TERVEZESHEZ KAPCSOLOnO'KUTATASOK 107~

jj 1:!>S-"

DARVAS PETER

OKTATASUGYI KUTATASOK FRANCIAORSZAGBAN

Kezi:ratOKTATASKUTATO'INTEZET t 1986 JANUAR

Szerkesztette: Kozma Tamas

KeszUlt: az Oktataskutat6 Int

Peldanyszam: 69

. ISSN 0230....7189

nyomdajaban

,.

Tartalomjegyzek

Az utazas szervezesenek korlilmenyeirol

A f5bb celok is k~pcso1atok

Konferencia a francia oktatasi rendszerrol

Oktatasgazdasagtani kutatisok

Oktataskutat&s a CERI-ben .

A frankofon oktat&skutatasr61

Szervezesikerdesek

4z: Oktatas;kutat6 Intezet konyvtaraba leadott

,konyvek es dokumentumok j egyzeke

Nellekletek

2. old.

2. "

4. it

7. If

12. "

26. "

40. tt

Az Intezet Igazgat6saganak tamogat&saval 1985 okt6ber 23

es 28-a kozott hat napot toltottem Franciaorszagban. Ezt - szin­

ten az' Igazgatosag beleegyezesevel -, sajat kal tsegemen tovabbi

24 nappal ~iegeszitettem~ Igy harminc nap alatt nagyobb lehet5­

segem voltszakmai kapcsolatok kialakitasara, illetve tovabb­

fejleszteser~,es lehet5ve valt,hogy mar az utaza.s ideje alatt

tanuljak, uj kerdesekkel, megkozelitesekkel ismerke~jek..

A szakmaikapcsolatok alapjat tartalm11~g .~s formailag is

azok a kutatasok jelentettek, ame1yeket a Tervezest Tamogat6

Kutatasok temacsoportjaban folytatttunk, illetve az idejave­

telem elott Kozma Tamas vezetesevel kifejlodtek, csoportjaban

fo1ytak .. Tartalmi alap alatt azt ertem, hogya konferencia.kon,

talalkozasokon f<;51eg ezekrol szamolhattambe, ezek anyagait

tudtam bemutatni, illetveazon a tudomanyos nyeTven igyekezte'm I'

tudtam kommunikalrii, qmelyet folegNyugat-Eur6paban oktataspo­

litikai, osszehasonlit6 oktatastudomanyi kutatasoksoran alkal ....

maznak, es csoportunk is igyekszik Atvenni, hasznosit~ni. A for­

mai alapot egyszeruen az jelen.ti I' hogya kapcs,olatokatf51eg

Kozma Tamas segitsegevel tererritettemmeg, elsosorban az <5 is­

meretsegeire tamaszkodtam, illetye uj kapcso1atokata mar &1­

tala megteremtettekb5~kiindu1va sikerlilt l€tesiteni.

A fobbcelokes ka'pc's'o'lat:ols:

Mint a bevezeto sorokb61 is kiderli1, harom, egymashoz

kapcso16d6 celom volt:

1 .. Az elozeteseri egyeztetett, a mar altalam ismert kuta­

,tok, intezetek altai 5sszeal1itott programokon valo reszvetel;

,I

- 3 --

2. uj kapqsolatok letesit~s'e, ehhez elsa informaci6kcse-;

raje, illetve tovabbi egyUttmUkodeslehetosege1rol vala t'argya-

lasok;

3. Konfer~riciakon, konzultaciokon, s,zeminariumokon vala resz­

vatel, tapasztalatsz'erzesoO

Elindufasom elott ket fo szakmai b'azissal allta,m kapcsolat­

ban, amelyekegyrriast61 fUggetlenUl szeryeztekszamomra progra­

mot" Ehhe'z egy nagyobb, jelentosegU harmadik, es, t<5bb kiseJ;lb je­

lentosegU talalko?as kapcso16dott~

Azegyik fontos segitom Michel Debeauvais ur volt.";, aki az

Universite Paris 8. egyetem.Okta,taSltudomanyi.Tanszekenek profesz­

szora, egyben t<5bb oktatasUgyiszervez~tiranyitQja" elsosorban

a zAFEC IAs sociationFrapcopho!led"Educ'ati'on 'Comparee l tis zte­

letbeli elnoke. Ugyancsak e15zete'seri eg'yez'tete,tt programot biz-

tositott Jean-Pierre Jallade ur,aki az Institut Europeen d'Edu-

cationet de Politique-Sociale vezetoprofesszora" e5nem annyi-

ra az oktataspolitikai es folegfrancia oktataspolitikai koz~g­

be vezetett be - ,'ahogyan ezt Debeauvais urte,tte '-, hanern in­

kabb abba a foleg kozgazdasagi terUletre" amelyik a munkaeropiac

"es a foglalkoztataspolitika kapcsolatait ,vizsgalja. A harmadik

fontos kapcsolatot - nemileg varatlanul - az GECD egyik szerve-'

zete a CERI jelentette,'aholsz~kmailag es szemelyesen istalan

a le~t5bbet kaptam, a legtobbettanulhattam.

A 30 nap afatt reszt vettem harom'konferencian, ~gy konfe­

renciahoz hasonlithat6 szeminariumsorozaton. A f~ntieken kivul

rneglat~gatt'amaz INRP-t, ami tulajdonkeppen a Francia Pedagogiai

- 4 -

Intezet, a CREDOC-at, ahal egy gazdasagszocio1og1ai kutatocso-

parton beltil folynak oktataskutatasok, a CEREQ....et, amelyik a

K~pzettseggel Kapcsolatos KutatAsok K8zpontja, az IIE~-t, amelyik

az UNESCO Oktatasszervezes! Intezete, as az Universite Paris 5 ..I

Mellett mUk5d5 Oktat&sszocio16giai Kutatocsopott, amelyik f61eg

o'sszehasonlito kutatasokat fo1ytat, targyaltam Dominique Claudet

urral, aki az APS IAssociation Professione11ede 50c1010g1el el­

noke az ADRHEN, azaz egy humanpro9ramokqt keszito val~a1kozas e1....

noke, es a Caen-iegyetem szocio16gia-professzora egyszeme1yben.

Szeptember 23-an erkeztem Parizsba, 'es mar azriap - erkeze ..... ,.

sem utan egy 6raval ... reszt yettem egy· nca9ys'za,basu ~onferencian

a Sorbonne-on, amely a miniszteriumvednoksege alatt .~ a. zar6be­

szedet Chevet:lemen-c ur, a kozoktatasi minisztertartotta - az ,

Oktatasligyi Miniszteri.um rendezeseben a francia oktatasi rendszer...

rol sIt.,

A konferencia erkezesem elott, de1elC5tt plenar!s Uleseken

elhangzott vitaindit6kkal kezdodott es delutan 'hat szekcioban

folytat6dottG Az elso nap plenaris lllesenek temaja a tarsadalom-

nak az oktatassal, kepz~ssel kapcsolatos szUksegletei. Az U1es

e1noke Ber: Schwartz ur volt,· aki a I'Schwartz",,:,jelenteslt f5

iranyit6jakent v&lt a aO-as evek oktataspolitikajanak fontos sze­

, melyisegeveG A szekci6temak a kovetkezok voltakr

- 5 ....

<= Mi lesz a jove kepzesenek ·tartalma es, modszere

- Mi;tyen sZe;tkmak, kepzettsegek lesznek a jov6ben /azegyik

eload6 Lucie Tangui volt, akinekoS'szehasonlito vizsgalatai az

int~zetben is ismertekl

~Hogyan lehet ~rtekelni min5segileg es mennYisegileg az

oktatasi rendszer teljesitmeny'et /a szekcioelnok Viviane Isam­

bert-Jamati, akinek kutat6csoportjaval kes5bb kapcsolatba kerUl­

tem~ Itt dolgozik Tangui asszony is./

.... A holnap oktatasanak, kepzesenek koltse<;Jei es forrasai

lel6ad6k: Silvain Lourrie tir, az IrEP igazgat6ja, es Jean-Claude

Eicher ur, a Dijoni Oktat&sgazdasagtani kutat6intezet igazgat6-

ja~ Ezut6bbi tevekenysegere kesobb m.eg visszaberek .. /

- Mit tudunk a fiatalok eletm6djA~61

..,. Hogyan lehet ertekelni, nemzetkozisiteni, az oktataskuta-

tast"

A program sUrilsegere jellemz5, hogy meg e6tenkent is lile­

seztek. Ekkor az oktatas es a tomegkommunikaci6s rnediak kapcso~

latat vizsgaltak .. Masnap a tudomany, az Qktataskutatas lehetose-

, geinek feladataival foglalkoztak, immar ujb61 plenaris lilesen,

majd osszefogla16k, zar6beszedekhango,ztak el ..

Ha e15zetesen nagyok voltak varakozasaim, a konfe­

rencia ' ."a1att inkabb a csa16dasom novekedett. Eleg

gyorsan - es nemi, f51eg azelej~n akadaly~z6 nyel­

vi korlataim ellenere - kide~Ult, hogy maga a konfe-rencia is a politikar ' ,'_.' . reklamceljainak eszko-

ze volt, ahol nem annyira a vit&k a fontosak, mint

az, hogy maga a konferencia a koztudatba kerUlt. Az

oktatasiranyitas, politikaformalas presztizse ugyan­

is a szocia1ista ~rmany mUkodesenek e1s5 idoszaka

alatt me-grendUlt, pontosabban a bizalmi valsaga to­

vabb melyUlt. Az oktatasUgyi kornyezet olyan - a

- 6 -

politikusok szamara - veszelyes terUletekre meresz­

kedett, amelyek erintesevel az erdekeltek es az er­

dek15d6k minden csoportjAt~rritaltaQ A legje11emz6bb

peld&k a maganiskol&k autonomi&janak, vagy az egyete-

mek belsa rendszerenek kerdesei, amelyekkel kivivtak

a csorbult auton6miat bir6k haragjat~ es nem e1egi-

tettek ki a strukturat m6dositani szandekoz6k valtoz­

tatasi 6hajat semQ Ezek egy resze oldani szeretne a

francia oktatasi rendszer rigiditasat, masik csoport-

ja pedig elegtelennek tartja a rendszer szoci&lis kor~

rekci6s szerepet, es mindketten vartak, hogy a legalabbis

szemelyek tekinteteben uj korm&nyzat meginditja a struk­

turalis v&ltozasok hullamate Az uj torvenyek ugyanak~

kor elegendoek volta~ ahhoz g hogy a reg! tradici6k

konzervativ hivei megijedjenek a szocialista intervenciok­

t61 Q A menetk6zben v&ltott oktat&si miniszter szamara

teh&t a konferencia alkalmas lehetett "szalonk&pess~-

ge llkifejez~s~hez, ugyanakkor ahhoz is, hogy jelezze:

figyelme a regota aktualis strukturalis problemak fe-

Ie fordulo A nern csekely szamu kutat6i, iranyit6i gar­

danak - tobb mint 1500-an vettek reszt az Uleseken -

pedig Franciaorszagban altalaban fontos, hogy jelez-

z~k jelenletliket0

Mindez persze ut61agos tapasztalatok segitsegevel

tortena elemzesem eredmenye, akkor es ott inkabb for­

ma es tartalom ellentmondasat erzek~ltem: a felvetett

problemak egyreszt izgalmasaknak tUntek les erdekesen

emlekeztettek aktualis magyarorszagi felvetesekre/,

igy: az uj kepzesi formak kialakitasa, a k5zep£oku

szerkezetben kovetett preferenciak megvalasztasa, az-.

az a~ egyenlobb es~lyeket biztosit6 college, illetve

a szelekci6t er5sit5 lycee egyeztetese, vagy a hate­

konysagi szamitasok szerepe azoktatasban@ Masreszt

ezeketak~rdeseketmeglehet5sen felszinesen erintet­

tek, meg a spontan interpellaci6k is kozhelyek, al­

talanos moralis celok es a hetvenes evek dilemmai

.... 7 -

szintjen maradtak~*

Mega konferencian talalkoztam Silvain Lourre urral, aki

az lIEP, a Nemzetkozi Oktatastervezesi Intezet igazgatojae

Szekciojaban egy, a tobbi szekci6hoz kepest szUk csoport, sza-

munkra igen ismeros temakrol vitatkozottQ trdek15desUk koz~p-

pontjaba tobbek kozott a szakmunkaerorejelzesek~ szakmastruk­

turatervek, illetve elosztasi problemak kezelese volt, tehat

mindazok a kerdesek, amelyek kerUl Magyarorszagon is fontos

vitakerok osszpontosulnak, es amelyek Franciaorszagban is hoz­

zank hasonl6an bizalm1 es egziszterictalis valsagban vannak.

A konferencia utan megkerestem Jean-Pierre Ja,llade urat,

aki az egyik "formalis" meghiv6m volt, mint az Institut.Euro~

peen d'Educationet de Politique Sociale lazaz az Europai Ok­

tatasUgyi es Szocialpolitikai Kutat6intezetl helyettes igazga....

t6ja. Ez az intEizet az Amsterdamban szeke15 Europai Kultura­

lis Alap al tal finansziroz.ott fUggetlen kutatohely nemzetko-

z1, es ennek megfeleloen fol~g osszehasonlit6 kutatasokat ve-

. gez.

R Az ertekezlet irasos dokumentumai, valamint az erteke15 za....

r6be~zed es a miniszteri zarszo hanganyaga rendelkezesre a~.

.... 8 -

P~riQdik&juk az ~gen szinvonalas, ~s sz&munkra is hasznos

European Jou~nal of Education /az int~zet k5nyvt&r&ban megtalil-

hat6/o?rofilj~ &ltal&ban az aktu&lis politik&hoz erasen kBt6d~k,

annak megfeleloen valtozike

Jelenleg a fels50ktatasnak ~s a ~zakk~pz~snek az uj techno-

logiak es kornmunik&ci6s rendszerek hat&sara bekBvetkezett, illet-. .

ve bek~vetkezend6 valtozasai, valamint a fiatalok, illetve a fi-

atal munkanelkUliek helyz~t~vel kapcsolatos iskolarendszerbeli

problemak, kovetkezmenyek tantigyi kutatasaik f5 temai.

Jallade urral elsosorban ezekrol a lezart, illetve folya­

matban leva k~rdesekrol cser~ltlink velemenyto Azon tul, hogy ren­

delkezesemre bocs&tott tanulmanyok~t, es biztositott ennek, j6­

vobeli folytat&s&r61, jelezte a kesobbi egyUttmtikodesek lehet5-

seget~ Sajnos, ennek tovabbi konkretiz&l&s&ra m&r nem jutott

idem, mert Jallade ur v~ratlanul elutazott parizsb61.

Jallade ur ugyanakkor segitett a tovabbi kapcsolatok kiepi­

teseben. Altala ismertem meg Yo~di urat, az IIEP-b51 t akik5te-

tet szerkesztett a szakmunkaer5elorejelzes harom-h&rom tokes, 8Z0-

cialista es harmadik vilagbeli tipusar61, valamint Jarmsse urat,

aki a CREDOC kereteben mlikoda gazdasagszociol6giai csoport tagja.

Youdi urral az IlEP-ben taL3.1koztunk I' amelynek az osszes

tobbi kozlil a legtobb kapcsolatai van magyar szakertokkel /pl.

Timar J., Kovacs J. y Kozma T., lnkei P.,.

Az IIEP erasen orienta16dik a harmadik vilag problem&i fe­

Ie. Ennek rnegfeleloen tevekenysegenek jelentos resze nem kutat&-

s1, hanem tovabbkepzesi jellegli, es a kutat6tevekenyseg sem any­

nyira neu~ralis, osszehasonlit6, inkabb nemzeti problemak kezele-

. sere, tanacsadasra ir&nyul. Azok a mUvek sem v1selik az osszeha-

.... 9 -

sonlit6 m6dszerek jegy~it, amelyek az oktatas egy-egy probl~-

majanak tobb orszagbeli jellegzetessegevel foglalkoznak. Szem­

l€letlik meglehet5sen technikai jellegli, altalaban az oktatas-

tervezesnek a tudomanyos fej15deshez,a foglalkoztatashoz, a

kepzeshez v'agy a donteshozatali rendszerekhezva16 viszonyat

vizsgaljak.

JarmUSSE ur meg kozvetlenUl a talalkozasunk e15tt megszer-

vezte, hogy reszt vehessek egy konferencian, amelyet okt6ber

3.... 4-en tartottak a Tudomany es Techno16gia~gyiMiniszteriumban

"Fog1alkoztaaspolitika es munkaeropiac" cimmel. A konferencian

az ifjusagi munkanelklilisegtol a szakkepzes v&ltozasanat egeszen

az elmeleti, modellezesi kerdesekig folytak - viszonylag elenk-

vitak.

