenfél?

Örökké csúfolhatja nevedet az ellenség?"

(Zsoltárok 74,9-10)

Öröm teli hírek

Négy évszázadon át, Isten hallgatásának négyszáz évében, a zsidó nép egyre

csak várakozott. Egyetlen halvány reménysugár maradt csupán: a Messiásra vo-natkozó ősi ígéret. A zsidóság minden reménységét erre az ígéretre alapozza.

Egyszer csak különféle történetek kapnak szárnyra egy csecsemőről, akihez ha-

sonló ember még nem született a világra.

Lukács gondosan ügyel arra, hogy ezeket a történeteket kapcsolatba hozza az

ószövetségi próféták messiási ígéreteivel, hiszen azok ültették el a reményt. Ke-

resztelő Jánost úgy ábrázolja, mint Illés prófétát”, akinek az a küldetése, hogy elő-

készítse az Úr útját.Lukács mint jó történész megbízható forrásokat keres, olyan embereket, akik

személyesen átélték az adott eseményeket. Nem állítja magáról, hogy ő szem-

!341 tanú le tt volna, de alaposan kikérdezett sok embert, akik közvetlenül látták az

eseményeket. Olyan részlétességgel írja le Jézus születését, mint egyetlen más



MEGI EPÖ MESSIÁS

evangélista sem. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy Lukács, miközben Jé-

zus élettörténetét kutatta, bizonyára kikérdezte Máriát, Jézus anyját is. Ennek

tulajdonítható, hogy a közismert karácsonyi bet-

lehemes jelenetek jórészt Lukács evangéliumára

támaszkodnak. LétKérdések

Ha angyal jelenne meg

nekünk, m int Zakariás-

nak vagy Máriának, mi

hogyan válaszolnánk?

|KS



M E G L E P Ő M E S S I Á S

Lukács 2 | Ne félje tek: Szemtől szemben Istennel

2,52 Jézus pedig gyarapodo tt bölcsességben, testben, Isten és emberek

előtt való kedvességben."

Majdnem mindig, amikor angyal jelenik meg a Bibliában, az első szavai ezek: Ne

félj!" Nem is csoda. Amikor a természetfeletti világ érintkezésbe lép a földdel, az

ember, aki tanúja mindennek, a félelemtől arcra borul.

Lukács elbeszélésében azonban Isten olyan formában jelenik meg, amely a lég-

kevésbé sem félelmetes. Jézusban, aki egy istállóban született meg, Isten a köze-

ledésnek olyan formáját választotta, amely senkiben sem kelt félelmet. Mi lehetnekevésbé rémisztő, mint egy újszülött kisgyermek?

Isten és ember egy személyben

A Biblia szerint Jézus egyaránt Isten és ember. Mint Isten csodákat tesz, bűnöket

bocsát meg, legyőzi a halált, és előre kijelenti a jövőt. Mindezzel környezete csodá-

latát váltja ki. A zsidó nép történelmének kezdetén Isten fényes felhőben vagy tűz-

oszlopban jelent meg, ezért Jézus csecsemőként való megjelenése nem kis zavart

keltett körükben. Egy betlehemi csecsemő, egy ács fia, egy názáreti férfi - hogyanis lehetne Isten?

Jézus személye ma is megfejthetetlen a szkeptikusok számára. Isten megtehet-

te volna, hogy teljesen nyilvánvalóvá teszi Jézus kilétét, ő azonban nem így döntött.

Mi haszna van Istennek abból, hogy álruhát ö lt ”? Miért üresíti meg magát", és

miért ölt emberi formát? A Biblia több okot is említ

erre, amelyek közül némelyek teológiai, mások pe-

dig egészen gyakorlati indokok.

A titok egyik nyitját abban a történetben találjuk,

amelyben a tizenéves Jézus a templomban marad,

miközben szülei elindulnak hazafelé (2,41-50). Ez a

Bibliában feljegyzett első alkalom, amikor az em-

berek szemtől szemben beszélgethetnek, vitatkoz-

hatnak Istennel. Jézus anélkül beszélhet bárkivel a szüleivel, egy rabbival, egy

szegény özvegyasszonnyal -, hogy előtte szólnia kellene: Ne félj!" Jézusban közel

jö tt Isten.

Létkérdések

Ha Jézus ma személyesen felkeresne minket, miről szeretnénk vele beszél- getni?

1361




Márk 1 Azonnali hatás: A hírnév kéretlenül is megtalálja Jézust

1,28 És gyorsan elterjedt Jézus híre mindenfelé, Galilea egész környékén."

Bár Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma lényegében ugyanazt a történetet

beszéli el, mindegyik más nézőpontból közelíti meg Jézus életét. Máté és Lukács

a történelmi háttér ismertetésével kezdi evangéliumét, és mindketten nagy hang-

súlyt helyeznek arra, hogy igazolják Jézus ószövetségi gyökereit. Márk azonnal a

dolgok közepébe vág, és Jézus tetteit helyezi elbeszélése középpontjába.

Keresztelő János odaadó lelkesedéssel van Jézus iránt, emiatt végül börtönbe

kerül. Jézus ezután nyíltan meghirdeti szolgálatát. Néhány meglepetést is tartogat

a kíváncsi hallgatóság számára. Meglepő például, hogy Jézus nem Jeruzsálem felé

veszi az irányt - holott bárki más, aki vezető szerepre pályázik, a fővárosra koncent-

rálná tevékenységét -, hanem Galilea hegyvidékének városaiba és falvaiba megy.

Új stílusú próféta

Jézus Názáretben, egy jelentéktelen galileai kisvárosban töltötte gyermekkorát.

A műveltebbek közül némelyek így gúnyolódnak: Származhat-e valami jó Názá-

rétből?” (János 1,46) Az ünnepi alkalmak kivételével, amikor rendszerint Jeruzsá-lembe utazik, Jézus megkülönböztetett figyelmet fordít a vidéki települések felé,

különösen a távoli Galilea északi vidékeire.

Jézus egyébként sem illik bele a prófétákról.kialakult képbe. Unokatestvére, Já-

nos a szigorú, aszketikus próféta képét testesíti meg: a pusztában lakik, rovarokkal

táplálkozik, és az ítélet zord üzenetét hirdeti. Jézus ezzel szemben az emberek kö-

zött lakik, velük együtt étkezik otthonukban, és Isten

örömhírét hirdeti.

Jóllehet Jézusra nem illik a vezetőkről kialakult

hagyományos kép, amint megkezdi gyógyító szol-

gálatát, hírneve rohamosan növekszik. Csodatévő

hatalmának híre még akkor is terjed, amikor fékezni

próbálja azt. Az emberek mindenütt a rendkívüli és

csodálatos prófétáról beszélnek.

LétKérdések

Figyelembe véve mindazt, am it eddig Jézusról olvastunk, mely tulajdon- ságát tar tjuk a legmegle-

pőbbnek?




Márk 2 Az ellenállás jelzőtüzei: Jézus szolgálata ellenállásba ütközik

2,6-7 Ott ültek néhányan az írástudók közül, és így tanakodtak szívükben:

»Hogyan beszélhet ez így?«”

Jézus azt állítja magáról, hogy ő az Istentől küldött Messiás. Mivel azonban nem

illik bele a vallási vezetők Messiásról alkotott képébe, ellenállásba lendülnek, hogy

kioltsák Jézus népszerűségének magasba szökő hullámait. A 2. fejezet a Jézussal

szemben támasztott bírálatok három fő irányát veszi sorra.

Káromolja Istent. A törvény tanítóit megbotránkoztatja, hogy Jézus bűnöket

bocsát meg. Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül?” méltatlankodnak.

Jézus nem vonja kétségbe, hogy egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket - hiszen

éppen erre akar rámutatni. A farizeusok ellenségesen válaszolnak Jézus szavaira.

Értik őt, ám nem hajlandók hinni neki.

Rossz hírű emberekkel veszi körül magát. Jézus olyan emberek között érzi jól

magát, akiket mások megvetnek. Akkor is, amikor már közismertté vált, egy kikő-

zösített vámszedővel és annak alvilági barátaival vacsorázik együtt. Ugyanakkorpolitikai és vallási vezetők ellen emeli fel a szavát, sőt néven is nevezi őket. Amikor

hallja, hogy egyesek zúgolódnak különös magatartása miatt, Jézus így válaszol:

Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem

azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”

LétKérdések

Mit találunk Jézusban a legvonzóbbnak? Azt, hogy őszintén beszél róla, kicsoda ő valójában? Azt, hogy a kivetettekkel tö lt időt, vagy hogy szem-

beszáll a hagyományok- kai? Mit találunk benne

ijesztőnek?

Szembefordul a hagyományokkal. A farizeusok

száméra úgy tűnik, hogy Jézus tanítványai nem ve-

szik komolyan a szombat szent napját. Jézus erreígy válaszol: az új korszak újfajta megközelítést ki-

ván, éppen úgy, ahogy az új bornak új tömlőre van

szüksége. Isten hatalmas változásokat tartogat az

emberiség számára, amelyek nem férnek bele a régi

hagyományok kereteibe.

138




János 3 | Éjszakai találkozó: Nikodémus kockázatot vállal

3,16 Mert úgy szerette Isten a világot hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz

őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

János evangéliuma szűkíti a kamera látószögét, és ráközelít néhány személy arcára:

hol egy nőt látunk a kútnál, hol egy vak férfit vagy a zsidó főtanács egyik tagját.

János apostol így ad személyes betekintést abba, hogy milyen hatással volt Jézus

másokra.

Figyeljük meg a Nikodémussal folytatott beszélgetést, aki valószínűleg azért

megy Jézushoz az éj leple alatt, hogy látogatása titokban maradjon. Jó hírét és saját

biztonságát kockáztatja azzal, hogy találkozik Jézussal, hiszen farizeustársai meges-

küdtek, hogy megölik Jézust. Nikodémusnak azonban égető kérdései vannak, még-

hozzá a legfontosabb kérdések, amelyeket ember feltehet: Ki vagy te, Jézus? Való-

bán Istentől jöttél? Jézus az újonnan születés képével válaszol, és Nikodémushoz

intézett szavai talán az egész Biblia legismertebb részét képezik.

Jézusnak ezt a kijelentését valószínűleg többen tudják fejből, mint a Biblia bár-

mely más igeversét. Néhány szóba sűríti a megváltás történetét: Isten szereti a vi-

lágot, ezért odaadta a Fiát, hogy ha valaki hisz benne, üdvössége legyen (16. vers).

Kulcs az élethez

Jézusnak Nikodémushoz intézett szavai minden bi-

zonnyal célba találtak, legalábbis erre utal a zsidó

főember későbbi megjelenése az evangéliumban

(lásd János 19,39).

Ezt a beszélgetést követően az apostol a Kérész-

telő Jánossal való találkozásról tudósít. Az emberek

kifaggatják a radikális prófétát az új tanítóval kapcsolatban, aki tömegeket vonz

maga köré a Jordán folyó túlpartján. János válaszában Jézus szavai visszhangoznak,

amikor megerősíti, hogy Jézusnál vannak az örök élet kulcsai, és valóban ő az, aki

előtt János hírnökül küldetett. János, a nagy próféta, Jézus kortársa fejet hajt Jézus

előtt: Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.”

LétKérdések

Hogy magyaráznánk meg az újjászületés" fogalma t valakinek, aki még soha-

sem hallo tt erről?

139



M'EG'LEPÖ MESSIÁS

Márk 3 I Csodatételek és varázslat: I Jézus csínján bánik csodatévő hatalmával

3,10 Mert sok embert meggyógyított, úgyhogy akinek valami baja volt,

megrohanta őt, hogy megérinthesse."

Az evangéliumok mintegy három tucat csodáról számolnak be, amelyeket Jézus

tett, és amelyeknek célját ő maga így fogalmazza meg: Higgyetek nekem, hogy

én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magú-

kért a cselekedetekért higgyetek.” (János 14,11) A csodák meggyőző bizonyítékai

annak, hogy Jézus a Messiás, az Isten Fia.

Hatalmas tömegek gyűlnek össze távoli vidékekről is, amikor Jézus hatalmá-

nak híre elterjed. Némelyek azért jönnek, hogy meggyógyuljanak, míg mások

csupán azért, hogy tanúi legyenek a rendkívüli jelenségeknek. Ki lenne képes

ilyen hatalmas dolgokra, ha nem Isten küldte hírnökül? Jézus azonban ambiva-

lens módon viszonyul a csodákhoz. Amikor azt követelik tőle, hogy mutasson

egy trükköt", mint valami bűvész, nem hajlandó megtenni,

Úgy tűnik, Jézus nem tartotta a csodákat alkalmasnak arra, hogy az általa kívá-

natosnak tartott hitet kiváltsa az emberekből. Márk hét olyan esetről is beszámol;

amikor Jézus arra inti a meggyógyítottakat, hogy ne beszéljenek a történtekrőlsenkinek. Igyekszik megvédeni magát az őt szorongató tömegtől, amely azonnal

köré gyűlik, amint híre megy csodáinak (márpedig tiltása ellenére rendszerint híre

megy), valamint igyekszik kitérni a vele szembenálló erők elől is, amelyek állan-

dóan a nyomában vannak,

Jézus bizalmatlanul figyeli a csodák által kiváltott népszerűséget. Ő engedel-

mességet és önfeláldozást követel, míg a csodák inkább csak a bámészkodókat

és a szenzációhajhászokat vonzzák. A csodák által kiváltott izgalom nem feltétle-

mül vezet ahhoz azéletet megváltoztató hithez, amelyre csodáival késztetni sze-

retné az embereket.

Őszinte együttérzés

Jézus főként arra használja hatalmát, hogy betöltse az emberi szükségleteket. A

hozzá forduló betegeket meggyógyítja. Amikor a viharos tengeren úrrá lesz ta-

nítványain a félelem, odamegy hozzájuk a vízen járva, vagy lecsendesíti a szelet.

Amikor hallgatósága megéhezik, jóllakatja őket, Amikor a lakodalmi násznép meg-szomjazik, borrá változtatja a vizet.

Jézus kortársai, akárcsak a ma élő emberek, magyarázatot keresnek csodá-

!401 ira. Márk evangéliumának 3. fejezetében a farizeusok a Sátán erőinek próbálják

tulajdonítani Jézus csodáit. Más alkalommal szabályos bírósági tárgyalást rög-



MEGLEPŐ MESSIÁ

tönöznek, bírókkal és tanúkkal, hogy kivizsgálják annak a férfinak az esetét, akit

Jézus meggyógyított. A férfi, valamint annak szülei megerősítik a történteket:Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.” A kétkedők azonban sértegetni kezdik

a gyógyult embert, majd kidobják a tárgyalóteremből (János 9).

A tömeg vegyes reakciói alátámasztják Jézus

fenntartásait a csodákkal kapcsolatban. A csodák

ritkán váltanak ki valódi hitet, inkább csak megerő-

sítik az őszinte keresők hitét. ^ a ma arra kérnénk Jé-zust, hogy tegyen csodát,

m i lenne az?

141



MEGLE PÖ ΜE S ' A S

Márk 4 | Kemény talaj: Miért nem ismerik fel többen a Messiást?

4,41 Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: »Ki ez, hogy a

szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?«''

A magvető példázata a 4. fejezetben jól ábrázolja, milyen vegyes hatást váltott ki az

emberekből Jézus földi munkássága. Mi, akik kétezer évvel később élünk, és naptá-

runkban piros betűvel jelöljük a karácsony és a húsvét ünnepét, talán nem is igazán

értjük a kételkedést, amely Jézus földi életét végigkísérte.

Szomszédok. Jézust gyermekként látták, amint az ő gyermekeikkel együtt ját-

szott az utcákon. Egyszerűen túl jól ismerik őt ahhoz, hogy elhiggyék, Isten küldte

őt, Honnan veszi ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és miféle cső-

dák ezek, amelyek keze nyomán támadnak? Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab,

József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is?” (6,2-3)

Család. Jézus családjának sem könnyű összeegyeztetni a csodás eseményeket

a hétköznapiakkal. Márk említést tesz egy esetről, amikor Jézus anyja és testvérei

elindulnak, hogy hazavigyék Jézust, mert úgy vélték, magánkívül van" (3,21).

A vallási szakértők. Az írástudóknak és a farizeusoknak kellene legjobban tud-

niuk, miről lehet majd felismerni a Messiást, hiszen ők elmélyülten tanulmányozzák

a próféták írásait. Ennek ellenére egyetlen más csoport sem okoz több kárt Jézus-

nak, mint éppen ezek a tudósok. Kritizálják a teológiáját, az életmódját, sőt azt is,

ahogy.a barátait megválasztja. Amikor Jézus csodát tesz, ők a Sátánnak és démo-

nainak tulajdonítják hatalmát.

A tömegek. Úgy tűnik, hogy az egyszerű emberek képtelenek eldönteni, mit is

gondoljanak Jézusról. Az egyik pillanatban megbélyegzik, hogy ördög van benne,

és őrjöng” (János 10,20), a következő pillanatban azonban már erővel királlyá akar-

ják koronázni őt (János 6,15).

Parancsol a természet erőinek

Hogy lehet az, hogy olyan sokan nem ismerték fel Jézust, az Isten Fiát, aki megdob-

bentő csodákat tett tömegek szeme láttára? A választ talán abban a történetbentaláljuk, amellyel ez a fejezet zárul. Amikor a vihar már majdnem elnyeli azt a hajót,

amelyben Jézus utazik, akkor ő rákiált a szélre: Hallgass el, némulj meg!” A tanít-

421 ványok rémülten a csónak végébe kuporodnak. Miféle ember az, aki rendre utasítja

az időjárást, mint valami rossz gyereket?



MEGLEPŐ MESSIÁS

Ez a jelenet meggyőzi őket Jézus különleges hatalmáról, ugyanakkor elbizony-

talanítja őket. Az, hogy Jézus a csónak végében elaludt a fáradtságtól, törékenyemberi mivoltára utal. Isten Fia, a természeti erők teremtője maga is elszenvedi az

időjárás viszontagságait. Az esőfelhők alkotója megázik. Aki az égitesteket terem-

tette, kimelegszik és megizzad a közel-keleti forró napsütésben.

Az ősegyház három évszázadon keresztül folytat majd vitákat arról, hogy mi is

történt pontosan, amikor Isten emberré lett, ám a hitvallásoknak sem sikerült iga-

zán eloszlatni a rejtélyt. Egyrészt, Jézus éppen olyan

embernek tűnik, mint bárki más: emberi testben jö tt

a világra, tagja egy etnikumnak, van foglalkozása,

családi háttere. Másfelől azonban ő valami egészen

új jelenség a világegyetem történelmében. E két

megállapítás között található az a misztérium, amely

teljességében sohasem lesz feloldható.

LétKérdések

A magvető és a szántó- föld példázatát figyelembe véve melyik talajtípus

jelképezi leginkább az evangéliumra ado tt vála- szunkat?




Márk 5 I Jézus és a bete9sé9'■I Jézus szavai és tette i rácáfolnak a közhiedelmekre

5,34 Leányom, a hited meg tarto tt téged: menj el békességgel, és bajodtól

megszabadulva légy egészséges.”

Jézus gyógyításai megdöntik az általánosan elfogadott vélekedést azzal kapcso-

latban, hogy miként tekint Isten a betegekre. Jézus korában a farizeusok szigorúan

azt tanították, hogy minden szenvedés a bűn következménye. Más szóval, ha valaki

beteg, akkor bizonyára rászolgált.

A szellemileg zavart vagy démonoktól megszállott emberekre azonnal rásütöt-

ték a bélyeget, hogy Isten megátkozta őket. Isten büntető kezét látták a természeti

katasztrófákban, a születési rendellenességekben, valamint az olyan tartós beteg-

ségekben, mint a vakság vagy a bénulás. Az Ószövetség törvényei alapján tisz-

tátalannak nyilvánítottak mindenkit, aki leprában vagy más hasonló betegségben

szenvedett, és kizárták őket az istentiszteleti életből.

Jézus határozottan fellép az efféle tanításokkal szemben. Ebben a fejezetben

meggyógyít egy démonoktól megszállott embert, megérint és meggyógyít egy

tisztátalan" asszonyt, valamint feltámaszt egy halott gyermeket (jóllehet a holt-

test puszta érintése is tisztátalannak" minősült).

Szemben az árral

Jézus számos alkalommal cáfolja a bűnről és a szenvedésről szóló hagyományos

tanítást. Tagadja, hogy a vakon született ember a saját vagy a szülei vétke miatt

lett vak, és elutasítja az általános felfogást, mely szerint a tragédiák elszenvedői

megérdemlik a sorsukat (lásd Lukács 13 és János 9).

Jézus nem gyógyít meg mindenkit, aki betegsé-

gével hozzáfordul. Ahogy azonban a bűnösökkel és

a szükségben szenvedőkkel bánik, abból nyilvánva-

ló, hogy Isten szeretettel és együttérzéssel fordul fe-

léjük, Gyógyításai egyben jelek", amelyek arra utal-

nak, hogy az eljövendő világban minden betegség,

sőt maga a halál is megsemmisül,

LétKérdések

Előfordult-e velünk, hogy úgy éreztük, megérde- melten ért minket beteg- ség vagy más szenvedés?

1441




Máté 5 | Gyújtó hatású szavak: Jézus hallgatói nem akarják meghallani

5,3 Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa."

Amikor Jézus hallgatói meghallják a királyság’’ szót (az angol NIV bibliafordítás a

kingdom ofheaven [a mennyek királysága] kifejezést használja - a szerk.), ezt az ér-

zelmekkel telített kifejezést, képzeletükben eleven képek villannak fel: fényes zász-

lók, csillogó hadseregek, Salamon korának arany és elefántcsont díszei, és Izrael

népének helyreállított dicsősége. Jézus gyakran használja ezt a kifejezést, sőt első

nyilvános beszédét is ezekkel a szavakkal vezeti be: Térjetek meg, mert elközelített

a mennyek országa.” (4,17)

Jézus szavai nyomán a változás szele söpör végig Izrael népén. Gerillaharcosok

vegyülnek el a tömegben, és csak a jelre várnak. Ez a zélótáknak nevezett felfegy-

vérzett és jól szervezett csoport ég a vágytól, hogy felvegye a harcot az elnyomó

rómaiakkal szemben. A felkelésre szólító jeladás azonban sohasem érkezik meg.

Legnagyobb csalódásukra fokozatosan világossá válik, hogy Jézus nem politikai

vagy katonai értelemben beszél az eljövendő országról.

A Jézus kijelentései által kiváltott várakozás zűrzavarba, majd végül dühös eluta-

sításba torkollik. A csodáit követő kezdeti lelkesedés csalódottságba fordul, amikoregyértelművé válik, hogy mégsem állítja helyre a

régóta várt királyságot. Mint kiderül, a királyság szó

egészen mást jelent Jézus számára, mint amit a tö-

meg ért rajta.

Kétféle történelem

Jézus rámutat, hogy kétféle történelem zajlik pár-

huzamosan. A látható világ, amelyben a családok,népek, városok és nemzetek élete zajlik, az e világi királysághoz” tartozik. Jézus

azonban arra szólítja hallgatóságát, hogy a láthatatlan királyságnak, a mennyek

országának” szánják oda az életüket, amely fontosabb és értékesebb, mint bármi

más a látható világban. A legértékesebb igazgyöngyhöz hasonlítja ezt az országot,

amelyért érdemes minden egyebet odaadni.

Ahogy a hegyi beszédből kiderül, a mennyek országában a siker éppen ellenkező

értékrenden alapul, mint az emberi világban. Boldogok a lelki szegények mondja Jézus, és boldogoknak mondja mindazokat, akik gyászolnak, akik szelídek, akik

éhezik és szomjazzák az igazságot, vagy akiket üldöznek - mert övék a mennyek

országa”. Az e világban elnyert státus nem garantálja ugyanazt a státust a mennyek 1145

országában.

Lét Kérdések

Ebben a világban vagy in- kább a mennyek országa- bán szeretnénk sikeresek lenni?



Μ Ε G L Ε Ρ Ο Μ Ε S S ! Á S

Máté 6 | A hegyi beszéd: Mintaimádság és néhány különös tanács

6,33 De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind rá-

adásul megadatnak nektek."

A hegyi beszéd folytatódik a 6. fejezetben, amelyben minden idők talán legismer-

tebb imádsága, a miatyénk olvasható. Jézus mintaimádsága jól kifejezi a mennyek

országának üzenetét: Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a

mennyben, úgy a földön is.” Jézus arra törekszik, hogy a két világot egyesítse, és

hogy miképpen, az kiderül a hegyi beszédből.

