2 Karácsonyi üdvözletdíj ez évi nyertesének a köszöntését magába foglaló Matematika Ün-nepe. Asorozat két legfontosabb eseménye a Magyar Tudomány Nap-jának hivatalos

2

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tisztelt Kollégák, Kedves Munkatársak, Kedves Hallgatók!

Ismét eltelt egy esztendõ, ismét idõsebbek lettünk. Ennek ma-radéktalanul talán csak a hallgatók örülnek. Mindannak elle-nére, hogy az Óév gondokkal, problémákkal teli idõszak volt,talán éppen a legfontosabb tevékenységünk, karunk oktatásá-nak területérõl egy igen jelentõs eredményt fel tudunk mutat-ni. Örömmel jelenthetjük, hogy a második alkalommal indu-ló német képzésre nagy létszámú volt a hallgatói jelentkezésés a német szülõk, hallgatók részérõl olyan kérés érkezett,hogy német hallgatóink is itt végezhessék tanulmányaikategészen a diploma megszerzéséig.

Az idei tanévben a magyar nyelvû képzésben 277 hallga-tó kezdte el tanulmányait, amelybõl 199 általános orvos-, 39fogorvos- és 39 gyógyszerészhallgató. Ez a létszám 50 fõveltöbb, mint a tavalyi. 134 fõvel indult az angol nyelvû orvos-képzés és 140-nel a német nyelvû. Ez utóbbi népszerûségeminden várakozásunkat felülmúlta: a felvettek mellett még500 fõ jelentkezett a német nyelvû orvosképzésre, akiket elkellett utasítanunk annak ellenére, hogy nagy részük szakmaiszempontból teljes mértékben megfelelt volna, azonban inf-rastruktúránk nem bír el több hallgatót, de ekkora tömeghezoktatói létszámunk is kevés. A két idegen nyelvû képzés aztis jelenti, hogy karunknak teljes mértékben sikerült integrá-lódnia az európai oktatási rendszerbe.

Karunk olyan diplomákat ad, amelyeket nemcsak elfogadaz Európai Unió, hanem keres is. Miután hazánkban 3000 be-töltetlen orvosi állás van, így itthon is megfelelõ elhelyezke-dési lehetõség van végzõ orvosaink számára, nemcsak az Eu-rópai Unióban.

Magas színvonalú és eredményes kutatómunka folyik ka-runkon. A 4 doktori iskolában 34 doktori program mûködik.28 oktatónk szerzett ebben az évben PhD-fokozatot, 4 pedigMTA-doktorit. Hét oktatónk habilitált. Három kollégánknyert egyetemi tanári kinevezést, 9 pedig docensit. Rezidens-képzésünk a gondok ellenére is ígéretesnek nevezhetõ, mint aszakorvosképzés formája.

Oktatóink és kutatóink 2 milliárd forint értékben nyertekel tudományos és oktatási pályázatot, így számos, eddig ná-lunk nem elérhetõ tudományos technika lesz hozzáférhetõoktatóink és hallgatóink számára.

Adecemberben immár hagyományossá vált ünnepi TDK-ülésen kerültek átadásra a dékáni pályamunkák díjai. Ebbenaz évben 46 hallgató készített igényes, magas szakmai szín-vonalú dolgozatot.

Büszkék vagyunk és nagyra értékeljük hallgatóink tudomá-nyos munkáját, témavezetõiknek odaadó segítségét és támoga-tását.

Az idegen nyelvû oktatásból származó többletbevételünk-bõl fel tudtuk újítani a központi aulát és a körülötte lévõ he-lyiségeket.

Vállalkozói tõkével európai színvonalú étkezési lehetõsé-get tudunk biztosítani, mellyel egy évek óta húzódó problémaoldódott meg.

Sajnos ismét itt van a kincstári biztos annak ellenére, hogykarunk hiánya növekedését nemcsak megállítottuk, hanem

Karácsonyi üdvözlet

3

2005 NOVEMBER – DECEMBER

két év óta fokozatosan csökkentettük. Ehhez kapcsolódó hír, hogy aminisztérium megszorító intézkedésként a hallgatói fejkvótát 10 000,-Ft-tal csökkentette.

Egészségügyünk válsága az orvosok, gyógyszerészek és a szakdol-gozók teljes táborára kiterjed azon megszorítások miatt, amelyek jelen-leg sújtanak bennünket. Csak remélhetjük, hogy ez a ma realitása, nempedig a jövõé.

Szomorú szívvel emlékezünk elhunyt oktatóinkra, dolgozóinkra,hallgatónkra: dr. Õsz Erzsébet docensre (Biokémiai és Orvosi KémiaiIntézet), dr. Váradi József tanársegédre (Radiológiai Klinika), dr. HabonLászló adjunktusra (Szívgyógyászati Klinika), Takács Attila betegszállí-tóra (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum), SzeiboldMarianna szakasszisztensre (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Inté-zet), Illés Erzsébetre (Immunológiai és Reumatológiai Klinika), CsankóIlonára és Töttösi Jánosnéra (Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika) ésTóth Péter IV. éves hallgatóra.

Tisztelt Kollégák, Kedves Munkatársak, Kedves Hallgatók!

Az év fontos eseménye, kiemelkedõ rendezvénye volt az – immár 38.alkalommal megrendezett – Egyetemi Orvosnapok, amelyet változatla-nul ápolni kívánunk azon megfontolásból, hogy jövõje csak annak van,aki ismeri és tiszteli múltját.

A múlt megbecsülése mutatkozik meg abban a törekvésünkben is,hogy a régmúlt idõk híres orvosprofesszorainak plakettjeit – pénztelen-ségünk ellenére – aulánk oszlopaira ebben a tanévben is kihelyeztük, ígyErnst Jenõ és Rauss Károly professzorokét.

A históriánkat megbecsülõ törekvésünkbe tartozik az aula és a 4 elõ-adóterem professzorainkról történt elnevezése (sorrenben): RomhányiGyörgy, Lissák Kálmán, Cholnoky László, Donhoffer Szilárd és FlerkóBéla professzorainkról.

Az Orvos- és Egészségtudományi Centrum szerkezeti felépítésébenváltozás állt be: a négy elnökhelyettes funkciója megszûnt, ezt követõ-en pedig az elnök úr lemondott. Jelenleg az orvoskar és az egészségügyifõiskolai kar vezetõje látja el a centrum vezetésének feladatait.

Napról napra csendesebbek lesznek a folyósok, a hallgatók zsivajaelmarad, lassan kezdetét veszi a vizsgaidõszak.

Az aulában a karácsonyfán ebben az évben is felgyúlnak a fények,hogy örömet és meghitt perceket szerezzenek. Az egész évi rohanó tem-pót váltsa fel az ünnepvárás hetében a nyugodt, szeretetteljes karácsonyikészülõdés.

Ezen gondolatok jegyében kívánunk Mindannyiuknak boldog, bé-kés karácsonyi ünnepeket, az új esztendõben a jó egészség mellé mun-kahelyi sikereket, magánéleti és családi boldogulást!

Dr. Sümegi Balázsdékán

Dr. Melegh Béla Dr. Tóth Kálmán Dr. Wittmann Istvándékánhelyettes dékánhelyettes dékánhelyettes

Dr. Pintér Éva Dr. Trischler Bernadetta Dékáni Hivatal vezetõje kari gazdasági igazgató

és újévi köszöntõ TTARARTTALOMALOMAdékáni vezetés újévi köszöntõje

Ünnepi megnyitó a Dr. Romhányi GyörgyAulában: Vizi E. Szilveszter, Lénárd László,

Egyed Ákos

Gr. Klebelsberg Kunó – a kultuszminiszter(Schneider Imre)

Egyetemi Orvosnapok – ünnepi beszéd,megemlékezés az 1956-os forradalomról és

szabadságharcról (Sümegi Balázs)

AKari Tanács és a Tanári Testület ülései

Az ÁOK Tanácsának új tagjai

TDK Konferencia – 2006, és pályázati siker

(Decsi Tamás)

Stratégia és prioritások (Bellyei Árpád)

Dr. Habon László 1959-2005

Új kreditpontos kurzus: Orvosi közmûveltség

Taraba-díjas fiatal klinikus

AASLD kongresszus (Pár Alajos)

Röviden: A Gyermekfogászati és FogszabályozásiTársaság, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társa-ság, a Magyar Nephrológiai Társaság és a MagyarNeuroradiológiai Társaság kongresszusa és MagyarGyógynövény Konferencia

Találkoztak a MOK és az orvosegészségügyicentrumok képviselõi

Universitas Kupa, Sítáborok, Túrázás,Labdarúgó Kupa

Romhányi György, a kutató és sokszínû patológus(Jobst Kázmér)

Megemlékezés Rauss Károly és Beck Somaprofesszorokról (Vértes László)

Az egyetemmentõ-szervezõ professzorok (Jobst Kázmér)

Könyvismertetõk

��

Intézeti, klinikai hírek��

Az elsõ borítón Varga Gyula, a hátsón Barthó Lorándfényképei láthatók.

(A Tudományos közlemények és Sajtószemle rovatunkkal – anyag-torlódás miatt – a következõ számunkban jelentkezünk – a szerk.)

4


PÉCS – Idén elõször vitték ki a fõvá-rosból a Magyar Tudomány Ünnepeközponti rendezvényét. Mint a szóno-kok kiemelték: a tudományos gondol-kodás terén nagy hagyománnyal bíróvárosba került az esemény.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudomá-nyos Akadémia elnöke volt alma mate-rébe – a pécsi egyetem orvosi karánakaulájába – tért vissza csütörtökön, ami-kor megnyitotta a Magyar TudományÜnnepét. Talán ezért is sajnálta, hogy arendezvény elõtt lapunk kérdésére nemtudta megerõsíteni, hogy az évek ótatervezett új, pécsi akadémiai kutatóin-tézet ügye elõremozdulna.

– Az biztos csak, hogy amint a költ-ségvetési megszorítások megszûnnek, akövetkezõ létrehozandó intézet Pécsettlesz. Ehhez megvan a helyi elméleti ka-pacitás, és az itteni tudományos közösségrég rászolgált egy új intézetre. De idõpon-

tot manapság nem szabad kimondani.Nyilvános beszédében, ha dátumot

nem is, de adatokat emlegetett az MTAelnöke. Eszerint szomorú tény, hogyMagyarországon a nemzeti összter-méknek immár csupán 0,88 százalékátfordíthatjuk kutatás-fejlesztésre, holottez az arány még három éve is maga-sabb volt, ráadásul az Európai Unió 3százalékot kér tagországaitól. Minthacsak erre kívánt volna válaszolni, a Par-lament költségvetési vitájáról érkezõ,majd kisvártatva oda távozó Szili Kata-lin házelnök, aki azzal a hírrel szolgált,hogy 2006-ban az össztermék legalább1 százaléka lesz a tudósoké.

Toller László, Pécs polgármesterebeszédében az ünnepet a nemrég elnyert2010. évi Európa Kulturális Fõvárosacím elsõ „hivatalos” rendezvényévé mi-nõsítette.

Méhes K.

KitüntetésekA Magyar Tudomány Ünnepe alkalmábólegyetemünkrõl Bachman Zoltán SteindlImre-díjat, Molnár Dénes Szentágothai-díjat, Szelényi Zoltán, A múlt magyar tu-dósai sorozathoz írt Donhoffer Szilárd-monográfiájáért nívódíjat kapott.

Ez alkalomból került sor az idei GrastyánEndre-díjak átadására is. Dr. Szabó Imre, a MagatartástudományiIntézet professor emeritusa és Vizi E. Szil-veszter, az Akadémia elnöke GrastyánEndre-díjat vehetett át. Grastyán-ösztöndíjat kapott dr. Környei József, azÉlettani Intézet kandidátusa és PilkhofferMónika.Grastyán Média Díjat vehetett át MokosTibor, a Pécs TV felelõs szerkesztõje.

Gratulálunk!

(Az ünnepségrõl és a kitüntetettek teljes névso-ráról lásd az 53. oldalt.)

Az elnökség: Toller László, Pécs város polgármestere, Lénárd László akadémikus, egyetemi ta-nár, a PTE rektora, Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, Szili Katalin, az Országgyûléselnöke, Szolcsányi János akadémikus, a PAB elnöke, Hámori József akadémikus, az MTA alelnö-ke, a PTE korábbi rektora

Szolcsányi János akadémikus, a PAB elnöke „Tu-dományos kutatás, kutatási etika és felelõsség”címmel tartott elõadást

Felelõs szerkesztõ Rõth Erzsébet, Barthó Loránd�

Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar, Sajtóiroda, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-116, 536-000/1214.Fax: 536-115. E-mail: [email protected] � HU ISSN 1586-1031

Internetcím: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes

Új Dunántúli Napló, 2005. november 4.

A tudományt ünnepeltékJövõ – Bizonytalan az új pécsi kutatóintézet sorsa

5


Fõpolgármester Úr, Rektor Úr, Excellenciás Urak és Hölgyek,Kedves Barátaim!

Nem lehet meghatottság nélkül beszélni az embernek az alma ma-terében. Most, hogy néztem a Himnusz alatt az itt ülõket, sok-sok ré-gi játszótársat fedeztem fel, igaz, õszülõ halántékkal. De engedjékmeg, hogy rögtön hadd gratuláljak Pécs városának, amiért elnyerte azEurópa kulturális fõvárosa jelöltségi címét. Nagyon nagy jelentõségûdolog ez, hiszen a város kultúrája, hagyománya, a szürkeállományaolyan, hogy méltán lehet a tudomány fellegvára, az is volt mindig. ABalkán kapujában, az Európai Unió keretein belül nagyon fontos sze-repet fog játszani ez a város, ami arra jogosít mindenkit, elsõsorban aváros lakosait, hogy büszkék legyenek.

Hölgyeim és uraim!„A tudományos emberfõ-mennyiség a nemzet igazi hatalma. Nem

termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerõt, ha-nem az ész, mely azokat józanon használni tudja” – írta Széchenyi Ist-ván gróf a Hitelben. Gondolatai ma is érvényesek. A mai napon, no-vember 3-án, 1825-ben a pozsonyi országgyûlésen Széchenyi Istvánjavaslatot tett egy tudós társaság létrehozására. Ennek emlékére 1997-ben kormányrendelet, majd 2003-ban már a parlament intézkedett,hogy a Magyar Tudomány Napját, majd Ünnepét meg kell rendezni.Azóta ez igazi mozgalommá vált. Idén már október 24-én indult a 460esemény: szimpóziumok, nemzetközi filmszemlE, a stockholmi No-bel Múzeum kiállítása, a Bolyai János matematikai díj átadása, LaxPéternek, Akadémiánk tagjának, a „matematikai Nobel-díj”, az Abel-díj ez évi nyertesének a köszöntését magába foglaló Matematika Ün-nepe. A sorozat két legfontosabb eseménye a Magyar Tudomány Nap-jának hivatalos ünneplése itt, Pécsett, elõször Budapesten kívül, és no-vember 10. és 12. között a Magyar Tudományos Akadémia szervezé-sében a Budapesten megrendezésre kerülõ Tudomány Világfóruma(World Science Forum). A fórum fõvédnökei Kofi Annan, az ENSZfõtitkára, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Koichi-ro Matsuura, az UNESCO fõigazgatója, Sólyom László, a MagyarKöztársaság elnöke és Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elõzõ el-nöke.

A világfórumon politikusok, gazdasági szakemberek, döntésho-zók, kutató-fejlesztõk, Nobel-díjas tudósok, írók, a közélet iránt érdek-lõdõ állampolgárok beszélnek, vitatkoznak a tudomány, a társadalomés az erkölcs kapcsolatáról. A nyitó napon Potocnik úr, az EurópaiUnió tudományügyi fõbiztosa tart elõadást. A zárónapon, amit a Par-lamentben tartunk, a magyar miniszterelnök, Torsten Wiesel Nobel-dí-jas tudós és Habsburg Ottó, a Pán-Európai Unió tiszteletbeli elnöketart elõadást. A háromnapos fórumon a rendszerváltás utáni négy ma-gyar külügyminiszter is felszólal a világ 82 országának több mint 400küldötte mellett, nem beszélve a több száz magyar résztvevõrõl. A fó-rumon egyébként 11 ország tudományügyi minisztere és a RómaiKlub elnöke, Hassan herceg is részt vesz.

Hölgyeim és uraim!A tudomány korszakát éljük. Csak a tudást igénylõ, a tudományok

iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyké-pes a 21. század Európájában, amelyben a tudomány a fejlõdést bizto-sító egyetlen új erõ. Manapság már sokkal inkább, mint valaha a tör-ténelemben, mindennek társadalmi és piaci értékét döntõ mértékben ahozzáadott szellemi érték fogja megszabni. Az információs forrada-lom eredményeként egy-egy nemzet helyét és szerepét a globalizáló-dott világban az dönti el, hogy milyen mértékben hasznosítja az infor-mációt és a tudást társadalmi és gazdasági tõkeként. Ez meghatározza,hogy egy nemzet olcsó fizikai munkaerejével vagy jelentõs szellemihozzáadott értékkel vesz-e részt a nemzetközi munkamegosztásban, il-

letve, hogy milyen mértékben részese-dik a profitból, amelyet elsõsorban ahozzáadott szellemi érték határoz majdmeg. A tudásra épülõ Európában méltóhelyet csak úgy foglalhatunk el, és Pécsis csak úgy tudja elfoglalni méltó helyét,ha itthon is, itt, ebben a városban is, me-gyében is a jól képzett magyar szürkeál-lomány helyben meglesz, és megbecsü-lést kap. Azaz megnõ a magyar tudós-társadalom, az elitértelmiség szerepe ésmegbecsülése. Ha idehaza az oktatást, atovábbképzést, beleértve a fejlett orszá-gokban egyre nagyobb teret hódító éle-ten át tartó tanulást, az új ismeretek ter-jesztését és az idegen nyelvek tanulásátmegfelelõ módon támogatjuk és lehetõvé tesszük, akkor a honi hu-mánerõforrás is felkészült lesz, hogy a számítógépek merevlemezeintárolt adatokat innovatív módon hasznosítsa. Ezzel nemcsak a szelle-mi tõke újratermelését biztosítjuk, de az itthon gyártott termékekhezolyan mennyiségû magyar szellemi tõkét fogunk hozzáadni, hogy azország profitrészesedése is jelentõsen megnõ.

A Magyar Tudományos Akadémia, a magyar tudóstársadalom, azegyetemi közélet, a magyar elitértelmiség ebben akar partnere lenni amagyar kormánynak. Ennek megfelelõen a Magyar TudományosAkadémia elkészítette Az uniós Magyarország tudománypolitikája cí-mû vitaanyagot és segít a kormánynak a Nemzeti Fejlesztési Terv el-készítésében is. Feladatunk tehát, hogy a természettudományok tudás-anyaga mellett a szellemtudományokat és az erkölcsi-etikai tanulságo-kat is kutassuk, sõt oktassuk, azaz az értékek teremtése mellett az ér-tékek tiszteletére is neveljük az új nemzedékeket.

A Mindentudás Egyeteme minden képzeletet elsöprõ sikere pedigazt bizonyítja, hogy igenis van igény a magyar társadalomban az érté-ket, erkölcsiséget sugárzó közszolgálati mûsorokra. A jövõt illetõenfontos, hogy mennyi jut vajon a nemzeti jövedelembõl a kutatás-fej-lesztésre. Hányan vesznek részt a kutatásban és hány szabadalom van.1996-ban 0,68 %-át költöttük kutatás-fejlesztésre a nemzeti jövede-lemnek. 2002-ben ez elérte az 1 %-ot, amely sajnos napjainkban 0,88%-ra csökkent. Ez elfogadhatatlan, nehéz megérteni. Nagyon nehézmegérteni akkor, amikor a lisszaboni döntés szerint 2010-re az euró-pai országok nemzeti jövedelmének 3 %-át kell majd kutatás-fejlesz-tésre költeni. A magyar kormány két évvel ezelõtt az innovációs tör-vény elfogadtatásával olyan lépést tett, amely lehetõvé teszi, hogyegyre több pénz álljon rendelkezésre a kutatás-fejlesztésre. Hogy Eu-rópa lépést tudjon tartani Észak-Amerikával, Japánnal, annak az a fel-tétele, hogy Európa valamennyi országa 2010-re legalább 3 %-ot költ-sön kutatás-fejlesztésre.

Néhány héttel ezelõtt az EU 25 londoni értekezletén mind TonyBlair soros elnök, mind Chirac francia államfõ azt hangsúlyozta, hogyEurópának egyetlen esélye, ha többet költ kutatás-fejlesztésre, az alap-kutatásokra, mint eddig. Jelen pillanatban az európai országok nemze-ti jövedelmüknek 1,8 %-át használják fel. És ez is kevés. Mi pedig et-tõl is jelentõsen el vagyunk maradva.

Ezért nagyon nehéz megérteni az olyan nézeteket, amelyek szerinta kutatás felesleges, hogy néhány kutatóintézetet meg kell szüntetni,fõleg azokat, amelyek nem hoznak azonnali anyagi hasznot. Szeren-csére nem ez a kormány hivatalos álláspontja.

Hölgyeim és Uraim, Házelnök Asszony, akit tisztelettel köszön-tök!

Mi hát a teendõ? A kutató-fejlesztõknek, az elit értelmiségnek és apolitikai hatalmat gyakorlóknak az összefogására lenne szükség. Ez

Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke:

6


viszont csak akkor lehetséges, ha elhalbennünk, valamennyiünkbõl az, ami nemegyszer gátolta fejlõdésünket, a ci-vódó magyar. Bolyai Jánosnak van iga-

za, amikor azt mondta: „emelkedjünk fel lehúzó gondjaink közül,nyújtsuk egymásnak jobbunkat. Fogjunk össze, hogy egyszerre gazda-gítsuk a magyarságot és az emberiséget. Hogy kreatív együttmûködés-sel teremtsünk világraszóló alkotásokat.”

Köszönöm figyelmüket.

Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Pécsi Akadémiai Bizottság, Hölgyeim ésUraim!

A Magyar Tudomány ünnepe közös ünnepe az egyetemes magyartudományosságnak: az anyaországinak és a határon túli magyar tudo-mányosságnak egyaránt. Ezért szerettem volna köszönteni az ErdélyiMúzeum Egyesület, valamint a többi határon túli tudománymûvelõegyesület és testület nevében ezt az évenként visszatérõ jelentõs ese-ményt, amelynek ez alkalommal Pécs városa ad otthont, és szervezõjea Pécsi Akadémiai Bizottság. Sajnos, jelenlegi egészségi állapotom eztnem teszi lehetõvé, de lélekben önökkel vagyok, ezért engedjék meg,hogy rövid levélben tegyek eleget elnökünk, Vizi E. Szilveszter akadé-mikus megtisztelõ felkérésének.

Rég ismert axióma, hogy az ünneplés akkor helyénvaló, ha van mitünnepelni. Nos, a mostani ünneplésre a határon túli magyar tudomá-nyosságnak is oka van. Ha majdhogy fél évszázadnyi idõben az 1989-i fordulatig a határon túl, a Kárpát-medencében élõ magyarság köré-ben alig volt, ha egyáltalán volt intézményes magyar tudománymûve-lés, mára viszont másfél évtized alatt – és ezt nem kis elégtétellelmondhatjuk – kiépült a határon túli magyar tudományosság intéz-ményrendszere. Kiemelkedõ jelentõségû eredménye ez annak a törek-vésnek, kitartó és következetes munkásságnak, amelyet a Magyar Tu-dományos Akadémia 1990 óta ez irányban kifejtett. Engedtessék meg,hogy ezért és ezúttal köszönetet mondjak Akadémiánk korábbi és je-lenlegi vezetõségének, korábbi és jelenlegi elnökének.

Ma nemcsak kinyilváníthatjuk, de érezzük is, hogy a Magyar Tu-dományos Akadémia az egyetemes magyar tudományosságnak közösintézménye, olyan nemzeti intézmény, amely fokozatosan integrálja amagyar tudóstársadalom hazai és határon túli szervezõdéseit és tagja-it. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia így jár el – amint azt ViziE. Szilveszter elnök úr Kolozsvárt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület2002. évi közgyûlésén és más alkalommal is nyomatékosan kifejezte–, tulajdonképpen az elõdök nyomdokait követi és az egyetemes ma-gyar tudomány érdekeit szolgálja.

1996 óta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságafogja egybe a külhoni magyar tudományosság egész hálózatát: egyete-meket, tudományos egyesületeket, az MTAkutatóállomásait, a határontúli akadémiai és köztestületi tagokat. A finanszírozást közalapítvá-nyok biztosították, és, ami lényeges, ez a rendszer olykori gyöngélke-dése ellenére mûködik, él. Amagyar tudomány napján van tehát okunkünneplésre, de önmagunkat ámítanók, ha említés nélkül maradnánaknövekvõ gondjaink, amelyek nem kis mértékben az Európai Unió ki-bõvítésével kapcsolatosak.

A határon túli magyar tudományosság fenntartására mind a márUnió-taggá vált, mind várományos, mind az egyelõre azon kívül reke-dõ országok magyarságának szüksége van. Azokat az aktuális tudomá-nyos feladatokat, amelyek a külhoni intézetekre s tudóstársadalomra

hárulnak, a legeredményesebben nagyrészt otthon lehet elvégezni.Gondolok a kultúránk értékeinek védelmére és a további értékteremtõtudományos, oktatói és nevelõi munkára. A külsõ és belsõ feltételekváltozását figyelembe véve, úgy látjuk, eljött az ideje annak, hogy új-ragondoljuk a határon túli magyar tudományos mûhelyek reális érték-rendjét, stratégiai feladatait és az ehhez igazított finanszírozási rend-szert. Az önszervezõdés folyamatai hevében szétforgácsolódott mûhe-lyek helyén valószínûleg célszerûbb lenne regionális kutatóközpontokkialakítása és az ehhez igazodó finanszírozás létrehozása. Olyan idõ-szerû teendõk ezek, amelyeket az európai integráció nyújtotta lehetõ-ségek jobb kihasználása és az egyetemes magyar tudományosság jö-võje érdekében valószínûleg el kell végezni.

Végezetül még egyszer nagy tisztelettel köszöntöm a Magyar Tu-domány ez évi ünnepét, és legyen szabad a Kolozsvár Társaság nevé-ben is üdvözölnöm Pécs testvérváros tisztelt közönségét. Köszönöm fi-

gyelmüket.Kolozsvár 2005. november 2.Tisztelt Elnök Asszony, Elnök Úr, Alelnök Úr, Polgármester Úr,

igen tisztelt Rektorok, akik megtisztelték a mai ünnepet azzal, hogy el-jöttek Pécsre, tisztelt Akadémiai Vezetõség, Akadémikus Társaink,Professzorok, Hölgyeim és Uraim!

Azt gondolom, hogy most tudo-mánytörténelmi pillanatot élünk át. AMagyar Tudományos Akadémia elõszörannak történetében Pécsre helyezte a tu-dománynapi nyitórendezvényeket. Sze-retném ezért elnök úrnak és az Akadé-mia vezetõségének kifejezni õszinte kö-szönetemet a Pécsi Tudományegyetemvalamennyi oktató-kutatója nevében.Rendkívül fontosnak érezzük ezt a gesz-tust, megbecsülésnek tartjuk, ugyanak-kor bizonyos szempontból kihívásnak isérezzük, mert ez többlet-kötelességeket fog ránk róni. Többet és job-ban kell dolgoznunk, miközben jóval többet oktatunk, mint korábban.

El kell mondanom Önöknek, hogy a Pécsi Tudományegyetem ezerszállal kötõdik a Magyar Tudományos Akadémiához. Akadémikusain-kon kívül közel 120 MTA doktora, több száz kandidátus és PhD-fokozattal rendelkezõ oktató-kutatónk vesz részt az Akadémia külön-bözõ bizottságainak munkájában részben közvetlenül, részben a PécsiAkadémiai Bizottságon keresztül. Mi nagyon sok szeretettel és gon-dossággal készültünk erre a mai ünnepre. Aprogramfüzetben látni fog-

Egyed Ákos (Erdélyi Múzeum-Egyesület) betegsége miattlevélben küldte el köszöntõjét

Lénárd László akadémikus, a PTE rektora:

ják, hogy egyedül a Pécsi Tudományegyetem részérõl több mint százelõadás és nagyon sok poszter szerepel a mai nappal kezdõdõ és no-vember végéig tartó eseménysorozatban. Így készültünk erre a kihí-vásra, mert nagyon fontosnak tartottuk a tudományos eredményekhangsúlyozott megjelenítését, a Tudománynapi rendezvényeket.

A Magyar Tudományos Akadémia már rég bebizonyította, hogynem elefántcsonttoronyban van bezárkózva. Nemcsak a televízió-so-rozat, a Mindentudás Egyeteme tanúskodik errõl, de számos más aka-démiai eseményre is utalhattam volna. Hangsúlyoznom kell, hogy mi,az egyetem részérõl sem elefántcsonttoronyban vagyunk bezárva. Kikellett lépnünk, kiléptünk a társadalom és a közvélemény elé. A kuta-tás-fejlesztés és az innováció területe, ez a jövõ útja a magyar egyete-meken is. Meggyõzõdésem – és elnök úrral teljes mértékben egyetér-tek abban –, hogy egyedül az emberi agy, a szürkeállomány aktivitá-sa hozhatja meg a reményteljes, szép jövõjét ennek az országnak.

Elnök Úr bevezetõjében említette az Akadémia pécsi társadalom-tudományi Regionális Kutatóközpontját, ami nagyon fontos az egye-tem, a város és a régió számára, és nagyszerû eredményeket produ-kált. Sajnos élettudományi akadémiai intézet nincs városunkban, devan 12 MTA-kutatócsoport, melyek pályázati rendszer alapján mû-ködnek. Miután sok kósza hír keringett, és eljutott hozzánk a közel-múltban, szeretném elmondani itt a nyilvánosság elõtt, hogy a kölcsö-nösség alapján is ez a legjobb befektetése az Akadémiának, és a leg-jobbat teszi ezzel az egyetemeknek. A kutatócsoportokban dolgozókutatók az oktatásban is részt vesznek természetesen. De nagymérték-ben stimulálják az egyetemi kutatásokat, és errõl a mai délutáni és hol-napi program során mindenki meggyõzõdhet. A kutatócsoportokbandolgozó akadémiai alkalmazottak jogai éppen olyanok, mint bármelyegyetemi polgáré, és ezt már régen, tíz évvel ezelõtt elértük. Válasz-tók és választhatók. A kutatócsoportok rendkívül fontos a szerepet ját-

szanak egyetemünk tudomá-nyos életében.

Szeretném Önöknek el-mondani azt, hogy ami ahallgatói létszámot illeti,Magyarország legnagyobbegyetemén vannak. Többmint 35 ezer hallgatónk van.Egyetemünk tíz karán folyikaz oktatás, több karon idegennyelveken, három nyelven is.

A Magyarországon lévõ idegen nyelvû külföldi állampolgár hallga-tóknak közel egyharmada a Pécsi Tudományegyetemen tanul. Óriásiennek a jelentõsége, mert a nemzetköziség, az idegen nyelvek tudásastimulálja a tudományos nyelvtudást és ezért magát a tudományt is, ésolyan kihívást jelent, amikor az oktatás színvonalából nem lehet en-gedni, hanem a minõségi fejlesztés az egyetlen lehetséges út.

Egyetemünkön 17 PhD doktori iskola és két DLAmûvészeti isko-la mûködik. Ezekben az iskolákban MTA doktorok, akadémikusok,Kossuth-díjas mûvészek és Széchenyi-díjas kutatók dolgoznak, taní-tanak.

Az egyetem stratégiája a várossal együtt halad, és nem csak a„Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010” pályázatban vettek résztegyetemi emberek. Hadd mondjam el Önöknek, hogy a város mûvé-szeti-kulturális élete a Mûvészeti Karunkhoz is, de a Bölcsészettudo-mányi Karunkhoz is kötõdik. De azt is elmondanám, hogy Pécs, minta világörökség része, azért is tudta elnyerni ezt a címet, mert az Ókor-történeti Tanszékünk vezetésével folyó archeológiai kutatások nyo-mán az ókeresztény sírkamrákat a Pollack Mihály Karon lévõ csodá-latos DLAépítésziskola munkájának segítségével lehetett megõrizni ajövõ számára. Olyan egyetemen vannak, ahol Magyarországon az el-sõ szívmûtétet az ’50-es években Kudász professzor végezte, olyanegyetemen vannak, ahol elõször végeztek sikeres végtag-visszavar-rást, ahol néhány évvel ezelõtt, Magyarországon elsõként végeztekhasnyálmirigy-transzplantációt. Öt éve mûködik a Szívcentrumunk. ABalatontól délre a szívinfarktus utáni halálozás ebben az idõszakban50 %-kal csökkent. Ez ennek a nemzetközi hírû Szívcentrumnak kö-szönhetõ, amit hitelbe építettünk. És el kell mondanom – minden örö-münk dacára –, hogy kincstári biztos tevékenykedik egyetemünkön,mert a Szívcentrum felépítése olyan terheket rótt az egyetemre, amikettõmilliárd forintos hiányt eredményezett. Amit a kormányzati ígé-retek ellenére nem kapott meg az egyetem. Hozzáteszem: saját erõbõlépítettük ki gyógyszerészképzésünket és mérnökképzésünket.

De mi optimisták vagyunk, mert tudjuk, hogy az egyetem örök.Tudjuk, hogy az értelmiség szellemi kisugárzása a városra és a régió-ra a jövõben is hatni fog. Ha körülnéznek, itt az oszlopokon a nagyelõd tanárok képmásait látják. Õk azt mondják nekünk: nincs oktató-egyetem. Csak kutatóegyetem van. Oktatni kizárólag nemzetköziszintû kutatások hátterébõl szabad. Ezért köszönjük a Magyar Tudo-mányos Akadémiának, hogy nyomatékkal ide rendelte ezt az ünnepet.És ez egy olyan kihívás, aminek eleget teszünk. Hisszük és valljuk,hogy a valódi egyetem kutatási hátterû egyetem. Ezt szeretnénk szol-gálni a jövõben is. Ezt szeretné szolgálni az egyetem minden oktató-ja, kutatója. Így legyen.

Köszönöm, hogy meghallgattak.Fotó: Kittkáné Bódi Katalin és Univ TV – köszönjük.

7


Dr. Molnár Dénes átveszi a Szentágothai-díjat Környei József Grastyán-ösztöndíjat kapott

8


A z elsõ világháborút lezáró és Magyarországot óriási terület-veszteséggel is sújtó, mérhetetlenül igazságtalan Trianoni bé-kediktátum (1920. június 4.) utáni idõszak tragikus, nyo-

masztó, társadalmi feszültségekkel terhes volt és elképzelhetetlen sze-génységet hozott. Ebben az idõszakban Bethlen István miniszterelnökkormányában gr. Klebelsberg Kunó lett a vallás- és közoktatásügyi mi-niszter (vkm), akinek a neve és tevékenysége a halála utáni gáncsosko-dások, majd a négy évtizedes agyonhallgatási idõszak eredményekép-pen alig ismert. Az érthetetlen okú elhallgatás eredménye az, hogyKlebelsberg Kunó nevét sokan, nem csak az idõs és középkorú gene-ráció tagjai, hanem elsõsorban a fiata-lok nem ismerik és nem tudnak arról,hogy mûködése alatt milyen nagymére-tû kulturális, tudományos jellegû építke-zés folyt az országban. Ez az egyik okaannak, hogy születése 130. évfordulója alkalmából megemlékezünk gr.Klebelsberg Kunóról.

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécs-kán. Egyetemi tanulmányait a jogi karon Budapesten, majd Berlinbenés Párizsban kezdte és végezte. Doktorátusának megszerzése után elõ-ször mint titkár a nemzetiségi ügyek elõadója, majd 1914-tõl a vkm ál-lamtitkára, s ezt követõen, 1917 tavaszától miniszterelnökségi államtit-kár lett. 1921 decemberében belügyminiszteri, majd 1922 júniusábanvkm-i kinevezést kapott gr. Bethlen István kormányában; munkáját aminiszterelnök állandóan támogatta.

Az I. világháború után Klebelsbergnek sikerült környezetét meg-gyõznie arról, hogy a Trianon okozta tragédiából – amikor az országfegyvertelen, védtelen és kiszolgáltatott volt – csak a kulturális építke-zés révén lehet kiút, felemelkedés. Erre építette fel koncepcióját.

Ezen idõszak társadalmi viszonyainak ismeretéhez tartozik, hogyaz I. világháború után hazánkban az általános elszegényedés keretébenpl. a középosztály az inflációban tönkrement és az 1920-as trianoni bé-kediktátum által elszakított területekrõl a hûségesküt megtagadó ésemiatt elmenekülni kényszerült állami tisztségviselõk (egyetemi taná-rok, oktatók, jegyzõk, MÁV alkalmazottak stb.) s az elcsatolt területek-rõl kiutasítottak hatalmas tömege óriási terhet jelentett az államnak.Klebelsbergnek állami politikává kellett kimunkálnia pl. az ún. „közép-osztály” mentését is, és ugyanakkor kultúrpolitikájának két vezetõ mo-tívuma volt: emelni a magyar tömegek tudás-, kulturális, ill. mûveltsé-gi szintjét, erkölcsi és szellemi belsõ értékét, fajsúlyát és a nemzetnekolyan vezetõket adni, akiknek a képességei megütik az európai mérté-ket és akiket a nemzet minden téren bizalommal követhet. A földbir-tokreform, népegészség, népmûveltség és a parasztság alapvetõ prob-lémái iránti közöny jellemzõ volt a középosztályra, amelynek tagjai –Klebelsberg szavaival élve – egy tanintézet elvégzése után jogot for-máltak valamilyen állami álláshoz. Klebelsberg realizálta azt, hogyegészségtelen áramlás van pl. a jogi pályára, valamint a Budapesten va-ló maradásra, és a vidékre való kinevezés esetén tömegesen adták visz-sza a szakemberek a tanári, tanítói okleveleket. A középosztály moder-nizációjában, az új értelmiségi szemlélet kialakításában a miniszternekpolitikai és mûvelõdési feladatai is voltak. Alapvetõ feladatnak tartotta,hogy a tudományt a termelés szolgálatába állítsa.

Klebelsberg iskolareformjának „mûszava” volt a neonacionaliz-mus, más szóval kultúrnacionalizmus. (A sokak által félreértett neona-cionalizmus alatt nemzeti identitástudatot értett Klebelsberg.) Megfo-galmazása szerint a neonacionalizmus a korábbi idõk szónokló, ünnep-lõ, kesergõ és civódó hazaszeretetével szemben a munkás hazaszerete-tet hangsúlyozta. Meggyõzõdése volt, hogy új nemzeti érzést kell ki-bontakoztatni, amelynek alapját az a felismerés adja, hogy nem bírunk

számottevõ anyagi-gazdasági értékekkel, de hatalmas kulturális érté-kek, kincsek birtokosai vagyunk. Klebelsberg számára világos volt,hogy a nemzet számára végzetes lenne, ha megszakadna a magyar tár-sadalom polgári fejlõdésének folyamata. Ennek a pontnak a hangsúlyo-zását, az értelmiség összetételének felfrissítését fontos és megvalósítás-ra való feladatként tûzte maga elé. Az 1920-as évek végén Klebelsbergpolitikájában merült fel, majd halála után nagyrészt folytatódott az atendencia, hogy tudatos tehetségkutatással, -gondozással a paraszti osz-tályból is minél nagyobb számban válogassák ki és taníttassák az értel-miségi létre szánt fiatalokat. Klebelsberg népoktatásának alapját képez-

te, hogy szabad utat adott az értelmiségiközéposztályba lentrõl történõ természe-tes, több generáción át tartó bekerülési fo-lyamatnak s másrészt törekedett arra,hogy a paraszt- és munkásfiatalok, ha sa-

ját társadalmi közegükben maradnak, kapjanak alapos mûveltséget ésálljon számukra rendelkezésre megfelelõ oktatási intézményrendszer.Ezt tükrözi a széles bázisú és sokoldalú népoktatási politikája.

Mit hozott létre Klebelsberg Kunó a munkatársaival?A teljesség igénye nélküli felsorolásban meg kell említeni: 1.) Klebelsbergnek különös gondja volt a négy egyetem, de különö-sen a három vidéki egyetem elhelyezése, felépítése. A menekülésrekényszerített pozsonyi egyetemet Pécsett telepítette le s az ugyancsakmenekült kolozsvári egyetemet Szeged fogadta be; az 1912-ben ala-pított debreceni egyetem építkezését is be kellett fejeznie, és itt már1923 õszén felavathatta az elsõ két klinikát. Pécsett már 1922. július18-19-én tárgyalt a minden támogatást megadó Nendtvich Andor pol-gármesterrel az egyetem elhelyezésérõl, s 1923. október 14-én meg-nyitotta az elsõ tanévet. 1926. október 3-án már a kész pécsi klinikaiegyüttest avathatta fel a miniszter. 1926. október 5-én Szegeden tettele Klebelsberg az elsõ klinika (gyermekgyógyászati klinika) s ezzelaz egyetem alapkövét; abban az idõben a három vidéki egyetem egyi-két sem részesítette elõnyben a fõvárosival szemben. Klebelsberg elõ-ször Budapesten, Lágymányoson akarta a fõváros összes egyetemét,tudományos intézeteit és fõiskoláit egy telepen felépíteni, azonban afõváros és az egyetem vezetõinek ellenállásán ez megbukott. Ezt kö-vetõen a miniszter a vidéki egyetemekre fordította a figyelmét. Sze-ged város vezetése és Somogyi Szilveszter polgármester áldozatválla-lása tette lehetõvé az egyetem letelepedését. Szeged nemcsak az épí-tési költségek felét vállalta magára, hanem – többek között – a klini-kák építkezése céljából a területet is rendelkezésre bocsátotta, a pro-fesszorok és családjuk elhelyezésére itt is egy bérházat építtetett és 50éven át évi 25 vagon búza értékének megfelelõ pénzt ajánlott fel aköltségek fedezésére stb. A selmecbányai Bányászati és ErdészetiAkadémiát Klebelsberg Sopronban helyezte el; ugyanitt kapott helyetaz evangélikus teológiai kar, amely a pécsi egyetem kihelyezett fakul-tása lett.

2.) Létrehozta az elvesztett ógyallai helyett az új csillagvizsgálót aSvábhegyen s megalapította a fõvárosban az Egyetemi Nyomdát.

3.) Megalkotta a Collegium Hungaricum-ok rendszerét (Bécs, Berlin,Róma stb.) a tehetséges fiatalok tanulmányainak és kutatómunkájá-nak támogatására. Az MTA részére rendszeres támogatást biztosított.

4.) A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium és más intézmények alapí-tása mellett bõkezûen támogatta a gödöllõi premontreiek nevelõinté-zete, Sárospatakon pedig az angol nyelvû gimnázium és a Reformá-tus Kollégium felépítését.

5.) 1923-ban létrehozta az öt évfolyamos korszerû tanítóképzõ inté-zetet s megalapította Szegeden a tanítóképzõ-intézeti tanárok képzésé-

Gr. Klebelsberg Kunó – a kultuszminiszter (1875-1932)

„Olyan ország nem volt, amely azért ment volna tönkre,mert kulturális célokra áldozott”

(Klebelsberg K.)

re szolgáló kollégiumot, ill. 1926-ban négy évfolyamossá tette és minõ-ségileg újjáfejlesztette az óvónõképzõ intézetet.

6.) 1925-ben a kisebbségi nyelvek tanítására létrehozta a német, szlo-vák, szerb, horvát, román, rutén nyelvû népiskolákat.

7.) Budapesten megnyitotta a Testnevelési Fõiskolát, amely e területena legelsõ hazai felsõoktatási intézmény.

8.) 1927-ben megalapította az Országos Ösztöndíjtanácsot, amely hiva-tott volt gondoskodni a tudósutánpótlásról. Klebelsberg szervezte mega kultúrdiplomáciát. (Saját maga és munkatársai, különösen MagyaryZoltán sokszor látogattak külföldre az egyetemekkel való kapcsolatokkiépítésére, szélesítésére.)

9.) 1930-ban épült fel az Országos Levéltár modern épülettömbje.

10.) 1927-ben került felavatásra a Tihanyi Biológiai Intézet.

11.) Klebelsbergnek része volt annak az 1926-ban hozott törvénynek alétrejöttében, amely „március 15-nek nemzeti ünneppé nyilvánításáról”szólt; 1929-ben rendelet intézkedett a „nemzeti zászló kultuszának el-mélyítésérõl”.