A konferenciat. tobb fohat6sag, igy tobbekkozott a Terve-

zesi Miniszterium, a Munkaligyi Miniszteriumpatronalta.

Az elso nap plenaris Ulesen a va11alatok es a munkaeropiac

kapcsolatarol esett szo. Itt f51eg kozgazdasagi' mode11kiserle­

tekrol hangzottak e1 eloao.asok, amelyek a munkaeropiac rugalmas­

saganak valtozasat kivantak megragadni. A masodik napi szekci6-

munkak kozli1 egy ~rintette a munkanSlkliliseg probl~m&jat, egy

.masik a munkaeropiaciintervenci6kr6l ertekez~tt.

Ezzel kapcsolatbanjegyzem meg, hogy - bar a konfe­

rencia sokkal kevesbe volt a politikai figyelem ko­

zeppontjAban, mint az e15bb e~litett~a szakszerve­

'zetek ezt a talalkozot kisertekfigyelemmel. Az elso

nap plenaris Ulesen peldaul irasbeli es sz6beli fel­

hivassal fordultak a resztvevokhoz a munkanelkliliseg,

infla.ci6, a fiatalok kilatastalansaganak problemajaval. x

~ Az irasos felhivas lathat6 a mellekletek kozott.

"'" 10 ....

V~~Ul egy sz~kci6 a szakkApz~s As a fiata10k beilleszked~­

sevel foglalkozott. Itt erdekes nemzeti langol, japanl es~tta-

t

nulmanyok is elhangz6ttak. /Ezen az U1esen roviden besze1tem a

fiata10k beilleszked~si viszonyair61 tulfoglalkoztatas eseten,

illetve ennek iskol~zasistrategi&kravonatkoz6 kovetkezmenyei­

role IX

JarOlJ.fBe urat - aki kozgazdasz, s mint ilyen, a1 talaban

hianyolta a konferencian a kvantitativ eszkozok hasznalatanak

elterjedtseget - f5leg a statisztikai informaci6k hozzaferhet5­

seger51 faggattam.

Ami a statisztikai informaci6ha16zatot illeti, az

egyreszt hasonlit szerkezeteben a magyarhoz, masreszt

annal sokkal fejletteb~. A miniszterium Mellett itt

is megtalalhat6 a TUdomanyszervezesi es Informatikai

Intezet francia megfeleloj'e, amelye,t \ jelenleg SPRESE­

nek hivnak lelaia, ismertebbneve SIGES/ es amely ki~

adja evente az iskolAzas kUlonboz5 szintjeinek ossze­

foglalt adatait, ezen tul azonban Noted'Information

cirrunel hetente kiad egy statisztikaikiadvanyt, amely

egy temat f6kuszba al1itva, arr61 szemle1tet5 es at-"tekintheto adatokat·kozol. Negyedevente pedig Educa­

tionet Formation cimmel jelentet meg kiadvanyt, amely

tab1azatok~ alapinformaci6k-melletttanulmanyokat is

tartalmaz. A Kozponti Statisztikai Hivatal francia

megfeleloje /INSEE! 2-3 evente kiad egy gylijtemenyt

Donnee Sociale cimmel, amelyikben kb. 20 oldal fog­

lalkozik az oktatas es kepzes legfontosabb mutat6i­

val.

Jarouffie ur kutatocsoportja szervezetileg a CNRS-hez, a.

Francia Tudom&nyos Akad~miahoztartozikp Eddiq a "Gazdasagszo-

c1016g1ai csoport'" nevet viseltek f ~s - bar tematikajuk nerrM.gen

m6dosult - az uralkod6 m6dszereik je11egenek hangsulyozasa vA-

--K,.A konferencia anyaga hozzaferhet5, a t~mar61 k~s5bb r€szlete­

sen irok.

- 11 -

gett iden vettek fel az "Alkalmazott mikroqazdasagi Laborat6-

rium" nev~t .. Kut~tasi prograIqjuk magyarazza a ketosseget ..

Elsa fa temajuk a fogyasztas es fogyasztasi szokasok. Ezen

belli! a fogyasztas m6djaval, a keresleti modellekkel, az inno-

vacio ritmusanak meresevel, a piacokjellerrizoival, a preferen-

ciak kialakulasaval egyarant foglalkoznak6

A masodik f5 temacsoport a csalad es az emberi eroforras kap­

csolatat I ezen belO! a noi munkat, a keresetek szerepet az em­

beri toke hozadekat, a munkaeropiac muk5desetes az emberi toke

elmelettortenetetkutatjak.

A harmadik temacsoport a k5zj61etipolitika /polituque

publiquel es a tarsadalmi intezmenyek kerdeset jarja korUl,l

ezen belOl kiter a jogelmeleti reszekre.,a k5zj6leti kol tse-

gek, a tarsadalmi kibocsatas, a csaladpolitika!,a tarsadalmi

mobilitas kerdeseire.

A csoporttehat az elmeletiattekintesektol az embe-

ri t5ketol a tarsdalmi mCbili tasig a kemenystatisz­

tikakra tamaszkod6 mikromodellek felhasznalasa fele

halad, es ezzel az ambici6val nem ternek el a tudomany­

ban tapasztalhat6 nemzetkozi tendenciakt61. Az utazas ,

egyik altalanostapasztalata, h6gy a tudomany manipu­

lativ jellege helyebe a ~zakmai jelleqenek erosode-

se lepett, esez a kozgazdasagtani megkozelitesekre

is all.Va16sagos es elo kozgazdasagi kutatasokkal

csak ebben az intezetben, va+amint az elobb ismerte­

tett konferenclan talalkoztam, ahol a kutat6k haj­

land6ak mikroszinten - peldaul az egyenek szintjen ­

megragadott folyamatokat kovetni. A kozgazdasagi meg­

kozeli tesekben tehat a makroszintO financi,alis, vagy

szakemberszUksegleti modellek szerepeerosen lecsok­

kent. Ugyanez igaz - mint kes5bb lathat6 lesz mind· .

azokra a kutatasokra, amelyek az oktatas fe151 koze-

-1

litenek a gazdasag fele, mind:azokra,amelyek a munka­

sfervezeten bellili val tozasoka"t pr6baljak megragadni ..

/Ezekre a qondolatokra megvisszaterek./

JarOllffie ur 'felsooktatasi kerdesekkel foglalkozik, illetve

annak az ifjusagi munkanelkUlis~ggel val6 kapcsolatat elemezte,

ezzel kapcsolatban 5sszehasonlit6 es beilleszkedesi, eletut ku-

tatast vegzett .. C5 volt egyike azon kiveteleknek, akik fran-

cia kutat6 letUkre erdeklodtek a magyar viszonyok irant ..

Kozos problemanak tUnt szamunkra a kvantit~.tiv; kozgazda­\

s&g1 eszkozok has~nalata olyan kerdesek vizsgalatanal, amelvek

a tudasra, a human tokereiranvulnak. e> volt az els5, aki ja-

vasolta a Dijoni Egyetem mellett mUk5do IREDU tIustitut de la

Recherche sur l'Economie de 'Edudationl0k~atasgazdasagtani

Kutatointezetlkutat6ival va16 kapcsolatfelvetelt.Az intezet

a jelek szerint rE?ndkivul dinamikus, es a velUk va16egyUtt~

mlikodes eredmenyes lehet Ol Ilyen jelzeseket kaptam kesobb a

CERI-ben, a CEREQ-ben es Debe:auvais urt61 is.

Jaroumsur ~gy dijoni kollegAj&val/MoAlanMingatl irt

, eqy elmeleti tanulm&nyt Mince kereseti modelljerol"

Ugy tUnik J ,hogvlehetoseqUnk lenne 'egy qondos es elfoqad­

hat6 elemzesi kereten osszehasonlit6vizsg&latot vegezni az

oktatas es a szakmai eletut osszefUqgeserol ..

Okt6be~ elso napjan Halasz Gaborral - aki ravid id5t szin-

ten Pariz~ban t51t5tt -~yUtt jelentk~ztnnka vilag fejlett

o~szagainak problemait vizsga16 OECD, azaz a Gazdasa~i EgyUtt­

mUkodes es Fejlodes Szervezebenek CERI, azaz OktatasligYi Kutat6

- 13 ....

es Innovaci6s Kozpontjanar~ Bar tobb okb61itt_varhattuk a leg­

kev~sbe, itt reszesliltlink a legsziv~lyesebb, de legalabbis 1eg­

kedvez5bb fogadtatasban. Ez az a szervezet,amelyiknek mar ori­

ent&ci6ja miatt sines kapcsolata Magyarorszaggal, a k6rnyezetlinkben

dolgoz6knak sem volt szemelyes kontaktusa, es magam sem egyez­

tet"tem elore semmilyen talalkozast .. EzzelegvUtt elore fontos-

nak tekintettlik az itteni munkat, hiszen a CERI-b51 szarmaz6

tanulmanyok tlintek eddig is olyannak, amelyek nyelvezete a leq­

hozzaferhet5bbek, meqkozelitesei a nlegszakmaibbak", politi-

kai erdekektol legfliggetlenebbek, es ertekelesei a leggyakor-

latiasabbak k6ze tartoznak.

Elsolil mindjart - a telefonon tortent jelentkezesUnk

napjan /1/ - az intezei igazgat6ja, James Gass ur ~s vezeto

kutat6ja, Papadopoulos ur fogadott bennlinket$ ~k roviden va­

zoltak az i*ezet, illetve a. kutatasok felepiteset, majd az lm­

mar ram marad6 tovabbi munkak lehet5seget. !Halasz Gabor mas­

nap hazautazott./

Az OECD oktatasliqyi tevekenysegenek ket aqa van: egy po­

litikai, ami, az Okta tasliqyi Bizottsag !EDC/ hivatala, ennek

tevekenysege a politikal folyamatok ertekelese, informaei6cse­

rek, egylittmlikodesek politikaiegyeztetese, tehat ink&bb a

,resztvev5k 5sszefogasa, a k6z6ttUk leva vLszonyok, 6sszefon6­

dasok fenntartasa, alakitasa: illetveegy kutat6i &g, a CERI,

amelynek tevekenysege az EDC-hez hason16 terUletre'iranyul, jel­

lege azonban szakmai, es iqy az inform&ci6cserek, oper&ei6s te­

vekenysegek jelentosege naluk hatterbe szorul. Profiliuk fe161e­

Ii szinte az 6sszes fontos oktatasUgyl terUletet .. Az els5 be­

szelqetes alapian azonba~ kepet nyertUnk arr61, hogy ezen beilil

kutatasi kapacitasaik e10sztasaban hogyan sulyoznak.

- 14 "'"

Az els5 k!rd~scsoport azoktataspolitika ~s tervez~s.

Itt,az egYi,k fontos terUlet ai oktatas es a gazdasagi va1to­

zas viszonyanak ujszerU me9k5zelite~e, amelyszakit az eddi­

gi, es a hetvenes evekben alta.luk is mlivelt technokratikusabb

tervezoi, eqyezteto megkozelitessel es a ket alrendszer ha­

taran torteno vizsga16dasok helyett batrabban elemzik a gazda­

sagan belli1i kerdesek~t, peldaul a vallalati szervezet, vagv az

uj technol~giak problemajat~

A masodik kerdescsoport az oktatasi strukturara'iranyul.

Mindaz, amit az els5r51 leirtam, iaaza masodik kerdescsoport­

ra is. Az uj tendepcia itt ugy csap6dik Ie, hogya szerkezet

eqy-egy szintjere& illetve eqy-egy szeparalhat6 problemaja.ra

kli16n-kli16n koncentralnak e es nem.annviraaz oktatas egesze­

nek atlatasat, annak a tarsadalomban betolt6tt szerepenek meg­

hatarozasat, meg kevesbe kiieloleset tlizik ki celul. Fontos

terna a tankotelezettseq utani idaszak oktatasi formainak, a

fiatalok szamara adhat6 un ..- nbiztositekok" uj formainak a vizs ....

qalata.

A harmadik terUlet az oktatas es az egyenl5seqi leheto­

segek kerdese. A belsa tartalmi kerdesek fele fordulas az ok­

tat&s mint egesz vizsga.lata helyett e18terbe helyezte a speci­

a1is csoportok reszv§telenek kerdeset. Az eqyen15seg regike­

letU tarsadalmi dilernmaja azonban szinten szakmai kerdesse va­

lik, es uay merUl fe1, mint a tobbnemzeti~egU, veqyes kulturaju

rendszerek kisebbsegi csoportjainak, vagy a kli16boza okokb6l hat­

ranyos helyzetUek iskoia~asanak modjai .. Mi tabb, az ilyen jel­

legli kerdesek elaterbeJerulese mogatt ezuttal megtalalhato az

az elmeleti keret, amely ezeket a problemakat kozvetlenlil a

gazdasagi fejl5dessel"hozza 5sszefUggesbe. Igy a bels5 tartalmi

- 15 -

k~rd~sek vizsg&latako~ sem szakadnak e1 a politik&k, Arde­

kek gyakorlati vilagat61~

Bogy mindezen probl~m&kat hogyan kezelika k6zpontban,

arra r~szl~tesen itt nem lehet kit~rni. A 1&togatast k6vet5

hetekben azonban lehetosegem volt egy-egy kerdes, ille"tva

kutatas iranyit6javal konztiltalni, akik sajat "feladatkorUk ll,

kutatasaik allasar61 adtak !rtekes informaci6kat. Ezek ismer-

.tetese elott azonban meg egy megjegyzes az elozetes beszelge­

tesrol:

A CERIstiluasanak fontos jelleinz5je, pragmatlzmusa­

nak adaleka, hogy az '~gyes o~szagok_~seteitsajAt

kulturalis kozegUkben, annak adott'pa3'akent kezelik,~ ........

igy szinte automatikusan megszabadulnak a konkret

javaslatok felelossegetol, es m~gteremtik maguknak

a tisztanl&tas lehetoseget. Mint ilyeri - ert~ke1es

helyett megfigyelerid6 - esetek kerU1tek sz6ba pe1­

daul az ifjusagi munkanelkUliek gazdasaghoz 'valo

szocializaci6iava1kapcsolatban a1apan lojalitas .

kulturalis tradici6i mellett a nemet szakkepzeshez

kot5do mobilitasi ut vagy az uj angol munkaero 8201­

galati formak, illetve a sved "biztositekok a2 ifju­

sag reszere'u, mind mint nemzeti tradiciok tovabb­

lesztesenek egyfajta for~ai8

A vezeto t kutat6k kozUlelos-zor Pierre Laderriere urral

t~1&lkoztam. Laderrierre urral egy te~vez~trol~e~z~lgettem,

amelvnek keszit~seben jelenleg kozremlikodik, es amely az okta­

tas! rendszerek fejlesztesehez elsosorban az iranyitas felUl

kozelit .. Ezen kivUl ... leven CERI-beli beszelget5tarsaim kozUl

az egyetlen francia ... idor51 idore kiterttink a francia oktatasi

viszonvok problemetikus pontjaira ..

- 16 ....

A tervezet kiindu16pontja~ a kovetkezo: Az oktata-

s1 rendszerrel kapcsolatban a legaltalanosabban meg­

fo~almazhat6 k~rd€s kh. igy foga1mazhat5 meq: k~pes-e

a rendszer norm§11s mtik6d~se soran a sz~les k6rnyezet

a1tal ig~nye1t kepesseaeket /ut6bbiakat is t agan er­telmezve/ biztositani az emberek szamara. A kerdes mo-g6tt sok . problema huz6dik, amelyek at-

fogasa lehetetlennek b1zonyult. 11yenek peldaul a

szliklilo forrasok, a beiskolazasok, a kiszamithat6sag,

a decentra1izaci6 nehezs~gei, az 1sk01ak koz6tti atme­

net, az inte11ektualis fe1szereltseg stb. A tervezet

szerint az uj igenyek~t, va1tozasokat nero szlikseges

pontositani, inkabb az adaptaci6s lehetosegeket ke11

megteremteni. A va1tozasok fo hordoz6ja maga az is­

kola, tehat ennek ke11 ~d5t es 1ehetos~get biztosi­

tani az adaptaci6hoz, autonomiat ke11 adni onmaga

iranyitasahoz, az e10szt~si kerdeseket pedig a pia-

ci mechanizmusokra ke11 bizni.

A tervezet ezeknek a va1tozasoknak a korU1roenyeit

szandekozik elemezni.

Az au ton6mia kerdes~nek legfonto~h eleme az lsko­

1ak szintjen torteno vizsgalat, one1emzes. Ezt &1­talanosan a~ anaol szavak kezdobetUi alaojan, SET­

nek !School base review/ nevezik.