Jézus némely tanácsa első pillantásra egyenesen ostobaságnak tűnhet: adjatok

mindazoknak, akik kémek tőletek, szeressétek ellenségeiteket, fordítsátok oda a má-sík arcotokat is, kamat nélkül adjatok kölcsön, ne aggódjatok a ruházat és a táplálék

miatt. Működőképes-e az efféle idealizmus a valódi", látható világban? Éppen ez

Jézus üzenetének lényege: ahelyett, hogy a létbiztonságba, a takarékosságba vagy

az önigazultságba kapaszkodnátok, inkább bízzátok rá magatokat az Atyára, és en-

gedjétek át Istennek mindazokat a személyes igazságtalanságokat, amelyek érnek

titeket. Bízzatok abban, hogy ő gondoskodik napi szükségleteitekről. A mennyek or-

szágának üzenete így foglalható össze dióhéjban: Istennek éljetek, ne önmagatoknak. Az üzenetben a jutalomról is szó esik. A legtöbben barátainktól, munkatársa-

inktól várunk jutalmazást: hátba veregetést, előléptetést, tapsot, elismerést. Jézus

szerint azonban legnagyobb jutalmunkat Isten mennyei királyságában kapjuk majd.

Isten látja azokat a cselekedeteinket is, amelyeket titokban viszünk véghez, és ő

meg fog érte jutalmazni.

LétKérdések

Vannak-e olyan isme- mseink, akik ezekhez az alapelvekhez tartják magukat?

Befektetés a jövőbe

Jézus arra bátorítja tanítványait, hogy gyűjtsenekmaguknak kincseket a mennyben", olyan kincseket,

amelyek elég értékesek ahhoz, hogy minden földi

szenvedésért kárpótolják őket. Az Ószövetségben

szórványos utalásokat találunk a halál utáni életre,

Jézus azonban nyíltan beszél arról a helyről, ahol

majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap” (13,43).

A Jézus korabeli zsidóság az anyagi jólétben és a politikai hatalomban vélte fel-

fedezni Isten elismerésének jeleit. Ezzel a beszédével Jézus az eljövendő életre irá-

nyitja a figyelmet. A látható világban elért sikerekkel szemben az eljövendő életbe

való befektetés fontosságát hangsúlyozza. A jelenlegi világban a rozsda, a moly

vagy a tolvajok martaléka lehet minden, amit összegyűjtöttünk.146



I ί 'Máté 13 ו Példázatok Isten országáról: Miért beszél Jézus példázatokban?

1

13,10 A tanítványok odamentek hozzá, és megkérdezték tőle: »Miért be-

szelsz nekik példázatokban?«"

Az írók régóta csodálattal szemlélik Jézusnak azt a képességét, ahogy mélységes

igazságokat példázatokkal, vagyis rövid és tanulságos hétköznapi történetekkel

tesz érthetővé. Mindenki szereti a történeteket, melyeknek további előnye, hogy

megjegyezni is könnyebb őket, mint az elvont fogalmakat vagy a logikai levezető-

seket. Jézus olyan képeket használt, amelyek megragadták a földműves és halász

emberek érdeklődését, akik közül sokan írástudatlanok voltak, Az evangéliumok

mintegy harminc mesteri példázatot örökítenek meg.

A 13. fejezetben olvasható történeteket Jézus egy csónakban ülve mondja a

tó vizén, amely felerősíti hangját az összegyűlt hatalmas sokaság felé. Mivel a

hallgatóság mindennapi életéről szólnak földművelésről, kenyérsütésről, el-

ásott kincsek felkutatásáról, halászatról -, a történetek ébren tartják érdeklő-

désüket.

Amikor Jézus később felfedi a példázatok mélyebb értelmét tanítványai előtt,

arról is beszél, hogy a példázatok megrostálják a hallgatóságot. Azok a kíváncsis-ködök, akik csupán szórakozást keresnek, néhány elgondolkodtató történettel

mehetnek haza, a komolyabb érdeklődők azonban visszatérnek majd, hogy job-

bán megértsék a történeteket.

Isten országának törvényei

Ez a fejezet azokat a példázatokat tartalmazza, amelyeket Jézus a mennyek or-

szágáról” mondott. Máté evangéliuma harminckét alkalommal használja ezt a kife-

jezést. Bár Jézus nem határozza meg a fogalom jelentését, példázatai pontos ké-

pet adnak Isten országának természetéről. Ellentétben a földi országokkal, ennek

az országnak nincsenek földrajzi határai, és nem lehet megjelölni a térképen sem.

Polgárai ellenséges terepen élnek, nem védi őket fegyverrel őrzött határ. Jézus

mégis a mennyek országának nagyarányú növekedéséről beszél, annak ellenére,

hogy az ellenséges környezet a pusztítására tör.

Összességében, a mennyek országa’’ Isten uralmát jelenti a világban. Polgárai

mindazok, akik hűségesen követik Isten akaratát. Jézus hangsúlyozza, hogy ez azúj királyság nagy előrehaladást jelent Isten tervében: aki a legkisebb a mennyek

országában’’, az még Keresztelő Jánost is felülmúlja (11,11).

A tanítványok, akiknek a hatalomról és a vezetésről a lkotott fogalmai sokkal ha- j !47

gyományosabb elképzelésen alapultak, nem képesek teljesen megragadni Jézus

M E G L E P Ö M E S S I Á S



MEGLEPŐ Ml SSEAS

gondolkodásmódját Isten országával kapcsolatban. Minduntalan arra kérik, hogy

magyarázza el nekik példázatait, még akkor is, amikor éppen a magasabb státu-sért versengenek egymással. Csak Jézus halála és

feltámadása után kezdik megérteni, hogy mi volt az

ő küldetése a földön. LétKérdések

Éreztük-é már magunkat úgy, m int búza a konkoly között, vagyis m in t Jézus

tanítványa egy olyan vi-

Iágban, ahol a külső erők elnyomják az evangéliu- mot?

1481



Μ Ε G L F 1 Ej Μ Ε S S IA S

Márk 6 j Hatalmi kontraszt: Jézus és Heródes ellentéte

6,16 Amikor tehát Heródes ezt meghallotta, így szólt: »Az a János tá!

fel, akit én lefejeztettem.«'1

Két végletesen eltérő hatalom megnyilvánulását láthatjuk a 6. fejezetben. Az egyik

típust Heródes, Galilea kormányzója testesíti meg. Gazdag és könyörtelen ember,

akinek több légiónyi római katona áll a rendelkezésére, hogy végrehajtsák minden

parancsát. Az általa uralt területeken mindenfelé lenyűgöző építészeti emlékműve-

két hagy maga után.

Márk leírja, hogy Heródes miként él a hatalmával, pontosabban miként él vissza

azzal: elcsábítja testvérének feleségét, bebörtönzi Keresztelő Jánost, majd lefe-

jezteti őt egy mulatozás kedvéért. Érez ugyan némi bűntudatot, amikor parancsot

ad János megölésére, ám fontosabbnak tartja, hogy megőrizze a magáról kialakí-

to tt képet, ezért tartja magát meggondolatlan fogadalmához.

Jézus éppen ellenkező módon használja hatalmát. Elindul, hogy megszólítsa

a gyengéket, a szenvedőket és az éhezőket. Miután a pusztában visszautasítja

az e világi uralomra tett ajánlatot (Máté 4), eszébe sem jut többé, hogy hatalmi

ábrándokat kergessen. Isten szolgálatára törekszik, és nem próbál megfelelni azemberek téves elvárásainak.

Fényűzés és erőszak

Heródes fényűző palotát építtetett Jézus szülőföldjén, Galilea tartományában. Mi-

közben előkelő vendégeivel lakmározik és iszogat, Jézus a köznépből való követői-

vei együtt a vidéket járja. Ö is lakomát” rendez ötezer váratlan vendég tiszteletére.

A szeretetről, a megbocsátásról és a gyógyulásról

szóló egyszerű üzenete is sajátos hatalmáról tanús-kodik. Márk feljegyzi, hogy a tömeg Jézus nyomába

ered a tó körül, és ahol csak megjelenik, ott összefut

a sokaság, köztük sok beteg, akik egymáson átgá-

zolva próbálják megérinteni a Mestert.

Jézus megvetően rókának” nevezi Heródest

(Lukács 13,32). Amint azonban terjed a szóbeszéd

Jézusról, Heródes egyre jobban szeretne találkoznivele. (Végül Jézus bírósági tárgyalásakor kerül sor erre a találkozásra.)

János lefejezésének tragédiájából egyetlen jó dolog származik. Bár Kereszte-

lő János tanítványai közül néhányan már csatlakoztak Jézushoz, János kivégzése |!49

után még többen kezdik követni őt.

Lét Kérdések

Mi jellem zi azt a hatat- mát, amelyhez a legtöbb ember vonzódik? Milyen fajta hatalomhoz vonzó- dunk mi?




Lukács 16 | Két világ: Ki jár jobban végül, a gazdag ember vagy Lázár?

16,13 Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak."

Fennmaradt egy történet Joseph Schneerson rabbiról, aki az orosz kommunizmus

korai időszakában a haszidizmus egyik vezetője volt. A hitéért üldözött rabbi hosz-

szú időt töltött börtönben. 1927-ben egy reggel, miközben éppen egy leningrádi

zsinagógában imádkozott, a titkosrendőrség rárontott és letartóztatta. Elvitték a

rendőrségre, ahol kényszerrel próbálták rávenni, hogy fejezze be vallási tevékeny-

ségét. Ő azonban nem volt erre hajlandó.

A vallatótiszt pisztolyt szegezett a fejéhez, és így szólt: Ez a kis játékszer sok

embert rávett már, hogy meggondolja magát." Schneerson rabbi így válaszolt: Eza kis játékszer csak azokat képes megfélemlíteni, akiknek sok istenük van, de csak

egy világuk. Nekem egy Istenem, de két világom van, ezért nem ijedek meg ettől

a játékszertől.”

A két világ”, vagyis a kétféle királyság témája gyakran felbukkan Jézus tanítá-

sában. Az ebben a fejezetben olvasható történetek éles határvonalat húznak a két

világ közé. Mert ami az emberek előtt magasztos, Isten előtt utálatos” - mondja

Jézus, amikor az első példázatot magyarázza (1-15. vers). Az igazi hősök

A második példázat, amely a gazdag emberről és Lázárról, a koldusról szól, a két

világ közötti értékrendbeli különbséget emeli ki. A gazdag ember bőségben él a

földön, de nem törődik az örök élettel, ezért halála után pokolra kerül. Eközben

az éhhalál küszöbén élő koldus, akinek az élete az e

világi mérce szerint teljes kudarc, örök juta lmat nyer.

Ezek a történetek olyan hallgatóság előtt hang-zottak el, amelynek hagyománya tele van gazdag

patriarchákkal, erős királyokkal és győzedelmes

hősökkel. Jézus azt a fordított értékrendet hangsú-

lyozza, amely Isten országát jellemzi. Azoknak, akik

kevéssé számítanak ebben a világban (a szegények,

az üldözöttek - a Lázárhoz hasonlók), Isten előtt

nagy megbecsülésben lehet részük. Jézus úgy mutatja be a láthatatlan világot,

mint azt a helyet, ahová érdemes befektetni a jövő érdekében, és ahol érdemes

kincseket gyűjteni az eljövendő életre.

!501 Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot: Mert mit használ az embernek,

ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26)

Létkérdések

Hogyan értékelnénk ön- magunkat a világ szerinti siker és kudarc mércéje alapján? Mi lenne, ha Jézus mércéjét alkalmaz- nánk magunkra?




Lukács 12 Jézus tanítása a pénzről: Titokzatos hatalommal bíró erő

12,34 Mert ahol a ti kincsetek van, o tt lesz a ti szívetek is."

Jézusnak több mondanivalója van a pénzről, mint szinte bármely más témáról.

Szavai mégis sok fejtörést okoznak a keresztények számára még kétezer év után

is. Ennek egyik oka, hogy Jézus ritkán ad gyakorlati" tanácsokat. Kerüli az ál-

lásfoglalást konkrét gazdasági kérdésekkel kapcsolatban, és - ahogy ebből a

fejezetből is kiderül - nem hajlandó személyes pénzügyi vitákba bonyolódni. Jé-

zus elsődlegesen a lelki élettel összefüggésben vizsgálja a pénz és az anyagiak

kérdését.Egy lelkész az alábbi három kérdésre szűkíti a pénzügyek témáját:

1. Miként szereztük? (Tapad-e hozzá igazságtalanság, csalás vagy a szegé-

nyék elnyomása?)

2. Mit teszünk vele? (Halmozzuk? Kihasználunk vele másokat? Fölösleges lu-

xusra pazaroljuk?)

3. Mit tesz a pénz velünk?

Bár Jézus mindhárom témát érinti, leginkább az utolsó kérdésre koncentrál.

Szavai szerint a pénz olyan, mint a bálvány. Hatalmában tarthatja és irányíthatjaaz ember életét, miközben elvonja a figyelmét Istenről. Jézus azt ajánlja köve-

tőinek, hogy törjenek ki a pénz hatalmából, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy

minden vagyonukról le kell mondaniuk.

Mennyi az elég?

A 12. fejezet jól summázza, miként viszonyul Jézus a pénzhez: A ti Atyátok pe-

dig tudja, hogy szükségetek van ezekre [ti. ételre, italra és ruházatra].” Jézus

nem ítéli el az anyagi javak birtoklását, ugyanakkor határozottan figyelmeztet

arra, hogy ne ettől várjuk jövőnk biztonságát. A gazdag ember példázata is arra

utal, hogy a pénz nem oldja meg az élet végső problémáit. A gazdag ember

semmi hasznát nem vette vagyonának a halála éjszakáján.

Jézus arra biztatja hallgatóit, hogy Isten országának kincseit keressék, mert

ez a kincs hasznukra lesz ebben az életben, de a következőben is. Ne aggodal-

maskodjatok" - mondja. Bízzatok Istenben, ő gondoskodik alapvető szükségle-

teltekről.Ezt hangsúlyozza az Ószövetség leggazdagabb emberéről, Salamon királyról

szóló példázata is. Salamon király hősnek számít a legtöbb zsidó szemében. Jé-

zus azonban egészen más megvilágításban látja őt: Salamon fényűző pompája - | 5

amely már réges-rég elporladt - semmivel sem volt lenyűgözőbb, mint bármely



MEGLEPŐ MESSIÁS

LétKérdések

Hogyan egyeztethető össze Jézus tanítása

azzal, am it a modern társadalom hangoztat az anyagi biztonsággal kapcsolatban?

közönséges mezei virág szépsége. Jobb Istenben

bízni, aki elhalmozza gondoskodásával az egészföldet, mint azzal tölteni egész életünket, hogy a

pénz és az anyagi javak m iatt aggódjunk.



MEGLEPŐ ΜES S I A S

A társadalom peremén: Csak annak sikerülhet, aki megpróbáljaLukács 18

18,13 A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni,

hanem a mellé t verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek."

A Lukács 18-ban olvasható történetek középpontjában a társadalom perifériáján

élő emberek állnak: jogfosztott özvegyasszony, megvetett vámszedő, kisgyerekek,

vak koldus. Felbukkan egy gazdag ifjú is, de mint negatív példa, akárcsak a legtöbb

vagyonos ember, aki Jézust körülvette.

Még Jézus legközelebbi tanítványai is nehezen fogadják el azt a tanítását,

hogy a pénz súlyos veszélyt jelent. Jézus arra figyelmeztet, hogy a gazdagság

távol tarthatja az embert Isten országától, mert arra kísérti, hogy Isten helyett

önmagában bízzon. A farizeus és a vámszedő példázata is megerősíti ezt az

igazságot. Nemcsak a gazdagság, de a büszkeség és az önteltség minden fór-

mája is eltávolíthat minket Istentől.

Az én legyőzése

Akár a szentségre" való törekvés is az ellenkező hatást válthatja ki, ha lelki gőghöz

és a felsőbbrendűség érzéséhez vezet. Minden emberben o tt lappang a gyógyítha-tatlan hajlam, hogy saját egoját táplálja, és elbizakodottá váljon. Az Istenhez vezető

út, mondja Jézus, éppen ennek az ellenkezője: bízz Istenben, mint egy kisgyerek,

ismerd be, ha hibáztál, és tartsd távol magad a rossztól.

Már a fejezet legelső története elárulja a valódi siker titkát, Ez a példázat a

fáradhatatlan imádkozásról szól. A kitartó özvegyasszony sok csalódást és nyíl-

vánvaló igazságtalanságot elszenved, mire a bíró

végre teljesíti kérését. Hasonlóképpen - vetíti ki LétKérdések

hallgatóságára az üzenetet Jézus - bárki átmehetolyan sivár időszakokon, amikor úgy tűnik, mintha Életünk mely területén

Isten figyelmen kívül hagyná szíve vágyait. Végül je lenti számunkra a lég-

azonban maga Isten rendezi a számlát. Akinek a nagyobb kísértést, hogy

nehéz időkben sem inog meg a hite, megláthatja, elbizakodottá váljunk?. . . ... Hogyan távolíthat el ez a

amint az igazság helyreáll. , . , .hajam stento ?



V Á L A S Z O K J É Z U S N A K

Lukács 15 I ,-®bilincselő történetek:3 I Jézus példázatai mély igazságokat fejeznek ki

15,32 Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és fel-

támadott, elveszett és megtalá ltatott."

Jézus egyszerű, a hétköznapi életből vett képeket használva fejez ki lelki igazságo-

kát, miközben lebilincseli hallgatói figyelmét. Példázatai azokból is elismerést vál-

tanak ki, akik nem fogékonyak azok lelki üzenete iránt. A legismertebb történetek

némelyike Lukács evangéliumában található.

A 15. fejezet három példázata olyan érzéseket kavar fel, amelyek a veszteséggel

állnak kapcsolatban. A pásztor elkeseredett igyekezettel járja be a hegyvidéket,hogy megtalálja az elveszett juhot. Az asszony képes felforgatni az egész házat

egyetlen elveszített ezüst pénzérme miatt. A tékozló fiú megveti a kényelmes éle-

tét, amelyben apja házában része van, míg végül az éhhalál határán a disznók vá-

lyúja mellett köt ki. Jézus példázatai néhány rövid mondatban felszínre hozzák a

veszteség és a lelkiismeret-furdalás érzését, amely mindannyiunkban ott szunnyad.

Boldog befejezés

Mindhárom történet hasonló módon zárul: a szomorúságot felváltja a túláradóöröm, amely kitörő ünneplésbe torkollik. Minden példázat Istennek a szükségben

lévők iránti korlátlan szeretetére mutat rá. Isten készen áll arra, hogy megbocsás-

són mindazoknak, akik hozzá kiáltanak.

A tékozló fiú példázata valójában két testvér történetét beszéli el, akik közül az

egyik felelőtlenül viselkedik, míg a másik keményen dolgozik. Az egyik eltékozolja

az életét, és megalázott állapotban tér haza, a má-

sík azonban büszkeségében nem hajlandó megün-nepelni testvére hazatérését. A példázat azzal ér

véget, hogy míg odabent a házban az egyik testvér

családi körben, örömmel ünnepel, a bátyja odakint

várakozik keserűen, és nem akar megbocsátani. Va-

jón melyik fiú volt az igazán elveszett?

Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot: Mert mit használ az embernek,

ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26)

Létkérdések

Elvesztettünk-e már vala mit, ami igazán fontos volt számunkra? Megta- láltuk-e később?

1541




János 6 I Az élet ker,yere:I Jézus jóllakatja (majd később magára haragítja) a tömeget

6,66 Ettő l fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele

többé."

A feltámadást leszámítva Jézus egyetlen csodatétele, amelyről mind a négy evan-

(lélium beszámol, az ötezer ember megvendégelése, amikor Jézus néhány árpake-

nyérrel és hallal jóllakatja a tömeget.

János leírja, milyen hatással volt ez a csodatétel azokra az egyszerű emberekre,

akik ennek tanúi voltak. Jézus hatalma annyira elkápráztatja őket, hogy királlyá

akarják őt koronázni. Amikor azonban Jézus kicsúszik a kezeik közül, az állhatatostajongók csónakokba szállnak és áthajóznak a tavon, hogy utolérjék őt.

Másnap, amikor Jézus találkozik az őt kereső sokasággal, így figyelmezteti

őket: Bizony, bizony, mondom néktek, nem azért kerestek engem, mert jeleket

!.ittatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok. Ne veszendő

!'lédéiért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az

I mberfia ad majd nektek."

Kemény eledel

I zt hallva, zsidó hallgatóságának bizonyára az jutott eszébe, amikor Mózes idejé-

I>en őseik az égből hulló mannát ették, Jézus azonban olyan eledelről beszél, amely

megváltoztatja az emberek életét. Ez pedig nem más, mint ő maga, aki mint az élet

kenyere” minden más eledelnél bőségesebben táplálja népét.

A szenzációra éhes tömegeket azonban jobban érdekli a fizikai látványosság,

mint a lelki igazság. Ami ezután történik, kétségtelenül ezt erősíti meg. Miközben

Jézus a kenyérszaporítás csodájának spirituális jelentését fejtegeti, az emberekmaradék lelkesedése is lelohad. A tömegben egyre nő a nyugtalanság, majd az

ellenséges indulat. Jézus ünnepélyes bejelentését - Én vagyok az élő kenyér,

.!mely a mennyből szállt le" - nem tudják össze-

egyeztetni azzal, hogy ő csupán egy környékbeli

lakos, akinek apját és anyját jól ismerik.

Éreztünk-e m ár haragot Jézus iránt? Miért?

Létkérdések

1155




I Ellentétes pólusok:I Jézus íázba hozza a népet, és feldühíti a farizeusokat

Márk 7

7,18 Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy am i kívülről megy

be az emberbe, az nem teheti tisztátalanná?"

Bár a sokaság néha nehezen fogadja be Jézus tanítását, legalább addig, amíg a

betegeket gyógyítja, ott tolonganak körülötte. A vallási és politikai elit élesen szem-

behelyezkedik Jézussal, azt azonban képtelenek megakadályozni, hogy magával

ragadja az egyszerű embereket. Különösen a farizeusok fáradoznak azon, hogy

csapdába csalják Jézust, és valami olyan vétségen kapják, ami miatt a nép - vagy

a kormányzat - ellene fordul.

A szigorú vallásosságukról ismert farizeusok buzgón igyekeznek megtartani az

ószövetségi törvényeket, Jézus azonban átlát kegyeskedő viselkedésükön. Sze-

műkre veti, hogy csupán a külsőségekre figyelnek, miközben elhanyagolják a belül-

ről fakadó, sokkalta nagyobb veszélyeket.

Céltévesztés

Jézus meglepően élesen reagál a farizeusok törvényeskedő magatartására. Ami-

kor a szabályok aprólékos megtartására helyezik a hangsúlyt, az evangélium lénye-gi üzenetét veszítik szem elől. A törvény aprólékos megtartásának látványos külső-

ségei senkit sem visznek közelebb Istenhez, inkább önteltséghez, klikkesedéshez

és önigazultsághoz vezetnek.

Jézus leleplezi a farizeusok képmutatásét, amikor a szombat szent napján nyilvá-

nosan betegeket gyógyít. Tisztában van vele, hogy ezzel mennyire megbotránkoz-

tatja a szigorú farizeusokat, mégis megteszi, hangsúlyozva ezzel, hogy a szenvedők

iránti együttérzés fontosabb, mint a hagyomány.

Nyilvánvaló, hogy a farizeusokat jobban érdekli a

szabályok megtartása, mint a betegek gyógyulása.

Jézus kérdése élesen szembeállítja a két világot:

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot

megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Máté 16,26)

Létkérdések

Hogyan különböztet- jü k meg egymástól a jelentéktelen szabályokat

azoktó l az elvárásoktól, amelyek Isten szemében valóban fontosak?



V A L A 5 Z 0 K J ÉZ U S N A K

Máté 18 j Kötelékektől szabadon: Miért káros a törvényeskedés'?

18,35 így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem

bocsátótok, mindenki az ő atyjafiának."

