1

MVM Hírlevél III. évfolyam, 2014. június 2.

Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Parlament előtt a törvényjavaslat a paksi hitelről 2 Szijjártó: Európa energiabiztonsága is nő a paksi bővítéssel 3 Balesetelhárítási gyakorlat Pakson 3-4 Az ötszázezredik látogatót fogadták a paksi atomerőműben 4-5 Újabb kamrát alakítanak ki Bátaapátiban 5-6

Szponzorálás Az MVM a vízilabda Eb legnagyobb nemzeti szponzora 6-7 A nyári veszprémi zenei fesztivál fő támogatója az MVM Zrt. 7-8 Magyarország első „Bach-orgonáját” az MVM támogatta 8-9

Alternatív energia itthon és külföldön Dél-koreai tőkével jutnak piachoz hazai vállalkozások 9 150 ezer tonnával csökkent Pécs szén-dioxid-kibocsátása 10 Uniós iránymutatás a megújuló iparágra 11 Szélkerékből hidrogént is lehet tankolni 11-12

A hazai energiaszektor hírei Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor 12 Töltik a stratégiai gázkészleteket 13 Több fogyasztóvédelmi ügy az energiahivatalnál 13-14 40 százalékos megtakarítás is elérhető a társasházak felújításával 14-15 Állami tulajdonba került az Antenna Hungária Zrt. 15

Külföldi energiaszektor Csehország két új reaktort helyezne üzembe 2030-ig 16 Bern leszavazta a Mühleberg atomerőmű azonnali bezárását 16-17 Jóváhagyták a fukusimai jégfal létrehozását a hatóságok 17 Energiabiztonsági stratégiát mutatott be az EB 18-19 Déli Áramlat: készülődés és kétely 19-20 Déli Áramlat és a TAP: a kettős mérce iskolapéldája 21 Az ukrajnai gázválság hírei 21-22 Milliárdos ügyletet kötött a BP és a Rosznyefty 22-23 LNG: majdnem kész a lengyel terminál - Litvánia a norvégoktól vásárolna 23-24 Nem kutatja Bulgáriában a palagázt a Chevron 24

Hírek röviden 25 Díj az atomerőmű műszaki főszakértőjének - Negyedik lett az MKB-MVM Veszprém - Atomexpó Moszkvában - Nem jogerősen felmentették itthon Hernádi Zsoltot

2

Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Parlament előtt a törvényjavaslat a paksi hitelről

2014. május 28., 29.

(fotó: mno.hu)

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséhez

szükséges állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló

törvényjavaslatot. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint -

melyet a Magyar Nemzet Online, a Paks-Press, a Privátbankár, az mfor.hu, a

napi.hu, a vg.hu, a hvg.hu/MTI stb. is átvett - az orosz fél maximum 10 milliárd

eurós állami hitelt nyújt a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez,

megépítéséhez és az üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok,

szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelt 2014-2025 között

használják fel. Magyarország 21 éven keresztül fizeti a törlesztést azzal, hogy az

első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének

dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb

2026. március 15-én esedékes. A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-

ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének

dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb

2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően évi 4,50 százalék a

visszafizetés első 7 évében, majd évi 4,80 százalék a visszafizetés második 7

évében, illetve évi 4,95 százalék a visszafizetés utolsó 7 évében. A Magyar

Nemzet azt is hozzátette, hogy a magyar állam jogosult díjmentes

előtörlesztésre. Csúszásnál viszont késedelmi kamattal kell számolni, amely 15

napot meghaladó késéskor a rendes kamatláb másfélszeresére ugrik. Ha a

részletet 180 nap múlva sem utalják, az orosz fél a kintlévőség azonnali

visszafizetésére tarthat igényt, illetve felfüggesztheti a hitel felhasználhatóságát.

A kölcsönt a Vnyesekonombank folyósítja.

3

Szijjártó: Európa energiabiztonsága is nő a paksi bővítéssel

2014. május 28.

(fotó: Szijjártó Péter, kormany.hu)

Biztosan sok vita lesz a paksi bővítésről - mondta a készülő európai

energiastratégia kapcsán Szijjártó Péter államtitkár az m1 Az Este című

műsorában. „Mi azt gondoljuk, hogy Európa energiabiztonsága most az egyik

legfontosabb kérdés. Egyrészt, hogy hogyan tudjuk biztosítani a kontinens

energiaellátását, másrészt, hogy hogyan tudjuk biztosítani mindezt olcsón. Mi

azt gondoljuk, hogy minél több forrásból, minél több útvonalról, minél több

formában tudunk energiát beszerezni, illetve előállítani, az annál jobb. Ezért

fontos az, hogy a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartására, illetve

fejlesztésére vonatkozó megállapodást is megkötöttük”. Amellett érvelt, hogy

a megállapodás Európának is jó üzlet, „mert azáltal, hogy Magyarország

energiabiztonsága nő, márpedig ezzel a beruházással jelentősen nő, azzal

egész Európa energiabiztonsága nőni fog”. Emlékeztetett arra, hogy

Oroszországgal szemben nincsenek érvényben gazdasági szankciók. Éppen ezért

semmi nem korlátoz minket abban, hogy gazdasági, illetve energetikai

megállapodásokat kössünk Oroszországgal, mint ahogy azt más ország is teszi -

Szijjártó Péter felidézte, hogy legutóbb Ausztria kötött megállapodást a

Gazprommal a Déli Áramlat útvonalának módosításáról. (Az uniós

energiastratégiai javaslatról részletek a külföldi hírek között)

Balesetelhárítási gyakorlat Pakson

2014. május 29.

(fotó: paksihirnok.hu)

Az évente szokásos gyakorlaton egy környezetkárosítással járó baleset

kezelését szimulálták az atomerőműben, azt, hogy mi a teendő, ha a

gőzfejlesztőn keresztül radioaktív anyag kerül a környezetbe és személyi sérülés

4

is történik - tudósított a Paksi Hírnök. Bana János balesetelhárítási vezető azt

mondta: egy mozzanat volt csupán, amelyet valójában is végrehajtottak: a

feltételezett sérültet a Tolna megyei kórházba szállították. A hipotézis szerint

kombinált sérülés történt: végtagtörés és sugárterhelés. Évente más és más

szituáció kezelését gyakorolják a tűzoltóság, a logisztika, a műszaki helyreállítás,

az egészségügyi szervezetek képviselőivel. A gyors értékelés után egy hónapon

belül részletes elemzés készül, és ha hiányosságokat tárnak fel, intézkedési

tervet dolgoznak ki azok pótlására. A nukleáris hatóság minden alkalommal részt

vesz a gyakorlaton, ellenőrzi és jegyzőkönyvet is készít róla - írta cikkében Vida

Tünde.

Az ötszázezredik látogatót fogadták a paksi atomerőműben

2014. május 26., 28.