A masodik erintend5 terUlet a vezet~s k§rd~se, kit

kepvisel, rot a funkci6ja .. Fa szandekuk, hogy a "pa­

rancso16, illetve iranyitott vezeto helyett az is­

kolakban is kia1akitsak'a 'manager jellegli vezeta

imag§-et ..

Ehhez kapcso16dik a harmadik pont, amely az isko­

lakat segito intezmenyekstrukturajat e1emzi. Ezen

~ Hangsu1yozni szeretn~m, hogy a tervezet k~szit~se meg nem fe­

jezadott be, az alabb kovetkezQ sorokban a besze1getes alap­

jan probalom azt rekonstrualniQ

- 17 -

intezmenyek informacios hatteret biztositananak a mU­

kodteteshez. Egyik csoportjuk az isko1ahoz k~zelal16

tanarkozpontok, pedagogiai tanacsad6k .. !Nem nehez esz-I

revenni a magyar iskolatariacsokkal vale parhuzamot .. /

Masik csoportjuk az iskolakt61 tavolabb elhelyezked5

tanacsad6, kutat6helyekb51 all, amelyek vagy helyi,

vagy kormanyzati kozpontokkent milk6dnek. !5zinten ~r­

dekes a megyei pedagogiai intezetekke1 va16hason16­

sag ./

Az egyes javaslati pontok egymasraepUlesenek az i1-, ' •

lusztraci6ja a negyed!kpont is, amely a kutatasi es

ertekelesi tevekeriys,egetvizsgalja. Eszerint - ahogy

arraaze15z5ekben is utaltam - anny·iban valtozik aku­

tatasok jellege, amennyibe'n a kidolgozott hosszu tavu

javaslatokkevesebb adatottartalm~znak, nem anny-ira

a tudomanyok Ipedagogtai,. psZich61>ogia"szocio16gia ,koz­

gadasagtanl hegem6ni~Jara" mint inkabb a problemak, spe­

cialis temak elhatlu:;'o:rasar'a,illetveez:ek pragmatikus

kezelesere alapoz6dnak.:Ezut6bbfitta meglev5 intez­

menyek, szokasokfigyelernbevetelet, es a va1tozasok ezek­

hez va16 ~nterpretaci6j~tielent±.

A tervezet Btodik pontja killen kiemelia kutatasok,er­

tekelesek legfontosabbtipu~t,~ amely azt Vizsgalja,

hogy a hat6sagok, iranyit6k hogyan reagalnak, illetve

mennyire erintettek, erdekeltek a valtozasokban. Ezek

a vizsgalatok kBvetik a donteshoz6k koordina16 tevekeny­

seget, azaz a "mi a teerido" helyett azt vizsgaljak,

mi t6rt€nt. Enn~k.megfele15eneszkBzeik nem annyira teo­

retikusak, mint inkabbanalitikusako

Laderrierre urral idorol id5re sz6ba kerUlt a francia okta-

tasi rendszer "Ugye"o Mondaniva16jataz alabbiakban Bsszegzem.

..... 18 -

A francia 6Jetatasi rendszerben sajatos e1lentmondas f~""

szU1 a hagyomanyok es a valtoztatas kenyszere kozott a

szerkezetben, a pedag6giai ertekekben, az irany'i tasban,

a finanszirozasban, de meg a poli tikaban is ..

, Igy sz6ba kerUlt az ellentmondas egyreszta tanarok bal­

aldali beallitottsaga, ~s konzervativ pedag6giai erte­

kei kozott ..

Az iranyitasban a decentralizaci6 legfontosabb eleme az

SBR-nek megfelelo francia intezmeriy r' a Carte Scolaire ..

Ugyanakkor fontos bazisok ~z Akademiak, /terlileti tan­

Ugyihat6sagok/, amelyekhez a tervezet harmadik pontja

szerint tanaritanacsad6 Szolgalatokat is csatolnanak~

Am a decentralizaci6akadalyai maguk a hat6sagok, vala­

mint az autonomia, gyakorlasahoz S'zukseges keipessegek hi­

anya, afellilr6l valo vede~em, protektoratus er6s ige­

nye a helyl szinteken ..

A politika ellentmondasa kozUl fontosnak tUnik a szocialis­

ta kormanyzat mar emlitett "ballepese" aszocialista ha­

talmi id5szak els5 feleben" Ennek hatasat csak fokozza,

hogy id5kozberi jelentosen lecsokkentettek az oktatasi

koltsegvetest .. A baloldali tervek a szinte "frisdmani"

restrikci6 kisereteberi sok bonyoldalmat okoztak.

Ami a szerkezetet ille~i, eddig foleg azalso foku es

a tankotelezettseg hatara alatti kozepfok

illetve - fo1eg agazdasagi valtozasok miatt - a kozep­

foku szakkepzes problemai irant tanusitottak erdek16dest.

Laderrtere ur remelte, hogy azuj kormanyzat "el5veszi u

a kozepfok masodik felenek . illetve a fel-

s6foknak a problemait .. Azelsot illetoen els6sorban az

iskolai kepzes megkett6zodeserol Ihosszu prograM - rovid­

program/, ennek hatranyair6l beszelt.

Hasonloak a gondok a fels5~ktatasban, ahol egyreszt a

nagy foiskolak IGrande Ecole!, rnasreszt a kisebb presz-

tizsU egyetemek kozott feszUl az ellentmondas, a fels5-

- 19 -

oktat&sra ir&nyU16 t8megi9~nyek ~s a f61skal&k ala­

esony befogad6kgpess~gemiatt~ Uj iskol&k alapitAsara, ,

valna szUkseg, am ezekhez ninesenek mintak. Afoiskolak

nem alkalmasak a t5meges k~pzgsre, ehhez m&s trad1ci­

6kra van szUk~gg, mig az egyetemek niv6ja alacsony,

szelekci6s k~pessegUk elegtelen. Ez ligyben egygbkent

a legujabb kormanyzati lepeskent 8t uj mUszaki egyetem

letrehozasar61 d6ntBttek.

Besz~lget6partnerem&ltalanas szinten k~t alapvet5 t€nye­

zore hivta fel a figyelmet. :A mennyisegi esstruktura-

lis igenyek helyett jobban kellenefigyelniaminosegival­

toztatasokra. Ide ertend5 alyan uj szocialis k~pessegek

igenye, mint ,az ujitas, a csoportmunkara val6 kepesseg,

az alk6tas, az alkalmazas kepessege sth. Amiaziranyi-

tas m6dositasat illeti,tobbetkellenet5rodni a helyi

szinten levok, tanarok, iskolavezetok i~entitasanak meg­

hatarozasaval, aktivitasuk novelesevel lO

A CERI munkatarsai kozUl rnasodikalkalonunal Ken Pankhurst

urral konzultaltam, aki kanadai illetosegU kozgazdasz. Ez alka­

lommal oktatas es gazdasag viszonyanakteoretikus kerdeseirol,

m6dszertani problemair61 be~ze~gettUnk. Kiindu16pontja, gyakorla­

lag ~z eddigi megkozelitesek elvet~se volt~

Az oktatas es gazdasag altalanos viszonyat elemzo m6d­

szerek k6zUl hat~erbe szor~lnak ahagyomanyosnak tekin­

tettek, azaz pl. a k61tseg-haszon elemz~sek, vagy a

hatarhatekonysag megkozelitese '~s'akugy ~\'mint a foglal­

koztatasi ig~nyek elorejelzesenek ~6d~zerei. Ezek a

rnegkozeli tesek tovabb nern tarthato elofelteves'eket tar­

talmaznak to A m6ds'zerek p~ldaulfelt~tele7.tek,hogy az

oktatasi javak elo'sztasat a fizeteseken keresztUl lehet

kontrollcilni, rnivel azujraeloszta.s aPareto~i optimum

kovetelmenyei szerint megy vegbe. Ez a feltetelezes nem

""'- 20 ....

veszi figyelembe a -tanulas fogyaszt6i, jelleget, azaz

a "tanulaat a tanulasert U mint meghataroz6 erteket ..

KiderUlt az is, hogy nero annyira a kognitiv ismeretek

a fontos~k, hanem alyan k~pessegek, mint a kritikara,

onkritikiira, adaptaciora, alkotasra val6 hajlam .. A

munkaeropiacok igen val tozoak, nem sta~~.~'l.~Cl}~~.. egy-.effY

pozicion bellil meg staatikusan sem mutathat6k ki a hat­

ranyosabb helyzetU retegek6

pankhurst ur itt elismerte, hogy azezekkel az elvek­

kel kapcsolatos kritika meg· nero elegge dokumentalt .. E­

helyett azonban szamara eleg az eddigi alap5sszefUggAs

megforditasa ..

Nem a kozgazdasagtan felUl kell k5zeliteni az oktatas

kerdesei fele, hanem azt kell viz~galntr hogy hogyan

tud az oktatasi rendszer hozzajarulni agazdasagi rend~

szer problema.inak megoldasahoz., A megfogalmazas ',azert

ilyen kormonfont, hogyjelezze: az oktata~i rendszer

nero tudja megoldani azokat, mivel a szerepenek eros

korlatai vannak. A kiindulasb61 kBvetkezo kerdesek igy

hangzanak:

- Hogyan tud hozzajarulni azoktatas a teljesitm~nyek

noveked~s~hez? A k~rd€s megfogalmaz§sa m§r sejteti,

hogy a szervezeti vagy input-out~ut m6dsz~r sz~rinti

k5zelit~sek idejetmultakfi Megfigyelheto, hogy a vezeto

tokes allamokban hatekonyabbteljesitmenyekkeT talal­

kozunk .. A gondolatmenet szerint ez~kben az orszagokban az

emberek meg vannak. gyozodve az oktatas, tehata kepzett­

s~g, illetve az ismeret megszerzesenekfontossagar61, es

az egyeni motivaci6 jelenti az eros hajt6erot. Innen

kiindulva erdemes vizsgalni, hogy az oktatas hogyan kap­

cso16dik mas faktorokhoz~ vagy hogyanerositi azokat@

.... 21 -

- A m&sik felvethetS k~rd§s az oktat&s hozz&j&rul&sa

a hosszu t&vu t&rsadalmi-gazdas&gi fej15d~shezo Mivel

a makroszihtUkapcsolatteremt~s deskriptiv m6don vagy le­

hetetlen vagy politikaftigg5, ez ut6bbi t~nyt nyiltta

t§ve, a va16s&gos politikai t~nyez6ket a helyi szinten

kell Utk5ztetni, ~s a hos~zu t&vu kapcsolatot a szoci­

&1i8, kultur&lis t§nyezokkel megteremteni. M&s sz6val

az oktat&si progra~okat helyi szintU fejIeszt~si prog­

ramok r~szeik~nt kell elk€sziteni, vagy p€ld&ul gazda­

8&g1 t~ren helyl munkaer6piacokhoz kell igazodni.

- A harrnadik - igen aktualis - kerdes, hogyan tud az okta­

tasi rendszer hozz&j&rulni a munkan~lkUliseggel kapcso­

latos probl~m&k kezelesehez. Pankhurst szerint az allam

altaI indit.ott kepzesiprogramok, valamint a vallalato-

kat kenyszerit5 rendelkezesek hosszti tavon nem mUk6d5­

kepesek, kizar61ag human erok nyomasara tarthat6k .. A

helyes utnak az tUnik, ha megmutatjak a vallalatoknak,

illetve a gazdasagi folyamatok resztvevoinek, hogy e15­

nyos ... es miben elonyos - a kepzesbe va16 befektetes.

Ennek segitsegevel tudniillik ki lehet szoritani a pro­

filb61 az alacsony termelekenysegli tevekenysegeket. Mig

a programok uj munkahelyeket nem teremtenek, tehat az

ilyen kezdemenyezesek .pusztanethumanisztikusak, addig a

rna! gazdasagi folyamatok szerves igenye, hogy az embe-

rek kepesek legyenek egyik munkaeropiaci pozici6b61 a

masikba, vagy egyik szakmab61 a m~sikbaatkerUlni.

Az itt felvetett uj megkozelitesek jelzik azt a szande­

kot, amely az oktataspolitika alakitasan~k,uj m6djainak

me~J.tsmertetesere iranyul. A reg!, tervezestipusu kormany­

zati polttikaformalas hatarozott tarsadalmi, gazdasagi

k6vetelmenyek, v~rakozasok fele orientalta az oktatas

Ugyet. Mara viszont kiderUlt, hogy azoktatasi rendsze­

rek teljesitokepessege kiszarnithatatlan.

"?" 22 ....

I" '

David Eastanc~ur - k5vetkez6 besz~lget5partnerem - speciA-

lis, azaz meglehetosen szUken meghatarozott temak kutatasaval

foglalkozott~ Faleg a kUlonbozo mOdon hatranyba kerUltek szitu­

aci6jat elemezteQ Eddig a fiatalok munkanelkUlis~gevelkapcsolat­

ban k€sz~tett elemz~st, jelenleg a nak oktatasi rendszerbe11 he-

lyevel

urral

8sszehasonlita vizsgalatotiranyitja. Eastance

1 beszAlgettUnk, hoqy hogyan it~lhet5 mea ~elpnlAg a~

oktatas helye a tarsadalomban.

Ugy tUnik, a hetvenes evek masodik ;Eelerel!1 a tan-

Ugy vedekezesbe szorult. Szerinteazdnban ez a helyzet

mara vegehez k8zeledik, azaltal azonban, hogy vegkepp

megvaltoznak az oktatAsUgy kezelesevel kapcsolatos e1­

kepzelesek.

A hetvenesevek vegetal novekedo 8zkepticizmus azok­

tatasi rendszer manipulaci6jaban va.lo cs'al6dotts~ggal

magyar&zhat6. oktat!s szeie~enek megh~t&roz&s&b61

ugyanis a hatvanasevektol'kezdve 'a kUlonbBza celokra

torteno beavatkoza:sok kezdemenyezeserejutottak. A be-

lehe'tosegei azonban igen 'szlikek,. tehataz .

oktat&si rendszet,sz~repevelkapcsolatos elkepzelesek

is torz~k. Eastance ur teh&t arra buzdit, hogyfellil

kell vizsgalni a belso' folyamatokr61, szocializaci6­

rol, kepessegekrol alkotott elkepzeleseinket ..

A kove-tke bes Cons·'tantin Soumelis ur

volt, aki a CERI-munkatarsak kozUl a leginkabbtartozott azok

k6ze, ak~k a hatvanas-hetvenes evek tervezffi, modellezo m6dsze-

reit atvettek, alkalmaztak .. Szimulacios modellek, kBltsegelemze­

sek munkajaban vett reszt, es kutatasi temaj~r ir&nyultsaga eh-

hez kepest mara nero sokat m6dosult .. Azok a v&ltozasok, amelyek ezen

bellil megkozeliteseben tetten erhetok, megis jal jellemzi~ a CERI-

- 23 "'"

beli k8z~rzetet~

A gazdasAgi v&ls&g arra k~sztette az oktat&skutat6kat,

h6gy az eddigin~l pragmatikusabban kezelj~k a tanUgy~

folyamatokat, ez pedig - furcsa modon - a szocialis

probl~mak fele terelte a k5zfigyelmet~ Mindennek kovet­

kezt~ben az e1emzesek segitsegeUl szolga16 modellek is

megvaltoztak ..

A beszelget~sijnk alapj&n a k6vetkezo egyszerU peldat

keszitettem a valtozAs jellemzesere:

A hetvenes evek elejen egy tipikus szimul&ci6s modell

a kovetkezokeppen epUlhetett 'fel, illetve a. kovetkezo

osszefliggesrendszerbe illeszkedett:

kepzesi modellek 1t-----'~e!M

tanu16kra vonatkoz6 szamitasok

ismetlok

kilepok

bel.epok

forrasszamit&si

reszrnode11ek-

forrasokra vonatkoz6

szamitasok

kozvetlen forrasok

k.o.z.v.etettforrasok

letesitmenyekreI-----------t't-- --::::;;'-"t szerne ly.ek.re

kinalatai -

vonatkozo

forrasok

hatekonysagi

os.szehas.onlito. "

rendelkezesi forrasok

reszrnodellek allornany

keres let es a kinalat

.os.s.zehasonlitas

- 24 -

Ma Soumelis professzor az egy§ni d~nt~sek rekonstru&­

lasan faradozik:*

-to

~ Hangsulyoznam, hogy ezek a "modellek" /vagy"modellek odelljei"linkabb a besz~lget~s rekonstrualasara ~zolgalnak /nem Soumalisprofesszor term~kei/, es az oktataskutatas technikajanak, eszko­7.einekmegvalasztasarol sz616 vitaba nem kivanok ezekkel belesz61­ni, ez klilon tanulmany feladata kell, hogy legyeno

- 25 ,...