A törvényeskedők, azok az emberek, akik szigorúan ügyelnek a vallási előírá-

,,ok betartására, első pillantásra jó úton járnak. Jézus azonban a törvény betűjé-

hez való merev ragaszkodás veszélyeire hívja fel a figyelmet. Különös módon, a

lörvényeskedő magatartás lealacsonyítja az ember istenképét. Ha egy szigorú tör-

vónygyűjtemény minden előírását sikerül megtartanunk, elbizakodottá válhatunk,

és úgy érezhetjük, hogy saját erőfeszítéseinkkel kivívhatjuk Isten elismerését.Jézus ellenségei, a farizeusok, és barátai, a tanítványok egyaránt ragaszkodnak

<1 szabályok pontos listájához, hogy úgy érezhessék, teljesítették Istennel szembeni

kötelezettségüket. Ez azonban önelégültséghez vezet, figyelmeztet Jézus. Soha

nem növünk ki abból, hogy szükségünk van Istenre. Lelki értelemben csakis akkor

maradhatunk életben, ha állandóan Isten irgalmára és erejére bízzuk magunkat.

A megbocsátás matematikája

Megmosolyogtató, amint Jézus tanítványa, Péter szinte matematikai képletté akarja1■egyszerűsíteni a megbocsátást: Lássuk csak, pontosan hányszor is kell megbo-

I sátánom? Hatszor? Hétszer? (21. vers) Jézus elhárítja a kérdést, és egy megrendítő

lörténetet mond el Isten megbocsátásáról, amely rácáfol minden matematikai ér-

velésre.

A farizeusok hasonló lelkülettel fordulnak Jézushoz, amikor a 19. fejezetben a

házassági elválás szabályairól akarnak vitatkozni vele. Ő ekkor sem azt a választ

adja, amelyet hallani szeretnének tőle. Inkább a házasság örök alapelveire mutat rá.

Később, a 19. fejezetben, Jézus nem azt kéri a

gazdag embertől, hogy adja oda vagyonának egy

bizonyos százalékát, hanem azt, hogy adjon oda

mindent. Jézus a házasságtörés kérdését sem szűkí-

II le a szexuális hűtlenségre, hanem a kéjsóvársággal

és a gondolatban elkövetett paráznasággal hozza

összefüggésbe. Gyilkosság? Csírájában már a harag

is hordozhat gyilkos indulatokat.Röviden szólva, Jézus ellenáll a törvényeskedés

minden formájának és minden érdemszerző emberi igyekezetnek. Az egyedüli ér-

dem Istené. A törvényeskedőket leginkább az a veszély fenyegeti, hogy szem elől | !57

lévesztik Isten kegyelmét, amelyet Isten ingyen ajándékként ad az embernek.

LétKérdések

Jelentett-e már ne- hézséget számunkra, hogy megbocsássunk valakinek, aki többször is elkövette ugyanazt a vétket ellenünk?




János 10 | Nincsenek titkok: Jézus küldetésben jár

10,24 Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: »Meddig tartasz

még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!«”

Írók, tudósok vagy filmkészítők rendszeresen új kérdésekkel - vagy a régi, jól ismert

kérdésekkel - állnak elő Jézus kilétével és identitásával kapcsolatban. Műveikben

néha úgy tüntetik fel őt, mint aki kábán bolyong a földön, miközben azon tűnődik,

vajon miért is jött erre a világra, és mit kellene itt elvégeznie.

Semmi sem állhatna ennél távolabb attól az ábrázolástól, ahogyan János, Jézuslegközelebbi barátja beszél Jézusról. János szerint Jézus határozott küldetésben

járt, és pontosan tudta, mit kell véghezvinnie a földön. János egyértelműen meg-

fogalmazza írásának célját: azt akarja, hogy az emberek higgyenek Jézusban, a

Messiásban (20,31). Evangéliumában céltudatosan választja ki Jézus életének ese-

ményeit, hogy bemutassa, ki volt Jézus valójában.

Izrael pásztora

Én vagyok az ajtó”, Én vagyok a jó pásztor" - mondja Jézus a 10. fejezetben. Azoknak a zsidóknak, akik fültanúi voltak ezeknek a szavaknak, kétségtelenül az

olyan ószövetségi királyok juthattak eszükbe, mint Dávid, akiket szívesen tekin-

tettek Izrael pásztorainak. A mai pásztorokkal ellentétben, akik kutyákkal terelik a

nyájat, Jézus korában a pásztorok a nyáj előtt haladtak, hívogatva a juhokat, hogy

kövessék őket. A juhok pedig csak ismerős hangot követtek.

Az Ószövetség Istent Izrael pásztorának” nevezi (Zsoltárok 80,2). Amikor Jé-

zus azt állítja magáról, hogy ő a jó pásztor, jogot

formál magának arra, hogy ő vezesse a nyájat, ame-

lyért kész meghalni is. Amikor egyesek nyíltan pro-

vokálják: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk

nyíltan”, Jézus hasonló nyíltsággal válaszol: Én és

az Atya egy vagyunk.” (30. vers)

A vallásos zsidók, akik nagyon is jól értik Jézus

szavait, köveket ragadnak, hogy istenkáromlásért kivégezzék őt. Még ez az ellensé-

ges fogadtatás sem éri azonban váratlanul Jézust. Számít az ellenállásra, sőt arra is,hogy az életére törnek. Ahogy mondja, a jó pásztor, ellentétben a béressel, életét

adja a juhokért”. Ebből a fejezetből kiderül, miért ezt az utat választja.

LétKérdések

Mit je lent számunkra az, hogy Jézus Isten, nem csupán ember?

158




Márk 8 | Fordulópont: Nem ilyen Messiásra számítottak

8,31 És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie.

A 8. fejezetben Jézus szemrehányóan kérdezi tanítványaitól: Van szemetek, és

mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek?” Saját sze-

műkkel látták, amint jóllakatja az ötezer majd a négyezer embert, mégis a követke-

ző étkezésük miatt aggódnak.

Nehézkes felfogásuk ellenére a tanítványok megértettek valami fontos dolgot

Jézussal kapcsolatban. A tömeg hol Illés próféta, hol Keresztelő János reinkarnáci-

óját látja benne, Péter azonban bártan kijelenti, hogy Jézus a Krisztus", a prófétákáltal régóta megjövendölt Messiás (29. vers).

Lehetetlen eléggé hangsúlyozni, mekkora jelentőséggel bírt az I. századi zsidó-

ség számára a Krisztus szó. Több évszázada idegen elnyomás alatt élnek, és egyet-

len reménységük a Messiás, aki majd dicsőségre vezeti népüket. Máté 16,17-19 fel-

jegyzi, hogy Jézust örömmel tölti el Péter spontán kijelentése, és alaposan meg is

dicséri érte.

Péter legfényesebb pillanatát azonban hamarosan a leggyalázatosabb pillanat

követi - néhány bekezdéssel később Jézus a Sátánnal azonosítja őt. Az, ami a két jelenet között történik, fontos fordulópontot jelent Jézus élettörténetében.

Küldetése, hogy másokért meghaljon

Péter és a többi tanítvány számára a messiási küldetés egyet jelent a gazdagsággal,

a hírnévvel és a politikai hatalommal. Éppen ezekkel a kísértésekkel kell Jézusnak

egész szolgálata során megküzdenie. Jézus jól tudja, hogy az igazi Messiásra meg-

vetés, megaláztatás, szenvedés és végül halál vár, Ő az a szenvedő szolga, akiről

Ézsaiás prófétáit. Élete Jeruzsálemben a kereszten

ér majd véget, ami inkább a szégyen jelképe, sem-

minta dicsőségé.

Péternek még sok mindent meg kell értenie Jé-

zus küldetésével kapcsolatban. Mivel nem érti a

Messiás végső célját, megpróbálja rábírni Jézust,

hogy kerülje el a szenvedést. Jézus ezért fordul vele

élesen szembe. Ettől a pillanattól kezdve - mintegy stratégiai fordulattal - elhagyjaGalileát, és a főváros, Jeruzsálem felé veszi az irányt, hogy szembenézzen sorsával.

LétKérdések

Ha valaki nekünk sze- gezné a kérdést, hogy kicsoda Jézus, m it vála- szólnánk?

1159




Akik lassan tanulnak: Nem túl ígéretes társaság

9,19 Meddig szén vedlek még titeket?"

Jézus tanítványai eleinte nem állnak a helyzet magaslatán. Leginkább az értetlen-

ség jellemzi őket: Ti is ennyire értetlenek vagytok?” - kérdezi tőlük Jézus több

alkalommal is. A 9. fejezetben úgy látjuk a tanítványokat, mint akik elügyetlenkedik

egy beteg meggyógyítását, félreértik Jézus egyértelmű kijelentését hamarosan

bekövetkező haláláról és feltámadásáról, és azon civakodnak, hogy melyikük a na-

gyobb, sőt, azt akarják, hogy Jézus állítsa le egy másik tanítvány munkálkodását.

Egyértelmű, hogy nem értik Jézus küldetésének lényegét.

A tanítványok minden gyarlósága ellenére Jézus arra szánja idejének nagy ré-

szét, hogy felkészítse őket munkája folytatására, amikor ő már nem lesz köztük.

Mit kezdenek a tanítványok a rájuk szegeződő egyre nagyobb figyelemmel? Ha

lehet, még értetlenebbnek bizonyulnak. Amikor Jézus a közelgő haláláról beszél,

a tanítványok vagy nem értik, vagy ostobán tiltakoznak. Néha azon civakodnak,

melyikük érdemli a legmagasabb tisztséget. Nyilvánvaló, hogy nem értik a körű-

lőttük zajló, rendkívüli eseményeket. Röviden szólva, a tanítványokban - ahogy

mindannyiunkban - a jó és a rossz elválaszthatatlanul összefonódik.Jézus letartóztatása után a nyomatékos hűségfogadalmak ellenére a tanítvá-

nyok csendesen és megszégyenülve visszahúzódnak, magára hagyva őt a legvál-

ságosabb pillanatokban.

Döntő fordulat

Történik azonban valami, ami döntő változást ered-

ményez a tanítványokban: Jézus feltámadása, mint

a tűz, úgy járja át az életüket. Úgy tűnik, hogy ezután a hihetetlen esemény után a hosszú, türelmes

tanítás végre meghozza gyümölcsét.

Megdöbbentő változás megy végbe a tanítvá-

nyok viselkedésében, Jézus feltámadásának egyik

legmegragadóbb bizonyítékát láthatjuk, ha össze-

hasonlítjuk Márk evangéliumának megriadt tanítványait Az apostolok cselekedete-

inek bátor, magabiztos apostolaival. Ez utóbbiban az ősegyház nagyívű fejlődésétkövethetjük nyomon, amelynek két meghatározó vezetője - különös módon - ép-

pen az a Péter és János, aki a legkeményebb feddést kapta egykor Jézustól.

Létkérdések

A 9. fejezetben a tanítvá- nyok életének mélységei

és magaslatai egyaránt megjelennek. Vajon mit mutatna a m i lelki fejlődé- sünk grafikonja?

1601






Márk 10 Szolgáló vezetés: Az üzenet, amelyet senki sem hall szívesen

10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő

szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."

Jézus nem kecsegteti a tanítványokat hamis ígéretekkel. Egyértelműen és világo-

san kijelenti, hogy követésének nagy éra van.

Népszerűségének csúcsán, mikor tolong körülötte a sokaság, Jézus közelgő

szenvedéséről és haláláról beszél. Ez alaposan összezavarja a tanítványokat, akik-

nek a Messiásról alkotott elképzeléséhez nem illik ez a sötét kép. Nagy fokú érzé-

ketlenségről árulkodik, hogy még ekkor is kicsinyes vitákba bocsátkoznak arról,

hogy ki a nagyobb. Mintha képtelenek lennének felfogni azt az üzenetet, amelyet

Jézus többször is türelmesen elismétel: az ő országában az a legnagyobb, aki má-

soknak szolgál.

Szokatlan módszerek

Bármilyen sokszor beszélt is Jézus a kereszt útjáról, úgy tűnik, nem sok foganatja

volt. Szokatlan módszerrel toborzott követőket a királyságába. Olyan kifejezéseket

használt, mint kereszt vagy rabszolga, mintha csak napjainkban egy tengerészgya-logos-toborzáson amputált hadirokkantak és halott katonák képeit mutogatnák. A

kereszt mint kivégzőeszköz képe hogy is illeszkedne az eljövendő királyságról szóló

nemzeti álomképhez?

Nemhogy a bámészkodó tömeg, de még Jézus közvetlen tanítványai sem vol-

tak felkészülve arra a királyságra, amelynek követelményei túl kemények, jutalma

pedig meglehetősen homályos.

Bár valahányszor Jézus említést tesz a haláláról,

a feltámadását is kilátásba helyezi, a tanítványok

azonban nem értik, miről beszél, egészen addig,

amíg mindez valóban megtörténik, és találkoznak a

feltámadt Jézussal.

LétKérdések

Mit jelent számunkra a

kereszthordozás és Jézus

követése?




Φ£'fit Fokozódó ellenállás:

A tömeg egy pillanatra ünnepli Jézust, majd hátat ford ít nekiMárk 11

11,18 Meghallották ezt a főpapok és az írástudók, és keresték a módját, ho-

gyári veszítsék el. Féltek ugyanis tőle, m ert tanítása magával ragadta az egész sokaságot."

A Jeruzsálembe való bevonulás azon ritka pillanat Jézus életében, amikor hagy-

ja, hogy a tömeg üdvrivalgással fogadja. Korábban mindig palástolta kilétét, és

elrejtőzött a sokaság elől, amely királlyá akarta őt koronázni. A virágvasárnapi

győzelmes bevonulás alkalmával azonban elfogadja, hogy mint az igazi Messiást

köszöntsék.

Győzelmes bevonulás

Ez a bevonulás meglehetősen szegényes a rómaiak ünnepi pompájához képest,

hiszen Jézus szamárháton vonul be a városba, nem pedig aranyozott harci kocsin.

A próféták által megjövendölt esemény azonban mély jelentéssel bír a zsidóság

számára. Jézus ezzel nyíltan kihirdeti magáról, hogy ő a Messiás, és ünnepi bevo-

nulása egész Jeruzsálemet lázba hozza,

A vallási vezetők a vészharangot kongatják, és még a rómaiak is felfigyelnek arraaz emberre, aki királynak mondja magát. A következő néhány fejezet bemutatja,

milyen tragikusan rövid életűnek bizonyul ez a nagy népszerűség.

Jézus életének utolsó néhány hetében egyre fokozódik a feszültség, ami a

templomban történt drámai konfrontációból is érezhető. Az ószövetségi próféták

szellemében Jézus rablóknak nevezi a kapzsi, haszonra éhes árusokat, és erőszak-

kai kikergeti őket a templomból.

Jézus meg sem próbálja tompítani üzenetének élét. Éppen ellenkezőleg, kitér

a számonkérés elől, és nem árulja el, mi jogosítja föl az agresszív fellépésre. A pél-

dázat, amelyet ekkor mond a terméketlen fügefáról,

szándékosan provokatívnak tűnik (12,1- 12). Úgy utal

ebben magára, mint az utolsó esélyre, Isten utolsó

próbálkozására, hogy áttörje az emberek makacs

ellenállását,

A harcvonalak élesen kirajzolódnak. Az egyik

oldalon Jézus áll, akinek biztonságát csupán széleskörű népszerűsége jelenti. A másik oldalon a vallási

és a politikai vezetők állnak, akik fenyegetőnek érzik Jézus radikális felhívását, ezért

elhatározzák, hogy csapdába csalják őt, és szembefordítják vele a tömeget. h63

w íw & s..........................1LétKérdések

Miként tudunk azonosulni Jézus érzéseivel, amelyek ezekben a történetekben

kirajzolódnak?




csalás: Különféle csoportok próbálják csapdába csalni Jézust

12,37 A nagy sokaság szívesen hallgatta ő t"

Márk a következő megfigyelést jegyzi fel Jézus ellenségeiről: Ekkor szerették volna

elfogni őt, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy róluk mondta a példáza-

tót.” (12. vers) A 12. fejezet hátralévő részében különféle csoportok képviselői fér-

köznek Jézus közelébe, hogy tőrbe csalják őt, és lerombolják népszerűségét.

Először egy politikai párt képviselői mennek oda hozzá. Kezdetben cinikusan

bókolnak Jézusnak, majd feltesznek neki egy cseles kérdést az adófizetéssel kap-

csolatban. Ha Jézus azt mondja, hogy a zsidók fizessenek adót, elveszítheti nép-

szerűségét, hiszen a zsidóság megvetéssel tekintett a római megszálló erőkre,

amelyek ellenőrzésük alatt tartják az ország kormányzását. Ha azonban azt mond-

ja, hogy ne fizessenek adót, azzal vádolhatják, hogy törvényszegésre buzdít.

Ezután egy kicsiny, de annál befolyásosabb vallási csoport próbálja egy teoló-

giai kérdéssel sarokba szorítani Jézust. A szadduceusok, akik nem hisznek a halál

utáni életben, bonyolult feladvánnyal állnak elő.

Jézus elhárítja a támadásokat

Végül Jézus állandó ellenfelei, a farizeusok következnek a sorban. A korabeli rabbik

Mózes törvényében hatszáztizenhárom parancsolatot számoltak össze, és a külön-

féle irányzatokat képviselő csoportok azon vitatkoztak, melyek a legfontosabbak

ezek közül. Egy törvénytudó arra kéri Jézust, nevezze meg, melyik a legfontosabb

parancsolat. Jól tudta, hogy bármelyik mellett döntsön is Jézus, valamelyik jelen

lévő csoport képviselői ezt biztosan támadásnak

veszik majd.

Jézus olyan lenyűgözően hárítja el a támadást,hogy Márk így összegzi a történteket: És többé sen-

ki sem merte őt megkérdézni.” Éleselméjűség, szel-

lemesség és józan ész úgy ötvöződik válaszaiban,

hogy kihívói minduntalan alulmaradnak és szóhoz

sem jutnak.

Ezekben a csatározásokban Jézus meg sem próbálja kibékíteni ellenfeleit. In-

kább arra használja ezeket a konfliktusokat, hogy óva intse tanítványait és a soka-ságot ellenfeleitől, akiknek dühe egyre fokozódik.

él Kérdések

Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jézus az ellen- feleivel bánik?

164



V A L A S Z 0 K JÉZUS NA K

Márk 13 | A rettenetes nap: Mire számítsunk az idők végén?

13,33 Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az az

idő!".

Ha előreugrunk néhány napot a húsvéti események történetében, láthatjuk, amint

a római katonák Jézust megkötözve viszik a vesztőhely felé. Nyomában hisztériku-

san zokogó asszonyok csoportja. Jézus hirtelen megfordul, és a következő szavak-

kai csendesíti le őket: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat

és gyermekeiteket sirassátok... Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szá-

rázzál?” (Lukács 23,28.31) Amint a 13. fejezet komor jövendöléseiből is kiderül, Jézus tisztában van vele,

hogy az Isten országa ellen folytatott háború nem ér véget az ő halálával. A go-

noszság erői egyre fokozzák támadásukat, amíg - a lázadás utolsó nagy rohama

után - Isten helyreállítja a földet.

Ez a fejezet az ószövetségi próféták szavait visszhangozza. Az idők végén Isten

mindenről lerántja a leplet, és amikor Jézus visszatér, ő maga is új formában jelenik

meg: immár nem magatehetetlen csecsemőként a jászolban, nem is keresztfára

szögezve, hanem mint az Emberfia, aki eljön a felhőkön, nagy hatalommal és di-csőséggel.”

Mikor jön el a vég?

Jézus néhány rettenetes próféciája Kr. u. 70-ben beteljesedett, amikor a római

hadseregek lerombolták Jeruzsálem falait, és elpusztították Heródes templomát

- azt a templomot, amelyet a tanítványok lenyűgözve szemléltek, amikor Jézus

próféciája elhangzott. A 13. fejezetben leírt többi prófécia beteljesedése még váratmagára.

Néhány évtizeddel Jézus halála után sokan gúnyolódtak Krisztus második eljö-

vételének gondolatán. Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák el-

nunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kéz-

detétől fogva van.” (2 Péter 3,4) A gúnyolódóknak

Jézus - akárcsak a próféták - baljóslatú üzenettel

válaszol: Várjatok csak! Isten nem engedi, hogy vég

nélkül gúnyolódjatok. Eljön majd a nap, amikor a földés az ég elolvad jelenlététől.

LétKérdések

Milyen választ vár Jézus

azoktól, akik hallják eze- két a szavakat?

165



Márk 14 A végzet illata: Ünneplés odakint, méltóságteljes szertartás odabent1

14,23 Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyá-

jan."

A zsidók Egyiptomból való szabadulásának emlékünnepe, a páska, kiemelkedő he-

lyet foglal el a zsidó naptárban. Jézus koréban minden tizenkét évesnél idősebb fiú

és férfi Jeruzsálembe utazott az ünnepre, zarándokok ezreivel töltve meg a várost.

A páska ünnepének tetőpontját az a szertartásos étkezés jelentette, amelyben

a családok és a közeli barátok együtt emlékeztek az exodusra, a fogságból való

megszabadulásra. Falatoztak az ételből, kortyolgatták a bort, miközben története-

két olvastak fel a héber Szentírásból. Kiválasztottak továbbá egy bárányt, amelyet

elvittek a templomba, és áldozatként felajánlották Istennek.

Jézus diadalmasan vonult be a városba virágvasérnap, az ezt követő jelenetek

azonban egyre komorabbá válnak. Jézus gondolatait közelgő halála tölti be. Ami-

kor egy asszony drága nárduskenetet önt a fejére, ő így felel a méltatlankodónak:

előre megkente testemet a temetésre.”

Egy álom halála

Odabent a szobában Jézus a páskát ünnepli tanítványaival, odakint azonban el-

lenségei lopakodnak, és csupán a megfelelő alkalomra várnak, hogy elfoghassák

őt. Odabent a tanítványok hűséget fogadnak vezetőjüknek, jóllehet Jézus határo-

zottan tudtukra adja, hogy hamarosan mindnyájan elhagyják őt. A komor vacsora

közben Jézus ünnepélyes kijelentést tesz. Vegyétek, ez az én testem” - mondja,

miközben megtöri a kenyeret. Ez az én vérem, a szövetség vére” - mondja, amint

kitölti a bort.

Bár a tanítványok nem egészen értik, egy álom foszlik szét: a zsidóság álma,amelyet egy erős és hatalmas nemzetről szőttek. Jézus egy új szövetség megköté-

sét jelenti be, amelyet nem bárányok vére pecsétel meg, hanem az ő saját vére, Az

új királyságot, Isten országát nem zsidó hadvezérek és királyok vezetik majd, ha-

nem a tanítványok rémült kis csapata, amely most

ott ül az asztal körül.'

Szinte minden keresztény közösségben tovább

él a páskavacsoráról való megemlékezés gyakorla- Mit jelent számunkra az

ta (a szertartás elnevezése változó: úrvacsora, szent úrvacsora megünnep-

áldozás, eucharisztia), amelyet Jézus hagyományo- lése?

1661 zott az egyházra.

VÁ I Λ S:Z 0 K, ZÉZUSNIAK



János 14 | Utolsó közös étkezés: Jézus életének leghosszabb éjszakája

14,27 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen."

V É G S Ő N A P O K

János írásának utolsó harmadát a Jézus halálát közvetlenül megelőző események-

nek szenteli. A 13-17. fejezet a Bibliában egyedülálló módon egyetlen napnak és éj-

szakénak az eseményeit írja le. Aprólékos, valósághű részletességével bensőséges

képet rajzol Jézus gyötrelmeinek éjszakájáról.

Leonardo da Vinci híres festménye, Az utolsó vacsoráéit a jelenetet örökíti meg.

A képen a művész úgy helyezte el a szereplőket az asztal egyik oldalán, mintha neki

állnának modellt. János kevés fizikai részletet közöl, inkább a kavargó érzelmek és

indulatok leírására fókuszál.

János evangéliuma a tanítványok arcát világítja meg, szinte magunk előtt látjuk

a szemükben vibráló felismerést. Mindaz, amit Jézus eddig mondott nekik, lassan

kezd bennük összeállni. Jézus pedig szerette övéit e világban, szerette őket mind-

végig” (13,1).

Jézus távozni készül

Jézus korábban sohasem beszélt a tanítványaival ennyire nyíltan. Ott, az asztalnálülve már nem példázatokban beszél, és kimerítő válaszokat ad a tanítványok szűnni

nem akaró kérdéseire. Nagy megrázkódtatások várnak a világra, és Jézus minden

reményét ebbe a tizenegy megriadt tanítványba veti.

Jézus türelmesen magyaráz, amíg a tanítványok jelét nem adják végre, hogy

kezdik érteni a szavait. Isten Fia, aki egykor testet öltve érkezett erre a világra, most

hamarosan eltávozik a földről, hogy visszatérjen az

Atyához. Jön azonban majd valaki más - az igazság

Lelke, a Vigasztaló -, hogy bennük vegyen lakozást.