(fotó: pakspress.hu)

Félmillió látogató fordult meg az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1995 óta működő

Tájékoztató és Látogató Központjában. Az ötszázezredik látogatót, Beck

Ádámot, a budapesti Wesselényi Miklós Műszaki Szakközép- és Szakiskola diákját

Hamvas István vezérigazgató köszöntötte - tudósított az OrientPress, az

Energiainfó, a Pécsi Napilap, a metropol.hu, a magyarhirlap.hu és beszámolt róla

az erőmű honlapja, valamint a HírTV híradója is. A vendéglátók fotóalbumokkal

ajándékozták meg az osztály minden tagját és egy tortát is kaptak. Hamvas

István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy miután

a látogatóközpont nem mobil, egy hasonló tematikájú mozgó kiállítást is útjára

indítottak: a Jövőnk Energiája Tájékoztató Kamiont csaknem 200 ezren látták.

Kovács Antal kommunikációs igazgató elmondta: tavaly megdőlt az eddigi

rekord, csaknem 37 ezren jártak a Tájékoztató és Látogató Központban, ahol

nemcsak az atomenergia hőskorával, működésével ismerkedhetnek meg a

vendégek, hanem hazánk áramtermelési és -fogyasztási adataival, sőt, a világon

működő összes atomerőműről információhoz juthatnak. Az erőmű területén

5

Atomenergetikai Múzeum is van, ahol több mint 35 ezren fordultak meg az

elmúlt két évben.

„Mindig nagy öröm látni, hogy milyen sokan érdeklődnek a tevékenységünk iránt. Ez arra ösztönöz minket, hogy minél több olyan lehetőséget biztosítsunk a lakosság számára, ahol megismerkedhetnek az atomenergia hasznos és békés célú felhasználásával. Mivel a jelenleg működő blokkok terveink szerint még további húsz évig a magyar villamosenergia-termelés szolgálatában állnak majd, külön öröm, amikor fiatal érdeklődők ismerkednek meg a létesítménnyel, hiszen elmondhatjuk nekik, hogy az ő generációjuk számára is még hosszú évekig biztosítani tudjuk innen az atomenergia nyújtotta előnyöket” - idézte a Paks-Press Hamvas István vezérigazgatót. Újabb kamrát alakítanak ki Bátaapátiban

2014. május 30.

(fotó: rhk.hu)

Már több mint kétezer hordónyi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot

helyeztek el a Bátaapátiban lévő nemzeti radioaktívhulladék-tárolóban

biztonságosan, és elkezdődött a harmadik kamra építése is - mondta a

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezetője, Kereki Ferenc Mőcsényben. Az

OrientPress, az Energiainfó cikke, az inforadio.hu/MTI tudósítása utalt rá, hogy a

2012 decemberében átadott földalatti tárolóban - az első ütemben - két kamrát

építettek meg, az elsőt üzembe is helyezték. Mostanáig 2142 hordónyi - a paksi

erőműből származó - kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak a felszín alá.

A technológia bevált: a konténerbe helyezés, a bebetonozás és a föld alá szállítás

is jól működik - hangsúlyozta Kereki Ferenc azon a sajtótájékoztatón, amelyet a

lakosság tájékoztatását szolgáló TETT-re Kész Nap indításaként tartottak

Mőcsényben. Kereki Ferenc kifejtette, hogy munkájukhoz nagyon jó alapot ad a

nagy társadalmi támogatottság Bátaapáti környékén: a lakosság majdnem száz

százaléka ismeri és támogatja a tároló működését. Mőcsényben tudományos

fórumon számoltak be arról, hogy az 1-es kamra kapacitásának csaknem felét

teszi ki az eddig leszállított hulladékmennyiség. A 2-es kamrában új, jobb

térkihasználású rendszert alakítanak ki, amelyhez megkapták a hatóság

6

engedélyét. A 2-es kamrát 2017-ig kell üzembe helyezni, alkalmazkodva az

atomerőmű igényeihez. A 3-as kamra bányászati munkái már elkezdődtek.

Beruházásaira idén 2,1 milliárd forintot költ az RHK - mondta az ügyvezető. Arról

is beszámolt, hogy a tároló nyugati részén szeretnének kialakítani két nagyobb

teret a most működő blokkok leszerelési hulladékának. Miután nagy érdeklődés

övezi a tárolót - mostanáig nyolcvanezer látogatót fogadott -, tervezik egy

látogatótér kialakítását is. Darabos Józsefné, a TETT elnöke, Bátaapáti

polgármestere (független) azt mondta, hogy a környéken élő emberek nagy

többsége tisztában van azzal, hogy a tároló semmilyen veszélyt nem jelent, a

létesítményt a településen élők magukénak érzik.

Szponzorálás

Az MVM a vízilabda Eb legnagyobb nemzeti szponzora

2014. május 26., 28.

(fotó: pakspress.hu)

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Magyar Vízilabda Szövetséggel kötött

szerződéssel a legnagyobb nemzeti szponzorként járul hozzá a budapesti

vízilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez. Ötven nappal Magyarország

egyik legnagyobb idei sporteseménye előtt Felkai György, az MVM Magyar

Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója és Beck György, a Magyar

Vízilabda Szövetség és a szervezőbizottság társelnöke írta alá a megállapodást -

az mvm.hu honlapon közölt hírt a Paks-Press is átvette:

„Az MVM Csoport segíti a magyar sikereket, éppen ezért is álltunk hazánk egyik legnépszerűbb sportágának egyik legfontosabb eseménye, a vízilabda Európa-bajnokság mellé. A társaságcsoport évek óta a sportélet, főként a nemzeti, illetve nemzetközi jelentőségű események, csapatok kiemelt szponzora, hogy ezzel növelje a társadalom sport és egészségtudatos életmód iránti elkötelezettségét. Megtisztelő számunkra, hogy a kontinens egyik legnagyobb múltú, idén ismét Budapesten megvalósuló bajnokságának szponzorai lehetünk, ezzel is

7

hozzájárulva hazánk és a társaságcsoport hírnevének további erősítéséhez” - mondta Felkai György, az MVM Csoport kommunikációs igazgatója.

Ötven nappal a rajt előtt még minden mérkőzésre volt jegy a július közepén

kezdődő budapesti vízilabda Európa-bajnokságra, melyet a Hajós Alfréd

uszodában rendeznek - ezt emelték ki a portálok, köztük a Magyar Nemzet

Online, a nemzetisport.hu, a totalsport.hu, beszámolt róla az inforadio.hu, a

köztévé híradója, a Kossuth Rádió Krónikája. Beck György, a hazai szövetség,

egyben az Eb szervezőbizottságának társelnöke arról is beszélt a

sajtótájékoztatón, hogy a magyaroknak a szerbek és a horvátok elleni mérkőzése

a legnépszerűbb. A portálok is utaltak rá, hogy az MVM Zrt. a budapesti Eb

legnagyobb nemzeti szponzora lett, de bemutatkozott a kontinenstorna többi

szponzora, fontos beszállítója is.