,Hason16k~ppen v&ltozott a forr&sok, k81ts~gek, kiad&­

sok vizsg&latainak szeml~lete. Soumel±s tr koordin&­

1asa mellett ebben az evben folytatnak egy· kutatast,

amelyik szigoruan leir6 jelleggel t&rgyalja tizenegy

orszag finanszirozAsi rendszer~t.

A CERI-ben v~glil ~arl Bengston urral besz~lgettem. A sv~d

kozgazda.sz a vezet5je azoknak a kutatasoknak, amelyek kozvetlenUl

gazdasagi kozegeben vizsgaltak, illetve vizsgaljak a megvaltozott

munkaviszonyokat, es ezek tanUgyi kovetkezmenyeit~

Kutatast vegeztek a fizikai dolgoz6k /kek gallerosokl

k6reben - itt at nagy aut6gyarb~n !Renault, Volkswagen,

Toyota, Volvo, Fordl keszitettek esettanulmanyokat -,

a nem fizikalak Ifehergallerosok: adminisztratorok,

vezetokj kozatt - itt fo1eg a szakirodalom alapjan

keszitettekmasodelemzAst~A harmadi~ v±zsgalat abban

a szferaban folyik, amit jobb hijan sz6 szerint gaz­

dasagi szolgalatnakhivnak. Ez a sz6 Magyarorszagon

m~g ne~ 1~tez5, legalabbis kifejletlen reteget jelal,

akik nem pusztan kozgazdaszok, hanem a penzligyi, banki,

infrastrukturalis szferaban a termeI5tevekenysegt51 e1­

kU16nU1ve, &m azt kiszolg&lvatev~kenykednek.

A kutat&sok nemcsak - nem els5sorban - az uj szakm&k~

ra iranyu1nak, hanem az uj kepessegekre, nemcsak az

uj techno16gi&t vizsgalj&k, hanem az uj szervezeti for­

m&kat, amelyek nelktil az l1j techno16gi&kba va16 befek­

tetes - ez azaut6gy&rak es~teben egy~rtelmlien kidertilt

- nero jovedelmez5c

A kepessegek, illetve a szervezeti formak fontossagat

hangsulyozand6, Bengston ur arra utaIt, hogy a munka

vi1aga, a techrio16gia, ez eZ7~ kapcsolatos sztikseg1e­

tek j~llege a r~gi, az uj tizemekben az igazi va1tozas

a rugalmassag ig~nye, a valtoztatasra va16 k~pess~g es

.... 26 -

hajland6s~g. A reg1, egy szakmara iranyu16 szakkepzes,

vagy az elitkultura megszerz~s~t biztosit6 oktat&si

rendszer lutalas a francia oktatasi rendszerrel ehhez

statikus ..

A besz~lget~s v~g§n Bengston ur felhivta a figyelmemet, hogy

kutatasaikhoz hasonia jellegU osszehasonlit6 munkara, amely az uj

technologia altaI kovetetelt uj kepessegeket vizsgalja es amely-

ben - tudomasa szerint -Magyarorszag is reszt vesz. A kutatas az

egeszsegUgyi ~s a postaUgyi szektorban folyik, a Birminghami Mun­

kaszervezeti Kutat6k6zpont koordinalja~

Mindazok a kerdesek, amelyeket a CERI-beli munkamr6l a fen-

ti ismertetesben erintettem, csak hozzavet51egesen jelzik azt a

segitseget, azt a sok inforrnaci6t, amit a kozpont munkatarsait6I

kaptam .. Ezen kivUl plusz osztonzest es nehezebben megfogalmazhat6

tobbletet jelent a tovabbi kapcsolatlehetosege, amely - annak

ellenere, hogy formalis' egyUttrnUkodest nem tudunk kiepiteni .... a

kutat6kkal .... fokepp keszsegess~gUk miatt .... egyenileg tarthat6.

Vegtil emlitenem ennek egyik legjellemzobb elemet. Talan a

legtobbet talan Papado~~os ur titkarnojenek, Mrs .. Patricia

Brooksnak koszonhetem, aki rendkivUli segitokeszseggel szervez-

te taliilkoz6imat, szerezte megszamomra ingyenesen a nemegyszer

korlatozottan hozzaferheto dokumentumokat, es klildte azokat pas-

tan Budapestre ..

A frankofon oktataskutatasokr61

Jean-pierre Jallade ur mellett utazAsom m&sik fo francia

szervez5je Michel Debeauvais ur volt, az Universite de Paris

8. professzora. Debesuvais urat Magyarorsz&gon is tobben isme-

rik, igy peld&ul Timar Janos, Kozma Tamas, Kovacs Janos, es ma-

gam is egyedUl Debeauvais urat ismertem szem~lyesen utazasom

.... 27 ,..,

e15tt. 5 a francia oktat&skutat&s nagyon karakterisztikus alak­

ja, aki dolgozott a CERI-b~n, igazgat6ja volt az IIEP-nek, jelen­

leg egyetemi'posztja mellett az AFEC tiszteleti elnoke /gyakorla­

tilag iranyitoja/, az AECSE, az oktat&skutatok szervezet~nek he­

lyettes elnoke es a CIEP, a Nemzetkozi Pedagogiai Kozpont volt el­

n6ke, jelenleg aktiv ir&nyit6ja.

Helyzetet, poziciojat,strategi&j&t" az~vek soran alaposan

m6dositotta. A francia tudomanyban 1gen fontos, magas hivatali

pozici6t felcserel te egy misszi6valo, amelynekc~lja a francia tudo­

many e reszenek, azoktataskutat&snaka felfrissite~e, nyitott&

tetele.

Baloldali elkatelezettsege miatt ~ harmadik vilag. gondjai

fele fordult, de barmilyen kezdernenyezest,' aktivizalodast tamo-

gat. Mindennek hatasara kicsit e11entmondasos: a hivata10s es zart

tudomany es ezzelsajat eloeletenek elvetese,ugyanakkor az onnan

szarmazo tudomanyhoz valo lojalitasa, amitegyre~zt nyitottsaga ig?­

nyel t5le, masreszt az a teny, hogy a fej15d5vilag problemainak

kezelesehez ez szolga1 szamara mintaul. Ismeretes ugyanis peldaul

a francia oktatasi szisztema er5teljes hatasa sok fej15d5 orszag

oktatasi rendszereben.

Mindezt azert tartottam szUksegesnek ilyen reszletesen le-

irni, mert egyreszt jol jellemzi a francia oktataskutatas helyze­

tet, masreszt, mert - es ezt a jellemzest 5 is megbocsajtana, es

bizonyos korl&tok k6zott elfogadna -sajat akaratap6l szinte kUlon

intezmennye v&lt, aki karUl olyan esemenyek, kutatasok, ambiciok ala­

kulnak, amelyeket figyelemm~l kell kis~rnio

Mindehhez hasonloan szervezte programomat ~ amelybe egy kon­

ferencian vale felsz61alast, egy hasonloszeminariumon valo re­

feratumot, es egy egyetemi kise15adast is iktatott a magyarorsza-

- 28 -

g1 oktat8skutatas szerAny As ideges k~pviselaje sz&mAra.

Volt szerencsAm beszelni a fiaatalok beil1eszkedesenek ker~

d~sei~61, az -AFEC konferenci&j&n, aho1 francia, angol, dAn,

01a8z, mexik6i,kinai, tuneziai kutat6k reszvetelevel a 16-23

~ves fiatalok helyzeter51, beilleszkedes~r5lvolt sz6. Ugyan-

csak reszt vettem es referaltam azon a szeminariumon, amelyet

a fejlod5 orsz&gok oktatasUgyt felUgyeloi szerveztek az oktatas­

iranyitas problemair61. Meghivastkaptam a Paris 8. egyetem okta­

taspoli tikai .kepzesenek egyik eloadasara, ahol a m~gyar fillet-,

ve az intezetUnkben foly6/ oktataskutatasr61 beszAltem.

Az AFEC konferenci,an ~gen ~6nevU szernelyisegek vet­

tek 'reszt lEttoreGelp~,Denis Kallen, LeTham Khoi,

Shadli Fitouri, Michel Debeauvais, Gui Berger sth.l,

am nemigen alakult k1rn~9~9yeiesa kUlBnb5zo orsza­

gok kepvisel0i:- koz5tt, h~gyanragadjakmeg a munka­

nelkUliseg, a n~vekvo perspektivatlansag problema­

jat.Azeredmenytelenseg okatabbanlatom, hogy a

kutat6k nemigenvonatkoztattak - vonatkOztathattak ­

el az el ter5 tradici6ktol. A l~gi,nkabb hasznos gondo­

lata LeThanhKhoinak, ~gy isroer't,. osszehasonlit6 ku-·

tatasokban aktivan k6z~eroUkod6 azsiai szarmazasu fran­

cia profe~szorn~k ~61t, aki ~ztjavasolta, hogy nem

'a fiatalok speciAlis helyzetebo1, nero is a technol6-

, giai val tasbo1 keTl kiindtjlni, hanerri a taxsadalroi­

gazdasagifej1odes, illetve val tozas ha.tterere kell

koncentralni, azt kell .Vizs'galni, hogy' annak roi a moz­gat6rug6jao

A tanfelUgye15knek tartott t6bbnapos e15a~assorozat prog-

rarojai kozUl azon vettem refszt, amelyikaz oktatastervezes &1-

lasaval foglalkozottto

Figyelemreroelt6, hogy a Nemzetkozi Oktatastervezesi

Intezet volt igazgat6ja kUlso vizsgal6d6 szemporitjab61

igazodlk e1 az"6ktatastervezes problematikajaban. A

tervezes ..... ~mely, 'Franciaorszag~an 1950-ben kezd5dott ....

a 'nagy mennyts~9'i" expanz±.6hoz'kapcso16dott , s zerepe

normativ,nemannyi,rae16rej'elz'o, mint ±nkabb irany­

mutat6 'vOlt.

• .,ct,:' ..- r,,",,';' :"".'" /

, Mara a .,terV7z:~s.'a ~rm\<;I~af±lit"Ss:~mer:yek elorejelzese-

, "ve .valt,e~'.:,anpy.t;'s~'¢~'epe:'J.E7:~et,,'alnennYire ,interaktiv,

azazam~nn~'i~~.. :p."ter:vez'esb~n.:, ~m, .:erdekel.~~'de, 'az oktata-o _ ':', " ,,:,', ". ,._' "'." :,:",:>.',:' :"'".' :'::' ,.'. ",',_,':.:::', .'~ .. :"~.' ,..,: ," .;:.. ','_'::,._::';';:, :""_;: ': ,', .~:: ._"\":;!.',', _.: '_~':::, "',,~_ :,_: __,~j". ::::_, ", '," ,: ':'. '",_ ,~':'" ' ',,' ;::. " :. ,', "

fo1Y~Ina~~~,tc:ii~~~Mi1t~,,;~~~~~cj.~~~~za.9P~n .••. a.\tervezes ,a .,mennYlse'9i"":j:n~~;m'8.c:t,~k::~'~'E:!~epe~".'hAtte:~,be:.,:;s'zorult.

Ebhe.z '..- k~1'~~t'$~~~~~~*?tlli;~ie8,tnf" .' annyi t hoz ziiten­nek,' .h()gya>~I~snt~~J.f~~C~(»~.~j~~~~a. in~9nevekedett jog­korok ~~l~e:t~ll~f~t.'••·.~\f~1:~~·~~2;fjlt,a 'nromativ tervezesambici6ja is.'Er~e ''Soumelis "ur 'hi'yta,'fel afigyelmem.

~ , . ,;-. c, • " -, ' . 11 '\

~ -:- .. '.- -.

A magyar oktata$kuta;ta~rol'D~eauvalsurfakultazsan be­

szel tem.' Itt az oktataspolitfka=J;.kepzessor~negy es'tihez hason,:,,"

16 tagozaton ket 'ev alatt, ~9yetemi':dc>ktor~"cimtre~juthatnaka hall­

gat6k" Ret fotantargycsaportjUk. van, aZ,'oktatal:;politika es az

&ltalanos tan~gy.

A kepzes, korUlmenyef ~,k8'zJ?oritt elkepz>~lesekkeT, az aktu­

a1is oktataspolitikava18ss:2ha!lgba;n :a:z'~gorodtak'!

A sz~gorita$iintezk.ede$ek m~9' f!!9Y ilyen periferialis" ,

terUleteri is ,ervenyesltltek.' Eze~riekreszekentpeldaul

.felemeltek, az 'oraszamo't, szigor,itottaka 'bejarasok es

egyeb hal~9at6i kotelez:etts~gek rendjet • Nero veletlen,

ho'gy a reridelkez'esekelsos'orba'n ilyeri, terUletekre ira­

nyultak. Az egyeteIrieri :ug;t'anis elpanaszoltak, hogy a bovi­tesek melle nerribi,zto'Sttott'ak az ' azokhoz 'szUkseges anya­

gi felteteleket. Entlekeztet5Ul: a doktoratus megszerze­

senek koriilmenyeit 12 evvel ezei5tt, 1973-ban konnyi­

tettek m~g.,

~~ 30 -

Mindezek a hallgat6kat nemcsak mint korlilm~nyek ~rin­

tik, mivel tanulm§nyi tematik§juh~ is fontos r~sze

az egyetemi k~pz~s. A k~t ~v alatt vit8kat ke1l vezet­

niUk, essz~ket kell k~sziteniUk, ~s egy nagyobb tanul­

m&nyt, amelynek t~m&ja a francia o~ktat&si rendszer

egy k~rd~se. trdekess~g, hogy az e1so- ~s m&sod~vesek

szeminariumai kozosek4

Ezen kivUl aktivan r~szt vesznek e9Y projektben, me1y

a St-Denis-i egyetem reformj&ra ir&nyul. Ezt az akci6­

kutat&st Debeauvais ur iranyitja, kUls6soket is bevon

a munk&ba f mitobbjl minket is osztonzott az egyUttrntiko­

desre ..

Ugyancsaktamogat~a os'szehasonlit6 kutatas indi tasat.

ygy ttinik azonban" hogy mindehhez'inkabb a nem csekely

jelenttisegU szakrnai felt~teleket bi:ztositana, anyagi

korUlmenyeik eleg neh~zeko

Debeauvais ur javaslatarafelv.etteni'akapcsolatotaz INRP-: ',.- -, '-. ,

bol E1kim asszonny-al', az.lntezetnc;l1zetkozt<kapcsolatok titk&r-

sganak vezetojevel " esJea:nHasseri~orderrella.dokument&ci6s

kozpont ve ze to j eve1.Az< INRP<:,:aFr~l1c.~a:i~~q:~gq9'faiKutat6i.ntezet ,

es' nemcsek neve, jel1~ger:.;fel.epi:tes~:es··;P6zIci6j~'.ishason16 az

OPI-hoz .. A kUlonbseg 'az, h6gykut:atasi bazOisa es'doktimentaci6s

kozpontja j6val nagyobb, ut6bbi fUggetlen.

Az INRP-beri 140 kutat6.dolgozI.k, hat kutatocsoportban., Az

elso didaktikai kerdes~kke'l, a masodik 'oktatastortenetteT, a har-

madik a szakma.t kepzessel :fbgla1kozik .. A n~gyed:tk csoport temaja

az oktat&s pszicho16giai kerdesei, az ot5dike az oktatastechno-

16gia .. A hetedik fa hatodikkimarad la nemzetkaziBs'szehasonli t6

ert~kelesek csoportja. VegUl a nyolcadik csoportban folyik az ok-

- 31 ...-

tat&s t&rsadalmi vonatkoz&sainak kuta&sa.Kutat&saik fel~pit~-

s~r51 egy r~szletes kutat&si terv~t, &11asar51bulletinjUk -J •

egy kivetellel .... eddigi osszes peldanyat reridelkezesemre bocsa­

tottak.

Az INRP-t mint intezmenyt erdemes szamontartani, mert ­,;

az e15z51eg ismertetett lehe't5seggel szemben .... szervezesi es

anyagi lehet5segeik miatt mindenfele egylittmUk6des felteteleit

megkonnyithetik ..

Az utazas soran -' Bajomilvan javaslatara .... m~glatogattam

az UniversiteParis 5. Oktatatasszocio16giai kutat6csoportj&t,

amelyiknek vezet5je es munkatarsa a mar emit te:tt Viviane Isambert....

Jamati es Lucie Tangui asszdnyok.

Itt Marie-Odile Nouvelot asszonnyal beszelgette'm, aki az

agrarkepzes intezmenyrendszereve1 f~glalkoztk.KutatasiterUle­

te azert lehet erdekes, ,mert 'ez a szektor teljes'en fUgget1en az

Oktatasi Miniszteriumt61 ..