Igen, Jézus a halálára készül. Hamarosan maguk-

ra hagyja tanítványait. De titokzatos módon, még-

sem megy el. Feltámad a halálból. A tanítványokat

magával ragadja a páskavacsora izgalma, de kijóza-

nítóan hat rájuk, hogy Jézus szüntelenül a halálról

beszél. Mindez túl sok számukra. Ezen az éjszakán

Jézus olyan meghitt kapcsolatba vonja be őket az Atyával, amilyenben korábban sohasem volt részük,

sőségesebb kapcsolatot ígér a jövőre nézve. Tudja, hogy ha a tanítványok most

bólogatnak is. szavainak nagy része csak később válik érthetővé számukra. 1167

LétKérdésekr

Hogy jellemeznénk

Jézus reakcióját közelgő

halálával kapcsolatban?

Pánik? Magabiztosság?

Higgadt összpontosítás?

Beletörődés? Másokért

való aggódás?

Ρς Ιρ7ιις γπρπ ρ π π ρ Ι ΐς hpn-



A V É G S Ő N A P O K

János 15 j Élő kapcsolat: Jézus jelenlétének biztosítéka

15,4 Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem ma-

rád a szőlőtőn, úgy t i sem, ha nem maradtok énbennem."

A feszültség egyre fokozódik a fülledt, zsúfolt szobában. Jézusnak mindössze né-

hány órája van, hogy felkészítse tanítványait az előttük álló viharos eseményekre.

Ők a legközelebbi barátai ezen a világon, ő pedig hamarosan magukra hagyja őket.

Mi történik majd Jézus kis csapatával az ő eltávozása után? Már előre látja a

tanítványokra váró dühödt ellenállást, gyűlöletet, veréseket és kivégzéseket. Jézus

miatt érik majd őket ezek a megpróbáltatások, ő azonban nem lesz velük fizikailag,hogy megvédje őket.

Amint azt korábban is gyakran tette, Jézus egy természetből vett allegorikus

képpel szemlélteti üzenetét. Jeruzsálem határában szőlőültetvények borítják a

dombokat. Valószínűleg sokszor áthaladt rajtuk tanítványaival együtt, útban a vá-

ros felé. Jézus két képet kapcsol össze, amelyeket a szőlőművelésből merít,

Zamatos szőlőszemek és száraz vesszők

Először a zamatos, lédús szőlőszemeket látjuk magunk előtt. Nem sokkal koráb-bán a tanítványok éppen a szőlő levét fogyasztották, miközben Jézus szimbolikus

szavait hallgatták a szövetség véréről. A gyümölcsterméshez, mondja Jézus, el-

engedhetetlen, hogy bensőséges kapcsolatban maradjanak a szőlőtővel”. Arra is

emlékezteti a tizenkét tanítványt, hogy ő maga választotta ki őket nagy gonddal,

méghozzá különleges küldetés céljából: hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremje-

tek, és gyümölcsötök megmaradjon.”

Jézus ezután egy másik képről beszél: egy halom száraz vesszőről a szőlőskert

szélén. Ezek a vesszők a szőlőtőről lemetszve nem jutnak tápanyaghoz. A gazda

levágta, és egy halomba gyűjtötte őket. Semmi hasznuk nincs már ezek után, ezért

tűzre vetik és elégetik őket.

Több mint valószínű, hogy Jézus tanítványai nem mindent értettek meg azon az

estén. Az azonban biztos, hogy a zamatos fürtök és az elszáradt vesszők éles ellen-

tétének szimbolikája megmaradt emlékezetükben.

Az ősegyház látványos történelme - Jézus munká- LétKérdések

jának gyümölcse - ezt bizonyítja. Mit jelent számunkra a gyakorlatban Jézusban maradni"?

1681




János 16 I A banat örömre fordul:° I Származhat-e bármi jó Jézus eltávozásából?

16,22 így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd tite-

két, és örülni fog a szívetek, és öröm ötöket senki sem veheti el tőle- tek."

A búcsúzás mindig szomorú, a tanítványok számára azonban ez az elválás különö-

sen is az. Egész életüket Jézusra tették fel, és nélküle nem látnak maguk előtt jövőt.

Jézus a szóképek után nyíltan szól a tanítványokhoz mindarról, ami rájuk vár,

ők azonban csak részben értik a szavait. János leírja, hogy összesúgva próbálják

kitalálni, mire gondolhat Jézus.

Jézus szavai közül talán ezek okozzák számukra a legtöbb fejtörést: Jobb nek-

tek, ha én elmegyek.” Jobb? Hogy lenne az jó, hogy Jézus magukra hagyja őket,

meghiúsítva a királyság helyreállításával kapcsolatos reményeiket?

Mint amikor gyermek születik

Jézusnak a születésről szóló hasonlata oldja fel a talányt. Bár a szülés nagy fájda-

lommal jár, a fájdalom mégsem céltalan. A szülés erőfeszítéseiből valami új jön létre

- egy új élet! -, ami örömöt jelent. Ugyanígy, a Jézusra és a tanítványokra váró nagyszomorúság sem céltalan. Az ő fájdalmaiból fakad a világ megváltása, tanítványai-

nak bánata pedig örömre fordul.

Jézus ünnepélyes nyilatkozattal zárja szavait: Bízzatok: én legyőztem a világot

Mennyire elhalványul majd ez a bejelentés, amikor sápadt, meggyötört teste ott

függ a kereszten, a tanítványok pedig elsomfordál-

nak a sötétben.

Az apostolok cselekedeteiből kiderül, hogy az

összezavarodott tanítványok csak Jézus mennybe-

menetele után értik meg teljesen halálának és fel-

támadásának jelentőségét, akkor viszont örömmel

adnak hírt róla mindenkinek.

Létkérdések

Éltünk-e már át nagy fájdalmat, amely végül öröm öt hozott?




Küldetés: Jézus utolsó imája tanítványaiértJános 17

17,9 Én őértük könyörgők: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket

nekem adtál, mert a tieid."

A tanítványok válaszát hallva Jézus megkönnyebbülve kérdezi: Most hiszitek vég-

re? (16,31) A meghitt együttlét Jézus imájával zárul, amely a leghosszabb feljegy

zett imádsága. Jézusnak a körülötte ülő tanítványaival kapcsolatos érzései és tervei

fogalmazódnak meg benne.

Ez-a jól ismert imádság egyfajta elbocsátást vagy kiküldetést képvisel. Jézus

missziós megbízatást ad a tanítványoknak, és tágabb értelemben minden hívő-

nek, aki utánuk jön majd. Előző kiküldetésük, amikor a vidéket járva prédikáltak és

gyógyítottak, csupán bemelegítő gyakorlat volt. Ezentúl mindent nekik kell majd

végezniük.

Töretlen láncolat

Jézus titokzatos szavakkal adja tanítványai tudtára, hogy el kell távoznia ebből a

világból, de ők a világban maradnak, hogy bizonyságot tegyenek róla. Mostantól

rájuk zúdul majd minden gyűlölet és ellenséges indulat, ami korábban ellene irá-nyúlt. Bár a világban" vannak, mégsem egészen ebből a világból" valók. Valami

elválasztja őket a világtól, és Jézushoz kapcsolja őket az Istennel való egységben,

ami olyan szoros, hogy szavakkal ki sem fejezhető.

Jézus követői egységéért is imádkozik, akik majd a tanítványok nyomdokaiba

lépnek a történelem során a hívők szakadatlan láncolatát alkotva. Könyörgök...,

hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te,

Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is ben- LétKérdések

nünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küld-

tél el engem." Ezt követően megriadt kis csapata Ennek az imádságnak az

élén elindul, hogy szembenézzen a halállal. alapján miként összegez-nénk Jézus célkitűzéseit az egyházra nézve? Hogy

látjuk mennyire töltik be

napjainkban a kereszté- nyék ezt az elképzelést?

1701




Máté 26 ן Találkozás a végzettel: Árulás a kert csendjében

26,39 Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne

úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te."

Az utolsó vacsora meghittsége - keserű iróniával - a Gecsemáné-kerti brutális áru-

lási jelenetbe torkollik. Jézus megpróbáltatásai akkor kezdődnek, amikor elvonul

imádkozni a hűs olajfaliget csendjében, míg három tanítványa kissé távolabb álmo-

san várakozik. A kertben minden nyugodt és békés, odakint azonban már elszaba-

dúltak a pokol erői.

Fegyveres csapat közeledik a kerthez, hogy elfogja és megkínozza Jézust, akit

a félelem és az elhagyatottság érzése gyötör. Arccal a földre borulva imádkozik, és

könyörög, hátha van kiút számára. Az emberiség - sőt, az egész világegyetem -

jövője erre a zokogó emberre szakad rá, akinek verejtéke olyan volt, mint a földre

hulló nagy vércseppek” (Lukács 22,44).

A hetvenkedő Péter máris készen áll, hogy harcoljon'a gonosszal. Amikor azon-

bán levágja az egyik katona fülét, Jézus azonnal véget vet az erőszaknak, és élete

utolsó csodáját viszi véghez: meggyógyítja a katonát (Lukács 22,5051 ).

Nincs menekülési terv

Bár Jézusnak lenne hatalma megvédeni magát - angyalok s e r e g e i n e k parancsol

hatna, hogy harcoljanak érte -, mégsem teszi. Amikor a tanítványok rájönnek, hogy

nem számíthatnak felmentő hadműveletre a láthatatlan világ felől, mindnyájan el

menekülnek. A félelem kioltja bennük a remény utolsó szikráját is. Ha Jézus sa j á t

magát sem védi meg, hogyan védhetné meg őket?

Máté evangéliumának elbeszélése mindarról, ami a Gecsemáné-kertben és a

szanhedrin előtt történik, azt a szokatlan helyzetet mutatja be, amikor az áldozat”irányítja az eseményeket. Nem dudás, nem a cső-

cselék, és nem is a főpap, hanem maga Jézus az, aki

úgy viselkedik, mint aki kézben tartja az irányítást.

Mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus

(Messiás), az Isten Fia!” - követeli a főpap. Jézus vé-

gül így válaszol: Te mondtad.”

Ez az egyszerű beismerés halálra juttatja Jézust,

hiszen a szanhedrin tagjai mást várnak a Messiástól,

erős ahhoz, hogy kivívja szabadságukat. Jézus azonban jól tudja, hogy igazán sza-

baddá csupán egyetlen dolog teheti őket: az ő halála. Éppen ezért jött el a földre. 11/1

I étLétKérdésekW₪₪!MiíSmL·

Mit tennénk, ha Krisztus követőjeként veszélyben forogna az életünk?

Hadvezért akarnak aki elén



A V ' ÉGSü N A P O K

Máté 27 j Nincs igazság: Jézus a bírák és a feldühödött tömeg előtt

27,22 Pilátus így szólt hozzájuk: »Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak

mondanak?«"

Mivel a zsidó nép a Római Birodalom megszállása alatt áll, Jézusnak az igazság-

szolgáltatás különféle szintjein kell végighaladnia. A rómaiak megengedték a zsi-

dóknak, hogy saját bírósági testületük legyen, ez a szanhedrin, amely előtt Jézus

először megjelenik. Amikor Messiásként azonosítja magát, a szanhedrin tagjai is-

tenkáromlással vádolják, ami a zsidó törvények szerint halálos bűn.

Mivel a római törvények értelmében a szanhedrin nem hajthat.végre halálos íté-

letet, a vallási törvényszéknek meg kell szereznie a római helytartóság engedélyét,

ezért Jézus ellenfelei Pilátushoz, a római helytartóhoz küldik őt. Tisztában vannak

vele, hogy az istenkáromlás vádja valószínűleg nem hatja majd meg a hitetlen Pi-

látust, a vádlók ezért azt hangsúlyozzák, hogy Jézus politikai fenyegetést jelent

Rómára nézve. Úgy igyekeznek feltüntetni őt, mint veszélyes lázadót, aki - fittyet

hányva a római uralomra - a zsidók királyának kiáltotta ki magát.

Pilátus kétségei

Pilátusnak súlyos aggályai vannak a váddal kapcsolatban, és feleségének baljós

előérzetei is hozzájárulnak nyugtalanságához. Kiutat próbál találni szorult helyze-

téből, ezért Heródeshez irányítja az ügyet. Heródes annak a tartománynak az ural-

kodója, ahonnan Jézus származott, és éppen a városban tartózkodik, hogy részt

vegyen az ünnepen. Heródesnek csalódást okoz, hogy Jézus hallgat, és nem haj-

landó csodát tenni előtte, ezért visszaküldi a foglyot Pilátushoz.

Miközben Pilátus megpróbálja elérni a vallási vezetőknél, hogy engedjék szabadon

foglyukat, a tömeg dühe egyre tovább dagad. Végül a csőcselék nyomására a ravaszkormányzó beadja a derekát, de előtte még látványosan megmossa a kezét, hogy ne

tapadjon hozzá ártatlan vér. Jézus szinte az egész törvényi eljárás során hallgat.

Úgy tűnik, Pilátus nem csupán azt látja, hogy hatalmas igazságtalanság történik, de

azt is felismeri, hogy ebben neki is része van. (Lukács 23,4 megörökíti, hogy Pilátus - a

tömeg nyomása ellenére - kezdettől fogva ártatlannak nyilvánítja Jézust.) Végül egy

táblára írja Jézus ,.bűnét", és a keresztre szögezteti a

feliratot. A tábla három nyelven hirdeti: A NÁZÁRETI

JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.” Amikor a főpapok tilta-

koznak, hogy csupán annyit kellene írni, hogy Jézus

!721 azt állította magáról, hogy király, Pilátus így válaszol:

Amit megírtam, megírtam." (János 19,22)

Lét Kérdések

Szenvedtünk-e márbünte- test ártatlanul? Mit tettünk ebben a helyzetben?



-A V É G S Ő N A P O K

Márk 15 | Elhárul az akadály: Miért kell Jézusnak meghalnia?

15,31 Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni."

Úgy tűnik, mindenki csodát követel. A szanhedrin előtti tárgyaláson a papok meg-

ütik jézust, és így provokálják: Prófétáid meg nekünk, Krisztus, ki ütö tt meg té-

ged!" (Máté 26,68) Pilátus és Heródes, akik hallottak már szóbeszédet Jézus ha-

talmáról, azt kérik tőle, hogy mutasson nekik csodát. A zokogó asszonyok, akik

egészen Galileából követték Jézust, arra vágynak, hogy tegyen csodát megmene-

külése érdekében. A félelemtől megriadt tanítványok szintén erre várnak.

A Jézussal együtt megfeszített bűnözők egyike így gúnyolja őt: Nem te vagy aKrisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” Az ott álló sokaság erre kiáltozni kezd:

Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben:

szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.”

Ám semmiféle szabadulás, semmilyen csoda nem történik. A menny hallgat. Az

Atya hátat fordított, legalábbis úgy tűnik, hogy hagyja a történelmet a maga kerékvá-

gásában haladni, Hagyja, hogy a gonoszság győzedelmeskedjen a világban a jó felett.

Hogyan menthetne meg Jézus másokat, amikor saját magát sem képes megmenteni?

A meghasadt kárpit

Miért kell Jézusnak meghalnia? A teológusok évszá-

zadok óta vitatkoznak az engeszteléssel" kapcso-

latos különféle nézetekről, ám mindeddig nem sike-

rült egyetértésre jutniuk. Úgy tűnik, hogy egyedül a

szeretet, mégpedig az önfeláldozó szeretet nyerheti

meg azt, amit erőszakkal lehetetlen elnyerni.

Márk beszámolójának egy fontos részlete segít választ találni a kérdésre. Jézus így

kiált fel: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ő, Isten Fia, olyan szorosan

azonosul az emberiséggel - magára véve bűneinket! -, hogy az Atya Istennek el kell

fordulnia tőle. Ilyen hatalmas a szakadék. Amikor azonban Jézus kileheli lelkét, a temp-

lom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt” (38. vers).

Az a súlyos függöny azért volt ott, hogy lezárja a szentek szentjét, ahol Isten jelen-

léte lakozik. Amint A zsidókhoz írt levél írója később megjegyzi (lásd Zsidók 10), a füg-

göny kettészakadása minden kétséget kizáróan arra mutat rá, amit Jézus kereszthalá-la elvégzett. Nincs többé szükség áldozatbemutatásra. Jézus mindannyiunk számára

szabad bejárást szerzett Isten jelenlétébe az egyszerű embereknek is, nem csupán a

papoknak. Azzal, hogy magára vette az ember bűnének terhét, és elszenvedte a bűn-

tetést, Jézus örökre eltávolította az útból az akadályt, ami elválasztott minket Istentől.

LetKeraeseK

Történt már, hogy csodát akartunk látni, és csalód nunk kellett? Mit tanultunk

az esetből?



Λ V É G S Ő N AI '1 >1·

2p I Az élet beszéde:0 I A legnagyobb csoda sokakat megváltoztat, de nem mindenkit

28,26 Nincsen itt ; mert feltámadt, amint megmondta."

Amikor az emberi történelem legnagyobb csodája bekövetkezik, a közvetlen szem-

tanúk azok a katonák, akik Jézus sírját őrzik. A föld megremeg, egy fényes angyal

jelenik meg, az őrök megrettennek, és szinte holtra válnak”. Amint magukhoz tér-

nek, a városba sietnek, és jelentik a főpapoknak, ami történt.

Ám döbbenetes dolog történik: aznap délután az őrök, akik a feltámadás cáfol-

hatatlan bizonyítékának szemtanúi voltak, megváltoztatják vallomásukat. A sok

ezüstpénz” nagyobb súllyal esik latba, mint az a tény, hogy saját szemükkel látták

Isten Fiának feltámadását.

Félelem és öröm

A katonák után Jézus gyászoló tanítványainak köréből néhány asszony szerez

tudomást a csodák csodájáról. Ahogy Máté beszámol róla, gyorsan eltávoztak a

sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt” a többi ta-

nítványnak. Az ember önkéntelenül is félelemmel reagál a természetfelettivel való

találkozásra. De közben repesnek az örömtől, hiszen a lehető legjobb hírt kapják,

olyan hírt, amely túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, ugyanakkor olyan jó, hogy igaznak

kell lennie.

Jézus visszatért, ahogy megígérte! A Messiásról szőtt álmok újraélednek, ahogy

az asszonyok félelemtől és örömtől remegő lábakkal szaladnak, hogy elmondják az

örömhírt a tanítványoknak.

Az asszonyok még úton vannak a város felé, ami- LétKérdésekkor a katonák már a történtek elbeszélésének új ver- ■ H H L

zióját gyakorolják, amelyre a zsidó vezetők oktatták Miért hiszünk Jézusban? ki őket. Mint Jézus életének minden egyéb esemé-

nye, a feltámadása is kétféle reakciót vált ki az emberekből. Azok, akik hisznek, meg-

változnak. Akik pedig nem akarnak hinni, azok megtalálják a módját annak, hogy

figyelmen kívül hagyják a bizonyítékot, még akkor is, ha azt saját szemükkel látták.

!74



A VÉGSŐ NAPOK

János 20 | Terjed a szóbeszéd: Jézus barátai is alig hiszik el

20,18 Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: »Láttam az

Urat!«"

Akik tagadják Jézus feltámadását, úgy állítják be a tanítványokat, mint egyszerű, hi-

székeny embereket, akik könnyen megtéveszthetők, vagy éppen ellenkezőleg, mint

agyafúrt összeesküvőket, akik azért eszelték ki a feltámadás történetét, hogy meg-

nyerjék a nép támogatását mozgalmukhoz. A Bibliából azonban egészen más kép

tárul elénk. János beszámolója szerint Jézus tanítványai voltak a legszkeptikusabbak

minden olyan szóbeszéddel szemben, amely a feltámadott Jézusról szólt.

Amikor a magdalai Mária a sírnál találkozik Jézussal, nem ismeri őt fel egészen ad-dig, amíg Jézus a nevén nem szólítja őt. Az asszonyoknak az üres sírról szóló elbeszé-

lései nem győzik meg a tanítványokat, amíg Péter és egy másik tanítvány ki nem siet a

temetőkertbe, hogy saját szemükkel lássák, mi történt. Aznap éjjel a tanítványok zárt

ajtó mögött gyűlnek össze, még mindig tele félelemmel és zavarodottsággal.

A feltámadt Jézus mindent elkövet, hogy oldja a tanítványok félelmét és kétségeit.

Fényes nappal felkeresi őket, és együtt halászik velük (János 21). Arra kéri a kétkedő

Tamást, hogy érintse meg a sebeit (26-27. vers), Más alkalommal a szemük láttára fo-

gyászt el egy darab sült halat, hogy ezzel is bizonyítsa, nem kísértetet látnak (Lukács24). Nem káprázat, nem hallucináció - ez maga Jézus,

az ő Mesterük.

Magánlátogatások

A Bibliában alig egy tucat olyan beszámolót találunk,

amely a feltámadott Krisztus megjelenéseiről szól.

Ezek a beszámolók világos logikát követnek. Egy

kivétellel (amelyről az 1 Korinthus 15,6-ban találunk

említést), Jézus kis csoportokat látogat meg távoli, eldugott helyeken vagy zárt ajtók

mögött.

A sírkertben, bezárt szobában, útban Emmaus felé, a Galileai-tenger partján, az

Olajfák hegyén történt személyes találkozások megerősítik azok hitét, akik addig

is hittek Jézusban. Amennyire tudjuk, senki sem látta Jézust a halála után, aki nem

hitt volna benne azelőtt.

Mi történt volna, ha Jézus újra megjelenik Pilátus csarnokában, vagy a szanhedrinelőtt, lesújtva azokra, akik halálra ítélték? Egy ilyen nyilvános jelenet bizonyára

szenzációt keltett volna. De vajon hitet is ébresztett volna? 1175

Jézus már megválaszolta ezt a kérdést a gazdag ember és Lázár példázatában. Ha

Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a

halottak közül." Jézus más utat választ: tanítványaira bízza, hogy terjesszék a hírt.

I LétKórdések

Vajon miként fogadtuk volna Jézus feltámadása nak hírét? Mint Mária? Mint Péter? Mint Tamás?



A VÉGSŐ NAPOK

;■ Lukács 24 | Az utolsó láncszeilh: Áx u l<· 111■11.1<1 ·ij nem hallotta a híreket

24,15-16 Miközben beszélgettek, és vitatkoztok e<ívmással, maga Jézus

is melléjük szegődött, és együ tt ment: velük. Látásukat azonban valami akadályozta, és nem ismerték h Ί őt."

Jézus két tanítványa nehéz szívvel és összezavarodva bandukol a Jeruzsá-

lemből Emmaus felé vezető úton. Volt egy álmuk a názáreti Jézusról, aki

megváltja Izraelt, de ez az álom meghalt a vezetőjükkel együtt a kereszten.

Ugyanakkor hallottak valami zavaros szóbeszédet az üres sírról, de vajon mit

je lent mindez?

Egy idegen férfi jelenik meg a két szomorú tanítvány mellett. Eleinte úgy tű-

nik. ő ,1/ egyetlen, aki még nem hallott az elképesztő eseményekről, amelyek

Jeruzsálemben történtek. Amint azonban megszólal, egyre világosabbá válik,

hogy többet tud a történtekről, mint bárki más. Részletesen elmagyarázza az

emmausi tanítványoknak, mi történt, kezdve Mózestől és a prófétáktól. Az ő ér-

telmozése szerint a próféták mindvégig azt hirdették, hogy a Messiás szenvedni

fog és meg fog halni.

Az idegen annyira lenyűgözi a két tanítványt, hogy arra kérik, maradjon mégvelük. Amikor megérkeznek és asztalhoz ülnek, az étkezés során a vendég olyan

mozdulatot tesz, amely kísértetiesen ismerősnek tűnik számukra, és ekkor he-

lyére kerül az utolsó láncszem. Maga Jézus ül az asztaluknál! Minden kétséget

kizáróan feltámadt és él.

Égő szívek

A két emmausi tanítvány nem tartozott Jézus tanítványainak szűkebb körébe,

de életüket örökre megváltoztatta a feltámadott Krisztussal való találkozás. Ké-sőbb így emlékeztek vissza erre az eseményre: Nem hevült-e a szívünk, amikor

beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az írásokat?" (32. vers) Rohan-

nak, hogy találkozzanak a tizenkettővel (helyesebben csak tizeneggyel, mivel

Júdás, aki elárulta Jézust, már nem tartozott közéjük), és arról értesülnek, hogy

Péter is látta mér Jézust.