A nyári veszprémi zenei fesztivál fő támogatója az MVM Zrt.

2014. május 30.

(fotó: mno.hu)

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. fő támogatásával valósul meg idén az

egyik legdinamikusabban fejlődő hazai szabadtéri kulturális rendezvény

Veszprémben, amely a jazz, a világ- és klasszikus zene, valamint a pop

legszínvonalasabb, világhírű előadóit hozza el a látogatóknak - közölte honlapján

a cég. Felkai György, az MVM Zrt. kommunikációs igazgatója és Mészáros Zoltán,

a VeszprémFest ügyvezető-igazgatója írta alá a szponzorációs megállapodást.

„Az MVM mindig is felkarolta a színvonalas magyarországi zenei programokat,

bár a Társaság elsősorban a komolyzenére koncentrál, emellett számos

könnyűzenei koncert és fesztivál támogatója is volt” - mondta Felkai György, az

MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója. A cég több

tízmillió forinttal támogatja a fesztivált - írta a fidelio.hu, amely a kormany.hu

mellett arra is kitért, hogy a VeszprémFest idei költségvetése meghaladja a 200

millió forintot, a város 20 millióval támogatja a rendezvényt, a központi

költségvetésből 40-50 millió, a jegyeladásból 75 millió forintra számítanak. „A

8

VeszprémFest mára már egyértelműen Magyarország egyik meghatározó zenei

fesztiváljává nőtte ki magát. Nekem veszprémiként személyesen is öröm, hogy

egy olyan, évről évre világsztárokat felmutató, szülővárosom hírnevét öregbítő

rendezvényt segíthetek, mint a 11. VeszprémFest” - mondta Navracsics Tibor,

Veszprém országgyűlési képviselője, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

(fotó: Katie Melua, fidelio.hu/wikipedia.org) A július 15-én kezdődő VeszprémFest nagyszínpadán az első nap Roberto Fonseca kubai zenész és a mali származású, kortárs világzenét játszó Fatoumata Diawara közös fellépését élvezheti a közönség. A duót a fesztivál alatt olyan nevek követik, mint az Egyesült Királyság egyik legsikeresebb előadója, Katie Melua, a „Nah Neh Nah” című számmal hírnevet szerző Vaya Con Dios, a The Brand New Heavies londoni acid jazz zenekar, valamint a szenegáli popénekes, Youssou Ndour. Július 20-án rendezik meg a Magyar Jazz Napját, fellép többek között Tony Lakatos, Kőszegi Imre, Patches Stewart, Gary Willis, Horváth Charlie, David Liebman, Adam Nussbaum, a Pátkai Rozina Sextet és a Modern Art Orchestra is - a megállapodásról és a programokról beszámolt a Magyar Nemzet Online, az OrientPress is.

Magyarország első „Bach-orgonáját” az MVM támogatta

2014. május 26.

(fotó: cegledipanorama.hu)

Magyarország első türingiai stílusú orgonáját adták át május 25-én a ceglédi

evangélikus templomban. A Bach orgonájáról mintázott hangszert az MVM

Magyar Villamos Művek Zrt. támogatásával az AerisOrgona Kft. tervezte és

építette - tudósított a cegledipanorama.hu/MTI. A billentyűk méretezésétől az

orgonaházig minden alkatrész az 1700-as évek stílusában és kizárólag a korra

jellemző anyagok felhasználásával készült. Kiindulási alapként az ifjú Bach

arnstadti orgonája szolgált, amelyet Wender épített 1703-ban - derült ki Fassang

László orgonaművész közleményéből. A Bach-orgonát Finta Gergely

9

orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, a Deák téri

evangélikus templom orgonistája „vette liturgikus használatba”. Szabó Balázs

Junior Príma-díjas orgonaművész, a budapesti Zeneakadémia és a Würzburgi

Főiskola tanára, valamint Fassang László Liszt- és Príma-díjas orgonaművész, a

Zeneakadémia és a Párizsi Konzervatórium oktatója tartott szakmai bemutatót,

majd adott hangversenyt Bach műveiből. „A magyar orgonisták régi vágya vált

valóra Cegléden, valódi Bach-orgona épült azoknak a hangszereknek a

mintájára, amelyeket egykoron a mester is használt. A hangszer jelentőségét

vetíti előre, hogy már átadása előtt is széles körű érdeklődés övezte: nemcsak a

hazai, hanem a nemzetközi szakma is figyelemmel kísérte első új építésű, saját

orgonánk születését" - idézte a közlemény Faragó Attilát, a hangszerépítő cég

vezetőjét.

Alternatív energia itthon és külföldön

Dél-koreai tőkével jutnak piachoz hazai vállalkozások

2014. május 27., 28.

(fotó: sg.hu)

Innovatív technológiát képviselő magyar cégek és koreai befektetők

együttműködésének elősegítéséről írtak alá szándéknyilatkozatot a Nemzeti

Innovációs Hivatal és a KDB Bank Európa Zrt. képviselői - a közleményt az

OrientPress, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap is átvette, tudósított az

eseményről az sg.hu, az ECHO TV. A hivatal vállalta, hogy felkutatja azon cégeket,

amelyek együttműködnének koreai befektetőkkel termékük, szolgáltatásuk

piacra vitele érdekében, a KDB Bank pedig megkeresi a lehetséges partnereket.

A bank vállalta azt is, hogy hitelt nyújt a magyar vállalkozásokba fektető koreai

cégeknek. A koreai befektetők a megújuló energia mellett a vízgazdálkodás, a

biotechnológia, az infokommunikációs technológia, a gyógyszer- és gyógyászati

ipar területéről keresnek innovatív, nemzetközi szinten is piacképessé tehető

magyarországi vállalkozásokat.

10

150 ezer tonnával csökkent Pécs szén-dioxid-kibocsátása

2014. május 27., 28., 30.

(fotó: pannonpower.hu)

A Dalkia beruházásainak köszönhetően éves szinten 150 ezer tonnával

csökkent Pécs szén-dioxid-kibocsátása ahhoz képest, mintha földgázzal

állítanának elő energiát - Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely

polgármesterének (Fidesz) sajtótájékoztatójáról beszámolt a pecsinapilap.hu, a

pecsiujsag.hu, a baranyanet.hu, a Figyelő Online/MTI, az m1, a Duna TV híradója

is. Emlékeztetett arra, hogy a Dalkia Energia Zrt. villamos és hőenergiát előállító

pécsi erőművében tavaly november óta üzemel az új szalmatüzelésű blokk.

Semmilyen fosszilis energiát nem használ fel, kizárólag biomasszát, s ez

egyedülálló az unió ekkora városában - fogalmazott a polgármester, aki szerint a

pécsi megoldás az egész kontinensnek példa lehet az energiatermelésben.