12.) A szegedi Szabadtéri Játékok megrendezését is õ indította el a har-mincas évek elejétõl. Korábban, 1928-ban beterjesztette törvényjavas-latát a parlamentben a numerus clausus enyhítésérõl.

Oktatáspolitkájával, egyetemi támogatási rendszerével kapcsolat-ban többször hangsúlyozta a miniszter, hogy a „kultúra nem olyankincs, amelyet puszta õrzéssel meg lehet tartani; az egyetemeken kutat-ni kell”. A miniszter figyelt fel az Angliában dolgozó fiatal Szent-Györ-gyi Albertre is, akit meghívott Szegedre és a Kémiai Intézet tanszékve-zetõjévé nevezte ki. ARockefeller alapítvány révén hathatós támogatástnyújtott a fiatal tudósnak, hogy intézetét modern eszközökkel felszerel-hesse. Klebelsberg Szegedet a természettudományos kutatás centrumá-vá akarta fejleszteni és itt akarta felépíttetni a Biológiai Kutató Intéze-tet, amely a gazdasági válság miatt már nem valósulhatott meg. (A Sze-gedi Biológiai Központ végül 1973-ban került felavatásra.) Egyetemitámogatásának eredménye, hogy Szent-Györgyi Albert itt nyerte el aNobel-díjat (1937) és itt lett világszerte elismert tudós pl. Jancsó Mik-lós professzor.

1930. október 25-én került sor a Fogadalmi Templom felszentelésé-re, az elõtte lévõ tér (a keretet adó 10 elméleti intézettel, a püspöki pa-lotával és az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokkal) felavatására; azutóbbi három megtervezése, kivitelezése a kiváló építész, Rerrich Bélaalkotása. Klebelsbergtõl ered a mondás: nem „népiskola vagy egye-tem”, hanem „népiskola és egyetem”! Klebelsberget igazolta a történe-lem; hangsúlyozni kell azt is, hogy az épülettömbök kialakítása mellettgondoskodott a belsõ berendezési tárgyak beszerzésérõl is. Klebelsbergaz egyetemek feladatává tette: gyûjteni, gyarapítani, terjeszteni a tudásts megfelelõ utódokat nevelni a hivatás továbbadására.

Klebelsberg iskolaprogramjához tartozott, hogy az elemi iskolákmegreformálásával 16 éves korig terjedt a tankötelezettség, és a 8 osz-tályos elemi után még 2-2 éves kereskedelmi és ipari képzést lehetettkapni. (Ezen a téren késõbb több változás történt.) A polgári iskolákmellett a gimnáziumok reformját is megvalósította. Egyik legnagyobbalkotása volt a mezõgazdasági és ipari szakiskolák létesítése mellett az5000 falusi, tanyai elemi iskolai tanterem és tanítói lakás felépíttetése.A legtöbb objektum Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (332), majd Jász-Nagykun-Szolnok (98), Csongrád vármegye (56) stb. területén épültfel. Ezek voltak a színmagyar, de kultúrában az elhanyagoltabb terüle-tek. A tanyai iskolák 1926-1930 között – 5 év alatt – épültek fel és az5000-ik tanterem felavatása Szegeden, a Rókusi iskolában történt. Aközoktatás- és mûvelõdésügy területén 1867 óta nem indult meg olyannagyarányú munka, mint éppen a miniszter mûködése idején. Mind azegyetemi, mind a tanyai stb. iskolai építkezések keretében a helyi ipa-

rosok rengeteg munkát,megbízást kaptak. A sokmillió pengõt kitevõ kultu-rális költségvetés hátterérõltudnunk kell, hogy a béke-diktátum minimális szintenengedélyezte a katonai ki-adásokat hazánk számára.Klebelsberg idejében anemzeti jövedelem mint-egy negyedét tette ki a kul-turális kiadások összege:„Ne feledjük, hogy a ma-gyar hazát ma elsõsorbannem a kard, hanem a kultú-ra tarthatja meg” hangoztat-ta a miniszter.

Miért nem valósultak meg maradéktalanul Klebelsberg álmai? Mimunkásságának a hatása a mára?

Klebelsberg hazaszeretete, elhivatottsága vitán felül áll, de a mi-niszter munkája ellen hatott az általános szegénység, a tõkeszegénységés különösen az idõszegénység. Az iskolareformmal járó társadalmi át-alakulásnak nem volt kifutási ideje. Klebelsberg ellen dolgozott a hazaitörténelmi középosztály, amely a szakszerû szerepváltásban való rész-vétel céljából nem akarta feladni reprezentációs mûveltségét; így nemkevesen céltalan belharcban töltötték el az értékes idõt. Emellett a fentemlített mérhetetlen ínségen kívül mind a jobb-, mind a baloldal részé-rõl is meginduló szociális mozgalmak hamar fellazították a hagyomá-nyos magyar társadalmat. Mindehhez hozzájárult a gazdasági világvál-ság okozta szociális feszültség is.

Maradandó lett viszont ebbõl az óriási munkából az egyetemesenmegnövekedett magyar tudástõke, amelynek képviselõi voltak a világ-szerte megbecsült, kimunkált és pályájuk elején álló értelmiségiek, tu-dásuk alapján elismert ügyszeretõ szakemberek és az értékükben ki-bontakozó, mûveltségükben kiemelkedõ iparosok, kereskedõk, vállal-kozók stb. A Klebelsberg Kunó által teremtett és kiterjesztett infrastruk-túra olyan polgárosító erõt és lehetõséget adott, amelynek kamatai mais hatnak. Az akkori idõk sanyarú és tagolt belpolitikai körülményei kö-zött igazán nem a közvetlen jelennek, hanem a nagyvonalúan tervezettjövõnek dolgozott a miniszter, annak az alapjait tette le a saját korában;munkásságára utal Szegeden a Dóm térre vezetõ kapunál az 1931-ben el-helyezett tömör, három szavas kõtábla: „TE SAXA LOQUUNTUR” *

Az I. világháborút követõ idõszak – éppen a sok nemzetet érintõ meg-alázó békék miatt – nyugtalan volt, és nagyon sokan Európában újabb há-borútól tartottak. Klebelsberg Kunó zsenialitása éppen az volt, hogy eztaz idõszakot országszerte maradandó kulturális építkezésekkel, a tudo-mány magas szintû mûvelésére szánt beruházásokkal töltötte ki.

Klebelsberg vallotta – és az élet õt igazolta –, hogy az egyetemekalapítása óriási lendületet, fejlõdést ad a befogadó városnak. Ez illikPécsre is, mert a város nemcsak mûvelõdési, kulturális, gazdasági, ide-genforgalmi, hanem nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában is igenjelentõs mértékben gazdagodott. Az egyetem vezetõi a minisztert azegyetem építkezése, annak segítése és az állandóan biztosított támoga-tása elismeréseként 1925. májusában díszdoktorává avatta.

Mindannyiunk feladata, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk Kle-belsberg Kunóra, a munkásságával a tudományos, kulturális ésmûvészeti életünkben ma is élõ és ható kiemelkedõ kultúrpolitikusra.

Schneider Imre dr.*A KÖVEK RÓLAD BESZÉLNEK

9


„A KÖVEK RÓLAD BESZÉLNEK”

gr. Klebelsberg Kunó

Tisztelt Vendégeink, Tisztelt Tanári Testület, Kedves Kollé-gák, Hölgyeim és Uraim!

Az Egyetemi Orvosnapok karunk egyik kiemelkedõ rendez-vénye. Ebbõl az alkalomból visszatérnek az alma materbe az Or-vostudományi Karon korábban diplomát szerzett hallgatók, hogytalálkozzanak egymással és visszaemlékezzenek fiatalságukra,egyetemi éveikre, a régi szép idõkre. Ezen az ünnepségen adjuk átaz arany- és gyémántdiplomákat azoknak, akik 50 ill. 60 éve kap-ták meg orvosdoktori oklevelüket egyetemünkön, illetve karun-kon. Nagy öröm számomra, hogy ünnepségünk keretében kari ki-tüntetéseket is átadhatunk a különleges teljesítményt nyújtó kollé-gáknak és egyetemi dolgozóknak. Az idei Orvosnapok rendezvé-nye immár a 37., tekintettel arra, hogy 1968 óta minden évben sorkerült az Orvosnapi ünnepségre. Egyetemünk fontos feladata a tra-díciók fenntartása, mert hisszük és valljuk, hogy jövõje csak annakvan, aki ismeri és tiszteli a múltját.

Az aula oszlopain láthatjuk a régmúlt idõk híres professzorai-nak plakettjeit, akik most örömmel állapíthatják meg, hogy a Po-zsonyból Pécsre menekült egyetem minden nehézség ellenére to-vább él, ma is virágzik és teljesíti hármas feladatát: az oktatás, a ku-tatás és a gyógyítás nemes feladatait. Egyetemünk orvosgenerá-ciókat küld a világba, akik az északi sarkkörtõl a trópusokig meg-állják helyüket, hirdetve egyetemünk jó hírét.

Kedves Megjelentek, kedves ünneplõ Közönség! Úgy gondo-lom, hogy mivel ötévenként gyûlnek össze az itt végzett orvosok,nekünk is kötelességünk számot adni arról, mi is történt az elmúltöt esztendõ során. Be kell vallanom, hogy az elmúlt esztendõk na-gyon sok nehézséget hoztak. Elõször jött az integráció, amelynekkövetkezménye, hogy kétkarú egyetemünk tízkarúvá vált, és mosta 10 karon körülbelül 35 000 hallgató tanul, hallgatói létszámot te-kintve egyetemünk az ország legnagyobb egyeteme. Az ÁltalánosOrvostudományi Karon a tradicionálisan meglévõ általános orvosiszak és fogorvosi szak mellé létrejött gyógyszerészképzõ szakunkis, ahol az idén avattuk elsõ végzõs évfolyamunkat. Így a Pécsi Tu-dományegyetem Általános Orvostudományi Kara is képessé váltugyanazokra a képzésekre, amelyekre a szegedi vagy a debreceniegyetemek orvostudományi kara képes.

Az PTE Általános Orvostudományi Karán magyar nyelvûképzésben ebben az évben összesen 277 hallgató kezdte el tanul-mányait, ebbõl 199 általános orvos-, 39 fogorvos- és 39 gyógysze-részhallgató. Ez a létszám kb. 50 fõvel több, mint a tavalyi évfolya-munk volt. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy karunkrakönnyebb lett volna bejutni, mivel az elmúlt két évben a hozzánkjelentkezõ hallgatók létszáma kb. 50 %-kal növekedett. Így a fiatalkollégák joggal lehetnek büszkék arra, hogy sikerült bekerülniükkarunkra.

Nagy örömmel tudatom kedves vendégeinkkel, hogy a tavalyiévtõl kezdõdõen elindítottuk a német nyelvû orvosképzést is ka-runkon a már régóta meglévõ angol nyelvû képzésünk mellett. Azangol nyelvû képzésben ugyanakkor megháromszoroztuk a felvetthallgatói létszámot. Így ebben az évben minden idõk messze leg-nagyobb idegen nyelvû évfolyamát tudtuk beindítani, 134 fõvel azangol nyelvû évfolyamot és 140 fõvel a német nyelvû orvoskép-zést. Ezek a számok is jelzik, hogy karunkon az idegen nyelvûképzés azonos súlyúvá vált a magyar nyelvû képzéssel. Mindany-nyiunk nagy örömére szolgál, hogy a tavaly elindított német nyel-vû képzés népszerûsége minden várakozáson felüli. Ezért is voltaz, hogy képességeink határáig elmentünk a német nyelvû évfo-lyam létszámánál. De ennek ellenére is kb. 500, a német program-ra jelentkezõt kellett elutasítanunk, habár nagy részük szakmaiszempontból teljes mértékben megfelelt volna az elvárásoknak.Sajnos infrastruktúránk nem bír el több hallgatót. Ezen nagy volu-menû hallgatói létszámemelés igen jelentõs terheket ró különösenaz elsõ két évet oktató intézetekre, de ezek a megnövelt bevételektették lehetõvé a kar oktatóinak megtartását és az évtizedek óta el-maradt felújítások elvégzését.

Az elõzõ találkozásunk óta eltelt 5 évben a klinikum területénis több fejlesztés történt. A teljesség igénye nélkül szeretnék ezekközül néhányat megemlíteni. Aklinikai betegellátás a Honvédkór-ház átvételével új telephellyel bõvült, melyen egy korszerû, új Tra-umatológiai Centrum került kialakításra. A belgyógyászat terüle-tén örömteli szakmai fejlesztés az I. sz. Belgyógyászati Klinikánkialakított Endokrinológiai és Anyagcsere Osztály beindítása,melynek keretében egy különálló izotópos kezelési egység is mû-

10


EGYETEMI ORVOSNAPOKA XXXVII. Egyetemi Orvosnapok megnyitó ünnnepségét 2005. október 21-én tartottuk a Dr. Romhányi GyörgyAulában. Ünnepi beszédet dr. Sümegi Balázs, a PTE Általános Orvostudományi Karának dékánja mondott.

A kitüntetettek egy csoportja (balról jobbra): Molnár Ilona(Traumatológiai Klinika), Csanádi Erika (Szülészeti és Nõgyógyászati

Klinika), Meiszter Péterné (Urológiai Klinika)

Dr. Nagy Judit, dr. Horváth Judit, dr. Lõrinczy Dénes az elsõ sorban,mögöttük Hilyovszky Klára és dr. Szilágyi Károly (balról jobbra)

ködik, lehetõvé téve a nagy dózisú izotóp-kezeléseket is. Az 1999-ben átadott Szívgyógyászati Klinikán országos viszonylatban azelsõk között teremtették meg a szívinfarktusos betegek katéter-te-rápiás regionális ellátásának lehetõségét. Egy közelmúltban el-nyert pályázat segítségével pedig heteken belül elindulhat az amunka, mely a 400 ágyas klinika alsó szintjein egy regionális diag-nosztikai- és szûrõcentrum kialakítását teszi lehetõvé.

Kutatási potenciálunk továbbfejlesztése terén is számos újeredményt értünk el. Létrejött az országban egyedülálló NMR-MRI-centrum, amelynek segítségével élõ állatokon precíziós mé-rések végezhetõk, szöveti funkciók vizsgálhatók. DNS-chipanalízissel pedig lehetõvé vált egyidejûleg 10-20 000 gén ki-fejezõdésének meghatározása. Új tömegspektrometriás rendsze-

rek alkalmazásá-nak köszönhetõ-en a teljesen új-szerû proteomi-kai analízis feltét-elei is megvaló-sultak karunkon.

Ebben a tan-évben 28 okta-tónk szerzettPhD-fokozatot, 4oktatónk szereztemeg az MTAdoktori fokoza-tát. A karunkonfolyó kiemelkedõteljesítményeikalapján 3 kollé-gánkat nevezte kia köztársasági el-

nök egyetemi ta-nárrá és 9 kollé-

gánk docensi kinevezése történt meg az elmúlt évben, ezen kívül 7kollégánk habilitált.

Karunkon 4 doktori iskolában folyik PhD-képzés, mégpedig:elméleti és klinikai orvostudomány, az interdiszciplináris orvostu-domány, a gyógyszerésztudomány területén. Így az Orvostudomá-nyi Kar mûködési területének a teljes spektrumában megindulha-tott, illetve folytatódhat a színvonalas kutatómunka, illetve a fiatalkutatók képzése és a tudományos fokozat megszerzésével kapcso-latos tevékenység.

Karunkon aktívan folyik a rezidensképzés, amelynek folya-matos átszervezései ugyan problémát okoznak végzõs hallgató-inknak, de az új képzési forma kifejlesztése garanciája lehet annak,hogy a nálunk megszerzett szakképesítéseket nemzetközi szintenis elismerjék, és kompatibilisek legyenek a nyugat-európai szak-képesítésekkel.

Tisztelt Kollégák! Kedves Vendégeink!Nagy öröm számunkra, hogy ismét eljöttek hozzánk, az alma

materbe. Kívánom, hogy érezzék jól magukat, élvezzék a viszont-látás örömét kollégáik, évfolyamtársaik, volt oktatóik, tanáraik kö-rében. Kérem, hogy Önök is legyenek büszkék arra, hogy ezen apatinás és számunkra oly sok dicsõséget hozó egyetemen végeztéktanulmányaikat, és kapták meg orvosi diplomájukat. Ismerjük a je-len kor problémáit, a nehézségeket, amelyekkel szembenéznekazok, akik életük delén, a legkülönbözõbb beosztásokban megva-lósítják az orvosi hivatás legfõbb parancsát, az emberi élet védel-mét, mintegy vállukon viszik az egészségügyi ellátást sokszorméltatlan körülmények ellenére is. Ugyanakkor tisztelettel tekin-tünk azokra, akik arany- és gyémántdiplomájukat veszik át, azaz50, illetve 60 éve végeztek. Õket külön tisztelettel és sok szeretettelköszöntöm. Különösen örvendetes, hogy az aranydiplomások ki-magaslóan nagy számban jelezték részvételüket. Örülünk, hogy azemlített korosztályokból sokan erõben, egészségben megérték ezta napot és eljöttek hozzánk. Számukra a sors nem ígért és nem ishozott könnyû életet, õk azonban becsülettel helytálltak a viharosés viszontagságos esztendõkben is orvosi hivatásuk teljesítése so-

11


Dr. Reglõdi Dóra – Kiváló gyakorlatvezetõ

Az elnökség (balról jobbra): dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes, dr. Lénárd László, a PTE rektora,dr. Sümegi Balázs dékán, dr. Melegh Béla általános dékánhelyettes és dr. Kosztolányi György centrumelnök

rán, hazánk, országunk javát is szolgálva.Öt év múlva, mikor ismét eljönnek a találkozóra,

városunk az Európa Kulturális Fõvárosa címet visel-heti, melynek elnyeréséért rendkívül büszkék va-gyunk.

Kedves Kollégák! Kívánom a fiataloknak, kevés-bé fiataloknak, tapasztalt kollégáknak egyaránt, hogylegyen több, még sok örömük szakmai munkájukban,hogy méltóbb körülmények között végezhessék or-vosi hivatásukból adódó feladataikat, õrizzék meg hi-tüket és lelkesedésüket, illetve, hogy jó egészségben,korukhoz illõ fiatalos energiával dolgozzanak, vagybölcs derûvel és megelégedéssel élvezzék a munká-juk után megérdemelt és joggal megjáró pihenést és anyugdíjas évek által kínált örömöket. Kívánom mind-annyiuknak, hogy találkozzunk öt év múlva is, az al-ma mater visszavárja volt diákjait.


12


A kitüntetettek nevében DR. NAGY JUDIT pro-fesszor asszony mondott köszönetet:

Tisztelt Dékán Úr, Tisztelt Rektor Úr, Igazgatóhe-lyettes Úr, Elnök Úr, Dékánhelyettes Úr, TiszteltTanári Testület, Tiszelt Kollégák, Tisztelt Vendé-gek!

Tisztelettel köszönjük meg az összes kitünte-tett nevében a minket ért elismerést. Mindannyiantudjuk, hogy az elismerés mögött egy közösségvan. Tehát, amikor mi kitüntetést kaptunk, az amunkahely is kitüntetést kapott, ahol dolgozunk.

Szentgyörgyi Albert fogalmazta meg azt, hogymit jelent valahol közösséget találni. Hadd olvas-sam fel sorait: Szentgyörgyi Albert szerint „min-denkinek kell egy iskola, ahol az ember megtanul-ja azt, hogyan kell tanulni, ahol felébred tudásvá-gya, megismeri a jól végzett munka örömét, meg-ízleli az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amitcsinál és megtanulja megtalálni azt a munkát, amitszeretni fog.” Úgy gondolom, mi mindannyianmegtanultunk tanulni, közösséget találni és mun-kát olyat találni, amit örömmel és szeretettel vé-geztünk.

Köszönjük ennek elismerését.

DR. BARTOS GÁBOR a jubileumi diplomások nevében mondottköszönetet:

Kedves Kollégák, Kedves Vendégek!Egészen váratlanul ért az a megtisztelõ kérés, hogy szóljak néhány szót

a jubileumi diplomások nevében, így természetesen a gondolatainkat egyez-tetni nem volt idõnk. Néhány olyan gondolatfoszlányt mondanék el, ami azthiszem, mindnyájunkat foglalkoztat. Az egyik az, hogy nagyon örülünk,hogy ismét itt lehetünk, sõt hogy megértük ezt a napot és ilyen szép szám-mal vagyunk itt. Ugyanakkor szeretettel, tisztelettel gondolunk a távollévõk-re és azokra, akik már nem lehetnek itt. A második az örömteli megelége-dettség, hogy az a tudás, az a felkészítés, amit ezen az egyetemen kaptunkfél évszázaddal ezelõtt, jól kitartott, sõt néhányunknak még most is kitart, éstudjuk használni. A harmadik pont, amirõl azt hiszem, nagyon kevesen tud-nak itt már, az az örömteli elégtétel. 1955-ben, amikor átvettük az akkori ok-levelünket – szándékosan mondtam oklevelet, nem diplomát –, mi voltunkaz elsõ olyan évfolyam, amelyik már szovjet rendszerû oklevelet kapott a la-tin nyelvû diploma helyett, doktori cím nélkül. Ez mindnyájunkban egy szál-ka volt, amelyért most, ez az alkalom kárpótol.

Nagyon hálásak vagyunk az alma maternek, volt tanárainknak, oktatóink-nak – akik közül még örömmel látom itt Mess professzor urat –, hogy olyan ki-képzést kaptunk, amelyre büszkék lehetünk, és kívánjuk az egyetemnek, a ta-nári karnak, az utánunk jövõ kollégáknak, hogy a pécsi egyetem hírneve to-vábbra is fennmaradjon és még sok örömöt szerezzen a magyar népnek.

Köszönöm.

AZ ARANYDIPLOMÁSOK VÉGLEGES NÉVSORA: Dr. Ádám BélaGéza, dr. Bakó Béla, dr. Bartos Gábor, dr. Berta János, dr. BoriánÁrpád, dr. Böhrer Gyõzõ, dr. Fehér Viktor László, dr. Fekecs Béla,dr. Gárdos László, dr. Halda Antal Tamás, dr. Hantosi Ignác, dr.Horváth Miklósné dr. Weszelits Vilma, dr. Hunyady László, JániLajos György, dr. Járai István, dr. Kádas Istvánné dr. Sáry KláraFlóra, dr. Kávássy Árpád Sándor, dr. Keserü Tamás László, dr.Kiszely Katalin, dr. Kotvász Árpád, dr. Körömy Zoltán, dr. KutasiJános, dr. Ladányi György Zoltán, dr. Ludvigh Károly, dr. MarxGyula József, dr. Marx Gyuláné dr. Baján Mária, dr. Németh MiklósFerenc, dr. Papp Béla, dr. Papp Péter, dr. Pákozdi (Pölcz) Lajos, dr.Putzer Jenõ István, dr. Rimay István Gáspár, dr. Sélley Alajos, dr.Szabó Károly Lajos, dr. Szabó Pál, dr. Szereday Zoltán, dr. TóthKálmán Lajos, dr. Varga József, dr. Vámosi József.

Az Egyetemi Orvosnapok keretén belül emlékezetünk megaz 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulójáról.Az emléktáblánál dr. Lénárd László rektor és dr. SümegiBalázs dékán az egyetem és a kar nevében, dr. DebreceniLászló és dr. Péter Károly az 1956-os DiákparlamentTársaság nevében helyezett el koszorút. Ünnepi beszédet dr.Sümegi Balázs dékán mondott:

Kedves Kollégák, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezen alkalommal szeretnék megemlékezni az 1956-os forrada-

lom mártírjairól. Jól tudjuk, hogy forradalmak és szabadságharcokegyedülállóan ritka teljesítményei a nemzeteknek, amelyek megmu-tatják a nép hazaszeretetét és vágyát a függetlenségre és demokráci-ára. Ez a vágy vezette 1956 hõseit, hogy megmutassák a világnak,hogy Magyarország nem kér az elnyomásból, függetlenséget és de-mokráciát akar. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hõsei mér-cét állítottak az emberiségnek, megmutatták azt, hogy mire képesekés hogy mit voltak készek megtenni az igazságért. Az 56-os hõsöktudták, hogy a szabadságra csak azok méltók, akik nem adják fel azigazságot. Sokan közülük, akik 1956 októberében a megalkuvás he-lyett a tisztességet és a Hazát választották, bizony az életükkel fizet-tek érte. Ismert, hogy az elnyomók, bár a testet börtönzik be és ölikmeg, valójában a lelket akarják rabul ejteni és elsorvasztani. Ha lehet,diktatúrával és erõszakkal, megfélemlítéssel, máskor pedig, szelí-debb idõkben hamis boldogság könnyû ígéretével.

Ezért fontos az, hogy az ifjú nemzedékek is megismerjék 1956hõseinek az életét és példaképként álljon elõttük az 1956-os fiata-lok hõsiessége, hogy megtanulják, mi a fontos és értékes, és mi az, ami csak látszat és délibáb.

Most a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség. Most is épp oly aktuális, mint 1956-ban volt, mert amikor a kü-lönbözõ érdekek szét akarják verni az országot, és amikor saját kis világunkat is a széthúzás szelleme járja át, szeretetre és összefogás-ra van szükség. Össze kell fognunk a helyi és országos problémáinkban, hogy egy sikeres Magyarországot teremtsünk az Európai Uniókeretein belül is, és hogy a saját kis környezetünk is szeretetben és összefogásban tudjon szembenézni a mindennapi problémákkal. Dene feledjük, hogy a mai lehetõségekért már mások megharcoltak és sokan életüket áldozták. Így szeretettel és tisztelettel gondoljunk az1956-os forradalom és szabadságharc hõseire és mártírjaira.


Hallgatók helyezik el a megemlékezés virágait az emléktáblánál.

13


2005. október 20.

Az Orvostudományi és Egészségtudományi CentrumSzMSz-ének módosítása

Dr. Sümegi Balázs dékán a nehéz gazdasági helyzetrõl beszélt,valamint arról, hogy Tasnádi Zoltán csõdbiztost visszahelyeztékaz egyetemre. Külsõ segítséget nem kaptunk, és a miniszteri ésbizottsági képviselõi válaszlevelekbõl, melyeket dr. LénárdLászló rektor a Tanári Testületi ülésen ismertetett az derül ki,hogy amíg mi nem hozunk meg bizonyos döntéseket és nem te-szünk meg változtatásokat, külsõ segítségre nem is számítha-tunk. Gyors, határozott átalakításra van szükség, hogy a válság,amibe kerültünk, ne legyen elhúzódó.

Dr. Soltész Gyula professzor, a Tanári Testület elnöke bejelen-tette, hogy az ülésen elhangzott fontos módosításokkal kiegészítetttervezetet titkos szavazással támogatták. Elmondta: változatlanulfontosnak tartja, hogy az új klinikai fõigazgató és az intézetek, kli-nikák igazgatói kössenek szerzõdést a felelõsségteljes gazdálkodásérdekében. Fontos, hogy az elvonásokkal tisztában legyenek és azt

is tudják, hogy ezeket az összegeket mire fordítják.Dr. Sümegi Balázs dékán válaszában elmondta: mint ahogy

jó pár évvel ezelõtt minden hónap végén készült egy gazdaságikimutatás, amibõl a fõ mutatókat meg lehetett ismerni, feltehetõ-en ez most is így lesz.

Ferenci József szerint ezt a Gazdálkodási Szabályzatba kellrögzíteni. A centrum SzMSz-ének eddig is volt a gazdálkodástszabályzó melléklete, a régi még érvényben van, és majd újatkell alkotni.

Dr. Bellyei Árpád professzor véleménye szerint jó, hogymindkét kar oktatási, kutatási és gazdasági autonómiával rendel-kezik. Ugyanez azonban a klinikai központról nem mondható el.Félõ, hogy az új szabályzattal mûködésképtelenné is válik. Egyvagy két elnökhelyettes nélkül nem tud mûködni szakmailag arendszer.

Fontos az is, hogy a felelõsség ott jelenjen meg, ahol a jog.A centrumelnök nevezze ki a klinikaigazgatókat. Az elnevezésKlinikai Központ legyen.

Dr. Sümegi Balázs dékán kijelentette, hogy nem csinálhatunkúj SzMSz-t a régi megtartásával. A klinikai gazdálkodás minõsé-ge nem arányos a vezetõk számával. Az SzMSz egyik sarkalatos

A PTE ÁOK Tanácsának ülése

Fotók: Technikai Csoport videofelvételei, és KittkánéBódi Katalin.

14


pontja, hogy a centrumelnök-helyettesi posztok megszûnnek. Aklinikai fõigazgató döntõen gazdasági és menedzserigazgató, akia napi mûködésért felel. A hosszú távú ügyekért a centrumelnökés a két alelnök a felelõs.

Dr. Szabó Gyula szerint a klinikai fõigazgató kinevezése ha-tározatlan idõre történik, így nem fogjuk tudni, hogy a munkájamilyen hatékony.

Ferenci József elmondta, hogy a szabályzat szerint a klinikaifõigazgató státusza közalkalmazotti státusz, határozatlan idejûmegbízással. Ha bármilyen munkavégzéssel kapcsolatos vagyjogi probléma merül fel, ez a megbízás megszüntethetõ.

Dr. Bajnóczky István professzor nyelvhelyességi szabályokrahivatkozva fontos tartalmi kérdések félreérthetõségére hívta fel afigyelmet.

Dr. Miseta Attila véleménye szerint egy átmeneti, alkotmá-nyozó periódus lehetõvé tenné az ellentmondások, bizonytalan-ságok kiküszöbölését. Egy határidõt, pl. március végét kellenekitûzni ezeknek a változtatásoknak a megtételére.

Dr. Lénárd László arra figyelmeztetett, hogy nem szabad be-lemenni egy elhúzódó válságba. Már minden határidõn túlmen-tünk. El kell fogadni egy új struktúrát, és aszerint élni. A centrumelnöke és elnökhelyettesei idejüknek és energiájuknak nagyonnagy részét fejtették ki karunk, a centrum és az egészorvosegészségügy érdekében. Nem arról van szó, hogy valakiketkihagyunk a vezetésbõl. Egy rossz struktúráról van szó, ami nemeredményezhet jó mûködést. Olyan struktúra kell, ahol a két ka-ri vezetõ és a centrumelnök napi szinten egyeztet. És meg kell ol-dani a pénzügyi válságot. Ezt orvos-közgazdászoknak kell csi-nálni. Vagy legalábbis egészségügyi végzettségû közgazdásznak.Az egyetem jogászcsapata nagyon sok idõt töltött az SzMSzmegfogalmazásával. Oka van annak, hogy egy-egy paragrafusmiért így van megfogalmazva. Például: gazdasági klinikai igaz-gatót nem lehet javasolni választás alapján. Ez nem demokrati-kus funkció, hanem szakmai. Húsz milliárd forintról beszélünk.Természetesen ez a szabályzat sem lesz tökéletes. De folyamato-san javítható. Most az a fontos, hogy vége legyen az elhúzódóválságnak.

Horváth Örs Péter professzornak az a véleménye, hogy a kli-nikai fõigazgatónak mint egy kórházigazgatónak kéne szerepel-ni. Ezzel szemben ebben a rendszerben utasítást adhat neki a rek-tor, a gazdasági fõigazgató, a centrum elnök és a dékán.

Ferenci József válaszában elmondta, hogy mindenhol többszintû vezetés van. Elég széles az igazgató jogköre, inkább arrólszól a szabályzat, hogy hova tartozik beszámolással.

Tasnádi Zoltán kincstári biztos: egyetértett azzal, hogy tûzes-sék ki egy idõpont, amikor az új centrumvezetés beszámol arról,hogy ez az SzMSz mennyire volt alkalmas keret a centrum fel-adatainak ellátására. Februárban, márciusban, még a kincstáribiztosi idõszak lezárta elõtt szeretne egy ilyen szenátusi ülésenrészt venni és az ülés elõtti beszámolásra sort kellene keríteni.

Ezen kívül az alábbiakat javasolta:� A kari tanácsok fontolják meg, hogy ha egy ilyen volume-

nû szervezet-átalakítást és irányítási struktúramódosítástcsinálnak, akkor a választott vezetõk mandátumának har-monizációját próbálják megoldani. Ez az egyetemi auto-nómiában és demokráciában nem egy egyszerû feladat,választott vezetõt visszahívni sem könnyû. A javaslata vé-gül oda szelídült, amit a Fõiskolai Kar Tanácsa támo-gatott, hogy az érintettek és az egyetem vezetése legalábbkonzultáljon arról: ez az idõszak alkalmas-e a mandátum-egységesítés megtételére.

Egyetértett a rektorral abban, hogy semmi olyan lépéstnem szabad tenni, ami egy elhúzódó vezetési válságotokozhatna. Azt gondolja, hogy adott esetben konszenzu-sos alapon egy mandátumegységesítés nem ilyen típusúlépés lenne.

� Következõ javaslata volt, hogy a klinikai fõigazgató, akikulcsszereplõje ennek az SzMSz-módosításnak, nagyonhatározottan és egyértelmûen a centrumelnökhöz legyenrendelve. Az õ közvetlen irányítása alatt dolgozzon az agazdasági apparátus, amely a klinikai rendszer kiszolgálá-sáért, a klinikai rendszer mûködéséhez szükséges háttér-szolgáltatások biztosításáért felelõs. Természetesen azzalegyet tud érteni, hogy a klinikai fõigazgató jelentési köte-lezettséggel bírjon ne csak a centrum elnöke és vezetésefelé, hanem közvetlenül a gazdasági fõigazgatóhoz, hogyaz a kontroll, amirõl az elõbb Ferenci fõigazgató beszélt,gyakorolható legyen.

� Egy következõ javaslata volt – amivel a rektor nem értettegyet – hogy a klinikai fõigazgató kinevezésének ne le-gyen kizáró szempontja az orvosi végzettség hiánya. Ez-zel azt akarta javasolni, hogy szélesebb körbõl válasszonmajd a rektor, nyilván a dékán, a centrumvezetés és aCentrum Tanács véleményének a figyelembevételével. Azis elhangzott itt, és ez valóban igaz, hogy a klinikai fõigaz-gatói beosztás alapvetõen egy kórház-menedzsment funk-ció. Ebben a tekintetben az eddigiekhez képest lényegesenerõsebb. Elsõsorban legfontosabb a gazdasági mûködésösszehangolása. Mindazoknak a szakmai kérdéseknek azeldöntése, ami adott esetben egy klinikaigazgatói kineve-zéshez szakmai feltételeket szab, a jelenlegi rendszerbenis az ÁOK hatásköre. Azt gondolja, hogy ez a továbbiak-ban is így kell hogy maradjon. Ugyanakkor a gazdálkodá-sért való felelõsség számonkérése egy operatív menedzs-ment-feladatot is jelent. Ezt teheti meg a klinikai fõigaz-gató.

� Következõ javaslata még ugyanebben a tárgykörben, aklinikai fõigazgató lehetséges személyének a megtalálásá-ra írjon ki pályázatot a rektor azért, hogy minél több, arraalkalmas jelölt közül lehessen választani.Azzal egyet tud érteni – éppen az elhúzódó válság meg-akadályozása érdekében –, hogy a szenátusi döntést köve-tõen, akár megbízott jelleggel a feladatra azonnal embertlehet találni. A végsõ megoldáshoz és talán a legalkalma-sabb ember megtalálásához azonban az általa javasoltmódszer közelebb vihet.

Kovács L. Gábor elmondta, hogy a Fõiskolai Kar Tanácsaegyetértett a kincstári biztos által elmondott pontokkal, valamintazzal, hogy a klinikai fõigazgató kinevezését a Centrum Tanácsis véleményezze.

Dr. Lénárd László rektor hozzászólásában a jogi helyzetrõlbeszélt. Elmondta, hogy vannak választott funkciók és vannakkinevezéssel történõ állásba helyezések. A klinkai fõigazgató ál-lása ilyen. Választott a centrumelnök és valamennyi dékán. Arektornak visszahívásra nincs joga, ezt csak a megválasztó szervteheti meg, írásbeli összehívást követõen, kétharmados többség-gel, titkos szavazással.

Fontos volna, hogy nyugvópontra jusson ez az egész ügymind erkölcsileg, mind mechanizmusát tekintve, mind gazdasá-gilag. Nem lehet stratégiailag elõre jutni, ha minden vezetõi érte-kezlet 80 %-a az OEP-finanszírozásról, a centrumról, a kétegészségügyi kar viszonyáról szól. Legyen egy törvény, indul-

junk el, utána még mindig lehet váltani, javítani. De elhúzódóválságot ne csináljunk.

Dr. Nagy Lajos professzor hozzászólásában elmondta, azértalakul át a centrumvezetés, hogy a két egészségügyi kar közöttaz együttmûködést kialakítsa ahol még nincs, vagy elmélyítseott, ahol már valami elkezdõdött. Fontos érintkezési pontok a ku-tatás, a pályázatok, a fejlesztés, valamint az orvos- és egészség-ügyi képzés. Fontos, hogy ezeken a területeken a két kar konkrétegyüttmûködésén ügyködõ reszortfelelõsök legyenek.

Dr. Sümegi Balázs dékán válaszában elmondta, hogy az

SzMSz 2. sz. mellékletében szereplõ bizottságok ezeket a felada-tokat el fogják látni.

Dr. Szabó István professzor kérte a tanács tagjait, hogy sza-vazzanak a szabályzatról, mert ezért gyûlt össze a tanács. Ez aszabályzat lesz az alap, javítgatni, módosítgatni, finomítani rajtamajd folyamatosan lehet.

Az Általános Orvostudományi Kar Tanácsa 76 igen, 15nem és 3 tartózkodással elfogadta a PTE Orvostudományi ésEgészségtudományi Centrum Szervezeti és Mûködési Sza-bályzata módosítására tett elõterjesztést.

15


2005. október 17.

Dr. Soltész Gyula elnök üdvözölte a megjelenteket, külön kö-szöntette a rektort, a fõigazgatót, a fõigazgató-helyettest és ÁcsSzilviát, a Jogi Osztály vezetõjét. Bejelentette, hogy a legutóbbiülés óta két tanártársunk, dr. Ángyán Lajos és dr. Szelényi Zoltána kincstári biztos javaslatára nyugdíjba vonultak, õk jelenleg máskarokon folytatják tanári tevékenységüket. A testület ugyanakkorúj tagokkal bõvült, dr. Kovács Magdolna, dr. Gõcze Péter és dr.Ohmacht Róbert személyében. Gratulált abból az alkalomból,hogy az Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnökének KollárLajos professzort választották meg.

Soltész professzor elmondta, hogy az elmúlt idõszakban többlevelet is kapott a tanártársaktól. Az elsõt dr. Ember István és jónéhány tanártárs írta alá. Ez a Tanári Testület, az elméleti intéze-tek és a klinikák viszonyával foglalkozott. A levélre részben vá-laszt adott a klinikaigazgatók múlt heti értekezlete, ahova az em-lített kollégák is meghívást kaptak, részben ez a kérdés ma napi-rendre kerül. Az informatikai fejlesztéssel kapcsolatban NõtigLászló elküldte ugyanazt a levelet, amit az elnöknek. Jobst pro-fesszor írása két érdekes és fontos javaslatról szólt, továbbá dr.Komoly Sámuel terjesztett elõ egy kollégát tiszteletbeli egyetemitanárnak. Miután ma az egyetlen napirendi pont igen fontos, ezenlevelek ismertetésére a következõ ülésen kerül sor – jelentette bea testület elnöke.

Soltész professzor közölte, hogy az SzMSz végsõ tervezetét– a tanártársakkal egy idõben – a péntek délután kiküldött e-mailmellékleteként ismerhette meg. Utalt arra a levélre, amit két év-vel ezelõtt a testület elnökének történt megválasztásakor (2003.október 28-án) a tanártársaknak írt. Ebbõl idézett: „fontos fel-adatomnak tartom, hogy a testület ne a centrumelnökség és ne akari vezetés álláspontját képviselje, hanem az intézetek, klinikákegységének fenntartásán munkálkodjon, különösen most, amikora hatalmi gócok polarizációjának bizonyos jelei mutatkoznakstb.”. Ezek a sorok ma is rendkívül aktuálisak, ezért a testületbölcsességét kérte, hogy az új SzMSz az alkotó karok és azok ve-zetõi, az elméleti intézetek és klinikák viszonyának tisztázását,egységének megerõsítését, valamint a klinikum irányításánakhatékonyságát szolgálják.

Lénárd László rektor mindenekelõtt elmondta: meglepetéssel

olvasta a meghívóban, hogy õ ennek a pontnak az elõadója,ugyanakkor örült annak, hogy Soltész elnök a klinikák és elmé-leti intézetek egységérõl beszélt. Rámutatott, hogy a helyzet drá-mai, ismét kincstári biztos van az egyetemen. Nem sikerült astruktúraváltás, „mára az orvoskar szétesett”, az elméleti intéze-tek kimaradtak a rezidensképzésbõl, a szakorvosképzésbõl.Amíg a centrum és a két kar viszonya nem tisztázódik, amígnincs új struktúra, külsõ segítségre nem számíthatunk. Amennyi-ben a megszorított gazdálkodással sikerül a hiányt lassan ledol-gozni, remélhetõen meglesz a lehetõsége annak, hogy kapjunktámogatást. Pozitívum, hogy az utóbbi idõben saját erõbõl sike-rült 4-500 milliós megtakarítást elérni, de nem tudni, ez menyiretartós. A jövõben is szükség van a centrumra, az orvos-egészség-ügy egységét ez tudja megjeleníteni, de fontos ez a Fõiskolai Karszempontjából is, ami állandó veszélyben van, hogy a nem pécsiképzési központjait leszakítják. Ha pedig van centrumvezetõ, ak-kor annak a két kar vezetõjével érdemben kell együttmûködni,másrészrõl nélkülözhetetlen a gazdálkodást irányító menedzs-ment. Az új struktúrát ezek szerint a döntési joggal bíró centrum-elnök, két alelnöke (a két kar dékánja) és a menedzsment veze-tõje alkotná, ennek a sürgõs megvalósítása létkérdés számunkra.

A rektor szólt az alsó évfolyamok nagy létszámával kapcso-latosan az Elméleti Tömbben meglévõ áldatlan viszonyokról, to-vábbá a klinikákon az OEP alulfinanszírozásából adódó súlyosproblémákról. Véleménye szerint voltak és vannak belsõ tartalé-kok, amelyek révén javítható lenne a helyzet, ezek feltárásában afelelõs vezetõvel bíró menedzsment jelentõs szerepet kaphat.

Hangsúlyozta, az azonnali struktúraváltás elengedhetetlen apécsi orvosképzés jövõje szempontjából. Számos konzultációt kö-vetõen a mostanra elkészült tervezetet megkapták az érdekeltek,rákerült az Internetre. Kovács és Csernus professzoroktól érkeztekkonkrét módosító javaslatok és a dékántól egy levél, ezzel egyet-értett: elvileg nem sérülhet egyetlen kar joga sem a másikhoz ké-pest, legyen centrum és oldódjon meg az OEP-finanszírozás.

Soltész elnök megköszönte a rektor részletes beszámolóját, atervezettel kapcsolatos háttér-információkat és a két kar dékán-ját, illetve a centrumelnököt kérdezte, kívánnak-e hozzászólni.

Dr. Sümegi Balázs: az Orvoskar vezetése támogatni tudja atervezetet.

Kovács L. Gábor fõiskolai fõigazgató: eddig csak a kar veze-

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi KarTanári Testületének ülései

tõi tudták véleményezni az anyagot. A fõiskola szempontjából akulcs, hogy a hozzárendelt feladatokat milyen formában tudja el-látni. Látják a garanciát, hogy a kar szakmailag, gazdaságilagönállóan tudjon oktatni, a centrum révén pedig továbbfejlõdjön.Ehhez kell egy harmonikus kooperáció az orvoskarral és kell acentrum jelenléte. A Fõiskolai Kar a tervezetet el fogja fogadni.Távolabb van a Fõiskolai Kar a gyógyítás gyakorlati kérdéseitõl,a pénzügyi problémák jórészt ezen a területen adódnak. A fõis-kola az egyetemi klinikákat oktatóbázisként szeretné a jövõbenis igénybe venni.