Ekkor, a zűrzavaros jelenet kellős közepén megjelenik maga Jézus. Egyszer s

mindenkorra elmagyarázza, hogy halála és feltámadása nem véletlenül és nem

váratlanul történt, hanem Isten üdvtervének közponh részeként.

Jézus ekkor újabb ígéretet tesz: hamarosan eltávozik a földről, és maga he-

lyett itt hagyja híveinek kis csapatát, akik majd továbbviszik küldetését. Ezek

az egyszerű emberek, akik hallgatták és követték Jézust, és látták őt meghalni



A VÉGSŐ NAPOK

(jóllehet csak távolról, hogy biztonságban maradjanak), sokszor gyáván visel-

kedtek. A feltámadott Jézussal való találkozás azonban mindent megváltoztat.Nagy örömmel térnek vissza Jeruzsálembe, ahonnan nemsokára elindulnak,

Létkérdések

hogy az egész világ megismerje az örömhírt.

Mikor kezdett először derengeni számunkra az igazság Jézussal kapcso-

latban?



A Z I G E T E R J E D

Távozás: Jézir יי . >kkoló válaszatanítványai viss/ntérő kérdésére

Apostolok cselekedetei 1

1,9 Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a

szemük elől."

Feltámadása után negyven napon át Jézus több ízben is megjelenik a tanítványa-

inak, majd ugyanolyan hirtelen eltűnik a szemük elől. Amikor megjelenik, követői

kíváncsian hallgatják a történtekre adott magyarázatát, távozása után pedig az új

királyságról beszélgetnek, amelyet Jézus bizonyára hamarosan megalapít felszaba-

dítva Jeruzsálemet a római elnyomás alól.

Ahogy Izrael népe ősidők óta, úgy a tanítványok is olyan látható királyságban

reménykednek, amelyről minden nép álmodik: amelyben hús kerül minden fazékba,

ahol nincs munkanélküliség, és amelynek hatalmas hadseregétől minden ellenség

visszaretten. Bár Jézus számtalanszor beszélt a láthatatlan királyságról és a kereszt

útjáról, úgy tűnik, mindezt képtelenek felfogni.

Mennybemenetel

Jézus azonban néhány titokzatos utasítást is ad. Meghagyja tanítványainak, hogy tér-

jenek vissza Jeruzsálembe, és ott várjanak. Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanemvárjátok meg az Atya ígéretét” - mondja nekik. Végül az egyik tanítvány felteszi Jé-

zusnak azt a kérdést, amely mindannyiukat foglalkoztat: Uram, nem ebben az időben

állítod fel újra a királyságot Izraelnek?”

Ami azonban ekkor történik, arra egyikük sem számít. Jézus, mintha félresöpörné

a kérdést, a látószöget Izrael népéről és annak szomszédairól a föld végső határáig”

tágítja. Ismét említést tesz a Szentlélekről, majd legnagyobb megdöbbenésükre teste

felemelkedik a földről, egy pillanatra mintha előttük lebegne, majd eltűnik a felhők

között. Soha többé nem látják őt.Létkérdésekt

Mikor döbbentünk rá, hogy Jézusnak más terve

van az életünkkel, m int amire számítottunk?

Uj valóság

A keresztények meg vannak róla győződve, hogy a tör-

ténelem egész menete Jézus, a Krisztus élete körül fo-

rog. A puszta tények azonban arról szólnak, hogy Jézus

harminchárom év után eltávozott a földről. Távozásáról

ezt mondta: Mivel ezeket mondom nektek, szomorúság tölti el a szíveteket. Én azonban

az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek: mert ha nem megyek el, a

Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.” (János 16,6-7)

Az apostolok cselekedetei, amelynek szerzője Lukács, a négy evangélista egyike,

arról számol be, mi történt Jézus mennybemenetele után.178



AZ IGE T E R J E D

Robbanás; Valami történik,ami átformálja a tanítványokat


2,37 Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pé-

tértől és a többi apostoltól: »Mit tegyünk, atyám fiai, férfiak?«"

Zarándokok ezrei tolonganak Jeruzsálemben, akik a zsidó pünkösd ,ünnepére

érkeztek. Jézus tanítványainak kis csoportja a Mester utasításainak értelmében

összegyűlik, hogy türelmesen várják az ígéret beteljesedését. Hirtelen szélzúgás

támad, és lángnyelvek jelennek meg. A Szentlélek, Isten jelenléte lakozást vesz

egyszerű emberek testében - az ő testükben.

Nemsokára mindenki Jézus követőiről beszél Jeruzsálemben. A világ minden tá-

járói összesereglett zarándokok megdöbbenve hallják saját anyanyelvükön a galilea-

iák üzenetét. Nem kétséges, valami különös dolog van készülőben.

Nyoma sincs a féiszegségnek

Péter, aki nem sokkal azelőtt háromszor is megtagadta Jézust, hogy a saját bőrét

mentse, most bátran néz szembe a zsidó és a római hatóságokkal. Dávid király

és Jóéi próféta szavait idézve közli, hogy a jelenlévők a világtörténelem legfonto-

sabb eseményének lehettek tanúi. Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminekmi valamennyien tanúi vagyunk” - mondja, majd kijelenti, hogy Jézus a Messiás, a

zsidóság ősi álmának beteljesedése.

Azon a napon mintegy háromezer ember csatlakozik a tanítványokhoz. Ezzel lét-

rejön a keresztény egyház.

Az ■új hívők csoportja a zsidó és a római hatóságok bosszúságára rohamosan

gyarapodik. Amint Jézus előre megmondta, az üzenet bejárja az egész tartományt,

és kevesebb mint egy emberöltő leforgása alatt eljut

Rómába is, az akkori civilizáció központjába.

Egy olyan korban, amikor új vallások tömkelegé

születik, majd szinte egyik napról a másikra el is tűnik,

a kereszténység világméretű jelenséggé válik. Mind-

ez a pünkösdi eseményekkel veszi kezdetét.

LétKérdések

Láttunk már valakit egyik

napról a másikra megvál-

tozni, miután találkozott

Krisztussal?



A Z GE T E R J E D

I A döbbenet hullámai: A régi cselszövőkI összefognak az új mozgalom ellen


5,42 És nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust

a templomban és házanként."

A Szentlélek erejével felruházott tanítványok, akárcsak Jézus, a templomban pré-

dikálnak, és járják a vidéket, miközben betegeket gyógyítanak és gondoskodnak a

szükségben lévőkről. Közben az új gyülekezet ugrásszerűen növekszik.

A / apostolok cselekedetei azonban a problémákról is beszámol, amelyek a síké-

lekkel párhuzamosan keletkeznek. Amint a gyülekezet népszerűsége növekszik, jö-

vendőmondók és mágusok is beszivárognak, hiszen vonzzák őket a gyógyulásokról

és csodákról szóló beszámolók. Anániás és Szatíra, egy jómódú házaspár a nagyiéi-kű adakozás fényében tetszeleg a közösség előtt, ám tragikus sorsuk nyilvánvalóvá

teszi, hogy sem Isten, sem az apostolok nem tűrnek me< 1semmiféle romlottságot és

megalkuvást a szárnyait próbálgató gyülekezetben.

Tehetetlen ellenség

A belső problémák helyett hamarosan <1 külső ellenállás kerül a figyelem közép-

pontjába. Ugyanazok az erők, amelyek Jézus ellen Is összefogtak, most a fiatal egy-

ház ellen szövetkeznek. A gyülekezet vezetőinek meg kell jelenniük a hatóságok

előtt, de mivel is lehetne őket vádolni? Talán azzal, hogy betegeket gyógyítanak?

Hogy Isten dicséretére buzdítják az embereket? A keresztények nem úgy festenek,

mint akik veszélyes politikai összeesküvésre készülnek. Többnyire nyilvánosan ta-

!álkoznak a templom udvarán.

A vallási vezetők azonban koholt vádak alapján megveretik és bebörtönzik az

apostolokat. Ami ezután történik, abból a vezetőknek is látniuk kell, kikkel állnak

szemben: az Úr angyala kiszabadítja őket a börtön-bői, az apostolok pedig azzal válaszolnak a verések-

re, hogy Istent dicsérik, amiért méltónak találtattak,

hogy az ő nevéért szenvedjenek.

A legjobb tanácsot talán Gamáliel, a bölcs, idős

farizeus adja: Hagyjátok békén ezeket az embere-

két, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való

ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor

úgy sem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhettek fel, mint akik Isten

ellen harcoltok.” (38-39. vers) Mintha próféta szólt volna belőle.

1801

LétKérdések

Milyen - külső vagy belső - problémák okoznak ma leginkább aggodalmat az egyház számára?



AZ GE I EK EL'

Apostolok cselekedetei 9 | Hátraarc: Saul új nevet és új identitást kap

9,21 Mindenki csodáíkozott, aki hallotta, és így szóltak: »Hát nem ő az, aki ül

dözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet?«”

A 9. fejezetben betekintést kapunk az ősegyház életének abba a korai szakaszába,

amikor az egyháznak még neve sem volt. A gyülekezet tagjai a letartóztatásoktól

és az üldözéstől való állandó félelemben éltek - ha nem a rómaiak, akkor a zsidó ha-

tóságok részéről. Egyik vezetőjüket, Istvánt nyilvánosan megkövezték. Senki sem

kelt akkora félelmet az őskeresztények szívében, mint egy Saul nevű ember, aki

István kivégzésében is részt vett.

Ekkor csodálatos fordulat történik a damaszkuszi úton. (Damaszkuszi, a mai Szí-

ria fővárosát sokan a világ legrégibb, folyamatosan lakott városának tartják.) Saul

olyan hevesen küzd az új vallási közösség ellen, hogy akár százötven mérföldet is

utazik Jeruzsálemből, csak hogy ott, Damaszkuszban is üldözze a keresztényeket.

A damaszkuszi úton azonban olyan élményben részesül, amely váratlanul új irányt

szab az életének. Isten természetfeletti beavatkozásának köszönhetően Saul megtér.

Az apostolok cselekedetei több helyen is újra elbeszéli ennek a fejezettick az ese-

ményeit, hiszen Saul megtérése megrengeti a korabeli világot. Mivel azonban vészé-íyes ember hírében áll, a keresztények eleinte nem bíznak benne, és csak fokozató-

san fogadják be maguk közé.

Pálfordulás

Bármilyen furcsa is, Isten a volt üldözőt, Sault választja ki, hogy a fiatal egyházat

vezesse. Hamarosan új néven válik ismertté: ő Pál, aki az üldözőből üldözött lett.

Korábbi kollégái" most már őt veszik üldözőbe, mivel rendkívüli eredményesség-

gél vezet másokat Krisztushoz. Pál végül menekülni kényszerül a zsidó zélóták elől,

akiknek eredetileg a támogatására indult Damaszkuszba.

Bár Lukács nem említi, Pál egy időre visszavonul Arábiába, ahol bőven van ideje

átgondolni új hitét és küldetését (lásd Galata 1,17). Négy nagy missziói útja során

bejária a földközi tenger partvidékét, és n naerho-

va cjuttatjaazevangélium jó hírét, sőt,ara sszakít l.étKérdések

időt. hogy Kiterjed: levelezést folytasson azokkala

gyülekezetekkel, amelyek az ő munkája nyomán jöt- Tapasztaltunk-e a saját

!-gk |gLre> életünkben Is hirtelen

fordulatot?

181



Λ : I Ε ' Ε R . Ε Ε>

falata ? i Törvényeskedés: tehetünk-e bármit azért, I hogy Isten jobban szeressen minket?

3,3 Ennyire esztelenek vagytok? Amit Lélekben kezdtetek el, most testben

akarjátok befejezni?"

Első missziói útja során Pál apostol nagy meglepetéssel tapasztalja, hogy a nem

zsidók sokkal nyitottabbak a Jézusról szóló üzenet iránt, mint a zsidóság. Ekkor

dolgozza ki azt a stratégiát, amelyet aztán egész szolgálata során következetesen

alkalmaz. Bárhova megy, először mindig a zsinagógába tér be, és a zsidók között

prédikál. Ha elutasítják őt, akkor a pogányok felé fordul.

Megtérése előtt Pál apostol vallásához hűséges, szigorú zsidóként büszke volt

törvénytisztelő életmódjára. Ha a törvény megtartásával el lehetett volna érni Is-fent, akkor neki, a hithű farizeusnak minden bizonnyal sikerült volna. Az életében

bekövetkezel I drámai fordulat után azonban a pogányok apostolaként válik ismert-

Lé. Amikor látja, hogy Isten miként munkálkodik a pogányok között, a köztük foly-

tatott munka élére áll.

A Galácia (a mai Törökország része) gyülekezeteihez írott levél a zsidók és pogá-

nyok közötti korai viták időszakában keletkezett. Pál apostol felfokozott érzelmi ál-

lapotban dühödt támadást intéz azokkal a félrevezető próbálkozásokkal szemben,amelyek a zsidó törvényeskedés béklyójába akarják kényszeríteni a gyülekezetei.

Pál már ismeri a szabadság jó ízét, amely a törvény korlátozása alól való felszaba-

dulással jár, és elszántan ragaszkodik ehhez a szabadsághoz.

Feltételek nélkül

A 3. fejezet első bekezdésében Pál erőteljesen hangot ad szenvedélyes meggyő-

ződésének. Ezt követően az Ábrahámmal és Mózessel kötött szövetség sokkal in-

kább keresztény”, mint zsidó értelmezésével folytatja gondolatmenetét. A 3. és a 4. fejezetben éles kontraszt rajzolódik ki: egy fogoly és egy szabad

ember, egy felügyelet alatt álló gyermek és egy felnőtt ember képének ellentéte.

Ne viselkedjetek úgy, mintha gyermekek vagy rabszolgák lennétek! - mondja Pál.

Viselkedjetek úgy, mint fiák, akik kiváltságos helyzetben vannak, és hatalmas va-

gyón örökösei! A Galata levél cáfolja azt az elképzelést, mely szerint Isten szeretete

a törvény megtartásától függ. A törvényeskedés olyan, mint a kalitka: csupán arra

képes, hogy kárhoztassa és rácsok mögé zárja az embert. Pál nyomatékosan rá-

mutat, hogy senki sem képes megtartani Isten törvényét, minden ilyen igyekezet

kudarcra van ítélve (3,10-11).

;821 Luther Márton azt mondta: [A Galata-levél] az én saját kis levelem. Eljegyez-

tem magam vele. Olyan ez nekem, mint Katié von Bora [Luther felesége].” Ez a



A Z I GE T E R J E D

rövid kis könyv kinyilvánítja, hogy Isten ingyen, feltételek nélkül adja nekünk a sze-

retetét. Őrizzük meg magunkban ennek az igazságnak a döbbenetét - mondja agalatákhoz írott levél.

lé t Kérdések

4 z első keresztények közül némelyeknek, akárcsak a galatáknak, rögeszméjükké vált a

törvényeskedő maga- tartás. Mások tú l mész- szíré mentek keresztény szabadságukban, és már semmilyen szabályt nem voltak hajlandóak megtartani. Saját környe- zetünkben melyik látszik

nagyobb veszélynek?

183



AZ IGE TEE II I)

Terelőút: Egy nem tervezett látogatásés beszélgetés nyomán új gyülekezet születik

Aposto lok cselekedetei 16

16,9 Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy macedón férfi állt előtte, és

ezekkel a szavakkal kérlelte őt: »Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!«"

Pál apostol utazásai során a fontosabb kereskedelmi városokra és a római provin-

ciák fővárosaira összpontosít. A sokféle kultúrának ebből az olvasztótégelyéből

kiindulva az evangélium üzenete kisugározhat az egész földkerekségre. Ha egy új

gyülekezet ígéretesnek látszik, Pál ott marad, esetenként akár három évig is, hogy

irányítsa lelki növekedésüket. Levelei jól tükrözik, milyen bensőséges kapcsolatot

ápolt ezekkel a közösségekkel.

Pál látomása a macedón férfiról a Biblia egyik legismertebb története az isteni

vezetéssel kapcsolatban. Egyben az is kiderül ebből az elbeszélésből, hogy milyen

szokatlan volt az ilyenfajta kinyilatkoztatás. Pál a látomás hatására egész útitervét

megváltoztatja. Szokásához híven stratégiai alapossággal megszervezi missziói út-

ját, melyet a nagyobb városok érintésével készül megtenni. Ez alkalommal azonban

akadályba ütközik, és kénytelen változtatni az útirányon.

Egy asszony és egy börtönőr

Ennek a változtatásnak köszönhetően jön létre Pál egyik legkedvesebb gyülekeze-

te. Filippi, ahova a látomás irányítja őt, Macedónia tartományának egyik kiemelke-

dő fontosságú városa. Pál a város szélén egy folyó mellett beszédbe elegyedik egy

asszonnyal, és ez a találkozás megnyitja az utat számára (a nők meghatározó sze-

repet játszottak számos korai gyülekezet életében). Ami Filippiben történik, szín-

te mintája lehetne Pál eseményekben és fordulatokban gazdag missziói útjainak:

eleinte szívesen fogadják, aztán éles ellenállásba ütközik, majd gondviselésszerű

szabadulást él át a veszélyes helyzetből.

Veszélyhelyzetben Pál bátran él a római állampolgárság nyújtotta jogával és

státusával. A római polgárnak kijáró tisztelettel kivezetik Filippiből, ám addigra két

megváltozott életű családot hagy a háta mögött:

az egyik egy ruhaérus kereskedőasszony családja, LétKérdések

a másik pedig a városi börtön parancsnokáé. Ebből

a valószínűtlen kombinációból eleven gyülekezet Történt-e olyan fontos

jön létre, amelyhez később a filippiekhez írt levelét esemény az életünkben,

küldte amely egy alkalmi beszél-

getésből indult ki?



A Z ' G E T E P J E D

Filippi 2 ן Viszontagságok között: Honnan merít Pál erőt?

2,5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt."

Pál apostol sok szenvedésen ment keresztül a filippi gyülekezet megalapítása óta

eltelt tíz év alatt: verések, bebörtönzés, hajótörés, ellenséges támadások a félté-

kény vetélytársak részéről. Bizonyára voltak pillanatok, amikor azon tűnődött: Meg-

éri mindez a sok fájdalmat? Ezt a levelét is Krisztusért viselt bilincsek” között írja

0,13). Valahányszor azonban a filippiekre gondol, az idős. apostol lelke megeleve-

nedik.

Ha valaki megkérdezte volna tőle: Pál, mondd meg őszintén, mi motivál téged,

amikor nehézségeken mész át?" - ő valószínűleg ennek a fejezetnek a szavaival vá-

laszolt volna. A 2. fejezetben Pál felfedi a benne lévő elfojthatatlan hajtóerő forrását.

Először Is, Jézus példáját állítja elénk. Ebben a méltóságteljes, himnikus hangvételű

bekezdésben rácsodálkozik arra, ahogy Jézus feladta a menny minden dicsőségét,

hogy emberi formát öltsön magára - nem pusztán emberi, hanem szolgai formát, aki

leteszi az életét másokért.

Pál magára alkalmazza ezt a mintát.

Csapatmunka

Ezután, látszólag ellentmondásos módon, az Istennel való együttműködésről be-

szél: miközben Isten belülről munkálkodik, nekünk kívülről", félelemmel és tette

géssel kell munkálkodnunk üdvösségünkön. Avilai Szent Teréz így fejő/ 10 ki azt a

paradoxont: Úgy imádkozom, mintha minden Istenen múlna; úgy munkálkodom,

mintha minden rajtam múlna.” Ez a megfogalmazás találóan summázza Pál lelki

ségét.

A filipp levél bepillantást enged Pál apostol fára Létkérdések

dozásaiba, ugyanakkor abba is betekintést ad, hogy

mi volt az, ami megóvta Pált a kiégéstől. A Filippiben Miként tekinthetünkmáso-

élő hívőket olyanoknak látta, mint ragyogó csillago- kát különbnek magunknál

kát a világban. Az ő lelki növekedésük felett érzett (3. vers) anélkül, hogy ez

örömből merít Pál erőt. alacsony önértékelésből

fakadna?




Vegyes eredmény: Pál mindenüttfelfordulást, megvetést vagy zavargást vált ki


17,18 Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele, akik közül egyesek

ezt kérdezték: »Mit akarhat ez a fecsegő mondani?«"

Jézus egyszer mondott egy példázatot a magvetőről, aki kiment a földekre, hogy

elvesse a magot (Máté 13). A magok némelyike köves helyre hullott, némelyik tő

visek közé, némelyik pedig terméketlen talajba. Ebben a fejezetben, amely Pál

apostol második missziói útjának eseményeiről szól, világosan látszik, hogy az első

misszionárius pontosan a példázatban szereplő reakciókkal találkozott, méghozzá

gyorsan egymás után.

Pál érkezése zavargást robbant ki Thesszalonikában. A következő város, Béreasokkal befogadóbbnak bizonyul. Zsidók és nem zsidók egyaránt tanulmányozni

kezdik a Szentírást, hogy ellenőrizzék Pál üzenetének helyességét, majd sokan kö-

zülük hitre jutnak. Hamarosan azonban a I hesszalonikából érkező agitátorok ott is

bajt kevernek, ellenfelei ugyanis mindenütt az apostol sarkában járnak, azon mos-

terkedve, hogy lerombolják a munkáját.

Pál bemutatkozik Athénban

Athénban, ebben a művelt, egyetemi városban Pál apostol talán a rnisszionáriu-

sokat érő legfélelmetesebb kihívással találkozik. Ebben a városban, amely híres

volt filozófusairól, minden új gondolat hirdetőjét kimerítő intellektuális próbatétel-

nek vetik alá. A helyi filozófusok mély megvetést tanúsítanak Pállal szemben. Az

Areopágoszon a vallási és erkölcsi kérdéseket felügyelő, filozófusokból álló tanács

elé állítják.

Pál magabiztosan áll a szkeptikus hallgatóság elé, hiszen biztos benne, hogy az

ú| hit megállja a helyét az eszmék piacterén. Ékesszóló beszédet tart az összesereg-lóit filozófusok és gondolkodók előtt. Ám minden jel szerint kevés sikerrel. Az athéni

elitből kevesen térnek meg.

Ezt követően Pál Korinthusba utazik. Az itt ala-

pított gyülekezet etnikai sokszínűségéről ismert.

Néhány bibliatudós úgy véli, hogy a korinthusiakhoz

írott levél első négy fejezete Pál athéni élményeinek

utóhatásait írja le.

LétKérdések

Amikor barátainkkal és ismerőseinkkel beszélge- tünk az evangéliumról,

milyen megközelítés bizonyul számunkra a leginkább működőké-

pesnek?



AZ IGE I IAH..IJ

Felkészülés a végső dolgokraNe engedjük, hogy a jövő beárnyékolja a jelent

1Thesszalonika 3-4

4,17-18 És így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezek-

kel az igékkel.''

A thesszalonikaiakat minden jel szerint egyetlen kérdés foglalkoztatja: mikor tér

vissza Jézus a földre, ahogy megígérte? Ez a kérdés, amelyet a mai keresztények is

gyakran feltesznek, Jézus eltávozása óta folyamatosan foglalkoztatja az egyházat,

A thesszalonikaiak ezzel kapcsolatban több kérdést intéztek Pálhoz. Mi lesz azok

kai, akik Jézus visszajövetele előtt meghalnak? Ők vajon lemaradnak a halál utáni

életről? Pál apostol egyértelmű és megnyugtató választ ad a kérdésekre.

Félelem és reménység keveréke

A thesszalonikaiaknak jó okuk van arra, hogy a jövő miatt nyugtalankodjanak.

Ahogy sok keresztény napjainkban is üldöztetést szenved, úgy ők is állandó fé-

leiemben éltek a hatóság részéről való üldöztetések miatt. Bármelyik éjszaka dö-

römbölhettek az ajtón, vagy léptek kopogása verte fel az utca csendjét, ami be-

börtönzést vagy halált jelentett. Érthető tehát, ha a fiatal egyház sóvárogva és

reménykedve várja Jézus második eljövetelét.Pál biztosítja a gyülekezet tagjait, hogy a jövőbe vetett reménységük biztos ala-

pokon áll, akár megérik Jézus visszajövetelét, akár nem. Ezzel együtt azonban óva

int a jövővel kapcsolatos találgatásoktól.