Renaud Capris, a magyarországi Dalkia Energia Csoport elnök-vezérigazgatója

úgy fogalmazott: az erőmű bizonyítja, hogy a biomassza használata a

távhőszolgáltatásban megtérülő és valamennyi érintettnek előnyös lehetőség. A

részletek között említette, hogy egy átlagos évben az erőmű 400 ezer tonna

faaprítékot és faipari hulladékot, illetve 200 ezer tonna szalmát használ fel. A

Dalkia 24 milliárd forintot költött a szalmatüzelésű blokk megvalósítására. Az 50

megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épült, szalmával és kukoricaszárral

üzemelő 35 megawattos berendezés a legnagyobb Magyarországon. Az új blokk

üzembe helyezésével stratégiai tartalékba került a két gáztüzelésű kazán, így 80

millió köbméter gázt takarítanak meg. A gázkazánokra csak extrém hidegben,

mínusz 25 Celsius-fok alatt van szükség.

Innováció és technológia kategóriában Európa legjobbjának választotta a COGEN Europe a pécsi Pannonpower biomassza-tüzelésű erőművét. A Világgazdaság szerint a COGEN Europe a döntéskor kiemelten kezelte, hogy az évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék beszerzése Pécs környékén évi 4 milliárd forint többletbevételhez juttatja a gazdálkodókat, a begyűjtés és a szállítás pedig 170 embernek ad munkát, ami bizonyítja a megújuló energiaforrások felhasználásának helyi gazdaságra kifejtett pozitív hatásait.

11

Uniós iránymutatás a megújuló iparágra

2014. május 28.

Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló energiai

iparág támogatása. Az Energiainfó, a hvg.hu, a hirado.hu/MTI cikkéből kitűnt:

2017 januárjától fő szabályként már valamennyi új, megújuló energiát termelő

cég csak versenytárgyalással kaphat állami támogatást. Az uniós iránymutatás

célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatást - köztük

a kötelező átvételi rendszert - a megújuló energetikai iparágból. A piaci alapokra

helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is

csökkenti majd. A cikk felidézte, hogy április elején fogadta el az EB az

energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatást,

amely ez év júliusától lép életbe. A dokumentum azon alapelveket rögzíti,

amelyek mentén a bizottság júliustól az energetikai iparág szereplőinek nyújtott

állami támogatásokat értékeli majd, vagyis azok alapján kell kialakítani az új

nemzeti támogatási struktúrákat. Az iránymutatás fokozatosan lép hatályba: a

2015 elejétől 2016 végéig tartó átmeneti időszakban a tagállamok kötelesek

lesznek versenytárgyalást tartani az új megújuló energetikai fejlesztéseknél. Az

ezen időszakban induló beruházások legalább 5 százalékánál már kötelező lesz

az új elvek mentén dönteni a támogatásokról. 2016 januárjától az újonnan induló

projektek kivitelezői kötelezően a versenypiacon értékesítik a megtermelt

villamos energiát és a piaci árhoz kapnak majd árkiegészítést. Ettől az időponttól

a megújuló energiát termelő vállalkozásoknak is viselniük kell a kiegyenlítő

energia költségeit, gondoskodniuk kell a termelésingadozás szabályozásáról.

Szélkerékből hidrogént is lehet tankolni

2014. május 26.

(makett: hvg.hu/forschung-energiespeicher.info)

Letették a Mainz Városi Művek, a Siemens, a Linde és a Rhein/Main Főiskola

energiatároló projektjének alapkövét. Sigmar Gabriel gazdasági és energiaügyi

12

miniszter a tárca támogatását is átadta a projekthez, amely jövőre már fontos

hozzájárulás lehet a németországi energiafordulathoz - jegyezte meg a hír

kapcsán a hvg.hu. A projektben egy közösen kifejlesztendő berendezés nagyobb

mennyiségű hidrogént fog előállítani környezetbarát, egyebek közt a környék

szélerőműveiből származó árammal. A hidrogént a helyszínen tartálykocsikba

töltik és tárolják, illetve a későbbi áram- és hőtermeléshez közvetlenül a földgáz-

hálózatba táplálják. De tartálykocsikkal töltőállomásokra is lehet hidrogént

szállítani, ahol így környezetbarát járművek tankolhatnak hidrogént. Az

elektrolízis elve ugyan közismert, de a mainzi berendezés különlegessége az,

hogy 6 megawattos energia felvételével ez lesz a világ legnagyobb ilyen

felépítésű hidrogén-elektrolízis üzeme.

A hazai energiaszektor hírei

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor

2014. május 29.

A kormányfő Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándort

belügyminiszternek, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas

Sándort földművelésügyi miniszternek, Hende Csabát honvédelmi miniszternek,

Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibort külgazdasági és

külügyminiszternek, Varga Mihályt nemzetgazdasági miniszternek, Seszták

Miklóst nemzeti fejlesztési miniszternek, Lázár Jánost a Miniszterelnökséget

vezető miniszternek javasolja kinevezni. Orbán Viktor levelében kérte az

Országgyűlés elnökét, hogy a jelölteket - akiket a miniszterelnök javaslatára az

államfő nevez ki - a parlamenti bizottságok hallgassák meg kinevezésük előtt. A

hirado.hu/MTI - melynek cikkét szinte az összes portál ismertette - utalt arra,

hogy a tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-

kormánynak: Trócsányi László eddigi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-

s országgyűlési képviselő. Utóbbi Németh Lászlónét váltja a Nemzeti Fejlesztési

Minisztérium élén. A leendő tárcavezetők bizottsági meghallgatása június 2-án

kezdődik, a miniszterek várhatóan június 6-án tesznek esküt.

13

Töltik a stratégiai gázkészleteket

2014. május 29.

Megkezdte a miniszter által elrendelt 300 millió köbméter biztonsági

földgázkészlet felhalmozását a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség -

írta a nol.hu. A lap kérdésére a szövetségnél közölték: a gázt az MVM Zrt.-től

vásárolják. Noha a vételárat nem jelölték meg, a lap birtokába került

előterjesztés szerint ehhez 105 millió euró hitelfelvételre kértek engedélyt a

tulajdonosoktól. Ha ezt teljes egészében kifizetnék a gázra, a cikket jegyző

Marnitz István szerint köbméterenként mintegy 105 forintot fizetnének érte, ami

több mint tizedével meghaladja a jelenlegi piaci árakat. A lépések nyomán

viszont 600 millióról 900 millió köbméter fölé nő a hazai stratégiai gázkészletek

szintje, amelyet az Orbán-kormány csökkentett le a rendszert bevezető

Gyurcsány-kormány által eredetileg előírt 1,2 milliárd köbméterről. Noha a

miniszteri rendelet a stratégiai készletek tárolására az MSZKSZ figyelmébe ajánlja

az MVM Zrt. tulajdonában lévő hajdúszoboszlói tárolót, a szövetség az eddig is e

célra használt - saját 49 százalékos és az állami MFB 51 százalékos tulajdonában

lévő - algyői stratégiai tárolóját jelölte ki a feladatra.