FliggetlensegUknek m~gfelel6eri a kepzeskapcsolatrend­

szere, iranyitasa j6 terep 1ehet a kutatasokhoz, amelyek

koordina1asa egyebkent szinten ~zagrarszek~orfelUgye­

letehez tartozikti

A felteteles mod azert, i'd5szerU, mert ebberi a hangsu­

lyozott kU15nailasban az agrarkepzes irany±t6i nemigen

tamogattak a kutatasokat .. Jobbara csak a techno16giai

±nnovaciot £inansziroztak. Ugy tUnik, hpgy ez a hely­

zet valtozoban van, a legfontosabb, agarkepzesse1 fog­

1alkoz6 intezet IINRAP, az lREDU-hoz hason1oan Dijon­

ban vanl elere tarsadalmi kutatasokkal foglalkoz6 szak­

ember keri.i1 ..

- 32 -

Az agrarkepzesben egyebkent igen sok feszliltseg gyUlt

ossze, amelynek egyik oka, hogy a vegzettek 50 %-'a I! Inero talal rnunkata szektorban~ A mezogazdasag tradi­

cionalis szervez~te meg mindig nero szivesen integral­

ja a szakismereteto Masreszt az iskolarendszeren be­

lUI is jelent5sek a konfliktusok, ezek j6 resze azon­

ban nem annyira a szektor sajatossagaira, mint inkabb

a varosi es falus! kultura eltereseire, illetve ennek

figyelrnen kivUl hagyasara vezethet5k vissia~

Mind Debeauvais ur, mind Bengston ur a CERI-b61 javasol-

tar hogy pr6baljak meg kapcsolatot teremteniOIivier Bertrand

urral, a CEREQ, azaz a Kepzettseggel Kapcsolatos Kutatasok Koz­

pontjanak vezet5 munk~tarsaval [kutat6munkaja mellett az int~zet

klils5 kapcsolatainak iranyit6ja/~

A k5zpont 1970-ben alakult az ONISEP, a Nemzeti OktatasUgyi

es Szakmai Informaci6s Hivatal !OrszagosPalyavalasztasi Hivatall

kebelen beIUIe 1985-t5I fliggetlen kutat6intezette valt, melynek

felUgyeleti szerve az Oktatasi, valamint a MunkaUgyi Miniszte-

A kozpontban 30 kutato dolgozik, a kutata.sok mellett, de

azokt61 fUggetlenlil tanacsokkal, javaslatokk~l latj&k ela don­

teshoz6k~t, es mindket fajta tevek~nys~gben - teh&t a kutat6mun-

kaban es a politikaformalasban - aktivan kollaboralnak egyreszt

kutat6intezetekkel ligy azorszag kil15nb6z5 helyein kilenc masik

mellett a mar emlitett dijoni intezettel f valamint az Oktatasku-

tat6ban f51~g munkai alapjan ismert Aix-i Munkatudomanyi Intezet­

tel, de peldaul Tirnar Janosnak is j6 kapcsolata van vellik / 1 00$--

reszt resztvesznek ertekezleteken, politikaalakit6, d8nt~shoz6

t6tU~tek munkaibano Bertrand ur mindezt a kovetkez5k~ppen cim-

kezte: kutat§s, j~vaslatkeszitgs, reszv~tel.

-- 33 --

A kutat&sok h&rom t~macsoportban folynak. Az els5 a k§p-

zes es foglalkoztatas osszefliggeseivel foglalkozik~ Ezen belli~

erintik a ffatalok szakmai beilleszked~s~nek, ~letutjanak, a v&l-

lalatok ~s a k~pz~si int~zm§nyek kapcsolatanak problemAit. A m&-

sodik temacsoport a kepzettsegek es szakmak atalakulasat vizs­

galja. A harmadik egy e15rejelz5, j5v5kutat6 csoport, a~ely klil-

86 k5zgazdasagi, statisztikai intezm~nyek k5zremlik8desevel a j5v6

foglalkoztatasi viszonyait kutatja.

Kutatasaikon bellil az empirikus szocio16giai eszkozok ."...

statisztika, kerd5ivezes, melyinterjuk - kerUltek e15terbe. Ez

a teny, valamint a temak jellegenek v&ltozasa resze annak a fo­

lyarnatnak, amely soran a ~Bzpo~ megvaltoztatta arculatat, pro-

filjat.

Letrehozasanak k5rlilmenyei 1970 korlil eg'ybeestek

azzal az igenny~l, h6gy egy expanziv oktataspolitik&t

a tudomany szakmai e15rejelzesek, foglalkoztatasi

trendek megrajzolasaval tamogassa. Ennek soran 1974­

t5l a k6zpont energiajanak j6 reszet a szakm&k uj

jegyz§k~nek legy uj FEOR-nek/ a k~szit~s~be fekte­

tett. Mire1981-re elk§szlilt vele, kiderlilt, hogy a

foglalkoztat&si viszonyok,a techno16gia olyan valto­

z§konyak, hogy barmifele elorejelzesi modellel va16

azonosul&sirrefilis, annak elleriere, h6gy Franciaor-, ,

sz&gban a demogr&fiai mutat6k, az iskolarendszer es

a gazdas&g a t6bbi nyugati §llam~hozk§pest viszonylag

stabil ..

Szelesebb k6rli tervezesnek a fejlod5 orsz&gok fejlesz­

t5 politik&j&ban van helye. Franciaorszagban inkabb

az iskol&k, a cegek es a kepzes k5z6tti va16s&gos 6sz­

szefilgg~seket kellene megvil&gitani.

M&s oldalr61 k6zelitve Bertrand ur arra utaIt, hogy a

beiskoIaz&sok a gazdasagi figyelemnek is csak egy pont-

..- 34 -

ja, nagyobb ene at kell szanni a szocio16giai

t€nyek felt&r&sara. A techno16giai ~s gazdas&gi k5ve­

telm~nyek, valamint a sZQcialis, kulturalis ig§nyek

erasen konvergalnak, es kiegyensulyoz6dnak~ Ra kell

p~ldaul j5nnUnk, hogy a vals&ghelyzet mai probl~mainak

jelentos resze nem egyszerlien a technologiai valtassal

van 5sszefUggesben, hanem az emberek szoci&lis kepes-

sege , motivaltsagaval*

Igy peldaul a francia munkaeroallomany j6 resze elore­

gedett, gyengen kepzett, ~s ez jelent5sen h&traltatja

a gazdasag adapt&ci6jAtG Ugyanakkor az oktatasi rend-

szer zott szelekci6ja hierarchikus felepitese, kon-

zervativizmusa reproduk&lja a munkaerostrukturat. A

munkanelkUliseg nagy aranya miatt az.iskolarendszerb51

kies6 fiatalok l€p~sh&tr&nya m~g nagyobb, aminek kB­

vetkezt~ben a k5zhangulatban egyre 'nagyobb az &ltal&­

nos kepzest ado iskolakb61 va16 kiabrandultsag ..

A kormanyzati d5nt~sek ugyanakkor a valsaghelyzet fe1­

szin~t erintik .. Egyreszt a tanari ertekek hferarchikus

beall! tottsagan akarnak val toz·tatni, am ezkoztudoma­

8uan nero kBzponti dontesek fUggvenye .. Masreszt erosi­

tik a szakismeretek iskolarendszerbeli helyet, beveze­

tik a szakmai erettsegit .. Ebben azonban mind a valla­

latok, mind - ebb51 k5vetkez5en - az egyenek ~rdekte­

lenek maradnak ..

Kinttart6z~odasom vege fele volt az egyiklegerdekesebb

talalkozasorn" Megismerked·tem Dominique Claudet f aki egy-

szemelyben a Caen-i egyetem szocio16gia professzora, az ADRHEN

/Association d'Etudes et de Recherce sur l'Hornme son Environ-

ment/, azaz az Emberrel es Korn~zetevel Kapcsolatos Tanulanyok

es Kutatasok Szervezete! alapit6ja igazgat6ja es az Association

.- 35 ....

Professionelle de 80c1010gie fa Szocio16gusok Szakmai Szakszerve-

zete! eln6ke. Mig az ut6bbi egyike Franciaorszag h§rom szakmai

szervezet~n~k, az elohhi egy v&llalat. Err61 a t€nyr51 magam is

meglep5dve vettem tudomast.

M~~ a szazad fordu16jan kelt az az ~ari t5rv~ny, ame1y

lehetav~ teszi ne~ profit~rdekelts~gU, am Bnfenntar­

t6 maganvallalatok letrehOzasat .. Ez a lehtoseg tarsult

Claudet \Jr ambici6javal, es letrej5tt egy, az ipari

kultur§ra, az emberier5forrasokra iranyu16 programok

lIe15allitas~val" foglalkoz6 intezmeny ..

Claudet urat a mersekelt es tekint~lyes Le Matin napi­

lap az"ipari vilag egyik orUltjenek"titulalja, amezt

egyalta!an nem negativertelemben teszi .. Mint szocio­

16giaprofesszor, a tudomanynak'azalkalmazott !'eszet

prefer41ja, eshason16 beallitottsagu tud6sokat, tudo­

manyt fog egybe Ii szakszervezet;~b~"':..

A masik ketto kozU1 tudniil1ik az Association Franaise

de Sociologiea teoretikus elmek gyUjtoheTye, mig az Association

Internationale de 80c1010g1e nevevel ellentetben ugyan,francia

szervezet, dea nernzetk5zi kapcsolatoktart&s&ra specializa16-

datto fEz ut6bb1nak CJaudet ur is tagjal IE15bbinek Michel Aniot,

ut6hbinak Deminique De~jeux a titk&~a.1

Claudet ur szakterlilete azipari etno16gia~ ezen bellil foglal-

kozik a v&llalati kulturaer5sit~s§v~l, a bels5 szocialis viszo-

nyok jav1asaval, a va).lalatiranyitas, a testUleti tudat kerde-

seivel ..

Egyik fontos terplete termeszetesen az oktatas ugye. Ez ....

iel kapcsolatos kerdesfelv-etesei - az, iparral va16 kozvetlen

kapcsolatai miatt ~ szinten meglehetosen qyakorlatiasak~

- 36 .-

c ur szempontjai erde­

kutat6in­

sel vizsga16k

ztalataimat. Legf6bb proble-

meg az tatasi rendszer a

it /1.: Pankhurst!

"je.l,

- szerve

fogyatekossaga, hogy a

is alapokon: mintsem

. Ez a szerkezet kett5ss~gei­

programok egymas mel1e~-

a gazdasagl :tgenyek szempontjttvitast eredmenyez .. Az

,stab!l!tasa

kapcsolatos egy€­

iskolarendszert hoz letre"

e

, azaz a r5vid- es

1

,2\

s

es

a

ertekelesi s

n1

c 1 e1 1 rendkivUl dinamikus

a sz vilaggal kapcsolatos

problemakra , peldaul 0 volt azon

kevesek

inkrol,

egyreszt

zt ennek

s20nylag sokat tudott problem&­

erdeklodonek mutatko2ott. Ameny-

nyire ezt "tam i atalakult vilaga sz&mara

clyan s ahol a regi tradici6k es az

uj teh&t olyan valtozasok k5vetkeznek

be, erintik a gondolkodasm6dot es a kulturat.

sze"tesen tUna j felka-

rol, es s zonyokon bellil.i ellent-

'mondasok - a sZRka~~k - sznkatlanul

nagy rna'"

ogy t=llsetleges 1 ~ amely a v~ltoza~ok

- 37 .-

okozta konfliktusokat, az uj ~rt§keket §s t6rh6dit&suk k8rUl­

m§nyeit, a ket orszagban klilonbozokeppen alaku16 racionaliza­

eias folyamatokat kutatnao Ezeket a kerdeseket persze tobb terU­

leten is lehet vizsgalni,es ezek kozott szam&ra elfogadhat6 te-

rep az oktatas ligye is. Minderre megfelelo alapot adhat a tobb

szinten es int§zrnenyben meglev5 kulcspozici6ja.

Szervezesi k§rdesek

A kinttart6zkodasomnak c§lja - §s utolag leirhatom - ered­

menye volt a regi es uj kapcsolatok §love tete~e, egylittmtikodesi

forrnak kialakitasa.

Arr6l, ami itthon csak sejtesem volt, kint meggyozodhet-

tern: az oktatas kutatasanak - csakugy mint minden mas tudomany-

nak azok karai szakaszaban - kulcskerdese a szakmaiva valasa,

azaz rnennyire tudja felhasznalni, de ugyanakkor megklilonboztet-

ni a szomszedos tUdomanyok es onmaga szakmai nye1vezet§t, m6dsze­

reit .. Nero ketseges, hogy ezekben a kerdesekben fo1eg a nemzet-

k6zi osszehasonlit6 kutatasok, ~ntezetek, de peldaul nehany fran­

cia is nalunk elabbre jar. Hogy velUk velemenyt csereljlink, egylitt­

mlikodjlink, az itthoni ismereteinket es tudornanyos teljesitmenye­

inket is tobb leptekkel noveli. Mindezert meg egyszer utalnek azok­

ra a lehetosegekre, arnelyek a kinntart6zkodasorn alatt ad6dtak,

es amelyek k6zlil nehany egylittmlik6des kiepitesebe ~ar belekezdtern.

Nem a fontoss&gbeli, hanem az idabeli sorrendet kovetve:

1. Jean-Pierre Jallade ur es az Institut Europ~en d'Educa­

tion et de Politique Sociale mint europa! osszehasonlito kutata­

sokat vegze intezoet kesz fogadni egyUttmukodesi szandekunkat.

,- 38 -

ta:

al francia konferenciAkr61 va16 ~rtes~t&s, anyagaik,megklil-

dese,

hI az AFEC - b&r 5sszehasonlit6·kutat&sokat £olytat, eddig

meg nero volt kapcsolata Magyarorszaggal g azonban mindenfele egylitt­

mlik5desre kesz,

39 -'I.:

c/ adott az egyetemi okEataskutat~sbanmlik5d5kkel va16 in­

formaciocsere, egylittmlikodes le~5sege;',

dl megfontoland6 a CEREQ-kel vale egyUttmukodes kiepitese,

a kozpont rendkivlil nyitott, adaptiv, kesz az uj befogadasara,

fUggetlenne v&lasa utan szabad az ut a kapcsolatteremtes fele.

6. Hason16an erdek15dik tevekenysegeink, esetleges kozos

. munka irant Claudet ur, az APS, az ADRHEN szervezeten keresztUl.

1\ 17c~L! INTl:f:zE~r

- 40 -

KONYVEK ES

A~ffiTrF. EIRET, J. COMBES, M.C9L dans la vie active apres la scolarit~ obligatoire~

Niveau VI et V bis formation.Paris, 1983, La Documentation Fran~aise. 109 p.

, travail et emploi. II.1981, lIEP. 357 p.

Educat planning in the context of current developmentproblems. Vol.l. Paris, 1984, lIEP. 156 p.

Vole2. Paris, 1985, lIEP. 397 p.

16

L autornatisation dans les industri~s de bien d'§quipment.Paris, 1984, Centre d' et de Recherbhes sur les

ifications Ild.k~s5bb: CEREQ!Vol 1. MERCHIERS, Jacques: L'inforrnatisation des acti~it~s

d'etudes .. 57 p .. 2. CAVESTRO, Wi iam: Les PME et la commande numerique.

77 p" 'Vol 3 BERIJ.lRAND , Olivier: L! automatisation de l' usinage et

Ie developpement de la commande num~rique.. 58 p ..V01.4 MERCHlERS, Jacques: L'automatisation des fabrications

de Q 81 p"I Formation, qualification, emploi~ Collection des ~tudes

6.1, 6.2, 6.3, 6~41

BERfTHAND Olivier - NOYELLE, Thierry J 0

L' lution des emplois tertiaires. lnformatisation, restruc-tion, formation~ Paris, 1985, CEREQ~ 90 pojFormation, qualification, emploi. Collection des etudes 12./

BERTRAND, Olivier - NOYELLE, Thierry J"Gestion des resources humaines et technologie aux Etats-Unis.Paris, 1985, CEREQ$ 73 p$jFormation, qualification, emplo!" Documents de travail 7./

BIRET, J. - COMBES, M.C. - LECHAUX, PvCentre de formation d'apprentis et formes d'apprentissage.Paris, 1984., CEREQ. 75 PQIFormation, qualification, emploi. Collection des· etudes 9./

CASPAR, Marie-LaurenceInitiative en faveur ·des chbmeurs: Ie cas de la France.Paris, 1984, Institut Europeen d'Education et de PolitiqueSociale .. 134 p,,'

- 41 -

The Competences Needed in Working Life.Paris, 1982, DECO. 27 p.I Vocational Education and Training./

Conditions, problems and policy of education in Yougoslavia.Background Report for the DECO.Paris, 1981, PECD. 190p.IEducational Policy and Planning./

Decision-making in Educational Systems. The Experience inThree OECD Countries.Vol.l. Country Projects: Synthesis and Evaluation.