Jézus visszajövetelére várva

A thesszalonikai hívők óta a kereszténység egymást

követő generációiban mindig akadtak, akik a jövő

eseményeit firtatták. Egész nemzedékek estek beleabba a csapdába, hogy Krisztus visszajövetelének

pontos helyét és idejét próbálták meghatározni,

hogy aztán végignézzék, miként hiúsulnak meg jő-

vendöléseik. Pál elvet minden ilyenfajta spekulációt (5,1-2), és bemutatja, mit jelent

helyesen, illetve helytelenül készülődni Jézus visszatérésére.

A történelem arról tanúskodik, hogy a levél első olvasói megfogadták Pál taná-

csát. A továbbra is fennálló problémák ellenére, ami miatt szükség volt egy második,

dorgáló levél megírására, a thesszalonikai gyülekezet hosszú éveken át életképesnek

és egészségesnek mutatkozott. Mivel az ottani hívők az üldöztetések közepette is

hűségesek maradtak, városukat az ortodoxia városaként" kezdték emlegetni. 1187

l ói Kérdések

Mit jelentene most számunkra Jézus ma-

sodik eljövetele? Milyen szélsőségekkel szemben figyelmeztet bennünket Pál apostol?




Thocc7a1nní1ía í Téves szóbeszéd:z l Naplopók, akik Jézus második jövetelét várják

2,5 Nem emlékeztek,rá, hogy még amikor nálatok voltam, megmondtam nek-

tek mindezt?"

A thesszalonikai gyülekezetben olyan kérdés merült fel, amely Pál első levelének az

egyik szakaszára vezethető vissza, ahol olvasóinak a halál utáni élettel kapcsolatos

kérdéseire válaszol. Vajon azok, akik már meghaltak, lemaradnak a halálból való

feltámadásról? Ez nem pusztán elméleti kérdés a thesszalonikaiak számára, akik az

üldöztetés és a vértanúság állandó fenyegetettségében élnek.

Első levelében Pál biztosította őket arról, hogy mindazok, akik megérik, amikor

Jézus visszatér a földre, újra találkoznak majd azokkal, akik korábban elhunytak.

A thesszalonikaiak azonban messzemenő következtetésekre ragadtatták magukat

ezzel kapcsolatban, amelyek túlmentek Pál szavain.

Vissza a munkához

Jézus visszajövetelének várása némelyeknél odáig vezetett, hogy feladták a mun-

kájukat, és tétlenül várták a nagy napot. Ahogy Pál mondja, nem dolgoznak, ha-

nem haszontalan dolgokat művelnek” (3,11). (Azóta is időről időre felütik a fejüketolyan szekták, amelyek távoli vidékekre vonulnak vissza, hogy ott várják Krisztus

visszatérését.)

Pál elsősorban azért írja második levelét a thesszalonikaiaknak, hogy korrigál-

ja ezt a tévedést. A 2. fejezetben azokról a homályos eseményekről beszél, ame-

lyeknek meg kell előzniük Jézus második eljőve-

telét. Emellett a tétlenség veszélyére is felhívja a

thesszalonikaiak figyelmét. Pál némely gondolata

nehezen értelmezhető, mivel olyasmire építi tanítá-

sát, amit minden bizonnyal korábban személyesen

mondott a thesszalonikaiaknak.

LétKérdések

Hogyan kell készülnünk

Jézus második eljövete-

lére?



A Z A E í F E '1 D

1 Knrinthirc 17 I A szeretet himnusza: ivorininus > pá! a p o s t o j a legnagyobb kegyelmi ajándékról beszél

13,2 Ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig

nincs bennem: semmi vagyok."

Pál apostol pályafutásának legnehezebb szakaszában látogat első ízben a görög-

országi Korinthus városába (lásd Apostolok cselekedetei 17-18). Thesszalonikából

és Béreából a feldühödött csőcselék kergette ki őt. Utjának következő állomásán,

Athénban a művelt hallgatóság gúnyolódásával kellett szembenéznie. Igencsak

megviselt lelkiállapotban érkezhetett Korinthusba.

Az ellentábor hamarosan Korinthusban is felbukkan. A zsidó vezetők gyalázni

kezdik, majd törvényszék elé viszik Pált. Úgy tűnik, bármerre jár az apostol, minden-

hol zaklatásnak van kitéve. A válságos helyzet kellős közepén azonban Isten külön-

leges, bátorító üzenettel keresi fel Pált: Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én

veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem

van ebben a városban.” (Apostolok cselekedetei 18,9-10)

Másfajta szeretet

Ezek a szavak bizonyára meghökkentették Pált, hiszen Korinthus városa elsősor-bán feslettségéről és kocsmai verekedéseiről volt hírhedt. A korínthusiak a sze

relem istennőjét tisztelték, és kultusz! életük leginkább orgiákra emlékeztetett

Csaknem lehetetlennek látszott, hogy ebben a városban meggyökerezzen a ke

resztény gyülekezet.

Mégis ez történt. Egy zsidó házaspár megnyitja otthonát Pál előtt, aki a kövei -

kező tizennyolc hónap során velük marad, hogy a megtérők lelki fejlődéséről gon-

doskodjon.

A korinthusi gyülekezethez írt leveleiben Pál azokkal a vitás kérdésekkel foglal-

kozik, amelyek egy ilyen sokszínű gyülekezetben felmerülnek. A 13. fejezet szavait

- amelyek a szeretet nimnuszaként" vá lak 'sm,értté

- gyakran idézik esküvőkön és temetési szertartáso-

kon. Ezt a bibliai fejezetet olvasta fel a brit minisz-

tereínök Diana hercegnő temetésén. Az a szeretet-

fogalom, amelyet Pál apostol itt kifejt, meglehetősen

újszerű és szokatlan lehetett a korinthus! hívők több-sége számára.

LótKérdések

Az / Korinthus 13 az ideális szeretetni szói. A szeretet

melyik jellemzőjét keit még fejlesztenünk magunkban?

189




1 Korinthus 15 j Az utolsó ellenség: Miért hiszünk a halál utáni életben?

15,55 Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?”

Az első korinthusi levél nagy része a személyes életvitel és a közösségben való

részvétel kérdéseiről szól. Pál apostol ezután arra a témára irányítja a figyelmet,

ami számára minden másnál fontosabbnak tűnik. Sokan, akik szerint a halállal min-

den véget ér, megkérdőjelezik a keresztényeknek a halál utáni életbe vetett hitét.

A történelem során mindig is sokan voltak, akik így gondolkodtak. Jézus koréban

a szadduceusok csoportja tagadta a halálból való feltámadást. Napjainkban a New

Age egyes képviselői szerint a halál természetes részét képezi az élet körforgásé-

nak. Ugyan miért kellene tartani tőle? - kérdezik.

Nem tündérmese

A korinthusi gyülekezet tagjai hamar felismerik, hogy jobb, ha nem hangoztatják

ezt a véleményt Pál apostol közelében. Számára ugyanis a halál utáni élet nem

mese, hanem hitének szilárd alapja. Ha nincs élet a halál után - mennydörgi Pál -,

akkor a keresztény igehirdetés hazugság. Ha nincs élet a halál után, akkor semmi

értelme további lelkipásztori szolgálatának, Krisztus halála értelmetlen vérontásvolt, és a keresztények a legszánalmasabb emberek a világon.

A Biblia fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halál utáni élet kérdésé-

re. Az ószövetségi zsidóság meglehetősen homályos fogalmakkal rendelkezett e

tekintetben. Amint arra Pál apostol rámutat, Jézus feltámadása a halálból mindent

megváltoztatott, hiszen cáfolhatatlanul bizonyította

a világ előtt, hogy Istennek hatalmában és szándé-

kában áll legyőzni a halált. A 15. fejezetben a kérész-

ténység halállal kapcsolatos felfogásának szálait

látjuk összefonódni egyetlen egésszé. Pál apostol a

halált habozás nélkül ellenségnek” nevezi, mégpe-

dig a végső ellenségnek, amelyre pusztulás vár.

Bizonyára ezért idézik gyakran ezt a fejezetet temetéseken is, Amikor az em-

berek búcsút vesznek,szeretteiktől, mintha ösztönösen éreznék a halál szörnyű és

természetellenes voltát. Ez a fejezet mindannyiunk számára a reménység üzenetét

közvetíti. Rámutat arra, hogy Krisztus feltámadása legyőzte a halált, így az többénem a véget jelenti, hanem a kezdetet.

LétKérdések

A halál utáni életbe vetett

hitünk milyen hatással

van mindennapjainkra?

190



AZ IGE ]ERII D

Knrinthus 4 I Égetett sár: Válságos pillanatában Pálí Korintnus 4 | g cserépec!ény metaforájából merít bátorítást

4,7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt

Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak."

Pál apostol hite a halál utáni életben megingathatatlan, mégsem tétlen várakozás-

sál tölti az idejét. A lehető legteljesebb odaadással munkálkodik azon, hogy Isten

akarata valósuljon meg a földön, amint a mennyben is: Ezért arra törekszünk, hogy

akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.” (5,9)

A jövőbe vetett reménysége akkor is tartja benne a lelket, amikor a nehézségek

miatt könnyen feladná a harcot. Miközben ezt a levelet írja, a korinthusi gyülekezettel

való küzdelme a tetőpontjára hág, ezért ebben a levélben a legmélyebb és legsé-

rülékenyebb pillanataiban láthatjuk az apostolt. Olyan súlyos nehézségeken ment

keresztül, amelyek erején felül megterhelték" (1,8),

Mint egy agyagedény

Pál képes beszédet használ - a cserépedénybe rejtett kincs” hasonlatét - legben-

sőbb gondolatainak kifejezésére. Abban a korban a cserépedények csaknem olyan

mindennaposak - és éppúgy eldobhatok - voltak, mint manapság a kartondobo-zok. Ugyan kinek jutna eszébe, hogy kincset tároljon olyan közönséges edényben,

amely lényegét tekintve nem más, mint égetett sár?

Pált ez a hasonlat vezeti arra a felismerésre, hogy Isten az evangélium kincsét”

olyan esendő emberekre bízza, mint ő maga is, aki nehézségektől körülvéve épp-

olyan törékeny, mint egy cserépedény.

A halhatatlan Isten különös módon halandó em-

bereket választ ki, hogy őt képviseljék. De ki alkal-

más erre?" - teszi fel a kérdést Pál (2,16). Elhatározza,

hogy nem önmagára irányítja a figyelmet, hanem a

benne lévő kincsre.

Lét Kérdések

Amikor mélyponton érez- zük magunkat, mennyire vagyunk képesek nem a láthatókra, hanem a láthatatlanokra" emelni tekintetünket (18. vers)?

91|




>Korinthuc 1? I Dicsekvés a gyengeségekkel:I Pál furcsa védekezése bírálóinak lefegyverzésére

12,10 Mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős."

Bármerre jár Pál apostol, nyomában mindig megjelennek a zsidó vagy a római

hatóságok, amelyek egyaránt komoly fenyegetést látnak benne. Ellenállásuk

azonban nem éri váratlanul Pált. A keresztények részéről tapasztalt ellenkezés

sokkal jobban zavarja őt. Féltékeny vetélytársak szivárognak be a korinthusi

gyülekezetbe, akik mindenféle szóbeszédet terjesztenek róla, hogy aláássák jó

hírét. Kétségbe vonják zsidó származását, és azt állítják, hogy nem méltó az

apostoli címre sem, hiszen Jézus földi életében ő nem tartozott a követői közé.Ráadásul azzal vádolják, hogy a többi hamis tanítóhoz hasonlóan őt is csak a

pénz érdekli.

Levelében Pál leszögezi, hogy nem szívesen kel önmaga védelmére. Esztele-

nül szólok" (11,23) - mondja, miközben szenvedéseire hivatkozik. A bírálatok azon-

bán minden határon túlmennek. Hogy nem zsidó? Pál szigorú farizeus, aki a híres

Gamáliel rabbinál tanult. És nem apostol? Igaz, Pál nem tartozott a tizenkét tanít-

vány közé, de a damaszkuszi úton találkozott a feltámadt Jézussal, és később olyan

különleges és kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad ember-nek elmondania". És hogy másokon élősködik? Pál a saját keze munkájából él, hogy

ne kelljen pénzt elfogadnia a gyülekezettől.

Pál nem ragad le az önmaga védelmére felhozott nyomós érveknél, hanem

meglepő módon gyengeségeivel kezd dicsekedni. Hosszan sorolja, hányszor volt

része verésben, bebörtönzésben, bántalmazásokban és nehézségekben, amelyek

egész pályafutását végigkísérték. Különleges látomásáról szóló beszámolóját az-

zal ellensúlyozza, hogy őszintén beszél kitartó imádságáról, amelyet Isten soha-

sem teljesített.

A kínzó tövis

Pál háromszor is kérte Istent, hogy távolítsa el testéből azt a titokzatos tövist, A

Biblia tudósai különféleképpen értelmezik, mire is utal valójában a tövis” kifejezés.

Egyesek olyan testi betegségre gondolnak, mint a szembetegség, a malária vagy

az epilepszia. Mások inkább lelki természetű kísértést értenek rajta, vagy az őt

ért sorozatos kudarcokkal azonosítják, melyek végigkísérték szolgálatát. A Bibliaegyik elgondolásra nézve sem szolgál egyértelmű bizonyítékkal.

Pál hangsúlyozza, hogy Isten minden imádsága ellenére sem távolította el testé-

!921 bői a tövist” - talán éppen azért, hogy ezáltal többet tanuljon az alázatról, a kegye-

lemről és az Istentől való függésről.



AZ IGE TERJED

Pált lenyűgözi az az érthetetlen csoda, hogy Isten éppen őt, az egykori ellensé-

get választotta ki, hogy terjessze az evangéliumot. Megszégyenítve, ugyanakkormegtisztelve érzi magát, hogy még gyengeségében is - különösen gyengeségében

LétKérdések

- Isten eszköze lehet országa építésében.

Szólt már hozzánk is

Isten a gyengeségeinken

keresztül?



PÁL OROKSE-G'E

Róma 3 | Gyógyulás: Gyógyír az emberiség egyetemes betegségére

3,22 Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való

hit által minden hívőnek."

Kalandokkal bővelkedő élete során Pál apostolnak végig az a cél lebegett a szeme

előtt, hogy eljusson Rómába. Pál idejében a hatalmas Római Birodalom fővárosa

egymaga uralta az egész földközi-tengeri térséget. Az újonnan létrejött kicsiny ró-

mai gyülekezet nagy izgalmat váltott ki a keresztények körében, akik jól tudták,

hogy az egyház jövője bizonyos értelemben attól függ, mi történik Rómában. Ha

el akarják érni a világot, akkor be kell jutniuk üzenetükkel ebbe a hatalmas városba.

Pál szüntelenül imádkozik a római gyülekezetért, és többször is tervezi, hogy

meglátogatja azt. Mivel egyik terve sem valósulhatott meg, Pál megírja ezt a levelet,

amelyben a keresztény hit tömör összegzését adja.

Ki a beteg?

Pál azt hirdeti, hogy az emberiség problémáira az egyetlen gyógyír Isten kegyel-

me, amely teljes körű gyógyulást hoz, és mindenki számára elérhető. Az emberek

azonban nem fogják keresni a gyógyulást, amíg rá nem jönnek, hogy betegek. Hahirtelen egy orvos jelenne meg a képernyőn egy televíziós hírműsorban, és beje-

lentené, hogy feltalálták a paraguayi influenza gyógyszerét, ugyan ki törődne vele?

Ahhoz, hogy ez a hír megragadjon bennünket, és elkezdjük keresni, miként jut-

hatnánk a védőoltáshoz, először azt kellene bebizonyítania, hogy komoly veszélyt

jelent ránk nézve ez az újfajta, ismeretlen vírus.

A római levél éppen ezért baljós kinyilatkoztatás-

sál indul. Nincsen igaz ember egy sem” - állapítja

meg Pál apostol. Az egész világ lelki értelemben

halálra van ítélve. A gyászos üzenetből azonban

felragyog a csodálatos örömhír (21-31. vers), amely

tömören összefoglalja az evangélium központi üze-

netét.

LétKérdések

Ismerünk-e valakit, akiért

igazán aggódunk, és sze-

retnénk, hogy meghallja

és megértse a róm ai levél

üzenetét?



P Á L Ö R Ö K S É G E

Róma 7 | A törvény határai: A törvény jó célt szolgál - egy bizonyos pontig

7,18 Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy

arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs."

Van egy kérdés, amely Pál apostol szinte minden levelében előkerül: Mi a haszna

a törvénynek? Pál olvasóinak nagy része számára a törvény” szó az ószövetségi

szabályok és rituálék hatalmas gyűjteményét jelenti. Valahányszor az új szövet-

ség” vagy a Krisztusban való szabadság” gondolatát hozza szóba, zsidó haliga-

tósága arra kíváncsi, mit gondol Mózes törvényéről. Isten még mindig engedek

mességet követel?

Farizeusi múltjának köszönhetően Pál kitűnően ismeri Mózes törvényeit. Ebben a

fejezetben, amely a római levél legszemélyesebb fejezete, tele életrajzi részletekkel,

Pál pontosan megfogalmazza, mit gondol erről a kérdésről.

Amikor a törvény hasznos. Pál sohasem állítja, hogy a törvény érvényét vesz-

tette volna. Azon a véleményen van, hogy a törvény az erkölcs alapvető kódexe,

amely körülírja az Istennek tetsző magatartást. A törvény egyetlen haszna, hogy

rámutat a bűnre: A bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvényáltal.” Pál szerint az olyan szabályok, mint a tízparancsolat, hasznosak és jótékony

hatásúak.

Amikor a törvény tehetetlen. A törvénnyel azonban van egy nagy pioblc.

ma. Csupán rámutat az ember bűnére, de semmivel sem teszi jobbá .1 bűnöst.

Pál farizeusi múltjának egyik öröksége, hogy rendkívül érzékeny lelkiismerettel

bír. Ám ahogy erre találóan rámutat, ez főként csak arra jó, hogy bűntudatot

érezzen. A törvény leleplezi gyengeségeit, ám arra már nem képes, hogy erőt

adjon azok leküzdéséhez. A törvény, vagy bármilyen szabályrendszer végül

zsákutcába vezet.

Külső segítség

Ha valaki olyan fegyelmezett életvitelt folytat, mint Pál, annak nem jelent túl nagy

nehézséget, hogy megtartsa a tízparancsolat nagy részét. A külső cselekedetek,

mint a káromlás, gyilkosság, házasságtörés, lopás és hazugság könnyen mérhe-

tők és ellenőrzés alatt tarthatók. Ám a belső, láthatatlan bűnök, például a gonosz

kívánságok, sokkal nehezebben tarthatók kordában. Amint a hegyi beszédben Jé-

zus rámutatott, az olyan láthatatlan bűnök, mint a kívánság, a kéjvágy és a harag

ugyanolyan mérgező hatásúak lehetnek, mint azok külső megjelenési formái, vagy- I !95

is a lopás, a házasségtörés és a gyilkosság.




A római levél 7. fejezete átütő erővel mutatja be, milyen belső küzdelmet jelent,

amikor a távolról sem tökéletes ember odaszánja magát a tökéletes Istennek. Azok akeresztények, akik arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként szabadulhatnának

meg végre a bűntől, vigasztalást meríthetnek Pál őszinte vallomásából. Isten nor-

máival szemben mindannyian tehetetlennek érezzük . .....................

magunkat, és Pál éppen erre szeretne rámutatni.

Semmiféle szabályrendszer nem képes megtörni a

'..Λ ■ Ά '

;LétKérdések

bűn és bűntudat ördögi körét. Külső segítségre van

szükségünk ahhoz, hogy az új életben a Lélek sze-

rint szolgáljunk, nem pedig az írás betűje szerint,

mint a régiben” (6. vers), A 8, fejezet ezt a külső se-

gítséget ünnepli.

Milyen személyes, belső vívódásunk miatt érezzük leginkább tehetetlennek magunkat? Hová fordu- lünk segítségért?



P á l Örö k l i g !

Róma 8 I A L®,ek szerinti élet:° I A megelevenített ember és a kozmosz drámája

8,31 Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?"

A 8. fejezetben Pál áttekintést ad arról, milyen változást hoz a Szentlélek az em-

bér életébe.

Először is, nyugvópontra hozza a bűn nyugtalanító kérdését, amelyet éppen

az előző fejezetben vetett fel olyan erőteljesen. Nincs tehát most már semmiféle

kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” - jelenti ki az após-

tol. Halála és feltámadása által Jézus Krisztus örökre megoldotta a bűn problé-

máját, (A 4, fejezetben Pál a pénzvilág nyelvezetéből vesz kölcsön egy kifejezést,

hogy elmagyarázza ezt a folyamatot. Isten a mi számlánkra írja jóvá” , nekünk

tulajdonítja Jézus tökéletességét, és nem'a mi cselekedeteink alapján, hanem az ő

érdemei szerint ítél meg minket.)

Pál ismét emlékeztet az örömhírre: Jézus Krisztus nem maradt a halálban. Pál

rávilágít, hogy ugyanaz az erő, amely feltámasztotta Krisztust a halálból, ben-

nünket is megelevenít. Az életadó Szentlélek képes megtörni azt a sötét, halálos

körforgást, amelyről a 7. fejezetben olvastunk.

Megéri a küzdelmet

Félreértés ne essék, a Szentlélek nem tünteti el a problémákat. A Biblia olyan

nevekkel illeti a Szentlélek személyét, mint Közbenjáró, Segítő, Tanácsadó, Vi-

gasztaló - ami arra utal, hogy a bennünk lakozó Isten képes megtenni mindazt,

amit mi nem tudunk megtenni önmagunkért.

Pál nem becsüli alá a szenvedéseket, az ő élete is tele volt verésekkel, bebör-

tönzéssel, hajótörésekkel, krónikus betegséggel. Azt azonban teljes meggyőző-

déssel állítja, hogy a jövőbeli megjutalmazás messze felülmúlja a jelen szenve-

déseit. Ahogy az olimpiai sportolók éveken át edzenek, elviselik a fájdalmat, és

szigorú fegyelemnek vetik alá magukat, csak hogy elérjék céljukat, és megnyer-

jék az aranyérmet, ugyanúgy a keresztények élete is sok nehézséget tartogathat

(22-23. vers). A dicsőséges végeredmény érdekében azonban érdemes vállalni

minden nehézséget.

A hívő ember életében a történelem központi drámája zajlik: Mert a teremtett

világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” A bennünk végbemenő lelkigyőzelem valamiképpen közrejátszik az elbukott teremtett világ megszabadulá-

sában és gyógyulásában. Az apostol emelkedett hangon fejtegeti a reménység

szavait. 1197



Ρ Λ Ι Ö R Ö K S É G £

; LétKérdések

A most olvasott fejezet

alapján milyen változást

eredményez a Szentlélek

jelenléte mindennapi

életünkben?

A levél 8. fejezete azzal az ünnepélyes nyilatko

zattal zárul, hogy semmi - egyáltalán semmi - nemképes többé elválasztani a hívőket Isten szereteté-

tői. Pál szinte örömujjongással hirdeti ezt az igaz-

ságot.

198■



i!

10 1P Á L

Dóma 19 I Nézeteltérés a keresztények között: Δ \ Hol a haté! a ,0 és a ossz között?

12,9 Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz."

A teológiáról sokan úgy tartják, hogy remetéknek vagy lakatlan szigetre vetődött

hajótörötteknek való, akiknek van ideje arra, hogy naphosszat mélázzanak az Isten-

nel kapcsolatos elvont kérdéseken.

Ez a felfogás bizonyára tiltakozást váltott volna ki Pál apostolból, aki szerint a

teológia cselekvésre késztet. Nem véletlen, hogy a Biblia legtömörebb teológiai ira-

ta olyan mindennapi, gyakorlati problémák megvitatásával zárul, mint a politika, a

bosszúállás, a büszkeség, valamint a személyes kapcsolatok örömei és bosszúságai.

Pál élete jó példa arra, miként alkalmazható a teológia a mindennapi életben. Ő

valóban megélte mindazt, amiről prédikált. Miközben éppen az emelkedett hangvé-

telű római levelet írja, úton van, hogy adományokat gyűjtsön az éhínség áldozatai-

nak.

A levél 12. fejezetében Pál a cselekvő szeretetről beszél. Okos istentiszteletként

szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek” - buzdítja

0 vasólt. A római gyülekezet tagjai - mind <1 zsidók-

;)01. mind a pogányokból lett keres/fényoK - számára <'!Kérdésekaz áldozat kifejezés azokat a bárányokat és egyéb ál-

latokat jelentette, amelyeket a templomba vittek, és Pál apostol korában a

átadtak a papoknak, hogy az oltáron levágják őket. keresztények között vita

Pál azonban rámutat, hogy Isten nem megölt állató- fo ly t arról, hogy szabad-e

kát, hanem élő embereket akar áldozatul. Isten előtt a húst enni, helyes-e meg-

legkedvesebb áldozat az odaszánt életű ember. tartani bizonyos ünnep-napokat, illetve szabad-e

bort inni. Milyen kérdé- seken vitatkoznak ma a keresztények? Miként viszonyuljunk azokhoz, akikkel nem ériünk egyet bizonyos kérdésekben?