(fotó: husa.hu)

Az MSZKSZ leszerződött a visszapótlandó földgázmennyiségre, a fizikai beszállítás május 16-án megkezdődött. A besajtolás átlagosan napi 5,7 millió köbméterrel folyamatosan zajlik, így a jogszabályban előírt határidőre teljesíthetik a feladatot - közölte honlapján a szövetség (husa.hu).

Több fogyasztóvédelmi ügy az energiahivatalnál

2014. május 29.

(logó: mekh.hu)

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal 6415

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyet intézett tavaly, 25 százalékkal többet

14

az előző évinél. Az ügyek 76,3 százaléka fogyasztói panasz volt, 51,2 százalékuk

a gázszolgáltatást, 43,8 százalékuk a villamosenergia-szolgáltatást érintette -

ismertette a hivatal 2013. évi beszámolójában, amely az Országgyűlés honlapján

jelent meg. A hirado.hu, a ProfitLine/MTI összeállításából kitűnt: a biztonságos

földgázellátás érdekében folyamatosan vizsgálta a hivatal a magyar földgázpiac

helyzetét, az egyes szereplők aktivitását. A fűtési időszakban hetente előrejelzést

készített az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesésére, illetve

a szélsőséges időjárási körülményekre is. A biztonságos áramellátás érdekében a

MEKH a hazai villamosenergia-piac helyzetét is vizsgálta: ellenőrizte pl. az

erőművek téli felkészülését, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek

meglétét. A MEKH tavaly 79 víziközmű-szolgáltatóval szemben indított

díjfelügyeleti eljárást, amely 113 települést és 425 ezer felhasználót érintett. 47

esetben tártak fel jogsértést és tiltották el a szolgáltatót a jogszabálysértő díj

alkalmazásától, kötelezték a kárt szenvedett fogyasztók túlfizetésének

visszatérítésére. Lezajlott a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezés is.

Tavaly május 31-éig 84 gazdálkodó szervezet nyújtott be kérelmet, végül 46

társaság kapta meg az engedélyt.

40 százalékos megtakarítás is elérhető a társasházak felújításával

2014. május 27.

(fotó: energiaklub.hu)

A többlakásos épületekben a legalacsonyabb az energetikai korszerűsítési

hajlandóság annak ellenére, hogy a teljes felújítással megtakarítható

energiamennyiség elérheti a 40-50 százalékot - az Energiaklub Szakpolitikai

Intézet és Módszertani Központ számításait az mno.hu, az Épülettár, az

Elemzésközpont, az fn.hir24.hu, a ProfitLine/MTI adta közre. A beruházások

akadályainak lebontására hat európai ország szakértői keresik a megoldást az

"Energiahatékonyság közösen" projektben, amelyben Magyarországról az

Energiaklub vesz részt. A magyar lakosságnak mindössze egyötöde tervez

lakásfelújítást a következő években, ezen belül csak 28 százalék él többlakásos

épületben, holott ezen épületek aránya a teljes lakásállomány 34 százaléka -

15

derült ki az Energiaklub felméréséből. A felújítást inkább önerőből fizetik, a

válaszadóknak csak 12 százaléka vár pályázati támogatásra, bankhitelt pedig 11

százalékuk venne fel. A megtakarítási lehetőségek hiányos ismerete is visszaveti

a felújítási kedvet. Nehézséget okoz a szervezés, az, hogy a beruházást csak a

lakók közös döntésével lehet elindítani, ráadásul átfogó műszaki és pénzügyi terv

is kell, ennek ellenére a felújítások mindössze negyedében készül előzetes

szakértői számítás. A felújítók 60 százaléka azt kapta a beruházástól, amit várt:

lakásfenntartási költségeik átlagosan 22 százalékkal csökkentek. A legnagyobb

megtakarítást a homlokzati hőszigetelés hozta.

Állami tulajdonba került az Antenna Hungária Zrt.

2014. május 30.

(fotó: hwsw.hu)

Lezárult az a tranzakció, amellyel az állami tulajdonú NISZ Nemzeti

Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) visszavásárolta a francia TDF

Csoporttól (TDF) az Antenna Hungária Zrt. (AH) 100%-át - közölte honlapján a

kormány, jelezve: csaknem két hónappal az adás-vételi szerződés aláírását

követően sikeres volt az ügylet, így az Antenna Hungária Zrt. kilenc év után újra

állami tulajdonba került. A tranzakció értéke 56 milliárd forint - írta hwsw.hu

portálon Koi Tamás, idézve a kormányzati kommunikációt is, miszerint a

felvásárlás nem érinti a szolgáltatásokat, ugyanakkor "hatékonyabban szolgálja

a kormányzati törekvéseket". A vásárlással újból állami tulajdonba kerül a

stratégiai szempontból kritikus rádiós és tévés infrastruktúra, valamint a

szétosztás. Az Antenna Hungária Zrt. ezen feladatok mellett számos távközlési

multinak, így egyebek közt a Vodafone-nak és a Telenornak, illetve az Invitelnek

is alvállalkozója, partnere volt - jegyezte meg a portál.

16

Külföldi energiaszektor Csehország két új reaktort helyezne üzembe 2030-ig

2014. május 30.

(fotó: cez.cz)

Csehország 2030-ig két új atomreaktort akar üzembe helyezni - a cseh kormány

ipari miniszterének nyilatkozatát a napigazdasag.hu, a Portfólió, az mfor.hu adta

közre az MTI nyomán. A bejelentés azután hangzott el, hogy a múlt hónapban

leállították a temelíni erőmű bővítésére kiírt pályázatot az energiapiac

bizonytalanságára és a kormányzati garancia visszavonására hivatkozva. Jan

Mladek a Dnes prágai napilapnak azt mondta: az új blokkok építése egyszerűen

öt évvel később kezdődik. "Az atomenergia még mindig a legjobb megoldás a

Cseh Köztársaság számára" - tette hozzá. A miniszter szerint az új reaktorokra

több szénerőmű tervezett bezárása és számos lignittelep kimerülése miatt van

szükség. A tervezett két új reaktor közül csak az egyiket építenék Temelínben, a

másikat Dukovanyba tervezik. Elképzelhető, hogy a két reaktort két különböző

vállalat fogja megépíteni. A Temelínben és a Dukovanyban működő két

atomerőműben állítják elő jelenleg a Csehországban megtermelt elektromos

áram egyharmadát.

Bern leszavazta a Mühleberg atomerőmű azonnali bezárását

2014. május 28., 19.