Paris, 1977, OECD.49 p.Vol.2 ... Country Reports : Summaries ..

Paris, 1976, OECD.337 p.

The Development of Educational Planning. Conference onPolicies for Educatio'nal Growth, Paris, 3-5 June 1970 ..Vol.6. Paris, 1971, OECD. 209 p.

Dossier Formation et Emploi. Niveau IV de formation et accesaux emplois industriels.Paris, 1985, CEREQ. 113p./Formation,qualification, emploi. Collection des etudes 13./

Education and Distribution of Income. Conference on Policiesfor Educational Growth, Paris, 3-5 June, 1970. Vol.7.Paris, 1971, GECD. 221 p.

Educational Policy in Finland. Background Report for the OECD.Paris, 1981, OECD. 171 p.jEducational Policy and Planning./

L'entree dans la vie active/Entry into working life.Rapports techniquesJTechn~calReports.Paris, 1977, OECD. 451 p.

GtHIN, Jean-Paul: Les relations financ{~res entre les entre­prises et les institutions de formation continue.Paris, 1985, CEREQ. 80 'p./Formation, qualification, emploi. Collection des etudes 14./

PAGES, Josette: Les emplois superieurs desentreprises. Unnouveau type de gestion, de personnel etde recrutement.Paris, 198?, CEREQ. 24 p./Formation, qualification, emploi. Documents de travail 6./

PSACHAROPOULOS', George: Assessing training priorities indeveloping countries: current practice and possible alter­natives. Turin, 1983. Rev.ed.1984. 31 p.

Les sciences de l'education. Enjeux et Finalites.Paris, 1985, AaE.C.S.Ea 43 p.

- 42' .....

SGOGMQ A Simulation Model of the Educational System.Technical Report. Paris, 1970, DECD, CERI. 119 p.

Teaching resources and structural change. Conference onPolicies for Educational Growth, Paris, 3-5 June 1970.Vole5$ Paris, 1971, DECO. 176 p~ .

Mel16k1etek

1. Oktat&s, K6pz~s ~s T&rsadalom, Kutat&sok a Holnap Jegy~ben

/az oktat&sUgyi konferencia programjaf

2. A Foglalkoztat&spolitika ~s a Munkaer5piac Szerkezete c. kon­

ferencia programja

3. SZ~P szavak §s ~ gyakorlat fa konferenci&hoz benyujtott szakszer­

vezeti ki&ltv&nyf

4. Az AFEC bemutatkoz6 levele ~s jelentkez~si lapja

5. Az 1986. majusi - fiatalok oktat&saval, he1yzetevel foglal­

kOZQ konferenciara /AFEC/ vonatkozo javaslatok

6. Az ~sszehason1it6 Oktatastudomany Vilagtanacsanak programja

a java ~vi konferenciajukra

7. Oktataspolitikai kepzesi modul az Universite Paris 8. egyete­

men

8. Alapinformaci6k az APS-ral /Szocio16gusok Szakmai Szervezetel

9/ Le Matin-cikk az ADRHEN-rol

10. Az aCDE /OECD/ igazgatohelyettesenek levele

MiNiSTERI: DE L'EDUCATION NATIONAlE----

S CIETE

Rencontres des 2~3 et 24 septembre 1985GRAND AMPHITHE:ATRE DE LA SORBONNE - 47, rue des Ecoles. Paris

PROGRAMME DU 23

7 il 30 - 9 h 80. Accueil rjes pdfllGlpants

1985

Yves et Marie lE GALL.

9 h 30 .. 10 h 45. Seance inaugurale :

Allocution de blenvenue . Helime AHRWEllER. Flecteur de rAcad(~rT1iede Pans.

Presentation des rencontres : Jean-Piene CHEVENEMENT. Mlnlslre de l'Education Nationale.

l)ISCOlHS mtroduCld . Hubert CUR!EN, Mlnlslre de la f18cl,erche at de la Technologie.

,.- L't:~tat de 13 rectwrche en t'lcJucatlon au setJlI des r8nconlres Roland CARRAZ, Secrelairs d'Etat aux EnseIgnementsT8chniques et fect1nnlu9!ques

10 h 50. Cebua des ~H!\j<H,O( :

PresentatIon de I'organisatlon des jOllillees Jacques PERRIAUlT, Rapporteur General.

PREMiERE SESSION:

Besoins de la societe en matiere d'educaiion e~ de formation,Demandes pour ia recherche.

President , ~ertrand Sf;Hil1/ARTZ. ProiesselH a I'Unlversite Pans IX, Membre du Consei! Economique at Social.

10 h 55 - 13 11 15..._- Grand Anlptlltneatr8 :

"T8lnolgnages pour 13 rect1efci18 en education", videogriin11118 de Pierre

Bertrand SCHWARTZ: L'aVel1ll des jeUn8S (jans une societe en mutation.

Pierre EElSEN, Presl(jt~llt-DlrecleurGeneral d'AII-lnter : Les besoins de I'enlrepnse en matiere de formationat de qualification

Pierre~louisMAAGER, Charge de MISSion au Centre d'Etudes Industrielles C.E,L-C,G.E.: Formation et qualiHcationpour Ie monde du travaiL

Claude DUAAND~PRINBORGNE,Direc:eur General des Ensoignemenls Seolaires : L'avenir des enseigr'lants etdes formateurs.

DEUXIEME SESSiON:

Travaux en commissions (15 heures - 1B h 30),

Commission N° 1,-- Quels contenus et quel~, modes de trnnsmission pour I'education et la formation de demain?

President: IV!amice GODEUER. Dlrecteur des Sciences de I'Homme et de la Societe, C.N.R.S.

Rapporteurs Gerard VERGNAUD, Directeur de Recherche au CN.R.S.: Jacques COLOMB, Directeur deProgramme a j'I.N.R.P.. Roger BRUNET, Dm~cleur de Rocherche 8U C.N.R.S.

Salle: Grand Amphitheatre.

Commission N° 2; -'-' Guels metiers, quelles qualifications, quelle production?

President: Michel PRADERIE, Directeur du Personnel et des Affaires Sociales de la Regie Renault.

Rapporteurs : LH';::~9 TANC';I)¥'" Jacques FREVSSiNET, Dtrecteur de I'lnstitut des Sciences Sociales du Travail:Philippe ZARIF1AI\!, vl1dtqC (j t:tudes au C.E.REQ.

Salle: Arnphllhfjatre Desc"rtes,

Commission N°.3, -- Comment ameliorer en quallte et en quantite Ie rendemenl du systeme educatif?

President: ViviAnI'> ISAM6ERT-JAMATI, Professeur a l'Unlversile Prnis V

Rapporfeurs : Claude SEH:H~L, AdmmlstrRteur a j'LNSEE. Pierre lESPiNIE, Secretaire National de I'l.C.E.M.

Saile: AmphllheiHre Rlchelieu

lIE CARTON O'IN\JITATION SERA IEJUG!: POUR PART3CIPER A

.... 45 -

Commission N" 4. -- Quels COLlts et quelles reBsources pour I'oducalton et la formation de damaln?

-- Prf:~sident . Guy MATTEUDI, lnspecteur Geller:;!l de !'Education Nationale. Directeur-Adjoint du Cabinet duMinistre du Travail. de l'Emplo; at de la F;prlllation Professionne/le.

flapporteurs : Je;Jn~CI:lJ.ldf! EICHf;A. Protesseur a l'Universile de Dijon; .SVlv~il) l OlJRIE, Directeur de I'Instilut International de Planification de ,.Education.

Salle: Amphitheatre E. QUine!;

Commission N° 5, .:... Que savons-nolls des jeunes dans leur mode de vie, leurs rapports aPeducation, a la culture, it I'emploi?

President: Jacques COMMAILLE, Olrecteur du Centre de Recherche sur I'Educatioo Surveillee de Vaucresson.

flapporteurs : Anne-Marie LAUlAN. Professeur it l'Unlversite de Bordeaux III; Elizabeth LAGE, Maitre-Assistanta fE.H.E.S.S. ; Mira STAMBAK, Oirecteur du C.R.E.S.A.S.-I.N.R.P.

Salle: Amphitheatre Turgol.

Commission N° 6, -- Comment diffuser, valoriser, internationaliser la recherche en education?

-- President: Philippe LAZAR. Directeur General de I'I.N,S.E.R.M.

.- Rapporteur: Jean..MarlQ ALBERTINI; Directeur de I'I.A,P,~,A,C,S,MC,N,A.S, Lyon.

- Salle: AmphitheAtre Mlchelet.

TROISIEME SESSION:

Recherche en education et media: diffusion des recherches. remontee des besoin$. echanges horlzontaux,

19 h 00 - 21 h 30. -- Salle: Grand Amphithe.atre.

- President: Pierre SCHAEFFER.

- Rapporteurs: Jean-Guy de CHALVAON, Olfecteur General du C.N.D.P.;i Jean-Claude VERNIER, Oirecteur General de T.F,o-.l.·

PROGRAMME DU 24 SEPTEMBRE 1985

QUATRIEME SESSION:

Specificite et avenir de la recherche en education

9 h 30 - 12 h 30. - Grand Amphitheatre: Table Ronde.

ldentite de la recherche en education.

- Exigences sc;entifiques et finalites sociales.

- President: Goery DELACOTE. Directeur de I'Information Scientifique au C.N.R.S.

- Rapporteur: Michel BERNARD, Protesseur a I'Universite de Nantes.

12 h 30. - Allocution: Roger-Gerard SCHWARTZENBERG. Secreta ire d'Etat aux Universites.

SESSION DE CLOTURE

14 h 30 - 17 h 30. - Grand A'mphilhei'Hre.

- President: Ricardo PETRELLA, Oirecteur du Programme FAS T, C.E.E.

- Allocution: Francine BEST, Direcleur de rI.N.R.P.

- Synthese des travaux : JacquesPERRIAULT, Rapporteur General.

_. Discours de cloture: Jean-Pierre CHEVENEMENT. Ministre de I'Education Nationale.

Ces renconlres ont ete realisees avec Ie soutien :

- du MINISTEAE DE LA RECHERCHE ET DE LA TECHNOLOGIE;

- de I'Institut National de la Recherche Pedagogique:- du Centre National de Documentation Pedagogique;- du Fonds de la Formation Professionnelle :-- de la Maison des Sciences de rHomme:- et de la Mission Interministerielle d'informallon Scientifique et Technique.

Le videogramme a ete realise par "Association pourla Recherche en Communication Sociale (A.A.C.O.S.).

lE CARTON O'INVITATION SERA EXm£ POUR PARTICIPER A l'ENSEMBLE DES S£ANCES DU COllOQUE.

Jeudi 3 oewbre

13h 0 Repas

Programme

14h30-1 8h 0 Seance pteniereFonctionnement du marche du travail€It selectiviteAnimateur: O. Favereaulntervenants: O. favereau (Universite duMaine).: ({ t.volution recente des modeles €Itdes representations theoriques duofonctlonnement du marche du travail~.

G. Ballot (Universite de Picardie atERMES), «Concurrence entre categories demain-clreuvre et fonctionnement du marcneau travaiL l'experience du modeleARTEMIS)}. P. Bouillaguet (CNRS) €ItA. Gauvin (CNRS): « Desequilibre dumarche, du travail et place des categoriesdites ({ specifiques ); un exemple, lesfemmes». P. Choeffel (INSEE), D. Garnier(lNSEE) et B. Reynaud-Cressant (INSEE):« Segmentation du marche du travail etprocessus d'allocation sectorielle de la main­d'ceuvre ».

formarion-empIOl». F. Amat (CEREQ):«Structures d'emploi et zones d'insertionprofessionnelle». 8, Drugman (Faculte dessciences economiques - Universite dessciences sociales de Grenoble) €It Ph. Mouy(I REP - Developpement - Universite dessciences sociales de Grenoble) ; «Insertiondes jeunes: efficacite €It limite des politiQuesde l'emploi ». B. Fourcade (CEJEE,Toulouse) : « Une vision regionale du bilandes poiltiques d'insertion des jeunes uepuisles pactes pour l'emploi », R. lindley ~

(University of Warwick) : {( British Investmentin Human Capital. The Case of YoungPeople». H. Nohara (CNRS): « L'insertiondes jeunes: Ie cas du Japon ».

les politiques 'publiques d'interventionsur Ie marche du travailAnimateurs: J. Freyssinet et V.Merielntervenants: B. Lacroix (Universite deBordeaux) et V. Merle (ANPE): «'Lespolitiques d'emploi et Ie fonctionnement desinstitutions publiques ». C. Decoufle(Ministere du Travail, de rEmploi et de laFormation Professionnelle): «La formationhistoriQue des polit!ques de I'emploi enFrance », J. Fayolle (INSEE) et R. Sala~(INSEE): ({ Approche contractuelle derentreprise: contrale au responsabilite ».F. Gaudu (Universite de Paris!): «Le droitet I'Emploi». J. J. Roge (IEP, Paris): {( lestravaux anglo-saxons d'evaluation des aidespubliques a I'emploi ».

Atelier 3

13h 0 Repas

15h~ i8h LJ Seance pteniere

Rapport des differents ateliers atallocutions finales:H. GUILLAUME (Commissaire au Plan).G. MIGNOT (D&10gue a i'emP.loi).

o Travaux en'atelier

Formation pfofessionnelle et insertiondes jeunesAnimateurs: J. Bourdon et J. F, Germelntervenants: J. Bourdon (CNRS):({ L'approche mccroeconomique des pratiqueset des po!itiquei d'lnsertion professionnelle:un bilan mlUge .~_ J, F. Germe (CEREQ) =« Les transformations recentes de la relation

M. Sollogoub (Universite du Maine):« Approches theoriques, interventionspubliQues et fonctionnement au marche dutravail ». F. Stankiewicz (Universite deLille) : «Developpement des exclusions dumarche du travail €It segmentation duchomage. Implications pour la gestion durationnement de remploi ».

Partage du travail/partage du chomageAnimateur: J. RigaudiatInter-len~mts: J. Rigaudiat (Secretariatd'ttat aupres du Premier Ministre, charge dela fonction publiQue): ({ Partage de remploi.partage du ch6mage at structures dumarche du travail ». P. Auer-(Wissenschahszentrum Berlin): « Partage dutravail et partag~ du ch6mage en RFA ».D. Clement (Eun9quip-Rome), {{ Paftage dutravail et partage du ch6mage dans Ie casde l'economie italienne ». J. laos(Commissoria! General du Plan): {( Tempsde travail et partage du travail: debats etpratiques dans les principaux paysindustrialises i). F. Michon (CNRS): «Lesdivers modes de partage du travail et duch6mage: solidarite, ec!atement desparticularismes au flexibi!ite }), J. l. Outin(CNRS) : «La nestion economique et socialedes restructurati,Jns ».

Atelier 'I

Vendredi 4 octobre

1811 0 CockmH

911-1311

Atelier 2

o Accueil et ouverture des travaux

o Seance pJeniere .Les entreprises at Ie marche du travailAnimateur: F. Eymard DuvernayIntervenants: F. Eymard Duvernay (Centred'~tude de I'Emploi): « Modes de Gestionde la main-d'reuvre €It structure du marehedu travail ». P. de Broucker (oeDE):« Stabilite de i'emploi €It flexibilite du marehedu travail: apen:;:u de rexperience dequelques pays de rOCOE ». B. Dormont(Universite Paris-Dauphine): «Lesajustements de remploi dans la crise enFrance €It en RFA». P. Poret (Direction dela_ prevision): «Rigidite ou flexibilite dumarche du travail Ie cas americain dans larecession ». J. J. Silvestre (CNRS):« Espace de mobilite €It ajustements dumarche du travail ». .

9h~13h

\..0..q

- 47 ....

cr- DTS(IevtiWJtl A tQ tlrl

~t1cao~~ ~Aaa$I~~~c~t!

CSTa~Qiihrel 10«:1;lc£

A~ PE

!J~!.l.€$ PAROLES iT relU/AliX PRAT/qUES

"..

t~POURQUOI SOMMES-NOUS rCI ?

Ql': Qu rET E S .. V0 US?

-:a QUI SON MES .. N0 US 1

i;

Chefs d'entreprise, syndicalistes, chercheurs,journalistes, fonctionnaires tlans une administrationde l'emploi, de la fot'mation, t'esponsablee politiques •••

Des agents de l'ANPE

V0 us sav ez bi en. •. .c~ell e qui pa r tic i pe d l' 0 rgani sa 1; ionde ces journ'ees, celle qu "on voit sur tousles 4cransd.s qu'on prononce 2e mot "ch8mage".CelIe qui .ne fait jamais ce qu'elle devrait,celle quia lamission impossib2e de proposer des emplois a20requ'i2 n'y a aucune politique de creation d'emp20i, P":lS

plus gouvernementale que pat~ona2e. , 'Mais aussice2le qui accuei21e, oriente, reoriente,aide d former, place •....• 4 J 5 millions de p~rsonnes paran, qui traite ••• 85? 500 offres d'emploiqui t'! fait 590 000 visites d'entreprisesqui elaboreLes statistiques.qui asatisfait 540 000 offres, d'emploi.