Váratlan helyzet: Lincselő csőcselék,merénylők és a római igazságszolgáltatás


26,22 De mivel az Isten m ind e mai napig megsegített, it t állok, és bizonyságot

teszek kicsinyeknek és nagyoknak."

Az apostolok cselekedeteinek utolsó néhány fejezete Pál apostol rendíthetetlen

bátorságáról tanúskodik. Olyan merészen viselkedik a lincselésre összesereglett

csőcselékkel szemben, hogy a római katonák kénytelenek a laktanyájukba vinni őt,

hogy megvédjék a tömegtől. Másnap a zsidó vezető testület, a szanhedrin előtt

okoz akkora felfordulást, hogy a római parancsnok már attól.tart, hogy ízekre szag-

gatják Pált. Ezután negyven vallási fanatikus esküt tesz Pál megölésére.

A nagy felfordulás közepette azonban Pál bátorító látomást kap az Úrtól, aki ígyszól hozzá: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsá-

lemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!” (23,11) Pálnak éppen erre a meg-

erősítésre van szüksége.

A fogoly beszédet tart

Miután az éjszaka leple alatt megerősített őrség kíséretében kicsempészik Pált a

városból, végre megérkezik a római helytartó palotájába. Megpróbáltatásainakazonban még koránt sincs vége. Miután Félix meghallgatja Pál védekezését, két

évre börtönbe veti, hogy a zsidó vallási hatóságok kedvében járjon. A dühödt in-

dulatokat azonban ez sem tudja lecsendesíteni. Amint Fesztusz, az új kormányzó

megérkezik, a zsidó vezetők máris újabb halálos cselszövésbe fognak Pál ellen.

Az apostolok cselekedeteiben Pál tizennyolc be-

széde olvasható, amelyekből az utolsó hármat váló-

gatott hallgatóság előtt mondta el. A római hivatal-

nokok kíváncsiságát felébreszti a fogoly, akiről olyansok szóbeszéd járja a birodalomnak ebben a távoli

zugában, ezért elővezetik Pált, mint valami idomított

medvét. A 26. fejezetben Pál a legelőkelőbb bíró, He-

ródes Agrippa király előtt mond nagyívű beszédet.

Ennek eredményeként Pál régi álma, hogy eljusson Rómába, végre megvalósul

- igaz, nem mint misszionárius utazik oda, hanem egy római hajón a birodalom fog-

lyaként szállítják a fővárosba.

LétKérdések

Találkoztunk-e már ellenállással a hitünk m i- att? Mit tanulhatunk Pál reakciójából?

2001




Tökéletes vihar: Az utolsó akadály a Rómába érkezés előtt


27,22 Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok, mert

egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó."

Ebben a fejezetben egy szemtanú elbeszélését olvashatjuk egy tengeri viharról.

Olyan vihar volt ez, ami talán tízévenként egyszer fordul elő, és amelyet a túlélők

sohasem felejtenek el. Sűrű felhők takarják el a napot és a csillagokat hosszú na-

pokon és éjszakákon át. A hajón utazó kétszázhetvenhat utas és a legénység két

hétig élelem nélkül hajózik, és senki sem lehet biztos abban, hogy megéri-e a kö

Lukács eleven képekkel festi elénk, mi játszódik le a fedélzeten, A tengerészek

rángatják a recsegő-ropogó hajó köteleit, a legénység kihajigálja az értékes élei-

miszerkészletet, sőt, még a hajó rakományát is kidobálják. A római katonák kivont

karddal próbálják megakadályozni, hogy a tengerészek a saját bőrüket mentve

elmeneküljenek a hajóról, és felkészülnek arra, hogy elvágják a foglyok torkát. Az

általános pánik kellős közepén Pál előre kijelenti, mi fog történni. Isten látomásbanmegígérte neki, hogy eljut Rómába, és Pál még akkor sem kételkedik ebben, ami

Pál ismételten bizonyságot tesz rendíthetetlen bátorságáról. A római százados

minden bizonnyal felfigyel erre: rendkívüli kiváltságokat és védelmet biztosít Pál-

vetkező napot. Senki, egyvalakit kivéve: Pál apostolt.

A fogoly átveszi az irányítást

kor a hajó már darabokra hullik körülötte.

LétKérdések

nak. Mire a vihar elcsitul, a.hajón mindenki a ren-

díthetetlen nyugalmú tarzuszi fogoly útmutatásait

követi.

Általában hogy viselke- dünk válságos helyzetek-ben?

1201




Végre Rómában:Pál eljut a fővárosba - igaz, bilincsben


28,23 reggeltől estig igyekezett őket meggyőzni Jézusról Mózes törvénye és

a próféták alapján."

A pogány gyülekezetek jövője nagymértékben azon múlik, mi történik Pállal, aki

Isten választott apostola a pogányok között. Az apostolok cselekedeteinek utol-

só néhány fejezete azt a lelki kötélhúzást ábrázolja, amelyben Isten jóra fordít egy

majdnem tragédiával végződő eseményt. Pált letartóztatják, és felteszik egy Ró-

mába induló hajóra, Útközben hajótörést szenvednek, de mindannyian épségben

kiúsznak egy szigetre. Ekkor mérges kígyó marja meg Pált, ő azonban lerázza ma-

gáról a kígyót, majd kézrátétellel meggyógyítja a beteg szigetlakókat. Ezután újraútra kelnek, és néhány nap múlva megérkeznek Rómába.

Pál tudja, hogy a kereszténység jövője múlik azon, hogy képes-e megvetni a

lábát Rómában. Minden út Rómába vezet" - tartja a közmondás. Mint valami gra-

vitéciós központ, úgy vonzza magához a város a kereskedelmi utakat, a vezetőket,

a gondolkodókat, a szerencsevadászokat az egész birodalomból. Minden politikai

és katonai hatalom Rómából indul ki. Kétség sem fér hozzá, hogy ez a város a világ

fővárosa.

Házi őrizetben

Különös módon a keresztény hit legnagyobb szószólója fogolyként érkezik útjának

végállomására, teljesen kimerültén, hiszen épphogy túlélt egy rettenetes hajótö-

rést. Az út során olyan megbecsülést vívott ki magának, hogy a hatóságok kész-

tyűs kézzel bánnak vele. Házi őrizetben tartják. Egy katona éjjel-nappal mellette

van, valószínűleg összebilincselve az apostollal.

Pál a körülmények ellenére tevékenyen tölti napjait. A legelső Rómában töltötthéten magához hívatja a zsidó vezetőket, akik az új irányzatról” faggatják. A követ-

kező hónapok és évek során Pálnak alkalma nyílik arra, hogy leveleket írjon azokhoz

a gyülekezetekhez, amelyeket maga mögött hagyott.

Befejezetlen történet

Pálnak nincs többé lehetősége arra, hogy maga válassza meg hallgatóságát. Azok-

hoz beszél, akik felkeresik őt. De a hatalmas Róma szívében is bátran hirdeti az

új királyságot és az új királyt. Hamarosan a császári udvartartás néhány tagja iskeresztény hitre tér. Így jut el a kereszténység Jeruzsálemből egészen Rómába.

2021 Amikor Lukács megszakítja az elbeszélés fonalát, Pál sorsáról még nem született

döntés. A bibliatudósok többsége azonban úgy véli, hogy Pált szabadon bocsátották



Mi is igyekszünk Pálhoz

hasonlóan a legjobbat

kihozni a nehéz helyze-

tekből?

börtönéből, ő pedig továbbment, hogy új területeken

hirdesse üzenetét. Lukács egy szóval sem említi eze-két az utakat, mint ahogy Pál bírósági tárgyalásáról

vagy elítéléséről sem beszél. írását egy képpel zárja,

amelyben Pál apostolt szobájának falai között látjuk,

amint látogatóinak prédikál.




Efezus 2 Börtönlevél: Ideje végre szembenézni a legnagyobb kérdéssel

2,22 [Az Úrban] t i is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által."

A világ több híres irodalmi alkotása is börtöncellában született. John Bunyan ott

írta A zarándok útja című regényét. Alexander Szolzsenyicin, akárcsak Doszto-

jevszkij hatalmas munkássága szögesdrótok között íródott. A Biblia egyes levelei

- az efezusiakhoz, a filippiekhez, a kolosséiakhoz vagy a Filemonhoz írt levél - szín-

tén börtönben keletkeztek.

Meglepő, hogy talán éppen ezek a könyvek alkotják a Biblia legreményteljesebb

Iratait. A börtönben végre jut ideje Pálnak az írásra. Nem kell városról városra utaz-nia, hogy oltogassa a tüzet, amit ellenségei gyújtottak. Teljes figyelmét az élet értei-

mérői szóló emelkedett gondolatoknak szentelheti.

Feltekintés

Egy fogoly, aki tizennégy évet tö ltö tt egy kubai börtönben, elmondta, miként tar-

tóttá saját magában a lelket: A legrosszabb az egészben az egyhangúság volt.

A cellámnak nem volt ablaka, ezért gondolatban létrehoztam egyet az ajtón. Az

elmémben gyönyörű tájképet »láttam« hegyekkel, sziklás szakadékokba zúdu-ló vízesésekkel. Egy idő után mindez olyan valóságosnak tűnt számomra, hogy

minden erőfeszítés nélkül magam elé tudtam képzelni, valahányszor ránéztem a

cellám ajtajára.”

Az efezusi levél sejteni engedi, mit láthatott Pál apostol, amikor gondolatait

szabadjára engedte, és túltekintett a bezártság egyhangúságán. Először is, maga

elő tt látta az általa alapított gyülekezetek lelki növekedését. Legtöbb börtönlevelét

a címzett gyülekezet elevenségéért való túláradó hálaadással kezdi. Ezután, amint

az efezusi levélből is látható, nyitogatni próbálja olvasói lelki szemeit (1,18), hogy

meglássák a rájuk váró reménységet.

Kozmikus kérdések

Az efezusi levél csordultig van szenzációs örömhírrel. Pál egyéb leveleivel ellen-

tétben az efezusi levél nem tesz említést sürgető problémákról. Az apostol meg-

könnyebbült sóhajtással fordul az elképzelhető legnagyobb kérdés felé: Mi Isten

végső terve a világgal? Pál a következő választ adja a kérdésre: a Krisztusbanegybefoglal mindeneket, azt is, ami a mennyben, és azt is, ami a.földön van.” ( 1,10)

Saját pillanatnyi körülményeinél messze magasabbra, sokkal nagyobb, kozmikus

2041 kérdések felé emeli a tekintetét.




Különös dolog, hogy Pálnak börtönbe kellett kerülnie ahhoz, hogy felszabadul-

jón erre a boldog szárnyalásra. Valahányszor új gondolatmenetbe kezd, nem tudjamegállni, hogy ne törjön ki éneklésben vagy imád-

Ságban. Nem csoda, hogy Sámuel Taylor Coleridge,

az angol költő azt írta az efezusi levélről, hogy az a

legfenségesebb írásmű, amelyet ember valaha írt”.

LétKérdések

Általában hogy vlselke- dünk válságos helyzetek- ben?

1205



P Á L Ö R Ö K S É G [ :

Efezus 3 j Sikertörténet: Egység a sokféleségben

3,14.17-18 Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt... hogy... a szeretetben

meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni m in den szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység..."

Pál apostol korában Efezus városa híres volt vallási életéről - de nem az apostoli

értelemben vett vallásról. Efezus a római Diána istennő tiszteletének központja volt,

lakosai pedig büszkék voltak az istennő tiszteletére emelt templomra. Az épület az

ókori világ hét csodája közé tartozott, ahol több száz hivatásos prostituált-papnő

szolgálta ki az istentiszteletre" érkezőket.

Ebben a valószínűtlen városban Pál egy már létező kis keresztény közösségre

bukkan, Az efezusi hívők hallottak valamennyit Keresztelő Jánosról, Jézusról azon-

bán kevesebbet, a Szentiélekről pedig hallomásuk sem volt. A következő két év során

Pál ebben a városban prédikál. A gyülekezet hamarosan megerősödik, és az ige tér-

jedni kezd Ázsia egész tartományában.

Jelek és csodák követik Pál efezusi szolgálatát, ami annyira lenyűgözi a helyi

mágusokat és halottidézőket, hogy nyilvánosan elégetik értékes mágikus tekercse-

iket. A lelkesedés láttán az efezusi kereskedők, akik a bálványok árusításából jókorahasznot szereznek, kiűzik Pált a városból (a történet háttere az Apostolok cseleke-

detei 19-ben olvasható).

Pozitív megközelítés

A legtöbb korai gyülekezethez hasonlóan az efezusi közösségnek is nagy etnikai és

vallási különbségekkel kellett megbirkóznia. A zsidó háttérből érkezett hívők szá-

mára komoly nehézséget jelentett, hogy befogad-

ják gyülekezetükbe az egykori bálványimádókat. Azefezusi levélnek ez a szakasza kifejezetten az egy-

ség kérdéseivel foglalkozik.

Az új közösség, amely zsidókból és pogányokból

áll, Pál számára minden idők egyik legnagyobb misz-

tóriuma, amelyben Isten eredeti terve csúcsosodik ki

- az a terv, amely évszázadokon át rejtve volt, most

azonban ismertté lett. Pál emelkedett hangon cső-

dálkozik rá Isten tervére, amely a szeme láttára telje-

sedik be. Arra biztatja olvasóit, hogy gondolják végig, mit jelent Krisztust képviselni

2061 ebben a világban. Amikor az emberek a keresztényekre tekintenek, vajon észreve-

szik-e bennük Krisztus tulajdonságait?

LétKérdések

Pál korában a zsidók

és a pogányok súlyos megosztottságban éltek egymás mellett. Milyen csoportosulások osztják meg leginkább a mai

keresztényeket?





Fiiemon I Személyes szívesség:I Pál minden tehetségét latba veti barátja érdekében

17. vers Ha tehát engem társadnak tartasz, fogadd őt úgy, mint engem.”

P Á L . Ö R Ö K S É G I:

A Filemonhoz írt levél Pál apostol legrövidebb és legszemélyesebb levele. Pál egy

barátjának ír, hogy szívességet kérjen tőle - méghozzá nagy szívességet, hiszen

egy ember élete múlik rajta.

Mint a legtöbb köztiszteletben álló polgárnak abban az időben, Filemonnak is

vannak rabszolgái (a történészek becslése szerint mintegy hatvanmillió rabszolga élt

a Római Birodalomban). Onézimosz Fiiemon rabszolgája volt, de megszökött tőle,

majd Rómában találkozott Pállal, és keresztény hitre tért. Talán egy börtöncellában

volt összezárva az apostollal.

Az Onézimosz görög név, melynek jelentése: hasznos". Pál szellemes szójátékkal

él: a szökött rabszolga haszontalan, de ha az egykori rabszolga megtér, nagyon is

hasznosnak bizonyulhat - feltéve, hogy Fiiemon megfelelő lelkülette! fogadja őt.

Pál arra kéri barátját, hogy fogadja vissza

Onézimoszt, most már nem úgy, mint rabszolgát,

hanem rabszolgánál jóval többet", mint szeretett

testvért. Bár a római társadalomban hatalmas szaka-

dék választja el a rabszolgákat a rabszolgatartóktól,

Pál szerint Krisztusban még ez a szakadék is áthidal-

ható.

I étKérdések

Vannak-e olyan helyzetek az életünkben, amikor

mi magunk is közbenjár-

hatnánk a megbékélés

érdekében?

208




Titusz 2 | Elintézetlen ügyek: Miért nehéz a lelkipásztorok munkája?

2,7 Te magad légy példaképük a jó cselekedetekben.

Pályafutásának korai éveiben Pál egy forgószél energiájával vitte az evangélium

üzenetét a Közel-Kelet távoli zugaiba. Az évek múlása és gyenge egészségi ál-

lapota miatt azonban teherbírása csökken, ráadásul utolsó éveinek nagy részét

börtönbe zárva tölti. Munkájának folytatását egyre inkább hűséges munkatársaira

kénytelen bízni.

Előretekintve a jövőbe úgy látja, hogy a külvilág egyre nagyobb figyelemmel

fordul a keresztény gyülekezet felé. Tituszhoz írt levelében arra nézve ad tanácsot,

hogy a közösség különböző csoportjai miként mutathatnak jó példát az őket figyelő

világ számára. Az ellenféllel való megküzdés legjobb módja, ha semmi rosszat sem

tud mondani rólunk”.

Ostoba vitatkozások

A krétai gyülekezetben különféle mítoszok és ostoba vitatkozások, a nemzet-

ségtáblázatokkal kapcsolatos kérdések, viszálykodások és törvényeskedő harcok"

ütötték fel a fejüket (3,9), amelyek sok hasonlóságot mutatnak azokkal az eret-

nekségekkel, amelyek miatt Pál a kolosséi gyülekezetei is intette. Titusznak fel kell

készülnie a tanítással és az életmóddal kapcsolatos

problémák megfelelő kezelésére, hogy az egyház a kp ' I él Kérdések

helyes irányban haladjon tovább. Azokból a tanácsokból,

amelyeket Pál a különféle

csoportnak ad ebben a

fejezetben, melyek vonat-

koznak legközvetlenebbül

ránk?

209




Aggasztó hírek:Tíz év után az efezusi gyülekezet segítségre szorul

1,18-19 Harcold meg a nemes harcot, tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet."

A nők szerepe a gyülekezetben, szociális igazságosság, a fenntartási költségek elő-

teremtése - általában ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepelnek a mai egyházi

közgyűlések napirendjében. Pál apostolnak hasonló kérdésekkel kellett foglalkoznia

az I. században, alig néhány évtizeddel Jézus földi életét követően, amikor az efezusi

gyülekezetben merültek fel ezek a gondok.

Az efezusi levél Pál apostol egyik legörömtelibb levele, most azonban, majdnem

tíz évvel személyes látogatása után, Pál aggasztó híreket hall Efezusból. A gyüleke-zetnek nagyobb szervezettségre van szüksége, és a közösség tagjainak egyetértésre

kell jutniuk az istentiszteleti élet, valamint az evangelizációs programok terén. Ha

ez nem történik meg, a közösség a vég nélküli nézeteltérések és szakadások felé

sodródik.

Pál bizalmas munkatársa

Hálátlan munkájában Pál Timóteusra, szeretett munkatársára támaszkodik. Hozzá

írt leveleiben háromszor is utal Timóteus különleges elhívására. Ennek a fejezetnek

a 18. versében a róla szóló korábbi próféciákat” említi az apostol. Később, az l Timó-

teus 4,14-ben Pál arról a kegyelmi ajándékról tesz

említést, amelyet Timóteus a gyülekezet véneinek

kézrátételével" kapott. Végül a 2 Timóteus 1,6-ban

Pál ismét emlékezteti őt Isten kegyelmi ajándékára,

amely kezeim rád tétele által van benned”.

Timóteus keresztény családból származott, anyja

és nagyanyja egyaránt hívő asszonyok voltak, ami

ritkaságnak számított az ősegyházban. Miközben

Pál ezt a levelet írja, Timóteus Efezusban szolgál mint a gyülekezet lelkipásztora.

A Jelenések könyvének 2. fejezete azt sejteti, hogy Timóteus nem járt teljes sikerrel

a levélben említett problémákkal szembeni küzdelemben.

LétKérdések

Milyen problémákkal küzd

saját gyülekezeti közös-

ségünk? Vajon milyen

tanácsot adna nekünk Pál apostol?

2101



ΡΛΙ ÖRÖK j t

o TinRR-..Γ > I Utolsó szavak: Pál nem saját körülményeivé! törődik,2 Timoteus 2 | hanem Timóteust bátorítja

2,2 És am it tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embe-

reknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek."

A Timóteushoz írt második levél csaknem bizonyos, hogy Kr. u. 66-67 körül kelet-

kezett, a kegyetlen Néró császár idejében. Ekkor a kereszténység már nem csupán

a judaizmus egyik oldalági szektája volt, hanem a sok ezer hívővel meghatározó

erőt képviselt, így az új vallás Néró támadásainak könnyű céltáblája volt.

Pált Rónhában újra börtönbe vetik, ahol durva bánásmódban van része: megbi-

lincselve tartják fogva egy hideg cellában, amelyről még a barátai sem tudják, hol

van. Az apostol elhagyatottnak érzi magát, és kezd erőt venni rajta a csüggedés.

Búskomor irat

A levél hangulata meglehetősen búskomor. Pál olykor sebezhetőségét vállalva fel-

tárja félelmeit és magányosságát. Máskor, mint itt, a 2. fejezetben, lelkesítő sza-

vakkal igyekszik tartani a lelket Timóteusban - és talán saját magában is. Az após-

tol élete végéhez közeledve még egyszer, mint utolsó emlékeztetőt, összefoglalja

üzenetét: a tiszta életre vonatkozó tanácsait, egyes teológiai kérdéseket, lelkesítőpárhuzamokat, egysoros példabeszédeket, figyelmeztetéseket, közmondásokat.

Ebben a könyvben hiába is keresnénk a gondolatmenet logikáját, Pál nem fór-

dított erre figyelmet. Jó példa erre, hogy egyetlen bekezdésen belül (2,17 ) három

hasonlatot sorol fel egymás után: a katona, a sportoló és a földműves képál. Mível

a levél olyan barátnak szól, aki jól ismeri őt, Pál nem tartja szükségesnek, hogy

bővebb magyarázatot fűzzön ezekhez az analógiákhoz. Csupán felsorolja őket, ér-

telmezésüket pedig Timóteusra bízza.

Pál sejti, hogy veszély leselkedik rá, és azt szeretné, ha Timóteus is felkészülne ará váró nehézségekre. A hagyomány szerint Pál Rómában mártírhalált halt. Életmű-

vének köszönhetően azonban, amelyet Timóteusra

és a többi hűséges munkatársára hagyott, a gyüle- LétKérdések

kezetek, amelyeket annyira a szívén viselt, tovább

folytatták munkáját. Milyen levelet hagynánk

hátra, ha a halállal kellene szembenéznünk?



a földre?

2,18 Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe

esnek."

F O N T O S S Á G Ú L E V E L EK

Azok a modern kori kérdések, hogy mi az előnye egyik vallásnak a másikkal szem

ben, valójában már évezredek óta vita tárgyát képezik. A zsidókhoz írt levél például

olyan emberekhez szól, akik a zsidó vallás és az új hit, a kereszténység között in-

gadoznak.

A szerző világosan rámutat a kétféle hit közötti lényegi különbségre, mégpedig

egyetlen szóban összegezve: Jézus. A levélíró kifejti, mekkora jelentőséggel bír az,

hogy Isten leszállt a földre és emberré lett. Jézus nem oldotta meg varázsütésre az

összes emberi problémát, amint talán mi szerettük volna, hanem alávetette magát

ugyanazoknak a nehézségeknek, amelyekkel mindannyian találkozunk. A levél az

összes többi újszövetségi könyvnél messzebbre megy Jézus emberi természetének

bemutatásában.

Életmentő küldetés

Ml a jelentősége annak, hogy Jézus magára vette emberi természetünket? A zsi-dókhoz írt levélből két meggyőző választ kapunk erre a kérdésre.

I Halála által megszabadított minket a halál hatalmából, és örök életet szerzett

számunkra, amely mentes lesz azoktól a problémáktól és nehézségektől, amelyektől

jelenleg szenvedünk (14-15. vers).

2. Miután személyesen tapasztalta az általános emberi kísértéseket, a feltámadott

Jézus nagyobb segítséget nyújthat nekünk kísértéseink között (18. vers).

Sem a mennyben lakozó Isten, sem angyalai nem lettek volna képesek arra, hogy

mindezt véghezvigyék. Jézus azért jött a földre, hogy

valóságos életmentő küldetést hajtson végre, amely-

ben megszabadítja az emberiséget a rabszolga-

ságból. Krisztustól távol, állandó halálfélelemben és

kudarcaink kötelékében éltünk. Egyedül Jézus tudott

bennünket megszabadítani. Ezért méltó a hálánkra,

és arra, hogy higgyünk benne.

, , & Létkérdések

Milyen félelemből vagy

kötelékekből szabadított

meg minket Jézus?