(fotó: world.nuclear-news.org)

Svájc Bern kantonja népszavazáson elutasította az egyblokkos Mühleberg

atomerőmű 2019-re tervezett bezárásának előrehozását. A NucNet korábbi

cikke alapján írta a nukinfo.hu, hogy a szavazók 63,3%-a nemet mondott a BKW-

FMB Energie AG által üzemeltetett erőmű azonnali leállítására (a szavazásra

17

jogosultak 52,6 %-a járult az urnákhoz). A 373 megawattos erőművet 1972-ben

adták át. Tavaly döntött úgy az üzemeltető, hogy gazdasági okokból 2019-ben

bezárja az erőművet. A jelentős költségekkel járó biztonságnövelő

intézkedéseket a svájci nukleáris hatóság írta elő a fukusimai baleset után. A

hátralévő években 200 millió svájci frankot költene biztonságnövelésre a BKW,

amely üdvözölte a referendum eredményét, ám azt is közölte, hogy eszerint a

szavazók támogatják a későbbi, 2019-es leállítást. A japán katasztrófa után a

svájci kormány úgy döntött, hogy nem támogatja az újabb reaktorépítéseket és

bezárja az 5 működő blokkot, amikor azok elérkeznek üzemidejük végéhez.

Jóváhagyták a fukusimai jégfal létrehozását a hatóságok

2014. május 26.

(fotó: english.kyodonews.jp)

A japán atomenergetikai hatóság jóváhagyta, hogy lefagyasszák a talajt a

Fukusima-1 erőmű körül a talajvíz szivárgásának megakadályozására. A Magyar

Nemzet Online/MTI cikke szerint a TEPCO júniusban kezdené a munkát, amely

áttörést jelenthet a radioaktív víz szivárgásának megfékezésében. Az erőmű négy

megrongálódott reaktorépülete köré másfél km hosszú földalatti csőrendszert

építenek ki, amelyben hűtőanyagot áramoltatnak majd. Így lefagyasztják a talajt,

megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve

kiáramoljon onnan. Ám komoly kételyek is felmerültek, mert a talaj lefagyasztása

szokásos művelet például alagutak fúrásakor, a módszert általában csak jóval

rövidebb szakaszokon, ideiglenesen alkalmazzák. Másrészt a talaj megsüllyedhet

a művelet miatt, bár a TEPCO és az atomenergetikai hatóság szerint a potenciális

süllyedés mértéke - 16 milliméter - nem jelent biztonsági kockázatot az erőműre.

A cég korábban átmenetileg felállított egy rendszert, amellyel kiszivattyúzza a

talajvizet a földből a létesítmény közelében, megakadályozva, hogy az bejusson

a reaktorépületekbe. A vállalat közölte, hogy 640 tonnányi, ezzel a rendszerrel

felszínre hozott, enyhén - azaz a biztonsági határérték alatti mértékben -

szennyezett talajvizet enged a tengerbe.

18

Energiabiztonsági stratégiát mutatott be az EB

2014. május 28., 29.

(fotó: Günther Oettinger, neurope.eu)

Új energiabiztonsági stratégiával szeretné garantálni az Európai Bizottság, hogy

az unió ellátása biztonságos és zavartalan legyen. A javaslat, amelyet Günther

Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és

kormányfők elé. A Portfólió, az Energiainfó, az Elemzésközpont, a napi.hu, a

ProfitLine, a Tőzsdefórum az MTI alapján ismertette a főbb pontokat, melyek az

energiaellátás diverzifikálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac

kiteljesítésére és energiatakarékosságra utalnak. A terv szerint a tagállamoknak

jobban össze kellene hangolniuk energiapolitikájukat, egységesen kellene

fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak. "A 2009-es gázválság óta Európa

sokat tett azért, hogy energiabiztonságát javítsa, de továbbra is sebezhető" -

idézte a testület közleménye José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét. Az

ellátás zavartalanságához a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatot,

„stressztesztet" javasol regionális és uniós szinten, amely az esetleges gázellátási

zavarokat szimulálná, lehetőséget teremtve vészforgatókönyvek kidolgozására.

"Erős és stabil partnerségre törekszünk fontos energiaellátóinkkal, de el kell

kerülnünk, hogy politikai és kereskedelmi zsarolás áldozataivá váljunk" -

ismételte meg érveit Günther Oettinger. A stratégia az egységes energiapiac

befejezését javasolja a hiányzó infrastruktúra kiépítésével, a tagállamok

energiapiacainak összekapcsolásával. Emellett új források felkutatására is

javaslatot tesz, külön kiemelve a Kaszpi-tenger térségét, a déli gázfolyosó

bővítését és az LNG-ben rejlő lehetőségek kiaknázását. Az EB átvizsgálja majd a

gázellátás biztonságát szavatoló uniós rendeleteket és azok alkalmazását. A

stratégia a tagállamok belső energiatermelésének szükségességét is

hangsúlyozza, elsősorban a megújuló energiaforrások jobb kihasználásával és a

fosszilis energiahordozó fenntartható felhasználásával. Az egységes fellépés azt

jelentené, hogy a brüsszeli testület már az egyeztetések korai fázisában

bekapcsolódna az unión kívüli országokkal folytatott, energiabiztonságot

érintő kormányközi szerződések tárgyalásaiba, emellett arra is ügyelne, hogy

19

minden ilyen megállapodás, minden infrastruktúrát érintő beruházás az uniós

joggal összhangban legyen. A javaslat arra is kitér, hogy az épületek felelősek az

energiafelhasználás negyedéért, a gázfogyasztás harmadáért, ezért az

energiahatékonyság növelésével is jelentősen lehetne javítani az ellátás

biztonságát.

A terv nem vívta ki a környezetvédők tetszését, akik szerint az valójában csak az oroszoktól és nem a gázimporttól akarja függetleníteni Európát - írta a Napi Gazdaságban Csurgó Dénes. Az európai szélerőműveket tömörítő EWEA elnöke, Justin Wilkes úgy látja, hogy a bizottság megfeledkezik saját korábbi elemzéseiről: vagyis ha 2030-ig 30 százalékkal növelnék a megújulókból származó energia arányát, 27 százalékkal csökkenne a gázfüggőség. Ehhez képest a mostani terv az orosz függést észak-afrikai és más függésre cserélné. A Greenpeace szakértői szerint a kaszpi gázimporttal nem is lehet helyettesíteni az orosz függést, így az egyetlen megoldás a megújulókra való áttérés és a takarékosság lehet.

Déli Áramlat: készülődés és kétely

2014. május 29., 30., 31.

(térkép: gazprom.ru)

A Sztrojtranszgaz konzorcium nyerte azt a tendert, amelyet a Déli Áramlat

bulgáriai szakaszának megépítésére írtak ki - erről számolt be honlapján a

Gazprom. A konzorciumnak tagja az orosz Sztrojtranszgaz és a bolgár Gasproekt

Jug AD cég. A tenderre 11 országból jelentkeztek, köztük Németországból,

Oroszországból, Japánból, Svájcból. Korábbi sajtóhírek szerint a Sztrojtranszgaz

arra számít, hogy elnyeri a megbízást a gázvezeték szlovéniai és szerbiai

szakaszának megépítésére is. A bulgáriaival együtt a három szakasz 6,6 milliárd

euróba kerülne. Júliusban kezdik meg a Déli Áramlat szerbiai szakaszának

építését - ezt Belgrádban jelentette be a Gazprom nemzetközi projektigazgatója,

Alekszandr Sziromjatyin. A napi.hu idézte a Tanjug hírügynökséget: eszerint

folynak a tárgyalások a szerb Srbijagasnak nyújtandó Gazprom-hitel feltételeiről,

de ezek kedvezőek, hiszen kevés vállalat hajlandó évi 4 százalékos kamatra

kölcsönt adni.