)

Pour voue parler du conflit quinoue oppose d 1aDirection de 2' ANPE et au min1:stre du tt'avail a propos••••• de notre statut I

~:')COMMENT ? AI,ors que nous travai2Ions avec des gens sans emploisouvent sans revenu, nous osonsquitter notre paste detravail po~r parler de B~atut du personne2 ?

Corporatiste tout ceIa IQu'en e8t-~1 exactement 1

~:..: Un p e u d I h :l. e t 0 ire ••••••••

Profondement convaincus par des anneee de pratique de l'emp1oi sur1e terrain que 18 qualite du eervice public necessite un pereonnel ayantun etatut lui garantlssant une independance, CFDT, COT, noue pensonsque Ie personnel de 1'ANPE devrait ~tre titulaire du statut general de 1aFonction Publique.

En avril 81, Mitterrand interroge par noe eoins e'engage eur ce point.

Et puis en Janvier 1984milgre des demarchee nombreusee, un decretnOUB exclut de 1s titularieation •

. Aucune explication serieuee ne noue eera ,jamais donnee.Sane doute quelque projet d'avenir encore aujourd'hui ina~ouable

Bur l'exietence m~me de l'ANPE, sa privatisation e~c •••

Ensuite •••• le silence, le secret •••••• et puis le 10 jUillet,suitea quelques actions et une greve, 1e voile se leve Bur 119 projet Direction •Gouvernement.

plus souple Ie person­possible a la precarite,

- 48 ...

y 11 c:ontient entre autres propositions:

$ CelIe d~ l'extenslon des prerogatives du Directeur'Genera1 et duConaeit d'Administration 60US 1e vocable pudiquede "negociationcontractuelle" sur laquelle aucun recours juridique ne seraitjamaie possible.Objet: toute'la ge-stion quotidlenne, lee emplole ete ••••••

Une bagatelle q~oi.

• Une attaque en regIe sur les salairea par l'introductlon d'uncritere hautement subject!! baptise technicite.

• Sur la forma~lon

• L'introductlon d'une prime de r'oult.t pour le. aseneee .y.nt •••••

Ayant quoi au fait 'rOn imagine sans mal que11ea girouettea i1 faudrait devenir au gredes politiques diverses de l'ernp101, de droite, de gauche, du centre.de 1a region, du national ou tju local ••••••••

• Sur 18 protection spciale, Bur 1a garantle d'ernploi ••••••• RIEN

$ Sur 1a formation de hau~ niveau que noue revendiquons pour etre deveritablea techniciens de l'emplol RIEN

Sayans serieux I

..tt To u t Co e c 1 n' a pa 8 d i au t r e r s 1 6 on que de r end r enel~our une Bgence encore ml~ux adapt~e sicels eat1& flexlbilite,etc •••••••••••

11 e'agit bien de l'exlstence du service public de l'emp1oi dans sesmlsalons de placement, d'orientation, d'aide .~ la formation ••••

Qui eat en cause I

l;J. Voua avez a l'ordre du jour •••••• de 'Vos travaux, la segmentation dumarch' du travail, Ie partage du travail et Ie partage duch&mage, laformation'professionnelle, les politiquea publiquea d'intervention sur'lemarch' du travail, la flexibilite, cesont des th~rnes tr~s generaux ettout a fait 'd'actualite, nous vo~s proposone comme contribution CFDT-COTun exercice de travaux pratiques sur la Btrategie de gestion interne dupersonnel de l'agence. '

En bref de passer des theories gener~les aux travaux pratiquee concreterevelateurs des strategies de la Direction ANPE et du gouvernement.

-.Paris l~ 2/10/85

- 49 -

ASSOCIATION F~COPHONE D'EDUCATION COMPAREE

C. 1. E. P. - 1, Avenue Leon Journaul t - 92310 - SEVRES (France)Tel: 534.75.27 poste328

Compte Cheques Postaux A.F.E.C. La Source nO 30 131 23 Z

••*

L'Association Francophone d'Education Comparee (A.F:E .• C.) creee en 1973,se propose selon ses statuts

1. de reunir les personnes s I interessant aux problemes de l' education compareeet notamment lesenseignants et les chercheurs.

2. de favoriser 1a mise en commun de leurs experiences et de leurs recherchesen vue de promouvoir la pratique et l'enseignement de 1 t education comparee.

3. de fournir aux administrateurs, chercheurset enseignants les elements d' in­formation et de reflexion susceptib1es de favoriser la renovation et l'innovationpedagogiques dans leurs pays respectifs. .

4. de susci tel" et de facili tel" des echanges de toute nature entre s as membreset avec toute autre association nationale J europeenne, internationale, mondiale,dans Ie domaine de l'education comparee.La langue de travail de l'A.F.E.C. est le franc;ais.

Bureau elu en 1985 :

- President- Vice-Presidents

- Secretaire General- Adjointe au Secretaire General- Tresorier- President d'honneur

- Vice-President fondateur

Ettore GELPI (Italie)Pierre FURTER (Universite de Geneve)LE THANH KHOI (Universite Paris V)Pierre ALEXANDRE (C.I.E.P.)Madame VALADOR (C.I.E.P.)Jean AUFFRET (France)Michel DEBEAUVAIS (Universite

Paris VIII)Jean AUBA (France)

Pour adherer ou renouve1er votre adhesion, veuillez utiliseI' Ie bulletinci-dessous, a retourner au siege de l'A.F.E.C. accompagne du titre de paiement.

ADHESION pour l'annee allant de Juin 1985 a Ma! 1986

NOM: M. Mme. Mlle.

ADRESSE :

INSTITUTION : (nom et adresse)

Fonctions exerceesI

REGLEMENT de FF .....••.• ou $ •••.••..•••.•.••.•E!!:,- virement postal 1- cheque postal )- cheq~e bancaire )

a l'ordrede l'AFEC

200 FF ou $ 20 (a titre individual)300 FF ou $ 30 (organismes, etablissements)

50 FF ou $ 5 (etudiants) - 50 Francs supplementaires pour retevoir "EducationComparee".

!':!..=!. Si vous desirez recevoir "Education Corflparee" par avion a l'etranger, priered'ajouter 30 F.

Le ••••••••••••• 1'SJ A ••••••.••••• Ie ••• t ••••••••• Signature

La cotisation donne droit a l'envoi du Bulletin de l'A.F.E.C., des comptes rendusdes reunions et colloques, et des convocations aux reunions.

- 50 -

ACTIVITES DE L'A.F.E.C.

REUNIONS SCIENTIFIQ~ES

En 1985, I'A.F.E.C. a organis~ deux Col1oques Internationaux

7-9 fevrier : La Qualite et Ie Niveau de l'Education, un ProblemeMondial(conjointement avec Ie C,I.E.P.)

9-11 Mai L'inadaptation des systemes scolaires.

L IA. F. E. C. a egalement participe a 1a '12e Conference de la Societe Euro­peenne d I Education Comparee (Anvers, 1-5 juillet 1985)8ur Ie theme de"1 ' impact de 1a technologie sur la societe et l'education ll

• La Commission"Technologie, emploi et education" a ete organisee par D. Kallenet

M. Debeauvais a organise la Commission I'les developpement8 technologiqueset leur impact sur l'education dans le Tiers Monde".

L'/Lli'.r.;.C. a programme deux .Journees d'Etudes (le 5 octobre 1985 et IeleI' Fevrier 1986) et. ,un Colloque International (8, get 10 Mai 1986) sur1e theme I'les Jeunes de 18-25 ans et l'education, dans 1a perspective descomparaisons internationales".

, Participation au·Conseil Mondia1 des Associations d'Education Comparee

L I A.F. E. C. est membre du Consell Mondial et participe a la preparationdu VIe Congres Mondial des !l,J3sociations d I Education Comparee (Rio deJaneiro - 6 .~ 10 jUillet 1987). . :L'A.F.E.C. est chargee de la publication des travaux du Verne Congres Mon-dial qu'elle a organise a Paris en juillet 1984. .,r: .

Publications

Deux numercs d IEDUCATION COMPAREE et un livre sont en preparat!cn ~.

- La Qualite de l'Education (travaux du Colloque de Feyrier i985)

- Inadaptation des systemes scolaires et nouvelles technologies(travaux du Colloque sur l'inadaptatlon scolaire et de 1a 12e Conferencede 1a CESE).

- Dependance et Interdependance en Education(livre sur la base des travaux du 5e Congres Mondial d'Education Comparee)

Publications disponibles

Education Cbmparee nO 22 (Mars 1980) L'influence de la Recherche EducativeInternationale dans les Politiques.Nationales d'Education (9a Conferencede la Soclete Europeenne d'educationcomparee) .

Education Compal'ee nO 31/32 (Mai 1983) Les Futurs des Sciences de l'Educa­t:!,.on.

Education Comparee nO 35 (Mal 1984) Education et communication int~rcul­

turelle dans une persp~ctive compa­rative.

Chaque bulletin se:ra envoye sur demanda, dans 1a mesure des"'o:isponibi 1i tesDcontre le Bomme de 50 Francs.

rlL(\

MODULE ·POlITIQUES D"EDUCATlor..•

Ce module correspond 8 '0 "specialisation" des Diplomes depremier cycle (DEUG) de Sociologie. de Sciences Economiques et deGeogrophie prepares dons Ie cadre de la formation T.E.S. (terrilolres.Economies et Societe).

Les UV qui composent ce module sont assurees par une equipeIfenseignonts du Oepartement des Sciences de l'Education specialises enplonificlltion de reducatlon et en education comporee. CinCl U.V. auminimumQqQqqQQq sont programmees chaque semestre. mals leurscontenus et leurs horaires peul/ent I/arier (l"un semestre 6 rautre. 11 fautdone consulter iJ chaque, semestre les brochures at les. tobleauxdOoffichage, .

Les etudlonts qui prennent un minimum deS UV dons ce modulepourront recevoir 10 mention -Speciollte ; Education" sur Ie diplome depremier cycle. LorsQue les etudionts choisissent de preporer ceUe·speciolite-, 11 est necessoire Qu'!ls' oient un entrelien ovec run desenseignonts du module pour preciser leur projel de speciolisotion dons cedoinoine et recevoir des conseils sur Ie choix de leur 5 UV.

L'ensemble des enst;!ignemenls du module est destine aoffnr aUK

etudionts I"occosion d'ocquertr des connoissonces sur les aspectslheoriQues et protiques des Questions de politique notlonole a'educotion ;en Fronce ; dons les poys industriels ; dons lespoys du Tiers-Monde.notomment en Afrique du Nord, AfiQue Noire et Amerique Lotine ; dons lesOrganisations IntemotionoJes (UNESCO, OCOE, 60nQue Mondiole). Donscheque UV, les HUdionls s'enlroinenl 0 rexpression orole et ecrite, et ouxmethodes de lnlvoil personnel. La validation se feil sur 10 b.~se des IrovoulSecrits feits ou cours du semestre et de 10 p'orticiQolioll contInue OWC ~

S€MCeS de )'IJV

La module est principolement destine eux etudlonts de premiercycle sO'Jhoitonl grouper un ensemble de 5 UV permettent d'oborder lesquestions de poHliques oeducolion dons plusieurs poys (educotloncompnree). 11 peul convenir;

0) OUlt: Hudiants qui ont dejO uoe experience de renseignement enFnmce, pour les oider aS8 situer dons Ie sysleme edutoUr (instilutionnel.loct'll, regional 01.1 natl0flol), et a templlrer. lesQuestions de politiQueIfeducaUoll llvec les experiences etrongeres,

OJ aux etudlonts QU Tiers-Monde sQuhoitont trovoil1er sur lesproblemes de po1it1que et lfadministrat!ol\ de l'educ8tion de leurs paysrespeclifs, Des SIeges pre-pmfessionnels peu....ent elre orgllnises. les 5 UVdl.l module ne pretendent donner qu'une pre~speciollsotion, les etudiantssOuheiloot epprofondir leur speci:;liseliofl pourront dem6nder conseil flUXenseigmmis sur Ie cholx lie i"urs UV dons Ie 2eme CYCle,

les UV au module sont concus:s en fonctiOfl des besoins et des,lssibiJjU~s des elvdilH1ts de Ie, c~!cle; el1es rfexlgenl done pos 'de;mmllS?;1lrlCeS pree!tbles (pre-requis), Mats soul iMitation contreir9. cell

IV pour-ront acctlei1!ir Ges etudlOi'its de .ler cycle t!u lle 2eme cycle fl'OYon~

,las CnOl si de prepe;;p'f ce mor.lule, dons ]6 mesure des ploces lllsponibles.

..f'

UV DU' t10DUlE 'POllTiQUES O'EDUCAT /0""

POL /TIOLI£SOWLICA TIM/lA/ISLE T/ERSI'tONNt/lclJe/ liENA/IVA/S '-'.jfllldl .' l.qh-~?IhoID

REFORtlE OE L tOt/CAT/ON ET POLIT/OUES DE FORt/AT/fIN liANS Li.lIERS-nOlt'OEL l"A'E/"If'LE/lL/I1AC>Htf'E8RId/I" EI('1~FA4Ivndl, 14IJ-/cih.JO

EliL/{"A liON. £("£7.'YOI1IE ET OEVElfIPf'EtlENTLVls CHACON

J'Mdredl 9tr/lh3/J

IE5 /N.t'm;.:s Ti[iN~~EOLICA lIVES /"IOOELESET tf'EAt11ESS"rell" HENRIOLIEZmf'rrrt'dl /111.it.7-/.Jh

OESC!.'IPTIFS OES UV DU "tfO/l!JLES POUT/DUES OTDUCAnmr

POLlTlOU£ rf[[IUCATION DANS l£ TIERS MONDf.enselgnont MIchel DEBEAUYAIS

Cette UV fait PartIe Ou Modult' 'POlltl'Ques d'EducotlUn- QUI estl1lscnt (ommt- 'speClallteo dons 10 Formotlon de ler cycle "Terntolres.honomles el SUClele' [lie s'lldresse aUSSl aux etudlants d·ECA. et duDe-partt-m..nt aes SCIences de nducallOn Des HUOlonts de OEA de roptlon-anolyse comporallve des pohtlQues (l'eOucction- PCrllC1pent IiI't'ncodrem..nl des outres eludlflnts. dons Ie IUu1re d'une expenence

Pj,d,~gog~Que u" tulorot por petIts groupes

Q!!Jfctli~ ~gQ9lllill

a) Oonn€'r aux, parllClponts une vue globale des f,nnclpoles(oroctt-nstlqut-s des POlltlQues d'f,ducOllon dens Ie TlerS-Monde, dons uneperspec t I ve ae comporols(,ns Internallonoles : dlognosltc . plamhcotlOflodmlntslrOllon • evaluollOn rerormes et Innovot!ons • tocteurseronomlQues et SOCIOUX ; orgonlsatlons InlernotlOnales at tildeseXlt-neures

b) leur donner l'occoslCm a'expenmenler Oes methoaesll'apprentlssoge Qe melhodes de travoll IndlVl(luelles et en petits groupes.avec I"utilisotion de documents ,routo-formatlOn prepores par l'UNESCO etpor l'Instltul Inlernotlonal de Plantflcallon de l'[ducetlOn

cJ les enlrolner erealger unf note teChnique OS Ii 20 pt'Jges) sur 00thi-me de ruv Que Chocun aura cllDiSI

t"lethoaes de travOl1 Chaque seonce commence par un exposeIntrO(fUlsanl un IlfS lhi:mes de ruv ovec definitIOnS. notlDns Oe methoCJes(l'onolyse QUoolllollves et QUOlltollves. et exemples Ile pluslCurs paysApres dIS(USSlon generale, 10 seconde pllrtle Oe I" seance est consocree(lUll trovoux des "ellts groupes QUI seront conslltues penOon! 10 premll~reseonce (Ie 10 odc'bre) Cheque pelll groupe i:loborerll son progrol'l'lt'ile de!revoll !:t (,;lUI oe ..-nacun at-s "orllupents , n,SI dons lespellts !l.roopes •que ;,I:'rll rtportlt- 10 QoCumenlolll:m. t:t ll>ce Ie sUJel Oe:. notes teChnIquesQue CMe un ouree ri:'Ulger peMon!.l .. ~!:mestre ie sont ces trovOUJI: ernlsqUI ser',lronl Ile bOSt pour 10 'Iolldo1 If)n (Ie I'U\I

STRAND LONDON WOR 2LS

·.. 52 -

ERSITY OF LC)

TeL 01 ..836 5454

DO i 1\1 ~S LLEGE

_= ... ~i<:U"~==_' "_' ._Col=o>l_'-~--_, ~__

PROFESSOR ~. J, KING, M.A., Ph.D., D.Ut.