Dr. Kosztolányi György szerint a jövõt tekintve stratégiai kér-dés a centrum. A 10 karú egyetemen van egy olyan kar, ahol tár-sadalmi szolgáltatás történik, ez a progresszív betegellátás csú-csa, ugyanakkor az egyetemi klinikák és a klinikai orvosképzéssorsa bizonytalan. Az elméleti intézetek és a klinikum kapcsola-ta valóban meghatározó, továbbá olyan struktúrát kell keresni,amelyik alkalmas a regionális integrációra és mûködtetõ tõke be-vonására is. Akészülõ Felsõoktatási Törvény erre két lehetõségetkínál, az egyik a klinikai központ, az az irány, amerre most el-mozdultunk. Amásik a kht. Fontos, hogy a tevékenység körvona-lazódjon: ne klinikák és elméleti intézetek szembenállásáról, ha-nem betegellátó és oktató tevékenységrõl legyen szó (hisz szá-mos elméleti intézet szerepet játszik a gyógyításban, míg vala-mennyi klinika oktat). A centrumelnök méltatta még a klinika-igazgatók és a centrum-elnökhelyettesek munkáját és állította,hogy nem az õ tevékenységük vezetett a kincstári biztos érkezé-séhez. A változtatás elkerülhetetlen, de az utolsó hónapokbanmegkezdett folyamatok továbbvitelére is hangsúlyt kell fektetni.Egyébként az orvosképzés helyzetét a négy egyetem orvoskará-nak vezetõi hasonlóan ítélik meg.

Bellyei professzor szerint az egységes, orvostudományi-egészségtudományi hatékony centrumvezetés felállítását alapve-tõen strukturális okok akadályozták meg, részben személyi okokis, amelyek akkor lépnek fel, ha nincsenek tisztázott hatáskörök.Bellyei professzor maga fél órával ezelõtt tudta leszedni az Inter-netrõl a tervezet utolsó változatát. Nem biztos, hogy csak a cent-rum-elnökhelyettesek személyi felelõssége vethetõ fel a kialakulthelyzetért. Két éve van orvosegyetemi rektorunk, aki a belsõproblémákat ismeri – mégsem történt meg annak a tisztázása,hogy mi a centrum valódi funkciója. A tervezetben egyébkéntmaga a struktúra tovább romlik. Ettõl függetlenül, nincsenekmellékelve olyan írásos anyagok, pl. hogy a Kormányzati Ellen-õrzési Hivatal februárban mit írt elõ a centrummal kapcsolatban,nem ismert, hogy a kincstári biztos jelentésében milyen kitételekvannak a centrumra vonatkozóan, nincs leírva, hogy a Felsõok-tatási Törvény tendenciájában merre terelné a folyamatokat. Anégy elnökhelyettesi funkció megszüntetésével Bellyei profesz-szor nem értett egyet, szerinte ez a centrum meggyengítését, aklinikum lefejezését jelenti, s mindez kari nyomásra is történt.Ugyanakkor a tervezett operatív klinikai menedzsment nem álltfel (még keresik a vezetõjét), idõbe kerül, míg az új rendszer mû-ködik. Szerinte meg lehetett volna kérdezni a két korábban lemon-dott centrumelnököt (dr. Papp Lajos és személye), hogy miben lát-ják, amiben elõre lehet jutni. Õ maga nem a kibontakozást akarjaakadályozni, de a tervezet ellentmondásaival nem tud azonosulni.

Dr. Szekeres Júlia arra az idõre emlékeztetett, amikor voltegy klinikai rektorhelyettes és egy klinikai dékánhelyettes, és arendszer mûködött.

Soltész Gyula elnök szerint, mivel rendkívül fontos dologrólvan szó, a Tanári Testületnek, mint tanácsadó testületnek megkell fontolni, milyen aspektusokra világít rá, hogy a további viták

és szavazások a lehetõ legnagyobb körültekintéssel történjenek.Klinikaigazgatóként Soltész professzor arra hívta fel a figyel-

met, hogy a tervezett klinikai gazdasági igazgató hatáskörénekés feladatának, valamint a klinikaigazgatókkal kapcsolatos joga-inak leírása és részletezése további finomítást igényel. A klinika-igazgatók részérõl feladatok, felelõsségek fogalmazódtak meg,de részletesebben kellene kifejteni azokat a jogokat is, amelyekaz intézetigazgatókat illetik. Legalább három dolog van, amihezaz eddiginél nagyobb hozzájárulásuk szükséges, pl. a központiköltségek mértéke és annak elszámolása, az újonnan bevezetett 8%-os tartalékképzés, végül annak a tevékenységnek a megjelené-se, amit a klinikaigazgatók jelentõs része a beruházás, az infrast-ruktúra fejlesztése céljából, saját erõbõl, hosszú évek óta kifejt.

Bellyei professzor megjegyezte még: lehet, hogy mondandó-ja destruktívnak tûnt, kiegészítésül két javaslata van: 1) a klini-kaigazgatók kinevezése centrumelnöki hatáskör legyen, 2) acentrumelnöknek legyen két elnökhelyettese (a két jelképes ésszimbolikus alelnök mellett, akik mint kari dékánok, nagyonfontos rendszerért felelnek), míg a klinikai gazdasági igazgató azegész gazdálkodási egységért felel. Mellettük a két elnökhelyet-tes a mûködõképességet szolgálná.

Nyárády professzor a rektor szavaiból arra következtetett:vagy változtatunk és lesz eredmény, vagy nem változtatunk. Kér-dés: akarunk-e lépni, hogy olyan centrumunk legyen, ami meg-oldja a problémákat, vagy mint eddig, szõnyeg alá söpörjük azegészet. Eddig az újító javaslatokat tevõk egyedül maradtak.

Jobst akadémikus számára nem világos az elképzelés. Pilla-natnyilag katasztrófahelyzet van, amikor határozott centrális ve-zetésre van szükség, nem látja ennek a kibontakozását.

Kovács L. Gábor: a centrum a két kar és a klinikum fölé-mel-lé-, különleges viszonyba rendelt központ. A kulcs, hogy a kétkar autonómiájának meg kell maradni, és ezzel együtt egy olyanviszonyt kialakítani a klinikum és a karok között, hogy egyetér-tésben legyen egy felelõs szerkesztõ.

Lénárd rektor: a centrumot meg kell tartani, mert hátránybakerülünk stratégiailag. Különben az egyetem vezetésében megsem jelenik az orvos-egészségügy, ami legalább 20 milliárdotképvisel (az egyetem teljes büdzséjének 50 %-a). Ha nincs cent-rumelnök, akkor a stratégiai tárgyalások (megyével, fõhatóság-gal) kari szintûek, és nem egy kiemelt, az egész orvos-egészség-ügyet áthidaló személy a képviselõ. A baj, hogy nincs több ka-runk, pedig lehetne (pl. gyógyszerész, fogászati kar).

A továbbiakban a rektor megemlítette, hogy – elõzetes leve-lezéseket és tárgyalásokat követõen – Magyar Bálint szeptember23-án kelt, Dávid Ibolyának írt levele szerint „a Pécsi Tudomány-egyetem helyzete kiemelkedõ a többi problémával küszködõ fel-sõoktatási intézmény közül”. A kincstári biztosi jelentésben pe-dig az olvasható: „… egyértelmûvé vált, hogy a helyzet kialaku-lásához a Pécsi Tudományegyetem irányítási problémái, elsõ-sorban az Orvostudományi Centrum belsõ szerkezete vezetett.Szükségesnek látszik a centrum munkájának átalakítása, a váro-si egészségügyi szervezetekkel történõ együttmûködés javítása,integrálás”. Az operatív tervben foglalt intézkedések megtétele,az adósságok rendezése esetén van lehetõség esetleges továbbikormányzati intézkedések meghozatalára – mondta a rektor.Rácz Jenõ egészségügyi miniszter levelébõl is idézett, ami sze-rint egyetemünkön „konszolidációs szerzõdésben foglalt struktú-raváltozások nem valósultak meg”, illetõleg „az elfogadott intéz-kedési terv még számtalan, eddig következetesen nem végrehaj-tott feladatot ír elõ az intézmény számára”. A MiniszterelnökiHivatal (szeptember 30-i) Dávid Ibolyához küldött levelében

16


ugyancsak az szerepel: „a kincstári biztos jelentésébõl kitûnik,hogy az egyetem szervezeti rendszerében számos párhuzamosságtalálható, amely kiküszöbölésére az egyetem vezetése sikerrel ke-csegtetõ intézkedési tervet készített. Az egyetem jelen helyzetbenközvetlen minisztériumi költségvetési támogatási többletre nemszámíthat. Azonban a fent jelzett intézkedési terv végrehajtása, akincstári biztos további jelenléte, valamint a minisztereknek a kli-nikai kötelezettség átvállalására vonatkozó pozitív állásfoglalá-sa esetén remény van arra, hogy az egyetem likviditási gondjaimegoldódjanak”. Egyértelmû tehát: külsõ megítélésünk az, hogyrossz a struktúra, nem mûködik, s mindaddig, amíg nem alakít-juk át, pénzre nem, csak megszorításokra számíthatunk. Az idõsürget – mondta a rektor.

Czopf professzor: a változtatásokat el kell indítani, lehet ké-sõbb még alakítani, de be kell látni, hogy a struktúra nem volt ef-fektív. Már most fontos a három funkció, a menedzser, a dékánés a centrumelnök relációját tisztázni. A kérdés az, hogy a rest-rikciót milyen struktúra hozza létre, egyébként a klinikum olyanhelyzetben van, amilyenben az egész magyar egészségügy. Akonszolidációt valamilyen formában kívülrõl fogják elérni azegyetemünkön, az alternatíva pedig az, hogy nem létezünk.

A rektor hangsúlyozta még, hogy nem személyekrõl van szó,sõt, példamutató, amit a centrumelnök a nyár során az egyetemvezetésével kooperációban csinált, többek között ennek köszön-hetõk az eredmények. A klinikák bajai elsõsorban kívülrõl szár-maznak: ma egy egyetemi klinika rosszabb helyzetben van, mintegy megyei kórház. Bár a legmagasabb szintû betegellátó hely,nem kap ennek megfelelõ kiemelt OEP-finanszírozást (a volu-menkorlátozás éppen hogy ennek ellenében hat), nem kap kuta-tási pénzt, vagy olyan címzett támogatásokat, amelyeket a me-gyei kórházak megkapnak, hiányzik az állami beruházás fejlesz-tés. Sajnos igen rossz az érdekérvényesítõ tevékenységünk.

Kosztolányi György professzor a kincstári biztosi jelentésbõlolvasott fel egy mondatot, ami szerint „havi átlagban (az egye-tem) minden OEP-mutatója jelentõsen meghaladja más egyete-mek átlagát”. Ez a klinikum szakmai teljesítményét tükrözi.Egyébként felvetõdött, hogy a debreceni modellt kellene példáulvenni, de kiderült, hogy az idõ azt már túlhaladta, nem érdemesbevezetni.

Dr. Ember István szerint lényegében strukturális vezetési vál-ságról van szó. Egy „organogramot” mellékelt leveléhez, ez se-gíthet tisztázni, hogy a vezetési rendszerben ki kihez tartozik, kikit irányit, milyen alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak. Amimodellünkben az nem világos, hogy a karnak van-e centruma,vagy a centrumnak van-e kara. Javasolta: a testület elnöke tegyefel szavazásra a kérdést, ebben a formában elfogadja-e vagy sema tervezetet, ami mellett egyébként intézkedési tervet is szeretettvolna látni.

Dr. Kosztolányi György: a centrumnak van két kara, a cent-rum karokat átfogó szervezeti egység.

Soltész elnök zárta le a vitát. Úgy ítélte meg, hogy a hozzászó-lók többsége pozitívan értékelte a kényszerbõl elfogadandó struk-turális módosítást. Megszavazandó javaslatként azt tette hozzá,hogy a grémium tagjai (a rektor, a két kar vezetõje, a centrumel-nök) gondolják át az itt elhangzottakat, és bizonyos kérdéseketegyértelmûvé téve tisztázzák a viszonyokat a tervezett klinikai fõ-igazgató, centrumelnök és intézetvezetõk oda-vissza felelõsségé-rõl és jogairól, hogy az egyértelmû és világos legyen. Az, hogy aza struktúraváltozás az intézkedési tervvel együtt meghozza-e azeredményt, nyilvánvalóan csak a jövõben derül ki.

Mivel a strukturális változások mögött személyek is szerepel-

nek, az elnök nyílt szavazásra bocsátotta, hogy titkosan vagy nyíl-tan szavazzon-e a testület, ennek alapján végül is a titkos szavazásmellett döntött. (A szavazás arról, szólt, hogy a testület elfogadja-e vagy sem a struktúramódosítást azzal a kiegészítéssel, hogy anem világos kérdések tisztázását közben a grémium megteszi.)

A Szavazatszedõ Bizottság elnökének Kovács Magdolnátkérte fel, tagoknak Vereczkei Lajos és Hunyady Béla professzo-rokat.

A szavazás eredményét Kovács professzor asszony ismertet-te: összesen 52 szavazat érkezett, 43 igen, 6 nem, 2 tartózkodásés egy érvénytelen szavazat.

Soltész elnök ezután kérte a grémium tagjaitól, hogy a csütör-töki tanácsülésre szíveskedjenek a tervezetbe beépíteni a javasoltfinomításokat.

Végül a dékán felhívta a figyelmet a héten sorra kerülõ Egye-temi Orvosnapok ünnepségeire, és kérte a tanártársakat, hogyazokon minél nagyobb számmal jelenjenek meg.

2005. november 7.

Dr. Soltész Gyula, a Tanári Testület elnöke bevezetõjében ismer-tette az elmúlt hetek kitüntetettjeit. Az Egyetemi Orvosnapok al-kalmából Pro Faculatate arany fokozatot kapott Nagy Judit pro-fesszor asszony, Romhányi-díjat dr. Nagy Judit és dr. SzeberényiJózsef, Kiváló Gyakorlatvezetõ, illetõleg Legjobban OktatóIntézet/Klinika kitüntetéseket dr. Nagy Judit, dr. Szeberényi Jó-zsef, dr. Sétáló György, dr. Pajor László, dr. Pytel József, dr. Ko-moly Sámuel és dr. Csernus Valér kaptak. Ezzel közel azonosidõben dr. Csernus Valér a Hallei Egyetem Leopoldinum Termé-szettudományi Akadémiájának is tagja lett. Dr. Bauer MiklósBatthyány-Strattmann-díjat, dr. Molnár Dénes a Tudomány Nap-ja ünnepségek keretében Szentágothai-díjat, dr. Szabó ImreGrastyán-díjat kapott. A Tanári Testület nevében Soltész profesz-szor úr gratulált a kitüntetetteknek.

A testületi ülés egyetlen napirendi pontja dr. KosztolányiGyörgy centrumelnök beszámolója volt.

Dr. Kosztolányi György elnök elmondta, hogy október 27-én,a Szenátus ülésén a centrum SzMSz-ének módosítása 97 %-ostöbbséggel elfogadást nyert. Ezt sikerként értékelte, mivel „a hatéve elkezdõdött integrációs folyamat most zökkent helyre”, azSzMSz „világossá tette, hogy az Orvos- és EgészségtudományiCentrum valóban két alkotó kart összefogó szervezeti egység”,amely az OEP által finanszírozott betegellátó tevékenység, illet-ve a graduális oktatási tevékenység egyeztetését szolgálja. Acentrumelnök szerepe megerõsödött, azonban apparátus nélkülmaradt. A klinikai fõigazgató személyét keresik, remélhetõlegminél elõbb megtalálják és megalakulhat a megfelelõ menedzs-ment-csoport. Egyelõre a rektor megbízásából Ferenci Józsefgazdasági fõigazgató tölti be a klinikai fõigazgatói feladatkört.Közölte még, hogy a Szenátus ülését követõen a két kar vezetõ-jével három alkalommal történt megbeszélés, akik maximális se-gítséget kívánnak nyújtani a fõigazgatónak.

A továbbiakban Kosztolányi professzor tájékoztatta a TanáriTestületet, hogy a rektornak levélben bejelenti: november 15-é-vel lemond centrumelnöki posztjáról. Indoklásul utalt a nyáriszenátusi ülésre, ahol egyes intézetvezetõk esetleges felmentésé-nek kezdeményezésérõl volt szó, amire nem lett volna hajlandó.Az utolsó tanári testületi ülésen pedig – a titkos szavazás felve-tõdése alapján – meglepõ módon azt realizálta, hogy „nemcsakszerkezeti változásról van szó, hanem személyi üggyé transzfor-

17


málódott az egész.” Egyébként az év hátralévõ részében országos ésnemzetközi feladatai okán többet kell távol lennie, ezt pedig mostani fel-adatkörében való további maradásával morálisan nem tartotta elfogad-hatónak. Megjegyezte még, több tanártársától kapott jelzést, hogy „bizo-nyos aláírásgyûjtési ívek forognak lemondatására elsõsorban azért, mertaz elnökhelyetteseket kvázi cserbenhagyta”. Nem lenne jó, ha az ilyenmódszerek terjednének a szemtõl-szembe való véleménynyilvánítás he-lyett. A jövõben is, mint intézetigazgató támogatni kívánja a centrumcéljainak megvalósítását. Végül szólt az elmúlt idõszak fejlesztéseirõl, asikeres pályázatokról, a be nem fejezett, de ígéretes tervekrõl, pl. a Tu-mor-központot, a Pólus Programot, az integrált pécsi ellátó rendszert ésangliai betegek (gyomorszûkítõ mûtétre, illetve meddõség helyreállításcéljából történõ) Pécsre hozását illetõen.

Soltész Gyula professzor a Tanári Testület nevében megköszönteKosztolányi elnöknek és helyetteseinek eddigi munkáját.

A rektor méltatta Kosztolányi professzor tevékenységét, korrekt, se-gítõkész, példamutatóan etikus magatartását. Sajnálta, hogy a külsõ té-nyezõkkel szemben nem lehetett megvédeni a centrumot, megértette éselfogadta a lemondás indokait. Átmenetileg Ferenci József fõigazgatóvállalta felkérésére a klinikai fõigazgatói feladatkör ellátását, a két karvezetõje pedig a centrum két alelnöke, akik együtt látják el a centrum ve-zetését. Az elnöki posztra kiírt pályázat eredményére március elõtt nemlehet számítani. A rektor szerint válságban vagyunk, amin úrrá kell len-ni, ehhez pedig szükség van minden tanártárs együttmûködésére. KérteKosztolányi professzort, a jövõben is segítsen, felgyülemlett tapasztala-tait bocsássa a testület rendelkezésére. Végül ismételten megköszönteKosztolányi professzornak az egyetem érdekében végzett sok évi mun-káját.

Válaszában Kosztolányi professzor azt mondta, hogy a rektor, a kétkar vezetõje és a gazdasági fõigazgató a jövõben is számíthat rá.

Sümegi Balázs dékán sajnálta Kosztolányi professzor lemondását.Megjegyezte; sok nehézségen mentek keresztül, nem is a fejlesztés, ha-nem a túlélés volt a fõ szempont, egyébként a viták ellenére mindig kor-rekt volt a viszonyuk. Kérte, hogy továbbra is segítse a centrum munká-ját.

Kovács L. Gábor professzor az Egészségügyi Fõiskolai Kar nevébenkijelentette: Kosztolányi professzor tevékenységét még a centrumelnökimegbízása elõtti idõkben is nagyra becsülte. Volt egy idõszak, amikorszerették volna megnyerni a kar vezetõjének, mivel szakmai ismeretei,etikai hozzáállása alapján ideálisan alkalmas lett volna a kar felvirágoz-tatására. A kar azóta is nagyra értékelte, hogy az elmúlt idõszak számoskonfliktusában minden alkalommal számíthattak korrekt, elõretekintõvéleményére. Az alelnöki felkérésre igent mondva remélte, hogy ezt anehéz periódust a rektor vezetésével és Ferenci fõigazgató segítségéveltúl tudja élni a Fõiskolai Kar is, elemi érdeke mindkét karnak, hogyegyütt maradjon a centrum.

Ferenci József tudja, hogy mire vállalkozott, ezt a munkát azonbancsak úgy lehet elvégezni, ha megkapja a támogatást minden intézettõl,az egyetem minden dolgozójától. Igyekeznek közösen megkeresni azo-kat a módokat, amelyek eredményesek lehetnek, ehhez kérte és megkö-szönte a támogatást.

Soltész Gyula professzor befejezésül a rektor felhívásának megfele-lõen kérte a tanártársakat, hogy támogassák az átmeneti idõszakban is avezetést. Aleendõ vezetõktõl pedig azt kérte, mindenben kapjon tájékoz-tatást a testület: csak akkor várhatják el a támogatást, ha a Tanári Testü-letet megnyerik az ügynek azzal, hogy megfelelõen informálják a törté-nésekrõl.

Dr. Pár Alajos egyetemi tanára Tanári Testület titkára

18


Intézet-, illetve klinikaigazgatókDr. Bajnóczky István egyetemi tanár (Igazságügyi Orvostani Inté-zet), dr. Barthó Loránd egyetemi tanár (Farmakológiai és Far-makoterápiai Intézet), dr. Battyáni István egyetemi docens (Radio-lógiai Klinika), dr. Bellyei Árpád egyetemi tanár (Ortopédiai Klini-ka), dr. Bogár Lajos egyetemi tanár (Aneszteziológiai és IntenzívTerápiás Intézet), dr. Botz Lajos egyetemi docens (EgyetemiGyógyszertár és Gyógyszerészeti Intézet), dr. Czirják László egye-temi tanár (Immunológiai és Reumatológiai Klinika), dr. CsernusValér egyetemi tanár (Anatómiai Intézet), dr. Dévay Attila egyete-mi docens (Gyógyszertechnológiai Intézet), dr. Dóczi Tamás egye-temi tanár (Idegsebészeti Klinika), dr. Ember István egyetemi tanár(Orvosi Népegészségtani Intézet), dr. Ésik Olga egyetemi tanár(Onkoterápiás Intézet), dr. Farkas László egyetemi tanár (Urológi-ai Klinika), dr. Fekete Sándor egyetemi docens (Pszichológiai ésPszichoterápiás Klinika), dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár (Se-bészeti Klinika), dr. Kállai János egyetemi docens (Magatartástu-dományi Intézet), dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár (Bioanalitikai In-tézet), dr. Kollár Lajos egyetemi tanár (Sebészeti Tanszék), dr. Ko-moly Sámuel egyetemi tanár (Neurológiai Klinika), dr. KosztolányiGyörgy egyetemi tanár (Orvosi Genetikai és GyermekfejlõdéstaniIntézet), dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár (Laboratóriumi Medi-cina Intézet), dr. Kovács Bálint egyetemi tanár (Szemészeti Klini-ka), dr. Lénárd László egyetemi tanár (Élettani Intézet), dr. NagyJudit egyetemi tanár (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephroló-giai Centrum), dr. Nagy Lajos egyetemi tanár (Családorvostani In-tézet és III. sz. Belgyógyászai Klinika), dr. Németh Péter egyetemitanár (Immunológiai és Biotechnológiai Intézet), dr. Nyárády Jó-zsef egyetemi tanár (Traumatológiai Központ Balesetsebészeti ésKézsebészeti Klinika), dr. Pajor László egyetemi tanár (PatológiaiIntézet), dr. Papp Lajos egyetemi tanár (Szívgyógyászati Klinika),Pápayné dr. Sár Cecília egyetemi docens (Szerves és Gyógyszer-kémiai Intézet), dr. Perjési Pál egyetemi docens (GyógyszerésziKémiai Intézet), dr. Pytel József egyetemi tanár (Fül-Orr-Gégészetiés Fej-Nyak Sebészeti Klinika), dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár(Sebészeti Oktató és Kutató Intézet), dr. Seress László egyetemi ta-nár (Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium), dr. SoltészGyula egyetemi tanár (Gyermekgyógyászati Klinika), dr. SomogyiBéla egyetemi tanár (Biofizikai Intézet), dr. Sümegi Balázs egyete-mi tanár (Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet), dr. Szabó Gyulaegyetemi tanár (Fogászati és Szájsebészeti Klinika), dr. Szabó Ist-ván egyetemi tanár (Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika), dr. Sze-berényi József egyetemi tanár (Orvosi Biológiai Intézet), dr. Szeke-res Júlia egyetemi tanár (Orvosi Mikrobiológiai és ImmunitástaniIntézet), dr. Székely Miklós egyetemi tanár (Kórélettani Intézet), dr.Ternák Gábor egyetemi docens (Honvéd-, Katasztrófaorvostani ésOxyológiai Intézet), dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár (I. sz. Belgyó-gyászati Klinika), dr. Zámbó Katalin egyetemi docens (NukleárisMedicina Intézet)

OktatókDr. Bors László egyetemi adjunktus (Neurológiai Klinika), dr. Bü-ki András egyetemi adjunktus (Idegsebészeti Klinika), dr. CsontosCsaba egyetemi adjunktus (Aneszteziológiai és Intenzív TerápiásIntézet), dr. Drozgyik István fõorvos (Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika), dr. Farkas Gábor egyetemi adjunktus (TraumatológiaiKözpont Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika), dr. Füzesi Zsu-

Pécsi Tudományegyetem Általános

zsanna egyetemi docens (Magatartástudományi Intézet), dr. GaraiJános egyetemi docens (Kórélettani Intézet), dr. Gerlinger Imreegyetemi docens (Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klini-ka), dr. Gregus Zoltán egyetemi tanár (Farmakológiai és Far-makoterápiai Intézet), dr. Horváth Judit egyetemi docens (Anatómi-ai Intézet), dr. Horváth Zoltánné klinikai fõorvos (Szemészeti Kli-nika), dr. Illényi László egyetemi docens (Sebészeti Klinika), dr. Il-lés Tamás egyetemi tanár (Ortopédiai Klinika), dr. Kellermayer Ri-chárd egyetemi adjunktus (Orvosi Genetikai és Gyermekfejlõdés-tani Intézet), dr. Kereskai László intézeti orvos (Patológiai Intézet),dr. Kiss István egyetemi docens (Orvosi Népegészségtani Intézet),dr. Király Ágnes egyetemi docens (Családorvostani Intézet és III. sz.Belklinika), dr. Környei József egyetemi docens (Élettani Intézet),dr. Lóránd Tamás egyetemi docens (Biokémiai és Orvosi KémiaiIntézet), dr. Lõrinczy Dénes egyetemi docens (Biofizikai Intézet),dr. Melegh Béla egyetemi tanár (Orvosi Genetikai és Gyermekfe-jlõdéstani Intézet), dr. Mezõsi Emese egyetemi docens (I. sz. Bel-gyógyászati Klinika), dr. Miseta Attila egyetemi docens (Laborató-riumi Medicina Intézet), dr. Molnár Dénes egyetemi tanár (Gyer-mekgyógyászati Klinika), dr. Ohmacht Róbert egyetemi tanár (Bio-kémiai és Orvosi Kémiai Intézet), dr. Olasz Lajos egyetemi docens(Fogászati és Szájsebészeti Klinika), dr. Pintér István egyetemi ta-nársegéd (II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum),dr. Rébék Nagy Gábor egyetemi docens (Eü. Nyelvi és Kommuni-kációs Intézet), ifj. dr. Sétáló György egyetemi docens (Orvosi Bio-lógiai Intézet), dr. Stefanits Klára egyetemi docens (OnkoterápiásIntézet), dr. Szabados Sándor egyetemi docens (SzívgyógyászatiKlinika), dr. Szántó Árpád egyetemi adjunktus (Urológiai Klinika),dr. Szepes Éva egyetemi adjunktus (Bõr-, Nemikórtani és Onkoder-matológiai Klinika), dr. Tényi Tamás egyetemi docens (Pszichológi-ai és Pszichoterápiás Klinika), dr. Tigyi Zoltán egyetemi adjunktus(Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet), dr. WeningerCsaba egyetemi adjunktus (Radiológiai Klinika)

Nem oktató alkalmazottakCsanádi Erika intézetvezetõ fõnõvér (Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika), Hadobás Gézáné mûtõs szakasszisztens (Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinika), Kelemen Judit fõnõvér(Ápolásvezetés), Krisztics Istvánné asszisztens (Neurológiai Klini-ka), Lehõczné Szõnyi Zsuzsa osztályvezetõ nõvér (CsaládorvostaniIntézet és III. sz. Belklinika), Meiszter Péterné intézetvezetõ fõnõ-vér (Urológiai Klinika), dr. Pajor Lászlóné óvodavezetõ (Óvoda),Ribarics Ildikó intézetvezetõ fõnõvér (Radiológiai Klinika),Szabóné dr. Schirm Szilvia szakgyógyszerész (Egyetemi Gyógy-szertár)

HallgatókBelák Máté, Erdõsi Gergõ, Fekete Lóránd, Joó Szilvia, KönnyidKrisztián, Lénárt Petra, Somogyi Dániel, Katz Zoltán, Tancsik Ta-más, Balasa Tibor, Jakab Lajos, Váncsodi József, Beck Judit, Las-kai Péter, Cserép Gábor, Dittrich Anikó, Sarnyai Ákos, LukácsÁdám, Raffai Imre, Fürbach Ádám, Fortuna János, Szukits Sándor,Penke József, Németh Roland, Prépost Eszter, Tóth Zoltán, VárnaiRéka, dr. Fehér Gergely PhD-képviselõ, Sólyom Alexander AngolProgramos hallgató

Tanácskozási joggal meghívottDr. Ács Szilvia jogász (PTE Rektori Hivatal), Babarci Lászlóné tör-

delõszerkesztõ (Sajtóiroda), Egyed Csaba gazdasági igazgató (OECGazdasági Igazgatóság), Ferenci József gazdasági fõigazgató (Gaz-dasági Igazgatóság), dr. Kassai Miklós, a Közalkalmazotti Tanácselnöke (Sebészeti Klinika), dr. Lénárd László rektor (PTE RektoriHivatal), dr. Trischler Bernadett gazdasági igazgató (Kari Gazdasá-gi Hivatal), dr. Baracs József rezidens (Sebészeti Klinika), dr. NõtLászló Gergely rezidens (Traumatológiai Központ Balesetsebészetiés Kézsebészeti Klinika), dr. Wittmann István egyetemi docens (II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum)

MeghívottDr. Benke József egyetemi docens (Múzeum), dr. Ertl Tibor egyete-mi tanár, igazgató (Továbbképzõ Központ), Illés József SzB-titkár(Gazdasági Igazgatóság), Gracza Tünde könyvtárigazgató (Könyv-tár), Kálmán Sándorné osztályvezetõ (Tanulmányi Osztály), dr.Pintér Éva hivatalvezetõ (Dékáni Hivatal), dr. Rauth Erika fõorvos(Kórházhigiénés Szolgálat), Kittkáné Bódi Katalin csoportvezetõ(Technikai Csoport).

19


Orvostudományi Kar Tanácsa

Habilitációs eljárások engedélyezése2005-ben nyolc habilitációs kérelem érkezett az OrvostudományiKar Habilitációs Tanácsához (HT). A habilitációs eljárás zárt ré-szében, a 2005. szeptember 29-i ülésén a HT egy pályázattal nemfoglalkozott, mivel nem felelt meg a benyújtás egyik elõfeltéte-lének (csak egy év telt el a PhD-fokozat megszerzése után a meg-kívánt 5 év helyett). A többi hét pályázatot értékelte a tanács, éshatot alkalmasnak tartott arra, hogy azokat szakmai bírálóknakkiadja. A titkos szavazás eredménye 100 % igen volt az alábbipályázók esetében:

Dr. Büki András egyetemi adjunktus, Idegsebészeti Klinika;Dr. Czurkó András egyetemi adjunktus, Magatartástudományi

Intézet;Dr. Illés Zsolt egyetemi docens, Neurológiai Klinika;Dr. Nagy Ferenc egyetemi docens, Neurológiai Klinika;Dr. Pethõ Gábor egyetemi docens, Farmakológiai és Far-

makoterápiai Intézet.Dr. Ternák Gábor egyetemi docens (Honvéd-, Katasztrófaor-

vostani és Oxyológiai Intézet) 89,5%-os „igen” szavazatotkapott.

Dr. Rohla Miklós fõrovos (Krankenhaus, Krems a.d Donau,Ausztria) az „igen” szavazatok 10, 5 %-át kapta, emiatt pá-lyázatát nem adta ki bírálatra a tanács.

A szakmai bírálók a pályázatokat maximális pontszámmal érté-kelték.

A HT 2005. október 27-i ülésén foglalkozott a bírálatokkal, ésvalamennyi pályázatot 100 %-os szavazti aránnyal továbbítottaaz Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottsághoz, kérve a nyílteljárás engedélyezését. Az EDHB november 15-i ülésén maxi-mális támogatottsággal engedélyezte a nyílt eljárás lefolytatását.

Dr. Lázár Gyula egyetemi tanáraz ÁOK Habilitációs Tanácsának elnöke

20


TDK Konferencia 2006Mivel a 2005/2006-os tanévben Országos TudományosDiákköri Konferencia nem lesz, ezért szabadon választ-hatjuk meg házi konferenciánk idõpontját. ATDK vezetõ-sége a 2006. évi TDK Házi Konferencia idõpontjaként a2006. március 30–április 1-ig terjedõ idõszakot (csütör-tök–szombat) határozta meg. Az elõadás-kivonatok le-adási határideje a hat héttel a konferencia megnyitásátmegelõzõ nap, azaz 2006. február 16. (csütörtök).

Dr. Decsi TamásPTE ÁOK TDK Tanács elnöke

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRPÁLYÁZATI SIKERE

K arunk Tudományos Diákköre sikerrel pályázottaz Oktatási Minisztérium „ATudományos Diák-köri Kutatási és Mûvészeti Tevékenység Támo-

gatása” címmel meghirdetett pályázatán. A maximálisanmegpályázható összeg 2000 E Ft volt, karunk 1950 E Fttámogatást pályázott és 1150 E Ft támogatást nyert el. (Abeérkezett pályázatok 44 %-át támogatták.) Az összeg2006. február elsejét követõen válik hozzáférhetõvé.

A pályázaton elnyert összeg segítségével lehetõségnyílik az intézetekben folyó diákköri mûhelymunka dolo-gi feltételeinek javítására. Ezt belsõ TDK-támogatási pá-lyázat kiírása útján tervezzük biztosítani. Ebben a támoga-tási formában a sikeresen pályázó hallgatók hozzájuthat-nának tudományos kutatómunkájuk eredményesebb vég-zéséhez szükséges anyagokhoz (egyedi laboratóriumi rea-gensek, antitestek, festékek stb.), valamint olyan dologieszközökhöz, amiknek a beszerzésére az intézetek kereté-bõl nem nyílna lehetõségük. A pályázat hangsúlyozottan ahallgató személyéhez kötõdne, az elbírálás elsõdlegesszempontjaként a kért támogatás az adott munka elvégzé-séhez való nélkülözhetetlenségét tervezzük figyelembevenni.

A tehetséggondozási tevékenység részeként pedig bel-sõ pályázat kiírását tervezzük a diákköri hallgatók szakmaitudományos rendezvényeken (tehát nem TDK-ren-dezvényeken) való aktív szereplésének támogatására. En-nek keretében akkor támogatnánk hallgatóinkat, ha hazaivagy nemzetközi tudományos fórumokon elsõ szerzõkéntelõadást tartanak, vagy posztert mutatnak be. Ebben a tá-mogatási formában természetesen csak azok a diákkörö-sök részesülhetnek, akik munkájukról a TDK fórumain iselõadás (poszter) formájában beszámolnak.

A pályázaton elnyert összeg természetesen csak sze-rény mértékben teszi lehetõvé a fentebb vázolt elképzelé-sek megvalósítását. Fontosnak érezzük azonban, hogy apályázati támogatás anélkül nyújt lehetõséget tevékenysé-günk bõvítésére, hogy azzal a kar egyéb anyagi erõforrá-sait terhelni kényszerülnénk.

Dr. Decsi TamásPTE ÁOK TDK Tanács elnöke

„MINÕSÉGI TUDÁS ELÕÁLLÍTÁSA ÉS ÁTADÁ-SAAZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ORVOSKÉPZÉSBEN. Válasz a XXI. század új kihívásaira”

A Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program keretében hazánknégy orvosképzõ intézménye a Debreceni Egyetem koordinálásá-

val lehetõséget kapott arra, hogy a HEFOP-3.3.1.-P.-2004-06-0014/1.0sz. támogatási szerzõdés 2005. június 17-ei aláírását követõen 2008.március 30-ig közös projektet valósítson meg. A „MINÕSÉGI TUDÁSELÕÁLLÍTÁSA ÉS ÁTADÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ORVOS-KÉPZÉSBEN. Válasz a XXI. század új kihívásaira” címû projekt az or-vosképzés minõségbiztosítását, az oktatók korszerû módszertani felké-szítését tûzte kis célul, emellett lehetõséget kíván biztosítani az egyreerõsödõ K+F tevékenységhez szükséges menedzseri ismeretek megszer-zésére, illetve a nem-orvos végzettségûek egészségügyi szakképesítésé-nek keretrendszerét teremti meg.

A Pécsi Tudományegyetem részérõl a projekt vezetõje dr. MeleghBéla egyetemi tanár, általános dékánhelyettes.

A megvalósítást négy bizottság feladatkörébe helyezték a konzorci-um képviselõi, amely bizottságokban mind a négy egyetem képviseltetimagát, de a bizottságok koordinálást egy-egy egyetem végzi.

A Minõségügyi kérdések az orvosképzésben/Minõségbiztosítás elveiés gyakorlata bizottságot a Debreceni Egyetem OEC minõségügyi veze-tõje, dr. Balatoni Ildikó koordinálja. (APTE részérõl a bizottság tagja: dr.Ertl Tibor, dr. Sümegi Balázs, dr. Werlingné Forrai Márta.)

Az Egységes szintfelmérõ vizsga feltételeinek kidolgozása feladatot aSemmelweis Egyetem, dr. Karlinger Kinga vezeti. (A PTE részérõl a bi-zottság tagjai: dr. Szekeres Júlia, dr. Emõdy Levente.)

A Nem orvos diplomások át- és továbbképzési modult a Szegedi Tu-dományegyetem, dr. Horváth Andrea Rita vezeti. (A PTE részérõl a bi-zottság tagja: dr. Kovács L. Gábor.)

Az Oktatási technológia és menedzsment/ Masters bizottság vezetõ-je a Pécsi Tudományegyetem, elnöke dr. Rõth Erzsébet egyetemi tanár.(A PTE részérõl a bizottság tagjai még: dr. Brasnyó Pál, dr. Jancsó Gá-bor, dr. Kállai János, Kittkáné Bódi Katalin, dr. Nagy Lajos, dr. PótóLászló, dr. Wittman István.)

A Pécsi Tudományegyetem által koordinált bizottság 2005. decem-ber 9-10-én rendezte meg az elsõ tanfolyam elsõ modulját „Pedagógiaiképzés az orvoskari oktatók számára – Új lehetõségek és módszerek azegészségügyi- és orvosképzésben” címmel. A PhD-programba akkredi-tált kurzus januári és februári modulján is részt vevõk eredményes vizs-gát követõen oklevelet és három kreditpontot kapnak. A kurzus oktatói:dr. Barabás Katalin (SZTE), dr. Bukovinszky Anna (PTE), dr. CsernusValér (PTE), dr. Füzesi Zsuzsanna (PTE), dr. Kállai János (PTE), Kitt-káné Bódi Katalin (PTE), dr. Lantos János (PTE), dr. Lengvári István(PTE), dr. Molnár Péter (DE), dr. Nagy Lajos (PTE), dr. Pótó László(PTE), dr. Rébék-Nagy Gábor (PTE), dr. Szekeres Péter (PTE).

A projekt szervezési és adminisztratív feladatait Bognár Rita, a PTEÁOK Dékáni Hivatal Pályázati Iroda projektmenedzsere látja el.

Bognár Rita

A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudomá-nyi Centrumán belüli személyi, gazdasági és strukturális válság-

tól függetlenül a stratégiai kihívás folyamatosan dübörög. 2007-tõlMagyarországra (az Európai Unió tagjaként) példátlan mértékû fej-lesztési források érkeznek. Az 13000 milliárd forintnyi összeg csak aII. világháború utáni Marshall-segélyhez hasonlítható. Ezt az összegetazonban az Unió nem adja bármire, csak az elõkészítõ folyamatokbanmeghatározott prioritások mentén készült pályázatokra. Az elmúlt 5év – mint felkészülési folyamat – a prioritások kijelölését és az elõpá-lyázatok elkészítését tartalmazta. Továbbá, az elõkészítõ folyamatbana kormányzat az EU-s pályázatok alapelveinek begyakorlását célzó,hazai méretekben szokatlan nagy összegû pályázatokat jelentett meg.Az EU-s pályázatok alapelvei a következõk:� Multidiszciplinaritás,� Egy, adott tömegben kritikus szellemi tömeg elõállítása,� Utófinanszírozás,� Privát tõke bevonása,� Akutatásfejlesztési fázis és gyakorlati hasznosítás megjelenítése.A PTE OEC számára 3 nagy területen nyílik lehetõség a fejleszté-

si források elnyerésére:� Tudásközpont (országos pályázat),� Klinikai nagy projekt (országos pályázat),� Egészségipari cluster (városi pályázat).

I. Tudásközpont (kritikus szellemi tömeg)Hazánkban a rendszerváltozás után átrobogó multinacionális cégekbefektetései az alacsony tudásigényû, segédmunkaerõk alkalmazásátjelentették. A 2007 után megjelenõ források célja viszont a magas tu-dástartalmú termékek és szolgáltatások létrehozása, mely csak a meg-lévõ hazai tudásközpontok (többnyire egyetemek) környékén képzel-hetõk el, a kormányzati szándékok szerint.

Az alcímben feltüntetett kritikus szellemi tömeg lényege, hogykoncentrált témákra olyan kutatói tömeg legyen bevonva, ill. ráállít-va, mely az adott témában áttörést tud elérni, nemcsak hazai, hanemnemzetközi viszonylatban is. Szakkifejezéssel ez jelentené a szellemiproduktum láthatóvá tételét az európai térségben. A tudásközpontoklétrehozásának másik feltétele a hazai reálszféra (hazai tõke) bevoná-sa, mely hosszabb távon a tudásközpontok és a kis-közepes-nagy vál-lalkozások együttes fejlesztésével ipari vagy szolgáltatói végtermékethoz létre, mely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét.További lényeges feltétel, hogy a kritikus kutatói tömeg ne „0” start-vonalról induljon, hanem egyrészt hatékonyan már jelen legyen a ré-gióban, másrészt az elõkészítõ folyamatokban kiírt nagyobb volume-nû (100 milliót meghaladó) hazai pályázatok elnyerésével és azokvégrehajtásával életképességét legalább hazai szinten bizonyítsa.

Az elmúlt 5 évben a következõ multidiszciplináris, kritikus szelle-mi tömeg megjelenítését célzó egészségügyi pályázatok jelentek megaz Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum menedzselésével:

1. I. Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program (NKFP 1/0026/2001)„Mozgásszervek és életminõség”, 690 millió Ft.Projektvezetõ: Bellyei Árpád dr.

2. NKFP 1A/0026/2002 .: „Egy fel nem ismert járvány: sérülésekés balesetek”, 393 millió Ft.Projektvezetõ: Dóczi Tamás dr.

3. Humán erõforrás operatív program 4.3.2. „Térségi Diagnoszti-kai és Szûrõ Centrum kialakítása a PTE OEC-n”, 2,06 Mrd Ft.Projektvezetõ: Horváth Örs Péter dr.

4. Humán erõforrás operatív program 4.4. „Egészségügyi Informá-

ció-technológia fejlesztés a Dél-Dunántúlon” 9 konzorciumipartner, 1,350 Mrd Ft.Projetkvezetõ: Lénárd László dr.

5. Gazdasági és versenyképességi operatív program (GVOP):„Mozgásszervi biotechnológia bevezetése Magyarországon,Porckárosodások kezelése autológ porcsejt beültetés segítségé-vel”, 106 millió forint.Projektvezetõ: Bellyei Árpád dr.

6. Regionális Egészségügyi Tudásközpontok RET I. Pályázat(2004): Valamennyi régió nyertes pályázatot tudott felmutatni, arossz stratégiai koncepció és személyes problémák miatt a Dél-dunántúli Régió kimaradt.