20

(fotó: south-stream.info)

A bolgár elnök felszólította a kormányt: adjon világos választ arra, hogyan

képzeli az uniós szabályok betartását - amire május 28-án Plamen Oresarszki

miniszterelnök ígéretet tett José Manuel Barroso bizottsági elnöknek, amikor

már nyilvánosságra került, hogy kik építik a Déli Áramlat bulgáriai szakaszát: az

orosz Sztrojtranszgaz egyik legnagyobb részvényese ugyanis egy olyan cég,

amelynek tulajdonosa, Gennagyij Timcsenko az amerikai szankciós listán

szerepel. A hírt a South Stream Bulgaria vezérigazgatója, Vlagyimir Inkov

megerősítette. Az EB legfőbb kifogása a bolgár-orosz megállapodás ellen éppen

az, hogy a két ország cégeinek adja a munkát, amivel megsérti az uniós

versenyszabályokat. A bulgáriai építkezés összértéke 3,5 milliárd euró, a munka

20-30 százalékát adják helyi alvállalkozóknak - idézte a bolgár sajtót a napi.hu.

Dragomir Sztojnev bolgár energiaügyi miniszter pedig már az osztalékról beszélt:

Bulgária csak azután vár osztalékot, miután teljes kapacitással üzemel a Déli

Áramlat, vagyis 2018 után. A pénz 20 százalékát a bolgár energiaholding kapja,

a fennmaradó részt pedig annak az adósságnak a visszafizetésére fordítja Szófia,

amelyet a Gazpromtól kapott vezetéképítésre 22 éves futamidővel. 2015 végén

a bolgár szakasz egyik vezetékét már gázzal töltenék fel. (hirado.hu/MTI)

Görögország szeretné, ha a területén haladna át a Déli Áramlat - jelezte a görög

szakminiszter. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség cikkét a vg.hu ismertette:

Joánnisz Maniatisz úgy vélte, ha országát is átszelné a vezeték, az még

sikeresebbé tehetné a Gazprom és Athén együttműködését.

Közben az osztrák Der Standard Günther Oettinger uniós biztosra hivatkozva azt

írta: az Európai Bizottság felfüggesztette a Déli Áramlat projektet, hogy

„garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal.” Ezt

ismertetve emlékeztetett a Napi Gazdaságban Fóti Tamás, hogy az EB már tavaly

decemberben jelezte: azok a kétoldalú szerződések, amelyeket Ausztria,

Magyarország, Bulgária, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Szerbia a

Gazprommal kötött, uniós jogba ütköznek. Oettinger szerint ugyanis az orosz cég

a Déli Áramlat megépítésével domináns szerephez jutna az árak

meghatározásában.

21

Déli Áramlat és a TAP: a kettős mérce iskolapéldája

2014. május 27. Ahol az adriai gázvezeték játszi könnyedséggel kerülte ki az akadályokat, a Déli

Áramlat rendre ellenállásba ütközött - a kettős mérce alkalmazásáról a Bolognai

Egyetem oktatója, Demostenes Floros a Napi Gazdaságban közölt cikkében

fejtette ki érveit. Ha az Európai Bizottság valóban a kontinens gázpiacának jobb

működését tűzte ki célul, nem büntetné a Gazpromot önkényes politikai

döntések bevetésével olyan kérdésekben, amelyekben a jogbiztonság lenne az

alapszabály - vélekedett az oktató, aki mások mellett sürgette, hogy az EU

kezdjen nyílt párbeszédet a Gazprommal, számításba véve a projektben érintett

országok, termelők és üzemeltetők érdekeit is. A cél szerinte az lenne, hogy a

Déli Áramlat a TAP által kitaposott ösvényen haladjon „az EU-n belüli jogszabályi

elfogadás felé. Ez nagyban javítaná Európa energiaellátásának biztonságát -

emellett ráadásul a versenyt is fellendítené az energiapiacon.” (A cikk angolul a

naturalgaseurope.com portálon jelent meg.)

Az ukrajnai gázválság hírei

2014. május 28., 26., 30. Már napi ötmillió köbméter körüli földgáz hagyja el Magyarországot Ukrajna

felé, a negyede annak, amennyi az importvezetéken ezekben a napokban

ugyanonnan az országba érkezik - értesült a VG Online. A kereskedelmi kiszállítás

május 20-án indult napi 2,490 millió köbméterrel, a mennyiség azóta nő

folyamatosan.

(fotó: napi.hu)

Közben a szlovák Eustream várja az ajánlatokat gáz továbbítására Ukrajnába.

Az érdeklődők június 23-áig tehetik meg ajánlataikat a szeptemberben kezdődő

szállításra - írta a Tőzsdefórum, a napi.hu, a ProfitLine, a Portfólió/MTI.

A Világbank 1,48 milliárd dollár hitelt folyósít Ukrajnának. A pénzintézet

március közepén ígérte, hogy idén összesen 3,5 milliárd dollár támogatást ad.

Ennek része a május 26-án Kijevben aláírt szerződés. Az 1,48 milliárd dollárból

750 millió dollár az ukrán költségvetést támogatja. Ezen kívül az ENSZ

22

washingtoni központú globális fejlesztési szervezete 382 millió dollárt nyújt tíz

ukrán város távhőszolgáltató cégének az energiahatékonyság javítására, és 350

millió dollárt kap ugyancsak tíz ukrán város vízszolgáltatója. (hirado.hu, hvg.hu,

Privátbankár/MTI)

Nem sikerült rendezni az orosz-ukrán elszámolási vitát az uniós közvetítéssel

zajló tárgyalások berlini fordulóján, de június 2-án, Brüsszelben megállapodást

köthetnek az egész EU földgázellátását érintő ügyben. Günther Oettinger uniós

biztos a megbeszélés után hangsúlyozta, hogy a vitát sürgősen rendezni kell,

mert az EU biztonságos téli földgázellátásához még a nyáron fel kell tölteni az

ukrajnai gáztározókat. Közben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kijevi

kormányülésen bejelentette: Ukrajna 786 millió dollárt kifizetett Oroszországnak

a földgázszállítmányokért, és kész a Gazprommal szemben a stockholmi

döntőbírósághoz fordulni az árvita rendezése miatt. (Tőzsdefórum, ma.hu/MTI)

(fotó: investor.bg.) A görögországi földgázrendszer irányítója, a DESFA jelezte, hogy felkészült a bulgáriai reverz gázszállításra, arra, hogy szükség esetén egy interkonnektoron gázt juttasson Bulgáriába - az investor.bg cikkét a VG Online ismertette. Naponta legfeljebb 3 millió köbméter gázt kaphat Bulgária, ha Oroszország június elején leállítja (a Bulgáriába is tranzitáló) Ukrajnának szánt gázeladást. A Beltranszgaz bulgáriai rendszerirányító közlése szerint március óta nem vettek ki gázt a Csiren földalatti tárolóból, csak töltötték. A szaktárca szerint Bulgária készlete 45 napig elegendő.