Zsidók 2 A nagy főidre szállás: Miért jö tt J<

2 1 2



LÉTFONTOS:■,/' ...... LE VI I ! K

1,39 És mindezeken, noha hit által elnyerték az írás jó bizonyságát, nem telje-

sült be az ígéret."

A sorok között olvasva sok mindent megtudhatunk a levél eredeti olvasóiról. Miután

megtértek Krisztushoz, sok nehézségen kellett átmenniük: vagyonukat elkobozták,

nyilvánosan bántalmazták, sőt be is börtönözték őket. Eleinte örömmel fogadták

az üldöztetést, amint azonban folytatódtak a megpróbáltatások, némelyek kezdtek

elcsüggedni.

A levél 11 fejezete az igazi hit lelkesítő példáit állítja a csüggedők elé. Nagy a ki-

sértés, hogy úgy gondoljunk a hitre, mint valami varázsigére: ha elég erős a hitünk,gazdagok leszünk, egészséges és elégedett életet élhetünk, hiszen minden imád-

Ságunk automatikusan meghallgatásra talál. De hogyan lehet szert tenni a hitre?

Melyek az igaz hit jelei?

A levél eredeti olvasói súlyos megpróbáltatásokon mentek keresztül, és nem

számíthattak arra, hogy sorsuk jobbra fordul. Ez a fejezet a hit részletes kifejtésével

indul, amelyet több tucat ószövetségi személy életrajzára való hivatkozás követ.

Más, mint amire számítanánk

Mit jelent a hit? Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy valódi hitünk van? Az a

hit, amely itt kirajzolódik, nem illeszthető bele semmiféle sablonos képletbe. A hit

némely esetben győzelemhez vezet, néha pedig szilárd eltökéltséget és kitartást

követel. A 11. fejezet nem emeli a hit egyik fajtáját sem a másik fölé. Az igazi hit

alapja az a meggyőződés, hogy a dolgok végső kimenetele Isten kezében van, aki

megtartja ígéretét - vagy ebben az életben, vagy a következőben.

A szerző olyan kifejezéseket használ, mint állhatatosság" (10,36), ne csüggedjel” (12,5), szenvedjétek el” (12,7). A 11. fejezetben említett hithősök sok esetben

nem nyerték el az ígéreteket, amelyekben reménykedtek. Némelyeket megkorbá-

csoltak, másoknak kecskék bőrében bujkálva kellett nyomorogniuk. Sokan közülük

borzalmas halállal haltak meg. Róluk azt mondja a levél írója, hogy nem szégyelli

az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített".

Hosszú távú hit

A szerző azzal zárja ezt a gondolatmenetet, hogy a hitet a versenyfutáshoz hason-lítja. A futó szemei előtt ott lebeg a győztesnek járó díj, és bár nagy a kísértés, hogy

csökkentse az iramot, mégsem hajlandó lassítani, amíg át nem szakítja a.célszala- 1213

got. Jegyünk le minden ránk nehezedő terhet" - biztat a levélíró (12,1).



L É T F O N T O S S Á G Ú L E V E L E K

LétKérdések

/ levél 11. fejezete olyan emberekről szól, akikkö -zül némelyek boldogultak, míg mások szenvedtek,

jó llehet egyaránt hittek. Figyelembe véve mindazt, amit ez a fejezet elmond,

próbáljuk meg saját sza- vainkkal megfogalmazni, m it jelent a hit.

A zsidókhoz írt levél nem szépíti a hitet, és nem

állítja, hogy könnyű és gondtalan életet biztosít. Ahithez szilárd eltökéltségre van szükség, hogy ki-

tartsunk, és a leglehetetlenebb körülmények között

is ragaszkodjunk Istenhez.

2M |





L É T F O N T O S S Á G I L E V E L E K

Jakab 1 ! Tedd amit mondasz:J K D I Éles szavak a beszéd és a cselekedetek összhangjáról

2,18 Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom ne-

ked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet."

Már a levél első két mondata képet ad Jakab stílusáról. A lehető legrövidebb üd-

vözlés után azonnal a tárgyra tér, és egyik tanácsot sorolja a másik után. Nem

kalandozik el elvont teológiai kérdésekre. Jakab egyszerű, földműves ember, aki

a természetből merített párhuzamokkal és színes mondásokkal fejezi ki gondolatait.

Mivel Jakab gyülekezete Jeruzsálemben üldöztetést szenved, érthető, hogy leve-

le elején bátorítja azokat, akik megpróbáltatásokon mennek keresztül. Ezután azon-bán gyors váltással más témákra tér át, minden egyes esetben arra intve hallgatóit,

hogy a gyakorlatban éljék meg mindazt, amiben hisznek, és amiről prédikálnak.

Pénz és kiváltságok

Levelének 2. fejezetében Jakab apostol konkrét példán keresztül mutatja be azt

a képmutató magatartást, amelyre az előző fejezetben utalt: a gyülekezet tagjai

előnyben részesítik a gazdagokat és a hatalmasokat. Jakab írására végig jellemző

az a közvetlen stílus, amellyel igyekszik olvasói elevenére tapintani, és amely nemsok teret hagy a félreértéseknek.

Ahogy Jakab levelének többi témája, a személy-

válogató bánásmód illusztrációja ugyanolyan aktu-

álisnak tűnik ma is, mint majd kétezer évvel ezelőtt,

amikor a levél íródott.

LétKérdések

Kikkel szemben vagyunk hajlamosak a személyvá- logatásra? A gazdagok-

kai? A hozzánk hason- lókkal? Kiket vagyunk hajlamosak lenézni?

21 6




1 Péter 1 | Aki egykor gyáva volt: A radikálisan megváltozott tanítvány

1,12 ... amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni."

Nehéz elhinni, hogy az a Péter, akivel az evangéliumokban találkozunk, valamint

a levél írója egy és ugyanaz a személy. Az evangéliumokban Péter arra biztatja

Jézust, hogy kerülje el a rá váró szenvedést. Jézus tárgyalásának és kivégzésének

éjszakáján gyáván visszahúzódik, és eskü alatt tagadja meg, hogy ismeri azt az

embert, akit három éven át követett. Ebben a levélben azonban Péter úgy beszél a

szenvedésről, mint a legnagyobb kitüntetésről, ami azt bizonyítja, hogy bármi áron

kész követni Krisztust.Nagyon valószínű, hogy Péter ezt a levelet a Néró idején kirobbant üldöztetések

idején írja. Az egyház vezetőit, akik között ott volt Pál apostol is, Rómába hurcolják,

hogy börtönbe vessék, majd kivégezzék őket. A zaklatott keresztény közösségnek

súlyos kérdésekkel kell szembenéznie.

Tűzben megtisztított hit

Péter válasza nem a szenvedés okára összpontosít, hanem inkább annak követ-

kezményére. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szenvedés megtisztítja a hitet, mintahogy az olvasztókemence megtisztítja a fémet. Mikor az aranyásó talál egy ara-

nyát tartalmazó rögöt, tűzpróbának veti azt alá, amelyben kiolvad belőle minden

szennyeződés, és megmarad a színtiszta arany.

Hasonló módon működik az életünkben a szenvedés is - állítja Péter. Napvilágra

hozza és megtisztítja az igazi hitet. Ráadásul az a hit, amely kiállja a megpróbálta-

fásokat, nagy jutalomban részesül a jövőben. A szenvedés az e világi jutalomról

(gazdagság, státus, hatalom) arra a maradandó, romolhatatlan” jutalomra irányít-

ja a figyelmünket, amely az eljövendő életben lesz ■ .:■:. ■-

a miénk. Ha a keresztények kitartanak hitükben az LétKérdések

üldöztetések közepette is, az őket figyelő világ kény-

télén lesz fejet hajtani hitük forrása, Isten előtt. Átm ent-e a hitünk ilyen tisztító tűzpróbán"?

Péter és a vértanúk

Az intenzív üldöztetés gyakran a gyülekezet robbanásszerű növekedéséhez veze-

tett. Péter mártírhalála kétségtelenül nagy hatással volt kortársaira.

217




Rejtett veszélyek:Megerősítő emlékeztetés a szétforgécsolódott egyház számára

Péter 1

1,10-11 Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni el-

hivatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és

Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába."

Az 1. fejezet arra figyelmeztet, hogy a gyülekezetét fenyegető legnagyobb veszély

belülről támad. Vegyük az egység kérdését. Az utolsó vacsora alkalmával Jézus

azért imádkozott, hogy a benne hívők egyek legyenek, amint ő és az Atya egyek

(János 17,22). Ám egyetlen emberöltő alatt az egyház számos kisebb csoportraforgácsolódott szét. Pál követői, Pál riválisainak követői, a törvény követői, a tör-

vénytől való szabadság hirdetői, a judaisták, a világvége-várók és még több tucat

egyéb csoport különült el egymástól.

Ezek a csoportok többnyire különböző teológiai részletkérdésekre összpontosí-

tottak, és értelmetlen vitákra pazarolták erejüket. Péter második levele például úgy

tűnik, hogy azokhoz a keresztényekhez íródott, akik megszállottan hirdették az utol-

só idők közeledését. Néhányan, akik csalódtak Jézus második eljövetelének meghiú-

sült jövendöléseiben, már az egész kérdésre gúnyosan legyintettek.

Nem tündérmese

A levél írója, Péter apostol kemény szavakkal utasítja rendre az ilyen szakadár cső-

portokat. Arra emlékezteti őket, hogy az evangélium nem tündérmese. Akik jelen

voltak a megdicsőülés hegyén, hallották, amint Isten hatalmas hangon bizonyságot

tett a Fiáról, Jézusról. Ha Isten megígérte, hogy lesz

második eljövetel, akkor biztosak lehetünk benne,hogy az meg fog történni.

Péter már idős ember, és úgy érzi, közeledik halá-

Iának napja (1,14). Ez némileg indokolja a könyv éré-

lyes hangnemét. Az apostol szemtanúja volt Jézus

földi életének, most pedig azt kell látnia, hogy a fiatal

egyház eltér Krisztus tiszta tanításától. Megragadja

az utolsó lehetőséget, hogy emlékeztesse olvasóit a

keresztény élet legalapvetőbb igazságaira, Hit, jóság,ismeret, önuralom, állhatatosság, istenfélelem, kedvesség, szeretet - ezek azok a jel-

lemvonások, amelyek ellenállóvá teszik a keresztény embert minden olyan kísértés-

sel szemben, amely az egységet veszélyezteti.

1 LétKérdések

Az 1,5-7 verseiben emií- te tt hét jellemvonás közül melyik jellemző ránk leginkább? Melyek azok, amelyeket még fejleszte- nünk kell magunkban?

218




Júdás | Vészharangkongatás: Rövid könyv erőteljes üzenettel

21. vers Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, várván a mi Urunk Jézus

Krisztusnak irgalmát az örök életre."

Júdás levele azokra a középiskolásoknak készült oktatófilmekre emlékeztet, ame-

lyek drogos vagy ittas állapotban autót vezető fiatalokat mutatnak be elrettentés

céljából. A néző kényelmetlenül érzi magát, és éppen ez a film célja. Júdás a levél

elején leszögezi, hogy bár jobban szeretne örömteli dolgokról írni, kénytelen figyel-

meztetni olvasóit azokra a veszélyekre, amelyeket bizonyos bajkeverők okoznak

körükben.

Olcsó kegyelem

Úgy tűnik, hogy egyes önjelölt vándortanítók, akik azt állítják magukról, hogy kü-

Icnleges üzenetet kaptak az Úrtól”, sorra járják a gyülekezeteket, és úgy igyekez-

nek hasznot húzni belőlük, hogy pontosan azt mondják a hallgatóiknak, amit azok

hallani szeretnének. Isten kegyelme olyan nagy, hogy úgy élhetsz, ahogy akarsz,

mert úgysem lesz büntetés. Júdás elsöprő erővel érvel a hamis tanítókkal szemben.

A levél három ószövetségi szereplőt hoz fel példaként az ártalmas jellemvoná-

sokra: Kain önzését, Bálám kapzsiságát és Kórah lázadását (történetük az 1Mózes

4-ben, a 4 Mózes 22-ben, valamint a 4 Mózes 16-ban olvasható). Bár levelének nagy

részét a negatív példák töltik ki, Júdás azzal a dia-

dalmas kijelentéssel zárja írását, hogy Isten meg- LétKérdések

őrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat

feddhetetlenségben, ujjongó örömmel” (24. vers). Találkoztunk-e m ár olyan

spirituális" könyvvel vagy tanítóval, aki elté rt a Biblia központi tanítása- tói? Éreztük-e ennek a veszélyeit?

219



1János 3 I A kereszténység esszenciája:I Egyszerű megérteni, ám annál nehezebb megélni

3,1 Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten

gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk."


Nem sokkal a II. világháború után C. S. Lewis, a kiváló keresztény gondolkodó elő-

adás-sorozatot tartott a hitről a brit rádióban, amelyből később könyv is született

Keresztény vagyok címmel. Könyvében a keresztény hit alapjait és főbb tanításait

tekinti át.

János apostol számára azonban, aki ezt a levelet írta, még ez a vékonyka könyv is

túlságosan hosszúnak és bonyolultnak tűnt volna. Az újszövetségi írók közül János

használja a legegyszerűbb nyelvezetet - három levelében összesen alig háromszáz

különböző görög szó fordul elő -, hogy a legletisztultabb formában adhassa át az

evangéliumot.

Jellemző János stílusára, hogy az egyes fogalmakat azok ellentétével határozza

meg: világosság - szemben a sötétséggel, igazság - szemben a hamissággal, élet -

szemben a halállal. A 11. vers szeressétek egymást” felszólítása után például a gyű-

lölet pusztító erejét ábrázolja, mielőtt visszatér a szeretet meghatározásához. A levél

számos témáját ezzel a körkörös” módszerrel bontja ki.

Az evangélium szíve

A 3. fejezet azzal indul, hogy a szerző rácsodálkozik, milyen gazdagon árasztotta ki

ránk Isten a szeretetét. Az ő gyermekei vagyunk! Ezután azonban János nagyon is

kézenfekvő kérdéssel áll elő: ha Isten gyermekei vagyunk, miért nem élünk hozzá

méltó módon? Vajon a jó szülők gyermekei nem azon igyekeznek, hogy hasonlók

legyenek a szüleikhez?

János szerint a hitnek egészen gyakorlatias módon kell megmutatkoznia: Aki

pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és

bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete?” (18. vers) Szavai

olyan közvetlen, átütő erővel bírnak, akárcsak a hegyi

beszéd szavai. Ha szeretjük Istent, annak a cseleke-

deteinkben is látszódnia kell. Ez ennyire egyszerű.

János számára az evangélium központi üzenete

egészen Jézus nagy parancsáig nyúlik vissza: sze-ressétek egymást” (János 13,34). Ez a két szó Isten

leghőbb vágyát fejezi ki.

Lé Kérdések

Hogyan tudnánk egy

mondatba sűríteni életünk meghatározó alapelveit?

2201




2-3 János Rosszhiszemű megtévesztők: Egy idős ember utolsó tanácsai

3 János 11 Aki a jó t cselekszi, az Istentől van."

Az ősegyház gyülekezetei a hívek otthonaiban tartották összejöveteleiket. Amikor

Pál apostol munkatársait - például Timóteust és Tituszt - elküldte, hogy látogassák

meg a gyülekezeteket, a keresztények között kialakult az a gyakorlat, hogy ott-

hónukban szállásolták el a vándortanítókat, mert nem akarták a rossz hírű római

fogadókba küldeni őket. Ebből keletkezett azután az a probléma, amellyel ez a két

rövid levél foglalkozik.

János második és harmadik levele arra utal, hogy a keresztények ellenségei,

akikre már első levelében felhívta a figyelmet, még mindig szertejárnak, és zavart

keltenek a gyülekezetekben. Üzenetüket az jellemzi, hogy nem vallják, hogy Jézus

Krisztus testben jött el” (2 János 7), ami a gnosztikusok tanítását juttatja eszünkbe.

János első levelének ők voltak a legfőbb céltáblái.

A bibliatudósok becslése szerint János apostol nyolcvan-kilencven éves lehe-

tett, amikor leveleit írta. Úgy mutatkozik be, mint a presbiter" (ami talán a helyi

gyülekezetben betöltött tisztségére utal). A hívők iránti nagy szeretet árad sorai-

ból, akiket gyermekeinek nevez (3 János 4). Leveleiegy idős ember utolsó tanácsait tartalmazzák, aki a LétKérdések

nagyapa büszkeségével tekint lelki örököseinek elő-

rehaladására. Találkoztunk-e már

modern csalókkal vagy hamis tanítókkal?

221




A végső szó: Milyen lenne a Biblia A jelenések könyve nélkül?

1,3 Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igé-

két, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van."

Talán mindenki egyetért abban, hogy A jelenések könyve az Újszövetség legkü-

lönösebb irata. Ezen túlmenően azonban nem sok mindenben van egyetértés.

A jelenések könyvének titokzatos számai, szimbólumai és kódolt üzenetei nyomán

több bizarr teória kapott lábra, mint a Biblia bármely más iratával kapcsolatban.

Milyen célt szolgál mindez?

Erre a kérdésre akkor kaphatunk választ, ha megpróbáljuk elképzelni a Bibliát A jelenések könyve nélkül. Az Ószövetség után a négy evangélium következik, majd

Az apostolok cselekedetei a kalandos missziói utakról szóló beszámolókkal, ezt pe-

dig az így létrejött gyülekezetekhez írott levelek követik, Mindez szép, ám valami

hiányzik: merre tart a történelem? Mi lesz a végkifejlet?

Távol a paradicsomtól

Jézus tanítványai mind zsidó emberek voltak, akik gyermekkoruk óta azt hallották,

hogy a Messiás majd véget vet a sok igazságtalanságnak, és új királyságot alapít,

amelyben béke, szeretet és igazság uralkodik. Amikor azonban végig kellett néz-

niük, ahogy Jézus két gonosztevő között meghal, álmaik szertefoszlottak. Néhány

nappal később Jézus feltámadásával álmaik is újra megelevenedtek. Mennybeme-

netele előtt még mindig azt kérdezték tőle: Uram, nem ebben az időben állítod fel

újra a királyságot Izraelnek?” (Apostolok cselekedetei 1,6)

A békesség és igazság megígért országa nyilvánvalóan nem valósult meg az az-

óta eltelt években sem. Csupán a XX. században a világ elszenvedett két világhábo-rút, több száz kisebb háborút, két atombomba-támadást, a holokausztot, a Gulág-

táborokat, valamint félőrült diktátorok által kirobbantott számos tömegmészárlést.

Az új évezred a terrorizmus elleni háború jegyében kezdődött. Hova lett Ézsaiás

próféta ígérete, hogy a kardokból ekét kovácsolnak (Ézsaiás 2,4), és az oroszlán és a

marha együtt pihen (Ézsaiás 11,6)?

A jelenések könyvének üzenete két szóban összegezhető: Csak várj! Isten még

nem fejezte be a munkáját ezen a bolygón. Isten jó híre forog kockán, ha nem képes

helyreállítani a földet eredeti, tökéletes állapotában. A történelem akkor éri el vég-

pontját, ha mindez megtörténik.

222




Egy fogoly látomásai

A könyv kezdősoraiból kiderül, hogy János apostol Patmosz szigetén, egy büntetőkényszermunkatáborba száműzve írja levelét. Ebben a zord, kietlen környezetben

kapja látomásait, amelyek stílusukat tekintve Ezékiel és Dániel próféta írásaira em-

lékeztetnek. Aligha állíthatná bárki, hogy János látomásainak minden részletét érti.

Az 1. fejezetből azonban rögtön kiderül, mi célt szolgálnak ezek a látomások: János

egészen új képet tár elénk Jézusról.

Igen, Jézusról, aki a jászolbeli csecsemő, a jó pásztor, a tanítványok mestere, az

emberiség mintaképe, valamint az Isten Fia, aki meghalt a kereszten. De ő ennél istöbb: az a ragyogó, természetfeletti lény, akinek a je-

lenlétében János a földre zuhan. Ő a világ teremtője,

aki egy nap majd visszatér, hogy újjáteremtse - meg-

újítsa - mindazt, amit az emberiség tönkretett.ró/ alkoto tt képünkben mindaz, amit ez a fejezet

állít róla?

LétKérdések

Benne van-e a Jézus-




Jelenések 12 j A történelem másik oldala: János széthúzza a függönyt

12,4 És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja

a gyermekét."

János bizarr, kozmikus jelképeket használ: egy napba öltözött terhes nő, egy hétfe-

jű vörös sárkány, amely olyan hatalmas, hogy a farkával félresöpri az ég csillagainak

egyharmadát, menekülés a sivatagba, háború a mennyben. A különféle kommen-

tárok számos lehetséges magyarázatot kínálnak a 12. fejezethez, abban azonban a

legtöbb kommentár egyetért, hogy mindez Jézus születésével és annak kozmikus

hatásaival áll összefüggésben. Megszületett egy gyermek, és az egész világegye-tem beleremegett.

Karácsony táján a jászol körüli jelenetek arra emlékeztetik a világot, ami egykor

Bethlehemben, majd Galileában történt. Ennek a fejezetnek a kozmikus nézőpontja

azonban radikálisan más leírását adja ugyanannak a jelenetnek. A jelenések könyve

nem beszél a napkeleti bölcsekről, a féltékeny királyról, sem a csecsemők lemészár-

lásáról. Egy vérszomjas sárkányt látunk, amely kegyetlen harcot vív a mennyben.

Amikor Heródes király megpróbált elpusztítani minden fiúgyermeket Palesztiná-

bán, kozmikus erők rázták meg a világmindenség alapjait. Isten nézőpontjából - és aSátán szempontjából - Jézus születése jóval több, mint egy csecsemő világrajövete-

le: a kozmoszért vívott harc döntő ütközete volt ez az esemény.

Párhuzamos történelem

Krisztus születésének története, ahogy azt a 12. fejezet leírja, nagyban különbö-

zik Máté és Lukács beszámolójától. Ezen a fejezeten keresztül bepillantást kapunk

A jelenések könyvének egészébe. János írásában elegyedik a látható és a láthatat-

lan világ, miközben két eltérő nézőpontból számol be ugyanazokról az események-

ről. Két párhuzamos történelem van kibontakozóban: az egyik a földön, a másik a

mennyben. A jelenések könyve együtt láttatja a két világot,

Isten minden talpalatnyi területre igényt tart a földön, akárcsak a Sátán. Mi álta-

Iában csak a látható hatásait tapasztaljuk ennek a küzdelemnek, mint amikor dön-

tenünk kell jó és rossz között. Mindennapi életünk hátterében azonban állandó küz-

delem zajlik a természetfeletti világban. A jelenések könyve éles kontrasztot rajzol:

a jó - szemben a gonosszal, a Bárány - szemben a sárkánnyal, Jeruzsálem - szem-ben Babilonnal, a menyasszony, - szemben a parázna nővel.

2241




Isten irányít?

Néha a mennyben zajló háború a földön is érezteti hatását. Ez történt akkor is, ami-kor Jézus eljött a földre. A jelenések könyvét János elsősorban azoknak a kérész-

tényeknek írta, akiknek heves üldöztetésben volt része a Római Birodalomban. De

könyvében kitágítja a perspektívát, és az egész világegyetemre kiterjedő küzde

lembe ad bepillantást.

János kijelenti, hogy a történelem menetét nem egy császár vagy más uralko-

dó határozza meg, hanem maga Jézus Krisztus. A történelem a végső kiteljesedés

felé halad, és végső soron még az uralkodók is Isten

tervének a megvalósulását mozdítják elő. Jó példa

erre Poncius Pilátus és római katonái. Azt gondolták,

megszabadulnak Jézustól, ha megfeszítik őt. Valójá-

bán azonban a világ megváltásában működtek közre.

LétKérdések

Éreztük-e már, hogy a jó és a gonosz között zajló lelki küzdelem részesei vagyunk?

2 2 5



ÉTI :

I I O SS Á GL J I f V É L I K

®Jelenések 21 | Vég és Kezdet: Bepillantás a helyreállított világba

21,23 Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki,

mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány."

A Biblia ott ér véget, ahol elkezdődött. Az Isten és ember között megromlott kap-

csolat végre helyreáll, és megszűnik az 1 Mózes 3 átka. Az édenkert óta először a

világ végre olyan, amilyennek Isten elképzelte.

János apostol úgy látja a mennyet, mint a zsidó nép minden álmának beteljesü-

Documents

180 nap alatt.pdf