7. Regionális Egyetemi Tudásközpont RET II. pályázat (2005): Astratégia módosításával és a személyi ellentmondások kikü-szöbölésével nyertes pályázat: „Dél-Dunántúli Innovációs Egye-temi Tudásközpont az Életminõséget Javító Gyógyszerek ésGyógyító Eljárások Fejlesztésére”, 1,2 Mrd Ft.Projektvezetõ: Szolcsányi János dr.

Összesen 5,79 Mrd Ft.

A 100 millió Ft-nál kisebb pályázatok itt nem kerültek feltüntetésre.

Tehát a 2000-2005-ig terjedõ idõszakban a hazai nagy pályázatirendszerek elindították a kritikus szellemi tömeg koncentrációját egyadott kutatási irányba, elindították azok megjelenését a hazai kutatásitérségben és a pályázatot elkészítõ kutatói gárdát felkészítették a2007-tõl megjelenõ uniós források befogadására. A 2005-2007-ig ter-jedõ idõszakban már a meglevõ tudásbázisok birtokában a térségi pri-oritások kijelölése, továbbá az elõpályázati rendszerek befogadásazajlik.

A 2007-tõl megjelenõ uniós források az alábbi szinteken fognakmegjelenni:

1. Kormányzati szintû projektek (ez idáig csak a környezetvédelemés az infrastrukturális fejlesztés szerepelt prioritásként, kormány-zati szándékok szerint az egészségügy is megjeleníthetõ). Ezazonban még nem eldöntött kérdés.

2. Ágazati (szakminisztériumi) szintû pályázatok, ahol a prioritásokközött egészségügyi minisztériumi szinten elsõ helyen a klinikaiközpontok szerepelnek, míg az Oktatási Minisztériumban a tu-dásközpontok kialakítása.

3. Regionális szintû beruházások, melynek prioritásait a 2000-2005. között mûködõ Regionális Innovációs Stratégia (RIS) ha-tározta meg, mely stratégia a régió ipari-szolgáltatói résztvevõi-tõl gyûjtötte be a fejleszthetõ igényeket (a RIS elnöke: prof. Né-meth Péter). A begyûjtött igények alapján egyértelmûvé vált,hogy a régió iparági tevékenységei közül az árbevételt tekintveaz egészségipar áll az elsõ helyen:

21


Stratégia és prioritások

Az árbevétel részaránya a P óluson belül, 2003

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

Egészségipar Környezetipar Kultúra ipar K iegész ítõ iparok

Az árbevétel részaránya a Póluson belül, 2003

Az árbevétel részaránya a póluson belül, 2003

Egészségipar Környezetipar Kultúra ipar Kiegészítõ iparok

4. Nagyvárosi programok (pólus program). Öt nagyváros – Buda-pest, Pécs, Gyõr, Szeged, Debrecen, Miskolc – a kormányhatá-rozat értelmében 100-100 milliárdos fejlesztési forrásokkal fogrendelkezni 2007 után, melyeket a saját maguk által kijelölt pri-oritásokra használhatnak. Pécs város pólus programjának priori-tásai:a) Egészségipar,b) Környezetipar,c) Kulturális ipar.

E területen kedvezõ fejlemény, hogy Pécs városa nyerte el az Euró-pai Kulturális Fõváros jelölést, mely további fejlesztési forrásokatirányíthat a városba.

A fentiek alapján világosan látható, hogy a rendkívül tõkeszegénykelet-európai új uniós országokban jelentõs külsõ fejlesztési forrásokjelennek meg, melyek a kapu elõtt állnak. A fejlesztési források befo-gadásának és megvalósításának az EU szabályai szerint kell történnie,és ezen szabályrendszer megértésére, alkalmazására hosszú elõkészí-tõ folyamat után állunk.

Pécs város prioritásainak kijelölésekor a döntéshozók elõtt világosvolt, hogy a nagyipar jelenlétére nem lehet számítani, csak a Pécs vá-ros és Baranya megye által képviselt történelmi kultúra és egyetem,mint tudásbázis jelentheti a jövõt. Mindezeket magas szintû szolgál-tatóiparrá összekapcsolva, jelentõs innovatív tõke, külsõ forrás meg-jelenése várható. A Pécsi Tudományegyetem szemszögébõl nézvemindhárom prioritás döntõen az egyetemi karok tudásbázisára épül,bár legfajsúlyosabb területként az egészségipar jelenik meg. Ehhez azegészségügy valamennyi szereplõjétõl – egyetemen belül és egyete-men kívül – egységes, átütõ elképzelés, integratív készség és szerve-zeti felállásban struktúrált megjelenés szükséges.

II. Klinikai nagy projekt„Az elmúlt 50 év alatt végzett hazai egészségügyi felújítások, épít-

kezések döntõ többsége a szakmailag elavult, gazdaságilag kevésbéhatékony helyzetet konzerválta. Hiányoztak a modern kórházi struk-túra megteremtését szolgáló nagy ívû beruházások. Ezért az Egész-ségügyi Minisztérium segítségével átfogó tervet kell kidolgozni a kli-nikák modern betegellátásának megfelelõ restrukturálására, és megkell kezdeni az ehhez szükséges nagyléptékû beruházásokat.” (AzEgészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének elemzése, 2002.március: “A betegellátás, szakorvosképzés és -továbbképzés és az al-kalmazott kutatás helyzete a volt orvostudományi egyetemeken, azintegráció után” anyagban).

„Tudomásul kell venni, hogy az egyetemi centrumokban kiépülõnagy regionális központoké a jövõ, márpedig Magyarországon 4 ilyenorvosegyetemi központ létezik” (Dr. Rácz Jenõ egészségügyi minisz-ter nyilatkozata a MOTESZ Magazin 2005/3. számából).

Pécs városa a központi térség (Budapest) után a legkedvezõtle-nebb, elavult, szétszórt egészségügyi infrastruktúrával rendelke-zik. 4 tulajdonos (Pécsi Tudományegyetem, Baranya MegyeiKórház, Egyesített Egészségügyi Intézmények és a Pécsi Diag-nosztikai Központ Kht.) összesen 26 telephelyen (!) mûködtetgazdaságtalan és sok esetben párhuzamos egészségügyi szolgálta-tásokat. Az egységes fekvõ- és járóbeteg-struktúra kialakításánakszükségét valamennyi szereplõ régóta felismerte, azonban a vég-rehajtáshoz mindezidáig hiányzott a nagy volumenû külsõ forrás,továbbá a szereplõk egyéni és rosszul értelmezett kis-közösségiérdekek védelme árnyékában a végrehajtás átütõ irányába mind-ezidáig nem mozdultak el.

Ennek ellenére Pécs városában állt és áll legközelebb a szakmai éstulajdonosi szándékok szerint egy egységes, integrált klinikai nagyprojekt kidolgozása, mely alkalmas az EU nagy volumenû forrásainaka befogadására (kb. 70 milliárd forint). Ma már a városi és megyei po-litikai vezetés, továbbá a Pécs–Baranyai Ipari Kamarába tömörült re-álszféra világosan látja, hogy a régió legfontosabb szereplõje – nem-csak munkaadói szinten – a Pécsi Tudományegyetem, ezen belül is alegnagyobb szolgáltató ipart mozgató Orvos- és EgészségtudományiCentrum. Hogy mennyire szükséges ez a fordulat, ezt jelzi prof.Tulassay Tivadarnak, a Semmelweis Egyetem rektorának nyilatkoza-ta (MOTESZ Magazin, 2005/3. sz.): „Nem látjuk annak jelét, hogy aváros – esetünkben a fõváros, de a vidéki egyetemi városoknál semtörténik más –, bármelyik egyetemét is magáénak érezze.”

A klinikai nagy projekt történeteEnnek történetiségét a 2004. december 1-én aláírt „Tulajdonosi

nyilatkozat” tartalmazza.TULAJDONOSI NYILATKOZATA nyilatkozat célja: Az Európai Unió strukturális alapok és kohé-

ziós alap támogatásának elnyerése, a tulajdonosi szándék és a felké-szültségi állapot dokumentálása.

A projekt neve: az „Egészséges Társadalom” nagy projekten belül„Magas szintû regionális klinikai centrumok létrehozása”.

Megvalósítási ütemterv: 2007-2013. között.Pécs Megyei Jogú Város Fekvõ- és Járóbeteg Egészségügyi El-

látó Szerkezetének rövid jellemzõi:1. Rendkívüli széttagoltság: 4 tulajdonos által mûködtetett 26

egészségügyi intézmény, melyek 12 km-es sugarú körben he-lyezkednek el. Jelentõs részük a történelmi belvárosban, infrast-rukturális és közlekedésbiztonsági szinten fejleszthetetlen álla-potban. Jelentõs környezetszennyezés.

2. A tulajdonosok felsorolása és telephelyeik száma:a) Pécsi Tudományegyetem, Orvostudományi és Egészségtu-

dományi Centrum: 13 telephely, többségében fekvõbeteg-in-tézet, kiegészítve járóbeteg-egységekkel.

b) Baranya Megyei Kórház: 8 telephellyel, többségében fekvõ-beteg-részleg, kiegészítve járóbeteg-egységekkel.

c) Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmé-nyei: 4 telephely, szakrendelések, gondozóintézeti hálózat ésvárosi gyermek- és felnõtt-családorvosi ügyeleti rendszer.

d) NEURO CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft.: 2 telephely,képalkotó diagnosztika és izotópdiagnosztika, járóbeteg-egységek.

A fent felsorolt, disszeminált és gazdaságilag jelentõs vesztesége-ket termelõ telephelyek, valamint a bonyolult tulajdonosi struktúrafelszámolása céljából 6 éves, a centralizáció irányába induló szakmaiés tulajdonosi, dokumentált egyeztetési folyamatot tudunk magunkmögött. 1999. augusztus 31-én elkészült a „Pécs város fekvõbeteg- ésjáróbeteg-ellátásának rövid és középtávú stratégiai terve”, melynekaláírói: dr. Toller László, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere,(Közgyûlési határozattal megerõsítve), dr. Kékes Ferenc, a BaranyaMegyei Közgyûlés elnöke (Közgyûlési határozattal megerõsítve),prof. Bellyei Árpád, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora (Sze-nátusi határozattal megerõsítve), dr. Horváth Zoltán, a Baranya Me-gyei Kórház fõigazgatója, dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter,Szabó János honvédelmi miniszter.

Az aláírt dokumentum a 26 telephely 4+1 telephelyre történõ kon-centrációját tartalmazza. Ezek az alábbiak:

22


I. I. sz. Klinikai Tömb (400-ágyas klinika) (egyetemi tulajdon), aközponti diagnosztika, nagy sebészeti intézetek és hagyományos bel-gyógyászati egységek csoportosítása.

II. Megyei kórházi telephely (a Baranya Megyei Közgyûlés tu-lajdona), mely a kis sebészeti intézetek és a csatlakozó belgyógyásza-ti osztályok telephelye.

III. Gyermekgyógyászati, szülészeti, nõgyógyászati és onkoló-giai centrum (Édesanyák útja), (az egyetem és a Baranya MegyeiKórház érintkezõ tulajdona), mely a 3 szakma szoros egymásra utalt-sága miatt gazdaságilag jól mûködtethetõ, és szakmailag egy iránybafejleszthetõ.

IV. Akác utcai telephely (volt Honvédkórház): TraumatológiaiCentrum, Fej-nyak sebészeti, égés-sebészeti és plasztikai egységgelkiegészítve, mely e szakmák szoros egymásra utaltsága miatt újszerûés hatékony együttmûködést biztosít. Egyúttal Honvédelmi Katasztró-faorvosi Centrumként is mûködik.

IV+ l A Tüdõszanatórium telephelye (a Megyei Közgyûlés tu-lajdona), mely rehabilitációs és krónikus belgyógyászati egységekettartalmaz.

A IV+1 stratégiai terv a tulajdonosi és közgyûlési elfogadáson túl,az integrálódó szakmai egységek igazgatótanácsának jóváhagyásátbírja, valamint az érintett klinikák igazgatóinak és kórházi osztályve-zetõinek egyetértését is.

A IV+l stratégiai terv a következõ fõ elemeket biztosítja1. A korábban meglevõ 26 telephelybõl 21 kiüríthetõ és értékesít-

hetõ, mely az átalakítás önerõs anyagi fedezetét biztosítja, továb-bá a megye, város és egyetem, a kijelölt telephelyekkel szomszé-dos vagy közelében levõ ingatlanjainak cseréjével, mindháromnagy rendszer fejlesztési lehetõségeit megnyitja.

2. A nagy, párhuzamos szakmák és kapacitások egyesítésével a fej-leszthetõséget biztosítja, ezek a következõk� a 3 perinatális intenzív centrum egyesítése,� a 2 gyermeksebészeti osztály egyesítése,� 2 gyermek fül-orr-gégészeti osztály egyesítése,� a 2 gyermekgyógyászati osztály és klinika egyesítése,� a 2 szülészeti-nõgyógyászati osztály és klinika egyesítése,� a 2 onkológiai klinika és osztály egyesítése,� együttmûködést igénylõ és egymással hatékonyan dolgozó

szakmacsoportok létrehozása,� a rokon szakmákból és klinikákból egyesítés révén korszerû

intézeti struktúra kialakítása,� a gyógyszerész szak és fogászati szak karrá történõ fejleszté-

si lehetõségének megteremtése,� hiányzó klinikák létrehozása (pl. geriátria, rehabilitáció),� a járóbeteg kapacitás szûkítése és ambuláns, valamint „egy-

napos” sebészet kialakítása,� a háttér-intézmények kialakításával az aktív ápolási idõ csök-

kentése,� a történelmi belváros jelentõs forgalom-csökkentése, a szer-

viz-utak (anyag, élelmezés stb.) megszüntetésével,� az 1027 hazai orvostanhallgató, az 1766 hazai fõiskolai hall-

gató, valamint az 326 külföldi, bevételt termelõ orvostanhall-gató racionális mozgásának biztosítása, forgalom tehermente-sítéssel együtt. Továbbá az új, kialakítandó egységek regioná-lis orvostovábbképzõ centrumként mûködve, az orvostovább-képzés és folyamatos orvostovábbképzés nagy számú szemé-lyeinek komfortosabb mozgását biztosítja, a belvárosi forga-lom tehermentesítésével együtt.

A IV+1 stratégiai terv megvalósítása céljából az elmúlt 6 évben afelsorolt tulajdonosok, valamint a szakmai vezetés részérõl folyama-

tos egyeztetés történt. Az átütõ forráshiány miatt a kisebb volumenûberuházások és pályázatok centralizáció és a stratégiai terv menténtörténõ megvalósítása irányába történtek:

1. Avárosi és egyetemi gyermek-szakrendelések integrálása történtmeg, 2000-ben a kijelölt telephelyeken.

2. ASzívgyógyászati Klinika (mely a kardiológiai betegek regioná-lis akut ellátását végzi) telepítése az I. sz. Klinikai Tömbben.

3. Az I. sz. telephely energetikai rekonstrukciója 1999-ben kétütemben elkészült, mely a nagy energiaigényû, centralizált klini-kai egységek kiszolgálására képes.

4. Az Országos Vérellátó Szolgálat helyének biztosítása és telepíté-se a II. sz. telephelyen.

5. Az I. sz. telephelyen az egységes felnõtt sürgõsségi betegellátóintézet létrehozása egészségügyi minisztériumi pályázati alap-ból.

6. Az I. sz. telephelyen a HEFOP pályázattal elnyert „RegionálisSzûrõ- és Diagnosztikai Központ” pénzalapjának elnyerése,melynek megvalósítása 2005 elején indul el.

7. A HEFOP 4.4. alapból 2004 folyamán a regionális egészségügyiinformatika fejlesztése céljából pályázati alapot nyertek el a ré-gió egészségügyi intézményei, melynek mûködtetésére és fej-lesztésére konzorciumot hoztak létre, mely a hatékony betegdo-kumentáció és gazdaságos betegellátás lehetõségét teremtettemeg.

8. Tulajdonosi koncentráció:– 2002-ben a Honvédkórház és telephelye egyetemi tulajdonba

került,– 2004-ben a Megyei Közgyûlés a korábban különálló egység-

ként mûködõ Baranya Megyei Kórházat és Baranya MegyeiGyermekkórházat egységes mûködõ egységgé alakította át,ami a stratégiai átalakítás lehetõségét könnyíti.

2004. október 12-én megalakult a Déldunántúli Regionális Egész-ségügyi Tanács, melynek ajánlására az egyetemi és önkormányzatipartnerek – az egészségügyi ellátórendszerek koncentrációját segítõ –konzorciális együttmûködést írtak alá, melynek mûködéséhez már a2004-es évben a részt vevõ partnerek 5-5-5 (együttesen 15) millió fo-rintot biztosítanak, melyet a további években hasonló összegben biz-tosítanak. Akonzorciális együttmûködési megállapodás szerint kis lét-számú, a célfeladatra orientált manager-csapatot hoztak létre, melynekfeladata a folyamatos munkafázisok elõkészítése.

A konzorcium telephelye a Pécsi Tudományegyetem Orvostudo-mányi és Egészségtudományi Centruma, és abban az alkotó felek azo-nos jogi arányban vesznek részt.

A konzorciumban részt vevõ szakértõ csapat a IV+1 stratégiai tervmellett egy 2. ütemben megvalósítandó II+1 stratégiai tervet dolgozottki, amely további racionalizálást és koncentrációt tartalmaz. Akét stra-tégiai terv egymásra épül, szakaszosan.

AII+1 telephely stratégiai terv – mint 2. ütem – kidolgozásának azindokai az alábbiak voltak:

1. A két ütemtervû szakaszolt megvalósítás az építkezési és re-konstrukciós munkák között elkerülhetõvé teszi a kiköltöztetése-ket és az ideiglenes épületekben való elhelyezéseket, ami jelen-tõs plusz költségekkel járna.

2. A regionális és progresszív feladatok hatékonyságának növelé-se.

3. A II+1-es stratégiai terv objektumai már valamennyien a törté-nelmi belvároson kívülre kerülnek; térbeli elhelyezkedésük ré-vén a nagy számú egyetemi és fõiskolai hallgató, szakképzésiidõt töltõ rezidens, továbbá a folyamatos továbbképzésen résztvevõ orvosok számára „gyalog-távolságra” kerülnek.

23


4. Az integrált telephelyek a kutatás-fejlesztést biztosító elméletiintézetek és akadémiai kutatóegységek szomszédságába kerül-nek.

5. Az Oktatási Minisztérium, a Pécsi Tudományegyetem és PécsMegyei Jogú Város által kijelölt nagy kollégiumi központ („Ma-gas-ház”) a kijelölt telephelyek térségi központjában helyezke-dik el; valamennyi telephelytõl „gyalog-távolságra”.

6. Az „Egészséges Társadalom” nagy projekt fõ célkitûzéseit estruktúra képes a leghatékonyabban biztosítani, és az EU-s pá-lyázat elnyerésének lehetõségét növelni:� Nem csak a meglévõ több telephely számának csökkentése,

hanem a tömbösítés irányába történõ átalakítás,� Az onkológiai-sugárterápiás rendszer hatékony fejlesztése,� A szív- és érrendszeri betegellátás fejlesztése,� A sürgõsségi betegellátás fejlesztése,� A városi és megyei egészségügyi ellátás feladatkörének tisz-

tázása,� Megyei szinten egyetlen nagy diagnosztikai centrum és

egyetlen sürgõsségi betegellátó centrum kialakítása, mely alegjobban biztosítja a komplett technológiai fejlesztést és azeszközpark korszerûsítését, folyamatos fejlesztését.

� EU-s referenciaközpontnak számító centrum-jellegû klinikaiintézmények létrehozása.

7. A szakaszolt ütemezés lehetõvé teszi a közelmúltban kialakítottvagy rekonstrukción átesett klinikai egységek amortizációs ide-jének kihasználását.

8. A IV+1 és II+1 ütemtervek egymásra épülése kezelhetõ idõbeliütemezést tesz lehetõvé.

A II+1 stratégiai terv telephelyei és tartalmi megjelenéseI. I. sz. Klinikai Tömb (Ifjúság u., 400-ágyas Klinika és jelentõs

szabad-ingatlan környéke): Sürgõsségi betegellátó központ, diagnosz-tikai központ: valamennyi konzervatív szakma elhelyezése és vala-mennyi sebészeti szakma telepítése.

II. Szülészeti-nõgyógyászati, onkológiai és gyermekgyógyásza-ti centrum (Édesanyák u.): a felsorolt szakmák mellett a PET telepí-tésére is alkalmas terület.

III. II+1 a Megyei Kórház jelenlegi területe: Országos VérellátóSzolgálat régionális központja, családorvosi akut ügyeleti rendszer,szakorvosi ügyeleti és nappali egységek, továbbá “egynapos” mûtétitevékenységek kialakítása.

E területen kerülnek elhelyezésre az aktív betegágyakat tehermen-tesítõ rehabilitációs és ápolási egységek. A kialakítandó rehabilitációsosztályok:

� kardiológiai,� neurológiai,� mozgásszervi,� gyermekgyógyászati

A II+1 stratégiai terv idõrendi ütemterveElõkészítés ütemezése� 2005: a meglévõ infrastruktúra, telephelyek, igények felmérése;� 2006: az építészeti tervek elkészítése;� 2007: a részletes kiviteli tervek elkészítése, az ingatlanhasz-

nosítás megkezdése.A projekt megvalósításának ütemezése 2007-2013� I. ütem: kivitelezési tervek elkészítése (kb. 1 év),� II. ütem: központi telephelyek, tömbök kiépítése (kb. 3 év),� III. ütem: fokozatos áttelepülés (kb. 1 év), új tömbök mûkö-

désének rendeltetésszerû használatba vétele.A projekt befejezésének határideje: 2013.A kapacitások, forgalmi adatok és kubatura bekerülése után a pro-

jekt számított költsége 70 milliárd forint, melynek összetevõi:� 45 milliárd Európai Strukturális Alapokból,� 15 milliárd a felszabaduló ingatlanok hasznosításából,� 10 milliárd magántõke.

A fenti konzorcium szakértõ és manager csapata által kidolgozottII+1-es stratégiai terv 2004. november 17-én, a Pécsi Tudományegye-tem Egyetemi Szenátusa által megszavazott és elfogadott, valamint aPécsi Tudományegyetem Orvostudományi és EgészségtudományiCentrum Igazgató Tanácsa által jóváhagyott tervezet. Az egyetemköztestületi gyors döntésének oka, hogy a tulajdonos, az Oktatási Mi-nisztérium számára a Pécsi Tudományegyetem IntézményfejlesztésiTervének módosítását 2004. november végéig le kellett zárni. Az In-tézményfejlesztési Terv I. Fõfejezet F-25 jelû egészségügyi tartalmátis e határideig kellett lezárni, így a legnagyobb egészségügyi objektu-mokkal rendelkezõ tulajdonos részérõl köztestületi elfogadás rendel-kezésre áll.

A Pécs Város egészségügyének korszerû átalakításában érdekelttöbbi tulajdonosok aláírásukkal igazolják az „Egészséges Társada-lom” nagy projekthez csatlakozó „Magas szintû klinikai centrumoklétrehozása” projekt tartalmával való egyetértésüket, és 2004 decem-ber folyamán csatolják a közgyûlési határozatokat.

Pécs, 2004. december 1.

Prof. Lénárd László Dr. Kékes FerencA Pécsi Tudományegyetem a Baranya Megyei Közgyûlés rektora elnöke

Dr. Toller László Németh BélaPécs Megyei Jogú Város a NEURO CT Pécsi polgármestere Diagnosztikai Központ Kft.

igazgatója

2004. december 6-án a PTE OEC vezetõsége benyújtotta a klini-kai nagy projektet a Fõhatóságokhoz (Egészségügyi Minisztérium ésOktatási Minisztérium) azzal a módosítással, hogy – mivel alternatívmegoldásokra is kértek javaslatokat – a II+l-s Stratégiai Terv mellettalternatívaként egy egyetlen telephely, zöldmezõs beruházásban meg-valósuló, városi területen kívüli megoldás is szerepelt, szintén 70 mil-liárdos beruházási igénnyel. A klinikai nagy projekt kidolgozói

� Prof. Kosztolányi György OEC-elnök,� Ferenci József gazdasági fõigazgató,� Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kórház fõigazgatója,� Dr. Szekeres Péter, az OEC Pályázati Iroda vezetõje,� Prof. Bellyei Árpád PTE OEC-elnökhelyettes.� Projektvezetõ: Horváth Zoltán fõigazgató.

III. Egészségipari cluster (Pécs Város Pólus Program)A klinikai nagy projekt nagyságrendje miatt csak ágazati (Egész-

ségügyi Minisztérium) vagy kormányszintû elfogadás esetén valósít-ható meg.

Pécs Város Pólus Programjához, melyben elsõ helyen az említettegészségipar szerepel, a régió idegenforgalmát meghatározó gyógyfür-dõ-turizmus mellé clusterszerûen egy élettani bázisú, mozgásszervi,gyógyszeripari és biotechnológiai, modul-szerûen kiépülõ klinikai éskutatóközpont kialakítása került a célkeresztbe. A Pólusprogram pénz-ügyi nagyságrendje csak kisebb volumenû pályázatokat tud befogadni.2005. október közepén az alábbi két elõpályázat került beadásra:

1. Dél-Dunántúli Egészségipari Versenyképességi Pólus és Tu-dásközpont

Forrásigény 18 Mrd Ft

24


Projektvezetõ: Bellyei Árpád dr.A pályázat vertikális és horizontális tartalma

2. Mozgásszervi Klinikai KözpontForrásigény 23,5 Mrd FtProjektvezetõ: Ferenci József.A Honvédkórház területén 3, szorosan egymásra utalt szak-

macsoport korszerû klinikai telephelyének kialakítása� Mozgásszervi (traumatológia, ortopédia, reumatológia),� Ideggyógyászati (idegsebészet, ideggyógyászat),� Fej-nyak sebészeti (fül-orr-gége, szájsebészet),� Rehabilitációs és utókezelõ fizio-hydrotherapiás cent-

rum, szakmacsoport kiszolgálása céljából.Írásom célja kettõs. Elõször is összefoglalni azt az 1999 óta

tartó, szerteágazó szervezési folyamatot, mely Pécs város egész-

ségügyi ellátásáért és orvos-egészségügyi kutatásáért felelõs sze-mélyeket egy magasabb cél érdekében közel hozta egymáshoz.Pécs városa dokumentáltan kész az Európai Uniós források be-fogadására. A másik cél visszatér az Egészségügyi TudományosTanács bevezetõben leírt idézeteihez, nevezetesen, hogy egy ha-tékony és erõs, valamennyi szereplõ által elfogadott és támoga-tott Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum a régió-nak, Pécs városának, a Pécsi Tudományegyetemnek létérdeke.De létérdeke az alkotó karoknak is, hisz a jövõ csak integráltrendszerben képzelhetõ el.

Bellyei Árpád dr.

25


Élettani Mozgásszervi Gyógyszerkutatási Orvosi biotechnológiaiBioinformatika + + + +Biomechanika – + – +Funkcionális vizsgálatok + + + +Genomika + + + +Proteomika + + + +Szerkezetkutatás – + – +

Az alábbi kivonatok szószerinti idézetek

Helyzetértékelés

I/7. „ A XIX. század második felében, és a XX. század elsõfelében pavilon-rendszerben épült, vagy eredetelig nemegyetemi szintû betegellátás céljaira létrejött egyetemifekvõbetegellátó intézmények ma már nem felelnekmeg a modern betegellátás megkövetelte épületstruktú-rának. Az elmúlt 50 év alatt végzett felújítások építke-zések döntõ többsége sajnos ezt a szakmailag elavult,gazdaságilag kevésbé hatékony helyzetet konzerválta.Hiányoztak a modern kórházi struktúra megteremtésétszolgáló nagyívû beruházások.”

I/9. „egyetemenként kari vezetõk az egyetemi vezetésegyetértésével, a képzést meghaladó szakmai és gazdál-kodási kompetenciákat vontak magukhoz, ezzel szétzi-lálva az éppen létrejött centrum mûködését.”

I/10. „a betegellátással kapcsolatos belsõ gazdálkodás az in-tegrációt követõen kaotikussá, szakmailag inkompe-tenssé vált (a helyzet egyedül ott elfogadható, ahol acentrum leginkább mûködik). Az integráció során a be-tegellátás kérdésköre nem lett átgondolva, hiányzott azilletékes két minisztérium egyeztetõ munkája, a jelen-leg kialakult struktúrák (?) többsége mûködésképtelen,

a centrumok megerõsítése vagy új struktúrák kialakítá-sa nélkül az orvos- és egészségtudományi felsõoktatásiintézmények betegellátása a padlóra kerül.”

III/2. „Az egyetemek orvostudományi karai különbözõ típu-sú pályázatokon növekvõ kutatási támogatást kapnak azOktatási Minisztériumtól, ami elsõsorban az alapkuta-tás és a biotechnológia területére koncentrálódik. Ezazonban nem oldja meg az egyetem kutatási infrastruk-túrájának és az egészségügyi K+F-finanszírozás alap-problémáit. Különösen a klinikai kutatások és a magasszintû, kutatómunkához kapcsolódó adaptációs tevé-kenység finanszírozása megoldatlan.”

Javaslatok

I/4. „A betegellátás az egyetemen belül (ahol ilyen van)egyértelmûen a Centrumhoz és ne az Orvoskarhoz tar-tozzon, s a Centrum elnöke legyen az egészségügyi mi-niszter közvetlen tárgyaló partnere. A Centrum rendel-kezzen a betegellátás feladatainak ellátásához szüksé-ges önálló, erre specializálódott gazdasági, pénzügyiapparátussal.”

I/8. „Az Egészségügyi Minisztérium segítségével átfogótervet kell kidolgozni a klinikák modern betegellátás-nak megfelelõ restrukturálására és meg kell kezdeni azehhez szükséges nagyléptékû beruházásokat.”

A BETEGELLÁTÁS, SZAKORVOSKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS ÉS AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSHELYZETE A VOLT ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEKEN – AZ INTEGRÁCIÓ UTÁN(Az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége által készített elemzés) 2002. március

Válságmenedzselés vagy amit akartok!

M ost, hogy újra megkaptuk mûködésünk gaz-dasági bizonyítványát, elgondolkozhatunk.

A hiány nagy, az átstrukturálás talán nem is mûkö-dik. Vagy mégis? Kétségtelen, hogy a centrumve-zetés és kincstári biztos intézkedései a helyes irány-ba mozdítják el gazdálkodásunkat, de még sok kö-vetkezetes munkára van szükség, s az eredményekdöntõen késõbb jelentkeznek.

Híresztelések és ellenhíresztelések tömkelegekavarog a szembemosolygós felszín alatt. A cent-rum elnöksége lemondott és/vagy lemondatták. Va-lójában az elmúlt év során több centrumvezetõ je-lezte a megújítás iránti szándékát. Teljesen bizo-nyos az, hogy összetett folyamatról volt szó. Arendkívül nehéz külsõ körülmények között egymásdolgát még tovább nehezítettük. Tény az is, hogy arészleges átalakítás: centrumelnök + kari igazgatóksokak számára nem keltette a mûködõképes újcentrumvezetés benyomását. Igen nehéz lenneugyanis azt mondani, hogy az elnökhelyettesek na-gyon is lényegi munkáját a rendszerbõl kivéve (el-vileg a kari vezetõk a centrumvezetés tagjai voltakeddig is) a centrum majd megújul. Ismerve Koszto-lányi György elnököt, döntése alaposan mérlegeltés megfontolt volt. Bízom abban, hogy arra a tudás-ra és tapasztalatra, amellyel a centrumvezetés ren-delkezik, a következõ vezetés is támaszkodhat!

A pletykákat elkerülendõ kijelenthetõ, hogyaláírásgyûjtés az elnök ellen nem történt! Tény,hogy a centrum további átalakítását célzó bead-ványtervezet készült, de ez még véglegesített for-mába sem került, így senki nem írt alá semmit.Ilyen kezdeményezésre azonban továbbra is szük-ség van. Az új szabályzat – ami semmiképpen nemtekinthetõ véglegesnek – nem eléggé körülbástyá-zott, már csak azért sem, mert a létrehozó karok és acentrum SzMSz-eit együtt kell/lehet átdolgozni, akompetenciaszinteket kijelölni. Ez valós együttmû-ködést követel meg, azaz kikerülhetetlen a kari éscentrumvezetések koordinált választása. El kell ke-rülni a kiskirályságok kialakulását. Félreértés ne es-sék, a jelenlegi kari vezetések is újraválaszthatókmegfelelõ program benyújtása esetén; „döntsön anép”. Abban az illúzióban sem élhetünk, hogy ettõlfogva minden nagyon simán megy, nézeteltérésekvoltak, vannak és lesznek. Ezek civilizált átbeszélé-se és a demokratikus döntéselõkészítés rendkívülfontosak, de nem kevésbé fontos a határozott vég-rehajtás.

Kiegyensúlyozott kari és centrum vezetésekvisszaállíthatják az egyetemen belül a megromlottbizalmi helyzetet, amiben a rektor és az egyetemivezetés kétségtelenül a segítségünkre lesz.

Miseta Attila

26


„Orvosi közmûveltség”címen új kreditpontos kurzus indult az Általános Orvosi Karon. A provokatív címûelõadássorozat vezetõjét, dr. Molnár F. Tamást, a Sebészeti Klinika docensét kér-dezzük, hogy jutott a gondolatra, mi a célja ennek a – valljuk be – kissé szokatlantematikának?

A POTE-n végeztem, és Romhányi professzor elõadásai – egyebek között – azorvoslás artisztikus, filozofikus kapcsolódásaira is rányitották a figyelmem.Többmint tíz éve oktatom az általános mellkassebészetet, sokáig gyakorlatvezetõ is vol-tam és tapasztalatom, hogy az érettségivel az orvosláshoz szükséges általános mû-veltség minimumát sem kapják meg a hallgatók. (Lehet, hogy már nem is cél, ésremény sincs arra hogy ez megváltozzék.) A jelenlegi gimnáziumi oktatási rend-szerben az idõ elõtti specializációs kényszer olyan szakbarbárokat termel, akik ho-vatovább saját szakmájuk barbárjai is. Ez nyilvánvalóan áll a jogra, bölcsészettu-dományokra is, akárcsak a mindinkább magukba forduló, önmagukkal kísérletezõmûvészetekre. Jelenlegi feladatunkat azonban az a helyzet szabja meg, amelybenmagunk vagyunk: azaz a medicina szerepel vonatkoztatási pontként. 2004 kora ta-vaszán keresett meg Melegh Béla dékánhelyettes, az artisztikumok iránti érdeklõ-désemre apellálva, egy program kidolgozását bízva rám. Elõször persze a webenkerestem más egyetemeken valami hasonlót – de nem találtam. Egy távoli rokon-ra leltem. Medical Humanities tárgy néven néhány keleti parti amerikai nagy egye-tem engedheti meg magának ezt a „perverziót”. A legutóbbi napokig tartott ez azérzésem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, mígnem az Alexandra könyváruházbanrábukkantam egyetemünk Jogi Karán oktató Kajtár professzor könyvére – Beve-zetés a jogi kultúrtörténetbe címmel.

Hogyan volt tovább?A kurzus tervét kidolgoztam, jóvá is hagyták, ám 2004 õszén a Bristol Royal

Infirmary mellkassebész consultansi állása átmenetileg eltántorított ettõl az irány-tól. Mint mondani szokás, kalandvágyból hazajöttem, s nem volt több mentségem,hogy ne vágjak bele. A cél a mára magasan technicizált, a társadalmi értékítéletbenszolgáltatóágazati tevékenységû és a gazdasági szükségszerûségeknek súlyosan ki-tett medicina és eredeti gyökere, a hét szabad mûvészet közötti átjáró újranyitása.Vágyam szerint a kommercializált orvoslási szemlélet ellensúlyaként mûködne, areáliák és a társadalomtudományok, illetve a mûvészetek közötti felszíneken mo-zog. Alkalmasint kaput nyit azoknak , akik – bármely irányban – ezen a virtuálishatárfelületen át akarnak lépni, érdemi és gyümölcsözõ párbeszédbe kívánnak fog-ni. Ugyanakkor a hallgatók egy másik részénél pótolni igyekszünk a taxativ tudás-beli hiányokat, amelyek azt a szellemi „termõtalajt, befogadó közeget” jellemzikamely nélkül nincs hatékony természettudományos képzés.

Milyen a visszhang, az érdeklõdés – és hogyan tovább?Negyven fölötti a rendszeresen részt vevõk száma – ez kevesebb az induló ér-

téknél, gondolom néhányan mást vártak –, de remélem, hogy jövõre még többenlesznek. Igazság szerint a tárgy nem évfolyam-függõ. Ha megtaláljuk a helyünket,akkor akár két részre is válhatunk – hiszen más a klinikumban már otthonosanmozgók világképe, mint azoké, akik még a triviumnál tartanak.

Kik az elõadók – és hogyan választotta õket?Lényegesnek tartottam, hogy az elõadók – gyakorló kutatóként, orvosként el-

ismert, sikeres klinikusként – saját szakmájukban legyenek elismertek. Ez az egyiklegfõbb pillére az autenticitásnak. Ha nem hiteles az elõadó, úgy bukik az egészrendszer. Szent meggyõzõdésem, hogy egy specialitás történetérõl hitelesen csak aszakma aktív mûvelõje tud beszélni, õ érti, látja a valóban fontos eseményeket, sú-lyukat. Enélkül csak holt (tan)anyag, vagy ami még rosszabb, unalmas szöveg csu-pán. Amit el kívántunk kerülni, az az önképzõkör-szerûség – a lelkes amatõrizmus:a „kultúros”-hevület. A történelem és benne az orvoslásé, ennek az üzenetét át kelladni. Ezért kezdtünk az orvoslás-orvosság történeti beágyazottságáról szóló elõ-adásokkal. Ezt követték a gyógyítás, betegség, beteg-lét reflexiói az irodalmi alko-

27


tások tükrében – így beszéltem két órán átThomas Mann–Maugham–Parti NagyLajos (MFT) Ulickaja kapcsán a literatu-ra és a medicina határfelületeirõl. Az or-vos és a kutató mint homo politicus – agyógyítás és a politika kapcsolódásairólszólt az eddigi legjobb elõadás : A (hu-mán genetika) története címmel, BTKkutatója, Hoffmann Gyula jóvoltából Ajárványok és történelem: prof. Ember Ist-ván , illetve Mestyán Gyula mikrobiolo-giai reflexiói még most következnek. Egyváratlanul kitört dékáni szünet elmosta alegnagyobb érdeklõdéssel várt programot– Reglõdi Dóra adjunktusnõ képzõmûvé-szet és anatómia határterületi elõadását.Bevallom, kishitû voltam – és eredetileg aképzõmûvészeti kar felé tájékozódtamilyen kéréssel, de ez a kísérlet nemigen si-került. Annál nagyobb volt a meglepeté-sem, amikor épp az Orvoskari Hírmondó-ban találkoztam ezzel a fantasztikus ötlet-tel. Így intra muros maradtunk – és biztosvagyok benne, hogy jól jártunk. FelkértemIustitia és Asklepios címen Angyal Miklósdoktort, hogy az orvoslás és a jog közöskultúrtörténeti örökségérõl beszéljen.

Mi az üzenete a kurzusnak?Elsõ ránézésre ez egy „garantáltan

használhatatlan és felesleges tudás-anyag”. Azt az esélyt szeretnénk megad-ni, hogy a humaniórák hozzájárulhassona medicina mûveléséhez (taxativ tudás)és felébressze a vágyat legalább a hallga-tók egy részében, hogy maguk is felfe-dezzék a határfelületeket, kezükbe szelle-mi iránytût adjon. Az egyetemi oktatástöbb mint egy pillanatnyi tudásmennyisé-get jelentõ ismerettömeg átadási kísérlete– a kapcsolódások és határfelületek soka-sága jelenti az igazi energiaforrást. Hu-maniórák és reáliák közötti mezsgyénegyensúlyozva igyekszünk segíteni ab-ban, hogy a jövendõ orvosa elhelyezhes-se önmagát, szakmáját a társadalombanértse meg, hogy „mivel foglalkozik, mitnyújt és mit várhat el” jövendõ hivatása –honnan jön és hová tart.

Tervek ?Kérdezték – mibõl vizsgáznak? Mit

felelhettem volna? Hogy a világiroda-lomból? Vagy a genetikából? De igazukvan a hallgatóknak – valamilyen fogódzókell. Nagyon halványan, de körvonalazó-dik egy jegyzet terve. Biztosan nem raj-tunk múlik…

A következõ tanév blokkja már nagy-jából kialakul – aztán majd meglátjuk. Én(majdnem) mindenre készen állok…

Wagner Zoltán, a II. Belklinika Taraba-díjas ifjú büszkeségeDr. Wagner Zoltán 1974. július 18-án született Szekszárdon. 1992-bennyert felvételt a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Ka-rára, ahol elsõévesként az „Évfolyam biológusa” címmel tüntették ki.1998-ban, a diploma megszerzését követõen a PTE ÁOK II. számú Bel-gyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum gyakornoka lett, ahol az-óta is részt vesz a klinikai fekvõ- és járóbeteg-ellátásban, valamint a bel-gyógyászati propedeutika, az anyagcsere-betegségek és a nephrológiaoktatásában magyar és angol nyelven.

1995-tõl tudományos diákkörös hallgatóként kezdett foglalkozni azelõrehaladott glikációs végtermékek tanulmányozásával és a diabete-szes nephropathia progressziójában betöltött szerepük vizsgálatával dr.Nagy Judit és dr. Wittmann István vezetésével. 1997-ben Rektori Pálya-munkáját elsõ díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben demonstrátori ésköztársasági ösztöndíjat nyert el. 1999-tõl PhD-ösztöndíjasként folytat-ta kutatómunkáját, majd 2000-ben egy évig a Würzburgi Egyetem Élettani Kémiai Intézetében dolgozottdr. Reinhard Schinzel és dr. August Heidland irányításával. 2003-ban PhD-doktori disszertációját summacum laude védte meg. 2003-ban Bihari Ottó-ösztöndíjat nyert. 82 kongresszusi szereplés és 38 eredeti köz-lemény szerzõje, illetve társszerzõje. Közleményeinek összesített impakt faktora 28, az idegen hivatkozá-sok száma 34.

Idén november 3. és 5. között, a Magyar Nephrológiai Társaság XXII. Nagygyûlésén klini-kai nephrológiai oktató, kutató illetve betegellátó tevékenységének elismeréseként Taraba Ist-ván-díjjal tüntették ki.

Legfontosabb közleményei: Wagner Z., Wittmann I., Mazák I., et al.: Ne-(carboxymethyl)lysine levels in type 2 diabeticpatients: Role of renal function. Am J Kidney Dis 38: 785-791, 2001; Gerdemann A., WagnerZ., Solf A., et al.: Plasma levels of advanced glycation end products during haemodialysis,haemodiafiltration and haemofiltration: potential importance of dialysate quality. Nephrol DialTransplant 17: 1045-1049, 2002; Wagner Z., Molnár G. A., Mazák I., et al.: A nem-enzimatikusglikáció aterogén hatásának mechanizmusa diabetes mellitusban és veseelégtelenségben. Meta-bolizmus 3: 130-134, 2004; Wagner Z., Molnár G. A., Mazák I., et al.: Az elõrehaladott gliká-ciós végtermékek akkumulációja – a vesefunkció-romlás, mint az ateroszklerózis rizikófaktora.Metabolizmus 4: 166-169, 2004; Vas T., Wagner Z., Jenei V., et al.: Oxidative stress and non-en-zymatic glycation in IgA nephropathy. Clin Nephrol 64: 345-351, 2005; Molnár G. A., WagnerZ., Markó L., et al.: Urinary ortho-tyrosine excretion in diabetes mellitus and renal failure: Evi-dence for hydroxyl radical production. Kidney Int 68: 2281–2287, 2005; Wagner Z., Molnár M.,Molnár G. A., et al.: Serum Carboxymethyl-lysine Predicts Mortality in Hemodialysis Patients.Am J Kidney Dis, közlésre elfogadva.

ATaraba István-díjrólA Magyar Vese-Alapítvány 1999-ben két tudo-

mányos díjat alapított nephrologiával foglalkozófiatal szakemberek számára: a Hársing Lász-ló-díjat elméleti, a Taraba István-díjat klini-kai nephrologiai oktató, kutató vagy be-tegellátó tevékenység elismerésére.

