Upload
bina
View
27
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Kéthly Anna Budapest 1896. - Blankenberge 1976. Írásom „ ihletője” Mészáros Márta filmje: „Az utolsó jelentés Annáról” volt, melyből ugyan keveset tudtam meg a „célszemélyről” , ezért egy kicsit ‘kutakodtam’. László Judit. 1917 - a fiatal szakszervezeti mozgalmár. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Kéthly AnnaBudapest 1896. - Blankenberge 1976.
Írásom „ihletője” Mészáros Márta filmje:„Az utolsó jelentés Annáról”
volt, melyből ugyan keveset tudtam meg a „célszemélyről” , ezért egy kicsit ‘kutakodtam’.
László Judit
1917 - a fiatal szakszervezeti mozgalmár
1889. november 16-án született Budapesten sokgyermekes munkáscsaládban.
Munka mellett végzett el négy polgárit, gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett, megtanult németül és
angolul. 1905-től a Tolnai Világnapja szerkesztőségi alkalmazottja,
1907-től Budapesten és Kassán különböző cégeknél magántisztviselő volt.
Fiatalon bekapcsolódott a tisztviselőnők szervezkedésébe, így jutott el a szociáldemokrata
nőmozgalomhoz.
1922 – országgyűlési képviselőként
1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) taqja volt. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte,
viszont a Tanácsköztársaságot elutasította.
A nőmozgalom egyik vezetője lett. Meggyőző fellépésével tekintélyt és befolyást szerzett, 1922-től 1948-ig a
pártvezetőség tagja, és országgyűlési képviselő volt.
A róla elterjedt mondás szerint "Egyetlen férfi van a parlamentben - az is nő".
Országgyűlési képviselősége idején elmondott csaknem ezer beszéde, felszólalásai színvonala és férfias keménysége révén a szociáldemokratákkal szembenálló képviselők
tiszteletét is kivívta.
1930-as évek: már ismert politikusként
A két világháború között főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Az 1930-as évek második felétől fellépett a német
orientáció, a szélsőjobboldali törekvésekkel szemben.
A parlament egyetlen képviselője volt, aki a zsidótörvények ellen szót emelt és nem szavazta meg azokat.
Londoni tárgyaláson
Pártja megbízottjaként tárgyalt a polgári politikusokkal és az angolszász szövetségesekkel a háborúból kiugrás
lehetőségéről. 1945-től a Szociáldemokrata Párt politikai
bizottságának tagja, 1948-ig pártja frakcióvezetője és a parlament
alelnöke volt.
1947 – országgyűlési képviselőként a Parlamentben
Az SZDP egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként célja a politikai
szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló
arculatának a megőrzése volt.
1946-1948
Kéthly Annát, mint a munkásegység ellenzőjét 1948-ban kizárták a pártból, majd
megfosztották képviselői mandátumától. 1950-ben összeesküvés és kémkedés
vádjával az ÁVH letartóztatta, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ugyanezen év végén - nemzetközi
nyomásra - egyéni kegyelemmel szabadult.
1956 – a forradalom napjaiban készült fotó
1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, október 31-től a párt elnöke,
november 2. és 4. között pedig Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi
értekezletén értesült a szovjet intervencióról, ezért nem tért vissza Magyarországra. New
Yorkba utazott, hogy tájékoztassa az eseményekről az ENSZ Biztonsági Tanácsát, s
emigrációba kényszerült.
Röpirata az 1956-os szabadságharc
idejéből
1957 – New York, a Nagy Imre kormány hivatalos
ENSZ delegáltja
Kéthly Anna Belgiumban telepedett le, és 1957-ben a Kádár-rendszerrel szemben álló Magyar Forradalmi Tanács elnöke,
valamint a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete nevű emigráns szervezet elnöke is lett.
Részt vett az ENSZ magyar bizottsága jelentésének elkészítésében, amely kiállt az 1956-os forradalom ügye mellett. 1958-tól az MSZDP
emigrációban létrejött szervezetének elnöki teendőit látta el.
1957 és 1964 között ő szerkesztette a Londonban kiadott Népszavát. 1973-ban vezetésével dolgozták ki a Szociáldemokrata
Alternatívát, az emigráns szociáldemokrata párt új programját. Brüsszelben a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének
Szolidaritási Alapjától kapott segélyekből élt.
Golda Meir – életre szóló barátok voltak
1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes
tevékenység miatt 3 év börtönbüntetésre ítélték. Utolsó éveiben hazavágyott, de
hiába: a magyar szociáldemokraták karizmatikus vezetője 1976. szeptember 7-én
hunyt el a belgiumi Blankenbergében.
Kéthly Anna sírjaRákoskeresztúron
Hamvait 1990. októberében hozták haza, és november 3-án a 300-as
parcellában helyezték örök nyugalomra.
1994. július 7-én jogilag rehabilitálták.
2005 – Emléktábla a Pozsonyi út 40-es házon, ahol utolsó budapesti lakhelye volt
Eszenyi Enikő Kéthly Anna arcaiMészáros Márta új filmjében
Mészáros Márta új filmje Kéthly Anna önkéntes száműzetésben Brüsszelben töltött utolsó éveit és a hetvenes évek
Magyarországának nyomasztó légkörét egyszerre láttatja.
A politikust nagyszerű emberként ábrázolja, akit érdemtelenül felejtettünk el,
habár ő volt a magyar parlamentben az első női képviselő.
Filmjelenet: Kéthly 1946. május 1-én a Hősök terén a munkások és parasztok tömegeihez beszél
Kéthly Anna a hazai szociáldemokrata párt meghatározó alakja volt, akit nemzetközi tisztelet
övezett, és aki élete végéig minden körülmények között kitartott elvei mellett.
A szociáldemokrata párt 1949-es felszámolása a Kádár-korban tabutéma volt és máig nem beszélték ki
a történteket, mint ahogy Kéthly Annát is nagyon kevesen ismerik manapság.