Milliárdos ügyletet kötött a BP és a Rosznyefty

2014. május 26.

(fotó: uk.reuters.com)

Az Oroszországgal szembeni nyugati büntetőintézkedésekkel dacolva több

milliárd dolláros ügyletet kötött a BP brit konszern a Rosznyefty orosz állami

vállalattal. A megállapodást a minap írta alá a szentpétervári gazdasági fórum

23

kapcsán Bob Dudley, a BP vezérigazgatója és Igor Szecsin, a Rosznyefty vezére,

Putyin orosz elnök szoros szövetségese. A BP és a Rosznyefty közösen termeli ki

a palaolajat a Volga-Urál régióban. A létrehozott projektcégben a Rosznyefty 51,

a BP 49 százalékos tulajdonos lett. A két konszern már régóta szoros

szövetségese egymásnak: egy több milliárd dollár értékű részvénycsere-ügylettel

a BP 20 százalékos résztulajdonos az orosz cégben. Hírek szerint politikai nyomás

nehezedett a BP, a brit-holland Shell és a francia Total vezéreire, hogy ne

vegyenek részt a szentpétervári gazdasági fórumon, ennek ellenére mindhárom

vezető ott volt. Oroszország ukrajnai politikája miatt nyugati országok számos

orosz politikust, gazdasági vezetőt és vállalatot sújtottak szankciókkal, de a

Rosznyefty céget egyelőre nem érintik a büntetőintézkedések. (metropol.hu,

Tőzsdefórum, Privátbankár, hirado.hu/MTI)

LNG: majdnem kész a lengyel terminál - Litvánia a norvégoktól vásárolna

2014. május 28., 26.

(fotó: polskielng.pl)

A német-lengyel határ mentén fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban,

Swinoujsciéban 87 százalékban elkészült az új cseppfolyósgáz-terminál -

közölte a befektető Polish LNG társaság. Az építtető, az olasz Saipem cég által

vezetett konzorcium 2014 és 2015 fordulóján fejezné be a munkát. A terminál

jövőre lesz alkalmas cseppfolyós kereskedelmi földgáz fogadására. Az új

létesítmény - az első ilyen projekt Kelet-Közép-Európában - évi 5 milliárd

köbméter cseppfolyósított földgázt képes fogadni, de ez növelhető 7,5

milliárdra. Az LNG különösen a keleti uniós tagországoknak fontos, amelyek

igyekeznek megszüntetni egyoldalú orosz energiafüggőségüket - írta a távirati

iroda hírét közölve a napi.hu és a Tőzsdefórum.

(fotó: lithuaniatribune.com)

24

A norvég Statoil konszernnel tárgyal Litvánia a cseppfolyós földgáz importjáról.

Ha az ügylet sikerül, véget vetnének a Gazprom monopolhelyzetének a litván

gázellátásban. A megállapodást - amelyet a litván állami energiaipari cég

kereskedelemmel foglalkozó részlege, a Litgas köt meg a Statoillal - a tervek

szerint június végéig véglegesítik. A Litgas korábban közölte: öt évre szóló

szerződést szeretnének aláírni, így 2015-től évi 0,54 milliárd köbméter LNG

érkezne Litvániába a Klaipeda kikötővárosban épülő új terminálon keresztül.

Litvánia 2012-ben 3,3 milliárd köbméter földgázt importált Oroszországból. Az

Európai Bizottság akkor vizsgálatot indított, hogy megállapítsa: a Gazprom

valóban visszaél-e piaci helyzetével, miként azt a vizsgálatot kérő litván kormány

állította. (hirado.hu, napigazdasag.hu/MTI)

Nem kutatja Bulgáriában a palagázt a Chevron

2014. május 28.

(logó: novinite.com)

Az amerikai Chevron palagáz-kutatási koncesszióját feladva kivonul

Bulgáriából. A Novinite szófiai hírügynökség cikkét idézte a napi.hu, miszerint a

cég 2011 júliusában nyerte a tendert, amely feljogosította, hogy 5 éven át

palagáz után kutasson egy 440 ezer hektáros területen, amiért 30 millió eurós

bevételt ígért a költségvetésnek. Még munkához sem látott, amikor fél évvel

később a szófiai parlament moratóriumot hirdetett, megtiltva a kitermelést és a

kutatást is. Pedig az amerikai Energy Information Agency becslése szerint az

ország palagáz-készlete 480 milliárd köbméternyi, a palaolajé 180 millió

hordónyi lehet. Egy magára valamit is adó vállalat nem engedheti meg magának,

hogy pénzt veszítsen perspektíva és az egymást követő bolgár kormányok

minimális érdeklődésének hiányában - mondta egy szakértő. A térséget azonban

nem hagyja el a Chevron: Romániában és Lengyelországban folytatja a kutatást.

25

Hírek röviden

2014. május 30.

(fotó: Cserháti András, paksihirnok.hu)

A fiatalok tanításáért, támogatásáért kapta meg első magyarként az Európai Nukleáris Társaság (European Nuclear Society) elismerését, a Jan Runermark-díjat Cserháti András, a paksi atomerőmű műszaki főszakértője. Nem titkolta, hogy meglepetésként érte az elismerés, amelyre a FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) jelölte. (Paksi Hírnök)

2014. június 1.

Negyedik lett az MKB-MVM Veszprém a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában, miután a kölni négyes döntő helyosztóján, izgalmas végjáték után 26-25-re kikapott a spanyol Barcelonától. (Kossuth Rádió, sporthírek, m1 híradó)

2014. május 27. Június második hetében hatodik alkalommal rendezik meg Moszkvában az Atomexpó 2014 kiállítást és fórumot. A rendezvényen a legkorszerűbb berendezéseiket és eljárásaikat is bemutatják a Roszatom állami konszern gépgyártó holdingja, az Atomenergomas vállalatai, köztük a Ganz EEG Kft. Kiállít a francia Alstom, a Rolls-Royce és a kínai állami atomenergetikai konszern, a CNNC is. (atomenergiainfo.hu)

2014. május 26. A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés miatt indított büntetőperben első fokon, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette. A pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, míg Hernádi Zsolt és védője tudomásul vette az ítéletet. (hvg.hu/MTI) Összeállította: László Judit