Taraba István (1940-1990) a buda-pesti II. sz. Belgyógyászati Klinikándolgozott, ahol Magyarországon az el-sõk között alakított dialízis-állomást.Nevéhez fûzõdik a Magyar NephrológiaiTársaság megalakítása, melynek hosszúéveken keresztül fõtitkára, majd elnökevolt. Kitûnõ szervezõként jelentõsen hozzá-járult a magyar nephrológia nemzetközi megbe-csüléséhez. Magasra ívelõ pályáját fiatalon bekö-vetkezett tragikus halála szakította meg.

2005. november 11. és 15. között Hunyady Bélaprofesszorral részt vettünk az Amerikai Májku-tatók Társasága (AASLD) 56. kongresszusán,amelyet San Franciscóban tartottak. Ez a ren-dezvény – hasonlóan az áprilisban Párizsbanrendezett európai (EASL) kongresszushoz – va-lójában hepatológiai világkongresszusnak volttekinthetõ, mert nemcsak észak-amerikai, dedél-amerikai, európai, ázsiai, ausztráliai kutatókszázai voltak aktív résztvevõi a programoknak,amelyeknek még a listáját is hosszú felsorolni.

Mindenekelõtt említhetõk a plenáris ülése-ken a hepatológia nagy személyiségeire emlé-kezõ State-of-the-art lectures, így a májtransz-plantációról Starzl, a hepatocarcinogeneisrõlPopper, a májbiopsziáról Ishak és a HBV keze-lésérõl Leon Schiff tiszteletére tartott elõadások.

Fontos részét képezték a „The Liver Meet-ing”-nek a (párhuzamos szekcióként) az egy-egy teljes napot igénybe vevõ posztgraduláliskurzusok, amelyeknek fõ témái a májtransz-plantáció, az endoszkópia és a sebészet májbe-tegségekben játszott szerepe, az immunológiaimechanizmusok, az alkoholos és nem-alkoho-los zsírmáj voltak.

A délidõkben tartott „Meet-the-ProfessorLuncheons” – összesen 35 elõadás – felölelte ahepatológia egész spektrumát az immungeneti-kától, az autoantitestek és cytokinek, az autoim-mun-, az alkoholos- és anyagcsere-betegségek,a hepatotoxicitás, vírushepatitiseken és cirrho-sion át a hepatocellularis carcinomáig. A világvezetõ szaktekintélyeinek szereplésével tartott,színvonalas, kitûnõen dokumentált szponzoráltszimpóziumokat is nagy érdeklõdés kísérte,ezek elsõsorban a vírushepatitisek kezelésénekjelenével-jövõjével foglalkoztak és ugyancsakjól szolgálták a résztvevõk továbbképzését.

Naponta 12-13 párhuzamos szekcióbanfolytak az elõadások – amelyekrõl mintegy 223absztrakt jelent meg a Hepatology szupplemen-tumában, a poszterkivonatok száma ugyanitttöbb, mint 1100.

Néhány említésre méltó megállapítás azelõadásokból és poszterekbõl.

Manns referátumában arról szólt, hogy a he-patitis C vírus (HCV) fertõzés terápiahatékony-ságát javítandó, fõ feladat az alternatív lehetõsé-gek és kombinációk keresése. Nehéz kezelni aHCV1 genotípus-fertõzötteket, az afro-amerikai rasszt, a HIV-pozitívakat, továbbá azo-kat, akik valami okból nem kaphatnak interfe-ront (IFN) vagy ribavirint (RBV) (pl.kontraindikációk miatt) (thalassemia, anaemia).Nem tudni még a benefit/cost arányt a tartósannormális májfunkciójú populáció esetén. A cél:

megelõzni a betegség progresszióját, a terápia-rezisztenciát, csökkenteni a terápia idõtartamát,a recurrescenciát. Eddig a HCV-fertõzötteknekcsak kis része volt bevonható terápiás vizsgála-tokba.

Jacobson szerint a HCV-infekció kezelésé-ben a jövõt HCV-koktél jelentheti.Az antivirálisszerek, (az NS3 protease-, helicase- és NS5BRNS-polymerase-inhibitorok, a „small inter-fering RNS partikulumok (siRNA)”, toll-likereceptor agonisták) és az immunmodulánsok(thymosin, isatoribin és vakcina) kombinációjaígéretes. Az új anti-HCVágensek orálisan adha-tók, talán jobban tolerálhatók mint az eddigi te-rápia. Rezisztencia kialakulásával ezekben azesetekben is számolni lehet, ezt feltehetõen azinhibitorok koktélja csökkenteni tudja.

Sulkowski is arra mutatott rá, hogy nagy ki-hívást jelentenek azok a speciális betegpopulá-ciók, amelyek individualizált ellátást igényel-nek, a genotípustól, a rassztól, a vírus-szinttõl,obesitástól és steatosistól függõen. A vírus-clearance gyorsasága befolyásolja a választan-dó kezelésmódot. A testsúly-adaptált RBV ésPEG-IFN kombináció elõnyös, szemben a fi-xált dózisú kezeléssel. A különbözõ típusúPEG-IFN-ok aktivitásának összehasonlítása2800 HCV1 betegen folyamatban van, az ered-mények 2 év múlva várhatók.

A legújabb adatok arra utalnak, hogy aHCV1 fertõzésben a 4 hetes rapid virológiai vá-lasz (RVR) jó prediktora lehet a késõbbi tartósvirológiai válasznak (sustained virologicalresponse, SVR), és ilyen esetekben a 24 heteskezelés is elegendõ, míg HCV2/3 hepatitisben agyorsan reagálókban eredményes lehet a 12 he-tes terápia is.

Gish szerint a nem-reagálók számára az al-ternatív szerek, mint albumin-IFN vagyviramidin jönnek szóba. A diabetes, obesitas,NASH, inzulinrezisztencia is gátló tényezõ ahatékonyságot illetõen. Lényeges ezért a test-súly-csökkentés, az inzulin-szenzitizáló szerekalkalmazása – még az antivirális terápiát meg-elõzõen. Az afro-amerikai etnicitással kapcso-latban a testsúly-adaptált kezelés vagy kétszeresIFN dózis adása vetõdik fel.

Jelenleg 42 HCV-elleni ágens vizsgálata fo-lyik 195 preklinikai programban. Afõ kategóri-ák az IFN-ok, immunmodulátorok, szélesspektrumú és HCVspecifikus antivirális szerek.Feltehetõen az utóbbiak fogják drámaian meg-változtatni az eddigi kezelési sémákat.

Weinmannak a HCV-okozta májkárosodáspatogenezisérõl tartott elõadása is nagy érdeklõ-désre tartott számot. A krónikus C hepatitis pri-

meren az ineffektív CD8+ és CD4+ T sejt im-munválasz által mediált betegség, az adaptívimmunreakció kapcsán kialakuló, a májsejtekrekifejtett citotoxikus hatások következtében. Bárebben az állapotban is van antivirális válasz, amigátolja a vírusreplikációt, a HCVmégis elmene-kül az immun-clearance elõl és állandó forrásamarad az immunstimulációnak. Ezen kívül a ví-rus maga is számos direkt hatást képes kifejtenia fertõzött hepatocytára, így alakul ki a steatosis,az apoptosis, az oxidatív stressz és sejtciklus re-guláció abnormalitása.

A HCV-infekció kórszármazásának megér-tése lényeges a terápiás lehetõségek kutatásá-ban. A hatékony kezelés különösen fontos gyorsprogressziójú kórformákban, így HIV-co-infek-ció, az idõsek, a transzplantáció recipiensek ésaz alkoholos májbetegek esetén.

Crabb az alkoholos májbetegség pato-genezisével kapcsolatban arra mutatott rá, hogya nagyivóknak csak 10-20 %-ában fejlõdik kimájbetegség, és ez a genetikai tényezõk szere-pére utal. A prediszpozíció poligénes természe-tû: több gén együtthatásán alapul. Az ADH2*2és ALDH2*2 polimorfizmus a kellemetlen tü-netek révén csökkenti az alkoholistává válásesélyét, azonban az ilyen esetekben is alkoholi-zálókban megnõ a májkárosodás kockázata.

AP450 2E15B gén polimorfizmusa, az IL-4receptor, az IL-10 és a microsomális transzferprotein (MTP) gén szerepe jelenleg is vizsgálatoktárgya. Ezek a polimorfizmusok befolyásolják azacetaldehid-képzést, az oxidatív stresszt, módo-sítják az immunválaszt. Az IL-10 polimorfizmus(csökkent IL-10 hatás = fokozott gyulladás) és azintenzív TNFα képzés hasonló módon rosszabbprognózist jelent. ACD14, és CTLA-4 polimor-fizmus jelentõsége is felvetõdik. Anemek szere-pét illetõen régóta ismert a nõk fokozott fogé-konysága az alkohol májtoxicitására.

Az alkohol gátolja a májban a regenerációsfolyamatokat. Az oxidatív stressz apoptosistokoz, a reaktív oxigén metabolitok (ROS) és aTNFα, továbbá az anti-apoptotikus Bcl-2 prote-in redukciója, valamint a fokozott Fas expressio+ Fas-ligand hatására. Asteatotikus hepatocytákigen érzékenyek a TNFα-indukálta apoptosisra.

A zsírsejtekben képzõdõ citokin, azadiponectin visszafejleszti a steatosist, csökkentiaz aktivált stellatum-sejtek proliferációját és in-dukálja a stellatum-sejtek (HSC) apoptosisát is,ami szintén anti-fibrotikus hatást képvisel. Terá-piás lehetõség?

Fried az alkohol és HCV interakcióit illetõ-en kiemelte: az alkohol hatással van egyrészt a

(folytatás a 33. oldalon)

28


Az American Association for the Study of The Liver Disease (AASLD) kongresszusa2005. november 11-15. San Francisco

HCV-infekció természetes lefolyására (naturalhistory), másrészt a HCV-elleni terápia effekti-vitására (HCV-betegekben a 70 g/nap alkohol-fogyasztás 58 %-ról 20 %-ra csökkentette aSVR-t). Az alkoholisták 23 %-a anti-HCV-poz-itív, ezek 94 %-a HCV-RNS pozitív. A HCV-pozitív betegeknek kb. 25-30 %-a alkoholista?Az alkohol-indukálta oxidatív stressz elõsegíti aHCV-replikációt, gátolja vírus clerarance-t, nõ avirulencia, károsodik a gazdaszervezet immun-válasza, a dendritikus sejtfunkció és a természe-tes ölõ (NK) sejtaktivitás.

Jensen szerint a – már említett – rapid viro-lógiai válasz 4 hetes kezelés után HCV1-betegekben jól jelezte a SVR valószínûségét: anegatívvá válókban 91 %-ban következett beSVR, akinél nem volt rapid válasz, 44 %-ban. AHCV1-betegek 20 %-ában következik be agyors válasz, ilyen esetekben alacsonyabb arelapszus aránya. Ferenci adatai arra utaltak,hogy a 4 hetes PEG-IFN alfa2a (180 mg/hét) ke-zelésre vírus-negatívvá váló betegek (< 50IU/ml) számára 24 hetes kezelés is elég, 66 %-os SVR-t lehet elérni. (Akik 12 hét után válnaknegatívvá, azoknál további 32 hét kezelés szük-séges.)

Zeuzem az új orális proteáz inhibitor SCH503034 adásáról számolt be. Dózis-függõantivirális aktivitást igazoltak már 24 óra után,napi 2x 100-200-400 mg , illetve napi 3x 400mg adása mellett. A Peg-intronnal kombináltSCH 503034 kezelés non-responderekben dó-zis-függõ módon csökkentette a HCV-RNSszintet.

Henry szerint a HCV-replikációt csökken-tette a cyclosporin A, (CsA), a mycophenolat ésIFNα kombináció. A két immunszuppresszívszer szinergisztikusan gátolta a HCV-t (90 %-ban), a CsA és IFN is hasonlóképp viselkedettegyütt adva.

Chapel arra mutatott rá, hogy az alfa-gly-cosidáz enzim fontos HCV glycoproteinek N-glikolizációjában. Ennek gátlása befolyásolja aHCV stukturális glikoproteinek gpE1 gpE2morfogenezisét és szekrécióját, a vírus infekti-vitását, a célsejtbe való belépését. (Ezt sejtkultú-rában vizsgálták bovin vírus-diarrhea vírus(BVDV) modellen, ami a pestisvírusokhoz tar-tozik és a HCV rokona.) Az alfa-glikosidáz-in-hibitorok új terápiás lehetõséget jelenthetnekkrónikus C hepatitisben?

Neumann azt közölte,hogy a HLAB27védõhatású lehet HCV-infekcióban.

O. James kérdõíves módszerrel vizsgáltaprimer biliaris cirrhosisban (PBC) a környezetiés genetikai faktorok szerepét. A dohányzás, agyakori uroinfekciók, a terhesség alatti pruritusés családi elõfordulás bizonyult kockázati té-nyezõnek. Új környezeti faktornak találta a haj-festék használatát. Juran és mtsai PBC-betegekelsõfokú rokonaiban 15,4 % gyakorisággal mu-

tattak ki anti-mitokondriális antitest (AMA) po-zitivitást, fõleg lánytestvérekben (26 %-ban), azanyákban és a leánygyermekekben.

Ferenci és munkatársai (köztük Budapest-rõl Szalay Ferenc) nemzetközi tanulmányban1008 Wilson kóros beteget vizsgáltak, a genotí-pus-fenotípus korrelációt tanulmányozták.Összesen 173 mutációt találtak. A betegek 10%-ában nem találtak mutációt. A 14-es exononlevõ mutációk késõi típusú neurológiai beteg-séggel, míg a 8, 13, 9 exonokon levõ mutációkmájbetegséggel társultak. Egyébként genotí-pus-fenotípus korrelációt nem találtak.

Lenaert szerint asciteszes cirrhosisos bete-gekben a clonidin (2x 0.075 mg/nap) csökkentia szimpatikus aktivitást, valamint a renin- ésaldosteron-szintet, ezáltal a diuretikus kezeléskiegészítésében hasznos lehet.

Saito azt mutatta ki, hogy az angiotenzin IIreceptor antagonista losartan + ursodeoxy-cholsav növelte a szérum adiponectin szintet,csökkentette az inzulin-rezisztenciát, a szérumIV collagén és plazma TGFβ1 szintet, gátolta afibrózist a kontroll biopszia kapcsán. (A kont-rollcsoport csak ursodiolt kapott).

Cervello igazolta, hogy a szelektív COX-1inhibitor SC-560 gátolta a sejtnövekedést ésapoptosishoz vezetett HCC-sejteken. Nakmoto

N. szerint a COX-2 inhibitor és IFNβ sziner-gisztikusan hoztak létre apoptosist humánhepatoma sejteken.

Összefoglalva, az AASLD-kongresszusonvaló részvételünk kapcsán a legújabb ismerete-ket hallhattuk a májbetegségek patogenezisére,diagnosztikájára és terápiájára vonatkozóan, akrónikus hepatitisek antivirális kezelése terénelért fejlõdésrõl, az eddigi sémák effektivitásá-nak javításáról, a jövõben várható lehetõségek-rõl a protease-, helicase-, polymerase-gátlók,ribavirin- és egyéb nucleosid-analógok, vala-mint az immunmodulánsok kísérletes és klini-kai vizsgálatairól. Gyakorlatunk számára külö-nösen fontos PEG-IFN +RBV kombinációrabekövetkezõ rapid virológiai válasz prognoszti-kai jelentõségének felismerése, ennek alapján atartós válasz elõrejelzése és a terápia költség-ha-tékonyságának növelése. Mindezen túlmenõenalkalmunk volt találkozni és tapasztalatainkatkicserélni neves hepatológusokkal. Végül ismeggyõzõdhettünk arról, hogy saját klinikai ku-tatásaink irányai és eredményei semmivel semmaradnak el a korszerû trendektõl. Továbbimunkáinkhoz mindezt komoly hozzájárulásnaktekinthetjük.

Dr. PárAlajos

33


2005. október 6-8-ig Debrecenben került sora Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tár-saság vándorgyûlésére. A társaság célja,hogy a kétévente megrendezésre kerülõ ese-mény szervezésébõl a vidéki városok is kive-gyék részüket, ezúttal a „Cívis Város” vállal-ta magára ezt a feladatot. Ehhez aFogorvostudományi Kar új és igazán impo-záns épülete nagyszerû keretet adott. A kon-ferencia súlyát jelezte a meglehetõsen nagy-számú résztvevõ, mind az elõadókat (27 elõ-adás a másfél napos szakmai programban),mind a hallgatóságot tekintve.

A társasági program az esti nyitófogadás-sal kezdõdött, ami jó lehetõséget adott a fiata-labb és idõsebb kollégák ismerkedésére a ze-nés vacsora mellett. A másnapi tudományosprogram 3 plenáris ülésre osztva zajlott, majdvezetõségválasztás következett. Az utolsó na-pon újabb 2 plenáris ülésre került sor.

A PTE Fogászati és Szájsebészeti Klini-káról nagylétszámú „küldöttség” indult út-nak a távoli Debrecen felé. A következõ elõ-adások hangzottak el klinikánk oktatóitól: dr.Bognár Veronika, dr. Knolmayer Judit: Fo-

gazati aplasia elõfordulása és tünettana gyer-mekkorban; dr. Herényi Gejza, dr. SzabóGyula, dr. Somoskövi István: A fogak szám-beli eltéréseinek kezelése során szerzett ta-pasztalataink; dr. Somoskövi István, dr. Heré-nyi Gejza, dr. Papócsi Gábor: Fogszabályo-zás céljából végzett fogeltávolítás gyakorisá-ga; dr. Szántó Ildikó, dr. Knolmayer Judit, dr.Szabó Gyula: Diagnózis-felállítás és kocká-zatfelmérés gyermekeknél caries következ-ményes betegségek esetén. Ezen kívül klini-kánk két korábbi oktatója, dr. Lovász Mártaés dr. Mérei Eszter is egy-egy elõadással kép-viselték városunkat.

Jó érzéssel töltött el minket, hogy vala-mennyi elõadásunk kapott elismerõ szavakatés a konferenciát lezáró közönségszavazásondr. Somoskövi István elõadása második he-lyezést ért el.

Elismerésünket mutatja az is, hogy dr.Szántó Ildikó felkérést kapott a két év múlvaesedékes újabb vándorgyûlés Pécsen történõmegrendezésének koordinálására.

Dr. Benke Beáta

MFE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság XVIII. Szimpózium, II. Tóth Pál Vándorgyûlés

Nagysikerû közös kongresszust tartott immáron második alkalommala Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság és a MagyarCardiovasculáris és Intervenciós Radiológiai Társaság dr. KollárLajos, illetve Battyáni István szervezésében Pécsett, a Hotel Palati-nusban.

A kongresszus a magyar érgyógyászok kétévenkénti nagy sereg-szemléje. Arésztvevõk száma 417 volt, mely meghaladott minden ko-rábbi kongresszusi érdeklõdést. Angiológiai Napokat utoljára tíz évvelezelõtt, 1995-ben rendeztek Pécsett az akkor újjászervezõdött Sebé-szeti Tanszék keretében, így kettõs jubileumot ünnepeltünk.

Akongresszus fõ témái a következõk voltak:1. Carotis mûtét versus PTA2. Endovascularis szövõdmények ellátása3. Mélyvénás trombózis, trombolízis4. PAD és GI intervenciós radiológia5. Amputáció, rehabilitáció/femoro-popliteális mûtétek6. Poszterbemutató

A kongresszus keretén belül került megrendezésre a II. MagyarLézer-Doppler Szimpózium.

A gálaest elõtt hangzott el dr. Acsády György egyetemi tanár Sol-tész Lajos-emlékelõadása, valamint dr. Ballagi Farkas Bugár Mészá-ros Károly-emlékelõadása.

Ugyancsak a gálaest során került sor az Érbetegségek címû folyó-irat díjainak átadására. Afõszerkesztõ Nagydíját dr. Kollár Lajos egye-temi tanár kapta nagyszámú, nívós közleményeiért. A Legjobb Publi-cista díjban dr. Arató Endre, a PTE Sebészeti Tanszék orvosa részesült.

A magas szintû tudományos program mellett remek hangulatúkoncert, illetve villányi borest emelte a kongresszus hangulatát.

A PTE ÁOK Sebészeti Tanszék orvosai az alábbi elõadásokkalképviselték intézetüket: Menyhei G., Gyevnár Zs., Keresztfalvi A., Kol-lár L.: Carotis endarterectomia: altatás vagy locoregional anaesthesia?;Sínay L., Kasza G., Rozsos I., Kollár L., Litter I.: Fibrinogenszint válto-

zások diabétesz láb-szindrómás betegeknél; Gyevnár Zs., Menyhei G.:Cryostripping és hagyományos stripping összehasonlítása az életmi-nõség tükrében; Füzi Á., Ripp K.: Nagy kiterjedésû alsóvégtag-lymphoedemás esetünk kezelése konzervatív és sebészeti módszerek-kel; Rozsos I., Sínay L., Kasza G., Litter I., Kürthy M., Weisdorn R.,Rõth E., Kollár L.: A Diabetic Foot Syndromás betegek hemorheolo-giai nyomonkövetése; Arató E., Kürthy M., Jancsó G., Kasza G., Sínay

L., Rozsos I., Kollár L., Rõth E.: Az oxidatív stressz szerepe az alsóvég-tagi revaszkularizációs szindrómában; Kasza G., Rozsos I., Arató E.,Kollár L.: Stentgraft implantációs sikertelenség – hagyományos re-szekció (konverzió) és/vagy hibrid endovaszkuláris befejezés.

A kongresszus záróakkordjaként megtartott vezetõségi ülésennagy megtiszteltetés érte intézetünket. A MAÉT történetében elsõ íz-ben vidéki professzort választott egyhangú szavazással a társaság éléredr. Kollár Lajos egyetemi tanár személyében. Munkájához sok sikertkívánunk!

Dr. Arató Endre

34


Pécsi Angiológiai Napok – 2005. október 12-14.

KOLLÁR LAJOS PROFESSZOR AMAGYARANGIOLÓGIAI ÉS ÉRSEBÉSZETI TÁRSASÁG ÉLÉN

Civilek az agytudományokban?„Elmék találkozása – európai vélemények az agykutatásról”

November 4-5-én tartották Ráckevén az „Elmék találkozása – eu-rópai vélemények az agykutatásról” elnevezésû európai uniós pro-jekt soron következõ magyarországi Civil Fórumát. A programcélja, hogy az átlagember minél többet megtudjon az agykutatás-ban és annak alkalmazásaiban elért eredményekrõl, a mindennapiéletre és a társadalom egészére tett hatásairól. Ez a megközelítésmegegyezik az EU azon irányelvével, hogy a jövõbeni kutatások-ról, a technológiai döntéshozatalról és irányításról szóló vitákba aszélesebb közönséget, a nem szakértõ állampolgárokat is vonjákbe a tagországok. A civil résztvevõk a korábbi találkozók soránösszeállított kérdéseket, témaköröket vitathattak meg a meghívottszakértõkkel, akik között agykutató, egészségügyi közgazdász,szociológus, pszichiáter, pszichológus, bioetikus, civil szervezetvezetõje is volt.

Ha valaki azt gondolná, hogy könnyû a civilek kérdéseire vá-laszolni, akkor próbálja ki, hogy 13 különbözõ korú, nemû, isko-lai végzettségû, foglalkozású, az ország különbözõ településeinélõ embernek mit is válaszolhat az egyáltalán nem laikus kérdé-sekre egy ilyen fórumon. A kérdések (és a szakértõk által adott vá-laszok) mind egy célt szolgáltak: a civil társadalom erõsítését azagytudományokkal kapcsolatos kérdéskörök kimunkálásában és adöntéshozatalban. A civil csoport egy záródokumentumban ösz-szegzi meglátásait és tapasztalatait.

A program magyarországi vezetõje dr. Molnár Péter egyetemitanár, a Debreceni Egyetem OEC Magatartástudományi Intézeté-nek vezetõje, régi pécsi kollégánk. A Pécsi Tudományegyetem Ál-talános Orvostudományi Karának Magatartástudományi Intézeté-bõl dr. Füzesi Zsuzsanna és dr. Varga József kaptak szakértõkéntmeghívást a Civil Fórumra. Részt vett és többször is bekapcsoló-dott a vitába a fórumon Lénárd László professzor, a PTE rektorais, aki a projekt magyarországi tanácsadó testületének tagja.

A program következõ találkozója Brüsszelben lesz, az EU tag-országai civil csoportjainak részvételével. A fórum fõvédnöke dr.Jánosi György, az Országgyûlés Oktatási és Tudományos Bizott-ságának elnöke, akinek kezdeményezésére várható, hogy a témá-ról vitanapot tartanak a parlamentben 2006 februárjában.

Dr. Varga József Magatartástudományi Intézet

Egy kis lazítás a villágnyi Polgár-pincében

35


2005. november 3-5-ig Sopronban, a „Hû-ség Városában” rendezték meg a MagyarNephrológiai Társaság XXII. Nagygyûlését. ALõverek hangulatos, alpesi klímájú környeze-tében megrendezett konferencia mind a tudo-mányos fejlõdésre, mind a kikapcsolódásraszámos lehetõséget kínált. A rendkívül gazdagtudományos program számos újdonsággal és

érdekességgel ismertette meg a hallgatóságot,esténként pedig színvonalas szórakozásra is le-hetõség nyílt. Akonferencián a II. Belklinika isnagy számban képviseltette magát.

November 3-án, a konferencia megnyitó-ját követõen került sor a tudományos díjak át-adására. Ennek keretében vehette át klini-kánkról dr. Wagner Zoltán a Taraba-díjat,

amelyet a Magyar Vese-Alapítvány hozott létrea legjobb fiatal neph-rológusok díjazására.Ezt követõen a primerés secundaer glomeru-lopathiák szekció kere-tén belül került sor kli-nikánk kiváló nephro-patológusának, dr. Deg-rell Péternek az elõadá-sára, amely az IgAnephropáthiában elõ-forduló paramesangi-ális glomeruláris basalismembrán károsodásá-ról szólt. Ezután dr. Ko-vács Tibor tartott elõ-adást a metiléntetra-hidrofolát-reduktáz génpolimorfizmusánakvizsgálatáról, amelyetIgA nephropathiás,polycystás és 2-es típu-sú diabeteszes betege-ken végeztek.

Elsõ nap került soraz elsõ poszterszek-cióra, melyre klinikánkis több poszterrel ké-szült. Elsõként dr. Hal-mai Richárd mutatta berendkívül érdekes és ta-nulságos esetét, amelyrávilágított arra, hogy apostrenális veseelégte-lenség egy lehetségesritka oka lehet az Ac-tinomycosis. Ugyaneb-ben a szekcióban dr.Tamaskó Mónika egy, anephrosis-syndromásbetegeknél eddig kevés-sé ismert összefüggésrehívta fel a figyelmet aszérum laktát-dehidro-genáz aktivitás és a

nephrosis-syndroma paraméterei között. Azelsõ nap közgyûléssel és az ezt követõ nyitó-fogadással zárult. A fogadás kulináris élmé-nyei elõtt Zsédenyi Adrienn színvonalas elõ-adását élvezhettük a soproni Liszt FerencKonferencia és Kulturális Központban.

Másnap az elsõ szekcióban került sorNagy Judit professzor asszony kiváló elõadá-sára a renális anémiáról, mint a krónikus ve-sebetegségek progressziójának korrigálhatórizikófaktoráról. Ezt követõen dr. WittmannIstván elõadásával a vesebeteg diabeteszeshypertóniás betegek kezelésének jelentõségé-re hívta fel a figyelmet.

A microalbuminuriáról, mint a vesekáro-sodás és cardiovascularis rizikó korai mar-kerérõl szóló elõadások külön szekciót képvi-seltek. Ennek keretében számos világhírû kül-földi elõadó, többek között Dick de Zeeuw(Hollandia) és Per-Henrik Groop (Finnor-szág) tartott igen színvonalas elõadást a leg-újabb eredményekrõl. Ugyanebben a szekció-ban képviselte klinikánkat dr. Wittmann Ist-ván, aki a microalbuminuria minél korábbi di-agnózisának jelentõségét hangsúlyozta diabe-teszes és hypertoniás betegekben, továbbá dr.Laczy Boglárka, aki egy elõvizsgálat eddigieredményeit mutatta be keringésjavító infúzi-ós kezelések diabeteszes neuropathiára és azalbuminuriára kifejtett hatásairól. HermannHaller professzor Hannoverbõl a vesebeteg-ségekben kialakuló endotéldiszfunkció jelen-tõségérõl tartott érdekes elõadást.

A pénteki nap záró elõadásai a vesepótlókezeléssel és a vese- és hasnyálmirigy-transz-plantációval kapcsolatos legfrissebb eredmé-nyekrõl számoltak be.

A záró bankettre a Hotel Sziesztában ke-rült sor, ahol a gasztronómiai élvezet mellettkellemes élõzene gondoskodott a résztvevõkjó hangulatáról egészen másnap hajnalig.

A szombati napon a szakdolgozók tudo-mányos programján klinikánk intézetvezetõfõnõvére, Szekeresné Izsák Margit üléselnökifeladatokat látott el. A konferencia utolsó elõ-adásai a renális anémia témakörében még szá-mos hasznos új információval szolgáltak.

A konferencia jó hangulatban, kellemeskörnyezetben számos magas színvonalú elõ-adással kiváló alkalmat nyújtott a tapasztalat-cseréhez és a szakmai fejlõdéshez a kikapcso-lódás mellett.

Dr. Tamaskó Mónika

A II. sz. Belklinika a Magyar Nephrológiai Társaság XXII. Nagygyûlésén

XI. Magyar Gyógynövény KonferenciaOktóber 13-15-ig került megrendezésre a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának szervezésé-ben a XI. Magyar Gyógynövény Konferencia. A rendezvénynekhelyt adó Dobogókõ nemcsak az elõadásokhoz, vitákhoz, hanema botanikai túrához is méltó helyszínt kínált.

A „Gyógynövények napjaink gyógyszerészetében – tradíciókés újdonságok” címet viselõ rendezvény – a gyógynövény konfe-renciák hagyományainak megfelelõen – a szakterület legújabb tu-dományos eredményeit, várható kutatási irányvonalait, új kihívá-sait mutatta be.

A már hagyományos témakörök mellett a rendezvény teretadott olyan aktuális kérdések, problémák megvitatásának is, ame-lyek ma a gyógynövények felhasználása, terápiás alkalmazása te-rén felvetõdnek.

Az elmúlt idõszakban nagy számú gyógynövény-alapú ké-szítmény került piacra, átalakult a termékstruktúra, ugyanakkor aszínvonalas szakmai tájékoztatás hiánya tapasztalható. Az Euró-pai Unióhoz történt csatlakozásunkból adódóan jelentõs változá-sok következtek be, a szabályozási rendszer még nem volt képesigazodni a megváltozott körülményekhez. Ezek miatt a konferen-cia kiemelt témaköreként szerepeltek a gyógynövény-alapú ter-mékek terápiás problémái, forgalmazási, minõségi kérdéseik.

Az uniós harmonizáció miatt jelentõsen kibõvült a hazánkbanis beszerezhetõ gyógynövények választéka; „Tradicionális növé-nyi gyógyszerek” egységes minõsítést fogadnak el az egész Uni-ón belül, így olyan növényi alapanyagok, termékek is megjelen-nek a hazai piacon, amikkel kapcsolatban nálunk felhasználási ta-pasztalat egyáltalán nincs. További aggály, hogy az áruk szabadmozgásának uniós elve szerint bármilyen kétes minõségû, gyó-gyászati szempontból nem ellenõrzött, de gyógyító hatásúnak ki-kiáltott termék a hazai felhasználásban akár nagyobb arányban ismegjelenhet.

A Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékét dr.Szabó László professzor képviselte plenáris elõadásával(„Gyógynövények, gyógynövény-készítmények a mai hivatalosés népi orvoslásban – bürokrácia, engedély nélküli terjesztés,gyógyszertári forgalmazás. Érdemes-e becsületes úton járni?”),dr. Farkas Ágnes, Horváth Györgyi és Papp Nóra pedig háromposztert mutatott be.

Dr. Molnár Béla

36


E z év õszén is megrendezte a Neuroradiológiai Társaságévi kongresszusát és a szokásosan ehhez csatlakozó to-vábbképzõ kurzusát Budapesten, szeptember 22. és

24. között a margitszigeti Hotel Thermal Danubiusban.A továbbképzõ kurzus témája ebben az évben a gyermekneuro-radiológia volt. Az elõadók között neves külföldi szakemberekmellett a téma legelismertebb magyar ismerõi is szerepeltek.Elsõként Kenéz József professzor (OPNI, Budapest) foglaltaössze a neuroradiológia legfontosabb újdonságait; mondaniva-lójának középpontjában speciális MRI módszer volt, amellyela fehérállományon belüli rostrendszerek jól vizsgálhatók (dif-fúzió súlyozásos MRI, ún. traktográfia, fiber-tracking). Az MRIa legutóbbi években egy új területtel, indikációs körrel bõvült:ez a magzati agyi MRI. E témával kapcsolatos ismeretekrõl, sa-ját tapasztalatáról egy osztrák elõadó számolt be, P. C. Brugger(Bécsi Egyetem). Az elõadó intézetében 7 év alatt több mint600 magzati vizsgálatot végeztek el, a 18. terhességi hetet kö-vetõen. Ezt követõen két elõadást is tartott Európa egyik legna-gyobb gyermekneuroradiológiai osztályának vezetõje, P.Tortori-Donati (Genova, Olaszország) a gerinc, gerincvelõ áb-rázolásáról, a leggyakoribb kórképekrõl, a gerincfejlõdési ren-dellenességekrõl. Egy további, logikusan felépített elõadásbanBarsi Péter fõorvostól, a kongresszus szervezõjétõl (OPNI, Bu-dapest) a normális agyi fejlõdésrõl, a leggyakoribb fejlõdésirendellenességekrõl hallhattak a részvevõk. A gyermekkori bé-nulás, az agyi ischaemia volt a témája a következõ elõadásnak,az elõadó a svéd O. Flodmark professzor (Karolinska Egyetem,Stockholm) volt. A vaszkuláris kórképek (AV malformációk,intracranialis aneurysmák, agyérbetegségek) diagnosztikájáról,az intervenciós radiológiai kezelés lehetõségeirõl Vörös Erika,a társaság elnöke (SZTE, Szeged) beszélt. A hazai neuroradi-ológiai rendezvények kedvelt elõadója, Patay Zoltán, aki sokéve Szaud-Arábiában dolgozik, egy a legtöbb radiológus általtúlzottan nem kedvelt betegségcsoportról tartott elõadást, azörökletes és agyi betegségekrõl, annak MRI-diagnosztikájáról,az MR spektroszkópia által nyújtott információról. E témábanPatay doktor nemzetközileg is elismert. Egy igen szomorú, dea becsültnél gyakoribb gyermekgyógyászati probléma, a bán-talmazott gyermekek vizsgálatáról tartott elõadást a korábbanemlített svéd professzor. Prezentációjának sokkoló részei vol-tak azok a rövid bejátszások, amelyeken csecsemõket bántal-mazó felnõttek, rendszerint a szülei, játékbabákon mutatták be,hogy ütötték meg, rázták meg a gyerekeket. Ezek igen jólszemléltették az agysérülések mechanizmusát. Végezetül kétmagyar elõadó következett. Lombay Béla (Miskolc) a gyer-mekkori gyulladásos kórképeket mutatta be, Osztie Éva (Or-szágos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest) a gyer-mekkori koponyaûri daganatok klinikumát, felosztását és ter-mészetesen a képi diagnosztikáját ismertette.

A következõ napon vette kezdetét a tulajdonképpeni kong-resszus. A megnyitó ünnepségen rövid beszédet mondott Ko-moly Sámuel professzor, mint a Neurológiai Szakmai Kollégi-um elnöke, fõvédnök. Ezután a résztvevõket Szabó Vilmos ál-

lamtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kö-szöntötte. Jelenlétét az magyarázta, hogy az általa vezetett hi-vatal több határon túli kollégánk részvételét biztosította, finan-szírozta. Végezetül a társág elnöke, Vörös Erika és a kongresz-szus elnöke, Barsi Péter is szólt a megjelentekhez.

Arendezvény másfél napja alatt több mint 30 elõadás hang-zott el 5 szekció keretében. Az elõadók közel fele fõvárosi in-tézetekbõl érkezett, ami érthetõ is, hiszen Budapesten mûködikkét nagy neurológiai és idegsebészeti centrum (OPNI, OITI). Atöbbi elõadó az ország minden részében dolgozik. A szervezõka szekciók elejére egy-egy referátumot is beiktattak, melyek té-mája és az elõadók megérdemlik a felsorolást. Patay Zoltán azMR spektroszkópia gyakorlati vonatkozásait ismertette, a vizs-gálat alapját, azokat a vegyületeket, melyek a normális agymû-ködés során mindig kimutathatók (pl. N-acetil-aszpartát, krea-tinin, kolin stb.), és azokról is, amelyek kóros körülmények kö-zött jelennek meg (pl. laktát, glutamin-glutamát komplex stb.).Ezek agyi ischaemia, daganatos vagy gyulladásos, anyagcsere-betegségek során jelennek meg. Bogner Péter professzor (Ka-posvári Egyetem) referátumának témája az MR diffúziós kép-alkotás gyakorlati és tudományos alkalmazása volt. E módszeraz ischaemiás stroke diagnosztikájában fontos, de agyi ödé-mák, daganatok, tályogok, sclerosis multiplex, egyéb eredetûfehérállomány-betegségekben is használatos. Berényi Ervin(Debrecen) összefoglaló elõadásának témája a neuroradi-ológiában járatlan olvasó számára bizonyára nem nagyon is-mert: a diffúziós tenzor képalkotás, fibertracking. A továbbkép-zés elsõ elõadásában is szóba került a téma, mint a neuroradi-ológia fontos újdonsága. Erõsen leegyszerûsítve a jelenségeket:az „egyszerû” diffúzió súlyozásos MRI-vizsgálat lényege az,hogy az ép agyállományhoz képest jelentõs jelintenzitás-elté-réssel ábrázolhatók a kóros folyamatok, pl. friss infarktus. Ez azép szövetekben és a kóros folyamat helyén lévõ víz eltérõ dif-fúziós sajátsága miatt hajtható végre. Mivel az agyban a rost-rendszerek miatt a víz diffúziójának anatómiai gátja van, ezértspeciális mérési módszerekkel, megfelelõ számítógépes segít-séggel jól ábrázolhatóvá váltak ezek a struktúrák is. Mind a nor-mál anatómiai viszonyok bemutathatók ezáltal, mind a rost-rendszerek károsodása. Martos János (OITI, Budapest) a funk-cionális MR gyakorlati alkalmazásáról beszélt. A klinikai rutin-ban még nem alkalmazott, inkább a klinikai kutatás irányából aklinikum felé haladó módszer lényege az, hogy az MR-beren-dezés képes kimutatni bizonyos agyi központok aktivitása so-rán fellépõ neuronmûködést, amely a véráramlás lokális növe-kedése révén lokális jelintenzitás-eltérésként jelentkezik. Egytörténet felidézése, a kéz vagy a láb ujjainak mozgatásával le-het egy-egy agyi területet aktiválni. E módszer segíthet egy da-ganat eltávolításának megtervezésében. Ugyanis ha egy daga-nat közelében pl. fontos mozgató vagy érzõ centrum van, ezmeghatározhatja a metszés vezetését, csökkentendõ posztope-ratív reziduális tüneteket. Végezetül az utolsó referátum témá-ja a csecsemõkori koponya UH-vizsgálat volt, az MR tükrében.Rudas Gábor (Linz, Ausztria) ismertette a neuroszonográfia

A Magyar Neuroradiológiai Társaság Kongresszusáról és Továbbképzõ

37


Informális találkozó a Magyar Orvosi Kamara és az Orvosegészségügyi Centrumok képviselõi között

Budapest – MOK Székház, 2005. október 7.

A Pécsi Orvosegészségügyi Centrum vezetõinek megbízásából Csere Tibor egyetemi docens ésPintér András egyetemi tanár részt vett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által kezdeménye-zett ülésen, melyre a négy orvosegészségügyi centrum képviselõit hívták meg.

Az egynapos ülés fõbb gondolatai a következõk voltak:Az orvosegészségügyi centrumok súlya és szerepe a magyar egészségügyben jóval nagyobb, mint

az ott dolgozó orvosok száma.A MOK köztestület, a jelenlegi kamarai törvény alapján igen szûk a mozgási területe.A MOK a Magyar Orvos címû újságon, a Honlapon és a Hírlevélen keresztül igyekszik megköze-

líteni a magyar orvosokat, ennek ellenére az orvostársadalom csak keveset tud a MOK mûködésérõl ésalig támogatja a MOK-ot. A megyei orvosi kamarák nem mindenütt mûködnek kielégítõen. Egy évmúlva választás lesz, a MOK-tagoknak fel kell erre készülni.

A nemzeti egészségügyi kerekasztal mûködik, de nem élvez teljes elfogadottságot. A MOTESZ kö-zeledik a MOK felé.

A folyamatos orvostovábbképzés (szakorvos-továbbképzés) még akadozva folyik, nagy volt a kap-kodás az 5 éves periódus végén.

A szolnoki bírósági ügy kapcsán (az ügyeleti szolgálatot teljes munkaidõnek ítélték meg) a MOKnem a túlmunka korlátozása ellen van, hanem csak azt akarja, hogy biztosítsák az orvosok számára aszükséges pihenési idõt.

A MOK igazságtalannak tartja, hogy a magánorvosok ne írhassanak fel támogatott gyógyszereketés véleménye szerint a betegek gyógyulásához szükséges gyógyszerek és gyógyászati segédeszközökbiztosítotti jogon, tehát támogatással történõ elérhetõsége kizárólag a biztosítotti jogviszony, a korrektvizsgálatokkal alátámasztott kórisme és a szakma szabályai szerint megfelelõ gyógyszerkiválasztásalapján ítélhetõ meg, szabályozható.

Az egészségügyi piac nem igazi piac, a beteg nem igazi, hanem álfogyasztó.A fiatalabb orvosok általában nem elég aktívak, míg az idõsebb orvosgeneráció fél elmondani a vé-

leményét. Még uralkodnak a régi beidegzõdések.Várható a központi ügyeletek erõsítése (sürgõsségi osztályok). Emellett kisebb osztályos orvosi

ügyelet szükséges. Várható, hogy a sürgõsségi ellátás finanszírozási feltételei javulnak.A rezidensek panaszkodnak, hogy nem kötnek velük elõszerzõdést. Az elõszerzõdések megszünte-

tése a rezidensi szövetség kérésére történt. A MOK leszögezte, hogy a szakemberek, fõleg a fiatal szak-emberek itthon tartása nem politikai, hanem gazdasági kérdés.

A progresszív betegellátásra biztosított pénz (600 millió Ft volt), melyet az egyetemek kaptak a ki-emelten nehéz betegek ellátásáért, nem szerepel a 2006. évi költségvetésben. Emellett számos más té-tel, mely szerepelt 2005-ben, már szintén nem található meg a 2006. éviben.

Több kórházban jelentkezik a szakemberhiány. Felvetõdött, hogy a szakmailag, személyzetileg nemkielégítõen mûködõ kiskórházakat más feladatokkal lehetne mûködtetni.

A MOK szeretné, ha a folyamatos továbbképzéssel kapcsolatosan (szakorvosok részére) javaslatokérkeznének. A jövõben a szakorvosoknak 5 év alatt legalább 50 pontot kell kötelezõen úgy teljesíteni,hogy szervezett továbbképzõ tanfolyamokon vesznek részt. Ezek a tanfolyamok ingyenesek. Az 50pont megszerezhetõ több tanfolyam során.

Komoly vita merült fel a külföldi orvosok diplomájának elfogadásával kapcsolatosan. A kis kórhá-zak nagy nyomást gyakorolnak a MOK-ra és az egyéb szervekre, hogy kielégítõ szakmai és/vagynyelvtudás nélkül is alkalmazhassák a külföldi orvosokat, mert enélkül nem tudnak mûködni, ügyele-tet biztosítani. Ugyanakkor a MOK a szakmai színvonal tartása érdekében továbbra is bizonyos szak-mai és nyelvi követelményeket állít velük szemben. Felmerült, hogy a jelenlegi szóbeli vizsga helyettírásbeli vizsgát kellene tenni, ahol objektíven értékelhetnék a teljesítményt, és nem kerülnének veszé-lyeztetett helyzetbe a vizsgáztatók.