Y/OR1D COUNCIL OF COMPAJiATlVE EDUC.!TI.QN-E.OCIETIES

~ERNATI9FAL PROGRAMME OF RESEARCH

Please reply to:40 Alexandra Road

EPSOM, SurrayENGLAND

THE EDUCATION AND TRAINING OF YOUNG ADULTS AGED 16 ~o 25, IN THE PERSPECTIVE OFTECHNOLOGICAL AND OCCUPATIONAL CHANGE.

At 'the Fifth World Congress of Comparative Education Societies in Paris, July 1984~

the World Council of Comparative Education Societies approved a programme ofinternationally comparative research in which member societies are invited totake part. This programme was further approved and formally la.unched: at anothermeeting of the World Council in Ant~erp in July 1985.The programme is under the joint chairmanship of Professor Joseph Katz of theUniversi ty of British Columbia, Vancouver (who ia reponsible for financial andrelated administrative matters) and Professor Edmund_King of King@ s College, 'University of London (responsible for the collection arid transmission ofresearch information and, for the academic coord~tion_ofresearchactivities).

A Research Committee approved by the WCCES exercises general superv:i.sion a.nd aguiding role as the programme develops~ and will stimulate contacts ..

Member societies of the WCGES maintain contact through their Secretaries, who willooordinate'in their own areas the collection and transmission of research information,and help to collate that with the research findings of the international programmse

The WCL~S declared this research programme to be the most important of all itsactivities. It also emphasised the central importance now of research into

THE: EDUCATION AND TRAINING OF YOUNG ADULTS AGED 16 TO 25,' IN THE PERSPECTIVE OFTECHNOLOGICAL AND OCCUPATIONAL CHANGE .

and therefore ga.ve this theme absolute priority.

The chosen theme is of florId-wide importance, especially but not only in industrialisedand industrialising countries r since it affects not only the transition from schoolto a. v()l'king life or further studies but also schooling in earlier yeaxs and lifelongre-education to cope with the consequences of change. 1Ioreover, the rapid ex:p~m8ia:c.

of educational oppohtunities of every kind calls for re-examination of all previousprovision and expectations.

Participants in the research programme will doubtless concentrate on special aspects. appropriate to their countries and interests. ,The following outline frw1l.8WOrk may help

a.na.lysis:

1. Changes in context: tec~~ological, demographic, occupational, social.

2. Institutional and structural aspects, o( changes in educational provision.

}. New concepts and perspectives III the education of young adults. New trends.

4- Operational aspects (including the participation of non-@Education@ ministries,etc., changes in looation, periodicity, and so on). Employment/unemploJ'lIlent~etc.

5- Aspects of continl1ity, articulation, and 'returning' after work experience.

6. Recurring problems, opportunities for feedback ~~d constructive participation ineducational/technological reorientation.

7. Indications for policy, and for further research. Reorientation of teachers?

Represen.tatives of the follOWing Societies have already expressed eagerness to

-- )) ...

take an active part in the research programme as outlined. The CES of:

Australia,Brazil,Canada,The People's Republic of China,The Dutch-speaking 'CES"Egypt,'l'he C011lparative Education Society in Europe (CESE) ,The Francophone CES (AFEC),Hungary,Italy,Japan,Spain,Uni ted Kingdom,United States of America.

It is anticipa.ted that other Comparative Educa.tion Societies (and perhapsother approved centres of research conducting oomparative studies) will takepart as the programme develops and is more widely known.

Financial support' is being sought by-horassor Katz; but it is hoped thatparticipating Societies will be able to enga.ge the financia.l help of their owngovernments and/or foundations.for resear~h work done· in their countries.

Offers of participa.tion and expressions ot interest .~ be sent toProfessor King a.t the address given overlea.f.

EDMUND XING

September 1985-

PR

JEUNES : LIEUX. '~I_TEMPS ..§_DUC~~rIF.§..l PRODUCTIFS £1 CULTURELS

(8-10 mai 1986, S~vres)

1. ~~~era~e et .analys~ des recherches et des bibliographies

concernant la prob1ematique du colio~ue, notamment

activites pour les jeunes et activites des jeunes.

2. ~lli2:2ants a 1 a;' preparation du' co11oque : chercheurs et

pr'aticiens dans Ie domaine des sciences humaines au sens

large et de l'education ; responsabl~s des activites

concernant les jeunes ; createurs dans les differents

domaines culturels qui interessent les jeunes ; jeunes

~ titre' individuel au associatif.

3. 9b jectif d~ collogue : sur la base des recherches connues

et de celles ~ntreprises par lesparticipants au colloque,. , '

elaboration des hypotheses concernant education at

travail de; jeunes qui po~rraient itre presentees aux

responsables de politiques at dtactivit~s 4ducatives dans

les differents pays.

4. Mo_dalites~_une analyse comparee de Iteducation des

jeunes qui tienne compte de la ~pecificite du syst~me

educatif et productif de chaque pays et des situations

des jeunes (jeunes sans travail at/eu sans ecole ; jeGnes ravec des scolarites prolongees, choisies ~u obligatoires ':

jeunes face ~ l'abondance au ~ la penurie de la formation

professionnelle at de l'apprentissage, ~tc.).

5. Les apprentissages des jeunes ( education formelle et

non formelle, formation initiale et continue, education

institutionnelle et autoformation).

6. Les ~£~renti~~~b~s des j~unes en situation d'emploi, de

travail non formel, d'auto-emploi, de cr~a~ion cUltur~ile

de travail a .11etnnger, de travail dans une situaticn C8'

contrainte, etc.

Ettore GELPI

ASSOCIATION PROFESSiONNEllE OES SOCIOlOGUESA~SO(.IAlION~ LA LOt 0( Itot

JUILlET - /\OUT 1985

EDITOfUAL

Ot.1I! ICj\le~~ rl;JIYwql1es ~ pror::os de notre qUrJuiane ~ss'3T1bl('Q g(\n~rille.

I,·l\PS ('~~t cntc('o O,IDS f',u qUiltric1ne ilIU1(VJ d'cxistence. Nous rtYJroup::ns A cej~)ur 160 mnnl.Kcs COt1r-",:1Jlts (dOlt 1/2 rC"1ionaux), organi5~8 physiquaMntolltour dc' 1a Lettre blmcr,trielle qui polarise et diffuse 1'information sur1 'elH~c'l,bJ c de I¥)B Chi:1l1\PS cT' oetivi te.

I,a notion do r6scau corrrence A devenir une realit~. Elle s 'est ~tablie surllno interconnexion progressive entre 1es manbres au rytlTne de la ¢netraticndo In f.c'ttro ct de non suppH'ui<mt, 1e secretariat agiGsant C0l100 centred'(·clntC'mCllt. Co no:)o de fonctionnement, long ~ 6e r~ele.r cfficaoe, estpr6r;(~lItcnl('nt: cclui qui neus convient Ie micux ; 1'essai d 'organisaUon d'unr6GCilU de oorrcslxmcl.lnts locaux s 'est rlNel~ "tre un khec.

I.e oureau a (mis les propositicns priooipales suivantes pcur les~ et4lsllC trimestrcs 19851

.. mi~o l\ jour critique des stages de formation

.. 9:)lmuj re deR revues ,

.. nffichea d~ pr~sentatiaide la ~ttre at de ros aetivit~·

et rilpr~l~ 11 urgencequ I 11 y a a r~liSer dans les plus brefs d~lals

l' arulUrlire a partir des donn~s dent nous diRp09:>ns.

Notre associatioo cormeooe a @tre sollici~ en tant que tells I elle 1'a~t~ ~U' 3 £ols cette ann~ &

l\ c'k'!ux repriral:!9 pour expliquC'r Ie m~t1er de sociol(X{Ue all)( <Studlnnts desUnivcrail6s uo Nuntorrc et Caen.

Elle 11 {>galc:rnent si~~aux Groupes d 'Etooes Techniques (sciences s:>ciales)dE'!s 2e et 30 cycllJs du M.in.ist~re de l' Education Nationale p:ur avis sur lealkillilitatiol1S dE'!S fomntions proposees par les lmiversit~9. Dans ce cadreelle a 61abor6 un projot de OESS "prcx:1uctivit~ d:!s hcrnnes et des structuresau scin des flux de march6s de la a;E" qui parat:tra dans un proeha!n suW1e­ment A la letcre de liAPS.

h'o 10 Ilntl1 C1'11 Vl(lf)t10XIt:. S0(Cnt c1(\cinifG lX)\lr notro expll1!don , notre l1ccr~

tlll'IIl' ,hlllill" blt'll dl~l101m:dn llinronr~ll:lnl\ ('(.lI1nmtf', lO\ltp({lifi OC-\lS avena1.'I~dl\ 11.1 V\~I ill'P'I'bl c'l\ tj''''llli\ nt ljl\"lllt H('. rO\lr 10 flIll"'l'}(IIl('llt do 1a l.f)tt~.

1\ 1II1 nlqlll! (Jilin Il'~l'

Pr6sidcnt

Pour touta corrcspcndancc conccrna.nt 1a Lettre <10. l' APS erivoyer vos anr.cnoasdireetemcnt ~ D:lnin.lquQ J:E&.1EU'JC, RL'dacteur ('n cl-iit-- .

ES./\, 24 rue ~te l'ooteneau, 49000~. 'Ml. & (41) 88 5812

lIne equipe de chercheurs aetudii les rituelsquiguident Ie jonctionnement des relations

humaines dans !Jentreprise. Des rituels,proches de ceUx quion! coursdans les societes

villageoises '

W"iiIl ES Iropiques son! de.'lj venus t ristl~s. Sur Jes

.l.;:;~ planispheres ;;:olon~s, lestaches blanches marquees« lerra incognita »), qui nan­quaient j'envie et la convoi­lise dans la tete des petits ex­pJorateurs, onl disparu. Bref,ijes ethnologucs sonl gueHespar Ie blues. Enlin, pas tous.Certains ont quilte avec alle­gresse Jes moiteurs de I'Ama­zonie pour la jungle des gran"des villes. A chacun ses Zou.lous. (( Nous avons enquelCplus de quatre aIlS chez Calor.Cela reprcsente J'analyse-detoutes Jes minutes des conseilsd'administration depuis J8fondation de I'entreprise enJ917 et des centaines d'entre-

! (iens, des OS au PDG ».

Dominique Claudet est so­ciologue. un fOll du mondeinduslriel. Avec qualTe acoly­tes, un elhnologue, un cco­nomiste. un medecin et unpsychanalyste, iJ a montc en1982 l'ADRHEN, un bureaud'ctude specialise dans Inculture industrielle;

Pour une etude command i­lee par Ie ministere de laCulture, sa petite equipe, as­sisrce d'enqucleurs, est partie

I un jour a la recherche des'mythes fondatcurs chez lespionniCrs' de l'clectromcna­ger. EI iJs les onl IrOllves,pensent-ils. aQuand LeoTrouilhct a cree I'entrepriscCalor au debut du sieck, ilavail deux idees derriere laleee: miniaturiser Ics appa­reits eIectriques ct fabriquerdes produits de soins carpa-

l:Ids. Or presque (ous les de­pots de bre~'ct des di"~ premie­res annees concernalcnt tousces deux domaines. Sans Sfdonner Ie mot, les ingcnieurs.avaierit suivi Ie patron, sansmeme qu'il en ait donne l'or­dre. n De I'int1uence tiu perefondatcur... ( C'es( un bonexemple de la coherence des

Ivaleur.< qui circulaient alors, dans l'entreprise. P) .

\' "Dominique Claudet et ses:com parses ne se sont pas ar.re­'tesla. ( Dans une entrepfIse,'Ies mythes sont mis en sceneet diffuses au travers de ri­tuels pas lreS eloigncs de ceuxqui ant caurs dans Jes socicUsvillagcoise,s.» Xls ont doneanalyse les grands momentsde la vie des aleliers. Les em­bauches et les departs. Lesremises de medaillesegale.Inen! qui donnent, au detourdes discours de circonSolance,matiere areflexion.

« QueUes 50nt les qualitesdu ca/oriste ? Le caloriste doitd'abord etre joyeux et debonne humeur: Je caloristedoit ctre bon et genereux avecses infhieurs, aimable a,;:ecses enfams, respectueux avecles vieiJIards et secourable aux{aibles et tWX d6herites. Et

56.. Ii (H'1l 1)IIII1:r so dll:h.

5011 jlrcsident 1:1 par-deHU,\

lOut sa maison, Calor. M Ge: discoun de Lto Trouilhet. pour les meclailles de dil!. aos

de maison date de 1956. LesethnologlJes l'oilt analysecomme 'un veritable rite depassage, integrant Jes em·ployes meritants et n!com­penses SOilS I'aile paternalistede In maison Calor.

Mais un pere fondateurpeut partir, fondation faile,et laisser Ie message dans sesmethodes. II y a Moi"se d'unc6te, et puis sa loi de I'autre.( On ne va pas vers la terrepromise parce qu'o~ est co­pain avec Moi"se,maiS pour ysuivre les commandemenlS n,remarque Dominique Clau­det. II y amaH donc des en­treprises qui auraienl perduleur papa et se consolcraientavec ses lettres. (( ChezSchJumberger paf exemple.c'est ia strategic que 1a fimu: Ii

definie en matiere de recher­che qui 8 (onde sa cohesion. »

. . Le lecteur a ce point dufecit peut legitimement sedemander : aquoi 1;3 sert toutI;a ? A definir I'identite d'uneentreprise, repond I' AD­RHEN. Pour Ie bureaud'l~tudes, une. societe qui abien integre ses mythes a uneconduite coherente et file. ra·rement un mauvais coton. EIvicc versa, bien entendu. lisevoquent pour iIlustre~ Ieur~dires, ceUe compagme qUIavait rcalise un Illxueux cafa­'Iogue sur papier gl~cc 'pourvendre des joucts de Jardm enArabie sao.udite. «( lmaginez,des nains en srue dans Ie de­sert! Les dirigeallts lIC sa·vaient pas ce qll'ils voulaient,et iJs ont fait un bide total. )Faut pas rever d'UIl marchechez les emirs quand on fa­brique des produils pavilion­naires ... Surtout quand dansI'enlreprisc, il n'y a pas unecohesion d'cnfcr dalls lesrangs.

L'ethnologie chez Icscolsblancs el les b1cus de ehauffepermeltrait done de dcfinir 13culture qui circuk de la baseau sammet. Qunnd Ics mythesdivergent enlre Ie hureau etI'atelier, la s()cictc ne pelllque pericliter, estiment, Ieschereheurs a leur posle d ob­servalion" Pas CIon nan! doneque ce. genre d I analyse inte­resse vivemen! Ics patronsd'entreprise. L'ethnologie se­rait·dle le dernier thermomc­tre a la mode pour prendre latemperalUre de I'industrie ?

« Mais taus les gens se re­connaissent dans nos analy­ses souligne Claude!. Erqua~d nous interrogeons desouvriers, ils lJOUS dcmandenten fin d'cntretien, perplexes:pour qui travaillez-vous, fina­Jement '1"

Martine Azoulal

OCDEORGANISATION DE COOPERATION ET

DE Df,VELOPPEMENT ECONOMIQUES

.... 57 ... OEeDORGANISATION fOR ECONOMIC

CO-OPERATION AND DLVELOl'MENT

DrRECTJON DES AFFAIRES SOCIALES, DE LA MAIN-D'CEUVRE E1' DE L'EDUCAnONDIREC1'O~ATEFOR SOCIAL AFFAIRS, MANPOWER AND EDUCATION

SME/ET/85.7858

Dear Mr. Darvas,

2, rue Andre-Pascal, 75775 PARIS CEDEX 16Tel. : 524 82-00 - Telegr.: DEVELOPECONOMIE - PARIS

Telex: 620160 - OeD!,

Nouveau numero apartir du 25/10/85, 23 heures

(1) 45 24 82 00

lOth December, 1985

Many thanks for your letter of 25th November.I was very happy to haVe made your acquaintance and en­joyed our talk together and I reciprocate everythingyou say about our future contacts. I shall have toleave it to you, however, to take the initiative onspecific issues as they arise in your own work.

With all best wishes for Christmas and theNew Year.

Yours sincerely,

G.S. PapadopoulosDeputy Director for Education

Mr. Peter DarvasOKTATASKUTATO INTEZET(Institute of Educational Research)Budapest XIIIVictor Hugo u.18-22POB 427H-1395 BUDAPEST, HUNGARY.