A MOK is úgy véli, hogy az orvosi karok két minisztérium által történõ vezetése megosztott fele-lõsséget jelent (azaz nem jelent valódi felelõsséget). Ezen változtatni kellene.

A találkozó résztvevõi megegyeztek abban, hogy negyedévenként fognak találkozni a fenti infor-mális keretek között.

elõnyeit, korlátait, a tipikuselváltozások képeinek bemu-tatása mellett felhívta a fi-gyelmet, hogy egyes esetek-ben a negatív vagy csak mini-mális eltérést tükrözõ UH-vizsgálat után az MRI a betegtovábbi sorsát döntõen befo-lyásoló eltérést mutathat ki.Ilyen tipikus kórképek aperiventricularis állományká-rosodás, stroke, agykéreg fej-lõdési rendellenesség,anyagcserebetegségek stb.Mindezek alapján megállapít-ható, hogy a neuroszonográ-fia az elsõként választandómódszer, de szükség esetén elkell végezni az MRI-t is.

A beszámoló végén megkell említeni, hogy e rendez-vényen néhány pécsi elõadásis elhangzott. Schwarz Attilaés munkatársai (IdegsebészetiKlinika és Pécsi Diagnoszti-kai Központ) a városunkbanmûködõ MRI-berendezésselvégrehajtott funkcionálisMRI-vizsgálatokról számol-tak be, az alapkísérletekrõl ésa lehetséges klinikai alkalma-zásokról. Kövér Ferenc ésmunkatársai egy érdekes ese-tet ismertettek, amikor neuro-lógiai tünetek, kétoldali hal-lásvesztés jelentkezése utánhónapokkal késõbb vált is-mertté, hogy e tünetek okaepeúti malignus daganat ideg-rendszeri áttéte volt. Kövérdoktor üléselnöki tisztséget isbetöltött. Ursprung Zsuzsa ésmunkatársai elõadásában (Pé-csi Diagnosztikai Központ ésIdegsebészeti Klinika) egyspeciális MRI mérési mód ésaz agyödéma ábrázolásánaklehetõségérõl esett szó.

Dr. Weninger CsabaRadiológiai KlinikaPécsi Diagnosztikai

Központ

XIV. kurzusa

ETIKAI ÉS BETEGJOGIKONZULTÁCIÓS EHETÕSÉG

A PTE ÁOK Magatartástudományi Intézete 2005.december hónaptól orvosi (egészségügyi) etikai ésbetegjogi kérdésekben konzultációs lehetõséget biz-tosít az Orvostudományi és EgészségtudományiCentrum munkatársai számára. A konzultánsi fel-adatokat intézetünk munkatársa, dr. Jakab Tibor,bioetikus, betegjogi szakértõ látja el.

A konzultációs lehetõség kiterjed minden olyanetikai dilemmára és tág értelemben vett betegjogikérdésre, amely a betegellátás során felmerül, és aprobléma összetettsége miatt a helyes, illetve a jog-szerû megoldás nem egyértelmû. A lehetõséggel el-sõsorban a betegellátásban dolgozók munkáját kí-vánjuk segíteni. Akonzultációs tevékenység a jogi ésaz etikai normák feltétlen tiszteletben tartásával tör-ténik. Természetesen az abszolút igazságoknak akonzultáns sincs birtokában, de munkaköri kötele-zettségeként vállalja, hogy tudásával és évtizedesgyakorlati tapasztalatával a hozzáforduló kollégákrendelkezésére áll.

Dr. Jakab Tibor elérhetõségei: mobil gyorshívószám: *0882; egyetemi mellék (ÁOK): 1894; e-mail: [email protected]

Alkotmánybírósági döntés a mûvi meddõvé tétel törvényi szabályozásáról

Dr. Jakab Tibor (PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet) indítványát az Alkotmány-bíróság részben elfogadta, és a mûvi meddõvé tétel egyes törvényi szabályozásait al-kotmányellenesnek nyilvánította. Az indítvány és a határozat teljes szövege a Magatar-tástudományi Intézet honlapján olvasható: http://www.aok.pte.hu/magtud/hirek.htm;

Letölthetõ formátum: http://www.aok.pte.hu/magtud/AbmeddovetetelMagtud.doc

KommünikéAz Alkotmánybíróság 2005. november 12-én elfogadott határozatával alkotmány-

ellenesnek nyilvánította az egészségügyrõl szóló törvénynek azt a rendelkezését,amely szerint a mûvi meddõvé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagyhárom vér szerinti gyermekkel rendelkezõ személynél végezhetõ el.

A határozat hangsúlyozza, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szereplõemberi méltósághoz való jog széles körû védelemben részesíti a szabad, tájékozott ésfelelõsségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Azönrendelkezéshez való jog alapján az emberek – az Alkotmánnyal összhangban lévõjogszabályi korlátok között – szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyer-mekvállalás kérdéseiben.

A testület álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az államegészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvénya vér szerinti gyermekek számától teszi függõvé az önrendelkezési jog gyakorlását.Ezért az Alkotmánybíróság az egészségügyi törvény vizsgált rendelkezését – a jogbiz-tonság érdekében – 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette.

Ahatározathoz dr. Harmathy Attila, dr. Kovács Péter, valamint dr. Tersztyánszkynédr. Vasadi Éva alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

38


XV. Dél-dunántúli Universitas KupaA PTE ÁOK Mozgástani Intézet a Magyar Egyetemi Fõiskolai Sportszövetség felkérésére ebben a tanévben 2005. október 8-án rendezte a XV.Dél-dunántúli Universitas Kupát. Intézetünk egyik fontos feladata a testnevelés oktatása mellett az orvostanhallgatók, egyetemi hallgatók sportolá-sának, versenyeztetésének biztosítása. Ez a versenyrendszer a Magyar Egyetemi Fõiskolai Bajnokság mellett – ahol a legmagasabb szintû sporto-lók indulnak – lehetõséget ad arra, hogy azok is, akik szeretik a rendszeres mozgást, de nincs lehetõségük az élsportban bizonyítani, felmérhessékfelkészültségüket. A dél-dunántúli területhez tartozik a PTE és a Kaposvári Egyetem. Meghívót kapott a Veszprémi Egyetem és a Dunaújvárosi Fõ-iskola is, de ezúttal nem éltek az indulás lehetõségével. A csapatjátékokban és az egyéni versenyeken is a hallgatók azokat a karokat képviselték,amelyeken a tanulmányaikat folytatják. Hat sportágban (röplabda, kosárlabda, kézilabda, kispályás labdarúgás, asztalitenisz és úszás) férfi, nõi ka-tegóriában írtuk ki a versenyt. A küzdelmek a PTE sportlétesítményeiben zajlottak rekordlétszámmal. Összesen 280 sportoló vett részt a rendezvé-nyen és a PTE ÁOK hallgatói képviselték magukat a legnagyobb létszámmal, 81 fõvel. Az elsõ helyezetteknek járó érmeket és serlegeket dr. GálLászló, a Magyar Egyetemi Fõiskolai Sportszövetség területi elnöke adta át.

EredményekNõi röplabda: 1. PTE ÁOK

Férfi röplabda: 1. PEAC öregfiúk3. PTE ÁOK

Nõi kézilabda: 1. PTE Eü. Fõiskola Zalaegerszegi Tagozat2. PTE ÁOK

Férfi kézilabda: 1. PTE KTK2. PTE ÁOK

Nõi Kosárlabda: 1. PTE TTK2. PTE ÁOK

Férfi kosárlabda: 1. PTE PMMF4. PTE ÁOK

Nõi asztalitenisz: 1. Csollák Lívia PTE ÁOK

Férfi asztalitenisz: 1. Chen PTE ÁOK

Nõi Labdarúgás: 1. PTE ÁOK

Férfi labdarúgás: 1. Kaposvári Állattudományi és Gazdasági Kar4. PTE ÁOK

Nõi összetett: 1. PTE Eü. Fõiskola Zalaegerszegi Tagozat3. PTE ÁOK

Férfi összetett: 1. PTE TTK

Farkas Györgytestnevelõ tanár

39


A legtöbb medikus jól ismeri Pécsegyik leghíresebb szimbólumát, aMecseket. Számtalanszor láttuk

már déli lejtõit a boncterem, az élettan gya-korlatos terem vagy a gyógyszertan gyakorla-tos terem ablakából. Sajnos legtöbbünknélazonban ennyiben ki is merül a „Mecsek-él-mény”. Mint a világ legtöbb dolgán, ezen isnagyon könnyû változtatni. Még csak egy tu-rista-térképbe vagy iránytûbe sem kell befek-tetnünk, ami mellesleg nem is olyan olcsó. Ateendõd mindössze csak annyi, hogy a követ-kezõ szemesztertõl csatlakozol a Természet-járó Szakcsoporthoz. Azimmár harmadik éve mû-ködõ mozgalom szívesenvár mindenkit tagjai közé.De mi is ez a szervezetpontosan? Tulajdonképpena kötelezõ testnevelésegyik alternatívájaként in-dult Farkas György testne-velõ tanár – MozgástaniIntézet – szervezésében.Eleinte csak néhány „elve-temült” ember vállalkozottarra, hogy a jól beváltping-pong vagy úszás he-lyett természetjárással sze-rezze meg a félévi aláírásttestnevelésbõl. Mára a lét-szám megsokszorozódott,eléri az 50 fõt. A csoport-képek készítésénél ko-moly gondokat okoz a fo-tósnak, hogy megfelelõtávolságba kerüljön ah-hoz, hogy mindenki bele-férjen a képbe ☺.

A TermészetjáróSzakcsoport tagjai közöttegyaránt vannak angol,német és magyar progra-mos hallgatók is. Ha ben-ned is felmerült az az ér-zés, hogy milyen jó lennekicsit beszélgetni, megis-merkedni a „külföldiek-kel” vagy egy honfitár-saddal, de nincs hol éshogyan, akkor köztünk ahelyed. Ráadásképpenmég olyan helyekre is el-juthatsz, ahol a GyûrûkUra szereplõi is otthonéreznék magukat.

Az idei évben eddig

három túránkvolt, ahol afotók tanúsá-ga szerint

szép számmal akadtak érdeklõdõk. Az elsõalkalom amolyan bemelegítõ volt, hiszen„csak” Égervölgyig jutottunk, ahol csatlakoz-tak hozzánk a másodévesek, akik éppen túl-esetek az év elsõ „anat ZH-ján”.

A következõ túra már kissé nagyobb lé-legzetû és nyugodtan mondhatom, hogy lát-ványosabb is volt. A tettyei találkozó után aDömörkaput magunk mögött hagyva a TV-Torony lábánál a NATO-lokátor legújabb he-lye felé vettük az irányt. Itt kis pihenõ és egyközös fotó után a Mandulás és a Mecsek-ka-pu érintésével visszatértünk Pécsre.

A harmadik túra rendhagyó volt, hiszen amegszokott pénteki idõpontot szombatra cse-réltük. Az idõjárás kegyes volt hozzánk, hétágra sütött a nap. Aterep meglehetõsen embertpróbáló volt, de mindenki hõsiesen állta a sa-rat. A Kõlyuk, Kantavár és Kisrét azonbanmindenkit kárpótolt a megpróbáltatásokért.

A kirándulások azonban nem csak Pécsköré koncentrálódnak, hiszen jártunk márKaposvár környékén is.

Akinek felkeltette az érdeklõdését a ter-mészetjárás, szívesen várjuk tagjaink között akövetkezõ szemesztertõl.

Kalandra fel!Farkas József III. évf. hallgató

Medikus SportkörTermészetjáró szakcsoport

Barangolás a Mecsekben

A Mozgástani Intézet testnevelõ tanárai által szervezettsítáborok közül az alábbiakban van még korlátozott számbanszabad hely:

Cerkno (Szlovénia)Idõpont: 2006. január 22-29, (6 éjszaka, 6 sínap)Költségek: 95 000 Ft (11-14 év: 75 000, 3-11 év: 65 000 Ft)Fizetési határidõk: elõleg jelentkezéskor 40 000 Ft. További

részletek: december 10., január10.Utazás: autóbusszal

A költségek tartalmazzák a szállás (félpanzió), a síbérlet, azüdülõhelyi díj, az autóbuszos utazás és biztosítás díját.Síoktatás: kezdõknek és haladóknak napi 2x2 óraElhelyezés: Hotel Cerkno szálloda, 2-3 ágyas zuhanyzós

szobáiban. A szobákban tv, minibár, telefon,

hajszárító is van. A hotelben uszoda (ingyenes),szauna, fittneszterem is található.

Ellátás: svédasztalos reggeli, háromfogásos vacsora (3fõfogásból lehet választani).

Síelési lehetõség:50 hektáros területen 10 felvonó üzemel (2db hatüléses, 2 db négyüléses, 2 db kétüléses, 1 db csákányos,1db tárcsás, 2db futószõnyeg gyerekeknek).

Lackenhof, Ausztria (pályaszállás)Idõpont: 2006. február 1-6.Ár: 33 500 Ft (szállás +félpanzió)Síbérlet: 26 500 Ft/5 napUtazás: 12 500 Ft autóbusszalBiztosítás: 2000 Ft /hétÜdülõhelyi díj: 1,2 Euró/napSíoktatás: kezdõknek és haladóknak napi 2x2 óra

Információ: Farkas György testnevelõ tanár, táborszervezõ, tel.: 20/917-27-68

40


Az õszi szezonban 13 csapat nevezett, és ez közel 130-140 ténylegeshallgatót jelent. A tavalyihoz hasonlóan egy csapat a szívcentrumbólés két külföldi csapat (német és angol) vett részt a küzdelmekben. Azegy hónapig tartó mérkõzéssorozat alkalmával hetente többször ját-szottak a csapatok. Az idei kupa alkalmával rendkívül szinmpatikusvolt a csapatok sportszerû hozzáállása. A küzdelmek vége felé nemvolt ritka a lelátón megjelenõ 100-120 fõ sem, akik igen sportszerûen

buzdították a csapatokat és évfolyamokat. Bízunk benne, hogy tavasz-szal is ilyen nagy létszámú jelentkezõvel tudjuk a már 1989-ben ala-pított „POTE”-kupát lebonyolítani.Eredmények: I. VIAGRA; II. Klinsis Truppe (német évf.); III. Szánal-mas.

Farkas György testnevelõ tanár

Megemlékezés2005. október 20-án 15 órai kezdettel szervezettaz Anatómiai Intézet megemlékezést a sajáttestüket az orvostanhallgatók oktatására felaján-ló elhunytakról a pécsi köztemetõben. A külön-bözõ felekezetek képviselõi által, magyar ésnémet nyelven is celebrált szertartást követõenaz intézet nevében Mess Béla emeritus profes-sor mondott beszédet magyar, német és angolnyelven. A programot a többségében némethallgatókból, dr. Nagy András vezetésévelszervezõdött alkalmi kórus színvonalas mûsoragazdagította.Idén a szertartáson a korábbi éveknél lényege-sen nagyobb számú hallgató vett részt, továbbászámos elhunyt hozzátartozói is megjelentek.Az Anatómiai Intézet ezúton is szeretnémegköszönni a hallgatóknak és a kollégáknak arészvételt.

Dr. Faluhelyi Nándor

SÍTÁBOROK

Labdarúgó Bajnokság (POTE Kupa)

41


2005. szeptember 22. Pécs – Patológus Kongresszus

Akik kicsit is jobban ismerték, közelebb kerülhettek hozzá, úgy be-széltek róla: a legendás, a karizmatikus, a szuggesztív-lebilincselõ, va-lóban sokszínû közvetlen, de tiszteletet ébresztõ egyéniség, aki mindigEMBER maradt.

Elmondása szerint véletlen volt, hogy annak idején a Ferenc Józsefhídon állva nem a budai oldalon levõ Mûegyetem, hanem a pesti oldalfelé indult el és iratkozott így a Pázmány Péter Tudományegyetem or-voskarára. Ez az epizód nemcsak rávilágít a nagy tudású emberekreoly jellemzõ határozatlanságra, hanem az egzakt természettudomá-nyok iránti vonzódására is, ami késõbbi, nemegyszer tövisekkel sze-gélyezett tudományos, alkotó pályájára rányomta a bélyegét. Ugyan-akkor mindenkor hû maradt és támaszkodott a patológia hagyomá-nyos tanítására és hangsúlyozta a morfológia egységét, amint azt Ká-das István Romhányi professzorról írt életrajzában felidézte.

Az oktató professzor

1. Reggel 8 óra körül robogott ap-ró szapora lépteivel a Dischka Gyõzõutcán, követni is alig lehetett, majdkettõsen vette az intézeti lépcsõket és„Jó reggelt, jó reggelt” köszönés után(1. kép) már a jellegzetesen csak fentegy gombbal gombolt köpenyben vi-harzott le a boncterembe és máris aboncasztal mellett, a medikus csoportközt állt. Köszönve végigpásztázta acsapatot – „Maga, hogy is hívják? Na-gyon sápadt, biztos soká mulatott?” ésválaszt sem várva kérte a felszólító la-pot (2. kép). A gyakorlatvezetõ elkezd-te volna mondani a történetet – „Nem

maga, majd õ és rámutatott egy diákra. 10 másodperc után: A lényegetmondja! – és közben rábökött egy másikra: Mit lát ebben a mellkas-ban?” Addig nem nyugodott, míg valaki nem mondta, hogy fibrinesizzadmány van a pericardiumon vagy bullák a tüdõn stb. A kérdések-re sokszor választ sem várva „Mert maga csak pihenni és nem tanul-ni jár ide, maga felõl én majd meghalhatok” és jött a következõ kér-dés.

Ragaszkodott ahhoz, hogy a boncolás végén a klinikus jelen le-gyen. Idõsebb kolléga mindig jött, de az érdekesebb, klinikailag kriti-kus esetekben a professzorok jöttek: Környey, Lajos, Hámori,Schmidt, Kerpel-Fronius professzorok ismételten. Ilyenkor kis klini-kai patológiai konferencia alakult ki, olykor a törvényszékis Beöthy ésaz anatómus Szentágothai professzor is bejött és elõbb szakmai, majdegyetemi kérdéseket beszéltek meg. Mi meg tágra nyílt szemekkel fi-gyeltünk és kaptunk el hangfoszlányokat. Az elmondottakból látható,Romhányi a dialektikus, ma: interaktív képzés híve volt, azonnal be-vonta a beszélgetésbe, elõadásba, boncolásba a környezetet, a medi-kust.

2. Aztán átment a szövettani gyakorlatokhoz. Az oktató legfeljebbhárom mondatig jutott, máris átvette az irányítást. Belenézett a mik-roszkópba: „Ember, ez magának hámsejt? – hisz ez leukocyta. Hánya-sa volt anatómián? Nem is érdekel, úgyis látom, nem sokat tud. Olyanorvos lesz, aki majd baloldalt keresi a vakbelet, holott a betegnek rec-tum tumora volt. Nekem ne pityeregjen. Az ágy mellett is sírva fakad,

ha nem ismeri fel a bajt? Egyébként tanársegéd úr, ez a metszet nemdemonstratív, tessék azonnal újat csináltatni – elõtte látni akarom.Igyekezzünk, mert kezdõdik az elõadás.” És kézlegyintve kiment.

3. Az elõadó.Aterem mindig zsúfolásig megtelt, a lépcsõkön is ül-tek. (3. kép) Bár sejtettük: már otthon készült az elõadásaira, de 20perccel elõtte nem zavartuk. Ilyenkor becsukta szobájának egyébként

Romhányi György, a kutató és sokszínû patológus

1. kép2. kép

3. kép

mindig nyitott aj-taját. A tantermes-sel – errõl a maakadémikus Mé-hes Károly mesél-hetne, aki többévig töltötte be ezta nem éppen há-lás, megtisztelõfeladatot – elõtteközölte, milyenmúzeumi készít-ményeket készít-sen be, amit nemmindig sikerült el-találni. Kezében anévsorral (4. kép)az aznapi bonc-eseteket beszéltemeg, immár azévfolyammal. Ittis röpködtek a kér-

dések, késõbb már nevén szólítva a diákot, „Hisz a juhász is isme-ri a birkáit!” – mondta egyszer a csodálkozó professzortársának.Szuggesztív elõadó volt, minden diák úgy érezte, csak hozzá szól,mert az elõadás során is szoros „személyes” kontaktusban volt a di-ákokkal. A beteg, a tanulság levonása állt mindig a megbeszélésközpontjában, mert mindenki tévedhet. Soha nem ítélte el a klini-kust, legfeljebb „gondolni lehetett volna erre is” – ha nem egyezett

a diagnózis. A tan-anyagból a lénye-get mondta el rö-vid, világos tõ-mondatokban. So-hasem vetített,csak az aktuáliskészítményeketköröztette és fehérkrétával vonalrajz-okon szemléltettea lényeget (5. kép).Romhányi pro-fesszor már a me-dikusoknak klini-kai patológiaimegközelítésbenoktatta a kórbonc-tant. Könyv, jegy-zet nem volt, nemis akart írni, pedigkértük – a hallga-tónak így jegyze-

telni kellett. Hát akkor mi volt Romhányi varázsának titka? A stílu-sa, módszere, amivel belopta magát hallgatói szívébe. A bonyolultproblémákat leegyszerûsítve, közérthetõen, tõmondatokban adtaelõ. Ugyanazt a témát másként fogalmazta a TIT-ben, a medikusok-nak és másként az akadémián (6. kép). Így mindenütt megértettékés új ismeretekkel gazdagodva hagyhatták el a termet. Szerintem afelsoroltak voltak a Romhányi-effektus titka. A szigorlaton, ha vala-mit nem tudott a diák: „Mutassa a jegyzetét. Nem is tudhatja, nemvolt ott az órámon. De Professzor Úr én akkor … Nem kérek ma-

gyarázatot, de nem buktatom meg, ha a másik kérdést tudja.” Na-gyobb bûn volt, ha szerepelt a füzetben és nem tudta a kérdést. Acé-dulán szereplõ kérdésrõl csak néhány mondatot mondhattak, máriszáporoztak a kérdések, amivel a logikus, szintetizáló képességettesztelte. A bebiflázott tudást nem értékelte. A Romhányi-féle szi-gorlat emberfeletti helytállást kívánt. A tíz ember átlag négy órán átállta a vallatást, ahol egyeseket gyilkosnak, másokat pályatévesz-tettnek nevezett, a harmadiktól azt kérte, ne legyen gyakorló orvos,klinikus, inkább fürdõorvos, ott nem árthat az emberiségnek sokat.A gyakorlatvezetõknek elõzetesen referálni kellett a diákok évi tel-jesítményérõl. Sokszor pirultunk: „Magáról azt mondták, jó köze-pes, itt meg nem tud semmit. Meg kellene buktatni” – és közbenránk nézett, hogy lehet ez az ellentmondás. Míg a teremben atudok–nem tudokról kapott képet, utána csak nagy ritkán fordultelõ, hogy a beígért bukás be is következzen és ne közepes jegyet

kapjon a már félholt, hipoglikémiás diák. Késõbb bevallották, az élet-ben sokszor eszükbe jutottak kritikus helyzetekben a kórbonctanontanultak, a szeretetteljes, dörgedelmes gyakorlatok, órák, a szigorlatierõpróba, a helytállás. És magukkal vitték Romhányi ars poetikáját:„A kórbonctan mûvészet, amit csak szent alázattal lehet mûvelni. Ésaz igaz pillanat ritkán adatik meg, de azt fel kell ismerni.”

4. A diagnoszta. Amikor 1951-ben Pécsre került Szombathely-rõl, csak egy szakorvos volt az intézetben, akitõl gyorsan megvált.Naponta ún. Doppelzeiger mellett váltakozva ültünk mellette és ta-nított, magyarázott. Ez így ment a rutin diagnosztikában csakúgy,

42


4. kép

5. kép6. kép

mint a hallgatók szövettani metszeteinél. Mit kell elmondani a met-szetrõl, mit kell látni azon a diáknak, annak klinikai jelentõségét ismeg kellett említeni. Uralta a hisztotechnikát, így az asszisztens-nõkkel szembeni igénye magas volt, de meg is mutatta, mint lehetahhoz eljutni. Munkabírása elképesztõ volt, este hét óra elõtt nem-igen ment haza, szabadságra pedig egyáltalán nem ment. Persze ezránk is vonatkozott. „Oktatási szünetben lehet legjobban dolgozni”.A sok, tíz feletti TDK-s azért bejárt, akiket szintén név szerint is-mert és keresett – mármint a kitartókat. Mert sokan oktatók sem bír-ták a tempót és idõben elmentek. Talán ez is egy ok, hogy kevés fõ-orvost nevelt, igaz helyette professzorokat és három akadémikust.A szövettani leírásai rövidek voltak, csak a lényeg és a diagnózis. Abõr- és ideggyógyászati eseteket, ha csak kicsit is problémás volt,átküldte Melczer és Környey professzorokhoz konzíliumra. Ahaematológiai eseteket átengedte Kelényi Gábornak, aki még Bu-

dapesten a haematológus Lövingernél jegyezte el magát ezzel aspecialitással.

5. A kutató kórboncnok módszere a polarizációs mikroszkópia éshisztokémia volt, melyekre ultrastrukturális kutatásai épültek (7. kép).A több mint öt évtizede megkezdett szubmikroszkópos morfológiaikutatásaival ugyanis hazánkban kezdeményezõ volt. Az elektronmik-roszkópos morfológia (8. kép) elterjedése elõtt polarizációs mikrosz-kópos módszerével ma is maradandó megfigyeléseket tett, melyektöbb vonatkozásban informatívabbak, de mindenképp dinamikusab-bak a nagyobb felbontású, de statikus módszereknél.

Az indirekt vizsgáló módszerektõl való idegenkedés hosszúideig kíséri és késlelteti munkásságának értékelését, hazai elismeré-sét. De töretlen szívóssággal hitt igazában és szerte az országban so-kakat megelõzve hirdette lebilincselõ elõadásaival az ultrastruk-turális kutatások jelentõségét, jövõjét – amit ma már senki sem vi-tat. Az elmondottak részben rávilágítanak, hogy az MTA miért csaka nyugdíjas professzort választotta 1983-ban tagjai sorába. Végülbeigazolódott a Livius-i mondás: „Veritas laborat nimis saepeextinguitur nunquam” – Az igazságot gyakran üldözik, de sohasemtudják megsemmisíteni.

Akik közelebb álltak hozzá, tanítványai lehettek, tudják, milyensokszínû és ellentmondásos egyéniség volt: sokban kategorikus, a ku-tatásban, az eredmények értékelésében mindig óvatos és alázatos.Magával ragadó volt az új iránti lelkesedése, ugyanakkor rendkívülkritikus volt, szigorú mércével mért. Vizsgálatait maga végezte,számtalanszor megismételte, nem egyszer mással elvégeztette, kon-zultálta, mielõtt közölte. Nincs is téves eredménye, adatai idõt állók.

Munkahipotézisét sosem erõszakolta rá az esetleg azzal nemegyezõ kísérleti eredményeire, tudomásul vette és újra értelmezteazokat. Nem szerette az „egykönnyû” embereket, félt tõlük, mintAquinói Szt. Tamás, és egész életére illettek Horatius szavai:„Beatus ille qui procul negotiis” – Boldog, akitõl távol áll a hiva-tal. Nem is töltött be soha közéleti funkciót. Hirdette, hogy egysze-rû módszerekkel, szerény feltételek mellett is lehet új és eredeti fel-ismerésekhez jutni. Ezt mind saját, mind a pécsi intézetének kuta-tási feltételei és tudományos eredményei igazolták. Vallotta, itthonkell elõbb a szilárd szakmai alapokat elsajátítani, érett fejjel, felké-szülten kell külföldre menni, nehogy kiszolgáltatottak legyünk ésszégyent hozzunk a magyar tudományra. Nála – sajnos – nem aközlés helye, a folyóirat nemzetközi rangja volt az elsõdleges, ha-nem a felismerés öröme; „Az eredményt meg valahol le kell közöl-ni” – mondta. Ahübrisz – gõg – , az anyagiasság távol állt tõle, nem

kacérkodott magas nemzetközi elismerésekkel. Doktori disszertáci-óját is csak az akkori rektor ismételt felszólítására adta be 1968-ban;nem tartotta méltónak, hogy csak az értekezés alapján minõsítséktudományos tevékenységét.

Becsülte az értékeket, jól ítélte meg azt, legyen az eredményvagy tehetség. Megvetette az erõltetett, szavaival élve „izzadság-szagú” és a pseudotudományt. Sokszor kesergett el Senecával:„Sok mindent tudunk, de csak keveset a legfontosabbakból”. Nagyhiányát érezte, hogy szerény a felkészültsége a határterületek isme-retanyagából: biofizikából, biokémiából, melyek ma már elenged-hetetlenek a modern orvosi kutatás számára. Ugyanakkor ez éltette,ösztökélte az újabb megismerésére. Mindig megismerni és nem fel-fedezni akart. A kutatást nem tekintette munkának, így abban pél-dásan fáradhatatlan volt, ezt munkatársaitól is megkívánta. A köte-lességet illetõen ki nem mondott véleménye egyezett MindszentyJózsefével: „A kötelesség arra való, hogy teljesítsék”. Hangoztatta,hogy “A tudomány szent és fenn kell tartani annak presztízsét.”Aszkétikus életét mindenekelõtt a családja, a kutatás, a tudománytöltötte be.

Ilyen ember volt Fõnökünk, Mesterünk. Romhányi professzorúr, akinek e helyen is köszönetet mondok a tizenhat mellette töltöttévért.

Utóirat: A képekért köszönetet mondok Degrell Péter és Tóth Pálkollégáknak.

Jobst KázmérPTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet

43


7. kép 8. kép

A pécsi mikrobiológus professzort, néhai Rauss Károlyt szülõfalujadíszpolgári címmel tüntette ki.

E sorok írója a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Or-vostudományi Karának Mikrobiológiai Intézetében tanult az 1966/67-estanévben. Tankönyvük szerzõi: tanárunk Alföldy Zoltán, továbbáIvanovics György és Rauss Károly. Értékes, didaktikus, gondos kötet álltrendelkezésünkre. 1968-tól az Orvosi Hetilap szerkesztõségében mû-ködhetek – a szerzõ-lektor viták eldöntését sokszor kértük a rendkívülitudású Rauss Károly professzortól.

Életrajzi adatok, pályaállomásokSomogy megyében, Mernyén született 1905. február 1-jén. Tanulmá-nyai: elemi iskola szülõfalujában, gimnázium Kaposvárott, egyetem Bu-dapesten. 1929-ben kapta orvosi diplomáját. Már 1928-tól dolgozott azegyetemi Közegészségtani Intézetben, majd az alakuló Országos Köz-egészségügyi Intézetbe került. 1929-tõl tiszteletdíjas orvos, 1931-tõl ad-junktus, 1939-tõl a bakteriológiai osztályt vezeti. 1943-ban Szegedenegyetemi magántanár lett (Afertõzõ betegségek bakteriológiai diagnózi-sa).

1946-tól élete végéig Pécsett alkot. 1946. május 14-tõl nevezték ki azorvosi fakultás Közegészségtani Intézetébe egyetemi nyilvános rendestanárnak, intézeti igazgatónak. 1951-tõl a megalakuló MikrobiológiaiIntézet tanszékvezetõ egyetemi tanára lett. 1952-ben az orvostudománydoktora fokozatot kapta. 1964 és 1967 között a Pécsi OrvostudományiEgyetem tudományos rektorhelyettese. Több hazai és külföldi tudomá-nyos társaság tagja volt, szerkesztõbizottságokban tevékenykedett. Ki-tüntetései között találjuk a Kossuth-díjat (1953), a Magyar TudományosAkadémia díját (1964).

Szakmai munkássága sokrétû. Foglalkozott az antigén szerkezetekvizsgálatának technikájával, baktériumok rendszertani helyzetével, oltó-anyagok elõállításával, a vérhassal, immunológiával.

1975-ben nyugállományba helyezték, 1976. február 27-én meghalt.Legkedvesebb városában, Pécsett temették el.

Az emlékállításrólA tudományos világ neves szülötteire emlékezni kellemes erkölcsi

kötelem. Mernyére a következõ levelet küldtem:

Tisztelt Polgármester Nõ/Úr!

Szíves elnézését kérem a zavarásért. Somogyországi vagyok és szere-tem az Ön szép és kedves települését is.

Szabadjon említenem, hogy Mernye világhírû orvostudóst adott, aki100 éve született (1905. február 1.). Dr. Rauss Károly, tanszékvezetõ egyete-mi tanár, intézeti igazgató, Kossuth-díjas, akadémiai díjas, külföldön is elis-mert, nemzetközi társaságok tagja, könyvek, tanulmányok szerzõje.

Elemi iskoláját is Mernyén végezte.Szeretném kérni, javasolni emléktábla elhelyezését, utca elnevezését.

Talán kideríthetõ, pontosabban hol született, megvan-e még a ház (hanem, elhelyezhetõ lenne az emléktábla a polgármesteri hivatal homlok-zatán). Amennyiben lehetõség lenne emlékállításra, szívesen állok ren-delkezésre.

2005. február 10.Tiszteletteljes üdvözlettel

Dr. Vértes Lászlóa Somogy megyei Honismereti, Egyesület tagja,

a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetõségi tagja

Válasz nem érkezett, de reméltem: in-tézkedések történnek, majd hívnak. 2005.szeptember közepén telefonon közölték:emléktáblára nincs lehetõség, helyetteposztumusz díszpolgárrá avatják. (A né-hány nap múlva esedékes ünnepélyre nemutazhattam el.) Október 10-én felhívtam amernyei Polgármesteri Hivatalt – megtud-tam: szép ünnepség volt, Rauss Károlydíszpolgári dokumentumát családtagja vet-te át.

Nagyon örülök, hogy a Somogy megyében született és Pécsett nem-zetközi elismeréseket szerzett orvosprofesszor tiszteletére emlékállítástkezdeményezhettem.

Amaradandóság érdekében azonban remélem, 2006-ban, örökre tá-vozásának 30. évfordulójára emléktábla-avatás és utcanév-adás is lesz.

Dr. Vértes László

44


Rauss Károly professzor posztumusz díszpolgársága(Az elismerés kezdeményezõjének gondolatai)

S zabadjon két személyes okot említenem, amiért Beck Somaegyetemi tanár életmûvével foglalkozok. Medikusként kezd-tem tudományos munkát végezni, Lóránd Sándor szülész-nõ-

gyógyász professzor mellett. Pécsett tanult, kapott diplomát. Sokat be-szélt neves tanáráról, Scipiades Elemér professzorról, majd mások irán-ti érdeklõdésemre kiemelte Beck Soma nevét: „rendkívüli tudással,emberséggel és végtelen korrektséggel rendelkezett.” Amásik alkalom:a Balaton rajongójaként könyvet írtam a Magyar Tenger partja mellettszületett és/vagy ott tevékenykedõ orvosokról. Keszthely történetét ku-tatva tudtam meg: ott született 1872. augusztus 3-án Beck Soma. Ké-sõbb levélben fordultam a nagymúltú város vezetõjéhez:

Polgármester ÚrKeszthely

Kedves Polgármester Úr !

Szíves elnézését kérem a zavarásért. Keszthelyrõl többek közöttCséby Géza igazgató úr kedves jó barátom, õ említette, hogy az Ön sze-mélyében kitûnõ polgármestert kapott Keszthely. Én is nagyon szeretema várost, én voltam, aki orvostörténészként avatóbeszédet mondott Dr.Lippay Gáspár professzor emléktáblájának avatásakor. Ezen esemény-rõl is írtam a mellékelt közleményben, kérve, hogy legyen Dr. Beck So-mának is emléktáblája. Kértem a szövegben azt is, hogy közterületet ne-vezzenek el róla.

Kérem kedves Polgármester Úr szíves segítségét mindehhez, elõreis nagyon köszönöm.

Tisztelettel:Dr. Vértes László osztályvezetõ fõorvosa Magyar Orvostörténelmi Társaság alapító tagja1067 Budapest, Csengery utca 69.

Budapest, 1999. május 25.

Beck Soma professzorhalálának 75. évfordulójára

Sajnos mindmáig nem kaptam választ.Beck Soma 75 évvel ezelõtt, 1930-ban halt meg. Néhány adattal,

dokumentummal emlékezünk.A halotti anyakönyvi másolatot elkértem, eszerint: „a halálozás

ideje 1930. április 26. reggeli negyed 8 óra”, „lakhelye Pécs, Király ut-ca 46.”, „57 éves”, „házastársának neve Strasszer Erzsébet”, „szüleinéhai Beck Vilmos, Ruck Karolina”.

A „Gyógyászat” hasábjain (1930. május 11., 70. évfolyam, 19.szám, 379-380. oldal) Sellei József emlékezett:

Prof. Beck Soma dr.1872-1930

Váratlanul ért bennünket április 26-án a szormorú hír, hogy Prof. BeckSoma dr., a pécsi egyetem bõrgyógyászati klinikájának tanára meghalt.Szûkebb kartársai és barátai elõtt, akik Beck Soma pályafutását kez-dettõl fogva végigkísérhették, talán ez volt az elsõ meglepetés. Mertróla valóban azt lehet mondani, hogy pályafutásában nem volt semmiváratlan, azt céltudatosan építette fel. Kezdettõl fogva tudtuk mindany-nyian, hogy az egyetemi professura törekvéseinek célja, amelyre ké-pességei valóban praedestinálták. Ami a tudós valódi értékét adja, azalaposság és megbízhatóság, ezek az elhunyt jellemének alapvetõ tu-lajdonságai voltak, s így valóban nem lehet csodálkozni azon, hogyminden, amit a tudománynak adott, ennek a két jellemzõ tulajdonságá-nak nyomát viseli magán.

Már szigorló orvos korában írt dolgozatával felhívta mértékadó kö-rök figyelmét, és diplomájának elnyerése után Pertik tanárhoz került,akinek szakavatott vezetése mellett kiváló histologussá képezte magát.A histologiai tudományokhoz való vonzalom élete további során ismegmaradt és dermatológiai tanulmányaiis leginkább histologiai természetûek vol-tak. Krompecherrel együtt írt munkája,amely a primaer bõrcarcinoma finomabbszerkezetérõl szól, volt ezirányú munkál-kodásának egyik legértékesebb terméke.Most is, a „Dermatologisches Handbuch”szerkesztõsége õt bízta meg a bõrcarcino-ma megírásával.

Fiatalon docens lett, s mint ilyen, aBródy-kórház bõrosztályát is vezette. Eb-bõl a periódusból származó munkái legin-kább a gyermek bõrének pathológiájávalfoglalkoznak. Késõbb a Zita-kórháznak lett fõorvosa és ebben az állás-ban érte õt a pozsonyi egyetemre való meghívás. Mikor az egyetemetPécsre helyezték át, az ottani bõrklinika megszervezése körül szerzettnagy érdemeket. Tevékeny részt vett a „Magyar dermatológiai társulat”megalakításában s annak egyik, általánosan becsült vezetõ férfia volt. Atudományos vitákban elhangzott szavai mindig mélyen járó gondolataittükrözték vissza és soha nem tévedtek a személyeskedés terére. Nobilisfelfogása és az igazságszeretet, amely személyét annyira jellemezte, tûntki minden felszólalásában.

A magyar dermatológiai tudomány értékes és külföldön is megbe-csült mûvelõjének – akitõl a tudomány még nagyon sokat várt – koránhantolt sírjára tesszük meghatottan kegyeletünk szerény koszorúját.

Sellei József

1931 tavaszán Meghívó invitált az emlékszobor leleplezésére. (1.ábra)

Az Orvosi Hetilap 1931-ben (75. évfolyam 346. oldal) jelentetimeg az ugyancsak neves bõrgyógyász professzor, Guszman József

könyvismertetését:Beck Emlékkönyv. Írták barátai és tanítványai. (Dunántúl r.t.

egyetemi nyomdája Pécsett, 1930)Az ember szíve elszorul, ha e díszes terjedelmes kötetre pillant.

„Jubileumi dolgozatok”-nak készültek az értékes közlemények s íme,öröm helyett bánat lett s a könyv elegikusan hangzó „emlékkönyv”-vévált, mert Beck professort, akinek barátai, tisztelõi és tanítványai habi-litatiójának 25 éves évfordulóját készültek megünnepelni, a kérlelhe-tetlen halál ragadta el.

A kötetet, mely 39 eredeti közleményt ölel fel, jellemzi, hogy nem-csak nagy tudással, hanem sok szeretettel is van megírva. Meglátszik,hogy a szerzõk mindegyike legjavát kívánta nyújtani. A munka szer-kesztéséért és a bevezetésnek szánt megemlékezésért nagy hálával tar-tozunk Beck prof. kiváló tanítványának, Lang Mihálynak, aki egyéb-ként is több cikkével gazdagította az emlékkönyvet. Amunkatársak so-rában a dermatológiának nem egy kiválóságát látjuk (a külföldiek kö-zül R. Sabouraud, G. Nobl, M. Pelagatti, Delbanca, Galewsky, Oelze,a hazaiak közül Poór F., Török L. és mások). E kiváló szerzõk mindegy-egy értékes közleménnyel emelik a kötet tudományos értékét. Saj-nos lehetetlen, hogy ezeket a dolgozatokat egyenként méltassuk. Eh-hez hozzájárul a hû és kitûnõ tanítványok gárdája. Egyik-másik szer-zõnél nem tudjuk mi nagyobb: a gondos búvárlat, avagy az óriási szor-galom és buzgalom, hiszen egész sereg dolgozattal vonulnak föl (pl.Szathmáry S., Lang M., Follmann). Igen helyes, hogy a kötet végénnémet és francia nyelven rövid összefoglalás található az egyes ma-gyar dolgozatokról.

Külön ki kell emelnem a mû kiállítását. A Dunántúl r.t. egyeteminyomdájának ez az alkotása oly magas typographiai és reprodukciósfejlettségrõl, tökéletességrõl tesz tanuságot, hogy a magyar könyv min-den barátja csak büszke örömet érezhet. A papír elsõrendûségétõl vé-gig a betütipusokon, éles nyomáson, a tökéletes színes nyomásokig, alegkényesebb igény is teljes kielégítést talál.

Hála a szerzõk munkakészségének, a magyar orvosi irodalom is-mét egy értékes kötettel gazdagodott, mely egyben Beck professor em-lékét megörökíti.

Guszman prof.

Valóban, jubileumi köszöntõ könyv készült – a sors tragédiája: em-lékkötet lett. Címoldala (az ajánló Lang Mihály, tanítvány) a 2. ábra.

Entz Béla a „Pannonia” címû lap 1943. évi 8. évfolyam 1. és 2. szá-mában emlékezett: „Huszonöt év az Erzsébet-tudományegyetemi Or-vostudományi kar múltjából”. A „Baranyai Orvos” 1999 márciusi szá-ma felidézte a hajdani szöveget, néhány sorát csatoljuk:

„A legnehezebb idõkben szegõdtek egyetemünk mellé néhai BECKSOMA és RHORER LÁSZLÓ professzorok , akik már a pesti átmene-

45


ti idõben hathatósan támogattak BECK kórháziosztályának, RHORER pedig fizikai intézeténekátengedésével. Egyetemi tanári munkásságuksúlypontja pécsi mûködésük idejére esik, BECKa bõrklinika, RHORER pedig a fizikai intézetberendezésével méltán sorolható az egyetem ala-pítói közé. BECK-nek köszönjük a diákszociálisiroda berendezését is, míg RHORER mint a pé-csi egyetemi atletikai club elsõ elnöke vette ki ré-szét az ifjúság támogatásában.”

75 éve halt meg dr. Beck Soma professzor,pécsi egyetemi tanár, klinikaigazgató, a bõr-gyógyászat elismert szaktekintélye. Emlékez-zünk!

Dr. Vértes László

46


Decsi Tamás: Táplálkozási zavarok gyermekkorbanBEVEZETÉSAz egészséges gyermek számára legmegfelelõbb táplálási gyakorlat ki-alakítása a XX. század gyermekgyógyászatának egyik legjelentõsebberedménye volt. Az 1970-es, 1980-as évekre kikristályosodtak az egész-séges gyermek energia- és fehérjeigényére vonatkozó ismeretek, jórészttisztázódott a nyomelemek és a vitaminok szerepe a gyermekek táplálko-zásában, kialakultak a legelterjedtebb táplálkozási hiánybetegségek, köz-tük a vashiány és a D-vitaminhiány eredményes kezelésének alapelvei.Húsz-harminc évvel ezelõtt úgy tûnhetett, hogy a nem megfelelõ tápláláskövetkeztében kialakuló gyermekkori betegségek elõfordulási gyakori-sága csökken, a gyermekgyógyászati táplálkozástudomány ismeretanya-ga szinte lezártnak tekinthetõ, a táplálkozási zavarok következményeivelvaló foglalatoskodás pedig a gyermekgyógyászok napi tevékenységénekcsak csekély hányadát alkotja.

Az elmúlt évtizedekben azonban a gyermekgyógyászati táplálkozás-tudománynak új kihívásokkal kellett szembesülnie. A fejlett ipari orszá-gokban jelentõsen megváltoztak a lakosság széles rétegeinek életkörül-ményei és táplálkozási szokásai. Afizikai aktivitás csökkenését és ugyan-akkor a táplálékbevitel növekedését eredményezõ változások következ-tében korábban soha nem tapasztalt mértékben megnõtt az elhízottak szá-ma a felnõttek és a gyermekek körében egyaránt. Túlzás nélkül állítható,hogy napjainkban az elhízás következményei a rosszindulatú daganatosbetegségek következményeivel összemérhetõ nagyságrendben veszé-lyeztetik az egyén egészségét, és terhelik meg szerteágazó feladatokkalaz egészségügy ellátórendszerét. Bár a gyermekkori elhízás súlyos követ-kezményei általában csak évtizedek múltán, felnõttkorban jelentkeznektüneteket okozó betegség formájában, az elhízáshoz társuló egészségká-rosodás folyamata már gyermekkorban megindul, tehát az elhízáshoz tár-suló káros következmények megelõzésével, és ha kell, gyógyításávalmár a gyermekorvosoknak foglalkozniuk kell. A gyermekkori elhízáskérdésének elõtérbe kerülése önmagában is új fejezetet nyitott a gyer-mekgyógyászati táplálkozástudományon belül.

Agyermekkori elhízás megjelenése mint jelentõs egészségi kockáza-ti tényezõ azonban azt is eredményezte, hogy újra meg kellett nyitni azegészséges gyermekek táplálásával kapcsolatos ismeretek már lezártnak

hitt fejezeteit is. Elõszöris újra át kellett gondol-ni, hogy vajon a gyer-mekek táplálására vo-natkozó klasszikusirányelvek és ajánlásokmennyiben felelnekmeg a megváltozott tár-sadalmi körülmények-nek. A táplálási ajánlá-sok kritikus értékelésesorán pedig kiderült,hogy nagyon sok táp-anyag esetében hiány-zik az a funkcionálisparaméter, aminekalapján egy adottmennyiség elfogyasztá-sának egészséges vagyegészségtelen voltáróldönthetnénk. Másrészt számos nyomelem és vitamin esetében felvetõ-dött, hogy a bõséges táplálkozás és a különbözõ egészségjavító gyógy-szerkészítmények elterjedése miatt immár nemcsak hiányállapotukkal,de táplálkozási eredetû túladagolásukkal is számolni kell.

Bár a fejlett ipari országokban élõ gyermekek körében az elhízás válta legelterjedtebb táplálkozási zavarrá, változatlanul jelen van azonban azelhízással sok tekintetben ellentétes kóros állapot, a fehérje-energia alul-tápláltság is. Még az átlagértékeket tekintve jó körülmények között élõtársadalmakban is mindig vannak ugyanis olyan családok, amelyek nemtudják minden tekintetben biztosítani a gyermek növekedéséhez és fejlõ-déséhez szükséges tápanyagokat. A fehérje-energia alultápláltság és kü-lönbözõ táplálkozási eredetû hiányállapotok sajátos kockázatát hordoz-zák magukban az egyre inkább terjedõ önkorlátozáson alapuló étrendekis.

Afentiekben röviden vázolt gyermekkori táplálkozási zavarok napja-inkban a gyermekorvosok mindennapi gyógyító tevékenységének és agyermekgyógyászati orvosi kutatómunkának egyre bõvülõ területét je-lentik. A klinikai kutatások számos olyan új ismeretet eredményeztek,amelyek már a mindennapok táplálási gyakorlatában is hasznosíthatók,és eredményesen járulhatnak hozzá a gyermekek egészségének megõr-

KÖNYVISMERTETÉS

47


zéséhez. Mivel Magyarországon a gyermekkori táplálkozási zavarokmegelõzésére és kezelésére vonatkozó ismeretek összegyûjtött formábankorábban nem álltak rendelkezésre, elhatároztam, hogy monográfia for-májában összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat. E gyermekkori táp-lálkozási zavarokkal foglalkozó szakkönyv célja az egészséges gyermekszervezetében a nem megfelelõ táplálás következményeként kialakulókóros történések összefoglalása, és a káros következmények enyhítésére,a rossz táplálási gyakorlat miatt kialakuló betegségek gyógyítására vonat-kozó ajánlások ismertetése. Ebben a munkában sem a méhen belüli éscsecsemõkori táplálási zavarokkal nem foglalkozom, sem pedig a beteggyermekek táplálásának igen szerteágazó kérdéskörét nem érintem. (A

gyermekkort megelõzõ idõszak táplálási kérdéseit egy korábbi köny-vemben foglaltam össze, a beteg gyermekek táplálásával pedig talánmajd egy következõ munkában tudok foglalkozni…)

Bár a könyv az orvosi szakkönyvek szokásos szerkesztési elveit kö-veti, a szöveg értelmezése nem igényel mélyebb orvosi vagy más egész-ségtudományi elõképzettséget, ezért reményem szerint a könyvet az or-vosok, dietétikusok, védõnõk és ápolók mellett haszonnal forgathatják agyermekek szülei és hozzátartozói is.

Pécsett, 2004 március hónapbanDr. Decsi Tamás

Lampé László-Szállási Árpád: Medicina in nummis Debreceniensis

(Debrecen, 2005., 558 oldal, 380 színes ábra)

A fenti címmel adták ki 1997-ben a debreceni orvosiérmek katalógusát, melynek most a második, bõvítettkiadása látott napvilágot. A tetszetõs kiállítású köte-tet, mint ahogyan a korábbit, úgy a mostanit isLampé László debreceni szülész-nõgyógyász, pro-fesszor emeritus és Szállási Árpád esztergomi ny. há-ziorvos, neves orvostörténész állították össze.

Aszerzõk összegyûjtötték a debreceni vonatkozásúorvosi érmeket (az elsõ kiadás óta majd száz tétellel gya-rapodott a bemutatott medálok száma), amelyeknek többsé-ge természetesen alma materükkel, a Debreceni Orvostudomá-nyi Egyetemmel kapcsolatos. Akötetben szereplõ 240 érem,plakett és jelvény nagy része a XX. századból ismert mû-vészek (pl. Beck Ö. Fülöp, Csúcs Ferenc, Ferenczy Bé-ni, Madarassy Walter, Pátzay Pál, Reményi József) al-kotása. Adebreceni mûvészek közül Endesné LakatosAranka szobrászmûvész munkásságát kell kiemelni,hiszen õ mintázta a cívisváros orvosiérem-corpusá-nak közel az egyötödét. (Két pécsi alkotó is található akötetben: Soltra Elemér az egyik Schmidt-, mígNowotarski István az egyik Lissák-érem okán.) Ezek atenyérnyi bronz remekek a távoli múlttól napjainkig terje-dõen õrzik neves orvosok, fontos események, híres debreceniintézmények emlékezetét.

A személyeket ábrázoló érmek között a korai elõdöket a 18. szá-zadban élt Hatvani István, a „magyar Faust”, a róla elnevezett „kerék”-rõl is ismert Segner János András és a polihisztor Weszprémi István, azelsõ magyar bábakönyv szerzõje és az addigi magyar orvosok biográ-fusa képviseli. A medicinában csak kicsit is járatos szemlélõdõ a ké-sõbbi századokból szintén sok neves orvos portréját fedezheti fel, adebreceni egyetem elsõ professzorától, az egyetemalapításban jeleske-dõ Kenézy Gyulától kezdve, a napjaink (idõsebb) orvosainak is isme-rõsen csengõ nevekig, mint pl. Endes Pongrác, Fornet Béla, SánthaKálmán, Went István, Petrányi Gyula, Rák Kálmán a közelmúltból. Ajelenbõl pedig pl. Péterffy Árpád szívsebész, Zajácz Magdolna sze-mész, Jakó János belgyógyász-haematológus, vagy éppen ezen kötetszerzõinek érmeit említjük. De a kötetnek pécsi szereplõi is vannak.Közülük Lissák Kálmán az élettan, Schmidt Lajos a sebészet, KudászJózsef a szívsebészet nagy hírû professzorai Debrecenben kezdték pá-lyájukat és Pécsett lettek az egyetem tanárai, míg Pintér József és Szé-kely György innen kerültek a cívisvárosba az urológia, illetve az anató-mia tanszék élére. De hajdan pécsi volt ifj. Imre József szemész, Jend-rassik Loránd klinikai kémikus és Korompay Tihamér is, aki a sebé-

szeti klinika munkatársa volt. Õk szintén megtalálhatók a könyvben.A személyi érmek fejezetét a kitüntetõ medálok, majd a sport-

plaketteket megelõzve az események és intézmények érmei kö-vetik. Ez utóbbiak közül kuriózumszámba megy pl. a Jó-

tékony Nõegylet bronzverete 1872-bõl, a Mentõ Egye-sület és a Rokkantügyi Hivatal szép zománcjelvé-

nyei, valamint Hajdú Vármegye Hadsegélyezõ Hi-vatalának háborús fémjelvénye 1916-ból. De sze-repel itt a Debreceni Orvosegyesület, az Ápolónõ-és Védõnõképzõ Intézet emblémája és sok kong-resszusi veret is. Az elsõ kiadás utolsó fejezetét, az

emléktáblákat bemutató részt most elhagyták aszerzõk. (Bár a táblák többségén „nagy érmek”,

vagyis reliefek láthatók, igazából nem tartoznak a szi-gorúan vett éremtan tárgykörébe.)A könyv nagy erénye, hogy az ilyen munkákban obligátmódon szükséges éremtani paramétereken kívül közli a

legfontosabb életrajzi és egyéb adatokat, magyaráza-tokat és az irodalmi hivatkozásokat, nemcsak ma-gyar, hanem angol nyelven is. A kötet szerkesztésétdicséri, hogy maradéktalanul kiszolgálja az olva-sót, hiszen a kép és a szöveg együtt van, a fejeze-teket pedig az éremképek különbözõ háttérszíneilátványosan különítik el egymástól.

Ha hibákat keresünk, akkor – már az elsõ kiadás-nál is szóvá tett – mûvész-névmutató hiányát, vagy a

meglévõ név- és intézménymutató pontatlanságait – pl.nem szerepel benne Jendrassik L., Udránszky L. (226. tétel.)

– említhetjük. Elvi okokból kell szólni róla, hogy az a két nagyméretûbronz-, illetve réztál (79. és 94. tétel), melyeket a szerzõk a személyiérmek között sorolnak fel, a legnagyobb jóindulattal sem tekinthetõéremnek, hiába szerepel rajtuk a tulajdonos bevésett neve. Ezek jelle-güknél fogva iparmûvészeti alkotások. Egy másik, a szerzõk által is„bronz dombormû”-nek titulált alkotás (80. tétel) pedig hiába ábrázolportrét, nagy méreténél (81x53 cm) fogva szintén nem képezi a numiz-matika tárgyát. Ugyancsak nehezen fogadható el plakettnek az a lánc-ra függesztett réztábla, melyen csupán vésett szöveg látható (236. té-tel). Persze ezek a „besorolási anomáliák” csak bocsánatos bûnnek te-kintendõk, hiszen nyilván a teljességre törekvés dicséretes ambíciójá-ból fakadtak. Meglepõ és szokatlan, hogy az egyes tételek mellett sze-replõ irodalmi hivatkozások némelyikénél az elsõ kiadásban szereplõ,prioritást élvezõ bibliográfiai adatot a második kiadásban a késõbbnapvilágot látott munkára történõ hivatkozás váltotta fel.

Ajánlom ezt az elegáns küllemû, gazdag éremtani és orvostörténel-mi ismeretanyagot kínáló kötetet mindazok figyelmébe, akik a medici-nát, az érmeket és a szép könyveket kedvelik. Sajnálatos, hogy a könyvkereskedelmi forgalomban nem kapható.

Süle Tamás dr.

48


M ég nem elkésett, hogy karunk PekárMihály és Entz Béla egyetemmentõ

és -szervezõ orvosprofesszorokról is egy-egyobjektumát elnevezze.

A Tanári Testület (TT) közelmúltban tar-tott üléseinek egyikén jelentette be a dékán,hogy a Szigeti úti aulát Romhányi Györgyprofesszorról nevezték el. E helyes döntéstgondolom a Szenátus hozhatta, hisz a TTelõtt emlékeim szerint elõzõleg nem kerültnapirendre e támogatandó javaslat. Ettõl füg-getlenül remek gondolat volt, hogy neve„aere perennis”-ként emlékeztesse az aulábalépõ utódainkat egy igaz tudós professzorra,Romhányi Györgyre.

Nem sokkal késõbb a dékán egy másik TT-ülésen újabb bejelentéssel lepett meg. Várat-lanul ért az elõterjesztés, így nem emlék-szem, történt-e említés, kinek/kiknek a gon-dolata, javaslata volt, hogy a Romhányi alulanégy tantermét néhai Cholnoky László,Donhoffer Szilárd, Flerkó Béla és LissákKálmán akadémikus, volt rektor-professzo-rokról nevezzük el, amivel magam is egyet-értettem. Hisz Donhoffer és Lissák profesz-szort medikusként hallgattam, Cholnokyprofesszornak hat évig voltam asszisztense,Flerkó Béla pedig gimnáziumi osztálytársamvolt. Szót kérve megemlítettem azért, hogyZechmeister professzorról sem szabadna el-felejtkezni, hisz a Kémiai Intézetet õ alapítot-ta és vitte Cholnoky Lászlóval közölt egye-dülálló eredményeikkel nemzetközi szintre,tette így a pécsi intézetet az egész világon is-mertté. Nem véletlen, hogy az USA-ban1938-ban professzor lett. De az ülés alatt másis eszembe jutott, amire valójában a cikk cí-me utal.

Az elsõ pozsonyi egyetemet Mátyás ki-rály 1465-1467 közt alapította, az„Academia Istropolitanat”, vagyis 100 évvelNagy Lajos pécsi egyeteme után. Az egye-tem négykarú teljes egyetem volt orvoskarralis, a jog- és hittudományok dominanciájamellett. A feljegyzések szerint 1488-1492közt szûnhetett meg. Alig 25 évig mûködötta harmadik (a másodikat Zsigmond király[1368-3437] alapította Óbudán) magyaregyetem. Õfelsége Ferenc József 1912-ben,csaknem 450 évvel a Mátyás király alapítot-ta „Academia Istropolitana” után erõsítettemeg aláírásával a pozsonyi Erzsébet és aDebreceni Tudományegyetem alapítását. Apozsonyi orvoskarra 1914. januárban, mégFerenc József uralkodása alatt hárman kap-tak kinevezést: Velits Dezsõ szülész, HerzogFerenc belgyógyász és Bakay Lajos sebész

professzorok. 1918 márciusában IV. Károlykirály további nyolc személyt nevezett ki azorvoskarra: Pekár Mihályt a kórtan,Fenyvessy Bélát a közegészségtan, ReuterCamillót az ideggyógyászat, Heim Pált agyermekgyógyászat, Entz Bélát a kórbonc-tan, Veress Ferencet a bõrgyógyászat,Mansfeld Gézát a gyógyszertan, Imre Józsefjun.-t a szemészet professzorának. Így a kara korábban kinevezett három kollégájukkalegyütt 11 professzorból állt. Az orvoskar1918 áprilisában választotta meg elsõ dékán-jának Pekár Mihályt. Acseh hatóságok 1919.januárban vették át a M. Kir. Erzsébet Tudo-mányegyetemet, mely 1919 nyarától cseh ésszlovák nyelvû egyetem lett. Ezzel a magyarnyelvû Erzsébet Tudományegyetem Po-zsonyban 7 év után megszûnt, a magyaranyanyelvû oktatóknak felmondtak. Meg-kezdõdött az egyetem áttelepítése a csonkaországba, nagyrészt Budapestre. A kormányhelyzete nem volt könnyû, hisz a kolozsváriegyetemnek a románok hasonló sorsot szán-tak, így annak elhelyezése is megoldásravárt. Haller István vallás- és közoktatási mi-niszter 1920-ban úgy rendelkezett, hogymindkét „kitaszított” egyetem átmenetilegtovábbra is Budapesten marad és így meg-kezdhetik az 1919/20-as tanév második fél-évével az oktatást. Ugyanakkor a képviselõ-ház 1921-ben mondta ki az 1912. éviXXXVI. t.c.-lyel alapított pozsonyi ErzsébetTudományegyetemnek a szerb megszállásutáni Pécsre (a kolozsvárinak Szegedre) he-lyezését (aláírta Horthy Miklós és gr. BethlenIstván). A pozsonyi egyetem elméleti intéze-teit, tárgyaiknak oktatását Budapesten rész-ben az Állatorvosi Fõiskolán, részben a Páz-mány Péter Tudományegyetem Esterházyutcai intézeteiben oldották meg. A kliniku-mot a fõvárosi Zita, Fehér Kereszt, Szt. Ist-ván, Rókus Kórházakban oktatták.

Nem titok, hogy a kitaszított Ferenc József ésErzsébet Tudományegyetem további sorsá-ról irányadó „döntési szinten” is megoszlot-tak a vélemények. Egyesek szerint a területé-nek és lakosságának jóval több mint felét el-vesztett, immár csonka országnak nincsszüksége négy tudományegyetemre. Ellen-érvként mások, így Entz Béla szerint ma az„ész fegyverével, az általános mûveltséggelpárosult tudással, az önzetlen munkával kellkivívni azt, amit fegyverrel elvesztettünk”.Így nyerhetjük el a világ elismerését, tarthat-juk meg ezeréves államiságunkat. Ehhezazonban a tudomány bölcsõit, szentélyétnem leépíteni, hanem megtartva erõsíteni

kell, ezért az egyetem megszüntetésével e tá-bor hívei nem értettek egyet. Ezt az álláspon-tot képviselte Klebelsberg Kunó is, akkormég mint miniszterelnökségi államtitkár.Mások a két egyetem összevonását szegediközponttal javasolták, vagy legalább egyes,mindkét helyen csonka szakmáknál. MiutánPécs ezt negálta, Szeged vállalta a pozsonyi-pécsi hallgatók átmeneti oktatását, amireszintén nem került sor. Kétségtelen, Debre-cen, ahol 1920-ra már kiépült az 1912-benalapított egyetem klinikai telepe, szabad ka-pacitása révén felajánlotta Pécsnek az orvos-képzésben segítségét, amit Pécs megköszön-ve nem vett igénybe. Tény azonban: a kor-mány nem tervezte egyik egyetem megszün-tetését sem, és ebben a Pekár-Entz kettõsharcos partner volt. Mindenáron ragaszkod-tak az Erzsébet Tudományegyetem önállósá-gához. E mellett nemcsak az 1367-ben NagyLajos király elsõ magyar egyeteme, de az555 éve Mátyás király által alapított Pozso-nyi Academia Istropolitana is szólt, nem em-lítve az 1800-as években a pécsi egyházi ala-pítású jogi és bölcsészeti fõiskolákat. A Ma-gyarország számára oly tragikus TrianonPécsnek meghozta a vagy fél évszázadon átkérelmezett egyetemet.

Egyetemtörténeti kitérõm után rátérnék az„egyetemmentõ-szervezõ” két professzor:Pekár Mihály és Entz Béla szerepére. PekárMihály 1917 és 1924 között, az 1921/22-estanév kivételével (ekkor Entz Béla vette át efunkciót) hét évig volt az orvoskar dékánja.Szívós, bölcs politikus, akinek fõ célkitûzé-se, a pozsonyi egyetemet csonkítás nélkülPécsett elhelyezni. Õ volt a harcos „külügy-miniszter” a csendes, szerény, de igencsakhatározott, az egyetemi életet szervezõ, irá-nyító Entz Béla „belügyminiszter” mellett.Remekül kiegészítették, támogatták egy-mást, gondolataik, terveik azonosak voltak.Pekár Mihály dékánként rész vett valameny-nyi, a minisztériummal 1919-ben elsõsorbanaz egyetem budapesti elhelyezésére vonat-kozó tárgyaláson. A fõváros az egyetemimellett elvetette Pekár azon javaslatát, hogya Szt. János Kórházat adják át egyetemi cél-ra. Viszont a különbözõ közkórházi elhelye-zés egyetértésre talált és megvalósult minisz-teri egyetértéssel. Az elméleti tárgyak oktatá-sa viszonylag könnyebben tetõ alá került, bára gyakorlati feltételek biztosítása gondos át-szervezést kívánt. Mindezekben azonbanPekár Gyula államtitkár úr személye nagysegítséget jelentett. Nem kis teljesítményvolt az anyagi feltételek biztosítása, amit

Az egyetemmentõ-szervezõ professzorok

49


Pekár Mihály dékán úr szintén megoldott.Úgyszintén kijárta, engedélyezzék a szerbmegszállásra tekintettel, hogy az 1921/22-estanévet még Budapesten indíthassák el. Pécs1921 augusztusában szabadult fel, amikorPekár dékán úr Vass József miniszter jóváha-gyásával az orvoskari prodékánt bízta megPécsett az egyetem elhelyezési munkálatai-val. Õ pedig felkereste a kormánybiztost, afõispánt, Zichy megyéspüspököt ésNendtvich Andor polgármestert, akik támo-gatásukról biztosították. A város épületek,iskolák átadásával, nemkülönben lakásokkalmaximálisan segítette az egyetem beindulá-sát. Nendtvich Andor ismételten körlevélbenkérte fel a szomszédos megyéket anyagi tá-mogatásra, amire az eszközös berendezések,beszerzések vonatkozásában is nagy szük-ség volt. Entz Béla az oktatás szervezésemellett létrehozta a menzát, a Nagy LajosFiú- és Erzsébet Lánykollégiumot szegény

sorsú diákok részére, a Diákjóléti SegélyezõSzervezetet, a könyvtárat, gazdasági igazga-tóságot. Ugyankkor igyekezett áthidalni a„numerus clausus” következményeit, emel-ni a kezdetben engedélyezett 50 elsõévesmedikuslétszámot, ami kérdésessé tehettevolna a kar létét. De bölcsességének köszön-hetõen 1923/24-ben az orvostanhallgatóktöbb mint húsz százaléka zsidó származásúvolt, akiket a feljegyzések szerint nem értsemminemû inzultus, amire Entz profesz-szor igencsak ügyelt. Nem véletlenül voltköztiszteletben álló, feddhetetlen személy.

A pozsonyi karból Velits professzor fiatalonmeghalt, Herzog professzor Budapesten te-lepedett le, Veress professzor pedig vissza-ment Romániába. Részben helyükre a márbudapesti számûzetésben oktató RhorerLászló fizikust, Gorka Sándor biológust,Scipiádesz Elemér szülészt, Beck Soma bõr-

gyógyászt nevezték ki pécsi professzornak.

Soraimmal talán megvilágíthattam az olva-sónak, hogy az Erzsébet TudományegyetemPekár Mihály és Entz Béla professzorok ke-mény és önzetlen küzdelme után érte meg1923 októberét, amikor gr. KlebelsbergKunó vk. miniszter „Magyar Heidelberg”címû beszédével megnyithatta a pécsi tudo-mányegyetem elsõ tanévét. (A rövidlátó, he-lyi politikai érdekek döntötték el, hogy aklebelsbergi egyetemfejlesztési terv Szege-den valósult meg.) Ezért gondoltam, neve-zettek méltók volnának, hogy nevüket egyobjektumunk megörökítse. De voltak másneves intézetalapító professzoraink is, akikmegérdemelnék, hogy nevükrõl szakmájukjelenlegi intézeteit elnevezzük.

Jobst Kázmér dr.Laboratóriumi Medicina Intézet

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a Tu-domány napja alkalmából rendezett novem-beri ünnepi ülésén a BölcsészettudományiKar javaslatára dr. Jean-Luc Moreau pro-fesszort tiszteletbeli doktorrá avatta. Az ava-tandó professzor dr. Lénárd László rektortólvehette át az egyetem talárját, amely a PécsiTudományegyetem professzori karához va-ló tartozást jelképezi, valamint a DoctorHonoris Causa cím adományozását igazolóoklevelet.

Jean-Luc Moreau székfoglaló beszédétkari szervezésben tartotta meg. A szenátusiünnepségen csak egy rövid összefoglalórakerül sor magyar nyelven. És ehhez nemkellett tolmács, sem felolvasó. A PTE újdíszdoktora Párizsi Keleti Nyelvek Egyete-mének tanszékvezetõ egyetemi tanára szá-mos idegen nyelvbõl szerzett diplomát, ígymagyarból is. Nyelvész, irodalmár, fordítóés költõ. Mûfordításai és tanulmányai a ma-gyar irodalom kiemelkedõ alkotóival ismer-tetik meg a francia olvasókat. Kitüntetéseiközt a Pro Cultura Hungarica és a Füst Mi-lán-díj is szerepel. A PTE Francia Tanszéké-vel 20 év óta van kapcsolata. Tanszékénrendszeresen fogadja a pécsi ösztöndíjaso-kat, és küld francia hallgatókat Pécsre.

A díszdoktoravatás után címek, elisme-rések és oklevelek átadására kerül sor.

A PTE Szenátusa címzetes egyetemi ta-nári címet adományozott dr. Hajdu Zoltán-

nak, a Hajdú- Bihar Megyei ÖnkormányzatKenézy Kórház-Rendelõintézet ÁltalánosSebészeti Osztály fõorvosának, tiszteletbelidocensi címet László Tamásnak, a TIGRESRt. elnök-vezérigazgatójának. A PTE Ál-lam- és Jogtudományi Kara közel 70 évesszakmai munkássága elismeréseként a “ProFacultate Iuridico-Politica UniversitatisQuinqueecclesiensis” érdemérem arany fo-kozatát adományozta dr. Bédi Imrének.

APTE habilitációkat – egyetemi magán-tanári képesítéseket – ítélt oda. Ahabilitáltakközül a pécsi egyetem oktatói: PéleyBernadette, Bölcsészettudományi Kara(BTK) egyetemi docense, a politikai tudo-mányok területén Lackóné Tuka Ágnes, aBölcsészettudományi Kara egyetemi docen-sének, a történettudományok területén SáriMihály, a Felnõttképzési és Emberi Erõfor-rásfejlesztési Kar egyetemi docense, anyelvtudományok területén Vígh Árpád, aPTE Bölcsészettudományi Kara egyetemidocense.

A PTE Szenátusa sikeres védésük alap-ján PhD-fokozatot ítélt oda az egyetem ok-tatói közül Gál István Lászlónak, az Állam-és Jogtudományi Kar egyetemi tanársegéd-jének. Az orvostudományok területén: Bely-lyei Szabolcsnak, az Általános Orvostudo-mányi Kar (ÁOK) klinikai orvosának, Hej-jel Lászlónak, az ÁOK egyetemi tanárse-gédjének, Herold Róbertnek, az ÁOK egye-

temi adjunktusának, Kovács Krisztinának,az ÁOK egyetemi tanársegédjének, KövesiTamásnak, az ÁOK egyetemi adjunktusá-nak, Vámhidy Lászlónak, a PTE ÁOK egye-temi adjunktusának, Vástyán Attilának, azÁOK egyetemi adjunktusának. VisegrádyBalázsnak, az ÁOK egyetemi tanársegédjé-nek, Nagy Zoltánnak, az ÁOK egyetemi ad-junktusának, Nádasi Editnek, az ÁOK egye-temi tanársegédjének, Pytel Ákosnak, azÁOK egyetemi adjunktusának, a pszicholó-giai tudományok területén Bálint Ágnesnek,az Egészségügyi Fõiskolai Kar fõiskolai ad-junktusának, a nyelvtudományok területénGúti Erikának, a Bölcsészettudományi Karegyetemi tanársegédjének, Márta Anette-nek, a Közgazdaságtudományi Kar egyete-mi adjunktusának. A közgazdaságtudo-mányok területén Bányai Editnek, a Köz-gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktu-sának, a regionális tudományok területénReisz Teréziának, a Felnõttképzési és Embe-ri Erõforrás Fejlesztési Kar tudományosmunkatársának, a biológiai tudományok te-rületén Horváth Györgyinek, a Természettu-dományi Kar tudományos segédmunkatár-sának, a földtudományok területén Majdán-né Mohos Máriának, a TermészettudományiKar egyetemi adjunktusának és Pozsár Vil-mosnak, a Természettudományi Kar egyete-mi adjunktusának.

Dunai Imre

Új Dunántúli Napló, 2005. november 26.

Francia díszdoktort avattakCímek, elismerések, habilitációk, PhD-fokozatok

50


Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetbõl

� 2005. szeptember 25-28-ig Amszter-damban került megrendezésre az EurópaiIntenzív Terápiás Társaság (ESICM) 18.éves kongresszusa (18th ESICM AnnualCongress). Intézetünket dr. Márton Sándorés dr. Molnár Tihamér adjunktus, valamintdr. Ittzés Balázs klinikai orvos képviselte arendezvényen. Bemutatásra került poszte-rek: Marton S., Molnár V., Tóth I., Ittzés B.,Kanizsai P., Garai J., Kõszegi T., Bogár L.:Comparative analysis of the kinetics ofinflammatory markers; Molnár T., KõszegiT., Szakmány T.: Changes of procalcitoninand S100B after ventricular fibrillation andpulseless electrical activity.� 2005. szeptember 27-29-ig Tel Avivbanrendezték meg a 4th International MeetingIntensive Cardiac Care címû rendezvényt.Intézetünket dr. Mühl Diana adjunktus ésdr. Füredi Réka képviselte. Bemutatottposzterek: D. Mühl, R. Füredi, K. Gecse,L. Bogár, J. Lantos: Platelet function (PF)and thrombolytics in massive pulmonaryembolism (PE); R. Füredi, D. Mühl, J.Cristofari, B. Gasz, J. Lantos: Leukocyteinflammation markers during reperfusiondue to thrombolysis of pulmonaryembolism (PE).� 2005. október 13. és 15. között Buda-pesten rendezték meg a Magyar Anesztezi-ológiai és Intenzív Terápiás TársaságXXXIII. Kongresszusát. Elhangzott elõ-adások és poszterek: Sári F.: Anesztézia afogorvosi rendelõben; Horváth A.: A tu-moros fájdalom csillapításának lehetõsé-gei; Csontos Cs., Földi V., Fischer T.,Kulich P., Bogár L.: Mérhetõ-e a folyadék-töltés effektivitása klinikai jelek alapjánégett betegeknél?; Molnár T., Kõszegi T.,Bogár L., Szakmány T.: Szérum procalci-tonin és S-100B értékek összehasonlításakamrafibrilláció és pulzus nélküli elektro-mos aktivitás után; Bogár L.: Idõtényezõka súlyos szepszis kezelésében; DebreceniG., Meggyesi R., Mestyán Gy.: Dezinfi-ciens spray-vel végzett bõrfertõtlenítésanesztézia elõtt; Mühl D., Füredi R., GecseK., Bogár L., Gasz B., Lantos J.: Hogyanváltozik a trombocita-aggregáció és a fib-rinogénszint különbözõ trombolitikumokhatására pulmonális embóliában?; LeinerT., Mikor A., Tóth I., Molnár Zs.: Javítja-ea splanchnikus perfúziót a dobutaminszeptikus sokkban?; Füredi R., Mühl D.,

Lantos J.,Gasz B., Bogár L., Rõth E.: Apulmonális embólia trombolitikus kezelé-sére adott szisztémás gyulladásos válasz aleukocita aktiváció tükrében; Juhász V.,Márton S., Bogár L., Pap A., Cseke L., Kõ-szegi T.: Gyulladásos válasz összehasonlí-tó vizsgálata nyelõcsõ-rezekciót, valamintkiterjesztett hasi mûtétet követõen; MártonS., Tóth I., Bogár L., Papp A., Cseke L.,Kõszegi T.: Mûtét elõtt emelkedett c-reak-tív proteinszint hatásának vizsgálatanyelõcsõ-rezekciót követõen; Molnár T.,Kõszegi T., Szakmány T.: Pro-BNP: Újszepszismarker újraélesztett betegeknél?;Bogár L.: A megfelelõ finanszírozáshozadatokra van szükségünk – végezzünk or-szágos felmérést; Szélig L., Márton S., Ti-zedes Gy., Bogár L.: Súlyosan elhízott be-teg anesztéziája gastric banding mûtét so-rán – esetismertetés.� 2005. október 20-21-én Pécsett kerültmegrendezésre a Neurotraumatológiaialapismeretek címû tanfolyam. Intézetün-ket dr. Ezer Erzsébet képviselte Súlyos ko-ponya- és agysérültek intenzív ellátása cí-mû elõadásával.� 2005. október 20-21-én Siófokon ren-dezték a Magyar Fájdalom Társaság ez évitudományos ülését. A rendezvényen dr.Ezer Erzsébet tartott elõadást Patient-Controlled Transdermal Analgesia címmel.� 2005. október 25-28-ig az Orvosi Nép-egészségtani Intézet Foglalkozás-egész-ségügyi Tanszéke tanfolyamot rendezett,melynek témája a sürgõsségi alapellátásvolt. A négynapos rendezvényen intéze-tünk több tagja tartott nagysikerû elõadást.Dr. Mühl Diana a kardiovaszkuláris kórké-pek sürgõsségi ellátását, dr. Horváth J. At-tila az agyhalál kérdéskörét, dr. Molnár Ti-hamér a reanimáció és agyprotekció témá-ját, dr. Heigl Péter az újraélesztés tevé-kenységét és a sürgõsségi ellátás szemléle-tét hozta közelebb a népes hallgatóság tag-jaihoz.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

� 2005. szeptember 13-án, a 3M HungáriaKft. Egészségügyi (Medicina) üzletágánakszervezésében negyedik alkalommal meg-rendezett Országos Infekciókontroll Kon-ferenciájára a PTE OEC ÁOK I. sz. Bel-gyógyászati Klinika Csontvelõtranszplan-tációs részlegérõl, az ápolási munka elis-meréseként kapott meghívást Tábori Já-nos és Rendek Lídia szakápoló. Elõadá-

sukban az általuk kidolgozott és évek ótaalkalmazott protokoll alapján mutatták bea centrális véna-kanülök szakszerû és biz-tonságos kezelésének modelljét, amellyel6 %-ra sikerült csökkenteni a nozoko-miális kanül-fertõzések számát aCsontvelõtranszplantációs Osztályon.�Az I. sz. Belgyógyászati Klinika„Hetényi Géza” Endokrinológiai ésAnyagcsere Osztálya rendezte az idei Pan-non Endokrin Club Hétvége tudományosértekezletet október 21-22-én, 71 regiszt-rált résztvevõvel, ami az egyike volt a2005. évi két országos rendezvénynek.Klinikánkról dr. Pár Alajos egyetemi tanárKlinikai megfigyeléseink carcinoid szind-rómában, dr. Tóth Kálmán egyetemi tanárA metabolikus szindróma szív-érrendszerivonatkozásai, valamint dr. Bajnok LászlóA polycystás ovarium szindróma patho-mechanizmusa: mennyiben szív-érrend-szeri kockázati tényezõ a betegség? cím-mel tartott elõadást.�November 23-án került sor a PAB V. sz.Orvosi Tudományok Bizottsága és az I. sz.Belgyógyászati Klinika közös rendezésé-ben az Obezitológiai szimpóziumra, aholklinikánkról dr. Tóth Kálmán Az elhízásepidemiológiai helyzete, következményeiés a megelõzés lehetõségei, dr. Figler Má-ria Az elhízás korszerû diétás kezelése, dr.Bajnok László Az elhízás gyógyszeres ésintézeti kezelése és dr. Hunyady Béla Azelhízás kezelése gyomor-ballonnal címmeltartott elõadást.�A Pécsi Akadémiai Bizottság által a Ma-gyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2005.november 4-én rendezett ünnepi ülésen dr.Késmárky Gábor kiemelkedõ tudományostevékenysége elismeréséül a régió fiatalkutatóinak alapított PAB Tudományos Díj-ban részesült.� 2005. november 17-én dr. Alexy TamásPlatelet aggregation and viscosity mea-surements in the clinical practice and inbasic research címû és dr. Papp Elõd Azakut iszkémiás koronária szindróma kiala-kulását valamint a trombocita aggregációgátló gyógyszerek hatékonyságát befolyá-soló genetikai tényezõk címû PhD-értekezésének védése sikeresen megtör-tént.� Losonczy Hajna meghívott elõadóként2005. szeptember 10-én részt vett az EuroCLL Workshop hematológiai nemzetközitovábbképzõ sorozat rendezvényén Párizs-ban, ahol 1 órás angol elõadást tartott Role

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK

51


of Fludarabine in CLL címmel.� Losonczy Hajna: A vénás thromboembo-lia fibrinolitikus és anticoagulans kezelésecímmel jelent meg közlemény a MedicusAnonymus c. folyóirat 2005/10. különszá-maként.�Nagy Ágnes és Losonczy Hajna a Com-partment Syndrome Associated withAcquired Haemophilia A címû posztert mu-tatta be a Hamburgi Haemophilia Symposiu-mon 2005. novemberben.�A Magyar Thrombosis és HaemostasisTársaság VIII. kongresszusán, 2005. október6-8-ig Alsópáhokon plenáris elõadást tartottLosonczy Hajna A malignómákat kísérõ al-vadásaktiváció és a thrombosisprevenciókérdései és Dávid Marianna A hyperhomo-cysteinaemia (HHC) elõfordulása throm-bophiliás betegekben címmel. Elõadás hang-zott még el Tóth Orsolya, Andreas Calatzis,Wolfgang Siess, Losonczy Hajna társszerzõ-ségével Az Apyrase, az ADP-receptor-blockolók és a ciklooxygenáz – acetiláló ha-tása a thrombocytaaggregációra teljes vér-ben címmel, valamint Nagy Ágnes, DávidM, Tóth O, Balassa K, Vidra T, Losonczy H:Szerzett haemo-philiás betegek eradikációskezelése címû poszter került bemutatásra.� 2005. október 14-én Pár Alajos felkértelõadóként részt vett a Magyar InfektológiaiTársaság 33. kongresszusán Egerben rende-zett, a krónikus hepatitisek kezelésével kap-csolatos szimpóziumon.� 2005. október 15-19-ig Figler Mária,Pakodi Ferenc és Pár Alajos részt vett Kop-penhágában az Európai GasztroenterológiaiHét (United European GastroenterologyWeek, UEGW) programján. Pár Alajos fel-kért elõadást tartott The effect of PEG-IFNtherapy on serum fibrosis markers – TGF-β,hyaluronic acid and procollagen-III-peptidelevels – in patients with chronic hepatitis C”címmel. (Társszerzõk: Pár Gabriella, Hu-nyady Béla, Berki Timea, Balogh Péter, Mi-seta Attila).� 2005. október 21-én Pár Alajos Klinikaimegfigyelések carcinoid szindrómában cím-mel elõadást tartott Harkányban a PannonEndokrin Napok c. tudományos rendezvé-nyen.� 2005. november 11-15-ig Hunyady Bélaés Pár Alajos részt vett San Franciscóban azAmerikai Májkutatók Társasága (AmericanAssociation of the Study of the Liver Dis-ease, AASLD) évi kongresszusán.

AII. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrumból

� 2005. május 5-7-ig rendezték meg az Eu-rópai Gyermek Bõrgyógyászati Társaság

nyolcadik kongresszusát Budapesten, aholklinikánkról dr. Degrell Péter (társszerzõk:Cserhalmi Katalin, Károlyi Zsuzsanna, Só-lyom Enikõ, Szamosi Tamás) szerepelt posz-terrel The histopathology and clinicopathol-ogy of progeria címmel.�A Magyar Patológusok Társaságának 64.Kongresszusán, amelyet 2005. szeptember22-24-ig rendeztek meg Pécsett, klinikánk-ról dr. Degrell Péter tartott elõadást DegrellP., Wittmann I., Molnár M., Pintér I., Ladá-nyi E., Mácsai E., Molnár G. A., Nagy J.:Korai diabetes és prediabeteses állapotokfelismerése elektromikroszkópos vizsgálat-tal vesebiopsziás mintában címmel.� 2005. november 30. és december 3. közöttrendezték meg Budapesten a MagyarHypertonia Társaság XIII. Kongresszusát,ahol klinikánkról a következõ elõadásokhangzottak el: Wittmann István: A reninangiotenzin rendszer patogenetikai szerepeaz érkárosodás kialakulásában; Kovács Ti-bor, M. Ghosh, Vas T., Szelestei T., WittmannI., Nagy J.: Metiléntetrahidrofolát-reduktáz(MTHFR) gén polimorfizmusának (C677T)vizsgálata különbözõ vesebetegségben ésdiabetes mellitusban; Késõi I., Sági B., VasT., Kovács T., Wittmann I., Nagy J.: Korai ar-tériás érfalmerevség krónikus IgA-nephropathiában. A Kongresszus Tudomá-nyos Bizottságának tagja dr. Nagy Judit pro-fesszor volt.� Idén Sopronban tartották a MagyarNephrologiai Társaság immáron XXII.Nagygyûlését 2005. november 3. és 5. kö-zött, amelyen a klinikáról a kollégák a követ-kezõ elõadásokat tartották: Nagy Judit:Renális anaemia – a krónikus vesebetegsé-gek progressziójának korrigálható rizikófak-tora; Degrell P., Molnár L., Pollák E., TóthP., Nagy J.: A paramesangiális glomerulárisbasalis membrán károsodása IgAnephropathiában, Kovács T., M. Ghosh, VasT., Szelestei T., Wittmann I., Nagy J.:Metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR)gén polimorfizmusának (C677T) vizsgálatakülönbözõ vesebetegségben és diabetes mel-litusban; Wittmann István: A diabeteseshypertoniás betegek kezelésének jelentõségea vesebetegségek vonatkozásában; Laczy B.,Tamaskó M., Molnár G. A., Cseh J., KõszegiT., Markó L.,Wagner Z., Wagner L., Nagy J.,Wittmann I.: Elõvizsgálat arról, hogy a pen-toxifillin kezelés hogyan befolyásolja a dia-beteses neuropathiát és az albuminuriát. Abemutatott poszterek: Halmai R., SchmidtL., Fehér E., Wittmann I., Nagy J., SzelesteiT.: Actinomycosis okozta postrenális vese-elégtelenség; Tamaskó M., Mohás M., Vas T.,Kõszegi T., Molnár G. A., Laczy B., WagnerL., Wagner Z., Markó L., Plávics Eszter,

Nagy J., Wittmann I.: A szérum laktátdehidrogenáz aktivitás prediktív értékenephrosis syndromában. A Kongresszus Tu-dományos Bizottságának tagja volt dr. NagyJudit professzor asszony.� 2005. október 13-15-ig Galyatetõn rendez-te meg a Magyar Toxikológusok TársaságaTOX 2005 konferenciáját, melyen klinikánkrészérõl a Pintér I., Nagy J.: Analgeticumnephropathia címû elõadás hangzott el.

ABiokémiai és Orvosi Kémiai Intézetbõl

�Dr. Molnár Péter docens társszerzõkéntszerepelt a 47th Rocky Mountain Confer-ence on Analytical Chemistry (Denver, Co-lorado, USA, 2005. július 31-augusztus 4.)bemutatott poszterben. A poszter címeHYSCORE and pulse ENDOR characteri-zation of zeaxanthin and violaxanthin radicalcations on silica-alumina. Szerzõk: LovellKispert, Tatyana Konovalova, Ligia Focsan,Péter Molnár.�A6th Balaton Symposium konferenciát azidén szeptember 7-9-ig Siófokon rendezték,melyen dr. Deli József professzor, dr. MolnárPéter docens, dr. Matus Zoltán adjunktus, dr.Agócs Attila, dr. Nagy Veronika, Márk Lász-ló tanársegédek és dr. Szabó Zoltán tudomá-nyos segédmunkatárs vettek részt. Az intézetmunkatársai egy elõadás társszerzõiként sze-repeltek, valamint a következõ posztereketmutatták be. Az elõadás szerzõi: K. Albert,M. D. Grynbaum, P. Hentschel, K. Putzbach,J. Rehbein, P. Schuler, N. Weisch, J. Deli, P.Molnár (Tübingen, Pécs), címe: On-lineLC/NMR coupling. Poszterek: Daood H.G., Deli J., Nagy V., Agócs A. (Budapest,Pécs): Liquid chromatographic method forthe simultaneous determination of caro-tenoids and foreign pigments and dyes inspice red pepper products; Hallgas B., Do-bos Zs., Õsz E., Idei M., Erõs D., Hollósy F.,Schwab R. E., Szabó E. Z., Kéri Gy., LórándT. (Budapest, Pécs): Lipophilicity andantiproliferative activity profiling of 2-ben-zylidene-cycloalkanones; Márk L., Avar P.,Pour Nikfardjam M. S., Ohmacht R. (Pécs):HPLC-MS analysis of resveratrol and piceidisomers in hungarian red wines; Matus Z.,Papp L., Strenger J., Tóth Gy., Janssen J.(Pécs, Budapest): Additional data (serumlevels of vitamin A, vitamin E and somecarotenoids) for the characterization ofantioxidant status in dialysed elderlypatients; Molnár P., Deli J., Pfander H.(Pécs, Bern): Separation and identificationof carotenoids in the fruit of quince(Cydonia oblonga Mill.); Szabó Z., BöddiK., Márk L., Szabó L., Ohmacht R. (Pécs):

52


New HPLC method for the determination ofnitrate ion from nettle (Urtica dioica L.); Bacs-kay I., Kiss I., Góra R., Szabó Z., Kilár F.(Pécs, Bratislava): Determination of polynu-clear aromatic hydrocarbons from air cont-amination by HPLC; Márk L., Szabó Z., Fe-renczi T., Ohmacht R., Braun T. (Pécs, Buda-pest): HPLC-MS analysis of biocompatibleC60 and fullerene derivatives; Nagy V., AgócsA., Szabó Z., Ohmacht R., Deli J. (Pécs): Com-parative study on the carotenoid compositionin the peel and pulp of different citrus species;Ohmacht R., Szabó Z., Huck Ch. W., Bonn G.K. (Pécs, Innsbruck): A new approach for thecharacterisation of chemically modified sta-tionary phases. �Dr. Lóránd Tamás és dr. Molnár Péter do-censek valamint dr. Nagy Veronika és dr.Agócs Attila tanársegédek részt vettek a Graz-ban megrendezett 8th Symposium on Instru-mental Analysis konferencián, szeptember 25-28-ig. Az intézet részérõl egy elõadás hangzottel, valamint három posztert mutattak be arésztvevõk. Az elõadás szerzõi: A. Vass, A.Földesi, T. Lóránd, címe: Reactions of 3-isochromanone with aromatic aldehydes-mi-crowave assisted condensations performed onsolid basic inorganic supports. Poszterek: P.Molnár, J. Deli H. Pfander (Pécs, Bern): Thecarotenoid composition in the fruit of quince;G. Keresztury, S. Holly, T. Lóránd (Budapest,Pécs): Analysis of vibrational spectra of somenew E-4-arylidene-3-isochromanones and 3-arylcoumarines; V. Nagy, A. Agócs, Z. Szabó,K. Albert, D. Grynbaum, J. Deli (Pécs, Tübin-gen): Investigation of the carotenoid composi-tion of sweet herbs.�Dr. Molnár Péter docens részt vett és elõ-adást tartott a XI. Magyar Gyógynövény Kon-ferencián, melyet 2005. október 13-15-ig tar-tottak Dobogókõn. Elõadásának címe: Új vég-csoportokat tartalmazó karotinoidok, karoti-noid-izomerek növénybiokémiai szerepénekvizsgálata.

AFarmakológiai és Farmakoterápiai Intézetbõl

�Dr. Barthó Loránd neves gyógyszerészetirendezvényeken szerepelt, többek közt a „1stBBBB Conference on Pharmaceutical Sci-ences” konferencián (Siófok, szeptember 26-28.), az alábbi elõadással: Barthó, L., Benkó,R., Undi, S., Pethõ, G.: Sensory neurotransmit-ters and modulators: the basis of analgesicresearch.

AFogászati és Szájsebészeti Klinikáról

� 2005. október 20-22-ig került megrendezés-

re a Magyar Arc-, Állcsont- és SzájsebészetiTársaság (MAÁSZT) IX. Nemzeti Kongresz-szusa. A PTE ÁOK Fogászati és SzájsebészetiKlinikát dr. Kinczel Gábor (Kiterjedt mandi-bula ameloblastoma komplex szájsebészetipreprotetikai és protetikai ellátása), dr.Nyárády Zoltán (Sugárterápia alatt kialkulószájszárazság tüneteinek enyhítése pilokarpintartalmú gyógyszerrel, illetve Felszívódóimplantátumok traumatológiai alkalmazásaarc-állcsontsebészetben) és dr. Szalma József(Sialoadenitises és sialolithiasisos betegek kö-vetéses vizsgálata során szerzett tapasztalatok)képviselte. Elõadásaival dr. Nyárády Zoltán a2. legjobb elõadónak járó díjat érdemelte ki.

AGyermekklinikáról

�Dr. Soltész Gyula egyetemi tanár poszter-szekciót elnökölt az Európai Diabetes Társa-ság athéni konferenciáján szeptember 11-15-ig. Ezt megelõzõen elõadást tartott a diabetestörténetérõl rendezett nemzetközi konferenci-án, részt vett a diabetes világszövetség Dia-betes Atlas szerkesztõbizottságának ülésén éskoordináló elnökként az EURODIAB kutató-csoport munkaértekezletén.�A Gyermekklinika munkatársai számos elõ-adással szerepeltek az MGYT Dél-DunántúliKongresszusán Siófokon, szeptember 16-17-én, a Magyar Gyermekdiabetes Szekció szé-kesfehérvári ülésén október 7-8-án és az euró-pai gyermekendokrin kongresszuson Lionban,szeptember 21-24-én.�Dr. Soltész Gyula egyetemi tanár elõadásttartott a regionális diabetes kongresszuson(Dubrovnik, szeptember 30.), a Magyar Tudo-mányos Akadémia Megelõzés a gyermek-gyógyászatban címmel rendezett kongresszu-sán október 18-án és a Pannon Endokrin Hét-vége rendezvényén október 21-én.� A klinika munkatársai egy referátummal,valamint 9 elõadással, illetve poszterbemu-tatásal szerepeltek a Magyar GyermekorvosokTársasága 2005. évi Nagygyûlésén, Balaton-szárszón, 2005. szeptember 29. és október 1.között.�A klinika munkatársai 2005. augusztus 31.és szeptember 3. között 3 elõadás tartásávalszerepeltek a 46th Annual Meeting of theEuropean Society for Pediatric ResearchKongresszuson, Sienában.�Dr. Molnár Dénes egyetemi tanár New drugpolicy in childhood obesity címmel a Euro-pean Chilldhood Obesity Group éves tudomá-nyos konferenciáján tartott felkért referátumotBécsben, 2005. szeptemer 29. és október 2.között.�Dr. Decsi Tamás egyetemi docens részt vett a38th Annual Meeting of the European Societyfor Paediatric Gastroenterology, Hepatology

and Nutrition rendezvényen Portóban, 2005. jú-nius 1-4-én, ahol három elõadás társszerzõje-ként szerepelt.�Dr. Decsi Tamás egyetemi docens részt vettaz Európai Unió 6. keretprogramja részeként el-nyert kutatási támogatás Early Nutrition andLate Consequences Thema 4 Workshop koordi-náló rendezvényén az angliai Guilfordban,2005. június 21-22-én.�Dr. Decsi Tamás egyetemi docens egyedülimagyar meghívottként vett részt és felkért re-ferátumot tartott a Consensus Conference onDietary Fat Intakes During the Perinatal Peri-od in Health and Disease rendezvényen a né-metországi Wildbad Kreuth konferenciaköz-pontban 2005. szeptember 11-14-én.�Dr. Decsi Tamás egyetemi docens a két ma-gyar résztvevõ egyikeként szerepelt (posztertmutatott be, valamint társszerzõ volt továbbikét poszter-prezentációban) a 18th Congress ofthe International Union of Nutritional Sciencesrendezvényen a dél-afrikai Durbanban 2005.szeptember 19-23-án.�Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens 2005.augusztus 28-szeptember 1-ig posztebemu-tatással vett részt a Nemzetközi EpilepsziaKongresszuson Párizsban.�Dr. Hollódy Katalin egyetemi docens 2005.szeptember 14-17-ig a Göteborgban megren-dezett Európai Gyermekneurológiai TársaságKonferenciáján poszterbemutatással szerepelt.�Dr. Erhardt Éva egyetemi adjunktus Athén-ben, a 14. European Congress on Obesity2005. június 1-4-ig megtartott rendezvényénkét poszter bemutatásával szerepelt.�Dr. Erhardt Éva egyetemi adjunktus 2005.szeptember 29. és október 2. között Bécsben, aEuropean Childhood Obesity Group 15. Work-shopján poszterrel szerepelt.�Dr. Tárnok András egyetemi tanársegéd2005. márciustól szeptemberig Londonbandolgozott Clinial Fellow in Paeditric Hepatol-ogy állásban a King’s College Hospital Paedi-atric Liver Service részlegén.

AGyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertárból

� 2005. szeptember 26-28-ig Siófok adott ott-hont az elsõ alkalommal megrendezett 1stBBBB Conference on Pharmaceutical Sci-ences rendezvényének. Akétévente megrende-zésre kerülõ konferencia a Balaton–Balti-tenger–Bled–Boszporusz tengely menti orszá-gok gyógyszertudománnyal foglalkozó szak-emberei számára kíván lehetõséget adni ered-ményeik bemutatására és szakmai kapcsolatokkialakítására. A Gyógyszerészeti Intézet ésEgyetemi Gyógyszertárból Nyaka Bernadettaz Investigation of drug interactions in patientstreated with antidepressant drugs és Szücs Fe-

53


renc a Pharmacogenetic optimization of anti-depressant drug treatment címû poszterrelvett részt.�AMagyar Gyógyszerésztudományi Társa-ság Kórházi Gyógyszerészi Szervezete októ-ber 13-15-ig Mátraházán gyûjtötte egybe azérdeklõdõ kollégákat, szimpózium kereté-ben. A rendezvény „Evidenciák az onkológi-ában” szlogenje szerint a mostani idõk beváltés alkalmazott onkoterápiás gyakorlatánaktárgyalása mellett teret hagyott a XXI. sz.onkológiai elveinek elemzésére, az életmi-nõség és a túlélés esélye szempontjából. Aszimpóziumon dr. Botz Lajos Poliuretán-ala-pú készítmények fejlesztése érrendszeri üre-gek kitöltésére, vagy keringésbõl való kiikta-tására címmel tartott, társzerzõként (dr.Hudák István, Dóczi Tamás és PukánszkyBéla professzorok mellett) elõadást.�Hosszabb szünet után 2005. november4–5-én Pécsett folytatódott a MagyarGyógyszerésztudományi Társaság Gyógy-szerkutatási Szakosztálya által szervezett„Gyógyszerkutatási Szimpózium – Kihívá-sok és eredmények” címû, kétnapos kong-resszusa. Az ország jelentõs gyógyszerkuta-tással foglalkozó szakemberei tartottak elõ-adásokat a téma magyar eredményeirõl. Azegyik elõadást (Poliuretán-alapú készítmé-nyek fejlesztése érrendszeri üregek kitöltésé-re, vagy keringésbõl való kiiktatására cím-mel) egyik szerzõként dr. Botz Lajos tartotta.Fiatal kutatók posztereinek bemutatására issor került. A Gyógyszerészeti Intézet ésEgyetemi Gyógyszertár fiatal munkatársai-nak munkáját Nyaka Bernadett: Gyógyszer-kölcsönhatások gyakoriságának vizsgálata1,2 millió hazai vény elemzése alapján ésSzücs Ferenc: Antidepresszáns gyógyszeresterápia farmakogenetikai optimalizálásánaklehetõsége címmel bemutatott posztere kép-viselte.�November 11-én Budapesten került meg-rendezésre a Nature Conference on Environ-mental and Genetic Interactions in DiseaseDevelopment címû, egynapos konferencia,ahol 11 angol nyelvû elõadást hangzott el ahumángenetika terén elért új, elsõsorban ma-gyar eredményekrõl. A Gyógyszerészeti In-tézet és Egyetemi Gyógyszertárból SzücsFerenc tartott elõadást Pharmacogeneticoptimization of antidepressant drug treat-ment címmel.

AKözponti Elektronmikroszkópos Laboratóriumból

�Dr. Ábrahám Hajnalka 2005. június 16-18-ig részt vett a Magyar Anatómus Társa-ság idei kongresszusán Pécsett, melyen a kö-vetkezõ címmel tartott elõadást: Ábrahám

Hajnalka, Czéh Boldizsár, Tóth Zsolt, FuchsEberhard, Seress László: A „cocaine- andamphetamine regulated transcript” (CART)peptid expressziójának összehasonlító neu-roanatómiája a hippocampusban, rágcsálók-tól az emberig.� 2005. júmius 20-tól július 27-ig dr. Ábra-hám Hajnalka a Berde Botond ösztöndíj tá-mogatásával rövid tanulmányutat tett aFrankfurt am Main-i J. W. Goethe EgyetemOrvostudmányi Karának Anatómiai Intéze-tében, ahol a szervszerû idegszövet-tenyésztés módszerét sajátította el.�Dr. Ábrahám Hajnalka részt vett a Euro-pean Science Foundation (ESF) által szerve-zett Brain Development and Cognition inHuman Infants címû kongresszuson 2005.október 1. és 6. között Aguafredda diMaratea-ban, Olaszországban, ahol a követ-kezõ posztert mutatta be: Ábrahám Hajnal-ka, Veszprémi Béla, Gömöri Éva, KovácsKrisztina, Kravják András, Seress László:Proliferation, differentiation and maturationof cortical neurons are under genetic controlas suggested by the unaltered developmentof the archi- and neocortex in prematureinfants. Akongresszus regisztrációs díját, va-lamint az ott tartózkodás teljes költségét azESF fizette.

AMagatartástudományi Intézetbõl

�Dr. Szabó Imre emeritus professzor a Ma-gyar Tudomány Ünnepe alkalmábólGrastyán-díjat kapott.�A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Maga-tartástudományi Intézetében indított Kogni-tív Neuropszichológiai Szeminárium Soro-zat (Neurokog) elõadója volt 2005. október18-án dr. Karádi Kázmér. Elõadásának címe:Téri hemineglect neuropszichológiája.�Dr. Szabó Imre kooperációs megbeszéléscéljából 2005. október 1-3-ig a HeidelbergiEgyetem Klinikai Neurobiológiai Intézeté-ben tartózkodott. A kooperáció célja 32- ill.64-csatornás mikroelektródás elvezetésekkészítése génmanipulált egereken a hip-pocampus-funkció vizsgálata érdekében.Ehhez a Magatartástudományi Intézet Ideg-hálózatok Mûszerközpontja az eddig rendel-kezésre bocsátott eszközök továbbfejlesztéseformájában különféle további elektronikusberendezések kifejlesztését vállalta.� 2005. november 2-án, a Magyar Tudo-mány Napja alkalmából a Magatartástudo-mányi Intézetben megtartott Orvostudo-mány, etika, felelõsség címû szimpóziumonelõadást tartott dr. Bende István egyetemi ad-junktus, dr. Blasszauer Béla PhD, bioetikus,dr. Kállai János PhD, egyetemi docens és dr.Jakab Tibor adjunktus.

AMozgástani Intézetbõl

� 2005. november 28-án hét csapat részvéte-lével rendeztük meg a PTE ÁOK õszi kosár-labda évfolyambajnokságot. A magyar nyel-vû képzésben részt vevõ évfolyamokon kí-vül neveztek a versenyre a doktorok, az an-gol és a német program csapatai is. Összesen51 sportoló jelent meg a délutántól a késõ es-tig tartó programon. A gyõztes német prog-ram csapata elnyerte 2005. õszi kosárlabdaévfolyambajnoka címet és az ezzel járó ser-leget. A résztvevõk banán-díjazásban része-sültek.�A PTE ÁOK Mozgástani Intézet szervez-te meg a 2005/2006. tanévi, karok közöttikosárlabda bajnokságot. A versenyen öt karhat csapata indult. Az õszi forduló után aPTE ÁOK csapata két gyõzelemmel, háromvereséggel a 4. helyen áll. Csapatunkbanegyütt szerepelnek a magyar és az idegennyelvû képzésben részt vevõ hallgatók.�Teniszverseny: november 18. és 20. közöttmegrendezésre került az orvoskar hagyomá-nyos teniszkupája. Ebben az évben a szo-kottnál kevesebb induló volt, ennek magya-rázata az, hogy az egyetemi teniszlehetõsé-gek az utóbbi években jelentõsen romlottak.Abitumenes pálya jelentõs felújításra szorul-na.� „Erõnlét-diagnosztikai vizsgálatok kosár-labdázókon” címmel tartott elõadást az V.Országos Sporttudományi Kongresszuson,Budapesten, Téczely Tamás testnevelõ tanár.

Az Orvosi Biológiai Intézetbõl

�Dr. Szeberényi József egyetemi tanár azOrszágos Tudományos Diákköri TanácsMestertanár Aranyérem Kitüntetésében ré-szesült, melyet november 6-án, az Ország-házban Magyar Bálint oktatási minisztertõlvett át.�Dr. Mátics Róbert – dr. Martha Alvaradotárszerzõségével – október 25-én a MagyarBiológiai Társaság Pécsi Csoportjának 191.szakülésén elõadást tartott „A Cataglyphisaenescens filogeográfiája a Kárpát-meden-cében” címmel.

Az Orvosi Népegészségtani Intézetbõl

�A 35th Annual Meeting of the EuropeanEnvironmental Mutagen Society rendezvé-nyen (2005. július 3-7. Kos Island, Greece)intézetünk munkatársai az alábbi poszterbe-mutatókkal szerepeltek: Zs. Csontos, I. Kiss,Zs. Orsós, L. Illényi, M. Kassai, L. Lukács, P.Ö. Horváth, I. Ember: The investigation ofXRCC1 and p53 gene polymorphisms forcolorectal cancer risk; I. Ember, I. Kiss, Cs.

54


Varga, T. Varjas, Gh. Nowrasteh, E. Nádasi,Á. Németh: Molecular epidemiological bio-markers in risk assessment of cancer; I.Kiss, Zs. Orsós, L. Szabó, I. Ember: In vivoeffects of a plant extract (Flavin 7) ononco/tumor suppressor gene expression; Zs.Orsós, E. Nádasi, T. Dávid, I. Ember, I.Kiss: Effects of cod extract on onco/tumorsuppressor gene expression in mice.

APszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáról

�Dr. Fekete Sándor klinikaigazgató egye-temi docens, dr. Tényi Tamás egyetemi do-cens és dr. Osváth Péter egyetemi adjunktus2005. szeptember 8. és 16. között Egyip-tomban részt vett a Pszichiátriai Világszö-vetség kongresszusán.� 2005 októberében dr. Trixler Mátyásegyetemi tanár, dr. Gáti Ágnes egyetemi do-cens, dr. Fekete Sándor egyetemi docensAmsterdamban a European College ofNeuropsychopharmacology kongresszusánposztert mutattak be.�Dr. Fekete Sándor klinikaigazgató egye-temi docens és dr. Tényi Tamás egyetemidocens 2005. október 1-2-án Prágában résztvett egy az atípusos antipszichotikumokváltási stratégiájával kapcsolatos munka-megbeszélésen.� 2005. október 5. és 9. között dr. FeketeSándor klinikaigazgató egyetemi docens,dr. Tényi Tamás egyetemi docens, dr.Osváth Péter klinikai adjunktus, dr. VörösViktor klinikai tanársegéd, dr. Simon Máriaklinikai tanársegéd részt vett Tihanyban aMagyar Neuropsychopharmacologiai Tár-saság évi kongresszusán. Dr. Tényi Tamásfelkért elõadást tartott, dr. Simon Mária aFiatal Kutatók Fóruma szimpóziumon alegjobb elõadó díját nyerte el.�Dr. Fekete Sándor klinikaigazgató egye-temi docens 2005. október 30. és november2. között New York-ban részt vett és beszá-molót tartott egy nemzetközi szuicidológiaiszimpóziumon.

ARadiológiai Klinikáról

� Szeptember 2-4-ig az Elsõ Közép-Euró-pai PACS Iskola nevû rendezvényen, Vi-segrádon dr. Battyáni István, klinikánkigazgatója tartott elõadást Digital imagingDICOM standard címmel.�A Cardiovascular and InterventionalRadiological Society of Europe kongresz-szusán Nizzában, szeptember 10. és 14. kö-zött klinikánkról dr. Battyáni István, dr.Horváth László, dr. Rostás Tamás és dr.Harmat Zoltán vett részt.

�A Hibák és tévedések a radiológiábanszimpóziumon szeptember 17-én, Szege-den dr. Tóth Mónika tartott elõadást Megté-vesztõ natív hasi röntgen címmel.�A Magyar Neuroradiológiai TársaságXIV. Kongresszusán és Továbbképzõ Tan-folyamán, melyet szeptember 22-24-ig ren-deztek Budapesten, dr. Weninger Csaba ésdr. Komáromy Hedvig vett részt.�A 2005. október 6-9-ig megrendezettXX. Soproni Ultrahang Napokon klini-kánkról dr. Battyáni István, dr. HorváthLászló, dr. Harmat Zoltán és dr. BodrogiGabriella vett részt, Harmat ZoltánSonovue ultrahang kontrasztanyaggal szer-zett elsõ magyarországi tapasztalatok cím-mel elõadást tartott.�A Pécsi Angiológiai Napokon, október12-14-ig, melyet klinikánk szervezett, mun-katársaink közül számos résztvevõ volt.Elõadást tartott dr. Battyáni István PADgyógyszeres kezelése – referátum címmel.Dr. Rostás Tamás két elõadást tartottIatrogén vese arteriovenosus shuntök inter-venciós radiológiai ellátása, valamint Alsógastrointestinalis vérzések intervenciós ra-diológiai ellátása címmel. Ugyanezen akongresszuson dr. Weninger Csaba a Ma-gyar Érbetegségek címû újságban megje-lent cikkéért a legjobb publikációért járó 1.díjat kapta.�Mariborban október 13-15-ig a Croatian-Hungarian-Slovanian Radiological Sympo-siumon dr. Herbert Zsuzsanna vett részt.�A Fiatal Radiológusok Fórumán, melyetHévízen szerveztek október 20. és 22. kö-zött, dr. Tóth Mónika Ultrahang vezéreltszentinel nyirokcsomó biopszia címmel tar-tott elõadást, mellyel elnyerte az 1. díjat.Ugyanezen a rendezvényen dr. Dérczy Ka-talin Akut hasi traumák képalkotó diag-nosztikája címmel felkért elõadást tartott.�Veszprémben, a Mellkasi Intervenciók cí-mû rendezvényen október 26-án dr. Baty-tyáni István, dr. Herbert Zsuzsanna és dr.Tamás Kriszina vett részt. Dr. Battyáni Ist-ván Tüdõembólia katéter terápiája címmeltartott elõadást.�A 2005. október 21-22-én rendezett XII.Pannon Endokrin Club Hétvégén Harkány-ban dr. Szalai Gábor Intervenciós pajzsmi-rigy diagnosztika címmel tartott elõadást.

ASebészeti Oktató és Kutató Intézetbõl

�Dr. Rõth Erzsébet intézetvezetõ egyetemitanár Akardioprotectió lehetõségei a szívse-bészetben: kutatói álom – klinikai realitáscímmel felkért elõadást tartott a MagyarSzívsebészeti Társaság 2005. november 3-

5-ig tartott XII. kongresszusán, Budapesten.�A Magyar Szabadgyök Kutató TársaságIII. Kongresszusán Debrecenben (2005. ok-tóber 13-15.) az alábbi elõadások hangzot-tak el intézetünkbõl: Rõth E.: Az oxidatívstressz szerepe az endogén adaptációban –különös tekintettel a miokardium védelmé-re.; Lantos J., Csontos C, Rõth E.: Oxidatívstressz monitorozása égési traumát követõ-en. �A Pécsi Angiológiai Napokon (2005. ok-tóber 12-14.) az alábbi elõadás hangzott elintézetünkbõl: Kürthy M., Arató E., JancsóG., Lantos J., Ferencz A., Fehér I., Rõth E.,Kollár L.: Egyes- és kettes-típusú diabéte-szes perifériás érbetegek trombocita-funkciója és szabadgyöktermelése; in vitroinzulin hatása. Az alábbi elõadásokban sze-repeltünk társszerzõként: Arató E., KürthyM., Jancsó G., Kasza G., Sinay L., RozsosI., Kollár L., Rõth E.: Az oxidatív stresszszerepe az alsóvégtagi revaszkularizációsszindrómában; Rozsos I., Sinay L., KaszaG., Litter I., Kürthy M., Weisdorn R., RõthE., Kollár L.: A diabetic root-szindrómásbetegek hemorheológiai nyomonkövetése.�A Magyar Aneszteziológiai és IntenzívTerápiás Társaság 33. Nemzeti Kongresz-szusán Budapesten (2005. október 13-15.)társszerzõként szerepeltünk az alábbi elõ-adásokban: Füredi R., Mühl D., Lantos J.,Gasz B., Bogár L., Rõth E.: A pulmonálisembólia trombolitikus kezelésére adottszisztémás gyulladásos válasz a leukocitaaktiváció tükrében; Mühl D., Füredi R.,Gecse K., Bogár L., Gasz B., Lantos J.: Ho-gyan változik a trombocita-aggregáció és afibrinogénszint különbözõ tromboli-tikumok hatására pulmonális embóliában?�A Magyar Sebész Társaság EndoszkóposSzekciójának XI. Kongresszusán (Nagyka-nizsa-Zalakaros, 2005. november 3-5.) azalábbi elõadások hangzottak el intézetünk-bõl: Rõth E.: A sebészeti oktatás és kutatásjelentõsége és lehetõségei Magyarorszá-gon.; Benkõ L., Danis J., Compo M., Fe-rencz A., Jancsó G., Rõth E.: Oesophagusstent, mint új lehetõség az akut nyelõcsõvárixvérzés kezelésében az állatkísérletes éshumán eredmények tükrében.�Dr. Ferencz Andrea tanársegéd The struc-ture of transplantation within the Hungarianhealth care system címmel tartott elõadástaz European Society for Organ Transplanta-tion, The Hesperis Course, Vienna 2005academic session kurzuson Bécsben (2005.november 15-20.).� 2005. november 28. és 30. között 9 or-voskolléga vett részt alapszintû mikrose-bészeti posztgraduális tanfolyamon intéze-tünkben, melyet a Balesetsebészeti és Kéz-

55


sebészeti Klinikával együtt szerveztünk.

ASebészeti Tanszékrõl

� 2005. május 28-án Budapesten a Ma-gyar Plasztikai, Helyreállító és EsztétikaiSebész Társaság Közgyûlése a vezetõség-be választotta Kelemen Ottó sebész ad-junktust (jogi és etikai megbízott).�Menyhei Gábor 2005. október 2-7-igrészt vett a Phlebologiai Világkongresszu-son Rio de Janeiróban.�A XXXVII. Egyetemi Orvosnapokon,2005. október 22-én Dékáni Dicséretbenrészesült dr. Szilágyi Károly egyetemi do-cens. Felkért elõadásának címe: Lym-phologia, mint határterületi tudomány.�Az MST Kísérletes Sebészeti Kongresz-szuson (Hajdúszoboszló, 2005. szeptem-ber 8-10.) az alábbi elõadásokkal szerepel-tünk: Kelemen O., Seress L., Kollár L.: Alineáris hipertrófiás hegek intralézionálisszteroid és polisziloxán-tapaszos kezelése-inek összehasonlító elktronmikroszkóposvizsgálatai; Arató E., Kürthy M., JancsóG., Kasza G., Sinay L., Fehér I., Kollár L.,Rõth E.: Az antioxidáns-prooxidáns stá-tusz változása akut alsóvégtagi revaszku-larizációs mûtéteket követõen.�A Gesellschaft für Mikrozirkulation undVaskuläre Biologie Annual Meeting (Ros-tock 2005. szeptember 15-17.) rendezvé-nyen tanszékünk munkatársai az alábbi elõ-adással szerepeltek: Arató E., Kürthy M.,Jancsó G., Fehér I., Kollár L., Rõth E.: Mo-nitoring of prooxidant-antioxidant statefollowing limb revascularization surgery.�ADunántúli Sebész Társaság Konferenci-áján (Gyõr, 2005. október 7-8.) dr. SzilágyiKá-rolyADixon mûtét utáni varratelégtelen-ség kezelési lehetõségei c. elõadással szere-pelt.� 2005. október 13-14-én rendezték a IX.Sebinko Kongresszust Tatabányán, aholdr. Kelemen Ottó A lokális lebenyplaszti-kák és a bõr szabad átültetések jelentõségea daganateltávolítások utáni defektusokpótlásában c. elõadást tartotta.�A Magyar Sebkezelõ Társaság 8. Kong-resszusán (Budapest, 2005. október 27-28.) munkatársaink az alábbi elõadásokkalszerepeltek: Kelemen O., Kollár L.: A kó-ros hegképzõdések differenciáldiagnoszti-kája a klinikai gyakorlatban; Kelemen O.,Kollár L., Seress L.: A hipertrófiás hegekintralézio-nális szteroid és polisziloxán-ta-paszos kezelésének klinikai és elektron-mikroszkópos vizsgálatai; Kelemen O.,Kollár L.: A kóros hegek és megelõzésé-nek lehetõségei.�Dr. Menyhei Gábor 2005. november 4-

én Budapesten, a Phlebologusok és Scle-rotizálók Klubja c. rendezvényen Saphenamagna stripping: mikor, meddig? címmeltartott elõadást.�A PTE Neurologiai klinika „Cerebro-vaszkuláris kórképek” kreditpontos to-vábbképzésén Pécsett, november 7-én aHotel Pátriában Kollár Lajos egyetemi ta-nár Az extracranialis erek stenosisánakmûtéti, endovascularis kezelése címmeltartott elõadást.

Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikáról

�Magyar Perinatológiai Társaság IV. Or-szágos Kongresszusát tartották Gyulán2005. szeptember 8-9-én. Dr. Szabó Istvánés dr. Ertl Tibor egyetemi tanárok ülésel-nöki feladatokat láttak el. A klinikáról akövetkezõ elõadások hangoztak el: dr.Veszprémi Béla: Számbeli kromoszóma-rendellenességek szûrése nem invazívmódszerekkel; dr. Vida Gabriella: Extrémalacsony gestatios korú koraszülöttek élet-kilátásai; dr. Till Ágnes: Elsõ tapasztalata-ink az újszülöttkori cytomegalovírus-fer-tõzés ganciclovir kezelésével; dr. Gyarma-ti Judit: A hyperglycaemia szerepe az igenkis súlyú koraszülöttek retinopathiájánakkialakulásában; dr. Sárkány Ilona:Újszülöttkorban végzett objektív hallás-szûrés jelentõsége.� 2005. szeptember 23-24-én A MagyarCsalád-barát Társaság VII. KongresszusátZalakaroson rendezték. A kongresszus el-nöke dr. Szabó István egyetemi tanár volt.Dr. Veszprémi Béla egyetemi docens ülésel-nök volt, valamint Aprenatális genetikai di-agnosztika és az anyai stressz címmel elõ-adást tartott. A klinikáról a további elõadá-sok hangoztak el: dr. Peitl Szilárd: A tiné-dzser ambulancia mûködése a PTE ÁOKSzülészeti és Nõgyógyászati Klinikán; dr.Bózsa Szabolcs: Amoxicillin/clavulansavantibiotikum profilaxis a császármetszésekbakteriális fertõzéseinek megelõzésében;Széplábi Mártonné: Császármetszés, vala-mint Kaizer Melinda: A fiatalok ismeretei afogamzásgátlásról.� 2005. október 1-3-ig került megrende-zésre Budapesten a Német-MagyarSzülész-Nõgyógyász Baráti Találkozó so-ron következõ ülése, ahol a Pécsi Szülé-szeti Klinikáról négy elõadás hangzott el:dr. Funke Simone: Osteopenie bei Frühge-borenen – genetische Polymorphismenund hormoneller Hintergrund; dr. SárkányIlona: Indikation der foetalen Steroidthe-rapie und deren neonatale Auswirkungen;dr. Szilágyi András: Ovarielles Volumen

und Perfusionsveränderungen nach chirur-gischer oder medikamentöser Behandlungvon dem Polizystischen Ovar-Syndrom;dr. Veszprémi Béla: Nicht-invasivesScreening auf Chromosomenanomalienim ersten und zweiten Trimester. Ezenkí-vül dr. Szilágyi András üléselnöki feladato-kat látott el.� 2005. október 6-9-ig rendezték meg a 20.Soproni Ultrahang Napokat. Üléselnöki fel-adatokat látott el dr. Arany Antal egyetemiadjunktus, valamint felkért referátumot tar-tott A háromdimenziós ultrahangvizsgálatgyakorlata napjaink szülészetében címmelés dr. Vizer Miklós egyetemi adjunktussalgyakorlati oktatást vezetett.� 2005. október 28-án klinikánkon ren-deztük „A változó kor és kezelésének ak-tuális kérdései” címû szimpóziumot. Dr.Szabó István egyetemi tanár megnyitógondolatai után magas szintû elõadásokhangzottak el, klinikáról dr. Gõcze Péteregyetemi tanár Új terápiás lehetõségek(STEAR, SERM) a menopausalis hor-monterápiában címmel tartott elõadást.� 2005. október 28-29-én Szegeden tartot-ták a soron következõ Fiatal NõorvosokKongresszusát. A klinikáról elhangzottelõadások és poszterek: dr. Kerecsényi Pé-ter: Császármetszés – bizonyítékok tükré-ben; dr. Bálint András: 3D ultrahang alkal-mazása a nõgyógyászati tumor-diagnoszti-kában; dr. Bózsa Szabolcs: Amoxicillin/-clavulansav antibiotikum profilaxis a csá-szármetszések bakteriális fertõzéseinekmegelõzésében; dr. Busznyák Csaba: Ma-gas kockázatú perzisztáló trophoblaszt tu-mor utáni szövõdményes IVF terhesség;dr. Kovács Gábor: Tumormarkerek alkal-mazása nõgyógyászati daganatos betegek-nél valamint dr. Szabó Imre: II típusú dia-beteses terhesek kezelésében szerzett ta-pasztalataink.

ATraumatológiai Központ Balesetsebészeti és

Kézsebészeti Klinikáról

� 2005. október 14-15-én a szlovéniaiPtuj-ban tartották a 24. Stájer-Szlovén és21. Határmenti Traumatológiai OsztályokKözös Konferenciáját. Klinikánkat Wie-gand Norbert, Jillek Tamás és Patczai Ba-lázs képviselte egy-egy elõadással:Patczai B., Vámhidy L., Naumov I., JáraiG., Nyárády J.: Clinical application of anew implant system for the treatment ofdistal radius fractures; Jillek T., KovácsyÁ., Nyárády J., Homonnay A., Tóth J.:Avascular proximal fragment of the carpalscaphoid – difficulties in the treatment;

56


A magyar tudomány ünnepén – elsõ-ként Budapesten kívül – Pécsett tartottategnap központi ünnepi ülését a Ma-gyar Tudományos Akadémia.

Nagy Tamás (Pécs)-Hangya Éva

Nem lehet meghatottság nélkül beszélni azegykori alma materben – kezdte nyitóbe-szédét a magyar tudomány napján Vizi E.Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadé-mia elnöke a Pécsi Tudományegyetem au-lájában. Közismert, november 3-a kiemeltjelentõségû a magyar intellektuális életszámára, mert 1825-ben e napon ajánlottafel Széchenyi István éves jövedelmét aMagyar Tudós Társaság megalapításánakcéljára, ami lehetõvé tette az Akadémialétrejöttét. Ehhez igazodva a Hitelbenmegfogalmazott gondolatait idézte Vizi E.Szilveszter: A tudományos emberfõ meny-nyisége a nemzet igazi hatalma. Nem ter-mékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlatteszik a közerõt, hanem az ész, mely azo-kat józanon használni tudja. Igazibb súly serõ az emberi agyvelõnél nincs. Ennektöbb vagy kevesebb léte a nemzetnek többvagy kevesebb szerencséje. S ekként min-den kifejlõdés, elõmenetel, erõ, érték ésszerencsének legmélyebb sarkalatja a ki-mûvelt emberfõ.

Az akadémikus beszélt arról is, hogyegy-egy nemzet helyét a világban az döntiel, hogy milyen mértékben használja fel azismereteket. A felszólalók egyébkéntmindannyian egyetértettek abban, hogy akutatásfejlesztés és innováció a jövõ útja.

Megemlítette, hogy a jövõ héten má-sodszorra kerül sor a World Science Fo-rum budapesti tanácskozására, amely a vi-

lág vezetõ tudósainak, tudományos dön-téshozóinak legnagyobb nemzetközi talál-kozója. A konferencián 82 ország többmint négyszáz küldötte vesz részt, köztükKofi Annan ENSZ-fõtitkár.

A jeles alkalmat felhasználva több dí-jat adtak át az ülésen.

NÍVÓDÍJÁTADÁS.A magyar tudomány ün-nepén tegnap átadták az ez évi nívódíjakat.Az Országgyûlés 2003-ban a magyar tudo-mány ünnepévé nyilvánította november 3-át (egy 1997-es kormányrendelet alapjánkorábban a magyar tudomány napja volt).Az Akadémiai Kiadó több mint negyedszá-zados gyakorlata, hogy évenként az MTAtudományos osztályainak javaslatára nívó-díjban részesít egy-egy könyvet, melyet azadott osztály az eltelt két évben a legjele-sebbnek minõsít. A köszöntõbeszédekbenösszefoglalták a kiadó legfontosabb tevé-kenységeit, jelenlegi helyzetét, vázolták azúgynevezett tudományos könyvek, szak-könyvek kiadásával kapcsolatos eredmé-nyeket és nehézségeket.

Nívódíjat kapott Kiefer Ferenc és Sip-

tár Péter A magyar nyelv kézikönyve cí-mû munkája, Ács Tibor Bolyai János új ar-ca – a hadi mérnök címû könyve, valamintBékéssy András és Demetrovics JánosAdatbázis-szerkezetek címet viselõ kötete.Szelényi Zoltán A múlt magyar tudósai so-rozathoz írt Donhoffer Szilárd-monográfi-ájáért, P. Nagy József A hangszigetelés el-mélete és gyakorlata címû munkájáért ve-hette át az elismerést. Nívódíjas lett A ké-mia legújabb eredményei 93. köteténekkét tanulmánya: Homonnay Zoltán, vala-mint Horányi György és Láng Gyõzõmunkái. Csaba László The New PoliticalEconomy of Emerging Europe címû köte-tével, Haas János, az Acta GeologicaHungarica címû folyóirat fõszerkesztõjepedig több évtizedes munkájával érdemel-te ki a díjat. Az Akadémiai Kiadó nívódí-jával ebben az évben Nagy Györgyöt tün-tették ki a Magyar–angol és Angol–ma-gyar idiómaszótárért. Ezt kapta Kovács Te-rézia is a Magyar–angol környezetvédelmiértelmezõ szótár szerkesztéséért. A díjakataz MTA könyv- és folyóirat-kiadó bizott-ságának elnöke adta át.

Magyar Nemzet, 2005. november 4.

A jövõ útja az innovációPécsett tartotta központi ünnepi ülését a Magyar Tudományos Akadémia

Kitüntetések a magyar tudomány ünnepénEötvös József-koszorú: Kárpáti János, Zoltai Dénes, Csákány Béla, WoynarovichElek, Kubovics Imre, Pócsik György. Munkácsi Bernát-díj: Keresztes László. SteindlImre-díj: Bachman Zoltán. Kvassay Jenõ szakkuratóriumi díj (megosztva): HontiMárk és Krámer Tamás. Oláh György szakkuratóriumi díj: Skodáné Földes Rita.Szentágothai János szakkuratóriumi díj: Molnár Dénes. Wigner Jenõ szakkuratóriumidíj: Csikai Gyula, Maróti László. Bruckner Gyõzõ-díj: Keglevich György. BrucknerGyõzõ-díj (40 éven aluli kutatóknak): Bõsze Szilvia. Mikó Imre-díj (életmûdíj, meg-osztva): Lánczos Péter és Pap János, (aktív szakemberként): Mátéczné Németh Ág-nes. Mol tudományos díj (megosztva): Koncz István, Megyery Mihály, Szittár Antal ésTiszai György. Juhász-Nagy Pál-díj: Podani János. Vitális István-díj: Majoros Györ-gy. Grastyán-díj: Szabó Imre, Vizi. E. Szilveszter. Grastyán-ösztöndíj: Környei József,Pilkhoffer Mónika. Grastyán Média Díj: Mokos Tibor. (N. M.)

Wiegand N., Naumov I.: Arthroscopicallyplaced Herbert screw fixation of pediatrictibial eminence fracture.�Minimál invazív technikák a mozgás-szervi sebészetben III – elõnyök, korlátok,indikációs szempontok címmel a budapes-ti Uzsoki utcai Kórház Ortopédiai-trauma-tológiai Osztályának rendezésében to-vábbképzõ kurzust tartottak 2005. október28-án. Klinikánkról két kolléga felkért elõ-

adóként vett részt a rendezvényen: Nau-mov István Medence és acetabulum töré-sek minimál invazív ellátása, illetveZadravecz György A lábtõ sérüléseinekminimál invazív ellátása címmel tartottelõadást.� 2005. november 25-én a Synthes cég ésa Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikaközös rendezésében Fixateur extern ésLISS technika alkalmazása a traumatoló-

giában címmel workshoppal egybekötöttszimpóziumot rendezett. Az egynapos ren-dezvényen 30 kolléga vett részt. A teszt-vizsgával végzõdött program 10 kredit-pont értékû. Az elõadásokat a klinika ré-szérõl Nyárády József egyetemi tanár,Vámhidy László, Naumov István és FarkasGábor adjunktusok tartották.

57

Dr. Habon László1959. október 1.–2005. október 27.

Dr. Habon László 1959. október 1-jén született Pécsen. Középiskolai tanulmányait a Nagy La-jos Gimnáziumban végezte 1973-77 között. Az érettségit követõen a Pécsi OrvostudományiEgyetem hallgatója lett és 1983-ban cum laude fejezte be tanulmányait. Fiatal orvosként a Sik-lós Városi Kórház Belgyógyászati Osztályon kezdett dolgozni, majd 1984-tõl 1995-ig MagyarHonvédség Pécsi Honvédkórháza Belgyógyászati Osztályán gyógyította a betegeket. Ez alattaz idõ alatt szerzett belgyógyász, majd kardiológus szakvizsgát. 1991-ben Budapesten az Ér-és Szívsebészeti klinikán, 1994-ben az Országos Kardiológiai Intézet Hemodinamika labora-tóriumban, végül 1995-ben a Klinikum Ingolstadt Herzkatheter Laborban vett rész posztgra-duális képzésen. 1995-1999-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti klinikáján,1999-tõl haláláig a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika Intervencionális Kardi-ológia Osztálya haemodinamikai munkacsoportjában dolgozott.

A Szívgyógyászati Klinika megnyitásától kezdve az elsõk között vett részt egy, a Magyaror-szágon egyedülálló betegellátó rendszer kialakításában, mely az acut coronaria syndromábanszenvedõ betegek azonnali ellátását, gyógyítását szolgálta. Fáradhatatlanul, szigorú precizitás-sal, de mindig mosolygósan, jó kedvvel végezte munkáját. Végtelen szeretettel volt kollégái és betegei iránt. Alázatos, áldozat-kész hivatástudata számtalan betegnek adott gyógyulást, új reményt az életben. Nagyon sok magasztos emberi értéket tanultunktõle. Betegsége alatt is dolgozott, amíg ereje engedte, tele optimizmussal. 2005. október 27-én, reggel békében, méltósággal örök-re elaludt.

Búcsúzom Tõled minden kollégád, barátod nevében.Emléked örökké õrizzük.

Czuczor Szabolcs

Documents

2 Karácsonyi üdvözletdíj ez évi nyertesének a köszöntését magába foglaló Matematika Ün-nepe. Asorozat két legfontosabb eseménye a Magyar Tudomány Nap-jának hivatalos